KONZISZTENCIA VIZSGÁLATOK

Konzisztencia vizsgálatok a SPEL és az IDARA adatbázisok alapján.
A konzisztencia fogalma több, hasonló jelenséget bemutató adat esetén ezek egyidejű hitelességére, azaz ellentmondás-mentességére utal, míg a plauzibilitás egyetlen adat hitelességét (értelmezési intervallumba esését) vizsgálja.

Az EU agrárszektor-modelljei érdekében létrehozott adatbázisok a fontosabb (termelési szerkezet, állatállományok, hozamok, szektorális ráfordítások) primer adatok változatlanul hagyása mellett a termékek (felhasználás, keletkezés) és ágazatok (költségelszámolás) részletes adatait szakértői becsléssel addig finomítja, míg ezek összege, átlaga ki nem adja a nemzeti számlák alapján kalkulált országos számokat (naturális és monetáris). Amennyiben egy ilyen ellenőrzés valamely "szent" szám helytelenségének gyanúját vetné fel, úgy külön eljárásban kerül megvizsgálásra a korrekció lehetősége.

Alapvető elvárások egy mezőgazdasági számlarendszerrel kapcsolatban:
ˇ az ország területével évről évre el kell tudni számolni
ˇ csak a megtermelt termék és a készleten lévő termék használható fel úgy naturális, mint monetáris értelemben
ˇ az egyes felhasználási kategóriák árai alapján számítandó a súlyozott átlag ár
ˇ csak a piacra kerülő (export-import egyenleggel korrigált) tételek használhatók fel a szektoron kívül
ˇ csak a szektorban maradó tételek használhatók fel vetőmagként és takarmányként, ill. könyvelhetők el veszteségként
ˇ az előző év zárókészlete, állománya legyen egyenlő a következő év nyitó készletével, állományával
ˇ a jövedelmek a termelési érték és a folyó termelő felhasználás különbözeteként számíthatók
ˇ az ágazatonként felhasznált vetőmagok mennyisége és értéke legyen egyenlő a saját termelésű vetőmagok, ill. a visszavásárolt vetőmagok mennyiségével és értékével
ˇ az ágazatonként felhasznált műtrágyák mennyisége és értéke legyen egyenlő a szektorba kerülő műtrágyamennyiséggel és értékkel
ˇ a fenti elvárás monetáris szinten legyen igaz
    ˇ az energiafelhasználás
    ˇ a javítási és karbantartási költségek
    ˇ az egyéb költségek
    ˇ az adók és
    ˇ támogatások, valamint
    ˇ a földbérlet
    ˇ a kamatok
    ˇ az értékcsökkenés és
    ˇ a munkabérek esetében is.
Komplex elemzések:
ˇ az állatállományok élettani szükségletei és a takarmányok beltartalmi értékei feleljenek meg egymásnak úgy, hogy egyidejűleg a takarmányadagok gazdasági racionálisnak is minősíthetők (LP)
ˇ az állatkörforgás arányai és időbelisége (átminősítés) feleljen meg a szakmai elveknek
ˇ a felhasznált szervestrágya és műtrágya hatóanyagai alapján lehessen az átlagos hozamokat realizálni
ˇ a jövedelem nyújtson fedezetet a saját tőke elmaradt kamataira, a saját föld elmaradt bérletére és a saját munka javadalmazására
ˇ a piacra kerülő termékmennyiség feleljen meg az exportfeltételek és a minőségi megoszlás adta közgazdasági és élelmiszeripari logikának
Regionális ellenőrzések:
A megyékre való lebontása az országos számoknak egyrészt normatívan biztosítja a megyék országgá aggregálhatóságát, másrészt azonban az egyes megyei számlarendszereken belül is megfelelő eredménnyel kellene, hogy záruljon minden egyes egyszerű és komplex ellenőrző rutin.
A kontroll egyéb forrásai:
ˇ a ráfordítások (kiadások) monetáris (esetleg naturális) nagyságainak és trendjének ellenőrzésére a tesztüzemi adatok hasonló mutatószámai használhatók fel
ˇ az áralakulásokat az árindexeken és a piaci információs rendszer trendjein keresztül lehet ellenőrizni