Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság N^o 1	HU ISSN 1419-1652
<SZÖVEGES NAVIGÁCIÓ> <NAVIGATION WITHOUT GRAPHICS> <IMPRESSZUM> <AKTUÁLIS> <ARCHÍVUM> <HAZAI TÉMÁK> <NEMZETKÖZI ROVAT> <SZOLGÁLTATÁSOK>

A Józsefmajori Kísérleti és Tangazdaság információs rendszere

A tervgazdálkodás rendszerében meghatározott keretek között történt az egyes termelõ szervezetek éves tervének, illetve beszámolóinak elkészítése. Mára alapjaiban változtak meg az üzemek beszámolási és tervezési kötelezettségei. Az új körülményekhez való igazodás képpen a mezõgazdasági termeléssel foglalkozó szervezetek, gazdasági társaságok közül a szövetkezetek lépték meg elsõként az adminisztrációs háttérnek a csökkentését. Ez egyaránt vonatkozott mind a humán erõforrásokra, mind a papírmunkálatokra. Sajnos az ésszerûtlen leépítés eredményeképp kevés hasznos információhoz jutottak a vezetõk, s ennek egyenes következménye lett az erõforrásokkal való hibás gazdálkodás, a meglévõ erõforrások felélése. Az újonnan létrejött családi gazdaságok egy része sem járt jobban. Számos esetben mentek tönkre azért, mert nem megfelelõen mérték fel a helyzetüket, adottságaikat, nem irányították tudatossan a jövõjüket.

Ahhoz, hogy egy döntési helyzetben lévõ vezetõ minnél jobban megalapozott döntést hozhasson létre, feltétlenül rendelkeznie kell az adott szituációt érintõ információk minnél szélesebb körérõl. Ezen kört a teljes tudásig lehetne fokozni, azonban mint tudjuk, az információ is pénzbe kerül. Ezért meg kell találni azt a pontot, ameddig érdemes a további új információért még anyagi áldozatot vállalni. Ez a költség meg is köti az egyes vállakozások, gazdaságok lehetõségeit is, hiszen mindenkinek más és más anyagi, vagyoni helyzete van. Így a további információ megszerzésére mindenkinek eltérõ esélye van. Egy nagyobb vállalat sokkal többet áldozhat a belsõ és külsõ információk megszerzésére, mint egy kisebb családi farmnak.

Sokan képzelik úgy, hogy amit a számvitel megkövetel, illetve az adózási szabályok elõírnak, abból nyerhetõ információk elegendõek a tervezésre, a döntések meghozatalára. Pedig ez messze nem így van. Elegendõ, ha csak belegondolunk azokba a lehetõségekbe, amelyet az eldugott kiskapuk jelentenek a vállalat által fizetendõ adó kibújása alól. Ezen tételek döntésbe, tervezésbe való megjelentetésével máris olyan hibákba eshet a vezetõ, mely felboríthat minden várakozást.

A fentieket figyelembevéve is látható, hogy a vállalat életéhez kötõdõ információk rögzítésének igen fontos szerepe van. Ezek helyes rögzítésével értékes adatokhoz juthat a döntéshozó, melyek révén javíthat döntései eredményességén. Nem is beszélve azon lehetõségekrõl, melyek révén a vállalati folyamatok befolyásoló hatásai követhetõk, illetve ezek modellezésével könnyebben ítélhetõ meg azok várható alakulása, hatása a vállalat eredményességére.

A továbbiakban az Üzemtani Tanszék kezelésében lévõ Józsefmajori Kísérleti és Tangazdaság ún. információs rendszerérõl, annak felépítésérõl, illetve használatáról szeretnék szót ejteni.

Három fõ egységet különböztethetünk meg a farm információs rendszerében:

az operatív információs rendszert (OMIS),

az elszámolási rendszert,

és a tervezõi rendszert.

Sajnos az adatok teljes mértékû, egy rendszerben való kezelését még nem oldottuk meg, de jelen munkálatok afelé irányulnak, hogy mindez egy programmal kezelhetõ legyen.

Az elsõ egység, az un. operatív információs rendszer segítségével rögzíthetõk azok az adatok, amelyek a mindennapos munkavégzéshez kötödnek. Ezt a programcsomagot tulajdonképpen nevezhetnénk akár munkanaplónak is. A program képernyõmaszkját az 1. számú, míg a felépítését a 2. számú ábra mutatja. Az egész program felépítésének az alapját a végzett tevékenység jelenti. Ehhez kapcsolódnak az egyéb információk, úgymint hol, mikor, ki, mivel, milyen mennyiségben végezte az adott munkafolyamatot. Mivel nemcsak a ráfordítás, hanem a hozam oldala is rögzítésre kerül az adott munkafolyamatnak, így a már meglévõ adatsorok segítségével H-R összefüggéseket lehet felállítani. Az egyes idõpontokban jelentkezõ anyagigények idõsor segítségével történõ ábrázolásával újabb értékes információkat szerezhetünk a beszerzések ütemezésére vonatkozóan, illetve az igények gyakoriságára, jelentkezési idõpontjára vonatkozóan. Az így rögzítésre került információk megfelelõ szûrése révén juthatunk olyan információkhoz, melyek a harmadik egységben igen hasznossak lehetnek.

Meg kell említenünk azt is, hogy ezen rendszer mellet a szarvasmarha ágazatban mûködik egy, az Alfa Laval által forgalmazott számítógépes telepirányítási rendszer is. Ez az egyik legmodernebb egysége cégüknek, mely az egyedi azonosító rendszerre épül. Ennek lényege, hogy minden állat kap egy un. transzpondert, mely segítségével az állat azonosításra kerül adott helyeken, úgymint abrakadagoló, fejõ-, inszemináló állás, stb. Így elektronikus úton kerülnek rögzítésre, illetve kontroll alá az adatok. A megfelelõ paraméterek beállításával a rendszer önmaga képes a kitûzött feladatok ellátására.

A második egység az un. elszámolási rendszer. Ennek keretében történik meg a számlák rögzítése, melynek eredményeképp havi bontásban összegzõdnek az egyes tevékenységek bevétel-kiadás oldala. Ez a program magában foglalja a bizonylatolási folyamatok egy részét is. Az egyes számlák tételei köthetõk költségnemhez, illetve költséghelyhez. Így a lekérdezések során mind a kiadások, mind a bevételek szerint lehetõség nyílik mind a tételes, mind az összesített információkhoz való jutás. A program segítségével nyújtott információk egyik típusa - az összegzõ tábla - a mellékletben található.

A harmadik egység az ún. tervezõi rendszer. Ennek három egységét különböztethetjük meg, úgymint növénytermesztés, állattenyésztés, összesítés. Az elsõ két esetben az adott ágazaton belül ún. technológiai terv készül. Ezen technológiai terveken belül tulajdonképpen nagyon hasonló adatok kerülnek rögzítésre, mint az OMIS-ban, csak itt éppen a múlt adataiból építkezve a jövõt tervezzük elõre, annak költség és termelési érték oldalával együtt. Az egyes ágazatokban használt tervezõi lapok szintén megtalálhatóak a mellékletben. Amennyiben a két fõágazat tervezése elkészült, úgy nincs más hátra, mint az adatok összegzésére, illetve ha szükséges, akkor új változat elkészítése.