<SZÖVEGES NAVIGÁCIÓ> <NAVIGATION WITHOUT GRAPHICS>
<IMPRESSZUM> <AKTUÁLIS> <ARCHÍVUM> <HAZAI TÉMÁK>
<NEMZETKÖZI ROVAT> <SZOLGÁLTATÁSOK>
| Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság No 1 | HU ISSN 1419-1652 |
<SZÖVEGES NAVIGÁCIÓ> <NAVIGATION WITHOUT GRAPHICS> <IMPRESSZUM> <AKTUÁLIS> <ARCHÍVUM> <HAZAI TÉMÁK> <NEMZETKÖZI ROVAT> <SZOLGÁLTATÁSOK> | |
A dolgozat elsõ része a tejtermékek piaci helyzetének elemzésével foglalkozik. Ennek keretében a világpiac, az EU-15 valamint Magyarország tejtermelésének piaci helyzete, a tejtermelés, a fogyasztás - más élelmiszerekkel történõ összehasonlítás -, és nem
utolsó sorban az árak alakulása kerül bemutatásra.A második rész a magyarországi tejtermelés bemutatásával foglalkozik. Azzal, hogy hogyan alakult a tej ára, tejtermelés mennyisége, feldolgozás; hogyan alakult a nyers és feldolgozott tejtermékek aránya; a költség-, ár-, jövedelempozíció alakulása. A tejfogyasztás jellegének változása.
A harmadik rész az EU tejpiaci szabályozását tárgyalja.
A tejkvóták kialakítása, a mennyiségi és minõségi szabályozás és az export lehetõségek. A kvóták kialakításának hatása az EU tagországokra, harmadik ország piacrajutásának lehetõségei az importlefölözések mellett, illetve az EU tagok exportlehetõségeit a különbözõ jellegû exporttámogatások mellett.
A negyedik rész az EU szabályozás elméleti hatásainak vizsgálata a M
agyar tejpiacra az EU tagság feltételezésével. Ebben a részben a vizsgálat egy feltételezett EU tagság esetében a tejtermelés és egyéb tejtermékek elõállításának lehetõségeit elemzi, a jelenlegi költség, ár, jövedelem, mennyiség, minõség alapján megállapított EU kvóták, szabályozások és támogatások mellett.TOP
|
A dolgozat címe: |
||
|
A szerzõ(k) neve: |
Nyárs Levente |
III.évfolyam, GATE GTK |
|
Témavezetõ(k): |
Dr. Villányi László Tamási Mátyás |
egyetemi tanár, FM. Élelmiszeripari Fõosztály |
A kutatás célja: az elmúlt közel egy évtized alatt a mezõgazdasági termelés egyik legkritikusabb ágazatává a sertéstenyésztés vált. Miközben a világ összes sertésállománya 1985 és 1993 között növekedett, Magyarországon drasztikusan csökkent az állomány. Célom ennek a folyamatnak az áttekintése a takarmányozás, a sertéshús-termelés, a tenyészanyag, a tenyésztés, a tenyésztésszervezés, a tenyésztõi technológiák, a jövedelmezõség és a húsipar jellemzésén keresztül, következtetéseket is levonva.
A kutatás módszere: munkám során mintegy negyven irodalmi forrást használtam fel, amelyek segítették célkitûzésem megvalósítását. A feldolgozás folyamán nem volt elkerülhetõ az egyes irodalmi forrásokban megfogalmazott vélemények ütköztetése. A sertéságazat helyzetét elemezve ugyanis azt kell megállapítani, hogy a gazdálkodók, a feldolgozók és a fogyasztók egyaránt tele vannak panasszal. Az álláspontok összevetésén túl táblázatok és grafikus ábrázolás segítségével mutatom be az ágazatban uralkodó hazai és nemzetközi tendenciákat, amelyek segítenek a következtetések levonásában.
Következtetések: a sertésállomány csökkenésével párhuzamosan az egy fõre esõ átlagos fogyasztás 10 kg-mal, a termelés pedig 35 százalékkal esett vissza, exportunkat pedig kiszorították a nagy tenyésztési múlttal rendelkezõ nyugat-európai országok. Ugyanakkor a kedvezõbb EU tárgyalási pozíció elérésén túl az árualapok nagyságát illetõen a sertéságazat fejlesztése mellett több tényezõ szól.Ezek közül talán a legfontosabb, hogy az ezredfordulóig számolni lehet a fizetõképes kereslet, és így a fogyasztás növekedésével, amelyet hazai alapanyagból indokolt és kell biztosítani. Az állománynövelés igényét támasztja alá továbbá az is, hogy a jelenlegi -csökkent állománylétszám igényét jóval meghaladó- gabonatermelés döntõ részét célszerû állatokkal feletetve hasznosítani. A húsvertikum -és természetesen ezen belül a sertésvertikum- jövõje messze túlmutat önmagán és a magyar élelmiszergazdaság szempontjából is döntõ jelentõségû. Ezért a versenyképesség fejlesztése érdekében olyan komplex eszközrendszert kell igénybe venni, amely tartalmazza:
- az erõforrások és azok kihasználtságának,
- a belföldi piac megtartásának,
- a vállalati struktúrák és stratégiák javításának és
- a kapcsolódó valamint kiegészítõ nemzetgazdasági területek
harmonizálásának cél- és eszközrendszerét.
A versenyképességet általában is meghatározó legfontosabb tényezõk közül kiemelkedõ a magyar húsvertikum agroökológiai potenciálja, ennek kihasználtsága azonban az elmúlt években jelentõsen romlott. Ebbõl a helyzetbõl csak a vázolt eszközrendszer komplex alkalmazásával lehet kitörni.
TOP
A búzát az emberiség évezredek óta ismeri. A legelterjedtebb és a legrégebben termesztett kultúrnövény. Az emberiség fejlõdése, a Föld lakosságának állandó szaporodása a tápanyagok folyamatos és egyre nagyobb tömegû elõállítását követelte meg és ebben a búzatermesztés fokozása mindig egyike a legfontosabb törekvéseknek.
A legújabb kori magyar mezõgazdasági termelés az elmúlt évtizedek külterjes, majd intenzív fejlõdése során eljutott abba a stádiumba, hogy a kedvezõ jövedelempozíciót nem kizárólag a termelési színvonal növelése határozza meg, hanem jelentõs a szerepe a
termeléssel együtt járó kockázatok helyes menedzselésének is. Ez különösen hangsúlyos szerepet kapott az elmúlt évek során végbement gazdasági-társadalmi rendszerváltás óta, hiszen a termelés és értékesítés feltételei gyökeresen megváltoztak, a szabadpiaci környezet új kockázati tényezõket jelent.A gabona értékesítése a megváltozott feltételek között sokkal többet jelent a puszta eladásnál, a lehetõ legmagasabb profitot kell biztosítania. Ebbõl adódóan az értékesítés két legfontosabb tényezõje a legkedvezõbb jövedelempozíciót biztosító idõzítés é
s a legolcsóbb szállítási mód.A határidõs piacon megvalósított fedezeti ügylet erre kínál jó lehetõséget, hiszen a termelõk és felhasználók idõben elõre rögzíteni tudják azt az árat, melyen egy késõbbi idõpontban adják el vagy veszik meg a szóban forgó árut, és mindemellett a hozzájuk legközelebb esõ telephelyre vagy onnan tudnak szállítani.
TOP
Az innováció és a vállalkozás az európai gondolkodásban szorosan egymáshoz kapcsolódó fogalmak. Ez tükrözõdik a kormányok vállalkozásokat életre segítõ, vállalkozásfejlesztõ politikáiban, az úgynevezett vállalkozásbarát környezet megteremtésére irányuló erõfeszítéseiben.
A rendszerváltást megelõzõ évtizedek “második gazdasága” a vállalkozás mítoszát erõsítette a hazai és a nyugati gazdaságelemzõk gondolkodásában, a második gazdaság szereplõit a jövõbeli vállalkozók elõfutárainak gondolták.
A magyarországi piacgazdasági átalakulás során óriási számban születtek új kisvállalkozások az ország minden táján, a társadalomkutatók azonban csalódottságukat fejezték ki ezen vállalkozó réteg láttán. Úgy ítélték meg, hogy az új vállalkozók “piac- és adókerülõk”, kényszervállalkozók, az “aluljárókereskedelemmel” azonosították az új magyar kisvállalkozások zömét.
Dolgozatomban a kistelepüléseken és a falvakban mûködõ vállalkozókat vizsgálom abból a szempontból, hogy mennyiben teljesítik a vállalkozás klasszikus elméletét megfogalmazó teoretikusok elvárásait: az improvizációt, az innovációt, a kreativitást, ami a vidéki települések gazdasági életének lényeges hajtóerõt, importkiváltó energiát jelenthet.
Eddigi kutatásaim szerint a legkorábban megjelenõ vállalkozások az agrár-alapanyagtermelés területén és a kiskereskedelmi jellegû szolgáltatások profiljával jelentkeznek. A vidéki térségekben a vállalkozások valóban kreatív és innovatív csoportja a közlek
edési és szállítási központban lévõ nagyobb településeken születik meg, aminek nem csupán fizikai infrasutruktárlis okai vannak. Az ilyen vállalkozások mûködésének feltételei között szerepel a financiális és az információs intézményi ellátottság (illetve gyakran éppen ezek a vállalkozások hozzák létre azokat). TOP| A dolgozat címe: | A magyarországi vidék- és térségfejlesztési pályázatok értékelési rendszerének illeszkedése az EU szabványaihoz egy magyarországi kistérség példája alapján | |
|
A szerzõ(k) neve: |
Szabó Erzsébet |
V.évfolyam, GATE GTK |
|
Témavezetõ(k): |
Dr. Madarász Imre |
egyetemi adjunktus, |
A vidék- és térségfejlesztés magyarországi intézmény- és eszközrendszere az 1996. évi Területrendezési Törvény hatályba lépésétõl számított másfél év után sem könnyen átlátható szisztéma. Több minisztérium hirdet évrõl évre pályázatok útján elérhetõ támogatásokat más és más célokra, s valamennyi más és más intézményrendszert mûködtet, alakít ki, vagy bíz meg a pályázatok elõzetes kiértékelésével, a pályázat tartalmát jelentõ folyamatok nyomon követésével, illetve - ritkán - utólagos értékelésével.
Az egyes eszközök így nem kapcsolódnak egymáshoz, elkerülik egymást, folyamat-értékelésüket megnehezíti, hogy különbözõ szervezetek eltérõ elvek és információk alapján vizsgálják a megvalósulásukat.
A modern térség- és vidékfejlesztés terén a legnagyobb múlttal rendelkezõ magyarországi megye Borsod-Abaúj-Zemplén, s az általuk kialakított rendszer sok vonatkozásban elõnyös helyzetben van az ország más területeihez képest. A BAZ megyei Területfejlesztési Tanács viszonylag nagyobb összeggel gazdálkodik, melyben nemzetközi és hazai pénzalapok együtt dolgoznak, a különbözõ forrásokból érkezett pénzeszközök integrált pénzalapjait alkalmazza, s 1997-ben az elkülö
nült projectek támogatása helyett - bizonyos területeken - áttért a programfinanszírozásra.Az EU-hoz (és az EU különbözõ támogatási, fejlesztési alapjaihoz) történõ csatlakozás egyik alapvetõ feltétele, hogy olyan értékelési, nyomon követési rendszer mûködjék hazánkban is, ami megfelelõen illeszkedik az EU-ban honos rendszerekhez. Ennek a kiterjedt és komplex rendszernek a mûködtetése, áttekintése és értékelése tehát bonyolult, sok szempontú feladat. Olyan, aminek kiépítése közben tekintettel kell lenni nem csupán a ma helyben adott feltételekre, hanem az EU-ban mûködtetett rendszer kívánalmaira is.
Mivel az ellenõrzõ és értékelõ rendszer szempontjai és intézményei napjainkban kezdenek a megyében formát ölteni, dolgozatom eredményei hasznos tanulságokkal szolgál(hat)nak a BAZ megyében alakuló intézményrendszerrõl. Az ország más megyéiben is eredményesen felhasználható tapasztalatokat jelent(het)nek a megyei rendszerek kiépítésében, illetve az országos rendszer egészét integráló politikának.
TOP| A dolgozat címe: | ||
|
A szerzõ(k) neve: |
Szabó Zsolt |
IV.évfolyam, GATE GTK |
|
Témavezetõ(k): |
Dr. Madarász Imre |
egyetemi adjunktus, |
Az 1996-os évre alakultak ki a gazdaság azon jellemzõi, amelyek a fenntartható növekedés alapjainak tekinthetõk. A fenntartható gazdasági növekedés továbbvitele azt igényli, hogy tovább javuljon a magyar gazdaságalkalmazkodó-és versenyképessége. Ebben meghatározó szerepük van a jelentõs növekedési képességgel rendelkezõ vál
lalkozásoknak.A kockázati tõke a tõkepiacnak egy olyan szereplõje, amely alkalmas arra, hogy a nagy növekedési képességû vállalkozások fejlesztésének elõsegítésével erõsítse a gazdaság alkalmazkodó- és jövedelemtermelõ képességét.
Egy térségben lévõ vállalkozások fejlõdésével az adott térség is fejlõdik és ezek a befektetések elõsegíthetik a munkanélküliség csökkenését és az életszínvonal javulását az adott településeken.
A TDK dolgozat célja az hogy feltárja hogy milyen volt és milyen lesz a szerepe a kockázati tõke befektetésnek a vállalkozások és a térségek fejlesztésében.
Az ehhez felhasznált források a következõek: interjúk szakértõkkel, kiadványok, publikációk, és szakkönyvek.
A dolgozat a rendelkezésre álló anyagokat próbálja rendszerezni
és ezekbõl| A dolgozat címe: | ||
|
A szerzõ(k) neve: |
Vályi Nagy Ágnes |
IV.évfolyam, GATE GTK |
|
Témavezetõ(k): |
Dr. Madarász Imre |
egyetemi adjunktus, |
A településmarketing egyre ismertebb a nemzetközi és magyar szakirodalomban. Ezen gazdag szakirodalomban szinte kizárólag csak városok szerepelnek, és ipari beruházások lehetõségeire koncentrálnak. Engem - mint a vidékfejlesztési szakirány leendõ hallgató
ját - elsõsorban a vidéki agrárjellegû települések marketing lehetõségei érdekelnek.Dolgozatomban ezért a településmarketing szempontrendszerét és módszereit szülõfalum, a 4500 lelkes Mezõkeresztes marketing csomagtervének kidolgozására alkalmazom. Elsõsorban abból a szempontból, hogy összehasonlítom a falu jelenlegi adottságait és ezek értékét azzal a jövõbeli helyzettel, ami az M3-as autópálya kiépülése után várható ( a leendõ autópálya a falu határában vezet majd, a földterületek fölvásárlása az 1996. év sorá
n már lezajlott ).Úgy gondolom, hogy dolgozatommal praktikus segítséget adhatok szülõfalumnak és egyben a településmarketingnek egy új alkalmazási lehetõségét tárom fel. TDK dolgozatomat diplomamunkává szeretném továbbfejleszteni.
TOPA tõzsde és azon belül is az értéktõzsde, egy piaci viszonyok között mûködõ, a gazdaságot reprezentáló vállalatok folyamatos megítélését, értékelését biztosító koncantrált piac, ami - ha elfogadjuk az elõzõ állítást, miszerint az ott jegyzett vállalatok reprezentálják az adott gazdaság mûködését - alkalmas az adott ország gazdasági életének hõmérõ szerepét betölteni.
Ez a dolgozat a tõzsdei részvényárfolyamok rövidtávú és középtávú ( CBR alapú ) elõrejelzésével, valamint a középtávú elõreje
lzéseken alapuló autonóm ( AA ) és adaptív autonóm ágensekkel ( AAA ) foglalkozik, úgymint a mesterséges inteligencia ( MI ) módszerek pénzgazdálkodásban felhasználható egyik ágával.A dolgozat elsõ felében a hagyományosnak mondott elõrejelzési módszerek közül egy mutatószámokon alapulót, és alkalmazott statisztikai módszerként egy trendvonal használatán alapulót mutat be és vizsgál külön-külön. Ezek az elõrejelzési módszerek kimondottan rövidtávú elõrejelzési módszerként kerültek vizsgálatra, mivel egyszerûségük folytán hosszabbtávú elõrejelzésre valószínûleg csak korlátozottan használható. Mindazonáltal jelentõségük nem lebecsülendõ, mivel napi ténykedésünket az élet más területein is - nemegyszer-, az igazán közeli múlt eseményei motiválják. Fontosságuka
t talán az is jelzi, hogy a már említett autonóm adaptív ágensek (AAA) esetén is -mint a vizsgálatok eddigi utolsó állomása- is alkalmazásra kerültek.A dolgozat következõ része már egy Mesterséges Inteligencia (MI) alapú elõrejelzéssel foglalkozik.
TOP| A dolgozat címe: | ||
|
A szerzõ(k) neve: |
László Pál |
V.évfolyam, GATE GTK |
|
Témavezetõ(k): |
Dr. Pitlik László |
tanszékvezetõ, |
A dolgozat tartalma:
A kutatás célja:
A kutatás célját az képezi, hogy egy szakember milyen mértékben helyettesíthetõ számítógépes programmal egy adott helyzetben, illetve mennyire megbízható segítséget nyújt a felhasználó számára a szakértõi rendszer.
A jelen vizsgálatok egy vállalat hitelképességének meghatározását érintik. Ez a szakértõi rendszer leginkább a kisvállalkozók segítségére szolgál, mivel õk nem engedhetik meg maguknak egy hitelszakértõ alkalmazásával felmerülõ többletköltségeket. Azon kívül, hogy pénzt lehet megtakarítani, még jelentõs elõnye a rendszer alkalmazásának, hogy nem annyira idõigényes.
TOPMagyarországon az Európai Unióhoz való csatlakozási törekvések új kihívásokat támasztanak a mezõgazdasággal szemben. A rendszerváltás után kiélezõdõ (sokszor az életben maradásért folytatott) harcban a mezõgazdasági termelõknek fokozott szükségük van a (szak)tanácsadásra és a döntéshozáshoz nélkülözhetetlen költség- és ráfordításigényes információkra. Az információ fogalmához kapcsolódó tevékenységek ezért a mezõgazdaság területén is óriási növekedési potenciállal rendelkeznek. A hagyományos információgyûjtési technikákkal szemben a számítógépesített, különösen az Internetes alternatív megoldások, azonos mennyiségû és minõségû információ megszerzéséhez ergonómiailag kedvezõbb és az idõráfordítás szempontjából elõnyösebb utat
kínálnak. Az információtudományban, az informatika feltörekvõ ágában növekvõ hangsúlyt kap az információkeresés hatékonyságának növelése.Dolgozatunkban a dinamikus WEB alkalmazásának lehetõségét vizsgáljuk a mezõgazdasági szaktanácsadásban. Áttekintjük az Internettel és az adatbázisokkal kapcsolatos alapvetõ tudnivalókat, feltárjuk azok kapcsolódásának elképzelhetõ módjait és ennek szakmai-gazdasági elõnyeit. Dolgozatunk végén, az általunk fejlesztés alatt álló növényvédelmi szaktanácsadó szoftver bemutatására kerül sor, mely csupán példaértékûen egyetlen egy a mezõgazdaság helyzetének javítását elõsegítõ számtalan lehetséges Internetes alkalmazás közül.
TOPDolgozatomban a privatizált kis- és középméretû élelmiszeripari vállalatok vezetõinek, tulajdonosainak visszatérõ problémájával, az információ hiánnyal foglalkozom, amelyet az éles piaci verseny, a folyamatosan változó pénzügyi-, gazdasági környezet állandó változása okoz. Az elkészült tervek gyorsan elavulnak, aktualizálásuk, újraszámításuk idõigényes. A számvitel nem szolgáltat olyan feldolgozott információkat, amelyek a rövid- és középtávú döntések elõkészítését támogatnák. A vezetõk intuíciók, részletes számításokkal alá nem támasztott adatok alap
ján terveznek és döntenek, emiatt a vállalatok jelentõs része nem rendelkezik megfelelõ alkalmazkodó készséggel és a mûködésük, hitel-visszafizetési képességük veszélybe kerülhet.Minden vállalat mûködése során eljut egy olyan fejlettségi állapotba ahol a menedzsment hozzákezd, valamilyen termelésirányítási, döntés-elõkészítési információs rendszer fejlesztésébe, meghonosításába. Mivel nem kapható olyan univerzális,
önmagában alkalmas program, amely a vállalkozások fent említett problémáinak megoldására képes, ezért a felhasználók többnyire egyéni alkalmazások fejlesztésébe kezdenek.A bemutatásra kerülõ vezetõi és tulajdonosi információs rendszer az Üzemtani Tanszéken folyó kutatások erdménye, melynek megvalósításában Dr. Kovács Árpád Endre és Kovács Attila mellett magam is részt vettem. A program a fent említett problémák döntõ többségét megoldja, könnyen kezelhetõ számítógépes környezetben lehetõséget biztosít a vállalatok rugalmasságának, alkalmazkodóké
pességének növelésére. TOPJelen tanulmány általános kutatási területe a kõzetgyapot-rendszerû növényházak öntözõ, tápanyagadagoló rendszereinek vezérlés-informatikai tamogatása. A növényház legfontosabb belsõ környezeti tényezõinek - pl.: megvilágítás, hõmérséklet, páratartalom - végtelen számú kombinációja létezik. A vezérlés kulcskérdése, hogyan tudjuk véges számú ismert esetek alapján megjósolni a növény víz- és tápanyag-felhasználását a jövõben bekövetkezhetõ új, eddig ismeretlen kombinációk esetén. Az esetleges túlbecslés víz- és tápanyag-pazarlást eredményez, az alulbecslés pedig terméscsökkenéshez, szélsõséges esetekben a növény kiszáradásához vezethet.
Az eddig széles körben felhasznált becslési módszerek közül sok esetben fizikai, ill. más egyenletek kézi illes
ztése kerül alkalmazásra. Sajnos ezek a növény fejlõdése, az évszakok váltakozása és más tényezõk miatt folytonos újraparaméterezést igényelnek. Ez hosszadalmas munkával jár, ahol már a tesztelés elõtt gyakran a következõ újraparaméterezés is szükségessé válhat. Ezen okok késztettek engem az alternatív módszerek keresésére.A dolgozatomban egy neuronhálózatokon alapuló automátizált elõrejelzési módszert kívánok bemutatni és egyben értékelni. A tanulmány elsõ része betekintést ad a mesterséges neuronális hálózatok világába, bemutatja az esetgyûjtemények alapján történõ tanulást, a konkrét hálózatok általánosítási, becslési és következtetési mechanizmusait.
A második rész konkrét mérési adatok alapján történõ növény- és termesztõközeg-párologtatás elõrejelzését írja le, különbözõ típusú és felépítésû mesterséges neuronhálózatok segítségével. A hálózatok a megvilágítás, a hõmérséklet, a levegõ relatív páratartalma és az idõ alapján a növény és a termesztõközeg párologtatását modellezik. Az elõrejelzés jóságát s
zintén a növényházban történt konkrét mérési adatok alapján értékelem ki. TOPE tanulmány keretei között arra törekszem, hogy az árelõrejelzés példáján bemutassam az általam alkalmazott prognosztikai eljárást, annak mind elméleti mind pedig gyakorlati oldalát. Az eljárás során ismeretlen helyzetek következményeit próbálom meg ismert esetek alapján a lehetõ legnagyobb pontossággal, automatikus keresési elvekre támaszkodva levezetni.
A szakirodalomban több olyan eljárás található, amely hasonló elveket alkalmaz, de ezen alternatív eljárások mégis különbözõ “nevek alatt futnak”. Tanulmányom egyik célja, hogy ezeket csokorba gyûjtsem és mindenki számára érthetõen közzé tegyem.
A dolgozatom második felében az elkészített elõrejelzõ rendszer foglalja el a fõ helyet. Kertészeti termékek árelõrejelzése kapcsán reprodukálható szintû részletezéssel, végigkövetem a rendszer felépítését, mûködését a végrehajtott ellenõrzési és eredmény-kiértékelési fázisokat, valamint az ezekbõl levonható következtetéseket.
TOPDolgozatom speciális mûnek tekinthetõ abból a szempontból, hogy két, látszólag egymástól távol álló tudományterületet igyekszem benne ötvözni. Eddigi tanulmányaim során nagyon kevés olyan irodalommal találkoztam, ami a gyomszabályozás gazdaságosságát tárg
yalta volna. Ezért döntöttem úgy, hogy ezzel a területtel szeretnék foglalkozni.A dolgozatom elsõ részében bemutatom az eddig alkalmazott gyomírtási módokat, azok elõnyeit és hátrányait, valamint azokat a viszonylag új eljárásokat, amelyek a jövõ gyomszabályozási technológiái lehetnek, de még sok kutatatást igényelnek. Ezt követõen az általam választott növény, a kukorica, gyomsza-bályozási eljárásait ismertetem.
A dolgozat második részében konkrét kísérleti adatokon keresztül mutatom be a kukorica különbözõ, elsõsorban vegyszeres, gyomsza-bályozási eljárásainak gazdaságossági számításait. Részletes elemzést végzek annak bizonyítására, hogy milyen fontos szerepe v
an a szaktudásnak úgy a gyomszabályozás gazdaságosságában, mint a környezetvédelemben egyaránt. TOPTémaválasztás indolklása:
Napjainkban egyre több szakértõ ismeri fel, hogy a jövõben a növekedés és a gazdaság kulcsa kizárólag a magas szintû szakmai tudás lesz, és egyre nagyobb azoknak a száma, akik sikeresen hasznosítják ilyen jellegû értékes erõforrásaikat. A tudás pedig legmagasabb szinten az egyetemeken halmozódik fel.Napjainkban, amikor egyre több szakszerzõ beszél értékvákuumról, az alapvetõ értékek kiüresedésérõl, nem elhanyagolható, hogy milyen értékrend jellemzi az egyetemi hallgatókat, akik késõbb a gazdasági élet kulcsfontosságú szereplõi lesznek közvetlen vag
y közvetett módon.Elméleti háttér:
Dolgozatomban elsõsorban az értékrendekkel és ezek idõbeli változásaival kívánok foglalkozni. Ehhez a korábban végzett kutatások eredményeit, ezek elméleti magyarázatát használom fel, valamint az értékrend fogalmának szociálpszichológiailag meghatározott ismérveit.A kutatás célja: Az egyetemi hallgatók céljainak, aspirációinak, értelmiségi tudatának elemzése. Annak vizsgálata, hogy megjelennek-e olyan, egyéni értékek és normák, amelyek valamilyen cselekvést indukálnak.
Elõfeltételezés:
A mai egyetemi hallgatók értékrendjének alakulása nem egységes. Különbözõ ideológiákkal rendelkezõ csoportokat képeznek. Szerepük az elkövetkezendõ években jelentõsen megnõ az értelmiségi tudat átalakulásának folyamatában.A vizsgálat helyszíne:
Gödöllõi Agrártudományi EgyetemMinta elemszáma:
100 fõVizsgálati módszer:
1.) kombinált kérdõív (személyi adatok név nélkül, Inglehart - teszt) 2.) összehasonlító elemzés
Az utolsó módosítás: 2005.05.29.
© miau