Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság No 2HU ISSN 1419-1652

<SZÖVEGES NAVIGÁCIÓ> <NAVIGATION WITHOUT GRAPHICS>

<IMPRESSZUM> <AKTUÁLIS> <ARCHÍVUM> <HAZAI TÉMÁK>
<NEMZETKÖZI ROVAT> <SZOLGÁLTATÁSOK>

A Visegrádi-országok EU-csatlakozásának várható hatásai
- parciális és általános egyensúlyi modellek alapján -

Martin BANSE
Wolfgang MÜNCH

Institut für Agrarökonomie der Universität Göttingen, Platz der Göttinger Sieben 5,
37073 Göttingen, Tel: 0551-394817, -24; Fax: 0551-394823,
E-mail: mbanse@gwdg.de, wmuench@gwdg.de

Bevezetés

A közeli jövõben várható az EU keleti kibõvítése. Az EU-Bizottság az AGENDA 2000 dokumentumában az alábbi hat országot jelöli meg az elsõ belépési kör résztvevõiként: Észtország, Lengyelország, Szlovénia, Csehország és Magyarország. Ezekben az országok a mezõgazdaság nemzetgazdasági szempontból lényegesen fontosabb szerepet játszik, mint az EU-15 tagországaiban. Így vélhetõen az agrárpolitika változásai a csatlakozóknál erõteljes nemzetgazdasági kihatással bírnak majd.

A belépés egyik fontos eleme a Közös Agrárpolitika bevezetése. A csatlakozni kívánó országok agrárpolitikája ugyanis kevésbé protekcionista.

Az alábbiakban különbözõ belépési feltételek mellett egyrészt az egész nemzetgazdaságra, másrészt csak az agrárszektorra gyakorolt számszerûen várható hatásokat elemezzük - az eltérõ hatásmechanizmusok miatt- elõször egy általános (CGE, 8 szektoros), majd egy parciális egyensúlyi modell (ESIM) segítségével.

Az EU-tagság várható hatásai

az alábbi területeken mutatkoznak meg:

  1. a mezõgazdaság hozzájárulása a jövedelemtermeléshez,
  2. a mezõgazdaság hozzájárulása a foglalkoztatáshoz,
  3. a lakosság élelmiszer-kiadásának arányváltozása a teljes kiadásokhoz képest,
  4. export-import és devizapiaci hatások.

1. táblázat. A mezõgazdaság nemzetgazdasági szerepe a belépni szándékozóknál

 

mezõgazdaság %

a Bruttó Hazai Termékhez

mezõgazdaság %
az összes
foglalkoztatásban

élelmiszer %
az összes kiadáshoz
képest

agrárkülkereskedelmi mérleg
(Mio. US$)

Év

1989

1995

1989

1995

1989

1995

1989

1995

Cseh

6,3

3,1

9,9

4,7

32,9

32,0 /1

-658

-477

Lengyel

11,8

6,1

26,4

25,0

36,9

28,0

448

-474

Magyar

15,6

6,4

17,9

8,5

25,4

22,3 /2

1557

1897

Szlovén

4,4

4,4

11,8

10,0

25,7

25,2 /2

-85

-374

EU-12

 

1,8

 

5,5 /2

 

14,2 /3

 

-7091

Magyarázat: /1 incl. dohány és alkohol, /2 1994, /3 1990.

Forrás: OECD (1996a), EU-Bizottság (1996) és nemzeti statisztikák

A belépés várható hatásai között említhetõ az emelkedõ élelmiszer árak következtében csökkenõ kereslet egyéb termékek és szolgáltatások iránt, ill. az egyre kedvezõbbé váló agrárkülkereskedelmi mérleg.

2. táblázat. Belépési feltételek

 

CGE-Modell

Parciális-Modell

Belépés idõpontja

2003

2003

Felkészülés Közös Agrárpolitikára

2003-2007

2003-2007

Egységes piac

 

2008

Pénzügyi szolidaritás

2003

-

Közös Agrárpolitika

1. jelenlegi keretek
2. a védelem 10%-os csökkentése

1. jelenlegi keretek
2. Agenda 2000

Forrás: saját

Az elemzések inputjait a mindenkori utolsó országos input-output táblázatok (1993) és a nemzeti számlák (SNA) jelentik.

Számszerû elemzések (elõször csak a mezõgazdaságra)

2003 és 2007 között a jelenlegi agrárpolitika kerül lépcsõzetesen kiterjesztésre az új tagországokra is (mûvelés alól kivonás, gabona, olajos növények, tejkvóta, cukorkvóta). Az Agenda 2000 esetében mûvelés alól kivont területek támogatása megszûnik, helyette egységes ha-prémium kerül bevezetésre, 2006-tól megszûnik a tejkvóta, csökkennek a búza, marhahús és tejtermékek intervenciós küszöbárai. Az egységes piac bevezetéséig a piac nem liberalizált. Az egységes árszabályozás csak 2008-tól lép életbe.

3. táblázat. Várható százalékos piaci árváltozások (a bázis év és 2010 között)

 

Lengyel

Magyar

Szlovén

Cseh

 

belépés nélkül

CAP most

Agenda 2000

belépés nélkül

CAP most

Agenda 2000

belépés nélkül

CAP most

Agenda 2000

belépés nélkül

CAP most

Agenda 2000

Búza

-13

-11

-17

-10

51

40

-13

-27

-33

-7

14

5

Árpa

-3

27

1

-10

80

34

-13

8

-19

-13

32

-2

Rozs

0

30

7

-12

95

60

-13

-20

-34

-15

24

2

Cukor

0

43

43

-10

36

36

0

21

21

-3

65

65

Vaj

0

147

123

-7

70

53

0

63

47

-5

37

23

Marhahúz

0

78

0

-10

66

-7

0

-3

-45

-6

45

-18

Sertéshús.

2

14

-13

-12

19

-9

2

-34

-50

-12

10

-16

Forrás: saját

Az árak - különösen a protekcionista termékek esetén - jelentõsen nõnek. A legjelentõsebb áremelkedés Magyarország esetén várható. Szlovéniában árcsökkenés prognosztizálható. Az Agenda 2000 hatására a takarmány gabona és a marhahús áral mérsékeltebben változnak.

A politikai változásokra visszavezethetõ jelentõs árváltozások alapjaiban befolyásolják a kereslet-kínálati helyzetet. A hazai felhasználás csökken, azaz az export nõ a takarmány gabona, a tejtermékek és a marhahús esetében (az Agenda 2000 feltételei mellett kevésbé). A tej, a tejtermékek és a cukor esetében jelentõs exportszubvenciókkal kell számolni. Az Agenda 2000 esetében sem lehet a tejtúltermelés kvótarendszer nélkül levezényelni.

Az belépés elõtt állók agrártermelése továbbra is növekedni fog. A modellben a termelékenység növekedés üteme a nyugati szintre jellemzõen került megadásra. Magyarország és Lengyelország esetében kb. 2005-re elérhetõ a 80-as évek végét jellemzõ termelési szint. A belépõk esetén feltételezett jelentõs jövedelememelkedés következtében nõ a belföldi fogyasztás, s így a külkereskedelmi mérlegben jelentõs változás nem várható.

4. táblázat. Termelés és nettó export (Mio. t)

 

Termelés

Nettó export

 

Bázis

belépés nélkül

CAP

most

Agenda 2000

Bázis

belépés nélkül

CAP

most

Agenda 2000

összes gabona

41,82

55,75

55,72

58,93

-0,14

2,50

7,77

9,56

tak. gabona

25,47

33,11

35,25

35,06

-1,09

-0,93

6,83

3,68

cukor

2,73

2,97

2,96

2,97

0,20

0,38

0,65

0,65

vaj

0,25

0,33

0,30

0,37

0,04

0,06

0,10

0,17

marhahús

0,73

0,92

1,07

0,89

0,00

0,04

0,35

0,00

sertéshús.

2,44

3,27

3,41

3,05

0,01

-0,12

0,11

-0,49

Forrás: saját

A gabonák (várhatóan nagyobb terület) és az olajos növények (csökkenõ terület) közötti feszültség a mûvelés alóli kivonás megszûntetése és az egységes terület-prémium nyomán feloldódik. A takarmánygabona felhasználás (különösen búza) csökken a fékezett sertés-, baromfi- és tojástermelés miatt.

Forrás: saját

1. ábra. Nettó állami kiadások az új ár- és piacpolitika hatására

A korábbi elemzésekhez képest a piaci reakciók hevessége csökken, hiszen

A várhatóan nagyobb termékfeleslegek a belépõk állami kiadásaira is hatással lesznek (l. 1. ábra). A számszerû értékek szakértõ becslésre alapulnak.

A parciális modell összegzése:

A jelenlegi CAP bevezetése kb. 7 mrd ECU kiadást jelent, ami az Agenda 2000 hatására 2,5 mrd-dal csökkenthetõ. Az Agenda 2000 tehát több esetben is csökkenti a kellemetlen hatásokat.

Amennyiben a magyar és lengyel termelésnövekedés a vártnál is jelentõsebb, ez további kiadásokat jelent majd.

A tejpiac szabályozása megoldatlan.

Nemzetgazdasági hatások

Jelentõsen növekvõ hazai termék várható.

A modell eredményei csak a CAP piac- és árpolitikai komponenseire támaszkodnak.

5. táblázat. A mezõgazdasági termelés és export változása a bázishoz képest %-ban

 

Lengyel

Szlovén

Cseh

Magyar

Termelés

       

CAP most

9,6

-8,0

19,6

3,1

reform-CAP

8,3

-9,3

15,8

1,0

Export

       

CAP most

41,6

-10,8

60,0

4,1

reform-CAP

35,9

-12,5

47,9

1,3

 

Forrás: saját

2. ábra. A mezõgazdasági termelés relatív változása az ipari termeléshez képest (100 = bázismodell kiindulási aránya)

A hazai termék Magyarországon az agrárprotekcionizmus növekvõ tendenciája ellenére is nõhet kb. 0,5%-kal.

Forrás: saját

3. ábra. A hazai termék változása a belépés nyomán változatlan CAP mellett (bázis = 100)

A forint erõsödik a javuló külkereskedelmi helyzet miatt.

A magyar fogyasztás nõ.

Egyéb (itt elhanyagolt) hatások (pl. beruházások növekdése, egységes jogi normák) miatt a kimutatott összes fogyasztás csökkenés kompenzálható.

Forrás: saját

4. ábra. Árfolyamváltozás a belépés nyomán változatlan CAP mellett (bázis = 100)

6. táblázat. A belföldi fogyasztás változása
(Mio. US$)

 

lengyel

szlovén

cseh

magyar

összesen

CAP most

-1004,6

-44,2

-145,5

58,6

-1135,7

reform CAP

-556,8

-109,3

-28,9

15,9

-679,1

Anmerkung: Berechnung auf der Basis realer Wechselkurse aus dem Durchschnitt von 1994-96.

Összegzés

A jelenlegi CAP a lakossági fogyasztás tekintetében negatív következménnyel járhat, melyet a várható CAP reformok enyhíthetnek.


Az utolsó módosítás: 2005.05.29.
© miau