Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság No 2 | HU ISSN 1419-1652 |
<SZÖVEGES NAVIGÁCIÓ> <NAVIGATION WITHOUT GRAPHICS> <IMPRESSZUM> <AKTUÁLIS> <ARCHÍVUM> <HAZAI TÉMÁK> <NEMZETKÖZI ROVAT> <SZOLGÁLTATÁSOK> |
A Visegrádi-országok EU-csatlakozásának várható hatásai
- parciális és általános egyensúlyi modellek alapján -
Martin BANSE
Wolfgang MÜNCH
Institut für Agrarökonomie der Universität Göttingen, Platz der Göttinger Sieben 5,
37073 Göttingen, Tel: 0551-394817, -24; Fax: 0551-394823,
E-mail: mbanse@gwdg.de, wmuench@gwdg.de
Bevezetés
A közeli jövõben várható az EU keleti kibõvítése. Az EU-Bizottság az AGENDA 2000 dokumentumában az alábbi hat országot jelöli meg az elsõ belépési kör résztvevõiként: Észtország, Lengyelország, Szlovénia, Csehország és Magyarország. Ezekben az országok a mezõgazdaság nemzetgazdasági szempontból lényegesen fontosabb szerepet játszik, mint az EU-15 tagországaiban. Így vélhetõen az agrárpolitika változásai a csatlakozóknál erõteljes nemzetgazdasági kihatással bírnak majd.
A belépés egyik fontos eleme a Közös Agrárpolitika bevezetése. A csatlakozni kívánó országok agrárpolitikája ugyanis kevésbé protekcionista.
Az alábbiakban különbözõ belépési feltételek mellett egyrészt az egész nemzetgazdaságra, másrészt csak az agrárszektorra gyakorolt számszerûen várható hatásokat elemezzük - az eltérõ hatásmechanizmusok miatt- elõször egy általános (CGE, 8 szektoros), majd egy parciális egyensúlyi modell (ESIM) segítségével.
Az EU-tagság várható hatásai
az alábbi területeken mutatkoznak meg:
1. táblázat. A mezõgazdaság nemzetgazdasági szerepe a belépni szándékozóknál
mezõgazdaság % a Bruttó Hazai Termékhez |
mezõgazdaság % |
élelmiszer % |
agrárkülkereskedelmi mérleg |
|||||
Év |
1989 |
1995 |
1989 |
1995 |
1989 |
1995 |
1989 |
1995 |
Cseh |
6,3 |
3,1 |
9,9 |
4,7 |
32,9 |
32,0 /1 |
-658 |
-477 |
Lengyel |
11,8 |
6,1 |
26,4 |
25,0 |
36,9 |
28,0 |
448 |
-474 |
Magyar |
15,6 |
6,4 |
17,9 |
8,5 |
25,4 |
22,3 /2 |
1557 |
1897 |
Szlovén |
4,4 |
4,4 |
11,8 |
10,0 |
25,7 |
25,2 /2 |
-85 |
-374 |
EU-12 |
1,8 |
5,5 /2 |
14,2 /3 |
-7091 |
Magyarázat: /1 incl. dohány és alkohol, /2 1994, /3 1990.
Forrás: OECD (1996a), EU-Bizottság (1996) és nemzeti statisztikák
A belépés várható hatásai között említhetõ az emelkedõ élelmiszer árak következtében csökkenõ kereslet egyéb termékek és szolgáltatások iránt, ill. az egyre kedvezõbbé váló agrárkülkereskedelmi mérleg.
2. táblázat. Belépési feltételek
CGE-Modell |
Parciális-Modell |
|
Belépés idõpontja |
2003 |
2003 |
Felkészülés Közös Agrárpolitikára |
2003-2007 |
2003-2007 |
Egységes piac |
2008 |
|
Pénzügyi szolidaritás |
2003 |
- |
Közös Agrárpolitika |
1. jelenlegi keretek |
1. jelenlegi keretek |
Forrás: saját
Az elemzések inputjait a mindenkori utolsó országos input-output táblázatok (1993) és a nemzeti számlák (SNA) jelentik.
Számszerû elemzések (elõször csak a mezõgazdaságra)
2003 és 2007 között a jelenlegi agrárpolitika kerül lépcsõzetesen kiterjesztésre az új tagországokra is (mûvelés alól kivonás, gabona, olajos növények, tejkvóta, cukorkvóta). Az Agenda 2000 esetében mûvelés alól kivont területek támogatása megszûnik, helyette egységes ha-prémium kerül bevezetésre, 2006-tól megszûnik a tejkvóta, csökkennek a búza, marhahús és tejtermékek intervenciós küszöbárai. Az egységes piac bevezetéséig a piac nem liberalizált. Az egységes árszabályozás csak 2008-tól lép életbe.
3. táblázat. Várható százalékos piaci árváltozások (a bázis év és 2010 között)
Lengyel |
Magyar |
Szlovén |
Cseh |
|||||||||||
belépés nélkül |
CAP most |
Agenda 2000 |
belépés nélkül |
CAP most |
Agenda 2000 |
belépés nélkül |
CAP most |
Agenda 2000 |
belépés nélkül |
CAP most |
Agenda 2000 |
|||
Búza |
-13 |
-11 |
-17 |
-10 |
51 |
40 |
-13 |
-27 |
-33 |
-7 |
14 |
5 |
||
Árpa |
-3 |
27 |
1 |
-10 |
80 |
34 |
-13 |
8 |
-19 |
-13 |
32 |
-2 |
||
Rozs |
0 |
30 |
7 |
-12 |
95 |
60 |
-13 |
-20 |
-34 |
-15 |
24 |
2 |
||
Cukor |
0 |
43 |
43 |
-10 |
36 |
36 |
0 |
21 |
21 |
-3 |
65 |
65 |
||
Vaj |
0 |
147 |
123 |
-7 |
70 |
53 |
0 |
63 |
47 |
-5 |
37 |
23 |
||
Marhahúz |
0 |
78 |
0 |
-10 |
66 |
-7 |
0 |
-3 |
-45 |
-6 |
45 |
-18 |
||
Sertéshús. |
2 |
14 |
-13 |
-12 |
19 |
-9 |
2 |
-34 |
-50 |
-12 |
10 |
-16 |
Forrás: saját
Az árak - különösen a protekcionista termékek esetén - jelentõsen nõnek. A legjelentõsebb áremelkedés Magyarország esetén várható. Szlovéniában árcsökkenés prognosztizálható. Az Agenda 2000 hatására a takarmány gabona és a marhahús áral mérsékeltebben változnak.
A politikai változásokra visszavezethetõ jelentõs árváltozások alapjaiban befolyásolják a kereslet-kínálati helyzetet. A hazai felhasználás csökken, azaz az export nõ a takarmány gabona, a tejtermékek és a marhahús esetében (az Agenda 2000 feltételei mellett kevésbé). A tej, a tejtermékek és a cukor esetében jelentõs exportszubvenciókkal kell számolni. Az Agenda 2000 esetében sem lehet a tejtúltermelés kvótarendszer nélkül levezényelni.
Az belépés elõtt állók agrártermelése továbbra is növekedni fog. A modellben a termelékenység növekedés üteme a nyugati szintre jellemzõen került megadásra. Magyarország és Lengyelország esetében kb. 2005-re elérhetõ a 80-as évek végét jellemzõ termelési szint. A belépõk esetén feltételezett jelentõs jövedelememelkedés következtében nõ a belföldi fogyasztás, s így a külkereskedelmi mérlegben jelentõs változás nem várható.
4. táblázat. Termelés és nettó export (Mio. t)
Termelés |
Nettó export |
|||||||
Bázis |
belépés nélkül |
CAP most |
Agenda 2000 |
Bázis |
belépés nélkül |
CAP most |
Agenda 2000 |
|
összes gabona |
41,82 |
55,75 |
55,72 |
58,93 |
-0,14 |
2,50 |
7,77 |
9,56 |
tak. gabona |
25,47 |
33,11 |
35,25 |
35,06 |
-1,09 |
-0,93 |
6,83 |
3,68 |
cukor |
2,73 |
2,97 |
2,96 |
2,97 |
0,20 |
0,38 |
0,65 |
0,65 |
vaj |
0,25 |
0,33 |
0,30 |
0,37 |
0,04 |
0,06 |
0,10 |
0,17 |
marhahús |
0,73 |
0,92 |
1,07 |
0,89 |
0,00 |
0,04 |
0,35 |
0,00 |
sertéshús. |
2,44 |
3,27 |
3,41 |
3,05 |
0,01 |
-0,12 |
0,11 |
-0,49 |
Forrás: saját
A gabonák (várhatóan nagyobb terület) és az olajos növények (csökkenõ terület) közötti feszültség a mûvelés alóli kivonás megszûntetése és az egységes terület-prémium nyomán feloldódik. A takarmánygabona felhasználás (különösen búza) csökken a fékezett sertés-, baromfi- és tojástermelés miatt.
Forrás: saját
1. ábra. Nettó állami kiadások az új ár- és piacpolitika hatására
A korábbi elemzésekhez képest a piaci reakciók hevessége csökken, hiszen
A várhatóan nagyobb termékfeleslegek a belépõk állami kiadásaira is hatással lesznek (l. 1. ábra). A számszerû értékek szakértõ becslésre alapulnak.
A parciális modell összegzése:
A jelenlegi CAP bevezetése kb. 7 mrd ECU kiadást jelent, ami az Agenda 2000 hatására 2,5 mrd-dal csökkenthetõ. Az Agenda 2000 tehát több esetben is csökkenti a kellemetlen hatásokat.
Amennyiben a magyar és lengyel termelésnövekedés a vártnál is jelentõsebb, ez további kiadásokat jelent majd.
A tejpiac szabályozása megoldatlan.
Nemzetgazdasági hatások
Jelentõsen növekvõ hazai termék várható.
A modell eredményei csak a CAP piac- és árpolitikai komponenseire támaszkodnak.
5. táblázat. A mezõgazdasági termelés és export változása a bázishoz képest %-ban
Lengyel |
Szlovén |
Cseh |
Magyar |
|
Termelés |
||||
CAP most |
9,6 |
-8,0 |
19,6 |
3,1 |
reform-CAP |
8,3 |
-9,3 |
15,8 |
1,0 |
Export |
||||
CAP most |
41,6 |
-10,8 |
60,0 |
4,1 |
reform-CAP |
35,9 |
-12,5 |
47,9 |
1,3 |
Forrás: saját
2. ábra. A mezõgazdasági termelés relatív változása az ipari termeléshez képest (100 = bázismodell kiindulási aránya)
A hazai termék Magyarországon az agrárprotekcionizmus növekvõ tendenciája ellenére is nõhet kb. 0,5%-kal.
Forrás: saját
3. ábra. A hazai termék változása a belépés nyomán változatlan CAP mellett (bázis = 100)
A forint erõsödik a javuló külkereskedelmi helyzet miatt.
A magyar fogyasztás nõ.
Egyéb (itt elhanyagolt) hatások (pl. beruházások növekdése, egységes jogi normák) miatt a kimutatott összes fogyasztás csökkenés kompenzálható.
Forrás: saját
4. ábra. Árfolyamváltozás a belépés nyomán változatlan CAP mellett (bázis = 100)
6. táblázat. A belföldi fogyasztás változása
(Mio. US$)
lengyel |
szlovén |
cseh |
magyar |
összesen |
|
CAP most |
-1004,6 |
-44,2 |
-145,5 |
58,6 |
-1135,7 |
reform CAP |
-556,8 |
-109,3 |
-28,9 |
15,9 |
-679,1 |
Anmerkung: Berechnung auf der Basis realer Wechselkurse aus dem Durchschnitt von 1994-96.
Összegzés
A jelenlegi CAP a lakossági fogyasztás tekintetében negatív következménnyel járhat, melyet a várható CAP reformok enyhíthetnek.
Az utolsó módosítás: 2005.05.29.
© miau