Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság No 2	HU ISSN 1419-1652
<SZÖVEGES NAVIGÁCIÓ> <NAVIGATION WITHOUT GRAPHICS> <IMPRESSZUM> <AKTUÁLIS> <ARCHÍVUM> <HAZAI TÉMÁK> <NEMZETKÖZI ROVAT> <SZOLGÁLTATÁSOK>

A tanulmány célja: Felhívni a figyelmet arra, hogy az EU csatlakozás három klasszikus informatikai projektje - az agrárstatisztika, a tesztüzemi rendszer (FADN) és a piaci információs rendszer (MIS) - mellett a negyedik (a Mezõgazdasági Számlarendszer) nem csak egy mellékes pozíció, hanem integráló, konzisztenciára törekvõ szerepe révén az egyedüli tényezõ, mely megadhatja az értékét a többi modulban keletkezõ adatnak. Hiszen a MSZR segít elkerülni a klasszikus informatikai (Murphy-) problémát, miszerint egy informatív adatösszeállítás bármely két tetszõleges oldalán található egy-egy olyan adat, melyek kölcsönösen kizárják egymást. A MSZR célja ugyanis nem más, mint egységes (objektív) képet adni a mezõgazdaságról, s ennek alapján elõrejelzõ és szimulációs jelleggel felvázolni tetszõleges agrárpolitikai szcenáriók várható – pl. jövedelemre gyakorolt – hatásait. Ez által támogatva az EU csatlakozási tárgyalások elõkészítését, az agrárpolitika döntéshozóit, valamint a terület- és vállalkozásfejlesztés regionális feladatait. A MSZR-re fordított összegek tehát nem egy öncélú projekt támogatásaként foghatók fel, hanem – az MSZR-projekt multiplikátor jellege révén – a már futó projektek eredményeinek egységes keretrendszerbe foglalását mozdítják elõ.

A tanulmány eredményei: Az alábbiakban bemutatásra kerülõ gondolatok három fõ kérdéskör köré összpontosulnak:

1. Hogyan lehet a KSH és az AKII eddig használt mutatószámait és a MSZR elszámolásait összevetni, segítve ezáltal a potenciális felhasználók (FM, EU-szakértõk, tárgyaló küldöttségek, ISM, AKII, stb.) terminológiai nehézségein, így biztosítva a kellõ motiváltságot az EU-ban használatos fogalmak használatához, valamint EU tárgyalási és belsõ agrárpolitikai szcenáriók megfogalmazásához.
2. Milyen következményei lennének annak, ha a magyar mezõgazdaság az 1980-as évekre jellemzõ (potenciális) technológiai szintet célozná meg újra a jövõben? (itt kerülnek bemutatásra a MSZR, mint szimulációs eszköz alkalmazási lehetõségei).
3. Mekkora lehet a regionális különbség a megyék agrártermelõinek szektorális ill. ágazati szintû jövedelemtermelõ képessége között? (rámutatva ezáltal arra, hogyan lehet a meglévõ adatok értékét és az ellentmondás-mentességet az országos számok felbontásával fokozni, akár az üzemtípusok szerinti felosztás szintjén is.)

Rövidtávra szóló következtetések és javaslatok:

• A MSZR operativitásának elérése érdekében mihamarabb lehetõvé kell tenni 2 bonni tanulmány utat, melyek egyrészt az önálló munkához még hiányzó módszertani láncszemek (fajlagos ágazati ráfordítások mátrixa, konstans árak számítása, felhalmozás elszámolása) pótlását biztosítják, másrészt a SPEL szimulációs moduljainak betanulását teszik lehetõvé.
• A munkacsoport napi feladatai mellett lehetõséget kell teremteni arra, hogy az 1998 szeptemberére várható PHARE ACE projektrész beindítása elõtt is lehetõvé váljon a szimulációs és prognosztikai feladatok elõkészítése. Ez további német-magyar szakértõi tárgyalásokat (Bonn-Budapest helyszínnel), ill. a mobilitást elõsegítõ nagyteljesítményû hordozható számítógép rendelkezésre bocsátását követeli meg.
• A MSZR munkacsoport zavartalan mûködése érdekében 1998-ra mihamarabb tisztázni kell a potenciális felhasználók által támasztott feladatokat és a rendelkezésre álló, önálló projektköltségvetést.
• Biztosítani kell a projekt elfogadott stratégiai terve értelmében a folyamatos és állandó kutatás-fejlesztés intézményi kereteit.

Amennyiben a fenti keretek nem, vagy nem kellõen gyorsan biztosíthatók, úgy a projekt eddig - nehezen megõrzött - lendülete elvész, mely idõveszteség soha nem pótolható.

: Az informatika tanai közül már itt az elõszóban ki kell emelni az önkritika és az állandó fejlõdés zálogaként emlegetett tételt: az információs technológia - a szakma által felismert - termelékenységi paradoxonát, mely kimondja, hogy az informatikára fordított vállalati befektetések és a vállalkozások nyereségessége között elvárható pozitív korrelációt a tapasztalat nem igazolja vissza, sõt...

: Másrészt az információs rendszerek ideáljának már évtizedekkel ezelõtti, többszörös feladása is azt jelzi, hogy a számítógépes döntéstámogatás még közel sincs azon a fokon, ahol tetszõleges problémák, tetszõlegesen gyorsan és helyesen megoldhatók lennének. Már az is eredmény, ha viszonylag sok tárolt adatból az éppen szükségesek a legutolsó pillanatban úm. “elõvarázsolhatók”.

: Létezik ellenben a realisták megközelítése, s ezt gyakorolják az EU konzultáns cégei, szakemberei, sõt maga a “nyugati” tudományos élet is. Eszerint a hatékony és hiteles döntéstámogatás egyrészt nem más, mint egy minden fontos adatot strukturáltan felkínáló rendszer, mely képes minden elemérõl jelezni, hogy ellentmondásban van-e a többi ismert adattal. Másrészt egy létezõ ideális rendszer képes a jövõbelátást, az elõrejelzést támogatni. Egy ilyen rendszer nem mindenki számára jelent ugyan komfortos felhasználói felületeket, de a közgazdász-informatikus szakértõk képesek ideálisan kombinálni az emberi és a számítógép nyújtotta elõnyöket saját munkájuk közvetlen támogatására. S teszik mindezt úgy, hogy a döntéshozó/politikus már nem kényszerül a géppel szembesülni, továbbra is megmaradhat az ember-ember típusú konzultációnál, mely a siker záloga.

: Jelen tanulmány célja, hogy magyarázatokkal és táblázatokkal tûzdelt részletei alapján felkeltse a potenciális felhasználók érdeklõdését egy felülmúlhatatlan kezdeményezés (MSZR) jelenét és fõleg jövõjét illetõen, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ezen, az EU-csatlakozás és a magyar agrárpolitika megalapozását biztosító eszközt, vagyis a Mezõgazdasági Számlák Rendszerének (MSZR) továbbfejlõdését az érintettek a bizonyított alkalmazhatóság és hasznosság szerint ítéljék meg, s támogassák.

: A feldolgozott kérdéskörök egy része az országos MSZR-munkacsoport eredményeit dolgozza fel, másik része az ISM-AKII és a GATE Gazdasági Informatika Tanszékének (GINT) együttmûködésében készült szimulációs elemzéseket tartalmazza, emellett a konkrétumok szintjén is említésre kerülnek az ACDI&VOCA és a GATE GINT kooperációjában készülõ megyei bontású (regionális) MSZR alapján született gondolatok is.

: A tanulmányban a szakmailag érdekes és fontos tartalmi kérdések mellett – ott ahol ez szükségesnek látszik pontszerûen - a módszertanilag jelentõs gondolatok is megemlítésre kerülnek.

: A tanulmány további stílusjegye, hogy ahol csak lehet az ismert statisztikai kategóriákat használja az újszerû EU-terminológiával szemben, tovább könnyítve ezáltal is az Olvasó dolgát. Világosan kell látni azt is, hogy a tanulmányban – különösen a szimulációkról szóló 4. fejezetben – úgy a szóhasználat, mint a mondatszerkezet a kifejezni kívánt összefüggésrendszerek okán egyre bonyolultabba válik, erõteljesen érzékeltetve ezzel a MSZR komplexitásra törekvõ jellegét.

1.1. Elõzmények és együttmûködõ szervezetek

: A Mezõgazdasági Számlák Rendszere (MSZR) mintegy két éve készül Magyarországon a Földmûvelésügyi Minisztérium (FM) megbízásából az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) koordinációjában létrehozott munkacsoportban (MSZR-alapú modellek és prognózisok MCS), melyben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Pénzügyminisztérium (PM) mellett számos ad hoc szakértõ is közremûködik. A projekt eredményeit nagy érdeklõdéssel követi nyomon az Integrációs Stratégiai Munkacsoport (ISM) is, mely ezáltal kiemelkedõ szerepet játszik az alkalmazás és a szimulációk elõkészítésében. Az országos modell kidolgozásával párhuzamosan az ACDI&VOCA (Agricultural Cooperative Development International, Volunteers in Overseas Cooperative Assistance) támogatásával a Gödöllõi Agrártudományi Egyetem Gazdasági Informatika Tanszékén (GATE GINT) folyamatosan fejlõdik a MSZR megyei bontású kiterjesztése is.

1.2. Az MSZR lényege és jelentõsége

: A MSZR az EU agrárinformatikájának egyik központi eleme. Az MSZR szintetizálja a három alapadat-gyûjtõrendszer - az agrárstatisztika, a számviteli információs rendszer (FADN ill. tesztüzem), illetõleg a piaci információs rendszer (MIS) - minden elemét, sõt mindemellett a tudományos-szakértõi eredményeket, valamint a nem reprezentatív adatbázisok (kamarák, VPOP, APEH, terméktanácsok, érdekképviseletek, stb.) információtartalmát. A MSZR így nem egy egyszerû agrárstatisztika, hanem egy komplex modell.

: A MSZR szintetizáló, konzisztens (adatok kölcsönös ellentmondását kizáró) és plauzibilis (az egyes adatok önmagában vett helyességét figyelõ) karaktere egyedül állóan képes biztosítani a mezõgazdaság történéseinek átfogó, hiteles, s az alapadatgyûjtés pontosságától csak részben függõ “objektivitását”. Ezenfelül a MSZR módszertana magától értetõdõen integrálja az operativitást biztosító prognosztikai/elõrejelzõ elemeket, úgy szakértõi, mint algoritmikus módon. E tulajdonságai révén a MSZR az agrárpolitika, az EU-csatlakozási tárgyalások és a vállalkozás- ill. térségfejlesztés eszközrendszerének egyik meghatározó pillérévé válhat már a közel jövõben is.

: Az EU-csatlakozás kapcsán a MSZR módszertanának megfelelõ számok közlése kötelezõvé válik Magyarország számára, s egyben lehetõséget teremt a hazai agrárjellegû adat- és tudásvagyonnal való gazdálkodás rendszerezésére, áttekintésére, s éppen a nyugati példák és hibák alapján egy stabil, kiforrott, mégis adaptív rendszer megteremtésére, mely magától értetõdõen tudja a várható - EU által elõírt - módszertani változásokat integrálni és kielégíteni. Ennek alapvetõ feltétele nem a rendszer csontvázát adó információ technológiai fejlesztésében, hanem sokkal inkább a módszer lényegét értõ és napi munkájában mindezt rendszeresen alkalmazó szakértõi, politikusi réteg kialakulásában rejlik. Hiszen a MSZR nem egy államok feletti, s nem is csak kormányzati eszköz, hanem - a számviteli információs modulok mellett - akár a napi üzemi gyakorlat információs rendszer kerete is lehetne. Elméletileg igaz ugyanis a tétel, hogy az üzemi szintû MSZR-munkatáblázatok összege kell, hogy kiadja a regionális (pl. megyei) és az országos, illetve az Uniós munkatáblák számait (vö. szlovák törekvések).

: Fontos, hogy a MSZR mezõgazdaság fogalma más, mint az a hétköznapi szóhasználatban megszokott. Egyrészt szûkebb, mert csak bizonyos – alapvetõen nyers és élõ – mezõgazdasági produktumot sorol az MSZR-kézikönyve a MSZR hatáskörébe, másrészt bõvebb, mert – eltérõen az intézményi elvtõl (SNA) – minden, Magyarországon egy adott naptári évben termelt, s a mezõgazdasági termékek közé sorolt termék mennyiségét meg kell tudni ragadni az adatgyûjtés/becslés során, függetlenül az elõállítótól és a helyszíntõl. Ezért a MSZR mutatószámai a mezõgazdaságban foglalkoztatottak kizárólag mezõgazdasági tevékenységébõl származó jövedelmeit firtatják.

1.3. A MSZR újszerûsége és kötõdése az ismert módszerekhez

: Mindezek alapján a MSZR a felhasznált komponenseit tekintve lényegében nem jelent újat. Különösen nem a nemzetközileg is elismerten jó magyar statisztikákkal, gazdaságelemzésekkel összevetve (l. az ismert INPUT-OUTPUT-elemzések, valamint az intézményi elvre épülõ Nemzeti Számlák rendszere, melyben az MSZR korrigált változata maga is egy külön tétel).

A rendszer egyik valóban új eleme, hogy rákényszeríti a felhasználót, mindannak összerendezésére, amit szilánkok formájában minden szakember ismer és értékesnek tart, egyidejûleg helyet hagyva azonban a szakértõi kreativitásnak éppúgy, mint a hatékony munkát megalapozó automatizmusoknak. A közérthetõség bizonyítékaként a 2. fejezetben tehát a mindenki által ismert KSH mezõgazdasági zsebkönyvvel való összevetés következik.

Valódi újdonságként kell felfogni a MSZR-munkatáblázatának utolsó 4 sorát, ahol az EU speciálisnak tekinthetõ hozzáadott érték és jövedelem-elszámolási kategóriáit találjuk, melyek kapcsán

• az amortizáció,
• az (idegen) bérek és járulékaik,
• a földbérlet,
• a kamatok,
• a termelési adók és
• a támogatások

kerülnek lépcsõzetesen figyelembe vételre, így jutva el a MSZR záró tételéig, a NETTÓ JÖVEDELEM pozíciójáig. Az MSZR szerinti nettó jövedelem nem más, mint tulajdonos-termelõk befektetett tõkéje, termelésbe vitt földje és a saját munkaereje fejében a termelés során képzõdõ többlet. Az EU jövedelem-kategóriák alapvetõen a családi vállalkozások elszámolásra jöttek létre, ezért a nagyüzemi struktúrára való alkalmazásuk az értelmezések kellõ differenciáltságát követeli meg.

: A MSZR módosított módszertanát most vitatják az érintett szakemberek. Ezek a módosítások Magyarországot feltehetõen nem hozzák kedvezõtlenebb helyzetbe, hiszen a változások egyik mozgatórugója éppen a várható új helyzetre való felkészülés. Az új helyzetet pedig a nem régen csatlakozott és a hamarosan csatlakozó országok specialitásai is jelentik.

Fontos tudni azt is, hogy a MSZR-ben használatos jövedelem kategóriák egyike sem felel meg a fedezeti hozzájárulás (FH) fogalmának, de a FH a MSZR alapadataiból számítható.

2.1. Alapfogalmak

: Mint azt a mellékelt 1. táblázat is mutatja a KSH statisztikai zsebkönyve a mezõgazdasággal kapcsolatban összefoglaló jelleggel az alábbi pénzügyi mutatószámokkal dolgozik (Forrás: 1996-os KSH zsebkönyv 51. és 54. oldal):

• bruttó termelési érték,
• halmozatlan termelési érték,
• folyó termelõ felhasználás,
• hozzáadott érték, ill. GDP.

: A KSH tehát nem számolja el a mezõgazdasági zsebkönyv keretében az 1.3. pontban felsorolt tételeket, sem a fedezeti hozzájárulást. Ezt a nagyüzemek és a most kiépítés alatt álló tesztüzemek esetében az AKII szakemberei végzik.

2.2. A KSH és a MSZR mutatószámainak hasonlóságai

Az 1. táblázat termelési érték adatai alapján világosan látható, hogy a KSH által rendszeresen közölt bruttó termelési érték kategória lényegében megfelel a MSZR bruttó végsõ termelési értékének a növénytermesztés esetében. Az állattenyésztés esetén azonban a KSH oszlopok már a nettó MSZR oszlopokkal állnak közvetlen kapcsolatban (amennyiben az állatok újrabeállítását, mint a bruttó MSZR oszlopok korrekcióját tekintjük). Hasonlóképpen a halmozatlan termelési érték fogalma (KSH) közelíthetõ a nettó végsõ termelési érték (MSZR) fogalmával. Éppúgy, mint a folyó termelõ felhasználás (KSH) a bruttó vásárolt ráfordításokkal (MSZR). A KSH folyó termelõ felhasználásán belül az ipari forrásból származó ráfordítások értékét a MSZR nettó vásárolt ráfordításainál találjuk. A GDP, ill. hozzáadott érték kategóriák definíció szerint teljesen azonosnak tekintendõk mindkét esetben (termelési érték – folyó termelõ felhasználás).

Itt jegyzendõ meg (kötõdve a korábban elhangzottakhoz is), hogy a MSZR-ben elõírt “egy ország egy üzem” elv (amely kimondja, hogy Magyarországot egyetlen nagy mezõgazdasági üzemként kell felfogni, s csak az számít a mezõgazdaság összes megtermelt, azaz bruttó teljesítményei közül nettó teljesítménynek, mely az “országos üzemet” valóban elhagyja) a KSH elszámolásokból visszaköszön, hasonlóan a funkcionális elvhez (mely szerint egy naptári évben minden mezõgazdasági terméket ki kell mutatni függetlenül a termelés helyszínétõl és a termelõ kilététõl, nem úgy, mint az intézményi elv esetén, ahol egy-egy adott profilú üzemcsoporttal kell elszámolni, összemosva ezek teljes termékspektrumát).

Az 1. táblázat folyó termelõ felhasználást taglaló sorai alapján jól látható, hogy az ipari eredetû tételek közül az energia, a mûtrágyák, a vegyszerek és gyógyszerek, valamint az anyagok/szolgáltatások hasonlóan kerülnek úgy a KSH, mint a MSZR esetében feldolgozásra.

A mezõgazdasági eredetû tételeknél azonban azonosságról – elsõ megközelítésre - nem lehet beszélni.

2.3. A KSH és a MSZR mutatószámainak eltérései

: A számszerû különbségek elsõdleges magyarázata feltehetõen a mindkét oldalon fel-fellépõ egyedi pontatlanságokban rejlik.

Itt kell elõször - s nem utoljára - megjegyezni azt a tényt, hogy a MSZR hazai verziója még nem érte el a teljes kiforrottság stádiumát. Hasonlóan a KSH közlemények fokozatos finomodásához (l. 2. számú táblázat a jelenleg érvény és 1996-os KSH mezõgazdasági zsebkönyv vs. KSH 10.13-i állapot) a MSZR EU által kidolgozott és évtizedek óta alkalmazott módszertana is az állandó önellenõrzést tartja az adaptáció egyik fontos eszközének. Ez nem jelent mást, mint azt, hogy akár évek múlva sem “szégyen” az idõközben befolyt impulzusok alapján a már publikált számokat revidiálni. A MSZR elsõ - s még egyszer kihangsúlyozva jelenleg nem egyetlen - módszertani továbbfejlesztési pontja az egyedi adatok ellenõrzésének szisztematikus végrehajtása. Ez egyben annak magyarázata is, miért kerültek az 1. táblázatba csak az 1994-es és az 1995-ös adatok.

2. táblázat: Az agrárstatisztikák idõbeli finomodása (adatok millió Ft-ban).

: A MSZR vs. KSH eltérések második fontos komponensét az árak, illetõleg az árkategóriák eltérõ felhasználása jelenti. A piaci információs rendszer ismert fejlesztési nehézségei alapján kijelenthetõ, hogy hazánkban jelenleg csak részleges és korlátozottan pontos idõsoros árstatisztika áll rendelkezésre. Egy árstatisztika akkor ideális, ha minden egyes termékértékesítés volumene és értéke - vagy ennek kellõen reprezentált részhalmaza - alapján az adott termékkör összes forgalmának értéke jól jellemezhetõ. Megjegyzendõ, hogy a MSZR-MCS két éves fennállása után is kapott 3-4 évre visszamenõleges jelleggel áridõsor-változásokat, melyek az élõállatok esetén még jelenleg sincsenek a rendszerbe integrálva, hiszen ezáltal felborul az automatikus adatbevitel és elõstrukturálás rendszere, mely hatékonyan, azaz emberi erõforrásokat kímélõen oldja meg a hatalmas adatmennyiség mozgatását.

: A MSZR árképzésének alapja az az ÁFA-mentes ár, melyet a termelõ tényleges kézhez kap az eltérõ célú és minõségû termékei értékesítésekor. (A KSH árszámítási mechanizmusa további egyeztetést igényel.)

Itt kell rámutatni arra is, hogy az MSZR kapcsán is szorgalmazni kell a jelenleg rendelkezésre álló árak egységes adatbázis-szerkezetben való dokumentálását, szemben a mai táblázatkalkulációs adatlapok gyakorlatával.

: A harmadik fontos komponens a KSH és a MSZR eltéréseinek hátterében az EU mezõgazdasági terméklista és a KSH terméklista esetleges eltérései lehetnek. Ez az egyeztetési tétel különösen az egységes és teljes szerkezetû adatközlés miatt lényeges, hiszen a MSZR elsõdleges ellenõrzési mechanizmusa - a tételek mérlegszerû szembeállítása - sérül akkor, amikor nem tudható, hogy az “egyéb” kategória magában foglalja-e az összes, önállóan nem nevesített terméket, vagy bizonyos, korábban önállóan említett termékek azért nem kerültek felsorolásra, mert ezekrõl adott pillanatban nem áll rendelkezésre adat, de nem részei az egyéb kategóriának sem.

: Egyedi eltérésként említendõ a szõlõtermesztés elszámolása, mely a MSZR-ben "egyszer fejtett borként" kell, hogy szerepeljen.

: Vélhetõen nem felelhetnek a termelt és készleten lévõ termék felhasználási céljait mérlegszerûen kimutató termékmérlegek az eltérésekért, hiszen ezek a KSH-tól módosítás nélkül kerülnek átvételre. Ennek kapcsán megjegyzendõ, hogy a késõbbiekben a KSH bruttó termelési értékének elszámolása a MSZR módszertan mellékleteként - számpéldával illusztrálva – dokumentációs céllal még feldolgozandó.

: Feltehetõen igaz az, hogy a KSH termelési értékei éppúgy mentesek a nem mezõgazdasági termékek és teljesítmények elszámolásától, mint ahogy ez a MSZR módszertanából következik. Tehát a KSH jelenleg is készít a funkcionális elvet kielégítõ elszámolást.

: A folyó termelõ felhasználás összevetésekor az elsõ különbség az ún. vetõmagipartól való visszavásárlás tételénél látható. A KSH nem tekinti ipari tevékenységnek a vetõmag-feldolgozást, míg ez a MSZR szerint így számolandó el. Az összes vetõmag-felhasználás (l. 35. sor) tehát két tétel összege, vagyis a saját termelésû vetõmag üzemi felhasználásának (vö. egy ország egy üzem elv) és a mezõgazdaságot elhagyó, majd visszavásárolt tételeknek az összege.

Itt kell megjegyezni, hogy a MSZR jelenleg még nem rendelkezik egy szakmailag is ellenõrzött eredménnyel, mely ki tudná mutatni, hogy a jelenleg feltételezett fajlagos vetõmag-felhasználás és a mindenkori vetõmagárak alapján a KSH által megadott összes vetõmagköltséggel szemben van-e eltérés. Az egyes ágaztok saját termelésû és visszavásárolt vetõmagtételeinek megoszlása jelenleg a rendszer belsõ eredménye, s még számos helyen pontosítandó. A felemlített feladatok is szerves részét képezik a fajlagos ágazati ráfordítás-koefficiensek konzisztens meghatározásának, mely mátrix léte – mint az már kihangsúlyozásra került – a megalapozott szimulációk alapfeltétele. (A vetõmag-felhasználással való ágazati szintû elszámolás mellett megoldandó a diesel- és esetlegesen a vegyszerköltség-felhasználás ágazatonkénti és hektáronkénti bontása is. Hasonlóképpen nyitott kérdés még a támogatások és az adók ágazati szintû bontásának végsõ ellenõrzése, ill. a szektorális amortizáció-, bér-, földbérlet- és kamattételek ágazati bontásának szakmai kontrollja.)

: A következõ, talán egyik legjelentõsebb eltérés a KSH terminológia és a MSZR terminológia között az ún. ipari takarmányok kérdése. E kérdéskörben - éppen a SPEL ellenõrzõ futtatások alapján – merült fel elõször a gyanú, hogy a használt fogalmak nem azt jelentik, mint amit egy laikus/felületes szemlélõ gondol. Ha ugyanis a KSH termékmérlegekbõl meghatározzuk a mezõgazdaságot el nem hagyó gazdasági abrak és a tömegtakarmányok mennyiségét és ezzel párhuzamosan megadjuk az egyes állatfajok takarmány-hasznosítási/szükségleti alapadatait, akkor a SPEL keretében vizsgálható, hogy a saját – szektorban maradó – takarmányforrás és a piacról visszavásárolt, ill. importált takarmányok (tápok, koncentrátumok, stb.) lehetõvé teszik-e az állatállomány élettanilag kiegyensúlyozott takarmányozását. A SPEL futtatások – elsõdlegesen német állatélettani adatokra alapozva – rámutattak arra, hogy az ipari takarmányként kimutatott összeg mögött (reális takarmányárakat alapul véve) jelentõsen több mennyiség bújik meg, mint azt a MSZR-alapú állati terméktermelésben fel lehetne használni.

Ennek okát elõször, (s tulajdonképpen mind a mai napig) az esetleges halmozódásokban keresték a MCS szakértõi.

Jelen tanulmány azonban rámutat arra, hogy úgy a KSH számok, mint az SPEL-MSZR feltételezések egyidejûleg helytállóak lehetnek, hiszen két külön dimenzióról van szó: A KSH takarmányköltségei ugyanis – feltehetõleg a teljes hústermelés és élõtömeg-termelést lefedik, mely a MSZR-ben az állatok termelésbe állítása címén kerül kimutatásra (l. 44. sor). Így a SPEL nélkül is ki lehetett volna számítani a piacról visszavásárolandó takarmányok értékét, amennyiben levonjuk a KSH által megadott ipari takarmányok értékébõl a MSZR által kimutatott állatbeállítások értékét, ill. ezt korrigáljuk a veszteségekkel. Itt látszik tehát, hogy mennyire zavaró lehet, ha a bruttó és a nettó koncepció fogalmi elemei keverednek. (Ezen hipotézis számszerû alátámasztására szolgál az 1. táblázat 47. sora, mely szerint a KSH takarmányköltségeit jól közelíti a MSZR összes kalkulált takarmány költsége és az állatbeállítások költsége korrigálva a veszteséggel (a feltételezett takarmányveszteséggel). Ennek alapján kijelenthetõ, hogy egyrészt a KSH folyó termelõ felhasználása jól közelíti az EU-terminológiát, másrészt a SPEL lehetõvé tette a takarmánymennyiség hústermelési célú felhasználásának leválasztását a tenyészállat-nevelésre fordított tételekrõl a német koefficiensek alapján is.

: A növényi és állati eredetû saját termelésû takarmányok elszámolására a MSZR is lehetõséget kínál az ágazati szintig bontott struktúrájából következõen. Ezt mutatja a takarmánytej tétel a bruttó MSZR oszlopban, s a KSH állati eredetû takarmányainak sorában. A SPEL kompatibilitás és az optimalizálhatóság okán a MSZR-ben a takarmány-felhasználás nem egy aggregált takarmány pozíció alapján történik, hanem – mint azt az M1. táblázat is mutatja - több takarmánycsoportot kell tudni definiálni:

• takarmánygabona,
• fehérjedús takarmányok,
• egyéb energiadús takarmányok,
• takarmánytej,
• nem piacképes "száraz" takarmányok,
• friss és szilázs takarmányok,
• egyéb takarmányok.

: A takarmányok és az állatbeállítások elszámolása mellett a másik lényeges konzisztencia-probléma a mûtrágyákkal kapcsolatban merült fel. Noha az 1. táblázat költségtételei között a mûtrágyák szolid azonosságot mutatnak jelenleg a KSH és a MSZR számai alapján, a helyzet koránt sem volt mindig ilyen egyértelmû:

• KSH: mûtrágya-ellátás-statisztikái (pl. KSH zsebköny, 1996, 42. oldal),
• KSH: mûtrágya-felhasználás statisztikái (pl. KSH zsebköny, 1996, 43-44. oldal),
• KSH: legfontosabb ágazatok mûtrágya-felhasználása (pl. KSH zsebköny, 1994, ill. korábban KSH-évkönyvek pl. 1986-1987),
• AKII: mûtrágya-felhasználás statisztikái (pl. AKII-zsebköny, 1996, 45-46. oldal),
• AKII: legfontosabb ágazatok mûtrágya-felhasználása (pl. AKII-zsebköny, 1996, 47. oldaltól),
• AKII: mûtrágyák termelése és kereskedelme (Forrás: AKII, Statisztikai Osztály).

: A felsorolt források elsõ megközelítésre több ponton is kölcsönösen értelmezhetetlenek. A külföldi szakértõk - mint adatelemzõk - magatartásából kiindulva elmondható, hogy az éves szinten maximálisan felhasznált NPK-hatóanyag mennyisége évek óta rendszeresen tévesen kerül értelmezésre. A az AKII-ISM megbízására GATE Gazdasági Informatika Tanszékén 1997-ben elkészült egy, a források lényegi elemeit alapul vevõ mûtrágyafelosztó rendszer, mely segítségével az országos összes hatóanyag-mennyiségeket ágazatokra lehet bontani. A felosztó-rendszer elsõ - országos összes mennyiségnek tûnõ, de téves adatokból kiinduló - eredményei szakértõi szemmel vizsgálva természetesen nem voltak értelmezhetõek. Emellett feltûnõ volt az is, hogy az EU adatokkal szemben szisztematikusan csak mintegy fele volt a magyar NPK adag.

: A MSZR-MCS a jelenleg egyetlen mérlegszerûséget közelítõ és a termelés (valamint az export/import) adatait is tartalmazó AKII forrás alapján, valamint a KSH NPK-hatóanyagárakra támaszkodva megbecsült egy lehetséges mezõgazdasági abszolút NPK-hatóanyag-felhasználást, mely az AKII költség-jövedelem adataival és a tesztüzemi rendszer elsõ ágazati költségelszámolásával a búza- és a kukoricaágazat (mint a két legnagyobb mûtrágya-felhasználó) esetében összevetésre került.

Így ma elmondható, hogy a magyar viszonyok között is érvényesnek tûnõ német takarmány-felhasználási mutatók mellett sikerült a fajlagos mûtrágyaadagokat az eddigi kaotikus állapothoz képest reális keretek között kimutatni. A fajlagos mûtrágya-hatóanyag-felhasználás akceptálhatóságát tehát több komponens is alátámasztja:

• a KSH Nemzeti Számláiból következõ szektorális összes NPK-költség,
• a KSH NPK-hatóanyagok átlagárai,
• a SPEL EU-DATA adatbázis NPK-intervallumai és
• a magyar NPK-költség-jövedelem adatok.

Ennek ellenére az összes ágazat tekintetében még további finomítások szükségesek, hiszen azoknál az ágazatoknál, ahol nem rendelkezünk korábbi (1986-1987) vagy jelenlegi (1994-96) ágazati adatokkal, ott kényszerûen a leghasonlóbb ismert ágazat adatai alapján becsült értékekkel dolgozik a MSZR. A MSZR módszertanilag az országos összes és az ágazati összes adatok közötti arányszám generálásával (kiegyensúlyozási koefficiens) jelzi azt, hogy a szóban forgó jelenség részletes és globális leképezése összhangban van-e egymással.

: A SPEL adatbázis felemlítése kapcsán érdemes egy pillantást vetni ennek kivonatára az M4. táblázat alapján: Ha abból indulunk ki, hogy a fajlagos, naturális mutatószámok (pl. a búzatermesztés érdekében kijuttatott összes nitrogén hatóanyag kg/ha-ban kifejezve) az élettani törvényszerûségek alapján lényegesen nem térhetnek el az egyes országokban, akkor az EU tagországok adatai által kialakított intervallumba a magyar értékeknek is bele kell esnie, vagy ha mégsem, akkor ennek határozott szakmai magyarázata kell, hogy legyen. Most tehát következzék egy kivonat a forrásként használt SPEL-EU-DATA CDROM-ról annak érzékeltetésére, hogy melyik EU tagország, mennyi búzát termelt hektáronként egy adott évben a 4-5 t/ha intervallumban, s ehhez mennyi NPK-t használt fel, úgy szervetlen, mint szerves hatóanyag formájában. Mint az a táblázatból is kitûnik a magyar (HU) – szervestrágyázást jelenleg még figyelembe nem vevõ - értékek a (4000-5000 kg/ha hozamra mintegy 400 adatsor szortírozása után fennmaradó) szerves és szervetlen NPK-adagokat egyszerre figyelembe vevõ oszlopátlagokhoz képest alacsonyabbak, azonban a létezõ minimális NPK-kombinációhoz mérten már a N-hatóanyag tekintetében elérik az EU szintet. Hasonlóan, mint a csak szervetlen N-hatóanyag esetén. Ha figyelembe vesszük azt a közismert tényt, hogy egy tõkehiányos mezõgazdaságban – mint amilyen a magyar is – az elsõk között a P és a K pillanatnyi dózisán lehet spórolni (felélve a korábbi évek tartalékait), akkor a MSZR-ben jelenleg érvényes NPK számítást elfogadhatónak tekinthetjük.

: A MSZR és a KSH elszámolás további – számszerûen nem jelentõs - de módszertanilag fontos eltérése, hogy a MSZR-ben jelenleg még nem került sor a szervestrágya-mérlegek feldolgozására, s a keltetõ tojás helyzete is további pontosításra szorul.

Mindezek mellett a KSH adatai között a termékmérlegekben még szereplõ veszteség a költségelszámolásban már nem fedezhetõ fel. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy már a termelési érték számításkor levonásra kerül ez a tétel. Ezt – mint már erre utalás történt – csak egy részletes és számszerû összehasonlítás tudja felfedni, mely pontosan levezeti a KSH termelési érték és folyó termelõ felhasználás tételek alapadatait és ezek kapcsolatait.

2.4. További elemzési lehetõségek

: Az 1. táblázatban és a M1. háttértáblázatban látható negatív termelési értékek magyarázata nem más, mint a készletváltozás MSZR-ben érvényes elszámolási szabálya. Eszerint csak az adott évben megtermelt termékek kerülhetnek be az adott naptári évrõl szóló nettó termelési érték elszámolásokba. Ahol pedig több termék kerül a mezõgazdaságon belül felhasználás, mint az adott évi termés, ott a nettó termelés negatív, s ez a jelzés az elõzõ évi készlet felélésére utal.

: Fontos tudni a mezõgazdasági termékek termelésének statisztikáival kapcsolatban, hogy az elmúlt években az ún. “kistermelés” részesedése az összes termelési értékbõl - becslések szerint - az idõ múlásával egyre növekvõ arányban – kb. 40-60% között mozog. Ez azért fontos, mert ezen termelõk ráfordításairól még a termelésük becsléséhez szükséges információknál is kevesebb áll rendelkezésre. Mutatja ezt az is, hogy a PM-APEH kimutatásokban, melyek a jelentésre (könyvvitelre) kötelezettek forintosított adatait tartalmazzák évek óta relatíve stabil, mintegy 50-55 %-os költséghányad (folyó termelõ felhasználás/termelési érték) figyelhetõ meg a termelési értékhez képest hasonlóan a MSZR-hez. Ezzel szemben a KSH-idõsorok a maradvány elv alapján egy bizonyos hatékonyságnövekedést valószínûsítenek éppen a tõkehiányos kistermelõi körben az 1995-ös évre, (hiszen, ha az összes költséghányad 1995-ben több, mint 50% a jelentésre kötelezettek között, akkor a 49%-os átlag csak úgy érhetõ el, ha a kistermelõk költséghányada még 49%-nál is kisebb). A költséghányad alakulása további vizsgálatokat igényel a ráfordítások éves, tételes árindexének és volumenindexének bevonásával.

: A PIT-mellékletben látható táblázatok jelen tanulmány keretében nem kerülnek különösebb mélységgel elemzésre. Ez a feladat a MCS országjelentéséhez tartozik, s nem tartalmaz szimulációs elemeket, ill. a táblázatok alapvetõ értelmezését segítõ módszertani alapokat.

: A táblázatok termékenként világosan jelzik az egyes évek közötti mennyiségi, ár és értékváltozásokat, s ezek összegzõdõ hatását a jövedelem-kategóriákra, melyek részletes értelmezése a 4. fejezetben történik meg a szimulációs eredmények bemutatása kapcsán.

: Egyedüli érdekességként kiemelendõ azonban a konstans áras táblázatsor (Forrás: ASA és IAP, Bonn), mely jelenleg még csak a bonni kollégák szorgalmát dicsérheti, hiszen elõállítási módszertana – mint azt a jelenleg is hiányos táblázatok jelzik - alapadatok (indexek) hiányában még a bonni szakértõknek sem állt módjában.

A konstans árak alkalmazása azon az ismert összefüggésen alapul, mely szerint ki kell tudni mutatni, hogy az értékváltozások hátterében mekkora a szerepe a volumen- és mekkora az árváltozásnak.

A táblázatok (K1, K2, K3) formája egyben megfelel a jelentési kötelezettségnek, s jól mutatja a növénytermesztés esetében a folyamatosan növekedõ – volumenre alapozott – termelési értékek (TÉ) trendjét (beleértve 1997-et is). Tehát a termelési érték nominális növekedésének hátterében nem csak inflatorikus hatások, hanem mennyiségi elemek is meghúzódnak.

Az állattenyésztést vizsgálva látható, hogy – 1997 kivételével - a TÉ-trend szintén növekvõ. Az 1997-es adat arra enged következtetni, hogy egyrészt jelentõs állomány- és termeléscsökkenés valószínûsíthetõ az októberi adatalapokra/becslésekre támaszkodva, illetõleg legfõképpen arra, hogy az elsõ, folyó évre vonatkozó becslés állattenyésztési indexei nem voltak kellõen helyesek.

Itt kell megemlíteni, hogy a mindenkori folyó évre novemberben az operativitást biztosító MSZR munkacsoportnak el kell tudni készíteni, s az EUROSTAT-nak meg kell küldeni azt a becslést, melyet azután a rákövetkezõ év februárjában tovább lehet finomítani, illetõleg melyet a Nemzeti Számlák Rendszerébe illesztés után a KSH, mint a MSZR-jelentések felelõse véglegesít. A folyó évre szóló MSZR adatok az elõzõ évbõl, mint bázisból indulnak ki, s szakértõi becslésekre, rendelkezésre álló elõzetes adatokra támaszkodva megadják minden egyes lejelentendõ pozícióról (illetõleg aggregátumok esetében ezek alapadatiról) ennek várható volumen- és árindexét. Ezek szorzata adja a MSZR monetáris adatait.

A további ex-post elemzések az országjelentésben találhatók.

4.1. Az 1986-1990-es évek szimulációja a MSZR módszertana alapján

4.1.1. A 8690-es szcenárió célja és feladata

: A vizsgálatok apropóját az az EU-csatlakozás kapcsán felmerülõ stratégiai gondolat (ISM-AKII) adta, mely szerint a magyar mezõgazdaság megfelelõ körülmények között akár a korábbi átlagos hozamszinteket/termékvolumeneket, ill. ráfordításnívókat is elérheti. A konkretizálás érdekében ezért az 1986-87-88-89-90-es évek átlagos adatai kellett, hogy egy fajta fiktív évként definiálásra kerüljenek. A 8690-névvel ellátott szcenárió tehát az elsõ MSZR-alapú szimulációk egyikének tekinthetõ a késõbbiekben (4.2.) bemutatandó regionalizálás mellett. (Az idõrendben hamarabb megkezdett regionalizálás során szerzett tapasztalatok szervesen beépültek a 8690-es szcenárió kidolgozásába.)

: A 8690-es adatok esetében csak a naturális mutatók tarthattak valódi érdeklõdésre számot, vagyis azon adatok, melyek megadják, hogy pl. 1 tonna búza elõállítása érdekében az ún. potenciálisan legjobb években mennyi kg NPK hatóanyagot, mennyi vegyszert, mennyi energiát, stb. használt fel az adott ágazat, s mekkora volt ennek mérete. Ezen adatok birtokában a MSZR módszertani keretei között vizsgálható, mekkora GDP, ill. jövedelem lenne elvárható, ha pl. 1995-ös árakon folyna a korábbi ráfordítás- és hozamszintek értékelése. (Megjegyzésként elmondható, hogy az feladat megfogalmazásának pillanatában még csak az 1995-ös MSZR volt stabilan készen, ezért került ez az év az összehasonlítás alapjaként kiválasztásra úgy a 8690-es szcenárióhoz, mint a regionalizáláshoz.)

: A 8690-es szcenárió átlagképzése mögött az a gondolat is meghúzódik, mely szerint az idõjárás rapszodikusságát egy általánosítható eredmény érdekében ki kell küszöbölni.

A szcenárió érdekessége még az is, hogy egy olyan naturális termelési szerkezettel számol, mely - elvonatkoztatva az átlagolás bizonyos mértékig torzító hatásától - egy valaha már létezett helyzetet ábrázol, vagyis nem terheli strukturális-inkonzisztencia, mint az majd a tényleges jövõbe tekintések esetén várható lesz, s amely kiküszöbölése vagy nagyon jó és komplex szakértõi véleményeket, vagy egy fajta optimalizálást követel meg (vö. SPEL). A szcenárió értelmezésekor azt is figyelembe kell venni, hogy ez a helyzet nem alakulhat ki a maiból egyik pillanatról a másikra, ill. hogy ezen helyzet kialakulásához rengeteg – a maitól eltérõ - külsõ tényezõ pillanatnyi összefonódása vezetett a múltban.

4.1.2. Alapadatok

: Az 8690-es szcenárió alapadatai tehát a KSH által is számított átlagos értékek, melyek több forrásból is hozzáférhetõk, ill. az alapévekbõl jól számíthatók. Itt kell megemlíteni azonban, hogy a MSZR érdekében rengeteg kiegészítõ számítás is elvégzésre került a MCS keretében. Ilyen volt pl. a KSH által készített import-mentesített termékmérlegek köre, melyek 8690-re nem álltak rendelkezésre. (Megjegyzendõ, hogy a szimulációk érdekében a bonni kollégák javaslatára a késõbbiekben szükségszerûvé válik a termékmérlegek és a piaci mozgások részletesebb leképezése.)

A szimuláció alapadatai ezek után a következõk voltak:

• a növénytermesztés és állattenyésztés ágazatinak mérete (ha, ill. db és t),
• az ágazatok fajlagos hozamai,
• a fontosabb növényi termékek nem MSZR-alapú termékmérlegei,
• összes NPK-hatóanyag-felhasználás,
• összes mezõgazdasági célú energiafelhasználás,
• vegyszerrel kezelt területek nagysága,
• mezõgazdasági foglalkoztatottak száma,
• fontosabb ún. gépészeti adatok (pl. vonóerõ, kombájnok száma, stb.).

4.1.3. Az adatfeldolgozás problémái

: Az ágazatok méretének elemzésekor világossá vált, hogy a szántóterülettel és a mezõgazdasági területtel a MSZR elvárásai szerint nem lehet magától értetõdõen elszámolni. Itt is megmutatkozott tehát az a globálisan érvényes hiányosság, mely szerint az ismert alapadatok mérlegszerû elszámolása nem következetes. Ezt a problémát a MSZR-MCS-nak kell tudnia a jövõben feloldania a konzisztenciára való törekvés minimális feltételeként. A 8690-es szcenárióban az egyéb növénykategória ezért a többszöröse az összehasonlítás alapjául választott 1995-ös évének. (Megjegyzés: Mint az a tanulmányban már említésre, s az MSZR-módszertan alapján is megerõsítésre került, soha nem szabad a mérlegszerû elszámolásokat elhanyagolni. Tudni kell mindenkor, hogy egy elõírt, önálló pozícióról van-e adat, s ha nincs akkor az egyéb kategóriát ennek megfelelõen kell levezetni.)

: Az ágazatok hozamai kapcsán általános érvényû probléma nem merült fel. Gondot okozott azonban a takarmánynövények elszámolása. Ez alapvetõen nem az alapadatok, hanem sokkal inkább a SPEL-aggregációk miatt fellépõ gond. Világosan kell látni azt, hogy szimulációkat csak elemi adatok (termékek és ágazatok) aggregálásával lehet biztonságosan kidolgozni, s csak korlátozottan szabad az aggregált egységekre vonatkozó becsléseket tenni (pl. nem válaszolható meg a kérdés: Mekkora lehet az egyéb gyümölcsök ára?). Ezen kijelentésbõl kiindulva messzemenõen támogatni kell a MSZR módszertan érdekében a legrészletesebb alapadatra való visszanyúlás lehetõségét. (Ez hosszabb távon akár a térinformatikai (és földhivatali) szintig is mehet. Csak így lehet pl. a jövõbeli termelési szerkezet modellszerû elõrejelzése érdekében a talajtani és növénysorrendre vonatkozó alapadatokat egységes rendszerben kezelni. Nem beszélve arról a tényrõl, hogy az EU támogatások lehívása is egy részletes táblanyilvántartást követel meg, s az ún. üzemi döntéstámogató szoftverek is sokkal inkább a támogatások jogszerû lekérését, mint sem magát a döntéshozatalt segítik elõ.)

: A nem MSZR-alapú termékmérlegek vizsgálatakor világossá vált, hogy az importtól nem mentesített és a mezõgazdasági vállalatok egymás közötti kereskedelmével is feltehetõen terhelt mérlegek csak korlátozottan szolgálhatják a MSZR céljait. Ennek ellenére, ahol ez lehetséges volt – az adatmozgatás módszertanának fejlesztése érdekében – a meglévõ termékmérlegek kerültek felhasználásra.

Ott, ahol nem állt rendelkezésre termékmérleg, az 1995-ös arányok kerültek az abszolút termésmennyiségek alapján kivetítésre. A régi termékmérlegek alapvetõ tulajdonsága, hogy a takarmány-felhasználást nem a piacról visszavásárolt tételként, hanem egy fajta gazdasági abrakként mutatják ki.

Ez csökkenti az egyes termékek nettó termelési értékét, ill. a folyó termelõ felhasználást, de következésképpen érintetlenül hagyja a GDP-t.

Jelentõs befolyással van azonban a termékmérleg szerkezete a bruttó termelési értékbõl kiinduló ágazati költség-jövedelem elszámolásra, hiszen a szektoron belül maradó tételek ára általában alacsonyabb, mint a piacra kerülõ tételek ára, ezért a relatíve magas szektoron belüli árumennyiség az átlagárakra is negatívan hat ki. Ez magával hozza a bruttó termelési érték csökkenése miatt az ágazati jövedelmezõség csökkenését.

Itt kell megjegyezni, hogy a gazdasági abrak és az egyéb tömegtakarmányok árképzésének (az elszámoló árak képzésének) problematikája a MSZR keretében jól kezelhetõ. Amennyiben egyes takarmánykomponenseknek nincs piaci ára, úgy ezek önköltségével kell/lehet kalkulálni. Ezért ezen ágazatok költség-jövedelem-elszámolása alapján kikalkulált önköltsége (ill. a befektetett erõforrásokra elvárható hozadékkal növelt költsége) szimulációs jelleggel behivatkozható akár az adott takarmány áraként is. Tényleges önköltségeket illesztve az árak helyére a takarmánytermelés egy fajta null-szaldós ágazattá válik, s az összes jövedelmet az állattenyésztésben kell keresni. Hasonlóképpen igaz a tétel fordítva is, miszerint valós jövedelmezõséget ill. valamiféle piaci árat feltételezve a takarmányok esetében, meghatározható az állattenyésztés reális költségszintje, ill. jövedelmezõségének felsõ inputár-szintje.

: Az összes NPK hatóanyagról a korábbi idõszakban hitelesnek tûnõ adatok álltak rendelkezés, így ezeket minden egyéb újraértelmezés nélkül lehetett a feldolgozás alapjául választani.

: Hasonló volt a helyzet az energiafajták esetében. Itt a feldolgozást egy – szintén az AKII-ISM megbízásából a GATE GINT-n készített – felosztó-program segítségével sikerült levetíteni az ágazatokra. Az így kalkulált naturális adatok és ezek 1995-ös ára alapján adódott az egyes ágazatok energiaköltsége.

: A növényvédõszer-felhasználás naturális adatainak közelítésére a vegyszerrel kezelt területek aránya szolgált. Az egyes vegyszerféleségek és kijuttatási formák/eljárások sokfélesége, valamint a megfelelõ adatok hiánya miatt ez tûnik jelenleg az egyetlen járható útnak annak meghatározására, mennyivel kellene többet költeni 1995-ös árakon, ha a fiktív év termelési technológiáit vennénk alapul.

: Az eddigiek alapján világosan látható, hogy a fiktív év valószínûsíthetõ bértételeit is egy fajta arányosítással lehetett kinyerni az alapadatokból. A bérek esetében a mezõgazdasági foglalkoztatottak aránya adta az alapot a szorzótényezõ kialakításához.

: Az erõgépekre vonatkozó alapadatok idõsora alapján – több teljesítmény és állományparamétert figyelembe véve – került kikalkulálásra az amortizációszámítás és a javítási költségek átszámításának alapjául szolgáló koefficiens.

: Az arányosításkor alapvetõen csak egy, a szektorra jellemzõ átlagos tételt lehet meghatározni. Így az ágazatokra való bontáskor úgy 1995-ben, mint a fiktív évben hasonló elvekre támaszkodik a számítás.

: Mint az az alábbi táblázatból számszerûen is látható, a fiktív év és az 1995-ös bázis év egymással összehasonlítható ágazati költség-jövedelem-elszámolást tesz lehetõvé (l. 4. táblázat: A búzaágazat fajlagos költség-jövedelem adatai, forrás: MSZR).

4.1.4. A szimuláció eredményei

: Ebben a pontban a búza példáján keresztül megvilágításra kerül a növénytermesztés költség-jövedelem elszámolása. Megjegyzendõ, hogy jelenleg az állattenyésztésre hasonló adatok még nem állnak rendelkezésre. Ennek oka, hogy ma még tisztázatlan, mely költség-jövedelem alapadatokat szabad és kell az EU-terminológia szerint az állattenyésztési ágazatok esetében figyelembe venni. Addig, amíg az országos projekt input-koefficiensei nem válnak konzisztenssé, felelõtlenség lenne az EU és a magyar adatok összemosása. Jó példa az óvatosság jogosságára a KSH korábban említett ipari takarmányok pozíciójának és a folyó termelõ felhasználás szerkezetének értelmezése körül kialakult több éves zavar. A növénytermesztés teljessége a mellékelt lemezen található meg.

: A táblázat oszlopainak jelentése és összefüggései az alábbiak szerint jellemezhetõk:

• AKII 1995 kóddal kerültek be az AKII költség-jövedelem adatai, melyek a kalkulált adatok nagyságrendjének és realitásának megítélését támogatják, s egyben a következõ (MSZR 1995) oszlop alapadatainak tekinthetõk.
• MSZR 1995 kód alatt találhatók a MSZR jelenleg 1995-re érvényes (közvetlen, még a SPEL-rendszerrel nem kontrollált) adatai, melyek az AKII alapadataitól a költségek tekintetében több ponton és akár jelentõsen is eltérhetnek. Ennek magyarázata a konzisztencia megteremtésében keresendõ. A konzisztencia ez esetben nem más, mint hogy az AKII fajlagos költségei és a KSH termelési méreteinek szorzata ki kell, hogy adja a KSH folyó termelõ felhasználásában szereplõ mindösszesen értékeket. Az eltérések lehetséges okai az egyes pozíciók esetében a következõk sorokban olvashatók, de általában igaz az, hogy a jelenlegi koefficiensek sok feltételezésen alapulnak, melyek igazságtartalmát a további vizsgálatok során még vissza kell igazolni.

S most következzenek a részletes magyarázatok, elõször az AKII 1995 és a MSZR 1995 oszlopok tekintetében:

• Az AKII adatok között a veszteségek nincsenek közvetlenül kimutatva, de feltehetõen a termelési értékek számítása már veszteség mentesített alapon történik.
• A vetõmagtételek eltérését alapvetõen a még ki nem forrott és nem teljes körû koefficiensmátrixra lehet visszavezetni, illetõleg mindig felmerül a gyanú, hogy a klasszikus könyviteli/tesztüzemi elszámolás illetõleg a naturális felhasználás és az ár szorzata, mint elvek egymástól bizonyos esetekben különbözhetnek. A kiegyensúlyozási tényezõ (3251/2700) mintegy 20%-os értéke feltehetõen csökkenthetõ lesz, amennyiben az egyes – alapadatokkal jelenleg nem támogatott - ágazatok vetõmag-felhasználására is megszületnek a szakértõi becslések. Amennyiben bármely ágazat vetõmagtétele pontatlanul kerül definiálásra, ez közvetve visszahat az összes ágazat kiegyensúlyozás után konzisztensnek tekintett, módosított vetõmagköltségére. Hiszen a kiegyensúlyozáskor az egyes ágazatok hiánya vagy többlete a többi ágazatra terhelõdik egyenlõ (súlyozott) mértékben. A vetõmagvakkal kapcsolatban látni kell azt is, hogy a táblázat alsó harmadában található kiegészítõ adatok között a MSZR-re érvényes vetõmag ár került a fajlagos kg/ha értékek kiszámításakor figyelembe vételre, mely az AKII 1995 oszlopra nem feltétlenül kell, hogy érvényes legyen. Amennyiben az AKII 1995 számítások hátterében alacsonyabb vetõmag ár bújik meg, akkor a naturális mutatószámok szintjén az inkonzisztencia automatikusan kisebb fokú, mint az értékben kimutatott. Ennek tisztázásához az AKII 1995 alapadatok feldolgozásának mélyebb ismerete szükséges, melyet a jövõben a MCS keretében feltétlenül pótolni kell. Itt kell megemlíteni azt is, hogy a jelenlegi MSZR-ben a KSH termékmérlegek háttéradataira támaszkodva a vetõmagok feltehetõen túlértékeltek, hiszen a háttéradatok a vetõmagok piaci értékét mutatják, szemben az MSZR-ben elvárt vetõmag célra termelt – de még vetõmaggá fel nem dolgozott - tételek quasi “önköltségével”. Így a termelési érték kis mértékben ugyan, de felülértékelt, ami a jövedelmezõség felülértékeltségét is maga után vonja. Hiszen a mezõgazdasági jövedelmek között nem szabadna az ún. “vetõmagipar” által létrehozott többletértéket kimutatni, mert ez már az ipari tevékenységek körébe tartozik. (A vetõmagok kapcsán megjegyzendõ, hogy a termékmérlegekbõl következtetni lehet a szektort el nem hagyó tételekre, s a KSH összes vetõmagköltsége alapján - mely ma egy fajta fix pontként kerül elfogadásra - lehet a piacról visszavásárolt tételt kalkulálni.) Amennyiben nem sikerül olyan, szakmailag védhetõ vetõmagfelosztó rendszert találni, mely visszaigazolná a KSH mindösszesen vetõmagköltségét, akkor ennek – részletekbe menõ ellenõrzés utáni - revidiálása is felmerülhet. Vélhetõen azonban az egyes ágazatok áttekintése után a kiegyensúlyozatlanság jelentõsen csökkenhet, különösen a MSZR aggregált pozícióinak (pl. egyéb zöldség, egyéb gyümölcs) újraértelmezésekor.
• Az energia pozíciók összevetése a vetõmagtétel kiegyensúlyozatlanságának irányával rámutat arra, hogy a korrekciók nem csak egy irányban lehetségesek. Az energiapozíció hátterében olyan adatok is megtalálhatók, melyek a jövõben lehetõvé teszik pl. a diesel ágazatspecifikus felosztását. Ettõl a vizsgálattól elvárható, hogy l/ha formában is ki tudja mutatni az egyes ágazatok legfontosabb energiafelhasználását, mely szám a traktornormákkal és az elvégzendõ feladatokkal összevethetõ, s ezáltal új ellenõrzési alapot jelent a jövõben. A mintegy 14 %-os (4948/5938) kiegyensúlyozatlanság – hasonlóan a vetõmaghoz – feltehetõen magyarázhatóvá válik az inputkoefficiensek részletes vizsgálatakor, mely a MSZR operatívvá válásának alapja. A kiegyensúlyozás utáni fajlagos költség csökkenése ismét csak a kis- és nagyüzem problematikájával magyarázható.
• A mûtrágyaköltségek taglalása elõtt újra érdemes kiemelni, hogy a MSZR jelenlegi változata még nem számol szervestrágya mennyiségekkel és a meszezéssel. Az AKII 95 oszlopban található 5757 Ft/ha költség, noha a nitrogén sorában áll, mégis az NPK összes költségét jelenti. Erre utal a cella árnyékolása is. Az NPK felosztás – még egyszer kiemelve – az ISM megrendelésre történt és az elsõ, helytelen országos összes NPK-adatok alapján az ott kapott értékek is értelmezhetetlenek voltak. A jelenlegi felosztás lényegében megfelel a biológiai és szakmai elvárásoknak.
• A növényvédõszer-(vegyszer)-költség esetében hasonló érvek hozhatók fel az értelmezés megkönnyítésére, mint pl. az energia esetében.
• A karbantartás és az egyéb költség jelenlegi értelmezése az MSZR-kézikönyv alapján önmagában aligha lehet helyes, de összegük szembeállítása az AKII 1995 és az MSZR 1995 verziókban, már újra védhetõvé teszi az alapadatok és feldolgozásuk együttes menetét.
• Az amortizáció – majd 1:3-hoz mértékû – kiegyensúlyozatlanságának hátterében ismételten egy módszertani eltérés áll, még pedig a – közismert módszer – az állóeszközök névértéken való nyilvántartása és az – új elvárás – az újrabeszerzési értéken való elszámolása között meghúzódó ellentét. A PM-ben folytatott kerekasztal-megbeszélés eredményeként ma rendelkezésre áll egy átszámítási tényezõ, mely önmagában is több befolyásoló tényezõ becslésén, ill. a névértéken nyilvántartott eszközök alapadatként rendelkezésre álló amortizációján alapszik. Az átszámítási tényezõ évenkénti újraértelmezése jelenleg nem megoldott, azaz minden MSZR évben (1994-1997) ugyan azt a korrekciós tétel kerül beszámításra. Ezt a jövõben mindenképpen érdemes újra megvizsgálni, s a korrekció dinamikáját kialakítani. Igaz ugyan, hogy e tekintetben a SPEL már nem jelent segítségét, mert az csak a GDP-ig értékeli a kapott adatokat, (ellenben a még hiányzó módszertani láncszem – a bruttó és nettó felhalmozás elszámolása – segítséget jelenthet, s ez a EUROSTAT felé megnyilvánuló jelentéstételi készség teljessé tétele érdekében mihamarabb pótlandó. Hasonlóképpen igaz ez a konstans árak kiszámításának mechanizmusára, melyet még a MCS nem tudott átvenni a bonni kollégáktól.)
• A kamatok 1:10 mértékû kiegyensúlyozatlansága az alapadatok és a MSZR adatok között a legnagyobb mértékû az összes többi tényezõhöz képest. Az aránytalanság magyarázata feltehetõen az általános (ágazati, fõágazati, üzemi) költségkategóriák értelmezésében keresendõ.
• A földbérlet viszonylag magas, (de számszerûségében nem jelentõs) eltérése hátterében álló okok felderítése érdekében további vizsgálódásra van szükség: pl. megmondható-e, mely ágazat számára bérelnek inkább földet, s mit vetnek a saját terülteken? Ez egyben azt is jelenti, hogy a földbérletet ágazati szinten kell elõször rendezni.
• A bér (idegen bér + TBJ) esetében a helyzet ismét csak az energia kapcsán mondottakra, vagyis a kisüzem és nagyüzem közötti elszámolások egyediségére vezethetõ vissza. A kisüzem feltehetõen lényegesen kevesebb ún. “idegen bért” fizet, mint a nagy. Másrészt tudni kell azt is, hogy magyar sajátosságként az idegen bérben pl. a TSZ-tagok bére is benne van, noha õk tulajdonosok. S így az õ munkájuk fedezetének a mellékelt PIT-táblázatok utolsó sora a nettó jövedelem kellene, hogy keretet biztosítson.
• A kiegészítõ adatok lehetõvé teszik az említett tételek tovább bontását és mélyebb ellenõrzését.

Miután az elsõ két számoszlop összefüggései és jelentése világossá váltak, következzék az KSH ISM 8690 oszlop összevetése a MSZR 1995 oszloppal. Az itt felsorolandó összefüggések jelentik a szimuláció hátterében megbúvó módszertani hátteret, s mint ilyenek érvényesek az összes ágazatra:

• A termelési érték különbözõsége hátterérõl csak annyit kell tudni, hogy az 1995-ös termésátlag és a 8690-es termésátlag aránya nyomja rá a bélyegét a termelési értékek 1995-ös árakon számolt tételeire, mint az kiegészítõ adatok között is látható. Itt érdemes tisztázni a MSZR95-ISM8690 jelû oszlop jelentését is, mely megadja, hogy mekkora termelési értékkel kell kalkulálni, ha a gazdasági abrak helyett a takarmánynak szánt tételek elõször piaci áron eladásra majd takarmányáron visszavásárlásra kerülnek. A különbözet arra utal, hogy mennyivel csökken hektáronként a növénytermesztés jövedelme, ha elszámolási áron adja át a gazdasági abrakot az állattenyésztésnek. (Amennyiben az állattenyésztés szempontjából is megvizsgálnánk a helyzetet, akkor természetesen a visszavásárolt takarmányok még magasabb (a feldolgozás költségeit is magukban foglaló) áron jelennének meg a folyó termelõ felhasználás tételei között. A helyzet komplexitását tovább növeli, hogy feltehetõen a visszavásárolt takarmány etetése a gazdasági abrakkal szemben fajlagos takarmányadag-csökkenés mellett reális. Így végsõ soron értékelhetõ, hogy a takarmány-elõállításra jutó többletköltség reális mértékû-e az elvárható fajlagos takarmány-megtakarítás, ill. a növénytermesztés szempontjából.)
• A folyó termelõ felhasználás önmagában nem értékelhetõ, erre majd a költségadatok blokkja kapcsán kerül sor.
• A bruttó hozzáadott érték 1., vagyis a KSH által is számított GDP világosan jelzi azonban, hogy a technológiai váltás (intenzitás növelés) hatására bekövetkezett átlaghozam növekedése az 1995-ös termékárszinten nem feltétlenül kompenzálja a ráfordítások 1995-ös viszonyok alapján kalkulált értékváltozását.
• A bruttó hozzáadott érték 2. jelentése nem más, mint a GDP amortizációval csökkentett értéke.
• A nettó hozzáadott értékkategóriák a támogatások és adók szaldójával módosítják a mindenkori bruttó mutatószámokat. Megjegyzendõ, hogy az ágazati szintû támogatások és adók nagyságát és megoszlását a MCS keretében a probléma komplexitásának megfelelõen még nem sikerült kidolgozni. Ez a feladat is az 1998-as évre marad. Az országos jövedelmek kalkulációjakor a PIT-mellékletek megfelelõ sorából lehet kiszûrni a MSZR elõírásainak megfelelõ szubvenciókat és termelési adókat. (A támogatásokról elmondható, hogy csak az kerülhet be a MSZR-be, melyet a termelõ közvetlenül kap. A termékpálya más szereplõje által kapott támogatások a feltehetõen magasabb árak alapján kerülnek figyelembe vételre. Az adók közül az ÁFA-val nem foglalkozik a MSZR.)
• Az ún. nettó jövedelem pedig a nettó hozzáadott érték és a "kamat+földbérlet+bér" különbözeteként áll elõ.
• A 8690-es szcenárió és az MSZR 1995-ös szcenárió összevetése világosan mutatja, hogy egyrészt a termék és ráfordításárak jelentõs torzítása, vagyis az agrárolló jelentõs mértékû összecsukása, másrészt a támogatások fokozása segítségével lehetne “nullszaldós”, ill. kellõ jövedelmezõséget biztosító gazdasági környezetet kialakítani a potenciális évekre jellemzõ ráfordítás-intenzitásból kiindulva. Amennyiben csak a termék árak módosítását nézzük, akkor a kétszeres ár már jelentéktelen jövedelmet is valószínûsít. Az árak ilyetékképpeni mozgása nem kizárt, hiszen pl. 1996-ban már 24156 Ft/t árral kalkulált a MSZR (l. PIT-mellékletek) az 1995-re érvényes 10894 Ft/t helyett. Igaz egy év alatt az inputok árszintje is emelkedett, mely nagyságrendjét tekintve pl. már támogatásokkal is “reálisan” kompenzálható lenne. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kiegészítõ adatok között látható arányszámok fedezete a költség jövedelem-elszámolásban megteremthetõ lenne.

Az elsõ szimulációs eredmények után érdekes lehet még a folyó termelõ felhasználás részletes megismerése is:

• A jövedelemtermelés fonalát ismét alapul véve, elõször érdemes (alulról-felfelé közelítve a táblázathoz) a bértételt szemügyre venni. A bérarány, ill. az abszolút bérösszegek alapján látható, hogy 1995 és a 8690 közötti foglalkoztatási arányt (minden ágazat esetére) kiindulásként elfogadva mintegy 3.5-szeres bértömeggel kellene kalkulálni. Minthogy az 1995-ös bértételben már benne foglaltatnak ennek járulékai is, így kijelenthetõ, hogy a 8690-es szcenárió bértömege valóban 3.5-szeres foglalkoztatást (létszámot és munkaórát) jelent. Ez a viszonylag magas költségtétel nagyban rontja tehát az ágazat jövedelmezõségét, még akkor is, ha a tulajdonos egy részének bére ténylegesen már itt elszámolásra kerül, szemben az elõírás szerinti jövedelem pozícióval. A bért érintõ jelentõs torzítás egyik magyarázata lehet, pl. a korábbi foglalkoztatási struktúrára jellemzõ rejtett, ill. gyárkapun belüli munkanélküliség. Így a jövedelemtermeléssel kapcsolatban feltételezhetõ, hogy már kisebb mértékû agrárolló összecsukódás. ill. támogatási szint is reálissá teheti a korábbi technológiai színvonal melletti termelést. Másrészt azonban azt is érdemes figyelembe venni, hogy az EU-csatlakozás kapcsán egy fajta bérszínvonal felzárkózásra is szükség lesz, ami ugyan az árakban is lecsapódik, de feltehetõen mégis csökkenti a elvárható jövedelmek szintjét.
• A földbérletrõl elmondható, hogy az akkori tulajdonviszonyok ismeretében ez a tétel elhanyagolható, ill. nem áll rendelkezésre további alapadat ennek pontosabb kifejezéséhez.
• A kamat esetében feltételezésre került, hogy az MSZR-ben "érvényes" összefüggés alapján, mely szerint a karbantartás és az egyéb költségek átlaga kb. megfelel a kamatoknak, a 8690-es szcenárióra is reális kamatteher kalkulálható. Az, hogy a 8690-es kamat magasabb, mint a MSZR 1995-ös esetben, tendenciáját tekintve a magasabb állóeszközértékkel, ill. a magasabb forgóeszköz-állománnyal (NPK, vegyszerek) magyarázható.
• A karbantartási/javítási és egyéb költségek szintén az amortizáció arányszámával azaz 160%-on kerültek figyelembe vételre a megfigyelhetõ vonóerõ-adatok és gépekre vonatkozó darabszámok alapján.
• Támogatások és adók ágazati szinten sehol nem kerültek becslésre.
• A vegyszerköltség a fiktív és az ismert év vegyszerrel kezelt terülteinek hektárban mért aránya szerint került kifejezésre, abból kiindulva, hogy a potenciális években ágazatonként és hektáronként kb. annyi szermennyiség került kijuttatásra, mint 1995-ben.
• Az NPK esetében az országos összes adatok aránya tükrözõdik vissza a két év költségviszonyain. Fontos újra rámutatni arra, hogy a MSZR 1995 változatban a MCS által kalkulált NPK adatok szerepelnek szemben a KSH és az AKII zsebkönyveiben foglaltakkal. Összehasonlításképpen – az utolsó oszlopban - látható még a KSH 1986-os – akkor még ágazati ráfordításokat is gyûjtõ – NPK adata.
• Az energia esetében a felhasznált energiaféleségek (gáz, diesel, áram, etc.) kerültek szembeállításra és ezek 1995-ös áron kalkulált értékaránya adja az energia költségeket. Az ágazati felosztás alapja az AKII alapadatsora és a MSZR korrekciós mechanizmusa.
• A vetõmag esetében a KSH termékmérlege adta az alapot. Megjegyzendõ azonban, hogy a kiegészítõ adatok között látható kg/ha dózis feltehetõen a termékmérleg halmozódásának nyomát tükrözi vissza. A vetõmagköltség kiszámítása során alkalmazott költség-koefficiensek értékelésekor figyelembe vételre került tehát, hogy az alkalmazott KSH termékmérleg-adatok esetleges halmozódásokat tartalmaznak (ebbõl következõen a koefficiens esetleg túl magas), azonban a 86/90-es idõszakban az átlagos vetõmag minõség vélhetõen jobb volt (így ez a halmozódásból következõ túlértékelõdést részben kompenzálhatja).
• A veszteségek szintén a termékmérleg alapján kerültek arányításra. A harmadannyi mennyiség sok szempontból elemezhetõ, tendenciájában arra utal, hogy a magasabb technológiai szint mellett lényegesen kevesebb veszteséggel lehet kalkulálni.

Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy egy magasabb technológiai intenzitás nem csak magasabb költségeket, hanem az idõjárástól való viszonylagos függetlenedést is maga után von, vagyis elvileg csökken az éves termésátlagok közötti különbség és szórás. Ez pedig a kockázatok csökkenése révén pozitív termelõi visszhangra találhat, szemben a prevencióra általában jellemzõ környezetterhelés negatívumaival (AKII-ISM).

A vetõmag költség a MSZR intra- és interszektorális tételeinek összegeként adódik.

Az üzemi feldolgozás (FELD) – azoknál a növényeknél, melyeknél bizonyos adatok egy fajta mérlegszerû termékfelhasználásról egyáltalán fellelhetõk voltak - a megfelelõ 8690-es adatok híján a PIAC oszlopban került kifejezésre. A termékmérlegekkel egyáltalán nem rendelkezõ termékek esetén az 1995-ös arányok kerültek alapul vételre a fiktív 8690-es év MSZR táblázatának elkészítésekor. Az üzemi feldolgozás piaci értékesítéssel való összevonása nem befolyásolja a számítások menetét, mert mindkét pozíció a nettó termelési érték része. Amennyiben az alapadatok teljes körben rendelkezésre állnának, akkor a feldolgozott termékmennyiség (mely átlagosan a piaci mennyiség 10%-a alatt van) feltehetõen magasabb árszintje révén enyhe pozitív hatást gyakorolhat az átlagárakon keresztül a termelési értékre.

4.2. A regionalizálás

4.2.1. A regionalizálás céljai és feladatai

: A regionalizálás fogalma alatt az értendõ, hogyan lehet az országos alapadatokból számított MSZR-t az országos adatok alapját jelentõ megyei szintre visszavetíteni. A megyékre, mint statisztikai alapegységekre támaszkodva hozhatók létre azután a valódi régiók, (mint pl. BAZ-Nógrád-Heves), melyek esetleg a jövõben az EU regionális projektjei objektumaivá is válhatnak.

: A regionalizálás további motivációs tényezõje az az 1996-os rendelet, mely szerint mihamarabb létre kell hozni a Területi Információs Rendszereket (TEIR) a területfejlesztési programok információs háttereként.

Hasonlóan kormányzati impulzust jelent a KTRGIS (térinformatikai alapú Kormányzati Tájékoztatási Rendszer), melyhez az ACDI&VOCA által támogatott, s a GATE Gazdasági Informatika Tanszékén készült regionalizálás eredményei szintén felkínálásra kerültek.

: Mindezek mellett kijelenthetõ, hogy BAZ megyében – mint mintamegyében – folytatott szakértõi megbeszélések rámutattak arra, hogy hiányzik egy egységes keretrendszer (MSZR), melyben a megyék mezõgazdaságáról szóló alapadatok – szimulációs jelleggel, sõt akár üzemi szinten is – összerendezhetõk.

A MSZR regionalizálásától elvárható, hogy nem csak az országos mutatószámok (100%) megyei részarányát képesek kimutatni úgy, hogy az országos érték teljesen felosztásra kerül, hanem az is elvárható, hogy a megyei számok munkatáblázatai önmagukban is rendelkeznek egy fajta ellentmondás-mentességgel (azaz SPEL-konzisztenciával: pl. a megtermelt és behozott takarmányoknak fedezni kell a megyei állatállomány fiziológiai szükségleteit).

: Az országos adatokból vetítéssel nyert megyei számok egyben abszolút, a KSH alapadataival összevethetõ számadatokat adnak meg, melyek alapján a megyék közötti különbségek egyértelmûen kifejezhetõk.

: A regionalizálás fogalma mellett létezik a tipizálás fogalma is, mely a ma is rendelkezésre álló statisztikák alapján lehetõvé tenné a nagyüzemek, közepes és kisüzemek egymástól való elkülönítését úgy, hogy az EU mutatószámok minden kategóriára számíthatók, egyszerre biztosítva az országos összes felosztását és a technikai-biológiai összefüggések csoportokon belüli visszatükrözését.

4.2.2. Alapadatok

: A regionalizálás a KSH 1995 naptári évrõl kiadott megyei statisztikai évkönyveiben fellelhetõ mezõgazdasági adatok feldolgozásával készült. Az évkönyvek már 1996-ról is megjelentek. (A megyei MSZR-táblázatokra ugyan úgy érvényes a folyó év elõrejelezhetõsége, hiszen itt is értelmezhetõk a bázis évhez képest a pozíciónkénti volumen- és árindexek.)

: A mezõgazdasági alapadatok mellett szükséges volt még a beruházások, valamint a népességi adatok feldolgozása is.

Nagy gondolt jelent ma, hogy a megyei számokat a KSH központi osztályai egyéb – nem megyei bontású - impulzusok alapján (amúgy jogosan) felülbírálják, s így illesztik be pl. a Nemzeti Számlák mérlegszerû Rendszerébe. Ezek a változások azonban már nem “csorognak” vissza a megyei statisztikákba, vagyis az elsõ revízió után sok mutatószám esetében két “országos összes” képezhetõ, egyik a revidiált, míg a másik a korrigálatlan megyei összes alapján.

: Az alapadatok feldolgozása azt jelenti, hogy az országos MSZR pozíciókhoz (pl. BÚZA:MÉRET) keresni kell ennek megyei megfelelõit függetlenül attól, hogy ezek összege kiadja-e az országos összes adatot. Amennyiben nem áll egyéb információ rendelkezésre, úgy a korrigálandó különbséget a megyék súlyozott arányai szerint egyszerû felosztó jelleggel lehet megtenni.

: Olyan országos MSZR pozíciók esetében, ahol nem lehet egyértelmû megyei alapadatot találni a vetítés háttereként (pl. BÚZA:N-ADAG), ott szakmai megfontolások alapján kell egy fajta vetítési összefüggést (pl. termésátlagok és ágazattól független N-részarány) megalkotni, mely a késõbbiekben a konzisztencia vizsgálatok alapján megerõsíthetõ vagy elvethetõ.

: A megyékre bontás algoritmusa egy iteratív eljárást tételez fel, mely szerint az egyes megyékre tapasztalt belsõ inkonzisztencia csak a többi megye módosítása révén oldható fel. Amennyiben egy adott pozíció országos értéke nem osztható fel a megyék (és a késõbbiekben az üzemtípusok között) úgy, hogy az minden megye esetére ellentmondás-mentésséget biztosítson, akkor azzal a feltételezéssel kell élni, hogy maga az országos érték nem helyes.

: A jelenlegi helyzetben a megyék felosztása megtörtént, s éppen jelen tanulmány kínálja fel olvasóinak az elsõ lehetõség a konzisztencia vizsgálatok részleges megkezdésére.

: Minthogy az országos MSZR sem tekinthetõ ma még ellentmondás-mentesnek, s különösen nem a fajlagos ágazati ráfordítások tekintetében, ezért megyei szinten ennek ellenõrzése csak az országos számok véglegesítése után célszerû. Ettõl függetlenül, kísérleti jelleggel megindult a megyék belsõ ellenõrzését támogató rutinok kidolgozása, mely egy önálló, magyar SPEL-rendszer csíráját hordozza magában.

4.2.3. A regionalizálás eredményei

: Az 5. táblázat (A regionalizálás eredményei, Forrás: saját számítások) a búzaágazat már ismert alapadataiból kiindulva azt mutatja be, mekkora GDP-különbségek valószínûsíthetõk a 19 megye között a megyei statisztikák információira és a MSZR módszertanára támaszkodva.

: A táblázat felsõ részében a regionalizálás jelenlegi eredményei, vagyis a megyei bontást lehetõvé tevõ vektorok adatai láthatók. Rövid magyarázatként következzék az egyszerû algoritmus bemutatása:

• A termésmennyiség esetében a megyék országos összes termésbõl való részesedését mutatják az összes megye tekintetében 1.00-t adó számok.
• Mint látható, – kellõ információ hiányában – a veszteségeknél szintén az országos összes veszteségmennyiség és a megyék termésbõl való részesedése alapján, (melyet az országos búza termékmérleg adatainak felhasználásával alakított ki a MSZR munkacsoport) lehetett a hiányzó megyei termékmérlegeket pótolni. Ez a megközelítés azt a feltételezést támogatja, hogy mindaddig amíg nem áll rendelkezésre megalapozott adat a megyék közötti különbségtételre, a megyei mutatószámok azonosnak tekinthetõ.
• Itt kell megjegyezni, hogy a táblázat alsó részén látható fajlagos veszteségek azért nem egyformák, mert a területek, azaz a termésátlagok aránya sem egyforma, s az elõzõ azonosság a veszteségek és az összes termés arányára vonatkozott.
• Visszatérve a táblázat felsõ részéhez jól látható, hogy a vetõmagköltség már nem részarányok, hanem a súlyozatlan átlagtól való eltérés alapján került kijelölésre a megyei vetõmagárakat, mint egyetlen vetõmagjellegû alapadatot a vetítés alapjául választva. Ez a feltételezést azt jelenti, hogy ott, ahol drágább a vetõmag magasabb a fajlagos vetõmagköltség is. (A hektárok alapján kialakuló súlyozott országos átlag a súlyozatlan vetítési átlagok miatt csak egy korrekció után válik egyenlõvé a kiindulási országos átlaggal).
• Az energia esetében ismét részarányokra utaló megyei számokat láthatunk. A vetítés alapja a búza vetésterületének országos megoszlása a megyék között. Ezáltal feltételezésre kerül, hogy egy megye az országos összes (búzára jutó) energiafelhasználás annyiad részét használja el, amennyi a hektár szerinti részesedése a teljes búzaterületnek. Az is látható hogy a fajlagos energiaköltség megyei szinten nem különbözõ, hiszen a vetítés alapja pontosan a megyei területek részaránya volt.
• Az NPK-hatóanyagköltség soraiban – hasonlóan a vetõmagköltséghez – ismét csak egy-egy átlaghoz viszonyított számsor látható. Mindhárom esetben a vetítés alapja az átlagtermés és a mindenkori hatóanyag összes hatóanyagon belüli részarányának szorzata, mint egy fajta szakértõ hipotézis volt. Így nem csak a súlyozatlan átlag, hanem a kettõs vetítési alap torzító hatása miatt is korrekcióra volt szükség ahhoz, hogy a megyék NPK felhasználása eredményeként a jelenlegi országos MSZR értéket kapjuk vissza.
• A növényvédõszereknél a vetítéshez a herbicid-fungicid-inszekticid kezelést kapott hektárok összes megyei mezõgazdasági területhez viszonyított arányának átlaghoz mért eltérése adta az alapot (minden ágazat esetében, egyéb információ hiányában). Mint minden átlagra alapozó felosztásnál, itt is szükség volt korrekcióra az országos MSZR pozíció visszanyeréséhez.
• A karbantartás és az egyéb költség pozíciók megyékre való felosztásához a megyei beruházások aránya szolgált alapul.
• A méret esetében értelemszerûen a megyei vetésszerkezet adatai adták a kiindulási alapot.
• Az árak megyékre bontása – a reprodukálhatóság érdekében - jelenleg egy egyszerûsített séma alapján történt, mely szerint az átlagár (amelyben a szektort elhagyó, azaz piaci jellegû és a szektort el nem hagyó, azaz vetõmagként és/vagy takarmányként felhasznált kontingensek súlyozott átlaga) helyett (mely csak a megyei termékmérleg részletes levezetése után válna érthetõvé) elsõ lépésként csak a piaci árak felosztásához használt megyei “egyéb búza ára” kategóriára támaszkodva került meghatározásra. Így vélhetõen azon megyék, melyek kevesebb állatlétszámot kell, hogy takarmányozzanak, ill. alapvetõen nem gazdasági abrakot etetnek, hanem a piacról visszavásárolt takarmányt, ezáltal magasabb átlagárra, s végül is magasabb GDP-re számíthatnak, mint fordított esetben.

A táblázat második része a hektárra vetített fajlagos költségeket mutatja az elõzõ számokból levezetve. (Az országos összes, ill. országos fajlagos adatok a táblázat bal oldali elsõ oszlopában találhatók.)

• A táblázat utolsó három sora magáért beszél. Világosan látható, hogy a viszonylag stabil statisztikai alapokon álló termésátlagok és a szintén stabil, s az MSZR logikájához nem is túlzottan hozzáigazított árak, illetõleg a módszertanilag védhetõen kalkulált költségkomponensek összegeként elõálló folyó termelõ felhasználás alapján a GDP-t tekintve jelentõs - megyék közötti - különbségek figyelhetõk meg. (A kalkulált értékek 1995-re vonatkoznak.)
• Zala megyétõl eltekintve, ahol a GDP a legalacsonyabb a többi 18 megye az országos átlagos GDP-hez képest ± 8-9000 Ft/ha intervallumban ingadozik (10174 vs. 18781 vs. 27104), ami egyben ± 50%-t jelent.
• A rangsor, mely pontszerûen ugyan vitatható lehet, mégis a laikus számára is világosan jelzi, hogy melyek a gazdaságossági szempontból jó, s melyek a kevésbé jó búzatermõ vidékek. Ez az összehasonlító táblázat egyértelmû segítséget jelenthet esetleges termékhez kötött extenziválási programok elõkészítésében.
• A regionalizálás módszertana lehetõvé teszi a GDP-t követõ EU-specifikus mutatószámok megyékre vetítését is, pl. a bérek esetében a megyei foglalkoztatottak száma alapján. Jelen tanulmányban azért nem került sor a további felbontásra, mert hasznosabbnak tûnt az ismert GDP szintjén az összehasonlítást felkínálni szemben az újszerû EU-jövedelem kategóriával.

: A mellékelt 6. táblázat (A TIER.XLS bemutatása, Forrás: MSZR) a MSZR jelenlegi állatelszámolási rendszerét mutatja be a szarvasmarha-tenyésztés példáján.

: A fektetett táblázatrészben látható, hogyan kerülnek értelmezésre az egyes állattenyésztési ágazatok és az ezekhez sorolható állatlétszámok a KSH alapadatokból kiindulva.

• A kódoszlopok a PIT-rendszerben való azonosítást szolgálják, hiszen a MSZR adatait nem kell manuálisan bevinni az adatbázis megfelelõ pozícióiba, hanem az itt látható felületre kell csak a kiindulási KSH-adatokat beírni, majd a táblázat elvégzi a MSZR-struktúrák kialakítását és az adatok import-export forgalmának elõkészítését.
• Code1 a feldolgozás fokát jelenti. A 4. fokozat az alapadatok szintje. A 3. fokozat az aggregált adatokat jelenti. A 2. fokozat jelenleg a SPEL-koefficiensek adatsorait kódolja. Az 1. szint a konzisztens MSZR-táblázatokat jelöli. A 0. szint pedig a konstans áras adatsorokat tartalmazza. Az 5. és a 6. szinten találhatók az alternatív adatok, melyek jelzik, hogy több forrásból is hozzá lehet férni hasonló jelentésû adattartalmakhoz.
• Code2 az évszámot fejezi ki. Code3 Magyarországra, Code4 a tehenekre, mint termékre utal.
• A méret (UMFG) oszlopban találhatók a KSH tehénlétszámai idõsorba rendezve 1984-tõl kezdõdõen.
• A következõ oszlopban a tehenenként felnevelt borjak száma látható, mely az állati körforgás konzisztenciát teremtõ elszámolásának egyik alapja. A felnevelt borjak arányszáma kalkulált, helyesebben szakértõi becsléssel megadott érték.
• Itt érdemes kiemelni, hogy a táblázat kézi úton, szakértõi elemzés után, többszörös próbálkozással beállított értékeire született egy automatikus értékbeállító algoritmus is a GATE-n, mely a tesztfuttatás során legyõzte az emberi szakértõt (értelemszerûen úgy idõben, mint helyességben) a hibaminimalizálás tekintetében, azaz pontosabban tudta megállapítani a KSH alapadatokat kiegészíteni képes szaporodásbiológiai mutatókat, s ezzel pontosabban hozzá tudta igazítani a tényleges állomány nagyságához a tehenek száma és egyéb szakértõi paraméterek alapján kalkulált állománynagyságot, mint a szakértõ.
• A SPEL terminológiája szerint a borjú egy éves korig borjú, azaz a következõ oszlop a tehenek létszáma és a tehenenként felnevelt borjak arányszámának szorzataként a borjak számát adja az adott évben.
• Fontos rámutatni arra, hogy a tehenenkénti felnevelt borjak számának idõsora alapján világosan követhetõ a tenyésztési kedv alakulása, hiszen a tehénlétszám csökkenése mellett megfigyelhetõ a felnevelésre szánt borjak arányának drasztikus csökkenése is.
• A borjak darabszámát a borjúvágások arányszáma követi (5-10%). Itt is érdemes rámutatni arra, hogy az állománycsökkenés nem csak a tehenek kivágásából és a felnevelésre szánt borjak csökkenésébõl tevõdik össze, hanem a felnevelt, de borjúként levágott állomány részarányának növekedése is kimutatható.
• A "vágóborjú" oszlopban tehát a felnevelésre szánt borjak darabszáma került megszorzásra a borjúvágások arányával. Ez a szám pl. 1994-ben 27450 db. S ez a szám köszön vissza a táblázat 2. részében az 1994-es évnél a KMAS (borjúhizlalás) sorban. Hiszen a táblázat második része nem más, mint a szarvasmarha-tenyésztés (termékeinek és) ágazatainak elszámolása, melyen belül a borjúhizlalást az elõbbiek szerint lehet kalkulálni KSH alapadatok hiányában.
• A fektetett táblázat következõ oszlopa a ténylegesen felnevelt borjakat mutatja (pl. 1994-ben 150989 db).
• Minthogy az egy éves átminõsítési határ miatt az az állat, amely egyik évben borjú, csak a rákövetkezõ évben lehet üszõ, ezért a következõ oszlop a mindenkori elõzõ év borjúlétszáma és egy (feltételezett 49%:51%) ivararány alapján számítódik.
• Hasonlóképpen igaz ez a hizlalásra szánt bikaborjakra is (1994-ben 126337 db). Mint látható az álló táblázatrészben ez a tétel az 1994-es “Bullen” (bikák) sorban fedezhetõ fel újra.
• Így jutunk el a becsült állománylétszámhoz, melybõl még a tehenek pótlásához szükséges üszõlétszám is kalkulálható, ill. ennek realitása ellenõrizhetõ.
• Az utolsó fehér alapon szedett oszlopban a KSH állomány összlétszáma látható.
• Emellett jobbra a becsült és a tényleges állománylétszámok különbsége, melynek összege a már bemutatott százalékos arányok kézi vagy éppen gépi megadásával minimalizálandó.
• Amennyiben a minimalizálás nem ér el egy elégséges mértéket, ill. a táblázatban pontszerûen szélsõséges értékek szükségesek a hibaminimum eléréséhez, felmerülhet a gyanú, hogy bizonyos alapadatok helytelenek.
• Ez a módszer logikáját tekintve hasonlít az AKII keretében kifejlesztett sertés-állományprognózis modellhez.
• A táblázat álló formátumú részében tehát az éves (állatkorcsoportok szerinti bontásban megadott) állománylétszámok találhatók. Ezek mellett pedig az egyes korcsoportok átlagsúlya, mely az üszõk kivételével szakértõi alapon kerül megadásra. Az üszõk átlagos tömegét (pl. 1994-ben 465 kg/db) a KSH által megadott összes hústermelés alapján a többi korcsoport levonása után nyert maradék üszõdarabszámmal való osztásával nyerjük.
• A korcsoportonkénti átlagsúlyok idõsorától elvárható, hogy még a maradvány elv alapján kalkulált üszõk esetén is (figyelembe véve, hogy a többi kategória több-kevesebb toleranciával módosítható) reális szinten kell, hogy maradjon.
• Mint az az 1997-es táblázatrészbõl kiderül a feltételezett állományadatok nem lehetnek túl pontosak, hiszen az üszõk kalkulált átlagsúlya 640 kg/db, ami irreálisan magas (az elõzõ évek átlagához képest is). Ez a feltételezés felerõsíti a konstans áraknál már említést nyert állattenyésztést érintõ indexálási hiba gyanúját. S egyben jelzi, hogy mennyire komplex a MSZR logikai rendszere az inkonzisztenciák kiszûrését illetõen.

: A tanulmány – marketing szemléletû – összefoglalása az elsõ pontként feltûntetett vezetõi összefoglalóban található.

: Itt azonban még egyszer ki kell emelni azt, hogy a tanulmányban a példa kedvéért választott búzaágazat mellett a mellékelt lemez a 8690-es szcenárió egyéb növénytermesztési ágazatait is tartalmazó munkatáblázatot is bemutatja.

: A regionális adatokról sajnos többet jelen állapotban nem lehet mellékletként bemutatni, hiszen az AKII és az ACDI&VOCA között még csak elõkészítés alatt áll a további együttmûködést szabályozó megállapodás.

Még instabilabb jelen pillanatban a helyzet a MSZR alapadatai és szakértõi kontrollja tekintetében. Mihamarabb el kell érni, hogy egy fajta “ad hoc” testület az adatok átadási és publikálási rendjét, ill. az adatok véglegesítését szabályozza lehetõleg minél magasabb jogszabályi/rendeleti szinten.

A MSZR egységes országképet kialakító törekvése ugyanis magával kell hogy hozza, bizonyos már publikált adatok visszamenõleges revidiálását, ill. a MSZR-re mint végleges forrásra való utalás kényszerének elõírását.

: Az állattenyésztés viszonylagos elhanyagolása az országos MSZR-projekt jelenlegi állapotával magyarázható. A SPEL-rutinok mélyebb ismerete nélkül a MSZR-ben megkövetelt számstruktúrák és az ismert magyar alapadatok nehezen értelmezhetõk együtt. Ez a tény is kifejezésre juttatja azt kívánságot, mely szerint továbbra is kellõ gyakorisággal fent kell tartani a projekt motorját jelentõ német-magyar szakértõi találkozók intézményét.

: A MSZR továbbfejlesztésének lépéseit és a szükséges erõforrásokat a PHARE Workshop keretében megvitatott srtatégiai terv tartalmazza.

: A tanulmány keretében lényegében nem esett szó az 1999-tõl várható MSZR-elszámolási szabályok változásáról, melyek elõreláthatólag csak könnyítenek a helyzeten, így a jelenlegi projekt szerves folytatásaként kell elképzelni minden egyéb fejlesztést.

: S végül – ismét csak a bevezetõben már kiemelt – önkritika hangján szólva ki kell mondani, hogy a MSZR nem feltétlenül képes az objektív valóságot visszatükrözni. A MSZR számhalmaza általában csak egy lehetséges, az ismert források alapján feltehetõen már nem támadható valóságképet rajzol.

Azt is fontos tudni, hogy a MSZR módszertana sem mindenható, hiszen nem magát a hibát csak a hiba gyanúját veti fel. Strukturáltságánál fogva segít az érintetteknek a hiba lehetséges okainak felkutatásában, de önmagában nem képes az adatforrások ellenérdekeltségét tudományos érvek alapján feloldani.

1/a. táblázat: Mezõgazdasági termékek bruttó értéke

1/b. táblázat: A mezõgazdaság folyó termelõ felhasználása

2. táblázat: Az agrárstatisztikák idõbeli finomodása

3. táblázat: A termelési érték és a folyó termelõ felhasználás idõsoros alakulása

4. táblázat: A búzaágazat fajlagos költség-jövedelem adatai

5. táblázat: A regionalizálás eredményei

6. táblázat: A TIER.XLS bemutatása

K1. táblázat: Termelés és jövedelem keletkezése, folytatás

K2. táblázat: Az 1997-es év elsõ becslése

K3. táblázat: A végsõ termelés értékelése

M1. táblázat: Termelési érték és költség pozíciók részletes listája: 4 oldal

M2. táblázat: PIT-aggregációk: : : : : : 6 oldal

PIT-mellékletek: : : : : : : : 28 oldal

M4. táblázat: SPEL NPK-koefficiensek és búzahozamok

Az utolsó módosítás: 2018.10.27.
© miau