Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság No 04	HU ISSN 1419-1652
<SZÖVEGES NAVIGÁCIÓ> <NAVIGATION WITHOUT GRAPHICS> <IMPRESSZUM> <AKTUÁLIS> <ARCHÍVUM> <HAZAI TÉMÁK> <NEMZETKÖZI ROVAT> <SZOLGÁLTATÁSOK>

Dr. Molnár József
egyetemi docens
dékán

Tárgy: Kari Tanács elõterjesztés

Kérem a Tisztelt Kari Tanácsot, hogy a mellékelt dokumentumok (5 soros, 1 oldalas és 5 oldalas tárgyleírás) alapján a “Szaktanácsadás és Vidékfejlesztés informatikája” címû tárgyat a tantervbe IV. és V. éven választható B/C tárgyként felvenni szíveskedjen.

Indoklás: Az elmúlt három évben a GINT és az ACDIVOCA együttmûködésében, ill. a Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Központtal kooperálva számos olyan projekt került kidolgozásra, melyek a tárgy címében kijelölt szakterületet választó hallgatók gyakorlatias képzését, továbbképzését aktuális tematika alapján teszi lehetõvé.

A tárgy során kínált ismeretek szervesen, de átfedésektõl mentesen épülnek a Gazdasági Informatika tárgyra, ill. a szaktanácsadói képzésre, lehetõvé téve a hallgatók gépközeli ismereteinek bõvítését.

Referenciák: A tematika egyik része (internetes szolgáltatások szaktanácsadóknak és az EU agrárinformatikája) az FVM által támogatott szaktanácsadói továbbképzésben, ill. regionális tanfolyamokon és a MAGISZ tanfolyamain kerül(t) tesztelésre, míg a vidékfejlesztés/területfejlesztés blokk konferenciákon (Kecskemét, Miskolc) kerül(t) bemutatásra.
 

Tisztelettel:

Pitlik László

A tárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek a kijelölt témakörökhöz illeszkedõ hazai és nemzetközi internetes szolgáltatásokkal (pl. DAINET, ZADI, KTBL, IKTA, MAINFOKA, MIAÚ, AGROWEB, AGROSERVICE, STOCKNET) az EU agrárinformatikájának regionális vonatkozásaival (RENOAAR), a terület- és vidékfejlesztés módszertani kérdéseivel (potenciálsokszögek, matematikai demokrácia, induktív szakértõi rendszerek).

Típus: B/C tárgy
Kredit: 3
Tárgyfelelõs: Dr. Pitlik László
Óraszám: 0+2/hét
Oktatási hetek száma: 15
Elõadások: 3 bevezetõ jellegû elõadás
Számonkérés: 2 ZH és 2 önálló feladat
Gyakorlatok: 10 témakör

Cél: A tárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek a kijelölt témakörökhöz illeszkedõ hazai és nemzetközi internetes szolgáltatásokkal (pl. DAINET, ZADI, KTBL, IKTA, MAINFOKA, MIAÚ, AGROWEB, AGROSERVICE, STOCKNET) az EU agrárinformatikájának regionális vonatkozásaival (RENOAAR), a terület- és vidékfejlesztés módszertani kérdéseivel (potenciálsokszögek, matematikai demokrácia, induktív szakértõi rendszerek).

1. hét A szaktanácsadás és a vidékfejlesztés informatikai kínálata, struktúrája (Pitlik)
2. hét A szaktanácsadás és a vidékfejlesztés informatikai kereslete (Kozári)
3. hét Információmenedzsment a hazai és a nemzetközi gyakorlatban (meghívott ea.)
4. hét Nemzetközi projektek és hazai alkalmazási lehetõségek (Pitlik)
    pl. ZADI, DAINET, KTBL, …
5. hét Hazai projektek és alkalmazási lehetõségek (Pitlik)
    pl. AGROSERVICE, AGROWEB, …
6. hét Esettanulmányok I. (Pitlik)
    pl. IKTA-projektek
7. hét Esettanulmányok II. (Pitlik)
    pl. MIAÚ, MAINFOKA
8. hét 1. ZH és önálló feladat leadás
9. hét Az EU regionális agrárinformatikája és ennek hazai adaptációja (Pitlik)
    RENOAAR, konzisztencia-vizsgálatok
10. hét Konzisztencia-vizsgálatok (Pitlik)
11. hét Potenciálsokszög módszertana (Pitlik)
12. hét Matematikai demokrácia (Pitlik)
13. hét Induktív szakértõi rendszerek (Pitlik)
14. hét Online szaktanácsadás lehetõségei (Pitlik)
    pl. STOCKNET
15. hét 2. ZH és önálló feladat leadás

1. önálló feladat: 1 db MAINFOKA tematikus szám vagy 1 db nemzetközi kínálat magyar verziója
2. önálló feladat: 1 db inkonzisztencia-vizsgálat vagy 1 db potenciálsokszög kialakítása

Jegyzet: Pitlik L.: Szaktanácsadás és Vidékfejlesztés informatikája CD-ROM
elõkészületben: 1999. január

Ajánlott irodalom: Pitlik L.: Digitális agrárinformatikai szöveggyûjtemény 1998.
Agroconsult Kft. Gödöllõ
Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság számai

Megajánlott jegy: Az évközi pontok alapján a TVSZ szerint.

Elõzmények: Az ACDI&VOCA és az érintett helyi szervezetek -

• Területfejlesztési Tanács,
• Területfejlesztési Ügynökség,
• Önkományzatok,
• Államkincstár,
• Kamarák,
• Pénzintézetek,
• Egyetem,
• egyéb szakmai szervezetek -

• döntéselõkészítési és kistérségi munkacsoport,
• EU-komformitást elõkészítõ munkacsoport,
• informatikai támogatást megalapozó munkacsoport.

Eredmények: Az 1999 januárjára várható szakmai konferencia elõkészítõ munkálatai során világosan kirajzolódtak a rendszerterv komponensei, mint pl.

• a döntéselõkészítés és a monitoring folyamatának lépései, technikái,
• az EU-konformitás jelenlegi és jövõbeli formai és tartalmi elemei, ezen belül a mezõgazdasági mutatószámok regionalizálásának (RENOAAAR) tapasztalatai,
• a potenciálcsillag módszertanának alkalmazási lehetõségei és korlátai az alapadatok feldolgozásában és a komplex célfüggvény megjelenítésében,
• a megyei adatvagyon felmérésének módszere és tapasztalatai, kapcsolódása a TEIR-hez,
• a monitoring informatikai alapfeltételei,
• ok-okozati kapcsolatok és inkonzisztenciák feltárásának módszerei a területfejlesztési támogatásoktól várható változások elemzéséhez.

Feladat: A konkrét probléma nem volt más, mint megalkotni több tucat, egymással számtalan szálon összefüggõ (kistérségi) település projektértékelési pontrendszerét, mely képes arra a kérdés választ adni, hogyan alakul a területfejlesztési forrásokért folytatott harcban az egyes projektek (projektcsoportok) rangsora. Más megfogalmazásban: milyen végleges döntéssel lenne elégedett a kistérség, ill. mi a kistérség célja.

A megoldás: Az elsõ munkafázisban, (amikor még kidolgozott projektek nem érkezhettek be, bár a potenciális projektek a delegáltak szeme elõtt lebegnek, hiszen csak a projektbeadás feltételeit tisztázni hivatott egyeztetések folynak), a szavazásra delegált személyeknek arról kell dönteniük, mennyire kötik meg a saját kezüket elõre, azaz egy tetszõleges maximális pontszámból mennyit ítélnek majd oda elõre kidolgozott (úm. kemény, objektív) szempontok alapján. Már itt az elsõ véleménynyilvánítás kapcsán felmerülnek bizonyos módszertani és elméleti kérdések, melyek a további szavazások egészére is érvényesek:

• Hogyan juttassák kifejezésre a delegáltak a szavazás eredményével való egyetértésüket, ill. mikor számít egy eredmény kötelezõ érvényûnek?
• Mely szavazatok titkosak, ill. ki, mikor adja a nevét a szavazatához?
• Legitimnek tekintik-e egymást a szavazótestület tagjai általában?
• Szakértõnek tekintik-e egymást a szavazótestület tagjai a konkrét kérdésekben?
• Milyen módszertan szerint kell összevezetni az egyedi szavazatokat (átlagolás, Joker-féle kompromisszumos rangsor, stb.)?
• Mekkora kombinatorikai teret, ill. milyen hosszú szempontlistát dolgozzon fel a szavazótestület?
• Szükséges-e, s ha igen, hol következetességi kontrollokat beépíteni a rendszerbe?
• Hogyan értékelendõ az érvénytelen, ill. az érintetlen szavazólap?
• Hová vezet a procedúra, ha feltételes szavazatokat is le lehet adni (pl. elfogadom az eredményt, ha XY szavazó legalább Z pontot adott egy kérdésben az általam támogatni kívánt szempontnak).

Az eddigiekbõl talán kiderült, hogy a matematikai demokrácia nem mást, mint a szavazzunk mindenrõl és mindenkirõl megközelítés alkalmazása a projektértékelési szempontok vitamentes, konszenzusos kialakítása érdekében. A javasolt procedúra ugyan nem feltétlenül mindig idõtakarékos (a kombinatorikai robbanás kezelésének kényszere miatt), de célratörõ, s mellõzi/csökkenti a vitát, mely a vitákban használt fogalmak absztrakciós szintjének, a torzításoknak és csúsztatásoknak alkalmazása és a logikus érvelésekkel szemben automatikusan kialakuló szubjektív megértési korlátok önvédelmi jellegû felépülése miatt mindenképpen hatékonnyá teszi a rendszert. Egy reálisan bonyolult szavazási térben, ahol tartalom mellett mindig arra is figyelni kell, hogy lehetõleg már az elsõ szavazással eredmény szülessen, mert ez idõben a leghatékonyabb megoldás, szinte lehetetlen olyan szisztematikus torzításokat tudatosan beépíteni, melyek segítségével a többiek józan, õszinte véleménye saját hasznunkra elnyomható, azaz egyedül az õszinte stratégia az, amely célra vezetõ. Fontos, hogy a rendszer mindig a benne lévõk érdekeit szolgálja, hiszen minden értéket õk juttatnak bele, s szentesítenek szavazataikkal. Ebbõl kifolyólag a rendszer csak totális egészként képes hatékonyan mûködni. Olyan esetekben, ahol külsõ nagyhatású erõterekrõl nem lehet véleményt alkotni, de ezek nagy befolyással bírnak a kistérségben történõ folyamatokra, logikus védelmi akciók levezetésére is lehetõség van e rendszer keretei között. Végezetül ki kell mondani, hogy erre a problémára - mint a problémák legtöbbjére - nincs optimális megoldás. Az ismertetett út egyike lehetne azonban a jelenlegi politikai helyzetben alkalmazható megoldásoknak.

Készítette: Gazdasági Informatika Tanszék, Gödöllõi Agrártudományi Egyetem, 1997/1998
Finanszírozta: ACDI-VOCA (Agricultural Cooperative Development International & Volunteers  in Overseas Cooperative Assistance)
Támogatta: Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet
Bírálatra felkért szakértõk: BAZ megyei és Pest megyei KSH Igazgatóság, KSH Budapest, AKII

A RENOAAR feladata: A Regionális Normatív AgrárAdatok Rendszere - támaszkodva az EUROSTAT agrárinformatikai keretfeltételeit kielégítõ magyar Mezõgazdasági Számlarendszerre és a KSH megyei Statisztikai Évkönyveire - egyszerû és átlátható összefüggések alapján hiánytalanul felosztotta az EU által elõírt, országos mezõgazdasági mutatószámokat a 19 megyére, létrehozva ezáltal az ágazatok megyei szintû normatív költség-jövedelem adatbázisát.

A RENOAAR célja: A Regionális Normatív AgrárAdatok Rendszere alapján lehetõvé válik a megyék összehasonlítása, a terület- és vállalkozásfejlesztési projektek, a mezõgazdasági szaktanácsadók információkkal való ellátás, az adatbázisokban még fellelhetõ ellentmondások felfedése, a szakmai vita megindulása egy egységes agrárinformatikai arculat hosszú távú kialakítása érdekében.

A RENOAAR létjogosultsága: A Regionális Normatív AgrárAdatok Rendszere tekinthetõ az elsõ lépések egyikének azon a hosszú úton, mely egy egységes és ellentmondásmentes agrárinformatikai arculat irányába vezet. Enélkül az eddigieknél lényegesen nagyobb szakmai nyilvánosságot biztosító lépés nélkül a törekvések megrekedhetnek a szakmai mûhelyek falai között. Fejlesztõi oldalon nem szabad arra várni, hogy végérvényes és hibátlan megoldások kerüljenek csak publikálásra, hiszen ilyen nem is létezhet. A felhasználáskor azonban a sosem szabad elfelejteni, milyen módszertani korlátok között jött létre egy-egy adat.

Referenciák: A RENOAAR-hoz való hozzáférés jelenleg alapvetõen két szinten adott:

• egyrészt a mindenkori, teljes aktuális, országos adatbázis az AKII által vezetett Mezõgazdasági Számlarendszer Munkacsoport tagjai részére (FVM, KSH, AKII, PM, GATE),
• másrészt elérhetõ egy, az egyedi adatok felismerhetõségét korlátozottan lehetõvé tevõ verzió a nagy nyilvánosság számára.

A RENOAAR technikai jellemzõi: A Regionális Normatív AgrárAdatok Rendszere jelenleg ACCESS 2.0 alatt kezeli az alapadatokat és végzi el a lekérdezéseket, s az eredményeket a további kalkulációk elõsegítése érdekében EXCEL 5.0 felületen jeleníti meg. A nagy RAM-kapacitás (32MB, vagy több) és a gyors processzor (P100 vagy gyorsabb) jelentõsen növeli az alkalmazás futássebességét.

Elõzmények: Az ACDI&VOCA és a GATE Gazdasági Informatika Tanszéke közötti többéves együttmûködés keretében 1997 végére az ACDI&VOCA finanszírozásában a GATE Gazdasági Informatika Tanszékének szakmai irányításával létre jött a Magyar Agrár-INformáció-FOrrások Katatlógusa, mely a https://miau.my-x.hu/szr/szrnyit.html internet címen érhetõ el. A MAIN_FOKA elsõ bemutatására Sátoraljaújhelyi Információs Hálózat keretében került sor. A szolgáltatás azóta is folyamatosan bõvül.

 A szolgáltatás lényege: A MAIN_FOKA fejlesztéséhez az Internet terjedésével rohamosan bõvülõ információkínálatban való eligazodás igénye adta az ötletet. A fejlesztéshez kézzel fogható példaként szolgált a DAINET, vagyis a német agrárinformációs hálózat korábbi kialakítása. A szolgáltatás tartalma leginkább a telefontársaságok Arany Oldalaihoz hasonlítható, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy ezen jelenleg általában papíralapú katalógusokban nehézkesen lehet keresni, szemben a MAIN_FOKA internetes felületével. A katalógus jelen pillanatban 2 oszlopból áll, melyben ABC sorrendbe foglalva megtalálhatók a legfontosabb magyar agrárjellegû adatbázisok internetes elérését biztosító címek, ill. bizonyos agrárgazdasági témakörökben döntéstámogató tanulmányok rövidített vagy teljes szövegû változatának internetes címei.

Kinek szól a szolgáltatás? A non-profit szolgáltatás célcsoportjai:

• egyetemi oktatásban résztvevõk, az információkínálatban és az internet-használatban való jobb eligazodás érdekében,
• oktatók-kutatók, a fontosabb információforrások gyors elérésének biztosítása érdekében,
• szaktanácsadók és tesztüzemi könyvelõ irodák, a tanácsot kérõk teljesebb körû informálása érdekében,
• gazdálkodók, az önképzés elõmozdítása érdekében,
• minden, az agrárgazdaságban érintett és érdeklõdõ szakembernek és laikusnak, a közös szókincs és gondolkodás megalapozása érdekében.

Alternatívák megoldások: A szolgáltatás alternatívájaként az ismert keresõgépekkel való kapcsolat felvételt és a megfelelõ logikai kifejezések többszöri megadását lehet megnevezni. Aki már próbált olyan ismert tartalmú Internet-oldalt megtalálni az említett eszközökkel, melynek címét, elérési útvonalát elfelejtette, nem kell magyarázni azt, mennyire fáradságos és hosszú út vezet általában az egyáltalán nem biztos siker felé. A MAIN_FOKA éppen ezt a költséges és idõrabló munkát próbálja levenni a felhasználók válláról.

Referenciák: A MAIN_FOKA iránt eddig hivatalosan az alábbi intézmények, szervezetek mutattak érdeklõdést: Békés megyei Agrárkamara, MAGISZ, GATE, IKTA-projekt-Konzorcium: Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezõgazdaságtudományi Kara, Hajdú-Bihar Megyei Területi Agrárkamara, "AGRÁR" szolgáltató és Tanácsadó KHT, Debrecen, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei "Agrár" KHT, Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamara, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei "Agrár" KHT, Nyíregyháza, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Szolnok, GAK

Egy fontos elõzmény: Az agrárinformatika önszervezõdése - a MAGISZ vagyis a Magyar Agrárinformatikai Szövetség 1997-es megalakulásával - elért az évtized csúcspontjához. Az agrárinformatikában érintett szervezetek egymásra találása jól jelzi a felismert és még várható feladatok nagyságrendjét, fontosságát. A hiányzó láncszem: Továbbra sem jött létre azonban az a fórum, ahol az informatikát alkalmazó szakterületek specifikumaival legalább egyenlõ súllyal a technológiai, módszertani kérdéseket az érintett szakemberek (kutatók, oktatók, alkalmazók, szolgáltatók) megvitathatnák. Célunk tehát, hogy fórumot adjunk az agrárinformatikai K+F tevékenységnek, a szaktanácsadás, az oktatás és a mindennapos alkalmazás tapasztalatainak. E cél megvalósításához, az újság megindításához az USAID által finanszírozott szervezet az ACDIVOCA nyújt támogatást.

Önmeghatározás: Talán nem igényel különösebb definíciót magának az agrárinformatikának a fogalma, hiszen mindaz, ami kötõdik az agrárgazdasághoz és információs technológiák felhasználásához itt nálunk helyet kaphat. Az újság jelenlegi karakterére a szakmai határok helyett sokkal inkább az alkalmazott technológia, vagyis az Internet nyomja rá a bélyegét. A Magyar Internetes Agrárinformatika Újság csak elektronikus formában létezik, magán viselve ezáltal a technológia minden elõnyét és hátrányát.

Ne tõlünk várják: Többek között azt, hogy keres-kínál szolgáltatásokkal, aktuális ár- és árfolyamadatokkal szolgálunk, hogy lefedjük a többé-kevésbé piacképes szaktanácsadási szolgáltatási kört (szerjegyzékek, növényvédelmi tanácsok, meteorológia, gazdasági hírek, reklámanyagok), hiszen ezt mások már jórészt megtették.

ELLENBEN: Szívesen fórumot biztosítunk néhány újból aktuálissá vált gondolatnak, miszerint:

Hogyan mozdítható elõ az internetes/polimédiás szaktanácsadási szolgáltatások hatékonysága? Mennyiben segítene egy koordinációt és versenysemlegességet biztosító, de nem felügyeleti szervezõdés, mely feltárja a többszörösen lefedett szolgáltatási szegmenseket, s a felszabaduló erõforrásokat a feltárt fehér foltok feldolgozására csoportosítja át?

Szintén kedvünkre való téma lenne a gazdasági folyamatok, meteorológiai jelenségek, árak, árfolyamok módszeres elõrejelezhetõségét gátló és elõsegítõ összefüggések, technikák vagyis a jövõben várható szolgáltatások, az innováció irányának, az elérhetõ modellezési pontosság és a szoftveres döntéstámogatás korlátainak letapogatása.

Hasonlóan érdekes lehet pl. a szakértõi rendszerek tudást konzerváló, fejlesztésre/alkalmazásra rendelkezésre bocsátó hatásának és napi gyakorlatba illesztésének feltárása.

Fontos lenne bármely mezõgazdasági/közgazdasági tanulmány eredményeinek új megvilágításba helyezése ezek reprodukálhatóságának, a felhasznált adatok hitelességének/konzisztenciájának és az alkalmazott módszerek követhetõségének részletes vizsgálata, melyre a papíralapú sajtó és a konferenciák "ötpercesei" nem nyújtanak lehetõséget, szemben az Internet majdnem korlátlan erõforrásaival, a hipertext egyedi bejárási utakat biztosító technikájával.

Ismét csak érdekes lenne az informatika interdiszciplináris karakterének hangsúlyozása, pl. mezõgazdák, közgazdák és matematikusok kérdésspecifikus véleményének, fogalmi és tartalmi harmonizáció biztosító vitájának megismerése.

Kikhez szeretnénk szólni? Az újság elsõdleges célcsoportját a kutatási + fejlesztési tevékenység köré csoportosuló, agrár jellegû kérdéseket IT támogatással feldolgozó oktatók, kutatók, szakértõk jelentik, akik feltehetõen a legnagyobb számban rendelkeznek gyors Internet-eléréssel, akiket a napi munkájuk, ill. feladatkörük mintegy rákényszerít a rendszeres tájékozódásra, publikálásra. Nekik szeretnénk fórumot nyújtani úgy egy magyar nyelvû levelezési listával, mint a szerkesztett, állandó szolgáltatásokkal, s tõlük várjuk az aktuális szakmai anyagokat, a vitakészséget. Mivel ilyen szakértõk az agrárgazdaság és kapcsolódó területei minden szegmensében elõfordulnak így szinte minden érintett szervezethez (kormányzat, hatóságok, egyetemek, kutatóintézetek, kamarák, terméktanácsok, érdekvédelmi szervezetek, önkormányzatok, stb.) szeretnénk szólni.

Ezen kívül hatni szeretnénk a tudástranszferben, ill. közvetlen alkalmazásokban érintett szaktanácsadói, döntéshozói, döntéselõkészítõi körre, akik az újságban található impulzusok alapján mérlegelhetik, mely szakterületi kérdés, milyen technológiai támogatottság esetén valószínûsít sikeres alkalmazásokat. A tudásátadás hatékonyságának növelése közvetlenül hat az innovációra, a döntések helyességére, a fogadó oldalon aktív kis- és közepes vállalkozások stabilitására, tehát a gazdálkodás egészére.

A már szakmailag helyüket megtalált, specializálódott érdeklõdési körrel rendelkezõ csoportok mellett további célcsoportként definiálhatók az egyetemi, fõiskolai hallgatók, ill. az agrár felsõoktatás felé orientálódó középiskolások.

Az újságban felmerülõ viták talán segítenek abban is, hogy új/újszerû kutatási témák kerüljenek terítékre, s talán mihamarabb támogatásra, majd alkalmazásra, vagyis a MIAÚ is hozzájárulhat az alkalmazás és a kutatás egymásra találásához. A szakmai közvélemény tételes kifejezõdése, archivált nyomon követése pedig köztudottan általános tudat és hit(elesség) formáló hatással bír, s ezen hatásmechanizmus eredménye egy feltehetõen szélesebb rálátású, s ezáltal aktívabb piaci megrendelõi magatartásban, s gyakorlatiasabb fejlesztõi gondolkodásmódban is testet ölt.

Az utolsó módosítás: 2005.05.29.
© miau