Marketingkommunikáció és Public Relations a vidékfejlesztésben

(bevezetés, célkitûzések)

"Ha melletted a közvélemény,

nincs ami ne sikerülne."

 (ismeretlen szerzõ)

A demokratikus döntéshozatali folyamatban a jól tájékoztatott, képzett és aktív közvéleménynek, a nyilvánosságnak nagy szerepe van. A lakosságnak nincs ideje és módja, hogy minden õket érintõ témában önálló kutatásokat folytassanak, ezért más forrásokra kell támaszkodniuk, ha olyan információkhoz akarnak jutni, ami alapján kialakítják véleményüket, és megalapozottan döntsenek arról ki képviselje õket és milyen politika, illetve milyen irányítás mellett tegyék le a voksukat. Mindezen kérdésekben leginkább a médiából tájékozódnak.

Az információkat, amelyeket a tömegkommunikációs eszközök közvetítenek, többféle forrásból származhatnak: politikusoktól, tudósoktól, üzletemberektõl, kormányzati, illetve nem kormányzati (NGO) forrásokból. Mindezen források nyomásgyakorlónak nevezhetõek függetlenül attól, hogy az információ egy környezetvédõ szervezettõl, egy civil szervezettõl, avagy a Kormánytól származik. E források, függetlenül attól, hogy kitõl erednek, két dolgot is magában hordoznak, amelyekre a tömegkommunikáció felfigyel, és szüksége van: pontos információ és álláspont egy-egy témával kapcsolatban.

A pontos információ elsõrangú eszköz arra, hogy megvédjük magunkat a félretájékoztatás ellen, felvilágosítsuk az embereket, kidolgozzuk az irányítási cselekvési programunkat és megszerezzük a nyilvánosság támogatását ügyeinknek. Az információink, álláspontjaink mit sem érnek, ha ezeket nem tárjuk a nyilvánosság elé. Ahhoz, hogy a vidékfejlesztõi szervezet hozzáférjen a legjelentõsebb információs csatornához - a tömegkommunikációhoz - meg kell értenie, hogy mit akar kapni a média, el kell sajátítania azokat a készségeket és technikákat, amelyek segítségével hatékonyan tudnak a média számára - és közvetve pedig a lakossághoz - információt nyújtani. Stratégiákat kell kidolgozniuk a médiapolitikai források mobilizálása érdekében.

Az egyéntõl a közösségig vezetõ úton a helyi nyilvávosságon keresztül vezet az út. A helyi nyilvánosságba bekerült problémák, erõforrások, megoldási elképzelések mozgósító erõvel bírnak, s emellett az is nyilvánossá válik, hogy mit várnak egymástól a helyi közösség tagjai, a helyi közösség szereplõitõl? A nyilvánosság tehát egyfelõl a bevonás, az érintettség, majd a cselekvõvé tétel eszköze, másfelõl annak is a fokmérõje, hogy a képessé tétel folyamatában milyen fokú és természetû segítségére van a helyi közösségnek szüksége?

A nyilvánosság elõsegíti a helyi polgárok elkötelezõdését, a felelõssé válás és a felelõsségvállalás folyamatát. A nyilvánosság elõtti szereplés - sõt már a puszta megjelenés is - kiállás a közösségi folyamatok mellett, s megerõsíti még a bizonytalankodókat is.

 

Célkitûzések

Elsõdleges célkitûzésem a kommunikáció, illetve a helyi nyilvánosság fontosságának bebizonyítása. A gyakorlatban tevékenykedõ vidékfejlesztõ számára elengedhetetlen a helyi lakossággal való kapcsolattartás. Ez több formában is megvalósítható, de vizsgálatomat közönségkapcsolatokra (PR) építettem, különös tekintettel a tömegkommunikációra, illetve a tömegkommunikációs csatornákra. E témához kapcsolódóan egyenként felvonultatom a helyi érdekeltségû tömegkommunikációs csatornák tulajdonságait, ezen belül az egyes csatornákra vonatkozó "médiafogyasztási" szokásokat is. Gyakorlati tanáccsal szeretnék szolgálni a kommunikációs politika kialakításában, és a tömegkommunikációs csatornák kiválasztásában, avagy együttes használatában

Kistérségi PR - mint az üzleti életbõl már ismerhetjük, a tömegkommunikáció a közönségkapcsolatok egy részét képezik. A két fogalom, avagy tevékenység csak együtt képes megvalósítani a vállalat, vagy a szervezet céljait. Az üzleti életen kívül nagyon ritkán fordítanak komolyabb figyelmet az elõbbiekben említett két fogalomra. Diplomamunkám egyik célja az, hogy rávilágítsak ennek fontosságára.

 

Vissza a fõoldalhoz