Az
Európai Unió agrárnépessége
Részletesen beszámol a családi
gazdaságokról, a nagyobb vállalkozói jellegû
farmokról és a mezõgazdasági szövetkezetekrõl.
Nem érinti azonban a mezõgazdaság gép- és
eszközgyártó üzemek, valamint az élelmiszer-gyártó,
feldolgozóipar - tehát a szélesebb körûen
értelmezett agrárbiznisz - dolgozóit.
Az Európai
Unió gazdasága
Agrárreformok nélkül nehéz lesz a csatlakozás.
Az Európai Unió keleti irányú bõvítése
aligha képzelhetõ el a közösség költségvetésének,
s azon belül is elsõsorban a mezõgazdasági kiadásoknak
a radikális reformja nélkül.
Magyar gazdák
az Unióban
Lapzártakor még eldöntetlen: elfogadja-e Európai
Unió állam- és kormányfõinek csúcstalálkozója
az Agenda
2000 néven futó reformcsomagot. Abban már megegyeztek
az agrárminiszterek, hogy lefaragnak a
mezõgazdasági árak csökkentését
kompenzáló központi támogatásból
igaz, fokozatosan. Az is a vita tárgya:
kapjanak-e a direkt támogatásból a csatlakozó
országok gazdái is. A fáma szerint az EU már
nem áll ellent oly
hevesen. Mire számíthatnak a magyar gazdák? Errõl
beszélgetett Vajda Lászlóval, a Földmûvelésügyi
Minisztérium Európai Integrációs Fõosztályának
vezetõjével MIHALICZ CSILLA.
A PressEurope
francia-magyar újságíró-iskola tevékenysége
1998-ban
A PressEurope francia-magyar újságíró-iskola,
a Lille-i École Supérieure de Journalisme (ESJ)
közremûködésével, megszervezett és
lebonyolított öt darab szemináriumot, amelyek a magyar
újságírók
ismereteinek bõvítését szolgálták
szakmai témákban, valamint az Európai Unióról.
Az 1992-es
CAP reform keretében megszületett EEC 2078/92. számú
rendelet
Az agár-környezetgazdálkodás elõmozdításának
ebben az összefüggésben a mezõgazdaság támogatásában
prioritást kell élveznie.
Jól látható a GATT tárgyalások uruguayi
fodulója (1995) óta, hogy a Közösség zömében
leépíti a termelési típusú támogatásokat,
és azok áthelyezõdnek a mezõgazdálkodás
egyéb, nem termelési – környezet- és tájgazdálkodási
valamint vidékfejlesztési funkcióira.
Vidékfejlesztési
politikánk az EU csatlakozás tükrében
A vidék fejlesztése alatt általában a vidéki
térségekben élõ lakosság jövedelempozícióinak
javítását értjük. A Nemzeti Agrárprogramban
találhatjuk a következõ meghatározást:
"Vidékfejlesztés mindazon tevékenységek fejlesztése,
amelyek a vidéki településeken élõ lakosság
megélhetési körülményeinek, jövedelemszerzési
lehetõségeinek - az életminõség - javítására
irányulnak, továbbá, amelyek a természeti erõforrások,
a környezet, a táj megõrzését szolgálják,
és amelyek a vidék társadalomban betöltött
funkciói ellátását tartósan erõsítik."
Nemzetközi
Devizapiacok
Az amerikai kamatlábakkal kapcsolatos találgatások
adták meg az alaphangot mind a deviza-, mind a tõkepiacok
számára. A közös agrárpolitika az EU forrásainak
felét emészti föl, jóllehet ez a szektor Németország
számára kevésbé fontos.
A magyar mezõgazdasági
tesztüzemi információs hálózat az
Európai Unió felé vezetõ úton
A magyarországi tesztüzemi hálózat adatrendszerének
kialakítása során egyaránt figyelembe kell
venni
az Európai Bizottságnak a Mezõgazdasági
Számviteli Információs Hálózatra (MSZIH)
vonatkozó
feladat-definícióját, valamint a magyar agrárpolitika
célkitûzéseit.
Az Európai
Unió agrárstruktúrája
A mezõgazdaság helye az Unió országainak
gazdaságában Az Európai Unió 12 tagországában,
130 millió hektáron, azaz a tagországok mintegy
55%-án folyik mezõgazdasági termelés.
Védjegyjogunk
és az európai integráció
A Magyar Védjegy Egyesület 1997. június 9-10-én
megrendezett konferenciáján elhangzott elõadás
bõvített változata
Az EU és az agrár-környezetvédelem
a CAP reform keretében
Magyarország Európai Unióhoz történõ
csatlakozása ma már 5-6 éven belül elképzelhetõ.
Az Európai Bizottság kedvezõen ítélte
meg országvéleményében hazánk gazdaságának
átalakítását, ám jó néhány
feladatot is megfogalmazott számunkra.
Módosítva: 1999. 06.10.