A biotermelés ezzel szemben egy teljesen
új termelési próbálkozás, amelynek fõ
célja a hosszútávú környezeti, gazdasági
és szociális fentarthatóság. A biogazdálkodás
nyugati gyakorlatában nem elsõsorban a gazdasági haszon
a mozgatórugó. A termelés legfontosabb jellemzõje,
hogy emberléptékû, inputként nem használt
szintetikus mûtrágyákat, növényvédõszereket.
A polikultúrális gazdaságok õshonos nem génmanipulált
fajtákkal dolgoznak, fontos célkitûzés a talaj
termékenységének megõrzése illetve javítása.
A biomezõgazdaság terméke
a káros szermaradványoktól mentes, remek ízû
és zamatú, jól tárolható termés,
melyet természetes úton feldolgozva, esetleg konzerválva
egészséges, magas biológiai értékû
élelem kerül a fogyasztó asztalára. A fejlett
társadalmak fogyasztóiban jelentõs értékváltás
tanúi lehetünk, általános az egészség
és környezetkockázat felértékelõdése.
Az utóbbi évtizedben az Európai Közösség
országaiban az ökokompatibilis termékek állandó
keresetnövekedését regisztrálhatjuk, még
a mát jellemzõ mérsékelt gazdasági recesszióban
is.
Ennek ellenére a biotermelés ma még marginális tevékenység. Európa fejlett országaiban is csupán a mezõgazdasági terület 0,5-0,7 %-án, az üzemek 0,5-1,0 %-ában folyik biológiai termékelõállítás. A lassú piaci térnyerés okai a magasabb árakban, az értékesítõ hálózat szervezetlenségében és információhiányban, a technika, technológia viszonylag alacsony színvonalában kereshetõk. Jelenleg a hagyományos mezõgazdaság technikai, pénzügyi kondíciói sokkal jobbak, nem is beszélve a kereskedelmi alaphálózat nagy sûrûségérõl, programozottságáról, szervezettségérõl.
A gondok ellenére a biotermelés
lassan, de biztosan fejlõdik. Egyes nyugat-európai országokban
a biotermékek fogyasztása már meghaladja az 1 %-ot,
ami már egy szûk piaci szegmensnek is tekinthetõ. Töretlenül
nõ a rendszeres és meggyõzõdéses fogyasztók
tábora, ez az ezredfordulón már a 15 %-ot is elérheti.
Magyarországon az ökológiai
mezõgazdaság él és ez mindenképpen örvendetes
tény. A közelmúlt politikai rendszerváltozásának
gazdasági megrázkódtatásai, a társadalom
nem igazán európai környezettudata és érzékenysége
miatt a hazai biotermelésnek számos specialitása van.
A termelés alapvetõen exportorientált, az áruk
több mint 90 %-a külföldi, elsõsorban német
piacokon talál vevõkre. A termelõket elsõsorban
a nagyobb árbevétel és jövedelem reménye
vonzza. A belsõ kiskereskedelmi kereslet elenyészõ,
a magas árak, a hihetetlenül mozaikos üzlethálózat,
a gyenge propaganda és reklám miatt. Ma Magyarországon
7 ezer ha körüli területen 100 gazdaságban
folyik ellenõrzött és minõsített biológiai
termékelõállítás.
Magyarországon a Biokultúra Egyesület, valamint néhány egyéni kezdeményezés lelkiismeretes, ökoetikus misszió munkája külön elismerést érdemel az ökokompatibilis termelési szemlélet meggyökeresítésében, az alternatív gazdálkodás elõmozdításában. Az Egyesület az ellenõrzött és minõsített termelés egyedüli és meghatározó letéteményese.