Gazdálkodni nagyban vagy kicsiben
A forráshiány a legnagyobb gond a mezõgazdaságban
A magyar mezõgazdaságban zajló spontán folyamatok
azt bizonyítják, hogy nemcsak a kisebb földterületeken
gazdálkodó családi vállalkozásoké
a jövõ. Életképesnek bizonyultak a megmaradó
szövetkezetek és más cégformák is. Mindkét
szektort sújtja viszont az általános forráshiány.
Nem lett igaza annak a jóslatnak, amely a hazai kárpótlás,
illetve a mezõgazdasági termelõszövetkezetek
feloszlásának elsõ hulláma kapcsán a
farmergazdaságok, családi vállalkozások egyértelmû
térnyerését jövendölte. A dolog több
oldalról is léket kapott: egyrészt a saját
tulajdonba került földterületek legnépszerûbb
hasznosulási formája a bérlet lett, a tényleges
hasznosítást továbbra is a hagyományos gazdálkodók
végezték. Ennek okát láthatjuk a családi
gazdaságok felkészületlenségében, illetve
abban, hogy a mûködõ szövetkezeteknek, cégeknek
pedig szükségük van a földre.
Az érvényesülõ folyamatot támasztja
alá a magyar mezõgazdaság történelmi öröksége
is. A már korszerû agrárgazdálkodás korában
hazánkban mindig is a nagybirtok-rendszer volt a jellemzõ,
ezt az örökséget vették át a termelõszövetkezetek
is. Ilyen módon jellemzõen a nagyobb birtokközpontokhoz
kötõdõen alakultak ki a ma is megfelelõen mûködõ
szükséges gépi, illetve feldolgozó erõforrások,
tárolási kapacitások.
A kormányprogram és a piacgazdaság viszonyai közt is mûködtethetõ, a piacgazdasághoz illeszthetõ szövetkezeti típusokat tartja elõnyben:
A szövetkezetek szerepe fontos a mai Magyarország gazdasági életében, amit ez a táblázat is hûen tükröz, amiben látható, hogy 1994-tõl folyamatosan nõtt a mezõgazdasági termékek GDP-ben betöltött szerepe.
A mezõgazdasági termékek termelési indexe 1994-1997
|
|
|
|
|
|---|---|---|---|
| 1994 |
|
|
71,0 |
| 1995 |
|
|
75,1 |
| 1996 |
|
|
86,8 |
| 1997 |
|
|
84,9 |
A témával kapcsolatos egyéb hozzáférhetési lehetõségek, a teljesség igénye nélkül:
Szövetkezet
az EU-ban
A
mezõgazdasági vállalkozók
Agrárstratégiai
törekvések