Bevezetés

 

Vissza a nyitólapra

 

"A levegõ, a víz és a talaj szennyezése mellett korunk nagy problémája a hulladékok mennyiségének hatalmas növekedése is. Az élet minden területén-a termelés és a fogyasztás szférájában egyaránt-állandóan keletkeznek olyan anyagok, amelyek adott helyen és idõben hasznavehetetlenek. Ezeket többnyire szilárd anyagokat összefoglalóan hulladékoknak nevezzük.
Többet termelünk, ezért a termelési folyamatban óhatatlanul több melléktermék, selejt, hulladék keletkezik. A nagyobb fogyasztással együttjár, hogy a lakosság egyre több maradékot, szemetet, csomagolóanyagot dob ki. Emellett a tudományos-technikai forradalom következtében gyors ütemben korszerûsítik a termelõberendezéseket: hamarabb selejteznek ki fizikailag még el nem használt, csupán "erkölcsileg kopott" gépeket. A fogyasztás szférájában pedig ezenkívül a gyorsan változó divat hatása is sietteti a használati tárgyak selejtezését. Bár a hulladékok többnyire szilárd halmazállapotúak, mivel a légnemû termékek közvetlenül a levegõt, a folyékonyak pedig vizeinket vagy a talajt szennyezik, elõfordulnak folyékony(fáradtolaj, oldószerek, radioaktív folyadék) és iszapjellegû(szennyvíziszap, olajos iszap) hulladékok is. A hulladékok csoportosítása eredet és halmazállapot szerint Ez azért lényeges, mert ezek kezelését megelôzôen már összegyjtésükhüz és elszállításukhoz is más berendezések szükségesek, mint a szilárd hulladékokhoz. A szilárd hulladékok változatos formában jelentkeznek(pl: a településeken konyhai,építési darabos hulladékok). Nemcsak az iparilag legfejlettebb tôkés országok fogyasztói társadalmát fenyegeti a hulladékinvázió, hanem a fejlôdô országokban, így hazánkban is egyre több gondot okoz a gazdasági tevékenység során keletkezô és a kommunális hulladék. Mindehhez járul az iparban, építôiparban, közlekedésben, bányászatban és nem utolsó sorban a mezôgazdaságban keletkezô hulladékáradat, amelynek eltávolításáról ezek az ágazatok nagyrészt maguk gondoskodnak. A feladat érzékeltetésére megemlítjük, hogy az Egyesült Államokban a 70-es évek elején a hulladékmennyiség 60 %-át a mezôgazdaság, 32 %-át az ipar és a bányászat produkálta, és csupán 8%-át a települések. A természet általános törvényszerûsége az anyagok körforgása, ennek legszebb példájaként az élô szerves anyag kialakul, elhal, alkotóelemei a humuszba kerülnek, hogy új formában ismét életre keljenek. Az ember használja a természet kincseit, de a technológiát csak a végtermék érdekli, a melléktermék, a hulladék nem, holott az gyakran másodlagos nyersanyagként használható lenne. Az ipari termelés megszakítja a természetes körfolyamatokat, egyre nagyobb anyagmennyiségeket von ki abból és nem téríti vissza. A veszély mélypontját jelzi, hogy a mezôgazdaságban is megszûnik a szerves anyagok körforgása:szakosított állattartó-hízlaló telepek szervestrágya-tömege tárolókban halmozódva bomlik el vagy fertôzi vizeinket, és nem jut vissza a talajba, amelynek termôképességét mûtrágyázással igyekeznek fenntartani. Ehhez ásványokat bányásznak a földbôl, és nitrogént kötnek meg a levegôbôl. A szerves trágya visszatérítése a talajba nemcsak a mûtrágyák egy részének elôállítását tenné feleslegessé, de javítaná a talajszerkezetet és csökkentené vizeinknek a kimosódó és elszökô mûtrágyák által okozott szennyezését és ennek következményét, az eutrofizációt is.
A hulladékok kezelésének hosszú távú megoldása az újrafelhasználás(reuse) és visszanyerés(recycling). Ennek eredményei már ma kézzelfoghatók: jelenleg az USA-ban felhasznált ólom, vas és réz csaknem felét, az alumínium és cink 30%-át újra felhasználják. A hulladékpapír 20%-a, a textíliák és gumi 10%-a kerül vissza a termelésbe. A kohászati üzemek salakját egyre nagyobb arányban hasznosítják cementgyári alapanyagként és építôelemek adalékanyagaként. Az azonos minôségû ipari és mezôgazdasági hulladékokat megfelelôen szétválogatják és az értékes anyagokat kinyerik. A cél az, hogy a keletkezô hulladéknak a lehetô legnagyobb hányada korszerô eszközökkel történô gyûjtés, válogatás, tisztítás, regenerálódás útján másodlagos nyersanyagként visszakerüljön a termelésbe."


/Moser-Pálmai: A környezetvédelem alapjai, Tankönyvkiadó (Bp) 1984./


A hulladékok csoportosítása eredet és halmazállapot szerint