SZÖVETKEZETI VAGYONNEVESÍTÉS, AZ ÜZLETRÉSZTULAJDON KIALAKULÁSA ÉS RENDEZÉSE A MAGYAR MEZÕGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEKBEN
Division of co-operative property, development and organization of the business share in the Hungarian agricultural co-operatives
Készítette: BUGYI ANDREA
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, V. évfolyam
Témavezetõ: Dr. Bíró Ferenc
Agrár- és Regionális Gazdaságtani Intézet
Agrár Integrációs Tanszék
Professor Emeritus
Európában kevés olyan ország található, amelynek természetföldrajzi adottságai, s egyben kiaknázható lehetõségei olyan élesen mutatnák a mezõgazdasági jelentõségét az ország életében, mint ahogyan ez Magyarországon megállapítható volt az elmúlt századokon keresztül. A mezõgazdaság nagyon fontos szerepet játszik a magyar nemzetgazdaságban, nélkülözhetetlen teherviselõje és mozgatórugója a gazdasági életnek.
A magyar mezõgazdasági szövetkezetek létrehozása, a szövetkezeti gazdaság kiépítése a szövetkezeti útra lépett parasztság és az agrárértelmiség történelmi mértékkel mérhetõ vívmánya, a kis- és középparasztok – ha sokszori töprengés és vívódás árán is – szakítani tudtak kistulajdonosi múltjukkal, legyõzték a régi életformájukat.
A szövetkezetek életében és az egész magyar mezõgazdaság számára is jelentõs esemény, mérföldkõ volt az 1990-es évvel kezdõdõ idõszak. Ezekre az évekre tehetõek a rendszerváltozás utáni átalakulást meghatározó törvények, a kárpótlási, a szövetkezeti, illetve a szövetkezeti átmeneti törvény. A szövetkezetek többségét az átalakulást követõ években fokozódó létbizonytalanság és pénzügyi labilitás jellemezte. Az átalakulás szükségessége vitathatatlan volt, de lebonyolításának módja, a szövetkezetek magárahagyatottsága, kiszolgáltatott helyzetbe hozása káros, hosszú távon ható következményekkel járt.
A dolgozatom során lényegében arra is szeretnék választ kapni, hogy egy nehéz gazdasági idõszak után, illetve napjainkban milyen a szövetkezeti élet Magyarországon, amikor az agrárpolitika középpontjában az EU- csatlakozás áll.