A SZEKSZÁRDI DUNA-HÍD VÁRHATÓ HATÁSAI A SZEKSZÁRDI ÉS KALOCSAI KISTÉRSÉGRE

The effects of the new Danube bridge (at Szekszárd) to be expected on the micro-region of Szekszárd and Kalocsa

Készítette: BOZSÉR LEVENTE, GTK V. évfolyam

Témavezető: Péter Balázs, Regionális Gazdaságtani Tanszék, egyetemi tanársegéd

A Duna az ókor és a középkor évszázadaiban országok, birodalmak és népek közötti természetes határvonal szerepét töltötte be. A hidak és kompok révén a folyó mára könnyen átjárhatóvá vált a személy- és áruforgalom számára, de elválasztó, határoló funkciója a hidakkal kevésbé ellátott, vagy ilyennel egyáltalán nem rendelkező térségekben a mai napig fennmaradt.

Az általam vizsgált két kistérség rendelkezik egy-egy Duna-híddal: a Bajai híd a Szekszárdi és a Bajai, a Dunaföldvári híd pedig a Kalocsai és a Paksi kistérség között teremt összeköttetést. A Szekszárdi és Kalocsai kistérséget azonban csak egy kompátkelő köti össze Fajsz térségében. Ez kis áteresztőképessége és időszakos üzemelése miatt (télen és áradáskor nem közlekedik) nem képezheti egy erős és stabil gazdasági kapcsolat alapját.

A 2003 második felére elkészülő Szekszárdi Duna-híd azonban új távlatokat nyithat meg a két kistérség gazdasági életében. Egyfelől megváltozik az ország árú- és személyforgalmában betöltött szerepük, másfelől szorosabb gazdasági együttműködés válik lehetségessé közöttük.

Ahhoz, hogy a híd által indukált változás mértékére következtetni tudjak, közelebbről vizsgáltam a Szekszárdi és a Kalocsai kistérség mai gazdasági szerkezetét, teljesítményét, illetve azokat a demográfiai, ökonómiai és ökológiai sajátosságokat, melyek fejlődésüket elősegítik vagy hátráltatják. Ezek ismeretében a következő kérdésekre kerestem a választ: Mely gazdasági tényezők tekintetében tudnak a kistérségek közvetlenül hatni egymásra, ha a híd általi összeköttetés megvalósul? Milyen piacok nyílnak meg a két kistérség számára és milyen új versenytársakkal kell majd számolniuk? Megváltozik-e az országos tőkeáramlásban betöltött szerepük?

A rendelkezésre álló statisztikai és egyéb adatok ismeretében arra a következtetésre jutottam, hogy sem munkaerő-, sem pedig a nyersanyag piacon nem várható lényeges változás, míg a tőkebeáramlás és a kiskereskedelmi kapcsolatok fellendülése a Szekszárdi kistérséget érintené kedvezőbben.