A HEGYALJA KISTÉRSÉG, VALAMINT KECSKEMÉT ÉS KISKUNFÉLEGYHÁZA TÉRSÉGEK KÉZMŰVES HAGYOMÁNYAINAK ÉRTÉKELÉSE
Evaluation of craft traditions at Hegyalja Kistérség, Kecskemét and Kiskunfélegyháza
Készítette: CSÁSZÁR ADRIENN, GTK V. évfolyam
Témavezető:
Tóth Krisztina, egyetemi tanársegéd
Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási
Intézet, Szaktanácsadási Tanszék
Tóth
Márta, programkoordinátor Aranyhomok
Kistérségfejlesztési Egyesület, Kecskemét
A “modern” termelési struktúra mellett ugyan egyre jobban háttérbe szorul a kézművesség, mint mesterség, de léteznek olyan térségek, ahol nagy múltja van és remélhetőleg még nagyobb jövője lesz a kézműves mesterségeknek.
A kézművesség jelenlegi helyzetének felmérését két térségben, az erdélyi Hargita lábánál fekvő Hegyalja kistérségben, valamint az alföldi kecskeméti és kiskunfélegyházi térségekben végeztem. Dolgozatomban azt vizsgáltam, hogy van-e lehetőség a régi, hagyományos mesterségek fennmaradására, továbbadására, vagy ezek emléke (is) feledésbe merül. Emellett vizsgáltam azt is, hogy van-e együttműködési lehetőség a két térség kézműves mesterei között, vannak-e kapcsolódási pontok az oktatás- képzés és az értékesítés területén.
A felmérés során azt tapasztaltam, hogy a legtöbb embernek a kézművesség a többlet jövedelmet biztosító megélhetési forrás. Nem mindegy tehát, hogy azt milyen módon, milyen sikerrel végzik.
A felmérés a következő területekre terjedt ki:
A mesterség megnevezése
A “vállalkozás” formája
A mesterség elsajátításának módja
Értékesítési csatornák
A hagyomány továbbadásának lehetősége
A vizsgálat kérdőíves felméréssel és interjú módszerrel történt. Munkámhoz jelentős segítséget kaptam a helyi önkormányzatoktól, illetve Kistérségfejlesztési Egyesület munkatársaitól.