Vissza a Tartalomhoz.
A modern biztosításnak a története rövid, alig 200 évre tekint vissza. Ha azonban a biztosítás alapgondolatát , az emberek egyes csoportjainak közös kárviselésre irányuló gazdasági szolidaritását vesszük alapul, akkor a biztosítás története csaknem olyan régi , mint az emberi társadalom.
Az ősközösségben az ember általában nem tudott még többet termelni mint amit elfogyasztott. Így termék feleslege nem volt, emiatt biztosítás sem létezhetett.
A rabszolgatartó társadalomban már kialakult a magántulajdon, amit intézményesen is védeni kellett. Az idő előtti harmadik évezredben ker3eskedők megegyeztek, hogy a karavánjaik kifosztása esetén a keletkezett károkat közösen viselik.
A hűbéri társadalomban X. századtól Angliában, a XII. századtól pedig főleg Németországban, Dániában és Izlandban természeti pótlást vagy kártérítést nyújtottak tűz, hajótörés, állatok ellopása, szállítmányok elvesztése setén, vagy halál esetén temetkezési költségekre segítséget adtak.
A XIV. századtól kezdve létrejöttek a már fő foglalkozású, kereseti tevékenységet folytató „ szállítmánybiztosító" vállalkozások is. (Ezek voltak az un. „kötvénykereskedők"). Az első biztosítási kötvényt 1347-ban Genovában állították ki.
Angliában XVII. században Edvard Loyd kávéházat nyitott (1688) a Londoni kikötő közelében, és itt alakult ki a hajó-és szállítmánybiztosító központja.
A biztosítási kereskedők szervezetté tömörültek, amely szervezet a Loyds néven működött. A Loyds szervezet az egész világot behálózta, ma is a legnagyobb és legtekintélyesebb biztosítási vállalkozási szervezetnek számit.
A XVIII. században felismerték véletlenekben jelentkező törvényszerűségeket(J.Bernouilli megállapítja a nagyszámok törvényét) és ezzel létrejön a kárvalószínűség megállapításának törvénye, egyszóval a mai modern biztosítás. A XVIII. század elején találkozunk a közületi, sőt állami kötelező tűzbiztosítás intézményével.
A XIX. század utolsó negyedében nagy nemzetközi biztosító monopóliumok és konszernek alakulnak ki. A XIX. században létrejönnek a hatalmas viszontbiztosító társaságok ,amelyek az egész világ biztosítás ügyére döntő befolyást gyakorolnak.
A szocialista országokban a biztosítás mindenütt állami monopólium volt és azt minden országban egy vagy két biztosító bonyolította le.
Vissza a Tartalomhoz.
A Magyar biztosításügy első csiráit már a XIV. század elején megtaláljuk bizonyos céhek pénztári szabályzatában. A XVIII. század közepén már biztosítás szerű tömörülések alakultak, jobbára segélypénztárak és segélyegyletek formájában.
A XIX. század elején az ország gazdasági elmaradottsága következtében a biztosításügy csak lassan fejlődött és nagyobb mértéket nem öltött. Hazánkban elsőként két osztrák biztosító intézet kezdte meg működését a múlt század első felében, és csak egy-egy szűkebb biztosítási szükséglet kielégítésére vállalkozott.
A magyar biztosításügy történetében jelentős forduló pontot jelentett az Első Magyar Általános Biztosító Társaság megalapítássá 1857-ben.Ez a Biztosító 1858 áprilisában megindított jégbiztosítási ágazatot csak Magyarország területére terjesztette ki. A társaság adatait vizsgálva megállapítható, hogy a tűz-és jégbiztosítás ágazata általában veszteséges volt.
A hatvanas évek elején két hazai (az Erdélyi és a Győri biztosító társaság)és kilenc idegen (Generáli, Azienda, Riunione Első Ausztria, Anker, Phönix, Lipcsei és a Gressham)társaság működött Magyarországon az Első Magyaron kívül.
A hatvanas években kezdődött az alapítások elburjánzásának időszaka. A Gazdák Biztosító Szövetkezete 1899 decemberében alakult a nagybirtokosok kezdeményezésére és részvételével. Eleinte csak tűz-és jégbiztosítással foglalkozott, végsőként 1914-ban terjesztette ki működését az állatbiztosításra is.1898-ban hazánkban 37 biztosító társaság működött összesen, amiből 12 magyar volt.
Az első világháború időtartama alatt a biztosítási üzletág visszaesett. A huszas évek elején fontos lépés volt a biztosítók állami felügyeletének létrehozása.
Az 1946-ik évi stabilizáció lehetőséget teremtett a biztosítási tevékenység fellendítésére. A potsdami egyezmény alapján a hazánkban működő német érdekeltségű társaság vagyonát és állományát a Jóvátételi Hivatal 1946-ban a Szovjetunió magyarországi kezelőség3ének utján összevonta és Kelet Európai Biztosító Rt. néven a szovjet állami biztosítás magyarországi érdekeltségét képezve.
A II .világháború kitörésekor 41 társaság működött.
Az Állami Biztosító megalapítására 1948-dik évi Nemzeti vállalatokról szóló XXXVII. tc. adott lehetőséget, amely kimondta, hogy a pénzügyminiszter biztosítási tevékenységet folyatató nemzeti vállalatot alapíthat. Az 1949-dik április 29-i 209 sz. miniszteri határozat alapján került sor az Állami Biztosító megalapítására, de gyakorlati működését 1949. június 20-án kezdte meg.
1949 január 1-i hatállyal átvette az Első Magyar ,a Gazda és a Magyar Kölcsönös Állatbiztosító állományait.1952-ban a szovjet tulajdonban lévő Kelet Európai Biztosító Rt. És Európai Áru-és Poggyászbiztosító Rt. Állományait a Szovjetunió átadta a magyar államnak, kezelésüket az Állami Biztosító vette át. Ezzel a lépéssel gyakorlatilag megvalósult a szocialista biztosítás állami monopóliuma.
Az állami pénzügyekről szóló 1979.évi II. tv. meghatározza a biztosítás helyét a népgazdaságban , a pénzügyek rendszerében. A tv. módosítása az 1984 évi 25.sz.tv. és más jogszabályok tovább lépnek ,jogi alapot teremtenek az Állami Biztosító ketté válásához, a Hungária Biztosító, Viszontbiztosító és Exporthitel Biztosító és az (új) Állami Biztosító megalapításához (1986 július).
1987-ben megalakult az általános jogkörű Garancia Biztosító Rt.,1988 elején pedig az utazási biztosításokra szakosodó Atlasz Utazási Rt.
1990 és 1992 között megélénkült az alapítási kedv. Sorra alakultak a külföldi tulajdonú biztosító intézetek.1992. végére 13 biztosító intézet működött Magyarországon ,melyek közül 5 foglalkozott mezőgazdasági biztosítással. Ezek a következők voltak:
1995 decemberében a Colonia Biztosító Társaság mezőgazdasági biztosítási módozatát Magyarországról kivonta. A Biztosító Társaságok többségükben külföldi érdekeltségűek, így a mg-i biztosítási támogatás jellege illetve újra elosztó szerepe megszünt.
Vissza a Tartalomhoz.
A mezőgazdasági termelés jellemző sajátossága, hogy a termények, termékek előállítása olyan körülmények között megy végbe, ahol a természeti tényezők szabadon érvényesülhetnek. Mindezen tényezők fokozottabban jelentkeznek a növénytermesztés esetében. Tehát a mezőgazdasági termelés kockázatos, azaz tevékenységünk tervezett és tényleges eredménye eltérhet egymástól. A kockázat kezelése három féle lehet, így preventív, kompenzáló és kárenyhítő.
Hazánk a mérsékelt éghajlati égövbe tartozik, de ennek ellenére időjárásunkat nagy változékonyság jellemzi. E változékonyság szélsőséges esetben pusztítás okozójává válhat, amely kárként jelentkezik.
A mezőgazdasági termelésben káron, a kedvezőtlen tényezők váratlan fellépése folytán keletkező jelentősebb veszteségeket értjük, melyeket a termelésben előre számításba venni nem lehet.
A károk előre nem látható, jövőbeni bekövetkezésének lehetősége váltotta ki a biztosítás intézményének létrehozását. A biztosítás a kompenzációs kockázatviselés egyik formája, ahol a gazdálkodó alany szintjén megszünteti a kockázatot, illetve áthárítja azt egy kockázatviselő intézményre, a biztosító intézetére.
A biztosított a biztosítóra hárított kockázatának ellenében díjat fizet, a biztosító pedig arra tesz ígéretet, hogy a feltételekben rögzített események bekövetkezésekor teljesít. A biztosítási módszer alapja a közös kockázatviselés. Mindennek az alapgondolata az hogy a kockázat sokakat fenyeget, de a kár csak keveseket sújt, ezért célszerű a fenyegetetteket érhető károkat felosztani a közösség tagjai között.
Összefoglalva a biztosítás a kockázatfelosztás módszerén alapuló pénzalapképzés, a hozzájárulást fizető tagok jövőbeni, véletlenszerű, meghatározott és mérhető szükségleteinek céljából.
A biztosító részéről az a kockázat biztosítható, amely mérhető, díja kiszámítható, lehetővé teszi a kockázatkiegyenlítődést és előre nem látható, a biztosított oldaláról véletlenszerű. Ha a biztosított közrehatása szempontjából gondatlanság vagy szándékosság tételezhető fel, az általában kizáró ok a kárfizetés alól.
Vissza a Tartalomhoz.
Mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozások és üzemek az alábbi biztosításokat kötik:
Mindezen biztosítások közül csak a növény és állat biztosítások tekinthetőek konkrét mezőgazdasági biztosításnak, mivel a többit bármely más tevékenységű vállalkozás és magánszemély is kötheti.
A biztosítások megkötésével a Generali Budapest Biztosító Rt (továbbiakban biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a módozat aktuális szabályzata alapján biztosított növénytermesztésben és állatállományokban, a meghatározott káresemények által okozott károkat a szabályzat szerint a mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben téríti meg.
A biztosítási módozatokat megköthetik mindazok, akik az adott földterületen tulajdonosi, bérlői, egyéb minőségben gazdálkodnak, azonkívül egészséges állatra az állat tulajdonosa, ill. az állattartó és akinek érdeke az állatállomány védelme.
Vissza a Tartalomhoz.
A jégkárbiztosítás a hektáronként tételesen meghatározott hozammal biztosított, lábonálló növényekben, jégverés által okozott károk 90%-os térítésére terjed ki. A módozat választható 50 és 70%-os térítéssel, arányosan csökkenő díjjal is. A kártérítési kötelezettség, a biztosítási kötvényben feltüntetett időponttól kezdődik, és a növényeken bekövetkezett, jégverés által okozott kárainak térítésére áll fenn. A kockázatviselés a szántóföldi növényeknél a kikeléstől, kiültetéstől, palántázástól, telepítéstől, az almatermésűeknél és csonthéjas gyümölcsöknél az első tisztító hullás befejeződésétől, a héjas gyümölcsöknél az elvirágzástól, a bogyós gyümölcsöknél az első virágok megjelenésétől, a szőlőnél és komlónál a rügyfakadástól, az anyarozsnál a fertőzés elvégzésétől kezdődik és a növények learatásáig, a termés leszedéséig, földből való kiszedéséig, leszüreteléséig tart.
Jégkárnak minősül a növények termésében jégverés következtében keletkezett súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség (súlycsök-kenési kár), és a minőségi értékcsökkenés. Azonkívül a növények tőállományának jégverés következtében előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást illetve újrahasznosítást igényel, és a kár őszi növényeknél, szamócánál, zöldborsónál május 15.-e, tavaszi növényeknél május 31.-e előtt kővetkezett be.
Tűz, villámcsapás, földcsuszamlás-kockázat
A biztosítás a vállalat által a jégkárok esetére biztosított növényeknél a tűz, villámcsapás, földcsuszamlás miatt keletkezett károk 50, 70, 90%-os térítését tartalmazza. A kártérítési kötelezettség, a biztosítási kötvényben feltüntetett időponttól kezdődik és a következő időpontokig tart. A szántóföldi növényeknél a keléstől, kiültetéstől, palántázástól, telepítéstől, a növények learatásáig, a termés leszedéséig, földből való kiszedéséig, a gyümőlcsnél, a szőlőnél, a komlónál a termés leszedéséig, leszüreteléséig áll fenn.
Biztosítási kárnak minősül a növények termésében tűz, villám-csapás, földcsuszamlás miatt előálló súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség, a termő gyümölcsök, a termő szőlők, a komló ágának elpusztulása (állagkár).
Vissza a Tartalomhoz.
A téli fagykár biztosítás az őszi kalászosok (búza, rozs, tritikálé, őszi árpa), az őszi káposztarepce és az őszi takarmánykeverékek téli fagy által okozott kárainak 20%-os térítésére áll fenn.
A kártérítési kötelezettség a bizt. kötvényben feltüntetett időponttól kezdődik és a növények kikelésétől tárgyév március 31-ig bekövetkezett károkra terjed ki.
Téli fagykárnak minősül a fent említett növények tőállományának téli fagy következtében előálló kipusztulása, amely kiszántást vagy újrahasznosítást tesz szükségessé (állománykipusztulásos kár).
A téli fagykár biztosítás nem terjed ki termésveszteséges, állati kártevők és kórokozók által keletkezett, továbbá hiányos kelés és termesztéstechnológiai hibák miatt bekövetkezett károkra és ha a károsult területet Jún. 30.-ig nem hasznosították újra.
Nem terjed ki egyidejű árvízkár biztosítás esetén a fagykár bekövetkezése előtt árvíz által sújtott és kártalanítással rendezett növényekre.
Vissza a Tartalomhoz.
Az Árvízkárbiztosítás a meghatározott hozammal rendelkező lábonálló növényekben, árvíz által okozott károk 50 és igényre 70%-os térítésre terjed ki. A kárviselés a megkötés időpontjától kezdődik és a növények alábbi fejlődési szakaszaiban bekövetkezett árvíz által okozott káraira terjed ki.
Így a szántóföldi növényeknél az elvetéstől, kiültetéstől, palántázástól, telepítéstől, gyümölcsöknél, szőlőnél, komlónál telepítéstől a termés betakarításáig, az évelő szántóföldi növényeknél és szamócánál a telepítés évében, plusz az azt kővető évben áll fenn, ültetvényeknél míg azt művelésben tartják.
Árvízkárnak minősül az a károsodás, amikor a szántóföldi növények állománya kipusztul, de május 31. előtt újravethető, ill. hasznosítható (pótolható állománykipusztulásos kár), vagy nem vethető, ill. hasznosítható újra (súlycsökkenéses kár). Továbbá ha május 31. után befulladnak és teljesen elpusztulnak, nem pusztulnak el, de termést nem hoznak, vagy a már érett termés tönkremegy. Ültetvények, évelő szántóföldi növényekés a szamóca állaga kipusztul (állagkár)és a termése az állagkárból következően megsemmisül.
Vissza a Tartalomhoz.
A biztosítás kiterjed a biztosításba vont gyümölcsfacsemeték jégverés okozta kárainak 90%-os térítésére.
A kockázat tárgya az oltással vagy szemzéssel előállított, gyümölcsfaoltványok és a gyökérnemes gyümölcsfacsemeték képezik. A kockázat a rügyfakadástól, illetve az elvetett magvak kikelésétől, az adott év lombhullatásáig tart.
Jégkárnak minősül a beoltott, beszemzett vagy magról nevelt nemes rész elpusztulása (100%-os törési kár), a kitermelés évének lombhullatásáig nem regenerálódó törési kár (részleges törési kár). A kitermelés évében a gyümölcsfacsemeték törzsén jégverés miatt keletkezett, a kitermelés évében a lombhullatásig nem beforrott kéregsérülések, melyek összfelülete meghaladja a 3 cm2-t, vagy ha nem haladja meg de a seb mérete nagyobb a törzskörméret 1/4-énél, vagy bemézgásodott.
Vissza a Tartalomhoz.
Kiterjed a legalább 15 m/sec erősségű szélvihar okozta törési károk 90%-os térítésére. A biztosítás tárgyát kizárólag az oltással vagy szemzéssel előállított, a suháng és koronás fa céljából termesztett gyümölcsfaoltványok képezik.
A kockázatvállalás első évében (rügyfakadástól július 31-ig) bekövetkezett vihar által okozott törési károkra vonatkozik. Viharkárnak a nemes rész teljes letörése minősül.
II.2.1.5.3.Tavaszi fagykockázat
Vissza a Tartalomhoz.
A suháng és koronás fa céljából termesztett gyümölcsfaoltványokra és gyökérnemes gyümölcsfacsemetékre vonatkozik a tavaszi fagykockázat.
A kockázatvállalás az oltást, szemzést, magvetést követő első tenyészidőszak fagykáraira 90%-ban, rügyfakadástól vagy a magvak kikelésétől a tavaszi fagyok elmúltáig nyújt fedezetet.
Tavaszi fagykárnak tekinthető a gyümölcsfaoltványok teljes pusztulása, azontúl a magról nevelt első éves gyökérnemes gyümölcsfacsemeték pusztulással járó elfagyása.
Vissza a Tartalomhoz.
E biztosítási módozat alá az üvegházak állóeszköz és üveg biztosítása, valamint a növénybiztosítások tartoznak. Mivel az állóeszköz és üvegbiztosítás nem tartozik szorosan mezőgazdasági biztosítások körébe így a továbbiakban csak a növénybiztosításokkal foglalkozom.
Az üvegházi növénybiztosítások a benne foglalt események hatására felmerült azon károk térítésére terjed ki, amelyek az üvegházban termelt növények teljes vagy részleges pusztulását okozzák. Térítést von maga után az a kár is, ha az üvegház üzemeltetése lehetetlenné válik és így a benne fejlődő növényi kultúrák elpusztulnak. Ezen kívül, ha az üvegházban lévő növények kipusztulnak tartós elektromos energia kimaradása miatt.
Vissza a Tartalomhoz.
Ezen módozat esetében szintén beszélhetünk állóeszköz és növénybiztosításról. A következőkben a növénybiztosításról lesz szó. A biztosit kiterjed azon növénykárok térítésére, amelyek a termelt növények teljes vagy részleges pusztulását okozzák, za állóeszköz biztosítások bekövetkeztével. Téríti a növénykárokat, ha a fóliás egység üzemeltetése lehetetlenné válik és így a benne fejlődő növényi kultúrák elpusztulnak, valamint, ha a fóliasátorban lévő növények kipusztulnak tartós elektromos energia kimaradása miatt.
Vissza a Tartalomhoz.
A Generali Budapest Biztosító Rt. Arra vállal kötelezettséget, hogy a módozat szabályzata alapján biztosított szőlőgyökereztető iskolák jégveréskárait megtéríti. A kockázat az európai, alanyvessző és oltványgyökereztető iskolában jégverés által okozott kár 50%-os térítésére terjed ki, ha a szaporító anyag teljesen elpusztul vagy telepítésre alkalmatlanná válik. Nem fedezi a kárt a biztosítás, ha azt növényi kórokozók, állati kártevők, elemi kár ( pl. aszály, fagy ) illetve gyenge gyökérképződés okozza, vagy az oltványgyökereztető iskolánál az oltócsap selejtes, már jégvert iskola kerül biztosításra. Abban az esetben sincs térítés, ha a jégverés okozta kár nem haladja meg a biztosított mennyiség 5%-át.
Vissza a Tartalomhoz.
A jégkockázat a termőre fordított alanyvessző szaporító szőlőanyagtelep termésében jégverés által okozott kár 50%-os megtérítésére terjed ki, feltéve ha szaporító anyag céljára egyébként alkalmas alanyvessző elpusztul vagy felhasználásra alkalmatlanná válik. A biztosítás szempontjából alkalmatlan az az alanyvessző, amelyen a faszövetre átterjedő nyílt vagy beforrt sérülések találhatók és emiatt oltásra megfelelő szaporító anyag nem állítható elő.
A biztosítás nem fedezi a kárt, ha annak mértéke 5%-ot nem haladja meg, vagy ha a vessző pusztulását, illetve felhasználásra való alkalmatlanságát egyéb károsító tényező vagy agrotechnikai hiányosság okozza.
Vissza a Tartalomhoz.
A biztosítás 50%-os térítést ad arra a kárra, amely az áttelelő módszerrel termesztett cukorrépamag vetéseinek ( áttelelő magrépa ) téli kipusztulása által keletkezik, s emiatt szükségessé válik a károsodott terület kiszántása vagy más növénnyel való újrahasznosítása. A biztosítás csak a cukorgyárral megkötött termelési szerződés keretében termesztett áttelelő magrépára vonatkozik.
A kockázat viselés nem terjed ki azokra a vetésekre, melyeknél a növényegyedek novemberi fejlettsége a legnagyobb átmérőnél a 0,6 - 1,5 cm-es nagyságon kívül esik, valamint nem éri el folyóméterenkénti 10 darabos tőszámot.
Vissza a Tartalomhoz.
Biztosítható az állattartók által tartott valamennyi haszonállat, igy szarvasmarhák, lovak ( öszvér, szamár ), sertések, juhok és kecskék esetében az elhullást és kényszervágást okozó, egyéb állatoknál csak az elhullást okozó károkra terjed ki a biztosítás.
II.2.2.1.1.Tűz-, villámcsapás-kockázat
Vissza a Tartalomhoz.
Biztosított állatállományokban tűz-, és villámcsapás miatt keletkezett térítésére terjed ki. Tűzkárnak minősül a tűz hatására létrejött füstmérgezés okozta károsodás is, míg villámcsapásnak az állományba becsapódó villám okozza a kárt akkor is ha tűz nem keletkezett.
II.2.2.1.2.Vihar-, és jégverés kockázat
Vissza a Tartalomhoz.
Az állatállományokban vihar miatt keletkezett károkra vonatkozik ez a biztosítás. Viharkárnak minősül a 15 m/sec vagy annál nagyobb sebességű szélvihar ( nyomó-, és szívóereje ) folytán kialakult kár, ideértve a szélvihar által leomlott, leszakadt tárgyak károkozását is, a szél által megbontott tetőn keresztül szilárd alépítményű épületbe beömlő csapadékvíz, mely az állatok elárasztásával okoz kárt, szabadon tartott állatoknál bármely tárgy nekiütközése miatti közvetlen elhullást vagy kényszervágást.
Nem terjed ki a kockázat: halastavak állományára, fólia alatt tartott állományokra, állatok vihar hatására történő összefutásából eredő eltaposásos, vízbefulladásos káraira.
Vissza a Tartalomhoz.
Árvíznek minősül az az esemény, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vízfolyások, állandó jellegű természetes vagy mesterséges tavak medréből kilépő víz az állatok elhullásét, illetve kényszervágását okozza. Nem terjed ki a kár a halastavak állományára és belvíz miatti állatkárokra.
Vissza a Tartalomhoz.
Földrengéskár, a hivatalos igazolás szerint és a Mercalli-Sieberg-táblázat alapján legalább 5-ös fokozatú földrengés által a biztosított állatállományokban okozott károsodás. Földcsuszamlás, kő- és földomlás, továbbá természetes üreg vagy talajszint alatti ismeretlen építmény beomlás miatt a biztosított állatállományban bekövetkezett károsodás. Nem terjed ki a biztosítás a fölcsuszamlás, kő- és földomlás miatti károsodás azon eseteire, ha a földcsuszamlás, kő- és földomlás az állattartó által végzett vagy végeztetett földmunkák következtében áll elő.
II.2.2.1.5.Ismeretlen járművel nekiütközés kockázata
Vissza a Tartalomhoz.
Az ismeretlen járművek nekiütközéséből eredő kockázat kiterjed a zárt, illetve szabadon tartott állatállományokra.
II.2.2.1.6.Víz- és gőzvezeték meghibásodásával összefüggő kockázat
Vissza a Tartalomhoz.
Ez a biztosítás az állattartó épületben lévő állományokra terjed ki, víz- és gőzvezeték megrongálódása folytán. Mindezek a károsodások az épület beépített víz- vagy gőzvezetékei, a központi fűtés berendezéseiből belső levezetésű eső- vagy szennyvíz csatornából kiáramló vízgőz által jönnek létre.
II.2.2.1.7.Áramkimaradás kockázat
Vissza a Tartalomhoz.
Áramkimaradás miatti kár: a hőguta, fulladás esetei, amikor 24 óra alatt az állomány létszámában 10%-ot meghaladó elhullás keletkezik be. Ezek a károk teljes, 100%-ban térítésre kerülnek.
Vissza a Tartalomhoz.
Biztosítható valamennyi hasitottkörmű állat és baromfi. Biztosítási események: száj- és körömfájás, veszettség, szarvasmarhát meghatározott vírusos betegségei, juhok listeriosisa és enterotoxaemiája, baromfiállományok meghatározott betegségei.
Kockázati események:
Vissza a Tartalomhoz.
A kockázatviselés az egészséges állatok betegség folytán bekövetkezett elhullására és kényszervágására vonatkozik, és a megkötést követő naptól a biztosítás érvényességéig tart. A biztosítás kiterjed az anyaállatok nehéz ellése vagy elvetélése folytán bekövetkezett elhullására és kényszervágására, valamint a biztosított állatok betegség, baleset, továbbá elléssel kapcsolatos kórházi kezelésének, illetve oda- és visszaszállításának igazolt költségtérítésére is.
A biztosítás a felsoroltakon túlmenően kiterjed a biztosított állatok azon balesetekből eredő kárainak térítésére, melyek idegen test lenyelése, mérgezés, hőguta következtében állnak elő, valamint minden egyéb olyan külső behatásból eredő baleseti károsodásra, amely az állat elhullását okozza, vagy annak kényszervágását teszi szükségessé.