GTK Kiegészítő
képzés I. évfolyam, Levelező képzés III. évfolyam - 2000/2001. 2.félév
Vállalatgazdaságtan II.
Általános
témakörök és állattenyésztési ágyazatok
1. Az árutermelő ágazat
szervezésének lépései. Az árutermelő ágazat szervezésének lehetséges céljai.
2. A termelő vállalat részei, az
ágazat jellemzői, csoportosítása.
3. A teljes termékpálya
vállalaton belüli kialakításának előnyei és hátrányai. A termékszerkezet
változtatásának lehetőségei illetve szükségessége.
4. Az árutermelő ágazat
(vállalat) mérete milyen mértékegységekkel fejezhető ki? Mik lehetnek a méret
növelésének céljai? Mik a méretnövelés feltételei? Az árutermelő ágazat
méretnek megállapítására szolgáló lehetséges módszerek.
5. Az árutermelő ágazatok méretét
befolyásoló tényezők. A nagy és kisméretű ágazat előnyei és hátrányai. A méret
gazdaságosságának vizsgálata.
6. A FH számításának nehézségei
és módja az állattenyésztési ágazatoknál.
7. Az állattenyésztési ágazatok
ökonómiai sajátosságaik, az állattenyésztési ágazatok vertikális és
horizontális szerkezete.
8. Termelési irány megválasztása a tejtermelésben. A fajtacsere és a fajta-átalakítás feltételei, gazdasági előnyei és gazdasági áldozatai. A tejtermelés jövedelmét kialakító tényezők és azok gazdasági hatása.
9. A tehénállomány korszerinti
összetételének és a két ellés közötti idő hosszának hatása az éves
tejtermelésre és a borjúszaporulatra.
10. Biológiailag és ökonómiailag
optimális selejtezés. A selejtezési költség megállapítása és csökkentésének
lehetőségei. A tejtermelő tehenek kistermelésbe helyezésének gazdasági előnyei.
11. A borjúnevelés célja. A borjú
pénzbeli értékének megállapítására alkalmas lehetséges módok. A hízóalapanyag
pénzbeli értékelésének megállapítása.
12. A húshasznú tehéntartás
feltételei és gazdasági előnyei. Hízómarba és növendékmarha nevelő tájaink.
Fajta konstrukció a húsmarhatartásban (anyai és apai vonal megválasztása). A
bika, az üsző és a tinóhizlalás jellemzése és értékelése.
13. A marhahústermelés jövedelmét
kialakító tényezők és azok gazdasági hatása. A húshasznú tehéntartás
bevételének megállapítása és ennek alapján a tartási költség és a technológia
behatárolása.
14. Az árrés (spannung) hatása a
hizlalás jövedelmére, vagy a ráhizlalt súly önköltségére. Milyen következtetés
vonható le a borjú forgalmi ára, vagy felnevelési költsége és a hízóalapanyag
pénzbeni értékesülési ára közötti különbségből?
15. A marhahústermelés lehetséges
módjai. A marhahústermelés technológiájának gazdasági értékelése (abrakos
hizlalástól, a legelőn történő hizlalásig).
16. A napi súlygyarapodás, az
értékesítési átlagsúly, a hizlalási időtartam, az egy férőhelyre jutó jövedelem
optimalizálása.
17. A veszteséges
állattenyésztési ágazat racionalizálási lehetőségeinek feltárása a juhágazat
példáján. A magyarországi juhállomány nagyságának, hasznosítási irányának és
jövedelmi pozíciójának alakulása (nagyüzem- kisüzem termelési rendszer), a
gyapjú-, a hús-, és a juhtejtermelés alakulása hazánkban és a világban.
18. A vágójuh- és a juhhúsexport
alakulása hazánkban. A termelés szerkezetének és ütemezésének és a keresletnek
az összehangolása. Versenytársaink az élőjuh és juhhús exportban.
19. A sertéságazat jövedelmi
pozíciójának alakulása hazánkban (nagyüzem, kisüzem, termelési rendszer). Az
állományváltozási terv lényege, készítésének céljai, főbb összetevői.
20. A sertéstartás üzemi formái
és annak gazdasági előnyei, hátrányai (nagyüzem, kisüzem).
21. A sertéságazat méretének, az
árutermékféleségek, az elhelyezésnek, a takarmányozás módjának megállapítása.
22. A komplett sertéságazat
méretét meghatározó szempontok a nagyüzemben. Az épület és az állomány
rotációjának meghatározása. Fiaztató kihasználásának, a koca- és a
kanállománynak, az ütemidőnek megállapítása.
23. A baromfi ágazat
árutermékeinek jellemzése (áruféleségek, átlagsúly, életkor,
takarmányértékesítés, egyéb feltételek). Integráció és teljes termékpálya a
baromfiágazatban.
24. Étkezési és tenyésztojás
termelés jellemzői, szervezése és értékelése a tyúknál, a kacsánál, libánál,
pulykánál.
25. A baromfihús előállítás
módjai. A hizlalási idő és az értékesítési átlagsúly optimalizálása. A férőhely
kihasználás optimalizálása.
26. Saját termelésű és a vásárolt takarmányok összehasonlító
ökonómiai értékelése. Fővetésű, másodvetésű takarmányok, melléktermékek
gazdasági értékelése. Takarmányok helyettesítési értékének megállapítása.
Növénytermesztési
ágazatok
1. A növénytermesztési ágazatok
sajátosságaik.
2. Ágazati változatok kialakításának tényezői a növénytermesztési ágazatoknál.
3. A FH számításának nehézségei és módja a növénytermesztési ágazatoknál.
4. Vetésváltás szerepe a
termelési szerkezet kialakításában. Vetésváltás, monokultúra és gazdasági
hatásaik.
5. Az egyes növények területi
elhelyezését befolyásoló tényezők. Tábla kialakítás, tömbösítés.
6. Növénytermesztési ágazatok
szerkesztése, a szerkesztés logikai menete. A növénytermesztési ágazatok
méretezése.
7. Ismertesse a gabonaágazat
vállalati jellemzőit, területi-, termelési- és gazdasági sajátosságait.
8. A búzaágazat lehetséges
termelési céljai. A célok értékelése és a jövedelmezőségre gyakorolt hatásaik.
9. A fajta, a fajtaszerkezet, a
termőhelyi adottság hogyan befolyásolja a búzaágazat ráfordítás-hozam
kapcsolatát és a jövedelmezőséget?
10. Ismertesse a búza-ágazat
jövedelmezőségét, a jövedelmet meghatározó tényezőket. Értékelje a búza-ágazat
költség-modelljét.
11. A kukorica-ágazat vállalati
jellemzői, az ágazat szerkezete, a lehetséges termelési cél értékelése.
12. A kukorica-ágazat méretének
megállapítása.
13. Egyes agrotechnikai tényezők
értékelése a kukorica ráfordítás-hozam kapcsolatában (hibridek és szerkezete,
trágyázás, öntözés).
14. A kukorica-ágazat
költségjellemzői, jövedelmezősége és versenyképessége.
15. A cukorrépa-ágazat vállalati
jellemzői, az ágazat termékpályája, a termelésszervezés legfontosabb döntési
területei.
16. A cukorrépa-ágazat
árbevételét és jövedelmét meghatározó tényezők és azok számítása.
17. A cukorrépa-ágazat
költségszerkezete és értékelése.
18. A lucerna-ágazat vállalati
jellemzői, a lehetséges termelési cél megállapítása és értékelése, szerkezeti
tagolása, az ágazat méretezése.
19. A lucernatelepítés és
feltörés ökonómiai kérdései és döntési kritériuma.
20. Az álló lucerna
termelésszervezése, a ráfordítás-hozam kapcsolatok tényezői és azok értékelése
(betakarítás, tartósítás ökonómiai kérdései).
21. A lucernaágazat gazdasági
értékelése, a technológiai változatok közötti választás ökonómiája.
22. Az ültetvényágazatok
vállalati sajátosságai, szerkezeti felépítésük, a különböző ültetvénytípusok
ökonómiai jellemzői. Az ültetvény-ágazatok kialakítása, az ültetvénytípusok
közötti választás.
23. A szolgáltató-ágazatok
fogalma és ökonómiai sajátosságai.
24. A gépüzem eredményének
mérése, a teljesített szolgáltatások értékelése.
25. A gépbeszerzés és -selejtezés
ökonómiai kérdései és döntési problémái.