GTK Kiegészítő képzés I. évfolyam, Levelező képzés III. évfolyam - 2000/2001. 2.félév Vállalatgazdaságtan II.

 

Általános témakörök és állattenyésztési ágyazatok

 

1. Az árutermelő ágazat szervezésének lépései. Az árutermelő ágazat szervezésének lehetséges céljai.

2. A termelő vállalat részei, az ágazat jellemzői, csoportosítása.

3. A teljes termékpálya vállalaton belüli kialakításának előnyei és hátrányai. A termékszerkezet változtatásának lehetőségei illetve szükségessége.

4. Az árutermelő ágazat (vállalat) mérete milyen mértékegységekkel fejezhető ki? Mik lehetnek a méret növelésének céljai? Mik a méretnövelés feltételei? Az árutermelő ágazat méretnek megállapítására szolgáló lehetséges módszerek.

5. Az árutermelő ágazatok méretét befolyásoló tényezők. A nagy és kisméretű ágazat előnyei és hátrányai. A méret gaz­daságosságának vizsgálata.

6. A FH számításának nehézségei és módja az állattenyésztési ágazatoknál.

7. Az állattenyésztési ágazatok ökonómiai sajátosságaik, az állattenyésztési ágazatok vertikális és horizontális szerkezete.

8. Termelési irány megválasztása a tejtermelésben. A fajtacsere és a fajta-átalakítás feltételei, gazdasági előnyei és gazdasági áldozatai. A tejtermelés jövedelmét kialakító tényezők és azok gazdasági hatása.

9. A tehénállomány korszerinti összetételének és a két ellés közötti idő hosszának hatása az éves tejtermelésre és a bor­júszaporulatra.

10. Biológiailag és ökonómiailag optimális selejtezés. A selejtezési költség megállapítása és csökkentésének lehetőségei. A tejtermelő tehenek kistermelésbe helyezésének gazdasági előnyei.

11. A borjúnevelés célja. A borjú pénzbeli értékének megállapítására alkalmas lehetséges módok. A hízóalapanyag pénzbeli értékelésének megállapítása.

12. A húshasznú tehéntartás feltételei és gazdasági előnyei. Hízómarba és növendékmarha nevelő tájaink. Fajta konstrukció a húsmarhatartásban (anyai és apai vonal megválasztása). A bika, az üsző és a tinóhizlalás jellemzése és értékelése.

13. A marhahústermelés jövedelmét kialakító tényezők és azok gazdasági hatása. A húshasznú tehéntartás bevételének meg­állapítása és ennek alapján a tartási költség és a technológia behatárolása.

14. Az árrés (spannung) hatása a hizlalás jövedelmére, vagy a ráhizlalt súly önköltségére. Milyen következtetés vonható le a borjú forgalmi ára, vagy felnevelési költsége és a hízóalapanyag pénzbeni értékesülési ára közötti különbségből?

15. A marhahústermelés lehetséges módjai. A marhahústermelés technológiájának gazdasági értékelése (abrakos hizlalástól, a legelőn történő hizlalásig).

16. A napi súlygyarapodás, az értékesítési átlagsúly, a hizlalási időtartam, az egy férőhelyre jutó jövedelem optimalizálása.

17. A veszteséges állattenyésztési ágazat racionalizálási lehetőségeinek feltárása a juhágazat példáján. A magyarországi juh­állomány nagyságának, hasznosítási irányának és jövedelmi pozíciójának alakulása (nagyüzem- kisüzem termelési rendszer), a gyapjú-, a hús-, és a juhtejtermelés alakulása hazánkban és a világban.

18. A vágójuh- és a juhhúsexport alakulása hazánkban. A termelés szerkezetének és ütemezésének és a keresletnek az össze­hangolása. Versenytársaink az élőjuh és juhhús exportban.

19. A sertéságazat jövedelmi pozíciójának alakulása hazánkban (nagyüzem, kisüzem, termelési rendszer). Az állományválto­zási terv lényege, készítésének céljai, főbb összetevői.

20. A sertéstartás üzemi formái és annak gazdasági előnyei, hátrányai (nagyüzem, kisüzem).

21. A sertéságazat méretének, az árutermékféleségek, az elhelyezésnek, a takarmányozás módjának megállapítása.

22. A komplett sertéságazat méretét meghatározó szempontok a nagyüzemben. Az épület és az állomány rotációjának meg­határozása. Fiaztató kihasználásának, a koca- és a kanállománynak, az ütemidőnek megállapítása.

23. A baromfi ágazat árutermékeinek jellemzése (áruféleségek, átlagsúly, életkor, takarmányértékesítés, egyéb feltételek). Integráció és teljes termékpálya a baromfiágazatban.

24. Étkezési és tenyésztojás termelés jellemzői, szervezése és értékelése a tyúknál, a kacsánál, libánál, pulykánál.

25. A baromfihús előállítás módjai. A hizlalási idő és az értékesítési átlagsúly optimalizálása. A férőhely kihasználás opti­malizálása.

26. Saját termelésű és a vásárolt takarmányok összehasonlító ökonómiai értékelése. Fővetésű, másodvetésű takarmányok, melléktermékek gazdasági értékelése. Takarmányok helyettesítési értékének megállapítása.

 

 

Növénytermesztési ágazatok

 

1. A növénytermesztési ágazatok sajátosságaik.

2. Ágazati változatok kialakításának tényezői a növénytermesztési ágazatoknál.

3. A FH számításának nehézségei és módja a növénytermesztési ágazatoknál.

4. Vetésváltás szerepe a termelési szerkezet kialakításában. Vetésváltás, monokultúra és gazdasági hatásaik.

5. Az egyes növények területi elhelyezését befolyásoló tényezők. Tábla kialakítás, tömbösítés.

6. Növénytermesztési ágazatok szerkesztése, a szerkesztés logikai menete. A növénytermesztési ágazatok méretezése.

7. Ismertesse a gabonaágazat vállalati jellemzőit, területi-, termelési- és gazdasági sajátosságait.

8. A búzaágazat lehetséges termelési céljai. A célok értékelése és a jövedelmezőségre gyakorolt hatásaik.

9. A fajta, a fajtaszerkezet, a termőhelyi adottság hogyan befolyásolja a búzaágazat ráfordítás-hozam kapcsolatát és a jövedelmezőséget?

10. Ismertesse a búza-ágazat jövedelmezőségét, a jövedelmet meghatározó tényezőket. Értékelje a búza-ágazat költség-modelljét.

11. A kukorica-ágazat vállalati jellemzői, az ágazat szerkezete, a lehetséges termelési cél értékelése.

12. A kukorica-ágazat méretének megállapítása.

13. Egyes agrotechnikai tényezők értékelése a kukorica ráfordítás-hozam kapcsolatában (hibridek és szerkezete, trágyázás, öntözés).

14. A kukorica-ágazat költségjellemzői, jövedelmezősége és versenyképessége.

15. A cukorrépa-ágazat vállalati jellemzői, az ágazat termékpályája, a termelésszervezés legfontosabb döntési területei.

16. A cukorrépa-ágazat árbevételét és jövedelmét meghatározó tényezők és azok számítása.

17. A cukorrépa-ágazat költségszerkezete és értékelése.

18. A lucerna-ágazat vállalati jellemzői, a lehetséges termelési cél megállapítása és értékelése, szerkezeti tagolása, az ágazat méretezése.

19. A lucernatelepítés és feltörés ökonómiai kérdései és döntési kritériuma.

20. Az álló lucerna termelésszervezése, a ráfordítás-hozam kapcsolatok tényezői és azok értékelése (betakarítás, tartósítás ökonómiai kérdései).

21. A lucernaágazat gazdasági értékelése, a technológiai változatok közötti választás ökonómiája.

22. Az ültetvényágazatok vállalati sajátosságai, szerkezeti felépítésük, a különböző ültetvénytípusok ökonómiai jellemzői. Az ültetvény-ágazatok kialakítása, az ültetvénytípusok közötti választás.

23. A szolgáltató-ágazatok fogalma és ökonómiai sajátosságai.

24. A gépüzem eredményének mérése, a teljesített szolgáltatások értékelése.

25. A gépbeszerzés és -selejtezés ökonómiai kérdései és döntési problémái.