VZ: Hol kezdtél ?
HB: A közgazdasági egyetem végeztével, a SZÁMOK nevű vállalatnál, 1970 szeptember 1-én. A cég az ENSZ támogatásával működött és kapcsolódott be a nemzetközi szakmai életbe. Jelentős műhely volt a hazai számítástechnikai kultúra fejlesztésében. Tudatosan használom ezt a kifejezést, mivel akkor a „computing" és az adatfeldolgozás állt a vállalatok figyelmében. Az, hogy rendszerezetté tegyék a vállalati adatokat és hatékonnyá azok feldolgozását. Alapvető céljuk volt, hogy nagyobb teljesítményű, automatizálható eszközöket - elektronikus számítógépeket - alkalmazzanak a munkaigényes lyukkártya- gépek, könyvelőgépek és irodagépek helyett.

VZ: Az adatbázisokkal mikor kerültél kapcsolatba ?
HB: Egyrészt, induláskor egy magyar nagyvállalat információs-rendszerét terveztük, mely kapcsán tudatosan és módszeresen foglalkoztunk a vállalati adatok összefüggéseivel, annak számítógépes megvalósításával illetve kezelésével. Másrészt, a nemzetközi kutatási-fejlesztési eredmények inspiráltak. Child és Bachman adatstruktúra felvetései, Codd relációs-modell elmélete, az ANSI(SPARC) X3 szabványjavaslat és a CODASYL DBTG jelentés. Az IBM, a Honeywell, a CDC, a UNIVAC és a Burroughs befogadó- illetve önálló nyelvű rendszerek fejlesztési eredményei. Így születtek meg elsőként az IMS, az IDS-I, a SYSTEM2000, az ADABAS, a DMS-II adatbázis-kezelő rendszerek. Új korszak indult meg, az adattárolás és adatkezelés területén, melyre oda kellett figyelni. A témát az USA-ban is volt módom tanulmányozni, tapasztalatokat szerezni.

VZ: Hogyan vezettétek be itthon ?
HB: Különösebb meggyőzésre nem volt szükség, mivel ésszerűnek és hasznosnak ítélték meg ennek szükségességét, mind a vezetők, mind a szakma szereplői. Az adatmodellezés és adatbázis-tervezés – mivel oktató és tájékoztató központ voltunk – beépült az repertoárunkba és jutott el a vállalati szakemberekhez is. Az első könyveim „Adatbázisok kezelésének alapvető kérdései" illetve „Adatmodellezés, adatbázis-tervezés" címmel 1978-ban illetve 1980-ban jelentek meg. Mindkét kiadvány kézikönyvvé vált.

VZ: Hogyan alakult a kapcsolatod a vállalati szakemberekkel, a magyar valósággal ?
HB: Több felkérést, meghívást kaptam szakértésre illetve előadás megtartására itthon és külföldön. A SZÁMOK tanfolyamok kapcsán találkoztam a vállalatok gyakorló szakembereivel, így módomban állt az ismeretátadás mellett gyakorlati problémák megvitatására, megoldására is. Az oktatás mellett munkatársaimmal adatmodellezési, adatbázis-tervezési feladatokat végeztünk megrendelésre. Többek között a KSH agrár részlegének, egyetemeknek, vállalatoknak és mezőgazdasági cégeknek. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel több évig együttműködtünk.

* CODASYL DBTG = COnference on DAta SYstem Languages Data Base Task Group;
 

VZ: Konkrétabban ?
HB: A „NYÍLÓ RÓZSA" (Blooming Rose) csokor, ami modellezési, rendszertervezési és adatkezelési feladatok megoldására alkalmas eszközgyűjtemény. Röviden a szálakról:

• SZIAM  (SZIntézises AdatModellező) 

1981-ben készült adatbázis-normalizáló eszköz, amelyre az IBM is felfigyelt és megvásárolta a licencét. Arra való, ha ismereteim (fogalmaim) vannak és azokat hogyan kell normalizálni, adatmodellé alakítani, tervezni.
• ADAM & EVA (Analitical DAta Modelling & EVent Activity)

1984-ben készült adat- és eljárás-modellezési segédeszköz, amit BMW AG is megvásárolt. Input – Process - Output architektúrájú adatfeldolgozás modellező eszköz, mely adat-és eljárás-modellező egyaránt. 
• SYDES  (SYstem DEsigner System)

Információs rendszerek - Input / Process / Output architektúrájú - tervezését támogató eszköz. Az IBM európai kutatóközpontjában (E:S:R:I) illetve Svédországban: a „Gyakorlati adatmodellezés" című előadások keretén belül került elsőként ismertetésre.
• ABLAK  (AB Logikai AdatKezelő)

A SYDES újabb, korszerűbb változata.
• AMOR  (AdatMOdellező Rendszer) 

Nagy mélységig használható adatmodellező eszköz, mely magas fokú intelligenciát tartalmaz. Kiszűri a legapróbb hibákat. Nem lineáris algoritmussal, hanem degresszíven dolgozik.
• ÁLOM  (ÁLtalános Objektumos Mini-adatkezelő) 

Szemben a relációs rendszerekkel nem a könyvelési szemléletű stabil, hanem valódi informatikai szemléletű mindenkor ad-hoc és a gyakran változó adatbázis bővítési igények kiszolgálására kiválóan alkalmas. Teljesen dinamikus, az ismeretlen változásokra is jól felkészült adatkezelő.

VZ: Márpedig az agráriumban nagymértékű kiszámíthatatlanság, és változás van, mely az adatokban is tetten érhető.
HB: Igen, az agráriumra jellemző a Medusa. A rugalmas, általános érvényű, jól bővíthető mezőgazdasági adatbáziskezelés szinte csak Medusa alapokon lehetséges jól. Medusa alapon leírható pl: a termény, állat, ültetvény közös adatokkal vagy ha Szabolcsban azt akarjuk leírni, amit Zalában máshogy, akkor könnyen megtehetjük. A speciális mellett megmarad a közös, az általános.

VZ: A „MEDUSA" ?
HB: A „MEDUSA" egy új adatkezelési teória és intelligencia, amire épül az ÁLOM adatkezelő is. A relációs adatbázisok sok „becsontosodott" elemet tartalmaznak. A „Medusa" elven épült illetve kezelt adatbázisokban egy darab „csontot" nem találunk. Nagyon rugalmasak és könnyen fejleszthetők.

VZ: Mindezt tanítod  is valahol ?
HB: Még nem, de elképzelhető, hogy fogom.

VZ: Szóval átjársz elmélet és gyakorlat között ?
HB: Tudod, egyik oldalon vannak a „szellemi műhelyek", ahol az alkotók elsősorban a szellemi teljesítményekre koncentrálnak. Gyakorlati példáik kicsik, nem teljesen valósághűek. Elméletük zárt, lehatárolt. Ők többnyire „egy szellemi iskolát" képviselnek, melyből nem tudnak és nem is kívánnak kilépni. Másik oldalon viszont a „gyakorlati műhelyek" vannak, ahol az alkotók nem jól tájékozottak a különböző elméletekről. A gyakorlatukat vetítik ki elméletté és azt tekintik a tudásnak. Egyoldalúan, egyként fogadják el a gyakorlatot, pedig a gyakorlat visszahat az elméletre és viszont. Én, pedig a két part között „hajózom" és alkotok.

VZ: Egyszóval navigálsz ?
HB: Félreértetted. Nem navigálásról van szó. A tudósok és alkotók többnyire a teljes körű gondolkodás (tézis - antitézis - szintézis) második fázisánál megállnak és többségük nem  jut el a szintézisig. Például az elmélet és gyakorlat szintéziséig. Másrészről az első kézenfekvő megoldásnál leragadnak, de nincs további meditáció, kreatív morfondírozás. Pedig a prototípus-készítés azért van. „Kísérletezz és gondolkodj célravezetően". A mai gyakorlatban a prototípus fázisnál a gyors megoldást keresik - lásd versenytényezők - nem a témában való elmélyedést.

VZ: Ebből a szintézisből mi olvasók mit ismerhetünk meg ?
HB: Elkészült egy adatmodellezési nagykönyv. Olyan példatár esettanulmányokkal, mely valós feladatok megoldásaira vezeti rá az olvasót, a tervezőt. Adatmodellezéssel kapcsolatban minden megtalálható benne, mely elméletből gyakorlatot és gyakorlatból elméletet csinál. 

VZ: Minden megtalálható ? Még a titkok is ?
HB: Az igazi nagy titkok nem, de talán egyszer azt is átadom valakinek.

VZ: Köszönöm a beszélgetést. További jó munkákat, sikereket és egészséget kívánok !
HB: Köszönöm.