Miau Wiki - A felhasználó közreműködései [hu]

HALOZATIELEMZES

2011-06-05T15:55:44Z

ABOTH:

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2011tavasz/szuinf_network.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

Kapcsolati háló jellegű feltárás, elemzés

=A feladat előtörténete=

A feladat célja adott cég informatikai rendszereiben elérhető, egzakt formában gyűjthető és mérhető elektronikus nyomok hasznosításának vizsgálata különös tekintettel a munkavállalók által folytatott kommunikáció intenzitásának nyomaira.

Cél továbbá a gyűjtött adatok eredményközpontú elemzése a kommunikáció intenzitásának és az egyéni vagy csoporteredmény kapcsolatának tekintetében annak reményében, hogy a különböző kommunikációs cselekmények összessége és az eredmény között összefüggés mutatható ki.

A kérdés felvetésének aktualitását erősíti a távközlési csatornák térnyerésének az utóbbi évtizedekben tapasztalható növekvő üteme.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Jelenleg a munkavállalói erőfeszítés mennyiségének és minőségének objektív megítélése megfelelő mérési módszerek híján erősen kétséges.
A vezetők - akár beismerik, akár nem - gyakran egyáltalán nem tudnának elszámolni azzal a kérdéssel, alkalmazottaik mivel töltik mindennapjaikat.
Jobb híján ad hoc tapasztalatokból, gyakran véletlenszerű irodai találkozások során megfigyelt látszat alapján kénytelenek (és olykor nem is restek) ítélni. Ugyanakkor nem feltételezhetjük, hogy bármely vezető elégedett lehet ilyen minőségű adatokon alapuló döntéseivel.
Gondoljunk csak egyes könnyed magazinok "Hogyan tűnjünk fontosnak a munkahelyünkön?" jellegű cikkeire olyan tanácsokkal, mint hogy iratokkal felpakolva járjunk az irodában és így tovább.

Amennyiben a munkateljesítmény jól mérhető kimeneti oldalon, talán fel sem merül a kérdés, mekkora munkabefektetéssel érhető el az aktualizált kimenő teljesítmény: egyszerű értékelés hozható a kimeneti teljesítmény alapján. Ugyanakkor kevéssé tudjuk megmondani, hogy az eredmény mennyiben függött a befektetett munka mennyiségétől és minőségétől, de kényelmesen feltételezhetjük egy pozitív összefüggést. Azaz ha valaki valamilyen tőle független külső tényező okán, bár mindent megtesz, nem ér el eredményt, az egyszerűség kedvéért akkor is hajlamos lehet a vezető ráhárítani a kudarc felelősségét.

Abban az esetben, ha a kimeneti teljesítmény csak csapatszinten mérhető, esélytelen objektíven megítélni, hogy melyik csapattag mennyiben járult hozzá a végső összteljesítményhez, így egyes csapattagok relatíve potyautasként élvezhetik a csapat sikerét, ami egyrészt pozitív megerősítés lehet a potyautasság irányában, másrészt demotiváló lehet más csapattagok számára.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

A bemutatott adatok fiktívek.
A megoldás kidolgozásához hasonló munkakörben dolgozó 9 munkavállaló fiktív adatait használtuk.

==Objektumok (sorok)==

Objektumként az egyes munkavállalókat tekintettük.
Hasonló elemzés végezhető lenne ugyanakkor csoportok összehasonlítása révén is. Az adott esetben alkalmas megközelítést a feladat és a munkavégzés jellege határozza meg.

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumként a levelezőrendszer, a belső telefonközpont és a belső azonnali üzenetküldő (cset-) rendszerben hagyott digitális nyomokat tekintettük. A személyes megbeszélések nyomát a belső levelezőrendszerbe integrált naptár funkcióból lekérhető adatokat tekintettük.

Támogatott kommunikációnak tekintjük elsősorban a közvetlen kollégákkal, vezetőkkel/beosztottakkal, a vállalaton belül elsősorban a munkaköri leírás szerint illetve a munkavállaló által szolgáltatott folyamat értékláncában résztvevő egyéb munkavállalókat.

Amennyiben a vállalatnak csak vállalati illetve belső ügyfelei vannak, megkülönböztethető nem támogatott kommunikáció is: magánlevelezések illetve magánbeszélgetések (pl. nem vállalati, hanem nyilvános, ingyenes szolgáltatások keretében fenntartott címekre (gmail, yahoo, hotmail, stb.) küldött levelek). Ugyanakkor lakossági ügyfelek esetén ez félrevezető lehetne. Kifinomultabb megoldás a címzetteknek/telefonszámoknak ügyfél-adatbázisokkal való összevetése.

Úgy döntöttünk, ez esetben a nem nyilvántartott címekkel/számokkal való kapcsolatokat figyelmen kívül hagyjuk, mivel nem egyértelmű az adott kommunikáció és a teljesítmény közötti korreláció iránya.

Minden más esetben azt feltételezzük, hogy az intenzívebb kommunikáció hozzájárul a jobb teljesítményhez, ezért a vizsgált változók mindegyikének pozitív irányú összefüggést feltételezünk a függő változóval.

Feltételeztük továbbá, hogy az teljesítmény egyénileg is mérhető, azaz függő változóként vizsgálható. Az eredményt a kapcsolódó forgalom pénzügyi értékében határoztuk meg.
Olyan munkakörökben, ahol a a kommunikáció intenzitása vélhetően pozitívan befolyásolja az eredményességet, ugyanakkor az eredmény nem mérhető egyéni szinten, függő változó hiányában a gyanúgenerálásra alkalmas a bemutatott módszer.

*Támogatott forrásból kapott vagy oda küldött levelek száma (db/hó)
*Támogatott levelezés átlagos terjedelme (leütés/db)
*Támogatott levelezés átlagos válaszideje (munkaóra (nem beleszámítva a hétköznap 18 és 9 illetve a hétvégén 0-24 óra közötti időszakot))
*Támogatott telefonhívások száma (db/hó)
*Támogatott telefonhívások átlagos időtartama (perc/db)
*Nem fogadott támogatott hívásokat követő visszahívás válaszideje (munkaóra (nem beleszámítva a hétköznap 18 és 9 illetve a hétvégén 0-24 óra közötti időszakot))
*Belső csetrendszerben nyitott támogatott beszélgetések száma (db/hó)
*Belső csetrendszerben nyitott támogatott beszélgetések átlagos terjedelme (leütés/db)
*Naptár szerint megbeszélések összes időtartama (óra/hó)
*Munkavállaló által biztosított forgalom (M Ft/hó)

A tekintett független változók munkakörönkénti differenciálása értelemszerűen ajánlott csakúgy, mint a független változók és az eredmény munkakör/szakma szerinti vizsgálata, hiszen eltéréseket feltételezhetünk például egy ügyfélkapcsolati menedzser és egy szakfordító esetében a kommunikáció intenzitásának jelentőségében.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat megoldása modellt biztosít a kommunikációhoz kapcsolódó elektronikus adatnyomok - személyiségi jogokat és levéltitkot nem sértő - objektív elemzéséhez.

Ilyen adatgyűjtési és elemzési módszer feltétlenül hasznos:
*vezetőknek beosztottaik értékelésében;
*HR szakembereknek vezetői értékelés támogatásában, illetve az ilyen formában mérhető munkabefektetés és a kimeneti teljesítmény összefüggéseinek feltérképezésében.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladat megválaszolásával lehetővé válik:
* az egyéni munkabefektetés mérése kommunikációs adatnyomok felhasználásával;
* az így mért egyéni munkabefektetésnek a kimeneti teljesítményre való hatásának megállapítása.

Amint az ilyen összefüggést az adott munkakörre megállapítottuk, lehetővé válik:
* egyénileg nem, de csapatban mérhető kimeneti teljesítmény esetén a potyautasságot illető gyanúgenerálás;
* egyénileg mérhető teljesítmény esetén annak megállapítása, hogy a munkavállaló hozzáállása, munkavégzésének intenzitása mennyiben tehető felelőssé az elért sikerért vagy elszenvedett kudarcért, ami lehetővé teszi:
* az egyéni fejlődési terv objektív méréseken alapuló, a munkavállaló által befolyásolható és a vállalat számára elsősorban érdekes kimeneti teljesítményt bizonyítottan befolyásoló területekre való koncentrálását.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A megoldást:
* személyiségi és titokvédelmi jogokat nem sértő;
* objektívan mérhető;
* az adott vállalt informatikai rendszeriben elérhető
adatok gyűjtésével és azok hasonlóságelemzésével oldottuk meg.

Első lépésként kilenc munkavállaló elektronikus levelezéssel, azonnali üzenetküldéssel és telefonálással kapcsolatos naplóadatait, valamint a belső levelezőrendszerbe integrált naptárprogramban jegyzett találkozóik, megbeszéléseik adatait gyűjtöttük mátrixba az egyes munkavállalókat objektumnak, a különböző területeken gyűjtött adatokat attribútumoknak tekintve. Megállapítottuk az egyes attribútumokhoz tartozó irányt.

A gyűjtött adatokon My-X alkalmazás segítségével végeztettünk hasonlóságelemzést, majd az így nyert adatokat értékeltük.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

Hasonlóságelemzés nélkül az eredmény alapján MV5 és MV6 munkavállalók teljesítményét értékelnénk a legtöbbre, míg MV1-ét a legkevesebbre, mindezt egyszerűen a hozzájuk kapcsolható pénzügyi forgalom alapján.

A hasonlóságelemzés azonos eredményre vezetett: a vizsgált adatok alapján végzett becslés szintén MV5 és MV6 munkavállalókat hozza ki nyertesnek, míg MV1 teljesítményét becsüli a legkevesebbre.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Mint láttuk, hasonlóságelemzés nélkül az eredmény alapján MV5 és MV6 munkavállalók teljesítményét értékelnénk a legtöbbre, míg MV1-ét a legkevesebbre, mindezt egyszerűen a hozzájuk kapcsolható pénzügyi forgalom alapján. Ugyanakkor nem tudjuk megmondani, az adott egyéni teljesítmény mennyiben köszönhető a munkavállaló erőfeszítéseinek és mennyiben szerencséjének (például jó ügyfelet fogott ki), ahogy azt sem, hogyan segíthet magán a gyengébben teljesítő munkavállaló: könnyen lehet, a visszajelzést követő fejlődési javaslat kimerülne annyiban, hogy valahogy érjen el eredményt, a többi a ő dolga.
Ugyanakkor ha hosszabb távon végül esetleg szükségesnek látszik a munkavállaló elbocsátása, annak indoklásához nem állna rendelkezésre objektívan alátámasztható adatállomány, hiszen egyrészt azt sem tudnánk bizonyítani, hogy a munkavállaló nem tett meg minden tőle telhetőt.

Amennyiben azonban nem lenne az egyéni teljesítmény pénzügyileg mérhető, a kilenc munkavállaló teljesítményét vezetőjük kénytelen lenne szubjektív szempontok alapján vagy ad hoc formában nyert tapasztalatok alapján értékelni, mely értékelést minden bizonnyal erősen befolyásolna úgy a szerencse, mint az egyéni szimpátia: ilyen alapon bármelyik munkavállaló lehetne.

A hasonlóságelemzés bizonyítja, hogy a vizsgált tényezők összessége alapján sikerrel becsülhető a kimeneti teljesítmény: a vizsgált adatok alapján végzett becslés szintén MV5 és MV6 munkavállalókat hozza ki nyertesnek, míg MV1 teljesítményét becsüli a legkevesebbre a kommunikációs tevékenységek nyomai alapján.

Ezáltal megállapítható, hogy a vizsgált munkakörben a kommunikációs tevékenységek összessége és a kimeneti teljesítmény összefügg.
Így amennyiben a teljesítmény nem lenne egyénileg mérhető, akkor is meg tudjuk a vizsgált adatok gyűjtésével és hasonlóságelemzésével, a teljesítmény mekkora része tulajdonítható az egyes munkavállalónak. Így csapatteljesítmény mérése esetén tetten érhető és kiszűrhető az egyéni potyautasság.

Az ilyen jellegű adatgyűjtés igazságosabb teljesítményértékeléshez vezet: amennyiben a munkavállaló rajta kívül álló okoknak tulajdonítja a kudarcot, vagy kizárólag saját érdemének az elért eredményt (minden valószínűség szerint az emberi lélek alapvető működése folytán), az ilyen állítások a módszer révén objektíven igazolhatóak (azaz a munkavállaló adott esetben meg tudja védeni magát) illetve cáfolhatóak (azaz a munkaadó reális, a munkavállaló által befolyásolható és a végső teljesítményt valóban befolyásoló fejlődési célokat tűzhet ki, illetve adott esetben objektívan tud igazolni egy esetlegesen szükséges felmondást).

Mindezek tükrében ilyen jellegű vizsgálatok végzése minél több munkakörben ajánlott.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett hasznot sikerült realizálni, hiszen adott cég informatikai rendszereiben elérhető, egzakt formában gyűjthető és mérhető elektronikus nyomokat, különös tekintettel a munkavállalók által folytatott kommunikáció intenzitásának nyomaira, sikerült hasznosítható formában gyűjteni, illetve a gyűjtött adatok és a kimeneti teljesítmény közötti összefüggést megállapítani.

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HALOZATIELEMZES

2011-06-05T15:53:08Z

ABOTH: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2011tavasz/szuinf_network.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

Kapcsolati háló jellegű feltárás, elemzés

=A feladat előtörténete=

A feladat célja adott cég informatikai rendszereiben elérhető, egzakt formában gyűjthető és mérhető elektronikus nyomok hasznosításának vizsgálata különös tekintettel a munkavállalók által folytatott kommunikáció intenzitásának nyomaira.

Cél továbbá a gyűjtött adatok eredményközpontú elemzése a kommunikáció intenzitásának és az egyéni vagy csoporteredmény kapcsolatának tekintetében annak reményében, hogy a különböző kommunikációs cselekmények összessége és az eredmény között összefüggés mutatható ki.

A kérdés felvetésének aktualitását erősíti a távközlési csatornák térnyerésének az utóbbi évtizedekben tapasztalható növekvő üteme.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Jelenleg a munkavállalói erőfeszítés mennyiségének és minőségének objektív megítélése megfelelő mérési módszerek híján erősen kétséges.
A vezetők - akár beismerik, akár nem - gyakran egyáltalán nem tudnának elszámolni azzal a kérdéssel, alkalmazottaik mivel töltik mindennapjaikat.
Jobb híján ad hoc tapasztalatokból, gyakran véletlenszerű irodai találkozások során megfigyelt látszat alapján kénytelenek (és olykor nem is restek) ítélni. Ugyanakkor nem feltételezhetjük, hogy bármely vezető elégedett lehet ilyen minőségű adatokon alapuló döntéseivel.
Gondoljunk csak egyes könnyed magazinok "Hogyan tűnjünk fontosnak a munkahelyünkön?" jellegű cikkeire olyan tanácsokkal, mint hogy iratokkal felpakolva járjunk az irodában és így tovább.

Amennyiben a munkateljesítmény jól mérhető kimeneti oldalon, talán fel sem merül a kérdés, mekkora munkabefektetéssel érhető el az aktualizált kimenő teljesítmény: egyszerű értékelés hozható a kimeneti teljesítmény alapján. Ugyanakkor kevéssé tudjuk megmondani, hogy az eredmény mennyiben függött a befektetett munka mennyiségétől és minőségétől, de kényelmesen feltételezhetjük egy pozitív összefüggést. Azaz ha valaki valamilyen tőle független külső tényező okán, bár mindent megtesz, nem ér el eredményt, az egyszerűség kedvéért akkor is hajlamos lehet a vezető ráhárítani a kudarc felelősségét.

Abban az esetben, ha a kimeneti teljesítmény csak csapatszinten mérhető, esélytelen objektíven megítélni, hogy melyik csapattag mennyiben járult hozzá a végső összteljesítményhez, így egyes csapattagok relatíve potyautasként élvezhetik a csapat sikerét, ami egyrészt pozitív megerősítés lehet a potyautasság irányában, másrészt demotiváló lehet más csapattagok számára.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

A bemutatott adatok fiktívek.
A megoldás kidolgozásához hasonló munkaörben dolgozó 9 munkavállaló fiktív adatait használtuk.

==Objektumok (sorok)==

Objektumként az egyes munkavállalókat tekintettük.
Hasonló elemzés végezhető lenne ugyanakkor csoportok összehasonlítása révén is. Az adott esetben alkalmas megközelítést a feladat és a munkavégzés jellege határozza meg.

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribúbutumként a levelezőrendszer, a belső telefonközpont és a belső azonnali üzenetküldő (cset-) rendszerben hagyott digitális nyomokat tekintettük. A személyes megbeszélések nyomát a belső levelezőrendszerbe integrált naptár funkcióból lekérhető adatokat tekintettük.

Támogatott kommunikációnak tekintjük elsősorban a közvetlen kollégákkal, vezetőkkel/beosztottakkal, a vállalaton belül elősorban a munkaköri leírás szerint illetve a munkavállaló által szolgáltatott folyamat értékláncában résztvevő egyéb munkavállalókat.

Amennyiben a vállalatnak csak vállalati illetve belső ügyfelei vannak, megkülönböztethető nem támogatott kommunikáció is: magánlevelezések illetve magánbeszélgetések (pl. nem válallati, hanem nyilvános, ingyenes szolgáltatások keretében fenntartott címekre (gmail, yahoo, hotmail, stb) küldött levelek). Ugyanakkor lakossági ügyfelek esetén ez félrevezető lehetne. Kifinomultabb megoldás a címzetteknek/telefonszámoknak ügyfél-adatbázisokkal való összevetése.

Úgy döntöttünk, ez esetben a nem nyilvántartott címekkel/számokkal való kapcsolatokat figyelmen kívül hagyjuk, mivel nem egyértelmű az adott kommunikáció és a teljesítmény közötti korreláció iránya.

Minden más esetben azt feltételezzük, hogy az intenzívebb kommunikáció hozzájárul a jobb teljesítményhez, ezért a vizsgált változók mindegyikének pozitív irányú összefüggést feltételezünk a függő változóval.

Feltételeztük továbbá, hogy az teljesítmény egyénileg is mérhető, azaz függő változóként vizsgálható. Az eredményt a kapcsolódó forgalom pénzügyi értékében határoztuk meg.
Olany munkakörökben, ahol a a kommunikáció intenzitása vélhetően pozitívan befolyásolja az eredményességet, ugyanakkor az eredmény nem mérhető egyéni szinten, függő változó hiányában a gyanúgenerálásra alkalmas a bemutatott módszer.

*Támogatott forrásból kapott vagy oda küldött levelek száma (db/hó)
*Támogatott levelezés átlagos terjedelme (leütés/db)
*Támogatott levelezés átlagos válaszideje (munkaóra (nem beleszámítva a hétköznap 18 és 9 illetve a hétvégén 0-24 óra közötti időszakot))
*Támogatott telefonhívások száma (db/hó)
*Támogatott telefonhívások átlagos időtartama (perc/db)
*Nem fogadott támogatott hívásokat követő visszahívás válaszideje (munkaóra (nem beleszámítva a hétköznap 18 és 9 illetve a hétvégén 0-24 óra közötti időszakot))
*Belső csetrendszerben nyitott támogatott beszélgetések száma (db/hó)
*Belső csetrendszerben nyitott támogatott beszélgetések átlagos terjedelme (leütés/db)
*Naptár szerint megbeszélések összes időtartama (óra/hó)
*Munkavállaló által biztosított forgalom (M Ft/hó)

A tekintett független változók munkakörönkénti differenciálása értelemszerűen ajánlott csakúgy, mint a független változók és az eredmény munkakör/szakma szerinti vizsgálata, hiszen eltéréseket feltételezhetünk például egy ügyfélkapcsolati menedszer és egy szakfordító esetében a kommunikáció intenzitásának jelentőségében.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat megoldása modellt biztosít a kommunikációhoz kapcsolódó elektronikus adatnyomok - személyiségi jogokat és levéltitkot nem sértő - objektív elemzéséhez.

Ilyen adatgyűjtési és elemzési módszer feltétlenül hasznos:
*vezetőknek beosztottaik értékelésében;
*HR szakembereknek vezetői értékelés támogatásában, illetve az ilyen formában mérhető munkabefektetés és a kimeneti teljesítmény összefüggéseinek feltérképezésében.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladat megválaszolásával lehetővé válik:
* az egyéni munkabefektetés mérése kommunikációs adatnyomok felhasználásával;
* az így mért egyéni munkabefektetésnek a kimeneti teljesítményre való hatásának megállapítása.

Amint az ilyen összefüggést az adott munkakörre megállapítottuk, lehetővé válik:
* egyénileg nem, de csapatban mérhető kimeneti teljesítmény esetén a potyautasságot illető gyanúgenerálás;
* egyénileg mérhető teljesítmény esetén annak megállapítása, hogy a munkavállaló hozzáállása, munkavégzésének intenzitása mennyiben tehető felelőssé az elért sikerért vagy elszenvedett kudarcért, ami lehetővé teszi:
* az egyéni fejlődési terv objektív méréseken alapuló, a munkavállaló által befolyásolható és a vállalat számára elsősorban érdekes kimeneti teljesítményt bizonyítottan befolyásoló területekre való koncentrálását.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A megoldást:
* személyiségi és titokvédelmi jogokat nem sértő;
* objektívan mérhető;
* az adott vállalt informatikai rendszeriben elérhető
adatok gyűjtésével és azok hasonlóságelemzésével oldottuk meg.

Első lépésként kilenc munkavállaló elektronikus levelezéssel, azonnali üzenetküldéssel és telefonálással kapcsolatos naplóadatait, valamint a belső levelezőrendszerbe integrált naptárprogramban jegyzett találkozóik, megbeszéléseik adatait gyűjtöttük mátrixba az egyes munkavállalókat objektumnak, a különböző területeken gyűjtött adatokat attribútumoknak tekintve. Megállapítottuk az egyes attribútumokhoz tartozó irányt.

A gyűjtött adatokon My-X alkalmazás segítségével végeztettünk hasonlóságelemzést, majd az így nyert adatokat értékeltük.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

Hasonlóságelemzés nélkül az eredmény alapján MV5 és MV6 munkavállalók teljesítményét értékelnénk a legtöbbre, míg MV1-ét a legkevesebbre, mindezt egyszerűen a hozzájuk kapcsolható pénzügyi forgalom alapján.

A hasonlóságelemzés azonos eredményre vezetett: a vizsgált adatok alapján végzett becslés szintén MV5 és MV6 munkavállalókat hozza ki nyertesnek, míg MV1 teljesítményét becsüli a legkevesebbre.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Mint láttuk, hasonlóságelemzés nélkül az eredmény alapján MV5 és MV6 munkavállalók teljesítményét értékelnénk a legtöbbre, míg MV1-ét a legkevesebbre, mindezt egyszerűen a hozzájuk kapcsolható pénzügyi forgalom alapján. Ugyanakkor nem tudjuk megmondani, az adott egyéni teljesítmény mennyiben kösznhető a munkavállaló erőfeszítéseinek és mennyiben szerencséjének (például jó ügyfelet fogott ki), ahogy azt sem, hogyan segíthet magán a gyengébben teljesítő munkavállaló: könnyen lehet, a visszajelzést követő fejlődési javaslat kimerülne annyiben, hogy valahogy érjen el eredményt, a többi a ő dolga.
Ugyanakkor ha hosszabb távon végül esetleg szükségesnek látszik a munkavállaló elbocsátása, annak indoklásához nem állna rendelkezésre objektívan alátámasztható adatállomány, hiszen egyrészt azt sem tudnánk bizonyítani, hogy a munkavállaló nem tett meg minden tőle telhetőt.

Amennyiben azonban nem lenne az egyéni teljesítmény pénzügyileg mérhető, a kilenc munkavállaló teljesítményét vezetőjük kénytelen lenne szubjektív szempontok alapján vagy ad hoc formában nyert tapasztalatok alapján értékelni, mely értékelést minden bizonnyal erősen befolyásolna úgy a szerencse, mint az egyéni szimpátia: ilyen alapon bármelyik munkavállaló lehetne.

A hasonlóságelemzés bizonyítja, hogy a vizsgált tényezők összessége alapján sikerrel becsülhető a kimeneti teljesítmény: a vizsgált adatok alapján végzett becslés szintén MV5 és MV6 munkavállalókat hozza ki nyertesnek, míg MV1 teljesítményét becsüli a legkevesebbre a kommunikációs tevékenységek nyomai alapján.

Ezáltal megállapítható, hogy a vizsgált munkakörben a kommunikációs tevékenységek összessége és a kimeneti teljesítmény összefügg.
Így amennyiben a teljesítmény nem lenne egyénileg mérhető, akkor is meg tudjuk a vizsgált adatok gyűjtésével és hasonlóságelemzésével, a teljesítmény mekkora része tulajdonítható az egyes munkavállalónak. Így csapatteljesítmény mérése esetén tetten érhető és kiszűrhető az egyéni potyautasság.

Az ilyen jellegű adatgyűjtés igazságosabb teljesítményértékeléshez vezet: amennyiben a munkavállaló rajta kívül álló okoknak tulajdonítja a kudarcot, vagy kizárólag saját érdemének az elért eredményt (minden valószínűség szerint az emberi lélek alapvető működése folytán), az ilyen állítások a módszer révén objektíven igazolhatóak (azaz a munkavállaló adott esetben meg tudja védeni magát) illetve cáfolhatóak (azaz a munkaadó reális, a munkavállaló által befolyásolható és a végső teljesítményt valóban befolyásoló fejlődési célokat tűzhet ki, illetve adott esetben objektívan tud igazolni egy esetlegesen szükséges folmondást).

Mindezek tükrében ilyen jellegú vizsgálatok végzése minél több munkakörben ajánlott.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett hasznot sikerült realizálni, hiszen adott cég informatikai rendszereiben elérhető, egzakt formában gyűjthető és mérhető elektronikus nyomokat, különös tekintettel a munkavállalók által folytatott kommunikáció intenzitásának nyomaira, sikerült hasznosítható formában gyűjteni, illetve a gyűjtött adatok és a kimeneti teljesítmény közötti összefüggést megállapítani.

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HALOZATIELEMZES

2011-06-05T15:50:58Z

ABOTH: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2011tavasz/szuinf_network.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

Kapcsolati háló jellegű feltárás, elemzés

=A feladat előtörténete=

A feladat célja adott cég informatikai rendszereiben elérhető, egzakt formában gyűjthető és mérhető elektronikus nyomok hasznosításának vizsgálata különös tekintettel a munkavállalók által folytatott kommunikáció intenzitásának nyomaira.

Cél továbbá a gyűjtött adatok eredményközpontú elemzése a kommunikáció intenzitásának és az egyéni vagy csoporteredmény kapcsolatának tekintetében annak reményében, hogy a különböző kommunikációs cselekmények összessége és az eredmény között összefüggés mutatható ki.

A kérdés felvetésének aktualitását erősíti a távközlési csatornák térnyerésének az utóbbi évtizedekben tapasztalható növekvő üteme.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Jelenleg a munkavállalói erőfeszítés mennyiségének és minőségének objektív megítélése megfelelő mérési módszerek híján erősen kétséges.
A vezetők - akár beismerik, akár nem - gyakran egyáltalán nem tudnának elszámolni azzal a kérdéssel, alkalmazottaik mivel töltik mindennapjaikat.
Jobb híján ad hoc tapasztalatokból, gyakran véletlenszerű irodai találkozások során megfigyelt látszat alapján kénytelenek (és olykor nem is restek) ítélni. Ugyanakkor nem feltételezhetjük, hogy bármely vezető elégedett lehet ilyen minőségű adatokon alapuló döntéseivel.
Gondoljunk csak egyes könnyed magazinok "Hogyan tűnjünk fontosnak a munkahelyünkön?" jellegű cikkeire olyan tanácsokkal, mint hogy iratokkal felpakolva járjunk az irodában és így tovább.

Amennyiben a munkateljesítmény jól mérhető kimeneti oldalon, talán fel sem merül a kérdés, mekkora munkabefektetéssel érhető el az aktualizált kimenő teljesítmény: egyszerű értékelés hozható a kimeneti teljesítmény alapján. Ugyanakkor kevéssé tudjuk megmondani, hogy az eredmény mennyiben függött a befektetett munka mennyiségétől és minőségétől, de kényelmesen feltételezhetjük egy pozitív összefüggést. Azaz ha valaki valamilyen tőle független külső tényező okán, bár mindent megtesz, nem ér el eredményt, az egyszerűség kedvéért akkor is hajlamos lehet a vezető ráhárítani a kudarc felelősségét.

Abban az esetben, ha a kimeneti teljesítmény csak csapatszinten mérhető, esélytelen objektíven megítélni, hogy melyik csapattag mennyiben járult hozzá a végső összteljesítményhez, így egyes csapattagok relatíve potyautasként élvezhetik a csapat sikerét, ami egyrészt pozitív megerősítés lehet a potyautasság irányában, másrészt demotiváló lehet más csapattagok számára.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

A bemutatott adatok fiktívek.
A megoldás kidolgozásához hasonló munkaörben dolgozó 9 munkavállaló fiktív adatait használtuk.

==Objektumok (sorok)==

Objektumként az egyes munkavállalókat tekintettük.
Hasonló elemzés végezhető lenne ugyanakkor csoportok összehasonlítása révén is. Az adott esetben alkalmas megközelítést a feladat és a munkavégzés jellege határozza meg.

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribúbutumként a levelezőrendszer, a belső telefonközpont és a belső azonnali üzenetküldő (cset-) rendszerben hagyott digitális nyomokat tekintettük. A személyes megbeszélések nyomát a belső levelezőrendszerbe integrált naptár funkcióból lekérhető adatokat tekintettük.

Támogatott kommunikációnak tekintjük elsősorban a közvetlen kollégákkal, vezetőkkel/beosztottakkal, a vállalaton belül elősorban a munkaköri leírás szerint illetve a munkavállaló által szolgáltatott folyamat értékláncában résztvevő egyéb munkavállalókat.

Amennyiben a vállalatnak csak vállalati illetve belső ügyfelei vannak, megkülönböztethető nem támogatott kommunikáció is: magánlevelezések illetve magánbeszélgetések (pl. nem válallati, hanem nyilvános, ingyenes szolgáltatások keretében fenntartott címekre (gmail, yahoo, hotmail, stb) küldött levelek). Ugyanakkor lakossági ügyfelek esetén ez félrevezető lehetne. Kifinomultabb megoldás a címzetteknek/telefonszámoknak ügyfél-adatbázisokkal való összevetése.

Úgy döntöttünk, ez esetben a nem nyilvántartott címekkel/számokkal való kapcsolatokat figyelmen kívül hagyjuk, mivel nem egyértelmű az adott kommunikáció és a teljesítmény közötti korreláció iránya.

Minden más esetben azt feltételezzük, hogy az intenzívebb kommunikáció hozzájárul a jobb teljesítményhez, ezért a vizsgált változók mindegyikének pozitív irányú összefüggést feltételezünk a függő változóval.

Feltételeztük továbbá, hogy az teljesítmény egyénileg is mérhető, azaz függő változóként vizsgálható. Az eredményt a kapcsolódó forgalom pénzügyi értékében határoztuk meg.
Olany munkakörökben, ahol a a kommunikáció intenzitása vélhetően pozitívan befolyásolja az eredményességet, ugyanakkor az eredmény nem mérhető egyéni szinten, függő változó hiányában a gyanúgenerálásra alkalmas a bemutatott módszer.

*Támogatott forrásból kapott vagy oda küldött levelek száma (db/hó)
*Támogatott levelezés átlagos terjedelme (leütés/db)
*Támogatott levelezés átlagos válaszideje (munkaóra (nem beleszámítva a hétköznap 18 és 9 illetve a hétvégén 0-24 óra közötti időszakot))
*Támogatott telefonhívások száma (db/hó)
*Támogatott telefonhívások átlagos időtartama (perc/db)
*Nem fogadott támogatott hívásokat követő visszahívás válaszideje (munkaóra (nem beleszámítva a hétköznap 18 és 9 illetve a hétvégén 0-24 óra közötti időszakot))
*Belső csetrendszerben nyitott támogatott beszélgetések száma (db/hó)
*Belső csetrendszerben nyitott támogatott beszélgetések átlagos terjedelme (leütés/db)
*Naptár szerint megbeszélések összes időtartama (óra/hó)
*Munkavállaló által biztosított forgalom (M Ft/hó)

A tekintett független változók munkakörönkénti differenciálása értelemszerűen ajánlott csakúgy, mint a független változók és az eredmény munkakör/szakma szerinti vizsgálata, hiszen eltéréseket feltételezhetünk például egy ügyfélkapcsolati menedszer és egy szakfordító esetében a kommunikáció intenzitásának jelentőségében.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat megoldása modellt biztosít a kommunikációhoz kapcsolódó elektronikus adatnyomok - személyiségi jogokat és levéltitkot nem sértő - objektív elemzéséhez.

Ilyen adatgyűjtési és elemzési módszer feltétlenül hasznos:
*vezetőknek beosztottaik értékelésében;
*HR szakembereknek vezetői értékelés támogatásában, illetve az ilyen formában mérhető munkabefektetés és a kimeneti teljesítmény összefüggéseinek feltérképezésében.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladat megválaszolásával lehetővé válik:
* az egyéni munkabefektetés mérése kommunikációs adatnyomok felhasználásával;
* az így mért egyéni munkabefektetésnek a kimeneti teljesítményre való hatásának megállapítása.

Amint az ilyen összefüggést az adott munkakörre megállapítottuk, lehetővé válik:
* egyénileg nem, de csapatban mérhető kimeneti teljesítmény esetén a potyautasságot illető gyanúgenerálás;
* egyénileg mérhető teljesítmény esetén annak megállapítása, hogy a munkavállaló hozzáállása, munkavégzésének intenzitása mennyiben tehető felelőssé az elért sikerért vagy elszenvedett kudarcért, ami lehetővé teszi:
* az egyéni fejlődési terv objektív méréseken alapuló, a munkavállaló által befolyásolható és a vállalat számára elsősorban érdekes kimeneti teljesítményt bizonyítottan befolyásoló területekre való koncentrálását.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A megoldást:
* személyiségi és titokvédelmi jogokat nem sértő;
* objektívan mérhető;
* az adott vállalt informatikai rendszeriben elérhető
adatok gyűjtésével és azok hasonlóságelemzésével oldottuk meg.

Első lépésként kilenc munkavállaló elektronikus levelezéssel, azonnali üzenetküldéssel és telefonálással kapcsolatos naplóadatait, valamint a belső levelezőrendszerbe integrált naptárprogramban jegyzett találkozóik, megbeszéléseik adatait gyűjtöttük mátrixba az egyes munkavállalókat objektumnak, a különböző területeken gyűjtött adatokat attribútumoknak tekintve. Megállapítottuk az egyes attribútumokhoz tartozó irányt.

A gyűjtött adatokon My-X alkalmazás segítségével végeztettünk hasonlóságelemzést, majd az így nyert adatokat értékeltük.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

Hasonlóságelemzés nélkül az eredmény alapján MV5 és MV6 munkavállalók teljesítményét értékelnénk a legtöbbre, míg MV1-ét a legkevesebbre, mindezt egyszerűen a hozzájuk kapcsolható pénzügyi forgalom alapján.

A hasonlóságelemzés azonos eredményre vezetett: a vizsgált adatok alapján végzett becslés szintén MV5 és MV6 munkavállalókat hozza ki nyertesnek, míg MV1 teljesítményét becsüli a legkevesebbre.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Mint láttuk, hasonlóságelemzés nélkül az eredmény alapján MV5 és MV6 munkavállalók teljesítményét értékelnénk a legtöbbre, míg MV1-ét a legkevesebbre, mindezt egyszerűen a hozzájuk kapcsolható pénzügyi forgalom alapján. Ugyanakkor nem tudjuk megmondani, az adott egyéni teljesítmény mennyiben kösznhető a munkavállaló erőfeszítéseinek és mennyiben szerencséjének (például jó ügyfelet fogott ki), ahogy azt sem, hogyan segíthet magán a gyengébben teljesítő munkavállaló: könnyen lehet, a visszajelzést követő fejlődési javaslat kimerülne annyiben, hogy valahogy érjen el eredményt, a többi a ő dolga.
Ugyanakkor ha hosszabb távon végül esetleg szükségesnek látszik a munkavállaló elbocsátása, annak indoklásához nem állna rendelkezésre objektívan alátámasztható adatállomány, hiszen egyrészt azt sem tudnánk bizonyítani, hogy a munkavállaló nem tett meg minden tőle telhetőt.

Amennyiben azonban nem lenne az egyéni teljesítmény pénzügyileg mérhető, a kilenc munkavállaló teljesítményét vezetőjük kénytelen lenne szubjektív szempontok alapján vagy ad hoc formában nyert tapasztalatok alapján értékelni, mely értékelést minden bizonnyal erősen befolyásolna úgy a szerencse, mint az egyéni szimpátia: ilyen alapon bármelyik munkavállaló lehetne.

A hasonlóságelemzés bizonyítja, hogy a vizsgált tényezők összessége alapján sikerrel becsülhető a kimeneti teljesítmény: a vizsgált adatok alapján végzett becslés szintén MV5 és MV6 munkavállalókat hozza ki nyertesnek, míg MV1 teljesítményét becsüli a legkevesebbre a kommunikációs tevékenységek nyomai alapján.

Ezáltal megállapítható, hogy a vizsgált munkakörben a kommunikációs tevékenységek összessége és a kimeneti teljesítmény összefügg.
Így amennyiben a teljesítmény nem lenne egyénileg mérhető, akkor is meg tudjuk a vizsgált adatok gyűjtésével és hasonlóságelemzésével, a teljesítmény mekkora része tulajdonítható az egyes munkavállalónak. Így csapatteljesítmény mérése esetén tetten érhető és kiszűrhető az egyéni potyautasság.

Az ilyen jellegű adatgyűjtés igazságosabb teljesítményértékeléshez vezet: amennyiben a munkavállaló rajta kívül álló okoknak tulajdonítja a kudarcot, vagy kizárólag saját érdemének az elért eredményt (minden valószínűség szerint az emberi lélek alapvető működése folytán), az ilyen állítások a módszer révén objektíven igazolhatóak (azaz a munkavállaló adott esetben meg tudja védeni magát) illetve cáfolhatóak (azaz a munkaadó reális, a munkavállaló által befolyásolható és a végső teljesítményt valóban befolyásoló fejlődési célokat tűzhet ki, illetve adott esetben objektívan tud igazolni egy esetlegesen szükséges folmondást).

Mindezek tükrében ilyen jellegú vizsgálatok végzése minél több munkakörben ajánlott.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett hasznot sikerült realizálni, hiszen módszert alkottunk a kommunikációs adatok

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HALOZATIELEMZES

2011-06-05T15:49:37Z

ABOTH: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2011tavasz/szuinf_network.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

Kapcsolati háló jellegű feltárás, elemzés

=A feladat előtörténete=

A feladat célja adott cég informatikai rendszereiben elérhető, egzakt formában gyűjthető és mérhető elektronikus nyomok hasznosításának vizsgálata különös tekintettel a munkavállalók által folytatott kommunikáció intenzitásának nyomaira.

Cél továbbá a gyűjtött adatok eredményközpontú elemzése a kommunikáció intenzitásának és az egyéni vagy csoporteredmény kapcsolatának tekintetében annak reményében, hogy a különböző kommunikációs cselekmények összessége és az eredmény között összefüggés mutatható ki.

A kérdés felvetésének aktualitását erősíti a távközlési csatornák térnyerésének az utóbbi évtizedekben tapasztalható növekvő üteme.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Jelenleg a munkavállalói erőfeszítés mennyiségének és minőségének objektív megítélése megfelelő mérési módszerek híján erősen kétséges.
A vezetők - akár beismerik, akár nem - gyakran egyáltalán nem tudnának elszámolni azzal a kérdéssel, alkalmazottaik mivel töltik mindennapjaikat.
Jobb híján ad hoc tapasztalatokból, gyakran véletlenszerű irodai találkozások során megfigyelt látszat alapján kénytelenek (és olykor nem is restek) ítélni. Ugyanakkor nem feltételezhetjük, hogy bármely vezető elégedett lehet ilyen minőségű adatokon alapuló döntéseivel.
Gondoljunk csak egyes könnyed magazinok "Hogyan tűnjünk fontosnak a munkahelyünkön?" jellegű cikkeire olyan tanácsokkal, mint hogy iratokkal felpakolva járjunk az irodában és így tovább.

Amennyiben a munkateljesítmény jól mérhető kimeneti oldalon, talán fel sem merül a kérdés, mekkora munkabefektetéssel érhető el az aktualizált kimenő teljesítmény: egyszerű értékelés hozható a kimeneti teljesítmény alapján. Ugyanakkor kevéssé tudjuk megmondani, hogy az eredmény mennyiben függött a befektetett munka mennyiségétől és minőségétől, de kényelmesen feltételezhetjük egy pozitív összefüggést. Azaz ha valaki valamilyen tőle független külső tényező okán, bár mindent megtesz, nem ér el eredményt, az egyszerűség kedvéért akkor is hajlamos lehet a vezető ráhárítani a kudarc felelősségét.

Abban az esetben, ha a kimeneti teljesítmény csak csapatszinten mérhető, esélytelen objektíven megítélni, hogy melyik csapattag mennyiben járult hozzá a végső összteljesítményhez, így egyes csapattagok relatíve potyautasként élvezhetik a csapat sikerét, ami egyrészt pozitív megerősítés lehet a potyautasság irányában, másrészt demotiváló lehet más csapattagok számára.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

A bemutatott adatok fiktívek.
A megoldás kidolgozásához hasonló munkaörben dolgozó 9 munkavállaló fiktív adatait használtuk.

==Objektumok (sorok)==

Objektumként az egyes munkavállalókat tekintettük.
Hasonló elemzés végezhető lenne ugyanakkor csoportok összehasonlítása révén is. Az adott esetben alkalmas megközelítést a feladat és a munkavégzés jellege határozza meg.

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribúbutumként a levelezőrendszer, a belső telefonközpont és a belső azonnali üzenetküldő (cset-) rendszerben hagyott digitális nyomokat tekintettük. A személyes megbeszélések nyomát a belső levelezőrendszerbe integrált naptár funkcióból lekérhető adatokat tekintettük.

Támogatott kommunikációnak tekintjük elsősorban a közvetlen kollégákkal, vezetőkkel/beosztottakkal, a vállalaton belül elősorban a munkaköri leírás szerint illetve a munkavállaló által szolgáltatott folyamat értékláncában résztvevő egyéb munkavállalókat.

Amennyiben a vállalatnak csak vállalati illetve belső ügyfelei vannak, megkülönböztethető nem támogatott kommunikáció is: magánlevelezések illetve magánbeszélgetések (pl. nem válallati, hanem nyilvános, ingyenes szolgáltatások keretében fenntartott címekre (gmail, yahoo, hotmail, stb) küldött levelek). Ugyanakkor lakossági ügyfelek esetén ez félrevezető lehetne. Kifinomultabb megoldás a címzetteknek/telefonszámoknak ügyfél-adatbázisokkal való összevetése.

Úgy döntöttünk, ez esetben a nem nyilvántartott címekkel/számokkal való kapcsolatokat figyelmen kívül hagyjuk, mivel nem egyértelmű az adott kommunikáció és a teljesítmény közötti korreláció iránya.

Minden más esetben azt feltételezzük, hogy az intenzívebb kommunikáció hozzájárul a jobb teljesítményhez, ezért a vizsgált változók mindegyikének pozitív irányú összefüggést feltételezünk a függő változóval.

Feltételeztük továbbá, hogy az teljesítmény egyénileg is mérhető, azaz függő változóként vizsgálható. Az eredményt a kapcsolódó forgalom pénzügyi értékében határoztuk meg.
Olany munkakörökben, ahol a a kommunikáció intenzitása vélhetően pozitívan befolyásolja az eredményességet, ugyanakkor az eredmény nem mérhető egyéni szinten, függő változó hiányában a gyanúgenerálásra alkalmas a bemutatott módszer.

*Támogatott forrásból kapott vagy oda küldött levelek száma (db/hó)
*Támogatott levelezés átlagos terjedelme (leütés/db)
*Támogatott levelezés átlagos válaszideje (munkaóra (nem beleszámítva a hétköznap 18 és 9 illetve a hétvégén 0-24 óra közötti időszakot))
*Támogatott telefonhívások száma (db/hó)
*Támogatott telefonhívások átlagos időtartama (perc/db)
*Nem fogadott támogatott hívásokat követő visszahívás válaszideje (munkaóra (nem beleszámítva a hétköznap 18 és 9 illetve a hétvégén 0-24 óra közötti időszakot))
*Belső csetrendszerben nyitott támogatott beszélgetések száma (db/hó)
*Belső csetrendszerben nyitott támogatott beszélgetések átlagos terjedelme (leütés/db)
*Naptár szerint megbeszélések összes időtartama (óra/hó)
*Munkavállaló által biztosított forgalom (M Ft/hó)

A tekintett független változók munkakörönkénti differenciálása értelemszerűen ajánlott csakúgy, mint a független változók és az eredmény munkakör/szakma szerinti vizsgálata, hiszen eltéréseket feltételezhetünk például egy ügyfélkapcsolati menedszer és egy szakfordító esetében a kommunikáció intenzitásának jelentőségében.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat megoldása modellt biztosít a kommunikációhoz kapcsolódó elektronikus adatnyomok - személyiségi jogokat és levéltitkot nem sértő - objektív elemzéséhez.

Ilyen adatgyűjtési és elemzési módszer feltétlenül hasznos:
*vezetőknek beosztottaik értékelésében;
*HR szakembereknek vezetői értékelés támogatásában, illetve az ilyen formában mérhető munkabefektetés és a kimeneti teljesítmény összefüggéseinek feltérképezésében.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladat megválaszolásával lehetővé válik:
* az egyéni munkabefektetés mérése kommunikációs adatnyomok felhasználásával;
* az így mért egyéni munkabefektetésnek a kimeneti teljesítményre való hatásának megállapítása.

Amint az ilyen összefüggést az adott munkakörre megállapítottuk, lehetővé válik:
* egyénileg nem, de csapatban mérhető kimeneti teljesítmény esetén a potyautasságot illető gyanúgenerálás;
* egyénileg mérhető teljesítmény esetén annak megállapítása, hogy a munkavállaló hozzáállása, munkavégzésének intenzitása mennyiben tehető felelőssé az elért sikerért vagy elszenvedett kudarcért, ami lehetővé teszi:
* az egyéni fejlődési terv objektív méréseken alapuló, a munkavállaló által befolyásolható és a vállalat számára elsősorban érdekes kimeneti teljesítményt bizonyítottan befolyásoló területekre való koncentrálását.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A megoldást:
* személyiségi és titokvédelmi jogokat nem sértő;
* objektívan mérhető;
* az adott vállalt informatikai rendszeriben elérhető
adatok gyűjtésével és azok hasonlóságelemzésével oldottuk meg.

Első lépésként kilenc munkavállaló elektronikus levelezéssel, azonnali üzenetküldéssel és telefonálással kapcsolatos naplóadatait, valamint a belső levelezőrendszerbe integrált naptárprogramban jegyzett találkozóik, megbeszéléseik adatait gyűjtöttük mátrixba az egyes munkavállalókat objektumnak, a különböző területeken gyűjtött adatokat attribútumoknak tekintve. Megállapítottuk az egyes attribútumokhoz tartozó irányt.

A gyűjtött adatokon My-X alkalmazás segítségével végeztettünk hasonlóságelemzést, majd az így nyert adatokat értékeltük.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

Hasonlóságelemzés nélkül az eredmény alapján MV5 és MV6 munkavállalók teljesítményét értékelnénk a legtöbbre, míg MV1-ét a legkevesebbre, mindezt egyszerűen a hozzájuk kapcsolható pénzügyi forgalom alapján.

A hasonlóságelemzés azonos eredményre vezetett: a vizsgált adatok alapján végzett becslés szintén MV5 és MV6 munkavállalókat hozza ki nyertesnek, míg MV1 teljesítményét becsüli a legkevesebbre.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Mint láttuk, hasonlóságelemzés nélkül az eredmény alapján MV5 és MV6 munkavállalók teljesítményét értékelnénk a legtöbbre, míg MV1-ét a legkevesebbre, mindezt egyszerűen a hozzájuk kapcsolható pénzügyi forgalom alapján. Ugyanakkor nem tudjuk megmondani, az adott egyéni teljesítmény mennyiben kösznhető a munkavállaló erőfeszítéseinek és mennyiben szerencséjének (például jó ügyfelet fogott ki), ahogy azt sem, hogyan segíthet magán a gyengébben teljesítő munkavállaló: könnyen lehet, a visszajelzést követő fejlődési javaslat kimerülne annyiben, hogy valahogy érjen el eredményt, a többi a ő dolga.
Ugyanakkor ha hosszabb távon végül esetleg szükségesnek látszik a munkavállaló elbocsátása, annak indoklásához nem állna rendelkezésre objektívan alátámasztható adatállomány, hiszen egyrészt azt sem tudnánk bizonyítani, hogy a munkavállaló nem tett meg minden tőle telhetőt.

Amennyiben azonban nem lenne az egyéni teljesítmény pénzügyileg mérhető, a kilenc munkavállaló teljesítményét vezetőjük kénytelen lenne szubjektív szempontok alapján vagy ad hoc formában nyert tapasztalatok alapján értékelni, mely értékelést minden bizonnyal erősen befolyásolna úgy a szerencse, mint az egyéni szimpátia: ilyen alapon bármelyik munkavállaló lehetne.

A hasonlóságelemzés bizonyítja, hogy a vizsgált tényezők összessége alapján sikerrel becsülhető a kimeneti teljesítmény: a vizsgált adatok alapján végzett becslés szintén MV5 és MV6 munkavállalókat hozza ki nyertesnek, míg MV1 teljesítményét becsüli a legkevesebbre a kommunikációs tevékenységek nyomai alapján.

Ezáltal megállapítható, hogy a vizsgált munkakörben a kommunikációs tevékenységek összessége és a kimeneti teljesítmény összefügg.
Így amennyiben a teljesítmény nem lenne egyénileg mérhető, akkor is meg tudjuk a vizsgált adatok gyűjtésével és hasonlóságelemzésével, a teljesítmény mekkora része tulajdonítható az egyes munkavállalónak. Így csapatteljesítmény mérése esetén tetten érhető és kiszűrhető az egyéni potyautasság.

Az ilyen jellegű adatgyűjtés igazságosabb teljesítményértékeléshez vezet: amennyiben a munkavállaló rajta kívül álló okoknak tulajdonítja a kudarcot, vagy kizárólag saját érdemének az elért eredményt (minden valószínűség szerint az emberi lélek alapvető működése folytán), az ilyen állítások a módszer révén objektíven igazolhatóak (azaz a munkavállaló adott esetben meg tudja védeni magát) illetve cáfolhatóak (azaz a munkaadó reális, a munkavállaló által befolyásolható és a végső teljesítményt valóban befolyásoló fejlődési célokat tűzhet ki, illetve adott esetben objektívan tud igazolni egy esetlegesen szükséges folmondást).

Mindezek tükrében ilyen jellegú vizsgálatok végzése minél több munkakörben ajánlott.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HALOZATIELEMZES

2011-06-05T15:43:21Z

ABOTH: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2011tavasz/szuinf_network.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

Kapcsolati háló jellegű feltárás, elemzés

=A feladat előtörténete=

A feladat célja adott cég informatikai rendszereiben elérhető, egzakt formában gyűjthető és mérhető elektronikus nyomok hasznosításának vizsgálata különös tekintettel a munkavállalók által folytatott kommunikáció intenzitásának nyomaira.

Cél továbbá a gyűjtött adatok eredményközpontú elemzése a kommunikáció intenzitásának és az egyéni vagy csoporteredmény kapcsolatának tekintetében annak reményében, hogy a különböző kommunikációs cselekmények összessége és az eredmény között összefüggés mutatható ki.

A kérdés felvetésének aktualitását erősíti a távközlési csatornák térnyerésének az utóbbi évtizedekben tapasztalható növekvő üteme.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Jelenleg a munkavállalói erőfeszítés mennyiségének és minőségének objektív megítélése megfelelő mérési módszerek híján erősen kétséges.
A vezetők - akár beismerik, akár nem - gyakran egyáltalán nem tudnának elszámolni azzal a kérdéssel, alkalmazottaik mivel töltik mindennapjaikat.
Jobb híján ad hoc tapasztalatokból, gyakran véletlenszerű irodai találkozások során megfigyelt látszat alapján kénytelenek (és olykor nem is restek) ítélni. Ugyanakkor nem feltételezhetjük, hogy bármely vezető elégedett lehet ilyen minőségű adatokon alapuló döntéseivel.
Gondoljunk csak egyes könnyed magazinok "Hogyan tűnjünk fontosnak a munkahelyünkön?" jellegű cikkeire olyan tanácsokkal, mint hogy iratokkal felpakolva járjunk az irodában és így tovább.

Amennyiben a munkateljesítmény jól mérhető kimeneti oldalon, talán fel sem merül a kérdés, mekkora munkabefektetéssel érhető el az aktualizált kimenő teljesítmény: egyszerű értékelés hozható a kimeneti teljesítmény alapján. Ugyanakkor kevéssé tudjuk megmondani, hogy az eredmény mennyiben függött a befektetett munka mennyiségétől és minőségétől, de kényelmesen feltételezhetjük egy pozitív összefüggést. Azaz ha valaki valamilyen tőle független külső tényező okán, bár mindent megtesz, nem ér el eredményt, az egyszerűség kedvéért akkor is hajlamos lehet a vezető ráhárítani a kudarc felelősségét.

Abban az esetben, ha a kimeneti teljesítmény csak csapatszinten mérhető, esélytelen objektíven megítélni, hogy melyik csapattag mennyiben járult hozzá a végső összteljesítményhez, így egyes csapattagok relatíve potyautasként élvezhetik a csapat sikerét, ami egyrészt pozitív megerősítés lehet a potyautasság irányában, másrészt demotiváló lehet más csapattagok számára.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

A bemutatott adatok fiktívek.
A megoldás kidolgozásához hasonló munkaörben dolgozó 9 munkavállaló fiktív adatait használtuk.

==Objektumok (sorok)==

Objektumként az egyes munkavállalókat tekintettük.
Hasonló elemzés végezhető lenne ugyanakkor csoportok összehasonlítása révén is. Az adott esetben alkalmas megközelítést a feladat és a munkavégzés jellege határozza meg.

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribúbutumként a levelezőrendszer, a belső telefonközpont és a belső azonnali üzenetküldő (cset-) rendszerben hagyott digitális nyomokat tekintettük. A személyes megbeszélések nyomát a belső levelezőrendszerbe integrált naptár funkcióból lekérhető adatokat tekintettük.

Támogatott kommunikációnak tekintjük elsősorban a közvetlen kollégákkal, vezetőkkel/beosztottakkal, a vállalaton belül elősorban a munkaköri leírás szerint illetve a munkavállaló által szolgáltatott folyamat értékláncában résztvevő egyéb munkavállalókat.

Amennyiben a vállalatnak csak vállalati illetve belső ügyfelei vannak, megkülönböztethető nem támogatott kommunikáció is: magánlevelezések illetve magánbeszélgetések (pl. nem válallati, hanem nyilvános, ingyenes szolgáltatások keretében fenntartott címekre (gmail, yahoo, hotmail, stb) küldött levelek). Ugyanakkor lakossági ügyfelek esetén ez félrevezető lehetne. Kifinomultabb megoldás a címzetteknek/telefonszámoknak ügyfél-adatbázisokkal való összevetése.

Úgy döntöttünk, ez esetben a nem nyilvántartott címekkel/számokkal való kapcsolatokat figyelmen kívül hagyjuk, mivel nem egyértelmű az adott kommunikáció és a teljesítmény közötti korreláció iránya.

Minden más esetben azt feltételezzük, hogy az intenzívebb kommunikáció hozzájárul a jobb teljesítményhez, ezért a vizsgált változók mindegyikének pozitív irányú összefüggést feltételezünk a függő változóval.

Feltételeztük továbbá, hogy az teljesítmény egyénileg is mérhető, azaz függő változóként vizsgálható. Az eredményt a kapcsolódó forgalom pénzügyi értékében határoztuk meg.
Olany munkakörökben, ahol a a kommunikáció intenzitása vélhetően pozitívan befolyásolja az eredményességet, ugyanakkor az eredmény nem mérhető egyéni szinten, függő változó hiányában a gyanúgenerálásra alkalmas a bemutatott módszer.

*Támogatott forrásból kapott vagy oda küldött levelek száma (db/hó)
*Támogatott levelezés átlagos terjedelme (leütés/db)
*Támogatott levelezés átlagos válaszideje (munkaóra (nem beleszámítva a hétköznap 18 és 9 illetve a hétvégén 0-24 óra közötti időszakot))
*Támogatott telefonhívások száma (db/hó)
*Támogatott telefonhívások átlagos időtartama (perc/db)
*Nem fogadott támogatott hívásokat követő visszahívás válaszideje (munkaóra (nem beleszámítva a hétköznap 18 és 9 illetve a hétvégén 0-24 óra közötti időszakot))
*Belső csetrendszerben nyitott támogatott beszélgetések száma (db/hó)
*Belső csetrendszerben nyitott támogatott beszélgetések átlagos terjedelme (leütés/db)
*Naptár szerint megbeszélések összes időtartama (óra/hó)
*Munkavállaló által biztosított forgalom (M Ft/hó)

A tekintett független változók munkakörönkénti differenciálása értelemszerűen ajánlott csakúgy, mint a független változók és az eredmény munkakör/szakma szerinti vizsgálata, hiszen eltéréseket feltételezhetünk például egy ügyfélkapcsolati menedszer és egy szakfordító esetében a kommunikáció intenzitásának jelentőségében.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat megoldása modellt biztosít a kommunikációhoz kapcsolódó elektronikus adatnyomok - személyiségi jogokat és levéltitkot nem sértő - objektív elemzéséhez.

Ilyen adatgyűjtési és elemzési módszer feltétlenül hasznos:
*vezetőknek beosztottaik értékelésében;
*HR szakembereknek vezetői értékelés támogatásában, illetve az ilyen formában mérhető munkabefektetés és a kimeneti teljesítmény összefüggéseinek feltérképezésében.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladat megválaszolásával lehetővé válik:
* az egyéni munkabefektetés mérése kommunikációs adatnyomok felhasználásával;
* az így mért egyéni munkabefektetésnek a kimeneti teljesítményre való hatásának megállapítása.

Amint az ilyen összefüggést az adott munkakörre megállapítottuk, lehetővé válik:
* egyénileg nem, de csapatban mérhető kimeneti teljesítmény esetén a potyautasságot illető gyanúgenerálás;
* egyénileg mérhető teljesítmény esetén annak megállapítása, hogy a munkavállaló hozzáállása, munkavégzésének intenzitása mennyiben tehető felelőssé az elért sikerért vagy elszenvedett kudarcért, ami lehetővé teszi:
* az egyéni fejlődési terv objektív méréseken alapuló, a munkavállaló által befolyásolható és a vállalat számára elsősorban érdekes kimeneti teljesítményt bizonyítottan befolyásoló területekre való koncentrálását.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A megoldást:
* személyiségi és titokvédelmi jogokat nem sértő;
* objektívan mérhető;
* az adott vállalt informatikai rendszeriben elérhető
adatok gyűjtésével és azok hasonlóságelemzésével oldottuk meg.

Első lépésként kilenc munkavállaló elektronikus levelezéssel, azonnali üzenetküldéssel és telefonálással kapcsolatos naplóadatait, valamint a belső levelezőrendszerbe integrált naptárprogramban jegyzett találkozóik, megbeszéléseik adatait gyűjtöttük mátrixba az egyes munkavállalókat objektumnak, a különböző területeken gyűjtött adatokat attribútumoknak tekintve. Megállapítottuk az egyes attribútumokhoz tartozó irányt.

A gyűjtött adatokon My-X alkalmazás segítségével végeztettünk hasonlóságelemzést, majd az így nyert adatokat értékeltük.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

Hasonlóságelemzés nélkül az eredmény alapján MV5 és MV6 munkavállalók teljesítményét értékelnénk a legtöbbre, míg MV1-ét a legkevesebbre, mindezt egyszerűen a hozzájuk kapcsolható pénzügyi forgalom alapján.

A hasonlóságelemzés azonos eredményre vezetett: a vizsgált adatok alapján végzett becslés szintén MV5 és MV6 munkavállalókat hozza ki nyertesnek, míg MV1 teljesítményét becsüli a legkevesebbre.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HALOZATIELEMZES

2011-06-05T15:16:53Z

ABOTH: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2011tavasz/szuinf_network.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

Kapcsolati háló jellegű feltárás, elemzés

=A feladat előtörténete=

A feladat célja adott cég informatikai rendszereiben elérhető, egzakt formában gyűjthető és mérhető elektronikus nyomok hasznosításának vizsgálata különös tekintettel a munkavállalók által folytatott kommunikáció intenzitásának nyomaira.

Cél továbbá a gyűjtött adatok eredményközpontú elemzése a kommunikáció intenzitásának és az egyéni vagy csoporteredmény kapcsolatának tekintetében annak reményében, hogy a különböző kommunikációs cselekmények összessége és az eredmény között összefüggés mutatható ki.

A kérdés felvetésének aktualitását erősíti a távközlési csatornák térnyerésének az utóbbi évtizedekben tapasztalható növekvő üteme.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Jelenleg a munkavállalói erőfeszítés mennyiségének és minőségének objektív megítélése megfelelő mérési módszerek híján erősen kétséges.
A vezetők - akár beismerik, akár nem - gyakran egyáltalán nem tudnának elszámolni azzal a kérdéssel, alkalmazottaik mivel töltik mindennapjaikat.
Jobb híján ad hoc tapasztalatokból, gyakran véletlenszerű irodai találkozások során megfigyelt látszat alapján kénytelenek (és olykor nem is restek) ítélni. Ugyanakkor nem feltételezhetjük, hogy bármely vezető elégedett lehet ilyen minőségű adatokon alapuló döntéseivel.
Gondoljunk csak egyes könnyed magazinok "Hogyan tűnjünk fontosnak a munkahelyünkön?" jellegű cikkeire olyan tanácsokkal, mint hogy iratokkal felpakolva járjunk az irodában és így tovább.

Amennyiben a munkateljesítmény jól mérhető kimeneti oldalon, talán fel sem merül a kérdés, mekkora munkabefektetéssel érhető el az aktualizált kimenő teljesítmény: egyszerű értékelés hozható a kimeneti teljesítmény alapján. Ugyanakkor kevéssé tudjuk megmondani, hogy az eredmény mennyiben függött a befektetett munka mennyiségétől és minőségétől, de kényelmesen feltételezhetjük egy pozitív összefüggést. Azaz ha valaki valamilyen tőle független külső tényező okán, bár mindent megtesz, nem ér el eredményt, az egyszerűség kedvéért akkor is hajlamos lehet a vezető ráhárítani a kudarc felelősségét.

Abban az esetben, ha a kimeneti teljesítmény csak csapatszinten mérhető, esélytelen objektíven megítélni, hogy melyik csapattag mennyiben járult hozzá a végső összteljesítményhez, így egyes csapattagok relatíve potyautasként élvezhetik a csapat sikerét, ami egyrészt pozitív megerősítés lehet a potyautasság irányában, másrészt demotiváló lehet más csapattagok számára.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

A bemutatott adatok fiktívek.
A megoldás kidolgozásához hasonló munkaörben dolgozó 9 munkavállaló fiktív adatait használtuk.

==Objektumok (sorok)==

Objektumként az egyes munkavállalókat tekintettük.
Hasonló elemzés végezhető lenne ugyanakkor csoportok összehasonlítása révén is. Az adott esetben alkalmas megközelítést a feladat és a munkavégzés jellege határozza meg.

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribúbutumként a levelezőrendszer, a belső telefonközpont és a belső azonnali üzenetküldő (cset-) rendszerben hagyott digitális nyomokat tekintettük. A személyes megbeszélések nyomát a belső levelezőrendszerbe integrált naptár funkcióból lekérhető adatokat tekintettük.

Támogatott kommunikációnak tekintjük elsősorban a közvetlen kollégákkal, vezetőkkel/beosztottakkal, a vállalaton belül elősorban a munkaköri leírás szerint illetve a munkavállaló által szolgáltatott folyamat értékláncában résztvevő egyéb munkavállalókat.

Amennyiben a vállalatnak csak vállalati illetve belső ügyfelei vannak, megkülönböztethető nem támogatott kommunikáció is: magánlevelezések illetve magánbeszélgetések (pl. nem válallati, hanem nyilvános, ingyenes szolgáltatások keretében fenntartott címekre (gmail, yahoo, hotmail, stb) küldött levelek). Ugyanakkor lakossági ügyfelek esetén ez félrevezető lehetne. Kifinomultabb megoldás a címzetteknek/telefonszámoknak ügyfél-adatbázisokkal való összevetése.

Úgy döntöttünk, ez esetben a nem nyilvántartott címekkel/számokkal való kapcsolatokat figyelmen kívül hagyjuk, mivel nem egyértelmű az adott kommunikáció és a teljesítmény közötti korreláció iránya.

Minden más esetben azt feltételezzük, hogy az intenzívebb kommunikáció hozzájárul a jobb teljesítményhez, ezért a vizsgált változók mindegyikének pozitív irányú összefüggést feltételezünk a függő változóval.

Feltételeztük továbbá, hogy az teljesítmény egyénileg is mérhető, azaz függő változóként vizsgálható. Az eredményt a kapcsolódó forgalom pénzügyi értékében határoztuk meg.
Olany munkakörökben, ahol a a kommunikáció intenzitása vélhetően pozitívan befolyásolja az eredményességet, ugyanakkor az eredmény nem mérhető egyéni szinten, függő változó hiányában a gyanúgenerálásra alkalmas a bemutatott módszer.

*Támogatott forrásból kapott vagy oda küldött levelek száma (db/hó)
*Támogatott levelezés átlagos terjedelme (leütés/db)
*Támogatott levelezés átlagos válaszideje (munkaóra (nem beleszámítva a hétköznap 18 és 9 illetve a hétvégén 0-24 óra közötti időszakot))
*Támogatott telefonhívások száma (db/hó)
*Támogatott telefonhívások átlagos időtartama (perc/db)
*Nem fogadott támogatott hívásokat követő visszahívás válaszideje (munkaóra (nem beleszámítva a hétköznap 18 és 9 illetve a hétvégén 0-24 óra közötti időszakot))
*Belső csetrendszerben nyitott támogatott beszélgetések száma (db/hó)
*Belső csetrendszerben nyitott támogatott beszélgetések átlagos terjedelme (leütés/db)
*Naptár szerint megbeszélések összes időtartama (óra/hó)
*Munkavállaló által biztosított forgalom (M Ft/hó)

A tekintett független változók munkakörönkénti differenciálása értelemszerűen ajánlott csakúgy, mint a független változók és az eredmény munkakör/szakma szerinti vizsgálata, hiszen eltéréseket feltételezhetünk például egy ügyfélkapcsolati menedszer és egy szakfordító esetében a kommunikáció intenzitásának jelentőségében.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat megoldása modellt biztosít a kommunikációhoz kapcsolódó elektronikus adatnyomok - személyiségi jogokat és levéltitkot nem sértő - objektív elemzéséhez.

Ilyen adatgyűjtési és elemzési módszer feltétlenül hasznos:
*vezetőknek beosztottaik értékelésében;
*HR szakembereknek vezetői értékelés támogatásában, illetve az ilyen formában mérhető munkabefektetés és a kimeneti teljesítmény összefüggéseinek feltérképezésében.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladat megválaszolásával lehetővé válik:
* az egyéni munkabefektetés mérése kommunikációs adatnyomok felhasználásával;
* az így mért egyéni munkabefektetésnek a kimeneti teljesítményre való hatásának megállapítása.

Amint az ilyen összefüggést az adott munkakörre megállapítottuk, lehetővé válik:
* egyénileg nem, de csapatban mérhető kimeneti teljesítmény esetén a potyautasságot illető gyanúgenerálás;
* egyénileg mérhető teljesítmény esetén annak megállapítása, hogy a munkavállaló hozzáállása, munkavégzésének intenzitása mennyiben tehető felelőssé az elért sikerért vagy elszenvedett kudarcért, ami lehetővé teszi:
* az egyéni fejlődési terv objektív méréseken alapuló, a munkavállaló által befolyásolható és a vállalat számára elsősorban érdekes kimeneti teljesítményt bizonyítottan befolyásoló területekre való koncentrálását.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A megoldást:
* személyiségi és titokvédelmi jogokat nem sértő;
* objektívan mérhető;
* az adott vállalt informatikai rendszeriben elérhető
adatok gyűjtésével és azok hasonlóságelemzésével oldottuk meg.

Első lépésként kilenc munkavállaló elektronikus levelezéssel, azonnali üzenetküldéssel és telefonálással kapcsolatos naplóadatait, valamint a belső levelezőrendszerbe integrált naptárprogramban jegyzett találkozóik, megbeszéléseik adatait gyűjtöttük mátrixba az egyes munkavállalókat objektumnak, a különböző területeken gyűjtött adatokat attribútumoknak tekintve. Megállapítottuk az egyes attribútumokhoz tartozó irányt.

A gyűjtött adatokon My-X alkalmazás segítségével végeztettünk hasonlóságelemzést, majd az így nyert adatokat értékeltük.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HALOZATIELEMZES

2011-06-05T15:15:17Z

ABOTH: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2011tavasz/szuinf_network.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

Kapcsolati háló jellegű feltárás, elemzés

=A feladat előtörténete=

A feladat célja adott cég informatikai rendszereiben elérhető, egzakt formában gyűjthető és mérhető elektronikus nyomok hasznosításának vizsgálata különös tekintettel a munkavállalók által folytatott kommunikáció intenzitásának nyomaira.

Cél továbbá a gyűjtött adatok eredményközpontú elemzése a kommunikáció intenzitásának és az egyéni vagy csoporteredmény kapcsolatának tekintetében annak reményében, hogy a különböző kommunikációs cselekmények összessége és az eredmény között összefüggés mutatható ki.

A kérdés felvetésének aktualitását erősíti a távközlési csatornák térnyerésének az utóbbi évtizedekben tapasztalható növekvő üteme.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Jelenleg a munkavállalói erőfeszítés mennyiségének és minőségének objektív megítélése megfelelő mérési módszerek híján erősen kétséges.
A vezetők - akár beismerik, akár nem - gyakran egyáltalán nem tudnának elszámolni azzal a kérdéssel, alkalmazottaik mivel töltik mindennapjaikat.
Jobb híján ad hoc tapasztalatokból, gyakran véletlenszerű irodai találkozások során megfigyelt látszat alapján kénytelenek (és olykor nem is restek) ítélni. Ugyanakkor nem feltételezhetjük, hogy bármely vezető elégedett lehet ilyen minőségű adatokon alapuló döntéseivel.
Gondoljunk csak egyes könnyed magazinok "Hogyan tűnjünk fontosnak a munkahelyünkön?" jellegű cikkeire olyan tanácsokkal, mint hogy iratokkal felpakolva járjunk az irodában és így tovább.

Amennyiben a munkateljesítmény jól mérhető kimeneti oldalon, talán fel sem merül a kérdés, mekkora munkabefektetéssel érhető el az aktualizált kimenő teljesítmény: egyszerű értékelés hozható a kimeneti teljesítmény alapján. Ugyanakkor kevéssé tudjuk megmondani, hogy az eredmény mennyiben függött a befektetett munka mennyiségétől és minőségétől, de kényelmesen feltételezhetjük egy pozitív összefüggést. Azaz ha valaki valamilyen tőle független külső tényező okán, bár mindent megtesz, nem ér el eredményt, az egyszerűség kedvéért akkor is hajlamos lehet a vezető ráhárítani a kudarc felelősségét.

Abban az esetben, ha a kimeneti teljesítmény csak csapatszinten mérhető, esélytelen objektíven megítélni, hogy melyik csapattag mennyiben járult hozzá a végső összteljesítményhez, így egyes csapattagok relatíve potyautasként élvezhetik a csapat sikerét, ami egyrészt pozitív megerősítés lehet a potyautasság irányában, másrészt demotiváló lehet más csapattagok számára.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

A bemutatott adatok fiktívek.
A megoldás kidolgozásához hasonló munkaörben dolgozó 9 munkavállaló fiktív adatait használtuk.

==Objektumok (sorok)==

Objektumként az egyes munkavállalókat tekintettük.
Hasonló elemzés végezhető lenne ugyanakkor csoportok összehasonlítása révén is. Az adott esetben alkalmas megközelítést a feladat és a munkavégzés jellege határozza meg.

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribúbutumként a levelezőrendszer, a belső telefonközpont és a belső azonnali üzenetküldő (cset-) rendszerben hagyott digitális nyomokat tekintettük. A személyes megbeszélések nyomát a belső levelezőrendszerbe integrált naptár funkcióból lekérhető adatokat tekintettük.

Támogatott kommunikációnak tekintjük elsősorban a közvetlen kollégákkal, vezetőkkel/beosztottakkal, a vállalaton belül elősorban a munkaköri leírás szerint illetve a munkavállaló által szolgáltatott folyamat értékláncában résztvevő egyéb munkavállalókat.

Amennyiben a vállalatnak csak vállalati illetve belső ügyfelei vannak, megkülönböztethető nem támogatott kommunikáció is: magánlevelezések illetve magánbeszélgetések (pl. nem válallati, hanem nyilvános, ingyenes szolgáltatások keretében fenntartott címekre (gmail, yahoo, hotmail, stb) küldött levelek). Ugyanakkor lakossági ügyfelek esetén ez félrevezető lehetne. Kifinomultabb megoldás a címzetteknek/telefonszámoknak ügyfél-adatbázisokkal való összevetése.

Úgy döntöttünk, ez esetben a nem nyilvántartott címekkel/számokkal való kapcsolatokat figyelmen kívül hagyjuk, mivel nem egyértelmű az adott kommunikáció és a teljesítmény közötti korreláció iránya.

Minden más esetben azt feltételezzük, hogy az intenzívebb kommunikáció hozzájárul a jobb teljesítményhez, ezért a vizsgált változók mindegyikének pozitív irányú összefüggést feltételezünk a függő változóval.

Feltételeztük továbbá, hogy az teljesítmény egyénileg is mérhető, azaz függő változóként vizsgálható. Az eredményt a kapcsolódó forgalom pénzügyi értékében határoztuk meg.
Olany munkakörökben, ahol a a kommunikáció intenzitása vélhetően pozitívan befolyásolja az eredményességet, ugyanakkor az eredmény nem mérhető egyéni szinten, függő változó hiányában a gyanúgenerálásra alkalmas a bemutatott módszer.

*Támogatott forrásból kapott vagy oda küldött levelek száma (db/hó)
*Támogatott levelezés átlagos terjedelme (leütés/db)
*Támogatott levelezés átlagos válaszideje (munkaóra (nem beleszámítva a hétköznap 18 és 9 illetve a hétvégén 0-24 óra közötti időszakot))
*Támogatott telefonhívások száma (db/hó)
*Támogatott telefonhívások átlagos időtartama (perc/db)
*Nem fogadott támogatott hívásokat követő visszahívás válaszideje (munkaóra (nem beleszámítva a hétköznap 18 és 9 illetve a hétvégén 0-24 óra közötti időszakot))
*Belső csetrendszerben nyitott támogatott beszélgetések száma (db/hó)
*Belső csetrendszerben nyitott támogatott beszélgetések átlagos terjedelme (leütés/db)
*Naptár szerint megbeszélések összes időtartama (óra/hó)
*Munkavállaló által biztosított forgalom (M Ft/hó)

A tekintett független változók munkakörönkénti differenciálása értelemszerűen ajánlott csakúgy, mint a független változók és az eredmény munkakör/szakma szerinti vizsgálata, hiszen eltéréseket feltételezhetünk például egy ügyfélkapcsolati menedszer és egy szakfordító esetében a kommunikáció intenzitásának jelentőségében.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat megoldása modellt biztosít a kommunikációhoz kapcsolódó elektronikus adatnyomok - személyiségi jogokat és levéltitkot nem sértő - objektív elemzéséhez.

Ilyen adatgyűjtési és elemzési módszer feltétlenül hasznos:
*vezetőknek beosztottaik értékelésében;
*HR szakembereknek vezetői értékelés támogatásában, illetve az ilyen formában mérhető munkabefektetés és a kimeneti teljesítmény összefüggéseinek feltérképezésében.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladat megválaszolásával lehetővé válik:
* az egyéni munkabefektetés mérése kommunikációs adatnyomok felhasználásával;
* az így mért egyéni munkabefektetésnek a kimeneti teljesítményre való hatásának megállapítása.

Amint az ilyen összefüggést az adott munkakörre megállapítottuk, lehetővé válik:
* egyénileg nem, de csapatban mérhető kimeneti teljesítmény esetén a potyautasságot illető gyanúgenerálás;
* egyénileg mérhető teljesítmény esetén annak megállapítása, hogy a munkavállaló hozzáállása, munkavégzésének intenzitása mennyiben tehető felelőssé az elért sikerért vagy elszenvedett kudarcért, ami lehetővé teszi:
* az egyéni fejlődési terv objektív méréseken alapuló, a munkavállaló által befolyásolható és a vállalat számára elsősorban érdekes kimeneti teljesítményt bizonyítottan befolyásoló területekre való koncentrálását.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A megoldást:
* személyiségi és titokvédelmi jogokat nem sértő;
* objektívan mérhető;
* az adott vállalt informatikai rendszeriben elérhető
adatok gyűjtésével és azok hasonlóságelemzésével oldottuk meg.

Első lépésként kilenc munkavállaló elektronikus levelezéssel, azonnali üzenetküldéssel és telefonálással kapcsolatos naplóadatait, valamint a belső levelezőrendszerbe integrált naptárprogramban jegyzett taláálkozóik, megbeszéléseik adatait gyűjtöttük mátrixba az egyes munkavállalókat objektumnak, a különböző területeken gyűjtött adatokat attribútumoknak tekintve.

A gyűjtött adatokon My-X alkalmazás segítségével végeztettünk hasonlóságelemzést, majd az így nyert adatokat értékeltük.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HALOZATIELEMZES

2011-06-05T15:06:38Z

ABOTH: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

HALOZATIELEMZES

2011-06-05T14:44:34Z

ABOTH: /* A feladat által érintett célcsoportok */

HALOZATIELEMZES

2011-06-05T14:40:05Z

ABOTH: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

HALOZATIELEMZES

2011-06-05T11:31:10Z

ABOTH: /* A feladat előtörténete */

HALOZATIELEMZES

2011-05-31T20:02:51Z

ABOTH: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

HALOZATIELEMZES

2011-05-31T19:59:03Z

ABOTH: /* A feladat által érintett célcsoportok */

HALOZATIELEMZES

2011-05-31T19:44:55Z

ABOTH: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

HALOZATIELEMZES

2011-05-31T19:37:52Z

ABOTH: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */

HALOZATIELEMZES

2011-05-31T19:26:38Z

ABOTH: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

HALOZATIELEMZES

2011-05-31T19:07:08Z

ABOTH: /* A feladat előtörténete */

HALOZATIELEMZES

2011-05-31T18:30:05Z

ABOTH: /* Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2011tavasz/szuinf_network.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

Kapcsolati háló jellegű feltárás, elemzés

=A feladat előtörténete=
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
==Objektumok (sorok)==
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
=A feladat által érintett célcsoportok=
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HALOZATIELEMZES

2011-05-31T18:28:21Z

ABOTH: /* A tervezett alkalmazás/megoldás címe */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2011tavasz/szuinf_network.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

Kapcsolati háló jellegű feltárás, elemzés

=A feladat előtörténete=
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
==Objektumok (sorok)==
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
=A feladat által érintett célcsoportok=
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HALOZATIELEMZES

2011-05-31T18:27:04Z

ABOTH: /* Forrás */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2011tavasz/szuinf_network.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

=A feladat előtörténete=
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
==Objektumok (sorok)==
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
=A feladat által érintett célcsoportok=
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HALOZATIELEMZES

2011-05-31T18:15:33Z

ABOTH: /* Forrás */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/oktatas/2011tavasz/szuinf_network.xls]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

=A feladat előtörténete=
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
==Objektumok (sorok)==
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
=A feladat által érintett célcsoportok=
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HALOZATIELEMZES

2011-05-31T18:14:07Z

ABOTH: Új oldal, tartalma: „=Forrás= http://miau.gau.hu/oktatas/2011tavasz/szuinf_network.xls =A tervezett alkalmazás/megoldás címe= =A feladat előtörténete= =A feladat megoldás jelenlegi ...”

HR:TAVMUNKA

2011-01-28T21:51:25Z

ABOTH: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/ba.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A távmunkában való alkalmazás kompenzációs értékének becslése

=A feladat előtörténete=

A távmunkában való foglalkoztatás - amennyiben a munkakör sajátosságai lehetővé teszik - értelemszerű megtakarítási lehetőséget biztosít a munkaadó számára a megtérítendő bejárási költség, illetve a fenntartani szükséges irodai munkaállomások tekintetében.
Ezen megtakarítások viszonylag könnyen számíthatóak.
Könnyen megeshet, a munkaadó elégedett is az így elért megtakarításokkal, és egy megfelelő program meghirdetése formájában, általában ajánlja fel a lehetőséget munkavállalóinak, akik közül aztán az él a lehetőséggel, akinek kedve tartja.

Ugyanakkor további költségmegtakarításhoz vezethet a távmunka lehetőségének biztosítása áttételesen, kompenzációs értéke folytán. Joggal feltételezhetjük ugyanis, hogy a távmunka lehetősége értéket képvisel a munkavállaló szemében, adott esetben akár számszerűsíthető értéket: feltételezzük, hogy adott választási helyzetben egyes munkavállalók magasabb bér elérésének lehetősége mellett sem választanák a telephelyen való munkavégzést a távmunka ellenében.

Elejét veendő bármilyen cinikus feltevésnek, hangsúlyoznánk, hogy a távmunka kompenzációs értékének meghatározására tett kísérlet nem feltétlenül a bérköltségek egyéb költségek mérséklése melletti csökkentésének lehetőségét vizsgálja. Ellenben hasznos lehet tudatában lenni, mekkora versenyelőnyt jelent adott munkavállalóért való versengés esetén a távmunka lehetősége - akár a mi cégünk tudja ajánlani, akár a konkurencia. Továbbá, mivel a távmunka - a munkafeladatok jellegétől és a munkateljesítmény ellenőrizhetőségétől függően - kockázatot is hordozhat magában, mérlegelendő, mely munkavállalóknak ajánlunk fel ilyen lehetőséget. Ilyen mérlegelésnél fontos lehet annak megállapítása, várhatóan milyen kompenzációs és ezáltal munkaerő-megtartó tényezőként esik latba a távmunka lehetősége, azaz adott esetben egy megtartani kívánt munkavállaló megnövekedett lojalitása formájában mekkora megtérülést várhatunk a távmunkában való alkalmazás jelentette kockázat ellenében.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A hasonlóságelemzés mint lehetséges módszer ismerete nélkül hasonló szempontok figyelembevételével, ugyanakkor kényszerű egyszerűsítések mellett, néhány tényező, minden valószínűség szerint a munkahely és a lakóhely közötti távolság, a gyermekek és segítségre szoruló hozzátartozók számának kiragadásával tennék becslést, így a különböző szempontok összehasonlíthatóságát szem előtt tartva az említett három tényezőre adott pontok összege alapján a következő sorrendet állítanám fel: 1.: MV5 (7 pont); 2-3.: MV4 és MV7 (6 pont); 4-5-6.: MV3, MV6 és MV8 (5 pont); 7.: MV9 (4 pont); 8-9: MV1 és MV2 (3) sorrendet becsülném.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

A feladatban szereplő adatok fiktívek. A megoldás kidolgozásához tíz fiktív munkavállaló adatát használtam.
Itt kell megemlíteni a probléma vizsgálatának és az adatok gyűjtésének következő nehézségeit:

*Egyes, vélhetően meghatározó attribútumokról, előfordulhat, nem áll a döntéshozó rendelkezésére adat: ilyen a családi állapothoz kapcsolódó adatok gyűjtése, mely etikai gondokat vethet fel, illetve nem gyűjthetők például állásinterjú során. Jelen esetben ezek egy fiktív, anonim közvélemény-kutatásból származnak.
*A vizsgált függő változóra vonatkozó adatok gyűjtésénél figyelmet igényel a kutatás során a kérdésfeltevés módja: vélhetően más eredményt szülnének ugyanis a távmunkára való váltás esetén elfogadhatónak ítélt bércsökkentés mértékére és a távmunkáról a munkaadó telephelyén végzett munkára való váltás ellenében igényelt bérnövekedés mértékére vonatkozó kérdések.

==Objektumok (sorok)==
Az elemzéshez 9 objektumot határoztam meg. Az objektumok 9 munkavállalót jelentenek.

MV1; MV2; MV3; MV4; MV5; MV6; MV7; MV8; MV9

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

*Nem (F/N);
*Életkor (év);
*Kiskorú gyermekek száma (fő);
*Gondozott hozzátartozók száma (fő);
*Távolság (km);
*Képzettség (szint);
*Távmunkában való munkavégzés lehetőségének értéke a teljes munkajövedelem arányában (%)

Az attribútumokat minden esetben pontokká konvertáltuk az alapadatok fülön elhelyezett referenciatáblák segítségével. Az irány minden esetben 0, azaz minél nagyobb az X, annál nagyobb az Y, mivel magasabb pontszám joggal feltételezhetően a távmunka kompenzációs értékét erősíti, vagy az összefüggés iránya ismeretlen (például képzettség esetén).

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat megoldása modellt biztosíthat munkaerő-gazdálkodással foglalkozó szakembereknek távmunkaprogramok kialakításában illetve távmunkában való foglalkoztatást illető egyéni döntések meghozatalában.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Reményeim szerint a feladat megválaszolása segítséget nyújthat a távmunka lehetőségének kompenzációs elemként való pontos értékelésére, a teljes kompenzációs csomag értékének százalékában való kifejezésére.

Ilyen számszerű becslés képessége hasznos lehet:
*felvételi tárgyalások során: elkerülhető a távmunka lehetőségének felajánlása melletti feleslegesen nagy bérajánlat tétele;
*szűkös anyagi keretek mellett megtartani kívánt munkavállaló megtartásához: számszerűsíthető értéket képviselő elemmé konvertálhatjuk a távmunka lehetőségét. Így csökkenthető a munkaerő kiléptetésével, új munkaerő toborzásával, kiválasztásával, beléptetésével, betanításával járó költségek, továbbá a adott munkakör ideiglenes betöltetlenségéből adódó veszteség.

Tehát egy a munkaadó számára önmagában is megtakarítást jelentő foglalkoztatási forma ésszerű és célirányos alkalmazásával csökkenthetőek a fluktuáció által okozott károk és vonzóbbá tehető a vállalt a munkaerőpiacon.
Egy átlagos komplexitású és speciális ismeretek tekintetében átlagos kívánalmakat támasztó diplomás munkakör egyszeri betöltéséhez kapcsolódó toborzási-kiválasztási költség 50-300 ezer forint között mozog.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatot a My-x program segítségével, COCO online lap használatával oldottam meg.

1. lépés: Első lépésben tíz munkavállaló releváns adatait gyűjtöttem egy mátrixba, melynek sorai egy-egy munkavállalót, oszlopai egy-egy attribútumot jelenítenek meg, illetve utolsó oszlopban felmérésekből származó, a munkaadók által szolgáltatott adatokat adtam meg arra vonatkozóan, mennyire értékelik a távmunkát a kompenzációs csomagjuk értékének százalékában kifejezve.

2. lépés: Következő lépésként az adatokat az ugyanazon fülön kialakított referenciatáblák segítségével pontokká alakítottam. Amennyiben az eredeti adatok is számszerűek voltak, például munkahely és lakóhely közötti távolság kilométerben kifejezett értéke esetén, a pontozás megtartja az eredeti különbségek arányait, ugyanakkor a minimális és ezért irreleváns különbségeket (például MV6-hoz tartozó 23 km-es és MV9-hez tartozó 22 km-es értékek között) eltünteti, ami ezen független változó esetében reálisabb rangsorolást tesz lehetővé.

3. lépés: Az adatok ellenőrzése és rendezése után a pontokká kódolt adatokat tartalmazó mátrixhoz oszloponként irányt rendeltem (0), majd RANK függvény segítségével létrehoztam egy sorszám-mátrixot a függő változót érintetlenül hagyva.

4. lépés: Az így nyert adatokat végigfuttattam a My-x alkalmazáson, melynek eredményeként a csatolt fájl utolsó fülén található COCO mátrix.

5. lépés: A kapott eredmények értékelése.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat megoldásához figyelembe vett tényezők alapján összevethető a távmunkának az összes vizsgált személy adatából következtetett értéke az adott személy válasza szerinti értékkel.
Így megállapítható, hogy MV2, MV6 és MV8 munkavállalók relatíve kevésbé értékelik a lehetőséget, ugyanakkor MV1, MV4 és MV5 munkavállalók relatíve jobban értékelik azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

A kapott eredmények használhatóak a több szempont alapján is váratlan, az adott szempontrendszeren belül nem magyarázható értéket adó esetek azonosítására. Ezek további vizsgálata újabb szempontok bevonásának szükségességére világíthat rá, illetve nehezen mérhető tényezők jelenlétére a háttérben (például személyiség hatása, egyéni attitűdök), melyek éppen ilyen összehasonlításban válnak kimutathatóvá.

A várt értékek és a válaszokból nyert értékek hasonlóságelemzésbeni összevetésével megállapíthatjuk, hogy például MV3, bár az eredeti egyszerűsítő gondolkodás szerint az erős középmezőnyben végzett, alulértékeli a távmunka lehetőségét, számára az nem jelent akkora értéket, mint a figyelembe vett tényezők alapján feltételezhetnénk, tehát a lehetőség felajánlása nem, vagy csak feltételesen ajánlott.
Ugyanakkor MV5 és MV1 munkavállalók a vizsgált tényezőkből becsülhető mértéken felül értékelik a lehetőséget, így esetükben a lehetőség felajánlása ajánlott.
Bár MV5 esetében az eredeti gondolkodás is magas értéket várna, a hasonlóságelemzés bebizonyította, hogy valóban értékelné a lehetőséget, így annak biztosítása valódi megtérülést eredményez.
MV1 számára a távmunka lehetősége nem jelentene valódi értéket a néhány legjelentősebbnek tekintett és ezért figyelembe vett tényezőre kapott pontszám alapján. A hasonlóságelemzés ugyanakkor rámutat arra, MV1 a várt mértéken felül értékeli a lehetőséget, így annak munkaerő-megtartó értéke az eredeti megoldás szerinti eredmény ellenére várhatóan magas.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett hasznot sikerül realizálni, hiszen a hasonlóságelemzés által kimutatott különbségek rávilágítottak arra, hogy eredeti, egyszerűsítő gondolkodásmódunk téves eredményekhez vezethet. Az eredeti tényezők által bármilyen okból nem magyarázható eltéréseknek az összes vizsgált tényezőt egyszerre tekintő kimutatására, illetve esetleges újabb tényezők bevonása esetén azok hatásának a régebbi tényezőkkel együtt való ellenőrzésére reális, megbízható, gyors és praktikus módszert egyedüliként kínál a hasonlóságelemzés.

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:TAVMUNKA

2011-01-28T21:44:26Z

ABOTH: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/ba.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A távmunkában való alkalmazás kompenzációs értékének becslése

=A feladat előtörténete=

A távmunkában való foglalkoztatás - amennyiben a munkakör sajátosságai lehetővé teszik - értelemszerű megtakarítási lehetőséget biztosít a munkaadó számára a megtérítendő bejárási költség, illetve a fenntartani szükséges irodai munkaállomások tekintetében.
Ezen megtakarítások viszonylag könnyen számíthatóak.
Könnyen megeshet, a munkaadó elégedett is az így elért megtakarításokkal, és egy megfelelő program meghirdetése formájában, általában ajánlja fel a lehetőséget munkavállalóinak, akik közül aztán az él a lehetőséggel, akinek kedve tartja.

Ugyanakkor további költségmegtakarításhoz vezethet a távmunka lehetőségének biztosítása áttételesen, kompenzációs értéke folytán. Joggal feltételezhetjük ugyanis, hogy a távmunka lehetősége értéket képvisel a munkavállaló szemében, adott esetben akár számszerűsíthető értéket: feltételezzük, hogy adott választási helyzetben egyes munkavállalók magasabb bér elérésének lehetősége mellett sem választanák a telephelyen való munkavégzést a távmunka ellenében.

Elejét veendő bármilyen cinikus feltevésnek, hangsúlyoznánk, hogy a távmunka kompenzációs értékének meghatározására tett kísérlet nem feltétlenül a bérköltségek egyéb költségek mérséklése melletti csökkentésének lehetőségét vizsgálja. Ellenben hasznos lehet tudatában lenni, mekkora versenyelőnyt jelent adott munkavállalóért való versengés esetén a távmunka lehetősége - akár a mi cégünk tudja ajánlani, akár a konkurencia. Továbbá, mivel a távmunka - a munkafeladatok jellegétől és a munkateljesítmény ellenőrizhetőségétől függően - kockázatot is hordozhat magában, mérlegelendő, mely munkavállalóknak ajánlunk fel ilyen lehetőséget. Ilyen mérlegelésnél fontos lehet annak megállapítása, várhatóan milyen kompenzációs és ezáltal munkaerő-megtartó tényezőként esik latba a távmunka lehetősége, azaz adott esetben egy megtartani kívánt munkavállaló megnövekedett lojalitása formájában mekkora megtérülést várhatunk a távmunkában való alkalmazás jelentette kockázat ellenében.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A hasonlóságelemzés mint lehetséges módszer ismerete nélkül hasonló szempontok figyelembevételével, ugyanakkor kényszerű egyszerűsítések mellett, néhány tényező, minden valószínűség szerint a munkahely és a lakóhely közötti távolság, a gyermekek és segítségre szoruló hozzátartozók számának kiragadásával tennék becslést, így a különböző szempontok összehasonlíthatóságát szem előtt tartva az említett három tényezőre adott pontok összege alapján a következő sorrendet állítanám fel: 1.: MV5 (7 pont); 2-3.: MV4 és MV7 (6 pont); 4-5-6.: MV3, MV6 és MV8 (5 pont); 7.: MV9 (4 pont); 8-9: MV1 és MV2 (3) sorrendet becsülném.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

A feladatban szereplő adatok fiktívek. A megoldás kidolgozásához tíz fiktív munkavállaló adatát használtam.
Itt kell megemlíteni a probléma vizsgálatának és az adatok gyűjtésének következő nehézségeit:

*Egyes, vélhetően meghatározó attribútumokról, előfordulhat, nem áll a döntéshozó rendelkezésére adat: ilyen a családi állapothoz kapcsolódó adatok gyűjtése, mely etikai gondokat vethet fel, illetve nem gyűjthetők például állásinterjú során. Jelen esetben ezek egy fiktív, anonim közvélemény-kutatásból származnak.
*A vizsgált függő változóra vonatkozó adatok gyűjtésénél figyelmet igényel a kutatás során a kérdésfeltevés módja: vélhetően más eredményt szülnének ugyanis a távmunkára való váltás esetén elfogadhatónak ítélt bércsökkentés mértékére és a távmunkáról a munkaadó telephelyén végzett munkára való váltás ellenében igényelt bérnövekedés mértékére vonatkozó kérdések.

==Objektumok (sorok)==
Az elemzéshez 9 objektumot határoztam meg. Az objektumok 9 munkavállalót jelentenek.

MV1; MV2; MV3; MV4; MV5; MV6; MV7; MV8; MV9

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

*Nem (F/N);
*Életkor (év);
*Kiskorú gyermekek száma (fő);
*Gondozott hozzátartozók száma (fő);
*Távolság (km);
*Képzettség (szint);
*Távmunkában való munkavégzés lehetőségének értéke a teljes munkajövedelem arányában (%)

Az attribútumokat minden esetben pontokká konvertáltuk az alapadatok fülön elhelyezett referenciatáblák segítségével. Az irány minden esetben 0, azaz minél nagyobb az X, annál nagyobb az Y, mivel magasabb pontszám joggal feltételezhetően a távmunka kompenzációs értékét erősíti, vagy az összefüggés iránya ismeretlen (például képzettség esetén).

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat megoldása modellt biztosíthat munkaerő-gazdálkodással foglalkozó szakembereknek távmunkaprogramok kialakításában illetve távmunkában való foglalkoztatást illető egyéni döntések meghozatalában.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Reményeim szerint a feladat megválaszolása segítséget nyújthat a távmunka lehetőségének kompenzációs elemként való pontos értékelésére, a teljes kompenzációs csomag értékének százalékában való kifejezésére.

Ilyen számszerű becslés képessége hasznos lehet:
*felvételi tárgyalások során: elkerülhető a távmunka lehetőségének felajánlása melletti feleslegesen nagy bérajánlat tétele;
*szűkös anyagi keretek mellett megtartani kívánt munkavállaló megtartásához: számszerűsíthető értéket képviselő elemmé konvertálhatjuk a távmunka lehetőségét. Így csökkenthető a munkaerő kiléptetésével, új munkaerő toborzásával, kiválasztásával, beléptetésével, betanításával járó költségek, továbbá a adott munkakör ideiglenes betöltetlenségéből adódó veszteség.

Tehát egy a munkaadó számára önmagában is megtakarítást jelentő foglalkoztatási forma ésszerű és célirányos alkalmazásával csökkenthetőek a fluktuáció által okozott károk és vonzóbbá tehető a vállalt a munkaerőpiacon.
Egy átlagos komplexitású és speciális ismeretek tekintetében átlagos kívánalmakat támasztó diplomás munkakör egyszeri betöltéséhez kapcsolódó toborzási-kiválasztási költség 50-300 ezer forint között mozog.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatot a My-x program segítségével, COCO online lap használatával oldottam meg.

1. lépés: Első lépésben tíz munkavállaló releváns adatait gyűjtöttem egy mátrixba, melynek sorai egy-egy munkavállalót, oszlopai egy-egy attribútumot jelenítenek meg, illetve utolsó oszlopban felmérésekből származó, a munkaadók által szolgáltatott adatokat adtam meg arra vonatkozóan, mennyire értékelik a távmunkát a kompenzációs csomagjuk értékének százalékában kifejezve.

2. lépés: Következő lépésként az adatokat az ugyanazon fülön kialakított referenciatáblák segítségével pontokká alakítottam. Amennyiben az eredeti adatok is számszerűek voltak, például munkahely és lakóhely közötti távolság kilométerben kifejezett értéke esetén, a pontozás megtartja az eredeti különbségek arányait, ugyanakkor a minimális és ezért irreleváns különbségeket (például MV6-hoz tartozó 23 km-es és MV9-hez tartozó 22 km-es értékek között) eltünteti, ami ezen független változó esetében reálisabb rangsorolást tesz lehetővé.

3. lépés: Az adatok ellenőrzése és rendezése után a pontokká kódolt adatokat tartalmazó mátrixhoz oszloponként irányt rendeltem (0), majd RANK függvény segítségével létrehoztam egy sorszám-mátrixot a függő változót érintetlenül hagyva.

4. lépés: Az így nyert adatokat végigfuttattam a My-x alkalmazáson, melynek eredményeként a csatolt fájl utolsó fülén található COCO mátrix.

5. lépés: A kapott eredmények értékelése.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat megoldásához figyelembe vett tényezők alapján összevethető a távmunkának az összes vizsgált személy adatából következtetett értéke az adott személy válasza szerinti értékkel.
Így megállapítható, hogy MV2, MV6 és MV8 munkavállalók relatíve kevésbé értékelik a lehetőséget, ugyanakkor MV1, MV4 és MV5 munkavállalók relatíve jobban értékelik azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

A kapott eredmények használhatóak a több szempont alapján is váratlan, az adott szempontrendszeren belül nem magyarázható értéket adó esetek azonosítására. Ezek további vizsgálata újabb szempontok bevonásának szükségességére világíthat rá, illetve nehezen mérhető tényezők jelenlétére a háttérben (például személyiség hatása, egyéni attitűdök), melyek éppen ilyen összehasonlításban válnak kimutathatóvá.

A várt értékek és a válaszokból nyert értékek hasonlóságelemzésbeni összevetésével megállapíthatjuk, hogy például MV3, bár az eredeti egyszerűsítő gondolkodás szerint az erős középmezőnyben végzett, alulértékeli a távmunka lehetőségét, számára az nem jelent akkora értéket, mint a figyelembe vett tényezők alapján feltételezhetnénk, tehát a lehetőség felajánlása nem, vagy csak feltételesen ajánlott.
Ugyanakkor MV5 és MV1 munkavállalók a vizsgált tényezőkből becsülhető mértéken felül értékelik a lehetőséget, így esetükben a lehetőség felajánlása ajánlott.
Bár MV5 esetében az eredeti gondolkodás is magas értéket várna, a hasonlóságelemzés bebizonyította, hogy valóban értékelné a lehetőséget, így annak biztosítása valódi megtérülést eredményez.
MV1 számára a távmunka lehetősége nem jelentene valódi értéket a néhány legjelentősebbnek tekintett és ezért figyelembe vett tényezőre kapott pontszám alapján. A hasonlóságelemzés ugyanakkor rámutat arra, MV1 a várt mértéken felül értékeli a lehetőséget, így annak munkaerő-megtartó értéke az eredeti megoldás szerinti eredmény ellenére várhatóan magas.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett hasznot sikerül realizálni, hiszen bizonyítást nyert a távmunka lehetőségének mint kompenzációs tényezőnek az értékelhetősége és a vizsgált tényezőktől való függése, következésképp célirányos és átgondolt, a közvetlen költségcsökkentésen felüli haszon realizálását eredményező felhasználásának lehetősége.

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:TAVMUNKA

2011-01-28T21:43:38Z

ABOTH:

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/ba.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A távmunkában való alkalmazás kompenzációs értékének becslése

=A feladat előtörténete=

A távmunkában való foglalkoztatás - amennyiben a munkakör sajátosságai lehetővé teszik - értelemszerű megtakarítási lehetőséget biztosít a munkaadó számára a megtérítendő bejárási költség, illetve a fenntartani szükséges irodai munkaállomások tekintetében.
Ezen megtakarítások viszonylag könnyen számíthatóak.
Könnyen megeshet, a munkaadó elégedett is az így elért megtakarításokkal, és egy megfelelő program meghirdetése formájában, általában ajánlja fel a lehetőséget munkavállalóinak, akik közül aztán az él a lehetőséggel, akinek kedve tartja.

Ugyanakkor további költségmegtakarításhoz vezethet a távmunka lehetőségének biztosítása áttételesen, kompenzációs értéke folytán. Joggal feltételezhetjük ugyanis, hogy a távmunka lehetősége értéket képvisel a munkavállaló szemében, adott esetben akár számszerűsíthető értéket: feltételezzük, hogy adott választási helyzetben egyes munkavállalók magasabb bér elérésének lehetősége mellett sem választanák a telephelyen való munkavégzést a távmunka ellenében.

Elejét veendő bármilyen cinikus feltevésnek, hangsúlyoznánk, hogy a távmunka kompenzációs értékének meghatározására tett kísérlet nem feltétlenül a bérköltségek egyéb költségek mérséklése melletti csökkentésének lehetőségét vizsgálja. Ellenben hasznos lehet tudatában lenni, mekkora versenyelőnyt jelent adott munkavállalóért való versengés esetén a távmunka lehetősége - akár a mi cégünk tudja ajánlani, akár a konkurencia. Továbbá, mivel a távmunka - a munkafeladatok jellegétől és a munkateljesítmény ellenőrizhetőségétől függően - kockázatot is hordozhat magában, mérlegelendő, mely munkavállalóknak ajánlunk fel ilyen lehetőséget. Ilyen mérlegelésnél fontos lehet annak megállapítása, várhatóan milyen kompenzációs és ezáltal munkaerő-megtartó tényezőként esik latba a távmunka lehetősége, azaz adott esetben egy megtartani kívánt munkavállaló megnövekedett lojalitása formájában mekkora megtérülést várhatunk a távmunkában való alkalmazás jelentette kockázat ellenében.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A hasonlóságelemzés mint lehetséges módszer ismerete nélkül hasonló szempontok figyelembevételével, ugyanakkor kényszerű egyszerűsítések mellett, néhány tényező, minden valószínűség szerint a munkahely és a lakóhely közötti távolság, a gyermekek és segítségre szoruló hozzátartozók számának kiragadásával tennék becslést, így a különböző szempontok összehasonlíthatóságát szem előtt tartva az említett három tényezőre adott pontok összege alapján a következő sorrendet állítanám fel: 1.: MV5 (7 pont); 2-3.: MV4 és MV7 (6 pont); 4-5-6.: MV3, MV6 és MV8 (5 pont); 7.: MV9 (4 pont); 8-9: MV1 és MV2 (3) sorrendet becsülném.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

A feladatban szereplő adatok fiktívek. A megoldás kidolgozásához tíz fiktív munkavállaló adatát használtam.
Itt kell megemlíteni a probléma vizsgálatának és az adatok gyűjtésének következő nehézségeit:

*Egyes, vélhetően meghatározó attribútumokról, előfordulhat, nem áll a döntéshozó rendelkezésére adat: ilyen a családi állapothoz kapcsolódó adatok gyűjtése, mely etikai gondokat vethet fel, illetve nem gyűjthetők például állásinterjú során. Jelen esetben ezek egy fiktív, anonim közvélemény-kutatásból származnak.
*A vizsgált függő változóra vonatkozó adatok gyűjtésénél figyelmet igényel a kutatás során a kérdésfeltevés módja: vélhetően más eredményt szülnének ugyanis a távmunkára való váltás esetén elfogadhatónak ítélt bércsökkentés mértékére és a távmunkáról a munkaadó telephelyén végzett munkára való váltás ellenében igényelt bérnövekedés mértékére vonatkozó kérdések.

==Objektumok (sorok)==
Az elemzéshez 9 objektumot határoztam meg. Az objektumok 9 munkavállalót jelentenek.

MV1; MV2; MV3; MV4; MV5; MV6; MV7; MV8; MV9

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

*Nem (F/N);
*Életkor (év);
*Kiskorú gyermekek száma (fő);
*Gondozott hozzátartozók száma (fő);
*Távolság (km);
*Képzettség (szint);
*Távmunkában való munkavégzés lehetőségének értéke a teljes munkajövedelem arányában (%)

Az attribútumokat minden esetben pontokká konvertáltuk az alapadatok fülön elhelyezett referenciatáblák segítségével. Az irány minden esetben 0, azaz minél nagyobb az X, annál nagyobb az Y, mivel magasabb pontszám joggal feltételezhetően a távmunka kompenzációs értékét erősíti, vagy az összefüggés iránya ismeretlen (például képzettség esetén).

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat megoldása modellt biztosíthat munkaerő-gazdálkodással foglalkozó szakembereknek távmunkaprogramok kialakításában illetve távmunkában való foglalkoztatást illető egyéni döntések meghozatalában.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Reményeim szerint a feladat megválaszolása segítséget nyújthat a távmunka lehetőségének kompenzációs elemként való pontos értékelésére, a teljes kompenzációs csomag értékének százalékában való kifejezésére.

Ilyen számszerű becslés képessége hasznos lehet:
*felvételi tárgyalások során: elkerülhető a távmunka lehetőségének felajánlása melletti feleslegesen nagy bérajánlat tétele;
*szűkös anyagi keretek mellett megtartani kívánt munkavállaló megtartásához: számszerűsíthető értéket képviselő elemmé konvertálhatjuk a távmunka lehetőségét. Így csökkenthető a munkaerő kiléptetésével, új munkaerő toborzásával, kiválasztásával, beléptetésével, betanításával járó költségek, továbbá a adott munkakör ideiglenes betöltetlenségéből adódó veszteség.

Tehát egy a munkaadó számára önmagában is megtakarítást jelentő foglalkoztatási forma ésszerű és célirányos alkalmazásával csökkenthetőek a fluktuáció által okozott károk és vonzóbbá tehető a vállalt a munkaerőpiacon.
Egy átlagos komplexitású és speciális ismeretek tekintetében átlagos kívánalmakat támasztó diplomás munkakör egyszeri betöltéséhez kapcsolódó toborzási-kiválasztási költség 50-300 ezer forint között mozog.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatot a My-x program segítségével, COCO online lap használatával oldottam meg.

1. lépés: Első lépésben tíz munkavállaló releváns adatait gyűjtöttem egy mátrixba, melynek sorai egy-egy munkavállalót, oszlopai egy-egy attribútumot jelenítenek meg, illetve utolsó oszlopban felmérésekből származó, a munkaadók által szolgáltatott adatokat adtam meg arra vonatkozóan, mennyire értékelik a távmunkát a kompenzációs csomagjuk értékének százalékában kifejezve.

2. lépés: Következő lépésként az adatokat az ugyanazon fülön kialakított referenciatáblák segítségével pontokká alakítottam. Amennyiben az eredeti adatok is számszerűek voltak, például munkahely és lakóhely közötti távolság kilométerben kifejezett értéke esetén, a pontozás megtartja az eredeti különbségek arányait, ugyanakkor a minimális és ezért irreleváns különbségeket (például MV6-hoz tartozó 23 km-es és MV9-hez tartozó 22 km-es értékek között) eltünteti, ami ezen független változó esetében reálisabb rangsorolást tesz lehetővé.

3. lépés: Az adatok ellenőrzése és rendezése után a pontokká kódolt adatokat tartalmazó mátrixhoz oszloponként irányt rendeltem (0), majd RANK függvény segítségével létrehoztam egy sorszám-mátrixot a függő változót érintetlenül hagyva.

4. lépés: Az így nyert adatokat végigfuttattam a My-x alkalmazáson, melynek eredményeként a csatolt fájl utolsó fülén található COCO mátrix.

5. lépés: A kapott eredmények értékelése.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat megoldásához figyelembe vett tényezők alapján összevethető a távmunkának az összes vizsgált személy adatából következtetett értéke az adott személy válasza szerinti értékkel.
Így megállapítható, hogy MV2, MV6 és MV8 munkavállalók relatíve kevésbé értékelik a lehetőséget, ugyanakkor MV1, MV4 és MV5 munkavállalók relatíve jobban értékelik azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

A kapott eredmények használhatóak a több szempont alapján is váratlan, az adott szempontrendszeren belül nem magyarázható értéket adó esetek azonosítására. Ezek további vizsgálata újabb szempontok bevonásának szükségességére világíthat rá, illetve nehezen mérhető tényezők jelenlétére a háttérben (például személyiség hatása, egyéni attitűdök), melyek éppen ilyen összehasonlításban válnak kimutathatóvá.
A várt értékek és a válaszokból nyert értékek hasonlóságelemzésbeni összevetésével megállapíthatjuk, hogy például MV3, bár az eredeti egyszerűsítő gondolkodás szerint az erős középmezőnyben végzett, alulértékeli a távmunka lehetőségét, számára az nem jelent akkora értéket, mint a figyelembe vett tényezők alapján feltételezhetnénk, tehát a lehetőség felajánlása nem, vagy csak feltételesen ajánlott.
Ugyanakkor MV5 és MV1 munkavállalók a vizsgált tényezőkből becsülhető mértéken felül értékelik a lehetőséget, így esetükben a lehetőség felajánlása ajánlott.
Bár MV5 esetében az eredeti gondolkodás is magas értéket várna, a hasonlóságelemzés bebizonyította, hogy valóban értékelné a lehetőséget, így annak biztosítása valódi megtérülést eredményez.
MV1 számára a távmunka lehetősége nem jelentene valódi értéket a néhány legjelentősebbnek tekintett és ezért figyelembe vett tényezőre kapott pontszám alapján. A hasonlóságelemzés ugyanakkor rámutat arra, MV1 a várt mértéken felül értékeli a lehetőséget, így annak munkaerő-megtartó értéke az eredeti megoldás szerinti eredmény ellenére várhatóan magas.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett hasznot sikerül realizálni, hiszen bizonyítást nyert a távmunka lehetőségének mint kompenzációs tényezőnek az értékelhetősége és a vizsgált tényezőktől való függése, következésképp célirányos és átgondolt, a közvetlen költségcsökkentésen felüli haszon realizálását eredményező felhasználásának lehetősége.

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

Hr:TAVMUNKA

2011-01-27T21:07:59Z

ABOTH: Eltávolította a lap teljes tartalmát

HR:TAVMUNKA

2011-01-27T20:59:25Z

ABOTH: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/ba.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A távmunkában való alkalmazás kompenzációs értékének becslése

=A feladat előtörténete=

A távmunkában való foglalkoztatás - amennyiben a munkakör sajátosságai lehetővé teszik - értelemszerű megtakarítási lehetőséget biztosít a munkaadó számára a megtérítendő bejárási költség, illetve a fenntartani szükséges irodai munkaállomások tekintetében.
Ezen megtakarítások viszonylag könnyen számíthatóak.
Könnyen megeshet, a munkaadó elégedett is az így elért megtakarításokkal, és egy megfelelő program meghirdetése formájában, általában ajánlja fel a lehetőséget munkavállalóinak, akik közül aztán az él a lehetőséggel, akinek kedve tartja.

Ugyanakkor további költségmegtakarításhoz vezethet a távmunka lehetőségének biztosítása áttételesen, kompenzációs értéke folytán. Joggal feltételezhetjük ugyanis, hogy a távmunka lehetősége értéket képvisel a munkavállaló szemében, adott esetben akár számszerűsíthető értéket: feltételezzük, hogy adott választási helyzetben egyes munkavállalók magasabb bér elérésének lehetősége mellett sem választanák a telephelyen való munkavégzést a távmunka ellenében.

Elejét veendő bármilyen cinikus feltevésnek, hangsúlyoznánk, hogy a távmunka kompenzációs értékének meghatározására tett kísérlet nem feltétlenül a bérköltségek egyéb költségek mérséklése melletti csökkentésének lehetőségét vizsgálja. Ellenben hasznos lehet tudatában lenni, mekkora versenyelőnyt jelent adott munkavállalóért való versengés esetén a távmunka lehetősége - akár a mi cégünk tudja ajánlani, akár a konkurencia. Továbbá, mivel a távmunka - a munkafeladatok jellegétől és a munkateljesítmény ellenőrizhetőségétől függően - kockázatot is hordozhat magában, mérlegelendő, mely munkavállalóknak ajánlunk fel ilyen lehetőséget. Ilyen mérlegelésnél fontos lehet annak megállapítása, várhatóan milyen kompenzációs és ezáltal munkaerő-megtartó tényezőként esik latba a távmunka lehetősége, azaz adott esetben egy megtartani kívánt munkavállaló megnövekedett lojalitása formájában mekkora megtérülést várhatunk a távmunkában való alkalmazás jelentette kockázat ellenében.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A hasonlóságelemzés mint lehetséges módszer ismerete nélkül hasonló szempontok - tudatos vagy kevésbé tudatos - figyelembevételével, ugyanakkor várhatóan megérzések alapján születne döntés. Valószínűsíthetnénk, hogy az egy háztartásban élő kiskorúak száma, az esetlegesen segítségre szoruló hozzátartozók, a munkahely és a lakóhely közötti távolság pozitívan befolyásolnák a távmunka lehetőségének megítélését, azaz annak egyéni értékét. Feltételezhetnénk továbbá, hogy a hagyományosan több szerepben is szociálisan kötött elfoglaltságokat napi rendszerességgel teljesítő nők nagyobb értéknek tekintenék ezt a lehetőséget, mint a hagyományos, "gyárszerű" munkahelyet szocializációjuk folytán normálisnak és ezáltal önbecsülésükhöz fontosnak érző férfiak.
Bár az irányok vélhetően jól becsülhetőek, az egyes tényezők súlyának megállapítása problematikus lehet. Ez a döntéshozáshoz rendelkezésre álló idő esetleges szűkösségével együtt egy-egy szempont kiragadására, illetve egyéb egyszerűsítésekre csábíthatná a döntéshozót.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

A feladatban szereplő adatok fiktívek. A megoldás kidolgozásához tíz fiktív munkavállaló adatát használtam.
Itt kell megemlíteni a probléma vizsgálatának és az adatok gyűjtésének következő nehézségeit:

*Egyes, vélhetően meghatározó attribútumokról, előfordulhat, nem áll a döntéshozó rendelkezésére adat: ilyen a családi állapothoz kapcsolódó adatok gyűjtése, mely etikai gondokat vethet fel, illetve nem gyűjthetők például állásinterjú során. Jelen esetben ezek egy fiktív, anonim közvélemény-kutatásból származnak.
*A vizsgált függő változóra vonatkozó adatok gyűjtésénél figyelmet igényel a kutatás során a kérdésfeltevés módja: vélhetően más eredményt szülnének ugyanis a távmunkára való váltás esetén elfogadhatónak ítélt bércsökkentés mértékére és a távmunkáról a munkaadó telephelyén végzett munkára való váltás ellenében igényelt bérnövekedés mértékére vonatkozó kérdések.

==Objektumok (sorok)==
Az elemzéshez 9 objektumot határoztam meg. Az objektumok 9 munkavállalót jelentenek.

MV1; MV2; MV3; MV4; MV5; MV6; MV7; MV8; MV9

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

*Nem (F/N);
*Életkor (év);
*Kiskorú gyermekek száma (fő);
*Gondozott hozzátartozók száma (fő);
*Távolság (km);
*Képzettség (szint);
*Távmunkában való munkavégzés lehetőségének értéke a teljes munkajövedelem arányában (%)

Az attribútumokat minden esetben pontokká konvertáltuk az alapadatok fülön elhelyezett referenciatáblák segítségével. Az irány minden esetben 0, azaz minél nagyobb az X, annál nagyobb az Y, mivel magasabb pontszám joggal feltételezhetően a távmunka kompenzációs értékét erősíti, vagy az összefüggés iránya ismeretlen (például képzettség esetén).

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat megoldása modellt biztosíthat munkaerő-gazdálkodással foglalkozó szakembereknek távmunkaprogramok kialakításában illetve távmunkában való foglalkoztatást illető egyéni döntések meghozatalában.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Reményeim szerint a feladat megválaszolása segítséget nyújthat a távmunka lehetőségének kompenzációs elemként való pontos értékelésére, a teljes kompenzációs csomag értékének százalékában való kifejezésére.

Ilyen számszerű becslés képessége hasznos lehet:
*felvételi tárgyalások során: elkerülhető a távmunka lehetőségének felajánlása melletti feleslegesen nagy bérajánlat tétele;
*szűkös anyagi keretek mellett megtartani kívánt munkavállaló megtartásához: számszerűsíthető értéket képviselő elemmé konvertálhatjuk a távmunka lehetőségét. Így csökkenthető a munkaerő kiléptetésével, új munkaerő toborzásával, kiválasztásával, beléptetésével, betanításával járó költségek, továbbá a adott munkakör ideiglenes betöltetlenségéből adódó veszteség.

Tehát egy a munkaadó számára önmagában is megtakarítást jelentő foglalkoztatási forma ésszerű és célirányos alkalmazásával csökkenthetőek a fluktuáció által okozott károk és vonzóbbá tehető a vállalt a munkaerőpiacon.
Egy átlagos komplexitású és speciális ismeretek tekintetében átlagos kívánalmakat támasztó diplomás munkakör egyszeri betöltéséhez kapcsolódó toborzási-kiválasztási költség 50-300 ezer forint között mozog.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatot a My-x program segítségével, COCO online lap használatával oldottam meg.

1. lépés: Első lépésben tíz munkavállaló releváns adatait gyűjtöttem egy mátrixba, melynek sorai egy-egy munkavállalót, oszlopai egy-egy attribútumot jelenítenek meg, illetve utolsó oszlopban felmérésekből származó, a munkaadók által szolgáltatott adatokat adtam meg arra vonatkozóan, mennyire értékelik a távmunkát a kompenzációs csomagjuk értékének százalékában kifejezve.

2. lépés: Következő lépésként az adatokat az ugyanazon fülön kialakított referenciatáblák segítségével pontokká alakítottam. Amennyiben az eredeti adatok is számszerűek voltak, például munkahely és lakóhely közötti távolság kilométerben kifejezett értéke esetén, a pontozás megtartja az eredeti különbségek arányait, ugyanakkor a minimális és ezért irreleváns különbségeket (például MV6-hoz tartozó 23 km-es és MV9-hez tartozó 22 km-es értékek között) eltünteti, ami ezen független változó esetében reálisabb rangsorolást tesz lehetővé.

3. lépés: Az adatok ellenőrzése és rendezése után a pontokká kódolt adatokat tartalmazó mátrixhoz oszloponként irányt rendeltem (0), majd RANK függvény segítségével létrehoztam egy sorszám-mátrixot a függő változót érintetlenül hagyva.

4. lépés: Az így nyert adatokat végigfuttattam a My-x alkalmazáson, melynek eredményeként a csatolt fájl utolsó fülén található COCO mátrix.

5. lépés: A kapott eredmények értékelése.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat megoldásához figyelembe vett tényezők alapján összevethető a távmunkának az összes vizsgált személy adatából következtetett értéke az adott személy válasza szerinti értékkel.
Így megállapítható, hogy MV2, MV6 és MV8 munkavállalók relatíve kevésbé értékelik a lehetőséget, ugyanakkor MV1, MV4 és MV5 munkavállalók relatíve jobban értékelik azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Véleményem szerint több - látszólag akár ellentmondó - következtetés vonható le a kapott eredményekből.

A kapott eredmények használhatóak a több szempont alapján is váratlan, az adott szempontrendszeren belül nem magyarázható értéket adó esetek azonosítására. Ezek további vizsgálata újabb szempontok bevonásának szükségességére világíthat rá, illetve ennek sikertelensége esetén feltételezhetjük nehezen mérhető tényezők meglétét a háttérben (például személyiség hatása, egyéni attitűdök), melyek éppen ilyen összehasonlításban válnak kimutathatóvá.
A várt értékek és a bevallott értékek különbségére helyezve a hangsúlyt megállapíthatjuk, hogy például MV2 alulértékeli a távmunka lehetőségét, számára az nem jelent akkora értéket, mint helyzete alapján feltételezhetnénk, tehát valamilyen nem vizsgált szempont okán további megfontolást igényel a lehetőség felajánlása.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett hasznot sikerül realizálni, hiszen bizonyítást nyert a távmunka lehetőségének mint kompenzációs tényezőnek az értékelhetősége és a vizsgált tényezőktől való függése, következésképp célirányos és átgondolt, a közvetlen költségcsökkentésen felüli haszon realizálását eredményező felhasználásának lehetősége.

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:TAVMUNKA

2011-01-27T20:47:25Z

ABOTH: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/ba.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A távmunkában való alkalmazás kompenzációs értékének becslése

=A feladat előtörténete=

A távmunkában való foglalkoztatás - amennyiben a munkakör sajátosságai lehetővé teszik - értelemszerű megtakarítási lehetőséget biztosít a munkaadó számára a megtérítendő bejárási költség, illetve a fenntartani szükséges irodai munkaállomások tekintetében.
Ezen megtakarítások viszonylag könnyen számíthatóak.
Könnyen megeshet, a munkaadó elégedett is az így elért megtakarításokkal, és egy megfelelő program meghirdetése formájában, általában ajánlja fel a lehetőséget munkavállalóinak, akik közül aztán az él a lehetőséggel, akinek kedve tartja.

Ugyanakkor további költségmegtakarításhoz vezethet a távmunka lehetőségének biztosítása áttételesen, kompenzációs értéke folytán. Joggal feltételezhetjük ugyanis, hogy a távmunka lehetősége értéket képvisel a munkavállaló szemében, adott esetben akár számszerűsíthető értéket: feltételezzük, hogy adott választási helyzetben egyes munkavállalók magasabb bér elérésének lehetősége mellett sem választanák a telephelyen való munkavégzést a távmunka ellenében.

Elejét veendő bármilyen cinikus feltevésnek, hangsúlyoznánk, hogy a távmunka kompenzációs értékének meghatározására tett kísérlet nem feltétlenül a bérköltségek egyéb költségek mérséklése melletti csökkentésének lehetőségét vizsgálja. Ellenben hasznos lehet tudatában lenni, mekkora versenyelőnyt jelent adott munkavállalóért való versengés esetén a távmunka lehetősége - akár a mi cégünk tudja ajánlani, akár a konkurencia. Továbbá, mivel a távmunka - a munkafeladatok jellegétől és a munkateljesítmény ellenőrizhetőségétől függően - kockázatot is hordozhat magában, mérlegelendő, mely munkavállalóknak ajánlunk fel ilyen lehetőséget. Ilyen mérlegelésnél fontos lehet annak megállapítása, várhatóan milyen kompenzációs és ezáltal munkaerő-megtartó tényezőként esik latba a távmunka lehetősége, azaz adott esetben egy megtartani kívánt munkavállaló megnövekedett lojalitása formájában mekkora megtérülést várhatunk a távmunkában való alkalmazás jelentette kockázat ellenében.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A hasonlóságelemzés mint lehetséges módszer ismerete nélkül hasonló szempontok - tudatos vagy kevésbé tudatos - figyelembevételével, ugyanakkor várhatóan megérzések alapján születne döntés. Valószínűsíthetnénk, hogy az egy háztartásban élő kiskorúak száma, az esetlegesen segítségre szoruló hozzátartozók, a munkahely és a lakóhely közötti távolság pozitívan befolyásolnák a távmunka lehetőségének megítélését, azaz annak egyéni értékét. Feltételezhetnénk továbbá, hogy a hagyományosan több szerepben is szociálisan kötött elfoglaltságokat napi rendszerességgel teljesítő nők nagyobb értéknek tekintenék ezt a lehetőséget, mint a hagyományos, "gyárszerű" munkahelyet szocializációjuk folytán normálisnak és ezáltal önbecsülésükhöz fontosnak érző férfiak.
Bár az irányok vélhetően jól becsülhetőek, az egyes tényezők súlyának megállapítása problematikus lehet. Ez a döntéshozáshoz rendelkezésre álló idő esetleges szűkösségével együtt egy-egy szempont kiragadására, illetve egyéb egyszerűsítésekre csábíthatná a döntéshozót.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

A feladatban szereplő adatok fiktívek. A megoldás kidolgozásához tíz fiktív munkavállaló adatát használtam.
Itt kell megemlíteni a probléma vizsgálatának és az adatok gyűjtésének következő nehézségeit:

*Egyes, vélhetően meghatározó attribútumokról, előfordulhat, nem áll a döntéshozó rendelkezésére adat: ilyen a családi állapothoz kapcsolódó adatok gyűjtése, mely etikai gondokat vethet fel, illetve nem gyűjthetők például állásinterjú során. Jelen esetben ezek egy fiktív, anonim közvélemény-kutatásból származnak.
*A vizsgált függő változóra vonatkozó adatok gyűjtésénél figyelmet igényel a kutatás során a kérdésfeltevés módja: vélhetően más eredményt szülnének ugyanis a távmunkára való váltás esetén elfogadhatónak ítélt bércsökkentés mértékére és a távmunkáról a munkaadó telephelyén végzett munkára való váltás ellenében igényelt bérnövekedés mértékére vonatkozó kérdések.

==Objektumok (sorok)==
Az elemzéshez 9 objektumot határoztam meg. Az objektumok 9 munkavállalót jelentenek.

MV1; MV2; MV3; MV4; MV5; MV6; MV7; MV8; MV9

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

*Nem (F/N);
*Életkor (év);
*Kiskorú gyermekek száma (fő);
*Gondozott hozzátartozók száma (fő);
*Távolság (km);
*Képzettség (szint);
*Távmunkában való munkavégzés lehetőségének értéke a teljes munkajövedelem arányában (%)

Az attribútumokat minden esetben pontokká konvertáltuk az alapadatok fülön elhelyezett referenciatáblák segítségével. Az irány minden esetben 0, azaz minél nagyobb az X, annál nagyobb az Y, mivel magasabb pontszám joggal feltételezhetően a távmunka kompenzációs értékét erősíti, vagy az összefüggés iránya ismeretlen (például képzettség esetén).

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat megoldása modellt biztosíthat munkaerő-gazdálkodással foglalkozó szakembereknek távmunkaprogramok kialakításában illetve távmunkában való foglalkoztatást illető egyéni döntések meghozatalában.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Reményeim szerint a feladat megválaszolása segítséget nyújthat a távmunka lehetőségének kompenzációs elemként való pontos értékelésére, a teljes kompenzációs csomag értékének százalékában való kifejezésére.

Ilyen számszerű becslés képessége hasznos lehet:
*felvételi tárgyalások során: elkerülhető a távmunka lehetőségének felajánlása melletti feleslegesen nagy bérajánlat tétele;
*szűkös anyagi keretek mellett megtartani kívánt munkavállaló megtartásához: számszerűsíthető értéket képviselő elemmé konvertálhatjuk a távmunka lehetőségét. Így csökkenthető a munkaerő kiléptetésével, új munkaerő toborzásával, kiválasztásával, beléptetésével, betanításával járó költségek, továbbá a adott munkakör ideiglenes betöltetlenségéből adódó veszteség.

Tehát egy a munkaadó számára önmagában is megtakarítást jelentő foglalkoztatási forma ésszerű és célirányos alkalmazásával csökkenthetőek a fluktuáció által okozott károk és vonzóbbá tehető a vállalt a munkaerőpiacon.
Egy átlagos komplexitású és speciális ismeretek tekintetében átlagos kívánalmakat támasztó diplomás munkakör egyszeri betöltéséhez kapcsolódó toborzási-kiválasztási költség 50-300 ezer forint között mozog.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatot a My-x program segítségével, COCO online lap használatával oldottam meg.

1. lépés: Első lépésben tíz munkavállaló releváns adatait gyűjtöttem egy mátrixba, melynek sorai egy-egy munkavállalót, oszlopai egy-egy attribútumot jelenítenek meg, illetve utolsó oszlopban felmérésekből származó, a munkaadók által szolgáltatott adatokat adtam meg arra vonatkozóan, mennyire értékelik a távmunkát a kompenzációs csomagjuk értékének százalékában kifejezve.

2. lépés: Következő lépésként az adatokat az ugyanazon fülön kialakított referenciatáblák segítségével pontokká alakítottam. Amennyiben az eredeti adatok is számszerűek voltak, például munkahely és lakóhely közötti távolság kilométerben kifejezett értéke esetén, a pontozás megtartja az eredeti különbségek arányait, ugyanakkor a minimális és ezért irreleváns különbségeket (például MV6-hoz tartozó 23 km-es és MV9-hez tartozó 22 km-es értékek között) eltünteti, ami ezen független változó esetében reálisabb rangsorolást tesz lehetővé.

3. lépés: Az adatok ellenőrzése és rendezése után a pontokká kódolt adatokat tartalmazó mátrixhoz oszloponként irányt rendeltem (0), majd RANK függvény segítségével létrehoztam egy sorszám-mátrixot a függő változót érintetlenül hagyva.

4. lépés: Az így nyert adatokat végigfuttattam a My-x alkalmazáson, melynek eredményeként a csatolt fájl utolsó fülén található COCO mátrix.

5. lépés: A kapott eredmények értékelése.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat megoldásához figyelembe vett tényezők alapján összevethető a távmunkának az összes vizsgált személy adatából következtetett értéke az adott személy válasza szerinti értékkel.
Így megállapítható, hogy MV2, MV6 és MV8 munkavállalók relatíve kevésbé értékelik a lehetőséget, ugyanakkor MV1, MV4 és MV5 munkavállalók relatíve jobban értékelik azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Véleményem szerint több - látszólag akár ellentmondó - következtetés vonható le a kapott eredményekből.

A kapott eredmények használhatóak a több szempont alapján is váratlan, az adott szempontrendszeren belül nem magyarázható értéket adó esetek azonosítására. Ezek további vizsgálata újabb szempontok bevonásának szükségességére világíthat rá, illetve ennek sikertelensége esetén feltételezhetjük nehezen mérhető tényezők meglétét a háttérben (például személyiség hatása, egyéni attitűdök), melyek éppen ilyen összehasonlításban válnak kimutathatóvá.
A várt értékek és a bevallott értékek különbségére helyezve a hangsúlyt megállapíthatjuk, hogy például MV2 alulértékeli a távmunka lehetőségét, számára az nem jelent akkora értéket, mint helyzete alapján feltételezhetnénk, tehát valamilyen nem vizsgált szempont okán további megfontolást igényel a lehetőség felajánlása.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett hasznot sikerül realizálni, hiszen lehetővé válik több szempont figyelembevételével vizsgálni a távmunka kompenzációs értékét, illetve megbecsülhetővé válik olyan alkalmazott tekintetében is az érték megbecsülése, aki azt illetően nem nyilatkozott.
Ugyanakkor az összefüggések pontos értelmezéséhez további vizsgálatokra lehet szükség.

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:TAVMUNKA

2011-01-27T20:38:20Z

ABOTH: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/ba.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A távmunkában való alkalmazás kompenzációs értékének becslése

=A feladat előtörténete=

A távmunkában való foglalkoztatás - amennyiben a munkakör sajátosságai lehetővé teszik - értelemszerű megtakarítási lehetőséget biztosít a munkaadó számára a megtérítendő bejárási költség, illetve a fenntartani szükséges irodai munkaállomások tekintetében.
Ezen megtakarítások viszonylag könnyen számíthatóak.
Könnyen megeshet, a munkaadó elégedett is az így elért megtakarításokkal, és egy megfelelő program meghirdetése formájában, általában ajánlja fel a lehetőséget munkavállalóinak, akik közül aztán az él a lehetőséggel, akinek kedve tartja.

Ugyanakkor további költségmegtakarításhoz vezethet a távmunka lehetőségének biztosítása áttételesen, kompenzációs értéke folytán. Joggal feltételezhetjük ugyanis, hogy a távmunka lehetősége értéket képvisel a munkavállaló szemében, adott esetben akár számszerűsíthető értéket: feltételezzük, hogy adott választási helyzetben egyes munkavállalók magasabb bér elérésének lehetősége mellett sem választanák a telephelyen való munkavégzést a távmunka ellenében.

Elejét veendő bármilyen cinikus feltevésnek, hangsúlyoznánk, hogy a távmunka kompenzációs értékének meghatározására tett kísérlet nem feltétlenül a bérköltségek egyéb költségek mérséklése melletti csökkentésének lehetőségét vizsgálja. Ellenben hasznos lehet tudatában lenni, mekkora versenyelőnyt jelent adott munkavállalóért való versengés esetén a távmunka lehetősége - akár a mi cégünk tudja ajánlani, akár a konkurencia. Továbbá, mivel a távmunka - a munkafeladatok jellegétől és a munkateljesítmény ellenőrizhetőségétől függően - kockázatot is hordozhat magában, mérlegelendő, mely munkavállalóknak ajánlunk fel ilyen lehetőséget. Ilyen mérlegelésnél fontos lehet annak megállapítása, várhatóan milyen kompenzációs és ezáltal munkaerő-megtartó tényezőként esik latba a távmunka lehetősége, azaz adott esetben egy megtartani kívánt munkavállaló megnövekedett lojalitása formájában mekkora megtérülést várhatunk a távmunkában való alkalmazás jelentette kockázat ellenében.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A hasonlóságelemzés mint lehetséges módszer ismerete nélkül hasonló szempontok - tudatos vagy kevésbé tudatos - figyelembevételével, ugyanakkor várhatóan megérzések alapján születne döntés. Valószínűsíthetnénk, hogy az egy háztartásban élő kiskorúak száma, az esetlegesen segítségre szoruló hozzátartozók, a munkahely és a lakóhely közötti távolság pozitívan befolyásolnák a távmunka lehetőségének megítélését, azaz annak egyéni értékét. Feltételezhetnénk továbbá, hogy a hagyományosan több szerepben is szociálisan kötött elfoglaltságokat napi rendszerességgel teljesítő nők nagyobb értéknek tekintenék ezt a lehetőséget, mint a hagyományos, "gyárszerű" munkahelyet szocializációjuk folytán normálisnak és ezáltal önbecsülésükhöz fontosnak érző férfiak.
Bár az irányok vélhetően jól becsülhetőek, az egyes tényezők súlyának megállapítása problematikus lehet. Ez a döntéshozáshoz rendelkezésre álló idő esetleges szűkösségével együtt egy-egy szempont kiragadására, illetve egyéb egyszerűsítésekre csábíthatná a döntéshozót.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

A feladatban szereplő adatok fiktívek. A megoldás kidolgozásához tíz fiktív munkavállaló adatát használtam.
Itt kell megemlíteni a probléma vizsgálatának és az adatok gyűjtésének következő nehézségeit:

*Egyes, vélhetően meghatározó attribútumokról, előfordulhat, nem áll a döntéshozó rendelkezésére adat: ilyen a családi állapothoz kapcsolódó adatok gyűjtése, mely etikai gondokat vethet fel, illetve nem gyűjthetők például állásinterjú során. Jelen esetben ezek egy fiktív, anonim közvélemény-kutatásból származnak.
*A vizsgált függő változóra vonatkozó adatok gyűjtésénél figyelmet igényel a kutatás során a kérdésfeltevés módja: vélhetően más eredményt szülnének ugyanis a távmunkára való váltás esetén elfogadhatónak ítélt bércsökkentés mértékére és a távmunkáról a munkaadó telephelyén végzett munkára való váltás ellenében igényelt bérnövekedés mértékére vonatkozó kérdések.

==Objektumok (sorok)==
Az elemzéshez 9 objektumot határoztam meg. Az objektumok 9 munkavállalót jelentenek.

MV1; MV2; MV3; MV4; MV5; MV6; MV7; MV8; MV9

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

*Nem (F/N);
*Életkor (év);
*Kiskorú gyermekek száma (fő);
*Gondozott hozzátartozók száma (fő);
*Távolság (km);
*Képzettség (szint);
*Távmunkában való munkavégzés lehetőségének értéke a teljes munkajövedelem arányában (%)

Az attribútumokat minden esetben pontokká konvertáltuk az alapadatok fülön elhelyezett referenciatáblák segítségével. Az irány minden esetben 0, azaz minél nagyobb az X, annál nagyobb az Y, mivel magasabb pontszám joggal feltételezhetően a távmunka kompenzációs értékét erősíti, vagy az összefüggés iránya ismeretlen (például képzettség esetén).

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat megoldása modellt biztosíthat munkaerő-gazdálkodással foglalkozó szakembereknek távmunkaprogramok kialakításában illetve távmunkában való foglalkoztatást illető egyéni döntések meghozatalában.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Reményeim szerint a feladat megválaszolása segítséget nyújthat a távmunka lehetőségének kompenzációs elemként való pontos értékelésére, a teljes kompenzációs csomag értékének százalékában való kifejezésére.

Ilyen számszerű becslés képessége hasznos lehet:
*felvételi tárgyalások során: elkerülhető a távmunka lehetőségének felajánlása melletti feleslegesen nagy bérajánlat tétele;
*szűkös anyagi keretek mellett megtartani kívánt munkavállaló megtartásához: számszerűsíthető értéket képviselő elemmé konvertálhatjuk a távmunka lehetőségét. Így csökkenthető a munkaerő kiléptetésével, új munkaerő toborzásával, kiválasztásával, beléptetésével, betanításával járó költségek, továbbá a adott munkakör ideiglenes betöltetlenségéből adódó veszteség.

Tehát egy a munkaadó számára önmagában is megtakarítást jelentő foglalkoztatási forma ésszerű és célirányos alkalmazásával csökkenthetőek a fluktuáció által okozott károk és vonzóbbá tehető a vállalt a munkaerőpiacon.
Egy átlagos komplexitású és speciális ismeretek tekintetében átlagos kívánalmakat támasztó diplomás munkakör egyszeri betöltéséhez kapcsolódó toborzási-kiválasztási költség 50-300 ezer forint között mozog.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatot a My-x program segítségével, COCO online lap használatával oldottam meg.

1. lépés: Első lépésben tíz munkavállaló releváns adatait gyűjtöttem egy mátrixba, melynek sorai egy-egy munkavállalót, oszlopai egy-egy attribútumot jelenítenek meg, illetve utolsó oszlopban felmérésekből származó, a munkaadók által szolgáltatott adatokat adtam meg arra vonatkozóan, mennyire értékelik a távmunkát a kompenzációs csomagjuk értékének százalékában kifejezve.

2. lépés: Következő lépésként az adatokat az ugyanazon fülön kialakított referenciatáblák segítségével pontokká alakítottam. Amennyiben az eredeti adatok is számszerűek voltak, például munkahely és lakóhely közötti távolság kilométerben kifejezett értéke esetén, a pontozás megtartja az eredeti különbségek arányait, ugyanakkor a minimális és ezért irreleváns különbségeket (például MV6-hoz tartozó 23 km-es és MV9-hez tartozó 22 km-es értékek között) eltünteti, ami ezen független változó esetében reálisabb rangsorolást tesz lehetővé.

3. lépés: Az adatok ellenőrzése és rendezése után a pontokká kódolt adatokat tartalmazó mátrixhoz oszloponként irányt rendeltem (0), majd RANK függvény segítségével létrehoztam egy sorszám-mátrixot a függő változót érintetlenül hagyva.

4. lépés: Az így nyert adatokat végigfuttattam a My-x alkalmazáson, melynek eredményeként a csatolt fájl utolsó fülén található COCO mátrix.

5. lépés: A kapott eredmények értékelése.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat megoldásához figyelembe vett tényezők alapján összevethető a távmunkának az összes vizsgált személy adatából következtetett értéke az adott személy válasza szerinti értékkel.
Így megállapítható, hogy MV2, MV6 és MV8 munkavállalók relatíve kevésbé értékelik a lehetőséget, ugyanakkor MV1, MV4 és MV5 munkavállalók relatíve jobban értékelik azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Véleményem szerint több - látszólag akár ellentmondó - következtetés vonható le a kapott eredményekből.

A kapott eredmények használhatóak a bevallott értékek korrigálására, illetve a több szempont alapján is váratlan, az adott szempontrendszeren belül nem magyarázható értéket adó esetek azonosítására. Ezek további vizsgálata újabb szempontok bevonásának szükségességére világíthat rá, illetve ennek sikertelensége esetén feltételezhetünk nehezen mérhető tényezők meglétét a háttérben (például személyiség hatása, egyéni attitűdök), melyek éppen ilyen összehasonlításban válnak kimutathatóvá.

Azaz kétféleképpen is értelmezhetjük az adatokat:
- az összehasonlításban kapott értékeket figyelembe véve hozhatunk döntést, azaz a rendszer által korrigált adatok alapján, figyelmen kívül hagyva a megkérdezettek által bevallott értékeket, azaz mondhatjuk azt, hogy például MV8 számára a valódi érték 20%, még ha ő mást vallott is be - bármilyen okból (például mert nem ismeri fel annak értékét), vagy:
- éppen a várt értékek és a bevallott értékek különbségére helyezve a hangsúlyt megállapíthatjuk, hogy például MV8 alulértékeli a távmunka lehetőségét, számára az nem jelent akkora értéket, mint helyzete alapján feltételezhetnénk, tehát negatív attitűdjei okán nem ajánlott a lehetőség felajánlása.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett hasznot sikerül realizálni, hiszen lehetővé válik több szempont figyelembevételével vizsgálni a távmunka kompenzációs értékét, illetve megbecsülhetővé válik olyan alkalmazott tekintetében is az érték megbecsülése, aki azt illetően nem nyilatkozott.
Ugyanakkor az összefüggések pontos értelmezéséhez további vizsgálatokra lehet szükség.

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:TAVMUNKA

2011-01-27T20:24:09Z

ABOTH: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/ba.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A távmunkában való alkalmazás kompenzációs értékének becslése

=A feladat előtörténete=

A távmunkában való foglalkoztatás - amennyiben a munkakör sajátosságai lehetővé teszik - értelemszerű megtakarítási lehetőséget biztosít a munkaadó számára a megtérítendő bejárási költség, illetve a fenntartani szükséges irodai munkaállomások tekintetében.
Ezen megtakarítások viszonylag könnyen számíthatóak.
Könnyen megeshet, a munkaadó elégedett is az így elért megtakarításokkal, és egy megfelelő program meghirdetése formájában, általában ajánlja fel a lehetőséget munkavállalóinak, akik közül aztán az él a lehetőséggel, akinek kedve tartja.

Ugyanakkor további költségmegtakarításhoz vezethet a távmunka lehetőségének biztosítása áttételesen, kompenzációs értéke folytán. Joggal feltételezhetjük ugyanis, hogy a távmunka lehetősége értéket képvisel a munkavállaló szemében, adott esetben akár számszerűsíthető értéket: feltételezzük, hogy adott választási helyzetben egyes munkavállalók magasabb bér elérésének lehetősége mellett sem választanák a telephelyen való munkavégzést a távmunka ellenében.

Elejét veendő bármilyen cinikus feltevésnek, hangsúlyoznánk, hogy a távmunka kompenzációs értékének meghatározására tett kísérlet nem feltétlenül a bérköltségek egyéb költségek mérséklése melletti csökkentésének lehetőségét vizsgálja. Ellenben hasznos lehet tudatában lenni, mekkora versenyelőnyt jelent adott munkavállalóért való versengés esetén a távmunka lehetősége - akár a mi cégünk tudja ajánlani, akár a konkurencia. Továbbá, mivel a távmunka - a munkafeladatok jellegétől és a munkateljesítmény ellenőrizhetőségétől függően - kockázatot is hordozhat magában, mérlegelendő, mely munkavállalóknak ajánlunk fel ilyen lehetőséget. Ilyen mérlegelésnél fontos lehet annak megállapítása, várhatóan milyen kompenzációs és ezáltal munkaerő-megtartó tényezőként esik latba a távmunka lehetősége, azaz adott esetben egy megtartani kívánt munkavállaló megnövekedett lojalitása formájában mekkora megtérülést várhatunk a távmunkában való alkalmazás jelentette kockázat ellenében.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A hasonlóságelemzés mint lehetséges módszer ismerete nélkül hasonló szempontok - tudatos vagy kevésbé tudatos - figyelembevételével, ugyanakkor várhatóan megérzések alapján születne döntés. Valószínűsíthetnénk, hogy az egy háztartásban élő kiskorúak száma, az esetlegesen segítségre szoruló hozzátartozók, a munkahely és a lakóhely közötti távolság pozitívan befolyásolnák a távmunka lehetőségének megítélését, azaz annak egyéni értékét. Feltételezhetnénk továbbá, hogy a hagyományosan több szerepben is szociálisan kötött elfoglaltságokat napi rendszerességgel teljesítő nők nagyobb értéknek tekintenék ezt a lehetőséget, mint a hagyományos, "gyárszerű" munkahelyet szocializációjuk folytán normálisnak és ezáltal önbecsülésükhöz fontosnak érző férfiak.
Bár az irányok vélhetően jól becsülhetőek, az egyes tényezők súlyának megállapítása problematikus lehet. Ez a döntéshozáshoz rendelkezésre álló idő esetleges szűkösségével együtt egy-egy szempont kiragadására, illetve egyéb egyszerűsítésekre csábíthatná a döntéshozót.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

A feladatban szereplő adatok fiktívek. A megoldás kidolgozásához tíz fiktív munkavállaló adatát használtam.
Itt kell megemlíteni a probléma vizsgálatának és az adatok gyűjtésének következő nehézségeit:

*Egyes, vélhetően meghatározó attribútumokról, előfordulhat, nem áll a döntéshozó rendelkezésére adat: ilyen a családi állapothoz kapcsolódó adatok gyűjtése, mely etikai gondokat vethet fel, illetve nem gyűjthetők például állásinterjú során. Jelen esetben ezek egy fiktív, anonim közvélemény-kutatásból származnak.
*A vizsgált függő változóra vonatkozó adatok gyűjtésénél figyelmet igényel a kutatás során a kérdésfeltevés módja: vélhetően más eredményt szülnének ugyanis a távmunkára való váltás esetén elfogadhatónak ítélt bércsökkentés mértékére és a távmunkáról a munkaadó telephelyén végzett munkára való váltás ellenében igényelt bérnövekedés mértékére vonatkozó kérdések.

==Objektumok (sorok)==
Az elemzéshez 9 objektumot határoztam meg. Az objektumok 9 munkavállalót jelentenek.

MV1; MV2; MV3; MV4; MV5; MV6; MV7; MV8; MV9

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

*Nem (F/N);
*Életkor (év);
*Kiskorú gyermekek száma (fő);
*Gondozott hozzátartozók száma (fő);
*Távolság (km);
*Képzettség (szint);
*Távmunkában való munkavégzés lehetőségének értéke a teljes munkajövedelem arányában (%)

Az attribútumokat minden esetben pontokká konvertáltuk az alapadatok fülön elhelyezett referenciatáblák segítségével. Az irány minden esetben 0, azaz minél nagyobb az X, annál nagyobb az Y, mivel magasabb pontszám joggal feltételezhetően a távmunka kompenzációs értékét erősíti, vagy az összefüggés iránya ismeretlen (például képzettség esetén).

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat megoldása modellt biztosíthat munkaerő-gazdálkodással foglalkozó szakembereknek távmunkaprogramok kialakításában illetve távmunkában való foglalkoztatást illető egyéni döntések meghozatalában.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Reményeim szerint a feladat megválaszolása segítséget nyújthat a távmunka lehetőségének kompenzációs elemként való pontos értékelésére, a teljes kompenzációs csomag értékének százalékában való kifejezésére.

Ilyen számszerű becslés képessége hasznos lehet:
*felvételi tárgyalások során: elkerülhető a távmunka lehetőségének felajánlása melletti feleslegesen nagy bérajánlat tétele;
*szűkös anyagi keretek mellett megtartani kívánt munkavállaló megtartásához: számszerűsíthető értéket képviselő elemmé konvertálhatjuk a távmunka lehetőségét. Így csökkenthető a munkaerő kiléptetésével, új munkaerő toborzásával, kiválasztásával, beléptetésével, betanításával járó költségek, továbbá a adott munkakör ideiglenes betöltetlenségéből adódó veszteség.

Tehát egy a munkaadó számára önmagában is megtakarítást jelentő foglalkoztatási forma ésszerű és célirányos alkalmazásával csökkenthetőek a fluktuáció által okozott károk és vonzóbbá tehető a vállalt a munkaerőpiacon.
Egy átlagos komplexitású és speciális ismeretek tekintetében átlagos kívánalmakat támasztó diplomás munkakör egyszeri betöltéséhez kapcsolódó toborzási-kiválasztási költség 50-300 ezer forint között mozog.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatot a My-x program segítségével, COCO online lap használatával oldottam meg.

1. lépés: Első lépésben tíz munkavállaló releváns adatait gyűjtöttem egy mátrixba, melynek sorai egy-egy munkavállalót, oszlopai egy-egy attribútumot jelenítenek meg, illetve utolsó oszlopban felmérésekből származó, a munkaadók által szolgáltatott adatokat adtam meg arra vonatkozóan, mennyire értékelik a távmunkát a kompenzációs csomagjuk értékének százalékában kifejezve.

2. lépés: Következő lépésként az adatokat az ugyanazon fülön kialakított referenciatáblák segítségével pontokká alakítottam. Amennyiben az eredeti adatok is számszerűek voltak, például munkahely és lakóhely közötti távolság kilométerben kifejezett értéke esetén, a pontozás megtartja az eredeti különbségek arányait, ugyanakkor a minimális és ezért irreleváns különbségeket (például MV6-hoz tartozó 23 km-es és MV9-hez tartozó 22 km-es értékek között) eltünteti, ami ezen független változó esetében reálisabb rangsorolást tesz lehetővé.

3. lépés: Az adatok ellenőrzése és rendezése után a pontokká kódolt adatokat tartalmazó mátrixhoz oszloponként irányt rendeltem (0), majd RANK függvény segítségével létrehoztam egy sorszám-mátrixot a függő változót érintetlenül hagyva.

4. lépés: Az így nyert adatokat végigfuttattam a My-x alkalmazáson, melynek eredményeként a csatolt fájl utolsó fülén található COCO mátrix.

5. lépés: A kapott eredmények értékelése.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat megoldásához figyelembe vett tényezők alapján összevethető a távmunkának az összes vizsgált személy adatából következtetett értéke az adott egyén ítélete szerinti értékkel.
Így megállapítható, hogy MV2, MV6 és MV8 munkavállalóknak alulértékelik a lehetőséget, ugyanakkor MV1, MV4 és MV5 munkavállalók relatíve túlértékelik azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Véleményem szerint több - látszólag akár ellentmondó - következtetés vonható le a kapott eredményekből.

A kapott eredmények használhatóak a bevallott értékek korrigálására, illetve a több szempont alapján is váratlan, az adott szempontrendszeren belül nem magyarázható értéket adó esetek azonosítására. Ezek további vizsgálata újabb szempontok bevonásának szükségességére világíthat rá, illetve ennek sikertelensége esetén feltételezhetünk nehezen mérhető tényezők meglétét a háttérben (például személyiség hatása, egyéni attitűdök), melyek éppen ilyen összehasonlításban válnak kimutathatóvá.

Azaz kétféleképpen is értelmezhetjük az adatokat:
- az összehasonlításban kapott értékeket figyelembe véve hozhatunk döntést, azaz a rendszer által korrigált adatok alapján, figyelmen kívül hagyva a megkérdezettek által bevallott értékeket, azaz mondhatjuk azt, hogy például MV8 számára a valódi érték 20%, még ha ő mást vallott is be - bármilyen okból (például mert nem ismeri fel annak értékét), vagy:
- éppen a várt értékek és a bevallott értékek különbségére helyezve a hangsúlyt megállapíthatjuk, hogy például MV8 alulértékeli a távmunka lehetőségét, számára az nem jelent akkora értéket, mint helyzete alapján feltételezhetnénk, tehát negatív attitűdjei okán nem ajánlott a lehetőség felajánlása.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett hasznot sikerül realizálni, hiszen lehetővé válik több szempont figyelembevételével vizsgálni a távmunka kompenzációs értékét, illetve megbecsülhetővé válik olyan alkalmazott tekintetében is az érték megbecsülése, aki azt illetően nem nyilatkozott.
Ugyanakkor az összefüggések pontos értelmezéséhez további vizsgálatokra lehet szükség.

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:TAVMUNKA

2011-01-27T20:22:34Z

ABOTH: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/ba.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A távmunkában való alkalmazás kompenzációs értékének becslése

=A feladat előtörténete=

A távmunkában való foglalkoztatás - amennyiben a munkakör sajátosságai lehetővé teszik - értelemszerű megtakarítási lehetőséget biztosít a munkaadó számára a megtérítendő bejárási költség, illetve a fenntartani szükséges irodai munkaállomások tekintetében.
Ezen megtakarítások viszonylag könnyen számíthatóak.
Könnyen megeshet, a munkaadó elégedett is az így elért megtakarításokkal, és egy megfelelő program meghirdetése formájában, általában ajánlja fel a lehetőséget munkavállalóinak, akik közül aztán az él a lehetőséggel, akinek kedve tartja.

Ugyanakkor további költségmegtakarításhoz vezethet a távmunka lehetőségének biztosítása áttételesen, kompenzációs értéke folytán. Joggal feltételezhetjük ugyanis, hogy a távmunka lehetősége értéket képvisel a munkavállaló szemében, adott esetben akár számszerűsíthető értéket: feltételezzük, hogy adott választási helyzetben egyes munkavállalók magasabb bér elérésének lehetősége mellett sem választanák a telephelyen való munkavégzést a távmunka ellenében.

Elejét veendő bármilyen cinikus feltevésnek, hangsúlyoznánk, hogy a távmunka kompenzációs értékének meghatározására tett kísérlet nem feltétlenül a bérköltségek egyéb költségek mérséklése melletti csökkentésének lehetőségét vizsgálja. Ellenben hasznos lehet tudatában lenni, mekkora versenyelőnyt jelent adott munkavállalóért való versengés esetén a távmunka lehetősége - akár a mi cégünk tudja ajánlani, akár a konkurencia. Továbbá, mivel a távmunka - a munkafeladatok jellegétől és a munkateljesítmény ellenőrizhetőségétől függően - kockázatot is hordozhat magában, mérlegelendő, mely munkavállalóknak ajánlunk fel ilyen lehetőséget. Ilyen mérlegelésnél fontos lehet annak megállapítása, várhatóan milyen kompenzációs és ezáltal munkaerő-megtartó tényezőként esik latba a távmunka lehetősége, azaz adott esetben egy megtartani kívánt munkavállaló megnövekedett lojalitása formájában mekkora megtérülést várhatunk a távmunkában való alkalmazás jelentette kockázat ellenében.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A hasonlóságelemzés mint lehetséges módszer ismerete nélkül hasonló szempontok - tudatos vagy kevésbé tudatos - figyelembevételével, ugyanakkor várhatóan megérzések alapján születne döntés. Valószínűsíthetnénk, hogy az egy háztartásban élő kiskorúak száma, az esetlegesen segítségre szoruló hozzátartozók, a munkahely és a lakóhely közötti távolság pozitívan befolyásolnák a távmunka lehetőségének megítélését, azaz annak egyéni értékét. Feltételezhetnénk továbbá, hogy a hagyományosan több szerepben is szociálisan kötött elfoglaltságokat napi rendszerességgel teljesítő nők nagyobb értéknek tekintenék ezt a lehetőséget, mint a hagyományos, "gyárszerű" munkahelyet szocializációjuk folytán normálisnak és ezáltal önbecsülésükhöz fontosnak érző férfiak.
Bár az irányok vélhetően jól becsülhetőek, az egyes tényezők súlyának megállapítása problematikus lehet. Ez a döntéshozáshoz rendelkezésre álló idő esetleges szűkösségével együtt egy-egy szempont kiragadására, illetve egyéb egyszerűsítésekre csábíthatná a döntéshozót.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

A feladatban szereplő adatok fiktívek. A megoldás kidolgozásához tíz fiktív munkavállaló adatát használtam.
Itt kell megemlíteni a probléma vizsgálatának és az adatok gyűjtésének következő nehézségeit:

*Egyes, vélhetően meghatározó attribútumokról, előfordulhat, nem áll a döntéshozó rendelkezésére adat: ilyen a családi állapothoz kapcsolódó adatok gyűjtése, mely etikai gondokat vethet fel, illetve nem gyűjthetők például állásinterjú során. Jelen esetben ezek egy fiktív, anonim közvélemény-kutatásból származnak.
*A vizsgált függő változóra vonatkozó adatok gyűjtésénél figyelmet igényel a kutatás során a kérdésfeltevés módja: vélhetően más eredményt szülnének ugyanis a távmunkára való váltás esetén elfogadhatónak ítélt bércsökkentés mértékére és a távmunkáról a munkaadó telephelyén végzett munkára való váltás ellenében igényelt bérnövekedés mértékére vonatkozó kérdések.

==Objektumok (sorok)==
Az elemzéshez 9 objektumot határoztam meg. Az objektumok 9 munkavállalót jelentenek.

MV1; MV2; MV3; MV4; MV5; MV6; MV7; MV8; MV9

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

*Nem (F/N);
*Életkor (év);
*Kiskorú gyermekek száma (fő);
*Gondozott hozzátartozók száma (fő);
*Távolság (km);
*Képzettség (szint);
*Távmunkában való munkavégzés lehetőségének értéke a teljes munkajövedelem arányában (%)

Az attribútumokat minden esetben pontokká konvertáltuk az alapadatok fülön elhelyezett referenciatáblák segítségével. Az irány minden esetben 0, azaz minél nagyobb az X, annál nagyobb az Y, mivel magasabb pontszám joggal feltételezhetően a távmunka kompenzációs értékét erősíti, vagy az összefüggés iránya ismeretlen (például képzettség esetén).

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat megoldása modellt biztosíthat munkaerő-gazdálkodással foglalkozó szakembereknek távmunkaprogramok kialakításában illetve távmunkában való foglalkoztatást illető egyéni döntések meghozatalában.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Reményeim szerint a feladat megválaszolása segítséget nyújthat a távmunka lehetőségének kompenzációs elemként való pontos értékelésére, a teljes kompenzációs csomag értékének százalékában való kifejezésére.

Ilyen számszerű becslés képessége hasznos lehet:
*felvételi tárgyalások során: elkerülhető a távmunka lehetőségének felajánlása melletti feleslegesen nagy bérajánlat tétele;
*szűkös anyagi keretek mellett megtartani kívánt munkavállaló megtartásához: számszerűsíthető értéket képviselő elemmé konvertálhatjuk a távmunka lehetőségét. Így csökkenthető a munkaerő kiléptetésével, új munkaerő toborzásával, kiválasztásával, beléptetésével, betanításával járó költségek, továbbá a adott munkakör ideiglenes betöltetlenségéből adódó veszteség, azaz egy a munkaadó számára önmagában is megtakarítást jelentő foglalkoztatási forma ésszerű és célirányos alkalmazásával csökkenthetőek a fluktuáció által okozott károk. Egy átlagos komplexitású és speciális ismeretek tekintetében átlagos kívánalmakat támasztó diplomás munkakör egyszeri betöltéséhez kapcsolódó toborzási-kiválasztási költség 50-300 ezer forint között mozog.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatot a My-x program segítségével, COCO online lap használatával oldottam meg.

1. lépés: Első lépésben tíz munkavállaló releváns adatait gyűjtöttem egy mátrixba, melynek sorai egy-egy munkavállalót, oszlopai egy-egy attribútumot jelenítenek meg, illetve utolsó oszlopban felmérésekből származó, a munkaadók által szolgáltatott adatokat adtam meg arra vonatkozóan, mennyire értékelik a távmunkát a kompenzációs csomagjuk értékének százalékában kifejezve.

2. lépés: Következő lépésként az adatokat az ugyanazon fülön kialakított referenciatáblák segítségével pontokká alakítottam. Amennyiben az eredeti adatok is számszerűek voltak, például munkahely és lakóhely közötti távolság kilométerben kifejezett értéke esetén, a pontozás megtartja az eredeti különbségek arányait, ugyanakkor a minimális és ezért irreleváns különbségeket (például MV6-hoz tartozó 23 km-es és MV9-hez tartozó 22 km-es értékek között) eltünteti, ami ezen független változó esetében reálisabb rangsorolást tesz lehetővé.

3. lépés: Az adatok ellenőrzése és rendezése után a pontokká kódolt adatokat tartalmazó mátrixhoz oszloponként irányt rendeltem (0), majd RANK függvény segítségével létrehoztam egy sorszám-mátrixot a függő változót érintetlenül hagyva.

4. lépés: Az így nyert adatokat végigfuttattam a My-x alkalmazáson, melynek eredményeként a csatolt fájl utolsó fülén található COCO mátrix.

5. lépés: A kapott eredmények értékelése.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat megoldásához figyelembe vett tényezők alapján összevethető a távmunkának az összes vizsgált személy adatából következtetett értéke az adott egyén ítélete szerinti értékkel.
Így megállapítható, hogy MV2, MV6 és MV8 munkavállalóknak alulértékelik a lehetőséget, ugyanakkor MV1, MV4 és MV5 munkavállalók relatíve túlértékelik azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Véleményem szerint több - látszólag akár ellentmondó - következtetés vonható le a kapott eredményekből.

A kapott eredmények használhatóak a bevallott értékek korrigálására, illetve a több szempont alapján is váratlan, az adott szempontrendszeren belül nem magyarázható értéket adó esetek azonosítására. Ezek további vizsgálata újabb szempontok bevonásának szükségességére világíthat rá, illetve ennek sikertelensége esetén feltételezhetünk nehezen mérhető tényezők meglétét a háttérben (például személyiség hatása, egyéni attitűdök), melyek éppen ilyen összehasonlításban válnak kimutathatóvá.

Azaz kétféleképpen is értelmezhetjük az adatokat:
- az összehasonlításban kapott értékeket figyelembe véve hozhatunk döntést, azaz a rendszer által korrigált adatok alapján, figyelmen kívül hagyva a megkérdezettek által bevallott értékeket, azaz mondhatjuk azt, hogy például MV8 számára a valódi érték 20%, még ha ő mást vallott is be - bármilyen okból (például mert nem ismeri fel annak értékét), vagy:
- éppen a várt értékek és a bevallott értékek különbségére helyezve a hangsúlyt megállapíthatjuk, hogy például MV8 alulértékeli a távmunka lehetőségét, számára az nem jelent akkora értéket, mint helyzete alapján feltételezhetnénk, tehát negatív attitűdjei okán nem ajánlott a lehetőség felajánlása.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett hasznot sikerül realizálni, hiszen lehetővé válik több szempont figyelembevételével vizsgálni a távmunka kompenzációs értékét, illetve megbecsülhetővé válik olyan alkalmazott tekintetében is az érték megbecsülése, aki azt illetően nem nyilatkozott.
Ugyanakkor az összefüggések pontos értelmezéséhez további vizsgálatokra lehet szükség.

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:TAVMUNKA

2011-01-27T20:19:44Z

ABOTH: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/ba.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A távmunkában való alkalmazás kompenzációs értékének becslése

=A feladat előtörténete=

A távmunkában való foglalkoztatás - amennyiben a munkakör sajátosságai lehetővé teszik - értelemszerű megtakarítási lehetőséget biztosít a munkaadó számára a megtérítendő bejárási költség, illetve a fenntartani szükséges irodai munkaállomások tekintetében.
Ezen megtakarítások viszonylag könnyen számíthatóak.
Könnyen megeshet, a munkaadó elégedett is az így elért megtakarításokkal, és egy megfelelő program meghirdetése formájában, általában ajánlja fel a lehetőséget munkavállalóinak, akik közül aztán az él a lehetőséggel, akinek kedve tartja.

Ugyanakkor további költségmegtakarításhoz vezethet a távmunka lehetőségének biztosítása áttételesen, kompenzációs értéke folytán. Joggal feltételezhetjük ugyanis, hogy a távmunka lehetősége értéket képvisel a munkavállaló szemében, adott esetben akár számszerűsíthető értéket: feltételezzük, hogy adott választási helyzetben egyes munkavállalók magasabb bér elérésének lehetősége mellett sem választanák a telephelyen való munkavégzést a távmunka ellenében.

Elejét veendő bármilyen cinikus feltevésnek, hangsúlyoznánk, hogy a távmunka kompenzációs értékének meghatározására tett kísérlet nem feltétlenül a bérköltségek egyéb költségek mérséklése melletti csökkentésének lehetőségét vizsgálja. Ellenben hasznos lehet tudatában lenni, mekkora versenyelőnyt jelent adott munkavállalóért való versengés esetén a távmunka lehetősége - akár a mi cégünk tudja ajánlani, akár a konkurencia. Továbbá, mivel a távmunka - a munkafeladatok jellegétől és a munkateljesítmény ellenőrizhetőségétől függően - kockázatot is hordozhat magában, mérlegelendő, mely munkavállalóknak ajánlunk fel ilyen lehetőséget. Ilyen mérlegelésnél fontos lehet annak megállapítása, várhatóan milyen kompenzációs és ezáltal munkaerő-megtartó tényezőként esik latba a távmunka lehetősége, azaz adott esetben egy megtartani kívánt munkavállaló megnövekedett lojalitása formájában mekkora megtérülést várhatunk a távmunkában való alkalmazás jelentette kockázat ellenében.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A hasonlóságelemzés mint lehetséges módszer ismerete nélkül hasonló szempontok - tudatos vagy kevésbé tudatos - figyelembevételével, ugyanakkor várhatóan megérzések alapján születne döntés. Valószínűsíthetnénk, hogy az egy háztartásban élő kiskorúak száma, az esetlegesen segítségre szoruló hozzátartozók, a munkahely és a lakóhely közötti távolság pozitívan befolyásolnák a távmunka lehetőségének megítélését, azaz annak egyéni értékét. Feltételezhetnénk továbbá, hogy a hagyományosan több szerepben is szociálisan kötött elfoglaltságokat napi rendszerességgel teljesítő nők nagyobb értéknek tekintenék ezt a lehetőséget, mint a hagyományos, "gyárszerű" munkahelyet szocializációjuk folytán normálisnak és ezáltal önbecsülésükhöz fontosnak érző férfiak.
Bár az irányok vélhetően jól becsülhetőek, az egyes tényezők súlyának megállapítása problematikus lehet. Ez a döntéshozáshoz rendelkezésre álló idő esetleges szűkösségével együtt egy-egy szempont kiragadására, illetve egyéb egyszerűsítésekre csábíthatná a döntéshozót.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

A feladatban szereplő adatok fiktívek. A megoldás kidolgozásához tíz fiktív munkavállaló adatát használtam.
Itt kell megemlíteni a probléma vizsgálatának és az adatok gyűjtésének következő nehézségeit:

*Egyes, vélhetően meghatározó attribútumokról, előfordulhat, nem áll a döntéshozó rendelkezésére adat: ilyen a családi állapothoz kapcsolódó adatok gyűjtése, mely etikai gondokat vethet fel, illetve nem gyűjthetők például állásinterjú során. Jelen esetben ezek egy fiktív, anonim közvélemény-kutatásból származnak.
*A vizsgált függő változóra vonatkozó adatok gyűjtésénél figyelmet igényel a kutatás során a kérdésfeltevés módja: vélhetően más eredményt szülnének ugyanis a távmunkára való váltás esetén elfogadhatónak ítélt bércsökkentés mértékére és a távmunkáról a munkaadó telephelyén végzett munkára való váltás ellenében igényelt bérnövekedés mértékére vonatkozó kérdések.

==Objektumok (sorok)==
Az elemzéshez 9 objektumot határoztam meg. Az objektumok 9 munkavállalót jelentenek.

MV1; MV2; MV3; MV4; MV5; MV6; MV7; MV8; MV9

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

*Nem (F/N);
*Életkor (év);
*Kiskorú gyermekek száma (fő);
*Gondozott hozzátartozók száma (fő);
*Távolság (km);
*Képzettség (szint);
*Távmunkában való munkavégzés lehetőségének értéke a teljes munkajövedelem arányában (%)

Az attribútumokat minden esetben pontokká konvertáltuk az alapadatok fülön elhelyezett referenciatáblák segítségével. Az irány minden esetben 0, azaz minél nagyobb az X, annál nagyobb az Y, mivel magasabb pontszám joggal feltételezhetően a távmunka kompenzációs értékét erősíti, vagy az összefüggés iránya ismeretlen (például képzettség esetén).

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat megoldása modellt biztosíthat munkaerő-gazdálkodással foglalkozó szakembereknek távmunkaprogramok kialakításában illetve távmunkában való foglalkoztatást illető egyéni döntések meghozatalában.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Reményeim szerint a feladat megválaszolása segítséget nyújthat a távmunka lehetőségének kompenzációs elemként való pontos értékelésére, a teljes kompenzációs csomag értékének százalékában való kifejezésére.

Ilyen számszerű becslés képessége hasznos lehet:
*felvételi tárgyalások során: elkerülhető a távmunka lehetőségének felajánlása melletti feleslegesen nagy bérajánlat tétele;
*szűkös anyagi keretek mellett megtartani kívánt munkavállaló megtartásához: számszerűsíthető értéket képviselő elemmé konvertálhatjuk a távmunka lehetőségét. Így csökkenthető a munkaerő kiléptetésével, új munkaerő toborzásával, kiválasztásával, beléptetésével, betanításával járó költségek, továbbá a adott munkakör ideiglenes betöltetlenségéből adódó veszteség, azaz egy a munkaadó számára önmagában is megtakarítást jelentő foglalkoztatási forma célirányos alkalmazásával csökkenthető a fluktuáció.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatot a My-x program segítségével, COCO online lap használatával oldottam meg.

1. lépés: Első lépésben tíz munkavállaló releváns adatait gyűjtöttem egy mátrixba, melynek sorai egy-egy munkavállalót, oszlopai egy-egy attribútumot jelenítenek meg, illetve utolsó oszlopban felmérésekből származó, a munkaadók által szolgáltatott adatokat adtam meg arra vonatkozóan, mennyire értékelik a távmunkát a kompenzációs csomagjuk értékének százalékában kifejezve.

2. lépés: Következő lépésként az adatokat az ugyanazon fülön kialakított referenciatáblák segítségével pontokká alakítottam. Amennyiben az eredeti adatok is számszerűek voltak, például munkahely és lakóhely közötti távolság kilométerben kifejezett értéke esetén, a pontozás megtartja az eredeti különbségek arányait, ugyanakkor a minimális és ezért irreleváns különbségeket (például MV6-hoz tartozó 23 km-es és MV9-hez tartozó 22 km-es értékek között) eltünteti, ami ezen független változó esetében reálisabb rangsorolást tesz lehetővé.

3. lépés: Az adatok ellenőrzése és rendezése után a pontokká kódolt adatokat tartalmazó mátrixhoz oszloponként irányt rendeltem (0), majd RANK függvény segítségével létrehoztam egy sorszám-mátrixot a függő változót érintetlenül hagyva.

4. lépés: Az így nyert adatokat végigfuttattam a My-x alkalmazáson, melynek eredményeként a csatolt fájl utolsó fülén található COCO mátrix.

5. lépés: A kapott eredmények értékelése.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat megoldásához figyelembe vett tényezők alapján összevethető a távmunkának az összes vizsgált személy adatából következtetett értéke az adott egyén ítélete szerinti értékkel.
Így megállapítható, hogy MV2, MV6 és MV8 munkavállalóknak alulértékelik a lehetőséget, ugyanakkor MV1, MV4 és MV5 munkavállalók relatíve túlértékelik azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Véleményem szerint több - látszólag akár ellentmondó - következtetés vonható le a kapott eredményekből.

A kapott eredmények használhatóak a bevallott értékek korrigálására, illetve a több szempont alapján is váratlan, az adott szempontrendszeren belül nem magyarázható értéket adó esetek azonosítására. Ezek további vizsgálata újabb szempontok bevonásának szükségességére világíthat rá, illetve ennek sikertelensége esetén feltételezhetünk nehezen mérhető tényezők meglétét a háttérben (például személyiség hatása, egyéni attitűdök), melyek éppen ilyen összehasonlításban válnak kimutathatóvá.

Azaz kétféleképpen is értelmezhetjük az adatokat:
- az összehasonlításban kapott értékeket figyelembe véve hozhatunk döntést, azaz a rendszer által korrigált adatok alapján, figyelmen kívül hagyva a megkérdezettek által bevallott értékeket, azaz mondhatjuk azt, hogy például MV8 számára a valódi érték 20%, még ha ő mást vallott is be - bármilyen okból (például mert nem ismeri fel annak értékét), vagy:
- éppen a várt értékek és a bevallott értékek különbségére helyezve a hangsúlyt megállapíthatjuk, hogy például MV8 alulértékeli a távmunka lehetőségét, számára az nem jelent akkora értéket, mint helyzete alapján feltételezhetnénk, tehát negatív attitűdjei okán nem ajánlott a lehetőség felajánlása.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett hasznot sikerül realizálni, hiszen lehetővé válik több szempont figyelembevételével vizsgálni a távmunka kompenzációs értékét, illetve megbecsülhetővé válik olyan alkalmazott tekintetében is az érték megbecsülése, aki azt illetően nem nyilatkozott.
Ugyanakkor az összefüggések pontos értelmezéséhez további vizsgálatokra lehet szükség.

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:TAVMUNKA

2011-01-27T20:14:43Z

ABOTH: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/ba.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A távmunkában való alkalmazás kompenzációs értékének becslése

=A feladat előtörténete=

A távmunkában való foglalkoztatás - amennyiben a munkakör sajátosságai lehetővé teszik - értelemszerű megtakarítási lehetőséget biztosít a munkaadó számára a megtérítendő bejárási költség, illetve a fenntartani szükséges irodai munkaállomások tekintetében.
Ezen megtakarítások viszonylag könnyen számíthatóak.
Könnyen megeshet, a munkaadó elégedett is az így elért megtakarításokkal, és egy megfelelő program meghirdetése formájában, általában ajánlja fel a lehetőséget munkavállalóinak, akik közül aztán az él a lehetőséggel, akinek kedve tartja.

Ugyanakkor további költségmegtakarításhoz vezethet a távmunka lehetőségének biztosítása áttételesen, kompenzációs értéke folytán. Joggal feltételezhetjük ugyanis, hogy a távmunka lehetősége értéket képvisel a munkavállaló szemében, adott esetben akár számszerűsíthető értéket: feltételezzük, hogy adott választási helyzetben egyes munkavállalók magasabb bér elérésének lehetősége mellett sem választanák a telephelyen való munkavégzést a távmunka ellenében.

Elejét veendő bármilyen cinikus feltevésnek, hangsúlyoznánk, hogy a távmunka kompenzációs értékének meghatározására tett kísérlet nem feltétlenül a bérköltségek egyéb költségek mérséklése melletti csökkentésének lehetőségét vizsgálja. Ellenben hasznos lehet tudatában lenni, mekkora versenyelőnyt jelent adott munkavállalóért való versengés esetén a távmunka lehetősége - akár a mi cégünk tudja ajánlani, akár a konkurencia. Továbbá, mivel a távmunka - a munkafeladatok jellegétől és a munkateljesítmény ellenőrizhetőségétől függően - kockázatot is hordozhat magában, mérlegelendő, mely munkavállalóknak ajánlunk fel ilyen lehetőséget. Ilyen mérlegelésnél fontos lehet annak megállapítása, várhatóan milyen kompenzációs és ezáltal munkaerő-megtartó tényezőként esik latba a távmunka lehetősége, azaz adott esetben egy megtartani kívánt munkavállaló megnövekedett lojalitása formájában mekkora megtérülést várhatunk a távmunkában való alkalmazás jelentette kockázat ellenében.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A hasonlóságelemzés mint lehetséges módszer ismerete nélkül hasonló szempontok - tudatos vagy kevésbé tudatos - figyelembevételével, ugyanakkor várhatóan megérzések alapján születne döntés. Valószínűsíthetnénk, hogy az egy háztartásban élő kiskorúak száma, az esetlegesen segítségre szoruló hozzátartozók, a munkahely és a lakóhely közötti távolság pozitívan befolyásolnák a távmunka lehetőségének megítélését, azaz annak egyéni értékét. Feltételezhetnénk továbbá, hogy a hagyományosan több szerepben is szociálisan kötött elfoglaltságokat napi rendszerességgel teljesítő nők nagyobb értéknek tekintenék ezt a lehetőséget, mint a hagyományos, "gyárszerű" munkahelyet szocializációjuk folytán normálisnak és ezáltal önbecsülésükhöz fontosnak érző férfiak.
Bár az irányok vélhetően jól becsülhetőek, az egyes tényezők súlyának megállapítása problematikus lehet. Ez a döntéshozáshoz rendelkezésre álló idő esetleges szűkösségével együtt egy-egy szempont kiragadására, illetve egyéb egyszerűsítésekre csábíthatná a döntéshozót.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

A feladatban szereplő adatok fiktívek. A megoldás kidolgozásához tíz fiktív munkavállaló adatát használtam.
Itt kell megemlíteni a probléma vizsgálatának és az adatok gyűjtésének következő nehézségeit:

*Egyes, vélhetően meghatározó attribútumokról, előfordulhat, nem áll a döntéshozó rendelkezésére adat: ilyen a családi állapothoz kapcsolódó adatok gyűjtése, mely etikai gondokat vethet fel, illetve nem gyűjthetők például állásinterjú során. Jelen esetben ezek egy fiktív, anonim közvélemény-kutatásból származnak.
*A vizsgált függő változóra vonatkozó adatok gyűjtésénél figyelmet igényel a kutatás során a kérdésfeltevés módja: vélhetően más eredményt szülnének ugyanis a távmunkára való váltás esetén elfogadhatónak ítélt bércsökkentés mértékére és a távmunkáról a munkaadó telephelyén végzett munkára való váltás ellenében igényelt bérnövekedés mértékére vonatkozó kérdések.

==Objektumok (sorok)==
Az elemzéshez 9 objektumot határoztam meg. Az objektumok 9 munkavállalót jelentenek.

MV1; MV2; MV3; MV4; MV5; MV6; MV7; MV8; MV9

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

*Nem (F/N);
*Életkor (év);
*Kiskorú gyermekek száma (fő);
*Gondozott hozzátartozók száma (fő);
*Távolság (km);
*Képzettség (szint);
*Távmunkában való munkavégzés lehetőségének értéke a teljes munkajövedelem arányában (%)

Az attribútumokat minden esetben pontokká konvertáltuk az alapadatok fülön elhelyezett referenciatáblák segítségével. Az irány minden esetben 0, azaz minél nagyobb az X, annál nagyobb az Y, mivel magasabb pontszám joggal feltételezhetően a távmunka kompenzációs értékét erősíti, vagy az összefüggés iránya ismeretlen (például képzettség esetén).

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat megoldása modellt biztosíthat munkaerő-gazdálkodással foglalkozó szakembereknek távmunkaprogramok kialakításában illetve távmunkában való foglalkoztatást illető egyéni döntések meghozatalában.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Reményeim szerint a feladat megválaszolása segítséget nyújthat a távmunka lehetőségének kompenzációs elemként való pontos értékelésére, a teljes kompenzációs csomag értékének százalékában való kifejezésére.

Ilyen számszerű becslés képessége hasznos lehet:
- felvételi tárgyalások során: elkerülhető a távmunka lehetőségének felajánlása melletti feleslegesen nagy bérajánlat tétele;
- szűkös anyagi keretek mellett megtartani kívánt munkavállaló megtartásához: számszerűsíthető értéket képviselő elemmé konvertálhatjuk a távmunka lehetőségét. Így csökkenthető a munkaerő kiléptetésével, új munkaerő toborzásával, kiválasztásával, beléptetésével, betanításával járó költségek, továbbá a adott munkakör ideiglenes betöltetlenségéből adódó veszteség.

Egy állás betöltéséhez kapcsolódó toborzási és kiválasztási költség százezer forintos nagyságrendű is lehet az adott munkakör által támasztott speciális igények függvényében.
Adott bérajánlat esetén a megtakarítás hosszú távú megtakarítást eredményez.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatot a My-x program segítségével, COCO online lap használatával oldottam meg.

1. lépés: Első lépésben tíz munkavállaló releváns adatait gyűjtöttem egy mátrixba, melynek sorai egy-egy munkavállalót, oszlopai egy-egy attribútumot jelenítenek meg, illetve utolsó oszlopban felmérésekből származó, a munkaadók által szolgáltatott adatokat adtam meg arra vonatkozóan, mennyire értékelik a távmunkát a kompenzációs csomagjuk értékének százalékában kifejezve.

2. lépés: Következő lépésként az adatokat az ugyanazon fülön kialakított referenciatáblák segítségével pontokká alakítottam. Amennyiben az eredeti adatok is számszerűek voltak, például munkahely és lakóhely közötti távolság kilométerben kifejezett értéke esetén, a pontozás megtartja az eredeti különbségek arányait, ugyanakkor a minimális és ezért irreleváns különbségeket (például MV6-hoz tartozó 23 km-es és MV9-hez tartozó 22 km-es értékek között) eltünteti, ami ezen független változó esetében reálisabb rangsorolást tesz lehetővé.

3. lépés: Az adatok ellenőrzése és rendezése után a pontokká kódolt adatokat tartalmazó mátrixhoz oszloponként irányt rendeltem (0), majd RANK függvény segítségével létrehoztam egy sorszám-mátrixot a függő változót érintetlenül hagyva.

4. lépés: Az így nyert adatokat végigfuttattam a My-x alkalmazáson, melynek eredményeként a csatolt fájl utolsó fülén található COCO mátrix.

5. lépés: A kapott eredmények értékelése.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat megoldásához figyelembe vett tényezők alapján összevethető a távmunkának az összes vizsgált személy adatából következtetett értéke az adott egyén ítélete szerinti értékkel.
Így megállapítható, hogy MV2, MV6 és MV8 munkavállalóknak alulértékelik a lehetőséget, ugyanakkor MV1, MV4 és MV5 munkavállalók relatíve túlértékelik azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Véleményem szerint több - látszólag akár ellentmondó - következtetés vonható le a kapott eredményekből.

A kapott eredmények használhatóak a bevallott értékek korrigálására, illetve a több szempont alapján is váratlan, az adott szempontrendszeren belül nem magyarázható értéket adó esetek azonosítására. Ezek további vizsgálata újabb szempontok bevonásának szükségességére világíthat rá, illetve ennek sikertelensége esetén feltételezhetünk nehezen mérhető tényezők meglétét a háttérben (például személyiség hatása, egyéni attitűdök), melyek éppen ilyen összehasonlításban válnak kimutathatóvá.

Azaz kétféleképpen is értelmezhetjük az adatokat:
- az összehasonlításban kapott értékeket figyelembe véve hozhatunk döntést, azaz a rendszer által korrigált adatok alapján, figyelmen kívül hagyva a megkérdezettek által bevallott értékeket, azaz mondhatjuk azt, hogy például MV8 számára a valódi érték 20%, még ha ő mást vallott is be - bármilyen okból (például mert nem ismeri fel annak értékét), vagy:
- éppen a várt értékek és a bevallott értékek különbségére helyezve a hangsúlyt megállapíthatjuk, hogy például MV8 alulértékeli a távmunka lehetőségét, számára az nem jelent akkora értéket, mint helyzete alapján feltételezhetnénk, tehát negatív attitűdjei okán nem ajánlott a lehetőség felajánlása.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett hasznot sikerül realizálni, hiszen lehetővé válik több szempont figyelembevételével vizsgálni a távmunka kompenzációs értékét, illetve megbecsülhetővé válik olyan alkalmazott tekintetében is az érték megbecsülése, aki azt illetően nem nyilatkozott.
Ugyanakkor az összefüggések pontos értelmezéséhez további vizsgálatokra lehet szükség.

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:TAVMUNKA

2011-01-27T20:02:12Z

ABOTH: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/ba.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A távmunkában való alkalmazás kompenzációs értékének becslése

=A feladat előtörténete=

A távmunkában való foglalkoztatás - amennyiben a munkakör sajátosságai lehetővé teszik - értelemszerű megtakarítási lehetőséget biztosít a munkaadó számára a megtérítendő bejárási költség, illetve a fenntartani szükséges irodai munkaállomások tekintetében.
Ezen megtakarítások viszonylag könnyen számíthatóak.
Könnyen megeshet, a munkaadó elégedett is az így elért megtakarításokkal, és egy megfelelő program meghirdetése formájában, általában ajánlja fel a lehetőséget munkavállalóinak, akik közül aztán az él a lehetőséggel, akinek kedve tartja.

Ugyanakkor további költségmegtakarításhoz vezethet a távmunka lehetőségének biztosítása áttételesen, kompenzációs értéke folytán. Joggal feltételezhetjük ugyanis, hogy a távmunka lehetősége értéket képvisel a munkavállaló szemében, adott esetben akár számszerűsíthető értéket: feltételezzük, hogy adott választási helyzetben egyes munkavállalók magasabb bér elérésének lehetősége mellett sem választanák a telephelyen való munkavégzést a távmunka ellenében.

Elejét veendő bármilyen cinikus feltevésnek, hangsúlyoznánk, hogy a távmunka kompenzációs értékének meghatározására tett kísérlet nem feltétlenül a bérköltségek egyéb költségek mérséklése melletti csökkentésének lehetőségét vizsgálja. Ellenben hasznos lehet tudatában lenni, mekkora versenyelőnyt jelent adott munkavállalóért való versengés esetén a távmunka lehetősége - akár a mi cégünk tudja ajánlani, akár a konkurencia. Továbbá, mivel a távmunka - a munkafeladatok jellegétől és a munkateljesítmény ellenőrizhetőségétől függően - kockázatot is hordozhat magában, mérlegelendő, mely munkavállalóknak ajánlunk fel ilyen lehetőséget. Ilyen mérlegelésnél fontos lehet annak megállapítása, várhatóan milyen kompenzációs és ezáltal munkaerő-megtartó tényezőként esik latba a távmunka lehetősége, azaz adott esetben egy megtartani kívánt munkavállaló megnövekedett lojalitása formájában mekkora megtérülést várhatunk a távmunkában való alkalmazás jelentette kockázat ellenében.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A hasonlóságelemzés mint lehetséges módszer ismerete nélkül hasonló szempontok - tudatos vagy kevésbé tudatos - figyelembevételével, ugyanakkor várhatóan megérzések alapján születne döntés. Valószínűsíthetnénk, hogy az egy háztartásban élő kiskorúak száma, az esetlegesen segítségre szoruló hozzátartozók, a munkahely és a lakóhely közötti távolság pozitívan befolyásolnák a távmunka lehetőségének megítélését, azaz annak egyéni értékét. Feltételezhetnénk továbbá, hogy a hagyományosan több szerepben is szociálisan kötött elfoglaltságokat napi rendszerességgel teljesítő nők nagyobb értéknek tekintenék ezt a lehetőséget, mint a hagyományos, "gyárszerű" munkahelyet szocializációjuk folytán normálisnak és ezáltal önbecsülésükhöz fontosnak érző férfiak.
Bár az irányok vélhetően jól becsülhetőek, az egyes tényezők súlyának megállapítása problematikus lehet. Ez a döntéshozáshoz rendelkezésre álló idő esetleges szűkösségével együtt egy-egy szempont kiragadására, illetve egyéb egyszerűsítésekre csábíthatná a döntéshozót.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

A feladatban szereplő adatok fiktívek. A megoldás kidolgozásához tíz fiktív munkavállaló adatát használtam.

==Objektumok (sorok)==
Az elemzéshez 9 objektumot határoztam meg. Az objektumok 9 munkavállalót jelentenek.

MV1; MV2; MV3; MV4; MV5; MV6; MV7; MV8; MV9

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

*Nem (F/N);
*Életkor (év);
*Kiskorú gyermekek száma (fő);
*Gondozott hozzátartozók száma (fő);
*Távolság (km);
*Képzettség (szint);

Az attribútumokat minden esetben pontokká konvertáltuk az alapadatok fülön elhelyezett referenciatáblák segítségével. Az irány minden esetben 0, azaz minél nagyobb az X, annál nagyobb az Y, mivel magasabb pontszám joggal feltételezhetően a távmunka kompenzációs értékét erősíti, vagy az összefüggés iránya ismeretlen (nem és képzettség esetén).

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat megoldása modellt biztosíthat munkaerő-gazdálkodással foglalkozó szakembereknek távmunkaprogramok kialakításában illetve távmunkában való foglalkoztatást illető egyéni döntések meghozatalában.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Reményeim szerint a feladat megválaszolása segítséget nyújthat a távmunka lehetőségének kompenzációs elemként való pontos értékelésére, a teljes kompenzációs csomag értékének százalékában való kifejezésére.

Ilyen számszerű becslés képessége hasznos lehet:
- felvételi tárgyalások során: elkerülhető a távmunka lehetőségének felajánlása melletti feleslegesen nagy bérajánlat tétele;
- szűkös anyagi keretek mellett megtartani kívánt munkavállaló megtartásához: számszerűsíthető értéket képviselő elemmé konvertálhatjuk a távmunka lehetőségét. Így csökkenthető a munkaerő kiléptetésével, új munkaerő toborzásával, kiválasztásával, beléptetésével, betanításával járó költségek, továbbá a adott munkakör ideiglenes betöltetlenségéből adódó veszteség.

Egy állás betöltéséhez kapcsolódó toborzási és kiválasztási költség százezer forintos nagyságrendű is lehet az adott munkakör által támasztott speciális igények függvényében.
Adott bérajánlat esetén a megtakarítás hosszú távú megtakarítást eredményez.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatot a My-x program segítségével, COCO online lap használatával oldottam meg.

1. lépés: Első lépésben tíz munkavállaló releváns adatait gyűjtöttem egy mátrixba, melynek sorai egy-egy munkavállalót, oszlopai egy-egy attribútumot jelenítenek meg, illetve utolsó oszlopban felmérésekből származó, a munkaadók által szolgáltatott adatokat adtam meg arra vonatkozóan, mennyire értékelik a távmunkát a kompenzációs csomagjuk értékének százalékában kifejezve.

2. lépés: Következő lépésként az adatokat az ugyanazon fülön kialakított referenciatáblák segítségével pontokká alakítottam. Amennyiben az eredeti adatok is számszerűek voltak, például munkahely és lakóhely közötti távolság kilométerben kifejezett értéke esetén, a pontozás megtartja az eredeti különbségek arányait, ugyanakkor a minimális és ezért irreleváns különbségeket (például MV6-hoz tartozó 23 km-es és MV9-hez tartozó 22 km-es értékek között) eltünteti, ami ezen független változó esetében reálisabb rangsorolást tesz lehetővé.

3. lépés: Az adatok ellenőrzése és rendezése után a pontokká kódolt adatokat tartalmazó mátrixhoz oszloponként irányt rendeltem (0), majd RANK függvény segítségével létrehoztam egy sorszám-mátrixot a függő változót érintetlenül hagyva.

4. lépés: Az így nyert adatokat végigfuttattam a My-x alkalmazáson, melynek eredményeként a csatolt fájl utolsó fülén található COCO mátrix.

5. lépés: A kapott eredmények értékelése.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat megoldásához figyelembe vett tényezők alapján összevethető a távmunkának az összes vizsgált személy adatából következtetett értéke az adott egyén ítélete szerinti értékkel.
Így megállapítható, hogy MV2, MV6 és MV8 munkavállalóknak alulértékelik a lehetőséget, ugyanakkor MV1, MV4 és MV5 munkavállalók relatíve túlértékelik azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Véleményem szerint több - látszólag akár ellentmondó - következtetés vonható le a kapott eredményekből.

A kapott eredmények használhatóak a bevallott értékek korrigálására, illetve a több szempont alapján is váratlan, az adott szempontrendszeren belül nem magyarázható értéket adó esetek azonosítására. Ezek további vizsgálata újabb szempontok bevonásának szükségességére világíthat rá, illetve ennek sikertelensége esetén feltételezhetünk nehezen mérhető tényezők meglétét a háttérben (például személyiség hatása, egyéni attitűdök), melyek éppen ilyen összehasonlításban válnak kimutathatóvá.

Azaz kétféleképpen is értelmezhetjük az adatokat:
- az összehasonlításban kapott értékeket figyelembe véve hozhatunk döntést, azaz a rendszer által korrigált adatok alapján, figyelmen kívül hagyva a megkérdezettek által bevallott értékeket, azaz mondhatjuk azt, hogy például MV8 számára a valódi érték 20%, még ha ő mást vallott is be - bármilyen okból (például mert nem ismeri fel annak értékét), vagy:
- éppen a várt értékek és a bevallott értékek különbségére helyezve a hangsúlyt megállapíthatjuk, hogy például MV8 alulértékeli a távmunka lehetőségét, számára az nem jelent akkora értéket, mint helyzete alapján feltételezhetnénk, tehát negatív attitűdjei okán nem ajánlott a lehetőség felajánlása.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett hasznot sikerül realizálni, hiszen lehetővé válik több szempont figyelembevételével vizsgálni a távmunka kompenzációs értékét, illetve megbecsülhetővé válik olyan alkalmazott tekintetében is az érték megbecsülése, aki azt illetően nem nyilatkozott.
Ugyanakkor az összefüggések pontos értelmezéséhez további vizsgálatokra lehet szükség.

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:TAVMUNKA

2011-01-27T20:00:46Z

ABOTH: /* A feladat előtörténete */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/ba.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A távmunkában való alkalmazás kompenzációs értékének becslése

=A feladat előtörténete=

A távmunkában való foglalkoztatás - amennyiben a munkakör sajátosságai lehetővé teszik - értelemszerű megtakarítási lehetőséget biztosít a munkaadó számára a megtérítendő bejárási költség, illetve a fenntartani szükséges irodai munkaállomások tekintetében.
Ezen megtakarítások viszonylag könnyen számíthatóak.
Könnyen megeshet, a munkaadó elégedett is az így elért megtakarításokkal, és egy megfelelő program meghirdetése formájában, általában ajánlja fel a lehetőséget munkavállalóinak, akik közül aztán az él a lehetőséggel, akinek kedve tartja.

Ugyanakkor további költségmegtakarításhoz vezethet a távmunka lehetőségének biztosítása áttételesen, kompenzációs értéke folytán. Joggal feltételezhetjük ugyanis, hogy a távmunka lehetősége értéket képvisel a munkavállaló szemében, adott esetben akár számszerűsíthető értéket: feltételezzük, hogy adott választási helyzetben egyes munkavállalók magasabb bér elérésének lehetősége mellett sem választanák a telephelyen való munkavégzést a távmunka ellenében.

Elejét veendő bármilyen cinikus feltevésnek, hangsúlyoznánk, hogy a távmunka kompenzációs értékének meghatározására tett kísérlet nem feltétlenül a bérköltségek egyéb költségek mérséklése melletti csökkentésének lehetőségét vizsgálja. Ellenben hasznos lehet tudatában lenni, mekkora versenyelőnyt jelent adott munkavállalóért való versengés esetén a távmunka lehetősége - akár a mi cégünk tudja ajánlani, akár a konkurencia. Továbbá, mivel a távmunka - a munkafeladatok jellegétől és a munkateljesítmény ellenőrizhetőségétől függően - kockázatot is hordozhat magában, mérlegelendő, mely munkavállalóknak ajánlunk fel ilyen lehetőséget. Ilyen mérlegelésnél fontos lehet annak megállapítása, várhatóan milyen kompenzációs és ezáltal munkaerő-megtartó tényezőként esik latba a távmunka lehetősége, azaz adott esetben egy megtartani kívánt munkavállaló megnövekedett lojalitása formájában mekkora megtérülést várhatunk a távmunkában való alkalmazás jelentette kockázat ellenében.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A hasonlóságelemzés mint lehetséges módszer ismerete nélkül hasonló szempontok - tudatos vagy kevésbé tudatos - figyelembevételével, ugyanakkor várhatóan megérzések alapján születne döntés. Valószínűsíthetnénk, hogy az egy háztartásban élő kiskorúak száma, az esetlegesen segítségre szoruló hozzátartozók, a munkahely és a lakóhely közötti távolság pozitívan befolyásolnák a távmunka lehetőségének megítélését, azaz annak egyéni értékét. Feltételezhetnénk továbbá, hogy a hagyományosan több szerepben is szociálisan kötött elfoglaltságokat napi rendszerességgel teljesítő nők nagyobb értéknek tekintenék ezt a lehetőséget, mint a hagyományos, "gyárszerű" munkahelyet szocializációjuk folytán normálisnak és ezáltal önbecsülésükhöz fontosnak érző férfiak.
Bár az irányok vélhetően jól becsülhetőek, az egyes tényezők súlyának megállapítása problematikus lehet. Ez a döntéshozáshoz rendelkezésre álló idő szűkösségével együtt egy-egy szempont kiragadására, illetve egyéb egyszerűsítésekre csábíthatná a döntéshozót.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

A feladatban szereplő adatok fiktívek. A megoldás kidolgozásához tíz fiktív munkavállaló adatát használtam.

==Objektumok (sorok)==
Az elemzéshez 9 objektumot határoztam meg. Az objektumok 9 munkavállalót jelentenek.

MV1; MV2; MV3; MV4; MV5; MV6; MV7; MV8; MV9

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

*Nem (F/N);
*Életkor (év);
*Kiskorú gyermekek száma (fő);
*Gondozott hozzátartozók száma (fő);
*Távolság (km);
*Képzettség (szint);

Az attribútumokat minden esetben pontokká konvertáltuk az alapadatok fülön elhelyezett referenciatáblák segítségével. Az irány minden esetben 0, azaz minél nagyobb az X, annál nagyobb az Y, mivel magasabb pontszám joggal feltételezhetően a távmunka kompenzációs értékét erősíti, vagy az összefüggés iránya ismeretlen (nem és képzettség esetén).

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat megoldása modellt biztosíthat munkaerő-gazdálkodással foglalkozó szakembereknek távmunkaprogramok kialakításában illetve távmunkában való foglalkoztatást illető egyéni döntések meghozatalában.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Reményeim szerint a feladat megválaszolása segítséget nyújthat a távmunka lehetőségének kompenzációs elemként való pontos értékelésére, a teljes kompenzációs csomag értékének százalékában való kifejezésére.

Ilyen számszerű becslés képessége hasznos lehet:
- felvételi tárgyalások során: elkerülhető a távmunka lehetőségének felajánlása melletti feleslegesen nagy bérajánlat tétele;
- szűkös anyagi keretek mellett megtartani kívánt munkavállaló megtartásához: számszerűsíthető értéket képviselő elemmé konvertálhatjuk a távmunka lehetőségét. Így csökkenthető a munkaerő kiléptetésével, új munkaerő toborzásával, kiválasztásával, beléptetésével, betanításával járó költségek, továbbá a adott munkakör ideiglenes betöltetlenségéből adódó veszteség.

Egy állás betöltéséhez kapcsolódó toborzási és kiválasztási költség százezer forintos nagyságrendű is lehet az adott munkakör által támasztott speciális igények függvényében.
Adott bérajánlat esetén a megtakarítás hosszú távú megtakarítást eredményez.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatot a My-x program segítségével, COCO online lap használatával oldottam meg.

1. lépés: Első lépésben tíz munkavállaló releváns adatait gyűjtöttem egy mátrixba, melynek sorai egy-egy munkavállalót, oszlopai egy-egy attribútumot jelenítenek meg, illetve utolsó oszlopban felmérésekből származó, a munkaadók által szolgáltatott adatokat adtam meg arra vonatkozóan, mennyire értékelik a távmunkát a kompenzációs csomagjuk értékének százalékában kifejezve.

2. lépés: Következő lépésként az adatokat az ugyanazon fülön kialakított referenciatáblák segítségével pontokká alakítottam. Amennyiben az eredeti adatok is számszerűek voltak, például munkahely és lakóhely közötti távolság kilométerben kifejezett értéke esetén, a pontozás megtartja az eredeti különbségek arányait, ugyanakkor a minimális és ezért irreleváns különbségeket (például MV6-hoz tartozó 23 km-es és MV9-hez tartozó 22 km-es értékek között) eltünteti, ami ezen független változó esetében reálisabb rangsorolást tesz lehetővé.

3. lépés: Az adatok ellenőrzése és rendezése után a pontokká kódolt adatokat tartalmazó mátrixhoz oszloponként irányt rendeltem (0), majd RANK függvény segítségével létrehoztam egy sorszám-mátrixot a függő változót érintetlenül hagyva.

4. lépés: Az így nyert adatokat végigfuttattam a My-x alkalmazáson, melynek eredményeként a csatolt fájl utolsó fülén található COCO mátrix.

5. lépés: A kapott eredmények értékelése.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat megoldásához figyelembe vett tényezők alapján összevethető a távmunkának az összes vizsgált személy adatából következtetett értéke az adott egyén ítélete szerinti értékkel.
Így megállapítható, hogy MV2, MV6 és MV8 munkavállalóknak alulértékelik a lehetőséget, ugyanakkor MV1, MV4 és MV5 munkavállalók relatíve túlértékelik azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Véleményem szerint több - látszólag akár ellentmondó - következtetés vonható le a kapott eredményekből.

A kapott eredmények használhatóak a bevallott értékek korrigálására, illetve a több szempont alapján is váratlan, az adott szempontrendszeren belül nem magyarázható értéket adó esetek azonosítására. Ezek további vizsgálata újabb szempontok bevonásának szükségességére világíthat rá, illetve ennek sikertelensége esetén feltételezhetünk nehezen mérhető tényezők meglétét a háttérben (például személyiség hatása, egyéni attitűdök), melyek éppen ilyen összehasonlításban válnak kimutathatóvá.

Azaz kétféleképpen is értelmezhetjük az adatokat:
- az összehasonlításban kapott értékeket figyelembe véve hozhatunk döntést, azaz a rendszer által korrigált adatok alapján, figyelmen kívül hagyva a megkérdezettek által bevallott értékeket, azaz mondhatjuk azt, hogy például MV8 számára a valódi érték 20%, még ha ő mást vallott is be - bármilyen okból (például mert nem ismeri fel annak értékét), vagy:
- éppen a várt értékek és a bevallott értékek különbségére helyezve a hangsúlyt megállapíthatjuk, hogy például MV8 alulértékeli a távmunka lehetőségét, számára az nem jelent akkora értéket, mint helyzete alapján feltételezhetnénk, tehát negatív attitűdjei okán nem ajánlott a lehetőség felajánlása.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett hasznot sikerül realizálni, hiszen lehetővé válik több szempont figyelembevételével vizsgálni a távmunka kompenzációs értékét, illetve megbecsülhetővé válik olyan alkalmazott tekintetében is az érték megbecsülése, aki azt illetően nem nyilatkozott.
Ugyanakkor az összefüggések pontos értelmezéséhez további vizsgálatokra lehet szükség.

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:TAVMUNKA

2011-01-27T19:53:10Z

ABOTH: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/ba.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A távmunkában való alkalmazás kompenzációs értékének becslése

=A feladat előtörténete=

A távmunkában való foglalkoztatás - amennyiben a munkakör sajátosságai lehetővé teszik - értelemszerű megtakarítási lehetőséget biztosít a munkaadó számára a megtérítendő bejárási költség, illetve a fenntartani szükséges irodai munkaállomások tekintetében.
Ezen megtakarítások viszonylag könnyen számíthatóak.

Ugyanakkor további költségmegtakarításhoz vezethet a távmunka lehetőségének biztosítása áttételesen, kompenzációs értéke folytán. Joggal feltételezhetjük ugyanis, hogy a távmunka lehetősége értéket képvisel a munkavállaló szemében, adott esetben akár számszerűsíthető értéket: feltételezzük, hogy adott választási helyzetben egyes munkavállalók magasabb bér elérésének lehetősége mellett sem választanák a telephelyen való munkavégzést a távmunka ellenében.

Elejét veendő bármilyen cinikus feltevésnek, hangsúlyoznánk, hogy a távmunka kompenzációs értékének meghatározására tett kísérlet nem feltétlenül a bérköltségek egyéb költségek csökkenése melletti csökkentésének lehetőségét vizsgálja. Ellenben hasznos lehet tudatában lenni, mekkora versenyelőnyt jelent adott munkavállalóért való versengés esetén a távmunka lehetősége - akár a mi cégünk tudja ajánlani, akár a konkurencia. Továbbá, mivel a távmunka - a munkafeladatok jellegétől és a munkateljesítmény ellenőrizhetőségétől függően - kockázatot is hordozhat magában, mérlegelendő, mely munkavállalóknak ajánlunk fel ilyen lehetőséget. Ilyen mérlegelésnél fontos lehet annak megállapítása, várhatóan milyen kompenzációs és ezáltal munkaerő-megtartó tényezőként esik latba a távmunka lehetősége, azaz adott esetben egy megtartani kívánt munkavállaló megnövekedett lojalitása formájában mekkora megtérülést várhatunk a távmunkában való alkalmazás jelentette kockázat ellenében.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A hasonlóságelemzés mint lehetséges módszer ismerete nélkül hasonló szempontok - tudatos vagy kevésbé tudatos - figyelembevételével, ugyanakkor várhatóan megérzések alapján születne döntés. Valószínűsíthetnénk, hogy az egy háztartásban élő kiskorúak száma, az esetlegesen segítségre szoruló hozzátartozók, a munkahely és a lakóhely közötti távolság pozitívan befolyásolnák a távmunka lehetőségének megítélését, azaz annak egyéni értékét. Feltételezhetnénk továbbá, hogy a hagyományosan több szerepben is szociálisan kötött elfoglaltságokat napi rendszerességgel teljesítő nők nagyobb értéknek tekintenék ezt a lehetőséget, mint a hagyományos, "gyárszerű" munkahelyet szocializációjuk folytán normálisnak és ezáltal önbecsülésükhöz fontosnak érző férfiak.
Bár az irányok vélhetően jól becsülhetőek, az egyes tényezők súlyának megállapítása problematikus lehet. Ez a döntéshozáshoz rendelkezésre álló idő szűkösségével együtt egy-egy szempont kiragadására, illetve egyéb egyszerűsítésekre csábíthatná a döntéshozót.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

A feladatban szereplő adatok fiktívek. A megoldás kidolgozásához tíz fiktív munkavállaló adatát használtam.

==Objektumok (sorok)==
Az elemzéshez 9 objektumot határoztam meg. Az objektumok 9 munkavállalót jelentenek.

MV1; MV2; MV3; MV4; MV5; MV6; MV7; MV8; MV9

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

*Nem (F/N);
*Életkor (év);
*Kiskorú gyermekek száma (fő);
*Gondozott hozzátartozók száma (fő);
*Távolság (km);
*Képzettség (szint);

Az attribútumokat minden esetben pontokká konvertáltuk az alapadatok fülön elhelyezett referenciatáblák segítségével. Az irány minden esetben 0, azaz minél nagyobb az X, annál nagyobb az Y, mivel magasabb pontszám joggal feltételezhetően a távmunka kompenzációs értékét erősíti, vagy az összefüggés iránya ismeretlen (nem és képzettség esetén).

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat megoldása modellt biztosíthat munkaerő-gazdálkodással foglalkozó szakembereknek távmunkaprogramok kialakításában illetve távmunkában való foglalkoztatást illető egyéni döntések meghozatalában.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Reményeim szerint a feladat megválaszolása segítséget nyújthat a távmunka lehetőségének kompenzációs elemként való pontos értékelésére, a teljes kompenzációs csomag értékének százalékában való kifejezésére.

Ilyen számszerű becslés képessége hasznos lehet:
- felvételi tárgyalások során: elkerülhető a távmunka lehetőségének felajánlása melletti feleslegesen nagy bérajánlat tétele;
- szűkös anyagi keretek mellett megtartani kívánt munkavállaló megtartásához: számszerűsíthető értéket képviselő elemmé konvertálhatjuk a távmunka lehetőségét. Így csökkenthető a munkaerő kiléptetésével, új munkaerő toborzásával, kiválasztásával, beléptetésével, betanításával járó költségek, továbbá a adott munkakör ideiglenes betöltetlenségéből adódó veszteség.

Egy állás betöltéséhez kapcsolódó toborzási és kiválasztási költség százezer forintos nagyságrendű is lehet az adott munkakör által támasztott speciális igények függvényében.
Adott bérajánlat esetén a megtakarítás hosszú távú megtakarítást eredményez.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatot a My-x program segítségével, COCO online lap használatával oldottam meg.

1. lépés: Első lépésben tíz munkavállaló releváns adatait gyűjtöttem egy mátrixba, melynek sorai egy-egy munkavállalót, oszlopai egy-egy attribútumot jelenítenek meg, illetve utolsó oszlopban felmérésekből származó, a munkaadók által szolgáltatott adatokat adtam meg arra vonatkozóan, mennyire értékelik a távmunkát a kompenzációs csomagjuk értékének százalékában kifejezve.

2. lépés: Következő lépésként az adatokat az ugyanazon fülön kialakított referenciatáblák segítségével pontokká alakítottam. Amennyiben az eredeti adatok is számszerűek voltak, például munkahely és lakóhely közötti távolság kilométerben kifejezett értéke esetén, a pontozás megtartja az eredeti különbségek arányait, ugyanakkor a minimális és ezért irreleváns különbségeket (például MV6-hoz tartozó 23 km-es és MV9-hez tartozó 22 km-es értékek között) eltünteti, ami ezen független változó esetében reálisabb rangsorolást tesz lehetővé.

3. lépés: Az adatok ellenőrzése és rendezése után a pontokká kódolt adatokat tartalmazó mátrixhoz oszloponként irányt rendeltem (0), majd RANK függvény segítségével létrehoztam egy sorszám-mátrixot a függő változót érintetlenül hagyva.

4. lépés: Az így nyert adatokat végigfuttattam a My-x alkalmazáson, melynek eredményeként a csatolt fájl utolsó fülén található COCO mátrix.

5. lépés: A kapott eredmények értékelése.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat megoldásához figyelembe vett tényezők alapján összevethető a távmunkának az összes vizsgált személy adatából következtetett értéke az adott egyén ítélete szerinti értékkel.
Így megállapítható, hogy MV2, MV6 és MV8 munkavállalóknak alulértékelik a lehetőséget, ugyanakkor MV1, MV4 és MV5 munkavállalók relatíve túlértékelik azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Véleményem szerint több - látszólag akár ellentmondó - következtetés vonható le a kapott eredményekből.

A kapott eredmények használhatóak a bevallott értékek korrigálására, illetve a több szempont alapján is váratlan, az adott szempontrendszeren belül nem magyarázható értéket adó esetek azonosítására. Ezek további vizsgálata újabb szempontok bevonásának szükségességére világíthat rá, illetve ennek sikertelensége esetén feltételezhetünk nehezen mérhető tényezők meglétét a háttérben (például személyiség hatása, egyéni attitűdök), melyek éppen ilyen összehasonlításban válnak kimutathatóvá.

Azaz kétféleképpen is értelmezhetjük az adatokat:
- az összehasonlításban kapott értékeket figyelembe véve hozhatunk döntést, azaz a rendszer által korrigált adatok alapján, figyelmen kívül hagyva a megkérdezettek által bevallott értékeket, azaz mondhatjuk azt, hogy például MV8 számára a valódi érték 20%, még ha ő mást vallott is be - bármilyen okból (például mert nem ismeri fel annak értékét), vagy:
- éppen a várt értékek és a bevallott értékek különbségére helyezve a hangsúlyt megállapíthatjuk, hogy például MV8 alulértékeli a távmunka lehetőségét, számára az nem jelent akkora értéket, mint helyzete alapján feltételezhetnénk, tehát negatív attitűdjei okán nem ajánlott a lehetőség felajánlása.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett hasznot sikerül realizálni, hiszen lehetővé válik több szempont figyelembevételével vizsgálni a távmunka kompenzációs értékét, illetve megbecsülhetővé válik olyan alkalmazott tekintetében is az érték megbecsülése, aki azt illetően nem nyilatkozott.
Ugyanakkor az összefüggések pontos értelmezéséhez további vizsgálatokra lehet szükség.

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:TAVMUNKA

2011-01-27T19:51:22Z

ABOTH: /* A feladat előtörténete */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/ba.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A távmunkában való alkalmazás kompenzációs értékének becslése

=A feladat előtörténete=

A távmunkában való foglalkoztatás - amennyiben a munkakör sajátosságai lehetővé teszik - értelemszerű megtakarítási lehetőséget biztosít a munkaadó számára a megtérítendő bejárási költség, illetve a fenntartani szükséges irodai munkaállomások tekintetében.
Ezen megtakarítások viszonylag könnyen számíthatóak.

Ugyanakkor további költségmegtakarításhoz vezethet a távmunka lehetőségének biztosítása áttételesen, kompenzációs értéke folytán. Joggal feltételezhetjük ugyanis, hogy a távmunka lehetősége értéket képvisel a munkavállaló szemében, adott esetben akár számszerűsíthető értéket: feltételezzük, hogy adott választási helyzetben egyes munkavállalók magasabb bér elérésének lehetősége mellett sem választanák a telephelyen való munkavégzést a távmunka ellenében.

Elejét veendő bármilyen cinikus feltevésnek, hangsúlyoznánk, hogy a távmunka kompenzációs értékének meghatározására tett kísérlet nem feltétlenül a bérköltségek egyéb költségek csökkenése melletti csökkentésének lehetőségét vizsgálja. Ellenben hasznos lehet tudatában lenni, mekkora versenyelőnyt jelent adott munkavállalóért való versengés esetén a távmunka lehetősége - akár a mi cégünk tudja ajánlani, akár a konkurencia. Továbbá, mivel a távmunka - a munkafeladatok jellegétől és a munkateljesítmény ellenőrizhetőségétől függően - kockázatot is hordozhat magában, mérlegelendő, mely munkavállalóknak ajánlunk fel ilyen lehetőséget. Ilyen mérlegelésnél fontos lehet annak megállapítása, várhatóan milyen kompenzációs és ezáltal munkaerő-megtartó tényezőként esik latba a távmunka lehetősége, azaz adott esetben egy megtartani kívánt munkavállaló megnövekedett lojalitása formájában mekkora megtérülést várhatunk a távmunkában való alkalmazás jelentette kockázat ellenében.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A távmunkában való foglalkoztatás - amennyiben a munkakör sajátosságai lehetővé teszik - értelemszerű megtakarítási lehetőséget biztosít a munkaadó számára a megtérítendő bejárási költség, illetve a fenntartani szükséges irodai munkaállomások tekintetében.
Ezen megtakarítások viszonylag könnyen számíthatóak.

Ugyanakkor további költségmegtakarításhoz vezethet a távmunka lehetőségének biztosítása áttételesen, kompenzációs értéke folytán. Joggal feltételezhetjük ugyanis, hogy a távmunka lehetősége értéket képvisel a munkavállaló szemében, adott esetben akár számszerűsíthető értéket: feltételezzük, hogy adott választási helyzetben egyes munkavállalók magasabb bér elérésének lehetősége mellett sem választanák a telephelyen való munkavégzést a távmunka ellenében.

Elejét veendő bármilyen cinikus feltevésnek, hangsúlyoznánk, hogy a távmunka kompenzációs értékének meghatározására tett kísérlet nem feltétlenül a bérköltségek egyéb költségek csökkenése melletti csökkentésének lehetőségét vizsgálja. Ellenben hasznos lehet tudatában lenni, mekkora versenyelőnyt jelent adott munkavállalóért való versengés esetén a távmunka lehetősége - akár a mi cégünk tudja ajánlani, akár a konkurencia. Továbbá, mivel a távmunka - a munkafeladatok jellegétől és a munkateljesítmény ellenőrizhetőségétől függően - kockázatot is hordozhat magában, mérlegelendő, mely munkavállalóknak ajánlunk fel ilyen lehetőséget. Ilyen mérlegelésnél fontos lehet annak megállapítása, várhatóan milyen kompenzációs és ezáltal munkaerő-megtartó tényezőként esik latba a távmunka lehetősége, azaz adott esetben egy megtartani kívánt munkavállaló megnövekedett lojalitása formájában mekkora megtérülést várhatunk a távmunkában való alkalmazás jelentette kockázat ellenében.

A hasonlóságelemzés mint lehetséges módszer ismerete nélkül hasonló szempontok figyelembevételével, ugyanakkor várhatóan megérzések alapján születne döntés. Valószínűsíthetnénk, hogy az egy háztartásban élő kiskorúak száma, az esetlegesen segítségre szoruló hozzátartozók, a munkahely és a lakóhely közötti távolság pozitívan befolyásolnák a távmunka lehetőségének megítélését, azaz annak egyéni értékét. Feltételezhetnénk továbbá, hogy a hagyományosan több szerepben is szociálisan kötött elfoglaltságokat napi rendszerességgel teljesítő nők nagyobb értéknek tekintenék ezt a lehetőséget, mint a hagyományos, "gyárszerű" munkahelyet szocializációjuk folytán normálisnak és ezáltal önbecsülésükhöz fontosnak érző férfiak.
Bár az irányok vélhetően jól becsülhetőek, az egyes tényezők súlyának megállapítása problematikus lehet. Ez a döntéshozáshoz rendelkezésre álló idő szűkösségével együtt egy-egy szempont kiragadására, illetve egyéb egyszerűsítésekre csábíthatná a döntéshozót.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

A feladatban szereplő adatok fiktívek. A megoldás kidolgozásához tíz fiktív munkavállaló adatát használtam.

==Objektumok (sorok)==
Az elemzéshez 9 objektumot határoztam meg. Az objektumok 9 munkavállalót jelentenek.

MV1; MV2; MV3; MV4; MV5; MV6; MV7; MV8; MV9

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

*Nem (F/N);
*Életkor (év);
*Kiskorú gyermekek száma (fő);
*Gondozott hozzátartozók száma (fő);
*Távolság (km);
*Képzettség (szint);

Az attribútumokat minden esetben pontokká konvertáltuk az alapadatok fülön elhelyezett referenciatáblák segítségével. Az irány minden esetben 0, azaz minél nagyobb az X, annál nagyobb az Y, mivel magasabb pontszám joggal feltételezhetően a távmunka kompenzációs értékét erősíti, vagy az összefüggés iránya ismeretlen (nem és képzettség esetén).

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat megoldása modellt biztosíthat munkaerő-gazdálkodással foglalkozó szakembereknek távmunkaprogramok kialakításában illetve távmunkában való foglalkoztatást illető egyéni döntések meghozatalában.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Reményeim szerint a feladat megválaszolása segítséget nyújthat a távmunka lehetőségének kompenzációs elemként való pontos értékelésére, a teljes kompenzációs csomag értékének százalékában való kifejezésére.

Ilyen számszerű becslés képessége hasznos lehet:
- felvételi tárgyalások során: elkerülhető a távmunka lehetőségének felajánlása melletti feleslegesen nagy bérajánlat tétele;
- szűkös anyagi keretek mellett megtartani kívánt munkavállaló megtartásához: számszerűsíthető értéket képviselő elemmé konvertálhatjuk a távmunka lehetőségét. Így csökkenthető a munkaerő kiléptetésével, új munkaerő toborzásával, kiválasztásával, beléptetésével, betanításával járó költségek, továbbá a adott munkakör ideiglenes betöltetlenségéből adódó veszteség.

Egy állás betöltéséhez kapcsolódó toborzási és kiválasztási költség százezer forintos nagyságrendű is lehet az adott munkakör által támasztott speciális igények függvényében.
Adott bérajánlat esetén a megtakarítás hosszú távú megtakarítást eredményez.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatot a My-x program segítségével, COCO online lap használatával oldottam meg.

1. lépés: Első lépésben tíz munkavállaló releváns adatait gyűjtöttem egy mátrixba, melynek sorai egy-egy munkavállalót, oszlopai egy-egy attribútumot jelenítenek meg, illetve utolsó oszlopban felmérésekből származó, a munkaadók által szolgáltatott adatokat adtam meg arra vonatkozóan, mennyire értékelik a távmunkát a kompenzációs csomagjuk értékének százalékában kifejezve.

2. lépés: Következő lépésként az adatokat az ugyanazon fülön kialakított referenciatáblák segítségével pontokká alakítottam. Amennyiben az eredeti adatok is számszerűek voltak, például munkahely és lakóhely közötti távolság kilométerben kifejezett értéke esetén, a pontozás megtartja az eredeti különbségek arányait, ugyanakkor a minimális és ezért irreleváns különbségeket (például MV6-hoz tartozó 23 km-es és MV9-hez tartozó 22 km-es értékek között) eltünteti, ami ezen független változó esetében reálisabb rangsorolást tesz lehetővé.

3. lépés: Az adatok ellenőrzése és rendezése után a pontokká kódolt adatokat tartalmazó mátrixhoz oszloponként irányt rendeltem (0), majd RANK függvény segítségével létrehoztam egy sorszám-mátrixot a függő változót érintetlenül hagyva.

4. lépés: Az így nyert adatokat végigfuttattam a My-x alkalmazáson, melynek eredményeként a csatolt fájl utolsó fülén található COCO mátrix.

5. lépés: A kapott eredmények értékelése.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat megoldásához figyelembe vett tényezők alapján összevethető a távmunkának az összes vizsgált személy adatából következtetett értéke az adott egyén ítélete szerinti értékkel.
Így megállapítható, hogy MV2, MV6 és MV8 munkavállalóknak alulértékelik a lehetőséget, ugyanakkor MV1, MV4 és MV5 munkavállalók relatíve túlértékelik azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Véleményem szerint több - látszólag akár ellentmondó - következtetés vonható le a kapott eredményekből.

A kapott eredmények használhatóak a bevallott értékek korrigálására, illetve a több szempont alapján is váratlan, az adott szempontrendszeren belül nem magyarázható értéket adó esetek azonosítására. Ezek további vizsgálata újabb szempontok bevonásának szükségességére világíthat rá, illetve ennek sikertelensége esetén feltételezhetünk nehezen mérhető tényezők meglétét a háttérben (például személyiség hatása, egyéni attitűdök), melyek éppen ilyen összehasonlításban válnak kimutathatóvá.

Azaz kétféleképpen is értelmezhetjük az adatokat:
- az összehasonlításban kapott értékeket figyelembe véve hozhatunk döntést, azaz a rendszer által korrigált adatok alapján, figyelmen kívül hagyva a megkérdezettek által bevallott értékeket, azaz mondhatjuk azt, hogy például MV8 számára a valódi érték 20%, még ha ő mást vallott is be - bármilyen okból (például mert nem ismeri fel annak értékét), vagy:
- éppen a várt értékek és a bevallott értékek különbségére helyezve a hangsúlyt megállapíthatjuk, hogy például MV8 alulértékeli a távmunka lehetőségét, számára az nem jelent akkora értéket, mint helyzete alapján feltételezhetnénk, tehát negatív attitűdjei okán nem ajánlott a lehetőség felajánlása.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett hasznot sikerül realizálni, hiszen lehetővé válik több szempont figyelembevételével vizsgálni a távmunka kompenzációs értékét, illetve megbecsülhetővé válik olyan alkalmazott tekintetében is az érték megbecsülése, aki azt illetően nem nyilatkozott.
Ugyanakkor az összefüggések pontos értelmezéséhez további vizsgálatokra lehet szükség.

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:TAVMUNKA

2011-01-27T19:38:02Z

ABOTH:

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/ba.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A távmunkában való alkalmazás kompenzációs értékének becslése

=A feladat előtörténete=
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A távmunkában való foglalkoztatás - amennyiben a munkakör sajátosságai lehetővé teszik - értelemszerű megtakarítási lehetőséget biztosít a munkaadó számára a megtérítendő bejárási költség, illetve a fenntartani szükséges irodai munkaállomások tekintetében.
Ezen megtakarítások viszonylag könnyen számíthatóak.

Ugyanakkor további költségmegtakarításhoz vezethet a távmunka lehetőségének biztosítása áttételesen, kompenzációs értéke folytán. Joggal feltételezhetjük ugyanis, hogy a távmunka lehetősége értéket képvisel a munkavállaló szemében, adott esetben akár számszerűsíthető értéket: feltételezzük, hogy adott választási helyzetben egyes munkavállalók magasabb bér elérésének lehetősége mellett sem választanák a telephelyen való munkavégzést a távmunka ellenében.

Elejét veendő bármilyen cinikus feltevésnek, hangsúlyoznánk, hogy a távmunka kompenzációs értékének meghatározására tett kísérlet nem feltétlenül a bérköltségek egyéb költségek csökkenése melletti csökkentésének lehetőségét vizsgálja. Ellenben hasznos lehet tudatában lenni, mekkora versenyelőnyt jelent adott munkavállalóért való versengés esetén a távmunka lehetősége - akár a mi cégünk tudja ajánlani, akár a konkurencia. Továbbá, mivel a távmunka - a munkafeladatok jellegétől és a munkateljesítmény ellenőrizhetőségétől függően - kockázatot is hordozhat magában, mérlegelendő, mely munkavállalóknak ajánlunk fel ilyen lehetőséget. Ilyen mérlegelésnél fontos lehet annak megállapítása, várhatóan milyen kompenzációs és ezáltal munkaerő-megtartó tényezőként esik latba a távmunka lehetősége, azaz adott esetben egy megtartani kívánt munkavállaló megnövekedett lojalitása formájában mekkora megtérülést várhatunk a távmunkában való alkalmazás jelentette kockázat ellenében.

A hasonlóságelemzés mint lehetséges módszer ismerete nélkül hasonló szempontok figyelembevételével, ugyanakkor várhatóan megérzések alapján születne döntés. Valószínűsíthetnénk, hogy az egy háztartásban élő kiskorúak száma, az esetlegesen segítségre szoruló hozzátartozók, a munkahely és a lakóhely közötti távolság pozitívan befolyásolnák a távmunka lehetőségének megítélését, azaz annak egyéni értékét. Feltételezhetnénk továbbá, hogy a hagyományosan több szerepben is szociálisan kötött elfoglaltságokat napi rendszerességgel teljesítő nők nagyobb értéknek tekintenék ezt a lehetőséget, mint a hagyományos, "gyárszerű" munkahelyet szocializációjuk folytán normálisnak és ezáltal önbecsülésükhöz fontosnak érző férfiak.
Bár az irányok vélhetően jól becsülhetőek, az egyes tényezők súlyának megállapítása problematikus lehet. Ez a döntéshozáshoz rendelkezésre álló idő szűkösségével együtt egy-egy szempont kiragadására, illetve egyéb egyszerűsítésekre csábíthatná a döntéshozót.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

A feladatban szereplő adatok fiktívek. A megoldás kidolgozásához tíz fiktív munkavállaló adatát használtam.

==Objektumok (sorok)==
Az elemzéshez 9 objektumot határoztam meg. Az objektumok 9 munkavállalót jelentenek.

MV1; MV2; MV3; MV4; MV5; MV6; MV7; MV8; MV9

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

*Nem (F/N);
*Életkor (év);
*Kiskorú gyermekek száma (fő);
*Gondozott hozzátartozók száma (fő);
*Távolság (km);
*Képzettség (szint);

Az attribútumokat minden esetben pontokká konvertáltuk az alapadatok fülön elhelyezett referenciatáblák segítségével. Az irány minden esetben 0, azaz minél nagyobb az X, annál nagyobb az Y, mivel magasabb pontszám joggal feltételezhetően a távmunka kompenzációs értékét erősíti, vagy az összefüggés iránya ismeretlen (nem és képzettség esetén).

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat megoldása modellt biztosíthat munkaerő-gazdálkodással foglalkozó szakembereknek távmunkaprogramok kialakításában illetve távmunkában való foglalkoztatást illető egyéni döntések meghozatalában.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Reményeim szerint a feladat megválaszolása segítséget nyújthat a távmunka lehetőségének kompenzációs elemként való pontos értékelésére, a teljes kompenzációs csomag értékének százalékában való kifejezésére.

Ilyen számszerű becslés képessége hasznos lehet:
- felvételi tárgyalások során: elkerülhető a távmunka lehetőségének felajánlása melletti feleslegesen nagy bérajánlat tétele;
- szűkös anyagi keretek mellett megtartani kívánt munkavállaló megtartásához: számszerűsíthető értéket képviselő elemmé konvertálhatjuk a távmunka lehetőségét. Így csökkenthető a munkaerő kiléptetésével, új munkaerő toborzásával, kiválasztásával, beléptetésével, betanításával járó költségek, továbbá a adott munkakör ideiglenes betöltetlenségéből adódó veszteség.

Egy állás betöltéséhez kapcsolódó toborzási és kiválasztási költség százezer forintos nagyságrendű is lehet az adott munkakör által támasztott speciális igények függvényében.
Adott bérajánlat esetén a megtakarítás hosszú távú megtakarítást eredményez.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatot a My-x program segítségével, COCO online lap használatával oldottam meg.

1. lépés: Első lépésben tíz munkavállaló releváns adatait gyűjtöttem egy mátrixba, melynek sorai egy-egy munkavállalót, oszlopai egy-egy attribútumot jelenítenek meg, illetve utolsó oszlopban felmérésekből származó, a munkaadók által szolgáltatott adatokat adtam meg arra vonatkozóan, mennyire értékelik a távmunkát a kompenzációs csomagjuk értékének százalékában kifejezve.

2. lépés: Következő lépésként az adatokat az ugyanazon fülön kialakított referenciatáblák segítségével pontokká alakítottam. Amennyiben az eredeti adatok is számszerűek voltak, például munkahely és lakóhely közötti távolság kilométerben kifejezett értéke esetén, a pontozás megtartja az eredeti különbségek arányait, ugyanakkor a minimális és ezért irreleváns különbségeket (például MV6-hoz tartozó 23 km-es és MV9-hez tartozó 22 km-es értékek között) eltünteti, ami ezen független változó esetében reálisabb rangsorolást tesz lehetővé.

3. lépés: Az adatok ellenőrzése és rendezése után a pontokká kódolt adatokat tartalmazó mátrixhoz oszloponként irányt rendeltem (0), majd RANK függvény segítségével létrehoztam egy sorszám-mátrixot a függő változót érintetlenül hagyva.

4. lépés: Az így nyert adatokat végigfuttattam a My-x alkalmazáson, melynek eredményeként a csatolt fájl utolsó fülén található COCO mátrix.

5. lépés: A kapott eredmények értékelése.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat megoldásához figyelembe vett tényezők alapján összevethető a távmunkának az összes vizsgált személy adatából következtetett értéke az adott egyén ítélete szerinti értékkel.
Így megállapítható, hogy MV2, MV6 és MV8 munkavállalóknak alulértékelik a lehetőséget, ugyanakkor MV1, MV4 és MV5 munkavállalók relatíve túlértékelik azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Véleményem szerint több - látszólag akár ellentmondó - következtetés vonható le a kapott eredményekből.

A kapott eredmények használhatóak a bevallott értékek korrigálására, illetve a több szempont alapján is váratlan, az adott szempontrendszeren belül nem magyarázható értéket adó esetek azonosítására. Ezek további vizsgálata újabb szempontok bevonásának szükségességére világíthat rá, illetve ennek sikertelensége esetén feltételezhetünk nehezen mérhető tényezők meglétét a háttérben (például személyiség hatása, egyéni attitűdök), melyek éppen ilyen összehasonlításban válnak kimutathatóvá.

Azaz kétféleképpen is értelmezhetjük az adatokat:
- az összehasonlításban kapott értékeket figyelembe véve hozhatunk döntést, azaz a rendszer által korrigált adatok alapján, figyelmen kívül hagyva a megkérdezettek által bevallott értékeket, azaz mondhatjuk azt, hogy például MV8 számára a valódi érték 20%, még ha ő mást vallott is be - bármilyen okból (például mert nem ismeri fel annak értékét), vagy:
- éppen a várt értékek és a bevallott értékek különbségére helyezve a hangsúlyt megállapíthatjuk, hogy például MV8 alulértékeli a távmunka lehetőségét, számára az nem jelent akkora értéket, mint helyzete alapján feltételezhetnénk, tehát negatív attitűdjei okán nem ajánlott a lehetőség felajánlása.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett hasznot sikerül realizálni, hiszen lehetővé válik több szempont figyelembevételével vizsgálni a távmunka kompenzációs értékét, illetve megbecsülhetővé válik olyan alkalmazott tekintetében is az érték megbecsülése, aki azt illetően nem nyilatkozott.
Ugyanakkor az összefüggések pontos értelmezéséhez további vizsgálatokra lehet szükség.

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:TAVMUNKA

2011-01-27T19:29:57Z

ABOTH: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/ba.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A távmunkában való alkalmazás kompenzációs értékének becslése

=A feladat előtörténete=
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A távmunkában való foglalkoztatás - amennyiben a munkakör sajátosságai lehetővé teszik - értelemszerű megtakarítási lehetőséget biztosít a munkaadó számára a megtérítendő bejárási költség, illetve a fenntartani szükséges irodai munkaállomások tekintetében.
Ezen megtakarítások viszonylag könnyen számíthatóak.

Ugyanakkor további költségmegtakarításhoz vezethet a távmunka lehetőségének biztosítása áttételesen, kompenzációs értéke folytán. Joggal feltételezhetjük ugyanis, hogy a távmunka lehetősége értéket képvisel a munkavállaló szemében, adott esetben akár számszerűsíthető értéket: feltételezzük, hogy adott választási helyzetben egyes munkavállalók magasabb bér elérésének lehetősége mellett sem választanák a telephelyen való munkavégzést a távmunka ellenében.

Elejét veendő bármilyen cinikus feltevésnek, hangsúlyoznánk, hogy a távmunka kompenzációs értékének meghatározására tett kísérlet nem feltétlenül a bérköltségek egyéb költségek csökkenése melletti csökkentésének lehetőségét vizsgálja. Ellenben hasznos lehet tudatában lenni, mekkora versenyelőnyt jelent adott munkavállalóért való versengés esetén a távmunka lehetősége - akár a mi cégünk tudja ajánlani, akár a konkurencia. Továbbá, mivel a távmunka - a munkafeladatok jellegétől és a munkateljesítmény ellenőrizhetőségétől függően - kockázatot is hordozhat magában, mérlegelendő, mely munkavállalóknak ajánlunk fel ilyen lehetőséget. Ilyen mérlegelésnél fontos lehet annak megállapítása, várhatóan milyen kompenzációs és ezáltal munkaerő-megtartó tényezőként esik latba a távmunka lehetősége, azaz adott esetben egy megtartani kívánt munkavállaló megnövekedett lojalitása formájában mekkora megtérülést várhatunk a távmunkában való alkalmazás jelentette kockázat ellenében.

A hasonlóságelemzés mint lehetséges módszer ismerete nélkül hasonló szempontok figyelembevételével, ugyanakkor várhatóan megérzések alapján születne döntés. Valószínűsíthetnénk, hogy az egy háztartásban élő kiskorúak száma, az esetlegesen segítségre szoruló hozzátartozók, a munkahely és a lakóhely közötti távolság pozitívan befolyásolnák a távmunka lehetőségének megítélését, azaz annak egyéni értékét. Feltételezhetnénk továbbá, hogy a hagyományosan több szerepben is szociálisan kötött elfoglaltságokat napi rendszerességgel teljesítő nők nagyobb értéknek tekintenék ezt a lehetőséget, mint a hagyományos, "gyárszerű" munkahelyet szocializációjuk folytán normálisnak és ezáltal önbecsülésükhöz fontosnak érző férfiak.
Bár az irányok vélhetően jól becsülhetőek, az egyes tényezők súlyának megállapítása problematikus lehet. Ez a döntéshozáshoz rendelkezésre álló idő szűkösségével együtt egy-egy szempont kiragadására, illetve egyéb egyszerűsítésekre csábíthatná a döntéshozót.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

A feladatban szereplő adatok fiktívek. A megoldás kidolgozásához tíz fiktív munkavállaló adatát használtam.

==Objektumok (sorok)==
Az elemzéshez 9 objektumot határoztam meg. Az objektumok 9 munkavállalót jelentenek.

MV1; MV2; MV3; MV4; MV5; MV6; MV7; MV8; MV9

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

*Nem (F/N);
*Életkor (év);
*Kiskorú gyermekek száma (fő);
*Gondozott hozzátartozók száma (fő);
*Távolság (km);
*Képzettség (szint);

Az attribútumokat minden esetben pontokká konvertáltuk az alapadatok fülön elhelyezett referenciatáblák segítségével. Az irány minden esetben 0, azaz minél nagyobb az X, annál nagyobb az Y, mivel magasabb pontszám joggal feltételezhetően a távmunka kompenzációs értékét erősíti, vagy az összefüggés iránya ismeretlen (nem és képzettség esetén).

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat megoldása modellt biztosíthat munkaerő-gazdálkodással foglalkozó szakembereknek távmunkaprogramok kialakításában illetve távmunkában való foglalkoztatást illető egyéni döntések meghozatalában.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Reményeim szerint a feladat megválaszolása segítséget nyújthat a távmunka lehetőségének kompenzációs elemként való pontos értékelésére, a teljes kompenzációs csomag értékének százalékában való kifejezésére.

Ilyen számszerű becslés képessége hasznos lehet:
- felvételi tárgyalások során: elkerülhető a távmunka lehetőségének felajánlása melletti feleslegesen nagy bérajánlat tétele;
- szűkös anyagi keretek mellett megtartani kívánt munkavállaló megtartásához: számszerűsíthető értéket képviselő elemmé konvertálhatjuk a távmunka lehetőségét. Így csökkenthető a munkaerő kiléptetésével, új munkaerő toborzásával, kiválasztásával, beléptetésével, betanításával járó költségek, továbbá a adott munkakör ideiglenes betöltetlenségéből adódó veszteség.

Egy állás betöltéséhez kapcsolódó toborzási és kiválasztási költség százezer forintos nagyságrendű is lehet az adott munkakör által támasztott speciális igények függvényében.
Adott bérajánlat esetén a megtakarítás hosszú távú megtakarítást eredményez.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatot a My-x program segítségével, COCO online lap használatával oldottam meg.

1. lépés: Első lépésben tíz munkavállaló releváns adatait gyűjtöttem egy mátrixba, melynek sorai egy-egy munkavállalót, oszlopai egy-egy attribútumot jelenítenek meg, illetve utolsó oszlopban felmérésekből származó, a munkaadók által szolgáltatott adatokat adtam meg arra vonatkozóan, mennyire értékelik a távmunkát a kompenzációs csomagjuk értékének százalékában kifejezve.

2. lépés: Következő lépésként az adatokat az ugyanazon fülön kialakított referenciatáblák segítségével pontokká alakítottam. Amennyiben az eredeti adatok is számszerűek voltak, például munkahely és lakóhely közötti távolság kilométerben kifejezett értéke esetén, a pontozás megtartja az eredeti különbségek arányait, ugyanakkor a minimális és ezért irreleváns különbségeket (például MV6-hoz tartozó 23 km-es és MV9-hez tartozó 22 km-es értékek között) eltünteti, ami ezen független változó esetében reálisabb rangsorolást tesz lehetővé.

3. lépés: Az adatok ellenőrzése és rendezése után a pontokká kódolt adatokat tartalmazó mátrixhoz oszloponként irányt rendeltem (0), majd RANK függvény segítségével létrehoztam egy sorszám-mátrixot a függő változót érintetlenül hagyva.

4. lépés: Az így nyert adatokat végigfuttattam a My-x alkalmazáson, melynek eredményeként a csatolt fájl utolsó fülén található COCO mátrix.

5. lépés: A kapott eredmények értékelése.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat megoldásához figyelembe vett tényezők alapján összevethető a távmunkának az összes vizsgált személy adatából következtetett értéke az adott egyén ítélete szerinti értékkel.
Így megállapítható, hogy MV2, MV6 és MV8 munkavállalóknak alulértékelik a lehetőséget, ugyanakkor MV1, MV4 és MV5 munkavállalók relatíve túlértékelik azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Véleményem szerint több - látszólag akár ellentmondó - következtetés vonható le a kapott eredményekből.

A kapott eredmények használhatóak a bevallott értékek korrigálására, illetve a több szempont alapján is váratlan, az adott szempontrendszeren belül nem magyarázható értéket adó esetek azonosítására. Ezek további vizsgálata újabb szempontok bevonásának szükségességére világíthat rá, illetve ennek sikertelensége esetén feltételezhetünk nehezen mérhető tényezők meglétét a háttérben (például személyiség hatása, egyéni attitűdök), melyek éppen ilyen összehasonlításban válnak kimutathatóvá.

Azaz kétféleképpen is értelmezhetjük az adatokat:
- az összehasonlításban kapott értékeket figyelembe véve hozhatunk döntést, azaz a rendszer által korrigált adatok alapján, figyelmen kívül hagyva a megkérdezettek által bevallott értékeket, azaz mondhatjuk azt, hogy például MV8 számára a valódi érték 20%, még ha ő mást vallott is be - bármilyen okból (például mert nem ismeri fel annak értékét), vagy:
- éppen a várt értékek és a bevallott értékek különbségére helyezve a hangsúlyt megállapíthatjuk, hogy például MV8 alulértékeli a távmunka lehetőségét, számára az nem jelent akkora értéket, mint helyzete alapján feltételezhetnénk, tehát negatív attitűdjei okán nem ajánlott a lehetőség felajánlása.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett hasznot sikerül realizálni, hiszen lehetővé válik több szempont figyelembevételével vizsgálni a távmunka kompenzációs értékét, illetve megbecsülhetővé válik olyan alkalmazott tekintetében is az érték megbecsülése, aki azt illetően nem nyilatkozott.
Ugyanakkor az összefüggések pontos értelmezéséhez további vizsgálatokra lehet szükség.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:TAVMUNKA

2011-01-27T19:28:56Z

ABOTH: /* Forrás */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/ba.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A távmunkában való alkalmazás kompenzációs értékének becslése

=A feladat előtörténete=
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A távmunkában való foglalkoztatás - amennyiben a munkakör sajátosságai lehetővé teszik - értelemszerű megtakarítási lehetőséget biztosít a munkaadó számára a megtérítendő bejárási költség, illetve a fenntartani szükséges irodai munkaállomások tekintetében.
Ezen megtakarítások viszonylag könnyen számíthatóak.

Ugyanakkor további költségmegtakarításhoz vezethet a távmunka lehetőségének biztosítása áttételesen, kompenzációs értéke folytán. Joggal feltételezhetjük ugyanis, hogy a távmunka lehetősége értéket képvisel a munkavállaló szemében, adott esetben akár számszerűsíthető értéket: feltételezzük, hogy adott választási helyzetben egyes munkavállalók magasabb bér elérésének lehetősége mellett sem választanák a telephelyen való munkavégzést a távmunka ellenében.

Elejét veendő bármilyen cinikus feltevésnek, hangsúlyoznánk, hogy a távmunka kompenzációs értékének meghatározására tett kísérlet nem feltétlenül a bérköltségek egyéb költségek csökkenése melletti csökkentésének lehetőségét vizsgálja. Ellenben hasznos lehet tudatában lenni, mekkora versenyelőnyt jelent adott munkavállalóért való versengés esetén a távmunka lehetősége - akár a mi cégünk tudja ajánlani, akár a konkurencia. Továbbá, mivel a távmunka - a munkafeladatok jellegétől és a munkateljesítmény ellenőrizhetőségétől függően - kockázatot is hordozhat magában, mérlegelendő, mely munkavállalóknak ajánlunk fel ilyen lehetőséget. Ilyen mérlegelésnél fontos lehet annak megállapítása, várhatóan milyen kompenzációs és ezáltal munkaerő-megtartó tényezőként esik latba a távmunka lehetősége, azaz adott esetben egy megtartani kívánt munkavállaló megnövekedett lojalitása formájában mekkora megtérülést várhatunk a távmunkában való alkalmazás jelentette kockázat ellenében.

A hasonlóságelemzés mint lehetséges módszer ismerete nélkül hasonló szempontok figyelembevételével, ugyanakkor várhatóan megérzések alapján születne döntés. Valószínűsíthetnénk, hogy az egy háztartásban élő kiskorúak száma, az esetlegesen segítségre szoruló hozzátartozók, a munkahely és a lakóhely közötti távolság pozitívan befolyásolnák a távmunka lehetőségének megítélését, azaz annak egyéni értékét. Feltételezhetnénk továbbá, hogy a hagyományosan több szerepben is szociálisan kötött elfoglaltságokat napi rendszerességgel teljesítő nők nagyobb értéknek tekintenék ezt a lehetőséget, mint a hagyományos, "gyárszerű" munkahelyet szocializációjuk folytán normálisnak és ezáltal önbecsülésükhöz fontosnak érző férfiak.
Bár az irányok vélhetően jól becsülhetőek, az egyes tényezők súlyának megállapítása problematikus lehet. Ez a döntéshozáshoz rendelkezésre álló idő szűkösségével együtt egy-egy szempont kiragadására, illetve egyéb egyszerűsítésekre csábíthatná a döntéshozót.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

A feladatban szereplő adatok fiktívek. A megoldás kidolgozásához tíz fiktív munkavállaló adatát használtam.

==Objektumok (sorok)==
Az elemzéshez 9 objektumot határoztam meg. Az objektumok 9 munkavállalót jelentenek.

MV1; MV2; MV3; MV4; MV5; MV6; MV7; MV8; MV9

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

*Nem (F/N);
*Életkor (év);
*Kiskorú gyermekek száma (fő);
*Gondozott hozzátartozók száma (fő);
*Távolság (km);
*Képzettség (szint);

Az attribútumokat minden esetben pontokká konvertáltuk az alapadatok fülön elhelyezett referenciatáblák segítségével. Az irány minden esetben 0, azaz minél nagyobb az X, annál nagyobb az Y, mivel magasabb pontszám joggal feltételezhetően a távmunka kompenzációs értékét erősíti, vagy az összefüggés iránya ismeretlen (nem és képzettség esetén).

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat megoldása modellt biztosíthat munkaerő-gazdálkodással foglalkozó szakembereknek távmunkaprogramok kialakításában illetve távmunkában való foglalkoztatást illető egyéni döntések meghozatalában.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Reményeim szerint a feladat megválaszolása segítséget nyújthat a távmunka lehetőségének kompenzációs elemként való pontos értékelésére, a teljes kompenzációs csomag értékének százalékában való kifejezésére.

Ilyen számszerű becslés képessége hasznos lehet:
- felvételi tárgyalások során: elkerülhető a távmunka lehetőségének felajánlása melletti feleslegesen nagy bérajánlat tétele;
- szűkös anyagi keretek mellett megtartani kívánt munkavállaló megtartásához: számszerűsíthető értéket képviselő elemmé konvertálhatjuk a távmunka lehetőségét. Így csökkenthető a munkaerő kiléptetésével, új munkaerő toborzásával, kiválasztásával, beléptetésével, betanításával járó költségek, továbbá a adott munkakör ideiglenes betöltetlenségéből adódó veszteség.

Egy állás betöltéséhez kapcsolódó toborzási és kiválasztási költség százezer forintos nagyságrendű is lehet az adott munkakör által támasztott speciális igények függvényében.
Adott bérajánlat esetén a megtakarítás hosszú távú megtakarítást eredményez.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatot a My-x program segítségével, COCO online lap használatával oldottam meg.

1. lépés: Első lépésben tíz munkavállaló releváns adatait gyűjtöttem egy mátrixba, melynek sorai egy-egy munkavállalót, oszlopai egy-egy attribútumot jelenítenek meg, illetve utolsó oszlopban felmérésekből származó, a munkaadók által szolgáltatott adatokat adtam meg arra vonatkozóan, mennyire értékelik a távmunkát a kompenzációs csomagjuk értékének százalékában kifejezve.

2. lépés: Következő lépésként az adatokat az ugyanazon fülön kialakított referenciatáblák segítségével pontokká alakítottam. Amennyiben az eredeti adatok is számszerűek voltak, például munkahely és lakóhely közötti távolság kilométerben kifejezett értéke esetén, a pontozás megtartja az eredeti különbségek arányait, ugyanakkor a minimális és ezért irreleváns különbségeket (például MV6-hoz tartozó 23 km-es és MV9-hez tartozó 22 km-es értékek között) eltünteti, ami ezen független változó esetében reálisabb rangsorolást tesz lehetővé.

3. lépés: Az adatok ellenőrzése és rendezése után a pontokká kódolt adatokat tartalmazó mátrixhoz oszloponként irányt rendeltem (0), majd RANK függvény segítségével létrehoztam egy sorszám-mátrixot a függő változót érintetlenül hagyva.

4. lépés: Az így nyert adatokat végigfuttattam a My-x alkalmazáson, melynek eredményeként a csatolt fájl utolsó fülén található COCO mátrix.

5. lépés: A kapott eredmények értékelése.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat megoldásához figyelembe vett tényezők alapján összevethető a távmunkának az összes vizsgált személy adatából következtetett értéke az adott egyén ítélete szerinti értékkel.
Így megállapítható, hogy MV2, MV6 és MV8 munkavállalóknak alulértékelik a lehetőséget, ugyanakkor MV1, MV4 és MV5 munkavállalók relatíve túlértékelik azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Véleményem szerint több - látszólag akár ellentmondó - következtetés vonható le a kapott eredményekből.

A kapott eredmények használhatóak a bevallott értékek korrigálására, illetve a több szempont alapján is váratlan, az adott szempontrendszeren belül nem magyarázható értéket adó esetek azonosítására. Ezek további vizsgálata újabb szempontok bevonásának szükségességére világíthat rá, illetve ennek sikertelensége esetén feltételezhetünk nehezen mérhető tényezők meglétét a háttérben (például személyiség hatása, egyéni attitűdök), melyek éppen ilyen összehasonlításban válnak kimutathatóvá.

Azaz kétféleképpen is értelmezhetjük az adatokat:
- az összehasonlításban kapott értékeket figyelembe véve hozhatunk döntést, azaz a rendszer által korrigált adatok alapján, figyelmen kívül hagyva a megkérdezettek által bevallott értékeket, azaz mondhatjuk azt, hogy például MV8 számára a valódi érték 20%, még ha ő mást vallott is be - bármilyen okból (például mert nem ismeri fel annak értékét), vagy:
- éppen a várt értékek és a bevallott értékek különbségére helyezve a hangsúlyt megállapíthatjuk, hogy például MV8 alulértékeli a távmunka lehetőségét, számára az nem jelent akkora értéket, mint helyzete alapján feltételezhetnénk, tehát negatív attitűdjei okán nem ajánlott a lehetőség felajánlása.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:TAVMUNKA

2011-01-27T19:26:55Z

ABOTH: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/ba.xls]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A távmunkában való alkalmazás kompenzációs értékének becslése

=A feladat előtörténete=
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A távmunkában való foglalkoztatás - amennyiben a munkakör sajátosságai lehetővé teszik - értelemszerű megtakarítási lehetőséget biztosít a munkaadó számára a megtérítendő bejárási költség, illetve a fenntartani szükséges irodai munkaállomások tekintetében.
Ezen megtakarítások viszonylag könnyen számíthatóak.

Ugyanakkor további költségmegtakarításhoz vezethet a távmunka lehetőségének biztosítása áttételesen, kompenzációs értéke folytán. Joggal feltételezhetjük ugyanis, hogy a távmunka lehetősége értéket képvisel a munkavállaló szemében, adott esetben akár számszerűsíthető értéket: feltételezzük, hogy adott választási helyzetben egyes munkavállalók magasabb bér elérésének lehetősége mellett sem választanák a telephelyen való munkavégzést a távmunka ellenében.

Elejét veendő bármilyen cinikus feltevésnek, hangsúlyoznánk, hogy a távmunka kompenzációs értékének meghatározására tett kísérlet nem feltétlenül a bérköltségek egyéb költségek csökkenése melletti csökkentésének lehetőségét vizsgálja. Ellenben hasznos lehet tudatában lenni, mekkora versenyelőnyt jelent adott munkavállalóért való versengés esetén a távmunka lehetősége - akár a mi cégünk tudja ajánlani, akár a konkurencia. Továbbá, mivel a távmunka - a munkafeladatok jellegétől és a munkateljesítmény ellenőrizhetőségétől függően - kockázatot is hordozhat magában, mérlegelendő, mely munkavállalóknak ajánlunk fel ilyen lehetőséget. Ilyen mérlegelésnél fontos lehet annak megállapítása, várhatóan milyen kompenzációs és ezáltal munkaerő-megtartó tényezőként esik latba a távmunka lehetősége, azaz adott esetben egy megtartani kívánt munkavállaló megnövekedett lojalitása formájában mekkora megtérülést várhatunk a távmunkában való alkalmazás jelentette kockázat ellenében.

A hasonlóságelemzés mint lehetséges módszer ismerete nélkül hasonló szempontok figyelembevételével, ugyanakkor várhatóan megérzések alapján születne döntés. Valószínűsíthetnénk, hogy az egy háztartásban élő kiskorúak száma, az esetlegesen segítségre szoruló hozzátartozók, a munkahely és a lakóhely közötti távolság pozitívan befolyásolnák a távmunka lehetőségének megítélését, azaz annak egyéni értékét. Feltételezhetnénk továbbá, hogy a hagyományosan több szerepben is szociálisan kötött elfoglaltságokat napi rendszerességgel teljesítő nők nagyobb értéknek tekintenék ezt a lehetőséget, mint a hagyományos, "gyárszerű" munkahelyet szocializációjuk folytán normálisnak és ezáltal önbecsülésükhöz fontosnak érző férfiak.
Bár az irányok vélhetően jól becsülhetőek, az egyes tényezők súlyának megállapítása problematikus lehet. Ez a döntéshozáshoz rendelkezésre álló idő szűkösségével együtt egy-egy szempont kiragadására, illetve egyéb egyszerűsítésekre csábíthatná a döntéshozót.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

A feladatban szereplő adatok fiktívek. A megoldás kidolgozásához tíz fiktív munkavállaló adatát használtam.

==Objektumok (sorok)==
Az elemzéshez 9 objektumot határoztam meg. Az objektumok 9 munkavállalót jelentenek.

MV1; MV2; MV3; MV4; MV5; MV6; MV7; MV8; MV9

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

*Nem (F/N);
*Életkor (év);
*Kiskorú gyermekek száma (fő);
*Gondozott hozzátartozók száma (fő);
*Távolság (km);
*Képzettség (szint);

Az attribútumokat minden esetben pontokká konvertáltuk az alapadatok fülön elhelyezett referenciatáblák segítségével. Az irány minden esetben 0, azaz minél nagyobb az X, annál nagyobb az Y, mivel magasabb pontszám joggal feltételezhetően a távmunka kompenzációs értékét erősíti, vagy az összefüggés iránya ismeretlen (nem és képzettség esetén).

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat megoldása modellt biztosíthat munkaerő-gazdálkodással foglalkozó szakembereknek távmunkaprogramok kialakításában illetve távmunkában való foglalkoztatást illető egyéni döntések meghozatalában.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Reményeim szerint a feladat megválaszolása segítséget nyújthat a távmunka lehetőségének kompenzációs elemként való pontos értékelésére, a teljes kompenzációs csomag értékének százalékában való kifejezésére.

Ilyen számszerű becslés képessége hasznos lehet:
- felvételi tárgyalások során: elkerülhető a távmunka lehetőségének felajánlása melletti feleslegesen nagy bérajánlat tétele;
- szűkös anyagi keretek mellett megtartani kívánt munkavállaló megtartásához: számszerűsíthető értéket képviselő elemmé konvertálhatjuk a távmunka lehetőségét. Így csökkenthető a munkaerő kiléptetésével, új munkaerő toborzásával, kiválasztásával, beléptetésével, betanításával járó költségek, továbbá a adott munkakör ideiglenes betöltetlenségéből adódó veszteség.

Egy állás betöltéséhez kapcsolódó toborzási és kiválasztási költség százezer forintos nagyságrendű is lehet az adott munkakör által támasztott speciális igények függvényében.
Adott bérajánlat esetén a megtakarítás hosszú távú megtakarítást eredményez.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatot a My-x program segítségével, COCO online lap használatával oldottam meg.

1. lépés: Első lépésben tíz munkavállaló releváns adatait gyűjtöttem egy mátrixba, melynek sorai egy-egy munkavállalót, oszlopai egy-egy attribútumot jelenítenek meg, illetve utolsó oszlopban felmérésekből származó, a munkaadók által szolgáltatott adatokat adtam meg arra vonatkozóan, mennyire értékelik a távmunkát a kompenzációs csomagjuk értékének százalékában kifejezve.

2. lépés: Következő lépésként az adatokat az ugyanazon fülön kialakított referenciatáblák segítségével pontokká alakítottam. Amennyiben az eredeti adatok is számszerűek voltak, például munkahely és lakóhely közötti távolság kilométerben kifejezett értéke esetén, a pontozás megtartja az eredeti különbségek arányait, ugyanakkor a minimális és ezért irreleváns különbségeket (például MV6-hoz tartozó 23 km-es és MV9-hez tartozó 22 km-es értékek között) eltünteti, ami ezen független változó esetében reálisabb rangsorolást tesz lehetővé.

3. lépés: Az adatok ellenőrzése és rendezése után a pontokká kódolt adatokat tartalmazó mátrixhoz oszloponként irányt rendeltem (0), majd RANK függvény segítségével létrehoztam egy sorszám-mátrixot a függő változót érintetlenül hagyva.

4. lépés: Az így nyert adatokat végigfuttattam a My-x alkalmazáson, melynek eredményeként a csatolt fájl utolsó fülén található COCO mátrix.

5. lépés: A kapott eredmények értékelése.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat megoldásához figyelembe vett tényezők alapján összevethető a távmunkának az összes vizsgált személy adatából következtetett értéke az adott egyén ítélete szerinti értékkel.
Így megállapítható, hogy MV2, MV6 és MV8 munkavállalóknak alulértékelik a lehetőséget, ugyanakkor MV1, MV4 és MV5 munkavállalók relatíve túlértékelik azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Véleményem szerint több - látszólag akár ellentmondó - következtetés vonható le a kapott eredményekből.

A kapott eredmények használhatóak a bevallott értékek korrigálására, illetve a több szempont alapján is váratlan, az adott szempontrendszeren belül nem magyarázható értéket adó esetek azonosítására. Ezek további vizsgálata újabb szempontok bevonásának szükségességére világíthat rá, illetve ennek sikertelensége esetén feltételezhetünk nehezen mérhető tényezők meglétét a háttérben (például személyiség hatása, egyéni attitűdök), melyek éppen ilyen összehasonlításban válnak kimutathatóvá.

Azaz kétféleképpen is értelmezhetjük az adatokat:
- az összehasonlításban kapott értékeket figyelembe véve hozhatunk döntést, azaz a rendszer által korrigált adatok alapján, figyelmen kívül hagyva a megkérdezettek által bevallott értékeket, azaz mondhatjuk azt, hogy például MV8 számára a valódi érték 20%, még ha ő mást vallott is be - bármilyen okból (például mert nem ismeri fel annak értékét), vagy:
- éppen a várt értékek és a bevallott értékek különbségére helyezve a hangsúlyt megállapíthatjuk, hogy például MV8 alulértékeli a távmunka lehetőségét, számára az nem jelent akkora értéket, mint helyzete alapján feltételezhetnénk, tehát negatív attitűdjei okán nem ajánlott a lehetőség felajánlása.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:TAVMUNKA

2011-01-27T19:25:19Z

ABOTH: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/ba.xls]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A távmunkában való alkalmazás kompenzációs értékének becslése

=A feladat előtörténete=
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A távmunkában való foglalkoztatás - amennyiben a munkakör sajátosságai lehetővé teszik - értelemszerű megtakarítási lehetőséget biztosít a munkaadó számára a megtérítendő bejárási költség, illetve a fenntartani szükséges irodai munkaállomások tekintetében.
Ezen megtakarítások viszonylag könnyen számíthatóak.

Ugyanakkor további költségmegtakarításhoz vezethet a távmunka lehetőségének biztosítása áttételesen, kompenzációs értéke folytán. Joggal feltételezhetjük ugyanis, hogy a távmunka lehetősége értéket képvisel a munkavállaló szemében, adott esetben akár számszerűsíthető értéket: feltételezzük, hogy adott választási helyzetben egyes munkavállalók magasabb bér elérésének lehetősége mellett sem választanák a telephelyen való munkavégzést a távmunka ellenében.

Elejét veendő bármilyen cinikus feltevésnek, hangsúlyoznánk, hogy a távmunka kompenzációs értékének meghatározására tett kísérlet nem feltétlenül a bérköltségek egyéb költségek csökkenése melletti csökkentésének lehetőségét vizsgálja. Ellenben hasznos lehet tudatában lenni, mekkora versenyelőnyt jelent adott munkavállalóért való versengés esetén a távmunka lehetősége - akár a mi cégünk tudja ajánlani, akár a konkurencia. Továbbá, mivel a távmunka - a munkafeladatok jellegétől és a munkateljesítmény ellenőrizhetőségétől függően - kockázatot is hordozhat magában, mérlegelendő, mely munkavállalóknak ajánlunk fel ilyen lehetőséget. Ilyen mérlegelésnél fontos lehet annak megállapítása, várhatóan milyen kompenzációs és ezáltal munkaerő-megtartó tényezőként esik latba a távmunka lehetősége, azaz adott esetben egy megtartani kívánt munkavállaló megnövekedett lojalitása formájában mekkora megtérülést várhatunk a távmunkában való alkalmazás jelentette kockázat ellenében.

A hasonlóságelemzés mint lehetséges módszer ismerete nélkül hasonló szempontok figyelembevételével, ugyanakkor várhatóan megérzések alapján születne döntés. Valószínűsíthetnénk, hogy az egy háztartásban élő kiskorúak száma, az esetlegesen segítségre szoruló hozzátartozók, a munkahely és a lakóhely közötti távolság pozitívan befolyásolnák a távmunka lehetőségének megítélését, azaz annak egyéni értékét. Feltételezhetnénk továbbá, hogy a hagyományosan több szerepben is szociálisan kötött elfoglaltságokat napi rendszerességgel teljesítő nők nagyobb értéknek tekintenék ezt a lehetőséget, mint a hagyományos, "gyárszerű" munkahelyet szocializációjuk folytán normálisnak és ezáltal önbecsülésükhöz fontosnak érző férfiak.
Bár az irányok vélhetően jól becsülhetőek, az egyes tényezők súlyának megállapítása problematikus lehet. Ez a döntéshozáshoz rendelkezésre álló idő szűkösségével együtt egy-egy szempont kiragadására, illetve egyéb egyszerűsítésekre csábíthatná a döntéshozót.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

A feladatban szereplő adatok fiktívek. A megoldás kidolgozásához tíz fiktív munkavállaló adatát használtam.

==Objektumok (sorok)==
Az elemzéshez 9 objektumot határoztam meg. Az objektumok 9 munkavállalót jelentenek.

MV1; MV2; MV3; MV4; MV5; MV6; MV7; MV8; MV9

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

*Nem (F/N);
*Életkor (év);
*Kiskorú gyermekek száma (fő);
*Gondozott hozzátartozók száma (fő);
*Távolság (km);
*Képzettség (szint);

Az attribútumokat minden esetben pontokká konvertáltuk az alapadatok fülön elhelyezett referenciatáblák segítségével. Az irány minden esetben 0, azaz minél nagyobb az X, annál nagyobb az Y, mivel magasabb pontszám joggal feltételezhetően a távmunka kompenzációs értékét erősíti, vagy az összefüggés iránya ismeretlen (nem és képzettség esetén).

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat megoldása modellt biztosíthat munkaerő-gazdálkodással foglalkozó szakembereknek távmunkaprogramok kialakításában illetve távmunkában való foglalkoztatást illető egyéni döntések meghozatalában.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Reményeim szerint a feladat megválaszolása segítséget nyújthat a távmunka lehetőségének kompenzációs elemként való pontos értékelésére, a teljes kompenzációs csomag értékének százalékában való kifejezésére.

Ilyen számszerű becslés képessége hasznos lehet:
- felvételi tárgyalások során: elkerülhető a távmunka lehetőségének felajánlása melletti feleslegesen nagy bérajánlat tétele;
- szűkös anyagi keretek mellett megtartani kívánt munkavállaló megtartásához: számszerűsíthető értéket képviselő elemmé konvertálhatjuk a távmunka lehetőségét. Így csökkenthető a munkaerő kiléptetésével, új munkaerő toborzásával, kiválasztásával, beléptetésével, betanításával járó költségek, továbbá a adott munkakör ideiglenes betöltetlenségéből adódó veszteség.

Egy állás betöltéséhez kapcsolódó toborzási és kiválasztási költség százezer forintos nagyságrendű is lehet az adott munkakör által támasztott speciális igények függvényében.
Adott bérajánlat esetén a megtakarítás hosszú távú megtakarítást eredményez.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatot a My-x program segítségével, COCO online lap használatával oldottam meg.

1. lépés: Első lépésben tíz munkavállaló releváns adatait gyűjtöttem egy mátrixba, melynek sorai egy-egy munkavállalót, oszlopai egy-egy attribútumot jelenítenek meg, illetve utolsó oszlopban felmérésekből származó, a munkaadók által szolgáltatott adatokat adtam meg arra vonatkozóan, mennyire értékelik a távmunkát a kompenzációs csomagjuk értékének százalékában kifejezve.

2. lépés: Következő lépésként az adatokat az ugyanazon fülön kialakított referenciatáblák segítségével pontokká alakítottam. Amennyiben az eredeti adatok is számszerűek voltak, például munkahely és lakóhely közötti távolság kilométerben kifejezett értéke esetén, a pontozás megtartja az eredeti különbségek arányait, ugyanakkor a minimális és ezért irreleváns különbségeket (például MV6-hoz tartozó 23 km-es és MV9-hez tartozó 22 km-es értékek között) eltünteti, ami ezen független változó esetében reálisabb rangsorolást tesz lehetővé.

3. lépés: Az adatok ellenőrzése és rendezése után a pontokká kódolt adatokat tartalmazó mátrixhoz oszloponként irányt rendeltem (0), majd RANK függvény segítségével létrehoztam egy sorszám-mátrixot a függő változót érintetlenül hagyva.

4. lépés: Az így nyert adatokat végigfuttattam a My-x alkalmazáson, melynek eredményeként a csatolt fájl utolsó fülén található COCO mátrix.

5. lépés: A kapott eredmények értékelése.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat megoldásához figyelembe vett tényezők alapján összevethető a távmunkának az összes vizsgált személy adatából következtetett értéke az adott egyén ítélete szerinti értékkel.
Így megállapítható, hogy MV7 és MV8 munkavállalóknak alulértékelik a lehetőséget, ugyanakkor MV1, MV2 és MV10 munkavállalók relatíve túlértékelik azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Véleményem szerint több - látszólag akár ellentmondó - következtetés vonható le a kapott eredményekből.

A kapott eredmények használhatóak a bevallott értékek korrigálására, illetve a több szempont alapján is váratlan, az adott szempontrendszeren belül nem magyarázható értéket adó esetek azonosítására. Ezek további vizsgálata újabb szempontok bevonásának szükségességére világíthat rá, illetve ennek sikertelensége esetén feltételezhetünk nehezen mérhető tényezők meglétét a háttérben (például személyiség hatása, egyéni attitűdök), melyek éppen ilyen összehasonlításban válnak kimutathatóvá.

Azaz kétféleképpen is értelmezhetjük az adatokat:
- az összehasonlításban kapott értékeket figyelembe véve hozhatunk döntést, azaz a rendszer által korrigált adatok alapján, figyelmen kívül hagyva a megkérdezettek által bevallott értékeket, azaz mondhatjuk azt, hogy például MV8 számára a valódi érték 20%, még ha ő mást vallott is be - bármilyen okból (például mert nem ismeri fel annak értékét), vagy:
- éppen a várt értékek és a bevallott értékek különbségére helyezve a hangsúlyt megállapíthatjuk, hogy például MV8 alulértékeli a távmunka lehetőségét, számára az nem jelent akkora értéket, mint helyzete alapján feltételezhetnénk, tehát negatív attitűdjei okán nem ajánlott a lehetőség felajánlása.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:TAVMUNKA

2011-01-27T19:24:51Z

ABOTH: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/ba.xls]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A távmunkában való alkalmazás kompenzációs értékének becslése

=A feladat előtörténete=
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A távmunkában való foglalkoztatás - amennyiben a munkakör sajátosságai lehetővé teszik - értelemszerű megtakarítási lehetőséget biztosít a munkaadó számára a megtérítendő bejárási költség, illetve a fenntartani szükséges irodai munkaállomások tekintetében.
Ezen megtakarítások viszonylag könnyen számíthatóak.

Ugyanakkor további költségmegtakarításhoz vezethet a távmunka lehetőségének biztosítása áttételesen, kompenzációs értéke folytán. Joggal feltételezhetjük ugyanis, hogy a távmunka lehetősége értéket képvisel a munkavállaló szemében, adott esetben akár számszerűsíthető értéket: feltételezzük, hogy adott választási helyzetben egyes munkavállalók magasabb bér elérésének lehetősége mellett sem választanák a telephelyen való munkavégzést a távmunka ellenében.

Elejét veendő bármilyen cinikus feltevésnek, hangsúlyoznánk, hogy a távmunka kompenzációs értékének meghatározására tett kísérlet nem feltétlenül a bérköltségek egyéb költségek csökkenése melletti csökkentésének lehetőségét vizsgálja. Ellenben hasznos lehet tudatában lenni, mekkora versenyelőnyt jelent adott munkavállalóért való versengés esetén a távmunka lehetősége - akár a mi cégünk tudja ajánlani, akár a konkurencia. Továbbá, mivel a távmunka - a munkafeladatok jellegétől és a munkateljesítmény ellenőrizhetőségétől függően - kockázatot is hordozhat magában, mérlegelendő, mely munkavállalóknak ajánlunk fel ilyen lehetőséget. Ilyen mérlegelésnél fontos lehet annak megállapítása, várhatóan milyen kompenzációs és ezáltal munkaerő-megtartó tényezőként esik latba a távmunka lehetősége, azaz adott esetben egy megtartani kívánt munkavállaló megnövekedett lojalitása formájában mekkora megtérülést várhatunk a távmunkában való alkalmazás jelentette kockázat ellenében.

A hasonlóságelemzés mint lehetséges módszer ismerete nélkül hasonló szempontok figyelembevételével, ugyanakkor várhatóan megérzések alapján születne döntés. Valószínűsíthetnénk, hogy az egy háztartásban élő kiskorúak száma, az esetlegesen segítségre szoruló hozzátartozók, a munkahely és a lakóhely közötti távolság pozitívan befolyásolnák a távmunka lehetőségének megítélését, azaz annak egyéni értékét. Feltételezhetnénk továbbá, hogy a hagyományosan több szerepben is szociálisan kötött elfoglaltságokat napi rendszerességgel teljesítő nők nagyobb értéknek tekintenék ezt a lehetőséget, mint a hagyományos, "gyárszerű" munkahelyet szocializációjuk folytán normálisnak és ezáltal önbecsülésükhöz fontosnak érző férfiak.
Bár az irányok vélhetően jól becsülhetőek, az egyes tényezők súlyának megállapítása problematikus lehet. Ez a döntéshozáshoz rendelkezésre álló idő szűkösségével együtt egy-egy szempont kiragadására, illetve egyéb egyszerűsítésekre csábíthatná a döntéshozót.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

A feladatban szereplő adatok fiktívek. A megoldás kidolgozásához tíz fiktív munkavállaló adatát használtam.

==Objektumok (sorok)==
Az elemzéshez 9 objektumot határoztam meg. Az objektumok 9 munkavállalót jelentenek.

MV1; MV2; MV3; MV4; MV5; MV6; MV7; MV8; MV9

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

*Nem (F/N);
*Életkor (év);
*Kiskorú gyermekek száma (fő);
*Gondozott hozzátartozók száma (fő);
*Távolság (km);
*Képzettség (szint);

Az attribútumokat minden esetben pontokká konvertáltuk az alapadatok fülön elhelyezett referenciatáblák segítségével. Az irány minden esetben 0, azaz minél nagyobb az X, annál nagyobb az Y, mivel magasabb pontszám joggal feltételezhetően a távmunka kompenzációs értékét erősíti, vagy az összefüggés iránya ismeretlen (nem és képzettség esetén).

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat megoldása modellt biztosíthat munkaerő-gazdálkodással foglalkozó szakembereknek távmunkaprogramok kialakításában illetve távmunkában való foglalkoztatást illető egyéni döntések meghozatalában.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Reményeim szerint a feladat megválaszolása segítséget nyújthat a távmunka lehetőségének kompenzációs elemként való pontos értékelésére, a teljes kompenzációs csomag értékének százalékában való kifejezésére.

Ilyen számszerű becslés képessége hasznos lehet:
- felvételi tárgyalások során: elkerülhető a távmunka lehetőségének felajánlása melletti feleslegesen nagy bérajánlat tétele;
- szűkös anyagi keretek mellett megtartani kívánt munkavállaló megtartásához: számszerűsíthető értéket képviselő elemmé konvertálhatjuk a távmunka lehetőségét. Így csökkenthető a munkaerő kiléptetésével, új munkaerő toborzásával, kiválasztásával, beléptetésével, betanításával járó költségek, továbbá a adott munkakör ideiglenes betöltetlenségéből adódó veszteség.

Egy állás betöltéséhez kapcsolódó toborzási és kiválasztási költség százezer forintos nagyságrendű is lehet az adott munkakör által támasztott speciális igények függvényében.
Adott bérajánlat esetén a megtakarítás hosszú távú megtakarítást eredményez.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatot a My-x program segítségével, COCO online lap használatával oldottam meg.

1. lépés: Első lépésben tíz munkavállaló releváns adatait gyűjtöttem egy mátrixba, melynek sorai egy-egy munkavállalót, oszlopai egy-egy attribútumot jelenítenek meg, illetve utolsó oszlopban felmérésekből származó, a munkaadók által szolgáltatott adatokat adtam meg arra vonatkozóan, mennyire értékelik a távmunkát a kompenzációs csomagjuk értékének százalékában kifejezve.

2. lépés: Következő lépésként az adatokat az ugyanazon fülön kialakított referenciatáblák segítségével pontokká alakítottam. Amennyiben az eredeti adatok is számszerűek voltak, például munkahely és lakóhely közötti távolság kilométerben kifejezett értéke esetén, a pontozás megtartja az eredeti különbségek arányait, ugyanakkor a minimális és ezért irreleváns különbségeket (például MV6-hoz tartozó 23 km-es és MV9-hez tartozó 22 km-es értékek között) eltünteti, ami ezen független változó esetében reálisabb rangsorolást tesz lehetővé.

3. lépés: Az adatok ellenőrzése és rendezése után a pontokká kódolt adatokat tartalmazó mátrixhoz oszloponként irányt rendeltem (0), majd RANK függvény segítségével létrehoztam egy sorszám-mátrixot a függő változót érintetlenül hagyva.

4. lépés: Az így nyert adatokat végigfuttattam a My-x alkalmazáson, melynek eredményeként a csatolt fájl utolsó fülén található COCO mátrix.

5. lépés: A kapott eredmények értékelése.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat megoldásához figyelembe vett tényezők alapján összevethető a távmunkának az összes vizsgált személy adatából következtetett értéke az adott egyén ítélete szerinti értékkel.
Így megállapítható, hogy MV7 és MV8 munkavállalóknak alulértékelik a lehetőséget, ugyanakkor MV1, MV2 és MV10 munkavállalók relatíve túlértékelik azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:TAVMUNKA

2011-01-27T19:23:54Z

ABOTH: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/ba.xls]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A távmunkában való alkalmazás kompenzációs értékének becslése

=A feladat előtörténete=
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A távmunkában való foglalkoztatás - amennyiben a munkakör sajátosságai lehetővé teszik - értelemszerű megtakarítási lehetőséget biztosít a munkaadó számára a megtérítendő bejárási költség, illetve a fenntartani szükséges irodai munkaállomások tekintetében.
Ezen megtakarítások viszonylag könnyen számíthatóak.

Ugyanakkor további költségmegtakarításhoz vezethet a távmunka lehetőségének biztosítása áttételesen, kompenzációs értéke folytán. Joggal feltételezhetjük ugyanis, hogy a távmunka lehetősége értéket képvisel a munkavállaló szemében, adott esetben akár számszerűsíthető értéket: feltételezzük, hogy adott választási helyzetben egyes munkavállalók magasabb bér elérésének lehetősége mellett sem választanák a telephelyen való munkavégzést a távmunka ellenében.

Elejét veendő bármilyen cinikus feltevésnek, hangsúlyoznánk, hogy a távmunka kompenzációs értékének meghatározására tett kísérlet nem feltétlenül a bérköltségek egyéb költségek csökkenése melletti csökkentésének lehetőségét vizsgálja. Ellenben hasznos lehet tudatában lenni, mekkora versenyelőnyt jelent adott munkavállalóért való versengés esetén a távmunka lehetősége - akár a mi cégünk tudja ajánlani, akár a konkurencia. Továbbá, mivel a távmunka - a munkafeladatok jellegétől és a munkateljesítmény ellenőrizhetőségétől függően - kockázatot is hordozhat magában, mérlegelendő, mely munkavállalóknak ajánlunk fel ilyen lehetőséget. Ilyen mérlegelésnél fontos lehet annak megállapítása, várhatóan milyen kompenzációs és ezáltal munkaerő-megtartó tényezőként esik latba a távmunka lehetősége, azaz adott esetben egy megtartani kívánt munkavállaló megnövekedett lojalitása formájában mekkora megtérülést várhatunk a távmunkában való alkalmazás jelentette kockázat ellenében.

A hasonlóságelemzés mint lehetséges módszer ismerete nélkül hasonló szempontok figyelembevételével, ugyanakkor várhatóan megérzések alapján születne döntés. Valószínűsíthetnénk, hogy az egy háztartásban élő kiskorúak száma, az esetlegesen segítségre szoruló hozzátartozók, a munkahely és a lakóhely közötti távolság pozitívan befolyásolnák a távmunka lehetőségének megítélését, azaz annak egyéni értékét. Feltételezhetnénk továbbá, hogy a hagyományosan több szerepben is szociálisan kötött elfoglaltságokat napi rendszerességgel teljesítő nők nagyobb értéknek tekintenék ezt a lehetőséget, mint a hagyományos, "gyárszerű" munkahelyet szocializációjuk folytán normálisnak és ezáltal önbecsülésükhöz fontosnak érző férfiak.
Bár az irányok vélhetően jól becsülhetőek, az egyes tényezők súlyának megállapítása problematikus lehet. Ez a döntéshozáshoz rendelkezésre álló idő szűkösségével együtt egy-egy szempont kiragadására, illetve egyéb egyszerűsítésekre csábíthatná a döntéshozót.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

A feladatban szereplő adatok fiktívek. A megoldás kidolgozásához tíz fiktív munkavállaló adatát használtam.

==Objektumok (sorok)==
Az elemzéshez 9 objektumot határoztam meg. Az objektumok 9 munkavállalót jelentenek.

MV1; MV2; MV3; MV4; MV5; MV6; MV7; MV8; MV9

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

*Nem (F/N);
*Életkor (év);
*Kiskorú gyermekek száma (fő);
*Gondozott hozzátartozók száma (fő);
*Távolság (km);
*Képzettség (szint);

Az attribútumokat minden esetben pontokká konvertáltuk az alapadatok fülön elhelyezett referenciatáblák segítségével. Az irány minden esetben 0, azaz minél nagyobb az X, annál nagyobb az Y, mivel magasabb pontszám joggal feltételezhetően a távmunka kompenzációs értékét erősíti, vagy az összefüggés iránya ismeretlen (nem és képzettség esetén).

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat megoldása modellt biztosíthat munkaerő-gazdálkodással foglalkozó szakembereknek távmunkaprogramok kialakításában illetve távmunkában való foglalkoztatást illető egyéni döntések meghozatalában.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Reményeim szerint a feladat megválaszolása segítséget nyújthat a távmunka lehetőségének kompenzációs elemként való pontos értékelésére, a teljes kompenzációs csomag értékének százalékában való kifejezésére.

Ilyen számszerű becslés képessége hasznos lehet:
- felvételi tárgyalások során: elkerülhető a távmunka lehetőségének felajánlása melletti feleslegesen nagy bérajánlat tétele;
- szűkös anyagi keretek mellett megtartani kívánt munkavállaló megtartásához: számszerűsíthető értéket képviselő elemmé konvertálhatjuk a távmunka lehetőségét. Így csökkenthető a munkaerő kiléptetésével, új munkaerő toborzásával, kiválasztásával, beléptetésével, betanításával járó költségek, továbbá a adott munkakör ideiglenes betöltetlenségéből adódó veszteség.

Egy állás betöltéséhez kapcsolódó toborzási és kiválasztási költség százezer forintos nagyságrendű is lehet az adott munkakör által támasztott speciális igények függvényében.
Adott bérajánlat esetén a megtakarítás hosszú távú megtakarítást eredményez.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatot a My-x program segítségével, COCO online lap használatával oldottam meg.

1. lépés: Első lépésben tíz munkavállaló releváns adatait gyűjtöttem egy mátrixba, melynek sorai egy-egy munkavállalót, oszlopai egy-egy attribútumot jelenítenek meg, illetve utolsó oszlopban felmérésekből származó, a munkaadók által szolgáltatott adatokat adtam meg arra vonatkozóan, mennyire értékelik a távmunkát a kompenzációs csomagjuk értékének százalékában kifejezve.

2. lépés: Következő lépésként az adatokat az ugyanazon fülön kialakított referenciatáblák segítségével pontokká alakítottam. Amennyiben az eredeti adatok is számszerűek voltak, például munkahely és lakóhely közötti távolság kilométerben kifejezett értéke esetén, a pontozás megtartja az eredeti különbségek arányait, ugyanakkor a minimális és ezért irreleváns különbségeket (például MV6-hoz tartozó 23 km-es és MV9-hez tartozó 22 km-es értékek között) eltünteti, ami ezen független változó esetében reálisabb rangsorolást tesz lehetővé.

3. lépés: Az adatok ellenőrzése és rendezése után a pontokká kódolt adatokat tartalmazó mátrixhoz oszloponként irányt rendeltem (0), majd RANK függvény segítségével létrehoztam egy sorszám-mátrixot a függő változót érintetlenül hagyva.

4. lépés: Az így nyert adatokat végigfuttattam a My-x alkalmazáson, melynek eredményeként a csatolt fájl utolsó fülén található COCO mátrix.

5. lépés: A kapott eredmények értékelése.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:TAVMUNKA

2011-01-27T19:14:37Z

ABOTH: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

HR:TAVMUNKA

2011-01-27T19:13:56Z

ABOTH: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

HR:TAVMUNKA

2011-01-27T19:13:37Z

ABOTH: /* A feladat által érintett célcsoportok */

HR:TAVMUNKA

2011-01-27T19:13:12Z

ABOTH: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */

HR:TAVMUNKA

2011-01-27T19:04:02Z

ABOTH: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

HR:TAVMUNKA

2011-01-27T19:03:03Z

ABOTH: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */