https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Barakc 2026-04-05T18:36:03Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3771 2005-12-29T22:14:33Z

<p>Barakc: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> <br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201 OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]] <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] (számtudomány, asztrológia)<br /> * [[Döntéstámogatás]] (szubjektivitás, mesterséges inteligenciával rendelkező rendszerek, EIS, ESS)<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]] (matematikai közgazdaságtan, regresszió számitás, idősorelemzés)<br /> <br /> ==Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja==<br /> <br /> '''Kapcsolat a korrupció, a playometria, a szubjektivitás, a COCO és a döntéstámogatás között'''<br /> <br /> <br /> '''A''' döntéstámogatás folyamata a diagnosztikánál is tágabb fogalom: legtöbbször nem lehet ugyanis a szimptómák és megoldások elkülönült halmazait beazonosítani, sokkal inkább azt kell tisztázni az előkészítő munka során, hogy egy probléma kapcsán felmerülő jelenségek, ismeretek közül melyek hasznosak egyáltalán, ill. melyek jelentenek egyben megoldást is. Egy esetet ekkor mint egyfajta „mintát” kell felfogni, amelynek minden komponense hasznos lehet más komponensek eléréséhez.<br /> <br /> '''Míg''' a szubjektív tudás nem más, mint a felvételezett valóságra való önkényes reagálás képessége, a COCO módszer (Component-based Object Comparison for Objectivity) előnye a többivel szemben az, hogy képes a szubjektív vonatkozások nélkül vizsgált objektumok értékeinek (ár, árfolyam, hozam, bér, mérlegszerinti eredmény, GDP, stb.) automatikus meghatározására.<br /> <br /> '''Ezt''' a módszert univerzálisnak tekinthetjük, hisz nem csak a tőzsdei előrejelzések számára alkalmazhatjuk, hanem más különböző szférákban is komoly elemzésre ad lehetőséget, ellentétben, többek között, a playometriával, mely egyértelműen háttérbe helyezi az objektivitást, így korrupcióhoz vezet, azaz korrupt, a valóságnak nem megfelelő eredményt szolgáltat, hisz szubjektív, nem független tényezők alapján alkotja azokat.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést elsőként Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21646]<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21647]<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21649]<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21650]<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21648]<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21382 Ragnar Frisch a Wikipedia-n]<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21386 Ökonometria a Wikipedia-n]</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3770 2005-12-29T22:12:50Z

<p>Barakc: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201 OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]] <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] (számtudomány, asztrológia)<br /> * [[Döntéstámogatás]] (szubjektivitás, mesterséges inteligenciával rendelkező rendszerek, EIS, ESS)<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]] (matematikai közgazdaságtan, regresszió számitás, idősorelemzés)<br /> <br /> ==Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja==<br /> <br /> '''Kapcsolat a korrupció, a playometria, a szubjektivitás, a COCO és a döntéstámogatás között'''<br /> <br /> <br /> '''A''' döntéstámogatás folyamata a diagnosztikánál is tágabb fogalom: legtöbbször nem lehet ugyanis a szimptómák és megoldások elkülönült halmazait beazonosítani, sokkal inkább azt kell tisztázni az előkészítő munka során, hogy egy probléma kapcsán felmerülő jelenségek, ismeretek közül melyek hasznosak egyáltalán, ill. melyek jelentenek egyben megoldást is. Egy esetet ekkor mint egyfajta „mintát” kell felfogni, amelynek minden komponense hasznos lehet más komponensek eléréséhez.<br /> <br /> '''Míg''' a szubjektív tudás nem más, mint a felvételezett valóságra való önkényes reagálás képessége, a COCO módszer (Component-based Object Comparison for Objectivity) előnye a többivel szemben az, hogy képes a szubjektív vonatkozások nélkül vizsgált objektumok értékeinek (ár, árfolyam, hozam, bér, mérlegszerinti eredmény, GDP, stb.) automatikus meghatározására.<br /> <br /> '''Ezt''' a módszert univerzálisnak tekinthetjük, hisz nem csak a tőzsdei előrejelzések számára alkalmazhatjuk, hanem más különböző szférákban is komoly elemzésre ad lehetőséget, ellentétben, többek között, a playometriával, mely egyértelműen háttérbe helyezi az objektivitást, így korrupcióhoz vezet, azaz korrupt, a valóságnak nem megfelelő eredményt szolgáltat, hisz szubjektív, nem független tényezők alapján alkotja azokat.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést elsőként Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21646]<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21647]<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21649]<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21650]<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21648]<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21382 Ragnar Frisch a Wikipedia-n]<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21386 Ökonometria a Wikipedia-n]</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3769 2005-12-29T22:08:26Z

<p>Barakc: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201 OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]] <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] (számtudomány, asztrológia)<br /> * [[Döntéstámogatás]] (szubjektivitás, mesterséges inteligenciával rendelkező rendszerek, EIS, ESS)<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]] (matematikai közgazdaságtan, regresszió számitás, idősorelemzés)<br /> <br /> ==Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja==<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést elsőként Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21646]<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21647]<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21649]<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21650]<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21648]<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21382 Ragnar Frisch a Wikipedia-n]<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21386 Ökonometria a Wikipedia-n]</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3768 2005-12-29T22:05:01Z

<p>Barakc: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201 OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]] <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] (számtudomány, asztrológia)<br /> * [[Döntéstámogatás]] (szubjektivitás, mesterséges inteligenciával rendelkező rendszerek, EIS, ESS)<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]] (matematikai közgazdaságtan, regresszió számitás, idősorelemzés)<br /> <br /> ==Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja==<br /> <br /> '''Kapcsolat a korrupció, a playometria, a szubjektivitás, a COCO és a döntéstámogatás között'''<br /> <br /> '''A''' döntéstámogatás folyamata a diagnosztikánál is tágabb fogalom: legtöbbször nem lehet ugyanis a szimptómák és megoldások elkülönült halmazait beazonosítani, sokkal inkább azt kell tisztázni az előkészítő munka során, hogy egy probléma kapcsán felmerülő jelenségek, ismeretek közül melyek hasznosak egyáltalán, ill. melyek jelentenek egyben megoldást is.<br /> Egy esetet ekkor mint egyfajta „mintát” kell felfogni, amelynek minden komponense hasznos lehet más komponensek eléréséhez. <br /> '''Míg''' a szubjektív tudás nem más, mint a felvételezett valóságra való önkényes reagálás képessége, a COCO módszer (Component-based Object Comparison for Objectivity) előnye a többivel szemben az, hogy képes a szubjektív vonatkozások nélkül vizsgált objektumok értékeinek (ár, árfolyam, hozam, bér, mérlegszerinti eredmény, GDP, stb.) automatikus meghatározására.<br /> '''Ezt''' a módszert univerzálisnak tekinthetjük, hisz nem csak a tőzsdei előrejelzések számára alkalmazhatjuk, hanem más különböző szférákban is komoly elemzésre ad lehetőséget, ellentétben, többek között, a playometriával, mely egyértelműen háttérbe helyezi az objektivitást, így korrupcióhoz vezet, azaz korrupt, a valóságnak nem megfelelő eredményt szolgáltat, hisz szubjektív, nem független tényezők alapján alkotja azokat.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést elsőként Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21646]<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21647]<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21649]<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21650]<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21648]<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21382 Ragnar Frisch a Wikipedia-n]<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21386 Ökonometria a Wikipedia-n]</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3767 2005-12-28T14:31:41Z

<p>Barakc: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201 OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]] <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] (számtudomány, asztrológia)<br /> * [[Döntéstámogatás]] (szubjektivitás, mesterséges inteligenciával rendelkező rendszerek, EIS, ESS)<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]] (matematikai közgazdaságtan, regresszió számitás, idősorelemzés)<br /> <br /> ==Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja==<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi a kapcsolat a korrupció, a playometria, a szubjektivitás, a COCO és a döntéstámogatás között?<br /> <br /> A COCO módszer döntéstámogatás alapadat-struktúrával rendelkező típushelyzetek esetén a figyelembe venni kívánó alternatívák alapján a vizsgált objektumok egyensúlyi értékeinek automatikus meghatározása, s erre épülő akciók levezetése szubjektív vonatkozások nélkül is. A más hasonlóság-elemzésre alapozó előrejelzési módszerekkel szemben a COCO módszer az egyik, amely szubjektivitás nélkül adja a legpontosabb eredményt, előrejelzést. A COCO módszer alkalmazható a beszerzési korrupció feltárására is.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést elsőként Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21646]<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21647]<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21649]<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21650]<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21648]<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21382 Ragnar Frisch a Wikipedia-n]<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21386 Ökonometria a Wikipedia-n]</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3766 2005-12-28T14:18:06Z

<p>Barakc: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201 OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]] <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] (számtudomány, asztrológia)<br /> * [[Döntéstámogatás]] (szubjektivitás, mesterséges inteligenciával rendelkező rendszerek, EIS, ESS)<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]] (matematikai közgazdaságtan, regresszió számitás, idősorelemzés)<br /> <br /> ==Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja==<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi a kapcsolat a korrupció, a playometria, a szubjektivitás, a COCO és a döntéstámogatás között?<br /> <br /> A COCO módszer alkalmazható a beszerzési korrupció feltárására is. A COCO módszer döntéstámogatás alapadat-struktúrával rendelkező típushelyzetek esetén a figyelembe venni kívánó alternatívák alapján a vizsgált objektumok egyensúlyi értékeinek automatikus meghatározása, s erre épülő akciók levezetése szubjektív vonatkozások nélkül is. A más hasonlóság-elemzésre alapozó előrejelzési módszerekkel szemben a COCO módszer az egyik, amely szubjektivitás nélkül adja a legpontosabb eredményt, előrejelzést.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést elsőként Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21646]<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21647]<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21649]<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21650]<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21648]<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21382 Ragnar Frisch a Wikipedia-n]<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21386 Ökonometria a Wikipedia-n]</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3765 2005-12-28T14:17:16Z

<p>Barakc: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201 OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]] <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] (számtudomány, asztrológia)<br /> * [[Döntéstámogatás]] (szubjektivitás, mesterséges inteligenciával rendelkező rendszerek, EIS, ESS)<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]] (matematikai közgazdaságtan, regresszió számitás, idősorelemzés)<br /> <br /> ==Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja==<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi a kapcsolat a korrupció, a playometria, a szubjektivitás, a COCO és a döntéstámogatás között?<br /> <br /> A COCO módszer alkalmazható a beszerzési korrupció feltárására is. A COCO módszer döntéstámogatás alapadat-struktúrával rendelkező típushelyzetek esetén a figyelembe venni kívánó alternatívák alapján a vizsgált objektumok egyensúlyi értékeinek automatikus meghatározása, s erre épülő akciók levezetése szubjektív vonatkozások nélkül is.A más hasonlóság-elemzésre alapozó előrejelzési módszerekkel szemben a COCO módszer az egyik, amely szubjektivitás nélkül adja a legpontosabb eredményt, előrejelzést.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést elsőként Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21646]<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21647]<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21649]<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21650]<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21648]<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21382 Ragnar Frisch a Wikipedia-n]<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21386 Ökonometria a Wikipedia-n]</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3764 2005-12-28T14:09:54Z

<p>Barakc: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201 OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]] <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] (számtudomány, asztrológia)<br /> * [[Döntéstámogatás]] (szubjektivitás, mesterséges inteligenciával rendelkező rendszerek, EIS, ESS)<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]] (matematikai közgazdaságtan, regresszió számitás, idősorelemzés)<br /> <br /> ==Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja==<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi a kapcsolat a korrupció, a playometria, a szubjektivitás, a COCO és a döntéstámogatás között?<br /> <br /> A COCO módszer alkalmazható a beszerzési korrupció feltátására is. A COCO módszer döntéstámogatás alapadat-struktúrával rendelkező típushelyzetek esetén a figyelembe venni kívánó alternatívák alapján a vizsgált objektumok egyensúlyi értékeinek automatikus meghatározása, s erre épülő akciók levezetése szubjektív vonatkozások nélkül is.A más hasonlóság-elemzésre alapozó előrejelzési módszerekkel szemben a COCO módszer az egyik, amely szubjektivitás nélkül adja a legpontosabb eredményt, előrejelzést.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést elsőként Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21646]<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21647]<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21649]<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21650]<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21648]<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21382 Ragnar Frisch a Wikipedia-n]<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21386 Ökonometria a Wikipedia-n]</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3763 2005-12-28T12:20:17Z

<p>Barakc: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201 OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]] <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] (számtudomány, asztrológia)<br /> * [[Döntéstámogatás]] (szubjektivitás, mesterséges inteligenciával rendelkező rendszerek, EIS, ESS)<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]] (matematikai közgazdaságtan, regresszió számitás, idősorelemzés)<br /> <br /> ==Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja==<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi a kapcsolat a korrupció, a playometria, a szubjektivitás, a COCO és a döntéstámogatás között?<br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést elsőként Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21646]<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21647]<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21649]<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21650]<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21648]<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21382 Ragnar Frisch a Wikipedia-n]<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21386 Ökonometria a Wikipedia-n]</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3762 2005-12-28T12:16:15Z

<p>Barakc: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]] <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] (számtudomány, asztrológia)<br /> * [[Döntéstámogatás]] (szubjektivitás, mesterséges inteligenciával rendelkező rendszerek, EIS, ESS)<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]] (matematikai közgazdaságtan, regresszió számitás, idősorelemzés)<br /> <br /> ==Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja==<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi a kapcsolat a korrupció, a playometria, a szubjektivitás, a COCO és a döntéstámogatás között?<br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést elsőként Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21646]<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21647]<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21649]<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21650]<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21648]<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21382 Ragnar Frisch a Wikipedia-n]<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21386 Ökonometria a Wikipedia-n]</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3761 2005-12-28T11:43:24Z

<p>Barakc: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]] <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] <br /> * [[Döntéstámogatás]] (szubjektivitás, mesterséges inteligenciával rendelkező rendszerek, EIS, ESS)<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]] (matematikai közgazdaságtan, regresszió számitás, idősorelemzés)<br /> <br /> ==Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja==<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi a kapcsolat a korrupció, a playometria, a szubjektivitás, a COCO és a döntéstámogatás között?<br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést elsőként Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21646]<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21647]<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21649]<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21650]<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21648]<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21382 Ragnar Frisch a Wikipedia-n]<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21386 Ökonometria a Wikipedia-n]</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3760 2005-12-23T21:28:35Z

<p>Barakc: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]] (absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetésének segédeszköze)<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] <br /> * [[Döntéstámogatás]] ([[szubjektivitás]])<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]] (matematikai közgazdaságtan, regresszió számitás, idősorelemzés)<br /> <br /> ==Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja==<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi a kapcsolat a korrupció, a playometria, a szubjektivitás, a COCO és a döntéstámogatás között?<br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést elsőként Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21646]<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21647]<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21649]<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21650]<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21648]<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21382 Ragnar Frisch a Wikipedia-n]<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21386 Ökonometria a Wikipedia-n]</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3759 2005-12-22T13:42:53Z

<p>Barakc: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]] (absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetésének segédeszköze)<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] <br /> * [[Döntéstámogatás]] ([[szubjektivitás]])<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]] (matematikai közgazdaságtan, regresszió számitás, idősorelemzés)<br /> <br /> ==Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja==<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi a kapcsolat a korrupció, a playometria, a szubjektivitás, a COCO és a döntéstámogatás között?<br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy van egyértelmű matematikai megoldása a hasonlóságoknak? ('''''Hamis''''')<br /> * Igaz-e, hogy a playometria használható hiányos adatsorok esetében? ('''''Igaz''''') <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést elsőként Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21646]<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21647]<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21649]<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21650]<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21648]<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21382 Ragnar Frisch a Wikipedia-n]<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21386 Ökonometria a Wikipedia-n]</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3758 2005-12-22T13:36:43Z

<p>Barakc: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]] (absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetésének segédeszköze)<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] <br /> * [[Döntéstámogatás]] ([[szubjektivitás]])<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]] (matematikai közgazdaságtan, regresszió számitás, idősorelemzés)<br /> <br /> ==Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja==<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi a kapcsolat a korrupció, a playometria, a szubjektivitás, a COCO és a döntéstámogatás között?<br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy van egyértelmű matematikai megoldása a hasonlóságoknak? ('''''Hamis''''')<br /> * Igaz-e, hogy a playometria használható hiányos adatsorok esetében? ('''''Igaz''''') <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést elsőként Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21646]<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21647]<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21649]<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21648]<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21382 Ragnar Frisch a Wikipedia-n]<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21386 Ökonometria a Wikipedia-n]</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3757 2005-12-22T13:31:19Z

<p>Barakc: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]] (absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetésének segédeszköze)<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] <br /> * [[Döntéstámogatás]] ([[szubjektivitás]])<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]] (matematikai közgazdaságtan, regresszió számitás, idősorelemzés)<br /> <br /> ==Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja==<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi a kapcsolat a korrupció, a playometria, a szubjektivitás, a COCO és a döntéstámogatás között?<br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy van egyértelmű matematikai megoldása a hasonlóságoknak? ('''''Hamis''''')<br /> * Igaz-e, hogy a playometria használható hiányos adatsorok esetében? ('''''Igaz''''') <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést elsőként Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21646]<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21647]<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21648]<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21382 Ragnar Frisch a Wikipedia-n]<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21386 Ökonometria a Wikipedia-n]</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3756 2005-12-22T13:27:10Z

<p>Barakc: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]] (absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetésének segédeszköze)<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] <br /> * [[Döntéstámogatás]] ([[szubjektivitás]])<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]] (matematikai közgazdaságtan, regresszió számitás, idősorelemzés)<br /> <br /> ==Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja==<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi a kapcsolat a korrupció, a playometria, a szubjektivitás, a COCO és a döntéstámogatás között?<br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy van egyértelmű matematikai megoldása a hasonlóságoknak? ('''''Hamis''''')<br /> * Igaz-e, hogy a playometria használható hiányos adatsorok esetében? ('''''Igaz''''') <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést elsőként Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21646]<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21647]<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21382 Ragnar Frisch a Wikipedia-n]<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21386 Ökonometria a Wikipedia-n]</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3755 2005-12-22T13:21:05Z

<p>Barakc: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]] (absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetésének segédeszköze)<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] <br /> * [[Döntéstámogatás]] ([[szubjektivitás]])<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]] (matematikai közgazdaságtan, regresszió számitás, idősorelemzés)<br /> <br /> ==Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja==<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi a kapcsolat a korrupció, a playometria, a szubjektivitás, a COCO és a döntéstámogatás között?<br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy van egyértelmű matematikai megoldása a hasonlóságoknak? ('''''Hamis''''')<br /> * Igaz-e, hogy a playometria használható hiányos adatsorok esetében? ('''''Igaz''''') <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést elsőként Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21646]<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21382 Ragnar Frisch a Wikipedia-n]<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21386 Ökonometria a Wikipedia-n]</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3754 2005-12-22T13:08:52Z

<p>Barakc: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]] (absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetésének segédeszköze)<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] <br /> * [[Döntéstámogatás]] ([[szubjektivitás]])<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]] (matematikai közgazdaságtan, regresszió számitás, idősorelemzés)<br /> <br /> ==Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja==<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi a kapcsolat a korrupció, a playometria, a szubjektivitás, a COCO és a döntéstámogatás között?<br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy van egyértelmű matematikai megoldása a hasonlóságoknak? ('''''Hamis''''')<br /> * Igaz-e, hogy a playometria használható hiányos adatsorok esetében? ('''''Igaz''''') <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést elsőként Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz]<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21382 Ragnar Frisch a Wikipedia-n]<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21386 Ökonometria a Wikipedia-n]</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Barakc&diff=14341 2005-12-22T11:49:21Z

<p>Barakc: </p> <hr /> <div>* Saját szócikkem: [[Playometria]]</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3752 2005-12-22T11:40:34Z

<p>Barakc: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]] (absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetésének segédeszköze)<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] <br /> * [[Döntéstámogatás (szubjektivitás)]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]] (matematikai közgazdaságtan, regresszió számitás, idősorelemzés)<br /> <br /> ==Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja==<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi a kapcsolat a korrupció, a playometria, a szubjektivitás, a COCO és a döntéstámogatás között?<br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy van egyértelmű matematikai megoldása a hasonlóságoknak? ('''''Hamis''''')<br /> * Igaz-e, hogy a playometria használható hiányos adatsorok esetében? ('''''Igaz''''') <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést elsőként Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21382 Ragnar Frisch a Wikipedia-n]<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21386 Ökonometria a Wikipedia-n]</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3751 2005-12-22T11:39:37Z

<p>Barakc: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]] (absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetésének segédeszköze)<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] <br /> * Döntéstámogatás (szubjektivitás)<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]] (matematikai közgazdaságtan, regresszió számitás, idősorelemzés)<br /> <br /> ==Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja==<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi a kapcsolat a korrupció, a playometria, a szubjektivitás, a COCO és a döntéstámogatás között?<br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy van egyértelmű matematikai megoldása a hasonlóságoknak? ('''''Hamis''''')<br /> * Igaz-e, hogy a playometria használható hiányos adatsorok esetében? ('''''Igaz''''') <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést elsőként Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21382 Ragnar Frisch a Wikipedia-n]<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21386 Ökonometria a Wikipedia-n]</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3750 2005-12-22T11:39:07Z

<p>Barakc: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]] (absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetésének segédeszköze)<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] <br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * Döntéstámogatás (szubjektivitás)<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]] (matematikai közgazdaságtan, regresszió számitás, idősorelemzés)<br /> <br /> ==Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja==<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi a kapcsolat a korrupció, a playometria, a szubjektivitás, a COCO és a döntéstámogatás között?<br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy van egyértelmű matematikai megoldása a hasonlóságoknak? ('''''Hamis''''')<br /> * Igaz-e, hogy a playometria használható hiányos adatsorok esetében? ('''''Igaz''''') <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést elsőként Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21382 Ragnar Frisch a Wikipedia-n]<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21386 Ökonometria a Wikipedia-n]</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3749 2005-12-22T11:38:34Z

<p>Barakc: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]] (absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetésének segédeszköze)<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] <br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * ''A'' [[MIAU_Wiki:RENOAAR|RENOAAR]] ''a Magyar Mezőgazdasági Számlarendszerre és a KSH adataira támaszkodva a hiányos adatsorok kiküszöbölésével folyamatos adatsorokat hoz létre hasonlóan a playometriával, amely szintén használható hiányos adatsorok esetén.''<br /> * Döntéstámogatás (szubjektivitás)<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]] (matematikai közgazdaságtan, regresszió számitás, idősorelemzés)<br /> <br /> ==Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja==<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi a kapcsolat a korrupció, a playometria, a szubjektivitás, a COCO és a döntéstámogatás között?<br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy van egyértelmű matematikai megoldása a hasonlóságoknak? ('''''Hamis''''')<br /> * Igaz-e, hogy a playometria használható hiányos adatsorok esetében? ('''''Igaz''''') <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést elsőként Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21382 Ragnar Frisch a Wikipedia-n]<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21386 Ökonometria a Wikipedia-n]</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3748 2005-12-22T11:37:48Z

<p>Barakc: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]] (absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetésének segédeszköze)<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] [http://de.wikipedia.org/wiki/Zahlenmystik ''német''] [http://en.wikipedia.org/wiki/Numerology ''angol'']<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * ''A'' [[MIAU_Wiki:RENOAAR|RENOAAR]] ''a Magyar Mezőgazdasági Számlarendszerre és a KSH adataira támaszkodva a hiányos adatsorok kiküszöbölésével folyamatos adatsorokat hoz létre hasonlóan a playometriával, amely szintén használható hiányos adatsorok esetén.''<br /> * Döntéstámogatás (szubjektivitás)<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]] (matematikai közgazdaságtan, regresszió számitás, idősorelemzés)<br /> <br /> ==Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja==<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi a kapcsolat a korrupció, a playometria, a szubjektivitás, a COCO és a döntéstámogatás között?<br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy van egyértelmű matematikai megoldása a hasonlóságoknak? ('''''Hamis''''')<br /> * Igaz-e, hogy a playometria használható hiányos adatsorok esetében? ('''''Igaz''''') <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést elsőként Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21382 Ragnar Frisch a Wikipedia-n]<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21386 Ökonometria a Wikipedia-n]</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3747 2005-12-22T11:37:24Z

<p>Barakc: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]] (matematikai közgazdaságtan, regresszió számitás, idősorelemzés)<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]] (absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetésének segédeszköze)<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] [http://de.wikipedia.org/wiki/Zahlenmystik ''német''] [http://en.wikipedia.org/wiki/Numerology ''angol'']<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * ''A'' [[MIAU_Wiki:RENOAAR|RENOAAR]] ''a Magyar Mezőgazdasági Számlarendszerre és a KSH adataira támaszkodva a hiányos adatsorok kiküszöbölésével folyamatos adatsorokat hoz létre hasonlóan a playometriával, amely szintén használható hiányos adatsorok esetén.''<br /> * Döntéstámogatás (szubjektivitás)<br /> <br /> ==Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja==<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi a kapcsolat a korrupció, a playometria, a szubjektivitás, a COCO és a döntéstámogatás között?<br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy van egyértelmű matematikai megoldása a hasonlóságoknak? ('''''Hamis''''')<br /> * Igaz-e, hogy a playometria használható hiányos adatsorok esetében? ('''''Igaz''''') <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést elsőként Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21382 Ragnar Frisch a Wikipedia-n]<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21386 Ökonometria a Wikipedia-n]</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3746 2005-12-22T11:36:49Z

<p>Barakc: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]] (matematikai közgazdaságtan, regresszió számitás, idősorelemzés)<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]] (absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetésének segédeszköze)<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] [http://de.wikipedia.org/wiki/Zahlenmystik ''német''] [http://en.wikipedia.org/wiki/Numerology ''angol'']<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * ''A'' [[MIAU_Wiki:RENOAAR|RENOAAR]] ''a Magyar Mezőgazdasági Számlarendszerre és a KSH adataira támaszkodva a hiányos adatsorok kiküszöbölésével folyamatos adatsorokat hoz létre hasonlóan a playometriával, amely szintén használható hiányos adatsorok esetén.''<br /> * Döntéstámogatás<br /> <br /> ==Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja==<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi a kapcsolat a korrupció, a playometria, a szubjektivitás, a COCO és a döntéstámogatás között?<br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy van egyértelmű matematikai megoldása a hasonlóságoknak? ('''''Hamis''''')<br /> * Igaz-e, hogy a playometria használható hiányos adatsorok esetében? ('''''Igaz''''') <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést elsőként Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21382 Ragnar Frisch a Wikipedia-n]<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21386 Ökonometria a Wikipedia-n]</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3743 2005-12-11T14:48:54Z

<p>Barakc: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]] (matematikai közgazdaságtan, regresszió számitás, idősorelemzés)<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]] (absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetésének segédeszköze)<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] [http://de.wikipedia.org/wiki/Zahlenmystik ''német''] [http://en.wikipedia.org/wiki/Numerology ''angol'']<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * ''A'' [[MIAU_Wiki:RENOAAR|RENOAAR]] ''a Magyar Mezőgazdasági Számlarendszerre és a KSH adataira támaszkodva a hiányos adatsorok kiküszöbölésével folyamatos adatsorokat hoz létre hasonlóan a playometriával, amely szintén használható hiányos adatsorok esetén.''<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy van egyértelmű matematikai megoldása a hasonlóságoknak? ('''''Hamis''''')<br /> * Igaz-e, hogy a playometria használható hiányos adatsorok esetében? ('''''Igaz''''') <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést elsőként Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21382 Ragnar Frisch a Wikipedia-n]<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21386 Ökonometria a Wikipedia-n]</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3742 2005-12-11T14:48:41Z

<p>Barakc: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]] (matematikai közgazdaságtan, regresszió számitás, idősorelemzés)<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]] (absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetésének segédeszköze.)<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] [http://de.wikipedia.org/wiki/Zahlenmystik ''német''] [http://en.wikipedia.org/wiki/Numerology ''angol'']<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * ''A'' [[MIAU_Wiki:RENOAAR|RENOAAR]] ''a Magyar Mezőgazdasági Számlarendszerre és a KSH adataira támaszkodva a hiányos adatsorok kiküszöbölésével folyamatos adatsorokat hoz létre hasonlóan a playometriával, amely szintén használható hiányos adatsorok esetén.''<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy van egyértelmű matematikai megoldása a hasonlóságoknak? ('''''Hamis''''')<br /> * Igaz-e, hogy a playometria használható hiányos adatsorok esetében? ('''''Igaz''''') <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést elsőként Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21382 Ragnar Frisch a Wikipedia-n]<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21386 Ökonometria a Wikipedia-n]</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3741 2005-12-11T14:45:11Z

<p>Barakc: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]] (matematikai közgazdaságtan, regresszió számitás, idősorelemzés)<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]]<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] [http://de.wikipedia.org/wiki/Zahlenmystik ''német''] [http://en.wikipedia.org/wiki/Numerology ''angol'']<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * ''A'' [[MIAU_Wiki:RENOAAR|RENOAAR]] ''a Magyar Mezőgazdasági Számlarendszerre és a KSH adataira támaszkodva a hiányos adatsorok kiküszöbölésével folyamatos adatsorokat hoz létre hasonlóan a playometriával, amely szintén használható hiányos adatsorok esetén.''<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy van egyértelmű matematikai megoldása a hasonlóságoknak? ('''''Hamis''''')<br /> * Igaz-e, hogy a playometria használható hiányos adatsorok esetében? ('''''Igaz''''') <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést elsőként Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21382 Ragnar Frisch a Wikipedia-n]<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21386 Ökonometria a Wikipedia-n]</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3740 2005-12-11T14:43:36Z

<p>Barakc: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]] (matematikai közgazdaságtan, regresszió számitás, idősorelemzés)<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]]<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] [http://de.wikipedia.org/wiki/Zahlenmystik ''német''] [http://en.wikipedia.org/wiki/Numerology ''angol'']<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * ''A'' [[MIAU_Wiki:RENOAAR|RENOAAR]] ''a Magyar Mezőgazdasági Számlarendszerre és a KSH adataira támaszkodva a hiányos adatsorok kiküszöbölésével folyamatos adatsorokat hoz létre hasonlóan a playometriával, amely szintén használható hiányos adatsorok esetén.''<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy van egyértelmű matematikai megoldása a hasonlóságoknak? ('''''Hamis''''')<br /> * Igaz-e, hogy a playometria használható hiányos adatsorok esetében? ('''''Igaz''''') <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést először Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21382 Ragnar Frisch a Wikipedia-n]<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21386 Ökonometria a Wikipedia-n]</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3739 2005-12-11T14:41:26Z

<p>Barakc: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * &quot;ad hoc&quot; döntéstámogató rendszer<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]](matematikai közgazdaságtan,regresszió számitás)<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]]<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] [http://de.wikipedia.org/wiki/Zahlenmystik ''német''] [http://en.wikipedia.org/wiki/Numerology ''angol'']<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * ''A'' [[MIAU_Wiki:RENOAAR|RENOAAR]] ''a Magyar Mezőgazdasági Számlarendszerre és a KSH adataira támaszkodva a hiányos adatsorok kiküszöbölésével folyamatos adatsorokat hoz létre hasonlóan a playometriával, amely szintén használható hiányos adatsorok esetén.''<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy van egyértelmű matematikai megoldása a hasonlóságoknak? ('''''Hamis''''')<br /> * Igaz-e, hogy a playometria használható hiányos adatsorok esetében? ('''''Igaz''''') <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést először Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21382 Ragnar Frisch a Wikipedia-n]<br /> ** [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21386 Ökonometria a Wikipedia-n]</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3738 2005-12-11T03:40:23Z

<p>Barakc: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * &quot;ad hoc&quot; döntéstámogató rendszer<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]](matematikai közgazdaságtan,regresszió számitás)<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]]<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] [http://de.wikipedia.org/wiki/Zahlenmystik ''német''] [http://en.wikipedia.org/wiki/Numerology ''angol'']<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * ''A'' [[MIAU_Wiki:RENOAAR|RENOAAR]] ''a Magyar Mezőgazdasági Számlarendszerre és a KSH adataira támaszkodva a hiányos adatsorok kiküszöbölésével folyamatos adatsorokat hoz létre hasonlóan a playometriával, amely szintén használható hiányos adatsorok esetén.''<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy van egyértelmű matematikai megoldása a hasonlóságoknak? ('''''Hamis''''')<br /> * Igaz-e, hogy a playometria használható hiányos adatsorok esetében? ('''''Igaz''''') <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést először Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** http://http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21382<br /> ** http://http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21386</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3737 2005-12-11T03:37:49Z

<p>Barakc: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * &quot;ad hoc&quot; döntéstámogató rendszer(számmisztika)<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]](matematikai közgazdaságtan)<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]]<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] [http://de.wikipedia.org/wiki/Zahlenmystik ''német''] [http://en.wikipedia.org/wiki/Numerology ''angol'']<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * ''A'' [[MIAU_Wiki:RENOAAR|RENOAAR]] ''a Magyar Mezőgazdasági Számlarendszerre és a KSH adataira támaszkodva a hiányos adatsorok kiküszöbölésével folyamatos adatsorokat hoz létre hasonlóan a playometriával, amely szintén használható hiányos adatsorok esetén.''<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy van egyértelmű matematikai megoldása a hasonlóságoknak? ('''''Hamis''''')<br /> * Igaz-e, hogy a playometria használható hiányos adatsorok esetében? ('''''Igaz''''') <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést először Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** http://http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21382<br /> ** http://http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21386</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3736 2005-12-11T03:36:43Z

<p>Barakc: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * &quot;ad hoc&quot; döntéstámogató rendszer(számmisztika)<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]](matematikai közgazdaságtan)<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]]<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] [http://de.wikipedia.org/wiki/Zahlenmystik ''német''] [http://en.wikipedia.org/wiki/Numerology ''angol'']<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * ''A'' [[MIAU_Wiki:RENOAAR|RENOAAR]] ''a Magyar Mezőgazdasági Számlarendszerre és a KSH adataira támaszkodva a hiányos adatsorok kiküszöbölésével folyamatos adatsorokat hoz létre hasonlóan a playometriával, amely szintén használható hiányos adatsorok esetén.''<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy van egyértelmű matematikai megoldása a hasonlóságoknak? ('''''Hamis''''')<br /> * Igaz-e, hogy a playometria használható hiányos adatsorok esetében? ('''''Igaz''''') <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést először Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** http://http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21382<br /> ** http://http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21386<br /> **</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3735 2005-12-11T03:29:17Z

<p>Barakc: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * &quot;ad hoc&quot; döntéstámogató rendszer(számmisztika)<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]](matematikai közgazdaságtan)<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]]<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] [http://de.wikipedia.org/wiki/Zahlenmystik ''német''] [http://en.wikipedia.org/wiki/Numerology ''angol'']<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * ''A'' [[MIAU_Wiki:RENOAAR|RENOAAR]] ''a Magyar Mezőgazdasági Számlarendszerre és a KSH adataira támaszkodva a hiányos adatsorok kiküszöbölésével folyamatos adatsorokat hoz létre hasonlóan a playometriával, amely szintén használható hiányos adatsorok esetén.''<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy van egyértelmű matematikai megoldása a hasonlóságoknak? ('''''Hamis''''')<br /> * Igaz-e, hogy a playometria használható hiányos adatsorok esetében? ('''''Igaz''''') <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést először Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** http://http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21382<br /> ** http://http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21386<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3734 2005-12-11T03:00:56Z

<p>Barakc: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * &quot;ad hoc&quot; döntéstámogató rendszer<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]]<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]]<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] [http://de.wikipedia.org/wiki/Zahlenmystik ''német''] [http://en.wikipedia.org/wiki/Numerology ''angol'']<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * ''A'' [[MIAU_Wiki:RENOAAR|RENOAAR]] ''a Magyar Mezőgazdasági Számlarendszerre és a KSH adataira támaszkodva a hiányos adatsorok kiküszöbölésével folyamatos adatsorokat hoz létre hasonlóan a playometriával, amely szintén használható hiányos adatsorok esetén.''<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy van egyértelmű matematikai megoldása a hasonlóságoknak? ('''''Hamis''''')<br /> * Igaz-e, hogy a playometria használható hiányos adatsorok esetében? ('''''Igaz''''') <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést először Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** http://http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21382<br /> ** http://http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21386<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3733 2005-12-11T02:38:38Z

<p>Barakc: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * &quot;ad hoc&quot; döntéstámogató rendszer<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]]<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]]<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] [http://de.wikipedia.org/wiki/Zahlenmystik ''német''] [http://en.wikipedia.org/wiki/Numerology ''angol'']<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * ''A'' [[MIAU_Wiki:RENOAAR|RENOAAR]] ''a Magyar Mezőgazdasági Számlarendszerre és a KSH adataira támaszkodva a hiányos adatsorok kiküszöbölésével folyamatos adatsorokat hoz létre hasonlóan a playometriával, amely szintén használható hiányos adatsorok esetén.''<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy van egyértelmű matematikai megoldása a hasonlóságoknak? ('''''Hamis''''')<br /> * Igaz-e, hogy a playometria használható hiányos adatsorok esetében? ('''''Igaz''''') <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést először Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** http://http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21382<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3732 2005-12-11T01:52:47Z

<p>Barakc: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * &quot;ad hoc&quot; döntéstámogató rendszer<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]]<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]]<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] [http://de.wikipedia.org/wiki/Zahlenmystik ''német''] [http://en.wikipedia.org/wiki/Numerology ''angol'']<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * ''A'' [[MIAU_Wiki:RENOAAR|RENOAAR]] ''a Magyar Mezőgazdasági Számlarendszerre és a KSH adataira támaszkodva a hiányos adatsorok kiküszöbölésével folyamatos adatsorokat hoz létre hasonlóan a playometriával, amely szintén használható hiányos adatsorok esetén.''<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy van egyértelmű matematikai megoldása a hasonlóságoknak? ('''''Hamis''''')<br /> * Igaz-e, hogy a playometria használható hiányos adatsorok esetében? ('''''Igaz''''') <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést először Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz<br /> ** http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3731 2005-12-11T01:47:54Z

<p>Barakc: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21381 Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * &quot;ad hoc&quot; döntéstámogató rendszer<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]]<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]]<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] [http://de.wikipedia.org/wiki/Zahlenmystik ''német''] [http://en.wikipedia.org/wiki/Numerology ''angol'']<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * ''A'' [[MIAU_Wiki:RENOAAR|RENOAAR]] ''a Magyar Mezőgazdasági Számlarendszerre és a KSH adataira támaszkodva a hiányos adatsorok kiküszöbölésével folyamatos adatsorokat hoz létre hasonlóan a playometriával, amely szintén használható hiányos adatsorok esetén.''<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy van egyértelmű matematikai megoldása a hasonlóságoknak? ('''''Hamis''''')<br /> * Igaz-e, hogy a playometria használható hiányos adatsorok esetében? ('''''Igaz''''') <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést először Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** http://de.wikipedia.org/wiki/Ragnar_Frisch<br /> ** http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96konometria<br /> ** http://www.bkae.hu/matkg/<br /> ** http://de.wikipedia.org/wiki/Bayes-Theorem<br /> ** http://homepage.univie.ac.at/Franz.Embacher/Lehre/aussermathAnw/Bayes.html<br /> ** http://miau.gau.hu/miau/65/tartu.ppt<br /> ** http://www.numerologie.ch/<br /> ** http://de.wikipedia.org/wiki/Zahlenmystik<br /> ** http://interm.gtk.gau.hu/miau/01/renoaarjuni.html<br /> ** http://de.unipedia.info/Zahlen.html<br /> ** http://interm.gtk.gau.hu/miau/26/playometria.htm<br /> ** http://www.econlib.org/library/Enc/bios/Frisch.html<br /> ** http://de.wikipedia.org/wiki/Ă–konometrie<br /> ** http://en.wikipedia.org/wiki/Econometrics<br /> ** http://en.wikipedia.org/wiki/Ragnar_Frisch<br /> ** http://www.nobel-winners.com/Economics/ragnar_frisch.html<br /> ** http://de.wikipedia.org/wiki/Bayessche_Sch%C3%A4tzung<br /> ** http://miau.gau.hu/miau/50/jkb.ppt</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Adatb%C3%A1ny%C3%A1szat&diff=13945 2005-12-03T14:39:09Z

<p>Barakc: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>Javaslatok:<br /> {{Literature2}}<br /> {{Conflict2}}<br /> {{Ontology2}} --[[User:PetoI|PetoI]] 2005. november 27., 17:45 (CET)<br /> <br /> <br /> <br /> * Véleményem szerint a '''Történeti modulban''' az adatbányászat fogalmi változásai mellett az adatbányászatot kezelő szoftverek fejlődését is fel kellene tárni.<br /> <br /> <br /> * Az '''Ontológiai modulban''' az &quot;ez egy kapcsolattípus&quot; esetében konkrét adatbányászattal foglalkozó programok felsorolása lenne célszerű.<br /> <br /> <br /> * Szerencsésebb lenne az '''adattárház kifejezést''' az &quot;ez egy&quot; kapcsolattipus helyett a &quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípusba áthelyezni, hiszen az adattárházak csak adatok tárolására szolgálnak, ezzel adatbányászatot nem tudunk végezni.<br /> <br /> <br /> * A &quot; van neki, része a címszónak &quot; kapcsolattípusnál az adat és az információ mellett a szöveg kifejezést is fel lehetne sorolni.<br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> * '''2005''':&quot; Ma a vállalatok léte múlhat az információk gyors és pontos begyűjtésén,elemzésén, a rugalmas fejlődésen, valamint az innováción. Egyre több felső vezető ismeri fel, hogy az internet, az adatok elektronikus tárolása a vállalat szolgálatába állítható. Az adatok azonban önmagukban nem hasznosak, hanem a belőlük kinyerhető, a vállalatok igényeihez igazodó, azt kielégítő információkra lenne szükség. Ez egy újabb szükségletet teremt: egy olyan eszköz iránti igényt, ami képes arra, hogy információszervezés céljából elemezze a nyers adatokat. Ez az új eszköz az '''adatbányászat'''.(...) Az adatbányászatot az üzleti élet és a marketing keltette életre. Még ma is ezek az adatbányászat fő mozgató rugói.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21060] -- v.noémi 2005. december 02.<br /> <br /> <br /> * '''2005''': Az adatbányászat kifejezés 90-es években jelent meg az informatikai rendszerek területén és ma már széles körben használják, illetve hivatkoznak rá. Pontos jelentését és mibenlétét azonban napjainkban is csak kevesen ismerik.<br /> Az angol „Data mining” kifejezés tükörfordításaként meghonosodott szakkifejezés.<br /> Üzleti döntéstámogatási módszer, amely segít megtalálni és kiaknázni új üzleti lehetőségeket a nagytömegű adathalmazokban rejlő, nem ismert összefüggések feltárásával.Egyesíti az adatbázis-kezelés, a statisztika és a mesterséges intelligencia kutatások eredményeit.<br /> Új távlatokat nyit meg ott, ahol a hagyományos módszerek nem elég jók, vagy nem elég gyorsak az igazán hatékony adatelemzéshez.<br /> Valós múltbeli összefüggésekre alapozva segít a jövő döntéseinek megalapozásában.<br /> Általános módszer, amely minden üzleti területen hatékonyan alkalmazható.<br /> Az adatbányászati algoritmusok meglévő alkalmazásokba való beépítésével (pl. ügyfélszolgálat) intelligens alkalmazások hozhatóak létre.<br /> Olyan komplex összefüggések feltárását biztosítja, amelyek nem nyerhetők ki egyszerű, vagy multidimenzionális lekérdezésekkel.<br /> Hatékony eszköze az elektronikus kereskedelem bevezetésének és fejlesztésének.<br /> Az üzleti döntéstámogatás eszköztárának egyedi, mással nem pótolható része.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21075]--[[User:Barakc|Barakc]] 2005. december 3., 14:31 (CET)barakc 2005.december 03.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;Ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> ** döntési fa (alkalmazási terület)<br /> ** előrejelzés (alkalmazási terület)<br /> ** csoportleírás (alkalmazási terület)<br /> ** asszociációs kapcsolatok feltárása (alkalmazási terület)<br /> ** szabálygenerálás (alkalmazási terület)<br /> *...</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3730 2005-12-03T14:37:09Z

<p>Barakc: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://www.geocities.com/picibarakc/l2003_id.php3.htm Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * &quot;ad hoc&quot; döntéstámogató rendszer<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]]<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]]<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] [http://de.wikipedia.org/wiki/Zahlenmystik ''német''] [http://en.wikipedia.org/wiki/Numerology ''angol'']<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * ''A'' [[MIAU_Wiki:RENOAAR|RENOAAR]] ''a Magyar Mezőgazdasági Számlarendszerre és a KSH adataira támaszkodva a hiányos adatsorok kiküszöbölésével folyamatos adatsorokat hoz létre hasonlóan a playometriával, amely szintén használható hiányos adatsorok esetén.''<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy van egyértelmű matematikai megoldása a hasonlóságoknak? ('''''Hamis''''')<br /> * Igaz-e, hogy a playometria használható hiányos adatsorok esetében? ('''''Igaz''''') <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést először Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** http://de.wikipedia.org/wiki/Ragnar_Frisch<br /> ** http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96konometria<br /> ** http://www.bkae.hu/matkg/<br /> ** http://de.wikipedia.org/wiki/Bayes-Theorem<br /> ** http://homepage.univie.ac.at/Franz.Embacher/Lehre/aussermathAnw/Bayes.html<br /> ** http://miau.gau.hu/miau/65/tartu.ppt<br /> ** http://www.numerologie.ch/<br /> ** http://de.wikipedia.org/wiki/Zahlenmystik<br /> ** http://interm.gtk.gau.hu/miau/01/renoaarjuni.html<br /> ** http://de.unipedia.info/Zahlen.html<br /> ** http://interm.gtk.gau.hu/miau/26/playometria.htm<br /> ** http://www.econlib.org/library/Enc/bios/Frisch.html<br /> ** http://de.wikipedia.org/wiki/Ă–konometrie<br /> ** http://en.wikipedia.org/wiki/Econometrics<br /> ** http://en.wikipedia.org/wiki/Ragnar_Frisch<br /> ** http://www.nobel-winners.com/Economics/ragnar_frisch.html<br /> ** http://de.wikipedia.org/wiki/Bayessche_Sch%C3%A4tzung<br /> ** http://miau.gau.hu/miau/50/jkb.ppt</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3729 2005-12-03T14:36:40Z

<p>Barakc: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://www.geocities.com/picibarakc/l2003_id.php3.htm Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> [[Kép:a14.jpg]] (14)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201]<br /> &lt;math&gt;Insert formula here&lt;/math&gt;<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * &quot;ad hoc&quot; döntéstámogató rendszer<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]]<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]]<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] [http://de.wikipedia.org/wiki/Zahlenmystik ''német''] [http://en.wikipedia.org/wiki/Numerology ''angol'']<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * ''A'' [[MIAU_Wiki:RENOAAR|RENOAAR]] ''a Magyar Mezőgazdasági Számlarendszerre és a KSH adataira támaszkodva a hiányos adatsorok kiküszöbölésével folyamatos adatsorokat hoz létre hasonlóan a playometriával, amely szintén használható hiányos adatsorok esetén.''<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy van egyértelmű matematikai megoldása a hasonlóságoknak? ('''''Hamis''''')<br /> * Igaz-e, hogy a playometria használható hiányos adatsorok esetében? ('''''Igaz''''') <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést először Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** http://de.wikipedia.org/wiki/Ragnar_Frisch<br /> ** http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96konometria<br /> ** http://www.bkae.hu/matkg/<br /> ** http://de.wikipedia.org/wiki/Bayes-Theorem<br /> ** http://homepage.univie.ac.at/Franz.Embacher/Lehre/aussermathAnw/Bayes.html<br /> ** http://miau.gau.hu/miau/65/tartu.ppt<br /> ** http://www.numerologie.ch/<br /> ** http://de.wikipedia.org/wiki/Zahlenmystik<br /> ** http://interm.gtk.gau.hu/miau/01/renoaarjuni.html<br /> ** http://de.unipedia.info/Zahlen.html<br /> ** http://interm.gtk.gau.hu/miau/26/playometria.htm<br /> ** http://www.econlib.org/library/Enc/bios/Frisch.html<br /> ** http://de.wikipedia.org/wiki/Ă–konometrie<br /> ** http://en.wikipedia.org/wiki/Econometrics<br /> ** http://en.wikipedia.org/wiki/Ragnar_Frisch<br /> ** http://www.nobel-winners.com/Economics/ragnar_frisch.html<br /> ** http://de.wikipedia.org/wiki/Bayessche_Sch%C3%A4tzung<br /> ** http://miau.gau.hu/miau/50/jkb.ppt</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Adatb%C3%A1ny%C3%A1szat&diff=13944 2005-12-03T13:31:40Z

<p>Barakc: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>Javaslatok:<br /> {{Literature2}}<br /> {{Conflict2}}<br /> {{Ontology2}} --[[User:PetoI|PetoI]] 2005. november 27., 17:45 (CET)<br /> <br /> <br /> <br /> * Véleményem szerint a '''Történeti modulban''' az adatbányászat fogalmi változásai mellett az adatbányászatot kezelő szoftverek fejlődését is fel kellene tárni.<br /> <br /> <br /> * Az '''Ontológiai modulban''' az &quot;ez egy kapcsolattípus&quot; esetében konkrét adatbányászattal foglalkozó programok felsorolása lenne célszerű.<br /> <br /> <br /> * Szerencsésebb lenne az '''adattárház kifejezést''' az &quot;ez egy&quot; kapcsolattipus helyett a &quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípusba áthelyezni, hiszen az adattárházak csak adatok tárolására szolgálnak, ezzel adatbányászatot nem tudunk végezni.<br /> <br /> <br /> * A &quot; van neki, része a címszónak &quot; kapcsolattípusnál az adat és az információ mellett a szöveg kifejezést is fel lehetne sorolni.<br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> * '''2005''':&quot; Ma a vállalatok léte múlhat az információk gyors és pontos begyűjtésén,elemzésén, a rugalmas fejlődésen, valamint az innováción. Egyre több felső vezető ismeri fel, hogy az internet, az adatok elektronikus tárolása a vállalat szolgálatába állítható. Az adatok azonban önmagukban nem hasznosak, hanem a belőlük kinyerhető, a vállalatok igényeihez igazodó, azt kielégítő információkra lenne szükség. Ez egy újabb szükségletet teremt: egy olyan eszköz iránti igényt, ami képes arra, hogy információszervezés céljából elemezze a nyers adatokat. Ez az új eszköz az '''adatbányászat'''.(...) Az adatbányászatot az üzleti élet és a marketing keltette életre. Még ma is ezek az adatbányászat fő mozgató rugói.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21060] -- v.noémi 2005. december 02.<br /> <br /> <br /> * ''' ''': Az adatbányászat kifejezés 90-es években jelent meg az informatikai rendszerek területén és ma már széles körben használják, illetve hivatkoznak rá. Pontos jelentését és mibenlétét azonban napjainkban is csak kevesen ismerik.<br /> Az angol „Data mining” kifejezés tükörfordításaként meghonosodott szakkifejezés.<br /> Üzleti döntéstámogatási módszer, amely segít megtalálni és kiaknázni új üzleti lehetőségeket a nagytömegű adathalmazokban rejlő, nem ismert összefüggések feltárásával.Egyesíti az adatbázis-kezelés, a statisztika és a mesterséges intelligencia kutatások eredményeit.<br /> Új távlatokat nyit meg ott, ahol a hagyományos módszerek nem elég jók, vagy nem elég gyorsak az igazán hatékony adatelemzéshez.<br /> Valós múltbeli összefüggésekre alapozva segít a jövő döntéseinek megalapozásában.<br /> Általános módszer, amely minden üzleti területen hatékonyan alkalmazható.<br /> Az adatbányászati algoritmusok meglévő alkalmazásokba való beépítésével (pl. ügyfélszolgálat) intelligens alkalmazások hozhatóak létre.<br /> Olyan komplex összefüggések feltárását biztosítja, amelyek nem nyerhetők ki egyszerű, vagy multidimenzionális lekérdezésekkel.<br /> Hatékony eszköze az elektronikus kereskedelem bevezetésének és fejlesztésének.<br /> Az üzleti döntéstámogatás eszköztárának egyedi, mással nem pótolható része.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21075]--[[User:Barakc|Barakc]] 2005. december 3., 14:31 (CET)barakc 2005.december 03.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;Ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> ** döntési fa (alkalmazási terület)<br /> ** előrejelzés (alkalmazási terület)<br /> ** csoportleírás (alkalmazási terület)<br /> ** asszociációs kapcsolatok feltárása (alkalmazási terület)<br /> ** szabálygenerálás (alkalmazási terület)<br /> *...</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Adatb%C3%A1ny%C3%A1szat&diff=13943 2005-12-03T13:30:20Z

<p>Barakc: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>Javaslatok:<br /> {{Literature2}}<br /> {{Conflict2}}<br /> {{Ontology2}} --[[User:PetoI|PetoI]] 2005. november 27., 17:45 (CET)<br /> <br /> <br /> <br /> * Véleményem szerint a '''Történeti modulban''' az adatbányászat fogalmi változásai mellett az adatbányászatot kezelő szoftverek fejlődését is fel kellene tárni.<br /> <br /> <br /> * Az '''Ontológiai modulban''' az &quot;ez egy kapcsolattípus&quot; esetében konkrét adatbányászattal foglalkozó programok felsorolása lenne célszerű.<br /> <br /> <br /> * Szerencsésebb lenne az '''adattárház kifejezést''' az &quot;ez egy&quot; kapcsolattipus helyett a &quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípusba áthelyezni, hiszen az adattárházak csak adatok tárolására szolgálnak, ezzel adatbányászatot nem tudunk végezni.<br /> <br /> <br /> * A &quot; van neki, része a címszónak &quot; kapcsolattípusnál az adat és az információ mellett a szöveg kifejezést is fel lehetne sorolni.<br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> * '''2005''':&quot; Ma a vállalatok léte múlhat az információk gyors és pontos begyűjtésén,elemzésén, a rugalmas fejlődésen, valamint az innováción. Egyre több felső vezető ismeri fel, hogy az internet, az adatok elektronikus tárolása a vállalat szolgálatába állítható. Az adatok azonban önmagukban nem hasznosak, hanem a belőlük kinyerhető, a vállalatok igényeihez igazodó, azt kielégítő információkra lenne szükség. Ez egy újabb szükségletet teremt: egy olyan eszköz iránti igényt, ami képes arra, hogy információszervezés céljából elemezze a nyers adatokat. Ez az új eszköz az '''adatbányászat'''.(...) Az adatbányászatot az üzleti élet és a marketing keltette életre. Még ma is ezek az adatbányászat fő mozgató rugói.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21060] -- v.noémi 2005. december 02.<br /> <br /> <br /> * ''' ''': Az adatbányászat kifejezés 90-es években jelent meg az informatikai rendszerek területén és ma már széles körben használják, illetve hivatkoznak rá. Pontos jelentését és mibenlétét azonban napjainkban is csak kevesen ismerik.<br /> Az angol „Data mining” kifejezés tükörfordításaként meghonosodott szakkifejezés.<br /> Üzleti döntéstámogatási módszer, amely segít megtalálni és kiaknázni új üzleti lehetőségeket a nagytömegű adathalmazokban rejlő, nem ismert összefüggések feltárásával.Egyesíti az adatbázis-kezelés, a statisztika és a mesterséges intelligencia kutatások eredményeit.<br /> Új távlatokat nyit meg ott, ahol a hagyományos módszerek nem elég jók, vagy nem elég gyorsak az igazán hatékony adatelemzéshez.<br /> Valós múltbeli összefüggésekre alapozva segít a jövő döntéseinek megalapozásában.<br /> Általános módszer, amely minden üzleti területen hatékonyan alkalmazható.<br /> Az adatbányászati algoritmusok meglévő alkalmazásokba való beépítésével (pl. ügyfélszolgálat) intelligens alkalmazások hozhatóak létre.<br /> Olyan komplex összefüggések feltárását biztosítja, amelyek nem nyerhetők ki egyszerű, vagy multidimenzionális lekérdezésekkel.<br /> Hatékony eszköze az elektronikus kereskedelem bevezetésének és fejlesztésének.<br /> Az üzleti döntéstámogatás eszköztárának egyedi, mással nem pótolható része.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21075]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;Ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> ** döntési fa (alkalmazási terület)<br /> ** előrejelzés (alkalmazási terület)<br /> ** csoportleírás (alkalmazási terület)<br /> ** asszociációs kapcsolatok feltárása (alkalmazási terület)<br /> ** szabálygenerálás (alkalmazási terület)<br /> *...</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3728 2005-12-02T20:22:50Z

<p>Barakc: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://www.geocities.com/picibarakc/l2003_id.php3.htm Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> <br /> (14)<br /> [[Kép:a14.jpg]]<br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21073 Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201]<br /> &lt;math&gt;Insert formula here&lt;/math&gt;<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * &quot;ad hoc&quot; döntéstámogató rendszer<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]]<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]]<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] [http://de.wikipedia.org/wiki/Zahlenmystik ''német''] [http://en.wikipedia.org/wiki/Numerology ''angol'']<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * ''A'' [[MIAU_Wiki:RENOAAR|RENOAAR]] ''a Magyar Mezőgazdasági Számlarendszerre és a KSH adataira támaszkodva a hiányos adatsorok kiküszöbölésével folyamatos adatsorokat hoz létre hasonlóan a playometriával, amely szintén használható hiányos adatsorok esetén.''<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy van egyértelmű matematikai megoldása a hasonlóságoknak? ('''''Hamis''''')<br /> * Igaz-e, hogy a playometria használható hiányos adatsorok esetében? ('''''Igaz''''') <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést először Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** http://de.wikipedia.org/wiki/Ragnar_Frisch<br /> ** http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96konometria<br /> ** http://www.bkae.hu/matkg/<br /> ** http://de.wikipedia.org/wiki/Bayes-Theorem<br /> ** http://homepage.univie.ac.at/Franz.Embacher/Lehre/aussermathAnw/Bayes.html<br /> ** http://miau.gau.hu/miau/65/tartu.ppt<br /> ** http://www.numerologie.ch/<br /> ** http://de.wikipedia.org/wiki/Zahlenmystik<br /> ** http://interm.gtk.gau.hu/miau/01/renoaarjuni.html<br /> ** http://de.unipedia.info/Zahlen.html<br /> ** http://interm.gtk.gau.hu/miau/26/playometria.htm<br /> ** http://www.econlib.org/library/Enc/bios/Frisch.html<br /> ** http://de.wikipedia.org/wiki/Ă–konometrie<br /> ** http://en.wikipedia.org/wiki/Econometrics<br /> ** http://en.wikipedia.org/wiki/Ragnar_Frisch<br /> ** http://www.nobel-winners.com/Economics/ragnar_frisch.html<br /> ** http://de.wikipedia.org/wiki/Bayessche_Sch%C3%A4tzung<br /> ** http://miau.gau.hu/miau/50/jkb.ppt</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&diff=3727 2005-12-02T19:42:09Z

<p>Barakc: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' play-o-metrics<br /> __TOC__<br /> <br /> <br /> == Történeti modul ==<br /> [[Kép:Frisch.jpg]]<br /> * '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az &quot;ökonometria&quot; fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az &quot;Ökonometriai Társaságot&quot;. Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: &quot;Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria.&quot; [http://www.geocities.com/picibarakc/l2003_id.php3.htm Ragnar Frisch életrajza]<br /> * '''2000''':''A JOKER-módszer:''<br /> <br /> A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha <br /> bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig <br /> ugyanazt a (&gt; 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív <br /> számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.<br /> <br /> (Ha az arányszám &gt; 1, akkor nagyításról, ha &lt; 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról <br /> beszélünk.)<br /> <br /> Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság <br /> jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői<br /> <br /> – az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) <br /> – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn) <br /> <br /> akkor az A és B objektumok hasonlóságát a <br /> <br /> [[Kép:a10.jpg]]<br /> <br /> <br /> hasonlósági függvény írja le.<br /> <br /> <br /> Ahol [[Kép:10a.jpg]] &gt; 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]] <br /> <br /> <br /> A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]] , <br /> valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.<br /> <br /> A szerzők a<br /> <br /> [[Kép:a11.jpg]] (11)<br /> <br /> <br /> választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]<br /> <br /> <br /> A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a12.jpg]] (12)<br /> <br /> <br /> <br /> Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) <br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:a13.jpg]] (13)<br /> <br /> <br /> Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.<br /> <br /> A hasonlóság hasonlósága.<br /> <br /> (14)<br /> [[Kép:a14.jpg]]<br /> <br /> Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép<br /> hasonlósága.<br /> <br /> <br /> Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]<br /> <br /> kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – <br /> való nagyfokú rokonság szembeötlő.<br /> <br /> Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban <br /> lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem<br /> közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.<br /> (JOKER kézikönyv, 1990)<br /> <br /> Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak <br /> elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter <br /> közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.<br /> <br /> Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és <br /> 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi <br /> csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a <br /> Jupiter holdat megtalálta.<br /> <br /> Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs <br /> törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben <br /> is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of <br /> Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.<br /> <br /> ''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''<br /> <br /> * '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.<br /> [http://www.geocities.com/picibarakc/l2003_id4.php3.htm Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]<br /> * '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201]<br /> &lt;math&gt;Insert formula here&lt;/math&gt;<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> * &quot;ad hoc&quot; döntéstámogató rendszer<br /> * [[MIAU_Wiki:Hasonlóságelemzés|Hasonlóságelemzés]]<br /> * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]]<br /> * '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:<br /> * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]]<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] [http://de.wikipedia.org/wiki/Zahlenmystik ''német''] [http://en.wikipedia.org/wiki/Numerology ''angol'']<br /> * [[MIAU_Wiki:Számmisztika|Számmisztika]]<br /> * ''A'' [[MIAU_Wiki:RENOAAR|RENOAAR]] ''a Magyar Mezőgazdasági Számlarendszerre és a KSH adataira támaszkodva a hiányos adatsorok kiküszöbölésével folyamatos adatsorokat hoz létre hasonlóan a playometriával, amely szintén használható hiányos adatsorok esetén.''<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató &quot;haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: '''''playometria'''''.&quot; ''(Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.)'', aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy van egyértelmű matematikai megoldása a hasonlóságoknak? ('''''Hamis''''')<br /> * Igaz-e, hogy a playometria használható hiányos adatsorok esetében? ('''''Igaz''''') <br /> * Igaz-e, hogy Bayes használta először a &quot;playometria&quot; kifejezést? ('''''Nem''''', ''a kifejezést először Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria &quot;helytelen&quot; használatára.'')<br /> * Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? ('''''Nem''''', ''a Joker definiálja a playometria mágikus számait.'')<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * '''''Papír alapú'''''<br /> ** '''Sillescu, Daniel''' PC-Lexikon ''Műszaki Könyvkiadó 1993.''<br /> ** '''Bődi Zoltán - Tóth József''' Számítástechnikai kisszótár ''Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998''<br /> ** '''Dobó Andor''' A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben ''Prodinfom 1992''<br /> ** '''Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint''' Információmenedzsment ''Aula Könyvkiadó 1997''<br /> ** '''Pető István''' Diplomamunka ''2001''<br /> <br /> * '''''On-line'''''<br /> ** http://de.wikipedia.org/wiki/Ragnar_Frisch<br /> ** http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96konometria<br /> ** http://www.bkae.hu/matkg/<br /> ** http://de.wikipedia.org/wiki/Bayes-Theorem<br /> ** http://homepage.univie.ac.at/Franz.Embacher/Lehre/aussermathAnw/Bayes.html<br /> ** http://miau.gau.hu/miau/65/tartu.ppt<br /> ** http://www.numerologie.ch/<br /> ** http://de.wikipedia.org/wiki/Zahlenmystik<br /> ** http://interm.gtk.gau.hu/miau/01/renoaarjuni.html<br /> ** http://de.unipedia.info/Zahlen.html<br /> ** http://interm.gtk.gau.hu/miau/26/playometria.htm<br /> ** http://www.econlib.org/library/Enc/bios/Frisch.html<br /> ** http://de.wikipedia.org/wiki/Ă–konometrie<br /> ** http://en.wikipedia.org/wiki/Econometrics<br /> ** http://en.wikipedia.org/wiki/Ragnar_Frisch<br /> ** http://www.nobel-winners.com/Economics/ragnar_frisch.html<br /> ** http://de.wikipedia.org/wiki/Bayessche_Sch%C3%A4tzung<br /> ** http://miau.gau.hu/miau/50/jkb.ppt</div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=F%C3%A1jl:A14.jpg&diff=14482 2005-12-02T19:30:35Z

<p>Barakc: </p> <hr /> <div></div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=F%C3%A1jl:14b.jpg&diff=14481 2005-12-02T19:29:47Z

<p>Barakc: </p> <hr /> <div></div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=F%C3%A1jl:14a.jpg&diff=14480 2005-12-02T19:29:30Z

<p>Barakc: </p> <hr /> <div></div>

Barakc https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=F%C3%A1jl:A13.jpg&diff=14479 2005-12-02T19:29:11Z

<p>Barakc: </p> <hr /> <div></div>

Barakc