Miau Wiki - A felhasználó közreműködései [hu]

Utazás

2011-11-10T09:39:10Z

Bea: /* A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/bb.xls XLS]

=A feladat előtörténete=

Az utazási irodák egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy különböző „extrákkal” emeljék az utazások értékét. Ilyen lehet például, hogy több csillagos szállodákban helyezik el az utazókat, vagy igyekeznek az utazók létszámát a minimumra csökkenteni, hogy az utazás minél kevesebb kényelmetlenséggel járjon. A vásárlóknak az is fontos szempont lehet a választásnál, hogy milyen messze van az utazási cél, hány napig tart az utazás és mennyibe kerül. Szimulációm során arra voltam kíváncsi, hogy a www.ibusz.hu oldalról kiválasztott öt utazási ajánlat közül melyiket lenne a legérdemesebb kiválasztani, melyiknek a legjobb az ár/érték aránya számomra.

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

Egy utazás kiválasztásánál mindenki a saját érdekei és igényei szerint választ. Viszont hazánkban elég árérzékenyek a fogyasztók, így az ár is fontos szerepet játszik a döntésnél. Mindenki a saját értékrendszere alapján dönti el, hogy számára mi a legjobb választás. Ez nem mindig egy könnyű döntés, hiszen nagyon sok szempontot kell figyelembe venni, és a választás után sem biztos, hogy jól döntöttünk. Az "Adat" munkalap A1:G26 tartományában találhatóak meg az általam kiválasztott utazások jellemzői. E jellemzők alapján döntésem Londonra esett volna, mivel ennek az utazásnak a jellemzői tűntek a legszimpatikusabbaknak. A londoni utazás ára sem tűnt rossznak, hiszen jóval a 120 000 Ft alatt van.
Prága és Velence a közelségük és áruk miatt tűnt jónak, de hogy mindenképpen megfelelő döntést hozhassak, szükségesnek tartottam egy szimuláció lefolytatását.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
A www.ibusz.hu oldalon szeretnék utazásra jelentkezni, ezért a szükséges adatokat onnan szereztem be, melyek az X, Y változók lettek. A kiinduló adatbázisomba 5 utazás került, az előzetes feltételem (KO) pedig az volt, hogy az utazás ára ne haladja meg a 120 000 Ft-ot. A vizsgált tulajdonságokon kívül az utazásoknak persze más jellemzői is vannak, viszont számomra ezek voltak a legfontosabbak.
==Objektumok (sorok)==

*Párizs
*London
*Prága
*Velence
*Madrid

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

*Távolság (km); X1; irány 1, hiszen minél messzebb van az utazási cél, annál több az utazási idő, ami nem egy pozitív dolog, így minél közelebb van az adott város, annál jobb.
*Időtartam (nap); X2; irány: 0, hiszen jó, ha több napig tart az utazás, ezért minél több napig tart, annál jobb.
*Hotel (*); X3; irány 0, ami azt jelenti, hogy minél több csillaggal rendelkezik egy hotel, annál jobb.
*Minimum létszám; X4; irány 1; minél több ember vesz részt az utazáson, annál több kényelmetlenségre lehet számítani, ezért az a jó, ha minél kisebb a minimum létszám.
*Ár (Ft); Y; nincs iránya.

=A feladat által érintett célcsoportok=

* a vizsgálatot főleg önmagam miatt készítettem, hogy minél jobb döntést tudjak hozni
* a célcsoportot azok a vásárlók is alkothatják, akik nem szeretnének túl sokat fizetni egy 4-5 napos nyaralásért
* az utazási iroda/irodák is nyerhetnek belőle információt

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Az összehasonlítások során kiderül, hogy mennyire ár/értékarányosak a különböző utazások, melyik szolgáltatás milyen módon befolyásolja az árat. A fogyasztónak sokat számít, hogy mennyit ad ki egy olyan utazásért, amely esetleg egy másik, de olcsóbb utazásra hasonlít.
Egy ilyen elemzés a vásárlókon kívül az utazási irodáknak is hasznos lehet, hiszen az eredményekből leszűrhetik, hogy milyen utazásfajtákra lenne igazán szükség, mit tartanak az ügyfelek fontosnak.

Kiadás
1. Szubjektív adatelemzéshez szükséges források:
Szükséges létszám: 1 fő
Feladatok:
*adatok összegyűjtése
*táblázatok megszerkesztése
*eredmények kiértékelése
*időráfordítás 4 óra
*munkadíj: 1000 Ft/óra
*tanfolyam ára: 30 000 Ft
*összesen: 34 000 Ft
2. Saját megoldáshoz szükséges források:
Szükséges létszám: 1 fő
Feladatok:
*adatok összegyűjtése
*táblázatok szerkesztése
*COCO lefuttatása
*inverz elkészítése
*szimuláció elemzése, kiértékelése
*időráfordítás 8 óra
*munkadíj: 2000 Ft/óra
*tanfolyam ára: 30 000 Ft
*összesen: 46 000 Ft
A két megoldás közti különbség: 12 000 Ft

Bevétel
Szerintem mindenféleképpen hasznos a szimuláció lefuttatása, hiszen segítségével megtalálhatjuk a legoptimálisabb döntést.
Az utazási irodák szempontjából pedig a szimuláció kimenetele szintén értékkel rendelkezik, hiszen a kiadásban meghatározott költségeknél nagyobb bevételeket eredményezhet.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

Először elkészítettem az „Adat” munkalapot, ahol a következő oszlopokat hoztam létre: Objektum, Tulajdonság, Érték, Dimenzió, Forrás, Dátum, Rögzítette.
Ezután kimutatás varázsló segítségével létrehoztam a „Pivot” munkalapot, összegnézetben sor- és oszlopösszegek nélkül („Pivot” munkalap, A3:F10).
Az így kapott táblázat alá (beállítva a kimutatás varázslóban a mezőstatisztikát „Darab” értékre) kaptam az ellenőrző táblázatot, mely megmutatja, hogy minden adat tényleg egyszer lett-e rögzítve („Pivot” munkalap, A14:F21).
Utána az Alapadatok táblát átmásoltam egy új munkalapra („COCO” munkalap), ahol megadtam az irányokat, melyek 1 vagy 0 értéket vehetnek fel az X változók Y változóra gyakorolt hatása alapján (lásd: Wiki szócikk Attribútumok [X, Y oszlopok]).
A következő lépésben Sorszám függvénnyel megalkottam a Sorszám táblázatot („COCO” munkalap, A13:F19). Az így kapott rangsorszámokkal és az Y változóval lefuttattam a COCO-t, így kaptam meg az elsődleges eredményeket („COCO” munkalap, A22:I35). Itt még nem tudtam döntést hozni (mivel tény és becslés ugyanazokat az értékeket mutatta).
Így a COCO által fel nem használt Hotel értéket („COCO” munkalap, B38-B44) újra lefuttattam a mátrixban. Megkaptam a másodszori eredményeket („COCO” munkalap, A47:F60).
Először az ötödik város, Madrid („COCO” munkalap, A60:F60) tűnt a legjobb választásnak, de az ellenőrzéshez el kellett készítenem az inverz táblázatot is.
Ezt egy új munkalapon készítettem el („Inverz” munkalap). Az Alapadatok táblázat maradt, csak az irányokat fordítottam meg („Inverz” munkalap, A11:E11). Aztán megint lefuttatva a Sorszám függvényt és a COCO mátrixot megkaptam az inverz táblázatokat is („Inverz” munkalap, A22:I35). Az inverz célja a kockázatok feltárása. Akkor jó az eredmény, ha a direkt és az inverz alakok egymás tükörképei.
Ezt a Ha függvény segítségével ellenőriztem le, ami a következő eredményeket hozta ("COCO" munkalap H55-H60):
Párizs: 1
London: 0
Prága: 0
Velence: 1
Madrid: 0

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A legoptimálisabb választásnak Párizs bizonyult.
A párizsi utazás nem a legdrágább és nem is a legolcsóbb kategóriába tartozik.
Először Madrid tűnt a legjobb választásnak, viszont az inverz megalkotása és az ellenőrzés után kiderült, hogy a párizsi út éri meg a legjobban.
*Hotel: 3 csillagos
*Időtartam: 4 nap
*Minimum létszám: 20 fő
*Távolság: 1460 km
*Ár: 94 900 Ft
Tehát a párizsi útnak a legjobb az ár/érték aránya.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Én mindenféleképpen ajánlom a COCO módszert, magasabb költségvonzata ellenére is. Ha magasabb áron is, de pontosabb, szakszerűbb eredményeket kaphatunk, így jobb döntéseket hozhatunk. Ezért én a Párizsba szóló útra fogok befizetni.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
A kapott információk számomra nagyon fontosak voltak, de hasznosak lehetnek más utazók számára is, vagy esetleg az utazási irodák is hasznosíthatják őket, hiszen megéri tudniuk, hogy mi mennyire fontos ügyfeleik számára.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

Utazás

2011-11-08T18:42:41Z

Bea: /* Forrás */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/bb.xls XLS]

=A feladat előtörténete=

Az utazási irodák egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy különböző „extrákkal” emeljék az utazások értékét. Ilyen lehet például, hogy több csillagos szállodákban helyezik el az utazókat, vagy igyekeznek az utazók létszámát a minimumra csökkenteni, hogy az utazás minél kevesebb kényelmetlenséggel járjon. A vásárlóknak az is fontos szempont lehet a választásnál, hogy milyen messze van az utazási cél, hány napig tart az utazás és mennyibe kerül. Szimulációm során arra voltam kíváncsi, hogy a www.ibusz.hu oldalról kiválasztott öt utazási ajánlat közül melyiket lenne a legérdemesebb kiválasztani, melyiknek a legjobb az ár/érték aránya számomra.

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

Egy utazás kiválasztásánál mindenki a saját érdekei és igényei szerint választ. Viszont hazánkban elég árérzékenyek a fogyasztók, így az ár is fontos szerepet játszik a döntésnél. Mindenki a saját értékrendszere alapján dönti el, hogy számára mi a legjobb választás. Ez nem mindig egy könnyű döntés, hiszen nagyon sok szempontot kell figyelembe venni, és a választás után sem biztos, hogy jól döntöttünk. Az "Adat" munkalap A1:G26 tartományában találhatóak meg az általam kiválasztott utazások jellemzői. Ezek alapján próbáltam választani, de sajnos nem tudtam egyértelműen eldönteni, hogy melyik utazási ajánlat lenne a legideálisabb számomra, ezért szükségesnek tartottam egy szimuláció lefolytatását.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
A www.ibusz.hu oldalon szeretnék utazásra jelentkezni, ezért a szükséges adatokat onnan szereztem be, melyek az X, Y változók lettek. A kiinduló adatbázisomba 5 utazás került, az előzetes feltételem (KO) pedig az volt, hogy az utazás ára ne haladja meg a 120 000 Ft-ot. A vizsgált tulajdonságokon kívül az utazásoknak persze más jellemzői is vannak, viszont számomra ezek voltak a legfontosabbak.
==Objektumok (sorok)==

*Párizs
*London
*Prága
*Velence
*Madrid

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

*Távolság (km); X1; irány 1, hiszen minél messzebb van az utazási cél, annál több az utazási idő, ami nem egy pozitív dolog, így minél közelebb van az adott város, annál jobb.
*Időtartam (nap); X2; irány: 0, hiszen jó, ha több napig tart az utazás, ezért minél több napig tart, annál jobb.
*Hotel (*); X3; irány 0, ami azt jelenti, hogy minél több csillaggal rendelkezik egy hotel, annál jobb.
*Minimum létszám; X4; irány 1; minél több ember vesz részt az utazáson, annál több kényelmetlenségre lehet számítani, ezért az a jó, ha minél kisebb a minimum létszám.
*Ár (Ft); Y; nincs iránya.

=A feladat által érintett célcsoportok=

* a vizsgálatot főleg önmagam miatt készítettem, hogy minél jobb döntést tudjak hozni
* a célcsoportot azok a vásárlók is alkothatják, akik nem szeretnének túl sokat fizetni egy 4-5 napos nyaralásért
* az utazási iroda/irodák is nyerhetnek belőle információt

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Az összehasonlítások során kiderül, hogy mennyire ár/értékarányosak a különböző utazások, melyik szolgáltatás milyen módon befolyásolja az árat. A fogyasztónak sokat számít, hogy mennyit ad ki egy olyan utazásért, amely esetleg egy másik, de olcsóbb utazásra hasonlít.
Egy ilyen elemzés a vásárlókon kívül az utazási irodáknak is hasznos lehet, hiszen az eredményekből leszűrhetik, hogy milyen utazásfajtákra lenne igazán szükség, mit tartanak az ügyfelek fontosnak.

Kiadás
1. Szubjektív adatelemzéshez szükséges források:
Szükséges létszám: 1 fő
Feladatok:
*adatok összegyűjtése
*táblázatok megszerkesztése
*eredmények kiértékelése
*időráfordítás 4 óra
*munkadíj: 1000 Ft/óra
*tanfolyam ára: 30 000 Ft
*összesen: 34 000 Ft
2. Saját megoldáshoz szükséges források:
Szükséges létszám: 1 fő
Feladatok:
*adatok összegyűjtése
*táblázatok szerkesztése
*COCO lefuttatása
*inverz elkészítése
*szimuláció elemzése, kiértékelése
*időráfordítás 8 óra
*munkadíj: 2000 Ft/óra
*tanfolyam ára: 30 000 Ft
*összesen: 46 000 Ft
A két megoldás közti különbség: 12 000 Ft

Bevétel
Szerintem mindenféleképpen hasznos a szimuláció lefuttatása, hiszen segítségével megtalálhatjuk a legoptimálisabb döntést.
Az utazási irodák szempontjából pedig a szimuláció kimenetele szintén értékkel rendelkezik, hiszen a kiadásban meghatározott költségeknél nagyobb bevételeket eredményezhet.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

Először elkészítettem az „Adat” munkalapot, ahol a következő oszlopokat hoztam létre: Objektum, Tulajdonság, Érték, Dimenzió, Forrás, Dátum, Rögzítette.
Ezután kimutatás varázsló segítségével létrehoztam a „Pivot” munkalapot, összegnézetben sor- és oszlopösszegek nélkül („Pivot” munkalap, A3:F10).
Az így kapott táblázat alá (beállítva a kimutatás varázslóban a mezőstatisztikát „Darab” értékre) kaptam az ellenőrző táblázatot, mely megmutatja, hogy minden adat tényleg egyszer lett-e rögzítve („Pivot” munkalap, A14:F21).
Utána az Alapadatok táblát átmásoltam egy új munkalapra („COCO” munkalap), ahol megadtam az irányokat, melyek 1 vagy 0 értéket vehetnek fel az X változók Y változóra gyakorolt hatása alapján (lásd: Wiki szócikk Attribútumok [X, Y oszlopok]).
A következő lépésben Sorszám függvénnyel megalkottam a Sorszám táblázatot („COCO” munkalap, A13:F19). Az így kapott rangsorszámokkal és az Y változóval lefuttattam a COCO-t, így kaptam meg az elsődleges eredményeket („COCO” munkalap, A22:I35). Itt még nem tudtam döntést hozni (mivel tény és becslés ugyanazokat az értékeket mutatta).
Így a COCO által fel nem használt Hotel értéket („COCO” munkalap, B38-B44) újra lefuttattam a mátrixban. Megkaptam a másodszori eredményeket („COCO” munkalap, A47:F60).
Először az ötödik város, Madrid („COCO” munkalap, A60:F60) tűnt a legjobb választásnak, de az ellenőrzéshez el kellett készítenem az inverz táblázatot is.
Ezt egy új munkalapon készítettem el („Inverz” munkalap). Az Alapadatok táblázat maradt, csak az irányokat fordítottam meg („Inverz” munkalap, A11:E11). Aztán megint lefuttatva a Sorszám függvényt és a COCO mátrixot megkaptam az inverz táblázatokat is („Inverz” munkalap, A22:I35). Az inverz célja a kockázatok feltárása. Akkor jó az eredmény, ha a direkt és az inverz alakok egymás tükörképei.
Ezt a Ha függvény segítségével ellenőriztem le, ami a következő eredményeket hozta ("COCO" munkalap H55-H60):
Párizs: 1
London: 0
Prága: 0
Velence: 1
Madrid: 0

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A legoptimálisabb választásnak Párizs bizonyult.
A párizsi utazás nem a legdrágább és nem is a legolcsóbb kategóriába tartozik.
Először Madrid tűnt a legjobb választásnak, viszont az inverz megalkotása és az ellenőrzés után kiderült, hogy a párizsi út éri meg a legjobban.
*Hotel: 3 csillagos
*Időtartam: 4 nap
*Minimum létszám: 20 fő
*Távolság: 1460 km
*Ár: 94 900 Ft
Tehát a párizsi útnak a legjobb az ár/érték aránya.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Én mindenféleképpen ajánlom a COCO módszert, magasabb költségvonzata ellenére is. Ha magasabb áron is, de pontosabb, szakszerűbb eredményeket kaphatunk, így jobb döntéseket hozhatunk. Ezért én a Párizsba szóló útra fogok befizetni.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
A kapott információk számomra nagyon fontosak voltak, de hasznosak lehetnek más utazók számára is, vagy esetleg az utazási irodák is hasznosíthatják őket, hiszen megéri tudniuk, hogy mi mennyire fontos ügyfeleik számára.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

Utazás

2011-11-08T18:41:52Z

Bea: /* Forrás */

=Forrás=

http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/bb.xls XLS

=A feladat előtörténete=

Az utazási irodák egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy különböző „extrákkal” emeljék az utazások értékét. Ilyen lehet például, hogy több csillagos szállodákban helyezik el az utazókat, vagy igyekeznek az utazók létszámát a minimumra csökkenteni, hogy az utazás minél kevesebb kényelmetlenséggel járjon. A vásárlóknak az is fontos szempont lehet a választásnál, hogy milyen messze van az utazási cél, hány napig tart az utazás és mennyibe kerül. Szimulációm során arra voltam kíváncsi, hogy a www.ibusz.hu oldalról kiválasztott öt utazási ajánlat közül melyiket lenne a legérdemesebb kiválasztani, melyiknek a legjobb az ár/érték aránya számomra.

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

Egy utazás kiválasztásánál mindenki a saját érdekei és igényei szerint választ. Viszont hazánkban elég árérzékenyek a fogyasztók, így az ár is fontos szerepet játszik a döntésnél. Mindenki a saját értékrendszere alapján dönti el, hogy számára mi a legjobb választás. Ez nem mindig egy könnyű döntés, hiszen nagyon sok szempontot kell figyelembe venni, és a választás után sem biztos, hogy jól döntöttünk. Az "Adat" munkalap A1:G26 tartományában találhatóak meg az általam kiválasztott utazások jellemzői. Ezek alapján próbáltam választani, de sajnos nem tudtam egyértelműen eldönteni, hogy melyik utazási ajánlat lenne a legideálisabb számomra, ezért szükségesnek tartottam egy szimuláció lefolytatását.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
A www.ibusz.hu oldalon szeretnék utazásra jelentkezni, ezért a szükséges adatokat onnan szereztem be, melyek az X, Y változók lettek. A kiinduló adatbázisomba 5 utazás került, az előzetes feltételem (KO) pedig az volt, hogy az utazás ára ne haladja meg a 120 000 Ft-ot. A vizsgált tulajdonságokon kívül az utazásoknak persze más jellemzői is vannak, viszont számomra ezek voltak a legfontosabbak.
==Objektumok (sorok)==

*Párizs
*London
*Prága
*Velence
*Madrid

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

*Távolság (km); X1; irány 1, hiszen minél messzebb van az utazási cél, annál több az utazási idő, ami nem egy pozitív dolog, így minél közelebb van az adott város, annál jobb.
*Időtartam (nap); X2; irány: 0, hiszen jó, ha több napig tart az utazás, ezért minél több napig tart, annál jobb.
*Hotel (*); X3; irány 0, ami azt jelenti, hogy minél több csillaggal rendelkezik egy hotel, annál jobb.
*Minimum létszám; X4; irány 1; minél több ember vesz részt az utazáson, annál több kényelmetlenségre lehet számítani, ezért az a jó, ha minél kisebb a minimum létszám.
*Ár (Ft); Y; nincs iránya.

=A feladat által érintett célcsoportok=

* a vizsgálatot főleg önmagam miatt készítettem, hogy minél jobb döntést tudjak hozni
* a célcsoportot azok a vásárlók is alkothatják, akik nem szeretnének túl sokat fizetni egy 4-5 napos nyaralásért
* az utazási iroda/irodák is nyerhetnek belőle információt

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Az összehasonlítások során kiderül, hogy mennyire ár/értékarányosak a különböző utazások, melyik szolgáltatás milyen módon befolyásolja az árat. A fogyasztónak sokat számít, hogy mennyit ad ki egy olyan utazásért, amely esetleg egy másik, de olcsóbb utazásra hasonlít.
Egy ilyen elemzés a vásárlókon kívül az utazási irodáknak is hasznos lehet, hiszen az eredményekből leszűrhetik, hogy milyen utazásfajtákra lenne igazán szükség, mit tartanak az ügyfelek fontosnak.

Kiadás
1. Szubjektív adatelemzéshez szükséges források:
Szükséges létszám: 1 fő
Feladatok:
*adatok összegyűjtése
*táblázatok megszerkesztése
*eredmények kiértékelése
*időráfordítás 4 óra
*munkadíj: 1000 Ft/óra
*tanfolyam ára: 30 000 Ft
*összesen: 34 000 Ft
2. Saját megoldáshoz szükséges források:
Szükséges létszám: 1 fő
Feladatok:
*adatok összegyűjtése
*táblázatok szerkesztése
*COCO lefuttatása
*inverz elkészítése
*szimuláció elemzése, kiértékelése
*időráfordítás 8 óra
*munkadíj: 2000 Ft/óra
*tanfolyam ára: 30 000 Ft
*összesen: 46 000 Ft
A két megoldás közti különbség: 12 000 Ft

Bevétel
Szerintem mindenféleképpen hasznos a szimuláció lefuttatása, hiszen segítségével megtalálhatjuk a legoptimálisabb döntést.
Az utazási irodák szempontjából pedig a szimuláció kimenetele szintén értékkel rendelkezik, hiszen a kiadásban meghatározott költségeknél nagyobb bevételeket eredményezhet.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

Először elkészítettem az „Adat” munkalapot, ahol a következő oszlopokat hoztam létre: Objektum, Tulajdonság, Érték, Dimenzió, Forrás, Dátum, Rögzítette.
Ezután kimutatás varázsló segítségével létrehoztam a „Pivot” munkalapot, összegnézetben sor- és oszlopösszegek nélkül („Pivot” munkalap, A3:F10).
Az így kapott táblázat alá (beállítva a kimutatás varázslóban a mezőstatisztikát „Darab” értékre) kaptam az ellenőrző táblázatot, mely megmutatja, hogy minden adat tényleg egyszer lett-e rögzítve („Pivot” munkalap, A14:F21).
Utána az Alapadatok táblát átmásoltam egy új munkalapra („COCO” munkalap), ahol megadtam az irányokat, melyek 1 vagy 0 értéket vehetnek fel az X változók Y változóra gyakorolt hatása alapján (lásd: Wiki szócikk Attribútumok [X, Y oszlopok]).
A következő lépésben Sorszám függvénnyel megalkottam a Sorszám táblázatot („COCO” munkalap, A13:F19). Az így kapott rangsorszámokkal és az Y változóval lefuttattam a COCO-t, így kaptam meg az elsődleges eredményeket („COCO” munkalap, A22:I35). Itt még nem tudtam döntést hozni (mivel tény és becslés ugyanazokat az értékeket mutatta).
Így a COCO által fel nem használt Hotel értéket („COCO” munkalap, B38-B44) újra lefuttattam a mátrixban. Megkaptam a másodszori eredményeket („COCO” munkalap, A47:F60).
Először az ötödik város, Madrid („COCO” munkalap, A60:F60) tűnt a legjobb választásnak, de az ellenőrzéshez el kellett készítenem az inverz táblázatot is.
Ezt egy új munkalapon készítettem el („Inverz” munkalap). Az Alapadatok táblázat maradt, csak az irányokat fordítottam meg („Inverz” munkalap, A11:E11). Aztán megint lefuttatva a Sorszám függvényt és a COCO mátrixot megkaptam az inverz táblázatokat is („Inverz” munkalap, A22:I35). Az inverz célja a kockázatok feltárása. Akkor jó az eredmény, ha a direkt és az inverz alakok egymás tükörképei.
Ezt a Ha függvény segítségével ellenőriztem le, ami a következő eredményeket hozta ("COCO" munkalap H55-H60):
Párizs: 1
London: 0
Prága: 0
Velence: 1
Madrid: 0

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A legoptimálisabb választásnak Párizs bizonyult.
A párizsi utazás nem a legdrágább és nem is a legolcsóbb kategóriába tartozik.
Először Madrid tűnt a legjobb választásnak, viszont az inverz megalkotása és az ellenőrzés után kiderült, hogy a párizsi út éri meg a legjobban.
*Hotel: 3 csillagos
*Időtartam: 4 nap
*Minimum létszám: 20 fő
*Távolság: 1460 km
*Ár: 94 900 Ft
Tehát a párizsi útnak a legjobb az ár/érték aránya.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Én mindenféleképpen ajánlom a COCO módszert, magasabb költségvonzata ellenére is. Ha magasabb áron is, de pontosabb, szakszerűbb eredményeket kaphatunk, így jobb döntéseket hozhatunk. Ezért én a Párizsba szóló útra fogok befizetni.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
A kapott információk számomra nagyon fontosak voltak, de hasznosak lehetnek más utazók számára is, vagy esetleg az utazási irodák is hasznosíthatják őket, hiszen megéri tudniuk, hogy mi mennyire fontos ügyfeleik számára.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

Utazás

2011-11-08T18:36:39Z

Bea: /* Forrás */

=Forrás=

http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/bb.xls

=A feladat előtörténete=

Az utazási irodák egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy különböző „extrákkal” emeljék az utazások értékét. Ilyen lehet például, hogy több csillagos szállodákban helyezik el az utazókat, vagy igyekeznek az utazók létszámát a minimumra csökkenteni, hogy az utazás minél kevesebb kényelmetlenséggel járjon. A vásárlóknak az is fontos szempont lehet a választásnál, hogy milyen messze van az utazási cél, hány napig tart az utazás és mennyibe kerül. Szimulációm során arra voltam kíváncsi, hogy a www.ibusz.hu oldalról kiválasztott öt utazási ajánlat közül melyiket lenne a legérdemesebb kiválasztani, melyiknek a legjobb az ár/érték aránya számomra.

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

Egy utazás kiválasztásánál mindenki a saját érdekei és igényei szerint választ. Viszont hazánkban elég árérzékenyek a fogyasztók, így az ár is fontos szerepet játszik a döntésnél. Mindenki a saját értékrendszere alapján dönti el, hogy számára mi a legjobb választás. Ez nem mindig egy könnyű döntés, hiszen nagyon sok szempontot kell figyelembe venni, és a választás után sem biztos, hogy jól döntöttünk. Az "Adat" munkalap A1:G26 tartományában találhatóak meg az általam kiválasztott utazások jellemzői. Ezek alapján próbáltam választani, de sajnos nem tudtam egyértelműen eldönteni, hogy melyik utazási ajánlat lenne a legideálisabb számomra, ezért szükségesnek tartottam egy szimuláció lefolytatását.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
A www.ibusz.hu oldalon szeretnék utazásra jelentkezni, ezért a szükséges adatokat onnan szereztem be, melyek az X, Y változók lettek. A kiinduló adatbázisomba 5 utazás került, az előzetes feltételem (KO) pedig az volt, hogy az utazás ára ne haladja meg a 120 000 Ft-ot. A vizsgált tulajdonságokon kívül az utazásoknak persze más jellemzői is vannak, viszont számomra ezek voltak a legfontosabbak.
==Objektumok (sorok)==

*Párizs
*London
*Prága
*Velence
*Madrid

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

*Távolság (km); X1; irány 1, hiszen minél messzebb van az utazási cél, annál több az utazási idő, ami nem egy pozitív dolog, így minél közelebb van az adott város, annál jobb.
*Időtartam (nap); X2; irány: 0, hiszen jó, ha több napig tart az utazás, ezért minél több napig tart, annál jobb.
*Hotel (*); X3; irány 0, ami azt jelenti, hogy minél több csillaggal rendelkezik egy hotel, annál jobb.
*Minimum létszám; X4; irány 1; minél több ember vesz részt az utazáson, annál több kényelmetlenségre lehet számítani, ezért az a jó, ha minél kisebb a minimum létszám.
*Ár (Ft); Y; nincs iránya.

=A feladat által érintett célcsoportok=

* a vizsgálatot főleg önmagam miatt készítettem, hogy minél jobb döntést tudjak hozni
* a célcsoportot azok a vásárlók is alkothatják, akik nem szeretnének túl sokat fizetni egy 4-5 napos nyaralásért
* az utazási iroda/irodák is nyerhetnek belőle információt

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Az összehasonlítások során kiderül, hogy mennyire ár/értékarányosak a különböző utazások, melyik szolgáltatás milyen módon befolyásolja az árat. A fogyasztónak sokat számít, hogy mennyit ad ki egy olyan utazásért, amely esetleg egy másik, de olcsóbb utazásra hasonlít.
Egy ilyen elemzés a vásárlókon kívül az utazási irodáknak is hasznos lehet, hiszen az eredményekből leszűrhetik, hogy milyen utazásfajtákra lenne igazán szükség, mit tartanak az ügyfelek fontosnak.

Kiadás
1. Szubjektív adatelemzéshez szükséges források:
Szükséges létszám: 1 fő
Feladatok:
*adatok összegyűjtése
*táblázatok megszerkesztése
*eredmények kiértékelése
*időráfordítás 4 óra
*munkadíj: 1000 Ft/óra
*tanfolyam ára: 30 000 Ft
*összesen: 34 000 Ft
2. Saját megoldáshoz szükséges források:
Szükséges létszám: 1 fő
Feladatok:
*adatok összegyűjtése
*táblázatok szerkesztése
*COCO lefuttatása
*inverz elkészítése
*szimuláció elemzése, kiértékelése
*időráfordítás 8 óra
*munkadíj: 2000 Ft/óra
*tanfolyam ára: 30 000 Ft
*összesen: 46 000 Ft
A két megoldás közti különbség: 12 000 Ft

Bevétel
Szerintem mindenféleképpen hasznos a szimuláció lefuttatása, hiszen segítségével megtalálhatjuk a legoptimálisabb döntést.
Az utazási irodák szempontjából pedig a szimuláció kimenetele szintén értékkel rendelkezik, hiszen a kiadásban meghatározott költségeknél nagyobb bevételeket eredményezhet.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

Először elkészítettem az „Adat” munkalapot, ahol a következő oszlopokat hoztam létre: Objektum, Tulajdonság, Érték, Dimenzió, Forrás, Dátum, Rögzítette.
Ezután kimutatás varázsló segítségével létrehoztam a „Pivot” munkalapot, összegnézetben sor- és oszlopösszegek nélkül („Pivot” munkalap, A3:F10).
Az így kapott táblázat alá (beállítva a kimutatás varázslóban a mezőstatisztikát „Darab” értékre) kaptam az ellenőrző táblázatot, mely megmutatja, hogy minden adat tényleg egyszer lett-e rögzítve („Pivot” munkalap, A14:F21).
Utána az Alapadatok táblát átmásoltam egy új munkalapra („COCO” munkalap), ahol megadtam az irányokat, melyek 1 vagy 0 értéket vehetnek fel az X változók Y változóra gyakorolt hatása alapján (lásd: Wiki szócikk Attribútumok [X, Y oszlopok]).
A következő lépésben Sorszám függvénnyel megalkottam a Sorszám táblázatot („COCO” munkalap, A13:F19). Az így kapott rangsorszámokkal és az Y változóval lefuttattam a COCO-t, így kaptam meg az elsődleges eredményeket („COCO” munkalap, A22:I35). Itt még nem tudtam döntést hozni (mivel tény és becslés ugyanazokat az értékeket mutatta).
Így a COCO által fel nem használt Hotel értéket („COCO” munkalap, B38-B44) újra lefuttattam a mátrixban. Megkaptam a másodszori eredményeket („COCO” munkalap, A47:F60).
Először az ötödik város, Madrid („COCO” munkalap, A60:F60) tűnt a legjobb választásnak, de az ellenőrzéshez el kellett készítenem az inverz táblázatot is.
Ezt egy új munkalapon készítettem el („Inverz” munkalap). Az Alapadatok táblázat maradt, csak az irányokat fordítottam meg („Inverz” munkalap, A11:E11). Aztán megint lefuttatva a Sorszám függvényt és a COCO mátrixot megkaptam az inverz táblázatokat is („Inverz” munkalap, A22:I35). Az inverz célja a kockázatok feltárása. Akkor jó az eredmény, ha a direkt és az inverz alakok egymás tükörképei.
Ezt a Ha függvény segítségével ellenőriztem le, ami a következő eredményeket hozta ("COCO" munkalap H55-H60):
Párizs: 1
London: 0
Prága: 0
Velence: 1
Madrid: 0

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A legoptimálisabb választásnak Párizs bizonyult.
A párizsi utazás nem a legdrágább és nem is a legolcsóbb kategóriába tartozik.
Először Madrid tűnt a legjobb választásnak, viszont az inverz megalkotása és az ellenőrzés után kiderült, hogy a párizsi út éri meg a legjobban.
*Hotel: 3 csillagos
*Időtartam: 4 nap
*Minimum létszám: 20 fő
*Távolság: 1460 km
*Ár: 94 900 Ft
Tehát a párizsi útnak a legjobb az ár/érték aránya.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Én mindenféleképpen ajánlom a COCO módszert, magasabb költségvonzata ellenére is. Ha magasabb áron is, de pontosabb, szakszerűbb eredményeket kaphatunk, így jobb döntéseket hozhatunk. Ezért én a Párizsba szóló útra fogok befizetni.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
A kapott információk számomra nagyon fontosak voltak, de hasznosak lehetnek más utazók számára is, vagy esetleg az utazási irodák is hasznosíthatják őket, hiszen megéri tudniuk, hogy mi mennyire fontos ügyfeleik számára.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

Utazás

2011-11-08T18:30:01Z

Bea: /* Forrás */

Utazás

2011-11-08T18:24:32Z

Bea: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

=Forrás=

# A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata
# Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)
# A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.
# Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások
## Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)
## Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással
## Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)
## A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára
## Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:
### egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)
### egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL
### a mértékegység szerepeljen minden esetben
### a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve
## Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás
## Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti
## Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne
## Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység
## Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...
## Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...
#A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül
## a logikus érvelésre
## a bizonyítások, indoklások iránti igényességre
## az objektivitás elvárására
## a tervezett és tényleges hasznosság mérésére
##az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére
## a szabálykövető magatartás elsajátítására
##a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra
##a felesleges ismétlések kerülésére
##az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására
## vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!
Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...

Utaljon lehetőleg:
# a célra
# a célcsoportra
# az innovatív megoldás mikéntjére
Mégis legyen lehetőség szerint:
# rövid
# egzakt
# figyelemfelkeltő
Vagyis a jó cím megtalálása művészet! Alternatív megoldás: egy világos kérdés, amire világos válaszok léteznek, s ezek közül keressük adott helyzetben a legmegfelelőbbet...

=A feladat előtörténete=

Az utazási irodák egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy különböző „extrákkal” emeljék az utazások értékét. Ilyen lehet például, hogy több csillagos szállodákban helyezik el az utazókat, vagy igyekeznek az utazók létszámát a minimumra csökkenteni, hogy az utazás minél kevesebb kényelmetlenséggel járjon. A vásárlóknak az is fontos szempont lehet a választásnál, hogy milyen messze van az utazási cél, hány napig tart az utazás és mennyibe kerül. Szimulációm során arra voltam kíváncsi, hogy a www.ibusz.hu oldalról kiválasztott öt utazási ajánlat közül melyiket lenne a legérdemesebb kiválasztani, melyiknek a legjobb az ár/érték aránya számomra.

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

Egy utazás kiválasztásánál mindenki a saját érdekei és igényei szerint választ. Viszont hazánkban elég árérzékenyek a fogyasztók, így az ár is fontos szerepet játszik a döntésnél. Mindenki a saját értékrendszere alapján dönti el, hogy számára mi a legjobb választás. Ez nem mindig egy könnyű döntés, hiszen nagyon sok szempontot kell figyelembe venni, és a választás után sem biztos, hogy jól döntöttünk. Az "Adat" munkalap A1:G26 tartományában találhatóak meg az általam kiválasztott utazások jellemzői. Ezek alapján próbáltam választani, de sajnos nem tudtam egyértelműen eldönteni, hogy melyik utazási ajánlat lenne a legideálisabb számomra, ezért szükségesnek tartottam egy szimuláció lefolytatását.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
A www.ibusz.hu oldalon szeretnék utazásra jelentkezni, ezért a szükséges adatokat onnan szereztem be, melyek az X, Y változók lettek. A kiinduló adatbázisomba 5 utazás került, az előzetes feltételem (KO) pedig az volt, hogy az utazás ára ne haladja meg a 120 000 Ft-ot. A vizsgált tulajdonságokon kívül az utazásoknak persze más jellemzői is vannak, viszont számomra ezek voltak a legfontosabbak.
==Objektumok (sorok)==

*Párizs
*London
*Prága
*Velence
*Madrid

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

*Távolság (km); X1; irány 1, hiszen minél messzebb van az utazási cél, annál több az utazási idő, ami nem egy pozitív dolog, így minél közelebb van az adott város, annál jobb.
*Időtartam (nap); X2; irány: 0, hiszen jó, ha több napig tart az utazás, ezért minél több napig tart, annál jobb.
*Hotel (*); X3; irány 0, ami azt jelenti, hogy minél több csillaggal rendelkezik egy hotel, annál jobb.
*Minimum létszám; X4; irány 1; minél több ember vesz részt az utazáson, annál több kényelmetlenségre lehet számítani, ezért az a jó, ha minél kisebb a minimum létszám.
*Ár (Ft); Y; nincs iránya.

=A feladat által érintett célcsoportok=

* a vizsgálatot főleg önmagam miatt készítettem, hogy minél jobb döntést tudjak hozni
* a célcsoportot azok a vásárlók is alkothatják, akik nem szeretnének túl sokat fizetni egy 4-5 napos nyaralásért
* az utazási iroda/irodák is nyerhetnek belőle információt

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Az összehasonlítások során kiderül, hogy mennyire ár/értékarányosak a különböző utazások, melyik szolgáltatás milyen módon befolyásolja az árat. A fogyasztónak sokat számít, hogy mennyit ad ki egy olyan utazásért, amely esetleg egy másik, de olcsóbb utazásra hasonlít.
Egy ilyen elemzés a vásárlókon kívül az utazási irodáknak is hasznos lehet, hiszen az eredményekből leszűrhetik, hogy milyen utazásfajtákra lenne igazán szükség, mit tartanak az ügyfelek fontosnak.

Kiadás
1. Szubjektív adatelemzéshez szükséges források:
Szükséges létszám: 1 fő
Feladatok:
*adatok összegyűjtése
*táblázatok megszerkesztése
*eredmények kiértékelése
*időráfordítás 4 óra
*munkadíj: 1000 Ft/óra
*tanfolyam ára: 30 000 Ft
*összesen: 34 000 Ft
2. Saját megoldáshoz szükséges források:
Szükséges létszám: 1 fő
Feladatok:
*adatok összegyűjtése
*táblázatok szerkesztése
*COCO lefuttatása
*inverz elkészítése
*szimuláció elemzése, kiértékelése
*időráfordítás 8 óra
*munkadíj: 2000 Ft/óra
*tanfolyam ára: 30 000 Ft
*összesen: 46 000 Ft
A két megoldás közti különbség: 12 000 Ft

Bevétel
Szerintem mindenféleképpen hasznos a szimuláció lefuttatása, hiszen segítségével megtalálhatjuk a legoptimálisabb döntést.
Az utazási irodák szempontjából pedig a szimuláció kimenetele szintén értékkel rendelkezik, hiszen a kiadásban meghatározott költségeknél nagyobb bevételeket eredményezhet.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

Először elkészítettem az „Adat” munkalapot, ahol a következő oszlopokat hoztam létre: Objektum, Tulajdonság, Érték, Dimenzió, Forrás, Dátum, Rögzítette.
Ezután kimutatás varázsló segítségével létrehoztam a „Pivot” munkalapot, összegnézetben sor- és oszlopösszegek nélkül („Pivot” munkalap, A3:F10).
Az így kapott táblázat alá (beállítva a kimutatás varázslóban a mezőstatisztikát „Darab” értékre) kaptam az ellenőrző táblázatot, mely megmutatja, hogy minden adat tényleg egyszer lett-e rögzítve („Pivot” munkalap, A14:F21).
Utána az Alapadatok táblát átmásoltam egy új munkalapra („COCO” munkalap), ahol megadtam az irányokat, melyek 1 vagy 0 értéket vehetnek fel az X változók Y változóra gyakorolt hatása alapján (lásd: Wiki szócikk Attribútumok [X, Y oszlopok]).
A következő lépésben Sorszám függvénnyel megalkottam a Sorszám táblázatot („COCO” munkalap, A13:F19). Az így kapott rangsorszámokkal és az Y változóval lefuttattam a COCO-t, így kaptam meg az elsődleges eredményeket („COCO” munkalap, A22:I35). Itt még nem tudtam döntést hozni (mivel tény és becslés ugyanazokat az értékeket mutatta).
Így a COCO által fel nem használt Hotel értéket („COCO” munkalap, B38-B44) újra lefuttattam a mátrixban. Megkaptam a másodszori eredményeket („COCO” munkalap, A47:F60).
Először az ötödik város, Madrid („COCO” munkalap, A60:F60) tűnt a legjobb választásnak, de az ellenőrzéshez el kellett készítenem az inverz táblázatot is.
Ezt egy új munkalapon készítettem el („Inverz” munkalap). Az Alapadatok táblázat maradt, csak az irányokat fordítottam meg („Inverz” munkalap, A11:E11). Aztán megint lefuttatva a Sorszám függvényt és a COCO mátrixot megkaptam az inverz táblázatokat is („Inverz” munkalap, A22:I35). Az inverz célja a kockázatok feltárása. Akkor jó az eredmény, ha a direkt és az inverz alakok egymás tükörképei.
Ezt a Ha függvény segítségével ellenőriztem le, ami a következő eredményeket hozta ("COCO" munkalap H55-H60):
Párizs: 1
London: 0
Prága: 0
Velence: 1
Madrid: 0

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A legoptimálisabb választásnak Párizs bizonyult.
A párizsi utazás nem a legdrágább és nem is a legolcsóbb kategóriába tartozik.
Először Madrid tűnt a legjobb választásnak, viszont az inverz megalkotása és az ellenőrzés után kiderült, hogy a párizsi út éri meg a legjobban.
*Hotel: 3 csillagos
*Időtartam: 4 nap
*Minimum létszám: 20 fő
*Távolság: 1460 km
*Ár: 94 900 Ft
Tehát a párizsi útnak a legjobb az ár/érték aránya.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Én mindenféleképpen ajánlom a COCO módszert, magasabb költségvonzata ellenére is. Ha magasabb áron is, de pontosabb, szakszerűbb eredményeket kaphatunk, így jobb döntéseket hozhatunk. Ezért én a Párizsba szóló útra fogok befizetni.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
A kapott információk számomra nagyon fontosak voltak, de hasznosak lehetnek más utazók számára is, vagy esetleg az utazási irodák is hasznosíthatják őket, hiszen megéri tudniuk, hogy mi mennyire fontos ügyfeleik számára.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

Utazás

2011-11-08T18:18:03Z

Bea: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */

=Forrás=

# A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata
# Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)
# A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.
# Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások
## Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)
## Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással
## Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)
## A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára
## Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:
### egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)
### egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL
### a mértékegység szerepeljen minden esetben
### a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve
## Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás
## Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti
## Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne
## Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység
## Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...
## Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...
#A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül
## a logikus érvelésre
## a bizonyítások, indoklások iránti igényességre
## az objektivitás elvárására
## a tervezett és tényleges hasznosság mérésére
##az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére
## a szabálykövető magatartás elsajátítására
##a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra
##a felesleges ismétlések kerülésére
##az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására
## vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!
Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...

Utaljon lehetőleg:
# a célra
# a célcsoportra
# az innovatív megoldás mikéntjére
Mégis legyen lehetőség szerint:
# rövid
# egzakt
# figyelemfelkeltő
Vagyis a jó cím megtalálása művészet! Alternatív megoldás: egy világos kérdés, amire világos válaszok léteznek, s ezek közül keressük adott helyzetben a legmegfelelőbbet...

=A feladat előtörténete=

Az utazási irodák egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy különböző „extrákkal” emeljék az utazások értékét. Ilyen lehet például, hogy több csillagos szállodákban helyezik el az utazókat, vagy igyekeznek az utazók létszámát a minimumra csökkenteni, hogy az utazás minél kevesebb kényelmetlenséggel járjon. A vásárlóknak az is fontos szempont lehet a választásnál, hogy milyen messze van az utazási cél, hány napig tart az utazás és mennyibe kerül. Szimulációm során arra voltam kíváncsi, hogy a www.ibusz.hu oldalról kiválasztott öt utazási ajánlat közül melyiket lenne a legérdemesebb kiválasztani, melyiknek a legjobb az ár/érték aránya számomra.

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

Egy utazás kiválasztásánál mindenki a saját érdekei és igényei szerint választ. Viszont hazánkban elég árérzékenyek a fogyasztók, így az ár is fontos szerepet játszik a döntésnél. Mindenki a saját értékrendszere alapján dönti el, hogy számára mi a legjobb választás. Ez nem mindig egy könnyű döntés, hiszen nagyon sok szempontot kell figyelembe venni, és a választás után sem biztos, hogy jól döntöttünk. Az "Adat" munkalap A1:G26 tartományában találhatóak meg az általam kiválasztott utazások jellemzői. Ezek alapján próbáltam választani, de sajnos nem tudtam egyértelműen eldönteni, hogy melyik utazási ajánlat lenne a legideálisabb számomra, ezért szükségesnek tartottam egy szimuláció lefolytatását.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
A www.ibusz.hu oldalon szeretnék utazásra jelentkezni, ezért a szükséges adatokat onnan szereztem be, melyek az X, Y változók lettek. A kiinduló adatbázisomba 5 utazás került, az előzetes feltételem (KO) pedig az volt, hogy az utazás ára ne haladja meg a 120 000 Ft-ot. A vizsgált tulajdonságokon kívül az utazásoknak persze más jellemzői is vannak, viszont számomra ezek voltak a legfontosabbak.
==Objektumok (sorok)==

*Párizs
*London
*Prága
*Velence
*Madrid

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

*Távolság (km); X1; irány 1, hiszen minél messzebb van az utazási cél, annál több az utazási idő, ami nem egy pozitív dolog, így minél közelebb van az adott város, annál jobb.
*Időtartam (nap); X2; irány: 0, hiszen jó, ha több napig tart az utazás, ezért minél több napig tart, annál jobb.
*Hotel (*); X3; irány 0, ami azt jelenti, hogy minél több csillaggal rendelkezik egy hotel, annál jobb.
*Minimum létszám; X4; irány 1; minél több ember vesz részt az utazáson, annál több kényelmetlenségre lehet számítani, ezért az a jó, ha minél kisebb a minimum létszám.
*Ár (Ft); Y; nincs iránya.

=A feladat által érintett célcsoportok=

* a vizsgálatot főleg önmagam miatt készítettem, hogy minél jobb döntést tudjak hozni
* a célcsoportot azok a vásárlók is alkothatják, akik nem szeretnének túl sokat fizetni egy 4-5 napos nyaralásért
* az utazási iroda/irodák is nyerhetnek belőle információt

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Az összehasonlítások során kiderül, hogy mennyire ár/értékarányosak a különböző utazások, melyik szolgáltatás milyen módon befolyásolja az árat. A fogyasztónak sokat számít, hogy mennyit ad ki egy olyan utazásért, amely esetleg egy másik, de olcsóbb utazásra hasonlít.
Egy ilyen elemzés a vásárlókon kívül az utazási irodáknak is hasznos lehet, hiszen az eredményekből leszűrhetik, hogy milyen utazásfajtákra lenne igazán szükség, mit tartanak az ügyfelek fontosnak.

Kiadás
1. Szubjektív adatelemzéshez szükséges források:
Szükséges létszám: 1 fő
Feladatok:
*adatok összegyűjtése
*táblázatok megszerkesztése
*eredmények kiértékelése
*időráfordítás 4 óra
*munkadíj: 1000 Ft/óra
*tanfolyam ára: 30 000 Ft
*összesen: 34 000 Ft
2. Saját megoldáshoz szükséges források:
Szükséges létszám: 1 fő
Feladatok:
*adatok összegyűjtése
*táblázatok szerkesztése
*COCO lefuttatása
*inverz elkészítése
*szimuláció elemzése, kiértékelése
*időráfordítás 8 óra
*munkadíj: 2000 Ft/óra
*tanfolyam ára: 30 000 Ft
*összesen: 46 000 Ft
A két megoldás közti különbség: 12 000 Ft

Bevétel
Szerintem mindenféleképpen hasznos a szimuláció lefuttatása, hiszen segítségével megtalálhatjuk a legoptimálisabb döntést.
Az utazási irodák szempontjából pedig a szimuláció kimenetele szintén értékkel rendelkezik, hiszen a kiadásban meghatározott költségeknél nagyobb bevételeket eredményezhet.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

Először elkészítettem az „Adat” munkalapot, ahol a következő oszlopokat hoztam létre: Objektum, Tulajdonság, Érték, Dimenzió, Forrás, Dátum, Rögzítette.
Ezután kimutatás varázsló segítségével létrehoztam a „Pivot” munkalapot, összegnézetben sor- és oszlopösszegek nélkül („Pivot” munkalap, A3:F10).
Az így kapott táblázat alá (beállítva a kimutatás varázslóban a mezőstatisztikát „Darab” értékre) kaptam az ellenőrző táblázatot, mely megmutatja, hogy minden adat tényleg egyszer lett-e rögzítve („Pivot” munkalap, A14:F21).
Utána az Alapadatok táblát átmásoltam egy új munkalapra („COCO” munkalap), ahol megadtam az irányokat, melyek 1 vagy 0 értéket vehetnek fel az X változók Y változóra gyakorolt hatása alapján (lásd: Wiki szócikk Attribútumok [X, Y oszlopok]).
A következő lépésben Sorszám függvénnyel megalkottam a Sorszám táblázatot („COCO” munkalap, A13:F19). Az így kapott rangsorszámokkal és az Y változóval lefuttattam a COCO-t, így kaptam meg az elsődleges eredményeket („COCO” munkalap, A22:I35). Itt még nem tudtam döntést hozni (mivel tény és becslés ugyanazokat az értékeket mutatta).
Így a COCO által fel nem használt Hotel értéket („COCO” munkalap, B38-B44) újra lefuttattam a mátrixban. Megkaptam a másodszori eredményeket („COCO” munkalap, A47:F60).
Először az ötödik város, Madrid („COCO” munkalap, A60:F60) tűnt a legjobb választásnak, de az ellenőrzéshez el kellett készítenem az inverz táblázatot is.
Ezt egy új munkalapon készítettem el („Inverz” munkalap). Az Alapadatok táblázat maradt, csak az irányokat fordítottam meg („Inverz” munkalap, A11:E11). Aztán megint lefuttatva a Sorszám függvényt és a COCO mátrixot megkaptam az inverz táblázatokat is („Inverz” munkalap, A22:I35). Az inverz célja a kockázatok feltárása. Akkor jó az eredmény, ha a direkt és az inverz alakok egymás tükörképei.
Ezt a Ha függvény segítségével ellenőriztem le, ami a következő eredményeket hozta ("COCO" munkalap H55-H60):
Párizs: 1
London: 0
Prága: 0
Velence: 1
Madrid: 0

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A legoptimálisabb választásnak Párizs bizonyult.
A párizsi utazás nem a legdrágább és nem is a legolcsóbb kategóriába tartozik.
Először Madrid tűnt a legjobb választásnak, viszont az inverz megalkotása és az ellenőrzés után kiderült, hogy a párizsi út éri meg a legjobban.
*Hotel: 3 csillagos
*Időtartam: 4 nap
*Minimum létszám: 20 fő
*Távolság: 1460 km
*Ár: 94 900 Ft
Tehát a párizsi útnak a legjobb az ár/érték aránya.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Én mindenféleképpen ajánlom a COCO módszert, magasabb költségvonzata ellenére is. Ha magasabb áron is, de pontosabb, szakszerűbb eredményeket kaphatunk, így jobb döntéseket hozhatunk. Ezért én a Párizsba szóló útra fogok befizetni.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

Utazás

2011-11-08T18:10:14Z

Bea: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

=Forrás=

# A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata
# Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)
# A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.
# Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások
## Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)
## Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással
## Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)
## A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára
## Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:
### egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)
### egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL
### a mértékegység szerepeljen minden esetben
### a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve
## Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás
## Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti
## Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne
## Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység
## Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...
## Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...
#A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül
## a logikus érvelésre
## a bizonyítások, indoklások iránti igényességre
## az objektivitás elvárására
## a tervezett és tényleges hasznosság mérésére
##az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére
## a szabálykövető magatartás elsajátítására
##a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra
##a felesleges ismétlések kerülésére
##az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására
## vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!
Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...

Utaljon lehetőleg:
# a célra
# a célcsoportra
# az innovatív megoldás mikéntjére
Mégis legyen lehetőség szerint:
# rövid
# egzakt
# figyelemfelkeltő
Vagyis a jó cím megtalálása művészet! Alternatív megoldás: egy világos kérdés, amire világos válaszok léteznek, s ezek közül keressük adott helyzetben a legmegfelelőbbet...

=A feladat előtörténete=

Az utazási irodák egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy különböző „extrákkal” emeljék az utazások értékét. Ilyen lehet például, hogy több csillagos szállodákban helyezik el az utazókat, vagy igyekeznek az utazók létszámát a minimumra csökkenteni, hogy az utazás minél kevesebb kényelmetlenséggel járjon. A vásárlóknak az is fontos szempont lehet a választásnál, hogy milyen messze van az utazási cél, hány napig tart az utazás és mennyibe kerül. Szimulációm során arra voltam kíváncsi, hogy a www.ibusz.hu oldalról kiválasztott öt utazási ajánlat közül melyiket lenne a legérdemesebb kiválasztani, melyiknek a legjobb az ár/érték aránya számomra.

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

Egy utazás kiválasztásánál mindenki a saját érdekei és igényei szerint választ. Viszont hazánkban elég árérzékenyek a fogyasztók, így az ár is fontos szerepet játszik a döntésnél. Mindenki a saját értékrendszere alapján dönti el, hogy számára mi a legjobb választás. Ez nem mindig egy könnyű döntés, hiszen nagyon sok szempontot kell figyelembe venni, és a választás után sem biztos, hogy jól döntöttünk. Az "Adat" munkalap A1:G26 tartományában találhatóak meg az általam kiválasztott utazások jellemzői. Ezek alapján próbáltam választani, de sajnos nem tudtam egyértelműen eldönteni, hogy melyik utazási ajánlat lenne a legideálisabb számomra, ezért szükségesnek tartottam egy szimuláció lefolytatását.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
A www.ibusz.hu oldalon szeretnék utazásra jelentkezni, ezért a szükséges adatokat onnan szereztem be, melyek az X, Y változók lettek. A kiinduló adatbázisomba 5 utazás került, az előzetes feltételem (KO) pedig az volt, hogy az utazás ára ne haladja meg a 120 000 Ft-ot. A vizsgált tulajdonságokon kívül az utazásoknak persze más jellemzői is vannak, viszont számomra ezek voltak a legfontosabbak.
==Objektumok (sorok)==

*Párizs
*London
*Prága
*Velence
*Madrid

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

*Távolság (km); X1; irány 1, hiszen minél messzebb van az utazási cél, annál több az utazási idő, ami nem egy pozitív dolog, így minél közelebb van az adott város, annál jobb.
*Időtartam (nap); X2; irány: 0, hiszen jó, ha több napig tart az utazás, ezért minél több napig tart, annál jobb.
*Hotel (*); X3; irány 0, ami azt jelenti, hogy minél több csillaggal rendelkezik egy hotel, annál jobb.
*Minimum létszám; X4; irány 1; minél több ember vesz részt az utazáson, annál több kényelmetlenségre lehet számítani, ezért az a jó, ha minél kisebb a minimum létszám.
*Ár (Ft); Y; nincs iránya.

=A feladat által érintett célcsoportok=

* a vizsgálatot főleg önmagam miatt készítettem, hogy minél jobb döntést tudjak hozni
* a célcsoportot azok a vásárlók is alkothatják, akik nem szeretnének túl sokat fizetni egy 4-5 napos nyaralásért
* az utazási iroda/irodák is nyerhetnek belőle információt

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Az összehasonlítások során kiderül, hogy mennyire ár/értékarányosak a különböző utazások, melyik szolgáltatás milyen módon befolyásolja az árat. A fogyasztónak sokat számít, hogy mennyit ad ki egy olyan utazásért, amely esetleg egy másik, de olcsóbb utazásra hasonlít.
Egy ilyen elemzés a vásárlókon kívül az utazási irodáknak is hasznos lehet, hiszen az eredményekből leszűrhetik, hogy milyen utazásfajtákra lenne igazán szükség, mit tartanak az ügyfelek fontosnak.

Kiadás
1. Szubjektív adatelemzéshez szükséges források:
Szükséges létszám: 1 fő
Feladatok:
*adatok összegyűjtése
*táblázatok megszerkesztése
*eredmények kiértékelése
*időráfordítás 4 óra
*munkadíj: 1000 Ft/óra
*tanfolyam ára: 30 000 Ft
*összesen: 34 000 Ft
2. Saját megoldáshoz szükséges források:
Szükséges létszám: 1 fő
Feladatok:
*adatok összegyűjtése
*táblázatok szerkesztése
*COCO lefuttatása
*inverz elkészítése
*szimuláció elemzése, kiértékelése
*időráfordítás 8 óra
*munkadíj: 2000 Ft/óra
*tanfolyam ára: 30 000 Ft
*összesen: 46 000 Ft
A két megoldás közti különbség: 12 000 Ft

Bevétel
Szerintem mindenféleképpen hasznos a szimuláció lefuttatása, hiszen segítségével megtalálhatjuk a legoptimálisabb döntést.
Az utazási irodák szempontjából pedig a szimuláció kimenetele szintén értékkel rendelkezik, hiszen a kiadásban meghatározott költségeknél nagyobb bevételeket eredményezhet.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

Először elkészítettem az „Adat” munkalapot, ahol a következő oszlopokat hoztam létre: Objektum, Tulajdonság, Érték, Dimenzió, Forrás, Dátum, Rögzítette.
Ezután kimutatás varázsló segítségével létrehoztam a „Pivot” munkalapot, összegnézetben sor- és oszlopösszegek nélkül („Pivot” munkalap, A3:F10).
Az így kapott táblázat alá (beállítva a kimutatás varázslóban a mezőstatisztikát „Darab” értékre) kaptam az ellenőrző táblázatot, mely megmutatja, hogy minden adat tényleg egyszer lett-e rögzítve („Pivot” munkalap, A14:F21).
Utána az Alapadatok táblát átmásoltam egy új munkalapra („COCO” munkalap), ahol megadtam az irányokat, melyek 1 vagy 0 értéket vehetnek fel az X változók Y változóra gyakorolt hatása alapján (lásd: Wiki szócikk Attribútumok [X, Y oszlopok]).
A következő lépésben Sorszám függvénnyel megalkottam a Sorszám táblázatot („COCO” munkalap, A13:F19). Az így kapott rangsorszámokkal és az Y változóval lefuttattam a COCO-t, így kaptam meg az elsődleges eredményeket („COCO” munkalap, A22:I35). Itt még nem tudtam döntést hozni (mivel tény és becslés ugyanazokat az értékeket mutatta).
Így a COCO által fel nem használt Hotel értéket („COCO” munkalap, B38-B44) újra lefuttattam a mátrixban. Megkaptam a másodszori eredményeket („COCO” munkalap, A47:F60).
Először az ötödik város, Madrid („COCO” munkalap, A60:F60) tűnt a legjobb választásnak, de az ellenőrzéshez el kellett készítenem az inverz táblázatot is.
Ezt egy új munkalapon készítettem el („Inverz” munkalap). Az Alapadatok táblázat maradt, csak az irányokat fordítottam meg („Inverz” munkalap, A11:E11). Aztán megint lefuttatva a Sorszám függvényt és a COCO mátrixot megkaptam az inverz táblázatokat is („Inverz” munkalap, A22:I35). Az inverz célja a kockázatok feltárása. Akkor jó az eredmény, ha a direkt és az inverz alakok egymás tükörképei.
Ezt a Ha függvény segítségével ellenőriztem le, ami a következő eredményeket hozta ("COCO" munkalap H55-H60):
Párizs: 1
London: 0
Prága: 0
Velence: 1
Madrid: 0

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A legoptimálisabb választásnak Párizs bizonyult.
A párizsi utazás nem a legdrágább és nem is a legolcsóbb kategóriába tartozik.
Először Madrid tűnt a legjobb választásnak, viszont az inverz megalkotása és az ellenőrzés után kiderült, hogy a párizsi út éri meg a legjobban.
*Hotel: 3 csillagos
*Időtartam: 4 nap
*Minimum létszám: 20 fő
*Távolság: 1460 km
*Ár: 94 900 Ft
Tehát a párizsi útnak a legjobb az ár/érték aránya.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis
#meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
#végső győztest kell hirdetni

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

Utazás

2011-11-08T17:48:39Z

Bea: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */

=Forrás=

# A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata
# Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)
# A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.
# Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások
## Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)
## Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással
## Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)
## A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára
## Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:
### egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)
### egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL
### a mértékegység szerepeljen minden esetben
### a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve
## Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás
## Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti
## Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne
## Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység
## Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...
## Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...
#A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül
## a logikus érvelésre
## a bizonyítások, indoklások iránti igényességre
## az objektivitás elvárására
## a tervezett és tényleges hasznosság mérésére
##az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére
## a szabálykövető magatartás elsajátítására
##a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra
##a felesleges ismétlések kerülésére
##az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására
## vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!
Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...

Utaljon lehetőleg:
# a célra
# a célcsoportra
# az innovatív megoldás mikéntjére
Mégis legyen lehetőség szerint:
# rövid
# egzakt
# figyelemfelkeltő
Vagyis a jó cím megtalálása művészet! Alternatív megoldás: egy világos kérdés, amire világos válaszok léteznek, s ezek közül keressük adott helyzetben a legmegfelelőbbet...

=A feladat előtörténete=

Az utazási irodák egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy különböző „extrákkal” emeljék az utazások értékét. Ilyen lehet például, hogy több csillagos szállodákban helyezik el az utazókat, vagy igyekeznek az utazók létszámát a minimumra csökkenteni, hogy az utazás minél kevesebb kényelmetlenséggel járjon. A vásárlóknak az is fontos szempont lehet a választásnál, hogy milyen messze van az utazási cél, hány napig tart az utazás és mennyibe kerül. Szimulációm során arra voltam kíváncsi, hogy a www.ibusz.hu oldalról kiválasztott öt utazási ajánlat közül melyiket lenne a legérdemesebb kiválasztani, melyiknek a legjobb az ár/érték aránya számomra.

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

Egy utazás kiválasztásánál mindenki a saját érdekei és igényei szerint választ. Viszont hazánkban elég árérzékenyek a fogyasztók, így az ár is fontos szerepet játszik a döntésnél. Mindenki a saját értékrendszere alapján dönti el, hogy számára mi a legjobb választás. Ez nem mindig egy könnyű döntés, hiszen nagyon sok szempontot kell figyelembe venni, és a választás után sem biztos, hogy jól döntöttünk. Az "Adat" munkalap A1:G26 tartományában találhatóak meg az általam kiválasztott utazások jellemzői. Ezek alapján próbáltam választani, de sajnos nem tudtam egyértelműen eldönteni, hogy melyik utazási ajánlat lenne a legideálisabb számomra, ezért szükségesnek tartottam egy szimuláció lefolytatását.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
A www.ibusz.hu oldalon szeretnék utazásra jelentkezni, ezért a szükséges adatokat onnan szereztem be, melyek az X, Y változók lettek. A kiinduló adatbázisomba 5 utazás került, az előzetes feltételem (KO) pedig az volt, hogy az utazás ára ne haladja meg a 120 000 Ft-ot. A vizsgált tulajdonságokon kívül az utazásoknak persze más jellemzői is vannak, viszont számomra ezek voltak a legfontosabbak.
==Objektumok (sorok)==

*Párizs
*London
*Prága
*Velence
*Madrid

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

*Távolság (km); X1; irány 1, hiszen minél messzebb van az utazási cél, annál több az utazási idő, ami nem egy pozitív dolog, így minél közelebb van az adott város, annál jobb.
*Időtartam (nap); X2; irány: 0, hiszen jó, ha több napig tart az utazás, ezért minél több napig tart, annál jobb.
*Hotel (*); X3; irány 0, ami azt jelenti, hogy minél több csillaggal rendelkezik egy hotel, annál jobb.
*Minimum létszám; X4; irány 1; minél több ember vesz részt az utazáson, annál több kényelmetlenségre lehet számítani, ezért az a jó, ha minél kisebb a minimum létszám.
*Ár (Ft); Y; nincs iránya.

=A feladat által érintett célcsoportok=

* a vizsgálatot főleg önmagam miatt készítettem, hogy minél jobb döntést tudjak hozni
* a célcsoportot azok a vásárlók is alkothatják, akik nem szeretnének túl sokat fizetni egy 4-5 napos nyaralásért
* az utazási iroda/irodák is nyerhetnek belőle információt

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Az összehasonlítások során kiderül, hogy mennyire ár/értékarányosak a különböző utazások, melyik szolgáltatás milyen módon befolyásolja az árat. A fogyasztónak sokat számít, hogy mennyit ad ki egy olyan utazásért, amely esetleg egy másik, de olcsóbb utazásra hasonlít.
Egy ilyen elemzés a vásárlókon kívül az utazási irodáknak is hasznos lehet, hiszen az eredményekből leszűrhetik, hogy milyen utazásfajtákra lenne igazán szükség, mit tartanak az ügyfelek fontosnak.

Kiadás
1. Szubjektív adatelemzéshez szükséges források:
Szükséges létszám: 1 fő
Feladatok:
*adatok összegyűjtése
*táblázatok megszerkesztése
*eredmények kiértékelése
*időráfordítás 4 óra
*munkadíj: 1000 Ft/óra
*tanfolyam ára: 30 000 Ft
*összesen: 34 000 Ft
2. Saját megoldáshoz szükséges források:
Szükséges létszám: 1 fő
Feladatok:
*adatok összegyűjtése
*táblázatok szerkesztése
*COCO lefuttatása
*inverz elkészítése
*szimuláció elemzése, kiértékelése
*időráfordítás 8 óra
*munkadíj: 2000 Ft/óra
*tanfolyam ára: 30 000 Ft
*összesen: 46 000 Ft
A két megoldás közti különbség: 12 000 Ft

Bevétel
Szerintem mindenféleképpen hasznos a szimuláció lefuttatása, hiszen segítségével megtalálhatjuk a legoptimálisabb döntést.
Az utazási irodák szempontjából pedig a szimuláció kimenetele szintén értékkel rendelkezik, hiszen a kiadásban meghatározott költségeknél nagyobb bevételeket eredményezhet.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

Először elkészítettem az „Adat” munkalapot, ahol a következő oszlopokat hoztam létre: Objektum, Tulajdonság, Érték, Dimenzió, Forrás, Dátum, Rögzítette.
Ezután kimutatás varázsló segítségével létrehoztam a „Pivot” munkalapot, összegnézetben sor- és oszlopösszegek nélkül („Pivot” munkalap, A3:F10).
Az így kapott táblázat alá (beállítva a kimutatás varázslóban a mezőstatisztikát „Darab” értékre) kaptam az ellenőrző táblázatot, mely megmutatja, hogy minden adat tényleg egyszer lett-e rögzítve („Pivot” munkalap, A14:F21).
Utána az Alapadatok táblát átmásoltam egy új munkalapra („COCO” munkalap), ahol megadtam az irányokat, melyek 1 vagy 0 értéket vehetnek fel az X változók Y változóra gyakorolt hatása alapján (lásd: Wiki szócikk Attribútumok [X, Y oszlopok]).
A következő lépésben Sorszám függvénnyel megalkottam a Sorszám táblázatot („COCO” munkalap, A13:F19). Az így kapott rangsorszámokkal és az Y változóval lefuttattam a COCO-t, így kaptam meg az elsődleges eredményeket („COCO” munkalap, A22:I35). Itt még nem tudtam döntést hozni (mivel tény és becslés ugyanazokat az értékeket mutatta).
Így a COCO által fel nem használt Hotel értéket („COCO” munkalap, B38-B44) újra lefuttattam a mátrixban. Megkaptam a másodszori eredményeket („COCO” munkalap, A47:F60).
Először az ötödik város, Madrid („COCO” munkalap, A60:F60) tűnt a legjobb választásnak, de az ellenőrzéshez el kellett készítenem az inverz táblázatot is.
Ezt egy új munkalapon készítettem el („Inverz” munkalap). Az Alapadatok táblázat maradt, csak az irányokat fordítottam meg („Inverz” munkalap, A11:E11). Aztán megint lefuttatva a Sorszám függvényt és a COCO mátrixot megkaptam az inverz táblázatokat is („Inverz” munkalap, A22:I35). Az inverz célja a kockázatok feltárása. Akkor jó az eredmény, ha a direkt és az inverz alakok egymás tükörképei.
Ezt a Ha függvény segítségével ellenőriztem le, ami a következő eredményeket hozta ("COCO" munkalap H55-H60):
Párizs: 1
London: 0
Prága: 0
Velence: 1
Madrid: 0

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
Ide
#CSAK és
#kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
#felsorolásszerűen
#a számítás releváns eredményei kellenek.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis
#meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
#végső győztest kell hirdetni

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

Utazás

2011-11-08T14:11:36Z

Bea: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

=Forrás=

# A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata
# Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)
# A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.
# Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások
## Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)
## Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással
## Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)
## A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára
## Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:
### egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)
### egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL
### a mértékegység szerepeljen minden esetben
### a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve
## Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás
## Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti
## Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne
## Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység
## Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...
## Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...
#A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül
## a logikus érvelésre
## a bizonyítások, indoklások iránti igényességre
## az objektivitás elvárására
## a tervezett és tényleges hasznosság mérésére
##az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére
## a szabálykövető magatartás elsajátítására
##a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra
##a felesleges ismétlések kerülésére
##az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására
## vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!
Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...

Utaljon lehetőleg:
# a célra
# a célcsoportra
# az innovatív megoldás mikéntjére
Mégis legyen lehetőség szerint:
# rövid
# egzakt
# figyelemfelkeltő
Vagyis a jó cím megtalálása művészet! Alternatív megoldás: egy világos kérdés, amire világos válaszok léteznek, s ezek közül keressük adott helyzetben a legmegfelelőbbet...

=A feladat előtörténete=

Az utazási irodák egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy különböző „extrákkal” emeljék az utazások értékét. Ilyen lehet például, hogy több csillagos szállodákban helyezik el az utazókat, vagy igyekeznek az utazók létszámát a minimumra csökkenteni, hogy az utazás minél kevesebb kényelmetlenséggel járjon. A vásárlóknak az is fontos szempont lehet a választásnál, hogy milyen messze van az utazási cél, hány napig tart az utazás és mennyibe kerül. Szimulációm során arra voltam kíváncsi, hogy a www.ibusz.hu oldalról kiválasztott öt utazási ajánlat közül melyiket lenne a legérdemesebb kiválasztani, melyiknek a legjobb az ár/érték aránya számomra.

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

Egy utazás kiválasztásánál mindenki a saját érdekei és igényei szerint választ. Viszont hazánkban elég árérzékenyek a fogyasztók, így az ár is fontos szerepet játszik a döntésnél. Mindenki a saját értékrendszere alapján dönti el, hogy számára mi a legjobb választás. Ez nem mindig egy könnyű döntés, hiszen nagyon sok szempontot kell figyelembe venni, és a választás után sem biztos, hogy jól döntöttünk. Az "Adat" munkalap A1:G26 tartományában találhatóak meg az általam kiválasztott utazások jellemzői. Ezek alapján próbáltam választani, de sajnos nem tudtam egyértelműen eldönteni, hogy melyik utazási ajánlat lenne a legideálisabb számomra, ezért szükségesnek tartottam egy szimuláció lefolytatását.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
A www.ibusz.hu oldalon szeretnék utazásra jelentkezni, ezért a szükséges adatokat onnan szereztem be, melyek az X, Y változók lettek. A kiinduló adatbázisomba 5 utazás került, az előzetes feltételem (KO) pedig az volt, hogy az utazás ára ne haladja meg a 120 000 Ft-ot. A vizsgált tulajdonságokon kívül az utazásoknak persze más jellemzői is vannak, viszont számomra ezek voltak a legfontosabbak.
==Objektumok (sorok)==

*Párizs
*London
*Prága
*Velence
*Madrid

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

*Távolság (km); X1; irány 1, hiszen minél messzebb van az utazási cél, annál több az utazási idő, ami nem egy pozitív dolog, így minél közelebb van az adott város, annál jobb.
*Időtartam (nap); X2; irány: 0, hiszen jó, ha több napig tart az utazás, ezért minél több napig tart, annál jobb.
*Hotel (*); X3; irány 0, ami azt jelenti, hogy minél több csillaggal rendelkezik egy hotel, annál jobb.
*Minimum létszám; X4; irány 1; minél több ember vesz részt az utazáson, annál több kényelmetlenségre lehet számítani, ezért az a jó, ha minél kisebb a minimum létszám.
*Ár (Ft); Y; nincs iránya.

=A feladat által érintett célcsoportok=

* a vizsgálatot főleg önmagam miatt készítettem, hogy minél jobb döntést tudjak hozni
* a célcsoportot azok a vásárlók is alkothatják, akik nem szeretnének túl sokat fizetni egy 4-5 napos nyaralásért
* az utazási iroda/irodák is nyerhetnek belőle információt

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Az összehasonlítások során kiderül, hogy mennyire ár/értékarányosak a különböző utazások, melyik szolgáltatás milyen módon befolyásolja az árat. A fogyasztónak sokat számít, hogy mennyit ad ki egy olyan utazásért, amely esetleg egy másik, de olcsóbb utazásra hasonlít.
Egy ilyen elemzés a vásárlókon kívül az utazási irodáknak is hasznos lehet, hiszen az eredményekből leszűrhetik, hogy milyen utazásfajtákra lenne igazán szükség, mit tartanak az ügyfelek fontosnak.

Kiadás
1. Szubjektív adatelemzéshez szükséges források:
Szükséges létszám: 1 fő
Feladatok:
*adatok összegyűjtése
*táblázatok megszerkesztése
*eredmények kiértékelése
*időráfordítás 4 óra
*munkadíj: 1000 Ft/óra
*tanfolyam ára: 30 000 Ft
*összesen: 34 000 Ft
2. Saját megoldáshoz szükséges források:
Szükséges létszám: 1 fő
Feladatok:
*adatok összegyűjtése
*táblázatok szerkesztése
*COCO lefuttatása
*inverz elkészítése
*szimuláció elemzése, kiértékelése
*időráfordítás 8 óra
*munkadíj: 2000 Ft/óra
*tanfolyam ára: 30 000 Ft
*összesen: 46 000 Ft
A két megoldás közti különbség: 12 000 Ft

Bevétel
Szerintem mindenféleképpen hasznos a szimuláció lefuttatása, hiszen segítségével megtalálhatjuk a legoptimálisabb döntést.
Az utazási irodák szempontjából pedig a szimuláció kimenetele szintén értékkel rendelkezik, hiszen a kiadásban meghatározott költségeknél nagyobb bevételeket eredményezhet.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.
#adatbázis
#sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
#solver ill. MY-X paraméterek
#egyéb lépések

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
Ide
#CSAK és
#kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
#felsorolásszerűen
#a számítás releváns eredményei kellenek.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis
#meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
#végső győztest kell hirdetni

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

Utazás

2011-11-08T13:17:05Z

Bea: /* Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok */

=Forrás=

# A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata
# Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)
# A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.
# Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások
## Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)
## Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással
## Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)
## A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára
## Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:
### egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)
### egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL
### a mértékegység szerepeljen minden esetben
### a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve
## Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás
## Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti
## Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne
## Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység
## Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...
## Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...
#A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül
## a logikus érvelésre
## a bizonyítások, indoklások iránti igényességre
## az objektivitás elvárására
## a tervezett és tényleges hasznosság mérésére
##az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére
## a szabálykövető magatartás elsajátítására
##a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra
##a felesleges ismétlések kerülésére
##az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására
## vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!
Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...

Utaljon lehetőleg:
# a célra
# a célcsoportra
# az innovatív megoldás mikéntjére
Mégis legyen lehetőség szerint:
# rövid
# egzakt
# figyelemfelkeltő
Vagyis a jó cím megtalálása művészet! Alternatív megoldás: egy világos kérdés, amire világos válaszok léteznek, s ezek közül keressük adott helyzetben a legmegfelelőbbet...

=A feladat előtörténete=

Az utazási irodák egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy különböző „extrákkal” emeljék az utazások értékét. Ilyen lehet például, hogy több csillagos szállodákban helyezik el az utazókat, vagy igyekeznek az utazók létszámát a minimumra csökkenteni, hogy az utazás minél kevesebb kényelmetlenséggel járjon. A vásárlóknak az is fontos szempont lehet a választásnál, hogy milyen messze van az utazási cél, hány napig tart az utazás és mennyibe kerül. Szimulációm során arra voltam kíváncsi, hogy a www.ibusz.hu oldalról kiválasztott öt utazási ajánlat közül melyiket lenne a legérdemesebb kiválasztani, melyiknek a legjobb az ár/érték aránya számomra.

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

Egy utazás kiválasztásánál mindenki a saját érdekei és igényei szerint választ. Viszont hazánkban elég árérzékenyek a fogyasztók, így az ár is fontos szerepet játszik a döntésnél. Mindenki a saját értékrendszere alapján dönti el, hogy számára mi a legjobb választás. Ez nem mindig egy könnyű döntés, hiszen nagyon sok szempontot kell figyelembe venni, és a választás után sem biztos, hogy jól döntöttünk. Az "Adat" munkalap A1:G26 tartományában találhatóak meg az általam kiválasztott utazások jellemzői. Ezek alapján próbáltam választani, de sajnos nem tudtam egyértelműen eldönteni, hogy melyik utazási ajánlat lenne a legideálisabb számomra, ezért szükségesnek tartottam egy szimuláció lefolytatását.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
A www.ibusz.hu oldalon szeretnék utazásra jelentkezni, ezért a szükséges adatokat onnan szereztem be, melyek az X, Y változók lettek. A kiinduló adatbázisomba 5 utazás került, az előzetes feltételem (KO) pedig az volt, hogy az utazás ára ne haladja meg a 120 000 Ft-ot. A vizsgált tulajdonságokon kívül az utazásoknak persze más jellemzői is vannak, viszont számomra ezek voltak a legfontosabbak.
==Objektumok (sorok)==

*Párizs
*London
*Prága
*Velence
*Madrid

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

*Távolság (km); X1; irány 1, hiszen minél messzebb van az utazási cél, annál több az utazási idő, ami nem egy pozitív dolog, így minél közelebb van az adott város, annál jobb.
*Időtartam (nap); X2; irány: 0, hiszen jó, ha több napig tart az utazás, ezért minél több napig tart, annál jobb.
*Hotel (*); X3; irány 0, ami azt jelenti, hogy minél több csillaggal rendelkezik egy hotel, annál jobb.
*Minimum létszám; X4; irány 1; minél több ember vesz részt az utazáson, annál több kényelmetlenségre lehet számítani, ezért az a jó, ha minél kisebb a minimum létszám.
*Ár (Ft); Y; nincs iránya.

=A feladat által érintett célcsoportok=

* a vizsgálatot főleg önmagam miatt készítettem, hogy minél jobb döntést tudjak hozni
* a célcsoportot azok a vásárlók is alkothatják, akik nem szeretnének túl sokat fizetni egy 4-5 napos nyaralásért
* az utazási iroda/irodák is nyerhetnek belőle információt

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:
#melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
#mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
#S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).
A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)

A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:
#milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó
#mennyit ér ez az állapot
#milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó
#mennyit ér ez az állapot
#mennyit a két érték közötti különbség

Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:

A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...

Virtuális témaváltás:
* legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd
* legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd

Állapotkülönbségek
* energiafelhasználás-különbözet
* időfelhasználás-különbözet
* égett része tömeg-arányának különbözete
* ízélmény-különbözet
* stb.

Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?
Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.
#adatbázis
#sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
#solver ill. MY-X paraméterek
#egyéb lépések

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
Ide
#CSAK és
#kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
#felsorolásszerűen
#a számítás releváns eredményei kellenek.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis
#meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
#végső győztest kell hirdetni

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

Utazás

2011-11-08T13:15:47Z

Bea: /* Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba */

=Forrás=

# A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata
# Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)
# A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.
# Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások
## Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)
## Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással
## Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)
## A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára
## Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:
### egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)
### egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL
### a mértékegység szerepeljen minden esetben
### a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve
## Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás
## Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti
## Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne
## Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység
## Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...
## Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...
#A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül
## a logikus érvelésre
## a bizonyítások, indoklások iránti igényességre
## az objektivitás elvárására
## a tervezett és tényleges hasznosság mérésére
##az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére
## a szabálykövető magatartás elsajátítására
##a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra
##a felesleges ismétlések kerülésére
##az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására
## vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!
Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...

Utaljon lehetőleg:
# a célra
# a célcsoportra
# az innovatív megoldás mikéntjére
Mégis legyen lehetőség szerint:
# rövid
# egzakt
# figyelemfelkeltő
Vagyis a jó cím megtalálása művészet! Alternatív megoldás: egy világos kérdés, amire világos válaszok léteznek, s ezek közül keressük adott helyzetben a legmegfelelőbbet...

=A feladat előtörténete=

Az utazási irodák egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy különböző „extrákkal” emeljék az utazások értékét. Ilyen lehet például, hogy több csillagos szállodákban helyezik el az utazókat, vagy igyekeznek az utazók létszámát a minimumra csökkenteni, hogy az utazás minél kevesebb kényelmetlenséggel járjon. A vásárlóknak az is fontos szempont lehet a választásnál, hogy milyen messze van az utazási cél, hány napig tart az utazás és mennyibe kerül. Szimulációm során arra voltam kíváncsi, hogy a www.ibusz.hu oldalról kiválasztott öt utazási ajánlat közül melyiket lenne a legérdemesebb kiválasztani, melyiknek a legjobb az ár/érték aránya számomra.

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

Egy utazás kiválasztásánál mindenki a saját érdekei és igényei szerint választ. Viszont hazánkban elég árérzékenyek a fogyasztók, így az ár is fontos szerepet játszik a döntésnél. Mindenki a saját értékrendszere alapján dönti el, hogy számára mi a legjobb választás. Ez nem mindig egy könnyű döntés, hiszen nagyon sok szempontot kell figyelembe venni, és a választás után sem biztos, hogy jól döntöttünk. Az "Adat" munkalap A1:G26 tartományában találhatóak meg az általam kiválasztott utazások jellemzői. Ezek alapján próbáltam választani, de sajnos nem tudtam egyértelműen eldönteni, hogy melyik utazási ajánlat lenne a legideálisabb számomra, ezért szükségesnek tartottam egy szimuláció lefolytatását.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
A www.ibusz.hu oldalon szeretnék utazásra jelentkezni, ezért a szükséges adatokat onnan szereztem be, melyek az X, Y változók lettek. A kiinduló adatbázisomba 5 utazás került, az előzetes feltételem (KO) pedig az volt, hogy az utazás ára ne haladja meg a 120 000 Ft-ot. A vizsgált tulajdonságokon kívül az utazásoknak persze más jellemzői is vannak, viszont számomra ezek voltak a legfontosabbak.
==Objektumok (sorok)==

*Párizs
*London
*Prága
*Velence
*Madrid

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

*Távolság (km); X1; irány 1, hiszen minél messzebb van az utazási cél, annál több az utazási idő, ami nem egy pozitív dolog, így minél közelebb van az adott város, annál jobb.
*Időtartam (nap); X2; irány: 0, hiszen jó, ha több napig tart az utazás, ezért minél több napig tart, annál jobb.
*Hotel (*); X3; irány 0, ami azt jelenti, hogy minél több csillaggal rendelkezik egy hotel, annál jobb.
*Minimum létszám; X4; irány 1; minél több ember vesz részt az utazáson, annál több kényelmetlenségre lehet számítani, ezért az a jó, ha minél kisebb a minimum létszám.
*Ár (Ft); Y; nincs iránya.

=A feladat által érintett célcsoportok=

* a vizsgálatot főleg önmagam miatt készítettem, hogy minél jobb döntést tudjak hozni
* a célcsoportot azok a vásárlók is alkothatják, akik nem szeretnének túl sokat fizetni egy 4-5 napos nyaralásért
* az utazási iroda/irodák is nyerhetnek belőle információt

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:
#melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
#mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
#S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).
A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)

A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:
#milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó
#mennyit ér ez az állapot
#milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó
#mennyit ér ez az állapot
#mennyit a két érték közötti különbség

Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:

A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...

Virtuális témaváltás:
* legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd
* legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd

Állapotkülönbségek
* energiafelhasználás-különbözet
* időfelhasználás-különbözet
* égett része tömeg-arányának különbözete
* ízélmény-különbözet
* stb.

Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?
Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.
#adatbázis
#sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
#solver ill. MY-X paraméterek
#egyéb lépések

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
Ide
#CSAK és
#kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
#felsorolásszerűen
#a számítás releváns eredményei kellenek.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis
#meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
#végső győztest kell hirdetni

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
Ide kell megadni:
#milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
#milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört
<hr>
#Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]
#Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
#Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]
#Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]
<hr>
Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok):
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...
<hr>

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

Utazás

2011-11-08T13:14:18Z

Bea: /* A feladat által érintett célcsoportok */

=Forrás=

# A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata
# Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)
# A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.
# Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások
## Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)
## Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással
## Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)
## A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára
## Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:
### egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)
### egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL
### a mértékegység szerepeljen minden esetben
### a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve
## Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás
## Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti
## Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne
## Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység
## Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...
## Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...
#A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül
## a logikus érvelésre
## a bizonyítások, indoklások iránti igényességre
## az objektivitás elvárására
## a tervezett és tényleges hasznosság mérésére
##az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére
## a szabálykövető magatartás elsajátítására
##a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra
##a felesleges ismétlések kerülésére
##az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására
## vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!
Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...

Utaljon lehetőleg:
# a célra
# a célcsoportra
# az innovatív megoldás mikéntjére
Mégis legyen lehetőség szerint:
# rövid
# egzakt
# figyelemfelkeltő
Vagyis a jó cím megtalálása művészet! Alternatív megoldás: egy világos kérdés, amire világos válaszok léteznek, s ezek közül keressük adott helyzetben a legmegfelelőbbet...

=A feladat előtörténete=

Az utazási irodák egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy különböző „extrákkal” emeljék az utazások értékét. Ilyen lehet például, hogy több csillagos szállodákban helyezik el az utazókat, vagy igyekeznek az utazók létszámát a minimumra csökkenteni, hogy az utazás minél kevesebb kényelmetlenséggel járjon. A vásárlóknak az is fontos szempont lehet a választásnál, hogy milyen messze van az utazási cél, hány napig tart az utazás és mennyibe kerül. Szimulációm során arra voltam kíváncsi, hogy a www.ibusz.hu oldalról kiválasztott öt utazási ajánlat közül melyiket lenne a legérdemesebb kiválasztani, melyiknek a legjobb az ár/érték aránya számomra.

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

Egy utazás kiválasztásánál mindenki a saját érdekei és igényei szerint választ. Viszont hazánkban elég árérzékenyek a fogyasztók, így az ár is fontos szerepet játszik a döntésnél. Mindenki a saját értékrendszere alapján dönti el, hogy számára mi a legjobb választás. Ez nem mindig egy könnyű döntés, hiszen nagyon sok szempontot kell figyelembe venni, és a választás után sem biztos, hogy jól döntöttünk. Az "Adat" munkalap A1:G26 tartományában találhatóak meg az általam kiválasztott utazások jellemzői. Ezek alapján próbáltam választani, de sajnos nem tudtam egyértelműen eldönteni, hogy melyik utazási ajánlat lenne a legideálisabb számomra, ezért szükségesnek tartottam egy szimuláció lefolytatását.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
A www.ibusz.hu oldalon szeretnék utazásra jelentkezni, ezért a szükséges adatokat onnan szereztem be, melyek az X, Y változók lettek. A kiinduló adatbázisomba 5 utazás került, az előzetes feltételem (KO) pedig az volt, hogy az utazás ára ne haladja meg a 120 000 Ft-ot. A vizsgált tulajdonságokon kívül az utazásoknak persze más jellemzői is vannak, viszont számomra ezek voltak a legfontosabbak.
==Objektumok (sorok)==

*Párizs
*London
*Prága
*Velence
*Madrid

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

*Távolság (km); X1; irány 1, hiszen minél messzebb van az utazási cél, annál több az utazási idő, ami nem egy pozitív dolog, így minél közelebb van az adott város, annál jobb.
*Időtartam (nap); X2; irány: 0, hiszen jó, ha több napig tart az utazás, ezért minél több napig tart, annál jobb.
*Hotel (*); X3; irány 0, ami azt jelenti, hogy minél több csillaggal rendelkezik egy hotel, annál jobb.
*Minimum létszám; X4; irány 1; minél több ember vesz részt az utazáson, annál több kényelmetlenségre lehet számítani, ezért az a jó, ha minél kisebb a minimum létszám.
*Ár (Ft); Y; nincs iránya.

=A feladat által érintett célcsoportok=

* a vizsgálatot főleg önmagam miatt készítettem, hogy minél jobb döntést tudjak hozni
* a célcsoportot azok a vásárlók is alkothatják, akik nem szeretnének túl sokat fizetni egy 4-5 napos nyaralásért
* az utazási iroda/irodák is nyerhetnek belőle információt

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:
#melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
#mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
#S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).
A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)

A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:
#milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó
#mennyit ér ez az állapot
#milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó
#mennyit ér ez az állapot
#mennyit a két érték közötti különbség

Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:

A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...

Virtuális témaváltás:
* legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd
* legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd

Állapotkülönbségek
* energiafelhasználás-különbözet
* időfelhasználás-különbözet
* égett része tömeg-arányának különbözete
* ízélmény-különbözet
* stb.

Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?
Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.
#adatbázis
#sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
#solver ill. MY-X paraméterek
#egyéb lépések

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
Ide
#CSAK és
#kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
#felsorolásszerűen
#a számítás releváns eredményei kellenek.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis
#meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
#végső győztest kell hirdetni

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:
#melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
#hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
#mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
#mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]
#mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
Ide kell megadni:
#milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
#milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört
<hr>
#Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]
#Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
#Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]
#Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]
<hr>
Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok):
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...
<hr>

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

Utazás

2011-11-08T12:54:44Z

Bea: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */

=Forrás=

# A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata
# Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)
# A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.
# Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások
## Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)
## Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással
## Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)
## A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára
## Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:
### egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)
### egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL
### a mértékegység szerepeljen minden esetben
### a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve
## Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás
## Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti
## Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne
## Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység
## Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...
## Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...
#A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül
## a logikus érvelésre
## a bizonyítások, indoklások iránti igényességre
## az objektivitás elvárására
## a tervezett és tényleges hasznosság mérésére
##az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére
## a szabálykövető magatartás elsajátítására
##a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra
##a felesleges ismétlések kerülésére
##az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására
## vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!
Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...

Utaljon lehetőleg:
# a célra
# a célcsoportra
# az innovatív megoldás mikéntjére
Mégis legyen lehetőség szerint:
# rövid
# egzakt
# figyelemfelkeltő
Vagyis a jó cím megtalálása művészet! Alternatív megoldás: egy világos kérdés, amire világos válaszok léteznek, s ezek közül keressük adott helyzetben a legmegfelelőbbet...

=A feladat előtörténete=

Az utazási irodák egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy különböző „extrákkal” emeljék az utazások értékét. Ilyen lehet például, hogy több csillagos szállodákban helyezik el az utazókat, vagy igyekeznek az utazók létszámát a minimumra csökkenteni, hogy az utazás minél kevesebb kényelmetlenséggel járjon. A vásárlóknak az is fontos szempont lehet a választásnál, hogy milyen messze van az utazási cél, hány napig tart az utazás és mennyibe kerül. Szimulációm során arra voltam kíváncsi, hogy a www.ibusz.hu oldalról kiválasztott öt utazási ajánlat közül melyiket lenne a legérdemesebb kiválasztani, melyiknek a legjobb az ár/érték aránya számomra.

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

Egy utazás kiválasztásánál mindenki a saját érdekei és igényei szerint választ. Viszont hazánkban elég árérzékenyek a fogyasztók, így az ár is fontos szerepet játszik a döntésnél. Mindenki a saját értékrendszere alapján dönti el, hogy számára mi a legjobb választás. Ez nem mindig egy könnyű döntés, hiszen nagyon sok szempontot kell figyelembe venni, és a választás után sem biztos, hogy jól döntöttünk. Az "Adat" munkalap A1:G26 tartományában találhatóak meg az általam kiválasztott utazások jellemzői. Ezek alapján próbáltam választani, de sajnos nem tudtam egyértelműen eldönteni, hogy melyik utazási ajánlat lenne a legideálisabb számomra, ezért szükségesnek tartottam egy szimuláció lefolytatását.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
A www.ibusz.hu oldalon szeretnék utazásra jelentkezni, ezért a szükséges adatokat onnan szereztem be, melyek az X, Y változók lettek. A kiinduló adatbázisomba 5 utazás került, az előzetes feltételem (KO) pedig az volt, hogy az utazás ára ne haladja meg a 120 000 Ft-ot. A vizsgált tulajdonságokon kívül az utazásoknak persze más jellemzői is vannak, viszont számomra ezek voltak a legfontosabbak.
==Objektumok (sorok)==

*Párizs
*London
*Prága
*Velence
*Madrid

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

*Távolság (km); X1; irány 1, hiszen minél messzebb van az utazási cél, annál több az utazási idő, ami nem egy pozitív dolog, így minél közelebb van az adott város, annál jobb.
*Időtartam (nap); X2; irány: 0, hiszen jó, ha több napig tart az utazás, ezért minél több napig tart, annál jobb.
*Hotel (*); X3; irány 0, ami azt jelenti, hogy minél több csillaggal rendelkezik egy hotel, annál jobb.
*Minimum létszám; X4; irány 1; minél több ember vesz részt az utazáson, annál több kényelmetlenségre lehet számítani, ezért az a jó, ha minél kisebb a minimum létszám.
*Ár (Ft); Y; nincs iránya.

=A feladat által érintett célcsoportok=

Ide fel kell listázni (*)
# a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését
# ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:
#melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
#mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
#S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).
A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)

A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:
#milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó
#mennyit ér ez az állapot
#milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó
#mennyit ér ez az állapot
#mennyit a két érték közötti különbség

Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:

A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...

Virtuális témaváltás:
* legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd
* legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd

Állapotkülönbségek
* energiafelhasználás-különbözet
* időfelhasználás-különbözet
* égett része tömeg-arányának különbözete
* ízélmény-különbözet
* stb.

Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?
Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.
#adatbázis
#sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
#solver ill. MY-X paraméterek
#egyéb lépések

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
Ide
#CSAK és
#kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
#felsorolásszerűen
#a számítás releváns eredményei kellenek.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis
#meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
#végső győztest kell hirdetni

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:
#melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
#hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
#mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
#mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]
#mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
Ide kell megadni:
#milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
#milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört
<hr>
#Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]
#Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
#Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]
#Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]
<hr>
Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok):
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...
<hr>

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

Utazás

2011-11-08T12:41:19Z

Bea: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

=Forrás=

# A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata
# Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)
# A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.
# Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások
## Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)
## Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással
## Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)
## A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára
## Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:
### egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)
### egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL
### a mértékegység szerepeljen minden esetben
### a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve
## Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás
## Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti
## Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne
## Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység
## Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...
## Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...
#A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül
## a logikus érvelésre
## a bizonyítások, indoklások iránti igényességre
## az objektivitás elvárására
## a tervezett és tényleges hasznosság mérésére
##az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére
## a szabálykövető magatartás elsajátítására
##a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra
##a felesleges ismétlések kerülésére
##az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására
## vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!
Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...

Utaljon lehetőleg:
# a célra
# a célcsoportra
# az innovatív megoldás mikéntjére
Mégis legyen lehetőség szerint:
# rövid
# egzakt
# figyelemfelkeltő
Vagyis a jó cím megtalálása művészet! Alternatív megoldás: egy világos kérdés, amire világos válaszok léteznek, s ezek közül keressük adott helyzetben a legmegfelelőbbet...

=A feladat előtörténete=

Az utazási irodák egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy különböző „extrákkal” emeljék az utazások értékét. Ilyen lehet például, hogy több csillagos szállodákban helyezik el az utazókat, vagy igyekeznek az utazók létszámát a minimumra csökkenteni, hogy az utazás minél kevesebb kényelmetlenséggel járjon. A vásárlóknak az is fontos szempont lehet a választásnál, hogy milyen messze van az utazási cél, hány napig tart az utazás és mennyibe kerül. Szimulációm során arra voltam kíváncsi, hogy a www.ibusz.hu oldalról kiválasztott öt utazási ajánlat közül melyiket lenne a legérdemesebb kiválasztani, melyiknek a legjobb az ár/érték aránya számomra.

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

Egy utazás kiválasztásánál mindenki a saját érdekei és igényei szerint választ. Viszont hazánkban elég árérzékenyek a fogyasztók, így az ár is fontos szerepet játszik a döntésnél. Mindenki a saját értékrendszere alapján dönti el, hogy számára mi a legjobb választás. Ez nem mindig egy könnyű döntés, hiszen nagyon sok szempontot kell figyelembe venni, és a választás után sem biztos, hogy jól döntöttünk. Az "Adat" munkalap A1:G26 tartományában találhatóak meg az általam kiválasztott utazások jellemzői. Ezek alapján próbáltam választani, de sajnos nem tudtam egyértelműen eldönteni, hogy melyik utazási ajánlat lenne a legideálisabb számomra, ezért szükségesnek tartottam egy szimuláció lefolytatását.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Elsőként azt kell megadni:
# milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását
# vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora
# miként sikerült a problémákat megoldani
# ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek
# ha volt, mekkora volt a kiindulási adatbázis
==Objektumok (sorok)==

*Párizs
*London
*Prága
*Velence
*Madrid

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

*Távolság (km); X1; irány 1, hiszen minél messzebb van az utazási cél, annál több az utazási idő, ami nem egy pozitív dolog, így minél közelebb van az adott város, annál jobb.
*Időtartam (nap); X2; irány: 0, hiszen jó, ha több napig tart az utazás, ezért minél több napig tart, annál jobb.
*Hotel (*); X3; irány 0, ami azt jelenti, hogy minél több csillaggal rendelkezik egy hotel, annál jobb.
*Minimum létszám; X4; irány 1; minél több ember vesz részt az utazáson, annál több kényelmetlenségre lehet számítani, ezért az a jó, ha minél kisebb a minimum létszám.
*Ár (Ft); Y; nincs iránya.

=A feladat által érintett célcsoportok=

Ide fel kell listázni (*)
# a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését
# ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:
#melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
#mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
#S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).
A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)

A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:
#milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó
#mennyit ér ez az állapot
#milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó
#mennyit ér ez az állapot
#mennyit a két érték közötti különbség

Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:

A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...

Virtuális témaváltás:
* legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd
* legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd

Állapotkülönbségek
* energiafelhasználás-különbözet
* időfelhasználás-különbözet
* égett része tömeg-arányának különbözete
* ízélmény-különbözet
* stb.

Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?
Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.
#adatbázis
#sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
#solver ill. MY-X paraméterek
#egyéb lépések

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
Ide
#CSAK és
#kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
#felsorolásszerűen
#a számítás releváns eredményei kellenek.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis
#meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
#végső győztest kell hirdetni

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:
#melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
#hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
#mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
#mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]
#mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
Ide kell megadni:
#milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
#milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört
<hr>
#Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]
#Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
#Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]
#Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]
<hr>
Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok):
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...
<hr>

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

Utazás

2011-11-08T12:25:21Z

Bea: /* Objektumok (sorok) */

=Forrás=

# A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata
# Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)
# A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.
# Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások
## Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)
## Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással
## Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)
## A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára
## Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:
### egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)
### egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL
### a mértékegység szerepeljen minden esetben
### a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve
## Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás
## Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti
## Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne
## Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység
## Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...
## Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...
#A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül
## a logikus érvelésre
## a bizonyítások, indoklások iránti igényességre
## az objektivitás elvárására
## a tervezett és tényleges hasznosság mérésére
##az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére
## a szabálykövető magatartás elsajátítására
##a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra
##a felesleges ismétlések kerülésére
##az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására
## vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!
Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...

Utaljon lehetőleg:
# a célra
# a célcsoportra
# az innovatív megoldás mikéntjére
Mégis legyen lehetőség szerint:
# rövid
# egzakt
# figyelemfelkeltő
Vagyis a jó cím megtalálása művészet! Alternatív megoldás: egy világos kérdés, amire világos válaszok léteznek, s ezek közül keressük adott helyzetben a legmegfelelőbbet...

=A feladat előtörténete=

Az utazási irodák egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy különböző „extrákkal” emeljék az utazások értékét. Ilyen lehet például, hogy több csillagos szállodákban helyezik el az utazókat, vagy igyekeznek az utazók létszámát a minimumra csökkenteni, hogy az utazás minél kevesebb kényelmetlenséggel járjon. A vásárlóknak az is fontos szempont lehet a választásnál, hogy milyen messze van az utazási cél, hány napig tart az utazás és mennyibe kerül. Szimulációm során arra voltam kíváncsi, hogy a www.ibusz.hu oldalról kiválasztott öt utazási ajánlat közül melyiket lenne a legérdemesebb kiválasztani, melyiknek a legjobb az ár/érték aránya számomra.

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

Egy utazás kiválasztásánál mindenki a saját érdekei és igényei szerint választ. Viszont hazánkban elég árérzékenyek a fogyasztók, így az ár is fontos szerepet játszik a döntésnél. Mindenki a saját értékrendszere alapján dönti el, hogy számára mi a legjobb választás. Ez nem mindig egy könnyű döntés, hiszen nagyon sok szempontot kell figyelembe venni, és a választás után sem biztos, hogy jól döntöttünk. Az "Adat" munkalap A1:G26 tartományában találhatóak meg az általam kiválasztott utazások jellemzői. Ezek alapján próbáltam választani, de sajnos nem tudtam egyértelműen eldönteni, hogy melyik utazási ajánlat lenne a legideálisabb számomra, ezért szükségesnek tartottam egy szimuláció lefolytatását.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Elsőként azt kell megadni:
# milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását
# vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora
# miként sikerült a problémákat megoldani
# ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek
# ha volt, mekkora volt a kiindulási adatbázis
==Objektumok (sorok)==

*Párizs
*London
*Prága
*Velence
*Madrid

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumok:

Ide meg kell adni:
# az attribútumok egzakt meghatározását
# a használt mértékegységet attribútumonként
# és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)

=A feladat által érintett célcsoportok=

Ide fel kell listázni (*)
# a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését
# ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:
#melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
#mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
#S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).
A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)

A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:
#milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó
#mennyit ér ez az állapot
#milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó
#mennyit ér ez az állapot
#mennyit a két érték közötti különbség

Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:

A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...

Virtuális témaváltás:
* legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd
* legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd

Állapotkülönbségek
* energiafelhasználás-különbözet
* időfelhasználás-különbözet
* égett része tömeg-arányának különbözete
* ízélmény-különbözet
* stb.

Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?
Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.
#adatbázis
#sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
#solver ill. MY-X paraméterek
#egyéb lépések

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
Ide
#CSAK és
#kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
#felsorolásszerűen
#a számítás releváns eredményei kellenek.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis
#meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
#végső győztest kell hirdetni

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:
#melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
#hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
#mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
#mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]
#mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
Ide kell megadni:
#milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
#milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört
<hr>
#Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]
#Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
#Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]
#Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]
<hr>
Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok):
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...
<hr>

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

Utazás

2011-11-08T12:22:29Z

Bea:

=Forrás=

# A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata
# Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)
# A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.
# Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások
## Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)
## Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással
## Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)
## A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára
## Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:
### egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)
### egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL
### a mértékegység szerepeljen minden esetben
### a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve
## Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás
## Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti
## Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne
## Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység
## Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...
## Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...
#A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül
## a logikus érvelésre
## a bizonyítások, indoklások iránti igényességre
## az objektivitás elvárására
## a tervezett és tényleges hasznosság mérésére
##az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére
## a szabálykövető magatartás elsajátítására
##a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra
##a felesleges ismétlések kerülésére
##az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására
## vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!
Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...

Utaljon lehetőleg:
# a célra
# a célcsoportra
# az innovatív megoldás mikéntjére
Mégis legyen lehetőség szerint:
# rövid
# egzakt
# figyelemfelkeltő
Vagyis a jó cím megtalálása művészet! Alternatív megoldás: egy világos kérdés, amire világos válaszok léteznek, s ezek közül keressük adott helyzetben a legmegfelelőbbet...

=A feladat előtörténete=

Az utazási irodák egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy különböző „extrákkal” emeljék az utazások értékét. Ilyen lehet például, hogy több csillagos szállodákban helyezik el az utazókat, vagy igyekeznek az utazók létszámát a minimumra csökkenteni, hogy az utazás minél kevesebb kényelmetlenséggel járjon. A vásárlóknak az is fontos szempont lehet a választásnál, hogy milyen messze van az utazási cél, hány napig tart az utazás és mennyibe kerül. Szimulációm során arra voltam kíváncsi, hogy a www.ibusz.hu oldalról kiválasztott öt utazási ajánlat közül melyiket lenne a legérdemesebb kiválasztani, melyiknek a legjobb az ár/érték aránya számomra.

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

Egy utazás kiválasztásánál mindenki a saját érdekei és igényei szerint választ. Viszont hazánkban elég árérzékenyek a fogyasztók, így az ár is fontos szerepet játszik a döntésnél. Mindenki a saját értékrendszere alapján dönti el, hogy számára mi a legjobb választás. Ez nem mindig egy könnyű döntés, hiszen nagyon sok szempontot kell figyelembe venni, és a választás után sem biztos, hogy jól döntöttünk. Az "Adat" munkalap A1:G26 tartományában találhatóak meg az általam kiválasztott utazások jellemzői. Ezek alapján próbáltam választani, de sajnos nem tudtam egyértelműen eldönteni, hogy melyik utazási ajánlat lenne a legideálisabb számomra, ezért szükségesnek tartottam egy szimuláció lefolytatását.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Elsőként azt kell megadni:
# milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását
# vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora
# miként sikerült a problémákat megoldani
# ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek
# ha volt, mekkora volt a kiindulási adatbázis
==Objektumok (sorok)==

#Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)
#és semmi mást

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumok:

Ide meg kell adni:
# az attribútumok egzakt meghatározását
# a használt mértékegységet attribútumonként
# és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)

=A feladat által érintett célcsoportok=

Ide fel kell listázni (*)
# a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését
# ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:
#melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
#mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
#S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).
A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)

A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:
#milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó
#mennyit ér ez az állapot
#milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó
#mennyit ér ez az állapot
#mennyit a két érték közötti különbség

Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:

A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...

Virtuális témaváltás:
* legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd
* legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd

Állapotkülönbségek
* energiafelhasználás-különbözet
* időfelhasználás-különbözet
* égett része tömeg-arányának különbözete
* ízélmény-különbözet
* stb.

Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?
Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.
#adatbázis
#sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
#solver ill. MY-X paraméterek
#egyéb lépések

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
Ide
#CSAK és
#kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
#felsorolásszerűen
#a számítás releváns eredményei kellenek.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis
#meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
#végső győztest kell hirdetni

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:
#melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
#hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
#mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
#mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]
#mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
Ide kell megadni:
#milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
#milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört
<hr>
#Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]
#Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
#Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]
#Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]
<hr>
Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok):
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...
<hr>

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

Utazás

2011-11-08T12:05:36Z

Bea: /* A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája */

Egy javítás részleges története: [http://miau.gau.hu/oktatas/2011tavasz/mch.doc Igaza volt-e Machiavellinek?]

AKI EZT A SZÓCIKKET FELÜLÍRJA, VAGYIS NEVE MEGJELENIK A LAPTÖRTÉNETBEN, AZ AKTUÁLIS FÉLÉVBEN AUTOMATIKUSAN MEGBUKOTTNAK MINŐSÜL!

MIELŐTT BÁRMILYEN SZERKESZTÉSI RÉSZLET-SZABÁLYOZÁS ISMERTETÉSRE KERÜLNE: HOGYAN KELL ÚJ SZÓCIKKET LÉTREHOZNI A MIAÚ-WIKIBEN:
*Regisztráljon a MIAÚ WIKI-ben, ill. lépjen be korábbi regisztrációja alapján [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Kezd%C5%91lap]
*Kattintson ide, azaz ezen szócikk laptörténetének első pontjára [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Tartalomjegyz%C3%A9k&oldid=42290]
*Kattintson a "szerkesztésre" [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Tartalomjegyz%C3%A9k&action=edit]
*Jelölje ki a szerkeszthető tartalmat, azaz magát a tartalomjegyzéket (pl. CTRL+A)
*Másolja fel a vágólapra a kijelölt tartalmakat (CTRL+C)
*Kattintson a "szócikkre" [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Tartalomjegyz%C3%A9k]
*Írja át (a böngésző címsorában /URL/) a "https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Tartalomjegyz%C3%A9k" betűsorból a TARTALOMJEGYZÉK szócskát egy olyan kulcsszóra, mely jól tükrözi az Ön feladatának lényegét
*Üssön egy enter-t
*Kattintson a "szerkesztheted" ajánlatra
*Másolja be a vágólap tartalmát (CTRL+V)
*Írja át az oktató által megadott URL alapján a FORRÁS fejezetben jelzett hivatkozást.
*Mentse el a lap alján felkínált gombbal immár az Ön saját szócikkének első verzióját: vagyis a tartalomjegyzékét.
*Ezt követően bármikor szerkeszthető a szócikk Ön által és BÁRKI által, tehát érdemes figyelni a laptörténetet...
*A szerkesztés legfontosabb elvei: két enter egy valódi sortörés, csillaggal kezdett sor felsorolást eredményez
*Jó munkát!

A szócikk kialakításának tartalmi és formai részletszabályai:

=Forrás=

# A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata
# Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)
# A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.
# Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások
## Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)
## Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással
## Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)
## A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára
## Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:
### egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)
### egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL
### a mértékegység szerepeljen minden esetben
### a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve
## Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás
## Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti
## Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne
## Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység
## Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...
## Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...
#A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül
## a logikus érvelésre
## a bizonyítások, indoklások iránti igényességre
## az objektivitás elvárására
## a tervezett és tényleges hasznosság mérésére
##az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére
## a szabálykövető magatartás elsajátítására
##a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra
##a felesleges ismétlések kerülésére
##az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására
## vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!
Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...

Utaljon lehetőleg:
# a célra
# a célcsoportra
# az innovatív megoldás mikéntjére
Mégis legyen lehetőség szerint:
# rövid
# egzakt
# figyelemfelkeltő
Vagyis a jó cím megtalálása művészet! Alternatív megoldás: egy világos kérdés, amire világos válaszok léteznek, s ezek közül keressük adott helyzetben a legmegfelelőbbet...

=A feladat előtörténete=

Az utazási irodák egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy különböző „extrákkal” emeljék az utazások értékét. Ilyen lehet például, hogy több csillagos szállodákban helyezik el az utazókat, vagy igyekeznek az utazók létszámát a minimumra csökkenteni, hogy az utazás minél kevesebb kényelmetlenséggel járjon. A vásárlóknak az is fontos szempont lehet a választásnál, hogy milyen messze van az utazási cél, hány napig tart az utazás és mennyibe kerül. Szimulációm során arra voltam kíváncsi, hogy a www.ibusz.hu oldalról kiválasztott öt utazási ajánlat közül melyiket lenne a legérdemesebb kiválasztani, melyiknek a legjobb az ár/érték aránya számomra.

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

Egy utazás kiválasztásánál mindenki a saját érdekei és igényei szerint választ. Viszont hazánkban elég árérzékenyek a fogyasztók, így az ár is fontos szerepet játszik a döntésnél. Mindenki a saját értékrendszere alapján dönti el, hogy számára mi a legjobb választás. Ez nem mindig egy könnyű döntés, hiszen nagyon sok szempontot kell figyelembe venni, és a választás után sem biztos, hogy jól döntöttünk. Az "Adat" munkalap A1:G26 tartományában találhatóak meg az általam kiválasztott utazások jellemzői. Ezek alapján próbáltam választani, de sajnos nem tudtam egyértelműen eldönteni, hogy melyik utazási ajánlat lenne a legideálisabb számomra, ezért szükségesnek tartottam egy szimuláció lefolytatását.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Elsőként azt kell megadni:
# milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását
# vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora
# miként sikerült a problémákat megoldani
# ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek
# ha volt, mekkora volt a kiindulási adatbázis
==Objektumok (sorok)==

#Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)
#és semmi mást

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumok:

Ide meg kell adni:
# az attribútumok egzakt meghatározását
# a használt mértékegységet attribútumonként
# és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)

=A feladat által érintett célcsoportok=

Ide fel kell listázni (*)
# a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését
# ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:
#melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
#mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
#S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).
A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)

A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:
#milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó
#mennyit ér ez az állapot
#milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó
#mennyit ér ez az állapot
#mennyit a két érték közötti különbség

Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:

A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...

Virtuális témaváltás:
* legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd
* legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd

Állapotkülönbségek
* energiafelhasználás-különbözet
* időfelhasználás-különbözet
* égett része tömeg-arányának különbözete
* ízélmény-különbözet
* stb.

Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?
Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.
#adatbázis
#sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
#solver ill. MY-X paraméterek
#egyéb lépések

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
Ide
#CSAK és
#kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
#felsorolásszerűen
#a számítás releváns eredményei kellenek.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis
#meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
#végső győztest kell hirdetni

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:
#melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
#hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
#mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
#mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]
#mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
Ide kell megadni:
#milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
#milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört
<hr>
#Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]
#Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
#Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]
#Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]
<hr>
Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok):
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...
<hr>

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

Utazás

2011-11-08T11:36:05Z

Bea: /* A feladat előtörténete */

Egy javítás részleges története: [http://miau.gau.hu/oktatas/2011tavasz/mch.doc Igaza volt-e Machiavellinek?]

AKI EZT A SZÓCIKKET FELÜLÍRJA, VAGYIS NEVE MEGJELENIK A LAPTÖRTÉNETBEN, AZ AKTUÁLIS FÉLÉVBEN AUTOMATIKUSAN MEGBUKOTTNAK MINŐSÜL!

MIELŐTT BÁRMILYEN SZERKESZTÉSI RÉSZLET-SZABÁLYOZÁS ISMERTETÉSRE KERÜLNE: HOGYAN KELL ÚJ SZÓCIKKET LÉTREHOZNI A MIAÚ-WIKIBEN:
*Regisztráljon a MIAÚ WIKI-ben, ill. lépjen be korábbi regisztrációja alapján [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Kezd%C5%91lap]
*Kattintson ide, azaz ezen szócikk laptörténetének első pontjára [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Tartalomjegyz%C3%A9k&oldid=42290]
*Kattintson a "szerkesztésre" [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Tartalomjegyz%C3%A9k&action=edit]
*Jelölje ki a szerkeszthető tartalmat, azaz magát a tartalomjegyzéket (pl. CTRL+A)
*Másolja fel a vágólapra a kijelölt tartalmakat (CTRL+C)
*Kattintson a "szócikkre" [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Tartalomjegyz%C3%A9k]
*Írja át (a böngésző címsorában /URL/) a "https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Tartalomjegyz%C3%A9k" betűsorból a TARTALOMJEGYZÉK szócskát egy olyan kulcsszóra, mely jól tükrözi az Ön feladatának lényegét
*Üssön egy enter-t
*Kattintson a "szerkesztheted" ajánlatra
*Másolja be a vágólap tartalmát (CTRL+V)
*Írja át az oktató által megadott URL alapján a FORRÁS fejezetben jelzett hivatkozást.
*Mentse el a lap alján felkínált gombbal immár az Ön saját szócikkének első verzióját: vagyis a tartalomjegyzékét.
*Ezt követően bármikor szerkeszthető a szócikk Ön által és BÁRKI által, tehát érdemes figyelni a laptörténetet...
*A szerkesztés legfontosabb elvei: két enter egy valódi sortörés, csillaggal kezdett sor felsorolást eredményez
*Jó munkát!

A szócikk kialakításának tartalmi és formai részletszabályai:

=Forrás=

# A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata
# Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)
# A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.
# Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások
## Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)
## Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással
## Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)
## A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára
## Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:
### egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)
### egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL
### a mértékegység szerepeljen minden esetben
### a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve
## Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás
## Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti
## Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne
## Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység
## Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...
## Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...
#A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül
## a logikus érvelésre
## a bizonyítások, indoklások iránti igényességre
## az objektivitás elvárására
## a tervezett és tényleges hasznosság mérésére
##az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére
## a szabálykövető magatartás elsajátítására
##a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra
##a felesleges ismétlések kerülésére
##az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására
## vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!
Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...

Utaljon lehetőleg:
# a célra
# a célcsoportra
# az innovatív megoldás mikéntjére
Mégis legyen lehetőség szerint:
# rövid
# egzakt
# figyelemfelkeltő
Vagyis a jó cím megtalálása művészet! Alternatív megoldás: egy világos kérdés, amire világos válaszok léteznek, s ezek közül keressük adott helyzetben a legmegfelelőbbet...

=A feladat előtörténete=

Az utazási irodák egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy különböző „extrákkal” emeljék az utazások értékét. Ilyen lehet például, hogy több csillagos szállodákban helyezik el az utazókat, vagy igyekeznek az utazók létszámát a minimumra csökkenteni, hogy az utazás minél kevesebb kényelmetlenséggel járjon. A vásárlóknak az is fontos szempont lehet a választásnál, hogy milyen messze van az utazási cél, hány napig tart az utazás és mennyibe kerül. Szimulációm során arra voltam kíváncsi, hogy a www.ibusz.hu oldalról kiválasztott öt utazási ajánlat közül melyiket lenne a legérdemesebb kiválasztani, melyiknek a legjobb az ár/érték aránya számomra.

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

Ötletek az önálló feladatmegoldáshoz, azaz mit lehet tenni, ha valaki még nem járt (erre az)órára...
*demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/tur1.xls
*demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/ab2.xls

Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel. Tehát ez a fejezet:
# nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként
# időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés
# csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó
# ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal
# ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással
# illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára
# ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Elsőként azt kell megadni:
# milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását
# vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora
# miként sikerült a problémákat megoldani
# ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek
# ha volt, mekkora volt a kiindulási adatbázis
==Objektumok (sorok)==

#Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)
#és semmi mást

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumok:

Ide meg kell adni:
# az attribútumok egzakt meghatározását
# a használt mértékegységet attribútumonként
# és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)

=A feladat által érintett célcsoportok=

Ide fel kell listázni (*)
# a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését
# ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:
#melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
#mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
#S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).
A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)

A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:
#milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó
#mennyit ér ez az állapot
#milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó
#mennyit ér ez az állapot
#mennyit a két érték közötti különbség

Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:

A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...

Virtuális témaváltás:
* legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd
* legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd

Állapotkülönbségek
* energiafelhasználás-különbözet
* időfelhasználás-különbözet
* égett része tömeg-arányának különbözete
* ízélmény-különbözet
* stb.

Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?
Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.
#adatbázis
#sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
#solver ill. MY-X paraméterek
#egyéb lépések

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
Ide
#CSAK és
#kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
#felsorolásszerűen
#a számítás releváns eredményei kellenek.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis
#meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
#végső győztest kell hirdetni

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:
#melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
#hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
#mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
#mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]
#mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
Ide kell megadni:
#milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
#milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört
<hr>
#Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]
#Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
#Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]
#Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]
<hr>
Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok):
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...
<hr>

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

Utazás

2011-11-08T11:34:43Z

Bea:

Egy javítás részleges története: [http://miau.gau.hu/oktatas/2011tavasz/mch.doc Igaza volt-e Machiavellinek?]

AKI EZT A SZÓCIKKET FELÜLÍRJA, VAGYIS NEVE MEGJELENIK A LAPTÖRTÉNETBEN, AZ AKTUÁLIS FÉLÉVBEN AUTOMATIKUSAN MEGBUKOTTNAK MINŐSÜL!

MIELŐTT BÁRMILYEN SZERKESZTÉSI RÉSZLET-SZABÁLYOZÁS ISMERTETÉSRE KERÜLNE: HOGYAN KELL ÚJ SZÓCIKKET LÉTREHOZNI A MIAÚ-WIKIBEN:
*Regisztráljon a MIAÚ WIKI-ben, ill. lépjen be korábbi regisztrációja alapján [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Kezd%C5%91lap]
*Kattintson ide, azaz ezen szócikk laptörténetének első pontjára [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Tartalomjegyz%C3%A9k&oldid=42290]
*Kattintson a "szerkesztésre" [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Tartalomjegyz%C3%A9k&action=edit]
*Jelölje ki a szerkeszthető tartalmat, azaz magát a tartalomjegyzéket (pl. CTRL+A)
*Másolja fel a vágólapra a kijelölt tartalmakat (CTRL+C)
*Kattintson a "szócikkre" [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Tartalomjegyz%C3%A9k]
*Írja át (a böngésző címsorában /URL/) a "https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Tartalomjegyz%C3%A9k" betűsorból a TARTALOMJEGYZÉK szócskát egy olyan kulcsszóra, mely jól tükrözi az Ön feladatának lényegét
*Üssön egy enter-t
*Kattintson a "szerkesztheted" ajánlatra
*Másolja be a vágólap tartalmát (CTRL+V)
*Írja át az oktató által megadott URL alapján a FORRÁS fejezetben jelzett hivatkozást.
*Mentse el a lap alján felkínált gombbal immár az Ön saját szócikkének első verzióját: vagyis a tartalomjegyzékét.
*Ezt követően bármikor szerkeszthető a szócikk Ön által és BÁRKI által, tehát érdemes figyelni a laptörténetet...
*A szerkesztés legfontosabb elvei: két enter egy valódi sortörés, csillaggal kezdett sor felsorolást eredményez
*Jó munkát!

A szócikk kialakításának tartalmi és formai részletszabályai:

=Forrás=

# A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata
# Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)
# A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.
# Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások
## Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)
## Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással
## Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)
## A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára
## Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:
### egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)
### egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL
### a mértékegység szerepeljen minden esetben
### a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve
## Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás
## Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti
## Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne
## Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység
## Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...
## Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...
#A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül
## a logikus érvelésre
## a bizonyítások, indoklások iránti igényességre
## az objektivitás elvárására
## a tervezett és tényleges hasznosság mérésére
##az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére
## a szabálykövető magatartás elsajátítására
##a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra
##a felesleges ismétlések kerülésére
##az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására
## vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!
Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...

Utaljon lehetőleg:
# a célra
# a célcsoportra
# az innovatív megoldás mikéntjére
Mégis legyen lehetőség szerint:
# rövid
# egzakt
# figyelemfelkeltő
Vagyis a jó cím megtalálása művészet! Alternatív megoldás: egy világos kérdés, amire világos válaszok léteznek, s ezek közül keressük adott helyzetben a legmegfelelőbbet...

=A feladat előtörténete=

Itt arról kell írni RÖVIDEN és LÉNYEGRE TÖRŐEN (anonim esetben is), hogy
miért választotta a szerző a témát,
vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz
mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)
# miért választotta a szerző a témát,
# vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz
# mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

Ötletek az önálló feladatmegoldáshoz, azaz mit lehet tenni, ha valaki még nem járt (erre az)órára...
*demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/tur1.xls
*demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/ab2.xls

Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel. Tehát ez a fejezet:
# nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként
# időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés
# csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó
# ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal
# ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással
# illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára
# ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Elsőként azt kell megadni:
# milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását
# vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora
# miként sikerült a problémákat megoldani
# ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek
# ha volt, mekkora volt a kiindulási adatbázis
==Objektumok (sorok)==

#Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)
#és semmi mást

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumok:

Ide meg kell adni:
# az attribútumok egzakt meghatározását
# a használt mértékegységet attribútumonként
# és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)

=A feladat által érintett célcsoportok=

Ide fel kell listázni (*)
# a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését
# ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:
#melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
#mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
#S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).
A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)

A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:
#milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó
#mennyit ér ez az állapot
#milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó
#mennyit ér ez az állapot
#mennyit a két érték közötti különbség

Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:

A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...

Virtuális témaváltás:
* legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd
* legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd

Állapotkülönbségek
* energiafelhasználás-különbözet
* időfelhasználás-különbözet
* égett része tömeg-arányának különbözete
* ízélmény-különbözet
* stb.

Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?
Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.
#adatbázis
#sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
#solver ill. MY-X paraméterek
#egyéb lépések

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
Ide
#CSAK és
#kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
#felsorolásszerűen
#a számítás releváns eredményei kellenek.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis
#meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
#végső győztest kell hirdetni

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:
#melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
#hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
#mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
#mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]
#mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
Ide kell megadni:
#milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
#milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört
<hr>
#Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]
#Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
#Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]
#Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]
<hr>
Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok):
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...
<hr>

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

Utazás

2011-11-08T11:30:14Z

Bea: /* A feladat előtörténete */

Egy javítás részleges története: [http://miau.gau.hu/oktatas/2011tavasz/mch.doc Igaza volt-e Machiavellinek?]

AKI EZT A SZÓCIKKET FELÜLÍRJA, VAGYIS NEVE MEGJELENIK A LAPTÖRTÉNETBEN, AZ AKTUÁLIS FÉLÉVBEN AUTOMATIKUSAN MEGBUKOTTNAK MINŐSÜL!

MIELŐTT BÁRMILYEN SZERKESZTÉSI RÉSZLET-SZABÁLYOZÁS ISMERTETÉSRE KERÜLNE: HOGYAN KELL ÚJ SZÓCIKKET LÉTREHOZNI A MIAÚ-WIKIBEN:
*Regisztráljon a MIAÚ WIKI-ben, ill. lépjen be korábbi regisztrációja alapján [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Kezd%C5%91lap]
*Kattintson ide, azaz ezen szócikk laptörténetének első pontjára [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Tartalomjegyz%C3%A9k&oldid=42290]
*Kattintson a "szerkesztésre" [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Tartalomjegyz%C3%A9k&action=edit]
*Jelölje ki a szerkeszthető tartalmat, azaz magát a tartalomjegyzéket (pl. CTRL+A)
*Másolja fel a vágólapra a kijelölt tartalmakat (CTRL+C)
*Kattintson a "szócikkre" [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Tartalomjegyz%C3%A9k]
*Írja át (a böngésző címsorában /URL/) a "https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Tartalomjegyz%C3%A9k" betűsorból a TARTALOMJEGYZÉK szócskát egy olyan kulcsszóra, mely jól tükrözi az Ön feladatának lényegét
*Üssön egy enter-t
*Kattintson a "szerkesztheted" ajánlatra
*Másolja be a vágólap tartalmát (CTRL+V)
*Írja át az oktató által megadott URL alapján a FORRÁS fejezetben jelzett hivatkozást.
*Mentse el a lap alján felkínált gombbal immár az Ön saját szócikkének első verzióját: vagyis a tartalomjegyzékét.
*Ezt követően bármikor szerkeszthető a szócikk Ön által és BÁRKI által, tehát érdemes figyelni a laptörténetet...
*A szerkesztés legfontosabb elvei: két enter egy valódi sortörés, csillaggal kezdett sor felsorolást eredményez
*Jó munkát!

A szócikk kialakításának tartalmi és formai részletszabályai:

=Forrás=

# A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata
# Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)
# A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.
# Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások
## Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)
## Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással
## Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)
## A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára
## Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:
### egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)
### egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL
### a mértékegység szerepeljen minden esetben
### a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve
## Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás
## Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti
## Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne
## Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység
## Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...
## Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...
#A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül
## a logikus érvelésre
## a bizonyítások, indoklások iránti igényességre
## az objektivitás elvárására
## a tervezett és tényleges hasznosság mérésére
##az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére
## a szabálykövető magatartás elsajátítására
##a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra
##a felesleges ismétlések kerülésére
##az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására
## vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!
Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...

Utaljon lehetőleg:
# a célra
# a célcsoportra
# az innovatív megoldás mikéntjére
Mégis legyen lehetőség szerint:
# rövid
# egzakt
# figyelemfelkeltő
Vagyis a jó cím megtalálása művészet! Alternatív megoldás: egy világos kérdés, amire világos válaszok léteznek, s ezek közül keressük adott helyzetben a legmegfelelőbbet...

Az utazási irodák egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy különböző „extrákkal” emeljék az utazások értékét. Ilyen lehet például, hogy több csillagos szállodákban helyezik el az utazókat, vagy igyekeznek az utazók létszámát a minimumra csökkenteni, hogy az utazás minél kevesebb kényelmetlenséggel járjon. A vásárlóknak az is fontos szempont lehet a választásnál, hogy milyen messze van az utazási cél, hány napig tart az utazás és mennyibe kerül. Szimulációm során arra voltam kíváncsi, hogy a www.ibusz.hu oldalról kiválasztott öt utazási ajánlat közül melyiket lenne a legérdemesebb kiválasztani, melyiknek a legjobb az ár/érték aránya számomra.

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

Ötletek az önálló feladatmegoldáshoz, azaz mit lehet tenni, ha valaki még nem járt (erre az)órára...
*demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/tur1.xls
*demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/ab2.xls

Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel. Tehát ez a fejezet:
# nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként
# időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés
# csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó
# ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal
# ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással
# illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára
# ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Elsőként azt kell megadni:
# milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását
# vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora
# miként sikerült a problémákat megoldani
# ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek
# ha volt, mekkora volt a kiindulási adatbázis
==Objektumok (sorok)==

#Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)
#és semmi mást

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumok:

Ide meg kell adni:
# az attribútumok egzakt meghatározását
# a használt mértékegységet attribútumonként
# és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)

=A feladat által érintett célcsoportok=

Ide fel kell listázni (*)
# a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését
# ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:
#melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
#mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
#S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).
A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)

A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:
#milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó
#mennyit ér ez az állapot
#milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó
#mennyit ér ez az állapot
#mennyit a két érték közötti különbség

Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:

A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...

Virtuális témaváltás:
* legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd
* legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd

Állapotkülönbségek
* energiafelhasználás-különbözet
* időfelhasználás-különbözet
* égett része tömeg-arányának különbözete
* ízélmény-különbözet
* stb.

Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?
Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.
#adatbázis
#sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
#solver ill. MY-X paraméterek
#egyéb lépések

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
Ide
#CSAK és
#kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
#felsorolásszerűen
#a számítás releváns eredményei kellenek.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis
#meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
#végső győztest kell hirdetni

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:
#melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
#hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
#mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
#mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]
#mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
Ide kell megadni:
#milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
#milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört
<hr>
#Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]
#Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
#Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]
#Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]
<hr>
Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok):
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...
<hr>

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

Utazás

2011-11-08T10:40:44Z

Bea: Új oldal, tartalma: „Egy javítás részleges története: [http://miau.gau.hu/oktatas/2011tavasz/mch.doc Igaza volt-e Machiavellinek?] AKI EZT A SZÓCIKKET FELÜLÍRJA, VAGYIS NEVE MEGJELE...”

Egy javítás részleges története: [http://miau.gau.hu/oktatas/2011tavasz/mch.doc Igaza volt-e Machiavellinek?]

AKI EZT A SZÓCIKKET FELÜLÍRJA, VAGYIS NEVE MEGJELENIK A LAPTÖRTÉNETBEN, AZ AKTUÁLIS FÉLÉVBEN AUTOMATIKUSAN MEGBUKOTTNAK MINŐSÜL!

MIELŐTT BÁRMILYEN SZERKESZTÉSI RÉSZLET-SZABÁLYOZÁS ISMERTETÉSRE KERÜLNE: HOGYAN KELL ÚJ SZÓCIKKET LÉTREHOZNI A MIAÚ-WIKIBEN:
*Regisztráljon a MIAÚ WIKI-ben, ill. lépjen be korábbi regisztrációja alapján [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Kezd%C5%91lap]
*Kattintson ide, azaz ezen szócikk laptörténetének első pontjára [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Tartalomjegyz%C3%A9k&oldid=42290]
*Kattintson a "szerkesztésre" [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Tartalomjegyz%C3%A9k&action=edit]
*Jelölje ki a szerkeszthető tartalmat, azaz magát a tartalomjegyzéket (pl. CTRL+A)
*Másolja fel a vágólapra a kijelölt tartalmakat (CTRL+C)
*Kattintson a "szócikkre" [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Tartalomjegyz%C3%A9k]
*Írja át (a böngésző címsorában /URL/) a "https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Tartalomjegyz%C3%A9k" betűsorból a TARTALOMJEGYZÉK szócskát egy olyan kulcsszóra, mely jól tükrözi az Ön feladatának lényegét
*Üssön egy enter-t
*Kattintson a "szerkesztheted" ajánlatra
*Másolja be a vágólap tartalmát (CTRL+V)
*Írja át az oktató által megadott URL alapján a FORRÁS fejezetben jelzett hivatkozást.
*Mentse el a lap alján felkínált gombbal immár az Ön saját szócikkének első verzióját: vagyis a tartalomjegyzékét.
*Ezt követően bármikor szerkeszthető a szócikk Ön által és BÁRKI által, tehát érdemes figyelni a laptörténetet...
*A szerkesztés legfontosabb elvei: két enter egy valódi sortörés, csillaggal kezdett sor felsorolást eredményez
*Jó munkát!

A szócikk kialakításának tartalmi és formai részletszabályai:

=Forrás=

# A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata
# Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)
# A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.
# Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások
## Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)
## Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással
## Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)
## A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára
## Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:
### egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)
### egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL
### a mértékegység szerepeljen minden esetben
### a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve
## Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás
## Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti
## Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne
## Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység
## Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...
## Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...
#A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül
## a logikus érvelésre
## a bizonyítások, indoklások iránti igényességre
## az objektivitás elvárására
## a tervezett és tényleges hasznosság mérésére
##az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére
## a szabálykövető magatartás elsajátítására
##a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra
##a felesleges ismétlések kerülésére
##az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására
## vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!
Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...

Utaljon lehetőleg:
# a célra
# a célcsoportra
# az innovatív megoldás mikéntjére
Mégis legyen lehetőség szerint:
# rövid
# egzakt
# figyelemfelkeltő
Vagyis a jó cím megtalálása művészet! Alternatív megoldás: egy világos kérdés, amire világos válaszok léteznek, s ezek közül keressük adott helyzetben a legmegfelelőbbet...

=A feladat előtörténete=

Itt arról kell írni RÖVIDEN és LÉNYEGRE TÖRŐEN (anonim esetben is), hogy
miért választotta a szerző a témát,
vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz
mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)
# miért választotta a szerző a témát,
# vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz
# mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

Ötletek az önálló feladatmegoldáshoz, azaz mit lehet tenni, ha valaki még nem járt (erre az)órára...
*demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/tur1.xls
*demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/ab2.xls

Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel. Tehát ez a fejezet:
# nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként
# időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés
# csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó
# ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal
# ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással
# illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára
# ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Elsőként azt kell megadni:
# milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását
# vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora
# miként sikerült a problémákat megoldani
# ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek
# ha volt, mekkora volt a kiindulási adatbázis
==Objektumok (sorok)==

#Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)
#és semmi mást

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumok:

Ide meg kell adni:
# az attribútumok egzakt meghatározását
# a használt mértékegységet attribútumonként
# és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)

=A feladat által érintett célcsoportok=

Ide fel kell listázni (*)
# a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését
# ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:
#melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
#mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
#S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).
A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)

A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:
#milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó
#mennyit ér ez az állapot
#milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó
#mennyit ér ez az állapot
#mennyit a két érték közötti különbség

Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:

A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...

Virtuális témaváltás:
* legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd
* legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd

Állapotkülönbségek
* energiafelhasználás-különbözet
* időfelhasználás-különbözet
* égett része tömeg-arányának különbözete
* ízélmény-különbözet
* stb.

Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?
Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.
#adatbázis
#sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
#solver ill. MY-X paraméterek
#egyéb lépések

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
Ide
#CSAK és
#kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
#felsorolásszerűen
#a számítás releváns eredményei kellenek.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis
#meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
#végső győztest kell hirdetni

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:
#melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
#hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
#mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
#mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]
#mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
Ide kell megadni:
#milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
#milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört
<hr>
#Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]
#Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
#Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]
#Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]
<hr>
Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok):
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...
<hr>

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]