https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Bon80 2026-04-16T08:17:15Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=HR:sorozatok&diff=36423 2009-10-05T07:59:31Z

<p>Bon80: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div><br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/sza.xls xls]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Tv sorozatok relatív előnyösségének hasonlóságelemzése avagy műsorszerkesztők intuitív potenciájának monotoringja<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> motiváció<br /> döntési helyzet<br /> személyes kötődés<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> *Az alaptáblázat (Tényezők/Modell2) alapján melyik sorozatokat lehetett volna olcsóbban megvenni?<br /> **Ha az lett volna a kérdés utólag hogy melyik sorozatot kellett volna olcsóbban megvenni, akkor a Modellek munkalap H4:H15 tartománya alapján az 1Ft-ért legkevesebb nézőt elérő sorozatot kellett volna olcsóbban megvenni.<br /> **Ha megnézzük a Tényezők munkalap fogalomkészletét és azok által kijelölt numerikus adatokat összegyűjtjük és produkcióként rögzítjük a múltbeli vételárat is, akkor áll rendelkezésünkre az az adatvagyon mely alapján az áralku lehetősége/gyanúja adott/felmerül.<br /> *** A Modell 2 munkalapon található hibapontszámok alapján az U1 sorozat rosszabb árteljesítményt mutat mint az U2, mert az L2:M16 tartományból kiolvasható hogy a 1 mFt-ra jutó hibapontok száma az U2 esetén az R1:R13 legkedvezőbb adataira hasonlít. (Sajnos a hibapontok képzése a tényezők munkalap fogalmai alapján nem egyértelműen meghatározható. De ha mégis meghatározható, akkor egyfajta ellenszámításként működik.):<br /> *** A Modell 2 munkalap alján (Q136) a fenti logika sorszámokra építve ugyanezt a képet mutatja. (A sorszámok alapján történő értékelés tetszőleges mértékegység rendszerben működtethető. A szubjektív súlyozás lehetősége adott, de ennek veszélyei óriásiak.)<br /> *Az első öt sorozatot vásárló szerkesztő vagy a második öt sorozatot vásárló szerkesztő járt-e el körültekintőbben a vásárláskor a másikhoz képest?<br /> **A Modell 1-ben a H6:H15-ig terjedő tartományban az első öt sorozat kevesebb nézőt vonz 1 Ft-ért mint az alsó öt sorozat esetében. Tehát az alsó öt sorozat szerkesztője eredményesebb e tekintetben mint a felső öt sorozat szerkesztője.<br /> **A Modell 1-ben a I6:I15-ig terjedő tartományból leolvasható hogy még mindig a második öt sorozat szerkesztője az eredményesebb de az első öt sorozat szerkesztője az előző eredményhez képest nem csak rossz és semleges döntéseket hozott az 1 sorozatnapra jutó nézőszám tekintetében … <br /> **És további rafinált (szubjektív, parciális) mutatószámok kialakítása lehetséges.<br /> *(Mennyi nyereséget termel egy-egy sorozat? Jelen vizsgálatnak nem tárgya ennek a kérdésnek a megválaszolása.)<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> *Nehézségek az adatvagyon összeállítás során<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *Miért pont ezek?<br /> *Ezek a sorozatok futnak az adott csatornán.<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Miért pont ezek?<br /> Mert a szubjektív életérzés alapján fel sem merült hogy a negatív attribútumokat (pl.: nézői panaszok, ORTT határozatok … ) is bevonjuk a vizsgálatba…<br /> *Mértékegységek, irányok, definíciók<br /> *Ft; fő/nap; db/nap<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)=<br /> *Csatorna management<br /> *HR (érintett személyek minősítése révén)<br /> *Tulajdonosi kör, szakszervezet<br /> *Az érdemtelenül leértékelt munkavállaló egy esetleges munkaügyi perben vagy rágalmazás, hitelrontás … esetén vagy maga a bíróság rendelhet el ilyen szakértői vizsgálatot.<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> *Olcsóbban lehetne-e?: A Modell 1 G44 és G48 közötti különbözet (kb. 7-800 e.Ft) már egy tetten ért pazarlás. Vélelmezhetően hasonló nagyságrendű hibák később is elkövethetők. Ugyanezt nagyságrendet erősíti meg a Modell 2 N133 és N135 közötti különbözete. Ha tehát az így feltárt összeg 10%-át átadjuk az elemzőnek, már mindenki jól járt. És ennyiért az elemzés el is végezhető.<br /> *Melyik munkatárs kerül utcára?: Ha a tanult anyag nélkül elemzünk akkor a második öt sorozat szerkesztője kerül lapátra, míg a hasonlóságelemzés éppen az ő kiegyensúlyozottságát demonstrálja. Az előző kérdésben feltárt hasznossági nagyságrend itt is igaz, hiszen a két kérdés összefügg egymással: vesd össze Modell 1 G44 és G48<br /> *Bírósági tárgyalás a második szerkesztő perre megy: a minden tényezőt figyelembevevő semleges racionális magatartása kimutatható, tehát kártérítésre számíthat. <br /> *A beárazó szakértői rendszer önmagában is hasznos módszer ami ma üzleti titoknak számító adatokból szakértői rendszert állít össze marketing és management döntések előkészítésére.<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *Kiindulási mátrix<br /> *<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> *Cellákra történő hivatkozás<br /> *Az eredmények értékelése alapján az első öt sorozat szerkesztője hajlamosabb a szélsőségekre, vagyis vásárolt jól eladható sorozatokat, melyek hasznot hoztak a társaságnak, de volt olyan döntése is melynél ráfizetett a cég. A második öt sorozat szerkesztője viszont nem lépte át azt a bizonyos határvonalat, tehát hosszú távon az ő munkája bizonyul kielégítőnek.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> *Az eredményszámok mit jelentenek<br /> *A management számára objektív képet ad az elemzés a két szerkesztőről és eredményességükről. Mivel Szerkesztő1-nél megfigyelhető a jó/rossz döntések közötti ingadozás, a HR osztály javasolhatna továbbképzést a munkavállaló számára, a management pedig dönthetne arról hogy a rossz döntés során keletkezet kár miatt érdemes-e megválni a munkavállalótól.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *A mintapéldák alapján „lehet-e olcsóbban” tanulmányban nincs számottevő különbség, míg a másikban egyértelműen tetten érhető a szemléletváltás. Tehát a hasonlóságelemzés hatékonyabban, gazdaságosabban kivitelezhető. <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.: Modell 2 D116:M131 <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Bon80 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=HR:sorozatok&diff=36422 2009-10-05T07:51:07Z

<p>Bon80: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div><br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/sza.xls xls]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Tv sorozatok relatív előnyösségének hasonlóságelemzése avagy műsorszerkesztők intuitív potenciájának monotoringja<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> motiváció<br /> döntési helyzet<br /> személyes kötődés<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> *Az alaptáblázat (Tényezők/Modell2) alapján melyik sorozatokat lehetett volna olcsóbban megvenni?<br /> **Ha az lett volna a kérdés utólag hogy melyik sorozatot kellett volna olcsóbban megvenni, akkor a Modellek munkalap H4:H15 tartománya alapján az 1Ft-ért legkevesebb nézőt elérő sorozatot kellett volna olcsóbban megvenni.<br /> **Ha megnézzük a Tényezők munkalap fogalomkészletét és azok által kijelölt numerikus adatokat összegyűjtjük és produkcióként rögzítjük a múltbeli vételárat is, akkor áll rendelkezésünkre az az adatvagyon mely alapján az áralku lehetősége/gyanúja adott/felmerül.<br /> *** A Modell 2 munkalapon található hibapontszámok alapján az U1 sorozat rosszabb árteljesítményt mutat mint az U2, mert az L2:M16 tartományból kiolvasható hogy a 1 mFt-ra jutó hibapontok száma az U2 esetén az R1:R13 legkedvezőbb adataira hasonlít. (Sajnos a hibapontok képzése a tényezők munkalap fogalmai alapján nem egyértelműen meghatározható. De ha mégis meghatározható, akkor egyfajta ellenszámításként működik.):<br /> *** A Modell 2 munkalap alján (Q136) a fenti logika sorszámokra építve ugyanezt a képet mutatja. (A sorszámok alapján történő értékelés tetszőleges mértékegység rendszerben működtethető. A szubjektív súlyozás lehetősége adott, de ennek veszélyei óriásiak.)<br /> *Az első öt sorozatot vásárló szerkesztő vagy a második öt sorozatot vásárló szerkesztő járt-e el körültekintőbben a vásárláskor a másikhoz képest?<br /> **A Modell 1-ben a H6:H15-ig terjedő tartományban az első öt sorozat kevesebb nézőt vonz 1 Ft-ért mint az alsó öt sorozat esetében. Tehát az alsó öt sorozat szerkesztője eredményesebb e tekintetben mint a felső öt sorozat szerkesztője.<br /> **A Modell 1-ben a I6:I15-ig terjedő tartományból leolvasható hogy még mindig a második öt sorozat szerkesztője az eredményesebb de az első öt sorozat szerkesztője az előző eredményhez képest nem csak rossz és semleges döntéseket hozott az 1 sorozatnapra jutó nézőszám tekintetében … <br /> **És további rafinált (szubjektív, parciális) mutatószámok kialakítása lehetséges.<br /> *(Mennyi nyereséget termel egy-egy sorozat? Jelen vizsgálatnak nem tárgya ennek a kérdésnek a megválaszolása.)<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> *Nehézségek az adatvagyon összeállítás során<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *Miért pont ezek?<br /> *Ezek a sorozatok futnak az adott csatornán.<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Miért pont ezek?<br /> Mert a szubjektív életérzés alapján fel sem merült hogy a negatív attribútumokat (pl.: nézői panaszok, ORTT határozatok … ) is bevonjuk a vizsgálatba…<br /> *Mértékegységek, irányok, definíciók<br /> *Ft; fő/nap; db/nap<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)=<br /> *Csatorna management<br /> *HR (érintett személyek minősítése révén)<br /> *Tulajdonosi kör, szakszervezet<br /> *Az érdemtelenül leértékelt munkavállaló egy esetleges munkaügyi perben vagy rágalmazás, hitelrontás … esetén vagy maga a bíróság rendelhet el ilyen szakértői vizsgálatot.<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> *Olcsóbban lehetne-e?: A Modell 1 G44 és G48 közötti különbözet (kb. 7-800 e.Ft) már egy tetten ért pazarlás. Vélelmezhetően hasonló nagyságrendű hibák később is elkövethetők. Ugyanezt nagyságrendet erősíti meg a Modell 2 N133 és N135 közötti különbözete. Ha tehát az így feltárt összeg 10%-át átadjuk az elemzőnek, már mindenki jól járt. És ennyiért az elemzés el is végezhető.<br /> *Melyik munkatárs kerül utcára?: Ha a tanult anyag nélkül elemzünk akkor a második öt sorozat szerkesztője kerül lapátra, míg a hasonlóságelemzés éppen az ő kiegyensúlyozottságát demonstrálja. Az előző kérdésben feltárt hasznossági nagyságrend itt is igaz, hiszen a két kérdés összefügg egymással: vesd össze Modell 1 G44 és G48<br /> *Bírósági tárgyalás a második szerkesztő perre megy: a minden tényezőt figyelembevevő semleges racionális magatartása kimutatható, tehát kártérítésre számíthat. <br /> *A beárazó szakértői rendszer önmagában is hasznos módszer ami ma üzleti titoknak számító adatokból szakértői rendszert állít össze marketing és management döntések előkészítésére.<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *Kiindulási mátrix<br /> *<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> *Cellákra történő hivatkozás<br /> *Az eredmények értékelése alapján az első öt sorozat szerkesztője hajlamosabb a szélsőségekre, vagyis vásárolt jól eladható sorozatokat, melyek hasznot hoztak a társaságnak, de volt olyan döntése is melynél ráfizetett a cég. A második öt sorozat szerkesztője viszont nem lépte át azt a bizonyos határvonalat, tehát hosszú távon az ő munkája bizonyul kielégítőnek.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> *Az eredményszámok mit jelentenek<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *A mintapéldák alapján „lehet-e olcsóbban” tanulmányban nincs számottevő különbség, míg a másikban egyértelműen tetten érhető a szemléletváltás. Tehát a hasonlóságelemzés hatékonyabban, gazdaságosabban kivitelezhető. <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.: Modell 2 D116:M131 <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Bon80 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=HR:sorozatok&diff=36421 2009-10-05T07:35:14Z

<p>Bon80: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */</p> <hr /> <div><br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/sza.xls xls]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Tv sorozatok relatív előnyösségének hasonlóságelemzése avagy műsorszerkesztők intuitív potenciájának monotoringja<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> motiváció<br /> döntési helyzet<br /> személyes kötődés<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> *Az alaptáblázat (Tényezők/Modell2) alapján melyik sorozatokat lehetett volna olcsóbban megvenni?<br /> **Ha az lett volna a kérdés utólag hogy melyik sorozatot kellett volna olcsóbban megvenni, akkor a Modellek munkalap H4:H15 tartománya alapján az 1Ft-ért legkevesebb nézőt elérő sorozatot kellett volna olcsóbban megvenni.<br /> **Ha megnézzük a Tényezők munkalap fogalomkészletét és azok által kijelölt numerikus adatokat összegyűjtjük és produkcióként rögzítjük a múltbeli vételárat is, akkor áll rendelkezésünkre az az adatvagyon mely alapján az áralku lehetősége/gyanúja adott/felmerül.<br /> *** A Modell 2 munkalapon található hibapontszámok alapján az U1 sorozat rosszabb árteljesítményt mutat mint az U2, mert az L2:M16 tartományból kiolvasható hogy a 1 mFt-ra jutó hibapontok száma az U2 esetén az R1:R13 legkedvezőbb adataira hasonlít. (Sajnos a hibapontok képzése a tényezők munkalap fogalmai alapján nem egyértelműen meghatározható. De ha mégis meghatározható, akkor egyfajta ellenszámításként működik.):<br /> *** A Modell 2 munkalap alján (Q136) a fenti logika sorszámokra építve ugyanezt a képet mutatja. (A sorszámok alapján történő értékelés tetszőleges mértékegység rendszerben működtethető. A szubjektív súlyozás lehetősége adott, de ennek veszélyei óriásiak.)<br /> *Az első öt sorozatot vásárló szerkesztő vagy a második öt sorozatot vásárló szerkesztő járt-e el körültekintőbben a vásárláskor a másikhoz képest?<br /> **A Modell 1-ben a H6:H15-ig terjedő tartományban az első öt sorozat kevesebb nézőt vonz 1 Ft-ért mint az alsó öt sorozat esetében. Tehát az alsó öt sorozat szerkesztője eredményesebb e tekintetben mint a felső öt sorozat szerkesztője.<br /> **A Modell 1-ben a I6:I15-ig terjedő tartományból leolvasható hogy még mindig a második öt sorozat szerkesztője az eredményesebb de az első öt sorozat szerkesztője az előző eredményhez képest nem csak rossz és semleges döntéseket hozott az 1 sorozatnapra jutó nézőszám tekintetében … <br /> **És további rafinált (szubjektív, parciális) mutatószámok kialakítása lehetséges.<br /> *(Mennyi nyereséget termel egy-egy sorozat? Jelen vizsgálatnak nem tárgya ennek a kérdésnek a megválaszolása.)<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> *Nehézségek az adatvagyon összeállítás során<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *Miért pont ezek?<br /> *Ezek a sorozatok futnak az adott csatornán.<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Miért pont ezek?<br /> Mert a szubjektív életérzés alapján fel sem merült hogy a negatív attribútumokat (pl.: nézői panaszok, ORTT határozatok … ) is bevonjuk a vizsgálatba…<br /> *Mértékegységek, irányok, definíciók<br /> *Ft; fő/nap; db/nap<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)=<br /> *Csatorna management<br /> *HR (érintett személyek minősítése révén)<br /> *Tulajdonosi kör, szakszervezet<br /> *Az érdemtelenül leértékelt munkavállaló egy esetleges munkaügyi perben vagy rágalmazás, hitelrontás … esetén vagy maga a bíróság rendelhet el ilyen szakértői vizsgálatot.<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> *Olcsóbban lehetne-e?: A Modell 1 G44 és G48 közötti különbözet (kb. 7-800 e.Ft) már egy tetten ért pazarlás. Vélelmezhetően hasonló nagyságrendű hibák később is elkövethetők. Ugyanezt nagyságrendet erősíti meg a Modell 2 N133 és N135 közötti különbözete. Ha tehát az így feltárt összeg 10%-át átadjuk az elemzőnek, már mindenki jól járt. És ennyiért az elemzés el is végezhető.<br /> *Melyik munkatárs kerül utcára?: Ha a tanult anyag nélkül elemzünk akkor a második öt sorozat szerkesztője kerül lapátra, míg a hasonlóságelemzés éppen az ő kiegyensúlyozottságát demonstrálja. Az előző kérdésben feltárt hasznossági nagyságrend itt is igaz, hiszen a két kérdés összefügg egymással: vesd össze Modell 1 G44 és G48<br /> *Bírósági tárgyalás a második szerkesztő perre megy: a minden tényezőt figyelembevevő semleges racionális magatartása kimutatható, tehát kártérítésre számíthat. <br /> *A beárazó szakértői rendszer önmagában is hasznos módszer ami ma üzleti titoknak számító adatokból szakértői rendszert állít össze marketing és management döntések előkészítésére.<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *Kiindulási mátrix<br /> *<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> *Cellákra történő hivatkozás<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> *Az eredményszámok mit jelentenek<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *A mintapéldák alapján „lehet-e olcsóbban” tanulmányban nincs számottevő különbség, míg a másikban egyértelműen tetten érhető a szemléletváltás. Tehát a hasonlóságelemzés hatékonyabban, gazdaságosabban kivitelezhető. <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.: Modell 2 D116:M131 <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Bon80 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=HR:sorozatok&diff=36420 2009-10-05T07:34:18Z

<p>Bon80: /* Objektumok (sorok) */</p> <hr /> <div><br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/sza.xls xls]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Tv sorozatok relatív előnyösségének hasonlóságelemzése avagy műsorszerkesztők intuitív potenciájának monotoringja<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> motiváció<br /> döntési helyzet<br /> személyes kötődés<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> *Az alaptáblázat (Tényezők/Modell2) alapján melyik sorozatokat lehetett volna olcsóbban megvenni?<br /> **Ha az lett volna a kérdés utólag hogy melyik sorozatot kellett volna olcsóbban megvenni, akkor a Modellek munkalap H4:H15 tartománya alapján az 1Ft-ért legkevesebb nézőt elérő sorozatot kellett volna olcsóbban megvenni.<br /> **Ha megnézzük a Tényezők munkalap fogalomkészletét és azok által kijelölt numerikus adatokat összegyűjtjük és produkcióként rögzítjük a múltbeli vételárat is, akkor áll rendelkezésünkre az az adatvagyon mely alapján az áralku lehetősége/gyanúja adott/felmerül.<br /> *** A Modell 2 munkalapon található hibapontszámok alapján az U1 sorozat rosszabb árteljesítményt mutat mint az U2, mert az L2:M16 tartományból kiolvasható hogy a 1 mFt-ra jutó hibapontok száma az U2 esetén az R1:R13 legkedvezőbb adataira hasonlít. (Sajnos a hibapontok képzése a tényezők munkalap fogalmai alapján nem egyértelműen meghatározható. De ha mégis meghatározható, akkor egyfajta ellenszámításként működik.):<br /> *** A Modell 2 munkalap alján (Q136) a fenti logika sorszámokra építve ugyanezt a képet mutatja. (A sorszámok alapján történő értékelés tetszőleges mértékegység rendszerben működtethető. A szubjektív súlyozás lehetősége adott, de ennek veszélyei óriásiak.)<br /> *Az első öt sorozatot vásárló szerkesztő vagy a második öt sorozatot vásárló szerkesztő járt-e el körültekintőbben a vásárláskor a másikhoz képest?<br /> **A Modell 1-ben a H6:H15-ig terjedő tartományban az első öt sorozat kevesebb nézőt vonz 1 Ft-ért mint az alsó öt sorozat esetében. Tehát az alsó öt sorozat szerkesztője eredményesebb e tekintetben mint a felső öt sorozat szerkesztője.<br /> **A Modell 1-ben a I6:I15-ig terjedő tartományból leolvasható hogy még mindig a második öt sorozat szerkesztője az eredményesebb de az első öt sorozat szerkesztője az előző eredményhez képest nem csak rossz és semleges döntéseket hozott az 1 sorozatnapra jutó nézőszám tekintetében … <br /> **És további rafinált (szubjektív, parciális) mutatószámok kialakítása lehetséges.<br /> *(Mennyi nyereséget termel egy-egy sorozat? Jelen vizsgálatnak nem tárgya ennek a kérdésnek a megválaszolása.)<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> *Nehézségek az adatvagyon összeállítás során<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *Miért pont ezek?<br /> *Ezek a sorozatok futnak az adott csatornán.<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Miért pont ezek?<br /> Mert a szubjektív életérzés alapján fel sem merült hogy a negatív attribútumokat (pl.: nézői panaszok, ORTT határozatok … ) is bevonjuk a vizsgálatba…<br /> *Mértékegységek, irányok, definíciók<br /> =A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)=<br /> *Csatorna management<br /> *HR (érintett személyek minősítése révén)<br /> *Tulajdonosi kör, szakszervezet<br /> *Az érdemtelenül leértékelt munkavállaló egy esetleges munkaügyi perben vagy rágalmazás, hitelrontás … esetén vagy maga a bíróság rendelhet el ilyen szakértői vizsgálatot.<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> *Olcsóbban lehetne-e?: A Modell 1 G44 és G48 közötti különbözet (kb. 7-800 e.Ft) már egy tetten ért pazarlás. Vélelmezhetően hasonló nagyságrendű hibák később is elkövethetők. Ugyanezt nagyságrendet erősíti meg a Modell 2 N133 és N135 közötti különbözete. Ha tehát az így feltárt összeg 10%-át átadjuk az elemzőnek, már mindenki jól járt. És ennyiért az elemzés el is végezhető.<br /> *Melyik munkatárs kerül utcára?: Ha a tanult anyag nélkül elemzünk akkor a második öt sorozat szerkesztője kerül lapátra, míg a hasonlóságelemzés éppen az ő kiegyensúlyozottságát demonstrálja. Az előző kérdésben feltárt hasznossági nagyságrend itt is igaz, hiszen a két kérdés összefügg egymással: vesd össze Modell 1 G44 és G48<br /> *Bírósági tárgyalás a második szerkesztő perre megy: a minden tényezőt figyelembevevő semleges racionális magatartása kimutatható, tehát kártérítésre számíthat. <br /> *A beárazó szakértői rendszer önmagában is hasznos módszer ami ma üzleti titoknak számító adatokból szakértői rendszert állít össze marketing és management döntések előkészítésére.<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *Kiindulási mátrix<br /> *<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> *Cellákra történő hivatkozás<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> *Az eredményszámok mit jelentenek<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *A mintapéldák alapján „lehet-e olcsóbban” tanulmányban nincs számottevő különbség, míg a másikban egyértelműen tetten érhető a szemléletváltás. Tehát a hasonlóságelemzés hatékonyabban, gazdaságosabban kivitelezhető. <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.: Modell 2 D116:M131 <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Bon80 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=HR:sorozatok&diff=36400 2009-10-02T13:25:38Z

<p>Bon80: </p> <hr /> <div><br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/sza.xls xls]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Tv sorozatok relatív előnyösségének hasonlóságelemzése avagy műsorszerkesztők intuitív potenciájának monotoringja<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> motiváció<br /> döntési helyzet<br /> személyes kötődés<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> *Az alaptáblázat (Tényezők/Modell2) alapján melyik sorozatokat lehetett volna olcsóbban megvenni?<br /> **Ha az lett volna a kérdés utólag hogy melyik sorozatot kellett volna olcsóbban megvenni, akkor a Modellek munkalap H4:H15 tartománya alapján az 1Ft-ért legkevesebb nézőt elérő sorozatot kellett volna olcsóbban megvenni.<br /> **Ha megnézzük a Tényezők munkalap fogalomkészletét és azok által kijelölt numerikus adatokat összegyűjtjük és produkcióként rögzítjük a múltbeli vételárat is, akkor áll rendelkezésünkre az az adatvagyon mely alapján az áralku lehetősége/gyanúja adott/felmerül.<br /> *** A Modell 2 munkalapon található hibapontszámok alapján az U1 sorozat rosszabb árteljesítményt mutat mint az U2, mert az L2:M16 tartományból kiolvasható hogy a 1 mFt-ra jutó hibapontok száma az U2 esetén az R1:R13 legkedvezőbb adataira hasonlít. (Sajnos a hibapontok képzése a tényezők munkalap fogalmai alapján nem egyértelműen meghatározható. De ha mégis meghatározható, akkor egyfajta ellenszámításként működik.):<br /> *** A Modell 2 munkalap alján (Q136) a fenti logika sorszámokra építve ugyanezt a képet mutatja. (A sorszámok alapján történő értékelés tetszőleges mértékegység rendszerben működtethető. A szubjektív súlyozás lehetősége adott, de ennek veszélyei óriásiak.)<br /> *Az első öt sorozatot vásárló szerkesztő vagy a második öt sorozatot vásárló szerkesztő járt-e el körültekintőbben a vásárláskor a másikhoz képest?<br /> **A Modell 1-ben a H6:H15-ig terjedő tartományban az első öt sorozat kevesebb nézőt vonz 1 Ft-ért mint az alsó öt sorozat esetében. Tehát az alsó öt sorozat szerkesztője eredményesebb e tekintetben mint a felső öt sorozat szerkesztője.<br /> **A Modell 1-ben a I6:I15-ig terjedő tartományból leolvasható hogy még mindig a második öt sorozat szerkesztője az eredményesebb de az első öt sorozat szerkesztője az előző eredményhez képest nem csak rossz és semleges döntéseket hozott az 1 sorozatnapra jutó nézőszám tekintetében … <br /> **És további rafinált (szubjektív, parciális) mutatószámok kialakítása lehetséges.<br /> *(Mennyi nyereséget termel egy-egy sorozat? Jelen vizsgálatnak nem tárgya ennek a kérdésnek a megválaszolása.)<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> *Nehézségek az adatvagyon összeállítás során<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *Miért pont ezek?<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Miért pont ezek?<br /> Mert a szubjektív életérzés alapján fel sem merült hogy a negatív attribútumokat (pl.: nézői panaszok, ORTT határozatok … ) is bevonjuk a vizsgálatba…<br /> *Mértékegységek, irányok, definíciók<br /> =A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)=<br /> *Csatorna management<br /> *HR (érintett személyek minősítése révén)<br /> *Tulajdonosi kör, szakszervezet<br /> *Az érdemtelenül leértékelt munkavállaló egy esetleges munkaügyi perben vagy rágalmazás, hitelrontás … esetén vagy maga a bíróság rendelhet el ilyen szakértői vizsgálatot.<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> *Olcsóbban lehetne-e?: A Modell 1 G44 és G48 közötti különbözet (kb. 7-800 e.Ft) már egy tetten ért pazarlás. Vélelmezhetően hasonló nagyságrendű hibák később is elkövethetők. Ugyanezt nagyságrendet erősíti meg a Modell 2 N133 és N135 közötti különbözete. Ha tehát az így feltárt összeg 10%-át átadjuk az elemzőnek, már mindenki jól járt. És ennyiért az elemzés el is végezhető.<br /> *Melyik munkatárs kerül utcára?: Ha a tanult anyag nélkül elemzünk akkor a második öt sorozat szerkesztője kerül lapátra, míg a hasonlóságelemzés éppen az ő kiegyensúlyozottságát demonstrálja. Az előző kérdésben feltárt hasznossági nagyságrend itt is igaz, hiszen a két kérdés összefügg egymással: vesd össze Modell 1 G44 és G48<br /> *Bírósági tárgyalás a második szerkesztő perre megy: a minden tényezőt figyelembevevő semleges racionális magatartása kimutatható, tehát kártérítésre számíthat. <br /> *A beárazó szakértői rendszer önmagában is hasznos módszer ami ma üzleti titoknak számító adatokból szakértői rendszert állít össze marketing és management döntések előkészítésére.<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *Kiindulási mátrix<br /> *<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> *Cellákra történő hivatkozás<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> *Az eredményszámok mit jelentenek<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *A mintapéldák alapján „lehet-e olcsóbban” tanulmányban nincs számottevő különbség, míg a másikban egyértelműen tetten érhető a szemléletváltás. Tehát a hasonlóságelemzés hatékonyabban, gazdaságosabban kivitelezhető. <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.: Modell 2 D116:M131 <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Bon80 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=HR:sorozatok&diff=36398 2009-10-02T09:04:06Z

<p>Bon80: /* Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/sza.xls xls]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Tv sorozatok relatív előnyösségének hasonlóságelemzése avagy műsorszerkesztők intuitív potenciájának monotoringja<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> motiváció<br /> döntési helyzet<br /> személyes kötődés<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Bon80 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=HR:sorozatok&diff=36397 2009-10-02T09:02:38Z

<p>Bon80: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/sza.xls xls]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Tv sorozatok relatív előnyösségének hasonlóságelemzése avagy műsorszerkesztők intuitív potenciájának monotoringja<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> motiváció<br /> döntési helyzet<br /> személyes kötődés<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Bon80 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=HR:sorozatok&diff=36396 2009-10-02T08:58:20Z

<p>Bon80: /* A feladat előtörténete */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/sza.xls xls]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Tv sorozatok relatív előnyösségének hasonlóságelemzése avagy műsorszerkesztők intuitív potenciájának monotoringja<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> motiváció<br /> döntési helyzet<br /> személyes kötődés<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Bon80 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=HR:sorozatok&diff=36395 2009-10-02T08:56:56Z

<p>Bon80: /* A tervezett alkalmazás/megoldás címe */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/sza.xls xls]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Tv sorozatok relatív előnyösségének hasonlóságelemzése avagy műsorszerkesztők intuitív potenciájának monotoringja<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Bon80 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=HR:sorozatok&diff=36394 2009-10-02T08:50:50Z

<p>Bon80: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/sza.xls xls]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Bon80 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=HR:sorozatok&diff=36393 2009-10-02T08:49:12Z

<p>Bon80: Új oldal, tartalma: „=Forrás= [http://miau.gau.hu/nappalos/2009tavasz/hr/fj.xls XLS] =A tervezett alkalmazás/megoldás címe= =A feladat előtörténete= =A feladat megoldás jelenlegi hel...”</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/nappalos/2009tavasz/hr/fj.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Bon80