https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Brechler 2026-05-15T18:27:58Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=DM-blokk&diff=23286 2007-10-26T08:25:33Z

<p>Brechler: /* Brechler Zsolt */</p> <hr /> <div>=2007.10.26. - Adatbányászati blokk=<br /> ==Brechler Zsolt==<br /> Döntési fákkal fogunk foglalkozni.<br /> Weka tudományos szempontból érdekes,többet tud mint egy SPSS.<br /> *Adatbányászat/tudáskinyerés: implicit módon tudnak előállni.<br /> ADöntési fákkal fogunk foglalkozni.<br /> *tranzakciós adatbázisrendszer,vezetői információs rendszer,adattárház,adatpiac<br /> <br /> ==Kurucz Eszter==<br /> ==Bicók Csongor==<br /> ==Horváth Henrietta==<br /> ==Bogyay Gábor==<br /> ==Vékony Viola==<br /> ==Pauleczki Mihály==<br /> ==Sápi András==<br /> ==Putnoki Gyula==<br /> =2007.11.09. - Adatbányászati blokk=<br /> ==xy==<br /> ==zq==<br /> <br /> <br /> =2007.11.30. - Adatbányászati blokk=<br /> ==xy==<br /> ==zq==</div>

Brechler https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=DM-blokk&diff=23285 2007-10-26T08:20:59Z

<p>Brechler: </p> <hr /> <div>=2007.10.26. - Adatbányászati blokk=<br /> ==Brechler Zsolt==<br /> ==Kurucz Eszter==<br /> ==Bicók Csongor==<br /> ==Horváth Henrietta==<br /> ==Bogyay Gábor==<br /> ==Vékony Viola==<br /> ==Pauleczki Mihály==<br /> ==Sápi András==<br /> ==Putnoki Gyula==<br /> =2007.11.09. - Adatbányászati blokk=<br /> ==xy==<br /> ==zq==<br /> <br /> <br /> =2007.11.30. - Adatbányászati blokk=<br /> ==xy==<br /> ==zq==</div>

Brechler https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=DM-blokk&diff=23275 2007-10-26T08:04:25Z

<p>Brechler: </p> <hr /> <div>=2007.10.26. - Adatbányászati blokk=<br /> ==Brechler Zsolt==<br /> ==zq==<br /> <br /> =2007.11.09. - Adatbányászati blokk=<br /> ==xy==<br /> ==zq==<br /> <br /> <br /> =2007.11.30. - Adatbányászati blokk=<br /> ==xy==<br /> ==zq==</div>

Brechler https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=_Miau_Wiki:K%C3%A9phaszn%C3%A1lati_ir%C3%A1nyelvek&diff=17333 2006-12-17T22:32:07Z

<p>Brechler: MIAU Wiki:Képhasználati irányelvek moved to Számítógép</p> <hr /> <div>#REDIRECT [[Számítógép]]</div>

Brechler https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p&diff=16955 2006-12-17T22:02:24Z

<p>Brechler: /* '''Definíciós modul''' */</p> <hr /> <div>=='''''Számítógép'''''==<br /> <br /> =='''Történeti modul'''==<br /> <br /> *'''1946:''' megépül John Presper Eckert és John W. Mauchly tervei alapján az első digitális elektronikus gép, az ENIAC 18 000 vákumcsőből, 70 000 ellenállásból, 5 millió forrasztással.<br /> <br /> 30 tonnás, 160 kW-ot fogyaszt, 5 000 összeadást, 357 szorzást, vagy 38 osztást tud végezni másodpercenként, 10 jegyig számol, 20 regisztere van, 1000-szer gyorsabb, mint a Mark I. MTBF: 40 sec. Külső programvezérlése huzalozással működik.<br /> *'''1945'''-ben építették a hasonló EDVAC gépet Neumann János (1903-1957) vezetésével. Ez már központi vezérlő egységet tartalmaz, van benne lehetőség feltételes vezérlésátadásra, memória tárolja a programokat és az adatokat is.<br /> *'''1951:''' Megjelenik az első kereskedelemben kapható számítógép, az UNIVAC I..<br /> *'''1964:'''megjelenik az első általános célú kereskedelmi gép, az IBM 360.<br /> *'''1949'''-ben épített EDSAC és az 1952-ben épített EDVAC már a Neumann-elveket követi.<br /> <br /> *'''1951'''-ben építették meg az első sorozatgyártásra szánt számítógépet, az UNIVAC1-et.<br /> <br /> *'''1960'''-as években indítja útjára az IBM a 360-as sorozatot (1964: 360/40, az első integrált áramköri elemeket tartalmazó ún. harmadik generációs gép).<br /> <br /> *'''1981:'''A ma használt IBM PC kompatibilis számítógépek többsége Intel processzorokkal működik, bár jelentős szerep jut az AMD és a Cyrix processzorgyártó cégek termékeinek is.<br /> <br /> =='''Definíciós modul'''==<br /> Számítógép tágabb értelemben minden olyan berendezés, amely képes bemenő adatok (input) fogadására, ezeken különféle, előre beprogramozott műveletek programvégrehajtására, továbbá az eredményül kapott adatok kijelzésére, kivitelére (output), amelyek vagy közvetlenül értelmezhetőek a felhasználók részére vagy más berendezések vezérlésére használhatóak. Fontos kritérium az, hogy ugyanazon bemenő adatok alapján mindig ugyanazon kimenő adatokat állítsa elő, azaz hogy a gép determinisztikusan működjön, erre utal a „gép” szó. Az alapvető különbség a számítógép és számológép vagy számoláskönnyítő egyszerű eszköz között abban rejlik, hogy a számítógép képes előre elkészített program végrehajtására, míg a másik gép csak egy - lehet, hogy bonyolult műveletet (pl. szorzás) - képes emberi beavatkozás nélkül önállóan végrehajtani.<br /> <br /> Azaz: számítógépnek nevezhetjük a determinisztikus információfeldolgozó gépeket. Eszerint (tágabb értelemben) a mai számítógépek őseinek a különböző számolást elősegítő eszközöket lehet nevezni - ilyen eszköz az ókori eredetű abakusz, amely a keleti régió országaiban ma is jelentős szerepet tölt be). Sőt, e tág értelemben végül is az élőlények is tekinthetőek „számítógépeknek”, amennyiben determinisztikusak - s ha belegondolunk, hogy folynak kísérletek biomechanikus számítógépek építésére, akkor ez az értelmezés sem tűnik olyan furának.<br /> <br /> Szűkebb értelemben a számítógép olyan elektronikus információfeldolgozó gép, amely információk (adatok és programok) tárolására alkalmas memóriával rendelkezik, az adatok feldolgozásához programra van szüksége és saját tevékenységét, működését vezérli, azaz programozott működésű.<br /> <br /> =='''Típusok'''==<br /> <br /> Ha a „számítógép” kifejezést tágabb értelemben tekintjük, akkor beszélhetünk belső, illetve külső vezérlésű információfeldolgozó automatákról. A külső vezérlésű automaták esetében az inputnak része a tevékenységet irányító program. Ez például úgy valósulhat meg, hogy folyamatos emberi beavatkozással irányítjuk a gépet (pl. egy abakuszt, egy elektronikus zongorát stb.), vagy pedig a feldolgozandó adatokkal egyetemben adjuk meg a feldolgozás módját megadó tevékenység leírását (így működtek régen egyes lyukkártyavezérlésű gépek). Így programot minden munkafázisban újra meg újra le kell írni és a gépnek beadni. A belső vezérlésű automaták viszont saját maguk tárolni képesek a tevékenységüket irányító programot, így minden munkafázisban csak az adatok leírására és a megfelelő program kiválasztására van szükség. A belső program lehet „fix”, azaz rezidens: ez nem változtatható az automata fizikai integritásának megváltoztatása nélkül (pl. fix programok a [[PPC]-k BIOS programjai, melyek hardveresen „bele vannak égetve” a PC alaplapjába, vagy a programozható mosógépek programjai), vagy lehet változtatható; a legtöbb mai számítógép mindkét fajta programot tartalmaz. Mindennek a teteje pedig az, amikor a gép már maga is képes lényegesen változtatni a működését vezérlő programon.<br /> <br /> Szűkebb értelemben a számítógépek két fő típusa az analóg és a digitális számítógép. Az analóg számítógépek fizikai jelenségek matematikai leírásával szimulálják a folyamatokat, be- és kimenetük is valamilyen fizikai jellemző (pl. villamos feszültség, hőmérséklet, nyomás). Előnyösen használhatóak többek között biológiai, áramlástani, stb. feladatok megoldására. Pontosságuk és sebességük korlátozott. A digitális számítógépek diszkrét értékekre (számjegyek, digit) bontják, fordítják a feladatot, és ezeken hajtják végre az előírt műveleteket. A számítások alapegysége a bit, aminek neve az angol Binary Digit (bináris, vagyis kettes alapú számrendszerbeli számjegy) kifejezésből származik. Létezik egy átmeneti típus is, az úgynevezett analogikai számítógépek, amelyek egyesítik a két típus előnyeit. Ezeket elsősorban biológiai, áramlástani feladatok modellezésére, megoldására használják.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> *[http://inventors.about.com/library/weekly/aa060298.htm The ENIAC I Computer – J Presper Eckert and John Mauchly, Inventors of the modern computer]<br /> <br /> =='''Ajánlott irodalmak modulja'''==<br /> <br /> *WIKIPÉDIA A szabad lexikon [http://hu.wikipedia.org/wiki/Kezd%C5%91lap]</div>

Brechler https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p&diff=16954 2006-12-17T22:00:57Z

<p>Brechler: /* '''Ajánlott irodalmak modulja''' */</p> <hr /> <div>=='''''Számítógép'''''==<br /> <br /> =='''Történeti modul'''==<br /> <br /> *'''1946:''' megépül John Presper Eckert és John W. Mauchly tervei alapján az első digitális elektronikus gép, az ENIAC 18 000 vákumcsőből, 70 000 ellenállásból, 5 millió forrasztással.<br /> <br /> 30 tonnás, 160 kW-ot fogyaszt, 5 000 összeadást, 357 szorzást, vagy 38 osztást tud végezni másodpercenként, 10 jegyig számol, 20 regisztere van, 1000-szer gyorsabb, mint a Mark I. MTBF: 40 sec. Külső programvezérlése huzalozással működik.<br /> *'''1945'''-ben építették a hasonló EDVAC gépet Neumann János (1903-1957) vezetésével. Ez már központi vezérlő egységet tartalmaz, van benne lehetőség feltételes vezérlésátadásra, memória tárolja a programokat és az adatokat is.<br /> *'''1951:''' Megjelenik az első kereskedelemben kapható számítógép, az UNIVAC I..<br /> *'''1964:'''megjelenik az első általános célú kereskedelmi gép, az IBM 360.<br /> *'''1949'''-ben épített EDSAC és az 1952-ben épített EDVAC már a Neumann-elveket követi.<br /> <br /> *'''1951'''-ben építették meg az első sorozatgyártásra szánt számítógépet, az UNIVAC1-et.<br /> <br /> *'''1960'''-as években indítja útjára az IBM a 360-as sorozatot (1964: 360/40, az első integrált áramköri elemeket tartalmazó ún. harmadik generációs gép).<br /> <br /> *'''1981:'''A ma használt IBM PC kompatibilis számítógépek többsége Intel processzorokkal működik, bár jelentős szerep jut az AMD és a Cyrix processzorgyártó cégek termékeinek is.<br /> <br /> =='''Definíciós modul'''==<br /> Számítógép tágabb értelemben minden olyan berendezés, amely képes bemenő adatok (input) fogadására, ezeken különféle, előre beprogramozott műveletek programvégrehajtására, továbbá az eredményül kapott adatok kijelzésére, kivitelére (output), amelyek vagy közvetlenül értelmezhetőek a felhasználók részére vagy más berendezések vezérlésére használhatóak. Fontos kritérium az, hogy ugyanazon bemenő adatok alapján mindig ugyanazon kimenő adatokat állítsa elő, azaz hogy a gép determinisztikusan működjön, erre utal a „gép” szó. Az alapvető különbség a számítógép és számológép vagy számoláskönnyítő egyszerű eszköz között abban rejlik, hogy a számítógép képes előre elkészített program végrehajtására, míg a másik gép csak egy - lehet, hogy bonyolult műveletet (pl. szorzás) - képes emberi beavatkozás nélkül önállóan végrehajtani.<br /> <br /> Azaz: számítógépnek nevezhetjük a determinisztikus információfeldolgozó gépeket. Eszerint (tágabb értelemben) a mai számítógépek őseinek a különböző számolást elősegítő eszközöket lehet nevezni - ilyen eszköz az ókori eredetű abakusz, amely a keleti régió országaiban ma is jelentős szerepet tölt be). Sőt, e tág értelemben végül is az élőlények is tekinthetőek „számítógépeknek”, amennyiben determinisztikusak - s ha belegondolunk, hogy folynak kísérletek biomechanikus számítógépek építésére, akkor ez az értelmezés sem tűnik olyan furának.<br /> <br /> Szűkebb értelemben a számítógép olyan elektronikus információfeldolgozó gép, amely információk (adatok és programok) tárolására alkalmas memóriával rendelkezik, az adatok feldolgozásához programra van szüksége és saját tevékenységét, működését vezérli, azaz programozott működésű.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> *[http://inventors.about.com/library/weekly/aa060298.htm The ENIAC I Computer – J Presper Eckert and John Mauchly, Inventors of the modern computer]<br /> <br /> =='''Ajánlott irodalmak modulja'''==<br /> <br /> *WIKIPÉDIA A szabad lexikon [http://hu.wikipedia.org/wiki/Kezd%C5%91lap]</div>

Brechler https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p&diff=16953 2006-12-17T22:00:22Z

<p>Brechler: /* '''Definíciós modul''' */</p> <hr /> <div>=='''''Számítógép'''''==<br /> <br /> =='''Történeti modul'''==<br /> <br /> *'''1946:''' megépül John Presper Eckert és John W. Mauchly tervei alapján az első digitális elektronikus gép, az ENIAC 18 000 vákumcsőből, 70 000 ellenállásból, 5 millió forrasztással.<br /> <br /> 30 tonnás, 160 kW-ot fogyaszt, 5 000 összeadást, 357 szorzást, vagy 38 osztást tud végezni másodpercenként, 10 jegyig számol, 20 regisztere van, 1000-szer gyorsabb, mint a Mark I. MTBF: 40 sec. Külső programvezérlése huzalozással működik.<br /> *'''1945'''-ben építették a hasonló EDVAC gépet Neumann János (1903-1957) vezetésével. Ez már központi vezérlő egységet tartalmaz, van benne lehetőség feltételes vezérlésátadásra, memória tárolja a programokat és az adatokat is.<br /> *'''1951:''' Megjelenik az első kereskedelemben kapható számítógép, az UNIVAC I..<br /> *'''1964:'''megjelenik az első általános célú kereskedelmi gép, az IBM 360.<br /> *'''1949'''-ben épített EDSAC és az 1952-ben épített EDVAC már a Neumann-elveket követi.<br /> <br /> *'''1951'''-ben építették meg az első sorozatgyártásra szánt számítógépet, az UNIVAC1-et.<br /> <br /> *'''1960'''-as években indítja útjára az IBM a 360-as sorozatot (1964: 360/40, az első integrált áramköri elemeket tartalmazó ún. harmadik generációs gép).<br /> <br /> *'''1981:'''A ma használt IBM PC kompatibilis számítógépek többsége Intel processzorokkal működik, bár jelentős szerep jut az AMD és a Cyrix processzorgyártó cégek termékeinek is.<br /> <br /> =='''Definíciós modul'''==<br /> Számítógép tágabb értelemben minden olyan berendezés, amely képes bemenő adatok (input) fogadására, ezeken különféle, előre beprogramozott műveletek programvégrehajtására, továbbá az eredményül kapott adatok kijelzésére, kivitelére (output), amelyek vagy közvetlenül értelmezhetőek a felhasználók részére vagy más berendezések vezérlésére használhatóak. Fontos kritérium az, hogy ugyanazon bemenő adatok alapján mindig ugyanazon kimenő adatokat állítsa elő, azaz hogy a gép determinisztikusan működjön, erre utal a „gép” szó. Az alapvető különbség a számítógép és számológép vagy számoláskönnyítő egyszerű eszköz között abban rejlik, hogy a számítógép képes előre elkészített program végrehajtására, míg a másik gép csak egy - lehet, hogy bonyolult műveletet (pl. szorzás) - képes emberi beavatkozás nélkül önállóan végrehajtani.<br /> <br /> Azaz: számítógépnek nevezhetjük a determinisztikus információfeldolgozó gépeket. Eszerint (tágabb értelemben) a mai számítógépek őseinek a különböző számolást elősegítő eszközöket lehet nevezni - ilyen eszköz az ókori eredetű abakusz, amely a keleti régió országaiban ma is jelentős szerepet tölt be). Sőt, e tág értelemben végül is az élőlények is tekinthetőek „számítógépeknek”, amennyiben determinisztikusak - s ha belegondolunk, hogy folynak kísérletek biomechanikus számítógépek építésére, akkor ez az értelmezés sem tűnik olyan furának.<br /> <br /> Szűkebb értelemben a számítógép olyan elektronikus információfeldolgozó gép, amely információk (adatok és programok) tárolására alkalmas memóriával rendelkezik, az adatok feldolgozásához programra van szüksége és saját tevékenységét, működését vezérli, azaz programozott működésű.<br /> <br /> =='''Ajánlott irodalmak modulja'''==<br /> <br /> *WIKIPÉDIA A szabad lexikon [http://hu.wikipedia.org/wiki/Kezd%C5%91lap]</div>

Brechler https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p&diff=16952 2006-12-17T21:55:13Z

<p>Brechler: /* '''Definíciós modul''' */</p> <hr /> <div>=='''''Számítógép'''''==<br /> <br /> =='''Definíciós modul'''==<br /> Számítógép tágabb értelemben minden olyan berendezés, amely képes bemenő adatok (input) fogadására, ezeken különféle, előre beprogramozott műveletek programvégrehajtására, továbbá az eredményül kapott adatok kijelzésére, kivitelére (output), amelyek vagy közvetlenül értelmezhetőek a felhasználók részére vagy más berendezések vezérlésére használhatóak. Fontos kritérium az, hogy ugyanazon bemenő adatok alapján mindig ugyanazon kimenő adatokat állítsa elő, azaz hogy a gép determinisztikusan működjön, erre utal a „gép” szó. Az alapvető különbség a számítógép és számológép vagy számoláskönnyítő egyszerű eszköz között abban rejlik, hogy a számítógép képes előre elkészített program végrehajtására, míg a másik gép csak egy - lehet, hogy bonyolult műveletet (pl. szorzás) - képes emberi beavatkozás nélkül önállóan végrehajtani.<br /> <br /> Azaz: számítógépnek nevezhetjük a determinisztikus információfeldolgozó gépeket. Eszerint (tágabb értelemben) a mai számítógépek őseinek a különböző számolást elősegítő eszközöket lehet nevezni - ilyen eszköz az ókori eredetű abakusz, amely a keleti régió országaiban ma is jelentős szerepet tölt be). Sőt, e tág értelemben végül is az élőlények is tekinthetőek „számítógépeknek”, amennyiben determinisztikusak - s ha belegondolunk, hogy folynak kísérletek biomechanikus számítógépek építésére, akkor ez az értelmezés sem tűnik olyan furának.<br /> <br /> Szűkebb értelemben a számítógép olyan elektronikus információfeldolgozó gép, amely információk (adatok és programok) tárolására alkalmas memóriával rendelkezik, az adatok feldolgozásához programra van szüksége és saját tevékenységét, működését vezérli, azaz programozott működésű.<br /> <br /> =='''Ajánlott irodalmak modulja'''==<br /> <br /> *WIKIPÉDIA A szabad lexikon [http://hu.wikipedia.org/wiki/Kezd%C5%91lap]</div>

Brechler https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p&diff=16951 2006-12-17T21:54:17Z

<p>Brechler: /* '''''Számítógépes billentyűzet''''' */</p> <hr /> <div>=='''''Számítógép'''''==<br /> <br /> =='''Definíciós modul'''==<br /> A számítógépes billentyűzet vagy egyszerűen billentyűzet (angolul computer keyboard) az írógép mintájára kialakított számítógépes beviteli eszköz. A billentyűzet az írott szöveg bevitelére szolgál, valamint befolyásolható vele a számítógép működése. Fizikailag a billentyűzet a főleg négyszög alakú billentyűk, másnéven gombok elrendezéséből áll. A gombokra különböző karakterek és feliratok vannak gravírozva vagy nyomtatva; a legtöbb gomb esetében a gomb minden lenyomása megfelel az adott szimbólum leírásának. Egyes szimbólumok leírásához azonban egyszerre több gomb lenyomására is szükség lehet, míg bizonyos gombok lenyomása csak a számítógép vagy a billentyűzet működésére van befolyással, és nem ír le semmilyen jelet vagy karaktert. A billentyűzet gyakori kiegészítője a modern számítógépeken az egér.<br /> A szimbólumok elrendezése a billentyűzet gombjain igen változó. A különböző billentyűzetkiosztások azért alakultak ki, mert más embereknek más szimbólumokra volt szüksége, többnyire a különböző nyelvek különböző betűi miatt. De léteznek speciális billentyűzetek matematikai, gazdasági és programozási célokra is.<br /> A szabványos billentyűzet fizikailag viszonylag széles, mivel a gombok elég nagyok kell maradjanak ahhoz, hogy könnyedén le lehessen nyomni őket. Vannak olyan típusú billentyűzetek, amelyek hordozható gépekhez készültek, ahol a hagyományos méret túl nagy lenne. A méretet egyes esetekben úgy csökkentik, hogy kevesebb gomb van a billentyűzeten, és egyszerre több gombot kell használni rajta egy karakter beírásához. Ilyen például a GKOS billentyűzet a vezeték nélküli kisméretű eszközökre.<br /> A gombok száma a szabványos 101 gombostól a 104 gomboson keresztül egészen a nagyméretű, programozható, 130 gombos kiszerelésekig változhat. Vannak tömörebb változatok, akár kevesebb, mint 90 gombbal, ezek többnyire laptopokban vagy olyan gépeken vannak használva, ahol kevés a rendelkezésre álló hely.<br /> A számítógépes billentyűzeteken sok speciális billentyű is szerepel, különféle céllal és funkcióval. Ezeknek egy része még az írógép kialakításából származik, ide tartozik a Shift (a nagybetűk és a számok fölött található jelek eléréséhez), a Caps Lock kapcsoló (kis- és nagybetűk közötti váltáshoz), a Tab (bekezdéshez), az Enter (soremeléshez), valamint a Backspace (visszatörléshez).<br /> A billentyűzeten általában kurzormozgató billentyűk (nyilak) is vannak, melyeknek a legtöbb számítógépes játékban is alapvető szerepük van. Külön csoportot alkotnak a szövegszerkesztésben használható billentyűk, mint az Insert, Delete és társaik; valamint a gyors számoláshoz használható numerikus billentyűzet számokkal és műveleti jelekkel.<br /> A billentyűzet felső részében találhatóak a funkció billentyűk, általában F1 - F12 jelöléssel. Ezeket különféle alkalmazásokban más billentyűkkel kombinálva változatos parancsok kiadására lehet használni. Ilyen például az elterjedt Alt-F4 egy ablak bezárásához, vagy az F1 a segítségkéréshez.<br /> A Ctrl billentyű<br /> A Ctrl billentyű, hasonlóan a Shift-hez, módosító szerepet játszik, és speciális parancsok kiadására használják. Önmagában nem használható. A Ctrl billentyűt a számítástechnika kezdetén a nem nyomtatható karakterek (vagy kontrol karakterek) beviteléhez használták, az ASCII táblázat első elemeinek elérésére, így lehetőség volt a képernyő törlésére, nyomtatására, vagy akár hangadásra.<br /> A Ctrl billentyű használatát több módon is jelölik (jelen esetben a C-vel együtt használva): ^C, C-c, Ctrl-C, CTRL-C.<br /> Az Apple Macintosh rendszereken a Ctrl helyett a Command vagy ⌘ gombot használják, hasonló funkcióval. Bár itt is létezik egy Control gomb, de ennek használata inkább az egygombos egér „jobb gombos” kattintásának felel meg.<br /> Az Alt és AltGr billentyűk<br /> Az Alt billentyű betűkkel vagy funkció billentyűkkel kombinálva különféle parancsok kiadására használható. A legtöbb módosító billentyűből két darab van a billentyűzeten, és ezek teljesen egyenértékűek – a két Alt billentyű viszont bizonyos esetekben eltérően viselkedik. Egyes kiosztásokon a jobb oldali gomb neve AltGr, és speciális karakterek beírására használható (ilyen a magyar kiosztáson az AltGr-U az € jel elérésére). Mivel az AltGr használata elsősorban csak nem angol nyelvű területeken terjedt el, így a használata sokáig nem volt egységes. Ezért a Windows operációs rendszer alatt az AltGr többnyire egyenértékű a Ctrl-Alt használatával (kivéve a Ctrl-Alt-Del speciális parancsot).<br /> A billentyűzet használata<br /> Hagyományosan a billentyűzetet szövegek beírására használjuk szövegszerkesztőkben és más beviteli mezőkben.<br /> Parancsok<br /> A billentyűzetet különböző parancsok gyors kiadására is használhatjuk. Az egyik leghíresebb ilyen parancs a Ctrl-Alt-Del, amelyet a számítógép vagy egyes programok lefagyásakor lehet használni. Egy másik ismert parancspár a Ctrl+C és Ctrl+V a vágólap tartalmának kezelésére. Ezek mellett rengeteg más parancs létezik a különféle alkalmazásokhoz.<br /> Játékok<br /> A billentyűzet egyike az elsődleges vezérlőknek a számítógépes játékokban, sokféle parancs adható ki a különböző billentyűk és ezek kombinációinak lenyomásával. Például a nyilakkal vagy a hasonló elrendezésű wasd gombokkal mozgást lehet irányítani. A billentyűzetet általában a felhasználó ízlésének megfelelően át lehet konfigurálni. A megfelelő betűk vonatkozhatnak egy parancs kezdőbetűjére is, például az e az evés (angolul eat) parancsnak felel meg a Nethack játékban.<br /> A billentyűzet, a többi beviteli eszközhöz hasonlóan, az adatok átviteléhez hozzá kell legyen kapcsolva a számítógéphez. A kapcsolat többnyire egy vékony kábelen keresztül történik, mely PS/2 vagy USB interfészen kapcsolódik a számítógéphez. Vannak vezeték nélküli billentyűzetek is, melyek az adatokat egy vevőkészülékhez infravörös, rádió- vagy Bluetooth kapcsolaton keresztül küldik át.<br /> A magyar kiosztásról<br /> A magyar billentyűzetkiosztás szerepelteti az összes magyar ékezetes magánhangzót, és az angolhoz képest felcseréli a Z és az Y betűket (a hagyományos magyar irógépekhez igazodva). Ennek ironikus megfogalmazása: „magzar billentzuyet ruley” (amely a Z és Y felcserélésével, az ékezet lehagyásával és a szleng rulez szó felhasználásával született) elterjedt a magyar kiosztást nem kedvelő informatikusok körében.<br /> <br /> <br /> =='''Ajánlott irodalmak modulja'''==<br /> <br /> *WIKIPÉDIA A szabad lexikon [http://hu.wikipedia.org/wiki/Kezd%C5%91lap]</div>

Brechler https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p&diff=16950 2006-12-13T14:26:25Z

<p>Brechler: </p> <hr /> <div>=='''''Számítógépes billentyűzet'''''==<br /> <br /> =='''Definíciós modul'''==<br /> A számítógépes billentyűzet vagy egyszerűen billentyűzet (angolul computer keyboard) az írógép mintájára kialakított számítógépes beviteli eszköz. A billentyűzet az írott szöveg bevitelére szolgál, valamint befolyásolható vele a számítógép működése. Fizikailag a billentyűzet a főleg négyszög alakú billentyűk, másnéven gombok elrendezéséből áll. A gombokra különböző karakterek és feliratok vannak gravírozva vagy nyomtatva; a legtöbb gomb esetében a gomb minden lenyomása megfelel az adott szimbólum leírásának. Egyes szimbólumok leírásához azonban egyszerre több gomb lenyomására is szükség lehet, míg bizonyos gombok lenyomása csak a számítógép vagy a billentyűzet működésére van befolyással, és nem ír le semmilyen jelet vagy karaktert. A billentyűzet gyakori kiegészítője a modern számítógépeken az egér.<br /> A szimbólumok elrendezése a billentyűzet gombjain igen változó. A különböző billentyűzetkiosztások azért alakultak ki, mert más embereknek más szimbólumokra volt szüksége, többnyire a különböző nyelvek különböző betűi miatt. De léteznek speciális billentyűzetek matematikai, gazdasági és programozási célokra is.<br /> A szabványos billentyűzet fizikailag viszonylag széles, mivel a gombok elég nagyok kell maradjanak ahhoz, hogy könnyedén le lehessen nyomni őket. Vannak olyan típusú billentyűzetek, amelyek hordozható gépekhez készültek, ahol a hagyományos méret túl nagy lenne. A méretet egyes esetekben úgy csökkentik, hogy kevesebb gomb van a billentyűzeten, és egyszerre több gombot kell használni rajta egy karakter beírásához. Ilyen például a GKOS billentyűzet a vezeték nélküli kisméretű eszközökre.<br /> A gombok száma a szabványos 101 gombostól a 104 gomboson keresztül egészen a nagyméretű, programozható, 130 gombos kiszerelésekig változhat. Vannak tömörebb változatok, akár kevesebb, mint 90 gombbal, ezek többnyire laptopokban vagy olyan gépeken vannak használva, ahol kevés a rendelkezésre álló hely.<br /> A számítógépes billentyűzeteken sok speciális billentyű is szerepel, különféle céllal és funkcióval. Ezeknek egy része még az írógép kialakításából származik, ide tartozik a Shift (a nagybetűk és a számok fölött található jelek eléréséhez), a Caps Lock kapcsoló (kis- és nagybetűk közötti váltáshoz), a Tab (bekezdéshez), az Enter (soremeléshez), valamint a Backspace (visszatörléshez).<br /> A billentyűzeten általában kurzormozgató billentyűk (nyilak) is vannak, melyeknek a legtöbb számítógépes játékban is alapvető szerepük van. Külön csoportot alkotnak a szövegszerkesztésben használható billentyűk, mint az Insert, Delete és társaik; valamint a gyors számoláshoz használható numerikus billentyűzet számokkal és műveleti jelekkel.<br /> A billentyűzet felső részében találhatóak a funkció billentyűk, általában F1 - F12 jelöléssel. Ezeket különféle alkalmazásokban más billentyűkkel kombinálva változatos parancsok kiadására lehet használni. Ilyen például az elterjedt Alt-F4 egy ablak bezárásához, vagy az F1 a segítségkéréshez.<br /> A Ctrl billentyű<br /> A Ctrl billentyű, hasonlóan a Shift-hez, módosító szerepet játszik, és speciális parancsok kiadására használják. Önmagában nem használható. A Ctrl billentyűt a számítástechnika kezdetén a nem nyomtatható karakterek (vagy kontrol karakterek) beviteléhez használták, az ASCII táblázat első elemeinek elérésére, így lehetőség volt a képernyő törlésére, nyomtatására, vagy akár hangadásra.<br /> A Ctrl billentyű használatát több módon is jelölik (jelen esetben a C-vel együtt használva): ^C, C-c, Ctrl-C, CTRL-C.<br /> Az Apple Macintosh rendszereken a Ctrl helyett a Command vagy ⌘ gombot használják, hasonló funkcióval. Bár itt is létezik egy Control gomb, de ennek használata inkább az egygombos egér „jobb gombos” kattintásának felel meg.<br /> Az Alt és AltGr billentyűk<br /> Az Alt billentyű betűkkel vagy funkció billentyűkkel kombinálva különféle parancsok kiadására használható. A legtöbb módosító billentyűből két darab van a billentyűzeten, és ezek teljesen egyenértékűek – a két Alt billentyű viszont bizonyos esetekben eltérően viselkedik. Egyes kiosztásokon a jobb oldali gomb neve AltGr, és speciális karakterek beírására használható (ilyen a magyar kiosztáson az AltGr-U az € jel elérésére). Mivel az AltGr használata elsősorban csak nem angol nyelvű területeken terjedt el, így a használata sokáig nem volt egységes. Ezért a Windows operációs rendszer alatt az AltGr többnyire egyenértékű a Ctrl-Alt használatával (kivéve a Ctrl-Alt-Del speciális parancsot).<br /> A billentyűzet használata<br /> Hagyományosan a billentyűzetet szövegek beírására használjuk szövegszerkesztőkben és más beviteli mezőkben.<br /> Parancsok<br /> A billentyűzetet különböző parancsok gyors kiadására is használhatjuk. Az egyik leghíresebb ilyen parancs a Ctrl-Alt-Del, amelyet a számítógép vagy egyes programok lefagyásakor lehet használni. Egy másik ismert parancspár a Ctrl+C és Ctrl+V a vágólap tartalmának kezelésére. Ezek mellett rengeteg más parancs létezik a különféle alkalmazásokhoz.<br /> Játékok<br /> A billentyűzet egyike az elsődleges vezérlőknek a számítógépes játékokban, sokféle parancs adható ki a különböző billentyűk és ezek kombinációinak lenyomásával. Például a nyilakkal vagy a hasonló elrendezésű wasd gombokkal mozgást lehet irányítani. A billentyűzetet általában a felhasználó ízlésének megfelelően át lehet konfigurálni. A megfelelő betűk vonatkozhatnak egy parancs kezdőbetűjére is, például az e az evés (angolul eat) parancsnak felel meg a Nethack játékban.<br /> A billentyűzet, a többi beviteli eszközhöz hasonlóan, az adatok átviteléhez hozzá kell legyen kapcsolva a számítógéphez. A kapcsolat többnyire egy vékony kábelen keresztül történik, mely PS/2 vagy USB interfészen kapcsolódik a számítógéphez. Vannak vezeték nélküli billentyűzetek is, melyek az adatokat egy vevőkészülékhez infravörös, rádió- vagy Bluetooth kapcsolaton keresztül küldik át.<br /> A magyar kiosztásról<br /> A magyar billentyűzetkiosztás szerepelteti az összes magyar ékezetes magánhangzót, és az angolhoz képest felcseréli a Z és az Y betűket (a hagyományos magyar irógépekhez igazodva). Ennek ironikus megfogalmazása: „magzar billentzuyet ruley” (amely a Z és Y felcserélésével, az ékezet lehagyásával és a szleng rulez szó felhasználásával született) elterjedt a magyar kiosztást nem kedvelő informatikusok körében.<br /> <br /> <br /> =='''Ajánlott irodalmak modulja'''==<br /> <br /> *WIKIPÉDIA A szabad lexikon [http://hu.wikipedia.org/wiki/Kezd%C5%91lap]</div>

Brechler https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p&diff=16949 2006-12-13T14:23:08Z

<p>Brechler: </p> <hr /> <div>=='''''Számítógépes billentyűzet'''''==<br /> <br /> =='''Mi is az a billentyűzet?'''==<br /> A számítógépes billentyűzet vagy egyszerűen billentyűzet (angolul computer keyboard) az írógép mintájára kialakított számítógépes beviteli eszköz. A billentyűzet az írott szöveg bevitelére szolgál, valamint befolyásolható vele a számítógép működése. Fizikailag a billentyűzet a főleg négyszög alakú billentyűk, másnéven gombok elrendezéséből áll. A gombokra különböző karakterek és feliratok vannak gravírozva vagy nyomtatva; a legtöbb gomb esetében a gomb minden lenyomása megfelel az adott szimbólum leírásának. Egyes szimbólumok leírásához azonban egyszerre több gomb lenyomására is szükség lehet, míg bizonyos gombok lenyomása csak a számítógép vagy a billentyűzet működésére van befolyással, és nem ír le semmilyen jelet vagy karaktert. A billentyűzet gyakori kiegészítője a modern számítógépeken az egér.<br /> A szimbólumok elrendezése a billentyűzet gombjain igen változó. A különböző billentyűzetkiosztások azért alakultak ki, mert más embereknek más szimbólumokra volt szüksége, többnyire a különböző nyelvek különböző betűi miatt. De léteznek speciális billentyűzetek matematikai, gazdasági és programozási célokra is.<br /> A szabványos billentyűzet fizikailag viszonylag széles, mivel a gombok elég nagyok kell maradjanak ahhoz, hogy könnyedén le lehessen nyomni őket. Vannak olyan típusú billentyűzetek, amelyek hordozható gépekhez készültek, ahol a hagyományos méret túl nagy lenne. A méretet egyes esetekben úgy csökkentik, hogy kevesebb gomb van a billentyűzeten, és egyszerre több gombot kell használni rajta egy karakter beírásához. Ilyen például a GKOS billentyűzet a vezeték nélküli kisméretű eszközökre.<br /> A gombok száma a szabványos 101 gombostól a 104 gomboson keresztül egészen a nagyméretű, programozható, 130 gombos kiszerelésekig változhat. Vannak tömörebb változatok, akár kevesebb, mint 90 gombbal, ezek többnyire laptopokban vagy olyan gépeken vannak használva, ahol kevés a rendelkezésre álló hely.<br /> <br /> =='''Speciális billentyűk'''==<br /> A számítógépes billentyűzeteken sok speciális billentyű is szerepel, különféle céllal és funkcióval. Ezeknek egy része még az írógép kialakításából származik, ide tartozik a Shift (a nagybetűk és a számok fölött található jelek eléréséhez), a Caps Lock kapcsoló (kis- és nagybetűk közötti váltáshoz), a Tab (bekezdéshez), az Enter (soremeléshez), valamint a Backspace (visszatörléshez).<br /> A billentyűzeten általában kurzormozgató billentyűk (nyilak) is vannak, melyeknek a legtöbb számítógépes játékban is alapvető szerepük van. Külön csoportot alkotnak a szövegszerkesztésben használható billentyűk, mint az Insert, Delete és társaik; valamint a gyors számoláshoz használható numerikus billentyűzet számokkal és műveleti jelekkel.<br /> A billentyűzet felső részében találhatóak a funkció billentyűk, általában F1 - F12 jelöléssel. Ezeket különféle alkalmazásokban más billentyűkkel kombinálva változatos parancsok kiadására lehet használni. Ilyen például az elterjedt Alt-F4 egy ablak bezárásához, vagy az F1 a segítségkéréshez.<br /> A Ctrl billentyű<br /> A Ctrl billentyű, hasonlóan a Shift-hez, módosító szerepet játszik, és speciális parancsok kiadására használják. Önmagában nem használható. A Ctrl billentyűt a számítástechnika kezdetén a nem nyomtatható karakterek (vagy kontrol karakterek) beviteléhez használták, az ASCII táblázat első elemeinek elérésére, így lehetőség volt a képernyő törlésére, nyomtatására, vagy akár hangadásra.<br /> A Ctrl billentyű használatát több módon is jelölik (jelen esetben a C-vel együtt használva): ^C, C-c, Ctrl-C, CTRL-C.<br /> Az Apple Macintosh rendszereken a Ctrl helyett a Command vagy ⌘ gombot használják, hasonló funkcióval. Bár itt is létezik egy Control gomb, de ennek használata inkább az egygombos egér „jobb gombos” kattintásának felel meg.<br /> Az Alt és AltGr billentyűk<br /> Az Alt billentyű betűkkel vagy funkció billentyűkkel kombinálva különféle parancsok kiadására használható. A legtöbb módosító billentyűből két darab van a billentyűzeten, és ezek teljesen egyenértékűek – a két Alt billentyű viszont bizonyos esetekben eltérően viselkedik. Egyes kiosztásokon a jobb oldali gomb neve AltGr, és speciális karakterek beírására használható (ilyen a magyar kiosztáson az AltGr-U az € jel elérésére). Mivel az AltGr használata elsősorban csak nem angol nyelvű területeken terjedt el, így a használata sokáig nem volt egységes. Ezért a Windows operációs rendszer alatt az AltGr többnyire egyenértékű a Ctrl-Alt használatával (kivéve a Ctrl-Alt-Del speciális parancsot).<br /> A billentyűzet használata<br /> Hagyományosan a billentyűzetet szövegek beírására használjuk szövegszerkesztőkben és más beviteli mezőkben.<br /> Parancsok<br /> A billentyűzetet különböző parancsok gyors kiadására is használhatjuk. Az egyik leghíresebb ilyen parancs a Ctrl-Alt-Del, amelyet a számítógép vagy egyes programok lefagyásakor lehet használni. Egy másik ismert parancspár a Ctrl+C és Ctrl+V a vágólap tartalmának kezelésére. Ezek mellett rengeteg más parancs létezik a különféle alkalmazásokhoz.<br /> Játékok<br /> A billentyűzet egyike az elsődleges vezérlőknek a számítógépes játékokban, sokféle parancs adható ki a különböző billentyűk és ezek kombinációinak lenyomásával. Például a nyilakkal vagy a hasonló elrendezésű wasd gombokkal mozgást lehet irányítani. A billentyűzetet általában a felhasználó ízlésének megfelelően át lehet konfigurálni. A megfelelő betűk vonatkozhatnak egy parancs kezdőbetűjére is, például az e az evés (angolul eat) parancsnak felel meg a Nethack játékban.<br /> <br /> =='''Kapcsolódás'''==<br /> A billentyűzet, a többi beviteli eszközhöz hasonlóan, az adatok átviteléhez hozzá kell legyen kapcsolva a számítógéphez. A kapcsolat többnyire egy vékony kábelen keresztül történik, mely PS/2 vagy USB interfészen kapcsolódik a számítógéphez. Vannak vezeték nélküli billentyűzetek is, melyek az adatokat egy vevőkészülékhez infravörös, rádió- vagy Bluetooth kapcsolaton keresztül küldik át.<br /> A magyar kiosztásról<br /> A magyar billentyűzetkiosztás szerepelteti az összes magyar ékezetes magánhangzót, és az angolhoz képest felcseréli a Z és az Y betűket (a hagyományos magyar irógépekhez igazodva). Ennek ironikus megfogalmazása: „magzar billentzuyet ruley” (amely a Z és Y felcserélésével, az ékezet lehagyásával és a szleng rulez szó felhasználásával született) elterjedt a magyar kiosztást nem kedvelő informatikusok körében.<br /> <br /> <br /> =='''Ajánlott irodalmak modulja'''==<br /> <br /> *WIKIPÉDIA A szabad lexikon [http://hu.wikipedia.org/wiki/Kezd%C5%91lap]</div>

Brechler