https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Czeba+P%C3%A9ter 2026-05-10T13:48:53Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Czeba_P%C3%A9ter&diff=14875 2005-12-11T22:34:06Z

<p>Czeba Péter: </p> <hr /> <div>*'''Válaszott témaköröm:'''<br /> **[[Objektum-orientált fejlesztés]]</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Czeba_P%C3%A9ter&diff=14874 2005-12-11T21:14:04Z

<p>Czeba Péter: </p> <hr /> <div>*'''Válaszott témaköröm:'''<br /> **[[objektum-orientált fejlesztés]]</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Czeba_P%C3%A9ter&diff=14873 2005-12-11T21:13:16Z

<p>Czeba Péter: </p> <hr /> <div>Választott témaköröm: [[objektum-orientált fejlesztés]]</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10300 2005-12-11T20:48:48Z

<p>Czeba Péter: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Object-oriented programming<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> *'''1964:'''A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> *'''1970:''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> *'''1972:'''A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> *'''1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> *'''1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> *'''1990-es évek:'''Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> ** Objektum-orientált fejlesztési programok - editorok (keretrendszer) <br /> ** Objektum-orientáltság, grafikus fejlesztői eszközök (jelző)<br /> ** Szövegszerkesztő program (alkalmazási példa) <br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> ** Szubrutin<br /> ** [[Objektum]]<br /> ** Compiler <br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információ]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * 1998-ban a Microsoft elhatározta, hogy nem használja tovább a Sun Java technológiáját, és később már létező Microsoft J++ (Java++) terméket a .NET projekt alapjaként használták.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált programozási nyelv a 90-es évek vezető programozási módszere? (igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21481]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21477]<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21479]<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++ [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21480]</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10299 2005-12-11T20:48:15Z

<p>Czeba Péter: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Object-oriented programming<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> *'''1964:'''A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> *'''1970:''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> *'''1972:'''A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> *'''1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> *'''1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> *'''1990-es évek:'''Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * Objektum-orientált fejlesztési programok - editorok (keretrendszer) <br /> * Objektum-orientáltság, grafikus fejlesztői eszközök (jelző)<br /> * Szövegszerkesztő program (alkalmazási példa) <br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * Szubrutin<br /> * [[Objektum]]<br /> * Compiler <br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> * [[Információ]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * 1998-ban a Microsoft elhatározta, hogy nem használja tovább a Sun Java technológiáját, és később már létező Microsoft J++ (Java++) terméket a .NET projekt alapjaként használták.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált programozási nyelv a 90-es évek vezető programozási módszere? (igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21481]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21477]<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21479]<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++ [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21480]</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10298 2005-12-11T20:46:51Z

<p>Czeba Péter: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Object-oriented programming<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> *'''1964:'''A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> *'''1970:''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> *'''1972:'''A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> *'''1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> *'''1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> *'''1990-es évek:'''Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ''' * &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * Objektum-orientált fejlesztési programok - editorok (keretrendszer) <br /> * Objektum-orientáltság, grafikus fejlesztői eszközök (jelző)<br /> * Szövegszerkesztő program (alkalmazási példa) <br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * Szubrutin<br /> * [[Objektum]]<br /> * Compiler <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> * [[Információ]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * 1998-ban a Microsoft elhatározta, hogy nem használja tovább a Sun Java technológiáját, és később már létező Microsoft J++ (Java++) terméket a .NET projekt alapjaként használták.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált programozási nyelv a 90-es évek vezető programozási módszere? (igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21481]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21477]<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21479]<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++ [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21480]</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10297 2005-12-11T20:45:21Z

<p>Czeba Péter: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Object-oriented programming<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''* 1964:'''A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> '''* 1970:''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> '''* 1972:'''A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> '''* 1990-es évek:'''Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ''' * &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * Objektum-orientált fejlesztési programok - editorok (keretrendszer) <br /> * Objektum-orientáltság, grafikus fejlesztői eszközök (jelző)<br /> * Szövegszerkesztő program (alkalmazási példa) <br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * Szubrutin<br /> * [[Objektum]]<br /> * Compiler <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> * [[Információ]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * 1998-ban a Microsoft elhatározta, hogy nem használja tovább a Sun Java technológiáját, és később már létező Microsoft J++ (Java++) terméket a .NET projekt alapjaként használták.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált programozási nyelv a 90-es évek vezető programozási módszere? (igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21481]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21477]<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21479]<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++ [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21480]</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10296 2005-12-11T20:41:05Z

<p>Czeba Péter: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Object-oriented programming<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''1964:'''A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> '''1970:''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> '''1972:'''A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> '''1990-es évek:'''Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ''' * &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * Objektum-orientált fejlesztési programok - editorok (keretrendszer) <br /> * Objektum-orientáltság, grafikus fejlesztői eszközök (jelző)<br /> * Szövegszerkesztő program (alkalmazási példa) <br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * Szubrutin<br /> * [[Objektum]]<br /> * Compiler <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> * [[Információ]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * 1998-ban a Microsoft elhatározta, hogy nem használja tovább a Sun Java technológiáját, és később már létező Microsoft J++ (Java++) terméket a .NET projekt alapjaként használták.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált programozási nyelv a 90-es évek vezető programozási módszere? (igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21481]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21477]<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21479]<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++ [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21480]</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10295 2005-12-11T20:39:44Z

<p>Czeba Péter: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''1964:'''A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> '''1970:''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> '''1972:'''A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> '''1990-es évek:'''Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ''' * &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * Objektum-orientált fejlesztési programok - editorok (keretrendszer) <br /> * Objektum-orientáltság, grafikus fejlesztői eszközök (jelző)<br /> * Szövegszerkesztő program (alkalmazási példa) <br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * Szubrutin<br /> * [[Objektum]]<br /> * Compiler <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> * [[Információ]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * 1998-ban a Microsoft elhatározta, hogy nem használja tovább a Sun Java technológiáját, és később már létező Microsoft J++ (Java++) terméket a .NET projekt alapjaként használták.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált programozási nyelv a 90-es évek vezető programozási módszere? (igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21481]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21477]<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21479]<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++ [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21480]</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_al%C3%A1%C3%ADr%C3%A1s&diff=1874 2005-12-11T20:39:11Z

<p>Czeba Péter: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' E sign<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1997:''' &quot;Bonnban az Európai Szabadkereskedelmi Társaság és az EU miniszteri értekezlete kinyilvánította, hogy a &quot;Global Information Society&quot; kialakulásához az információ biztonsága létfontosságú. Már ott elhangzott, hogy az elektronikus kereskedelemhez hatékony technológiákra lesz szükség, hiszen az információs társadalomban egymást nem ismerõ partnereknek kell megbízható elektronikus kapcsolatot teremteniük.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21484]<br /> * '''1999:''' &quot;Az EU elfogadta a tagállamok részére az elektronikus aláírással kapcsolatos egységes irányelvet.&quot; <br /> * '''2000:''' &quot;Clinton elnök aláírta az elektronikus aláírás (e-aláírás) internetes kereskedelemben való használatára vonatkozó törvény beiktatását. Az aláírás a Philadelphiai Kongresszusi Teremben történt, néhány méterre onnan, ahol a Függetlenségi Nyilatkozat és az Alkotmány született. Mind a Képviselõház, mind a Szenátus még tavaly jóváhagyta az elektronikus aláírásra vonatkozó törvényjavaslatot, de hónapokig tartó tárgyalások folytak a Kongresszus és az adminisztráció között a megfelelõ kompromisszum kidolgozása érdekében, amely megvédi a felhasználókat a visszaélésektõl, s mégsem terheli az üzleti életet túlságosan az új szabályozókkal.&quot;<br /> * '''2001:''' &quot;Magyarországon érvénybe léptetik a ''digitális aláírás'' használatát szabályozó törvényt.&quot;<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[elektronikus kereskedelem]]<br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:''' <br /> ** algoritmus<br /> ** kulcs<br /> <br /> * '''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[internet]]<br /> ** [[informatika]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * '''1999:''' Ettől az évtől, a kézi aláírás számítógépes tárolásának legegyszerûbb módjával sokszor találkozunk a bankokban, ahol aláírásunkat egy scannerrel beviszik a számítógépbe. Az így tárolt kézi aláírásunk a késõbbiekben emberi vizsgálattal összevethetõ egy aktuális, személyes aláírással. Ebben az esetben a gépi tároláson kívül minden pontosan ugyanúgy történik, mint hagyományosan papíron. Tehát ez nem ugyanaz mint az elektronikus aláírás. Ugyanis ott, speciális érzékelõ felület, illetve elektronikus toll segítségével, elektromos jelekké képezik le aláírásunk különbözõ jellemzõit és magát az írásképet. A kézi aláírás elektronikus érzékelését egy digitalizáló eljárás követi, amelynek eredményeképpen kerül tárolásra a számítógépben az aláírás. Az eredetiség megállapítását is egy automatikus program végzi.<br /> * '''2000:''' A digitális aláírás olyan kódolási eljárás, amely alkalmas az elektronikus dokumentum elõállítójának és egyúttal a dokumentum tartalmának azonosítására, míg az elektronikus aláírás nem más, mint a hagyományos személyazonosítás (kézi aláírás) modern, elektronizált változata. A sajtó és más médiák is e két kifejezést sokszor egymás szinonimájaként használják, hibásan.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Elektronikus úton rögzített, digitálisan tárolt és ellenõrzött kézi aláírás. Ez a személyazonosítás egyik korszerû, statisztikus algoritmusok alapján mûködő eszköze. Például egy tranzakció lebonyolításakor (amely ma már akár az interneten keresztül is történhet), a személyazonosság megállapítása végett egy ellenõrzõ aláírást kérnek az ügyféltõl. A számítógépben mûködõ felismerõ program eldönti az aláírásról, hogy ugyanazon személytõl származik-e, mint a minta. Amennyiben nem egyezik a tárolt mintákkal, úgy a kívánt tranzakciót a gép nem engedélyezi.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *Igaz-e, hogy az elektronikus aláírást, Magyarországon a bírósági eljárásokban ugyanolyan bizonyítékként kell elfogadni, mint az analóg technikával tollal, papírra írt szignót? (Igaz, mivel a 2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról hatályba lépése után, jogi érvényessége nem tagadható meg és bírósági eljárásokban bizonyítékként kell elfogadni. Ha a minősített elektronikus aláírás hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott minősített tanúsítványokon alapul.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Dénes Tamás: e-aláírás vagy d-aláírás -Különbségek és hasonlóságok- [http://www.titoktan.hu/_raktar/_e_vilagi_gondolatok/E-DALAIR.htm], <br /> *Magyar Tudományos Akadémia Online folyóirata: Buttyán Levente, Györfi László, Vajda István: Adatbiztonság: titkosítás, hitelesítés, digitális aláírás [http://www.matud.iif.hu/05maj/06.html], <br /> *Fekete Gizella: Titok, biztonság, adatvédelem [http://www.ank.sulinet.hu/tantargy/szamtech/alapismeretek/jog/cikk.html],<br /> *Almási János: Digitális aláírás vs. elektronikus aláírás[http://technet.netacademia.net/vezer/2003/vezer11.asp],</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10294 2005-12-11T20:37:58Z

<p>Czeba Péter: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''1964:'''A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> '''1970:''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> '''1972:'''A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> '''1990-es évek:'''Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ''' * &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * Objektum-orientált fejlesztési programok - editorok (keretrendszer) <br /> * Objektum-orientáltság, grafikus fejlesztői eszközök (jelző)<br /> * Szövegszerkesztő program (alkalmazási példa) <br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * Szubrutin<br /> * [[Objektum]]<br /> * Compiler <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> * [[Információ]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * 1998-ban a Microsoft elhatározta, hogy nem használja tovább a Sun Java technológiáját, és később már létező Microsoft J++ (Java++) terméket a .NET projekt alapjaként használták.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált programozási nyelv a 90-es évek vezető programozási módszere? (igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21481]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21477]<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21479]<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++ [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21480]</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10293 2005-12-11T20:37:00Z

<p>Czeba Péter: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''1990-es évek:'''Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> <br /> '''1964:'''A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> '''1970:''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> '''1972:'''A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ''' * &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * Objektum-orientált fejlesztési programok - editorok (keretrendszer) <br /> * Objektum-orientáltság, grafikus fejlesztői eszközök (jelző)<br /> * Szövegszerkesztő program (alkalmazási példa) <br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * Szubrutin<br /> * [[Objektum]]<br /> * Compiler <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> * [[Információ]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * 1998-ban a Microsoft elhatározta, hogy nem használja tovább a Sun Java technológiáját, és később már létező Microsoft J++ (Java++) terméket a .NET projekt alapjaként használták.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált programozási nyelv a 90-es évek vezető programozási módszere? (igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21481]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21477]<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21479]<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++ [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21480]</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10292 2005-12-11T20:30:19Z

<p>Czeba Péter: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> <br /> ''' * 1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ''' * &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * Objektum-orientált fejlesztési programok - editorok (keretrendszer) <br /> * Objektum-orientáltság, grafikus fejlesztői eszközök (jelző)<br /> * Szövegszerkesztő program (alkalmazási példa) <br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * Szubrutin<br /> * [[Objektum]]<br /> * Compiler <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> * [[Információ]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * 1998-ban a Microsoft elhatározta, hogy nem használja tovább a Sun Java technológiáját, és később már létező Microsoft J++ (Java++) terméket a .NET projekt alapjaként használták.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált programozási nyelv a 90-es évek vezető programozási módszere? (igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21481]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21477]<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21479]<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++ [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21480]</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10291 2005-12-11T20:19:31Z

<p>Czeba Péter: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> <br /> ''' * 1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ''' * &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * Objektum-orientált fejlesztési programok - editorok (keretrendszer) <br /> * Objektum-orientáltság, grafikus fejlesztői eszközök (jelző)<br /> * Szövegszerkesztő program (alkalmazási példa) <br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * Szubrutin<br /> * Objektum<br /> * Compiler <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> * [[Információ]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * 1998-ban a Microsoft elhatározta, hogy nem használja tovább a Sun Java technológiáját, és később már létező Microsoft J++ (Java++) terméket a .NET projekt alapjaként használták.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált programozási nyelv a 90-es évek vezető programozási módszere? (igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21481]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21477]<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21479]<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++ [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21480]</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10290 2005-12-11T20:11:47Z

<p>Czeba Péter: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> <br /> ''' * 1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ''' * &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * Objektum-orientált fejlesztési programok - editorok (keretrendszer) <br /> * Objektum-orientáltság, grafikus fejlesztői eszközök (jelző)<br /> * Szövegszerkesztő program (alkalmazási példa) <br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * szubrutin<br /> * objektum<br /> * compiler <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> * [[információ]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * 1998-ban a Microsoft elhatározta, hogy nem használja tovább a Sun Java technológiáját, és később már létező Microsoft J++ (Java++) terméket a .NET projekt alapjaként használták.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált programozási nyelv a 90-es évek vezető programozási módszere? (igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21481]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21477]<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21479]<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++ [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21480]</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10289 2005-12-11T20:10:43Z

<p>Czeba Péter: </p> <hr /> <div>*'''Angol megnevezés:''' Object-oriented programming<br /> *'''Magyar megvevezés:''' Objektum-orientált fejlesztés<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> <br /> ''' * 1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ''' * &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * Objektum-orientált fejlesztési programok - editorok (keretrendszer) <br /> * Objektum-orientáltság, grafikus fejlesztői eszközök (jelző)<br /> * Szövegszerkesztő program (alkalmazási példa) <br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * szubrutin<br /> * objektum<br /> * compiler <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> * [[információ]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Bill Gates: 640K konvercionális memóriának elégnek kell lennie!<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált programozási nyelv a 90-es évek vezető programozási módszere? (igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21481]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21477]<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21479]<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++ [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21480]</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10288 2005-12-11T20:06:50Z

<p>Czeba Péter: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> <br /> ''' * 1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ''' * &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * Objektum-orientált fejlesztési programok - editorok (keretrendszer) <br /> * Objektum-orientáltság, grafikus fejlesztői eszközök (jelző)<br /> * Szövegszerkesztő program (alkalmazási példa) <br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * szubrutin<br /> * objektum<br /> * compiler <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> * [[információ]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Bill Gates: 640K konvercionális memóriának elégnek kell lennie!<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált programozási nyelv a 90-es évek vezető programozási módszere? (igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21481]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21477]<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21479]<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++ [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21480]</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10287 2005-12-11T20:02:57Z

<p>Czeba Péter: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> <br /> ''' * 1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ''' * &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * Objektum-orientált fejlesztési programok - editorok (keretrendszer) <br /> * Objektum-orientáltság, grafikus fejlesztői eszközök (jelző)<br /> * Szövegszerkesztő program (alkalmazási példa) <br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * szubrutin<br /> * objektum<br /> * compiler <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> * [[információ]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált programozási nyelv a 90-es évek vezető programozási módszere? (igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21481]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21477]<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21479]<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++ [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21480]</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10286 2005-12-11T19:57:22Z

<p>Czeba Péter: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> <br /> ''' * 1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ''' * &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * Objektum-orientált fejlesztési programok - editorok (keretrendszer) <br /> * Objektum-orientáltság, grafikus fejlesztői eszközök (jelző)<br /> * szövegszerkesztő program (alkalmazási példa) <br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * szubrutin<br /> * objektum<br /> * compiler <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> * [[információ]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált programozási nyelv a 90-es évek vezető programozási módszere? (igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21481]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21477]<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21479]<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++ [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21480]</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10285 2005-12-11T19:54:41Z

<p>Czeba Péter: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> <br /> ''' * 1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ''' * &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * Objektum-orientált fejlesztési programok - editorok (keretrendszer) <br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * szubrutin<br /> * objektum<br /> * compiler <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> * [[információ]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált programozási nyelv a 90-es évek vezető programozási módszere? (igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21481]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21477]<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21479]<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++ [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21480]</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10284 2005-12-11T19:51:00Z

<p>Czeba Péter: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> <br /> ''' * 1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ''' * &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * mindenki számára elérhető fejlesztés<br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * szubrutin<br /> * objektum<br /> * compiler <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> * [[információ]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált programozási nyelv a 90-es évek vezető programozási módszere? (igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21481]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21477]<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21479]<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++ [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21480]</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10283 2005-12-11T19:49:59Z

<p>Czeba Péter: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> <br /> ''' * 1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ''' * &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * mindenki számára elérhető fejlesztés<br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * szubrutin<br /> * objektum<br /> * compiler <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> * információ [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Inform%C3%A1ci%C3%B3]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált programozási nyelv a 90-es évek vezető programozási módszere? (igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21481]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21477]<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21479]<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++ [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21480]</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10282 2005-12-11T19:49:50Z

<p>Czeba Péter: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> <br /> ''' *1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ''' * &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * mindenki számára elérhető fejlesztés<br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * szubrutin<br /> * objektum<br /> * compiler <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> * információ [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Inform%C3%A1ci%C3%B3]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált programozási nyelv a 90-es évek vezető programozási módszere? (igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21481]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21477]<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21479]<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++ [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21480]</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10281 2005-12-11T19:49:16Z

<p>Czeba Péter: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> ''' * 1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ''' * &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * mindenki számára elérhető fejlesztés<br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * szubrutin<br /> * objektum<br /> * compiler <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> * információ [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Inform%C3%A1ci%C3%B3]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált programozási nyelv a 90-es évek vezető programozási módszere? (igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21481]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21477]<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21479]<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++ [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21480]</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10280 2005-12-11T19:47:12Z

<p>Czeba Péter: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> '''* 1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ''' * &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * mindenki számára elérhető fejlesztés<br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * szubrutin<br /> * objektum<br /> * compiler <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> * információ [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Inform%C3%A1ci%C3%B3]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált programozási nyelv a 90-es évek vezető programozási módszere? (igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21481]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21477]<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21479]<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++ [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21480]</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10279 2005-12-11T19:45:49Z

<p>Czeba Péter: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> '''* 1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ''' * &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * mindenki számára elérhető fejlesztés<br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * szubrutin<br /> * objektum<br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> * információ [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Inform%C3%A1ci%C3%B3]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált programozási nyelv a 90-es évek vezető programozási módszere? (igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21481]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21477]<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21479]<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++ [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21480]</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10278 2005-12-11T19:44:55Z

<p>Czeba Péter: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> '''* 1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ''' * &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * mindenki számára elérhető fejlesztés<br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * szubrutin<br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> * információ [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Inform%C3%A1ci%C3%B3]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált programozási nyelv a 90-es évek vezető programozási módszere? (igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21481]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21477]<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21479]<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++ [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21480]</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10277 2005-12-11T19:41:05Z

<p>Czeba Péter: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> '''* 1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ''' * &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * mindenki számára elérhető fejlesztés<br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * felhasználói szintű programok<br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> * információ [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Inform%C3%A1ci%C3%B3]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált programozási nyelv a 90-es évek vezető programozási módszere? (igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21481]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21477]<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21479]<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++ [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21480]</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10276 2005-12-11T19:38:24Z

<p>Czeba Péter: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> '''* 1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ''' * &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * mindenki számára elérhető fejlesztés<br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> * információ [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Inform%C3%A1ci%C3%B3]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált programozási nyelv a 90-es évek vezető programozási módszere? (igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21481]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21477]<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21479]<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++ [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21480]</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10275 2005-12-11T19:37:03Z

<p>Czeba Péter: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> '''* 1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ''' * &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * mindenki számára elérhető fejlesztés<br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált programozási nyelv a 90-es évek vezető programozási módszere? (igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21481]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21477]<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21479]<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++ [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21480]</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10274 2005-12-11T19:36:14Z

<p>Czeba Péter: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> '''* 1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ''' * &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * mindenki számára elérhető fejlesztés<br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált programozási nyelv a 90-es évek vezető programozási módszere? (igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21481]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21479]<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++ [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21480]</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10273 2005-12-11T19:33:05Z

<p>Czeba Péter: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> '''* 1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ''' * &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * mindenki számára elérhető fejlesztés<br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált programozási nyelv a 90-es évek vezető programozási módszere? (igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://www.well.com/user/ritchie/oo.html]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21479]<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++ [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21480]</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10272 2005-12-11T19:32:04Z

<p>Czeba Péter: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> '''* 1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ''' * &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált programozási nyelv a 90-es évek vezető programozási módszere? (igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://www.well.com/user/ritchie/oo.html]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21479]<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++ [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21480]</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10271 2005-12-11T19:30:24Z

<p>Czeba Péter: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> '''* 1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ''' * &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált programozási nyelv a 90-es évek vezető programozási módszere? (igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://www.well.com/user/ritchie/oo.html]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21479]<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10270 2005-12-11T19:23:34Z

<p>Czeba Péter: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> '''* 1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ''' * &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált programozási nyelv a 90-es évek vezető programozási módszere? (igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://www.well.com/user/ritchie/oo.html]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10269 2005-12-11T19:21:48Z

<p>Czeba Péter: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> '''* 1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ''' * &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált programozási nyelv a 90-es évek vezető programozási módszere? (igaz)<br /> * Igaz-e, hogy:<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://www.well.com/user/ritchie/oo.html]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10268 2005-12-11T19:15:43Z

<p>Czeba Péter: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> '''* 1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ''' * &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz)<br /> * Igaz-e, hogy: <br /> * Igaz-e, hogy:<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://www.well.com/user/ritchie/oo.html]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10267 2005-12-11T19:15:16Z

<p>Czeba Péter: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> '''* 1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ''' * &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz)<br /> * Igaz-e, hogy: <br /> * Igaz-e, hogy:<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://www.well.com/user/ritchie/oo.html]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10266 2005-12-11T19:11:27Z

<p>Czeba Péter: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]<br /> <br /> '''* 1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> '''* &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz)<br /> * Igaz-e, hogy: <br /> * Igaz-e, hogy:<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://www.well.com/user/ritchie/oo.html]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10265 2005-12-11T19:03:03Z

<p>Czeba Péter: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [http://hu.wikipedia.org/wiki/Vita:Programoz%C3%A1si_nyelv]]<br /> <br /> '''* 1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [http://hu.wikipedia.org/wiki/Vita:Programoz%C3%A1si_nyelv#PL.2F1_.28Programming_Language_I..29:]<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [http://hu.wikipedia.org/wiki/Vita:Programoz%C3%A1si_nyelv#PASCAL]<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [http://hu.wikipedia.org/wiki/Vita:Programoz%C3%A1si_nyelv#Eiffel]<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [http://hu.wikipedia.org/wiki/Vita:Programoz%C3%A1si_nyelv#C_nyelv:]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> '''* &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> * Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz)<br /> * Igaz-e, hogy: <br /> * Igaz-e, hogy:<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://www.well.com/user/ritchie/oo.html]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10264 2005-12-11T18:58:30Z

<p>Czeba Péter: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [http://hu.wikipedia.org/wiki/Vita:Programoz%C3%A1si_nyelv]]<br /> <br /> '''* 1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [http://hu.wikipedia.org/wiki/Vita:Programoz%C3%A1si_nyelv#PL.2F1_.28Programming_Language_I..29:]<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [http://hu.wikipedia.org/wiki/Vita:Programoz%C3%A1si_nyelv#PASCAL]<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [http://hu.wikipedia.org/wiki/Vita:Programoz%C3%A1si_nyelv#Eiffel]<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [http://hu.wikipedia.org/wiki/Vita:Programoz%C3%A1si_nyelv#C_nyelv:]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> '''* &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://www.well.com/user/ritchie/oo.html]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10263 2005-12-11T18:57:27Z

<p>Czeba Péter: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [http://hu.wikipedia.org/wiki/Vita:Programoz%C3%A1si_nyelv]]<br /> <br /> '''* 1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [http://hu.wikipedia.org/wiki/Vita:Programoz%C3%A1si_nyelv#PL.2F1_.28Programming_Language_I..29:]<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez.<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv.<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> '''* &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://www.well.com/user/ritchie/oo.html]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10262 2005-12-11T18:56:15Z

<p>Czeba Péter: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [http://hu.wikipedia.org/wiki/Vita:Programoz%C3%A1si_nyelv]]<br /> <br /> '''* 1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején.<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez.<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv.<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> '''* &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://www.well.com/user/ritchie/oo.html]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10261 2005-12-11T18:55:52Z

<p>Czeba Péter: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. http://hu.wikipedia.org/wiki/Vita:Programoz%C3%A1si_nyelv]<br /> <br /> '''* 1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején.<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez.<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv.<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> '''* &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://www.well.com/user/ritchie/oo.html]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10260 2005-12-11T18:53:39Z

<p>Czeba Péter: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését.<br /> <br /> '''* 1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején.<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez.<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv.<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> '''* &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://www.well.com/user/ritchie/oo.html]<br /> * Francesco Balena: Programming Microsoft Visual Basic 6.0<br /> * Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak<br /> * Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10259 2005-12-11T18:44:40Z

<p>Czeba Péter: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését.<br /> <br /> '''* 1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején.<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez.<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv.<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> '''* &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Ricardo Devis: The Object-Oriented [http://www.well.com/user/ritchie/oo.html]</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10258 2005-12-11T18:41:21Z

<p>Czeba Péter: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését.<br /> <br /> '''* 1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején.<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez.<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv.<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> '''* &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10257 2005-12-11T18:38:23Z

<p>Czeba Péter: /* Definíciós modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését.<br /> <br /> '''* 1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején.<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez.<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv.<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> '''* &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * Modern programozási paradigma, amely a program egészét egyedi jellemzőkkel rendelkező, önmagukban is részben v. teljesen működőképes, zárt, ún. objektumok halmazából építi fel. Az objektum-orientált programozás a klasszikus struktúrált programozásnál jóval hatékonyabb megoldást képes nyújtani a legtöbb problémára, és a absztrakt műveletvégző objektumok kialakításának és újrafelhasználásának támogatásával nagy mértékben tudja csökkenteni a szoftverek fejlesztéséhez szükséges időt.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10256 2005-12-11T18:34:12Z

<p>Czeba Péter: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését.<br /> <br /> '''* 1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején.<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez.<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv.<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> '''* &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> ''' * &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Czeba Péter https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10255 2005-12-11T18:23:35Z

<p>Czeba Péter: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését.<br /> <br /> '''* 1964.''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején.<br /> <br /> '''* 1970.''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez.<br /> <br /> '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.<br /> <br /> '''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv.<br /> <br /> '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Czeba Péter