https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Dakaz 2026-04-16T08:17:06Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Dakaz&diff=17253 2007-04-01T22:10:57Z

<p>Dakaz: </p> <hr /> <div>==A tervezett alkalmazás/megoldás címe==<br /> Különböző fűtéstechnológiák összehasonlítása újonnan épülő lakások részére azzal a céllal, hogy elgondolkodtatásra, megfontolásra késztesse azokat és segítséget adjon nekik abból a szempontból, hogy milyen technológiát válasszanak a legkisebb költségek mellett.<br /> <br /> ==A feladat előtörténete==<br /> Egyre többet hallani arról tv-ben, rádióban, hírekben, hogy a háztartások kiadásai folyamatosan nőnek. Ide tartozik és egyik legnagyobb részt teszi ki a fűtésnek a költségei. Ez egyrészt &quot;köszönhető&quot; az állam ebbéli áremelésének és esetleg a nem megfelőlően kiválasztott tüzeléstechnológiának (a házak nem megfelelő hőszigeteléséről nem is beszélve...). Mi az utóbbi problémára szeretnénk segítséget nyújtani, alternativ megoldásokat kínálni.<br /> <br /> ==A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése==<br /> A feladat jelenleg az előkészítési stádiumban van, tehát az adatok feltöltése, illetve rendezése folyik.<br /> A feladat értékelése még nem ajánlott, mivel folyamatban van.<br /> <br /> ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> Az összehasonlítás alapját 6 különböző technológia adja. A rájuk vonatkozó adatok összegyűjtése elég időigényes munka volt, kis túlzással szinte minden adatot máshonnan kellett összegyűjteni.<br /> [http://tuzimado.hu/kandallo/kandallo-tuzter-meretezes-3.shtml]<br /> [http://www.belv-gaz.hu]<br /> [http://www.kandallok.net/kandallo-3.html]<br /> [http://elmu.hu/download/INTERNET_Elektromos_futesi_modok_ELMU.pdf]<br /> <br /> Objektumok:<br /> <br /> *padlófűtés<br /> *cserépkályha<br /> *kandalló<br /> *gázkonvektoros<br /> *villanyfűtés<br /> *olajtüzelés<br /> <br /> Több objektumot szerettünk volna összehasonlítani, de forrás hiánya miatt ki kellett hagynunk párat.<br /> <br /> <br /> Attributomok:<br /> <br /> *beszerelés átlagos költsége<br /> *havi költség<br /> *hatásfok<br /> *fűtőteljesítmény<br /> *károsanyag-kibocsátás<br /> <br /> ==A feladat által érintett célcsoportok==<br /> Olyan családok számára, akik lakást építenek, illetve másik technológiára kívánnak áttérni, de nincsnek tisztában a lehetőségekkel betekintést szeretnének nyerni a különböző fűtéstechnologiák fajtáiba, rálátásuk legyen azokra és esetleg az összehasonlításunk alapján döntsenek a jövőbeni házuk fűtési módjáról.<br /> <br /> ==A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> A következő tényezőket vettem alapul:<br /> <br /> *beszerelés költségei - Ft (minimalizálandó)<br /> *havi költségek - Ft (minimalizálandó)<br /> *fűtőteljesítmény - kW (maximalizálandó)<br /> *károsanyag-kibocsátás - (magas-közepes-alacsony-nincs, 3-2-1-0) (minimalizálandó)<br /> <br /> ==A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> * adatok összegyűjtése online forrásból<br /> * pivot-tábla készítése ellenőrzés végett, az esetleges hibák kiköszöbülése<br /> <br /> * vizsgálandó objektumok: <br /> <br /> # padlófűtés<br /> # cserépkályha<br /> # kandalló<br /> # gázkonvektoros<br /> # villanyfűtés<br /> # olajtüzelés <br /> <br /> * vizsgálandó attributomok:<br /> <br /> # beszerelés átlagos költsége<br /> # havi költség<br /> # fűtőteljesítmény<br /> # károsanyag-kibocsátás <br /> <br /> * adattábla készítése, rangsorok kialakítása<br /> <br /> ==Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> <br /> ==Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> <br /> ==Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> <br /> ==Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba==<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> <br /> ==Kommentárok==</div>

Dakaz https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:F%C5%B1t%C3%A9stechnol%C3%B3gi%C3%A1k&diff=17965 2007-04-01T22:10:15Z

<p>Dakaz: </p> <hr /> <div>==A tervezett alkalmazás/megoldás címe==<br /> Különböző fűtéstechnológiák összehasonlítása újonnan épülő lakások részére azzal a céllal, hogy elgondolkodtatásra, megfontolásra késztesse azokat és segítséget adjon nekik abból a szempontból, hogy milyen technológiát válasszanak a legkisebb költségek mellett.<br /> <br /> ==A feladat előtörténete==<br /> Egyre többet hallani arról tv-ben, rádióban, hírekben, hogy a háztartások kiadásai folyamatosan nőnek. Ide tartozik és egyik legnagyobb részt teszi ki a fűtésnek a költségei. Ez egyrészt &quot;köszönhető&quot; az állam ebbéli áremelésének és esetleg a nem megfelőlően kiválasztott tüzeléstechnológiának (a házak nem megfelelő hőszigeteléséről nem is beszélve...). Mi az utóbbi problémára szeretnénk segítséget nyújtani, alternativ megoldásokat kínálni.<br /> <br /> ==A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése==<br /> A feladat jelenleg az előkészítési stádiumban van, tehát az adatok feltöltése, illetve rendezése folyik.<br /> A feladat értékelése még nem ajánlott, mivel folyamatban van.<br /> ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> Az összehasonlítás alapját 6 különböző technológia adja. A rájuk vonatkozó adatok összegyűjtése elég időigényes munka volt, kis túlzással szinte minden adatot máshonnan kellett összegyűjteni.<br /> [http://tuzimado.hu/kandallo/kandallo-tuzter-meretezes-3.shtml]<br /> [http://www.belv-gaz.hu]<br /> [http://www.kandallok.net/kandallo-3.html]<br /> [http://elmu.hu/download/INTERNET_Elektromos_futesi_modok_ELMU.pdf]<br /> <br /> Objektumok:<br /> <br /> *padlófűtés<br /> *cserépkályha<br /> *kandalló<br /> *gázkonvektoros<br /> *villanyfűtés<br /> *olajtüzelés<br /> <br /> Több objektumot szerettünk volna összehasonlítani, de forrás hiánya miatt ki kellett hagynunk párat.<br /> <br /> <br /> Attributomok:<br /> <br /> *beszerelés átlagos költsége<br /> *havi költség<br /> *hatásfok<br /> *fűtőteljesítmény<br /> *károsanyag-kibocsátás<br /> <br /> ==A feladat által érintett célcsoportok==<br /> Olyan családok számára, akik lakást építenek, illetve másik technológiára kívánnak áttérni, de nincsnek tisztában a lehetőségekkel betekintést szeretnének nyerni a különböző fűtéstechnologiák fajtáiba, rálátásuk legyen azokra és esetleg az összehasonlításunk alapján döntsenek a jövőbeni házuk fűtési módjáról.<br /> <br /> ==A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> AZ általunk elkészítendő összehasonlítás reméljük, hogy nagy segítséget nyújt lakásépítőknek és tfűtéstechnológia-váltóknak egyaránt. Hozzá szeretnénk segíteni a háztartások fűtésköltségeinek csökkentéséhez, és ezáltal plusz, megtakarított pénzhez jussanak, amelyet befektethetnek másba, esetleg hitelek törlesztésére használhatják.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> A következő tényezőket vettem alapul:<br /> <br /> *beszerelés költségei - Ft (minimalizálandó)<br /> *havi költségek - Ft (minimalizálandó)<br /> *fűtőteljesítmény - kW (maximalizálandó)<br /> *károsanyag-kibocsátás - (magas-közepes-alacsony-nincs, 3-2-1-0) (minimalizálandó)<br /> <br /> ==A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> * adatok összegyűjtése online forrásból<br /> * pivot-tábla készítése ellenőrzés végett, az esetleges hibák kiköszöbülése<br /> <br /> * vizsgálandó objektumok: <br /> <br /> # padlófűtés<br /> # cserépkályha<br /> # kandalló<br /> # gázkonvektoros<br /> # villanyfűtés<br /> # olajtüzelés <br /> <br /> * vizsgálandó attributomok:<br /> <br /> # beszerelés átlagos költsége<br /> # havi költség<br /> # fűtőteljesítmény<br /> # károsanyag-kibocsátás <br /> <br /> * adattábla készítése, rangsorok kialakítása<br /> <br /> ==Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> <br /> ==Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> <br /> ==Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> <br /> ==Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba==<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> <br /> ==Kommentárok==</div>

Dakaz https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Dakaz&diff=17252 2007-04-01T21:59:37Z

<p>Dakaz: </p> <hr /> <div>==A tervezett alkalmazás/megoldás címe==<br /> Különböző fűtéstechnológiák összehasonlítása újonnan épülő lakások részére azzal a céllal, hogy elgondolkodtatásra, megfontolásra késztesse azokat és segítséget adjon nekik abból a szempontból, hogy milyen technológiát válasszanak a legkisebb költségek mellett.<br /> <br /> ==A feladat előtörténete==<br /> Egyre többet hallani arról tv-ben, rádióban, hírekben, hogy a háztartások kiadásai folyamatosan nőnek. Ide tartozik és egyik legnagyobb részt teszi ki a fűtésnek a költségei. Ez egyrészt &quot;köszönhető&quot; az állam ebbéli áremelésének és esetleg a nem megfelőlően kiválasztott tüzeléstechnológiának (a házak nem megfelelő hőszigeteléséről nem is beszélve...). Mi az utóbbi problémára szeretnénk segítséget nyújtani, alternativ megoldásokat kínálni.<br /> <br /> ==A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése==<br /> <br /> ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> Az összehasonlítás alapját 6 különböző technológia adja. A rájuk vonatkozó adatok összegyűjtése elég időigényes munka volt, kis túlzással szinte minden adatot máshonnan kellett összegyűjteni.<br /> [http://tuzimado.hu/kandallo/kandallo-tuzter-meretezes-3.shtml]<br /> [http://www.belv-gaz.hu]<br /> [http://www.kandallok.net/kandallo-3.html]<br /> [http://elmu.hu/download/INTERNET_Elektromos_futesi_modok_ELMU.pdf]<br /> <br /> Objektumok:<br /> <br /> *padlófűtés<br /> *cserépkályha<br /> *kandalló<br /> *gázkonvektoros<br /> *villanyfűtés<br /> *olajtüzelés<br /> <br /> Több objektumot szerettünk volna összehasonlítani, de forrás hiánya miatt ki kellett hagynunk párat.<br /> <br /> <br /> Attributomok:<br /> <br /> *beszerelés átlagos költsége<br /> *havi költség<br /> *hatásfok<br /> *fűtőteljesítmény<br /> *károsanyag-kibocsátás<br /> <br /> ==A feladat által érintett célcsoportok==<br /> Olyan családok számára, akik lakást építenek, illetve másik technológiára kívánnak áttérni, de nincsnek tisztában a lehetőségekkel betekintést szeretnének nyerni a különböző fűtéstechnologiák fajtáiba, rálátásuk legyen azokra és esetleg az összehasonlításunk alapján döntsenek a jövőbeni házuk fűtési módjáról.<br /> <br /> ==A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> A következő tényezőket vettem alapul:<br /> <br /> *beszerelés költségei - Ft (minimalizálandó)<br /> *havi költségek - Ft (minimalizálandó)<br /> *fűtőteljesítmény - kW (maximalizálandó)<br /> *károsanyag-kibocsátás - (magas-közepes-alacsony-nincs, 3-2-1-0) (minimalizálandó)<br /> <br /> ==A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> * adatok összegyűjtése online forrásból<br /> * pivot-tábla készítése ellenőrzés végett, az esetleges hibák kiköszöbülése<br /> <br /> * vizsgálandó objektumok: <br /> <br /> # padlófűtés<br /> # cserépkályha<br /> # kandalló<br /> # gázkonvektoros<br /> # villanyfűtés<br /> # olajtüzelés <br /> <br /> * vizsgálandó attributomok:<br /> <br /> # beszerelés átlagos költsége<br /> # havi költség<br /> # fűtőteljesítmény<br /> # károsanyag-kibocsátás <br /> <br /> * adattábla készítése, rangsorok kialakítása<br /> <br /> ==Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> <br /> ==Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> <br /> ==Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> <br /> ==Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba==<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> <br /> ==Kommentárok==</div>

Dakaz https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Dakaz&diff=17251 2007-04-01T20:53:41Z

<p>Dakaz: </p> <hr /> <div>==A tervezett alkalmazás/megoldás címe==<br /> Különböző fűtéstechnológiák összehasonlítása újonnan épülő lakások részére azzal a céllal, hogy elgondolkodtatásra, megfontolásra késztesse azokat és segítséget adjon nekik abból a szempontból, hogy milyen technológiát válasszanak a legkisebb költségek mellett.<br /> <br /> ==A feladat előtörténete==<br /> Egyre többet hallani arról tv-ben, rádióban, hírekben, hogy a háztartások kiadásai folyamatosan nőnek. Ide tartozik és egyik legnagyobb részt teszi ki a fűtésnek a költségei. Ez egyrészt &quot;köszönhető&quot; az állam ebbéli áremelésének és esetleg a nem megfelőlően kiválasztott tüzeléstechnológiának (a házak nem megfelelő hőszigeteléséről nem is beszélve...). Mi az utóbbi problémára szeretnénk segítséget nyújtani, alternativ megoldásokat kínálni.<br /> <br /> ==A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése==<br /> <br /> ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> Az összehasonlítás alapját ??? különböző technológia adja, melyeket adataikkal <br /> #hivatkozás<br /> #hivatkozás ....<br /> <br /> Objektumok:<br /> <br /> *padlófűtés<br /> *cserépkályha<br /> *kandalló<br /> *gázkonvektoros<br /> *villanyfűtés<br /> *olajtüzelés<br /> <br /> <br /> Attributomok:<br /> <br /> *beszerelés átlagos költsége<br /> *havi költség<br /> *hatásfok<br /> *károsanyag-kibocsátás<br /> <br /> ==A feladat által érintett célcsoportok==<br /> Olyan családok számára, akik lakást építenek, illetve másik technológiára kívánnak áttérni, de nincsnek tisztában a lehetőségekkel betekintést szeretnének nyerni a különböző fűtéstechnologiák fajtáiba, rálátásuk legyen azokra és esetleg az összehasonlításunk alapján döntsenek a jövőbeni házuk fűtési módjáról.<br /> <br /> ==A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> A következő tényezőket vettem alapul:<br /> <br /> *beszerelés költségei - Ft (minimalizálandó)<br /> *havi költségek - Ft (minimalizálandó)<br /> *hatásfok - % (maximalizálandó)<br /> *károsanyag-kibocsátás - (magas-közepes-alacsony-nincs, 3-2-1-0) (minimalizálandó)<br /> <br /> ==A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> * adatok összegyűjtése online forrásból<br /> * pivot-tábla készítése ellenőrzés végett, az esetleges hibák kiköszöbülése<br /> <br /> * vizsgálandó objektumok: <br /> <br /> # padlófűtés<br /> # cserépkályha<br /> # kandalló<br /> # gázkonvektoros<br /> # villanyfűtés<br /> # olajtüzelés <br /> <br /> * vizsgálandó attributomok:<br /> <br /> # beszerelés átlagos költsége<br /> # havi költség<br /> # hatásfok<br /> # károsanyag-kibocsátás <br /> <br /> * adattábla készítése, rangsorok kialakítása<br /> <br /> ==Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> <br /> ==Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> <br /> ==Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> <br /> ==Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba==<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> <br /> ==Kommentárok==</div>

Dakaz https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Dakaz&diff=17250 2007-04-01T18:54:53Z

<p>Dakaz: </p> <hr /> <div>==A tervezett alkalmazás/megoldás címe==<br /> Különböző energiahordozók (szilárd, folyékony, légnemű) összehasonlítása háztartások, leendő háztartások részére azzal a céllal, hogy elgondolkodtatásra, megfontolásra késztesse azokat és segítséget adjon nekik abból a szempontból, hogy milyen fűtési technológiát válasszanak új ház építése, fűtési mód váltása esetén a lehető legkisebb költségek mellett.<br /> <br /> ==A feladat előtörténete==<br /> Egyre többet hallani arról tv-ben, rádióban, hírekben, hogy a háztartások kiadásai folyamatosan nőnek. Ide tartozik és egyik legnagyobb részt teszi ki a fűtésnek a költségei. Ez egyrészt &quot;köszönhető&quot; az állam ebbéli áremelésének és esetleg a nem megfelőlően kiválasztott energiahordozó kiválasztásának (a házak nem megfelelő hőszigeteléséről nem is beszélve...). Én az utóbbi problémára szeretnék segítséget nyújtani. <br /> Anyumat megkérdeztem kívámncsiságból, hogy mi miért és hogyan váltottunk fa-és széntüzelésről gázra anno jó pár éve és mennyire változtak a költségek, kiadások. A válasza az volt, hogy legfőbb szempont a kényelem volt, és a költségek (a bekötést nem számítva, ez talán meg is térült) nem változtak, sőt valamivel kevesebb is volt összeségében, mint azelőtt. Ez valószínüleg most másképp lesz a gázáremelés miatt...<br /> Mi tehát nem vettük figyelembe olyan tényezőket, mint például fűtőérték, esetleg sűrűség. Ha szem előtt tudtuk volna tartani ezeket is, akkor lehet hogy másképp döntünk az adott lehetőségek mellett. Ez valószínüleg a legtöbb háztartásnál, épülő lakásnál így van.<br /> <br /> ==A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése==<br /> <br /> ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> Az összehasonlítás alapját 13 különböző energiahordozó adja, melyeket adataikkal együtt két internetes oldalról szedtem össze, mellyel különösebb problémám nem akadt.<br /> #[http://www.kekenergia.hu/melleklet1.html]<br /> #[http://www.ozonline.hu/]<br /> <br /> Objektumok:<br /> <br /> *faszén<br /> *kőszén<br /> *biofabrikett<br /> *fapellett<br /> *energiafű pellett<br /> *napraforgómag pellett<br /> *vegyes kemény tüzifa (tölgy, bükk, gyertyán)<br /> *vegyes tüzifa (tölgy, akác)<br /> *propán-gáz<br /> *földgáz<br /> *biogáz<br /> *Földgáz - 40%-os ártámogatással<br /> *villamos áram<br /> <br /> Attributomok:<br /> <br /> *fűtőérték<br /> *sűrűség<br /> *ár<br /> <br /> ==A feladat által érintett célcsoportok==<br /> Olyan háztartások, épülő lakások számára, akik valamilyen alternatív fűtési módra szeretnének átállni, illetve szeretnék megkönnyíteni annak kiválasztását.<br /> <br /> ==A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> A következő tényezőket vettem alapul:<br /> <br /> *fűtőérték (maximalizálandó)<br /> *sűrűség (minimalizálandó)<br /> *ár (minimalizálandó)<br /> *környezetszennyezési szempont (minimalizálandó)<br /> <br /> ==A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> * adatok összegyűjtése online forrásból<br /> * pivot-tábla készítése ellenőrzés végett, az esetleges hibák kiköszöbülése<br /> <br /> * vizsgálandó objektumok: <br /> <br /> # faszén<br /> # kőszén<br /> # biofabrikett<br /> # fapellett<br /> # energiafű pellett<br /> # napraforgómag pellett<br /> # vegyes kemény tüzifa (tölgy, bükk, gyertyán)<br /> # vegyes tüzifa (tölgy, akác)<br /> # propán-gáz<br /> # földgáz<br /> # biogáz<br /> # Földgáz - 40%-os ártámogatással<br /> # villamos áram <br /> <br /> * vizsgálandó attributomok:<br /> <br /> # fűtőérték<br /> # sűrűség<br /> # ár<br /> <br /> * adattábla készítése, rangsorok kialakítása<br /> <br /> ==Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> <br /> ==Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> <br /> ==Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> <br /> ==Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba==<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> <br /> ==Kommentárok==</div>

Dakaz https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_H%C3%A1l%C3%B3zatok&diff=17275 2007-02-04T13:53:10Z

<p>Dakaz: /* Felhasznált irodalom */</p> <hr /> <div>==SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK==<br /> =Történeti áttekintés=<br /> <br /> '''1950:''' A számítógép-hálózatok létrehozásának ötletével, az amerikai védelemi minisztérium kezdett el foglalkozni (válaszképpen a szovjet űrkutatás sikereire).<br /> <br /> '''1994:''' A sikeres projekt számítógép-hálózata (ARPANET)ünnepelte 25 éves évfordulóját. A &quot;hálózatok atyja&quot; az ARPANET.<br /> <br /> '''1970:''' Hawai-i Egyetem is csatlakozik a rádiós ALOHA kapcsolattal, ebből a tapasztalatból vettek ötleteket az ETHERNET lokális hálózat tervezői is.<br /> <br /> '''1976:''' Kifejlesztik az UUCP (Unix-to-Unix Copy) programot.<br /> <br /> '''1981:''' A BITNET létrehozásának éve. Megtaláljuk a különböző országok csatlakozási időpontját a hálózatokhoz, valamint az ezres, milliós felhasználói számok &quot;áttörésének&quot; időpontját.<br /> <br /> '''1995:''' Az Internetben januárban 4,852,000 számítógépet regisztráltak 39140 hálózatban és ezen belül kialakított 71000 adminisztrációs egységben.<br /> <br /> <br /> =Bevezetés=<br /> <br /> <br /> Ma egyre többen tapasztaljuk meg azt, hogy a számítógép-hálózatok megjelennek a társadalom szinte minden szférájában. Nagyon fontos és reméljük megbízható építőkövei lesznek az &quot;Információs Szupersztrádák&quot;-nak és segítik a hatékony &quot;[[Információs Társadalom]]&quot; építését. Továbbá megtapasztalhatjuk a felelős közösségi munka szükségességét. Ez talán lehet egy új szín a viszonylag hosszú hazai &quot;[[PC]] korszak&quot; atomizáltsága után az együttműködésben.<br /> A számítógép-hálózatok történeti fejlődése<br /> Néhány előzetes megjegyzés tárgyalása után három szempont szerint osztályozzuk a hálózatokat, megkülönböztetjük az adathálózatok és számítógép-hálózatokat, kiemelünk néhány fontosabb dátumot, fejlődési állapotot.<br /> <br /> Kezdeti lépésnek tekinthetjük a telekommunikációs technika alkalmazását a számítógépes távfeldolgozásban ([[TAF]] = távadatfeldolgozás). A [[TAF]] rendszer egy három szintű hierarchikus rendszer: egy erőforrásgépből ([[host]]), egy terminálvezérlőből ([[front]]-[[end]], [[multiplexer]]) és néhány terminálból állt, amelyek az akkoriban használatos távközlő rendszereket ([[telex]], [[telefon]], [[rádió]]) használták az adatok ([[információ]]) átvitelére. Ma is fellelhető a számítógép-hálózati rendszerekben ez a klasszikus elérési mód, a terminál szerveren keresztül több erőforrás gép érhető el.<br /> A számítástechnika gyors fejlődése és összefonódása a szintén dinamikusan fejlődő adatkommunikációval lényegesen megváltoztatta a technológiákat, a termékeket és cégeket, létrejött a [[számítógép]]-[[kommunikációs]] [[ipar]]. Ezt a változást néhány jellemző ténnyel is alátámaszthatjuk: nincs lényeges különbésg adatfeldolgozási (számítási) és adatkommunikációs ([[átvitel]], [[kapcsolás]]) feladatok között; nincs lényeges különbség az [[adat]], [[hang]] és [[videokommunikáció]] között; az egy processzoros számítógépek, a több processzoros számítógépek, a helyi hálózatok, a városi és nagy távolságú hálózatok közötti adatátviteli vonalak összemosódnak. Egy nagy [[integrálódás]]nak vagyunk tanui, amely az összes kommunikációs tevékenységet igyekszik egységesíteni és világméretekben könnyen elérhetővé, használhatóvá tenni. A hálózat ([[network]]) szó legtöbbször alapértelmezésben számítógép-hálózatot jelent ([[computer network]]). <br /> <br /> Az adatok átvitelét biztosító adatkommunikációs hálózatot ([[data network]]) a számítógép-hálózat(ok) egy alrendszerének is tekinthetjük, amely általában maga is önállóan működő speciális [[számítógép-hálózat]]. Egyre több hálózati szolgáltatás az adott alkalmazás komponenseinek többszöri felhasználásával felépített hálózat ([[application network]]) segítségével valósul meg általában több számítógép-hálózat közreműködésével. A hálózatok egymásra épülését az 1.ábra mutatja be.<br /> <br /> <br /> <br /> Alkalmazás hálózata<br /> <br /> Számítógép-hálózat(ok)<br /> <br /> Adathálózat(ok)<br /> <br /> 1. ábra. Hálózatok<br /> <br /> =A számítógép hálózat fogalma=<br /> <br /> <br /> A számítógép-hálózat olyan elosztott rendszer, amelyben független számítógépek és számítógéprendszerek egymással információkat, adatokat cserélhetnek és [[erőforrás]]aikat megosztva használhatják.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítása átviteli közeg szerint<br /> Az átviteli közeg feladata, hogy a [[hálózat]]ba kötött számítógépek között az adatokat és információkat szállítsa. Lehet vezetékes ([[koaxális]], [[sodort érpárú]]) vagy [[vezeték nélküli]] ([[rádiófrekvenciás]], [[mikrohullámú]], [[infravörös]]).<br /> A hálózatok csoportosítása kiterjedésük szerint<br /> •Helyi hálózat ([[LAN]]): nagy adatátviteli sebesség, viszonylag kicsi kiterjedés, legfeljebb néhány száz méter.<br /> •Nagyvárosi hálózat ([[MAN]]): kiterjedése meghaladhatja egy város méretét, hasonló a LAN-hoz.<br /> •Nagy kiterjedésű hálózat ([[WAN]]): mérete akár a Föld teljes felszínéig terjedhet. Általában nagy sebességű; itt már a műholdas átvitel is megjelenik.<br /> •Internet: az egész földet átfogó hálózat. <br /> o[[Intranet]]: internetes technológiákat alkalmazó zárt, kisebb kiterjedésű hálózat.<br /> o[[Extranet]]: az intranethez hasonló méretű, de korlátozott mértékben külső felhasználók számára is elérhető.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítás összekötésük módja szerint<br /> •[[Sín]]: a gépeket egy főkábel segítségével kötjük össze, gondoskodni kell a főkábel mindkét oldali lezárásáról.<br /> •[[Gyűrű]]: hasonló a sínhez. Itt a sín két végpontja van összekötve.<br /> •[[Csillag]]: a gépek egyénileg csatlakoznak egy központi egységhez.<br /> •[[Fa]]: a sínhez hasonló, de több csomópontból álló ágakat is tartalmazhat.<br /> •[[Teljes]]: minden eszköz kapcsolódik minden eszközhöz. Ez a legbiztonságosabb elrendezés, azonban nagy kiterjedésű hálózatokban kivitelezhetetlen.<br /> •[[Celluláris]]: mobil, vezeték nélküli eszközök által létrehozott hálózat lehet, a mobiltelefon számára ilyen hálózat biztosítja az elérhetőséget.<br /> <br /> =A hálózat logikai felépítése=<br /> <br /> <br /> A gépek fizikai összekötése után, a hálózat logikai felépítését is meg kell határozzuk.<br /> <br /> '''Szerver-kliens modell'''<br /> <br /> Van egy kitüntetett szerepű számítógép, ez a [[kiszolgáló]] vagy [[szerver]]. Ez a gép szolgálja ki a [[hálózat]] többi gépét. Ezeket munkaállomásnak vagy [[kliens]]nek nevezzük. A [[szerver]] egy kifejezetten erre a célra kialakított [[operációs]] [[rendszer]]t használ: [[Linux]], [[Novell Netware]], [[Windows NT]], [[2000]], [[2003]] Server. A [[kliensgépek]]en tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet.<br /> <br /> =A hálózat logikai felépítése=<br /> <br /> A gépek fizikai összekötése az első lépés. A második lépés, hogy a [[hálózat]] logikai felépítését meghatározzuk. Két modell áll rendelkezésre.=Fejlődést motiváló tényezők=<br /> <br /> <br /> Érdemes szólnunk a számítógép-hálózati fejlődés motiváló tényezőiről is. A felhasználónak a hálózat használata biztosítja az erőforrások osztott használatát, a nagyobb biztonságot és a kisebb költségeket.<br /> <br /> A számítógép-hálózati alkalmazások választéka is egyre bővül, több alkalmazás integrálásával és a színes grafikus (esetleg multimédia) felhasználói felülettel egyre kényelmesebben kezelhetők.<br /> <br /> Alapalkamazásnak tekintjük az elektronikus levelezést ([[e-mail]]), az adatállományok átvitelét ([[file transfer]]), a távoli terminál használatát ([[remote terminal access]]) és a távoli feldolgozást ([[remote job entry]], [[network job entry]]). Ezen alapalkalmazásokra épülhetnek a további alkalmazások: számítógépes konferenciázás ([[computer conference]], [[listserv]]), elektronikus faliújság ([[bulletin board]]), elektronikus újság ([[news]]), adatbázisok lekérdezése ([[database query]]), információs rendszerek ([[information service]]) használata és egyre újabbak jelennek meg. Az osztott feldolgozás fogalma a számítógép-hálózati szoftverek automatikus együttműködését jelenti, a felhasználónak nem kell tudnia konkrétan a szolgáltatásban résztvevő számítógép-hálózat felépítését, kiszolgáló gépek adatait és a megoldásban vállalt részfeladatokat.<br /> <br /> =Számítógép hálózat kialakításának céljai=<br /> •[[Hardver]]eszközöket és [[szoftver]]eket tudunk megosztani, és több ember munkáját segíteni.<br /> •Azzal, hogy nem kell bizonyos [[hardvereszköz]]ökből többet venni, pénzt takaríthatunk meg.<br /> •A [[hálózat]] segítségével felgyorsul a [[kommunikáció]] az egyes felek között.<br /> •A hálózatokba olyan [[adatbázis]]ok kapcsolódnak be, amelyek tartalma napról napra frissül, bővül, így rengeteg [[információ]] lesz könnyen, gyorsan elérhető.<br /> <br /> =Szerver-kliens modell=<br /> <br /> <br /> A [[szerver]]-[[kliens]] felépítésű hálózatoknál van egy kitüntetett szerepű számítógép.<br /> Ez a gép a kiszolgáló vagy szerver, Minden kérés rajta keresztül valósítható meg. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét.<br /> <br /> Ezeket klienseknek. vagy [[munkaállomás]]oknak nevezzük. A szerver egy kifejezetten erre a célra kialakított [[operációs]] [[rendszert]] használ. Ilyenek például a [[Linux]], a [[Novell Netware]], a [[Microsoft Windows NT.]]<br /> A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. Hátránya, hogy a rendszer működtetéséhez egy hálózati operációs rendszerhez értő szakember kell.<br /> A [[szerver]] kiesése esetén a hálózati szolgáltatások nem működnek. A szerver hardverigény e sokkal nagyobb mint a kliensé. Előnye a hálózati erőforrások megosztása.<br /> <br /> =Egyenrangú hálózatok=<br /> <br /> Itt nincs kitüntetett szerepű gép a [[hálózat]]on. Minden gépen beállítható, hogy milyen eszközöket oszt meg a [[hálózat]] többi tagjával. Mindenki a saját gépéért felelős. Nem kell külön [[rendszergazda]]. Hátrány, hogy a hálózatban résztvevő gépek száma korlátozott. Nagyszámú gép esetén már túl bonyolulttá válik a hálózat működése; működtetése.<br /> <br /> A [[hálózat]] szabályainak gyűjteménye, vagyis a [[protokollok]]<br /> Ahhoz, hogy a számítógépek együtt tudjanak dolgozni, [[kommunikáció]]s szabályokat kell felállítani. A szabályok pontról pontra meghatározzák, mit és hogyan kell csinálni.<br /> A [[szabványgyűjtemény]]eket protokollnak nevezzük<br /> A hálózattal kapcsolatban rengeteg protokollt alkottak. Minden hálózati [[funkció]]hoz tartozik egy vagy több protokoll. Például az [[internet]] esetén az [[adatátvitel]]hez a [[TCP/IP]]<br /> Protokoll. A [[levelezés]]hez az [[SMTP]], [[POP3]], [[IMAP]] protokollok.<br /> <br /> =Felhasznált irodalom=<br /> <br /> PSZF-SALGÓ [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22410]</div>

Dakaz https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_H%C3%A1l%C3%B3zatok&diff=17274 2007-02-04T13:52:36Z

<p>Dakaz: </p> <hr /> <div>==SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK==<br /> =Történeti áttekintés=<br /> <br /> '''1950:''' A számítógép-hálózatok létrehozásának ötletével, az amerikai védelemi minisztérium kezdett el foglalkozni (válaszképpen a szovjet űrkutatás sikereire).<br /> <br /> '''1994:''' A sikeres projekt számítógép-hálózata (ARPANET)ünnepelte 25 éves évfordulóját. A &quot;hálózatok atyja&quot; az ARPANET.<br /> <br /> '''1970:''' Hawai-i Egyetem is csatlakozik a rádiós ALOHA kapcsolattal, ebből a tapasztalatból vettek ötleteket az ETHERNET lokális hálózat tervezői is.<br /> <br /> '''1976:''' Kifejlesztik az UUCP (Unix-to-Unix Copy) programot.<br /> <br /> '''1981:''' A BITNET létrehozásának éve. Megtaláljuk a különböző országok csatlakozási időpontját a hálózatokhoz, valamint az ezres, milliós felhasználói számok &quot;áttörésének&quot; időpontját.<br /> <br /> '''1995:''' Az Internetben januárban 4,852,000 számítógépet regisztráltak 39140 hálózatban és ezen belül kialakított 71000 adminisztrációs egységben.<br /> <br /> <br /> =Bevezetés=<br /> <br /> <br /> Ma egyre többen tapasztaljuk meg azt, hogy a számítógép-hálózatok megjelennek a társadalom szinte minden szférájában. Nagyon fontos és reméljük megbízható építőkövei lesznek az &quot;Információs Szupersztrádák&quot;-nak és segítik a hatékony &quot;[[Információs Társadalom]]&quot; építését. Továbbá megtapasztalhatjuk a felelős közösségi munka szükségességét. Ez talán lehet egy új szín a viszonylag hosszú hazai &quot;[[PC]] korszak&quot; atomizáltsága után az együttműködésben.<br /> A számítógép-hálózatok történeti fejlődése<br /> Néhány előzetes megjegyzés tárgyalása után három szempont szerint osztályozzuk a hálózatokat, megkülönböztetjük az adathálózatok és számítógép-hálózatokat, kiemelünk néhány fontosabb dátumot, fejlődési állapotot.<br /> <br /> Kezdeti lépésnek tekinthetjük a telekommunikációs technika alkalmazását a számítógépes távfeldolgozásban ([[TAF]] = távadatfeldolgozás). A [[TAF]] rendszer egy három szintű hierarchikus rendszer: egy erőforrásgépből ([[host]]), egy terminálvezérlőből ([[front]]-[[end]], [[multiplexer]]) és néhány terminálból állt, amelyek az akkoriban használatos távközlő rendszereket ([[telex]], [[telefon]], [[rádió]]) használták az adatok ([[információ]]) átvitelére. Ma is fellelhető a számítógép-hálózati rendszerekben ez a klasszikus elérési mód, a terminál szerveren keresztül több erőforrás gép érhető el.<br /> A számítástechnika gyors fejlődése és összefonódása a szintén dinamikusan fejlődő adatkommunikációval lényegesen megváltoztatta a technológiákat, a termékeket és cégeket, létrejött a [[számítógép]]-[[kommunikációs]] [[ipar]]. Ezt a változást néhány jellemző ténnyel is alátámaszthatjuk: nincs lényeges különbésg adatfeldolgozási (számítási) és adatkommunikációs ([[átvitel]], [[kapcsolás]]) feladatok között; nincs lényeges különbség az [[adat]], [[hang]] és [[videokommunikáció]] között; az egy processzoros számítógépek, a több processzoros számítógépek, a helyi hálózatok, a városi és nagy távolságú hálózatok közötti adatátviteli vonalak összemosódnak. Egy nagy [[integrálódás]]nak vagyunk tanui, amely az összes kommunikációs tevékenységet igyekszik egységesíteni és világméretekben könnyen elérhetővé, használhatóvá tenni. A hálózat ([[network]]) szó legtöbbször alapértelmezésben számítógép-hálózatot jelent ([[computer network]]). <br /> <br /> Az adatok átvitelét biztosító adatkommunikációs hálózatot ([[data network]]) a számítógép-hálózat(ok) egy alrendszerének is tekinthetjük, amely általában maga is önállóan működő speciális [[számítógép-hálózat]]. Egyre több hálózati szolgáltatás az adott alkalmazás komponenseinek többszöri felhasználásával felépített hálózat ([[application network]]) segítségével valósul meg általában több számítógép-hálózat közreműködésével. A hálózatok egymásra épülését az 1.ábra mutatja be.<br /> <br /> <br /> <br /> Alkalmazás hálózata<br /> <br /> Számítógép-hálózat(ok)<br /> <br /> Adathálózat(ok)<br /> <br /> 1. ábra. Hálózatok<br /> <br /> =A számítógép hálózat fogalma=<br /> <br /> <br /> A számítógép-hálózat olyan elosztott rendszer, amelyben független számítógépek és számítógéprendszerek egymással információkat, adatokat cserélhetnek és [[erőforrás]]aikat megosztva használhatják.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítása átviteli közeg szerint<br /> Az átviteli közeg feladata, hogy a [[hálózat]]ba kötött számítógépek között az adatokat és információkat szállítsa. Lehet vezetékes ([[koaxális]], [[sodort érpárú]]) vagy [[vezeték nélküli]] ([[rádiófrekvenciás]], [[mikrohullámú]], [[infravörös]]).<br /> A hálózatok csoportosítása kiterjedésük szerint<br /> •Helyi hálózat ([[LAN]]): nagy adatátviteli sebesség, viszonylag kicsi kiterjedés, legfeljebb néhány száz méter.<br /> •Nagyvárosi hálózat ([[MAN]]): kiterjedése meghaladhatja egy város méretét, hasonló a LAN-hoz.<br /> •Nagy kiterjedésű hálózat ([[WAN]]): mérete akár a Föld teljes felszínéig terjedhet. Általában nagy sebességű; itt már a műholdas átvitel is megjelenik.<br /> •Internet: az egész földet átfogó hálózat. <br /> o[[Intranet]]: internetes technológiákat alkalmazó zárt, kisebb kiterjedésű hálózat.<br /> o[[Extranet]]: az intranethez hasonló méretű, de korlátozott mértékben külső felhasználók számára is elérhető.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítás összekötésük módja szerint<br /> •[[Sín]]: a gépeket egy főkábel segítségével kötjük össze, gondoskodni kell a főkábel mindkét oldali lezárásáról.<br /> •[[Gyűrű]]: hasonló a sínhez. Itt a sín két végpontja van összekötve.<br /> •[[Csillag]]: a gépek egyénileg csatlakoznak egy központi egységhez.<br /> •[[Fa]]: a sínhez hasonló, de több csomópontból álló ágakat is tartalmazhat.<br /> •[[Teljes]]: minden eszköz kapcsolódik minden eszközhöz. Ez a legbiztonságosabb elrendezés, azonban nagy kiterjedésű hálózatokban kivitelezhetetlen.<br /> •[[Celluláris]]: mobil, vezeték nélküli eszközök által létrehozott hálózat lehet, a mobiltelefon számára ilyen hálózat biztosítja az elérhetőséget.<br /> <br /> =A hálózat logikai felépítése=<br /> <br /> <br /> A gépek fizikai összekötése után, a hálózat logikai felépítését is meg kell határozzuk.<br /> <br /> '''Szerver-kliens modell'''<br /> <br /> Van egy kitüntetett szerepű számítógép, ez a [[kiszolgáló]] vagy [[szerver]]. Ez a gép szolgálja ki a [[hálózat]] többi gépét. Ezeket munkaállomásnak vagy [[kliens]]nek nevezzük. A [[szerver]] egy kifejezetten erre a célra kialakított [[operációs]] [[rendszer]]t használ: [[Linux]], [[Novell Netware]], [[Windows NT]], [[2000]], [[2003]] Server. A [[kliensgépek]]en tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet.<br /> <br /> =A hálózat logikai felépítése=<br /> <br /> A gépek fizikai összekötése az első lépés. A második lépés, hogy a [[hálózat]] logikai felépítését meghatározzuk. Két modell áll rendelkezésre.=Fejlődést motiváló tényezők=<br /> <br /> <br /> Érdemes szólnunk a számítógép-hálózati fejlődés motiváló tényezőiről is. A felhasználónak a hálózat használata biztosítja az erőforrások osztott használatát, a nagyobb biztonságot és a kisebb költségeket.<br /> <br /> A számítógép-hálózati alkalmazások választéka is egyre bővül, több alkalmazás integrálásával és a színes grafikus (esetleg multimédia) felhasználói felülettel egyre kényelmesebben kezelhetők.<br /> <br /> Alapalkamazásnak tekintjük az elektronikus levelezést ([[e-mail]]), az adatállományok átvitelét ([[file transfer]]), a távoli terminál használatát ([[remote terminal access]]) és a távoli feldolgozást ([[remote job entry]], [[network job entry]]). Ezen alapalkalmazásokra épülhetnek a további alkalmazások: számítógépes konferenciázás ([[computer conference]], [[listserv]]), elektronikus faliújság ([[bulletin board]]), elektronikus újság ([[news]]), adatbázisok lekérdezése ([[database query]]), információs rendszerek ([[information service]]) használata és egyre újabbak jelennek meg. Az osztott feldolgozás fogalma a számítógép-hálózati szoftverek automatikus együttműködését jelenti, a felhasználónak nem kell tudnia konkrétan a szolgáltatásban résztvevő számítógép-hálózat felépítését, kiszolgáló gépek adatait és a megoldásban vállalt részfeladatokat.<br /> <br /> =Számítógép hálózat kialakításának céljai=<br /> •[[Hardver]]eszközöket és [[szoftver]]eket tudunk megosztani, és több ember munkáját segíteni.<br /> •Azzal, hogy nem kell bizonyos [[hardvereszköz]]ökből többet venni, pénzt takaríthatunk meg.<br /> •A [[hálózat]] segítségével felgyorsul a [[kommunikáció]] az egyes felek között.<br /> •A hálózatokba olyan [[adatbázis]]ok kapcsolódnak be, amelyek tartalma napról napra frissül, bővül, így rengeteg [[információ]] lesz könnyen, gyorsan elérhető.<br /> <br /> =Szerver-kliens modell=<br /> <br /> <br /> A [[szerver]]-[[kliens]] felépítésű hálózatoknál van egy kitüntetett szerepű számítógép.<br /> Ez a gép a kiszolgáló vagy szerver, Minden kérés rajta keresztül valósítható meg. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét.<br /> <br /> Ezeket klienseknek. vagy [[munkaállomás]]oknak nevezzük. A szerver egy kifejezetten erre a célra kialakított [[operációs]] [[rendszert]] használ. Ilyenek például a [[Linux]], a [[Novell Netware]], a [[Microsoft Windows NT.]]<br /> A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. Hátránya, hogy a rendszer működtetéséhez egy hálózati operációs rendszerhez értő szakember kell.<br /> A [[szerver]] kiesése esetén a hálózati szolgáltatások nem működnek. A szerver hardverigény e sokkal nagyobb mint a kliensé. Előnye a hálózati erőforrások megosztása.<br /> <br /> =Egyenrangú hálózatok=<br /> <br /> Itt nincs kitüntetett szerepű gép a [[hálózat]]on. Minden gépen beállítható, hogy milyen eszközöket oszt meg a [[hálózat]] többi tagjával. Mindenki a saját gépéért felelős. Nem kell külön [[rendszergazda]]. Hátrány, hogy a hálózatban résztvevő gépek száma korlátozott. Nagyszámú gép esetén már túl bonyolulttá válik a hálózat működése; működtetése.<br /> <br /> A [[hálózat]] szabályainak gyűjteménye, vagyis a [[protokollok]]<br /> Ahhoz, hogy a számítógépek együtt tudjanak dolgozni, [[kommunikáció]]s szabályokat kell felállítani. A szabályok pontról pontra meghatározzák, mit és hogyan kell csinálni.<br /> A [[szabványgyűjtemény]]eket protokollnak nevezzük<br /> A hálózattal kapcsolatban rengeteg protokollt alkottak. Minden hálózati [[funkció]]hoz tartozik egy vagy több protokoll. Például az [[internet]] esetén az [[adatátvitel]]hez a [[TCP/IP]]<br /> Protokoll. A [[levelezés]]hez az [[SMTP]], [[POP3]], [[IMAP]] protokollok.<br /> <br /> =Felhasznált irodalom=<br /> <br /> PSZF-SALGÓ [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22410]</div>

Dakaz https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Dakaz&diff=17249 2006-12-21T14:50:33Z

<p>Dakaz: </p> <hr /> <div>Választott témám: számítógépes hálózatok<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_H%C3%A1l%C3%B3zatok]</div>

Dakaz https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_H%C3%A1l%C3%B3zatok&diff=17273 2006-12-21T13:51:24Z

<p>Dakaz: /* Szerver-kliens modell */</p> <hr /> <div>==SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK==<br /> =Történeti áttekintés=<br /> <br /> '''1950:''' A számítógép-hálózatok létrehozásának ötletével, az amerikai védelemi minisztérium kezdett el foglalkozni (válaszképpen a szovjet űrkutatás sikereire).<br /> <br /> '''1994:''' A sikeres projekt számítógép-hálózata (ARPANET)ünnepelte 25 éves évfordulóját. A &quot;hálózatok atyja&quot; az ARPANET.<br /> <br /> '''1970:''' Hawai-i Egyetem is csatlakozik a rádiós ALOHA kapcsolattal, ebből a tapasztalatból vettek ötleteket az ETHERNET lokális hálózat tervezői is.<br /> <br /> '''1976:''' Kifejlesztik az UUCP (Unix-to-Unix Copy) programot.<br /> <br /> '''1981:''' A BITNET létrehozásának éve. Megtaláljuk a különböző országok csatlakozási időpontját a hálózatokhoz, valamint az ezres, milliós felhasználói számok &quot;áttörésének&quot; időpontját.<br /> <br /> '''1995:''' Az Internetben januárban 4,852,000 számítógépet regisztráltak 39140 hálózatban és ezen belül kialakított 71000 adminisztrációs egységben.<br /> <br /> <br /> =Bevezetés=<br /> <br /> <br /> Ma egyre többen tapasztaljuk meg azt, hogy a számítógép-hálózatok megjelennek a társadalom szinte minden szférájában. Nagyon fontos és reméljük megbízható építőkövei lesznek az &quot;Információs Szupersztrádák&quot;-nak és segítik a hatékony &quot;[[Információs Társadalom]]&quot; építését. Továbbá megtapasztalhatjuk a felelős közösségi munka szükségességét. Ez talán lehet egy új szín a viszonylag hosszú hazai &quot;[[PC]] korszak&quot; atomizáltsága után az együttműködésben.<br /> A számítógép-hálózatok történeti fejlődése<br /> Néhány előzetes megjegyzés tárgyalása után három szempont szerint osztályozzuk a hálózatokat, megkülönböztetjük az adathálózatok és számítógép-hálózatokat, kiemelünk néhány fontosabb dátumot, fejlődési állapotot.<br /> <br /> Kezdeti lépésnek tekinthetjük a telekommunikációs technika alkalmazását a számítógépes távfeldolgozásban ([[TAF]] = távadatfeldolgozás). A [[TAF]] rendszer egy három szintű hierarchikus rendszer: egy erőforrásgépből ([[host]]), egy terminálvezérlőből ([[front]]-[[end]], [[multiplexer]]) és néhány terminálból állt, amelyek az akkoriban használatos távközlő rendszereket ([[telex]], [[telefon]], [[rádió]]) használták az adatok ([[információ]]) átvitelére. Ma is fellelhető a számítógép-hálózati rendszerekben ez a klasszikus elérési mód, a terminál szerveren keresztül több erőforrás gép érhető el.<br /> A számítástechnika gyors fejlődése és összefonódása a szintén dinamikusan fejlődő adatkommunikációval lényegesen megváltoztatta a technológiákat, a termékeket és cégeket, létrejött a [[számítógép]]-[[kommunikációs]] [[ipar]]. Ezt a változást néhány jellemző ténnyel is alátámaszthatjuk: nincs lényeges különbésg adatfeldolgozási (számítási) és adatkommunikációs ([[átvitel]], [[kapcsolás]]) feladatok között; nincs lényeges különbség az [[adat]], [[hang]] és [[videokommunikáció]] között; az egy processzoros számítógépek, a több processzoros számítógépek, a helyi hálózatok, a városi és nagy távolságú hálózatok közötti adatátviteli vonalak összemosódnak. Egy nagy [[integrálódás]]nak vagyunk tanui, amely az összes kommunikációs tevékenységet igyekszik egységesíteni és világméretekben könnyen elérhetővé, használhatóvá tenni. A hálózat ([[network]]) szó legtöbbször alapértelmezésben számítógép-hálózatot jelent ([[computer network]]). <br /> <br /> Az adatok átvitelét biztosító adatkommunikációs hálózatot ([[data network]]) a számítógép-hálózat(ok) egy alrendszerének is tekinthetjük, amely általában maga is önállóan működő speciális [[számítógép-hálózat]]. Egyre több hálózati szolgáltatás az adott alkalmazás komponenseinek többszöri felhasználásával felépített hálózat ([[application network]]) segítségével valósul meg általában több számítógép-hálózat közreműködésével. A hálózatok egymásra épülését az 1.ábra mutatja be.<br /> <br /> <br /> <br /> Alkalmazás hálózata<br /> <br /> Számítógép-hálózat(ok)<br /> <br /> Adathálózat(ok)<br /> <br /> 1. ábra. Hálózatok<br /> <br /> =A számítógép hálózat fogalma=<br /> <br /> <br /> A számítógép-hálózat olyan elosztott rendszer, amelyben független számítógépek és számítógéprendszerek egymással információkat, adatokat cserélhetnek és [[erőforrás]]aikat megosztva használhatják.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítása átviteli közeg szerint<br /> Az átviteli közeg feladata, hogy a [[hálózat]]ba kötött számítógépek között az adatokat és információkat szállítsa. Lehet vezetékes ([[koaxális]], [[sodort érpárú]]) vagy [[vezeték nélküli]] ([[rádiófrekvenciás]], [[mikrohullámú]], [[infravörös]]).<br /> A hálózatok csoportosítása kiterjedésük szerint<br /> •Helyi hálózat ([[LAN]]): nagy adatátviteli sebesség, viszonylag kicsi kiterjedés, legfeljebb néhány száz méter.<br /> •Nagyvárosi hálózat ([[MAN]]): kiterjedése meghaladhatja egy város méretét, hasonló a LAN-hoz.<br /> •Nagy kiterjedésű hálózat ([[WAN]]): mérete akár a Föld teljes felszínéig terjedhet. Általában nagy sebességű; itt már a műholdas átvitel is megjelenik.<br /> •Internet: az egész földet átfogó hálózat. <br /> o[[Intranet]]: internetes technológiákat alkalmazó zárt, kisebb kiterjedésű hálózat.<br /> o[[Extranet]]: az intranethez hasonló méretű, de korlátozott mértékben külső felhasználók számára is elérhető.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítás összekötésük módja szerint<br /> •[[Sín]]: a gépeket egy főkábel segítségével kötjük össze, gondoskodni kell a főkábel mindkét oldali lezárásáról.<br /> •[[Gyűrű]]: hasonló a sínhez. Itt a sín két végpontja van összekötve.<br /> •[[Csillag]]: a gépek egyénileg csatlakoznak egy központi egységhez.<br /> •[[Fa]]: a sínhez hasonló, de több csomópontból álló ágakat is tartalmazhat.<br /> •[[Teljes]]: minden eszköz kapcsolódik minden eszközhöz. Ez a legbiztonságosabb elrendezés, azonban nagy kiterjedésű hálózatokban kivitelezhetetlen.<br /> •[[Celluláris]]: mobil, vezeték nélküli eszközök által létrehozott hálózat lehet, a mobiltelefon számára ilyen hálózat biztosítja az elérhetőséget.<br /> <br /> =A hálózat logikai felépítése=<br /> <br /> <br /> A gépek fizikai összekötése után, a hálózat logikai felépítését is meg kell határozzuk.<br /> <br /> '''Szerver-kliens modell'''<br /> <br /> Van egy kitüntetett szerepű számítógép, ez a [[kiszolgáló]] vagy [[szerver]]. Ez a gép szolgálja ki a [[hálózat]] többi gépét. Ezeket munkaállomásnak vagy [[kliens]]nek nevezzük. A [[szerver]] egy kifejezetten erre a célra kialakított [[operációs]] [[rendszer]]t használ: [[Linux]], [[Novell Netware]], [[Windows NT]], [[2000]], [[2003]] Server. A [[kliensgépek]]en tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet.<br /> <br /> =A hálózat logikai felépítése=<br /> <br /> A gépek fizikai összekötése az első lépés. A második lépés, hogy a [[hálózat]] logikai felépítését meghatározzuk. Két modell áll rendelkezésre.=Fejlődést motiváló tényezők=<br /> <br /> <br /> Érdemes szólnunk a számítógép-hálózati fejlődés motiváló tényezőiről is. A felhasználónak a hálózat használata biztosítja az erőforrások osztott használatát, a nagyobb biztonságot és a kisebb költségeket.<br /> <br /> A számítógép-hálózati alkalmazások választéka is egyre bővül, több alkalmazás integrálásával és a színes grafikus (esetleg multimédia) felhasználói felülettel egyre kényelmesebben kezelhetők.<br /> <br /> Alapalkamazásnak tekintjük az elektronikus levelezést ([[e-mail]]), az adatállományok átvitelét ([[file transfer]]), a távoli terminál használatát ([[remote terminal access]]) és a távoli feldolgozást ([[remote job entry]], [[network job entry]]). Ezen alapalkalmazásokra épülhetnek a további alkalmazások: számítógépes konferenciázás ([[computer conference]], [[listserv]]), elektronikus faliújság ([[bulletin board]]), elektronikus újság ([[news]]), adatbázisok lekérdezése ([[database query]]), információs rendszerek ([[information service]]) használata és egyre újabbak jelennek meg. Az osztott feldolgozás fogalma a számítógép-hálózati szoftverek automatikus együttműködését jelenti, a felhasználónak nem kell tudnia konkrétan a szolgáltatásban résztvevő számítógép-hálózat felépítését, kiszolgáló gépek adatait és a megoldásban vállalt részfeladatokat.<br /> <br /> =Számítógép hálózat kialakításának céljai=<br /> •[[Hardver]]eszközöket és [[szoftver]]eket tudunk megosztani, és több ember munkáját segíteni.<br /> •Azzal, hogy nem kell bizonyos [[hardvereszköz]]ökből többet venni, pénzt takaríthatunk meg.<br /> •A [[hálózat]] segítségével felgyorsul a [[kommunikáció]] az egyes felek között.<br /> •A hálózatokba olyan [[adatbázis]]ok kapcsolódnak be, amelyek tartalma napról napra frissül, bővül, így rengeteg [[információ]] lesz könnyen, gyorsan elérhető.<br /> <br /> =Szerver-kliens modell=<br /> <br /> <br /> A [[szerver]]-[[kliens]] felépítésű hálózatoknál van egy kitüntetett szerepű számítógép.<br /> Ez a gép a kiszolgáló vagy szerver, Minden kérés rajta keresztül valósítható meg. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét.<br /> <br /> Ezeket klienseknek. vagy [[munkaállomás]]oknak nevezzük. A szerver egy kifejezetten erre a célra kialakított [[operációs]] [[rendszert]] használ. Ilyenek például a [[Linux]], a [[Novell Netware]], a [[Microsoft Windows NT.]]<br /> A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. Hátránya, hogy a rendszer működtetéséhez egy hálózati operációs rendszerhez értő szakember kell.<br /> A [[szerver]] kiesése esetén a hálózati szolgáltatások nem működnek. A szerver hardverigény e sokkal nagyobb mint a kliensé. Előnye a hálózati erőforrások megosztása.<br /> <br /> =Egyenrangú hálózatok=<br /> <br /> Itt nincs kitüntetett szerepű gép a [[hálózat]]on. Minden gépen beállítható, hogy milyen eszközöket oszt meg a [[hálózat]] többi tagjával. Mindenki a saját gépéért felelős. Nem kell külön [[rendszergazda]]. Hátrány, hogy a hálózatban résztvevő gépek száma korlátozott. Nagyszámú gép esetén már túl bonyolulttá válik a hálózat működése; működtetése.<br /> <br /> A [[hálózat]] szabályainak gyűjteménye, vagyis a [[protokollok]]<br /> Ahhoz, hogy a számítógépek együtt tudjanak dolgozni, [[kommunikáció]]s szabályokat kell felállítani. A szabályok pontról pontra meghatározzák, mit és hogyan kell csinálni.<br /> A [[szabványgyűjtemény]]eket protokollnak nevezzük<br /> A hálózattal kapcsolatban rengeteg protokollt alkottak. Minden hálózati [[funkció]]hoz tartozik egy vagy több protokoll. Például az [[internet]] esetén az [[adatátvitel]]hez a [[TCP/IP]]<br /> Protokoll. A [[levelezés]]hez az [[SMTP]], [[POP3]], [[IMAP]] protokollok.</div>

Dakaz https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_H%C3%A1l%C3%B3zatok&diff=17272 2006-12-21T13:49:40Z

<p>Dakaz: /* A hálózat logikai felépítése */</p> <hr /> <div>==SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK==<br /> =Történeti áttekintés=<br /> <br /> '''1950:''' A számítógép-hálózatok létrehozásának ötletével, az amerikai védelemi minisztérium kezdett el foglalkozni (válaszképpen a szovjet űrkutatás sikereire).<br /> <br /> '''1994:''' A sikeres projekt számítógép-hálózata (ARPANET)ünnepelte 25 éves évfordulóját. A &quot;hálózatok atyja&quot; az ARPANET.<br /> <br /> '''1970:''' Hawai-i Egyetem is csatlakozik a rádiós ALOHA kapcsolattal, ebből a tapasztalatból vettek ötleteket az ETHERNET lokális hálózat tervezői is.<br /> <br /> '''1976:''' Kifejlesztik az UUCP (Unix-to-Unix Copy) programot.<br /> <br /> '''1981:''' A BITNET létrehozásának éve. Megtaláljuk a különböző országok csatlakozási időpontját a hálózatokhoz, valamint az ezres, milliós felhasználói számok &quot;áttörésének&quot; időpontját.<br /> <br /> '''1995:''' Az Internetben januárban 4,852,000 számítógépet regisztráltak 39140 hálózatban és ezen belül kialakított 71000 adminisztrációs egységben.<br /> <br /> <br /> =Bevezetés=<br /> <br /> <br /> Ma egyre többen tapasztaljuk meg azt, hogy a számítógép-hálózatok megjelennek a társadalom szinte minden szférájában. Nagyon fontos és reméljük megbízható építőkövei lesznek az &quot;Információs Szupersztrádák&quot;-nak és segítik a hatékony &quot;[[Információs Társadalom]]&quot; építését. Továbbá megtapasztalhatjuk a felelős közösségi munka szükségességét. Ez talán lehet egy új szín a viszonylag hosszú hazai &quot;[[PC]] korszak&quot; atomizáltsága után az együttműködésben.<br /> A számítógép-hálózatok történeti fejlődése<br /> Néhány előzetes megjegyzés tárgyalása után három szempont szerint osztályozzuk a hálózatokat, megkülönböztetjük az adathálózatok és számítógép-hálózatokat, kiemelünk néhány fontosabb dátumot, fejlődési állapotot.<br /> <br /> Kezdeti lépésnek tekinthetjük a telekommunikációs technika alkalmazását a számítógépes távfeldolgozásban ([[TAF]] = távadatfeldolgozás). A [[TAF]] rendszer egy három szintű hierarchikus rendszer: egy erőforrásgépből ([[host]]), egy terminálvezérlőből ([[front]]-[[end]], [[multiplexer]]) és néhány terminálból állt, amelyek az akkoriban használatos távközlő rendszereket ([[telex]], [[telefon]], [[rádió]]) használták az adatok ([[információ]]) átvitelére. Ma is fellelhető a számítógép-hálózati rendszerekben ez a klasszikus elérési mód, a terminál szerveren keresztül több erőforrás gép érhető el.<br /> A számítástechnika gyors fejlődése és összefonódása a szintén dinamikusan fejlődő adatkommunikációval lényegesen megváltoztatta a technológiákat, a termékeket és cégeket, létrejött a [[számítógép]]-[[kommunikációs]] [[ipar]]. Ezt a változást néhány jellemző ténnyel is alátámaszthatjuk: nincs lényeges különbésg adatfeldolgozási (számítási) és adatkommunikációs ([[átvitel]], [[kapcsolás]]) feladatok között; nincs lényeges különbség az [[adat]], [[hang]] és [[videokommunikáció]] között; az egy processzoros számítógépek, a több processzoros számítógépek, a helyi hálózatok, a városi és nagy távolságú hálózatok közötti adatátviteli vonalak összemosódnak. Egy nagy [[integrálódás]]nak vagyunk tanui, amely az összes kommunikációs tevékenységet igyekszik egységesíteni és világméretekben könnyen elérhetővé, használhatóvá tenni. A hálózat ([[network]]) szó legtöbbször alapértelmezésben számítógép-hálózatot jelent ([[computer network]]). <br /> <br /> Az adatok átvitelét biztosító adatkommunikációs hálózatot ([[data network]]) a számítógép-hálózat(ok) egy alrendszerének is tekinthetjük, amely általában maga is önállóan működő speciális [[számítógép-hálózat]]. Egyre több hálózati szolgáltatás az adott alkalmazás komponenseinek többszöri felhasználásával felépített hálózat ([[application network]]) segítségével valósul meg általában több számítógép-hálózat közreműködésével. A hálózatok egymásra épülését az 1.ábra mutatja be.<br /> <br /> <br /> <br /> Alkalmazás hálózata<br /> <br /> Számítógép-hálózat(ok)<br /> <br /> Adathálózat(ok)<br /> <br /> 1. ábra. Hálózatok<br /> <br /> =A számítógép hálózat fogalma=<br /> <br /> <br /> A számítógép-hálózat olyan elosztott rendszer, amelyben független számítógépek és számítógéprendszerek egymással információkat, adatokat cserélhetnek és [[erőforrás]]aikat megosztva használhatják.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítása átviteli közeg szerint<br /> Az átviteli közeg feladata, hogy a [[hálózat]]ba kötött számítógépek között az adatokat és információkat szállítsa. Lehet vezetékes ([[koaxális]], [[sodort érpárú]]) vagy [[vezeték nélküli]] ([[rádiófrekvenciás]], [[mikrohullámú]], [[infravörös]]).<br /> A hálózatok csoportosítása kiterjedésük szerint<br /> •Helyi hálózat ([[LAN]]): nagy adatátviteli sebesség, viszonylag kicsi kiterjedés, legfeljebb néhány száz méter.<br /> •Nagyvárosi hálózat ([[MAN]]): kiterjedése meghaladhatja egy város méretét, hasonló a LAN-hoz.<br /> •Nagy kiterjedésű hálózat ([[WAN]]): mérete akár a Föld teljes felszínéig terjedhet. Általában nagy sebességű; itt már a műholdas átvitel is megjelenik.<br /> •Internet: az egész földet átfogó hálózat. <br /> o[[Intranet]]: internetes technológiákat alkalmazó zárt, kisebb kiterjedésű hálózat.<br /> o[[Extranet]]: az intranethez hasonló méretű, de korlátozott mértékben külső felhasználók számára is elérhető.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítás összekötésük módja szerint<br /> •[[Sín]]: a gépeket egy főkábel segítségével kötjük össze, gondoskodni kell a főkábel mindkét oldali lezárásáról.<br /> •[[Gyűrű]]: hasonló a sínhez. Itt a sín két végpontja van összekötve.<br /> •[[Csillag]]: a gépek egyénileg csatlakoznak egy központi egységhez.<br /> •[[Fa]]: a sínhez hasonló, de több csomópontból álló ágakat is tartalmazhat.<br /> •[[Teljes]]: minden eszköz kapcsolódik minden eszközhöz. Ez a legbiztonságosabb elrendezés, azonban nagy kiterjedésű hálózatokban kivitelezhetetlen.<br /> •[[Celluláris]]: mobil, vezeték nélküli eszközök által létrehozott hálózat lehet, a mobiltelefon számára ilyen hálózat biztosítja az elérhetőséget.<br /> <br /> =A hálózat logikai felépítése=<br /> <br /> <br /> A gépek fizikai összekötése után, a hálózat logikai felépítését is meg kell határozzuk.<br /> <br /> '''Szerver-kliens modell'''<br /> <br /> Van egy kitüntetett szerepű számítógép, ez a [[kiszolgáló]] vagy [[szerver]]. Ez a gép szolgálja ki a [[hálózat]] többi gépét. Ezeket munkaállomásnak vagy [[kliens]]nek nevezzük. A [[szerver]] egy kifejezetten erre a célra kialakított [[operációs]] [[rendszer]]t használ: [[Linux]], [[Novell Netware]], [[Windows NT]], [[2000]], [[2003]] Server. A [[kliensgépek]]en tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet.<br /> <br /> =A hálózat logikai felépítése=<br /> <br /> A gépek fizikai összekötése az első lépés. A második lépés, hogy a [[hálózat]] logikai felépítését meghatározzuk. Két modell áll rendelkezésre.=Fejlődést motiváló tényezők=<br /> <br /> <br /> Érdemes szólnunk a számítógép-hálózati fejlődés motiváló tényezőiről is. A felhasználónak a hálózat használata biztosítja az erőforrások osztott használatát, a nagyobb biztonságot és a kisebb költségeket.<br /> <br /> A számítógép-hálózati alkalmazások választéka is egyre bővül, több alkalmazás integrálásával és a színes grafikus (esetleg multimédia) felhasználói felülettel egyre kényelmesebben kezelhetők.<br /> <br /> Alapalkamazásnak tekintjük az elektronikus levelezést ([[e-mail]]), az adatállományok átvitelét ([[file transfer]]), a távoli terminál használatát ([[remote terminal access]]) és a távoli feldolgozást ([[remote job entry]], [[network job entry]]). Ezen alapalkalmazásokra épülhetnek a további alkalmazások: számítógépes konferenciázás ([[computer conference]], [[listserv]]), elektronikus faliújság ([[bulletin board]]), elektronikus újság ([[news]]), adatbázisok lekérdezése ([[database query]]), információs rendszerek ([[information service]]) használata és egyre újabbak jelennek meg. Az osztott feldolgozás fogalma a számítógép-hálózati szoftverek automatikus együttműködését jelenti, a felhasználónak nem kell tudnia konkrétan a szolgáltatásban résztvevő számítógép-hálózat felépítését, kiszolgáló gépek adatait és a megoldásban vállalt részfeladatokat.<br /> <br /> =Számítógép hálózat kialakításának céljai=<br /> •[[Hardver]]eszközöket és [[szoftver]]eket tudunk megosztani, és több ember munkáját segíteni.<br /> •Azzal, hogy nem kell bizonyos [[hardvereszköz]]ökből többet venni, pénzt takaríthatunk meg.<br /> •A [[hálózat]] segítségével felgyorsul a [[kommunikáció]] az egyes felek között.<br /> •A hálózatokba olyan [[adatbázis]]ok kapcsolódnak be, amelyek tartalma napról napra frissül, bővül, így rengeteg [[információ]] lesz könnyen, gyorsan elérhető.<br /> <br /> =Szerver-kliens modell=<br /> <br /> <br /> A szerver-kliens felépítésű hálózatoknál van egy kitüntetett szerepű számítógép.<br /> Ez a gép a kiszolgáló vagy szerver, Minden kérés rajta keresztül valósítható meg. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét.<br /> <br /> Ezeket klienseknek. vagy munkaállomásoknak nevezzük. A szerver egy kifelezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ. Ilyenek például a Linux, a Novell Netware, a Microsoft Windows NT.<br /> A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. Hátránya, hogy a rendszer működtetéséhez egy hálózati operációs rendszerhez értő szakember kell.<br /> A szerver kiesése esetén a hálózati szolgáltatások nem működnek. A szerver hardverigény e sokkal nagyobb mint a kliensé. Előnye a hálózati erőforrások megosztása.<br /> <br /> =Egyenrangú hálózatok=<br /> <br /> Itt nincs kitüntetett szerepű gép a [[hálózat]]on. Minden gépen beállítható, hogy milyen eszközöket oszt meg a [[hálózat]] többi tagjával. Mindenki a saját gépéért felelős. Nem kell külön [[rendszergazda]]. Hátrány, hogy a hálózatban résztvevő gépek száma korlátozott. Nagyszámú gép esetén már túl bonyolulttá válik a hálózat működése; működtetése.<br /> <br /> A [[hálózat]] szabályainak gyűjteménye, vagyis a [[protokollok]]<br /> Ahhoz, hogy a számítógépek együtt tudjanak dolgozni, [[kommunikáció]]s szabályokat kell felállítani. A szabályok pontról pontra meghatározzák, mit és hogyan kell csinálni.<br /> A [[szabványgyűjtemény]]eket protokollnak nevezzük<br /> A hálózattal kapcsolatban rengeteg protokollt alkottak. Minden hálózati [[funkció]]hoz tartozik egy vagy több protokoll. Például az [[internet]] esetén az [[adatátvitel]]hez a [[TCP/IP]]<br /> Protokoll. A [[levelezés]]hez az [[SMTP]], [[POP3]], [[IMAP]] protokollok.</div>

Dakaz https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_H%C3%A1l%C3%B3zatok&diff=17271 2006-12-21T13:47:50Z

<p>Dakaz: /* A számítógép hálózat fogalma */</p> <hr /> <div>==SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK==<br /> =Történeti áttekintés=<br /> <br /> '''1950:''' A számítógép-hálózatok létrehozásának ötletével, az amerikai védelemi minisztérium kezdett el foglalkozni (válaszképpen a szovjet űrkutatás sikereire).<br /> <br /> '''1994:''' A sikeres projekt számítógép-hálózata (ARPANET)ünnepelte 25 éves évfordulóját. A &quot;hálózatok atyja&quot; az ARPANET.<br /> <br /> '''1970:''' Hawai-i Egyetem is csatlakozik a rádiós ALOHA kapcsolattal, ebből a tapasztalatból vettek ötleteket az ETHERNET lokális hálózat tervezői is.<br /> <br /> '''1976:''' Kifejlesztik az UUCP (Unix-to-Unix Copy) programot.<br /> <br /> '''1981:''' A BITNET létrehozásának éve. Megtaláljuk a különböző országok csatlakozási időpontját a hálózatokhoz, valamint az ezres, milliós felhasználói számok &quot;áttörésének&quot; időpontját.<br /> <br /> '''1995:''' Az Internetben januárban 4,852,000 számítógépet regisztráltak 39140 hálózatban és ezen belül kialakított 71000 adminisztrációs egységben.<br /> <br /> <br /> =Bevezetés=<br /> <br /> <br /> Ma egyre többen tapasztaljuk meg azt, hogy a számítógép-hálózatok megjelennek a társadalom szinte minden szférájában. Nagyon fontos és reméljük megbízható építőkövei lesznek az &quot;Információs Szupersztrádák&quot;-nak és segítik a hatékony &quot;[[Információs Társadalom]]&quot; építését. Továbbá megtapasztalhatjuk a felelős közösségi munka szükségességét. Ez talán lehet egy új szín a viszonylag hosszú hazai &quot;[[PC]] korszak&quot; atomizáltsága után az együttműködésben.<br /> A számítógép-hálózatok történeti fejlődése<br /> Néhány előzetes megjegyzés tárgyalása után három szempont szerint osztályozzuk a hálózatokat, megkülönböztetjük az adathálózatok és számítógép-hálózatokat, kiemelünk néhány fontosabb dátumot, fejlődési állapotot.<br /> <br /> Kezdeti lépésnek tekinthetjük a telekommunikációs technika alkalmazását a számítógépes távfeldolgozásban ([[TAF]] = távadatfeldolgozás). A [[TAF]] rendszer egy három szintű hierarchikus rendszer: egy erőforrásgépből ([[host]]), egy terminálvezérlőből ([[front]]-[[end]], [[multiplexer]]) és néhány terminálból állt, amelyek az akkoriban használatos távközlő rendszereket ([[telex]], [[telefon]], [[rádió]]) használták az adatok ([[információ]]) átvitelére. Ma is fellelhető a számítógép-hálózati rendszerekben ez a klasszikus elérési mód, a terminál szerveren keresztül több erőforrás gép érhető el.<br /> A számítástechnika gyors fejlődése és összefonódása a szintén dinamikusan fejlődő adatkommunikációval lényegesen megváltoztatta a technológiákat, a termékeket és cégeket, létrejött a [[számítógép]]-[[kommunikációs]] [[ipar]]. Ezt a változást néhány jellemző ténnyel is alátámaszthatjuk: nincs lényeges különbésg adatfeldolgozási (számítási) és adatkommunikációs ([[átvitel]], [[kapcsolás]]) feladatok között; nincs lényeges különbség az [[adat]], [[hang]] és [[videokommunikáció]] között; az egy processzoros számítógépek, a több processzoros számítógépek, a helyi hálózatok, a városi és nagy távolságú hálózatok közötti adatátviteli vonalak összemosódnak. Egy nagy [[integrálódás]]nak vagyunk tanui, amely az összes kommunikációs tevékenységet igyekszik egységesíteni és világméretekben könnyen elérhetővé, használhatóvá tenni. A hálózat ([[network]]) szó legtöbbször alapértelmezésben számítógép-hálózatot jelent ([[computer network]]). <br /> <br /> Az adatok átvitelét biztosító adatkommunikációs hálózatot ([[data network]]) a számítógép-hálózat(ok) egy alrendszerének is tekinthetjük, amely általában maga is önállóan működő speciális [[számítógép-hálózat]]. Egyre több hálózati szolgáltatás az adott alkalmazás komponenseinek többszöri felhasználásával felépített hálózat ([[application network]]) segítségével valósul meg általában több számítógép-hálózat közreműködésével. A hálózatok egymásra épülését az 1.ábra mutatja be.<br /> <br /> <br /> <br /> Alkalmazás hálózata<br /> <br /> Számítógép-hálózat(ok)<br /> <br /> Adathálózat(ok)<br /> <br /> 1. ábra. Hálózatok<br /> <br /> =A számítógép hálózat fogalma=<br /> <br /> <br /> A számítógép-hálózat olyan elosztott rendszer, amelyben független számítógépek és számítógéprendszerek egymással információkat, adatokat cserélhetnek és [[erőforrás]]aikat megosztva használhatják.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítása átviteli közeg szerint<br /> Az átviteli közeg feladata, hogy a [[hálózat]]ba kötött számítógépek között az adatokat és információkat szállítsa. Lehet vezetékes ([[koaxális]], [[sodort érpárú]]) vagy [[vezeték nélküli]] ([[rádiófrekvenciás]], [[mikrohullámú]], [[infravörös]]).<br /> A hálózatok csoportosítása kiterjedésük szerint<br /> •Helyi hálózat ([[LAN]]): nagy adatátviteli sebesség, viszonylag kicsi kiterjedés, legfeljebb néhány száz méter.<br /> •Nagyvárosi hálózat ([[MAN]]): kiterjedése meghaladhatja egy város méretét, hasonló a LAN-hoz.<br /> •Nagy kiterjedésű hálózat ([[WAN]]): mérete akár a Föld teljes felszínéig terjedhet. Általában nagy sebességű; itt már a műholdas átvitel is megjelenik.<br /> •Internet: az egész földet átfogó hálózat. <br /> o[[Intranet]]: internetes technológiákat alkalmazó zárt, kisebb kiterjedésű hálózat.<br /> o[[Extranet]]: az intranethez hasonló méretű, de korlátozott mértékben külső felhasználók számára is elérhető.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítás összekötésük módja szerint<br /> •[[Sín]]: a gépeket egy főkábel segítségével kötjük össze, gondoskodni kell a főkábel mindkét oldali lezárásáról.<br /> •[[Gyűrű]]: hasonló a sínhez. Itt a sín két végpontja van összekötve.<br /> •[[Csillag]]: a gépek egyénileg csatlakoznak egy központi egységhez.<br /> •[[Fa]]: a sínhez hasonló, de több csomópontból álló ágakat is tartalmazhat.<br /> •[[Teljes]]: minden eszköz kapcsolódik minden eszközhöz. Ez a legbiztonságosabb elrendezés, azonban nagy kiterjedésű hálózatokban kivitelezhetetlen.<br /> •[[Celluláris]]: mobil, vezeték nélküli eszközök által létrehozott hálózat lehet, a mobiltelefon számára ilyen hálózat biztosítja az elérhetőséget.<br /> <br /> =A hálózat logikai felépítése=<br /> <br /> <br /> A gépek fizikai összekötése után, a hálózat logikai felépítését is meg kell határozzuk.<br /> <br /> '''Szerver-kliens modell'''<br /> <br /> Van egy kitüntetett szerepű számítógép, ez a [[kiszolgáló]] vagy [[szerver]]. Ez a gép szolgálja ki a [[hálózat]] többi gépét. Ezeket munkaállomásnak vagy [[kliens]]nek nevezzük. A [[szerver]] egy kifejezetten erre a célra kialakított [[operációs]] [[rendszer]]t használ: [[Linux]], [[Novell Netware]], [[Windows NT]], [[2000]], [[2003]] Server. A [[kliensgépek]]en tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet.<br /> <br /> =A hálózat logikai felépítése=<br /> <br /> A gépek fizikai összekötése az első lépés. A második lépés, hogy a hálózat logikai felépítését meghatározzuk. Két modell áll rendelkezésre.=Fejlődést motiváló tényezők=<br /> <br /> <br /> Érdemes szólnunk a számítógép-hálózati fejlődés motiváló tényezőiről is. A felhasználónak a hálózat használata biztosítja az erőforrások osztott használatát, a nagyobb biztonságot és a kisebb költségeket.<br /> <br /> A számítógép-hálózati alkalmazások választéka is egyre bővül, több alkalmazás integrálásával és a színes grafikus (esetleg multimédia) felhasználói felülettel egyre kényelmesebben kezelhetők.<br /> <br /> Alapalkamazásnak tekintjük az elektronikus levelezést (e-mail), az adatállományok átvitelét (file transfer), a távoli terminál használatát (remote terminal access) és a távoli feldolgozást (remote job entry, network job entry). Ezen alapalkalmazásokra épülhetnek a további alkalmazások: számítógépes konferenciázás (computer conference, listserv), elektronikus faliújság (bulletin board), elektronikus újság (news), adatbázisok lekérdezése (database query), információs rendszerek (information service) használata és egyre újabbak jelennek meg. Az osztott feldolgozás fogalma a számítógép-hálózati szoftverek automatikus együttműködését jelenti, a felhasználónak nem kell tudnia konkrétan a szolgáltatásban résztvevő számítógép-hálózat felépítését, kiszolgáló gépek adatait és a megoldásban vállalt részfeladatokat.<br /> <br /> =Számítógép hálózat kialakításának céljai=<br /> •[[Hardver]]eszközöket és [[szoftver]]eket tudunk megosztani, és több ember munkáját segíteni.<br /> •Azzal, hogy nem kell bizonyos [[hardvereszköz]]ökből többet venni, pénzt takaríthatunk meg.<br /> •A [[hálózat]] segítségével felgyorsul a [[kommunikáció]] az egyes felek között.<br /> •A hálózatokba olyan [[adatbázis]]ok kapcsolódnak be, amelyek tartalma napról napra frissül, bővül, így rengeteg [[információ]] lesz könnyen, gyorsan elérhető.<br /> <br /> =Szerver-kliens modell=<br /> <br /> <br /> A szerver-kliens felépítésű hálózatoknál van egy kitüntetett szerepű számítógép.<br /> Ez a gép a kiszolgáló vagy szerver, Minden kérés rajta keresztül valósítható meg. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét.<br /> <br /> Ezeket klienseknek. vagy munkaállomásoknak nevezzük. A szerver egy kifelezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ. Ilyenek például a Linux, a Novell Netware, a Microsoft Windows NT.<br /> A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. Hátránya, hogy a rendszer működtetéséhez egy hálózati operációs rendszerhez értő szakember kell.<br /> A szerver kiesése esetén a hálózati szolgáltatások nem működnek. A szerver hardverigény e sokkal nagyobb mint a kliensé. Előnye a hálózati erőforrások megosztása.<br /> <br /> =Egyenrangú hálózatok=<br /> <br /> Itt nincs kitüntetett szerepű gép a [[hálózat]]on. Minden gépen beállítható, hogy milyen eszközöket oszt meg a [[hálózat]] többi tagjával. Mindenki a saját gépéért felelős. Nem kell külön [[rendszergazda]]. Hátrány, hogy a hálózatban résztvevő gépek száma korlátozott. Nagyszámú gép esetén már túl bonyolulttá válik a hálózat működése; működtetése.<br /> <br /> A [[hálózat]] szabályainak gyűjteménye, vagyis a [[protokollok]]<br /> Ahhoz, hogy a számítógépek együtt tudjanak dolgozni, [[kommunikáció]]s szabályokat kell felállítani. A szabályok pontról pontra meghatározzák, mit és hogyan kell csinálni.<br /> A [[szabványgyűjtemény]]eket protokollnak nevezzük<br /> A hálózattal kapcsolatban rengeteg protokollt alkottak. Minden hálózati [[funkció]]hoz tartozik egy vagy több protokoll. Például az [[internet]] esetén az [[adatátvitel]]hez a [[TCP/IP]]<br /> Protokoll. A [[levelezés]]hez az [[SMTP]], [[POP3]], [[IMAP]] protokollok.</div>

Dakaz https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_H%C3%A1l%C3%B3zatok&diff=17270 2006-12-21T13:44:04Z

<p>Dakaz: /* Egyenrangú hálózatok */</p> <hr /> <div>==SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK==<br /> =Történeti áttekintés=<br /> <br /> '''1950:''' A számítógép-hálózatok létrehozásának ötletével, az amerikai védelemi minisztérium kezdett el foglalkozni (válaszképpen a szovjet űrkutatás sikereire).<br /> <br /> '''1994:''' A sikeres projekt számítógép-hálózata (ARPANET)ünnepelte 25 éves évfordulóját. A &quot;hálózatok atyja&quot; az ARPANET.<br /> <br /> '''1970:''' Hawai-i Egyetem is csatlakozik a rádiós ALOHA kapcsolattal, ebből a tapasztalatból vettek ötleteket az ETHERNET lokális hálózat tervezői is.<br /> <br /> '''1976:''' Kifejlesztik az UUCP (Unix-to-Unix Copy) programot.<br /> <br /> '''1981:''' A BITNET létrehozásának éve. Megtaláljuk a különböző országok csatlakozási időpontját a hálózatokhoz, valamint az ezres, milliós felhasználói számok &quot;áttörésének&quot; időpontját.<br /> <br /> '''1995:''' Az Internetben januárban 4,852,000 számítógépet regisztráltak 39140 hálózatban és ezen belül kialakított 71000 adminisztrációs egységben.<br /> <br /> <br /> =Bevezetés=<br /> <br /> <br /> Ma egyre többen tapasztaljuk meg azt, hogy a számítógép-hálózatok megjelennek a társadalom szinte minden szférájában. Nagyon fontos és reméljük megbízható építőkövei lesznek az &quot;Információs Szupersztrádák&quot;-nak és segítik a hatékony &quot;[[Információs Társadalom]]&quot; építését. Továbbá megtapasztalhatjuk a felelős közösségi munka szükségességét. Ez talán lehet egy új szín a viszonylag hosszú hazai &quot;[[PC]] korszak&quot; atomizáltsága után az együttműködésben.<br /> A számítógép-hálózatok történeti fejlődése<br /> Néhány előzetes megjegyzés tárgyalása után három szempont szerint osztályozzuk a hálózatokat, megkülönböztetjük az adathálózatok és számítógép-hálózatokat, kiemelünk néhány fontosabb dátumot, fejlődési állapotot.<br /> <br /> Kezdeti lépésnek tekinthetjük a telekommunikációs technika alkalmazását a számítógépes távfeldolgozásban ([[TAF]] = távadatfeldolgozás). A [[TAF]] rendszer egy három szintű hierarchikus rendszer: egy erőforrásgépből ([[host]]), egy terminálvezérlőből ([[front]]-[[end]], [[multiplexer]]) és néhány terminálból állt, amelyek az akkoriban használatos távközlő rendszereket ([[telex]], [[telefon]], [[rádió]]) használták az adatok ([[információ]]) átvitelére. Ma is fellelhető a számítógép-hálózati rendszerekben ez a klasszikus elérési mód, a terminál szerveren keresztül több erőforrás gép érhető el.<br /> A számítástechnika gyors fejlődése és összefonódása a szintén dinamikusan fejlődő adatkommunikációval lényegesen megváltoztatta a technológiákat, a termékeket és cégeket, létrejött a [[számítógép]]-[[kommunikációs]] [[ipar]]. Ezt a változást néhány jellemző ténnyel is alátámaszthatjuk: nincs lényeges különbésg adatfeldolgozási (számítási) és adatkommunikációs ([[átvitel]], [[kapcsolás]]) feladatok között; nincs lényeges különbség az [[adat]], [[hang]] és [[videokommunikáció]] között; az egy processzoros számítógépek, a több processzoros számítógépek, a helyi hálózatok, a városi és nagy távolságú hálózatok közötti adatátviteli vonalak összemosódnak. Egy nagy [[integrálódás]]nak vagyunk tanui, amely az összes kommunikációs tevékenységet igyekszik egységesíteni és világméretekben könnyen elérhetővé, használhatóvá tenni. A hálózat ([[network]]) szó legtöbbször alapértelmezésben számítógép-hálózatot jelent ([[computer network]]). <br /> <br /> Az adatok átvitelét biztosító adatkommunikációs hálózatot ([[data network]]) a számítógép-hálózat(ok) egy alrendszerének is tekinthetjük, amely általában maga is önállóan működő speciális [[számítógép-hálózat]]. Egyre több hálózati szolgáltatás az adott alkalmazás komponenseinek többszöri felhasználásával felépített hálózat ([[application network]]) segítségével valósul meg általában több számítógép-hálózat közreműködésével. A hálózatok egymásra épülését az 1.ábra mutatja be.<br /> <br /> <br /> <br /> Alkalmazás hálózata<br /> <br /> Számítógép-hálózat(ok)<br /> <br /> Adathálózat(ok)<br /> <br /> 1. ábra. Hálózatok<br /> <br /> =A számítógép hálózat fogalma=<br /> <br /> <br /> A számítógép-hálózat olyan elosztott rendszer, amelyben független számítógépek és számítógéprendszerek egymással információkat, adatokat cserélhetnek és erőforrásaikat megosztva használhatják.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítása átviteli közeg szerint<br /> Az átviteli közeg feladata, hogy a hálózatba kötött számítógépek között az adatokat és információkat szállítsa. Lehet vezetékes (koaxális, sodort érpárú) vagy vezeték nélküli (rádiófrekvenciás, mikrohullámú, infravörös).<br /> A hálózatok csoportosítása kiterjedésük szerint<br /> •Helyi hálózat (LAN): nagy adatátviteli sebesség, viszonylag kicsi kiterjedés, legfeljebb néhány száz méter.<br /> •Nagyvárosi hálózat (MAN): kiterjedése meghaladhatja egy város méretét, hasonló a LAN-hoz.<br /> •Nagy kiterjedésű hálózat (WAN): mérete akár a Föld teljes felszínéig terjedhet. Általában nagy sebességű; itt már a műholdas átvitel is megjelenik.<br /> •Internet: az egész földet átfogó hálózat. <br /> oIntranet: internetes technológiákat alkalmazó zárt, kisebb kiterjedésű hálózat.<br /> oExtranet: az intranethez hasonló méretű, de korlátozott mértékben külső felhasználók számára is elérhető.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítás összekötésük módja szerint<br /> •Sín: a gépeket egy főkábel segítségével kötjük össze, gondoskodni kell a főkábel mindkét oldali lezárásáról.<br /> •Gyűrű: hasonló a sínhez. Itt a sín két végpontja van összekötve.<br /> •Csillag: a gépek egyénileg csatlakoznak egy központi egységhez.<br /> •Fa: a sínhez hasonló, de több csomópontból álló ágakat is tartalmazhat.<br /> •Teljes: minden eszköz kapcsolódik minden eszközhöz. Ez a legbiztonságosabb elrendezés, azonban nagy kiterjedésű hálózatokban kivitelezhetetlen.<br /> •Celluláris: mobil, vezeték nélküli eszközök által létrehozott hálózat lehet, a mobiltelefon számára ilyen hálózat biztosítja az elérhetőséget.<br /> <br /> <br /> =A hálózat logikai felépítése=<br /> <br /> <br /> A gépek fizikai összekötése után, a hálózat logikai felépítését is meg kell határozzuk.<br /> <br /> '''Szerver-kliens modell'''<br /> <br /> Van egy kitüntetett szerepű számítógép, ez a [[kiszolgáló]] vagy [[szerver]]. Ez a gép szolgálja ki a [[hálózat]] többi gépét. Ezeket munkaállomásnak vagy [[kliens]]nek nevezzük. A [[szerver]] egy kifejezetten erre a célra kialakított [[operációs]] [[rendszer]]t használ: [[Linux]], [[Novell Netware]], [[Windows NT]], [[2000]], [[2003]] Server. A [[kliensgépek]]en tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet.<br /> <br /> =A hálózat logikai felépítése=<br /> <br /> A gépek fizikai összekötése az első lépés. A második lépés, hogy a hálózat logikai felépítését meghatározzuk. Két modell áll rendelkezésre.=Fejlődést motiváló tényezők=<br /> <br /> <br /> Érdemes szólnunk a számítógép-hálózati fejlődés motiváló tényezőiről is. A felhasználónak a hálózat használata biztosítja az erőforrások osztott használatát, a nagyobb biztonságot és a kisebb költségeket.<br /> <br /> A számítógép-hálózati alkalmazások választéka is egyre bővül, több alkalmazás integrálásával és a színes grafikus (esetleg multimédia) felhasználói felülettel egyre kényelmesebben kezelhetők.<br /> <br /> Alapalkamazásnak tekintjük az elektronikus levelezést (e-mail), az adatállományok átvitelét (file transfer), a távoli terminál használatát (remote terminal access) és a távoli feldolgozást (remote job entry, network job entry). Ezen alapalkalmazásokra épülhetnek a további alkalmazások: számítógépes konferenciázás (computer conference, listserv), elektronikus faliújság (bulletin board), elektronikus újság (news), adatbázisok lekérdezése (database query), információs rendszerek (information service) használata és egyre újabbak jelennek meg. Az osztott feldolgozás fogalma a számítógép-hálózati szoftverek automatikus együttműködését jelenti, a felhasználónak nem kell tudnia konkrétan a szolgáltatásban résztvevő számítógép-hálózat felépítését, kiszolgáló gépek adatait és a megoldásban vállalt részfeladatokat.<br /> <br /> =Számítógép hálózat kialakításának céljai=<br /> •[[Hardver]]eszközöket és [[szoftver]]eket tudunk megosztani, és több ember munkáját segíteni.<br /> •Azzal, hogy nem kell bizonyos [[hardvereszköz]]ökből többet venni, pénzt takaríthatunk meg.<br /> •A [[hálózat]] segítségével felgyorsul a [[kommunikáció]] az egyes felek között.<br /> •A hálózatokba olyan [[adatbázis]]ok kapcsolódnak be, amelyek tartalma napról napra frissül, bővül, így rengeteg [[információ]] lesz könnyen, gyorsan elérhető.<br /> <br /> =Szerver-kliens modell=<br /> <br /> <br /> A szerver-kliens felépítésű hálózatoknál van egy kitüntetett szerepű számítógép.<br /> Ez a gép a kiszolgáló vagy szerver, Minden kérés rajta keresztül valósítható meg. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét.<br /> <br /> Ezeket klienseknek. vagy munkaállomásoknak nevezzük. A szerver egy kifelezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ. Ilyenek például a Linux, a Novell Netware, a Microsoft Windows NT.<br /> A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. Hátránya, hogy a rendszer működtetéséhez egy hálózati operációs rendszerhez értő szakember kell.<br /> A szerver kiesése esetén a hálózati szolgáltatások nem működnek. A szerver hardverigény e sokkal nagyobb mint a kliensé. Előnye a hálózati erőforrások megosztása.<br /> <br /> =Egyenrangú hálózatok=<br /> <br /> Itt nincs kitüntetett szerepű gép a [[hálózat]]on. Minden gépen beállítható, hogy milyen eszközöket oszt meg a [[hálózat]] többi tagjával. Mindenki a saját gépéért felelős. Nem kell külön [[rendszergazda]]. Hátrány, hogy a hálózatban résztvevő gépek száma korlátozott. Nagyszámú gép esetén már túl bonyolulttá válik a hálózat működése; működtetése.<br /> <br /> A [[hálózat]] szabályainak gyűjteménye, vagyis a [[protokollok]]<br /> Ahhoz, hogy a számítógépek együtt tudjanak dolgozni, [[kommunikáció]]s szabályokat kell felállítani. A szabályok pontról pontra meghatározzák, mit és hogyan kell csinálni.<br /> A [[szabványgyűjtemény]]eket protokollnak nevezzük<br /> A hálózattal kapcsolatban rengeteg protokollt alkottak. Minden hálózati [[funkció]]hoz tartozik egy vagy több protokoll. Például az [[internet]] esetén az [[adatátvitel]]hez a [[TCP/IP]]<br /> Protokoll. A [[levelezés]]hez az [[SMTP]], [[POP3]], [[IMAP]] protokollok.</div>

Dakaz https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_H%C3%A1l%C3%B3zatok&diff=17269 2006-12-21T13:41:33Z

<p>Dakaz: /* Számítógép hálózat kialakításának céljai */</p> <hr /> <div>==SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK==<br /> =Történeti áttekintés=<br /> <br /> '''1950:''' A számítógép-hálózatok létrehozásának ötletével, az amerikai védelemi minisztérium kezdett el foglalkozni (válaszképpen a szovjet űrkutatás sikereire).<br /> <br /> '''1994:''' A sikeres projekt számítógép-hálózata (ARPANET)ünnepelte 25 éves évfordulóját. A &quot;hálózatok atyja&quot; az ARPANET.<br /> <br /> '''1970:''' Hawai-i Egyetem is csatlakozik a rádiós ALOHA kapcsolattal, ebből a tapasztalatból vettek ötleteket az ETHERNET lokális hálózat tervezői is.<br /> <br /> '''1976:''' Kifejlesztik az UUCP (Unix-to-Unix Copy) programot.<br /> <br /> '''1981:''' A BITNET létrehozásának éve. Megtaláljuk a különböző országok csatlakozási időpontját a hálózatokhoz, valamint az ezres, milliós felhasználói számok &quot;áttörésének&quot; időpontját.<br /> <br /> '''1995:''' Az Internetben januárban 4,852,000 számítógépet regisztráltak 39140 hálózatban és ezen belül kialakított 71000 adminisztrációs egységben.<br /> <br /> <br /> =Bevezetés=<br /> <br /> <br /> Ma egyre többen tapasztaljuk meg azt, hogy a számítógép-hálózatok megjelennek a társadalom szinte minden szférájában. Nagyon fontos és reméljük megbízható építőkövei lesznek az &quot;Információs Szupersztrádák&quot;-nak és segítik a hatékony &quot;[[Információs Társadalom]]&quot; építését. Továbbá megtapasztalhatjuk a felelős közösségi munka szükségességét. Ez talán lehet egy új szín a viszonylag hosszú hazai &quot;[[PC]] korszak&quot; atomizáltsága után az együttműködésben.<br /> A számítógép-hálózatok történeti fejlődése<br /> Néhány előzetes megjegyzés tárgyalása után három szempont szerint osztályozzuk a hálózatokat, megkülönböztetjük az adathálózatok és számítógép-hálózatokat, kiemelünk néhány fontosabb dátumot, fejlődési állapotot.<br /> <br /> Kezdeti lépésnek tekinthetjük a telekommunikációs technika alkalmazását a számítógépes távfeldolgozásban ([[TAF]] = távadatfeldolgozás). A [[TAF]] rendszer egy három szintű hierarchikus rendszer: egy erőforrásgépből ([[host]]), egy terminálvezérlőből ([[front]]-[[end]], [[multiplexer]]) és néhány terminálból állt, amelyek az akkoriban használatos távközlő rendszereket ([[telex]], [[telefon]], [[rádió]]) használták az adatok ([[információ]]) átvitelére. Ma is fellelhető a számítógép-hálózati rendszerekben ez a klasszikus elérési mód, a terminál szerveren keresztül több erőforrás gép érhető el.<br /> A számítástechnika gyors fejlődése és összefonódása a szintén dinamikusan fejlődő adatkommunikációval lényegesen megváltoztatta a technológiákat, a termékeket és cégeket, létrejött a [[számítógép]]-[[kommunikációs]] [[ipar]]. Ezt a változást néhány jellemző ténnyel is alátámaszthatjuk: nincs lényeges különbésg adatfeldolgozási (számítási) és adatkommunikációs ([[átvitel]], [[kapcsolás]]) feladatok között; nincs lényeges különbség az [[adat]], [[hang]] és [[videokommunikáció]] között; az egy processzoros számítógépek, a több processzoros számítógépek, a helyi hálózatok, a városi és nagy távolságú hálózatok közötti adatátviteli vonalak összemosódnak. Egy nagy [[integrálódás]]nak vagyunk tanui, amely az összes kommunikációs tevékenységet igyekszik egységesíteni és világméretekben könnyen elérhetővé, használhatóvá tenni. A hálózat ([[network]]) szó legtöbbször alapértelmezésben számítógép-hálózatot jelent ([[computer network]]). <br /> <br /> Az adatok átvitelét biztosító adatkommunikációs hálózatot ([[data network]]) a számítógép-hálózat(ok) egy alrendszerének is tekinthetjük, amely általában maga is önállóan működő speciális [[számítógép-hálózat]]. Egyre több hálózati szolgáltatás az adott alkalmazás komponenseinek többszöri felhasználásával felépített hálózat ([[application network]]) segítségével valósul meg általában több számítógép-hálózat közreműködésével. A hálózatok egymásra épülését az 1.ábra mutatja be.<br /> <br /> <br /> <br /> Alkalmazás hálózata<br /> <br /> Számítógép-hálózat(ok)<br /> <br /> Adathálózat(ok)<br /> <br /> 1. ábra. Hálózatok<br /> <br /> =A számítógép hálózat fogalma=<br /> <br /> <br /> A számítógép-hálózat olyan elosztott rendszer, amelyben független számítógépek és számítógéprendszerek egymással információkat, adatokat cserélhetnek és erőforrásaikat megosztva használhatják.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítása átviteli közeg szerint<br /> Az átviteli közeg feladata, hogy a hálózatba kötött számítógépek között az adatokat és információkat szállítsa. Lehet vezetékes (koaxális, sodort érpárú) vagy vezeték nélküli (rádiófrekvenciás, mikrohullámú, infravörös).<br /> A hálózatok csoportosítása kiterjedésük szerint<br /> •Helyi hálózat (LAN): nagy adatátviteli sebesség, viszonylag kicsi kiterjedés, legfeljebb néhány száz méter.<br /> •Nagyvárosi hálózat (MAN): kiterjedése meghaladhatja egy város méretét, hasonló a LAN-hoz.<br /> •Nagy kiterjedésű hálózat (WAN): mérete akár a Föld teljes felszínéig terjedhet. Általában nagy sebességű; itt már a műholdas átvitel is megjelenik.<br /> •Internet: az egész földet átfogó hálózat. <br /> oIntranet: internetes technológiákat alkalmazó zárt, kisebb kiterjedésű hálózat.<br /> oExtranet: az intranethez hasonló méretű, de korlátozott mértékben külső felhasználók számára is elérhető.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítás összekötésük módja szerint<br /> •Sín: a gépeket egy főkábel segítségével kötjük össze, gondoskodni kell a főkábel mindkét oldali lezárásáról.<br /> •Gyűrű: hasonló a sínhez. Itt a sín két végpontja van összekötve.<br /> •Csillag: a gépek egyénileg csatlakoznak egy központi egységhez.<br /> •Fa: a sínhez hasonló, de több csomópontból álló ágakat is tartalmazhat.<br /> •Teljes: minden eszköz kapcsolódik minden eszközhöz. Ez a legbiztonságosabb elrendezés, azonban nagy kiterjedésű hálózatokban kivitelezhetetlen.<br /> •Celluláris: mobil, vezeték nélküli eszközök által létrehozott hálózat lehet, a mobiltelefon számára ilyen hálózat biztosítja az elérhetőséget.<br /> <br /> <br /> =A hálózat logikai felépítése=<br /> <br /> <br /> A gépek fizikai összekötése után, a hálózat logikai felépítését is meg kell határozzuk.<br /> <br /> '''Szerver-kliens modell'''<br /> <br /> Van egy kitüntetett szerepű számítógép, ez a [[kiszolgáló]] vagy [[szerver]]. Ez a gép szolgálja ki a [[hálózat]] többi gépét. Ezeket munkaállomásnak vagy [[kliens]]nek nevezzük. A [[szerver]] egy kifejezetten erre a célra kialakított [[operációs]] [[rendszer]]t használ: [[Linux]], [[Novell Netware]], [[Windows NT]], [[2000]], [[2003]] Server. A [[kliensgépek]]en tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet.<br /> <br /> =A hálózat logikai felépítése=<br /> <br /> A gépek fizikai összekötése az első lépés. A második lépés, hogy a hálózat logikai felépítését meghatározzuk. Két modell áll rendelkezésre.=Fejlődést motiváló tényezők=<br /> <br /> <br /> Érdemes szólnunk a számítógép-hálózati fejlődés motiváló tényezőiről is. A felhasználónak a hálózat használata biztosítja az erőforrások osztott használatát, a nagyobb biztonságot és a kisebb költségeket.<br /> <br /> A számítógép-hálózati alkalmazások választéka is egyre bővül, több alkalmazás integrálásával és a színes grafikus (esetleg multimédia) felhasználói felülettel egyre kényelmesebben kezelhetők.<br /> <br /> Alapalkamazásnak tekintjük az elektronikus levelezést (e-mail), az adatállományok átvitelét (file transfer), a távoli terminál használatát (remote terminal access) és a távoli feldolgozást (remote job entry, network job entry). Ezen alapalkalmazásokra épülhetnek a további alkalmazások: számítógépes konferenciázás (computer conference, listserv), elektronikus faliújság (bulletin board), elektronikus újság (news), adatbázisok lekérdezése (database query), információs rendszerek (information service) használata és egyre újabbak jelennek meg. Az osztott feldolgozás fogalma a számítógép-hálózati szoftverek automatikus együttműködését jelenti, a felhasználónak nem kell tudnia konkrétan a szolgáltatásban résztvevő számítógép-hálózat felépítését, kiszolgáló gépek adatait és a megoldásban vállalt részfeladatokat.<br /> <br /> =Számítógép hálózat kialakításának céljai=<br /> •[[Hardver]]eszközöket és [[szoftver]]eket tudunk megosztani, és több ember munkáját segíteni.<br /> •Azzal, hogy nem kell bizonyos [[hardvereszköz]]ökből többet venni, pénzt takaríthatunk meg.<br /> •A [[hálózat]] segítségével felgyorsul a [[kommunikáció]] az egyes felek között.<br /> •A hálózatokba olyan [[adatbázis]]ok kapcsolódnak be, amelyek tartalma napról napra frissül, bővül, így rengeteg [[információ]] lesz könnyen, gyorsan elérhető.<br /> <br /> =Szerver-kliens modell=<br /> <br /> <br /> A szerver-kliens felépítésű hálózatoknál van egy kitüntetett szerepű számítógép.<br /> Ez a gép a kiszolgáló vagy szerver, Minden kérés rajta keresztül valósítható meg. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét.<br /> <br /> Ezeket klienseknek. vagy munkaállomásoknak nevezzük. A szerver egy kifelezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ. Ilyenek például a Linux, a Novell Netware, a Microsoft Windows NT.<br /> A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. Hátránya, hogy a rendszer működtetéséhez egy hálózati operációs rendszerhez értő szakember kell.<br /> A szerver kiesése esetén a hálózati szolgáltatások nem működnek. A szerver hardverigény e sokkal nagyobb mint a kliensé. Előnye a hálózati erőforrások megosztása.<br /> <br /> =Egyenrangú hálózatok=<br /> <br /> Itt nincs kitüntetett szerepű gép a hálózaton. Minden gépen beállítható, hogy milyen eszközöket oszt meg a hálózat többi tagjával. Mindenki a saját gépéért felelős. Nem kell külön rendszergazda. Hátrány, hogy a hálózatban résztvevő gépek száma korlátozott. Nagyszámú gép esetén már túl bonyolulttá válik a hálózat működése; működtetése.<br /> <br /> A hálózat szabályainak gyűjteménye, vagyis a protokollok<br /> Ahhoz, hogy a számítógépek együtt tudjanak dolgozni, kommunikációs szabályokat kell felállítani. A szabályok pontról pontra meghatározzák, mit és hogyan kell csinálni.<br /> A szabványgyűjteményeket protokollnak nevezzük<br /> A hálózattal kapcsolatban rengeteg protokollt alkottak. Minden hálózati funkcióhoz tartozik egy vagy több protokoll. Például az internet esetén az adatátvitelhez a TCP/IP<br /> Protokoll. A levelezéshez az SMTP, POP3, IMAP protokollok.</div>

Dakaz https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_H%C3%A1l%C3%B3zatok&diff=17268 2006-12-21T13:40:11Z

<p>Dakaz: /* A hálózat logikai felépítése */</p> <hr /> <div>==SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK==<br /> =Történeti áttekintés=<br /> <br /> '''1950:''' A számítógép-hálózatok létrehozásának ötletével, az amerikai védelemi minisztérium kezdett el foglalkozni (válaszképpen a szovjet űrkutatás sikereire).<br /> <br /> '''1994:''' A sikeres projekt számítógép-hálózata (ARPANET)ünnepelte 25 éves évfordulóját. A &quot;hálózatok atyja&quot; az ARPANET.<br /> <br /> '''1970:''' Hawai-i Egyetem is csatlakozik a rádiós ALOHA kapcsolattal, ebből a tapasztalatból vettek ötleteket az ETHERNET lokális hálózat tervezői is.<br /> <br /> '''1976:''' Kifejlesztik az UUCP (Unix-to-Unix Copy) programot.<br /> <br /> '''1981:''' A BITNET létrehozásának éve. Megtaláljuk a különböző országok csatlakozási időpontját a hálózatokhoz, valamint az ezres, milliós felhasználói számok &quot;áttörésének&quot; időpontját.<br /> <br /> '''1995:''' Az Internetben januárban 4,852,000 számítógépet regisztráltak 39140 hálózatban és ezen belül kialakított 71000 adminisztrációs egységben.<br /> <br /> <br /> =Bevezetés=<br /> <br /> <br /> Ma egyre többen tapasztaljuk meg azt, hogy a számítógép-hálózatok megjelennek a társadalom szinte minden szférájában. Nagyon fontos és reméljük megbízható építőkövei lesznek az &quot;Információs Szupersztrádák&quot;-nak és segítik a hatékony &quot;[[Információs Társadalom]]&quot; építését. Továbbá megtapasztalhatjuk a felelős közösségi munka szükségességét. Ez talán lehet egy új szín a viszonylag hosszú hazai &quot;[[PC]] korszak&quot; atomizáltsága után az együttműködésben.<br /> A számítógép-hálózatok történeti fejlődése<br /> Néhány előzetes megjegyzés tárgyalása után három szempont szerint osztályozzuk a hálózatokat, megkülönböztetjük az adathálózatok és számítógép-hálózatokat, kiemelünk néhány fontosabb dátumot, fejlődési állapotot.<br /> <br /> Kezdeti lépésnek tekinthetjük a telekommunikációs technika alkalmazását a számítógépes távfeldolgozásban ([[TAF]] = távadatfeldolgozás). A [[TAF]] rendszer egy három szintű hierarchikus rendszer: egy erőforrásgépből ([[host]]), egy terminálvezérlőből ([[front]]-[[end]], [[multiplexer]]) és néhány terminálból állt, amelyek az akkoriban használatos távközlő rendszereket ([[telex]], [[telefon]], [[rádió]]) használták az adatok ([[információ]]) átvitelére. Ma is fellelhető a számítógép-hálózati rendszerekben ez a klasszikus elérési mód, a terminál szerveren keresztül több erőforrás gép érhető el.<br /> A számítástechnika gyors fejlődése és összefonódása a szintén dinamikusan fejlődő adatkommunikációval lényegesen megváltoztatta a technológiákat, a termékeket és cégeket, létrejött a [[számítógép]]-[[kommunikációs]] [[ipar]]. Ezt a változást néhány jellemző ténnyel is alátámaszthatjuk: nincs lényeges különbésg adatfeldolgozási (számítási) és adatkommunikációs ([[átvitel]], [[kapcsolás]]) feladatok között; nincs lényeges különbség az [[adat]], [[hang]] és [[videokommunikáció]] között; az egy processzoros számítógépek, a több processzoros számítógépek, a helyi hálózatok, a városi és nagy távolságú hálózatok közötti adatátviteli vonalak összemosódnak. Egy nagy [[integrálódás]]nak vagyunk tanui, amely az összes kommunikációs tevékenységet igyekszik egységesíteni és világméretekben könnyen elérhetővé, használhatóvá tenni. A hálózat ([[network]]) szó legtöbbször alapértelmezésben számítógép-hálózatot jelent ([[computer network]]). <br /> <br /> Az adatok átvitelét biztosító adatkommunikációs hálózatot ([[data network]]) a számítógép-hálózat(ok) egy alrendszerének is tekinthetjük, amely általában maga is önállóan működő speciális [[számítógép-hálózat]]. Egyre több hálózati szolgáltatás az adott alkalmazás komponenseinek többszöri felhasználásával felépített hálózat ([[application network]]) segítségével valósul meg általában több számítógép-hálózat közreműködésével. A hálózatok egymásra épülését az 1.ábra mutatja be.<br /> <br /> <br /> <br /> Alkalmazás hálózata<br /> <br /> Számítógép-hálózat(ok)<br /> <br /> Adathálózat(ok)<br /> <br /> 1. ábra. Hálózatok<br /> <br /> =A számítógép hálózat fogalma=<br /> <br /> <br /> A számítógép-hálózat olyan elosztott rendszer, amelyben független számítógépek és számítógéprendszerek egymással információkat, adatokat cserélhetnek és erőforrásaikat megosztva használhatják.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítása átviteli közeg szerint<br /> Az átviteli közeg feladata, hogy a hálózatba kötött számítógépek között az adatokat és információkat szállítsa. Lehet vezetékes (koaxális, sodort érpárú) vagy vezeték nélküli (rádiófrekvenciás, mikrohullámú, infravörös).<br /> A hálózatok csoportosítása kiterjedésük szerint<br /> •Helyi hálózat (LAN): nagy adatátviteli sebesség, viszonylag kicsi kiterjedés, legfeljebb néhány száz méter.<br /> •Nagyvárosi hálózat (MAN): kiterjedése meghaladhatja egy város méretét, hasonló a LAN-hoz.<br /> •Nagy kiterjedésű hálózat (WAN): mérete akár a Föld teljes felszínéig terjedhet. Általában nagy sebességű; itt már a műholdas átvitel is megjelenik.<br /> •Internet: az egész földet átfogó hálózat. <br /> oIntranet: internetes technológiákat alkalmazó zárt, kisebb kiterjedésű hálózat.<br /> oExtranet: az intranethez hasonló méretű, de korlátozott mértékben külső felhasználók számára is elérhető.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítás összekötésük módja szerint<br /> •Sín: a gépeket egy főkábel segítségével kötjük össze, gondoskodni kell a főkábel mindkét oldali lezárásáról.<br /> •Gyűrű: hasonló a sínhez. Itt a sín két végpontja van összekötve.<br /> •Csillag: a gépek egyénileg csatlakoznak egy központi egységhez.<br /> •Fa: a sínhez hasonló, de több csomópontból álló ágakat is tartalmazhat.<br /> •Teljes: minden eszköz kapcsolódik minden eszközhöz. Ez a legbiztonságosabb elrendezés, azonban nagy kiterjedésű hálózatokban kivitelezhetetlen.<br /> •Celluláris: mobil, vezeték nélküli eszközök által létrehozott hálózat lehet, a mobiltelefon számára ilyen hálózat biztosítja az elérhetőséget.<br /> <br /> <br /> =A hálózat logikai felépítése=<br /> <br /> <br /> A gépek fizikai összekötése után, a hálózat logikai felépítését is meg kell határozzuk.<br /> <br /> '''Szerver-kliens modell'''<br /> <br /> Van egy kitüntetett szerepű számítógép, ez a [[kiszolgáló]] vagy [[szerver]]. Ez a gép szolgálja ki a [[hálózat]] többi gépét. Ezeket munkaállomásnak vagy [[kliens]]nek nevezzük. A [[szerver]] egy kifejezetten erre a célra kialakított [[operációs]] [[rendszer]]t használ: [[Linux]], [[Novell Netware]], [[Windows NT]], [[2000]], [[2003]] Server. A [[kliensgépek]]en tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet.<br /> <br /> =A hálózat logikai felépítése=<br /> <br /> A gépek fizikai összekötése az első lépés. A második lépés, hogy a hálózat logikai felépítését meghatározzuk. Két modell áll rendelkezésre.=Fejlődést motiváló tényezők=<br /> <br /> <br /> Érdemes szólnunk a számítógép-hálózati fejlődés motiváló tényezőiről is. A felhasználónak a hálózat használata biztosítja az erőforrások osztott használatát, a nagyobb biztonságot és a kisebb költségeket.<br /> <br /> A számítógép-hálózati alkalmazások választéka is egyre bővül, több alkalmazás integrálásával és a színes grafikus (esetleg multimédia) felhasználói felülettel egyre kényelmesebben kezelhetők.<br /> <br /> Alapalkamazásnak tekintjük az elektronikus levelezést (e-mail), az adatállományok átvitelét (file transfer), a távoli terminál használatát (remote terminal access) és a távoli feldolgozást (remote job entry, network job entry). Ezen alapalkalmazásokra épülhetnek a további alkalmazások: számítógépes konferenciázás (computer conference, listserv), elektronikus faliújság (bulletin board), elektronikus újság (news), adatbázisok lekérdezése (database query), információs rendszerek (information service) használata és egyre újabbak jelennek meg. Az osztott feldolgozás fogalma a számítógép-hálózati szoftverek automatikus együttműködését jelenti, a felhasználónak nem kell tudnia konkrétan a szolgáltatásban résztvevő számítógép-hálózat felépítését, kiszolgáló gépek adatait és a megoldásban vállalt részfeladatokat.<br /> <br /> =Számítógép hálózat kialakításának céljai=<br /> •Hardvereszközöket és szoftvereket tudunk megosztani, és több ember munkáját segíteni.<br /> •Azzal, hogy nem kell bizonyos hardvereszközökből többet venni, pénzt takaríthatunk meg.<br /> •A hálózat segítségével felgyorsul a kommunikáció az egyes felek között.<br /> •A hálózatokba olyan adatbázisok kapcsolódnak be, amelyek tartalma napról napra frissül, bővül, így rengeteg információ lesz könnyen, gyorsan elérhető.<br /> <br /> <br /> =Szerver-kliens modell=<br /> <br /> <br /> A szerver-kliens felépítésű hálózatoknál van egy kitüntetett szerepű számítógép.<br /> Ez a gép a kiszolgáló vagy szerver, Minden kérés rajta keresztül valósítható meg. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét.<br /> <br /> Ezeket klienseknek. vagy munkaállomásoknak nevezzük. A szerver egy kifelezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ. Ilyenek például a Linux, a Novell Netware, a Microsoft Windows NT.<br /> A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. Hátránya, hogy a rendszer működtetéséhez egy hálózati operációs rendszerhez értő szakember kell.<br /> A szerver kiesése esetén a hálózati szolgáltatások nem működnek. A szerver hardverigény e sokkal nagyobb mint a kliensé. Előnye a hálózati erőforrások megosztása.<br /> <br /> =Egyenrangú hálózatok=<br /> <br /> Itt nincs kitüntetett szerepű gép a hálózaton. Minden gépen beállítható, hogy milyen eszközöket oszt meg a hálózat többi tagjával. Mindenki a saját gépéért felelős. Nem kell külön rendszergazda. Hátrány, hogy a hálózatban résztvevő gépek száma korlátozott. Nagyszámú gép esetén már túl bonyolulttá válik a hálózat működése; működtetése.<br /> <br /> A hálózat szabályainak gyűjteménye, vagyis a protokollok<br /> Ahhoz, hogy a számítógépek együtt tudjanak dolgozni, kommunikációs szabályokat kell felállítani. A szabályok pontról pontra meghatározzák, mit és hogyan kell csinálni.<br /> A szabványgyűjteményeket protokollnak nevezzük<br /> A hálózattal kapcsolatban rengeteg protokollt alkottak. Minden hálózati funkcióhoz tartozik egy vagy több protokoll. Például az internet esetén az adatátvitelhez a TCP/IP<br /> Protokoll. A levelezéshez az SMTP, POP3, IMAP protokollok.</div>

Dakaz https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_H%C3%A1l%C3%B3zatok&diff=17267 2006-12-21T13:37:17Z

<p>Dakaz: /* Bevezetés */</p> <hr /> <div>==SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK==<br /> =Történeti áttekintés=<br /> <br /> '''1950:''' A számítógép-hálózatok létrehozásának ötletével, az amerikai védelemi minisztérium kezdett el foglalkozni (válaszképpen a szovjet űrkutatás sikereire).<br /> <br /> '''1994:''' A sikeres projekt számítógép-hálózata (ARPANET)ünnepelte 25 éves évfordulóját. A &quot;hálózatok atyja&quot; az ARPANET.<br /> <br /> '''1970:''' Hawai-i Egyetem is csatlakozik a rádiós ALOHA kapcsolattal, ebből a tapasztalatból vettek ötleteket az ETHERNET lokális hálózat tervezői is.<br /> <br /> '''1976:''' Kifejlesztik az UUCP (Unix-to-Unix Copy) programot.<br /> <br /> '''1981:''' A BITNET létrehozásának éve. Megtaláljuk a különböző országok csatlakozási időpontját a hálózatokhoz, valamint az ezres, milliós felhasználói számok &quot;áttörésének&quot; időpontját.<br /> <br /> '''1995:''' Az Internetben januárban 4,852,000 számítógépet regisztráltak 39140 hálózatban és ezen belül kialakított 71000 adminisztrációs egységben.<br /> <br /> <br /> =Bevezetés=<br /> <br /> <br /> Ma egyre többen tapasztaljuk meg azt, hogy a számítógép-hálózatok megjelennek a társadalom szinte minden szférájában. Nagyon fontos és reméljük megbízható építőkövei lesznek az &quot;Információs Szupersztrádák&quot;-nak és segítik a hatékony &quot;[[Információs Társadalom]]&quot; építését. Továbbá megtapasztalhatjuk a felelős közösségi munka szükségességét. Ez talán lehet egy új szín a viszonylag hosszú hazai &quot;[[PC]] korszak&quot; atomizáltsága után az együttműködésben.<br /> A számítógép-hálózatok történeti fejlődése<br /> Néhány előzetes megjegyzés tárgyalása után három szempont szerint osztályozzuk a hálózatokat, megkülönböztetjük az adathálózatok és számítógép-hálózatokat, kiemelünk néhány fontosabb dátumot, fejlődési állapotot.<br /> <br /> Kezdeti lépésnek tekinthetjük a telekommunikációs technika alkalmazását a számítógépes távfeldolgozásban ([[TAF]] = távadatfeldolgozás). A [[TAF]] rendszer egy három szintű hierarchikus rendszer: egy erőforrásgépből ([[host]]), egy terminálvezérlőből ([[front]]-[[end]], [[multiplexer]]) és néhány terminálból állt, amelyek az akkoriban használatos távközlő rendszereket ([[telex]], [[telefon]], [[rádió]]) használták az adatok ([[információ]]) átvitelére. Ma is fellelhető a számítógép-hálózati rendszerekben ez a klasszikus elérési mód, a terminál szerveren keresztül több erőforrás gép érhető el.<br /> A számítástechnika gyors fejlődése és összefonódása a szintén dinamikusan fejlődő adatkommunikációval lényegesen megváltoztatta a technológiákat, a termékeket és cégeket, létrejött a [[számítógép]]-[[kommunikációs]] [[ipar]]. Ezt a változást néhány jellemző ténnyel is alátámaszthatjuk: nincs lényeges különbésg adatfeldolgozási (számítási) és adatkommunikációs ([[átvitel]], [[kapcsolás]]) feladatok között; nincs lényeges különbség az [[adat]], [[hang]] és [[videokommunikáció]] között; az egy processzoros számítógépek, a több processzoros számítógépek, a helyi hálózatok, a városi és nagy távolságú hálózatok közötti adatátviteli vonalak összemosódnak. Egy nagy [[integrálódás]]nak vagyunk tanui, amely az összes kommunikációs tevékenységet igyekszik egységesíteni és világméretekben könnyen elérhetővé, használhatóvá tenni. A hálózat ([[network]]) szó legtöbbször alapértelmezésben számítógép-hálózatot jelent ([[computer network]]). <br /> <br /> Az adatok átvitelét biztosító adatkommunikációs hálózatot ([[data network]]) a számítógép-hálózat(ok) egy alrendszerének is tekinthetjük, amely általában maga is önállóan működő speciális [[számítógép-hálózat]]. Egyre több hálózati szolgáltatás az adott alkalmazás komponenseinek többszöri felhasználásával felépített hálózat ([[application network]]) segítségével valósul meg általában több számítógép-hálózat közreműködésével. A hálózatok egymásra épülését az 1.ábra mutatja be.<br /> <br /> <br /> <br /> Alkalmazás hálózata<br /> <br /> Számítógép-hálózat(ok)<br /> <br /> Adathálózat(ok)<br /> <br /> 1. ábra. Hálózatok<br /> <br /> =A számítógép hálózat fogalma=<br /> <br /> <br /> A számítógép-hálózat olyan elosztott rendszer, amelyben független számítógépek és számítógéprendszerek egymással információkat, adatokat cserélhetnek és erőforrásaikat megosztva használhatják.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítása átviteli közeg szerint<br /> Az átviteli közeg feladata, hogy a hálózatba kötött számítógépek között az adatokat és információkat szállítsa. Lehet vezetékes (koaxális, sodort érpárú) vagy vezeték nélküli (rádiófrekvenciás, mikrohullámú, infravörös).<br /> A hálózatok csoportosítása kiterjedésük szerint<br /> •Helyi hálózat (LAN): nagy adatátviteli sebesség, viszonylag kicsi kiterjedés, legfeljebb néhány száz méter.<br /> •Nagyvárosi hálózat (MAN): kiterjedése meghaladhatja egy város méretét, hasonló a LAN-hoz.<br /> •Nagy kiterjedésű hálózat (WAN): mérete akár a Föld teljes felszínéig terjedhet. Általában nagy sebességű; itt már a műholdas átvitel is megjelenik.<br /> •Internet: az egész földet átfogó hálózat. <br /> oIntranet: internetes technológiákat alkalmazó zárt, kisebb kiterjedésű hálózat.<br /> oExtranet: az intranethez hasonló méretű, de korlátozott mértékben külső felhasználók számára is elérhető.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítás összekötésük módja szerint<br /> •Sín: a gépeket egy főkábel segítségével kötjük össze, gondoskodni kell a főkábel mindkét oldali lezárásáról.<br /> •Gyűrű: hasonló a sínhez. Itt a sín két végpontja van összekötve.<br /> •Csillag: a gépek egyénileg csatlakoznak egy központi egységhez.<br /> •Fa: a sínhez hasonló, de több csomópontból álló ágakat is tartalmazhat.<br /> •Teljes: minden eszköz kapcsolódik minden eszközhöz. Ez a legbiztonságosabb elrendezés, azonban nagy kiterjedésű hálózatokban kivitelezhetetlen.<br /> •Celluláris: mobil, vezeték nélküli eszközök által létrehozott hálózat lehet, a mobiltelefon számára ilyen hálózat biztosítja az elérhetőséget.<br /> <br /> <br /> =A hálózat logikai felépítése=<br /> <br /> <br /> A gépek fizikai összekötése után, a hálózat logikai felépítését is meg kell határozzuk.<br /> <br /> '''Szerver-kliens modell'''<br /> <br /> Van egy kitüntetett szerepű számítógép, ez a kiszolgáló vagy szerver. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét. Ezeket munkaállomásnak vagy kliensnek nevezzük. A szerver egy kifejezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ: Linux, Novell Netware, Windows NT, 2000, 2003 Server. A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. <br /> <br /> =A hálózat logikai felépítése=<br /> <br /> A gépek fizikai összekötése az első lépés. A második lépés, hogy a hálózat logikai felépítését meghatározzuk. Két modell áll rendelkezésre.=Fejlődést motiváló tényezők=<br /> <br /> <br /> Érdemes szólnunk a számítógép-hálózati fejlődés motiváló tényezőiről is. A felhasználónak a hálózat használata biztosítja az erőforrások osztott használatát, a nagyobb biztonságot és a kisebb költségeket.<br /> <br /> A számítógép-hálózati alkalmazások választéka is egyre bővül, több alkalmazás integrálásával és a színes grafikus (esetleg multimédia) felhasználói felülettel egyre kényelmesebben kezelhetők.<br /> <br /> Alapalkamazásnak tekintjük az elektronikus levelezést (e-mail), az adatállományok átvitelét (file transfer), a távoli terminál használatát (remote terminal access) és a távoli feldolgozást (remote job entry, network job entry). Ezen alapalkalmazásokra épülhetnek a további alkalmazások: számítógépes konferenciázás (computer conference, listserv), elektronikus faliújság (bulletin board), elektronikus újság (news), adatbázisok lekérdezése (database query), információs rendszerek (information service) használata és egyre újabbak jelennek meg. Az osztott feldolgozás fogalma a számítógép-hálózati szoftverek automatikus együttműködését jelenti, a felhasználónak nem kell tudnia konkrétan a szolgáltatásban résztvevő számítógép-hálózat felépítését, kiszolgáló gépek adatait és a megoldásban vállalt részfeladatokat.<br /> <br /> =Számítógép hálózat kialakításának céljai=<br /> •Hardvereszközöket és szoftvereket tudunk megosztani, és több ember munkáját segíteni.<br /> •Azzal, hogy nem kell bizonyos hardvereszközökből többet venni, pénzt takaríthatunk meg.<br /> •A hálózat segítségével felgyorsul a kommunikáció az egyes felek között.<br /> •A hálózatokba olyan adatbázisok kapcsolódnak be, amelyek tartalma napról napra frissül, bővül, így rengeteg információ lesz könnyen, gyorsan elérhető.<br /> <br /> <br /> =Szerver-kliens modell=<br /> <br /> <br /> A szerver-kliens felépítésű hálózatoknál van egy kitüntetett szerepű számítógép.<br /> Ez a gép a kiszolgáló vagy szerver, Minden kérés rajta keresztül valósítható meg. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét.<br /> <br /> Ezeket klienseknek. vagy munkaállomásoknak nevezzük. A szerver egy kifelezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ. Ilyenek például a Linux, a Novell Netware, a Microsoft Windows NT.<br /> A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. Hátránya, hogy a rendszer működtetéséhez egy hálózati operációs rendszerhez értő szakember kell.<br /> A szerver kiesése esetén a hálózati szolgáltatások nem működnek. A szerver hardverigény e sokkal nagyobb mint a kliensé. Előnye a hálózati erőforrások megosztása.<br /> <br /> =Egyenrangú hálózatok=<br /> <br /> Itt nincs kitüntetett szerepű gép a hálózaton. Minden gépen beállítható, hogy milyen eszközöket oszt meg a hálózat többi tagjával. Mindenki a saját gépéért felelős. Nem kell külön rendszergazda. Hátrány, hogy a hálózatban résztvevő gépek száma korlátozott. Nagyszámú gép esetén már túl bonyolulttá válik a hálózat működése; működtetése.<br /> <br /> A hálózat szabályainak gyűjteménye, vagyis a protokollok<br /> Ahhoz, hogy a számítógépek együtt tudjanak dolgozni, kommunikációs szabályokat kell felállítani. A szabályok pontról pontra meghatározzák, mit és hogyan kell csinálni.<br /> A szabványgyűjteményeket protokollnak nevezzük<br /> A hálózattal kapcsolatban rengeteg protokollt alkottak. Minden hálózati funkcióhoz tartozik egy vagy több protokoll. Például az internet esetén az adatátvitelhez a TCP/IP<br /> Protokoll. A levelezéshez az SMTP, POP3, IMAP protokollok.</div>

Dakaz https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_H%C3%A1l%C3%B3zatok&diff=17266 2006-12-21T13:27:37Z

<p>Dakaz: /* Fejlődést motiváló tényezők */</p> <hr /> <div>==SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK==<br /> =Történeti áttekintés=<br /> <br /> '''1950:''' A számítógép-hálózatok létrehozásának ötletével, az amerikai védelemi minisztérium kezdett el foglalkozni (válaszképpen a szovjet űrkutatás sikereire).<br /> <br /> '''1994:''' A sikeres projekt számítógép-hálózata (ARPANET)ünnepelte 25 éves évfordulóját. A &quot;hálózatok atyja&quot; az ARPANET.<br /> <br /> '''1970:''' Hawai-i Egyetem is csatlakozik a rádiós ALOHA kapcsolattal, ebből a tapasztalatból vettek ötleteket az ETHERNET lokális hálózat tervezői is.<br /> <br /> '''1976:''' Kifejlesztik az UUCP (Unix-to-Unix Copy) programot.<br /> <br /> '''1981:''' A BITNET létrehozásának éve. Megtaláljuk a különböző országok csatlakozási időpontját a hálózatokhoz, valamint az ezres, milliós felhasználói számok &quot;áttörésének&quot; időpontját.<br /> <br /> '''1995:''' Az Internetben januárban 4,852,000 számítógépet regisztráltak 39140 hálózatban és ezen belül kialakított 71000 adminisztrációs egységben.<br /> <br /> <br /> =Bevezetés=<br /> <br /> <br /> Ma egyre többen tapasztaljuk meg azt, hogy a számítógép-hálózatok megjelennek a társadalom szinte minden szférájában. Nagyon fontos és reméljük megbízható építőkövei lesznek az &quot;Információs Szupersztrádák&quot;-nak és segítik a hatékony &quot;Információs Társadalom&quot; építését. Továbbá megtapasztalhatjuk a felelős közösségi munka szükségességét. Ez talán lehet egy új szín a viszonylag hosszú hazai &quot;PC korszak&quot; atomizáltsága után az együttműködésben.<br /> A számítógép-hálózatok történeti fejlődése<br /> Néhány előzetes megjegyzés tárgyalása után három szempont szerint osztályozzuk a hálózatokat, megkülönböztetjük az adathálózatok és számítógép-hálózatokat, kiemelünk néhány fontosabb dátumot, fejlődési állapotot.<br /> <br /> Kezdeti lépésnek tekinthetjük a telekommunikációs technika alkalmazását a számítógépes távfeldolgozásban (TAF = távadatfeldolgozás). A TAF rendszer egy három szintű hierarchikus rendszer: egy erőforrásgépből (host), egy terminálvezérlőből (front-end, multiplexer) és néhány terminálból állt, amelyek az akkoriban használatos távközlő rendszereket (telex, telefon, rádió) használták az adatok (információ) átvitelére. Ma is fellelhető a számítógép-hálózati rendszerekben ez a klasszikus elérési mód, a terminál szerveren keresztül több erőforrás gép érhető el.<br /> A számítástechnika gyors fejlődése és összefonódása a szintén dinamikusan fejlődő adatkommunikációval lényegesen megváltoztatta a technológiákat, a termékeket és cégeket, létrejött a számítógép-kommunikációs ipar. Ezt a változást néhány jellemző ténnyel is alátámaszthatjuk: nincs lényeges különbésg adatfeldolgozási (számítási) és adatkommunikációs (átvitel, kapcsolás) feladatok között; nincs lényeges különbség az adat, hang és videokommunikáció között; az egy processzoros számítógépek, a több processzoros számítógépek, a helyi hálózatok, a városi és nagy távolságú hálózatok közötti adatátviteli vonalak összemosódnak. Egy nagy integrálódásnak vagyunk tanui, amely az összes kommunikációs tevékenységet igyekszik egységesíteni és világméretekben könnyen elérhetővé, használhatóvá tenni. A hálózat (network) szó legtöbbször alapértelmezésben számítógép-hálózatot jelent (computer network). <br /> <br /> Az adatok átvitelét biztosító adatkommunikációs hálózatot (data network) a számítógép-hálózat(ok) egy alrendszerének is tekinthetjük, amely általában maga is önállóan működő speciális számítógép-hálózat. Egyre több hálózati szolgáltatás az adott alkalmazás komponenseinek többszöri felhasználásával felépített hálózat (application network) segítségével valósul meg általában több számítógép-hálózat közreműködésével. A hálózatok egymásra épülését az 1.ábra mutatja be.<br /> <br /> <br /> <br /> Alkalmazás hálózata<br /> <br /> Számítógép-hálózat(ok)<br /> <br /> Adathálózat(ok)<br /> <br /> 1. ábra. Hálózatok<br /> <br /> =A számítógép hálózat fogalma=<br /> <br /> <br /> A számítógép-hálózat olyan elosztott rendszer, amelyben független számítógépek és számítógéprendszerek egymással információkat, adatokat cserélhetnek és erőforrásaikat megosztva használhatják.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítása átviteli közeg szerint<br /> Az átviteli közeg feladata, hogy a hálózatba kötött számítógépek között az adatokat és információkat szállítsa. Lehet vezetékes (koaxális, sodort érpárú) vagy vezeték nélküli (rádiófrekvenciás, mikrohullámú, infravörös).<br /> A hálózatok csoportosítása kiterjedésük szerint<br /> •Helyi hálózat (LAN): nagy adatátviteli sebesség, viszonylag kicsi kiterjedés, legfeljebb néhány száz méter.<br /> •Nagyvárosi hálózat (MAN): kiterjedése meghaladhatja egy város méretét, hasonló a LAN-hoz.<br /> •Nagy kiterjedésű hálózat (WAN): mérete akár a Föld teljes felszínéig terjedhet. Általában nagy sebességű; itt már a műholdas átvitel is megjelenik.<br /> •Internet: az egész földet átfogó hálózat. <br /> oIntranet: internetes technológiákat alkalmazó zárt, kisebb kiterjedésű hálózat.<br /> oExtranet: az intranethez hasonló méretű, de korlátozott mértékben külső felhasználók számára is elérhető.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítás összekötésük módja szerint<br /> •Sín: a gépeket egy főkábel segítségével kötjük össze, gondoskodni kell a főkábel mindkét oldali lezárásáról.<br /> •Gyűrű: hasonló a sínhez. Itt a sín két végpontja van összekötve.<br /> •Csillag: a gépek egyénileg csatlakoznak egy központi egységhez.<br /> •Fa: a sínhez hasonló, de több csomópontból álló ágakat is tartalmazhat.<br /> •Teljes: minden eszköz kapcsolódik minden eszközhöz. Ez a legbiztonságosabb elrendezés, azonban nagy kiterjedésű hálózatokban kivitelezhetetlen.<br /> •Celluláris: mobil, vezeték nélküli eszközök által létrehozott hálózat lehet, a mobiltelefon számára ilyen hálózat biztosítja az elérhetőséget.<br /> <br /> <br /> =A hálózat logikai felépítése=<br /> <br /> <br /> A gépek fizikai összekötése után, a hálózat logikai felépítését is meg kell határozzuk.<br /> <br /> '''Szerver-kliens modell'''<br /> <br /> Van egy kitüntetett szerepű számítógép, ez a kiszolgáló vagy szerver. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét. Ezeket munkaállomásnak vagy kliensnek nevezzük. A szerver egy kifejezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ: Linux, Novell Netware, Windows NT, 2000, 2003 Server. A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. <br /> <br /> =A hálózat logikai felépítése=<br /> <br /> A gépek fizikai összekötése az első lépés. A második lépés, hogy a hálózat logikai felépítését meghatározzuk. Két modell áll rendelkezésre.=Fejlődést motiváló tényezők=<br /> <br /> <br /> Érdemes szólnunk a számítógép-hálózati fejlődés motiváló tényezőiről is. A felhasználónak a hálózat használata biztosítja az erőforrások osztott használatát, a nagyobb biztonságot és a kisebb költségeket.<br /> <br /> A számítógép-hálózati alkalmazások választéka is egyre bővül, több alkalmazás integrálásával és a színes grafikus (esetleg multimédia) felhasználói felülettel egyre kényelmesebben kezelhetők.<br /> <br /> Alapalkamazásnak tekintjük az elektronikus levelezést (e-mail), az adatállományok átvitelét (file transfer), a távoli terminál használatát (remote terminal access) és a távoli feldolgozást (remote job entry, network job entry). Ezen alapalkalmazásokra épülhetnek a további alkalmazások: számítógépes konferenciázás (computer conference, listserv), elektronikus faliújság (bulletin board), elektronikus újság (news), adatbázisok lekérdezése (database query), információs rendszerek (information service) használata és egyre újabbak jelennek meg. Az osztott feldolgozás fogalma a számítógép-hálózati szoftverek automatikus együttműködését jelenti, a felhasználónak nem kell tudnia konkrétan a szolgáltatásban résztvevő számítógép-hálózat felépítését, kiszolgáló gépek adatait és a megoldásban vállalt részfeladatokat.<br /> <br /> =Számítógép hálózat kialakításának céljai=<br /> •Hardvereszközöket és szoftvereket tudunk megosztani, és több ember munkáját segíteni.<br /> •Azzal, hogy nem kell bizonyos hardvereszközökből többet venni, pénzt takaríthatunk meg.<br /> •A hálózat segítségével felgyorsul a kommunikáció az egyes felek között.<br /> •A hálózatokba olyan adatbázisok kapcsolódnak be, amelyek tartalma napról napra frissül, bővül, így rengeteg információ lesz könnyen, gyorsan elérhető.<br /> <br /> <br /> =Szerver-kliens modell=<br /> <br /> <br /> A szerver-kliens felépítésű hálózatoknál van egy kitüntetett szerepű számítógép.<br /> Ez a gép a kiszolgáló vagy szerver, Minden kérés rajta keresztül valósítható meg. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét.<br /> <br /> Ezeket klienseknek. vagy munkaállomásoknak nevezzük. A szerver egy kifelezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ. Ilyenek például a Linux, a Novell Netware, a Microsoft Windows NT.<br /> A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. Hátránya, hogy a rendszer működtetéséhez egy hálózati operációs rendszerhez értő szakember kell.<br /> A szerver kiesése esetén a hálózati szolgáltatások nem működnek. A szerver hardverigény e sokkal nagyobb mint a kliensé. Előnye a hálózati erőforrások megosztása.<br /> <br /> =Egyenrangú hálózatok=<br /> <br /> Itt nincs kitüntetett szerepű gép a hálózaton. Minden gépen beállítható, hogy milyen eszközöket oszt meg a hálózat többi tagjával. Mindenki a saját gépéért felelős. Nem kell külön rendszergazda. Hátrány, hogy a hálózatban résztvevő gépek száma korlátozott. Nagyszámú gép esetén már túl bonyolulttá válik a hálózat működése; működtetése.<br /> <br /> A hálózat szabályainak gyűjteménye, vagyis a protokollok<br /> Ahhoz, hogy a számítógépek együtt tudjanak dolgozni, kommunikációs szabályokat kell felállítani. A szabályok pontról pontra meghatározzák, mit és hogyan kell csinálni.<br /> A szabványgyűjteményeket protokollnak nevezzük<br /> A hálózattal kapcsolatban rengeteg protokollt alkottak. Minden hálózati funkcióhoz tartozik egy vagy több protokoll. Például az internet esetén az adatátvitelhez a TCP/IP<br /> Protokoll. A levelezéshez az SMTP, POP3, IMAP protokollok.</div>

Dakaz https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_H%C3%A1l%C3%B3zatok&diff=17265 2006-12-21T13:25:58Z

<p>Dakaz: /* Fejlődést motiváló tényezők */</p> <hr /> <div>==SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK==<br /> =Történeti áttekintés=<br /> <br /> '''1950:''' A számítógép-hálózatok létrehozásának ötletével, az amerikai védelemi minisztérium kezdett el foglalkozni (válaszképpen a szovjet űrkutatás sikereire).<br /> <br /> '''1994:''' A sikeres projekt számítógép-hálózata (ARPANET)ünnepelte 25 éves évfordulóját. A &quot;hálózatok atyja&quot; az ARPANET.<br /> <br /> '''1970:''' Hawai-i Egyetem is csatlakozik a rádiós ALOHA kapcsolattal, ebből a tapasztalatból vettek ötleteket az ETHERNET lokális hálózat tervezői is.<br /> <br /> '''1976:''' Kifejlesztik az UUCP (Unix-to-Unix Copy) programot.<br /> <br /> '''1981:''' A BITNET létrehozásának éve. Megtaláljuk a különböző országok csatlakozási időpontját a hálózatokhoz, valamint az ezres, milliós felhasználói számok &quot;áttörésének&quot; időpontját.<br /> <br /> '''1995:''' Az Internetben januárban 4,852,000 számítógépet regisztráltak 39140 hálózatban és ezen belül kialakított 71000 adminisztrációs egységben.<br /> <br /> <br /> =Bevezetés=<br /> <br /> <br /> Ma egyre többen tapasztaljuk meg azt, hogy a számítógép-hálózatok megjelennek a társadalom szinte minden szférájában. Nagyon fontos és reméljük megbízható építőkövei lesznek az &quot;Információs Szupersztrádák&quot;-nak és segítik a hatékony &quot;Információs Társadalom&quot; építését. Továbbá megtapasztalhatjuk a felelős közösségi munka szükségességét. Ez talán lehet egy új szín a viszonylag hosszú hazai &quot;PC korszak&quot; atomizáltsága után az együttműködésben.<br /> A számítógép-hálózatok történeti fejlődése<br /> Néhány előzetes megjegyzés tárgyalása után három szempont szerint osztályozzuk a hálózatokat, megkülönböztetjük az adathálózatok és számítógép-hálózatokat, kiemelünk néhány fontosabb dátumot, fejlődési állapotot.<br /> <br /> Kezdeti lépésnek tekinthetjük a telekommunikációs technika alkalmazását a számítógépes távfeldolgozásban (TAF = távadatfeldolgozás). A TAF rendszer egy három szintű hierarchikus rendszer: egy erőforrásgépből (host), egy terminálvezérlőből (front-end, multiplexer) és néhány terminálból állt, amelyek az akkoriban használatos távközlő rendszereket (telex, telefon, rádió) használták az adatok (információ) átvitelére. Ma is fellelhető a számítógép-hálózati rendszerekben ez a klasszikus elérési mód, a terminál szerveren keresztül több erőforrás gép érhető el.<br /> A számítástechnika gyors fejlődése és összefonódása a szintén dinamikusan fejlődő adatkommunikációval lényegesen megváltoztatta a technológiákat, a termékeket és cégeket, létrejött a számítógép-kommunikációs ipar. Ezt a változást néhány jellemző ténnyel is alátámaszthatjuk: nincs lényeges különbésg adatfeldolgozási (számítási) és adatkommunikációs (átvitel, kapcsolás) feladatok között; nincs lényeges különbség az adat, hang és videokommunikáció között; az egy processzoros számítógépek, a több processzoros számítógépek, a helyi hálózatok, a városi és nagy távolságú hálózatok közötti adatátviteli vonalak összemosódnak. Egy nagy integrálódásnak vagyunk tanui, amely az összes kommunikációs tevékenységet igyekszik egységesíteni és világméretekben könnyen elérhetővé, használhatóvá tenni. A hálózat (network) szó legtöbbször alapértelmezésben számítógép-hálózatot jelent (computer network). <br /> <br /> Az adatok átvitelét biztosító adatkommunikációs hálózatot (data network) a számítógép-hálózat(ok) egy alrendszerének is tekinthetjük, amely általában maga is önállóan működő speciális számítógép-hálózat. Egyre több hálózati szolgáltatás az adott alkalmazás komponenseinek többszöri felhasználásával felépített hálózat (application network) segítségével valósul meg általában több számítógép-hálózat közreműködésével. A hálózatok egymásra épülését az 1.ábra mutatja be.<br /> <br /> <br /> <br /> Alkalmazás hálózata<br /> <br /> Számítógép-hálózat(ok)<br /> <br /> Adathálózat(ok)<br /> <br /> 1. ábra. Hálózatok<br /> <br /> =Fejlődést motiváló tényezők=<br /> <br /> <br /> Érdemes szólnunk a számítógép-hálózati fejlődés motiváló tényezőiről is. A felhasználónak a hálózat használata biztosítja az erőforrások osztott használatát, a nagyobb biztonságot és a kisebb költségeket.<br /> <br /> A számítógép-hálózati alkalmazások választéka is egyre bővül, több alkalmazás integrálásával és a színes grafikus (esetleg multimédia) felhasználói felülettel egyre kényelmesebben kezelhetők.<br /> <br /> Alapalkamazásnak tekintjük az elektronikus levelezést (e-mail), az adatállományok átvitelét (file transfer), a távoli terminál használatát (remote terminal access) és a távoli feldolgozást (remote job entry, network job entry). Ezen alapalkalmazásokra épülhetnek a további alkalmazások: számítógépes konferenciázás (computer conference, listserv), elektronikus faliújság (bulletin board), elektronikus újság (news), adatbázisok lekérdezése (database query), információs rendszerek (information service) használata és egyre újabbak jelennek meg. Az osztott feldolgozás fogalma a számítógép-hálózati szoftverek automatikus együttműködését jelenti, a felhasználónak nem kell tudnia konkrétan a szolgáltatásban résztvevő számítógép-hálózat felépítését, kiszolgáló gépek adatait és a megoldásban vállalt részfeladatokat.<br /> <br /> Számítógép hálózat kialakításának céljai<br /> •Hardvereszközöket és szoftvereket tudunk megosztani, és több ember munkáját segíteni.<br /> •Azzal, hogy nem kell bizonyos hardvereszközökből többet venni, pénzt takaríthatunk meg.<br /> •A hálózat segítségével felgyorsul a kommunikáció az egyes felek között.<br /> •A hálózatokba olyan adatbázisok kapcsolódnak be, amelyek tartalma napról napra frissül, bővül, így rengeteg információ lesz könnyen, gyorsan elérhető.<br /> <br /> Szerver-kliens modell<br /> <br /> A szerver-kliens felépítésű hálózatoknál van egy kitüntetett szerepű számítógép.<br /> Ez a gép a kiszolgáló vagy szerver, Minden kérés rajta keresztül valósítható meg. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét.<br /> <br /> Ezeket klienseknek. vagy munkaállomásoknak nevezzük. A szerver egy kifelezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ. Ilyenek például a Linux, a Novell Netware, a Microsoft Windows NT.<br /> A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. Hátránya, hogy a rendszer működtetéséhez egy hálózati operációs rendszerhez értő szakember kell.<br /> A szerver kiesése esetén a hálózati szolgáltatások nem működnek. A szerver hardverigény e sokkal nagyobb mint a kliensé. Előnye a hálózati erőforrások megosztása.<br /> <br /> Egyenrangú hálózatok<br /> <br /> Itt nincs kitüntetett szerepű gép a hálózaton. Minden gépen beállítható, hogy milyen eszközöket oszt meg a hálózat többi tagjával. Mindenki a saját gépéért felelős. Nem kell külön rendszergazda. Hátrány, hogy a hálózatban résztvevő gépek száma korlátozott. Nagyszámú gép esetén már túl bonyolulttá válik a hálózat működése; működtetése.<br /> <br /> A hálózat szabályainak gyűjteménye, vagyis a protokollok<br /> Ahhoz, hogy a számítógépek együtt tudjanak dolgozni, kommunikációs szabályokat kell felállítani. A szabályok pontról pontra meghatározzák, mit és hogyan kell csinálni.<br /> A szabványgyűjteményeket protokollnak nevezzük<br /> A hálózattal kapcsolatban rengeteg protokollt alkottak. Minden hálózati funkcióhoz tartozik egy vagy több protokoll. Például az internet esetén az adatátvitelhez a TCP/IP<br /> Protokoll. A levelezéshez az SMTP, POP3, IMAP protokollok.</div>

Dakaz https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_H%C3%A1l%C3%B3zatok&diff=17264 2006-12-21T13:24:52Z

<p>Dakaz: /* Bevezetés */</p> <hr /> <div>==SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK==<br /> =Történeti áttekintés=<br /> <br /> '''1950:''' A számítógép-hálózatok létrehozásának ötletével, az amerikai védelemi minisztérium kezdett el foglalkozni (válaszképpen a szovjet űrkutatás sikereire).<br /> <br /> '''1994:''' A sikeres projekt számítógép-hálózata (ARPANET)ünnepelte 25 éves évfordulóját. A &quot;hálózatok atyja&quot; az ARPANET.<br /> <br /> '''1970:''' Hawai-i Egyetem is csatlakozik a rádiós ALOHA kapcsolattal, ebből a tapasztalatból vettek ötleteket az ETHERNET lokális hálózat tervezői is.<br /> <br /> '''1976:''' Kifejlesztik az UUCP (Unix-to-Unix Copy) programot.<br /> <br /> '''1981:''' A BITNET létrehozásának éve. Megtaláljuk a különböző országok csatlakozási időpontját a hálózatokhoz, valamint az ezres, milliós felhasználói számok &quot;áttörésének&quot; időpontját.<br /> <br /> '''1995:''' Az Internetben januárban 4,852,000 számítógépet regisztráltak 39140 hálózatban és ezen belül kialakított 71000 adminisztrációs egységben.<br /> <br /> <br /> =Bevezetés=<br /> <br /> <br /> Ma egyre többen tapasztaljuk meg azt, hogy a számítógép-hálózatok megjelennek a társadalom szinte minden szférájában. Nagyon fontos és reméljük megbízható építőkövei lesznek az &quot;Információs Szupersztrádák&quot;-nak és segítik a hatékony &quot;Információs Társadalom&quot; építését. Továbbá megtapasztalhatjuk a felelős közösségi munka szükségességét. Ez talán lehet egy új szín a viszonylag hosszú hazai &quot;PC korszak&quot; atomizáltsága után az együttműködésben.<br /> A számítógép-hálózatok történeti fejlődése<br /> Néhány előzetes megjegyzés tárgyalása után három szempont szerint osztályozzuk a hálózatokat, megkülönböztetjük az adathálózatok és számítógép-hálózatokat, kiemelünk néhány fontosabb dátumot, fejlődési állapotot.<br /> <br /> Kezdeti lépésnek tekinthetjük a telekommunikációs technika alkalmazását a számítógépes távfeldolgozásban (TAF = távadatfeldolgozás). A TAF rendszer egy három szintű hierarchikus rendszer: egy erőforrásgépből (host), egy terminálvezérlőből (front-end, multiplexer) és néhány terminálból állt, amelyek az akkoriban használatos távközlő rendszereket (telex, telefon, rádió) használták az adatok (információ) átvitelére. Ma is fellelhető a számítógép-hálózati rendszerekben ez a klasszikus elérési mód, a terminál szerveren keresztül több erőforrás gép érhető el.<br /> A számítástechnika gyors fejlődése és összefonódása a szintén dinamikusan fejlődő adatkommunikációval lényegesen megváltoztatta a technológiákat, a termékeket és cégeket, létrejött a számítógép-kommunikációs ipar. Ezt a változást néhány jellemző ténnyel is alátámaszthatjuk: nincs lényeges különbésg adatfeldolgozási (számítási) és adatkommunikációs (átvitel, kapcsolás) feladatok között; nincs lényeges különbség az adat, hang és videokommunikáció között; az egy processzoros számítógépek, a több processzoros számítógépek, a helyi hálózatok, a városi és nagy távolságú hálózatok közötti adatátviteli vonalak összemosódnak. Egy nagy integrálódásnak vagyunk tanui, amely az összes kommunikációs tevékenységet igyekszik egységesíteni és világméretekben könnyen elérhetővé, használhatóvá tenni. A hálózat (network) szó legtöbbször alapértelmezésben számítógép-hálózatot jelent (computer network). <br /> <br /> Az adatok átvitelét biztosító adatkommunikációs hálózatot (data network) a számítógép-hálózat(ok) egy alrendszerének is tekinthetjük, amely általában maga is önállóan működő speciális számítógép-hálózat. Egyre több hálózati szolgáltatás az adott alkalmazás komponenseinek többszöri felhasználásával felépített hálózat (application network) segítségével valósul meg általában több számítógép-hálózat közreműködésével. A hálózatok egymásra épülését az 1.ábra mutatja be.<br /> <br /> <br /> <br /> Alkalmazás hálózata<br /> <br /> Számítógép-hálózat(ok)<br /> <br /> Adathálózat(ok)<br /> <br /> 1. ábra. Hálózatok<br /> <br /> =Fejlődést motiváló tényezők=<br /> <br /> <br /> Érdemes szólnunk a számítógép-hálózati fejlődés motiváló tényezőiről is. A felhasználónak a hálózat használata biztosítja az erőforrások osztott használatát, a nagyobb biztonságot és a kisebb költségeket.<br /> <br /> A számítógép-hálózati alkalmazások választéka is egyre bővül, több alkalmazás integrálásával és a színes grafikus (esetleg multimédia) felhasználói felülettel egyre kényelmesebben kezelhetők.<br /> <br /> Alapalkamazásnak tekintjük az elektronikus levelezést (e-mail), az adatállományok átvitelét (file transfer), a távoli terminál használatát (remote terminal access) és a távoli feldolgozást (remote job entry, network job entry). Ezen alapalkalmazásokra épülhetnek a további alkalmazások: számítógépes konferenciázás (computer conference, listserv), elektronikus faliújság (bulletin board), elektronikus újság (news), adatbázisok lekérdezése (database query), információs rendszerek (information service) használata és egyre újabbak jelennek meg. Az osztott feldolgozás fogalma a számítógép-hálózati szoftverek automatikus együttműködését jelenti, a felhasználónak nem kell tudnia konkrétan a szolgáltatásban résztvevő számítógép-hálózat felépítését, kiszolgáló gépek adatait és a megoldásban vállalt részfeladatokat.<br /> <br /> Számítógép hálózat kialakításának céljai<br /> •Hardvereszközöket és szoftvereket tudunk megosztani, és több ember munkáját segíteni.<br /> •Azzal, hogy nem kell bizonyos hardvereszközökből többet venni, pénzt takaríthatunk meg.<br /> •A hálózat segítségével felgyorsul a kommunikáció az egyes felek között.<br /> •A hálózatokba olyan adatbázisok kapcsolódnak be, amelyek tartalma napról napra frissül, bővül, így rengeteg információ lesz könnyen, gyorsan elérhető.<br /> <br /> A számítógép hálózat fogalma:<br /> <br /> A számítógép-hálózat olyan elosztott rendszer, amelyben független számítógépek és számítógéprendszerek egymással információkat, adatokat cserélhetnek és erőforrásaikat megosztva használhatják.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítása átviteli közeg szerint<br /> Az átviteli közeg feladata, hogy a hálózatba kötött számítógépek között az adatokat és információkat szállítsa. Lehet vezetékes (koaxális, sodort érpárú) vagy vezeték nélküli (rádiófrekvenciás, mikrohullámú, infravörös).<br /> A hálózatok csoportosítása kiterjedésük szerint<br /> •Helyi hálózat (LAN): nagy adatátviteli sebesség, viszonylag kicsi kiterjedés, legfeljebb néhány száz méter.<br /> •Nagyvárosi hálózat (MAN): kiterjedése meghaladhatja egy város méretét, hasonló a LAN-hoz.<br /> •Nagy kiterjedésű hálózat (WAN): mérete akár a Föld teljes felszínéig terjedhet. Általában nagy sebességű; itt már a műholdas átvitel is megjelenik.<br /> •Internet: az egész földet átfogó hálózat. <br /> oIntranet: internetes technológiákat alkalmazó zárt, kisebb kiterjedésű hálózat.<br /> oExtranet: az intranethez hasonló méretű, de korlátozott mértékben külső felhasználók számára is elérhető.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítás összekötésük módja szerint<br /> •Sín: a gépeket egy főkábel segítségével kötjük össze, gondoskodni kell a főkábel mindkét oldali lezárásáról.<br /> •Gyűrű: hasonló a sínhez. Itt a sín két végpontja van összekötve.<br /> •Csillag: a gépek egyénileg csatlakoznak egy központi egységhez.<br /> •Fa: a sínhez hasonló, de több csomópontból álló ágakat is tartalmazhat.<br /> •Teljes: minden eszköz kapcsolódik minden eszközhöz. Ez a legbiztonságosabb elrendezés, azonban nagy kiterjedésű hálózatokban kivitelezhetetlen.<br /> •Celluláris: mobil, vezeték nélküli eszközök által létrehozott hálózat lehet, a mobiltelefon számára ilyen hálózat biztosítja az elérhetőséget.<br /> <br /> A hálózat logikai felépítése<br /> <br /> A gépek fizikai összekötése után, a hálózat logikai felépítését is meg kell határozzuk.<br /> <br /> Szerver-kliens modell<br /> <br /> Van egy kitüntetett szerepű számítógép, ez a kiszolgáló vagy szerver. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét. Ezeket munkaállomásnak vagy kliensnek nevezzük. A szerver egy kifejezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ: Linux, Novell Netware, Windows NT, 2000, 2003 Server. A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. <br /> <br /> A hálózat logikai felépítése<br /> <br /> A gépek fizikai összekötése az első lépés. A második lépés, hogy a hálózat logikai felépítését meghatározzuk. Két modell áll rendelkezésre.<br /> <br /> Szerver-kliens modell<br /> <br /> A szerver-kliens felépítésű hálózatoknál van egy kitüntetett szerepű számítógép.<br /> Ez a gép a kiszolgáló vagy szerver, Minden kérés rajta keresztül valósítható meg. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét.<br /> <br /> Ezeket klienseknek. vagy munkaállomásoknak nevezzük. A szerver egy kifelezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ. Ilyenek például a Linux, a Novell Netware, a Microsoft Windows NT.<br /> A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. Hátránya, hogy a rendszer működtetéséhez egy hálózati operációs rendszerhez értő szakember kell.<br /> A szerver kiesése esetén a hálózati szolgáltatások nem működnek. A szerver hardverigény e sokkal nagyobb mint a kliensé. Előnye a hálózati erőforrások megosztása.<br /> <br /> Egyenrangú hálózatok<br /> <br /> Itt nincs kitüntetett szerepű gép a hálózaton. Minden gépen beállítható, hogy milyen eszközöket oszt meg a hálózat többi tagjával. Mindenki a saját gépéért felelős. Nem kell külön rendszergazda. Hátrány, hogy a hálózatban résztvevő gépek száma korlátozott. Nagyszámú gép esetén már túl bonyolulttá válik a hálózat működése; működtetése.<br /> <br /> A hálózat szabályainak gyűjteménye, vagyis a protokollok<br /> Ahhoz, hogy a számítógépek együtt tudjanak dolgozni, kommunikációs szabályokat kell felállítani. A szabályok pontról pontra meghatározzák, mit és hogyan kell csinálni.<br /> A szabványgyűjteményeket protokollnak nevezzük<br /> A hálózattal kapcsolatban rengeteg protokollt alkottak. Minden hálózati funkcióhoz tartozik egy vagy több protokoll. Például az internet esetén az adatátvitelhez a TCP/IP<br /> Protokoll. A levelezéshez az SMTP, POP3, IMAP protokollok.</div>

Dakaz https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_H%C3%A1l%C3%B3zatok&diff=17263 2006-12-21T13:24:23Z

<p>Dakaz: /* Történeti áttekintés */</p> <hr /> <div>==SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK==<br /> =Történeti áttekintés=<br /> <br /> '''1950:''' A számítógép-hálózatok létrehozásának ötletével, az amerikai védelemi minisztérium kezdett el foglalkozni (válaszképpen a szovjet űrkutatás sikereire).<br /> <br /> '''1994:''' A sikeres projekt számítógép-hálózata (ARPANET)ünnepelte 25 éves évfordulóját. A &quot;hálózatok atyja&quot; az ARPANET.<br /> <br /> '''1970:''' Hawai-i Egyetem is csatlakozik a rádiós ALOHA kapcsolattal, ebből a tapasztalatból vettek ötleteket az ETHERNET lokális hálózat tervezői is.<br /> <br /> '''1976:''' Kifejlesztik az UUCP (Unix-to-Unix Copy) programot.<br /> <br /> '''1981:''' A BITNET létrehozásának éve. Megtaláljuk a különböző országok csatlakozási időpontját a hálózatokhoz, valamint az ezres, milliós felhasználói számok &quot;áttörésének&quot; időpontját.<br /> <br /> '''1995:''' Az Internetben januárban 4,852,000 számítógépet regisztráltak 39140 hálózatban és ezen belül kialakított 71000 adminisztrációs egységben.<br /> <br /> <br /> =Bevezetés=<br /> <br /> <br /> Ma egyre többen tapasztaljuk meg azt, hogy a számítógép-hálózatok megjelennek a társadalom szinte minden szférájában. Nagyon fontos és reméljük megbízható építőkövei lesznek az &quot;Információs Szupersztrádák&quot;-nak és segítik a hatékony &quot;Információs Társadalom&quot; építését. Továbbá megtapasztalhatjuk a felelős közösségi munka szükségességét. Ez talán lehet egy új szín a viszonylag hosszú hazai &quot;PC korszak&quot; atomizáltsága után az együttműködésben.<br /> A számítógép-hálózatok történeti fejlődése<br /> Néhány előzetes megjegyzés tárgyalása után három szempont szerint osztályozzuk a hálózatokat, megkülönböztetjük az adathálózatok és számítógép-hálózatokat, kiemelünk néhány fontosabb dátumot, fejlődési állapotot.<br /> <br /> Kezdeti lépésnek tekinthetjük a telekommunikációs technika alkalmazását a számítógépes távfeldolgozásban (TAF = távadatfeldolgozás). A TAF rendszer egy három szintű hierarchikus rendszer: egy erőforrásgépből (host), egy terminálvezérlőből (front-end, multiplexer) és néhány terminálból állt, amelyek az akkoriban használatos távközlő rendszereket (telex, telefon, rádió) használták az adatok (információ) átvitelére. Ma is fellelhető a számítógép-hálózati rendszerekben ez a klasszikus elérési mód, a terminál szerveren keresztül több erőforrás gép érhető el.<br /> A számítástechnika gyors fejlődése és összefonódása a szintén dinamikusan fejlődő adatkommunikációval lényegesen megváltoztatta a technológiákat, a termékeket és cégeket, létrejött a számítógép-kommunikációs ipar. Ezt a változást néhány jellemző ténnyel is alátámaszthatjuk: nincs lényeges különbésg adatfeldolgozási (számítási) és adatkommunikációs (átvitel, kapcsolás) feladatok között; nincs lényeges különbség az adat, hang és videokommunikáció között; az egy processzoros számítógépek, a több processzoros számítógépek, a helyi hálózatok, a városi és nagy távolságú hálózatok közötti adatátviteli vonalak összemosódnak. Egy nagy integrálódásnak vagyunk tanui, amely az összes kommunikációs tevékenységet igyekszik egységesíteni és világméretekben könnyen elérhetővé, használhatóvá tenni. A hálózat (network) szó legtöbbször alapértelmezésben számítógép-hálózatot jelent (computer network). <br /> <br /> Az adatok átvitelét biztosító adatkommunikációs hálózatot (data network) a számítógép-hálózat(ok) egy alrendszerének is tekinthetjük, amely általában maga is önállóan működő speciális számítógép-hálózat. Egyre több hálózati szolgáltatás az adott alkalmazás komponenseinek többszöri felhasználásával felépített hálózat (application network) segítségével valósul meg általában több számítógép-hálózat közreműködésével. A hálózatok egymásra épülését az 1.ábra mutatja be.<br /> <br /> <br /> <br /> Alkalmazás hálózata<br /> Számítógép-hálózat(ok)<br /> Adathálózat(ok)<br /> <br /> 1. ábra. Hálózatok<br /> <br /> <br /> =Fejlődést motiváló tényezők=<br /> <br /> <br /> Érdemes szólnunk a számítógép-hálózati fejlődés motiváló tényezőiről is. A felhasználónak a hálózat használata biztosítja az erőforrások osztott használatát, a nagyobb biztonságot és a kisebb költségeket.<br /> <br /> A számítógép-hálózati alkalmazások választéka is egyre bővül, több alkalmazás integrálásával és a színes grafikus (esetleg multimédia) felhasználói felülettel egyre kényelmesebben kezelhetők.<br /> <br /> Alapalkamazásnak tekintjük az elektronikus levelezést (e-mail), az adatállományok átvitelét (file transfer), a távoli terminál használatát (remote terminal access) és a távoli feldolgozást (remote job entry, network job entry). Ezen alapalkalmazásokra épülhetnek a további alkalmazások: számítógépes konferenciázás (computer conference, listserv), elektronikus faliújság (bulletin board), elektronikus újság (news), adatbázisok lekérdezése (database query), információs rendszerek (information service) használata és egyre újabbak jelennek meg. Az osztott feldolgozás fogalma a számítógép-hálózati szoftverek automatikus együttműködését jelenti, a felhasználónak nem kell tudnia konkrétan a szolgáltatásban résztvevő számítógép-hálózat felépítését, kiszolgáló gépek adatait és a megoldásban vállalt részfeladatokat.<br /> <br /> Számítógép hálózat kialakításának céljai<br /> •Hardvereszközöket és szoftvereket tudunk megosztani, és több ember munkáját segíteni.<br /> •Azzal, hogy nem kell bizonyos hardvereszközökből többet venni, pénzt takaríthatunk meg.<br /> •A hálózat segítségével felgyorsul a kommunikáció az egyes felek között.<br /> •A hálózatokba olyan adatbázisok kapcsolódnak be, amelyek tartalma napról napra frissül, bővül, így rengeteg információ lesz könnyen, gyorsan elérhető.<br /> <br /> A számítógép hálózat fogalma:<br /> <br /> A számítógép-hálózat olyan elosztott rendszer, amelyben független számítógépek és számítógéprendszerek egymással információkat, adatokat cserélhetnek és erőforrásaikat megosztva használhatják.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítása átviteli közeg szerint<br /> Az átviteli közeg feladata, hogy a hálózatba kötött számítógépek között az adatokat és információkat szállítsa. Lehet vezetékes (koaxális, sodort érpárú) vagy vezeték nélküli (rádiófrekvenciás, mikrohullámú, infravörös).<br /> A hálózatok csoportosítása kiterjedésük szerint<br /> •Helyi hálózat (LAN): nagy adatátviteli sebesség, viszonylag kicsi kiterjedés, legfeljebb néhány száz méter.<br /> •Nagyvárosi hálózat (MAN): kiterjedése meghaladhatja egy város méretét, hasonló a LAN-hoz.<br /> •Nagy kiterjedésű hálózat (WAN): mérete akár a Föld teljes felszínéig terjedhet. Általában nagy sebességű; itt már a műholdas átvitel is megjelenik.<br /> •Internet: az egész földet átfogó hálózat. <br /> oIntranet: internetes technológiákat alkalmazó zárt, kisebb kiterjedésű hálózat.<br /> oExtranet: az intranethez hasonló méretű, de korlátozott mértékben külső felhasználók számára is elérhető.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítás összekötésük módja szerint<br /> •Sín: a gépeket egy főkábel segítségével kötjük össze, gondoskodni kell a főkábel mindkét oldali lezárásáról.<br /> •Gyűrű: hasonló a sínhez. Itt a sín két végpontja van összekötve.<br /> •Csillag: a gépek egyénileg csatlakoznak egy központi egységhez.<br /> •Fa: a sínhez hasonló, de több csomópontból álló ágakat is tartalmazhat.<br /> •Teljes: minden eszköz kapcsolódik minden eszközhöz. Ez a legbiztonságosabb elrendezés, azonban nagy kiterjedésű hálózatokban kivitelezhetetlen.<br /> •Celluláris: mobil, vezeték nélküli eszközök által létrehozott hálózat lehet, a mobiltelefon számára ilyen hálózat biztosítja az elérhetőséget.<br /> <br /> A hálózat logikai felépítése<br /> <br /> A gépek fizikai összekötése után, a hálózat logikai felépítését is meg kell határozzuk.<br /> <br /> Szerver-kliens modell<br /> <br /> Van egy kitüntetett szerepű számítógép, ez a kiszolgáló vagy szerver. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét. Ezeket munkaállomásnak vagy kliensnek nevezzük. A szerver egy kifejezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ: Linux, Novell Netware, Windows NT, 2000, 2003 Server. A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. <br /> <br /> A hálózat logikai felépítése<br /> <br /> A gépek fizikai összekötése az első lépés. A második lépés, hogy a hálózat logikai felépítését meghatározzuk. Két modell áll rendelkezésre.<br /> <br /> Szerver-kliens modell<br /> <br /> A szerver-kliens felépítésű hálózatoknál van egy kitüntetett szerepű számítógép.<br /> Ez a gép a kiszolgáló vagy szerver, Minden kérés rajta keresztül valósítható meg. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét.<br /> <br /> Ezeket klienseknek. vagy munkaállomásoknak nevezzük. A szerver egy kifelezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ. Ilyenek például a Linux, a Novell Netware, a Microsoft Windows NT.<br /> A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. Hátránya, hogy a rendszer működtetéséhez egy hálózati operációs rendszerhez értő szakember kell.<br /> A szerver kiesése esetén a hálózati szolgáltatások nem működnek. A szerver hardverigény e sokkal nagyobb mint a kliensé. Előnye a hálózati erőforrások megosztása.<br /> <br /> Egyenrangú hálózatok<br /> <br /> Itt nincs kitüntetett szerepű gép a hálózaton. Minden gépen beállítható, hogy milyen eszközöket oszt meg a hálózat többi tagjával. Mindenki a saját gépéért felelős. Nem kell külön rendszergazda. Hátrány, hogy a hálózatban résztvevő gépek száma korlátozott. Nagyszámú gép esetén már túl bonyolulttá válik a hálózat működése; működtetése.<br /> <br /> A hálózat szabályainak gyűjteménye, vagyis a protokollok<br /> Ahhoz, hogy a számítógépek együtt tudjanak dolgozni, kommunikációs szabályokat kell felállítani. A szabályok pontról pontra meghatározzák, mit és hogyan kell csinálni.<br /> A szabványgyűjteményeket protokollnak nevezzük<br /> A hálózattal kapcsolatban rengeteg protokollt alkottak. Minden hálózati funkcióhoz tartozik egy vagy több protokoll. Például az internet esetén az adatátvitelhez a TCP/IP<br /> Protokoll. A levelezéshez az SMTP, POP3, IMAP protokollok.</div>

Dakaz https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_H%C3%A1l%C3%B3zatok&diff=17262 2006-12-21T13:22:45Z

<p>Dakaz: /* Történeti áttekintés */</p> <hr /> <div>==SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK==<br /> =Történeti áttekintés=<br /> <br /> '''1950:''' A számítógép-hálózatok létrehozásának ötletével, az amerikai védelemi minisztérium kezdett el foglalkozni (válaszképpen a szovjet űrkutatás sikereire).<br /> <br /> '''1994:''' A sikeres projekt számítógép-hálózata (ARPANET)ünnepelte 25 éves évfordulóját. A &quot;hálózatok atyja&quot; az ARPANET.<br /> <br /> '''1970:''' Hawai-i Egyetem is csatlakozik a rádiós ALOHA kapcsolattal, ebből a tapasztalatból vettek ötleteket az ETHERNET lokális hálózat tervezői is.<br /> <br /> '''1976:''' Kifejlesztik az UUCP (Unix-to-Unix Copy) programot.<br /> <br /> '''1981:''' A BITNET létrehozásának éve. Megtaláljuk a különböző országok csatlakozási időpontját a hálózatokhoz, valamint az ezres, milliós felhasználói számok &quot;áttörésének&quot; időpontját.<br /> <br /> '''1995:''' Az Internetben januárban 4,852,000 számítógépet regisztráltak 39140 hálózatban és ezen belül kialakított 71000 adminisztrációs egységben.<br /> <br /> Ma egyre többen tapasztaljuk meg azt, hogy a számítógép-hálózatok megjelennek a társadalom szinte minden szférájában. Nagyon fontos és reméljük megbízható építőkövei lesznek az &quot;Információs Szupersztrádák&quot;-nak és segítik a hatékony &quot;Információs Társadalom&quot; építését. Továbbá megtapasztalhatjuk a felelős közösségi munka szükségességét. Ez talán lehet egy új szín a viszonylag hosszú hazai &quot;PC korszak&quot; atomizáltsága után az együttműködésben.<br /> A számítógép-hálózatok történeti fejlődése<br /> Néhány előzetes megjegyzés tárgyalása után három szempont szerint osztályozzuk a hálózatokat, megkülönböztetjük az adathálózatok és számítógép-hálózatokat, kiemelünk néhány fontosabb dátumot, fejlődési állapotot.<br /> <br /> Kezdeti lépésnek tekinthetjük a telekommunikációs technika alkalmazását a számítógépes távfeldolgozásban (TAF = távadatfeldolgozás). A TAF rendszer egy három szintű hierarchikus rendszer: egy erőforrásgépből (host), egy terminálvezérlőből (front-end, multiplexer) és néhány terminálból állt, amelyek az akkoriban használatos távközlő rendszereket (telex, telefon, rádió) használták az adatok (információ) átvitelére. Ma is fellelhető a számítógép-hálózati rendszerekben ez a klasszikus elérési mód, a terminál szerveren keresztül több erőforrás gép érhető el.<br /> A számítástechnika gyors fejlődése és összefonódása a szintén dinamikusan fejlődő adatkommunikációval lényegesen megváltoztatta a technológiákat, a termékeket és cégeket, létrejött a számítógép-kommunikációs ipar. Ezt a változást néhány jellemző ténnyel is alátámaszthatjuk: nincs lényeges különbésg adatfeldolgozási (számítási) és adatkommunikációs (átvitel, kapcsolás) feladatok között; nincs lényeges különbség az adat, hang és videokommunikáció között; az egy processzoros számítógépek, a több processzoros számítógépek, a helyi hálózatok, a városi és nagy távolságú hálózatok közötti adatátviteli vonalak összemosódnak. Egy nagy integrálódásnak vagyunk tanui, amely az összes kommunikációs tevékenységet igyekszik egységesíteni és világméretekben könnyen elérhetővé, használhatóvá tenni. A hálózat (network) szó legtöbbször alapértelmezésben számítógép-hálózatot jelent (computer network). <br /> <br /> Az adatok átvitelét biztosító adatkommunikációs hálózatot (data network) a számítógép-hálózat(ok) egy alrendszerének is tekinthetjük, amely általában maga is önállóan működő speciális számítógép-hálózat. Egyre több hálózati szolgáltatás az adott alkalmazás komponenseinek többszöri felhasználásával felépített hálózat (application network) segítségével valósul meg általában több számítógép-hálózat közreműködésével. A hálózatok egymásra épülését az 1.ábra mutatja be.<br /> <br /> <br /> <br /> Alkalmazás hálózata<br /> Számítógép-hálózat(ok)<br /> Adathálózat(ok)<br /> <br /> 1. ábra. Hálózatok<br /> <br /> <br /> Érdemes szólnunk a számítógép-hálózati fejlődés motiváló tényezőiről is. A felhasználónak a hálózat használata biztosítja az erőforrások osztott használatát, a nagyobb biztonságot és a kisebb költségeket.<br /> <br /> A számítógép-hálózati alkalmazások választéka is egyre bővül, több alkalmazás integrálásával és a színes grafikus (esetleg multimédia) felhasználói felülettel egyre kényelmesebben kezelhetők.<br /> <br /> Alapalkamazásnak tekintjük az elektronikus levelezést (e-mail), az adatállományok átvitelét (file transfer), a távoli terminál használatát (remote terminal access) és a távoli feldolgozást (remote job entry, network job entry). Ezen alapalkalmazásokra épülhetnek a további alkalmazások: számítógépes konferenciázás (computer conference, listserv), elektronikus faliújság (bulletin board), elektronikus újság (news), adatbázisok lekérdezése (database query), információs rendszerek (information service) használata és egyre újabbak jelennek meg. Az osztott feldolgozás fogalma a számítógép-hálózati szoftverek automatikus együttműködését jelenti, a felhasználónak nem kell tudnia konkrétan a szolgáltatásban résztvevő számítógép-hálózat felépítését, kiszolgáló gépek adatait és a megoldásban vállalt részfeladatokat.<br /> <br /> Számítógép hálózat kialakításának céljai<br /> •Hardvereszközöket és szoftvereket tudunk megosztani, és több ember munkáját segíteni.<br /> •Azzal, hogy nem kell bizonyos hardvereszközökből többet venni, pénzt takaríthatunk meg.<br /> •A hálózat segítségével felgyorsul a kommunikáció az egyes felek között.<br /> •A hálózatokba olyan adatbázisok kapcsolódnak be, amelyek tartalma napról napra frissül, bővül, így rengeteg információ lesz könnyen, gyorsan elérhető.<br /> <br /> A számítógép hálózat fogalma:<br /> <br /> A számítógép-hálózat olyan elosztott rendszer, amelyben független számítógépek és számítógéprendszerek egymással információkat, adatokat cserélhetnek és erőforrásaikat megosztva használhatják.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítása átviteli közeg szerint<br /> Az átviteli közeg feladata, hogy a hálózatba kötött számítógépek között az adatokat és információkat szállítsa. Lehet vezetékes (koaxális, sodort érpárú) vagy vezeték nélküli (rádiófrekvenciás, mikrohullámú, infravörös).<br /> A hálózatok csoportosítása kiterjedésük szerint<br /> •Helyi hálózat (LAN): nagy adatátviteli sebesség, viszonylag kicsi kiterjedés, legfeljebb néhány száz méter.<br /> •Nagyvárosi hálózat (MAN): kiterjedése meghaladhatja egy város méretét, hasonló a LAN-hoz.<br /> •Nagy kiterjedésű hálózat (WAN): mérete akár a Föld teljes felszínéig terjedhet. Általában nagy sebességű; itt már a műholdas átvitel is megjelenik.<br /> •Internet: az egész földet átfogó hálózat. <br /> oIntranet: internetes technológiákat alkalmazó zárt, kisebb kiterjedésű hálózat.<br /> oExtranet: az intranethez hasonló méretű, de korlátozott mértékben külső felhasználók számára is elérhető.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítás összekötésük módja szerint<br /> •Sín: a gépeket egy főkábel segítségével kötjük össze, gondoskodni kell a főkábel mindkét oldali lezárásáról.<br /> •Gyűrű: hasonló a sínhez. Itt a sín két végpontja van összekötve.<br /> •Csillag: a gépek egyénileg csatlakoznak egy központi egységhez.<br /> •Fa: a sínhez hasonló, de több csomópontból álló ágakat is tartalmazhat.<br /> •Teljes: minden eszköz kapcsolódik minden eszközhöz. Ez a legbiztonságosabb elrendezés, azonban nagy kiterjedésű hálózatokban kivitelezhetetlen.<br /> •Celluláris: mobil, vezeték nélküli eszközök által létrehozott hálózat lehet, a mobiltelefon számára ilyen hálózat biztosítja az elérhetőséget.<br /> <br /> A hálózat logikai felépítése<br /> <br /> A gépek fizikai összekötése után, a hálózat logikai felépítését is meg kell határozzuk.<br /> <br /> Szerver-kliens modell<br /> <br /> Van egy kitüntetett szerepű számítógép, ez a kiszolgáló vagy szerver. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét. Ezeket munkaállomásnak vagy kliensnek nevezzük. A szerver egy kifejezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ: Linux, Novell Netware, Windows NT, 2000, 2003 Server. A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. <br /> <br /> A hálózat logikai felépítése<br /> <br /> A gépek fizikai összekötése az első lépés. A második lépés, hogy a hálózat logikai felépítését meghatározzuk. Két modell áll rendelkezésre.<br /> <br /> Szerver-kliens modell<br /> <br /> A szerver-kliens felépítésű hálózatoknál van egy kitüntetett szerepű számítógép.<br /> Ez a gép a kiszolgáló vagy szerver, Minden kérés rajta keresztül valósítható meg. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét.<br /> <br /> Ezeket klienseknek. vagy munkaállomásoknak nevezzük. A szerver egy kifelezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ. Ilyenek például a Linux, a Novell Netware, a Microsoft Windows NT.<br /> A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. Hátránya, hogy a rendszer működtetéséhez egy hálózati operációs rendszerhez értő szakember kell.<br /> A szerver kiesése esetén a hálózati szolgáltatások nem működnek. A szerver hardverigény e sokkal nagyobb mint a kliensé. Előnye a hálózati erőforrások megosztása.<br /> <br /> Egyenrangú hálózatok<br /> <br /> Itt nincs kitüntetett szerepű gép a hálózaton. Minden gépen beállítható, hogy milyen eszközöket oszt meg a hálózat többi tagjával. Mindenki a saját gépéért felelős. Nem kell külön rendszergazda. Hátrány, hogy a hálózatban résztvevő gépek száma korlátozott. Nagyszámú gép esetén már túl bonyolulttá válik a hálózat működése; működtetése.<br /> <br /> A hálózat szabályainak gyűjteménye, vagyis a protokollok<br /> Ahhoz, hogy a számítógépek együtt tudjanak dolgozni, kommunikációs szabályokat kell felállítani. A szabályok pontról pontra meghatározzák, mit és hogyan kell csinálni.<br /> A szabványgyűjteményeket protokollnak nevezzük<br /> A hálózattal kapcsolatban rengeteg protokollt alkottak. Minden hálózati funkcióhoz tartozik egy vagy több protokoll. Például az internet esetén az adatátvitelhez a TCP/IP<br /> Protokoll. A levelezéshez az SMTP, POP3, IMAP protokollok.</div>

Dakaz https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_H%C3%A1l%C3%B3zatok&diff=17261 2006-12-21T13:22:30Z

<p>Dakaz: /* Történeti áttekintés */</p> <hr /> <div>==SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK==<br /> =Történeti áttekintés=<br /> <br /> '''1950:''' A számítógép-hálózatok létrehozásának ötletével, az amerikai védelemi minisztérium kezdett el foglalkozni (válaszképpen a szovjet űrkutatás sikereire).<br /> '''1994:''' A sikeres projekt számítógép-hálózata (ARPANET)ünnepelte 25 éves évfordulóját. A &quot;hálózatok atyja&quot; az ARPANET.<br /> '''1970:''' Hawai-i Egyetem is csatlakozik a rádiós ALOHA kapcsolattal, ebből a tapasztalatból vettek ötleteket az ETHERNET lokális hálózat tervezői is.<br /> '''1976:''' Kifejlesztik az UUCP (Unix-to-Unix Copy) programot.<br /> '''1981:''' A BITNET létrehozásának éve. Megtaláljuk a különböző országok csatlakozási időpontját a hálózatokhoz, valamint az ezres, milliós felhasználói számok &quot;áttörésének&quot; időpontját.<br /> '''1995:''' Az Internetben januárban 4,852,000 számítógépet regisztráltak 39140 hálózatban és ezen belül kialakított 71000 adminisztrációs egységben.<br /> <br /> Ma egyre többen tapasztaljuk meg azt, hogy a számítógép-hálózatok megjelennek a társadalom szinte minden szférájában. Nagyon fontos és reméljük megbízható építőkövei lesznek az &quot;Információs Szupersztrádák&quot;-nak és segítik a hatékony &quot;Információs Társadalom&quot; építését. Továbbá megtapasztalhatjuk a felelős közösségi munka szükségességét. Ez talán lehet egy új szín a viszonylag hosszú hazai &quot;PC korszak&quot; atomizáltsága után az együttműködésben.<br /> A számítógép-hálózatok történeti fejlődése<br /> Néhány előzetes megjegyzés tárgyalása után három szempont szerint osztályozzuk a hálózatokat, megkülönböztetjük az adathálózatok és számítógép-hálózatokat, kiemelünk néhány fontosabb dátumot, fejlődési állapotot.<br /> <br /> Kezdeti lépésnek tekinthetjük a telekommunikációs technika alkalmazását a számítógépes távfeldolgozásban (TAF = távadatfeldolgozás). A TAF rendszer egy három szintű hierarchikus rendszer: egy erőforrásgépből (host), egy terminálvezérlőből (front-end, multiplexer) és néhány terminálból állt, amelyek az akkoriban használatos távközlő rendszereket (telex, telefon, rádió) használták az adatok (információ) átvitelére. Ma is fellelhető a számítógép-hálózati rendszerekben ez a klasszikus elérési mód, a terminál szerveren keresztül több erőforrás gép érhető el.<br /> A számítástechnika gyors fejlődése és összefonódása a szintén dinamikusan fejlődő adatkommunikációval lényegesen megváltoztatta a technológiákat, a termékeket és cégeket, létrejött a számítógép-kommunikációs ipar. Ezt a változást néhány jellemző ténnyel is alátámaszthatjuk: nincs lényeges különbésg adatfeldolgozási (számítási) és adatkommunikációs (átvitel, kapcsolás) feladatok között; nincs lényeges különbség az adat, hang és videokommunikáció között; az egy processzoros számítógépek, a több processzoros számítógépek, a helyi hálózatok, a városi és nagy távolságú hálózatok közötti adatátviteli vonalak összemosódnak. Egy nagy integrálódásnak vagyunk tanui, amely az összes kommunikációs tevékenységet igyekszik egységesíteni és világméretekben könnyen elérhetővé, használhatóvá tenni. A hálózat (network) szó legtöbbször alapértelmezésben számítógép-hálózatot jelent (computer network). <br /> <br /> Az adatok átvitelét biztosító adatkommunikációs hálózatot (data network) a számítógép-hálózat(ok) egy alrendszerének is tekinthetjük, amely általában maga is önállóan működő speciális számítógép-hálózat. Egyre több hálózati szolgáltatás az adott alkalmazás komponenseinek többszöri felhasználásával felépített hálózat (application network) segítségével valósul meg általában több számítógép-hálózat közreműködésével. A hálózatok egymásra épülését az 1.ábra mutatja be.<br /> <br /> <br /> <br /> Alkalmazás hálózata<br /> Számítógép-hálózat(ok)<br /> Adathálózat(ok)<br /> <br /> 1. ábra. Hálózatok<br /> <br /> <br /> Érdemes szólnunk a számítógép-hálózati fejlődés motiváló tényezőiről is. A felhasználónak a hálózat használata biztosítja az erőforrások osztott használatát, a nagyobb biztonságot és a kisebb költségeket.<br /> <br /> A számítógép-hálózati alkalmazások választéka is egyre bővül, több alkalmazás integrálásával és a színes grafikus (esetleg multimédia) felhasználói felülettel egyre kényelmesebben kezelhetők.<br /> <br /> Alapalkamazásnak tekintjük az elektronikus levelezést (e-mail), az adatállományok átvitelét (file transfer), a távoli terminál használatát (remote terminal access) és a távoli feldolgozást (remote job entry, network job entry). Ezen alapalkalmazásokra épülhetnek a további alkalmazások: számítógépes konferenciázás (computer conference, listserv), elektronikus faliújság (bulletin board), elektronikus újság (news), adatbázisok lekérdezése (database query), információs rendszerek (information service) használata és egyre újabbak jelennek meg. Az osztott feldolgozás fogalma a számítógép-hálózati szoftverek automatikus együttműködését jelenti, a felhasználónak nem kell tudnia konkrétan a szolgáltatásban résztvevő számítógép-hálózat felépítését, kiszolgáló gépek adatait és a megoldásban vállalt részfeladatokat.<br /> <br /> Számítógép hálózat kialakításának céljai<br /> •Hardvereszközöket és szoftvereket tudunk megosztani, és több ember munkáját segíteni.<br /> •Azzal, hogy nem kell bizonyos hardvereszközökből többet venni, pénzt takaríthatunk meg.<br /> •A hálózat segítségével felgyorsul a kommunikáció az egyes felek között.<br /> •A hálózatokba olyan adatbázisok kapcsolódnak be, amelyek tartalma napról napra frissül, bővül, így rengeteg információ lesz könnyen, gyorsan elérhető.<br /> <br /> A számítógép hálózat fogalma:<br /> <br /> A számítógép-hálózat olyan elosztott rendszer, amelyben független számítógépek és számítógéprendszerek egymással információkat, adatokat cserélhetnek és erőforrásaikat megosztva használhatják.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítása átviteli közeg szerint<br /> Az átviteli közeg feladata, hogy a hálózatba kötött számítógépek között az adatokat és információkat szállítsa. Lehet vezetékes (koaxális, sodort érpárú) vagy vezeték nélküli (rádiófrekvenciás, mikrohullámú, infravörös).<br /> A hálózatok csoportosítása kiterjedésük szerint<br /> •Helyi hálózat (LAN): nagy adatátviteli sebesség, viszonylag kicsi kiterjedés, legfeljebb néhány száz méter.<br /> •Nagyvárosi hálózat (MAN): kiterjedése meghaladhatja egy város méretét, hasonló a LAN-hoz.<br /> •Nagy kiterjedésű hálózat (WAN): mérete akár a Föld teljes felszínéig terjedhet. Általában nagy sebességű; itt már a műholdas átvitel is megjelenik.<br /> •Internet: az egész földet átfogó hálózat. <br /> oIntranet: internetes technológiákat alkalmazó zárt, kisebb kiterjedésű hálózat.<br /> oExtranet: az intranethez hasonló méretű, de korlátozott mértékben külső felhasználók számára is elérhető.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítás összekötésük módja szerint<br /> •Sín: a gépeket egy főkábel segítségével kötjük össze, gondoskodni kell a főkábel mindkét oldali lezárásáról.<br /> •Gyűrű: hasonló a sínhez. Itt a sín két végpontja van összekötve.<br /> •Csillag: a gépek egyénileg csatlakoznak egy központi egységhez.<br /> •Fa: a sínhez hasonló, de több csomópontból álló ágakat is tartalmazhat.<br /> •Teljes: minden eszköz kapcsolódik minden eszközhöz. Ez a legbiztonságosabb elrendezés, azonban nagy kiterjedésű hálózatokban kivitelezhetetlen.<br /> •Celluláris: mobil, vezeték nélküli eszközök által létrehozott hálózat lehet, a mobiltelefon számára ilyen hálózat biztosítja az elérhetőséget.<br /> <br /> A hálózat logikai felépítése<br /> <br /> A gépek fizikai összekötése után, a hálózat logikai felépítését is meg kell határozzuk.<br /> <br /> Szerver-kliens modell<br /> <br /> Van egy kitüntetett szerepű számítógép, ez a kiszolgáló vagy szerver. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét. Ezeket munkaállomásnak vagy kliensnek nevezzük. A szerver egy kifejezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ: Linux, Novell Netware, Windows NT, 2000, 2003 Server. A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. <br /> <br /> A hálózat logikai felépítése<br /> <br /> A gépek fizikai összekötése az első lépés. A második lépés, hogy a hálózat logikai felépítését meghatározzuk. Két modell áll rendelkezésre.<br /> <br /> Szerver-kliens modell<br /> <br /> A szerver-kliens felépítésű hálózatoknál van egy kitüntetett szerepű számítógép.<br /> Ez a gép a kiszolgáló vagy szerver, Minden kérés rajta keresztül valósítható meg. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét.<br /> <br /> Ezeket klienseknek. vagy munkaállomásoknak nevezzük. A szerver egy kifelezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ. Ilyenek például a Linux, a Novell Netware, a Microsoft Windows NT.<br /> A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. Hátránya, hogy a rendszer működtetéséhez egy hálózati operációs rendszerhez értő szakember kell.<br /> A szerver kiesése esetén a hálózati szolgáltatások nem működnek. A szerver hardverigény e sokkal nagyobb mint a kliensé. Előnye a hálózati erőforrások megosztása.<br /> <br /> Egyenrangú hálózatok<br /> <br /> Itt nincs kitüntetett szerepű gép a hálózaton. Minden gépen beállítható, hogy milyen eszközöket oszt meg a hálózat többi tagjával. Mindenki a saját gépéért felelős. Nem kell külön rendszergazda. Hátrány, hogy a hálózatban résztvevő gépek száma korlátozott. Nagyszámú gép esetén már túl bonyolulttá válik a hálózat működése; működtetése.<br /> <br /> A hálózat szabályainak gyűjteménye, vagyis a protokollok<br /> Ahhoz, hogy a számítógépek együtt tudjanak dolgozni, kommunikációs szabályokat kell felállítani. A szabályok pontról pontra meghatározzák, mit és hogyan kell csinálni.<br /> A szabványgyűjteményeket protokollnak nevezzük<br /> A hálózattal kapcsolatban rengeteg protokollt alkottak. Minden hálózati funkcióhoz tartozik egy vagy több protokoll. Például az internet esetén az adatátvitelhez a TCP/IP<br /> Protokoll. A levelezéshez az SMTP, POP3, IMAP protokollok.</div>

Dakaz https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_H%C3%A1l%C3%B3zatok&diff=17260 2006-12-21T13:21:48Z

<p>Dakaz: /* Történeti áttekintés */</p> <hr /> <div>==SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK==<br /> =Történeti áttekintés=<br /> <br /> '''1950:''' A számítógép-hálózatok létrehozásának ötletével, az amerikai védelemi minisztérium kezdett el foglalkozni (válaszképpen a szovjet űrkutatás sikereire).<br /> '''1994:''' A sikeres projekt számítógép-hálózata (ARPANET)ünnepelte 25 éves évfordulóját. A &quot;hálózatok atyja&quot; az ARPANET. <br /> '''1970:''' Hawai-i Egyetem is csatlakozik a rádiós ALOHA kapcsolattal, ebből a tapasztalatból vettek ötleteket az ETHERNET lokális hálózat tervezői is.<br /> '''1976:''' Kifejlesztik az UUCP (Unix-to-Unix Copy) programot.<br /> '''1981:''' A BITNET létrehozásának éve. Megtaláljuk a különböző országok csatlakozási időpontját a hálózatokhoz, valamint az ezres, milliós felhasználói számok &quot;áttörésének&quot; időpontját.<br /> '''1995:''' Az Internetben januárban 4,852,000 számítógépet regisztráltak 39140 hálózatban és ezen belül kialakított 71000 adminisztrációs egységben.<br /> <br /> Ma egyre többen tapasztaljuk meg azt, hogy a számítógép-hálózatok megjelennek a társadalom szinte minden szférájában. Nagyon fontos és reméljük megbízható építőkövei lesznek az &quot;Információs Szupersztrádák&quot;-nak és segítik a hatékony &quot;Információs Társadalom&quot; építését. Továbbá megtapasztalhatjuk a felelős közösségi munka szükségességét. Ez talán lehet egy új szín a viszonylag hosszú hazai &quot;PC korszak&quot; atomizáltsága után az együttműködésben.<br /> A számítógép-hálózatok történeti fejlődése<br /> Néhány előzetes megjegyzés tárgyalása után három szempont szerint osztályozzuk a hálózatokat, megkülönböztetjük az adathálózatok és számítógép-hálózatokat, kiemelünk néhány fontosabb dátumot, fejlődési állapotot.<br /> <br /> Kezdeti lépésnek tekinthetjük a telekommunikációs technika alkalmazását a számítógépes távfeldolgozásban (TAF = távadatfeldolgozás). A TAF rendszer egy három szintű hierarchikus rendszer: egy erőforrásgépből (host), egy terminálvezérlőből (front-end, multiplexer) és néhány terminálból állt, amelyek az akkoriban használatos távközlő rendszereket (telex, telefon, rádió) használták az adatok (információ) átvitelére. Ma is fellelhető a számítógép-hálózati rendszerekben ez a klasszikus elérési mód, a terminál szerveren keresztül több erőforrás gép érhető el.<br /> A számítástechnika gyors fejlődése és összefonódása a szintén dinamikusan fejlődő adatkommunikációval lényegesen megváltoztatta a technológiákat, a termékeket és cégeket, létrejött a számítógép-kommunikációs ipar. Ezt a változást néhány jellemző ténnyel is alátámaszthatjuk: nincs lényeges különbésg adatfeldolgozási (számítási) és adatkommunikációs (átvitel, kapcsolás) feladatok között; nincs lényeges különbség az adat, hang és videokommunikáció között; az egy processzoros számítógépek, a több processzoros számítógépek, a helyi hálózatok, a városi és nagy távolságú hálózatok közötti adatátviteli vonalak összemosódnak. Egy nagy integrálódásnak vagyunk tanui, amely az összes kommunikációs tevékenységet igyekszik egységesíteni és világméretekben könnyen elérhetővé, használhatóvá tenni. A hálózat (network) szó legtöbbször alapértelmezésben számítógép-hálózatot jelent (computer network). <br /> <br /> Az adatok átvitelét biztosító adatkommunikációs hálózatot (data network) a számítógép-hálózat(ok) egy alrendszerének is tekinthetjük, amely általában maga is önállóan működő speciális számítógép-hálózat. Egyre több hálózati szolgáltatás az adott alkalmazás komponenseinek többszöri felhasználásával felépített hálózat (application network) segítségével valósul meg általában több számítógép-hálózat közreműködésével. A hálózatok egymásra épülését az 1.ábra mutatja be.<br /> <br /> <br /> <br /> Alkalmazás hálózata<br /> Számítógép-hálózat(ok)<br /> Adathálózat(ok)<br /> <br /> 1. ábra. Hálózatok<br /> <br /> <br /> Érdemes szólnunk a számítógép-hálózati fejlődés motiváló tényezőiről is. A felhasználónak a hálózat használata biztosítja az erőforrások osztott használatát, a nagyobb biztonságot és a kisebb költségeket.<br /> <br /> A számítógép-hálózati alkalmazások választéka is egyre bővül, több alkalmazás integrálásával és a színes grafikus (esetleg multimédia) felhasználói felülettel egyre kényelmesebben kezelhetők.<br /> <br /> Alapalkamazásnak tekintjük az elektronikus levelezést (e-mail), az adatállományok átvitelét (file transfer), a távoli terminál használatát (remote terminal access) és a távoli feldolgozást (remote job entry, network job entry). Ezen alapalkalmazásokra épülhetnek a további alkalmazások: számítógépes konferenciázás (computer conference, listserv), elektronikus faliújság (bulletin board), elektronikus újság (news), adatbázisok lekérdezése (database query), információs rendszerek (information service) használata és egyre újabbak jelennek meg. Az osztott feldolgozás fogalma a számítógép-hálózati szoftverek automatikus együttműködését jelenti, a felhasználónak nem kell tudnia konkrétan a szolgáltatásban résztvevő számítógép-hálózat felépítését, kiszolgáló gépek adatait és a megoldásban vállalt részfeladatokat.<br /> <br /> Számítógép hálózat kialakításának céljai<br /> •Hardvereszközöket és szoftvereket tudunk megosztani, és több ember munkáját segíteni.<br /> •Azzal, hogy nem kell bizonyos hardvereszközökből többet venni, pénzt takaríthatunk meg.<br /> •A hálózat segítségével felgyorsul a kommunikáció az egyes felek között.<br /> •A hálózatokba olyan adatbázisok kapcsolódnak be, amelyek tartalma napról napra frissül, bővül, így rengeteg információ lesz könnyen, gyorsan elérhető.<br /> <br /> A számítógép hálózat fogalma:<br /> <br /> A számítógép-hálózat olyan elosztott rendszer, amelyben független számítógépek és számítógéprendszerek egymással információkat, adatokat cserélhetnek és erőforrásaikat megosztva használhatják.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítása átviteli közeg szerint<br /> Az átviteli közeg feladata, hogy a hálózatba kötött számítógépek között az adatokat és információkat szállítsa. Lehet vezetékes (koaxális, sodort érpárú) vagy vezeték nélküli (rádiófrekvenciás, mikrohullámú, infravörös).<br /> A hálózatok csoportosítása kiterjedésük szerint<br /> •Helyi hálózat (LAN): nagy adatátviteli sebesség, viszonylag kicsi kiterjedés, legfeljebb néhány száz méter.<br /> •Nagyvárosi hálózat (MAN): kiterjedése meghaladhatja egy város méretét, hasonló a LAN-hoz.<br /> •Nagy kiterjedésű hálózat (WAN): mérete akár a Föld teljes felszínéig terjedhet. Általában nagy sebességű; itt már a műholdas átvitel is megjelenik.<br /> •Internet: az egész földet átfogó hálózat. <br /> oIntranet: internetes technológiákat alkalmazó zárt, kisebb kiterjedésű hálózat.<br /> oExtranet: az intranethez hasonló méretű, de korlátozott mértékben külső felhasználók számára is elérhető.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítás összekötésük módja szerint<br /> •Sín: a gépeket egy főkábel segítségével kötjük össze, gondoskodni kell a főkábel mindkét oldali lezárásáról.<br /> •Gyűrű: hasonló a sínhez. Itt a sín két végpontja van összekötve.<br /> •Csillag: a gépek egyénileg csatlakoznak egy központi egységhez.<br /> •Fa: a sínhez hasonló, de több csomópontból álló ágakat is tartalmazhat.<br /> •Teljes: minden eszköz kapcsolódik minden eszközhöz. Ez a legbiztonságosabb elrendezés, azonban nagy kiterjedésű hálózatokban kivitelezhetetlen.<br /> •Celluláris: mobil, vezeték nélküli eszközök által létrehozott hálózat lehet, a mobiltelefon számára ilyen hálózat biztosítja az elérhetőséget.<br /> <br /> A hálózat logikai felépítése<br /> <br /> A gépek fizikai összekötése után, a hálózat logikai felépítését is meg kell határozzuk.<br /> <br /> Szerver-kliens modell<br /> <br /> Van egy kitüntetett szerepű számítógép, ez a kiszolgáló vagy szerver. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét. Ezeket munkaállomásnak vagy kliensnek nevezzük. A szerver egy kifejezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ: Linux, Novell Netware, Windows NT, 2000, 2003 Server. A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. <br /> <br /> A hálózat logikai felépítése<br /> <br /> A gépek fizikai összekötése az első lépés. A második lépés, hogy a hálózat logikai felépítését meghatározzuk. Két modell áll rendelkezésre.<br /> <br /> Szerver-kliens modell<br /> <br /> A szerver-kliens felépítésű hálózatoknál van egy kitüntetett szerepű számítógép.<br /> Ez a gép a kiszolgáló vagy szerver, Minden kérés rajta keresztül valósítható meg. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét.<br /> <br /> Ezeket klienseknek. vagy munkaállomásoknak nevezzük. A szerver egy kifelezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ. Ilyenek például a Linux, a Novell Netware, a Microsoft Windows NT.<br /> A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. Hátránya, hogy a rendszer működtetéséhez egy hálózati operációs rendszerhez értő szakember kell.<br /> A szerver kiesése esetén a hálózati szolgáltatások nem működnek. A szerver hardverigény e sokkal nagyobb mint a kliensé. Előnye a hálózati erőforrások megosztása.<br /> <br /> Egyenrangú hálózatok<br /> <br /> Itt nincs kitüntetett szerepű gép a hálózaton. Minden gépen beállítható, hogy milyen eszközöket oszt meg a hálózat többi tagjával. Mindenki a saját gépéért felelős. Nem kell külön rendszergazda. Hátrány, hogy a hálózatban résztvevő gépek száma korlátozott. Nagyszámú gép esetén már túl bonyolulttá válik a hálózat működése; működtetése.<br /> <br /> A hálózat szabályainak gyűjteménye, vagyis a protokollok<br /> Ahhoz, hogy a számítógépek együtt tudjanak dolgozni, kommunikációs szabályokat kell felállítani. A szabályok pontról pontra meghatározzák, mit és hogyan kell csinálni.<br /> A szabványgyűjteményeket protokollnak nevezzük<br /> A hálózattal kapcsolatban rengeteg protokollt alkottak. Minden hálózati funkcióhoz tartozik egy vagy több protokoll. Például az internet esetén az adatátvitelhez a TCP/IP<br /> Protokoll. A levelezéshez az SMTP, POP3, IMAP protokollok.</div>

Dakaz https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_H%C3%A1l%C3%B3zatok&diff=17259 2006-12-21T13:20:59Z

<p>Dakaz: /* Történeti áttekintés */</p> <hr /> <div>==SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK==<br /> =Történeti áttekintés=<br /> <br /> ''1950:'' A számítógép-hálózatok létrehozásának ötletével, az amerikai védelemi minisztérium kezdett el foglalkozni (válaszképpen a szovjet űrkutatás sikereire).<br /> ''1994:'' A sikeres projekt számítógép-hálózata (ARPANET)ünnepelte 25 éves évfordulóját. A &quot;hálózatok atyja&quot; az ARPANET. <br /> ''1970:'' Hawai-i Egyetem is csatlakozik a rádiós ALOHA kapcsolattal, ebből a tapasztalatból vettek ötleteket az ETHERNET lokális hálózat tervezői is.<br /> ''1976:'' Kifejlesztik az UUCP (Unix-to-Unix Copy) programot.<br /> ''1981:'' A BITNET létrehozásának éve. Megtaláljuk a különböző országok csatlakozási időpontját a hálózatokhoz, valamint az ezres, milliós felhasználói számok &quot;áttörésének&quot; időpontját.<br /> ''1995:'' Az Internetben januárban 4,852,000 számítógépet regisztráltak 39140 hálózatban és ezen belül kialakított 71000 adminisztrációs egységben.<br /> <br /> Ma egyre többen tapasztaljuk meg azt, hogy a számítógép-hálózatok megjelennek a társadalom szinte minden szférájában. Nagyon fontos és reméljük megbízható építőkövei lesznek az &quot;Információs Szupersztrádák&quot;-nak és segítik a hatékony &quot;Információs Társadalom&quot; építését. Továbbá megtapasztalhatjuk a felelős közösségi munka szükségességét. Ez talán lehet egy új szín a viszonylag hosszú hazai &quot;PC korszak&quot; atomizáltsága után az együttműködésben.<br /> A számítógép-hálózatok történeti fejlődése<br /> Néhány előzetes megjegyzés tárgyalása után három szempont szerint osztályozzuk a hálózatokat, megkülönböztetjük az adathálózatok és számítógép-hálózatokat, kiemelünk néhány fontosabb dátumot, fejlődési állapotot.<br /> <br /> Kezdeti lépésnek tekinthetjük a telekommunikációs technika alkalmazását a számítógépes távfeldolgozásban (TAF = távadatfeldolgozás). A TAF rendszer egy három szintű hierarchikus rendszer: egy erőforrásgépből (host), egy terminálvezérlőből (front-end, multiplexer) és néhány terminálból állt, amelyek az akkoriban használatos távközlő rendszereket (telex, telefon, rádió) használták az adatok (információ) átvitelére. Ma is fellelhető a számítógép-hálózati rendszerekben ez a klasszikus elérési mód, a terminál szerveren keresztül több erőforrás gép érhető el.<br /> A számítástechnika gyors fejlődése és összefonódása a szintén dinamikusan fejlődő adatkommunikációval lényegesen megváltoztatta a technológiákat, a termékeket és cégeket, létrejött a számítógép-kommunikációs ipar. Ezt a változást néhány jellemző ténnyel is alátámaszthatjuk: nincs lényeges különbésg adatfeldolgozási (számítási) és adatkommunikációs (átvitel, kapcsolás) feladatok között; nincs lényeges különbség az adat, hang és videokommunikáció között; az egy processzoros számítógépek, a több processzoros számítógépek, a helyi hálózatok, a városi és nagy távolságú hálózatok közötti adatátviteli vonalak összemosódnak. Egy nagy integrálódásnak vagyunk tanui, amely az összes kommunikációs tevékenységet igyekszik egységesíteni és világméretekben könnyen elérhetővé, használhatóvá tenni. A hálózat (network) szó legtöbbször alapértelmezésben számítógép-hálózatot jelent (computer network). <br /> <br /> Az adatok átvitelét biztosító adatkommunikációs hálózatot (data network) a számítógép-hálózat(ok) egy alrendszerének is tekinthetjük, amely általában maga is önállóan működő speciális számítógép-hálózat. Egyre több hálózati szolgáltatás az adott alkalmazás komponenseinek többszöri felhasználásával felépített hálózat (application network) segítségével valósul meg általában több számítógép-hálózat közreműködésével. A hálózatok egymásra épülését az 1.ábra mutatja be.<br /> <br /> <br /> <br /> Alkalmazás hálózata<br /> Számítógép-hálózat(ok)<br /> Adathálózat(ok)<br /> <br /> 1. ábra. Hálózatok<br /> <br /> <br /> Érdemes szólnunk a számítógép-hálózati fejlődés motiváló tényezőiről is. A felhasználónak a hálózat használata biztosítja az erőforrások osztott használatát, a nagyobb biztonságot és a kisebb költségeket.<br /> <br /> A számítógép-hálózati alkalmazások választéka is egyre bővül, több alkalmazás integrálásával és a színes grafikus (esetleg multimédia) felhasználói felülettel egyre kényelmesebben kezelhetők.<br /> <br /> Alapalkamazásnak tekintjük az elektronikus levelezést (e-mail), az adatállományok átvitelét (file transfer), a távoli terminál használatát (remote terminal access) és a távoli feldolgozást (remote job entry, network job entry). Ezen alapalkalmazásokra épülhetnek a további alkalmazások: számítógépes konferenciázás (computer conference, listserv), elektronikus faliújság (bulletin board), elektronikus újság (news), adatbázisok lekérdezése (database query), információs rendszerek (information service) használata és egyre újabbak jelennek meg. Az osztott feldolgozás fogalma a számítógép-hálózati szoftverek automatikus együttműködését jelenti, a felhasználónak nem kell tudnia konkrétan a szolgáltatásban résztvevő számítógép-hálózat felépítését, kiszolgáló gépek adatait és a megoldásban vállalt részfeladatokat.<br /> <br /> Számítógép hálózat kialakításának céljai<br /> •Hardvereszközöket és szoftvereket tudunk megosztani, és több ember munkáját segíteni.<br /> •Azzal, hogy nem kell bizonyos hardvereszközökből többet venni, pénzt takaríthatunk meg.<br /> •A hálózat segítségével felgyorsul a kommunikáció az egyes felek között.<br /> •A hálózatokba olyan adatbázisok kapcsolódnak be, amelyek tartalma napról napra frissül, bővül, így rengeteg információ lesz könnyen, gyorsan elérhető.<br /> <br /> A számítógép hálózat fogalma:<br /> <br /> A számítógép-hálózat olyan elosztott rendszer, amelyben független számítógépek és számítógéprendszerek egymással információkat, adatokat cserélhetnek és erőforrásaikat megosztva használhatják.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítása átviteli közeg szerint<br /> Az átviteli közeg feladata, hogy a hálózatba kötött számítógépek között az adatokat és információkat szállítsa. Lehet vezetékes (koaxális, sodort érpárú) vagy vezeték nélküli (rádiófrekvenciás, mikrohullámú, infravörös).<br /> A hálózatok csoportosítása kiterjedésük szerint<br /> •Helyi hálózat (LAN): nagy adatátviteli sebesség, viszonylag kicsi kiterjedés, legfeljebb néhány száz méter.<br /> •Nagyvárosi hálózat (MAN): kiterjedése meghaladhatja egy város méretét, hasonló a LAN-hoz.<br /> •Nagy kiterjedésű hálózat (WAN): mérete akár a Föld teljes felszínéig terjedhet. Általában nagy sebességű; itt már a műholdas átvitel is megjelenik.<br /> •Internet: az egész földet átfogó hálózat. <br /> oIntranet: internetes technológiákat alkalmazó zárt, kisebb kiterjedésű hálózat.<br /> oExtranet: az intranethez hasonló méretű, de korlátozott mértékben külső felhasználók számára is elérhető.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítás összekötésük módja szerint<br /> •Sín: a gépeket egy főkábel segítségével kötjük össze, gondoskodni kell a főkábel mindkét oldali lezárásáról.<br /> •Gyűrű: hasonló a sínhez. Itt a sín két végpontja van összekötve.<br /> •Csillag: a gépek egyénileg csatlakoznak egy központi egységhez.<br /> •Fa: a sínhez hasonló, de több csomópontból álló ágakat is tartalmazhat.<br /> •Teljes: minden eszköz kapcsolódik minden eszközhöz. Ez a legbiztonságosabb elrendezés, azonban nagy kiterjedésű hálózatokban kivitelezhetetlen.<br /> •Celluláris: mobil, vezeték nélküli eszközök által létrehozott hálózat lehet, a mobiltelefon számára ilyen hálózat biztosítja az elérhetőséget.<br /> <br /> A hálózat logikai felépítése<br /> <br /> A gépek fizikai összekötése után, a hálózat logikai felépítését is meg kell határozzuk.<br /> <br /> Szerver-kliens modell<br /> <br /> Van egy kitüntetett szerepű számítógép, ez a kiszolgáló vagy szerver. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét. Ezeket munkaállomásnak vagy kliensnek nevezzük. A szerver egy kifejezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ: Linux, Novell Netware, Windows NT, 2000, 2003 Server. A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. <br /> <br /> A hálózat logikai felépítése<br /> <br /> A gépek fizikai összekötése az első lépés. A második lépés, hogy a hálózat logikai felépítését meghatározzuk. Két modell áll rendelkezésre.<br /> <br /> Szerver-kliens modell<br /> <br /> A szerver-kliens felépítésű hálózatoknál van egy kitüntetett szerepű számítógép.<br /> Ez a gép a kiszolgáló vagy szerver, Minden kérés rajta keresztül valósítható meg. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét.<br /> <br /> Ezeket klienseknek. vagy munkaállomásoknak nevezzük. A szerver egy kifelezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ. Ilyenek például a Linux, a Novell Netware, a Microsoft Windows NT.<br /> A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. Hátránya, hogy a rendszer működtetéséhez egy hálózati operációs rendszerhez értő szakember kell.<br /> A szerver kiesése esetén a hálózati szolgáltatások nem működnek. A szerver hardverigény e sokkal nagyobb mint a kliensé. Előnye a hálózati erőforrások megosztása.<br /> <br /> Egyenrangú hálózatok<br /> <br /> Itt nincs kitüntetett szerepű gép a hálózaton. Minden gépen beállítható, hogy milyen eszközöket oszt meg a hálózat többi tagjával. Mindenki a saját gépéért felelős. Nem kell külön rendszergazda. Hátrány, hogy a hálózatban résztvevő gépek száma korlátozott. Nagyszámú gép esetén már túl bonyolulttá válik a hálózat működése; működtetése.<br /> <br /> A hálózat szabályainak gyűjteménye, vagyis a protokollok<br /> Ahhoz, hogy a számítógépek együtt tudjanak dolgozni, kommunikációs szabályokat kell felállítani. A szabályok pontról pontra meghatározzák, mit és hogyan kell csinálni.<br /> A szabványgyűjteményeket protokollnak nevezzük<br /> A hálózattal kapcsolatban rengeteg protokollt alkottak. Minden hálózati funkcióhoz tartozik egy vagy több protokoll. Például az internet esetén az adatátvitelhez a TCP/IP<br /> Protokoll. A levelezéshez az SMTP, POP3, IMAP protokollok.</div>

Dakaz https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_H%C3%A1l%C3%B3zatok&diff=17258 2006-12-21T13:18:31Z

<p>Dakaz: /* Történeti áttekintés */</p> <hr /> <div>==SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK==<br /> =Történeti áttekintés=<br /> <br /> A számítógép-hálózatok létrehozásának ötletével az 50-es évek végén az amerikai védelemi minisztérium kezdett el foglalkozni (válaszképpen a szovjet űrkutatás sikereire). A sikeres projekt számítógép-hálózata (ARPANET) 1994-ben ünnepelte 25 éves évfordulóját. a &quot;hálózatok atyja&quot; az ARPANET. 1970-ben a Hawai-i Egyetem is csatlakozik a rádiós ALOHA kapcsolattal, ebből a tapasztalatból vettek ötleteket az ETHERNET lokális hálózat tervezői is. 1976-ban kifejlesztik az UUCP (Unix-to-Unix Copy) programot. 1981 a BITNET létrehozásának éve. Megtaláljuk a különböző országok csatlakozási időpontját a hálózatokhoz, valamint az ezres, milliós felhasználói számok &quot;áttörésének&quot; időpontját. Az Internetben 1995 januárjában 4,852,000 számítógépet regisztráltak 39140 hálózatban és ezen belül kialakított 71000 adminisztrációs egységben.<br /> <br /> Ma egyre többen tapasztaljuk meg azt, hogy a számítógép-hálózatok megjelennek a társadalom szinte minden szférájában. Nagyon fontos és reméljük megbízható építőkövei lesznek az &quot;Információs Szupersztrádák&quot;-nak és segítik a hatékony &quot;Információs Társadalom&quot; építését. Továbbá megtapasztalhatjuk a felelős közösségi munka szükségességét. Ez talán lehet egy új szín a viszonylag hosszú hazai &quot;PC korszak&quot; atomizáltsága után az együttműködésben.<br /> A számítógép-hálózatok történeti fejlődése<br /> Néhány előzetes megjegyzés tárgyalása után három szempont szerint osztályozzuk a hálózatokat, megkülönböztetjük az adathálózatok és számítógép-hálózatokat, kiemelünk néhány fontosabb dátumot, fejlődési állapotot.<br /> <br /> Kezdeti lépésnek tekinthetjük a telekommunikációs technika alkalmazását a számítógépes távfeldolgozásban (TAF = távadatfeldolgozás). A TAF rendszer egy három szintű hierarchikus rendszer: egy erőforrásgépből (host), egy terminálvezérlőből (front-end, multiplexer) és néhány terminálból állt, amelyek az akkoriban használatos távközlő rendszereket (telex, telefon, rádió) használták az adatok (információ) átvitelére. Ma is fellelhető a számítógép-hálózati rendszerekben ez a klasszikus elérési mód, a terminál szerveren keresztül több erőforrás gép érhető el.<br /> A számítástechnika gyors fejlődése és összefonódása a szintén dinamikusan fejlődő adatkommunikációval lényegesen megváltoztatta a technológiákat, a termékeket és cégeket, létrejött a számítógép-kommunikációs ipar. Ezt a változást néhány jellemző ténnyel is alátámaszthatjuk: nincs lényeges különbésg adatfeldolgozási (számítási) és adatkommunikációs (átvitel, kapcsolás) feladatok között; nincs lényeges különbség az adat, hang és videokommunikáció között; az egy processzoros számítógépek, a több processzoros számítógépek, a helyi hálózatok, a városi és nagy távolságú hálózatok közötti adatátviteli vonalak összemosódnak. Egy nagy integrálódásnak vagyunk tanui, amely az összes kommunikációs tevékenységet igyekszik egységesíteni és világméretekben könnyen elérhetővé, használhatóvá tenni. A hálózat (network) szó legtöbbször alapértelmezésben számítógép-hálózatot jelent (computer network). <br /> <br /> Az adatok átvitelét biztosító adatkommunikációs hálózatot (data network) a számítógép-hálózat(ok) egy alrendszerének is tekinthetjük, amely általában maga is önállóan működő speciális számítógép-hálózat. Egyre több hálózati szolgáltatás az adott alkalmazás komponenseinek többszöri felhasználásával felépített hálózat (application network) segítségével valósul meg általában több számítógép-hálózat közreműködésével. A hálózatok egymásra épülését az 1.ábra mutatja be.<br /> <br /> <br /> <br /> Alkalmazás hálózata<br /> Számítógép-hálózat(ok)<br /> Adathálózat(ok)<br /> <br /> 1. ábra. Hálózatok<br /> <br /> <br /> Érdemes szólnunk a számítógép-hálózati fejlődés motiváló tényezőiről is. A felhasználónak a hálózat használata biztosítja az erőforrások osztott használatát, a nagyobb biztonságot és a kisebb költségeket.<br /> <br /> A számítógép-hálózati alkalmazások választéka is egyre bővül, több alkalmazás integrálásával és a színes grafikus (esetleg multimédia) felhasználói felülettel egyre kényelmesebben kezelhetők.<br /> <br /> Alapalkamazásnak tekintjük az elektronikus levelezést (e-mail), az adatállományok átvitelét (file transfer), a távoli terminál használatát (remote terminal access) és a távoli feldolgozást (remote job entry, network job entry). Ezen alapalkalmazásokra épülhetnek a további alkalmazások: számítógépes konferenciázás (computer conference, listserv), elektronikus faliújság (bulletin board), elektronikus újság (news), adatbázisok lekérdezése (database query), információs rendszerek (information service) használata és egyre újabbak jelennek meg. Az osztott feldolgozás fogalma a számítógép-hálózati szoftverek automatikus együttműködését jelenti, a felhasználónak nem kell tudnia konkrétan a szolgáltatásban résztvevő számítógép-hálózat felépítését, kiszolgáló gépek adatait és a megoldásban vállalt részfeladatokat.<br /> <br /> Számítógép hálózat kialakításának céljai<br /> •Hardvereszközöket és szoftvereket tudunk megosztani, és több ember munkáját segíteni.<br /> •Azzal, hogy nem kell bizonyos hardvereszközökből többet venni, pénzt takaríthatunk meg.<br /> •A hálózat segítségével felgyorsul a kommunikáció az egyes felek között.<br /> •A hálózatokba olyan adatbázisok kapcsolódnak be, amelyek tartalma napról napra frissül, bővül, így rengeteg információ lesz könnyen, gyorsan elérhető.<br /> <br /> A számítógép hálózat fogalma:<br /> <br /> A számítógép-hálózat olyan elosztott rendszer, amelyben független számítógépek és számítógéprendszerek egymással információkat, adatokat cserélhetnek és erőforrásaikat megosztva használhatják.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítása átviteli közeg szerint<br /> Az átviteli közeg feladata, hogy a hálózatba kötött számítógépek között az adatokat és információkat szállítsa. Lehet vezetékes (koaxális, sodort érpárú) vagy vezeték nélküli (rádiófrekvenciás, mikrohullámú, infravörös).<br /> A hálózatok csoportosítása kiterjedésük szerint<br /> •Helyi hálózat (LAN): nagy adatátviteli sebesség, viszonylag kicsi kiterjedés, legfeljebb néhány száz méter.<br /> •Nagyvárosi hálózat (MAN): kiterjedése meghaladhatja egy város méretét, hasonló a LAN-hoz.<br /> •Nagy kiterjedésű hálózat (WAN): mérete akár a Föld teljes felszínéig terjedhet. Általában nagy sebességű; itt már a műholdas átvitel is megjelenik.<br /> •Internet: az egész földet átfogó hálózat. <br /> oIntranet: internetes technológiákat alkalmazó zárt, kisebb kiterjedésű hálózat.<br /> oExtranet: az intranethez hasonló méretű, de korlátozott mértékben külső felhasználók számára is elérhető.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítás összekötésük módja szerint<br /> •Sín: a gépeket egy főkábel segítségével kötjük össze, gondoskodni kell a főkábel mindkét oldali lezárásáról.<br /> •Gyűrű: hasonló a sínhez. Itt a sín két végpontja van összekötve.<br /> •Csillag: a gépek egyénileg csatlakoznak egy központi egységhez.<br /> •Fa: a sínhez hasonló, de több csomópontból álló ágakat is tartalmazhat.<br /> •Teljes: minden eszköz kapcsolódik minden eszközhöz. Ez a legbiztonságosabb elrendezés, azonban nagy kiterjedésű hálózatokban kivitelezhetetlen.<br /> •Celluláris: mobil, vezeték nélküli eszközök által létrehozott hálózat lehet, a mobiltelefon számára ilyen hálózat biztosítja az elérhetőséget.<br /> <br /> A hálózat logikai felépítése<br /> <br /> A gépek fizikai összekötése után, a hálózat logikai felépítését is meg kell határozzuk.<br /> <br /> Szerver-kliens modell<br /> <br /> Van egy kitüntetett szerepű számítógép, ez a kiszolgáló vagy szerver. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét. Ezeket munkaállomásnak vagy kliensnek nevezzük. A szerver egy kifejezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ: Linux, Novell Netware, Windows NT, 2000, 2003 Server. A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. <br /> <br /> A hálózat logikai felépítése<br /> <br /> A gépek fizikai összekötése az első lépés. A második lépés, hogy a hálózat logikai felépítését meghatározzuk. Két modell áll rendelkezésre.<br /> <br /> Szerver-kliens modell<br /> <br /> A szerver-kliens felépítésű hálózatoknál van egy kitüntetett szerepű számítógép.<br /> Ez a gép a kiszolgáló vagy szerver, Minden kérés rajta keresztül valósítható meg. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét.<br /> <br /> Ezeket klienseknek. vagy munkaállomásoknak nevezzük. A szerver egy kifelezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ. Ilyenek például a Linux, a Novell Netware, a Microsoft Windows NT.<br /> A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. Hátránya, hogy a rendszer működtetéséhez egy hálózati operációs rendszerhez értő szakember kell.<br /> A szerver kiesése esetén a hálózati szolgáltatások nem működnek. A szerver hardverigény e sokkal nagyobb mint a kliensé. Előnye a hálózati erőforrások megosztása.<br /> <br /> Egyenrangú hálózatok<br /> <br /> Itt nincs kitüntetett szerepű gép a hálózaton. Minden gépen beállítható, hogy milyen eszközöket oszt meg a hálózat többi tagjával. Mindenki a saját gépéért felelős. Nem kell külön rendszergazda. Hátrány, hogy a hálózatban résztvevő gépek száma korlátozott. Nagyszámú gép esetén már túl bonyolulttá válik a hálózat működése; működtetése.<br /> <br /> A hálózat szabályainak gyűjteménye, vagyis a protokollok<br /> Ahhoz, hogy a számítógépek együtt tudjanak dolgozni, kommunikációs szabályokat kell felállítani. A szabályok pontról pontra meghatározzák, mit és hogyan kell csinálni.<br /> A szabványgyűjteményeket protokollnak nevezzük<br /> A hálózattal kapcsolatban rengeteg protokollt alkottak. Minden hálózati funkcióhoz tartozik egy vagy több protokoll. Például az internet esetén az adatátvitelhez a TCP/IP<br /> Protokoll. A levelezéshez az SMTP, POP3, IMAP protokollok.</div>

Dakaz https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_H%C3%A1l%C3%B3zatok&diff=17257 2006-12-21T13:16:49Z

<p>Dakaz: /* Történeti áttekintés */</p> <hr /> <div>==SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK==<br /> =Történeti áttekintés=<br /> <br /> A számítógép-hálózatok létrehozásának ötletével az 50-es évek végén az amerikai védelemi minisztérium kezdett el foglalkozni (válaszképpen a szovjet űrkutatás sikereire). A sikeres projekt számítógép-hálózata (ARPANET) 1994-ben ünnepelte 25 éves évfordulóját. a &quot;hálózatok atyja&quot; az ARPANET. 1970-ben a Hawai-i Egyetem is csatlakozik a rádiós ALOHA kapcsolattal, ebből a tapasztalatból vettek ötleteket az ETHERNET lokális hálózat tervezői is. 1976-ban kifejlesztik az UUCP (Unix-to-Unix Copy) programot. 1981 a BITNET létrehozásának éve. Megtaláljuk a különböző országok csatlakozási időpontját a hálózatokhoz, valamint az ezres, milliós felhasználói számok &quot;áttörésének&quot; időpontját. Az Internetben 1995 januárjában 4,852,000 számítógépet regisztráltak 39140 hálózatban és ezen belül kialakított 71000 adminisztrációs egységben.<br /> <br /> Ma egyre többen tapasztaljuk meg azt, hogy a számítógép-hálózatok megjelennek a társadalom szinte minden szférájában. Nagyon fontos és reméljük megbízható építőkövei lesznek az &quot;Információs Szupersztrádák&quot;-nak és segítik a hatékony &quot;Információs Társadalom&quot; építését. Továbbá megtapasztalhatjuk a felelős közösségi munka szükségességét. Ez talán lehet egy új szín a viszonylag hosszú hazai &quot;PC korszak&quot; atomizáltsága után az együttműködésben.<br /> A számítógép-hálózatok történeti fejlődése<br /> Néhány előzetes megjegyzés tárgyalása után három szempont szerint osztályozzuk a hálózatokat, megkülönböztetjük az adathálózatok és számítógép-hálózatokat, kiemelünk néhány fontosabb dátumot, fejlődési állapotot.<br /> <br /> Kezdeti lépésnek tekinthetjük a telekommunikációs technika alkalmazását a számítógépes távfeldolgozásban (TAF = távadatfeldolgozás). A TAF rendszer egy három szintű hierarchikus rendszer: egy erőforrásgépből (host), egy terminálvezérlőből (front-end, multiplexer) és néhány terminálból állt, amelyek az akkoriban használatos távközlő rendszereket (telex, telefon, rádió) használták az adatok (információ) átvitelére. Ma is fellelhető a számítógép-hálózati rendszerekben ez a klasszikus elérési mód, a terminál szerveren keresztül több erőforrás gép érhető el.<br /> A számítástechnika gyors fejlődése és összefonódása a szintén dinamikusan fejlődő adatkommunikációval lényegesen megváltoztatta a technológiákat, a termékeket és cégeket, létrejött a számítógép-kommunikációs ipar. Ezt a változást néhány jellemző ténnyel is alátámaszthatjuk: nincs lényeges különbésg adatfeldolgozási (számítási) és adatkommunikációs (átvitel, kapcsolás) feladatok között; nincs lényeges különbség az adat, hang és videokommunikáció között; az egy processzoros számítógépek, a több processzoros számítógépek, a helyi hálózatok, a városi és nagy távolságú hálózatok közötti adatátviteli vonalak összemosódnak. Egy nagy integrálódásnak vagyunk tanui, amely az összes kommunikációs tevékenységet igyekszik egységesíteni és világméretekben könnyen elérhetővé, használhatóvá tenni. A hálózat (network) szó legtöbbször alapértelmezésben számítógép-hálózatot jelent (computer network). <br /> <br /> Az adatok átvitelét biztosító adatkommunikációs hálózatot (data network) a számítógép-hálózat(ok) egy alrendszerének is tekinthetjük, amely általában maga is önállóan működő speciális számítógép-hálózat. Egyre több hálózati szolgáltatás az adott alkalmazás komponenseinek többszöri felhasználásával felépített hálózat (application network) segítségével valósul meg általában több számítógép-hálózat közreműködésével. A hálózatok egymásra épülését az 1.ábra mutatja be.<br /> <br /> <br /> <br /> Alkalmazás hálózata<br /> Számítógép-hálózat(ok)<br /> Adathálózat(ok)<br /> <br /> 1. ábra. Hálózatok<br /> <br /> <br /> Érdemes szólnunk a számítógép-hálózati fejlődés motiváló tényezőiről is. A felhasználónak a hálózat használata biztosítja az erőforrások osztott használatát, a nagyobb biztonságot és a kisebb költségeket.<br /> <br /> A számítógép-hálózati alkalmazások választéka is egyre bővül, több alkalmazás integrálásával és a színes grafikus (esetleg multimédia) felhasználói felülettel egyre kényelmesebben kezelhetők.<br /> <br /> Alapalkamazásnak tekintjük az elektronikus levelezést (e-mail), az adatállományok átvitelét (file transfer), a távoli terminál használatát (remote terminal access) és a távoli feldolgozást (remote job entry, network job entry). Ezen alapalkalmazásokra épülhetnek a további alkalmazások: számítógépes konferenciázás (computer conference, listserv), elektronikus faliújság (bulletin board), elektronikus újság (news), adatbázisok lekérdezése (database query), információs rendszerek (information service) használata és egyre újabbak jelennek meg. Az osztott feldolgozás fogalma a számítógép-hálózati szoftverek automatikus együttműködését jelenti, a felhasználónak nem kell tudnia konkrétan a szolgáltatásban résztvevő számítógép-hálózat felépítését, kiszolgáló gépek adatait és a megoldásban vállalt részfeladatokat.<br /> <br /> Számítógép hálózat kialakításának céljai<br /> • Hardvereszközöket és szoftvereket tudunk megosztani, és több ember munkáját segíteni.<br /> • Azzal, hogy nem kell bizonyos hardvereszközökből többet venni, pénzt takaríthatunk meg.<br /> • A hálózat segítségével felgyorsul a kommunikáció az egyes felek között.<br /> • A hálózatokba olyan adatbázisok kapcsolódnak be, amelyek tartalma napról napra frissül, bővül, így rengeteg információ lesz könnyen, gyorsan elérhető.<br /> <br /> A számítógép hálózat fogalma:<br /> <br /> A számítógép-hálózat olyan elosztott rendszer, amelyben független számítógépek és számítógéprendszerek egymással információkat, adatokat cserélhetnek és erőforrásaikat megosztva használhatják.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítása átviteli közeg szerint<br /> Az átviteli közeg feladata, hogy a hálózatba kötött számítógépek között az adatokat és információkat szállítsa. Lehet vezetékes (koaxális, sodort érpárú) vagy vezeték nélküli (rádiófrekvenciás, mikrohullámú, infravörös).<br /> A hálózatok csoportosítása kiterjedésük szerint<br /> • Helyi hálózat (LAN): nagy adatátviteli sebesség, viszonylag kicsi kiterjedés, legfeljebb néhány száz méter.<br /> • Nagyvárosi hálózat (MAN): kiterjedése meghaladhatja egy város méretét, hasonló a LAN-hoz.<br /> • Nagy kiterjedésű hálózat (WAN): mérete akár a Föld teljes felszínéig terjedhet. Általában nagy sebességű; itt már a műholdas átvitel is megjelenik.<br /> • Internet: az egész földet átfogó hálózat. <br /> o Intranet: internetes technológiákat alkalmazó zárt, kisebb kiterjedésű hálózat.<br /> o Extranet: az intranethez hasonló méretű, de korlátozott mértékben külső felhasználók számára is elérhető.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítás összekötésük módja szerint<br /> • Sín: a gépeket egy főkábel segítségével kötjük össze, gondoskodni kell a főkábel mindkét oldali lezárásáról.<br /> • Gyűrű: hasonló a sínhez. Itt a sín két végpontja van összekötve.<br /> • Csillag: a gépek egyénileg csatlakoznak egy központi egységhez.<br /> • Fa: a sínhez hasonló, de több csomópontból álló ágakat is tartalmazhat.<br /> • Teljes: minden eszköz kapcsolódik minden eszközhöz. Ez a legbiztonságosabb elrendezés, azonban nagy kiterjedésű hálózatokban kivitelezhetetlen.<br /> • Celluláris: mobil, vezeték nélküli eszközök által létrehozott hálózat lehet, a mobiltelefon számára ilyen hálózat biztosítja az elérhetőséget.<br /> <br /> A hálózat logikai felépítése<br /> <br /> A gépek fizikai összekötése után, a hálózat logikai felépítését is meg kell határozzuk.<br /> <br /> Szerver-kliens modell<br /> <br /> Van egy kitüntetett szerepű számítógép, ez a kiszolgáló vagy szerver. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét. Ezeket munkaállomásnak vagy kliensnek nevezzük. A szerver egy kifejezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ: Linux, Novell Netware, Windows NT, 2000, 2003 Server. A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. <br /> <br /> A hálózat logikai felépítése<br /> <br /> A gépek fizikai összekötése az első lépés. A második lépés, hogy a hálózat logikai felépítését meghatározzuk. Két modell áll rendelkezésre.<br /> <br /> Szerver-kliens modell<br /> <br /> A szerver-kliens felépítésű hálózatoknál van egy kitüntetett szerepű számítógép.<br /> Ez a gép a kiszolgáló vagy szerver, Minden kérés rajta keresztül valósítható meg. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét.<br /> <br /> Ezeket klienseknek. vagy munkaállomásoknak nevezzük. A szerver egy kifelezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ. Ilyenek például a Linux, a Novell Netware, a Microsoft Windows NT.<br /> A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. Hátránya, hogy a rendszer működtetéséhez egy hálózati operációs rendszerhez értő szakember kell.<br /> A szerver kiesése esetén a hálózati szolgáltatások nem működnek. A szerver hardverigény e sokkal nagyobb mint a kliensé. Előnye a hálózati erőforrások megosztása.<br /> <br /> Egyenrangú hálózatok<br /> <br /> Itt nincs kitüntetett szerepű gép a hálózaton. Minden gépen beállítható, hogy milyen eszközöket oszt meg a hálózat többi tagjával. Mindenki a saját gépéért felelős. Nem kell külön rendszergazda. Hátrány, hogy a hálózatban résztvevő gépek száma korlátozott. Nagyszámú gép esetén már túl bonyolulttá válik a hálózat működése; működtetése.<br /> <br /> A hálózat szabályainak gyűjteménye, vagyis a protokollok<br /> Ahhoz, hogy a számítógépek együtt tudjanak dolgozni, kommunikációs szabályokat kell felállítani. A szabályok pontról pontra meghatározzák, mit és hogyan kell csinálni.<br /> A szabványgyűjteményeket protokollnak nevezzük<br /> A hálózattal kapcsolatban rengeteg protokollt alkottak. Minden hálózati funkcióhoz tartozik egy vagy több protokoll. Például az internet esetén az adatátvitelhez a TCP/IP<br /> Protokoll. A levelezéshez az SMTP, POP3, IMAP protokollok.</div>

Dakaz https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_H%C3%A1l%C3%B3zatok&diff=17256 2006-12-21T13:15:58Z

<p>Dakaz: /* SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK */</p> <hr /> <div>==SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK==<br /> =Történeti áttekintés=<br /> <br /> A számítógép-hálózatok létrehozásának ötletével az 50-es évek végén az amerikai védelemi minisztérium kezdett el foglalkozni (válaszképpen a szovjet űrkutatás sikereire). A sikeres projekt számítógép-hálózata (ARPANET) 1994-ben ünnepelte 25 éves évfordulóját. a &quot;hálózatok atyja&quot; az ARPANET. 1970-ben a Hawai-i Egyetem is csatlakozik a rádiós ALOHA kapcsolattal, ebből a tapasztalatból vettek ötleteket az ETHERNET lokális hálózat tervezői is. 1976-ban kifejlesztik az UUCP (Unix-to-Unix Copy) programot. 1981 a BITNET létrehozásának éve. Megtaláljuk a különböző országok csatlakozási időpontját a hálózatokhoz, valamint az ezres, milliós felhasználói számok &quot;áttörésének&quot; időpontját. Az Internetben 1995 januárjában 4,852,000 számítógépet regisztráltak 39140 hálózatban és ezen belül kialakított 71000 adminisztrációs egységben.<br /> <br /> Ma egyre többen tapasztaljuk meg azt, hogy a számítógép-hálózatok megjelennek a társadalom szinte minden szférájában. Nagyon fontos és reméljük megbízható építőkövei lesznek az &quot;Információs Szupersztrádák&quot;-nak és segítik a hatékony &quot;Információs Társadalom&quot; építését. Továbbá megtapasztalhatjuk a felelős közösségi munka szükségességét. Ez talán lehet egy új szín a viszonylag hosszú hazai &quot;PC korszak&quot; atomizáltsága után az együttműködésben.<br /> A számítógép-hálózatok történeti fejlődése<br /> Néhány előzetes megjegyzés tárgyalása után három szempont szerint osztályozzuk a hálózatokat, megkülönböztetjük az adathálózatok és számítógép-hálózatokat, kiemelünk néhány fontosabb dátumot, fejlődési állapotot.<br /> <br /> Kezdeti lépésnek tekinthetjük a telekommunikációs technika alkalmazását a számítógépes távfeldolgozásban (TAF = távadatfeldolgozás). A TAF rendszer egy három szintű hierarchikus rendszer: egy erőforrásgépből (host), egy terminálvezérlőből (front-end, multiplexer) és néhány terminálból állt, amelyek az akkoriban használatos távközlő rendszereket (telex, telefon, rádió) használták az adatok (információ) átvitelére. Ma is fellelhető a számítógép-hálózati rendszerekben ez a klasszikus elérési mód, a terminál szerveren keresztül több erőforrás gép érhető el.<br /> A számítástechnika gyors fejlődése és összefonódása a szintén dinamikusan fejlődő adatkommunikációval lényegesen megváltoztatta a technológiákat, a termékeket és cégeket, létrejött a számítógép-kommunikációs ipar. Ezt a változást néhány jellemző ténnyel is alátámaszthatjuk: nincs lényeges különbésg adatfeldolgozási (számítási) és adatkommunikációs (átvitel, kapcsolás) feladatok között; nincs lényeges különbség az adat, hang és videokommunikáció között; az egy processzoros számítógépek, a több processzoros számítógépek, a helyi hálózatok, a városi és nagy távolságú hálózatok közötti adatátviteli vonalak összemosódnak. Egy nagy integrálódásnak vagyunk tanui, amely az összes kommunikációs tevékenységet igyekszik egységesíteni és világméretekben könnyen elérhetővé, használhatóvá tenni. A hálózat (network) szó legtöbbször alapértelmezésben számítógép-hálózatot jelent (computer network). <br /> <br /> Az adatok átvitelét biztosító adatkommunikációs hálózatot (data network) a számítógép-hálózat(ok) egy alrendszerének is tekinthetjük, amely általában maga is önállóan működő speciális számítógép-hálózat. Egyre több hálózati szolgáltatás az adott alkalmazás komponenseinek többszöri felhasználásával felépített hálózat (application network) segítségével valósul meg általában több számítógép-hálózat közreműködésével. A hálózatok egymásra épülését az 1.ábra mutatja be.<br /> <br /> <br /> <br /> Alkalmazás hálózata<br /> Számítógép-hálózat(ok)<br /> Adathálózat(ok)<br /> <br /> 1. ábra. Hálózatok<br /> <br /> <br /> Érdemes szólnunk a számítógép-hálózati fejlődés motiváló tényezőiről is. A felhasználónak a hálózat használata biztosítja az erőforrások osztott használatát, a nagyobb biztonságot és a kisebb költségeket.<br /> <br /> A számítógép-hálózati alkalmazások választéka is egyre bővül, több alkalmazás integrálásával és a színes grafikus (esetleg multimédia) felhasználói felülettel egyre kényelmesebben kezelhetők.<br /> <br /> Alapalkamazásnak tekintjük az elektronikus levelezést (e-mail), az adatállományok átvitelét (file transfer), a távoli terminál használatát (remote terminal access) és a távoli feldolgozást (remote job entry, network job entry). Ezen alapalkalmazásokra épülhetnek a további alkalmazások: számítógépes konferenciázás (computer conference, listserv), elektronikus faliújság (bulletin board), elektronikus újság (news), adatbázisok lekérdezése (database query), információs rendszerek (information service) használata és egyre újabbak jelennek meg. Az osztott feldolgozás fogalma a számítógép-hálózati szoftverek automatikus együttműködését jelenti, a felhasználónak nem kell tudnia konkrétan a szolgáltatásban résztvevő számítógép-hálózat felépítését, kiszolgáló gépek adatait és a megoldásban vállalt részfeladatokat.<br /> <br /> Számítógép hálózat kialakításának céljai<br /> • Hardvereszközöket és szoftvereket tudunk megosztani, és több ember munkáját segíteni.<br /> • Azzal, hogy nem kell bizonyos hardvereszközökből többet venni, pénzt takaríthatunk meg.<br /> • A hálózat segítségével felgyorsul a kommunikáció az egyes felek között.<br /> • A hálózatokba olyan adatbázisok kapcsolódnak be, amelyek tartalma napról napra frissül, bővül, így rengeteg információ lesz könnyen, gyorsan elérhető.<br /> <br /> A számítógép hálózat fogalma:<br /> <br /> A számítógép-hálózat olyan elosztott rendszer, amelyben független számítógépek és számítógéprendszerek egymással információkat, adatokat cserélhetnek és erőforrásaikat megosztva használhatják.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítása átviteli közeg szerint<br /> Az átviteli közeg feladata, hogy a hálózatba kötött számítógépek között az adatokat és információkat szállítsa. Lehet vezetékes (koaxális, sodort érpárú) vagy vezeték nélküli (rádiófrekvenciás, mikrohullámú, infravörös).<br /> A hálózatok csoportosítása kiterjedésük szerint<br /> • Helyi hálózat (LAN): nagy adatátviteli sebesség, viszonylag kicsi kiterjedés, legfeljebb néhány száz méter.<br /> • Nagyvárosi hálózat (MAN): kiterjedése meghaladhatja egy város méretét, hasonló a LAN-hoz.<br /> • Nagy kiterjedésű hálózat (WAN): mérete akár a Föld teljes felszínéig terjedhet. Általában nagy sebességű; itt már a műholdas átvitel is megjelenik.<br /> • Internet: az egész földet átfogó hálózat. <br /> o Intranet: internetes technológiákat alkalmazó zárt, kisebb kiterjedésű hálózat.<br /> o Extranet: az intranethez hasonló méretű, de korlátozott mértékben külső felhasználók számára is elérhető.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítás összekötésük módja szerint<br /> • Sín: a gépeket egy főkábel segítségével kötjük össze, gondoskodni kell a főkábel mindkét oldali lezárásáról.<br /> • Gyűrű: hasonló a sínhez. Itt a sín két végpontja van összekötve.<br /> • Csillag: a gépek egyénileg csatlakoznak egy központi egységhez.<br /> • Fa: a sínhez hasonló, de több csomópontból álló ágakat is tartalmazhat.<br /> • Teljes: minden eszköz kapcsolódik minden eszközhöz. Ez a legbiztonságosabb elrendezés, azonban nagy kiterjedésű hálózatokban kivitelezhetetlen.<br /> • Celluláris: mobil, vezeték nélküli eszközök által létrehozott hálózat lehet, a mobiltelefon számára ilyen hálózat biztosítja az elérhetőséget.<br /> <br /> A hálózat logikai felépítése<br /> <br /> A gépek fizikai összekötése után, a hálózat logikai felépítését is meg kell határozzuk.<br /> <br /> Szerver-kliens modell<br /> <br /> Van egy kitüntetett szerepű számítógép, ez a kiszolgáló vagy szerver. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét. Ezeket munkaállomásnak vagy kliensnek nevezzük. A szerver egy kifejezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ: Linux, Novell Netware, Windows NT, 2000, 2003 Server. A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. <br /> <br /> A hálózat logikai felépítése<br /> <br /> A gépek fizikai összekötése az első lépés. A második lépés, hogy a hálózat logikai felépítését meghatározzuk. Két modell áll rendelkezésre.<br /> <br /> Szerver-kliens modell<br /> <br /> A szerver-kliens felépítésű hálózatoknál van egy kitüntetett szerepű számítógép.<br /> Ez a gép a kiszolgáló vagy szerver, Minden kérés rajta keresztül valósítható meg. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét.<br /> <br /> Ezeket klienseknek. vagy munkaállomásoknak nevezzük. A szerver egy kifelezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ. Ilyenek például a Linux, a Novell Netware, a Microsoft Windows NT.<br /> .A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. Hátránya, hogy a rendszer működtetéséhez egy hálózati operációs rendszerhez értő szakember kell.<br /> A szerver kiesése esetén a hálózati szolgáltatások nem működnek. A szerver hardverigény e sokkal nagyobb mint a kliensé. Előnye a hálózati erőforrások megosztása.<br /> <br /> Egyenrangú hálózatok<br /> <br /> Itt nincs kitüntetett szerepű gép a hálózaton. Minden gépen beállítható, hogy milyen eszközöket oszt meg a hálózat többi tagjával. Mindenki a saját gépéért felelős. Nem kell külön rendszergazda. Hátrány, hogy a hálózatban résztvevő gépek száma korlátozott. Nagyszámú gép esetén már túl bonyolulttá válik a hálózat működése; működtetése.<br /> <br /> A hálózat szabályainak gyűjteménye, vagyis a protokollok<br /> Ahhoz, hogy a számítógépek együtt tudjanak dolgozni, kommunikációs szabályokat kell felállítani. A szabályok pontról pontra meghatározzák, mit és hogyan kell csinálni.<br /> A szabványgyűjteményeket protokollnak nevezzük<br /> A hálózattal kapcsolatban rengeteg protokollt alkottak. Minden hálózati funkcióhoz tartozik egy vagy több protokoll. Például az internet esetén az adatátvitelhez a TCP/IP<br /> Protokoll. A levelezéshez az SMTP, POP3, IMAP protokollok.</div>

Dakaz https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_H%C3%A1l%C3%B3zatok&diff=17255 2006-12-21T13:15:37Z

<p>Dakaz: </p> <hr /> <div>==SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK==<br /> =Történeti áttekintés=<br /> <br /> A számítógép-hálózatok létrehozásának ötletével az 50-es évek végén az amerikai védelemi minisztérium kezdett el foglalkozni (válaszképpen a szovjet űrkutatás sikereire). A sikeres projekt számítógép-hálózata (ARPANET) 1994-ben ünnepelte 25 éves évfordulóját. a &quot;hálózatok atyja&quot; az ARPANET. 1970-ben a Hawai-i Egyetem is csatlakozik a rádiós ALOHA kapcsolattal, ebből a tapasztalatból vettek ötleteket az ETHERNET lokális hálózat tervezői is. 1976-ban kifejlesztik az UUCP (Unix-to-Unix Copy) programot. 1981 a BITNET létrehozásának éve. Megtaláljuk a különböző országok csatlakozási időpontját a hálózatokhoz, valamint az ezres, milliós felhasználói számok &quot;áttörésének&quot; időpontját. Az Internetben 1995 januárjában 4,852,000 számítógépet regisztráltak 39140 hálózatban és ezen belül kialakított 71000 adminisztrációs egységben.<br /> <br /> Ma egyre többen tapasztaljuk meg azt, hogy a számítógép-hálózatok megjelennek a társadalom szinte minden szférájában. Nagyon fontos és reméljük megbízható építőkövei lesznek az &quot;Információs Szupersztrádák&quot;-nak és segítik a hatékony &quot;Információs Társadalom&quot; építését. Továbbá megtapasztalhatjuk a felelős közösségi munka szükségességét. Ez talán lehet egy új szín a viszonylag hosszú hazai &quot;PC korszak&quot; atomizáltsága után az együttműködésben.<br /> A számítógép-hálózatok történeti fejlődése<br /> Néhány előzetes megjegyzés tárgyalása után három szempont szerint osztályozzuk a hálózatokat, megkülönböztetjük az adathálózatok és számítógép-hálózatokat, kiemelünk néhány fontosabb dátumot, fejlődési állapotot.<br /> <br /> Kezdeti lépésnek tekinthetjük a telekommunikációs technika alkalmazását a számítógépes távfeldolgozásban (TAF = távadatfeldolgozás). A TAF rendszer egy három szintű hierarchikus rendszer: egy erőforrásgépből (host), egy terminálvezérlőből (front-end, multiplexer) és néhány terminálból állt, amelyek az akkoriban használatos távközlő rendszereket (telex, telefon, rádió) használták az adatok (információ) átvitelére. Ma is fellelhető a számítógép-hálózati rendszerekben ez a klasszikus elérési mód, a terminál szerveren keresztül több erőforrás gép érhető el.<br /> A számítástechnika gyors fejlődése és összefonódása a szintén dinamikusan fejlődő adatkommunikációval lényegesen megváltoztatta a technológiákat, a termékeket és cégeket, létrejött a számítógép-kommunikációs ipar. Ezt a változást néhány jellemző ténnyel is alátámaszthatjuk: nincs lényeges különbésg adatfeldolgozási (számítási) és adatkommunikációs (átvitel, kapcsolás) feladatok között; nincs lényeges különbség az adat, hang és videokommunikáció között; az egy processzoros számítógépek, a több processzoros számítógépek, a helyi hálózatok, a városi és nagy távolságú hálózatok közötti adatátviteli vonalak összemosódnak. Egy nagy integrálódásnak vagyunk tanui, amely az összes kommunikációs tevékenységet igyekszik egységesíteni és világméretekben könnyen elérhetővé, használhatóvá tenni. A hálózat (network) szó legtöbbször alapértelmezésben számítógép-hálózatot jelent (computer network). <br /> <br /> Az adatok átvitelét biztosító adatkommunikációs hálózatot (data network) a számítógép-hálózat(ok) egy alrendszerének is tekinthetjük, amely általában maga is önállóan működő speciális számítógép-hálózat. Egyre több hálózati szolgáltatás az adott alkalmazás komponenseinek többszöri felhasználásával felépített hálózat (application network) segítségével valósul meg általában több számítógép-hálózat közreműködésével. A hálózatok egymásra épülését az 1.ábra mutatja be.<br /> <br /> <br /> <br /> Alkalmazás hálózata<br /> Számítógép-hálózat(ok)<br /> Adathálózat(ok)<br /> <br /> 1. ábra. Hálózatok<br /> <br /> <br /> Érdemes szólnunk a számítógép-hálózati fejlődés motiváló tényezőiről is. A felhasználónak a hálózat használata biztosítja az erőforrások osztott használatát, a nagyobb biztonságot és a kisebb költségeket.<br /> <br /> A számítógép-hálózati alkalmazások választéka is egyre bővül, több alkalmazás integrálásával és a színes grafikus (esetleg multimédia) felhasználói felülettel egyre kényelmesebben kezelhetők.<br /> <br /> Alapalkamazásnak tekintjük az elektronikus levelezést (e-mail), az adatállományok átvitelét (file transfer), a távoli terminál használatát (remote terminal access) és a távoli feldolgozást (remote job entry, network job entry). Ezen alapalkalmazásokra épülhetnek a további alkalmazások: számítógépes konferenciázás (computer conference, listserv), elektronikus faliújság (bulletin board), elektronikus újság (news), adatbázisok lekérdezése (database query), információs rendszerek (information service) használata és egyre újabbak jelennek meg. Az osztott feldolgozás fogalma a számítógép-hálózati szoftverek automatikus együttműködését jelenti, a felhasználónak nem kell tudnia konkrétan a szolgáltatásban résztvevő számítógép-hálózat felépítését, kiszolgáló gépek adatait és a megoldásban vállalt részfeladatokat.<br /> <br /> Számítógép hálózat kialakításának céljai<br /> • Hardvereszközöket és szoftvereket tudunk megosztani, és több ember munkáját segíteni.<br /> • Azzal, hogy nem kell bizonyos hardvereszközökből többet venni, pénzt takaríthatunk meg.<br /> • A hálózat segítségével felgyorsul a kommunikáció az egyes felek között.<br /> • A hálózatokba olyan adatbázisok kapcsolódnak be, amelyek tartalma napról napra frissül, bővül, így rengeteg információ lesz könnyen, gyorsan elérhető.<br /> <br /> A számítógép hálózat fogalma:<br /> <br /> A számítógép-hálózat olyan elosztott rendszer, amelyben független számítógépek és számítógéprendszerek egymással információkat, adatokat cserélhetnek és erőforrásaikat megosztva használhatják.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítása átviteli közeg szerint<br /> Az átviteli közeg feladata, hogy a hálózatba kötött számítógépek között az adatokat és információkat szállítsa. Lehet vezetékes (koaxális, sodort érpárú) vagy vezeték nélküli (rádiófrekvenciás, mikrohullámú, infravörös).<br /> A hálózatok csoportosítása kiterjedésük szerint<br /> • Helyi hálózat (LAN): nagy adatátviteli sebesség, viszonylag kicsi kiterjedés, legfeljebb néhány száz méter.<br /> • Nagyvárosi hálózat (MAN): kiterjedése meghaladhatja egy város méretét, hasonló a LAN-hoz.<br /> • Nagy kiterjedésű hálózat (WAN): mérete akár a Föld teljes felszínéig terjedhet. Általában nagy sebességű; itt már a műholdas átvitel is megjelenik.<br /> • Internet: az egész földet átfogó hálózat. <br /> o Intranet: internetes technológiákat alkalmazó zárt, kisebb kiterjedésű hálózat.<br /> o Extranet: az intranethez hasonló méretű, de korlátozott mértékben külső felhasználók számára is elérhető.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítás összekötésük módja szerint<br /> • Sín: a gépeket egy főkábel segítségével kötjük össze, gondoskodni kell a főkábel mindkét oldali lezárásáról.<br /> • Gyűrű: hasonló a sínhez. Itt a sín két végpontja van összekötve.<br /> • Csillag: a gépek egyénileg csatlakoznak egy központi egységhez.<br /> • Fa: a sínhez hasonló, de több csomópontból álló ágakat is tartalmazhat.<br /> • Teljes: minden eszköz kapcsolódik minden eszközhöz. Ez a legbiztonságosabb elrendezés, azonban nagy kiterjedésű hálózatokban kivitelezhetetlen.<br /> • Celluláris: mobil, vezeték nélküli eszközök által létrehozott hálózat lehet, a mobiltelefon számára ilyen hálózat biztosítja az elérhetőséget.<br /> <br /> A hálózat logikai felépítése<br /> <br /> A gépek fizikai összekötése után, a hálózat logikai felépítését is meg kell határozzuk.<br /> <br /> Szerver-kliens modell<br /> <br /> Van egy kitüntetett szerepű számítógép, ez a kiszolgáló vagy szerver. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét. Ezeket munkaállomásnak vagy kliensnek nevezzük. A szerver egy kifejezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ: Linux, Novell Netware, Windows NT, 2000, 2003 Server. A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. <br /> <br /> A hálózat logikai felépítése<br /> <br /> A gépek fizikai összekötése az első lépés. A második lépés, hogy a hálózat logikai felépítését meghatározzuk. Két modell áll rendelkezésre.<br /> <br /> Szerver-kliens modell<br /> <br /> A szerver-kliens felépítésű hálózatoknál van egy kitüntetett szerepű számítógép.<br /> Ez a gép a kiszolgáló vagy szerver, Minden kérés rajta keresztül valósítható meg. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét.<br /> <br /> Ezeket klienseknek. vagy munkaállomásoknak nevezzük. A szerver egy kifelezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ. Ilyenek például a Linux, a Novell Netware, a Microsoft Windows NT.<br /> .A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. Hátránya, hogy a rendszer működtetéséhez egy hálózati operációs rendszerhez értő szakember kell.<br /> A szerver kiesése esetén a hálózati szolgáltatások nem működnek. A szerver hardverigény e sokkal nagyobb mint a kliensé. Előnye a hálózati erőforrások megosztása.<br /> <br /> Egyenrangú hálózatok<br /> <br /> Itt nincs kitüntetett szerepű gép a hálózaton. Minden gépen beállítható, hogy milyen eszközöket oszt meg a hálózat többi tagjával. Mindenki a saját gépéért felelős. Nem kell külön rendszergazda. Hátrány, hogy a hálózatban résztvevő gépek száma korlátozott. Nagyszámú gép esetén már túl bonyolulttá válik a hálózat működése; működtetése.<br /> <br /> A hálózat szabályainak gyűjteménye, vagyis a protokollok<br /> Ahhoz, hogy a számítógépek együtt tudjanak dolgozni, kommunikációs szabályokat kell felállítani. A szabályok pontról pontra meghatározzák, mit és hogyan kell csinálni.<br /> A szabványgyűjteményeket protokollnak nevezzük<br /> A hálózattal kapcsolatban rengeteg protokollt alkottak. Minden hálózati funkcióhoz tartozik egy vagy több protokoll. Például az internet esetén az adatátvitelhez a TCP/IP<br /> Protokoll. A levelezéshez az SMTP, POP3, IMAP protokollok.</div>

Dakaz https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_H%C3%A1l%C3%B3zatok&diff=17254 2006-12-16T16:35:46Z

<p>Dakaz: </p> <hr /> <div> SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK<br /> Történeti áttekintés<br /> <br /> A számítógép-hálózatok létrehozásának ötletével az 50-es évek végén az amerikai védelemi minisztérium kezdett el foglalkozni (válaszképpen a szovjet űrkutatás sikereire). A sikeres projekt számítógép-hálózata (ARPANET) 1994-ben ünnepelte 25 éves évfordulóját. a &quot;hálózatok atyja&quot; az ARPANET. 1970-ben a Hawai-i Egyetem is csatlakozik a rádiós ALOHA kapcsolattal, ebből a tapasztalatból vettek ötleteket az ETHERNET lokális hálózat tervezői is. 1976-ban kifejlesztik az UUCP (Unix-to-Unix Copy) programot. 1981 a BITNET létrehozásának éve. Megtaláljuk a különböző országok csatlakozási időpontját a hálózatokhoz, valamint az ezres, milliós felhasználói számok &quot;áttörésének&quot; időpontját. Az Internetben 1995 januárjában 4,852,000 számítógépet regisztráltak 39140 hálózatban és ezen belül kialakított 71000 adminisztrációs egységben.<br /> <br /> Ma egyre többen tapasztaljuk meg azt, hogy a számítógép-hálózatok megjelennek a társadalom szinte minden szférájában. Nagyon fontos és reméljük megbízható építőkövei lesznek az &quot;Információs Szupersztrádák&quot;-nak és segítik a hatékony &quot;Információs Társadalom&quot; építését. Továbbá megtapasztalhatjuk a felelős közösségi munka szükségességét. Ez talán lehet egy új szín a viszonylag hosszú hazai &quot;PC korszak&quot; atomizáltsága után az együttműködésben.<br /> A számítógép-hálózatok történeti fejlődése<br /> Néhány előzetes megjegyzés tárgyalása után három szempont szerint osztályozzuk a hálózatokat, megkülönböztetjük az adathálózatok és számítógép-hálózatokat, kiemelünk néhány fontosabb dátumot, fejlődési állapotot.<br /> <br /> Kezdeti lépésnek tekinthetjük a telekommunikációs technika alkalmazását a számítógépes távfeldolgozásban (TAF = távadatfeldolgozás). A TAF rendszer egy három szintű hierarchikus rendszer: egy erőforrásgépből (host), egy terminálvezérlőből (front-end, multiplexer) és néhány terminálból állt, amelyek az akkoriban használatos távközlő rendszereket (telex, telefon, rádió) használták az adatok (információ) átvitelére. Ma is fellelhető a számítógép-hálózati rendszerekben ez a klasszikus elérési mód, a terminál szerveren keresztül több erőforrás gép érhető el.<br /> A számítástechnika gyors fejlődése és összefonódása a szintén dinamikusan fejlődő adatkommunikációval lényegesen megváltoztatta a technológiákat, a termékeket és cégeket, létrejött a számítógép-kommunikációs ipar. Ezt a változást néhány jellemző ténnyel is alátámaszthatjuk: nincs lényeges különbésg adatfeldolgozási (számítási) és adatkommunikációs (átvitel, kapcsolás) feladatok között; nincs lényeges különbség az adat, hang és videokommunikáció között; az egy processzoros számítógépek, a több processzoros számítógépek, a helyi hálózatok, a városi és nagy távolságú hálózatok közötti adatátviteli vonalak összemosódnak. Egy nagy integrálódásnak vagyunk tanui, amely az összes kommunikációs tevékenységet igyekszik egységesíteni és világméretekben könnyen elérhetővé, használhatóvá tenni. A hálózat (network) szó legtöbbször alapértelmezésben számítógép-hálózatot jelent (computer network). <br /> <br /> Az adatok átvitelét biztosító adatkommunikációs hálózatot (data network) a számítógép-hálózat(ok) egy alrendszerének is tekinthetjük, amely általában maga is önállóan működő speciális számítógép-hálózat. Egyre több hálózati szolgáltatás az adott alkalmazás komponenseinek többszöri felhasználásával felépített hálózat (application network) segítségével valósul meg általában több számítógép-hálózat közreműködésével. A hálózatok egymásra épülését az 1.ábra mutatja be.<br /> <br /> <br /> <br /> Alkalmazás hálózata<br /> Számítógép-hálózat(ok)<br /> Adathálózat(ok)<br /> <br /> 1. ábra. Hálózatok<br /> <br /> <br /> Érdemes szólnunk a számítógép-hálózati fejlődés motiváló tényezőiről is. A felhasználónak a hálózat használata biztosítja az erőforrások osztott használatát, a nagyobb biztonságot és a kisebb költségeket.<br /> <br /> A számítógép-hálózati alkalmazások választéka is egyre bővül, több alkalmazás integrálásával és a színes grafikus (esetleg multimédia) felhasználói felülettel egyre kényelmesebben kezelhetők.<br /> <br /> Alapalkamazásnak tekintjük az elektronikus levelezést (e-mail), az adatállományok átvitelét (file transfer), a távoli terminál használatát (remote terminal access) és a távoli feldolgozást (remote job entry, network job entry). Ezen alapalkalmazásokra épülhetnek a további alkalmazások: számítógépes konferenciázás (computer conference, listserv), elektronikus faliújság (bulletin board), elektronikus újság (news), adatbázisok lekérdezése (database query), információs rendszerek (information service) használata és egyre újabbak jelennek meg. Az osztott feldolgozás fogalma a számítógép-hálózati szoftverek automatikus együttműködését jelenti, a felhasználónak nem kell tudnia konkrétan a szolgáltatásban résztvevő számítógép-hálózat felépítését, kiszolgáló gépek adatait és a megoldásban vállalt részfeladatokat.<br /> <br /> Számítógép hálózat kialakításának céljai<br /> • Hardvereszközöket és szoftvereket tudunk megosztani, és több ember munkáját segíteni.<br /> • Azzal, hogy nem kell bizonyos hardvereszközökből többet venni, pénzt takaríthatunk meg.<br /> • A hálózat segítségével felgyorsul a kommunikáció az egyes felek között.<br /> • A hálózatokba olyan adatbázisok kapcsolódnak be, amelyek tartalma napról napra frissül, bővül, így rengeteg információ lesz könnyen, gyorsan elérhető.<br /> <br /> A számítógép hálózat fogalma:<br /> <br /> A számítógép-hálózat olyan elosztott rendszer, amelyben független számítógépek és számítógéprendszerek egymással információkat, adatokat cserélhetnek és erőforrásaikat megosztva használhatják.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítása átviteli közeg szerint<br /> Az átviteli közeg feladata, hogy a hálózatba kötött számítógépek között az adatokat és információkat szállítsa. Lehet vezetékes (koaxális, sodort érpárú) vagy vezeték nélküli (rádiófrekvenciás, mikrohullámú, infravörös).<br /> A hálózatok csoportosítása kiterjedésük szerint<br /> • Helyi hálózat (LAN): nagy adatátviteli sebesség, viszonylag kicsi kiterjedés, legfeljebb néhány száz méter.<br /> • Nagyvárosi hálózat (MAN): kiterjedése meghaladhatja egy város méretét, hasonló a LAN-hoz.<br /> • Nagy kiterjedésű hálózat (WAN): mérete akár a Föld teljes felszínéig terjedhet. Általában nagy sebességű; itt már a műholdas átvitel is megjelenik.<br /> • Internet: az egész földet átfogó hálózat. <br /> o Intranet: internetes technológiákat alkalmazó zárt, kisebb kiterjedésű hálózat.<br /> o Extranet: az intranethez hasonló méretű, de korlátozott mértékben külső felhasználók számára is elérhető.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítás összekötésük módja szerint<br /> • Sín: a gépeket egy főkábel segítségével kötjük össze, gondoskodni kell a főkábel mindkét oldali lezárásáról.<br /> • Gyűrű: hasonló a sínhez. Itt a sín két végpontja van összekötve.<br /> • Csillag: a gépek egyénileg csatlakoznak egy központi egységhez.<br /> • Fa: a sínhez hasonló, de több csomópontból álló ágakat is tartalmazhat.<br /> • Teljes: minden eszköz kapcsolódik minden eszközhöz. Ez a legbiztonságosabb elrendezés, azonban nagy kiterjedésű hálózatokban kivitelezhetetlen.<br /> • Celluláris: mobil, vezeték nélküli eszközök által létrehozott hálózat lehet, a mobiltelefon számára ilyen hálózat biztosítja az elérhetőséget.<br /> <br /> A hálózat logikai felépítése<br /> <br /> A gépek fizikai összekötése után, a hálózat logikai felépítését is meg kell határozzuk.<br /> <br /> Szerver-kliens modell<br /> <br /> Van egy kitüntetett szerepű számítógép, ez a kiszolgáló vagy szerver. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét. Ezeket munkaállomásnak vagy kliensnek nevezzük. A szerver egy kifejezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ: Linux, Novell Netware, Windows NT, 2000, 2003 Server. A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. <br /> <br /> A hálózat logikai felépítése<br /> <br /> A gépek fizikai összekötése az első lépés. A második lépés, hogy a hálózat logikai felépítését meghatározzuk. Két modell áll rendelkezésre.<br /> <br /> Szerver-kliens modell<br /> <br /> A szerver-kliens felépítésű hálózatoknál van egy kitüntetett szerepű számítógép.<br /> Ez a gép a kiszolgáló vagy szerver, Minden kérés rajta keresztül valósítható meg. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét.<br /> <br /> Ezeket klienseknek. vagy munkaállomásoknak nevezzük. A szerver egy kifelezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ. Ilyenek például a Linux, a Novell Netware, a Microsoft Windows NT.<br /> .A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. Hátránya, hogy a rendszer működtetéséhez egy hálózati operációs rendszerhez értő szakember kell.<br /> A szerver kiesése esetén a hálózati szolgáltatások nem működnek. A szerver hardverigény e sokkal nagyobb mint a kliensé. Előnye a hálózati erőforrások megosztása.<br /> <br /> Egyenrangú hálózatok<br /> <br /> Itt nincs kitüntetett szerepű gép a hálózaton. Minden gépen beállítható, hogy milyen eszközöket oszt meg a hálózat többi tagjával. Mindenki a saját gépéért felelős. Nem kell külön rendszergazda. Hátrány, hogy a hálózatban résztvevő gépek száma korlátozott. Nagyszámú gép esetén már túl bonyolulttá válik a hálózat működése; működtetése.<br /> <br /> A hálózat szabályainak gyűjteménye, vagyis a protokollok<br /> Ahhoz, hogy a számítógépek együtt tudjanak dolgozni, kommunikációs szabályokat kell felállítani. A szabályok pontról pontra meghatározzák, mit és hogyan kell csinálni.<br /> A szabványgyűjteményeket protokollnak nevezzük<br /> A hálózattal kapcsolatban rengeteg protokollt alkottak. Minden hálózati funkcióhoz tartozik egy vagy több protokoll. Például az internet esetén az adatátvitelhez a TCP/IP<br /> Protokoll. A levelezéshez az SMTP, POP3, IMAP protokollok.</div>

Dakaz https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Dakaz&diff=17248 2006-12-16T16:26:32Z

<p>Dakaz: </p> <hr /> <div>SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK<br /> Történeti áttekintés<br /> A számítógép-hálózatok létrehozásának ötletével az 50-es évek végén az amerikai védelemi minisztérium kezdett el foglalkozni (válaszképpen a szovjet űrkutatás sikereire). A sikeres projekt számítógép-hálózata (ARPANET) 1994-ben ünnepelte 25 éves évfordulóját. a &quot;hálózatok atyja&quot; az ARPANET. 1970-ben a Hawai-i Egyetem is csatlakozik a rádiós ALOHA kapcsolattal, ebből a tapasztalatból vettek ötleteket az ETHERNET lokális hálózat tervezői is. 1976-ban kifejlesztik az UUCP (Unix-to-Unix Copy) programot. 1981 a BITNET létrehozásának éve. Megtaláljuk a különböző országok csatlakozási időpontját a hálózatokhoz, valamint az ezres, milliós felhasználói számok &quot;áttörésének&quot; időpontját. Az Internetben 1995 januárjában 4,852,000 számítógépet regisztráltak 39140 hálózatban és ezen belül kialakított 71000 adminisztrációs egységben.<br /> Ma egyre többen tapasztaljuk meg azt, hogy a számítógép-hálózatok megjelennek a társadalom szinte minden szférájában. Nagyon fontos és reméljük megbízható építőkövei lesznek az &quot;Információs Szupersztrádák&quot;-nak és segítik a hatékony &quot;Információs Társadalom&quot; építését. Továbbá megtapasztalhatjuk a felelős közösségi munka szükségességét. Ez talán lehet egy új szín a viszonylag hosszú hazai &quot;PC korszak&quot; atomizáltsága után az együttműködésben.<br /> A számítógép-hálózatok történeti fejlődése<br /> Néhány előzetes megjegyzés tárgyalása után három szempont szerint osztályozzuk a hálózatokat, megkülönböztetjük az adathálózatok és számítógép-hálózatokat, kiemelünk néhány fontosabb dátumot, fejlődési állapotot.<br /> Kezdeti lépésnek tekinthetjük a telekommunikációs technika alkalmazását a számítógépes távfeldolgozásban (TAF = távadatfeldolgozás). A TAF rendszer egy három szintű hierarchikus rendszer: egy erőforrásgépből (host), egy terminálvezérlőből (front-end, multiplexer) és néhány terminálból állt, amelyek az akkoriban használatos távközlő rendszereket (telex, telefon, rádió) használták az adatok (információ) átvitelére. Ma is fellelhető a számítógép-hálózati rendszerekben ez a klasszikus elérési mód, a terminál szerveren keresztül több erőforrás gép érhető el.<br /> A számítástechnika gyors fejlődése és összefonódása a szintén dinamikusan fejlődő adatkommunikációval lényegesen megváltoztatta a technológiákat, a termékeket és cégeket, létrejött a számítógép-kommunikációs ipar. Ezt a változást néhány jellemző ténnyel is alátámaszthatjuk: nincs lényeges különbésg adatfeldolgozási (számítási) és adatkommunikációs (átvitel, kapcsolás) feladatok között; nincs lényeges különbség az adat, hang és videokommunikáció között; az egy processzoros számítógépek, a több processzoros számítógépek, a helyi hálózatok, a városi és nagy távolságú hálózatok közötti adatátviteli vonalak összemosódnak. Egy nagy integrálódásnak vagyunk tanui, amely az összes kommunikációs tevékenységet igyekszik egységesíteni és világméretekben könnyen elérhetővé, használhatóvá tenni. A hálózat (network) szó legtöbbször alapértelmezésben számítógép-hálózatot jelent (computer network). <br /> <br /> Az adatok átvitelét biztosító adatkommunikációs hálózatot (data network) a számítógép-hálózat(ok) egy alrendszerének is tekinthetjük, amely általában maga is önállóan működő speciális számítógép-hálózat. Egyre több hálózati szolgáltatás az adott alkalmazás komponenseinek többszöri felhasználásával felépített hálózat (application network) segítségével valósul meg általában több számítógép-hálózat közreműködésével. A hálózatok egymásra épülését az 1. bra mutatja be.<br /> <br /> <br /> <br /> Alkalmazás hálózata<br /> Számítógép-hálózat(ok)<br /> Adathálózat(ok)<br /> <br /> 1. ábra. Hálózatok<br /> <br /> <br /> Érdemes szólnunk a számítógép-hálózati fejlődés motiváló tényezőiről is. A felhasználónak a hálózat használata biztosítja az erőforrások osztott használatát, a nagyobb biztonságot és a kisebb költségeket.<br /> A számítógép-hálózati alkalmazások választéka is egyre bővül, több alkalmazás integrálásával és a színes grafikus (esetleg multimédia) felhasználói felülettel egyre kényelmesebben kezelhetők. Alapalkamazásnak tekintjük az elektronikus levelezést (e-mail), az adatállományok átvitelét (file transfer), a távoli terminál használatát (remote terminal access) és a távoli feldolgozást (remote job entry, network job entry). Ezen alapalkalmazásokra épülhetnek a további alkalmazások: számítógépes konferenciázás (computer conference, listserv), elektronikus faliújság (bulletin board), elektronikus újság (news), adatbázisok lekérdezése (database query), információs rendszerek (information service) használata és egyre újabbak jelennek meg. Az osztott feldolgozás fogalma a számítógép-hálózati szoftverek automatikus együttműködését jelenti, a felhasználónak nem kell tudnia konkrétan a szolgáltatásban résztvevő számítógép-hálózat felépítését, kiszolgáló gépek adatait és a megoldásban vállalt részfeladatokat.<br /> Számítógép hálózat kialakításának céljai<br /> • Hardvereszközöket és szoftvereket tudunk megosztani, és több ember munkáját segíteni.<br /> • Azzal, hogy nem kell bizonyos hardvereszközökből többet venni, pénzt takaríthatunk meg.<br /> • A hálózat segítségével felgyorsul a kommunikáció az egyes felek között.<br /> • A hálózatokba olyan adatbázisok kapcsolódnak be, amelyek tartalma napról napra frissül, bővül, így rengeteg információ lesz könnyen, gyorsan elérhető.<br /> <br /> A számítógép hálózat fogalma:<br /> A számítógép-hálózat olyan elosztott rendszer, amelyben független számítógépek és számítógéprendszerek egymással információkat, adatokat cserélhetnek és erőforrásaikat megosztva használhatják.<br /> <br /> A hálózatok csoportosítása átviteli közeg szerint<br /> Az átviteli közeg feladata, hogy a hálózatba kötött számítógépek között az adatokat és információkat szállítsa. Lehet vezetékes (koaxális, sodort érpárú) vagy vezeték nélküli (rádiófrekvenciás, mikrohullámú, infravörös).<br /> A hálózatok csoportosítása kiterjedésük szerint<br /> • Helyi hálózat (LAN): nagy adatátviteli sebesség, viszonylag kicsi kiterjedés, legfeljebb néhány száz méter.<br /> • Nagyvárosi hálózat (MAN): kiterjedése meghaladhatja egy város méretét, hasonló a LAN-hoz.<br /> • Nagy kiterjedésű hálózat (WAN): mérete akár a Föld teljes felszínéig terjedhet. Általában nagy sebességű; itt már a műholdas átvitel is megjelenik.<br /> • Internet: az egész földet átfogó hálózat. <br /> o Intranet: internetes technológiákat alkalmazó zárt, kisebb kiterjedésű hálózat.<br /> o Extranet: az intranethez hasonló méretű, de korlátozott mértékben külső felhasználók számára is elérhető.<br /> A hálózatok csoportosítás összekötésük módja szerint<br /> • Sín: a gépeket egy főkábel segítségével kötjük össze, gondoskodni kell a főkábel mindkét oldali lezárásáról.<br /> • Gyűrű: hasonló a sínhez. Itt a sín két végpontja van összekötve.<br /> • Csillag: a gépek egyénileg csatlakoznak egy központi egységhez.<br /> • Fa: a sínhez hasonló, de több csomópontból álló ágakat is tartalmazhat.<br /> • Teljes: minden eszköz kapcsolódik minden eszközhöz. Ez a legbiztonságosabb elrendezés, azonban nagy kiterjedésű hálózatokban kivitelezhetetlen.<br /> • Celluláris: mobil, vezeték nélküli eszközök által létrehozott hálózat lehet, a mobiltelefon számára ilyen hálózat biztosítja az elérhetőséget.<br /> A hálózat logikai felépítése<br /> A gépek fizikai összekötése után, a hálózat logikai felépítését is meg kell határozzuk.<br /> Szerver-kliens modell<br /> Van egy kitüntetett szerepű számítógép, ez a kiszolgáló vagy szerver. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét. Ezeket munkaállomásnak vagy kliensnek nevezzük. A szerver egy kifejezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ: Linux, Novell Netware, Windows NT, 2000, 2003 Server. A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. <br /> A hálózat logikai felépítése<br /> A gépek fizikai összekötése az első lépés. A második lépés, hogy a hálózat logikai felépítését meghatározzuk. Két modell áll rendelkezésre.<br /> Szerver-kliens modell<br /> A szerver-kliens felépítésű hálózatoknál van egy kitüntetett szerepű számítógép.<br /> Ez a gép a kiszolgáló vagy szerver, Minden kérés rajta keresztül valósítható meg. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét.<br /> <br /> Ezeket klienseknek. vagy munkaállomásoknak nevezzük. A szerver egy kifelezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ. Ilyenek például a Linux, a Novell Netware, a Microsoft Windows NT.<br /> .A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. Hátránya, hogy a rendszer működtetéséhez egy hálózati operációs rendszerhez értő szakember kell.<br /> A szerver kiesése esetén a hálózati szolgáltatások nem működnek. A szerver hardverigény e sokkal nagyobb mint a kliensé. Előnye a hálózati erőforrások megosztása.<br /> Egyenrangú hálózatok<br /> Itt nincs kitüntetett szerepű gép a hálózaton. Minden gépen beállítható, hogy milyen eszközöket oszt meg a hálózat többi tagjával. Mindenki a saját gépéért felelős. Nem kell külön rendszergazda. Hátrány, hogy a hálózatban résztvevő gépek száma korlátozott. Nagyszámú gép esetén már túl bonyolulttá válik a hálózat működése; működtetése.<br /> A hálózat szabályainak gyűjteménye, vagyis a protokollok<br /> Ahhoz, hogy a számítógépek együtt tudjanak dolgozni, kommunikációs szabályokat kell felállítani. A szabályok pontról pontra meghatározzák, mit és hogyan kell csinálni.<br /> A szabványgyűjteményeket protokollnak nevezzük<br /> A hálózattal kapcsolatban rengeteg protokollt alkottak. Minden hálózati funkcióhoz tartozik egy vagy több protokoll. Például az internet esetén az adatátvitelhez a TCP/IP<br /> Protokoll. A levelezéshez az SMTP, POP3, IMAP protokollok.</div>

Dakaz