https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Ern%C5%91 Miau Wiki - A felhasználó közreműködései [hu]2026-04-16T04:37:06ZA felhasználó közreműködéseiMediaWiki 1.27.7https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=HR:sorozatok&diff=36429HR:sorozatok2009-10-06T16:54:03Z<p>Ernő: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p>
<hr />
<div><br />
<br />
=Forrás=<br />
[http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/sza.xls xls]<br />
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br />
Tv sorozatok relatív előnyösségének hasonlóságelemzése avagy műsorszerkesztők intuitív potenciájának monotoringja<br />
<br />
=A feladat előtörténete=<br />
motiváció<br />
döntési helyzet<br />
személyes kötődés<br />
<br />
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br />
*Az alaptáblázat (Tényezők/Modell2) alapján melyik sorozatokat lehetett volna olcsóbban megvenni?<br />
**Ha az lett volna a kérdés utólag hogy melyik sorozatot kellett volna olcsóbban megvenni, akkor a Modellek munkalap H4:H15 tartománya alapján az 1Ft-ért legkevesebb nézőt elérő sorozatot kellett volna olcsóbban megvenni.<br />
**Ha megnézzük a Tényezők munkalap fogalomkészletét és azok által kijelölt numerikus adatokat összegyűjtjük és produkcióként rögzítjük a múltbeli vételárat is, akkor áll rendelkezésünkre az az adatvagyon mely alapján az áralku lehetősége/gyanúja adott/felmerül.<br />
*** A Modell 2 munkalapon található hibapontszámok alapján az U1 sorozat rosszabb árteljesítményt mutat mint az U2, mert az L2:M16 tartományból kiolvasható hogy a 1 mFt-ra jutó hibapontok száma az U2 esetén az R1:R13 legkedvezőbb adataira hasonlít. (Sajnos a hibapontok képzése a tényezők munkalap fogalmai alapján nem egyértelműen meghatározható. De ha mégis meghatározható, akkor egyfajta ellenszámításként működik.):<br />
*** A Modell 2 munkalap alján (Q136) a fenti logika sorszámokra építve ugyanezt a képet mutatja. (A sorszámok alapján történő értékelés tetszőleges mértékegység rendszerben működtethető. A szubjektív súlyozás lehetősége adott, de ennek veszélyei óriásiak.)<br />
*Az első öt sorozatot vásárló szerkesztő vagy a második öt sorozatot vásárló szerkesztő járt-e el körültekintőbben a vásárláskor a másikhoz képest?<br />
**A Modell 1-ben a H6:H15-ig terjedő tartományban az első öt sorozat kevesebb nézőt vonz 1 Ft-ért mint az alsó öt sorozat esetében. Tehát az alsó öt sorozat szerkesztője eredményesebb e tekintetben mint a felső öt sorozat szerkesztője.<br />
**A Modell 1-ben a I6:I15-ig terjedő tartományból leolvasható hogy még mindig a második öt sorozat szerkesztője az eredményesebb de az első öt sorozat szerkesztője az előző eredményhez képest nem csak rossz és semleges döntéseket hozott az 1 sorozatnapra jutó nézőszám tekintetében … <br />
**És további rafinált (szubjektív, parciális) mutatószámok kialakítása lehetséges.<br />
*(Mennyi nyereséget termel egy-egy sorozat? Jelen vizsgálatnak nem tárgya ennek a kérdésnek a megválaszolása.)<br />
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br />
*Nehézségek az adatvagyon összeállítás során<br />
==Objektumok (sorok)==<br />
*Miért pont ezek?<br />
*Ezek a sorozatok futnak az adott csatornán.<br />
*Mert ezek a sorozatok rendelkeznek a legtöbb adattal.(nézettségi adatok,dvd eladás)stb<br />
*Mert ezek a sorozatok a legkedveltebbek illetve a legértékelhetőbbek.<br />
<br />
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br />
*Miért pont ezek?<br />
Mert a szubjektív életérzés alapján fel sem merült hogy a negatív attribútumokat (pl.: nézői panaszok, ORTT határozatok … ) is bevonjuk a vizsgálatba…<br />
*Mértékegységek, irányok, definíciók<br />
*Ft; fő/nap; db/nap<br />
*Azok az attribútumok lettek bevonva a vizsgálatba melyek számunkra a legkézenfekvőbb illetve az átlagembert szerintünk a legjobban érdeklő attribútumok.<br />
<br />
=A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)=<br />
*Csatorna management<br />
*HR (érintett személyek minősítése révén)<br />
*Tulajdonosi kör, szakszervezet<br />
*Az érdemtelenül leértékelt munkavállaló egy esetleges munkaügyi perben vagy rágalmazás, hitelrontás … esetén vagy maga a bíróság rendelhet el ilyen szakértői vizsgálatot.<br />
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br />
*Olcsóbban lehetne-e?: A Modell 1 G44 és G48 közötti különbözet (kb. 7-800 e.Ft) már egy tetten ért pazarlás. Vélelmezhetően hasonló nagyságrendű hibák később is elkövethetők. Ugyanezt nagyságrendet erősíti meg a Modell 2 N133 és N135 közötti különbözete. Ha tehát az így feltárt összeg 10%-át átadjuk az elemzőnek, már mindenki jól járt. És ennyiért az elemzés el is végezhető.<br />
*Melyik munkatárs kerül utcára?: Ha a tanult anyag nélkül elemzünk akkor a második öt sorozat szerkesztője kerül lapátra, míg a hasonlóságelemzés éppen az ő kiegyensúlyozottságát demonstrálja. Az előző kérdésben feltárt hasznossági nagyságrend itt is igaz, hiszen a két kérdés összefügg egymással: vesd össze Modell 1 G44 és G48<br />
*Bírósági tárgyalás a második szerkesztő perre megy: a minden tényezőt figyelembevevő semleges racionális magatartása kimutatható, tehát kártérítésre számíthat. <br />
*A beárazó szakértői rendszer önmagában is hasznos módszer ami ma üzleti titoknak számító adatokból szakértői rendszert állít össze marketing és management döntések előkészítésére.<br />
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br />
*Kiindulási mátrix<br />
*<br />
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br />
*Cellákra történő hivatkozás<br />
*Az eredmények értékelése alapján az első öt sorozat szerkesztője hajlamosabb a szélsőségekre, vagyis vásárolt jól eladható sorozatokat, melyek hasznot hoztak a társaságnak, de volt olyan döntése is melynél ráfizetett a cég. A második öt sorozat szerkesztője viszont nem lépte át azt a bizonyos határvonalat, tehát hosszú távon az ő munkája bizonyul kielégítőnek.<br />
<br />
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br />
*Az eredményszámok mit jelentenek<br />
*A management számára objektív képet ad az elemzés a két szerkesztőről és eredményességükről. Mivel Szerkesztő1-nél megfigyelhető a jó/rossz döntések közötti ingadozás, a HR osztály javasolhatna továbbképzést a munkavállaló számára, a management pedig dönthetne arról hogy a rossz döntés során keletkezet kár miatt érdemes-e megválni a munkavállalótól.<br />
*A management számara a vizsgálat egy átfogó képet nyújt a sorozatok reális értékéről,piaci áráról így a tv csatorna realizálhatja a sorozatokért kifizetett kiadásait ebből kifolyólag a tv csatorna hatékonyabban illetve nagyobb nyereséggel tud működni.<br />
<br />
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br />
*A mintapéldák alapján „lehet-e olcsóbban” tanulmányban nincs számottevő különbség, míg a másikban egyértelműen tetten érhető a szemléletváltás. Tehát a hasonlóságelemzés hatékonyabban, gazdaságosabban kivitelezhető. <br />
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br />
A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.: Modell 2 D116:M131 <br />
<br />
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br />
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br />
[[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br />
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br />
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>Ernőhttps://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=HR:sorozatok&diff=36428HR:sorozatok2009-10-06T16:28:28Z<p>Ernő: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */</p>
<hr />
<div><br />
<br />
=Forrás=<br />
[http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/sza.xls xls]<br />
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br />
Tv sorozatok relatív előnyösségének hasonlóságelemzése avagy műsorszerkesztők intuitív potenciájának monotoringja<br />
<br />
=A feladat előtörténete=<br />
motiváció<br />
döntési helyzet<br />
személyes kötődés<br />
<br />
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br />
*Az alaptáblázat (Tényezők/Modell2) alapján melyik sorozatokat lehetett volna olcsóbban megvenni?<br />
**Ha az lett volna a kérdés utólag hogy melyik sorozatot kellett volna olcsóbban megvenni, akkor a Modellek munkalap H4:H15 tartománya alapján az 1Ft-ért legkevesebb nézőt elérő sorozatot kellett volna olcsóbban megvenni.<br />
**Ha megnézzük a Tényezők munkalap fogalomkészletét és azok által kijelölt numerikus adatokat összegyűjtjük és produkcióként rögzítjük a múltbeli vételárat is, akkor áll rendelkezésünkre az az adatvagyon mely alapján az áralku lehetősége/gyanúja adott/felmerül.<br />
*** A Modell 2 munkalapon található hibapontszámok alapján az U1 sorozat rosszabb árteljesítményt mutat mint az U2, mert az L2:M16 tartományból kiolvasható hogy a 1 mFt-ra jutó hibapontok száma az U2 esetén az R1:R13 legkedvezőbb adataira hasonlít. (Sajnos a hibapontok képzése a tényezők munkalap fogalmai alapján nem egyértelműen meghatározható. De ha mégis meghatározható, akkor egyfajta ellenszámításként működik.):<br />
*** A Modell 2 munkalap alján (Q136) a fenti logika sorszámokra építve ugyanezt a képet mutatja. (A sorszámok alapján történő értékelés tetszőleges mértékegység rendszerben működtethető. A szubjektív súlyozás lehetősége adott, de ennek veszélyei óriásiak.)<br />
*Az első öt sorozatot vásárló szerkesztő vagy a második öt sorozatot vásárló szerkesztő járt-e el körültekintőbben a vásárláskor a másikhoz képest?<br />
**A Modell 1-ben a H6:H15-ig terjedő tartományban az első öt sorozat kevesebb nézőt vonz 1 Ft-ért mint az alsó öt sorozat esetében. Tehát az alsó öt sorozat szerkesztője eredményesebb e tekintetben mint a felső öt sorozat szerkesztője.<br />
**A Modell 1-ben a I6:I15-ig terjedő tartományból leolvasható hogy még mindig a második öt sorozat szerkesztője az eredményesebb de az első öt sorozat szerkesztője az előző eredményhez képest nem csak rossz és semleges döntéseket hozott az 1 sorozatnapra jutó nézőszám tekintetében … <br />
**És további rafinált (szubjektív, parciális) mutatószámok kialakítása lehetséges.<br />
*(Mennyi nyereséget termel egy-egy sorozat? Jelen vizsgálatnak nem tárgya ennek a kérdésnek a megválaszolása.)<br />
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br />
*Nehézségek az adatvagyon összeállítás során<br />
==Objektumok (sorok)==<br />
*Miért pont ezek?<br />
*Ezek a sorozatok futnak az adott csatornán.<br />
*Mert ezek a sorozatok rendelkeznek a legtöbb adattal.(nézettségi adatok,dvd eladás)stb<br />
*Mert ezek a sorozatok a legkedveltebbek illetve a legértékelhetőbbek.<br />
<br />
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br />
*Miért pont ezek?<br />
Mert a szubjektív életérzés alapján fel sem merült hogy a negatív attribútumokat (pl.: nézői panaszok, ORTT határozatok … ) is bevonjuk a vizsgálatba…<br />
*Mértékegységek, irányok, definíciók<br />
*Ft; fő/nap; db/nap<br />
*Azok az attribútumok lettek bevonva a vizsgálatba melyek számunkra a legkézenfekvőbb illetve az átlagembert szerintünk a legjobban érdeklő attribútumok.<br />
<br />
=A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)=<br />
*Csatorna management<br />
*HR (érintett személyek minősítése révén)<br />
*Tulajdonosi kör, szakszervezet<br />
*Az érdemtelenül leértékelt munkavállaló egy esetleges munkaügyi perben vagy rágalmazás, hitelrontás … esetén vagy maga a bíróság rendelhet el ilyen szakértői vizsgálatot.<br />
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br />
*Olcsóbban lehetne-e?: A Modell 1 G44 és G48 közötti különbözet (kb. 7-800 e.Ft) már egy tetten ért pazarlás. Vélelmezhetően hasonló nagyságrendű hibák később is elkövethetők. Ugyanezt nagyságrendet erősíti meg a Modell 2 N133 és N135 közötti különbözete. Ha tehát az így feltárt összeg 10%-át átadjuk az elemzőnek, már mindenki jól járt. És ennyiért az elemzés el is végezhető.<br />
*Melyik munkatárs kerül utcára?: Ha a tanult anyag nélkül elemzünk akkor a második öt sorozat szerkesztője kerül lapátra, míg a hasonlóságelemzés éppen az ő kiegyensúlyozottságát demonstrálja. Az előző kérdésben feltárt hasznossági nagyságrend itt is igaz, hiszen a két kérdés összefügg egymással: vesd össze Modell 1 G44 és G48<br />
*Bírósági tárgyalás a második szerkesztő perre megy: a minden tényezőt figyelembevevő semleges racionális magatartása kimutatható, tehát kártérítésre számíthat. <br />
*A beárazó szakértői rendszer önmagában is hasznos módszer ami ma üzleti titoknak számító adatokból szakértői rendszert állít össze marketing és management döntések előkészítésére.<br />
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br />
*Kiindulási mátrix<br />
*<br />
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br />
*Cellákra történő hivatkozás<br />
*Az eredmények értékelése alapján az első öt sorozat szerkesztője hajlamosabb a szélsőségekre, vagyis vásárolt jól eladható sorozatokat, melyek hasznot hoztak a társaságnak, de volt olyan döntése is melynél ráfizetett a cég. A második öt sorozat szerkesztője viszont nem lépte át azt a bizonyos határvonalat, tehát hosszú távon az ő munkája bizonyul kielégítőnek.<br />
<br />
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br />
*Az eredményszámok mit jelentenek<br />
*A management számára objektív képet ad az elemzés a két szerkesztőről és eredményességükről. Mivel Szerkesztő1-nél megfigyelhető a jó/rossz döntések közötti ingadozás, a HR osztály javasolhatna továbbképzést a munkavállaló számára, a management pedig dönthetne arról hogy a rossz döntés során keletkezet kár miatt érdemes-e megválni a munkavállalótól.<br />
<br />
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br />
*A mintapéldák alapján „lehet-e olcsóbban” tanulmányban nincs számottevő különbség, míg a másikban egyértelműen tetten érhető a szemléletváltás. Tehát a hasonlóságelemzés hatékonyabban, gazdaságosabban kivitelezhető. <br />
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br />
A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.: Modell 2 D116:M131 <br />
<br />
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br />
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br />
[[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br />
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br />
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>Ernőhttps://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=HR:sorozatok&diff=36427HR:sorozatok2009-10-06T16:24:58Z<p>Ernő: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */</p>
<hr />
<div><br />
<br />
=Forrás=<br />
[http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/sza.xls xls]<br />
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br />
Tv sorozatok relatív előnyösségének hasonlóságelemzése avagy műsorszerkesztők intuitív potenciájának monotoringja<br />
<br />
=A feladat előtörténete=<br />
motiváció<br />
döntési helyzet<br />
személyes kötődés<br />
<br />
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br />
*Az alaptáblázat (Tényezők/Modell2) alapján melyik sorozatokat lehetett volna olcsóbban megvenni?<br />
**Ha az lett volna a kérdés utólag hogy melyik sorozatot kellett volna olcsóbban megvenni, akkor a Modellek munkalap H4:H15 tartománya alapján az 1Ft-ért legkevesebb nézőt elérő sorozatot kellett volna olcsóbban megvenni.<br />
**Ha megnézzük a Tényezők munkalap fogalomkészletét és azok által kijelölt numerikus adatokat összegyűjtjük és produkcióként rögzítjük a múltbeli vételárat is, akkor áll rendelkezésünkre az az adatvagyon mely alapján az áralku lehetősége/gyanúja adott/felmerül.<br />
*** A Modell 2 munkalapon található hibapontszámok alapján az U1 sorozat rosszabb árteljesítményt mutat mint az U2, mert az L2:M16 tartományból kiolvasható hogy a 1 mFt-ra jutó hibapontok száma az U2 esetén az R1:R13 legkedvezőbb adataira hasonlít. (Sajnos a hibapontok képzése a tényezők munkalap fogalmai alapján nem egyértelműen meghatározható. De ha mégis meghatározható, akkor egyfajta ellenszámításként működik.):<br />
*** A Modell 2 munkalap alján (Q136) a fenti logika sorszámokra építve ugyanezt a képet mutatja. (A sorszámok alapján történő értékelés tetszőleges mértékegység rendszerben működtethető. A szubjektív súlyozás lehetősége adott, de ennek veszélyei óriásiak.)<br />
*Az első öt sorozatot vásárló szerkesztő vagy a második öt sorozatot vásárló szerkesztő járt-e el körültekintőbben a vásárláskor a másikhoz képest?<br />
**A Modell 1-ben a H6:H15-ig terjedő tartományban az első öt sorozat kevesebb nézőt vonz 1 Ft-ért mint az alsó öt sorozat esetében. Tehát az alsó öt sorozat szerkesztője eredményesebb e tekintetben mint a felső öt sorozat szerkesztője.<br />
**A Modell 1-ben a I6:I15-ig terjedő tartományból leolvasható hogy még mindig a második öt sorozat szerkesztője az eredményesebb de az első öt sorozat szerkesztője az előző eredményhez képest nem csak rossz és semleges döntéseket hozott az 1 sorozatnapra jutó nézőszám tekintetében … <br />
**És további rafinált (szubjektív, parciális) mutatószámok kialakítása lehetséges.<br />
*(Mennyi nyereséget termel egy-egy sorozat? Jelen vizsgálatnak nem tárgya ennek a kérdésnek a megválaszolása.)<br />
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br />
*Nehézségek az adatvagyon összeállítás során<br />
==Objektumok (sorok)==<br />
*Miért pont ezek?<br />
*Ezek a sorozatok futnak az adott csatornán.<br />
*Mert ezek a sorozatok rendelkeznek a legtöbb adattal.(nézettségi adatok,dvd eladás)stb<br />
*Mert ezek a sorozatok a legkedveltebbek illetve a legértékelhetőbbek.<br />
<br />
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br />
*Miért pont ezek?<br />
Mert a szubjektív életérzés alapján fel sem merült hogy a negatív attribútumokat (pl.: nézői panaszok, ORTT határozatok … ) is bevonjuk a vizsgálatba…<br />
*Mértékegységek, irányok, definíciók<br />
*Ft; fő/nap; db/nap<br />
*Azok az attribútumok lettek bevonva a vizsgálatba melyek <br />
számunkra a legkézenfekvőbb és az átlagembert szerintünk a legjobban érdeklő attribútumok.<br />
<br />
=A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)=<br />
*Csatorna management<br />
*HR (érintett személyek minősítése révén)<br />
*Tulajdonosi kör, szakszervezet<br />
*Az érdemtelenül leértékelt munkavállaló egy esetleges munkaügyi perben vagy rágalmazás, hitelrontás … esetén vagy maga a bíróság rendelhet el ilyen szakértői vizsgálatot.<br />
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br />
*Olcsóbban lehetne-e?: A Modell 1 G44 és G48 közötti különbözet (kb. 7-800 e.Ft) már egy tetten ért pazarlás. Vélelmezhetően hasonló nagyságrendű hibák később is elkövethetők. Ugyanezt nagyságrendet erősíti meg a Modell 2 N133 és N135 közötti különbözete. Ha tehát az így feltárt összeg 10%-át átadjuk az elemzőnek, már mindenki jól járt. És ennyiért az elemzés el is végezhető.<br />
*Melyik munkatárs kerül utcára?: Ha a tanult anyag nélkül elemzünk akkor a második öt sorozat szerkesztője kerül lapátra, míg a hasonlóságelemzés éppen az ő kiegyensúlyozottságát demonstrálja. Az előző kérdésben feltárt hasznossági nagyságrend itt is igaz, hiszen a két kérdés összefügg egymással: vesd össze Modell 1 G44 és G48<br />
*Bírósági tárgyalás a második szerkesztő perre megy: a minden tényezőt figyelembevevő semleges racionális magatartása kimutatható, tehát kártérítésre számíthat. <br />
*A beárazó szakértői rendszer önmagában is hasznos módszer ami ma üzleti titoknak számító adatokból szakértői rendszert állít össze marketing és management döntések előkészítésére.<br />
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br />
*Kiindulási mátrix<br />
*<br />
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br />
*Cellákra történő hivatkozás<br />
*Az eredmények értékelése alapján az első öt sorozat szerkesztője hajlamosabb a szélsőségekre, vagyis vásárolt jól eladható sorozatokat, melyek hasznot hoztak a társaságnak, de volt olyan döntése is melynél ráfizetett a cég. A második öt sorozat szerkesztője viszont nem lépte át azt a bizonyos határvonalat, tehát hosszú távon az ő munkája bizonyul kielégítőnek.<br />
<br />
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br />
*Az eredményszámok mit jelentenek<br />
*A management számára objektív képet ad az elemzés a két szerkesztőről és eredményességükről. Mivel Szerkesztő1-nél megfigyelhető a jó/rossz döntések közötti ingadozás, a HR osztály javasolhatna továbbképzést a munkavállaló számára, a management pedig dönthetne arról hogy a rossz döntés során keletkezet kár miatt érdemes-e megválni a munkavállalótól.<br />
<br />
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br />
*A mintapéldák alapján „lehet-e olcsóbban” tanulmányban nincs számottevő különbség, míg a másikban egyértelműen tetten érhető a szemléletváltás. Tehát a hasonlóságelemzés hatékonyabban, gazdaságosabban kivitelezhető. <br />
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br />
A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.: Modell 2 D116:M131 <br />
<br />
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br />
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br />
[[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br />
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br />
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>Ernőhttps://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=HR:sorozatok&diff=36426HR:sorozatok2009-10-06T16:13:43Z<p>Ernő: /* Objektumok (sorok) */</p>
<hr />
<div><br />
<br />
=Forrás=<br />
[http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/sza.xls xls]<br />
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br />
Tv sorozatok relatív előnyösségének hasonlóságelemzése avagy műsorszerkesztők intuitív potenciájának monotoringja<br />
<br />
=A feladat előtörténete=<br />
motiváció<br />
döntési helyzet<br />
személyes kötődés<br />
<br />
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br />
*Az alaptáblázat (Tényezők/Modell2) alapján melyik sorozatokat lehetett volna olcsóbban megvenni?<br />
**Ha az lett volna a kérdés utólag hogy melyik sorozatot kellett volna olcsóbban megvenni, akkor a Modellek munkalap H4:H15 tartománya alapján az 1Ft-ért legkevesebb nézőt elérő sorozatot kellett volna olcsóbban megvenni.<br />
**Ha megnézzük a Tényezők munkalap fogalomkészletét és azok által kijelölt numerikus adatokat összegyűjtjük és produkcióként rögzítjük a múltbeli vételárat is, akkor áll rendelkezésünkre az az adatvagyon mely alapján az áralku lehetősége/gyanúja adott/felmerül.<br />
*** A Modell 2 munkalapon található hibapontszámok alapján az U1 sorozat rosszabb árteljesítményt mutat mint az U2, mert az L2:M16 tartományból kiolvasható hogy a 1 mFt-ra jutó hibapontok száma az U2 esetén az R1:R13 legkedvezőbb adataira hasonlít. (Sajnos a hibapontok képzése a tényezők munkalap fogalmai alapján nem egyértelműen meghatározható. De ha mégis meghatározható, akkor egyfajta ellenszámításként működik.):<br />
*** A Modell 2 munkalap alján (Q136) a fenti logika sorszámokra építve ugyanezt a képet mutatja. (A sorszámok alapján történő értékelés tetszőleges mértékegység rendszerben működtethető. A szubjektív súlyozás lehetősége adott, de ennek veszélyei óriásiak.)<br />
*Az első öt sorozatot vásárló szerkesztő vagy a második öt sorozatot vásárló szerkesztő járt-e el körültekintőbben a vásárláskor a másikhoz képest?<br />
**A Modell 1-ben a H6:H15-ig terjedő tartományban az első öt sorozat kevesebb nézőt vonz 1 Ft-ért mint az alsó öt sorozat esetében. Tehát az alsó öt sorozat szerkesztője eredményesebb e tekintetben mint a felső öt sorozat szerkesztője.<br />
**A Modell 1-ben a I6:I15-ig terjedő tartományból leolvasható hogy még mindig a második öt sorozat szerkesztője az eredményesebb de az első öt sorozat szerkesztője az előző eredményhez képest nem csak rossz és semleges döntéseket hozott az 1 sorozatnapra jutó nézőszám tekintetében … <br />
**És további rafinált (szubjektív, parciális) mutatószámok kialakítása lehetséges.<br />
*(Mennyi nyereséget termel egy-egy sorozat? Jelen vizsgálatnak nem tárgya ennek a kérdésnek a megválaszolása.)<br />
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br />
*Nehézségek az adatvagyon összeállítás során<br />
==Objektumok (sorok)==<br />
*Miért pont ezek?<br />
*Ezek a sorozatok futnak az adott csatornán.<br />
*Mert ezek a sorozatok rendelkeznek a legtöbb adattal.(nézettségi adatok,dvd eladás)stb<br />
*Mert ezek a sorozatok a legkedveltebbek illetve a legértékelhetőbbek.<br />
<br />
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br />
*Miért pont ezek?<br />
Mert a szubjektív életérzés alapján fel sem merült hogy a negatív attribútumokat (pl.: nézői panaszok, ORTT határozatok … ) is bevonjuk a vizsgálatba…<br />
*Mértékegységek, irányok, definíciók<br />
*Ft; fő/nap; db/nap<br />
<br />
=A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)=<br />
*Csatorna management<br />
*HR (érintett személyek minősítése révén)<br />
*Tulajdonosi kör, szakszervezet<br />
*Az érdemtelenül leértékelt munkavállaló egy esetleges munkaügyi perben vagy rágalmazás, hitelrontás … esetén vagy maga a bíróság rendelhet el ilyen szakértői vizsgálatot.<br />
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br />
*Olcsóbban lehetne-e?: A Modell 1 G44 és G48 közötti különbözet (kb. 7-800 e.Ft) már egy tetten ért pazarlás. Vélelmezhetően hasonló nagyságrendű hibák később is elkövethetők. Ugyanezt nagyságrendet erősíti meg a Modell 2 N133 és N135 közötti különbözete. Ha tehát az így feltárt összeg 10%-át átadjuk az elemzőnek, már mindenki jól járt. És ennyiért az elemzés el is végezhető.<br />
*Melyik munkatárs kerül utcára?: Ha a tanult anyag nélkül elemzünk akkor a második öt sorozat szerkesztője kerül lapátra, míg a hasonlóságelemzés éppen az ő kiegyensúlyozottságát demonstrálja. Az előző kérdésben feltárt hasznossági nagyságrend itt is igaz, hiszen a két kérdés összefügg egymással: vesd össze Modell 1 G44 és G48<br />
*Bírósági tárgyalás a második szerkesztő perre megy: a minden tényezőt figyelembevevő semleges racionális magatartása kimutatható, tehát kártérítésre számíthat. <br />
*A beárazó szakértői rendszer önmagában is hasznos módszer ami ma üzleti titoknak számító adatokból szakértői rendszert állít össze marketing és management döntések előkészítésére.<br />
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br />
*Kiindulási mátrix<br />
*<br />
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br />
*Cellákra történő hivatkozás<br />
*Az eredmények értékelése alapján az első öt sorozat szerkesztője hajlamosabb a szélsőségekre, vagyis vásárolt jól eladható sorozatokat, melyek hasznot hoztak a társaságnak, de volt olyan döntése is melynél ráfizetett a cég. A második öt sorozat szerkesztője viszont nem lépte át azt a bizonyos határvonalat, tehát hosszú távon az ő munkája bizonyul kielégítőnek.<br />
<br />
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br />
*Az eredményszámok mit jelentenek<br />
*A management számára objektív képet ad az elemzés a két szerkesztőről és eredményességükről. Mivel Szerkesztő1-nél megfigyelhető a jó/rossz döntések közötti ingadozás, a HR osztály javasolhatna továbbképzést a munkavállaló számára, a management pedig dönthetne arról hogy a rossz döntés során keletkezet kár miatt érdemes-e megválni a munkavállalótól.<br />
<br />
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br />
*A mintapéldák alapján „lehet-e olcsóbban” tanulmányban nincs számottevő különbség, míg a másikban egyértelműen tetten érhető a szemléletváltás. Tehát a hasonlóságelemzés hatékonyabban, gazdaságosabban kivitelezhető. <br />
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br />
A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.: Modell 2 D116:M131 <br />
<br />
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br />
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br />
[[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br />
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br />
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>Ernő