https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=F.adrienn 2026-04-17T03:42:24Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41832 2010-12-14T21:02:03Z

<p>F.adrienn: /* Attribútumok(X,Y oszlopok) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb - illetve hazánk hanyadik helyen szerepel az országok között - az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #'''Magyarország'''<br /> <br /> Mivel a kritériumok szorosan összefüggnek egymással nem lehet egyiket egyoldalúan a másik rovására érvényesíteni. Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti a Közös valutát, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' (X1)<br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5%-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása''' (X2)<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama''' (X3)<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában''' (X4)<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> <br /> Illetve '''Y''' oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> Mivel Y minden esetben azonos, ezért nem állapítható meg a &quot;ceteris paribus összefüggés-típus&quot; X1, X2, X3, X4 tényezők és Y között.<br /> Az X1, X2, X3 és X4 tényező esetében minél kisebb az érték annál jobban teljesít az adott ország, tehát az alapadatokkal meghatározva a sorrendet az irány=1 minden esetben.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország.<br /> <br /> A dolgozattal elsősorban a saját kíváncsiságomat akartam kielégíteni. De úgy gondolom minden magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki hitelt szándékozik felvenni és vállalkozást szeretne indítani vagy épp fejleszteni, vagy a számára megfelelő munkaerőpiacot kiválasztani hiszen a kritériumok a gazdaság működésének alapvető mutatószámai is egyben, tehát a hazai valuta (Forint) árfolyamára, a reálbérekre is hatással van a teljesítettségük foka.<br /> <br /> Továbbá a Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek támogatói, akik a törvénykezés és a struktúrális átalakítások jogosságát, ésszerűségét igazoló elemzésnek is használhatnák, amennyiben Magyarország nem a sereghajtó országok közé fog tartozni a vizsgálat eredményében.<br /> Vagy az éppen ellenkezőt igazolni szándékozok, akik szerint a jelenlegi Kormány intézkedései átgondolatlanok és gazdaság további dekonjuktúrális folyamataihoz vezetnek, itt az ellenzékben állókra és azokra gondolok, akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak. Számukra a hasonlóságelemzés akkor lehet hasznos, ha annak során beigazolódik, hogy Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, vagyis az intézkedések nem válnak az ország javára.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minőségének a javulására és kedvezőbben ár-alakulásra is számíthatnak a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen fizetőképes kereslet is képződne.<br /> <br /> A kereslet eléréshez szükség lenne egy önálló tárhelyes honlapra, melynek bejegyzési-, tervezési-, tesztelési-, meghirdetési- és fenntartási költségét 200.000Ft-ra becsülöm az első időszakban. A különböző keresőoldalak optimalizálására jelentősebb összegre lenne szükség a beindításkor, melyre 150.000Ft-ot szánnék.<br /> A vizsgálathoz szükséges adatok ingyenesen bárki számára elérhetőek, tehát azok összegyűjtése nem jelent plusz kiadásokat az elemzés során, de azok rendezése időigényes és folyamatos naprakészséget igényel meg, ezért a munkadíjat (napi 6.000Ft, az alábbi elemzés elkészítése 2 hónapot vett igénybe, munkanapokkal számolva (40nap)) 240.000Ft-ban határozom meg, mely tartalmazza a szükséges eszközök (PC, Office programcsomag) árát is.<br /> Így összesen egyéb költségekkel együtt a hasonlóság elemzés során felmerülő költséget 500.000Ft-ban határozom meg és ennyiért szándékozom értékesíteni a szolgáltatást.<br /> Amennyiben további fogyasztói igény keletkezne a 2010.május előtti, illetve utáni adatokkal is az elemzés elkészítésére úgy az összeget emelném, a munkával eltöltött idő árával arányosan.<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél nagyobb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> <br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> Az Y0-modell során kapott eredmény vélhetően közelebb áll a valósághoz, hiszen a kritériumokat együttesen kell teljesíteni - nem elegendő ha az egyiket a másik rovására kitűnően teljesítik az országok - ez ezen módszer során valósul meg.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A dolgozattal tervezett egyik célomat, vagyis a saját kíváncsiságom kielégítését sikerült elérnem, így hasznosnak tekintem a COCO-módszer alkalmazását és a megvalósításával töltött időt ezen probléma-mátrixnak.<br /> <br /> A másik célomat, mellyel forint hasznosságot terveztem szintén sikerülhet megvalósítanom. Rövid távon egyértelműen a keresletet a jelenleg ellenzékben állók, a regnáló hatalom intézkedései során sérülő érdekcsoportok képzik, akik számára az 500.000Ft csekély befektetést jelentene, annak érdekében, hogy a hatalmon lévők felé megszavazott 2/3-os a bizalmat csökkentsék az eredmény nyilvánosságra hozásával. Az elemzés során Magyarország a sereghajtó országok között szerepel - mégha nem is az utolsó 9., hanem a 8.helyen szerepel.<br /> Az eredmény megjelentetése a Médiában a következő országgyűlési választásokon akár a győzelem egyik eszköze is lehet az ellenzék részére.<br /> <br /> Ugyanakkor, ha hosszútávon gondolkozunk mondjuk a következő év,(2011) májusában megjelenő adatokkal is elvégzem majd az elemzést és hazánknak sikerülne előrébb lépnie a 8.helynél, úgy a Kormányzó hatalom is tényleges fizetőképes keresletté válhatna, hiszen a javulást egyértelműen az általuk végrehajtott intézkedéseknek tudhatnánk be.<br /> És intézkedéseik jogosságának igazolására az 500.000Ft meglehetősen alacsony összeg lenne, hiszen a vele nyerhető haszon sokkal többel kecsegtetheti a Kormányon lévőket.<br /> <br /> A másik két célcsoportot egyrészt a hitelfelvevők alkotják, akik számára orientáló lehet a mutatók teljesítettsége, mely utal arra, hogy a nemzeti valuta mennyire van kitéve spekulációs támadásoknak, így könnyebben dönthetnek, hogy forint vagy deviza alapú hitelt válasszanak. Ez esetben az 500.000Ft teljesíthetőségét meghatározza a felvenni kívánt hitelösszege, amennyiben hiteltípustól függően akár 500.000Ft-ot is megtakaríthatnak úgy egyértelműen teljesíthető, sőt megtérül az általam elkért összeg.<br /> Illetve a másik célcsoport a munkaerőpiac lehet, hiszen a reálbér függ az adott gazdaság teljesítményétől, így ha az alulteljesít, úgy arra ösztönözheti a munkavállalókat, hogy más - jobban működő - országban álljanak munkába és az ottani gazdasági teljesítményt növeljék, vagy épp ennek ellenkezőjét. Számukra az 500.000Ft rövidtávon teljesíthetetlenül magas összeg.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> *Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, Akadémia Kiadó, 2007<br /> *Napigazdaság, XX.évfolyam 241.szám<br /> *Világgazdaság, 42.évfolyam 235.szám,233.szám,232.szám, 231.szám, 230.szám és 229.szám<br /> <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41831 2010-12-14T21:01:24Z

<p>F.adrienn: /* Attribútumok(X,Y oszlopok) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb - illetve hazánk hanyadik helyen szerepel az országok között - az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #'''Magyarország'''<br /> <br /> Mivel a kritériumok szorosan összefüggnek egymással nem lehet egyiket egyoldalúan a másik rovására érvényesíteni. Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti a Közös valutát, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' (X1)<br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5%-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása''' (X2)<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama''' (X3)<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában''' (X4)<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> <br /> Illetve '''Y''' oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam. Mivel Y minden esetben azonos, ezért nem állapítható meg a &quot;ceteris paribus összefüggés-típus&quot; X1, X2, X3, X4 tényezők és Y között.<br /> Az X1, X2, X3 és X4 tényező esetében minél kisebb az érték annál jobban teljesít az adott ország, tehát az alapadatokkal meghatározva a sorrendet az irány=1 minden esetben.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország.<br /> <br /> A dolgozattal elsősorban a saját kíváncsiságomat akartam kielégíteni. De úgy gondolom minden magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki hitelt szándékozik felvenni és vállalkozást szeretne indítani vagy épp fejleszteni, vagy a számára megfelelő munkaerőpiacot kiválasztani hiszen a kritériumok a gazdaság működésének alapvető mutatószámai is egyben, tehát a hazai valuta (Forint) árfolyamára, a reálbérekre is hatással van a teljesítettségük foka.<br /> <br /> Továbbá a Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek támogatói, akik a törvénykezés és a struktúrális átalakítások jogosságát, ésszerűségét igazoló elemzésnek is használhatnák, amennyiben Magyarország nem a sereghajtó országok közé fog tartozni a vizsgálat eredményében.<br /> Vagy az éppen ellenkezőt igazolni szándékozok, akik szerint a jelenlegi Kormány intézkedései átgondolatlanok és gazdaság további dekonjuktúrális folyamataihoz vezetnek, itt az ellenzékben állókra és azokra gondolok, akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak. Számukra a hasonlóságelemzés akkor lehet hasznos, ha annak során beigazolódik, hogy Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, vagyis az intézkedések nem válnak az ország javára.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minőségének a javulására és kedvezőbben ár-alakulásra is számíthatnak a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen fizetőképes kereslet is képződne.<br /> <br /> A kereslet eléréshez szükség lenne egy önálló tárhelyes honlapra, melynek bejegyzési-, tervezési-, tesztelési-, meghirdetési- és fenntartási költségét 200.000Ft-ra becsülöm az első időszakban. A különböző keresőoldalak optimalizálására jelentősebb összegre lenne szükség a beindításkor, melyre 150.000Ft-ot szánnék.<br /> A vizsgálathoz szükséges adatok ingyenesen bárki számára elérhetőek, tehát azok összegyűjtése nem jelent plusz kiadásokat az elemzés során, de azok rendezése időigényes és folyamatos naprakészséget igényel meg, ezért a munkadíjat (napi 6.000Ft, az alábbi elemzés elkészítése 2 hónapot vett igénybe, munkanapokkal számolva (40nap)) 240.000Ft-ban határozom meg, mely tartalmazza a szükséges eszközök (PC, Office programcsomag) árát is.<br /> Így összesen egyéb költségekkel együtt a hasonlóság elemzés során felmerülő költséget 500.000Ft-ban határozom meg és ennyiért szándékozom értékesíteni a szolgáltatást.<br /> Amennyiben további fogyasztói igény keletkezne a 2010.május előtti, illetve utáni adatokkal is az elemzés elkészítésére úgy az összeget emelném, a munkával eltöltött idő árával arányosan.<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél nagyobb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> <br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> Az Y0-modell során kapott eredmény vélhetően közelebb áll a valósághoz, hiszen a kritériumokat együttesen kell teljesíteni - nem elegendő ha az egyiket a másik rovására kitűnően teljesítik az országok - ez ezen módszer során valósul meg.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A dolgozattal tervezett egyik célomat, vagyis a saját kíváncsiságom kielégítését sikerült elérnem, így hasznosnak tekintem a COCO-módszer alkalmazását és a megvalósításával töltött időt ezen probléma-mátrixnak.<br /> <br /> A másik célomat, mellyel forint hasznosságot terveztem szintén sikerülhet megvalósítanom. Rövid távon egyértelműen a keresletet a jelenleg ellenzékben állók, a regnáló hatalom intézkedései során sérülő érdekcsoportok képzik, akik számára az 500.000Ft csekély befektetést jelentene, annak érdekében, hogy a hatalmon lévők felé megszavazott 2/3-os a bizalmat csökkentsék az eredmény nyilvánosságra hozásával. Az elemzés során Magyarország a sereghajtó országok között szerepel - mégha nem is az utolsó 9., hanem a 8.helyen szerepel.<br /> Az eredmény megjelentetése a Médiában a következő országgyűlési választásokon akár a győzelem egyik eszköze is lehet az ellenzék részére.<br /> <br /> Ugyanakkor, ha hosszútávon gondolkozunk mondjuk a következő év,(2011) májusában megjelenő adatokkal is elvégzem majd az elemzést és hazánknak sikerülne előrébb lépnie a 8.helynél, úgy a Kormányzó hatalom is tényleges fizetőképes keresletté válhatna, hiszen a javulást egyértelműen az általuk végrehajtott intézkedéseknek tudhatnánk be.<br /> És intézkedéseik jogosságának igazolására az 500.000Ft meglehetősen alacsony összeg lenne, hiszen a vele nyerhető haszon sokkal többel kecsegtetheti a Kormányon lévőket.<br /> <br /> A másik két célcsoportot egyrészt a hitelfelvevők alkotják, akik számára orientáló lehet a mutatók teljesítettsége, mely utal arra, hogy a nemzeti valuta mennyire van kitéve spekulációs támadásoknak, így könnyebben dönthetnek, hogy forint vagy deviza alapú hitelt válasszanak. Ez esetben az 500.000Ft teljesíthetőségét meghatározza a felvenni kívánt hitelösszege, amennyiben hiteltípustól függően akár 500.000Ft-ot is megtakaríthatnak úgy egyértelműen teljesíthető, sőt megtérül az általam elkért összeg.<br /> Illetve a másik célcsoport a munkaerőpiac lehet, hiszen a reálbér függ az adott gazdaság teljesítményétől, így ha az alulteljesít, úgy arra ösztönözheti a munkavállalókat, hogy más - jobban működő - országban álljanak munkába és az ottani gazdasági teljesítményt növeljék, vagy épp ennek ellenkezőjét. Számukra az 500.000Ft rövidtávon teljesíthetetlenül magas összeg.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> *Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, Akadémia Kiadó, 2007<br /> *Napigazdaság, XX.évfolyam 241.szám<br /> *Világgazdaság, 42.évfolyam 235.szám,233.szám,232.szám, 231.szám, 230.szám és 229.szám<br /> <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41830 2010-12-14T20:32:20Z

<p>F.adrienn: /* Attribútumok(X,Y oszlopok) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb - illetve hazánk hanyadik helyen szerepel az országok között - az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #'''Magyarország'''<br /> <br /> Mivel a kritériumok szorosan összefüggnek egymással nem lehet egyiket egyoldalúan a másik rovására érvényesíteni. Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti a Közös valutát, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' (X1)<br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása''' (X2)<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama''' (X3)<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában''' (X4)<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> <br /> Illetve '''Y''' oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam. Mivel Y minden esetben azonos, ezért nem állapítható meg a &quot;ceteris paribus összefüggés-típus&quot; X1, X2, X3, X4 tényezők és Y között.<br /> Az X1, X2, X3 és X4 tényező esetében minél kisebb az érték annál jobban teljesít az adott ország, tehát az alapadatokkal meghatározva a sorrendet az irány=1 minden esetben.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország.<br /> <br /> A dolgozattal elsősorban a saját kíváncsiságomat akartam kielégíteni. De úgy gondolom minden magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki hitelt szándékozik felvenni és vállalkozást szeretne indítani vagy épp fejleszteni, vagy a számára megfelelő munkaerőpiacot kiválasztani hiszen a kritériumok a gazdaság működésének alapvető mutatószámai is egyben, tehát a hazai valuta (Forint) árfolyamára, a reálbérekre is hatással van a teljesítettségük foka.<br /> <br /> Továbbá a Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek támogatói, akik a törvénykezés és a struktúrális átalakítások jogosságát, ésszerűségét igazoló elemzésnek is használhatnák, amennyiben Magyarország nem a sereghajtó országok közé fog tartozni a vizsgálat eredményében.<br /> Vagy az éppen ellenkezőt igazolni szándékozok, akik szerint a jelenlegi Kormány intézkedései átgondolatlanok és gazdaság további dekonjuktúrális folyamataihoz vezetnek, itt az ellenzékben állókra és azokra gondolok, akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak. Számukra a hasonlóságelemzés akkor lehet hasznos, ha annak során beigazolódik, hogy Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, vagyis az intézkedések nem válnak az ország javára.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minőségének a javulására és kedvezőbben ár-alakulásra is számíthatnak a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen fizetőképes kereslet is képződne.<br /> <br /> A kereslet eléréshez szükség lenne egy önálló tárhelyes honlapra, melynek bejegyzési-, tervezési-, tesztelési-, meghirdetési- és fenntartási költségét 200.000Ft-ra becsülöm az első időszakban. A különböző keresőoldalak optimalizálására jelentősebb összegre lenne szükség a beindításkor, melyre 150.000Ft-ot szánnék.<br /> A vizsgálathoz szükséges adatok ingyenesen bárki számára elérhetőek, tehát azok összegyűjtése nem jelent plusz kiadásokat az elemzés során, de azok rendezése időigényes és folyamatos naprakészséget igényel meg, ezért a munkadíjat (napi 6.000Ft, az alábbi elemzés elkészítése 2 hónapot vett igénybe, munkanapokkal számolva (40nap)) 240.000Ft-ban határozom meg, mely tartalmazza a szükséges eszközök (PC, Office programcsomag) árát is.<br /> Így összesen egyéb költségekkel együtt a hasonlóság elemzés során felmerülő költséget 500.000Ft-ban határozom meg és ennyiért szándékozom értékesíteni a szolgáltatást.<br /> Amennyiben további fogyasztói igény keletkezne a 2010.május előtti, illetve utáni adatokkal is az elemzés elkészítésére úgy az összeget emelném, a munkával eltöltött idő árával arányosan.<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél nagyobb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> <br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> Az Y0-modell során kapott eredmény vélhetően közelebb áll a valósághoz, hiszen a kritériumokat együttesen kell teljesíteni - nem elegendő ha az egyiket a másik rovására kitűnően teljesítik az országok - ez ezen módszer során valósul meg.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A dolgozattal tervezett egyik célomat, vagyis a saját kíváncsiságom kielégítését sikerült elérnem, így hasznosnak tekintem a COCO-módszer alkalmazását és a megvalósításával töltött időt ezen probléma-mátrixnak.<br /> <br /> A másik célomat, mellyel forint hasznosságot terveztem szintén sikerülhet megvalósítanom. Rövid távon egyértelműen a keresletet a jelenleg ellenzékben állók, a regnáló hatalom intézkedései során sérülő érdekcsoportok képzik, akik számára az 500.000Ft csekély befektetést jelentene, annak érdekében, hogy a hatalmon lévők felé megszavazott 2/3-os a bizalmat csökkentsék az eredmény nyilvánosságra hozásával. Az elemzés során Magyarország a sereghajtó országok között szerepel - mégha nem is az utolsó 9., hanem a 8.helyen szerepel.<br /> Az eredmény megjelentetése a Médiában a következő országgyűlési választásokon akár a győzelem egyik eszköze is lehet az ellenzék részére.<br /> <br /> Ugyanakkor, ha hosszútávon gondolkozunk mondjuk a következő év,(2011) májusában megjelenő adatokkal is elvégzem majd az elemzést és hazánknak sikerülne előrébb lépnie a 8.helynél, úgy a Kormányzó hatalom is tényleges fizetőképes keresletté válhatna, hiszen a javulást egyértelműen az általuk végrehajtott intézkedéseknek tudhatnánk be.<br /> És intézkedéseik jogosságának igazolására az 500.000Ft meglehetősen alacsony összeg lenne, hiszen a vele nyerhető haszon sokkal többel kecsegtetheti a Kormányon lévőket.<br /> <br /> A másik két célcsoportot egyrészt a hitelfelvevők alkotják, akik számára orientáló lehet a mutatók teljesítettsége, mely utal arra, hogy a nemzeti valuta mennyire van kitéve spekulációs támadásoknak, így könnyebben dönthetnek, hogy forint vagy deviza alapú hitelt válasszanak. Ez esetben az 500.000Ft teljesíthetőségét meghatározza a felvenni kívánt hitelösszege, amennyiben hiteltípustól függően akár 500.000Ft-ot is megtakaríthatnak úgy egyértelműen teljesíthető, sőt megtérül az általam elkért összeg.<br /> Illetve a másik célcsoport a munkaerőpiac lehet, hiszen a reálbér függ az adott gazdaság teljesítményétől, így ha az alulteljesít, úgy arra ösztönözheti a munkavállalókat, hogy más - jobban működő - országban álljanak munkába és az ottani gazdasági teljesítményt növeljék, vagy épp ennek ellenkezőjét. Számukra az 500.000Ft rövidtávon teljesíthetetlenül magas összeg.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> *Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, Akadémia Kiadó, 2007<br /> *Napigazdaság, XX.évfolyam 241.szám<br /> *Világgazdaság, 42.évfolyam 235.szám,233.szám,232.szám, 231.szám, 230.szám és 229.szám<br /> <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41829 2010-12-14T20:25:25Z

<p>F.adrienn: /* Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb - illetve hazánk hanyadik helyen szerepel az országok között - az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #'''Magyarország'''<br /> <br /> Mivel a kritériumok szorosan összefüggnek egymással nem lehet egyiket egyoldalúan a másik rovására érvényesíteni. Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti a Közös valutát, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' (X1)<br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása''' (X2)<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama''' (X3)<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában''' (X4)<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> <br /> Illetve '''Y''' oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam. Mivel Y minden esetben azonos, ezért nem állapítható meg a &quot;ceteris paribus összefüggés-típus&quot; X1, X2, X3, X4 tényező és Y között.<br /> Az X1, X2, X3 és X4 tényező esetében az irány = 0, vagyis minél nagyobb magasabb az érték annál jobb helyezést kap.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország.<br /> <br /> A dolgozattal elsősorban a saját kíváncsiságomat akartam kielégíteni. De úgy gondolom minden magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki hitelt szándékozik felvenni és vállalkozást szeretne indítani vagy épp fejleszteni, vagy a számára megfelelő munkaerőpiacot kiválasztani hiszen a kritériumok a gazdaság működésének alapvető mutatószámai is egyben, tehát a hazai valuta (Forint) árfolyamára, a reálbérekre is hatással van a teljesítettségük foka.<br /> <br /> Továbbá a Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek támogatói, akik a törvénykezés és a struktúrális átalakítások jogosságát, ésszerűségét igazoló elemzésnek is használhatnák, amennyiben Magyarország nem a sereghajtó országok közé fog tartozni a vizsgálat eredményében.<br /> Vagy az éppen ellenkezőt igazolni szándékozok, akik szerint a jelenlegi Kormány intézkedései átgondolatlanok és gazdaság további dekonjuktúrális folyamataihoz vezetnek, itt az ellenzékben állókra és azokra gondolok, akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak. Számukra a hasonlóságelemzés akkor lehet hasznos, ha annak során beigazolódik, hogy Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, vagyis az intézkedések nem válnak az ország javára.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minőségének a javulására és kedvezőbben ár-alakulásra is számíthatnak a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen fizetőképes kereslet is képződne.<br /> <br /> A kereslet eléréshez szükség lenne egy önálló tárhelyes honlapra, melynek bejegyzési-, tervezési-, tesztelési-, meghirdetési- és fenntartási költségét 200.000Ft-ra becsülöm az első időszakban. A különböző keresőoldalak optimalizálására jelentősebb összegre lenne szükség a beindításkor, melyre 150.000Ft-ot szánnék.<br /> A vizsgálathoz szükséges adatok ingyenesen bárki számára elérhetőek, tehát azok összegyűjtése nem jelent plusz kiadásokat az elemzés során, de azok rendezése időigényes és folyamatos naprakészséget igényel meg, ezért a munkadíjat (napi 6.000Ft, az alábbi elemzés elkészítése 2 hónapot vett igénybe, munkanapokkal számolva (40nap)) 240.000Ft-ban határozom meg, mely tartalmazza a szükséges eszközök (PC, Office programcsomag) árát is.<br /> Így összesen egyéb költségekkel együtt a hasonlóság elemzés során felmerülő költséget 500.000Ft-ban határozom meg és ennyiért szándékozom értékesíteni a szolgáltatást.<br /> Amennyiben további fogyasztói igény keletkezne a 2010.május előtti, illetve utáni adatokkal is az elemzés elkészítésére úgy az összeget emelném, a munkával eltöltött idő árával arányosan.<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél nagyobb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> <br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> Az Y0-modell során kapott eredmény vélhetően közelebb áll a valósághoz, hiszen a kritériumokat együttesen kell teljesíteni - nem elegendő ha az egyiket a másik rovására kitűnően teljesítik az országok - ez ezen módszer során valósul meg.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A dolgozattal tervezett egyik célomat, vagyis a saját kíváncsiságom kielégítését sikerült elérnem, így hasznosnak tekintem a COCO-módszer alkalmazását és a megvalósításával töltött időt ezen probléma-mátrixnak.<br /> <br /> A másik célomat, mellyel forint hasznosságot terveztem szintén sikerülhet megvalósítanom. Rövid távon egyértelműen a keresletet a jelenleg ellenzékben állók, a regnáló hatalom intézkedései során sérülő érdekcsoportok képzik, akik számára az 500.000Ft csekély befektetést jelentene, annak érdekében, hogy a hatalmon lévők felé megszavazott 2/3-os a bizalmat csökkentsék az eredmény nyilvánosságra hozásával. Az elemzés során Magyarország a sereghajtó országok között szerepel - mégha nem is az utolsó 9., hanem a 8.helyen szerepel.<br /> Az eredmény megjelentetése a Médiában a következő országgyűlési választásokon akár a győzelem egyik eszköze is lehet az ellenzék részére.<br /> <br /> Ugyanakkor, ha hosszútávon gondolkozunk mondjuk a következő év,(2011) májusában megjelenő adatokkal is elvégzem majd az elemzést és hazánknak sikerülne előrébb lépnie a 8.helynél, úgy a Kormányzó hatalom is tényleges fizetőképes keresletté válhatna, hiszen a javulást egyértelműen az általuk végrehajtott intézkedéseknek tudhatnánk be.<br /> És intézkedéseik jogosságának igazolására az 500.000Ft meglehetősen alacsony összeg lenne, hiszen a vele nyerhető haszon sokkal többel kecsegtetheti a Kormányon lévőket.<br /> <br /> A másik két célcsoportot egyrészt a hitelfelvevők alkotják, akik számára orientáló lehet a mutatók teljesítettsége, mely utal arra, hogy a nemzeti valuta mennyire van kitéve spekulációs támadásoknak, így könnyebben dönthetnek, hogy forint vagy deviza alapú hitelt válasszanak. Ez esetben az 500.000Ft teljesíthetőségét meghatározza a felvenni kívánt hitelösszege, amennyiben hiteltípustól függően akár 500.000Ft-ot is megtakaríthatnak úgy egyértelműen teljesíthető, sőt megtérül az általam elkért összeg.<br /> Illetve a másik célcsoport a munkaerőpiac lehet, hiszen a reálbér függ az adott gazdaság teljesítményétől, így ha az alulteljesít, úgy arra ösztönözheti a munkavállalókat, hogy más - jobban működő - országban álljanak munkába és az ottani gazdasági teljesítményt növeljék, vagy épp ennek ellenkezőjét. Számukra az 500.000Ft rövidtávon teljesíthetetlenül magas összeg.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> *Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, Akadémia Kiadó, 2007<br /> *Napigazdaság, XX.évfolyam 241.szám<br /> *Világgazdaság, 42.évfolyam 235.szám,233.szám,232.szám, 231.szám, 230.szám és 229.szám<br /> <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41828 2010-12-14T20:24:54Z

<p>F.adrienn: /* Attribútumok(X,Y oszlopok) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb - illetve hazánk hanyadik helyen szerepel az országok között - az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #'''Magyarország'''<br /> <br /> Mivel a kritériumok szorosan összefüggnek egymással nem lehet egyiket egyoldalúan a másik rovására érvényesíteni. Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti a Közös valutát, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' (X1)<br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása''' (X2)<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama''' (X3)<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában''' (X4)<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> <br /> Illetve '''Y''' oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam. Mivel Y minden esetben azonos, ezért nem állapítható meg a &quot;ceteris paribus összefüggés-típus&quot; X1, X2, X3, X4 tényező és Y között.<br /> Az X1, X2, X3 és X4 tényező esetében az irány = 0, vagyis minél nagyobb magasabb az érték annál jobb helyezést kap.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország.<br /> <br /> A dolgozattal elsősorban a saját kíváncsiságomat akartam kielégíteni. De úgy gondolom minden magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki hitelt szándékozik felvenni és vállalkozást szeretne indítani vagy épp fejleszteni, vagy a számára megfelelő munkaerőpiacot kiválasztani hiszen a kritériumok a gazdaság működésének alapvető mutatószámai is egyben, tehát a hazai valuta (Forint) árfolyamára, a reálbérekre is hatással van a teljesítettségük foka.<br /> <br /> Továbbá a Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek támogatói, akik a törvénykezés és a struktúrális átalakítások jogosságát, ésszerűségét igazoló elemzésnek is használhatnák, amennyiben Magyarország nem a sereghajtó országok közé fog tartozni a vizsgálat eredményében.<br /> Vagy az éppen ellenkezőt igazolni szándékozok, akik szerint a jelenlegi Kormány intézkedései átgondolatlanok és gazdaság további dekonjuktúrális folyamataihoz vezetnek, itt az ellenzékben állókra és azokra gondolok, akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak. Számukra a hasonlóságelemzés akkor lehet hasznos, ha annak során beigazolódik, hogy Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, vagyis az intézkedések nem válnak az ország javára.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minőségének a javulására és kedvezőbben ár-alakulásra is számíthatnak a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen fizetőképes kereslet is képződne.<br /> <br /> A kereslet eléréshez szükség lenne egy önálló tárhelyes honlapra, melynek bejegyzési-, tervezési-, tesztelési-, meghirdetési- és fenntartási költségét 200.000Ft-ra becsülöm az első időszakban. A különböző keresőoldalak optimalizálására jelentősebb összegre lenne szükség a beindításkor, melyre 150.000Ft-ot szánnék.<br /> A vizsgálathoz szükséges adatok ingyenesen bárki számára elérhetőek, tehát azok összegyűjtése nem jelent plusz kiadásokat az elemzés során, de azok rendezése időigényes és folyamatos naprakészséget igényel meg, ezért a munkadíjat (napi 6.000Ft, az alábbi elemzés elkészítése 2 hónapot vett igénybe, munkanapokkal számolva (40nap)) 240.000Ft-ban határozom meg, mely tartalmazza a szükséges eszközök (PC, Office programcsomag) árát is.<br /> Így összesen egyéb költségekkel együtt a hasonlóság elemzés során felmerülő költséget 500.000Ft-ban határozom meg és ennyiért szándékozom értékesíteni a szolgáltatást.<br /> Amennyiben további fogyasztói igény keletkezne a 2010.május előtti, illetve utáni adatokkal is az elemzés elkészítésére úgy az összeget emelném, a munkával eltöltött idő árával arányosan.<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> Az Y0-modell során kapott eredmény vélhetően közelebb áll a valósághoz, hiszen a kritériumokat együttesen kell teljesíteni - nem elegendő ha az egyiket a másik rovására kitűnően teljesítik az országok - ez ezen módszer során valósul meg.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A dolgozattal tervezett egyik célomat, vagyis a saját kíváncsiságom kielégítését sikerült elérnem, így hasznosnak tekintem a COCO-módszer alkalmazását és a megvalósításával töltött időt ezen probléma-mátrixnak.<br /> <br /> A másik célomat, mellyel forint hasznosságot terveztem szintén sikerülhet megvalósítanom. Rövid távon egyértelműen a keresletet a jelenleg ellenzékben állók, a regnáló hatalom intézkedései során sérülő érdekcsoportok képzik, akik számára az 500.000Ft csekély befektetést jelentene, annak érdekében, hogy a hatalmon lévők felé megszavazott 2/3-os a bizalmat csökkentsék az eredmény nyilvánosságra hozásával. Az elemzés során Magyarország a sereghajtó országok között szerepel - mégha nem is az utolsó 9., hanem a 8.helyen szerepel.<br /> Az eredmény megjelentetése a Médiában a következő országgyűlési választásokon akár a győzelem egyik eszköze is lehet az ellenzék részére.<br /> <br /> Ugyanakkor, ha hosszútávon gondolkozunk mondjuk a következő év,(2011) májusában megjelenő adatokkal is elvégzem majd az elemzést és hazánknak sikerülne előrébb lépnie a 8.helynél, úgy a Kormányzó hatalom is tényleges fizetőképes keresletté válhatna, hiszen a javulást egyértelműen az általuk végrehajtott intézkedéseknek tudhatnánk be.<br /> És intézkedéseik jogosságának igazolására az 500.000Ft meglehetősen alacsony összeg lenne, hiszen a vele nyerhető haszon sokkal többel kecsegtetheti a Kormányon lévőket.<br /> <br /> A másik két célcsoportot egyrészt a hitelfelvevők alkotják, akik számára orientáló lehet a mutatók teljesítettsége, mely utal arra, hogy a nemzeti valuta mennyire van kitéve spekulációs támadásoknak, így könnyebben dönthetnek, hogy forint vagy deviza alapú hitelt válasszanak. Ez esetben az 500.000Ft teljesíthetőségét meghatározza a felvenni kívánt hitelösszege, amennyiben hiteltípustól függően akár 500.000Ft-ot is megtakaríthatnak úgy egyértelműen teljesíthető, sőt megtérül az általam elkért összeg.<br /> Illetve a másik célcsoport a munkaerőpiac lehet, hiszen a reálbér függ az adott gazdaság teljesítményétől, így ha az alulteljesít, úgy arra ösztönözheti a munkavállalókat, hogy más - jobban működő - országban álljanak munkába és az ottani gazdasági teljesítményt növeljék, vagy épp ennek ellenkezőjét. Számukra az 500.000Ft rövidtávon teljesíthetetlenül magas összeg.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> *Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, Akadémia Kiadó, 2007<br /> *Napigazdaság, XX.évfolyam 241.szám<br /> *Világgazdaság, 42.évfolyam 235.szám,233.szám,232.szám, 231.szám, 230.szám és 229.szám<br /> <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41827 2010-12-14T20:16:10Z

<p>F.adrienn: /* Attribútumok(X,Y oszlopok) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb - illetve hazánk hanyadik helyen szerepel az országok között - az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #'''Magyarország'''<br /> <br /> Mivel a kritériumok szorosan összefüggnek egymással nem lehet egyiket egyoldalúan a másik rovására érvényesíteni. Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti a Közös valutát, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' (X1)<br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása''' (X2)<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama''' (X3)<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában''' (X4)<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> <br /> Illetve '''Y''' oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam. Mivel Y minden esetben azonos, ezért nem állapítható meg a &quot;ceteris paribus összefüggés-típus&quot; X1, X2, X3, X4 tényező és Y között.<br /> Az X1, X2, X3 és X4 tényező esetében kijelenthető, hogy<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország.<br /> <br /> A dolgozattal elsősorban a saját kíváncsiságomat akartam kielégíteni. De úgy gondolom minden magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki hitelt szándékozik felvenni és vállalkozást szeretne indítani vagy épp fejleszteni, vagy a számára megfelelő munkaerőpiacot kiválasztani hiszen a kritériumok a gazdaság működésének alapvető mutatószámai is egyben, tehát a hazai valuta (Forint) árfolyamára, a reálbérekre is hatással van a teljesítettségük foka.<br /> <br /> Továbbá a Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek támogatói, akik a törvénykezés és a struktúrális átalakítások jogosságát, ésszerűségét igazoló elemzésnek is használhatnák, amennyiben Magyarország nem a sereghajtó országok közé fog tartozni a vizsgálat eredményében.<br /> Vagy az éppen ellenkezőt igazolni szándékozok, akik szerint a jelenlegi Kormány intézkedései átgondolatlanok és gazdaság további dekonjuktúrális folyamataihoz vezetnek, itt az ellenzékben állókra és azokra gondolok, akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak. Számukra a hasonlóságelemzés akkor lehet hasznos, ha annak során beigazolódik, hogy Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, vagyis az intézkedések nem válnak az ország javára.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minőségének a javulására és kedvezőbben ár-alakulásra is számíthatnak a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen fizetőképes kereslet is képződne.<br /> <br /> A kereslet eléréshez szükség lenne egy önálló tárhelyes honlapra, melynek bejegyzési-, tervezési-, tesztelési-, meghirdetési- és fenntartási költségét 200.000Ft-ra becsülöm az első időszakban. A különböző keresőoldalak optimalizálására jelentősebb összegre lenne szükség a beindításkor, melyre 150.000Ft-ot szánnék.<br /> A vizsgálathoz szükséges adatok ingyenesen bárki számára elérhetőek, tehát azok összegyűjtése nem jelent plusz kiadásokat az elemzés során, de azok rendezése időigényes és folyamatos naprakészséget igényel meg, ezért a munkadíjat (napi 6.000Ft, az alábbi elemzés elkészítése 2 hónapot vett igénybe, munkanapokkal számolva (40nap)) 240.000Ft-ban határozom meg, mely tartalmazza a szükséges eszközök (PC, Office programcsomag) árát is.<br /> Így összesen egyéb költségekkel együtt a hasonlóság elemzés során felmerülő költséget 500.000Ft-ban határozom meg és ennyiért szándékozom értékesíteni a szolgáltatást.<br /> Amennyiben további fogyasztói igény keletkezne a 2010.május előtti, illetve utáni adatokkal is az elemzés elkészítésére úgy az összeget emelném, a munkával eltöltött idő árával arányosan.<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> Az Y0-modell során kapott eredmény vélhetően közelebb áll a valósághoz, hiszen a kritériumokat együttesen kell teljesíteni - nem elegendő ha az egyiket a másik rovására kitűnően teljesítik az országok - ez ezen módszer során valósul meg.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A dolgozattal tervezett egyik célomat, vagyis a saját kíváncsiságom kielégítését sikerült elérnem, így hasznosnak tekintem a COCO-módszer alkalmazását és a megvalósításával töltött időt ezen probléma-mátrixnak.<br /> <br /> A másik célomat, mellyel forint hasznosságot terveztem szintén sikerülhet megvalósítanom. Rövid távon egyértelműen a keresletet a jelenleg ellenzékben állók, a regnáló hatalom intézkedései során sérülő érdekcsoportok képzik, akik számára az 500.000Ft csekély befektetést jelentene, annak érdekében, hogy a hatalmon lévők felé megszavazott 2/3-os a bizalmat csökkentsék az eredmény nyilvánosságra hozásával. Az elemzés során Magyarország a sereghajtó országok között szerepel - mégha nem is az utolsó 9., hanem a 8.helyen szerepel.<br /> Az eredmény megjelentetése a Médiában a következő országgyűlési választásokon akár a győzelem egyik eszköze is lehet az ellenzék részére.<br /> <br /> Ugyanakkor, ha hosszútávon gondolkozunk mondjuk a következő év,(2011) májusában megjelenő adatokkal is elvégzem majd az elemzést és hazánknak sikerülne előrébb lépnie a 8.helynél, úgy a Kormányzó hatalom is tényleges fizetőképes keresletté válhatna, hiszen a javulást egyértelműen az általuk végrehajtott intézkedéseknek tudhatnánk be.<br /> És intézkedéseik jogosságának igazolására az 500.000Ft meglehetősen alacsony összeg lenne, hiszen a vele nyerhető haszon sokkal többel kecsegtetheti a Kormányon lévőket.<br /> <br /> A másik két célcsoportot egyrészt a hitelfelvevők alkotják, akik számára orientáló lehet a mutatók teljesítettsége, mely utal arra, hogy a nemzeti valuta mennyire van kitéve spekulációs támadásoknak, így könnyebben dönthetnek, hogy forint vagy deviza alapú hitelt válasszanak. Ez esetben az 500.000Ft teljesíthetőségét meghatározza a felvenni kívánt hitelösszege, amennyiben hiteltípustól függően akár 500.000Ft-ot is megtakaríthatnak úgy egyértelműen teljesíthető, sőt megtérül az általam elkért összeg.<br /> Illetve a másik célcsoport a munkaerőpiac lehet, hiszen a reálbér függ az adott gazdaság teljesítményétől, így ha az alulteljesít, úgy arra ösztönözheti a munkavállalókat, hogy más - jobban működő - országban álljanak munkába és az ottani gazdasági teljesítményt növeljék, vagy épp ennek ellenkezőjét. Számukra az 500.000Ft rövidtávon teljesíthetetlenül magas összeg.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> *Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, Akadémia Kiadó, 2007<br /> *Napigazdaság, XX.évfolyam 241.szám<br /> *Világgazdaság, 42.évfolyam 235.szám,233.szám,232.szám, 231.szám, 230.szám és 229.szám<br /> <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41825 2010-12-14T20:01:24Z

<p>F.adrienn: /* Attribútumok(X,Y oszlopok) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb - illetve hazánk hanyadik helyen szerepel az országok között - az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #'''Magyarország'''<br /> <br /> Mivel a kritériumok szorosan összefüggnek egymással nem lehet egyiket egyoldalúan a másik rovására érvényesíteni. Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti a Közös valutát, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' (X1)<br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása''' (X2)<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama''' (X3)<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában''' (X4)<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> <br /> Illetve '''Y''' oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország.<br /> <br /> A dolgozattal elsősorban a saját kíváncsiságomat akartam kielégíteni. De úgy gondolom minden magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki hitelt szándékozik felvenni és vállalkozást szeretne indítani vagy épp fejleszteni, vagy a számára megfelelő munkaerőpiacot kiválasztani hiszen a kritériumok a gazdaság működésének alapvető mutatószámai is egyben, tehát a hazai valuta (Forint) árfolyamára, a reálbérekre is hatással van a teljesítettségük foka.<br /> <br /> Továbbá a Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek támogatói, akik a törvénykezés és a struktúrális átalakítások jogosságát, ésszerűségét igazoló elemzésnek is használhatnák, amennyiben Magyarország nem a sereghajtó országok közé fog tartozni a vizsgálat eredményében.<br /> Vagy az éppen ellenkezőt igazolni szándékozok, akik szerint a jelenlegi Kormány intézkedései átgondolatlanok és gazdaság további dekonjuktúrális folyamataihoz vezetnek, itt az ellenzékben állókra és azokra gondolok, akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak. Számukra a hasonlóságelemzés akkor lehet hasznos, ha annak során beigazolódik, hogy Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, vagyis az intézkedések nem válnak az ország javára.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minőségének a javulására és kedvezőbben ár-alakulásra is számíthatnak a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen fizetőképes kereslet is képződne.<br /> <br /> A kereslet eléréshez szükség lenne egy önálló tárhelyes honlapra, melynek bejegyzési-, tervezési-, tesztelési-, meghirdetési- és fenntartási költségét 200.000Ft-ra becsülöm az első időszakban. A különböző keresőoldalak optimalizálására jelentősebb összegre lenne szükség a beindításkor, melyre 150.000Ft-ot szánnék.<br /> A vizsgálathoz szükséges adatok ingyenesen bárki számára elérhetőek, tehát azok összegyűjtése nem jelent plusz kiadásokat az elemzés során, de azok rendezése időigényes és folyamatos naprakészséget igényel meg, ezért a munkadíjat (napi 6.000Ft, az alábbi elemzés elkészítése 2 hónapot vett igénybe, munkanapokkal számolva (40nap)) 240.000Ft-ban határozom meg, mely tartalmazza a szükséges eszközök (PC, Office programcsomag) árát is.<br /> Így összesen egyéb költségekkel együtt a hasonlóság elemzés során felmerülő költséget 500.000Ft-ban határozom meg és ennyiért szándékozom értékesíteni a szolgáltatást.<br /> Amennyiben további fogyasztói igény keletkezne a 2010.május előtti, illetve utáni adatokkal is az elemzés elkészítésére úgy az összeget emelném, a munkával eltöltött idő árával arányosan.<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> Az Y0-modell során kapott eredmény vélhetően közelebb áll a valósághoz, hiszen a kritériumokat együttesen kell teljesíteni - nem elegendő ha az egyiket a másik rovására kitűnően teljesítik az országok - ez ezen módszer során valósul meg.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A dolgozattal tervezett egyik célomat, vagyis a saját kíváncsiságom kielégítését sikerült elérnem, így hasznosnak tekintem a COCO-módszer alkalmazását és a megvalósításával töltött időt ezen probléma-mátrixnak.<br /> <br /> A másik célomat, mellyel forint hasznosságot terveztem szintén sikerülhet megvalósítanom. Rövid távon egyértelműen a keresletet a jelenleg ellenzékben állók, a regnáló hatalom intézkedései során sérülő érdekcsoportok képzik, akik számára az 500.000Ft csekély befektetést jelentene, annak érdekében, hogy a hatalmon lévők felé megszavazott 2/3-os a bizalmat csökkentsék az eredmény nyilvánosságra hozásával. Az elemzés során Magyarország a sereghajtó országok között szerepel - mégha nem is az utolsó 9., hanem a 8.helyen szerepel.<br /> Az eredmény megjelentetése a Médiában a következő országgyűlési választásokon akár a győzelem egyik eszköze is lehet az ellenzék részére.<br /> <br /> Ugyanakkor, ha hosszútávon gondolkozunk mondjuk a következő év,(2011) májusában megjelenő adatokkal is elvégzem majd az elemzést és hazánknak sikerülne előrébb lépnie a 8.helynél, úgy a Kormányzó hatalom is tényleges fizetőképes keresletté válhatna, hiszen a javulást egyértelműen az általuk végrehajtott intézkedéseknek tudhatnánk be.<br /> És intézkedéseik jogosságának igazolására az 500.000Ft meglehetősen alacsony összeg lenne, hiszen a vele nyerhető haszon sokkal többel kecsegtetheti a Kormányon lévőket.<br /> <br /> A másik két célcsoportot egyrészt a hitelfelvevők alkotják, akik számára orientáló lehet a mutatók teljesítettsége, mely utal arra, hogy a nemzeti valuta mennyire van kitéve spekulációs támadásoknak, így könnyebben dönthetnek, hogy forint vagy deviza alapú hitelt válasszanak. Ez esetben az 500.000Ft teljesíthetőségét meghatározza a felvenni kívánt hitelösszege, amennyiben hiteltípustól függően akár 500.000Ft-ot is megtakaríthatnak úgy egyértelműen teljesíthető, sőt megtérül az általam elkért összeg.<br /> Illetve a másik célcsoport a munkaerőpiac lehet, hiszen a reálbér függ az adott gazdaság teljesítményétől, így ha az alulteljesít, úgy arra ösztönözheti a munkavállalókat, hogy más - jobban működő - országban álljanak munkába és az ottani gazdasági teljesítményt növeljék, vagy épp ennek ellenkezőjét. Számukra az 500.000Ft rövidtávon teljesíthetetlenül magas összeg.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> *Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, Akadémia Kiadó, 2007<br /> *Napigazdaság, XX.évfolyam 241.szám<br /> *Világgazdaság, 42.évfolyam 235.szám,233.szám,232.szám, 231.szám, 230.szám és 229.szám<br /> <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41824 2010-12-14T20:01:00Z

<p>F.adrienn: /* Attribútumok(X,Y oszlopok) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb - illetve hazánk hanyadik helyen szerepel az országok között - az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #'''Magyarország'''<br /> <br /> Mivel a kritériumok szorosan összefüggnek egymással nem lehet egyiket egyoldalúan a másik rovására érvényesíteni. Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti a Közös valutát, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' (X1)<br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása''' (X2)<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama''' (X3)<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában''' (X4)<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve '''Y''' oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország.<br /> <br /> A dolgozattal elsősorban a saját kíváncsiságomat akartam kielégíteni. De úgy gondolom minden magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki hitelt szándékozik felvenni és vállalkozást szeretne indítani vagy épp fejleszteni, vagy a számára megfelelő munkaerőpiacot kiválasztani hiszen a kritériumok a gazdaság működésének alapvető mutatószámai is egyben, tehát a hazai valuta (Forint) árfolyamára, a reálbérekre is hatással van a teljesítettségük foka.<br /> <br /> Továbbá a Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek támogatói, akik a törvénykezés és a struktúrális átalakítások jogosságát, ésszerűségét igazoló elemzésnek is használhatnák, amennyiben Magyarország nem a sereghajtó országok közé fog tartozni a vizsgálat eredményében.<br /> Vagy az éppen ellenkezőt igazolni szándékozok, akik szerint a jelenlegi Kormány intézkedései átgondolatlanok és gazdaság további dekonjuktúrális folyamataihoz vezetnek, itt az ellenzékben állókra és azokra gondolok, akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak. Számukra a hasonlóságelemzés akkor lehet hasznos, ha annak során beigazolódik, hogy Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, vagyis az intézkedések nem válnak az ország javára.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minőségének a javulására és kedvezőbben ár-alakulásra is számíthatnak a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen fizetőképes kereslet is képződne.<br /> <br /> A kereslet eléréshez szükség lenne egy önálló tárhelyes honlapra, melynek bejegyzési-, tervezési-, tesztelési-, meghirdetési- és fenntartási költségét 200.000Ft-ra becsülöm az első időszakban. A különböző keresőoldalak optimalizálására jelentősebb összegre lenne szükség a beindításkor, melyre 150.000Ft-ot szánnék.<br /> A vizsgálathoz szükséges adatok ingyenesen bárki számára elérhetőek, tehát azok összegyűjtése nem jelent plusz kiadásokat az elemzés során, de azok rendezése időigényes és folyamatos naprakészséget igényel meg, ezért a munkadíjat (napi 6.000Ft, az alábbi elemzés elkészítése 2 hónapot vett igénybe, munkanapokkal számolva (40nap)) 240.000Ft-ban határozom meg, mely tartalmazza a szükséges eszközök (PC, Office programcsomag) árát is.<br /> Így összesen egyéb költségekkel együtt a hasonlóság elemzés során felmerülő költséget 500.000Ft-ban határozom meg és ennyiért szándékozom értékesíteni a szolgáltatást.<br /> Amennyiben további fogyasztói igény keletkezne a 2010.május előtti, illetve utáni adatokkal is az elemzés elkészítésére úgy az összeget emelném, a munkával eltöltött idő árával arányosan.<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> Az Y0-modell során kapott eredmény vélhetően közelebb áll a valósághoz, hiszen a kritériumokat együttesen kell teljesíteni - nem elegendő ha az egyiket a másik rovására kitűnően teljesítik az országok - ez ezen módszer során valósul meg.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A dolgozattal tervezett egyik célomat, vagyis a saját kíváncsiságom kielégítését sikerült elérnem, így hasznosnak tekintem a COCO-módszer alkalmazását és a megvalósításával töltött időt ezen probléma-mátrixnak.<br /> <br /> A másik célomat, mellyel forint hasznosságot terveztem szintén sikerülhet megvalósítanom. Rövid távon egyértelműen a keresletet a jelenleg ellenzékben állók, a regnáló hatalom intézkedései során sérülő érdekcsoportok képzik, akik számára az 500.000Ft csekély befektetést jelentene, annak érdekében, hogy a hatalmon lévők felé megszavazott 2/3-os a bizalmat csökkentsék az eredmény nyilvánosságra hozásával. Az elemzés során Magyarország a sereghajtó országok között szerepel - mégha nem is az utolsó 9., hanem a 8.helyen szerepel.<br /> Az eredmény megjelentetése a Médiában a következő országgyűlési választásokon akár a győzelem egyik eszköze is lehet az ellenzék részére.<br /> <br /> Ugyanakkor, ha hosszútávon gondolkozunk mondjuk a következő év,(2011) májusában megjelenő adatokkal is elvégzem majd az elemzést és hazánknak sikerülne előrébb lépnie a 8.helynél, úgy a Kormányzó hatalom is tényleges fizetőképes keresletté válhatna, hiszen a javulást egyértelműen az általuk végrehajtott intézkedéseknek tudhatnánk be.<br /> És intézkedéseik jogosságának igazolására az 500.000Ft meglehetősen alacsony összeg lenne, hiszen a vele nyerhető haszon sokkal többel kecsegtetheti a Kormányon lévőket.<br /> <br /> A másik két célcsoportot egyrészt a hitelfelvevők alkotják, akik számára orientáló lehet a mutatók teljesítettsége, mely utal arra, hogy a nemzeti valuta mennyire van kitéve spekulációs támadásoknak, így könnyebben dönthetnek, hogy forint vagy deviza alapú hitelt válasszanak. Ez esetben az 500.000Ft teljesíthetőségét meghatározza a felvenni kívánt hitelösszege, amennyiben hiteltípustól függően akár 500.000Ft-ot is megtakaríthatnak úgy egyértelműen teljesíthető, sőt megtérül az általam elkért összeg.<br /> Illetve a másik célcsoport a munkaerőpiac lehet, hiszen a reálbér függ az adott gazdaság teljesítményétől, így ha az alulteljesít, úgy arra ösztönözheti a munkavállalókat, hogy más - jobban működő - országban álljanak munkába és az ottani gazdasági teljesítményt növeljék, vagy épp ennek ellenkezőjét. Számukra az 500.000Ft rövidtávon teljesíthetetlenül magas összeg.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> *Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, Akadémia Kiadó, 2007<br /> *Napigazdaság, XX.évfolyam 241.szám<br /> *Világgazdaság, 42.évfolyam 235.szám,233.szám,232.szám, 231.szám, 230.szám és 229.szám<br /> <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41823 2010-12-14T19:56:29Z

<p>F.adrienn: /* Attribútumok(X,Y oszlopok) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb - illetve hazánk hanyadik helyen szerepel az országok között - az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #'''Magyarország'''<br /> <br /> Mivel a kritériumok szorosan összefüggnek egymással nem lehet egyiket egyoldalúan a másik rovására érvényesíteni. Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti a Közös valutát, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' (X1)<br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása''' (X2)<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama''' (X3)<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában''' (X4)<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve '''Y''' oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> Mind a 4, vizsgálatomban használt attribútom (X1- X4) esetében az irány=0, vagyis minél kisebb a referenciaértéktől mért távolsága annál kedvezőbb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország.<br /> <br /> A dolgozattal elsősorban a saját kíváncsiságomat akartam kielégíteni. De úgy gondolom minden magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki hitelt szándékozik felvenni és vállalkozást szeretne indítani vagy épp fejleszteni, vagy a számára megfelelő munkaerőpiacot kiválasztani hiszen a kritériumok a gazdaság működésének alapvető mutatószámai is egyben, tehát a hazai valuta (Forint) árfolyamára, a reálbérekre is hatással van a teljesítettségük foka.<br /> <br /> Továbbá a Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek támogatói, akik a törvénykezés és a struktúrális átalakítások jogosságát, ésszerűségét igazoló elemzésnek is használhatnák, amennyiben Magyarország nem a sereghajtó országok közé fog tartozni a vizsgálat eredményében.<br /> Vagy az éppen ellenkezőt igazolni szándékozok, akik szerint a jelenlegi Kormány intézkedései átgondolatlanok és gazdaság további dekonjuktúrális folyamataihoz vezetnek, itt az ellenzékben állókra és azokra gondolok, akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak. Számukra a hasonlóságelemzés akkor lehet hasznos, ha annak során beigazolódik, hogy Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, vagyis az intézkedések nem válnak az ország javára.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minőségének a javulására és kedvezőbben ár-alakulásra is számíthatnak a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen fizetőképes kereslet is képződne.<br /> <br /> A kereslet eléréshez szükség lenne egy önálló tárhelyes honlapra, melynek bejegyzési-, tervezési-, tesztelési-, meghirdetési- és fenntartási költségét 200.000Ft-ra becsülöm az első időszakban. A különböző keresőoldalak optimalizálására jelentősebb összegre lenne szükség a beindításkor, melyre 150.000Ft-ot szánnék.<br /> A vizsgálathoz szükséges adatok ingyenesen bárki számára elérhetőek, tehát azok összegyűjtése nem jelent plusz kiadásokat az elemzés során, de azok rendezése időigényes és folyamatos naprakészséget igényel meg, ezért a munkadíjat (napi 6.000Ft, az alábbi elemzés elkészítése 2 hónapot vett igénybe, munkanapokkal számolva (40nap)) 240.000Ft-ban határozom meg, mely tartalmazza a szükséges eszközök (PC, Office programcsomag) árát is.<br /> Így összesen egyéb költségekkel együtt a hasonlóság elemzés során felmerülő költséget 500.000Ft-ban határozom meg és ennyiért szándékozom értékesíteni a szolgáltatást.<br /> Amennyiben további fogyasztói igény keletkezne a 2010.május előtti, illetve utáni adatokkal is az elemzés elkészítésére úgy az összeget emelném, a munkával eltöltött idő árával arányosan.<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> Az Y0-modell során kapott eredmény vélhetően közelebb áll a valósághoz, hiszen a kritériumokat együttesen kell teljesíteni - nem elegendő ha az egyiket a másik rovására kitűnően teljesítik az országok - ez ezen módszer során valósul meg.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A dolgozattal tervezett egyik célomat, vagyis a saját kíváncsiságom kielégítését sikerült elérnem, így hasznosnak tekintem a COCO-módszer alkalmazását és a megvalósításával töltött időt ezen probléma-mátrixnak.<br /> <br /> A másik célomat, mellyel forint hasznosságot terveztem szintén sikerülhet megvalósítanom. Rövid távon egyértelműen a keresletet a jelenleg ellenzékben állók, a regnáló hatalom intézkedései során sérülő érdekcsoportok képzik, akik számára az 500.000Ft csekély befektetést jelentene, annak érdekében, hogy a hatalmon lévők felé megszavazott 2/3-os a bizalmat csökkentsék az eredmény nyilvánosságra hozásával. Az elemzés során Magyarország a sereghajtó országok között szerepel - mégha nem is az utolsó 9., hanem a 8.helyen szerepel.<br /> Az eredmény megjelentetése a Médiában a következő országgyűlési választásokon akár a győzelem egyik eszköze is lehet az ellenzék részére.<br /> <br /> Ugyanakkor, ha hosszútávon gondolkozunk mondjuk a következő év,(2011) májusában megjelenő adatokkal is elvégzem majd az elemzést és hazánknak sikerülne előrébb lépnie a 8.helynél, úgy a Kormányzó hatalom is tényleges fizetőképes keresletté válhatna, hiszen a javulást egyértelműen az általuk végrehajtott intézkedéseknek tudhatnánk be.<br /> És intézkedéseik jogosságának igazolására az 500.000Ft meglehetősen alacsony összeg lenne, hiszen a vele nyerhető haszon sokkal többel kecsegtetheti a Kormányon lévőket.<br /> <br /> A másik két célcsoportot egyrészt a hitelfelvevők alkotják, akik számára orientáló lehet a mutatók teljesítettsége, mely utal arra, hogy a nemzeti valuta mennyire van kitéve spekulációs támadásoknak, így könnyebben dönthetnek, hogy forint vagy deviza alapú hitelt válasszanak. Ez esetben az 500.000Ft teljesíthetőségét meghatározza a felvenni kívánt hitelösszege, amennyiben hiteltípustól függően akár 500.000Ft-ot is megtakaríthatnak úgy egyértelműen teljesíthető, sőt megtérül az általam elkért összeg.<br /> Illetve a másik célcsoport a munkaerőpiac lehet, hiszen a reálbér függ az adott gazdaság teljesítményétől, így ha az alulteljesít, úgy arra ösztönözheti a munkavállalókat, hogy más - jobban működő - országban álljanak munkába és az ottani gazdasági teljesítményt növeljék, vagy épp ennek ellenkezőjét. Számukra az 500.000Ft rövidtávon teljesíthetetlenül magas összeg.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> *Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, Akadémia Kiadó, 2007<br /> *Napigazdaság, XX.évfolyam 241.szám<br /> *Világgazdaság, 42.évfolyam 235.szám,233.szám,232.szám, 231.szám, 230.szám és 229.szám<br /> <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41822 2010-12-14T19:56:10Z

<p>F.adrienn: /* Attribútumok(X,Y oszlopok) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb - illetve hazánk hanyadik helyen szerepel az országok között - az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #'''Magyarország'''<br /> <br /> Mivel a kritériumok szorosan összefüggnek egymással nem lehet egyiket egyoldalúan a másik rovására érvényesíteni. Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti a Közös valutát, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' (X1)<br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása''' (X2)<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama''' (X3)<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában''' (X4)<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> Mind a 4, vizsgálatomban használt attribútom (X1- X4) esetében az irány=0, vagyis minél kisebb a referenciaértéktől mért távolsága annál kedvezőbb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország.<br /> <br /> A dolgozattal elsősorban a saját kíváncsiságomat akartam kielégíteni. De úgy gondolom minden magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki hitelt szándékozik felvenni és vállalkozást szeretne indítani vagy épp fejleszteni, vagy a számára megfelelő munkaerőpiacot kiválasztani hiszen a kritériumok a gazdaság működésének alapvető mutatószámai is egyben, tehát a hazai valuta (Forint) árfolyamára, a reálbérekre is hatással van a teljesítettségük foka.<br /> <br /> Továbbá a Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek támogatói, akik a törvénykezés és a struktúrális átalakítások jogosságát, ésszerűségét igazoló elemzésnek is használhatnák, amennyiben Magyarország nem a sereghajtó országok közé fog tartozni a vizsgálat eredményében.<br /> Vagy az éppen ellenkezőt igazolni szándékozok, akik szerint a jelenlegi Kormány intézkedései átgondolatlanok és gazdaság további dekonjuktúrális folyamataihoz vezetnek, itt az ellenzékben állókra és azokra gondolok, akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak. Számukra a hasonlóságelemzés akkor lehet hasznos, ha annak során beigazolódik, hogy Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, vagyis az intézkedések nem válnak az ország javára.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minőségének a javulására és kedvezőbben ár-alakulásra is számíthatnak a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen fizetőképes kereslet is képződne.<br /> <br /> A kereslet eléréshez szükség lenne egy önálló tárhelyes honlapra, melynek bejegyzési-, tervezési-, tesztelési-, meghirdetési- és fenntartási költségét 200.000Ft-ra becsülöm az első időszakban. A különböző keresőoldalak optimalizálására jelentősebb összegre lenne szükség a beindításkor, melyre 150.000Ft-ot szánnék.<br /> A vizsgálathoz szükséges adatok ingyenesen bárki számára elérhetőek, tehát azok összegyűjtése nem jelent plusz kiadásokat az elemzés során, de azok rendezése időigényes és folyamatos naprakészséget igényel meg, ezért a munkadíjat (napi 6.000Ft, az alábbi elemzés elkészítése 2 hónapot vett igénybe, munkanapokkal számolva (40nap)) 240.000Ft-ban határozom meg, mely tartalmazza a szükséges eszközök (PC, Office programcsomag) árát is.<br /> Így összesen egyéb költségekkel együtt a hasonlóság elemzés során felmerülő költséget 500.000Ft-ban határozom meg és ennyiért szándékozom értékesíteni a szolgáltatást.<br /> Amennyiben további fogyasztói igény keletkezne a 2010.május előtti, illetve utáni adatokkal is az elemzés elkészítésére úgy az összeget emelném, a munkával eltöltött idő árával arányosan.<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> Az Y0-modell során kapott eredmény vélhetően közelebb áll a valósághoz, hiszen a kritériumokat együttesen kell teljesíteni - nem elegendő ha az egyiket a másik rovására kitűnően teljesítik az országok - ez ezen módszer során valósul meg.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A dolgozattal tervezett egyik célomat, vagyis a saját kíváncsiságom kielégítését sikerült elérnem, így hasznosnak tekintem a COCO-módszer alkalmazását és a megvalósításával töltött időt ezen probléma-mátrixnak.<br /> <br /> A másik célomat, mellyel forint hasznosságot terveztem szintén sikerülhet megvalósítanom. Rövid távon egyértelműen a keresletet a jelenleg ellenzékben állók, a regnáló hatalom intézkedései során sérülő érdekcsoportok képzik, akik számára az 500.000Ft csekély befektetést jelentene, annak érdekében, hogy a hatalmon lévők felé megszavazott 2/3-os a bizalmat csökkentsék az eredmény nyilvánosságra hozásával. Az elemzés során Magyarország a sereghajtó országok között szerepel - mégha nem is az utolsó 9., hanem a 8.helyen szerepel.<br /> Az eredmény megjelentetése a Médiában a következő országgyűlési választásokon akár a győzelem egyik eszköze is lehet az ellenzék részére.<br /> <br /> Ugyanakkor, ha hosszútávon gondolkozunk mondjuk a következő év,(2011) májusában megjelenő adatokkal is elvégzem majd az elemzést és hazánknak sikerülne előrébb lépnie a 8.helynél, úgy a Kormányzó hatalom is tényleges fizetőképes keresletté válhatna, hiszen a javulást egyértelműen az általuk végrehajtott intézkedéseknek tudhatnánk be.<br /> És intézkedéseik jogosságának igazolására az 500.000Ft meglehetősen alacsony összeg lenne, hiszen a vele nyerhető haszon sokkal többel kecsegtetheti a Kormányon lévőket.<br /> <br /> A másik két célcsoportot egyrészt a hitelfelvevők alkotják, akik számára orientáló lehet a mutatók teljesítettsége, mely utal arra, hogy a nemzeti valuta mennyire van kitéve spekulációs támadásoknak, így könnyebben dönthetnek, hogy forint vagy deviza alapú hitelt válasszanak. Ez esetben az 500.000Ft teljesíthetőségét meghatározza a felvenni kívánt hitelösszege, amennyiben hiteltípustól függően akár 500.000Ft-ot is megtakaríthatnak úgy egyértelműen teljesíthető, sőt megtérül az általam elkért összeg.<br /> Illetve a másik célcsoport a munkaerőpiac lehet, hiszen a reálbér függ az adott gazdaság teljesítményétől, így ha az alulteljesít, úgy arra ösztönözheti a munkavállalókat, hogy más - jobban működő - országban álljanak munkába és az ottani gazdasági teljesítményt növeljék, vagy épp ennek ellenkezőjét. Számukra az 500.000Ft rövidtávon teljesíthetetlenül magas összeg.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> *Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, Akadémia Kiadó, 2007<br /> *Napigazdaság, XX.évfolyam 241.szám<br /> *Világgazdaság, 42.évfolyam 235.szám,233.szám,232.szám, 231.szám, 230.szám és 229.szám<br /> <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41713 2010-12-13T17:10:37Z

<p>F.adrienn: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb - illetve hazánk hanyadik helyen szerepel az országok között - az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #'''Magyarország'''<br /> <br /> Mivel a kritériumok szorosan összefüggnek egymással nem lehet egyiket egyoldalúan a másik rovására érvényesíteni. Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti a Közös valutát, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország.<br /> <br /> A dolgozattal elsősorban a saját kíváncsiságomat akartam kielégíteni. De úgy gondolom minden magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki hitelt szándékozik felvenni és vállalkozást szeretne indítani vagy épp fejleszteni, vagy a számára megfelelő munkaerőpiacot kiválasztani hiszen a kritériumok a gazdaság működésének alapvető mutatószámai is egyben, tehát a hazai valuta (Forint) árfolyamára, a reálbérekre is hatással van a teljesítettségük foka.<br /> <br /> Továbbá a Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek támogatói, akik a törvénykezés és a struktúrális átalakítások jogosságát, ésszerűségét igazoló elemzésnek is használhatnák, amennyiben Magyarország nem a sereghajtó országok közé fog tartozni a vizsgálat eredményében.<br /> Vagy az éppen ellenkezőt igazolni szándékozok, akik szerint a jelenlegi Kormány intézkedései átgondolatlanok és gazdaság további dekonjuktúrális folyamataihoz vezetnek, itt az ellenzékben állókra és azokra gondolok, akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak. Számukra a hasonlóságelemzés akkor lehet hasznos, ha annak során beigazolódik, hogy Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, vagyis az intézkedések nem válnak az ország javára.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minőségének a javulására és kedvezőbben ár-alakulásra is számíthatnak a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen fizetőképes kereslet is képződne.<br /> <br /> A kereslet eléréshez szükség lenne egy önálló tárhelyes honlapra, melynek bejegyzési-, tervezési-, tesztelési-, meghirdetési- és fenntartási költségét 200.000Ft-ra becsülöm az első időszakban. A különböző keresőoldalak optimalizálására jelentősebb összegre lenne szükség a beindításkor, melyre 150.000Ft-ot szánnék.<br /> A vizsgálathoz szükséges adatok ingyenesen bárki számára elérhetőek, tehát azok összegyűjtése nem jelent plusz kiadásokat az elemzés során, de azok rendezése időigényes és folyamatos naprakészséget igényel meg, ezért a munkadíjat (napi 6.000Ft, az alábbi elemzés elkészítése 2 hónapot vett igénybe, munkanapokkal számolva (40nap)) 240.000Ft-ban határozom meg, mely tartalmazza a szükséges eszközök (PC, Office programcsomag) árát is.<br /> Így összesen egyéb költségekkel együtt a hasonlóság elemzés során felmerülő költséget 500.000Ft-ban határozom meg és ennyiért szándékozom értékesíteni a szolgáltatást.<br /> Amennyiben további fogyasztói igény keletkezne a 2010.május előtti, illetve utáni adatokkal is az elemzés elkészítésére úgy az összeget emelném, a munkával eltöltött idő árával arányosan.<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> Az Y0-modell során kapott eredmény vélhetően közelebb áll a valósághoz, hiszen a kritériumokat együttesen kell teljesíteni - nem elegendő ha az egyiket a másik rovására kitűnően teljesítik az országok - ez ezen módszer során valósul meg.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A dolgozattal tervezett egyik célomat, vagyis a saját kíváncsiságom kielégítését sikerült elérnem, így hasznosnak tekintem a COCO-módszer alkalmazását és a megvalósításával töltött időt ezen probléma-mátrixnak.<br /> <br /> A másik célomat, mellyel forint hasznosságot terveztem szintén sikerülhet megvalósítanom. Rövid távon egyértelműen a keresletet a jelenleg ellenzékben állók, a regnáló hatalom intézkedései során sérülő érdekcsoportok képzik, akik számára az 500.000Ft csekély befektetést jelentene, annak érdekében, hogy a hatalmon lévők felé megszavazott 2/3-os a bizalmat csökkentsék az eredmény nyilvánosságra hozásával. Az elemzés során Magyarország a sereghajtó országok között szerepel - mégha nem is az utolsó 9., hanem a 8.helyen szerepel.<br /> Az eredmény megjelentetése a Médiában a következő országgyűlési választásokon akár a győzelem egyik eszköze is lehet az ellenzék részére.<br /> <br /> Ugyanakkor, ha hosszútávon gondolkozunk mondjuk a következő év,(2011) májusában megjelenő adatokkal is elvégzem majd az elemzést és hazánknak sikerülne előrébb lépnie a 8.helynél, úgy a Kormányzó hatalom is tényleges fizetőképes keresletté válhatna, hiszen a javulást egyértelműen az általuk végrehajtott intézkedéseknek tudhatnánk be.<br /> És intézkedéseik jogosságának igazolására az 500.000Ft meglehetősen alacsony összeg lenne, hiszen a vele nyerhető haszon sokkal többel kecsegtetheti a Kormányon lévőket.<br /> <br /> A másik két célcsoportot egyrészt a hitelfelvevők alkotják, akik számára orientáló lehet a mutatók teljesítettsége, mely utal arra, hogy a nemzeti valuta mennyire van kitéve spekulációs támadásoknak, így könnyebben dönthetnek, hogy forint vagy deviza alapú hitelt válasszanak. Ez esetben az 500.000Ft teljesíthetőségét meghatározza a felvenni kívánt hitelösszege, amennyiben hiteltípustól függően akár 500.000Ft-ot is megtakaríthatnak úgy egyértelműen teljesíthető, sőt megtérül az általam elkért összeg.<br /> Illetve a másik célcsoport a munkaerőpiac lehet, hiszen a reálbér függ az adott gazdaság teljesítményétől, így ha az alulteljesít, úgy arra ösztönözheti a munkavállalókat, hogy más - jobban működő - országban álljanak munkába és az ottani gazdasági teljesítményt növeljék, vagy épp ennek ellenkezőjét. Számukra az 500.000Ft rövidtávon teljesíthetetlenül magas összeg.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> *Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, Akadémia Kiadó, 2007<br /> *Napigazdaság, XX.évfolyam 241.szám<br /> *Világgazdaság, 42.évfolyam 235.szám,233.szám,232.szám, 231.szám, 230.szám és 229.szám<br /> <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41712 2010-12-13T17:09:11Z

<p>F.adrienn: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb - illetve hazánk hanyadik helyen szerepel az országok között - az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #'''Magyarország'''<br /> <br /> Mivel a kritériumok szorosan összefüggnek egymással nem lehet egyiket egyoldalúan a másik rovására érvényesíteni. Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti a Közös valutát, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország.<br /> <br /> A dolgozattal elsősorban a saját kíváncsiságomat akartam kielégíteni. De úgy gondolom minden magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki hitelt szándékozik felvenni és vállalkozást szeretne indítani vagy épp fejleszteni, vagy a számára megfelelő munkaerőpiacot kiválasztani hiszen a kritériumok a gazdaság működésének alapvető mutatószámai is egyben, tehát a hazai valuta (Forint) árfolyamára, a reálbérekre is hatással van a teljesítettségük foka.<br /> <br /> Továbbá a Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek támogatói, akik a törvénykezés és a struktúrális átalakítások jogosságát, ésszerűségét igazoló elemzésnek is használhatnák, amennyiben Magyarország nem a sereghajtó országok közé fog tartozni a vizsgálat eredményében.<br /> Vagy az éppen ellenkezőt igazolni szándékozok, akik szerint a jelenlegi Kormány intézkedései átgondolatlanok és gazdaság további dekonjuktúrális folyamataihoz vezetnek, itt az ellenzékben állókra és azokra gondolok, akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak. Számukra a hasonlóságelemzés akkor lehet hasznos, ha annak során beigazolódik, hogy Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, vagyis az intézkedések nem válnak az ország javára.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minőségének a javulására és kedvezőbben ár-alakulásra is számíthatnak a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen fizetőképes kereslet is képződne.<br /> <br /> A kereslet eléréshez szükség lenne egy önálló tárhelyes honlapra, melynek bejegyzési-, tervezési-, tesztelési-, meghirdetési- és fenntartási költségét 200.000Ft-ra becsülöm az első időszakban. A különböző keresőoldalak optimalizálására jelentősebb összegre lenne szükség a beindításkor, melyre 150.000Ft-ot szánnék.<br /> A vizsgálathoz szükséges adatok ingyenesen bárki számára elérhetőek, tehát azok összegyűjtése nem jelent plusz kiadásokat az elemzés során, de azok rendezése időigényes és folyamatos naprakészséget igényel meg, ezért a munkadíjat (napi 6.000Ft, az alábbi elemzés elkészítése 2 hónapot vett igénybe, munkanapokkal számolva (40nap)) 240.000Ft-ban határozom meg, mely tartalmazza a szükséges eszközök (PC, Office programcsomag) árát is.<br /> Így összesen egyéb költségekkel együtt a hasonlóság elemzés során felmerülő költséget 500.000Ft-ban határozom meg és ennyiért szándékozom értékesíteni a szolgáltatást.<br /> Amennyiben további fogyasztói igény keletkezne a 2010.május előtti, illetve utáni adatokkal is az elemzés elkészítésére úgy az összeget emelném, az munkával eltöltött idő árával arányosan.<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> Az Y0-modell során kapott eredmény vélhetően közelebb áll a valósághoz, hiszen a kritériumokat együttesen kell teljesíteni - nem elegendő ha az egyiket a másik rovására kitűnően teljesítik az országok - ez ezen módszer során valósul meg.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A dolgozattal tervezett egyik célomat, vagyis a saját kíváncsiságom kielégítését sikerült elérnem, így hasznosnak tekintem a COCO-módszer alkalmazását és a megvalósításával töltött időt ezen probléma-mátrixnak.<br /> <br /> A másik célomat, mellyel forint hasznosságot terveztem szintén sikerülhet megvalósítanom. Rövid távon egyértelműen a keresletet a jelenleg ellenzékben állók, a regnáló hatalom intézkedései során sérülő érdekcsoportok képzik, akik számára az 500.000Ft csekély befektetést jelentene, annak érdekében, hogy a hatalmon lévők felé megszavazott 2/3-os a bizalmat csökkentsék az eredmény nyilvánosságra hozásával. Az elemzés során Magyarország a sereghajtó országok között szerepel - mégha nem is az utolsó 9., hanem a 8.helyen szerepel.<br /> Az eredmény megjelentetése a Médiában a következő országgyűlési választásokon akár a győzelem egyik eszköze is lehet az ellenzék részére.<br /> <br /> Ugyanakkor, ha hosszútávon gondolkozunk mondjuk a következő év,(2011) májusában megjelenő adatokkal is elvégzem majd az elemzést és hazánknak sikerülne előrébb lépnie a 8.helynél, úgy a Kormányzó hatalom is tényleges fizetőképes keresletté válhatna, hiszen a javulást egyértelműen az általuk végrehajtott intézkedéseknek tudhatnánk be.<br /> És intézkedéseik jogosságának igazolására az 500.000Ft meglehetősen alacsony összeg lenne, hiszen a vele nyerhető haszon sokkal többel kecsegtetheti a Kormányon lévőket.<br /> <br /> A másik két célcsoportot egyrészt a hitelfelvevők alkotják, akik számára orientáló lehet a mutatók teljesítettsége, mely utal arra, hogy a nemzeti valuta mennyire van kitéve spekulációs támadásoknak, így könnyebben dönthetnek, hogy forint vagy deviza alapú hitelt válasszanak. Ez esetben az 500.000Ft teljesíthetőségét meghatározza a felvenni kívánt hitelösszege, amennyiben hiteltípustól függően akár 500.000Ft-ot is megtakaríthatnak úgy egyértelműen teljesíthető, sőt megtérül az általam elkért összeg.<br /> Illetve a másik célcsoport a munkaerőpiac lehet, hiszen a reálbér függ az adott gazdaság teljesítményétől, így ha az alulteljesít, úgy arra ösztönözheti a munkavállalókat, hogy más - jobban működő - országban álljanak munkába és az ottani gazdasági teljesítményt növeljék, vagy épp ennek ellenkezőjét. Számukra az 500.000Ft rövidtávon teljesíthetetlenül magas összeg.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> *Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, Akadémia Kiadó, 2007<br /> *Napigazdaság, XX.évfolyam 241.szám<br /> *Világgazdaság, 42.évfolyam 235.szám,233.szám,232.szám, 231.szám, 230.szám és 229.szám<br /> <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41708 2010-12-13T16:26:11Z

<p>F.adrienn: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb - illetve hazánk hanyadik helyen szerepel az országok között - az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #'''Magyarország'''<br /> <br /> Mivel a kritériumok szorosan összefüggnek egymással nem lehet egyiket egyoldalúan a másik rovására érvényesíteni. Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti a Közös valutát, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország.<br /> <br /> A dolgozattal elsősorban a saját kíváncsiságomat akartam kielégíteni. De úgy gondolom minden magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki hitelt szándékozik felvenni és vállalkozást szeretne indítani vagy épp fejleszteni, vagy a számára megfelelő munkaerőpiacot kiválasztani hiszen a kritériumok a gazdaság működésének alapvető mutatószámai is egyben, tehát a hazai valuta (Forint) árfolyamára, a reálbérekre is hatással van a teljesítettségük foka.<br /> <br /> Továbbá a Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek támogatói, akik a törvénykezés és a struktúrális átalakítások jogosságát, ésszerűségét igazoló elemzésnek is használhatnák, amennyiben Magyarország nem a sereghajtó országok közé fog tartozni a vizsgálat eredményében.<br /> Vagy az éppen ellenkezőt igazolni szándékozok, akik szerint a jelenlegi Kormány intézkedései átgondolatlanok és gazdaság további dekonjuktúrális folyamataihoz vezetnek, itt az ellenzékben állókra és azokra gondolok, akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak. Számukra a hasonlóságelemzés akkor lehet hasznos, ha annak során beigazolódik, hogy Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, vagyis az intézkedések nem válnak az ország javára.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minőségének a javulására és kedvezőbben ár-alakulásra is számíthatnak a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen fizetőképes kereslet is képződne.<br /> <br /> A kereslet eléréshez szükség lenne egy önálló tárhelyes honlapra, melynek bejegyzési-, tervezési-, tesztelési-, meghirdetési- és fenntartási költségét 200.000Ft-ra becsülöm az első időszakban. A különböző keresőoldalak optimalizálására jelentősebb összegre lenne szükség a beindításkor, melyre 150.000Ft-ot szánnék.<br /> Az vizsgálathoz szükséges adatok ingyenesen bárki számára elérhetőek, tehát azok összegyűjtése nem jelent plusz kiadásokat az elemzés során, de azok rendezése időigényes és folyamatos naprakészséget igényel meg, ezért a munkadíjat (napi 6.000Ft, az alábbi elemzés elkészítése 2 hónapot vett igénybe, munkanapokkal számolva (40nap)) 240.000Ft-ban határozom meg, mely tartalmazza a szükséges eszközök (PC, Office programcsomag) árát is.<br /> Így összesen egyéb költségekkel együtt a hasonlóság elemzés során felmerülő költséget 500.000Ft-ban határozom meg és ennyiért szándékozom értékesíteni a szolgáltatást.<br /> Amennyiben további fogyasztói igény keletkezne a 2010.május előtti, illetve utáni adatokkal is az elemzés elkészítésére úgy az összeget emelném, az munkával eltöltött idő árával arányosan.<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> Az Y0-modell során kapott eredmény vélhetően közelebb áll a valósághoz, hiszen a kritériumokat együttesen kell teljesíteni - nem elegendő ha az egyiket a másik rovására kitűnően teljesítik az országok - ez ezen módszer során valósul meg.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A dolgozattal tervezett egyik célomat, vagyis a saját kíváncsiságom kielégítését sikerült elérnem, így hasznosnak tekintem a COCO-módszer alkalmazását és a megvalósításával töltött időt ezen probléma-mátrixnak.<br /> <br /> A másik célomat, mellyel forint hasznosságot terveztem szintén sikerülhet megvalósítanom. Rövid távon egyértelműen a keresletet a jelenleg ellenzékben állók, a regnáló hatalom intézkedései során sérülő érdekcsoportok képzik, akik számára az 500.000Ft csekély befektetést jelentene, annak érdekében, hogy a hatalmon lévők felé megszavazott 2/3-os a bizalmat csökkentsék az eredmény nyilvánosságra hozásával. Az elemzés során Magyarország a sereghajtó országok között szerepel - mégha nem is az utolsó 9., hanem a 8.helyen szerepel.<br /> Az eredmény megjelentetése a Médiában a következő országgyűlési választásokon akár a győzelem egyik eszköze is lehet az ellenzék részére.<br /> <br /> Ugyanakkor, ha hosszútávon gondolkozunk mondjuk a következő év,(2011) májusában megjelenő adatokkal is elvégzem majd az elemzést és hazánknak sikerülne előrébb lépnie a 8.helynél, úgy a Kormányzó hatalom is tényleges fizetőképes keresletté válhatna, hiszen a javulást egyértelműen az általuk végrehajtott intézkedéseknek tudhatnánk be.<br /> És intézkedéseik jogosságának igazolására az 500.000Ft meglehetősen alacsony összeg lenne, hiszen a vele nyerhető haszon sokkal többel kecsegtetheti a Kormányon lévőket.<br /> <br /> A másik két célcsoportot egyrészt a hitelfelvevők alkotják, akik számára orientáló lehet a mutatók teljesítettsége, mely utal arra, hogy a nemzeti valuta mennyire van kitéve spekulációs támadásoknak, így könnyebben dönthetnek, hogy forint vagy deviza alapú hitelt válasszanak. Ez esetben az 500.000Ft teljesíthetőségét meghatározza a felvenni kívánt hitelösszege, amennyiben hiteltípustól függően akár 500.000Ft-ot is megtakaríthatnak úgy egyértelműen teljesíthető, sőt megtérül az általam elkért összeg.<br /> Illetve a másik célcsoport a munkaerőpiac lehet, hiszen a reálbér függ az adott gazdaság teljesítményétől, így ha az alulteljesít, úgy arra ösztönözheti a munkavállalókat, hogy más - jobban működő - országban álljanak munkába és az ottani gazdasági teljesítményt növeljék, vagy épp ennek ellenkezőjét. Számukra az 500.000Ft rövidtávon teljesíthetetlenül magas összeg.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> *Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, Akadémia Kiadó, 2007<br /> *Napigazdaság, XX.évfolyam 241.szám<br /> *Világgazdaság, 42.évfolyam 235.szám,233.szám,232.szám, 231.szám, 230.szám és 229.szám<br /> <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41706 2010-12-13T16:22:04Z

<p>F.adrienn: /* Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb - illetve hazánk hanyadik helyen szerepel az országok között - az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #'''Magyarország'''<br /> <br /> Mivel a kritériumok szorosan összefüggnek egymással nem lehet egyiket egyoldalúan a másik rovására érvényesíteni. Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti a Közös valutát, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország.<br /> <br /> A dolgozattal elsősorban a saját kíváncsiságomat akartam kielégíteni. De úgy gondolom minden magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki hitelt szándékozik felvenni és vállalkozást szeretne indítani vagy épp fejleszteni, vagy a számára megfelelő munkaerőpiacot kiválasztani hiszen a kritériumok a gazdaság működésének alapvető mutatószámai is egyben, tehát a hazai valuta (Forint) árfolyamára, a reálbérekre is hatással van a teljesítettségük foka.<br /> <br /> Továbbá a Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek támogatói, akik a törvénykezés és a struktúrális átalakítások jogosságát, ésszerűségét igazoló elemzésnek is használhatnák, amennyiben Magyarország nem a sereghajtó országok közé fog tartozni a vizsgálat eredményében.<br /> Vagy az éppen ellenkezőt igazolni szándékozok, akik szerint a jelenlegi Kormány intézkedései átgondolatlanok és gazdaság további dekonjuktúrális folyamataihoz vezetnek, itt az ellenzékben állókra és azokra gondolok, akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak. Számukra a hasonlóságelemzés akkor lehet hasznos, ha annak során beigazolódik, hogy Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, vagyis az intézkedések nem válnak az ország javára.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minőségének a javulására és kedvezőbben ár-alakulásra is számíthatnak a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen fizetőképes kereslet is képződne.<br /> <br /> A kereslet eléréshez szükség lenne egy önálló tárhelyes honlapra, melynek bejegyzési-, tervezési-, tesztelési-, meghirdetési- és fenntartási költségét 200.000Ft-ra becsülöm az első időszakban. A különböző keresőoldalak optimalizálására jelentősebb összegre lenne szükség a beindításkor, melyre 150.000Ft-ot szánnék.<br /> Az vizsgálathoz szükséges adatok ingyenesen bárki számára elérhetőek, tehát azok összegyűjtése nem jelent plusz kiadásokat az elemzés során, de azok rendezése időigényes és folyamatos naprakészséget igényel meg, ezért a munkadíjat (napi 6.000Ft, az alábbi elemzés elkészítése 2 hónapot vett igénybe, munkanapokkal számolva (40nap)) 240.000Ft-ban határozom meg, mely tartalmazza a szükséges eszközök (PC, Office programcsomag) árát is.<br /> Így összesen egyéb költségekkel együtt a hasonlóság elemzés során felmerülő költséget 500.000Ft-ban határozom meg és ennyiért szándékozom értékesíteni a szolgáltatást.<br /> Amennyiben további fogyasztói igény keletkezne a 2010.május előtti, illetve utáni adatokkal is az elemzés elkészítésére úgy az összeget emelném, az munkával eltöltött idő árával arányosan.<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> Az Y0-modell során kapott eredmény vélhetően közelebb áll a valósághoz, hiszen a kritériumokat együttesen kell teljesíteni - nem elegendő ha az egyiket a másik rovására kitűnően teljesítik az országok - ez ezen módszer során valósul meg.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A dolgozattal tervezett egyik célomat, vagyis a saját kíváncsiságom kielégítését sikerült elérnem, így hasznosnak tekintem a COCO-módszer alkalmazását és a megvalósításával töltött időt ezen probléma-mátrixnak.<br /> <br /> A másik célomat, mellyel forint hasznosságot terveztem szintén sikerülhet megvalósítanom, mivel az elemzés során Magyarország a sereghajtó országok között szerepel - mégha nem is az utolsó 9., hanem a 8.helyen - feltételezem, hogy a jelenleg regnáló hatalom intézkedései során sérülő érdekcsoportok számára az 500.000Ft csekély befektetést jelentene, annak érdekében, hogy a hatalmon lévők felé megszavazott 2/3-os a bizalmat csökkentsék az eredmény nyilvánosságra hozásával.<br /> Az eredmény megjelentetése a Médiában a következő országgyűlési választásokon akár a győzelem egyik eszköze is lehet az ellenzék részére.<br /> <br /> Ugyanakkor, ha hosszútávon gondolkozunk mondjuk a következő év,(2011) májusában megjelenő adatokkal is elvégzem majd az elemzést és hazánknak sikerülne előrébb lépnie a 8.helynél, úgy a Kormányzó hatalom is tényleges fizetőképes keresletté válhatna, hiszen a javulást egyértelműen az általuk végrehajtott intézkedéseknek tudhatnánk be.<br /> És intézkedéseik jogosságának igazolására az 500.000Ft meglehetősen alacsony összeg lenne, hiszen a vele nyerhető haszon sokkal többel kecsegtet.<br /> <br /> A másik két célcsoportot egyrészt a hitelfelvevők alkotják, akik számára orientáló lehet a mutatók teljesítettsége, mely utal arra, hogy a nemzeti valuta mennyire van kitéve spekulációs támadásoknak, így könnyebben dönthetnek, hogy forint vagy deviza hitelt válasszanak. Ez esetben az 500.000Ft teljesíthetőségét meghatározza a felvenni kívánt hitelösszege, amennyiben hiteltípustól függően akár 500.000Ft-ot is megtakaríthatnak úgy egyértelműen teljesíthető, sőt megtérül az általam elkért összeg.<br /> Illetve a másik célcsoport a munkaerőpiac lehet, hiszen a reálbér függ az adott gazdaság teljesítményétől, így ha az alulteljesít, úgy arra ösztönözheti a munkavállalókat, hogy más - jobban működő - országban álljanak munkába és az ottani gazdasági teljesítményt növeljék, vagy épp ennek ellenkezőjét.<br /> Számukra az 500.000Ft rövidtávon teljesíthetetlenül magas összeg.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> *Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, Akadémia Kiadó, 2007<br /> *Napigazdaság, XX.évfolyam 241.szám<br /> *Világgazdaság, 42.évfolyam 235.szám,233.szám,232.szám, 231.szám, 230.szám és 229.szám<br /> <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41705 2010-12-13T16:15:45Z

<p>F.adrienn: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb - illetve hazánk hanyadik helyen szerepel az országok között - az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #'''Magyarország'''<br /> <br /> Mivel a kritériumok szorosan összefüggnek egymással nem lehet egyiket egyoldalúan a másik rovására érvényesíteni. Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti a Közös valutát, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország.<br /> <br /> A dolgozattal elsősorban a saját kíváncsiságomat akartam kielégíteni. De úgy gondolom minden magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki hitelt szándékozik felvenni és vállalkozást szeretne indítani vagy épp fejleszteni, vagy a számára megfelelő munkaerőpiacot kiválasztani hiszen a kritériumok a gazdaság működésének alapvető mutatószámai is egyben, tehát a hazai valuta (Forint) árfolyamára, a reálbérekre is hatással van a teljesítettségük foka.<br /> <br /> Továbbá a Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek támogatói, akik a törvénykezés és a struktúrális átalakítások jogosságát, ésszerűségét igazoló elemzésnek is használhatnák, amennyiben Magyarország nem a sereghajtó országok közé fog tartozni a vizsgálat eredményében.<br /> Vagy az éppen ellenkezőt igazolni szándékozok, akik szerint a jelenlegi Kormány intézkedései átgondolatlanok és gazdaság további dekonjuktúrális folyamataihoz vezetnek, itt az ellenzékben állókra és azokra gondolok, akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak. Számukra a hasonlóságelemzés akkor lehet hasznos, ha annak során beigazolódik, hogy Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, vagyis az intézkedések nem válnak az ország javára.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minőségének a javulására és kedvezőbben ár-alakulásra is számíthatnak a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen fizetőképes kereslet is képződne.<br /> <br /> A kereslet eléréshez szükség lenne egy önálló tárhelyes honlapra, melynek bejegyzési-, tervezési-, tesztelési-, meghirdetési- és fenntartási költségét 200.000Ft-ra becsülöm az első időszakban. A különböző keresőoldalak optimalizálására jelentősebb összegre lenne szükség a beindításkor, melyre 150.000Ft-ot szánnék.<br /> Az vizsgálathoz szükséges adatok ingyenesen bárki számára elérhetőek, tehát azok összegyűjtése nem jelent plusz kiadásokat az elemzés során, de azok rendezése időigényes és folyamatos naprakészséget igényel meg, ezért a munkadíjat (napi 6.000Ft, az alábbi elemzés elkészítése 2 hónapot vett igénybe, munkanapokkal számolva (40nap)) 240.000Ft-ban határozom meg, mely tartalmazza a szükséges eszközök (PC, Office programcsomag) árát is.<br /> Így összesen egyéb költségekkel együtt a hasonlóság elemzés során felmerülő költséget 500.000Ft-ban határozom meg és ennyiért szándékozom értékesíteni a szolgáltatást.<br /> Amennyiben további fogyasztói igény keletkezne a 2010.május előtti, illetve utáni adatokkal is az elemzés elkészítésére úgy az összeget emelném, az munkával eltöltött idő árával arányosan.<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> Az Y0-modell során kapott eredmény vélhetően közelebb áll a valósághoz, hiszen a kritériumokat együttesen kell teljesíteni - nem elegendő ha az egyiket a másik rovására kitűnően teljesítik az országok - ez ezen módszer során valósul meg.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A dolgozattal tervezett egyik célomat, vagyis a saját kíváncsiságom kielégítését sikerült elérnem, így hasznosnak tekintem a COCO-módszer alkalmazását és a megvalósításával töltött időt ezen probléma-mátrixnak.<br /> <br /> A másik célomat, mellyel forint hasznosságot terveztem szintén sikerülhet megvalósítanom, mivel az elemzés során Magyarország a sereghajtó országok között szerepel - mégha nem is az utolsó 9., hanem a 8.helyen - feltételezem, hogy a jelenleg regnáló hatalom intézkedései során sérülő érdekcsoportok számára az 500.000Ft csekély befektetést jelentene, annak érdekében, hogy a hatalmon lévők felé megszavazott 2/3-os a bizalmat csökkentsék az eredmény nyilvánosságra hozásával.<br /> Az eredmény megjelentetése a Médiában a következő országgyűlési választásokon akár a győzelem egyik eszköze is lehet az ellenzék részére.<br /> <br /> Ugyanakkor, ha hosszútávon gondolkozunk mondjuk a következő év,(2011) májusában megjelenő adatokkal is elvégzem majd az elemzést és hazánknak sikerülne előrébb lépnie a 8.helynél, úgy a Kormányzó hatalom is tényleges fizetőképes keresletté válhatna, hiszen a javulást egyértelműen az általuk végrehajtott intézkedéseknek tudhatnánk be.<br /> És intézkedéseik jogosságának igazolására az 500.000Ft meglehetősen alacsony összeg lenne, hiszen a vele nyerhető haszon sokkal többel kecsegtet.<br /> <br /> A másik két célcsoportot egyrészt a hitelfelvevők alkotják, akik számára orientáló lehet a mutatók teljesítettsége, mely utal arra, hogy a nemzeti valuta mennyire van kitéve spekulációs támadásoknak, így könnyebben dönthetnek, hogy forint vagy deviza hitelt válasszanak. Ez esetben az 500.000Ft teljesíthetőségét meghatározza a felvenni kívánt hitelösszege, amennyiben hiteltípustól függően akár 500.000Ft-ot is megtakaríthatnak úgy egyértelműen teljesíthető, sőt megtérül az általam elkért összeg.<br /> Illetve a másik célcsoport a munkaerőpiac lehet, hiszen a reálbér függ az adott gazdaság teljesítményétől, így ha az alulteljesít, úgy arra ösztönözheti a munkavállalókat, hogy más - jobban működő - országban álljanak munkába és az ottani gazdasági teljesítményt növeljék, vagy épp ennek ellenkezőjét.<br /> Számukra az 500.000Ft rövidtávon teljesíthetetlenül magas összeg.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> *Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, Akadémia Kiadó, 2007<br /> <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41699 2010-12-13T15:17:38Z

<p>F.adrienn: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb - illetve hazánk hanyadik helyen szerepel az országok között - az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #'''Magyarország'''<br /> <br /> Mivel a kritériumok szorosan összefüggnek egymással nem lehet egyiket egyoldalúan a másik rovására érvényesíteni. Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti a Közös valutát, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország.<br /> <br /> A dolgozattal elsősorban a saját kíváncsiságomat akartam kielégíteni. De úgy gondolom minden magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki hitelt szándékozik felvenni és vállalkozást szeretne indítani vagy épp fejleszteni, vagy a számára megfelelő munkaerőpiacot kiválasztani hiszen a kritériumok a gazdaság működésének alapvető mutatószámai is egyben, tehát a hazai valuta (Forint) árfolyamára, a reálbérekre is hatással van a teljesítettségük foka.<br /> <br /> Továbbá a Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek támogatói, akik a törvénykezés és a struktúrális átalakítások jogosságát, ésszerűségét igazoló elemzésnek is használhatnák, amennyiben Magyarország nem a sereghajtó országok közé fog tartozni a vizsgálat eredményében.<br /> Vagy az éppen ellenkezőt igazolni szándékozok, akik szerint a jelenlegi Kormány intézkedései átgondolatlanok és gazdaság további dekonjuktúrális folyamataihoz vezetnek, itt az ellenzékben állókra és azokra gondolok, akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak. Számukra a hasonlóságelemzés akkor lehet hasznos, ha annak során beigazolódik, hogy Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, vagyis az intézkedések nem válnak az ország javára.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minőségének a javulására és kedvezőbben ár-alakulásra is számíthatnak a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen fizetőképes kereslet is képződne.<br /> <br /> A kereslet eléréshez szükség lenne egy önálló tárhelyes honlapra, melynek bejegyzési-, tervezési-, tesztelési-, meghirdetési- és fenntartási költségét 200.000Ft-ra becsülöm az első időszakban. A különböző keresőoldalak optimalizálására jelentősebb összegre lenne szükség a beindításkor, melyre 150.000Ft-ot szánnék.<br /> Az vizsgálathoz szükséges adatok ingyenesen bárki számára elérhetőek, tehát azok összegyűjtése nem jelent plusz kiadásokat az elemzés során, de azok rendezése időigényes és folyamatos naprakészséget igényel meg, ezért a munkadíjat (napi 6.000Ft, az alábbi elemzés elkészítése 2 hónapot vett igénybe, munkanapokkal számolva (40nap)) 240.000Ft-ban határozom meg, mely tartalmazza a szükséges eszközök (PC, Office programcsomag) árát is.<br /> Így összesen egyéb költségekkel együtt a hasonlóság elemzés során felmerülő költséget 500.000Ft-ban határozom meg és ennyiért szándékozom értékesíteni a szolgáltatást.<br /> Amennyiben további fogyasztói igény keletkezne a 2010.május előtti, illetve utáni adatokkal is az elemzés elkészítésére úgy az összeget emelném, az munkával eltöltött idő árával arányosan.<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> Az Y0-modell során kapott eredmény vélhetően közelebb áll a valósághoz, hiszen a kritériumokat együttesen kell teljesíteni - nem elegendő ha az egyiket a másik rovására kitűnően teljesítik az országok - ez ezen módszer során valósul meg.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A dolgozattal tervezett egyik célomat, vagyis a saját kíváncsiságom kielégítését sikerült elérnem, így hasznosnak tekintem a COCO-módszer alkalmazását ezen probléma-mátrixra.<br /> <br /> A másik célomat, mellyel forint hasznosságot terveztem szintén sikerülhet megvalósítanom, mivel az elemzés során Magyarország a sereghajtó országok között szerepel - mégha nem is az utolsó 9., hanem a 8.helyen - feltételezem, hogy a jelenleg regnáló hatalom intézkedései során sérülő érdekcsoportok számára az 500.000Ft csekély befektetést jelentene, annak érdekében, hogy a hatalmon lévők felé megszavazott 2/3-os a bizalmat csökkentse az állampolgárok részéről.<br /> Az eredmény megjelentetése a Médiában vélhetően a következő országgyűlési választásokon akár a győzelem egyik eszköze is lehet az ellenzék részére.<br /> <br /> Ugyanakkor, ha hosszútávon gondolkozunk mondjuk a következő év,(2011) májusában megjelenő adatokkal is elvégzem majd az elemzést és hazánknak sikerülne előrébb lépnie a 8.helynél, úgy a Kormányzó hatalom is tényleges fizetőképes keresletté válhatna, hiszen a javulást egyértelműen az általuk végrehajtott intézkedéseknek tudhatnánk be.<br /> És intézkedéseik jogosságának igazolására az 500.000Ft meglehetősen alacsony összeg lenne.<br /> <br /> A másik két célcsoportot egyrészt a hitelfelvevők alkotják, akik számára orientáló lehet a mutatók teljesítettsége, mely utal arra, hogy a nemzeti valuta mennyire van kitéve spekulációs támadásoknak, így könnyebben dönthetnek, hogy forint vagy deviza hitelt válasszanak. Ez esetben az 500.000Ft teljesíthetőségét meghatározza a felvenni kívánt hitelösszege, amennyiben a hoteltípustól függően akár 500.000Ft-ot is megtakaríthatnak úgy egyértelműen teljesíthető, sőt megtérül az általam elkért összeg.<br /> Illetve a másik célcsoport a munkaerőpiac lehet, hiszen a reálbér függ az adott gazdaság teljesítményétől, így ha az alulteljesít, úgy arra ösztönözheti a munkavállalókat, hogy más - jobban működő - országban álljanak munkába és az ottani gazdasági teljesítményt növeljék, vagy épp ennek ellenkezőjét.<br /> Számukra az 500.000Ft rövidtávon teljesíthetetlenül magas összeg.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> *Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, Akadémia Kiadó, 2007<br /> <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41697 2010-12-13T15:10:40Z

<p>F.adrienn: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb - illetve hazánk hanyadik helyen szerepel az országok között - az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #'''Magyarország'''<br /> <br /> Mivel a kritériumok szorosan összefüggnek egymással nem lehet egyiket egyoldalúan a másik rovására érvényesíteni. Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti a Közös valutát, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország.<br /> <br /> A dolgozattal elsősorban a saját kíváncsiságomat akartam kielégíteni. De úgy gondolom minden magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki hitelt szándékozik felvenni és vállalkozást szeretne indítani vagy épp fejleszteni, vagy a számára megfelelő munkaerőpiacot kiválasztani hiszen a kritériumok a gazdaság működésének alapvető mutatószámai is egyben, tehát a hazai valuta (Forint) árfolyamára, a reálbérekre is hatással van a teljesítettségük foka.<br /> <br /> Továbbá a Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek támogatói, akik a törvénykezés és a struktúrális átalakítások jogosságát, ésszerűségét igazoló elemzésnek is használhatnák, amennyiben Magyarország nem a sereghajtó országok közé fog tartozni a vizsgálat eredményében.<br /> Vagy az éppen ellenkezőt igazolni szándékozok, akik szerint a jelenlegi Kormány intézkedései átgondolatlanok és gazdaság további dekonjuktúrális folyamataihoz vezetnek, itt az ellenzékben állókra és azokra gondolok, akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak. Számukra a hasonlóságelemzés akkor lehet hasznos, ha annak során beigazolódik, hogy Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, vagyis az intézkedések nem válnak az ország javára.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minőségének a javulására és kedvezőbben ár-alakulásra is számíthatnak a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen fizetőképes kereslet is képződne.<br /> <br /> A kereslet eléréshez szükség lenne egy önálló tárhelyes honlapra, melynek bejegyzési-, tervezési-, tesztelési-, meghirdetési- és fenntartási költségét 200.000Ft-ra becsülöm az első időszakban. A különböző keresőoldalak optimalizálására jelentősebb összegre lenne szükség a beindításkor, melyre 150.000Ft-ot szánnék.<br /> Az vizsgálathoz szükséges adatok ingyenesen bárki számára elérhetőek, tehát azok összegyűjtése nem jelent plusz kiadásokat az elemzés során, de azok rendezése időigényes és folyamatos naprakészséget igényel meg, ezért a munkadíjat (napi 6.000Ft, az alábbi elemzés elkészítése 2 hónapot vett igénybe, munkanapokkal számolva (40nap)) 240.000Ft-ban határozom meg, mely tartalmazza a szükséges eszközök (PC, Office programcsomag) árát is.<br /> Így összesen egyéb költségekkel együtt a hasonlóság elemzés során felmerülő költséget 500.000Ft-ban határozom meg és ennyiért szándékozom értékesíteni a szolgáltatást.<br /> Amennyiben további fogyasztói igény keletkezne a 2010.május előtti, illetve utáni adatokkal is az elemzés elkészítésére úgy az összeget emelném, az munkával eltöltött idő árával arányosan.<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> Az Y0-modell során kapott eredmény vélhetően közelebb áll a valósághoz, hiszen a kritériumokat együttesen kell teljesíteni - nem elegendő ha az egyiket a másik rovására kitűnően teljesítik az országok - ez ezen módszer során valósul meg.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A dolgozattal tervezett egyik célomat, vagyis a saját kíváncsiságom kielégítését sikerült elérnem, így hasznosnak tekintem a COCO-módszer alkalmazását ezen probléma-mátrixra.<br /> <br /> A másik célomat, mellyel forint hasznosságot terveztem szintén sikerülhet megvalósítanom, mivel az elemzés során Magyarország a sereghajtó országok között szerepel - mégha nem is az utolsó 9., hanem a 8.helyen - feltételezem, hogy a jelenleg regnáló hatalom intézkedései során sérülő érdekcsoportok számára az 500.000Ft csekély befektetést jelentene, annak érdekében, hogy a hatalmon lévők felé megszavazott 2/3-os a bizalmat csökkentse az állampolgárok részéről.<br /> Az eredmény megjelentetése a Médiában vélhetően a következő országgyűlési választásokon akár a győzelem egyik eszköze is lehet az ellenzék részére.<br /> <br /> Ugyanakkor, ha hosszútávon gondolkozunk mondjuk a következő év,(2011) májusában megjelenő adatokkal is elvégzem majd az elemzést és hazánknak sikerülne előrébb lépnie a 8.helynél, úgy a Kormányzó hatalom is tényleges fizetőképes keresletté válhatna, hiszen a javulást egyértelműen az általuk végrehajtott intézkedéseknek tudhatnánk be.<br /> És intézkedéseik jogosságának igazolására az 500.000Ft meglehetősen alacsony összeg lenne.<br /> <br /> A másik két célcsoportot egyrészt a hitelfelvevők alkotják, akik számára orientáló lehet a mutatók teljesítettsége, mely utal arra, hogy a nemzeti valuta mennyire van kitéve spekulációs támadásoknak, így könnyebben dönthetnek, hogy forint vagy deviza hitelt válasszanak. Ez esetben az 500.000Ft teljesíthetőségét meghatározza a felvenni kívánt hitelösszege.<br /> Illetve a másik célcsoport a munkaerőpiac lehet, hiszen a reálbér függ az adott gazdaság teljesítményétől, így ha az alulteljesít, úgy arra ösztönözheti a munkavállalókat, hogy más - jobban működő - országban álljanak munkába és az ottani gazdasági teljesítményt növeljék, vagy épp ennek ellenkezőjét.<br /> Számukra az 500.000Ft rövidtávon teljesíthetetlenül magas összeg.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> *Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, Akadémia Kiadó, 2007<br /> <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41693 2010-12-13T14:59:05Z

<p>F.adrienn: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb - illetve hazánk hanyadik helyen szerepel az országok között - az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #'''Magyarország'''<br /> <br /> Mivel a kritériumok szorosan összefüggnek egymással nem lehet egyiket egyoldalúan a másik rovására érvényesíteni. Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti a Közös valutát, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország.<br /> <br /> A dolgozattal elsősorban a saját kíváncsiságomat akartam kielégíteni. De úgy gondolom minden magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki hitelt szándékozik felvenni és vállalkozást szeretne indítani vagy épp fejleszteni, vagy a számára megfelelő munkaerőpiacot kiválasztani hiszen a kritériumok a gazdaság működésének alapvető mutatószámai is egyben, tehát a hazai valuta (Forint) árfolyamára, a reálbérekre is hatással van a teljesítettségük foka.<br /> <br /> Továbbá a Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek támogatói, akik a törvénykezés és a struktúrális átalakítások jogosságát, ésszerűségét igazoló elemzésnek is használhatnák, amennyiben Magyarország nem a sereghajtó országok közé fog tartozni a vizsgálat eredményében.<br /> Vagy az éppen ellenkezőt igazolni szándékozok, akik szerint a jelenlegi Kormány intézkedései átgondolatlanok és gazdaság további dekonjuktúrális folyamataihoz vezetnek, itt az ellenzékben állókra és azokra gondolok, akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak. Számukra a hasonlóságelemzés akkor lehet hasznos, ha annak során beigazolódik, hogy Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, vagyis az intézkedések nem válnak az ország javára.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minőségének a javulására és kedvezőbben ár-alakulásra is számíthatnak a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen fizetőképes kereslet is képződne.<br /> <br /> A kereslet eléréshez szükség lenne egy önálló tárhelyes honlapra, melynek bejegyzési-, tervezési-, tesztelési-, meghirdetési- és fenntartási költségét 200.000Ft-ra becsülöm az első időszakban. A különböző keresőoldalak optimalizálására jelentősebb összegre lenne szükség a beindításkor, melyre 150.000Ft-ot szánnék.<br /> Az vizsgálathoz szükséges adatok ingyenesen bárki számára elérhetőek, tehát azok összegyűjtése nem jelent plusz kiadásokat az elemzés során, de azok rendezése időigényes és folyamatos naprakészséget igényel meg, ezért a munkadíjat (napi 6.000Ft, az alábbi elemzés elkészítése 2 hónapot vett igénybe, munkanapokkal számolva (40nap)) 240.000Ft-ban határozom meg, mely tartalmazza a szükséges eszközök (PC, Office programcsomag) árát is.<br /> Így összesen egyéb költségekkel együtt a hasonlóság elemzés során felmerülő költséget 500.000Ft-ban határozom meg és ennyiért szándékozom értékesíteni a szolgáltatást.<br /> Amennyiben további fogyasztói igény keletkezne a 2010.május előtti, illetve utáni adatokkal is az elemzés elkészítésére úgy az összeget emelném, az munkával eltöltött idő árával arányosan.<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> Az Y0-modell során kapott eredmény vélhetően közelebb áll a valósághoz, hiszen a kritériumokat együttesen kell teljesíteni - nem elegendő ha az egyiket a másik rovására kitűnően teljesítik az országok - ez ezen módszer során valósul meg.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A dolgozattal tervezett egyik célomat, vagyis a saját kíváncsiságom kielégítését sikerült elérnem, így hasznosnak tekintem a COCO-módszer alkalmazását ezen probléma-mátrixra.<br /> <br /> A másik célomat, mellyel forint hasznosságot terveztem szintén sikerülhet megvalósítanom, mivel az elemzés során Magyarország a sereghajtó országok között szerepel - mégha nem is az utolsó 9., hanem a 8.helyen - feltételezem, hogy a jelenleg regnáló hatalom intézkedései során sérülő érdekcsoportok számára az 500.000Ft csekély befektetést jelentene, annak érdekében, hogy a hatalmon lévők felé megszavazott 2/3-os a bizalmat csökkentse az állampolgárok részéről.<br /> Az eredmény megjelentetése a Médiában vélhetően a következő országgyűlési választásokon akár a győzelem egyik eszköze is lehet az ellenzék részére.<br /> <br /> Ugyanakkor, ha a későbbiekre mondjuk a következő év (2011) májusában megjelenő adatokkal is elvégezném az elemzést és hazánknak sikerülne a előrébb lépnie a 8.helynél, úgy a Kormányzó hatalom is tényleges fizetőképes keresletté válhatna, hiszen a javulást egyértelműen az általuk végrehajtott intézkedéseknek tudhatnánk be.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> *Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, Akadémia Kiadó, 2007<br /> <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41692 2010-12-13T14:55:45Z

<p>F.adrienn: /* A feladat által érintett célcsoportok */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb - illetve hazánk hanyadik helyen szerepel az országok között - az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #'''Magyarország'''<br /> <br /> Mivel a kritériumok szorosan összefüggnek egymással nem lehet egyiket egyoldalúan a másik rovására érvényesíteni. Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti a Közös valutát, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország.<br /> <br /> A dolgozattal elsősorban a saját kíváncsiságomat akartam kielégíteni. De úgy gondolom minden magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki hitelt szándékozik felvenni és vállalkozást szeretne indítani vagy épp fejleszteni, vagy a számára megfelelő munkaerőpiacot kiválasztani hiszen a kritériumok a gazdaság működésének alapvető mutatószámai is egyben, tehát a hazai valuta (Forint) árfolyamára, a reálbérekre is hatással van a teljesítettségük foka.<br /> <br /> Továbbá a Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek támogatói, akik a törvénykezés és a struktúrális átalakítások jogosságát, ésszerűségét igazoló elemzésnek is használhatnák, amennyiben Magyarország nem a sereghajtó országok közé fog tartozni a vizsgálat eredményében.<br /> Vagy az éppen ellenkezőt igazolni szándékozok, akik szerint a jelenlegi Kormány intézkedései átgondolatlanok és gazdaság további dekonjuktúrális folyamataihoz vezetnek, itt az ellenzékben állókra és azokra gondolok, akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak. Számukra a hasonlóságelemzés akkor lehet hasznos, ha annak során beigazolódik, hogy Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, vagyis az intézkedések nem válnak az ország javára.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minőségének a javulására és kedvezőbben ár-alakulásra is számíthatnak a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen fizetőképes kereslet is képződne.<br /> <br /> A kereslet eléréshez szükség lenne egy önálló tárhelyes honlapra, melynek bejegyzési-, tervezési-, tesztelési-, meghirdetési- és fenntartási költségét 200.000Ft-ra becsülöm az első időszakban. A különböző keresőoldalak optimalizálására jelentősebb összegre lenne szükség a beindításkor, melyre 150.000Ft-ot szánnék.<br /> Az vizsgálathoz szükséges adatok ingyenesen bárki számára elérhetőek, tehát azok összegyűjtése nem jelent plusz kiadásokat az elemzés során, de azok rendezése a vizsgálat során időigényesek és folyamatos naprakészséget igényel meg, ezért a munkadíjat (napi 6.000Ft, az alábbi elemzés elkészítése 2 hónapot vett igénybe, munkanapokkal számolva (40nap)) 240.000Ft-ban határozom meg, mely tartalmazza a szükséges eszközök (PC, Office programcsomag) árát is.<br /> Így összesen egyéb költségekkel együtt a hasonlóság elemzés során felmerülő költséget 500.000Ft-ban határozom meg és ennyiért szándékozom értékesíteni a szolgáltatást.<br /> Amennyiben további fogyasztói igény keletkezne a 2010.május előtti, illetve utáni adatokkal is az elemzés elkészítésére úgy az összeget emelném, az munkával eltöltött idő árával arányosan.<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> Az Y0-modell során kapott eredmény vélhetően közelebb áll a valósághoz, hiszen a kritériumokat együttesen kell teljesíteni - nem elegendő ha az egyiket a másik rovására kitűnően teljesítik az országok - ez ezen módszer során valósul meg.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A dolgozattal tervezett egyik célomat, vagyis a saját kíváncsiságom kielégítését sikerült elérnem, így hasznosnak tekintem a COCO-módszer alkalmazását ezen probléma-mátrixra.<br /> <br /> A másik célomat, mellyel forint hasznosságot terveztem szintén sikerülhet megvalósítanom, mivel az elemzés során Magyarország a sereghajtó országok között szerepel - mégha nem is az utolsó 9., hanem a 8.helyen - feltételezem, hogy a jelenleg regnáló hatalom intézkedései során sérülő érdekcsoportok számára az 500.000Ft csekély befektetést jelentene, annak érdekében, hogy a hatalmon lévők felé megszavazott 2/3-os a bizalmat csökkentse az állampolgárok részéről.<br /> Az eredmény megjelentetése a Médiában vélhetően a következő országgyűlési választásokon akár a győzelem egyik eszköze is lehet az ellenzék részére.<br /> <br /> Ugyanakkor, ha a későbbiekre mondjuk a következő év (2011) májusában megjelenő adatokkal is elvégezném az elemzést és hazánknak sikerülne a előrébb lépnie a 8.helynél, úgy a Kormányzó hatalom is tényleges fizetőképes keresletté válhatna, hiszen a javulást egyértelműen az általuk végrehajtott intézkedéseknek tudhatnánk be.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> *Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, Akadémia Kiadó, 2007<br /> <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41690 2010-12-13T14:53:50Z

<p>F.adrienn: /* Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb - illetve hazánk hanyadik helyen szerepel az országok között - az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #'''Magyarország'''<br /> <br /> Mivel a kritériumok szorosan összefüggnek egymással nem lehet egyiket egyoldalúan a másik rovására érvényesíteni. Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti a Közös valutát, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország.<br /> <br /> A dolgozattal elsősorban a saját kíváncsiságomat akartam kielégíteni. De úgy gondolom minden magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki hitelt szándékozik felvenni és vállalkozást szeretne indítani vagy épp fejleszteni, vagy a számára megfelelő munkaerőpiacot kiválasztani hiszen a kritériumok a gazdaság működésének alapvető mutatószámai is egyben, tehát a haza valuta (Forint) árfolyamára, a reálbérekre is hatással van a teljesítettségük foka.<br /> <br /> Továbbá a Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek támogatói, akik a törvénykezés és a struktúrális átalakítások jogosságát, ésszerűségét igazoló elemzésnek is használhatnák, amennyiben Magyarország nem a sereghajtó országok közé fog tartozni a vizsgálat eredményében.<br /> Vagy az éppen ellenkezőt igazolni szándékozok, akik szerint a jelenlegi Kormány intézkedései átgondolatlanok és gazdaság további dekonjuktúrális folyamataihoz vezetnek, itt az ellenzékben állókra és azokra gondolok, akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak. Számukra a hasonlóságelemzés akkor lehet hasznos, ha annak során beigazolódik, hogy Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, vagyis az intézkedések nem válnak az ország javára.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minőségének a javulására és kedvezőbben ár-alakulásra is számíthatnak a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen fizetőképes kereslet is képződne.<br /> <br /> A kereslet eléréshez szükség lenne egy önálló tárhelyes honlapra, melynek bejegyzési-, tervezési-, tesztelési-, meghirdetési- és fenntartási költségét 200.000Ft-ra becsülöm az első időszakban. A különböző keresőoldalak optimalizálására jelentősebb összegre lenne szükség a beindításkor, melyre 150.000Ft-ot szánnék.<br /> Az vizsgálathoz szükséges adatok ingyenesen bárki számára elérhetőek, tehát azok összegyűjtése nem jelent plusz kiadásokat az elemzés során, de azok rendezése a vizsgálat során időigényesek és folyamatos naprakészséget igényel meg, ezért a munkadíjat (napi 6.000Ft, az alábbi elemzés elkészítése 2 hónapot vett igénybe, munkanapokkal számolva (40nap)) 240.000Ft-ban határozom meg, mely tartalmazza a szükséges eszközök (PC, Office programcsomag) árát is.<br /> Így összesen egyéb költségekkel együtt a hasonlóság elemzés során felmerülő költséget 500.000Ft-ban határozom meg és ennyiért szándékozom értékesíteni a szolgáltatást.<br /> Amennyiben további fogyasztói igény keletkezne a 2010.május előtti, illetve utáni adatokkal is az elemzés elkészítésére úgy az összeget emelném, az munkával eltöltött idő árával arányosan.<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> Az Y0-modell során kapott eredmény vélhetően közelebb áll a valósághoz, hiszen a kritériumokat együttesen kell teljesíteni - nem elegendő ha az egyiket a másik rovására kitűnően teljesítik az országok - ez ezen módszer során valósul meg.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A dolgozattal tervezett egyik célomat, vagyis a saját kíváncsiságom kielégítését sikerült elérnem, így hasznosnak tekintem a COCO-módszer alkalmazását ezen probléma-mátrixra.<br /> <br /> A másik célomat, mellyel forint hasznosságot terveztem szintén sikerülhet megvalósítanom, mivel az elemzés során Magyarország a sereghajtó országok között szerepel - mégha nem is az utolsó 9., hanem a 8.helyen - feltételezem, hogy a jelenleg regnáló hatalom intézkedései során sérülő érdekcsoportok számára az 500.000Ft csekély befektetést jelentene, annak érdekében, hogy a hatalmon lévők felé megszavazott 2/3-os a bizalmat csökkentse az állampolgárok részéről.<br /> Az eredmény megjelentetése a Médiában vélhetően a következő országgyűlési választásokon akár a győzelem egyik eszköze is lehet az ellenzék részére.<br /> <br /> Ugyanakkor, ha a későbbiekre mondjuk a következő év (2011) májusában megjelenő adatokkal is elvégezném az elemzést és hazánknak sikerülne a előrébb lépnie a 8.helynél, úgy a Kormányzó hatalom is tényleges fizetőképes keresletté válhatna, hiszen a javulást egyértelműen az általuk végrehajtott intézkedéseknek tudhatnánk be.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> *Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, Akadémia Kiadó, 2007<br /> <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41689 2010-12-13T14:53:28Z

<p>F.adrienn: /* Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb - illetve hazánk hanyadik helyen szerepel az országok között - az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #'''Magyarország'''<br /> <br /> Mivel a kritériumok szorosan összefüggnek egymással nem lehet egyiket egyoldalúan a másik rovására érvényesíteni. Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti a Közös valutát, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország.<br /> <br /> A dolgozattal elsősorban a saját kíváncsiságomat akartam kielégíteni. De úgy gondolom minden magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki hitelt szándékozik felvenni és vállalkozást szeretne indítani vagy épp fejleszteni, vagy a számára megfelelő munkaerőpiacot kiválasztani hiszen a kritériumok a gazdaság működésének alapvető mutatószámai is egyben, tehát a haza valuta (Forint) árfolyamára, a reálbérekre is hatással van a teljesítettségük foka.<br /> <br /> Továbbá a Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek támogatói, akik a törvénykezés és a struktúrális átalakítások jogosságát, ésszerűségét igazoló elemzésnek is használhatnák, amennyiben Magyarország nem a sereghajtó országok közé fog tartozni a vizsgálat eredményében.<br /> Vagy az éppen ellenkezőt igazolni szándékozok, akik szerint a jelenlegi Kormány intézkedései átgondolatlanok és gazdaság további dekonjuktúrális folyamataihoz vezetnek, itt az ellenzékben állókra és azokra gondolok, akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak. Számukra a hasonlóságelemzés akkor lehet hasznos, ha annak során beigazolódik, hogy Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, vagyis az intézkedések nem válnak az ország javára.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minőségének a javulására és kedvezőbben ár-alakulásra is számíthatnak a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen fizetőképes kereslet is képződne.<br /> <br /> A kereslet eléréshez szükség lenne egy önálló tárhelyes honlapra, melynek bejegyzési-, tervezési-, tesztelési-, meghirdetési- és fenntartási költségét 200.000Ft-ra becsülöm az első időszakban. A különböző keresőoldalak optimalizálására jelentősebb összegre lenne szükség a beindításkor, melyre 150.000Ft-ot szánnék.<br /> Az vizsgálathoz szükséges adatok ingyenesen bárki számára elérhetőek, tehát azok összegyűjtése nem jelent plusz kiadásokat az elemzés során, de azok rendezése a vizsgálat során időigényesek és folyamatos naprakészséget igényel meg, ezért a munkadíjat (napi 6.000Ft, az alábbi elemzés elkészítése 2 hónapot vett igénybe, munkanapokkal számolva (40nap)) 240.000Ft-ban határozom meg, mely tartalmazza a szükséges eszközök (PC, Office programcsomag) árát is.<br /> Így összesen egyéb költségekkel együtt a hasonlóság elemzés során felmerülő költséget 500.000Ft-ban határozom meg és ennyiért szándékozom értékesíteni a szolgáltatást.<br /> Amennyiben további fogyasztói igény keletkezne a 2010.május előtti, illetve utáni adatokkal is az elemzés elkészítésére úgy az összeget emelném, az munkával eltöltött idő árával arányosan.<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> Az Y0-modell során kapott eredmény vélhetően közelebb áll a valósághoz, hiszen a kritériumokat együttesen kell teljesíteni - nem elegendő ha az egyiket a másik rovására kitűnően teljesítik az országok - ez ezen módszer során valósul meg.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A dolgozattal tervezett egyik célomat, vagyis a saját kíváncsiságom kielégítését sikerült elérnem, így hasznosnak tekintem a COCO-módszer alkalmazását ezen probléma-mátrixra.<br /> <br /> A másik célomat, mellyel forint hasznosságot terveztem szintén sikerülhet megvalósítanom, mivel az elemzés során Magyarország a sereghajtó országok között szerepel - mégha nem is az utolsó 9., hanem a 8.helyen - feltételezem, hogy a jelenleg regnáló hatalom intézkedései során sérülő érdekcsoportok számára az 500.000Ft csekély befektetést jelentene, annak érdekében, hogy a hatalmon lévők felé megszavazott 2/3-os a bizalmat csökkentse az állampolgárok részéről.<br /> Az eredmény megjelentetése a Médiában vélhetően a következő országgyűlési választásokon akár a győzelem egyik eszköze is lehet az ellenzék részére.<br /> <br /> Ugyanakkor, ha a későbbiekre mondjuk a következő év (2011) májusában megjelenő adatokkal is elvégezném az elemzést és hazánknak sikerülne a előrébb lépnie a 8.helynél, úgy a Kormányzó hatalom is tényleges fizetőképes keresletté válhatna, hiszen a javulást egyértelműen az általuk végrehajtott intézkedéseknek tudhatnánk be.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> *Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, Akadémia Kiadó, 200<br /> <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41688 2010-12-13T14:52:52Z

<p>F.adrienn: /* Forrás */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb - illetve hazánk hanyadik helyen szerepel az országok között - az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #'''Magyarország'''<br /> <br /> Mivel a kritériumok szorosan összefüggnek egymással nem lehet egyiket egyoldalúan a másik rovására érvényesíteni. Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti a Közös valutát, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország.<br /> <br /> A dolgozattal elsősorban a saját kíváncsiságomat akartam kielégíteni. De úgy gondolom minden magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki hitelt szándékozik felvenni és vállalkozást szeretne indítani vagy épp fejleszteni, vagy a számára megfelelő munkaerőpiacot kiválasztani hiszen a kritériumok a gazdaság működésének alapvető mutatószámai is egyben, tehát a haza valuta (Forint) árfolyamára, a reálbérekre is hatással van a teljesítettségük foka.<br /> <br /> Továbbá a Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek támogatói, akik a törvénykezés és a struktúrális átalakítások jogosságát, ésszerűségét igazoló elemzésnek is használhatnák, amennyiben Magyarország nem a sereghajtó országok közé fog tartozni a vizsgálat eredményében.<br /> Vagy az éppen ellenkezőt igazolni szándékozok, akik szerint a jelenlegi Kormány intézkedései átgondolatlanok és gazdaság további dekonjuktúrális folyamataihoz vezetnek, itt az ellenzékben állókra és azokra gondolok, akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak. Számukra a hasonlóságelemzés akkor lehet hasznos, ha annak során beigazolódik, hogy Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, vagyis az intézkedések nem válnak az ország javára.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minőségének a javulására és kedvezőbben ár-alakulásra is számíthatnak a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen fizetőképes kereslet is képződne.<br /> <br /> A kereslet eléréshez szükség lenne egy önálló tárhelyes honlapra, melynek bejegyzési-, tervezési-, tesztelési-, meghirdetési- és fenntartási költségét 200.000Ft-ra becsülöm az első időszakban. A különböző keresőoldalak optimalizálására jelentősebb összegre lenne szükség a beindításkor, melyre 150.000Ft-ot szánnék.<br /> Az vizsgálathoz szükséges adatok ingyenesen bárki számára elérhetőek, tehát azok összegyűjtése nem jelent plusz kiadásokat az elemzés során, de azok rendezése a vizsgálat során időigényesek és folyamatos naprakészséget igényel meg, ezért a munkadíjat (napi 6.000Ft, az alábbi elemzés elkészítése 2 hónapot vett igénybe, munkanapokkal számolva (40nap)) 240.000Ft-ban határozom meg, mely tartalmazza a szükséges eszközök (PC, Office programcsomag) árát is.<br /> Így összesen egyéb költségekkel együtt a hasonlóság elemzés során felmerülő költséget 500.000Ft-ban határozom meg és ennyiért szándékozom értékesíteni a szolgáltatást.<br /> Amennyiben további fogyasztói igény keletkezne a 2010.május előtti, illetve utáni adatokkal is az elemzés elkészítésére úgy az összeget emelném, az munkával eltöltött idő árával arányosan.<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> Az Y0-modell során kapott eredmény vélhetően közelebb áll a valósághoz, hiszen a kritériumokat együttesen kell teljesíteni - nem elegendő ha az egyiket a másik rovására kitűnően teljesítik az országok - ez ezen módszer során valósul meg.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A dolgozattal tervezett egyik célomat, vagyis a saját kíváncsiságom kielégítését sikerült elérnem, így hasznosnak tekintem a COCO-módszer alkalmazását ezen probléma-mátrixra.<br /> <br /> A másik célomat, mellyel forint hasznosságot terveztem szintén sikerülhet megvalósítanom, mivel az elemzés során Magyarország a sereghajtó országok között szerepel - mégha nem is az utolsó 9., hanem a 8.helyen - feltételezem, hogy a jelenleg regnáló hatalom intézkedései során sérülő érdekcsoportok számára az 500.000Ft csekély befektetést jelentene, annak érdekében, hogy a hatalmon lévők felé megszavazott 2/3-os a bizalmat csökkentse az állampolgárok részéről.<br /> Az eredmény megjelentetése a Médiában vélhetően a következő országgyűlési választásokon akár a győzelem egyik eszköze is lehet az ellenzék részére.<br /> <br /> Ugyanakkor, ha a későbbiekre mondjuk a következő év (2011) májusában megjelenő adatokkal is elvégezném az elemzést és hazánknak sikerülne a előrébb lépnie a 8.helynél, úgy a Kormányzó hatalom is tényleges fizetőképes keresletté válhatna, hiszen a javulást egyértelműen az általuk végrehajtott intézkedéseknek tudhatnánk be.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41682 2010-12-13T14:28:43Z

<p>F.adrienn: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> *Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, Akadémia Kiadó, 2007<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb - illetve hazánk hanyadik helyen szerepel az országok között - az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #'''Magyarország'''<br /> <br /> Mivel a kritériumok szorosan összefüggnek egymással nem lehet egyiket egyoldalúan a másik rovására érvényesíteni. Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti a Közös valutát, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország.<br /> <br /> A dolgozattal elsősorban a saját kíváncsiságomat akartam kielégíteni. De úgy gondolom minden magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki hitelt szándékozik felvenni és vállalkozást szeretne indítani vagy épp fejleszteni, vagy a számára megfelelő munkaerőpiacot kiválasztani hiszen a kritériumok a gazdaság működésének alapvető mutatószámai is egyben, tehát a haza valuta (Forint) árfolyamára, a reálbérekre is hatással van a teljesítettségük foka.<br /> <br /> Továbbá a Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek támogatói, akik a törvénykezés és a struktúrális átalakítások jogosságát, ésszerűségét igazoló elemzésnek is használhatnák, amennyiben Magyarország nem a sereghajtó országok közé fog tartozni a vizsgálat eredményében.<br /> Vagy az éppen ellenkezőt igazolni szándékozok, akik szerint a jelenlegi Kormány intézkedései átgondolatlanok és gazdaság további dekonjuktúrális folyamataihoz vezetnek, itt az ellenzékben állókra és azokra gondolok, akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak. Számukra a hasonlóságelemzés akkor lehet hasznos, ha annak során beigazolódik, hogy Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, vagyis az intézkedések nem válnak az ország javára.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minőségének a javulására és kedvezőbben ár-alakulásra is számíthatnak a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen fizetőképes kereslet is képződne.<br /> <br /> A kereslet eléréshez szükség lenne egy önálló tárhelyes honlapra, melynek bejegyzési-, tervezési-, tesztelési-, meghirdetési- és fenntartási költségét 200.000Ft-ra becsülöm az első időszakban. A különböző keresőoldalak optimalizálására jelentősebb összegre lenne szükség a beindításkor, melyre 150.000Ft-ot szánnék.<br /> Az vizsgálathoz szükséges adatok ingyenesen bárki számára elérhetőek, tehát azok összegyűjtése nem jelent plusz kiadásokat az elemzés során, de azok rendezése a vizsgálat során időigényesek és folyamatos naprakészséget igényel meg, ezért a munkadíjat (napi 6.000Ft, az alábbi elemzés elkészítése 2 hónapot vett igénybe, munkanapokkal számolva (40nap)) 240.000Ft-ban határozom meg, mely tartalmazza a szükséges eszközök (PC, Office programcsomag) árát is.<br /> Így összesen egyéb költségekkel együtt a hasonlóság elemzés során felmerülő költséget 500.000Ft-ban határozom meg és ennyiért szándékozom értékesíteni a szolgáltatást.<br /> Amennyiben további fogyasztói igény keletkezne a 2010.május előtti, illetve utáni adatokkal is az elemzés elkészítésére úgy az összeget emelném, az munkával eltöltött idő árával arányosan.<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> Az Y0-modell során kapott eredmény vélhetően közelebb áll a valósághoz, hiszen a kritériumokat együttesen kell teljesíteni - nem elegendő ha az egyiket a másik rovására kitűnően teljesítik az országok - ez ezen módszer során valósul meg.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A dolgozattal tervezett egyik célomat, vagyis a saját kíváncsiságom kielégítését sikerült elérnem, így hasznosnak tekintem a COCO-módszer alkalmazását ezen probléma-mátrixra.<br /> <br /> A másik célomat, mellyel forint hasznosságot terveztem szintén sikerülhet megvalósítanom, mivel az elemzés során Magyarország a sereghajtó országok között szerepel - mégha nem is az utolsó 9., hanem a 8.helyen - feltételezem, hogy a jelenleg regnáló hatalom intézkedései során sérülő érdekcsoportok számára az 500.000Ft csekély befektetést jelentene, annak érdekében, hogy a hatalmon lévők felé megszavazott 2/3-os a bizalmat csökkentse az állampolgárok részéről.<br /> Az eredmény megjelentetése a Médiában vélhetően a következő országgyűlési választásokon akár a győzelem egyik eszköze is lehet az ellenzék részére.<br /> <br /> Ugyanakkor, ha a későbbiekre mondjuk a következő év (2011) májusában megjelenő adatokkal is elvégezném az elemzést és hazánknak sikerülne a előrébb lépnie a 8.helynél, úgy a Kormányzó hatalom is tényleges fizetőképes keresletté válhatna, hiszen a javulást egyértelműen az általuk végrehajtott intézkedéseknek tudhatnánk be.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41681 2010-12-13T14:27:37Z

<p>F.adrienn: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> *Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, Akadémia Kiadó, 2007<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb - illetve hazánk hanyadik helyen szerepel az országok között - az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #'''Magyarország'''<br /> <br /> Mivel a kritériumok szorosan összefüggnek egymással nem lehet egyiket egyoldalúan a másik rovására érvényesíteni. Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti a Közös valutát, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország.<br /> <br /> A dolgozattal elsősorban a saját kíváncsiságomat akartam kielégíteni. De úgy gondolom minden magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki hitelt szándékozik felvenni és vállalkozást szeretne indítani vagy épp fejleszteni, vagy a számára megfelelő munkaerőpiacot kiválasztani hiszen a kritériumok a gazdaság működésének alapvető mutatószámai is egyben, tehát a haza valuta (Forint) árfolyamára, a reálbérekre is hatással van a teljesítettségük foka.<br /> <br /> Továbbá a Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek támogatói, akik a törvénykezés és a struktúrális átalakítások jogosságát, ésszerűségét igazoló elemzésnek is használhatnák, amennyiben Magyarország nem a sereghajtó országok közé fog tartozni a vizsgálat eredményében.<br /> Vagy az éppen ellenkezőt igazolni szándékozok, akik szerint a jelenlegi Kormány intézkedései átgondolatlanok és gazdaság további dekonjuktúrális folyamataihoz vezetnek, itt az ellenzékben állókra és azokra gondolok, akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak. Számukra a hasonlóságelemzés akkor lehet hasznos, ha annak során beigazolódik, hogy Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, vagyis az intézkedések nem válnak az ország javára.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minőségének a javulására és kedvezőbben ár-alakulásra is számíthatnak a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen fizetőképes kereslet is képződne.<br /> <br /> A kereslet eléréshez szükség lenne egy önálló tárhelyes honlapra, melynek bejegyzési-, tervezési-, tesztelési-, meghirdetési- és fenntartási költségét 200.000Ft-ra becsülöm az első időszakban. A különböző keresőoldalak optimalizálására jelentősebb összegre lenne szükség a beindításkor, melyre 150.000Ft-ot szánnék.<br /> Az vizsgálathoz szükséges adatok ingyenesen bárki számára elérhetőek, tehát azok összegyűjtése nem jelent plusz kiadásokat az elemzés során, de azok rendezése a vizsgálat során időigényesek és folyamatos naprakészséget igényel meg, ezért a munkadíjat (napi 6.000Ft, az alábbi elemzés elkészítése 2 hónapot vett igénybe, munkanapokkal számolva (40nap)) 240.000Ft-ban határozom meg, mely tartalmazza a szükséges eszközök (PC, Office programcsomag) árát is.<br /> Így összesen egyéb költségekkel együtt a hasonlóság elemzés során felmerülő költséget 500.000Ft-ban határozom meg és ennyiért szándékozom értékesíteni a szolgáltatást.<br /> Amennyiben további fogyasztói igény keletkezne a 2010.május előtti, illetve utáni adatokkal is az elemzés elkészítésére úgy az összeget emelném, az munkával eltöltött idő árával arányosan.<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> Az Y0-modell során kapott eredmény vélhetően közelebb áll a valósághoz, hiszen a kritériumokat együttesen kell teljesíteni - nem elegendő ha az egyiket a másik rovására kitűnően teljesítik az országok - ez ezen módszer során valósul meg.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A dolgozattal tervezett egyik célomat, vagyis a saját kíváncsiságom kielégítését sikerült elérnem, így hasznosnak tekintem a COCO-módszer alkalmazását ezen probléma-mátrixra.<br /> <br /> A másik célomat, mellyel forint hasznosságot terveztem szintén sikerül megvalósítanom, mivel az elemzés során Magyarország a sereghajtó országok között szerepel - mégha nem is az utolsó 9., hanem a 8.helyen - feltételezem, hogy a jelenleg regnáló hatalom intézkedései során sérülő érdekcsoportok számára az 500.000Ft csekély befektetést jelentene, annak érdekében, hogy a hatalmon lévők felé megszavazott 2/3-os a bizalmat csökkentse az állampolgárok részéről.<br /> Az eredmény megjelentetése a Médiában vélhetően a következő országgyűlési választásokon akár a győzelem egyik eszköze is lehet az ellenzék részére.<br /> <br /> Ugyanakkor, ha a későbbiekre mondjuk a következő év (2011) májusában megjelenő adatokkal is elvégezném az elemzést és hazánknak sikerülne a előrébb lépnie a 8.helynél, úgy a Kormányzó hatalom is tényleges fizetőképes keresletté válhatna, hiszen a javulást egyértelműen az általuk végrehajtott intézkedéseknek tudhatnánk be.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41680 2010-12-13T14:21:16Z

<p>F.adrienn: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> *Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, Akadémia Kiadó, 2007<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb - illetve hazánk hanyadik helyen szerepel az országok között - az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #'''Magyarország'''<br /> <br /> Mivel a kritériumok szorosan összefüggnek egymással nem lehet egyiket egyoldalúan a másik rovására érvényesíteni. Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti a Közös valutát, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország.<br /> <br /> A dolgozattal elsősorban a saját kíváncsiságomat akartam kielégíteni. De úgy gondolom minden magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki hitelt szándékozik felvenni és vállalkozást szeretne indítani vagy épp fejleszteni, vagy a számára megfelelő munkaerőpiacot kiválasztani hiszen a kritériumok a gazdaság működésének alapvető mutatószámai is egyben, tehát a haza valuta (Forint) árfolyamára, a reálbérekre is hatással van a teljesítettségük foka.<br /> <br /> Továbbá a Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek támogatói, akik a törvénykezés és a struktúrális átalakítások jogosságát, ésszerűségét igazoló elemzésnek is használhatnák, amennyiben Magyarország nem a sereghajtó országok közé fog tartozni a vizsgálat eredményében.<br /> Vagy az éppen ellenkezőt igazolni szándékozok, akik szerint a jelenlegi Kormány intézkedései átgondolatlanok és gazdaság további dekonjuktúrális folyamataihoz vezetnek, itt az ellenzékben állókra és azokra gondolok, akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak. Számukra a hasonlóságelemzés akkor lehet hasznos, ha annak során beigazolódik, hogy Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, vagyis az intézkedések nem válnak az ország javára.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minőségének a javulására és kedvezőbben ár-alakulásra is számíthatnak a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen fizetőképes kereslet is képződne.<br /> <br /> A kereslet eléréshez szükség lenne egy önálló tárhelyes honlapra, melynek bejegyzési-, tervezési-, tesztelési-, meghirdetési- és fenntartási költségét 200.000Ft-ra becsülöm az első időszakban. A különböző keresőoldalak optimalizálására jelentősebb összegre lenne szükség a beindításkor, melyre 150.000Ft-ot szánnék.<br /> Az vizsgálathoz szükséges adatok ingyenesen bárki számára elérhetőek, tehát azok összegyűjtése nem jelent plusz kiadásokat az elemzés során, de azok rendezése a vizsgálat során időigényesek és folyamatos naprakészséget igényel meg, ezért a munkadíjat (napi 6.000Ft, az alábbi elemzés elkészítése 2 hónapot vett igénybe, munkanapokkal számolva (40nap)) 240.000Ft-ban határozom meg, mely tartalmazza a szükséges eszközök (PC, Office programcsomag) árát is.<br /> Így összesen egyéb költségekkel együtt a hasonlóság elemzés során felmerülő költséget 500.000Ft-ban határozom meg és ennyiért szándékozom értékesíteni a szolgáltatást.<br /> Amennyiben további fogyasztói igény keletkezne a 2010.május előtti, illetve utáni adatokkal is az elemzés elkészítésére úgy az összeget emelném, az munkával eltöltött idő árával arányosan.<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> Az Y0-modell során kapott eredmény vélhetően közelebb áll a valósághoz, hiszen a kritériumokat együttesen kell teljesíteni - nem elegendő ha az egyiket a másik rovására kitűnően teljesítik az országok - ez ezen módszer során valósul meg.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> ''Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?''<br /> <br /> Mivel az elemzés során Magyarország a sereghajtó országok között szerepel - mégha nem is az utolsó 9., hanem a 8.helyen - feltételezem, hogy a jelenleg regnáló hatalom intézkedései során sérülő érdekcsoportok számára az 500.000Ft csekély befektetést jelentene, annak érdekében, hogy a hatalmon lévők felé a bizalom csökkenjen az állampolgárok részéről.<br /> Az eredmény megjelentetése a Médiában vélhetően a következő országgyűlési választásokon előnyhöz is juttatná az ellenzékben állókat.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41679 2010-12-13T14:11:27Z

<p>F.adrienn: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> *Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, Akadémia Kiadó, 2007<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb - illetve hazánk hanyadik helyen szerepel az országok között - az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #'''Magyarország'''<br /> <br /> Mivel a kritériumok szorosan összefüggnek egymással nem lehet egyiket egyoldalúan a másik rovására érvényesíteni. Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti a Közös valutát, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország.<br /> <br /> A dolgozattal elsősorban a saját kíváncsiságomat akartam kielégíteni. De úgy gondolom minden magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki hitelt szándékozik felvenni és vállalkozást szeretne indítani vagy épp fejleszteni, vagy a számára megfelelő munkaerőpiacot kiválasztani hiszen a kritériumok a gazdaság működésének alapvető mutatószámai is egyben, tehát a haza valuta (Forint) árfolyamára, a reálbérekre is hatással van a teljesítettségük foka.<br /> <br /> Továbbá a Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek támogatói, akik a törvénykezés és a struktúrális átalakítások jogosságát, ésszerűségét igazoló elemzésnek is használhatnák, amennyiben Magyarország nem a sereghajtó országok közé fog tartozni a vizsgálat eredményében.<br /> Vagy az éppen ellenkezőt igazolni szándékozok, akik szerint a jelenlegi Kormány intézkedései átgondolatlanok és gazdaság további dekonjuktúrális folyamataihoz vezetnek, itt az ellenzékben állókra és azokra gondolok, akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak. Számukra a hasonlóságelemzés akkor lehet hasznos, ha annak során beigazolódik, hogy Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, vagyis az intézkedések nem válnak az ország javára.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minőségének a javulására és kedvezőbben ár-alakulásra is számíthatnak a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen fizetőképes kereslet is képződne.<br /> <br /> A kereslet eléréshez szükség lenne egy önálló tárhelyes honlapra, melynek bejegyzési-, tervezési-, tesztelési-, meghirdetési- és fenntartási költségét 200.000Ft-ra becsülöm az első időszakban. A különböző keresőoldalak optimalizálására jelentősebb összegre lenne szükség a beindításkor, melyre 150.000Ft-ot szánnék.<br /> Az vizsgálathoz szükséges adatok ingyenesen bárki számára elérhetőek, tehát azok összegyűjtése nem jelent plusz kiadásokat az elemzés során, de azok rendezése a vizsgálat során időigényesek és folyamatos naprakészséget igényel meg, ezért a munkadíjat (napi 6.000Ft, az alábbi elemzés elkészítése 2 hónapot vett igénybe, munkanapokkal számolva (40nap)) 240.000Ft-ban határozom meg, mely tartalmazza a szükséges eszközök (PC, Office programcsomag) árát is.<br /> Így összesen egyéb költségekkel együtt a hasonlóság elemzés során felmerülő költséget 500.000Ft-ban határozom meg és ennyiért szándékozom értékesíteni a szolgáltatást.<br /> Amennyiben további fogyasztói igény keletkezne a 2010.május előtti, illetve utáni adatokkal is az elemzés elkészítésére úgy az összeget emelném, az munkával eltöltött idő árával arányosan.<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> Az Y0-modell során kapott eredmény vélhetően közelebb áll a valósághoz, hiszen a kritériumokat együttesen kell teljesíteni - nem elegendő ha az egyiket a másik rovására kitűnően teljesítik az országok - ez ezen módszer során valósul meg.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> ''Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?''<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41678 2010-12-13T14:05:02Z

<p>F.adrienn: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> *Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, Akadémia Kiadó, 2007<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb - illetve hazánk hanyadik helyen szerepel az országok között - az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #'''Magyarország'''<br /> <br /> Mivel a kritériumok szorosan összefüggnek egymással nem lehet egyiket egyoldalúan a másik rovására érvényesíteni. Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti a Közös valutát, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország.<br /> <br /> A dolgozattal elsősorban a saját kíváncsiságomat akartam kielégíteni. De úgy gondolom minden magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki hitelt szándékozik felvenni és vállalkozást szeretne indítani vagy épp fejleszteni, vagy a számára megfelelő munkaerőpiacot kiválasztani hiszen a kritériumok a gazdaság működésének alapvető mutatószámai is egyben, tehát a haza valuta (Forint) árfolyamára, a reálbérekre is hatással van a teljesítettségük foka.<br /> <br /> Továbbá a Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek támogatói, akik a törvénykezés és a struktúrális átalakítások jogosságát, ésszerűségét igazoló elemzésnek is használhatnák, amennyiben Magyarország nem a sereghajtó országok közé fog tartozni a vizsgálat eredményében.<br /> Vagy az éppen ellenkezőt igazolni szándékozok, akik szerint a jelenlegi Kormány intézkedései átgondolatlanok és gazdaság további dekonjuktúrális folyamataihoz vezetnek, itt az ellenzékben állókra és azokra gondolok, akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak. Számukra a hasonlóságelemzés akkor lehet hasznos, ha annak során beigazolódik, hogy Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, vagyis az intézkedések nem válnak az ország javára.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minőségének a javulására és kedvezőbben ár-alakulásra is számíthatnak a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen fizetőképes kereslet is képződne.<br /> <br /> A kereslet eléréshez szükség lenne egy önálló tárhelyes honlapra, melynek bejegyzési-, tervezési-, tesztelési-, meghirdetési- és fenntartási költségét 200.000Ft-ra becsülöm az első időszakban. A különböző keresőoldalak optimalizálására jelentősebb összegre lenne szükség a beindításkor, melyre 150.000Ft-ot szánnék.<br /> Az vizsgálathoz szükséges adatok ingyenesen bárki számára elérhetőek, tehát azok összegyűjtése nem jelent plusz kiadásokat az elemzés során, de azok rendezése a vizsgálat során időigényesek és folyamatos naprakészséget igényel meg, ezért a munkadíjat (napi 6.000Ft, az alábbi elemzés elkészítése 2 hónapot vett igénybe, munkanapokkal számolva (40nap)) 240.000Ft-ban határozom meg, mely tartalmazza a szükséges eszközök (PC, Office programcsomag) árát is.<br /> Így összesen egyéb költségekkel együtt a hasonlóság elemzés során felmerülő költséget 500.000Ft-ban határozom meg és ennyiért szándékozom értékesíteni a szolgáltatást.<br /> Amennyiben további fogyasztói igény keletkezne a 2010.május előtti, illetve utáni adatokkal is az elemzés elkészítésére úgy az összeget emelném, az munkával eltöltött idő árával arányosan.<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> ''Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> <br /> 1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> 2. végső győztest kell hirdetni''<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> ''Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?''<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41677 2010-12-13T13:55:44Z

<p>F.adrienn: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> *Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, Akadémia Kiadó, 2007<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb - illetve hazánk hanyadik helyen szerepel az országok között - az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #'''Magyarország'''<br /> <br /> Mivel a kritériumok szorosan összefüggnek egymással nem lehet egyiket egyoldalúan a másik rovására érvényesíteni. Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti a Közös valutát, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország.<br /> <br /> A dolgozattal elsősorban a saját kíváncsiságomat akartam kielégíteni. De úgy gondolom minden magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki hitelt szándékozik felvenni és vállalkozást szeretne indítani vagy épp fejleszteni, vagy a számára megfelelő munkaerőpiacot kiválasztani hiszen a kritériumok a gazdaság működésének alapvető mutatószámai is egyben, tehát a haza valuta (Forint) árfolyamára, a reálbérekre is hatással van a teljesítettségük foka.<br /> <br /> Továbbá a Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek támogatói, akik a törvénykezés és a struktúrális átalakítások jogosságát, ésszerűségét igazoló elemzésnek is használhatnák, amennyiben Magyarország nem a sereghajtó országok közé fog tartozni a vizsgálat eredményében.<br /> Vagy az éppen ellenkezőt igazolni szándékozok, akik szerint a jelenlegi Kormány intézkedései átgondolatlanok és gazdaság további dekonjuktúrális folyamataihoz vezetnek, itt az ellenzékben állókra és azokra gondolok, akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak. Számukra a hasonlóságelemzés akkor lehet hasznos, ha annak során beigazolódik, hogy Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, vagyis az intézkedések nem válnak az ország javára.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minőségének a javulására és kedvezőbben ár-alakulásra is számíthatnak a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen fizetőképes kereslet is képződne.<br /> <br /> A kereslet eléréshez szükség lenne egy önálló tárhelyes honlap, melynek bejegyzési-, tervezési-, tesztelési-, meghirdetési- és fenntartási költségét 200.000Ft-ra becsülöm az első időszakban. A különböző keresőoldalak optimalizálására jelentősebb összegre lenne szükség a beindításkor, melyet 150.000Ft-ot szánnék.<br /> Az vizsgálathoz szükséges adatok ingyenesen bárki számára elérhetőek, tehát azok összegyűjtése nem jelent plusz kiadásokat az elemzés során, de azok rendezése a vizsgálat során időigényesek és folyamatos naprakészséget igényel meg, ezért a munkadíjat (napi 6.000Ft, az alábbi elemzés elkészítése 2 hónapot vett igénybe, melyben ha a munkanapokat (40nap)) 240.000Ft-ban határozom meg, mely tartalmazza a szükséges eszközök (PC, Office programcsomag) árát is.<br /> Így összesen egyéb felmerülő költségekkel együtt a hasonlóság elemzés során felmerülő költséget 500.000Ft-ban határozom meg és ennyiért szándékozom értékesíteni a szolgáltatást.<br /> Amennyiben további fogyasztói igény keletkezne a 2010.május előtti, illetve utáni adatokkal is az elemzés elkészítésére úgy az összeget emelném, az munkával eltöltött idő árával arányosan.<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> ''Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> <br /> 1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> 2. végső győztest kell hirdetni''<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> ''Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?''<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41665 2010-12-13T13:14:45Z

<p>F.adrienn: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> *Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, Akadémia Kiadó, 2007<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb - illetve hazánk hanyadik helyen szerepel az országok között - az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #'''Magyarország'''<br /> <br /> Mivel a kritériumok szorosan összefüggnek egymással nem lehet egyiket egyoldalúan a másik rovására érvényesíteni. Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti a Közös valutát, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország.<br /> <br /> A dolgozattal elsősorban a saját kíváncsiságomat akartam kielégíteni. De úgy gondolom minden magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki hitelt szándékozik felvenni és vállalkozást szeretne indítani vagy épp fejleszteni, vagy a számára megfelelő munkaerőpiacot kiválasztani hiszen a kritériumok a gazdaság működésének alapvető mutatószámai is egyben, tehát a haza valuta (Forint) árfolyamára, a reálbérekre is hatással van a teljesítettségük foka.<br /> <br /> Továbbá a Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek támogatói, akik a törvénykezés és a struktúrális átalakítások jogosságát, ésszerűségét igazoló elemzésnek is használhatnák, amennyiben Magyarország nem a sereghajtó országok közé fog tartozni a vizsgálat eredményében.<br /> Vagy az éppen ellenkezőt igazolni szándékozok, akik szerint a jelenlegi Kormány intézkedései átgondolatlanok és gazdaság további dekonjuktúrális folyamataihoz vezetnek, itt az ellenzékben állókra és azokra gondolok, akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak. Számukra a hasonlóságelemzés akkor lehet hasznos, ha annak során beigazolódik, hogy Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, vagyis az intézkedések nem válnak az ország javára.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minőségének a javulására és kedvezőbben ár-alakulásra is számíthatnak a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen fizetőképes kereslet is képződne.<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> ''Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> <br /> 1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> 2. végső győztest kell hirdetni''<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> ''Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?''<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41660 2010-12-13T13:09:05Z

<p>F.adrienn: /* A feladat által érintett célcsoportok */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> *Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, Akadémia Kiadó, 2007<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb - illetve hazánk hanyadik helyen szerepel az országok között - az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #'''Magyarország'''<br /> <br /> Mivel a kritériumok szorosan összefüggnek egymással nem lehet egyiket egyoldalúan a másik rovására érvényesíteni. Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti a Közös valutát, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország.<br /> <br /> A dolgozattal elsősorban a saját kíváncsiságomat akartam kielégíteni. De úgy gondolom minden magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki hitelt szándékozik felvenni és vállalkozást szeretne indítani vagy épp fejleszteni, vagy a számára megfelelő munkaerőpiacot kiválasztani hiszen a kritériumok a gazdaság működésének alapvető mutatószámai is egyben, tehát a haza valuta (Forint) árfolyamára, a reálbérekre is hatással van a teljesítettségük foka.<br /> <br /> Továbbá a Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek támogatói, akik a törvénykezés és a struktúrális átalakítások jogosságát, ésszerűségét igazoló elemzésnek is használhatnák, amennyiben Magyarország nem a sereghajtó országok közé fog tartozni a vizsgálat eredményében.<br /> Vagy az éppen ellenkezőt igazolni szándékozok, akik szerint a jelenlegi Kormány intézkedései átgondolatlanok és gazdaság további dekonjuktúrális folyamataihoz vezetnek, itt az ellenzékben állókra és azokra gondolok, akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak. Számukra a hasonlóságelemzés akkor lehet hasznos, ha annak során beigazolódik, hogy Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, vagyis az intézkedések nem válnak az ország javára.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> <br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minősége javul és kedvezőbben alakulnak az árak is a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen ...fizetne....<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> ''Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> <br /> 1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> 2. végső győztest kell hirdetni''<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> ''Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?''<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41652 2010-12-13T12:58:43Z

<p>F.adrienn: /* A feladat által érintett célcsoportok */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> *Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, Akadémia Kiadó, 2007<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb - illetve hazánk hanyadik helyen szerepel az országok között - az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #'''Magyarország'''<br /> <br /> Mivel a kritériumok szorosan összefüggnek egymással nem lehet egyiket egyoldalúan a másik rovására érvényesíteni. Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti a Közös valutát, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország.<br /> A dolgozattal elsősorban a saját kíváncsiságomat akartam kielégíteni. De úgy gondolom minden magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki hitelt szándékozik felvenni és vállalkozást szeretne indítani vagy épp fejleszteni, vagy a számára megfelelő munkaerőpiacot kiválasztani hiszen a kritériumok a gazdaság működésének alapvető mutatószámai is egyben, tehát a haza valuta (Forint) árfolyamára, a reálbérekre is hatással van a teljesítettségük foka.<br /> <br /> Továbbá a Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek érdekcsoportjai, kiemelten az ellenzékben állókra és azokra akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak.<br /> Amennyiben a hasonlóságelemzés során Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, úgy egy támadási- beigazolási felületként szolgálhat a vizsgálat.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> <br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minősége javul és kedvezőbben alakulnak az árak is a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen ...fizetne....<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> ''Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> <br /> 1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> 2. végső győztest kell hirdetni''<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> ''Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?''<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41647 2010-12-13T12:48:55Z

<p>F.adrienn: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> *Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, Akadémia Kiadó, 2007<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb - illetve hazánk hanyadik helyen szerepel az országok között - az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #'''Magyarország'''<br /> <br /> Mivel a kritériumok szorosan összefüggnek egymással nem lehet egyiket egyoldalúan a másik rovására érvényesíteni. Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti a Közös valutát, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország. Minden olyan magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki a közeljövőben hitelt szándékozik felvenni. A Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek érdekcsoportjai, kiemelten az ellenzékben állókra és azokra akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak.<br /> Amennyiben a hasonlóságelemzés során Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, úgy egy támadási- beigazolási felületként szolgálhat a vizsgálat.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> <br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minősége javul és kedvezőbben alakulnak az árak is a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen ...fizetne....<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> ''Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> <br /> 1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> 2. végső győztest kell hirdetni''<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> ''Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?''<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41646 2010-12-13T12:47:55Z

<p>F.adrienn: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> *Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, Akadémia Kiadó, 2007<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb - illetve hazánk hanyadik helyen szerepel az országok között - az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #'''Magyarország'''<br /> <br /> Mivel a kritériumok szorosan összefüggnek egymással nem lehet egyiket egyoldalúan a másik rovására érvényesíteni. Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti az eurót, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország. Minden olyan magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki a közeljövőben hitelt szándékozik felvenni. A Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek érdekcsoportjai, kiemelten az ellenzékben állókra és azokra akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak.<br /> Amennyiben a hasonlóságelemzés során Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, úgy egy támadási- beigazolási felületként szolgálhat a vizsgálat.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> <br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minősége javul és kedvezőbben alakulnak az árak is a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen ...fizetne....<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> ''Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> <br /> 1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> 2. végső győztest kell hirdetni''<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> ''Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?''<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41644 2010-12-13T12:45:47Z

<p>F.adrienn: /* A feladat előtörténete */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> *Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, Akadémia Kiadó, 2007<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb - illetve hazánk hanyadik helyen szerepel az országok között - az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #Magyarország<br /> <br /> Mivel a kritériumok szorosan összefüggnek egymással nem lehet egyiket egyoldalúan a másik rovására érvényesíteni. Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti az eurót, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország. Minden olyan magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki a közeljövőben hitelt szándékozik felvenni. A Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek érdekcsoportjai, kiemelten az ellenzékben állókra és azokra akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak.<br /> Amennyiben a hasonlóságelemzés során Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, úgy egy támadási- beigazolási felületként szolgálhat a vizsgálat.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> <br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minősége javul és kedvezőbben alakulnak az árak is a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen ...fizetne....<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> ''Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> <br /> 1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> 2. végső győztest kell hirdetni''<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> ''Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?''<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41642 2010-12-13T12:44:04Z

<p>F.adrienn: /* Forrás */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> *Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, Akadémia Kiadó, 2007<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #Magyarország<br /> <br /> Mivel a kritériumok szorosan összefüggnek egymással nem lehet egyiket egyoldalúan a másik rovására érvényesíteni. Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti az eurót, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország. Minden olyan magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki a közeljövőben hitelt szándékozik felvenni. A Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek érdekcsoportjai, kiemelten az ellenzékben állókra és azokra akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak.<br /> Amennyiben a hasonlóságelemzés során Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, úgy egy támadási- beigazolási felületként szolgálhat a vizsgálat.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> <br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minősége javul és kedvezőbben alakulnak az árak is a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen ...fizetne....<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> ''Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> <br /> 1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> 2. végső győztest kell hirdetni''<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> ''Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?''<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41520 2010-12-10T08:33:17Z

<p>F.adrienn: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #Magyarország<br /> <br /> Mivel a kritériumok szorosan összefüggnek egymással nem lehet egyiket egyoldalúan a másik rovására érvényesíteni. Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti az eurót, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország. Minden olyan magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki a közeljövőben hitelt szándékozik felvenni. A Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek érdekcsoportjai, kiemelten az ellenzékben állókra és azokra akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak.<br /> Amennyiben a hasonlóságelemzés során Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, úgy egy támadási- beigazolási felületként szolgálhat a vizsgálat.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> <br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minősége javul és kedvezőbben alakulnak az árak is a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen ...fizetne....<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> ''Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> <br /> 1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> 2. végső győztest kell hirdetni''<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> ''Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?''<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41404 2010-12-08T13:59:20Z

<p>F.adrienn: /* A feladat által érintett célcsoportok */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #Magyarország<br /> <br /> Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti az eurót, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország. Minden olyan magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki a közeljövőben hitelt szándékozik felvenni. A Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek érdekcsoportjai, kiemelten az ellenzékben állókra és azokra akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak.<br /> Amennyiben a hasonlóságelemzés során Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, úgy egy támadási- beigazolási felületként szolgálhat a vizsgálat.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> <br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minősége javul és kedvezőbben alakulnak az árak is a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen ...fizetne....<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> ''Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> <br /> 1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> 2. végső győztest kell hirdetni''<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> ''Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?''<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41403 2010-12-08T13:58:50Z

<p>F.adrienn: /* A feladat által érintett célcsoportok */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #Magyarország<br /> <br /> Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti az eurót, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország. Minden olyan magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki a közeljövőben hitelt szándékozik felvenni. A Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek érdekcsoportjai, kiemelten az ellenzékben állókra és azokra akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak.<br /> Amennyiben a hasonlóságelemzés során Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, úgy egy támadási- beigazolási felületként szolgálhat.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> <br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minősége javul és kedvezőbben alakulnak az árak is a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen ...fizetne....<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> ''Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> <br /> 1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> 2. végső győztest kell hirdetni''<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> ''Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?''<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41402 2010-12-08T13:56:04Z

<p>F.adrienn: /* A feladat által érintett célcsoportok */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #Magyarország<br /> <br /> Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti az eurót, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország. Minden olyan magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet aki a közeljövőben hitelt szándékozik felvenni. A Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek érdekcsoportjai, kiemelten az ellenzékben állókra és azokra akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> <br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minősége javul és kedvezőbben alakulnak az árak is a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen ...fizetne....<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> ''Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> <br /> 1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> 2. végső győztest kell hirdetni''<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> ''Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?''<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41396 2010-12-08T13:35:53Z

<p>F.adrienn: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #Magyarország<br /> <br /> Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti az eurót, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok, közöttük elsősorban Magyarország.<br /> Lehetséges megrendelők lehetnek:<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> <br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minősége javul és kedvezőbben alakulnak az árak is a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen ...fizetne....<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> ''Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> <br /> 1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> 2. végső győztest kell hirdetni''<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> ''Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?''<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41389 2010-12-08T13:26:30Z

<p>F.adrienn: /* Forrás */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelentés, 2010.május<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #Magyarország<br /> <br /> Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2. helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3 helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti az eurót, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok, közöttük elsősorban Magyarország.<br /> Lehetséges megrendelők lehetnek:<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> <br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minősége javul és kedvezőbben alakulnak az árak is a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen ...fizetne....<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> ''Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> <br /> 1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> 2. végső győztest kell hirdetni''<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> ''Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?''<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41386 2010-12-08T13:25:38Z

<p>F.adrienn: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelehttps://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&amp;action=editntés, 2010.május<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #Magyarország<br /> <br /> Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2. helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3 helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti az eurót, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok, közöttük elsősorban Magyarország.<br /> Lehetséges megrendelők lehetnek:<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> <br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minősége javul és kedvezőbben alakulnak az árak is a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen ...fizetne....<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> ''Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> <br /> 1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> 2. végső győztest kell hirdetni''<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> ''Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?''<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41385 2010-12-08T13:25:25Z

<p>F.adrienn: /* Eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelehttps://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&amp;action=editntés, 2010.május<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #Magyarország<br /> <br /> Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2. helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3 helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti az eurót, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok, közöttük elsősorban Magyarország.<br /> Lehetséges megrendelők lehetnek:<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> <br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minősége javul és kedvezőbben alakulnak az árak is a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen ...fizetne....<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> ''Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> <br /> 1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> 2. végső győztest kell hirdetni''<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> ''Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?''<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41384 2010-12-08T13:23:50Z

<p>F.adrienn: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelehttps://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&amp;action=editntés, 2010.május<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #Magyarország<br /> <br /> Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2. helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3 helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti az eurót, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok, közöttük elsősorban Magyarország.<br /> Lehetséges megrendelők lehetnek:<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> <br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minősége javul és kedvezőbben alakulnak az árak is a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen ...fizetne....<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> ''Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> <br /> 1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> 2. végső győztest kell hirdetni''<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> ''Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?''<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41383 2010-12-08T13:23:25Z

<p>F.adrienn: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelehttps://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&amp;action=editntés, 2010.május<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #Magyarország<br /> <br /> Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2. helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3 helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti az eurót, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok, közöttük elsősorban Magyarország.<br /> Lehetséges megrendelők lehetnek:<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> <br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minősége javul és kedvezőbben alakulnak az árak is a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen ...fizetne....<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> ''Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> <br /> 1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> 2. végső győztest kell hirdetni''<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41382 2010-12-08T13:23:02Z

<p>F.adrienn: /* Eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelehttps://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&amp;action=editntés, 2010.május<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #Magyarország<br /> <br /> Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2. helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3 helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti az eurót, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok, közöttük elsősorban Magyarország.<br /> Lehetséges megrendelők lehetnek:<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> <br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minősége javul és kedvezőbben alakulnak az árak is a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen ...fizetne....<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41381 2010-12-08T13:22:42Z

<p>F.adrienn: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelehttps://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&amp;action=editntés, 2010.május<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #Magyarország<br /> <br /> Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2. helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3 helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti az eurót, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok, közöttük elsősorban Magyarország.<br /> Lehetséges megrendelők lehetnek:<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> <br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minősége javul és kedvezőbben alakulnak az árak is a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen ...fizetne....<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41380 2010-12-08T13:19:38Z

<p>F.adrienn: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelehttps://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&amp;action=editntés, 2010.május<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #Magyarország<br /> <br /> Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2. helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3 helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti az eurót, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok, közöttük elsősorban Magyarország.<br /> Lehetséges megrendelők lehetnek:<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> <br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minősége javul és kedvezőbben alakulnak az árak is a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen ...fizetne....<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41379 2010-12-08T13:19:05Z

<p>F.adrienn: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelehttps://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&amp;action=editntés, 2010.május<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #Magyarország<br /> <br /> Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2. helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3 helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok, közöttük elsősorban Magyarország.<br /> Lehetséges megrendelők lehetnek:<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> <br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minősége javul és kedvezőbben alakulnak az árak is a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen ...fizetne....<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&diff=41378 2010-12-08T13:18:00Z

<p>F.adrienn: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx<br /> <br /> *Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)<br /> *Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007<br /> *Konvergenciajelehttps://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Eur%C3%B3bevezet%C3%A9s&amp;action=editntés, 2010.május<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának.<br /> Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése.<br /> Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.<br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása.<br /> Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának.<br /> A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.<br /> <br /> Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:<br /> #Észtország<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Románia<br /> #Litvánia<br /> #Lettország<br /> #Lengyelország<br /> #Magyarország<br /> <br /> Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2. helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3 helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az '''objektumok (sorok)''' azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának.<br /> A vizsgált országok:<br /> *Dánia<br /> *Nagy- Britannia<br /> *Svédország<br /> *Csehország<br /> *Lengyelország<br /> *Magyarország<br /> *Litvánia<br /> *Lettország<br /> *Észtország<br /> *Románia<br /> *Bulgária<br /> Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben.<br /> Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.<br /> <br /> ==Attribútumok(X,Y oszlopok)==<br /> A vizsgálat során használt '''attribútumok (X, Y oszlopok)''' az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét.<br /> Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.<br /> *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' <br /> A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.<br /> *'''Költségvetési hiány alakulása'''<br /> Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át. <br /> *'''Hosszú lejáratú államkötvények hozama'''<br /> A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.<br /> *'''Államadósság alakulása/ GDP százalékában'''<br /> Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.<br /> *'''Nemzeti valuta stabilitása'''<br /> Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.<br /> <br /> Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A dolgozatomban vizsgált országok, közöttük elsősorban Magyarország.<br /> Lehetséges megrendelők lehetnek:<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.<br /> <br /> A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minősége javul és kedvezőbben alakulnak az árak is a résztvevő országokban.<br /> Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen ...fizetne....<br /> <br /> =Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:<br /> #Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).<br /> #A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).<br /> #A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).<br /> #A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)<br /> #Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)<br /> #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)<br /> #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.<br /> #A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.<br /> #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.<br /> #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.<br /> #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)<br /> =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #'''Észtország'''<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #'''Magyarország'''<br /> #Lettország<br /> Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.<br /> <br /> <br /> A másik esetben , amikor Észtországot a '''9.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:<br /> #Bulgária<br /> #Svédország<br /> #Csehország<br /> #'''Észtország'''<br /> #Lettország<br /> #Litvánia<br /> #Lengyelország<br /> #Románia<br /> #Magyarország<br /> Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.<br /> <br /> A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a '''COCO_Észt=9 munkalap''' alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a '''COCO_Észt=8 munkalap''' alapján teszem meg.<br /> <br /> Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> '''Az adatgyűjtés során felmerülő problémák''' esetlegesen abból adódhatnak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét.<br /> És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti az eurót, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro</div>

F.adrienn