https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Fehereva 2026-05-09T04:00:09Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6961 2006-01-26T14:10:50Z

<p>Fehereva: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' stochastic modality<br /> <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1974:''' „Sztochasztikus rendszer: időben változó véletlen eseményeket szolgáltatató rendszer. A sztochasztikus rendszerek elméletét a bonyolultabb szabályozási feladatok megoldásában széles körben alkalmazzák, mert nem csak azokra a folyamatokra használható, amelyek mint a természetbe előforduló valódi jelenségek többsége eleve véletlen jellegűek, hanem a kevéssé ismert, bonyolult rendszerekre is, melyek esetleges oksági összefüggéseit egyszerűbb statisztikus kapcsolatként vizsgálni. A sztochasztikus rendszerek irányításában általában a feladat a várható eltérések számításos (akár analóg, akár digitális eszközökkel történő) becslése, ennek alapján olyan szűrő vagy szabályozó készítése, beállítása, illesztése, mely ezeknek az eltéréseknek valamilyen célszerűen megállapított (pl. súlyozott) statisztikus átlagát a legkisebb (legkedvezőbb) értékre állítja.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22171]<br /> <br /> <br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *'''1988:''' „A matematikai programozási feladatokban az ún. feltételi halmaz általában egyenlőségekkel és egyenlőtlenségekkel van megadva. Ha feltételi függvényekben, (melyek a feltételei halmazt definiálják) és a célfüggvényben szereplő legalább egy diszkrét vagy egy valószínűségi változó, akkor beszélhetünk folytonos, vagy determinisztikus, illetve diszkrét vagy sztochasztikus programozási feladatokról. A folytonos és a többi matematikai programozási feladatosztályon belül a feltételi függvények és a célfüggvény típusától függően lehetnek lineáris, lineáris feltételrendszerű, kvadratikus, szeparábilis, geometriai, konvex, általánosított konvex, általános nemlineáris stb. programozási feladatok.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22175] <br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;A reakciók leírásánál igen gyakran szükséges és lehetséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> <br /> *''' 2003:''' „A sztochasztikus programozás a véletlen jelenlétében való döntéshozatallal foglakozik, másképpen fogalmazva ez a matematikai tudományág, amely optimális döntések vizsgálatával és meghatározásával foglalkozik olyan esetekben, amikor a véletlen mennyiségeket is figyelembe kell venni a modellek felépítésében, az optimális döntés meghozásában és a döntés következményeinek kiértékelésében.A sztochasztikus programozásban használt modellépítési és döntéshozatali elvek: valószínűség maximalizálása, hasznossági függvény, várható érték programozás, kétlépcsős programozott sztochasztikus modell.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22170]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *[[hasonlóság]]<br /> *ismérv<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *[[valószínűség]] (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> *sztochasztikus programozás<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *sztochasztikus modell<br /> *operációkutatás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szócikkel kapcsolatos tényszerű ellentmondásokat nem találtam munkám során. A különböző tudományterületek eltérő módszerekreket használnak a kifejezéssel kapcsolatban. Alapvetően viszont mindegyik tudományág vizsgálatának kiindulópontja a valószínűségi kapcsolaton alapul.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá). A sztochasztikus jellegből létrehozható modelleket több területen is felhasználják, az informatika módszereinek segítségével. Sztochasztikus módszereket felhasználó területek például: meteorológia, számítógéppel támogatott műszaki tervezés, animáció készítés, zenei programozás, képfeldolgozás, orvosi diagnosztika.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes függetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges. Ezt a módszert használják fel a különböző elemzések során.<br /> *A sztochasztikus programozás segíthet az optimális döntések meghozatalában?- Igen, mert a véletelen mennyiségeket is figyelembe veszi, ez pontos előrejelzést és becslést jelent.<br /> * A reakcióknál lehetséges a véletlen ingadozások figyelembevétele?- Igen, ezt szimulációs programozással oldják meg.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> *Logikai műveletek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21806]<br /> *Sztochasztikus kapcsolat [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> *Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21808]<br /> *Erdélyi Zsuzsanna:Általános statisztika[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> * Kardos Zoltánné dr.: Statisztikai módszerek gazdasági alkalmazásai [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21836]</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6960 2006-01-26T14:08:51Z

<p>Fehereva: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' stochastic modality<br /> <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1974:''' „Sztochasztikus rendszer: időben változó véletlen eseményeket szolgáltatató rendszer. A sztochasztikus rendszerek elméletét a bonyolultabb szabályozási feladatok megoldásában széles körben alkalmazzák, mert nem csak azokra a folyamatokra használható, amelyek mint a természetbe előforduló valódi jelenségek többsége eleve véletlen jellegűek, hanem a kevéssé ismert, bonyolult rendszerekre is, melyek esetleges oksági összefüggéseit egyszerűbb statisztikus kapcsolatként vizsgálni. A sztochasztikus rendszerek irányításában általában a feladat a várható eltérések számításos (akár analóg, akár digitális eszközökkel történő) becslése, ennek alapján olyan szűrő vagy szabályozó készítése, beállítása, illesztése, mely ezeknek az eltéréseknek valamilyen célszerűen megállapított (pl. súlyozott) statisztikus átlagát a legkisebb (legkedvezőbb) értékre állítja.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22171]<br /> <br /> <br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *'''1988:''' „A matematikai programozási feladatokban az ún. feltételi halmaz általában egyenlőségekkel és egyenlőtlenségekkel van megadva. Ha feltételi függvényekben, (melyek a feltételei halmazt definiálják) és a célfüggvényben szereplő legalább egy diszkrét vagy egy valószínűségi változó, akkor beszélhetünk folytonos, vagy determinisztikus, illetve diszkrét vagy sztochasztikus programozási feladatokról. A folytonos és a többi matematikai programozási feladatosztályon belül a feltételi függvények és a célfüggvény típusától függően lehetnek lineáris, lineáris feltételrendszerű, kvadratikus, szeparábilis, geometriai, konvex, általánosított konvex, általános nemlineáris stb. programozási feladatok.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22175] <br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;A reakciók leírásánál igen gyakran szükséges és lehetséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> <br /> *''' 2003:''' „A sztochasztikus programozás a véletlen jelenlétében való döntéshozatallal foglakozik, másképpen fogalmazva ez a matematikai tudományág, amely optimális döntések vizsgálatával és meghatározásával foglalkozik olyan esetekben, amikor a véletlen mennyiségeket is figyelembe kell venni a modellek felépítésében, az optimális döntés meghozásában és a döntés következményeinek kiértékelésében.A sztochasztikus programozásban használt modellépítési és döntéshozatali elvek: valószínűség maximalizálása, hasznossági függvény, várható érték programozás, kétlépcsős programozott sztochasztikus modell.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22170]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *[[hasonlóság]]<br /> *ismérv<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *[[valószínűség]] (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> *sztochasztikus programozás<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *sztochasztikus modell<br /> *operációkutatás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szócikkel kapcsolatos tényszerű ellentmondásokat nem találtam munkám során. A különböző tudományterületek eltérő módszerekreket használnak a kifejezéssel kapcsolatban. Alapvetően viszont mindegyik tudományág vizsgálatának kiindulópontja a valószínűségi kapcsolaton alapul.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá). A sztochasztikus jellegből létrehozható modelleket több területen is felhasználják, az informatika módszereinek segítségével. Sztochasztikus módszereket felhasználó területek például: meteorológia, számítógéppel támogatott műszaki tervezés, animáció készítés, zenei programozás, képfeldolgozás, orvosi diagnosztika.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes függetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges. Ezt a módszert használják fel a különböző elemzések során.<br /> *A sztochasztikus programozás segíthet az optimális döntések meghozatalában?- Igen, mert a véletelen mennyiségeket is figyelembe veszi, ez pontos előrejelzést és becslést jelent.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> *Logikai műveletek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21806]<br /> *Sztochasztikus kapcsolat [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> *Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21808]<br /> *Erdélyi Zsuzsanna:Általános statisztika[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> * Kardos Zoltánné dr.: Statisztikai módszerek gazdasági alkalmazásai [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21836]</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6959 2006-01-26T14:06:17Z

<p>Fehereva: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' stochastic modality<br /> <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1974:''' „Sztochasztikus rendszer: időben változó véletlen eseményeket szolgáltatató rendszer. A sztochasztikus rendszerek elméletét a bonyolultabb szabályozási feladatok megoldásában széles körben alkalmazzák, mert nem csak azokra a folyamatokra használható, amelyek mint a természetbe előforduló valódi jelenségek többsége eleve véletlen jellegűek, hanem a kevéssé ismert, bonyolult rendszerekre is, melyek esetleges oksági összefüggéseit egyszerűbb statisztikus kapcsolatként vizsgálni. A sztochasztikus rendszerek irányításában általában a feladat a várható eltérések számításos (akár analóg, akár digitális eszközökkel történő) becslése, ennek alapján olyan szűrő vagy szabályozó készítése, beállítása, illesztése, mely ezeknek az eltéréseknek valamilyen célszerűen megállapított (pl. súlyozott) statisztikus átlagát a legkisebb (legkedvezőbb) értékre állítja.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22171]<br /> <br /> <br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *'''1988:''' „A matematikai programozási feladatokban az ún. feltételi halmaz általában egyenlőségekkel és egyenlőtlenségekkel van megadva. Ha feltételi függvényekben, (melyek a feltételei halmazt definiálják) és a célfüggvényben szereplő legalább egy diszkrét vagy egy valószínűségi változó, akkor beszélhetünk folytonos, vagy determinisztikus, illetve diszkrét vagy sztochasztikus programozási feladatokról. A folytonos és a többi matematikai programozási feladatosztályon belül a feltételi függvények és a célfüggvény típusától függően lehetnek lineáris, lineáris feltételrendszerű, kvadratikus, szeparábilis, geometriai, konvex, általánosított konvex, általános nemlineáris stb. programozási feladatok.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22175] <br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában; Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükséges és lehetséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> <br /> *''' 2003:''' „A sztochasztikus programozás a véletlen jelenlétében való döntéshozatallal foglakozik, másképpen fogalmazva ez a matematikai tudományág, amely optimális döntések vizsgálatával és meghatározásával foglalkozik olyan esetekben, amikor a véletlen mennyiségeket is figyelembe kell venni a modellek felépítésében, az optimális döntés meghozásában és a döntés következményeinek kiértékelésében.A sztochasztikus programozásban használt modellépítési és döntéshozatali elvek: valószínűség maximalizálása, hasznossági függvény, várható érték programozás, kétlépcsős programozott sztochasztikus modell.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22170]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *[[hasonlóság]]<br /> *ismérv<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *[[valószínűség]] (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> *sztochasztikus programozás<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *sztochasztikus modell<br /> *operációkutatás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szócikkel kapcsolatos tényszerű ellentmondásokat nem találtam munkám során. A különböző tudományterületek eltérő módszerekreket használnak a kifejezéssel kapcsolatban. Alapvetően viszont mindegyik tudományág vizsgálatának kiindulópontja a valószínűségi kapcsolaton alapul.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá). A sztochasztikus jellegből létrehozható modelleket több területen is felhasználják, az informatika módszereinek segítségével. Sztochasztikus módszereket felhasználó területek például: meteorológia, számítógéppel támogatott műszaki tervezés, animáció készítés, zenei programozás, képfeldolgozás, orvosi diagnosztika.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes függetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges. Ezt a módszert használják fel a különböző elemzések során.<br /> *A sztochasztikus programozás segíthet az optimális döntések meghozatalában?- Igen, mert a véletelen mennyiségeket is figyelembe veszi, ez pontos előrejelzést és becslést jelent.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> *Logikai műveletek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21806]<br /> *Sztochasztikus kapcsolat [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> *Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21808]<br /> *Erdélyi Zsuzsanna:Általános statisztika[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> * Kardos Zoltánné dr.: Statisztikai módszerek gazdasági alkalmazásai [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21836]</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6958 2006-01-26T14:01:58Z

<p>Fehereva: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' stochastic modality<br /> <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1974:''' „Sztochasztikus rendszer: időben változó véletlen eseményeket szolgáltatató rendszer. A sztochasztikus rendszerek elméletét a bonyolultabb szabályozási feladatok megoldásában széles körben alkalmazzák, mert nem csak azokra a folyamatokra használható, amelyek mint a természetbe előforduló valódi jelenségek többsége eleve véletlen jellegűek, hanem a kevéssé ismert, bonyolult rendszerekre is, melyek esetleges oksági összefüggéseit egyszerűbb statisztikus kapcsolatként vizsgálni. A sztochasztikus rendszerek irányításában általában a feladat a várható eltérések számításos (akár analóg, akár digitális eszközökkel történő) becslése, ennek alapján olyan szűrő vagy szabályozó készítése, beállítása, illesztése, mely ezeknek az eltéréseknek valamilyen célszerűen megállapított (pl. súlyozott) statisztikus átlagát a legkisebb (legkedvezőbb) értékre állítja.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22171]<br /> <br /> <br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *'''1988:''' „A matematikai programozási feladatokban az ún. feltételi halmaz általában egyenlőségekkel és egyenlőtlenségekkel van megadva. Ha feltételi függvényekben, (melyek a feltételei halmazt definiálják) és a célfüggvényben szereplő legalább egy diszkrét vagy egy valószínűségi változó, akkor beszélhetünk folytonos, vagy determinisztikus, illetve diszkrét vagy sztochasztikus programozási feladatokról. A folytonos és a többi matematikai programozási feladatosztályon belül a feltételi függvények és a célfüggvény típusától függően lehetnek lineáris, lineáris feltételrendszerű, kvadratikus, szeparábilis, geometriai, konvex, általánosított konvex, általános nemlineáris stb. programozási feladatok.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22175] <br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában; Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> <br /> *''' 2003:''' „A sztochasztikus programozás a véletlen jelenlétében való döntéshozatallal foglakozik, másképpen fogalmazva ez a matematikai tudományág, amely optimális döntések vizsgálatával és meghatározásával foglalkozik olyan esetekben, amikor a véletlen mennyiségeket is figyelembe kell venni a modellek felépítésében, az optimális döntés meghozásában és a döntés következményeinek kiértékelésében.A sztochasztikus programozásban használt modellépítési és döntéshozatali elvek: valószínűség maximalizálása, hasznossági függvény, várható érték programozás, kétlépcsős programozott sztochasztikus modell.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22170]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *[[hasonlóság]]<br /> *ismérv<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *[[valószínűség]] (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> *sztochasztikus programozás<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *sztochasztikus modell<br /> *operációkutatás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szócikkel kapcsolatos tényszerű ellentmondásokat nem találtam munkám során. A különböző tudományterületek eltérő módszerekreket használnak a kifejezéssel kapcsolatban. Alapvetően viszont mindegyik tudományág vizsgálatának kiindulópontja a valószínűségi kapcsolaton alapul.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá). A sztochasztikus jellegből létrehozható modelleket több területen is felhasználják, az informatika módszereinek segítségével. Sztochasztikus módszereket felhasználó területek például: meteorológia, számítógéppel támogatott műszaki tervezés, animáció készítés, zenei programozás, képfeldolgozás, orvosi diagnosztika.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes függetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges. Ezt a módszert használják fel a különböző elemzések során.<br /> *A sztochasztikus programozás segíthet az optimális döntések meghozatalában?- Igen, mert a véletelen mennyiségeket is figyelembe veszi, ez pontos előrejelzést és becslést jelent.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> *Logikai műveletek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21806]<br /> *Sztochasztikus kapcsolat [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> *Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21808]<br /> *Erdélyi Zsuzsanna:Általános statisztika[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> * Kardos Zoltánné dr.: Statisztikai módszerek gazdasági alkalmazásai [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21836]</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6957 2006-01-26T14:01:04Z

<p>Fehereva: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' stochastic modality<br /> <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1974:''' „Sztochasztikus rendszer: időben változó véletlen eseményeket szolgáltatató rendszer. A sztochasztikus rendszerek elméletét a bonyolultabb szabályozási feladatok megoldásában széles körben alkalmazzák, mert nem csak azokra a folyamatokra használható, amelyek mint a természetbe előforduló valódi jelenségek többsége eleve véletlen jellegűek, hanem a kevéssé ismert, bonyolult rendszerekre is, melyek esetleges oksági összefüggéseit egyszerűbb statisztikus kapcsolatként vizsgálni. A sztochasztikus rendszerek irányításában általában a feladat a várható eltérések számításos (akár analóg, akár digitális eszközökkel történő) becslése, ennek alapján olyan szűrő vagy szabályozó készítése, beállítása, illesztése, mely ezeknek az eltéréseknek valamilyen célszerűen megállapított (pl. súlyozott) statisztikus átlagát a legkisebb (legkedvezőbb) értékre állítja.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22171]<br /> <br /> <br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *'''1988:''' „A matematikai programozási feladatokban az ún. feltételi halmaz általában egyenlőségekkel és egyenlőtlenségekkel van megadva. Ha feltételi függvényekben, (melyek a feltételei halmazt definiálják) és a célfüggvényben szereplő legalább egy diszkrét vagy egy valószínűségi változó, akkor beszélhetünk folytonos, vagy determinisztikus, illetve diszkrét vagy sztochasztikus programozási feladatokról. A folytonos és a többi matematikai programozási feladatosztályon belül a feltételi függvények és a célfüggvény típusától függően lehetnek lineáris, lineáris feltételrendszerű, kvadratikus, szeparábilis, geometriai, konvex, általánosított konvex, általános nemlineáris stb. programozási feladatok.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22175] <br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában; Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> <br /> *''' 2003:''' „A sztochasztikus programozás a véletlen jelenlétében való döntéshozatallal foglakozik, másképpen fogalmazva ez a matematikai tudományág, amely optimális döntések vizsgálatával és meghatározásával foglalkozik olyan esetekben, amikor a véletlen mennyiségeket is figyelembe kell venni a modellek felépítésében, az optimális döntés meghozásában és a döntés következményeinek kiértékelésében.A sztochasztikus programozásban használt modellépítési és döntéshozatali elvek: valószínűség maximalizálása, hasznossági függvény, várható érték programozás, kétlépcsős programozott sztochasztikus modell.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22170]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *[[hasonlóság]]<br /> *ismérv<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *[[valószínűség]] (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> *sztochasztikus programozás<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *sztochasztikus modell<br /> *operációkutatás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szócikkel kapcsolatos tényszerű ellentmondásokat nem találtam munkám során. A különböző tudományterületek eltérő módszerekreket használnak a kifejezéssel kapcsolatban. Alapvetően viszont mindegyik tudományág vizsgálatának kiindulópontja a valószínűségi kapcsolaton alapul.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá). A sztochasztikus jellegből létrehozható modelleket több területen is felhasználják, az informatika módszereinek segítségével. Sztochasztikus módszereket felhasználó területek például: meteorológia, számítógéppel támogatott műszaki tervezés, animáció készítés, zenei programozás, képfeldolgozás, orvosi diagnosztika.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges. Ezt a módszert használják fel a különböző elemzések során.<br /> *A sztochasztikus programozás segíthet az optimális döntések meghozatalában?- Igen, mert a véletelen mennyiségeket is figyelembe veszi, ez pontos előrejelzést és becslést jelent.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> *Logikai műveletek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21806]<br /> *Sztochasztikus kapcsolat [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> *Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21808]<br /> *Erdélyi Zsuzsanna:Általános statisztika[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> * Kardos Zoltánné dr.: Statisztikai módszerek gazdasági alkalmazásai [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21836]</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6956 2006-01-26T13:57:37Z

<p>Fehereva: /* Definíciós modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' stochastic modality<br /> <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1974:''' „Sztochasztikus rendszer: időben változó véletlen eseményeket szolgáltatató rendszer. A sztochasztikus rendszerek elméletét a bonyolultabb szabályozási feladatok megoldásában széles körben alkalmazzák, mert nem csak azokra a folyamatokra használható, amelyek mint a természetbe előforduló valódi jelenségek többsége eleve véletlen jellegűek, hanem a kevéssé ismert, bonyolult rendszerekre is, melyek esetleges oksági összefüggéseit egyszerűbb statisztikus kapcsolatként vizsgálni. A sztochasztikus rendszerek irányításában általában a feladat a várható eltérések számításos (akár analóg, akár digitális eszközökkel történő) becslése, ennek alapján olyan szűrő vagy szabályozó készítése, beállítása, illesztése, mely ezeknek az eltéréseknek valamilyen célszerűen megállapított (pl. súlyozott) statisztikus átlagát a legkisebb (legkedvezőbb) értékre állítja.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22171]<br /> <br /> <br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *'''1988:''' „A matematikai programozási feladatokban az ún. feltételi halmaz általában egyenlőségekkel és egyenlőtlenségekkel van megadva. Ha feltételi függvényekben, (melyek a feltételei halmazt definiálják) és a célfüggvényben szereplő legalább egy diszkrét vagy egy valószínűségi változó, akkor beszélhetünk folytonos, vagy determinisztikus, illetve diszkrét vagy sztochasztikus programozási feladatokról. A folytonos és a többi matematikai programozási feladatosztályon belül a feltételi függvények és a célfüggvény típusától függően lehetnek lineáris, lineáris feltételrendszerű, kvadratikus, szeparábilis, geometriai, konvex, általánosított konvex, általános nemlineáris stb. programozási feladatok.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22175] <br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában; Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> <br /> *''' 2003:''' „A sztochasztikus programozás a véletlen jelenlétében való döntéshozatallal foglakozik, másképpen fogalmazva ez a matematikai tudományág, amely optimális döntések vizsgálatával és meghatározásával foglalkozik olyan esetekben, amikor a véletlen mennyiségeket is figyelembe kell venni a modellek felépítésében, az optimális döntés meghozásában és a döntés következményeinek kiértékelésében.A sztochasztikus programozásban használt modellépítési és döntéshozatali elvek: valószínűség maximalizálása, hasznossági függvény, várható érték programozás, kétlépcsős programozott sztochasztikus modell.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22170]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *[[hasonlóság]]<br /> *ismérv<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *[[valószínűség]] (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> *sztochasztikus programozás<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *sztochasztikus modell<br /> *operációkutatás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szócikkel kapcsolatos tényszerű ellentmondásokat nem találtam munkám során. A különböző tudományterületek eltérő módszerekreket használnak a kifejezéssel kapcsolatban. Alapvetően viszont mindegyik tudományág vizsgálatának kiindulópontja a valószínűségi kapcsolaton alapul.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá). A sztochasztikus jellegből létrehozható modelleket több területen is felhasználják, az informatika módszereinek segítségével. Sztochasztikus módszereket felhasználó területek például: meteorológia, számítógéppel támogatott műszaki tervezés, animáció készítés, zenei programozás, képfeldolgozás, orvosi diagnosztika.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges. Ezt a módszert használják fel a különböző elemzések során.<br /> *<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> *Logikai műveletek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21806]<br /> *Sztochasztikus kapcsolat [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> *Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21808]<br /> *Erdélyi Zsuzsanna:Általános statisztika[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> * Kardos Zoltánné dr.: Statisztikai módszerek gazdasági alkalmazásai [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21836]</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6955 2006-01-26T13:56:52Z

<p>Fehereva: /* Definíciós modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' stochastic modality<br /> <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1974:''' „Sztochasztikus rendszer: időben változó véletlen eseményeket szolgáltatató rendszer. A sztochasztikus rendszerek elméletét a bonyolultabb szabályozási feladatok megoldásában széles körben alkalmazzák, mert nem csak azokra a folyamatokra használható, amelyek mint a természetbe előforduló valódi jelenségek többsége eleve véletlen jellegűek, hanem a kevéssé ismert, bonyolult rendszerekre is, melyek esetleges oksági összefüggéseit egyszerűbb statisztikus kapcsolatként vizsgálni. A sztochasztikus rendszerek irányításában általában a feladat a várható eltérések számításos (akár analóg, akár digitális eszközökkel történő) becslése, ennek alapján olyan szűrő vagy szabályozó készítése, beállítása, illesztése, mely ezeknek az eltéréseknek valamilyen célszerűen megállapított (pl. súlyozott) statisztikus átlagát a legkisebb (legkedvezőbb) értékre állítja.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22171]<br /> <br /> <br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *'''1988:''' „A matematikai programozási feladatokban az ún. feltételi halmaz általában egyenlőségekkel és egyenlőtlenségekkel van megadva. Ha feltételi függvényekben, (melyek a feltételei halmazt definiálják) és a célfüggvényben szereplő legalább egy diszkrét vagy egy valószínűségi változó, akkor beszélhetünk folytonos, vagy determinisztikus, illetve diszkrét vagy sztochasztikus programozási feladatokról. A folytonos és a többi matematikai programozási feladatosztályon belül a feltételi függvények és a célfüggvény típusától függően lehetnek lineáris, lineáris feltételrendszerű, kvadratikus, szeparábilis, geometriai, konvex, általánosított konvex, általános nemlineáris stb. programozási feladatok.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22175] <br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában; Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> <br /> *''' 2003:''' „A sztochasztikus programozás a véletlen jelenlétében való döntéshozatallal foglakozik, másképpen fogalmazva ez a matematikai tudományág, amely optimális döntések vizsgálatával és meghatározásával foglalkozik olyan esetekben, amikor a véletlen mennyiségeket is figyelembe kell venni a modellek felépítésében, az optimális döntés meghozásában és a döntés következményeinek kiértékelésében.A sztochasztikus programozásban használt modellépítési és döntéshozatali elvek: valószínűség maximalizálása, hasznossági függvény, várható érték programozás, kétlépcsős programozott sztochasztikus modell.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22170]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *[[hasonlóság]]<br /> *ismérv<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *[[valószínűség]] (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> *sztochasztikus programozás<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *sztochasztikus modell<br /> *operációkutatás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szócikkel kapcsolatos tényszerű ellentmondásokat nem találtam munkám során. A különböző tudományterületek eltérő módszerekreket használnak a kifejezéssel kapcsolatban. Alapvetően viszont mindegyik tudományág vizsgálatának kiindulópontja a valószínűségi kapcsolaton alapul.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá). A sztochasztikus jellegből létrehozható modelleket több területen is felhasználják, az informatika módszereinek segítségével. Sztochasztikus módszereker felhasználó területek például: meteorológia, számítógéppel támogatott műszaki tervezés, animáció készítés, zenei programozás, képfeldolgozás, orvosi diagnosztika.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges. Ezt a módszert használják fel a különböző elemzések során.<br /> *<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> *Logikai műveletek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21806]<br /> *Sztochasztikus kapcsolat [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> *Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21808]<br /> *Erdélyi Zsuzsanna:Általános statisztika[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> * Kardos Zoltánné dr.: Statisztikai módszerek gazdasági alkalmazásai [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21836]</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6954 2006-01-26T13:50:23Z

<p>Fehereva: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' stochastic modality<br /> <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1974:''' „Sztochasztikus rendszer: időben változó véletlen eseményeket szolgáltatató rendszer. A sztochasztikus rendszerek elméletét a bonyolultabb szabályozási feladatok megoldásában széles körben alkalmazzák, mert nem csak azokra a folyamatokra használható, amelyek mint a természetbe előforduló valódi jelenségek többsége eleve véletlen jellegűek, hanem a kevéssé ismert, bonyolult rendszerekre is, melyek esetleges oksági összefüggéseit egyszerűbb statisztikus kapcsolatként vizsgálni. A sztochasztikus rendszerek irányításában általában a feladat a várható eltérések számításos (akár analóg, akár digitális eszközökkel történő) becslése, ennek alapján olyan szűrő vagy szabályozó készítése, beállítása, illesztése, mely ezeknek az eltéréseknek valamilyen célszerűen megállapított (pl. súlyozott) statisztikus átlagát a legkisebb (legkedvezőbb) értékre állítja.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22171]<br /> <br /> <br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *'''1988:''' „A matematikai programozási feladatokban az ún. feltételi halmaz általában egyenlőségekkel és egyenlőtlenségekkel van megadva. Ha feltételi függvényekben, (melyek a feltételei halmazt definiálják) és a célfüggvényben szereplő legalább egy diszkrét vagy egy valószínűségi változó, akkor beszélhetünk folytonos, vagy determinisztikus, illetve diszkrét vagy sztochasztikus programozási feladatokról. A folytonos és a többi matematikai programozási feladatosztályon belül a feltételi függvények és a célfüggvény típusától függően lehetnek lineáris, lineáris feltételrendszerű, kvadratikus, szeparábilis, geometriai, konvex, általánosított konvex, általános nemlineáris stb. programozási feladatok.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22175] <br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában; Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> <br /> *''' 2003:''' „A sztochasztikus programozás a véletlen jelenlétében való döntéshozatallal foglakozik, másképpen fogalmazva ez a matematikai tudományág, amely optimális döntések vizsgálatával és meghatározásával foglalkozik olyan esetekben, amikor a véletlen mennyiségeket is figyelembe kell venni a modellek felépítésében, az optimális döntés meghozásában és a döntés következményeinek kiértékelésében.A sztochasztikus programozásban használt modellépítési és döntéshozatali elvek: valószínűség maximalizálása, hasznossági függvény, várható érték programozás, kétlépcsős programozott sztochasztikus modell.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22170]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *[[hasonlóság]]<br /> *ismérv<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *[[valószínűség]] (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> *sztochasztikus programozás<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *sztochasztikus modell<br /> *operációkutatás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szócikkel kapcsolatos tényszerű ellentmondásokat nem találtam munkám során. A különböző tudományterületek eltérő módszerekreket használnak a kifejezéssel kapcsolatban. Alapvetően viszont mindegyik tudományág vizsgálatának kiindulópontja a valószínűségi kapcsolaton alapul.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá).<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges. Ezt a módszert használják fel a különböző elemzések során.<br /> *<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> *Logikai műveletek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21806]<br /> *Sztochasztikus kapcsolat [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> *Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21808]<br /> *Erdélyi Zsuzsanna:Általános statisztika[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> * Kardos Zoltánné dr.: Statisztikai módszerek gazdasági alkalmazásai [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21836]</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6953 2006-01-26T13:42:40Z

<p>Fehereva: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' stochastic modality<br /> <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1974:''' „Sztochasztikus rendszer: időben változó véletlen eseményeket szolgáltatató rendszer. A sztochasztikus rendszerek elméletét a bonyolultabb szabályozási feladatok megoldásában széles körben alkalmazzák, mert nem csak azokra a folyamatokra használható, amelyek mint a természetbe előforduló valódi jelenségek többsége eleve véletlen jellegűek, hanem a kevéssé ismert, bonyolult rendszerekre is, melyek esetleges oksági összefüggéseit egyszerűbb statisztikus kapcsolatként vizsgálni. A sztochasztikus rendszerek irányításában általában a feladat a várható eltérések számításos (akár analóg, akár digitális eszközökkel történő) becslése, ennek alapján olyan szűrő vagy szabályozó készítése, beállítása, illesztése, mely ezeknek az eltéréseknek valamilyen célszerűen megállapított (pl. súlyozott) statisztikus átlagát a legkisebb (legkedvezőbb) értékre állítja.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22171]<br /> <br /> <br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *'''1988:''' „A matematikai programozási feladatokban az ún. feltételi halmaz általában egyenlőségekkel és egyenlőtlenségekkel van megadva. Ha feltételi függvényekben, (melyek a feltételei halmazt definiálják) és a célfüggvényben szereplő legalább egy diszkrét vagy egy valószínűségi változó, akkor beszélhetünk folytonos, vagy determinisztikus, illetve diszkrét vagy sztochasztikus programozási feladatokról. A folytonos és a többi matematikai programozási feladatosztályon belül a feltételi függvények és a célfüggvény típusától függően lehetnek lineáris, lineáris feltételrendszerű, kvadratikus, szeparábilis, geometriai, konvex, általánosított konvex, általános nemlineáris stb. programozási feladatok.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22175] <br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában; Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> <br /> *''' 2003:''' „A sztochasztikus programozás a véletlen jelenlétében való döntéshozatallal foglakozik, másképpen fogalmazva ez a matematikai tudományág, amely optimális döntések vizsgálatával és meghatározásával foglalkozik olyan esetekben, amikor a véletlen mennyiségeket is figyelembe kell venni a modellek felépítésében, az optimális döntés meghozásában és a döntés következményeinek kiértékelésében.A sztochasztikus programozásban használt modellépítési és döntéshozatali elvek: valószínűség maximalizálása, hasznossági függvény, várható érték programozás, kétlépcsős programozott sztochasztikus modell.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22170]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *[[hasonlóság]]<br /> *ismérv<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *[[valószínűség]] (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> *sztochasztikus programozás<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *sztochasztikus modell<br /> *operációkutatás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szócikkel kapcsolatos tényszerű ellentmondásokat nem találtam munkám során. A különböző tudományterületek eltérő módszerekreket használnak a kifejezéssel kapcsolatban. Alapvetően viszont mindegyik tudományág vizsgálatának kiindulópontja a valószínűségi kapcsolaton alapul.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá).<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> *Logikai műveletek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21806]<br /> *Sztochasztikus kapcsolat [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> *Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21808]<br /> *Erdélyi Zsuzsanna:Általános statisztika[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> * Kardos Zoltánné dr.: Statisztikai módszerek gazdasági alkalmazásai [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21836]</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6952 2006-01-26T13:41:30Z

<p>Fehereva: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' stochastic modality<br /> <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1974:''' „Sztochasztikus rendszer: időben változó véletlen eseményeket szolgáltatató rendszer. A sztochasztikus rendszerek elméletét a bonyolultabb szabályozási feladatok megoldásában széles körben alkalmazzák, mert nem csak azokra a folyamatokra használható, amelyek mint a természetbe előforduló valódi jelenségek többsége eleve véletlen jellegűek, hanem a kevéssé ismert, bonyolult rendszerekre is, melyek esetleges oksági összefüggéseit egyszerűbb statisztikus kapcsolatként vizsgálni. A sztochasztikus rendszerek irányításában általában a feladat a várható eltérések számításos (akár analóg, akár digitális eszközökkel történő) becslése, ennek alapján olyan szűrő vagy szabályozó készítése, beállítása, illesztése, mely ezeknek az eltéréseknek valamilyen célszerűen megállapított (pl. súlyozott) statisztikus átlagát a legkisebb (legkedvezőbb) értékre állítja.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22171]<br /> <br /> <br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *'''1988'''&quot;A matematikai programozási feladatokban az ún. feltételi halmaz általában egyenlőségekkel és egyenlőtlenségekkel van megadva. Ha feltételi függvényekben, (melyek a feltételei halmazt definiálják) és a célfüggvényben szereplő legalább egy diszkrét vagy egy valószínűségi változó, akkor beszélhetünk folytonos, vagy determinisztikus, illetve diszkrét vagy sztochasztikus programozási feladatokról. A folytonos és a többi matematikai programozási feladatosztályon belül a feltételi függvények és a célfüggvény típusától függően lehetnek lineáris, lineáris feltételrendszerű, kvadratikus, szeparábilis, geometriai, konvex, általánosított konvex, általános nemlineáris stb. programozási feladatok.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22175] <br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában; Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> <br /> *''' 2003:''' „A sztochasztikus programozás a véletlen jelenlétében való döntéshozatallal foglakozik, másképpen fogalmazva ez a matematikai tudományág, amely optimális döntések vizsgálatával és meghatározásával foglalkozik olyan esetekben, amikor a véletlen mennyiségeket is figyelembe kell venni a modellek felépítésében, az optimális döntés meghozásában és a döntés következményeinek kiértékelésében.A sztochasztikus programozásban használt modellépítési és döntéshozatali elvek: valószínűség maximalizálása, hasznossági függvény, várható érték programozás, kétlépcsős programozott sztochasztikus modell.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22170]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *[[hasonlóság]]<br /> *ismérv<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *[[valószínűség]] (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> *sztochasztikus programozás<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *sztochasztikus modell<br /> *operációkutatás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szócikkel kapcsolatos tényszerű ellentmondásokat nem találtam munkám során. A különböző tudományterületek eltérő módszerekreket használnak a kifejezéssel kapcsolatban. Alapvetően viszont mindegyik tudományág vizsgálatának kiindulópontja a valószínűségi kapcsolaton alapul.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá).<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> *Logikai műveletek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21806]<br /> *Sztochasztikus kapcsolat [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> *Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21808]<br /> *Erdélyi Zsuzsanna:Általános statisztika[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> * Kardos Zoltánné dr.: Statisztikai módszerek gazdasági alkalmazásai [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21836]</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6951 2006-01-26T13:39:46Z

<p>Fehereva: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' stochastic modality<br /> <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1974:''' „Sztochasztikus rendszer: időben változó véletlen eseményeket szolgáltatató rendszer. A sztochasztikus rendszerek elméletét a bonyolultabb szabályozási feladatok megoldásában széles körben alkalmazzák, mert nem csak azokra a folyamatokra használható, amelyek mint a természetbe előforduló valódi jelenségek többsége eleve véletlen jellegűek, hanem a kevéssé ismert, bonyolult rendszerekre is, melyek esetleges oksági összefüggéseit egyszerűbb statisztikus kapcsolatként vizsgálni. A sztochasztikus rendszerek irányításában általában a feladat a várható eltérések számításos (akár analóg, akár digitális eszközökkel történő) becslése, ennek alapján olyan szűrő vagy szabályozó készítése, beállítása, illesztése, mely ezeknek az eltéréseknek valamilyen célszerűen megállapított (pl. súlyozott) statisztikus átlagát a legkisebb (legkedvezőbb) értékre állítja.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22171]<br /> <br /> <br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *'''1988'''&quot;A matematikai programozási feladatokban az ún. feltételi halmaz általában egyenlőségekkel és egyenlőtlenségekkel van megadva. Ha feltételi függvényekben, (melyek a feltételei halmazt definiálják) és a célfüggvényben szereplő legalább egy diszkrét vagy egy valószínűségi változó, akkor beszélhetünk folytonos, vagy determinisztikus, illetve diszkrét vagy sztochasztikus programozási feladatokról. A folytonos és a többi matematikai programozási feladatosztályon belül a feltételi függvények és a célfüggvény típusától függően lehetnek lineáris, lineáris feltételrendszerű, kvadratikus, szeparábilis, geometriai, konvex, általánosított konvex, általános nemlineáris stb. programozási feladatok.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22175] <br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában; Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> <br /> *''' 2003:''' „A sztochasztikus programozás a véletlen jelenlétében való döntéshozatallal foglakozik, másképpen fogalmazva ez a matematikai tudományág, amely optimális döntések vizsgálatával és meghatározásával foglalkozik olyan esetekben, amikor a véletlen mennyiségeket is figyelembe kell venni a modellek felépítésében, az optimális döntés meghozásában és a döntés következményeinek kiértékelésében.A sztochasztikus programozásban használt modellépítési és döntéshozatali elvek: valószínűség maximalizálása, hasznossági függvény, várható érték programozás, kétlépcsős programozott sztochasztikus modell.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22170]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *[[hasonlóság]]<br /> *ismérv<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *[[valószínűség]] (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> *sztochasztikus programozás<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *sztochasztikus modell<br /> *operációkutatás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szócikkel kapcsolatos tényszerű ellentmondásokat nem találtam munkám során. A különböző tudományterületek eltérő módszerekreket használnak a kifejezéssel kapcsolatban. Alapvetően viszont mindegyik tudományág vizsgálatának kiindulópontja a valószínűségi kapcsolaton alapul.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá).<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> *Logikai műveletek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21806]<br /> *Sztochasztikus kapcsolat [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> *Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21808]<br /> *Erdélyi Zsuzsanna:Általános statisztika[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> * Kardos Zoltánné dr.: Statisztikai módszerek gazdasági alkalmazásai [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21836]</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6950 2006-01-26T13:39:21Z

<p>Fehereva: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' stochastic modality<br /> <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1974:''' „Sztochasztikus rendszer: időben változó véletlen eseményeket szolgáltatató rendszer. A sztochasztikus rendszerek elméletét a bonyolultabb szabályozási feladatok megoldásában széles körben alkalmazzák, mert nem csak azokra a folyamatokra használható, amelyek mint a természetbe előforduló valódi jelenségek többsége eleve véletlen jellegűek, hanem a kevéssé ismert, bonyolult rendszerekre is, melyek esetleges oksági összefüggéseit egyszerűbb statisztikus kapcsolatként vizsgálni. A sztochasztikus rendszerek irányításában általában a feladat a várható eltérések számításos (akár analóg, akár digitális eszközökkel történő) becslése, ennek alapján olyan szűrő vagy szabályozó készítése, beállítása, illesztése, mely ezeknek az eltéréseknek valamilyen célszerűen megállapított (pl. súlyozott) statisztikus átlagát a legkisebb (legkedvezőbb) értékre állítja.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22171]<br /> <br /> <br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> *'''1988'''&quot;A matematikai programozási feladatokban az ún. feltételi halmaz általában egyenlőségekkel és egyenlőtlenségekkel van megadva. Ha feltételi függvényekben, (melyek a feltételei halmazt definiálják) és a célfüggvényben szereplő legalább egy diszkrét vagy egy valószínűségi változó, akkor beszélhetünk folytonos, vagy determinisztikus, illetve diszkrét vagy sztochasztikus programozási feladatokról. A folytonos és a többi matematikai programozási feladatosztályon belül a feltételi függvények és a célfüggvény típusától függően lehetnek lineáris, lineáris feltételrendszerű, kvadratikus, szeparábilis, geometriai, konvex, általánosított konvex, általános nemlineáris stb. programozási feladatok.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22175] <br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában; Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> <br /> *''' 2003:''' „A sztochasztikus programozás a véletlen jelenlétében való döntéshozatallal foglakozik, másképpen fogalmazva ez a matematikai tudományág, amely optimális döntések vizsgálatával és meghatározásával foglalkozik olyan esetekben, amikor a véletlen mennyiségeket is figyelembe kell venni a modellek felépítésében, az optimális döntés meghozásában és a döntés következményeinek kiértékelésében.A sztochasztikus programozásban használt modellépítési és döntéshozatali elvek: valószínűség maximalizálása, hasznossági függvény, várható érték programozás, kétlépcsős programozott sztochasztikus modell.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22170]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *[[hasonlóság]]<br /> *ismérv<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *[[valószínűség]] (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> *sztochasztikus programozás<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *sztochasztikus modell<br /> *operációkutatás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szócikkel kapcsolatos tényszerű ellentmondásokat nem találtam munkám során. A különböző tudományterületek eltérő módszerekreket használnak a kifejezéssel kapcsolatban. Alapvetően viszont mindegyik tudományág vizsgálatának kiindulópontja a valószínűségi kapcsolaton alapul.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá).<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> *Logikai műveletek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21806]<br /> *Sztochasztikus kapcsolat [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> *Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21808]<br /> *Erdélyi Zsuzsanna:Általános statisztika[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> * Kardos Zoltánné dr.: Statisztikai módszerek gazdasági alkalmazásai [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21836]</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6949 2006-01-26T12:47:10Z

<p>Fehereva: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' stochastic modality<br /> <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1974:''' „Sztochasztikus rendszer: időben változó véletlen eseményeket szolgáltatató rendszer. A sztochasztikus rendszerek elméletét a bonyolultabb szabályozási feladatok megoldásában széles körben alkalmazzák, mert nem csak azokra a folyamatokra használható, amelyek mint a természetbe előforduló valódi jelenségek többsége eleve véletlen jellegűek, hanem a kevéssé ismert, bonyolult rendszerekre is, melyek esetleges oksági összefüggéseit egyszerűbb statisztikus kapcsolatként vizsgálni. A sztochasztikus rendszerek irányításában általában a feladat a várható eltérések számításos (akár analóg, akár digitális eszközökkel történő) becslése, ennek alapján olyan szűrő vagy szabályozó készítése, beállítása, illesztése, mely ezeknek az eltéréseknek valamilyen célszerűen megállapított (pl. súlyozott) statisztikus átlagát a legkisebb (legkedvezőbb) értékre állítja.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22171]<br /> <br /> <br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában; Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> <br /> *''' 2003:''' „A sztochasztikus programozás a véletlen jelenlétében való döntéshozatallal foglakozik, másképpen fogalmazva ez a matematikai tudományág, amely optimális döntések vizsgálatával és meghatározásával foglalkozik olyan esetekben, amikor a véletlen mennyiségeket is figyelembe kell venni a modellek felépítésében, az optimális döntés meghozásában és a döntés következményeinek kiértékelésében.A sztochasztikus programozásban használt modellépítési és döntéshozatali elvek: valószínűség maximalizálása, hasznossági függvény, várható érték programozás, kétlépcsős programozott sztochasztikus modell.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22170]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *[[hasonlóság]]<br /> *ismérv<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *[[valószínűség]] (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> *sztochasztikus programozás<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *sztochasztikus modell<br /> *operációkutatás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szócikkel kapcsolatos tényszerű ellentmondásokat nem találtam munkám során. A különböző tudományterületek eltérő módszerekreket használnak a kifejezéssel kapcsolatban. Alapvetően viszont mindegyik tudományág vizsgálatának kiindulópontja a valószínűségi kapcsolaton alapul.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá).<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> *Logikai műveletek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21806]<br /> *Sztochasztikus kapcsolat [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> *Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21808]<br /> *Erdélyi Zsuzsanna:Általános statisztika[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> * Kardos Zoltánné dr.: Statisztikai módszerek gazdasági alkalmazásai [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21836]</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6948 2006-01-26T11:57:06Z

<p>Fehereva: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' stochastic modality<br /> <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1974:''' „Sztochasztikus rendszer: időben változó véletlen eseményeket szolgáltatató rendszer. A sztochasztikus rendszerek elméletét a bonyolultabb szabályozási feladatok megoldásában széles körben alkalmazzák, mert nem csak azokra a folyamatokra használható, amelyek mint a természetbe előforduló valódi jelenségek többsége eleve véletlen jellegűek, hanem a kevéssé ismert, bonyolult rendszerekre is, melyek esetleges oksági összefüggéseit egyszerűbb statisztikus kapcsolatként vizsgálni. A sztochasztikus rendszerek irányításában általában a feladat a várható eltérések számításos (akár analóg, akár digitális eszközökkel történő) becslése, ennek alapján olyan szűrő vagy szabályozó készítése, beállítása, illesztése, mely ezeknek az eltéréseknek valamilyen célszerűen megállapított (pl. súlyozott) statisztikus átlagát a legkisebb (legkedvezőbb) értékre állítja.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22171]<br /> <br /> <br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában; Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> <br /> *''' 2003:''' „A sztochasztikus programozás a véletlen jelenlétében való döntéshozatallal foglakozik, másképpen fogalmazva ez a matematikai tudományág, amely optimális döntések vizsgálatával és meghatározásával foglalkozik olyan esetekben, amikor a véletlen mennyiségeket is figyelembe kell venni a modellek felépítésében, az optimális döntés meghozásában és a döntés következményeinek kiértékelésében.A sztochasztikus programozásban használt modellépítési és döntéshozatali elvek: valószínűség maximalizálása, hasznossági függvény, várható érték programozás, kétlépcsős programozott sztochasztikus modell.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22170]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *[[hasonlóság]]<br /> *ismérv<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *[[valószínűség]] (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *sztochasztikus modell<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szócikkel kapcsolatos tényszerű ellentmondásokat nem találtam munkám során. A különböző tudományterületek eltérő módszerekreket használnak a kifejezéssel kapcsolatban. Alapvetően viszont mindegyik tudományág vizsgálatának kiindulópontja a valószínűségi kapcsolaton alapul.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá).<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> *Logikai műveletek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21806]<br /> *Sztochasztikus kapcsolat [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> *Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21808]<br /> *Erdélyi Zsuzsanna:Általános statisztika[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> * Kardos Zoltánné dr.: Statisztikai módszerek gazdasági alkalmazásai [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21836]</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6947 2006-01-26T11:56:55Z

<p>Fehereva: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' stochastic modality<br /> <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1974:''' „Sztochasztikus rendszer: időben változó véletlen eseményeket szolgáltatató rendszer. A sztochasztikus rendszerek elméletét a bonyolultabb szabályozási feladatok megoldásában széles körben alkalmazzák, mert nem csak azokra a folyamatokra használható, amelyek mint a természetbe előforduló valódi jelenségek többsége eleve véletlen jellegűek, hanem a kevéssé ismert, bonyolult rendszerekre is, melyek esetleges oksági összefüggéseit egyszerűbb statisztikus kapcsolatként vizsgálni. A sztochasztikus rendszerek irányításában általában a feladat a várható eltérések számításos (akár analóg, akár digitális eszközökkel történő) becslése, ennek alapján olyan szűrő vagy szabályozó készítése, beállítása, illesztése, mely ezeknek az eltéréseknek valamilyen célszerűen megállapított (pl. súlyozott) statisztikus átlagát a legkisebb (legkedvezőbb) értékre állítja.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22171]<br /> <br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában; Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> <br /> *''' 2003:''' „A sztochasztikus programozás a véletlen jelenlétében való döntéshozatallal foglakozik, másképpen fogalmazva ez a matematikai tudományág, amely optimális döntések vizsgálatával és meghatározásával foglalkozik olyan esetekben, amikor a véletlen mennyiségeket is figyelembe kell venni a modellek felépítésében, az optimális döntés meghozásában és a döntés következményeinek kiértékelésében.A sztochasztikus programozásban használt modellépítési és döntéshozatali elvek: valószínűség maximalizálása, hasznossági függvény, várható érték programozás, kétlépcsős programozott sztochasztikus modell.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22170]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *[[hasonlóság]]<br /> *ismérv<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *[[valószínűség]] (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *sztochasztikus modell<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szócikkel kapcsolatos tényszerű ellentmondásokat nem találtam munkám során. A különböző tudományterületek eltérő módszerekreket használnak a kifejezéssel kapcsolatban. Alapvetően viszont mindegyik tudományág vizsgálatának kiindulópontja a valószínűségi kapcsolaton alapul.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá).<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> *Logikai műveletek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21806]<br /> *Sztochasztikus kapcsolat [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> *Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21808]<br /> *Erdélyi Zsuzsanna:Általános statisztika[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> * Kardos Zoltánné dr.: Statisztikai módszerek gazdasági alkalmazásai [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21836]</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6946 2006-01-26T11:51:04Z

<p>Fehereva: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' stochastic modality<br /> <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában; Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> <br /> *''' 2003:''' „A sztochasztikus programozás a véletlen jelenlétében való döntéshozatallal foglakozik, másképpen fogalmazva ez a matematikai tudományág, amely optimális döntések vizsgálatával és meghatározásával foglalkozik olyan esetekben, amikor a véletlen mennyiségeket is figyelembe kell venni a modellek felépítésében, az optimális döntés meghozásában és a döntés következményeinek kiértékelésében.A sztochasztikus programozásban használt modellépítési és döntéshozatali elvek: valószínűség maximalizálása, hasznossági függvény, várható érték programozás, kétlépcsős programozott sztochasztikus modell.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22170]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *[[hasonlóság]]<br /> *ismérv<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *[[valószínűség]] (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *sztochasztikus modell<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szócikkel kapcsolatos tényszerű ellentmondásokat nem találtam munkám során. A különböző tudományterületek eltérő módszerekreket használnak a kifejezéssel kapcsolatban. Alapvetően viszont mindegyik tudományág vizsgálatának kiindulópontja a valószínűségi kapcsolaton alapul.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá).<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> *Logikai műveletek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21806]<br /> *Sztochasztikus kapcsolat [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> *Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21808]<br /> *Erdélyi Zsuzsanna:Általános statisztika[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> * Kardos Zoltánné dr.: Statisztikai módszerek gazdasági alkalmazásai [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21836]</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6945 2006-01-26T11:50:45Z

<p>Fehereva: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' stochastic modality<br /> <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában; Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> <br /> *''' 2003:''' „A sztochasztikus programozás a véletlen jelenlétében való döntéshozatallal foglakozik, másképpen fogalmazva ez a matematikai tudományág, amely optimális döntések vizsgálatával és meghatározásával foglalkozik olyan esetekben, amikor a véletlen mennyiségeket is figyelembe kell venni a modellek felépítésében, az optimális döntés meghozásában és a döntés következményeinek kiértékelésében.<br /> A sztochasztikus programozásban használt modellépítési és döntéshozatali elvek: valószínűség maximalizálása, hasznossági függvény, várható érték programozás, kétlépcsős programozott sztochasztikus modell.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22170]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *[[hasonlóság]]<br /> *ismérv<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *[[valószínűség]] (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *sztochasztikus modell<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szócikkel kapcsolatos tényszerű ellentmondásokat nem találtam munkám során. A különböző tudományterületek eltérő módszerekreket használnak a kifejezéssel kapcsolatban. Alapvetően viszont mindegyik tudományág vizsgálatának kiindulópontja a valószínűségi kapcsolaton alapul.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá).<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> *Logikai műveletek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21806]<br /> *Sztochasztikus kapcsolat [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> *Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21808]<br /> *Erdélyi Zsuzsanna:Általános statisztika[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> * Kardos Zoltánné dr.: Statisztikai módszerek gazdasági alkalmazásai [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21836]</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6944 2006-01-26T11:47:13Z

<p>Fehereva: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' stochastic modality<br /> <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában <br /> Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> *''' 2003:''' „A sztochasztikus programozás a véletlen jelenlétében való döntéshozatallal foglakozik, másképpen fogalmazva ez a matematikai tudományág, amely optimális döntések vizsgálatával és meghatározásával foglalkozik olyan esetekben, amikor a véletlen mennyiségeket is figyelembe kell venni a modellek felépítésében, az optimális döntés meghozásában és a döntés következményeinek kiértékelésében.<br /> A sztochasztikus programozásban használt modellépítési és döntéshozatali elvek: valószínűség maximalizálása, hasznossági függvény, várható érték programozás, kétlépcsős programozott sztochasztikus modell.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22170]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *[[hasonlóság]]<br /> *ismérv<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *[[valószínűség]] (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *sztochasztikus modell<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szócikkel kapcsolatos tényszerű ellentmondásokat nem találtam munkám során. A különböző tudományterületek eltérő módszerekreket használnak a kifejezéssel kapcsolatban. Alapvetően viszont mindegyik tudományág vizsgálatának kiindulópontja a valószínűségi kapcsolaton alapul.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá).<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> *Logikai műveletek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21806]<br /> *Sztochasztikus kapcsolat [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> *Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21808]<br /> *Erdélyi Zsuzsanna:Általános statisztika[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> * Kardos Zoltánné dr.: Statisztikai módszerek gazdasági alkalmazásai [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21836]</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6943 2006-01-26T11:39:23Z

<p>Fehereva: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' stochastic modality<br /> <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában <br /> Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *[[hasonlóság]]<br /> *ismérv<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *[[valószínűség]] (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *sztochasztikus modell<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szócikkel kapcsolatos tényszerű ellentmondásokat nem találtam munkám során. A különböző tudományterületek eltérő módszerekreket használnak a kifejezéssel kapcsolatban. Alapvetően viszont mindegyik tudományág vizsgálatának kiindulópontja a valószínűségi kapcsolaton alapul.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá).<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> *Logikai műveletek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21806]<br /> *Sztochasztikus kapcsolat [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> *Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21808]<br /> *Erdélyi Zsuzsanna:Általános statisztika[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> * Kardos Zoltánné dr.: Statisztikai módszerek gazdasági alkalmazásai [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21836]</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6942 2005-12-31T11:04:45Z

<p>Fehereva: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' stochastic modality<br /> <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában <br /> Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *ismérv<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *[[valószínűség]] (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *sztochasztikus modell<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szócikkel kapcsolatos tényszerű ellentmondásokat nem találtam munkám során. A különböző tudományterületek eltérő módszerekreket használnak a kifejezéssel kapcsolatban. Alapvetően viszont mindegyik tudományág vizsgálatának kiindulópontja a valószínűségi kapcsolaton alapul.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá).<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> *Logikai műveletek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21806]<br /> *Sztochasztikus kapcsolat [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> *Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21808]<br /> *Erdélyi Zsuzsanna:Általános statisztika[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> * Kardos Zoltánné dr.: Statisztikai módszerek gazdasági alkalmazásai [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21836]</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6941 2005-12-31T11:04:01Z

<p>Fehereva: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' stochastic modality<br /> <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában <br /> Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *ismérv<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *[[valószínűség]] (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *sztochasztikus modell<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szócikkel kapcsolatos tényszerű ellentmondásokat nem találtam munkám során. A különböző tudományterületek eltérő módszerekreket használnak a kifejezéssel kapcsolatban. Alapvetően viszont mindegyik tudományág vizsgálatának kiindulópontja a valószínűségi kapcsolaton alapul.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá).<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> *Logikai műveletek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21806]<br /> *Sztochasztikus kapcsolat [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> *Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21808]<br /> *Erdélyi Zsuzsanna:Általános statisztika[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> * Kardos Zoltánné dr.: Statisztikai módszrerek gazdasági alkalmazásai [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21836]</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6940 2005-12-30T19:15:53Z

<p>Fehereva: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' stochastic modality<br /> <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában <br /> Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *ismérv<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *[[valószínűség]] (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *sztochasztikus modell<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szócikkel kapcsolatos tényszerű ellentmondásokat nem találtam munkám során. A különböző tudományterületek eltérő módszerekreket használnak a kifejezéssel kapcsolatban. Alapvetően viszont mindegyik tudományág vizsgálatának kiindulópontja a valószínűségi kapcsolaton alapul.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá).<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> *Logikai műveletek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21806]<br /> *Sztochasztikus kapcsolat [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> *Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21808]<br /> *Erdélyi Zsuzsanna:Általános statisztika[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6939 2005-12-30T19:02:53Z

<p>Fehereva: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' stochastic modality<br /> <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában <br /> Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *ismérv<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *[[valószínűség]] (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *sztochasztikus modell<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szócikkel kapcsolatos tényszerű ellentmondásokat nem találtam munkám során. A különböző tudományterületek eltérő módszerekreket használnak a kifejezéssel kapcsolatban.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá).<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> *Logikai műveletek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21806]<br /> *Sztochasztikus kapcsolat [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> *Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21808]<br /> *Erdélyi Zsuzsanna:Általános statisztika[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6938 2005-12-30T18:55:26Z

<p>Fehereva: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' stochastic modality<br /> <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában <br /> Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *ismérv<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *[[valószínűség]] (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *sztochasztikus modell<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá).<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> *Logikai műveletek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21806]<br /> *Sztochasztikus kapcsolat [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> *Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21808]<br /> *Erdélyi Zsuzsanna:Általános statisztika[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6937 2005-12-30T18:53:07Z

<p>Fehereva: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' stochastic modality<br /> <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában <br /> Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *ismérv<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *[[valószínűség]] (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *sztochasztikus modell<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá).<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> *Logikai műveletek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21806]<br /> *Sztochasztikus kapcsolat [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> *Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21808]</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6936 2005-12-30T18:52:10Z

<p>Fehereva: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' stochastic modality<br /> <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában <br /> Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *ismérv<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *[[valószínűség]] (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *sztochasztikus modell<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá).<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> *Logikai műveletek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21806]<br /> *Sztochasztikus kapcsolat [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> *[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21808]</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6935 2005-12-30T18:45:40Z

<p>Fehereva: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' stochastic modality<br /> <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában <br /> Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *ismérv<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *[[valószínűség]] (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *sztochasztikus modell<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá).<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> *Logikai műveletek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21806]<br /> *Sztochasztikus kapcsolat [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6934 2005-12-30T18:45:06Z

<p>Fehereva: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' stochastic modality<br /> <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában <br /> Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *ismérv<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *[[valószínűség]] (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *sztochasztikus modell<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá).<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> *Logikai műveletek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21806]<br /> * [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6933 2005-12-30T18:42:27Z

<p>Fehereva: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' stochastic modality<br /> <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában <br /> Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *ismérv<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *[[valószínűség]] (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *sztochasztikus modell<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá).<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> *Logikai műveletek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21806]<br /> * http://human.kando.hu/pedlex/lexicon/K9.xml/korrelacio.html</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6932 2005-12-30T18:35:18Z

<p>Fehereva: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' stochastic modality<br /> <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában <br /> Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *ismérv<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *[[valószínűség]] (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *sztochasztikus modell<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá).<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> *miau.gau.hu/nappalos/2002osz/pelda/a-ok/a17.xls<br /> *http://human.kando.hu/pedlex/lexicon/K9.xml/korrelacio.html</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6931 2005-12-30T18:31:49Z

<p>Fehereva: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' stochastic modality<br /> <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában <br /> Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *ismérv<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *[[valószínűség]] (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *sztochasztikus modell<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá).<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> *www.math.bme.hu/~szentpeteri/index_elemei/kutatasi_terv.pdf<br /> *miau.gau.hu/nappalos/2002osz/pelda/a-ok/a17.xls<br /> *http://human.kando.hu/pedlex/lexicon/K9.xml/korrelacio.html</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6930 2005-12-30T18:30:51Z

<p>Fehereva: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' stochastic modality<br /> <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában <br /> Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *ismérv<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *[[valószínűség]] (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *sztochasztikus modell<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá).<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> *www.math.bme.hu/~szentpeteri/index_elemei/kutatasi_terv.pdf<br /> *miau.gau.hu/nappalos/2002osz/pelda/a-ok/a17.xls<br /> *http://human.kando.hu/pedlex/lexicon/K9.xml/korrelacio.html</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6929 2005-12-30T18:27:42Z

<p>Fehereva: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában <br /> Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *ismérv<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *[[valószínűség]] (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *sztochasztikus modell<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá).<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> *www.math.bme.hu/~szentpeteri/index_elemei/kutatasi_terv.pdf<br /> *miau.gau.hu/nappalos/2002osz/pelda/a-ok/a17.xls<br /> *http://human.kando.hu/pedlex/lexicon/K9.xml/korrelacio.html</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6928 2005-12-30T18:25:47Z

<p>Fehereva: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában <br /> Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *[[valószínűség]]<br /> *ismérv<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *valószínűség (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *sztochasztikus modell<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá).<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> *www.math.bme.hu/~szentpeteri/index_elemei/kutatasi_terv.pdf<br /> *miau.gau.hu/nappalos/2002osz/pelda/a-ok/a17.xls<br /> *http://human.kando.hu/pedlex/lexicon/K9.xml/korrelacio.html</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6927 2005-12-30T18:23:18Z

<p>Fehereva: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában <br /> Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *[[valószínűség]]<br /> *ismérv<br /> *sztochasztikus modell<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *valószínűség (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá).<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> *www.math.bme.hu/~szentpeteri/index_elemei/kutatasi_terv.pdf<br /> *miau.gau.hu/nappalos/2002osz/pelda/a-ok/a17.xls<br /> *http://human.kando.hu/pedlex/lexicon/K9.xml/korrelacio.html</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=K%C3%B6rnyezetterhel%C3%A9s&diff=8639 2005-12-30T16:41:12Z

<p>Fehereva: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' environmental load <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''2005:'''&quot;Az ember és a környezet viszonyának történetét kutatva végigkísérhetjük azt a folyamatot, amelynek során az ember az ősi harmonikus ember-környezet viszonyból annak ellentétéig jutott. Az ember saját környezetének ellenségévé vált...Az ember-természet viszonyának mai állapota a globális problémák egyre súlyosabb és fenyegetőbb jelenlétével jellemezhető. A megoldás lehetőségét kutatva a tudománynak és a politikának egyaránt megvan a feladata. A legeredményesebb megoldást a teljes szemléletváltozás jelentheti, ahol az ember-környezet viszony az uralkodó, kizsákmányoló pozíció helyett megtalálja az értékek mentén megvalósítható harmóniát. &quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21775]<br /> *'''2000:'''&quot;Sokak szerint a fenntarthatóság feltétele az, hogy az emberiség lemondjon a további fejlődésről, mivel minden fejlődés plusz erőforrásokat kíván,így szükségképpen fenntarthatatlan. Az emberiség nagy hatású találmányai között kevés olyan akad, mely ilyen vagy olyan módon ne veszélyeztetne fenntarthatóságot, ne okozna valamilyen környezeti problémát... A fenntartható fejlődés azt jelenti, hogy úgy próbáljuk megoldani a felmerülő problémákat, hogy a lehető legkevesebb erőforrást használjuk fel adott cél elérése érdekében és a lehető legkevésbé avatkozzunk a bioszféra működésébe és közben figyelmet szentelünk arra is, hogy hosszú távon milyen következményei lehetnek tevékenységünknek... A földi élet fenntarthatóságának a cirkuláris működésen kívül további biztosítéka az evolúció során kialakult biológiai változatoasság.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21528]<br /> *'''2002:''' &quot;A nyolcvanas évek vége felé számos külső és belső folyamat jelezte, hogy &quot;az idő érik, zajtalanul és félelmesen&quot;. Többek között ráébredtünk az ország kiszolgáltatottságára és környezeti állapotának tarthatatlanságára is... Vannak újabb keletű problémák,melyek súlyosbodnak. Ilyen például a főváros környéki zöldterületek rohamos csökkenése, a közúti tranzitforgalom okozta szinte elviselhetetlen környezetterhelés és annak számos kísérőjelensége (légszennyezés, hulladékok, zaj, rezgés, illegális szállítmányok, embercsempészet, növekvő balesetveszély stb.), a szabálytalan és illegális hulladéklerakók sokasága stb.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21776]<br /> *'''2004:'''&quot;A globális változásokat,a légköri üvegházhatást és ezzel a szélsőséges időjárási eseményeket közvetett módon előidéző környezetszennyezés forrása elsősorban az intenzív gazdálkodás, míg hatása főként az extenzív,alacsony ráfordítással működő gazdálkodási formákat terheli. Az állattenyésztés termelését és környezetkárosító hatását tehát elsősorban az alkalmazott rendszerek típusa és intenzitása határozza meg. Az iparosított mezőgazdasággal rendelkező, fejlett országokban a mezőgazdasági eredetű környezetterhelés a világ átlagánál lényegesen nagyobb, melyből az állattenyésztés közvetlen részesedése közelít az 50%-hoz. Mivel az ágazat jelenleg is a világ legnagyobb földhasználója, a hústermelés és- fogyasztás pedig tovább növekszik, környezetkárosító szerepe tovább nő.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21778]&quot;<br /> *'''2004:'''&quot;A Föld ökológiai sorsára egyre nagyobb hatással vannak szegényebb országok. Fejlődő országok túlnépesedése miatt, illetve a fejletelen és ezért rossz hatásfokú termelés miatt jelentenek nagy környezeti terhet. A fejlett országok lakói azonban a túlfogyasztás miatt. Korunk nagy kérdése, hogy milyen gyorsan sikerül lefékezni a népességrobbanást, az elsivatagosodást, az erdőpusztítást, a fajok kihalási sebességét, a talaj vízsüllyedését és az üvegházhatású gázok kibocsátását. A fejlődő országok környezetvédő mozgalmaiban az ökológiai kérdések az emberi jogokkal, az etnikai problémákkal, az erőszak megfékezésének és az anygai javak igazságosabb elosztásának igényével kapcsolódnak össze. Azért tiltakoznak a nagyipari, környezetpusztító fakitermelés, olajfúrás, bányászat, monokultúra ültetvények, túllegeltetés, elárasztás, a folyókat szennyező, sőt, gyakran elaksztó, vízigényes ipar és ehhez hasonló tevékenységek ellen, mert azok az adott területen élő emberek egészségét, megélhetését, életét veszélyezteti.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21526]<br /> *'''2005:'''&quot;Ha az ember és természet viszonyának gazdasági összefüggéseit akarjuk vizsgálni, mindenekelőtt abból kell kiindulnunk, hogy az ember különböző szükségletekkel rendelkezik, amelyek kielégítése a normális élet feltétele. Ezért mindenki arra törekszik, hogy szükségleteit minél magasabb szinten kielégítse.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21775]&quot;<br /> *'''2005:'''&quot;Az elmúlt századok népességnövekedése igen lassú volt. Ennek okai jól ismertek: háborúk pusztítása, éhínségek, járványok. A magas születési arány mellett ezek a pusztító hatások történelmi időszakokat tekintve kiegyenlítették egymást, s a népesség összlétszáma alig vagy csekély mértékben növekedett. Ez a hosszú ideig tartó korszak tekinthető a demográfiai változások első modelljének, amelynek jellemzője a születések és a halálozások igen magas száma mellett a népesség viszonylagos állandósága. <br /> A második korszakra jellemző a járványok tömegméretű pusztításának megfékezése, az életkörülmények és az orvosi ellátás javulása, amelyek eredménye a halálozási arány csökkenése, a változatlanul magas születési szám mellett a népesség nagyarányú növekedése. Ez jellemzi például a harmadik világ országait, ahol a rohamos népességnövekedés közvetlenné teszi a népességrobbanás veszélyét. <br /> A harmadik korszak a fejlett tőkés országok modellje. A születések és a halálozások arányának egyensúlyát úgy teremtik meg, hogy tudatosan csökkentik a születések számát, egyre jobb szociális körülményekkel és orvosi ellátással növelik az átlagéletkort, s így csökkentik a halálozások számát is. Ennek a modellnek további jellemzője a népesség állandósága mellett a társadalom relatív elöregedése. Mivel a Föld népessége egyenlőtlen eloszlású, a második modellbe tartozó fejlődő országok népesedésének egyre gyorsuló üteme felveti a túlnépesedés reális veszélyét. A megoldási kísérletek eddig nem vezettek eredményre, annál is inkább, mert míg a járványok elleni küzdelem jelentős összefogásra ösztönözte a fejlett országokat sikerrel, addig sem a túlnépesedés, sem az élelmiszerhiány nem mozgósítja megfelelően a világ segíteni tudó országait.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21775] &quot;<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> ** csernobili katasztrófa, 1986. május (4 tomreaktrorból 1 felrobbant, megoldásra alternatíva: betonszarkofág)<br /> ** Paks: 1983 nyara ( karbantartási munkálatok közben megsérült néhány építmény, nagy sugáérzásveszély, felvetődik egy komoly probléma: elhasznált elemek elhelyezése<br /> ** Románia: ausztrál érdekeltségű cég aranybányaszásal foglalkozik, vízbe kerülő cián elpusztítja az állatállomány jelentős részét<br /> ** Bős-Nagymarosi vízlépcső: vízi erőmű építése követeztében vízhiány, kiszáradás, ökológiai katasztrófa fenyegeti a térséget<br /> ** 2005-ben orosz tengeralattjáró az Északi-sarkhoz közel beleakadt egy halászhálóba, és kormányozhatatlanná vált, de nemzetközi segítséggel a személyzet megmenekült és a sugárzásveszély is elhárult<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus'''<br /> **[[Jövőkutatás]]<br /> **[[Gyártási technológia]]<br /> **[[Üzemösszehasonlítás]]<br /> **[[Kockázat]]<br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> ** környezetszennyezés: pl.: víz-, levegő-, talajszennyezés, stb.<br /> ** túlnépesedés<br /> ** éghajlatváltozás<br /> ** ózonpajzs elvékonyodása<br /> ** őserdők kiírtása<br /> ** savas esők<br /> ** globális felmelegedés: üvegházhatás<br /> ** bányászat okozta természeti károk<br /> ** a környezet nem tudatos tönkretétele<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * '''2005:'''A világ népesség eloszlásának egyenlőtlenségéből következik az a paradox helyzet, hogy miközben a Föld túlnépesedésének globális problémája a megoldásra váró feladat, egyes országokban - így hazánkban is - a népesség fokozatos csökkenése jelent gondot.<br /> * '''2005:'''A szükségletek minél magasabb szinten való kielégítésének vágyából az következik, hogy a kényelmes élet feltételeinek megteremtése érdekében egyre nyilvánvalóbban szakadunk el a természetközeli életmódtól, és az új &quot;kívánságokkal&quot; újabb és újabb terheket róvunk a természetes környezetünkre.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A környezetterhelés azoknak a tevékenységeknek az összefoglaló neve, amelyek veszélyeztetik &quot;élhető&quot; világunkat. Az ipari terhelés növekedése veszélyes anyagok gondatlan kezelése, a túlnépesedés, az urbanizáció, stb. következében féltenünk kell a tiszta levegőt és a vizet, a termőtalajt, a csendet, az egészséges táplálékot, erdeinket, és egy sor olyan dolgot, amire ma még nem is gondolunk.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Mi terheli a környezetünket? (pl.: túlnépesedés, ipari tevékenységek, fogyasztói társadalom, stb.)<br /> * Mitől kell félnünk? (fejlődés nem lesz fenntartható, nem lesz élhető környezet, elfogy az ivóvíz, ..)<br /> * Kell -e félnünk a környezet terheléstől? (igen, mert nem visszafordítható.)<br /> * Hogyan védekezzünk? (pl.: energia takarékossággal)<br /> * A probléma megoldés az állam dolga? Csak? (az államé is és a közembereké is, de más minőségben.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Pető Vilmos: Állattartás és Takarmányfeldolgozás Gépesítése - <br /> Környezetszennyező műanyagok kiváltási lehetősége<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21779]<br /> * Biomassza – energia a mezőgazdaságból[http://www.fvmmi.hu/hirek.php?lang=HUN&amp;id=242&amp;det=1]<br /> * EU-Georgikon<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21781]<br /> * Környezetünk magazin - Környezeti nevelés<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21783]</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=K%C3%B6rnyezetterhel%C3%A9s&diff=8638 2005-12-30T16:40:40Z

<p>Fehereva: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' environmental load <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''2005:'''&quot;Az ember és a környezet viszonyának történetét kutatva végigkísérhetjük azt a folyamatot, amelynek során az ember az ősi harmonikus ember-környezet viszonyból annak ellentétéig jutott. Az ember saját környezetének ellenségévé vált...Az ember-természet viszonyának mai állapota a globális problémák egyre súlyosabb és fenyegetőbb jelenlétével jellemezhető. A megoldás lehetőségét kutatva a tudománynak és a politikának egyaránt megvan a feladata. A legeredményesebb megoldást a teljes szemléletváltozás jelentheti, ahol az ember-környezet viszony az uralkodó, kizsákmányoló pozíció helyett megtalálja az értékek mentén megvalósítható harmóniát. &quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21775]<br /> *'''2000:'''&quot;Sokak szerint a fenntarthatóság feltétele az, hogy az emberiség lemondjon a további fejlődésről, mivel minden fejlődés plusz erőforrásokat kíván,így szükségképpen fenntarthatatlan. Az emberiség nagy hatású találmányai között kevés olyan akad, mely ilyen vagy olyan módon ne veszélyeztetne fenntarthatóságot, ne okozna valamilyen környezeti problémát... A fenntartható fejlődés azt jelenti, hogy úgy próbáljuk megoldani a felmerülő problémákat, hogy a lehető legkevesebb erőforrást használjuk fel adott cél elérése érdekében és a lehető legkevésbé avatkozzunk a bioszféra működésébe és közben figyelmet szentelünk arra is, hogy hosszú távon milyen következményei lehetnek tevékenységünknek... A földi élet fenntarthatóságának a cirkuláris működésen kívül további biztosítéka az evolúció során kialakult biológiai változatoasság.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21528]<br /> *'''2002:''' &quot;A nyolcvanas évek vége felé számos külső és belső folyamat jelezte, hogy &quot;az idő érik, zajtalanul és félelmesen&quot;. Többek között ráébredtünk az ország kiszolgáltatottságára és környezeti állapotának tarthatatlanságára is... Vannak újabb keletű problémák,melyek súlyosbodnak. Ilyen például a főváros környéki zöldterületek rohamos csökkenése, a közúti tranzitforgalom okozta szinte elviselhetetlen környezetterhelés és annak számos kísérőjelensége (légszennyezés, hulladékok, zaj, rezgés, illegális szállítmányok, embercsempészet, növekvő balesetveszély stb.), a szabálytalan és illegális hulladéklerakók sokasága stb.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21776]<br /> *'''2004:'''&quot;A globális változásokat,a légköri üvegházhatást és ezzel a szélsőséges időjárási eseményeket közvetett módon előidéző környezetszennyezés forrása elsősorban az intenzív gazdálkodás, míg hatása főként az extenzív,alacsony ráfordítással működő gazdálkodási formákat terheli. Az állattenyésztés termelését és környezetkárosító hatását tehát elsősorban az alkalmazott rendszerek típusa és intenzitása határozza meg. Az iparosított mezőgazdasággal rendelkező, fejlett országokban a mezőgazdasági eredetű környezetterhelés a világ átlagánál lényegesen nagyobb, melyből az állattenyésztés közvetlen részesedése közelít az 50%-hoz. Mivel az ágazat jelenleg is a világ legnagyobb földhasználója, a hústermelés és- fogyasztás pedig tovább növekszik, környezetkárosító szerepe tovább nő.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21778]&quot;<br /> *'''2004:'''&quot;A Föld ökológiai sorsára egyre nagyobb hatással vannak szegényebb országok. Fejlődő országok túlnépesedése miatt, illetve a fejletelen és ezért rossz hatásfokú termelés miatt jelentenek nagy környezeti terhet. A fejlett országok lakói azonban a túlfogyasztás miatt. Korunk nagy kérdése, hogy milyen gyorsan sikerül lefékezni a népességrobbanást, az elsivatagosodást, az erdőpusztítást, a fajok kihalási sebességét, a talaj vízsüllyedését és az üvegházhatású gázok kibocsátását. A fejlődő országok környezetvédő mozgalmaiban az ökológiai kérdések az emberi jogokkal, az etnikai problémákkal, az erőszak megfékezésének és az anygai javak igazságosabb elosztásának igényével kapcsolódnak össze. Azért tiltakoznak a nagyipari, környezetpusztító fakitermelés, olajfúrás, bányászat, monokultúra ültetvények, túllegeltetés, elárasztás, a folyókat szennyező, sőt, gyakran elaksztó, vízigényes ipar és ehhez hasonló tevékenységek ellen, mert azok az adott területen élő emberek egészségét, megélhetését, életét veszélyezteti.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21526]<br /> *'''2005:'''&quot;Ha az ember és természet viszonyának gazdasági összefüggéseit akarjuk vizsgálni, mindenekelőtt abból kell kiindulnunk, hogy az ember különböző szükségletekkel rendelkezik, amelyek kielégítése a normális élet feltétele. Ezért mindenki arra törekszik, hogy szükségleteit minél magasabb szinten kielégítse.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21775]&quot;<br /> *'''2005:'''&quot;Az elmúlt századok népességnövekedése igen lassú volt. Ennek okai jól ismertek: háborúk pusztítása, éhínségek, járványok. A magas születési arány mellett ezek a pusztító hatások történelmi időszakokat tekintve kiegyenlítették egymást, s a népesség összlétszáma alig vagy csekély mértékben növekedett. Ez a hosszú ideig tartó korszak tekinthető a demográfiai változások első modelljének, amelynek jellemzője a születések és a halálozások igen magas száma mellett a népesség viszonylagos állandósága. <br /> A második korszakra jellemző a járványok tömegméretű pusztításának megfékezése, az életkörülmények és az orvosi ellátás javulása, amelyek eredménye a halálozási arány csökkenése, a változatlanul magas születési szám mellett a népesség nagyarányú növekedése. Ez jellemzi például a harmadik világ országait, ahol a rohamos népességnövekedés közvetlenné teszi a népességrobbanás veszélyét. <br /> A harmadik korszak a fejlett tőkés országok modellje. A születések és a halálozások arányának egyensúlyát úgy teremtik meg, hogy tudatosan csökkentik a születések számát, egyre jobb szociális körülményekkel és orvosi ellátással növelik az átlagéletkort, s így csökkentik a halálozások számát is. Ennek a modellnek további jellemzője a népesség állandósága mellett a társadalom relatív elöregedése. Mivel a Föld népessége egyenlőtlen eloszlású, a második modellbe tartozó fejlődő országok népesedésének egyre gyorsuló üteme felveti a túlnépesedés reális veszélyét. A megoldási kísérletek eddig nem vezettek eredményre, annál is inkább, mert míg a járványok elleni küzdelem jelentős összefogásra ösztönözte a fejlett országokat sikerrel, addig sem a túlnépesedés, sem az élelmiszerhiány nem mozgósítja megfelelően a világ segíteni tudó országait.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21775] &quot;<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> ** csernobili katasztrófa, 1986. május (4 tomreaktrorból 1 felrobbant, megoldásra alternatíva: betonszarkofág)<br /> ** Paks: 1983 nyara ( karbantartási munkálatok közben megsérült néhány építmény, nagy sugáérzásveszély, felvetődik egy komoly probléma: elhasznált elemek elhelyezése<br /> ** Románia: ausztrál érdekeltségű cég aranybányaszásal foglalkozik, vízbe kerülő cián elpusztítja az állatállomány jelentős részét<br /> ** Bős-Nagymarosi vízlépcső: vízi erőmű építése követeztében vízhiány, kiszáradás, ökológiai katasztrófa fenyegeti a térséget<br /> ** 2005-ben orosz tengeralattjáró az Északi-sarkhoz közel beleakadt egy halászhálóba, és kormányozhatatlanná vált, de nemzetközi segítséggel a személyzet megmenekült és a sugárzásveszély is elhárult<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus'''<br /> **[[Jövőkutatás]]<br /> **[[Gyártási technológia]]<br /> **[[Üzemösszehasonlítás]]<br /> **[[Kockázat]]<br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> ** környezetszennyezés: pl.: víz-, levegő-, talajszennyezés, stb.<br /> ** túlnépesedés<br /> ** éghajlatváltozás<br /> ** ózonpajzs elvékonyodása<br /> ** őserdők kiírtása<br /> ** savas esők<br /> ** globális felmelegedés: üvegházhatás<br /> ** bányászat okozta természeti károk<br /> ** a környezet nem tudatos tönkretétele<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * '''2005:'''A világ népesség eloszlásának egyenlőtlenségéből következik az a paradox helyzet, hogy miközben a Föld túlnépesedésének globális problémája a megoldásra váró feladat, egyes országokban - így hazánkban is - a népesség fokozatos csökkenése jelent gondot.<br /> * '''2005:'''A szükségletek minél magasabb szinten való kielégítésének vágyából az következik, hogy a kényelmes élet feltételeinek megteremtése érdekében egyre nyilvánvalóbban szakadunk el a természetközeli életmódtól, és az új &quot;kívánságokkal&quot; újabb és újabb terheket róvunk a természetes környezetünkre.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A környezetterhelés azoknak a tevékenységeknek az összefoglaló neve, amelyek veszélyeztetik &quot;élhető&quot; világunkat. Az ipari terhelés növekedése veszélyes anyagok gondatlan kezelése, a túlnépesedés, az urbanizáció, stb. következében féltenünk kell a tiszta levegőt és a vizet, a termőtalajt, a csendet, az egészséges táplálékot, erdeinket, és egy sor olyan dolgot, amire ma még nem is gondolunk.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Mi terheli a környezetünket? (pl.: túlnépesedés, ipari tevékenységek, fogyasztói társadalom, stb.)<br /> * Mitől kell félnünk? (fejlődés nem lesz fenntartható, nem lesz élhető környezet, elfogy az ivóvíz, ..)<br /> * Kell -e félnünk a környezet terheléstől? (igen, mert nem visszafordítható.)<br /> * Hogyan védekezzünk? (pl.: energia takarékossággal)<br /> * A probléma megoldés az állam dolga? Csak? (az államé is és a közembereké is, de más minőségben.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Pető Vilmos: Állattartás és Takarmányfeldolgozás Gépesítése - <br /> Környezetszennyező műanyagok kiváltási lehetősége<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21779]<br /> * Biomassza – energia a mezőgazdaságból[http://www.fvmmi.hu/hirek.php?lang=HUN&amp;id=242&amp;det=1]<br /> * EU-Georgikon<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21781]<br /> * Környezetünk magazin - Környezeti nevelés</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=K%C3%B6rnyezetterhel%C3%A9s&diff=8637 2005-12-30T16:35:49Z

<p>Fehereva: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' environmental load <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''2005:'''&quot;Az ember és a környezet viszonyának történetét kutatva végigkísérhetjük azt a folyamatot, amelynek során az ember az ősi harmonikus ember-környezet viszonyból annak ellentétéig jutott. Az ember saját környezetének ellenségévé vált...Az ember-természet viszonyának mai állapota a globális problémák egyre súlyosabb és fenyegetőbb jelenlétével jellemezhető. A megoldás lehetőségét kutatva a tudománynak és a politikának egyaránt megvan a feladata. A legeredményesebb megoldást a teljes szemléletváltozás jelentheti, ahol az ember-környezet viszony az uralkodó, kizsákmányoló pozíció helyett megtalálja az értékek mentén megvalósítható harmóniát. &quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21775]<br /> *'''2000:'''&quot;Sokak szerint a fenntarthatóság feltétele az, hogy az emberiség lemondjon a további fejlődésről, mivel minden fejlődés plusz erőforrásokat kíván,így szükségképpen fenntarthatatlan. Az emberiség nagy hatású találmányai között kevés olyan akad, mely ilyen vagy olyan módon ne veszélyeztetne fenntarthatóságot, ne okozna valamilyen környezeti problémát... A fenntartható fejlődés azt jelenti, hogy úgy próbáljuk megoldani a felmerülő problémákat, hogy a lehető legkevesebb erőforrást használjuk fel adott cél elérése érdekében és a lehető legkevésbé avatkozzunk a bioszféra működésébe és közben figyelmet szentelünk arra is, hogy hosszú távon milyen következményei lehetnek tevékenységünknek... A földi élet fenntarthatóságának a cirkuláris működésen kívül további biztosítéka az evolúció során kialakult biológiai változatoasság.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21528]<br /> *'''2002:''' &quot;A nyolcvanas évek vége felé számos külső és belső folyamat jelezte, hogy &quot;az idő érik, zajtalanul és félelmesen&quot;. Többek között ráébredtünk az ország kiszolgáltatottságára és környezeti állapotának tarthatatlanságára is... Vannak újabb keletű problémák,melyek súlyosbodnak. Ilyen például a főváros környéki zöldterületek rohamos csökkenése, a közúti tranzitforgalom okozta szinte elviselhetetlen környezetterhelés és annak számos kísérőjelensége (légszennyezés, hulladékok, zaj, rezgés, illegális szállítmányok, embercsempészet, növekvő balesetveszély stb.), a szabálytalan és illegális hulladéklerakók sokasága stb.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21776]<br /> *'''2004:'''&quot;A globális változásokat,a légköri üvegházhatást és ezzel a szélsőséges időjárási eseményeket közvetett módon előidéző környezetszennyezés forrása elsősorban az intenzív gazdálkodás, míg hatása főként az extenzív,alacsony ráfordítással működő gazdálkodási formákat terheli. Az állattenyésztés termelését és környezetkárosító hatását tehát elsősorban az alkalmazott rendszerek típusa és intenzitása határozza meg. Az iparosított mezőgazdasággal rendelkező, fejlett országokban a mezőgazdasági eredetű környezetterhelés a világ átlagánál lényegesen nagyobb, melyből az állattenyésztés közvetlen részesedése közelít az 50%-hoz. Mivel az ágazat jelenleg is a világ legnagyobb földhasználója, a hústermelés és- fogyasztás pedig tovább növekszik, környezetkárosító szerepe tovább nő.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21778]&quot;<br /> *'''2004:'''&quot;A Föld ökológiai sorsára egyre nagyobb hatással vannak szegényebb országok. Fejlődő országok túlnépesedése miatt, illetve a fejletelen és ezért rossz hatásfokú termelés miatt jelentenek nagy környezeti terhet. A fejlett országok lakói azonban a túlfogyasztás miatt. Korunk nagy kérdése, hogy milyen gyorsan sikerül lefékezni a népességrobbanást, az elsivatagosodást, az erdőpusztítást, a fajok kihalási sebességét, a talaj vízsüllyedését és az üvegházhatású gázok kibocsátását. A fejlődő országok környezetvédő mozgalmaiban az ökológiai kérdések az emberi jogokkal, az etnikai problémákkal, az erőszak megfékezésének és az anygai javak igazságosabb elosztásának igényével kapcsolódnak össze. Azért tiltakoznak a nagyipari, környezetpusztító fakitermelés, olajfúrás, bányászat, monokultúra ültetvények, túllegeltetés, elárasztás, a folyókat szennyező, sőt, gyakran elaksztó, vízigényes ipar és ehhez hasonló tevékenységek ellen, mert azok az adott területen élő emberek egészségét, megélhetését, életét veszélyezteti.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21526]<br /> *'''2005:'''&quot;Ha az ember és természet viszonyának gazdasági összefüggéseit akarjuk vizsgálni, mindenekelőtt abból kell kiindulnunk, hogy az ember különböző szükségletekkel rendelkezik, amelyek kielégítése a normális élet feltétele. Ezért mindenki arra törekszik, hogy szükségleteit minél magasabb szinten kielégítse.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21775]&quot;<br /> *'''2005:'''&quot;Az elmúlt századok népességnövekedése igen lassú volt. Ennek okai jól ismertek: háborúk pusztítása, éhínségek, járványok. A magas születési arány mellett ezek a pusztító hatások történelmi időszakokat tekintve kiegyenlítették egymást, s a népesség összlétszáma alig vagy csekély mértékben növekedett. Ez a hosszú ideig tartó korszak tekinthető a demográfiai változások első modelljének, amelynek jellemzője a születések és a halálozások igen magas száma mellett a népesség viszonylagos állandósága. <br /> A második korszakra jellemző a járványok tömegméretű pusztításának megfékezése, az életkörülmények és az orvosi ellátás javulása, amelyek eredménye a halálozási arány csökkenése, a változatlanul magas születési szám mellett a népesség nagyarányú növekedése. Ez jellemzi például a harmadik világ országait, ahol a rohamos népességnövekedés közvetlenné teszi a népességrobbanás veszélyét. <br /> A harmadik korszak a fejlett tőkés országok modellje. A születések és a halálozások arányának egyensúlyát úgy teremtik meg, hogy tudatosan csökkentik a születések számát, egyre jobb szociális körülményekkel és orvosi ellátással növelik az átlagéletkort, s így csökkentik a halálozások számát is. Ennek a modellnek további jellemzője a népesség állandósága mellett a társadalom relatív elöregedése. Mivel a Föld népessége egyenlőtlen eloszlású, a második modellbe tartozó fejlődő országok népesedésének egyre gyorsuló üteme felveti a túlnépesedés reális veszélyét. A megoldási kísérletek eddig nem vezettek eredményre, annál is inkább, mert míg a járványok elleni küzdelem jelentős összefogásra ösztönözte a fejlett országokat sikerrel, addig sem a túlnépesedés, sem az élelmiszerhiány nem mozgósítja megfelelően a világ segíteni tudó országait.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21775] &quot;<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> ** csernobili katasztrófa, 1986. május (4 tomreaktrorból 1 felrobbant, megoldásra alternatíva: betonszarkofág)<br /> ** Paks: 1983 nyara ( karbantartási munkálatok közben megsérült néhány építmény, nagy sugáérzásveszély, felvetődik egy komoly probléma: elhasznált elemek elhelyezése<br /> ** Románia: ausztrál érdekeltségű cég aranybányaszásal foglalkozik, vízbe kerülő cián elpusztítja az állatállomány jelentős részét<br /> ** Bős-Nagymarosi vízlépcső: vízi erőmű építése követeztében vízhiány, kiszáradás, ökológiai katasztrófa fenyegeti a térséget<br /> ** 2005-ben orosz tengeralattjáró az Északi-sarkhoz közel beleakadt egy halászhálóba, és kormányozhatatlanná vált, de nemzetközi segítséggel a személyzet megmenekült és a sugárzásveszély is elhárult<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus'''<br /> **[[Jövőkutatás]]<br /> **[[Gyártási technológia]]<br /> **[[Üzemösszehasonlítás]]<br /> **[[Kockázat]]<br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> ** környezetszennyezés: pl.: víz-, levegő-, talajszennyezés, stb.<br /> ** túlnépesedés<br /> ** éghajlatváltozás<br /> ** ózonpajzs elvékonyodása<br /> ** őserdők kiírtása<br /> ** savas esők<br /> ** globális felmelegedés: üvegházhatás<br /> ** bányászat okozta természeti károk<br /> ** a környezet nem tudatos tönkretétele<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * '''2005:'''A világ népesség eloszlásának egyenlőtlenségéből következik az a paradox helyzet, hogy miközben a Föld túlnépesedésének globális problémája a megoldásra váró feladat, egyes országokban - így hazánkban is - a népesség fokozatos csökkenése jelent gondot.<br /> * '''2005:'''A szükségletek minél magasabb szinten való kielégítésének vágyából az következik, hogy a kényelmes élet feltételeinek megteremtése érdekében egyre nyilvánvalóbban szakadunk el a természetközeli életmódtól, és az új &quot;kívánságokkal&quot; újabb és újabb terheket róvunk a természetes környezetünkre.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A környezetterhelés azoknak a tevékenységeknek az összefoglaló neve, amelyek veszélyeztetik &quot;élhető&quot; világunkat. Az ipari terhelés növekedése veszélyes anyagok gondatlan kezelése, a túlnépesedés, az urbanizáció, stb. következében féltenünk kell a tiszta levegőt és a vizet, a termőtalajt, a csendet, az egészséges táplálékot, erdeinket, és egy sor olyan dolgot, amire ma még nem is gondolunk.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Mi terheli a környezetünket? (pl.: túlnépesedés, ipari tevékenységek, fogyasztói társadalom, stb.)<br /> * Mitől kell félnünk? (fejlődés nem lesz fenntartható, nem lesz élhető környezet, elfogy az ivóvíz, ..)<br /> * Kell -e félnünk a környezet terheléstől? (igen, mert nem visszafordítható.)<br /> * Hogyan védekezzünk? (pl.: energia takarékossággal)<br /> * A probléma megoldés az állam dolga? Csak? (az államé is és a közembereké is, de más minőségben.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Pető Vilmos: Állattartás és Takarmányfeldolgozás Gépesítése - <br /> Környezetszennyező műanyagok kiváltási lehetősége<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21779]<br /> * Biomassza – energia a mezőgazdaságból[http://www.fvmmi.hu/hirek.php?lang=HUN&amp;id=242&amp;det=1]<br /> * EU-Georgikon<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21781]</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=K%C3%B6rnyezetterhel%C3%A9s&diff=8636 2005-12-30T16:24:33Z

<p>Fehereva: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' environmental load <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''2005:'''&quot;Az ember és a környezet viszonyának történetét kutatva végigkísérhetjük azt a folyamatot, amelynek során az ember az ősi harmonikus ember-környezet viszonyból annak ellentétéig jutott. Az ember saját környezetének ellenségévé vált...Az ember-természet viszonyának mai állapota a globális problémák egyre súlyosabb és fenyegetőbb jelenlétével jellemezhető. A megoldás lehetőségét kutatva a tudománynak és a politikának egyaránt megvan a feladata. A legeredményesebb megoldást a teljes szemléletváltozás jelentheti, ahol az ember-környezet viszony az uralkodó, kizsákmányoló pozíció helyett megtalálja az értékek mentén megvalósítható harmóniát. &quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21775]<br /> *'''2000:'''&quot;Sokak szerint a fenntarthatóság feltétele az, hogy az emberiség lemondjon a további fejlődésről, mivel minden fejlődés plusz erőforrásokat kíván,így szükségképpen fenntarthatatlan. Az emberiség nagy hatású találmányai között kevés olyan akad, mely ilyen vagy olyan módon ne veszélyeztetne fenntarthatóságot, ne okozna valamilyen környezeti problémát... A fenntartható fejlődés azt jelenti, hogy úgy próbáljuk megoldani a felmerülő problémákat, hogy a lehető legkevesebb erőforrást használjuk fel adott cél elérése érdekében és a lehető legkevésbé avatkozzunk a bioszféra működésébe és közben figyelmet szentelünk arra is, hogy hosszú távon milyen következményei lehetnek tevékenységünknek... A földi élet fenntarthatóságának a cirkuláris működésen kívül további biztosítéka az evolúció során kialakult biológiai változatoasság.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21528]<br /> *'''2002:''' &quot;A nyolcvanas évek vége felé számos külső és belső folyamat jelezte, hogy &quot;az idő érik, zajtalanul és félelmesen&quot;. Többek között ráébredtünk az ország kiszolgáltatottságára és környezeti állapotának tarthatatlanságára is... Vannak újabb keletű problémák,melyek súlyosbodnak. Ilyen például a főváros környéki zöldterületek rohamos csökkenése, a közúti tranzitforgalom okozta szinte elviselhetetlen környezetterhelés és annak számos kísérőjelensége (légszennyezés, hulladékok, zaj, rezgés, illegális szállítmányok, embercsempészet, növekvő balesetveszély stb.), a szabálytalan és illegális hulladéklerakók sokasága stb.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21776]<br /> *'''2004:'''&quot;A globális változásokat,a légköri üvegházhatást és ezzel a szélsőséges időjárási eseményeket közvetett módon előidéző környezetszennyezés forrása elsősorban az intenzív gazdálkodás, míg hatása főként az extenzív,alacsony ráfordítással működő gazdálkodási formákat terheli. Az állattenyésztés termelését és környezetkárosító hatását tehát elsősorban az alkalmazott rendszerek típusa és intenzitása határozza meg. Az iparosított mezőgazdasággal rendelkező, fejlett országokban a mezőgazdasági eredetű környezetterhelés a világ átlagánál lényegesen nagyobb, melyből az állattenyésztés közvetlen részesedése közelít az 50%-hoz. Mivel az ágazat jelenleg is a világ legnagyobb földhasználója, a hústermelés és- fogyasztás pedig tovább növekszik, környezetkárosító szerepe tovább nő.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21778]&quot;<br /> *'''2004:'''&quot;A Föld ökológiai sorsára egyre nagyobb hatással vannak szegényebb országok. Fejlődő országok túlnépesedése miatt, illetve a fejletelen és ezért rossz hatásfokú termelés miatt jelentenek nagy környezeti terhet. A fejlett országok lakói azonban a túlfogyasztás miatt. Korunk nagy kérdése, hogy milyen gyorsan sikerül lefékezni a népességrobbanást, az elsivatagosodást, az erdőpusztítást, a fajok kihalási sebességét, a talaj vízsüllyedését és az üvegházhatású gázok kibocsátását. A fejlődő országok környezetvédő mozgalmaiban az ökológiai kérdések az emberi jogokkal, az etnikai problémákkal, az erőszak megfékezésének és az anygai javak igazságosabb elosztásának igényével kapcsolódnak össze. Azért tiltakoznak a nagyipari, környezetpusztító fakitermelés, olajfúrás, bányászat, monokultúra ültetvények, túllegeltetés, elárasztás, a folyókat szennyező, sőt, gyakran elaksztó, vízigényes ipar és ehhez hasonló tevékenységek ellen, mert azok az adott területen élő emberek egészségét, megélhetését, életét veszélyezteti.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21526]<br /> *'''2005:'''&quot;Ha az ember és természet viszonyának gazdasági összefüggéseit akarjuk vizsgálni, mindenekelőtt abból kell kiindulnunk, hogy az ember különböző szükségletekkel rendelkezik, amelyek kielégítése a normális élet feltétele. Ezért mindenki arra törekszik, hogy szükségleteit minél magasabb szinten kielégítse.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21775]&quot;<br /> *'''2005:'''&quot;Az elmúlt századok népességnövekedése igen lassú volt. Ennek okai jól ismertek: háborúk pusztítása, éhínségek, járványok. A magas születési arány mellett ezek a pusztító hatások történelmi időszakokat tekintve kiegyenlítették egymást, s a népesség összlétszáma alig vagy csekély mértékben növekedett. Ez a hosszú ideig tartó korszak tekinthető a demográfiai változások első modelljének, amelynek jellemzője a születések és a halálozások igen magas száma mellett a népesség viszonylagos állandósága. <br /> A második korszakra jellemző a járványok tömegméretű pusztításának megfékezése, az életkörülmények és az orvosi ellátás javulása, amelyek eredménye a halálozási arány csökkenése, a változatlanul magas születési szám mellett a népesség nagyarányú növekedése. Ez jellemzi például a harmadik világ országait, ahol a rohamos népességnövekedés közvetlenné teszi a népességrobbanás veszélyét. <br /> A harmadik korszak a fejlett tőkés országok modellje. A születések és a halálozások arányának egyensúlyát úgy teremtik meg, hogy tudatosan csökkentik a születések számát, egyre jobb szociális körülményekkel és orvosi ellátással növelik az átlagéletkort, s így csökkentik a halálozások számát is. Ennek a modellnek további jellemzője a népesség állandósága mellett a társadalom relatív elöregedése. Mivel a Föld népessége egyenlőtlen eloszlású, a második modellbe tartozó fejlődő országok népesedésének egyre gyorsuló üteme felveti a túlnépesedés reális veszélyét. A megoldási kísérletek eddig nem vezettek eredményre, annál is inkább, mert míg a járványok elleni küzdelem jelentős összefogásra ösztönözte a fejlett országokat sikerrel, addig sem a túlnépesedés, sem az élelmiszerhiány nem mozgósítja megfelelően a világ segíteni tudó országait.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21775] &quot;<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> ** csernobili katasztrófa, 1986. május (4 tomreaktrorból 1 felrobbant, megoldásra alternatíva: betonszarkofág)<br /> ** Paks: 1983 nyara ( karbantartási munkálatok közben megsérült néhány építmény, nagy sugáérzásveszély, felvetődik egy komoly probléma: elhasznált elemek elhelyezése<br /> ** Románia: ausztrál érdekeltségű cég aranybányaszásal foglalkozik, vízbe kerülő cián elpusztítja az állatállomány jelentős részét<br /> ** Bős-Nagymarosi vízlépcső: vízi erőmű építése követeztében vízhiány, kiszáradás, ökológiai katasztrófa fenyegeti a térséget<br /> ** 2005-ben orosz tengeralattjáró az Északi-sarkhoz közel beleakadt egy halászhálóba, és kormányozhatatlanná vált, de nemzetközi segítséggel a személyzet megmenekült és a sugárzásveszély is elhárult<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus'''<br /> **[[Jövőkutatás]]<br /> **[[Gyártási technológia]]<br /> **[[Üzemösszehasonlítás]]<br /> **[[Kockázat]]<br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> ** környezetszennyezés: pl.: víz-, levegő-, talajszennyezés, stb.<br /> ** túlnépesedés<br /> ** éghajlatváltozás<br /> ** ózonpajzs elvékonyodása<br /> ** őserdők kiírtása<br /> ** savas esők<br /> ** globális felmelegedés: üvegházhatás<br /> ** bányászat okozta természeti károk<br /> ** a környezet nem tudatos tönkretétele<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * '''2005:'''A világ népesség eloszlásának egyenlőtlenségéből következik az a paradox helyzet, hogy miközben a Föld túlnépesedésének globális problémája a megoldásra váró feladat, egyes országokban - így hazánkban is - a népesség fokozatos csökkenése jelent gondot.<br /> * '''2005:'''A szükségletek minél magasabb szinten való kielégítésének vágyából az következik, hogy a kényelmes élet feltételeinek megteremtése érdekében egyre nyilvánvalóbban szakadunk el a természetközeli életmódtól, és az új &quot;kívánságokkal&quot; újabb és újabb terheket róvunk a természetes környezetünkre.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A környezetterhelés azoknak a tevékenységeknek az összefoglaló neve, amelyek veszélyeztetik &quot;élhető&quot; világunkat. Az ipari terhelés növekedése veszélyes anyagok gondatlan kezelése, a túlnépesedés, az urbanizáció, stb. következében féltenünk kell a tiszta levegőt és a vizet, a termőtalajt, a csendet, az egészséges táplálékot, erdeinket, és egy sor olyan dolgot, amire ma még nem is gondolunk.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Mi terheli a környezetünket? (pl.: túlnépesedés, ipari tevékenységek, fogyasztói társadalom, stb.)<br /> * Mitől kell félnünk? (fejlődés nem lesz fenntartható, nem lesz élhető környezet, elfogy az ivóvíz, ..)<br /> * Kell -e félnünk a környezet terheléstől? (igen, mert nem visszafordítható.)<br /> * Hogyan védekezzünk? (pl.: energia takarékossággal)<br /> * A probléma megoldés az állam dolga? Csak? (az államé is és a közembereké is, de más minőségben.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Pető Vilmos: Állattartás és Takarmányfeldolgozás Gépesítése - <br /> Környezetszennyező műanyagok kiváltási lehetősége<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21779]<br /> * Biomassza – energia a mezőgazdaságból[http://www.fvmmi.hu/hirek.php?lang=HUN&amp;id=242&amp;det=1]<br /> * EU-Georgikon<br /> 93. szám, 2005. július 6.<br /> [http://miau.gau.hu/osiris/content/docs/eug/eug93.doc]</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=K%C3%B6rnyezetterhel%C3%A9s&diff=8635 2005-12-30T16:18:40Z

<p>Fehereva: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' environmental load <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''2005:'''&quot;Az ember és a környezet viszonyának történetét kutatva végigkísérhetjük azt a folyamatot, amelynek során az ember az ősi harmonikus ember-környezet viszonyból annak ellentétéig jutott. Az ember saját környezetének ellenségévé vált...Az ember-természet viszonyának mai állapota a globális problémák egyre súlyosabb és fenyegetőbb jelenlétével jellemezhető. A megoldás lehetőségét kutatva a tudománynak és a politikának egyaránt megvan a feladata. A legeredményesebb megoldást a teljes szemléletváltozás jelentheti, ahol az ember-környezet viszony az uralkodó, kizsákmányoló pozíció helyett megtalálja az értékek mentén megvalósítható harmóniát. &quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21775]<br /> *'''2000:'''&quot;Sokak szerint a fenntarthatóság feltétele az, hogy az emberiség lemondjon a további fejlődésről, mivel minden fejlődés plusz erőforrásokat kíván,így szükségképpen fenntarthatatlan. Az emberiség nagy hatású találmányai között kevés olyan akad, mely ilyen vagy olyan módon ne veszélyeztetne fenntarthatóságot, ne okozna valamilyen környezeti problémát... A fenntartható fejlődés azt jelenti, hogy úgy próbáljuk megoldani a felmerülő problémákat, hogy a lehető legkevesebb erőforrást használjuk fel adott cél elérése érdekében és a lehető legkevésbé avatkozzunk a bioszféra működésébe és közben figyelmet szentelünk arra is, hogy hosszú távon milyen következményei lehetnek tevékenységünknek... A földi élet fenntarthatóságának a cirkuláris működésen kívül további biztosítéka az evolúció során kialakult biológiai változatoasság.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21528]<br /> *'''2002:''' &quot;A nyolcvanas évek vége felé számos külső és belső folyamat jelezte, hogy &quot;az idő érik, zajtalanul és félelmesen&quot;. Többek között ráébredtünk az ország kiszolgáltatottságára és környezeti állapotának tarthatatlanságára is... Vannak újabb keletű problémák,melyek súlyosbodnak. Ilyen például a főváros környéki zöldterületek rohamos csökkenése, a közúti tranzitforgalom okozta szinte elviselhetetlen környezetterhelés és annak számos kísérőjelensége (légszennyezés, hulladékok, zaj, rezgés, illegális szállítmányok, embercsempészet, növekvő balesetveszély stb.), a szabálytalan és illegális hulladéklerakók sokasága stb.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21776]<br /> *'''2004:'''&quot;A globális változásokat,a légköri üvegházhatást és ezzel a szélsőséges időjárási eseményeket közvetett módon előidéző környezetszennyezés forrása elsősorban az intenzív gazdálkodás, míg hatása főként az extenzív,alacsony ráfordítással működő gazdálkodási formákat terheli. Az állattenyésztés termelését és környezetkárosító hatását tehát elsősorban az alkalmazott rendszerek típusa és intenzitása határozza meg. Az iparosított mezőgazdasággal rendelkező, fejlett országokban a mezőgazdasági eredetű környezetterhelés a világ átlagánál lényegesen nagyobb, melyből az állattenyésztés közvetlen részesedése közelít az 50%-hoz. Mivel az ágazat jelenleg is a világ legnagyobb földhasználója, a hústermelés és- fogyasztás pedig tovább növekszik, környezetkárosító szerepe tovább nő.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21778]&quot;<br /> *'''2004:'''&quot;A Föld ökológiai sorsára egyre nagyobb hatással vannak szegényebb országok. Fejlődő országok túlnépesedése miatt, illetve a fejletelen és ezért rossz hatásfokú termelés miatt jelentenek nagy környezeti terhet. A fejlett országok lakói azonban a túlfogyasztás miatt. Korunk nagy kérdése, hogy milyen gyorsan sikerül lefékezni a népességrobbanást, az elsivatagosodást, az erdőpusztítást, a fajok kihalási sebességét, a talaj vízsüllyedését és az üvegházhatású gázok kibocsátását. A fejlődő országok környezetvédő mozgalmaiban az ökológiai kérdések az emberi jogokkal, az etnikai problémákkal, az erőszak megfékezésének és az anygai javak igazságosabb elosztásának igényével kapcsolódnak össze. Azért tiltakoznak a nagyipari, környezetpusztító fakitermelés, olajfúrás, bányászat, monokultúra ültetvények, túllegeltetés, elárasztás, a folyókat szennyező, sőt, gyakran elaksztó, vízigényes ipar és ehhez hasonló tevékenységek ellen, mert azok az adott területen élő emberek egészségét, megélhetését, életét veszélyezteti.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21526]<br /> *'''2005:'''&quot;Ha az ember és természet viszonyának gazdasági összefüggéseit akarjuk vizsgálni, mindenekelőtt abból kell kiindulnunk, hogy az ember különböző szükségletekkel rendelkezik, amelyek kielégítése a normális élet feltétele. Ezért mindenki arra törekszik, hogy szükségleteit minél magasabb szinten kielégítse.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21775]&quot;<br /> *'''2005:'''&quot;Az elmúlt századok népességnövekedése igen lassú volt. Ennek okai jól ismertek: háborúk pusztítása, éhínségek, járványok. A magas születési arány mellett ezek a pusztító hatások történelmi időszakokat tekintve kiegyenlítették egymást, s a népesség összlétszáma alig vagy csekély mértékben növekedett. Ez a hosszú ideig tartó korszak tekinthető a demográfiai változások első modelljének, amelynek jellemzője a születések és a halálozások igen magas száma mellett a népesség viszonylagos állandósága. <br /> A második korszakra jellemző a járványok tömegméretű pusztításának megfékezése, az életkörülmények és az orvosi ellátás javulása, amelyek eredménye a halálozási arány csökkenése, a változatlanul magas születési szám mellett a népesség nagyarányú növekedése. Ez jellemzi például a harmadik világ országait, ahol a rohamos népességnövekedés közvetlenné teszi a népességrobbanás veszélyét. <br /> A harmadik korszak a fejlett tőkés országok modellje. A születések és a halálozások arányának egyensúlyát úgy teremtik meg, hogy tudatosan csökkentik a születések számát, egyre jobb szociális körülményekkel és orvosi ellátással növelik az átlagéletkort, s így csökkentik a halálozások számát is. Ennek a modellnek további jellemzője a népesség állandósága mellett a társadalom relatív elöregedése. Mivel a Föld népessége egyenlőtlen eloszlású, a második modellbe tartozó fejlődő országok népesedésének egyre gyorsuló üteme felveti a túlnépesedés reális veszélyét. A megoldási kísérletek eddig nem vezettek eredményre, annál is inkább, mert míg a járványok elleni küzdelem jelentős összefogásra ösztönözte a fejlett országokat sikerrel, addig sem a túlnépesedés, sem az élelmiszerhiány nem mozgósítja megfelelően a világ segíteni tudó országait.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21775] &quot;<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> ** csernobili katasztrófa, 1986. május (4 tomreaktrorból 1 felrobbant, megoldásra alternatíva: betonszarkofág)<br /> ** Paks: 1983 nyara ( karbantartási munkálatok közben megsérült néhány építmény, nagy sugáérzásveszély, felvetődik egy komoly probléma: elhasznált elemek elhelyezése<br /> ** Románia: ausztrál érdekeltségű cég aranybányaszásal foglalkozik, vízbe kerülő cián elpusztítja az állatállomány jelentős részét<br /> ** Bős-Nagymarosi vízlépcső: vízi erőmű építése követeztében vízhiány, kiszáradás, ökológiai katasztrófa fenyegeti a térséget<br /> ** 2005-ben orosz tengeralattjáró az Északi-sarkhoz közel beleakadt egy halászhálóba, és kormányozhatatlanná vált, de nemzetközi segítséggel a személyzet megmenekült és a sugárzásveszély is elhárult<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus'''<br /> **[[Jövőkutatás]]<br /> **[[Gyártási technológia]]<br /> **[[Üzemösszehasonlítás]]<br /> **[[Kockázat]]<br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> ** környezetszennyezés: pl.: víz-, levegő-, talajszennyezés, stb.<br /> ** túlnépesedés<br /> ** éghajlatváltozás<br /> ** ózonpajzs elvékonyodása<br /> ** őserdők kiírtása<br /> ** savas esők<br /> ** globális felmelegedés: üvegházhatás<br /> ** bányászat okozta természeti károk<br /> ** a környezet nem tudatos tönkretétele<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * '''2005:'''A világ népesség eloszlásának egyenlőtlenségéből következik az a paradox helyzet, hogy miközben a Föld túlnépesedésének globális problémája a megoldásra váró feladat, egyes országokban - így hazánkban is - a népesség fokozatos csökkenése jelent gondot.<br /> * '''2005:'''A szükségletek minél magasabb szinten való kielégítésének vágyából az következik, hogy a kényelmes élet feltételeinek megteremtése érdekében egyre nyilvánvalóbban szakadunk el a természetközeli életmódtól, és az új &quot;kívánságokkal&quot; újabb és újabb terheket róvunk a természetes környezetünkre.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A környezetterhelés azoknak a tevékenységeknek az összefoglaló neve, amelyek veszélyeztetik &quot;élhető&quot; világunkat. Az ipari terhelés növekedése veszélyes anyagok gondatlan kezelése, a túlnépesedés, az urbanizáció, stb. következében féltenünk kell a tiszta levegőt és a vizet, a termőtalajt, a csendet, az egészséges táplálékot, erdeinket, és egy sor olyan dolgot, amire ma még nem is gondolunk.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Mi terheli a környezetünket? (pl.: túlnépesedés, ipari tevékenységek, fogyasztói társadalom, stb.)<br /> * Mitől kell félnünk? (fejlődés nem lesz fenntartható, nem lesz élhető környezet, elfogy az ivóvíz, ..)<br /> * Kell -e félnünk a környezet terheléstől? (igen, mert nem visszafordítható.)<br /> * Hogyan védekezzünk? (pl.: energia takarékossággal)<br /> * A probléma megoldés az állam dolga? Csak? (az államé is és a közembereké is, de más minőségben.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Pető Vilmos: Állattartás és Takarmányfeldolgozás Gépesítése - <br /> Környezetszennyező műanyagok kiváltási lehetősége<br /> [http://www.fvmmi.hu/kutatas.php?mid=d&amp;id=95&amp;det=1&amp;cid=1][http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/katalogus.php3]<br /> * Biomassza – energia a mezőgazdaságból[http://www.fvmmi.hu/hirek.php?lang=HUN&amp;id=242&amp;det=1]<br /> * EU-Georgikon<br /> 93. szám, 2005. július 6.<br /> [http://miau.gau.hu/osiris/content/docs/eug/eug93.doc]</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=K%C3%B6rnyezetterhel%C3%A9s&diff=8634 2005-12-30T16:17:55Z

<p>Fehereva: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' environmental load <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''2005:'''&quot;Az ember és a környezet viszonyának történetét kutatva végigkísérhetjük azt a folyamatot, amelynek során az ember az ősi harmonikus ember-környezet viszonyból annak ellentétéig jutott. Az ember saját környezetének ellenségévé vált...Az ember-természet viszonyának mai állapota a globális problémák egyre súlyosabb és fenyegetőbb jelenlétével jellemezhető. A megoldás lehetőségét kutatva a tudománynak és a politikának egyaránt megvan a feladata. A legeredményesebb megoldást a teljes szemléletváltozás jelentheti, ahol az ember-környezet viszony az uralkodó, kizsákmányoló pozíció helyett megtalálja az értékek mentén megvalósítható harmóniát. &quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21775]<br /> *'''2000:'''&quot;Sokak szerint a fenntarthatóság feltétele az, hogy az emberiség lemondjon a további fejlődésről, mivel minden fejlődés plusz erőforrásokat kíván,így szükségképpen fenntarthatatlan. Az emberiség nagy hatású találmányai között kevés olyan akad, mely ilyen vagy olyan módon ne veszélyeztetne fenntarthatóságot, ne okozna valamilyen környezeti problémát... A fenntartható fejlődés azt jelenti, hogy úgy próbáljuk megoldani a felmerülő problémákat, hogy a lehető legkevesebb erőforrást használjuk fel adott cél elérése érdekében és a lehető legkevésbé avatkozzunk a bioszféra működésébe és közben figyelmet szentelünk arra is, hogy hosszú távon milyen következményei lehetnek tevékenységünknek... A földi élet fenntarthatóságának a cirkuláris működésen kívül további biztosítéka az evolúció során kialakult biológiai változatoasság.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21528]<br /> *'''2002:''' &quot;A nyolcvanas évek vége felé számos külső és belső folyamat jelezte, hogy &quot;az idő érik, zajtalanul és félelmesen&quot;. Többek között ráébredtünk az ország kiszolgáltatottságára és környezeti állapotának tarthatatlanságára is... Vannak újabb keletű problémák,melyek súlyosbodnak. Ilyen például a főváros környéki zöldterületek rohamos csökkenése, a közúti tranzitforgalom okozta szinte elviselhetetlen környezetterhelés és annak számos kísérőjelensége (légszennyezés, hulladékok, zaj, rezgés, illegális szállítmányok, embercsempészet, növekvő balesetveszély stb.), a szabálytalan és illegális hulladéklerakók sokasága stb.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21776]<br /> *'''2004:'''&quot;A globális változásokat,a légköri üvegházhatást és ezzel a szélsőséges időjárási eseményeket közvetett módon előidéző környezetszennyezés forrása elsősorban az intenzív gazdálkodás, míg hatása főként az extenzív,alacsony ráfordítással működő gazdálkodási formákat terheli. Az állattenyésztés termelését és környezetkárosító hatását tehát elsősorban az alkalmazott rendszerek típusa és intenzitása határozza meg. Az iparosított mezőgazdasággal rendelkező, fejlett országokban a mezőgazdasági eredetű környezetterhelés a világ átlagánál lényegesen nagyobb, melyből az állattenyésztés közvetlen részesedése közelít az 50%-hoz. Mivel az ágazat jelenleg is a világ legnagyobb földhasználója, a hústermelés és- fogyasztás pedig tovább növekszik, környezetkárosító szerepe tovább nő.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21778]&quot;<br /> *'''2004:'''&quot;A Föld ökológiai sorsára egyre nagyobb hatással vannak szegényebb országok. Fejlődő országok túlnépesedése miatt, illetve a fejletelen és ezért rossz hatásfokú termelés miatt jelentenek nagy környezeti terhet. A fejlett országok lakói azonban a túlfogyasztás miatt. Korunk nagy kérdése, hogy milyen gyorsan sikerül lefékezni a népességrobbanást, az elsivatagosodást, az erdőpusztítást, a fajok kihalási sebességét, a talaj vízsüllyedését és az üvegházhatású gázok kibocsátását. A fejlődő országok környezetvédő mozgalmaiban az ökológiai kérdések az emberi jogokkal, az etnikai problémákkal, az erőszak megfékezésének és az anygai javak igazságosabb elosztásának igényével kapcsolódnak össze. Azért tiltakoznak a nagyipari, környezetpusztító fakitermelés, olajfúrás, bányászat, monokultúra ültetvények, túllegeltetés, elárasztás, a folyókat szennyező, sőt, gyakran elaksztó, vízigényes ipar és ehhez hasonló tevékenységek ellen, mert azok az adott területen élő emberek egészségét, megélhetését, életét veszélyezteti.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21526]<br /> *'''2005:'''&quot;Ha az ember és természet viszonyának gazdasági összefüggéseit akarjuk vizsgálni, mindenekelőtt abból kell kiindulnunk, hogy az ember különböző szükségletekkel rendelkezik, amelyek kielégítése a normális élet feltétele. Ezért mindenki arra törekszik, hogy szükségleteit minél magasabb szinten kielégítse.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21775]&quot;<br /> *'''2005:'''&quot;Az elmúlt századok népességnövekedése igen lassú volt. Ennek okai jól ismertek: háborúk pusztítása, éhínségek, járványok. A magas születési arány mellett ezek a pusztító hatások történelmi időszakokat tekintve kiegyenlítették egymást, s a népesség összlétszáma alig vagy csekély mértékben növekedett. Ez a hosszú ideig tartó korszak tekinthető a demográfiai változások első modelljének, amelynek jellemzője a születések és a halálozások igen magas száma mellett a népesség viszonylagos állandósága. <br /> A második korszakra jellemző a járványok tömegméretű pusztításának megfékezése, az életkörülmények és az orvosi ellátás javulása, amelyek eredménye a halálozási arány csökkenése, a változatlanul magas születési szám mellett a népesség nagyarányú növekedése. Ez jellemzi például a harmadik világ országait, ahol a rohamos népességnövekedés közvetlenné teszi a népességrobbanás veszélyét. <br /> A harmadik korszak a fejlett tőkés országok modellje. A születések és a halálozások arányának egyensúlyát úgy teremtik meg, hogy tudatosan csökkentik a születések számát, egyre jobb szociális körülményekkel és orvosi ellátással növelik az átlagéletkort, s így csökkentik a halálozások számát is. Ennek a modellnek további jellemzője a népesség állandósága mellett a társadalom relatív elöregedése. Mivel a Föld népessége egyenlőtlen eloszlású, a második modellbe tartozó fejlődő országok népesedésének egyre gyorsuló üteme felveti a túlnépesedés reális veszélyét. A megoldási kísérletek eddig nem vezettek eredményre, annál is inkább, mert míg a járványok elleni küzdelem jelentős összefogásra ösztönözte a fejlett országokat sikerrel, addig sem a túlnépesedés, sem az élelmiszerhiány nem mozgósítja megfelelően a világ segíteni tudó országait. &quot;<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> ** csernobili katasztrófa, 1986. május (4 tomreaktrorból 1 felrobbant, megoldásra alternatíva: betonszarkofág)<br /> ** Paks: 1983 nyara ( karbantartási munkálatok közben megsérült néhány építmény, nagy sugáérzásveszély, felvetődik egy komoly probléma: elhasznált elemek elhelyezése<br /> ** Románia: ausztrál érdekeltségű cég aranybányaszásal foglalkozik, vízbe kerülő cián elpusztítja az állatállomány jelentős részét<br /> ** Bős-Nagymarosi vízlépcső: vízi erőmű építése követeztében vízhiány, kiszáradás, ökológiai katasztrófa fenyegeti a térséget<br /> ** 2005-ben orosz tengeralattjáró az Északi-sarkhoz közel beleakadt egy halászhálóba, és kormányozhatatlanná vált, de nemzetközi segítséggel a személyzet megmenekült és a sugárzásveszély is elhárult<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus'''<br /> **[[Jövőkutatás]]<br /> **[[Gyártási technológia]]<br /> **[[Üzemösszehasonlítás]]<br /> **[[Kockázat]]<br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> ** környezetszennyezés: pl.: víz-, levegő-, talajszennyezés, stb.<br /> ** túlnépesedés<br /> ** éghajlatváltozás<br /> ** ózonpajzs elvékonyodása<br /> ** őserdők kiírtása<br /> ** savas esők<br /> ** globális felmelegedés: üvegházhatás<br /> ** bányászat okozta természeti károk<br /> ** a környezet nem tudatos tönkretétele<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * '''2005:'''A világ népesség eloszlásának egyenlőtlenségéből következik az a paradox helyzet, hogy miközben a Föld túlnépesedésének globális problémája a megoldásra váró feladat, egyes országokban - így hazánkban is - a népesség fokozatos csökkenése jelent gondot.<br /> * '''2005:'''A szükségletek minél magasabb szinten való kielégítésének vágyából az következik, hogy a kényelmes élet feltételeinek megteremtése érdekében egyre nyilvánvalóbban szakadunk el a természetközeli életmódtól, és az új &quot;kívánságokkal&quot; újabb és újabb terheket róvunk a természetes környezetünkre.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A környezetterhelés azoknak a tevékenységeknek az összefoglaló neve, amelyek veszélyeztetik &quot;élhető&quot; világunkat. Az ipari terhelés növekedése veszélyes anyagok gondatlan kezelése, a túlnépesedés, az urbanizáció, stb. következében féltenünk kell a tiszta levegőt és a vizet, a termőtalajt, a csendet, az egészséges táplálékot, erdeinket, és egy sor olyan dolgot, amire ma még nem is gondolunk.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Mi terheli a környezetünket? (pl.: túlnépesedés, ipari tevékenységek, fogyasztói társadalom, stb.)<br /> * Mitől kell félnünk? (fejlődés nem lesz fenntartható, nem lesz élhető környezet, elfogy az ivóvíz, ..)<br /> * Kell -e félnünk a környezet terheléstől? (igen, mert nem visszafordítható.)<br /> * Hogyan védekezzünk? (pl.: energia takarékossággal)<br /> * A probléma megoldés az állam dolga? Csak? (az államé is és a közembereké is, de más minőségben.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Pető Vilmos: Állattartás és Takarmányfeldolgozás Gépesítése - <br /> Környezetszennyező műanyagok kiváltási lehetősége<br /> [http://www.fvmmi.hu/kutatas.php?mid=d&amp;id=95&amp;det=1&amp;cid=1][http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/katalogus.php3]<br /> * Biomassza – energia a mezőgazdaságból[http://www.fvmmi.hu/hirek.php?lang=HUN&amp;id=242&amp;det=1]<br /> * EU-Georgikon<br /> 93. szám, 2005. július 6.<br /> [http://miau.gau.hu/osiris/content/docs/eug/eug93.doc]</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=K%C3%B6rnyezetterhel%C3%A9s&diff=8633 2005-12-30T16:16:38Z

<p>Fehereva: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' environmental load <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''2005:'''&quot;Az ember és a környezet viszonyának történetét kutatva végigkísérhetjük azt a folyamatot, amelynek során az ember az ősi harmonikus ember-környezet viszonyból annak ellentétéig jutott. Az ember saját környezetének ellenségévé vált...Az ember-természet viszonyának mai állapota a globális problémák egyre súlyosabb és fenyegetőbb jelenlétével jellemezhető. A megoldás lehetőségét kutatva a tudománynak és a politikának egyaránt megvan a feladata. A legeredményesebb megoldást a teljes szemléletváltozás jelentheti, ahol az ember-környezet viszony az uralkodó, kizsákmányoló pozíció helyett megtalálja az értékek mentén megvalósítható harmóniát. &quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21775]<br /> *'''2000:'''&quot;Sokak szerint a fenntarthatóság feltétele az, hogy az emberiség lemondjon a további fejlődésről, mivel minden fejlődés plusz erőforrásokat kíván,így szükségképpen fenntarthatatlan. Az emberiség nagy hatású találmányai között kevés olyan akad, mely ilyen vagy olyan módon ne veszélyeztetne fenntarthatóságot, ne okozna valamilyen környezeti problémát... A fenntartható fejlődés azt jelenti, hogy úgy próbáljuk megoldani a felmerülő problémákat, hogy a lehető legkevesebb erőforrást használjuk fel adott cél elérése érdekében és a lehető legkevésbé avatkozzunk a bioszféra működésébe és közben figyelmet szentelünk arra is, hogy hosszú távon milyen következményei lehetnek tevékenységünknek... A földi élet fenntarthatóságának a cirkuláris működésen kívül további biztosítéka az evolúció során kialakult biológiai változatoasság.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21528]<br /> *'''2002:''' &quot;A nyolcvanas évek vége felé számos külső és belső folyamat jelezte, hogy &quot;az idő érik, zajtalanul és félelmesen&quot;. Többek között ráébredtünk az ország kiszolgáltatottságára és környezeti állapotának tarthatatlanságára is... Vannak újabb keletű problémák,melyek súlyosbodnak. Ilyen például a főváros környéki zöldterületek rohamos csökkenése, a közúti tranzitforgalom okozta szinte elviselhetetlen környezetterhelés és annak számos kísérőjelensége (légszennyezés, hulladékok, zaj, rezgés, illegális szállítmányok, embercsempészet, növekvő balesetveszély stb.), a szabálytalan és illegális hulladéklerakók sokasága stb.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21776]<br /> *'''2004:'''&quot;A globális változásokat,a légköri üvegházhatást és ezzel a szélsőséges időjárási eseményeket közvetett módon előidéző környezetszennyezés forrása elsősorban az intenzív gazdálkodás, míg hatása főként az extenzív,alacsony ráfordítással működő gazdálkodási formákat terheli. Az állattenyésztés termelését és környezetkárosító hatását tehát elsősorban az alkalmazott rendszerek típusa és intenzitása határozza meg. Az iparosított mezőgazdasággal rendelkező, fejlett országokban a mezőgazdasági eredetű környezetterhelés a világ átlagánál lényegesen nagyobb, melyből az állattenyésztés közvetlen részesedése közelít az 50%-hoz. Mivel az ágazat jelenleg is a világ legnagyobb földhasználója, a hústermelés és- fogyasztás pedig tovább növekszik, környezetkárosító szerepe tovább nő.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21778]&quot;<br /> *'''2004:'''&quot;A Föld ökológiai sorsára egyre nagyobb hatással vannak szegényebb országok. Fejlődő országok túlnépesedése miatt, illetve a fejletelen és ezért rossz hatásfokú termelés miatt jelentenek nagy környezeti terhet. A fejlett országok lakói azonban a túlfogyasztás miatt. Korunk nagy kérdése, hogy milyen gyorsan sikerül lefékezni a népességrobbanást, az elsivatagosodást, az erdőpusztítást, a fajok kihalási sebességét, a talaj vízsüllyedését és az üvegházhatású gázok kibocsátását. A fejlődő országok környezetvédő mozgalmaiban az ökológiai kérdések az emberi jogokkal, az etnikai problémákkal, az erőszak megfékezésének és az anygai javak igazságosabb elosztásának igényével kapcsolódnak össze. Azért tiltakoznak a nagyipari, környezetpusztító fakitermelés, olajfúrás, bányászat, monokultúra ültetvények, túllegeltetés, elárasztás, a folyókat szennyező, sőt, gyakran elaksztó, vízigényes ipar és ehhez hasonló tevékenységek ellen, mert azok az adott területen élő emberek egészségét, megélhetését, életét veszélyezteti.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21526]<br /> *'''2005:'''&quot;Ha az ember és természet viszonyának gazdasági összefüggéseit akarjuk vizsgálni, mindenekelőtt abból kell kiindulnunk, hogy az ember különböző szükségletekkel rendelkezik, amelyek kielégítése a normális élet feltétele. Ezért mindenki arra törekszik, hogy szükségleteit minél magasabb szinten kielégítse.&quot;<br /> *'''2005:'''&quot;Az elmúlt századok népességnövekedése igen lassú volt. Ennek okai jól ismertek: háborúk pusztítása, éhínségek, járványok. A magas születési arány mellett ezek a pusztító hatások történelmi időszakokat tekintve kiegyenlítették egymást, s a népesség összlétszáma alig vagy csekély mértékben növekedett. Ez a hosszú ideig tartó korszak tekinthető a demográfiai változások első modelljének, amelynek jellemzője a születések és a halálozások igen magas száma mellett a népesség viszonylagos állandósága. <br /> A második korszakra jellemző a járványok tömegméretű pusztításának megfékezése, az életkörülmények és az orvosi ellátás javulása, amelyek eredménye a halálozási arány csökkenése, a változatlanul magas születési szám mellett a népesség nagyarányú növekedése. Ez jellemzi például a harmadik világ országait, ahol a rohamos népességnövekedés közvetlenné teszi a népességrobbanás veszélyét. <br /> A harmadik korszak a fejlett tőkés országok modellje. A születések és a halálozások arányának egyensúlyát úgy teremtik meg, hogy tudatosan csökkentik a születések számát, egyre jobb szociális körülményekkel és orvosi ellátással növelik az átlagéletkort, s így csökkentik a halálozások számát is. Ennek a modellnek további jellemzője a népesség állandósága mellett a társadalom relatív elöregedése. Mivel a Föld népessége egyenlőtlen eloszlású, a második modellbe tartozó fejlődő országok népesedésének egyre gyorsuló üteme felveti a túlnépesedés reális veszélyét. A megoldási kísérletek eddig nem vezettek eredményre, annál is inkább, mert míg a járványok elleni küzdelem jelentős összefogásra ösztönözte a fejlett országokat sikerrel, addig sem a túlnépesedés, sem az élelmiszerhiány nem mozgósítja megfelelően a világ segíteni tudó országait. &quot;<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> ** csernobili katasztrófa, 1986. május (4 tomreaktrorból 1 felrobbant, megoldásra alternatíva: betonszarkofág)<br /> ** Paks: 1983 nyara ( karbantartási munkálatok közben megsérült néhány építmény, nagy sugáérzásveszély, felvetődik egy komoly probléma: elhasznált elemek elhelyezése<br /> ** Románia: ausztrál érdekeltségű cég aranybányaszásal foglalkozik, vízbe kerülő cián elpusztítja az állatállomány jelentős részét<br /> ** Bős-Nagymarosi vízlépcső: vízi erőmű építése követeztében vízhiány, kiszáradás, ökológiai katasztrófa fenyegeti a térséget<br /> ** 2005-ben orosz tengeralattjáró az Északi-sarkhoz közel beleakadt egy halászhálóba, és kormányozhatatlanná vált, de nemzetközi segítséggel a személyzet megmenekült és a sugárzásveszély is elhárult<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus'''<br /> **[[Jövőkutatás]]<br /> **[[Gyártási technológia]]<br /> **[[Üzemösszehasonlítás]]<br /> **[[Kockázat]]<br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> ** környezetszennyezés: pl.: víz-, levegő-, talajszennyezés, stb.<br /> ** túlnépesedés<br /> ** éghajlatváltozás<br /> ** ózonpajzs elvékonyodása<br /> ** őserdők kiírtása<br /> ** savas esők<br /> ** globális felmelegedés: üvegházhatás<br /> ** bányászat okozta természeti károk<br /> ** a környezet nem tudatos tönkretétele<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * '''2005:'''A világ népesség eloszlásának egyenlőtlenségéből következik az a paradox helyzet, hogy miközben a Föld túlnépesedésének globális problémája a megoldásra váró feladat, egyes országokban - így hazánkban is - a népesség fokozatos csökkenése jelent gondot.<br /> * '''2005:'''A szükségletek minél magasabb szinten való kielégítésének vágyából az következik, hogy a kényelmes élet feltételeinek megteremtése érdekében egyre nyilvánvalóbban szakadunk el a természetközeli életmódtól, és az új &quot;kívánságokkal&quot; újabb és újabb terheket róvunk a természetes környezetünkre.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A környezetterhelés azoknak a tevékenységeknek az összefoglaló neve, amelyek veszélyeztetik &quot;élhető&quot; világunkat. Az ipari terhelés növekedése veszélyes anyagok gondatlan kezelése, a túlnépesedés, az urbanizáció, stb. következében féltenünk kell a tiszta levegőt és a vizet, a termőtalajt, a csendet, az egészséges táplálékot, erdeinket, és egy sor olyan dolgot, amire ma még nem is gondolunk.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Mi terheli a környezetünket? (pl.: túlnépesedés, ipari tevékenységek, fogyasztói társadalom, stb.)<br /> * Mitől kell félnünk? (fejlődés nem lesz fenntartható, nem lesz élhető környezet, elfogy az ivóvíz, ..)<br /> * Kell -e félnünk a környezet terheléstől? (igen, mert nem visszafordítható.)<br /> * Hogyan védekezzünk? (pl.: energia takarékossággal)<br /> * A probléma megoldés az állam dolga? Csak? (az államé is és a közembereké is, de más minőségben.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Pető Vilmos: Állattartás és Takarmányfeldolgozás Gépesítése - <br /> Környezetszennyező műanyagok kiváltási lehetősége<br /> [http://www.fvmmi.hu/kutatas.php?mid=d&amp;id=95&amp;det=1&amp;cid=1][http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/katalogus.php3]<br /> * Biomassza – energia a mezőgazdaságból[http://www.fvmmi.hu/hirek.php?lang=HUN&amp;id=242&amp;det=1]<br /> * EU-Georgikon<br /> 93. szám, 2005. július 6.<br /> [http://miau.gau.hu/osiris/content/docs/eug/eug93.doc]</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6926 2005-12-29T16:37:29Z

<p>Fehereva: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában <br /> Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *[[valószínűség]]<br /> *ismérv<br /> *sztochasztikus modell<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *valószínűség (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá).<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> *www.math.bme.hu/~szentpeteri/index_elemei/kutatasi_terv.pdf<br /> *miau.gau.hu/nappalos/2002osz/pelda/a-ok/a17.xls<br /> *http://human.kando.hu/pedlex/lexicon/K9.xml/korrelacio.html</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6925 2005-12-29T16:36:57Z

<p>Fehereva: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában <br /> Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *[[valószínűség]]<br /> *ismérv<br /> *sztochasztikus modell<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *valószínűség (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá).<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet <br /> http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650<br /> *www.math.bme.hu/~szentpeteri/index_elemei/kutatasi_terv.pdf<br /> *miau.gau.hu/nappalos/2002osz/pelda/a-ok/a17.xls<br /> *http://human.kando.hu/pedlex/lexicon/K9.xml/korrelacio.html</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6924 2005-12-29T16:32:31Z

<p>Fehereva: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában <br /> Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *[[valószínűség]]<br /> *ismérv<br /> *sztochasztikus modell<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *valószínűség (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá).<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * http://interm.gtk.gau.hu/nappalos/2003osz/mgm5.doc<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet <br /> http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650<br /> *www.math.bme.hu/~szentpeteri/index_elemei/kutatasi_terv.pdf<br /> *miau.gau.hu/nappalos/2002osz/pelda/a-ok/a17.xls<br /> *http://human.kando.hu/pedlex/lexicon/K9.xml/korrelacio.html</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6923 2005-12-29T16:31:56Z

<p>Fehereva: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában <br /> Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *[[determinizmus]]<br /> *[[valószínűség]]<br /> *ismérv<br /> *sztochasztikus modell<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> <br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *statisztika (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá).<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * http://interm.gtk.gau.hu/nappalos/2003osz/mgm5.doc<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet <br /> http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650<br /> *www.math.bme.hu/~szentpeteri/index_elemei/kutatasi_terv.pdf<br /> *miau.gau.hu/nappalos/2002osz/pelda/a-ok/a17.xls<br /> *http://human.kando.hu/pedlex/lexicon/K9.xml/korrelacio.html</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6922 2005-12-29T16:30:52Z

<p>Fehereva: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van.&quot;<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában <br /> Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *ismérv<br /> *sztochasztikus modell<br /> *[[valószínűség]]<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> *[[determinizmus]]<br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *statisztika (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá).<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * http://interm.gtk.gau.hu/nappalos/2003osz/mgm5.doc<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet <br /> http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650<br /> *www.math.bme.hu/~szentpeteri/index_elemei/kutatasi_terv.pdf<br /> *miau.gau.hu/nappalos/2002osz/pelda/a-ok/a17.xls<br /> *http://human.kando.hu/pedlex/lexicon/K9.xml/korrelacio.html</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6921 2005-12-29T16:26:32Z

<p>Fehereva: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van. – Ir. Denkinger G.: Valószínűség-számítás. Bp. 1989.; Sachs, L.: Statisztikai módszerek. Bp. 1985.”<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában <br /> Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> <br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *[[black box rendszer]]<br /> *[[white box rendszer]]<br /> *ismérv<br /> *sztochasztikus modell<br /> *[[valószínűség]]<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> *[[determinizmus]]<br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *statisztika (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá).<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * http://interm.gtk.gau.hu/nappalos/2003osz/mgm5.doc<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet <br /> http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650<br /> *www.math.bme.hu/~szentpeteri/index_elemei/kutatasi_terv.pdf<br /> *miau.gau.hu/nappalos/2002osz/pelda/a-ok/a17.xls<br /> *http://human.kando.hu/pedlex/lexicon/K9.xml/korrelacio.html</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6920 2005-12-29T16:24:19Z

<p>Fehereva: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van. – Ir. Denkinger G.: Valószínűség-számítás. Bp. 1989.; Sachs, L.: Statisztikai módszerek. Bp. 1985.”<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában <br /> Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *black box rendszer<br /> *white box rendszer<br /> *ismérv<br /> *sztochasztikus modell<br /> *valószínűség<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> *determinisztikus összefüggés<br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *statisztika (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá).<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * http://interm.gtk.gau.hu/nappalos/2003osz/mgm5.doc<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet <br /> http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650<br /> *www.math.bme.hu/~szentpeteri/index_elemei/kutatasi_terv.pdf<br /> *miau.gau.hu/nappalos/2002osz/pelda/a-ok/a17.xls<br /> *http://human.kando.hu/pedlex/lexicon/K9.xml/korrelacio.html</div>

Fehereva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sztochasztikus_jelleg&diff=6919 2005-12-29T16:24:01Z

<p>Fehereva: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1975:''' „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21621] <br /> <br /> <br /> * '''1977: '''„Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21735]<br /> <br /> <br /> *''' 1985:''' „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van. – Ir. Denkinger G.: Valószínűség-számítás. Bp. 1989.; Sachs, L.: Statisztikai módszerek. Bp. 1985.”<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21737]<br /> <br /> <br /> *''' 1997:''' &quot;Sztochasztikus szimulációs program Mathematicában <br /> Tartalma: Kémiai reakciók leírásánál igen gyakran szükésges és leheséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô.&quot;<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21738]<br /> <br /> <br /> *''' 2002:''' „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21739]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ''' &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> * valószínűségi változó(szinoníma)<br /> * termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)<br /> * ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata(alkalmazási terület)<br /> *statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)<br /> * egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület) <br /> *valószínű(jelző)<br /> *determinisztikus(jelző)<br /> <br /> * ''' &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> *black box rendszer<br /> *white box rendszer<br /> *ismérv<br /> *sztochasztikus modell<br /> *valószínűség<br /> *statisztikai modell<br /> *valószínűségi változók<br /> *sztochasztikus folyamat<br /> *korreláció<br /> *asszociáció<br /> *determinisztikus összefüggés<br /> <br /> * ''' &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> *statisztika (sztochasztikus jelleg, sztochasztikus kapcsolat, ok-okozati összefüggés)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá).<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.<br /> * Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes füssetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.<br /> * Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * http://interm.gtk.gau.hu/nappalos/2003osz/mgm5.doc<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet <br /> http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650<br /> *www.math.bme.hu/~szentpeteri/index_elemei/kutatasi_terv.pdf<br /> *miau.gau.hu/nappalos/2002osz/pelda/a-ok/a17.xls<br /> *http://human.kando.hu/pedlex/lexicon/K9.xml/korrelacio.html</div>

Fehereva