Miau Wiki - A felhasználó közreműködései [hu]

Kiválasztás vidéki telephelyhez

2011-01-31T00:17:32Z

Fodor Attila: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

Egy magyarországi cég újonnan nyíló vidéki telephelyéhez keres HR-es munkatársat. Ezt a posztot a már meglévő budapesti stábjából szeretné betöltetni.

=A feladat előtörténete=

Sokszor fordul elő, hogy ha egy multinacionális cég (vagy akár egy kisebb) több telephelyet, fiókot nyit, akkor a posztokat a már meglévő, bevált emberei áthelyezésével tölti fel. Régóta foglalkoztatott hogy milyen szempontok szerint választják ki az embereket, és az is hogy hogyan.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete(best practice) és ennek értékelése/kritikája=

Mivel ezidáig nem találkoztam még a hasonlóság elemzéssel, így teljesen más szemszögből próbáltam volna meg döntést hozni. Elsősorban a vállalat vezetőség véleményezése befolyásolta volna döntésemet akár pozitív akár negatív irányba, de ezen felül más szubjektív hatások is torzíthatták volna döntésem végkimenetelét, hogy kik lettek volna akiket megbíztam volna a munka ellátásával. A hasonlóságelemzés módszerével viszont objektívebb információt nyerhetek a kiválasztás meghozatalához. E módszer használatának levezetése megtalálható az XLS dokumentumom elemzés című munkalapján. A főnökségi véleményezés alapján én két embert választottam volna:

1. A. Csabát

2. V. Róbertet

Ezen rangsor bár szubjektív, mégsem másítottam volna meg, hiszen nem ismertem jobb módszert a kiválasztásra. Hagyatkoznom kellett volna a vezetői döntésre, mivel ők jobban belelátnak a vállalat életébe és folyamataiba.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Sokat tanakodtam magamban hogy milyen, nem szubjektív tulajdonságok alapján válasszam ki az embereket. Arra a következtetésre jutottam, hogy az életkor és a vállalatnál eltöltött idő a legmeghatározóbb, mivel ezek mind a tapasztalatot és a megbízhatóságot sugározzák. Belevettem még két olyan dolgot ami személyhez köthető és meghatározó is egyben, ilyen a mobilitása és a légkör változás szüksége. A mobilitásba a család, a gépjármű tulajdona és a helyhez kötöttség tartozik.

==Objektumok (sorok)==

A. Csaba

T. Dezső

K. Attila

L. Zsuzsanna

V. Róbert

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

- Életkor: évben mérve, iránya: 1, azaz minél fiatalabb a jelölt annál esélyesebb a kiválasztásra.
- Vállalatnál eltöltött idő: évben mérve, iránya: 0, azaz minél több évet töltött el a cégnél, annál esélyesebb a kiválasztásra.
- Államvizsga eredménye: osztályozás, iránya: 0, azaz minél jobb jegyet kapott az államvizsgán a tárgyából, annál esélyesebb a kiválasztásra.
- Nyelvtudás: szinten mérve, iránya: 0, azaz minél magasabb az értéke, annál esélyesebb a kiválasztásra.
- Mennyire szeretne változást: (kód) iránya: 0, mert az a jó, ha ő is légkörváltozást szeretne.
- Mobilitás: (kód) iránya: 0, azért mert akkor jó a jelölt ha nincs annyira helyhez kötve, mint egy családos kollégája.

=A feladat által érintett célcsoportok=

* Egy vállalat, HR osztálya
* Egy vállalat vezetése /vezető(k), osztályvezető(k)/

Azért ők az érintett célcsoport, mert leggyakrabban ők kerülhetnek olyan szituációba, hogy dönteniük kell, kiválasztás ügyében, és ez az elemzés gyakran megkönnyítené a dolgukat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Reményeim szerint minél hamarabb megtalálom az alkalmas személyt az új telephely HR osztályára. Jó kiválasztás esetén a felmerülő problémákat, feladatokat a kiválasztott személy gyorsan, pontosan meg fogja tudni oldani a számára kitűzött idő alatt. Tehát időt tudunk spórolni, egy jó munkaerővel, de egyben pénzt is, hiszen az időnek ára van. A felmerült összegek a következők:

* Feladat elvégzésére adott pénz : 75.000 Ft
* Új helyen vásárolt szolgálati lakás ára 17.000.000 Ft
* Új munkakör, új pozíció, új bérezés: 270.000 Ft/hó
* Cafeteria: 100.000 Ft/hó

Abban az esetben, ha hatékony a kiválasztás, akkor spórolni lehet a személy óra bérén, napi díján és dologi kiadásain. Ezek az összegek (óra bér, napi díj és dologi kiadás) úgy lettek kiszámítva, hogy azok hasznot hozzanak a cégnek, abból az indokból, hogy különleges módszerrel lett kiválasztva a munkavállaló, így neki nagyobb a beválási esélye, mint egy szubjektív véleménnyel kiválasztott személynél. Így ebben az esetben 30%-os felárat tartalmaznak az árak.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
* Először is készítettem egy alap táblázatot, ami konkrétan tartalmazza a jelölteket és a szempontokat, ami alapján eldönthető hogy kit szeretnénk kihelyezni.
* Majd készítettem egy meta adatbázis, a jobb átláthatóság, és összehasonlíthatóság kedvéért.
* Majd készítettem egy darabra vonatkozó kimutatást, hogy megbizonyosodjak arról, hogy minden objektumnál adott attribútumhoz csak egy adatot rendeltem hozzá. Tehát pl. nem fordul e elő, hogy kétszer rögzítetem egy személyhez egy értéket.
* Következő lépésként készült egy értékre vonatkozó kimutatás is.
* Végül elkészítettem az elemzés lapfülnél, egy rangsorolást, majd ebből kiindulva elkészítettem a Coco online-t, amit kétszer kellett lefutatnom, mert az első elemzésből nem lehetet győztest hirdetni , de a második elemzés alapján következtetést lehet levonni, hogy ki az a személy, akit ki szeretnénk helyezni.
* Megjegyeznem, hogy az alap adatokhoz vettem egy Y0 értéket, ami 1000 pontot ért. Ez adja meg azt a lehetőséget, hogy mindenki egyenlő eséllyel induljon a feladat megszerzésére, ill. megtudjuk hogy az adott személyek mennyire hasonlítanak az idealizált személyre. ( így kizártam a KO feltételt)

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

Két főt lehetett alapból kizárni az öt jelöltből. T. Dezsőt, valamint L. Zsuzsannát, mivel ők családi okokból, vagy másból kifolyólag nem mobilisak. Két ember értéke viszont kiemelkedő volt a második elemzést követően. A delta = Y-Y(*) értékük -2,80 .Az eredmények az XLS. dokumentumom, elemzés című lapfülén belül a Coco mátrix című táblázatban láthatók.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Mivel az első elemzés nem járt sikerrel, mert több lehetőség is lehetett volna, így külön nyelvtudásra, változásra illetve mobilitásra is megcsináltam az elemzést. Az eredmény a már várható két személyt hozta ki:
* A. Csabát
* V. Róbertet.

Ebben az esetben teljesen objektívek voltunk, bár a szubjektív döntésben is kettejüket kaptuk volna meg.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A megoldás során rájöttem, hogy pontosabb és jobb eredményt kaphattam volna, ha nagyobb létszámú csoporton végzem el az elemzést. A fiktív adatok tekintetében is eredményes volt a megoldás. Több attribútum esetén pontosabb eredményt kapnék, és biztosabban tudnám, hogy a legjobb személytől váltam meg a cég szemszögét tekintve. Úgy vélem minden féle képen megérte a ráfordított időt, hiszen az öt jelöltből egy főre le tudtuk csökkenteni a jelöltek számát, igaz két elemzés szükséges volt hozzá, de megérte.

Mivel eredményesen lezajlott az elemzés, tehát tudtam győztest hirdetni , így megállapítható, hogy a cégnek megérte beruházni az elemzésre, mert rengeteg költséget megtakarított ezáltal. Sikerült elérni a tervezet hasznosságot. Tehát kifizetik számunkra a módszer kidolgozásának díját (100.000 Ft).

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

Kiválasztás vidéki telephelyhez

2011-01-31T00:16:29Z

Fodor Attila: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

Egy magyarországi cég újonnan nyíló vidéki telephelyéhez keres HR-es munkatársat. Ezt a posztot a már meglévő budapesti stábjából szeretné betöltetni.

=A feladat előtörténete=

Sokszor fordul elő, hogy ha egy multinacionális cég (vagy akár egy kisebb) több telephelyet, fiókot nyit, akkor a posztokat a már meglévő, bevált emberei áthelyezésével tölti fel. Régóta foglalkoztatott hogy milyen szempontok szerint választják ki az embereket, és az is hogy hogyan.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete(best practice) és ennek értékelése/kritikája=

Mivel ezidáig nem találkoztam még a hasonlóság elemzéssel, így teljesen más szemszögből próbáltam volna meg döntést hozni. Elsősorban a vállalat vezetőség véleményezése befolyásolta volna döntésemet akár pozitív akár negatív irányba, de ezen felül más szubjektív hatások is torzíthatták volna döntésem végkimenetelét, hogy kik lettek volna akiket megbíztam volna a munka ellátásával. A hasonlóságelemzés módszerével viszont objektívebb információt nyerhetek a kiválasztás meghozatalához. E módszer használatának levezetése megtalálható az XLS dokumentumom elemzés című munkalapján. A főnökségi véleményezés alapján én két embert választottam volna:

1. A. Csabát

2. V. Róbertet

Ezen rangsor bár szubjektív, mégsem másítottam volna meg, hiszen nem ismertem jobb módszert a kiválasztásra. Hagyatkoznom kellett volna a vezetői döntésre, mivel ők jobban belelátnak a vállalat életébe és folyamataiba.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Sokat tanakodtam magamban hogy milyen, nem szubjektív tulajdonságok alapján válasszam ki az embereket. Arra a következtetésre jutottam, hogy az életkor és a vállalatnál eltöltött idő a legmeghatározóbb, mivel ezek mind a tapasztalatot és a megbízhatóságot sugározzák. Belevettem még két olyan dolgot ami személyhez köthető és meghatározó is egyben, ilyen a mobilitása és a légkör változás szüksége. A mobilitásba a család, a gépjármű tulajdona és a helyhez kötöttség tartozik.

==Objektumok (sorok)==

A. Csaba

T. Dezső

K. Attila

L. Zsuzsanna

V. Róbert

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

- Életkor: évben mérve, iránya: 1, azaz minél fiatalabb a jelölt annál esélyesebb a kiválasztásra.
- Vállalatnál eltöltött idő: évben mérve, iránya: 0, azaz minél több évet töltött el a cégnél, annál esélyesebb a kiválasztásra.
- Államvizsga eredménye: osztályozás, iránya: 0, azaz minél jobb jegyet kapott az államvizsgán a tárgyából, annál esélyesebb a kiválasztásra.
- Nyelvtudás: szinten mérve, iránya: 0, azaz minél magasabb az értéke, annál esélyesebb a kiválasztásra.
- Mennyire szeretne változást: (kód) iránya: 0, mert az a jó, ha ő is légkörváltozást szeretne.
- Mobilitás: (kód) iránya: 0, azért mert akkor jó a jelölt ha nincs annyira helyhez kötve, mint egy családos kollégája.

=A feladat által érintett célcsoportok=

* Egy vállalat, HR osztálya
* Egy vállalat vezetése /vezető(k), osztályvezető(k)/

Azért ők az érintett célcsoport, mert leggyakrabban ők kerülhetnek olyan szituációba, hogy dönteniük kell, kiválasztás ügyében, és ez az elemzés gyakran megkönnyítené a dolgukat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Reményeim szerint minél hamarabb megtalálom az alkalmas személyt az új telephely HR osztályára. Jó kiválasztás esetén a felmerülő problémákat, feladatokat a kiválasztott személy gyorsan, pontosan meg fogja tudni oldani a számára kitűzött idő alatt. Tehát időt tudunk spórolni, egy jó munkaerővel, de egyben pénzt is, hiszen az időnek ára van. A felmerült összegek a következők:

* Feladat elvégzésére adott pénz : 75.000 Ft
* Új helyen vásárolt szolgálati lakás ára 17.000.000 Ft
* Új munkakör, új pozíció, új bérezés: 270.000 Ft/hó
* Cafeteria: 100.000 Ft/hó

Abban az esetben, ha hatékony a kiválasztás, akkor spórolni lehet a személy óra bérén, napi díján és dologi kiadásain. Ezek az összegek (óra bér, napi díj és dologi kiadás) úgy lettek kiszámítva, hogy azok hasznot hozzanak a cégnek, abból az indokból, hogy különleges módszerrel lett kiválasztva a munkavállaló, így neki nagyobb a beválási esélye, mint egy szubjektív véleménnyel kiválasztott személynél. Így ebben az esetben 30%-os felárat tartalmaznak az árak.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
* Először is készítettem egy alap táblázatot, ami konkrétan tartalmazza a jelölteket és a szempontokat, ami alapján eldönthető hogy kit szeretnénk kihelyezni.
* Majd készítettem egy meta adatbázis, a jobb átláthatóság, és összehasonlíthatóság kedvéért.
* Majd készítettem egy darabra vonatkozó kimutatást, hogy megbizonyosodjak arról, hogy minden objektumnál adott attribútumhoz csak egy adatot rendeltem hozzá. Tehát pl. nem fordul e elő, hogy kétszer rögzítetem egy személyhez egy értéket.
* Következő lépésként készült egy értékre vonatkozó kimutatás is.
* Végül elkészítettem az elemzés lapfülnél, egy rangsorolást, majd ebből kiindulva elkészítettem a Coco online-t, amit kétszer kellett lefutatnom, mert az első elemzésből nem lehetet győztest hirdetni , de a második elemzés alapján következtetést lehet levonni, hogy ki az a személy, akit ki szeretnénk helyezni.
* Megjegyeznem, hogy az alap adatokhoz vettem egy Y0 értéket, ami 1000 pontot ért. Ez adja meg azt a lehetőséget, hogy mindenki egyenlő eséllyel induljon a feladat megszerzésére, ill. megtudjuk hogy az adott személyek mennyire hasonlítanak az idealizált személyre. ( így kizártam a KO feltételt)

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

Két főt lehetett alapból kizárni az öt jelöltből. T. Dezsőt, valamint L. Zsuzsannát, mivel ők családi okokból, vagy másból kifolyólag nem mobilisak. Két ember értéke viszont kiemelkedő volt a második elemzést követően. A delta = Y-Y(*) értékük -2,80 .Az eredmények az XLS. dokumentumom, elemzés című lapfülén belül a Coco mátrix című táblázatban láthatók.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Mivel az első elemzés nem járt sikerrel, mert több lehetőség is lehetett volna, így külön nyelvtudásra, változásra illetve mobilitásra is megcsináltam az elemzést. Az eredmény a már várható két személyt hozta ki:
* A. Csabát
* V. Róbertet.

Ebben az esetben teljesen objektívek voltunk, bár a szubjektív döntésben is kettejüket kaptuk volna meg.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A megoldás során rájöttem, hogy pontosabb és jobb eredményt kaphattam volna, ha nagyobb létszámú csoporton végzem el az elemzést. A fiktív adatok tekintetében is eredményes volt a megoldás. Több attribútum esetén pontosabb eredményt kapnék, és biztosabban tudnám, hogy a legjobb személytől váltam meg a cég szemszögét tekintve. Úgy vélem minden féle képen megérte a ráfordított időt, hiszen az öt jelöltből egy főre le tudtuk csökkenteni a jelöltek számát, igaz két elemzés szükséges volt hozzá, de megérte.

Mivel eredményesen lezajlott az elemzés, tehát tudtam győztest hirdetni , így megállapítható, hogy a cégnek megérte beruházni az elemzésre, mert rengeteg költséget megtakarított ezáltal. Sikerült elérni a tervezet hasznosságot. Tehát kifizetik számunkra a módszer kidolgozásának díját (100.000 Ft), valamint a kiválasztott személyhez kapcsolódó díjakat is, amiket felsoroltam a várható hasznosságnál.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

Kiválasztás vidéki telephelyhez

2011-01-31T00:11:24Z

Fodor Attila: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

Egy magyarországi cég újonnan nyíló vidéki telephelyéhez keres HR-es munkatársat. Ezt a posztot a már meglévő budapesti stábjából szeretné betöltetni.

=A feladat előtörténete=

Sokszor fordul elő, hogy ha egy multinacionális cég (vagy akár egy kisebb) több telephelyet, fiókot nyit, akkor a posztokat a már meglévő, bevált emberei áthelyezésével tölti fel. Régóta foglalkoztatott hogy milyen szempontok szerint választják ki az embereket, és az is hogy hogyan.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete(best practice) és ennek értékelése/kritikája=

Mivel ezidáig nem találkoztam még a hasonlóság elemzéssel, így teljesen más szemszögből próbáltam volna meg döntést hozni. Elsősorban a vállalat vezetőség véleményezése befolyásolta volna döntésemet akár pozitív akár negatív irányba, de ezen felül más szubjektív hatások is torzíthatták volna döntésem végkimenetelét, hogy kik lettek volna akiket megbíztam volna a munka ellátásával. A hasonlóságelemzés módszerével viszont objektívebb információt nyerhetek a kiválasztás meghozatalához. E módszer használatának levezetése megtalálható az XLS dokumentumom elemzés című munkalapján. A főnökségi véleményezés alapján én két embert választottam volna:

1. A. Csabát

2. V. Róbertet

Ezen rangsor bár szubjektív, mégsem másítottam volna meg, hiszen nem ismertem jobb módszert a kiválasztásra. Hagyatkoznom kellett volna a vezetői döntésre, mivel ők jobban belelátnak a vállalat életébe és folyamataiba.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Sokat tanakodtam magamban hogy milyen, nem szubjektív tulajdonságok alapján válasszam ki az embereket. Arra a következtetésre jutottam, hogy az életkor és a vállalatnál eltöltött idő a legmeghatározóbb, mivel ezek mind a tapasztalatot és a megbízhatóságot sugározzák. Belevettem még két olyan dolgot ami személyhez köthető és meghatározó is egyben, ilyen a mobilitása és a légkör változás szüksége. A mobilitásba a család, a gépjármű tulajdona és a helyhez kötöttség tartozik.

==Objektumok (sorok)==

A. Csaba

T. Dezső

K. Attila

L. Zsuzsanna

V. Róbert

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

- Életkor: évben mérve, iránya: 1, azaz minél fiatalabb a jelölt annál esélyesebb a kiválasztásra.
- Vállalatnál eltöltött idő: évben mérve, iránya: 0, azaz minél több évet töltött el a cégnél, annál esélyesebb a kiválasztásra.
- Államvizsga eredménye: osztályozás, iránya: 0, azaz minél jobb jegyet kapott az államvizsgán a tárgyából, annál esélyesebb a kiválasztásra.
- Nyelvtudás: szinten mérve, iránya: 0, azaz minél magasabb az értéke, annál esélyesebb a kiválasztásra.
- Mennyire szeretne változást: (kód) iránya: 0, mert az a jó, ha ő is légkörváltozást szeretne.
- Mobilitás: (kód) iránya: 0, azért mert akkor jó a jelölt ha nincs annyira helyhez kötve, mint egy családos kollégája.

=A feladat által érintett célcsoportok=

* Egy vállalat, HR osztálya
* Egy vállalat vezetése /vezető(k), osztályvezető(k)/

Azért ők az érintett célcsoport, mert leggyakrabban ők kerülhetnek olyan szituációba, hogy dönteniük kell, kiválasztás ügyében, és ez az elemzés gyakran megkönnyítené a dolgukat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Reményeim szerint minél hamarabb megtalálom az alkalmas személyt az új telephely HR osztályára. Jó kiválasztás esetén a felmerülő problémákat, feladatokat a kiválasztott személy gyorsan, pontosan meg fogja tudni oldani a számára kitűzött idő alatt. Tehát időt tudunk spórolni, egy jó munkaerővel, de egyben pénzt is, hiszen az időnek ára van. A felmerült összegek a következők:

* Feladat elvégzésére adott pénz : 75.000 Ft
* Új helyen vásárolt szolgálati lakás ára 17.000.000 Ft
* Új munkakör, új pozíció, új bérezés: 270.000 Ft/hó
* Cafeteria: 100.000 Ft/hó

Abban az esetben, ha hatékony a kiválasztás, akkor spórolni lehet a személy óra bérén, napi díján és dologi kiadásain. Ezek az összegek (óra bér, napi díj és dologi kiadás) úgy lettek kiszámítva, hogy azok hasznot hozzanak a cégnek, abból az indokból, hogy különleges módszerrel lett kiválasztva a munkavállaló, így neki nagyobb a beválási esélye, mint egy szubjektív véleménnyel kiválasztott személynél. Így ebben az esetben 30%-os felárat tartalmaznak az árak.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
* Először is készítettem egy alap táblázatot, ami konkrétan tartalmazza a jelölteket és a szempontokat, ami alapján eldönthető hogy kit szeretnénk kihelyezni.
* Majd készítettem egy meta adatbázis, a jobb átláthatóság, és összehasonlíthatóság kedvéért.
* Majd készítettem egy darabra vonatkozó kimutatást, hogy megbizonyosodjak arról, hogy minden objektumnál adott attribútumhoz csak egy adatot rendeltem hozzá. Tehát pl. nem fordul e elő, hogy kétszer rögzítetem egy személyhez egy értéket.
* Következő lépésként készült egy értékre vonatkozó kimutatás is.
* Végül elkészítettem az elemzés lapfülnél, egy rangsorolást, majd ebből kiindulva elkészítettem a Coco online-t, amit kétszer kellett lefutatnom, mert az első elemzésből nem lehetet győztest hirdetni , de a második elemzés alapján következtetést lehet levonni, hogy ki az a személy, akit ki szeretnénk helyezni.
* Megjegyeznem, hogy az alap adatokhoz vettem egy Y0 értéket, ami 1000 pontot ért. Ez adja meg azt a lehetőséget, hogy mindenki egyenlő eséllyel induljon a feladat megszerzésére, ill. megtudjuk hogy az adott személyek mennyire hasonlítanak az idealizált személyre. ( így kizártam a KO feltételt)

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

Két főt lehetett alapból kizárni az öt jelöltből. T. Dezsőt, valamint L. Zsuzsannát, mivel ők családi okokból, vagy másból kifolyólag nem mobilisak. Két ember értéke viszont kiemelkedő volt a második elemzést követően. A delta = Y-Y(*) értékük -2,80 .Az eredmények az XLS. dokumentumom, elemzés című lapfülén belül a Coco mátrix című táblázatban láthatók.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A megoldás során rájöttem, hogy pontosabb és jobb eredményt kaphattam volna, ha nagyobb létszámú csoporton végzem el az elemzést. A fiktív adatok tekintetében is eredményes volt a megoldás. Több attribútum esetén pontosabb eredményt kapnék, és biztosabban tudnám, hogy a legjobb személytől váltam meg a cég szemszögét tekintve. Úgy vélem minden féle képen megérte a ráfordított időt, hiszen az öt jelöltből egy főre le tudtuk csökkenteni a jelöltek számát, igaz két elemzés szükséges volt hozzá, de megérte.

Mivel eredményesen lezajlott az elemzés, tehát tudtam győztest hirdetni , így megállapítható, hogy a cégnek megérte beruházni az elemzésre, mert rengeteg költséget megtakarított ezáltal. Sikerült elérni a tervezet hasznosságot. Tehát kifizetik számunkra a módszer kidolgozásának díját (100.000 Ft), valamint a kiválasztott személyhez kapcsolódó díjakat is, amiket felsoroltam a várható hasznosságnál.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

Kiválasztás vidéki telephelyhez

2011-01-31T00:08:56Z

Fodor Attila: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

Egy magyarországi cég újonnan nyíló vidéki telephelyéhez keres HR-es munkatársat. Ezt a posztot a már meglévő budapesti stábjából szeretné betöltetni.

=A feladat előtörténete=

Sokszor fordul elő, hogy ha egy multinacionális cég (vagy akár egy kisebb) több telephelyet, fiókot nyit, akkor a posztokat a már meglévő, bevált emberei áthelyezésével tölti fel. Régóta foglalkoztatott hogy milyen szempontok szerint választják ki az embereket, és az is hogy hogyan.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete(best practice) és ennek értékelése/kritikája=

Mivel ezidáig nem találkoztam még a hasonlóság elemzéssel, így teljesen más szemszögből próbáltam volna meg döntést hozni. Elsősorban a vállalat vezetőség véleményezése befolyásolta volna döntésemet akár pozitív akár negatív irányba, de ezen felül más szubjektív hatások is torzíthatták volna döntésem végkimenetelét, hogy kik lettek volna akiket megbíztam volna a munka ellátásával. A hasonlóságelemzés módszerével viszont objektívebb információt nyerhetek a kiválasztás meghozatalához. E módszer használatának levezetése megtalálható az XLS dokumentumom elemzés című munkalapján. A főnökségi véleményezés alapján én két embert választottam volna:

1. A. Csabát

2. V. Róbertet

Ezen rangsor bár szubjektív, mégsem másítottam volna meg, hiszen nem ismertem jobb módszert a kiválasztásra. Hagyatkoznom kellett volna a vezetői döntésre, mivel ők jobban belelátnak a vállalat életébe és folyamataiba.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Sokat tanakodtam magamban hogy milyen, nem szubjektív tulajdonságok alapján válasszam ki az embereket. Arra a következtetésre jutottam, hogy az életkor és a vállalatnál eltöltött idő a legmeghatározóbb, mivel ezek mind a tapasztalatot és a megbízhatóságot sugározzák. Belevettem még két olyan dolgot ami személyhez köthető és meghatározó is egyben, ilyen a mobilitása és a légkör változás szüksége. A mobilitásba a család, a gépjármű tulajdona és a helyhez kötöttség tartozik.

==Objektumok (sorok)==

A. Csaba

T. Dezső

K. Attila

L. Zsuzsanna

V. Róbert

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

- Életkor: évben mérve, iránya: 1, azaz minél fiatalabb a jelölt annál esélyesebb a kiválasztásra.
- Vállalatnál eltöltött idő: évben mérve, iránya: 0, azaz minél több évet töltött el a cégnél, annál esélyesebb a kiválasztásra.
- Államvizsga eredménye: osztályozás, iránya: 0, azaz minél jobb jegyet kapott az államvizsgán a tárgyából, annál esélyesebb a kiválasztásra.
- Nyelvtudás: szinten mérve, iránya: 0, azaz minél magasabb az értéke, annál esélyesebb a kiválasztásra.
- Mennyire szeretne változást: (kód) iránya: 0, mert az a jó, ha ő is légkörváltozást szeretne.
- Mobilitás: (kód) iránya: 0, azért mert akkor jó a jelölt ha nincs annyira helyhez kötve, mint egy családos kollégája.

=A feladat által érintett célcsoportok=

* Egy vállalat, HR osztálya
* Egy vállalat vezetése /vezető(k), osztályvezető(k)/

Azért ők az érintett célcsoport, mert leggyakrabban ők kerülhetnek olyan szituációba, hogy dönteniük kell, kiválasztás ügyében, és ez az elemzés gyakran megkönnyítené a dolgukat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Reményeim szerint minél hamarabb megtalálom az alkalmas személyt az új telephely HR osztályára. Jó kiválasztás esetén a felmerülő problémákat, feladatokat a kiválasztott személy gyorsan, pontosan meg fogja tudni oldani a számára kitűzött idő alatt. Tehát időt tudunk spórolni, egy jó munkaerővel, de egyben pénzt is, hiszen az időnek ára van. A felmerült összegek a következők:

* Feladat elvégzésére adott pénz : 75.000 Ft
* Új helyen vásárolt szolgálati lakás ára 17.000.000 Ft
* Új munkakör, új pozíció, új bérezés: 270.000 Ft/hó
* Cafeteria: 100.000 Ft/hó

Abban az esetben, ha hatékony a kiválasztás, akkor spórolni lehet a személy óra bérén, napi díján és dologi kiadásain. Ezek az összegek (óra bér, napi díj és dologi kiadás) úgy lettek kiszámítva, hogy azok hasznot hozzanak a cégnek, abból az indokból, hogy különleges módszerrel lett kiválasztva a munkavállaló, így neki nagyobb a beválási esélye, mint egy szubjektív véleménnyel kiválasztott személynél. Így ebben az esetben 30%-os felárat tartalmaznak az árak.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
* Először is készítettem egy alap táblázatot, ami konkrétan tartalmazza a jelölteket és a szempontokat, ami alapján eldönthető hogy kit szeretnénk kihelyezni.
* Majd készítettem egy meta adatbázis, a jobb átláthatóság, és összehasonlíthatóság kedvéért.
* Majd készítettem egy darabra vonatkozó kimutatást, hogy megbizonyosodjak arról, hogy minden objektumnál adott attribútumhoz csak egy adatot rendeltem hozzá. Tehát pl. nem fordul e elő, hogy kétszer rögzítetem egy személyhez egy értéket.
* Következő lépésként készült egy értékre vonatkozó kimutatás is.
* Végül elkészítettem az elemzés lapfülnél, egy rangsorolást, majd ebből kiindulva elkészítettem a Coco online-t, amit kétszer kellett lefutatnom, mert az első elemzésből nem lehetet győztest hirdetni , de a második elemzés alapján következtetést lehet levonni, hogy ki az a személy, akit ki szeretnénk helyezni.
* Megjegyeznem, hogy az alap adatokhoz vettem egy Y0 értéket, ami 1000 pontot ért. Ez adja meg azt a lehetőséget, hogy mindenki egyenlő eséllyel induljon a feladat megszerzésére, ill. megtudjuk hogy az adott személyek mennyire hasonlítanak az idealizált személyre. ( így kizártam a KO feltételt)

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

Két főt lehetett alapból kizárni az öt jelöltből. T. Dezsőt, valamint L. Zsuzsannát, mivel ők családi okokból, vagy másból kifolyólag nem mobilisak. Két ember értéke viszont kiemelkedő volt a második elemzést követően. A delta = Y-Y(*) értékük -2,80 .Az eredmények az XLS. dokumentumom, elemzés című lapfülén belül a Coco mátrix című táblázatban láthatók.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

Kiválasztás vidéki telephelyhez

2011-01-31T00:01:06Z

Fodor Attila: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

Egy magyarországi cég újonnan nyíló vidéki telephelyéhez keres HR-es munkatársat. Ezt a posztot a már meglévő budapesti stábjából szeretné betöltetni.

=A feladat előtörténete=

Sokszor fordul elő, hogy ha egy multinacionális cég (vagy akár egy kisebb) több telephelyet, fiókot nyit, akkor a posztokat a már meglévő, bevált emberei áthelyezésével tölti fel. Régóta foglalkoztatott hogy milyen szempontok szerint választják ki az embereket, és az is hogy hogyan.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete(best practice) és ennek értékelése/kritikája=

Mivel ezidáig nem találkoztam még a hasonlóság elemzéssel, így teljesen más szemszögből próbáltam volna meg döntést hozni. Elsősorban a vállalat vezetőség véleményezése befolyásolta volna döntésemet akár pozitív akár negatív irányba, de ezen felül más szubjektív hatások is torzíthatták volna döntésem végkimenetelét, hogy kik lettek volna akiket megbíztam volna a munka ellátásával. A hasonlóságelemzés módszerével viszont objektívebb információt nyerhetek a kiválasztás meghozatalához. E módszer használatának levezetése megtalálható az XLS dokumentumom elemzés című munkalapján. A főnökségi véleményezés alapján én két embert választottam volna:

1. A. Csabát

2. V. Róbertet

Ezen rangsor bár szubjektív, mégsem másítottam volna meg, hiszen nem ismertem jobb módszert a kiválasztásra. Hagyatkoznom kellett volna a vezetői döntésre, mivel ők jobban belelátnak a vállalat életébe és folyamataiba.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Sokat tanakodtam magamban hogy milyen, nem szubjektív tulajdonságok alapján válasszam ki az embereket. Arra a következtetésre jutottam, hogy az életkor és a vállalatnál eltöltött idő a legmeghatározóbb, mivel ezek mind a tapasztalatot és a megbízhatóságot sugározzák. Belevettem még két olyan dolgot ami személyhez köthető és meghatározó is egyben, ilyen a mobilitása és a légkör változás szüksége. A mobilitásba a család, a gépjármű tulajdona és a helyhez kötöttség tartozik.

==Objektumok (sorok)==

A. Csaba

T. Dezső

K. Attila

L. Zsuzsanna

V. Róbert

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

- Életkor: évben mérve, iránya: 1, azaz minél fiatalabb a jelölt annál esélyesebb a kiválasztásra.
- Vállalatnál eltöltött idő: évben mérve, iránya: 0, azaz minél több évet töltött el a cégnél, annál esélyesebb a kiválasztásra.
- Államvizsga eredménye: osztályozás, iránya: 0, azaz minél jobb jegyet kapott az államvizsgán a tárgyából, annál esélyesebb a kiválasztásra.
- Nyelvtudás: szinten mérve, iránya: 0, azaz minél magasabb az értéke, annál esélyesebb a kiválasztásra.
- Mennyire szeretne változást: (kód) iránya: 0, mert az a jó, ha ő is légkörváltozást szeretne.
- Mobilitás: (kód) iránya: 0, azért mert akkor jó a jelölt ha nincs annyira helyhez kötve, mint egy családos kollégája.

=A feladat által érintett célcsoportok=

* Egy vállalat, HR osztálya
* Egy vállalat vezetése /vezető(k), osztályvezető(k)/

Azért ők az érintett célcsoport, mert leggyakrabban ők kerülhetnek olyan szituációba, hogy dönteniük kell, kiválasztás ügyében, és ez az elemzés gyakran megkönnyítené a dolgukat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Reményeim szerint minél hamarabb megtalálom az alkalmas személyt az új telephely HR osztályára. Jó kiválasztás esetén a felmerülő problémákat, feladatokat a kiválasztott személy gyorsan, pontosan meg fogja tudni oldani a számára kitűzött idő alatt. Tehát időt tudunk spórolni, egy jó munkaerővel, de egyben pénzt is, hiszen az időnek ára van. A felmerült összegek a következők:

* Feladat elvégzésére adott pénz : 75.000 Ft
* Új helyen vásárolt szolgálati lakás ára 17.000.000 Ft
* Új munkakör, új pozíció, új bérezés: 270.000 Ft/hó
* Cafeteria: 100.000 Ft/hó

Abban az esetben, ha hatékony a kiválasztás, akkor spórolni lehet a személy óra bérén, napi díján és dologi kiadásain. Ezek az összegek (óra bér, napi díj és dologi kiadás) úgy lettek kiszámítva, hogy azok hasznot hozzanak a cégnek, abból az indokból, hogy különleges módszerrel lett kiválasztva a munkavállaló, így neki nagyobb a beválási esélye, mint egy szubjektív véleménnyel kiválasztott személynél. Így ebben az esetben 30%-os felárat tartalmaznak az árak.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
* Először is készítettem egy alap táblázatot, ami konkrétan tartalmazza a jelölteket és a szempontokat, ami alapján eldönthető hogy kit szeretnénk kihelyezni.
* Majd készítettem egy meta adatbázis, a jobb átláthatóság, és összehasonlíthatóság kedvéért.
* Majd készítettem egy darabra vonatkozó kimutatást, hogy megbizonyosodjak arról, hogy minden objektumnál adott attribútumhoz csak egy adatot rendeltem hozzá. Tehát pl. nem fordul e elő, hogy kétszer rögzítetem egy személyhez egy értéket.
* Következő lépésként készült egy értékre vonatkozó kimutatás is.
* Végül elkészítettem az elemzés lapfülnél, egy rangsorolást, majd ebből kiindulva elkészítettem a Coco online-t, amit kétszer kellett lefutatnom, mert az első elemzésből nem lehetet győztest hirdetni , de a második elemzés alapján következtetést lehet levonni, hogy ki az a személy, akit ki szeretnénk helyezni.
* Megjegyeznem, hogy az alap adatokhoz vettem egy Y0 értéket, ami 1000 pontot ért. Ez adja meg azt a lehetőséget, hogy mindenki egyenlő eséllyel induljon a feladat megszerzésére, ill. megtudjuk hogy az adott személyek mennyire hasonlítanak az idealizált személyre. ( így kizártam a KO feltételt)

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

Kiválasztás vidéki telephelyhez

2011-01-30T23:47:58Z

Fodor Attila: /* A feladat által érintett célcsoportok */

Kiválasztás vidéki telephelyhez

2011-01-30T23:47:16Z

Fodor Attila: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

Kiválasztás vidéki telephelyhez

2011-01-30T23:37:26Z

Fodor Attila: /* A feladat által érintett célcsoportok */

Kiválasztás vidéki telephelyhez

2011-01-30T23:36:48Z

Fodor Attila: /* A feladat által érintett célcsoportok */

Kiválasztás vidéki telephelyhez

2011-01-30T23:35:38Z

Fodor Attila: /* A feladat által érintett célcsoportok */

Kiválasztás vidéki telephelyhez

2011-01-30T23:33:52Z

Fodor Attila: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

Kiválasztás vidéki telephelyhez

2011-01-30T23:18:41Z

Fodor Attila: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */

Kiválasztás vidéki telephelyhez

2011-01-30T23:06:17Z

Fodor Attila: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete(best practice) és ennek értékelése/kritikája */

Kiválasztás vidéki telephelyhez

2011-01-30T23:05:03Z

Fodor Attila: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete(best practice) és ennek értékelése/kritikája */

Kiválasztás vidéki telephelyhez

2011-01-30T20:51:24Z

Fodor Attila: /* A feladat előtörténete */

Kiválasztás vidéki telephelyhez

2011-01-30T20:39:11Z

Fodor Attila: /* A tervezett alkalmazás/megoldás címe */

Kiválasztás vidéki telephelyhez

2011-01-30T20:19:56Z

Fodor Attila:

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

=A feladat előtörténete=

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete(best practice) és ennek értékelése/kritikája=

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

==Objektumok (sorok)==

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

=A feladat által érintett célcsoportok=

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

Kiválasztás vidéki telephelyhez

2011-01-30T20:15:41Z

Fodor Attila:

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fn.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Szakaszvezetők kiválasztása a katonaságon belül. A legjobb eredményeket elért személyek előléptetése a lehetséges jelöltek sorából.

=A feladat előtörténete=
Idősebb generációktól gyakran hallottam a kötelező sorkatonaságról és az ott elsajátított tudás hasznosságáról. Sajnos a kötelező sorkatonaság megszűnt, így nekem már nem lehetett részem benne, de mindig is érdekelt a katonaság hierarchiája, illetve az, hogy a katonaságon belül milyen módszerekkel választják ki az előléptetésre alkalmas katonákat.
Ezért vettem számba néhány fontos tényezőt, amely segíthet a kiválasztásban.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete(best practice) és ennek értékelése/kritikája=
Mivel idáig még nem találkoztam hasonlóságelemzéssel, teljesen más módon próbáltam volna megközelíteni a katonai kiválasztás problémáját. Elsősorban a kiképzőtisztek véleményezése, befolyásolta volna döntésemet akár pozitív akár negatív irányba, de ezen felül más szubjektív hatások is torzíthatták volna döntésem végkimenetelét, hogy kik lettek volna a szakaszvezetővé előléptethető személyek, továbbá azon tartalék, akiket egy későbbi előléptetési szűrés során esélyesnek látok a szakaszvezetői pozícióra. A hasonlóságelemzés módszerével viszont objektívebb információt nyerhetek a kiválasztás meghozatalához. E módszer használatának levezetése megtalálható az XLS dokumentumom elemzés című munkalapján.
Kiképzőtiszti véleményezés alapján a következő katonákat léptettem volna elő:

1. J18

2. J23

3. J26

Továbbá tartalékba helyeztem volna előléptetési alkalmasság szempontjából a következő katonákat:

1. J4

2. J12

3. J27

Ezen rangsor bár szubjektív, mégsem másítottam volna meg, hiszen nem ismertem jobb módszert a kiválasztásra. Bíznom kellett tehát abban, hogy a szakaszvezetők jobban képesek mérlegelni a katonai tulajdonságok fontosságának súlyát.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Sokat gondolkodtam, hogy milyen tulajdonságok alapján válasszam ki azokat a közkatonákat, akiket elő akarok léptetni szakaszvezetővé. Vita volt, hogy vezető kiválasztásnál be kellene e tennem az attribútumok közé a "fizikai erőnlét értéke" és "célzási pontosság" attribútumokat, elvégre a vezetői tulajdonságoknál ezen tulajdonságok háttérbe szorulhatnak. Arra a következtetésre jutottam, hogy bár vezető kiválasztásról van szó, de a szakaszvezetőnek a terepen kell teljesítenie, így mindenképpen jónak láttam, ha felveszem őket az attribútumok sorába.

==Objektumok (sorok)==

* J1

* J2

* J3

* J4

* J5

* J6

* J7

* J8

* J9

* J10

* J11

* J12

* J13

* J14

* J15

* J16

* J17

* J18

* J19

* J20

* J21

* J22

* J23

* J24

* J25

* J26

* J27

* J28

* J29

* J30

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
* Empatikus teszt érték (pontszám) Irány: 0, azaz minél magasabb pontszámot ér el, annál esélyesebb az előléptetésre
* Konceptuálsi készség értéke (pontszám) Irány:0, azaz minél több pontot szerzett a teszten annál esélyesebb az előléptetésre
* Improvizációs készség értéke (pontszám) Irány:0, azaz minél több pontot ért el a felmérés során, annál kreatívabb, annál valószínűbb hogy előléptetésre számíthat
* Stressztűrő képesség értéke(pontszám) Iárny:0, azaz minél magasabb az érték, annál jobban bírja a stresszt, annál esélyesebb előléptetésre
* Pszichológiai teszt értéke (pontszám) Irány:0, azaz minél magasabb pontszámot ért el a teszt során, annál valószínűbb az előléptetés
* Fizikai erőnlét értéke (pontszám) Irány:0, azaz minél magasabb az érték, annál jobb a fizikai erőnlét, és annál esélyesebb az előléptetés
* Célzási pontosság értéke (pontszám) Irány:0, azaz minél magasabb az érték, annál pontosabban céloz, annál valószínűbb az előléptetésre

=A feladat által érintett célcsoportok=
* Magyar honvédelem vezérkara
* Nemzetközi katonai szövetségek vezetői
* Rendfenntartó erők vezetői
* Különleges alakulatok vezetői

Elsősorban azért ők az érintett célcsoportok, mert ők az illetékesek akik alkalmazhatják ezen katonai kiválasztási rendszert, illetve a legtöbbször nekik kell fontosabb döntéseket meghozniuk kiválasztás szempontjából. A kiválasztási folyamatok korszerűsítésére szolgálhatna ez a kiválasztási módszer. Továbbá az attribútumokat specifikus igényeknek megfelelően lehetne módosítani, nem csak közkatonák kiválasztására, hanem akár vezetői pozícióba való kiválasztási eljárásként is.
A katonaság hierarchiáján belül széleskörűen át lehetne alakítani a rendszert szakaszvezetők kiválasztásától, akár vezérkari tagok kiválasztásáig.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
Remélem, hogy minél rövidebb idő alatt megoldást tudok találni arra, hogy kiket is lehetne előléptetni szakaszvezetővé. Úgy szeretném megtalálni a jelölteket, hogy azok a hadsereg számára a lehető legnagyobb hasznosságot jelentse, és a hadsereg is meg legyen elégedve a kiválasztott személyekkel.
Megfelelő kiválasztás esetén a választott személyek a felmerülő problémákat gyorsan, pontosan és hatékonyan fogják tudni megoldani.
A katonák megfelelő irányítás alatt szintén hatékonyabbak lesznek, és a bevetések során vélhetőleg a halálozási arány is kevesebb lesz.
Forintosítva az összegeket, amelyek felmerülnek a feladat során, a következők lehetnek (nettó összeg):

* Módszer kidolgozása adott katonai megbíónak: 100.000 Ft
* Előléptetett személy havi bére: 140. 000 Ft
* Cafetéria: 9000 Ft
* Lakhatási támogatás havonta: 80.000 Ft

* Katona halála esetén:
** Temetés finanszírozása: 120.000 Ft
** Gyermeknevelési támogatás/ gyerek: 23.850 Ft

Ezen összegek azt mutatják, hogy milyen költségek léphetnek fel egy szakaszvezetőnél, illetve a katonák elhalálozása esetén. A felsorolt költségek csupán alapköltségek, melyek rangtól, és egyéb tényezőktől függően nőhetnek. Jogos tehát a feltételezés, hogy megfelelő kiválasztás esetén a halálozási arány csökken, ezáltal csökkennek a hadászati kiadások is. Kiválasztási rendszerem alkalmazásával tehát nagyobb az esélye a beválásnak, így a kiválasztási eljárás költséghatékonyabb, illetve nem kell többszörösen megismételni a kiválasztást, nem megfelelő személyek lefokozásánál. A kiválasztásnál a költségekben már megmutatkozik a saját hasznom, amely az egyénenkénti kiválasztásra tett 20%-os felár, továbbá a módszer beválása esetén a rendszer know-how eladásával további haszonra tehetnék szert.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
* Első lépésként készítettem egy alap táblázatot, amely tartalmazza a szakaszvezetői pozícióért induló személyeket, illetve a szempontokat, amik alapján a kiválasztás történt.
* Második lépésben készítettem egy meta adatbázist a jobb átláthatóság és összehasonlíthatóság végett.
* A következő lépésben készítettem egy darabra vonatkozó kimutatást, hogy megbizonyosodjam arról, hogy minden objektumnál, az adott attribútumhoz csak egy értéket rendeltem hozzá. Így például nem fordulhat elő, hogy a "célzási érték" attribútumhoz két tesztérték lett rögzítve.
* Ezt követően készítettem egy értékre vonatkozó kimutatást.
* Legvégül elkészítettem az elemzés munkalapon egy rangsorolást, majd ebből kiindulva elkészítettem a Coco Online-t, ami alapján kiválaszthatom azt a három szerencsés személyt, akit elő lehet léptetni szakaszvezetővé. Továbbá a jövőbeli kiválasztásokra gondolván tartalékba helyeztem a második három legjobbat, a majdani szakaszvezető pozícióba léptetéshez.

* Meg kell jegyeznem viszont, hogy az alapadatokhoz vettem egy Y0 értéket, amely 100 pontot ért. Ez adta meg a lehetőséget, hogy midnenki egyenlő esélyekkel induljon a szakaszvezetői posztért, illetve hogy megtudjuk azt, hogy a jelöltek mennyire hasonlítanak az idealizált személyre.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
Az elemzés során nyolc főt azonnal ki lehetett zárni, mert az eredményeik signifikánsan gyengébbek voltak a többiek eredményeihez képest. (y*=101>y=100) Én azt az első három személyt kerestem, illetve tartalékban a második három személyt, akik nemcsak a becslés értékét halladták meg, de a legjobb értékkel rendelkeztek a többiekéhez képest.

Az eredmények az XLS dokumentumom, elemzés munkalapján találhatóak a Coco mátrix című táblázatban.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
A szubjektív szakaszvezetői vélemény alapján hozott döntés egértelműen eltér a hasonlóságelemzés által kapott eredménytől. A szubjektív kiválasztás során előfordult, hogy több jelölt is ugyan olyan pontszámot ért el, ezáltal a szerencsére bízva is elvégezhettük volna az előléptetést, de ez az eredmény nem elfogadható. A hasonlóságelemzés ezzel ellentétben egyértelműen megmutatta a jelöltek közötti különbségeket, mely alapján kiválaszthattam az első három legjobb jelöltet előléptetésre, akik a következőek voltak:

* J24
* J12
* J9

Továbbá kiválaszthattam a jövőre vonatkozóan a következő három legjobbat, akik majdani előléptetésre számíthatnak:

* J18
* J27
* J26

Egyértelműen látható, hogy a best practice- nél feltűntetett eredmények signifikánsan eltérnek az objektív összehasonlító elemzés eredményeitől. Számomra ezen döntés így már elfogadható, illetve igazságosabbnak tartom, és felelősség vállalás szempontjából jobban alátámasztható, dokumentummal indokolható.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
A megoldás során arra a következtetésre jutottam, hogy az összehasonlító elemzés megfelelően alkalmazható nagyobb számú objektumok elemzésekor is, illetve bár az elemzésem fiktív adatok alapján készült, megfelelő eredményekre jutottam. Némely jelöltek értékei között nem voltak olyannyira signifikáns különbségek, ám így is megfelelő különbségek alakultak ki a jelöltek értékei között a döntés meghozatalához.
Az eljárás során sikeresen ki tudtam jelölni azt a három személyt a harminc főből álló jelölt sokaságból, akiket elő lehet léptetni szakaszvezetővé, továbbá jövőbeli előléptetéshez tartalékba is tudtam helyezni további három jelöltet, így számomra teljes mértékben megérte a feladat elvégzésére fordított idő, melyet így rendkívül hasznosnak vélek.

Mivel eredményesen lezajlott az elemzés, ki tudtam jelölni három előléptethető és három jövőben előléptethető személyt, így megállapítható, hogy a megrendelő katonai szervnek megérte a beruházni az elemzésre. Rentgeteg költséget megtakarít az elemzésemmel, továbbá sikerült elérni a tervezett hasznosságot. Tehát kifizetik számunkra a módszer kidolgozásának díját (100.000 Ft), valamint a kiválasztott személyekhez kapcsolódó díjakat is, amelyeket felsoroltam a várható hasznosságnál.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

Kiválasztás vidéki telephelyhez

2011-01-30T20:14:18Z

Fodor Attila:

Kiválasztás vidéki telephelyhez

2011-01-30T20:12:44Z

Fodor Attila:

Tartalomjegyzék
[elrejtés]

* 1 Forrás
* 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
* 3 A feladat előtörténete
* 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete(best practice) és ennek értékelése/kritikája
* 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
o 5.1 Objektumok (sorok)
o 5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)
* 6 A feladat által érintett célcsoportok
* 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
* 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
* 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
* 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
* 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
* 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
* 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Kiválasztás vidéki telephelyhez

2011-01-30T20:11:58Z

Fodor Attila:

Kiválasztás vidéki telephelyhez

2011-01-30T20:11:27Z

Fodor Attila:

Tartalomjegyzék
[elrejtés]

* 1 =Forrás=
* 2 =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
* 3 A feladat előtörténete
* 4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
* 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
o 5.1 Objektumok (sorok)
o 5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)
* 6 A feladat által érintett célcsoportok
* 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
* 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
* 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
* 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
* 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
* 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
* 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

[szerkesztés] Forrás

XLS

Kiválasztás vidéki telephelyhez

2011-01-30T20:06:26Z

Fodor Attila:

Kiválasztás vidéki telephelyhez

2011-01-30T19:59:43Z

Fodor Attila:

Tartalomjegyzék
[elrejtés]

* 1 Forrás
* 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
* 3 A feladat előtörténete
* 4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
* 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
o 5.1 Objektumok (sorok)
o 5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)
* 6 A feladat által érintett célcsoportok
* 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
* 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
* 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
* 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
* 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
* 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
* 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

[szerkesztés] Forrás

XLS

1. A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata
2. Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)
3. A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.
4. Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások
1. Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)
2. Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással
3. Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)
4. A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára
5. Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:
1. egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)
2. egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL
3. a mértékegység szerepeljen minden esetben
4. a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve
6. Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás
7. Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti
8. Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne
9. Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység
10. Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...
11. Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...
5. A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül
1. a logikus érvelésre
2. a bizonyítások, indoklások iránti igényességre
3. az objektivitás elvárására
4. a tervezett és tényleges hasznosság mérésére
5. az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére
6. a szabálykövető magatartás elsajátítására
7. a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra
8. a felesleges ismétlések kerülésére
9. az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására
10. vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!

Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...
[szerkesztés] A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Utaljon lehetőleg:

1. a célra
2. a célcsoportra
3. az innovatív megoldás mikéntjére

Mégis legyen lehetőség szerint:

1. rövid
2. egzakt
3. figyelemfelkeltő

Vagyis a jó cím megtalálása művészet!
[szerkesztés] A feladat előtörténete

Itt arról kell írni RÖVIDEN és LÉNYEGRE TÖRŐEN (anonim esetben is), hogy miért választotta a szerző a témát, vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)

1. miért választotta a szerző a témát,
2. vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz
3. mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)

[szerkesztés] A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel. Tehát ez a fejezet:

1. nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként
2. időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés
3. csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó
4. ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal
5. ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással
6. illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára
7. ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt

[szerkesztés] A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Elsőként azt kell megadni:

1. milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását
2. vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora
3. miként sikerült a problémákat megoldani
4. ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek
5. ha volt, mekkora volt a kiindulási adatbázis

[szerkesztés] Objektumok (sorok)

1. Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)
2. és semmi mást

[szerkesztés] Attribútumok (X, Y oszlopok)

Ide meg kell adni:

1. az attribútumok egzakt meghatározását
2. a használt mértékegységet attribútumonként
3. és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)

[szerkesztés] A feladat által érintett célcsoportok

Ide fel kell listázni (*)

1. a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését
2. ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült

[szerkesztés] A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:

1. melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
2. mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
3. S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).

A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)
[szerkesztés] A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.

1. adatbázis
2. sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
3. solver ill. MY-X paraméterek
4. egyéb lépések

[szerkesztés] Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ide

1. CSAK és
2. kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
3. felsorolásszerűen
4. a számítás releváns eredményei kellenek.
5. Nem kell semmi értelmezés, értékelés.

[szerkesztés] Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis

1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
2. végső győztest kell hirdetni

[szerkesztés] Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?
[szerkesztés] Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Az alábbi szakértői rendszer mintájára ki kell fejezni tudni:

1. melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
2. hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
3. mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
4. mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. EGO
5. mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)

[szerkesztés] Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Ide kell megadni:

1. milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
2. milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört

1. Korábbi segédanyag: nyilatkozat és kitöltési segédlet
2. Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
3. Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: hangállomány

Kiválasztás vidéki telephelyhez

2011-01-30T19:58:13Z

Fodor Attila:

Forrás

XLS

1. A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata
2. Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)
3. A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.
4. Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások
1. Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)
2. Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással
3. Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)
4. A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára
5. Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:
1. egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)
2. egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL
3. a mértékegység szerepeljen minden esetben
4. a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve
6. Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás
7. Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti
8. Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne
9. Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység
10. Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...
11. Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...
5. A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül
1. a logikus érvelésre
2. a bizonyítások, indoklások iránti igényességre
3. az objektivitás elvárására
4. a tervezett és tényleges hasznosság mérésére
5. az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére
6. a szabálykövető magatartás elsajátítására
7. a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra
8. a felesleges ismétlések kerülésére
9. az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására
10. vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!

Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...
[szerkesztés] A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Utaljon lehetőleg:

1. a célra
2. a célcsoportra
3. az innovatív megoldás mikéntjére

Mégis legyen lehetőség szerint:

1. rövid
2. egzakt
3. figyelemfelkeltő

Vagyis a jó cím megtalálása művészet!
[szerkesztés] A feladat előtörténete

Itt arról kell írni RÖVIDEN és LÉNYEGRE TÖRŐEN (anonim esetben is), hogy miért választotta a szerző a témát, vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)

1. miért választotta a szerző a témát,
2. vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz
3. mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)

[szerkesztés] A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel. Tehát ez a fejezet:

1. nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként
2. időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés
3. csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó
4. ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal
5. ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással
6. illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára
7. ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt

[szerkesztés] A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Elsőként azt kell megadni:

1. milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását
2. vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora
3. miként sikerült a problémákat megoldani
4. ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek
5. ha volt, mekkora volt a kiindulási adatbázis

[szerkesztés] Objektumok (sorok)

1. Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)
2. és semmi mást

[szerkesztés] Attribútumok (X, Y oszlopok)

Ide meg kell adni:

1. az attribútumok egzakt meghatározását
2. a használt mértékegységet attribútumonként
3. és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)

[szerkesztés] A feladat által érintett célcsoportok

Ide fel kell listázni (*)

1. a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését
2. ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült

[szerkesztés] A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:

1. melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
2. mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
3. S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).

A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)
[szerkesztés] A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.

1. adatbázis
2. sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
3. solver ill. MY-X paraméterek
4. egyéb lépések

[szerkesztés] Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ide

1. CSAK és
2. kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
3. felsorolásszerűen
4. a számítás releváns eredményei kellenek.
5. Nem kell semmi értelmezés, értékelés.

[szerkesztés] Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis

1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
2. végső győztest kell hirdetni

[szerkesztés] Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?
[szerkesztés] Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Az alábbi szakértői rendszer mintájára ki kell fejezni tudni:

1. melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
2. hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
3. mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
4. mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. EGO
5. mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)

[szerkesztés] Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Ide kell megadni:

1. milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
2. milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört

1. Korábbi segédanyag: nyilatkozat és kitöltési segédlet
2. Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
3. Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: hangállomány
4. Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: Önteszt

Kiválasztás vidéki telephelyhez

2011-01-30T19:40:39Z

Fodor Attila:

1 Forrás
2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
3 A feladat előtörténete
4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
o 5.1 Objektumok (sorok)
o 5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)
6 A feladat által érintett célcsoportok
7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xls

Kiválasztás vidéki telephelyhez

2011-01-30T19:35:12Z

Fodor Attila:

* 1 Forrás
* 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
* 3 A feladat előtörténete
* 4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
* 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
o 5.1 Objektumok (sorok)
o 5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)
* 6 A feladat által érintett célcsoportok
* 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
* 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
* 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
* 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
* 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
* 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
* 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xls

Kiválasztás vidéki telephelyhez

2011-01-30T19:31:42Z

Fodor Attila:

Kiválasztás vidéki telephelyhez

2011-01-30T19:29:57Z

Fodor Attila:

A szócikk kialakításának tartalmi és formai részletszabályai:

Tartalomjegyzék
[elrejtés]

* 1 Forrás
* 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
* 3 A feladat előtörténete
* 4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
* 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
o 5.1 Objektumok (sorok)
o 5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)
* 6 A feladat által érintett célcsoportok
* 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
* 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
* 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
* 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
* 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
* 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
* 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Kiválasztás vidéki telephelyhez

2011-01-30T19:23:17Z

Fodor Attila:

Kiválasztás vidéki telephelyhez

2011-01-30T19:21:42Z

Fodor Attila:

Kiválasztás vidéki telephelyhez

2011-01-30T19:18:32Z

Fodor Attila:

Kiválasztás vidéki telephelyhez

2011-01-30T19:16:24Z

Fodor Attila: Új oldal, tartalma: „Forrás XLS 1. A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata 2....”