https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Forecaster 2026-04-05T20:36:26Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Forecaster&diff=36489 2009-10-10T14:38:33Z

<p>Forecaster: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/xls]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Egy hipermarket pénztársorán megfelelő számú nyitva tartott kasszák számának tervezése, hatékony beosztás készítésének támogatása.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Az eddigi tapasztalatok alapján, azt elmúlt heti adatok átlagának számításával valósult meg a tárgyheti/tárgyhavi kasszaszámok tervezése.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> * Hogyan tervezzünk megfelelő kasszaszámokat a várható forgalomra?<br /> <br /> * Megfelelő számú nyitott kasszával elkerülhetjük, hogy sorok álljanak, ami jelentősen csökkenti a vásárlói elégedettséget.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> * Előző évi forgalmi, és nyitott kasszák adatainak feldolgozása.<br /> <br /> * Vásárlószámot befolyásoló tényezők számbavétele:<br /> **akciók<br /> ***időjárási szélsőségek<br /> ****fizetések időpontjai<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)=<br /> Hipermarketek, nagyobb kereskedelmi egységek vevőszolgálati, ügyfélszolgálati vezetői, akik a pénztárosok beosztásával foglalkoznak.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> * A hatékony pénztáros beosztás eredményei:<br /> <br /> **Nincsenek sorok a boltokban.<br /> **Nincs feleslegesen bent ülő pénztáros, aki inaktív.<br /> **Magas szintű kiszolgálás, hosszú távú vásárlómegtartás, forgalomnövelés.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Előző évi adatok táblázatba gyűjtése,<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> A mostani beosztáskészítő program használata nehézkes, nem mindig működik megfelelően.<br /> <br /> Az új rendszerrel integrálva, betervezve a forgalmi tervet, és az eseményeket, akciókat, egy nagyon hatékony beosztáskészítő programot lehet készíteni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Forecaster https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Forecaster&diff=36482 2009-10-10T14:32:15Z

<p>Forecaster: /* Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/xls]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Egy hipermarket pénztársorán megfelelő számú nyitva tartott kasszák számának tervezése, hatékony beosztás készítésének támogatása.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Az eddigi tapasztalatok alapján, azt elmúlt heti adatok átlagának számításával valósult meg a tárgyheti/tárgyhavi kasszaszámok tervezése.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> * Hogyan tervezzünk megfelelő kasszaszámokat a várható forgalomra?<br /> <br /> * Megfelelő számú nyitott kasszával elkerülhetjük, hogy sorok álljanak, ami jelentősen csökkenti a vásárlói elégedettséget.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> * Előző évi forgalmi, és nyitott kasszák adatainak feldolgozása.<br /> <br /> * Vásárlószámot befolyásoló tényezők számbavétele:<br /> **akciók<br /> ***időjárási szélsőségek<br /> ****fizetések időpontjai<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)=<br /> Hipermarketek, nagyobb kereskedelmi egységek vevőszolgálati, ügyfélszolgálati vezetői, akik a pénztárosok beosztásával foglalkoznak.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> * A hatékony pénztáros beosztás eredményei:<br /> <br /> **Nincsenek sorok a boltokban.<br /> **Nincs feleslegesen bent ülő pénztáros, aki inaktív.<br /> **Magas szintű kiszolgálás, hosszú távú vásárlómegtartás, forgalomnövelés.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Előző évi adatok táblázatba gyűjtése,<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Forecaster https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Forecaster&diff=36481 2009-10-10T14:32:03Z

<p>Forecaster: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/xls]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Egy hipermarket pénztársorán megfelelő számú nyitva tartott kasszák számának tervezése, hatékony beosztás készítésének támogatása.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Az eddigi tapasztalatok alapján, azt elmúlt heti adatok átlagának számításával valósult meg a tárgyheti/tárgyhavi kasszaszámok tervezése.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> * Hogyan tervezzünk megfelelő kasszaszámokat a várható forgalomra?<br /> <br /> * Megfelelő számú nyitott kasszával elkerülhetjük, hogy sorok álljanak, ami jelentősen csökkenti a vásárlói elégedettséget.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> * Előző évi forgalmi, és nyitott kasszák adatainak feldolgozása.<br /> <br /> * Vásárlószámot befolyásoló tényezők számbavétele:<br /> **akciók<br /> ***időjárási szélsőségek<br /> ****fizetések időpontjai<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)=<br /> Hipermarketek, nagyobb kereskedelmi egységek vevőszolgálati, ügyfélszolgálati vezetői, akik a pénztárosok beosztásával foglalkoznak.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> * A hatékony pénztáros beosztás eredményei:<br /> <br /> **Nincsenek sorok a boltokban.<br /> **Nincs feleslegesen bent ülő pénztáros, aki inaktív.<br /> **Magas szintű kiszolgálás, hosszú távú vásárlómegtartás, forgalomnövelés.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Előző évi adatok táblázatba gyűjtése,<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.: Modell 2 D116:M131 <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Forecaster https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Forecaster&diff=36480 2009-10-10T14:31:42Z

<p>Forecaster: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/xls]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Egy hipermarket pénztársorán megfelelő számú nyitva tartott kasszák számának tervezése, hatékony beosztás készítésének támogatása.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Az eddigi tapasztalatok alapján, azt elmúlt heti adatok átlagának számításával valósult meg a tárgyheti/tárgyhavi kasszaszámok tervezése.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> * Hogyan tervezzünk megfelelő kasszaszámokat a várható forgalomra?<br /> <br /> * Megfelelő számú nyitott kasszával elkerülhetjük, hogy sorok álljanak, ami jelentősen csökkenti a vásárlói elégedettséget.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> * Előző évi forgalmi, és nyitott kasszák adatainak feldolgozása.<br /> <br /> * Vásárlószámot befolyásoló tényezők számbavétele:<br /> **akciók<br /> ***időjárási szélsőségek<br /> ****fizetések időpontjai<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)=<br /> Hipermarketek, nagyobb kereskedelmi egységek vevőszolgálati, ügyfélszolgálati vezetői, akik a pénztárosok beosztásával foglalkoznak.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> * A hatékony pénztáros beosztás eredményei:<br /> <br /> **Nincsenek sorok a boltokban.<br /> **Nincs feleslegesen bent ülő pénztáros, aki inaktív.<br /> **Magas szintű kiszolgálás, hosszú távú vásárlómegtartás, forgalomnövelés.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Előző évi adatok táblázatba gyűjtése,<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *A mintapéldák alapján „lehet-e olcsóbban” tanulmányban nincs számottevő különbség, míg a másikban egyértelműen tetten érhető a szemléletváltás. Tehát a hasonlóságelemzés hatékonyabban, gazdaságosabban kivitelezhető. <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.: Modell 2 D116:M131 <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Forecaster https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Forecaster&diff=36479 2009-10-10T14:31:29Z

<p>Forecaster: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/xls]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Egy hipermarket pénztársorán megfelelő számú nyitva tartott kasszák számának tervezése, hatékony beosztás készítésének támogatása.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Az eddigi tapasztalatok alapján, azt elmúlt heti adatok átlagának számításával valósult meg a tárgyheti/tárgyhavi kasszaszámok tervezése.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> * Hogyan tervezzünk megfelelő kasszaszámokat a várható forgalomra?<br /> <br /> * Megfelelő számú nyitott kasszával elkerülhetjük, hogy sorok álljanak, ami jelentősen csökkenti a vásárlói elégedettséget.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> * Előző évi forgalmi, és nyitott kasszák adatainak feldolgozása.<br /> <br /> * Vásárlószámot befolyásoló tényezők számbavétele:<br /> **akciók<br /> ***időjárási szélsőségek<br /> ****fizetések időpontjai<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)=<br /> Hipermarketek, nagyobb kereskedelmi egységek vevőszolgálati, ügyfélszolgálati vezetői, akik a pénztárosok beosztásával foglalkoznak.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> * A hatékony pénztáros beosztás eredményei:<br /> <br /> **Nincsenek sorok a boltokban.<br /> **Nincs feleslegesen bent ülő pénztáros, aki inaktív.<br /> **Magas szintű kiszolgálás, hosszú távú vásárlómegtartás, forgalomnövelés.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Előző évi adatok táblázatba gyűjtése,<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> *Az eredményszámok mit jelentenek<br /> *A management számára objektív képet ad az elemzés a két szerkesztőről és eredményességükről. Mivel Szerkesztő1-nél megfigyelhető a jó/rossz döntések közötti ingadozás, a HR osztály javasolhatna továbbképzést a munkavállaló számára, a management pedig dönthetne arról hogy a rossz döntés során keletkezet kár miatt érdemes-e megválni a munkavállalótól.<br /> *A management számara a vizsgálat egy átfogó képet nyújt a sorozatok reális értékéről,piaci áráról így a tv csatorna realizálhatja a sorozatokért kifizetett kiadásait ebből kifolyólag a tv csatorna hatékonyabban illetve nagyobb nyereséggel tud működni.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *A mintapéldák alapján „lehet-e olcsóbban” tanulmányban nincs számottevő különbség, míg a másikban egyértelműen tetten érhető a szemléletváltás. Tehát a hasonlóságelemzés hatékonyabban, gazdaságosabban kivitelezhető. <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.: Modell 2 D116:M131 <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Forecaster https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Forecaster&diff=36478 2009-10-10T14:31:01Z

<p>Forecaster: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/xls]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Egy hipermarket pénztársorán megfelelő számú nyitva tartott kasszák számának tervezése, hatékony beosztás készítésének támogatása.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Az eddigi tapasztalatok alapján, azt elmúlt heti adatok átlagának számításával valósult meg a tárgyheti/tárgyhavi kasszaszámok tervezése.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> * Hogyan tervezzünk megfelelő kasszaszámokat a várható forgalomra?<br /> <br /> * Megfelelő számú nyitott kasszával elkerülhetjük, hogy sorok álljanak, ami jelentősen csökkenti a vásárlói elégedettséget.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> * Előző évi forgalmi, és nyitott kasszák adatainak feldolgozása.<br /> <br /> * Vásárlószámot befolyásoló tényezők számbavétele:<br /> **akciók<br /> ***időjárási szélsőségek<br /> ****fizetések időpontjai<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)=<br /> Hipermarketek, nagyobb kereskedelmi egységek vevőszolgálati, ügyfélszolgálati vezetői, akik a pénztárosok beosztásával foglalkoznak.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> * A hatékony pénztáros beosztás eredményei:<br /> <br /> **Nincsenek sorok a boltokban.<br /> **Nincs feleslegesen bent ülő pénztáros, aki inaktív.<br /> **Magas szintű kiszolgálás, hosszú távú vásárlómegtartás, forgalomnövelés.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Előző évi adatok táblázatba gyűjtése,<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> *Cellákra történő hivatkozás<br /> *Az eredmények értékelése alapján az első öt sorozat szerkesztője hajlamosabb a szélsőségekre, vagyis vásárolt jól eladható sorozatokat, melyek hasznot hoztak a társaságnak, de volt olyan döntése is melynél ráfizetett a cég. A második öt sorozat szerkesztője viszont nem lépte át azt a bizonyos határvonalat, tehát hosszú távon az ő munkája bizonyul kielégítőnek.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> *Az eredményszámok mit jelentenek<br /> *A management számára objektív képet ad az elemzés a két szerkesztőről és eredményességükről. Mivel Szerkesztő1-nél megfigyelhető a jó/rossz döntések közötti ingadozás, a HR osztály javasolhatna továbbképzést a munkavállaló számára, a management pedig dönthetne arról hogy a rossz döntés során keletkezet kár miatt érdemes-e megválni a munkavállalótól.<br /> *A management számara a vizsgálat egy átfogó képet nyújt a sorozatok reális értékéről,piaci áráról így a tv csatorna realizálhatja a sorozatokért kifizetett kiadásait ebből kifolyólag a tv csatorna hatékonyabban illetve nagyobb nyereséggel tud működni.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *A mintapéldák alapján „lehet-e olcsóbban” tanulmányban nincs számottevő különbség, míg a másikban egyértelműen tetten érhető a szemléletváltás. Tehát a hasonlóságelemzés hatékonyabban, gazdaságosabban kivitelezhető. <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.: Modell 2 D116:M131 <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Forecaster https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Forecaster&diff=36477 2009-10-10T14:28:59Z

<p>Forecaster: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/xls]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Egy hipermarket pénztársorán megfelelő számú nyitva tartott kasszák számának tervezése, hatékony beosztás készítésének támogatása.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Az eddigi tapasztalatok alapján, azt elmúlt heti adatok átlagának számításával valósult meg a tárgyheti/tárgyhavi kasszaszámok tervezése.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> * Hogyan tervezzünk megfelelő kasszaszámokat a várható forgalomra?<br /> <br /> * Megfelelő számú nyitott kasszával elkerülhetjük, hogy sorok álljanak, ami jelentősen csökkenti a vásárlói elégedettséget.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> * Előző évi forgalmi, és nyitott kasszák adatainak feldolgozása.<br /> <br /> * Vásárlószámot befolyásoló tényezők számbavétele:<br /> **akciók<br /> ***időjárási szélsőségek<br /> ****fizetések időpontjai<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)=<br /> Hipermarketek, nagyobb kereskedelmi egységek vevőszolgálati, ügyfélszolgálati vezetői, akik a pénztárosok beosztásával foglalkoznak.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> * A hatékony pénztáros beosztás eredményei:<br /> <br /> **Nincsenek sorok a boltokban.<br /> **Nincs feleslegesen bent ülő pénztáros, aki inaktív.<br /> **Magas szintű kiszolgálás, hosszú távú vásárlómegtartás, forgalomnövelés.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Előző évi adatok táblázatba gyűjtése<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> *Cellákra történő hivatkozás<br /> *Az eredmények értékelése alapján az első öt sorozat szerkesztője hajlamosabb a szélsőségekre, vagyis vásárolt jól eladható sorozatokat, melyek hasznot hoztak a társaságnak, de volt olyan döntése is melynél ráfizetett a cég. A második öt sorozat szerkesztője viszont nem lépte át azt a bizonyos határvonalat, tehát hosszú távon az ő munkája bizonyul kielégítőnek.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> *Az eredményszámok mit jelentenek<br /> *A management számára objektív képet ad az elemzés a két szerkesztőről és eredményességükről. Mivel Szerkesztő1-nél megfigyelhető a jó/rossz döntések közötti ingadozás, a HR osztály javasolhatna továbbképzést a munkavállaló számára, a management pedig dönthetne arról hogy a rossz döntés során keletkezet kár miatt érdemes-e megválni a munkavállalótól.<br /> *A management számara a vizsgálat egy átfogó képet nyújt a sorozatok reális értékéről,piaci áráról így a tv csatorna realizálhatja a sorozatokért kifizetett kiadásait ebből kifolyólag a tv csatorna hatékonyabban illetve nagyobb nyereséggel tud működni.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *A mintapéldák alapján „lehet-e olcsóbban” tanulmányban nincs számottevő különbség, míg a másikban egyértelműen tetten érhető a szemléletváltás. Tehát a hasonlóságelemzés hatékonyabban, gazdaságosabban kivitelezhető. <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.: Modell 2 D116:M131 <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Forecaster https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Forecaster&diff=36475 2009-10-10T14:27:01Z

<p>Forecaster: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/xls]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Egy hipermarket pénztársorán megfelelő számú nyitva tartott kasszák számának tervezése, hatékony beosztás készítésének támogatása.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Az eddigi tapasztalatok alapján, azt elmúlt heti adatok átlagának számításával valósult meg a tárgyheti/tárgyhavi kasszaszámok tervezése.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> * Hogyan tervezzünk megfelelő kasszaszámokat a várható forgalomra?<br /> <br /> * Megfelelő számú nyitott kasszával elkerülhetjük, hogy sorok álljanak, ami jelentősen csökkenti a vásárlói elégedettséget.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> * Előző évi forgalmi, és nyitott kasszák adatainak feldolgozása.<br /> <br /> * Vásárlószámot befolyásoló tényezők számbavétele:<br /> **akciók<br /> ***időjárási szélsőségek<br /> ****fizetések időpontjai<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)=<br /> Hipermarketek, nagyobb kereskedelmi egységek vevőszolgálati, ügyfélszolgálati vezetői, akik a pénztárosok beosztásával foglalkoznak.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> * A hatékony pénztáros beosztás eredményei:<br /> <br /> **Nincsenek sorok a boltokban.<br /> **Nincs feleslegesen bent ülő pénztáros, aki inaktív.<br /> **Magas szintű kiszolgálás, hosszú távú vásárlómegtartás, forgalomnövelés.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *Kiindulási mátrix<br /> *<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> *Cellákra történő hivatkozás<br /> *Az eredmények értékelése alapján az első öt sorozat szerkesztője hajlamosabb a szélsőségekre, vagyis vásárolt jól eladható sorozatokat, melyek hasznot hoztak a társaságnak, de volt olyan döntése is melynél ráfizetett a cég. A második öt sorozat szerkesztője viszont nem lépte át azt a bizonyos határvonalat, tehát hosszú távon az ő munkája bizonyul kielégítőnek.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> *Az eredményszámok mit jelentenek<br /> *A management számára objektív képet ad az elemzés a két szerkesztőről és eredményességükről. Mivel Szerkesztő1-nél megfigyelhető a jó/rossz döntések közötti ingadozás, a HR osztály javasolhatna továbbképzést a munkavállaló számára, a management pedig dönthetne arról hogy a rossz döntés során keletkezet kár miatt érdemes-e megválni a munkavállalótól.<br /> *A management számara a vizsgálat egy átfogó képet nyújt a sorozatok reális értékéről,piaci áráról így a tv csatorna realizálhatja a sorozatokért kifizetett kiadásait ebből kifolyólag a tv csatorna hatékonyabban illetve nagyobb nyereséggel tud működni.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *A mintapéldák alapján „lehet-e olcsóbban” tanulmányban nincs számottevő különbség, míg a másikban egyértelműen tetten érhető a szemléletváltás. Tehát a hasonlóságelemzés hatékonyabban, gazdaságosabban kivitelezhető. <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.: Modell 2 D116:M131 <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Forecaster https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Forecaster&diff=36474 2009-10-10T14:26:44Z

<p>Forecaster: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/xls]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Egy hipermarket pénztársorán megfelelő számú nyitva tartott kasszák számának tervezése, hatékony beosztás készítésének támogatása.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Az eddigi tapasztalatok alapján, azt elmúlt heti adatok átlagának számításával valósult meg a tárgyheti/tárgyhavi kasszaszámok tervezése.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> * Hogyan tervezzünk megfelelő kasszaszámokat a várható forgalomra?<br /> <br /> * Megfelelő számú nyitott kasszával elkerülhetjük, hogy sorok álljanak, ami jelentősen csökkenti a vásárlói elégedettséget.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> * Előző évi forgalmi, és nyitott kasszák adatainak feldolgozása.<br /> <br /> * Vásárlószámot befolyásoló tényezők számbavétele:<br /> **akciók<br /> ***időjárási szélsőségek<br /> ****fizetések időpontjai<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)=<br /> Hipermarketek, nagyobb kereskedelmi egységek vevőszolgálati, ügyfélszolgálati vezetői, akik a pénztárosok beosztásával foglalkoznak.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> * A hatékony pénztáros beosztás eredményei:<br /> <br /> **Nincsenek sorok a boltokban.<br /> **Nincs feleslegesen bent ülő pénztáros, aki inaktív.<br /> **Magas szintű kiszolgálás, hosszú távú vásárlómegtartás, forgalomnövelés.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *Kiindulási mátrix<br /> *<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> *Cellákra történő hivatkozás<br /> *Az eredmények értékelése alapján az első öt sorozat szerkesztője hajlamosabb a szélsőségekre, vagyis vásárolt jól eladható sorozatokat, melyek hasznot hoztak a társaságnak, de volt olyan döntése is melynél ráfizetett a cég. A második öt sorozat szerkesztője viszont nem lépte át azt a bizonyos határvonalat, tehát hosszú távon az ő munkája bizonyul kielégítőnek.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> *Az eredményszámok mit jelentenek<br /> *A management számára objektív képet ad az elemzés a két szerkesztőről és eredményességükről. Mivel Szerkesztő1-nél megfigyelhető a jó/rossz döntések közötti ingadozás, a HR osztály javasolhatna továbbképzést a munkavállaló számára, a management pedig dönthetne arról hogy a rossz döntés során keletkezet kár miatt érdemes-e megválni a munkavállalótól.<br /> *A management számara a vizsgálat egy átfogó képet nyújt a sorozatok reális értékéről,piaci áráról így a tv csatorna realizálhatja a sorozatokért kifizetett kiadásait ebből kifolyólag a tv csatorna hatékonyabban illetve nagyobb nyereséggel tud működni.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *A mintapéldák alapján „lehet-e olcsóbban” tanulmányban nincs számottevő különbség, míg a másikban egyértelműen tetten érhető a szemléletváltás. Tehát a hasonlóságelemzés hatékonyabban, gazdaságosabban kivitelezhető. <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.: Modell 2 D116:M131 <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Forecaster https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Forecaster&diff=36473 2009-10-10T14:26:30Z

<p>Forecaster: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/xls]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Egy hipermarket pénztársorán megfelelő számú nyitva tartott kasszák számának tervezése, hatékony beosztás készítésének támogatása.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Az eddigi tapasztalatok alapján, azt elmúlt heti adatok átlagának számításával valósult meg a tárgyheti/tárgyhavi kasszaszámok tervezése.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> * Hogyan tervezzünk megfelelő kasszaszámokat a várható forgalomra?<br /> <br /> * Megfelelő számú nyitott kasszával elkerülhetjük, hogy sorok álljanak, ami jelentősen csökkenti a vásárlói elégedettséget.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> * Előző évi forgalmi, és nyitott kasszák adatainak feldolgozása.<br /> <br /> * Vásárlószámot befolyásoló tényezők számbavétele:<br /> **akciók<br /> ***időjárási szélsőségek<br /> ****fizetések időpontjai<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)=<br /> Hipermarketek, nagyobb kereskedelmi egységek vevőszolgálati, ügyfélszolgálati vezetői, akik a pénztárosok beosztásával foglalkoznak.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> * A hatékony pénztáros beosztás eredményei:<br /> <br /> *Nincsenek sorok a boltokban.<br /> **Nincs feleslegesen bent ülő pénztáros, aki inaktív.<br /> **Magas szintű kiszolgálás, hosszú távú vásárlómegtartás, forgalomnövelés.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *Kiindulási mátrix<br /> *<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> *Cellákra történő hivatkozás<br /> *Az eredmények értékelése alapján az első öt sorozat szerkesztője hajlamosabb a szélsőségekre, vagyis vásárolt jól eladható sorozatokat, melyek hasznot hoztak a társaságnak, de volt olyan döntése is melynél ráfizetett a cég. A második öt sorozat szerkesztője viszont nem lépte át azt a bizonyos határvonalat, tehát hosszú távon az ő munkája bizonyul kielégítőnek.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> *Az eredményszámok mit jelentenek<br /> *A management számára objektív képet ad az elemzés a két szerkesztőről és eredményességükről. Mivel Szerkesztő1-nél megfigyelhető a jó/rossz döntések közötti ingadozás, a HR osztály javasolhatna továbbképzést a munkavállaló számára, a management pedig dönthetne arról hogy a rossz döntés során keletkezet kár miatt érdemes-e megválni a munkavállalótól.<br /> *A management számara a vizsgálat egy átfogó képet nyújt a sorozatok reális értékéről,piaci áráról így a tv csatorna realizálhatja a sorozatokért kifizetett kiadásait ebből kifolyólag a tv csatorna hatékonyabban illetve nagyobb nyereséggel tud működni.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *A mintapéldák alapján „lehet-e olcsóbban” tanulmányban nincs számottevő különbség, míg a másikban egyértelműen tetten érhető a szemléletváltás. Tehát a hasonlóságelemzés hatékonyabban, gazdaságosabban kivitelezhető. <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.: Modell 2 D116:M131 <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Forecaster https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Forecaster&diff=36470 2009-10-10T14:26:14Z

<p>Forecaster: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/xls]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Egy hipermarket pénztársorán megfelelő számú nyitva tartott kasszák számának tervezése, hatékony beosztás készítésének támogatása.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Az eddigi tapasztalatok alapján, azt elmúlt heti adatok átlagának számításával valósult meg a tárgyheti/tárgyhavi kasszaszámok tervezése.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> * Hogyan tervezzünk megfelelő kasszaszámokat a várható forgalomra?<br /> <br /> * Megfelelő számú nyitott kasszával elkerülhetjük, hogy sorok álljanak, ami jelentősen csökkenti a vásárlói elégedettséget.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> * Előző évi forgalmi, és nyitott kasszák adatainak feldolgozása.<br /> <br /> * Vásárlószámot befolyásoló tényezők számbavétele:<br /> **akciók<br /> ***időjárási szélsőségek<br /> ****fizetések időpontjai<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)=<br /> Hipermarketek, nagyobb kereskedelmi egységek vevőszolgálati, ügyfélszolgálati vezetői, akik a pénztárosok beosztásával foglalkoznak.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> * A hatékony pénztáros beosztás eredményei:<br /> <br /> **Nincsenek sorok a boltokban.<br /> **Nincs feleslegesen bent ülő pénztáros, aki inaktív.<br /> **Magas szintű kiszolgálás, hosszú távú vásárlómegtartás, forgalomnövelés.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *Kiindulási mátrix<br /> *<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> *Cellákra történő hivatkozás<br /> *Az eredmények értékelése alapján az első öt sorozat szerkesztője hajlamosabb a szélsőségekre, vagyis vásárolt jól eladható sorozatokat, melyek hasznot hoztak a társaságnak, de volt olyan döntése is melynél ráfizetett a cég. A második öt sorozat szerkesztője viszont nem lépte át azt a bizonyos határvonalat, tehát hosszú távon az ő munkája bizonyul kielégítőnek.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> *Az eredményszámok mit jelentenek<br /> *A management számára objektív képet ad az elemzés a két szerkesztőről és eredményességükről. Mivel Szerkesztő1-nél megfigyelhető a jó/rossz döntések közötti ingadozás, a HR osztály javasolhatna továbbképzést a munkavállaló számára, a management pedig dönthetne arról hogy a rossz döntés során keletkezet kár miatt érdemes-e megválni a munkavállalótól.<br /> *A management számara a vizsgálat egy átfogó képet nyújt a sorozatok reális értékéről,piaci áráról így a tv csatorna realizálhatja a sorozatokért kifizetett kiadásait ebből kifolyólag a tv csatorna hatékonyabban illetve nagyobb nyereséggel tud működni.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *A mintapéldák alapján „lehet-e olcsóbban” tanulmányban nincs számottevő különbség, míg a másikban egyértelműen tetten érhető a szemléletváltás. Tehát a hasonlóságelemzés hatékonyabban, gazdaságosabban kivitelezhető. <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.: Modell 2 D116:M131 <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Forecaster https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Forecaster&diff=36469 2009-10-10T14:25:42Z

<p>Forecaster: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/xls]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Egy hipermarket pénztársorán megfelelő számú nyitva tartott kasszák számának tervezése, hatékony beosztás készítésének támogatása.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Az eddigi tapasztalatok alapján, azt elmúlt heti adatok átlagának számításával valósult meg a tárgyheti/tárgyhavi kasszaszámok tervezése.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> * Hogyan tervezzünk megfelelő kasszaszámokat a várható forgalomra?<br /> <br /> * Megfelelő számú nyitott kasszával elkerülhetjük, hogy sorok álljanak, ami jelentősen csökkenti a vásárlói elégedettséget.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> * Előző évi forgalmi, és nyitott kasszák adatainak feldolgozása.<br /> <br /> * Vásárlószámot befolyásoló tényezők számbavétele:<br /> **akciók<br /> ***időjárási szélsőségek<br /> ****fizetések időpontjai<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)=<br /> Hipermarketek, nagyobb kereskedelmi egységek vevőszolgálati, ügyfélszolgálati vezetői, akik a pénztárosok beosztásával foglalkoznak.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> * A hatékony pénztáros beosztás eredményei:<br /> <br /> *Nincsenek sorok a boltokban.<br /> *****Nincs feleslegesen bent ülő pénztáros, aki inaktív.<br /> *****Magas szintű kiszolgálás, hosszú távú vásárlómegtartás, forgalomnövelés.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *Kiindulási mátrix<br /> *<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> *Cellákra történő hivatkozás<br /> *Az eredmények értékelése alapján az első öt sorozat szerkesztője hajlamosabb a szélsőségekre, vagyis vásárolt jól eladható sorozatokat, melyek hasznot hoztak a társaságnak, de volt olyan döntése is melynél ráfizetett a cég. A második öt sorozat szerkesztője viszont nem lépte át azt a bizonyos határvonalat, tehát hosszú távon az ő munkája bizonyul kielégítőnek.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> *Az eredményszámok mit jelentenek<br /> *A management számára objektív képet ad az elemzés a két szerkesztőről és eredményességükről. Mivel Szerkesztő1-nél megfigyelhető a jó/rossz döntések közötti ingadozás, a HR osztály javasolhatna továbbképzést a munkavállaló számára, a management pedig dönthetne arról hogy a rossz döntés során keletkezet kár miatt érdemes-e megválni a munkavállalótól.<br /> *A management számara a vizsgálat egy átfogó képet nyújt a sorozatok reális értékéről,piaci áráról így a tv csatorna realizálhatja a sorozatokért kifizetett kiadásait ebből kifolyólag a tv csatorna hatékonyabban illetve nagyobb nyereséggel tud működni.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *A mintapéldák alapján „lehet-e olcsóbban” tanulmányban nincs számottevő különbség, míg a másikban egyértelműen tetten érhető a szemléletváltás. Tehát a hasonlóságelemzés hatékonyabban, gazdaságosabban kivitelezhető. <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.: Modell 2 D116:M131 <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Forecaster https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Forecaster&diff=36466 2009-10-10T14:25:16Z

<p>Forecaster: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/xls]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Egy hipermarket pénztársorán megfelelő számú nyitva tartott kasszák számának tervezése, hatékony beosztás készítésének támogatása.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Az eddigi tapasztalatok alapján, azt elmúlt heti adatok átlagának számításával valósult meg a tárgyheti/tárgyhavi kasszaszámok tervezése.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> * Hogyan tervezzünk megfelelő kasszaszámokat a várható forgalomra?<br /> <br /> * Megfelelő számú nyitott kasszával elkerülhetjük, hogy sorok álljanak, ami jelentősen csökkenti a vásárlói elégedettséget.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> * Előző évi forgalmi, és nyitott kasszák adatainak feldolgozása.<br /> <br /> * Vásárlószámot befolyásoló tényezők számbavétele:<br /> **akciók<br /> ***időjárási szélsőségek<br /> ****fizetések időpontjai<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)=<br /> Hipermarketek, nagyobb kereskedelmi egységek vevőszolgálati, ügyfélszolgálati vezetői, akik a pénztárosok beosztásával foglalkoznak.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> * A hatékony pénztáros beosztás eredményei:<br /> <br /> *****Nincsenek sorok a boltokban.<br /> *****Nincs feleslegesen bent ülő pénztáros, aki inaktív.<br /> *****Magas szintű kiszolgálás, hosszú távú vásárlómegtartás, forgalomnövelés.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *Kiindulási mátrix<br /> *<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> *Cellákra történő hivatkozás<br /> *Az eredmények értékelése alapján az első öt sorozat szerkesztője hajlamosabb a szélsőségekre, vagyis vásárolt jól eladható sorozatokat, melyek hasznot hoztak a társaságnak, de volt olyan döntése is melynél ráfizetett a cég. A második öt sorozat szerkesztője viszont nem lépte át azt a bizonyos határvonalat, tehát hosszú távon az ő munkája bizonyul kielégítőnek.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> *Az eredményszámok mit jelentenek<br /> *A management számára objektív képet ad az elemzés a két szerkesztőről és eredményességükről. Mivel Szerkesztő1-nél megfigyelhető a jó/rossz döntések közötti ingadozás, a HR osztály javasolhatna továbbképzést a munkavállaló számára, a management pedig dönthetne arról hogy a rossz döntés során keletkezet kár miatt érdemes-e megválni a munkavállalótól.<br /> *A management számara a vizsgálat egy átfogó képet nyújt a sorozatok reális értékéről,piaci áráról így a tv csatorna realizálhatja a sorozatokért kifizetett kiadásait ebből kifolyólag a tv csatorna hatékonyabban illetve nagyobb nyereséggel tud működni.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *A mintapéldák alapján „lehet-e olcsóbban” tanulmányban nincs számottevő különbség, míg a másikban egyértelműen tetten érhető a szemléletváltás. Tehát a hasonlóságelemzés hatékonyabban, gazdaságosabban kivitelezhető. <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.: Modell 2 D116:M131 <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Forecaster https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Forecaster&diff=36464 2009-10-10T14:20:06Z

<p>Forecaster: /* A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/xls]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Egy hipermarket pénztársorán megfelelő számú nyitva tartott kasszák számának tervezése, hatékony beosztás készítésének támogatása.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Az eddigi tapasztalatok alapján, azt elmúlt heti adatok átlagának számításával valósult meg a tárgyheti/tárgyhavi kasszaszámok tervezése.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> * Hogyan tervezzünk megfelelő kasszaszámokat a várható forgalomra?<br /> <br /> * Megfelelő számú nyitott kasszával elkerülhetjük, hogy sorok álljanak, ami jelentősen csökkenti a vásárlói elégedettséget.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> * Előző évi forgalmi, és nyitott kasszák adatainak feldolgozása.<br /> <br /> * Vásárlószámot befolyásoló tényezők számbavétele:<br /> **akciók<br /> ***időjárási szélsőségek<br /> ****fizetések időpontjai<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)=<br /> Hipermarketek, nagyobb kereskedelmi egységek vevőszolgálati, ügyfélszolgálati vezetői, akik a pénztárosok beosztásával foglalkoznak.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> *Olcsóbban lehetne-e?: A Modell 1 G44 és G48 közötti különbözet (kb. 7-800 e.Ft) már egy tetten ért pazarlás. Vélelmezhetően hasonló nagyságrendű hibák később is elkövethetők. Ugyanezt nagyságrendet erősíti meg a Modell 2 N133 és N135 közötti különbözete. Ha tehát az így feltárt összeg 10%-át átadjuk az elemzőnek, már mindenki jól járt. És ennyiért az elemzés el is végezhető.<br /> *Melyik munkatárs kerül utcára?: Ha a tanult anyag nélkül elemzünk akkor a második öt sorozat szerkesztője kerül lapátra, míg a hasonlóságelemzés éppen az ő kiegyensúlyozottságát demonstrálja. Az előző kérdésben feltárt hasznossági nagyságrend itt is igaz, hiszen a két kérdés összefügg egymással: vesd össze Modell 1 G44 és G48<br /> *Bírósági tárgyalás a második szerkesztő perre megy: a minden tényezőt figyelembevevő semleges racionális magatartása kimutatható, tehát kártérítésre számíthat. <br /> *A beárazó szakértői rendszer önmagában is hasznos módszer ami ma üzleti titoknak számító adatokból szakértői rendszert állít össze marketing és management döntések előkészítésére.<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *Kiindulási mátrix<br /> *<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> *Cellákra történő hivatkozás<br /> *Az eredmények értékelése alapján az első öt sorozat szerkesztője hajlamosabb a szélsőségekre, vagyis vásárolt jól eladható sorozatokat, melyek hasznot hoztak a társaságnak, de volt olyan döntése is melynél ráfizetett a cég. A második öt sorozat szerkesztője viszont nem lépte át azt a bizonyos határvonalat, tehát hosszú távon az ő munkája bizonyul kielégítőnek.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> *Az eredményszámok mit jelentenek<br /> *A management számára objektív képet ad az elemzés a két szerkesztőről és eredményességükről. Mivel Szerkesztő1-nél megfigyelhető a jó/rossz döntések közötti ingadozás, a HR osztály javasolhatna továbbképzést a munkavállaló számára, a management pedig dönthetne arról hogy a rossz döntés során keletkezet kár miatt érdemes-e megválni a munkavállalótól.<br /> *A management számara a vizsgálat egy átfogó képet nyújt a sorozatok reális értékéről,piaci áráról így a tv csatorna realizálhatja a sorozatokért kifizetett kiadásait ebből kifolyólag a tv csatorna hatékonyabban illetve nagyobb nyereséggel tud működni.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *A mintapéldák alapján „lehet-e olcsóbban” tanulmányban nincs számottevő különbség, míg a másikban egyértelműen tetten érhető a szemléletváltás. Tehát a hasonlóságelemzés hatékonyabban, gazdaságosabban kivitelezhető. <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.: Modell 2 D116:M131 <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Forecaster https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Forecaster&diff=36458 2009-10-10T14:17:04Z

<p>Forecaster: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/xls]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Egy hipermarket pénztársorán megfelelő számú nyitva tartott kasszák számának tervezése, hatékony beosztás készítésének támogatása.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Az eddigi tapasztalatok alapján, azt elmúlt heti adatok átlagának számításával valósult meg a tárgyheti/tárgyhavi kasszaszámok tervezése.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> * Hogyan tervezzünk megfelelő kasszaszámokat a várható forgalomra?<br /> <br /> * Megfelelő számú nyitott kasszával elkerülhetjük, hogy sorok álljanak, ami jelentősen csökkenti a vásárlói elégedettséget.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> * Előző évi forgalmi, és nyitott kasszák adatainak feldolgozása.<br /> <br /> * Vásárlószámot befolyásoló tényezők számbavétele:<br /> **akciók<br /> ***időjárási szélsőségek<br /> ****fizetések időpontjai<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)=<br /> *Csatorna management<br /> *HR (érintett személyek minősítése révén)<br /> *Tulajdonosi kör, szakszervezet<br /> *Az érdemtelenül leértékelt munkavállaló egy esetleges munkaügyi perben vagy rágalmazás, hitelrontás … esetén vagy maga a bíróság rendelhet el ilyen szakértői vizsgálatot.<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> *Olcsóbban lehetne-e?: A Modell 1 G44 és G48 közötti különbözet (kb. 7-800 e.Ft) már egy tetten ért pazarlás. Vélelmezhetően hasonló nagyságrendű hibák később is elkövethetők. Ugyanezt nagyságrendet erősíti meg a Modell 2 N133 és N135 közötti különbözete. Ha tehát az így feltárt összeg 10%-át átadjuk az elemzőnek, már mindenki jól járt. És ennyiért az elemzés el is végezhető.<br /> *Melyik munkatárs kerül utcára?: Ha a tanult anyag nélkül elemzünk akkor a második öt sorozat szerkesztője kerül lapátra, míg a hasonlóságelemzés éppen az ő kiegyensúlyozottságát demonstrálja. Az előző kérdésben feltárt hasznossági nagyságrend itt is igaz, hiszen a két kérdés összefügg egymással: vesd össze Modell 1 G44 és G48<br /> *Bírósági tárgyalás a második szerkesztő perre megy: a minden tényezőt figyelembevevő semleges racionális magatartása kimutatható, tehát kártérítésre számíthat. <br /> *A beárazó szakértői rendszer önmagában is hasznos módszer ami ma üzleti titoknak számító adatokból szakértői rendszert állít össze marketing és management döntések előkészítésére.<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *Kiindulási mátrix<br /> *<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> *Cellákra történő hivatkozás<br /> *Az eredmények értékelése alapján az első öt sorozat szerkesztője hajlamosabb a szélsőségekre, vagyis vásárolt jól eladható sorozatokat, melyek hasznot hoztak a társaságnak, de volt olyan döntése is melynél ráfizetett a cég. A második öt sorozat szerkesztője viszont nem lépte át azt a bizonyos határvonalat, tehát hosszú távon az ő munkája bizonyul kielégítőnek.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> *Az eredményszámok mit jelentenek<br /> *A management számára objektív képet ad az elemzés a két szerkesztőről és eredményességükről. Mivel Szerkesztő1-nél megfigyelhető a jó/rossz döntések közötti ingadozás, a HR osztály javasolhatna továbbképzést a munkavállaló számára, a management pedig dönthetne arról hogy a rossz döntés során keletkezet kár miatt érdemes-e megválni a munkavállalótól.<br /> *A management számara a vizsgálat egy átfogó képet nyújt a sorozatok reális értékéről,piaci áráról így a tv csatorna realizálhatja a sorozatokért kifizetett kiadásait ebből kifolyólag a tv csatorna hatékonyabban illetve nagyobb nyereséggel tud működni.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *A mintapéldák alapján „lehet-e olcsóbban” tanulmányban nincs számottevő különbség, míg a másikban egyértelműen tetten érhető a szemléletváltás. Tehát a hasonlóságelemzés hatékonyabban, gazdaságosabban kivitelezhető. <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.: Modell 2 D116:M131 <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Forecaster https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Forecaster&diff=36457 2009-10-10T14:16:15Z

<p>Forecaster: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/xls]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Egy hipermarket pénztársorán megfelelő számú nyitva tartott kasszák számának tervezése, hatékony beosztás készítésének támogatása.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Az eddigi tapasztalatok alapján, azt elmúlt heti adatok átlagának számításával valósult meg a tárgyheti/tárgyhavi kasszaszámok tervezése.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> * Hogyan tervezzünk megfelelő kasszaszámokat a várható forgalomra?<br /> <br /> * Megfelelő számú nyitott kasszával elkerülhetjük, hogy sorok álljanak, ami jelentősen csökkenti a vásárlói elégedettséget.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> * Előző évi forgalmi, és nyitott kasszák adatainak feldolgozása.<br /> <br /> * Vásárlószámot befolyásoló tényezők számbavétele:<br /> - akciók<br /> - időjárási szélsőségek<br /> - fizetések időpontjai<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)=<br /> *Csatorna management<br /> *HR (érintett személyek minősítése révén)<br /> *Tulajdonosi kör, szakszervezet<br /> *Az érdemtelenül leértékelt munkavállaló egy esetleges munkaügyi perben vagy rágalmazás, hitelrontás … esetén vagy maga a bíróság rendelhet el ilyen szakértői vizsgálatot.<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> *Olcsóbban lehetne-e?: A Modell 1 G44 és G48 közötti különbözet (kb. 7-800 e.Ft) már egy tetten ért pazarlás. Vélelmezhetően hasonló nagyságrendű hibák később is elkövethetők. Ugyanezt nagyságrendet erősíti meg a Modell 2 N133 és N135 közötti különbözete. Ha tehát az így feltárt összeg 10%-át átadjuk az elemzőnek, már mindenki jól járt. És ennyiért az elemzés el is végezhető.<br /> *Melyik munkatárs kerül utcára?: Ha a tanult anyag nélkül elemzünk akkor a második öt sorozat szerkesztője kerül lapátra, míg a hasonlóságelemzés éppen az ő kiegyensúlyozottságát demonstrálja. Az előző kérdésben feltárt hasznossági nagyságrend itt is igaz, hiszen a két kérdés összefügg egymással: vesd össze Modell 1 G44 és G48<br /> *Bírósági tárgyalás a második szerkesztő perre megy: a minden tényezőt figyelembevevő semleges racionális magatartása kimutatható, tehát kártérítésre számíthat. <br /> *A beárazó szakértői rendszer önmagában is hasznos módszer ami ma üzleti titoknak számító adatokból szakértői rendszert állít össze marketing és management döntések előkészítésére.<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *Kiindulási mátrix<br /> *<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> *Cellákra történő hivatkozás<br /> *Az eredmények értékelése alapján az első öt sorozat szerkesztője hajlamosabb a szélsőségekre, vagyis vásárolt jól eladható sorozatokat, melyek hasznot hoztak a társaságnak, de volt olyan döntése is melynél ráfizetett a cég. A második öt sorozat szerkesztője viszont nem lépte át azt a bizonyos határvonalat, tehát hosszú távon az ő munkája bizonyul kielégítőnek.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> *Az eredményszámok mit jelentenek<br /> *A management számára objektív képet ad az elemzés a két szerkesztőről és eredményességükről. Mivel Szerkesztő1-nél megfigyelhető a jó/rossz döntések közötti ingadozás, a HR osztály javasolhatna továbbképzést a munkavállaló számára, a management pedig dönthetne arról hogy a rossz döntés során keletkezet kár miatt érdemes-e megválni a munkavállalótól.<br /> *A management számara a vizsgálat egy átfogó képet nyújt a sorozatok reális értékéről,piaci áráról így a tv csatorna realizálhatja a sorozatokért kifizetett kiadásait ebből kifolyólag a tv csatorna hatékonyabban illetve nagyobb nyereséggel tud működni.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *A mintapéldák alapján „lehet-e olcsóbban” tanulmányban nincs számottevő különbség, míg a másikban egyértelműen tetten érhető a szemléletváltás. Tehát a hasonlóságelemzés hatékonyabban, gazdaságosabban kivitelezhető. <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.: Modell 2 D116:M131 <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Forecaster https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Forecaster&diff=36456 2009-10-10T14:15:38Z

<p>Forecaster: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/xls]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Egy hipermarket pénztársorán megfelelő számú nyitva tartott kasszák számának tervezése, hatékony beosztás készítésének támogatása.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Az eddigi tapasztalatok alapján, azt elmúlt heti adatok átlagának számításával valósult meg a tárgyheti/tárgyhavi kasszaszámok tervezése.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> * Hogyan tervezzünk megfelelő kasszaszámokat a várható forgalomra?<br /> <br /> * Megfelelő számú nyitott kasszával elkerülhetjük, hogy sorok álljanak, ami jelentősen csökkenti a vásárlói elégedettséget.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> * Előző évi forgalmi, és nyitott kasszák adatainak feldolgozása.<br /> <br /> * Vásárlószámot befolyásoló tényezők számbavétele:<br /> <br /> * akciók<br /> * időjárási szélsőségek<br /> * fizetések időpontjai<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)=<br /> *Csatorna management<br /> *HR (érintett személyek minősítése révén)<br /> *Tulajdonosi kör, szakszervezet<br /> *Az érdemtelenül leértékelt munkavállaló egy esetleges munkaügyi perben vagy rágalmazás, hitelrontás … esetén vagy maga a bíróság rendelhet el ilyen szakértői vizsgálatot.<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> *Olcsóbban lehetne-e?: A Modell 1 G44 és G48 közötti különbözet (kb. 7-800 e.Ft) már egy tetten ért pazarlás. Vélelmezhetően hasonló nagyságrendű hibák később is elkövethetők. Ugyanezt nagyságrendet erősíti meg a Modell 2 N133 és N135 közötti különbözete. Ha tehát az így feltárt összeg 10%-át átadjuk az elemzőnek, már mindenki jól járt. És ennyiért az elemzés el is végezhető.<br /> *Melyik munkatárs kerül utcára?: Ha a tanult anyag nélkül elemzünk akkor a második öt sorozat szerkesztője kerül lapátra, míg a hasonlóságelemzés éppen az ő kiegyensúlyozottságát demonstrálja. Az előző kérdésben feltárt hasznossági nagyságrend itt is igaz, hiszen a két kérdés összefügg egymással: vesd össze Modell 1 G44 és G48<br /> *Bírósági tárgyalás a második szerkesztő perre megy: a minden tényezőt figyelembevevő semleges racionális magatartása kimutatható, tehát kártérítésre számíthat. <br /> *A beárazó szakértői rendszer önmagában is hasznos módszer ami ma üzleti titoknak számító adatokból szakértői rendszert állít össze marketing és management döntések előkészítésére.<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *Kiindulási mátrix<br /> *<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> *Cellákra történő hivatkozás<br /> *Az eredmények értékelése alapján az első öt sorozat szerkesztője hajlamosabb a szélsőségekre, vagyis vásárolt jól eladható sorozatokat, melyek hasznot hoztak a társaságnak, de volt olyan döntése is melynél ráfizetett a cég. A második öt sorozat szerkesztője viszont nem lépte át azt a bizonyos határvonalat, tehát hosszú távon az ő munkája bizonyul kielégítőnek.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> *Az eredményszámok mit jelentenek<br /> *A management számára objektív képet ad az elemzés a két szerkesztőről és eredményességükről. Mivel Szerkesztő1-nél megfigyelhető a jó/rossz döntések közötti ingadozás, a HR osztály javasolhatna továbbképzést a munkavállaló számára, a management pedig dönthetne arról hogy a rossz döntés során keletkezet kár miatt érdemes-e megválni a munkavállalótól.<br /> *A management számara a vizsgálat egy átfogó képet nyújt a sorozatok reális értékéről,piaci áráról így a tv csatorna realizálhatja a sorozatokért kifizetett kiadásait ebből kifolyólag a tv csatorna hatékonyabban illetve nagyobb nyereséggel tud működni.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *A mintapéldák alapján „lehet-e olcsóbban” tanulmányban nincs számottevő különbség, míg a másikban egyértelműen tetten érhető a szemléletváltás. Tehát a hasonlóságelemzés hatékonyabban, gazdaságosabban kivitelezhető. <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.: Modell 2 D116:M131 <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Forecaster https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Forecaster&diff=36455 2009-10-10T14:15:12Z

<p>Forecaster: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/xls]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Egy hipermarket pénztársorán megfelelő számú nyitva tartott kasszák számának tervezése, hatékony beosztás készítésének támogatása.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Az eddigi tapasztalatok alapján, azt elmúlt heti adatok átlagának számításával valósult meg a tárgyheti/tárgyhavi kasszaszámok tervezése.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> * Hogyan tervezzünk megfelelő kasszaszámokat a várható forgalomra?<br /> <br /> * Megfelelő számú nyitott kasszával elkerülhetjük, hogy sorok álljanak, ami jelentősen csökkenti a vásárlói elégedettséget.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> * Előző évi forgalmi, és nyitott kasszák adatainak feldolgozása.<br /> <br /> * Vásárlószámot befolyásoló tényezők számbavétele:<br /> <br /> * akciók<br /> * időjárási szélsőségek<br /> * fizetések időpontjai<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)=<br /> *Csatorna management<br /> *HR (érintett személyek minősítése révén)<br /> *Tulajdonosi kör, szakszervezet<br /> *Az érdemtelenül leértékelt munkavállaló egy esetleges munkaügyi perben vagy rágalmazás, hitelrontás … esetén vagy maga a bíróság rendelhet el ilyen szakértői vizsgálatot.<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> *Olcsóbban lehetne-e?: A Modell 1 G44 és G48 közötti különbözet (kb. 7-800 e.Ft) már egy tetten ért pazarlás. Vélelmezhetően hasonló nagyságrendű hibák később is elkövethetők. Ugyanezt nagyságrendet erősíti meg a Modell 2 N133 és N135 közötti különbözete. Ha tehát az így feltárt összeg 10%-át átadjuk az elemzőnek, már mindenki jól járt. És ennyiért az elemzés el is végezhető.<br /> *Melyik munkatárs kerül utcára?: Ha a tanult anyag nélkül elemzünk akkor a második öt sorozat szerkesztője kerül lapátra, míg a hasonlóságelemzés éppen az ő kiegyensúlyozottságát demonstrálja. Az előző kérdésben feltárt hasznossági nagyságrend itt is igaz, hiszen a két kérdés összefügg egymással: vesd össze Modell 1 G44 és G48<br /> *Bírósági tárgyalás a második szerkesztő perre megy: a minden tényezőt figyelembevevő semleges racionális magatartása kimutatható, tehát kártérítésre számíthat. <br /> *A beárazó szakértői rendszer önmagában is hasznos módszer ami ma üzleti titoknak számító adatokból szakértői rendszert állít össze marketing és management döntések előkészítésére.<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *Kiindulási mátrix<br /> *<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> *Cellákra történő hivatkozás<br /> *Az eredmények értékelése alapján az első öt sorozat szerkesztője hajlamosabb a szélsőségekre, vagyis vásárolt jól eladható sorozatokat, melyek hasznot hoztak a társaságnak, de volt olyan döntése is melynél ráfizetett a cég. A második öt sorozat szerkesztője viszont nem lépte át azt a bizonyos határvonalat, tehát hosszú távon az ő munkája bizonyul kielégítőnek.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> *Az eredményszámok mit jelentenek<br /> *A management számára objektív képet ad az elemzés a két szerkesztőről és eredményességükről. Mivel Szerkesztő1-nél megfigyelhető a jó/rossz döntések közötti ingadozás, a HR osztály javasolhatna továbbképzést a munkavállaló számára, a management pedig dönthetne arról hogy a rossz döntés során keletkezet kár miatt érdemes-e megválni a munkavállalótól.<br /> *A management számara a vizsgálat egy átfogó képet nyújt a sorozatok reális értékéről,piaci áráról így a tv csatorna realizálhatja a sorozatokért kifizetett kiadásait ebből kifolyólag a tv csatorna hatékonyabban illetve nagyobb nyereséggel tud működni.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *A mintapéldák alapján „lehet-e olcsóbban” tanulmányban nincs számottevő különbség, míg a másikban egyértelműen tetten érhető a szemléletváltás. Tehát a hasonlóságelemzés hatékonyabban, gazdaságosabban kivitelezhető. <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.: Modell 2 D116:M131 <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Forecaster https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Forecaster&diff=36453 2009-10-10T14:13:18Z

<p>Forecaster: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/xls]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Egy hipermarket pénztársorán megfelelő számú nyitva tartott kasszák számának tervezése, hatékony beosztás készítésének támogatása.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Az eddigi tapasztalatok alapján, azt elmúlt heti adatok átlagának számításával valósult meg a tárgyheti/tárgyhavi kasszaszámok tervezése.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> * Hogyan tervezzünk megfelelő kasszaszámokat a várható forgalomra?<br /> <br /> * Megfelelő számú nyitott kasszával elkerülhetjük, hogy sorok álljanak, ami jelentősen csökkenti a vásárlói elégedettséget.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> * Előző évi forgalmi, és nyitott kasszák adatainak feldolgozása.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)=<br /> *Csatorna management<br /> *HR (érintett személyek minősítése révén)<br /> *Tulajdonosi kör, szakszervezet<br /> *Az érdemtelenül leértékelt munkavállaló egy esetleges munkaügyi perben vagy rágalmazás, hitelrontás … esetén vagy maga a bíróság rendelhet el ilyen szakértői vizsgálatot.<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> *Olcsóbban lehetne-e?: A Modell 1 G44 és G48 közötti különbözet (kb. 7-800 e.Ft) már egy tetten ért pazarlás. Vélelmezhetően hasonló nagyságrendű hibák később is elkövethetők. Ugyanezt nagyságrendet erősíti meg a Modell 2 N133 és N135 közötti különbözete. Ha tehát az így feltárt összeg 10%-át átadjuk az elemzőnek, már mindenki jól járt. És ennyiért az elemzés el is végezhető.<br /> *Melyik munkatárs kerül utcára?: Ha a tanult anyag nélkül elemzünk akkor a második öt sorozat szerkesztője kerül lapátra, míg a hasonlóságelemzés éppen az ő kiegyensúlyozottságát demonstrálja. Az előző kérdésben feltárt hasznossági nagyságrend itt is igaz, hiszen a két kérdés összefügg egymással: vesd össze Modell 1 G44 és G48<br /> *Bírósági tárgyalás a második szerkesztő perre megy: a minden tényezőt figyelembevevő semleges racionális magatartása kimutatható, tehát kártérítésre számíthat. <br /> *A beárazó szakértői rendszer önmagában is hasznos módszer ami ma üzleti titoknak számító adatokból szakértői rendszert állít össze marketing és management döntések előkészítésére.<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *Kiindulási mátrix<br /> *<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> *Cellákra történő hivatkozás<br /> *Az eredmények értékelése alapján az első öt sorozat szerkesztője hajlamosabb a szélsőségekre, vagyis vásárolt jól eladható sorozatokat, melyek hasznot hoztak a társaságnak, de volt olyan döntése is melynél ráfizetett a cég. A második öt sorozat szerkesztője viszont nem lépte át azt a bizonyos határvonalat, tehát hosszú távon az ő munkája bizonyul kielégítőnek.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> *Az eredményszámok mit jelentenek<br /> *A management számára objektív képet ad az elemzés a két szerkesztőről és eredményességükről. Mivel Szerkesztő1-nél megfigyelhető a jó/rossz döntések közötti ingadozás, a HR osztály javasolhatna továbbképzést a munkavállaló számára, a management pedig dönthetne arról hogy a rossz döntés során keletkezet kár miatt érdemes-e megválni a munkavállalótól.<br /> *A management számara a vizsgálat egy átfogó képet nyújt a sorozatok reális értékéről,piaci áráról így a tv csatorna realizálhatja a sorozatokért kifizetett kiadásait ebből kifolyólag a tv csatorna hatékonyabban illetve nagyobb nyereséggel tud működni.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *A mintapéldák alapján „lehet-e olcsóbban” tanulmányban nincs számottevő különbség, míg a másikban egyértelműen tetten érhető a szemléletváltás. Tehát a hasonlóságelemzés hatékonyabban, gazdaságosabban kivitelezhető. <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.: Modell 2 D116:M131 <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Forecaster https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Forecaster&diff=36451 2009-10-10T14:11:42Z

<p>Forecaster: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/xls]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Egy hipermarket pénztársorán megfelelő számú nyitva tartott kasszák számának tervezése, hatékony beosztás készítésének támogatása.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Az eddigi tapasztalatok alapján, azt elmúlt heti adatok átlagának számításával valósult meg a tárgyheti/tárgyhavi kasszaszámok tervezése.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> * Hogyan tervezzünk megfelelő kasszaszámokat a várható forgalomra?<br /> <br /> * Megfelelő számú nyitott kasszával elkerülhetjük, hogy sorok álljanak, ami jelentősen csökkenti a vásárlói elégedettséget.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> *Nehézségek az adatvagyon összeállítás során<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *Miért pont ezek?<br /> *Ezek a sorozatok futnak az adott csatornán.<br /> *Mert ezek a sorozatok rendelkeznek a legtöbb adattal.(nézettségi adatok,dvd eladás)stb<br /> *Mert ezek a sorozatok a legkedveltebbek illetve a legértékelhetőbbek.<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Miért pont ezek?<br /> Mert a szubjektív életérzés alapján fel sem merült hogy a negatív attribútumokat (pl.: nézői panaszok, ORTT határozatok … ) is bevonjuk a vizsgálatba…<br /> *Mértékegységek, irányok, definíciók<br /> *Ft; fő/nap; db/nap<br /> *Azok az attribútumok lettek bevonva a vizsgálatba melyek számunkra a legkézenfekvőbb illetve az átlagembert szerintünk a legjobban érdeklő attribútumok.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)=<br /> *Csatorna management<br /> *HR (érintett személyek minősítése révén)<br /> *Tulajdonosi kör, szakszervezet<br /> *Az érdemtelenül leértékelt munkavállaló egy esetleges munkaügyi perben vagy rágalmazás, hitelrontás … esetén vagy maga a bíróság rendelhet el ilyen szakértői vizsgálatot.<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> *Olcsóbban lehetne-e?: A Modell 1 G44 és G48 közötti különbözet (kb. 7-800 e.Ft) már egy tetten ért pazarlás. Vélelmezhetően hasonló nagyságrendű hibák később is elkövethetők. Ugyanezt nagyságrendet erősíti meg a Modell 2 N133 és N135 közötti különbözete. Ha tehát az így feltárt összeg 10%-át átadjuk az elemzőnek, már mindenki jól járt. És ennyiért az elemzés el is végezhető.<br /> *Melyik munkatárs kerül utcára?: Ha a tanult anyag nélkül elemzünk akkor a második öt sorozat szerkesztője kerül lapátra, míg a hasonlóságelemzés éppen az ő kiegyensúlyozottságát demonstrálja. Az előző kérdésben feltárt hasznossági nagyságrend itt is igaz, hiszen a két kérdés összefügg egymással: vesd össze Modell 1 G44 és G48<br /> *Bírósági tárgyalás a második szerkesztő perre megy: a minden tényezőt figyelembevevő semleges racionális magatartása kimutatható, tehát kártérítésre számíthat. <br /> *A beárazó szakértői rendszer önmagában is hasznos módszer ami ma üzleti titoknak számító adatokból szakértői rendszert állít össze marketing és management döntések előkészítésére.<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *Kiindulási mátrix<br /> *<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> *Cellákra történő hivatkozás<br /> *Az eredmények értékelése alapján az első öt sorozat szerkesztője hajlamosabb a szélsőségekre, vagyis vásárolt jól eladható sorozatokat, melyek hasznot hoztak a társaságnak, de volt olyan döntése is melynél ráfizetett a cég. A második öt sorozat szerkesztője viszont nem lépte át azt a bizonyos határvonalat, tehát hosszú távon az ő munkája bizonyul kielégítőnek.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> *Az eredményszámok mit jelentenek<br /> *A management számára objektív képet ad az elemzés a két szerkesztőről és eredményességükről. Mivel Szerkesztő1-nél megfigyelhető a jó/rossz döntések közötti ingadozás, a HR osztály javasolhatna továbbképzést a munkavállaló számára, a management pedig dönthetne arról hogy a rossz döntés során keletkezet kár miatt érdemes-e megválni a munkavállalótól.<br /> *A management számara a vizsgálat egy átfogó képet nyújt a sorozatok reális értékéről,piaci áráról így a tv csatorna realizálhatja a sorozatokért kifizetett kiadásait ebből kifolyólag a tv csatorna hatékonyabban illetve nagyobb nyereséggel tud működni.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *A mintapéldák alapján „lehet-e olcsóbban” tanulmányban nincs számottevő különbség, míg a másikban egyértelműen tetten érhető a szemléletváltás. Tehát a hasonlóságelemzés hatékonyabban, gazdaságosabban kivitelezhető. <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.: Modell 2 D116:M131 <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Forecaster https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Forecaster&diff=36450 2009-10-10T14:10:08Z

<p>Forecaster: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/xls]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Egy hipermarket pénztársorán megfelelő számú nyitva tartott kasszák számának tervezése, hatékony beosztás készítésének támogatása.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Az eddigi tapasztalatok alapján, azt elmúlt heti adatok átlagának számításával valósult meg a tárgyheti/tárgyhavi kasszaszámok tervezése.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> * Hogyan tervezzünk megfelelő kasszaszámokat a várható forgalomra?<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> *Nehézségek az adatvagyon összeállítás során<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *Miért pont ezek?<br /> *Ezek a sorozatok futnak az adott csatornán.<br /> *Mert ezek a sorozatok rendelkeznek a legtöbb adattal.(nézettségi adatok,dvd eladás)stb<br /> *Mert ezek a sorozatok a legkedveltebbek illetve a legértékelhetőbbek.<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Miért pont ezek?<br /> Mert a szubjektív életérzés alapján fel sem merült hogy a negatív attribútumokat (pl.: nézői panaszok, ORTT határozatok … ) is bevonjuk a vizsgálatba…<br /> *Mértékegységek, irányok, definíciók<br /> *Ft; fő/nap; db/nap<br /> *Azok az attribútumok lettek bevonva a vizsgálatba melyek számunkra a legkézenfekvőbb illetve az átlagembert szerintünk a legjobban érdeklő attribútumok.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)=<br /> *Csatorna management<br /> *HR (érintett személyek minősítése révén)<br /> *Tulajdonosi kör, szakszervezet<br /> *Az érdemtelenül leértékelt munkavállaló egy esetleges munkaügyi perben vagy rágalmazás, hitelrontás … esetén vagy maga a bíróság rendelhet el ilyen szakértői vizsgálatot.<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> *Olcsóbban lehetne-e?: A Modell 1 G44 és G48 közötti különbözet (kb. 7-800 e.Ft) már egy tetten ért pazarlás. Vélelmezhetően hasonló nagyságrendű hibák később is elkövethetők. Ugyanezt nagyságrendet erősíti meg a Modell 2 N133 és N135 közötti különbözete. Ha tehát az így feltárt összeg 10%-át átadjuk az elemzőnek, már mindenki jól járt. És ennyiért az elemzés el is végezhető.<br /> *Melyik munkatárs kerül utcára?: Ha a tanult anyag nélkül elemzünk akkor a második öt sorozat szerkesztője kerül lapátra, míg a hasonlóságelemzés éppen az ő kiegyensúlyozottságát demonstrálja. Az előző kérdésben feltárt hasznossági nagyságrend itt is igaz, hiszen a két kérdés összefügg egymással: vesd össze Modell 1 G44 és G48<br /> *Bírósági tárgyalás a második szerkesztő perre megy: a minden tényezőt figyelembevevő semleges racionális magatartása kimutatható, tehát kártérítésre számíthat. <br /> *A beárazó szakértői rendszer önmagában is hasznos módszer ami ma üzleti titoknak számító adatokból szakértői rendszert állít össze marketing és management döntések előkészítésére.<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *Kiindulási mátrix<br /> *<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> *Cellákra történő hivatkozás<br /> *Az eredmények értékelése alapján az első öt sorozat szerkesztője hajlamosabb a szélsőségekre, vagyis vásárolt jól eladható sorozatokat, melyek hasznot hoztak a társaságnak, de volt olyan döntése is melynél ráfizetett a cég. A második öt sorozat szerkesztője viszont nem lépte át azt a bizonyos határvonalat, tehát hosszú távon az ő munkája bizonyul kielégítőnek.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> *Az eredményszámok mit jelentenek<br /> *A management számára objektív képet ad az elemzés a két szerkesztőről és eredményességükről. Mivel Szerkesztő1-nél megfigyelhető a jó/rossz döntések közötti ingadozás, a HR osztály javasolhatna továbbképzést a munkavállaló számára, a management pedig dönthetne arról hogy a rossz döntés során keletkezet kár miatt érdemes-e megválni a munkavállalótól.<br /> *A management számara a vizsgálat egy átfogó képet nyújt a sorozatok reális értékéről,piaci áráról így a tv csatorna realizálhatja a sorozatokért kifizetett kiadásait ebből kifolyólag a tv csatorna hatékonyabban illetve nagyobb nyereséggel tud működni.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *A mintapéldák alapján „lehet-e olcsóbban” tanulmányban nincs számottevő különbség, míg a másikban egyértelműen tetten érhető a szemléletváltás. Tehát a hasonlóságelemzés hatékonyabban, gazdaságosabban kivitelezhető. <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.: Modell 2 D116:M131 <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Forecaster https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Forecaster&diff=36449 2009-10-10T14:06:37Z

<p>Forecaster: /* A feladat előtörténete */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/xls]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Egy hipermarket pénztársorán megfelelő számú nyitva tartott kasszák számának tervezése, hatékony beosztás készítésének támogatása.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Az eddigi tapasztalatok alapján, azt elmúlt heti adatok átlagának számításával valósult meg a tárgyheti/tárgyhavi kasszaszámok tervezése.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> *Az alaptáblázat (Tényezők/Modell2) alapján melyik sorozatokat lehetett volna olcsóbban megvenni?<br /> **Ha az lett volna a kérdés utólag hogy melyik sorozatot kellett volna olcsóbban megvenni, akkor a Modellek munkalap H4:H15 tartománya alapján az 1Ft-ért legkevesebb nézőt elérő sorozatot kellett volna olcsóbban megvenni.<br /> **Ha megnézzük a Tényezők munkalap fogalomkészletét és azok által kijelölt numerikus adatokat összegyűjtjük és produkcióként rögzítjük a múltbeli vételárat is, akkor áll rendelkezésünkre az az adatvagyon mely alapján az áralku lehetősége/gyanúja adott/felmerül.<br /> *** A Modell 2 munkalapon található hibapontszámok alapján az U1 sorozat rosszabb árteljesítményt mutat mint az U2, mert az L2:M16 tartományból kiolvasható hogy a 1 mFt-ra jutó hibapontok száma az U2 esetén az R1:R13 legkedvezőbb adataira hasonlít. (Sajnos a hibapontok képzése a tényezők munkalap fogalmai alapján nem egyértelműen meghatározható. De ha mégis meghatározható, akkor egyfajta ellenszámításként működik.):<br /> *** A Modell 2 munkalap alján (Q136) a fenti logika sorszámokra építve ugyanezt a képet mutatja. (A sorszámok alapján történő értékelés tetszőleges mértékegység rendszerben működtethető. A szubjektív súlyozás lehetősége adott, de ennek veszélyei óriásiak.)<br /> *Az első öt sorozatot vásárló szerkesztő vagy a második öt sorozatot vásárló szerkesztő járt-e el körültekintőbben a vásárláskor a másikhoz képest?<br /> **A Modell 1-ben a H6:H15-ig terjedő tartományban az első öt sorozat kevesebb nézőt vonz 1 Ft-ért mint az alsó öt sorozat esetében. Tehát az alsó öt sorozat szerkesztője eredményesebb e tekintetben mint a felső öt sorozat szerkesztője.<br /> **A Modell 1-ben a I6:I15-ig terjedő tartományból leolvasható hogy még mindig a második öt sorozat szerkesztője az eredményesebb de az első öt sorozat szerkesztője az előző eredményhez képest nem csak rossz és semleges döntéseket hozott az 1 sorozatnapra jutó nézőszám tekintetében … <br /> **És további rafinált (szubjektív, parciális) mutatószámok kialakítása lehetséges.<br /> *(Mennyi nyereséget termel egy-egy sorozat? Jelen vizsgálatnak nem tárgya ennek a kérdésnek a megválaszolása.)<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> *Nehézségek az adatvagyon összeállítás során<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *Miért pont ezek?<br /> *Ezek a sorozatok futnak az adott csatornán.<br /> *Mert ezek a sorozatok rendelkeznek a legtöbb adattal.(nézettségi adatok,dvd eladás)stb<br /> *Mert ezek a sorozatok a legkedveltebbek illetve a legértékelhetőbbek.<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Miért pont ezek?<br /> Mert a szubjektív életérzés alapján fel sem merült hogy a negatív attribútumokat (pl.: nézői panaszok, ORTT határozatok … ) is bevonjuk a vizsgálatba…<br /> *Mértékegységek, irányok, definíciók<br /> *Ft; fő/nap; db/nap<br /> *Azok az attribútumok lettek bevonva a vizsgálatba melyek számunkra a legkézenfekvőbb illetve az átlagembert szerintünk a legjobban érdeklő attribútumok.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)=<br /> *Csatorna management<br /> *HR (érintett személyek minősítése révén)<br /> *Tulajdonosi kör, szakszervezet<br /> *Az érdemtelenül leértékelt munkavállaló egy esetleges munkaügyi perben vagy rágalmazás, hitelrontás … esetén vagy maga a bíróság rendelhet el ilyen szakértői vizsgálatot.<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> *Olcsóbban lehetne-e?: A Modell 1 G44 és G48 közötti különbözet (kb. 7-800 e.Ft) már egy tetten ért pazarlás. Vélelmezhetően hasonló nagyságrendű hibák később is elkövethetők. Ugyanezt nagyságrendet erősíti meg a Modell 2 N133 és N135 közötti különbözete. Ha tehát az így feltárt összeg 10%-át átadjuk az elemzőnek, már mindenki jól járt. És ennyiért az elemzés el is végezhető.<br /> *Melyik munkatárs kerül utcára?: Ha a tanult anyag nélkül elemzünk akkor a második öt sorozat szerkesztője kerül lapátra, míg a hasonlóságelemzés éppen az ő kiegyensúlyozottságát demonstrálja. Az előző kérdésben feltárt hasznossági nagyságrend itt is igaz, hiszen a két kérdés összefügg egymással: vesd össze Modell 1 G44 és G48<br /> *Bírósági tárgyalás a második szerkesztő perre megy: a minden tényezőt figyelembevevő semleges racionális magatartása kimutatható, tehát kártérítésre számíthat. <br /> *A beárazó szakértői rendszer önmagában is hasznos módszer ami ma üzleti titoknak számító adatokból szakértői rendszert állít össze marketing és management döntések előkészítésére.<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *Kiindulási mátrix<br /> *<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> *Cellákra történő hivatkozás<br /> *Az eredmények értékelése alapján az első öt sorozat szerkesztője hajlamosabb a szélsőségekre, vagyis vásárolt jól eladható sorozatokat, melyek hasznot hoztak a társaságnak, de volt olyan döntése is melynél ráfizetett a cég. A második öt sorozat szerkesztője viszont nem lépte át azt a bizonyos határvonalat, tehát hosszú távon az ő munkája bizonyul kielégítőnek.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> *Az eredményszámok mit jelentenek<br /> *A management számára objektív képet ad az elemzés a két szerkesztőről és eredményességükről. Mivel Szerkesztő1-nél megfigyelhető a jó/rossz döntések közötti ingadozás, a HR osztály javasolhatna továbbképzést a munkavállaló számára, a management pedig dönthetne arról hogy a rossz döntés során keletkezet kár miatt érdemes-e megválni a munkavállalótól.<br /> *A management számara a vizsgálat egy átfogó képet nyújt a sorozatok reális értékéről,piaci áráról így a tv csatorna realizálhatja a sorozatokért kifizetett kiadásait ebből kifolyólag a tv csatorna hatékonyabban illetve nagyobb nyereséggel tud működni.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *A mintapéldák alapján „lehet-e olcsóbban” tanulmányban nincs számottevő különbség, míg a másikban egyértelműen tetten érhető a szemléletváltás. Tehát a hasonlóságelemzés hatékonyabban, gazdaságosabban kivitelezhető. <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.: Modell 2 D116:M131 <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Forecaster https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Forecaster&diff=36447 2009-10-10T14:04:29Z

<p>Forecaster: /* A tervezett alkalmazás/megoldás címe */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/xls]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Egy hipermarket pénztársorán megfelelő számú nyitva tartott kasszák számának tervezése, hatékony beosztás készítésének támogatása.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> motiváció<br /> döntési helyzet<br /> személyes kötődés<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> *Az alaptáblázat (Tényezők/Modell2) alapján melyik sorozatokat lehetett volna olcsóbban megvenni?<br /> **Ha az lett volna a kérdés utólag hogy melyik sorozatot kellett volna olcsóbban megvenni, akkor a Modellek munkalap H4:H15 tartománya alapján az 1Ft-ért legkevesebb nézőt elérő sorozatot kellett volna olcsóbban megvenni.<br /> **Ha megnézzük a Tényezők munkalap fogalomkészletét és azok által kijelölt numerikus adatokat összegyűjtjük és produkcióként rögzítjük a múltbeli vételárat is, akkor áll rendelkezésünkre az az adatvagyon mely alapján az áralku lehetősége/gyanúja adott/felmerül.<br /> *** A Modell 2 munkalapon található hibapontszámok alapján az U1 sorozat rosszabb árteljesítményt mutat mint az U2, mert az L2:M16 tartományból kiolvasható hogy a 1 mFt-ra jutó hibapontok száma az U2 esetén az R1:R13 legkedvezőbb adataira hasonlít. (Sajnos a hibapontok képzése a tényezők munkalap fogalmai alapján nem egyértelműen meghatározható. De ha mégis meghatározható, akkor egyfajta ellenszámításként működik.):<br /> *** A Modell 2 munkalap alján (Q136) a fenti logika sorszámokra építve ugyanezt a képet mutatja. (A sorszámok alapján történő értékelés tetszőleges mértékegység rendszerben működtethető. A szubjektív súlyozás lehetősége adott, de ennek veszélyei óriásiak.)<br /> *Az első öt sorozatot vásárló szerkesztő vagy a második öt sorozatot vásárló szerkesztő járt-e el körültekintőbben a vásárláskor a másikhoz képest?<br /> **A Modell 1-ben a H6:H15-ig terjedő tartományban az első öt sorozat kevesebb nézőt vonz 1 Ft-ért mint az alsó öt sorozat esetében. Tehát az alsó öt sorozat szerkesztője eredményesebb e tekintetben mint a felső öt sorozat szerkesztője.<br /> **A Modell 1-ben a I6:I15-ig terjedő tartományból leolvasható hogy még mindig a második öt sorozat szerkesztője az eredményesebb de az első öt sorozat szerkesztője az előző eredményhez képest nem csak rossz és semleges döntéseket hozott az 1 sorozatnapra jutó nézőszám tekintetében … <br /> **És további rafinált (szubjektív, parciális) mutatószámok kialakítása lehetséges.<br /> *(Mennyi nyereséget termel egy-egy sorozat? Jelen vizsgálatnak nem tárgya ennek a kérdésnek a megválaszolása.)<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> *Nehézségek az adatvagyon összeállítás során<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *Miért pont ezek?<br /> *Ezek a sorozatok futnak az adott csatornán.<br /> *Mert ezek a sorozatok rendelkeznek a legtöbb adattal.(nézettségi adatok,dvd eladás)stb<br /> *Mert ezek a sorozatok a legkedveltebbek illetve a legértékelhetőbbek.<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Miért pont ezek?<br /> Mert a szubjektív életérzés alapján fel sem merült hogy a negatív attribútumokat (pl.: nézői panaszok, ORTT határozatok … ) is bevonjuk a vizsgálatba…<br /> *Mértékegységek, irányok, definíciók<br /> *Ft; fő/nap; db/nap<br /> *Azok az attribútumok lettek bevonva a vizsgálatba melyek számunkra a legkézenfekvőbb illetve az átlagembert szerintünk a legjobban érdeklő attribútumok.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)=<br /> *Csatorna management<br /> *HR (érintett személyek minősítése révén)<br /> *Tulajdonosi kör, szakszervezet<br /> *Az érdemtelenül leértékelt munkavállaló egy esetleges munkaügyi perben vagy rágalmazás, hitelrontás … esetén vagy maga a bíróság rendelhet el ilyen szakértői vizsgálatot.<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> *Olcsóbban lehetne-e?: A Modell 1 G44 és G48 közötti különbözet (kb. 7-800 e.Ft) már egy tetten ért pazarlás. Vélelmezhetően hasonló nagyságrendű hibák később is elkövethetők. Ugyanezt nagyságrendet erősíti meg a Modell 2 N133 és N135 közötti különbözete. Ha tehát az így feltárt összeg 10%-át átadjuk az elemzőnek, már mindenki jól járt. És ennyiért az elemzés el is végezhető.<br /> *Melyik munkatárs kerül utcára?: Ha a tanult anyag nélkül elemzünk akkor a második öt sorozat szerkesztője kerül lapátra, míg a hasonlóságelemzés éppen az ő kiegyensúlyozottságát demonstrálja. Az előző kérdésben feltárt hasznossági nagyságrend itt is igaz, hiszen a két kérdés összefügg egymással: vesd össze Modell 1 G44 és G48<br /> *Bírósági tárgyalás a második szerkesztő perre megy: a minden tényezőt figyelembevevő semleges racionális magatartása kimutatható, tehát kártérítésre számíthat. <br /> *A beárazó szakértői rendszer önmagában is hasznos módszer ami ma üzleti titoknak számító adatokból szakértői rendszert állít össze marketing és management döntések előkészítésére.<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *Kiindulási mátrix<br /> *<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> *Cellákra történő hivatkozás<br /> *Az eredmények értékelése alapján az első öt sorozat szerkesztője hajlamosabb a szélsőségekre, vagyis vásárolt jól eladható sorozatokat, melyek hasznot hoztak a társaságnak, de volt olyan döntése is melynél ráfizetett a cég. A második öt sorozat szerkesztője viszont nem lépte át azt a bizonyos határvonalat, tehát hosszú távon az ő munkája bizonyul kielégítőnek.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> *Az eredményszámok mit jelentenek<br /> *A management számára objektív képet ad az elemzés a két szerkesztőről és eredményességükről. Mivel Szerkesztő1-nél megfigyelhető a jó/rossz döntések közötti ingadozás, a HR osztály javasolhatna továbbképzést a munkavállaló számára, a management pedig dönthetne arról hogy a rossz döntés során keletkezet kár miatt érdemes-e megválni a munkavállalótól.<br /> *A management számara a vizsgálat egy átfogó képet nyújt a sorozatok reális értékéről,piaci áráról így a tv csatorna realizálhatja a sorozatokért kifizetett kiadásait ebből kifolyólag a tv csatorna hatékonyabban illetve nagyobb nyereséggel tud működni.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *A mintapéldák alapján „lehet-e olcsóbban” tanulmányban nincs számottevő különbség, míg a másikban egyértelműen tetten érhető a szemléletváltás. Tehát a hasonlóságelemzés hatékonyabban, gazdaságosabban kivitelezhető. <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.: Modell 2 D116:M131 <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Forecaster https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Forecaster&diff=36439 2009-10-10T13:55:12Z

<p>Forecaster: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/xls]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Egy hipermarket pénztársorán megfelelő kaszaszámok tervezése, hatékony kasszasori működés biztosítása<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> motiváció<br /> döntési helyzet<br /> személyes kötődés<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> *Az alaptáblázat (Tényezők/Modell2) alapján melyik sorozatokat lehetett volna olcsóbban megvenni?<br /> **Ha az lett volna a kérdés utólag hogy melyik sorozatot kellett volna olcsóbban megvenni, akkor a Modellek munkalap H4:H15 tartománya alapján az 1Ft-ért legkevesebb nézőt elérő sorozatot kellett volna olcsóbban megvenni.<br /> **Ha megnézzük a Tényezők munkalap fogalomkészletét és azok által kijelölt numerikus adatokat összegyűjtjük és produkcióként rögzítjük a múltbeli vételárat is, akkor áll rendelkezésünkre az az adatvagyon mely alapján az áralku lehetősége/gyanúja adott/felmerül.<br /> *** A Modell 2 munkalapon található hibapontszámok alapján az U1 sorozat rosszabb árteljesítményt mutat mint az U2, mert az L2:M16 tartományból kiolvasható hogy a 1 mFt-ra jutó hibapontok száma az U2 esetén az R1:R13 legkedvezőbb adataira hasonlít. (Sajnos a hibapontok képzése a tényezők munkalap fogalmai alapján nem egyértelműen meghatározható. De ha mégis meghatározható, akkor egyfajta ellenszámításként működik.):<br /> *** A Modell 2 munkalap alján (Q136) a fenti logika sorszámokra építve ugyanezt a képet mutatja. (A sorszámok alapján történő értékelés tetszőleges mértékegység rendszerben működtethető. A szubjektív súlyozás lehetősége adott, de ennek veszélyei óriásiak.)<br /> *Az első öt sorozatot vásárló szerkesztő vagy a második öt sorozatot vásárló szerkesztő járt-e el körültekintőbben a vásárláskor a másikhoz képest?<br /> **A Modell 1-ben a H6:H15-ig terjedő tartományban az első öt sorozat kevesebb nézőt vonz 1 Ft-ért mint az alsó öt sorozat esetében. Tehát az alsó öt sorozat szerkesztője eredményesebb e tekintetben mint a felső öt sorozat szerkesztője.<br /> **A Modell 1-ben a I6:I15-ig terjedő tartományból leolvasható hogy még mindig a második öt sorozat szerkesztője az eredményesebb de az első öt sorozat szerkesztője az előző eredményhez képest nem csak rossz és semleges döntéseket hozott az 1 sorozatnapra jutó nézőszám tekintetében … <br /> **És további rafinált (szubjektív, parciális) mutatószámok kialakítása lehetséges.<br /> *(Mennyi nyereséget termel egy-egy sorozat? Jelen vizsgálatnak nem tárgya ennek a kérdésnek a megválaszolása.)<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> *Nehézségek az adatvagyon összeállítás során<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *Miért pont ezek?<br /> *Ezek a sorozatok futnak az adott csatornán.<br /> *Mert ezek a sorozatok rendelkeznek a legtöbb adattal.(nézettségi adatok,dvd eladás)stb<br /> *Mert ezek a sorozatok a legkedveltebbek illetve a legértékelhetőbbek.<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Miért pont ezek?<br /> Mert a szubjektív életérzés alapján fel sem merült hogy a negatív attribútumokat (pl.: nézői panaszok, ORTT határozatok … ) is bevonjuk a vizsgálatba…<br /> *Mértékegységek, irányok, definíciók<br /> *Ft; fő/nap; db/nap<br /> *Azok az attribútumok lettek bevonva a vizsgálatba melyek számunkra a legkézenfekvőbb illetve az átlagembert szerintünk a legjobban érdeklő attribútumok.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)=<br /> *Csatorna management<br /> *HR (érintett személyek minősítése révén)<br /> *Tulajdonosi kör, szakszervezet<br /> *Az érdemtelenül leértékelt munkavállaló egy esetleges munkaügyi perben vagy rágalmazás, hitelrontás … esetén vagy maga a bíróság rendelhet el ilyen szakértői vizsgálatot.<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> *Olcsóbban lehetne-e?: A Modell 1 G44 és G48 közötti különbözet (kb. 7-800 e.Ft) már egy tetten ért pazarlás. Vélelmezhetően hasonló nagyságrendű hibák később is elkövethetők. Ugyanezt nagyságrendet erősíti meg a Modell 2 N133 és N135 közötti különbözete. Ha tehát az így feltárt összeg 10%-át átadjuk az elemzőnek, már mindenki jól járt. És ennyiért az elemzés el is végezhető.<br /> *Melyik munkatárs kerül utcára?: Ha a tanult anyag nélkül elemzünk akkor a második öt sorozat szerkesztője kerül lapátra, míg a hasonlóságelemzés éppen az ő kiegyensúlyozottságát demonstrálja. Az előző kérdésben feltárt hasznossági nagyságrend itt is igaz, hiszen a két kérdés összefügg egymással: vesd össze Modell 1 G44 és G48<br /> *Bírósági tárgyalás a második szerkesztő perre megy: a minden tényezőt figyelembevevő semleges racionális magatartása kimutatható, tehát kártérítésre számíthat. <br /> *A beárazó szakértői rendszer önmagában is hasznos módszer ami ma üzleti titoknak számító adatokból szakértői rendszert állít össze marketing és management döntések előkészítésére.<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *Kiindulási mátrix<br /> *<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> *Cellákra történő hivatkozás<br /> *Az eredmények értékelése alapján az első öt sorozat szerkesztője hajlamosabb a szélsőségekre, vagyis vásárolt jól eladható sorozatokat, melyek hasznot hoztak a társaságnak, de volt olyan döntése is melynél ráfizetett a cég. A második öt sorozat szerkesztője viszont nem lépte át azt a bizonyos határvonalat, tehát hosszú távon az ő munkája bizonyul kielégítőnek.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> *Az eredményszámok mit jelentenek<br /> *A management számára objektív képet ad az elemzés a két szerkesztőről és eredményességükről. Mivel Szerkesztő1-nél megfigyelhető a jó/rossz döntések közötti ingadozás, a HR osztály javasolhatna továbbképzést a munkavállaló számára, a management pedig dönthetne arról hogy a rossz döntés során keletkezet kár miatt érdemes-e megválni a munkavállalótól.<br /> *A management számara a vizsgálat egy átfogó képet nyújt a sorozatok reális értékéről,piaci áráról így a tv csatorna realizálhatja a sorozatokért kifizetett kiadásait ebből kifolyólag a tv csatorna hatékonyabban illetve nagyobb nyereséggel tud működni.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *A mintapéldák alapján „lehet-e olcsóbban” tanulmányban nincs számottevő különbség, míg a másikban egyértelműen tetten érhető a szemléletváltás. Tehát a hasonlóságelemzés hatékonyabban, gazdaságosabban kivitelezhető. <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.: Modell 2 D116:M131 <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Forecaster https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Forecaster&diff=36435 2009-10-10T13:52:38Z

<p>Forecaster: Új oldal, tartalma: „ =Forrás= [http://miau.gau.hu/xls] =A tervezett alkalmazás/megoldás címe= Tv sorozatok relatív előnyösségének hasonlóságelemzése avagy műsorszerkesztők intui...”</p> <hr /> <div><br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/xls]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Tv sorozatok relatív előnyösségének hasonlóságelemzése avagy műsorszerkesztők intuitív potenciájának monotoringja<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> motiváció<br /> döntési helyzet<br /> személyes kötődés<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> *Az alaptáblázat (Tényezők/Modell2) alapján melyik sorozatokat lehetett volna olcsóbban megvenni?<br /> **Ha az lett volna a kérdés utólag hogy melyik sorozatot kellett volna olcsóbban megvenni, akkor a Modellek munkalap H4:H15 tartománya alapján az 1Ft-ért legkevesebb nézőt elérő sorozatot kellett volna olcsóbban megvenni.<br /> **Ha megnézzük a Tényezők munkalap fogalomkészletét és azok által kijelölt numerikus adatokat összegyűjtjük és produkcióként rögzítjük a múltbeli vételárat is, akkor áll rendelkezésünkre az az adatvagyon mely alapján az áralku lehetősége/gyanúja adott/felmerül.<br /> *** A Modell 2 munkalapon található hibapontszámok alapján az U1 sorozat rosszabb árteljesítményt mutat mint az U2, mert az L2:M16 tartományból kiolvasható hogy a 1 mFt-ra jutó hibapontok száma az U2 esetén az R1:R13 legkedvezőbb adataira hasonlít. (Sajnos a hibapontok képzése a tényezők munkalap fogalmai alapján nem egyértelműen meghatározható. De ha mégis meghatározható, akkor egyfajta ellenszámításként működik.):<br /> *** A Modell 2 munkalap alján (Q136) a fenti logika sorszámokra építve ugyanezt a képet mutatja. (A sorszámok alapján történő értékelés tetszőleges mértékegység rendszerben működtethető. A szubjektív súlyozás lehetősége adott, de ennek veszélyei óriásiak.)<br /> *Az első öt sorozatot vásárló szerkesztő vagy a második öt sorozatot vásárló szerkesztő járt-e el körültekintőbben a vásárláskor a másikhoz képest?<br /> **A Modell 1-ben a H6:H15-ig terjedő tartományban az első öt sorozat kevesebb nézőt vonz 1 Ft-ért mint az alsó öt sorozat esetében. Tehát az alsó öt sorozat szerkesztője eredményesebb e tekintetben mint a felső öt sorozat szerkesztője.<br /> **A Modell 1-ben a I6:I15-ig terjedő tartományból leolvasható hogy még mindig a második öt sorozat szerkesztője az eredményesebb de az első öt sorozat szerkesztője az előző eredményhez képest nem csak rossz és semleges döntéseket hozott az 1 sorozatnapra jutó nézőszám tekintetében … <br /> **És további rafinált (szubjektív, parciális) mutatószámok kialakítása lehetséges.<br /> *(Mennyi nyereséget termel egy-egy sorozat? Jelen vizsgálatnak nem tárgya ennek a kérdésnek a megválaszolása.)<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> *Nehézségek az adatvagyon összeállítás során<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *Miért pont ezek?<br /> *Ezek a sorozatok futnak az adott csatornán.<br /> *Mert ezek a sorozatok rendelkeznek a legtöbb adattal.(nézettségi adatok,dvd eladás)stb<br /> *Mert ezek a sorozatok a legkedveltebbek illetve a legértékelhetőbbek.<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Miért pont ezek?<br /> Mert a szubjektív életérzés alapján fel sem merült hogy a negatív attribútumokat (pl.: nézői panaszok, ORTT határozatok … ) is bevonjuk a vizsgálatba…<br /> *Mértékegységek, irányok, definíciók<br /> *Ft; fő/nap; db/nap<br /> *Azok az attribútumok lettek bevonva a vizsgálatba melyek számunkra a legkézenfekvőbb illetve az átlagembert szerintünk a legjobban érdeklő attribútumok.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)=<br /> *Csatorna management<br /> *HR (érintett személyek minősítése révén)<br /> *Tulajdonosi kör, szakszervezet<br /> *Az érdemtelenül leértékelt munkavállaló egy esetleges munkaügyi perben vagy rágalmazás, hitelrontás … esetén vagy maga a bíróság rendelhet el ilyen szakértői vizsgálatot.<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> *Olcsóbban lehetne-e?: A Modell 1 G44 és G48 közötti különbözet (kb. 7-800 e.Ft) már egy tetten ért pazarlás. Vélelmezhetően hasonló nagyságrendű hibák később is elkövethetők. Ugyanezt nagyságrendet erősíti meg a Modell 2 N133 és N135 közötti különbözete. Ha tehát az így feltárt összeg 10%-át átadjuk az elemzőnek, már mindenki jól járt. És ennyiért az elemzés el is végezhető.<br /> *Melyik munkatárs kerül utcára?: Ha a tanult anyag nélkül elemzünk akkor a második öt sorozat szerkesztője kerül lapátra, míg a hasonlóságelemzés éppen az ő kiegyensúlyozottságát demonstrálja. Az előző kérdésben feltárt hasznossági nagyságrend itt is igaz, hiszen a két kérdés összefügg egymással: vesd össze Modell 1 G44 és G48<br /> *Bírósági tárgyalás a második szerkesztő perre megy: a minden tényezőt figyelembevevő semleges racionális magatartása kimutatható, tehát kártérítésre számíthat. <br /> *A beárazó szakértői rendszer önmagában is hasznos módszer ami ma üzleti titoknak számító adatokból szakértői rendszert állít össze marketing és management döntések előkészítésére.<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *Kiindulási mátrix<br /> *<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> *Cellákra történő hivatkozás<br /> *Az eredmények értékelése alapján az első öt sorozat szerkesztője hajlamosabb a szélsőségekre, vagyis vásárolt jól eladható sorozatokat, melyek hasznot hoztak a társaságnak, de volt olyan döntése is melynél ráfizetett a cég. A második öt sorozat szerkesztője viszont nem lépte át azt a bizonyos határvonalat, tehát hosszú távon az ő munkája bizonyul kielégítőnek.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> *Az eredményszámok mit jelentenek<br /> *A management számára objektív képet ad az elemzés a két szerkesztőről és eredményességükről. Mivel Szerkesztő1-nél megfigyelhető a jó/rossz döntések közötti ingadozás, a HR osztály javasolhatna továbbképzést a munkavállaló számára, a management pedig dönthetne arról hogy a rossz döntés során keletkezet kár miatt érdemes-e megválni a munkavállalótól.<br /> *A management számara a vizsgálat egy átfogó képet nyújt a sorozatok reális értékéről,piaci áráról így a tv csatorna realizálhatja a sorozatokért kifizetett kiadásait ebből kifolyólag a tv csatorna hatékonyabban illetve nagyobb nyereséggel tud működni.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *A mintapéldák alapján „lehet-e olcsóbban” tanulmányban nincs számottevő különbség, míg a másikban egyértelműen tetten érhető a szemléletváltás. Tehát a hasonlóságelemzés hatékonyabban, gazdaságosabban kivitelezhető. <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.: Modell 2 D116:M131 <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Forecaster https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=HR:Kassza&diff=36432 2009-10-10T13:50:57Z

<p>Forecaster: Eltávolította a lap teljes tartalmát</p> <hr /> <div></div>

Forecaster https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=HR:Kassza&diff=36430 2009-10-10T13:50:34Z

<p>Forecaster: Új oldal, tartalma: „ =Forrás= [http://miau.gau.hu/xls =A tervezett alkalmazás/megoldás címe= Tv sorozatok relatív előnyösségének hasonlóságelemzése avagy műsorszerkesztők intuit...”</p> <hr /> <div><br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/xls<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Tv sorozatok relatív előnyösségének hasonlóságelemzése avagy műsorszerkesztők intuitív potenciájának monotoringja<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> motiváció<br /> döntési helyzet<br /> személyes kötődés<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> *Az alaptáblázat (Tényezők/Modell2) alapján melyik sorozatokat lehetett volna olcsóbban megvenni?<br /> **Ha az lett volna a kérdés utólag hogy melyik sorozatot kellett volna olcsóbban megvenni, akkor a Modellek munkalap H4:H15 tartománya alapján az 1Ft-ért legkevesebb nézőt elérő sorozatot kellett volna olcsóbban megvenni.<br /> **Ha megnézzük a Tényezők munkalap fogalomkészletét és azok által kijelölt numerikus adatokat összegyűjtjük és produkcióként rögzítjük a múltbeli vételárat is, akkor áll rendelkezésünkre az az adatvagyon mely alapján az áralku lehetősége/gyanúja adott/felmerül.<br /> *** A Modell 2 munkalapon található hibapontszámok alapján az U1 sorozat rosszabb árteljesítményt mutat mint az U2, mert az L2:M16 tartományból kiolvasható hogy a 1 mFt-ra jutó hibapontok száma az U2 esetén az R1:R13 legkedvezőbb adataira hasonlít. (Sajnos a hibapontok képzése a tényezők munkalap fogalmai alapján nem egyértelműen meghatározható. De ha mégis meghatározható, akkor egyfajta ellenszámításként működik.):<br /> *** A Modell 2 munkalap alján (Q136) a fenti logika sorszámokra építve ugyanezt a képet mutatja. (A sorszámok alapján történő értékelés tetszőleges mértékegység rendszerben működtethető. A szubjektív súlyozás lehetősége adott, de ennek veszélyei óriásiak.)<br /> *Az első öt sorozatot vásárló szerkesztő vagy a második öt sorozatot vásárló szerkesztő járt-e el körültekintőbben a vásárláskor a másikhoz képest?<br /> **A Modell 1-ben a H6:H15-ig terjedő tartományban az első öt sorozat kevesebb nézőt vonz 1 Ft-ért mint az alsó öt sorozat esetében. Tehát az alsó öt sorozat szerkesztője eredményesebb e tekintetben mint a felső öt sorozat szerkesztője.<br /> **A Modell 1-ben a I6:I15-ig terjedő tartományból leolvasható hogy még mindig a második öt sorozat szerkesztője az eredményesebb de az első öt sorozat szerkesztője az előző eredményhez képest nem csak rossz és semleges döntéseket hozott az 1 sorozatnapra jutó nézőszám tekintetében … <br /> **És további rafinált (szubjektív, parciális) mutatószámok kialakítása lehetséges.<br /> *(Mennyi nyereséget termel egy-egy sorozat? Jelen vizsgálatnak nem tárgya ennek a kérdésnek a megválaszolása.)<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> *Nehézségek az adatvagyon összeállítás során<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *Miért pont ezek?<br /> *Ezek a sorozatok futnak az adott csatornán.<br /> *Mert ezek a sorozatok rendelkeznek a legtöbb adattal.(nézettségi adatok,dvd eladás)stb<br /> *Mert ezek a sorozatok a legkedveltebbek illetve a legértékelhetőbbek.<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Miért pont ezek?<br /> Mert a szubjektív életérzés alapján fel sem merült hogy a negatív attribútumokat (pl.: nézői panaszok, ORTT határozatok … ) is bevonjuk a vizsgálatba…<br /> *Mértékegységek, irányok, definíciók<br /> *Ft; fő/nap; db/nap<br /> *Azok az attribútumok lettek bevonva a vizsgálatba melyek számunkra a legkézenfekvőbb illetve az átlagembert szerintünk a legjobban érdeklő attribútumok.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)=<br /> *Csatorna management<br /> *HR (érintett személyek minősítése révén)<br /> *Tulajdonosi kör, szakszervezet<br /> *Az érdemtelenül leértékelt munkavállaló egy esetleges munkaügyi perben vagy rágalmazás, hitelrontás … esetén vagy maga a bíróság rendelhet el ilyen szakértői vizsgálatot.<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> *Olcsóbban lehetne-e?: A Modell 1 G44 és G48 közötti különbözet (kb. 7-800 e.Ft) már egy tetten ért pazarlás. Vélelmezhetően hasonló nagyságrendű hibák később is elkövethetők. Ugyanezt nagyságrendet erősíti meg a Modell 2 N133 és N135 közötti különbözete. Ha tehát az így feltárt összeg 10%-át átadjuk az elemzőnek, már mindenki jól járt. És ennyiért az elemzés el is végezhető.<br /> *Melyik munkatárs kerül utcára?: Ha a tanult anyag nélkül elemzünk akkor a második öt sorozat szerkesztője kerül lapátra, míg a hasonlóságelemzés éppen az ő kiegyensúlyozottságát demonstrálja. Az előző kérdésben feltárt hasznossági nagyságrend itt is igaz, hiszen a két kérdés összefügg egymással: vesd össze Modell 1 G44 és G48<br /> *Bírósági tárgyalás a második szerkesztő perre megy: a minden tényezőt figyelembevevő semleges racionális magatartása kimutatható, tehát kártérítésre számíthat. <br /> *A beárazó szakértői rendszer önmagában is hasznos módszer ami ma üzleti titoknak számító adatokból szakértői rendszert állít össze marketing és management döntések előkészítésére.<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *Kiindulási mátrix<br /> *<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> *Cellákra történő hivatkozás<br /> *Az eredmények értékelése alapján az első öt sorozat szerkesztője hajlamosabb a szélsőségekre, vagyis vásárolt jól eladható sorozatokat, melyek hasznot hoztak a társaságnak, de volt olyan döntése is melynél ráfizetett a cég. A második öt sorozat szerkesztője viszont nem lépte át azt a bizonyos határvonalat, tehát hosszú távon az ő munkája bizonyul kielégítőnek.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> *Az eredményszámok mit jelentenek<br /> *A management számára objektív képet ad az elemzés a két szerkesztőről és eredményességükről. Mivel Szerkesztő1-nél megfigyelhető a jó/rossz döntések közötti ingadozás, a HR osztály javasolhatna továbbképzést a munkavállaló számára, a management pedig dönthetne arról hogy a rossz döntés során keletkezet kár miatt érdemes-e megválni a munkavállalótól.<br /> *A management számara a vizsgálat egy átfogó képet nyújt a sorozatok reális értékéről,piaci áráról így a tv csatorna realizálhatja a sorozatokért kifizetett kiadásait ebből kifolyólag a tv csatorna hatékonyabban illetve nagyobb nyereséggel tud működni.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *A mintapéldák alapján „lehet-e olcsóbban” tanulmányban nincs számottevő különbség, míg a másikban egyértelműen tetten érhető a szemléletváltás. Tehát a hasonlóságelemzés hatékonyabban, gazdaságosabban kivitelezhető. <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.: Modell 2 D116:M131 <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Forecaster