https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Fzituli 2026-04-20T15:06:23Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11534 2005-12-30T20:53:55Z

<p>Fzituli: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információk általános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20240]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20887]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20253]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> ** Informatikai és Hírközlési Technológia(ICT)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> ** [[Tudás]]<br /> ** [[Online könyvtári szolgáltatás]]<br /> ** Számítástechnika<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom<br /> ** közös tudáskincsű társadalom<br /> ** világfalu<br /> ** kommunikációs társadalom<br /> ** Virtuális könyvtár (A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Szerkesztői javaslat: Mi a fontosabb az információs önrendelkezés, az adatvédelem, vagy a közösség együttműködésének alapját adó szabályok betartásának hatékony ellenőrzése?<br /> <br /> * A digitális forradalom a számítástechnikai és távközlési eszközök, a számítógép és a telefon árának, költségeinek csökkenésével, azok elterjedésével járó hatásokat leíró kifejezés. A folyamatokat jellemző technológiai és társadalmi változások közösen adnak választ az eszközök széleskörű befogadásával felmerülő kérdésekre.<br /> Amíg a digitális forradalom rengeteg előnye ismert, különösen az információhoz való hozzáférés korábban elképzelhetetlen kiteljesedésének tekintetében, pár jelenség nyugtalanságra ad okot. <br /> Azoknak, akik a 20. század második felében éltek, a digitális forradalom nem más, mint a tömegek ellenőrzése új korának a kezdete, ami rengeteg szabadságjogi és emberi jogi kérdést vet fel elsősorban az adatvédelem és az információs önrendelkezés terén.<br /> A digitálisan tárolt adat másolási és terjesztési technikáinak megjelenése különösen a szerzői jogi oltalomhoz kapcsolódó területeken okoznak problémát.<br /> [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21684 ]]<br /> <br /> * Az információs önrendelkezési jog szerint mindenki maga rendelkezik magántitkainak és személyes datainak feltárásáról és felhasználásáról.<br /> <br /> Az Interneten folytatott kommunikáció során a személyes adatok igen nagy mennyisége keletkezik. Az adatkezelések egy része a kommunikáció lebonyolításának elengedhetetlen része, más részük kifejezetten adatszerzési, és ezt követően pl:marketing céllal történik. A felhasználó az adatvédelmi és biztonsági kockázatokkal sok esetben nincs tisztában és nem ismeri azokat az egyszerű eszközöket sem, amelyekkel a kockázat jelentősen csökkenthető- a felhasználó a cyberspace-ban könnyen értelmezhető nyomokat hagy maga után.<br /> <br /> Ezen kockázatok elkerülésére valamint a közösség védelme-és együttműködése érdekében fontos a kockázatok felmérése, lehetőség szerinti elkerülése és ennek érdekében hozott szabályok betartása, ellenőrzése.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az információs társadalom egy olyan társadalmi forma, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel,az általa szerzett ismereteket emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20133]<br /> * Glatz Ferenc: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz//l2003_id.php3?string=20240]<br /> * Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20620]<br /> * Piac és profit, az európai üzlet lapja[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21717]<br /> * Adatvédelmi &quot;legjobb gyakorlat&quot; kialakítása az elektronikus közigazgatásban[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21813 ]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11533 2005-12-30T20:38:28Z

<p>Fzituli: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információk általános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20240]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20887]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20253]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> ** Informatikai és Hírközlési Technológia(ICT)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> ** [[Tudás]]<br /> ** [[Online könyvtári szolgáltatás]]<br /> ** Számítástechnika<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom<br /> ** közös tudáskincsű társadalom<br /> ** világfalu<br /> ** kommunikációs társadalom<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Szerkesztői javaslat: Mi a fontosabb az információs önrendelkezés, az adatvédelem, vagy a közösség együttműködésének alapját adó szabályok betartásának hatékony ellenőrzése?<br /> <br /> * A digitális forradalom a számítástechnikai és távközlési eszközök, a számítógép és a telefon árának, költségeinek csökkenésével, azok elterjedésével járó hatásokat leíró kifejezés. A folyamatokat jellemző technológiai és társadalmi változások közösen adnak választ az eszközök széleskörű befogadásával felmerülő kérdésekre.<br /> Amíg a digitális forradalom rengeteg előnye ismert, különösen az információhoz való hozzáférés korábban elképzelhetetlen kiteljesedésének tekintetében, pár jelenség nyugtalanságra ad okot. <br /> Azoknak, akik a 20. század második felében éltek, a digitális forradalom nem más, mint a tömegek ellenőrzése új korának a kezdete, ami rengeteg szabadságjogi és emberi jogi kérdést vet fel elsősorban az adatvédelem és az információs önrendelkezés terén.<br /> A digitálisan tárolt adat másolási és terjesztési technikáinak megjelenése különösen a szerzői jogi oltalomhoz kapcsolódó területeken okoznak problémát.<br /> [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21684 ]]<br /> <br /> * Az információs önrendelkezési jog szerint mindenki maga rendelkezik magántitkainak és személyes datainak feltárásáról és felhasználásáról.<br /> <br /> Az Interneten folytatott kommunikáció során a személyes adatok igen nagy mennyisége keletkezik. Az adatkezelések egy része a kommunikáció lebonyolításának elengedhetetlen része, más részük kifejezetten adatszerzési, és ezt követően pl:marketing céllal történik. A felhasználó az adatvédelmi és biztonsági kockázatokkal sok esetben nincs tisztában és nem ismeri azokat az egyszerű eszközöket sem, amelyekkel a kockázat jelentősen csökkenthető- a felhasználó a cyberspace-ban könnyen értelmezhető nyomokat hagy maga után.<br /> <br /> Ezen kockázatok elkerülésére valamint a közösség védelme-és együttműködése érdekében fontos a kockázatok felmérése, lehetőség szerinti elkerülése és ennek érdekében hozott szabályok betartása, ellenőrzése.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az információs társadalom egy olyan társadalmi forma, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel,az általa szerzett ismereteket emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20133]<br /> * Glatz Ferenc: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz//l2003_id.php3?string=20240]<br /> * Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20620]<br /> * Piac és profit, az európai üzlet lapja[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21717]<br /> * Adatvédelmi &quot;legjobb gyakorlat&quot; kialakítása az elektronikus közigazgatásban[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21813 ]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11532 2005-12-30T20:22:36Z

<p>Fzituli: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információk általános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20240]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20887]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20253]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> ** Informatikai és Hírközlési Technológia(ICT)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> ** [[Tudás]]<br /> ** [[Online könyvtári szolgáltatás]]<br /> ** Számítástechnika<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom<br /> ** közös tudáskincsű társadalom<br /> ** világfalu<br /> ** kommunikációs társadalom<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Szerkesztői javaslat: Mi a fontosabb az információs önrendelkezés, az adatvédelem, vagy a közösség együttműködésének alapját adó szabályok betartásának hatékony ellenőrzése?<br /> <br /> * A digitális forradalom a számítástechnikai és távközlési eszközök, a számítógép és a telefon árának, költségeinek csökkenésével, azok elterjedésével járó hatásokat leíró kifejezés. A folyamatokat jellemző technológiai és társadalmi változások közösen adnak választ az eszközök széleskörű befogadásával felmerülő kérdésekre.<br /> Amíg a digitális forradalom rengeteg előnye ismert, különösen az információhoz való hozzáférés korábban elképzelhetetlen kiteljesedésének tekintetében, pár jelenség nyugtalanságra ad okot. <br /> Azoknak, akik a 20. század második felében éltek, a digitális forradalom nem más, mint a tömegek ellenőrzése új korának a kezdete, ami rengeteg szabadságjogi és emberi jogi kérdést vet fel elsősorban az adatvédelem és az információs önrendelkezés terén.<br /> A digitálisan tárolt adat másolási és terjesztési technikáinak megjelenése különösen a szerzői jogi oltalomhoz kapcsolódó területeken okoznak problémát.<br /> [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21684 ]]<br /> <br /> * Az információs önrendelkezési jog szerint mindenki maga rendelkezik magántitkainak és személyes datainak feltárásáról és felhasználásáról.<br /> <br /> Az Interneten folytatott kommunikáció során a személyes adatok igen nagy mennyisége keletkezik. Az adatkezelések egy része a kommunikáció lebonyolításának elengedhetetlen része, más részük kifejezetten adatszerzési, és ezt követően pl:marketing céllal történik. A felhasználó az adatvédelmi és biztonsági kockázatokkal sok esetben nincs tisztában és nem ismeri azokat az egyszerű eszközöket sem, amelyekkel a kockázat jelentősen csökkenthető- a felhasználó a cyberspace-ban könnyen értelmezhető nyomokat hagy maga után.<br /> <br /> Ezen kockázatok elkerülésére valamint a közösség védelme-és együttműködése érdekében fontos a kockázatok felmérése, lehetőség szerinti elkerülése és ennek érdekében hozott szabályok betartása, ellenőrzése.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az információs társadalom egy olyan társadalmi forma, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel,az általa szerzett ismereteket emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20133]<br /> * Glatz Ferenc: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz//l2003_id.php3?string=20240]<br /> * Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20620]<br /> * Piac és profit, az európai üzlet lapja[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21717]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=R%C3%A1ford%C3%ADt%C3%A1s_keletkez%C3%A9s&diff=3871 2005-12-30T19:10:53Z

<p>Fzituli: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...expenditure-formation<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> <br /> *'''2000''':A ráfordítás olyan természetes mértékegységben kifejezett input, amelynek gazdasági értéke van és amelynek a gazdasági rendszerbe való bekerülését és felhasználását (hasznosítását) a rendszert létrehozó és/vagy működtető személy(ek) határoz(zák) meg. A gazdasági eredmény az a többlet, amellyel az outputok értéke meghaladja az inputok értékét.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20271]<br /> <br /> *'''2003''': &quot;A SPEL modell 4 negyedes szerkezetének egyik alkotóeleme a ráfordítás-felhasználás (termék-keletkezés; termék-felhasználás; ráfordítás-felhasználás; ráfordítás-keletkezés<br /> A Mezőgazdasági Számlák Rendszere működésének alapját képezi a ráfordítások és hozamok értékelése.<br /> A ráfordítás-felhasználás és keletkezés is a SPEL modell egyik-egyik negyede. Közvetlen kapcsolatba hozhatóak.<br /> A megcélzott hozam előállításához szükséges műtrágya, növényvédő szer, élő- és gépi munka, takarmány stb.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20270]<br /> <br /> *'''2005''': &quot;A ráfordítás a gazdálkodó egészének működése során történt eszköz és munkaerő felhasználás pénzben kifejezett értéke. A ráfordítás fogalma magában foglalja a termelési, illetve a szolgáltatásnyújtási körön kívüli értéknövelő vagy eredményjellegű eszköz- és munkaerő-felhasználások értékét is. A ráfordítás a számviteli beszámoló rendszerében az eredmény terhére elszámolt tételek (kiadások, költségek, kötelezettsége) összege.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20278]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus<br /> **MSZR: Mezőgazdasági Számlák Rendszere. A MSZR az agrárszektorban keletkezô termelés, ráfordítás-felhasználás és jövedelem kimutatására és elemzésére készült módszer, amely egyben az agrárszektor információs és monitoring rendszerét is jelenti.A MSZR alapul szolgál a következőkhöz: állapotok és folyamatok elemzése (társadalmi termék előállítása és felhasználása, stb.); változások előrejelzése; a gazdaságpolitika kialakítása<br /> **NSZR: olyan, a körfolyamat-elemzésen alapuló statisztikai számítások rendszere, amely összefogja az egyes gazdasági egységek tranzakcióit (vállalkozások, magán és állami költségvetés) egy nemzetgazdaságon belül. Ezen belül a különböző gazdasági egységeket szektorokká, ill. a tranzakciókat folyamattá aggregálja<br /> **Alkalmazási terület: agrárszektor (agrárpolitikai döntések, agrárstatisztika)<br /> <br /> *&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus<br /> **beruházás <br /> **költség<br /> **input<br /> **output<br /> <br /> *&quot; a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot;kapcsolattípus <br /> **SPEL modell (termék-keletkezés, termék-felhasználás, ráfordítás-felhasználás)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az ellentmondás-mentesség csak akkor lehet biztos, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető.<br /> *A konzisztencia (az ellentmondás-mentesség) fontossága és lényege az EU problematika kapcsán abban áll, hogy egy országról (ill. egy régióról) olyan - egymással összefüggő, az eddigi elismert törvényszerűségeket visszatükröző - adatrendszert lehet kialakítani, mely minden alapadat értékét és helyét meghatározza. Így nem fordulhat elő az a kellemetlen helyzet, hogy egy országban ugyanazon kérdésre (pl. búzatermesztés jövedelmezősége) több egymásnak ellentmondó adat is létezhet. Ezen konzisztens adatbázis léte az adott ország image-nek és hitelességének szerves része.<br /> *Az alapadatok összevezetésekor felmerülő inkonzisztenciák kiszűrése egyszerre informatikai és szakmai feladat, hiszen a meglévő alapadatok inkonzisztenciája egy oldalról rontja az előrejelzés esélyeit, más oldalról a prognosztizált jövőre vonatkozó konzisztencia-vizsgálat növeli a jövőkép hitelességét. <br /> *A MSZR eredményei (termelési érték, hozzáadott érték, jövedelem) a KSH hasonló számításaival szemben úm. teljesen más számokat eredményeznek, melynek oka összetett: (tevékenységi elv az intézményi elv helyett, a feldolgozott és ún. nyers termékek elkülönítése, újrabeszerzési értéken figyelembe vett amortizáció, felhasználási cél szerint súlyozott átlagárak, ...).<br /> *A SPEL egy ország, egy üzem elvre épül. A RENOAAR- REgionális Normatív AgrárAdatok Rendszere-segítségével össze lehet hasonlítani a megyéket, információval lehet ellátni a szaktanácsadókat, rá lehet mutatni a különböző ellentmondásokra.<br /> *Az állatállományokról, ezek fontosabb komponenseirõl NEGYEDÉVES bontásban (március-június-szeptember és december végi létszámok) kell, hogy az adatok a felmérések nyomán mihamarabb rendelkezésre álljanak. <br /> <br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi lehet az oka, hogy a megyei és országos, ill. az eltérő forrásból származó (pl. KSH:OMMI szarvasmarha-létszám) statisztikák inkonzisztensek a termelés méretét illetően (mely alapja a keletkezett termékek számításának)?, ill. miért nem lehet a megyei statisztikai adatok alapján idősorosan levezetni a sertés-állományok, a vágósúly és egyéb biológiai paraméterek konzisztens együttállását?<br /> <br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *Ráfordítás-keletkezés: A SPEL-model négy negyedes rendszerének egyik negyede. Az MSZR és NSZR alapját képezi.Segítségével a vállalat működése során figyelemmel kísérheti, hogy honnan származnak a ráfordítások, megállapíthatja a ráfordítás kockázatát és várható eredményét.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *Igaz-e, hogy az MSZR a Magyar Szolgáltatók Rendszere? (Hamis, mert az a Meződazdasági Számla Rendszer)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a SPEL-modellben az oszlopok a termékek előállításáért felelős ágazatokat, illetve a termék-felhasználást és ráfordítás-keletkezés pozícióját adják meg? (Igaz)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy SPEL-modell négy negyedes szerkezete termék-keletkezésből és a ráfordítás-felhasználásból áll? (Hamis, mert még a ráfordítás-keletkezésből és a termék-felhasználásból is áll.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Mesterséges intelligencia alapú prognosztikai modulok adaptálása az EU/SPEL-Hungary rendszerhez az alapadatbázisok konzisztenciájának egyidejû ellenõrzésével<br /> (OTKA F030664 sz. pályázat)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20280]<br /> <br /> *Ráfordítás-hozam kapcsolatok elemzése az almatermelésben. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20282]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11531 2005-12-29T10:21:44Z

<p>Fzituli: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információk általános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20240]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20887]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20253]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> ** Informatikai és Hírközlési Technológia(ICT)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> ** [[Tudás]]<br /> ** [[Online könyvtári szolgáltatás]]<br /> ** Számítástechnika<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom<br /> ** közös tudáskincsű társadalom<br /> ** világfalu<br /> ** kommunikációs társadalom<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Szerkesztői javaslat: Mi a fontosabb az információs önrendelkezés, az adatvédelem, vagy a közösség együttműködésének alapját adó szabályok betartásának hatékony ellenőrzése?<br /> <br /> * A digitális forradalom a számítástechnikai és távközlési eszközök, a számítógép és a telefon árának, költségeinek csökkenésével, azok elterjedésével járó hatásokat leíró kifejezés. A folyamatokat jellemző technológiai és társadalmi változások közösen adnak választ az eszközök széleskörű befogadásával felmerülő kérdésekre.<br /> Amíg a digitális forradalom rengeteg előnye ismert, különösen az információhoz való hozzáférés korábban elképzelhetetlen kiteljesedésének tekintetében, pár jelenség nyugtalanságra ad okot. <br /> Azoknak, akik a 20. század második felében éltek, a digitális forradalom nem más, mint a tömegek ellenőrzése új korának a kezdete, ami rengeteg szabadságjogi és emberi jogi kérdést vet fel elsősorban az adatvédelem és az információs önrendelkezés terén.<br /> A digitálisan tárolt adat másolási és terjesztési technikáinak megjelenése különösen a szerzői jogi oltalomhoz kapcsolódó területeken okoznak problémát.<br /> [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21684 ]]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az információs társadalom egy olyan társadalmi forma, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel,az általa szerzett ismereteket emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20133]<br /> * Glatz Ferenc: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz//l2003_id.php3?string=20240]<br /> * Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20620]<br /> * Piac és profit, az európai üzlet lapja[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21717]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11530 2005-12-29T10:20:59Z

<p>Fzituli: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információk általános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20240]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20887]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20253]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> ** Informatikai és Hírközlési Technológia(ICT)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> ** [[Tudás]]<br /> ** [[Online könyvtári szolgáltatás]]<br /> ** Számítástechnika<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom<br /> ** közös tudáskincsű társadalom<br /> ** világfalu<br /> ** kommunikációs társadalom<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Szerkesztői javaslat: Mi a fontosabb az információs önrendelkezés, az adatvédelem, vagy a közösség együttműködésének alapját adó szabályok betartásának hatékony ellenőrzése?<br /> <br /> * A digitális forradalom a számítástechnikai és távközlési eszközök, a számítógép és a telefon árának, költségeinek csökkenésével, azok elterjedésével járó hatásokat leíró kifejezés. A folyamatokat jellemző technológiai és társadalmi változások közösen adnak választ az eszközök széleskörű befogadásával felmerülő kérdésekre.<br /> Amíg a digitális forradalom rengeteg előnye ismert, különösen az információhoz való hozzáférés korábban elképzelhetetlen kiteljesedésének tekintetében, pár jelenség nyugtalanságra ad okot. <br /> Azoknak, akik a 20. század második felében éltek, a digitális forradalom nem más, mint a tömegek ellenőrzése új korának a kezdete, ami rengeteg szabadságjogi és emberi jogi kérdést vet fel elsősorban az adatvédelem és az információs önrendelkezés terén.<br /> A digitálisan tárolt adat másolási és terjesztési technikáinak megjelenése különösen a szerzői jogi oltalomhoz kapcsolódó területeken okoznak problémát.<br /> [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21684 ]]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az információs társadalom egy olyan társadalmi forma, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel,az általa szerzett ismereteket emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20133]<br /> * Glatz Ferenc: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz//l2003_id.php3?string=20240]<br /> * Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20620]<br /> * Piac és profit, az európai üzlet lapja [ http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21717]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11529 2005-12-29T09:49:27Z

<p>Fzituli: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információk általános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20240]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20887]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20253]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> ** Informatikai és Hírközlési Technológia(ICT)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> ** [[Tudás]]<br /> ** [[Online könyvtári szolgáltatás]]<br /> ** Számítástechnika<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom<br /> ** közös tudáskincsű társadalom<br /> ** világfalu<br /> ** kommunikációs társadalom<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Szerkesztői javaslat: Mi a fontosabb az információs önrendelkezés, az adatvédelem, vagy a közösség együttműködésének alapját adó szabályok betartásának hatékony ellenőrzése?<br /> <br /> * A digitális forradalom a számítástechnikai és távközlési eszközök, a számítógép és a telefon árának, költségeinek csökkenésével, azok elterjedésével járó hatásokat leíró kifejezés. A folyamatokat jellemző technológiai és társadalmi változások közösen adnak választ az eszközök széleskörű befogadásával felmerülő kérdésekre.<br /> Amíg a digitális forradalom rengeteg előnye ismert, különösen az információhoz való hozzáférés korábban elképzelhetetlen kiteljesedésének tekintetében, pár jelenség nyugtalanságra ad okot. <br /> Azoknak, akik a 20. század második felében éltek, a digitális forradalom nem más, mint a tömegek ellenőrzése új korának a kezdete, ami rengeteg szabadságjogi és emberi jogi kérdést vet fel elsősorban az adatvédelem és az információs önrendelkezés terén.<br /> A digitálisan tárolt adat másolási és terjesztési technikáinak megjelenése különösen a szerzői jogi oltalomhoz kapcsolódó területeken okoznak problémát.<br /> [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21684 ]]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az információs társadalom egy olyan társadalmi forma, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel,az általa szerzett ismereteket emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20133]<br /> * Glatz Ferenc: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz//l2003_id.php3?string=20240]<br /> * Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20620]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11528 2005-12-29T09:49:05Z

<p>Fzituli: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információk általános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20240]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20887]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20253]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> ** Informatikai és Hírközlési Technológia(ICT)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> ** [[Tudás]]<br /> ** [[Online könyvtári szolgáltatsá]]<br /> ** Számítástechnika<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom<br /> ** közös tudáskincsű társadalom<br /> ** világfalu<br /> ** kommunikációs társadalom<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Szerkesztői javaslat: Mi a fontosabb az információs önrendelkezés, az adatvédelem, vagy a közösség együttműködésének alapját adó szabályok betartásának hatékony ellenőrzése?<br /> <br /> * A digitális forradalom a számítástechnikai és távközlési eszközök, a számítógép és a telefon árának, költségeinek csökkenésével, azok elterjedésével járó hatásokat leíró kifejezés. A folyamatokat jellemző technológiai és társadalmi változások közösen adnak választ az eszközök széleskörű befogadásával felmerülő kérdésekre.<br /> Amíg a digitális forradalom rengeteg előnye ismert, különösen az információhoz való hozzáférés korábban elképzelhetetlen kiteljesedésének tekintetében, pár jelenség nyugtalanságra ad okot. <br /> Azoknak, akik a 20. század második felében éltek, a digitális forradalom nem más, mint a tömegek ellenőrzése új korának a kezdete, ami rengeteg szabadságjogi és emberi jogi kérdést vet fel elsősorban az adatvédelem és az információs önrendelkezés terén.<br /> A digitálisan tárolt adat másolási és terjesztési technikáinak megjelenése különösen a szerzői jogi oltalomhoz kapcsolódó területeken okoznak problémát.<br /> [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21684 ]]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az információs társadalom egy olyan társadalmi forma, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel,az általa szerzett ismereteket emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20133]<br /> * Glatz Ferenc: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz//l2003_id.php3?string=20240]<br /> * Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20620]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11527 2005-12-27T12:29:04Z

<p>Fzituli: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információk általános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20240]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20887]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20253]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> ** Informatikai és Hírközlési Technológia(ICT)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> ** [[Tudás]]<br /> ** Számítástechnika<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom<br /> ** közös tudáskincsű társadalom<br /> ** világfalu<br /> ** kommunikációs társadalom<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Szerkesztői javaslat: Mi a fontosabb az információs önrendelkezés, az adatvédelem, vagy a közösség együttműködésének alapját adó szabályok betartásának hatékony ellenőrzése?<br /> <br /> * A digitális forradalom a számítástechnikai és távközlési eszközök, a számítógép és a telefon árának, költségeinek csökkenésével, azok elterjedésével járó hatásokat leíró kifejezés. A folyamatokat jellemző technológiai és társadalmi változások közösen adnak választ az eszközök széleskörű befogadásával felmerülő kérdésekre.<br /> Amíg a digitális forradalom rengeteg előnye ismert, különösen az információhoz való hozzáférés korábban elképzelhetetlen kiteljesedésének tekintetében, pár jelenség nyugtalanságra ad okot. <br /> Azoknak, akik a 20. század második felében éltek, a digitális forradalom nem más, mint a tömegek ellenőrzése új korának a kezdete, ami rengeteg szabadságjogi és emberi jogi kérdést vet fel elsősorban az adatvédelem és az információs önrendelkezés terén.<br /> A digitálisan tárolt adat másolási és terjesztési technikáinak megjelenése különösen a szerzői jogi oltalomhoz kapcsolódó területeken okoznak problémát.<br /> [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21684 ]]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az információs társadalom egy olyan társadalmi forma, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel,az általa szerzett ismereteket emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20133]<br /> * Glatz Ferenc: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz//l2003_id.php3?string=20240]<br /> * Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20620]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11526 2005-12-27T11:49:18Z

<p>Fzituli: /* Definíciós modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információk általános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20240]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20887]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20253]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> ** Informatikai és Hírközlési Technológia(ICT)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> ** [[Tudás]]<br /> ** Számítástechnika<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom<br /> ** közös tudáskincsű társadalom<br /> ** világfalu<br /> ** kommunikációs társadalom<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi a fontosabb az információs önrendelkezés, az adatvédelem, vagy a közösség együttműködésének alapját adó szabályok betartásának hatékony ellenőrzése?<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az információs társadalom egy olyan társadalmi forma, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel,az általa szerzett ismereteket emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20133]<br /> * Glatz Ferenc: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz//l2003_id.php3?string=20240]<br /> * Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20620]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Webmarketing&diff=11180 2005-12-11T16:16:42Z

<p>Fzituli: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ... Webmarketing, Internetmarketing, Onlinemarketing <br /> <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1995''': A webmarketing megjelenik az USA-ban. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20602]<br /> * '''1997''': Az interaktív tévéreklám a klasszikus reklámot kiegészíti egy további üzenettel, felszólítja a nézőt az OK gombjára, hogy egy interaktív zónába jusson, ahol a kínálat részletesen megjelenik. Az első kísérlet Franciaországban volt. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20602]<br /> * '''1998-1999''': Az internet sokrététű. Magában foglalja mindazon költéseket, melyeket az egyes termékek, márkák vagy szervezete online promóciójára fordítanak.Ezt a megállapítást fogadja el Dreze és Zufryden.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20602]<br /> * '''2000''': Szűk definíció jelenik meg, amely nem tartalmazza a márkák honlapjait. Ezt a definíciót vallják magukénak az ügynökségek, kutatóintézetek, szövetségek.Tehát az internetreklámot az online felületeken található fizetős vagy ingyenes reklámcélú elhelyezések ( brannerek, szponzorációk) jelentik. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20602]<br /> * '''2003''': Az internetes reklámköltés érezhetően erőteljes, növekedése 2003-ban volt. Az online targetálásnak máris története van, ami nem kis teljesítmény ahhoz képest, hogy az internetmarketing nem több hat-nyolc évesnél. Kezdetben volt a tartalmi targetálás, ami semmilyen különbséget nem mutatott az offline médiában megszokottakhoz képest: egy internetszolgáltató hirdetését valamilyen IT-témájú oldalon helyezzük el, egy autókereskedőét autós site-okon. Szintén az első lépcsőfokhoz tartozik, de már egy jóval szofisztikáltabb megoldás a kulcsszóra történő hirdetésmegjelentetés. Ezt leginkább keresőkben kell elképzelni: ha valaki az „autó” szóra keres, akkor a találati oldalon megjelenik a célzott autóshirdetés. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20605]<br /> * '''2004-05''': Arról olvashattunk, hogy a brannerekre történő kattintások száma folyamatosan csökken. A brannerek elsődleges célja, hogy egy másik site- ra csábítsák a felhasználót. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20602]<br /> * '''2005''': Az Online Marketing Hírek tematikus mini portál 2005.09.09-én megkezdte működését. Az oldal üzemetletőinek célja, hogy kis- és középvállalkozásknak, illetve honlaptulajdonosoknak mutasson be olyan új és kreatív online marketing technikákat, melyek növelik a vállalkozás üzleti eredményeit. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20606]<br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''’ez egy’''' kapcsolattípus: <br /> <br /> * Internetes reklám<br /> * Internetes adás- vétel<br /> * Márkák site- jainak költségei<br /> * Weboldalakon található reklámbetétek<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> * '''’van neki’''' kapcsolattípus:<br /> <br /> * Felkeresés <br /> * Megtekintés és látogatás <br /> * Benyomás(Impression) <br /> * CPM(média üzenet) <br /> * Kontaktus és rákattintás <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> * '''’a szócikk része valaminek’''' kapcsolattípus: <br /> <br /> * webdesign <br /> * keresőmarketing <br /> * keresőoptimalizálás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * 2000-2004: Magyarországon az internet felhasználók száma 124 százalékkal nőtt.<br /> * 2004-2005: Brannerekre történő kattintások száma folyamatosan csökken. <br /> * Az ellentmondást ott véltem felfedezni, hogy egy időszakban nem lehetséges, hogy a felhasználók száma növekedett, de a brannerekre történő kattintások száma folyamatosan csökkent. Mivel a kezdő felhasználók zsákmánynak számítanak a neten. Van idejük, kíváncsiak, fogékonyak a brannerek csábítására. A hozzáértő felhasználók néha szintén elkalandoznak, igaz ritkábban. Ezen indokok alapján a kalandozók száma folyamatosan növekedne.<br /> * ...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A webmarketing olyan rendszer, melynek célja termékek és szolgáltatások értékesítése, az internetet és egyéb üzlet hálózati szolgáltatásokat igénybe vevő felhasználóknak. Azoknak a vállalatoknak, amelyek az internetre szándékoznak lépni, marketingtervre van szükségük, hogy biztosan a cég szükségleteinek megfelelő, általános célkitűzések szerint járhassanak el. Ez a fajta marketingeszköz különbözik a „hagyományostól”, így más-más módszereket kell alkalmazni az üzenetek megfogalmazásában és közreadásában. Illetve tartalmaznak minden olyan költéseket, amelyeket az egyes termékek, a márkák illetve szervezetek online promóciójára fordítanak. <br /> E deffiníció szerint internetreklám körébe tartoznak: <br /> <br /> - A weboldalakon található reklámbetétei<br /> <br /> - A márkák site- jainak költségei<br /> <br /> * ...<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy webmarkting megegyezik az Online marketinggel?<br /> <br /> '''Igaz''', mert Online marketingnek nevezzük a marketingnek azt a speciális válfaját, amelyet a szakirodalom több névvel is próbál körülírni, mint például Internetmarketing vagy Webmarketing.<br /> <br /> * Igaz-e, hogy a brannerek elsődleges célja, hogy egy másik brannere csábítsák a felhasználókat?<br /> <br /> '''Hamis''', mert másik site- ra csábítják a felhasználót.<br /> <br /> * Igaz-e, hogy az Online Marketing Hírek tematikus mini portál megkezdte működését?<br /> <br /> '''Igaz''', 2005.09.09-én.<br /> <br /> * Igaz-e, hogy a Webmarketing PR tevékenységet is ellát?<br /> <br /> '''Igaz''', mert a szolgáltatásai közé tartozik az internetes PR és marketinges tevékenység.<br /> * ...<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * A relám alapkönyve [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20602]<br /> <br /> * Az internetes targetálás [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20605]<br /> * ...</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Webmarketing&diff=11179 2005-12-11T16:16:24Z

<p>Fzituli: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ... Webmarketing, Internetmarketing, Onlinemarketing <br /> <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1995''': A webmarketing megjelenik az USA-ban. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20602]<br /> * '''1997''': Az interaktív tévéreklám a klasszikus reklámot kiegészíti egy további üzenettel, felszólítja a nézőt az OK gombjára, hogy egy interaktív zónába jusson, ahol a kínálat részletesen megjelenik. Az első kísérlet Franciaországban volt. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20602]<br /> * '''1998-1999''': Az internet sokrététű. Magában foglalja mindazon költéseket, melyeket az egyes termékek, márkák vagy szervezete online promóciójára fordítanak.Ezt a megállapítást fogadja el Dreze és Zufryden.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20602]<br /> * '''2000''': Szűk definíció jelenik meg, amely nem tartalmazza a márkák honlapjait. Ezt a definíciót vallják magukénak az ügynökségek, kutatóintézetek, szövetségek.Tehát az internetreklámot az online felületeken található fizetős vagy ingyenes reklámcélú elhelyezések ( brannerek, szponzorációk) jelentik. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20602]<br /> * '''2003''': Az internetes reklámköltés érezhetően erőteljes, növekedése 2003-ban volt. Az online targetálásnak máris története van, ami nem kis teljesítmény ahhoz képest, hogy az internetmarketing nem több hat-nyolc évesnél. Kezdetben volt a tartalmi targetálás, ami semmilyen különbséget nem mutatott az offline médiában megszokottakhoz képest: egy internetszolgáltató hirdetését valamilyen IT-témájú oldalon helyezzük el, egy autókereskedőét autós site-okon. Szintén az első lépcsőfokhoz tartozik, de már egy jóval szofisztikáltabb megoldás a kulcsszóra történő hirdetésmegjelentetés. Ezt leginkább keresőkben kell elképzelni: ha valaki az „autó” szóra keres, akkor a találati oldalon megjelenik a célzott autóshirdetés. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20605]<br /> * '''2004-05''': Arról olvashattunk, hogy a brannerekre történő kattintások száma folyamatosan csökken. A brannerek elsődleges célja, hogy egy másik site- ra csábítsák a felhasználót. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20602]<br /> * '''2005''': Az Online Marketing Hírek tematikus mini portál 2005.09.09-én megkezdte működését. Az oldal üzemetletőinek célja, hogy kis- és középvállalkozásknak, illetve honlaptulajdonosoknak mutasson be olyan új és kreatív online marketing technikákat, melyek növelik a vállalkozás üzleti eredményeit. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20606]<br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''’ez egy’''' kapcsolattípus: <br /> <br /> * Internetes reklám<br /> * Internetes adás- vétel<br /> * Márkák site- jainak költségei<br /> * Weboldalakon található reklámbetétek<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> * '''’van neki’''' kapcsolattípus:<br /> <br /> * Felkeresés <br /> * Megtekintés és látogatás <br /> * Benyomás(Impression) <br /> * CPM(média üzenet) <br /> * Kontaktus és rákattintás <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> * '''’a szócikk része valaminek’''' kapcsolattípus: <br /> <br /> * webdesign <br /> * keresőmarketing <br /> * keresőoptimalizálás <br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * 2000-2004: Magyarországon az internet felhasználók száma 124 százalékkal nőtt.<br /> * 2004-2005: Brannerekre történő kattintások száma folyamatosan csökken. <br /> * Az ellentmondást ott véltem felfedezni, hogy egy időszakban nem lehetséges, hogy a felhasználók száma növekedett, de a brannerekre történő kattintások száma folyamatosan csökkent. Mivel a kezdő felhasználók zsákmánynak számítanak a neten. Van idejük, kíváncsiak, fogékonyak a brannerek csábítására. A hozzáértő felhasználók néha szintén elkalandoznak, igaz ritkábban. Ezen indokok alapján a kalandozók száma folyamatosan növekedne.<br /> * ...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A webmarketing olyan rendszer, melynek célja termékek és szolgáltatások értékesítése, az internetet és egyéb üzlet hálózati szolgáltatásokat igénybe vevő felhasználóknak. Azoknak a vállalatoknak, amelyek az internetre szándékoznak lépni, marketingtervre van szükségük, hogy biztosan a cég szükségleteinek megfelelő, általános célkitűzések szerint járhassanak el. Ez a fajta marketingeszköz különbözik a „hagyományostól”, így más-más módszereket kell alkalmazni az üzenetek megfogalmazásában és közreadásában. Illetve tartalmaznak minden olyan költéseket, amelyeket az egyes termékek, a márkák illetve szervezetek online promóciójára fordítanak. <br /> E deffiníció szerint internetreklám körébe tartoznak: <br /> <br /> - A weboldalakon található reklámbetétei<br /> <br /> - A márkák site- jainak költségei<br /> <br /> * ...<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy webmarkting megegyezik az Online marketinggel?<br /> <br /> '''Igaz''', mert Online marketingnek nevezzük a marketingnek azt a speciális válfaját, amelyet a szakirodalom több névvel is próbál körülírni, mint például Internetmarketing vagy Webmarketing.<br /> <br /> * Igaz-e, hogy a brannerek elsődleges célja, hogy egy másik brannere csábítsák a felhasználókat?<br /> <br /> '''Hamis''', mert másik site- ra csábítják a felhasználót.<br /> <br /> * Igaz-e, hogy az Online Marketing Hírek tematikus mini portál megkezdte működését?<br /> <br /> '''Igaz''', 2005.09.09-én.<br /> <br /> * Igaz-e, hogy a Webmarketing PR tevékenységet is ellát?<br /> <br /> '''Igaz''', mert a szolgáltatásai közé tartozik az internetes PR és marketinges tevékenység.<br /> * ...<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * A relám alapkönyve [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20602]<br /> <br /> * Az internetes targetálás [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20605]<br /> * ...</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11524 2005-12-11T16:13:10Z

<p>Fzituli: /* Definíciós modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információk általános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20240]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20887]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20253]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> ** Informatikai és Hírközlési Technológia(ICT)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> ** [[Tudás]]<br /> ** Számítástechnika<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom<br /> ** közös tudáskincsű társadalom<br /> ** világfalu<br /> ** kommunikációs társadalom<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Az információs társadalom keretében az emberi tudás és az azt közvetítő eszközrendszer minden eddiginél szervesebb, és nehezen szétválasztható együttest alkot.<br /> <br /> * Az információs társadalom egy olyan társadalmi forma, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel,az általa szerzett ismereteket emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> * Az információ szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20133]<br /> * Glatz Ferenc: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz//l2003_id.php3?string=20240]<br /> * Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20620]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11523 2005-12-11T16:12:08Z

<p>Fzituli: /* Definíciós modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információk általános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20240]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20887]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20253]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> ** Informatikai és Hírközlési Technológia(ICT)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> ** [[Tudás]]<br /> ** Számítástechnika<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom<br /> ** közös tudáskincsű társadalom<br /> ** világfalu<br /> ** kommunikációs társadalom<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> * Az információs társadalom keretében az emberi tudás és az azt közvetítő eszközrendszer minden eddiginél szervesebb, és nehezen szétválasztható együttest alkot.<br /> <br /> * Az információs társadalom egy olyan társadalmi forma, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel,az általa szerzett ismereteket emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> * Az információ szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20133]<br /> * Glatz Ferenc: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz//l2003_id.php3?string=20240]<br /> * Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20620]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11522 2005-12-10T17:11:17Z

<p>Fzituli: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információk általános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20240]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20887]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20253]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> ** Informatikai és Hírközlési Technológia(ICT)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> ** [[Tudás]]<br /> ** Számítástechnika<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom<br /> ** közös tudáskincsű társadalom<br /> ** világfalu<br /> ** kommunikációs társadalom<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> * Az információs társadalom olyan sajátos képződmény, melyben az emberi tudás és az azt közvetítő eszközrendszer minden eddiginél szervesebb, és nehezen szétválasztható együttest alkot.<br /> <br /> * Az információs társadalom az, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel, azokat az emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> * Az információ szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20133]<br /> * Glatz Ferenc: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz//l2003_id.php3?string=20240]<br /> * Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20620]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11521 2005-12-10T17:10:22Z

<p>Fzituli: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információkáltalános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20240]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20887]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20253]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> ** Informatikai és Hírközlési Technológia(ICT)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> ** [[Tudás]]<br /> ** Számítástechnika<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom<br /> ** közös tudáskincsű társadalom<br /> ** világfalu<br /> ** kommunikációs társadalom<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> * Az információs társadalom olyan sajátos képződmény, melyben az emberi tudás és az azt közvetítő eszközrendszer minden eddiginél szervesebb, és nehezen szétválasztható együttest alkot.<br /> <br /> * Az információs társadalom az, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel, azokat az emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> * Az információ szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20133]<br /> * Glatz Ferenc: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz//l2003_id.php3?string=20240]<br /> * Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20620]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11520 2005-12-10T17:09:03Z

<p>Fzituli: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információkáltalános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20240]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20887]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20253]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> ** [[Tudás]]<br /> ** Számítástechnika<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom<br /> ** közös tudáskincsű társadalom<br /> ** világfalu<br /> ** kommunikációs társadalom<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> * Az információs társadalom olyan sajátos képződmény, melyben az emberi tudás és az azt közvetítő eszközrendszer minden eddiginél szervesebb, és nehezen szétválasztható együttest alkot.<br /> <br /> * Az információs társadalom az, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel, azokat az emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> * Az információ szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20133]<br /> * Glatz Ferenc: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz//l2003_id.php3?string=20240]<br /> * Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20620]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11519 2005-12-10T17:08:04Z

<p>Fzituli: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információkáltalános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20240]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20887]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20253]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> ** [[Tudás]]<br /> ** Számítógép<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom<br /> ** közös tudáskincsű társadalom<br /> ** világfalu<br /> ** kommunikációs társadalom<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> * Az információs társadalom olyan sajátos képződmény, melyben az emberi tudás és az azt közvetítő eszközrendszer minden eddiginél szervesebb, és nehezen szétválasztható együttest alkot.<br /> <br /> * Az információs társadalom az, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel, azokat az emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> * Az információ szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20133]<br /> * Glatz Ferenc: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz//l2003_id.php3?string=20240]<br /> * Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20620]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11518 2005-12-10T17:05:08Z

<p>Fzituli: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információkáltalános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20240]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20887]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20253]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> ** [[Tudás]]<br /> ** Számítógép<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom<br /> ** közös tudáskincsű társadalom<br /> ** világfalu<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> * Az információs társadalom olyan sajátos képződmény, melyben az emberi tudás és az azt közvetítő eszközrendszer minden eddiginél szervesebb, és nehezen szétválasztható együttest alkot.<br /> <br /> * Az információs társadalom az, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel, azokat az emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> * Az információ szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20133]<br /> * Glatz Ferenc: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz//l2003_id.php3?string=20240]<br /> * Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20620]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11517 2005-12-10T17:04:57Z

<p>Fzituli: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információkáltalános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20240]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20887]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20253]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> ** [[Tudás]]<br /> ** Számítógép<br /> <br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom<br /> ** közös tudáskincsű társadalom<br /> ** világfalu<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> * Az információs társadalom olyan sajátos képződmény, melyben az emberi tudás és az azt közvetítő eszközrendszer minden eddiginél szervesebb, és nehezen szétválasztható együttest alkot.<br /> <br /> * Az információs társadalom az, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel, azokat az emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> * Az információ szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20133]<br /> * Glatz Ferenc: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz//l2003_id.php3?string=20240]<br /> * Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20620]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11516 2005-12-10T17:04:35Z

<p>Fzituli: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információkáltalános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20240]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20887]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20253]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> ** [[Tudás]]<br /> ** Számítógép<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom<br /> ** közös tudáskincsű társadalom<br /> ** világfalu<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> * Az információs társadalom olyan sajátos képződmény, melyben az emberi tudás és az azt közvetítő eszközrendszer minden eddiginél szervesebb, és nehezen szétválasztható együttest alkot.<br /> <br /> * Az információs társadalom az, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel, azokat az emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> * Az információ szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20133]<br /> * Glatz Ferenc: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz//l2003_id.php3?string=20240]<br /> * Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20620]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11515 2005-12-10T16:53:22Z

<p>Fzituli: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információkáltalános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20240]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20887]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20253]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> ** Számítógép<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom<br /> ** közös tudáskincsű társadalom<br /> ** világfalu<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> * Az információs társadalom olyan sajátos képződmény, melyben az emberi tudás és az azt közvetítő eszközrendszer minden eddiginél szervesebb, és nehezen szétválasztható együttest alkot.<br /> <br /> * Az információs társadalom az, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel, azokat az emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> * Az információ szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20133]<br /> * Glatz Ferenc: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz//l2003_id.php3?string=20240]<br /> * Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20620]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11514 2005-12-10T16:50:53Z

<p>Fzituli: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információkáltalános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20240]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20887]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20253]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> ** [[Számítógép]]<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom<br /> ** közös tudáskincsű társadalom<br /> ** világfalu<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> * Az információs társadalom olyan sajátos képződmény, melyben az emberi tudás és az azt közvetítő eszközrendszer minden eddiginél szervesebb, és nehezen szétválasztható együttest alkot.<br /> <br /> * Az információs társadalom az, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel, azokat az emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> * Az információ szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20133]<br /> * Glatz Ferenc: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz//l2003_id.php3?string=20240]<br /> * Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20620]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11513 2005-12-10T16:34:30Z

<p>Fzituli: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információkáltalános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20240]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20887]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20253]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom<br /> ** közös tudáskincsű társadalom<br /> ** világfalu<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> * Az információs társadalom olyan sajátos képződmény, melyben az emberi tudás és az azt közvetítő eszközrendszer minden eddiginél szervesebb, és nehezen szétválasztható együttest alkot.<br /> <br /> * Az információs társadalom az, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel, azokat az emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> * Az információ szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20133]<br /> * Glatz Ferenc: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz//l2003_id.php3?string=20240]<br /> * Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20620]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11512 2005-12-10T16:32:33Z

<p>Fzituli: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információkáltalános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20240]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20887]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20253]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom<br /> ** közös tudáskincsű társadalom<br /> ** világfalu<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> * Az információs társadalom olyan sajátos képződmény, melyben az emberi tudás és az azt közvetítő eszközrendszer minden eddiginél szervesebb, és nehezen szétválasztható együttest alkot.<br /> <br /> * Az információs társadalom az, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel, azokat az emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> * Az információ szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20133]<br /> * Glatz Ferenc: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz//l2003_id.php3?string=20240]<br /> * Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20620]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11511 2005-12-10T16:32:18Z

<p>Fzituli: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információkáltalános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20240]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20887]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20253]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom<br /> ** közös tudáskincsű társadalom<br /> ** világfalu<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> *<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> * Az információs társadalom olyan sajátos képződmény, melyben az emberi tudás és az azt közvetítő eszközrendszer minden eddiginél szervesebb, és nehezen szétválasztható együttest alkot.<br /> <br /> * Az információs társadalom az, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel, azokat az emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> * Az információ szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20133]<br /> * Glatz Ferenc: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz//l2003_id.php3?string=20240]<br /> * Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20620]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Fzituli&diff=14360 2005-12-04T17:58:19Z

<p>Fzituli: </p> <hr /> <div>'''Szócikkem:''' [[Információs társadalom]]<br /> <br /> '''Közreműködtem:''' <br /> <br /> *[[Benchmarking]]<br /> *[[Információ]]<br /> *[[Webmarketing]]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Webmarketing&diff=14238 2005-12-04T17:52:29Z

<p>Fzituli: </p> <hr /> <div>Javaslatok:<br /> {{Englishname}}<br /> {{Literature1}} (így az itt leírtakból nem igazán következik a későbbi modulok tartalma)<br /> {{Sourceregister1}}<br /> {{Ontology2}}&lt;br&gt;&lt;br&gt;(illetve itt a hivatkozással ellátott kifejezésekre én nem raknék linket, a többire inkább - mottó: kell-e ilyen szócikk egy lexikonba?) --[[User:PetoI|PetoI]] 2005. november 29., 14:59 (CET)<br /> <br /> '''Javasolnám &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípushoz'''<br /> *Felkeresés<br /> *Megtekintés és látogatás<br /> *Benyomás(Impression) <br /> *CPM(média üzenet)<br /> *Kontaktus és rákattintás<br /> [[User:Fodor Zita|(Fodor Zita)]]<br /> <br /> '''Javasolnám &quot;a szócikk része valaminek&quot; kapcsolattípushoz<br /> *webdesign<br /> *keresőmarketing<br /> *keresőoptimalizálás<br /> [[User:Fodor Zita|(Fodor Zita)]]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Webmarketing&diff=14237 2005-12-04T17:45:34Z

<p>Fzituli: </p> <hr /> <div>Javaslatok:<br /> {{Englishname}}<br /> {{Literature1}} (így az itt leírtakból nem igazán következik a későbbi modulok tartalma)<br /> {{Sourceregister1}}<br /> {{Ontology2}}&lt;br&gt;&lt;br&gt;(illetve itt a hivatkozással ellátott kifejezésekre én nem raknék linket, a többire inkább - mottó: kell-e ilyen szócikk egy lexikonba?) --[[User:PetoI|PetoI]] 2005. november 29., 14:59 (CET)<br /> <br /> '''Javasolnám &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípushoz'''<br /> *Felkeresés<br /> *Megtekintés és látogatás<br /> *Benyomás(Impression) <br /> *CPM(média üzenet)<br /> *Kontaktus és rákattintás<br /> [[User:Fodor Zita|(Fodor Zita)]]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Inform%C3%A1ci%C3%B3&diff=14051 2005-12-04T17:17:41Z

<p>Fzituli: </p> <hr /> <div>Javaslatok:<br /> {{Ontology2}}<br /> * Ellentmondások: szerintem némi félreértés van itt... --[[User:PetoI|PetoI]] 2005. november 28., 08:49 (CET)<br /> <br /> <br /> '''Javasolnám az ajánlott irodalmak modul kiegészítését:'''<br /> <br /> <br /> *Báthory Zoltán, Falus István: Pedagógiai Lexikon; Az információ <br /> Szerkesztette: Varga Lajos; Keraban Könyvkiadó, 1997 &lt;br&gt;<br /> ISBN:96381461430<br /> <br /> [[User:petronella|petronella]]<br /> <br /> <br /> '''Kiegészítés az ajánlott irodalmak modulba:'''<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem<br /> Szerkesztő: Demeter László, Megjelenés éve: 2003<br /> ISBN 963 9326 91 7<br /> <br /> [[User:Fodor Zita|(Fodor Zita)]]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Benchmarking&diff=14521 2005-12-04T17:08:16Z

<p>Fzituli: </p> <hr /> <div>'''Javasolnám a definíciós modulba:'''<br /> *Benchmarking: ez egy bázisérték, amely alapján a versenytársak költségeit, teljesítményét megbecsülik és ehhez viszonyítják a saját költségeiket és teljesítményüket<br /> [[User:Fodor Zita|(Fodor Zita)]]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Benchmarking&diff=14520 2005-12-04T17:04:38Z

<p>Fzituli: </p> <hr /> <div>'''Javasolnám a definíciós modulba:'''<br /> *Benchmarking: ez egy bázisérték, amely alapján a versenytársak költségeit, teljesítményét megbecsülik és ehhez viszonyítják a saját költségeiket és teljesítményüket<br /> [[User:Fodor Zita|Fodor Zita]]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Fzituli&diff=14359 2005-12-01T11:33:22Z

<p>Fzituli: </p> <hr /> <div>'''Szócikkem:''' [[Információs társadalom]]<br /> <br /> '''Közreműködtem:''' [[</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11510 2005-11-20T18:08:14Z

<p>Fzituli: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információkáltalános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20240]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20887]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20253]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom<br /> ** közös tudáskincsű társadalom<br /> ** világfalu<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> * Arra a kérdésre,hogy milyenek lesznek az infomációs tásadalmak a 21. század első évtizedében, a különböző források eltéő választ adnak. Az eltérések inkább a szubjektív elemekből származtathatóak, mint a racionális következtetésekből.<br /> Három eltérő, szélsőségesnek is nevezhető forgatókönyv szerinti informatikai jövőkép létezik: &quot;nagy tradíciók&quot;, &quot;szolgáltatásminta&quot;, &quot;fogd és vidd&quot;. <br /> #A nagy tradíciók forgatókönyve szerint a szereplők és a feladatok elosztásában nagy változás nem várható. A jelenlegi szerkezet szereplői, méretei, száma minden bizonnyal igen, de kapcsolatuk, a hítartalom útja és &quot;üzleti&quot; szerepük jelentősen nem fog változni. <br /> #A szolgáltatásminta esetében különválnak a hálózati üzemeltetők és a szolgáltatók. A szolgáltatást brókerek fogják közvetíteni a végfelhasználókhoz, azaz az információ önmagában áruvá válik. Az üzletet brókerek végzik, egymás között adják-veszik a tartalmat, illetve ők állnak kapcsolatban a hírtartalom előállítójával is.<br /> #A fogd és vidd forgatókönyv szerint az infomáció és az informatikai szolgáltatás valamilyen egyéb áru(pl: gépkocsi,ház komputer,óra) részeként értékesül. A felhasználó szempontjából már egyáltalán nem fog látaszani a hírtartalom-előállító és az infrastruktúra.<br /> Minden változatban közös és értékállónak tűnik a végberendezés- és rendszerszállítói szerep, valamint a végfelhasználói struktúra.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> * Az információs társadalom olyan sajátos képződmény, melyben az emberi tudás és az azt közvetítő eszközrendszer minden eddiginél szervesebb, és nehezen szétválasztható együttest alkot.<br /> <br /> * Az információs társadalom az, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel, azokat az emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> * Az információ szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20133]<br /> * Glatz Ferenc: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz//l2003_id.php3?string=20240]<br /> * Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20620]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=%C3%9Czleti_Intelligencia&diff=10347 2005-11-20T17:42:24Z

<p>Fzituli: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Business Intelligence<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> <br /> * '''1989:''' &quot;Olyan módszerek, fogalmak halmazát jelenti, melyek a döntéshozás folyamatát javítják adatok és ún. tényalapú rendszerek használatával.&quot; ( Howard Dresner) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20350]<br /> <br /> <br /> * '''2003:''' &quot;Az informatika üzleti jelentősége ma már messze túlnő az automatizálási szerepkörön, az Integrált Vállalatirányítási Rendszerek és az azokra épülő Üzleti intelligencia megoldások szorosan összefonódnak a cég alapvető folyamataival, képességeivel. Ezért nélkülözhetetlen, hogy a szervezet stratégiájával összhangban kidolgozásra és megvalósításra kerüljön az informatikai stratégia is.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20255]<br /> <br /> <br /> * '''2004:''' &quot;Az üzleti intelligencia megoldások átütő ereje már a kezdetektől a különböző rendszerekben szétaprózódott információ egyesítésében, integrációjában rejlett. De az adatok integrációja mellett a gyakorlatban szükségünk lehet az üzleti intelligencia megoldások egymással történő integrációjára is. Az operatív rendszerekkel való integráció a feladat, ha az alaprendszerekből valós időben kívánunk adatot kinyerni elemzési, döntéstámogatási célokra, vagy ha bizonyos eredményeket &quot;visszatöltünk&quot;. A legnagyobb kihívást napjainkban mégis az üzleti intelligencia megoldásoknak az üzleti folyamatokkal, valamint a szervezet irányítási rendszerével való értékteremtő összefűzése jelenti.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20504]<br /> <br /> <br /> * '''2005:''' &quot;Az üzleti intelligencia (business intelligence / BI) bevezetések előtt álló vezetők szinte kivétel nélkül felteszik maguknak a következő kérdéseket.Mennyire sikeresek a bevezetési projektek?; Melyek a jellemző problémák?; Milyen tényezők befolyásolják leginkább a projektek sikerességét?; Melyek a leggyakoribb buktatók és hogyan kerüljük el őket?&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20508]<br /> <br /> <br /> * '''2005:''' &quot;Az üzleti intelligencia (Business Intelligence – BI) megoldások kialakítása során felmerülő integrációs feladatok közül egy különleges problémakör a törzsadatkezelés.(Master Data Management).A törzsadatok kezelése az informatikai alapismeretek között jóformán triviális: egységes adatbázisban kell kezelni őket – és kész. Ezt mindenki tudja, vagy csak tudni véli? Ugyanis mindez roppant egyszerű, ha egy egységes célrendszer érdekében ügyködünk, mint pl. az ERP-rendszerek esetében. De ma már ez nem elég. Az alkalmazott kiegészítő, szakmaspecifikus rendszerek, az üzleti intelligencia megoldások szükségessé teszik összvállalati szinten a törzsadatok tervszerű, tudatos kezelését.&quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20512]<br /> <br /> * ...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> ====&quot;Ez egy&quot; kapcsolat tipus:====<br /> <br /> #MicroStrategy<br /> #Business Objects<br /> #Cognos PowerPlay<br /> #Hyperion Essbase<br /> #Oracle Discoverer<br /> #SAS9<br /> <br /> ====&quot; Van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:==== <br /> <br /> *'''Data mining (DM) = Adatbányászat'''<br /> (Olyan egzakt tudományágak egyesítéséből jött létre, mint a gépi tanulás, a felismerés, a statisztikai módszertan, és az adatbázisok elmélete. A Data Mining egyrészt egy technológia, ugyanakkor az üzleti a technológia által kinyerhető hasznot is jelenti. A két szemléletmód egyesítésével olyan megoldáshoz jutunk, amely a legkorszerűbb technológia felhasználásával, hatékonyan támogatja a gyors és megalapozott döntések meghozatalát, előnyhöz juttatva ezzel a Data Mining technológiát alkalmazó társaságot.)<br /> <br /> *'''Decision Support System (DSS) = Döntéstámogató rendszer'''<br /> (A döntéshozatal folyamán használható számítógépes rendszerek neve, amelyek a strukturált és kevéssé strukturált feladatok megoldásához is segítséget nyújtanak a beépített döntési szabályok és modellek felhasználásával. E szabályokat és modelleket a felhasználó is módosíthatja, vagy bővítheti.)<br /> <br /> *'''Enterprise Resource Planning System (ERP) = Vállalati erőforrások tervezését támogató rendszer'''<br /> (A vállalatok legfontosabb feladata a vállalkozás működtetéséhez szükséges technikai, műszaki és humán erőforrások folyamatos újratervezése. Ezt a faladatot ellátó egységes adatbázisrendszerrel működő informatikai rendszer az ERP rendszer.)<br /> <br /> *'''On-line Analytical Process (OLAP) = Valósidejű adatelemzés'''<br /> (Az üzleti élet két legnagyobb trendje, a kontrolling és a marketing fokozódó igényei alapján jött létre -- olyan cégek esetében, ahol a megfigyelt fizikai vagy gazdasági jellemzőket több tényező mentén értelmezhetjük. )<br /> <br /> *'''Customer Relationship Management (CRM) = Ügyfélkapcsolatok kezelése'''<br /> (Az a koncepció, amelyben egy vállalat átfogó képet alkot az ügyfeléről azért, hogy a lehető legszorosabb kapcsolat jöjjön létre közöttük és az ügyfelet a lehető legjobban szolgálja ki. Magában foglalja a marketing és az értékesítés bizonyos területeit és az ügyfelszolgálatot.)<br /> <br /> ====&quot; A cimszó része valaminek ( a cimszóval egyenrangú fogalmak )&quot; kapcsolattípus:====<br /> <br /> #CRM (Customer Relationship Management – ügyfélkapcsolatok kezelése)<br /> #SCM (Supply Chain Management – ellátási, beszállítói lánc kezelése)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> <br /> * Az üzleti intelligencia fogalmát gyakran említik együtt az adattárházak fogalmával, mivel az lefedheti ezen részrendszereket, valamint kiszolgálhat ilyen rendszereket. Leginkább azonban tekinthetjük az adattárház megoldásokat az üzleti intelligencia megoldások egy szeletének.<br /> <br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * A Business Intelligence (BI), üzleti intelligencia fogalámát Howard Dresner (Gartner Group) definiálta 1989-ben, azóta általánosan elfogadott fogalommá vált. Olyan módszerek, fogalmak halmazát jelenti, melyek a döntéshozás folyamatát javítják adatok és ún. tényalapú rendszerek használatával.<br /> <br /> * Önmagukban különálló területek összekapcsolódását fedi, beleértve az adatraktározás, adatbányászat (data mining), lekérdezés, jelentés, vezetői információs és döntéstámogató rendszer, valamint az online elemzői feldolgozás (OLAP) funkcióit.<br /> <br /> * Az Üzleti intelligencia megoldások körébe olyan alkalmazások és technológiák tartoznak, melyek célja, hogy a szükséges adatokhoz való hozzáférés biztosításával, ezen adatok megfelelő tárolásával, valamint sokoldalú elemzési lehetőségekkel támogassák a vállalati döntéshozatalt. Az Üzleti intelligencia megoldások magukban foglalják tehát az adattárolási, a valós idejű lekérdezési, analitikai, előrejelzési és adatbányászati eljárások modern formáit. <br /> <br /> *Az Üzleti Intelligencia több az adatok és technológiák egyszerű kombinációjánál: az információ tudássá transzformálásáról szól, a megfelelő adat eléréséről, a benne rejlő lehetőségek felfedezésétről és értékeinek megosztásáról.<br /> <br /> *....<br /> <br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> <br /> * Igaz-e, hogy a DSS rendszerek legfontosabb célja az adatok mögött húzódó trendek felderítése, vagyis az események változási irányának illetve változás jellegének meghatározása? ( IGAZ ) <br /> <br /> * Igaz-e, hogy a DSS rendszerek csak olvassák a letárolt adatokat és nem tartalmaznak adatmódosító elemeket?( IGAZ )<br /> <br /> * Igaz-e, hogy az OLAP rendszerek fő célja a konzisztens, aktuális kép minnél hatékonyabb biztosítása? <br /> ( HAMIS,mert az OLAP rendszerek fő célja nem egy konzisztens, aktuális kép minnél hatékonyabb biztosítása, <br /> hanem az hogy minnél több információt nyerjünk ki a rendszerből.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> * Michelberger Pál: Vállalati Információs Rendszerek Jövője[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20492]<br /> <br /> <br /> * Sidló Csaba : Összefoglaló az adattárházak témaköréből[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20350]<br /> <br /> <br /> *....</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11509 2005-11-18T21:01:19Z

<p>Fzituli: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információkáltalános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20240]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/miau/57/jkb2003abs.doc]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20253]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom<br /> ** közös tudáskincsű társadalom<br /> ** világfalu<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> * Arra a kérdésre,hogy milyenek lesznek az infomációs tásadalmak a 21. század első évtizedében, a különböző források eltéő választ adnak. Az eltérések inkább a szubjektív elemekből származtathatóak, mint a racionális következtetésekből.<br /> Három eltérő, szélsőségesnek is nevezhető forgatókönyv szerinti informatikai jövőkép létezik: &quot;nagy tradíciók&quot;, &quot;szolgáltatásminta&quot;, &quot;fogd és vidd&quot;. <br /> #A nagy tradíciók forgatókönyve szerint a szereplők és a feladatok elosztásában nagy változás nem várható. A jelenlegi szerkezet szereplői, méretei, száma minden bizonnyal igen, de kapcsolatuk, a hítartalom útja és &quot;üzleti&quot; szerepük jelentősen nem fog változni. <br /> #A szolgáltatásminta esetében különválnak a hálózati üzemeltetők és a szolgáltatók. A szolgáltatást brókerek fogják közvetíteni a végfelhasználókhoz, azaz az információ önmagában áruvá válik. Az üzletet brókerek végzik, egymás között adják-veszik a tartalmat, illetve ők állnak kapcsolatban a hírtartalom előállítójával is.<br /> #A fogd és vidd forgatókönyv szerint az infomáció és az informatikai szolgáltatás valamilyen egyéb áru(pl: gépkocsi,ház komputer,óra) részeként értékesül. A felhasználó szempontjából már egyáltalán nem fog látaszani a hírtartalom-előállító és az infrastruktúra.<br /> Minden változatban közös és értékállónak tűnik a végberendezés- és rendszerszállítói szerep, valamint a végfelhasználói struktúra.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> * Az információs társadalom olyan sajátos képződmény, melyben az emberi tudás és az azt közvetítő eszközrendszer minden eddiginél szervesebb, és nehezen szétválasztható együttest alkot.<br /> <br /> * Az információs társadalom az, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel, azokat az emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> * Az információ szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20133]<br /> * Glatz Ferenc: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz//l2003_id.php3?string=20240]<br /> * Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20620]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11508 2005-11-18T21:00:33Z

<p>Fzituli: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információkáltalános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20240]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/miau/57/jkb2003abs.doc]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20253]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom<br /> ** közös tudáskincsű társadalom<br /> ** világfalu<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> * Arra a kérdésre,hogy milyenek lesznek az infomációs tásadalmak a 21. század első évtizedében, a különböző források eltéő választ adnak. Az eltérések inkább a szubjektív elemekből származtathatóak, mint a racionális következtetésekből.<br /> Három eltérő, szélsőségesnek is nevezhető forgatókönyv szerinti informatikai jövőkép létezik: &quot;nagy tradíciók&quot;, &quot;szolgáltatásminta&quot;, &quot;fogd és vidd&quot;. <br /> #A nagy tradíciók forgatókönyve szerint a szereplők és a feladatok elosztásában nagy változás nem várható. A jelenlegi szerkezet szereplői, méretei, száma minden bizonnyal igen, de kapcsolatuk, a hítartalom útja és &quot;üzleti&quot; szerepük jelentősen nem fog változni. <br /> #A szolgáltatásminta esetében különválnak a hálózati üzemeltetők és a szolgáltatók. A szolgáltatást brókerek fogják közvetíteni a végfelhasználókhoz, azaz az információ önmagában áruvá válik. Az üzletet brókerek végzik, egymás között adják-veszik a tartalmat, illetve ők állnak kapcsolatban a hírtartalom előállítójával is.<br /> #A fogd és vidd forgatókönyv szerint az infomáció és az informatikai szolgáltatás valamilyen egyéb áru(pl: gépkocsi,ház komputer,óra) részeként értékesül. A felhasználó szempontjából már egyáltalán nem fog látaszani a hírtartalom-előállító és az infrastruktúra.<br /> Minden változatban közös és értékállónak tűnik a végberendezés- és rendszerszállítói szerep, valamint a végfelhasználói struktúra.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> * Az információs társadalom olyan sajátos képződmény, melyben az emberi tudás és az azt közvetítő eszközrendszer minden eddiginél szervesebb, és nehezen szétválasztható együttest alkot.<br /> <br /> * Az információs társadalom az, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel, azokat az emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> * Az információ szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20133]<br /> * Glatz Ferenc: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz//l2003_id.php3?string=20240]<br /> * Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20240]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11507 2005-11-18T20:51:23Z

<p>Fzituli: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információkáltalános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20240]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/miau/57/jkb2003abs.doc]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20253]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom<br /> ** közös tudáskincsű társadalom<br /> ** világfalu<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> * Arra a kérdésre,hogy milyenek lesznek az infomációs tásadalmak a 21. század első évtizedében, a különböző források eltéő választ adnak. Az eltérések inkább a szubjektív elemekből származtathatóak, mint a racionális következtetésekből.<br /> Három eltérő, szélsőségesnek is nevezhető forgatókönyv szerinti informatikai jövőkép létezik: &quot;nagy tradíciók&quot;, &quot;szolgáltatásminta&quot;, &quot;fogd és vidd&quot;. <br /> #A nagy tradíciók forgatókönyve szerint a szereplők és a feladatok elosztásában nagy változás nem várható. A jelenlegi szerkezet szereplői, méretei, száma minden bizonnyal igen, de kapcsolatuk, a hítartalom útja és &quot;üzleti&quot; szerepük jelentősen nem fog változni. <br /> #A szolgáltatásminta esetében különválnak a hálózati üzemeltetők és a szolgáltatók. A szolgáltatást brókerek fogják közvetíteni a végfelhasználókhoz, azaz az információ önmagában áruvá válik. Az üzletet brókerek végzik, egymás között adják-veszik a tartalmat, illetve ők állnak kapcsolatban a hírtartalom előállítójával is.<br /> #A fogd és vidd forgatókönyv szerint az infomáció és az informatikai szolgáltatás valamilyen egyéb áru(pl: gépkocsi,ház komputer,óra) részeként értékesül. A felhasználó szempontjából már egyáltalán nem fog látaszani a hírtartalom-előállító és az infrastruktúra.<br /> Minden változatban közös és értékállónak tűnik a végberendezés- és rendszerszállítói szerep, valamint a végfelhasználói struktúra.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> * Az információs társadalom olyan sajátos képződmény, melyben az emberi tudás és az azt közvetítő eszközrendszer minden eddiginél szervesebb, és nehezen szétválasztható együttest alkot.<br /> <br /> * Az információs társadalom az, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel, azokat az emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> * Az információ szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20133]<br /> * Glatz Ferenc: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz//l2003_id.php3?string=20240]<br /> * Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11506 2005-11-18T08:47:36Z

<p>Fzituli: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információkáltalános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/miau/57/jkb2003abs.doc]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20253]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom<br /> ** közös tudáskincsű társadalom<br /> ** világfalu<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> * Arra a kérdésre,hogy milyenek lesznek az infomációs tásadalmak a 21. század első évtizedében, a különböző források eltéő választ adnak. Az eltérések inkább a szubjektív elemekből származtathatóak, mint a racionális következtetésekből.<br /> Három eltérő, szélsőségesnek is nevezhető forgatókönyv szerinti informatikai jövőkép létezik: &quot;nagy tradíciók&quot;, &quot;szolgáltatásminta&quot;, &quot;fogd és vidd&quot;. <br /> #A nagy tradíciók forgatókönyve szerint a szereplők és a feladatok elosztásában nagy változás nem várható. A jelenlegi szerkezet szereplői, méretei, száma minden bizonnyal igen, de kapcsolatuk, a hítartalom útja és &quot;üzleti&quot; szerepük jelentősen nem fog változni. <br /> #A szolgáltatásminta esetében különválnak a hálózati üzemeltetők és a szolgáltatók. A szolgáltatást brókerek fogják közvetíteni a végfelhasználókhoz, azaz az információ önmagában áruvá válik. Az üzletet brókerek végzik, egymás között adják-veszik a tartalmat, illetve ők állnak kapcsolatban a hírtartalom előállítójával is.<br /> #A fogd és vidd forgatókönyv szerint az infomáció és az informatikai szolgáltatás valamilyen egyéb áru(pl: gépkocsi,ház komputer,óra) részeként értékesül. A felhasználó szempontjából már egyáltalán nem fog látaszani a hírtartalom-előállító és az infrastruktúra.<br /> Minden változatban közös és értékállónak tűnik a végberendezés- és rendszerszállítói szerep, valamint a végfelhasználói struktúra.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> * Az információs társadalom olyan sajátos képződmény, melyben az emberi tudás és az azt közvetítő eszközrendszer minden eddiginél szervesebb, és nehezen szétválasztható együttest alkot.<br /> <br /> * Az információs társadalom az, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel, azokat az emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> * Az információ szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20133]<br /> * Glatz Ferenc: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz//l2003_id.php3?string=20240]<br /> * Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11505 2005-11-18T08:34:53Z

<p>Fzituli: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információkáltalános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/miau/57/jkb2003abs.doc]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://www.itktb.hu/engine.aspx?page=infotars]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom<br /> ** közös tudáskincsű társadalom<br /> ** világfalu<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> * Arra a kérdésre,hogy milyenek lesznek az infomációs tásadalmak a 21. század első évtizedében, a különböző források eltéő választ adnak. Az eltérések inkább a szubjektív elemekből származtathatóak, mint a racionális következtetésekből.<br /> Három eltérő, szélsőségesnek is nevezhető forgatókönyv szerinti informatikai jövőkép létezik: &quot;nagy tradíciók&quot;, &quot;szolgáltatásminta&quot;, &quot;fogd és vidd&quot;. <br /> #A nagy tradíciók forgatókönyve szerint a szereplők és a feladatok elosztásában nagy változás nem várható. A jelenlegi szerkezet szereplői, méretei, száma minden bizonnyal igen, de kapcsolatuk, a hítartalom útja és &quot;üzleti&quot; szerepük jelentősen nem fog változni. <br /> #A szolgáltatásminta esetében különválnak a hálózati üzemeltetők és a szolgáltatók. A szolgáltatást brókerek fogják közvetíteni a végfelhasználókhoz, azaz az információ önmagában áruvá válik. Az üzletet brókerek végzik, egymás között adják-veszik a tartalmat, illetve ők állnak kapcsolatban a hírtartalom előállítójával is.<br /> #A fogd és vidd forgatókönyv szerint az infomáció és az informatikai szolgáltatás valamilyen egyéb áru(pl: gépkocsi,ház komputer,óra) részeként értékesül. A felhasználó szempontjából már egyáltalán nem fog látaszani a hírtartalom-előállító és az infrastruktúra.<br /> Minden változatban közös és értékállónak tűnik a végberendezés- és rendszerszállítói szerep, valamint a végfelhasználói struktúra.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> * Az információs társadalom olyan sajátos képződmény, melyben az emberi tudás és az azt közvetítő eszközrendszer minden eddiginél szervesebb, és nehezen szétválasztható együttest alkot.<br /> <br /> * Az információs társadalom az, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel, azokat az emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> * Az információ szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20133]<br /> * Glatz Ferenc: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz//l2003_id.php3?string=20240]<br /> * Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11504 2005-11-18T08:32:54Z

<p>Fzituli: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információkáltalános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/miau/57/jkb2003abs.doc]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://www.itktb.hu/engine.aspx?page=infotars]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom<br /> ** közös tudáskincsű társadalom<br /> ** világfalu<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> * Arra a kérdésre,hogy milyenek lesznek az infomációs tásadalmak a 21. század első évtizedében, a különböző források eltéő választ adnak. Az eltérések inkább a szubjektív elemekből származtathatóak, mint a racionális következtetésekből.<br /> Három eltérő, szélsőségesnek is nevezhető forgatókönyv szerinti informatikai jövőkép létezik: &quot;nagy tradíciók&quot;, &quot;szolgáltatásminta&quot;, &quot;fogd és vidd&quot;. <br /> #A nagy tradíciók forgatókönyve szerint a szereplők és a feladatok elosztásában nagy változás nem várható. A jelenlegi szerkezet szereplői, méretei, száma minden bizonnyal igen, de kapcsolatuk, a hítartalom útja és &quot;üzleti&quot; szerepük jelentősen nem fog változni. <br /> #A szolgáltatásminta esetében különválnak a hálózati üzemeltetők és a szolgáltatók. A szolgáltatást brókerek fogják közvetíteni a végfelhasználókhoz, azaz az információ önmagában áruvá válik. Az üzletet brókerek végzik, egymás között adják-veszik a tartalmat, illetve ők állnak kapcsolatban a hírtartalom előállítójával is.<br /> #A fogd és vidd forgatókönyv szerint az infomáció és az informatikai szolgáltatás valamilyen egyéb áru(pl: gépkocsi,ház komputer,óra) részeként értékesül. A felhasználó szempontjából már egyáltalán nem fog látaszani a hírtartalom-előállító és az infrastruktúra.<br /> Minden változatban közös és értékállónak tűnik a végberendezés- és rendszerszállítói szerep, valamint a végfelhasználói struktúra.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> * Az információs társadalom olyan sajátos képződmény, melyben az emberi tudás és az azt közvetítő eszközrendszer minden eddiginél szervesebb, és nehezen szétválasztható együttest alkot.<br /> <br /> * Az információs társadalom az, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel, azokat az emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> * Az információ szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20133]<br /> * Glatz Ferenc: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz]<br /> * Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11503 2005-11-18T08:29:03Z

<p>Fzituli: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információkáltalános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/miau/57/jkb2003abs.doc]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://www.itktb.hu/engine.aspx?page=infotars]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom<br /> ** közös tudáskincsű társadalom<br /> ** világfalu<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> * Arra a kérdésre,hogy milyenek lesznek az infomációs tásadalmak a 21. század első évtizedében, a különböző források eltéő választ adnak. Az eltérések inkább a szubjektív elemekből származtathatóak, mint a racionális következtetésekből.<br /> Három eltérő, szélsőségesnek is nevezhető forgatókönyv szerinti informatikai jövőkép létezik: &quot;nagy tradíciók&quot;, &quot;szolgáltatásminta&quot;, &quot;fogd és vidd&quot;. <br /> #A nagy tradíciók forgatókönyve szerint a szereplők és a feladatok elosztásában nagy változás nem várható. A jelenlegi szerkezet szereplői, méretei, száma minden bizonnyal igen, de kapcsolatuk, a hítartalom útja és &quot;üzleti&quot; szerepük jelentősen nem fog változni. <br /> #A szolgáltatásminta esetében különválnak a hálózati üzemeltetők és a szolgáltatók. A szolgáltatást brókerek fogják közvetíteni a végfelhasználókhoz, azaz az információ önmagában áruvá válik. Az üzletet brókerek végzik, egymás között adják-veszik a tartalmat, illetve ők állnak kapcsolatban a hírtartalom előállítójával is.<br /> #A fogd és vidd forgatókönyv szerint az infomáció és az informatikai szolgáltatás valamilyen egyéb áru(pl: gépkocsi,ház komputer,óra) részeként értékesül. A felhasználó szempontjából már egyáltalán nem fog látaszani a hírtartalom-előállító és az infrastruktúra.<br /> Minden változatban közös és értékállónak tűnik a végberendezés- és rendszerszállítói szerep, valamint a végfelhasználói struktúra.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> * Az információs társadalom olyan sajátos képződmény, melyben az emberi tudás és az azt közvetítő eszközrendszer minden eddiginél szervesebb, és nehezen szétválasztható együttest alkot.<br /> <br /> * Az információs társadalom az, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel, azokat az emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> * Az információ szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz]<br /> * Glatz Ferenc: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz]<br /> * Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11502 2005-11-16T12:52:17Z

<p>Fzituli: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információkáltalános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/miau/57/jkb2003abs.doc]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://www.itktb.hu/engine.aspx?page=infotars]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> * Arra a kérdésre,hogy milyenek lesznek az infomációs tásadalmak a 21. század első évtizedében, a különböző források eltéő választ adnak. Az eltérések inkább a szubjektív elemekből származtathatóak, mint a racionális következtetésekből.<br /> Három eltérő, szélsőségesnek is nevezhető forgatókönyv szerinti informatikai jövőkép létezik: &quot;nagy tradíciók&quot;, &quot;szolgáltatásminta&quot;, &quot;fogd és vidd&quot;. <br /> #A nagy tradíciók forgatókönyve szerint a szereplők és a feladatok elosztásában nagy változás nem várható. A jelenlegi szerkezet szereplői, méretei, száma minden bizonnyal igen, de kapcsolatuk, a hítartalom útja és &quot;üzleti&quot; szerepük jelentősen nem fog változni. <br /> #A szolgáltatásminta esetében különválnak a hálózati üzemeltetők és a szolgáltatók. A szolgáltatást brókerek fogják közvetíteni a végfelhasználókhoz, azaz az információ önmagában áruvá válik. Az üzletet brókerek végzik, egymás között adják-veszik a tartalmat, illetve ők állnak kapcsolatban a hírtartalom előállítójával is.<br /> #A fogd és vidd forgatókönyv szerint az infomáció és az informatikai szolgáltatás valamilyen egyéb áru(pl: gépkocsi,ház komputer,óra) részeként értékesül. A felhasználó szempontjából már egyáltalán nem fog látaszani a hírtartalom-előállító és az infrastruktúra.<br /> Minden változatban közös és értékállónak tűnik a végberendezés- és rendszerszállítói szerep, valamint a végfelhasználói struktúra.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> * Az információs társadalom olyan sajátos képződmény, melyben az emberi tudás és az azt közvetítő eszközrendszer minden eddiginél szervesebb, és nehezen szétválasztható együttest alkot.<br /> <br /> * Az információs társadalom az, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel, azokat az emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> * Az információ szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz]<br /> * Glatz Ferenc: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz]<br /> * Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11501 2005-11-16T12:50:47Z

<p>Fzituli: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információkáltalános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/miau/57/jkb2003abs.doc]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://www.miau.gau.hu/levelezo/2003osz/www.itktb.hu/engine.aspx?page=infotars]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> * Arra a kérdésre,hogy milyenek lesznek az infomációs tásadalmak a 21. század első évtizedében, a különböző források eltéő választ adnak. Az eltérések inkább a szubjektív elemekből származtathatóak, mint a racionális következtetésekből.<br /> Három eltérő, szélsőségesnek is nevezhető forgatókönyv szerinti informatikai jövőkép létezik: &quot;nagy tradíciók&quot;, &quot;szolgáltatásminta&quot;, &quot;fogd és vidd&quot;. <br /> #A nagy tradíciók forgatókönyve szerint a szereplők és a feladatok elosztásában nagy változás nem várható. A jelenlegi szerkezet szereplői, méretei, száma minden bizonnyal igen, de kapcsolatuk, a hítartalom útja és &quot;üzleti&quot; szerepük jelentősen nem fog változni. <br /> #A szolgáltatásminta esetében különválnak a hálózati üzemeltetők és a szolgáltatók. A szolgáltatást brókerek fogják közvetíteni a végfelhasználókhoz, azaz az információ önmagában áruvá válik. Az üzletet brókerek végzik, egymás között adják-veszik a tartalmat, illetve ők állnak kapcsolatban a hírtartalom előállítójával is.<br /> #A fogd és vidd forgatókönyv szerint az infomáció és az informatikai szolgáltatás valamilyen egyéb áru(pl: gépkocsi,ház komputer,óra) részeként értékesül. A felhasználó szempontjából már egyáltalán nem fog látaszani a hírtartalom-előállító és az infrastruktúra.<br /> Minden változatban közös és értékállónak tűnik a végberendezés- és rendszerszállítói szerep, valamint a végfelhasználói struktúra.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> * Az információs társadalom olyan sajátos képződmény, melyben az emberi tudás és az azt közvetítő eszközrendszer minden eddiginél szervesebb, és nehezen szétválasztható együttest alkot.<br /> <br /> * Az információs társadalom az, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel, azokat az emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> * Az információ szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz]<br /> * Glatz Ferenc: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz]<br /> * Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11500 2005-11-16T12:45:50Z

<p>Fzituli: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információkáltalános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/miau/57/jkb2003abs.doc]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://www.itktb.hu/engine.aspx?page=infotars]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> * Arra a kérdésre,hogy milyenek lesznek az infomációs tásadalmak a 21. század első évtizedében, a különböző források eltéő választ adnak. Az eltérések inkább a szubjektív elemekből származtathatóak, mint a racionális következtetésekből.<br /> Három eltérő, szélsőségesnek is nevezhető forgatókönyv szerinti informatikai jövőkép létezik: &quot;nagy tradíciók&quot;, &quot;szolgáltatásminta&quot;, &quot;fogd és vidd&quot;. <br /> #A nagy tradíciók forgatókönyve szerint a szereplők és a feladatok elosztásában nagy változás nem várható. A jelenlegi szerkezet szereplői, méretei, száma minden bizonnyal igen, de kapcsolatuk, a hítartalom útja és &quot;üzleti&quot; szerepük jelentősen nem fog változni. <br /> #A szolgáltatásminta esetében különválnak a hálózati üzemeltetők és a szolgáltatók. A szolgáltatást brókerek fogják közvetíteni a végfelhasználókhoz, azaz az információ önmagában áruvá válik. Az üzletet brókerek végzik, egymás között adják-veszik a tartalmat, illetve ők állnak kapcsolatban a hírtartalom előállítójával is.<br /> #A fogd és vidd forgatókönyv szerint az infomáció és az informatikai szolgáltatás valamilyen egyéb áru(pl: gépkocsi,ház komputer,óra) részeként értékesül. A felhasználó szempontjából már egyáltalán nem fog látaszani a hírtartalom-előállító és az infrastruktúra.<br /> Minden változatban közös és értékállónak tűnik a végberendezés- és rendszerszállítói szerep, valamint a végfelhasználói struktúra.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> * Az információs társadalom olyan sajátos képződmény, melyben az emberi tudás és az azt közvetítő eszközrendszer minden eddiginél szervesebb, és nehezen szétválasztható együttest alkot.<br /> <br /> * Az információs társadalom az, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel, azokat az emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> * Az információ szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz]<br /> * Glatz Ferenc: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz]<br /> * Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11499 2005-11-15T18:35:55Z

<p>Fzituli: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információkáltalános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/miau/57/jkb2003abs.doc]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://www.itktb.hu/engine.aspx?page=infotars]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> * Arra a kérdésre,hogy milyenek lesznek az infomációs tásadalmak a 21. század első évtizedében, a különböző források eltéő választ adnak. Az eltérések inkább a szubjektív elemekből származtathatóak, mint a racionális következtetésekből.<br /> Három eltérő, szélsőségesnek is nevezhető forgatókönyv szerinti informatikai jövőkép létezik: &quot;nagy tradíciók&quot;, &quot;szolgáltatásminta&quot;, &quot;fogd és vidd&quot;. <br /> #A nagy tradíciók forgatókönyve szerint a szereplők és a feladatok elosztásában nagy változás nem várható. A jelenlegi szerkezet szereplői, méretei, száma minden bizonnyal igen, de kapcsolatuk, a hítartalom útja és &quot;üzleti&quot; szerepük jelentősen nem fog változni. <br /> #A szolgáltatásminta esetében különválnak a hálózati üzemeltetők és a szolgáltatók. A szolgáltatást brókerek fogják közvetíteni a végfelhasználókhoz, azaz az információ önmagában áruvá válik. Az üzletet brókerek végzik, egymás között adják-veszik a tartalmat, illetve ők állnak kapcsolatban a hírtartalom előállítójával is.<br /> #A fogd és vidd forgatókönyv szerint az infomáció és az informatikai szolgáltatás valamilyen egyéb áru(pl: gépkocsi,ház komputer,óra) részeként értékesül. A felhasználó szempontjából már egyáltalán nem fog látaszani a hírtartalom-előállító és az infrastruktúra.<br /> Minden változatban közös és értékállónak tűnik a végberendezés- és rendszerszállítói szerep, valamint a végfelhasználói struktúra.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> * Az információs társadalom olyan sajátos képződmény, melyben az emberi tudás és az azt közvetítő eszközrendszer minden eddiginél szervesebb, és nehezen szétválasztható együttest alkot.<br /> <br /> * Az információs társadalom az, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel, azokat az emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> * Az információ szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz]<br /> * Glatz Ferenc: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz]<br /> * Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11498 2005-11-15T12:19:21Z

<p>Fzituli: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információkáltalános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/miau/57/jkb2003abs.doc]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://www.itktb.hu/engine.aspx?page=infotars]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom: az információs társadalommal ellentétben,amely a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyi között a tudás hiánya okoz<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> * Arra a kérdésre,hogy milyenek lesznek az infomációs tásadalmak a 21. század első évtizedében, a különböző források eltéő választ adnak. Az eltérések inkább a szubjektív elemekből származtathatóak, mint a racionális következtetésekből.<br /> Három eltérő, szélsőségesnek is nevezhető forgatókönyv szerinti informatikai jövőkép létezik: &quot;nagy tradíciók&quot;, &quot;szolgáltatásminta&quot;, &quot;fogd és vidd&quot;. <br /> #A nagy tradíciók forgatókönyve szerint a szereplők és a feladatok elosztásában nagy változás nem várható. A jelenlegi szerkezet szereplői, méretei, száma minden bizonnyal igen, de kapcsolatuk, a hítartalom útja és &quot;üzleti&quot; szerepük jelentősen nem fog változni. <br /> #A szolgáltatásminta esetében különválnak a hálózati üzemeltetők és a szolgáltatók. A szolgáltatást brókerek fogják közvetíteni a végfelhasználókhoz, azaz az információ önmagában áruvá válik. Az üzletet brókerek végzik, egymás között adják-veszik a tartalmat, illetve ők állnak kapcsolatban a hírtartalom előállítójával is.<br /> #A fogd és vidd forgatókönyv szerint az infomáció és az informatikai szolgáltatás valamilyen egyéb áru(pl: gépkocsi,ház komputer,óra) részeként értékesül. A felhasználó szempontjából már egyáltalán nem fog látaszani a hírtartalom-előállító és az infrastruktúra.<br /> Minden változatban közös és értékállónak tűnik a végberendezés- és rendszerszállítói szerep, valamint a végfelhasználói struktúra.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> * Az információs társadalom olyan sajátos képződmény, melyben az emberi tudás és az azt közvetítő eszközrendszer minden eddiginél szervesebb, és nehezen szétválasztható együttest alkot.<br /> <br /> * Az információs társadalom az, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel, azokat az emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> * Az információ szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz]<br /> * Glatz Ferenc: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz]<br /> * Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11497 2005-11-15T11:44:57Z

<p>Fzituli: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információkáltalános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/miau/57/jkb2003abs.doc]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://www.itktb.hu/engine.aspx?page=infotars]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom: az információs társadalommal ellentétben,amely a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyi között a tudás hiánya okoz<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> * Arra a kérdésre,hogy milyenek lesznek az infomációs tásadalmak a 21. század első évtizedében, a különböző források eltéő választ adnak. Az eltérések inkább a szubjektív elemekből származtathatóak, mint a racionális következtetésekből. <br /> * Három eltérő, szélsőségesnek is nevezhető forgatókönyv szerinti informatikai jövőkép létezik: &quot;nagy tradíciók&quot;, &quot;szolgáltatásminta&quot;, &quot;fogd és vidd&quot;. <br /> * A nagy tradíciók forgatókönyve szerint a szereplők és a feladatok elosztásában nagy változás nem várható. A jelenlegi szerkezet szereplői, méretei, száma minden bizonnyal igen, de kapcsolatuk, a hítartalom útja és &quot;üzleti&quot; szerepük jelentősen nem fog változni. <br /> * A szolgáltatásminta esetében különválnak a hálózati üzemeltetők és a szolgáltatók. A szolgáltatást brókerek fogják közvetíteni a végfelhasználókhoz, azaz az információ önmagában áruvá válik. Az üzletet brókerek végzik, egymás között adják-veszik a tartalmat, illetve ők állnak kapcsolatban a hírtartalom előállítójával is.<br /> * A fogd és vidd forgatókönyv szerint az infomáció és az informatikai szolgáltatás valamilyen egyéb áru(pl: gépkocsi,ház komputer,óra) részeként értékesül. A felhasználó szempontjából már egyáltalán nem fog látaszani a hírtartalom-előállító és az infrastruktúra.<br /> * minden változatban közös és értékállónak tűnik a végberendezés- és rendszerszállítói szerep, valamint a végfelhasználói struktúra.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> * Az információs társadalom olyan sajátos képződmény, melyben az emberi tudás és az azt közvetítő eszközrendszer minden eddiginél szervesebb, és nehezen szétválasztható együttest alkot.<br /> <br /> * Az információs társadalom az, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel, azokat az emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> * Az információ szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz]<br /> * Glatz Ferenc: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz]<br /> * Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11496 2005-11-15T11:36:06Z

<p>Fzituli: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információkáltalános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/miau/57/jkb2003abs.doc]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://www.itktb.hu/engine.aspx?page=infotars]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom: az információs társadalommal ellentétben,amely a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyi között a tudás hiánya okoz<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> * Arra a kérdésre,hogy milyenek lesznek az infomációs tásadalmak a 21. század első évtizedében, a különböző források eltéő választ adnak. Az eltérések inkább a szubjektív elemekből származtathatóak, mint a racionális következtetésekből. <br /> * Három eltérő, szélsőségesnek is nevezhető forgatókönyv szerinti informatikai jövőkép létezik: &quot;nagy tradíciók&quot;, &quot;szolgáltatásminta&quot;, &quot;fogd és vidd&quot;. <br /> * A nagy tradíciók forgatókönyve szerint a szereplők és a feladatok elosztásában nagy változás nem várható. A jelenlegi szerkezet szereplői, méretei, száma minden bizonnyal igen, de kapcsolatuk, a hítartalom útja és &quot;üzleti&quot; szerepük jelentősen nem fog változni. <br /> * A szolgáltatásminta esetében különválnak a hálózati üzemeltetők és a szolgáltatók. A szolgáltatást brókerek fogják közvetíteni a végfelhasználókhoz, azaz az információ önmagában áruvá válik. Az üzletet brókerek végzik, egymás között adják-veszik a tartalmat, illetve ők állnak kapcsolatban a hírtartalom előállítójával is.<br /> * A fogd és vidd forgatókönyv szerint az infomáció és az informatikai szolgáltatás valamilyen egyéb áru(pl: gépkocsi,ház komputer,óra) részeként értékesül. A felhasználó szempontjából már egyáltalán nem fog látaszani a hírtartalom-előállító és az infrastruktúra.<br /> * minden változatban közös és értékállónak tűnik a végberendezés- és rendszerszállítói szerep, valamint a végfelhasználói struktúra.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> * Az információs társadalom olyan sajátos képződmény, melyben az emberi tudás és az azt közvetítő eszközrendszer minden eddiginél szervesebb, és nehezen szétválasztható együttest alkot.<br /> <br /> * Az információs társadalom az, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel, azokat az emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> * Az információ szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> * Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot; az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem<br /> * Demetrovics László és Kevicky László: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz]</div>

Fzituli https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom&diff=11495 2005-11-15T11:34:38Z

<p>Fzituli: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Information society <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul == <br /> * '''2000''' Az &quot;információs társadalom&quot; kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a &quot;tudástársadalom&quot;, &quot;tudásmunkás&quot; stb. összetételek. Az &quot;információs társadalom&quot; az elterjedtebb, a &quot;tudástársadalom&quot; a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információkáltalános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a &quot;kormányzati infastruktúra&quot;. Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz]<br /> <br /> <br /> * '''2003''' Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.<br /> A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését.<br /> A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[http://miau.gau.hu/miau/57/jkb2003abs.doc]]<br /> <br /> * '''2005''' A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az &quot;információs társadalom&quot; kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. <br /> Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[http://www.itktb.hu/engine.aspx?page=infotars]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.<br /> ** e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )<br /> ** e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)<br /> ** e-security(az informatikai biztonság)<br /> ** e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)<br /> <br /> * '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Információs szövetkezés]]<br /> ** [[Internet]]<br /> ** [[Információ menedzsment]]<br /> ** [[Felsőoktatási Információs Rendszer]]<br /> <br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** tudásalapú társadalom: az információs társadalommal ellentétben,amely a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyi között a tudás hiánya okoz<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> * Arra a kérdésre,hogy milyenek lesznek az infomációs tásadalmak a 21. század első évtizedében, a különböző források eltéő választ adnak. Az eltérések inkább a szubjektív elemekből származtathatóak, mint a racionális következtetésekből. <br /> * Három eltérő, szélsőségesnek is nevezhető forgatókönyv szerinti informatikai jövőkép létezik: &quot;nagy tradíciók&quot;, &quot;szolgáltatásminta&quot;, &quot;fogd és vidd&quot;. <br /> * A nagy tradíciók forgatókönyve szerint a szereplők és a feladatok elosztásában nagy változás nem várható. A jelenlegi szerkezet szereplői, méretei, száma minden bizonnyal igen, de kapcsolatuk, a hítartalom útja és &quot;üzleti&quot; szerepük jelentősen nem fog változni. <br /> * A szolgáltatásminta esetében különválnak a hálózati üzemeltetők és a szolgáltatók. A szolgáltatást brókerek fogják közvetíteni a végfelhasználókhoz, azaz az információ önmagában áruvá válik. Az üzletet brókerek végzik, egymás között adják-veszik a tartalmat, illetve ők állnak kapcsolatban a hírtartalom előállítójával is.<br /> * A fogd és vidd forgatókönyv szerint az infomáció és az informatikai szolgáltatás valamilyen egyéb áru(pl: gépkocsi,ház komputer,óra) részeként értékesül. A felhasználó szempontjából már egyáltalán nem fog látaszani a hírtartalom-előállító és az infrastruktúra.<br /> * minden változatban közös és értékállónak tűnik a végberendezés- és rendszerszállítói szerep, valamint a végfelhasználói struktúra.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> * Az információs társadalom olyan sajátos képződmény, melyben az emberi tudás és az azt közvetítő eszközrendszer minden eddiginél szervesebb, és nehezen szétválasztható együttest alkot.<br /> <br /> * Az információs társadalom az, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel, azokat az emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.<br /> <br /> * Az információ szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)<br /> * Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)<br /> ** Igaz-e, hogy az &quot;e-work&quot; a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az &quot;e-work&quot;<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...<br /> * Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem<br /> * Demetrovics László és Kevicky László: Az információs társadalom [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz]</div>

Fzituli