<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Gabika</id>
		<title> Miau Wiki - A felhasználó közreműködései [hu]</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Gabika"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Gabika"/>
		<updated>2026-05-11T00:59:29Z</updated>
		<subtitle>A felhasználó közreműködései</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.27.7</generator>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2746</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2746"/>
				<updated>2005-12-31T14:27:46Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' plauzibility&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*'''1925''':&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20835] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1967''':&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20838]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1971''': &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20844]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1998''':Feltételezve, hogy egy potenciális adatbegyűjtési megbízás esetén az adatok létezése már nem kérdéses, további problémaként merül fel ezek helyes dokumentálása (mértékegység, forrás pl.  és hitelessége (plauzibilitás, konzisztencia, alternatív adatok léte). Plauzibilitás alatt értendő az, hogy egy adat a szakmailag releváns értelmezési intervallumba esik-e,	míg a konzisztencia fogalma az ellentmondás-mentességet, vagyis több adat egymást erősítő jellegét feszegeti. A számvitel szervezése kapcsán felmerülhet úgy az adatok plauzibilitásának, mint ezek konzisztenciájának ellenőrzése. A plauzibilitás ellenőrzés legegyszerűbb példája az papír-alapú bizonylatokról való adatbevitelt támogatása intelligens űrlapok segítségével. Az intelligens űrlapok feladata, hogy az adatrögzítési hibákat úgy csökkentsék a minimumra, hogy közben a rögzítésre és ennek ellenőrzésére felhasznált összes munkaidő nem nő (jelentősen). Az intelligens űrlapok hátterében az adattartalmak és formátumok szabványosítható elemei bújnak meg (pl. irányítószám alapján település hozzárendelés, telefonszámok formátuma, nagyságrendek, minimum, maximum értékek korlátozása). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21408]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
**kukorica termésbecslése (alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
**adat&lt;br /&gt;
**informácio&lt;br /&gt;
**vizsgálat&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*adat helyesség vizsgálata (konzisztencia,redundancia)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*Nem találtam ellentmondást a szakirodalmi forrásokban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szerkesztői javaslat: Milyen viszony fedezhető fel az intelligens űrlapok mögötti (plauzibilitást biztosító) ellenőrző mechanizmusok fejlesztési költségei és az utólagos adatkorrekció költségei között, ill. a (plauzibilitást biztosító) automatikus formátum és helyesírás-korrekciók mindig hasznosak-e a felhasználók számára?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az ellenőrző mechanizmusok fejlesztési költségei és az utólagos adatkorrekció költségei között fordított arányosság mutatkozik, mivel a magasabb befektetés a fejlesztésbe kevesebb utólagos hibakorrekciós költséget emészt fel.&lt;br /&gt;
Véleményem szerint hasznosak az automatikus formátum és helyesírás-korrekciók, mivel automatikusan jelzi a hibákat,illetve megadja a helyesen írt szót, bár nem minden esetben, Pl.ismeretlen szavak,tulajdonnevek, rövidítések stb. esetében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A plauzibilitás adatokat vizsgál, hogy lehetnek-e azok szakmai szempontból helyesek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz, erre utalást a definíciós modulban olvashatunk.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz,erre utalást a történelmi modulban olvashatunk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2745</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2745"/>
				<updated>2005-12-31T14:13:19Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' plauzibility&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*'''1925''':&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20835] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1967''':&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20838]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1971''': &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20844]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1998''':Feltételezve, hogy egy potenciális adatbegyűjtési megbízás esetén az adatok létezése már nem kérdéses, további problémaként merül fel ezek helyes dokumentálása (mértékegység, forrás pl.  és hitelessége (plauzibilitás, konzisztencia, alternatív adatok léte). Plauzibilitás alatt értendő az, hogy egy adat a szakmailag releváns értelmezési intervallumba esik-e,	míg a konzisztencia fogalma az ellentmondás-mentességet, vagyis több adat egymást erősítő jellegét feszegeti. A számvitel szervezése kapcsán felmerülhet úgy az adatok plauzibilitásának, mint ezek konzisztenciájának ellenőrzése. A plauzibilitás ellenőrzés legegyszerűbb példája az papír-alapú bizonylatokról való adatbevitelt támogatása intelligens űrlapok segítségével. Az intelligens űrlapok feladata, hogy az adatrögzítési hibákat úgy csökkentsék a minimumra, hogy közben a rögzítésre és ennek ellenőrzésére felhasznált összes munkaidő nem nő (jelentősen). Az intelligens űrlapok hátterében az adattartalmak és formátumok szabványosítható elemei bújnak meg (pl. irányítószám alapján település hozzárendelés, telefonszámok formátuma, nagyságrendek, minimum, maximum értékek korlátozása). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21408]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
**kukorica termésbecslése (alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
**adat&lt;br /&gt;
**informácio&lt;br /&gt;
**vizsgálat&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
**[[konzisztencia]] (adat, előfordulás,összehasonlítás)&lt;br /&gt;
**[[redundancia]]  (adat,feleslegesen ismétlődő adat)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*Nem találtam ellentmondást a szakirodalmi forrásokban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szerkesztői javaslat: Milyen viszony fedezhető fel az intelligens űrlapok mögötti (plauzibilitást biztosító) ellenőrző mechanizmusok fejlesztési költségei és az utólagos adatkorrekció költségei között, ill. a (plauzibilitást biztosító) automatikus formátum és helyesírás-korrekciók mindig hasznosak-e a felhasználók számára?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az ellenőrző mechanizmusok fejlesztési költségei és az utólagos adatkorrekció költségei között fordított arányosság mutatkozik, mivel a magasabb befektetés a fejlesztésbe kevesebb utólagos hibakorrekciós költséget emészt fel.&lt;br /&gt;
Véleményem szerint hasznosak az automatikus formátum és helyesírás-korrekciók, mivel automatikusan jelzi a hibákat,illetve megadja a helyesen írt szót, bár nem minden esetben, Pl.ismeretlen szavak,tulajdonnevek, rövidítések stb. esetében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A plauzibilitás adatokat vizsgál, hogy lehetnek-e azok szakmai szempontból helyesek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz, erre utalást a definíciós modulban olvashatunk.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz,erre utalást a történelmi modulban olvashatunk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2744</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2744"/>
				<updated>2005-12-31T11:34:24Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' plauzibility&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*'''1925''':&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20835] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1967''':&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20838]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1971''': &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20844]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1998''':Feltételezve, hogy egy potenciális adatbegyűjtési megbízás esetén az adatok létezése már nem kérdéses, további problémaként merül fel ezek helyes dokumentálása (mértékegység, forrás pl.  és hitelessége (plauzibilitás, konzisztencia, alternatív adatok léte). Plauzibilitás alatt értendő az, hogy egy adat a szakmailag releváns értelmezési intervallumba esik-e,	míg a konzisztencia fogalma az ellentmondás-mentességet, vagyis több adat egymást erősítő jellegét feszegeti. A számvitel szervezése kapcsán felmerülhet úgy az adatok plauzibilitásának, mint ezek konzisztenciájának ellenőrzése. A plauzibilitás ellenőrzés legegyszerűbb példája az papír-alapú bizonylatokról való adatbevitelt támogatása intelligens űrlapok segítségével. Az intelligens űrlapok feladata, hogy az adatrögzítési hibákat úgy csökkentsék a minimumra, hogy közben a rögzítésre és ennek ellenőrzésére felhasznált összes munkaidő nem nő (jelentősen). Az intelligens űrlapok hátterében az adattartalmak és formátumok szabványosítható elemei bújnak meg (pl. irányítószám alapján település hozzárendelés, telefonszámok formátuma, nagyságrendek, minimum, maximum értékek korlátozása). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21408]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
**kukorica termésbecslése (alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
**adat&lt;br /&gt;
**informácio&lt;br /&gt;
**vizsgálat&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
**[[konzisztencia]] (adat, előfordulás,összehasonlítás)&lt;br /&gt;
**[[redundancia]]  (adat,feleslegesen ismétlődő adat)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*Nem találtam ellentmondást a szakirodalmi forrásokban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szerkesztői javaslat: Milyen viszony fedezhető fel az intelligens űrlapok mögötti (plauzibilitást biztosító) ellenőrző mechanizmusok fejlesztési költségei és az utólagos adatkorrekció költségei között, ill. a (plauzibilitást biztosító) automatikus formátum és helyesírás-korrekciók mindig hasznosak-e a felhasználók számára?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Véleményem szerint hasznosak az automatikus formátum és helyesírás-korrekciók, mivel automatikusan jelzi a hibákat,illetve megadja a helyesen írt szót, bár nem minden esetben, Pl.ismeretlen szavak, rövidítések stb. esetében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A plauzibilitás adatokat vizsgál, hogy lehetnek-e azok szakmai szempontból helyesek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz, erre utalást a definíciós modulban olvashatunk.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz,erre utalást a történelmi modulban olvashatunk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2742</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2742"/>
				<updated>2005-12-11T18:17:16Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' plauzibility&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*'''1925''':&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20835] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1967''':&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20838]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1971''': &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20844]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1998''':Feltételezve, hogy egy potenciális adatbegyűjtési megbízás esetén az adatok létezése már nem kérdéses, további problémaként merül fel ezek helyes dokumentálása (mértékegység, forrás pl.  és hitelessége (plauzibilitás, konzisztencia, alternatív adatok léte). Plauzibilitás alatt értendő az, hogy egy adat a szakmailag releváns értelmezési intervallumba esik-e,	míg a konzisztencia fogalma az ellentmondás-mentességet, vagyis több adat egymást erősítő jellegét feszegeti. A számvitel szervezése kapcsán felmerülhet úgy az adatok plauzibilitásának, mint ezek konzisztenciájának ellenőrzése. A plauzibilitás ellenőrzés legegyszerűbb példája az papír-alapú bizonylatokról való adatbevitelt támogatása intelligens űrlapok segítségével. Az intelligens űrlapok feladata, hogy az adatrögzítési hibákat úgy csökkentsék a minimumra, hogy közben a rögzítésre és ennek ellenőrzésére felhasznált összes munkaidő nem nő (jelentősen). Az intelligens űrlapok hátterében az adattartalmak és formátumok szabványosítható elemei bújnak meg (pl. irányítószám alapján település hozzárendelés, telefonszámok formátuma, nagyságrendek, minimum, maximum értékek korlátozása). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21408]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
**kukorica termésbecslése (alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
**adat&lt;br /&gt;
**informácio&lt;br /&gt;
**vizsgálat&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
**[[konzisztencia]] (adat, előfordulás,összehasonlítás)&lt;br /&gt;
**[[redundancia]]  (adat,feleslegesen ismétlődő adat)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*Nem találtam ellentmondást a szakirodalmi forrásokban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A plauzibilitás adatokat vizsgál, hogy lehetnek-e azok szakmai szempontból helyesek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz, erre utalást a definíciós modulban olvashatunk.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz,erre utalást a történelmi modulban olvashatunk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2741</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2741"/>
				<updated>2005-12-11T18:16:51Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' plauzibility&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*'''1925''':&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20835] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1967''':&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20838]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1971''': &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20844]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1998''':Feltételezve, hogy egy potenciális adatbegyűjtési megbízás esetén az adatok létezése már nem kérdéses, további problémaként merül fel ezek helyes dokumentálása (mértékegység, forrás pl.  és hitelessége (plauzibilitás, konzisztencia, alternatív adatok léte). Plauzibilitás alatt értendő az, hogy egy adat a szakmailag releváns értelmezési intervallumba esik-e,	míg a konzisztencia fogalma az ellentmondás-mentességet, vagyis több adat egymást erősítő jellegét feszegeti. A számvitel szervezése kapcsán felmerülhet úgy az adatok plauzibilitásának, mint ezek konzisztenciájának ellenőrzése. A plauzibilitás ellenőrzés legegyszerűbb példája az papír-alapú bizonylatokról való adatbevitelt támogatása intelligens űrlapok segítségével. Az intelligens űrlapok feladata, hogy az adatrögzítési hibákat úgy csökkentsék a minimumra, hogy közben a rögzítésre és ennek ellenőrzésére felhasznált összes munkaidő nem nő (jelentősen). Az intelligens űrlapok hátterében az adattartalmak és formátumok szabványosítható elemei bújnak meg (pl. irányítószám alapján település hozzárendelés, telefonszámok formátuma, nagyságrendek, minimum, maximum értékek korlátozása). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21408]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
**kukorica termésbecslése (alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
**adat&lt;br /&gt;
**informácio&lt;br /&gt;
**vizsgálat&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
**[[konzisztencia]](adat, előfordulás,összehasonlítás)&lt;br /&gt;
**[[redundancia]] (adat,feleslegesen ismétlődő adat)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*Nem találtam ellentmondást a szakirodalmi forrásokban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A plauzibilitás adatokat vizsgál, hogy lehetnek-e azok szakmai szempontból helyesek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz, erre utalást a definíciós modulban olvashatunk.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz,erre utalást a történelmi modulban olvashatunk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Heurisztika&amp;diff=13725</id>
		<title>Vita:Heurisztika</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Heurisztika&amp;diff=13725"/>
				<updated>2005-12-11T14:28:08Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;*A történeti modulból hiányoznak a katalóguson keresztül megadott hivatkozások...&lt;br /&gt;
*Az ontológia modul 3. típusánál zárójelben a közös halmazba tartozó elemeket meg kell adni...&lt;br /&gt;
*A tesztkérdésnél válasz is kell (ill. a téves esetre szóló magyarázat).&lt;br /&gt;
*Minden dokumentumra a katalóguson át kell hivatkozni (az ajánlott irodalmaknál is)...&lt;br /&gt;
--[[User:Pitlik|PL]] 2005. november 20., 20:41 (CET)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Javaslat:'''&lt;br /&gt;
A történeti listát új forrással egészíteném ki:&lt;br /&gt;
'''n.a.:'''&amp;quot;Algoritmusba foglalt feladatmegoldó módszer, amellyel új problémákat automatikusan meg lehet oldani.&amp;quot;[http://infosz.freeweb.hu/iszeh.htm]--[[User:Doresz|Doresz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A következőkkel egészíteném ki a történeti modult:&lt;br /&gt;
Heurisztika: a problémamegoldás, a felfedezés, a feltalálás, felismerés alkotó tevékenységének törvényszerűségeit és módszereit tanulmányozza. A heurisztika általában olyan eljárások tanulmányozását tűzi ki célul, amelyek függetlenek az eljárások konkrét tárgyától és mindenféle feladatra alkalmazhatók. A heurisztikus okosodás célja a kitűzött feladat megoldása: nem végleges és szigorú, hanem csak átmeneti és plauzibilis, sokszor sejtekből indul ki és eredményesen alkalmazza az indukciós és az analogikus módszereket.[http://64.233.183.104/search?q=cache:StkxafnNihgJ:gisfigyelo.geocentrum.hu/informatika/kisokos_heurisztika.html+heurisztika&amp;amp;hl=hu]&lt;br /&gt;
Gabi&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2740</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2740"/>
				<updated>2005-12-11T12:52:24Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Tesztkérdések modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' plauzibility&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*'''1925''':&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20835] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1967''':&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20838]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1971''': &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20844]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1998''':Feltételezve, hogy egy potenciális adatbegyűjtési megbízás esetén az adatok létezése már nem kérdéses, további problémaként merül fel ezek helyes dokumentálása (mértékegység, forrás pl.  és hitelessége (plauzibilitás, konzisztencia, alternatív adatok léte). Plauzibilitás alatt értendő az, hogy egy adat a szakmailag releváns értelmezési intervallumba esik-e,	míg a konzisztencia fogalma az ellentmondás-mentességet, vagyis több adat egymást erősítő jellegét feszegeti. A számvitel szervezése kapcsán felmerülhet úgy az adatok plauzibilitásának, mint ezek konzisztenciájának ellenőrzése. A plauzibilitás ellenőrzés legegyszerűbb példája az papír-alapú bizonylatokról való adatbevitelt támogatása intelligens űrlapok segítségével. Az intelligens űrlapok feladata, hogy az adatrögzítési hibákat úgy csökkentsék a minimumra, hogy közben a rögzítésre és ennek ellenőrzésére felhasznált összes munkaidő nem nő (jelentősen). Az intelligens űrlapok hátterében az adattartalmak és formátumok szabványosítható elemei bújnak meg (pl. irányítószám alapján település hozzárendelés, telefonszámok formátuma, nagyságrendek, minimum, maximum értékek korlátozása). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21408]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
**kukorica termésbecslése (alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
**adat&lt;br /&gt;
**informácio&lt;br /&gt;
**vizsgálat&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
**[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
**[[redundancia]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*Nem találtam ellentmondást a szakirodalmi forrásokban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A plauzibilitás adatokat vizsgál, hogy lehetnek-e azok szakmai szempontból helyesek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz, erre utalást a definíciós modulban olvashatunk.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz,erre utalást a történelmi modulban olvashatunk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2739</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2739"/>
				<updated>2005-12-11T12:52:04Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Tesztkérdések modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' plauzibility&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*'''1925''':&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20835] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1967''':&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20838]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1971''': &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20844]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1998''':Feltételezve, hogy egy potenciális adatbegyűjtési megbízás esetén az adatok létezése már nem kérdéses, további problémaként merül fel ezek helyes dokumentálása (mértékegység, forrás pl.  és hitelessége (plauzibilitás, konzisztencia, alternatív adatok léte). Plauzibilitás alatt értendő az, hogy egy adat a szakmailag releváns értelmezési intervallumba esik-e,	míg a konzisztencia fogalma az ellentmondás-mentességet, vagyis több adat egymást erősítő jellegét feszegeti. A számvitel szervezése kapcsán felmerülhet úgy az adatok plauzibilitásának, mint ezek konzisztenciájának ellenőrzése. A plauzibilitás ellenőrzés legegyszerűbb példája az papír-alapú bizonylatokról való adatbevitelt támogatása intelligens űrlapok segítségével. Az intelligens űrlapok feladata, hogy az adatrögzítési hibákat úgy csökkentsék a minimumra, hogy közben a rögzítésre és ennek ellenőrzésére felhasznált összes munkaidő nem nő (jelentősen). Az intelligens űrlapok hátterében az adattartalmak és formátumok szabványosítható elemei bújnak meg (pl. irányítószám alapján település hozzárendelés, telefonszámok formátuma, nagyságrendek, minimum, maximum értékek korlátozása). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21408]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
**kukorica termésbecslése (alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
**adat&lt;br /&gt;
**informácio&lt;br /&gt;
**vizsgálat&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
**[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
**[[redundancia]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*Nem találtam ellentmondást a szakirodalmi forrásokban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A plauzibilitás adatokat vizsgál, hogy lehetnek-e azok szakmai szempontból helyesek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
**Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz, erre utalást a definíciós modulban olvashatunk.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz,erre utalást a történelmi modulban olvashatunk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2738</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2738"/>
				<updated>2005-12-11T12:47:04Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Tesztkérdések modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' plauzibility&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*'''1925''':&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20835] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1967''':&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20838]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1971''': &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20844]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1998''':Feltételezve, hogy egy potenciális adatbegyűjtési megbízás esetén az adatok létezése már nem kérdéses, további problémaként merül fel ezek helyes dokumentálása (mértékegység, forrás pl.  és hitelessége (plauzibilitás, konzisztencia, alternatív adatok léte). Plauzibilitás alatt értendő az, hogy egy adat a szakmailag releváns értelmezési intervallumba esik-e,	míg a konzisztencia fogalma az ellentmondás-mentességet, vagyis több adat egymást erősítő jellegét feszegeti. A számvitel szervezése kapcsán felmerülhet úgy az adatok plauzibilitásának, mint ezek konzisztenciájának ellenőrzése. A plauzibilitás ellenőrzés legegyszerűbb példája az papír-alapú bizonylatokról való adatbevitelt támogatása intelligens űrlapok segítségével. Az intelligens űrlapok feladata, hogy az adatrögzítési hibákat úgy csökkentsék a minimumra, hogy közben a rögzítésre és ennek ellenőrzésére felhasznált összes munkaidő nem nő (jelentősen). Az intelligens űrlapok hátterében az adattartalmak és formátumok szabványosítható elemei bújnak meg (pl. irányítószám alapján település hozzárendelés, telefonszámok formátuma, nagyságrendek, minimum, maximum értékek korlátozása). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21408]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
**kukorica termésbecslése (alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
**adat&lt;br /&gt;
**informácio&lt;br /&gt;
**vizsgálat&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
**[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
**[[redundancia]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*Nem találtam ellentmondást a szakirodalmi forrásokban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A plauzibilitás adatokat vizsgál, hogy lehetnek-e azok szakmai szempontból helyesek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
**Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz,utalás a definíciós modulban.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz, utalás &lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2737</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2737"/>
				<updated>2005-12-11T12:32:32Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' plauzibility&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*'''1925''':&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20835] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1967''':&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20838]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1971''': &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20844]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1998''':Feltételezve, hogy egy potenciális adatbegyűjtési megbízás esetén az adatok létezése már nem kérdéses, további problémaként merül fel ezek helyes dokumentálása (mértékegység, forrás pl.  és hitelessége (plauzibilitás, konzisztencia, alternatív adatok léte). Plauzibilitás alatt értendő az, hogy egy adat a szakmailag releváns értelmezési intervallumba esik-e,	míg a konzisztencia fogalma az ellentmondás-mentességet, vagyis több adat egymást erősítő jellegét feszegeti. A számvitel szervezése kapcsán felmerülhet úgy az adatok plauzibilitásának, mint ezek konzisztenciájának ellenőrzése. A plauzibilitás ellenőrzés legegyszerűbb példája az papír-alapú bizonylatokról való adatbevitelt támogatása intelligens űrlapok segítségével. Az intelligens űrlapok feladata, hogy az adatrögzítési hibákat úgy csökkentsék a minimumra, hogy közben a rögzítésre és ennek ellenőrzésére felhasznált összes munkaidő nem nő (jelentősen). Az intelligens űrlapok hátterében az adattartalmak és formátumok szabványosítható elemei bújnak meg (pl. irányítószám alapján település hozzárendelés, telefonszámok formátuma, nagyságrendek, minimum, maximum értékek korlátozása). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21408]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
**kukorica termésbecslése (alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
**adat&lt;br /&gt;
**informácio&lt;br /&gt;
**vizsgálat&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
**[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
**[[redundancia]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*Nem találtam ellentmondást a szakirodalmi forrásokban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A plauzibilitás adatokat vizsgál, hogy lehetnek-e azok szakmai szempontból helyesek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Gabika&amp;diff=14868</id>
		<title>Szerkesztő:Gabika</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Gabika&amp;diff=14868"/>
				<updated>2005-12-11T12:28:57Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[Plauzibilitás]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2732</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2732"/>
				<updated>2005-12-11T12:22:32Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' plauzibility&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20835] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20838]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20844]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1998:Feltételezve, hogy egy potenciális adatbegyűjtési megbízás esetén az adatok létezése már nem kérdéses, további problémaként merül fel ezek helyes dokumentálása (mértékegység, forrás pl.  és hitelessége (plauzibilitás, konzisztencia, alternatív adatok léte). &lt;br /&gt;
Plauzibilitás alatt értendő az, hogy egy adat a szakmailag releváns értelmezési intervallumba esik-e,	míg a konzisztencia fogalma az ellentmondás-mentességet, vagyis több adat egymást erősítő jellegét feszegeti.&lt;br /&gt;
A számvitel szervezése kapcsán felmerülhet úgy az adatok plauzibilitásának, mint ezek konzisztenciájának ellenőrzése. A plauzibilitás ellenőrzés legegyszerűbb példája az papír-alapú bizonylatokról való adatbevitelt támogatása intelligens űrlapok segítségével. Az intelligens űrlapok feladata, hogy az adatrögzítési hibákat úgy csökkentsék a minimumra, hogy közben a rögzítésre és ennek ellenőrzésére felhasznált összes munkaidő nem nő (jelentősen). Az intelligens űrlapok hátterében az adattartalmak és formátumok szabványosítható elemei bújnak meg (pl. irányítószám alapján település hozzárendelés, telefonszámok formátuma, nagyságrendek, minimum, maximum értékek korlátozása). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21408]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*kukorica termésbecslése (alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*adat&lt;br /&gt;
*informácio&lt;br /&gt;
*vizsgálat&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*Nem találtam ellentmondást a szakirodalmi forrásokban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A plauzibilitás adatokat vizsgál, hogy lehetnek-e azok szakmai szempontból helyesek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2731</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2731"/>
				<updated>2005-12-11T12:21:45Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' plauzibility&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20835] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20838]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20844]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Feltételezve, hogy egy potenciális adatbegyűjtési megbízás esetén az adatok létezése már nem kérdéses, további problémaként merül fel ezek helyes dokumentálása (mértékegység, forrás pl.  és hitelessége (plauzibilitás, konzisztencia, alternatív adatok léte). &lt;br /&gt;
Plauzibilitás alatt értendő az, hogy egy adat a szakmailag releváns értelmezési intervallumba esik-e,	míg a konzisztencia fogalma az ellentmondás-mentességet, vagyis több adat egymást erősítő jellegét feszegeti.&lt;br /&gt;
A számvitel szervezése kapcsán felmerülhet úgy az adatok plauzibilitásának, mint ezek konzisztenciájának ellenőrzése. A plauzibilitás ellenőrzés legegyszerűbb példája az papír-alapú bizonylatokról való adatbevitelt támogatása intelligens űrlapok segítségével. Az intelligens űrlapok feladata, hogy az adatrögzítési hibákat úgy csökkentsék a minimumra, hogy közben a rögzítésre és ennek ellenőrzésére felhasznált összes munkaidő nem nő (jelentősen). Az intelligens űrlapok hátterében az adattartalmak és formátumok szabványosítható elemei bújnak meg (pl. irányítószám alapján település hozzárendelés, telefonszámok formátuma, nagyságrendek, minimum, maximum értékek korlátozása). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21408]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*kukorica termésbecslése (alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*adat&lt;br /&gt;
*informácio&lt;br /&gt;
*vizsgálat&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*Nem találtam ellentmondást a szakirodalmi forrásokban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A plauzibilitás adatokat vizsgál, hogy lehetnek-e azok szakmai szempontból helyesek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2730</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2730"/>
				<updated>2005-12-11T11:36:13Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' plauzibility&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20835] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20838]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20844]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Feltételezve, hogy egy potenciális adatbegyűjtési megbízás esetén az adatok létezése már nem kérdéses, további problémaként merül fel ezek helyes dokumentálása (mértékegység, forrás pl. http://miau.gau.hu/miau/42/piginfobroker.xls) és hitelessége (plauzibilitás, konzisztencia, alternatív adatok léte). &lt;br /&gt;
Plauzibilitás alatt értendő az, hogy egy adat a szakmailag releváns értelmezési intervallumba esik-e,	míg a konzisztencia fogalma az ellentmondás-mentességet, vagyis több adat egymást erősítő jellegét feszegeti.&lt;br /&gt;
A számvitel szervezése kapcsán felmerülhet úgy az adatok plauzibilitásának, mint ezek konzisztenciájának ellenőrzése. A plauzibilitás ellenőrzés legegyszerűbb példája az papír-alapú bizonylatokról való adatbevitelt támogatása intelligens űrlapok segítségével. Az intelligens űrlapok feladata, hogy az adatrögzítési hibákat úgy csökkentsék a minimumra, hogy közben a rögzítésre és ennek ellenőrzésére felhasznált összes munkaidő nem nő (jelentősen). Az intelligens űrlapok hátterében az adattartalmak és formátumok szabványosítható elemei bújnak meg (pl. irányítószám alapján település hozzárendelés, telefonszámok formátuma, nagyságrendek, minimum, maximum értékek korlátozása). http://interm.gtk.gau.hu/miau/61/szamvitelszervezes.doc&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*kukorica termésbecslése (alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*adat&lt;br /&gt;
*informácio&lt;br /&gt;
*vizsgálat&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*Nem találtam ellentmondást a szakirodalmi forrásokban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A plauzibilitás adatokat vizsgál, hogy lehetnek-e azok szakmai szempontból helyesek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2729</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2729"/>
				<updated>2005-12-11T11:35:45Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' plauzibility&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20835] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20838]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20844]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Feltételezve, hogy egy potenciális adatbegyűjtési megbízás esetén az adatok létezése már nem kérdéses, további problémaként merül fel ezek helyes dokumentálása (mértékegység, forrás pl. http://miau.gau.hu/miau/42/piginfobroker.xls) és hitelessége (plauzibilitás, konzisztencia, alternatív adatok léte). &lt;br /&gt;
 Plauzibilitás alatt értendő az, hogy egy adat a szakmailag releváns értelmezési intervallumba esik-e,	míg a konzisztencia fogalma az ellentmondás-mentességet, vagyis több adat egymást erősítő jellegét feszegeti.&lt;br /&gt;
A számvitel szervezése kapcsán felmerülhet úgy az adatok plauzibilitásának, mint ezek konzisztenciájának ellenőrzése. A plauzibilitás ellenőrzés legegyszerűbb példája az papír-alapú bizonylatokról való adatbevitelt támogatása intelligens űrlapok segítségével. Az intelligens űrlapok feladata, hogy az adatrögzítési hibákat úgy csökkentsék a minimumra, hogy közben a rögzítésre és ennek ellenőrzésére felhasznált összes munkaidő nem nő (jelentősen). Az intelligens űrlapok hátterében az adattartalmak és formátumok szabványosítható elemei bújnak meg (pl. irányítószám alapján település hozzárendelés, telefonszámok formátuma, nagyságrendek, minimum, maximum értékek korlátozása). http://interm.gtk.gau.hu/miau/61/szamvitelszervezes.doc&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*kukorica termésbecslése (alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*adat&lt;br /&gt;
*informácio&lt;br /&gt;
*vizsgálat&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*Nem találtam ellentmondást a szakirodalmi forrásokban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A plauzibilitás adatokat vizsgál, hogy lehetnek-e azok szakmai szempontból helyesek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2728</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2728"/>
				<updated>2005-12-11T11:27:42Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' plauzibility&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20835] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20838]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20844]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Feltételezve, hogy egy potenciális adatbegyűjtési megbízás esetén az adatok létezése már nem kérdéses, további problémaként merül fel ezek helyes dokumentálása (mértékegység, forrás pl. http://miau.gau.hu/miau/42/piginfobroker.xls) és hitelessége (plauzibilitás, konzisztencia, alternatív adatok léte). &lt;br /&gt;
Plauzibilitás alatt értendő az, hogy egy adat a szakmailag releváns értelmezési intervallumba esik-e,	míg a konzisztencia fogalma az ellentmondás-mentességet, vagyis több adat egymást erősítő jellegét feszegeti.&lt;br /&gt;
A számvitel szervezése kapcsán felmerülhet úgy az adatok plauzibilitásának, mint ezek konzisztenciájának ellenőrzése. A plauzibilitás ellenőrzés legegyszerűbb példája az papír-alapú bizonylatokról való adatbevitelt támogatása intelligens űrlapok segítségével. Az intelligens űrlapok feladata, hogy az adatrögzítési hibákat úgy csökkentsék a minimumra, hogy közben a rögzítésre és ennek ellenőrzésére felhasznált összes munkaidő nem nő (jelentősen). Az intelligens űrlapok hátterében az adattartalmak és formátumok szabványosítható elemei bújnak meg (pl. irányítószám alapján település hozzárendelés, telefonszámok formátuma, nagyságrendek, minimum, maximum értékek korlátozása). http://interm.gtk.gau.hu/miau/61/szamvitelszervezes.doc&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*kukorica termésbecslése (alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*adat&lt;br /&gt;
*informácio&lt;br /&gt;
*vizsgálat&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*Nem találtam ellentmondást a szakirodalmi forrásokban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A plauzibilitás adatokat vizsgál, hogy lehetnek-e azok szakmai szempontból helyesek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2727</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2727"/>
				<updated>2005-12-11T11:27:32Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' plauzibility&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20835] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20838]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20844]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Feltételezve, hogy egy potenciális adatbegyűjtési megbízás esetén az adatok létezése már nem kérdéses, további problémaként merül fel ezek helyes dokumentálása (mértékegység, forrás pl. http://miau.gau.hu/miau/42/piginfobroker.xls) és hitelessége (plauzibilitás, konzisztencia, alternatív adatok léte). &lt;br /&gt;
Plauzibilitás alatt értendő az, hogy egy adat a szakmailag releváns értelmezési intervallumba esik-e,	míg a konzisztencia fogalma az ellentmondás-mentességet, vagyis több adat egymást erősítő jellegét feszegeti.&lt;br /&gt;
A számvitel szervezése kapcsán felmerülhet úgy az adatok plauzibilitásának, mint ezek konzisztenciájának ellenőrzése. A plauzibilitás ellenőrzés legegyszerűbb példája az papír-alapú bizonylatokról való adatbevitelt támogatása intelligens űrlapok segítségével. Az intelligens űrlapok feladata, hogy az adatrögzítési hibákat úgy csökkentsék a minimumra, hogy közben a rögzítésre és ennek ellenőrzésére felhasznált összes munkaidő nem nő (jelentősen). Az intelligens űrlapok hátterében az adattartalmak és formátumok szabványosítható elemei bújnak meg (pl. irányítószám alapján település hozzárendelés, telefonszámok formátuma, nagyságrendek, minimum, maximum értékek korlátozása). http://interm.gtk.gau.hu/miau/61/szamvitelszervezes.doc&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*kukorica termésbecslése(alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*adat&lt;br /&gt;
*informácio&lt;br /&gt;
*vizsgálat&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*Nem találtam ellentmondást a szakirodalmi forrásokban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A plauzibilitás adatokat vizsgál, hogy lehetnek-e azok szakmai szempontból helyesek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2726</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2726"/>
				<updated>2005-12-11T11:26:19Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' plauzibility&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20835] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20838]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20844]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Feltételezve, hogy egy potenciális adatbegyűjtési megbízás esetén az adatok létezése már nem kérdéses, további problémaként merül fel ezek helyes dokumentálása (mértékegység, forrás pl. http://miau.gau.hu/miau/42/piginfobroker.xls) és hitelessége (plauzibilitás, konzisztencia, alternatív adatok léte). &lt;br /&gt;
Plauzibilitás alatt értendő az, hogy egy adat a szakmailag releváns értelmezési intervallumba esik-e,	míg a konzisztencia fogalma az ellentmondás-mentességet, vagyis több adat egymást erősítő jellegét feszegeti.&lt;br /&gt;
A számvitel szervezése kapcsán felmerülhet úgy az adatok plauzibilitásának, mint ezek konzisztenciájának ellenőrzése. A plauzibilitás ellenőrzés legegyszerűbb példája az papír-alapú bizonylatokról való adatbevitelt támogatása intelligens űrlapok segítségével. Az intelligens űrlapok feladata, hogy az adatrögzítési hibákat úgy csökkentsék a minimumra, hogy közben a rögzítésre és ennek ellenőrzésére felhasznált összes munkaidő nem nő (jelentősen). Az intelligens űrlapok hátterében az adattartalmak és formátumok szabványosítható elemei bújnak meg (pl. irányítószám alapján település hozzárendelés, telefonszámok formátuma, nagyságrendek, minimum, maximum értékek korlátozása). http://interm.gtk.gau.hu/miau/61/szamvitelszervezes.doc&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*adat&lt;br /&gt;
*informácio&lt;br /&gt;
*vizsgálat&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*Nem találtam ellentmondást a szakirodalmi forrásokban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A plauzibilitás adatokat vizsgál, hogy lehetnek-e azok szakmai szempontból helyesek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2725</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2725"/>
				<updated>2005-12-11T10:35:22Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' plauzibility&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20835] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20838]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20844]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*adat&lt;br /&gt;
*informácio&lt;br /&gt;
*vizsgálat&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*Nem találtam ellentmondást a szakirodalmi forrásokban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A plauzibilitás adatokat vizsgál, hogy lehetnek-e azok szakmai szempontból helyesek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2724</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2724"/>
				<updated>2005-12-11T08:41:51Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' plauzibility&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20835] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20838]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20844]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*elemzés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*adat&lt;br /&gt;
*informácio&lt;br /&gt;
*vizsgálat&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
*[[Autonóm Adaptív Ágens]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*Nem találtam ellentmondást a szakirodalmi forrásokban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A plauzibilitás adatokat vizsgál, hogy lehetnek-e azok szakmai szempontból helyesek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2723</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2723"/>
				<updated>2005-12-11T08:41:37Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:'''plauzibility&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20835] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20838]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20844]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*elemzés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*adat&lt;br /&gt;
*informácio&lt;br /&gt;
*vizsgálat&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
*[[Autonóm Adaptív Ágens]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*Nem találtam ellentmondást a szakirodalmi forrásokban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A plauzibilitás adatokat vizsgál, hogy lehetnek-e azok szakmai szempontból helyesek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2722</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2722"/>
				<updated>2005-12-10T09:41:12Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Definíciós modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20835] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20838]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20844]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*elemzés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*adat&lt;br /&gt;
*informácio&lt;br /&gt;
*vizsgálat&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
*[[Autonóm Adaptív Ágens]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*Nem találtam ellentmondást a szakirodalmi forrásokban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A plauzibilitás adatokat vizsgál, hogy lehetnek-e azok szakmai szempontból helyesek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2721</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2721"/>
				<updated>2005-12-10T09:39:49Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20835] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20838]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20844]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*elemzés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*adat&lt;br /&gt;
*informácio&lt;br /&gt;
*vizsgálat&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
*[[Autonóm Adaptív Ágens]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*Nem találtam ellentmondást a szakirodalmi forrásokban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A plauzibilitás adatokat vizsgál, hogy lehetnek-e azok szakmailag helyesek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2720</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2720"/>
				<updated>2005-12-10T09:36:13Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Definíciós modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20835] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20838]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20844]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*elemzés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*adat&lt;br /&gt;
*informácio&lt;br /&gt;
*vizsgálat&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
*[[Autonóm Adaptív Ágens]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A plauzibilitás adatokat vizsgál, hogy lehetnek-e azok szakmailag helyesek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2719</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2719"/>
				<updated>2005-12-10T09:35:50Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Definíciós modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20835] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20838]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20844]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*elemzés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*adat&lt;br /&gt;
*informácio&lt;br /&gt;
*vizsgálat&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
*[[Autonóm Adaptív Ágens]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A plauzibilitás adatokat vizsgál hogy lehetnek-e azok szakmailag egyáltalán helyesek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2718</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2718"/>
				<updated>2005-12-10T09:35:30Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Definíciós modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20835] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20838]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20844]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*elemzés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*adat&lt;br /&gt;
*informácio&lt;br /&gt;
*vizsgálat&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
*[[Autonóm Adaptív Ágens]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 *A plauzibilitás adatokat vizsgál hogy lehetnek-e azok szakmailag egyáltalán helyesek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2715</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2715"/>
				<updated>2005-11-20T10:42:57Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20835] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20838]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20844]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*elemzés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*adat&lt;br /&gt;
*informácio&lt;br /&gt;
*vizsgálat&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
*[[Autonóm Adaptív Ágens]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*Plauzibilitás:elfogadhatóság,valószínűség.&lt;br /&gt;
*Van egy jól körülhatárolt adathalmaz. A plauzibilitás ezen adatokat vizsgálja, hogy lehetnek-e ezek egyáltalán helyesek.&lt;br /&gt;
*&amp;quot;Az adatok elfogadhatósága alárendelt halmaza az adatok halmazának.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2714</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2714"/>
				<updated>2005-11-20T10:42:35Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20835] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20838]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20844]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*elemzés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*adat&lt;br /&gt;
*informácio&lt;br /&gt;
*vizsgálat&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
*[[Autonóm Adaptív Ágens]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*Plauzibilitás:elfogadhatóság,valószínűség.&lt;br /&gt;
*Van egy jól körülhatárolt adathalmaz. A plauzibilitás ezen adatokat vizsgálja, hogy lehetnek-e ezek egyáltalán helyesek.&lt;br /&gt;
*&amp;quot;Az adatok elfogadhatósága alárendelt halmaza az adatok halmazának.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2713</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2713"/>
				<updated>2005-11-20T10:39:22Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20835] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20838]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20844]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*adat&lt;br /&gt;
*informácio&lt;br /&gt;
*vizsgálat&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
*[[Autonóm Adaptív Ágens]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*Plauzibilitás:elfogadhatóság,valószínűség.&lt;br /&gt;
*Van egy jól körülhatárolt adathalmaz. A plauzibilitás ezen adatokat vizsgálja, hogy lehetnek-e ezek egyáltalán helyesek.&lt;br /&gt;
*&amp;quot;Az adatok elfogadhatósága alárendelt halmaza az adatok halmazának.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2712</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2712"/>
				<updated>2005-11-20T10:38:30Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20835] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20838]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20844]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*adat&lt;br /&gt;
*információ&lt;br /&gt;
*vizsgálat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
*[[Autonóm Adaptív Ágens]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*Plauzibilitás:elfogadhatóság,valószínűség.&lt;br /&gt;
*Van egy jól körülhatárolt adathalmaz. A plauzibilitás ezen adatokat vizsgálja, hogy lehetnek-e ezek egyáltalán helyesek.&lt;br /&gt;
*&amp;quot;Az adatok elfogadhatósága alárendelt halmaza az adatok halmazának.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2711</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2711"/>
				<updated>2005-11-20T10:34:36Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20835] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20838]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20844]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
*[[Autonóm Adaptív Ágens]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*Plauzibilitás:elfogadhatóság,valószínűség.&lt;br /&gt;
*Van egy jól körülhatárolt adathalmaz. A plauzibilitás ezen adatokat vizsgálja, hogy lehetnek-e ezek egyáltalán helyesek.&lt;br /&gt;
*&amp;quot;Az adatok elfogadhatósága alárendelt halmaza az adatok halmazának.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2710</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2710"/>
				<updated>2005-11-20T10:15:04Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20835] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20838]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l20032.php3]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
*[[Autonóm Adaptív Ágens]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*Plauzibilitás:elfogadhatóság,valószínűség.&lt;br /&gt;
*Van egy jól körülhatárolt adathalmaz. A plauzibilitás ezen adatokat vizsgálja, hogy lehetnek-e ezek egyáltalán helyesek.&lt;br /&gt;
*&amp;quot;Az adatok elfogadhatósága alárendelt halmaza az adatok halmazának.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2709</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2709"/>
				<updated>2005-11-20T09:56:37Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20835] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20838]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot; [http://www.tek.bke.hu/keynes120/docs/harsing_keynes.pdf]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
*[[Autonóm Adaptív Ágens]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*Plauzibilitás:elfogadhatóság,valószínűség.&lt;br /&gt;
*Van egy jól körülhatárolt adathalmaz. A plauzibilitás ezen adatokat vizsgálja, hogy lehetnek-e ezek egyáltalán helyesek.&lt;br /&gt;
*&amp;quot;Az adatok elfogadhatósága alárendelt halmaza az adatok halmazának.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2707</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2707"/>
				<updated>2005-11-20T09:31:50Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20835] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet[http://www.kfki.hu/chemonet/polanyi/9812/fejlodes.html]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot; [http://www.tek.bke.hu/keynes120/docs/harsing_keynes.pdf]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
*[[Autonóm Adaptív Ágens]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*Plauzibilitás:elfogadhatóság,valószínűség.&lt;br /&gt;
*Van egy jól körülhatárolt adathalmaz. A plauzibilitás ezen adatokat vizsgálja, hogy lehetnek-e ezek egyáltalán helyesek.&lt;br /&gt;
*&amp;quot;Az adatok elfogadhatósága alárendelt halmaza az adatok halmazának.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2706</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2706"/>
				<updated>2005-11-20T09:30:26Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20835] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; tek.bke.hu/keynes120/docs/harsing_keynes.pdf -[http://www.kfki.hu/chemonet/polanyi/9812/fejlodes.html]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot; [http://www.tek.bke.hu/keynes120/docs/harsing_keynes.pdf]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
*[[Autonóm Adaptív Ágens]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*Plauzibilitás:elfogadhatóság,valószínűség.&lt;br /&gt;
*Van egy jól körülhatárolt adathalmaz. A plauzibilitás ezen adatokat vizsgálja, hogy lehetnek-e ezek egyáltalán helyesek.&lt;br /&gt;
*&amp;quot;Az adatok elfogadhatósága alárendelt halmaza az adatok halmazának.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2705</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2705"/>
				<updated>2005-11-20T09:19:53Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://www.kfki.hu/chemonet/polanyi/9812/geniusz2.html] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; tek.bke.hu/keynes120/docs/harsing_keynes.pdf -[http://www.kfki.hu/chemonet/polanyi/9812/fejlodes.html]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot; [http://www.tek.bke.hu/keynes120/docs/harsing_keynes.pdf]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
*[[Autonóm Adaptív Ágens]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*Plauzibilitás:elfogadhatóság,valószínűség.&lt;br /&gt;
*Van egy jól körülhatárolt adathalmaz. A plauzibilitás ezen adatokat vizsgálja, hogy lehetnek-e ezek egyáltalán helyesek.&lt;br /&gt;
*&amp;quot;Az adatok elfogadhatósága alárendelt halmaza az adatok halmazának.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2704</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2704"/>
				<updated>2005-11-20T09:19:11Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://www.kfki.hu/chemonet/polanyi/9812/geniusz2.html] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; tek.bke.hu/keynes120/docs/harsing_keynes.pdf -[http://www.kfki.hu/chemonet/polanyi/9812/fejlodes.html]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot;[www.tek.bke.hu/keynes120/docs/harsing_keynes.pdf - Kiegészítő találat]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
*[[Autonóm Adaptív Ágens]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*Plauzibilitás:elfogadhatóság,valószínűség.&lt;br /&gt;
*Van egy jól körülhatárolt adathalmaz. A plauzibilitás ezen adatokat vizsgálja, hogy lehetnek-e ezek egyáltalán helyesek.&lt;br /&gt;
*&amp;quot;Az adatok elfogadhatósága alárendelt halmaza az adatok halmazának.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2703</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2703"/>
				<updated>2005-11-20T09:18:56Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://www.kfki.hu/chemonet/polanyi/9812/geniusz2.html] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; tek.bke.hu/keynes120/docs/harsing_keynes.pdf -[http://www.kfki.hu/chemonet/polanyi/9812/fejlodes.html]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot;[www.tek.bke.hu/keynes120/docs/harsing_keynes.pdf - Kiegészítő találat]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
*[[Autonóm Adaptív Ágens (AAA)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*Plauzibilitás:elfogadhatóság,valószínűség.&lt;br /&gt;
*Van egy jól körülhatárolt adathalmaz. A plauzibilitás ezen adatokat vizsgálja, hogy lehetnek-e ezek egyáltalán helyesek.&lt;br /&gt;
*&amp;quot;Az adatok elfogadhatósága alárendelt halmaza az adatok halmazának.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2702</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2702"/>
				<updated>2005-11-20T08:51:30Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://www.kfki.hu/chemonet/polanyi/9812/geniusz2.html] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; tek.bke.hu/keynes120/docs/harsing_keynes.pdf -[http://www.kfki.hu/chemonet/polanyi/9812/fejlodes.html]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot;[www.tek.bke.hu/keynes120/docs/harsing_keynes.pdf - Kiegészítő találat]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
*[[autonóm adaptív ágens (AAA)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*Plauzibilitás:elfogadhatóság,valószínűség.&lt;br /&gt;
*Van egy jól körülhatárolt adathalmaz. A plauzibilitás ezen adatokat vizsgálja, hogy lehetnek-e ezek egyáltalán helyesek.&lt;br /&gt;
*&amp;quot;Az adatok elfogadhatósága alárendelt halmaza az adatok halmazának.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2701</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2701"/>
				<updated>2005-11-20T08:50:53Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://www.kfki.hu/chemonet/polanyi/9812/geniusz2.html] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; tek.bke.hu/keynes120/docs/harsing_keynes.pdf -[http://www.kfki.hu/chemonet/polanyi/9812/fejlodes.html]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot;[www.tek.bke.hu/keynes120/docs/harsing_keynes.pdf - Kiegészítő találat]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
*[[autonóm adaptív ágens]](AAA)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*Plauzibilitás:elfogadhatóság,valószínűség.&lt;br /&gt;
*Van egy jól körülhatárolt adathalmaz. A plauzibilitás ezen adatokat vizsgálja, hogy lehetnek-e ezek egyáltalán helyesek.&lt;br /&gt;
*&amp;quot;Az adatok elfogadhatósága alárendelt halmaza az adatok halmazának.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2700</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2700"/>
				<updated>2005-11-19T14:30:29Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://www.kfki.hu/chemonet/polanyi/9812/geniusz2.html] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; tek.bke.hu/keynes120/docs/harsing_keynes.pdf -[http://www.kfki.hu/chemonet/polanyi/9812/fejlodes.html]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot;[www.tek.bke.hu/keynes120/docs/harsing_keynes.pdf - Kiegészítő találat]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
*[[autonóm adaptív ágens]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*Plauzibilitás:elfogadhatóság,valószínűség.&lt;br /&gt;
*Van egy jól körülhatárolt adathalmaz. A plauzibilitás ezen adatokat vizsgálja, hogy lehetnek-e ezek egyáltalán helyesek.&lt;br /&gt;
*&amp;quot;Az adatok elfogadhatósága alárendelt halmaza az adatok halmazának.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2699</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2699"/>
				<updated>2005-11-19T14:30:06Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://www.kfki.hu/chemonet/polanyi/9812/geniusz2.html] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; tek.bke.hu/keynes120/docs/harsing_keynes.pdf -[http://www.kfki.hu/chemonet/polanyi/9812/fejlodes.html]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot;[www.tek.bke.hu/keynes120/docs/harsing_keynes.pdf] - Kiegészítő találat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
*[[autonóm adaptív ágens]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*Plauzibilitás:elfogadhatóság,valószínűség.&lt;br /&gt;
*Van egy jól körülhatárolt adathalmaz. A plauzibilitás ezen adatokat vizsgálja, hogy lehetnek-e ezek egyáltalán helyesek.&lt;br /&gt;
*&amp;quot;Az adatok elfogadhatósága alárendelt halmaza az adatok halmazának.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2698</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2698"/>
				<updated>2005-11-19T14:28:03Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://www.kfki.hu/chemonet/polanyi/9812/geniusz2.html] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; tek.bke.hu/keynes120/docs/harsing_keynes.pdf -[http://www.kfki.hu/chemonet/polanyi/9812/fejlodes.html]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot;[tek.bke.hu/keynes120/docs/harsing_keynes.pdf]-&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
*[[autonóm adaptív ágens]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*Plauzibilitás:elfogadhatóság,valószínűség.&lt;br /&gt;
*Van egy jól körülhatárolt adathalmaz. A plauzibilitás ezen adatokat vizsgálja, hogy lehetnek-e ezek egyáltalán helyesek.&lt;br /&gt;
*&amp;quot;Az adatok elfogadhatósága alárendelt halmaza az adatok halmazának.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2697</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2697"/>
				<updated>2005-11-19T14:12:09Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://www.kfki.hu/chemonet/polanyi/9812/geniusz2.html] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; [http://www.kfki.hu/chemonet/polanyi/9812/fejlodes.html]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
*[[autonóm adaptív ágens]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*Plauzibilitás:elfogadhatóság,valószínűség.&lt;br /&gt;
*Van egy jól körülhatárolt adathalmaz. A plauzibilitás ezen adatokat vizsgálja, hogy lehetnek-e ezek egyáltalán helyesek.&lt;br /&gt;
*&amp;quot;Az adatok elfogadhatósága alárendelt halmaza az adatok halmazának.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2696</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2696"/>
				<updated>2005-11-19T14:11:00Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://www.kfki.hu/chemonet/polanyi/9812/geniusz2.html] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; [http://www.kfki.hu/chemonet/polanyi/9812/fejlodes.html]&lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
*[[autonóm adaptív ágens]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*Plauzibilitás:elfogadhatóság,valószínűség.&lt;br /&gt;
*Van egy jól körülhatárolt adathalmaz. A plauzibilitás ezen adatokat vizsgálja, hogy lehetnek-e ezek egyáltalán helyesek.&lt;br /&gt;
*&amp;quot;Az adatok elfogadhatósága alárendelt halmaza az adatok halmazának.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2695</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2695"/>
				<updated>2005-11-19T14:10:01Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; [http://www.kfki.hu/chemonet/polanyi/9812/geniusz2.html] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; &lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
*[[autonóm adaptív ágens]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*Plauzibilitás:elfogadhatóság,valószínűség.&lt;br /&gt;
*Van egy jól körülhatárolt adathalmaz. A plauzibilitás ezen adatokat vizsgálja, hogy lehetnek-e ezek egyáltalán helyesek.&lt;br /&gt;
*&amp;quot;Az adatok elfogadhatósága alárendelt halmaza az adatok halmazának.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2694</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2694"/>
				<updated>2005-11-19T14:06:56Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; &lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
*[[autonóm adaptív ágens]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*Plauzibilitás:elfogadhatóság,valószínűség.&lt;br /&gt;
*Van egy jól körülhatárolt adathalmaz. A plauzibilitás ezen adatokat vizsgálja, hogy lehetnek-e ezek egyáltalán helyesek.&lt;br /&gt;
*&amp;quot;Az adatok elfogadhatósága alárendelt halmaza az adatok halmazának.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2693</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2693"/>
				<updated>2005-11-19T14:00:05Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; [http://www.kfki.hu/chemonet/polanyi/9812/fejlodes.html]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
*[[autonóm adaptív ágens]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*Plauzibilitás:elfogadhatóság,valószínűség.&lt;br /&gt;
*Van egy jól körülhatárolt adathalmaz. A plauzibilitás ezen adatokat vizsgálja, hogy lehetnek-e ezek egyáltalán helyesek.&lt;br /&gt;
*&amp;quot;Az adatok elfogadhatósága alárendelt halmaza az adatok halmazának.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2692</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2692"/>
				<updated>2005-11-19T13:51:34Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
*[[autonóm adaptív ágens]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*Plauzibilitás:elfogadhatóság,valószínűség.&lt;br /&gt;
*Van egy jól körülhatárolt adathalmaz. A plauzibilitás ezen adatokat vizsgálja, hogy lehetnek-e ezek egyáltalán helyesek.&lt;br /&gt;
*&amp;quot;Az adatok elfogadhatósága alárendelt halmaza az adatok halmazának.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2691</id>
		<title>Plauzibilitás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilit%C3%A1s&amp;diff=2691"/>
				<updated>2005-11-19T13:49:32Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Gabika: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
*1925:&amp;quot;A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összefoglalva: &amp;quot;A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk  ilyen az észlelés is , melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1967:&amp;quot;A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 1971: &amp;quot;A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai       valószínűség között.&amp;quot; A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*kukorica termésbecslés&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*&amp;quot;'''a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú szavak)&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
*[[konzisztencia]]&lt;br /&gt;
*[[redundancia]]&lt;br /&gt;
*[[autonóm adaptív ágens]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*Plauzibilitás:elfogadhatóság,valószínűség.&lt;br /&gt;
*Van egy jól körülhatárolt adathalmaz. A plauzibilitás ezen adatokat vizsgálja, hogy lehetnek-e ezek egyáltalán helyesek.&lt;br /&gt;
*&amp;quot;Az adatok elfogadhatósága alárendelt halmaza az adatok halmazának.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
*Aggregált termésátlag jellemezhető-e plauzibilitással? Hamis&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz.&lt;br /&gt;
*A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz&lt;br /&gt;
*Igaz-e, hogy az MSZIH-ban a plauzibilitási vizsgálatot használják az adatok ellenőrzésére? Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Papír alapú''':&lt;br /&gt;
* Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok&lt;br /&gt;
*Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)&lt;br /&gt;
*Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Online''':&lt;br /&gt;
*http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/fejlodes.html&lt;br /&gt;
*http://www.kvtr.elte.hu/mszt/20004/vaskovic.html&lt;br /&gt;
*http://www.ett.bme.hu/~szikora/ekshelp/hu/html/7.1.html&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gabika</name></author>	</entry>

	</feed>