https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Gveres 2026-04-16T21:04:41Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Pygmalion_effektus&diff=4054 2005-12-31T15:56:08Z

<p>Gveres: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Pygmalion effect, Self-Fulfilling Prophecy<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''i.e. Pygamlion mítosz''': Sokáig élt nőtlenül Kypros királya, Pygmalión, amikor egyszer hófehér elefántcsontból csodálatosan szép szobrot faragott ki a vésőjével. Maga számára is váratlan meglepetés volt, amikor az elefántcsontnak a művészet olyan szép alakot adott, amilyennel soha még asszony nem született a földön. Pygmalion király Galeteanak nevezte művét és a szobor alkotója szerelemre gyulladt a saját alkotása iránt. Aphrodité segítségével a szobor életre kelt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20777]<br /> <br /> *'''1909''' – ''Albert Moll'' klinikai tapasztalatai alapján arra a követketetésre jut, hogy a vizsgálati személyek annak megfelelően viselkednek, amilyen elvárásokat feltételeztek magukkal szemben. Tehát, ha elvárták maguktól, hogy leküzdjenek egy betegséget, leküzdötték, míg ellenkező esetben a javulás elmaradt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1913''' – ''George Bernard Shaw'' megírja Pygmalion című szépirodalmi művét, melyben a főhős így fogalmaz: „ Tulajdonképpen nem abban van a különbség, hogy az ember hogy viselkedik, hanem hogy az emberrel hogy viselkednek. „[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20778]<br /> <br /> *'''1961''' – ''Alfred Oberlander'' a Metropoitan Life Insurance Company Rockway körzeti irodájának igazgatója megfigyelte, h a kiemelkedő biztositási ügynökségek gyorsabban nőnek, mint a gyenge ügynökségek, és hogy az új biztosítási ügynökök jobb teljesítményt nyújtanak kiemelkedő ügynökségeknél, mint átlagos vagy gyenge ügynökségeknél, tekintet nélkül üzleti rátermetségükre.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1963''' – ''David E. Berlew és Douglas T. Hall'', a Massachousetts Institute of Technology munkatársai kimutatták, hogy a dolgozók relatív sikeressége, amit a fizetésemelkedésekkel és a vállalat értékelésével mértek, nagymértékben függ a vállalatnak a dolgozókkal szemben támasztott elvárásaitól.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1968''' – ''R. Rosenthal és L. Jacobson'' (Harvard Egyetem) nevezték el megfigyelésüket Pygmalion-effektusnak, melynek lényege, hogy bármilyen folyamat kiértékelésekor az értékelő személy saját elvárásai erősen befolyásolják a kiértékelés eredményét. A megfigyeléseiket több kísérlettel is igazolták, például egy isk. tanáraiban néhány gyerek isk.-i teljesítményével kapcsolatos pozitív elvárásokat alakítottak ki, ennek eredményeképpen a gyerekek tényleges oszt.-zatai javultak a tanév végére. Az elvárások a tanulók intellektuális teljesítményére (kognitív elvárás), magatartására (normatív elvárás) és isk.-i pályafutására vonatkoznak. A tanári elvárások a tanulás szubjektív minősítésére hatottak. Újabb vizsgálatok kimutatták a tanulói elvárások tanárra gyakorolt hatását is.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> <br /> * A kifejezés felhasználási területe inkább a mélyebb pszichológiai kutatásokban teljesedik ki, de találkozhatunk vele gazdasági folyamatok kiértékelésénél is, ahol az elvárások erősen befolyásolják a gazdasági döntéseket, melyek visszahatnak a magára gazdaságra, például egy rossz gazdasági teljesítmény után a hitelbesorolás visszaminősítés tovább rontja a gazdaság teljesítő képességét. Ilyen esetben az ok-okozati viszony felborulhat.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21851]<br /> <br /> * '''1999''' - ''Dr. Pitlik László'' szerint, az ok-okozati összefüggések utáni kutatás az ember veleszületett tulajdonsága. Az ok-okozat felcserélõdésének effektusa kísérletileg is kimutatható. Híres példa erre a Rosenthal kísérleteibõl ismert Pygmalion-effektus, mely szerint egy tanuló eredménye a tanár tanulóról alkotott véleményétõl nagy mértékben függ. Tehát a tanári véleménynek (hatás) nem a teljesítmény az oka, hanem a teljesítmény (ok) válik függõvé az &quot;elõ&quot;ítélettõl (hatás). Hasonló &quot;ördögi kör&quot; figyelhetõ meg az alábbi esetben is: Azt gondoltam, ha azt mondom, amit valóban gondolok, akkor azt úgy is félreértik, tehát mást mondok, mint amit gondolok (vö. kettõs ügynök dilemmája, huszonkettes csapdája, stb.). A módszeres problémamegoldás ezzel szemben - feltételezve, hogy maguk a bemenõ adatok nem kerülnek manipulálásra, csak mérési hibák terhelik - valóban csak a valóságra koncentrál, s ilyeténképpen az elõzõekben emlegetett tartalmi effektus mellett, a formai effektus a szubjektum (alkalmazó, tanácsadó) szintjére tevõdik át.A tanácsadás folyamata következésképpen csak akkor sikeres, ha az ilyen típusú csapdák kivédhetõk. Ennek alapja a bizalom. Csak valósághûen bemutatott problémát lehet helyesen megoldani. A helyzet hasonló az érdekvédelmi szervezetek által, illetõleg a gazdálkodóknál saját hatáskörben begyûjtött adatok feldolgozásakor (mérlegek) is. Hiszen pl. politikai síkon, vagy a pénzintézetekkel, hatóságokkal szembeni érdekérvényesítés egyik alapvetõ játékszabálya, hogy mindig olyat mondj (jövedelem), amire a válaszreakció (adó) olyan, hogy te járj jól. Persze a válaszreakcióba épp úgy belekalkulálják a téves közlést, s elõre kompenzálnak. Az értelmetlen helyzet csak az összes érintett egyidejû stratégiaváltásával védhetõ ki. (vö. Hankiss) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21848]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===ez egy kapcsolattipus:===<br /> *teljesítmény (kognitív elvárás)<br /> *pszichológia (alkalmazási terület)<br /> *inteligencia (tapasztalati terület)<br /> *prognózis (alkalmazási terület)<br /> *modellezés (alkalmazási terület)<br /> *...<br /> <br /> ===Van neki, része a címszónak:===<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[Tudás]]<br /> *[[Információs társadalom]]<br /> *...<br /> <br /> ===A címszó része, egyenrangú fogalmak:===<br /> *Neveléstudomány (Galatea-hatás, Tápláló-hatás)<br /> *Szaktanácsadás (hozzárendelés, ceteris paribus)<br /> *Modellezés (ok-okozatiság, korreláció)<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A talált definiciok egymásnak nem mondanak ellent.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés a pygmalion effektus, a látszat korreláció, a modellezés, a ceteris paribus fogalmak között?<br /> <br /> A '''modellezés''' folyamata felfogható az informatika teljességének, vagyis adatgyûjtés, adattárolás, adatmozgatás, adatfeldolgozás, döntés, végrehajtás, (s a döntés ellenõrzése már ismét visszacsatol az adatgyûjtéshez). <br /> A modellezésnél abból indulunk ki, hogy a valóság kísérletekkel kiismerhetõ, vagyis abból, hogy azonos kiindulási helyzetek következménye is azonos. Másrészt feltételezzük, hogy bizonyos tényezõk változtatása és egy másik tényezõ változása között egyértelmû kapcsolat van, amennyiben más eleme a rendszernek nem változik (ok-okozatiság, '''ceteris paribus'''). <br /> Az ok-okozatisággal szorosan összefügg annak a valós filozófiai kérdésnek a felvetése, hogy az ok határozza meg az okozatot, vagy lehet fordítva is. Pl. a '''pygmalion-effektus''' szerint nem tudni, hogy a tanár diákról alkotott rossz véleményét a diák ténylegesen gyenge teljesítménye határozza-e meg, ill. a tanár elõítélete miatt olyan gyenge a diák teljesítménye, (mert a diák és a tanár kölcsönösen vagy egyoldalúan azt hiszi, hogy a másik azt gondolja róla, hogy..., s ezért cselekszik úgy, ahogy) (vö. a kettõs ügynök igazmondási stratégiájával). <br /> A '''modellezés''' abszolút célja a valóság hibátlan visszatükrözése. Azonban hibátlan modell semmiképpen nem létezik, csak a valóság közelítése. Ennek oka sokrétû: pl. mérési hiba az adatok rögzítésekor, hiányzó fontos befolyásoló tényezõk, korlátozott matematikai apparátus, stb. De a legfontosabb gond még is az, hogy nem lehet tudni azt, milyen helyes kell, hogy legyen egy modell adott inputok esetén, ill. milyen típusú és mennyiségû modellhiba jobb egy más jellegû hibával szemben. <br /> '''Korreláció''' alapvetõen tehát csak a '''látszat''' szintjén ismerhetõ el, s nagyon fontos ennek kombinatorikai és idõbeli viselkedése. Nem igaz ugyanis az, hogy ha valamit kellõen sokszor jól jellemeztünk a múltban, akkor az a jövõben is így lesz, ill. mindig vannak olyan összefüggések, melyek a lehetséges esetek tetszõleges részét nagyon jól, míg a fennmaradókat nagyon rosszul magyarázzák.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A jelenséget melynek során egy folyamat kiértékelésekor az értékelő személy saját, szubjektív elvárásai erősen befolyásolják a kiértékelés eredményét Pygmalion effektusnak nevezzük.<br /> * Az informatikában a Pygmalion hatás az előrejelzéseket, modellezéseket befolyásoló tényezőként jelenik meg.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség alapja egy ókori görög mítosz?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség a gyógyítás terén is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a Pygmalion hatás összefügg az ok-okozatisággal ?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy létezik hibátlan modell?'''<br /> :''(Nem)''<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Pygmalion in the classroom. Expanded edition. New York: Irvington, 1992. (with Lenore Jacobson)F[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20782]<br /> *Frank J. Bruno: Adjustment and personal growth: Seven pathways [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=207]<br /> *Cserné Ádermann G.: Az „önmagát beteljesítő jóslat” (Pygmalion-hatás) pedagógiai vizsgálata. in: A pedagógus. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> *Neveléslélektan. V. Szöveggyűjtemény. Bp. 1991. 162–173.; Feldman, R. S.–Prohaska, T.: A tanuló mint Pygmalion: A tanulói elvárás hatása a tanárra. in: uo. 174–187.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20780]<br /> *Dr. Pitlik László: A szaktanácsadás informatikája, avagy döntéstámogató rendszerek a mezőgazdasági szaktanácsadásban Gödöllö GATE, GTK, Gazdasági Informatika Tanszék, 1999. [http://interm.gtk.gau.hu/levelezo/2003osz/l20032.php3]</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Pygmalion_effektus&diff=4053 2005-12-31T15:53:24Z

<p>Gveres: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Pygmalion effect, Self-Fulfilling Prophecy<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''i.e. Pygamlion mítosz''': Sokáig élt nőtlenül Kypros királya, Pygmalión, amikor egyszer hófehér elefántcsontból csodálatosan szép szobrot faragott ki a vésőjével. Maga számára is váratlan meglepetés volt, amikor az elefántcsontnak a művészet olyan szép alakot adott, amilyennel soha még asszony nem született a földön. Pygmalion király Galeteanak nevezte művét és a szobor alkotója szerelemre gyulladt a saját alkotása iránt. Aphrodité segítségével a szobor életre kelt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20777]<br /> <br /> *'''1909''' – ''Albert Moll'' klinikai tapasztalatai alapján arra a követketetésre jut, hogy a vizsgálati személyek annak megfelelően viselkednek, amilyen elvárásokat feltételeztek magukkal szemben. Tehát, ha elvárták maguktól, hogy leküzdjenek egy betegséget, leküzdötték, míg ellenkező esetben a javulás elmaradt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1913''' – ''George Bernard Shaw'' megírja Pygmalion című szépirodalmi művét, melyben a főhős így fogalmaz: „ Tulajdonképpen nem abban van a különbség, hogy az ember hogy viselkedik, hanem hogy az emberrel hogy viselkednek. „[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20778]<br /> <br /> *'''1961''' – ''Alfred Oberlander'' a Metropoitan Life Insurance Company Rockway körzeti irodájának igazgatója megfigyelte, h a kiemelkedő biztositási ügynökségek gyorsabban nőnek, mint a gyenge ügynökségek, és hogy az új biztosítási ügynökök jobb teljesítményt nyújtanak kiemelkedő ügynökségeknél, mint átlagos vagy gyenge ügynökségeknél, tekintet nélkül üzleti rátermetségükre.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1963''' – ''David E. Berlew és Douglas T. Hall'', a Massachousetts Institute of Technology munkatársai kimutatták, hogy a dolgozók relatív sikeressége, amit a fizetésemelkedésekkel és a vállalat értékelésével mértek, nagymértékben függ a vállalatnak a dolgozókkal szemben támasztott elvárásaitól.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1968''' – ''R. Rosenthal és L. Jacobson'' (Harvard Egyetem) nevezték el megfigyelésüket Pygmalion-effektusnak, melynek lényege, hogy bármilyen folyamat kiértékelésekor az értékelő személy saját elvárásai erősen befolyásolják a kiértékelés eredményét. A megfigyeléseiket több kísérlettel is igazolták, például egy isk. tanáraiban néhány gyerek isk.-i teljesítményével kapcsolatos pozitív elvárásokat alakítottak ki, ennek eredményeképpen a gyerekek tényleges oszt.-zatai javultak a tanév végére. Az elvárások a tanulók intellektuális teljesítményére (kognitív elvárás), magatartására (normatív elvárás) és isk.-i pályafutására vonatkoznak. A tanári elvárások a tanulás szubjektív minősítésére hatottak. Újabb vizsgálatok kimutatták a tanulói elvárások tanárra gyakorolt hatását is.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> <br /> * A kifejezés felhasználási területe inkább a mélyebb pszichológiai kutatásokban teljesedik ki, de találkozhatunk vele gazdasági folyamatok kiértékelésénél is, ahol az elvárások erősen befolyásolják a gazdasági döntéseket, melyek visszahatnak a magára gazdaságra, például egy rossz gazdasági teljesítmény után a hitelbesorolás visszaminősítés tovább rontja a gazdaság teljesítő képességét. Ilyen esetben az ok-okozati viszony felborulhat.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21851]<br /> <br /> * '''1999''' - ''Dr. Pitlik László'' szerint, az ok-okozati összefüggések utáni kutatás az ember veleszületett tulajdonsága. Az ok-okozat felcserélõdésének effektusa kísérletileg is kimutatható. Híres példa erre a Rosenthal kísérleteibõl ismert Pygmalion-effektus, mely szerint egy tanuló eredménye a tanár tanulóról alkotott véleményétõl nagy mértékben függ. Tehát a tanári véleménynek (hatás) nem a teljesítmény az oka, hanem a teljesítmény (ok) válik függõvé az &quot;elõ&quot;ítélettõl (hatás). Hasonló &quot;ördögi kör&quot; figyelhetõ meg az alábbi esetben is: Azt gondoltam, ha azt mondom, amit valóban gondolok, akkor azt úgy is félreértik, tehát mást mondok, mint amit gondolok (vö. kettõs ügynök dilemmája, huszonkettes csapdája, stb.). A módszeres problémamegoldás ezzel szemben - feltételezve, hogy maguk a bemenõ adatok nem kerülnek manipulálásra, csak mérési hibák terhelik - valóban csak a valóságra koncentrál, s ilyeténképpen az elõzõekben emlegetett tartalmi effektus mellett, a formai effektus a szubjektum (alkalmazó, tanácsadó) szintjére tevõdik át.A tanácsadás folyamata következésképpen csak akkor sikeres, ha az ilyen típusú csapdák kivédhetõk. Ennek alapja a bizalom. Csak valósághûen bemutatott problémát lehet helyesen megoldani. A helyzet hasonló az érdekvédelmi szervezetek által, illetõleg a gazdálkodóknál saját hatáskörben begyûjtött adatok feldolgozásakor (mérlegek) is. Hiszen pl. politikai síkon, vagy a pénzintézetekkel, hatóságokkal szembeni érdekérvényesítés egyik alapvetõ játékszabálya, hogy mindig olyat mondj (jövedelem), amire a válaszreakció (adó) olyan, hogy te járj jól. Persze a válaszreakcióba épp úgy belekalkulálják a téves közlést, s elõre kompenzálnak. Az értelmetlen helyzet csak az összes érintett egyidejû stratégiaváltásával védhetõ ki. (vö. Hankiss) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21848]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===ez egy kapcsolattipus:===<br /> *teljesítmény (kognitív elvárás)<br /> *pszichológia (alkalmazási terület)<br /> *inteligencia (tapasztalati terület)<br /> *prognózis (alkalmazási terület)<br /> *modellezés (alkalmazási terület)<br /> *...<br /> <br /> ===Van neki, része a címszónak:===<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[Tudás]]<br /> *[[Információs társadalom]]<br /> *...<br /> <br /> ===A címszó része, egyenrangú fogalmak:===<br /> *Neveléstudomány (Galatea-hatás, Tápláló-hatás)<br /> *Szaktanácsadás (hozzárendelés, ceteris paribus)<br /> *Modellezés (ok-okozatiság, korreláció)<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A talált definiciok egymásnak nem mondanak ellent.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés a pygmalion effektus, a látszat korreláció, a modellezés, a ceteris paribus fogalmak között?<br /> <br /> A '''modellezés''' folyamata felfogható az informatika teljességének, vagyis adatgyûjtés, adattárolás, adatmozgatás, adatfeldolgozás, döntés, végrehajtás, (s a döntés ellenõrzése már ismét visszacsatol az adatgyûjtéshez). <br /> A modellezésnél abból indulunk ki, hogy a valóság kísérletekkel kiismerhetõ, vagyis abból, hogy azonos kiindulási helyzetek következménye is azonos. Másrészt feltételezzük, hogy bizonyos tényezõk változtatása és egy másik tényezõ változása között egyértelmû kapcsolat van, amennyiben más eleme a rendszernek nem változik (ok-okozatiság, '''ceteris paribus'''). <br /> Az ok-okozatisággal szorosan összefügg annak a valós filozófiai kérdésnek a felvetése, hogy az ok határozza meg az okozatot, vagy lehet fordítva is. Pl. a '''pygmalion-effektus''' szerint nem tudni, hogy a tanár diákról alkotott rossz véleményét a diák ténylegesen gyenge teljesítménye határozza-e meg, ill. a tanár elõítélete miatt olyan gyenge a diák teljesítménye, (mert a diák és a tanár kölcsönösen vagy egyoldalúan azt hiszi, hogy a másik azt gondolja róla, hogy..., s ezért cselekszik úgy, ahogy) (vö. a kettõs ügynök igazmondási stratégiájával). <br /> A '''modellezés''' abszolút célja a valóság hibátlan visszatükrözése. Azonban hibátlan modell semmiképpen nem létezik, csak a valóság közelítése. Ennek oka sokrétû: pl. mérési hiba az adatok rögzítésekor, hiányzó fontos befolyásoló tényezõk, korlátozott matematikai apparátus, stb. De a legfontosabb gond még is az, hogy nem lehet tudni azt, milyen helyes kell, hogy legyen egy modell adott inputok esetén, ill. milyen típusú és mennyiségû modellhiba jobb egy más jellegû hibával szemben. <br /> '''Korreláció''' alapvetõen tehát csak a '''látszat''' szintjén ismerhetõ el, s nagyon fontos ennek kombinatorikai és idõbeli viselkedése. Nem igaz ugyanis az, hogy ha valamit kellõen sokszor jól jellemeztünk a múltban, akkor az a jövõben is így lesz, ill. mindig vannak olyan összefüggések, melyek a lehetséges esetek tetszõleges részét nagyon jól, míg a fennmaradókat nagyon rosszul magyarázzák.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A jelenséget melynek során egy folyamat kiértékelésekor az értékelő személy saját, szubjektív elvárásai erősen befolyásolják a kiértékelés eredményét Pygmalion effektusnak nevezzük.<br /> * Az informatikában a Pygmalion hatás az előrejelzéseket, modellezéseket befolyásoló tényezőként jelenik meg.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség alapja egy ókori görög mítosz?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség a gyógyítás terén is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség az üzleti életben is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy létezik hibátlan modell?'''<br /> :''(Nem)''<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Pygmalion in the classroom. Expanded edition. New York: Irvington, 1992. (with Lenore Jacobson)F[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20782]<br /> *Frank J. Bruno: Adjustment and personal growth: Seven pathways [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=207]<br /> *Cserné Ádermann G.: Az „önmagát beteljesítő jóslat” (Pygmalion-hatás) pedagógiai vizsgálata. in: A pedagógus. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> *Neveléslélektan. V. Szöveggyűjtemény. Bp. 1991. 162–173.; Feldman, R. S.–Prohaska, T.: A tanuló mint Pygmalion: A tanulói elvárás hatása a tanárra. in: uo. 174–187.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20780]<br /> *Dr. Pitlik László: A szaktanácsadás informatikája, avagy döntéstámogató rendszerek a mezőgazdasági szaktanácsadásban Gödöllö GATE, GTK, Gazdasági Informatika Tanszék, 1999. [http://interm.gtk.gau.hu/levelezo/2003osz/l20032.php3]</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Pygmalion_effektus&diff=4052 2005-12-31T15:48:08Z

<p>Gveres: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Pygmalion effect, Self-Fulfilling Prophecy<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''i.e. Pygamlion mítosz''': Sokáig élt nőtlenül Kypros királya, Pygmalión, amikor egyszer hófehér elefántcsontból csodálatosan szép szobrot faragott ki a vésőjével. Maga számára is váratlan meglepetés volt, amikor az elefántcsontnak a művészet olyan szép alakot adott, amilyennel soha még asszony nem született a földön. Pygmalion király Galeteanak nevezte művét és a szobor alkotója szerelemre gyulladt a saját alkotása iránt. Aphrodité segítségével a szobor életre kelt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20777]<br /> <br /> *'''1909''' – ''Albert Moll'' klinikai tapasztalatai alapján arra a követketetésre jut, hogy a vizsgálati személyek annak megfelelően viselkednek, amilyen elvárásokat feltételeztek magukkal szemben. Tehát, ha elvárták maguktól, hogy leküzdjenek egy betegséget, leküzdötték, míg ellenkező esetben a javulás elmaradt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1913''' – ''George Bernard Shaw'' megírja Pygmalion című szépirodalmi művét, melyben a főhős így fogalmaz: „ Tulajdonképpen nem abban van a különbség, hogy az ember hogy viselkedik, hanem hogy az emberrel hogy viselkednek. „[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20778]<br /> <br /> *'''1961''' – ''Alfred Oberlander'' a Metropoitan Life Insurance Company Rockway körzeti irodájának igazgatója megfigyelte, h a kiemelkedő biztositási ügynökségek gyorsabban nőnek, mint a gyenge ügynökségek, és hogy az új biztosítási ügynökök jobb teljesítményt nyújtanak kiemelkedő ügynökségeknél, mint átlagos vagy gyenge ügynökségeknél, tekintet nélkül üzleti rátermetségükre.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1963''' – ''David E. Berlew és Douglas T. Hall'', a Massachousetts Institute of Technology munkatársai kimutatták, hogy a dolgozók relatív sikeressége, amit a fizetésemelkedésekkel és a vállalat értékelésével mértek, nagymértékben függ a vállalatnak a dolgozókkal szemben támasztott elvárásaitól.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1968''' – ''R. Rosenthal és L. Jacobson'' (Harvard Egyetem) nevezték el megfigyelésüket Pygmalion-effektusnak, melynek lényege, hogy bármilyen folyamat kiértékelésekor az értékelő személy saját elvárásai erősen befolyásolják a kiértékelés eredményét. A megfigyeléseiket több kísérlettel is igazolták, például egy isk. tanáraiban néhány gyerek isk.-i teljesítményével kapcsolatos pozitív elvárásokat alakítottak ki, ennek eredményeképpen a gyerekek tényleges oszt.-zatai javultak a tanév végére. Az elvárások a tanulók intellektuális teljesítményére (kognitív elvárás), magatartására (normatív elvárás) és isk.-i pályafutására vonatkoznak. A tanári elvárások a tanulás szubjektív minősítésére hatottak. Újabb vizsgálatok kimutatták a tanulói elvárások tanárra gyakorolt hatását is.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> <br /> * A kifejezés felhasználási területe inkább a mélyebb pszichológiai kutatásokban teljesedik ki, de találkozhatunk vele gazdasági folyamatok kiértékelésénél is, ahol az elvárások erősen befolyásolják a gazdasági döntéseket, melyek visszahatnak a magára gazdaságra, például egy rossz gazdasági teljesítmény után a hitelbesorolás visszaminősítés tovább rontja a gazdaság teljesítő képességét. Ilyen esetben az ok-okozati viszony felborulhat.[http://miau.gau.hu/ogil/20020113/pygmalion-effekt.xls]<br /> <br /> * '''1999''' - ''Dr. Pitlik László'' szerint, az ok-okozati összefüggések utáni kutatás az ember veleszületett tulajdonsága. Az ok-okozat felcserélõdésének effektusa kísérletileg is kimutatható. Híres példa erre a Rosenthal kísérleteibõl ismert Pygmalion-effektus, mely szerint egy tanuló eredménye a tanár tanulóról alkotott véleményétõl nagy mértékben függ. Tehát a tanári véleménynek (hatás) nem a teljesítmény az oka, hanem a teljesítmény (ok) válik függõvé az &quot;elõ&quot;ítélettõl (hatás). Hasonló &quot;ördögi kör&quot; figyelhetõ meg az alábbi esetben is: Azt gondoltam, ha azt mondom, amit valóban gondolok, akkor azt úgy is félreértik, tehát mást mondok, mint amit gondolok (vö. kettõs ügynök dilemmája, huszonkettes csapdája, stb.). A módszeres problémamegoldás ezzel szemben - feltételezve, hogy maguk a bemenõ adatok nem kerülnek manipulálásra, csak mérési hibák terhelik - valóban csak a valóságra koncentrál, s ilyeténképpen az elõzõekben emlegetett tartalmi effektus mellett, a formai effektus a szubjektum (alkalmazó, tanácsadó) szintjére tevõdik át.A tanácsadás folyamata következésképpen csak akkor sikeres, ha az ilyen típusú csapdák kivédhetõk. Ennek alapja a bizalom. Csak valósághûen bemutatott problémát lehet helyesen megoldani. A helyzet hasonló az érdekvédelmi szervezetek által, illetõleg a gazdálkodóknál saját hatáskörben begyûjtött adatok feldolgozásakor (mérlegek) is. Hiszen pl. politikai síkon, vagy a pénzintézetekkel, hatóságokkal szembeni érdekérvényesítés egyik alapvetõ játékszabálya, hogy mindig olyat mondj (jövedelem), amire a válaszreakció (adó) olyan, hogy te járj jól. Persze a válaszreakcióba épp úgy belekalkulálják a téves közlést, s elõre kompenzálnak. Az értelmetlen helyzet csak az összes érintett egyidejû stratégiaváltásával védhetõ ki. (vö. Hankiss) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21848]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===ez egy kapcsolattipus:===<br /> *teljesítmény (kognitív elvárás)<br /> *pszichológia (alkalmazási terület)<br /> *inteligencia (tapasztalati terület)<br /> *prognózis (alkalmazási terület)<br /> *modellezés (alkalmazási terület)<br /> *...<br /> <br /> ===Van neki, része a címszónak:===<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[Tudás]]<br /> *[[Információs társadalom]]<br /> *...<br /> <br /> ===A címszó része, egyenrangú fogalmak:===<br /> *Neveléstudomány (Galatea-hatás, Tápláló-hatás)<br /> *Szaktanácsadás (hozzárendelés, ceteris paribus)<br /> *Modellezés (ok-okozatiság, korreláció)<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A talált definiciok egymásnak nem mondanak ellent.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés a pygmalion effektus, a látszat korreláció, a modellezés, a ceteris paribus fogalmak között?<br /> <br /> A '''modellezés''' folyamata felfogható az informatika teljességének, vagyis adatgyûjtés, adattárolás, adatmozgatás, adatfeldolgozás, döntés, végrehajtás, (s a döntés ellenõrzése már ismét visszacsatol az adatgyûjtéshez). <br /> A modellezésnél abból indulunk ki, hogy a valóság kísérletekkel kiismerhetõ, vagyis abból, hogy azonos kiindulási helyzetek következménye is azonos. Másrészt feltételezzük, hogy bizonyos tényezõk változtatása és egy másik tényezõ változása között egyértelmû kapcsolat van, amennyiben más eleme a rendszernek nem változik (ok-okozatiság, '''ceteris paribus'''). <br /> Az ok-okozatisággal szorosan összefügg annak a valós filozófiai kérdésnek a felvetése, hogy az ok határozza meg az okozatot, vagy lehet fordítva is. Pl. a '''pygmalion-effektus''' szerint nem tudni, hogy a tanár diákról alkotott rossz véleményét a diák ténylegesen gyenge teljesítménye határozza-e meg, ill. a tanár elõítélete miatt olyan gyenge a diák teljesítménye, (mert a diák és a tanár kölcsönösen vagy egyoldalúan azt hiszi, hogy a másik azt gondolja róla, hogy..., s ezért cselekszik úgy, ahogy) (vö. a kettõs ügynök igazmondási stratégiájával). <br /> A '''modellezés''' abszolút célja a valóság hibátlan visszatükrözése. Azonban hibátlan modell semmiképpen nem létezik, csak a valóság közelítése. Ennek oka sokrétû: pl. mérési hiba az adatok rögzítésekor, hiányzó fontos befolyásoló tényezõk, korlátozott matematikai apparátus, stb. De a legfontosabb gond még is az, hogy nem lehet tudni azt, milyen helyes kell, hogy legyen egy modell adott inputok esetén, ill. milyen típusú és mennyiségû modellhiba jobb egy más jellegû hibával szemben. <br /> '''Korreláció''' alapvetõen tehát csak a '''látszat''' szintjén ismerhetõ el, s nagyon fontos ennek kombinatorikai és idõbeli viselkedése. Nem igaz ugyanis az, hogy ha valamit kellõen sokszor jól jellemeztünk a múltban, akkor az a jövõben is így lesz, ill. mindig vannak olyan összefüggések, melyek a lehetséges esetek tetszõleges részét nagyon jól, míg a fennmaradókat nagyon rosszul magyarázzák.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A jelenséget melynek során egy folyamat kiértékelésekor az értékelő személy saját, szubjektív elvárásai erősen befolyásolják a kiértékelés eredményét Pygmalion effektusnak nevezzük.<br /> * Az informatikában a Pygmalion hatás az előrejelzéseket, modellezéseket befolyásoló tényezőként jelenik meg.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség alapja egy ókori görög mítosz?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség a gyógyítás terén is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség az üzleti életben is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy létezik hibátlan modell?'''<br /> :''(Nem)''<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Pygmalion in the classroom. Expanded edition. New York: Irvington, 1992. (with Lenore Jacobson)F[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20782]<br /> *Frank J. Bruno: Adjustment and personal growth: Seven pathways [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=207]<br /> *Cserné Ádermann G.: Az „önmagát beteljesítő jóslat” (Pygmalion-hatás) pedagógiai vizsgálata. in: A pedagógus. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> *Neveléslélektan. V. Szöveggyűjtemény. Bp. 1991. 162–173.; Feldman, R. S.–Prohaska, T.: A tanuló mint Pygmalion: A tanulói elvárás hatása a tanárra. in: uo. 174–187.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20780]<br /> *Dr. Pitlik László: A szaktanácsadás informatikája, avagy döntéstámogató rendszerek a mezőgazdasági szaktanácsadásban Gödöllö GATE, GTK, Gazdasági Informatika Tanszék, 1999. [http://interm.gtk.gau.hu/levelezo/2003osz/l20032.php3]</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Pygmalion_effektus&diff=4051 2005-12-31T15:47:00Z

<p>Gveres: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Pygmalion effect, Self-Fulfilling Prophecy<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''i.e. Pygamlion mítosz''': Sokáig élt nőtlenül Kypros királya, Pygmalión, amikor egyszer hófehér elefántcsontból csodálatosan szép szobrot faragott ki a vésőjével. Maga számára is váratlan meglepetés volt, amikor az elefántcsontnak a művészet olyan szép alakot adott, amilyennel soha még asszony nem született a földön. Pygmalion király Galeteanak nevezte művét és a szobor alkotója szerelemre gyulladt a saját alkotása iránt. Aphrodité segítségével a szobor életre kelt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20777]<br /> <br /> *'''1909''' – ''Albert Moll'' klinikai tapasztalatai alapján arra a követketetésre jut, hogy a vizsgálati személyek annak megfelelően viselkednek, amilyen elvárásokat feltételeztek magukkal szemben. Tehát, ha elvárták maguktól, hogy leküzdjenek egy betegséget, leküzdötték, míg ellenkező esetben a javulás elmaradt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1913''' – ''George Bernard Shaw'' megírja Pygmalion című szépirodalmi művét, melyben a főhős így fogalmaz: „ Tulajdonképpen nem abban van a különbség, hogy az ember hogy viselkedik, hanem hogy az emberrel hogy viselkednek. „[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20778]<br /> <br /> *'''1961''' – ''Alfred Oberlander'' a Metropoitan Life Insurance Company Rockway körzeti irodájának igazgatója megfigyelte, h a kiemelkedő biztositási ügynökségek gyorsabban nőnek, mint a gyenge ügynökségek, és hogy az új biztosítási ügynökök jobb teljesítményt nyújtanak kiemelkedő ügynökségeknél, mint átlagos vagy gyenge ügynökségeknél, tekintet nélkül üzleti rátermetségükre.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1963''' – ''David E. Berlew és Douglas T. Hall'', a Massachousetts Institute of Technology munkatársai kimutatták, hogy a dolgozók relatív sikeressége, amit a fizetésemelkedésekkel és a vállalat értékelésével mértek, nagymértékben függ a vállalatnak a dolgozókkal szemben támasztott elvárásaitól.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1968''' – ''R. Rosenthal és L. Jacobson'' (Harvard Egyetem) nevezték el megfigyelésüket Pygmalion-effektusnak, melynek lényege, hogy bármilyen folyamat kiértékelésekor az értékelő személy saját elvárásai erősen befolyásolják a kiértékelés eredményét. A megfigyeléseiket több kísérlettel is igazolták, például egy isk. tanáraiban néhány gyerek isk.-i teljesítményével kapcsolatos pozitív elvárásokat alakítottak ki, ennek eredményeképpen a gyerekek tényleges oszt.-zatai javultak a tanév végére. Az elvárások a tanulók intellektuális teljesítményére (kognitív elvárás), magatartására (normatív elvárás) és isk.-i pályafutására vonatkoznak. A tanári elvárások a tanulás szubjektív minősítésére hatottak. Újabb vizsgálatok kimutatták a tanulói elvárások tanárra gyakorolt hatását is.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> <br /> * A kifejezés felhasználási területe inkább a mélyebb pszichológiai kutatásokban teljesedik ki, de találkozhatunk vele gazdasági folyamatok kiértékelésénél is, ahol az elvárások erősen befolyásolják a gazdasági döntéseket, melyek visszahatnak a magára gazdaságra, például egy rossz gazdasági teljesítmény után a hitelbesorolás visszaminősítés tovább rontja a gazdaság teljesítő képességét. Ilyen esetben az ok-okozati viszony felborulhat.[http://miau.gau.hu/ogil/20020113/pygmalion-effekt.xls]<br /> <br /> * '''1999''' - ''Dr. Pitlik László'' szerint, az ok-okozati összefüggések utáni kutatás az ember veleszületett tulajdonsága. Az ok-okozat felcserélõdésének effektusa kísérletileg is kimutatható. Híres példa erre a Rosenthal kísérleteibõl ismert Pygmalion-effektus, mely szerint egy tanuló eredménye a tanár tanulóról alkotott véleményétõl nagy mértékben függ. Tehát a tanári véleménynek (hatás) nem a teljesítmény az oka, hanem a teljesítmény (ok) válik függõvé az &quot;elõ&quot;ítélettõl (hatás). Hasonló &quot;ördögi kör&quot; figyelhetõ meg az alábbi esetben is: Azt gondoltam, ha azt mondom, amit valóban gondolok, akkor azt úgy is félreértik, tehát mást mondok, mint amit gondolok (vö. kettõs ügynök dilemmája, huszonkettes csapdája, stb.). A módszeres problémamegoldás ezzel szemben - feltételezve, hogy maguk a bemenõ adatok nem kerülnek manipulálásra, csak mérési hibák terhelik - valóban csak a valóságra koncentrál, s ilyeténképpen az elõzõekben emlegetett tartalmi effektus mellett, a formai effektus a szubjektum (alkalmazó, tanácsadó) szintjére tevõdik át.A tanácsadás folyamata következésképpen csak akkor sikeres, ha az ilyen típusú csapdák kivédhetõk. Ennek alapja a bizalom. Csak valósághûen bemutatott problémát lehet helyesen megoldani. A helyzet hasonló az érdekvédelmi szervezetek által, illetõleg a gazdálkodóknál saját hatáskörben begyûjtött adatok feldolgozásakor (mérlegek) is. Hiszen pl. politikai síkon, vagy a pénzintézetekkel, hatóságokkal szembeni érdekérvényesítés egyik alapvetõ játékszabálya, hogy mindig olyat mondj (jövedelem), amire a válaszreakció (adó) olyan, hogy te járj jól. Persze a válaszreakcióba épp úgy belekalkulálják a téves közlést, s elõre kompenzálnak. Az értelmetlen helyzet csak az összes érintett egyidejû stratégiaváltásával védhetõ ki. (vö. Hankiss) [http://interm.gtk.gau.hu/levelezo/2003osz/l20032.php3]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===ez egy kapcsolattipus:===<br /> *teljesítmény (kognitív elvárás)<br /> *pszichológia (alkalmazási terület)<br /> *inteligencia (tapasztalati terület)<br /> *prognózis (alkalmazási terület)<br /> *modellezés (alkalmazási terület)<br /> *...<br /> <br /> ===Van neki, része a címszónak:===<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[Tudás]]<br /> *[[Információs társadalom]]<br /> *...<br /> <br /> ===A címszó része, egyenrangú fogalmak:===<br /> *Neveléstudomány (Galatea-hatás, Tápláló-hatás)<br /> *Szaktanácsadás (hozzárendelés, ceteris paribus)<br /> *Modellezés (ok-okozatiság, korreláció)<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A talált definiciok egymásnak nem mondanak ellent.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés a pygmalion effektus, a látszat korreláció, a modellezés, a ceteris paribus fogalmak között?<br /> <br /> A '''modellezés''' folyamata felfogható az informatika teljességének, vagyis adatgyûjtés, adattárolás, adatmozgatás, adatfeldolgozás, döntés, végrehajtás, (s a döntés ellenõrzése már ismét visszacsatol az adatgyûjtéshez). <br /> A modellezésnél abból indulunk ki, hogy a valóság kísérletekkel kiismerhetõ, vagyis abból, hogy azonos kiindulási helyzetek következménye is azonos. Másrészt feltételezzük, hogy bizonyos tényezõk változtatása és egy másik tényezõ változása között egyértelmû kapcsolat van, amennyiben más eleme a rendszernek nem változik (ok-okozatiság, '''ceteris paribus'''). <br /> Az ok-okozatisággal szorosan összefügg annak a valós filozófiai kérdésnek a felvetése, hogy az ok határozza meg az okozatot, vagy lehet fordítva is. Pl. a '''pygmalion-effektus''' szerint nem tudni, hogy a tanár diákról alkotott rossz véleményét a diák ténylegesen gyenge teljesítménye határozza-e meg, ill. a tanár elõítélete miatt olyan gyenge a diák teljesítménye, (mert a diák és a tanár kölcsönösen vagy egyoldalúan azt hiszi, hogy a másik azt gondolja róla, hogy..., s ezért cselekszik úgy, ahogy) (vö. a kettõs ügynök igazmondási stratégiájával). <br /> A '''modellezés''' abszolút célja a valóság hibátlan visszatükrözése. Azonban hibátlan modell semmiképpen nem létezik, csak a valóság közelítése. Ennek oka sokrétû: pl. mérési hiba az adatok rögzítésekor, hiányzó fontos befolyásoló tényezõk, korlátozott matematikai apparátus, stb. De a legfontosabb gond még is az, hogy nem lehet tudni azt, milyen helyes kell, hogy legyen egy modell adott inputok esetén, ill. milyen típusú és mennyiségû modellhiba jobb egy más jellegû hibával szemben. <br /> '''Korreláció''' alapvetõen tehát csak a '''látszat''' szintjén ismerhetõ el, s nagyon fontos ennek kombinatorikai és idõbeli viselkedése. Nem igaz ugyanis az, hogy ha valamit kellõen sokszor jól jellemeztünk a múltban, akkor az a jövõben is így lesz, ill. mindig vannak olyan összefüggések, melyek a lehetséges esetek tetszõleges részét nagyon jól, míg a fennmaradókat nagyon rosszul magyarázzák.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A jelenséget melynek során egy folyamat kiértékelésekor az értékelő személy saját, szubjektív elvárásai erősen befolyásolják a kiértékelés eredményét Pygmalion effektusnak nevezzük.<br /> * Az informatikában a Pygmalion hatás az előrejelzéseket, modellezéseket befolyásoló tényezőként jelenik meg.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség alapja egy ókori görög mítosz?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség a gyógyítás terén is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség az üzleti életben is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy létezik hibátlan modell?'''<br /> :''(Nem)''<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Pygmalion in the classroom. Expanded edition. New York: Irvington, 1992. (with Lenore Jacobson)F[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20782]<br /> *Frank J. Bruno: Adjustment and personal growth: Seven pathways [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=207]<br /> *Cserné Ádermann G.: Az „önmagát beteljesítő jóslat” (Pygmalion-hatás) pedagógiai vizsgálata. in: A pedagógus. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> *Neveléslélektan. V. Szöveggyűjtemény. Bp. 1991. 162–173.; Feldman, R. S.–Prohaska, T.: A tanuló mint Pygmalion: A tanulói elvárás hatása a tanárra. in: uo. 174–187.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20780]<br /> *Dr. Pitlik László: A szaktanácsadás informatikája, avagy döntéstámogató rendszerek a mezőgazdasági szaktanácsadásban Gödöllö GATE, GTK, Gazdasági Informatika Tanszék, 1999. [http://interm.gtk.gau.hu/levelezo/2003osz/l20032.php3]</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Pygmalion_effektus&diff=4050 2005-12-31T15:39:25Z

<p>Gveres: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Pygmalion effect, Self-Fulfilling Prophecy<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''i.e. Pygamlion mítosz''': Sokáig élt nőtlenül Kypros királya, Pygmalión, amikor egyszer hófehér elefántcsontból csodálatosan szép szobrot faragott ki a vésőjével. Maga számára is váratlan meglepetés volt, amikor az elefántcsontnak a művészet olyan szép alakot adott, amilyennel soha még asszony nem született a földön. Pygmalion király Galeteanak nevezte művét és a szobor alkotója szerelemre gyulladt a saját alkotása iránt. Aphrodité segítségével a szobor életre kelt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20777]<br /> <br /> *'''1909''' – ''Albert Moll'' klinikai tapasztalatai alapján arra a követketetésre jut, hogy a vizsgálati személyek annak megfelelően viselkednek, amilyen elvárásokat feltételeztek magukkal szemben. Tehát, ha elvárták maguktól, hogy leküzdjenek egy betegséget, leküzdötték, míg ellenkező esetben a javulás elmaradt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1913''' – ''George Bernard Shaw'' megírja Pygmalion című szépirodalmi művét, melyben a főhős így fogalmaz: „ Tulajdonképpen nem abban van a különbség, hogy az ember hogy viselkedik, hanem hogy az emberrel hogy viselkednek. „[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20778]<br /> <br /> *'''1961''' – ''Alfred Oberlander'' a Metropoitan Life Insurance Company Rockway körzeti irodájának igazgatója megfigyelte, h a kiemelkedő biztositási ügynökségek gyorsabban nőnek, mint a gyenge ügynökségek, és hogy az új biztosítási ügynökök jobb teljesítményt nyújtanak kiemelkedő ügynökségeknél, mint átlagos vagy gyenge ügynökségeknél, tekintet nélkül üzleti rátermetségükre.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1963''' – ''David E. Berlew és Douglas T. Hall'', a Massachousetts Institute of Technology munkatársai kimutatták, hogy a dolgozók relatív sikeressége, amit a fizetésemelkedésekkel és a vállalat értékelésével mértek, nagymértékben függ a vállalatnak a dolgozókkal szemben támasztott elvárásaitól.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1968''' – ''R. Rosenthal és L. Jacobson'' (Harvard Egyetem) nevezték el megfigyelésüket Pygmalion-effektusnak, melynek lényege, hogy bármilyen folyamat kiértékelésekor az értékelő személy saját elvárásai erősen befolyásolják a kiértékelés eredményét. A megfigyeléseiket több kísérlettel is igazolták, például egy isk. tanáraiban néhány gyerek isk.-i teljesítményével kapcsolatos pozitív elvárásokat alakítottak ki, ennek eredményeképpen a gyerekek tényleges oszt.-zatai javultak a tanév végére. Az elvárások a tanulók intellektuális teljesítményére (kognitív elvárás), magatartására (normatív elvárás) és isk.-i pályafutására vonatkoznak. A tanári elvárások a tanulás szubjektív minősítésére hatottak. Újabb vizsgálatok kimutatták a tanulói elvárások tanárra gyakorolt hatását is.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> <br /> * A kifejezés felhasználási területe inkább a mélyebb pszichológiai kutatásokban teljesedik ki, de találkozhatunk vele gazdasági folyamatok kiértékelésénél is, ahol az elvárások erősen befolyásolják a gazdasági döntéseket, melyek visszahatnak a magára gazdaságra, például egy rossz gazdasági teljesítmény után a hitelbesorolás visszaminősítés tovább rontja a gazdaság teljesítő képességét. Ilyen esetben az ok-okozati viszony felborulhat.[http://miau.gau.hu/ogil/20020113/pygmalion-effekt.xls]<br /> <br /> * '''1999''' - ''Dr. Pitlik László'' szerint, az ok-okozati összefüggések utáni kutatás az ember veleszületett tulajdonsága. Az ok-okozat felcserélõdésének effektusa kísérletileg is kimutatható. Híres példa erre a Rosenthal kísérleteibõl ismert Pygmalion-effektus, mely szerint egy tanuló eredménye a tanár tanulóról alkotott véleményétõl nagy mértékben függ. Tehát a tanári véleménynek (hatás) nem a teljesítmény az oka, hanem a teljesítmény (ok) válik függõvé az &quot;elõ&quot;ítélettõl (hatás). Hasonló &quot;ördögi kör&quot; figyelhetõ meg az alábbi esetben is: Azt gondoltam, ha azt mondom, amit valóban gondolok, akkor azt úgy is félreértik, tehát mást mondok, mint amit gondolok (vö. kettõs ügynök dilemmája, huszonkettes csapdája, stb.). A módszeres problémamegoldás ezzel szemben - feltételezve, hogy maguk a bemenõ adatok nem kerülnek manipulálásra, csak mérési hibák terhelik - valóban csak a valóságra koncentrál, s ilyeténképpen az elõzõekben emlegetett tartalmi effektus mellett, a formai effektus a szubjektum (alkalmazó, tanácsadó) szintjére tevõdik át.A tanácsadás folyamata következésképpen csak akkor sikeres, ha az ilyen típusú csapdák kivédhetõk. Ennek alapja a bizalom. Csak valósághûen bemutatott problémát lehet helyesen megoldani. A helyzet hasonló az érdekvédelmi szervezetek által, illetõleg a gazdálkodóknál saját hatáskörben begyûjtött adatok feldolgozásakor (mérlegek) is. Hiszen pl. politikai síkon, vagy a pénzintézetekkel, hatóságokkal szembeni érdekérvényesítés egyik alapvetõ játékszabálya, hogy mindig olyat mondj (jövedelem), amire a válaszreakció (adó) olyan, hogy te járj jól. Persze a válaszreakcióba épp úgy belekalkulálják a téves közlést, s elõre kompenzálnak. Az értelmetlen helyzet csak az összes érintett egyidejû stratégiaváltásával védhetõ ki. (vö. Hankiss) [http://interm.gtk.gau.hu/miau/06/szgy97.doc]<br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===ez egy kapcsolattipus:===<br /> *teljesítmény (kognitív elvárás)<br /> *pszichológia (alkalmazási terület)<br /> *inteligencia (tapasztalati terület)<br /> *prognózis (alkalmazási terület)<br /> *modellezés (alkalmazási terület)<br /> *...<br /> <br /> ===Van neki, része a címszónak:===<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[Tudás]]<br /> *[[Információs társadalom]]<br /> *...<br /> <br /> ===A címszó része, egyenrangú fogalmak:===<br /> *Neveléstudomány (Galatea-hatás, Tápláló-hatás)<br /> *Szaktanácsadás (hozzárendelés, ceteris paribus)<br /> *Modellezés (ok-okozatiság, korreláció)<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A talált definiciok egymásnak nem mondanak ellent.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés a pygmalion effektus, a látszat korreláció, a modellezés, a ceteris paribus fogalmak között?<br /> <br /> A '''modellezés''' folyamata felfogható az informatika teljességének, vagyis adatgyûjtés, adattárolás, adatmozgatás, adatfeldolgozás, döntés, végrehajtás, (s a döntés ellenõrzése már ismét visszacsatol az adatgyûjtéshez). <br /> A modellezésnél abból indulunk ki, hogy a valóság kísérletekkel kiismerhetõ, vagyis abból, hogy azonos kiindulási helyzetek következménye is azonos. Másrészt feltételezzük, hogy bizonyos tényezõk változtatása és egy másik tényezõ változása között egyértelmû kapcsolat van, amennyiben más eleme a rendszernek nem változik (ok-okozatiság, '''ceteris paribus'''). <br /> Az ok-okozatisággal szorosan összefügg annak a valós filozófiai kérdésnek a felvetése, hogy az ok határozza meg az okozatot, vagy lehet fordítva is. Pl. a '''pygmalion-effektus''' szerint nem tudni, hogy a tanár diákról alkotott rossz véleményét a diák ténylegesen gyenge teljesítménye határozza-e meg, ill. a tanár elõítélete miatt olyan gyenge a diák teljesítménye, (mert a diák és a tanár kölcsönösen vagy egyoldalúan azt hiszi, hogy a másik azt gondolja róla, hogy..., s ezért cselekszik úgy, ahogy) (vö. a kettõs ügynök igazmondási stratégiájával). <br /> A '''modellezés''' abszolút célja a valóság hibátlan visszatükrözése. Azonban hibátlan modell semmiképpen nem létezik, csak a valóság közelítése. Ennek oka sokrétû: pl. mérési hiba az adatok rögzítésekor, hiányzó fontos befolyásoló tényezõk, korlátozott matematikai apparátus, stb. De a legfontosabb gond még is az, hogy nem lehet tudni azt, milyen helyes kell, hogy legyen egy modell adott inputok esetén, ill. milyen típusú és mennyiségû modellhiba jobb egy más jellegû hibával szemben. <br /> '''Korreláció''' alapvetõen tehát csak a '''látszat''' szintjén ismerhetõ el, s nagyon fontos ennek kombinatorikai és idõbeli viselkedése. Nem igaz ugyanis az, hogy ha valamit kellõen sokszor jól jellemeztünk a múltban, akkor az a jövõben is így lesz, ill. mindig vannak olyan összefüggések, melyek a lehetséges esetek tetszõleges részét nagyon jól, míg a fennmaradókat nagyon rosszul magyarázzák.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A jelenséget melynek során egy folyamat kiértékelésekor az értékelő személy saját, szubjektív elvárásai erősen befolyásolják a kiértékelés eredményét Pygmalion effektusnak nevezzük.<br /> * Az informatikában a Pygmalion hatás az előrejelzéseket, modellezéseket befolyásoló tényezőként jelenik meg.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség alapja egy ókori görög mítosz?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség a gyógyítás terén is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség az üzleti életben is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy létezik hibátlan modell?'''<br /> :''(Nem)''<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Pygmalion in the classroom. Expanded edition. New York: Irvington, 1992. (with Lenore Jacobson)F[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20782]<br /> *Frank J. Bruno: Adjustment and personal growth: Seven pathways [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=207]<br /> *Cserné Ádermann G.: Az „önmagát beteljesítő jóslat” (Pygmalion-hatás) pedagógiai vizsgálata. in: A pedagógus. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> *Neveléslélektan. V. Szöveggyűjtemény. Bp. 1991. 162–173.; Feldman, R. S.–Prohaska, T.: A tanuló mint Pygmalion: A tanulói elvárás hatása a tanárra. in: uo. 174–187.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20780]<br /> *Dr. Pitlik László: A szaktanácsadás informatikája, avagy döntéstámogató rendszerek a mezőgazdasági szaktanácsadásban Gödöllö GATE, GTK, Gazdasági Informatika Tanszék, 1999. [http://interm.gtk.gau.hu/levelezo/2003osz/l20032.php3]</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Pygmalion_effektus&diff=4049 2005-12-31T15:31:45Z

<p>Gveres: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Pygmalion effect, Self-Fulfilling Prophecy<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''i.e. Pygamlion mítosz''': Sokáig élt nőtlenül Kypros királya, Pygmalión, amikor egyszer hófehér elefántcsontból csodálatosan szép szobrot faragott ki a vésőjével. Maga számára is váratlan meglepetés volt, amikor az elefántcsontnak a művészet olyan szép alakot adott, amilyennel soha még asszony nem született a földön. Pygmalion király Galeteanak nevezte művét és a szobor alkotója szerelemre gyulladt a saját alkotása iránt. Aphrodité segítségével a szobor életre kelt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20777]<br /> <br /> *'''1909''' – ''Albert Moll'' klinikai tapasztalatai alapján arra a követketetésre jut, hogy a vizsgálati személyek annak megfelelően viselkednek, amilyen elvárásokat feltételeztek magukkal szemben. Tehát, ha elvárták maguktól, hogy leküzdjenek egy betegséget, leküzdötték, míg ellenkező esetben a javulás elmaradt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1913''' – ''George Bernard Shaw'' megírja Pygmalion című szépirodalmi művét, melyben a főhős így fogalmaz: „ Tulajdonképpen nem abban van a különbség, hogy az ember hogy viselkedik, hanem hogy az emberrel hogy viselkednek. „[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20778]<br /> <br /> *'''1961''' – ''Alfred Oberlander'' a Metropoitan Life Insurance Company Rockway körzeti irodájának igazgatója megfigyelte, h a kiemelkedő biztositási ügynökségek gyorsabban nőnek, mint a gyenge ügynökségek, és hogy az új biztosítási ügynökök jobb teljesítményt nyújtanak kiemelkedő ügynökségeknél, mint átlagos vagy gyenge ügynökségeknél, tekintet nélkül üzleti rátermetségükre.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1963''' – ''David E. Berlew és Douglas T. Hall'', a Massachousetts Institute of Technology munkatársai kimutatták, hogy a dolgozók relatív sikeressége, amit a fizetésemelkedésekkel és a vállalat értékelésével mértek, nagymértékben függ a vállalatnak a dolgozókkal szemben támasztott elvárásaitól.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1968''' – ''R. Rosenthal és L. Jacobson'' (Harvard Egyetem) nevezték el megfigyelésüket Pygmalion-effektusnak, melynek lényege, hogy bármilyen folyamat kiértékelésekor az értékelő személy saját elvárásai erősen befolyásolják a kiértékelés eredményét. A megfigyeléseiket több kísérlettel is igazolták, például egy isk. tanáraiban néhány gyerek isk.-i teljesítményével kapcsolatos pozitív elvárásokat alakítottak ki, ennek eredményeképpen a gyerekek tényleges oszt.-zatai javultak a tanév végére. Az elvárások a tanulók intellektuális teljesítményére (kognitív elvárás), magatartására (normatív elvárás) és isk.-i pályafutására vonatkoznak. A tanári elvárások a tanulás szubjektív minősítésére hatottak. Újabb vizsgálatok kimutatták a tanulói elvárások tanárra gyakorolt hatását is.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> <br /> * A kifejezés felhasználási területe inkább a mélyebb pszichológiai kutatásokban teljesedik ki, de találkozhatunk vele gazdasági folyamatok kiértékelésénél is, ahol az elvárások erősen befolyásolják a gazdasági döntéseket, melyek visszahatnak a magára gazdaságra, például egy rossz gazdasági teljesítmény után a hitelbesorolás visszaminősítés tovább rontja a gazdaság teljesítő képességét. Ilyen esetben az ok-okozati viszony felborulhat.[http://miau.gau.hu/ogil/20020113/pygmalion-effekt.xls]<br /> <br /> * '''1999''' - ''Dr. Pitlik László'' szerint, az ok-okozati összefüggések utáni kutatás az ember veleszületett tulajdonsága. Az ok-okozat felcserélõdésének effektusa kísérletileg is kimutatható. Híres példa erre a Rosenthal kísérleteibõl ismert Pygmalion-effektus, mely szerint egy tanuló eredménye a tanár tanulóról alkotott véleményétõl nagy mértékben függ. Tehát a tanári véleménynek (hatás) nem a teljesítmény az oka, hanem a teljesítmény (ok) válik függõvé az &quot;elõ&quot;ítélettõl (hatás). Hasonló &quot;ördögi kör&quot; figyelhetõ meg az alábbi esetben is: Azt gondoltam, ha azt mondom, amit valóban gondolok, akkor azt úgy is félreértik, tehát mást mondok, mint amit gondolok (vö. kettõs ügynök dilemmája, huszonkettes csapdája, stb.). A módszeres problémamegoldás ezzel szemben - feltételezve, hogy maguk a bemenõ adatok nem kerülnek manipulálásra, csak mérési hibák terhelik - valóban csak a valóságra koncentrál, s ilyeténképpen az elõzõekben emlegetett tartalmi effektus mellett, a formai effektus a szubjektum (alkalmazó, tanácsadó) szintjére tevõdik át.A tanácsadás folyamata következésképpen csak akkor sikeres, ha az ilyen típusú csapdák kivédhetõk. Ennek alapja a bizalom. Csak valósághûen bemutatott problémát lehet helyesen megoldani. A helyzet hasonló az érdekvédelmi szervezetek által, illetõleg a gazdálkodóknál saját hatáskörben begyûjtött adatok feldolgozásakor (mérlegek) is. Hiszen pl. politikai síkon, vagy a pénzintézetekkel, hatóságokkal szembeni érdekérvényesítés egyik alapvetõ játékszabálya, hogy mindig olyat mondj (jövedelem), amire a válaszreakció (adó) olyan, hogy te járj jól. Persze a válaszreakcióba épp úgy belekalkulálják a téves közlést, s elõre kompenzálnak. Az értelmetlen helyzet csak az összes érintett egyidejû stratégiaváltásával védhetõ ki. (vö. Hankiss) [http://interm.gtk.gau.hu/miau/06/szgy97.doc]<br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===ez egy kapcsolattipus:===<br /> *teljesítmény (kognitív elvárás)<br /> *pszichológia (alkalmazási terület)<br /> *inteligencia (tapasztalati terület)<br /> *prognózis (alkalmazási terület)<br /> *modellezés (alkalmazási terület)<br /> *...<br /> <br /> ===Van neki, része a címszónak:===<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[Tudás]]<br /> *[[Információs társadalom]]<br /> *...<br /> <br /> ===A címszó része, egyenrangú fogalmak:===<br /> *Neveléstudomány (Galatea-hatás, Tápláló-hatás)<br /> *Szaktanácsadás (hozzárendelés, ceteris paribus)<br /> *Modellezés (ok-okozatiság, korreláció)<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A talált definiciok egymásnak nem mondanak ellent.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés a pygmalion effektus, a látszat korreláció, a modellezés, a ceteris paribus fogalmak között?<br /> <br /> A '''modellezés''' folyamata felfogható az informatika teljességének, vagyis adatgyûjtés, adattárolás, adatmozgatás, adatfeldolgozás, döntés, végrehajtás, (s a döntés ellenõrzése már ismét visszacsatol az adatgyûjtéshez). <br /> A modellezésnél abból indulunk ki, hogy a valóság kísérletekkel kiismerhetõ, vagyis abból, hogy azonos kiindulási helyzetek következménye is azonos. Másrészt feltételezzük, hogy bizonyos tényezõk változtatása és egy másik tényezõ változása között egyértelmû kapcsolat van, amennyiben más eleme a rendszernek nem változik (ok-okozatiság, '''ceteris paribus'''). <br /> Az ok-okozatisággal szorosan összefügg annak a valós filozófiai kérdésnek a felvetése, hogy az ok határozza meg az okozatot, vagy lehet fordítva is. Pl. a '''pygmalion-effektus''' szerint nem tudni, hogy a tanár diákról alkotott rossz véleményét a diák ténylegesen gyenge teljesítménye határozza-e meg, ill. a tanár elõítélete miatt olyan gyenge a diák teljesítménye, (mert a diák és a tanár kölcsönösen vagy egyoldalúan azt hiszi, hogy a másik azt gondolja róla, hogy..., s ezért cselekszik úgy, ahogy) (vö. a kettõs ügynök igazmondási stratégiájával). <br /> A '''modellezés''' abszolút célja a valóság hibátlan visszatükrözése. Azonban hibátlan modell semmiképpen nem létezik, csak a valóság közelítése. Ennek oka sokrétû: pl. mérési hiba az adatok rögzítésekor, hiányzó fontos befolyásoló tényezõk, korlátozott matematikai apparátus, stb. De a legfontosabb gond még is az, hogy nem lehet tudni azt, milyen helyes kell, hogy legyen egy modell adott inputok esetén, ill. milyen típusú és mennyiségû modellhiba jobb egy más jellegû hibával szemben. <br /> '''Korreláció''' alapvetõen tehát csak a '''látszat''' szintjén ismerhetõ el, s nagyon fontos ennek kombinatorikai és idõbeli viselkedése. Nem igaz ugyanis az, hogy ha valamit kellõen sokszor jól jellemeztünk a múltban, akkor az a jövõben is így lesz, ill. mindig vannak olyan összefüggések, melyek a lehetséges esetek tetszõleges részét nagyon jól, míg a fennmaradókat nagyon rosszul magyarázzák.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A jelenséget melynek során egy folyamat kiértékelésekor az értékelő személy saját, szubjektív elvárásai erősen befolyásolják a kiértékelés eredményét Pygmalion effektusnak nevezzük.<br /> * Az informatikában a Pygmalion hatás az előrejelzéseket, modellezéseket befolyásoló tényezőként jelenik meg.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség alapja egy ókori görög mítosz?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség a gyógyítás terén is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség az üzleti életben is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy létezik hibátlan modell?'''<br /> :''(Nem)''<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Pygmalion in the classroom. Expanded edition. New York: Irvington, 1992. (with Lenore Jacobson)F[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20782]<br /> *Frank J. Bruno: Adjustment and personal growth: Seven pathways [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=207]<br /> *Cserné Ádermann G.: Az „önmagát beteljesítő jóslat” (Pygmalion-hatás) pedagógiai vizsgálata. in: A pedagógus. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> *Neveléslélektan. V. Szöveggyűjtemény. Bp. 1991. 162–173.; Feldman, R. S.–Prohaska, T.: A tanuló mint Pygmalion: A tanulói elvárás hatása a tanárra. in: uo. 174–187.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20780]<br /> *Dr. Pitlik László: A szaktanácsadás informatikája, avagy döntéstámogató rendszerek a mezőgazdasági szaktanácsadásban Gödöllö GATE, GTK, Gazdasági Informatika Tanszék, 1999.</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Pygmalion_effektus&diff=4048 2005-12-31T15:26:34Z

<p>Gveres: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Pygmalion effect, Self-Fulfilling Prophecy<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''i.e. Pygamlion mítosz''': Sokáig élt nőtlenül Kypros királya, Pygmalión, amikor egyszer hófehér elefántcsontból csodálatosan szép szobrot faragott ki a vésőjével. Maga számára is váratlan meglepetés volt, amikor az elefántcsontnak a művészet olyan szép alakot adott, amilyennel soha még asszony nem született a földön. Pygmalion király Galeteanak nevezte művét és a szobor alkotója szerelemre gyulladt a saját alkotása iránt. Aphrodité segítségével a szobor életre kelt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20777]<br /> <br /> *'''1909''' – ''Albert Moll'' klinikai tapasztalatai alapján arra a követketetésre jut, hogy a vizsgálati személyek annak megfelelően viselkednek, amilyen elvárásokat feltételeztek magukkal szemben. Tehát, ha elvárták maguktól, hogy leküzdjenek egy betegséget, leküzdötték, míg ellenkező esetben a javulás elmaradt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1913''' – ''George Bernard Shaw'' megírja Pygmalion című szépirodalmi művét, melyben a főhős így fogalmaz: „ Tulajdonképpen nem abban van a különbség, hogy az ember hogy viselkedik, hanem hogy az emberrel hogy viselkednek. „[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20778]<br /> <br /> *'''1961''' – ''Alfred Oberlander'' a Metropoitan Life Insurance Company Rockway körzeti irodájának igazgatója megfigyelte, h a kiemelkedő biztositási ügynökségek gyorsabban nőnek, mint a gyenge ügynökségek, és hogy az új biztosítási ügynökök jobb teljesítményt nyújtanak kiemelkedő ügynökségeknél, mint átlagos vagy gyenge ügynökségeknél, tekintet nélkül üzleti rátermetségükre.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1963''' – ''David E. Berlew és Douglas T. Hall'', a Massachousetts Institute of Technology munkatársai kimutatták, hogy a dolgozók relatív sikeressége, amit a fizetésemelkedésekkel és a vállalat értékelésével mértek, nagymértékben függ a vállalatnak a dolgozókkal szemben támasztott elvárásaitól.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1968''' – ''R. Rosenthal és L. Jacobson'' (Harvard Egyetem) nevezték el megfigyelésüket Pygmalion-effektusnak, melynek lényege, hogy bármilyen folyamat kiértékelésekor az értékelő személy saját elvárásai erősen befolyásolják a kiértékelés eredményét. A megfigyeléseiket több kísérlettel is igazolták, például egy isk. tanáraiban néhány gyerek isk.-i teljesítményével kapcsolatos pozitív elvárásokat alakítottak ki, ennek eredményeképpen a gyerekek tényleges oszt.-zatai javultak a tanév végére. Az elvárások a tanulók intellektuális teljesítményére (kognitív elvárás), magatartására (normatív elvárás) és isk.-i pályafutására vonatkoznak. A tanári elvárások a tanulás szubjektív minősítésére hatottak. Újabb vizsgálatok kimutatták a tanulói elvárások tanárra gyakorolt hatását is.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> <br /> * A kifejezés felhasználási területe inkább a mélyebb pszichológiai kutatásokban teljesedik ki, de találkozhatunk vele gazdasági folyamatok kiértékelésénél is, ahol az elvárások erősen befolyásolják a gazdasági döntéseket, melyek visszahatnak a magára gazdaságra, például egy rossz gazdasági teljesítmény után a hitelbesorolás visszaminősítés tovább rontja a gazdaság teljesítő képességét. Ilyen esetben az ok-okozati viszony felborulhat.[http://miau.gau.hu/ogil/20020113/pygmalion-effekt.xls]<br /> <br /> * '''1999''' - ''Dr. Pitlik László'' szerint, az ok-okozati összefüggések utáni kutatás az ember veleszületett tulajdonsága. Az ok-okozat felcserélõdésének effektusa kísérletileg is kimutatható. Híres példa erre a Rosenthal kísérleteibõl ismert Pygmalion-effektus, mely szerint egy tanuló eredménye a tanár tanulóról alkotott véleményétõl nagy mértékben függ. Tehát a tanári véleménynek (hatás) nem a teljesítmény az oka, hanem a teljesítmény (ok) válik függõvé az &quot;elõ&quot;ítélettõl (hatás). Hasonló &quot;ördögi kör&quot; figyelhetõ meg az alábbi esetben is: Azt gondoltam, ha azt mondom, amit valóban gondolok, akkor azt úgy is félreértik, tehát mást mondok, mint amit gondolok (vö. kettõs ügynök dilemmája, huszonkettes csapdája, stb.). A módszeres problémamegoldás ezzel szemben - feltételezve, hogy maguk a bemenõ adatok nem kerülnek manipulálásra, csak mérési hibák terhelik - valóban csak a valóságra koncentrál, s ilyeténképpen az elõzõekben emlegetett tartalmi effektus mellett, a formai effektus a szubjektum (alkalmazó, tanácsadó) szintjére tevõdik át.A tanácsadás folyamata következésképpen csak akkor sikeres, ha az ilyen típusú csapdák kivédhetõk. Ennek alapja a bizalom. Csak valósághûen bemutatott problémát lehet helyesen megoldani. A helyzet hasonló az érdekvédelmi szervezetek által, illetõleg a gazdálkodóknál saját hatáskörben begyûjtött adatok feldolgozásakor (mérlegek) is. Hiszen pl. politikai síkon, vagy a pénzintézetekkel, hatóságokkal szembeni érdekérvényesítés egyik alapvetõ játékszabálya, hogy mindig olyat mondj (jövedelem), amire a válaszreakció (adó) olyan, hogy te járj jól. Persze a válaszreakcióba épp úgy belekalkulálják a téves közlést, s elõre kompenzálnak. Az értelmetlen helyzet csak az összes érintett egyidejû stratégiaváltásával védhetõ ki. (vö. Hankiss) [http://interm.gtk.gau.hu/miau/06/szgy97.doc]<br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===ez egy kapcsolattipus:===<br /> *teljesítmény (kognitív elvárás)<br /> *pszichológia (alkalmazási terület)<br /> *inteligencia (tapasztalati terület)<br /> *prognózis (alkalmazási terület)<br /> *modellezés (alkalmazási terület)<br /> *...<br /> <br /> ===Van neki, része a címszónak:===<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[Tudás]]<br /> *[[Információs társadalom]]<br /> *...<br /> <br /> ===A címszó része, egyenrangú fogalmak:===<br /> *Neveléstudomány (Galatea-hatás, Tápláló-hatás)<br /> *Szaktanácsadás (hozzárendelés)<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A talált definiciok egymásnak nem mondanak ellent.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés a pygmalion effektus, a látszat korreláció, a modellezés, a ceteris paribus fogalmak között?<br /> <br /> A '''modellezés''' folyamata felfogható az informatika teljességének, vagyis adatgyûjtés, adattárolás, adatmozgatás, adatfeldolgozás, döntés, végrehajtás, (s a döntés ellenõrzése már ismét visszacsatol az adatgyûjtéshez). <br /> A modellezésnél abból indulunk ki, hogy a valóság kísérletekkel kiismerhetõ, vagyis abból, hogy azonos kiindulási helyzetek következménye is azonos. Másrészt feltételezzük, hogy bizonyos tényezõk változtatása és egy másik tényezõ változása között egyértelmû kapcsolat van, amennyiben más eleme a rendszernek nem változik (ok-okozatiság, '''ceteris paribus'''). <br /> Az ok-okozatisággal szorosan összefügg annak a valós filozófiai kérdésnek a felvetése, hogy az ok határozza meg az okozatot, vagy lehet fordítva is. Pl. a '''pygmalion-effektus''' szerint nem tudni, hogy a tanár diákról alkotott rossz véleményét a diák ténylegesen gyenge teljesítménye határozza-e meg, ill. a tanár elõítélete miatt olyan gyenge a diák teljesítménye, (mert a diák és a tanár kölcsönösen vagy egyoldalúan azt hiszi, hogy a másik azt gondolja róla, hogy..., s ezért cselekszik úgy, ahogy) (vö. a kettõs ügynök igazmondási stratégiájával). <br /> A '''modellezés''' abszolút célja a valóság hibátlan visszatükrözése. Azonban hibátlan modell semmiképpen nem létezik, csak a valóság közelítése. Ennek oka sokrétû: pl. mérési hiba az adatok rögzítésekor, hiányzó fontos befolyásoló tényezõk, korlátozott matematikai apparátus, stb. De a legfontosabb gond még is az, hogy nem lehet tudni azt, milyen helyes kell, hogy legyen egy modell adott inputok esetén, ill. milyen típusú és mennyiségû modellhiba jobb egy más jellegû hibával szemben. <br /> '''Korreláció''' alapvetõen tehát csak a '''látszat''' szintjén ismerhetõ el, s nagyon fontos ennek kombinatorikai és idõbeli viselkedése. Nem igaz ugyanis az, hogy ha valamit kellõen sokszor jól jellemeztünk a múltban, akkor az a jövõben is így lesz, ill. mindig vannak olyan összefüggések, melyek a lehetséges esetek tetszõleges részét nagyon jól, míg a fennmaradókat nagyon rosszul magyarázzák.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A jelenséget melynek során egy folyamat kiértékelésekor az értékelő személy saját, szubjektív elvárásai erősen befolyásolják a kiértékelés eredményét Pygmalion effektusnak nevezzük.<br /> * Az informatikában a Pygmalion hatás az előrejelzéseket, modellezéseket befolyásoló tényezőként jelenik meg.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség alapja egy ókori görög mítosz?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség a gyógyítás terén is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség az üzleti életben is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy létezik hibátlan modell?'''<br /> :''(Nem)''<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Pygmalion in the classroom. Expanded edition. New York: Irvington, 1992. (with Lenore Jacobson)F[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20782]<br /> *Frank J. Bruno: Adjustment and personal growth: Seven pathways [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=207]<br /> *Cserné Ádermann G.: Az „önmagát beteljesítő jóslat” (Pygmalion-hatás) pedagógiai vizsgálata. in: A pedagógus. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> *Neveléslélektan. V. Szöveggyűjtemény. Bp. 1991. 162–173.; Feldman, R. S.–Prohaska, T.: A tanuló mint Pygmalion: A tanulói elvárás hatása a tanárra. in: uo. 174–187.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20780]<br /> *Dr. Pitlik László: A szaktanácsadás informatikája, avagy döntéstámogató rendszerek a mezőgazdasági szaktanácsadásban Gödöllö GATE, GTK, Gazdasági Informatika Tanszék, 1999.</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Pygmalion_effektus&diff=4047 2005-12-31T15:09:32Z

<p>Gveres: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Pygmalion effect, Self-Fulfilling Prophecy<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''i.e. Pygamlion mítosz''': Sokáig élt nőtlenül Kypros királya, Pygmalión, amikor egyszer hófehér elefántcsontból csodálatosan szép szobrot faragott ki a vésőjével. Maga számára is váratlan meglepetés volt, amikor az elefántcsontnak a művészet olyan szép alakot adott, amilyennel soha még asszony nem született a földön. Pygmalion király Galeteanak nevezte művét és a szobor alkotója szerelemre gyulladt a saját alkotása iránt. Aphrodité segítségével a szobor életre kelt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20777]<br /> <br /> *'''1909''' – ''Albert Moll'' klinikai tapasztalatai alapján arra a követketetésre jut, hogy a vizsgálati személyek annak megfelelően viselkednek, amilyen elvárásokat feltételeztek magukkal szemben. Tehát, ha elvárták maguktól, hogy leküzdjenek egy betegséget, leküzdötték, míg ellenkező esetben a javulás elmaradt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1913''' – ''George Bernard Shaw'' megírja Pygmalion című szépirodalmi művét, melyben a főhős így fogalmaz: „ Tulajdonképpen nem abban van a különbség, hogy az ember hogy viselkedik, hanem hogy az emberrel hogy viselkednek. „[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20778]<br /> <br /> *'''1961''' – ''Alfred Oberlander'' a Metropoitan Life Insurance Company Rockway körzeti irodájának igazgatója megfigyelte, h a kiemelkedő biztositási ügynökségek gyorsabban nőnek, mint a gyenge ügynökségek, és hogy az új biztosítási ügynökök jobb teljesítményt nyújtanak kiemelkedő ügynökségeknél, mint átlagos vagy gyenge ügynökségeknél, tekintet nélkül üzleti rátermetségükre.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1963''' – ''David E. Berlew és Douglas T. Hall'', a Massachousetts Institute of Technology munkatársai kimutatták, hogy a dolgozók relatív sikeressége, amit a fizetésemelkedésekkel és a vállalat értékelésével mértek, nagymértékben függ a vállalatnak a dolgozókkal szemben támasztott elvárásaitól.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1968''' – ''R. Rosenthal és L. Jacobson'' (Harvard Egyetem) nevezték el megfigyelésüket Pygmalion-effektusnak, melynek lényege, hogy bármilyen folyamat kiértékelésekor az értékelő személy saját elvárásai erősen befolyásolják a kiértékelés eredményét. A megfigyeléseiket több kísérlettel is igazolták, például egy isk. tanáraiban néhány gyerek isk.-i teljesítményével kapcsolatos pozitív elvárásokat alakítottak ki, ennek eredményeképpen a gyerekek tényleges oszt.-zatai javultak a tanév végére. Az elvárások a tanulók intellektuális teljesítményére (kognitív elvárás), magatartására (normatív elvárás) és isk.-i pályafutására vonatkoznak. A tanári elvárások a tanulás szubjektív minősítésére hatottak. Újabb vizsgálatok kimutatták a tanulói elvárások tanárra gyakorolt hatását is.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> <br /> * A kifejezés felhasználási területe inkább a mélyebb pszichológiai kutatásokban teljesedik ki, de találkozhatunk vele gazdasági folyamatok kiértékelésénél is, ahol az elvárások erősen befolyásolják a gazdasági döntéseket, melyek visszahatnak a magára gazdaságra, például egy rossz gazdasági teljesítmény után a hitelbesorolás visszaminősítés tovább rontja a gazdaság teljesítő képességét. Ilyen esetben az ok-okozati viszony felborulhat.[http://miau.gau.hu/ogil/20020113/pygmalion-effekt.xls]<br /> <br /> * '''1999''' - ''Dr. Pitlik László'' szerint, az ok-okozati összefüggések utáni kutatás az ember veleszületett tulajdonsága. Az ok-okozat felcserélõdésének effektusa kísérletileg is kimutatható. Híres példa erre a Rosenthal kísérleteibõl ismert Pygmalion-effektus, mely szerint egy tanuló eredménye a tanár tanulóról alkotott véleményétõl nagy mértékben függ. Tehát a tanári véleménynek (hatás) nem a teljesítmény az oka, hanem a teljesítmény (ok) válik függõvé az &quot;elõ&quot;ítélettõl (hatás). Hasonló &quot;ördögi kör&quot; figyelhetõ meg az alábbi esetben is: Azt gondoltam, ha azt mondom, amit valóban gondolok, akkor azt úgy is félreértik, tehát mást mondok, mint amit gondolok (vö. kettõs ügynök dilemmája, huszonkettes csapdája, stb.). A módszeres problémamegoldás ezzel szemben - feltételezve, hogy maguk a bemenõ adatok nem kerülnek manipulálásra, csak mérési hibák terhelik - valóban csak a valóságra koncentrál, s ilyeténképpen az elõzõekben emlegetett tartalmi effektus mellett, a formai effektus a szubjektum (alkalmazó, tanácsadó) szintjére tevõdik át.A tanácsadás folyamata következésképpen csak akkor sikeres, ha az ilyen típusú csapdák kivédhetõk. Ennek alapja a bizalom. Csak valósághûen bemutatott problémát lehet helyesen megoldani. A helyzet hasonló az érdekvédelmi szervezetek által, illetõleg a gazdálkodóknál saját hatáskörben begyûjtött adatok feldolgozásakor (mérlegek) is. Hiszen pl. politikai síkon, vagy a pénzintézetekkel, hatóságokkal szembeni érdekérvényesítés egyik alapvetõ játékszabálya, hogy mindig olyat mondj (jövedelem), amire a válaszreakció (adó) olyan, hogy te járj jól. Persze a válaszreakcióba épp úgy belekalkulálják a téves közlést, s elõre kompenzálnak. Az értelmetlen helyzet csak az összes érintett egyidejû stratégiaváltásával védhetõ ki. (vö. Hankiss) [http://interm.gtk.gau.hu/miau/06/szgy97.doc]<br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===ez egy kapcsolattipus:===<br /> *teljesítmény (kognitív elvárás)<br /> *pszichológia (alkalmazási terület)<br /> *inteligencia (tapasztalati terület)<br /> *prognózis (alkalmazási terület)<br /> *modellezés (alkalmazási terület)<br /> *...<br /> <br /> ===Van neki, része a címszónak:===<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[Tudás]]<br /> *[[Információs társadalom]]<br /> *...<br /> <br /> ===A címszó része, egyenrangú fogalmak:===<br /> *Neveléstudomány (Galatea-hatás, Tápláló-hatás)<br /> *Szaktanácsadás (hozzárendelés)<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A talált definiciok egymásnak nem mondanak ellent.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés a pygmalion effektus, a látszat korreláció, a modellezés, a ceteris paribus fogalmak között?<br /> <br /> A '''modellezés''' folyamata felfogható az informatika teljességének, vagyis adatgyûjtés, adattárolás, adatmozgatás, adatfeldolgozás, döntés, végrehajtás, (s a döntés ellenõrzése már ismét visszacsatol az adatgyûjtéshez). <br /> A modellezésnél abból indulunk ki, hogy a valóság kísérletekkel kiismerhetõ, vagyis abból, hogy azonos kiindulási helyzetek következménye is azonos. Másrészt feltételezzük, hogy bizonyos tényezõk változtatása és egy másik tényezõ változása között egyértelmû kapcsolat van, amennyiben más eleme a rendszernek nem változik (ok-okozatiság, '''ceteris paribus'''). <br /> Az ok-okozatisággal szorosan összefügg annak a valós filozófiai kérdésnek a felvetése, hogy az ok határozza meg az okozatot, vagy lehet fordítva is. Pl. a '''pygmalion-effektus''' szerint nem tudni, hogy a tanár diákról alkotott rossz véleményét a diák ténylegesen gyenge teljesítménye határozza-e meg, ill. a tanár elõítélete miatt olyan gyenge a diák teljesítménye, (mert a diák és a tanár kölcsönösen vagy egyoldalúan azt hiszi, hogy a másik azt gondolja róla, hogy..., s ezért cselekszik úgy, ahogy) (vö. a kettõs ügynök igazmondási stratégiájával). <br /> A '''modellezés''' abszolút célja a valóság hibátlan visszatükrözése. Azonban hibátlan modell semmiképpen nem létezik, csak a valóság közelítése. Ennek oka sokrétû: pl. mérési hiba az adatok rögzítésekor, hiányzó fontos befolyásoló tényezõk, korlátozott matematikai apparátus, stb. De a legfontosabb gond még is az, hogy nem lehet tudni azt, milyen helyes kell, hogy legyen egy modell adott inputok esetén, ill. milyen típusú és mennyiségû modellhiba jobb egy más jellegû hibával szemben. <br /> '''Korreláció''' alapvetõen tehát csak a '''látszat''' szintjén ismerhetõ el, s nagyon fontos ennek kombinatorikai és idõbeli viselkedése. Nem igaz ugyanis az, hogy ha valamit kellõen sokszor jól jellemeztünk a múltban, akkor az a jövõben is így lesz, ill. mindig vannak olyan összefüggések, melyek a lehetséges esetek tetszõleges részét nagyon jól, míg a fennmaradókat nagyon rosszul magyarázzák.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A jelenséget melynek során egy folyamat kiértékelésekor az értékelő személy saját, szubjektív elvárásai erősen befolyásolják a kiértékelés eredményét Pygmalion effektusnak nevezzük.<br /> * Az informatikában a Pygmalion hatás az előrejelzéseket, modellezéseket befolyásoló tényezőként jelenik meg.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség alapja egy ókori görög mítosz?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség a gyógyítás terén is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség az üzleti életben is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a Berlew és Hall tanulókat figyelt meg?'''<br /> :''(Nem, Rosenthal és Jacobson tette)''<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Pygmalion in the classroom. Expanded edition. New York: Irvington, 1992. (with Lenore Jacobson)F[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20782]<br /> *Frank J. Bruno: Adjustment and personal growth: Seven pathways [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=207]<br /> *Cserné Ádermann G.: Az „önmagát beteljesítő jóslat” (Pygmalion-hatás) pedagógiai vizsgálata. in: A pedagógus. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> *Neveléslélektan. V. Szöveggyűjtemény. Bp. 1991. 162–173.; Feldman, R. S.–Prohaska, T.: A tanuló mint Pygmalion: A tanulói elvárás hatása a tanárra. in: uo. 174–187.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20780]<br /> *Dr. Pitlik László: A szaktanácsadás informatikája, avagy döntéstámogató rendszerek a mezőgazdasági szaktanácsadásban Gödöllö GATE, GTK, Gazdasági Informatika Tanszék, 1999.</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Pygmalion_effektus&diff=4046 2005-12-31T14:56:49Z

<p>Gveres: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Pygmalion effect, Self-Fulfilling Prophecy<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''i.e. Pygamlion mítosz''': Sokáig élt nőtlenül Kypros királya, Pygmalión, amikor egyszer hófehér elefántcsontból csodálatosan szép szobrot faragott ki a vésőjével. Maga számára is váratlan meglepetés volt, amikor az elefántcsontnak a művészet olyan szép alakot adott, amilyennel soha még asszony nem született a földön. Pygmalion király Galeteanak nevezte művét és a szobor alkotója szerelemre gyulladt a saját alkotása iránt. Aphrodité segítségével a szobor életre kelt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20777]<br /> <br /> *'''1909''' – ''Albert Moll'' klinikai tapasztalatai alapján arra a követketetésre jut, hogy a vizsgálati személyek annak megfelelően viselkednek, amilyen elvárásokat feltételeztek magukkal szemben. Tehát, ha elvárták maguktól, hogy leküzdjenek egy betegséget, leküzdötték, míg ellenkező esetben a javulás elmaradt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1913''' – ''George Bernard Shaw'' megírja Pygmalion című szépirodalmi művét, melyben a főhős így fogalmaz: „ Tulajdonképpen nem abban van a különbség, hogy az ember hogy viselkedik, hanem hogy az emberrel hogy viselkednek. „[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20778]<br /> <br /> *'''1961''' – ''Alfred Oberlander'' a Metropoitan Life Insurance Company Rockway körzeti irodájának igazgatója megfigyelte, h a kiemelkedő biztositási ügynökségek gyorsabban nőnek, mint a gyenge ügynökségek, és hogy az új biztosítási ügynökök jobb teljesítményt nyújtanak kiemelkedő ügynökségeknél, mint átlagos vagy gyenge ügynökségeknél, tekintet nélkül üzleti rátermetségükre.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1963''' – ''David E. Berlew és Douglas T. Hall'', a Massachousetts Institute of Technology munkatársai kimutatták, hogy a dolgozók relatív sikeressége, amit a fizetésemelkedésekkel és a vállalat értékelésével mértek, nagymértékben függ a vállalatnak a dolgozókkal szemben támasztott elvárásaitól.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1968''' – ''R. Rosenthal és L. Jacobson'' (Harvard Egyetem) nevezték el megfigyelésüket Pygmalion-effektusnak, melynek lényege, hogy bármilyen folyamat kiértékelésekor az értékelő személy saját elvárásai erősen befolyásolják a kiértékelés eredményét. A megfigyeléseiket több kísérlettel is igazolták, például egy isk. tanáraiban néhány gyerek isk.-i teljesítményével kapcsolatos pozitív elvárásokat alakítottak ki, ennek eredményeképpen a gyerekek tényleges oszt.-zatai javultak a tanév végére. Az elvárások a tanulók intellektuális teljesítményére (kognitív elvárás), magatartására (normatív elvárás) és isk.-i pályafutására vonatkoznak. A tanári elvárások a tanulás szubjektív minősítésére hatottak. Újabb vizsgálatok kimutatták a tanulói elvárások tanárra gyakorolt hatását is.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> <br /> * A kifejezés felhasználási területe inkább a mélyebb pszichológiai kutatásokban teljesedik ki, de találkozhatunk vele gazdasági folyamatok kiértékelésénél is, ahol az elvárások erősen befolyásolják a gazdasági döntéseket, melyek visszahatnak a magára gazdaságra, például egy rossz gazdasági teljesítmény után a hitelbesorolás visszaminősítés tovább rontja a gazdaság teljesítő képességét. Ilyen esetben az ok-okozati viszony felborulhat.[http://miau.gau.hu/ogil/20020113/pygmalion-effekt.xls]<br /> <br /> * '''1999''' - ''Dr. Pitlik László'' szerint, az ok-okozati összefüggések utáni kutatás az ember veleszületett tulajdonsága. Az ok-okozat felcserélõdésének effektusa kísérletileg is kimutatható. Híres példa erre a Rosenthal kísérleteibõl ismert Pygmalion-effektus, mely szerint egy tanuló eredménye a tanár tanulóról alkotott véleményétõl nagy mértékben függ. Tehát a tanári véleménynek (hatás) nem a teljesítmény az oka, hanem a teljesítmény (ok) válik függõvé az &quot;elõ&quot;ítélettõl (hatás). Hasonló &quot;ördögi kör&quot; figyelhetõ meg az alábbi esetben is: Azt gondoltam, ha azt mondom, amit valóban gondolok, akkor azt úgy is félreértik, tehát mást mondok, mint amit gondolok (vö. kettõs ügynök dilemmája, huszonkettes csapdája, stb.). A módszeres problémamegoldás ezzel szemben - feltételezve, hogy maguk a bemenõ adatok nem kerülnek manipulálásra, csak mérési hibák terhelik - valóban csak a valóságra koncentrál, s ilyeténképpen az elõzõekben emlegetett tartalmi effektus mellett, a formai effektus a szubjektum (alkalmazó, tanácsadó) szintjére tevõdik át.A tanácsadás folyamata következésképpen csak akkor sikeres, ha az ilyen típusú csapdák kivédhetõk. Ennek alapja a bizalom. Csak valósághûen bemutatott problémát lehet helyesen megoldani. A helyzet hasonló az érdekvédelmi szervezetek által, illetõleg a gazdálkodóknál saját hatáskörben begyûjtött adatok feldolgozásakor (mérlegek) is. Hiszen pl. politikai síkon, vagy a pénzintézetekkel, hatóságokkal szembeni érdekérvényesítés egyik alapvetõ játékszabálya, hogy mindig olyat mondj (jövedelem), amire a válaszreakció (adó) olyan, hogy te járj jól. Persze a válaszreakcióba épp úgy belekalkulálják a téves közlést, s elõre kompenzálnak. Az értelmetlen helyzet csak az összes érintett egyidejû stratégiaváltásával védhetõ ki. (vö. Hankiss) [http://interm.gtk.gau.hu/miau/06/szgy97.doc]<br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===ez egy kapcsolattipus:===<br /> *teljesítmény (kognitív elvárás)<br /> *pszichológia (alkalmazási terület)<br /> *inteligencia (tapasztalati terület)<br /> *prognózis (alkalmazási terület)<br /> *modellezés (alkalmazási terület)<br /> *...<br /> <br /> ===Van neki, része a címszónak:===<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[Tudás]]<br /> *[[Információs társadalom]]<br /> *...<br /> <br /> ===A címszó része, egyenrangú fogalmak:===<br /> *Neveléstudomány (Galatea-hatás, Tápláló-hatás)<br /> *Szaktanácsadás (hozzárendelés)<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A talált definiciok egymásnak nem mondanak ellent.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés a pygmalion effektus, a látszat korreláció, a modellezés, a ceteris paribus fogalmak között?<br /> <br /> A '''modellezés''' folyamata felfogható az informatika teljességének, vagyis adatgyûjtés, adattárolás, adatmozgatás, adatfeldolgozás, döntés, végrehajtás, (s a döntés ellenõrzése már ismét visszacsatol az adatgyûjtéshez). <br /> A modellezésnél abból indulunk ki, hogy a valóság kísérletekkel kiismerhetõ, vagyis abból, hogy azonos kiindulási helyzetek következménye is azonos. Másrészt feltételezzük, hogy bizonyos tényezõk változtatása és egy másik tényezõ változása között egyértelmû kapcsolat van, amennyiben más eleme a rendszernek nem változik (ok-okozatiság, '''ceteris paribus'''). <br /> Az ok-okozatisággal szorosan összefügg annak a valós filozófiai kérdésnek a felvetése, hogy az ok határozza meg az okozatot, vagy lehet fordítva is. Pl. a '''pygmalion-effektus''' szerint nem tudni, hogy a tanár diákról alkotott rossz véleményét a diák ténylegesen gyenge teljesítménye határozza-e meg, ill. a tanár elõítélete miatt olyan gyenge a diák teljesítménye, (mert a diák és a tanár kölcsönösen vagy egyoldalúan azt hiszi, hogy a másik azt gondolja róla, hogy..., s ezért cselekszik úgy, ahogy) (vö. a kettõs ügynök igazmondási stratégiájával). <br /> A '''modellezés''' abszolút célja a valóság hibátlan visszatükrözése. Azonban hibátlan modell semmiképpen nem létezik, csak a valóság közelítése. Ennek oka sokrétû: pl. mérési hiba az adatok rögzítésekor, hiányzó fontos befolyásoló tényezõk, korlátozott matematikai apparátus, stb. De a legfontosabb gond még is az, hogy nem lehet tudni azt, milyen helyes kell, hogy legyen egy modell adott inputok esetén, ill. milyen típusú és mennyiségû modellhiba jobb egy más jellegû hibával szemben. <br /> '''Korreláció''' alapvetõen tehát csak a '''látszat''' szintjén ismerhetõ el, s nagyon fontos ennek kombinatorikai és idõbeli viselkedése. Nem igaz ugyanis az, hogy ha valamit kellõen sokszor jól jellemeztünk a múltban, akkor az a jövõben is így lesz, ill. mindig vannak olyan összefüggések, melyek a lehetséges esetek tetszõleges részét nagyon jól, míg a fennmaradókat nagyon rosszul magyarázzák.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A jelenséget melynek során egy folyamat kiértékelésekor az értékelő személy saját, szubjektív elvárásai erősen befolyásolják a kiértékelés eredményét Pygmalion effektusnak nevezzük.<br /> * Az informatikában a Pygmalion hatás az előrejelzéseket, modellezéseket befolyásoló tényezőként jelenik meg.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség alapja egy ókori görög mítosz?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség a gyógyítás terén is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség az üzleti életben is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a Berlew és Hall tanulókat figyelt meg?'''<br /> :''(Nem, Rosenthal és Jacobson tette)''<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Pygmalion in the classroom. Expanded edition. New York: Irvington, 1992. (with Lenore Jacobson)F[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20782]<br /> *Frank J. Bruno: Adjustment and personal growth: Seven pathways [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=207]<br /> *Cserné Ádermann G.: Az „önmagát beteljesítő jóslat” (Pygmalion-hatás) pedagógiai vizsgálata. in: A pedagógus. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> *Neveléslélektan. V. Szöveggyűjtemény. Bp. 1991. 162–173.; Feldman, R. S.–Prohaska, T.: A tanuló mint Pygmalion: A tanulói elvárás hatása a tanárra. in: uo. 174–187.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20780]</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Gveres&diff=14821 2005-12-23T15:40:24Z

<p>Gveres: </p> <hr /> <div>Az általam feldolgozott fogalom a <br /> *[[Pygmalion effektus]], amely jellemzően pszichológiai jelenség, az informatikához a szaktanácsadás, modellezés területen kapcsolodik.<br /> <br /> *A [[reprezentativitás]] szócikkben nyitottam vitát, kifogásoltam az angol elnevezést, amely nem volt pontos, kijavitottam a lapon.</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Pygmalion_effektus&diff=4045 2005-12-23T15:39:40Z

<p>Gveres: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Pygmalion effect, Self-Fulfilling Prophecy<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''i.e. Pygamlion mítosz''': Sokáig élt nőtlenül Kypros királya, Pygmalión, amikor egyszer hófehér elefántcsontból csodálatosan szép szobrot faragott ki a vésőjével. Maga számára is váratlan meglepetés volt, amikor az elefántcsontnak a művészet olyan szép alakot adott, amilyennel soha még asszony nem született a földön. Pygmalion király Galeteanak nevezte művét és a szobor alkotója szerelemre gyulladt a saját alkotása iránt. Aphrodité segítségével a szobor életre kelt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20777]<br /> <br /> *'''1909''' – ''Albert Moll'' klinikai tapasztalatai alapján arra a követketetésre jut, hogy a vizsgálati személyek annak megfelelően viselkednek, amilyen elvárásokat feltételeztek magukkal szemben. Tehát, ha elvárták maguktól, hogy leküzdjenek egy betegséget, leküzdötték, míg ellenkező esetben a javulás elmaradt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1913''' – ''George Bernard Shaw'' megírja Pygmalion című szépirodalmi művét, melyben a főhős így fogalmaz: „ Tulajdonképpen nem abban van a különbség, hogy az ember hogy viselkedik, hanem hogy az emberrel hogy viselkednek. „[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20778]<br /> <br /> *'''1961''' – ''Alfred Oberlander'' a Metropoitan Life Insurance Company Rockway körzeti irodájának igazgatója megfigyelte, h a kiemelkedő biztositási ügynökségek gyorsabban nőnek, mint a gyenge ügynökségek, és hogy az új biztosítási ügynökök jobb teljesítményt nyújtanak kiemelkedő ügynökségeknél, mint átlagos vagy gyenge ügynökségeknél, tekintet nélkül üzleti rátermetségükre.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1963''' – ''David E. Berlew és Douglas T. Hall'', a Massachousetts Institute of Technology munkatársai kimutatták, hogy a dolgozók relatív sikeressége, amit a fizetésemelkedésekkel és a vállalat értékelésével mértek, nagymértékben függ a vállalatnak a dolgozókkal szemben támasztott elvárásaitól.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1968''' – ''R. Rosenthal és L. Jacobson'' (Harvard Egyetem) nevezték el megfigyelésüket Pygmalion-effektusnak, melynek lényege, hogy bármilyen folyamat kiértékelésekor az értékelő személy saját elvárásai erősen befolyásolják a kiértékelés eredményét. A megfigyeléseiket több kísérlettel is igazolták, például egy isk. tanáraiban néhány gyerek isk.-i teljesítményével kapcsolatos pozitív elvárásokat alakítottak ki, ennek eredményeképpen a gyerekek tényleges oszt.-zatai javultak a tanév végére. Az elvárások a tanulók intellektuális teljesítményére (kognitív elvárás), magatartására (normatív elvárás) és isk.-i pályafutására vonatkoznak. A tanári elvárások a tanulás szubjektív minősítésére hatottak. Újabb vizsgálatok kimutatták a tanulói elvárások tanárra gyakorolt hatását is.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> <br /> * A kifejezés felhasználási területe inkább a mélyebb pszichológiai kutatásokban teljesedik ki, de találkozhatunk vele gazdasági folyamatok kiértékelésénél is, ahol az elvárások erősen befolyásolják a gazdasági döntéseket, melyek visszahatnak a magára gazdaságra, például egy rossz gazdasági teljesítmény után a hitelbesorolás visszaminősítés tovább rontja a gazdaság teljesítő képességét. Ilyen esetben az ok-okozati viszony felborulhat.[http://miau.gau.hu/ogil/20020113/pygmalion-effekt.xls]<br /> <br /> * ''Dr. Pitlik László'' szerint, az ok-okozati összefüggések utáni kutatás az ember veleszületett tulajdonsága. Az ok-okozat felcserélõdésének effektusa kísérletileg is kimutatható. Híres példa erre a Rosenthal kísérleteibõl ismert Pygmalion-effektus, mely szerint egy tanuló eredménye a tanár tanulóról alkotott véleményétõl nagy mértékben függ. Tehát a tanári véleménynek (hatás) nem a teljesítmény az oka, hanem a teljesítmény (ok) válik függõvé az &quot;elõ&quot;ítélettõl (hatás). Hasonló &quot;ördögi kör&quot; figyelhetõ meg az alábbi esetben is: Azt gondoltam, ha azt mondom, amit valóban gondolok, akkor azt úgy is félreértik, tehát mást mondok, mint amit gondolok (vö. kettõs ügynök dilemmája, huszonkettes csapdája, stb.). A módszeres problémamegoldás ezzel szemben - feltételezve, hogy maguk a bemenõ adatok nem kerülnek manipulálásra, csak mérési hibák terhelik - valóban csak a valóságra koncentrál, s ilyeténképpen az elõzõekben emlegetett tartalmi effektus mellett, a formai effektus a szubjektum (alkalmazó, tanácsadó) szintjére tevõdik át.A tanácsadás folyamata következésképpen csak akkor sikeres, ha az ilyen típusú csapdák kivédhetõk. Ennek alapja a bizalom. Csak valósághûen bemutatott problémát lehet helyesen megoldani. A helyzet hasonló az érdekvédelmi szervezetek által, illetõleg a gazdálkodóknál saját hatáskörben begyûjtött adatok feldolgozásakor (mérlegek) is. Hiszen pl. politikai síkon, vagy a pénzintézetekkel, hatóságokkal szembeni érdekérvényesítés egyik alapvetõ játékszabálya, hogy mindig olyat mondj (jövedelem), amire a válaszreakció (adó) olyan, hogy te járj jól. Persze a válaszreakcióba épp úgy belekalkulálják a téves közlést, s elõre kompenzálnak. Az értelmetlen helyzet csak az összes érintett egyidejû stratégiaváltásával védhetõ ki. (vö. Hankiss) [http://interm.gtk.gau.hu/miau/06/szgy97.doc]<br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===ez egy kapcsolattipus:===<br /> *teljesítmény (kognitív elvárás)<br /> *magatartás(normatív elvárás) <br /> *pedagógia (oktatási terület)<br /> *pszichológia (alkalmazási terület)<br /> *inteligencia (tapasztalati terület)<br /> *prognózis (alkalmazási terület)<br /> *modellezés (alkalmazási terület)<br /> *...<br /> <br /> ===Van neki, része a címszónak:===<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[Tudás]]<br /> *[[Információs társadalom]]<br /> *...<br /> <br /> ===A címszó része, egyenrangú fogalmak:===<br /> *Neveléstudomány (Galatea-hatás, Tápláló-hatás)<br /> *Szaktanácsadás (hozzárendelés)<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A talált definiciok egymásnak nem mondanak ellent.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés a pygmalion effektus, a látszat korreláció, a modellezés, a ceteris paribus fogalmak között?<br /> <br /> A '''modellezés''' folyamata felfogható az informatika teljességének, vagyis adatgyûjtés, adattárolás, adatmozgatás, adatfeldolgozás, döntés, végrehajtás, (s a döntés ellenõrzése már ismét visszacsatol az adatgyûjtéshez). <br /> A modellezésnél abból indulunk ki, hogy a valóság kísérletekkel kiismerhetõ, vagyis abból, hogy azonos kiindulási helyzetek következménye is azonos. Másrészt feltételezzük, hogy bizonyos tényezõk változtatása és egy másik tényezõ változása között egyértelmû kapcsolat van, amennyiben más eleme a rendszernek nem változik (ok-okozatiság, '''ceteris paribus'''). <br /> Az ok-okozatisággal szorosan összefügg annak a valós filozófiai kérdésnek a felvetése, hogy az ok határozza meg az okozatot, vagy lehet fordítva is. Pl. a '''pygmalion-effektus''' szerint nem tudni, hogy a tanár diákról alkotott rossz véleményét a diák ténylegesen gyenge teljesítménye határozza-e meg, ill. a tanár elõítélete miatt olyan gyenge a diák teljesítménye, (mert a diák és a tanár kölcsönösen vagy egyoldalúan azt hiszi, hogy a másik azt gondolja róla, hogy..., s ezért cselekszik úgy, ahogy) (vö. a kettõs ügynök igazmondási stratégiájával). <br /> A '''modellezés''' abszolút célja a valóság hibátlan visszatükrözése. Azonban hibátlan modell semmiképpen nem létezik, csak a valóság közelítése. Ennek oka sokrétû: pl. mérési hiba az adatok rögzítésekor, hiányzó fontos befolyásoló tényezõk, korlátozott matematikai apparátus, stb. De a legfontosabb gond még is az, hogy nem lehet tudni azt, milyen helyes kell, hogy legyen egy modell adott inputok esetén, ill. milyen típusú és mennyiségû modellhiba jobb egy más jellegû hibával szemben. <br /> '''Korreláció''' alapvetõen tehát csak a '''látszat''' szintjén ismerhetõ el, s nagyon fontos ennek kombinatorikai és idõbeli viselkedése. Nem igaz ugyanis az, hogy ha valamit kellõen sokszor jól jellemeztünk a múltban, akkor az a jövõben is így lesz, ill. mindig vannak olyan összefüggések, melyek a lehetséges esetek tetszõleges részét nagyon jól, míg a fennmaradókat nagyon rosszul magyarázzák.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A jelenséget melynek során egy folyamat kiértékelésekor az értékelő személy saját, szubjektív elvárásai erősen befolyásolják a kiértékelés eredményét Pygmalion effektusnak nevezzük.<br /> * Az informatikában a Pygmalion hatás az előrejelzéseket, modellezéseket befolyásoló tényezőként jelenik meg.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség alapja egy ókori görög mítosz?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség a gyógyítás terén is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség az üzleti életben is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a Berlew és Hall tanulókat figyelt meg?'''<br /> :''(Nem, Rosenthal és Jacobson tette)''<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Pygmalion in the classroom. Expanded edition. New York: Irvington, 1992. (with Lenore Jacobson)F[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20782]<br /> *Frank J. Bruno: Adjustment and personal growth: Seven pathways [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=207]<br /> *Cserné Ádermann G.: Az „önmagát beteljesítő jóslat” (Pygmalion-hatás) pedagógiai vizsgálata. in: A pedagógus. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> *Neveléslélektan. V. Szöveggyűjtemény. Bp. 1991. 162–173.; Feldman, R. S.–Prohaska, T.: A tanuló mint Pygmalion: A tanulói elvárás hatása a tanárra. in: uo. 174–187.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20780]</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Pygmalion_effektus&diff=4044 2005-12-23T15:35:59Z

<p>Gveres: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Pygmalion effect, Self-Fulfilling Prophecy<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''i.e. Pygamlion mítosz''': Sokáig élt nőtlenül Kypros királya, Pygmalión, amikor egyszer hófehér elefántcsontból csodálatosan szép szobrot faragott ki a vésőjével. Maga számára is váratlan meglepetés volt, amikor az elefántcsontnak a művészet olyan szép alakot adott, amilyennel soha még asszony nem született a földön. Pygmalion király Galeteanak nevezte művét és a szobor alkotója szerelemre gyulladt a saját alkotása iránt. Aphrodité segítségével a szobor életre kelt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20777]<br /> <br /> *'''1909''' – ''Albert Moll'' klinikai tapasztalatai alapján arra a követketetésre jut, hogy a vizsgálati személyek annak megfelelően viselkednek, amilyen elvárásokat feltételeztek magukkal szemben. Tehát, ha elvárták maguktól, hogy leküzdjenek egy betegséget, leküzdötték, míg ellenkező esetben a javulás elmaradt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1913''' – ''George Bernard Shaw'' megírja Pygmalion című szépirodalmi művét, melyben a főhős így fogalmaz: „ Tulajdonképpen nem abban van a különbség, hogy az ember hogy viselkedik, hanem hogy az emberrel hogy viselkednek. „[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20778]<br /> <br /> *'''1961''' – ''Alfred Oberlander'' a Metropoitan Life Insurance Company Rockway körzeti irodájának igazgatója megfigyelte, h a kiemelkedő biztositási ügynökségek gyorsabban nőnek, mint a gyenge ügynökségek, és hogy az új biztosítási ügynökök jobb teljesítményt nyújtanak kiemelkedő ügynökségeknél, mint átlagos vagy gyenge ügynökségeknél, tekintet nélkül üzleti rátermetségükre.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1963''' – ''David E. Berlew és Douglas T. Hall'', a Massachousetts Institute of Technology munkatársai kimutatták, hogy a dolgozók relatív sikeressége, amit a fizetésemelkedésekkel és a vállalat értékelésével mértek, nagymértékben függ a vállalatnak a dolgozókkal szemben támasztott elvárásaitól.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1968''' – ''R. Rosenthal és L. Jacobson'' (Harvard Egyetem) nevezték el megfigyelésüket Pygmalion-effektusnak, melynek lényege, hogy bármilyen folyamat kiértékelésekor az értékelő személy saját elvárásai erősen befolyásolják a kiértékelés eredményét. A megfigyeléseiket több kísérlettel is igazolták, például egy isk. tanáraiban néhány gyerek isk.-i teljesítményével kapcsolatos pozitív elvárásokat alakítottak ki, ennek eredményeképpen a gyerekek tényleges oszt.-zatai javultak a tanév végére. Az elvárások a tanulók intellektuális teljesítményére (kognitív elvárás), magatartására (normatív elvárás) és isk.-i pályafutására vonatkoznak. A tanári elvárások a tanulás szubjektív minősítésére hatottak. Újabb vizsgálatok kimutatták a tanulói elvárások tanárra gyakorolt hatását is.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> <br /> * A kifejezés felhasználási területe inkább a mélyebb pszichológiai kutatásokban teljesedik ki, de találkozhatunk vele gazdasági folyamatok kiértékelésénél is, ahol az elvárások erősen befolyásolják a gazdasági döntéseket, melyek visszahatnak a magára gazdaságra, például egy rossz gazdasági teljesítmény után a hitelbesorolás visszaminősítés tovább rontja a gazdaság teljesítő képességét. Ilyen esetben az ok-okozati viszony felborulhat.[http://miau.gau.hu/ogil/20020113/pygmalion-effekt.xls]<br /> <br /> * ''Dr. Pitlik László'' szerint, az ok-okozati összefüggések utáni kutatás az ember veleszületett tulajdonsága. Az ok-okozat felcserélõdésének effektusa kísérletileg is kimutatható. Híres példa erre a Rosenthal kísérleteibõl ismert Pygmalion-effektus, mely szerint egy tanuló eredménye a tanár tanulóról alkotott véleményétõl nagy mértékben függ. Tehát a tanári véleménynek (hatás) nem a teljesítmény az oka, hanem a teljesítmény (ok) válik függõvé az &quot;elõ&quot;ítélettõl (hatás). Hasonló &quot;ördögi kör&quot; figyelhetõ meg az alábbi esetben is: Azt gondoltam, ha azt mondom, amit valóban gondolok, akkor azt úgy is félreértik, tehát mást mondok, mint amit gondolok (vö. kettõs ügynök dilemmája, huszonkettes csapdája, stb.). A módszeres problémamegoldás ezzel szemben - feltételezve, hogy maguk a bemenõ adatok nem kerülnek manipulálásra, csak mérési hibák terhelik - valóban csak a valóságra koncentrál, s ilyeténképpen az elõzõekben emlegetett tartalmi effektus mellett, a formai effektus a szubjektum (alkalmazó, tanácsadó) szintjére tevõdik át.A tanácsadás folyamata következésképpen csak akkor sikeres, ha az ilyen típusú csapdák kivédhetõk. Ennek alapja a bizalom. Csak valósághûen bemutatott problémát lehet helyesen megoldani. A helyzet hasonló az érdekvédelmi szervezetek által, illetõleg a gazdálkodóknál saját hatáskörben begyûjtött adatok feldolgozásakor (mérlegek) is. Hiszen pl. politikai síkon, vagy a pénzintézetekkel, hatóságokkal szembeni érdekérvényesítés egyik alapvetõ játékszabálya, hogy mindig olyat mondj (jövedelem), amire a válaszreakció (adó) olyan, hogy te járj jól. Persze a válaszreakcióba épp úgy belekalkulálják a téves közlést, s elõre kompenzálnak. Az értelmetlen helyzet csak az összes érintett egyidejû stratégiaváltásával védhetõ ki. (vö. Hankiss) [http://interm.gtk.gau.hu/miau/06/szgy97.doc]<br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===ez egy kapcsolattipus:===<br /> *teljesítmény (kognitív elvárás)<br /> *magatartás(normatív elvárás) <br /> *pedagógia (oktatási terület)<br /> *pszichológia (alkalmazási terület)<br /> *inteligencia (tapasztalati terület)<br /> *prognózis (alkalmazási terület)<br /> *modellezés (alkalmazási terület)<br /> *...<br /> <br /> ===Van neki, része a címszónak:===<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[Tudás]]<br /> *[[Információs társadalom]]<br /> *...<br /> <br /> ===A címszó része, egyenrangú fogalmak:===<br /> *Neveléstudomány (Galatea-hatás, Tápláló-hatás)<br /> *Szaktanácsadás (hozzárendelés)<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A talált definiciok egymásnak nem mondanak ellent.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés a pygmalion effektus, a látszat korreláció, a modellezés, a ceteris paribus fogalmak között?<br /> <br /> A '''modellezés''' folyamata felfogható az informatika teljességének, vagyis adatgyûjtés, adattárolás, adatmozgatás, adatfeldolgozás, döntés, végrehajtás, (s a döntés ellenõrzése már ismét visszacsatol az adatgyûjtéshez). <br /> A modellezésnél abból indulunk ki, hogy a valóság kísérletekkel kiismerhetõ, vagyis abból, hogy azonos kiindulási helyzetek következménye is azonos. Másrészt feltételezzük, hogy bizonyos tényezõk változtatása és egy másik tényezõ változása között egyértelmû kapcsolat van, amennyiben más eleme a rendszernek nem változik (ok-okozatiság, '''ceteris paribus'''). <br /> Az ok-okozatisággal szorosan összefügg annak a valós filozófiai kérdésnek a felvetése, hogy az ok határozza meg az okozatot, vagy lehet fordítva is. Pl. a '''pygmalion-effektus''' szerint nem tudni, hogy a tanár diákról alkotott rossz véleményét a diák ténylegesen gyenge teljesítménye határozza-e meg, ill. a tanár elõítélete miatt olyan gyenge a diák teljesítménye, (mert a diák és a tanár kölcsönösen vagy egyoldalúan azt hiszi, hogy a másik azt gondolja róla, hogy..., s ezért cselekszik úgy, ahogy) (vö. a kettõs ügynök igazmondási stratégiájával). <br /> A '''modellezés''' abszolút célja a valóság hibátlan visszatükrözése. Azonban hibátlan modell semmiképpen nem létezik, csak a valóság közelítése. Ennek oka sokrétû: pl. mérési hiba az adatok rögzítésekor, hiányzó fontos befolyásoló tényezõk, korlátozott matematikai apparátus, stb. De a legfontosabb gond még is az, hogy nem lehet tudni azt, milyen helyes kell, hogy legyen egy modell adott inputok esetén, ill. milyen típusú és mennyiségû modellhiba jobb egy más jellegû hibával szemben. <br /> '''Korreláció''' alapvetõen tehát csak a '''látszat''' szintjén ismerhetõ el, s nagyon fontos ennek kombinatorikai és idõbeli viselkedése. Nem igaz ugyanis az, hogy ha valamit kellõen sokszor jól jellemeztünk a múltban, akkor az a jövõben is így lesz, ill. mindig vannak olyan összefüggések, melyek a lehetséges esetek tetszõleges részét nagyon jól, míg a fennmaradókat nagyon rosszul magyarázzák.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A jelenséget melynek során egy folyamat kiértékelésekor az értékelő személy saját, szubjektív elvárásai erősen befolyásolják a kiértékelés eredményét Pygmalion effektsnak nevezzük.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség alapja egy ókori görög mítosz?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség a gyógyítás terén is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség az üzleti életben is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a Berlew és Hall tanulókat figyelt meg?'''<br /> :''(Nem, Rosenthal és Jacobson tette)''<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Pygmalion in the classroom. Expanded edition. New York: Irvington, 1992. (with Lenore Jacobson)F[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20782]<br /> *Frank J. Bruno: Adjustment and personal growth: Seven pathways [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=207]<br /> *Cserné Ádermann G.: Az „önmagát beteljesítő jóslat” (Pygmalion-hatás) pedagógiai vizsgálata. in: A pedagógus. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> *Neveléslélektan. V. Szöveggyűjtemény. Bp. 1991. 162–173.; Feldman, R. S.–Prohaska, T.: A tanuló mint Pygmalion: A tanulói elvárás hatása a tanárra. in: uo. 174–187.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20780]</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Pygmalion_effektus&diff=4043 2005-12-23T15:35:17Z

<p>Gveres: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Pygmalion effect, Self-Fulfilling Prophecy<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''i.e. Pygamlion mítosz''': Sokáig élt nőtlenül Kypros királya, Pygmalión, amikor egyszer hófehér elefántcsontból csodálatosan szép szobrot faragott ki a vésőjével. Maga számára is váratlan meglepetés volt, amikor az elefántcsontnak a művészet olyan szép alakot adott, amilyennel soha még asszony nem született a földön. Pygmalion király Galeteanak nevezte művét és a szobor alkotója szerelemre gyulladt a saját alkotása iránt. Aphrodité segítségével a szobor életre kelt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20777]<br /> <br /> *'''1909''' – ''Albert Moll'' klinikai tapasztalatai alapján arra a követketetésre jut, hogy a vizsgálati személyek annak megfelelően viselkednek, amilyen elvárásokat feltételeztek magukkal szemben. Tehát, ha elvárták maguktól, hogy leküzdjenek egy betegséget, leküzdötték, míg ellenkező esetben a javulás elmaradt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1913''' – ''George Bernard Shaw'' megírja Pygmalion című szépirodalmi művét, melyben a főhős így fogalmaz: „ Tulajdonképpen nem abban van a különbség, hogy az ember hogy viselkedik, hanem hogy az emberrel hogy viselkednek. „[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20778]<br /> <br /> *'''1961''' – ''Alfred Oberlander'' a Metropoitan Life Insurance Company Rockway körzeti irodájának igazgatója megfigyelte, h a kiemelkedő biztositási ügynökségek gyorsabban nőnek, mint a gyenge ügynökségek, és hogy az új biztosítási ügynökök jobb teljesítményt nyújtanak kiemelkedő ügynökségeknél, mint átlagos vagy gyenge ügynökségeknél, tekintet nélkül üzleti rátermetségükre.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1963''' – ''David E. Berlew és Douglas T. Hall'', a Massachousetts Institute of Technology munkatársai kimutatták, hogy a dolgozók relatív sikeressége, amit a fizetésemelkedésekkel és a vállalat értékelésével mértek, nagymértékben függ a vállalatnak a dolgozókkal szemben támasztott elvárásaitól.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1968''' – ''R. Rosenthal és L. Jacobson'' (Harvard Egyetem) nevezték el megfigyelésüket Pygmalion-effektusnak, melynek lényege, hogy bármilyen folyamat kiértékelésekor az értékelő személy saját elvárásai erősen befolyásolják a kiértékelés eredményét. A megfigyeléseiket több kísérlettel is igazolták, például egy isk. tanáraiban néhány gyerek isk.-i teljesítményével kapcsolatos pozitív elvárásokat alakítottak ki, ennek eredményeképpen a gyerekek tényleges oszt.-zatai javultak a tanév végére. Az elvárások a tanulók intellektuális teljesítményére (kognitív elvárás), magatartására (normatív elvárás) és isk.-i pályafutására vonatkoznak. A tanári elvárások a tanulás szubjektív minősítésére hatottak. Újabb vizsgálatok kimutatták a tanulói elvárások tanárra gyakorolt hatását is.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> <br /> * A kifejezés felhasználási területe inkább a mélyebb pszichológiai kutatásokban teljesedik ki, de találkozhatunk vele gazdasági folyamatok kiértékelésénél is, ahol az elvárások erősen befolyásolják a gazdasági döntéseket, melyek visszahatnak a magára gazdaságra, például egy rossz gazdasági teljesítmény után a hitelbesorolás visszaminősítés tovább rontja a gazdaság teljesítő képességét. Ilyen esetben az ok-okozati viszony felborulhat.[http://miau.gau.hu/ogil/20020113/pygmalion-effekt.xls]<br /> <br /> * ''Dr. Pitlik László'' szerint, az ok-okozati összefüggések utáni kutatás az ember veleszületett tulajdonsága. Az ok-okozat felcserélõdésének effektusa kísérletileg is kimutatható. Híres példa erre a Rosenthal kísérleteibõl ismert Pygmalion-effektus, mely szerint egy tanuló eredménye a tanár tanulóról alkotott véleményétõl nagy mértékben függ. Tehát a tanári véleménynek (hatás) nem a teljesítmény az oka, hanem a teljesítmény (ok) válik függõvé az &quot;elõ&quot;ítélettõl (hatás). Hasonló &quot;ördögi kör&quot; figyelhetõ meg az alábbi esetben is: Azt gondoltam, ha azt mondom, amit valóban gondolok, akkor azt úgy is félreértik, tehát mást mondok, mint amit gondolok (vö. kettõs ügynök dilemmája, huszonkettes csapdája, stb.). A módszeres problémamegoldás ezzel szemben - feltételezve, hogy maguk a bemenõ adatok nem kerülnek manipulálásra, csak mérési hibák terhelik - valóban csak a valóságra koncentrál, s ilyeténképpen az elõzõekben emlegetett tartalmi effektus mellett, a formai effektus a szubjektum (alkalmazó, tanácsadó) szintjére tevõdik át.A tanácsadás folyamata következésképpen csak akkor sikeres, ha az ilyen típusú csapdák kivédhetõk. Ennek alapja a bizalom. Csak valósághûen bemutatott problémát lehet helyesen megoldani. A helyzet hasonló az érdekvédelmi szervezetek által, illetõleg a gazdálkodóknál saját hatáskörben begyûjtött adatok feldolgozásakor (mérlegek) is. Hiszen pl. politikai síkon, vagy a pénzintézetekkel, hatóságokkal szembeni érdekérvényesítés egyik alapvetõ játékszabálya, hogy mindig olyat mondj (jövedelem), amire a válaszreakció (adó) olyan, hogy te járj jól. Persze a válaszreakcióba épp úgy belekalkulálják a téves közlést, s elõre kompenzálnak. Az értelmetlen helyzet csak az összes érintett egyidejû stratégiaváltásával védhetõ ki. (vö. Hankiss) [http://interm.gtk.gau.hu/miau/06/szgy97.doc]<br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===ez egy kapcsolattipus:===<br /> *teljesítmény (kognitív elvárás)<br /> *magatartás(normatív elvárás) <br /> *pedagógia (oktatási terület)<br /> *pszichológia (alkalmazási terület)<br /> *inteligencia (tapasztalati terület)<br /> *szemkontaktus (verbális jelzés)<br /> *prognózis (alkalmazási terület)<br /> *modellezés (alkalmazási terület)<br /> *...<br /> <br /> ===Van neki, része a címszónak:===<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[Tudás]]<br /> *[[Információs társadalom]]<br /> *...<br /> <br /> ===A címszó része, egyenrangú fogalmak:===<br /> *Neveléstudomány (Galatea-hatás, Tápláló-hatás)<br /> *Szaktanácsadás (hozzárendelés)<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A talált definiciok egymásnak nem mondanak ellent.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés a pygmalion effektus, a látszat korreláció, a modellezés, a ceteris paribus fogalmak között?<br /> <br /> A '''modellezés''' folyamata felfogható az informatika teljességének, vagyis adatgyûjtés, adattárolás, adatmozgatás, adatfeldolgozás, döntés, végrehajtás, (s a döntés ellenõrzése már ismét visszacsatol az adatgyûjtéshez). <br /> A modellezésnél abból indulunk ki, hogy a valóság kísérletekkel kiismerhetõ, vagyis abból, hogy azonos kiindulási helyzetek következménye is azonos. Másrészt feltételezzük, hogy bizonyos tényezõk változtatása és egy másik tényezõ változása között egyértelmû kapcsolat van, amennyiben más eleme a rendszernek nem változik (ok-okozatiság, '''ceteris paribus'''). <br /> Az ok-okozatisággal szorosan összefügg annak a valós filozófiai kérdésnek a felvetése, hogy az ok határozza meg az okozatot, vagy lehet fordítva is. Pl. a '''pygmalion-effektus''' szerint nem tudni, hogy a tanár diákról alkotott rossz véleményét a diák ténylegesen gyenge teljesítménye határozza-e meg, ill. a tanár elõítélete miatt olyan gyenge a diák teljesítménye, (mert a diák és a tanár kölcsönösen vagy egyoldalúan azt hiszi, hogy a másik azt gondolja róla, hogy..., s ezért cselekszik úgy, ahogy) (vö. a kettõs ügynök igazmondási stratégiájával). <br /> A '''modellezés''' abszolút célja a valóság hibátlan visszatükrözése. Azonban hibátlan modell semmiképpen nem létezik, csak a valóság közelítése. Ennek oka sokrétû: pl. mérési hiba az adatok rögzítésekor, hiányzó fontos befolyásoló tényezõk, korlátozott matematikai apparátus, stb. De a legfontosabb gond még is az, hogy nem lehet tudni azt, milyen helyes kell, hogy legyen egy modell adott inputok esetén, ill. milyen típusú és mennyiségû modellhiba jobb egy más jellegû hibával szemben. <br /> '''Korreláció''' alapvetõen tehát csak a '''látszat''' szintjén ismerhetõ el, s nagyon fontos ennek kombinatorikai és idõbeli viselkedése. Nem igaz ugyanis az, hogy ha valamit kellõen sokszor jól jellemeztünk a múltban, akkor az a jövõben is így lesz, ill. mindig vannak olyan összefüggések, melyek a lehetséges esetek tetszõleges részét nagyon jól, míg a fennmaradókat nagyon rosszul magyarázzák.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A jelenséget melynek során egy folyamat kiértékelésekor az értékelő személy saját, szubjektív elvárásai erősen befolyásolják a kiértékelés eredményét Pygmalion effektsnak nevezzük.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség alapja egy ókori görög mítosz?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség a gyógyítás terén is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség az üzleti életben is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a Berlew és Hall tanulókat figyelt meg?'''<br /> :''(Nem, Rosenthal és Jacobson tette)''<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Pygmalion in the classroom. Expanded edition. New York: Irvington, 1992. (with Lenore Jacobson)F[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20782]<br /> *Frank J. Bruno: Adjustment and personal growth: Seven pathways [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=207]<br /> *Cserné Ádermann G.: Az „önmagát beteljesítő jóslat” (Pygmalion-hatás) pedagógiai vizsgálata. in: A pedagógus. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> *Neveléslélektan. V. Szöveggyűjtemény. Bp. 1991. 162–173.; Feldman, R. S.–Prohaska, T.: A tanuló mint Pygmalion: A tanulói elvárás hatása a tanárra. in: uo. 174–187.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20780]</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Pygmalion_effektus&diff=4042 2005-12-23T15:27:36Z

<p>Gveres: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Pygmalion effect, Self-Fulfilling Prophecy<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''i.e. Pygamlion mítosz''': Sokáig élt nőtlenül Kypros királya, Pygmalión, amikor egyszer hófehér elefántcsontból csodálatosan szép szobrot faragott ki a vésőjével. Maga számára is váratlan meglepetés volt, amikor az elefántcsontnak a művészet olyan szép alakot adott, amilyennel soha még asszony nem született a földön. Pygmalion király Galeteanak nevezte művét és a szobor alkotója szerelemre gyulladt a saját alkotása iránt. Aphrodité segítségével a szobor életre kelt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20777]<br /> <br /> *'''1909''' – ''Albert Moll'' klinikai tapasztalatai alapján arra a követketetésre jut, hogy a vizsgálati személyek annak megfelelően viselkednek, amilyen elvárásokat feltételeztek magukkal szemben. Tehát, ha elvárták maguktól, hogy leküzdjenek egy betegséget, leküzdötték, míg ellenkező esetben a javulás elmaradt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1913''' – ''George Bernard Shaw'' megírja Pygmalion című szépirodalmi művét, melyben a főhős így fogalmaz: „ Tulajdonképpen nem abban van a különbség, hogy az ember hogy viselkedik, hanem hogy az emberrel hogy viselkednek. „[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20778]<br /> <br /> *'''1961''' – ''Alfred Oberlander'' a Metropoitan Life Insurance Company Rockway körzeti irodájának igazgatója megfigyelte, h a kiemelkedő biztositási ügynökségek gyorsabban nőnek, mint a gyenge ügynökségek, és hogy az új biztosítási ügynökök jobb teljesítményt nyújtanak kiemelkedő ügynökségeknél, mint átlagos vagy gyenge ügynökségeknél, tekintet nélkül üzleti rátermetségükre.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1963''' – ''David E. Berlew és Douglas T. Hall'', a Massachousetts Institute of Technology munkatársai kimutatták, hogy a dolgozók relatív sikeressége, amit a fizetésemelkedésekkel és a vállalat értékelésével mértek, nagymértékben függ a vállalatnak a dolgozókkal szemben támasztott elvárásaitól.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1968''' – ''R. Rosenthal és L. Jacobson'' (Harvard Egyetem) nevezték el megfigyelésüket Pygmalion-effektusnak, melynek lényege, hogy bármilyen folyamat kiértékelésekor az értékelő személy saját elvárásai erősen befolyásolják a kiértékelés eredményét. A megfigyeléseiket több kísérlettel is igazolták, például egy isk. tanáraiban néhány gyerek isk.-i teljesítményével kapcsolatos pozitív elvárásokat alakítottak ki, ennek eredményeképpen a gyerekek tényleges oszt.-zatai javultak a tanév végére. Az elvárások a tanulók intellektuális teljesítményére (kognitív elvárás), magatartására (normatív elvárás) és isk.-i pályafutására vonatkoznak. A tanári elvárások a tanulás szubjektív minősítésére hatottak. Újabb vizsgálatok kimutatták a tanulói elvárások tanárra gyakorolt hatását is.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> <br /> * A kifejezés felhasználási területe inkább a mélyebb pszichológiai kutatásokban teljesedik ki, de találkozhatunk vele gazdasági folyamatok kiértékelésénél is, ahol az elvárások erősen befolyásolják a gazdasági döntéseket, melyek visszahatnak a magára gazdaságra, például egy rossz gazdasági teljesítmény után a hitelbesorolás visszaminősítés tovább rontja a gazdaság teljesítő képességét. Ilyen esetben az ok-okozati viszony felborulhat.[http://miau.gau.hu/ogil/20020113/pygmalion-effekt.xls]<br /> <br /> * ''Dr. Pitlik László'' szerint, az ok-okozati összefüggések utáni kutatás az ember veleszületett tulajdonsága. Az ok-okozat felcserélõdésének effektusa kísérletileg is kimutatható. Híres példa erre a Rosenthal kísérleteibõl ismert Pygmalion-effektus, mely szerint egy tanuló eredménye a tanár tanulóról alkotott véleményétõl nagy mértékben függ. Tehát a tanári véleménynek (hatás) nem a teljesítmény az oka, hanem a teljesítmény (ok) válik függõvé az &quot;elõ&quot;ítélettõl (hatás). Hasonló &quot;ördögi kör&quot; figyelhetõ meg az alábbi esetben is: Azt gondoltam, ha azt mondom, amit valóban gondolok, akkor azt úgy is félreértik, tehát mást mondok, mint amit gondolok (vö. kettõs ügynök dilemmája, huszonkettes csapdája, stb.). A módszeres problémamegoldás ezzel szemben - feltételezve, hogy maguk a bemenõ adatok nem kerülnek manipulálásra, csak mérési hibák terhelik - valóban csak a valóságra koncentrál, s ilyeténképpen az elõzõekben emlegetett tartalmi effektus mellett, a formai effektus a szubjektum (alkalmazó, tanácsadó) szintjére tevõdik át.A tanácsadás folyamata következésképpen csak akkor sikeres, ha az ilyen típusú csapdák kivédhetõk. Ennek alapja a bizalom. Csak valósághûen bemutatott problémát lehet helyesen megoldani. A helyzet hasonló az érdekvédelmi szervezetek által, illetõleg a gazdálkodóknál saját hatáskörben begyûjtött adatok feldolgozásakor (mérlegek) is. Hiszen pl. politikai síkon, vagy a pénzintézetekkel, hatóságokkal szembeni érdekérvényesítés egyik alapvetõ játékszabálya, hogy mindig olyat mondj (jövedelem), amire a válaszreakció (adó) olyan, hogy te járj jól. Persze a válaszreakcióba épp úgy belekalkulálják a téves közlést, s elõre kompenzálnak. Az értelmetlen helyzet csak az összes érintett egyidejû stratégiaváltásával védhetõ ki. (vö. Hankiss) [http://interm.gtk.gau.hu/miau/06/szgy97.doc]<br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===ez egy kapcsolattipus:===<br /> *teljesítmény (kognitív elvárás)<br /> *magatartás(normatív elvárás) <br /> *pedagógia (oktatási terület)<br /> *pszichológia (alkalmazási terület)<br /> *inteligencia (tapasztalati terület)<br /> *szemkontaktus (verbális jelzés)<br /> *prognózis (alkalmazási terület)<br /> *...<br /> <br /> ===Van neki, része a címszónak:===<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[Tudás]]<br /> *[[Információs társadalom]]<br /> *...<br /> <br /> ===A címszó része, egyenrangú fogalmak:===<br /> *Neveléstudomány (Galatea-hatás, Tápláló-hatás)<br /> *Szaktanácsadás (hozzárendelés)<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A talált definiciok egymásnak nem mondanak ellent.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés a pygmalion effektus, a látszat korreláció, a modellezés, a ceteris paribus fogalmak között?<br /> <br /> A '''modellezés''' folyamata felfogható az informatika teljességének, vagyis adatgyûjtés, adattárolás, adatmozgatás, adatfeldolgozás, döntés, végrehajtás, (s a döntés ellenõrzése már ismét visszacsatol az adatgyûjtéshez). <br /> A modellezésnél abból indulunk ki, hogy a valóság kísérletekkel kiismerhetõ, vagyis abból, hogy azonos kiindulási helyzetek következménye is azonos. Másrészt feltételezzük, hogy bizonyos tényezõk változtatása és egy másik tényezõ változása között egyértelmû kapcsolat van, amennyiben más eleme a rendszernek nem változik (ok-okozatiság, '''ceteris paribus'''). <br /> Az ok-okozatisággal szorosan összefügg annak a valós filozófiai kérdésnek a felvetése, hogy az ok határozza meg az okozatot, vagy lehet fordítva is. Pl. a '''pygmalion-effektus''' szerint nem tudni, hogy a tanár diákról alkotott rossz véleményét a diák ténylegesen gyenge teljesítménye határozza-e meg, ill. a tanár elõítélete miatt olyan gyenge a diák teljesítménye, (mert a diák és a tanár kölcsönösen vagy egyoldalúan azt hiszi, hogy a másik azt gondolja róla, hogy..., s ezért cselekszik úgy, ahogy) (vö. a kettõs ügynök igazmondási stratégiájával). <br /> A '''modellezés''' abszolút célja a valóság hibátlan visszatükrözése. Azonban hibátlan modell semmiképpen nem létezik, csak a valóság közelítése. Ennek oka sokrétû: pl. mérési hiba az adatok rögzítésekor, hiányzó fontos befolyásoló tényezõk, korlátozott matematikai apparátus, stb. De a legfontosabb gond még is az, hogy nem lehet tudni azt, milyen helyes kell, hogy legyen egy modell adott inputok esetén, ill. milyen típusú és mennyiségû modellhiba jobb egy más jellegû hibával szemben. <br /> '''Korreláció''' alapvetõen tehát csak a '''látszat''' szintjén ismerhetõ el, s nagyon fontos ennek kombinatorikai és idõbeli viselkedése. Nem igaz ugyanis az, hogy ha valamit kellõen sokszor jól jellemeztünk a múltban, akkor az a jövõben is így lesz, ill. mindig vannak olyan összefüggések, melyek a lehetséges esetek tetszõleges részét nagyon jól, míg a fennmaradókat nagyon rosszul magyarázzák.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A jelenséget melynek során egy folyamat kiértékelésekor az értékelő személy saját, szubjektív elvárásai erősen befolyásolják a kiértékelés eredményét Pygmalion effektsnak nevezzük.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség alapja egy ókori görög mítosz?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség a gyógyítás terén is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség az üzleti életben is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a Berlew és Hall tanulókat figyelt meg?'''<br /> :''(Nem, Rosenthal és Jacobson tette)''<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Pygmalion in the classroom. Expanded edition. New York: Irvington, 1992. (with Lenore Jacobson)F[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20782]<br /> *Frank J. Bruno: Adjustment and personal growth: Seven pathways [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=207]<br /> *Cserné Ádermann G.: Az „önmagát beteljesítő jóslat” (Pygmalion-hatás) pedagógiai vizsgálata. in: A pedagógus. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> *Neveléslélektan. V. Szöveggyűjtemény. Bp. 1991. 162–173.; Feldman, R. S.–Prohaska, T.: A tanuló mint Pygmalion: A tanulói elvárás hatása a tanárra. in: uo. 174–187.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20780]</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Pygmalion_effektus&diff=4041 2005-12-23T13:50:55Z

<p>Gveres: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Pygmalion effect, Self-Fulfilling Prophecy<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''i.e. Pygamlion mítosz''': Sokáig élt nőtlenül Kypros királya, Pygmalión, amikor egyszer hófehér elefántcsontból csodálatosan szép szobrot faragott ki a vésőjével. Maga számára is váratlan meglepetés volt, amikor az elefántcsontnak a művészet olyan szép alakot adott, amilyennel soha még asszony nem született a földön. Pygmalion király Galeteanak nevezte művét és a szobor alkotója szerelemre gyulladt a saját alkotása iránt. Aphrodité segítségével a szobor életre kelt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20777]<br /> <br /> *'''1909''' – ''Albert Moll'' klinikai tapasztalatai alapján arra a követketetésre jut, hogy a vizsgálati személyek annak megfelelően viselkednek, amilyen elvárásokat feltételeztek magukkal szemben. Tehát, ha elvárták maguktól, hogy leküzdjenek egy betegséget, leküzdötték, míg ellenkező esetben a javulás elmaradt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1913''' – ''George Bernard Shaw'' megírja Pygmalion című szépirodalmi művét, melyben a főhős így fogalmaz: „ Tulajdonképpen nem abban van a különbség, hogy az ember hogy viselkedik, hanem hogy az emberrel hogy viselkednek. „[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20778]<br /> <br /> *'''1961''' – ''Alfred Oberlander'' a Metropoitan Life Insurance Company Rockway körzeti irodájának igazgatója megfigyelte, h a kiemelkedő biztositási ügynökségek gyorsabban nőnek, mint a gyenge ügynökségek, és hogy az új biztosítási ügynökök jobb teljesítményt nyújtanak kiemelkedő ügynökségeknél, mint átlagos vagy gyenge ügynökségeknél, tekintet nélkül üzleti rátermetségükre.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1963''' – ''David E. Berlew és Douglas T. Hall'', a Massachousetts Institute of Technology munkatársai kimutatták, hogy a dolgozók relatív sikeressége, amit a fizetésemelkedésekkel és a vállalat értékelésével mértek, nagymértékben függ a vállalatnak a dolgozókkal szemben támasztott elvárásaitól.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1968''' – ''R. Rosenthal és L. Jacobson'' (Harvard Egyetem) nevezték el megfigyelésüket Pygmalion-effektusnak, melynek lényege, hogy bármilyen folyamat kiértékelésekor az értékelő személy saját elvárásai erősen befolyásolják a kiértékelés eredményét. A megfigyeléseiket több kísérlettel is igazolták, például egy isk. tanáraiban néhány gyerek isk.-i teljesítményével kapcsolatos pozitív elvárásokat alakítottak ki, ennek eredményeképpen a gyerekek tényleges oszt.-zatai javultak a tanév végére. Az elvárások a tanulók intellektuális teljesítményére (kognitív elvárás), magatartására (normatív elvárás) és isk.-i pályafutására vonatkoznak. A tanári elvárások a tanulás szubjektív minősítésére hatottak. Újabb vizsgálatok kimutatták a tanulói elvárások tanárra gyakorolt hatását is.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> <br /> * A kifejezés felhasználási területe inkább a mélyebb pszichológiai kutatásokban teljesedik ki, de találkozhatunk vele gazdasági folyamatok kiértékelésénél is, ahol az elvárások erősen befolyásolják a gazdasági döntéseket, melyek visszahatnak a magára gazdaságra, például egy rossz gazdasági teljesítmény után a hitelbesorolás visszaminősítés tovább rontja a gazdaság teljesítő képességét. Ilyen esetben az ok-okozati viszony felborulhat.[http://miau.gau.hu/ogil/20020113/pygmalion-effekt.xls]<br /> <br /> * ''Dr. Pitlik László'' szerint, az ok-okozati összefüggések utáni kutatás az ember veleszületett tulajdonsága. Az ok-okozat felcserélõdésének effektusa kísérletileg is kimutatható. Híres példa erre a Rosenthal kísérleteibõl ismert Pygmalion-effektus, mely szerint egy tanuló eredménye a tanár tanulóról alkotott véleményétõl nagy mértékben függ. Tehát a tanári véleménynek (hatás) nem a teljesítmény az oka, hanem a teljesítmény (ok) válik függõvé az &quot;elõ&quot;ítélettõl (hatás). Hasonló &quot;ördögi kör&quot; figyelhetõ meg az alábbi esetben is: Azt gondoltam, ha azt mondom, amit valóban gondolok, akkor azt úgy is félreértik, tehát mást mondok, mint amit gondolok (vö. kettõs ügynök dilemmája, huszonkettes csapdája, stb.). A módszeres problémamegoldás ezzel szemben - feltételezve, hogy maguk a bemenõ adatok nem kerülnek manipulálásra, csak mérési hibák terhelik - valóban csak a valóságra koncentrál, s ilyeténképpen az elõzõekben emlegetett tartalmi effektus mellett, a formai effektus a szubjektum (alkalmazó, tanácsadó) szintjére tevõdik át.A tanácsadás folyamata következésképpen csak akkor sikeres, ha az ilyen típusú csapdák kivédhetõk. Ennek alapja a bizalom. Csak valósághûen bemutatott problémát lehet helyesen megoldani. A helyzet hasonló az érdekvédelmi szervezetek által, illetõleg a gazdálkodóknál saját hatáskörben begyûjtött adatok feldolgozásakor (mérlegek) is. Hiszen pl. politikai síkon, vagy a pénzintézetekkel, hatóságokkal szembeni érdekérvényesítés egyik alapvetõ játékszabálya, hogy mindig olyat mondj (jövedelem), amire a válaszreakció (adó) olyan, hogy te járj jól. Persze a válaszreakcióba épp úgy belekalkulálják a téves közlést, s elõre kompenzálnak. Az értelmetlen helyzet csak az összes érintett egyidejû stratégiaváltásával védhetõ ki. (vö. Hankiss) [http://interm.gtk.gau.hu/miau/06/szgy97.doc]<br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===ez egy kapcsolattipus:===<br /> *teljesítmény (kognitív elvárás)<br /> *magatartás(normatív elvárás) <br /> *pedagógia (oktatási terület)<br /> *pszichológia (alkalmazási terület)<br /> *inteligencia (tapasztalati terület)<br /> *szemkontaktus (verbális jelzés)<br /> *prognózis (alkalmazási terület)<br /> *...<br /> <br /> ===Van neki, része a címszónak:===<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[Tudás]]<br /> *[[Információs társadalom]]<br /> *...<br /> <br /> ===A címszó része, egyenrangú fogalmak:===<br /> *Neveléstudomány (Galatea-hatás, Tápláló-hatás)<br /> *Szaktanácsadás (hozzárendelés)<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A talált definiciok egymásnak nem mondanak ellent.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés a pygmalion effektus, a látszat korreláció, a modellezés, a ceteris paribus fogalmak között?<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A jelenséget melynek során egy folyamat kiértékelésekor az értékelő személy saját, szubjektív elvárásai erősen befolyásolják a kiértékelés eredményét Pygmalion effektsnak nevezzük.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség alapja egy ókori görög mítosz?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség a gyógyítás terén is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség az üzleti életben is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a Berlew és Hall tanulókat figyelt meg?'''<br /> :''(Nem, Rosenthal és Jacobson tette)''<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Pygmalion in the classroom. Expanded edition. New York: Irvington, 1992. (with Lenore Jacobson)F[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20782]<br /> *Frank J. Bruno: Adjustment and personal growth: Seven pathways [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=207]<br /> *Cserné Ádermann G.: Az „önmagát beteljesítő jóslat” (Pygmalion-hatás) pedagógiai vizsgálata. in: A pedagógus. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> *Neveléslélektan. V. Szöveggyűjtemény. Bp. 1991. 162–173.; Feldman, R. S.–Prohaska, T.: A tanuló mint Pygmalion: A tanulói elvárás hatása a tanárra. in: uo. 174–187.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20780]</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Pygmalion_effektus&diff=4040 2005-12-23T13:42:13Z

<p>Gveres: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Pygmalion effect, Self-Fulfilling Prophecy<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''i.e. Pygamlion mítosz''': Sokáig élt nőtlenül Kypros királya, Pygmalión, amikor egyszer hófehér elefántcsontból csodálatosan szép szobrot faragott ki a vésőjével. Maga számára is váratlan meglepetés volt, amikor az elefántcsontnak a művészet olyan szép alakot adott, amilyennel soha még asszony nem született a földön. Pygmalion király Galeteanak nevezte művét és a szobor alkotója szerelemre gyulladt a saját alkotása iránt. Aphrodité segítségével a szobor életre kelt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20777]<br /> <br /> *'''1909''' – ''Albert Moll'' klinikai tapasztalatai alapján arra a követketetésre jut, hogy a vizsgálati személyek annak megfelelően viselkednek, amilyen elvárásokat feltételeztek magukkal szemben. Tehát, ha elvárták maguktól, hogy leküzdjenek egy betegséget, leküzdötték, míg ellenkező esetben a javulás elmaradt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1913''' – ''George Bernard Shaw'' megírja Pygmalion című szépirodalmi művét, melyben a főhős így fogalmaz: „ Tulajdonképpen nem abban van a különbség, hogy az ember hogy viselkedik, hanem hogy az emberrel hogy viselkednek. „[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20778]<br /> <br /> *'''1961''' – ''Alfred Oberlander'' a Metropoitan Life Insurance Company Rockway körzeti irodájának igazgatója megfigyelte, h a kiemelkedő biztositási ügynökségek gyorsabban nőnek, mint a gyenge ügynökségek, és hogy az új biztosítási ügynökök jobb teljesítményt nyújtanak kiemelkedő ügynökségeknél, mint átlagos vagy gyenge ügynökségeknél, tekintet nélkül üzleti rátermetségükre.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1963''' – ''David E. Berlew és Douglas T. Hall'', a Massachousetts Institute of Technology munkatársai kimutatták, hogy a dolgozók relatív sikeressége, amit a fizetésemelkedésekkel és a vállalat értékelésével mértek, nagymértékben függ a vállalatnak a dolgozókkal szemben támasztott elvárásaitól.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1968''' – ''R. Rosenthal és L. Jacobson'' (Harvard Egyetem) nevezték el megfigyelésüket Pygmalion-effektusnak, melynek lényege, hogy bármilyen folyamat kiértékelésekor az értékelő személy saját elvárásai erősen befolyásolják a kiértékelés eredményét. A megfigyeléseiket több kísérlettel is igazolták, például egy isk. tanáraiban néhány gyerek isk.-i teljesítményével kapcsolatos pozitív elvárásokat alakítottak ki, ennek eredményeképpen a gyerekek tényleges oszt.-zatai javultak a tanév végére. Az elvárások a tanulók intellektuális teljesítményére (kognitív elvárás), magatartására (normatív elvárás) és isk.-i pályafutására vonatkoznak. A tanári elvárások a tanulás szubjektív minősítésére hatottak. Újabb vizsgálatok kimutatták a tanulói elvárások tanárra gyakorolt hatását is.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> <br /> * A kifejezés felhasználási területe inkább a mélyebb pszichológiai kutatásokban teljesedik ki, de találkozhatunk vele gazdasági folyamatok kiértékelésénél is, ahol az elvárások erősen befolyásolják a gazdasági döntéseket, melyek visszahatnak a magára gazdaságra, például egy rossz gazdasági teljesítmény után a hitelbesorolás visszaminősítés tovább rontja a gazdaság teljesítő képességét. Ilyen esetben az ok-okozati viszony felborulhat.[http://miau.gau.hu/ogil/20020113/pygmalion-effekt.xls]<br /> <br /> * ''Dr. Pitlik László'' szerint, az ok-okozati összefüggések utáni kutatás az ember veleszületett tulajdonsága. Az ok-okozat felcserélõdésének effektusa kísérletileg is kimutatható. Híres példa erre a Rosenthal kísérleteibõl ismert Pygmalion-effektus, mely szerint egy tanuló eredménye a tanár tanulóról alkotott véleményétõl nagy mértékben függ. Tehát a tanári véleménynek (hatás) nem a teljesítmény az oka, hanem a teljesítmény (ok) válik függõvé az &quot;elõ&quot;ítélettõl (hatás). Hasonló &quot;ördögi kör&quot; figyelhetõ meg az alábbi esetben is: Azt gondoltam, ha azt mondom, amit valóban gondolok, akkor azt úgy is félreértik, tehát mást mondok, mint amit gondolok (vö. kettõs ügynök dilemmája, huszonkettes csapdája, stb.). A módszeres problémamegoldás ezzel szemben - feltételezve, hogy maguk a bemenõ adatok nem kerülnek manipulálásra, csak mérési hibák terhelik - valóban csak a valóságra koncentrál, s ilyeténképpen az elõzõekben emlegetett tartalmi effektus mellett, a formai effektus a szubjektum (alkalmazó, tanácsadó) szintjére tevõdik át.A tanácsadás folyamata következésképpen csak akkor sikeres, ha az ilyen típusú csapdák kivédhetõk. Ennek alapja a bizalom. Csak valósághûen bemutatott problémát lehet helyesen megoldani. A helyzet hasonló az érdekvédelmi szervezetek által, illetõleg a gazdálkodóknál saját hatáskörben begyûjtött adatok feldolgozásakor (mérlegek) is. Hiszen pl. politikai síkon, vagy a pénzintézetekkel, hatóságokkal szembeni érdekérvényesítés egyik alapvetõ játékszabálya, hogy mindig olyat mondj (jövedelem), amire a válaszreakció (adó) olyan, hogy te járj jól. Persze a válaszreakcióba épp úgy belekalkulálják a téves közlést, s elõre kompenzálnak. Az értelmetlen helyzet csak az összes érintett egyidejû stratégiaváltásával védhetõ ki. (vö. Hankiss) [http://interm.gtk.gau.hu/miau/06/szgy97.doc]<br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===ez egy kapcsolattipus:===<br /> *teljesítmény (kognitív elvárás)<br /> *magatartás(normatív elvárás) <br /> *pedagógia (oktatási terület)<br /> *pszichológia (alkalmazási terület)<br /> *inteligencia (tapasztalati terület)<br /> *szemkontaktus (verbális jelzés)<br /> *prognózis (alkalmazási terület)<br /> *...<br /> <br /> ===Van neki, része a címszónak:===<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[Tudás]]<br /> *[[Információs társadalom]]<br /> *...<br /> <br /> ===A címszó része, egyenrangú fogalmak:===<br /> *Neveléstudomány (Galatea-hatás, Tápláló-hatás)<br /> *Szaktanácsadás (hozzárendelés)<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A talált definiciok egymásnak nem mondanak ellent.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés a pygmalion effektus, a látszat korreláció, a modellezés, a ceteris paribus fogalmak között?<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Pygmalion hatás az ember önmegvalósítására a környezete által gyakorolt befolyást mutatja. Az ember olyanná válik, amilyennek környezete formálja, verbális és non-verbális eszközökkel.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség alapja egy ókori görög mítosz?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség a gyógyítás terén is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség az üzleti életben is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a Berlew és Hall tanulókat figyelt meg?'''<br /> :''(Nem, Rosenthal és Jacobson tette)''<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Pygmalion in the classroom. Expanded edition. New York: Irvington, 1992. (with Lenore Jacobson)F[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20782]<br /> *Frank J. Bruno: Adjustment and personal growth: Seven pathways [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=207]<br /> *Cserné Ádermann G.: Az „önmagát beteljesítő jóslat” (Pygmalion-hatás) pedagógiai vizsgálata. in: A pedagógus. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> *Neveléslélektan. V. Szöveggyűjtemény. Bp. 1991. 162–173.; Feldman, R. S.–Prohaska, T.: A tanuló mint Pygmalion: A tanulói elvárás hatása a tanárra. in: uo. 174–187.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20780]</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Pygmalion_effektus&diff=4039 2005-12-23T13:26:47Z

<p>Gveres: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Pygmalion effect, Self-Fulfilling Prophecy<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''i.e. Pygamlion mítosz''': Sokáig élt nőtlenül Kypros királya, Pygmalión, amikor egyszer hófehér elefántcsontból csodálatosan szép szobrot faragott ki a vésőjével. Maga számára is váratlan meglepetés volt, amikor az elefántcsontnak a művészet olyan szép alakot adott, amilyennel soha még asszony nem született a földön. Pygmalion király Galeteanak nevezte művét és a szobor alkotója szerelemre gyulladt a saját alkotása iránt. Aphrodité segítségével a szobor életre kelt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20777]<br /> <br /> *'''1909''' – ''Albert Moll'' klinikai tapasztalatai alapján arra a követketetésre jut, hogy a vizsgálati személyek annak megfelelően viselkednek, amilyen elvárásokat feltételeztek magukkal szemben. Tehát, ha elvárták maguktól, hogy leküzdjenek egy betegséget, leküzdötték, míg ellenkező esetben a javulás elmaradt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1913''' – ''George Bernard Shaw'' megírja Pygmalion című szépirodalmi művét, melyben a főhős így fogalmaz: „ Tulajdonképpen nem abban van a különbség, hogy az ember hogy viselkedik, hanem hogy az emberrel hogy viselkednek. „[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20778]<br /> <br /> *'''1961''' – ''Alfred Oberlander'' a Metropoitan Life Insurance Company Rockway körzeti irodájának igazgatója megfigyelte, h a kiemelkedő biztositási ügynökségek gyorsabban nőnek, mint a gyenge ügynökségek, és hogy az új biztosítási ügynökök jobb teljesítményt nyújtanak kiemelkedő ügynökségeknél, mint átlagos vagy gyenge ügynökségeknél, tekintet nélkül üzleti rátermetségükre.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1963''' – ''David E. Berlew és Douglas T. Hall'', a Massachousetts Institute of Technology munkatársai kimutatták, hogy a dolgozók relatív sikeressége, amit a fizetésemelkedésekkel és a vállalat értékelésével mértek, nagymértékben függ a vállalatnak a dolgozókkal szemben támasztott elvárásaitól.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1968''' – ''R. Rosenthal és L. Jacobson'' (Harvard Egyetem) nevezték el megfigyelésüket Pygmalion-effektusnak, melynek lényege, hogy bármilyen folyamat kiértékelésekor az értékelő személy saját elvárásai erősen befolyásolják a kiértékelés eredményét. A megfigyeléseiket több kísérlettel is igazolták, például egy isk. tanáraiban néhány gyerek isk.-i teljesítményével kapcsolatos pozitív elvárásokat alakítottak ki, ennek eredményeképpen a gyerekek tényleges oszt.-zatai javultak a tanév végére. Az elvárások a tanulók intellektuális teljesítményére (kognitív elvárás), magatartására (normatív elvárás) és isk.-i pályafutására vonatkoznak. A tanári elvárások a tanulás szubjektív minősítésére hatottak. Újabb vizsgálatok kimutatták a tanulói elvárások tanárra gyakorolt hatását is.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> <br /> * A kifejezés felhasználási területe inkább a mélyebb pszichológiai kutatásokban teljesedik ki.Azt elemezve egyesek mit miért tesznek,ezen cselekedetek mögött mi rejlik.Minden tudományterületen találkozhatunk magával az elörejelzéssel vagy prognózissal. Az informatika, mint tudomány a szaktanácsadás területén a nevezett fogalomhoz,, különösen annak ok-okozati összefüggésében, mely lehetővé tesz bizonyos prognózisokat, ennek köszönhetően promlémamegoldást, szaktanácsadást. [http://miau.gau.hu/ogil/20020113/pygmalion-effekt.xls]<br /> <br /> * ''Dr. Pitlik László'' szerint, az ok-okozati összefüggések utáni kutatás az ember veleszületett tulajdonsága. Az ember mindig megkísérli a jelenségeket - ezeket rekonstruálni képes - összefüggések formájában értelmezni, mintha a dolgok &quot;nem-értése&quot; egyensúlyzavart váltana ki bennünk, amit az ismeretek újra rendezése révén igyekszünk csökkenteni. A parapszichológiát, mint a tudományosan megmagyarázhatatlan jelenségekre magyarázatot keresõ tevékenységet szemlélve felvetõdik a kérdés: Az ok váltotta-e ki valóban a hatást, vagy pedig a hatásból következik az ok? Az ok-okozat felcserélõdésének effektusa kísérletileg is kimutatható. Híres példa erre a Rosenthal kísérleteibõl ismert Pygmalion-effektus, mely szerint egy tanuló eredménye a tanár tanulóról alkotott véleményétõl nagy mértékben függ. Tehát a tanári véleménynek (hatás) nem a teljesítmény az oka, hanem a teljesítmény (ok) válik függõvé az &quot;elõ&quot;ítélettõl (hatás). Hasonló &quot;ördögi kör&quot; figyelhetõ meg az alábbi esetben is: Azt gondoltam, ha azt mondom, amit valóban gondolok, akkor azt úgy is félreértik, tehát mást mondok, mint amit gondolok (vö. kettõs ügynök dilemmája, huszonkettes csapdája, stb.) . Az elõítéletek így sok furcsa hatást okozói lehetnek (vö. önmagát beváltó prognózisok: jóslat egy autóbalesetrõl, mely végül is azért következik be, mert a jóslatot ismerõ lelkiállapota a jóslat hatására megváltozik, koncentrációja csökken, s hibázik vezetés közben). A módszeres problémamegoldás ezzel szemben - feltételezve, hogy maguk a bemenõ adatok nem kerülnek manipulálásra, csak mérési hibák terhelik - valóban csak a valóságra koncentrál, s ilyeténképpen az elõzõekben emlegetett tartalmi effektus mellett, a formai effektus a szubjektum (alkalmazó, tanácsadó) szintjére tevõdik át.A tanácsadás folyamata következésképpen csak akkor sikeres, ha az ilyen típusú csapdák kivédhetõk. Ennek alapja a bizalom. Csak valósághûen bemutatott problémát lehet helyesen megoldani. A helyzet hasonló az érdekvédelmi szervezetek által, illetõleg a gazdálkodóknál saját hatáskörben begyûjtött adatok feldolgozásakor (mérlegek) is. Hiszen pl. politikai síkon, vagy a pénzintézetekkel, hatóságokkal szembeni érdekérvényesítés egyik alapvetõ játékszabálya, hogy mindig olyat mondj (jövedelem), amire a válaszreakció (adó) olyan, hogy te járj jól. Persze a válaszreakcióba épp úgy belekalkulálják a téves közlést, s elõre kompenzálnak. Az értelmetlen helyzet csak az összes érintett egyidejû stratégiaváltásával védhetõ ki. (vö. Hankiss) [http://interm.gtk.gau.hu/miau/06/szgy97.doc]<br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===ez egy kapcsolattipus:===<br /> *teljesítmény (kognitív elvárás)<br /> *magatartás(normatív elvárás) <br /> *pedagógia (oktatási terület)<br /> *pszichológia (alkalmazási terület)<br /> *inteligencia (tapasztalati terület)<br /> *szemkontaktus (verbális jelzés)<br /> *prognózis (alkalmazási terület)<br /> *...<br /> <br /> ===Van neki, része a címszónak:===<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[Tudás]]<br /> *[[Információs társadalom]]<br /> *...<br /> <br /> ===A címszó része, egyenrangú fogalmak:===<br /> *Neveléstudomány (Galatea-hatás, Tápláló-hatás)<br /> *Szaktanácsadás (hozzárendelés)<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A talált definiciok egymásnak nem mondanak ellent.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés a pygmalion effektus, a látszat korreláció, a modellezés, a ceteris paribus fogalmak között?<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Pygmalion hatás az ember önmegvalósítására a környezete által gyakorolt befolyást mutatja. Az ember olyanná válik, amilyennek környezete formálja, verbális és non-verbális eszközökkel.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség alapja egy ókori görög mítosz?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség a gyógyítás terén is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség az üzleti életben is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a Berlew és Hall tanulókat figyelt meg?'''<br /> :''(Nem, Rosenthal és Jacobson tette)''<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Pygmalion in the classroom. Expanded edition. New York: Irvington, 1992. (with Lenore Jacobson)F[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20782]<br /> *Frank J. Bruno: Adjustment and personal growth: Seven pathways [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=207]<br /> *Cserné Ádermann G.: Az „önmagát beteljesítő jóslat” (Pygmalion-hatás) pedagógiai vizsgálata. in: A pedagógus. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> *Neveléslélektan. V. Szöveggyűjtemény. Bp. 1991. 162–173.; Feldman, R. S.–Prohaska, T.: A tanuló mint Pygmalion: A tanulói elvárás hatása a tanárra. in: uo. 174–187.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20780]</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Pygmalion_effektus&diff=4038 2005-12-23T13:18:58Z

<p>Gveres: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Pygmalion effect, Self-Fulfilling Prophecy<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''i.e. Pygamlion mítosz''': Sokáig élt nőtlenül Kypros királya, Pygmalión, amikor egyszer hófehér elefántcsontból csodálatosan szép szobrot faragott ki a vésőjével. Maga számára is váratlan meglepetés volt, amikor az elefántcsontnak a művészet olyan szép alakot adott, amilyennel soha még asszony nem született a földön. Pygmalion király Galeteanak nevezte művét és a szobor alkotója szerelemre gyulladt a saját alkotása iránt. Aphrodité segítségével a szobor életre kelt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20777]<br /> <br /> *'''1909''' – ''Albert Moll'' klinikai tapasztalatai alapján arra a követketetésre jut, hogy a vizsgálati személyek annak megfelelően viselkednek, amilyen elvárásokat feltételeztek magukkal szemben. Tehát, ha elvárták maguktól, hogy leküzdjenek egy betegséget, leküzdötték, míg ellenkező esetben a javulás elmaradt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1913''' – ''George Bernard Shaw'' megírja Pygmalion című szépirodalmi művét, melyben a főhős így fogalmaz: „ Tulajdonképpen nem abban van a különbség, hogy az ember hogy viselkedik, hanem hogy az emberrel hogy viselkednek. „[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20778]<br /> <br /> *'''1961''' – ''Alfred Oberlander'' a Metropoitan Life Insurance Company Rockway körzeti irodájának igazgatója megfigyelte, h a kiemelkedő biztositási ügynökségek gyorsabban nőnek, mint a gyenge ügynökségek, és hogy az új biztosítási ügynökök jobb teljesítményt nyújtanak kiemelkedő ügynökségeknél, mint átlagos vagy gyenge ügynökségeknél, tekintet nélkül üzleti rátermetségükre.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1963''' – ''David E. Berlew és Douglas T. Hall'', a Massachousetts Institute of Technology munkatársai kimutatták, hogy a dolgozók relatív sikeressége, amit a fizetésemelkedésekkel és a vállalat értékelésével mértek, nagymértékben függ a vállalatnak a dolgozókkal szemben támasztott elvárásaitól.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1968''' – ''R. Rosenthal és L. Jacobson'' (Harvard Egyetem) nevezték el megfigyelésüket Pygmalion-effektusnak, melynek lényege, hogy bármilyen folyamat kiértékelésekor az értékelő személy saját elvárásai erősen befolyásolják a kiértékelés eredményét. A megfigyeléseiket több kísérlettel is igazolták, például egy isk. tanáraiban néhány gyerek isk.-i teljesítményével kapcsolatos pozitív elvárásokat alakítottak ki, ennek eredményeképpen a gyerekek tényleges oszt.-zatai javultak a tanév végére. Az elvárások a tanulók intellektuális teljesítményére (kognitív elvárás), magatartására (normatív elvárás) és isk.-i pályafutására vonatkoznak. Ezek az elvárások olyan tapasztalatokra épülnek mint a szülők foglalkozása, isk.-i végzettsége, a tanuló neme, korábbi isk.-i eredményei, intelligenciá ja, tanulási motiváció ja. A tanári elvárások elsősorban nem a gyerek teszteredményére, tanulására hatnak, hanem az oszt.-zatokra, a tanulás szubjektív minősítésére. A magatartásra és az isk.-i teljesítményre vonatkozó elvárások gyakran együtt járnak: jó magatartású gyerektől nagyobb valószínűséggel várnak el jó teljesítmény t és fordítva, mely összefüggés inkább a lányokra nézve igaz. Az önmagát beteljesítő jóslatok többféle, ált. nem tudatos módon közvetítődnek a tanulók felé: gyorsabb megerősítés, több szemkontaktus és mosoly, nagyobb fizikai közelség a tehetségesebbnek gondolt tanulók esetén. Újabb vizsgálatok kimutatták a tanulói elvárások tanárra gyakorolt hatását is. A tanulók tanárral kapcsolatos pozitív elvárásai eredményeképpen pozitívabbak a tanulók nem verbális jelzései, kompetensebbnek és kiegyensúlyozottabbnak érzi magát a tanár.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> <br /> * A kifejezés felhasználási területe inkább a mélyebb pszichológiai kutatásokban teljesedik ki.Azt elemezve egyesek mit miért tesznek,ezen cselekedetek mögött mi rejlik.Minden tudományterületen találkozhatunk magával az elörejelzéssel vagy prognózissal. Az informatika, mint tudomány a szaktanácsadás területén a nevezett fogalomhoz,, különösen annak ok-okozati összefüggésében, mely lehetővé tesz bizonyos prognózisokat, ennek köszönhetően promlémamegoldást, szaktanácsadást. [http://miau.gau.hu/ogil/20020113/pygmalion-effekt.xls]<br /> <br /> * ''Dr. Pitlik László'' szerint, az ok-okozati összefüggések utáni kutatás az ember veleszületett tulajdonsága. Az ember mindig megkísérli a jelenségeket - ezeket rekonstruálni képes - összefüggések formájában értelmezni, mintha a dolgok &quot;nem-értése&quot; egyensúlyzavart váltana ki bennünk, amit az ismeretek újra rendezése révén igyekszünk csökkenteni. A parapszichológiát, mint a tudományosan megmagyarázhatatlan jelenségekre magyarázatot keresõ tevékenységet szemlélve felvetõdik a kérdés: Az ok váltotta-e ki valóban a hatást, vagy pedig a hatásból következik az ok? Az ok-okozat felcserélõdésének effektusa kísérletileg is kimutatható. Híres példa erre a Rosenthal kísérleteibõl ismert Pygmalion-effektus, mely szerint egy tanuló eredménye a tanár tanulóról alkotott véleményétõl nagy mértékben függ. Tehát a tanári véleménynek (hatás) nem a teljesítmény az oka, hanem a teljesítmény (ok) válik függõvé az &quot;elõ&quot;ítélettõl (hatás). Hasonló &quot;ördögi kör&quot; figyelhetõ meg az alábbi esetben is: Azt gondoltam, ha azt mondom, amit valóban gondolok, akkor azt úgy is félreértik, tehát mást mondok, mint amit gondolok (vö. kettõs ügynök dilemmája, huszonkettes csapdája, stb.) . Az elõítéletek így sok furcsa hatást okozói lehetnek (vö. önmagát beváltó prognózisok: jóslat egy autóbalesetrõl, mely végül is azért következik be, mert a jóslatot ismerõ lelkiállapota a jóslat hatására megváltozik, koncentrációja csökken, s hibázik vezetés közben). A módszeres problémamegoldás ezzel szemben - feltételezve, hogy maguk a bemenõ adatok nem kerülnek manipulálásra, csak mérési hibák terhelik - valóban csak a valóságra koncentrál, s ilyeténképpen az elõzõekben emlegetett tartalmi effektus mellett, a formai effektus a szubjektum (alkalmazó, tanácsadó) szintjére tevõdik át.A tanácsadás folyamata következésképpen csak akkor sikeres, ha az ilyen típusú csapdák kivédhetõk. Ennek alapja a bizalom. Csak valósághûen bemutatott problémát lehet helyesen megoldani. A helyzet hasonló az érdekvédelmi szervezetek által, illetõleg a gazdálkodóknál saját hatáskörben begyûjtött adatok feldolgozásakor (mérlegek) is. Hiszen pl. politikai síkon, vagy a pénzintézetekkel, hatóságokkal szembeni érdekérvényesítés egyik alapvetõ játékszabálya, hogy mindig olyat mondj (jövedelem), amire a válaszreakció (adó) olyan, hogy te járj jól. Persze a válaszreakcióba épp úgy belekalkulálják a téves közlést, s elõre kompenzálnak. Az értelmetlen helyzet csak az összes érintett egyidejû stratégiaváltásával védhetõ ki. (vö. Hankiss) [http://interm.gtk.gau.hu/miau/06/szgy97.doc]<br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===ez egy kapcsolattipus:===<br /> *teljesítmény (kognitív elvárás)<br /> *magatartás(normatív elvárás) <br /> *pedagógia (oktatási terület)<br /> *pszichológia (alkalmazási terület)<br /> *inteligencia (tapasztalati terület)<br /> *szemkontaktus (verbális jelzés)<br /> *prognózis (alkalmazási terület)<br /> *...<br /> <br /> ===Van neki, része a címszónak:===<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[Tudás]]<br /> *[[Információs társadalom]]<br /> *...<br /> <br /> ===A címszó része, egyenrangú fogalmak:===<br /> *Neveléstudomány (Galatea-hatás, Tápláló-hatás)<br /> *Szaktanácsadás (hozzárendelés)<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A talált definiciok egymásnak nem mondanak ellent.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés a pygmalion effektus, a látszat korreláció, a modellezés, a ceteris paribus fogalmak között?<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Pygmalion hatás az ember önmegvalósítására a környezete által gyakorolt befolyást mutatja. Az ember olyanná válik, amilyennek környezete formálja, verbális és non-verbális eszközökkel.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség alapja egy ókori görög mítosz?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség a gyógyítás terén is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség az üzleti életben is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a Berlew és Hall tanulókat figyelt meg?'''<br /> :''(Nem, Rosenthal és Jacobson tette)''<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Pygmalion in the classroom. Expanded edition. New York: Irvington, 1992. (with Lenore Jacobson)F[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20782]<br /> *Frank J. Bruno: Adjustment and personal growth: Seven pathways [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=207]<br /> *Cserné Ádermann G.: Az „önmagát beteljesítő jóslat” (Pygmalion-hatás) pedagógiai vizsgálata. in: A pedagógus. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> *Neveléslélektan. V. Szöveggyűjtemény. Bp. 1991. 162–173.; Feldman, R. S.–Prohaska, T.: A tanuló mint Pygmalion: A tanulói elvárás hatása a tanárra. in: uo. 174–187.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20780]</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Gveres&diff=14820 2005-12-11T20:29:40Z

<p>Gveres: </p> <hr /> <div>Az általam feldolgozott fogalom a <br /> *[[Pygmalion effektus]], amely jellemzően pszichológiai jelenség, az informatikához a szaktanácsadás területen kapcsolodik.<br /> <br /> *A [[reprezentativitás]] szócikkben nyitottam vitát, kifogásoltam az angol elnevezést, amely nem volt pontos, kijavitottam a lapon.</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Gveres&diff=14819 2005-12-11T20:29:04Z

<p>Gveres: </p> <hr /> <div>Az általam feldolgozott fogalom a <br /> *[[Pygmalion effektus]], amely jellemzően pszichológiai jelenség, az informatikához a szaktanácsadás területen kapcsolodik.<br /> <br /> A *[[reprezentativitás]] szócikkben nyitottam vitát, kifogásoltam az angol elnevezést, amely nem volt pontos, kijavitottam a lapon.</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Gveres&diff=14818 2005-12-11T20:28:41Z

<p>Gveres: </p> <hr /> <div>Az általam feldolgozott fogalom a <br /> *[[Pygmalion]] effektus, amely jellemzően pszichológiai jelenség, az informatikához a szaktanácsadás területen kapcsolodik.<br /> <br /> A *[[reprezentativitás]] szócikkben nyitottam vitát, kifogásoltam az angol elnevezést, amely nem volt pontos, kijavitottam a lapon.</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Gveres&diff=14817 2005-12-11T20:28:07Z

<p>Gveres: </p> <hr /> <div>Az általam feldolgozott fogalom a <br /> *Pygmalion effektus, amely jellemzően pszichológiai jelenség, az informatikához a szaktanácsadás területen kapcsolodik.<br /> <br /> A *reprezentativitás szócikkben nyitottam vitát, kifogásoltam az angol elnevezést, amely nem volt pontos, kijavitottam a lapon.</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Pygmalion_effektus&diff=4036 2005-12-09T23:22:04Z

<p>Gveres: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Pygmalion effect, Self-Fulfilling Prophecy<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''i.e. Pygamlion mítosz''': Sokáig élt nőtlenül Kypros királya, Pygmalión, amikor egyszer hófehér elefántcsontból csodálatosan szép szobrot faragott ki a vésőjével. Maga számára is váratlan meglepetés volt, amikor az elefántcsontnak a művészet olyan szép alakot adott, amilyennel soha még asszony nem született a földön. A szobor alkotója szerelemre gyulladt a saját alkotása iránt. Mert olyan volt ennek az elefántcsont szobornak az arca, mint egy igazi leány arcvonásai mintha csak éltek volna, s mintha már mozdulni is akarna, csak a szemérmes félénkség parancsolna rá nyugalmat. Csodálkozva nézte Pygmalión, és többször megtapogatta kezével, hogy eleven test-e vagy élettelen elefántcsont csupán, s ne tudott abba belenyugodni, hogy nem él. Csókokkal illette az arcát, és úgy érezte; hogy az viszonozza, beszélt hozzá és megölelte, de gyöngéden fogta, mert félt, hogy ujjainak érintése nyomán folt marad finom bőrön. Elhalmozta becéző szavakkal, majd leánykáknak kedves kis ajándékokat hozott neki, kagylókat és kerek kavicsot, kicsiny madarakat és ezerszínű virágot, liliomot és tarka labdákat s a Nap leányainak a könnyeiből született borostyánkövet. Fel is öltöztette drága ruhákba, ujjaira ékköves gyűrűt húzott, nyakába hosszú láncot akasztott, bíbor terítőkkel takart keveretre fektette. De a szobor néma maradt és érzéketlen. Eljött Aphrodité istennő ünnepe, amelyet egész Kypros nagy fénnyel ült meg. Aranyozott szarvú, fehér nyakú teheneket vágtak le az áldozati oltár mellett, és füstölgött az illatos tömjén. Bemutatva az áldozatot, az oltár mellett állt Pygmalión, és félve kimondani igazi kívánságát, így imádkozott : - Ha ti, istenek mindent képesek vagytok megadni, hát legyen az én hitvesem az elefántcsonthoz hasonló. Az aranyos Aphrodité, aki maga is jelen volt a tiszteletére rendezett ünnepen, megértette a kyprosi király rejtett kívánságát és tudta, hogy az arra gondol, hogy maga az elefántcsont szobor legyen az ő hitvesévé. S az áldozati tűz háromszor lobbant fel, s a lobogó láng magasan emelkedett hegyével a levegőbe : ez volt a jele annak, hogy az istennő meghallgatta az imádságot. Hazasietett Pygmalión és keresi a leány-szobrot. Hát, amint megérinti, érzi, hogy lágyul az elefántcsont, merevsége felenged, akár a viasz, ha a nap éri, s ami a legjobban bizonyította, hogy a szobor megelevenedett: ereiben vér lüktetett. S mikor csókjaival illette Pygmalión, már elpirult a szoborból lett leány, s félénken kinyitva szemét, egyszerre pillantotta meg a napvilágot és kedvesét, akinek a szerelme őt életre keltette. Hálatelt szavakkal mondott köszönetet Pygmalión a jótevő istennőnek, és házasságot kötött a csodálatos leánnyal. A menyegzőn Aphrodité istennő is megjelent, s esztendőre a királyi párnak fia született: Paphos, aki utóhb Kypros szigetének Aphrodité szentélyéről híres városát, Paphost alapította.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20777]<br /> <br /> *'''1909''' – ''Albert Moll'' klinikai tapasztalatai alapján arra a követketetésre jut, hogy a vizsgálati személyek annak megfelelően viselkednek, amilyen elvárásokat feltételeztek magukkal szemben. Tehát, ha elvárták maguktól, hogy leküzdjenek egy betegséget, leküzdötték, míg ellenkező esetben a javulás elmaradt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1913''' – ''George Bernard Shaw'' megírja Pygmalion című szépirodalmi művét, melyben a főhős így fogalmaz: „ Tulajdonképpen nem abban van a különbség, hogy az ember hogy viselkedik, hanem hogy az emberrel hogy viselkednek. „[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20778]<br /> <br /> *'''1961''' – ''Alfred Oberlander'' a Metropoitan Life Insurance Company Rockway körzeti irodájának igazgatója megfigyelte, h a kiemelkedő biztositási ügynökségek gyorsabban nőnek, mint a gyenge ügynökségek, és hogy az új biztosítási ügynökök jobb teljesítményt nyújtanak kiemelkedő ügynökségeknél, mint átlagos vagy gyenge ügynökségeknél, tekintet nélkül üzleti rátermetségükre.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1963''' – ''David E. Berlew és Douglas T. Hall'', a Massachousetts Institute of Technology munkatársai kimutatták, hogy a dolgozók relatív sikeressége, amit a fizetésemelkedésekkel és a vállalat értékelésével mértek, nagymértékben függ a vállalatnak a dolgozókkal szemben támasztott elvárásaitól.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1968''' – ''R. Rosenthal és L. Jacobson'' (Harvard Egyetem) kimutatta, hogy „ egy tanárnak tanítványai szellemi kompetenciájával szembeni elvárása önmagát megvalósító jóslattá válhat az oktatásban.“ A pygmalion hatás pedagógiai folyamatban érvényesülő hatását Rosenthal és Jacobson írták le: egy isk. tanáraiban néhány gyerek isk.-i teljesítményével kapcsolatos pozitív elvárásokat alakítottak ki, ennek eredményeképpen a gyerekek tényleges oszt.-zatai javultak a tanév végére. Az elvárások (bejósló erejüket a későbbi kutatások laboratóriumi kísérletekben és isk.-i term.-es szituációkban is érvényesnek találták) a tanulók intellektuális teljesítményére (kognitív elvárás), magatartására (normatív elvárás) és isk.-i pályafutására vonatkoznak. Ezek az elvárások olyan tapasztalatokra épülnek mint a szülők foglalkozása, isk.-i végzettsége, a tanuló neme, korábbi isk.-i eredményei, intelligenciá ja, tanulási motiváció ja. A tanári elvárások elsősorban nem a gyerek teszteredményére, tanulására hatnak, hanem az oszt.-zatokra, a tanulás szubjektív minősítésére. A magatartásra és az isk.-i teljesítményre vonatkozó elvárások gyakran együtt járnak: jó magatartású gyerektől nagyobb valószínűséggel várnak el jó teljesítmény t és fordítva, mely összefüggés inkább a lányokra nézve igaz. Az önmagát beteljesítő jóslatok többféle, ált. nem tudatos módon közvetítődnek a tanulók felé: gyorsabb megerősítés, több szemkontaktus és mosoly, nagyobb fizikai közelség a tehetségesebbnek gondolt tanulók esetén. Újabb vizsgálatok kimutatták a tanulói elvárások tanárra gyakorolt hatását is. A tanulók tanárral kapcsolatos pozitív elvárásai eredményeképpen pozitívabbak a tanulók nem verbális jelzései, kompetensebbnek és kiegyensúlyozottabbnak érzi magát a tanár.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> <br /> * A kifejezés felhasználási területe inkább a mélyebb pszichológiai kutatásokban teljesedik ki.Azt elemezve egyesek mit miért tesznek,ezen cselekedetek mögött mi rejlik.Minden tudományterületen találkozhatunk magával az elörejelzéssel vagy prognózissal. Az informatika, mint tudomány a szaktanácsadás területén a nevezett fogalomhoz,, különösen annak ok-okozati összefüggésében, mely lehetővé tesz bizonyos prognózisokat, ennek köszönhetően promlémamegoldást, szaktanácsadást. [http://miau.gau.hu/ogil/20020113/pygmalion-effekt.xls]<br /> <br /> * ''Dr. Pitlik László'' szerint, az ok-okozati összefüggések utáni kutatás az ember veleszületett tulajdonsága. Az ember mindig megkísérli a jelenségeket - ezeket rekonstruálni képes - összefüggések formájában értelmezni, mintha a dolgok &quot;nem-értése&quot; egyensúlyzavart váltana ki bennünk, amit az ismeretek újra rendezése révén igyekszünk csökkenteni. A parapszichológiát, mint a tudományosan megmagyarázhatatlan jelenségekre magyarázatot keresõ tevékenységet szemlélve felvetõdik a kérdés: Az ok váltotta-e ki valóban a hatást, vagy pedig a hatásból következik az ok? Az ok-okozat felcserélõdésének effektusa kísérletileg is kimutatható. Híres példa erre a Rosenthal kísérleteibõl ismert Pygmalion-effektus, mely szerint egy tanuló eredménye a tanár tanulóról alkotott véleményétõl nagy mértékben függ. Tehát a tanári véleménynek (hatás) nem a teljesítmény az oka, hanem a teljesítmény (ok) válik függõvé az &quot;elõ&quot;ítélettõl (hatás). Hasonló &quot;ördögi kör&quot; figyelhetõ meg az alábbi esetben is: Azt gondoltam, ha azt mondom, amit valóban gondolok, akkor azt úgy is félreértik, tehát mást mondok, mint amit gondolok (vö. kettõs ügynök dilemmája, huszonkettes csapdája, stb.) . Az elõítéletek így sok furcsa hatást okozói lehetnek (vö. önmagát beváltó prognózisok: jóslat egy autóbalesetrõl, mely végül is azért következik be, mert a jóslatot ismerõ lelkiállapota a jóslat hatására megváltozik, koncentrációja csökken, s hibázik vezetés közben). A módszeres problémamegoldás ezzel szemben - feltételezve, hogy maguk a bemenõ adatok nem kerülnek manipulálásra, csak mérési hibák terhelik - valóban csak a valóságra koncentrál, s ilyeténképpen az elõzõekben emlegetett tartalmi effektus mellett, a formai effektus a szubjektum (alkalmazó, tanácsadó) szintjére tevõdik át.A tanácsadás folyamata következésképpen csak akkor sikeres, ha az ilyen típusú csapdák kivédhetõk. Ennek alapja a bizalom. Csak valósághûen bemutatott problémát lehet helyesen megoldani. A helyzet hasonló az érdekvédelmi szervezetek által, illetõleg a gazdálkodóknál saját hatáskörben begyûjtött adatok feldolgozásakor (mérlegek) is. Hiszen pl. politikai síkon, vagy a pénzintézetekkel, hatóságokkal szembeni érdekérvényesítés egyik alapvetõ játékszabálya, hogy mindig olyat mondj (jövedelem), amire a válaszreakció (adó) olyan, hogy te járj jól. Persze a válaszreakcióba épp úgy belekalkulálják a téves közlést, s elõre kompenzálnak. Az értelmetlen helyzet csak az összes érintett egyidejû stratégiaváltásával védhetõ ki. (vö. Hankiss) [http://interm.gtk.gau.hu/miau/06/szgy97.doc]<br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===ez egy kapcsolattipus:===<br /> *teljesítmény (kognitív elvárás)<br /> *magatartás(normatív elvárás) <br /> *pedagógia (oktatási terület)<br /> *pszichológia (alkalmazási terület)<br /> *inteligencia (tapasztalati terület)<br /> *szemkontaktus (verbális jelzés)<br /> *prognózis (alkalmazási terület)<br /> *...<br /> <br /> ===Van neki, része a címszónak:===<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[Tudás]]<br /> *[[Információs társadalom]]<br /> *...<br /> <br /> ===A címszó része, egyenrangú fogalmak:===<br /> *Neveléstudomány (Galatea-hatás, Tápláló-hatás)<br /> *Szaktanácsadás (hozzárendelés)<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A talált definiciok egymásnak nem mondanak ellent.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Pygmalion hatás az ember önmegvalósítására a környezete által gyakorolt befolyást mutatja. Az ember olyanná válik, amilyennek környezete formálja, verbális és non-verbális eszközökkel.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség alapja egy ókori görög mítosz?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség a gyógyítás terén is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség az üzleti életben is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a Berlew és Hall tanulókat figyelt meg?'''<br /> :''(Nem, Rosenthal és Jacobson tette)''<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Pygmalion in the classroom. Expanded edition. New York: Irvington, 1992. (with Lenore Jacobson)F[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20782]<br /> *Frank J. Bruno: Adjustment and personal growth: Seven pathways [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=207]<br /> *Cserné Ádermann G.: Az „önmagát beteljesítő jóslat” (Pygmalion-hatás) pedagógiai vizsgálata. in: A pedagógus. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> *Neveléslélektan. V. Szöveggyűjtemény. Bp. 1991. 162–173.; Feldman, R. S.–Prohaska, T.: A tanuló mint Pygmalion: A tanulói elvárás hatása a tanárra. in: uo. 174–187.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20780]</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Pygmalion_effektus&diff=4035 2005-12-09T23:19:00Z

<p>Gveres: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Pygmalion effect<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''i.e. Pygamlion mítosz''': Sokáig élt nőtlenül Kypros királya, Pygmalión, amikor egyszer hófehér elefántcsontból csodálatosan szép szobrot faragott ki a vésőjével. Maga számára is váratlan meglepetés volt, amikor az elefántcsontnak a művészet olyan szép alakot adott, amilyennel soha még asszony nem született a földön. A szobor alkotója szerelemre gyulladt a saját alkotása iránt. Mert olyan volt ennek az elefántcsont szobornak az arca, mint egy igazi leány arcvonásai mintha csak éltek volna, s mintha már mozdulni is akarna, csak a szemérmes félénkség parancsolna rá nyugalmat. Csodálkozva nézte Pygmalión, és többször megtapogatta kezével, hogy eleven test-e vagy élettelen elefántcsont csupán, s ne tudott abba belenyugodni, hogy nem él. Csókokkal illette az arcát, és úgy érezte; hogy az viszonozza, beszélt hozzá és megölelte, de gyöngéden fogta, mert félt, hogy ujjainak érintése nyomán folt marad finom bőrön. Elhalmozta becéző szavakkal, majd leánykáknak kedves kis ajándékokat hozott neki, kagylókat és kerek kavicsot, kicsiny madarakat és ezerszínű virágot, liliomot és tarka labdákat s a Nap leányainak a könnyeiből született borostyánkövet. Fel is öltöztette drága ruhákba, ujjaira ékköves gyűrűt húzott, nyakába hosszú láncot akasztott, bíbor terítőkkel takart keveretre fektette. De a szobor néma maradt és érzéketlen. Eljött Aphrodité istennő ünnepe, amelyet egész Kypros nagy fénnyel ült meg. Aranyozott szarvú, fehér nyakú teheneket vágtak le az áldozati oltár mellett, és füstölgött az illatos tömjén. Bemutatva az áldozatot, az oltár mellett állt Pygmalión, és félve kimondani igazi kívánságát, így imádkozott : - Ha ti, istenek mindent képesek vagytok megadni, hát legyen az én hitvesem az elefántcsonthoz hasonló. Az aranyos Aphrodité, aki maga is jelen volt a tiszteletére rendezett ünnepen, megértette a kyprosi király rejtett kívánságát és tudta, hogy az arra gondol, hogy maga az elefántcsont szobor legyen az ő hitvesévé. S az áldozati tűz háromszor lobbant fel, s a lobogó láng magasan emelkedett hegyével a levegőbe : ez volt a jele annak, hogy az istennő meghallgatta az imádságot. Hazasietett Pygmalión és keresi a leány-szobrot. Hát, amint megérinti, érzi, hogy lágyul az elefántcsont, merevsége felenged, akár a viasz, ha a nap éri, s ami a legjobban bizonyította, hogy a szobor megelevenedett: ereiben vér lüktetett. S mikor csókjaival illette Pygmalión, már elpirult a szoborból lett leány, s félénken kinyitva szemét, egyszerre pillantotta meg a napvilágot és kedvesét, akinek a szerelme őt életre keltette. Hálatelt szavakkal mondott köszönetet Pygmalión a jótevő istennőnek, és házasságot kötött a csodálatos leánnyal. A menyegzőn Aphrodité istennő is megjelent, s esztendőre a királyi párnak fia született: Paphos, aki utóhb Kypros szigetének Aphrodité szentélyéről híres városát, Paphost alapította.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20777]<br /> <br /> *'''1909''' – ''Albert Moll'' klinikai tapasztalatai alapján arra a követketetésre jut, hogy a vizsgálati személyek annak megfelelően viselkednek, amilyen elvárásokat feltételeztek magukkal szemben. Tehát, ha elvárták maguktól, hogy leküzdjenek egy betegséget, leküzdötték, míg ellenkező esetben a javulás elmaradt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1913''' – ''George Bernard Shaw'' megírja Pygmalion című szépirodalmi művét, melyben a főhős így fogalmaz: „ Tulajdonképpen nem abban van a különbség, hogy az ember hogy viselkedik, hanem hogy az emberrel hogy viselkednek. „[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20778]<br /> <br /> *'''1961''' – ''Alfred Oberlander'' a Metropoitan Life Insurance Company Rockway körzeti irodájának igazgatója megfigyelte, h a kiemelkedő biztositási ügynökségek gyorsabban nőnek, mint a gyenge ügynökségek, és hogy az új biztosítási ügynökök jobb teljesítményt nyújtanak kiemelkedő ügynökségeknél, mint átlagos vagy gyenge ügynökségeknél, tekintet nélkül üzleti rátermetségükre.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1963''' – ''David E. Berlew és Douglas T. Hall'', a Massachousetts Institute of Technology munkatársai kimutatták, hogy a dolgozók relatív sikeressége, amit a fizetésemelkedésekkel és a vállalat értékelésével mértek, nagymértékben függ a vállalatnak a dolgozókkal szemben támasztott elvárásaitól.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1968''' – ''R. Rosenthal és L. Jacobson'' (Harvard Egyetem) kimutatta, hogy „ egy tanárnak tanítványai szellemi kompetenciájával szembeni elvárása önmagát megvalósító jóslattá válhat az oktatásban.“ A pygmalion hatás pedagógiai folyamatban érvényesülő hatását Rosenthal és Jacobson írták le: egy isk. tanáraiban néhány gyerek isk.-i teljesítményével kapcsolatos pozitív elvárásokat alakítottak ki, ennek eredményeképpen a gyerekek tényleges oszt.-zatai javultak a tanév végére. Az elvárások (bejósló erejüket a későbbi kutatások laboratóriumi kísérletekben és isk.-i term.-es szituációkban is érvényesnek találták) a tanulók intellektuális teljesítményére (kognitív elvárás), magatartására (normatív elvárás) és isk.-i pályafutására vonatkoznak. Ezek az elvárások olyan tapasztalatokra épülnek mint a szülők foglalkozása, isk.-i végzettsége, a tanuló neme, korábbi isk.-i eredményei, intelligenciá ja, tanulási motiváció ja. A tanári elvárások elsősorban nem a gyerek teszteredményére, tanulására hatnak, hanem az oszt.-zatokra, a tanulás szubjektív minősítésére. A magatartásra és az isk.-i teljesítményre vonatkozó elvárások gyakran együtt járnak: jó magatartású gyerektől nagyobb valószínűséggel várnak el jó teljesítmény t és fordítva, mely összefüggés inkább a lányokra nézve igaz. Az önmagát beteljesítő jóslatok többféle, ált. nem tudatos módon közvetítődnek a tanulók felé: gyorsabb megerősítés, több szemkontaktus és mosoly, nagyobb fizikai közelség a tehetségesebbnek gondolt tanulók esetén. Újabb vizsgálatok kimutatták a tanulói elvárások tanárra gyakorolt hatását is. A tanulók tanárral kapcsolatos pozitív elvárásai eredményeképpen pozitívabbak a tanulók nem verbális jelzései, kompetensebbnek és kiegyensúlyozottabbnak érzi magát a tanár.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> <br /> * A kifejezés felhasználási területe inkább a mélyebb pszichológiai kutatásokban teljesedik ki.Azt elemezve egyesek mit miért tesznek,ezen cselekedetek mögött mi rejlik.Minden tudományterületen találkozhatunk magával az elörejelzéssel vagy prognózissal. Az informatika, mint tudomány a szaktanácsadás területén a nevezett fogalomhoz,, különösen annak ok-okozati összefüggésében, mely lehetővé tesz bizonyos prognózisokat, ennek köszönhetően promlémamegoldást, szaktanácsadást. [http://miau.gau.hu/ogil/20020113/pygmalion-effekt.xls]<br /> <br /> * ''Dr. Pitlik László'' szerint, az ok-okozati összefüggések utáni kutatás az ember veleszületett tulajdonsága. Az ember mindig megkísérli a jelenségeket - ezeket rekonstruálni képes - összefüggések formájában értelmezni, mintha a dolgok &quot;nem-értése&quot; egyensúlyzavart váltana ki bennünk, amit az ismeretek újra rendezése révén igyekszünk csökkenteni. A parapszichológiát, mint a tudományosan megmagyarázhatatlan jelenségekre magyarázatot keresõ tevékenységet szemlélve felvetõdik a kérdés: Az ok váltotta-e ki valóban a hatást, vagy pedig a hatásból következik az ok? Az ok-okozat felcserélõdésének effektusa kísérletileg is kimutatható. Híres példa erre a Rosenthal kísérleteibõl ismert Pygmalion-effektus, mely szerint egy tanuló eredménye a tanár tanulóról alkotott véleményétõl nagy mértékben függ. Tehát a tanári véleménynek (hatás) nem a teljesítmény az oka, hanem a teljesítmény (ok) válik függõvé az &quot;elõ&quot;ítélettõl (hatás). Hasonló &quot;ördögi kör&quot; figyelhetõ meg az alábbi esetben is: Azt gondoltam, ha azt mondom, amit valóban gondolok, akkor azt úgy is félreértik, tehát mást mondok, mint amit gondolok (vö. kettõs ügynök dilemmája, huszonkettes csapdája, stb.) . Az elõítéletek így sok furcsa hatást okozói lehetnek (vö. önmagát beváltó prognózisok: jóslat egy autóbalesetrõl, mely végül is azért következik be, mert a jóslatot ismerõ lelkiállapota a jóslat hatására megváltozik, koncentrációja csökken, s hibázik vezetés közben). A módszeres problémamegoldás ezzel szemben - feltételezve, hogy maguk a bemenõ adatok nem kerülnek manipulálásra, csak mérési hibák terhelik - valóban csak a valóságra koncentrál, s ilyeténképpen az elõzõekben emlegetett tartalmi effektus mellett, a formai effektus a szubjektum (alkalmazó, tanácsadó) szintjére tevõdik át.A tanácsadás folyamata következésképpen csak akkor sikeres, ha az ilyen típusú csapdák kivédhetõk. Ennek alapja a bizalom. Csak valósághûen bemutatott problémát lehet helyesen megoldani. A helyzet hasonló az érdekvédelmi szervezetek által, illetõleg a gazdálkodóknál saját hatáskörben begyûjtött adatok feldolgozásakor (mérlegek) is. Hiszen pl. politikai síkon, vagy a pénzintézetekkel, hatóságokkal szembeni érdekérvényesítés egyik alapvetõ játékszabálya, hogy mindig olyat mondj (jövedelem), amire a válaszreakció (adó) olyan, hogy te járj jól. Persze a válaszreakcióba épp úgy belekalkulálják a téves közlést, s elõre kompenzálnak. Az értelmetlen helyzet csak az összes érintett egyidejû stratégiaváltásával védhetõ ki. (vö. Hankiss) [http://interm.gtk.gau.hu/miau/06/szgy97.doc]<br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===ez egy kapcsolattipus:===<br /> *teljesítmény (kognitív elvárás)<br /> *magatartás(normatív elvárás) <br /> *pedagógia (oktatási terület)<br /> *pszichológia (alkalmazási terület)<br /> *inteligencia (tapasztalati terület)<br /> *szemkontaktus (verbális jelzés)<br /> *prognózis (alkalmazási terület)<br /> *...<br /> <br /> ===Van neki, része a címszónak:===<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[Tudás]]<br /> *[[Információs társadalom]]<br /> *...<br /> <br /> ===A címszó része, egyenrangú fogalmak:===<br /> *Neveléstudomány (Galatea-hatás, Tápláló-hatás)<br /> *Szaktanácsadás (hozzárendelés)<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A talált definiciok egymásnak nem mondanak ellent.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Pygmalion hatás az ember önmegvalósítására a környezete által gyakorolt befolyást mutatja. Az ember olyanná válik, amilyennek környezete formálja, verbális és non-verbális eszközökkel.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség alapja egy ókori görög mítosz?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség a gyógyítás terén is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség az üzleti életben is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a Berlew és Hall tanulókat figyelt meg?'''<br /> :''(Nem, Rosenthal és Jacobson tette)''<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Pygmalion in the classroom. Expanded edition. New York: Irvington, 1992. (with Lenore Jacobson)F[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20782]<br /> *Frank J. Bruno: Adjustment and personal growth: Seven pathways [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=207]<br /> *Cserné Ádermann G.: Az „önmagát beteljesítő jóslat” (Pygmalion-hatás) pedagógiai vizsgálata. in: A pedagógus. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> *Neveléslélektan. V. Szöveggyűjtemény. Bp. 1991. 162–173.; Feldman, R. S.–Prohaska, T.: A tanuló mint Pygmalion: A tanulói elvárás hatása a tanárra. in: uo. 174–187.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20780]</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Gveres&diff=14816 2005-12-09T22:18:05Z

<p>Gveres: </p> <hr /> <div>Az általam feldolgozott fogalom a Pygmalion effektus, amely jellemzően pszichológiai jelenség, az informatikához a szaktanácsadás területen kapcsolodik.<br /> <br /> A Reprezentativitás szócikkben nyitottam vitát, kifogásoltam az angol elnevezést, amely nem volt pontos, kijavitottam a lapon.</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Reprezentativit%C3%A1s&diff=13740 2005-12-03T18:34:01Z

<p>Gveres: </p> <hr /> <div>Az ontológiai modult érdemes lenne újragondolni...<br /> <br /> A szócikk elején közölni kell annak általánosan elfogadott vagy tartalmilag helyesen fordított angol nevét! - a representativitás szó az angol representation vagy representative szóból ered, tehát a szócikkben hibásan lett megadva, ezért átjavítottam az eredetileg szereplő 'representativ' megnevezést. (gveres)<br /> <br /> Retrieved from &quot;https://miau.gau.hu:443/mediawiki/index.php/Sablon:Englishname&quot;</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Reprezentativit%C3%A1s&diff=6487 2005-12-03T18:31:27Z

<p>Gveres: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' representative<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> * 1961: &quot;1.Olyan, aki, ami jellemzően s egyben mutatósan, előnyösen reprezentál valamit. 2.Olyan személy, aki kellő hatással tud reprezentálni. 3.Előkelő hatást keltő, társadalmilag igen kifinomult, választékos, a jómód, jólét jegyeit viselő.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20920]<br /> <br /> * 1998: A reprezentativitás a közvélemény-kutatások mintáinak legkívánatosabb tulajdonsága. Egy olyan minta alkalmas ilyen kutatások végzésére, amely a vizsgálni kívánt változó szerint reprezentatív. Sajnos azt sohasem tudhatjuk, hogy a minta a minket érdeklő szempontból reprezentatív- e. Ennek eldöntéséhez a mintában tapasztalt értéket össze kellene hasonlítani a populációra jellemző értékekkel. Ezek azonban nem ismeretesek. Ha ezeket ismernénk, akkor a vizsgálatra nem is lenne szükség. ... [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20879]<br /> <br /> * 1999: &quot;A reprezentativitás a sokaság egésze helyett egy abból megfelelő módon kiválasztott részsokaságot vizsgál, és ebből következtet az egész sokaságra.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20862]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> <br /> * &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> **piackutatás<br /> **statisztika<br /> **részlegesség <br /> **jellegzetesség<br /> **...<br /> <br /> * &quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:<br /> **képviselés<br /> **teljeskörűség<br /> **súlyozási faktorok<br /> **transzparencia<br /> **prezentáció<br /> **...<br /> <br /> * &quot;a címszó része valaminek&quot; kapcsolattípus:<br /> **[[adatbányászat]]<br /> **minta<br /> **részsokaság<br /> **megbízhatóság<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A történeti modulban felsorolt fogalmak között nem találtam ellentmondást, mert az idő előrehaladtával a reprezentativitás alatt mindig ugyanazt értették.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Reprezentativitás alatt azt értjük, hogy az adott csoport részlegesen, ugyanakkor mégis megközelítően igaz képet adva képviseli az egészet.<br /> <br /> * A reprezentativitás azt jelenti egy mintacsoportnál, hogy a minta tagjai reprezentálják, jellemzően képviselik az egészet.<br /> <br /> * Reprezentativitást keresve próbálunk olyan tényt keresni, ami a minta jellegzetességét magába foglalja.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> <br /> <br /> *Igaz-e, hogy a bizonytalan reprezentativitás a teljeskörűség hiányát is jelenti? (I)<br /> *Igaz-e, hogy a reprezentativitáshoz az egész minden elemét meg kell vizsgálni? (H)(Hamis, hiszen egy részsokaság, a minta tagjai reprezentálják az egészet.)<br /> *Igaz-e, hogy a közvélemény-kutatásnál a reprezentativitás fontos a mintavétel tulajdonságaként? (I)<br /> *Igaz-e, hogy az EU tagországok a &quot;tesztüzemi hálózatok&quot; formájában egy reprezentatív adatgyűjtési rendszert hoztak létre? (I)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> * Rudas Tamás: Hogyan olvassunk közvélemény-kutatásokat?[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20879]<br /> * Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20868]<br /> * Hoffmann Márta- Kozák Ákos- Veres Zoltán: Piackutatás [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20867]<br /> * Kerékgyártó Györgyné- Mudruczó György: Statisztikai módszerek a gazdasági elemzésben [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20862]<br /> * Molnár Szabolcs- Wintermantel Zsolt: A BME friss diplomásainak elhelyezkedési esélyei [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20870]<br /> * A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete: Nyelvművelő kézikönyv;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20924]<br /> * A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete:A magyar nyelv értelmező szótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20920]</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Pygmalion_effektus&diff=4034 2005-11-20T17:19:32Z

<p>Gveres: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Pygmalion effect<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''i.e. Pygamlion mítosz''': Sokáig élt nőtlenül Kypros királya, Pygmalión, amikor egyszer hófehér elefántcsontból csodálatosan szép szobrot faragott ki a vésőjével. Maga számára is váratlan meglepetés volt, amikor az elefántcsontnak a művészet olyan szép alakot adott, amilyennel soha még asszony nem született a földön. A szobor alkotója szerelemre gyulladt a saját alkotása iránt. Mert olyan volt ennek az elefántcsont szobornak az arca, mint egy igazi leány arcvonásai mintha csak éltek volna, s mintha már mozdulni is akarna, csak a szemérmes félénkség parancsolna rá nyugalmat. Csodálkozva nézte Pygmalión, és többször megtapogatta kezével, hogy eleven test-e vagy élettelen elefántcsont csupán, s ne tudott abba belenyugodni, hogy nem él. Csókokkal illette az arcát, és úgy érezte; hogy az viszonozza, beszélt hozzá és megölelte, de gyöngéden fogta, mert félt, hogy ujjainak érintése nyomán folt marad finom bőrön. Elhalmozta becéző szavakkal, majd leánykáknak kedves kis ajándékokat hozott neki, kagylókat és kerek kavicsot, kicsiny madarakat és ezerszínű virágot, liliomot és tarka labdákat s a Nap leányainak a könnyeiből született borostyánkövet. Fel is öltöztette drága ruhákba, ujjaira ékköves gyűrűt húzott, nyakába hosszú láncot akasztott, bíbor terítőkkel takart keveretre fektette. De a szobor néma maradt és érzéketlen. Eljött Aphrodité istennő ünnepe, amelyet egész Kypros nagy fénnyel ült meg. Aranyozott szarvú, fehér nyakú teheneket vágtak le az áldozati oltár mellett, és füstölgött az illatos tömjén. Bemutatva az áldozatot, az oltár mellett állt Pygmalión, és félve kimondani igazi kívánságát, így imádkozott : - Ha ti, istenek mindent képesek vagytok megadni, hát legyen az én hitvesem az elefántcsonthoz hasonló. Az aranyos Aphrodité, aki maga is jelen volt a tiszteletére rendezett ünnepen, megértette a kyprosi király rejtett kívánságát és tudta, hogy az arra gondol, hogy maga az elefántcsont szobor legyen az ő hitvesévé. S az áldozati tűz háromszor lobbant fel, s a lobogó láng magasan emelkedett hegyével a levegőbe : ez volt a jele annak, hogy az istennő meghallgatta az imádságot. Hazasietett Pygmalión és keresi a leány-szobrot. Hát, amint megérinti, érzi, hogy lágyul az elefántcsont, merevsége felenged, akár a viasz, ha a nap éri, s ami a legjobban bizonyította, hogy a szobor megelevenedett: ereiben vér lüktetett. S mikor csókjaival illette Pygmalión, már elpirult a szoborból lett leány, s félénken kinyitva szemét, egyszerre pillantotta meg a napvilágot és kedvesét, akinek a szerelme őt életre keltette. Hálatelt szavakkal mondott köszönetet Pygmalión a jótevő istennőnek, és házasságot kötött a csodálatos leánnyal. A menyegzőn Aphrodité istennő is megjelent, s esztendőre a királyi párnak fia született: Paphos, aki utóhb Kypros szigetének Aphrodité szentélyéről híres városát, Paphost alapította.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20777]<br /> <br /> *'''1909''' – ''Albert Moll'' klinikai tapasztalatai alapján arra a követketetésre jut, hogy a vizsgálati személyek annak megfelelően viselkednek, amilyen elvárásokat feltételeztek magukkal szemben. Tehát, ha elvárták maguktól, hogy leküzdjenek egy betegséget, leküzdötték, míg ellenkező esetben a javulás elmaradt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1913''' – ''George Bernard Shaw'' megírja Pygmalion című szépirodalmi művét, melyben a főhős így fogalmaz: „ Tulajdonképpen nem abban van a különbség, hogy az ember hogy viselkedik, hanem hogy az emberrel hogy viselkednek. „[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20778]<br /> <br /> *'''1961''' – ''Alfred Oberlander'' a Metropoitan Life Insurance Company Rockway körzeti irodájának igazgatója megfigyelte, h a kiemelkedő biztositási ügynökségek gyorsabban nőnek, mint a gyenge ügynökségek, és hogy az új biztosítási ügynökök jobb teljesítményt nyújtanak kiemelkedő ügynökségeknél, mint átlagos vagy gyenge ügynökségeknél, tekintet nélkül üzleti rátermetségükre.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1963''' – ''David E. Berlew és Douglas T. Hall'', a Massachousetts Institute of Technology munkatársai kimutatták, hogy a dolgozók relatív sikeressége, amit a fizetésemelkedésekkel és a vállalat értékelésével mértek, nagymértékben függ a vállalatnak a dolgozókkal szemben támasztott elvárásaitól.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1968''' – ''R. Rosenthal és L. Jacobson'' (Harvard Egyetem) kimutatta, hogy „ egy tanárnak tanítványai szellemi kompetenciájával szembeni elvárása önmagát megvalósító jóslattá válhat az oktatásban.“ A pygmalion hatás pedagógiai folyamatban érvényesülő hatását Rosenthal és Jacobson írták le: egy isk. tanáraiban néhány gyerek isk.-i teljesítményével kapcsolatos pozitív elvárásokat alakítottak ki, ennek eredményeképpen a gyerekek tényleges oszt.-zatai javultak a tanév végére. Az elvárások (bejósló erejüket a későbbi kutatások laboratóriumi kísérletekben és isk.-i term.-es szituációkban is érvényesnek találták) a tanulók intellektuális teljesítményére (kognitív elvárás), magatartására (normatív elvárás) és isk.-i pályafutására vonatkoznak. Ezek az elvárások olyan tapasztalatokra épülnek mint a szülők foglalkozása, isk.-i végzettsége, a tanuló neme, korábbi isk.-i eredményei, intelligenciá ja, tanulási motiváció ja. A tanári elvárások elsősorban nem a gyerek teszteredményére, tanulására hatnak, hanem az oszt.-zatokra, a tanulás szubjektív minősítésére. A magatartásra és az isk.-i teljesítményre vonatkozó elvárások gyakran együtt járnak: jó magatartású gyerektől nagyobb valószínűséggel várnak el jó teljesítmény t és fordítva, mely összefüggés inkább a lányokra nézve igaz. Az önmagát beteljesítő jóslatok többféle, ált. nem tudatos módon közvetítődnek a tanulók felé: gyorsabb megerősítés, több szemkontaktus és mosoly, nagyobb fizikai közelség a tehetségesebbnek gondolt tanulók esetén. Újabb vizsgálatok kimutatták a tanulói elvárások tanárra gyakorolt hatását is. A tanulók tanárral kapcsolatos pozitív elvárásai eredményeképpen pozitívabbak a tanulók nem verbális jelzései, kompetensebbnek és kiegyensúlyozottabbnak érzi magát a tanár.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===ez egy kapcsolattipus:===<br /> *teljesítmény (kognitív elvárás)<br /> *magatartás(normatív elvárás) <br /> *pedagógia (oktatási terület)<br /> *pszichológia (alkalmazási terület)<br /> *inteligencia (tapasztalati terület)<br /> *szemkontaktus (verbális jelzés)<br /> *...<br /> <br /> ===Van neki, része a címszónak:===<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[Tudás]]<br /> *[[Információs társadalom]]<br /> *...<br /> <br /> ===A címszó része, egyenrangú fogalmak:===<br /> *Neveléstudomány<br /> *Kognitív fejlódés<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A talált definiciok egymásnak nem mondanak ellent.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Pygmalion hatás az ember önmegvalósítására a környezete által gyakorolt befolyást mutatja. Az ember olyanná válik, amilyennek környezete formálja, verbális és non-verbális eszközökkel.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség alapja egy ókori görög mítosz?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség a gyógyítás terén is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség az üzleti életben is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a Berlew és Hall tanulókat figyelt meg?'''<br /> :''(Nem, Rosenthal és Jacobson tette)''<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Pygmalion in the classroom. Expanded edition. New York: Irvington, 1992. (with Lenore Jacobson)F[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20782]<br /> *Frank J. Bruno: Adjustment and personal growth: Seven pathways [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=207]<br /> *Cserné Ádermann G.: Az „önmagát beteljesítő jóslat” (Pygmalion-hatás) pedagógiai vizsgálata. in: A pedagógus. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> *Neveléslélektan. V. Szöveggyűjtemény. Bp. 1991. 162–173.; Feldman, R. S.–Prohaska, T.: A tanuló mint Pygmalion: A tanulói elvárás hatása a tanárra. in: uo. 174–187.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20780]</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Pygmalion_effektus&diff=4033 2005-11-20T17:19:13Z

<p>Gveres: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Pygmalion effect<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''i.e. Pygamlion mítosz''': Sokáig élt nőtlenül Kypros királya, Pygmalión, amikor egyszer hófehér elefántcsontból csodálatosan szép szobrot faragott ki a vésőjével. Maga számára is váratlan meglepetés volt, amikor az elefántcsontnak a művészet olyan szép alakot adott, amilyennel soha még asszony nem született a földön. A szobor alkotója szerelemre gyulladt a saját alkotása iránt. Mert olyan volt ennek az elefántcsont szobornak az arca, mint egy igazi leány arcvonásai mintha csak éltek volna, s mintha már mozdulni is akarna, csak a szemérmes félénkség parancsolna rá nyugalmat. Csodálkozva nézte Pygmalión, és többször megtapogatta kezével, hogy eleven test-e vagy élettelen elefántcsont csupán, s ne tudott abba belenyugodni, hogy nem él. Csókokkal illette az arcát, és úgy érezte; hogy az viszonozza, beszélt hozzá és megölelte, de gyöngéden fogta, mert félt, hogy ujjainak érintése nyomán folt marad finom bőrön. Elhalmozta becéző szavakkal, majd leánykáknak kedves kis ajándékokat hozott neki, kagylókat és kerek kavicsot, kicsiny madarakat és ezerszínű virágot, liliomot és tarka labdákat s a Nap leányainak a könnyeiből született borostyánkövet. Fel is öltöztette drága ruhákba, ujjaira ékköves gyűrűt húzott, nyakába hosszú láncot akasztott, bíbor terítőkkel takart keveretre fektette. De a szobor néma maradt és érzéketlen. Eljött Aphrodité istennő ünnepe, amelyet egész Kypros nagy fénnyel ült meg. Aranyozott szarvú, fehér nyakú teheneket vágtak le az áldozati oltár mellett, és füstölgött az illatos tömjén. Bemutatva az áldozatot, az oltár mellett állt Pygmalión, és félve kimondani igazi kívánságát, így imádkozott : - Ha ti, istenek mindent képesek vagytok megadni, hát legyen az én hitvesem az elefántcsonthoz hasonló. Az aranyos Aphrodité, aki maga is jelen volt a tiszteletére rendezett ünnepen, megértette a kyprosi király rejtett kívánságát és tudta, hogy az arra gondol, hogy maga az elefántcsont szobor legyen az ő hitvesévé. S az áldozati tűz háromszor lobbant fel, s a lobogó láng magasan emelkedett hegyével a levegőbe : ez volt a jele annak, hogy az istennő meghallgatta az imádságot. Hazasietett Pygmalión és keresi a leány-szobrot. Hát, amint megérinti, érzi, hogy lágyul az elefántcsont, merevsége felenged, akár a viasz, ha a nap éri, s ami a legjobban bizonyította, hogy a szobor megelevenedett: ereiben vér lüktetett. S mikor csókjaival illette Pygmalión, már elpirult a szoborból lett leány, s félénken kinyitva szemét, egyszerre pillantotta meg a napvilágot és kedvesét, akinek a szerelme őt életre keltette. Hálatelt szavakkal mondott köszönetet Pygmalión a jótevő istennőnek, és házasságot kötött a csodálatos leánnyal. A menyegzőn Aphrodité istennő is megjelent, s esztendőre a királyi párnak fia született: Paphos, aki utóhb Kypros szigetének Aphrodité szentélyéről híres városát, Paphost alapította.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20777]<br /> <br /> *'''1909''' – ''Albert Moll'' klinikai tapasztalatai alapján arra a követketetésre jut, hogy a vizsgálati személyek annak megfelelően viselkednek, amilyen elvárásokat feltételeztek magukkal szemben. Tehát, ha elvárták maguktól, hogy leküzdjenek egy betegséget, leküzdötték, míg ellenkező esetben a javulás elmaradt.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1913''' – ''George Bernard Shaw'' megírja Pygmalion című szépirodalmi művét, melyben a főhős így fogalmaz: „ Tulajdonképpen nem abban van a különbség, hogy az ember hogy viselkedik, hanem hogy az emberrel hogy viselkednek. „[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20778]<br /> <br /> *'''1961''' – ''Alfred Oberlander'' a Metropoitan Life Insurance Company Rockway körzeti irodájának igazgatója megfigyelte, h a kiemelkedő biztositási ügynökségek gyorsabban nőnek, mint a gyenge ügynökségek, és hogy az új biztosítási ügynökök jobb teljesítményt nyújtanak kiemelkedő ügynökségeknél, mint átlagos vagy gyenge ügynökségeknél, tekintet nélkül üzleti rátermetségükre.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779G<br /> <br /> *'''1963''' – ''David E. Berlew és Douglas T. Hall'', a Massachousetts Institute of Technology munkatársai kimutatták, hogy a dolgozók relatív sikeressége, amit a fizetésemelkedésekkel és a vállalat értékelésével mértek, nagymértékben függ a vállalatnak a dolgozókkal szemben támasztott elvárásaitól.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1968''' – ''R. Rosenthal és L. Jacobson'' (Harvard Egyetem) kimutatta, hogy „ egy tanárnak tanítványai szellemi kompetenciájával szembeni elvárása önmagát megvalósító jóslattá válhat az oktatásban.“ A pygmalion hatás pedagógiai folyamatban érvényesülő hatását Rosenthal és Jacobson írták le: egy isk. tanáraiban néhány gyerek isk.-i teljesítményével kapcsolatos pozitív elvárásokat alakítottak ki, ennek eredményeképpen a gyerekek tényleges oszt.-zatai javultak a tanév végére. Az elvárások (bejósló erejüket a későbbi kutatások laboratóriumi kísérletekben és isk.-i term.-es szituációkban is érvényesnek találták) a tanulók intellektuális teljesítményére (kognitív elvárás), magatartására (normatív elvárás) és isk.-i pályafutására vonatkoznak. Ezek az elvárások olyan tapasztalatokra épülnek mint a szülők foglalkozása, isk.-i végzettsége, a tanuló neme, korábbi isk.-i eredményei, intelligenciá ja, tanulási motiváció ja. A tanári elvárások elsősorban nem a gyerek teszteredményére, tanulására hatnak, hanem az oszt.-zatokra, a tanulás szubjektív minősítésére. A magatartásra és az isk.-i teljesítményre vonatkozó elvárások gyakran együtt járnak: jó magatartású gyerektől nagyobb valószínűséggel várnak el jó teljesítmény t és fordítva, mely összefüggés inkább a lányokra nézve igaz. Az önmagát beteljesítő jóslatok többféle, ált. nem tudatos módon közvetítődnek a tanulók felé: gyorsabb megerősítés, több szemkontaktus és mosoly, nagyobb fizikai közelség a tehetségesebbnek gondolt tanulók esetén. Újabb vizsgálatok kimutatták a tanulói elvárások tanárra gyakorolt hatását is. A tanulók tanárral kapcsolatos pozitív elvárásai eredményeképpen pozitívabbak a tanulók nem verbális jelzései, kompetensebbnek és kiegyensúlyozottabbnak érzi magát a tanár.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===ez egy kapcsolattipus:===<br /> *teljesítmény (kognitív elvárás)<br /> *magatartás(normatív elvárás) <br /> *pedagógia (oktatási terület)<br /> *pszichológia (alkalmazási terület)<br /> *inteligencia (tapasztalati terület)<br /> *szemkontaktus (verbális jelzés)<br /> *...<br /> <br /> ===Van neki, része a címszónak:===<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[Tudás]]<br /> *[[Információs társadalom]]<br /> *...<br /> <br /> ===A címszó része, egyenrangú fogalmak:===<br /> *Neveléstudomány<br /> *Kognitív fejlódés<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A talált definiciok egymásnak nem mondanak ellent.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Pygmalion hatás az ember önmegvalósítására a környezete által gyakorolt befolyást mutatja. Az ember olyanná válik, amilyennek környezete formálja, verbális és non-verbális eszközökkel.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség alapja egy ókori görög mítosz?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség a gyógyítás terén is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség az üzleti életben is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a Berlew és Hall tanulókat figyelt meg?'''<br /> :''(Nem, Rosenthal és Jacobson tette)''<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Pygmalion in the classroom. Expanded edition. New York: Irvington, 1992. (with Lenore Jacobson)F[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20782]<br /> *Frank J. Bruno: Adjustment and personal growth: Seven pathways [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=207]<br /> *Cserné Ádermann G.: Az „önmagát beteljesítő jóslat” (Pygmalion-hatás) pedagógiai vizsgálata. in: A pedagógus. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> *Neveléslélektan. V. Szöveggyűjtemény. Bp. 1991. 162–173.; Feldman, R. S.–Prohaska, T.: A tanuló mint Pygmalion: A tanulói elvárás hatása a tanárra. in: uo. 174–187.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20780]</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Pygmalion_effektus&diff=4032 2005-11-19T20:41:49Z

<p>Gveres: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Pygmalion effect<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''i.e. Pygamlion mítosz''': Sokáig élt nőtlenül Kypros királya, Pygmalión, amikor egyszer hófehér elefántcsontból csodálatosan szép szobrot faragott ki a vésőjével. Maga számára is váratlan meglepetés volt, amikor az elefántcsontnak a művészet olyan szép alakot adott, amilyennel soha még asszony nem született a földön. A szobor alkotója szerelemre gyulladt a saját alkotása iránt. Mert olyan volt ennek az elefántcsont szobornak az arca, mint egy igazi leány arcvonásai mintha csak éltek volna, s mintha már mozdulni is akarna, csak a szemérmes félénkség parancsolna rá nyugalmat. Csodálkozva nézte Pygmalión, és többször megtapogatta kezével, hogy eleven test-e vagy élettelen elefántcsont csupán, s ne tudott abba belenyugodni, hogy nem él. Csókokkal illette az arcát, és úgy érezte; hogy az viszonozza, beszélt hozzá és megölelte, de gyöngéden fogta, mert félt, hogy ujjainak érintése nyomán folt marad finom bőrön. Elhalmozta becéző szavakkal, majd leánykáknak kedves kis ajándékokat hozott neki, kagylókat és kerek kavicsot, kicsiny madarakat és ezerszínű virágot, liliomot és tarka labdákat s a Nap leányainak a könnyeiből született borostyánkövet. Fel is öltöztette drága ruhákba, ujjaira ékköves gyűrűt húzott, nyakába hosszú láncot akasztott, bíbor terítőkkel takart keveretre fektette. De a szobor néma maradt és érzéketlen. Eljött Aphrodité istennő ünnepe, amelyet egész Kypros nagy fénnyel ült meg. Aranyozott szarvú, fehér nyakú teheneket vágtak le az áldozati oltár mellett, és füstölgött az illatos tömjén. Bemutatva az áldozatot, az oltár mellett állt Pygmalión, és félve kimondani igazi kívánságát, így imádkozott : - Ha ti, istenek mindent képesek vagytok megadni, hát legyen az én hitvesem az elefántcsonthoz hasonló. Az aranyos Aphrodité, aki maga is jelen volt a tiszteletére rendezett ünnepen, megértette a kyprosi király rejtett kívánságát és tudta, hogy az arra gondol, hogy maga az elefántcsont szobor legyen az ő hitvesévé. S az áldozati tűz háromszor lobbant fel, s a lobogó láng magasan emelkedett hegyével a levegőbe : ez volt a jele annak, hogy az istennő meghallgatta az imádságot. Hazasietett Pygmalión és keresi a leány-szobrot. Hát, amint megérinti, érzi, hogy lágyul az elefántcsont, merevsége felenged, akár a viasz, ha a nap éri, s ami a legjobban bizonyította, hogy a szobor megelevenedett: ereiben vér lüktetett. S mikor csókjaival illette Pygmalión, már elpirult a szoborból lett leány, s félénken kinyitva szemét, egyszerre pillantotta meg a napvilágot és kedvesét, akinek a szerelme őt életre keltette. Hálatelt szavakkal mondott köszönetet Pygmalión a jótevő istennőnek, és házasságot kötött a csodálatos leánnyal. A menyegzőn Aphrodité istennő is megjelent, s esztendőre a királyi párnak fia született: Paphos, aki utóhb Kypros szigetének Aphrodité szentélyéről híres városát, Paphost alapította.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20777]<br /> <br /> *'''1909''' – ''Albert Moll'' klinikai tapasztalatai alapján arra a követketetésre jut, hogy a vizsgálati személyek annak megfelelően viselkednek, amilyen elvárásokat feltételeztek magukkal szemben. Tehát, ha elvárták maguktól, hogy leküzdjenek egy betegséget, leküzdötték, míg ellenkező esetben a javulás elmaradt.Fhttp://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1913''' – ''George Bernard Shaw'' megírja Pygmalion című szépirodalmi művét, melyben a főhős így fogalmaz: „ Tulajdonképpen nem abban van a különbség, hogy az ember hogy viselkedik, hanem hogy az emberrel hogy viselkednek. „[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20778]<br /> <br /> *'''1961''' – ''Alfred Oberlander'' a Metropoitan Life Insurance Company Rockway körzeti irodájának igazgatója megfigyelte, h a kiemelkedő biztositási ügynökségek gyorsabban nőnek, mint a gyenge ügynökségek, és hogy az új biztosítási ügynökök jobb teljesítményt nyújtanak kiemelkedő ügynökségeknél, mint átlagos vagy gyenge ügynökségeknél, tekintet nélkül üzleti rátermetségükre.Fhttp://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779G<br /> <br /> *'''1963''' – ''David E. Berlew és Douglas T. Hall'', a Massachousetts Institute of Technology munkatársai kimutatták, hogy a dolgozók relatív sikeressége, amit a fizetésemelkedésekkel és a vállalat értékelésével mértek, nagymértékben függ a vállalatnak a dolgozókkal szemben támasztott elvárásaitól.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1968''' – ''R. Rosenthal és L. Jacobson'' (Harvard Egyetem) kimutatta, hogy „ egy tanárnak tanítványai szellemi kompetenciájával szembeni elvárása önmagát megvalósító jóslattá válhat az oktatásban.“ A pygmalion hatás pedagógiai folyamatban érvényesülő hatását Rosenthal és Jacobson írták le: egy isk. tanáraiban néhány gyerek isk.-i teljesítményével kapcsolatos pozitív elvárásokat alakítottak ki, ennek eredményeképpen a gyerekek tényleges oszt.-zatai javultak a tanév végére. Az elvárások (bejósló erejüket a későbbi kutatások laboratóriumi kísérletekben és isk.-i term.-es szituációkban is érvényesnek találták) a tanulók intellektuális teljesítményére (kognitív elvárás), magatartására (normatív elvárás) és isk.-i pályafutására vonatkoznak. Ezek az elvárások olyan tapasztalatokra épülnek mint a szülők foglalkozása, isk.-i végzettsége, a tanuló neme, korábbi isk.-i eredményei, intelligenciá ja, tanulási motiváció ja. A tanári elvárások elsősorban nem a gyerek teszteredményére, tanulására hatnak, hanem az oszt.-zatokra, a tanulás szubjektív minősítésére. A magatartásra és az isk.-i teljesítményre vonatkozó elvárások gyakran együtt járnak: jó magatartású gyerektől nagyobb valószínűséggel várnak el jó teljesítmény t és fordítva, mely összefüggés inkább a lányokra nézve igaz. Az önmagát beteljesítő jóslatok többféle, ált. nem tudatos módon közvetítődnek a tanulók felé: gyorsabb megerősítés, több szemkontaktus és mosoly, nagyobb fizikai közelség a tehetségesebbnek gondolt tanulók esetén. Újabb vizsgálatok kimutatták a tanulói elvárások tanárra gyakorolt hatását is. A tanulók tanárral kapcsolatos pozitív elvárásai eredményeképpen pozitívabbak a tanulók nem verbális jelzései, kompetensebbnek és kiegyensúlyozottabbnak érzi magát a tanár.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===ez egy kapcsolattipus:===<br /> *teljesítmény (kognitív elvárás)<br /> *magatartás(normatív elvárás) <br /> *pedagógia (oktatási terület)<br /> *pszichológia (alkalmazási terület)<br /> *inteligencia (tapasztalati terület)<br /> *szemkontaktus (verbális jelzés)<br /> *...<br /> <br /> ===Van neki, része a címszónak:===<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[Tudás]]<br /> *[[Információs társadalom]]<br /> *...<br /> <br /> ===A címszó része, egyenrangú fogalmak:===<br /> *Neveléstudomány<br /> *Kognitív fejlódés<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A talált definiciok egymásnak nem mondanak ellent.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Pygmalion hatás az ember önmegvalósítására a környezete által gyakorolt befolyást mutatja. Az ember olyanná válik, amilyennek környezete formálja, verbális és non-verbális eszközökkel.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség alapja egy ókori görög mítosz?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség a gyógyítás terén is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség az üzleti életben is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a Berlew és Hall tanulókat figyelt meg?'''<br /> :''(Nem, Rosenthal és Jacobson tette)''<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Pygmalion in the classroom. Expanded edition. New York: Irvington, 1992. (with Lenore Jacobson)F[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20782]<br /> *Frank J. Bruno: Adjustment and personal growth: Seven pathways [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=207]<br /> *Cserné Ádermann G.: Az „önmagát beteljesítő jóslat” (Pygmalion-hatás) pedagógiai vizsgálata. in: A pedagógus. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> *Neveléslélektan. V. Szöveggyűjtemény. Bp. 1991. 162–173.; Feldman, R. S.–Prohaska, T.: A tanuló mint Pygmalion: A tanulói elvárás hatása a tanárra. in: uo. 174–187.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20780]</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Pygmalion_effektus&diff=4031 2005-11-19T20:38:58Z

<p>Gveres: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Pygmalion effect<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''i.e. Pygamlion mítosz''': Sokáig élt nőtlenül Kypros királya, Pygmalión, amikor egyszer hófehér elefántcsontból csodálatosan szép szobrot faragott ki a vésőjével. Maga számára is váratlan meglepetés volt, amikor az elefántcsontnak a művészet olyan szép alakot adott, amilyennel soha még asszony nem született a földön. A szobor alkotója szerelemre gyulladt a saját alkotása iránt. Mert olyan volt ennek az elefántcsont szobornak az arca, mint egy igazi leány arcvonásai mintha csak éltek volna, s mintha már mozdulni is akarna, csak a szemérmes félénkség parancsolna rá nyugalmat. Csodálkozva nézte Pygmalión, és többször megtapogatta kezével, hogy eleven test-e vagy élettelen elefántcsont csupán, s ne tudott abba belenyugodni, hogy nem él. Csókokkal illette az arcát, és úgy érezte; hogy az viszonozza, beszélt hozzá és megölelte, de gyöngéden fogta, mert félt, hogy ujjainak érintése nyomán folt marad finom bőrön. Elhalmozta becéző szavakkal, majd leánykáknak kedves kis ajándékokat hozott neki, kagylókat és kerek kavicsot, kicsiny madarakat és ezerszínű virágot, liliomot és tarka labdákat s a Nap leányainak a könnyeiből született borostyánkövet. Fel is öltöztette drága ruhákba, ujjaira ékköves gyűrűt húzott, nyakába hosszú láncot akasztott, bíbor terítőkkel takart keveretre fektette. De a szobor néma maradt és érzéketlen. Eljött Aphrodité istennő ünnepe, amelyet egész Kypros nagy fénnyel ült meg. Aranyozott szarvú, fehér nyakú teheneket vágtak le az áldozati oltár mellett, és füstölgött az illatos tömjén. Bemutatva az áldozatot, az oltár mellett állt Pygmalión, és félve kimondani igazi kívánságát, így imádkozott : - Ha ti, istenek mindent képesek vagytok megadni, hát legyen az én hitvesem az elefántcsonthoz hasonló. Az aranyos Aphrodité, aki maga is jelen volt a tiszteletére rendezett ünnepen, megértette a kyprosi király rejtett kívánságát és tudta, hogy az arra gondol, hogy maga az elefántcsont szobor legyen az ő hitvesévé. S az áldozati tűz háromszor lobbant fel, s a lobogó láng magasan emelkedett hegyével a levegőbe : ez volt a jele annak, hogy az istennő meghallgatta az imádságot. Hazasietett Pygmalión és keresi a leány-szobrot. Hát, amint megérinti, érzi, hogy lágyul az elefántcsont, merevsége felenged, akár a viasz, ha a nap éri, s ami a legjobban bizonyította, hogy a szobor megelevenedett: ereiben vér lüktetett. S mikor csókjaival illette Pygmalión, már elpirult a szoborból lett leány, s félénken kinyitva szemét, egyszerre pillantotta meg a napvilágot és kedvesét, akinek a szerelme őt életre keltette. Hálatelt szavakkal mondott köszönetet Pygmalión a jótevő istennőnek, és házasságot kötött a csodálatos leánnyal. A menyegzőn Aphrodité istennő is megjelent, s esztendőre a királyi párnak fia született: Paphos, aki utóhb Kypros szigetének Aphrodité szentélyéről híres városát, Paphost alapította.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20777]<br /> <br /> *'''1909''' – ''Albert Moll'' klinikai tapasztalatai alapján arra a követketetésre jut, hogy a vizsgálati személyek annak megfelelően viselkednek, amilyen elvárásokat feltételeztek magukkal szemben. Tehát, ha elvárták maguktól, hogy leküzdjenek egy betegséget, leküzdötték, míg ellenkező esetben a javulás elmaradt.Fhttp://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1913''' – ''George Bernard Shaw'' megírja Pygmalion című szépirodalmi művét, melyben a főhős így fogalmaz: „ Tulajdonképpen nem abban van a különbség, hogy az ember hogy viselkedik, hanem hogy az emberrel hogy viselkednek. „[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20778]<br /> <br /> *'''1961''' – ''Alfred Oberlander'' a Metropoitan Life Insurance Company Rockway körzeti irodájának igazgatója megfigyelte, h a kiemelkedő biztositási ügynökségek gyorsabban nőnek, mint a gyenge ügynökségek, és hogy az új biztosítási ügynökök jobb teljesítményt nyújtanak kiemelkedő ügynökségeknél, mint átlagos vagy gyenge ügynökségeknél, tekintet nélkül üzleti rátermetségükre.Fhttp://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779G<br /> <br /> *'''1963''' – ''David E. Berlew és Douglas T. Hall'', a Massachousetts Institute of Technology munkatársai kimutatták, hogy a dolgozók relatív sikeressége, amit a fizetésemelkedésekkel és a vállalat értékelésével mértek, nagymértékben függ a vállalatnak a dolgozókkal szemben támasztott elvárásaitól.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20779]<br /> <br /> *'''1968''' – ''R. Rosenthal és L. Jacobson'' (Harvard Egyetem) kimutatta, hogy „ egy tanárnak tanítványai szellemi kompetenciájával szembeni elvárása önmagát megvalósító jóslattá válhat az oktatásban.“ A pygmalion hatás pedagógiai folyamatban érvényesülő hatását Rosenthal és Jacobson írták le: egy isk. tanáraiban néhány gyerek isk.-i teljesítményével kapcsolatos pozitív elvárásokat alakítottak ki, ennek eredményeképpen a gyerekek tényleges oszt.-zatai javultak a tanév végére. Az elvárások (bejósló erejüket a későbbi kutatások laboratóriumi kísérletekben és isk.-i term.-es szituációkban is érvényesnek találták) a tanulók intellektuális teljesítményére (kognitív elvárás), magatartására (normatív elvárás) és isk.-i pályafutására vonatkoznak. Ezek az elvárások olyan tapasztalatokra épülnek mint a szülők foglalkozása, isk.-i végzettsége, a tanuló neme, korábbi isk.-i eredményei, intelligenciá ja, tanulási motiváció ja. A tanári elvárások elsősorban nem a gyerek teszteredményére, tanulására hatnak, hanem az oszt.-zatokra, a tanulás szubjektív minősítésére. A magatartásra és az isk.-i teljesítményre vonatkozó elvárások gyakran együtt járnak: jó magatartású gyerektől nagyobb valószínűséggel várnak el jó teljesítmény t és fordítva, mely összefüggés inkább a lányokra nézve igaz. Az önmagát beteljesítő jóslatok többféle, ált. nem tudatos módon közvetítődnek a tanulók felé: gyorsabb megerősítés, több szemkontaktus és mosoly, nagyobb fizikai közelség a tehetségesebbnek gondolt tanulók esetén. Újabb vizsgálatok kimutatták a tanulói elvárások tanárra gyakorolt hatását is. A tanulók tanárral kapcsolatos pozitív elvárásai eredményeképpen pozitívabbak a tanulók nem verbális jelzései, kompetensebbnek és kiegyensúlyozottabbnak érzi magát a tanár.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20785]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===ez egy kapcsolattipus:===<br /> *teljesítmény (kognitív elvárás)<br /> *magatartás(normatív elvárás) <br /> *pedagógia (oktatási terület)<br /> *pszichológia (alkalmazási terület)<br /> *inteligencia (tapasztalati terület)<br /> *szemkontaktus (verbális jelzés)<br /> *...<br /> <br /> ===Van neki, része a címszónak:===<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[Tudás]]<br /> *[[Információs társadalom]]<br /> *...<br /> <br /> ===A címszó része, egyenrangú fogalmak:===<br /> *Neveléstudomány<br /> *Kognitív fejlódés<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A talált definiciok egymásnak nem mondanak ellent.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Pygmalion hatás az ember önmegvalósítására a környezete által gyakorolt befolyást mutatja. Az ember olyanná válik, amilyennek környezete formálja, verbális és non-verbális eszközökkel.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség alapja egy ókori görög mítosz?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség a gyógyítás terén is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség az üzleti életben is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a Berlew és Hall tanulókat figyelt meg?'''<br /> :''(Nem, Rosenthal és Jacobson tette)''<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Pygmalion in the classroom. Expanded edition. New York: Irvington, 1992. (with Lenore Jacobson)<br /> *Dr. Szitó Imre: Kommunikáció az iskolában <br /> *Dr. Kollár Katalin-Szabó Éva: Pszichológia pedagógusoknak<br /> *Révai Nagylexikon<br /> *Pedagógiai Lexikon<br /> *Frank J. Bruno: Adjustment and personal growth: Seven pathways<br /> *Cserné Ádermann G.: Az „önmagát beteljesítő jóslat” (Pygmalion-hatás) pedagógiai vizsgálata. in: A pedagógus. *Neveléslélektan. V. Szöveggyűjtemény. Bp. 1991. 162–173.; Feldman, R. S.–Prohaska, T.: A tanuló mint Pygmalion: A tanulói elvárás hatása a tanárra. in: uo. 174–187.</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Pygmalion_effektus&diff=4030 2005-11-19T20:01:30Z

<p>Gveres: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Pygmalion effect<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''i.e. Pygamlion mítosz''': Sokáig élt nőtlenül Kypros királya, Pygmalión, amikor egyszer hófehér elefántcsontból csodálatosan szép szobrot faragott ki a vésőjével. Maga számára is váratlan meglepetés volt, amikor az elefántcsontnak a művészet olyan szép alakot adott, amilyennel soha még asszony nem született a földön. A szobor alkotója szerelemre gyulladt a saját alkotása iránt. Mert olyan volt ennek az elefántcsont szobornak az arca, mint egy igazi leány arcvonásai mintha csak éltek volna, s mintha már mozdulni is akarna, csak a szemérmes félénkség parancsolna rá nyugalmat. Csodálkozva nézte Pygmalión, és többször megtapogatta kezével, hogy eleven test-e vagy élettelen elefántcsont csupán, s ne tudott abba belenyugodni, hogy nem él. Csókokkal illette az arcát, és úgy érezte; hogy az viszonozza, beszélt hozzá és megölelte, de gyöngéden fogta, mert félt, hogy ujjainak érintése nyomán folt marad finom bőrön. Elhalmozta becéző szavakkal, majd leánykáknak kedves kis ajándékokat hozott neki, kagylókat és kerek kavicsot, kicsiny madarakat és ezerszínű virágot, liliomot és tarka labdákat s a Nap leányainak a könnyeiből született borostyánkövet. Fel is öltöztette drága ruhákba, ujjaira ékköves gyűrűt húzott, nyakába hosszú láncot akasztott, bíbor terítőkkel takart keveretre fektette. De a szobor néma maradt és érzéketlen. Eljött Aphrodité istennő ünnepe, amelyet egész Kypros nagy fénnyel ült meg. Aranyozott szarvú, fehér nyakú teheneket vágtak le az áldozati oltár mellett, és füstölgött az illatos tömjén. Bemutatva az áldozatot, az oltár mellett állt Pygmalión, és félve kimondani igazi kívánságát, így imádkozott : - Ha ti, istenek mindent képesek vagytok megadni, hát legyen az én hitvesem az elefántcsonthoz hasonló. Az aranyos Aphrodité, aki maga is jelen volt a tiszteletére rendezett ünnepen, megértette a kyprosi király rejtett kívánságát és tudta, hogy az arra gondol, hogy maga az elefántcsont szobor legyen az ő hitvesévé. S az áldozati tűz háromszor lobbant fel, s a lobogó láng magasan emelkedett hegyével a levegőbe : ez volt a jele annak, hogy az istennő meghallgatta az imádságot. Hazasietett Pygmalión és keresi a leány-szobrot. Hát, amint megérinti, érzi, hogy lágyul az elefántcsont, merevsége felenged, akár a viasz, ha a nap éri, s ami a legjobban bizonyította, hogy a szobor megelevenedett: ereiben vér lüktetett. S mikor csókjaival illette Pygmalión, már elpirult a szoborból lett leány, s félénken kinyitva szemét, egyszerre pillantotta meg a napvilágot és kedvesét, akinek a szerelme őt életre keltette. Hálatelt szavakkal mondott köszönetet Pygmalión a jótevő istennőnek, és házasságot kötött a csodálatos leánnyal. A menyegzőn Aphrodité istennő is megjelent, s esztendőre a királyi párnak fia született: Paphos, aki utóhb Kypros szigetének Aphrodité szentélyéről híres városát, Paphost alapította.<br /> <br /> *'''1909''' – ''Albert Moll'' klinikai tapasztalatai alapján arra a követketetésre jut, hogy a vizsgálati személyek annak megfelelően viselkednek, amilyen elvárásokat feltételeztek magukkal szemben. Tehát, ha elvárták maguktól, hogy leküzdjenek egy betegséget, leküzdötték, míg ellenkező esetben a javulás elmaradt.<br /> <br /> *'''1913''' – ''George Bernard Shaw'' megírja Pygmalion című szépirodalmi művét, melyben a főhős így fogalmaz: „ Tulajdonképpen nem abban van a különbség, hogy az ember hogy viselkedik, hanem hogy az emberrel hogy viselkednek. „<br /> <br /> *'''1961''' – ''Alfred Oberlander'' a Metropoitan Life Insurance Company Rockway körzeti irodájának igazgatója megfigyelte, h a kiemelkedő biztositási ügynökségek gyorsabban nőnek, mint a gyenge ügynökségek, és hogy az új biztosítási ügynökök jobb teljesítményt nyújtanak kiemelkedő ügynökségeknél, mint átlagos vagy gyenge ügynökségeknél, tekintet nélkül üzleti rátermetségükre.<br /> <br /> *'''1963''' – ''David E. Berlew és Douglas T. Hall'', a Massachousetts Institute of Technology munkatársai kimutatták, hogy a dolgozók relatív sikeressége, amit a fizetésemelkedésekkel és a vállalat értékelésével mértek, nagymértékben függ a vállalatnak a dolgozókkal szemben támasztott elvárásaitól.<br /> <br /> *'''1968''' – ''R. Rosenthal és L. Jacobson'' (Harvard Egyetem) kimutatta, hogy „ egy tanárnak tanítványai szellemi kompetenciájával szembeni elvárása önmagát megvalósító jóslattá válhat az oktatásban.“ A pygmalion hatás pedagógiai folyamatban érvényesülő hatását Rosenthal és Jacobson írták le: egy isk. tanáraiban néhány gyerek isk.-i teljesítményével kapcsolatos pozitív elvárásokat alakítottak ki, ennek eredményeképpen a gyerekek tényleges oszt.-zatai javultak a tanév végére. Az elvárások (bejósló erejüket a későbbi kutatások laboratóriumi kísérletekben és isk.-i term.-es szituációkban is érvényesnek találták) a tanulók intellektuális teljesítményére (kognitív elvárás), magatartására (normatív elvárás) és isk.-i pályafutására vonatkoznak. Ezek az elvárások olyan tapasztalatokra épülnek mint a szülők foglalkozása, isk.-i végzettsége, a tanuló neme, korábbi isk.-i eredményei, intelligenciá ja, tanulási motiváció ja. A tanári elvárások elsősorban nem a gyerek teszteredményére, tanulására hatnak, hanem az oszt.-zatokra, a tanulás szubjektív minősítésére. A magatartásra és az isk.-i teljesítményre vonatkozó elvárások gyakran együtt járnak: jó magatartású gyerektől nagyobb valószínűséggel várnak el jó teljesítmény t és fordítva, mely összefüggés inkább a lányokra nézve igaz. Az önmagát beteljesítő jóslatok többféle, ált. nem tudatos módon közvetítődnek a tanulók felé: gyorsabb megerősítés, több szemkontaktus és mosoly, nagyobb fizikai közelség a tehetségesebbnek gondolt tanulók esetén. Újabb vizsgálatok kimutatták a tanulói elvárások tanárra gyakorolt hatását is. A tanulók tanárral kapcsolatos pozitív elvárásai eredményeképpen pozitívabbak a tanulók nem verbális jelzései, kompetensebbnek és kiegyensúlyozottabbnak érzi magát a tanár.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===ez egy kapcsolattipus:===<br /> *teljesítmény (kognitív elvárás)<br /> *magatartás(normatív elvárás) <br /> *pedagógia (oktatási terület)<br /> *pszichológia (alkalmazási terület)<br /> *inteligencia (tapasztalati terület)<br /> *szemkontaktus (verbális jelzés)<br /> *...<br /> <br /> ===Van neki, része a címszónak:===<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[Tudás]]<br /> *[[Információs társadalom]]<br /> *...<br /> <br /> ===A címszó része, egyenrangú fogalmak:===<br /> *Neveléstudomány<br /> *Kognitív fejlódés<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A talált definiciok egymásnak nem mondanak ellent.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Pygmalion hatás az ember önmegvalósítására a környezete által gyakorolt befolyást mutatja. Az ember olyanná válik, amilyennek környezete formálja, verbális és non-verbális eszközökkel.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség alapja egy ókori görög mítosz?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség a gyógyítás terén is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség az üzleti életben is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a Berlew és Hall tanulókat figyelt meg?'''<br /> :''(Nem, Rosenthal és Jacobson tette)''<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Pygmalion in the classroom. Expanded edition. New York: Irvington, 1992. (with Lenore Jacobson)<br /> *Dr. Szitó Imre: Kommunikáció az iskolában <br /> *Dr. Kollár Katalin-Szabó Éva: Pszichológia pedagógusoknak<br /> *Révai Nagylexikon<br /> *Pedagógiai Lexikon<br /> *Frank J. Bruno: Adjustment and personal growth: Seven pathways<br /> *Cserné Ádermann G.: Az „önmagát beteljesítő jóslat” (Pygmalion-hatás) pedagógiai vizsgálata. in: A pedagógus. *Neveléslélektan. V. Szöveggyűjtemény. Bp. 1991. 162–173.; Feldman, R. S.–Prohaska, T.: A tanuló mint Pygmalion: A tanulói elvárás hatása a tanárra. in: uo. 174–187.</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Pygmalion_effektus&diff=4029 2005-11-19T20:00:02Z

<p>Gveres: /* A címszó része, egyenrangú fogalmak: */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''i.e. Pygamlion mítosz''': Sokáig élt nőtlenül Kypros királya, Pygmalión, amikor egyszer hófehér elefántcsontból csodálatosan szép szobrot faragott ki a vésőjével. Maga számára is váratlan meglepetés volt, amikor az elefántcsontnak a művészet olyan szép alakot adott, amilyennel soha még asszony nem született a földön. A szobor alkotója szerelemre gyulladt a saját alkotása iránt. Mert olyan volt ennek az elefántcsont szobornak az arca, mint egy igazi leány arcvonásai mintha csak éltek volna, s mintha már mozdulni is akarna, csak a szemérmes félénkség parancsolna rá nyugalmat. Csodálkozva nézte Pygmalión, és többször megtapogatta kezével, hogy eleven test-e vagy élettelen elefántcsont csupán, s ne tudott abba belenyugodni, hogy nem él. Csókokkal illette az arcát, és úgy érezte; hogy az viszonozza, beszélt hozzá és megölelte, de gyöngéden fogta, mert félt, hogy ujjainak érintése nyomán folt marad finom bőrön. Elhalmozta becéző szavakkal, majd leánykáknak kedves kis ajándékokat hozott neki, kagylókat és kerek kavicsot, kicsiny madarakat és ezerszínű virágot, liliomot és tarka labdákat s a Nap leányainak a könnyeiből született borostyánkövet. Fel is öltöztette drága ruhákba, ujjaira ékköves gyűrűt húzott, nyakába hosszú láncot akasztott, bíbor terítőkkel takart keveretre fektette. De a szobor néma maradt és érzéketlen. Eljött Aphrodité istennő ünnepe, amelyet egész Kypros nagy fénnyel ült meg. Aranyozott szarvú, fehér nyakú teheneket vágtak le az áldozati oltár mellett, és füstölgött az illatos tömjén. Bemutatva az áldozatot, az oltár mellett állt Pygmalión, és félve kimondani igazi kívánságát, így imádkozott : - Ha ti, istenek mindent képesek vagytok megadni, hát legyen az én hitvesem az elefántcsonthoz hasonló. Az aranyos Aphrodité, aki maga is jelen volt a tiszteletére rendezett ünnepen, megértette a kyprosi király rejtett kívánságát és tudta, hogy az arra gondol, hogy maga az elefántcsont szobor legyen az ő hitvesévé. S az áldozati tűz háromszor lobbant fel, s a lobogó láng magasan emelkedett hegyével a levegőbe : ez volt a jele annak, hogy az istennő meghallgatta az imádságot. Hazasietett Pygmalión és keresi a leány-szobrot. Hát, amint megérinti, érzi, hogy lágyul az elefántcsont, merevsége felenged, akár a viasz, ha a nap éri, s ami a legjobban bizonyította, hogy a szobor megelevenedett: ereiben vér lüktetett. S mikor csókjaival illette Pygmalión, már elpirult a szoborból lett leány, s félénken kinyitva szemét, egyszerre pillantotta meg a napvilágot és kedvesét, akinek a szerelme őt életre keltette. Hálatelt szavakkal mondott köszönetet Pygmalión a jótevő istennőnek, és házasságot kötött a csodálatos leánnyal. A menyegzőn Aphrodité istennő is megjelent, s esztendőre a királyi párnak fia született: Paphos, aki utóhb Kypros szigetének Aphrodité szentélyéről híres városát, Paphost alapította.<br /> <br /> *'''1909''' – ''Albert Moll'' klinikai tapasztalatai alapján arra a követketetésre jut, hogy a vizsgálati személyek annak megfelelően viselkednek, amilyen elvárásokat feltételeztek magukkal szemben. Tehát, ha elvárták maguktól, hogy leküzdjenek egy betegséget, leküzdötték, míg ellenkező esetben a javulás elmaradt.<br /> <br /> *'''1913''' – ''George Bernard Shaw'' megírja Pygmalion című szépirodalmi művét, melyben a főhős így fogalmaz: „ Tulajdonképpen nem abban van a különbség, hogy az ember hogy viselkedik, hanem hogy az emberrel hogy viselkednek. „<br /> <br /> *'''1961''' – ''Alfred Oberlander'' a Metropoitan Life Insurance Company Rockway körzeti irodájának igazgatója megfigyelte, h a kiemelkedő biztositási ügynökségek gyorsabban nőnek, mint a gyenge ügynökségek, és hogy az új biztosítási ügynökök jobb teljesítményt nyújtanak kiemelkedő ügynökségeknél, mint átlagos vagy gyenge ügynökségeknél, tekintet nélkül üzleti rátermetségükre.<br /> <br /> *'''1963''' – ''David E. Berlew és Douglas T. Hall'', a Massachousetts Institute of Technology munkatársai kimutatták, hogy a dolgozók relatív sikeressége, amit a fizetésemelkedésekkel és a vállalat értékelésével mértek, nagymértékben függ a vállalatnak a dolgozókkal szemben támasztott elvárásaitól.<br /> <br /> *'''1968''' – ''R. Rosenthal és L. Jacobson'' (Harvard Egyetem) kimutatta, hogy „ egy tanárnak tanítványai szellemi kompetenciájával szembeni elvárása önmagát megvalósító jóslattá válhat az oktatásban.“ A pygmalion hatás pedagógiai folyamatban érvényesülő hatását Rosenthal és Jacobson írták le: egy isk. tanáraiban néhány gyerek isk.-i teljesítményével kapcsolatos pozitív elvárásokat alakítottak ki, ennek eredményeképpen a gyerekek tényleges oszt.-zatai javultak a tanév végére. Az elvárások (bejósló erejüket a későbbi kutatások laboratóriumi kísérletekben és isk.-i term.-es szituációkban is érvényesnek találták) a tanulók intellektuális teljesítményére (kognitív elvárás), magatartására (normatív elvárás) és isk.-i pályafutására vonatkoznak. Ezek az elvárások olyan tapasztalatokra épülnek mint a szülők foglalkozása, isk.-i végzettsége, a tanuló neme, korábbi isk.-i eredményei, intelligenciá ja, tanulási motiváció ja. A tanári elvárások elsősorban nem a gyerek teszteredményére, tanulására hatnak, hanem az oszt.-zatokra, a tanulás szubjektív minősítésére. A magatartásra és az isk.-i teljesítményre vonatkozó elvárások gyakran együtt járnak: jó magatartású gyerektől nagyobb valószínűséggel várnak el jó teljesítmény t és fordítva, mely összefüggés inkább a lányokra nézve igaz. Az önmagát beteljesítő jóslatok többféle, ált. nem tudatos módon közvetítődnek a tanulók felé: gyorsabb megerősítés, több szemkontaktus és mosoly, nagyobb fizikai közelség a tehetségesebbnek gondolt tanulók esetén. Újabb vizsgálatok kimutatták a tanulói elvárások tanárra gyakorolt hatását is. A tanulók tanárral kapcsolatos pozitív elvárásai eredményeképpen pozitívabbak a tanulók nem verbális jelzései, kompetensebbnek és kiegyensúlyozottabbnak érzi magát a tanár.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===ez egy kapcsolattipus:===<br /> *teljesítmény (kognitív elvárás)<br /> *magatartás(normatív elvárás) <br /> *pedagógia (oktatási terület)<br /> *pszichológia (alkalmazási terület)<br /> *inteligencia (tapasztalati terület)<br /> *szemkontaktus (verbális jelzés)<br /> *...<br /> <br /> ===Van neki, része a címszónak:===<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[Tudás]]<br /> *[[Információs társadalom]]<br /> *...<br /> <br /> ===A címszó része, egyenrangú fogalmak:===<br /> *Neveléstudomány<br /> *Kognitív fejlódés<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A talált definiciok egymásnak nem mondanak ellent.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Pygmalion hatás az ember önmegvalósítására a környezete által gyakorolt befolyást mutatja. Az ember olyanná válik, amilyennek környezete formálja, verbális és non-verbális eszközökkel.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség alapja egy ókori görög mítosz?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség a gyógyítás terén is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség az üzleti életben is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a Berlew és Hall tanulókat figyelt meg?'''<br /> :''(Nem, Rosenthal és Jacobson tette)''<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Pygmalion in the classroom. Expanded edition. New York: Irvington, 1992. (with Lenore Jacobson)<br /> *Dr. Szitó Imre: Kommunikáció az iskolában <br /> *Dr. Kollár Katalin-Szabó Éva: Pszichológia pedagógusoknak<br /> *Révai Nagylexikon<br /> *Pedagógiai Lexikon<br /> *Frank J. Bruno: Adjustment and personal growth: Seven pathways<br /> *Cserné Ádermann G.: Az „önmagát beteljesítő jóslat” (Pygmalion-hatás) pedagógiai vizsgálata. in: A pedagógus. *Neveléslélektan. V. Szöveggyűjtemény. Bp. 1991. 162–173.; Feldman, R. S.–Prohaska, T.: A tanuló mint Pygmalion: A tanulói elvárás hatása a tanárra. in: uo. 174–187.</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Pygmalion_effektus&diff=4028 2005-11-19T19:59:07Z

<p>Gveres: /* Definíciós modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''i.e. Pygamlion mítosz''': Sokáig élt nőtlenül Kypros királya, Pygmalión, amikor egyszer hófehér elefántcsontból csodálatosan szép szobrot faragott ki a vésőjével. Maga számára is váratlan meglepetés volt, amikor az elefántcsontnak a művészet olyan szép alakot adott, amilyennel soha még asszony nem született a földön. A szobor alkotója szerelemre gyulladt a saját alkotása iránt. Mert olyan volt ennek az elefántcsont szobornak az arca, mint egy igazi leány arcvonásai mintha csak éltek volna, s mintha már mozdulni is akarna, csak a szemérmes félénkség parancsolna rá nyugalmat. Csodálkozva nézte Pygmalión, és többször megtapogatta kezével, hogy eleven test-e vagy élettelen elefántcsont csupán, s ne tudott abba belenyugodni, hogy nem él. Csókokkal illette az arcát, és úgy érezte; hogy az viszonozza, beszélt hozzá és megölelte, de gyöngéden fogta, mert félt, hogy ujjainak érintése nyomán folt marad finom bőrön. Elhalmozta becéző szavakkal, majd leánykáknak kedves kis ajándékokat hozott neki, kagylókat és kerek kavicsot, kicsiny madarakat és ezerszínű virágot, liliomot és tarka labdákat s a Nap leányainak a könnyeiből született borostyánkövet. Fel is öltöztette drága ruhákba, ujjaira ékköves gyűrűt húzott, nyakába hosszú láncot akasztott, bíbor terítőkkel takart keveretre fektette. De a szobor néma maradt és érzéketlen. Eljött Aphrodité istennő ünnepe, amelyet egész Kypros nagy fénnyel ült meg. Aranyozott szarvú, fehér nyakú teheneket vágtak le az áldozati oltár mellett, és füstölgött az illatos tömjén. Bemutatva az áldozatot, az oltár mellett állt Pygmalión, és félve kimondani igazi kívánságát, így imádkozott : - Ha ti, istenek mindent képesek vagytok megadni, hát legyen az én hitvesem az elefántcsonthoz hasonló. Az aranyos Aphrodité, aki maga is jelen volt a tiszteletére rendezett ünnepen, megértette a kyprosi király rejtett kívánságát és tudta, hogy az arra gondol, hogy maga az elefántcsont szobor legyen az ő hitvesévé. S az áldozati tűz háromszor lobbant fel, s a lobogó láng magasan emelkedett hegyével a levegőbe : ez volt a jele annak, hogy az istennő meghallgatta az imádságot. Hazasietett Pygmalión és keresi a leány-szobrot. Hát, amint megérinti, érzi, hogy lágyul az elefántcsont, merevsége felenged, akár a viasz, ha a nap éri, s ami a legjobban bizonyította, hogy a szobor megelevenedett: ereiben vér lüktetett. S mikor csókjaival illette Pygmalión, már elpirult a szoborból lett leány, s félénken kinyitva szemét, egyszerre pillantotta meg a napvilágot és kedvesét, akinek a szerelme őt életre keltette. Hálatelt szavakkal mondott köszönetet Pygmalión a jótevő istennőnek, és házasságot kötött a csodálatos leánnyal. A menyegzőn Aphrodité istennő is megjelent, s esztendőre a királyi párnak fia született: Paphos, aki utóhb Kypros szigetének Aphrodité szentélyéről híres városát, Paphost alapította.<br /> <br /> *'''1909''' – ''Albert Moll'' klinikai tapasztalatai alapján arra a követketetésre jut, hogy a vizsgálati személyek annak megfelelően viselkednek, amilyen elvárásokat feltételeztek magukkal szemben. Tehát, ha elvárták maguktól, hogy leküzdjenek egy betegséget, leküzdötték, míg ellenkező esetben a javulás elmaradt.<br /> <br /> *'''1913''' – ''George Bernard Shaw'' megírja Pygmalion című szépirodalmi művét, melyben a főhős így fogalmaz: „ Tulajdonképpen nem abban van a különbség, hogy az ember hogy viselkedik, hanem hogy az emberrel hogy viselkednek. „<br /> <br /> *'''1961''' – ''Alfred Oberlander'' a Metropoitan Life Insurance Company Rockway körzeti irodájának igazgatója megfigyelte, h a kiemelkedő biztositási ügynökségek gyorsabban nőnek, mint a gyenge ügynökségek, és hogy az új biztosítási ügynökök jobb teljesítményt nyújtanak kiemelkedő ügynökségeknél, mint átlagos vagy gyenge ügynökségeknél, tekintet nélkül üzleti rátermetségükre.<br /> <br /> *'''1963''' – ''David E. Berlew és Douglas T. Hall'', a Massachousetts Institute of Technology munkatársai kimutatták, hogy a dolgozók relatív sikeressége, amit a fizetésemelkedésekkel és a vállalat értékelésével mértek, nagymértékben függ a vállalatnak a dolgozókkal szemben támasztott elvárásaitól.<br /> <br /> *'''1968''' – ''R. Rosenthal és L. Jacobson'' (Harvard Egyetem) kimutatta, hogy „ egy tanárnak tanítványai szellemi kompetenciájával szembeni elvárása önmagát megvalósító jóslattá válhat az oktatásban.“ A pygmalion hatás pedagógiai folyamatban érvényesülő hatását Rosenthal és Jacobson írták le: egy isk. tanáraiban néhány gyerek isk.-i teljesítményével kapcsolatos pozitív elvárásokat alakítottak ki, ennek eredményeképpen a gyerekek tényleges oszt.-zatai javultak a tanév végére. Az elvárások (bejósló erejüket a későbbi kutatások laboratóriumi kísérletekben és isk.-i term.-es szituációkban is érvényesnek találták) a tanulók intellektuális teljesítményére (kognitív elvárás), magatartására (normatív elvárás) és isk.-i pályafutására vonatkoznak. Ezek az elvárások olyan tapasztalatokra épülnek mint a szülők foglalkozása, isk.-i végzettsége, a tanuló neme, korábbi isk.-i eredményei, intelligenciá ja, tanulási motiváció ja. A tanári elvárások elsősorban nem a gyerek teszteredményére, tanulására hatnak, hanem az oszt.-zatokra, a tanulás szubjektív minősítésére. A magatartásra és az isk.-i teljesítményre vonatkozó elvárások gyakran együtt járnak: jó magatartású gyerektől nagyobb valószínűséggel várnak el jó teljesítmény t és fordítva, mely összefüggés inkább a lányokra nézve igaz. Az önmagát beteljesítő jóslatok többféle, ált. nem tudatos módon közvetítődnek a tanulók felé: gyorsabb megerősítés, több szemkontaktus és mosoly, nagyobb fizikai közelség a tehetségesebbnek gondolt tanulók esetén. Újabb vizsgálatok kimutatták a tanulói elvárások tanárra gyakorolt hatását is. A tanulók tanárral kapcsolatos pozitív elvárásai eredményeképpen pozitívabbak a tanulók nem verbális jelzései, kompetensebbnek és kiegyensúlyozottabbnak érzi magát a tanár.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===ez egy kapcsolattipus:===<br /> *teljesítmény (kognitív elvárás)<br /> *magatartás(normatív elvárás) <br /> *pedagógia (oktatási terület)<br /> *pszichológia (alkalmazási terület)<br /> *inteligencia (tapasztalati terület)<br /> *szemkontaktus (verbális jelzés)<br /> *...<br /> <br /> ===Van neki, része a címszónak:===<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[Tudás]]<br /> *[[Információs társadalom]]<br /> *...<br /> <br /> ===A címszó része, egyenrangú fogalmak:===<br /> *Neveléstudomány<br /> *Kognitív fejlódés<br /> *Pedagógiai hatás (szerintem)<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A talált definiciok egymásnak nem mondanak ellent.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Pygmalion hatás az ember önmegvalósítására a környezete által gyakorolt befolyást mutatja. Az ember olyanná válik, amilyennek környezete formálja, verbális és non-verbális eszközökkel.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség alapja egy ókori görög mítosz?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség a gyógyítás terén is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség az üzleti életben is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a Berlew és Hall tanulókat figyelt meg?'''<br /> :''(Nem, Rosenthal és Jacobson tette)''<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Pygmalion in the classroom. Expanded edition. New York: Irvington, 1992. (with Lenore Jacobson)<br /> *Dr. Szitó Imre: Kommunikáció az iskolában <br /> *Dr. Kollár Katalin-Szabó Éva: Pszichológia pedagógusoknak<br /> *Révai Nagylexikon<br /> *Pedagógiai Lexikon<br /> *Frank J. Bruno: Adjustment and personal growth: Seven pathways<br /> *Cserné Ádermann G.: Az „önmagát beteljesítő jóslat” (Pygmalion-hatás) pedagógiai vizsgálata. in: A pedagógus. *Neveléslélektan. V. Szöveggyűjtemény. Bp. 1991. 162–173.; Feldman, R. S.–Prohaska, T.: A tanuló mint Pygmalion: A tanulói elvárás hatása a tanárra. in: uo. 174–187.</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Pygmalion_effektus&diff=4027 2005-11-19T19:58:35Z

<p>Gveres: /* Definíciós modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''i.e. Pygamlion mítosz''': Sokáig élt nőtlenül Kypros királya, Pygmalión, amikor egyszer hófehér elefántcsontból csodálatosan szép szobrot faragott ki a vésőjével. Maga számára is váratlan meglepetés volt, amikor az elefántcsontnak a művészet olyan szép alakot adott, amilyennel soha még asszony nem született a földön. A szobor alkotója szerelemre gyulladt a saját alkotása iránt. Mert olyan volt ennek az elefántcsont szobornak az arca, mint egy igazi leány arcvonásai mintha csak éltek volna, s mintha már mozdulni is akarna, csak a szemérmes félénkség parancsolna rá nyugalmat. Csodálkozva nézte Pygmalión, és többször megtapogatta kezével, hogy eleven test-e vagy élettelen elefántcsont csupán, s ne tudott abba belenyugodni, hogy nem él. Csókokkal illette az arcát, és úgy érezte; hogy az viszonozza, beszélt hozzá és megölelte, de gyöngéden fogta, mert félt, hogy ujjainak érintése nyomán folt marad finom bőrön. Elhalmozta becéző szavakkal, majd leánykáknak kedves kis ajándékokat hozott neki, kagylókat és kerek kavicsot, kicsiny madarakat és ezerszínű virágot, liliomot és tarka labdákat s a Nap leányainak a könnyeiből született borostyánkövet. Fel is öltöztette drága ruhákba, ujjaira ékköves gyűrűt húzott, nyakába hosszú láncot akasztott, bíbor terítőkkel takart keveretre fektette. De a szobor néma maradt és érzéketlen. Eljött Aphrodité istennő ünnepe, amelyet egész Kypros nagy fénnyel ült meg. Aranyozott szarvú, fehér nyakú teheneket vágtak le az áldozati oltár mellett, és füstölgött az illatos tömjén. Bemutatva az áldozatot, az oltár mellett állt Pygmalión, és félve kimondani igazi kívánságát, így imádkozott : - Ha ti, istenek mindent képesek vagytok megadni, hát legyen az én hitvesem az elefántcsonthoz hasonló. Az aranyos Aphrodité, aki maga is jelen volt a tiszteletére rendezett ünnepen, megértette a kyprosi király rejtett kívánságát és tudta, hogy az arra gondol, hogy maga az elefántcsont szobor legyen az ő hitvesévé. S az áldozati tűz háromszor lobbant fel, s a lobogó láng magasan emelkedett hegyével a levegőbe : ez volt a jele annak, hogy az istennő meghallgatta az imádságot. Hazasietett Pygmalión és keresi a leány-szobrot. Hát, amint megérinti, érzi, hogy lágyul az elefántcsont, merevsége felenged, akár a viasz, ha a nap éri, s ami a legjobban bizonyította, hogy a szobor megelevenedett: ereiben vér lüktetett. S mikor csókjaival illette Pygmalión, már elpirult a szoborból lett leány, s félénken kinyitva szemét, egyszerre pillantotta meg a napvilágot és kedvesét, akinek a szerelme őt életre keltette. Hálatelt szavakkal mondott köszönetet Pygmalión a jótevő istennőnek, és házasságot kötött a csodálatos leánnyal. A menyegzőn Aphrodité istennő is megjelent, s esztendőre a királyi párnak fia született: Paphos, aki utóhb Kypros szigetének Aphrodité szentélyéről híres városát, Paphost alapította.<br /> <br /> *'''1909''' – ''Albert Moll'' klinikai tapasztalatai alapján arra a követketetésre jut, hogy a vizsgálati személyek annak megfelelően viselkednek, amilyen elvárásokat feltételeztek magukkal szemben. Tehát, ha elvárták maguktól, hogy leküzdjenek egy betegséget, leküzdötték, míg ellenkező esetben a javulás elmaradt.<br /> <br /> *'''1913''' – ''George Bernard Shaw'' megírja Pygmalion című szépirodalmi művét, melyben a főhős így fogalmaz: „ Tulajdonképpen nem abban van a különbség, hogy az ember hogy viselkedik, hanem hogy az emberrel hogy viselkednek. „<br /> <br /> *'''1961''' – ''Alfred Oberlander'' a Metropoitan Life Insurance Company Rockway körzeti irodájának igazgatója megfigyelte, h a kiemelkedő biztositási ügynökségek gyorsabban nőnek, mint a gyenge ügynökségek, és hogy az új biztosítási ügynökök jobb teljesítményt nyújtanak kiemelkedő ügynökségeknél, mint átlagos vagy gyenge ügynökségeknél, tekintet nélkül üzleti rátermetségükre.<br /> <br /> *'''1963''' – ''David E. Berlew és Douglas T. Hall'', a Massachousetts Institute of Technology munkatársai kimutatták, hogy a dolgozók relatív sikeressége, amit a fizetésemelkedésekkel és a vállalat értékelésével mértek, nagymértékben függ a vállalatnak a dolgozókkal szemben támasztott elvárásaitól.<br /> <br /> *'''1968''' – ''R. Rosenthal és L. Jacobson'' (Harvard Egyetem) kimutatta, hogy „ egy tanárnak tanítványai szellemi kompetenciájával szembeni elvárása önmagát megvalósító jóslattá válhat az oktatásban.“ A pygmalion hatás pedagógiai folyamatban érvényesülő hatását Rosenthal és Jacobson írták le: egy isk. tanáraiban néhány gyerek isk.-i teljesítményével kapcsolatos pozitív elvárásokat alakítottak ki, ennek eredményeképpen a gyerekek tényleges oszt.-zatai javultak a tanév végére. Az elvárások (bejósló erejüket a későbbi kutatások laboratóriumi kísérletekben és isk.-i term.-es szituációkban is érvényesnek találták) a tanulók intellektuális teljesítményére (kognitív elvárás), magatartására (normatív elvárás) és isk.-i pályafutására vonatkoznak. Ezek az elvárások olyan tapasztalatokra épülnek mint a szülők foglalkozása, isk.-i végzettsége, a tanuló neme, korábbi isk.-i eredményei, intelligenciá ja, tanulási motiváció ja. A tanári elvárások elsősorban nem a gyerek teszteredményére, tanulására hatnak, hanem az oszt.-zatokra, a tanulás szubjektív minősítésére. A magatartásra és az isk.-i teljesítményre vonatkozó elvárások gyakran együtt járnak: jó magatartású gyerektől nagyobb valószínűséggel várnak el jó teljesítmény t és fordítva, mely összefüggés inkább a lányokra nézve igaz. Az önmagát beteljesítő jóslatok többféle, ált. nem tudatos módon közvetítődnek a tanulók felé: gyorsabb megerősítés, több szemkontaktus és mosoly, nagyobb fizikai közelség a tehetségesebbnek gondolt tanulók esetén. Újabb vizsgálatok kimutatták a tanulói elvárások tanárra gyakorolt hatását is. A tanulók tanárral kapcsolatos pozitív elvárásai eredményeképpen pozitívabbak a tanulók nem verbális jelzései, kompetensebbnek és kiegyensúlyozottabbnak érzi magát a tanár.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===ez egy kapcsolattipus:===<br /> *teljesítmény (kognitív elvárás)<br /> *magatartás(normatív elvárás) <br /> *pedagógia (oktatási terület)<br /> *pszichológia (alkalmazási terület)<br /> *inteligencia (tapasztalati terület)<br /> *szemkontaktus (verbális jelzés)<br /> *...<br /> <br /> ===Van neki, része a címszónak:===<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[Tudás]]<br /> *[[Információs társadalom]]<br /> *...<br /> <br /> ===A címszó része, egyenrangú fogalmak:===<br /> *Neveléstudomány<br /> *Kognitív fejlódés<br /> *Pedagógiai hatás (szerintem)<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A talált definiciok egymásnak nem mondanak ellent.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Pygmalion hatás az ember önmegvalósítására a környezete által gyakorolt befolyást mutatja. Az ember<br /> olyanná válik, amilyennek környezete formálja, verbális és non-verbális eszközökkel.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség alapja egy ókori görög mítosz?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség a gyógyítás terén is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség az üzleti életben is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a Berlew és Hall tanulókat figyelt meg?'''<br /> :''(Nem, Rosenthal és Jacobson tette)''<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Pygmalion in the classroom. Expanded edition. New York: Irvington, 1992. (with Lenore Jacobson)<br /> *Dr. Szitó Imre: Kommunikáció az iskolában <br /> *Dr. Kollár Katalin-Szabó Éva: Pszichológia pedagógusoknak<br /> *Révai Nagylexikon<br /> *Pedagógiai Lexikon<br /> *Frank J. Bruno: Adjustment and personal growth: Seven pathways<br /> *Cserné Ádermann G.: Az „önmagát beteljesítő jóslat” (Pygmalion-hatás) pedagógiai vizsgálata. in: A pedagógus. *Neveléslélektan. V. Szöveggyűjtemény. Bp. 1991. 162–173.; Feldman, R. S.–Prohaska, T.: A tanuló mint Pygmalion: A tanulói elvárás hatása a tanárra. in: uo. 174–187.</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Pygmalion_effektus&diff=4026 2005-11-19T01:09:19Z

<p>Gveres: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''i.e. Pygamlion mítosz''': Sokáig élt nőtlenül Kypros királya, Pygmalión, amikor egyszer hófehér elefántcsontból csodálatosan szép szobrot faragott ki a vésőjével. Maga számára is váratlan meglepetés volt, amikor az elefántcsontnak a művészet olyan szép alakot adott, amilyennel soha még asszony nem született a földön. A szobor alkotója szerelemre gyulladt a saját alkotása iránt. Mert olyan volt ennek az elefántcsont szobornak az arca, mint egy igazi leány arcvonásai mintha csak éltek volna, s mintha már mozdulni is akarna, csak a szemérmes félénkség parancsolna rá nyugalmat. Csodálkozva nézte Pygmalión, és többször megtapogatta kezével, hogy eleven test-e vagy élettelen elefántcsont csupán, s ne tudott abba belenyugodni, hogy nem él. Csókokkal illette az arcát, és úgy érezte; hogy az viszonozza, beszélt hozzá és megölelte, de gyöngéden fogta, mert félt, hogy ujjainak érintése nyomán folt marad finom bőrön. Elhalmozta becéző szavakkal, majd leánykáknak kedves kis ajándékokat hozott neki, kagylókat és kerek kavicsot, kicsiny madarakat és ezerszínű virágot, liliomot és tarka labdákat s a Nap leányainak a könnyeiből született borostyánkövet. Fel is öltöztette drága ruhákba, ujjaira ékköves gyűrűt húzott, nyakába hosszú láncot akasztott, bíbor terítőkkel takart keveretre fektette. De a szobor néma maradt és érzéketlen. Eljött Aphrodité istennő ünnepe, amelyet egész Kypros nagy fénnyel ült meg. Aranyozott szarvú, fehér nyakú teheneket vágtak le az áldozati oltár mellett, és füstölgött az illatos tömjén. Bemutatva az áldozatot, az oltár mellett állt Pygmalión, és félve kimondani igazi kívánságát, így imádkozott : - Ha ti, istenek mindent képesek vagytok megadni, hát legyen az én hitvesem az elefántcsonthoz hasonló. Az aranyos Aphrodité, aki maga is jelen volt a tiszteletére rendezett ünnepen, megértette a kyprosi király rejtett kívánságát és tudta, hogy az arra gondol, hogy maga az elefántcsont szobor legyen az ő hitvesévé. S az áldozati tűz háromszor lobbant fel, s a lobogó láng magasan emelkedett hegyével a levegőbe : ez volt a jele annak, hogy az istennő meghallgatta az imádságot. Hazasietett Pygmalión és keresi a leány-szobrot. Hát, amint megérinti, érzi, hogy lágyul az elefántcsont, merevsége felenged, akár a viasz, ha a nap éri, s ami a legjobban bizonyította, hogy a szobor megelevenedett: ereiben vér lüktetett. S mikor csókjaival illette Pygmalión, már elpirult a szoborból lett leány, s félénken kinyitva szemét, egyszerre pillantotta meg a napvilágot és kedvesét, akinek a szerelme őt életre keltette. Hálatelt szavakkal mondott köszönetet Pygmalión a jótevő istennőnek, és házasságot kötött a csodálatos leánnyal. A menyegzőn Aphrodité istennő is megjelent, s esztendőre a királyi párnak fia született: Paphos, aki utóhb Kypros szigetének Aphrodité szentélyéről híres városát, Paphost alapította.<br /> <br /> *'''1909''' – ''Albert Moll'' klinikai tapasztalatai alapján arra a követketetésre jut, hogy a vizsgálati személyek annak megfelelően viselkednek, amilyen elvárásokat feltételeztek magukkal szemben. Tehát, ha elvárták maguktól, hogy leküzdjenek egy betegséget, leküzdötték, míg ellenkező esetben a javulás elmaradt.<br /> <br /> *'''1913''' – ''George Bernard Shaw'' megírja Pygmalion című szépirodalmi művét, melyben a főhős így fogalmaz: „ Tulajdonképpen nem abban van a különbség, hogy az ember hogy viselkedik, hanem hogy az emberrel hogy viselkednek. „<br /> <br /> *'''1961''' – ''Alfred Oberlander'' a Metropoitan Life Insurance Company Rockway körzeti irodájának igazgatója megfigyelte, h a kiemelkedő biztositási ügynökségek gyorsabban nőnek, mint a gyenge ügynökségek, és hogy az új biztosítási ügynökök jobb teljesítményt nyújtanak kiemelkedő ügynökségeknél, mint átlagos vagy gyenge ügynökségeknél, tekintet nélkül üzleti rátermetségükre.<br /> <br /> *'''1963''' – ''David E. Berlew és Douglas T. Hall'', a Massachousetts Institute of Technology munkatársai kimutatták, hogy a dolgozók relatív sikeressége, amit a fizetésemelkedésekkel és a vállalat értékelésével mértek, nagymértékben függ a vállalatnak a dolgozókkal szemben támasztott elvárásaitól.<br /> <br /> *'''1968''' – ''R. Rosenthal és L. Jacobson'' (Harvard Egyetem) kimutatta, hogy „ egy tanárnak tanítványai szellemi kompetenciájával szembeni elvárása önmagát megvalósító jóslattá válhat az oktatásban.“ A pygmalion hatás pedagógiai folyamatban érvényesülő hatását Rosenthal és Jacobson írták le: egy isk. tanáraiban néhány gyerek isk.-i teljesítményével kapcsolatos pozitív elvárásokat alakítottak ki, ennek eredményeképpen a gyerekek tényleges oszt.-zatai javultak a tanév végére. Az elvárások (bejósló erejüket a későbbi kutatások laboratóriumi kísérletekben és isk.-i term.-es szituációkban is érvényesnek találták) a tanulók intellektuális teljesítményére (kognitív elvárás), magatartására (normatív elvárás) és isk.-i pályafutására vonatkoznak. Ezek az elvárások olyan tapasztalatokra épülnek mint a szülők foglalkozása, isk.-i végzettsége, a tanuló neme, korábbi isk.-i eredményei, intelligenciá ja, tanulási motiváció ja. A tanári elvárások elsősorban nem a gyerek teszteredményére, tanulására hatnak, hanem az oszt.-zatokra, a tanulás szubjektív minősítésére. A magatartásra és az isk.-i teljesítményre vonatkozó elvárások gyakran együtt járnak: jó magatartású gyerektől nagyobb valószínűséggel várnak el jó teljesítmény t és fordítva, mely összefüggés inkább a lányokra nézve igaz. Az önmagát beteljesítő jóslatok többféle, ált. nem tudatos módon közvetítődnek a tanulók felé: gyorsabb megerősítés, több szemkontaktus és mosoly, nagyobb fizikai közelség a tehetségesebbnek gondolt tanulók esetén. Újabb vizsgálatok kimutatták a tanulói elvárások tanárra gyakorolt hatását is. A tanulók tanárral kapcsolatos pozitív elvárásai eredményeképpen pozitívabbak a tanulók nem verbális jelzései, kompetensebbnek és kiegyensúlyozottabbnak érzi magát a tanár.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===ez egy kapcsolattipus:===<br /> *teljesítmény (kognitív elvárás)<br /> *magatartás(normatív elvárás) <br /> *pedagógia (oktatási terület)<br /> *pszichológia (alkalmazási terület)<br /> *inteligencia (tapasztalati terület)<br /> *szemkontaktus (verbális jelzés)<br /> *...<br /> <br /> ===Van neki, része a címszónak:===<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[Tudás]]<br /> *[[Információs társadalom]]<br /> *...<br /> <br /> ===A címszó része, egyenrangú fogalmak:===<br /> *Neveléstudomány<br /> *Kognitív fejlódés<br /> *Pedagógiai hatás (szerintem)<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A talált definiciok egymásnak nem mondanak ellent.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség alapja egy ókori görög mítosz?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség a gyógyítás terén is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a jelenség az üzleti életben is megfigyelhető?'''<br /> :''(igen)''<br /> * '''Igaz-e, hogy a Berlew és Hall tanulókat figyelt meg?'''<br /> :''(Nem, Rosenthal és Jacobson tette)''<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Pygmalion in the classroom. Expanded edition. New York: Irvington, 1992. (with Lenore Jacobson)<br /> *Dr. Szitó Imre: Kommunikáció az iskolában <br /> *Dr. Kollár Katalin-Szabó Éva: Pszichológia pedagógusoknak<br /> *Révai Nagylexikon<br /> *Pedagógiai Lexikon<br /> *Frank J. Bruno: Adjustment and personal growth: Seven pathways<br /> *Cserné Ádermann G.: Az „önmagát beteljesítő jóslat” (Pygmalion-hatás) pedagógiai vizsgálata. in: A pedagógus. *Neveléslélektan. V. Szöveggyűjtemény. Bp. 1991. 162–173.; Feldman, R. S.–Prohaska, T.: A tanuló mint Pygmalion: A tanulói elvárás hatása a tanárra. in: uo. 174–187.</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Pygmalion_effektus&diff=4025 2005-11-19T01:07:29Z

<p>Gveres: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''i.e. Pygamlion mítosz''': Sokáig élt nőtlenül Kypros királya, Pygmalión, amikor egyszer hófehér elefántcsontból csodálatosan szép szobrot faragott ki a vésőjével. Maga számára is váratlan meglepetés volt, amikor az elefántcsontnak a művészet olyan szép alakot adott, amilyennel soha még asszony nem született a földön. A szobor alkotója szerelemre gyulladt a saját alkotása iránt. Mert olyan volt ennek az elefántcsont szobornak az arca, mint egy igazi leány arcvonásai mintha csak éltek volna, s mintha már mozdulni is akarna, csak a szemérmes félénkség parancsolna rá nyugalmat. Csodálkozva nézte Pygmalión, és többször megtapogatta kezével, hogy eleven test-e vagy élettelen elefántcsont csupán, s ne tudott abba belenyugodni, hogy nem él. Csókokkal illette az arcát, és úgy érezte; hogy az viszonozza, beszélt hozzá és megölelte, de gyöngéden fogta, mert félt, hogy ujjainak érintése nyomán folt marad finom bőrön. Elhalmozta becéző szavakkal, majd leánykáknak kedves kis ajándékokat hozott neki, kagylókat és kerek kavicsot, kicsiny madarakat és ezerszínű virágot, liliomot és tarka labdákat s a Nap leányainak a könnyeiből született borostyánkövet. Fel is öltöztette drága ruhákba, ujjaira ékköves gyűrűt húzott, nyakába hosszú láncot akasztott, bíbor terítőkkel takart keveretre fektette. De a szobor néma maradt és érzéketlen. Eljött Aphrodité istennő ünnepe, amelyet egész Kypros nagy fénnyel ült meg. Aranyozott szarvú, fehér nyakú teheneket vágtak le az áldozati oltár mellett, és füstölgött az illatos tömjén. Bemutatva az áldozatot, az oltár mellett állt Pygmalión, és félve kimondani igazi kívánságát, így imádkozott : - Ha ti, istenek mindent képesek vagytok megadni, hát legyen az én hitvesem az elefántcsonthoz hasonló. Az aranyos Aphrodité, aki maga is jelen volt a tiszteletére rendezett ünnepen, megértette a kyprosi király rejtett kívánságát és tudta, hogy az arra gondol, hogy maga az elefántcsont szobor legyen az ő hitvesévé. S az áldozati tűz háromszor lobbant fel, s a lobogó láng magasan emelkedett hegyével a levegőbe : ez volt a jele annak, hogy az istennő meghallgatta az imádságot. Hazasietett Pygmalión és keresi a leány-szobrot. Hát, amint megérinti, érzi, hogy lágyul az elefántcsont, merevsége felenged, akár a viasz, ha a nap éri, s ami a legjobban bizonyította, hogy a szobor megelevenedett: ereiben vér lüktetett. S mikor csókjaival illette Pygmalión, már elpirult a szoborból lett leány, s félénken kinyitva szemét, egyszerre pillantotta meg a napvilágot és kedvesét, akinek a szerelme őt életre keltette. Hálatelt szavakkal mondott köszönetet Pygmalión a jótevő istennőnek, és házasságot kötött a csodálatos leánnyal. A menyegzőn Aphrodité istennő is megjelent, s esztendőre a királyi párnak fia született: Paphos, aki utóhb Kypros szigetének Aphrodité szentélyéről híres városát, Paphost alapította.<br /> <br /> *'''1909''' – ''Albert Moll'' klinikai tapasztalatai alapján arra a követketetésre jut, hogy a vizsgálati személyek annak megfelelően viselkednek, amilyen elvárásokat feltételeztek magukkal szemben. Tehát, ha elvárták maguktól, hogy leküzdjenek egy betegséget, leküzdötték, míg ellenkező esetben a javulás elmaradt.<br /> <br /> *'''1913''' – ''George Bernard Shaw'' megírja Pygmalion című szépirodalmi művét, melyben a főhős így fogalmaz: „ Tulajdonképpen nem abban van a különbség, hogy az ember hogy viselkedik, hanem hogy az emberrel hogy viselkednek. „<br /> <br /> *'''1961''' – ''Alfred Oberlander'' a Metropoitan Life Insurance Company Rockway körzeti irodájának igazgatója megfigyelte, h a kiemelkedő biztositási ügynökségek gyorsabban nőnek, mint a gyenge ügynökségek, és hogy az új biztosítási ügynökök jobb teljesítményt nyújtanak kiemelkedő ügynökségeknél, mint átlagos vagy gyenge ügynökségeknél, tekintet nélkül üzleti rátermetségükre.<br /> <br /> *'''1963''' – ''David E. Berlew és Douglas T. Hall'', a Massachousetts Institute of Technology munkatársai kimutatták, hogy a dolgozók relatív sikeressége, amit a fizetésemelkedésekkel és a vállalat értékelésével mértek, nagymértékben függ a vállalatnak a dolgozókkal szemben támasztott elvárásaitól.<br /> <br /> *'''1968''' – ''R. Rosenthal és L. Jacobson'' (Harvard Egyetem) kimutatta, hogy „ egy tanárnak tanítványai szellemi kompetenciájával szembeni elvárása önmagát megvalósító jóslattá válhat az oktatásban.“ A pygmalion hatás pedagógiai folyamatban érvényesülő hatását Rosenthal és Jacobson írták le: egy isk. tanáraiban néhány gyerek isk.-i teljesítményével kapcsolatos pozitív elvárásokat alakítottak ki, ennek eredményeképpen a gyerekek tényleges oszt.-zatai javultak a tanév végére. Az elvárások (bejósló erejüket a későbbi kutatások laboratóriumi kísérletekben és isk.-i term.-es szituációkban is érvényesnek találták) a tanulók intellektuális teljesítményére (kognitív elvárás), magatartására (normatív elvárás) és isk.-i pályafutására vonatkoznak. Ezek az elvárások olyan tapasztalatokra épülnek mint a szülők foglalkozása, isk.-i végzettsége, a tanuló neme, korábbi isk.-i eredményei, intelligenciá ja, tanulási motiváció ja. A tanári elvárások elsősorban nem a gyerek teszteredményére, tanulására hatnak, hanem az oszt.-zatokra, a tanulás szubjektív minősítésére. A magatartásra és az isk.-i teljesítményre vonatkozó elvárások gyakran együtt járnak: jó magatartású gyerektől nagyobb valószínűséggel várnak el jó teljesítmény t és fordítva, mely összefüggés inkább a lányokra nézve igaz. Az önmagát beteljesítő jóslatok többféle, ált. nem tudatos módon közvetítődnek a tanulók felé: gyorsabb megerősítés, több szemkontaktus és mosoly, nagyobb fizikai közelség a tehetségesebbnek gondolt tanulók esetén. Újabb vizsgálatok kimutatták a tanulói elvárások tanárra gyakorolt hatását is. A tanulók tanárral kapcsolatos pozitív elvárásai eredményeképpen pozitívabbak a tanulók nem verbális jelzései, kompetensebbnek és kiegyensúlyozottabbnak érzi magát a tanár.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===ez egy kapcsolattipus:===<br /> *teljesítmény (kognitív elvárás)<br /> *magatartás(normatív elvárás) <br /> *pedagógia (oktatási terület)<br /> *pszichológia (alkalmazási terület)<br /> *inteligencia (tapasztalati terület)<br /> *szemkontaktus (verbális jelzés)<br /> *...<br /> <br /> ===Van neki, része a címszónak:===<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[Tudás]]<br /> *[[Információs társadalom]]<br /> *...<br /> <br /> ===A címszó része, egyenrangú fogalmak:===<br /> *Neveléstudomány<br /> *Kognitív fejlódés<br /> *Pedagógiai hatás (szerintem)<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A talált definiciok egymásnak nem mondanak ellent.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a jelenség alapja egy ókori görög mítosz? (igen)<br /> * Igaz-e, hogy a jelenség a gyógyítás terén is megfigyelhető? (igen)<br /> * Igaz-e, hogy a jelenség az üzleti életben is megfigyelhető? (igen)<br /> * Igaz-e, hogy a Berlew és Hall tanulókat figyelt meg? (Nem, Rosenthal és Jacobson tette)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Pygmalion in the classroom. Expanded edition. New York: Irvington, 1992. (with Lenore Jacobson)<br /> *Dr. Szitó Imre: Kommunikáció az iskolában <br /> *Dr. Kollár Katalin-Szabó Éva: Pszichológia pedagógusoknak<br /> *Révai Nagylexikon<br /> *Pedagógiai Lexikon<br /> *Frank J. Bruno: Adjustment and personal growth: Seven pathways<br /> *Cserné Ádermann G.: Az „önmagát beteljesítő jóslat” (Pygmalion-hatás) pedagógiai vizsgálata. in: A pedagógus. *Neveléslélektan. V. Szöveggyűjtemény. Bp. 1991. 162–173.; Feldman, R. S.–Prohaska, T.: A tanuló mint Pygmalion: A tanulói elvárás hatása a tanárra. in: uo. 174–187.</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Pygmalion_effektus&diff=4024 2005-11-19T01:06:26Z

<p>Gveres: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''i.e. Pygamlion mítosz''': Sokáig élt nőtlenül Kypros királya, Pygmalión, amikor egyszer hófehér elefántcsontból csodálatosan szép szobrot faragott ki a vésőjével. Maga számára is váratlan meglepetés volt, amikor az elefántcsontnak a művészet olyan szép alakot adott, amilyennel soha még asszony nem született a földön. A szobor alkotója szerelemre gyulladt a saját alkotása iránt. Mert olyan volt ennek az elefántcsont szobornak az arca, mint egy igazi leány arcvonásai mintha csak éltek volna, s mintha már mozdulni is akarna, csak a szemérmes félénkség parancsolna rá nyugalmat. Csodálkozva nézte Pygmalión, és többször megtapogatta kezével, hogy eleven test-e vagy élettelen elefántcsont csupán, s ne tudott abba belenyugodni, hogy nem él. Csókokkal illette az arcát, és úgy érezte; hogy az viszonozza, beszélt hozzá és megölelte, de gyöngéden fogta, mert félt, hogy ujjainak érintése nyomán folt marad finom bőrön. Elhalmozta becéző szavakkal, majd leánykáknak kedves kis ajándékokat hozott neki, kagylókat és kerek kavicsot, kicsiny madarakat és ezerszínű virágot, liliomot és tarka labdákat s a Nap leányainak a könnyeiből született borostyánkövet. Fel is öltöztette drága ruhákba, ujjaira ékköves gyűrűt húzott, nyakába hosszú láncot akasztott, bíbor terítőkkel takart keveretre fektette. De a szobor néma maradt és érzéketlen. Eljött Aphrodité istennő ünnepe, amelyet egész Kypros nagy fénnyel ült meg. Aranyozott szarvú, fehér nyakú teheneket vágtak le az áldozati oltár mellett, és füstölgött az illatos tömjén. Bemutatva az áldozatot, az oltár mellett állt Pygmalión, és félve kimondani igazi kívánságát, így imádkozott : - Ha ti, istenek mindent képesek vagytok megadni, hát legyen az én hitvesem az elefántcsonthoz hasonló. Az aranyos Aphrodité, aki maga is jelen volt a tiszteletére rendezett ünnepen, megértette a kyprosi király rejtett kívánságát és tudta, hogy az arra gondol, hogy maga az elefántcsont szobor legyen az ő hitvesévé. S az áldozati tűz háromszor lobbant fel, s a lobogó láng magasan emelkedett hegyével a levegőbe : ez volt a jele annak, hogy az istennő meghallgatta az imádságot. Hazasietett Pygmalión és keresi a leány-szobrot. Hát, amint megérinti, érzi, hogy lágyul az elefántcsont, merevsége felenged, akár a viasz, ha a nap éri, s ami a legjobban bizonyította, hogy a szobor megelevenedett: ereiben vér lüktetett. S mikor csókjaival illette Pygmalión, már elpirult a szoborból lett leány, s félénken kinyitva szemét, egyszerre pillantotta meg a napvilágot és kedvesét, akinek a szerelme őt életre keltette. Hálatelt szavakkal mondott köszönetet Pygmalión a jótevő istennőnek, és házasságot kötött a csodálatos leánnyal. A menyegzőn Aphrodité istennő is megjelent, s esztendőre a királyi párnak fia született: Paphos, aki utóhb Kypros szigetének Aphrodité szentélyéről híres városát, Paphost alapította.<br /> <br /> *'''1909''' – ''Albert Moll'' klinikai tapasztalatai alapján arra a követketetésre jut, hogy a vizsgálati személyek annak megfelelően viselkednek, amilyen elvárásokat feltételeztek magukkal szemben. Tehát, ha elvárták maguktól, hogy leküzdjenek egy betegséget, leküzdötték, míg ellenkező esetben a javulás elmaradt.<br /> <br /> *'''1913''' – ''George Bernard Shaw'' megírja Pygmalion című szépirodalmi művét, melyben a főhős így fogalmaz: „ Tulajdonképpen nem abban van a különbség, hogy az ember hogy viselkedik, hanem hogy az emberrel hogy viselkednek. „<br /> <br /> *'''1961''' – ''Alfred Oberlander'' a Metropoitan Life Insurance Company Rockway körzeti irodájának igazgatója megfigyelte, h a kiemelkedő biztositási ügynökségek gyorsabban nőnek, mint a gyenge ügynökségek, és hogy az új biztosítási ügynökök jobb teljesítményt nyújtanak kiemelkedő ügynökségeknél, mint átlagos vagy gyenge ügynökségeknél, tekintet nélkül üzleti rátermetségükre.<br /> <br /> *'''1963''' – ''David E. Berlew és Douglas T. Hall'', a Massachousetts Institute of Technology munkatársai kimutatták, hogy a dolgozók relatív sikeressége, amit a fizetésemelkedésekkel és a vállalat értékelésével mértek, nagymértékben függ a vállalatnak a dolgozókkal szemben támasztott elvárásaitól.<br /> <br /> *'''1968''' – ''R. Rosenthal és L. Jacobson'' (Harvard Egyetem) kimutatta, hogy „ egy tanárnak tanítványai szellemi kompetenciájával szembeni elvárása önmagát megvalósító jóslattá válhat az oktatásban.“ A pygmalion hatás pedagógiai folyamatban érvényesülő hatását Rosenthal és Jacobson írták le: egy isk. tanáraiban néhány gyerek isk.-i teljesítményével kapcsolatos pozitív elvárásokat alakítottak ki, ennek eredményeképpen a gyerekek tényleges oszt.-zatai javultak a tanév végére. Az elvárások (bejósló erejüket a későbbi kutatások laboratóriumi kísérletekben és isk.-i term.-es szituációkban is érvényesnek találták) a tanulók intellektuális teljesítményére (kognitív elvárás), magatartására (normatív elvárás) és isk.-i pályafutására vonatkoznak. Ezek az elvárások olyan tapasztalatokra épülnek mint a szülők foglalkozása, isk.-i végzettsége, a tanuló neme, korábbi isk.-i eredményei, intelligenciá ja, tanulási motiváció ja. A tanári elvárások elsősorban nem a gyerek teszteredményére, tanulására hatnak, hanem az oszt.-zatokra, a tanulás szubjektív minősítésére. A magatartásra és az isk.-i teljesítményre vonatkozó elvárások gyakran együtt járnak: jó magatartású gyerektől nagyobb valószínűséggel várnak el jó teljesítmény t és fordítva, mely összefüggés inkább a lányokra nézve igaz. Az önmagát beteljesítő jóslatok többféle, ált. nem tudatos módon közvetítődnek a tanulók felé: gyorsabb megerősítés, több szemkontaktus és mosoly, nagyobb fizikai közelség a tehetségesebbnek gondolt tanulók esetén. Újabb vizsgálatok kimutatták a tanulói elvárások tanárra gyakorolt hatását is. A tanulók tanárral kapcsolatos pozitív elvárásai eredményeképpen pozitívabbak a tanulók nem verbális jelzései, kompetensebbnek és kiegyensúlyozottabbnak érzi magát a tanár.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===ez egy kapcsolattipus:===<br /> *teljesítmény (kognitív elvárás)<br /> *magatartás(normatív elvárás) <br /> *pedagógia (oktatási terület)<br /> *pszichológia (alkalmazási terület)<br /> *inteligencia (tapasztalati terület)<br /> *szemkontaktus (verbális jelzés)<br /> *...<br /> <br /> ===Van neki, része a címszónak:===<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[Tudás]]<br /> *[[Információs társadalom]]<br /> *...<br /> <br /> ===A címszó része, egyenrangú fogalmak:===<br /> *Neveléstudomány<br /> *Kognitív fejlódés<br /> *Pedagógiai hatás (szerintem)<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A talált definiciok egymásnak nem mondanak ellent.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a jelenség alapja egy ókori görög mítosz? (igen)<br /> * Igaz-e, hogy a jelenség a gyógyítás terén is megfigyelhető? (igen)<br /> * Igaz-e, hogy a jelenség az üzleti életben is megfigyelhető? (igen)<br /> * Igaz-e, hogy a Berlew és Hall tanulókat figyelt meg? (Nem, Rosenthal és Jacobson tette)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Pygmalion_effektus&diff=4023 2005-11-19T01:02:53Z

<p>Gveres: /* Van neki, része a címszónak: */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * ...<br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===ez egy kapcsolattipus:===<br /> *teljesítmény (kognitív elvárás)<br /> *magatartás(normatív elvárás) <br /> *pedagógia (oktatási terület)<br /> *pszichológia (alkalmazási terület)<br /> *inteligencia (tapasztalati terület)<br /> *szemkontaktus (verbális jelzés)<br /> *...<br /> <br /> ===Van neki, része a címszónak:===<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[Tudás]]<br /> *[[Információs társadalom]]<br /> *...<br /> <br /> ===A címszó része, egyenrangú fogalmak:===<br /> *Neveléstudomány<br /> *Kognitív fejlódés<br /> *Pedagógiai hatás (szerintem)<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A talált definiciok egymásnak nem mondanak ellent.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a jelenség alapja egy ókori görög mítosz? (igen)<br /> * Igaz-e, hogy a jelenség a gyógyítás terén is megfigyelhető? (igen)<br /> * Igaz-e, hogy a jelenség az üzleti életben is megfigyelhető? (igen)<br /> * Igaz-e, hogy a Berlew és Hall tanulókat figyelt meg? (Nem, Rosenthal és Jacobson tette)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Pygmalion_effektus&diff=4022 2005-11-19T00:58:15Z

<p>Gveres: /* ez egy kapcsolattipus: */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * ...<br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===ez egy kapcsolattipus:===<br /> *teljesítmény (kognitív elvárás)<br /> *magatartás(normatív elvárás) <br /> *pedagógia (oktatási terület)<br /> *pszichológia (alkalmazási terület)<br /> *inteligencia (tapasztalati terület)<br /> *szemkontaktus (verbális jelzés)<br /> *...<br /> <br /> ===Van neki, része a címszónak:===<br /> <br /> ===A címszó része, egyenrangú fogalmak:===<br /> *Neveléstudomány<br /> *Kognitív fejlódés<br /> *Pedagógiai hatás (szerintem)<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A talált definiciok egymásnak nem mondanak ellent.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a jelenség alapja egy ókori görög mítosz? (igen)<br /> * Igaz-e, hogy a jelenség a gyógyítás terén is megfigyelhető? (igen)<br /> * Igaz-e, hogy a jelenség az üzleti életben is megfigyelhető? (igen)<br /> * Igaz-e, hogy a Berlew és Hall tanulókat figyelt meg? (Nem, Rosenthal és Jacobson tette)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Pygmalion_effektus&diff=4021 2005-11-19T00:51:47Z

<p>Gveres: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * ...<br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===ez egy kapcsolattipus:===<br /> <br /> ===Van neki, része a címszónak:===<br /> <br /> ===A címszó része, egyenrangú fogalmak:===<br /> *Neveléstudomány<br /> *Kognitív fejlódés<br /> *Pedagógiai hatás (szerintem)<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A talált definiciok egymásnak nem mondanak ellent.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a jelenség alapja egy ókori görög mítosz? (igen)<br /> * Igaz-e, hogy a jelenség a gyógyítás terén is megfigyelhető? (igen)<br /> * Igaz-e, hogy a jelenség az üzleti életben is megfigyelhető? (igen)<br /> * Igaz-e, hogy a Berlew és Hall tanulókat figyelt meg? (Nem, Rosenthal és Jacobson tette)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Pygmalion_effektus&diff=4020 2005-11-19T00:50:36Z

<p>Gveres: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * ...<br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A talált definiciok egymásnak nem mondanak ellent.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a jelenség alapja egy ókori görög mítosz? (igen)<br /> * Igaz-e, hogy a jelenség a gyógyítás terén is megfigyelhető? (igen)<br /> * Igaz-e, hogy a jelenség az üzleti életben is megfigyelhető? (igen)<br /> * Igaz-e, hogy a Berlew és Hall tanulókat figyelt meg? (Nem, Rosenthal és Jacobson tette)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Pygmalion_effektus&diff=4019 2005-11-19T00:50:10Z

<p>Gveres: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * ...<br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a jelenség alapja egy ókori görög mítosz? (igen)<br /> * Igaz-e, hogy a jelenség a gyógyítás terén is megfigyelhető? (igen)<br /> * Igaz-e, hogy a jelenség az üzleti életben is megfigyelhető? (igen)<br /> * Igaz-e, hogy a Berlew és Hall tanulókat figyelt meg? (Nem, Rosenthal és Jacobson tette)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Gveres https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Global_Positioning_System&diff=7456 2005-10-11T13:08:11Z

<p>Gveres: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> Global Positioning System<br /> == Történeti modul ==<br /> * ...<br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Gveres