https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Hangacsieva 2026-05-25T10:05:42Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=HR:Corporate&diff=47100 2011-04-13T22:46:06Z

<p>Hangacsieva: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/hr_vk.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Potenciális corporate partnerek vizsgálata<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Optimalizálni és egységesíteni a corporate partnerekkel történő együttműködést, gördülékennyé téve ezzel további partnerek becsatlakozását a szállodai szobák értékesítésébe.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A jelenlegi gyakorlat szerint a már meglévő corporate partnerek különböző paraméterek hozzáadásával találhatóak a rendszerben. Egyénre szabott szerődések megkötésével, egyedileg meghatározott feltételrendszer kíséri mindegyiket, függetlenül annak nagyságától, teljesítményétől. Cél, hogy egységes rendszer kerüljön kidolgzásra annak érdekében, hogy a partnerek számának növekedésével, a szerződéskötéssel járó idő minimálisra csökkenjen. A mintapélda alapján figyelembe lehet venni az eladott szobák számát, a fizetési feltételeket és a partner részére járó kedvezmény mértékét. Ezek alapján a példában szereplő partnerek közül számomra legkedvezőbb feltételekkel és teljesítménnyel az E rendelkezik, annak ellenére, hogy az E cég számára adott kedvezmény mértéke 4-es minősítést kapott. Ugyanis minél több szobát értékesít, annál nagyobb kedvezményben részesülhet. A minősítésbe ez az attrubútum egy tájékoztatás, de a partner rangsorolásánál fontos információ.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Hét corporate partner adatait hasonlítottam össze az egy éjszakás foglalásokat tekintve.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A tábla objektumai az értékesítő (corporate) partnerek, akik nem kerülnek megnevezésre az üzleti titok védelme érdekében.<br /> A táblázatban az alábbiak szerint szerepelnek:<br /> A cég<br /> B cég<br /> C cég<br /> D cég<br /> E cég<br /> F cég <br /> G cég<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Öt attribútum adja az összehasonlítás alapját. Melyek a következők:<br /> - Kedvezmény mértéke. Opciólista: 3%, 5 %, 10%, 15%<br /> - A corporate partner részére biztosított kiadható szobák száma, kontingens. Opciólista:10, 15, 20, 25<br /> - Eladott szobák száma. Opciólista: az összehasonlítás mértékegysége nap<br /> - Fizetési feltétel. Opciólista: előrefizetés, átutalás 8 napra, átutalás 15 napra, átutalás 30 napra.<br /> - Megjegyzés. Opciólista: megbízható, néha késik a fizetéssel, kintlévősége van. Természetesen az a legkedvezőbb, ha megbízható jelzés van az értékesítőpartner megjegyzés rovatába.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A cégcsoporton belül, minden értékesítési részlegen dolgozó corporates kolléga.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A feladat elvégzése során több vonalon is eredményesek lehetünk:<br /> 1. lerövidül a corporate szerződés elkészítésének ideje egyfajta &quot;mintaszerződés&quot; használatával<br /> 2. teljesen kizárható a szubjektivitás a a kedvezménymértékek eldöntése terén.<br /> 3. egyfajta rangsor alakítható ki a partnerek között, ami segítséget nyújthat a további együttműködés bővítéséhez<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> - az értékesítő partnerek adatainak táblázatba foglalása, ami megtalálható a HR_VK.xls Alapadatok fülén.<br /> - az adatok sorrendbe állítása a megadott szempont (értékesített egy éjszakás tartózkodások) alapján, ami megtalálható a HR_VK.xls fájl Tanppélda fülén<br /> - COCO elemző modell felhasználása<br /> - A COCO mátrix eredményének elemzése. HR_VK.xls fájl My-x fül.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A COCO táblázat E cég adatait mutatja (A47:I47), mely a legjobb kondíciókkal bíró értékesítő partner. A táblázatban látszik, hogy a sorban utána következő, kondíciók tekintetében a második a G cég. Az E és a G cég közötti különbség a fizetési feltételek esetében tükröződik, ahol az E cég esetében előrefizetés van a G cég esetében pedig 8 napos átutalás, mely ebben az esetben hátrányt jelent.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Az eddigi gyakorlattal szemben az elemzés után együtt láthatjuk a partnerek főbb paramétereit mely alapján megvalósítható az a törekvés, hogy a legoptimálisabb értékesítő partnerhez hasonló, követő módszerrel kialakításra kerüljön egy corporate szerződés minta alaptartalma. Megtudhatjuk, hogy mely partnerekkel érdemes továbbfejlszteni a kapcsolatot, támogatni őket az értékesítő munkában. Rangsort tud állítani és feltudja hívni a figyelmet a potenciális partnerekre.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A módszer választ ad arra, hogy melyik a legoptimálisabb értékesítő partner, de csak a legfontosabb paraméterket vette figyelembe. Az információkat bővíteni lehet még több ismérvvel, mely - bár nem jelentősen- pontosíthatja még a kapott információkat. Segítséget nyújthat a jövőbeni partner teljesítmények vizsgálatánál, a szerződés felülvizsgálatánál, további engedmények adásához, vagy éppen csökkentéséhez, az ösztönzés egyik alapját is képezheti.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]</div>

Hangacsieva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=2007:NBA&diff=47099 2011-04-13T22:45:48Z

<p>Hangacsieva: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/nappalos/2007osz/munkatervek/nba.xls XLS] &amp; [http://miau.gau.hu/nappalos/2007osz/munkatervek/nba2.xls XLS]<br /> * http://www.nba.com/hawks/stats/2006/index.html<br /> * http://www.nba.com/celtics/stats/2006/index.html<br /> * http://www.nba.com/bobcats/stats/2006/index.html<br /> * http://www.nba.com/bulls/stats/2006/index.html<br /> * http://www.nba.com/cavaliers/stats/2006/index.html<br /> * http://www.nba.com/mavericks/stats/2006/index.html<br /> * http://www.nba.com/nuggets/stats/2006/index.html<br /> * http://www.nba.com/pistons/stats/2006/index.html<br /> * http://www.nba.com/warriors/stats/2006/index.html<br /> * http://www.nba.com/rockets/stats/2006/index.html<br /> * http://www.nba.com/pacers/stats/2006/index.html<br /> * http://www.nba.com/clippers/stats/2006/index.html<br /> * http://www.nba.com/lakers/stats/2006/index.html<br /> * http://www.nba.com/grizzlies/stats/2006/index.html<br /> * http://www.nba.com/heat/stats/2006/index.html<br /> * http://www.nba.com/bucks/stats/2006/index.html<br /> * http://www.nba.com/timberwolves/stats/2006/index.html<br /> * http://www.nba.com/nets/stats/2006/index.html<br /> * http://www.nba.com/hornets/stats/2006/index.html<br /> * http://www.nba.com/knicks/stats/2006/index.html<br /> * http://www.nba.com/magic/stats/2006/index.html<br /> * http://www.nba.com/sixers/stats/2006/index.html<br /> * http://www.nba.com/suns/stats/2006/index.html<br /> * http://www.nba.com/blazers/stats/2006/index.html<br /> * http://www.nba.com/kings/stats/2006/index.html<br /> * http://www.nba.com/spurs/stats/2006/index.html<br /> * http://www.nba.com/sonics/stats/2006/index.html<br /> * http://www.nba.com/raptors/stats/2006/index.html<br /> * http://www.nba.com/jazz/stats/2006/index.html<br /> * http://www.nba.com/wizards/stats/2006/index.html<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kimutatásom az amerikai kosárlabda szövettség, az NBA 2006-2007-es szezonjának meccsenkénti pontátlagait mutatja meg játékosonként.<br /> Ezenfelül az Atlanta Hawks játékosinak játékidejét vizsgáltam meg abból a szempontból, hogy a teljesítmény mutatóikhoz képest mely játékosok kaptak több illetve kevesebb játéklehetőséget.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A kosárlabda mindig is a kedvenc sportjaim közé tartozott, magam is kosárlabdázok hobbi szinten. Az NBA a kosárlabda profi szövetsége, ami az Amerikai Egyesült Államokban található. Ez egy látványos, rendkívül élvezhető szintje a kosárlabdának. Hazánkban a kosárlabda nem tartozik a legnézettebb sportok közé. Mégis vannak hozzám hasonló rajongók, akiket érdekelnek a csapatok illetve játékosok statisztikái. Elsősorban az ő számukra lehet érdekes ez a kimutatás.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Az adatgyűjtés a számomra viszonylag egyszerű volt, mivel a www.nba.com hivatalos honlapon rengeteg információ, statisztika található mind a csapatokról, mind az egyes játékosokról. A játékosok legfontosabb mutatóji a meccsenkénti pontátlag, lepattanó, gólpassz, dobásblokkolás és szerzett labda. Ezeket a mutatókat vettem figyelembe a kimutatásomban.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatgyűjtéshez valós online forrást használtam amely mindenki álltal megtekinthető. Az említett honlapon a kutatásomban szereplő adatokon kívül rengeteg más információhoz lehet hozzájutni. A feladatomban a legfontosabb mutatókat gyűjtöttem ki.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatot azért választottam, mert kosárlabda rajongó vagyok és érdekel a sporttal kapcsolatban minden. Többek között a profi liga játékosainak átlagai, teljesítménye. A feladat a hozzám hasonló sportrajongóknak lehet érdekes, hasznos.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Az adatok összehasonlítása azért hasznos, mert így megtudhatjuk, hogy az egyes játékosok teljesítményéhez képest megérdemli-e a kapott játékidejét.<br /> <br /> =A válaszokat befolyásoló tényezők=<br /> A válaszokat a következő tényezők befolyásolják:<br /> * Pontátlag<br /> * Szerzett lepattanó átlag<br /> * Gólpasszátlag<br /> * Dobásblokkolás mérkőzésenként<br /> * Szerzett labda mérkőzésenként<br /> * Átlag játékidő.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Objektum: Csapat/Játékos<br /> Atlanta Hawks/<br /> Joe Johnson,<br /> Josh Smith,<br /> Marvin Williams, <br /> Josh Childress,<br /> Zaza Pachulia,<br /> Tyronn Lue,<br /> Salim Stoudamire,<br /> Anthony Johnson,<br /> Shelden Williams, <br /> Speedy Claxton,<br /> Solomon Jones,<br /> Royal Ivey,<br /> lava Medvedenko,<br /> Dijon Thompson,<br /> Lorenzen Wright,<br /> Matt Freije,<br /> Esteban Batista,<br /> Cedric Bozeman,<br /> Attributumok/Teljesítmény mutatók:Pont; lepattanó; gólpassz; dobásblokkolás; szerzett labda<br /> Gyakorlati lépések: <br /> * Adatok kigyűjtése.<br /> * Adatbázis készítése.<br /> * Pivot kimutatás előállítása.<br /> * COCO tábla készítése F-keres függvény segítségével.<br /> * Solver beállítása, Solver futtatása.<br /> * Kapott eredmények kiértékelése szorozatösszeg és HA függvény segítségével.<br /> * Kiegészítő számítások átlag, sorszám és szórás függvény segítségével.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A COCO tábla eredménye szerint &quot;sokat játszott&quot; és &quot;keveset játszott&quot; eredményeket kaptam. A Solver futtatása során abban az esetben, ha a számolt játékidő több, mint az átlag játékidő, akkor az adott játékos relatíve sokat játszott a teljesítményéhez képest. Ezzel ellentétben ha a számolt játékidő kevesebb az átlag játékidőnél, akkor a játékos több játékidőt érdemelne a teljesítménye alapján. A teljesítménymutatók közül a meccsenkénti pontátlag a legfontosabb attribútum.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A COCO futtatása után a következő eredményeket kaptam: A teljesítményéhez képest kevesebbet játszott: Joe Johnson, Josh Childress, Tyronn Lue, Salim Stoudamire, Shelden Williams, Speedy Claxton, Dijon Thompson, Lorenzen Wright, Cedric Bozeman. Illetve teljesítmény mutatói alapján több játéklehetőséget kapott: Josh Smith, Marvin Williams, Zaza Pachulia, Anthony Johnson, Solomon Jones, Royal Ivey,lava Medvedenko, Matt Freije, Esteban Batista.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> A játékosok teljesítményét mérő mutatók megtalálhatók, de ezek játékidővel való összehasonlítását kutató kimutatást nem találtam az interneten.<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]</div>

Hangacsieva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kiv%C3%A1laszt%C3%A1s_tov%C3%A1bbk%C3%A9pz%C3%A9sre&diff=47098 2011-04-13T22:44:47Z

<p>Hangacsieva: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/gyd.xlsx gyd.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Kiválasztás egy londoni továbbképzésre. Azt a személyt megtalálni, akinek szüksége van a felzárkóztatásra és megvannak a megfelelő kompetenciái.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Az egyik rokonom egy igen nagy nemzetközi cégnél dolgozott és évről évre a cég megadta neki a lehetőséget, hogy külföldi továbbképzéseken vehessen részt. Majd később mikor a cégnél leépítés volt őt is elbocsájtották. Viszont az által hogy több továbbképzésen is részt vett és elsajátított olyan ismereteket, amiket itthon kevesen tudnak, így egy másik cégtől kapott egy az előző állásánál sokkal jövedelmezőbb állásajánlatot. Ezt a példát látva kíváncsivá tett, hogy mi alapján választották őt. Ezért számba vettem a lehetséges indokokat.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Ha nem ismertem volna a hasonlóságelemzés módszerét, akkor biztosan azt próbáltam volna felmérni, hogy marketing szakterületen milyen szakmai tudással és tapasztalattal rendelkeznek a dolgozók és megkérdeztem volna az osztály vezetőjét. A szaktudást és a tapasztalatokat mindenképp valamilyen kérdőíves módszerrel mértem volna fel és az így kijött eredményeket megosztva az osztályvezetővel közösen rangsoroltuk volna az alkalmazottakat. A mellékelt Excel táblázatom alapadatok fülénél láthatjuk hogyan is kell egy ilyen módszert elvégezni. Az így kapott eredmény rangsora a következő:<br /> <br /> *jelölt5<br /> <br /> *jelölt8<br /> <br /> *jelölt3<br /> <br /> *jelölt4<br /> <br /> *jelölt10<br /> <br /> *jelölt1<br /> <br /> *jelölt7<br /> <br /> *jelölt2<br /> <br /> *jelölt6<br /> <br /> *jelölt9<br /> <br /> Így az 5-ös számú dolgozót javasoltam volna a továbbképzésre.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Számomra az okozott nehézséget hogy azok a dolgozók, akik eddig már több továbbképzésen vettek részt, ez milyen irányba befolyásolja a döntést. Tehát inkább növelje az esélyét annak, hogy még további továbbképzésre küldjék vagy inkább egy olyan gondolkodásmódot preferáljunk, ami szerint azokat is fel kell zárkóztatni, akiknek eddig nem nagyon jutott alkalmuk részt venni ilyen továbbképzéseken, de kiváló teljesítménnyel végzik a munkájukat. Majd inkább a felzárkóztatás mellett döntöttem, hiszen a dolgozók csapatban dolgoznak és ehhez szükséges az, hogy mindenki nagyjából egy szinten legyen, így segítve az ötletelés, a tervezés, szervezés és kivitelezés fázisait. <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *jelölt1 <br /> <br /> *jelölt2<br /> <br /> *jelölt3<br /> <br /> *jelölt4<br /> <br /> *jelölt5<br /> <br /> *jelölt6<br /> <br /> *jelölt7<br /> <br /> *jelölt8<br /> <br /> *jelölt9<br /> <br /> *jelölt10<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Cégnél eltöltött évek száma; iránya:0 Mivel minél régebb óta van valaki a cégnél, annál jobban belelát a cég folyamataiba, és ha a gyakorlatban jó is, de szakmailag nem lesz, naprakész nem tudja a megfelelő teljesítményt hozni ezért képezni kell.<br /> <br /> *Beszélt nyelvek száma; iránya: 0. Mivel minél több nyelven beszél valaki annál jobban hasznosítható egy nemzetközi cégnél.<br /> <br /> *Végzettség; iránya: 0. Minél magasabb valaki végzettsége annál inkább alkalmas a továbbképzések elvégzésére.<br /> <br /> *Vezetői értékelés; iránya: 0. Minél jobb a vezetői értékelés annál biztosabb, hogy az illetőt továbbképzésre küldik.<br /> <br /> *Tréningek száma, amin eddig részt vett; iránya:1. Akik már több tréningen vagy továbbképzésen részt vettek azokat kevésbé fogják küldeni.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> *bármely nemzetközi cégnél a HR osztály<br /> <br /> *Assessment Center-ként működő cégek<br /> <br /> *és a nemzetközi cégek osztályvezetői vagy felsővezetői<br /> <br /> Az összes esetnél komoly segítséget nyújt a továbbképzéseknél felmerülő kiválasztásoknál.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A cél az, hogy kiválasszam azt a személyt, akinél fontos és egyúttal kifizetődő is a továbbképzés elvégzése. Egyértelmű hogy ezzel az illető a későbbiekben segíteni fogja a csapat munkáját így időt és pénzt takarítva meg a reklámprojektek kivitelezésében. Ma a piacon szoros verseny folyik, hogy ki mikor és milyen promócióival nyeri meg a vásárlók tetszését ezért fontos a csapat tagjainak az egy szinten tartása és naprakészsége. Ezt segíti elő ez a továbbképzés mely a következő költségekkel jár:<br /> <br /> *Módszer kidolgozása adott cégre: 70 000Ft<br /> <br /> *Képzés díja: 200 Euro/fő<br /> <br /> *Szállás: 70 Euro/éj (teljes ellátás)<br /> <br /> *Utazás költsége: 45000 Ft (oda-vissza út)<br /> <br /> A fenti összegek a nettó árak. Egy ilyen képzés köztudottan nem olcsó mulatság így a kiválasztásnál fontos szempont a vezetői értékelés figyelembevétele, hiszen olyan személyt kiküldeni, aki már itthon se megfelelően teljesít, nagy valószínűséggel kint se sajátítja majd el és alkalmazza később hatékonyan a megtanultakat. Az új ismeretek elsajátítása remélhetőleg olyan mértékben segíti majd az egyén és ez által a csapat munkáját, hogy a promóciós és reklám tevékenységek megfelelő mértékben növelik az eladási arányt, így visszahozva a ráfordított összeget és növelve a profitot.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *Elsőnek egy alaptáblázatot készítettem melyben szerepelnek a jelöltek és azok a szempontok, amelyek alapján értékeljük őket, majd választjuk ki a megfelelő egyént.<br /> <br /> *Másodiknak készítettem egy meta adatbázis, a jobb átláthatóság, és összehasonlíthatóság kedvéért. <br /> <br /> *Harmadjára készítettem egy darabra vonatkozó kimutatást, hogy megbizonyosodjak arról, hogy minden objektumnál adott attribútumhoz csak 1 adatot rendeltem hozzá.<br /> <br /> *Következő lépésként készült egy értékre vonatkozó kimutatás is. <br /> <br /> *Végül elkészítettem az alapadatok lapfülnél, egy rangsorolást, majd ebből kiindulva elkészítettem a Coco online-t (Coco-online Y0 elemzés lapfülnél), ami alapján lehet majd következtetést levonni, hogy ki a szerencsés kiválasztott személy. <br /> <br /> *Itt kell megjegyeznem, hogy az alap adatokhoz vettem egy Y0 értéket, ami 1000 pontot ért. Ez adja meg azt a lehetőséget, hogy mindenki egyenlő eséllyel induljon a feladat megszerzésére, ill. megtudjuk, hogy az adott személyek mennyire hasonlítanak az idealizált személyre.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A Coco online elemzés után egyértelműen látszik, hogy a 10es számú jelöltet kell majd továbbképzésre küldeni. Az ő pontszáma lett a legnagyobb (1005,5). Ezen eredmény megtalálható az XLS dokumentumom Coco-online Y0 elemzés lapfül, COCO-matrix N°: 2025 táblázatában.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Az Coco elemzés öt szempont (végzettség, beszélt nyelvek, szervezetnél eltöltött évek száma, vezetői értékelés és tréningek, továbbképzések, amelyeken részt vettek) szerint adott egy korrekt végeredményt. Ezen szempontok egy sokkal szubjektívabb véleményezésnél nem biztos, hogy mind megjelentek volna, mivel a Best practice-nél egy erősen a vezetők véleményére alapuló kiválasztás következett volna be. A vezető is ember ezért aztán nem tud olyan széleskörűen több adatot is figyelembe venni és elemezni, mint ahogy ezt a Coco elemzéssel sikerült elérni. Valamint érvényesül a cég azon irányultsága, hogy a marketingcsapat tagjait egy szinten tartsa és lehetőleg olyan embert küldjünk ki, akinek kiváló vezetői értékelése van. Tehát én a Coco elemzés által kijött eredményt tartom a legjobb választásnak.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Az által hogy végig csináltam ezt az elemzést és egyértelmű eredményt kaptam úgy, hogy több tényezőt is figyelembe vettem mindenképpen megérné a cégnek, hogy az ilyen esetekben Coco elemzést használjanak. <br /> A továbbképzéseknél az, hogy a befektetett pénz és a munkavállaló részéről az energia mennyire térül meg sajnos csak a jövő zenéje. Az ilyen befektetések a cégnél inkább hosszú távúak és legtöbbször fél vagy akár egy év is kell (ha nem több) ahhoz, hogy aztán egy sikeres reklámkampány majd az ennek hatására bekövetkező eladások száma növekedjen és így profitáljon a cég. Viszont minden nagyobb cég tisztában van azzal, hogy az alkalmazottakat fejleszteni és tovább kell képezni, hogy a cég fel, tudja venni a versenyt a piaci igények változásaival és a versenytársakkal. Persze megteheti, hogy inkább más cégektől csábítja át azokat a dolgozókat, újabb embereket vesz fel vagy megbíz más fejvadász cégeket hogy megtalálja a megfelelő jelöltet, de ezek a megoldások is mind többlet költséggel járnak a cégnek. Ezért jobban megéri a már meglévő biztosan bevált dolgozóinkat továbbképezni.<br /> Ha a dolgozóik érzik azt, hogy a cég számít rájuk, meg van a lehetőség az előléptetésre és a cég még invesztál is beléjük pénzt a továbbképzések révén, biztos, hogy sokkal hatékonyabban, eredményesebben, motiváltabban és lelkiismeretesebben fogják végezni a feladatukat, sokkal jobban azonosulnak majd a szervezet céljaival és kevésbé lesznek elcsábíthatók más cégek ajánlataival.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]</div>

Hangacsieva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=P%C3%A9lda:SZR:Munkak%C3%B6r%C3%B6k&diff=47097 2011-04-13T22:44:19Z

<p>Hangacsieva: </p> <hr /> <div>==Az alkalmazás/megoldás címe==<br /> * '''A vállalat felveheti e, az ügyfélszolgálati állásra jelentkező jelöltet, és ha igen milyen munkakörbe?<br /> <br /> ==A forrásdokumentum URL-je==<br /> *http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21920<br /> <br /> ==A KÉRDÉS-re adható válaszok==<br /> A kérdésre a következő válaszok adhatók:<br /> *Nem alkalmas<br /> *Customer Relationship Management Csoportvezető<br /> *Customer Relationship Management Munkatárs<br /> *Customer Relationship Management Szakértő Munkatárs<br /> *Information Technology Help Desk Munkatárs<br /> *Information Technology Help Desk Szakértő<br /> *Information Technology Help Desk Csoportvezető<br /> <br /> ==A KÉRDÉS által érintett célcsoportok==<br /> *Valamennyi állásra jelentkező, akik az adott vállalat ügyfélszolgálati pozícióira pályáztak.<br /> <br /> ==A KÉRDÉS megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> *A megfelelő képzettségű jelölt, a megfelelő pozícióba kerül. Mivel a kiválasztás objektív alapokon nyugszik, javul a morál, az alkalmazottak körében, nő a teljesítmény, kevesebb a stressz, és kisebb az elvándorlás a cégtől.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> *A jelölt felsőfokú nyelvtudása:<br /> **Angol <br /> **Német<br /> **Angol és Német<br /> <br /> *A jelölt legmagasabb iskolai végzettsége:<br /> **Alapfokú<br /> **Középfokú <br /> **Felsőfokú<br /> <br /> *A jelölt belső informatikai tesztjének eredménye:<br /> **90-100%<br /> **70-89%<br /> **50-69%<br /> **50% alatt<br /> <br /> ==A vizsgált kombinatorikai tér mérete==<br /> *A vizsgált tér mérete: 3 * 3 * 4 = 36<br /> <br /> ==A vizsgált jelenségek térbeli kötődései==<br /> *A vállalat telephelyein.<br /> <br /> ==A vizsgált jelenség időbeli kötődései==<br /> *2005-ös év munkaköri pozicióinak betöltése<br /> <br /> ==A megoldás gyakorlati hasznosságának értékelése==<br /> *A megoldás átmeneti megoldás. A kobinatorikai tér nem teljes, de több mint jelképes. A szakértői rendszer pontosítható lenne az alábbi szempontok eredményeinek figyelembe vételével:<br /> **személyiségi teszt<br /> **inteligencia teszt<br /> **kommunikációs képesség<br /> **stressztűrés<br /> **monotóniatűrés <br /> **személyes interjú<br /> **fizetési elvárás<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> *http://miau.gau.hu/levelezo/2002osz/pelda/jeles/hemexs02.xls<br /> <br /> ==Feltárt pontatlanságok==<br /> *Még nem találtam.<br /> <br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]</div>

Hangacsieva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=GM3:006&diff=47096 2011-04-13T22:44:00Z

<p>Hangacsieva: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/vag_evelin_006.xls XLS]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Mely raktárat válassza a vállalkozás új termékei számára?<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Cégünk kozmetikai termékek és háztartási tisztítószerek gyártásával foglalkozik. 2010-ben új termékek bevezetését kezdeményezte, melyhez a jelenlegi raktárkapacitás nem megfelelő. Az eddigi por állagú mosószerek forgalmazása mellett a következőkben gél állagú mosószerek gyártását is fojtatja, melyek elhelyezése céljából -az eddigi raktárak megtartása mellett- új raktárak bérlésére van szükség.<br /> Az Újpest-központú gyár a jelenlegi ingatlanpiac feltérképezése után szeretne megfelelő helységet bérelni, melynél elsődleges szempont a távolság, illetve a raktár bérköltségei. <br /> Cégünk alapvetően környezettudatosan termelő vállalat, ezért kiemelt fontosságú a természet védelme, az energiatakarékos gazdálkodás, ami még inkább megfontolt döntésekre késztet.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A vállalkozás számára elérhető információk alapján jelenleg 7 olyan raktár van Budapest területén, amely minden téren kielégíti a felmerült igényeket. Az elemzést ezen adatok alapján kell elvégezni.<br /> <br /> Mivel a Bérleti díj a legfontosabb szempont, először ezeket az adatokat kell megvizsgálni. A hét raktár közül a 7. raktár rendelkezik a legjobb anyagi feltételekkel. Ahogyan a mellékelt xls fájl Adatok munkalapja a igazolja, a 7. raktár bérleti költsége mindössze 810 ft/m2/hó.<br /> Egy tényezőt vizsgálva viszont nem tudjuk meghatározni a tényleges sorrendet, hiszen másik fontos tényező például a gyártól való távolság. A tényleges sorrendet az adatok pontos átvizsgálásával állapíthatjuk meg. Ebben segítségünkre lehet a már fent említett excel fájl Coco solver elnevezésű munkalapjának A13-G21 tartományának vizsgálata.<br /> <br /> Minden tulajdonság alapján felállítható egy sorrend, melyből következtetni lehet a végleges sorrendet. A legfontosabb tulajdonság kerül az első helyre, majd a kevésbé fontosabb tulajdonságok alapján felállítható a későbbi helyezések listája.:<br /> <br /> *Bérleti díj --&gt; 7,3,1,6,4,5,2<br /> *Gyártól való távolság --&gt; 2,7,5,6,4,1,3 <br /> *Plusz üzemeltetési ktg --&gt; 5,7,4,6,2,3,1<br /> *Bérelhető terület mérete --&gt; 1,2,5,3,6,4,7<br /> *Belmagasság --&gt; 5,6,7,2,4,1,3<br /> *Minimum bérelhető terület --&gt; 6,3,5,1,7,4,2<br /> *BKV járművek száma --&gt; 6,7,1,3,5,4,2 <br /> <br /> A helyezésük szerint sorrendbe állított raktárak listáját végül prioritásuk alapján is sorrendbe rendezzük. E szerint a legfontosabb tulajdonság a bérleti díj, a leginkább elhanyagolható pedig a raktár közelében közlekedő bkv járművek száma. A végleges sorrendet már csak az első helyezettek sorrendje befolyásolja. Tulajdonságról tulajdonságra kiemeljük a legjobb eredményt elért raktárat, így a további besorolásoknál már nem befolyásolhatja a döntést.<br /> Ez alapján a végleges sorrend a következő: 7,2,5,1,6,3,4<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatgyűjtés mérete 7*7 adat. Ez abból következik, hogy az Y tengelyen 7 raktárat hasonlítunk össze az X tengelyen felsorakoztatott tulajdonságok alapján. Azért 7 raktárat hasonlít össze a vállalkozás, mert ennél kevesebb raktár nem adna optimális megoldást a problémára, ennél több választási lehetőség pedig megnehezítené a döntési folyamatot esetlegesen fölösleges adatmennyiség jelenléte végett. Próbáltam minél több szemszögből megvizsgálni a lehetőségeket, és minden tulajdonságot figyelembe véve végül 7 tulajdonságot tudtam alapul venni.<br /> <br /> A feladat megoldását nehezítette, hogy különböző mértékegységekkel kellett dolgozni, melyek a következők voltak: m2, km, m, Ft/m2/hó, db<br /> Ezt a problémát végül az egységesen használt Ft/m2 egységgel oldottam meg.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> * Raktár 1.<br /> * Raktár 2. <br /> * Raktár 3. <br /> * Raktár 4.<br /> * Raktár 5.<br /> * Raktár 6.<br /> * Raktár 7.<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X1: Bérelhető terület mérete (m2)<br /> *Minél nagyobb a terület mérete, annál jobb. <br /> <br /> X2: Gyártól való távolság (km) <br /> *Minél kisebb a távolság, annál jobb.<br /> X3: Belmagasság (m) <br /> *Minél nagyobb a belmagasság, annál jobb.<br /> X4: Minimum bérelhető terület (m2) <br /> *Minél kisebb a minimum bérelendő terület, annál jobb.<br /> X5: Plusz üzemeltetési ktg. (Ft/m2/hó) <br /> *Minél kevesebb a plusz költség, annál jobb.<br /> X6: BKV járművek száma (db) <br /> *Minél több jármű van, annál jobb.<br /> X7: Bérleti díj (Ft/m2)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Érinti a vállalkozást: a lehető legjobb teljesítmény elérése a lehető legkisebb költségek mellett, amely megfelelő kiválasztás nélkül nem érhető el.<br /> <br /> Érinti a dolgozókat: az emberek munkáját alapvetően meghatározzák a munkakörülmények, illetve a cég számára fontos, hogy dolgozói könnyen meg tudják közelíteni a munkahelyet.<br /> <br /> Érinti a bérbeadót: A vállalkozás, amely kiadja a raktárat, törekszik minél hosszabb távú, és minél megbízhatóbb bérlőt szerezni magának.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Legtöbb költséget a gyártól való távolság lecsökkentésével, és az üzemeltetési költségek minimalizálásával érhetünk el. Ezen kívül tényleges költségnövekedést már csak a plusz üzemeltetési költség jelenthet.<br /> A Solver alkalmazása nélkül a vállalkozás képtelen ezen tulajdonságokat egymáshoz viszonyítva értékelni, csupán a különböző prioritásokat vizsgálhatja.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> 1. lépés: Adatgyűjtés az internetről.<br /> <br /> 2. lépés: Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (Adatok munkalap) <br /> <br /> 3. lépés: Pivot tábla létrehozása (Pivot munkalap)<br /> <br /> 4. lépés: Sorszámozás készítése a meglévő adatokból (Coco Solver munkalap: A1:H9)<br /> <br /> 5. lépés: COCO tábla készítése (Coco solver, Coco online)<br /> <br /> 6. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével(Coco solver munkalap, L36-L43)<br /> <br /> A számítások alapján háromféle eredményt kaptunk, melyek a következők: alulértékelt, kiegyenlített, túlértékelt.<br /> Ezek az egyes raktárak ár-érték viszonyát fejezik ki, figyelembe véve minden tulajdonságot és adatot. <br /> A felsorolt értékeket bizonyítja a mellékelt xls fájl Coco solver munkalapjának A35-L43 tartománya.<br /> Ezen értékek a H oszlop becsült adatainak az I oszlop tényleges értékeinek összevetése, és a különbségek meghatározása alapján kapott eredmény.<br /> Ezek alapján a vállalkozás a 4. raktárat azonnal figyelmen kívül hagyja a döntés folyamán. A kiegyenlített értékű raktáraknál az érték, illetve az a mögött álló teljesítmény (tulajdonságok) megfelelnek a realitásnak. <br /> A legjobb döntést az alulértékelt raktárak közti választással hozhatja meg a vállalkozás.<br /> <br /> A kapott értékek alapján tökéletesen látszik, hogy a legmegfelelőbb választás az, ha a cég a 7. raktárat választja szükségletei kielégítésére.<br /> <br /> A tényleges sorrend az adatok legkisebb tizedesjegyeinek figyelembe vételével állapítható meg. Ezek fent említett tartomány K oszlop százalékos eltérés adatainál láthatóak. Minél kisebb az eltérés értéke, annál jobb.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Solver (Offline elemzés):<br /> <br /> A kapott solver (offline elemzés) eredmények:<br /> *Raktár 1. : Kiegyenlített<br /> *Raktár 2. : Kiegyenlített<br /> *Raktár 3. : Kiegyenlített<br /> *Raktár 4. : Túlértékelt <br /> *Raktár 5. : Kiegyenlített <br /> *Raktár 6. : Kiegyenlített<br /> *Raktár 7. : Alulértékelt<br /> <br /> <br /> A kapott solver (offline elemzés) sorrend:<br /> *1.: Raktár 7.<br /> *2.: Raktár 1.<br /> *3.: Raktár 3.<br /> *4.: Raktár 6.<br /> *5.: Raktár 5.<br /> *6.: Raktár 2.<br /> *7.: Raktár 4.<br /> <br /> <br /> Online elemzés:<br /> <br /> A kapott coco online eredmények (Coco online munkalap) hasonlatosak a solver eredményekhez, kivéve hogy a 6. raktár is kiegyenlített értéket ért el.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Véleményem szerint a solver függvénnyel sokkal eredményesebb a kiválasztás, mivel a meglévő információk mindegyikét egyszerre figyelembe tudja venni a döntés során, nem úgy, mint az egyéni döntésnél, ahol egyszerre csak egy tulajdonság fontosságát tudjuk vizsgálni.<br /> <br /> Ez alapján megállapíthatom, hogy a vállalkozás által választott bérlemény a 7-es számú raktár.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Érdekes eredmény, hogy az egyéni választás, illetve a solver függvénnyel való döntés során is ugyanazon raktárak kerültek az első, illetve utolsó helyre, mégis a köztes sorrend igen eltérő volt.<br /> <br /> Ettől függetlenül biztonságosabb solver program segítségével dolgozni, hiszen így a nem várt változásokra is kész tervvel készülhet a vállalkozás. Példának okáért, ha a 7. raktárat idő közben kiadta volna a bérbeadó, még akkor is biztosra tudtuk volna hogy a második legjobb választás az első raktár, amit egyéni döntés során nem tudtunk volna megállapítani. Az egyéni döntés során olyan raktárat választottunk volna, mely a solver függvény során csupán az utolsó előtti helyet foglalja el.<br /> <br /> A kívánt eredmény eléréséhez mindenképp érdemes függvény használatát igénybe venni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]</div>

Hangacsieva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv_vita:T%C3%A1vmunka&diff=47095 2011-04-13T22:43:28Z

<p>Hangacsieva: </p> <hr /> <div>A feladatterv a hianyos helyeken javitando a szorgalmi idoszak vegere: ekkor jar az alairas es egy elegtelen.<br /> <br /> A felev vegere vadonat uj feladat keszitendo...<br /> <br /> Javitas hianyaban: alairas megtagadva...--[[User:Pitlik|PL]] 2007. április 3., 12:19 (CEST)<br /> <br /> Javitas rendben: --[[User:Pitlik|PL]] 2007. május 22., 13:41 (CEST) (bar a hivatkozasok kezelese nem szabvanyos! - de egy elegtelent meger)<br /> <br /> =címre vonatkozó megjegyzések=<br /> a címben a célcsoport nincs említve,<br /> a címben nincs említve: legjobb ár-teljesítmény arányú notebook meghatározása,<br /> hiányzik: a notebookok fealdatköre pl: hétköznapi funkcióra, irodai funkcióra, játék céljára<br /> ha ezek a kritériumok hiányoznak, a harmadik személy nem lesz érdekelt ennek a feladattervnek a megtekintésében,<br /> a feladat címéből nagy valószínűséggel következtethető, hogy anonimizált ill. köszhasznű adatok vannak felhasználva,<br /> =a feladat előtörténetére vonatkozó megjegyzések=<br /> múltbeli ememény újraértelmezése, valószínűsíthető hogy az árajánlatok elavultak,<br /> a célcsoport valószínűsíthetően saját maga,<br /> valós célhet való kötődés hiánya,<br /> lehetséges célcsoport: a legitimációs kényszer alatt álló IT-beszerzők,<br /> feladat fontosságának érzékeltetése: statisztikai adatok említése,<br /> =jelenlegi helyzet és értékelésére vonatkozó megjegyzések=<br /> a ''kiragadás'' és a ''6db'' valószínűsíthetően 6 véletlenszerű notebookról szól és ez nem megfelelő, ajánlott a termékkatalógus használata (össes termék, összes tulajdonság) metaadatbázis formájában, amit a bizonyos KO-kritériumok alapján ki kell szűrni és az ez után fennmaradt szűrletet kell vizsgálni<br /> indoklás: A rossz megoldások egy egyedre jutó erőforrás pezarlásával szemben áll a metaadatbázis.<br /> utolsó két sor: csak hangulatkeltés, journalizmus, bizonyíthatatlan , vagy csak nagyon drágán, és értelme sincs<br /> hiányzik: szakirodalmi előzmények,<br /> <br /> ajánlott URL-ek: http://www.laptopmania.hu/compare.php<br /> http://www.laptopmania.hu/compare.php?nbgyarto1=&amp;nb1=&amp;nbgyarto2=&amp;nb2=&amp;nbgyarto3=&amp;nb3=&amp;nbgyarto4=&amp;nb4=<br /> http://www.laptopmania.hu/compare.php<br /> <br /> =ANYAGGAL kapcsolatok megjegyzések=<br /> hiányzik: az attribútum lista, és az attribútumok értékirányának megadása<br /> =Érintett célcsoportokkal kapcsolatos megjegyzések=<br /> törekedni kell a célcsoport részletes bemutatására az anonimitás megtartásával párhuzamosan<br /> =Várható hasznossággal kapcsolatos megjegyzések=<br /> ha a helyesség nem bizonyítható, az ellenőrzés csak botrányok által lehetséges<br /> =Válaszokat befolyásoló tényezőkkel kapcsolatos megjegyzsek=<br /> lehetséges példák: MHz, garancia hossza, stb<br /> <br /> döntések alátámasztása idézetekkel, dokumentumokkal<br /> =MÓDSZERREL kapcsolatos megjegyzések=<br /> hiányzik, módszer bemutatása <br /> =(ezt mind Kis Máté írta)=<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]</div>

Hangacsieva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elbocs%C3%A1t%C3%A1sok&diff=47094 2011-04-13T22:43:03Z

<p>Hangacsieva: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/ti.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Gyári csomagolómunkások elbocsátása hasonlóságelemzéssel<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Manapság egyre többet hallani elbocsátásokról, létszámleépítésekről. Feladatom célja egy fiktív példán keresztül bemutatni hasonlóságelemzés segítségével, hogy elsősorban kitől váljon meg a cég, amennyiben ez a lépés elkerülhetetlenné válik. Célom egy igazságos döntés kialakítása, már amennyire igazságosak lehetünk ebben a nehéz helyzetben.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Úgy gondoltam, ha mindenképpen meg kell válni három alkalmazottól, akkor elsősorban azokkal kezdeném, akik már elérték a nyugdíjkorhatárt. Nem minden esetben gondolom, hogy ez a legjobb megoldás, hisz elég régóta dolgoznak a szervezetnél, munkájukban rutint, tapasztalatot szereztek, megfelelő szaktudással, iskolai végzettséggel rendelkeznek, és az üzemvetető is elégedett munkájukkal. A csomagolóüzemben két munkavállaló van, aki betöltötte a 62. életévét, név szerint Erdei Béla, és Orsós Béla. Így elsősorban őket nyugdíjaznám. A harmadik ember elküldésénél a hibák számát vizsgálnám elsősorban. Az üzem attól kíván megválni, aki a legtöbb hibát követte el. Gáspár József és Nagy Róbertné nevénél 2-2 hiba van rögzítve az adatbázisba, mivel ez alapján nem lehet egyértelmű döntést hozni, ezért a rendelkezésre álló attribútumokat tovább vizsgáljuk. A vizsgált attribútumok alapján Gáspár József bizonyult alkalmasabbnak: fiatalabb, régebb óta dolgozik az üzemben, és ami talán a legfontosabb, a munkakörhöz kapcsolódó szaktudással rendelkezik. <br /> <br /> Tehát a jelenlegi helyzetben Erdei Bélától, Orsós Bélától és Nagy Róbertnétől válnék meg. Az alaptáblázat a következő hivatkozás &quot;Alapadatok&quot; című lapfül pontja alatt megtalálható.[http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/ti.xls XLS]<br /> <br /> Mivel az első két munkavállalónál nem a teljesítmény, és a szaktudás, hanem az évek száma volt a mérvadó, ezért egy másik módszer segítségét is igénybe venném, és nem feltétlenül a nyugdíjkorhatárt elért dolgozóktól válnék meg.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Feladatom fiktív adatokon alapul, így az adatgyűjtés nem okozott problémát. Úgy gondoltam, 30 fiktív munkavállalót veszek alapul, melyhez 5 attribútumot rendelek hozzá. Véleményem szerint a 30 személy adata áttekinthetőnek bizonyult a kiindulási adatbázisban és az OAM-ban is. Úgy vélem az 5 attribútum is elegendő volt ahhoz, hogy a munkavállalókat az ismérvek alapján összehasonlítsam.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *Álmos Bálint<br /> *Antal Sándor<br /> *Aradi Tamara<br /> *Balogh Ákosné<br /> *Erdei Béla<br /> *Erős Márk<br /> *Gál Veronika<br /> *Gáspár József<br /> *Hajdu Diána<br /> *Halász János<br /> *Hornyák Ágnes<br /> *Horváth Pál<br /> *Juhász Andrásné<br /> *Juhász Márta<br /> *Kiss Tamás<br /> *Kiss Tihamér<br /> *Kovács Adél<br /> *Mészáros Pál<br /> *Nagy Károly<br /> *Nagy Róbertné<br /> *Németh András<br /> *Orsós Béla<br /> *Papp Andor<br /> *Péntek Ferenc<br /> *Pesti Jánosné<br /> *Simon Ádám<br /> *Simonyi Zoltánné<br /> *Szűcs Katalin<br /> *Varga István<br /> *Végh Lajos<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *X1: Kor (év) – 0 (irány), vagyis minél idősebb valaki, annál esélyesebb az elbocsátásra;<br /> *X2: Iskolai végzettség (kód) – 1 (irány), azaz minél alacsonyabb az iskolai végzettsége, annál esélyesebb az elbocsátásra;<br /> *X3: Szakképzettség (0/1) – 1(irány), vagyis ha szakképzetlen, akkor elbocsátásra kerülhet;<br /> *X4: Munkában eltöltött idő (év) – 1 (irány), vagyis minél kevesebb ideje van a cégnél, annál esélyesebb, hogy elbocsátják <br /> <br /> (Magyarázat: a nyugdíjkorhatárt elért munkavállalók esetében is úgy gondolnám, hogy érvényes az 1-es irány, azaz hogy minél kevesebb ideje van a cégnél, annál esélyesebb, hogy elküldik, amennyiben a korhatár betöltése nem jár feltétlen az elbocsátás lehetőségével, azaz nem vesszük figyelembe, hogy nyugdíjazhatók. A best practice helyzetének értékelése során is ezt az innovációt fogalmaztam meg. A munkában eltöltött idő azonban általában a korral egyenes arányban alakul, vagyis valószínű minél idősebb valaki, annál hosszabb ideje van az adott cégnél, ebben az esetben is ezt tapasztaljuk, azaz mivel elég régóta vannak a vállalatnál, ezért az adott attribútum iránya alapján optimális helyzetben vannak ahhoz, hogy ne bocsássuk el őket. A valóságban azonban a nyugdíjkorhatárt elért munkavállalók esetében a nyugdíjkorhatár betöltése azzal jár, hogy őket preferálják az elbocsátásnál és nem veszik figyelembe, hogy mióta dolgoznak a vállalatnál.)<br /> *X5: Hibák száma (db) – 0 (irány), azaz minél többet hibázik valaki annál esélyesebb, hogy elbocsátják;<br /> *Y0: 1000 (pont)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> *A feladat célcsoportja azok a HR-es szakemberek, akik részt vesznek a munkaerőtől való megválás folyamatában. <br /> *Példámban a csomagoló üzem HR-ese, vezetői, üzemvezetői.<br /> A módszer segítségükre lehet abban, hogy egy elkerülhetetlen leépítés kapcsán, azon munkaerőtől váljanak meg, amelytől feltétlenül szükséges az adott attribútumok ismeretében.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Véleményem szerint a munkaerőtől való megválás egy olyan döntés, amelyben nagyon körültekintőnek kell lennie a HR-esnek, ugyanis nem mindegy, hogy kitől válik meg. Ha nem a megfelelő embert építjük le, úgy az üzemben is zavarok léphetnek fel. Lehetséges, hogy ezáltal megbomlik a munkafegyelem, romlik a teljesítmény, amely hosszútávon az üzem eredményességét befolyásolhatja. Ezért kiemelten fontos a vezetői döntés megfontolni.<br /> A módszer hasznos lehet, amennyiben viszonylag gyorsan szeretnénk választ kapni arra a kérdésre, hogy kitől váljon meg a cég költséghatékonysági szempontból. Ezért úgy gondolom, szükséges elvégezni ezt az eljárást, hogy minél árnyaltabb képet kapjunk a munkavállalókról, és elkerüljük a többletköltségeket, ilyen például:<br /> *A dolgozó egy havi munkabére nettó 96.000 Ft<br /> *A dolgozó után fizetett járulékok (a dolgozó bruttó havi munkabére után: 24% Nyugdíjbiztosítási-; 3% Egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci-; és 13% Korkedvezmény biztosítási járulék): havi 64.000 Ft (Bruttó bér: 160.000 Ft; Járulékok összegei: 38.000 Ft + 4.800 Ft + 20.800 Ft)<br /> *A dolgozó után fizetett végkielégítés (a munkáltató rendes felmondása esetén jár a dolgozónak, melynek mértéke a munkahelyen eltöltött idő függvényében alakul): 3 év esetén 1 havi (~N° 96.000 Ft), 5 év esetén 2 havi (~N° 192.000 Ft), 10 év esetén 3 havi(~N° 288.000 Ft) átlagkereset illeti meg.<br /> *A módszer kidolgozása az adott cégre: 30.000 Ft<br /> <br /> A három elbocsátott dolgozó után fizetett nettó havi munkabér, és az utánuk fizetett járulékok összege is megtakarítható az üzem számára, amely havi 480.000 Ft többletet jelent a cégnek (3 * (96.000 + 64.000)), valamint a végkielégítés mértékének összegén is lehet spórolni, ha a cég egy olyan munkavállalót küld el, aki kevesebb ideje van a cégnél. Ezért úgy gondolom a cégnek megéri a módszer kidolgozására fordított összeg.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Hasonlóságelemzésem a következő lépéseket tartalmazza [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/ti.xls XLS]:<br /> *Alapadatok: Fiktív adatok alapján létrehoztam egy alaptáblázatot. A mértékegységek kialakításánál az iskolai végzettség esetében kódolás használtam, melyet a munkalapon rögzítettem.<br /> *Metaadatbázis: Az alaptáblázatból metaadatbázist hoztam létre. A metaadatbázis létrehozásához az Excel táblázat Autoszűrő alkalmazása volt segítségemre, melynek eredményeként egyszerűen és gyorsan kereshetünk rá a tartományban lévő adatcsoportokra és dolgozhatunk azokkal.<br /> *Kimutatás: A következő lépés a Pivot-tábla létrehozása a metaadatbázisból kimutatásvarázslóval. A kimutatást darabra és értékre vonatkozóan is létre kell hozni. A darabszám kimutatás azért fontos, mert megmutatja, ha az előzőek során egy objektumhoz nem csak egy attribútumot rendeltünk hozzá. <br /> *Elemzés(sorrend): Az alapadatok táblázatot Y0 oszloppal láttam el, melynek értékét 1000 pontban állapítottam meg. Majd ugyanezen munkalapon meghatároztam az irányokat. Az irányok kialakításánál a következőképpen jártam el. A kor irányának meghatározásánál a minél nagyobb, annál jobban hasonlít az idealizált személyhez elvet követtem, vagyis ahhoz a személyhez akitől megválna az üzem, így az irány itt 0. Hasonlóképp gondoltam ezt a hibák számánál is, ezért az irány itt is 0. A többi attribútum irányának meghatározásánál pedig a minél kisebb, annál jobban hasonlít az idealizált személyhez elvet alkalmaztam, tehát az iskolai végzettség, a szakképzettség és a munkában eltöltött idő irányának jelölése is 1. Majd az alaptáblázat alapján sorszámfüggvény segítségével egy rangsor táblázatot hoztam létre, amely az objektumokat rangsorolja az egymással összemért attribútum adatok alapján .<br /> *COCO-elemzés: A sorrend felállítása után a rangsor táblázatból a My-X program segítségével elkészítettem a COCO online elemzést, majd ezt bemásoltam a munkalapra. Végül a COCO-mátrix táblázatból hivatkozás segítségével, a becslés pontszámait csökkenő sorrendbe állítva egy végső rangsort alakítottam ki.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az eredményeket a COCO-elemzés munkalap végén a sorrend táblázat tartalmazza. Tehát a hasonlóság elemzés vizsgálata alapján:<br /> *Pesti Jánosné (Becslés: 1025 pont), <br /> *Nagy Róbertné (Becslés: 1022.6 pont) és <br /> *Péntek Ferenc (Becslés: 1020.1 pont)<br /> munkavállalók kerülnének elbocsátásra.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Először úgy gondoltam, hogy nem feltétlen a nyugdíjkorhatárt elért munkavállalóktól válnék meg, hanem figyelembe veszek más tényezőket is, ebben a reményben kezdtem hozzá a hasonlóságelemzés elvégzéséhez. A hasonlóságelemzés segített felállítani egy rangsort, amelyből kiderült, hogy a vizsgált attribútumok vonatkozásában mely munkavállaló a leggyengébb, a vezető egy átfogó képet kapott munkavállalóiról, a kapott eredmények ismeretében könnyebb döntést tett számára lehetővé. A valóságban azonban más szubjektív, nem mérhető tulajdonságok és kompetenciák is befolyásolják a vezető döntését, főleg egy ilyen nehéz helyzetben, amikor emberek megélhetéséről van szó. A munkavállalókat munkájuk során viselkedésük meghatározza, melyet az évek során a munkáltató is megismerhetett, amely segítségére lehet döntésében. A best practice és a hasonlóságelemzés eredményei ismeretében végül best practice eredményeire esett a választásom. A hasonlóságelemzés során az irányok felállításánál egy logikai ellentmondás is keletkezett ezáltal. A munkában eltöltött idő esetében az 1-es irányt állapítottam meg, vagyis minél kevesebb ideje van valaki a cégnél, annál esélyesebb, hogy elbocsátják, amit a nyugdíjkorhatárt elért munkavállalókra nézve is érvényesnek tartottam, de esetükben a best practice alapján a korhatár betöltése elsőbbséget élvez a munkában eltöltött idővel szemben, és annak ellenére, hogy régóta a cégnél dolgoznak, mégis őket bocsátottam el. A döntésben végül pedig költséghatékonysági szempontok játszották a főszerepet.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Úgy gondolom, hogy a végső győztes módszer ismeretében is - amely a best practice módszer volt - megérte mindkét módszert megvizsgálni, és a módszer kidolgozásának költségét kifizetni. Ahogy már az előzőekben is említettem egy elbocsátás során, ahol három munkavállaló elküldéséről van szó, nem lehetünk eléggé felkészültek és körültekintőek, hogy pontosan kiket küldjünk el, ezért minden módszer kidolgozásának meg kell adni a lehetőséget, időt és energiát kell szentelni rá.<br /> <br /> A hasonlóságelemzés eredménye és a saját módszerem eredménye nem tér el szignifikánsan egymástól. Mindkét módszer eredménye alapján Nagy Róbertnétől meg kell válnia a cégnek, az ő esetében munkabére és az utána kifizetett járulékok összege megtakarítható, melynek mértéke egy havi bontásban 160.000 Ft-ot jelent a cégnek (96.000 Ft + 64.000 Ft), viszont ki kell fizetni utána végkielégítését, amelynek összege 7 év munkában eltöltött idő után a munkavállaló kéthavi átlagkeresetét jelenti, vagyis nettó 192.000 Ft. A best practice módszer eredménye alapján a másik két elküldeni kívánt munkavállaló (Erdei Béla, Orsós Béla) esetében pedig nemcsak a munkabér és járulékai, hanem a végkielégítés összege is megspórolható a cégnek, mivel őket nyugdíjazzák. Véleményem szerint nem esik el nagy összegtől a cég, ha kifizeti a 30.000 Ft-ot a módszer kidolgozásáért, még ha nem is az alapján dönt, mivel több perspektívából megközelítette az esetleges létszámleépítést, így felelősségteljesebb döntést képes hozni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]</div>

Hangacsieva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=HR:szallitas&diff=47093 2011-04-13T22:42:46Z

<p>Hangacsieva: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/nappalos/2009tavasz/egyeb/uv.xls XLS] <br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/hr_uv.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Egy logisztikai cég számára, a legkedvezőbb feltételekkel dolgozó alvállalkozó kiválasztása egy nagyon fontos fuvarmegbízásra.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A mai világban nagyon fontos szerepet tölt be a logisztika és a szállítmányozás. Egy logisztikai cégnél dolgozom, ezért tisztában vagyok vele, hogy mennyire fontos a partnerek minél hatékonyabb, gyorsabb és olcsóbb kiszolgálása, mivel nagyon sok a versenytárs, akiknek szintén hasonló céljaik vannak. Cégünk kapott egy nagyon fontos megbízást, melyre szeretnénk a legjobb ajánlatot adni, illetve a legmegfelelőbb alvállalkozót kiválasztani a cél megvalósításához. Ezért volt szükség a hasonlóságelemzésre.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A cég 30 alvállalkozóval dolgozik, melyek közül a legnagyobbakat választottam ki. Minden alvállalkozó másban erősebb, mint a többi, ezért nagyon nehéz lett volna hasonlóságelemzés nélkül kiválasztani a legmegfelelőbbet, illetve egy előző megbeszélés során a cég vezetői nem tudtak döntést hozni, mert mindenkinek más volt a nézete, érve, így jutottunk arra a döntésre, hogy készítünk egy elemzést, melyből ki fog derülni, hogy melyik alvállalkozónk a legmegfelelőbb eme projekt kivitelezésére.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatokat a cég adatbázisából szereztem. Természetesen a cégeket névtelenül szerepeltetem.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> alvállalkozók 1-20-ig<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> • késés (db)<br /> <br /> • okmány visszaforgatás 1 napon belül (db)<br /> <br /> • okmány visszaforgatás 1 napon túl (db)<br /> <br /> • sérült szállítás (db)<br /> <br /> • ügyfél panasz (db)<br /> <br /> • 1-3 motor (ft<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Ahogy azt az előzőekben már írtam, ez az elemzés egy konkrét megrendelésre lett készítve, tehát a vezetők számára egyfajta segítségként, hogy könnyebben tudjanak dönteni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Ezzel a feladattal a fent említett célcsoportnak szeretnék segíteni abban, hogy a legmegfelelőbb döntést tudják hozni az alvállalkozó kiválasztásában. Ezzel a vezetőknek időt, pénzt és energiát spórolunk meg, illetve ez a kimutatás a jövőben is nagy hasznunkra válik majd.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> • adatok gyűjtése céges adatbázisból, táblázatba foglalva<br /> <br /> • Pivot tábla készítése<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése sorszám függvény segítségével<br /> <br /> • Lépcső tábla készítése<br /> <br /> • CoCo tábla előkészítése FKERES függvény segítségével<br /> <br /> • Solver beállítása és lefuttatása<br /> <br /> • Eredmények értékelése<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A 20 alvállalkozó közül a 9-es számú bizonyult a legmegfelelőbbnek.<br /> Az ár/teljesítmény rangsorolásából is ez derül ki.<br /> Tehát a cég vezetői őt választották ki.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Ez az elemzési módszer mindenkinek hasznos lehet, valamilyen döntés vagy kiválasztás során.<br /> A végeredményben kiderült, hogy akikkel eddig együtt dolgoztuk alvállalkozók milyen teljesítményt produkáltak 4000 kiszállítás alatt. Valamit a rangsorolásból látjuk, hogy melyik alvállalkozóval érdemes a jövőben szállíttatni.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]</div>

Hangacsieva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=P%C3%A9lda:COCO:%C3%89p%C3%ADtkez%C3%A9s&diff=47092 2011-04-13T22:42:15Z

<p>Hangacsieva: </p> <hr /> <div>==Az alkalmazás/megoldás címe== <br /> Épületek szigetelésénél melyik a legmegfelelőbb cég, akitől az alapanyagot rendelhetem?<br /> <br /> ==A forrásdokumentum URL-je==<br /> http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20001<br /> <br /> ==A KÉRDÉS-re adható válaszok==<br /> A kigyűjtött adatok alapján összehasonlítja az építőipari cégeket, és kihozza a vásárlók számára, hogy melyik cég ára a legreálisabb a képességeihez mérten. A Coco-modul elemzése alapján, a '''Tricolor Kft''', a '''Murex Kft''' és a '''Szépfalvy Bt''' a legjobb választás a vásárló számára. Ezzel szemben a '''Duran Kft''' és a '''Decor Kft''' által nyújtott csomag éri meg legkevésbé az árát.<br /> Leginkább a Murex Kft ajánlata a legkedvezőbb, majd a Tricolor Kft következik, végül a Szépfalvy Bt zárja a sort.A legdrágább az öt cég közül a Decor Kft.<br /> <br /> ==A KÉRDÉS által érintett célcsoportok== <br /> Azon építkezők számára lehet hasznos ez a vizsgálat, akik épületek külső szigetelését szeretnének megcsinálni, és tudni szeretnék, hogy ár-csomagösszetétel viszonylatban melyik céget érdemes választaniuk.<br /> <br /> ==A KÉRDÉS megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> A COCO modul eredményeiből kiderül, hogy ár-teljesítmény viszonylatban melyik építőipari vállalkozás ára reális (kiegyenlített), melyik drága illetve olcsó. Az építkezőknek nyújt segítséget abban, hogy a vállalkozásokat teljesítményükhöz mérten tudják megítélni, melyik a számukra legmegfelelőbb cég, valamint, hogy ne a cégnév figyelembevételével válasszanak. <br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők== <br /> Befolyásoló tényezők:<br /> 1. Bitumen (zsák) (maximalizálandó)<br /> <br /> 2. Háló (guriga) (maximalizálandó)<br /> <br /> 3. Hungarocell (köteg) (maximalizálandó)<br /> <br /> 4. Kátránypapír (raklap) (maximalizálandó)<br /> <br /> 5. Ragasztó (vödör) (maximalizálandó)<br /> <br /> 6. Vakolat (vödör) (maximalizálandó)<br /> <br /> <br /> és a csomag ára (Ft)<br /> <br /> ==A vizsgált kombinatorikai tér mérete== <br /> Objektumon száma: 5<br /> <br /> Attribútumok száma: 7<br /> <br /> A kombinatorikai tér mérete: 5^7= 78125<br /> <br /> ==A vizsgált jelenségek térbeli kötődései== <br /> A feldolgozott adatok jelentős része fiktív adat. A cégek Budapesti székhelyű válllakozások.<br /> <br /> ==A vizsgált jelenség időbeli kötődései== <br /> A feldolgozott adatok egy része 2004-es adat, másik része fiktív.<br /> <br /> ==A megoldás gyakorlati hasznosságának értékelése== <br /> A megoldás demo értékű, hiszen a kombinatorikai tér a valóságos ismeretekhez képest jelképes. Mind az objektumok, mind az attribútumok száma rendkívül kevésnek tűnik a valósághoz képest, ráadásul egyes adatok kitaláción alapszanak. Ahhoz, hogy értékelhetőbb s a valóságban hasznosítható eredményt kapjunk több attribútumot és több objektumot kellene megvizsgálni és ezt valós adatok alapján kellene tenni.<br /> <br /> A megoldás szerint a hungarocell, a kátránypapír, a ragyasztó valamint a vakolat minősül zajnak, vagyis ezen értékek és az ár között nem fedezhető fel összefüggés.<br /> <br /> Nagyértékű lépcsőkülönbségek a bitumen és a háló esetében alakultak ki.<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> http://miau.gau.hu/sitemap/index.html<br /> <br /> ==Feltárt pontatlanságok==<br /> A vizsgálat legnagyobb hibája, hogy nem valós adatokat használnak benne.<br /> Az első korlátozó feltétel felesleges.<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]</div>

Hangacsieva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=HR:foglalkoztat%C3%A1s&diff=47091 2011-04-13T22:41:53Z

<p>Hangacsieva: </p> <hr /> <div>&gt;<br /> &gt;<br /> &gt; A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése<br /> &gt;<br /> &gt; <br /> &gt;<br /> &gt; A foglalkoztatás atipikus formái – a részmunkaidős foglalkoztatás, a megosztott munkaidőben történő foglalkoztatás, a határozott (projekt) időtartamra történő foglalkoztatás stb. – napjainkban az Európai Unióban és hazánkban egyaránt a foglalkoztatáspolitika egyik folyamatosan erősödő, a foglalkoztathatóságot javító eszközévé vált, noha Magyarországon ezen foglalkoztatási formák még mindig nem annyira elterjedtek . A munkaerőpiac makroökonómiai jellemzésére számos mutatószám szolgál; pl. foglalkoztatottak száma, gazdaságilag aktívak száma, munkanélküliek száma. A makroökonómia fontos következtetése, hogy a foglalkoztatás általában együtt hullámzik a gazdaság teljesítményével (amit például a GDP segítségével mérhetünk). Ezt az állítást látszik igazolni, hogy a munkanélküliség mértéke a gazdasági válságok idején a legnagyobb.<br /> &gt;<br /> &gt; A GDP-t a fejlettség mérésére használjuk, de nem ad elég átfogó képet, mert a gazdaság és társadalom struktúrájában bekövetkezett változások miatt önmagában alkalmatlan a valódi jólét (és így a foglalkoztatás) jellemzésére. Ezért én inkább a GDP PPP-t használom, ami a vásárlóerő paritást méri és az életszínvonal összehasonlításához használják általában, illetve az aktív népességhez viszonyított gazdasági aktívitás százalékos értékeit. Feladatomban egy &quot;mi lenne, ha...&quot; szituációt járok körbe: a számomra érdekes foglalkoztatási attribútumokat hasonlítom össze; hogy milyen eredményekre juthatunk , miket állapíthatunk meg, ha egymással összehasonlítom, összevetem őket és a GDP volumenindexet illetve GDP PPP és a gazdasági aktívitást.<br /> &gt;<br /> &gt;<br /> A FENTI RESZ SAJNOS NEM AD VALASZT, HISZEN NEM ARROL SZOL, HOGYAN SZAMOLNA KI A LENTEBB LATHATO KERDOJELEK HELYERE A SAJAT BECSLESEIT, HA SOHA NEM TALALKOZTUNK VOLNA.<br /> A JELENLEGI HELYZET ERTEKELESE CSAK MULT IDOT TARTALMAZHAT: PL. MIELOTT EZT A FELADATOT HASONLOSAGELEMZES KERETEBEN MEGOLDASRA KIVALASZTOTTAM, A KOVETKEZOKEPPEN OLDOTTAM MEG: ...............................<br /> <br /> VAGY CSAK ENNYI: A KIVALASZOTT FELADATOT AZ EDDIG TANULTAK ES A SZAKIRODALMI UTALASOK ALAPJAN NEM TUDTAM MEGOLDANI.<br /> TEHAT A KOVETKEZOKBEN BEMUTATANDO HASONLOSAGELEMZEST NEM TUDOM MAS EREDMENYEKHEZ VISZONYITANI.<br /> <br /> -----------------------------------<br /> &gt; A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése<br /> &gt;<br /> &gt; Sajnos Magyarországon az atipikus foglalkoztatási formák nem annyira elterjedtek mint az USA-ban vagy Nyugat- Európában, ezért az összefüggések vizsgálata sem elsősorban erre a területre koncentrált. Emellett az is közrejátszhat, hogy a valósághűbb és hatékonyabb vizsgálatok elvégezéséhez még mindig hiányzik a statisztikai felmérések teljes körűsége, egy pontos adatbázis a foglalkoztatókról, átfogóbb tanulmányok stb. De önmagukban ezek sem elégségesek, ha nem kapcsolódnak össze az átképzéssel, illetve felnőttképzéssel, hogy ezáltal segítsék a munkaerőpiac fejlődését. Természetesen ezen problémákat én sem tudom leküzdeni ezzel az elemzéssel, de nem is a világmegváltás a célom. Feladatomban egy &quot;mi lenne, ha...&quot; szituációt járok körbe: a számomra érdekes foglalkoztatási attribútumokat hasonlítom össze; hogy milyen eredményekre juthatunk , miket állapíthatunk meg, ha egymással összehasonlítom, összevetem őket.<br /> &gt;<br /> &gt;<br /> &gt;&gt; A fenti mondatok tehat azt jelentik, hogy<br /> &gt;&gt; A. nincs GDP előrejelzés sehol a világon.<br /> &gt;&gt; B. nincs a munkaerőpiaci adatok és a GDP kölcsönhatásait vizsgáló<br /> &gt;&gt; szimulációs rendszer sehol a világon<br /> &gt;&gt; vagyis nincs best practice?<br /> &gt;&gt; Ha ezt kimeri jelenteni, akkor ezt igy kell szo szerint leirni...<br /> &gt;&gt;<br /> &gt;&gt; Ha megsem, akkor valamilyen kiindulasi szintet be kell loni, vagyis hogyan<br /> &gt;&gt; oldana meg a feladatot, ha soha nem talalkoztunk volna...<br /> <br /> -----------------------------------------------------------<br /> AZ ALABBI SZAMOK SZERKESZTESI NEZETBEN TABLAZATKENT ERTELMEZHETOK:<br /> -----------------------------------------------------------<br /> <br /> <br /> Magyarország/ezer fő x x x x x x x x y Az Ön becslése<br /> Év Teljes munkaidős foglalkoztatás változás Részmunka változás Határozott idejű változás Határozatlan idejű változás Foglalkoztatottak száma változás Munkanélküliek változás Bruttó átlag kereset változás Minimálbér változás GDP volumenindex változás <br /> % % % % % % % % % <br /> 2008 -1.43 6.57 -1.81 -1.29 -1.09 7.09 -0.50 0.54 -2.50 ???<br /> 2007 -1.12 5.96 11.19 -2.55 -0.82 -5.85 -0.20 -4.85 -2.80 ???<br /> 2006 0.51 4.74 -6.03 1.82 0.67 -15.88 -0.60 2.10 0.10 ???<br /> 2005 0.81 -4.54 14.04 1.15 0.61 16.89 2.80 1.55 -0.80 ???<br /> 2004 -1.17 -18.78 -15.46 -2.35 -1.88 0.75 -6.00 6.00 0.40 ???<br /> 2003 0.61 17.31 6.53 0.64 1.24 0.37 -6.30 -25.00 -0.10 ???<br /> 2002 -0.20 -1.58 -8.05 0.19 -0.23 13.50 0.30 -31.86 0.30 ???<br /> 2001 0.30 0.66 -11.24 -0.07 -0.92 -4.00 4.50 43.53 -1.10 ???<br /> <br /> Probalom a fejezet lenyeget atfogalmazni: A kerdojelek helyere kell becslest keszitenie, mintha sosem talalkoztunk volna!<br /> Az a jelenlegi helyzet (=best practice), amit a valasztott feladat kapcsan a Hallgato a mas targyak soran tanultakat felhasznalva ert. Ezt kell leirni a szoban forgo fejezetbe, s persze ennek kritikajat!!!<br /> <br /> -------------------------------------------------------------------------------<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]</div>

Hangacsieva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=BA3:Besz%C3%A1ll%C3%ADt%C3%B3_kiv%C3%A1laszt%C3%A1sa&diff=47090 2011-04-13T22:41:24Z

<p>Hangacsieva: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/ba3/bczj.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A legmegfelelőbb beszállító kiválasztása hasonlóságelemzés segítségével<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Egy kozmetikai csomagolóanyagokat gyártó műanyagfeldolgozó vállalat új, prémium minőségű termékének gyártásához keresi a legmegfelelőbb alapanyag beszállítót. A vállalat számára stratégiai jelentőségű az új termék, ezért olyan partnert keres aki mind minőségben, mind megbízhatóságban megfelel az elvárt igényeknek.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A vállalatnál a beszállítók értékelése, kiválasztása egységes osztályozási rendszer alapján történik. A beszállítók referenciáit veszik figyelembe mint pl. a beszállított termék minősége, a határidők tartása és nem utolsó sorban az ár. Általában 6 szempontra történik az osztályozás, 1-5-ig.Az íly módon kialakított osztályozások nem lesznek objektívak, és mindenkor az értékelést végző személy pillanatnyi hangulatától, illetve az utolsó bezserzési élménytől függnek. Az egyes osztályzatok összege nagyságának függvényében sorolják be az egyes beszállítókat az ún. &quot;A&quot;,&quot;B&quot;,&quot;C&quot; beszállítói kategóriába. Így :<br /> * 23-30 pont esetén &quot;A&quot; beszállítói kategória- kiválóan megfelelő beszállító;<br /> * 15-22 pont esetén &quot;B&quot; beszállítói kategória- korlátozással megfelelő beszállító;<br /> * 14 pont és az alatt &quot;C&quot; beszállítói kategória- nem kívánatos beszállító.<br /> Ez alapján a sorrend:<br /> # beszállító 2 27 pont &quot;A&quot; kat.<br /> # beszállító 1 24 pont &quot;A&quot; kat.<br /> # beszállító 4 és beszállító 6 21 pont &quot;B&quot; kat.<br /> # beszállító 5 19 pont &quot;B&quot; kat.<br /> # beszállító 3 16 pont &quot;B&quot; kat.<br /> Mivel az új holland partnercég stratégiai jelentőségű lehet a vállalat számára, a legmegfelelőbb beszállító kiválasztására nagy hangsúlyt fektet a cég.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatok a potenciális új beszállítók által küldött referenciák, és az eddigi partnerek kiértékeléséből adódnak.<br /> ==Objektumon (sorok)==<br /> Az egyes beszállítók 1-6 ig.<br /> <br /> ==Attributumok (oszlopok)==<br /> A beszállítókhoz tartozó osztályozási szempontok. <br /> <br /> *Határidők tartása skála (1-5) <br /> *Beszállított termék minősége skála (1-5) <br /> *Reklamáció skála (1-5) <br /> *Rugalmasság skála (1-5) <br /> *Mennyiségi eltérés a szállító hibáából skála (1-5) <br /> *Ár (Ft/kg)<br /> <br /> <br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A kisvállalkozás menedzsmentje, mivel nincs külön beszerzési osztály.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A Solver alkalmazásával megkönnyíti a menedzsment döntését a legmegfelelőbb beszállító kiválasztására. Idő és költséghatékony, illetve objektív döntés hozható a segítségével.Hat szempont alapján 1-5 között osztályozza a beszállítókat, majd a Solver futtatása után kiválasztható a legjobb ár-érték arányú beszállító.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> #Objektumok meghatározása (Beszállító 1-6)<br /> #Attribútumok meghatározása<br /> #Metaadatbázis létrehozása<br /> #Pivot tábla készítése<br /> #Rangsor tábla elkészítése<br /> #Lépcsők és a Solver tábla elkészítése<br /> #Solver futtatása<br /> #Eredmény értékelése<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A Solver ítélet alapján a beszállító 2 bizonyult a legjobbnak, mivel ár-érték arányban a legjobb helyezést ért el. Három szempont szerint is az első helyen végzett viszont a megadott ár olcsóbb az álatal nyújtott színvonalnál. A megadott jellemzők és az ár viszonyában a beszállító 3 végzett a legroszzabb helyen. Ők egyik paraméterben sem értek el jó helyezést, viszont ehhez képest magas áron kínálják a szolgáltatásukat.A beszállító 1 is jól teljesített ár-érték arányban, bár ő csak egy szempont szerint végzett az első helyen. A beszállító 4 szintén drága az általa kínált szolgáltatás viszonyában. A beszállító 5 és 6 ár-érték aránya megfelelő a kínált szolgáltatáshoz képest, bár ezek nem a legnagasabb osztályzatúak. <br /> A solver ítélet szerint tehát a sorrend:<br /> # beszállító 2 <br /> # beszállító 1<br /> # beszállító 5 és beszállító 6<br /> # beszállító 4<br /> # beszállító 3<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A módszer megmutatta, hogy a hat beszállító közül kettő olcsó, kettő kiegyenlített, és kettő drága az általuk kínált szolgáltatás viszonyában.Viszont az eddigi értékelési módszer is majdnem ugyanazt a sorrendet állította föl a beszállítók között.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Az elemzés segítséget nyújtott annak megállapítására, hogy a magasabb ár jobb teljesítményt takar-e, vagy sem.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]<br /> [[Kategória:Innovatív ERP-modulok]]</div>

Hangacsieva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Iskola&diff=47089 2011-04-13T22:41:03Z

<p>Hangacsieva: </p> <hr /> <div><br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> Az iskola választás előtt álló szülők döntésének megsegítése a kerületi önkormányzat Közoktatási és Közművelődési Főosztályának intézmény értékelési mutatói és minősítése alapján készített hasonlóság elemzéssel.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> Alcím: Iskolaválasztás előtt álló szülők döntésének megsegítése a kerületi Közoktatási és Közművelődési Főosztály minőségbiztosítási adatai alapján készített hasonlóságelemzéssel.<br /> <br /> Napjainkban a gyerekek több időt töltenek az oktatási intézményekben, mint otthon, ezért kiemelten fontos, hogy a szülők a gyermekük számára legmegfelelőbb intézményt válasszák.<br /> Döntésüket befolyásolja az óvónők véleménye, a &quot;homokozóhíradó&quot;, melyet nap mint nao hallgatnak és &quot;szerkesztenek&quot;, miközben csemetéjük a délutáni levegőzés közben a kortárs csoport , barátai között &quot;szocializálódik&quot;.<br /> <br /> De milyen is a legmegfelelőbb iskola?<br /> <br /> Olyan, ahol a gyermek jól, biztonságban érzi magát, barátokra talál, és olyan felnőttek veszik körül, akik példaképként állhatnak előtte.<br /> Fontos továbbá az infrastrukturális környezet, az intézmény tantermei, mozgási lehetőség (sportkör, testnevelés óra), a csoportbontásban szervezett tanóra, mely során több figyelem juthat a lassabban haladó tanulókra, illetve a tehetségesebb gyerekekre is.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> A XXI. század elején sincsenek meg azok az információk, amelyek alapján meg lehet győzni a szülőket arról, hogy melyik a legmegfelelőbb általános iskola, ahol gyermekük 8 évet fog eltölteni.<br /> <br /> Megpróbáltam összeszedni azokat az objektív szempontokat, amelyek számokban kifejezhetők és rendelkezésre állnak Kőbánya minden lakosa számára.<br /> kerületünk intézményeinek fizikai adatai (épület alapterülete, tornatermek alapterülete, tanulólétszám, pedagógus létszám, fegyelmi ügyek, illetve a kerületben 10 éve működő neveltségi szint mérés és szaktárgyi tudásszint mérés eredményei).<br /> <br /> Természetesen sokat számít a barátok, ismerős szülők véleménye, az óvónénik ajánlása is, de ezek jelen pillanatban számokba át nem fordítható tényezők.<br /> Nem szabad elfelejtkezni az intézményben jelenlévő &quot;hozzáadott pedagógiai értékről&quot;, mely megmutatja, hogy az iskolába járó diákok hozott értékei alapján az intézmény hathatós közreműködésével milyen eredményeket értek el. Ma még nincs megbízható mérés erre.<br /> <br /> Jelen vizsgálatunk tehát a hivatalosan mérhető információkon alapul.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> Jelen összehasonlításunkban egy bizonyos kőbányai körzet általános iskoláit vettük górcső alá, mivel fontos szempont az utazási idő is.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> A 6 kiválasztott általános iskola körzetében lakó szülőknek készült ez az összehasonlítás, illetve minden olyan kőbányai szülő részére, akik ezen iskolák iránt érdeklődnek.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> Az összehasonlítás eredménye hasznos lehet minden olyan szülőnek, akinek az elkövetkezendő 3 évben iskoláskorú lesz gyermeke.<br /> Azért 3 évről beszélek, mivel az intézmények mérésének és minőségirányítási eredményének átlagát kisebb léptékben nem érdemes mérni. <br /> <br /> <br /> '''Összefoglalva:''' Az elemzés alapvetően három várható hasznossági centrum köré épül fel:<br /> <br /> - gyermekeink képességeinek és igényeinek megfelelő intézménybe járhatnak<br /> <br /> - a szülők olyan helyen tudhatják gyermekeiket, ahol biztosított fejlődésük<br /> <br /> - kiválasztható a terület legjobban teljesítő intézménye.<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> A &quot;homokozóhírmondó&quot; gyermekünk kialakult baráti társaságának választása nagyban befolyásolja a szülő döntését.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (a körzet iskolái) <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (fegyelmi ügyek,kiscsoportos órák tanárok/gyerek arány,tantermek minősítése,teljesítmény mérés,tornaterem mérete)<br /> <br /> 3. Cél kijelölése: gyermekünknek legmegfelelőbb oktatási intézmény választása<br /> <br /> 4. Az adatok összegyűjtése a kerületi szakértő segítségével. <br /> <br /> 5. Pivot tábla elkészítése. <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével. <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása) <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> Első lépésben az adatok felkutatása, rendszerezése, történt meg egy-értékoszlopos struktúrában, majd az Excel segítségével a szűrők elhelyezése, a metaadatbázis és a kimutatás (pivot) elkészítése.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> Az összehasonlítás eredménye, hogy az 1. 2. és 6. intézmény önkormányzati minősítése megfelelő, míg a 3. 4. és 5. intézmények alul, illetve felül lettek értékelve.<br /> <br /> 1.100%<br /> 2.100%<br /> 3.122%<br /> 4.92%<br /> 5.117%<br /> 6.100%<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Az önkormányzat által megadott paraméterek alapján elmondhatjuk, hogy 3 intézményt megfelelően, 3 intézményt pedig alul vagy felül értékelt a fenntartó.<br /> <br /> Itt léphet be a szülők közötti kommunikáció, illetve a szubjektív vélemény, ami segít kiválasztani a számunkra, illetve gyermekünk számára optimális iskolát.<br /> <br /> == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==<br /> <br /> A helyes döntés meghozásához további szempontok (attributumok) felvétele szükséges.<br /> A személyi döntésekben az objektivitás mellett rengeteg szubjektív döntést kell hoznunk.<br /> Láttunk-e órát az adott intézményben, szimpatikus volt-e a tanító néni, kellően magas követelményeket állít-e a felső tagozat,<br /> megfelelő mennyiségű-e a tanórán kívüli tevékenységek száma?<br /> <br /> és még sorolhatnám...<br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==<br /> <br /> A kiválasztott intézmények pedagógiai programja<br /> A Közoktatási és Közművelődési Főosztály Minőségirányítási összefoglalója<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]</div>

Hangacsieva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=P%C3%A9lda:COCO:K%C3%B6z%C3%A9tkeztet%C3%A9s&diff=47088 2011-04-13T22:40:36Z

<p>Hangacsieva: </p> <hr /> <div>==Az alkalmazás/megoldás címe==<br /> Közétkeztetéssel foglalkozó pályázók összehasonlítása COCO modell segítségével, azaz melyik pályázó menüje esetén jobb az ár/teljesítmény viszony?<br /> <br /> ==A forrásdokumentum URL-je==<br /> http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=16766<br /> ==A KÉRDÉS-re adható válaszok==<br /> A COCO és a COCO1 modul alapján a felelősség biztosítás, a mérleg szerinti eredmény, a menüre vonatkozó tápértéket számszerűsítő adatok alapján eldönthetjük melyik az a pályázó, aki az árát leginkább megérő menüt biztosítja.<br /> <br /> A COCO modul alapján az Aus és a Menza Kft minősül olcsónak, ez a kettő a legjobb választás az oktatási intézmény számára. Az ár alapján egyértelműen az Aus Kft. a győztes hiszen majdnem ugyanolyan jó minőséget nyújt, mint a Menza Kft, csak olcsóbban. A másik három Kft - Edd Kft., Show Kft., Ízek Kft. – az áraikat és tápértéküket, valamint a felelősségbiztosításukat és a mérleg szerinti eredményüket figyelembe véve drágának minősülnek.<br /> Az első táblázatban két közétkeztetéssel foglalkozó Kft is olcsónak minősül, ezért a COCO1 modulban nem szubjektív úton került sor a manuális beavatkozásra, hanem sorban azokon a helyeken, ahol rendre a legkisebb eltérést található a két egymást követő adat közt az egyes attribútumokon belül.<br /> <br /> 8 darab korrekció után lehet eredményre jutni, amely a második pályázót, a Menza Kft-t hozta ki a legolcsóbbnak.<br /> <br /> ==A KÉRDÉS által érintett célcsoportok==<br /> Egy oktatási intézmény, aki az ajánlatokat vizsgálva ki akarja választani, különböző gazdasági szempontok alapján, valamint a pályázók által kínált menü tápértékét és egészségességét figyelembe véve, a számára legmegfelelőbb közétkeztetési intézményt.<br /> <br /> ==A KÉRDÉS megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> Ezen elemzés azoknak az intézményeknek nyújt segítséget, akik igénybe veszik a közétkeztetési cégek szolgáltatásait. Dolgozóiknak, hallgatóiknak, lakóiknak ezen cégek menüit szolgálják fel.<br /> <br /> A COCO elemzés segítségével megtalálhatják azt a számukra megfelelő intézményt, amely optimális áron, de egészséges menüt szállít. Ezáltal nem esnek bele abba a hibába, hogy esetlegegsen a közétkeztetési intézmény hírneve befolyásolja őket a választásban, és ezáltal drágább, kevésbé egészséges menüt rendeljenek.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> Ez esetben hat befolyásoló tényezőt vett figyelembe:<br /> <br /> 1. Felelősség biztosítás (Ft) (maximalizálandó)<br /> <br /> 2. Mérleg szerinti eredmény (2003/Ft) (minimalizálandó: mert az a jó cég, amelyik quasi KHT jelleggel végzi az étkeztetést)<br /> <br /> 3. Menü fehérje tartalma (gramm) (maximalizálandó)<br /> <br /> 4. Menü kalória tartalma (KJ/gramm) (minimalizálandó)<br /> <br /> 5. Menü szénhidrát tartalma (gramm) (minimalizálandó)<br /> <br /> 6. Menü zsírtartalma (gramm) (minimalizálandó)<br /> <br /> Illetve a menü ára (1nap/3x) (Ft)<br /> <br /> ==A vizsgált kombinatorikai tér mérete==<br /> Az objektumok száma /pályázók/: 5 db<br /> <br /> Az attribútumok száma /az összehasonlításnál használt döntési kritériumok/: 6 db <br /> <br /> A rangsorszámok tér-mérete ezek alapján: 5 ^ 6<br /> <br /> ==A vizsgált jelenségek térbeli kötődései==<br /> Ismeretlen, mivel a vizsgálat valóságos helyzeten alapszik, de a szereplők kilétének eltitkolása érdekében fantázianeveket és módosított, fiktív adatokat használt fel.<br /> <br /> ==A vizsgált jelenség időbeli kötődései==<br /> A elemzés készítője 2004. decemberében készítette a vizsgálatot, de mivel az adok fiktívek, nem tudhatjuk, hogy változtak–e azóta.<br /> <br /> ==A megoldás gyakorlati hasznosságának értékelése==<br /> Érdekes lenne valós közétkeztetéssel foglalkozó pályázókon és valós adatokkal végrehajtani az elemzést, de igazán használható eredményt akkor kaphatnánk, ha jóval több pályázót vizsgálnánk, több attribútum alapján.<br /> <br /> Bár jó pár fontos tartalmi részt vizsgált a menükben, de még ezen kívül is vannak mérvadó attribútumok, úgy mint például az ásványi anyag tartalom, a vitamin tartalom. <br /> <br /> A táplálkozástudományi feladatoknál felvetődik az optimalizálás kérdése, hiszen sem a túl magas, sem a túl alacsony tápanyagtartalom nem lehet előnyös, sőt a tápanyagok aránya sem lehet tetszőleges. Erre az esetre a COCO lehetőséget kínál tápanyagonkétn 2-2 attribútum kialakítására, melyek egyike az optimum alatti, másik az optimum feletti eltéréseket kell, hogy minimalizálja, Az optimum értéke szakértői vélemény alapján jelölhető ki. A két-két oszlop két-két fontosságot/érzékenységet ad eredményül: pl. C-vitamin túladagolás kevésbé káros, mint a C-vitamin hiánya...<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> http://miau.gau.hu/sitemap/index.html<br /> <br /> ==Feltárt pontatlanságok==<br /> Az adatok nem valósak.<br /> <br /> Az érzékenység értéke, valamint az érzékenység sorrendje nincs feltüntetve.<br /> <br /> A negyedik mátrix sorfejléce helytelen, ott számok helyett a Kft-k neve kellene, hogy szerepeljen...<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]</div>

Hangacsieva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=2008:Jutalmak&diff=47087 2011-04-13T22:39:45Z

<p>Hangacsieva: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/nappalos/2008tavasz/munkatervek/la.xls XLS], [http://miau.gau.hu/nappalos/2008tavasz/munkatervek/la2.xls XLS_2]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Az alkalmazottak munkahelyváltási okának (esetleg a fluktuációnak) vizsgálata a teljesítmény értékelés eredményeinek (fizetésemelés, bónusz) függvényében<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Arra próbáltam választ keresni, hogy hogyan befolyásolhatja a fluktuációt a bónusz és a fizetésemelés mértéke,<br /> ill. milyen hatással van a munkavállalókra a jutalom mértéke, az mennyire befolyásolhatja a munkahelyváltást?<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> '''Ki, hogyan vizsgálja ma az előtörténetben felvetett kérdéseket?&lt;br&gt;<br /> Általában az alkalmazottak munkahelyváltásának okát a vállalatok a kilépési procedúra keretében próbálják meg kideríteni. Általában év közben is szokott lenni a dolgozók között 1-1 teszt jellegű felmérés, hogy ki mivel elégedett. Itt a legtöbb esetben szerepelnek a vizsgálat során szereplő információk (bá a legtöbbször összevonva). Ezen információkat összegyüjtve a munkáltató képet kap arról, hogy a munkavállalói mennyire elégedettek, min kellene változtatni.&lt;br&gt;<br /> <br /> A kívülálló szemével nézve a helyzetet: ad hoc, intuitív ötletelésen túl nincs kiérlelt módszertan, ill. a ténylegesen károk és hasznok mértékét nem becsli senki...<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A feladat vizsgálata során felhasznált attribútumok általában rendelkezésre állnak egy vállalatnál, így ezek ismeretében egy ugyanilyen vizsgálat nagyon könnyen előállítható.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Jelen feladat egy fiktív vállalat dolgozóit veszi alapul, azonban az elemzés valószínűleg hasznos lehet az ilyen vagy hasonló attribútumokkal rendelkező munkahely vezetői számára, hogy kiderítsék a fluktuáció okát.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Azt szeretném kideríteni, hogy ezen attribútumok alapján meg lehet-e állapítani azt, hogy a dolgozó miért hagyta el a munkahelyet vagy esetleg további adatokra is szükség lenne a pontosabb eredményhez?<br /> <br /> '''Mekkora hasznot remélünk a potenciális eredményektől?&lt;br&gt;<br /> Az eredmény alapján a munkáltató el tudja dönteni, hogy mire érdemes odafigyelnie, mivel lehetne ösztönözni a munkavállalóit.<br /> <br /> =A válaszokat befolyásoló tényezők=<br /> Attribútumok:<br /> <br /> - alkalmazás kezdete<br /> <br /> - végzettség (középfok, felsőfok)<br /> <br /> - éves fizetésemelés<br /> <br /> - november havi bonusz<br /> <br /> - december havi bonusz<br /> <br /> Ezen attribútumokhoz az irány a következők alapján lett kiválasztva:<br /> <br /> - alkalmazás kezdete: ha valaki régebb óta van alkalmazásban, akkor lehetséges, hogy nehezebben vált munkahelyet<br /> <br /> - végzettség: magasabb iskolai végzettséggel könnyebben válthatnak munkahelyet, mint alacsonyabb iskolai végzettséggel<br /> <br /> - bónuszok, fizetésemelés: ha valaki kevesebb fizetésemelést, bónuszt kap, akkor az indok lehet a munkahelyváltásnál<br /> <br /> A vizsgált attribútumok nagy része éppen ezért a jutalmak köré épül, valamint szerepel még a munkavállalás kezdete és a végzettség.<br /> &lt;br&gt;<br /> <br /> Az adatgyűjtés során még a következő adatok is rendelkezésre álltak: (ezek megtalálhatóak az Excel fájlban is az Adatok1 munkalapon)<br /> <br /> &lt;br&gt;- munkakör<br /> &lt;br&gt;- éves (2006) teljesítményértékelési rendszer szerinti kategória <br /> &lt;br&gt;- november havi teljesítményértékelési rendszer szerinti kategória<br /> &lt;br&gt;- december havi teljesítményértékelési rendszer szerinti kategória<br /> <br /> <br /> Azonban a feladat elkészítése során kiderült, hogy ezen adatokra nincsen szükség, azért, mert a kategória és a &quot;béremelés mértéke&quot; megfeleltethető egymásnak.<br /> &lt;br&gt;<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> 1. Adatok gyűjtése<br /> <br /> 2. Objektum-attribútum mátrix készítése<br /> <br /> 3. PIVOT tábla készítése<br /> <br /> 4. Sorszám függvény elkészítése<br /> <br /> 5. Coco-online táblázat elkészítése<br /> <br /> 6. Solver elkészítése<br /> <br /> 7. Az eredmények kiértékelése<br /> <br /> Mivel sok adatot sikerült összegyűjteni, a Solver megoldásnál csak az adatok egy bizonyos halmazát vizsgáltam meg (2003 és 2005 között belépett alkalmazottak)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A Coco eredmények alapján (LA2.xls, Coco-online munkalap) kiderül, hogy többnyire a végzettség és a november havi bónusz befolyásolta azt, hogy valaki a céget elhagyja vagy sem.<br /> <br /> A feladat során az is kiderült, hogy egyes attribútumok nem befolyásolták a vizsgálat eredményét: <br /> &lt;br&gt;-éves fizetésemelés<br /> &lt;br&gt;-alkalmazás kezdete (coco alapján)<br /> &lt;br&gt;-végzettség (coco alapján)<br /> <br /> '''Visszaigazolódtak-e a befolyásoló tényezőknél kifejtett irányok?<br /> &lt;br&gt;A Solver eredménye alapján az irányok részben visszaigazolódni látszanak, ugyanis:<br /> - Bár a november havi bónusz szerepel a legnagyobb súllyal az eredményeknél, 1-2 alkalmazott esete figyelemre méltó, ugyanis vannak akik az alacsony bónusz ellenére sem hagyták el a vállalatot pl. Bazsalikom Éva<br /> <br /> Mivel az elemzés során nem hatott &quot;katarzisként&quot; annak felismerése, hogy a szakértői világnézet számos pontos nem kap támogatást az esetek szisztematikus kiértékelése által, a szakértői irány-hipotézisek leértékelődnek...<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Az a következtetés vonható le, hogy lényegében a november havi bónusz az, ami a legnagyobb hatással van az alkalmazottakra.<br /> <br /> '''Megérte-e a vizsgálatot elvégezni?&lt;br&gt;<br /> Azonban mivel kiderült, hogy sok attribútum vált zajjá, kiderült, hogy valószínűleg jobb eredményt lehet elérni más attribútumok kiválasztásával<br /> <br /> Operatív javaslat lehetne: az új attribútumok felsorolása<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Mivel a kiindulási helyzet amorf, így hasznosságról nehéz beszélni. A téma (mely látszólag közérthető mindenki számára) világosan jelzi, hogy a szakértelem gépi (szisztematikus) és emberi (lényeglátó?) megközelítései között jelentős szemléletbeli különbség lehet. Az embert nem zavarja &quot;lényeglátásában&quot; az esettanulmányok alapján sugallt kép, ill. az emberi lényeglátás talán nem is működik olyan hatékonysággal, mint abban hinni szeretnénk... Ellenben: mintha nem akarnánk hinni tudni a gépi elemzések problémafeltáró képességeiben...<br /> <br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]<br /> <br /> Mottó: ORVOSI LÓ</div>

Hangacsieva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szoci%C3%A1lis_kiad%C3%A1s&diff=47086 2011-04-13T22:38:38Z

<p>Hangacsieva: </p> <hr /> <div>== Az alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> A legtöbb szociális kiadással rendelkező hat tagállam közül melyik ország szociális helyzetét tekinthetjük fenntarthatónak?<br /> <br /> == Forrásdokumentum ==<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010tavasz/efa2.xls http://miau.gau.hu/oktatas/2010tavasz/efa2.xls]<br /> <br /> == Feladatom előtörténete ==<br /> A szociális kockázatok csökkentése, a nagyobb szociális kohézió megteremtése, valamint a szegénység elleni harc hívta életre a szociális hálót. Célja nem más, mint a munkahelyek létrehozása, a teljesítmény növekedés ösztönzése és a szociális-regionális különbségek kezelése. Ez így nagyon szépen hangzik, de ne felejtsük el e kérdés kapcsán felmerülő befolyásoló tényezőt: a politikusok érdekeit.<br /> <br /> Szociális érzékenységem, valamint a téma iránti érdeklődésem folytán választottam az uniós tagállamok szociális helyzetének vizsgálatát.<br /> <br /> Feladatommal először azokra a kérdésekre kerestem a választ, hogy Magyarország erején felül költött e szociális kiadásra 2007-ben, illetve Magyarország a legtöbb szociális kiadást produkáló 6 tagállam között van e? Ezekre a kérdésekre a forrásdokumentumban választ adtam. A fő kérdésem azonban a következő volt: A szociálisan legérzékenyebb 6 tagállam megállapítását követően elvégzendő hasonlóság-elemzéssel arra voltam kíváncsi, hogy ezek közül mely ország(ok) szociális számlájának helyzetét tekinthetjük fenntarthatónak?<br /> <br /> Vizsgálatom első lépéseként összegyűjtöttem az EU 27 szociális kiadások elemeire, valamint a szociális védelemre befolyt összes bevételre vonatkozó adatot.<br /> <br /> == Feladatom megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> Azt gondolom, hogy az egyes tagállamok állampolgárai részéről jogos elvárás az, hogy a társadalom legégetőbb kérdéseiben próbáljanak segítő kezet nyújtani a politikusok, akiknek nagy felelősségük van abban, hogy az országuk szociális számláját fenntartható állapotban tartsák. A fenntarthatóság fontos feltétele a megfelelő gazdaságpolitika is, enélkül az állam nem jut elegendő szociális bevételhez, egyre kevesebb összeget tud szociális kiadásokra fordítani, ami komoly feszültségeket teremt, hiszen a felelőtlenül cselekvő kormányzat egyre nagyobb szegénységbe taszítja az ország állampolgárainak tömegét. Ennek elkerülése érdekében fontos lenne, hogy az egyes tagállamokban megválasztott kormányzat érdekektől mentesen végezze a munkáját.<br /> <br /> Napjaink legégetőbb társadalmi problémái a szegénységhez kapcsolódnak:<br /> <br /> * a foglalkoztatásból kívül-rekedtek,<br /> * a lakhatásukban veszélyeztetettek,<br /> * a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek,<br /> * a szociális vagy egészségi állapotuk miatt segítségre szoruló időskorúak,<br /> * a mentálhigiénés támogatásra szoruló személyek,<br /> * a tartósan egészségkárosodottak és a fogyatékossággal élők segítése.<br /> <br /> <br /> *1. Egy egyszerű számítás elvégzése mellett döntöttem annak érdekében, hogy megállapíthassam a legtöbb szociális kiadást produkáló 6 tagállamot. Készítettem egy rangsor táblázatot, ahol a legtöbb &quot;rossz&quot; helyezést, vagyis a legnagyobb pontszámmal rendelkező 6 tagállamot választottam ki, így jutottam el az alábbi sorrendhez:<br /> <br /> * 1. Olaszország,<br /> * 2. Nagy-Britannia,<br /> * 3. Észtország,<br /> * 4. Lengyelország,<br /> * 5. Magyarország<br /> * 6. Lettország. <br /> <br /> Saját elképzelésem szerint minden objektum minden egyes tulajdonságához, a későbbi attribútumokhoz helyezést rendeltem. Vagyis azt gondoltam, hogy az alábbi tételeknél a minél kevesebb, annál jobb elve érvényesül, hiszen ezen kiadási tételek a szegénységhez kapcsolódó kiadások.<br /> <br /> *„Hátrahagyottak”= legkevesebbet Észtország költi az 1,2%-val,<br /> *„Lakhatás”= legkevesebbet Magyarország költ a 37,8%-val,<br /> *„Öregség”= legkevesebbet Észtország költi a 0,8%-val,<br /> *„Rokkantság” = legkevesebbet Lengyelország költi a 4,5%-val,<br /> *„Munkanélküliség”= legkevesebbet Észtország költi az 1,2%-val,<br /> *„Máshová nem sorolt társadalmi kirekesztődés”= legkevesebbet Olaszország költi a 6%-val.<br /> <br /> Az alábbi tételeknél az a jó, ha magasabb kiadással számolunk, hiszen ezek a tételek az állampolgárok egészségét, munkaképességét, valamint a társadalom újratermelődését elősegítő szociális kiadási tételek.<br /> <br /> *„Betegség/egészség gondozás” = legtöbbet Észtország költi a 33,4%-val,<br /> *„Család/gyermek” = legtöbbet Lettország költi az 1,1%-val.<br /> <br /> <br /> *2. A rendelkezésemre álló attribútumok közül a munkanélküliségre vonatkozó kiadási tételt tartottam meghatározónak. Álláspontom szerint ahol alacsony a munkanélküliségre történő kiadás, ott magas a foglalkoztatottság, azaz magas a szociális összbevétel, hiszen főszabályként a szociális bevételek munkavégzéshez és járulékfizetéshez kapcsolódnak, kisebb hányadban a költségvetés ad támogatást. Azt gondoltam tehát, hogy ahol magas a foglalkoztatottság, vagyis alacsony a munkanélküliségre történő kiadási tétel, ott a szociális számla is fenntartható állapotot mutat. E feltételezésemmel az alábbi sorrendhez jutottam.<br /> <br /> *1.Észtország, ahol a GDP 1,2%-kát költik munkanélküliségre,<br /> *2.Olaszország, ahol a GDP 1,8%-kát költik munkanélküliségre,<br /> *3.Nagy-Britannia, ahol a GDP 2,1%-kát költik munkanélküliségre,<br /> *4.Lengyelország, ahol a GDP 2,2%-kát költik munkanélküliségre,<br /> *5.Lettország, ahol a GDP 3,3%-kát költik munkanélküliségre,<br /> *6.Magyarország, ahol a GDP 3,4%-kát költik munkanélküliségre.<br /> <br /> Előzetesen, elemzési módszer nélkül - az említett országok és a feltételezésem ismeretében - azt gondoltam, hogy Észtország, Olaszország és Nagy-Britannia szociális számlája egyensúlyi állapotban van, míg Lengyelország, Lettország és Magyarország egyenlege valószínűleg inkább deficitesnek mondható.<br /> <br /> == A megoldás adatvagyonának bemutatása ==<br /> *Az objektumok, azaz a tagállamok száma: 27<br /> *Az attribútumok, vagyis szociális kiadások tételeinek száma: 8<br /> *A rangsorszámok tér-mérete ezek alapján: 27^8=282429536481<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> Európa szociális védelmének elősegítésére és a gazdasági-szociális kohézió erősítésére tett intézkedések eredményeinek követését szolgálja az ESSPROS, ami a szociális védelem integrált európai statisztikai rendszerét jelenti. Az ESSPROS átfogó információkat nyújt a társadalmi juttatásokról, azok finanszírozásáról, valamint a szociális védelem egységes értelmezését szolgálja. Az Eurostat ennek értelmében foglalta össze a szociális kiadási tételeket az alábbi bontás szerint.<br /> <br /> *Betegség/egészség-gondozás,<br /> *Rokkantság,<br /> *Öregség,<br /> *Hátrahagyottak,<br /> *Család/gyermek,<br /> *Lakhatás,<br /> *Máshová nem sorolt társadalmi kirekesztődés,<br /> *Munkanélküliség,<br /> *Szociális védelemre rendelkezésre álló összes jövedelem.<br /> <br /> == Feladatom által érintett célcsoportok ==<br /> Feladatom szélesebb rétegeket szólít meg. Információval szolgálhat a gazdasági szakembereknek, szakértőknek, az EU szociális és munkaügyi biztosának, de a gazdaságpolitika iránt érdeklődőknek is.<br /> <br /> == A vizsgált jelenségek térbeli kötődései ==<br /> Vizsgálatom elvégzéséhez szükséges adatokat az Eurostat weboldalán található, a szociális védelemre vonatkozó táblázatokból gyűjtöttem ki.<br /> <br /> == A vizsgált jelenség időbeli kötődései ==<br /> Vizsgálatomat 2007. évre vonatkozóan végeztem el.<br /> <br /> == A megoldás gyakorlati hasznossága ==<br /> Munkámmal a tagállamok szociális számláinak egyenlege egyszerűen meghatározható és ebből megállapítható, hogy az egyes tagállamok szociális kiadásai milyen irányban, milyen mértékben térnek el az idealizált egyensúlyi helyzettől, azaz a tagállamok szociális számláinak fenntarthatóságáról kaphatunk összefoglaló képet. Az eredményből szociológiai következtetéseket is le lehet vonni, így munkám nemcsak a gazdasági szakembereknek, a gazdaságpolitika iránt érdeklődőknek nyújt iránymutatást, a szociológusok számára is hasznos információval szolgál.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> Annak érdekében, hogy választ kaphassak vizsgálatom tárgyát képező kérdésre a COCO elemzést hívtam segítségül. Első lépésben meghatároztam az objektumokat, az attribútumokat és a magyarázandó tényezőt. <br /> Lépések: <br /> <br /> *1. A feladat rövid bemutatása <br /> *2. Adatok rendszerezése, adattábla elkészítése <br /> *3. Pivot tábla elkészítése <br /> *4. Az alapadatok alapján rangsor tábla elkészítése<br /> *5. COCO tábla elkészítése a SOLVER futtatásával <br /> *6. A COCO táblában található értékek értékelése <br /> *7. A tagállamok magyarázó attribútumait összegeztem, majd összevetettem a rendelkezésemre álló szociális összbevétel adattal. Ennek segítségével választ kaptam arra, hogy a szociálisan legérzékenyebb 6 tagállam szociális számlájának egyenlege egyensúlyi, deficites vagy szuficites állapotban van e.<br /> <br /> == Eredmény ==<br /> A COCO-elemzés elvégzését követően, az adott attribútumok felhasználása mellett, az összesítő táblázatból azt olvastam ki, hogy az említett 6 tagállam közül Olaszország, Nagy-Britannia, Lengyelország és Magyarország szociális számlája egyensúlyinak mondható, mivel az említett országok csak és kizárólag a rendelkezésükre álló bevételeiket költötték el szociális juttatásokra. Észtország szociális számlája azonban deficites, azaz a rendelkezésére álló jövedelméből többet költött a védelmi rendszerre, míg Lettország szociális számlája szuficites, vagyis a szociális kiadásokra rendelkezésre álló jövedelmét nem költötte el teljes egészében.<br /> <br /> Vizsgálatomat az EU 27 tagállamaira is el tudom végezni, ezáltal könnyedén össze tudom hasonlítani az európai tagállamok szociális számlái egyenlegének helyzetét.<br /> <br /> == Következtetés ==<br /> A rendelkezésemre álló adatokat figyelembe véve megállapítottam, hogy a vizsgálatom tárgyát képező 6 tagállamból négy tagállam rendelkezik egyensúlyi állapotban lévő szociális számlával. <br /> <br /> A kapott eredmény szerint Nagy-Britannia hosszú távon is fenntartható szociális számlát tudhat magáénak, hiszen szociális számlájának egyenlege egyensúlyi volta mellett az eltérés pozitív irányba történő eltérését mutatja.<br /> <br /> A másik három ország ugyan egyensúlyi állapotú szociális számlával rendelkezik, mégis negatív irányba történő eltérést realizálhatunk. Ahhoz, hogy a kérdéses három tagállam is hosszú távon fenntartható állapotot érjen el mindenképpen fontos feltétel, hogy kiadásait a rendelkezésére álló összbevételeiből oldja meg. A Nagy-Britanniától történő eltérés elhanyagolható, de e három ország a költségvetési fegyelem fellazításával könnyen deficites helyzetbe kerülhet.<br /> <br /> A deficitet mutató Észtország -12%-os eltérése még nem mondható súlyosnak, inkább átlagosnak gondolnám, a szuficitet mutató Lettország +3%-os eltérését is inkább az átlagos jelző illeti. Hosszú távon azonban mindkét országnak törekednie kell arra, hogy az eltérést ne mélyítse tovább. Megfelelő gazdaságpolitikai lépésekkel, költségvetési fegyelemmel a helyzet még javítható.<br /> <br /> Mindebből azt a következtetést vontam le, hogy nem állta meg a helyét az a feltételezésem, ami szerint az alacsony munkanélküliségi kiadás a szociális számla fenntartható egyenlegéhez vezet. Ugyanis vizsgálatom során megállapítottam, hogy Észtország munkanélküliségre történő kiadása volt a legalacsonyabb ennek ellenére deficites szociális számlával rendelkezik, míg Nagy-Britannia a 3. helyezést érte el e kiadási tétel vizsgálatában és mégis fenntartható szociális számlát realizálhat.<br /> <br /> Jól látszik, hogy szemben a feladat megoldás jelenlegi helyzete részben leírt lehetséges kiértékelési metódus eredményével, a COCO módszerének alkalmazásával részben más eredményhez jutottam, mint amire számítottam.<br /> <br /> Bár a vizsgálat előtt Nagy-Britanniát és Olaszországot az egyensúlyi szociális számlával rendelkező országok közé soroltam nem tudtam megmondani teljes bizonyossággal, hogy az egyes országok számlája milyen helyzetben van, mint ahogyan azt sem, hogy melyik tagállam számlája mutat fenntartható állapotot. Ezt csak és kizárólag a COCO szakértői módszer használatával tudtam feltárni.<br /> <br /> == Vita ==<br /> Az eredmény felettébb meglepett, mivel vizsgálatom eredményeként a szociálisan legérzékenyebb országok között, az előkelő 2. helyet Nagy-Britannia foglalta el. Előzetesen azt gondoltam, hogy az angolszász rendszer nem a szociális érzékenységéről híres, hiszen Nagy-Britannia az egészségügyi ellátórendszere kivételével &quot;reziduális&quot; jóléti állam típusához tartozik. Az itt működő jóléti rendszer a magán jóléti ellátásokat ösztönzi, az akut piaci kudarcok kezelésére azonban korlátozza a felelősséget. Kizárólag a rászorultaknak nyújt segítséget és célzott ellátások rendezésére korlátozódik.<br /> <br /> == Felhasznált dokumentumok ==<br /> Statisztikai adatok:<br /> <br /> [http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&amp;init=1&amp;language=en&amp;pcode=tps00106 Eurostat-Szociális védelmi adatok]<br /> <br /> [http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=spr_rec_sumt&amp;lang=en Eurostat-Szociális védelmi adatok]<br /> <br /> COCO-dokumentumcsoport:<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/dipo http://miau.gau.hu/dipo]<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/miau2009/index.php3?x=e0&amp;string=dipo http://miau.gau.hu/miau2009/index.php3?x=e0&amp;string=dipo]<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/miau/132/dipo_marketing.docx http://miau.gau.hu/miau/132/dipo_marketing.docx]<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/miau/132/dipo_hpme.xlsx http://miau.gau.hu/miau/132/dipo_hpme.xlsx]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]</div>

Hangacsieva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=E-business&diff=47085 2011-04-13T22:38:09Z

<p>Hangacsieva: </p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/bp_phd_v1.xls XLS]<br /> Egyéb támogatás: [http://miau.gau.hu/miau2009/index_2.php3?x=e07&amp;string=Badinszky itt]<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> Az internetet használó cégek információ vásárlásra fordított összegeinek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, <br /> az elektronikus üzleti jellemzőik és üzleti információ vásárlásra fordított költségük alapján, <br /> hogy ezzel a vállalati döntéshozásban az információ költségösszetételének értékelését segítse. <br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> Alcím: E-business tevékenységet végző vállalkozások összehasonlítása hasonlóságelemzéssel az elektronikus üzleti aktivitásuk jellemzőinek és üzleti információ vásárlására fordított költségeik alapján. <br /> <br /> Az információ költségéről több aspektusból közelítve is találkozhatunk a szakirodalomban.<br /> <br /> A nagyvállalatok, ellentétben a KKV-kel a vállalat működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges információk megszerzésére többnyire külön szervezeti egységekkel rendelkeznek. A KKV-k vezetői a szükséges információkat különböző kiadványokból szerzik be, az információk többsége azonban szájhagyomány útján terjed. Talán ezért is van az, hogy az üzleti információ árának nemigen van értéke, megbecsülése a hazai vállalkozások körében annak ellenére, hogy „az információ költsége mindig kisebb, mint egy hibás döntésé”.<br /> <br /> Az elsők között Coase (1937) írta le, hogy nem csak a termelés, hanem a termeléssel kapcsolatos cserék, tranzakciók is költségesek. A költségeknek két lényeges összetevőjét említi: 1. az árakról szóló információ megszerzésének és kiértékelésének költsége, 2. a tranzakciós partnerrel történt megállapodás költsége.<br /> <br /> Tóth (2004) szerint a valóságos helyzetekben az elérhető információ soha nem teljes és mindig költsége van. Gál (2000) pénzügyi földrajzzal foglalkozó írásában kiemeli, hogy szerinte a banki, pénzügyi szolgáltatásokban ma már a földrajzi távolság helyett az információ költsége lett a meghatározó, szinte teljesen háttérbe szorult a lokalitás, a távolság tényezője.<br /> <br /> Mások a vállalatok információ szerzésének körülményeit vizsgálják. Opp szerint hazánkban különösen, ahol számos atomisztikus piac is fellelhető, az árak és az áruk minőségéről történő információ beszerzése költséges, nehezen megvalósítható.<br /> <br /> Befektetési szemszögből nézve az információba történő befektetés költségei érdekes tulajdonságokkal rendelkeznek (Arrow [1979] pp. 387.) Lényeges tulajdonság, hogy az információ értéke bizonytalan, ez pedig növeli az iránta támasztott keresletet. Fontos tulajdonság az is, hogy a múltbéli információs befektetések meghatározzák az újabbakat. Az ily módon, „történetileg” kialakult helyzet befolyással bír a döntésekre. Az információ költsége ugyanakkor nem ugyanazt jelenti, nem igazán tekinthető egyformának az egyes piaci szereplők számára. Elmondhatjuk, hogy az azonos kódokkal, információs háttérrel, kultúrával, kommunikációs képességekkel rendelkezők egymással költséghatékonyan kommunikálhatnak, olcsóbban juthatnak információhoz.<br /> <br /> Látható tehát, hogy az információ költségének közgazdasági, szociológiai, pszichológiai, pénzügyi stb. aspektusai széles vizsgálati horizonton bárhol elhelyezkedhetnek. A példámban a vizsgálat leginkább a vállalatgazdasági jellegű.<br /> <br /> A vizsgálat célja, hogy több cég (objektum) összehasonlításában bemutassa, mennyire arányosak az elektronikus üzlet aktivitását alkotó jellemzők az üzleti információ-szerzésre fordított költségekkel az egyes vállalatok között. Az információ megszerzésének költségét most kizárólag a digitális forrásból származó, megvásárolt információkra értjük, nem vesszük tehát figyelembe a barát, ismerős, értekezlet, konferencia információ forrásokat. Az információforrások körének leszűkítése azért indokolt, mert a digitális információ megvásárlását jól meg lehet ragadni, kevésbé megoldható azonban az előbb felsorolt forrásokon keresztül érkező információk „forintosítása”.<br /> <br /> PhD kutatásomban felmerült az a kérdés, vajon mennyit költenek a kutatásban résztvevő válaszadók üzleti információszerzésre, azaz, mekkora jelentősége van az elektronikus üzleti tevékenységükben ennek a tényezőnek. Amennyiben jelentősége van, úgy ehhez mennyiben járulnak hozzá, milyen jelentősek az egyes információ-ráfordítással kapcsolatos jellemzők egy bizonyos vállalati körben végzett összehasonlításban. Az információ ráfordítás alatt értjük az információ vásárlása kapcsán felmerült költségeket.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> A felkutatott szakirodalomban az információ költségének beszerzési, tranzakció dimenziói kerülnek terítékre, azonban szinte nem igazán lelhető fel olyan vizsgálat, amely az egyes vállalati jellemzőkből kiindulva próbálná körvonalazni az információ költségvolumenének és hatékonyságának témáját.<br /> <br /> Nem találtam olyan, vállalatgazdaságtani szempontból jól értelmezhető költségelemzést, vagy információ ráfordítás faktorait vizsgáló tanulmányt, amiből egy best practice bemutatható lett volna. Emiatt nem tudom összehasonlítani, értékelni a jelenlegi legjobb megoldásokat, valamint a jelen cikkben szereplő COCO elemzéssel kapcsolatos elvárásaimat sem tudom megfogalmazni az eddigi gyakorlathoz képest. Azaz, miben várnék el jobb, vagy hatékonyabb megoldást az újfajta elemzéstől.<br /> <br /> Számos, egyéb szempont szerinti vizsgálódással azonban találkoztam, ebből említenék néhányat.<br /> Tisztán közgazdasági megközelítésben az információszerzés költségét a fogyasztó szempontjából vizsgálja több tényezővel: keresésre fordított idő, közelség, elvesztett idő lehetőségi költsége, felkeresett boltok száma stb. Egészen a határköltségéig minden részletre kiterjedően vizsgálható annak közgazdasági jelentőségét. Megállapításuk szerint a döntési szempontból releváns információk nem ingyenes javak, beszerzésük ráfordításokat igényel. Az információk tehát értéket is képviselnek, felhasználásukkal javul a döntéshozók helyzete.<br /> <br /> Ettől eltér az eszköz-szempontú megközelítés. Az információ-eszköz költségmodell szervezeti szinten a következő elemeket tartalmazza: technológiai költség, az információ menedzsment technológiai költsége, csapat költsége, csapat hatékonysági vesztesége, információs eszközök értékvesztése, lehetőségi veszteségek. <br /> <br /> Egy másik, feldolgozási, beszerzési, keresési információ költségszerkezetnek leírására a Xerox PARC kutatóintézet által kidolgozott információfogyasztási elmélet szolgál alapul. A modell a fogyasztást, felhasználást állítja párhuzamba az élelemgyűjtés biológiai modelljével. Az adatszerkezetekből információ feldolgozásból, elvégzendő feladatokból költségszerkezeteket definiálnak és ezekhez határozzák meg az információ hozzáférési költségeket.<br /> <br /> Egy harmadik, mezőgazdasági vállalkozás kereskedelmi költségeinek vizsgálatakor is felmerült az információszerzés költsége. Nagy mennyiségű mezőgazdasági terméket előállító cég egy termékegységre eső információszerzés költségét vizsgálták, megállapítva a méretgazdaságosság hatását, közvetve bizonyítva ezzel azt, hogy a foglalkoztatottak számának hatása van az információ ráfordításra (Bailey és Brorsen, 1989.)<br /> <br /> Visszatérve, általánosságban véve nem kis feladatot jelent a vállalatvezetőknek az, vajon mennyi ráfordítást áldozzanak üzleti információszerzésre. <br /> Keresési idő, elvesztett idő lehetőségi költsége stb.<br /> Maga az elektronikus üzleti tevékenység (továbbiakban: e-business) magától értetődően alapvető erőforrásként használja fel az információt, azonban ennek mértéke pontosan nehezen mérhető. Jelen összehasonlításban a következő kérdésekre keresünk választ:<br /> <br /> • A versenytársakhoz képest, az egyes '''vállalati jellemzők''' mentén milyen az '''információ ráfordításunk''', mennyire arányos az egyes költségelemeket tekintve?<br /> <br /> • A vállalati stratégiai döntési folyamatban meg kell vizsgálni, hogy a '''döntéshozásban lényegesnek tartott egyes vállalati jellemzők''' (attribútumok) a versenytárs vállalatokkal történő összehasonlítás során '''milyen értékelést adnak a vállalkozásunkra''' nézve. Azaz, azt szeretnénk megtudni, hogy az összehasonlításba bevont objektumok (cégek) az egyes attribútumaik (jellemzőik) alapján '''költséghatékonyan költenek-e az információra''', vagy sem?<br /> <br /> • Szeretnénk megtudni, hogy az egyes attribútumok milyen súllyal, milyen arányt képviselnek az információ költségét tekintve, azaz 1 Ft információ ráfordításból hány % jut egy-egy attribútumra. Ezzel az egyes attribútumok jelentőségére deríthetünk fényt a vállalatközi összehasonlításban.<br /> <br /> Ehhez a méréshez többféle módon közelíthetünk, többféle vállalati, tranzakciós jellemzőt is választhatunk az elemzéshez.<br /> Vizsgálatomba nem a technikai jellemzőket veszem be – hagyományosan az e-readiness kérdéskör elemeit tartalmazza -, mert maga az e-business tevékenységre jellemzőbb az elektronikusan lebonyolított tranzakciók aránya, mint mondjuk az Internet sebessége. Ezzel nem azt sugallom, vagy állítom, hogy ne lenne komoly szerepe az információ költség tervezés folyamatában, hanem most a többi alakító tényezőkre fókuszálok, nevezetesen: '''1. cégjellemző, 2. vezető jellemző, 3. tranzakciós jellemzők.'''<br /> Az így besorolt jellemző közvetlenül, vagy közvetetten hatással vannak/lehetnek az információ ráfordításra. <br /> <br /> A JELENLEGI HELYZET ÉS ÉRTÉKELÉSE FEJEZETBEN OLYAN MEGOLDÁST IS! BE KELL MUTATNI, MELY A TANANYAGGAL VALÓ TALÁLKOZÁS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOT (BEST PRACTICE) MUTATJA BE. VAGYIS UGYANAZON TÁBLÁZATBÓL KELL UGYANARRA A KÉRDÉSRE VÁLASZT ADNI, UGYANAZON VÁLASZ-SABLONOK ALAPJÁN (TÚL SOK, ARÁNYOS, TÚL KEVÉS KÖLTÉS)...<br /> <br /> <br /> MINDENT CSAK OTT KELL EMLÍTENI, AHOVÁ TARTOZIK ÉS CSAK EGYSZER!<br /> <br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''<br /> <br /> Az objektumok és attribútumok számának megválasztását behatárolja maga a táblázatkezelő szoftver, amelynek SOLVER alkalmazása legfeljebb 10x10-es táblázatot képes kezelni.<br /> <br /> Ennek kiküszöbölésére alkalmazható - jelen feladatban alkalmazni is kell, az eredmények az Excel tábla MyX munkalapján olvashatóak - a MyX módszer. Jelen elemzést ugyanazon merítési mátrix alapján 29 objektumra is elkészítettem, amelyet hamarosan ezen a linken olvashat a kedves érdeklődő.<br /> <br /> Mivel összehasonlításról beszélünk, ezért célszerűnek tartom a hasonló nagyságrendű információ ráfordítást végző objektumokat egymással összehasonlítani. Nem szándékom tehát az elefánt és az egérke egy rajtvonalhoz állítása és &quot;teljesítményének&quot; mérése. A vizsgálatba tehát azokat az objektumokat részesítettem előnyben, amelyek információ ráfordításai hasonló nagyságrendűek. <br /> <br /> További szempont volt a kiválasztáskor, hogy lehetőleg minél többféle attribútum érték kerüljenek be a vizsgálatba, azaz az I-IV. attribútumig a legkülönbözőbb értékekkel dolgozhassak. Ezt azért tartottam lényegesnek, hogy az egyes attribútumok sorrendisége a nagyobb variabilitás miatt kicsit &quot;húzza a szét&quot; a vizsgálati teret. Így pl. lehetőleg minden évből, minden tranzakciós %-ból kerüljön be minél többféle elem.<br /> <br /> <br /> ''A vizsgálatba való bevonás kizáró feltételeinek áttekintése''<br /> <br /> Alapvető feltétel, hogy az egyes attribútumok mindegyike rendelkezzen értékkel. a Vizsgálati merítés 137 objektuma közül mindössze 49 olyan objektum volt, amely ezt a feltételt kielégítette. Minden olyan objektumot ki kellett zárnom, amelyik nem bonyolít elektronikus tranzakciókat (beszerzés, értékesítés), illetve amelyek nem adták meg az árbevételüket.<br /> <br /> <br /> ''Kiindulási adatok''<br /> <br /> A kiindulási merítési adatbázis, amelyből az egyes objektumok és attribútumaik ki lettek válogatva a fentiek alapján, egy 49x25-ös mátrix, ebből készült el a vizsgált 6x5-ös mátrix.<br /> <br /> <br /> <br /> '''Objektumok'''<br /> <br /> 30. számú kérdőívet kitöltő vállalat<br /> <br /> 34. számú kérdőívet kitöltő vállalat<br /> <br /> 35. számú kérdőívet kitöltő vállalat<br /> <br /> 58. számú kérdőívet kitöltő vállalat<br /> <br /> 74. számú kérdőívet kitöltő vállalat<br /> <br /> 97. számú kérdőívet kitöltő vállalat<br /> <br /> <br /> '''Attribútumok'''<br /> <br /> A következő attribútumokat vettem a vizsgálatba:<br /> <br /> {||rules=cols border=1<br /> <br /> <br /> !attribútum megnevezése<br /> !mértékegység<br /> !irány<br /> <br /> |-<br /> | I. Internet használat első éve<br /> | align=&quot;center&quot; | év<br /> | a kisebb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel<br /> <br /> |-<br /> | II. Vállalkozás mérete<br /> | align=&quot;center&quot; | fő<br /> | a nagyobb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel<br /> <br /> |-<br /> | III. E-innovátor attitűd<br /> | align=&quot;center&quot; | fokozat<br /> | a kisebb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel<br /> <br /> |-<br /> | IV. Elektronikus értékesítés aránya<br /> | align=&quot;center&quot; | %<br /> | a nagyobb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel<br /> <br /> |-<br /> | V. Elektronikus beszerzés aránya<br /> | align=&quot;center&quot; | %<br /> | a nagyobb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel<br /> <br /> <br /> |}<br /> <br /> <br /> Célfüggvény: Üzleti információ vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> <br /> Az első, hogy '''melyik évben kapcsolódott a cég az Internetre'''. Ebben az összefüggésben az IKT technológiát – amelynek része az Internet - egyfajta technológiai innovációnak fogjuk fel. Az innováció adaptációjának egyik fontos ismérve az ún. első elfogadás, vagy első használat éve. Azzal a feltételezéssel élhetek, hogy amennyiben a cég tényleg lényegesnek tartja az információt, áldoz is rá, hiszen az információkat olyan e-business tevékenység céljából használja fel, ami elektronikus tranzakciókat is tartalmaz. Minél korábban bevezeti tehát egy cég az Internetet, annál inkább tartja lényegesnek az e-business tevékenységet is, a bevezetés koraisága tehát mutatója az IKT innováció korai elfogadásának, adaptációjának.<br /> <br /> A '''cég mérete''' mindig együtt növekszik az e-business aktivitással is, már csak a méretből adódó belső és külső folyamatok adminisztrációja végett. A nagyobb méret nagyobb volumenű információ igénnyel jár együtt.<br /> <br /> Az '''e-innovátor attitűd''' azért lehet lényeges eleme a vizsgálatnak, mivel az e-business tevékenységre döntő befolyást gyakorló személyek voltak a válaszadók, komoly tényezője az ehhez szükséges hozzáállás. Ez egy teljesen szubjektív, attitűd jellemző, amely adott esetben mellette, vagy ellene hat a tranzakciók elterjedésének a normál üzletmenetben. Maga a vezetői döntés itt a vizsgálat igazi tárgya, azaz az attitűd jellemző itt egyfajta elektronikus-nem elektronikus üzletvitel orientáltságot mér. Az 1-es fokozat érték az azonnali bekapcsolódást jelenti, a 2-es érték a kivárást.<br /> <br /> Az '''elektronikus tranzakciós''' jellemzők – '''beszerzés''' és '''értékesítés''' – a legkifejezőbbek a vizsgálatban. Ezek aránya, mértéke a cég összes beszerzéséhez és értékesítéséhez mérve mutatja, mennyire elkötelezett egy vállalkozás az e-business aktivitásban. Az aktivitás egyik alapvető eleme az ahhoz szükséges üzleti információ (marketing vagy logisztikai jellegű), amiért áldozatot hoz a haszon érdekében.<br /> <br /> Az '''üzleti információ vásárlására fordított összeg''' célfüggvény. Az a legfontosabb ráfordítás, amelyet az előbbiekben részletezett, objektumok között összehasonlításra kerülő, objektum attribútumok tevékenységek hatékony, sikeres működésére fordít a vállalkozás. Ez maga az üzleti értékkel bíró információ. Ez kerül célkeresztbe, ezt szeretné minimalizálni a döntéshozó. Olcsóbban hatékonyabbat.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> Minden olyan '''vállalkozás döntéshozói''', akik lényegesnek tartja az üzleti információkat, költségvetést készítenek hozzá és mérik, mérlegelik annak arányát. Arra törekednek, hogy minél kevesebb információ költséggel minél nagyobb arányban bonyolítsanak e-business tranzakciókat. Az '''e-business tranzakciós információ ráfordítást minimalizálják.'''<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> Jelenleg az '''információ költséghatékonyságának''' mérésére a vállalkozások többsége nem fordít figyelmet. Nem igazán méri, használja az idevonatkozó mérési módszereket.<br /> <br /> A feladat és annak megoldása egyfelől '''mintát''' próbál adni arra, hogy az e-business tevékenységet folytató vállalkozások a vizsgálatba milyen attribútumokat vegyenek be a információ költségtervezéséhez.<br /> Másfelől arról is képet ad, hogy a vizsgálatba bevont jellemzőket tekintve, az összehasonlításban résztvevő cégek (objektumok) szigorúan OBJEKTÍVEN nézve, milyen eredményesek az e-business ráfordításuk költséghatékonyságában.<br /> <br /> Tehát vizsgálva képet kapunk arról, hogy az egyes cégek '''információ ráfordítás költséghatékonysága''' az egyes vizsgálati jellemzők mentén mennyire tekinthető a vizsgált objektum körben arányosnak, alul, vagy felülértékeltnek.<br /> <br /> Az alulértékelés költségtartalékok meglétét jelenti (nagyon takarékosan költöttek), a túlértékelés pedig az indokolatlan költekezést bizonyít(hat)ja.<br /> <br /> A számítások alapján tehát megállapítható, hogy melyik vállalkozás ''információ ráfordítása a legjobb, leghatékonyabb'' a megadott szempontok alapján végzett vizsgálati körben.<br /> <br /> <br /> '''Összefoglalva:''' Az elemzés alapvetően három várható hasznossági centrum köré épül fel:<br /> <br /> - vizsgált jellemzők és azok adekvát mivoltának értékelése, a választás helyességének visszaigazolása<br /> <br /> - az egyes cégek közötti információ ráfordítási költekezési rangsor az attribútumok alapján<br /> <br /> - a COCO függvény becsült értékeinek összehasonlítása a tény értékekkel (célfüggvény értékei)<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (30., 34., 35., 58., 74., 97. számú kérdőívet kitöltő vállalat) <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Internet használat első éve, Vállalkozás mérete, E-innovátor attitűd, Elektronikus értékesítés aránya, Elektronikus beszerzés aránya)<br /> <br /> 3. Cél kijelölése: az üzleti információ vásárlására fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> 4. Az adatok összegyűjtése a kérdőívek adatai alapján értékoszlopos struktúrában. <br /> <br /> 5. Pivot tábla elkészítése. <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével. <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása) <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> 9. Érzékenység és fontosság vizsgálatok az egyes attribútumok esetében (átlag és szórás)<br /> <br /> <br /> Első lépésben az adatok felkutatása, rendszerezése, történt meg egy-értékoszlopos struktúrában, majd az Excel segítségével a szűrők elhelyezése, a metaadatbázis és a kimutatás (pivot) elkészítése.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> A számítások a következő eredményekre vezetnek:<br /> <br /> - SOLVER eredménye (információ ráfordítások arányosságának összehasonlítása az objektumok között)<br /> <br /> - Az egyes attribútumok (vállalati jellemzők) SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása az információ ráfordítással kapcsolatban<br /> <br /> - Attribútumok FONTOSSÁGI rangsora<br /> <br /> - Attribútumok ÉRZÉKENYSÉGI rangsora<br /> <br /> <br /> <br /> '''SOLVER eredménye'''<br /> <br /> A SOLVER által az attribútum értékek rangsorolásán és célfüggvényen alapuló kiszámított, végső értékeléshez szükséges eredményeket mutatja az alábbi táblázat:<br /> <br /> <br /> {||rules=cols border=1<br /> <br /> <br /> !cég sorszáma<br /> !üzleti információ vásárlására költött összeg (Y)<br /> !COCO becslés (Y*)<br /> !Különbség<br /> !Ítélet (10%-os határ)<br /> !% (eltérés)<br /> <br /> |-<br /> | 30<br /> | align=&quot;right&quot; | 9 900 000<br /> | align=&quot;right&quot; | 18 999 999<br /> | align=&quot;right&quot;| -8 999 999<br /> | keveset költ<br /> | align=&quot;right&quot;| -47,62%<br /> <br /> |-<br /> | 34<br /> | align=&quot;right&quot;| 19 800 000<br /> | align=&quot;right&quot;| 18 899 999<br /> | align=&quot;right&quot;| 900 001<br /> | arányos ráfordítás<br /> | align=&quot;right&quot;| 4,76%<br /> <br /> |-<br /> | 35<br /> | align=&quot;right&quot;| 27 000 000<br /> | align=&quot;right&quot;| 18 899 999<br /> | align=&quot;right&quot;| 8 100 001<br /> | sokat költ<br /> | align=&quot;right&quot;| 42,86%<br /> <br /> |-<br /> |bgcolor=&quot;#FF8C00&quot;| 58<br /> | align=&quot;right&quot;| 2 500 000<br /> | align=&quot;right&quot;| 35 749 999<br /> | align=&quot;right&quot;| -33 249 999<br /> | keveset költ<br /> | align=&quot;right&quot;| -93,01%<br /> <br /> |-<br /> | 74<br /> | align=&quot;right&quot;| 69 800 000<br /> | align=&quot;right&quot;| 35 749 999<br /> | align=&quot;right&quot;| 35 250 001<br /> | sokat költ<br /> | align=&quot;right&quot;| 93,01%<br /> <br /> |-<br /> | 97<br /> | align=&quot;right&quot;| 30 630 000<br /> | align=&quot;right&quot;| 30 629 998<br /> | align=&quot;right&quot;| 2<br /> | arányos ráfordítás<br /> | align=&quot;right&quot;| 0,00%<br /> <br /> |}<br /> <br /> <br /> A számítások alapján a vizsgált objektumkörben (vállalkozások között) a 34. és a 97. számú vállalat információ ráfordításait tekinthetjük arányosnak.<br /> A Solver ítélet oszlop értékei az alábbiak:<br /> <br /> • 10% alatt van a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának abszolút értéke: „arányos ráfordítás” (előnyt élveznek a kiválasztásnál)<br /> <br /> • 10%-ot meghaladja a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának értéke: A) ha negatív, akkor „keveset költ infóra&quot;, B) ha pozitív, akkor „sokat költ infóra&quot;<br /> <br /> <br /> A SOLVER eredményei alapján a sárga háttérrel kiemelt '''58. számú objektum''' a legköltséghatékonyabb az információ ráfordításban.<br /> <br /> <br /> '''Attribútumok SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása'''<br /> <br /> Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát a COCO munkalap B43:F48 tartományában lévő arányok mutatják.<br /> A SOLVER által arányos ráfordításokat mutató 34. sz. vállalatnál látható, hogy az alábbiakban felsorolt attribútumok az információ ráfordítás költségéhez <br /> <br /> az internet használat első éve 13,23%,<br /> <br /> a cég mérete 36,60%,<br /> <br /> az e-innovátor attitűd 15,01%,<br /> <br /> az elektronikus beszerzés aránya 26,37%,<br /> <br /> az elektronikus értékesítés aránya 8,79%<br /> <br /> arányban járultak hozzá.<br /> <br /> <br /> Ehhez képest a 97. sz. vállalatnál lényeges eltérés két attribútumnál figyelhető meg:<br /> <br /> az internet használat első éve 25,94%,<br /> <br /> az elektronikus értékesítés aránya 25,94%.<br /> <br /> <br /> Látható, hogy az egyes attribútumok információ ráfordítás költség arányának ''jelentős eltérése esetén'' is beszélhetünk összehasonlíthatóságról, már ami az információ ráfordítás költségeit illeti.<br /> <br /> <br /> '''FONTOSSÁGI rangsor'''<br /> <br /> A SOLVER által B33:F38 tartományban kiszámított értékek alapján elkészíthetjük az egyes attribútumokhoz tartozó értékek átlagait, amelyek alapján egy rangsor állítható fel (B51:F51 tartomány cellái.)<br /> A rangsor a következő lett így az attribútumok között:<br /> <br /> 1. cég mérete<br /> <br /> 2. az internet használat első éve<br /> <br /> 3. az elektronikus beszerzés aránya<br /> <br /> 4. az elektronikus értékesítés aránya<br /> <br /> 5. az e-innovátor attitűd.<br /> <br /> <br /> <br /> '''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor'''<br /> <br /> Az érzékenységi rangsor a fontossági rangsornál említett SOLVER értékek szórása alapján került megállapításra (B52:F53 cellák adatai.)<br /> Ezek szerint &quot;kiesik&quot; két attribútum: cég mérete és az elektronikus beszerzések aránya. <br /> <br /> A rangsor a következő lett így az attribútumok között:<br /> <br /> 1. elektronikus értékesítés aránya<br /> <br /> 2. internet használatának első éve<br /> <br /> 3. e-innovátor attitűd<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Nagyon óvatosan merek csak következtetéseket levonni, vagy akár értékeléseket megfogalmazni, hiszen nagyon csekély számú objektum és attribútum szám állt rendelkezésemre a vizsgálatkor.<br /> <br /> Emiatt kizárólag a kis elemszámú minta COCO modellezésének eredményeire szorítkozom.<br /> <br /> A számítások alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van az információ ráfordítás költségére a vállalatok közötti összehasonlításban.<br /> <br /> Némely attribútumok komoly befolyást mutattak az eredményekre (I., IV., V.), míg mások viszonylag semlegesek voltak a vizsgálat egyes szempontjait tekintve.<br /> <br /> Az egyes attribútumok objektív hatásának fontossága és érzékenysége, valamint a költségvolumenhez számított aránya számszerűsítésre került, amelyek alapján három kategóriába sorolhatóak a vállalatok:<br /> <br /> <br /> I. - a túl keveset költekezők: a 30. és az 58. sz. vállalatok, amelyek elvben sokkal kevesebb összeggel, azaz költséghatékonyabban többet &quot;értek el&quot; az összehasonlított attribútumok tekintetében.<br /> <br /> II. - az arányosan költekezők: a 34. és 97. sz. vállalatok, amelyek a modell által kiszámított volumenű összeget fordítottak információra.<br /> <br /> III. - a túl sokat költekezők: a 35. és 74. sz. vállalat, amelyek a modellben javasolt ráfordításik meghaladják a 10%-os vizsgálati határt,.<br /> <br /> <br /> Az egyes római számok egyben helyezést is jelentenek, hiszen a sokkal '''költséghatékonyabban költekező vállalatok versenyképesebben társaiknál''', ugyanis az egyes attribútumoknak megfelelő rangsorolás alapján ők teljesítettek messze a társaik felett a takarékos információs ráfordítást tekintve.<br /> <br /> Azok a cégek, amelyek a rangsorban az I. helyen állnak, olyan költségtartalékokkal bírnak az attribútumaikat tekintve, hogy a jövőre nézve potenciális fenyegetést jelenthetnek a többi objektum számára, hiszen hatékonyabban használják fel információs ráfordításaikat. Ennélfogva gyorsabban képesek terjeszkedni az e-business piacokon, reális versenyelőnnyel rendelkeznek, amit képesek lehetnek profitra váltani versenytársaikkal szemben.<br /> <br /> Azok a cégek, amelyek a III. kategóriába tartoznak, a vizsgálatban megállapított tűréshatárhoz képest többet költenek, kevésbé hatékonyan az I. kategória cégeinél. Tekintettel az éles piaci versenyre, el kell gondolkozniuk azon, hogy mi lehet az oka a relatíve magasabb költekezésnek. <br /> Milyen attribútum lehet, amelyet nem vettek be ugyan a vizsgálatba, azonban olyan költségcentrum lehet, amelyre indokolhatóan elköltésre került a költségtöbblet? Tudnak-e ilyet igazolni a szakemberek a cégben? <br /> Ha ''igen'', akkor érdemes újramodellezni, újra rangsorolni és összevetni egy új mátrix alapján az objektumokat. <br /> Ha ''nem'' tudnak ilyet felmutatni a cég illetékes vezetői, akkor bizony kérdőre kell vonni őket, miért is tartják, milyen OBJEKTÍV szempont alapján tartják indokoltnak a versenytársakhoz lépest viszonylag magasabb költekezési arányt?<br /> <br /> <br /> '''FONTOSSÁGI rangsor értékelése'''<br /> <br /> Az információs ráfordítások költségtervezésénél az egyes vállalati jellemzők a költségvolumenre gyakorolt hatását ez a rangsor mutatja. A rangsorból egyértelműen megállapítható, hogy a nagyobb cégek többet költenek és az is kiderül, hogy minél korábban kezdték használni az internetet - tehát az innováció adaptációs besorolás alapján korai elfogadónak számító cégek - annál inkább tulajdonítanak jelentőséget az információs büdzsének.<br /> <br /> <br /> '''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor értékelése'''<br /> <br /> Az érzékenység azt mutatja meg, hogy mennyire érzékeny adott attribútum változására a modell alapján kiszámított (javasolt) összeg (információs ráfordítás költsége.)<br /> <br /> A cég méretére és az elektronikus beszerzések arányára érzéketlenséget mutat a modell. Ez meglepő, hiszen logikusan az elektronikus beszerzések komoly hatással kell, hogy legyenek az információ ráfordítására, hiszen igen nagymértékű információ szerzési tevékenységgel kellene, hogy járjon maga a beszerzési tevékenység. Ez további elemzést igényelne, hogy vajon miért is áll fenn ez az érzéketlenség ezen attribútum esetén.<br /> <br /> A COCO modellben szereplő attribútum értékek alapján kialakított rangsor determinálja, hogy a ráfordítás költségszámítási célfüggvény összege melyik jellemzők változására a legérzékenyebb. <br /> Mindent egybevetve, a fenti elemzések összességét tekintve úgy vélem, hogy az '''Internet bevezetésének éve''' attribútum játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében. Azaz, az IKT innovációjának korai elfogadásának szerepe meghatározó az információ ráfordítás költséghatékonyságában.<br /> <br /> <br /> '''GYŐZTES hirdetése'''<br /> <br /> Az összesített győztes cég (objektum): '''58. számú kérdőívet kitöltő vállalat'''.<br /> <br /> == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==<br /> <br /> A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.<br /> <br /> Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban &quot;hangolhatja&quot; be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében. <br /> Tehát, növelheti értékesítési %-át, vagy csökkentheti az információ ráfordítást, hogy ennek megfelelően a cégek közötti rangsorban előkelőbb helyet kaphasson, ami a piaci versenyelőnyeinek vélt/valós erősítését célozza.<br /> <br /> Tehát az egyik fő szempont a tervezéskor: ''versenyelőnyhöz jutás''.<br /> <br /> Itt megemlíteném újra, hogy a '''COCO módszertan vegytiszta objektivitása egy tökéletesen szubjektív döntéssorozat eredményére támaszkodik'''. Azaz, a vizsgáló dönti el, hogy melyik attribútumot veszi be a vizsgálatba, szintén ő dönti el a vizsgált rangsorolást kialakító értékeket (pl. alkalmazotti létszám kategóriák). Itt a vizsgálónak óriási a szakmai felelőssége, hiszen az általa beválogatott jellemzők minősége és mennyisége, annak vizsgált jelenséggel való vélt-valós, adott pillanatban a vizsgáló szubjektuma által az attribútumoknak tulajdonított kapcsolatán áll, vagy bukik.<br /> <br /> Emiatt mindenképpen csak egy újra és újraismételt, többféle válogatáson, rostán átesett COCO vizsgálat eredményinek az összehasonlító vizsgálata is adott esetben indokolt lehet, hogy az egyes vizsgált attribútum kombinációkat is, mint objektumokat egymással összehasonlítva kaphassunk még objektívebb képet arról, hogy:<br /> <br /> <br /> 1. mennyire szakszerűen és célszerűen lettek összeválogatva az egyes attribútumok?<br /> <br /> 2. mennyire volt használhatóak az optimalizálás eredményei?<br /> <br /> 3. valóban visszaigazolja-e a gyakorlat a kapott eredményeket, vagy újdonsággal, esetleg meglepetésekkel szolgál-e valamelyik elemében?<br /> <br /> <br /> Vizsgálatomban nagyon kevés számú jellemző lett bevonva, amely közvetve, közvetlenül objektív hatással lehet a költségekre. Mindenképpen további vizsgálódás szükséges ahhoz, hogy az információ költségekre leginkább objektív hatást gyakorló jellemzőket felkutassuk és azok ismeretében újraoptimalizáljunk, futtatva tehát a modellt olyan eredményt kapjunk, amelyekben a rangsorolást újraértékelhetjük.<br /> <br /> Megjegyzendő azonban, hogy az egyes objektív vizsgálódás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a közvetett, nagyon is szubjektív, emberi értékelések és akaratok (döntések) mentén történő vizsgálódás (Akerlof, 1984).<br /> <br /> Nem zárható tehát ki a szubjektivitás a vizsgálati módszertanból sem teljesen ahhoz, hogy igazán való képet kapjunk a vizsgált jelenségekről. Egy túlzott költekezés információra, vagy éppen arányos ráfordítás még sok egyéb tényezőnek is tulajdonítható, amelyet be kell vennünk a végső értékeléskor. Pl. versenytársak reakciói, külső nyomások hatásaira adott válaszok, gazdasági válság okozta externáliák.<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==<br /> <br /> '''Felhasznált irodalom'''<br /> <br /> Akerlof, G.A. (1984): An Economic theorist’s book of Tales. Cambridge: Cambridge University Press, 7-23. p.<br /> <br /> Arrow, K.J. [1979]: Információ és gazdasági viselkedés. In. Egyensúly és döntés. KJK. Budapest.<br /> <br /> Badinszky Péter (2010): Hazai kis- és középvállalkozások elektronikus üzletvitelét segítő és akadályozó tényezők. E-business adaptáció. PhD értekezés<br /> <br /> Bailey, D. és Brorsen, B.W. [1989]: Price Asymmetry in Spatial Fed Cattle Markets. Western Journal of Agricultural Economics, 14[2], 246 – 252.<br /> <br /> Bartók István (2001): Vállalatkormányzás, PhD értekezés, 31-32. p.<br /> <br /> Coase, R.H. (1937): The Nature of the Firm. Economica, 4(13): 386-405. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.<br /> <br /> Csizmadia Zoltán - Dőry Tibor - Grosz András - Kádár Imre - Lados Mihály - Pakucs János - Rechnitzer János - Somogyi Miklós (2001): Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézmény- és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása. Szerk.: Dőry Tibor. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2001. május 15.<br /> <br /> Tóth Lilla (2004):A bizalom szerepe a helyi gazdasági kapcsolatokban. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.<br /> <br /> ''Elektronikus:''<br /> <br /> Miau Wiki:Projekt-portál. (https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l)<br /> <br /> Kertesi Gábor – Reiff Ádám: AZ INFORMÁCIÓ KÖZGAZDASÁGTANA (http://www.econ.core.hu/~kertesi/kertesimikro/kertesimikro_26.pdf)<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]</div>

Hangacsieva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ifjusagkutatas&diff=47084 2011-04-13T22:37:00Z

<p>Hangacsieva: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/sz_v1.xlsx XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Önkormányzati döntéshozatal racionalizálása<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával egy székesfehérvári szociológusokból álló társaság (Echo Innovációs Műhely) 2001 óta elkészít egy kutatást, melyben 10000 székesfehérvári15-19 éves embert kérdeznek meg. Ez az anyag jelenti a döntési folyamatokhoz a segédletet az önkormányzat bizottságai és közgyűlése számára a döntések meghozatalában. (vö: [http://www.echosurvey.hu/index.php?pg=menu_53])<br /> <br /> 1. ábra: Az egyes szabadidős helyszínek látogatási gyakorisága (forrás: [http://www.echosurvey.hu/_user/downloads/kutatasi_beszamolo/t-ifjkut06.pdf] (26. oldal)<br /> <br /> Munkámból kifolyólag a döntések által közvetlenül érintve vagyok, és évek óta küzdök a problémával, hogy a döntéseket nem racionálisan hozzák, hanem egy-egy a kutatásból kiragadott adat alapján döntenek valami ellen vagy mellett. Azt vitatni se merjük már, hogy a saját felméréseink, illetve tapasztalataink mást mutatnak, mint a tanulmányban leírtak. Így foglalkoztatott a probléma, hogy lehet racionalizálni a döntéshozatalt.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> Az XLS fájl J1:Q10 mezőiben bemutatjuk a potenciál csillag módszert (http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Potenci%C3%A1l-csillag_m%C3%B3dszer), melyben bizonyításra kerül, hogy az egyes problémák súlypontjainak változtatásával, könnyű szerrel befolyásolni lehet az eredményt. Ez bárki számára kipróbálható, amennyiben a táblázatban a súlypontok sor (J1:Q1) számait változtatja, akkor bizonyos szám beírásával már a döntési eredmény is változni fog.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az xlsx metaadatbázisában tárolt, a pivot munkalapon előállított és a solver munkalapra átemelt objektum attribútum mátrix táblázatában található sorokat (objektumokat) az ifjúságkutatásból nyertük, az értékeket pedig véletlen- szám-generátorral, hiszen csak demó feladatot végeztünk. A táblázatban található elemek a demó által kiválasztott önkormányzati cselekvési programokat tartalmazza. <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> &lt;table border=&quot;0&quot; bordercolor=&quot;#FFFFFF&quot; style=&quot;background-color:#FFFFFF&quot; width=&quot;400&quot; cellpadding=&quot;3&quot; cellspacing=&quot;3&quot;&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;Tévéműsor készítés&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;Ifjúsági műsor indítása a Fehérvár Televízióban. Mely heti egy alkalommal 25 percben mutatna be a fiatalok számára elfogadható stílusban az önkormányzat által megadott tematika mentén tartalmakat. &lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;Cikksorozat szerkesztés&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;Cikksorozat készítése a Fejér Megyei Hírlapban, mely heti két alkalommal 4 hasáb terjedelemben hozna le a fiatalok számára elfogadható stílusban az önkormányzat által megadott tematika mentén tartalmakat. &lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;fehervar.hu ifjúsági rovat létrehozása&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;Ifjúsági rovat indítása a fehervar.hu –n, mely heti több alkalommal hozna le a fiatalok számára elfogadható stílusban az önkormányzat által megadott tematika mentén tartalmakat. &lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;Sportolási lehetőségek bővítése&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;Nyitott tornaterem program bővítése: tehát ingyenes sportolási lehetőség nyújtása tornatermekben a hét 4 napján 7 sportágban.&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;Könyvklub létrehozása&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;Ifjúsági Könyvklub indítása az adott területen, melyen a résztvevők saját megállapított szabályaik és tematika alapján szerveznék meg a beszélgetéseket, foglalkozásokat.&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;ifjúsági klub fejlesztés&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;Művészeti tematikájú klubok indítása, melyen a résztvevők saját megállapított szabályaik és tematika alapján szerveznék meg a beszélgetéseket, foglalkozásokat.&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;Önkéntesség elterjesztése&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;Önkéntességet propagáló kampány indítása a célcsoport számára.&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;Ifjúsági közmunka program&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;Fiatalok bevonása a városi közmunka programba, tehát olyan a városért végzett munkát végeznének, melyért támogatásban részesülhetnek.&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;Party busz indítása&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;Szórakozó helyekről a város több részére közlekedő ingyenes buszjárat indítása.&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;/table&gt;<br /> <br /> 1. táblázat, Az objektumok legfontosabb jellegzetességeinek áttekintése (forrás: saját ábrázolás)<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> &lt;table border=&quot;0&quot; bordercolor=&quot;#FFFFFF&quot; style=&quot;background-color:#FFFFFF&quot; width=&quot;400&quot; cellpadding=&quot;3&quot; cellspacing=&quot;3&quot;&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;Naponta (%)&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;Annál többet kérhet a pályázó, minél jobban csökkenti a napi függőséget (1: solver munkalap B12)&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;A forrásdokumentumban megadott rendezvénylátogatási gyakoriságot 100%-nak tekintve hány %-ra tervezi a pályázó változtatni a tervezési időhorizonton belül a napi függőséget. &lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;Hetente (%)&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;A pályázó szemszögéből ez egy semleges elérés (0: solver munkalap B12)&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;A forrásdokumentumban megadott rendezvénylátogatási gyakoriságot 100%-nak tekintve hány %-ra tervezi a pályázó változtatni a tervezési időhorizonton belül a heti függőséget.&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;Havonta (%)&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;A pályázó szemszögéből ez egy semleges elérés (0: solver munkalap B12)&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;A forrásdokumentumban megadott rendezvénylátogatási gyakoriságot 100%-nak tekintve hány %-ra tervezi a pályázó változtatni a tervezési időhorizonton belül a havi függőséget.&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;Ritkábban (%)&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;A pályázó szemszögéből ez egy semleges elérés (0: solver munkalap B12)&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;A forrásdokumentumban megadott rendezvénylátogatási gyakoriságot 100%-nak tekintve hány %-ra tervezi a pályázó változtatni a tervezési időhorizonton belül a kéthavi függőséget.&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;Fiatalkorú bűnözés csökkenése (fő) &lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;A pályázó szemszögéből ez egy semleges elérés (0: solver munkalap B12)&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;A forrásdokumentumban megadott rendezvénylátogatási gyakoriságot 100%-nak tekintve hány %-ra tervezi a pályázó változtatni a tervezési időhorizonton belül a fiatalkorú bűnözést&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;Kábítószer használok körének csökkenése (fő)&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;A pályázó szemszögéből ez egy semleges elérés (0: solver munkalap B12)&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;A forrásdokumentumban megadott rendezvénylátogatási gyakoriságot 100%-nak tekintve hány %-ra tervezi a pályázó változtatni a tervezési időhorizonton belül a kábítószer használók körének csökkentését&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;KTG (e Ft)&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;A pályázó szemszögéből ez egy semleges elérés (0: solver munkalap B12)&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;A különböző programok megvalósítási költségei.&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;/table&gt;<br /> <br /> 2. táblázat, Az attribútumok legfontosabb jellegzetességeinek áttekintése (forrás: saját ábrázolás)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> &lt;table border=&quot;0&quot; bordercolor=&quot;#FFFFFF&quot; style=&quot;background-color:#FFFFFF&quot; width=&quot;400&quot; cellpadding=&quot;3&quot; cellspacing=&quot;3&quot;&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;&lt;b&gt;Sorszám&lt;/b&gt;&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;&lt;b&gt;Célcsoport megnevezése&lt;/b&gt;&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;&lt;b&gt;Miért hasznos a célcsoport számára&lt;/b&gt;&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;1.&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;Székesfehérvár M.J.V. Önkormányzatának képviselői&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;A kutatás alapján racionalizálják a döntéseiket a bemutatott módszer alapján&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;2.&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;Ellenzéki képviselők&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;Bizonyíthatják, hogy eddig hibásan születtek a döntések&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;3.&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;Média&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;Be tudják mutatni, hogy milyen folyamatok mellett született a döntés&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;4.&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;Pályázók&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;Mert a valóban jó pályázatot benyújtó pályázó nyeri a megrendelés&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;5.&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;Lakosság&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;A közpénzek valóban hatékonyan kerülnek elköltésre.&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;/table&gt;<br /> <br /> 3. táblázat, Az célcsoport legfontosabb jellegzetességeinek áttekintése (forrás: saját ábrázolás)<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Média: A kutatás eredményeit bemutató ötflekkes cikk elkészítése és megjelenítése az ellenzék által szerkesztett lapban. A honorárium várhatóan a lap belső szabályzata szerint flekkenként bruttó 3.800 Ft, tehát összesen 19.000 Ft.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> A jelenlegi helyzet értékelése c. fejezet kritikai pontjainak mentén.<br /> Az ifjúságkutatás táblázata alapján valósítottuk meg a kutatást, amelynek a lépései az alábbiak: <br /> A feladat során modelleztük, miként lehetne racionálisan segíteni a döntést, vagyis keressük a legjobb ár-teljesítmény viszonyú pályázatot. Ugyanabból a OAM-ből indultunk ki, mint a best practice esetében(bár lényegében az egyes állapotváltozások közötti abszolút változásokat nem hasznosítjuk) <br /> <br /> Az excel tábla segítségével rangsoroltuk (solver munkalap B14: G22), attribútumonként mely vállalt eredmények a leghasznosabbak a város ifjúsági koncepcióját (irányok) figyelembe véve. <br /> <br /> Ebből az excel solver kiszámolta, hogy a változások milyen költségekkel járhatnak maximum (solver munkalap A24:G34). <br /> Majd a végső táblázatban (A36:K46) megszületett az eredmény, mely programot lehet megvalósítani a legköltséghatékonyabban, ezt a táblázat K sorában kapjuk meg százalékos formában.<br /> <br /> Eredménynövekedést bemutató táblázat elkészítése, annak feltöltése véletlen generátorral. Az eredménynövekedés rangsorolása figyelembe véve a meghatározott koncepcióba illeszkedő növekedési preferenciát. Solver segítségével megalkottuk egy táblázatot melyben az Excel kiszámolta, hogy az elérés növekedése milyen arányban áll a rá fordítandó összegekkel. Majd a solver segítségével megalkottuk a döntési táblát, melyben látható, hogy mennyit ér a megfogalmazott eredmény és mekkora összeg szerepel az ajánlatban és ennek a különbségéből származik az eredmény.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> &lt;table border=&quot;0&quot; bordercolor=&quot;#FFFFFF&quot; style=&quot;background-color:#FFFFFF&quot; width=&quot;400&quot; cellpadding=&quot;3&quot; cellspacing=&quot;1&quot;&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;&lt;b&gt;Rangsor&lt;/b&gt;&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;&lt;b&gt;Cselekvési program&lt;/b&gt;&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;&lt;b&gt;Eredmény (%)&lt;/b&gt;&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;1.&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;Ifjúsági klub fejlesztés&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;-7&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;2.&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;Önkéntesség elterjesztése&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;-5&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;3.&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;Ifjúsági közmunka program&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt; 0&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;4.&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;Könyvklub létrehozása&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt; 0&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;5.&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;Sportolási lehetőségek bővítése&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt; 0&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;6.&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;fehervar.hu ifjúsági rovat létrehozása&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt; 0&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;7.&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;Tévéműsor készítés&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt; 0&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;8.&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;Cikksorozat szerkesztés&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt; 5&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;9.&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;Party busz indítása&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt; 6&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;/table&gt;<br /> <br /> 4. táblázat, A hasonlóságelemzés eredményének áttekintése (forrás: saját ábrázolás) <br /> <br /> Az abszolút győztes a Party busz indítása, mely 6% -al több eredményt generál, mint amennyibe kerül, míg a második helyezet a cikksorozat készítése, mely 5% -al több eredményt produkál, mint amennyit fizetünk érte.<br /> <br /> A további sorokban látható, hogy 3-7. –ik sorban található ajánlatok pont annyi hasznot hoznak a konyhára, mint amennyibe kerül.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A fejezetben összevetjük a hasonlóság elemzés által hozott eredményeket az előző fejezetben bemutatott best practice által született eredményekkel.<br /> <br /> &lt;b&gt;A Best practice eredménye: &lt;/b&gt;<br /> <br /> &lt;table border=&quot;0&quot; bordercolor=&quot;#FFFFFF&quot; style=&quot;background-color:#FFFFFF&quot; width=&quot;400&quot; cellpadding=&quot;3&quot; cellspacing=&quot;1&quot;&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;&lt;b&gt;Rangsor&lt;/b&gt;&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;&lt;b&gt;Cselekvési program&lt;/b&gt;&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;&lt;b&gt;Eredmény (%)&lt;/b&gt;&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;1.&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;Önkéntesség elterjesztése&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;0,27&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;2.&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;Cikk sorozat szerkesztés&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;0,25&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;3.&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;Party busz indítása&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;0,07&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;4.&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;Tévéműsor készítés&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;0,06&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;5.&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;Könyvklub létrehozása&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;0,05&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;6.&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;Ifjúsági klub fejlesztés&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;-0,15&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;7.&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;fehervar.hu ifjúsági rovat létrehozása&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;-0,17&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;8.&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;Sportolási lehetőségek bővítése&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;-0,42&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;td&gt;9.&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;Ifjúsági közmunka program&lt;/td&gt;<br /> &lt;td&gt;-0,45&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;/table&gt;<br /> <br /> 5. táblázat, A best practice eredményének áttekintése (forrás: saját ábrázolás) <br /> <br /> A táblázatokat összevetve jól látszik, hogy csak néhány ponton született azonos eredmény, ennek oka, hogy esetünkben csak irányt határoztunk meg, míg a potenciál csillag módszernél lehetőség volt súlyozásra is ez által csak egy érték súlyának jelentős növelésével győztessé lehetett avatni egy olyan tevékenységet is, mely eredményei a magasan súlyozott értéket kivéve igen alacsonyak és az ára is magasabb a generált eredményeknél. <br /> <br /> A példa azt mutatja, hogy a hasonlóságelemzéssel, egy jóval összetettebb folyamatértékeléssel született eredményt kapunk, mely a best practicehoz képest kizárja az egyszerű manipulálás, súlypontozás lehetőségét, így a feladat azt mutatja, hogy a hasonlóság elemzés a nyertes a demó feladatban, hiszen egy objektív eredményt hirdet ki. Az eredmény még mindig megengedi a szabad döntést a döntéshozók számára, hiszen adott esetben és ideális körülmények között mindig lesz olyan eredménypáros, ami csak egy kicsivel rosszabb a másiknál.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az ellenzéki lapba készített 5 flekkes cikket a szerkesztők elfogadták és a megjelenést követő nyolc napon belül a honoráriumbért is kifizették, tehát a tervezett hasznosság a média csatornán azonos a realizált hasznossággal.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> vö. xlsx szr munkalap<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]</div>

Hangacsieva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ap&diff=47063 2011-04-05T21:51:18Z

<p>Hangacsieva: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/ap.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Alkalmas-e Roy Hudson a Liverpool vezetőedzői pozíciójának további betöltésére?<br /> <br /> =Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/ap.xls<br /> =A feladat előtörténete=<br /> Azért választottam ezt a feladatot, mert a kedvenc labdarúgó csapatom a Liverpool Fc, és így megvolt a kellő személyes érdeklődésem a feladat irányában. Az adatok gyűjtése alatt sok érdekes információt szereztem a klubról.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Az nyílván való volt, hogy az eredmények amit a csapat az adott időszakban elért, nem voltak megfelelőek. Kérdéses volt, hogy csak hullámvölgybe került a csapat, vagy az edző nem volt-e alkalmas eredményesebben irányítani a csapatát. Éppen ezért a legjobb megoldásnak az tűnt, ha megvizsgálom a jelenlegi edző Roy Hodson liverpoolnál elért eredményeit és azokat összehasonlítom néhány régebbi, a klubnál már bizonyított, jó eredményeket elért edzővel( Rafa Benitezzel, Gerard Houlier-rel), a klub történetének legsikeresebb edzőivel( Bob Paisly-vel, Bill Shankly-vel), és a legsikertelenebbekkel( Don Welsch-el,Ronnie Morannal).http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/ap.xls Legjobb tudásom alapján próbáltam összegyűjteni azokat az adatokat amelyek alapján a legpontosabb döntést tudom majd meghozni. Így arra jutottam, hogy a vizsgált edzők liverpoolnál és pályafutásuk alatti győzelmeiknek, vereségeiknek és döntetlenjeinek számát elosztottam az összes liverpooli és pályafutásuk alatti mérkőzésszámukkal, így megkaptam külön-külön a liverpooli idősszakuk alatti és az egész pályafutásuk alatti győzelmi-, vereség- és döntetlen-indexüket. Ezek után megvizsgáltam, hogy Roy Hodsoné melyik csoportéra hasonlít inkább. Eredménynek azt kaptam, hogy inkább a sikertelen edzőkéhez hasonlítottak az eredményei, így e módszer alkalmazása után az '''elbocsátása''' mellett döntöttem.<br /> De úgy éreztem, hogy ezzel a módszerrel nem biztos, hogy a legpontosabb eredményt kaptam, hiszen gyakorlatilag szemmel hasonlítottam össze az adatokat. Biztos voltam benne, hogy létezik egy tudományosabb módszer is ennél.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Rengeteg ideig tartott míg megtaláltam a megfelelő adatokat a feladat elemzéséhez. Az adatgyűjtést végül is a következő helyről végeztem: http://hu.wikipedia.org/wiki/Liverpool_FC<br /> Sajnos ennél részletesebb adatokat nem sikerült szereznem, bár az lett volna az ideális, hiszen sokkal pontosabb eredményhez jutottam volna. De ehhez meg kellett volna szereznem az összes vizsgált edző első 13 liverpool-i meccsének eredményeit (ugyanis ennyi mérkőzése volt eddig a jelenlegi edzőnek). Így lehettet volna a legpontosabb következtetést levonni, hiszen lehet, hogy a legsikeresebb edzők is az első 13 mérkőzésükön gyengén teljesítettek. Ezen kívül arról is adatokat kellett volna szereznem, hogy minden edző esetében éppen abban a korszakban milyenek voltak a klub anyagi körülményei, játékosállományának erőssége stb. amik nagyban befolyásolják az eredményességet. Ezt például egy 1940-es években tevékenykedő edzőnél szinte lehetetlenség lett volna. Ezek megszerzésére talán csak akkor lett volna lehetőségem, ha elutazom Angliába és a klub könyvtárában utánanézek az eredménylistának és ezen felül elolvasom korabeli újságok elemzéseit.<br /> Végül tehát 7 edző adatait hasonlítottam össze. Összegyűjtöttem sok attribútumot ami alapján lehetett volna összehasonlítani az objektumokat, de végül ezekből 8-at választottam, mert ezek voltak a leginkább igazságosak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *1. Roy Hodgson<br /> *2. Rafa Benitez<br /> *3. Gerard Houlier<br /> *4. Bob Paisley<br /> *5. Bill Shankly<br /> *6. Don Welsh<br /> *7. Ronnie Moran<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az attribútumok megadásánál figyelembe kell venni, hogy az adatok objektívek, számszerűsíthetők és mérhetőek legyenek.<br /> *X1: Liverpool-nál győzelmi mutató (%)- 0 (irány)<br /> Ennek mértékegysége százalékban van kifejezve. Az irány 0 ,mivel minnél több győzelme van a csapatnak annál jobb a klub számára. <br /> *X2: Liverpool-nál vereség mutató (%)-1(irány)<br /> Mértékegysége szintén százalékban van meghatározva. Az irány itt viszont 1 ugyanis a klub számára az lenne az ideális, ha minnél kevesebb veresége lenne a csapatnak.<br /> *X3: Liverpool-nál döntetlen mutató (%)-1(irány)<br /> Mértékegysége szintén százalékban van meghatározva. Az irány itt is 1-nek vettem, hiszen a döntetlen sem a legjobb eredmény a klub számára.<br /> *X4: Pályafutása alatti összesített győzelmi index (%)-0(irány<br /> Mértékegysége szintén százalékban van kifejezve. Az irány itt 0, hiszen minnél több győzelme van egy edzőnek annál eredményesebb.<br /> *X5: Pályafutása alatti összesített vereség index (%)-1(irány)<br /> Mértékegysége szintén százalékban van kifejezve. 1-es az irány, hiszen a minnél kevesebb vereség a kívánatos.<br /> *X6: Pályafutása alatti összesített döntetlen index (%)1(irány)<br /> Mértékegysége szintén százalékban van kifejezve. Az irány itt is 1-es, mert a döntetlen is szintén rosz eredménynek számít, a minnél kevesebb a megfelelő belőle.<br /> *X7: Kupagyőzelem (darab)-0(irány)<br /> Mértékegysége darabban lett meghatározva. Az irány 0, hiszen minnél több van belőle annál sikeresebb egy edző.<br /> *X8: Bajnokok ligája/ Uefa kupa győzelem (darab)-0(irány)<br /> Mértékegysége szintén darabszám. Az iránya 0, mert csakugyan mint a kupagyőzelmeknél minnél több van egy edzőnek annál eredményesebb.<br /> *Y0: 1000 (pont)<br /> Az Y oszlopban egy sztenderd pontszámot adtam meg. Ehez tudjuk majd viszonyítani a kapott értékeket.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> *1. A '''klub vezetése''' akiknek anyagi érdekük, hogy a klub eredményesen szerepeljen, hiszen egy bajnoki vagy egy kupagyőzelemért járó díjazás nagyon nagy bevétel a klubnak. Nem is beszélve arról, hogy ha a szurkolok nem látogatják a csapat mérkőzéseit az eredménytelen játék miatt az további bevételkiesést jelent a klubnak.<br /> *2. A '''játékosok''', hiszen nekik is vannak fontos céljaik karrierjük során amit lehet, hogy egy a csapatot nem megfelelően irányító edzővel nem tudnak elérni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Mindenképp hasznot hoz a klubnak, hogyha kiderül, hogy vajon a megfelelő ember ül-e a kispadon, hiszen, ha nem akkor még idejében tud ezen változtatni. Ha ezek után a megfelelő embert sikerül a kispadra ültetni és az ő vezetésével megnyeri a csapat az angol bajnokságot és a bajnokok ligáját is akkor a következő bevételekkel számolhatunk:<br /> *Angol bajnoki győzelemért: 12 millió font<br /> *Bajnokok ligája győzelemért:21,9 millió euro fődíj, 9,5 millio euro a torna kereskedelmi díjaiból, 20 m euro a jegyeladásokból, 15 m euro a játékosok megnövekedett értékéből, 30 m euro a további szponzori bonuszokból= 96,4 millió euro<br /> Tehát, ha mindkét sorozat megnyerése sikerül akkor a klub átszámítva '''30 381 597 706''' Ft bevételtöbbletet könyvelhet el. (26,551,870,713+3,829,726,993=30381597706) (1 EUR = 275.412 HUF 1 GBP = 319.144 HUF)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A hasonlóságelemzésem a következő lépéseket tartalmazza:<br /> *1. Az alapadatok összegyűjtése után, az adatokat táblázatba rendeztem, majd kiválasztottam mely adatok lesznek segítségemre az elemzés során, hogy minél objektívebb, eredményt kapjak. Ezeket az adatokat metaadatbázisba rendeztem.<br /> *2. Ezután Pivot-táblát hoztam létre a metaadatbázisból kimutatásvarázsló segítségével. A kimutatást értékre és darabra vonatkozóan is létrehoztam.<br /> *3. Az alapadatok táblázatot Y0 oszloppal láttam el, melynek értékét 1000 pontban állapítottam meg. Majd meghatároztam az irányokat a következő képpen: A győzelmi mutatok esetében a minél nagyobb annál jobb elvet követtem így az iránya 0 lett. A döntetlen és a vereség mutatóknál pedig pont fordítva jártam el ugyanis azok a klub szempontjából nézve nem a legjobb eredmények. Így ezeket a mutatóknak 1-es lett az iránya. A kupagyőzelmeknél és a bajnokok ligája győzelmeknél megint csak a minél több az értékesebb ezért 0-s iránnyal láttam el őket. Majd az alaptáblázat alapján sorszámfüggvény segítségével egy rangsor táblázatot hoztam létre, amely az objektumokat rangsorolja az egymással összemért attribútum adatok alapján . http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/ap.xls<br /> *4. A sorrend felállítása után a rangsor táblázatból a My-X program segítségével elkészítettem a COCO online munkalapot. http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/ap.xls Majd a COCO-mátrix táblázatban szereplő edzők eredményeit összevetettem Roy Hodgson eredményeivel.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az összehasonlítás során az alábbi eredmények jöttek ki:<br /> *Rafa Benitez: Becslés: 1011,6 pont<br /> *Gerard Houlier: Becslés: 998,6<br /> *Bob Paisley: Becslés: 1015,6<br /> *Bill Shankly: Becslés: 991,1<br /> *Don Welsh: Becslés: 983,6<br /> *Ronnie Moran: Becslés: 999,6<br /> *Roy Hodgson: Becslés: 980,10<br /> *Az elemzés során tehát kiderült, hogy Roy Hodgson eredményei inkább a rosszul teljesítő edzők ( Don Welsch, Ronnie Moran, Bill *Shankly) eredményeire hasonlítanak, sőt még náluk is rosszabbak, '''tehát a döntés Roy Hudson elbocsátása lett.'''<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Véleményem szerint a hasonlóságelemzés módszer és a best practice módszer eredményei alapján a hasonlóságelemzés bizonyult jobb módszernek.<br /> Bár mind a kettő ugyanazt az eredményt hozta, mégis a hasonlóságelemzéssel egy sokkal pontosabb adatokkal alátámasztott eredményt kapunk, nem úgy mint a best practice módszernél. Ennél a módszernél jelen feladatban benne van a szubjektív döntés veszélye is.<br /> <br /> Természetesen, ha még ennél sokkal több adatot fel tudtam volna használni a döntésnél, ahogy azt a Tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása részben leírtam (A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ) sokkal pontosabb vagy akár más eredményre jutottam volna.<br /> <br /> Összegezve tehát úgy vélem, hogy a győztes módszer a hasonlóságelemzés.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Végül is mindkét megoldással ugyanarra az eredményre jutottunk, de mivel a hasonlóságelemzéssel sokkal pontosabb eredményt kaptunk ezért mindenképpen érdemes volt elvégezni. Lehet, hogy a best practise módszert alkalmazva maradt volna bennem hiányérzet, hogy vajon tényleg a megfelelő eredményre jutottam e, de a hasonlóságelemzés módszerével megbizonyosodtam a döntés helyességéről.<br /> <br /> A vizsgálat elvégzésének költségei a klub számára gyakorlatilag csak az én munkadíjam kifizetésében merült ki. Ez 10 000 font költséget jelent számukra ami '''3,175,688 Ft'''-nak felel meg.<br /> Tehát a klub várható nyeresége a hasonlóságelemzésből és az edzőváltásból ( ha kivonjuk a nyereségből a vizsgálat költségeit)=<br /> 30 381 597 706 Ft-3 175 688Ft= '''30 378 422 018 Ft'''<br /> <br /> Láthatjuk, hogy a vizsgálat költsége elenyésző mértékű a várható bevétel nagyságához képest.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Végül is az élet igazolta a hasonlóságelemzéssel kapott eredményt ugyanis nem sokkal az eredmény megszületése után menesztették Roy Hudgson-t, helyére Kenny Daglish került.<br /> http://www.foci24.net/index.php?ugras=hirolvaso&amp;hirszama=75923&amp;qq=hs<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]</div>

Hangacsieva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vezet%C5%91i_ut%C3%A1np%C3%B3tl%C3%A1s&diff=47062 2011-04-05T21:50:48Z

<p>Hangacsieva: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/kzs.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Vezetői utánpótlás. Kiválasztani az utánpótláshoz szükséges képzésre legalkalmasabb beosztottat.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> HR tanulmányaim során illetve a gyakornoki idő alatt sokat foglalkoztunk vezető kiválasztással illetve rotációs programokra történő toborzással. Eddig azonban azt tapasztaltam, hogy az első szűrések után többnyire csak a személyes benyomás illetve a jelentkezők motivációi határozzák meg, hogy kit választunk ki adott programra/pozícióra. Ezért szerettem volna egy objektív módszert találni arra, ami adott cég sikeres vezetőiből kiindulva találja meg a hozzájuk hasonló utánpótlást.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> Amíg nem találkoztam a hasonlóságelemzéssel, addig dolgozók életkora és munkahelyi teljesítménye is befolyásolt volna a döntésemben. A módszer ismerete nélkül a sorszámok minimumát tekintve a következő sorrendet állítottam volna fel:<br /> <br /> *1.helyezett: O1<br /> *2.helyezett: O5<br /> *3.helyezett: O4<br /> *4.helyezett: O2<br /> *5.helyezett: O3<br /> <br /> Ezen módszer levezetése megtalálható az XLS dokumentumom 1.elemzés c. lapfülénél.<br /> Ez a rangsor meglehetősen szubjektív módon jött ki, de mivel nem ismertem előzőleg jobb módszert, ezért az &quot;O1&quot; jelölésű személyt választottam volna ki vezetői készségfejlesztő képzésre.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az attribútumokat a cég eddigi tapasztalataiból kiindulva választottam. Olyan tulajdonságokat és készségeket gyűjtöttem össze, melyek a korábbi vezetőket is sikeressé tették. Az életkort és a cégnél eltöltött időt szándékosan kihagytam, hogy objektív maradjon a kutatás. Véleményem szerint a felsorolt képességek és készségek birtokában kezdő pozícióban lévő dolgozóból is képezhetünk sikeres vezetőt.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> *O1<br /> *O2<br /> *O3<br /> *O4<br /> *O5<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> *Nyelvtudás (szint) Irány: 0, azaz minél magasabb a szint, annál esélyesebb a kiválasztásra<br /> *Hatalom motiváció (pont) Irány: 0, azaz minél nagyobb pontszámot kap, annál esélyesebb a kiválasztásra<br /> *Teljesítmény motiváció (pont) Irány: 0, azaz minél nagyobb pontszámot kap, annál esélyesebb a kiválasztásra<br /> *Kapcsolat motiváció (pont) Irány: 0, azaz minél nagyobb pontszámot kap, annál esélyesebb a kiválasztásra<br /> *Csapatjátékos (pont) Irány: 0, azaz minél nagyobb pontszámot kap, annál esélyesebb a kiválasztásra<br /> *Szakmai tudás (pont) Irány: 0, azaz minél nagyobb pontszámot kap, annál esélyesebb a kiválasztásra<br /> *Érzelmi intelligencia (százalék) Irány: 0, azaz minél magasabb százalékot ér el az EQ teszten, annál esélyesebb a kiválasztásra<br /> *Konfliktuskezelési készség (pont) Irány: 0, azaz minél nagyobb pontszámot kap, annál esélyesebb a kiválasztásra<br /> *Tárgyaló készség (pont) Irány: 0, azaz minél nagyobb pontszámot kap, annál esélyesebb a kiválasztásra<br /> *Kifejező készség (pont) Irány: 0, azaz minél nagyobb pontszámot kap, annál esélyesebb a kiválasztásra<br /> *Problémamegoldó készség (pont) Irány: 0, azaz minél nagyobb pontszámot kap, annál esélyesebb a kiválasztásra<br /> *Cég iránti elhivatottság (pont) Irány: 0, azaz minél nagyobb pontszámot kap, annál esélyesebb a kiválasztásra<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> *Nagyvállalatok HR osztálya<br /> *Nagyvállalatok vezetői<br /> <br /> Ők kerülhetnek döntéshelyzetbe a vezetői utánpótlással illetve képzésre történő kiválasztással kapcsolatban.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Reményeim szerint megoldást találok arra, hogy minél rövidebb idő alatt megtaláljam azt a személyt, akit érdemes vezetői képzésre küldeni, mert sikeres vezető válhat belőle. Jó kiválasztás esetén a cég egy olyan vezetőt kaphat, aki hosszútávon is profitot termel a vállalatnak és akár a fluktuációt is csökkenti, ha jól bánik a beosztottjaival. Rövidebb távon a képzési költségek megtérülését tartom szem előtt. Ha a jelölt nem válik be vezetőként az számos egyéb költséget vonna maga után, mint a megválás költségeit és az újabb kiválasztási procedúra illetve képzési költségek halmozódását. Ezt kívánom elkerülni a hasonlóságelemzés segítségével.<br /> Forintosítva az összegeket, amik felmerülnek a feladat során a következők lehetnének (netto összegek): <br /> *Módszer kidolgozása adott cégre: 50.000 Ft<br /> *Kiválasztott vezető havi bére: 250.000 Ft<br /> *Képzési költségek: 200.000 Ft<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> * Először készítettem egy alap táblázatot, ami konkrétan tartalmazza a jelölteket és a szempontokat, ami alapján történik a kiválasztás.<br /> * Készítettem továbbá egy metaadatbázist, a jobb átláthatóság, és összehasonlíthatóság kedvéért.<br /> * Harmadszor készítettem egy darabra vonatkozó kimutatást, amivel megbizonyosodhatok arról, hogy minden objektumnál adott attribútumhoz csak 1 adatot rendeltem hozzá. <br /> * Ezt követően készült egy értékre vonatkozó kimutatás is.<br /> * Végül elkészítettem az elemzés lapfülnél egy rangsorolást, majd ebből kiindulva elkészítettem a Coco online-t. A keletkező zajok miatt ezt az elemzési folyamatot az attribútumok szűkítésével háromszor futtattam le, míg végül egyértelműen láthatóvá vált a legesélyesebb és a leggyengébb jelölt pontszámát.<br /> Itt az alap adatokhoz vettem egy Y0 értéket, ami 100 pontot ért. Ez adja meg azt a lehetőséget, hogy mindenki egyenlő eséllyel induljon a pozíció megszerzésére, illetve megtudjuk, hogy az adott személyek mennyire hasonlítanak az idealizált személyre.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A Coco.online elemzés alapján a vezetői készségfejlesztő képzésre &quot;O5&quot; jelölésű személy a legalkalmasabb, mert a becslés alapján ő érte el a legmagasabb különbséget pozitív irányban. A listán szereplő &quot;O2&quot; jelölésű személyt rögtön kizárhatjuk a jelöltek közül, mert az ő eredménye a leggyengébb a többiekéhez képest. Az eredmények az XLS. dokumentumom &quot;3.elemzés&quot; lapfülén belül a Coco mátrix című táblázatban láthatók.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel az első két elemzésem nem járt sikerrel, mert több személy kapott hasonló pontot, itt akár a vak szerencsére is bízhattam volna, hogy ki lesz az, akit vezetői képzésre küldök. Az eredménnyel nem elégedtem meg és tovább szűkítettem az atributumokat, ami látható az elemzés munkalapokon (1.-3.). A 3. elemzés után végre sikerült különbséget tenni a személyek között, amit a nyelvtudás, konfliktuskezelési-, problémamegoldó-, valamint a kifejezési készség és a cég iránti elhivatottság attribútumok szerint végeztem el. Az eredmény a következő képen alakult:<br /> *1. helyezett (győztes): &quot;O5&quot;<br /> *2. helyezett (holtversenyben): &quot;O1&quot; , &quot;O3&quot; , &quot;O4&quot;<br /> *3. helyezett (vesztes): &quot;O2&quot;<br /> Az egyszerű rangsor minimumot tekintve más eredményt kaptam, ami valószínűleg nem hozta volna a kívánt beválási esélyt.<br /> A hasonlóságelemzés segítségével sikerült objektívan dönteni, nem befolyásoltak a korábbi szubjektív megítélések, ezért bátran merem javasolni a győztes személyt a vezetői képzésre és pozícióra.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A megoldás során rájöttem, hogy pontosabb eredményt kaphattam volna, ha nagyobb létszámú objektumot használok az elemzéshez, de az előzetes dokumentumelemzések és szűrések után csak ez az 5 személy jöhetett számításba. Mivel a 3.elemzés után győztest tudtunk hirdetni, ezért a tervezett hasznosságot elértük, a beruházás eredményes volt. Tehát kifizetik számunkra a módszer kidolgozásának díját (50.000Ft), valamint a képzéssel járó költségeket, amiket a várható hasznosságnál leírtam. A hasonlóságelemzés elvégezése nélkül előfordulhatna, hogy a vezető nem válik be és ezzel újabb jelölt kiválasztásának és képzésének költségeit vonná maga után.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]</div>

Hangacsieva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=KKKivalasztas&diff=47061 2011-04-05T21:50:08Z

<p>Hangacsieva: </p> <hr /> <div>Tartalomjegyzék<br /> <br /> <br /> Leírás<br /> Metaadatbázis<br /> PIVOT<br /> Táblázat<br /> Lineáris közelítés<br /> <br /> <br /> = Forrás =<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/et.xls<br /> <br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> <br /> <br /> Egy élelmiszeripari vállalat kereseleti és kínálat elemző pozíciójára keresi a számára megfelelő ember. Mivel a kiválasztás egy több<br /> lépcsős folyamat és igen komplex, a jelentkezők önéletrajza közül ki kellett szűrni,hogy a diploma minősítése, a gyakorlatban eltöltött évek<br /> száma és a referencia megbízhatósága illetve visszajelzése által, melyek azok a potenciális leendőbeli munkatársak akik érdemesek<br /> arra, hogy a következő rostán részt vegyenek, mely a teszt megírása. Ezután következett egy személyes interjú, melynél döntő<br /> szerepet játszott a személyes benyomás, ugyanis a vállalat odafigyel a leendő munkatársak személyére, mennyire kellemes<br /> adott esetben unszimpatikus. A megadott szempontokat 1-5ig pontoztam így jutott tovább 10 ember, melyek közül ki kell választani a<br /> legmegfelelőbbet. A dilemma, hogy vajon ki lesz a legmegfelelőbb.<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> <br /> Választásom azért erre a témára esett, mert 3 hónapig dolgoztam gyakornokként, egy élelmiszeripari vállalatnál, ahol betekintést nyerhettem a kiválasztás folyamatába. Egyik legösszetettebb és legnehezebb feladat megtalálni a megfelelő személyt az arra adott pozícióra. Mivel nem csak a személyes benyomás alapján döntenek a személyügyi szakemberek, ezért szerettem volna jobban elmélyülni abban, hogy emelett mik azok a döntő tényezők amik befolyásolhatják egy pozíció elnyerését.Több munkahelyen is leegyszerűsítik a kiválasztás folyamatát, mégpedig az önéletrajz szűrése után következhet a személyes beszélgetés a HR szakemberrel vagy a vezetővel és már fel is van véve az új munkatárs.<br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> A feladat megoldás jelenlegi helyzete rávilágított arra, hogy ki a megfelelő munkatárs a keresleti és kínálat elemző pozícióra. A lehető legrosszabb kiválasztási módszer, ha a jelölt csak egy személyes beszélgetés során találkozik a HR szakemberrel vagy a vezetőség más tagjával és már fel is van véve.Több hátrány keletkezik belőle, mint előny. Főleg az adott pozíciónál, hiszen egy élelmiszeripari cég életében fontos a kereslet, pontos és gyors előrejelzése ahol a szakember szakmai tudása nem elenyésző. Ha csak a személyes találkozás alapján döntünk, a jelöltről nem mindig derül ki, hogy alkalmas-e valóban vagy sem. Ha az újonnan felvett dolgozó nem válik be az a cégnek rengeteg pénzébe kerülhet, az esetleges áthelyezés, képzés és oktatás miatt. A munkavállalói oldalon pedig pszichológiai, életvezetési problémákba ütközhet a sikeresen elnyert állás sikertelensége által. Ha csak az elbeszélgetés alapján döntünk, így is felállítható egy rangsor. A táblázatomban felsorolt szempontok alapján, véleményem szerint a személyes benyomás mellett még a teszten elért eredmény is értékelhető egy interjú során. E két szempontban kapott pontszámokat átlagoltam. A rangsor a következő lett: 1. B.T 5 pont 2. F.P 4,5 pont 3. E.I 4 pont 4. C.R, D.E és I.O 3,5 pont 5. H.S és J.R 3 pont 6. A.K és G.R 2,5 pont. <br /> <br /> Ezen hiányos és leegyszerűsített kiválasztási mód helyett mindenképpen több szempontra kell odafigyelni és többlépcsőssé kell tenni a kiválasztási folyamatot. Hiszen nem biztos, hogy egy gyenge minősítést szerzett diplomájú ember az IQ teszten is gyengén szerepel.<br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> <br /> Az adatok tekintetében, ami problémát okozott, hogy a felsorolt szempontok közül vajon melyik a hangsúlyosabb és melyik kevésbé, és melyek azok amelyek biztosítják az elemzői pozíció sikeres elvégzését.<br /> <br /> = Objektumok (sorok) =<br /> <br /> A.K, B.T, C.R, D.E, E.I, F.P, G.R, H.S, I.O, J.R<br /> <br /> = Attribútumok (X, Y oszlopok) =<br /> <br /> Szakmai tudás, Személyes benyomás, Referencia, Teszt, Diploma minősítése, Gyakorlat. A felsorolt szempontok közül a diploma minősítésének mértékegysége pont, a gyakorlat mértékegysége év, a többié pont. A irány meghatározása aszerint történt, hogy minél magasabb értéket kaptak a jelöltek, az adott szempontokkal kapcsolatban, annál nagyobb esélyük van a megpályázott munka elnyerésére. Az irány emiatt 0.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ez az elemzés minden olyan nagyobb cég, vállalat számára hasznos lehet ahol komplex és sok munkakör van jelen, illetve hiányos a HR osztály kiválasztási módszere.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> <br /> Ha HR szakember lennék, mindenképpen emellett az elemzés mellett döntenék. Mindenképpen fontos az időráfordítás, hogy a cég a megfelelő szakembert alkalmazza, hiszen így hosszútávon is biztosítja saját maga számára a versenyképességet és jó piaci helyzetre tehet szert. Nemárt tisztában lenni, hogy mely munkakörben, milyen szempontok kapnak hangsúlyt. Ha ezek helytelenül vannak megállapítva, az adott osztály nem tud hatékonyan együttműködni és esetleges felmondásokhoz vezethet. Fél siker a vállalatnak és bevételnek minősül ha a kiválasztási rendszer kielégítő. Hiszen az emberi erőforrás &quot;nem avul el&quot;. A mérleg másik oldalán megjelenik a kiadás, mely a kiválasztási stratégia felépítéséhez szükséges pénzt emészti fel. Rendszertlen időbeliséggel, mivel szükség lehet munkaerőfelvételre olyan esetekben is mikor a vállalat nem számít rá, páldául azonnali felmondás esetén. Az előre tervezhető hasznosságot forintban elég nehéz kiszámolni, megadni. Tegyük fel a megadott szempontok alapján, csak a személyes benyomás alapján döntünk vagy csak a diploma minősítését vesszük figyelembe. A diplomát akár hamisítani is lehet, és nem mindig van arányban a diplomával szerezett érdemjegy a valódi tudással. Ha az első benyomásunkra hagyatkozunk és felveszünk egy számunkra elsőre igen szimpatikus alanyt, valószínűleg szakmailag nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket így vállalatunk akár milliós tételekben mérhető veszteséget és hiányt is felhalmozhat.<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> <br /> A munkám leírás részében röviden összefoglaltam miről is szól a feladatom. A táblázat részben találhatóak az alapadatok,az alaptábla és a rangsortábla. A metaadatbázisban találhatók az alapadatok rendszerezve. A PIVOT elnevezésű munkalapon található kimutatás varázslóval készített darab és összeg kimutatás. Az alaptáblázatom az adatbázis, amely fiktív adatokat tartalmaz. Ez a táblázat az alapja a további elemzésnek. Az attribútomok irányát is meg kellett adnom, ez az én esetemben minden szempontnál nulla, ami azt jelenti, hogy minél magasabb értéket kaptak a jelöltek, annál több esélyük van a munka elnyerésére. Az irány és az alapadatok alapján elkészítettem a rangsortáblát, amely sorszámozta a leendő munkatársakat. A rangsortábla az alapja a COCO elemzésnek, amelyek a COCO.online lapon tekinthetőek meg. A COCO tábla arról ad információt, hogy a jelöltek átlagosan mennyire felelnek meg az adott szempontok alapján.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> <br /> A COCO.online elemzés alapján keresleti és kínálat elemző pozícióba a legalkalmasabb személy G.R mivel a becslés alapján ő érte el a legmagasabb különbséget pozitív irányban.<br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> Az elemzés és a személyes benyomás és teszt alapján kapott eredmények eltérnek egymástól. Az elemzés alapján G.R a legalkalmasabb, míg a másik esetben B.T ahol G.R az utolsó helyezésben van. Ezáltal a best practise megbízhatatlan, mivel semmi nem támasztja alá a döntés helyességét, nem tekinthető a vezetőség személyes benyomása alapján meghozott döntés meghatározónak. Következtétésként levonható, hogy csakis a hasonlóságelemzésre érdemes támaszkodni a döntés meghozatala előtt, hiszen abszolút objektív. Így nem torzítja, hanem megfelelő képet ad a jelöltekről.<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> Teljesmértékben megérte az elemzést elvégezni, hiszen ha az első kiválasztási módszert használjuk akár visszafordíthatalan veszteséget is okozhatunk a cégnek. Mivel a vezető az első személyes benyomása alapján dönt, nem elleőrizve a referenciát és a szakmai tudást, feltételezhetjük, hogy szakmailag nem a legkiválóbb embert veszi fel, így benne van a döntésében, hogy a cégünk által előállított termékek keresletét a piacon helytelenül ítéli meg és elemzi. A veszteség akár 20 millió forintra is becsülhető, ami ha cégünk nem elég stabil, a fennmaradását is kockáztatja. A hasonlóságelemzés elvégzése nélkül, tehát a cég nem tudna hatékonyan és nyereségorientáltan műkődni.<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]</div>

Hangacsieva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=GM3:038&diff=47060 2011-04-05T21:49:46Z

<p>Hangacsieva: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/bakos_orsolya_038.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Kétkörös dolgozói felvétel<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Egy adott állásra jelentkezők szelektálása és a legmegfelelőbb jelentkező kiválasztása két körben. Az első kör a beérkező önéletrajzok és dokumentumok alapján történő szűkítés (20 jelentkezőből a követelményeknek leginkább megfelelő 8 személy kiválasztása és továbbjuttatása a következő körbe). A második kör a strukturált interjú során szerzett információk alapján, az összességében leginkább megfelelő pályázó megtalálását szolgálja. Ez a jelentkező kap állásajánlatot. <br /> A problémamegoldás során fiktív adatokkal dolgoztam. Jelen feladatban nem az adatok valódisága és a pályázók személye a lényeg, hanem a megoldás módszertana, mely a HR szakemberek által a kiválasztás folyamatában alkalmazható módszer lehet.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A fiktív adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül, a pontszámok értékének összeadásával az alábbi megoldásra jutottam volna a rangsorokat illetően, azaz kik jutottak volna tovább az első körből: <br /> <br /> *1. helyezés: pályázó 13<br /> *2. helyezés: pályázó 10<br /> *3. helyezés: pályázó 4<br /> *4. helyezés: pályázó 18<br /> *5. helyezés: pályázó 20<br /> *6. helyezés: pályázó 7<br /> *7. helyezés: pályázó 2<br /> *8. helyezés: pályázó 3<br /> <br /> Ehhez képest a rendszer használatával más sorrend alakult ki, illetve 1 eltérés is adódott a továbbjutók személyét illetően:<br /> <br /> *1. helyezés: pályázó 13<br /> *2. helyezés: pályázó 10<br /> *3. helyezés: pályázó 18<br /> *4. helyezés: pályázó 20<br /> *5. helyezés: pályázó 7<br /> *6. helyezés: pályázó 4<br /> *7. helyezés: pályázó 14<br /> *8. helyezés: pályázó 2<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatgyűjtés mérete: 1.kör: 20*11 adat; 2.kör: 8*11 adat; 2.kör/b: 8*12 adat<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> '''1. kör:''' <br /> *(O1) pályázó 1 <br /> *(O2) pályázó 2 <br /> *(O3) pályázó 3 <br /> *(O4) pályázó 4 <br /> *(O5) pályázó 5 <br /> *(O6) pályázó 6 <br /> *(O7) pályázó 7 <br /> *(O8) pályázó 8 <br /> *(O9) pályázó 9 <br /> *(O10) pályázó 10 <br /> *(O11) pályázó 11<br /> *(O12) pályázó 12<br /> *(O13) pályázó 13<br /> *(O14) pályázó 14<br /> *(O15) pályázó 15<br /> *(O16) pályázó 16<br /> *(O17) pályázó 17<br /> *(O18) pályázó 18<br /> *(O19) pályázó 19<br /> *(O20) pályázó 20<br /> <br /> '''2.kör'''<br /> *(O1) pályázó 13 <br /> *(O2) pályázó 10 <br /> *(O3) pályázó 18 <br /> *(O4) pályázó 20 <br /> *(O5) pályázó 7 <br /> *(O6) pályázó 4 <br /> *(O7) pályázó 14 <br /> *(O8) pályázó 2<br /> <br /> '''2.kör/b'''<br /> *(O1) pályázó 13 <br /> *(O2) pályázó 10 <br /> *(O3) pályázó 18 <br /> *(O4) pályázó 20 <br /> *(O5) pályázó 7 <br /> *(O6) pályázó 4 <br /> *(O7) pályázó 14 <br /> *(O8) pályázó 2<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> '''1.kör'''<br /> *(X1) a motivációs levél figyelemfelkeltő<br /> irány: 0, mert ha figyelemfelkeltő 1, ha nem akkor 0 pont adható. Minél több a pont (azaz, ha 1), annál jobb. <br /> *(X2) az ismert nyelv számunkra nagyon hasznos <br /> irány: 0, mert ha a válasz igen, akkor 1, ha nem akkor 0 pont adható. Minél több a pont (azaz, ha 1), annál jobb. <br /> *(X3) életkor<br /> irány: 0, mert minél idősebb, annál tapasztaltabb, és ebben a feladatban a munkakör megkívánja a több éves tapasztalatot (ez az irány megcserélhető, ha a munkára fiatalokat, vagy gyakornokokat keresünk) <br /> *(X4) intézmény, amelyben végzett<br /> irány: 0, mert előny, ha az alábbi intézményekben végzett: SZIE, BCE, BME, és ezért 1 pont adható. Ha más intézményben végzett az 0 pont. Minél több a pont (azaz, ha 1), annál jobb. <br /> *(X5) motivációs levél<br /> irány: 0, mert 1 pont, ha küld a jelentkező motivációs levelet, 0 ha nem. Minél több a pont (azaz, ha 1), annál jobb.<br /> *(X6) ms office felhasználó szintű ismerete<br /> irány: 0, mert 1 pont, ha a válasz igen, 0 ha nem. Minél több a pont (azaz, ha 1), annál jobb. <br /> *(X7) nyelvtudás<br /> irány: 0, mert 0 pontot ér, ha egy nyelvvizsgája sincs a jelentkezőnek, 1 pont, ha 1db alapfokúja van, 2 pont ha 1db középfokúja, és 3 pont ha 1db felsőfokúja van. Ha több van, akkor az adott pont *db. Minél több a pont, annál jobb. <br /> *(X8) referenciák <br /> irány: 0, mert 1 pont, ha a van referencia, 0 ha nincs. Minél több a pont (azaz, ha 1), annál jobb. <br /> *(X9) Releváns területen szerzett végzettség<br /> irány: 0, mert 1 pont, ha a van releváns területen szerzett végzettsége a jelöltnek, 0 ha nincs. Minél több a pont (azaz, ha 1), annál jobb. <br /> *(X10) Tapasztalat<br /> irány: 0, mert minél több éves tapasztalata van a jelentkezőnek, annál jobb. <br /> *(X11) Végzettség szintje<br /> irány: 0, mert 2 pont, ha legalább mester fokú végzettsége van, 1 pont ha bachelor végzettsége és 0, ha kisebb szintű végzettsége van. Minél több a pont, annál jobb.<br /> <br /> '''2.kör'''<br /> *(X1) Adott munkához szükséges idegennyelven folytatott beszélgetés <br /> irány: 0, mert maximum 10 pont adható, és minél jobban teljesített a jelentkező, annál több pontot kap. <br /> *(X2) Fel tudja sorolni az Egyesült Királyság részeit? <br /> irány: 0, mert ez egy általános műveltséget mérő kérdés, ha tudja a választ 2 pont, ha nem teljes a válasz 1 pont, ha egyáltalán nem tudja 0 pont. Minél több pontot kap, annál jobb.<br /> *(X3) Hogy viszonyul az egyéni és csapatmunkához?<br /> irány: 0, mert maximum 10 pont adható, és minél jobb a jelentkező válasza, annál több pontot kap. <br /> *(X4) Maga szerint miért ön a legalkalmasabb a munkára? <br /> irány: 0, mert maximum 10 pont adható, és minél jobb a jelentkező válasza, annál több pontot kap. <br /> *(X5) Mely településeket sújtotta katasztrófa a közelmúltban Magyarországon?<br /> irány: 0, mert ez egy általános műveltséget mérő kérdés, ha tudja a választ 2 pont, ha nem teljes a válasz 1 pont, ha egyáltalán nem tudja 0 pont. Minél több pontot kap, annál jobb. <br /> *(X6) Miért akar Ön itt dolgozni? <br /> irány: 0, mert maximum 10 pont adható, és minél jobb a jelentkező válasza, annál több pontot kap. <br /> *(X7) Miért érdekli ez a munkakör?<br /> irány: 0, mert maximum 10 pont adható, és minél jobb a jelentkező válasza, annál több pontot kap. <br /> *(X8) Nevezze meg egy jó és egy rossz tulajdonságát!<br /> irány: 0, mert maximum 10 pont adható, és minél jobb a jelentkező válasza, annál több pontot kap. <br /> *(X9) Szimpatikus-e a pályázó <br /> irány: 0, mert ha a pályázó szimpatikus az interjúztatónak, akkor 3 plussz pont adható, ha nem szimpatikus, akkor 0. A szimpátiai is egy előny, amit értékelni kell. Minél több a pont, annál jobb.<br /> *(X10) Tudja, hogy januártól melyik ország adja az EU elnökségét?<br /> irány: 0, mert ez egy általános műveltséget mérő kérdés, ha tudja a választ 2 pont, ha nem teljes a válasz 1 pont, ha egyáltalán nem tudja 0 pont. Minél több pontot kap, annál jobb. <br /> *(X11) Tudja, hogy ki Mo. köztársasági elnöke?<br /> irány: 0, mert ez egy általános műveltséget mérő kérdés, ha tudja a választ 2 pont, ha nem teljes a válasz 1 pont, ha egyáltalán nem tudja 0 pont. Minél több pontot kap, annál jobb.<br /> <br /> '''2.kör/b'''<br /> az irányok (X1)-(X11)-ig ugyanazok, mint a 2.körben. <br /> *(X1) Adott munkához szükséges idegennyelven folytatott beszélgetés <br /> *(X2) Fel tudja sorolni az Egyesült Királyság részeit? <br /> *(X3) Hogy viszonyul az egyéni és csapatmunkához? <br /> *(X4) Maga szerint miért ön a legalkalmasabb a munkára? <br /> *(X5) Mely településeket sújtotta katasztrófa a közelmúltban Magyarországon? <br /> *(X6) Miért akar Ön itt dolgozni? <br /> *(X7) Miért érdekli ez a munkakör? <br /> *(X8) Nevezze meg egy jó és egy rossz tulajdonságát! <br /> *(X9) Szimpatikus-e a pályázó <br /> *(X10) Tudja, hogy januártól melyik ország adja az EU elnökségét? <br /> *(X11) Tudja, hogy ki Mo. köztársasági elnöke?<br /> *(X12) 1. kör eredménye<br /> irány: 0, mert minél több pontot kapott a jelentkező az első körben, annál jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Azok a vállalatok, szervezetek, akikhez a munkaerő szükségletük kielégítését célzó toborzás során legalább 10, de inkább több önéletrajz érkezik be. A vállalatokon belül pedig a hr szakemberek, illetve a kiválasztást végző személyek a célcsoport. Az attribútumokat az adott munkakör követelményeihez lehet igazítani, az objektumokat pedig a jelentkezők maguk adják.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Az önéletrajzokból megszerezhető információk alapján a legmegfelelőbb jelentkezőket ismerhetjük meg személyesen is a második körben, és végül az első kör eredménye illetve a második fordulóból szerzett adatok alapján a legjobb pályázónak fogjuk az állást felkínálni.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A feladat megoldásának lépései:<br /> <br /> '''1.kör'''<br /> * 1. A 20 pályázó adatainak összeállítása az attribútumok alapján (fiktív)<br /> * 2. Adatbázis készítése az adatok alapján: Adat1<br /> * 3. Pivot tábla készítése: Pivot 1<br /> * 4. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból a Pivot1 tábla alapján<br /> * 5. COCO Y0 futtatás: COCO1<br /> * 6. Az &quot;Y(*)(A12)&quot; oszlop értékeinek sorrendbe állítása, amiből megkaptam a 8 legtöbb pontot elért jelentkezőt, akiket továbbjuttattam a következő körre. <br /> '''2.kör'''<br /> * 7. A 8 továbbjutó pályázó adatainak összeállítása 11 attribútum alapján (fiktív) <br /> * 8. Adatbázis készítése az adatok alapján: Adat2<br /> * 9. Pivot tábla készítése: Pivot 2<br /> * 10. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból a Pivot2 tábla alapján<br /> * 11. COCO Y0 futtatás: COCO2<br /> * 12. Az &quot;Y(*)(A12)&quot; oszlop értékeinek sorrendbe állítása, amiből megkaptam a legtöbb pontot elért jelentkezőt, akinek az állást felajánlom<br /> <br /> '''2.kör/b'''<br /> * 13. A 8 továbbjutó pályázó adatainak összeállítása 12 attribútum alapján (fiktív) <br /> * 14. Adatbázis készítése az adatok alapján: Adat2b<br /> * 15. Pivot tábla készítése: Pivot 2b<br /> * 16. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból a Pivot2b tábla alapján<br /> * 17. COCO Y0 futtatás: COCO2b<br /> * 18. Az &quot;Y(*)(A12)&quot; oszlop értékeinek sorrendbe állítása, amiből megkaptam a legtöbb pontot elért 2 jelentkezőt, akiknek a pontjai teljesen megegyeztek.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az első kör eredménye a következő sorrend lett:<br /> *1. helyezett: pályázó 13<br /> *2. helyezett: pályázó 10<br /> *3. helyezett: pályázó 18<br /> *4. helyezett: pályázó 20<br /> *5. helyezett: pályázó 7<br /> *6. helyezett: pályázó 4<br /> *7. helyezett: pályázó 14<br /> *8. helyezett: pályázó 2<br /> *9. helyezett: pályázó 3<br /> *10. helyezett: pályázó 19<br /> *11. helyezett: pályázó 8<br /> *12. helyezett: pályázó 15<br /> *13. helyezett: pályázó 1<br /> *14. helyezett: pályázó 11<br /> *15. helyezett: pályázó 16<br /> *16. helyezett: pályázó 17<br /> *17. helyezett: pályázó 5<br /> *18. helyezett: pályázó 6<br /> *19. helyezett: pályázó 12<br /> *20. helyezett: pályázó 9<br /> <br /> Az első 8 helyezett jutott tovább a következő körbe. <br /> A 2. körben az attribútumok között nem szerepelt az 1.kör eredménye. Így a legjobb pályázó a 14-es számú lett. <br /> A sorrend:<br /> *1. helyezett: pályázó 14<br /> *2. helyezett: pályázó 18<br /> *3. helyezett: pályázó 13<br /> *4. helyezett: pályázó 7<br /> *5. helyezett: pályázó 20<br /> *6. helyezett: pályázó 2<br /> *7. helyezett: pályázó 10<br /> *8. helyezett: pályázó 4<br /> <br /> Mivel az első kör alapján kapott pontok is fontosak ahhoz, hogy teljes és pontos képet kapjunk a jelentkezőkről, ezért a 2. kör b változatát is elkészítettem, melyben eggyel több, azaz 12 attribútum szerepel. A 12. attribútumot az első körben szerzett pontok adják.<br /> <br /> Ebben a változatban teljesen más sorrendet kaptam, mint előzőleg:<br /> *1. helyezett: pályázó 10<br /> *2. helyezett: pályázó 20<br /> *3. helyezett: pályázó 18<br /> *4. helyezett: pályázó 2<br /> *5. helyezett: pályázó 13<br /> *6. helyezett: pályázó 4<br /> *7. helyezett: pályázó 7<br /> *8. helyezett: pályázó 14<br /> <br /> Az első változatban legjobbnak minősülő pályázó most az utolsó helyezett lett. Így, hogy az első kör pontjait is beszámítottam a végső eredménybe 2 pályázó azonos mértékben minősült a legjobbnak. A 10-es és 20-as pályázó. Ebben az esetben szükség lenne még egy interjúra vagy próbanapra, hogy el tudjuk dönteni kit vegyünk fel.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Ezt a módszert mindenképpen ajánlanám a kiválasztás hatékonyságának, és a későbbi dolgozói beválás fokának növelésére, a kiválasztást végző vállalati szakembereknek. <br /> A 2.kör két variációjának összehasonlítása után javasolnám, hogy az előző kör/körök eredményei is legyenek beleszámítva a végső eredménybe, annak érdekében, hogy a legmegfelelőbb megoldást kapjuk.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A COCO Y0 futtatás nélkül a kiválasztás szubjektívebb lett volna. A módszer segít a legalkalmasabb jelentkező kiválasztásában, és a kiválasztás hatékonysága mellett a kiválasztási folyamat gyorsaságát is növeli, azaz értékes idő spórolható meg általa. Emellett költségtakarékos megoldás.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]</div>

Hangacsieva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sze-renov%C3%A1l%C3%A1s&diff=47059 2011-04-05T21:47:46Z

<p>Hangacsieva: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/Sze-renoválás.xls Táblázat]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Vállalkozók árajánlatainak összehasonlítása hasonlóságelemzéssel<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Meglévő családi házunkat szeretnénk felújítani, emiatt több vállalkozó ajánlatait és referenciát is megvizsgáltuk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Mivel a jelenlegi beruházások hosszú távú terveink közé tartoznak, ezért több utánajárást és körül tekintést igényel, így több vállalkozótól kértünk ajánlatot.<br /> Az összehasonlításoknál több szempontot is figyelembe kell vennünk, ami alapján a végleges döntést meghozzuk.<br /> Az árat még befolyásolja számomra a szakemberek eszközparkja, szakértelme, szolgáltatásai és kivitelezési ár, mely tartalmazza az anyagárat és munkadíjat is.<br /> Saját rangsorom szerint a legolcsóbb végösszeget (985.245Ft DATA-D6) választottam, annak ellenére, hogy több fővel dolgozó vállalkozó (pályázó1 DATA-B2:E6) munkája hosszabb időt vett igénybe. Viszont kétségeim vannak, hogy az olcsóbb ár, megfelelő, hosszú távú garanciát és minőséget jelent az évek folyamán.<br /> Egy hatékonyabb módszer segítségével le tudnám szűkíteni tárgyilagosan a megfelelő választást ennél a komoly ráfordításnál, és így elkerülném azokat a hibákat, amik elsőre kedvezőbbnek hatnak a saját szempontjaim alapján.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az elemzésre használt adatok közel azonos nagyságrendűek. Az elemzésre használt adatokat személyes utánajárással és kérdezéssel kaptam meg.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Öt vállalkozót versenyeztettem meg: <br /> *pályázó1 <br /> *pályázó2 <br /> *pályázó3 <br /> *pályázó4<br /> *pályázó5<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> * x átfutási idő (óra)- minimalizálandó<br /> * x referencia (db)- maximalizálandó<br /> * x létszám (fő)-maximalizálandó<br /> * x távolság (km)-maximalizálandó<br /> * y vállalási ár (Ft)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> *Saját magam<br /> *Ház felújításhoz készülő családoknak is szeretnék segítséget nyújtani, saját tapasztalataimon keresztül<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A Solver alkalmazásával lehetőség nyílik a preferenciarendszer szerinti értékelésre, a felhasználó maga állíthatja be, hogy mely szempontokat milyen súllyal szeretné az értékelésnél figyelembe venni. Segítségével a beruházási döntések megalapozottabbak, tervezhetőbbek, és választ kapunk arra is, hogy milyen gyorsan térülne meg a beruházás.<br /> A Solver segítsége nélkül nem tudnánk megfelelően rangsorolni a lehetőségeket, ami felesleges költségekhez vezetne.<br /> <br /> Beruházás döntés-előkészítés folyamata, feltételezett megtakarítással:<br /> * bevétel: 2 mFt hitel felvétel (3 hónap alatt folyósított)<br /> * kiadás: 535.245 Ft anyagár, 450.000 Ft munkadíj (1,5 hónap alatt)<br /> * tervezhető hasznosság: 1.014.755 Ft (viszonyítva bevétel-kiadás)<br /> 688.692 Ft (várható legoptimálisabb eredmény megtalálása a különböző attribútumok közül)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *1. Objektumok meghatározása (DATA-B2:B26)<br /> *2. Attribútumok meghatározása (DATA-C2:C26)<br /> *3. Adatbázis létrehozása (DATA-D2:H26)<br /> *4. Pivot tábla készítése (PIVOT-A3:G22) <br /> *5. Primer OAM kimutatás (COCO_solver-A2:F2)<br /> *5. Rangsor tábla elkészítése (COCO_solver-A12:F18)<br /> *6. Solver futtatása(COCO_solver-A20:K26)<br /> *7. Eredmény értékelése (COCO_solver-A30:H37)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> *a pályázó3 ára értékarányos<br /> *a pályázó1, pályázó2, pályázó5 eredményei azonosak<br /> *a pályázó4 ajánlata drágább a többi vállalkozónál<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A hasonlóságelemzés segítségével sikerült megtalálni egy közép árkategóriás ajánlatot, mely pénzbeli és időbeli megtakarítást jelent.<br /> A kimutatás alapján a pályázó3 ajánlatát fogadtam el, mert normál átfutási idővel, és a munkához megfelelő létszámmal tud dolgozni, ugyan kevesebb referenciával rendelkezik, de a kiajánlott ár arányban van a részletezett feltételekkel.<br /> Ez a módszer hatékonyabbnak bizonyult, mint a saját szubjektív megítélésem (pályázó1), ami bár kedvezőbbnek tűnt, de későbbiekben nem lett volna kifizetődő.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Ez a módszer segítette végső döntésemet, hiszen megtalálta az OBJEKTUMOK közül a legjobb ár-érték aránnyal rendelkező ajánlatot. <br /> Az elemzés eredményeként megállapítható, hogy a pályázó3 ajánlata 1.002.472 Ft-ot képvisel, míg a legdrágább pályázó2 vállalási ára 1.673.930 Ft. A kettő közti megtakarítás 671.465 Ft.<br /> Viszont az általam választott legolcsóbb pályázó1 ára 985.245 Ft, ezt viszonyítva a győztes eredménnyel pedig 17.227 Ft-tal többet jelent, ezzel szemben fele idővel, 120 órával kevesebb idő alatt tudják teljesíteni az adott munkát.<br /> Megállapítható, hogy a kimutatás hasznos volt, mert bár némi többlet költséget eredményezett a kiinduló, szubjektív rangsorral szemben, de az időbeli megtakarítás és a garancia aránya optimálisnak bizonyult a közép árkategóriánál.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]</div>

Hangacsieva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kiv%C3%A1laszt%C3%A1s_vid%C3%A9ki_telephelyhez&diff=47058 2011-04-05T21:46:57Z

<p>Hangacsieva: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Egy magyarországi cég újonnan nyíló vidéki telephelyéhez keres HR-es munkatársat. Ezt a posztot a már meglévő budapesti stábjából szeretné betöltetni.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Sokszor fordul elő, hogy ha egy multinacionális cég (vagy akár egy kisebb) több telephelyet, fiókot nyit, akkor a posztokat a már meglévő, bevált emberei áthelyezésével tölti fel. Régóta foglalkoztatott hogy milyen szempontok szerint választják ki az embereket, és az is hogy hogyan.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete(best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> <br /> <br /> Mivel ezidáig nem találkoztam még a hasonlóság elemzéssel, így teljesen más szemszögből próbáltam volna meg döntést hozni. Elsősorban a vállalat vezetőség véleményezése befolyásolta volna döntésemet akár pozitív akár negatív irányba, de ezen felül más szubjektív hatások is torzíthatták volna döntésem végkimenetelét, hogy kik lettek volna akiket megbíztam volna a munka ellátásával. A hasonlóságelemzés módszerével viszont objektívebb információt nyerhetek a kiválasztás meghozatalához. E módszer használatának levezetése megtalálható az XLS dokumentumom elemzés című munkalapján. A főnökségi véleményezés alapján én két embert választottam volna:<br /> <br /> 1. A. Csabát<br /> <br /> 2. V. Róbertet<br /> <br /> Ezen rangsor bár szubjektív, mégsem másítottam volna meg, hiszen nem ismertem jobb módszert a kiválasztásra. Hagyatkoznom kellett volna a vezetői döntésre, mivel ők jobban belelátnak a vállalat életébe és folyamataiba.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Sokat tanakodtam magamban hogy milyen, nem szubjektív tulajdonságok alapján válasszam ki az embereket. Arra a következtetésre jutottam, hogy az életkor és a vállalatnál eltöltött idő a legmeghatározóbb, mivel ezek mind a tapasztalatot és a megbízhatóságot sugározzák. Belevettem még két olyan dolgot ami személyhez köthető és meghatározó is egyben, ilyen a mobilitása és a légkör változás szüksége. A mobilitásba a család, a gépjármű tulajdona és a helyhez kötöttség tartozik.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> A. Csaba<br /> <br /> T. Dezső<br /> <br /> K. Attila<br /> <br /> L. Zsuzsanna<br /> <br /> V. Róbert<br /> <br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> - Életkor: évben mérve, iránya: 1, azaz minél fiatalabb a jelölt annál esélyesebb a kiválasztásra.<br /> - Vállalatnál eltöltött idő: évben mérve, iránya: 0, azaz minél több évet töltött el a cégnél, annál esélyesebb a kiválasztásra.<br /> - Államvizsga eredménye: osztályozás, iránya: 0, azaz minél jobb jegyet kapott az államvizsgán a tárgyából, annál esélyesebb a kiválasztásra.<br /> - Nyelvtudás: szinten mérve, iránya: 0, azaz minél magasabb az értéke, annál esélyesebb a kiválasztásra.<br /> - Mennyire szeretne változást: (kód) iránya: 0, mert az a jó, ha ő is légkörváltozást szeretne.<br /> - Mobilitás: (kód) iránya: 0, azért mert akkor jó a jelölt ha nincs annyira helyhez kötve, mint egy családos kollégája.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> * Egy vállalat, HR osztálya<br /> * Egy vállalat vezetése /vezető(k), osztályvezető(k)/ <br /> <br /> Azért ők az érintett célcsoport, mert leggyakrabban ők kerülhetnek olyan szituációba, hogy dönteniük kell, kiválasztás ügyében, és ez az elemzés gyakran megkönnyítené a dolgukat.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Reményeim szerint minél hamarabb megtalálom az alkalmas személyt az új telephely HR osztályára. Jó kiválasztás esetén a felmerülő problémákat, feladatokat a kiválasztott személy gyorsan, pontosan meg fogja tudni oldani a számára kitűzött idő alatt. Tehát időt tudunk spórolni, egy jó munkaerővel, de egyben pénzt is, hiszen az időnek ára van. A felmerült összegek a következők:<br /> <br /> * Feladat elvégzésére adott pénz : 75.000 Ft<br /> * Új helyen vásárolt szolgálati lakás ára 17.000.000 Ft<br /> * Új munkakör, új pozíció, új bérezés: 270.000 Ft/hó<br /> * Cafeteria: 100.000 Ft/hó<br /> <br /> Abban az esetben, ha hatékony a kiválasztás, akkor spórolni lehet a személy óra bérén, napi díján és dologi kiadásain. Ezek az összegek (óra bér, napi díj és dologi kiadás) úgy lettek kiszámítva, hogy azok hasznot hozzanak a cégnek, abból az indokból, hogy különleges módszerrel lett kiválasztva a munkavállaló, így neki nagyobb a beválási esélye, mint egy szubjektív véleménnyel kiválasztott személynél. Így ebben az esetben 30%-os felárat tartalmaznak az árak.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> * Először is készítettem egy alap táblázatot, ami konkrétan tartalmazza a jelölteket és a szempontokat, ami alapján eldönthető hogy kit szeretnénk kihelyezni.<br /> * Majd készítettem egy meta adatbázis, a jobb átláthatóság, és összehasonlíthatóság kedvéért.<br /> * Majd készítettem egy darabra vonatkozó kimutatást, hogy megbizonyosodjak arról, hogy minden objektumnál adott attribútumhoz csak egy adatot rendeltem hozzá. Tehát pl. nem fordul e elő, hogy kétszer rögzítetem egy személyhez egy értéket.<br /> * Következő lépésként készült egy értékre vonatkozó kimutatás is.<br /> * Végül elkészítettem az elemzés lapfülnél, egy rangsorolást, majd ebből kiindulva elkészítettem a Coco online-t, amit kétszer kellett lefutatnom, mert az első elemzésből nem lehetet győztest hirdetni , de a második elemzés alapján következtetést lehet levonni, hogy ki az a személy, akit ki szeretnénk helyezni.<br /> * Megjegyeznem, hogy az alap adatokhoz vettem egy Y0 értéket, ami 1000 pontot ért. Ez adja meg azt a lehetőséget, hogy mindenki egyenlő eséllyel induljon a feladat megszerzésére, ill. megtudjuk hogy az adott személyek mennyire hasonlítanak az idealizált személyre. ( így kizártam a KO feltételt)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Két főt lehetett alapból kizárni az öt jelöltből. T. Dezsőt, valamint L. Zsuzsannát, mivel ők családi okokból, vagy másból kifolyólag nem mobilisak. Két ember értéke viszont kiemelkedő volt a második elemzést követően. A delta = Y-Y(*) értékük -2,80 .Az eredmények az XLS. dokumentumom, elemzés című lapfülén belül a Coco mátrix című táblázatban láthatók.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Mivel az első elemzés nem járt sikerrel, mert több lehetőség is lehetett volna, így külön nyelvtudásra, változásra illetve mobilitásra is megcsináltam az elemzést. Az eredmény a már várható két személyt hozta ki: <br /> * A. Csabát<br /> * V. Róbertet. <br /> <br /> Ebben az esetben teljesen objektívek voltunk, bár a szubjektív döntésben is kettejüket kaptuk volna meg.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> A megoldás során rájöttem, hogy pontosabb és jobb eredményt kaphattam volna, ha nagyobb létszámú csoporton végzem el az elemzést. A fiktív adatok tekintetében is eredményes volt a megoldás. Több attribútum esetén pontosabb eredményt kapnék, és biztosabban tudnám, hogy a legjobb személytől váltam meg a cég szemszögét tekintve. Úgy vélem minden féle képen megérte a ráfordított időt, hiszen az öt jelöltből egy főre le tudtuk csökkenteni a jelöltek számát, igaz két elemzés szükséges volt hozzá, de megérte. <br /> <br /> Mivel eredményesen lezajlott az elemzés, tehát tudtam győztest hirdetni , így megállapítható, hogy a cégnek megérte beruházni az elemzésre, mert rengeteg költséget megtakarított ezáltal. Sikerült elérni a tervezet hasznosságot. Tehát kifizetik számunkra a módszer kidolgozásának díját (100.000 Ft).<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]</div>

Hangacsieva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=2007:Fejvad%C3%A1sz&diff=47057 2011-04-05T21:46:17Z

<p>Hangacsieva: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/nappalos/2007osz/munkatervek/fejv.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Fejvadász. Különböző végzettségű, nyelvtudású, bérigényű jelöltek közül a megbízó által támasztott követelményeknek megfelelő bérigény-teljesítmény szintű jelöltek kiválasztása. <br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Munkám során sokszor nekem kell előszűrni a jelölteket. A kinyomtatott papírhalmok, majd a kategóriánkénti szétpakolás (ebbe az oszlopba a tapasztalattal rendelkezők, abba akik angolul tudnak, a harmadikba, akik nem tudnak angolul, és nincs tapasztalatuk sem, stb…) sok energiámat, időmet veszi el, nem beszélve arról, hogy az asztalom tele van papírhalmokkal. A sok adminisztráció még mindig nem biztosíték arra, hogy a bérigény és a teljesítmény aránya alapján melyik jelölt lehet a befutó. Erre a problémára kerestem megoldást, ami nemcsak időt és helyet is spórol, de hatékonyabbá válhat a kiválasztás is.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> Mint az a fenti sorokból is kitűnik, jelenleg is elvégzem a feladatomat, hagyományos, &quot;kinyomtatom-összetűzöm-válogatom&quot; módon, de az ilyen tevékenységek elveszik az egyéb, lényegesebb feladatoktól az időt. Az általam jelenleg használt módszert elavultnak, hátráltatónak, követhetetlennek és nem utolsó sorban gazdaságtalannak találom.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> A feladat megoldásához a következő attribútumokat vizsgáltam:<br /> <br /> * bérigény<br /> <br /> * angol nyelvtudás szintje<br /> <br /> * kiskereskedelmi tapasztalat<br /> <br /> * numerikus teszt eredménye<br /> <br /> * AC (Assessment Centre) eredménye<br /> <br /> * előszűrő interjú eredménye<br /> <br /> Ezek az információk szükségesek a döntéshez, az általam szerepeltetett munkavállalók és adataik azonban fiktívek, minden potenciális jelölt és minden adat a képzelet szüleménye. <br /> <br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Célcsoporthoz a hasonló fejvadász munkát végző kollegákat és azokat sorolnám, akik toborzási feladatokat végeznek. Közvetett célcsoport a megbízó, hiszen látva a gyors és minőségi munkavégzést következő alkalommal is az én szolgáltatásomat fogja igénybe venni.<br /> Azokat a jelölteket juttatom a végső interjúra, akik az alábbi követelményeknek megfelelnek (KO kritériumok):<br /> <br /> * bérigény: max. 330 000<br /> <br /> * angol nyelvtudás: min 1-es szint (belső teszttel mért tudás, az 1-es szint középfokú nyelvtudást jelent)<br /> <br /> * kiskereskedelmi tapasztalat: min. 1 év<br /> <br /> * Numerikus teszt eredménye: min. 1-es szint (a nulla nem elfogadható)<br /> <br /> * AC eredménye: min. 1 pont (ehhez aktív részvétel szükséges)<br /> <br /> * előszűrő interjú eredménye: min. 1 pont (ami az egyes tulajdonságokra adott pontszámok átlagaként került meghatározásra)<br /> <br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> A célcsoport számára számos előnnyel jár a feladat megválaszolása. Gazdasági hasznosságot érhetünk el, ha nem nyomtatjuk ki a napi beérkező cirka 100 önéletrajzot, mivel a papírt és a tintát is megspóroljuk. A toborzást végző számára nem elhanyagolható időmegtakarítást eredményezhet egy ilyen tábla használata, valamint a vállalat számára felszabadul egy kb. félnapi munkaerő, melyet máshova csoportosíthat. A megbízónak szintén hasznot jelenthet ez a rendszer, mert csak olyan jelölteket közvetítek neki, akik minden előírt követelménynek megfelelnek és a teljesítményük arányos a bérükkel.<br /> <br /> =A válaszokat befolyásoló tényezők=<br /> <br /> Objektumok: 10, kitalált potenciális jelölt <br /> Attribútumok: <br /> * bérigény<br /> <br /> * angol nyelvtudás szintje<br /> <br /> * kiskereskedelmi tapasztalat<br /> <br /> * numerikus teszt eredménye<br /> <br /> * AC (Assessment Centre) eredménye<br /> <br /> * előszűrő interjú eredménye<br /> <br /> Nagyon fontos, hogy mindig a megbízó speciális igényeit helyezzük előtérbe. Jelen esetben több fordulós kiválasztást kellett végrehajtanunk, hogy a beválás esélyeit növeljük. A bérigény szintén nagy szerepet játszik mert a pénzügyi év végén megbízónk csak a betervezett összeget tudja nyújtani a jövendőbeli munkavállalónak. A bérigény és a jelölt által produkált eredmények szoros összefüggésben vannak egymással. <br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> * Alapadatok (név, a kiválasztás során elért eddigi teljesítmények) begyűjtése<br /> <br /> * Az összegyűlt adatokból objektum-attribútum mátrix készítése<br /> <br /> * Pivot tábla készítése, alapellenőrzés<br /> <br /> * Sorszám függvény elkészítése<br /> <br /> * COCO tábla készítése<br /> <br /> * A kapott eredmények kiértékelése <br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> A Coco tábla segítségével kapott eredmények alátámasztják, hogy az első, a második és az ötödik jelölt tud olyan teljesítményt nyújtani, ami arányban van bérigényével. A megbízó számára megfontolandó, hogy a hetedik jelöltet is behívja végső interjúra, hiszen bérigénye igaz magas, de az általa kínált munka minősége is magas szintű (valamit lehet, hogy a bérigény meghatározásakor abból indult ki, hogy beír egy magasabb bért, ami alatt szintén elmenne dolgozni). A többi jelöltnek elutasítást kell küldenünk, mert a bérigényük (egyes esetekben magasan) meghaladja az általuk kínált &quot;minőséget&quot;.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A fenti megoldással kapott eredmények birtokában javasolnám a vállalat számára, hogy mérlegelje, hogy a jelenleg toborzással foglalkozók számára milyen plusz feladatokat tunda biztosítani a felszabadult munkaidőre. Az egyes kiválasztások során a fejvadász által biztosított jelöltekhez a fajvadásznak kommentárokat lenne célszerű fűznie a jó jelöltek elvesztésének elkerülése érdekében.<br /> <br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> A kiválasztások eddig sok felesleges költséggel jártak a vállalat és a megbízó számára is. A vállalat oldaláról hasznos lehet a megoldás a felszabaduló költésgek és munkaerő szempontjából, a megbízó oldaláról pedig nagyon fontos eredmény, hogy csak a megfelelő jelölteket juttatjuk tovább neki.<br /> A feladatot igyekeztem úgy megoldani, hogy azt mindennapi munkavégzésem során is használni tudjam. A megoldás során fiktív adatokkal dolgoztam, de az eredmények meggyőzőek voltak számomra.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> fizetesem.com : Különbözőség, hogy az említett honlapon habár a bér - tudás/eredmények arányát láthatjuk, jelöltekként kell megnéznem, az eredményeket. Az én megoldásomban viszont táblázatszerűen, számomra jobban áttekinthetően jönnek ki az adatok.<br /> <br /> Egy online álláskereső portál adatbázisát szintén ismerem. Ez képes arra, hogy a jelöltek által feltöltött adatok alapján szűrjön, viszont az adatbázisba felvett adatokon kívül semmit sem tud kezelni.<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]</div>

Hangacsieva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Munkaer%C5%91_megval%C3%A1s&diff=47056 2011-04-05T21:45:16Z

<p>Hangacsieva: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/tt.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Munkaerő megválás cégen belül. Meg kell találnunk azt a személyt, akitől meg kell válnunk.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A munkaerő megválást azért foglalkoztat, mert manapság égető kérdés az, hogy egy cégen belül ki az a személy, akitől sajnálatos módon meg kell válni. Személyes kötődés csupán az érdeklődésem a HR szempontjából, konkrét élményem nincs. Viszont megpróbáltam felvázolni egy szisztémát, ami alapján el lehet dönteni egy olyan döntést, hogy ki az a személy, akire a közeljövőben nincs szükség a vállalat szempontjából.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Ha sosem találkoztam volna a hasonlóság elemzéssel, akkor úgy próbáltam volna megoldani ezt a feladatot, hogy a főnöki véleményre nagyobb figyelmet fordítottam volna, hogy miért is így rangsorolta volna a főnök a beosztottak értékelését. Ezek után még figyelemmel vettem volna a kiadásokat, hogy arányos-e a főnöki értékeléssel. Ezzel viszont a baj az lenne, hogy szubjektív módon történne a munkaerőtől való megválás, és esetleges kizáró ok is felléphetne a végső eredmény miatt. Sok szubjektív tényező is befolyásolhatta volna a döntésem, akár pozitív akár negatív irányba. A jobb megoldás az lenne, ha nem futnánk bele kizáró okokba és objektíven ítélnénk meg a beosztottakat.A XLS dokumentumban az elemzés fülben található meg az elemzés.<br /> *1. Sz7<br /> *2. Sz1; Sz6<br /> *3. Sz8<br /> *4. Sz3; Sz5<br /> *5. Sz2<br /> *6. Sz4<br /> Ez a rangsor igaz, hogy szubjektív módon jött ki, de mivel nem ismertem korábban jobb megoldást, ezért hittem volna a főnök ítéletének, és ez alapján Sz7 személlyel bontottam volna fel munkaszerződést.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Nehézség volt a feladat megoldása során, annyiban, hogy elsőnek kevés volt a objektumok száma és nem jött ki megfelelő személy, arra hogy kitől kéne valójában megválni a cégnek. Ezt kompenzáltam, oly módon, hogy több objektummal dolgoztam és így kijött az eltérés a személyek között. KO feltétel is megfordult a rendszerben, ami olyan kizárta volna az érvényességét a megoldásnak. Az adatbázis, mivel fiktív adatokról van szó nem volt nagy elemszámú, mindössze 8 objektumra vetítettem ki. <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *Sz1<br /> *Sz2<br /> *Sz3<br /> *Sz4<br /> *Sz5<br /> *Sz6<br /> *Sz7<br /> *Sz8<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Hány éve dolgozik a vállalatnál?: 1, Minél kevesebb éve dolgozik a szervezetnél, annál valószínűbb, hogy attól a személytől válunk meg.<br /> *Életkor: 1, Minél alacsonyabb az életkor annál valószínűbb, hogy elbocsátásra kerül.<br /> *Havi átlagos ledolgozott órák száma: 1, Minél kevesebb a ledolgozott órák száma, annál valószínűbb, hogy megválnak az egyéntől.<br /> *Végzettség (1=általános, 2 =szakmunkás, 3=érettségi, 4=diploma): 0, azaz minél magasabb az iskolai végzetség, annál biztosabb, hogy megválunk a személytől.<br /> *Bér: 0 azaz minél nagyobb a bér, annál valószínűbb, hogy megválunk a munkaerőtől. <br /> *Túlóra szám: 1, Minél kisebb a túlórák száma, annál valószínűbb, hogy megválunk a munkaerőtől.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> *Egy vállalat, HR osztálya<br /> *Egy vállalat vezetése /vezető(k), osztályvezető(k)/<br /> Azért ők, mert ők kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy dönteniük kell az elbocsátással kapcsolatban.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Reményeim szerint megoldást találok arra, hogy minél rövidebb idő alatt, megtaláljam azt a személyt, akitől a cégnek meg kell válnia a munkájától. Oly módon, hogy a cég a legnagyobb hasznosságot hozza, a lehető legpozitívabb visszajelzéssel a kiadásokban, munkatársaktól és más partnerektől. A legmegfelelőbb személytől történő megválás a cég számára hasznos lesz anyagilag, nem fogja hátráltatni a munkafolyamatot. Forintosítva az összegeket, amik felmerülnek a személy bérezése kapcsán a következők (nettó összeg): <br /> *Módszer kidolgozása adott cégre: 100.000 Ft. <br /> *Munkabér:385.000 Ft <br /> *Juttatások: 200.000 Ft<br /> *Cafetéria: 300.000 Ft<br /> *Prémium: 300.000 Ft<br /> Ezek az összegek mind azt mutatják, milyen költséges egy személy fenntartás a cégnek. Viszont, ezzel akkor van probléma, ha az adott személy nem a megfelelő mértékben végzi el a saját feladatát, az a cég számár felesleges kiadást jelent. Az ilyen jellegű kiadásokat kívánja a cég csökkenteni, a nem megfelelő munkaerőt kívánja elbocsátani.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *Először is készítettem egy alap táblázatot, ami konkrétan tartalmazza a jelölteket és a szempontokat, ami alapján eldönthető hogy kitől szeretnénk megválni. <br /> *Majd készítettem egy meta adatbázis, a jobb átláthatóság, és összehasonlíthatóság kedvéért. <br /> *Majd készítettem egy darabra vonatkozó kimutatást, hogy megbizonyosodjak arról, hogy minden objektumnál adott attribútumhoz csak egy adatot rendeltem hozzá. Tehát pl. nem fordul e elő, hogy kétszer rögzítetem egy személyhez egy értéket.<br /> *Következő lépésként készült egy értékre vonatkozó kimutatás is. <br /> *Végül elkészítettem az elemzés lapfülnél, egy rangsorolást, majd ebből kiindulva elkészítettem a Coco online-t, amit kétszer kellett lefutatnom, mert az első elemzésből nem lehetet győztest hirdetni , de a második elemzés alapján következtetést lehet levonni, hogy ki az a személy, akitől megfogunk válni. <br /> *Megjegyeznem, hogy az alap adatokhoz vettem egy Y0 értéket, ami 1000 pontot ért. Ez adja meg azt a lehetőséget, hogy mindenki egyenlő eséllyel induljon a feladat megszerzésére, ill. megtudjuk hogy az adott személyek mennyire hasonlítanak az idealizált személyre. ( így kizártam a KO feltételt)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> *Első elemzés:<br /> Az eredmény elég meglepő lett. Hat főt lehet alapból kizárni a csoportból (y*=1001&gt;y=1000). A maradék két személy közül dönthetünk, hogy kitől szeretnénk megválni. /Tovább kell boncolgatni a személyeket/ <br /> *Második elemzés:<br /> További szűkítésben már csak két atributumra vizsgáltuk meg a nyolc személyt. (Végzetség, Főnöki megítélés szerint) Az elemzés eredményes lett, hiszen a Sz2 lett az a személy, akitől a cég megfog válni. <br /> Az eredmények az XLS. dokumentumom, elemzés című lapfülén belül a COCO-matrix N°: 200061 című táblázatban láthatók.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel az első elemzésem nem járt sikerrel, mert több személy kapott hasonló pontot, itt akár a véletlen is közre játszhat, hogy éppenséggel ki lesz az, akit elbocsátana a cég. (pénzérme feldobás esete áll fent) Az eredménnyel nem elégedtem meg és tovább szűkítettem az atributumokat a végzetségre és a főnöki megítélésére, ami látható az elemzés munkalapon a Kiegészítő táblázattól lefelé. Az eredmény sikerrel zárult, végre sikerült különbséget tenni a személyek között a második elemzés segítségével, amit a végzetség és a főnöki megítélés szerint végeztem el. Az eredmény a következő képen alakult: <br /> *1. Sz2<br /> *2. Sz5<br /> *3. Sz4<br /> *4. Sz1; Sz3; Sz6<br /> *5. Sz8<br /> *6. Sz7<br /> Ebben az esetben teljesen objektívek voltunk, ha a saját meglátásom szerint döntöttem volna és nem használtam volna a hasonlóság elemzést szinte biztos, hogy nem objektív módon döntöttem volna kitől váljon meg a cég.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A megoldás során rájöttem, hogy pontosabb és jobb eredményt kaphattam volna, ha nagyobb létszámú csoporton végzem el az elemzést. A fiktív adatok tekintetében is eredményes volt a megoldás. Több attribútum esetén pontosabb eredményt kapnék, és biztosabban tudnám, hogy a legjobb személytől váltam meg a cég szemszögét tekintve. Úgy vélem minden féle képen megérte a ráfordított időt, hiszen a nyolc jelöltből egy főre le tudtuk csökkenteni a jelöltek számát, igaz két elemzés szükséges volt hozzá, de megérte. <br /> <br /> Mivel eredményesen lezajlott az elemzés, tehát tudtam győztest hirdetni (akitől megválna a cég), így megállapítható, hogy a cégnek megérte beruházni az elemzésre, mert rengeteg költséget megtakarított ezáltal. Sikerült elérni a tervezet hasznosságot. Tehát kifizetik számunkra a módszer kidolgozásának díját (100.000 Ft), valamint a kiválasztott személyhez kapcsolódó díjakat is, amiket felsoroltam a várható hasznosságnál.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]</div>

Hangacsieva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Katonakivalasztas&diff=47055 2011-04-05T21:43:31Z

<p>Hangacsieva: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fn.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Szakaszvezetők kiválasztása a katonaságon belül. A legjobb eredményeket elért személyek előléptetése a lehetséges jelöltek sorából.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Idősebb generációktól gyakran hallottam a kötelező sorkatonaságról és az ott elsajátított tudás hasznosságáról. Sajnos a kötelező sorkatonaság megszűnt, így nekem már nem lehetett részem benne, de mindig is érdekelt a katonaság hierarchiája, illetve az, hogy a katonaságon belül milyen módszerekkel választják ki az előléptetésre alkalmas katonákat.<br /> Ezért vettem számba néhány fontos tényezőt, amely segíthet a kiválasztásban.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete(best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Mivel idáig még nem találkoztam hasonlóságelemzéssel, teljesen más módon próbáltam volna megközelíteni a katonai kiválasztás problémáját. Elsősorban a kiképzőtisztek véleményezése, befolyásolta volna döntésemet akár pozitív akár negatív irányba, de ezen felül más szubjektív hatások is torzíthatták volna döntésem végkimenetelét, hogy kik lettek volna a szakaszvezetővé előléptethető személyek, továbbá azon tartalék, akiket egy későbbi előléptetési szűrés során esélyesnek látok a szakaszvezetői pozícióra. A hasonlóságelemzés módszerével viszont objektívebb információt nyerhetek a kiválasztás meghozatalához. E módszer használatának levezetése megtalálható az XLS dokumentumom elemzés című munkalapján. <br /> Kiképzőtiszti véleményezés alapján a következő katonákat léptettem volna elő:<br /> <br /> 1. J18<br /> <br /> 2. J23<br /> <br /> 3. J26<br /> <br /> Továbbá tartalékba helyeztem volna előléptetési alkalmasság szempontjából a következő katonákat:<br /> <br /> 1. J4<br /> <br /> 2. J12<br /> <br /> 3. J27<br /> <br /> Ezen rangsor bár szubjektív, mégsem másítottam volna meg, hiszen nem ismertem jobb módszert a kiválasztásra. Bíznom kellett tehát abban, hogy a szakaszvezetők jobban képesek mérlegelni a katonai tulajdonságok fontosságának súlyát.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Sokat gondolkodtam, hogy milyen tulajdonságok alapján válasszam ki azokat a közkatonákat, akiket elő akarok léptetni szakaszvezetővé. Vita volt, hogy vezető kiválasztásnál be kellene e tennem az attribútumok közé a &quot;fizikai erőnlét értéke&quot; és &quot;célzási pontosság&quot; attribútumokat, elvégre a vezetői tulajdonságoknál ezen tulajdonságok háttérbe szorulhatnak. Arra a következtetésre jutottam, hogy bár vezető kiválasztásról van szó, de a szakaszvezetőnek a terepen kell teljesítenie, így mindenképpen jónak láttam, ha felveszem őket az attribútumok sorába. <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> * J1<br /> <br /> * J2<br /> <br /> * J3<br /> <br /> * J4<br /> <br /> * J5<br /> <br /> * J6<br /> <br /> * J7<br /> <br /> * J8<br /> <br /> * J9<br /> <br /> * J10<br /> <br /> * J11<br /> <br /> * J12<br /> <br /> * J13<br /> <br /> * J14<br /> <br /> * J15<br /> <br /> * J16<br /> <br /> * J17<br /> <br /> * J18<br /> <br /> * J19<br /> <br /> * J20<br /> <br /> * J21<br /> <br /> * J22<br /> <br /> * J23<br /> <br /> * J24<br /> <br /> * J25<br /> <br /> * J26<br /> <br /> * J27<br /> <br /> * J28<br /> <br /> * J29<br /> <br /> * J30<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> * Empatikus teszt érték (pontszám) Irány: 0, azaz minél magasabb pontszámot ér el, annál esélyesebb az előléptetésre<br /> * Konceptuálsi készség értéke (pontszám) Irány:0, azaz minél több pontot szerzett a teszten annál esélyesebb az előléptetésre<br /> * Improvizációs készség értéke (pontszám) Irány:0, azaz minél több pontot ért el a felmérés során, annál kreatívabb, annál valószínűbb hogy előléptetésre számíthat<br /> * Stressztűrő képesség értéke(pontszám) Iárny:0, azaz minél magasabb az érték, annál jobban bírja a stresszt, annál esélyesebb előléptetésre<br /> * Pszichológiai teszt értéke (pontszám) Irány:0, azaz minél magasabb pontszámot ért el a teszt során, annál valószínűbb az előléptetés<br /> * Fizikai erőnlét értéke (pontszám) Irány:0, azaz minél magasabb az érték, annál jobb a fizikai erőnlét, és annál esélyesebb az előléptetés<br /> * Célzási pontosság értéke (pontszám) Irány:0, azaz minél magasabb az érték, annál pontosabban céloz, annál valószínűbb az előléptetésre<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> * Magyar honvédelem vezérkara<br /> * Nemzetközi katonai szövetségek vezetői<br /> * Rendfenntartó erők vezetői<br /> * Különleges alakulatok vezetői<br /> <br /> Elsősorban azért ők az érintett célcsoportok, mert ők az illetékesek akik alkalmazhatják ezen katonai kiválasztási rendszert, illetve a legtöbbször nekik kell fontosabb döntéseket meghozniuk kiválasztás szempontjából. A kiválasztási folyamatok korszerűsítésére szolgálhatna ez a kiválasztási módszer. Továbbá az attribútumokat specifikus igényeknek megfelelően lehetne módosítani, nem csak közkatonák kiválasztására, hanem akár vezetői pozícióba való kiválasztási eljárásként is. <br /> A katonaság hierarchiáján belül széleskörűen át lehetne alakítani a rendszert szakaszvezetők kiválasztásától, akár vezérkari tagok kiválasztásáig.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Remélem, hogy minél rövidebb idő alatt megoldást tudok találni arra, hogy kiket is lehetne előléptetni szakaszvezetővé. Úgy szeretném megtalálni a jelölteket, hogy azok a hadsereg számára a lehető legnagyobb hasznosságot jelentse, és a hadsereg is meg legyen elégedve a kiválasztott személyekkel. <br /> Megfelelő kiválasztás esetén a választott személyek a felmerülő problémákat gyorsan, pontosan és hatékonyan fogják tudni megoldani. <br /> A katonák megfelelő irányítás alatt szintén hatékonyabbak lesznek, és a bevetések során vélhetőleg a halálozási arány is kevesebb lesz. <br /> Forintosítva az összegeket, amelyek felmerülnek a feladat során, a következők lehetnek (nettó összeg): <br /> <br /> * Módszer kidolgozása adott katonai megbíónak: 100.000 Ft<br /> * Előléptetett személy havi bére: 140. 000 Ft<br /> * Cafetéria: 9000 Ft<br /> * Lakhatási támogatás havonta: 80.000 Ft<br /> <br /> * Katona halála esetén:<br /> ** Temetés finanszírozása: 120.000 Ft<br /> ** Gyermeknevelési támogatás/ gyerek: 23.850 Ft<br /> <br /> Ezen összegek azt mutatják, hogy milyen költségek léphetnek fel egy szakaszvezetőnél, illetve a katonák elhalálozása esetén. A felsorolt költségek csupán alapköltségek, melyek rangtól, és egyéb tényezőktől függően nőhetnek. Jogos tehát a feltételezés, hogy megfelelő kiválasztás esetén a halálozási arány csökken, ezáltal csökkennek a hadászati kiadások is. Kiválasztási rendszerem alkalmazásával tehát nagyobb az esélye a beválásnak, így a kiválasztási eljárás költséghatékonyabb, illetve nem kell többszörösen megismételni a kiválasztást, nem megfelelő személyek lefokozásánál. A kiválasztásnál a költségekben már megmutatkozik a saját hasznom, amely az egyénenkénti kiválasztásra tett 20%-os felár, továbbá a módszer beválása esetén a rendszer know-how eladásával további haszonra tehetnék szert.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> * Első lépésként készítettem egy alap táblázatot, amely tartalmazza a szakaszvezetői pozícióért induló személyeket, illetve a szempontokat, amik alapján a kiválasztás történt.<br /> * Második lépésben készítettem egy meta adatbázist a jobb átláthatóság és összehasonlíthatóság végett.<br /> * A következő lépésben készítettem egy darabra vonatkozó kimutatást, hogy megbizonyosodjam arról, hogy minden objektumnál, az adott attribútumhoz csak egy értéket rendeltem hozzá. Így például nem fordulhat elő, hogy a &quot;célzási érték&quot; attribútumhoz két tesztérték lett rögzítve.<br /> * Ezt követően készítettem egy értékre vonatkozó kimutatást.<br /> * Legvégül elkészítettem az elemzés munkalapon egy rangsorolást, majd ebből kiindulva elkészítettem a Coco Online-t, ami alapján kiválaszthatom azt a három szerencsés személyt, akit elő lehet léptetni szakaszvezetővé. Továbbá a jövőbeli kiválasztásokra gondolván tartalékba helyeztem a második három legjobbat, a majdani szakaszvezető pozícióba léptetéshez.<br /> <br /> <br /> * Meg kell jegyeznem viszont, hogy az alapadatokhoz vettem egy Y0 értéket, amely 100 pontot ért. Ez adta meg a lehetőséget, hogy midnenki egyenlő esélyekkel induljon a szakaszvezetői posztért, illetve hogy megtudjuk azt, hogy a jelöltek mennyire hasonlítanak az idealizált személyre.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az elemzés során nyolc főt azonnal ki lehetett zárni, mert az eredményeik signifikánsan gyengébbek voltak a többiek eredményeihez képest. (y*=101&gt;y=100) Én azt az első három személyt kerestem, illetve tartalékban a második három személyt, akik nemcsak a becslés értékét halladták meg, de a legjobb értékkel rendelkeztek a többiekéhez képest. <br /> <br /> Az eredmények az XLS dokumentumom, elemzés munkalapján találhatóak a Coco mátrix című táblázatban.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A szubjektív szakaszvezetői vélemény alapján hozott döntés egértelműen eltér a hasonlóságelemzés által kapott eredménytől. A szubjektív kiválasztás során előfordult, hogy több jelölt is ugyan olyan pontszámot ért el, ezáltal a szerencsére bízva is elvégezhettük volna az előléptetést, de ez az eredmény nem elfogadható. A hasonlóságelemzés ezzel ellentétben egyértelműen megmutatta a jelöltek közötti különbségeket, mely alapján kiválaszthattam az első három legjobb jelöltet előléptetésre, akik a következőek voltak:<br /> <br /> * J24<br /> * J12<br /> * J9<br /> <br /> Továbbá kiválaszthattam a jövőre vonatkozóan a következő három legjobbat, akik majdani előléptetésre számíthatnak:<br /> <br /> * J18<br /> * J27<br /> * J26<br /> <br /> Egyértelműen látható, hogy a best practice- nél feltűntetett eredmények signifikánsan eltérnek az objektív összehasonlító elemzés eredményeitől. Számomra ezen döntés így már elfogadható, illetve igazságosabbnak tartom, és felelősség vállalás szempontjából jobban alátámasztható, dokumentummal indokolható.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A megoldás során arra a következtetésre jutottam, hogy az összehasonlító elemzés megfelelően alkalmazható nagyobb számú objektumok elemzésekor is, illetve bár az elemzésem fiktív adatok alapján készült, megfelelő eredményekre jutottam. Némely jelöltek értékei között nem voltak olyannyira signifikáns különbségek, ám így is megfelelő különbségek alakultak ki a jelöltek értékei között a döntés meghozatalához. <br /> Az eljárás során sikeresen ki tudtam jelölni azt a három személyt a harminc főből álló jelölt sokaságból, akiket elő lehet léptetni szakaszvezetővé, továbbá jövőbeli előléptetéshez tartalékba is tudtam helyezni további három jelöltet, így számomra teljes mértékben megérte a feladat elvégzésére fordított idő, melyet így rendkívül hasznosnak vélek. <br /> <br /> Mivel eredményesen lezajlott az elemzés, ki tudtam jelölni három előléptethető és három jövőben előléptethető személyt, így megállapítható, hogy a megrendelő katonai szervnek megérte a beruházni az elemzésre. Rentgeteg költséget megtakarít az elemzésemmel, továbbá sikerült elérni a tervezett hasznosságot. Tehát kifizetik számunkra a módszer kidolgozásának díját (100.000 Ft), valamint a kiválasztott személyekhez kapcsolódó díjakat is, amelyeket felsoroltam a várható hasznosságnál.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]</div>

Hangacsieva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Teljes%C3%ADtm%C3%A9ny%C3%A9rt%C3%A9kel%C3%A9s&diff=47054 2011-04-05T21:42:45Z

<p>Hangacsieva: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/pm.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Egy fiktív vállalkozás üzletkötőinek értékelése kiemelt magatartási követelmények alapján, hasonlóságelemzés segítségével, mely segíti az emberi erőforrás gazdálkodási osztály munkáját.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Az esedékes szakdolgozatom egyes fejezeteiben foglalkozok a teljesítményértékelési módszerekkel és lehetőségekkel. Mivel a személyügyi informatika feladat szempontjából a konkrét gyakorlati példa nem biztosított, ezért a tanult megoldást egy fiktív vállalkozás, fiktív értékelt személyein keresztül mutatom be.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A teljesítményértékelés meglehetősen összetett tevékenység. Ahhoz hogy az emberi erőforrás gazdálkodás stratégiai feladatai eredményesen és hatékonyan megvalósuljanak egyik elengedhetetlen eszköznek tekintjük. A teljesítményértékeléshez eszközül szolgálnak különböző minősítő skálák, rangsorolás, összehasonlítás, önértékelés, interjú, AC stb. módszerek. Ezeknek az eszközöknek az informatikai támogatása, a különböző integrált személyügyi szoftverek megjelenésével és fejlesztésével biztosítottnak tekinthető. Ugyanakkor a hasonló szoftverek bevezetése meglehetősen költséges feladat. Azoknál a szervezeteknél, ahol a szoftveres támogatás nem megoldható gyakran &quot;papíralapon&quot; oldják meg a feladatot, melynek idő ráfordítsa magas. Másrészt a teljesítményértékelési rendszer szakszerűtlen működtetése miatt, mellőzve az objektivitást gyakran torzító tényező kerül előtérbe (logikai hiba, értékszempontok hibás kiterjesztése, előítélet, projekció, nimbusz hatás, árnyék hatás). Feladatunk, hogy üzletkötőket értékeljünk, kiemelt magatartási követelmények alapján, egy 5 fokozatú skálán, ahol 5 jelenti a legjobb pontértéket 1 pedig a legrosszabb pontértéket /ALAPADATOK munkalap/. A legjobban és legrosszabbul teljesítőket a kapott pontszámok egyszerű összegzésével határozzuk meg.<br /> <br /> Az eredmény:<br /> <br /> {|<br /> |+Kiemelt magatartási követelményekre kapott értékek (fiktív adat)<br /> !Név<br /> !Rendelkezésre állás<br /> !Együttműködés<br /> !Gondosság<br /> !Szabálykövetés<br /> !Beszámolás<br /> !Kommunikáció<br /> !Lojalitás<br /> !Tisztelet<br /> !Hatékonyság<br /> !Össz.<br /> |-<br /> | Üzletkötő1<br /> | 4<br /> | 3<br /> | 4<br /> | 3<br /> | 4<br /> | 4<br /> | 4<br /> | 3<br /> | 3<br /> | 32<br /> |-<br /> | Üzletkötő2<br /> | 3<br /> | 2<br /> | 3<br /> | 3<br /> | 3<br /> | 3<br /> | 3<br /> | 2<br /> | 3<br /> | 25<br /> |-<br /> | Üzletkötő3<br /> | 4<br /> | 5<br /> | 5<br /> | 4<br /> | 5<br /> | 5<br /> | 4<br /> | 4<br /> | 3<br /> | 39<br /> |-<br /> | Üzletkötő4<br /> | 5<br /> | 5<br /> | 5<br /> | 5<br /> | 5<br /> | 4<br /> | 5<br /> | 5<br /> | 4<br /> | 43<br /> |-<br /> | Üzletkötő5<br /> | 3<br /> | 4<br /> | 3<br /> | 4<br /> | 4<br /> | 4<br /> | 4<br /> | 5<br /> | 3<br /> | 34<br /> |-<br /> | Üzletkötő6<br /> | 5<br /> | 5<br /> | 4<br /> | 5<br /> | 4<br /> | 5<br /> | 5<br /> | 5<br /> | 5<br /> | 43<br /> |}<br /> <br /> Ha az eredményeket pénzértékben szeretnék kifejezni és jutalmazni a munkavállalók ösztönzése szempontjából, nem biztos hogy a legobjektívabb megoldást választjuk, hiszen a 4-es 6-os üzletkötő egyformán jól teljesít így megegyező pénzértéket kapnának jutalomként. Szükséges lenne az eredményeket tovább árnyalni.<br /> <br /> Fiktív vállalkozásunk pénzügyi erőforrásai nem engedik meg, hogy túl magas összeget fordítson különböző informatikai rendszerekre. Ezért, számunkra egy költségkímélő, könnyen kezelhető, gyors, objektív, de mégis hatékony megoldás keresése szükséges.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Fiktív adatgyűjtés, fiktív eredményei, mely üzletkötők teljesítményét mutatja kiemelt magatartási követelmények szerint<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> -Üzletkötő1<br /> <br /> -Üzletkötő2<br /> <br /> -Üzletkötő3<br /> <br /> -Üzletkötő4<br /> <br /> -Üzletkötő5<br /> <br /> -Üzletkötő6<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Rendelkezésre állás/pont<br /> <br /> -Együttműködés/pont<br /> <br /> -Gondosság/pont<br /> <br /> -Szabálykövetés/pont<br /> <br /> -Beszámolás/pont<br /> <br /> -Kommunikáció/pont<br /> <br /> -Lojalitás/pont<br /> <br /> -Tisztelet/pont<br /> <br /> -Hatékonyság/pont<br /> <br /> irányultság: 0<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Teljesítményértékelés eredményei felhasználhatók oktatás-képzés, karriertervezés, kompenzáció, teljesítményjavítás, munkaerő-biztosítás területeken, illetve az adott feladatot ellátó személy részére.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A hasonlóság elemzés segítségével ki tudjuk küszöbölni az értékelő helyzetéből/személyéből eredő eredmény torzító tényezőket, rövid idő ráfordítással, alacsony áron<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> 1. Alapadatok összegyűjtése /ALAPADATOK munkalap/<br /> <br /> 2. Adatbázis elkészítése /ADATBAZIS munkalap/<br /> <br /> 3. Kimutatás készítés(érték és darab nézetes egyaránt), kimutatás varázsló segítségével, az adatbázis alapján /PIVOT munkalap/<br /> <br /> 4. Online hasonlóságelemzés elkészítése /MYX munkalap/<br /> <br /> 4.1. Alapadatok összeállítása /hivatkozás PIVOT munkalapra/<br /> <br /> 4.2. Rangsor meghatározása /excel-ben, alapadatok alapján, sorszám függvény segítségével/<br /> <br /> 4.3. COCO online standard<br /> <br /> 4.3.1. Méretezés /sorok:6 oszlopok:9 lépcsők:6 eltolás:0/<br /> <br /> 4.3.2. Feltöltés /rangsor értékek feltöltése/<br /> <br /> 4.3.3. Futtatás /Y0-modell/<br /> <br /> 5. Megoldás SOLVER segítségével /SOLVER munkalap/<br /> <br /> 5.1. Alapadatok összeállítása /hivatkozás PIVOT munkalapra/<br /> <br /> 5.2. Rangsor meghatározása /excel-ben, alapadatok alapján, sorszám függvény segítségével/<br /> <br /> 5.3. Lépcsők, COCO, Segédtábla el(ő)készítése<br /> <br /> 5.4. SOLVER futtatása<br /> <br /> 5.4.1. Módosuló cellák: lépcsők táblázat/<br /> <br /> 5.4.2. Korlátozó feltételek: lépcsők táblázat &gt;=1<br /> <br /> 5.4.3. Célcella: Összes eltérés (szorzatösszeg függvény)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az online és a solver elemzés is egyaránt a 4-es és a 6-os számú üzletkötőt hozta ki győztesnek míg a legrosszabbul tejesítő a 2-es számú lett, azzal az eltéréssel, hogy különbséget tett a 4-es és a 6-os üzletkötő között, a kezdeti megoldáshoz képest. Így a legjobban teljesítő a 4-es üzletkötő.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Sem a hasonlóságelemzés sem pedig a személyügyi szoftverek nem helyettesíthetik teljes körűen az értékelő személyét, ugyanakkor kiváló eszközök a célok megvalósításának érdekében. A teljesítményértékelő folyamat természetesen nem csak magatartási követelmények elemzéséből áll. Elmaradt a munkavégzés eredményének értékelése vagy az értékelő interjú. Ugyanakkor a hasonlóság elemzés rámutatott arra, hogy hogyan járulhatunk hozzá a szervezeti célok megvalósulásához, akár &quot;otthoni&quot; körülmények között.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Az hasonlóságelemzés segítségével a számszerűsített magatartási követelmények alapján, sikerült a legjobban és a legrosszabbul teljesítő üzletkötőt meghatározni, relatív rövid idő alatt, alacsony áron a szubjektumok kerülése mellett.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]</div>

Hangacsieva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=2007:%C3%BCgyint%C3%A9z%C5%91k_%C3%A9rt%C3%A9kel%C3%A9se&diff=47053 2011-04-05T21:41:33Z

<p>Hangacsieva: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/nappalos/2007osz/munkatervek/beralku.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Egy magyar pénzintézet telefonos ügyfélszolgálati ügyintézői teljesítményének személyre bontott értékelése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> A témakör, amit választottam, minden egyes cég számára, amely telefonos ügyfélszolgálati ügyintézőket alkalmaz nagyon fontos feladat. Egy cég, amely ügyfelekkel foglalkozik, fontos, hogy céljául tűzze ki, az ügyfelei maximális elégedettségének kivívását. Ezt, nagyon sok, számára könnyebben, vagy nehezebben hozzáférhető eszközzel képes biztosítani, amennyiben a rendelkezésére álló erőforrásokkal megfelelően bánik. Tehát rendelkezik a megfelelő munkaerővel, és fejlett technikai eszközökkel.<br /> Dolgozatomban az alkalmazott munkaerő hatékonyságára, illetve az ezt mérő telefonos software használatára térek ki. Emellett a két tényező mellet még számos eszköz állhat a vállalatok rendelkezésére, de ezekre külön kitérni nem fogok.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> Egy kialakított telefonos rendszer feladata az, hogy pontos képet tudjon adni a vezetőség számára, melyik telefonos ügyintézője mivel töltötte el munkaidejét, amelyet a munkahelyén töltött. A mai fejlett software technikák alkalmasak arra, hogy mind a telefonos hálózatba való ügyintézői be- és kilépés időpontját, a szüneten-, ebédidőben-, vagy telefonálással eltöltött időt másodperc pontossággal mérni tudja, képes megkülönböztetni a ki és bejövő hívások mennyiségét, ezzel lehetőséget ad a vezető számára, hogy felmérjék, a munkavállalók, a kirótt szabályokat, milyen pontossággal teljesítik. A feladatomban közölt adatok pontos információkat nyújtanak arról, hogy ki milyen hasznossággal töltötte el a telefonos rendszerbe való bejelentkezése alatti időt. Természetesen az is kikötés, hogy minden alkalmazottnak pontosan reggel nyolc órától este öt óráig figyeli a tevékenységét. Az ügyintéző kötelezettsége, hogy egy megadott, csak saját névre szóló kóddal a munkahelyre való beérkezéskor belépjen a rendszerbe és ugyanezzel a kóddal ki is kell jelentkeznie, amikor elhagyja munkahelyét. Ez az időintervallum, ami a ki- és belépés között eltelik lehet hosszabb mint az elvárt idő, de rövidebb nem. A vezető minden körülmények között csak azt a kilenc órás időszakot figyeli az adott napon, amelyet kikötésként említettem. Amennyiben valaki akár egy másodperccel később jelentkezik be saját kódjával, mint reggel nyolc óra, kilép hamarabb, mint délután öt óra, vagy túllépi az ebédidejét, szünetidejét, az már az egyéni teljesítményét rontja. <br /> Fontos azonban megemlítenem, hogy bármelyik ügyintéző teljesítményét ezek az adatok csak részben tükrözik vissza, hiszen az általam összegyűjtött számadatokkal nem mérhető, az ügyintéző szakmai precizitása, beszédtechnikája, türelme az ügyfelek felé stb. Ezek a tényezők ugyanis szintén fontos szerepet játszanak az egyéni értékelésben. <br /> Mivel az ügyfél számára, az ügyintézői precizitáson felül, az is fontos, hogy a vállalat által megadott időkereteken belül, gyorsan el tudja érni a telefonos ügyintézőt, nagy jelentőségűvé válik az, hogy milyen mennyiségű hívást vesz fel egy ügyfélszolgálatos, mennyi hívást veszít el (tehát nem fogadja az ő telefonjára érkező hívást), mennyi munkában töltött időt tölt el aktívan a munkájával, a beszabályozott szünetidőt milyen pontossággal tartja be.<br /> Összefoglalva se az ügyintézői hozzáállás, se a mérhető teljesítmény nem hanyagolható el egy munkavállaló értékelésekor. Dolgozatom azonban a számszerűség fontossága miatt a mérhető egységek összehasonlítására terjed ki.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Egy konkrét pénzintézet software adatbázisát felhasználva állnak rendelkezésemre az adatok. Az ügyfélszolgálati csoport vezetője lehetőséget adott arra, hogy a csoportjának 2007. április 10-i adatait kielemezhessem. A cég által mért tényezők közül azokat emeltem ki, amelyek leginkább szükségesek egy ügyintéző teljesítményének méréséhez. Ezek az adatok a következők: az ügyintéző neve (amelyet én átírtam, és a feltűntetett két betűnek az ügyintéző valódi nevéhez egyáltalán nincs köze), egy-egy ügyintéző munkában eltöltött ideje, ebből az aktív munkavégzéssel (tehát telefonálással) eltöltött idő, az ebédidő, az egy aktív időben eltöltött munkaórában fogadott és elvesztett hívások száma, illetve az aktív munkavégzéssel eltöltött munkaórára jutó bér. Bér tekintetében egységes jövedelemmel számoltam. Adott cég összes telefonos ügyintézője közül hét munkatársat véletlenszerűen választottam ki.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Minden olyan vállalt, vállalkozás számára, ahol telefonos ügyfélszolgálatot tartanak fenn, fontos, hogy képes legyen mérni minden ügyintéző teljesítményét. Tehát ez a problémakör minden olyan céget érint, aki már létrehozott, vagy létre kíván hozni egy olyan munkaközösséget, amellyel telefonon keresztül kíván az ügyfelei számára lehetőséget nyújtani arra, hogy információt kaphassanak, kifejezhessék elégedettségüket, elégedetlenségüket vagy bármilyen egyéb okból telefonon kívánják elérni őket. Természetesen ez első sorban olyan cégek számára fontos, akik bármilyen profillal rendelkeznek is, nagy ügyfélkörrel dolgoznak és a régi- új- vagy meglévő ügyfeleik, elégedettségéből szerzik profitjukat. Az előbbiekben említett tényezők nem kritériumok. Bármely cég, akármilyen és akármekkora ügyfélkörrel is rendelkezik, létrehozhat ilyen telefonos ügyfélszolgálatot, de mindenképpen számításba kell vennie az ezzel járó költségeket, illetve azt, hogy ezek a költségek megtérülnek-e a jövőben abból kifolyólag, hogy ezt az egységet létrehozta.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Egy munkavállaló teljesítménye nagyon sok szempontból elemezhető. A munkáltató számára, amennyiben törődik alkalmazottja elégedettségéve fontos, hogy képes legyen szubjektív, illetve objektív szempontból is vizsgálni az elvégzett munkát, hiszen ez alapján tud korrekt visszajelzést adni és kapni. Az előbbieken túl ezek az adatok szolgálnak alapul ahhoz, hogy felmérje a munkatársai munkájának hasznosságát, a kifizethető bér nagyságát. <br /> Dolgozatom abban segíthet a kifejezetten telefonos ügyfélszolgálatos munkatársakkal dolgozó cégek számára, hogy láthassák, milyen szempontok alapján mérhetik a munkavállaló teljesítményét, és ötleteket kaphassanak további teljesítménymérési szempontokhoz. <br /> Ha az érintett, kielemzett munkavállalók képet kaphatnának elemzésem eredményéről, képesek lennének felmérni saját előnyeiket, hátrányaikat és lehetőséget kaphatnának arra, hogy javítsanak ez által a teljesítményükön. <br /> A fentiekből eredően egy ilyen teljesítményvizsgálat mind a munkavállaló, mind a munkáltató számára hasznos, hiszen előbbinek lehetőséget ad arra, hogy munkáját megtarthassa, esetleg magasabb jövedelemre tegyen szert, az utóbbi pedig, mérlegelni tudja, hogy az összeg, amelyet belefektet munkatársai munkabérébe, milyen mértékben térül meg, illetve mennyire felel meg adott munkavállaló a munkakör követelményeinek, ezáltal hasznos-e a munkavégzése.<br /> <br /> =A válaszokat befolyásoló tényezők=<br /> <br /> „munkában töltött idő” : megmutatja, hogy egy személy, az elvárt munkaidőből mennyit töltött valójában munkahelyén, időben beérkezett-e, illetve nem hagyta-e el hamarabb munkahelyét, mint ahogy azt a szabályok előírják. <br /> <br /> „aktív munkaóra” : pontosabban megfogalmazva, aktív munkaórák száma. Tehát azon órák száma, amelyeket az ügyintéző telefonálással, tehát aktív munkavégzéssel töltött. Ez az idő az, amely valódi hasznossággal bír a munkáltató számára.<br /> <br /> „ebédidő” : megmutatja, hogy az ebédidőre kiszabott időt, milyen mértékben volt képes a munkavállaló betartani, illetve igazolást ad a munkavállalónak arra az időszakra, hogy miért nem aktív munkavégzéssel töltötte abban az időintervallumban az idejét. <br /> <br /> „fogadott hívások száma” : számszerű teljesítményt mutat arra vonatkozólag, hogy az aktív munkaórák ideje alatt, milyen mértékben volt „termelékeny” az ügyintéző, tehát mekkora ügyfélállományt volt képes kiszolgálni. <br /> <br /> „elveszett hívások száma”: szintén számszerű teljesítményt mutat arra, hogy az aktív munkaórák ideje alatt, milyen mennyiségű munkát nem volt képes végrehajtani a munkavállaló abból a munkamennyiségből, amit kiróttak számára. <br /> <br /> A fogadott- és elveszett hívások számával kapcsolatban annyi kitérőt szeretnék tenni, hogy felhívjam a figyelmet arra a fontos tényre, hogy a bejövő hívásokat a telefonos rendszer olyan sorrendben osztja ki, figyelembe veszi, mely munkaállomás (tehát ügyintéző) kapott legrégebben hívást. Ez azt jelenti, hogy mindig az a személy kapja a következő bejövő hívást, aki a leghosszabb ideje nem fogadott ügyfélhívást. Ilyen módon minden ügyintéző igazságos elosztásban kapja elvégzendő feladatát, a munkáltatót nem érheti vád a tekintetben, hogy egyik alkalmazottját jobban megterheli, mint a másikat, ezért a terheltebb munkavállaló a foglalkoztató hibájából nem tud megfelelő minőségű munkát végezni.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Elsősorban egy adott cég meghatározott telefonos ügyintézői állományából véletlenszerűen kiválasztottam hét ügyintézőt. Egy adott munkanapot (2007.04.10) kiemelve megfigyeltem, hogy mennyi időt volt az ügyintéző a telefonos rendszerbe, reggel nyolc és délután öt óra között, bejelentkezve. Megállapítottam, ez idő alatt hány munkaórát töltött aktív munkavégzéssel, és ennek az aktív munkavégzésnek mi a valóságos produktuma, tehát hány telefonhívást volt képes ez idő alatt lebonyolítani és mennyit vesztett el a kiosztott feladatai, tehát hívásai közül, és mindezért a teljesítményért mekkora bért kapott. Egységes bért vettem figyelembe, mert a jövedelmek adott cégnél egységesek és nagyon jól mutatják, hogy ugyanazért a munkabérét melyik munkavállaló mennyit hajlandó dolgozni. <br /> 2. Következő lépésként mindezeket az adatokat egy táblába rendeztem (ez a „data” elnevezésű munkalapon található). amiből megállapítható, hogy igazságos, vagy igazságtalan-e a jelenleg munkabérelosztás. Megfigyelhető mindebből az is, hogy ki mennyire motiválható az adott bérszint mellett, ami kapcsán lehetőség nyílik arra, hogy ez elemző elgondolkodjon, ki érdemel meg több és ki kevesebb anyagi javadalmazást, ki az akivel esetleg el kell beszélgetnem, hogy teljesítményét javítani tudjam, illetve megtudjam, milyen egyéb tényezőkkel motiválhatnám még. <br /> 3. Ebben a fázisban elkészítettem a Pivot táblát<br /> 4. Azaz a negyedik lépés Coco feladat megoldása. Itt „y” értékként egy aktív munkaórára eső fogadott hívások számát vettem figyelembe.<br /> 5. Rangsoroltam az ügyintézőket a már előzőleg megadott, különböző szempontok alapján.<br /> A rangsorolás lényege a következő:<br /> Ebéd idő szempontjából első helyen (1.) az áll, aki a legkevesebb időt töltötte ebédeléssel, míg utolsó helyen (6.), az, aki legtovább nyújtotta ebédidejét.<br /> Elveszett hívás szempontjából legjobbnak bizonyult, tehát 1. helyezést kapott, aki egyáltalán nem vesztett el hívást, míg 6-ként azt definiáltam, aki a legtöbbet veszítette el.<br /> Fogadott hívások szempontjából az elveszettekhez képest fordított a helyzet, 1.a rangsorban az, aki a legtöbbet fogadta, míg utolsónak, tehát 6-nak értékeltem azt, aki a legkevesebbet vette fel. <br /> 6. A Solver programmal lehetőségem nyílt arra, hogy az alap adatbázisom alapján, a különböző adatokat értékelni tudjam.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Az ügyintézői teljesítmények mérésére alkalmasnak bizonyul a coco módszertana. Ahhoz, hogy értelmezhessük az eredményeket a solver programot hívtuk segítségül. Pontosabban a solver program segítségével létrehozott táblákat vettük alapul az eredmények vizsgálatához. A solver program, illetve az általa létrehozott értékek matematikai képleteken, illetve módszereken alapszanak, amelyek felhasználhatóak arra, hogy reális képet alkossunk a megadott tényadatok alapján az ügyintézők által elért eredményekről.<br /> Dolgozatomban a vizsgált objektumok az ügyintézők voltak, az attribútumok pedig a következők: munkában töltött idő, aktív munkaórák száma, ebédidő hossza a munkában töltött időhöz viszonyítva, aktív munkaórára eső fogadott hívások száma, aktív munkaórára eső elvesztett hívások száma és az aktív munkaórára eső bér nagysága. A coco táblázat azt mutatja, hogy az ebédidővel eltöltött idő, az elveszett hívások száma és a fogadott hívások száma, amelyek megmutatják egy ügyintéző teljesítményét, hogyan viszonyulnak a ténylegesen kapott aktív munkaórára eső bérhez, tehát egyértelművé teszi számunkra, hogy az egységes bért, amelyet a munkavállalók kapnak, teljesítményük figyelembe vételével milyen mértékben érdemelték ki. A táblázat tényadatai alapján kiderül, hogy egyes ügyintézők több, vagy kevesebb javadalmazást kapnak-e, mint amit a teljesítményük alapján valójában kézhez kapnak. <br /> Ha megnézzük KR és VJ ügyintéző értékeit, láthatjuk, hogy nagyjából hasonló értékű munkát végeznek, de az átlaghoz képest mindketten kevesebb bért kapnak ténylegesen, mint amennyit a munkájuk alapján megérdemelnek. Ezzel szemben SZV, HA, KG és AD több jövedelemhez jutnak, mint amennyit az elért teljesítményük alapján kapniuk kellene, és még ebből a négy ügyintézőből kapott jövedelméhez és mért teljesítményéhez képest, szembetűnő, hogy AD bér szempontjából érdemtelenül túlértékelődött. SZI elnevezésű munkatárs pedig, elvégzett munkáját tekintve sokkal több jövedelmet, megbecsülést érdemelne, mint amit valójában megkap.<br /> A solver által készített két táblázat, ahogy már említettem képet mutat az ügyintézői teljesítményről a munkabéréhez képest, ezzel egyidejűleg utat mutat, hogy milyen megoldásokkal élhet a munkáltató, hogy a teljesítmény és bérezés aránytalanságait kiküszöbölje. Két lehetséges utat vázol fel, amelyek a következők:<br /> 1. Az elvárt teljesítményt mutató munkatársakat (KR és VJ) se több, se kevesebb jövedelemmel sem javadalmazza, hiszen ők nem teljesítenek többet vagy kevesebbet mint az elvárt teljesítmény. Ezzel szemben SZV, HA, KG és AD bérlevonást érdemelnek, mert mért teljesítményük alapján ki nem érdemelt jövedelmekhez jutnak, nem éri meg a cég számára, hogy az eddigi bérüket kapják, hiszen nem az elvárt teljesítménynek megfelelően dolgoznak, hanem alulmúlják azt. Az eddig legkevésbé megbecsült munkatárs viszont (SZI) jövedelememelést érdemel, mert eddig teljesítményéhez képest kevés javadalmazást kapott. Összefoglalva, e szempont alapján a cég bér tömeggazdálkodás szempontjából gondolkodik, tehát mindenki az elvárt teljesítménynek megfelelő javadalmazást kaphatja, és attól, hogy valaki az elvárt teljesítményt eléri, nem juthat előnyökhöz. E szempont alapján, nem szabad se többet se kevesebbet adni a munkavállalóknak, mint ami munkájuk alapján gazdaságos lehet. Ez az elemzés nem hosszú távra tervező módszer, hiszen nem feltétlenül ösztönzi a kiválóan dolgozó munkatársakat, nem motiválja jövőbeli teljesítményüket.<br /> 2. A másik lehetséges megoldás, hogy azon túl, hogy mindenkit elért eredménye alapján javadalmaz, a jövőre való tekintettel, versenyhelyzetet teremt és a magasabb bérrel ösztönzően kíván hatni a lelkes munkatársakra, míg lehúzza azokat, akik elvárt alatt teljesítenek. Az előbb leírtakon túl, azokat is pozitívan értékeli, akik az elvárt szint szerint teljesítenek, se többet se kevesebbet, nem tesznek munkájukért. Tehát, munkaversenyt hirdet, és azokat is több jövedelemmel illeti, akik sem az elvárt alatt vagy felett nem teljesítenek, tehát átlagos eredményt hoznak, ezzel megköszönve, hogy az elvárt színvonalon dolgoznak. Azokat viszont, akik alulteljesítenek, bérmegvonás illeti, attól függő mértékben, hogy mennyire múlják alul az átlagot. Azon kevés munkavállalókat viszont, akik sokat teljesítenek, sokkal több bérrel jutalmazza meg. Az átlagos teljesítményt hozókat persze egységesen és kisebb mértékben jutalmazza, mint a kiugróan magas teljesítményűeket.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A fentiekhez kapcsolatban, következtetésképpen leírhatjuk, hogy az ügyintézők, akik az összes ügyintéző teljesítményéhez mérve átlagos teljesítményt mutatnak, tehát, akiknél becsült és tényadatok közti eltérés 0 érdemes javadalmazni, egyfajta bíztatásképpen, míg az alulteljesítők esetében, akiknél a becsült és tényadatok közti eltérés negatív, érdemes lépéseket tenni, hogy munka teljesítményük javuljon. Azok a munkavállalók, aki elvártnál sokkal magasabb teljesítményt mutatnak, tehát becsült és tényadataik közti eltérés pozitív, szintén elismerésben kell, hogy részesüljenek. Ha a most felsoroltak fényében járunk el, akkor összességében elmondhatjuk, hogy a munkavállalóink összes teljesítménye javuló tendenciát fog mutatni, eredményesebben fognak dolgozni.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Eddigi adatok és elemzések révén kiderül, hogy az egyes munkavállalók az átlaghoz képest, jövedelmükhöz képest megfelelő teljesítményt mutatnak-e. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy mivel mindegyik munkavállaló ugyanazt a munkát végzi és teljesítmény szempontjából a munkáltató figyelemmel kíséri, ki milyen teljesítményt ér el, és milyen teljesítmények lehetségesek (az elért legmagasabb teljesítmények figyelembevételével), az alkalmazottaknak tudatában kell lenniük, hogy bér szempontjából hátrányos megkülönböztetés is érheti őket, abban az esetben, ha nem az elvártnak megfelelő teljesítményeket hozzák.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> A lépcsős függvény lehetőséget ad arra, hogy a munkavállalók, illetve munkáltatók tisztában legyenek azzal, milyen teljesítmény esetén milyen bérezés a gazdaságosan alkalmazható. Ez azért fontos, mert így a munkavállaló tisztában lehet azzal, hogy adott teljesítménye mellet milyen bérezésre számíthat, ugyanakkor a munkáltató is megállapíthatja, hogy mi az a teljesítmény, ami mellett neki érdemes bizonyos bérösszegeket kifizetni.<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> A feladat megoldása során nem találtam kapcsolódó, vagy konkurens megoldásokat.<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]</div>

Hangacsieva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=BA3:nbahatekonysag&diff=47052 2011-04-05T21:40:51Z

<p>Hangacsieva: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/ba3_pa.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Néhány NBA irányító hatékonyságának és árának elemzése <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Az elmúlt idényben nagy volt a játékos mozgás az átigazolási piacon, bár az NBA-nek van hivatalos mutatója arra, hogy melyik játékos mennyire hatékony, és ezeket az eredményeket közzé is teszik, mégis szerettem volna kideríteni, hogy melyik játékos ára áll a legközelebb a teljesítményéhez. <br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Jelenleg a vizsgált ligában a világon az egyik legfejlettebb a statisztika készítés, figyelemreméltó és követendő példa, hogy az átlag rajongót mennyi adattal látják el. A General Managerek, akik az átigazolásokért felelősek még több információval vannak ellátva, mint mi szurkolók, ezért a rendelkezésünkre álló adatokból próbáltam arra a kérdésre választ találni, hogy az előző szezon alapján melyik játékost érdemes leigazolni. Az első választásom egy közepes árú fiatal játékosra esett volna, de a solver futtatása után más eredményre jutottam, ami némiképp meglepett, szóval a játékosok köré épített marketing és egyéb zavaró tényezőket, még racionális gondolkodást erőltetve sem lehet teljesen kiszűrni. Ezért van nagy szükség az ilyen módszerekre.<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az alapadatokat egyes játékosok hivatalos NBA.com on található profiljáról gyűjtöttem. (2008-2009 szezon)<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> &lt;OL TYPE=1&gt;<br /> &lt;LI&gt; Rajon Rondo&lt;br&gt;<br /> &lt;LI&gt; Eddie House&lt;br&gt;<br /> &lt;LI&gt; Jordan Farmar&lt;br&gt;<br /> &lt;LI&gt; Derek Fischer&lt;br&gt;<br /> &lt;LI&gt; Chris Paul&lt;br&gt;<br /> &lt;LI&gt; Chauncey Billups&lt;br&gt;<br /> &lt;LI&gt; Jason Kidd&lt;br&gt;<br /> &lt;LI&gt; Steve Nash&lt;br&gt;<br /> &lt;LI&gt; Reymond Felton &lt;br&gt;<br /> &lt;LI&gt; Derrick Rose&lt;br&gt;<br /> &lt;LI&gt; Deron Williams&lt;br&gt;<br /> &lt;/OL&gt;<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> &lt;OL TYPE=1&gt;<br /> &lt;LI&gt;Points (Pontok)&lt;br&gt;<br /> &lt;LI&gt;Rebrounds(Lepattanók)&lt;br&gt;<br /> &lt;LI&gt;Assists (Gólpasszok)&lt;br&gt;<br /> &lt;LI&gt;Steals (Labdalopások)&lt;br&gt;<br /> &lt;LI&gt;Blocks (Blokkok)&lt;br&gt;<br /> &lt;LI&gt;FieldGM-A(Mezőnygólok jó-próbálkozás)&lt;br&gt;<br /> &lt;LI&gt;FreeTM-A (Bünetők jó-próbálkozás)&lt;br&gt;<br /> &lt;LI&gt;Turnover (eladott labda)&lt;br&gt;<br /> &lt;LI&gt;Eff (Hatékonysági mutató)&lt;br&gt;<br /> &lt;LI&gt;Ár<br /> &lt;/OL&gt;<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Bárki akit érdekel a sportág, más ligákban is használható, abban az esetben, ha megvannak a megfelelő adatok, segíthet a játékosok kiválasztásában is.<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Megtudhatjuk, hogy valójában mennyit ér az adott játékos, a saját posztján, azonos körülmények között kik nyújtják a legjobb teljesítményt, és választhatunk, hogy a plusz költségek megérik-e vagy sem. Eldönthetjük, hogy meccsenként +3 pontért kifizetünk e évi 3000 dollárt vagy nem, sok más kérdésben segítheti az igazolásokért felelős szakambert, vagy egyszerű szurkolói vitáknak is eljét vehetjük, ha hiteles számokkal bizonyítjuk az igazunkat<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> &lt;OL TYPE=1&gt;<br /> &lt;LI&gt;Gyakorlati lépések:&lt;br&gt;<br /> &lt;LI&gt;Alapadatok rögzítése&lt;br&gt;<br /> &lt;LI&gt;Pivot-tábla készítése&lt;br&gt;<br /> &lt;LI&gt;Primer adattábla elkészítése, adatokkal való feltöltése&lt;br&gt;<br /> &lt;LI&gt;Rangsor tábla kialakítása SORSZÁM függvény segítségével&lt;br&gt;<br /> &lt;LI&gt;Lépcső tábla készítése, adatok feltöltése&lt;br&gt;<br /> &lt;LI&gt;Solver tábla&lt;br&gt;<br /> &lt;LI&gt;Solver beállításai&lt;br&gt;<br /> &lt;LI&gt;Solver lefuttatása&lt;br&gt;<br /> &lt;/OL&gt;<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Érték felett teljesítő<br /> <br /> Értékarányos<br /> <br /> Érték alatt teljesítő játékosokat különböztettem meg<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Abban az esetben, ha irányító psztra nekem kéne most választanom, Eddie Houst megvásárlását javasolnám, mert az összehasonlításban, ő jóval a vásárlási értéke felett teljesített, a top 3ban van még Chris Paul és Deron Williams is egy edző számára ők is jó választások, és az áruk felett teljesítenek, tehát anyagaliag is jó befektetésnek tekinthetők.<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Vannak extrém helyzetek, amikor a klub elsődleges célja nem a bajnoki cím megszerzése, hanem a keret gyengesége miatt jobban megéri egy sztár játékosba pénzt fektetni, aki, mint &quot;franchise player&quot; viszi a hátán a csapatot és sok embert vonz a játékával, de komoly eredményket így nem tud elérni egy csapat ezek többnyire válságmegoldások.Az ilyen helyzetekre, nem alkalmazható a bemutatott számítási módszer.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]</div>

Hangacsieva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=HR:selejtkimutat%C3%A1s&diff=47051 2011-04-05T21:40:10Z

<p>Hangacsieva: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/nappalos/2009tavasz/hr/vm.xls XLS]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Egy adott üzemben az adott alkatrészek gyártása közben keletkezett selejtek kimutatása.Tejesítményarányos bérmeghatározás a selejt kimutatás alapján.<br /> <br /> ='''A feladat előtörténete'''= <br /> <br /> Egy vállalat felmérést készít, hogy melyik dolgozó mennyi selejtet gyárt .<br /> A fizetés és a prémium értékelésében fontos szerepet játszik, hogy kinek milyen a hibaszázaléka.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> A feladat eddig empirikus alapon, a közvetlen vezető ember ismeretén és tapasztalatain alapult, s nem nélkülözhette a vezető szociális érzékenységét.<br /> <br /> A feladat megoldását két részre kell bontani, egyik bérezési kérdés, a másik minőségügyi kérdés. A feladatból nem derül ki, hogy a dolgozók azonos, vagy különböző gépekeken dolgoznak, illetve termelésben milyen arányban osztoznak. A feladat elsődleges megoldása egy selejtszámok alapján való súlyozás, mely igen hatékony lehet a bérmeghatározásnál, illetve a prémium osztásnál, feltételezve, hogy mindenki azonos mennyiségű gyármányt készít. Az adatokat áttekintve 2 személy selejt darabszáma kiemelkedően magas /Mező Pál, Szorgos Virág/. Jól látszik a megadott adatokból, hogy a nyomógomb szerelésnél kiemelkedően magas a selejtek száma. Meg kell vizsgálni, hogy személyi, vagy egyéb okok miatt ilyen magas a selejtszám.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> A tervezett megoldás alapvetően a minőség ellenőrzés, illetve a személyi állomány adataira támaszkodik.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Az egyes dolgozók teljesítménye /legyártott darabok, hibás darabok..<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Az attribútomok megválasztáskor fontos volt a személyzeti szempontokon kívül a minőségügyi szempontok figyelembe vétele, ezért a legyártott darabszám mellett külön oszlopot kaptak a különböző hibaosztályok. A feladat során a bérmeghatározás volt az objektívebb bérmeghatározás a cél, ezért az utolsó oszlopban a bér található.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> A feladat alapvetően a cég fizikai dolgozóinak objektívebb telejsítmény megítélését szolgálja, ezért felhasznlása a bérmeghatározásnál ajánlott, azaz a középvezetői szintű felhasználás célszerű.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> A megoldás jelentősen csökkenti a bér meghatározásnál a szubijektív emberítélet megjelenését a bér meghatározásánál, ezért pontosabb, a dolgozók által jobban átlátható, teljesítmény arányos bérezés alakítható ki.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> A megoldás során egy a hibaelemzésen alapuló, teljesítmény meghatározást alkalmaztam, melyet kombináltam a bérmeghatározással, s ennek eredménye képpen a bérmeghatározás objektívebbé válhat.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> A fenti megoldás eredménye lehet a bérek igazságosabb meghatározása.<br /> A feladat megoldására készített xls file-ból jól látható, hogy mindössze 6 eFt az eltérés a becsült /empirikus/ eredmények, s a selejtek számán alapuló bérek között, azaz a becslés jó volt.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A rendszert ajánlot lehet olyan helyeken, ahol fontos a minőségi munkavégzés, mert egyszerűen bevezethetőek különböző ösztönző programok, melyek javítják a termelékenységet és csökkenti a hibaszálékot. A rendszer átláthatósága megerősíti a dolgozók biztonság érzetét.<br /> Azt is jól lehet látni, hogy nincs kiugró eltérés a két bér közöt, azaz a megoldás csak finomított a bérelosztáson, azaz igazságosabbá vált a bérezés.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> A lap eredeti címe: „https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/HR:selejtkimutat%C3%A1s”<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> www.nexon.hu/.../nexonberberugyviteliszoftver/ -<br /> <br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív ERP-modulok]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]</div>

Hangacsieva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=K%C3%B6nyvek&diff=47050 2011-04-05T21:39:32Z

<p>Hangacsieva: </p> <hr /> <div>== '''Forrás''' ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/ha.xls<br /> <br /> <br /> <br /> == ''' A tervezett alkalmazás/megoldás címe''' ==<br /> <br /> <br /> Verseny! Ki lesz 2010. legjobb könyvértékesítője?<br /> <br /> <br /> <br /> == ''' A feladat előtörténete''' ==<br /> <br /> <br /> A feladat témája egy verseny meghirdetése, egy olyan vállalatnál, ahol a dolgozók könyveket értékesítenek. A téma azért érdekel, mert hasonló munkakörben dolgozom, és tapasztalatom szerint, ha egy vállalat csoportjában indul egy verseny, motiváltabbak lesznek az emberek, nő a teljesítmény és ezzel együtt a hatékonyság is. Valamint érdekelt, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni (min kell változtatni), ahhoz hogy a versenyt megnyerjék. Magamon is észrevettem, hogy ha valamilyen cél lebeg a szemem előtt, hajlandó vagyok érte tenni, viszont minél elérhetőbb (jelen esetben az előléptetés), annál jobban vagyok motiválva. <br /> Az motivált, a jegyszerzésen túl ennek a témának a kifejtésére és megoldására, hogy szeretném, ha a jövőben saját csapatom lenne, és amikor én indítok majd el ilyen vagy hasonló versenyeket, annak levezetéséhez segítségemre lesz ez a feladat, illetve, a feladat erejéig beleélhettem magam ebben a szituációba.<br /> <br /> <br /> <br /> == ''' A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája''' ==<br /> <br /> <br /> Ha nem találkoztam volna ezzel a hasonlóságelemzéssel, nyilván nem tudtam volna ennyire pontosan kiválasztani a megfelelő embert. A csapatomban 11 munkatárs dolgozik. Amikor a versenyt meghirdettem, én elmondtam volna nekik, hogy ez egy havi ellenőrzést is jelent. Ami azt jelenti, hogy amíg tart a verseny én folyamatosan ellenőrzöm a csapatom ügyfél találkozóit. Minden hónap végén, míg tart a verseny, a munkatársaim megvalósult ügyféltalálkozóit figyelembe véve, felírtam volna egy táblázatba a számokat. Ez alapján (hivatkozva az XLS fálj-ra) a kiválasztott ember Gergely lett volna, hiszen a többi munkatárs közül, neki volt a legtöbb ügyféltalálkozója. <br /> Így azonban fennáll annak a veszélye, hogy valaki úgy nyeri meg a versenyt, hogy mindössze egy két hónapig dolgozott, és a kimagasló eredménnyel nyer. Ezért az eredményeket úgy módosítom, hogy az év végén, minden embernél, kivenném a számításból a legjobb és a legrosszabb hónapját, és utána megnézem hogy ez a módosított ügyféltalálkozók száma éves szinten milyen sorrendet mutat, ezzel csökkentve a teljesítmény ingadozásból fakadó torzítást. Ezáltal nagyobb az esélye, hogy egy olyan embert léptetek elő, aki a szorgalmával teljesít kimagaslót.<br /> <br /> <br /> <br /> == '''A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)''' ==<br /> <br /> <br /> Az első nehézség amibe ütköztem, az volt, hogy milyen szempontok alapján figyeljem meg a 11 munkatársat, vagyis mit vegyek figyelembe az előléptetés során. Az egyik ilyen problémám az volt, hogy figyelembe vegyem-e a szakmai tapasztalatot, mint befolyásoló tényezőt. Vagyis, érdekel-e engem, az hogy ki milyen régen dolgozik a cégnél. Arra az eredményre jutottam, hogy figyelembe veszem, mert ezzel mutatható a hatékonysága a munkatársnak. A másik megoldandó feladatom az volt, hogy nézzem e azt, hogy a munkatárs hány darab könyvet adott el az adott évben, vagy elég csak az ügyféltalálkozók számát figyelembe vennem, majd arra jutottam, ez fontos lehet abban az esetben, ha egy munkatárs nem csak egy, hanem kettő vagy akár több könyvet is elad. Ezekkel együtt 7 olyan szempontot találtam, amit véleményem és eddigi tapasztalataim szerint figyelembe kell vennem, ahhoz hogy minél igazságosabb legyen az előléptetés.<br /> <br /> <br /> <br /> == ''' Objektumok (sorok)''' ==<br /> <br /> <br /> - Arnold <br /> <br /> - Benjamin<br /> <br /> - Csaba<br /> <br /> - Dániel<br /> <br /> - Elemér<br /> <br /> - Frédi<br /> <br /> - Gergely<br /> <br /> - Hugó<br /> <br /> - Ivett<br /> <br /> - Jázmin<br /> <br /> - Karolina<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Attribútumok (X, Y oszlopok)''' ==<br /> <br /> <br /> ''Attribútumok:'' '' Mértékegységek :'' ''Irány:''<br /> <br /> - Eladott könyvek száma / év - DB - Minél magasabb annál jobb!<br /> <br /> - Ügyféltalálkozók száma / év - DB - Minél magasabb annál jobb!<br /> <br /> - Szakmai tapasztalat (pozícióban eltöltött idő) - ÉV - Minél több annál jobb!<br /> <br /> - Iskolai végzettség (1-általános, 2-közép, 3-felső) - PONTSZÁM - Minél kisebb annál jobb!<br /> <br /> - Eladott könyvek átlagára (Ft) - FT - Minél magasabb annál jobb!<br /> <br /> - Teljesítmény arányos eltérése az átlagos havi ügyfél találkozóhoz képest (%) - % - Minél kisebb annál jobb!<br /> <br /> - Az év során, egy hónap alatt, legtöbbet eladott könyvek száma (db) - DB - Minél magasabb annál jobb!<br /> <br /> <br /> <br /> == ''' A feladat által érintett célcsoportok''' ==<br /> <br /> <br /> ''Bevételi források és okok''<br /> <br /> - Könyvértékesítő vállalatok dolgozói, hiszen információt és ötletet meríthetnek az elemzés eredményéből és módszeréből.<br /> <br /> - Egyéb értékesítő vállalatok - munkakörök dolgozói, mert ez a módszer, nem csak a könyv értékesítésére lehet igaz, hanem minden olyan értékesítési munkakörre, ahol az ember valamely értéket ad el.<br /> <br /> - Azon vállalatok, ahol a vezetőknek célja a csapat motivációja, mert a vezetők levonhatják a konzekvenciát, beleépíthetik vezetési stílusukba ezen motivációs eszközt.<br /> <br /> <br /> <br /> == ''' A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság''' ==<br /> <br /> <br /> Amennyiben, szeretném a csapatom és a cég hatékonyságát növelni, és a munkatársaim bevételét gyarapítani, én biztosan megvalósítanám a hasonlóság elemzést. Igen indokolt az erőforrás ráfordítás annak érdekében, hogy a cég a megfelelő munkaerőt léptesse tovább, tehát hogy kiderüljön, a előléptetés tekintetében mennyire hatékony. Ezáltal minden munkaerőt motivál a több és eredményesebb munkára. Kiadásnak tekinthető természetesen a kiválasztási rendszer felépítéséhez szükséges idő és pénz. Időbelisége 1 év, melyet én hónapról hónapra ellenőrzök, így körülbelül havi 2-3 órát szánok rá a munkaidőmből az ellenőrzésre. Tervezhető hasznosságot forintban elég bonyolult kiszámolni. Mivel a munka elvégzéséhez szükséges tevékenységek töredékét tudtuk csak felmérni a kérdőív alapján, valószínűleg érezhetően kevesebb terméket fog értékesíteni az a könyvértékesítő munkatárs, akit ez alapján léptetünk elő. Azonban egy olyan rendszer segítségével, ahol az összes szükséges tevékenység megállapításra került, jobban fog teljesíteni az a munkavállaló. A cégnek minden könyveken 30% haszna van, úgyhogy a különböző könyveknek azonos a hasznossági szintje. Például ha egy munkatárs 2010-ben 655 ügyféllel találkozott, és az eladott könyveinek az átlagára 3200 Ft az összesen 221.0000 Ft hasznot jelentett a teljesítménye, míg ha egy másik dolgozó, 1000 ügyféllel találkozik és az eladott könyveinek az átlagára 3320 Ft, akkor Ő 332.0000 Ft-ot generált az év során. Tehát évi 111.0000 Ft-al lehetne nagyobb a bevétele, úgy hogy 345 ügyféllel találkozott többel, és 120 Ft-al kevesebb az eladott könyveinek az átlagára. Így kijelenthetjük, hogy hasznosabb a ügyféltalálkozók számát növelni.<br /> <br /> <br /> <br /> == '''A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)''' ==<br /> <br /> A feladatom táblázat részében röviden összefoglaltam miről is szól a feladatom. A feldolgozott adatok részben találhatók az alapadatok rendszerezve. A PIVOT munkalapon található kimutatás-varázslóval elkészített darab és összeg kimutatás. Az alaptáblázatom az adatbázis, amely fiktív adatokból áll. Ez a táblázat az alapja a további elemzésnek. Az attribútumok irányát is meg kellett adnom. Mindenhol, ahol a nulla szerepel, ami azt jelenti hogy minél magasabb pontértéket kaptak a jelöltek, annál több esélyük van az előléptetésre, az egyes szám pedig ennek az ellenkezője. Az irány és az alapadatok segítségével elkészítettem a rangsortáblát, amely sorszámozta a csapat tagjait. Ez a Rangsorolás,Lépcsők,Coco fül alatt található meg. A rangsortábla az alapja a COCO-elemzésnek, ami szintén a Rangsorolás,Lépcsők,Coco lapon tekinthetőek meg. A Coco-tábla arról az információt, hogy a 11 munkatárs az évben átlagosan mennyire teljesített jól az adott tevékenységek alapján.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)''' ==<br /> <br /> <br /> A Coco-elemzés alapján a könyértékesítésben 2010-es évben a legjobban teljesítő személy Karolina, mert a becslés alapján ő érte el a legmagasabb különbséget pozitív irányban.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)''' ==<br /> <br /> <br /> Az elemzés és a kérdőív alapján kapott eredmények eltérőek. Ugyanis az elemzés alapján Karolina a legalkalmasabb, a best practise alapján, ha az ügyféltalálkozók számát vettük volna figyelembe, Gergelyt léptettem volna elő, ezért megbízhatatlan, mert semmi nem támasztja alá a döntés helyességét, nem tekinthető a választásom meghatározónak. A fentiek alapján úgy gondolom, hogy csakis a hasonlóságelemzésre szabad hagyatkozni a döntés meghozatalakor, mert az abszolút objektív, így megfelelő képet ad a jelöltek tulajdonságairól, és semmi nem akadályozhatja meg a legjobb munkaerő kiválasztását. Tehát a verseny nyertese Karolina, őt léptetem elő.<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)''' ==<br /> <br /> <br /> Mindenképpen megérte ezt az elemzést elvégezni, mivel a második hasonlóságelemzés kimutatta, hogy egy előléptetés során több tevékenységet is figyelembe kell venni. Azt gondolom, hogy a hasznosságeltérés a két esetben nem kevés, tehát abszolút megérte elvégezni mind a két elemzést. A hasonlóságelemzés elvégezése nélkül várható lett volna, hogy a cég nem tudott volna megfelelő és elvárható nyereséget termelni. Így létrejött a keresett innováció.<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]</div>

Hangacsieva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=GM3:035&diff=47049 2011-04-05T21:38:15Z

<p>Hangacsieva: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/pal_melinda_035.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése az optimális.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és az optimális, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok. <br /> A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóinak illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója, amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére.&lt;br&gt; A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.<br /> <br /> A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése. <br /> <br /> Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. &lt;br&gt;<br /> A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba. <br /> A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen górcső alá.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam. <br /> A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatókat alkalmaztam:&lt;br&gt;<br /> <br /> • Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz,&lt;br&gt;<br /> • Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke,&lt;br&gt;<br /> • Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, &lt;br&gt;<br /> • Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek,&lt;br&gt;<br /> • Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek,&lt;br&gt;<br /> • Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz,&lt;br&gt;<br /> <br /> A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.<br /> <br /> Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: &lt;br&gt;<br /> <br /> • Alapterület(m2),&lt;br&gt; <br /> • Létszám (fő),&lt;br&gt;<br /> • Összes termelés mennyisége (tonna/év),&lt;br&gt;<br /> • Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év),&lt;br&gt;<br /> • Eszközök összesen (e Ft/év),&lt;br&gt;<br /> • Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év),&lt;br&gt;<br /> • Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év),&lt;br&gt;<br /> <br /> <br /> Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.<br /> <br /> A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme:&lt;br&gt;<br /> <br /> 1. 1. üzem,&lt;br&gt;<br /> 2. 2. üzem,&lt;br&gt;<br /> 3. 3. üzem,&lt;br&gt;<br /> 4. 4. üzem,&lt;br&gt;<br /> 5. 5. üzem,&lt;br&gt;<br /> 6. 6. üzem,&lt;br&gt;<br /> 7. 7. üzem,&lt;br&gt;<br /> 8. 8. üzem,&lt;br&gt;<br /> 9. 9. üzem,&lt;br&gt;<br /> 10.10. üzem&lt;br&gt;<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> 1. Alapterület (m2), ''(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fenntartható)''&lt;br&gt;<br /> 2. Létszám (fő), ''(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek)''&lt;br&gt;<br /> 3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), ''(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel)''&lt;br&gt;<br /> 4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), ''(1: minél kisebbek a rövid lejáratú kötelezettségek annál fizetőképesebbek az üzemek)''&lt;br&gt;<br /> 5. Eszközök összesen (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál nagyobb az üzemek vagyoni elemeinek száma)''&lt;br&gt;<br /> 6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja)''&lt;br&gt;<br /> 7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele)''&lt;br&gt;<br /> 8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%), ''(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)''&lt;br&gt;<br /> 9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), ''(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' &lt;br&gt;<br /> 10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), ''(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek)''&lt;br&gt;<br /> 11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), ''(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása)'' &lt;br&gt; <br /> 12. Pénzhányad mutató (%), ''(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége)''&lt;br&gt;<br /> 13. Eladósodottság foka (%), ''(1: minél kisebb a mutató értéke annál kevésbé eladósodottak az üzemek) ''&lt;br&gt;<br /> 14. Y0 becslés.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzeme (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.<br /> <br /> A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.<br /> Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.<br /> A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.<br /> <br /> Pénzbeli hasznosság: Az eredmények alapján a 3. üzem termelése optimális mivel, a kisebb alapterület és a kevesebb foglalkoztatott személy költséghatékonyabb üzemeltetést eredményez.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> A feladat megoldásának lépései:&lt;br&gt;<br /> <br /> 1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, &lt;br&gt;<br /> 2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján,&lt;br&gt;<br /> 3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján),&lt;br&gt;<br /> 4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (metaadatbázis),&lt;br&gt;<br /> 5. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése),&lt;br&gt;<br /> 6. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével),&lt;br&gt;<br /> 7. rangsor felállítása a kapott eredmények alapján.&lt;br&gt;<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. &lt;br&gt;<br /> Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.<br /> <br /> Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor:&lt;br&gt;<br /> <br /> 1. 3 üzem (1004.5)&lt;br&gt;<br /> 2. 9 üzem (1003)&lt;br&gt;<br /> 3. 1 üzem (1000)&lt;br&gt;<br /> 4. 4 üzem (1000)&lt;br&gt;<br /> 5. 5 üzem (1000)&lt;br&gt;<br /> 6. 6 üzem (1000)&lt;br&gt;<br /> 7. 7 üzem (1000)&lt;br&gt;<br /> 8. 8 üzem (1000)&lt;br&gt;<br /> 9. 10 üzem (997)&lt;br&gt;<br /> 10.2 üzem (995.5)&lt;br&gt;<br /> <br /> A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket. <br /> <br /> A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából.&lt;br&gt;<br /> A 3. üzem termelése a legjobb, tehát ezt az üzemet (termelését) érdemes megfigyelni, megfigyelés alapján kiszűrni, hogy mik azok a tényezők amelyek optimálisan működnek az üzemben, amik miatt jobban teljesít mint a többi üzem.(ennél az üzemnél a legmagasabb az eszközarányos megtérülés(ROA)(%))&lt;br&gt; <br /> A 2. üzem termelése a legrosszabb, itt érdemes megfigyelni azokat a tényezőket amik miatt nem teljesít megfelelően.<br /> Az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8. üzem termelése között nincs különbség.&lt;br&gt;<br /> <br /> Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni az üzemek termelő berendezéseit, gépeit.<br /> A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók. <br /> <br /> Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése optimális, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között. <br /> A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni. <br /> <br /> A fejlesztések a következők lehetnek:<br /> mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése. <br /> Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a veszteségek minimalizálásában.<br /> <br /> ezek az intézkedések a következők: &lt;br&gt;<br /> • vevői fizetési határidők szűkítése,&lt;br&gt;<br /> • beszállítói határidők növelése,&lt;br&gt;<br /> • szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról,&lt;br&gt;<br /> • munkaerő fluktuáció csökkentése(a munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok),&lt;br&gt;<br /> • az energia- és erőforrás felhasználás minimalizálása(az üzem/gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval).&lt;br&gt;<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasonlóságelemzés többletértéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is. Az alkalmazott módszer segítséget ad annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőben változtatni valamint javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]</div>

Hangacsieva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Munkakorgazdagitas&diff=47048 2011-04-05T21:37:30Z

<p>Hangacsieva: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/vpv.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> '''Munkakör-gazdagítás szükségességének igazolása egy szervezet tagjaira vonatkozóan'''<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Véleményem szerint egyetlen szervezet sem engedheti meg magának a versenyképesség és a hatékonyság figyelmen kívül hagyását, legyen az gazdasági, kormányzati vagy civil szervezet, ezért saját jelenlegi szervezetem keretén belül megvizsgálom, van-e szükség, és ha a igen, kinél a munkakör gazdagítására. Reményeim szerint így javíthatom saját szervezetem versenyképességét, fokozva az érintett tag belső motivációját, ami a szakirodalom szerint csökkenti a hiányzást és a fluktuációt, továbbá fokozza a tag munkateljesítményét. <br /> <br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A munkakör-gazdagítás, vagyis a munkakör tartalmának és a munkaszervezésnek figyelembe vételével történő javítása, amennyiben szükségessé válik, a szakirodalom szerint a legjobb módja lehet a tagok belső motivációjának fokozására. Ennek eredményeként pedig nem csak a tag munkateljesítménye javul, de nő az elkötelezettsége és csökken a hiányzás és a fluktuáció is – ami végső soron a szervezet versenyképességét javítja. A munkakör gazdagításának szükségességének megállapításához a szakirodalom szerint a Hackman-Oldham modell alkalmazható. A vizsgálatom fiktív adatokra épül, melynek technikai megvalósítása során a szervezetem tagjaival kitöltettem volna a modellhez tartozó kérdőívet, a válaszaikat a modell öt faktora alapján értékeltem. A táblázatban kerültek rögzítésre az értékek (XLS Alaptábla munkalap), és kiértékelésük során megállapítottam, hogy a modell alapján két munkavállalónál mindenképpen szükséges a munkakör gazdagítása, mivel az ő értékeik nagyon alacsonyak: P.K. munkaköri elégedettsége mindössze 30%, K.V. pedig 40%. Viszont S.R. 60%-a és Z.I. 75%-a is túl alacsony a hatékony munkavégzéshez. A munkavállalók rangsora a modell alapján a legelégedettebbtől a legkevésbé elégedettig rendre: K.E., C.I., J.M., L.O., P.V., Z.I., S.R., K.V. és P.K. Ugyanakkor ez számomra csak szakirodalmi modell, ezért szeretném igazolni, megerősíteni ezeket az eredményeket hasonlóságelemzéssel.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A Hackman-Oldam modell 5 faktor alapján állapítja meg a munkaköri elégedettséget. Ezt az öt faktort faktoronként több kérdés alapján értékeli. Az eredmények hitelessége azonban csak annyira megbízható, amennyire valósághűen válaszoltak a válaszadók a feltett kérdésekre.<br /> Az értékelést a teljes szervezetben el kívántam végezni, így mind a 9 taggal elvégeztem a kérdőív kitöltését.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *C.I.<br /> *J.M.<br /> *K.E.<br /> *K.V.<br /> *L.O.<br /> *P.K.<br /> *P.V.<br /> *S.R.<br /> *Z.I.<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> A Hackman-Oldam modell 5 faktor alapján állapítja meg a munkaköri elégedettséget, ezek a:<br /> *munkakörben megkívánt képességek változatossága (Skill Variety),<br /> *feladat beazonosíthatósága, egész jellege (Task Identity),<br /> *feladat fontossága, másokra gyakorolt hatása (Task Sigificance),<br /> *döntési szabadság, munkáért vállalt felelősség (Autonomy), és a<br /> *kapott visszajelzések (Feed Back).<br /> A modell által alkalmazott képlettől eltérve, az Y értékeket a munkavállalók szubjektív elégedettsége alapján határoztam meg.<br /> A modell pontértékekkel számol, így a faktorok mértékegysége is a pontérték. Az elégedettséget %-ban fejeztem ki.<br /> <br /> A modell értelmében minél magasabbak a faktorértékek, annál nagyobb a munkaköri elégedettség, de a faktorok nem azonos arányban hatnak rá: a SV, a TI és a TS hatását összesítve, számtani átlaguk mértékében veszi figyelembe.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> *Gazdasági társaságok HR vezetői, irányítói, ahol a versenyképesség korlátja a munkaerő teljesítménye, itt ugyanis rövid távon lehet komoly gazdasági eredményeket realizálni a munkavállalók belső motivációjának, ezáltal munkateljesítményük fokozásával.<br /> *Civil szervezetek irányítói, ahol magas a fluktuáció, mivel itt a megfelelő munkaköri kialakítás javíthatja a szervezet belső stabilitását a tagok növekvő elkötelezettségének köszönhetően.<br /> *Kormányhivatalok, önkormányzatok, ahol alacsony a hatékonyság, hiszen a vizsgálat eredménye alapján kiszűrhetők azok a kollégák, akik nem a megfelelő helyen dolgoznak, esetleg más munkakörben lényegesen nagyobb hatékonysággal tudnák támogatni a szervezetet.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Amennyiben a vizsgálat eredményei alapján sikerül meghatározni, mely tagok esetében szükséges átgondolni a munkakör gazdagítás lehetőségét, lehetőség nyílik a szervezet adott tagjára vagy tagjaira koncentrálva javítani az egész szervezet hatékonyságán, esetleg költségszerkezetén, vagy versenyképességén is. Amennyiben konkrétan ismert a vállalat hatékonyságát gátló tényezők között az emberi tényező aránya, ennek mértékében a vizsgálat hasznossága forintban is kifejezhető.<br /> <br /> Legnagyobb súllyal talán az értékesítő munkatársak esetén esik latba a munkaköri elégedettség és a motiváció szintje. Fejvadász szakértők szerint optimista számítások alapján az értékesítési munkatárs pótlására fordított költségek (toborzás, kiváasztás, betanítás...) könnyen elérhetik a dolgozó éves fizetésének kétszeresét - ez mindenképpen megtakarítható, ha sikerül csökkenteni a fluktuációt.<br /> <br /> Emellett a jelenleg alacsony munkaköri elégedettséggel bíró értékesítő eddig elért legjobb teljesítményéből kivonva a jelenlegi, gyenge teljesítményt, megállapítható a rá jutó elmaradt haszon - ez szerezhető vissza a továbbiakra nézve, ha sikerül növelni az ő munkaköri elégedettségét.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A vizsgálat elvégzéséhez a standard hasonlóságelemzést alkalmaztam.<br /> <br /> *Első lépésként az alapadatok felvétele történt, vagyis a szervezet tagjai által kitöltött kérdőívek első szintű értékelése során keletkezett pontértékek rögzítésre kerültek az objektum-attribútum táblázatba (Alaptábla lap)[[http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/vpv.xls XLS]].<br /> *Ezt követően hoztam létre az adatokból egy egy-értékoszlopos metaadatbázist (Meta lap),<br /> *majd következett az OAM alapján pivot tábla készítése, a pivot-tábla segítségével alapellenőrzés. Felállítottam a rangsort a megfelelő irányok meghatározását követően, sorszám függvény alkalmazásával (PIVOT lap).<br /> *Ezt követően készítettem el a My-X alkalmazással a COCO-elemzést (COCO lap).<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> *A coco-elemzés lefuttatása arra az eredményre vezetett, hogy a két kritikus munkavállaló K.V. és P.K.<br /> <br /> *C.I. esetében kis mértékben túlértékelt a modell szerinti munkaköri elégedettség.<br /> <br /> *L.O. esetében kis mértékben alulértékelt a modell szerinti munkaköri elégedettség.<br /> <br /> *A vizsgálat során a Skill Variety vagy nem vesz fel értéket, vagy 15, nincsenek más értékek.<br /> <br /> *A Task Significance zajjá vált.<br /> <br /> *A becslési pontosság magas, a modellbecslések jól illeszkednek a tényadatokra.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A vizsgálat lefolytatását követően ugyanarra az eredményre jutottam, mint a szakirodalom által javasolt Hackman-Oldham modell alkalmazását követően, vagyis a vizsgálat alapjában véve megerősítette a modell alkalmazásának eredményeit. Ugyanakkor pontosabb képet ad a munkaköri elégedettségről, követhetővé válik, melyik tag értékeli túl vagy alul a munkaköri elégedettségét.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Az eredmények ismeretében a munkakör gazdagítás szüségességének megállapítására ajánlható a szakirodalmi Hackman-Odham modell.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]</div>

Hangacsieva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Gyakornok&diff=47047 2011-04-05T21:35:33Z

<p>Hangacsieva: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/bz.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Egy vállalat HR osztályán dolgozó hét gyakornok közül, ki az a két legalkalmasabb személy, akit tovább foglalkoztatnak teljes állásban.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Véleményem szerint a munkaerő kiválasztásában számos tényező szerepet játszik. Ezek közül választottam ki néhányat, amelyeket meglátásom szerint fontos figyelembe venni. A jó kiválasztás eredményes munkához vezet, ezáltal a vállalat is sikeresebb lesz. Másrészt érdekesnek találtam a feladatot, hogy a hasonlóságelemzés milyen segítséget nyújt abban, hogy megtaláljam a legjobban teljesítő munkatársat.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat célja, hogy megállapítsam a dolgozók közötti teljesítmény különbségeket. A kiválasztás a HR vezető feladata lenne, de mivel nem teljesen új, ismeretlen személyekről van szó, hanem olyan emberek akikkel már dolgozott együtt, így a kiválasztást erősen befolyásolná a szubjektív vélemény. Mivel a olyan munkaerő felvétele szükséges, aki minden elvárásnak megfelel, így a döntés nem születhet szubjektív alapon. Hasonlóságelemzés nélkül a vezető személyes tapasztalatai alapján döntene, így nem biztos, hogy figyelembe tudná venni az összes befolyásoló tényezőt. A vezető a hasonlóságelemzés nélkül egyszerű átlagolás módszerrel döntene, ahol az 1-es és a 2-es Gyakornok kerülne kiválasztásra.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A feladatom fiktív adatokat tartalmaz. Megpróbáltam olyan tényezőket figyelembe venni, amelyek fontosak lehetnek a kiválasztás során. Az adatokat pontokban rögzítettem. Arra törekedtem, hogy az a két személy kerüljön kiválasztásra, akiknél a megadott szempontok a legjobban érvényesülnek, ehhez a tényezők széleskörű vizsgálata volt szükséges.Feladatomban egy vállalat HR osztályán dolgozó 7 gyakornokot mutatok be, akik közül kettőt teljes állásban szeretnének tovább foglalkoztatni. A HR vezető pontozta a gyakornokokat az adott tényezők alapján.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Gyakornok 1,<br /> Gyakornok 2,<br /> Gyakornok 3,<br /> Gyakornok 4,<br /> Gyakornok 5,<br /> Gyakornok 6,<br /> Gyakornok 7<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Iskolai végzettség, irány:0<br /> mértékegység: kód/pont<br /> Minél nagyobb a pontszám, annál magasabb az iskolai végzettsége, amelyből azt feltételezzük, hogy nagyobb az elméleti tudása az adott szakmáról. Ez lényegesen hozzájárul az érdemi munkához.<br /> Nyelvtudás, irány:0<br /> mértékegység: pont<br /> Minél magasabba a pontszám, annál jobb az idegen nyelv ismerete, ez elősegíti a külföldi parterekkel való együttműködést, gördülékenyebb munkát eredményez.<br /> Gyakorlati idő, irány:0<br /> mértékegység:hónap/pont<br /> Tehát minél több időt töltött a cégnél, annál kevesebb a betanítási idő, nagyobb a megbízhatóság.<br /> Számítógépes ismeretek, irány:0<br /> mértékegység: pont<br /> Minél magasabb a pontszám, annál jobban tudja kezelni a cég által használt számítógépes programokat. Ez lényegesen előbbre viszi a munkát.<br /> Pontosság, irány:0<br /> Mértékegység: pont<br /> Minél nagyobb a pontszám, annál nagyobb az összepontosítás a munkával kapcsolatban, annál precízebb, összeszedettebb eredményre lehet számítani.<br /> Motiváltság, irány:0<br /> Mértékegység: pont<br /> Minél magasabb a pontszám, annál nagyobb az érdeklődés a munka iránt, annál eredményesebb a munkavégzés.<br /> <br /> Y oszlop: Száz pont az egység, vagyis mindenki ugyanolyan eséllyel indult. Ez a szám fogja mutatni, hogy mihez viszonyítsuk majd a kapott értékeket. Aki 100 feletti értéket kap, annak lesz esélye arra, hogy teljes állásba dolgozzon tovább a vállalatnál.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatban egy vállalatról van szó.<br /> Az érintett célcsoportok közé tartozik a HR osztály vezetői és az ott dolgozó gyakornokok.<br /> A gyakornokok a gyakorlati idő alatti munkához való hozzáállásuk és a tudásuk alapján kerülnek kiválasztásra. <br /> A HR osztály célja, hogy a gyakornokok közül azt a két személyt alkalmazza,akik előbbre vihetik a cég munkáját.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Az erőforrás ráfordítás indokolt azért, hogy a cég a megfelelő munkaerőt alkalmazza, tehát hogy kiderüljön, hogy a kiválasztás mennyire hatékony. Fontos tudni, hogy mely munkakörben melyik kompetenciák érvényesülnek leginkább. Ez nem elhanyagolható, mert számítani lehet arra, hogy az adott pozíciót elfoglaló személy nem tudja teljesíteni a rábízott feladatot és felmond. Ez esetben az minősül hasznosságnak/bevételnek, ha a kiválasztási módszer megfelelő, ugyanis akkor a cég minden tekintetben egy olyan munkaerőt foglalkoztat aki előbbre viszi a cég munkáját, tehát hasznosságot eredményez. <br /> Jelen esetben a kiadás mindenképpen a kiválasztási rendszer felépítéséhez szükséges idő és pénz.<br /> Ha például egy kérdőíves módszer alapján alkalmazzuk a jelöltet, nem biztos, hogy az összes kompetenciáját fel tudjuk mérni, tehát például lehet, hogy a jelölt nyelvtudása nincs megfelelő szinten a feladat ellátásához,ami a külföldi partnerekkel való együttműködés rovására mehet, elszalaszthat akár egy milliós nagyságrendű üzletet is.<br /> A gyakorlati idő hossza is nagyon fontos, mert az a munkavállalónak aki nem régóta dolgozik a cégnél, betanításra van szüksége, ami úgy oldható meg, hogy vagy egy mentort kap maga mellé ami ez esetben a cégnek 50000 Forintjába kerül, vagy elküldi tréningre a kiválasztott személyt. Egy tréningprogram évente körülbelül 200000 Forintba kerül a cégnek.<br /> <br /> Azonban ha egy olyan rendszert veszünk igénybe amely az összes befolyásoló tényezőt vizsgálja, akkor nagy valószínűséggel olyan embert választunk a posztra, aki már felkészült a munkára, ezzel hasznosságot generál.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A feladat megoldásának lépései a következők:<br /> 1. Készítettem egy leíró munkalapot az Excel táblázatban. Ezen a munkalapon található a tartalomjegyzék, melyben bemutatom a munkalapok tartalmát.<br /> 2. A következő lépésként készítettem egy metaadatbázist a fiktív adataim alapján. Ez tartalmazza a sorszámokat, az objektumokat, az attribútumokat, az értékeket, a mértékegységet, a forrást, a dátumot és, hogy ki rögzítette az adatokat<br /> 3. A sorszámfüggvény segítségével rangsort állítottam fel az adatok között.<br /> 4. Kimutatásvarázsló használatával táblázatokat csináltam. (kimutatás-érték, kimutatás-darab)<br /> 5. COCO-tábla elkészítése.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A elemzés alapján a 3-as (101,9) és a 4-es (100,9) számú Gyakornok kerül kiválasztásra, azaz őket teljes állásban foglalkoztatja tovább a cég.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Az elemzés alapján egyértelműen látszik, hogy a 4-es és a 3-as számú Gyakornok felel meg az elvárásoknak, ők teljesítenek a legjobban az elemzés szerint,de vannak olyan tényezők, amelyekben ezek a Gyakornokok is alul teljesítettek, mint például a a 3-asnál a számítógépes ismeretek és a motiváció, a 4-esnél pedig a nyelvtudás. A többi kategóriában viszont nagyobb vagy ugyanolyan értékeket ért el, mint a többi gyakornok.<br /> A született eredmény eltér a az elemzés nélküli választástól. Ez a módszer segített kiválasztani, hogy kik a legalkalmasabbak a két betöltendő állásra.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Ez a módszer mindenképpen hasznos a cég számára, mert fontos, hogy a megfelelő emberek kerüljenek kiválasztásra,mert ez hosszabb távon előbbre viszi a cég munkáját. Összességében a cég nem működik hatékonyan a kiválasztás terén.<br /> <br /> Több attribútum vizsgálata esetén pontosabb eredményt kaptunk volna, de elegendőnek éreztem csak az adott tényezők vizsgálatát.<br /> Más módszereket igénybe vételével is elvégezhető lett volna a kiválasztás, ilyen például a kérdőív, viszont ennek egyik nagy hátránya, hogy költséges, valamint a szubjektív vélemény is szerepet kapott volna. Véleményem szerint, érdemes a hasonlóságelemzés módszert alkalmazni, időt és pénzt szánni rá, annak érdekében, hogy pontosabb eredményeket kapjuk a munkavállalókról.<br /> <br /> A hasonlóságelemzés elvégezése nélkül várható lett volna, hogy a cég nem tudott volna megfelelő és elvárható nyereséget termelni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]</div>

Hangacsieva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Jutalom&diff=47046 2011-04-05T21:34:42Z

<p>Hangacsieva: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/pn.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> McDonald's Kft. éttermének diákmunkásaiból a legrátermettebbet ösztöndíjjal jutalmazni összehasonlításos módszerrel<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Hat éve dolgozom diákmunkásként a Mcdonald’s Kft. egyik éttermében. Amikor azon gondolkoztam, hogy miről szóljon a beadandóm, jött a sugallat munka közben, hogy választási terület nálunk is van minden évben. Az első McDonald's Dolgozói Ösztöndíjat 2006 tavasszal írta ki a gyorsétterem hálózat, elsősorban azért, hogy anyagi támogatást nyújtson a munka mellett tanulmányokat folytató munkatársainak. A személyenkénti 100 000 forintos támogatás a 2006-2007-es tanévre szólt, és éttermenként egy, a céghez 2006. januárja előtt csatlakozó diák pályázhatta meg. A pályázati feltételek között szerepelt a tanulói jogviszony mellett a jó munkahelyi teljesítmény és a minimum 3,5-ös tanulmányi átlag. Azon szerencsések között lehettem, akik átvehették ebben az évben ezt a díjat, és az elsők között lehettem. E program mind a mai napig tart, és ez adta az ihletet, hogy az egyik évi pályázatot táblázatba foglaljam. <br /> Az adatok, amelyek kiolvashatók a táblázatból egy étteremre vonatkoznak és fiktívek.<br /> A fő kérdéskör, hogy ki kapja meg 2010-ben az ösztöndíjat?<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Az ösztöndíjra alkalmas jelöltet e módszer nélkül az étteremben dolgozó vezetők szavazatai alapján lehetne eldönteni, azaz ki kapná a legtöbb szavazatot. A szavazással felmerülhet az a probléma, hogy túlzottan szubjektív, és egyáltalán nem biztos, hogy helyes döntést hozunk egy egyszerű szavazással. Úgy gondolom, hogy 100 000 Ft jutalom kiosztásához gyűjtsünk össze &quot;bizonyítékokat&quot;, hogy valóban az arra legérdemesebb ember kapja meg.<br /> Így azt kapnánk eredményül, hogy az a diákdolgozó, kapná meg a jutalmat, akire 8 vezető közül 4-en szavaztak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A feladat vizsgálata során felhasznált attribútumok egy része rendelkezésre állnak a vállalatnál, egy vizsgált adat az iskola által kiadott papírból derül ki, és van olyan pont ahol vezetői szubjektivitást igényelt.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A vizsgálatot a McDonald's Kft. egyik éttermében végeztem. Kiválasztottam 6 személyt név nélkül, s hozzájuk rendeltem kizárólag fiktív adatokat.<br /> A 6 személyt elneveztem:<br /> *O1: diák dolgozó a McDonald's éttermében<br /> *O2: diák dolgozó a McDonald's éttermében<br /> *O3: diák dolgozó a McDonald's éttermében<br /> *O4: diák dolgozó a McDonald's éttermében<br /> *O5: diák dolgozó a McDonald's éttermében<br /> *O6: diák dolgozó a McDonald's éttermében<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *1. Hány éve dolgozik a cégnél?<br /> Ennek mértékegysége évben van kifejezve. Az iránya pedig 0, ami azt jelenti, hogy minél több éve van a cégnél az adott dolgozó(minél nagyobb értéket képvisel az X), annál (nagyobb lesz az Y) több az esélye annak, hogy az illető lesz aki megkapja az ösztöndíjat.<br /> *2. Munkahelyi teljesítményének értékelése. (A=2 B=1)<br /> Ennek a feltételnek nincs mértékegysége. Az iránya 0, ami azt jelenti, hogy minél nagyobb az X, annál nagyobb lesz az Y. Azaz, megkülönböztetünk kétféle teljesítményt, az A jelzésű dolgozó kiváló teljesítményű, a B jelzésű dolgozó csak jó teljesítményű. Az a dolgozó esélyes az ösztöndíjra, aki A jelzésű értékeléssel rendelkezik.<br /> *3. Havi átlagos ledolgozott órák száma.<br /> Ennek mértékegysége órában van kifejezve. Az iránya 0, ami azt jelenti, hogy valaki minél több órával rendelkezik, annál nagyobb eséllyel lesz kiválasztva az ösztöndíjra.<br /> *4. Iskolai átlag (min. 3,5)<br /> Ennek a feltételnek nincs mértékegysége. Az iránya 0, ami azt jelenti, hogy valaki minél nagyobb iskolai átlaggal rendelkezik, annál több esélye van az ösztöndíjra. <br /> *5. Kapott-e már ösztöndíjat? (Igen=1 Nem=2)<br /> Ennek a feltételnek nincs mértékegysége. Az iránya 0, ami azt jelenti, hogy aki még nem kapott ilyen ösztöndíjat, ahhoz magasabb számot rendeltem a táblázatba, mert azt részesítem előnybe, hogy legalább egyszer mindenkit jutalmazhassunk, így ők fognak nagyobb eséllyel a jutalomhoz jutni.<br /> *6. Kapott szavazatainak száma. (8 vezető)<br /> Ennek a mértékegysége darabszám, ugyanis a vizsgálat során 8 vezető lett felkérve, hogy szavazzanak, ők kiknek adnák az ösztöndíjat. Az iránya az attribútumnak 0, mert minél több szavazattal rendelkezik valaki, annál több esélye van, hogy őt jutalmazzák.<br /> <br /> Az Y oszlopban láthatunk megadva egy sztenderd számot, amely a 100. Ez a szám fogja mutatni nekünk, hogy mihez viszonyítsuk majd a kapott értékeket. Aki e felett található, az lesz az esélyes, s aki a legmagasabb közülük, ő fogja megkapni az ösztöndíjat.<br /> <br /> Dátumként megadtam azt a napot, amikor az utolsó simításokat végeztem az adatokon, azaz 2011. január 6-án.<br /> <br /> Források fiktív adatok.<br /> <br /> Rögzítője jómagam vagyok, ahova beírtam monogramomat, azaz P.N.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatban, amely egy kiválasztás folyamatát mutatja be, a munkaadó a megrendelő, azaz a McDonald's Kft. éttermének vezetője, s az érintett célcsoport maguk azok a munkavállalók, akik diákként vannak itt. Továbbá szerepet játszanak az étteremben vezetői munkakörben dolgozó személyek, akik mint attribútumok is feltűnnek a feladatban, azaz ők is egy tényezőjük annak, hogy kiválasszuk a legideálisabb jelöltet.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Azoknak a munkavállalóknak, akik közül a kiválasztás történik a havi átlagkeresetük netto 50000-70000 Ft közé esik. A dolgozók óradíjban vannak leszerződtetve, és keresetük a ledolgozott órák arányában változik. Akik bekerültek a táblázatba, átlagosan ők dolgoznak a legtöbbet, vagyis ők tudnak annyit vállalni óraszámba, hogy a csapatért a legtöbbet tegyék. Mivel tanulmányaikkal párhuzamosan teszik ezt, s eredményeik azt mutatják, hogy kiváló összhangban van a munka és a tanulás, érdemes egy módszer segítségét is kihasználni a kiválasztásban, hogy a végső döntés helyes legyen, s a legmegfelelőbb ember kapja az ösztöndíjat. Mivel a felsoroltak közül mindenki megfelelne, ezért nehéz a döntés, így gazdaságilag megengedhető, hogy belefektessünk pénzt abba, hogy jogilag is az arra megfelelő embert válasszuk ki.<br /> A döntés helyességét ellenőrizni leginkább félév után derül ki, hogy a felsorolt attribútumoknak ugyanúgy eleget tesz, s a cégnél marad minimum még 1 évig.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *1. Adatok gyűjtése<br /> *2. Objektum-attribútum mátrix készítése<br /> *3. PIVOT tábla készítése<br /> *4. Sorszám függvény elkészítése<br /> *5. COCO-online táblázat elkészítése<br /> *6. Solver elkészítése<br /> *7. Az eredmények kiértékelése<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A COCO eredmények alapján (pn.xls, COCO-online munkalap) kiderül, hogy többnyire a dolgozott évek száma, a vezetői szavazatok száma és a teljesítmény értékelések befolyásolták, hogy ki kapja az ösztöndíjat.<br /> A feladat során az is kiderült, hogy nem befolyásolták az eredményt a következő attribútumok:<br /> *ledolgozott órák száma, mert majdhogynem azonosak,<br /> *az iskolai átlag (COCO alapján).<br /> Visszaigazolódtak-e a befolyásoló tényezőknél kifejtett irányok?<br /> <br /> A kapott szavazatok számánál pontosan visszaigazolódott, a teljesítményértékelésnél szintén visszaigazolódott. A ledolgozott évek számánál ugyanakkor más eredmény jött ki, mert nem az lett a nyertes, aki a legrégebben dolgozik a cégnél.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mindkét módszernél végső győztesként, azaz aki megkapja a 100.000Ft ösztöndíjat, az O2-es dolgozó jött ki eredményül.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Hasznosság szempontjából a két módszer jelen vizsgálat során, mivel eredményül ugyanazt kaptuk, így a feladat végén azt mondhatjuk el, hogy nem szükséges ezen módszert alkalmazni. De legalább duplán biztosak lettünk, hogy amit egy szavazással döntöttünk volna el, ugyanazt az eredményt adta ki, amit egy kifejlesztett módszer határozott meg számunkra.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2008:Jutalmak<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]</div>

Hangacsieva https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Jutalom&diff=47045 2011-04-05T21:32:34Z

<p>Hangacsieva: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/pn.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> McDonald's Kft. éttermének diákmunkásaiból a legrátermettebbet ösztöndíjjal jutalmazni összehasonlításos módszerrel<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Hat éve dolgozom diákmunkásként a Mcdonald’s Kft. egyik éttermében. Amikor azon gondolkoztam, hogy miről szóljon a beadandóm, jött a sugallat munka közben, hogy választási terület nálunk is van minden évben. Az első McDonald's Dolgozói Ösztöndíjat 2006 tavasszal írta ki a gyorsétterem hálózat, elsősorban azért, hogy anyagi támogatást nyújtson a munka mellett tanulmányokat folytató munkatársainak. A személyenkénti 100 000 forintos támogatás a 2006-2007-es tanévre szólt, és éttermenként egy, a céghez 2006. januárja előtt csatlakozó diák pályázhatta meg. A pályázati feltételek között szerepelt a tanulói jogviszony mellett a jó munkahelyi teljesítmény és a minimum 3,5-ös tanulmányi átlag. Azon szerencsések között lehettem, akik átvehették ebben az évben ezt a díjat, és az elsők között lehettem. E program mind a mai napig tart, és ez adta az ihletet, hogy az egyik évi pályázatot táblázatba foglaljam. <br /> Az adatok, amelyek kiolvashatók a táblázatból egy étteremre vonatkoznak és fiktívek.<br /> A fő kérdéskör, hogy ki kapja meg 2010-ben az ösztöndíjat?<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Az ösztöndíjra alkalmas jelöltet e módszer nélkül az étteremben dolgozó vezetők szavazatai alapján lehetne eldönteni, azaz ki kapná a legtöbb szavazatot. A szavazással felmerülhet az a probléma, hogy túlzottan szubjektív, és egyáltalán nem biztos, hogy helyes döntést hozunk egy egyszerű szavazással. Úgy gondolom, hogy 100 000 Ft jutalom kiosztásához gyűjtsünk össze &quot;bizonyítékokat&quot;, hogy valóban az arra legérdemesebb ember kapja meg.<br /> Így azt kapnánk eredményül, hogy az a diákdolgozó, kapná meg a jutalmat, akire 8 vezető közül 4-en szavaztak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A feladat vizsgálata során felhasznált attribútumok egy része rendelkezésre állnak a vállalatnál, egy vizsgált adat az iskola által kiadott papírból derül ki, és van olyan pont ahol vezetői szubjektivitást igényelt.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A vizsgálatot a McDonald's Kft. egyik éttermében végeztem. Kiválasztottam 6 személyt név nélkül, s hozzájuk rendeltem kizárólag fiktív adatokat.<br /> A 6 személyt elneveztem:<br /> *O1: diák dolgozó a McDonald's éttermében<br /> *O2: diák dolgozó a McDonald's éttermében<br /> *O3: diák dolgozó a McDonald's éttermében<br /> *O4: diák dolgozó a McDonald's éttermében<br /> *O5: diák dolgozó a McDonald's éttermében<br /> *O6: diák dolgozó a McDonald's éttermében<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *1. Hány éve dolgozik a cégnél?<br /> Ennek mértékegysége évben van kifejezve. Az iránya pedig 0, ami azt jelenti, hogy minél több éve van a cégnél az adott dolgozó(minél nagyobb értéket képvisel az X), annál (nagyobb lesz az Y) több az esélye annak, hogy az illető lesz aki megkapja az ösztöndíjat.<br /> *2. Munkahelyi teljesítményének értékelése. (A=2 B=1)<br /> Ennek a feltételnek nincs mértékegysége. Az iránya 0, ami azt jelenti, hogy minél nagyobb az X, annál nagyobb lesz az Y. Azaz, megkülönböztetünk kétféle teljesítményt, az A jelzésű dolgozó kiváló teljesítményű, a B jelzésű dolgozó csak jó teljesítményű. Az a dolgozó esélyes az ösztöndíjra, aki A jelzésű értékeléssel rendelkezik.<br /> *3. Havi átlagos ledolgozott órák száma.<br /> Ennek mértékegysége órában van kifejezve. Az iránya 0, ami azt jelenti, hogy valaki minél több órával rendelkezik, annál nagyobb eséllyel lesz kiválasztva az ösztöndíjra.<br /> *4. Iskolai átlag (min. 3,5)<br /> Ennek a feltételnek nincs mértékegysége. Az iránya 0, ami azt jelenti, hogy valaki minél nagyobb iskolai átlaggal rendelkezik, annál több esélye van az ösztöndíjra. <br /> *5. Kapott-e már ösztöndíjat? (Igen=1 Nem=2)<br /> Ennek a feltételnek nincs mértékegysége. Az iránya 0, ami azt jelenti, hogy aki még nem kapott ilyen ösztöndíjat, ahhoz magasabb számot rendeltem a táblázatba, mert azt részesítem előnybe, hogy legalább egyszer mindenkit jutalmazhassunk, így ők fognak nagyobb eséllyel a jutalomhoz jutni.<br /> *6. Kapott szavazatainak száma. (8 vezető)<br /> Ennek a mértékegysége darabszám, ugyanis a vizsgálat során 8 vezető lett felkérve, hogy szavazzanak, ők kiknek adnák az ösztöndíjat. Az iránya az attribútumnak 0, mert minél több szavazattal rendelkezik valaki, annál több esélye van, hogy őt jutalmazzák.<br /> <br /> Az Y oszlopban láthatunk megadva egy sztenderd számot, amely a 100. Ez a szám fogja mutatni nekünk, hogy mihez viszonyítsuk majd a kapott értékeket. Aki e felett található, az lesz az esélyes, s aki a legmagasabb közülük, ő fogja megkapni az ösztöndíjat.<br /> <br /> Dátumként megadtam azt a napot, amikor az utolsó simításokat végeztem az adatokon, azaz 2011. január 6-án.<br /> <br /> Források fiktív adatok.<br /> <br /> Rögzítője jómagam vagyok, ahova beírtam monogramomat, azaz P.N.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatban, amely egy kiválasztás folyamatát mutatja be, a munkaadó a megrendelő, azaz a McDonald's Kft. éttermének vezetője, s az érintett célcsoport maguk azok a munkavállalók, akik diákként vannak itt. Továbbá szerepet játszanak az étteremben vezetői munkakörben dolgozó személyek, akik mint attribútumok is feltűnnek a feladatban, azaz ők is egy tényezőjük annak, hogy kiválasszuk a legideálisabb jelöltet.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Azoknak a munkavállalóknak, akik közül a kiválasztás történik a havi átlagkeresetük netto 50000-70000 Ft közé esik. A dolgozók óradíjban vannak leszerződtetve, és keresetük a ledolgozott órák arányában változik. Akik bekerültek a táblázatba, átlagosan ők dolgoznak a legtöbbet, vagyis ők tudnak annyit vállalni óraszámba, hogy a csapatért a legtöbbet tegyék. Mivel tanulmányaikkal párhuzamosan teszik ezt, s eredményeik azt mutatják, hogy kiváló összhangban van a munka és a tanulás, érdemes egy módszer segítségét is kihasználni a kiválasztásban, hogy a végső döntés helyes legyen, s a legmegfelelőbb ember kapja az ösztöndíjat. Mivel a felsoroltak közül mindenki megfelelne, ezért nehéz a döntés, így gazdaságilag megengedhető, hogy belefektessünk pénzt abba, hogy jogilag is az arra megfelelő embert válasszuk ki.<br /> A döntés helyességét ellenőrizni leginkább félév után derül ki, hogy a felsorolt attribútumoknak ugyanúgy eleget tesz, s a cégnél marad minimum még 1 évig.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *1. Adatok gyűjtése<br /> *2. Objektum-attribútum mátrix készítése<br /> *3. PIVOT tábla készítése<br /> *4. Sorszám függvény elkészítése<br /> *5. COCO-online táblázat elkészítése<br /> *6. Solver elkészítése<br /> *7. Az eredmények kiértékelése<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A COCO eredmények alapján (pn.xls, COCO-online munkalap) kiderül, hogy többnyire a dolgozott évek száma, a vezetői szavazatok száma és a teljesítmény értékelések befolyásolták, hogy ki kapja az ösztöndíjat.<br /> A feladat során az is kiderült, hogy nem befolyásolták az eredményt a következő attribútumok:<br /> *ledolgozott órák száma, mert majdhogynem azonosak,<br /> *az iskolai átlag (COCO alapján).<br /> Visszaigazolódtak-e a befolyásoló tényezőknél kifejtett irányok?<br /> <br /> A kapott szavazatok számánál pontosan visszaigazolódott, a teljesítményértékelésnél szintén visszaigazolódott. A ledolgozott évek számánál ugyanakkor más eredmény jött ki, mert nem az lett a nyertes, aki a legrégebben dolgozik a cégnél.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mindkét módszernél végső győztesként, azaz aki megkapja a 100.000Ft ösztöndíjat, az O2-es dolgozó jött ki eredményül.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Hasznosság szempontjából a két módszer jelen vizsgálat során, mivel eredményül ugyanazt kaptuk, így a feladat végén azt mondhatjuk el, hogy nem szükséges ezen módszert alkalmazni. De legalább duplán biztosak lettünk, hogy amit egy szavazással döntöttünk volna el, ugyanazt az eredményt adta ki, amit egy kifejlesztett módszer határozott meg számunkra.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2008:Jutalmak<br /> [Kategória:Innovatív HR-modulok]]</div>

Hangacsieva