https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Hardyorsi 2026-05-15T23:09:00Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Miau_Wiki:Automatikusan_meger%C5%91s%C3%ADtett_felhaszn%C3%A1l%C3%B3k&diff=40909 2010-12-01T18:33:27Z

<p>Hardyorsi: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>== '''A tervezett alkalmazás/megoldás címe''' ==<br /> <br /> Ki legyen a hónap dolgozója?<br /> <br /> == '''A feladat előtörténete''' ==<br /> <br /> <br /> Feladatomban - fiktív adatok alapján - egy multinacionális vállalat HR osztályának 6 munkavállalóját mutatom be, akik közül egyet &quot;A hónap dolgozója&quot; kitüntetésben részesítenek. <br /> Az osztályvezető 1-5-ig értékelte a dolgozókat személyenként, az adott attribútumok alapján.<br /> A számítógép segítségével meghatározom, hogy a fent említett dolgozók közül ki érdemli meg leginkább ezt a &quot;címet&quot;.<br /> <br /> A vizsgálatban 6 attribútum (motiváció, felelősségvállalás, pontosság, csapatjáték, konfliktuskezelés, segítőkészség)és 6 objektum szerepel (a dolgozók).<br /> <br /> Az értékelés a következőképpen fog alakulni:<br /> 1- gyenge<br /> 2- elfogadható<br /> 3- átlagos <br /> 4- megfelelő<br /> 5- kiemelkedő<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> <br /> Az ötlet úgy merült fel bennem, hogy, mint személyügyi informatika tantárgy keretében valamilyen HR vonatkozású témát kellett választanom, és mint - remélhetőleg - leendő HR-es ez a téma érdekesnek bizonyult. <br /> <br /> Nem csupán a vizsgált dolgozók számára lett volna fontos ez az elemzés, hanem a cég számára is. Egy képet kaphattunk a munkaerő valódi &quot;erejéről&quot;, ami valamilyen szinten a vállalat jövőjét is befolyásolhatja, ha a dolgozók nem rendelkeznek a megfelelő kompetenciákkal.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> <br /> • Dolgozó1<br /> • Dolgozó2<br /> • Dolgozó3<br /> • Dolgozó4<br /> • Dolgozó5<br /> • Dolgozó6<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> Az attribútumok a következők: <br /> <br /> -motiváció<br /> -felelősségvállalás<br /> -pontosság<br /> -csapatjáték<br /> -konfliktuskezelés<br /> -segítőkészség<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> A feladatom által érintett emberek jelen esetben a dolgozók, a HR-es, illetve az osztályvezető.<br /> <br /> Ha hipotézist állítunk fel, hogy ez egy valós cégnél, egy megtörtént szituáció, akkor tudjuk, hogy a dolgozók számára ennek a címnek az elérése nagy jelentőséggel bír. <br /> <br /> A HR azért érintett a témában, mivel úgymond más szemszögéből kap egy értékelést a dolgozókról. Ez alapján tisztába kerül az említett munkavállalók erősségeivel és gyengeségeivel, tudja, hogy mely területeket kell tovább fejleszteni, esetleges képzéseket szervezni. (Például, aki alacsony szintű értékelést kapott a csapatjáték mezőben, annak a tréningeken csapatmunkában kell részt vennie, hogy készsége fejlődhessen).<br /> <br /> Az osztályvezető értékelés miatt érintett, mivel osztályoznia kell csapata munkáját, készségeit.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> Az elemzés segítségével tudtam csupán megállapítani, hogy melyik dolgozó nyerheti el a címet. A számok egyszerű átlagolása nem nyújtott pontos eredményt, és a súlyozás sem lett volna helyes ebben az esetben, mivel az egyes kompetenciákat nem különböztethettem meg egymástól, aszerint hogy az egyik nagyobb fontossággal bír a másiknál.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> A feladat megoldásának lépései:<br /> <br /> 1. Excel táblázatban készítettem egy '''''leíró''''' munkalapot, tartalomjegyzék gyanánt, melyben előrevetítettem, hogy miket kívánok bemutatni. <br /> <br /> 2. Ezt követően '''''metaadatbázist''''' készítettem fiktív adataim alapján. <br /> <br /> 3. Kimutatás varázsló használatával táblázatokat alkottam ('''''kimutatás-érték, kimutatás-darab''''')<br /> <br /> 4. A sorszámfüggvény segítségével '''''rangsort''''' állítottam fel az adatok között.<br /> <br /> 5. Végezetül a '''''COCO-tábla''''' elkészítése<br /> ----<br /> <br /> 6. '''''Oszlopdiagrammal''''' szemléltettem a &quot;különbségeket&quot; a dolgozók között, az attribútumok alapján.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> A feladat nem nyújt százszázalékos pontosságot a következő havi rendelési tételnagyságra, de megállapítható, hogy igen pontosan megbecsülhetőek az értékek. A rozslisztes kenyérből 50 raklapot kellene rendelni, 6 magosból pedig 45-öt. A becslés során megállapítható volt, hogy a rozsos hatása erősebb, és sokkal jobban megbecsülhető, mint a 6 magos nagysága. Köszönhető ez annak, hogy a rozsos kenyér kiegyensúlyozottabban fogy az adott cégnél. <br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> A cég számára akkor lehetne igazán hasznos ez a fajta tudás, ha a vizsgálat időszakát akár a kezdetekig kiterjesztenénk, és esetleg más környezeti tényezőket is figyelembe tudnánk venni, mint például a benzinár alakulása. Ezekben az esetekben szinte minden esetben pontosan megbecsülhető lenne a következő havi rendelési tételnagyság. Bár ha azt vesszük alapul, hogy a raktározási költség nem meghatározó a két terméknél, mert viszonylag pontos értéket számítottunk, így a számítások mindenképpen hasznosnak bizonyulnak. <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> Ez a módszer bár nagyon pontos eredményeket határozott meg, mégis egyelőre a tapasztalati úton történő rendelés pontosabbnak bizonyult. Valószínűsíthető, hogyha más tényezőkkel is számoltunk volna, akkor szinte egy hibátlan rendszert hoztunk volna létre. Ezek a tényezők például a benzinár nagysága, illetve olyan nem igazán mérhető dolgok is, mint például a fogyasztók ízlésvilága. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==<br /> <br /> <br /> nyilatkozat és kitöltési segédlet</div>

Hardyorsi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Miau_Wiki:Automatikusan_meger%C5%91s%C3%ADtett_felhaszn%C3%A1l%C3%B3k&diff=40907 2010-12-01T18:31:47Z

<p>Hardyorsi: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>== '''A tervezett alkalmazás/megoldás címe''' ==<br /> <br /> Ki legyen a hónap dolgozója?<br /> <br /> == '''A feladat előtörténete''' ==<br /> <br /> <br /> Feladatomban - fiktív adatok alapján - egy multinacionális vállalat HR osztályának 6 munkavállalóját mutatom be, akik közül egyet &quot;A hónap dolgozója&quot; kitüntetésben részesítenek. <br /> Az osztályvezető 1-5-ig értékelte a dolgozókat személyenként, az adott attribútumok alapján.<br /> A számítógép segítségével meghatározom, hogy a fent említett dolgozók közül ki érdemli meg leginkább ezt a &quot;címet&quot;.<br /> <br /> A vizsgálatban 6 attribútum (motiváció, felelősségvállalás, pontosság, csapatjáték, konfliktuskezelés, segítőkészség)és 6 objektum szerepel (a dolgozók).<br /> <br /> Az értékelés a következőképpen fog alakulni:<br /> 1- gyenge<br /> 2- elfogadható<br /> 3- átlagos <br /> 4- megfelelő<br /> 5- kiemelkedő<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> <br /> Az ötlet úgy merült fel bennem, hogy, mint személyügyi informatika tantárgy keretében valamilyen HR vonatkozású témát kellett választanom, és mint - remélhetőleg - leendő HR-es ez a téma érdekesnek bizonyult. <br /> <br /> Nem csupán a vizsgált dolgozók számára lett volna fontos ez az elemzés, hanem a cég számára is. Egy képet kaphattunk a munkaerő valódi &quot;erejéről&quot;, ami valamilyen szinten a vállalat jövőjét is befolyásolhatja, ha a dolgozók nem rendelkeznek a megfelelő kompetenciákkal.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> <br /> • Dolgozó1<br /> • Dolgozó2<br /> • Dolgozó3<br /> • Dolgozó4<br /> • Dolgozó5<br /> • Dolgozó6<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> Az attribútumok a következők: <br /> <br /> -motiváció<br /> -felelősségvállalás<br /> -pontosság<br /> -csapatjáték<br /> -konfliktuskezelés<br /> -segítőkészség<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> A feladatom által érintett emberek jelen esetben a dolgozók, a HR-es, illetve az osztályvezető.<br /> <br /> Ha hipotézist állítunk fel, hogy ez egy valós cégnél, egy megtörtént szituáció, akkor tudjuk, hogy a dolgozók számára ennek a címnek az elérése nagy jelentőséggel bír. <br /> <br /> A HR azért érintett a témában, mivel úgymond más szemszögéből kap egy értékelést a dolgozókról. Ez alapján tisztába kerül az említett munkavállalók erősségeivel és gyengeségeivel, tudja, hogy mely területeket kell tovább fejleszteni, esetleges képzéseket szervezni. (Például, aki alacsony szintű értékelést kapott a csapatjáték mezőben, annak a tréningeken csapatmunkában kell részt vennie, hogy készsége fejlődhessen).<br /> <br /> Az osztályvezető értékelés miatt érintett, mivel osztályoznia kell csapata munkáját, készségeit.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> Az elemzés segítségével tudtam csupán megállapítani, hogy melyik dolgozó nyerheti el a címet. A számok egyszerű átlagolása nem nyújtott pontos eredményt, és a súlyozás sem lett volna helyes ebben az esetben, mivel az egyes kompetenciákat nem különböztethettem meg egymástól, aszerint hogy az egyik nagyobb fontossággal bír a másiknál.<br /> <br /> Nem csupán a vizsgált dolgozók számára lett volna fontos ez az elemzés, hanem a cég és a vezetők számára is. Egy képet kaphattunk a munkaerő valódi &quot;erejéről&quot;, ami valamilyen szinten a vállalat jövőjét is befolyásolhatja. Abban az esetben, ha a dolgozók nem rendelkeznek a megfelelő kompetenciákkal, a vállalat elveszítheti versenyképességét a piacon, hiszen a dolozók nem nyújtják a maximumot a munkavégzésben.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> A feladat megoldásának lépései:<br /> <br /> 1. Excel táblázatban készítettem egy '''''leíró''''' munkalapot, tartalomjegyzék gyanánt, melyben előrevetítettem, hogy miket kívánok bemutatni. <br /> <br /> 2. Ezt követően '''''metaadatbázist''''' készítettem fiktív adataim alapján. <br /> <br /> 3. Kimutatás varázsló használatával táblázatokat alkottam ('''''kimutatás-érték, kimutatás-darab''''')<br /> <br /> 4. A sorszámfüggvény segítségével '''''rangsort''''' állítottam fel az adatok között.<br /> <br /> 5. Végezetül a '''''COCO-tábla''''' elkészítése<br /> ----<br /> <br /> 6. '''''Oszlopdiagrammal''''' szemléltettem a &quot;különbségeket&quot; a dolgozók között, az attribútumok alapján.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> A feladat nem nyújt százszázalékos pontosságot a következő havi rendelési tételnagyságra, de megállapítható, hogy igen pontosan megbecsülhetőek az értékek. A rozslisztes kenyérből 50 raklapot kellene rendelni, 6 magosból pedig 45-öt. A becslés során megállapítható volt, hogy a rozsos hatása erősebb, és sokkal jobban megbecsülhető, mint a 6 magos nagysága. Köszönhető ez annak, hogy a rozsos kenyér kiegyensúlyozottabban fogy az adott cégnél. <br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> A cég számára akkor lehetne igazán hasznos ez a fajta tudás, ha a vizsgálat időszakát akár a kezdetekig kiterjesztenénk, és esetleg más környezeti tényezőket is figyelembe tudnánk venni, mint például a benzinár alakulása. Ezekben az esetekben szinte minden esetben pontosan megbecsülhető lenne a következő havi rendelési tételnagyság. Bár ha azt vesszük alapul, hogy a raktározási költség nem meghatározó a két terméknél, mert viszonylag pontos értéket számítottunk, így a számítások mindenképpen hasznosnak bizonyulnak. <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> Ez a módszer bár nagyon pontos eredményeket határozott meg, mégis egyelőre a tapasztalati úton történő rendelés pontosabbnak bizonyult. Valószínűsíthető, hogyha más tényezőkkel is számoltunk volna, akkor szinte egy hibátlan rendszert hoztunk volna létre. Ezek a tényezők például a benzinár nagysága, illetve olyan nem igazán mérhető dolgok is, mint például a fogyasztók ízlésvilága. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==<br /> <br /> <br /> nyilatkozat és kitöltési segédlet</div>

Hardyorsi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Miau_Wiki:Automatikusan_meger%C5%91s%C3%ADtett_felhaszn%C3%A1l%C3%B3k&diff=40905 2010-12-01T18:24:58Z

<p>Hardyorsi: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>== '''A tervezett alkalmazás/megoldás címe''' ==<br /> <br /> Ki legyen a hónap dolgozója?<br /> <br /> == '''A feladat előtörténete''' ==<br /> <br /> <br /> Feladatomban - fiktív adatok alapján - egy multinacionális vállalat HR osztályának 6 munkavállalóját mutatom be, akik közül egyet &quot;A hónap dolgozója&quot; kitüntetésben részesítenek. <br /> Az osztályvezető 1-5-ig értékelte a dolgozókat személyenként, az adott attribútumok alapján.<br /> A számítógép segítségével meghatározom, hogy a fent említett dolgozók közül ki érdemli meg leginkább ezt a &quot;címet&quot;.<br /> <br /> A vizsgálatban 6 attribútum (motiváció, felelősségvállalás, pontosság, csapatjáték, konfliktuskezelés, segítőkészség)és 6 objektum szerepel (a dolgozók).<br /> <br /> Az értékelés a következőképpen fog alakulni:<br /> 1- gyenge<br /> 2- elfogadható<br /> 3- átlagos <br /> 4- megfelelő<br /> 5- kiemelkedő<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> <br /> Az ötlet úgy merült fel bennem, hogy, mint személyügyi informatika tantárgy keretében valamilyen HR vonatkozású témát kellett választanom, és mint - remélhetőleg - leendő HR-es ez a téma érdekesnek bizonyult. <br /> <br /> Nem csupán a vizsgált dolgozók számára lett volna fontos ez az elemzés, hanem a cég számára is. Egy képet kaphattunk a munkaerő valódi &quot;erejéről&quot;, ami valamilyen szinten a vállalat jövőjét is befolyásolhatja, ha a dolgozók nem rendelkeznek a megfelelő kompetenciákkal.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> <br /> • Dolgozó1<br /> • Dolgozó2<br /> • Dolgozó3<br /> • Dolgozó4<br /> • Dolgozó5<br /> • Dolgozó6<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> Az attribútumok a következők: <br /> <br /> -motiváció<br /> -felelősségvállalás<br /> -pontosság<br /> -csapatjáték<br /> -konfliktuskezelés<br /> -segítőkészség<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> A feladatom által érintett emberek jelen esetben a dolgozók, a HR-es, illetve az osztályvezető.<br /> <br /> Ha hipotézist állítunk fel, hogy ez egy valós cégnél, egy megtörtént szituáció, akkor tudjuk, hogy a dolgozók számára ennek a címnek az elérése nagy jelentőséggel bír. <br /> <br /> A HR azért érintett a témában, mivel úgymond más szemszögéből kap egy értékelést a dolgozókról. Ez alapján tisztába kerül az említett munkavállalók erősségeivel és gyengeségeivel, tudja, hogy mely területeket kell tovább fejleszteni, esetleges képzéseket szervezni. (Például, aki alacsony szintű értékelést kapott a csapatjáték mezőben, annak a tréningeken csapatmunkában kell részt vennie, hogy készsége fejlődhessen).<br /> <br /> Az osztályvezető értékelés miatt érintett, mivel osztályoznia kell csapata munkáját, készségeit.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> Az elemzés segítségével tudtam megállapítani, hogy melyik dolgozó nyerheti el a címet. A számok egyszerű átlagolása nem nyújtott pontos eredményt, és a súlyozás sem lett volna helyes ebben az esetben, mivel az egyes kompetenciákat nem különböztethettem meg egymástól, aszerint hogy az egyik nagyobb fontossággal bír a másiknál.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> A feladat megoldásának lépései:<br /> <br /> 1. Excel táblázatban készítettem egy '''''leíró''''' munkalapot, tartalomjegyzék gyanánt, melyben előrevetítettem, hogy miket kívánok bemutatni. <br /> <br /> 2. Ezt követően '''''metaadatbázist''''' készítettem fiktív adataim alapján. <br /> <br /> 3. Kimutatás varázsló használatával táblázatokat alkottam ('''''kimutatás-érték, kimutatás-darab''''')<br /> <br /> 4. A sorszámfüggvény segítségével '''''rangsort''''' állítottam fel az adatok között.<br /> <br /> 5. Végezetül a '''''COCO-tábla''''' elkészítése<br /> ----<br /> <br /> 6. '''''Oszlopdiagrammal''''' szemléltettem a &quot;különbségeket&quot; a dolgozók között, az attribútumok alapján.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> A feladat nem nyújt százszázalékos pontosságot a következő havi rendelési tételnagyságra, de megállapítható, hogy igen pontosan megbecsülhetőek az értékek. A rozslisztes kenyérből 50 raklapot kellene rendelni, 6 magosból pedig 45-öt. A becslés során megállapítható volt, hogy a rozsos hatása erősebb, és sokkal jobban megbecsülhető, mint a 6 magos nagysága. Köszönhető ez annak, hogy a rozsos kenyér kiegyensúlyozottabban fogy az adott cégnél. <br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> A cég számára akkor lehetne igazán hasznos ez a fajta tudás, ha a vizsgálat időszakát akár a kezdetekig kiterjesztenénk, és esetleg más környezeti tényezőket is figyelembe tudnánk venni, mint például a benzinár alakulása. Ezekben az esetekben szinte minden esetben pontosan megbecsülhető lenne a következő havi rendelési tételnagyság. Bár ha azt vesszük alapul, hogy a raktározási költség nem meghatározó a két terméknél, mert viszonylag pontos értéket számítottunk, így a számítások mindenképpen hasznosnak bizonyulnak. <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> Ez a módszer bár nagyon pontos eredményeket határozott meg, mégis egyelőre a tapasztalati úton történő rendelés pontosabbnak bizonyult. Valószínűsíthető, hogyha más tényezőkkel is számoltunk volna, akkor szinte egy hibátlan rendszert hoztunk volna létre. Ezek a tényezők például a benzinár nagysága, illetve olyan nem igazán mérhető dolgok is, mint például a fogyasztók ízlésvilága. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==<br /> <br /> <br /> nyilatkozat és kitöltési segédlet</div>

Hardyorsi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Miau_Wiki:Automatikusan_meger%C5%91s%C3%ADtett_felhaszn%C3%A1l%C3%B3k&diff=40904 2010-12-01T18:22:05Z

<p>Hardyorsi: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>== '''A tervezett alkalmazás/megoldás címe''' ==<br /> <br /> Ki legyen a hónap dolgozója?<br /> <br /> == '''A feladat előtörténete''' ==<br /> <br /> <br /> Feladatomban - fiktív adatok alapján - egy multinacionális vállalat HR osztályának 6 munkavállalóját mutatom be, akik közül egyet &quot;A hónap dolgozója&quot; kitüntetésben részesítenek. <br /> Az osztályvezető 1-5-ig értékelte a dolgozókat személyenként, az adott attribútumok alapján.<br /> A számítógép segítségével meghatározom, hogy a fent említett dolgozók közül ki érdemli meg leginkább ezt a &quot;címet&quot;.<br /> <br /> A vizsgálatban 6 attribútum (motiváció, felelősségvállalás, pontosság, csapatjáték, konfliktuskezelés, segítőkészség)és 6 objektum szerepel (a dolgozók).<br /> <br /> Az értékelés a következőképpen fog alakulni:<br /> 1- gyenge<br /> 2- elfogadható<br /> 3- átlagos <br /> 4- megfelelő<br /> 5- kiemelkedő<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> <br /> Az ötlet úgy merült fel bennem, hogy, mint személyügyi informatika tantárgy keretében valamilyen HR vonatkozású témát kellett választanom, és mint - remélhetőleg - leendő HR-es ez a téma érdekesnek bizonyult. <br /> <br /> Nem csupán a vizsgált dolgozók számára lett volna fontos ez az elemzés, hanem a cég számára is. Egy képet kaphattunk a munkaerő valódi &quot;erejéről&quot;, ami valamilyen szinten a vállalat jövőjét is befolyásolhatja, ha a dolgozók nem rendelkeznek a megfelelő kompetenciákkal.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> <br /> • Dolgozó1<br /> • Dolgozó2<br /> • Dolgozó3<br /> • Dolgozó4<br /> • Dolgozó5<br /> • Dolgozó6<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> Az attribútumok a következők: <br /> <br /> -motiváció<br /> -felelősségvállalás<br /> -pontosság<br /> -csapatjáték<br /> -konfliktuskezelés<br /> -segítőkészség<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> A feladatom által érintett emberek jelen esetben a dolgozók, a HR-es, illetve az osztályvezető.<br /> <br /> Ha hipotézist állítunk fel, hogy ez egy valós cégnél, egy megtörtént szituáció, akkor tudjuk, hogy a dolgozók számára ennek a címnek az elérése nagy jelentőséggel bír. <br /> <br /> A HR azért érintett a témában, mivel úgymond más szemszögéből kap egy értékelést a dolgozókról. Ez alapján tisztába kerül az említett munkavállalók erősségeivel és gyengeségeivel, tudja, hogy mely területeket kell tovább fejleszteni, esetleges képzéseket szervezni. (Például, aki alacsony szintű értékelést kapott a csapatjáték mezőben, annak a tréningeken csapatmunkában kell részt vennie, hogy készsége fejlődhessen).<br /> <br /> Az osztályvezető értékelés miatt érintett, mivel osztályoznia kell csapata munkáját, készségeit.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> Azt szeretném bebizonyítani, hogy a sok éves beszerzési tapasztalattal szemben, megfelel, alapadatokkal képes vagyok megbecsülni a cég számára a rendelési tételnagyságot (néhány külső behatást figyelmen kívül hagyva). <br /> <br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> A feladat megoldásának lépései:<br /> <br /> 1. Excel táblázatban készítettem egy '''''leíró''''' munkalapot, tartalomjegyzék gyanánt, melyben előrevetítettem, hogy miket kívánok bemutatni. <br /> <br /> 2. Ezt követően '''''metaadatbázist''''' készítettem fiktív adataim alapján. <br /> <br /> 3. Kimutatás varázsló használatával táblázatokat alkottam ('''''kimutatás-érték, kimutatás-darab''''')<br /> <br /> 4. A sorszámfüggvény segítségével '''''rangsort''''' állítottam fel az adatok között.<br /> <br /> 5. Végezetül a '''''COCO-tábla''''' elkészítése<br /> ----<br /> <br /> 6. '''''Oszlopdiagrammal''''' szemléltettem a &quot;különbségeket&quot; a dolgozók között, az attribútumok alapján.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> A feladat nem nyújt százszázalékos pontosságot a következő havi rendelési tételnagyságra, de megállapítható, hogy igen pontosan megbecsülhetőek az értékek. A rozslisztes kenyérből 50 raklapot kellene rendelni, 6 magosból pedig 45-öt. A becslés során megállapítható volt, hogy a rozsos hatása erősebb, és sokkal jobban megbecsülhető, mint a 6 magos nagysága. Köszönhető ez annak, hogy a rozsos kenyér kiegyensúlyozottabban fogy az adott cégnél. <br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> A cég számára akkor lehetne igazán hasznos ez a fajta tudás, ha a vizsgálat időszakát akár a kezdetekig kiterjesztenénk, és esetleg más környezeti tényezőket is figyelembe tudnánk venni, mint például a benzinár alakulása. Ezekben az esetekben szinte minden esetben pontosan megbecsülhető lenne a következő havi rendelési tételnagyság. Bár ha azt vesszük alapul, hogy a raktározási költség nem meghatározó a két terméknél, mert viszonylag pontos értéket számítottunk, így a számítások mindenképpen hasznosnak bizonyulnak. <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> Ez a módszer bár nagyon pontos eredményeket határozott meg, mégis egyelőre a tapasztalati úton történő rendelés pontosabbnak bizonyult. Valószínűsíthető, hogyha más tényezőkkel is számoltunk volna, akkor szinte egy hibátlan rendszert hoztunk volna létre. Ezek a tényezők például a benzinár nagysága, illetve olyan nem igazán mérhető dolgok is, mint például a fogyasztók ízlésvilága. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==<br /> <br /> <br /> nyilatkozat és kitöltési segédlet</div>

Hardyorsi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Miau_Wiki:Automatikusan_meger%C5%91s%C3%ADtett_felhaszn%C3%A1l%C3%B3k&diff=40903 2010-12-01T18:19:44Z

<p>Hardyorsi: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>== '''A tervezett alkalmazás/megoldás címe''' ==<br /> <br /> Ki legyen a hónap dolgozója?<br /> <br /> == '''A feladat előtörténete''' ==<br /> <br /> <br /> Feladatomban - fiktív adatok alapján - egy multinacionális vállalat HR osztályának 6 munkavállalóját mutatom be, akik közül egyet &quot;A hónap dolgozója&quot; kitüntetésben részesítenek. <br /> Az osztályvezető 1-5-ig értékelte a dolgozókat személyenként, az adott attribútumok alapján.<br /> A számítógép segítségével meghatározom, hogy a fent említett dolgozók közül ki érdemli meg leginkább ezt a &quot;címet&quot;.<br /> <br /> A vizsgálatban 6 attribútum (motiváció, felelősségvállalás, pontosság, csapatjáték, konfliktuskezelés, segítőkészség)és 6 objektum szerepel (a dolgozók).<br /> <br /> Az értékelés a következőképpen fog alakulni:<br /> 1- gyenge<br /> 2- elfogadható<br /> 3- átlagos <br /> 4- megfelelő<br /> 5- kiemelkedő<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> <br /> Az ötlet úgy merült fel bennem, hogy, mint személyügyi informatika tantárgy keretében valamilyen HR vonatkozású témát kellett választanom, és mint - remélhetőleg - leendő HR-es ez a téma érdekesnek bizonyult. <br /> <br /> Nem csupán a vizsgált dolgozók számára lett volna fontos ez az elemzés, hanem a cég számára is. Egy képet kaphattunk a munkaerő valódi &quot;erejéről&quot;, ami valamilyen szinten a vállalat jövőjét is befolyásolhatja, ha a dolgozók nem rendelkeznek a megfelelő kompetenciákkal.<br /> <br /> Az elemzés nélkül nem tudtam megállapítani, hogy melyik dolgozó nyerheti el a címet; mivel a számok egyszerű átlagolása nem nyújt pontos eredményt. A súlyozás sem lett volna helyes ebben az esetben, mivel az egyes kompetenciákat nem különböztethettem meg egymástól, hogy az egyik nagyobb fontossággal bír a másiknál.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> <br /> • Dolgozó1<br /> • Dolgozó2<br /> • Dolgozó3<br /> • Dolgozó4<br /> • Dolgozó5<br /> • Dolgozó6<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> Az attribútumok a következők: <br /> <br /> -motiváció<br /> -felelősségvállalás<br /> -pontosság<br /> -csapatjáték<br /> -konfliktuskezelés<br /> -segítőkészség<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> A feladatom által érintett emberek jelen esetben a dolgozók, a HR-es, illetve az osztályvezető.<br /> <br /> Ha hipotézist állítunk fel, hogy ez egy valós cégnél, egy megtörtént szituáció, akkor tudjuk, hogy a dolgozók számára ennek a címnek az elérése nagy jelentőséggel bír. <br /> <br /> A HR azért érintett a témában, mivel úgymond más szemszögéből kap egy értékelést a dolgozókról. Ez alapján tisztába kerül az említett munkavállalók erősségeivel és gyengeségeivel, tudja, hogy mely területeket kell tovább fejleszteni, esetleges képzéseket szervezni. (Például, aki alacsony szintű értékelést kapott a csapatjáték mezőben, annak a tréningeken csapatmunkában kell részt vennie, hogy készsége fejlődhessen).<br /> <br /> Az osztályvezető értékelés miatt érintett, mivel osztályoznia kell csapata munkáját, készségeit.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> Azt szeretném bebizonyítani, hogy a sok éves beszerzési tapasztalattal szemben, megfelel, alapadatokkal képes vagyok megbecsülni a cég számára a rendelési tételnagyságot (néhány külső behatást figyelmen kívül hagyva). <br /> <br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> A feladat megoldásának lépései:<br /> <br /> 1. Excel táblázatban készítettem egy '''''leíró''''' munkalapot, tartalomjegyzék gyanánt, melyben előrevetítettem, hogy miket kívánok bemutatni. <br /> <br /> 2. Ezt követően '''''metaadatbázist''''' készítettem fiktív adataim alapján. <br /> <br /> 3. Kimutatás varázsló használatával táblázatokat alkottam ('''''kimutatás-érték, kimutatás-darab''''')<br /> <br /> 4. A sorszámfüggvény segítségével '''''rangsort''''' állítottam fel az adatok között.<br /> <br /> 5. Végezetül a '''''COCO-tábla''''' elkészítése<br /> ----<br /> <br /> 6. '''''Oszlopdiagrammal''''' szemléltettem a &quot;különbségeket&quot; a dolgozók között, az attribútumok alapján.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> A feladat nem nyújt százszázalékos pontosságot a következő havi rendelési tételnagyságra, de megállapítható, hogy igen pontosan megbecsülhetőek az értékek. A rozslisztes kenyérből 50 raklapot kellene rendelni, 6 magosból pedig 45-öt. A becslés során megállapítható volt, hogy a rozsos hatása erősebb, és sokkal jobban megbecsülhető, mint a 6 magos nagysága. Köszönhető ez annak, hogy a rozsos kenyér kiegyensúlyozottabban fogy az adott cégnél. <br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> A cég számára akkor lehetne igazán hasznos ez a fajta tudás, ha a vizsgálat időszakát akár a kezdetekig kiterjesztenénk, és esetleg más környezeti tényezőket is figyelembe tudnánk venni, mint például a benzinár alakulása. Ezekben az esetekben szinte minden esetben pontosan megbecsülhető lenne a következő havi rendelési tételnagyság. Bár ha azt vesszük alapul, hogy a raktározási költség nem meghatározó a két terméknél, mert viszonylag pontos értéket számítottunk, így a számítások mindenképpen hasznosnak bizonyulnak. <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> Ez a módszer bár nagyon pontos eredményeket határozott meg, mégis egyelőre a tapasztalati úton történő rendelés pontosabbnak bizonyult. Valószínűsíthető, hogyha más tényezőkkel is számoltunk volna, akkor szinte egy hibátlan rendszert hoztunk volna létre. Ezek a tényezők például a benzinár nagysága, illetve olyan nem igazán mérhető dolgok is, mint például a fogyasztók ízlésvilága. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==<br /> <br /> <br /> nyilatkozat és kitöltési segédlet</div>

Hardyorsi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Miau_Wiki:Automatikusan_meger%C5%91s%C3%ADtett_felhaszn%C3%A1l%C3%B3k&diff=40883 2010-12-01T17:46:43Z

<p>Hardyorsi: /* A feladat által érintett célcsoportok */</p> <hr /> <div>== '''A tervezett alkalmazás/megoldás címe''' ==<br /> <br /> Ki legyen a hónap dolgozója?<br /> <br /> == '''A feladat előtörténete''' ==<br /> <br /> <br /> Feladatomban - fiktív adatok alapján - egy multinacionális vállalat HR osztályának 6 munkavállalóját mutatom be, akik közül egyet &quot;A hónap dolgozója&quot; kitüntetésben részesítenek. <br /> Az osztályvezető 1-5-ig értékelte a dolgozókat személyenként, az adott attribútumok alapján.<br /> A számítógép segítségével meghatározom, hogy a fent említett dolgozók közül ki érdemli meg leginkább ezt a &quot;címet&quot;.<br /> <br /> A vizsgálatban 6 attribútum (motiváció, felelősségvállalás, pontosság, csapatjáték, konfliktuskezelés, segítőkészség)és 6 objektum szerepel (a dolgozók).<br /> <br /> Az értékelés a következőképpen fog alakulni:<br /> 1- gyenge<br /> 2- elfogadható<br /> 3- átlagos <br /> 4- megfelelő<br /> 5- kiemelkedő<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> Az alapadatokat a cég rendelései alapján rögzítettem. Az alapadatok raklapban vannak megadva.<br /> <br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> <br /> • Dolgozó1<br /> • Dolgozó2<br /> • Dolgozó3<br /> • Dolgozó4<br /> • Dolgozó5<br /> • Dolgozó6<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> Az attribútumok a következők: <br /> <br /> -motiváció<br /> -felelősségvállalás<br /> -pontosság<br /> -csapatjáték<br /> -konfliktuskezelés<br /> -segítőkészség<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> A feladatom által érintett emberek jelen esetben a dolgozók, a HR-es, illetve az osztályvezető.<br /> <br /> Ha hipotézist állítunk fel, hogy ez egy valós cégnél, egy megtörtént szituáció, akkor tudjuk, hogy a dolgozók számára ennek a címnek az elérése nagy jelentőséggel bír. <br /> <br /> A HR azért érintett a témában, mivel úgymond más szemszögéből kap egy értékelést a dolgozókról. Ez alapján tisztába kerül az említett munkavállalók erősségeivel és gyengeségeivel, tudja, hogy mely területeket kell tovább fejleszteni, esetleges képzéseket szervezni. (Például, aki alacsony szintű értékelést kapott a csapatjáték mezőben, annak a tréningeken csapatmunkában kell részt vennie, hogy készsége fejlődhessen).<br /> <br /> Az osztályvezető értékelés miatt érintett, mivel osztályoznia kell csapata munkáját, készségeit.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> Azt szeretném bebizonyítani, hogy a sok éves beszerzési tapasztalattal szemben, megfelel, alapadatokkal képes vagyok megbecsülni a cég számára a rendelési tételnagyságot (néhány külső behatást figyelmen kívül hagyva). <br /> <br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> A feladat megoldásának lépései:<br /> <br /> 1. Excel táblázatban készítettem egy '''''leíró''''' munkalapot, tartalomjegyzék gyanánt, melyben előrevetítettem, hogy miket kívánok bemutatni. <br /> <br /> 2. Ezt követően '''''metaadatbázist''''' készítettem fiktív adataim alapján. <br /> <br /> 3. Kimutatás varázsló használatával táblázatokat alkottam ('''''kimutatás-érték, kimutatás-darab''''')<br /> <br /> 4. A sorszámfüggvény segítségével '''''rangsort''''' állítottam fel az adatok között.<br /> <br /> 5. Végezetül a '''''COCO-tábla''''' elkészítése<br /> ----<br /> <br /> 6. '''''Oszlopdiagrammal''''' szemléltettem a &quot;különbségeket&quot; a dolgozók között, az attribútumok alapján.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> A feladat nem nyújt százszázalékos pontosságot a következő havi rendelési tételnagyságra, de megállapítható, hogy igen pontosan megbecsülhetőek az értékek. A rozslisztes kenyérből 50 raklapot kellene rendelni, 6 magosból pedig 45-öt. A becslés során megállapítható volt, hogy a rozsos hatása erősebb, és sokkal jobban megbecsülhető, mint a 6 magos nagysága. Köszönhető ez annak, hogy a rozsos kenyér kiegyensúlyozottabban fogy az adott cégnél. <br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> A cég számára akkor lehetne igazán hasznos ez a fajta tudás, ha a vizsgálat időszakát akár a kezdetekig kiterjesztenénk, és esetleg más környezeti tényezőket is figyelembe tudnánk venni, mint például a benzinár alakulása. Ezekben az esetekben szinte minden esetben pontosan megbecsülhető lenne a következő havi rendelési tételnagyság. Bár ha azt vesszük alapul, hogy a raktározási költség nem meghatározó a két terméknél, mert viszonylag pontos értéket számítottunk, így a számítások mindenképpen hasznosnak bizonyulnak. <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> Ez a módszer bár nagyon pontos eredményeket határozott meg, mégis egyelőre a tapasztalati úton történő rendelés pontosabbnak bizonyult. Valószínűsíthető, hogyha más tényezőkkel is számoltunk volna, akkor szinte egy hibátlan rendszert hoztunk volna létre. Ezek a tényezők például a benzinár nagysága, illetve olyan nem igazán mérhető dolgok is, mint például a fogyasztók ízlésvilága. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==<br /> <br /> <br /> nyilatkozat és kitöltési segédlet</div>

Hardyorsi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Miau_Wiki:Automatikusan_meger%C5%91s%C3%ADtett_felhaszn%C3%A1l%C3%B3k&diff=40876 2010-12-01T17:18:38Z

<p>Hardyorsi: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>== '''A tervezett alkalmazás/megoldás címe''' ==<br /> <br /> Ki legyen a hónap dolgozója?<br /> <br /> == '''A feladat előtörténete''' ==<br /> <br /> <br /> Feladatomban - fiktív adatok alapján - egy multinacionális vállalat HR osztályának 6 munkavállalóját mutatom be, akik közül egyet &quot;A hónap dolgozója&quot; kitüntetésben részesítenek. <br /> Az osztályvezető 1-5-ig értékelte a dolgozókat személyenként, az adott attribútumok alapján.<br /> A számítógép segítségével meghatározom, hogy a fent említett dolgozók közül ki érdemli meg leginkább ezt a &quot;címet&quot;.<br /> <br /> A vizsgálatban 6 attribútum (motiváció, felelősségvállalás, pontosság, csapatjáték, konfliktuskezelés, segítőkészség)és 6 objektum szerepel (a dolgozók).<br /> <br /> Az értékelés a következőképpen fog alakulni:<br /> 1- gyenge<br /> 2- elfogadható<br /> 3- átlagos <br /> 4- megfelelő<br /> 5- kiemelkedő<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> Az alapadatokat a cég rendelései alapján rögzítettem. Az alapadatok raklapban vannak megadva.<br /> <br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> <br /> • Dolgozó1<br /> • Dolgozó2<br /> • Dolgozó3<br /> • Dolgozó4<br /> • Dolgozó5<br /> • Dolgozó6<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> Az attribútumok a következők: <br /> <br /> -motiváció<br /> -felelősségvállalás<br /> -pontosság<br /> -csapatjáték<br /> -konfliktuskezelés<br /> -segítőkészség<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> A feladatom által érintett emberek jelen esetben a cégvezető(k), illetve a beszerző.<br /> <br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> Azt szeretném bebizonyítani, hogy a sok éves beszerzési tapasztalattal szemben, megfelel, alapadatokkal képes vagyok megbecsülni a cég számára a rendelési tételnagyságot (néhány külső behatást figyelmen kívül hagyva). <br /> <br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> A feladat megoldásának lépései:<br /> <br /> 1. Excel táblázatban készítettem egy '''''leíró''''' munkalapot, tartalomjegyzék gyanánt, melyben előrevetítettem, hogy miket kívánok bemutatni. <br /> <br /> 2. Ezt követően '''''metaadatbázist''''' készítettem fiktív adataim alapján. <br /> <br /> 3. Kimutatás varázsló használatával táblázatokat alkottam ('''''kimutatás-érték, kimutatás-darab''''')<br /> <br /> 4. A sorszámfüggvény segítségével '''''rangsort''''' állítottam fel az adatok között.<br /> <br /> 5. Végezetül a '''''COCO-tábla''''' elkészítése<br /> ----<br /> <br /> 6. '''''Oszlopdiagrammal''''' szemléltettem a &quot;különbségeket&quot; a dolgozók között, az attribútumok alapján.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> A feladat nem nyújt százszázalékos pontosságot a következő havi rendelési tételnagyságra, de megállapítható, hogy igen pontosan megbecsülhetőek az értékek. A rozslisztes kenyérből 50 raklapot kellene rendelni, 6 magosból pedig 45-öt. A becslés során megállapítható volt, hogy a rozsos hatása erősebb, és sokkal jobban megbecsülhető, mint a 6 magos nagysága. Köszönhető ez annak, hogy a rozsos kenyér kiegyensúlyozottabban fogy az adott cégnél. <br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> A cég számára akkor lehetne igazán hasznos ez a fajta tudás, ha a vizsgálat időszakát akár a kezdetekig kiterjesztenénk, és esetleg más környezeti tényezőket is figyelembe tudnánk venni, mint például a benzinár alakulása. Ezekben az esetekben szinte minden esetben pontosan megbecsülhető lenne a következő havi rendelési tételnagyság. Bár ha azt vesszük alapul, hogy a raktározási költség nem meghatározó a két terméknél, mert viszonylag pontos értéket számítottunk, így a számítások mindenképpen hasznosnak bizonyulnak. <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> Ez a módszer bár nagyon pontos eredményeket határozott meg, mégis egyelőre a tapasztalati úton történő rendelés pontosabbnak bizonyult. Valószínűsíthető, hogyha más tényezőkkel is számoltunk volna, akkor szinte egy hibátlan rendszert hoztunk volna létre. Ezek a tényezők például a benzinár nagysága, illetve olyan nem igazán mérhető dolgok is, mint például a fogyasztók ízlésvilága. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==<br /> <br /> <br /> nyilatkozat és kitöltési segédlet</div>

Hardyorsi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Miau_Wiki:Automatikusan_meger%C5%91s%C3%ADtett_felhaszn%C3%A1l%C3%B3k&diff=40875 2010-12-01T17:16:44Z

<p>Hardyorsi: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>== '''A tervezett alkalmazás/megoldás címe''' ==<br /> <br /> Ki legyen a hónap dolgozója?<br /> <br /> == '''A feladat előtörténete''' ==<br /> <br /> <br /> Feladatomban - fiktív adatok alapján - egy multinacionális vállalat HR osztályának 6 munkavállalóját mutatom be, akik közül egyet &quot;A hónap dolgozója&quot; kitüntetésben részesítenek. <br /> Az osztályvezető 1-5-ig értékelte a dolgozókat személyenként, az adott attribútumok alapján.<br /> A számítógép segítségével meghatározom, hogy a fent említett dolgozók közül ki érdemli meg leginkább ezt a &quot;címet&quot;.<br /> <br /> A vizsgálatban 6 attribútum (motiváció, felelősségvállalás, pontosság, csapatjáték, konfliktuskezelés, segítőkészség)és 6 objektum szerepel (a dolgozók).<br /> <br /> Az értékelés a következőképpen fog alakulni:<br /> 1- gyenge<br /> 2- elfogadható<br /> 3- átlagos <br /> 4- megfelelő<br /> 5- kiemelkedő<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> Az alapadatokat a cég rendelései alapján rögzítettem. Az alapadatok raklapban vannak megadva.<br /> <br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> <br /> • Dolgozó1<br /> • Dolgozó2<br /> • Dolgozó3<br /> • Dolgozó4<br /> • Dolgozó5<br /> • Dolgozó6<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> Az attribútumok a következők: <br /> <br /> -motiváció<br /> -felelősségvállalás<br /> -pontosság<br /> -csapatjáték<br /> -konfliktuskezelés<br /> -segítőkészség<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> A feladatom által érintett emberek jelen esetben a cégvezető(k), illetve a beszerző.<br /> <br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> Azt szeretném bebizonyítani, hogy a sok éves beszerzési tapasztalattal szemben, megfelel, alapadatokkal képes vagyok megbecsülni a cég számára a rendelési tételnagyságot (néhány külső behatást figyelmen kívül hagyva). <br /> <br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> A feladat megoldásának lépései:<br /> <br /> 1. Excel táblázatban készítettem egy ''leíró'' munkalapot, tartalomjegyzék gyanánt, melyben előrevetítettem, hogy miket kívánok bemutatni. <br /> <br /> 2. Ezt követően ''metaadatbázist'' készítettem fiktív adataim alapján. <br /> <br /> 3. Kimutatás varázsló használatával táblázatokat alkottam (''kimutatás-érték, kimutatás-darab'')<br /> <br /> 4. A sorszámfüggvény segítségével rangsort állítottam fel az adatok között.<br /> <br /> 5. Végezetül a COCO-tábla elkészítése<br /> ----<br /> <br /> 6. Oszlopdiagram készítése a dolgozókról, az attribútumok alapján.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> A feladat nem nyújt százszázalékos pontosságot a következő havi rendelési tételnagyságra, de megállapítható, hogy igen pontosan megbecsülhetőek az értékek. A rozslisztes kenyérből 50 raklapot kellene rendelni, 6 magosból pedig 45-öt. A becslés során megállapítható volt, hogy a rozsos hatása erősebb, és sokkal jobban megbecsülhető, mint a 6 magos nagysága. Köszönhető ez annak, hogy a rozsos kenyér kiegyensúlyozottabban fogy az adott cégnél. <br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> A cég számára akkor lehetne igazán hasznos ez a fajta tudás, ha a vizsgálat időszakát akár a kezdetekig kiterjesztenénk, és esetleg más környezeti tényezőket is figyelembe tudnánk venni, mint például a benzinár alakulása. Ezekben az esetekben szinte minden esetben pontosan megbecsülhető lenne a következő havi rendelési tételnagyság. Bár ha azt vesszük alapul, hogy a raktározási költség nem meghatározó a két terméknél, mert viszonylag pontos értéket számítottunk, így a számítások mindenképpen hasznosnak bizonyulnak. <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> Ez a módszer bár nagyon pontos eredményeket határozott meg, mégis egyelőre a tapasztalati úton történő rendelés pontosabbnak bizonyult. Valószínűsíthető, hogyha más tényezőkkel is számoltunk volna, akkor szinte egy hibátlan rendszert hoztunk volna létre. Ezek a tényezők például a benzinár nagysága, illetve olyan nem igazán mérhető dolgok is, mint például a fogyasztók ízlésvilága. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==<br /> <br /> <br /> nyilatkozat és kitöltési segédlet</div>

Hardyorsi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Miau_Wiki:Automatikusan_meger%C5%91s%C3%ADtett_felhaszn%C3%A1l%C3%B3k&diff=40870 2010-12-01T16:52:09Z

<p>Hardyorsi: /* A feladat előtörténete */</p> <hr /> <div>== '''A tervezett alkalmazás/megoldás címe''' ==<br /> <br /> Ki legyen a hónap dolgozója?<br /> <br /> == '''A feladat előtörténete''' ==<br /> <br /> <br /> Feladatomban - fiktív adatok alapján - egy multinacionális vállalat HR osztályának 6 munkavállalóját mutatom be, akik közül egyet &quot;A hónap dolgozója&quot; kitüntetésben részesítenek. <br /> Az osztályvezető 1-5-ig értékelte a dolgozókat személyenként, az adott attribútumok alapján.<br /> A számítógép segítségével meghatározom, hogy a fent említett dolgozók közül ki érdemli meg leginkább ezt a &quot;címet&quot;.<br /> <br /> A vizsgálatban 6 attribútum (motiváció, felelősségvállalás, pontosság, csapatjáték, konfliktuskezelés, segítőkészség)és 6 objektum szerepel (a dolgozók).<br /> <br /> Az értékelés a következőképpen fog alakulni:<br /> 1- gyenge<br /> 2- elfogadható<br /> 3- átlagos <br /> 4- megfelelő<br /> 5- kiemelkedő<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> Az alapadatokat a cég rendelései alapján rögzítettem. Az alapadatok raklapban vannak megadva.<br /> <br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> <br /> • Dolgozó1<br /> • Dolgozó2<br /> • Dolgozó3<br /> • Dolgozó4<br /> • Dolgozó5<br /> • Dolgozó6<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> Az attribútumok a következők: <br /> <br /> -motiváció<br /> -felelősségvállalás<br /> -pontosság<br /> -csapatjáték<br /> -konfliktuskezelés<br /> -segítőkészség<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> A feladatom által érintett emberek jelen esetben a cégvezető(k), illetve a beszerző.<br /> <br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> Azt szeretném bebizonyítani, hogy a sok éves beszerzési tapasztalattal szemben, megfelel, alapadatokkal képes vagyok megbecsülni a cég számára a rendelési tételnagyságot (néhány külső behatást figyelmen kívül hagyva). <br /> <br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> Először is az alapadatokat rögzítettem, a már említett bevételezések alapján. Utána készítettem egy rozs, és egy 6 magos segéd táblát, amely az egyes kenyerek fogyását mutatja meg. Ezt követően a két táblázatot egybe rendezve létrehoztam egy kombinált Excelt. Következőkben létrehoztam egy rangsor táblát, sorszám függvény segítségével, majd egy lépcsős táblát készítettem. Solver táblát készítettem F keres függvény segítségével, ezek után a Solver lefuttatásához egy segédtáblát csináltam, majd többször is lefuttattam a Solvert. Az eredmények értékelése a valós, és a becsült értékek alapján, négyzetösszeg függvény segítségével. <br /> <br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> A feladat nem nyújt százszázalékos pontosságot a következő havi rendelési tételnagyságra, de megállapítható, hogy igen pontosan megbecsülhetőek az értékek. A rozslisztes kenyérből 50 raklapot kellene rendelni, 6 magosból pedig 45-öt. A becslés során megállapítható volt, hogy a rozsos hatása erősebb, és sokkal jobban megbecsülhető, mint a 6 magos nagysága. Köszönhető ez annak, hogy a rozsos kenyér kiegyensúlyozottabban fogy az adott cégnél. <br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> A cég számára akkor lehetne igazán hasznos ez a fajta tudás, ha a vizsgálat időszakát akár a kezdetekig kiterjesztenénk, és esetleg más környezeti tényezőket is figyelembe tudnánk venni, mint például a benzinár alakulása. Ezekben az esetekben szinte minden esetben pontosan megbecsülhető lenne a következő havi rendelési tételnagyság. Bár ha azt vesszük alapul, hogy a raktározási költség nem meghatározó a két terméknél, mert viszonylag pontos értéket számítottunk, így a számítások mindenképpen hasznosnak bizonyulnak. <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> Ez a módszer bár nagyon pontos eredményeket határozott meg, mégis egyelőre a tapasztalati úton történő rendelés pontosabbnak bizonyult. Valószínűsíthető, hogyha más tényezőkkel is számoltunk volna, akkor szinte egy hibátlan rendszert hoztunk volna létre. Ezek a tényezők például a benzinár nagysága, illetve olyan nem igazán mérhető dolgok is, mint például a fogyasztók ízlésvilága. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==<br /> <br /> <br /> nyilatkozat és kitöltési segédlet</div>

Hardyorsi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Miau_Wiki:Automatikusan_meger%C5%91s%C3%ADtett_felhaszn%C3%A1l%C3%B3k&diff=40869 2010-12-01T16:50:49Z

<p>Hardyorsi: /* A feladat előtörténete */</p> <hr /> <div>== '''A tervezett alkalmazás/megoldás címe''' ==<br /> <br /> Ki legyen a hónap dolgozója?<br /> <br /> == '''A feladat előtörténete''' ==<br /> <br /> <br /> Feladatomban - fiktív adatok alapján - egy multinacionális vállalat HR osztályának 6 munkavállalóját mutatom be, akik közül egyet &quot;A hónap dolgozója&quot; kitüntetésben részesítenek. <br /> Az osztályvezető 1-5-ig értékelte a dolgozókat személyenként, az adott attribútumok alapján.<br /> A számítógép segítségével meghatározom, hogy a fent említett dolgozók közül ki érdemli meg leginkább ezt a &quot;címet&quot;.<br /> A vizsgálatban 6 attribútum és 6 objektum szerepel (a dolgozók).<br /> <br /> Az értékelés a következőképpen fog alakulni:<br /> 1- gyenge<br /> 2- elfogadható<br /> 3- átlagos <br /> 4- megfelelő<br /> 5- kiemelkedő<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> Az alapadatokat a cég rendelései alapján rögzítettem. Az alapadatok raklapban vannak megadva.<br /> <br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> <br /> • Dolgozó1<br /> • Dolgozó2<br /> • Dolgozó3<br /> • Dolgozó4<br /> • Dolgozó5<br /> • Dolgozó6<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> Az attribútumok a következők: <br /> <br /> -motiváció<br /> -felelősségvállalás<br /> -pontosság<br /> -csapatjáték<br /> -konfliktuskezelés<br /> -segítőkészség<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> A feladatom által érintett emberek jelen esetben a cégvezető(k), illetve a beszerző.<br /> <br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> Azt szeretném bebizonyítani, hogy a sok éves beszerzési tapasztalattal szemben, megfelel, alapadatokkal képes vagyok megbecsülni a cég számára a rendelési tételnagyságot (néhány külső behatást figyelmen kívül hagyva). <br /> <br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> Először is az alapadatokat rögzítettem, a már említett bevételezések alapján. Utána készítettem egy rozs, és egy 6 magos segéd táblát, amely az egyes kenyerek fogyását mutatja meg. Ezt követően a két táblázatot egybe rendezve létrehoztam egy kombinált Excelt. Következőkben létrehoztam egy rangsor táblát, sorszám függvény segítségével, majd egy lépcsős táblát készítettem. Solver táblát készítettem F keres függvény segítségével, ezek után a Solver lefuttatásához egy segédtáblát csináltam, majd többször is lefuttattam a Solvert. Az eredmények értékelése a valós, és a becsült értékek alapján, négyzetösszeg függvény segítségével. <br /> <br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> A feladat nem nyújt százszázalékos pontosságot a következő havi rendelési tételnagyságra, de megállapítható, hogy igen pontosan megbecsülhetőek az értékek. A rozslisztes kenyérből 50 raklapot kellene rendelni, 6 magosból pedig 45-öt. A becslés során megállapítható volt, hogy a rozsos hatása erősebb, és sokkal jobban megbecsülhető, mint a 6 magos nagysága. Köszönhető ez annak, hogy a rozsos kenyér kiegyensúlyozottabban fogy az adott cégnél. <br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> A cég számára akkor lehetne igazán hasznos ez a fajta tudás, ha a vizsgálat időszakát akár a kezdetekig kiterjesztenénk, és esetleg más környezeti tényezőket is figyelembe tudnánk venni, mint például a benzinár alakulása. Ezekben az esetekben szinte minden esetben pontosan megbecsülhető lenne a következő havi rendelési tételnagyság. Bár ha azt vesszük alapul, hogy a raktározási költség nem meghatározó a két terméknél, mert viszonylag pontos értéket számítottunk, így a számítások mindenképpen hasznosnak bizonyulnak. <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> Ez a módszer bár nagyon pontos eredményeket határozott meg, mégis egyelőre a tapasztalati úton történő rendelés pontosabbnak bizonyult. Valószínűsíthető, hogyha más tényezőkkel is számoltunk volna, akkor szinte egy hibátlan rendszert hoztunk volna létre. Ezek a tényezők például a benzinár nagysága, illetve olyan nem igazán mérhető dolgok is, mint például a fogyasztók ízlésvilága. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==<br /> <br /> <br /> nyilatkozat és kitöltési segédlet</div>

Hardyorsi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Miau_Wiki:Automatikusan_meger%C5%91s%C3%ADtett_felhaszn%C3%A1l%C3%B3k&diff=40868 2010-12-01T16:50:32Z

<p>Hardyorsi: /* A feladat előtörténete */</p> <hr /> <div>== '''A tervezett alkalmazás/megoldás címe''' ==<br /> <br /> Ki legyen a hónap dolgozója?<br /> <br /> == '''A feladat előtörténete''' ==<br /> <br /> <br /> Feladatomban - fiktív adatok alapján - egy multinacionális vállalat HR osztályának 6 munkavállalóját mutatom be, akik közül egyet &quot;A hónap dolgozója&quot; kitüntetésben részesítenek. <br /> Az osztályvezető 1-5-ig értékelte a dolgozókat személyenként, az adott attribútumok alapján.<br /> A számítógép segítségével meghatározom, hogy a fent említett dolgozók közül ki érdemli meg leginkább ezt a &quot;címet&quot;.<br /> A vizsgálatban 6 attribútum és 6 objektum szerepel (a dolgozók).<br /> Az értékelés a következőképpen fog alakulni:<br /> 1- gyenge<br /> 2- elfogadható<br /> 3- átlagos <br /> 4- megfelelő<br /> 5- kiemelkedő<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> Az alapadatokat a cég rendelései alapján rögzítettem. Az alapadatok raklapban vannak megadva.<br /> <br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> <br /> • Dolgozó1<br /> • Dolgozó2<br /> • Dolgozó3<br /> • Dolgozó4<br /> • Dolgozó5<br /> • Dolgozó6<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> Az attribútumok a következők: <br /> <br /> -motiváció<br /> -felelősségvállalás<br /> -pontosság<br /> -csapatjáték<br /> -konfliktuskezelés<br /> -segítőkészség<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> A feladatom által érintett emberek jelen esetben a cégvezető(k), illetve a beszerző.<br /> <br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> Azt szeretném bebizonyítani, hogy a sok éves beszerzési tapasztalattal szemben, megfelel, alapadatokkal képes vagyok megbecsülni a cég számára a rendelési tételnagyságot (néhány külső behatást figyelmen kívül hagyva). <br /> <br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> Először is az alapadatokat rögzítettem, a már említett bevételezések alapján. Utána készítettem egy rozs, és egy 6 magos segéd táblát, amely az egyes kenyerek fogyását mutatja meg. Ezt követően a két táblázatot egybe rendezve létrehoztam egy kombinált Excelt. Következőkben létrehoztam egy rangsor táblát, sorszám függvény segítségével, majd egy lépcsős táblát készítettem. Solver táblát készítettem F keres függvény segítségével, ezek után a Solver lefuttatásához egy segédtáblát csináltam, majd többször is lefuttattam a Solvert. Az eredmények értékelése a valós, és a becsült értékek alapján, négyzetösszeg függvény segítségével. <br /> <br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> A feladat nem nyújt százszázalékos pontosságot a következő havi rendelési tételnagyságra, de megállapítható, hogy igen pontosan megbecsülhetőek az értékek. A rozslisztes kenyérből 50 raklapot kellene rendelni, 6 magosból pedig 45-öt. A becslés során megállapítható volt, hogy a rozsos hatása erősebb, és sokkal jobban megbecsülhető, mint a 6 magos nagysága. Köszönhető ez annak, hogy a rozsos kenyér kiegyensúlyozottabban fogy az adott cégnél. <br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> A cég számára akkor lehetne igazán hasznos ez a fajta tudás, ha a vizsgálat időszakát akár a kezdetekig kiterjesztenénk, és esetleg más környezeti tényezőket is figyelembe tudnánk venni, mint például a benzinár alakulása. Ezekben az esetekben szinte minden esetben pontosan megbecsülhető lenne a következő havi rendelési tételnagyság. Bár ha azt vesszük alapul, hogy a raktározási költség nem meghatározó a két terméknél, mert viszonylag pontos értéket számítottunk, így a számítások mindenképpen hasznosnak bizonyulnak. <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> Ez a módszer bár nagyon pontos eredményeket határozott meg, mégis egyelőre a tapasztalati úton történő rendelés pontosabbnak bizonyult. Valószínűsíthető, hogyha más tényezőkkel is számoltunk volna, akkor szinte egy hibátlan rendszert hoztunk volna létre. Ezek a tényezők például a benzinár nagysága, illetve olyan nem igazán mérhető dolgok is, mint például a fogyasztók ízlésvilága. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==<br /> <br /> <br /> nyilatkozat és kitöltési segédlet</div>

Hardyorsi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Miau_Wiki:Automatikusan_meger%C5%91s%C3%ADtett_felhaszn%C3%A1l%C3%B3k&diff=40867 2010-12-01T16:49:17Z

<p>Hardyorsi: /* A feladat előtörténete */</p> <hr /> <div>== '''A tervezett alkalmazás/megoldás címe''' ==<br /> <br /> Ki legyen a hónap dolgozója?<br /> <br /> == '''A feladat előtörténete''' ==<br /> <br /> <br /> Feladatomban egy multinacionális vállalat HR osztályának 6 munkavállalóját mutatom be, akik közül egyet &quot;A hónap dolgozója&quot; kitüntetésben részesítenek. <br /> Az osztályvezető 1-5-ig értékelte a dolgozókat személyenként, az adott attribútumok alapján.<br /> A számítógép segítségével meghatározom, hogy a fent említett dolgozók közül ki érdemli meg leginkább ezt a &quot;címet&quot;.<br /> A vizsgálatban 6 attribútum és 6 objektum szerepel (a dolgozók), azonban az adataim fiktívek.<br /> <br /> Az értékelés a következőképpen fog alakulni:<br /> 1- gyenge<br /> 2- elfogadható<br /> 3- átlagos <br /> 4- megfelelő<br /> 5- kiemelkedő<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> Az alapadatokat a cég rendelései alapján rögzítettem. Az alapadatok raklapban vannak megadva.<br /> <br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> <br /> • Dolgozó1<br /> • Dolgozó2<br /> • Dolgozó3<br /> • Dolgozó4<br /> • Dolgozó5<br /> • Dolgozó6<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> Az attribútumok a következők: <br /> <br /> -motiváció<br /> -felelősségvállalás<br /> -pontosság<br /> -csapatjáték<br /> -konfliktuskezelés<br /> -segítőkészség<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> A feladatom által érintett emberek jelen esetben a cégvezető(k), illetve a beszerző.<br /> <br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> Azt szeretném bebizonyítani, hogy a sok éves beszerzési tapasztalattal szemben, megfelel, alapadatokkal képes vagyok megbecsülni a cég számára a rendelési tételnagyságot (néhány külső behatást figyelmen kívül hagyva). <br /> <br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> Először is az alapadatokat rögzítettem, a már említett bevételezések alapján. Utána készítettem egy rozs, és egy 6 magos segéd táblát, amely az egyes kenyerek fogyását mutatja meg. Ezt követően a két táblázatot egybe rendezve létrehoztam egy kombinált Excelt. Következőkben létrehoztam egy rangsor táblát, sorszám függvény segítségével, majd egy lépcsős táblát készítettem. Solver táblát készítettem F keres függvény segítségével, ezek után a Solver lefuttatásához egy segédtáblát csináltam, majd többször is lefuttattam a Solvert. Az eredmények értékelése a valós, és a becsült értékek alapján, négyzetösszeg függvény segítségével. <br /> <br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> A feladat nem nyújt százszázalékos pontosságot a következő havi rendelési tételnagyságra, de megállapítható, hogy igen pontosan megbecsülhetőek az értékek. A rozslisztes kenyérből 50 raklapot kellene rendelni, 6 magosból pedig 45-öt. A becslés során megállapítható volt, hogy a rozsos hatása erősebb, és sokkal jobban megbecsülhető, mint a 6 magos nagysága. Köszönhető ez annak, hogy a rozsos kenyér kiegyensúlyozottabban fogy az adott cégnél. <br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> A cég számára akkor lehetne igazán hasznos ez a fajta tudás, ha a vizsgálat időszakát akár a kezdetekig kiterjesztenénk, és esetleg más környezeti tényezőket is figyelembe tudnánk venni, mint például a benzinár alakulása. Ezekben az esetekben szinte minden esetben pontosan megbecsülhető lenne a következő havi rendelési tételnagyság. Bár ha azt vesszük alapul, hogy a raktározási költség nem meghatározó a két terméknél, mert viszonylag pontos értéket számítottunk, így a számítások mindenképpen hasznosnak bizonyulnak. <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> Ez a módszer bár nagyon pontos eredményeket határozott meg, mégis egyelőre a tapasztalati úton történő rendelés pontosabbnak bizonyult. Valószínűsíthető, hogyha más tényezőkkel is számoltunk volna, akkor szinte egy hibátlan rendszert hoztunk volna létre. Ezek a tényezők például a benzinár nagysága, illetve olyan nem igazán mérhető dolgok is, mint például a fogyasztók ízlésvilága. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==<br /> <br /> <br /> nyilatkozat és kitöltési segédlet</div>

Hardyorsi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Miau_Wiki:Automatikusan_meger%C5%91s%C3%ADtett_felhaszn%C3%A1l%C3%B3k&diff=40860 2010-12-01T16:26:27Z

<p>Hardyorsi: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */</p> <hr /> <div>== '''A tervezett alkalmazás/megoldás címe''' ==<br /> <br /> Ki legyen a hónap dolgozója?<br /> <br /> == '''A feladat előtörténete''' ==<br /> <br /> <br /> Feladatommal egy ismerősöm kiskereskedésének szerettem volna segítséget nyújtani azzal, hogy a két legjobban fogyó pékáru fogyását a következő havi mennyiségét számítógép segítségével meghatározom. Szerettem volna bemutatni, hogy a beszerzést végző ember sokéves tapasztalatával szemben, az adatok tükrében, az excel segítségével képes vagyok én is megbecsülni a következő havi rendelési tételnagyságot az adott termékekből, bizonyos rendelési adatok alapján. Feladatomban 7 különböző fajta kenyér beszerzését vizsgáltam egy éves intervallum alapján, havi bontásban.<br /> <br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> Az alapadatokat a cég rendelései alapján rögzítettem. Az alapadatok raklapban vannak megadva.<br /> <br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> <br /> • Dolgozó1<br /> • Dolgozó2<br /> • Dolgozó3<br /> • Dolgozó4<br /> • Dolgozó5<br /> • Dolgozó6<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> Az attribútumok a következők: <br /> <br /> -motiváció<br /> -felelősségvállalás<br /> -pontosság<br /> -csapatjáték<br /> -konfliktuskezelés<br /> -segítőkészség<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> A feladatom által érintett emberek jelen esetben a cégvezető(k), illetve a beszerző.<br /> <br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> Azt szeretném bebizonyítani, hogy a sok éves beszerzési tapasztalattal szemben, megfelel, alapadatokkal képes vagyok megbecsülni a cég számára a rendelési tételnagyságot (néhány külső behatást figyelmen kívül hagyva). <br /> <br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> Először is az alapadatokat rögzítettem, a már említett bevételezések alapján. Utána készítettem egy rozs, és egy 6 magos segéd táblát, amely az egyes kenyerek fogyását mutatja meg. Ezt követően a két táblázatot egybe rendezve létrehoztam egy kombinált Excelt. Következőkben létrehoztam egy rangsor táblát, sorszám függvény segítségével, majd egy lépcsős táblát készítettem. Solver táblát készítettem F keres függvény segítségével, ezek után a Solver lefuttatásához egy segédtáblát csináltam, majd többször is lefuttattam a Solvert. Az eredmények értékelése a valós, és a becsült értékek alapján, négyzetösszeg függvény segítségével. <br /> <br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> A feladat nem nyújt százszázalékos pontosságot a következő havi rendelési tételnagyságra, de megállapítható, hogy igen pontosan megbecsülhetőek az értékek. A rozslisztes kenyérből 50 raklapot kellene rendelni, 6 magosból pedig 45-öt. A becslés során megállapítható volt, hogy a rozsos hatása erősebb, és sokkal jobban megbecsülhető, mint a 6 magos nagysága. Köszönhető ez annak, hogy a rozsos kenyér kiegyensúlyozottabban fogy az adott cégnél. <br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> A cég számára akkor lehetne igazán hasznos ez a fajta tudás, ha a vizsgálat időszakát akár a kezdetekig kiterjesztenénk, és esetleg más környezeti tényezőket is figyelembe tudnánk venni, mint például a benzinár alakulása. Ezekben az esetekben szinte minden esetben pontosan megbecsülhető lenne a következő havi rendelési tételnagyság. Bár ha azt vesszük alapul, hogy a raktározási költség nem meghatározó a két terméknél, mert viszonylag pontos értéket számítottunk, így a számítások mindenképpen hasznosnak bizonyulnak. <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> Ez a módszer bár nagyon pontos eredményeket határozott meg, mégis egyelőre a tapasztalati úton történő rendelés pontosabbnak bizonyult. Valószínűsíthető, hogyha más tényezőkkel is számoltunk volna, akkor szinte egy hibátlan rendszert hoztunk volna létre. Ezek a tényezők például a benzinár nagysága, illetve olyan nem igazán mérhető dolgok is, mint például a fogyasztók ízlésvilága. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==<br /> <br /> <br /> nyilatkozat és kitöltési segédlet</div>

Hardyorsi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Miau_Wiki:Automatikusan_meger%C5%91s%C3%ADtett_felhaszn%C3%A1l%C3%B3k&diff=40859 2010-12-01T16:23:58Z

<p>Hardyorsi: /* Objektumok (sorok) */</p> <hr /> <div>== '''A tervezett alkalmazás/megoldás címe''' ==<br /> <br /> Ki legyen a hónap dolgozója?<br /> <br /> == '''A feladat előtörténete''' ==<br /> <br /> <br /> Feladatommal egy ismerősöm kiskereskedésének szerettem volna segítséget nyújtani azzal, hogy a két legjobban fogyó pékáru fogyását a következő havi mennyiségét számítógép segítségével meghatározom. Szerettem volna bemutatni, hogy a beszerzést végző ember sokéves tapasztalatával szemben, az adatok tükrében, az excel segítségével képes vagyok én is megbecsülni a következő havi rendelési tételnagyságot az adott termékekből, bizonyos rendelési adatok alapján. Feladatomban 7 különböző fajta kenyér beszerzését vizsgáltam egy éves intervallum alapján, havi bontásban.<br /> <br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> Az alapadatokat a cég rendelései alapján rögzítettem. Az alapadatok raklapban vannak megadva.<br /> <br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> <br /> • Dolgozó1<br /> • Dolgozó2<br /> • Dolgozó3<br /> • Dolgozó4<br /> • Dolgozó5<br /> • Dolgozó6<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> Az attribútumok a 2009.januártól 2009.decemberig tartó időszak rendelési tételnagyságait mutatják raklapban. <br /> <br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> A feladatom által érintett emberek jelen esetben a cégvezető(k), illetve a beszerző.<br /> <br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> Azt szeretném bebizonyítani, hogy a sok éves beszerzési tapasztalattal szemben, megfelel, alapadatokkal képes vagyok megbecsülni a cég számára a rendelési tételnagyságot (néhány külső behatást figyelmen kívül hagyva). <br /> <br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> Először is az alapadatokat rögzítettem, a már említett bevételezések alapján. Utána készítettem egy rozs, és egy 6 magos segéd táblát, amely az egyes kenyerek fogyását mutatja meg. Ezt követően a két táblázatot egybe rendezve létrehoztam egy kombinált Excelt. Következőkben létrehoztam egy rangsor táblát, sorszám függvény segítségével, majd egy lépcsős táblát készítettem. Solver táblát készítettem F keres függvény segítségével, ezek után a Solver lefuttatásához egy segédtáblát csináltam, majd többször is lefuttattam a Solvert. Az eredmények értékelése a valós, és a becsült értékek alapján, négyzetösszeg függvény segítségével. <br /> <br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> A feladat nem nyújt százszázalékos pontosságot a következő havi rendelési tételnagyságra, de megállapítható, hogy igen pontosan megbecsülhetőek az értékek. A rozslisztes kenyérből 50 raklapot kellene rendelni, 6 magosból pedig 45-öt. A becslés során megállapítható volt, hogy a rozsos hatása erősebb, és sokkal jobban megbecsülhető, mint a 6 magos nagysága. Köszönhető ez annak, hogy a rozsos kenyér kiegyensúlyozottabban fogy az adott cégnél. <br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> A cég számára akkor lehetne igazán hasznos ez a fajta tudás, ha a vizsgálat időszakát akár a kezdetekig kiterjesztenénk, és esetleg más környezeti tényezőket is figyelembe tudnánk venni, mint például a benzinár alakulása. Ezekben az esetekben szinte minden esetben pontosan megbecsülhető lenne a következő havi rendelési tételnagyság. Bár ha azt vesszük alapul, hogy a raktározási költség nem meghatározó a két terméknél, mert viszonylag pontos értéket számítottunk, így a számítások mindenképpen hasznosnak bizonyulnak. <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> Ez a módszer bár nagyon pontos eredményeket határozott meg, mégis egyelőre a tapasztalati úton történő rendelés pontosabbnak bizonyult. Valószínűsíthető, hogyha más tényezőkkel is számoltunk volna, akkor szinte egy hibátlan rendszert hoztunk volna létre. Ezek a tényezők például a benzinár nagysága, illetve olyan nem igazán mérhető dolgok is, mint például a fogyasztók ízlésvilága. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==<br /> <br /> <br /> nyilatkozat és kitöltési segédlet</div>

Hardyorsi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Miau_Wiki:Automatikusan_meger%C5%91s%C3%ADtett_felhaszn%C3%A1l%C3%B3k&diff=40858 2010-12-01T16:20:03Z

<p>Hardyorsi: /* A tervezett alkalmazás/megoldás címe */</p> <hr /> <div>== '''A tervezett alkalmazás/megoldás címe''' ==<br /> <br /> Ki legyen a hónap dolgozója?<br /> <br /> == '''A feladat előtörténete''' ==<br /> <br /> <br /> Feladatommal egy ismerősöm kiskereskedésének szerettem volna segítséget nyújtani azzal, hogy a két legjobban fogyó pékáru fogyását a következő havi mennyiségét számítógép segítségével meghatározom. Szerettem volna bemutatni, hogy a beszerzést végző ember sokéves tapasztalatával szemben, az adatok tükrében, az excel segítségével képes vagyok én is megbecsülni a következő havi rendelési tételnagyságot az adott termékekből, bizonyos rendelési adatok alapján. Feladatomban 7 különböző fajta kenyér beszerzését vizsgáltam egy éves intervallum alapján, havi bontásban.<br /> <br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> Az alapadatokat a cég rendelései alapján rögzítettem. Az alapadatok raklapban vannak megadva.<br /> <br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> <br /> • Kenyér búzaliszt<br /> • Kenyér rozsliszt<br /> • Kenyér tökmaggal<br /> • Kenyér teljes kiőrlésű búzából<br /> • Kenyér 6 magos<br /> • Kenyér tönkölybúzából<br /> • Kenyér Graham lisztből<br /> <br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> Az attribútumok a 2009.januártól 2009.decemberig tartó időszak rendelési tételnagyságait mutatják raklapban. <br /> <br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> A feladatom által érintett emberek jelen esetben a cégvezető(k), illetve a beszerző.<br /> <br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> Azt szeretném bebizonyítani, hogy a sok éves beszerzési tapasztalattal szemben, megfelel, alapadatokkal képes vagyok megbecsülni a cég számára a rendelési tételnagyságot (néhány külső behatást figyelmen kívül hagyva). <br /> <br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> Először is az alapadatokat rögzítettem, a már említett bevételezések alapján. Utána készítettem egy rozs, és egy 6 magos segéd táblát, amely az egyes kenyerek fogyását mutatja meg. Ezt követően a két táblázatot egybe rendezve létrehoztam egy kombinált Excelt. Következőkben létrehoztam egy rangsor táblát, sorszám függvény segítségével, majd egy lépcsős táblát készítettem. Solver táblát készítettem F keres függvény segítségével, ezek után a Solver lefuttatásához egy segédtáblát csináltam, majd többször is lefuttattam a Solvert. Az eredmények értékelése a valós, és a becsült értékek alapján, négyzetösszeg függvény segítségével. <br /> <br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> A feladat nem nyújt százszázalékos pontosságot a következő havi rendelési tételnagyságra, de megállapítható, hogy igen pontosan megbecsülhetőek az értékek. A rozslisztes kenyérből 50 raklapot kellene rendelni, 6 magosból pedig 45-öt. A becslés során megállapítható volt, hogy a rozsos hatása erősebb, és sokkal jobban megbecsülhető, mint a 6 magos nagysága. Köszönhető ez annak, hogy a rozsos kenyér kiegyensúlyozottabban fogy az adott cégnél. <br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> A cég számára akkor lehetne igazán hasznos ez a fajta tudás, ha a vizsgálat időszakát akár a kezdetekig kiterjesztenénk, és esetleg más környezeti tényezőket is figyelembe tudnánk venni, mint például a benzinár alakulása. Ezekben az esetekben szinte minden esetben pontosan megbecsülhető lenne a következő havi rendelési tételnagyság. Bár ha azt vesszük alapul, hogy a raktározási költség nem meghatározó a két terméknél, mert viszonylag pontos értéket számítottunk, így a számítások mindenképpen hasznosnak bizonyulnak. <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> Ez a módszer bár nagyon pontos eredményeket határozott meg, mégis egyelőre a tapasztalati úton történő rendelés pontosabbnak bizonyult. Valószínűsíthető, hogyha más tényezőkkel is számoltunk volna, akkor szinte egy hibátlan rendszert hoztunk volna létre. Ezek a tényezők például a benzinár nagysága, illetve olyan nem igazán mérhető dolgok is, mint például a fogyasztók ízlésvilága. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==<br /> <br /> <br /> nyilatkozat és kitöltési segédlet</div>

Hardyorsi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l&diff=40856 2010-12-01T16:06:26Z

<p>Hardyorsi: /* A felelősségteljes adatkezelésről szóló nyilatkozat */</p> <hr /> <div>== A felelősségteljes adatkezelésről szóló nyilatkozat ==<br /> <br /> Alulírott Prekáczka Mónika (Neptun kód:I8A0ZW) ezennel kijelentem, hogy az általam készített, a &lt;feladatterv URL-je&gt; internetes címen elérhető önálló feladat és mellékletei kapcsán feldolgozott minden egyes adat esetén helyesen adtam meg ezek forrását és státuszát (közhasznú, ill. valós, de anonimizált), illetőleg messzemenőkig gondoskodtam arról, hogy az anonimizálás érdekében tett lépések eredményeként a védett adatok valós forrása ne legyen feltárható. Egyben kijelentem, hogy az érintett szervezeteket és személyeket a feladatról és az adatok felhasználásának fentebb megadott módjáról tájékoztattam, s az érintettek hozzájárulásukat adták adataik anonim közzétételéhez. Az adatok hiányos védelméből fakadó mindennemű kárigényért teljes mértékben felelősséget vállalok.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010tavasz/czm.xls<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> Gyógyszeripari nagyvállalat szállító minősítési rendszerének továbbfejlesztése hasonlóság-elemzés segítségével <br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> Jelenleg egy gyógyszeripari vállalatnál dolgozom. Munkám során megismerkedhettem a cég szállító minősítési rendszerével. Mivel a vállalat - tevékenységéből adódóan - szigorú szabályozási környezetben működik, így a szállítói minősítésére is vállalati szinten egységes szabályzatot, minősítési rendszert dolgozott ki.<br /> A szabályzat meghatározza a meglévő és potenciális, műszaki szolgáltatást nyújtó cégek, jellemző adatainak összegyűjtését, az adatok feldolgozási folyamatát, katalógus-rendszerbe foglalását, tevékenységük monitorozását, a konkrét cégminősítési folyamatot.<br /> A cégminősítési folyamat a beszállítók és szolgáltatók ajánlatának, szerződésének, teljesítményének értékelése, a Minősített Szállítói Katalógusba (MSZK-ba) való felvétel ill. bennmaradás elbírálása, amely két fő részre tagolódik.<br /> <br /> - Előminősítés: a potenciális beszállítók és szolgáltatók alkalmasságának felmérése az általuk közölt adatok valódiságának ellenőrzése alapján. <br /> <br /> - Utóminősítés: az MSZK-ban szereplő beszállítók és szolgáltatók minősítése teljesítményük alapján<br /> <br /> <br /> Dolgozatomban az utóminősítési folyamatot szeretném ismertetni, és bemutatni a rendszerrel kapcsolatos továbbfejlesztési javaslataimat.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> Az utóminősítés célja a beszállítók és szolgáltatók teljesítményének értékelése, ami által minőségileg megfelelő beszállítói és szolgáltatói kör kerülhet kialakításra.<br /> Az utóminősítés általában ciklikus feladat, kivételt azok a cégek képeznek, akikkel a cégnek nincsen folyamatos kapcsolata.<br /> Az MSZK felelős a megbízások volumene, fontossága, értéke és egyéb szempontok alapján - az érintett szervezetek munkatársainak bevonásával - éves utóminősítési tervet készít. Az utóminősítési tervet konkrét minősítendő feladatokat tartalmazó akciótervek .<br /> Az utóminősítés a következő módszerekkel történhet:<br /> <br /> - időszakos minősítés (folyamatos szerződéses kapcsolat esetében időszakonként 1-5 évente),<br /> <br /> - feladatminősítés (meghatározott feladatra kötött szerződés esetében a feladat teljesítését követően)<br /> <br /> - időszakos és feladatminősítés kombinációja, amennyiben ezt a cég tevékenysége megkívánja.<br /> <br /> <br /> Az utóminősítési folyamat<br /> Az akcióterv alapján mind az időszakos, mind a feladatértékelést az MSZK-felelős szervezi meg és koordinálja. Az utóminősítési folyamatban törekedni kell arra, hogy a minősítésben részt vegyen mindenki, aki az adott cég tevékenységével és minősítendő megbízásával a vállalat oldaláról kapcsolatba került.<br /> Az utóminősítés módszere kérdőíves felmérés, amit az akciótervben kijelölt munkatársak töltenek ki, akik a következők lehetnek:<br /> <br /> - Projektmenedzser<br /> <br /> - Igénylő<br /> <br /> - Beszerző<br /> <br /> - Árellenőr<br /> <br /> - Minőségirányító<br /> <br /> - Számlaellenőr<br /> <br /> <br /> A kitöltött utóminősítési kérdőíveket az MSZK adminisztrátorok dolgozzák fel. Az utóminősítés eredményeit az MSZK felelős által készített cégértékelő jegyzőkönyv foglalja össze. A cégértékelő jegyzőkönyv tartalmazza a cég erősségeit, gyengeségeit és az elért pontszámnak megfelelő minősítési kategóriát. A minősítés eredményéről a beszállítót illetve a szolgáltatót értesíteni kell.<br /> <br /> Minősítési kategóriák<br /> A minősítés „megfelel”, „elfogadható” és „nem felel meg” kategóriákba sorolja a cégeket; a minősítést az MSZK-ban rögzítik. A minősítés következménye:<br /> <br /> - A „megfelel” minősítést kapott cégek további, hasonló jellegű megbízás esetében előnyt élveznek a kiválasztásnál.<br /> <br /> - Az „elfogadható” minősítést kapott cégekkel a beszerzés munkatársai a hiányosságokról egyeztető tárgyalásokat folytathatnak; amennyiben ezek kiküszöbölésére van mód, és erre a cég is hajlandó, a céget nyilvántartják az MSZK-ban, és a továbbiakban is számíthat megbízásra <br /> <br /> - A „nem felel meg” minősítést kapott cégeket határidő megjelölésével fel kell szólítani a tevékenység minőségének javítására. A határidő letelte után újból el kell végezni a minősítést, és ha ismét „nem felel meg” minősítést kap, az MSZK-ból törölni kell. <br /> <br /> <br /> Szempont-rendszer <br /> <br /> - Műszaki paraméterek: Határidő, Minőség,Rugalmasság,Kivitelezéssel kapcsolatos magatartás, Garanciavállalási készség, Teljeskörűség és pótmunka, Árajánlat műszaki felépítettsége, Megbízhatóság, Ár, költségek, árajánlat minősége, Szerződés betartása<br /> <br /> - Kivitelezés: Alkalmazkodás a helyi jellegű normákhoz, Termelői tevékenység akadályoztatása, Általános megjelenés<br /> <br /> - Szerződéses feltételek: Szerződéskialakítás, Árajánlat formai kidolgozottsága, Árajánlat tartalmi kidolgozottsága<br /> <br /> - Ár, költségek: Normatívák, árképzés, Árajánlatok minősége, Árengedmények, saját árak<br /> <br /> - Minőségirányítás: Terveknek való megfelelőség, RG Rt. formai követelményeknek való megfelelőség, Munkával átadott dokumentáció teljeskörűsége, MIR-rel való együttműködés, Szakmai felkészültség (GMP szempontok szerint), Rugalmasság, Kalibrálási bizonyítványok, egyéb tanúsítványok, A feladatvégző felszereltsége<br /> <br /> - Számlakezelés: A számla kiállítása és benyújtása, Számla formai és tartalmi követelményeknek való megfelelősége<br /> <br /> <br /> Véleményem szerint a fent bemutatott rendszer egyik hiányossága, fejleszthető területe, hogy a súlyozási rendszer előre meghatározott, és nem ad lehetőséget az információt felhasználó számára a saját preferencia rendszere szerinti értékelésére. <br /> <br /> Továbbá a minősítés szubjektív elemeket tartalmaz<br /> <br /> A következőkben az erre irányuló fejlesztési javaslataimat szeretném ismertetni. <br /> <br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> A minősítés jelenleg informatikai hátterét az MSZK (Minősített Szállítói Katalógus), a beszállító vagy szolgáltató cégeket tartalmazó, teljesítményüket monitorozó adatbázis biztosítja.<br /> A tervezett rendszerben is ez lenne az információ forrás alapja, kiegészítve az egyéni súlyozási lehetőséggel.<br /> <br /> Objektumok (sorok)<br /> Az egyes szállítók adott időszaki minősítései<br /> Attribútumok (X, Y oszlopok)<br /> <br /> - Műszaki paraméterek<br /> <br /> - Kivitelezés<br /> <br /> - Szerződéses feltételek<br /> <br /> - Ár, költségek<br /> <br /> - Minőségirányítás<br /> <br /> - Számlakezelés<br /> <br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> A célcsoport a szállítók kiválasztásában, javaslattételében résztvevő munkatársak (feladatmenedzserek, igénylők)<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> A Solver alkalmazásával lehetőség nyílik az egyéni, saját preferenciarendszer szerinti értékelésre, amely azért jelent többletet a jelenlegi rendszerhez képest, mert a felhasználó maga állíthatja be, hogy mely szempontokat milyen súllyal szeretné az értékelésnél figyelembe venni. Pl. egy projektmenedzser műszaki szemléletű megközelítésében irreleváns lehet az adott szállító számlakezelési gyakorlata, így azt, súlyát a „0” értékre állítva, figyelmen kívül hagyhatja.<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyéni súlyozás befolyásolhatja az értékelés objektivitását.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Szállítók) <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Műszaki paraméterek, Kivitelezés, Szerződéses feltételek, Ár, költségek, Minőségirányítás, Számlakezelés.) <br /> <br /> 3. Az adatok összegyűjtése a minősítő kérdőívekből értékoszlopos struktúrában. <br /> <br /> 4. Pivot tábla elkészítése. <br /> <br /> 5. Pivot táblából súlyozott eredmények<br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével. <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése HA függvény segítségével. <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése. <br /> <br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> A Solver ítélet oszlop értékei az alábbiak: <br /> • 70% fölött: „megfelel” (előnyt élveznek a kiválasztásnál)<br /> • 41 – 70%: „elfogadható” (céget nyilvántartják az MSZK-ban, de fejlesztésre ösztönzik a céget)<br /> • 40% alatt: „nem felel meg” (az MSZK-ból törölni kell, ha nem mutat hajlandóságot a fejlesztésre). <br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Az összes szempontot figyelembe véve, megállapítható, hogy a vizsgált cégek közül egy cég teljesítménye felel meg a vállalat műszaki beszállítóival szemben támasztott követelményeknek.<br /> 4 cég minősítési eredménye elmarad az elvárttól, egy cégnek pedig a kizárása javasolt a jövőbeni foglalkoztatásból.<br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> A minősítési rendszer megteremti annak lehetőségét, hogy egy szállító kiválasztásánál az minősítési eredmények birtokában objektívabb döntést tudjunk meghozni. Azonban ha felhasználó a saját szempontrendszerét helyezi előtérbe, akkor a továbbfejlesztett rendszer erre is alternatívát kínál.<br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> HA a minősítés során a vizsgált cég 40% alatt teljesített, ÉS nem tett lépéseket a tevékenységének javítására, AKKOR a céggel meg kell szüntetni az üzleti kapcsolatot.<br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==<br /> <br /> Felhasznált dokumentum: a vállalat Eljárási utasítása a „Minősített Szállítói Katalógus; a szállítók minősítése”-ről</div>

Hardyorsi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l&diff=40855 2010-12-01T16:06:02Z

<p>Hardyorsi: Új oldal, tartalma: „== A felelősségteljes adatkezelésről szóló nyilatkozat == Alulírott Prekáczka Mónika (Neptun kód:I8A0ZW) ezennel kijelentem, hogy az általam készített, a &lt;fe...”</p> <hr /> <div>== A felelősségteljes adatkezelésről szóló nyilatkozat ==<br /> <br /> Alulírott Prekáczka Mónika (Neptun kód:I8A0ZW) ezennel kijelentem, hogy az általam készített, a &lt;feladatterv URL-je&gt; internetes címen elérhető önálló feladat és mellékletei kapcsán feldolgozott minden egyes adat esetén helyesen adtam meg ezek forrását és státuszát (közhasznú, ill. valós, de anonimizált), illetőleg messzemenőkig gondoskodtam arról, hogy az anonimizálás érdekében tett lépések eredményeként a védett adatok valós forrása ne legyen feltárható. Egyben kijelentem, hogy az érintett szervezeteket és személyeket a feladatról és az adatok felhasználásának fentebb megadott módjáról tájékoztattam, s az érintettek hozzájárulásukat adták adataik anonim közzétételéhez. Az adatok hiányos védelméből fakadó mindennemű kárigényért teljes mértékben felelősséget vállalok. <br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010tavasz/czm.xls<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> Gyógyszeripari nagyvállalat szállító minősítési rendszerének továbbfejlesztése hasonlóság-elemzés segítségével <br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> Jelenleg egy gyógyszeripari vállalatnál dolgozom. Munkám során megismerkedhettem a cég szállító minősítési rendszerével. Mivel a vállalat - tevékenységéből adódóan - szigorú szabályozási környezetben működik, így a szállítói minősítésére is vállalati szinten egységes szabályzatot, minősítési rendszert dolgozott ki.<br /> A szabályzat meghatározza a meglévő és potenciális, műszaki szolgáltatást nyújtó cégek, jellemző adatainak összegyűjtését, az adatok feldolgozási folyamatát, katalógus-rendszerbe foglalását, tevékenységük monitorozását, a konkrét cégminősítési folyamatot.<br /> A cégminősítési folyamat a beszállítók és szolgáltatók ajánlatának, szerződésének, teljesítményének értékelése, a Minősített Szállítói Katalógusba (MSZK-ba) való felvétel ill. bennmaradás elbírálása, amely két fő részre tagolódik.<br /> <br /> - Előminősítés: a potenciális beszállítók és szolgáltatók alkalmasságának felmérése az általuk közölt adatok valódiságának ellenőrzése alapján. <br /> <br /> - Utóminősítés: az MSZK-ban szereplő beszállítók és szolgáltatók minősítése teljesítményük alapján<br /> <br /> <br /> Dolgozatomban az utóminősítési folyamatot szeretném ismertetni, és bemutatni a rendszerrel kapcsolatos továbbfejlesztési javaslataimat.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> Az utóminősítés célja a beszállítók és szolgáltatók teljesítményének értékelése, ami által minőségileg megfelelő beszállítói és szolgáltatói kör kerülhet kialakításra.<br /> Az utóminősítés általában ciklikus feladat, kivételt azok a cégek képeznek, akikkel a cégnek nincsen folyamatos kapcsolata.<br /> Az MSZK felelős a megbízások volumene, fontossága, értéke és egyéb szempontok alapján - az érintett szervezetek munkatársainak bevonásával - éves utóminősítési tervet készít. Az utóminősítési tervet konkrét minősítendő feladatokat tartalmazó akciótervek .<br /> Az utóminősítés a következő módszerekkel történhet:<br /> <br /> - időszakos minősítés (folyamatos szerződéses kapcsolat esetében időszakonként 1-5 évente),<br /> <br /> - feladatminősítés (meghatározott feladatra kötött szerződés esetében a feladat teljesítését követően)<br /> <br /> - időszakos és feladatminősítés kombinációja, amennyiben ezt a cég tevékenysége megkívánja.<br /> <br /> <br /> Az utóminősítési folyamat<br /> Az akcióterv alapján mind az időszakos, mind a feladatértékelést az MSZK-felelős szervezi meg és koordinálja. Az utóminősítési folyamatban törekedni kell arra, hogy a minősítésben részt vegyen mindenki, aki az adott cég tevékenységével és minősítendő megbízásával a vállalat oldaláról kapcsolatba került.<br /> Az utóminősítés módszere kérdőíves felmérés, amit az akciótervben kijelölt munkatársak töltenek ki, akik a következők lehetnek:<br /> <br /> - Projektmenedzser<br /> <br /> - Igénylő<br /> <br /> - Beszerző<br /> <br /> - Árellenőr<br /> <br /> - Minőségirányító<br /> <br /> - Számlaellenőr<br /> <br /> <br /> A kitöltött utóminősítési kérdőíveket az MSZK adminisztrátorok dolgozzák fel. Az utóminősítés eredményeit az MSZK felelős által készített cégértékelő jegyzőkönyv foglalja össze. A cégértékelő jegyzőkönyv tartalmazza a cég erősségeit, gyengeségeit és az elért pontszámnak megfelelő minősítési kategóriát. A minősítés eredményéről a beszállítót illetve a szolgáltatót értesíteni kell.<br /> <br /> Minősítési kategóriák<br /> A minősítés „megfelel”, „elfogadható” és „nem felel meg” kategóriákba sorolja a cégeket; a minősítést az MSZK-ban rögzítik. A minősítés következménye:<br /> <br /> - A „megfelel” minősítést kapott cégek további, hasonló jellegű megbízás esetében előnyt élveznek a kiválasztásnál.<br /> <br /> - Az „elfogadható” minősítést kapott cégekkel a beszerzés munkatársai a hiányosságokról egyeztető tárgyalásokat folytathatnak; amennyiben ezek kiküszöbölésére van mód, és erre a cég is hajlandó, a céget nyilvántartják az MSZK-ban, és a továbbiakban is számíthat megbízásra <br /> <br /> - A „nem felel meg” minősítést kapott cégeket határidő megjelölésével fel kell szólítani a tevékenység minőségének javítására. A határidő letelte után újból el kell végezni a minősítést, és ha ismét „nem felel meg” minősítést kap, az MSZK-ból törölni kell. <br /> <br /> <br /> Szempont-rendszer <br /> <br /> - Műszaki paraméterek: Határidő, Minőség,Rugalmasság,Kivitelezéssel kapcsolatos magatartás, Garanciavállalási készség, Teljeskörűség és pótmunka, Árajánlat műszaki felépítettsége, Megbízhatóság, Ár, költségek, árajánlat minősége, Szerződés betartása<br /> <br /> - Kivitelezés: Alkalmazkodás a helyi jellegű normákhoz, Termelői tevékenység akadályoztatása, Általános megjelenés<br /> <br /> - Szerződéses feltételek: Szerződéskialakítás, Árajánlat formai kidolgozottsága, Árajánlat tartalmi kidolgozottsága<br /> <br /> - Ár, költségek: Normatívák, árképzés, Árajánlatok minősége, Árengedmények, saját árak<br /> <br /> - Minőségirányítás: Terveknek való megfelelőség, RG Rt. formai követelményeknek való megfelelőség, Munkával átadott dokumentáció teljeskörűsége, MIR-rel való együttműködés, Szakmai felkészültség (GMP szempontok szerint), Rugalmasság, Kalibrálási bizonyítványok, egyéb tanúsítványok, A feladatvégző felszereltsége<br /> <br /> - Számlakezelés: A számla kiállítása és benyújtása, Számla formai és tartalmi követelményeknek való megfelelősége<br /> <br /> <br /> Véleményem szerint a fent bemutatott rendszer egyik hiányossága, fejleszthető területe, hogy a súlyozási rendszer előre meghatározott, és nem ad lehetőséget az információt felhasználó számára a saját preferencia rendszere szerinti értékelésére. <br /> <br /> Továbbá a minősítés szubjektív elemeket tartalmaz<br /> <br /> A következőkben az erre irányuló fejlesztési javaslataimat szeretném ismertetni. <br /> <br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> A minősítés jelenleg informatikai hátterét az MSZK (Minősített Szállítói Katalógus), a beszállító vagy szolgáltató cégeket tartalmazó, teljesítményüket monitorozó adatbázis biztosítja.<br /> A tervezett rendszerben is ez lenne az információ forrás alapja, kiegészítve az egyéni súlyozási lehetőséggel.<br /> <br /> Objektumok (sorok)<br /> Az egyes szállítók adott időszaki minősítései<br /> Attribútumok (X, Y oszlopok)<br /> <br /> - Műszaki paraméterek<br /> <br /> - Kivitelezés<br /> <br /> - Szerződéses feltételek<br /> <br /> - Ár, költségek<br /> <br /> - Minőségirányítás<br /> <br /> - Számlakezelés<br /> <br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> A célcsoport a szállítók kiválasztásában, javaslattételében résztvevő munkatársak (feladatmenedzserek, igénylők)<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> A Solver alkalmazásával lehetőség nyílik az egyéni, saját preferenciarendszer szerinti értékelésre, amely azért jelent többletet a jelenlegi rendszerhez képest, mert a felhasználó maga állíthatja be, hogy mely szempontokat milyen súllyal szeretné az értékelésnél figyelembe venni. Pl. egy projektmenedzser műszaki szemléletű megközelítésében irreleváns lehet az adott szállító számlakezelési gyakorlata, így azt, súlyát a „0” értékre állítva, figyelmen kívül hagyhatja.<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyéni súlyozás befolyásolhatja az értékelés objektivitását.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Szállítók) <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Műszaki paraméterek, Kivitelezés, Szerződéses feltételek, Ár, költségek, Minőségirányítás, Számlakezelés.) <br /> <br /> 3. Az adatok összegyűjtése a minősítő kérdőívekből értékoszlopos struktúrában. <br /> <br /> 4. Pivot tábla elkészítése. <br /> <br /> 5. Pivot táblából súlyozott eredmények<br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével. <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése HA függvény segítségével. <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése. <br /> <br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> A Solver ítélet oszlop értékei az alábbiak: <br /> • 70% fölött: „megfelel” (előnyt élveznek a kiválasztásnál)<br /> • 41 – 70%: „elfogadható” (céget nyilvántartják az MSZK-ban, de fejlesztésre ösztönzik a céget)<br /> • 40% alatt: „nem felel meg” (az MSZK-ból törölni kell, ha nem mutat hajlandóságot a fejlesztésre). <br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Az összes szempontot figyelembe véve, megállapítható, hogy a vizsgált cégek közül egy cég teljesítménye felel meg a vállalat műszaki beszállítóival szemben támasztott követelményeknek.<br /> 4 cég minősítési eredménye elmarad az elvárttól, egy cégnek pedig a kizárása javasolt a jövőbeni foglalkoztatásból.<br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> A minősítési rendszer megteremti annak lehetőségét, hogy egy szállító kiválasztásánál az minősítési eredmények birtokában objektívabb döntést tudjunk meghozni. Azonban ha felhasználó a saját szempontrendszerét helyezi előtérbe, akkor a továbbfejlesztett rendszer erre is alternatívát kínál.<br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> HA a minősítés során a vizsgált cég 40% alatt teljesített, ÉS nem tett lépéseket a tevékenységének javítására, AKKOR a céggel meg kell szüntetni az üzleti kapcsolatot.<br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==<br /> <br /> Felhasznált dokumentum: a vállalat Eljárási utasítása a „Minősített Szállítói Katalógus; a szállítók minősítése”-ről</div>

Hardyorsi