https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Jamborviki Miau Wiki - A felhasználó közreműködései [hu]2026-04-19T19:23:21ZA felhasználó közreműködéseiMediaWiki 1.27.7https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Determinizmus&diff=5177Determinizmus2005-12-09T18:07:25Z<p>Jamborviki: /* Történeti modul */</p>
<hr />
<div>'''Angol megnevezés:''' ...<br />
__TOC__<br />
== Történeti modul ==<br />
<br />
*'''2002. ...Determinizmus - ha azt a föltevést, hogy minden ami történik, okoknál fogva szükségképp történik, egyetemesítjük s az emberi akaratra is kiterjesztjük, olyképp, hogy az akaratnak minden nyilvánulása a reá ható okok (motívumok) folytán szigorú szükségességgel áll be, akkor az akaratról szóló ezt a tanítást determinizmusnak nevezzük.'''<br />
<br />
<br />
<br />
*'''1988.<br />
Bár a „determináltnak” az az értelme, mely szerint a jövő determinált pusztán azért, mert az lesz, ami lesz, elegendő (legalábbis én így vélem) a determinizmus egyes ellenfeleinek – nevezetesen Bergsonnak és a pragmatistáknak – a megcáfolásához, a legtöbb ember mégsem erre az értelemre gondol, amikor úgy beszél a jövőről, mint ami determinált. Ilyenkor voltaképpen egy formulára gondolnak, amelynek segítségével a jövőt úgy lehet ábrázolni – s legalábbis elvileg ki lehet számítani – mint a múlt függvényét. E ponton azonban nagy nehézségekkel találjuk magunkat szembe...'''<br />
<br />
*'''1989<br />
(A tudományos determinizmus) az a doktrína, mely szerint egy zárt fizikai rendszer tetszőleges jövő pillanatban vett állapotát, tetszőleges pontossággal meg lehet jósolni, még akár a rendszeren belülről is, oly módon, hogy a jóslatainkat tudományos elméletekből vezetjük le, a kezdeti feltételek ismeretében, melyek szükséges pontossága mindig kiszámolható, ... ha tudjuk, hogy milyen jóslási feladatról van szó. A démon, csakúgy, mint egy tudós ember, nem kell, hogy abszolút matematikai precizitással ismerje a kezdeti feltételeket; a tudóshoz hasonlóan meg kell elégednie véges pontossággal'''<br />
<br />
*'''1986.<br />
Mit tanít a determinizmus? Azt tanítja, hogy az univerzumnak a már lejátszódott része teljes egészében meghatározza, hogy a maradék része milyen lesz. A jövő nem rejteget a méhében különféle lehetőségeket: az a rész, amit jelennek hívunk, csak egyetlen totalitással kompatibilis. Az örökkévalóság által kiválasztott egyetlen jövőbeli komplementeren kívül minden más lehetetlen.'''<br />
<br />
*'''1976.<br />
Egy rendszerről akkor mondjuk azt, hogy „determinisztikus”, ha – feltéve, hogy adva vannak bizonyos overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> t 1 , t 2 , t 3 , … t n időpontban e rendszerre vonatkozó overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> e 1 , e 2 , e 3 , … e n adatok, és overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> E t a rendszer állapota valamely tetszőleges overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> t időpontban – van egy olyan funkcionális viszony, mely szerint <br />
<br />
display="block" overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML">E t = f e 1 , t 1 , e 2 , t 2 , … e n , t n , t <br />
A rendszer „egy egész időszak folyamán determinisztikus” lesz, ha a fenti formulában szereplő overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> t bármely időpont lehet ezen időszakon belül... Ha a világegyetem, mint egész, egy ilyen rendszert alkot, a determinizmus igaz a világegyetemre nézve; ha nem alkot ilyen rendszert, akkor nem igaz'''<br />
<br />
<br />
*'''1974<br />
Mi a különbség e kétféle [determinisztikus és indeterminisztikus] világ között a jövőbeli események determináltsága szempontjából? A különbség abban a funkcionális kapcsolatban [Kiemelés tőlem.] van, amely összeköti a jövőbeli események attribútumait a jelenbeli, illetve múltbeli események attribútumaival'''<br />
<br />
*'''1935<br />
... a világmindenség jelen állapota az előző állapot okozatának és az eljövendő állapot okának tekintendő. Az olyan értelem, mely egy bizonyos pillanatban a természet összes erőit és az azt összetevő egységek helyzetét ismerné, mely továbbá eléggé mélyreható volna ezen adatok elemzésére, egyazon képletbe foglalhatná a világ legnagyobb testének és legkönnyebb atomjának mozgását. Semmi sem volna bizonytalan előtte; a jelen módjára látná a jövőt, éppúgy, mint a múltat. Az emberi értelem a csillagászatban elért tökéletességgel halvány vázául szolgálhat egy ilyen értelemnek... Az igazság keresése érdekében kifejtett minden erőlködése arra irányul, hogy minél jobban megközelítse a fent elképzelt értelmet'''<br />
<br />
[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21264]<br />
<br />
== Ontológiai modul ==<br />
rendezettség<br />
<br />
biológiai determinizmus<br />
<br />
globalizáció<br />
<br />
elemek heterogenitása<br />
<br />
LaPlace féle determinizmus, pszihológiai determinizmus, biológiai determinizmus, materialisztik determinizmus, fatalizmus, nélküleztettlenség, technikai determinizmus, kvantum mechanikai NO-GO tételek<br />
* ...<br />
<br />
<br />
== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br />
* ... <br />
nem találtam <br />
<br />
== Definíciós modul ==<br />
<br />
determinizmus: annak a képessége, hogy irányítsuk vagy meghatározzuk valakinek vagy valaminek a cselekedeteit. Így “a személy saját determinizmusából” megtett dolgot a személy saját maga okozná, nem pedig egy hozzá képest külső erő. <br />
<br />
== Tesztkérdések modul ==<br />
*'''Determinizmus szerint az akarat foltetlenul szabad, az az elhatarozasaiban fuggetlen minden okokbol? Nem'''<br />
*'''Determinizmus szerint, ha adva vannak az akaratra hato okok, motivumok, akkor adva van az akarat elhatarozasa is? Igen'''<br />
<br />
* ...<br />
<br />
== Ajánlott irodalmak modulja ==<br />
"Kindler József<br />
""Fejezetek a döntéselméletből""<br />
Aula; Bp.; 1991"<br />
<br />
"Káldor Miklos<br />
""Gazdaságelmélet - gazdaságpolitika: Válogatott tanulmányok""<br />
Közgazd. és Jogi Kvk.; Bp.; 1989"<br />
<br />
"Gábor András<br />
""Szakértő rendszerek 1988: Ismeretalapú információ feldolgozás Magyarországon""<br />
Számalk; Bp.; 1988"<br />
<br />
Fizika, Balázs Nádor, "Káosz és kvantummechanika", http://www.kfki.hu/ cheminfo/TermVil/tv9705/kaosz.html<br />
<br />
http://www.iif.hu/~visontay/ponticulus/muvek/e.html, Arthur Eddington " A determinizmus alkonya…"<br />
<br />
* ...</div>Jamborvikihttps://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Determinizmus&diff=5176Determinizmus2005-12-09T18:02:56Z<p>Jamborviki: /* Tesztkérdések modul */</p>
<hr />
<div>'''Angol megnevezés:''' ...<br />
__TOC__<br />
== Történeti modul ==<br />
<br />
*'''2002. ...Determinizmus - ha azt a föltevést, hogy minden ami történik, okoknál fogva szükségképp történik, egyetemesítjük s az emberi akaratra is kiterjesztjük, olyképp, hogy az akaratnak minden nyilvánulása a reá ható okok (motívumok) folytán szigorú szükségességgel áll be, akkor az akaratról szóló ezt a tanítást determinizmusnak nevezzük.'''<br />
<br />
<br />
<br />
*'''1988.<br />
Bár a „determináltnak” az az értelme, mely szerint a jövő determinált pusztán azért, mert az lesz, ami lesz, elegendő (legalábbis én így vélem) a determinizmus egyes ellenfeleinek – nevezetesen Bergsonnak és a pragmatistáknak – a megcáfolásához, a legtöbb ember mégsem erre az értelemre gondol, amikor úgy beszél a jövőről, mint ami determinált. Ilyenkor voltaképpen egy formulára gondolnak, amelynek segítségével a jövőt úgy lehet ábrázolni – s legalábbis elvileg ki lehet számítani – mint a múlt függvényét. E ponton azonban nagy nehézségekkel találjuk magunkat szembe...'''<br />
<br />
*'''1989<br />
(A tudományos determinizmus) az a doktrína, mely szerint egy zárt fizikai rendszer tetszőleges jövő pillanatban vett állapotát, tetszőleges pontossággal meg lehet jósolni, még akár a rendszeren belülről is, oly módon, hogy a jóslatainkat tudományos elméletekből vezetjük le, a kezdeti feltételek ismeretében, melyek szükséges pontossága mindig kiszámolható, ... ha tudjuk, hogy milyen jóslási feladatról van szó. A démon, csakúgy, mint egy tudós ember, nem kell, hogy abszolút matematikai precizitással ismerje a kezdeti feltételeket; a tudóshoz hasonlóan meg kell elégednie véges pontossággal'''<br />
<br />
*'''1986.<br />
Mit tanít a determinizmus? Azt tanítja, hogy az univerzumnak a már lejátszódott része teljes egészében meghatározza, hogy a maradék része milyen lesz. A jövő nem rejteget a méhében különféle lehetőségeket: az a rész, amit jelennek hívunk, csak egyetlen totalitással kompatibilis. Az örökkévalóság által kiválasztott egyetlen jövőbeli komplementeren kívül minden más lehetetlen.'''<br />
<br />
*'''1976.<br />
Egy rendszerről akkor mondjuk azt, hogy „determinisztikus”, ha – feltéve, hogy adva vannak bizonyos overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> t 1 , t 2 , t 3 , … t n időpontban e rendszerre vonatkozó overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> e 1 , e 2 , e 3 , … e n adatok, és overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> E t a rendszer állapota valamely tetszőleges overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> t időpontban – van egy olyan funkcionális viszony, mely szerint <br />
<br />
display="block" overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML">E t = f e 1 , t 1 , e 2 , t 2 , … e n , t n , t <br />
A rendszer „egy egész időszak folyamán determinisztikus” lesz, ha a fenti formulában szereplő overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> t bármely időpont lehet ezen időszakon belül... Ha a világegyetem, mint egész, egy ilyen rendszert alkot, a determinizmus igaz a világegyetemre nézve; ha nem alkot ilyen rendszert, akkor nem igaz'''<br />
<br />
<br />
*'''1974<br />
Mi a különbség e kétféle [determinisztikus és indeterminisztikus] világ között a jövőbeli események determináltsága szempontjából? A különbség abban a funkcionális kapcsolatban [Kiemelés tőlem.] van, amely összeköti a jövőbeli események attribútumait a jelenbeli, illetve múltbeli események attribútumaival'''<br />
<br />
*'''1935<br />
... a világmindenség jelen állapota az előző állapot okozatának és az eljövendő állapot okának tekintendő. Az olyan értelem, mely egy bizonyos pillanatban a természet összes erőit és az azt összetevő egységek helyzetét ismerné, mely továbbá eléggé mélyreható volna ezen adatok elemzésére, egyazon képletbe foglalhatná a világ legnagyobb testének és legkönnyebb atomjának mozgását. Semmi sem volna bizonytalan előtte; a jelen módjára látná a jövőt, éppúgy, mint a múltat. Az emberi értelem a csillagászatban elért tökéletességgel halvány vázául szolgálhat egy ilyen értelemnek... Az igazság keresése érdekében kifejtett minden erőlködése arra irányul, hogy minél jobban megközelítse a fent elképzelt értelmet'''<br />
<br />
[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21264]<br />
<br />
<br />
<br />
== Ontológiai modul ==<br />
rendezettség<br />
<br />
biológiai determinizmus<br />
<br />
globalizáció<br />
<br />
elemek heterogenitása<br />
<br />
LaPlace féle determinizmus, pszihológiai determinizmus, biológiai determinizmus, materialisztik determinizmus, fatalizmus, nélküleztettlenség, technikai determinizmus, kvantum mechanikai NO-GO tételek<br />
* ...<br />
<br />
<br />
== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br />
* ... <br />
nem találtam <br />
<br />
== Definíciós modul ==<br />
<br />
determinizmus: annak a képessége, hogy irányítsuk vagy meghatározzuk valakinek vagy valaminek a cselekedeteit. Így “a személy saját determinizmusából” megtett dolgot a személy saját maga okozná, nem pedig egy hozzá képest külső erő. <br />
<br />
== Tesztkérdések modul ==<br />
*'''Determinizmus szerint az akarat foltetlenul szabad, az az elhatarozasaiban fuggetlen minden okokbol? Nem'''<br />
*'''Determinizmus szerint, ha adva vannak az akaratra hato okok, motivumok, akkor adva van az akarat elhatarozasa is? Igen'''<br />
<br />
* ...<br />
<br />
== Ajánlott irodalmak modulja ==<br />
"Kindler József<br />
""Fejezetek a döntéselméletből""<br />
Aula; Bp.; 1991"<br />
<br />
"Káldor Miklos<br />
""Gazdaságelmélet - gazdaságpolitika: Válogatott tanulmányok""<br />
Közgazd. és Jogi Kvk.; Bp.; 1989"<br />
<br />
"Gábor András<br />
""Szakértő rendszerek 1988: Ismeretalapú információ feldolgozás Magyarországon""<br />
Számalk; Bp.; 1988"<br />
<br />
Fizika, Balázs Nádor, "Káosz és kvantummechanika", http://www.kfki.hu/ cheminfo/TermVil/tv9705/kaosz.html<br />
<br />
http://www.iif.hu/~visontay/ponticulus/muvek/e.html, Arthur Eddington " A determinizmus alkonya…"<br />
<br />
* ...</div>Jamborvikihttps://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Determinizmus&diff=5175Determinizmus2005-12-09T18:01:59Z<p>Jamborviki: </p>
<hr />
<div>'''Angol megnevezés:''' ...<br />
__TOC__<br />
== Történeti modul ==<br />
<br />
*'''2002. ...Determinizmus - ha azt a föltevést, hogy minden ami történik, okoknál fogva szükségképp történik, egyetemesítjük s az emberi akaratra is kiterjesztjük, olyképp, hogy az akaratnak minden nyilvánulása a reá ható okok (motívumok) folytán szigorú szükségességgel áll be, akkor az akaratról szóló ezt a tanítást determinizmusnak nevezzük.'''<br />
<br />
<br />
<br />
*'''1988.<br />
Bár a „determináltnak” az az értelme, mely szerint a jövő determinált pusztán azért, mert az lesz, ami lesz, elegendő (legalábbis én így vélem) a determinizmus egyes ellenfeleinek – nevezetesen Bergsonnak és a pragmatistáknak – a megcáfolásához, a legtöbb ember mégsem erre az értelemre gondol, amikor úgy beszél a jövőről, mint ami determinált. Ilyenkor voltaképpen egy formulára gondolnak, amelynek segítségével a jövőt úgy lehet ábrázolni – s legalábbis elvileg ki lehet számítani – mint a múlt függvényét. E ponton azonban nagy nehézségekkel találjuk magunkat szembe...'''<br />
<br />
*'''1989<br />
(A tudományos determinizmus) az a doktrína, mely szerint egy zárt fizikai rendszer tetszőleges jövő pillanatban vett állapotát, tetszőleges pontossággal meg lehet jósolni, még akár a rendszeren belülről is, oly módon, hogy a jóslatainkat tudományos elméletekből vezetjük le, a kezdeti feltételek ismeretében, melyek szükséges pontossága mindig kiszámolható, ... ha tudjuk, hogy milyen jóslási feladatról van szó. A démon, csakúgy, mint egy tudós ember, nem kell, hogy abszolút matematikai precizitással ismerje a kezdeti feltételeket; a tudóshoz hasonlóan meg kell elégednie véges pontossággal'''<br />
<br />
*'''1986.<br />
Mit tanít a determinizmus? Azt tanítja, hogy az univerzumnak a már lejátszódott része teljes egészében meghatározza, hogy a maradék része milyen lesz. A jövő nem rejteget a méhében különféle lehetőségeket: az a rész, amit jelennek hívunk, csak egyetlen totalitással kompatibilis. Az örökkévalóság által kiválasztott egyetlen jövőbeli komplementeren kívül minden más lehetetlen.'''<br />
<br />
*'''1976.<br />
Egy rendszerről akkor mondjuk azt, hogy „determinisztikus”, ha – feltéve, hogy adva vannak bizonyos overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> t 1 , t 2 , t 3 , … t n időpontban e rendszerre vonatkozó overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> e 1 , e 2 , e 3 , … e n adatok, és overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> E t a rendszer állapota valamely tetszőleges overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> t időpontban – van egy olyan funkcionális viszony, mely szerint <br />
<br />
display="block" overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML">E t = f e 1 , t 1 , e 2 , t 2 , … e n , t n , t <br />
A rendszer „egy egész időszak folyamán determinisztikus” lesz, ha a fenti formulában szereplő overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> t bármely időpont lehet ezen időszakon belül... Ha a világegyetem, mint egész, egy ilyen rendszert alkot, a determinizmus igaz a világegyetemre nézve; ha nem alkot ilyen rendszert, akkor nem igaz'''<br />
<br />
<br />
*'''1974<br />
Mi a különbség e kétféle [determinisztikus és indeterminisztikus] világ között a jövőbeli események determináltsága szempontjából? A különbség abban a funkcionális kapcsolatban [Kiemelés tőlem.] van, amely összeköti a jövőbeli események attribútumait a jelenbeli, illetve múltbeli események attribútumaival'''<br />
<br />
*'''1935<br />
... a világmindenség jelen állapota az előző állapot okozatának és az eljövendő állapot okának tekintendő. Az olyan értelem, mely egy bizonyos pillanatban a természet összes erőit és az azt összetevő egységek helyzetét ismerné, mely továbbá eléggé mélyreható volna ezen adatok elemzésére, egyazon képletbe foglalhatná a világ legnagyobb testének és legkönnyebb atomjának mozgását. Semmi sem volna bizonytalan előtte; a jelen módjára látná a jövőt, éppúgy, mint a múltat. Az emberi értelem a csillagászatban elért tökéletességgel halvány vázául szolgálhat egy ilyen értelemnek... Az igazság keresése érdekében kifejtett minden erőlködése arra irányul, hogy minél jobban megközelítse a fent elképzelt értelmet'''<br />
<br />
[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21264]<br />
<br />
<br />
<br />
== Ontológiai modul ==<br />
rendezettség<br />
<br />
biológiai determinizmus<br />
<br />
globalizáció<br />
<br />
elemek heterogenitása<br />
<br />
LaPlace féle determinizmus, pszihológiai determinizmus, biológiai determinizmus, materialisztik determinizmus, fatalizmus, nélküleztettlenség, technikai determinizmus, kvantum mechanikai NO-GO tételek<br />
* ...<br />
<br />
<br />
== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br />
* ... <br />
nem találtam <br />
<br />
== Definíciós modul ==<br />
<br />
determinizmus: annak a képessége, hogy irányítsuk vagy meghatározzuk valakinek vagy valaminek a cselekedeteit. Így “a személy saját determinizmusából” megtett dolgot a személy saját maga okozná, nem pedig egy hozzá képest külső erő. <br />
<br />
== Tesztkérdések modul ==<br />
Determinizmus szerint az akarat foltetlenul szabad, az az elhatarozasaiban fuggetlen minden okokbol? Nem<br />
Determinizmus szerint, ha adva vannak az akaratra hato okok, motivumok, akkor adva van az akarat elhatarozasa is? Igen<br />
<br />
* ...<br />
== Ajánlott irodalmak modulja ==<br />
"Kindler József<br />
""Fejezetek a döntéselméletből""<br />
Aula; Bp.; 1991"<br />
<br />
"Káldor Miklos<br />
""Gazdaságelmélet - gazdaságpolitika: Válogatott tanulmányok""<br />
Közgazd. és Jogi Kvk.; Bp.; 1989"<br />
<br />
"Gábor András<br />
""Szakértő rendszerek 1988: Ismeretalapú információ feldolgozás Magyarországon""<br />
Számalk; Bp.; 1988"<br />
<br />
Fizika, Balázs Nádor, "Káosz és kvantummechanika", http://www.kfki.hu/ cheminfo/TermVil/tv9705/kaosz.html<br />
<br />
http://www.iif.hu/~visontay/ponticulus/muvek/e.html, Arthur Eddington " A determinizmus alkonya…"<br />
<br />
* ...</div>Jamborvikihttps://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Determinizmus&diff=5174Determinizmus2005-12-09T17:59:09Z<p>Jamborviki: </p>
<hr />
<div>'''Angol megnevezés:''' ...<br />
__TOC__<br />
== Történeti modul ==<br />
2003.03<br />
determinizmus: annak a képessége, hogy irányítsuk vagy meghatározzuk valakinek vagy valaminek a cselekedeteit. Így “a személy saját determinizmusából” megtett dolgot a személy saját maga okozná, nem pedig egy hozzá képest külső erő. <br />
<br />
* ...2002.01.<br />
Determinizmus - ha azt a föltevést, hogy minden ami történik, okoknál fogva szükségképp történik, egyetemesítjük s az emberi akaratra is kiterjesztjük, olyképp, hogy az akaratnak minden nyilvánulása a reá ható okok (motívumok) folytán szigorú szükségességgel áll be, akkor az akaratról szóló ezt a tanítást determinizmusnak nevezzük.<br />
<br />
<br />
*'''1988.<br />
Bár a „determináltnak” az az értelme, mely szerint a jövő determinált pusztán azért, mert az lesz, ami lesz, elegendő (legalábbis én így vélem) a determinizmus egyes ellenfeleinek – nevezetesen Bergsonnak és a pragmatistáknak – a megcáfolásához, a legtöbb ember mégsem erre az értelemre gondol, amikor úgy beszél a jövőről, mint ami determinált. Ilyenkor voltaképpen egy formulára gondolnak, amelynek segítségével a jövőt úgy lehet ábrázolni – s legalábbis elvileg ki lehet számítani – mint a múlt függvényét. E ponton azonban nagy nehézségekkel találjuk magunkat szembe...'''<br />
<br />
*'''1989<br />
(A tudományos determinizmus) az a doktrína, mely szerint egy zárt fizikai rendszer tetszőleges jövő pillanatban vett állapotát, tetszőleges pontossággal meg lehet jósolni, még akár a rendszeren belülről is, oly módon, hogy a jóslatainkat tudományos elméletekből vezetjük le, a kezdeti feltételek ismeretében, melyek szükséges pontossága mindig kiszámolható, ... ha tudjuk, hogy milyen jóslási feladatról van szó. A démon, csakúgy, mint egy tudós ember, nem kell, hogy abszolút matematikai precizitással ismerje a kezdeti feltételeket; a tudóshoz hasonlóan meg kell elégednie véges pontossággal'''<br />
<br />
*'''1986.<br />
Mit tanít a determinizmus? Azt tanítja, hogy az univerzumnak a már lejátszódott része teljes egészében meghatározza, hogy a maradék része milyen lesz. A jövő nem rejteget a méhében különféle lehetőségeket: az a rész, amit jelennek hívunk, csak egyetlen totalitással kompatibilis. Az örökkévalóság által kiválasztott egyetlen jövőbeli komplementeren kívül minden más lehetetlen.'''<br />
<br />
*'''1976.<br />
Egy rendszerről akkor mondjuk azt, hogy „determinisztikus”, ha – feltéve, hogy adva vannak bizonyos overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> t 1 , t 2 , t 3 , … t n időpontban e rendszerre vonatkozó overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> e 1 , e 2 , e 3 , … e n adatok, és overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> E t a rendszer állapota valamely tetszőleges overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> t időpontban – van egy olyan funkcionális viszony, mely szerint <br />
<br />
display="block" overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML">E t = f e 1 , t 1 , e 2 , t 2 , … e n , t n , t <br />
A rendszer „egy egész időszak folyamán determinisztikus” lesz, ha a fenti formulában szereplő overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> t bármely időpont lehet ezen időszakon belül... Ha a világegyetem, mint egész, egy ilyen rendszert alkot, a determinizmus igaz a világegyetemre nézve; ha nem alkot ilyen rendszert, akkor nem igaz'''<br />
<br />
<br />
*'''1974<br />
Mi a különbség e kétféle [determinisztikus és indeterminisztikus] világ között a jövőbeli események determináltsága szempontjából? A különbség abban a funkcionális kapcsolatban [Kiemelés tőlem.] van, amely összeköti a jövőbeli események attribútumait a jelenbeli, illetve múltbeli események attribútumaival'''<br />
<br />
*'''1935<br />
... a világmindenség jelen állapota az előző állapot okozatának és az eljövendő állapot okának tekintendő. Az olyan értelem, mely egy bizonyos pillanatban a természet összes erőit és az azt összetevő egységek helyzetét ismerné, mely továbbá eléggé mélyreható volna ezen adatok elemzésére, egyazon képletbe foglalhatná a világ legnagyobb testének és legkönnyebb atomjának mozgását. Semmi sem volna bizonytalan előtte; a jelen módjára látná a jövőt, éppúgy, mint a múltat. Az emberi értelem a csillagászatban elért tökéletességgel halvány vázául szolgálhat egy ilyen értelemnek... Az igazság keresése érdekében kifejtett minden erőlködése arra irányul, hogy minél jobban megközelítse a fent elképzelt értelmet'''<br />
<br />
[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21264]<br />
<br />
<br />
<br />
== Ontológiai modul ==<br />
rendezettség<br />
<br />
biológiai determinizmus<br />
<br />
globalizáció<br />
<br />
elemek heterogenitása<br />
<br />
LaPlace féle determinizmus, pszihológiai determinizmus, biológiai determinizmus, materialisztik determinizmus, fatalizmus, nélküleztettlenség, technikai determinizmus, kvantum mechanikai NO-GO tételek<br />
* ...<br />
<br />
<br />
== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br />
* ... <br />
nem találtam <br />
<br />
== Definíciós modul ==<br />
* ...Determinizmus - ha azt a föltevést, hogy minden ami történik, okoknál fogva szükségképp történik, egyetemesítjük s az emberi akaratra is kiterjesztjük, olyképp, hogy az akaratnak minden nyilvánulása a reá ható okok (motívumok) folytán szigorú szükségességgel áll be, akkor az akaratról szóló ezt a tanítást determinizmusnak nevezzük.<br />
<br />
<br />
== Tesztkérdések modul ==<br />
Determinizmus szerint az akarat foltetlenul szabad, az az elhatarozasaiban fuggetlen minden okokbol? Nem<br />
Determinizmus szerint, ha adva vannak az akaratra hato okok, motivumok, akkor adva van az akarat elhatarozasa is? Igen<br />
<br />
* ...<br />
== Ajánlott irodalmak modulja ==<br />
"Kindler József<br />
""Fejezetek a döntéselméletből""<br />
Aula; Bp.; 1991"<br />
<br />
"Káldor Miklos<br />
""Gazdaságelmélet - gazdaságpolitika: Válogatott tanulmányok""<br />
Közgazd. és Jogi Kvk.; Bp.; 1989"<br />
<br />
"Gábor András<br />
""Szakértő rendszerek 1988: Ismeretalapú információ feldolgozás Magyarországon""<br />
Számalk; Bp.; 1988"<br />
<br />
Fizika, Balázs Nádor, "Káosz és kvantummechanika", http://www.kfki.hu/ cheminfo/TermVil/tv9705/kaosz.html<br />
<br />
http://www.iif.hu/~visontay/ponticulus/muvek/e.html, Arthur Eddington " A determinizmus alkonya…"<br />
<br />
* ...</div>Jamborvikihttps://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Jamborviki&diff=13751Szerkesztő:Jamborviki2005-12-09T17:51:48Z<p>Jamborviki: </p>
<hr />
<div>2002.01.<br />
Determinizmus - ha azt a föltevést, hogy minden ami történik, okoknál fogva szükségképp történik, egyetemesítjük s az emberi akaratra is kiterjesztjük, olyképp, hogy az akaratnak minden nyilvánulása a reá ható okok (motívumok) folytán szigorú szükségességgel áll be, akkor az akaratról szóló ezt a tanítást determinizmusnak nevezzük.<br />
<br />
Teleworking szócikkhez írtam tesztkérdést.</div>Jamborvikihttps://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Teleworking&diff=10894Teleworking2005-12-09T17:49:41Z<p>Jamborviki: /* Tesztkérdések modul */</p>
<hr />
<div>'''Magyar megnevezés:''' Távmunka<br />
__TOC__<br />
== Történeti modul ==<br />
*A, (teleworking - UK, telecommuting - USA) munkamódszer, melyben a munkavégző részben vagy egészben munkahelyétől távol többnyire otthon dolgozik, számítógépet használ, és munkahelyével telekommunikációs módszerek segítségévek kommunikál[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20863]<br />
<br />
*B, A távmunkának tekintjük a munkavégzésnek azt a formáját, amikor a munkavállaló nem a hagyományos munkahelyen, hanem attól távol végzi el rendszeresen napi munkáját, melynek eredményét a kommunikációs és információs technológiák alkalmazásával juttatja el munkaadójához[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20869]<br />
<br />
*C, A távmunkás foglalkoztatásban élen járó AT&T menedzsmentjének megfogalmazása szerint:[http://www.att.com/telework/] <br />
:"a távmunka egy olyan üzleti stratégia, amely a kommunikáción alapuló irodatechnológia hatékony használatával a rugalmas munka környezetet támogatja, és ezáltal mérhető üzleti értéket teremt mind a vállalat mind az egyén mind ügyfelei számára"[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20872]<br />
<br />
== Ontológiai modul ==<br />
==="ez egy" kapcsolattípus===<br />
*"Telework"<br />
*"Telecommuting"<br />
==="van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus===<br />
*[[E-Learning ]]<br />
*[[Elektronikus kereskedelem ]]<br />
*[[Egyedi azonosítás]]<br />
*[[Internet ]]<br />
*[[Kockázat]]<br />
*[[Multimédia]]<br />
*[[Titkosítás]]<br />
*.....<br />
<br />
==="a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus===<br />
* Otthoni munka végzés<br />
* Sajátos munka végzés<br />
* Kötetlen idejű munkavégzés<br />
<br />
== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br />
===1973-ban az usa-ban a fogalmat már 2 kifejezésel párosították===<br />
Érdekes módon, ha távmunkával kapcsolatos információt keresünk a weben, azt tapasztaljuk, hogy a témával foglalkozó angol nyelvű oldalakat nyitó kulcsszó nem a tükörfordításból adódó "telework", ami ugyan szintén létező és használt szó a távmunkára, sokkal gyakrabban botlunk a "telecommuting" kifejezésbe, melyet ugyancsak a távmunka szóval fordíthatunk magyarra. <br />
Vajon mi a különbség a két fogalom között? A meghatározást Jack Nilles-től idézzük, joggal, hiszen ő volt az, aki 1973-ban megalkotta és definiálta a két szót. Jack Nilles egyébként immár több, mint 25 éve foglalkozik kutatóként ezzel a területtel, és szakmai körökben a "távmunka atyjáként" tisztelik. (Következő cikkünkben részletesen is bemutatjuk majd őt, munkásságát, kutatási eredményeit). <br />
A meghatározások tehát, Nilles értelmezésében: <br />
*"Telework"-ről beszélünk akkor, ha a munkával kapcsolatos utazásokat az információ-technológia valamely formája (pl. távközlés vagy számítógép) helyettesíti. <br />
<br />
*"Telecommuting"-et értünk az alatt: amikor nem a dolgozó utazgat a munkahely és otthona között, hanem a munkája. A munkavállaló a hét egy vagy több napján munkáját nem a cég székhelyén, hanem saját otthonában, vagy egy teleházban végzi. A lényeg, hogy a távmunkás kevesebbet, vagy egyáltalán nem jár be (to commute=ingázik) a munkahelyére és vissza. <br />
<br />
===Napjainban már három fogalom körrel is azonosítjuk a teleworking kifejezést===<br />
Távmunkavégzésről beszélünk tehát, ha <br />
*1.alternatív munkahelyen, ami lehet saját otthon, teleház, távmunka-központ, teleiroda, közlekedési eszközök, stb. történik a munkavégzés (Sokan hiszik azt tévesen, hogy a távmunka egyelő az otthoni munkával pedig valójában annál szélesebb fogalom - lényege a munka helytől függetlensége: a munkát ott végzi a dolgozó, ahol az számára a legkényelmesebb, ahol a munka környezete legideálisabb. Természetesen az otthonról végzett távmunka a legelterjedtebb.)<br />
<br />
*2.önállóan és rendszeresen, azaz heti egy-két vagy minden nap végzi munkáját a munkahelyétől távol a dolgozó. (Ezek szerint tehát a munkahelyről munkaidő után alkalmanként hazavitt, túlórában otthon befejezett munka nem tekinthető távmunkának. Ezzel szemben, ha valaki minden héten legalább 1-2 nap rendszeresen otthon dolgozik, és ezt munkáltatójával való közös megegyezés alapján, munkaidőben teszi, már távmunkáról beszélünk. Az amerikai távmunkások nagy része ma már ilyen módon dolgozik, őket nevezik angolul telecommuter-eknek.).<br />
<br />
*3.elektronikus úton valósul meg a kapcsolattartás a munkaadóval - sok tekintetben hasonlít a távmunka a Magyarországon hagyományos kisipari bedolgozó tevékenységhez, de bedolgozás nem azonos a távmunkával. A távmunka elsősorban szellemi tevékenységet, íróasztal, illetve számítógép mellett végezhető munkát jelent, melynek terméke többnyire elektronikus formában továbbítható<br />
<br />
== Definíciós modul ==<br />
* A teleworking az utóbbi 30 évben kezdett el kialakulni, és napjainkra már elégszéleskörben ismert a munkáltatók körében. Legelőször az Egyesült Államokban terjedt el.Az Egyesült Államokban nemhogy felismerték ezt a cégek, ma már odáig "fajult" a helyzet, hogy a munkáltatók sokhelyütt átestek a ló túlsó oldalára: tömegesen "küldik haza" dolgozóikat, miután ráébredtek, mekkora méretű költségmegtakarítást tudnak a távmunka alkalmazásával elérni. A munkavállalók egy része szívesen vonul vissza otthonába, családja közelébe, de a nagy váltások során sok esetben azon dolgozók is távmunkára kényszerülnek, akik szívesebben maradtak volna munkahelyükön, élvezve a vállalat által nyújtott védelmet, gondoskodást, a cég által finanszírozott egészségbiztosítást, egyéb dolgozói juttatásokat és nem utolsó sorban a kollegális közösséget. A távmunkában dolgozó alkalmazottak általában csak a vállalat által adott megbízásokat teljesítik, nem köti őket a céghez semmi más, a kapcsolat elszemélytelenedik, ami emberi szempontból káros lehet: a dolgozó gyökértelenné válik, nem érzi, hogy tartozik valahova, elszigetelődik, magányos, depressziós lesz. Míg sok ember életében önmaga javára tudja fordítani a távmunka adta előnyöket, az erőltetett távmunka jó néhány negatív hatással is járhat, amivel szintén foglalkozunk majd. <br />
Európában már az 1998-as években elterjedt volt ez a fajta munkálltatási mód. Ilyen országok pl: Dánia<br />
Svédország<br />
Finnország<br />
Nagy-Britannia<br />
Írország<br />
Németország<br />
Ausztria<br />
Hollandia<br />
Belgium<br />
Franciaország<br />
Spanyolország<br />
Portugália[http://www.tavmunkainfo.hu/tavmunka4.htm]<br />
[http://www.tavmunkainfo.hu/EUtavmunka2000.htm]<br />
<br />
A magyarországi munkáltatók ma még vonakodnak a távmunka alkalmazásától, pedig annak gazdasági előnyei nyilvánvalóak. Vajon miért? A technikai feltételek többnyire adottak, az infrastruktúra fejletlensége ma már nem hozható fel indokként, az ok tehát az emberi tényezőkben, a menedzseri gondolkodásban keresendő. Az évek során kialakult megszokások, hagyományok, a munkahelyi szervezet és kultúra része az alkalmazottakat felügyelő, körbejáró főnök, aki tudatosan vagy tudat alatt úgy gondolja, amint dolgozója kikerül a látóköréből, elveszíti felette a kontrollt (és hatalmát). Nyilván szüksége van a vezetőnek közvetlen jelenlévő munkatársakra, de a feladatokat önálló hatáskörben végző dolgozók, amennyiben ez számukra is vonzó, otthon is ugyanúgy elvégezhetnék a rájuk kiosztott feladatokat. A területen végzett felmérések azt a meglepő eredményt mutatták, hogy az otthon dolgozó munkatársak hatékonysága 20-30 %-kal meghaladja a cég székhelyén dolgozókét. A vállalat a távmunkára való átállással mindemellett jelentős összegeket tud megtakarítani: hiszen kevesebb bérleti díjat, rezsit, személyi költséget és dolgozói hozzájárulást kell kifizetnie. Egy új távmunkahely kialakítása pedig a hagyományos megoldás töredékébe kerül. <br />
[http://www.tavmunkainfo.hu/magyar2001.htm ]<br />
<br />
== Tesztkérdések modul ==<br />
*'''Mi az oka hogy Az Egyesült Államokban, ennyire elterjedt ez a foglalkoztatás?'''<br />
''(Nem jár plusz idővel és költséggel a munka elvégzése , a munkahelyre való eljutás.)''<br />
*'''Mi az oka hogy itt Magyarországon még nem fogadták el teljesen ez a munka stílust?'''<br />
''(Magyarország infrastruktúrája nem felel meg ezen munkavégzési folyamat feltételeinek.)'' <br />
*'''Milyen távmunkában végezhető tevékenységek vannak?''' <br />
''(Lásd a megoldást)..[http://www.tavmunkainfo.hu/tevekenysegek.htm ]''<br />
*'''Mik az előnyei a távmunkának?'''<br />
''(Lásd a amegoldást)[http://www.tavmunkainfo.hu/elonyok.htm ]''<br />
*'''Mik a hátrányai a távmunkának?'''<br />
''(Lásd a megoldást)[http://www.tavmunkainfo.hu/hatranyok.htm ]''<br />
*'''Nem ad-e okot szélhámosságra a sok előnyös tulajdonsága? '''<br />
''De igen. Indoklás lsd. hivatkozás:''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21266]<br />
<br />
== Ajánlott irodalmak modulja ==<br />
*A Wesselényi Andrea távmunkáról készült általános website-ja[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20874]<br />
*Cikksorozatok a távmunka alakulásáról [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20873]<br />
*....</div>Jamborvikihttps://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Teleworking&diff=10893Teleworking2005-12-09T17:42:48Z<p>Jamborviki: /* Tesztkérdések modul */</p>
<hr />
<div>'''Magyar megnevezés:''' Távmunka<br />
__TOC__<br />
== Történeti modul ==<br />
*A, (teleworking - UK, telecommuting - USA) munkamódszer, melyben a munkavégző részben vagy egészben munkahelyétől távol többnyire otthon dolgozik, számítógépet használ, és munkahelyével telekommunikációs módszerek segítségévek kommunikál[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20863]<br />
<br />
*B, A távmunkának tekintjük a munkavégzésnek azt a formáját, amikor a munkavállaló nem a hagyományos munkahelyen, hanem attól távol végzi el rendszeresen napi munkáját, melynek eredményét a kommunikációs és információs technológiák alkalmazásával juttatja el munkaadójához[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20869]<br />
<br />
*C, A távmunkás foglalkoztatásban élen járó AT&T menedzsmentjének megfogalmazása szerint:[http://www.att.com/telework/] <br />
:"a távmunka egy olyan üzleti stratégia, amely a kommunikáción alapuló irodatechnológia hatékony használatával a rugalmas munka környezetet támogatja, és ezáltal mérhető üzleti értéket teremt mind a vállalat mind az egyén mind ügyfelei számára"[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20872]<br />
<br />
== Ontológiai modul ==<br />
==="ez egy" kapcsolattípus===<br />
*"Telework"<br />
*"Telecommuting"<br />
==="van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus===<br />
*[[E-Learning ]]<br />
*[[Elektronikus kereskedelem ]]<br />
*[[Egyedi azonosítás]]<br />
*[[Internet ]]<br />
*[[Kockázat]]<br />
*[[Multimédia]]<br />
*[[Titkosítás]]<br />
*.....<br />
<br />
==="a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus===<br />
* Otthoni munka végzés<br />
* Sajátos munka végzés<br />
* Kötetlen idejű munkavégzés<br />
<br />
== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br />
===1973-ban az usa-ban a fogalmat már 2 kifejezésel párosították===<br />
Érdekes módon, ha távmunkával kapcsolatos információt keresünk a weben, azt tapasztaljuk, hogy a témával foglalkozó angol nyelvű oldalakat nyitó kulcsszó nem a tükörfordításból adódó "telework", ami ugyan szintén létező és használt szó a távmunkára, sokkal gyakrabban botlunk a "telecommuting" kifejezésbe, melyet ugyancsak a távmunka szóval fordíthatunk magyarra. <br />
Vajon mi a különbség a két fogalom között? A meghatározást Jack Nilles-től idézzük, joggal, hiszen ő volt az, aki 1973-ban megalkotta és definiálta a két szót. Jack Nilles egyébként immár több, mint 25 éve foglalkozik kutatóként ezzel a területtel, és szakmai körökben a "távmunka atyjáként" tisztelik. (Következő cikkünkben részletesen is bemutatjuk majd őt, munkásságát, kutatási eredményeit). <br />
A meghatározások tehát, Nilles értelmezésében: <br />
*"Telework"-ről beszélünk akkor, ha a munkával kapcsolatos utazásokat az információ-technológia valamely formája (pl. távközlés vagy számítógép) helyettesíti. <br />
<br />
*"Telecommuting"-et értünk az alatt: amikor nem a dolgozó utazgat a munkahely és otthona között, hanem a munkája. A munkavállaló a hét egy vagy több napján munkáját nem a cég székhelyén, hanem saját otthonában, vagy egy teleházban végzi. A lényeg, hogy a távmunkás kevesebbet, vagy egyáltalán nem jár be (to commute=ingázik) a munkahelyére és vissza. <br />
<br />
===Napjainban már három fogalom körrel is azonosítjuk a teleworking kifejezést===<br />
Távmunkavégzésről beszélünk tehát, ha <br />
*1.alternatív munkahelyen, ami lehet saját otthon, teleház, távmunka-központ, teleiroda, közlekedési eszközök, stb. történik a munkavégzés (Sokan hiszik azt tévesen, hogy a távmunka egyelő az otthoni munkával pedig valójában annál szélesebb fogalom - lényege a munka helytől függetlensége: a munkát ott végzi a dolgozó, ahol az számára a legkényelmesebb, ahol a munka környezete legideálisabb. Természetesen az otthonról végzett távmunka a legelterjedtebb.)<br />
<br />
*2.önállóan és rendszeresen, azaz heti egy-két vagy minden nap végzi munkáját a munkahelyétől távol a dolgozó. (Ezek szerint tehát a munkahelyről munkaidő után alkalmanként hazavitt, túlórában otthon befejezett munka nem tekinthető távmunkának. Ezzel szemben, ha valaki minden héten legalább 1-2 nap rendszeresen otthon dolgozik, és ezt munkáltatójával való közös megegyezés alapján, munkaidőben teszi, már távmunkáról beszélünk. Az amerikai távmunkások nagy része ma már ilyen módon dolgozik, őket nevezik angolul telecommuter-eknek.).<br />
<br />
*3.elektronikus úton valósul meg a kapcsolattartás a munkaadóval - sok tekintetben hasonlít a távmunka a Magyarországon hagyományos kisipari bedolgozó tevékenységhez, de bedolgozás nem azonos a távmunkával. A távmunka elsősorban szellemi tevékenységet, íróasztal, illetve számítógép mellett végezhető munkát jelent, melynek terméke többnyire elektronikus formában továbbítható<br />
<br />
== Definíciós modul ==<br />
* A teleworking az utóbbi 30 évben kezdett el kialakulni, és napjainkra már elégszéleskörben ismert a munkáltatók körében. Legelőször az Egyesült Államokban terjedt el.Az Egyesült Államokban nemhogy felismerték ezt a cégek, ma már odáig "fajult" a helyzet, hogy a munkáltatók sokhelyütt átestek a ló túlsó oldalára: tömegesen "küldik haza" dolgozóikat, miután ráébredtek, mekkora méretű költségmegtakarítást tudnak a távmunka alkalmazásával elérni. A munkavállalók egy része szívesen vonul vissza otthonába, családja közelébe, de a nagy váltások során sok esetben azon dolgozók is távmunkára kényszerülnek, akik szívesebben maradtak volna munkahelyükön, élvezve a vállalat által nyújtott védelmet, gondoskodást, a cég által finanszírozott egészségbiztosítást, egyéb dolgozói juttatásokat és nem utolsó sorban a kollegális közösséget. A távmunkában dolgozó alkalmazottak általában csak a vállalat által adott megbízásokat teljesítik, nem köti őket a céghez semmi más, a kapcsolat elszemélytelenedik, ami emberi szempontból káros lehet: a dolgozó gyökértelenné válik, nem érzi, hogy tartozik valahova, elszigetelődik, magányos, depressziós lesz. Míg sok ember életében önmaga javára tudja fordítani a távmunka adta előnyöket, az erőltetett távmunka jó néhány negatív hatással is járhat, amivel szintén foglalkozunk majd. <br />
Európában már az 1998-as években elterjedt volt ez a fajta munkálltatási mód. Ilyen országok pl: Dánia<br />
Svédország<br />
Finnország<br />
Nagy-Britannia<br />
Írország<br />
Németország<br />
Ausztria<br />
Hollandia<br />
Belgium<br />
Franciaország<br />
Spanyolország<br />
Portugália[http://www.tavmunkainfo.hu/tavmunka4.htm]<br />
[http://www.tavmunkainfo.hu/EUtavmunka2000.htm]<br />
<br />
A magyarországi munkáltatók ma még vonakodnak a távmunka alkalmazásától, pedig annak gazdasági előnyei nyilvánvalóak. Vajon miért? A technikai feltételek többnyire adottak, az infrastruktúra fejletlensége ma már nem hozható fel indokként, az ok tehát az emberi tényezőkben, a menedzseri gondolkodásban keresendő. Az évek során kialakult megszokások, hagyományok, a munkahelyi szervezet és kultúra része az alkalmazottakat felügyelő, körbejáró főnök, aki tudatosan vagy tudat alatt úgy gondolja, amint dolgozója kikerül a látóköréből, elveszíti felette a kontrollt (és hatalmát). Nyilván szüksége van a vezetőnek közvetlen jelenlévő munkatársakra, de a feladatokat önálló hatáskörben végző dolgozók, amennyiben ez számukra is vonzó, otthon is ugyanúgy elvégezhetnék a rájuk kiosztott feladatokat. A területen végzett felmérések azt a meglepő eredményt mutatták, hogy az otthon dolgozó munkatársak hatékonysága 20-30 %-kal meghaladja a cég székhelyén dolgozókét. A vállalat a távmunkára való átállással mindemellett jelentős összegeket tud megtakarítani: hiszen kevesebb bérleti díjat, rezsit, személyi költséget és dolgozói hozzájárulást kell kifizetnie. Egy új távmunkahely kialakítása pedig a hagyományos megoldás töredékébe kerül. <br />
[http://www.tavmunkainfo.hu/magyar2001.htm ]<br />
<br />
== Tesztkérdések modul ==<br />
*'''Mi az oka hogy Az Egyesült Államokban, ennyire elterjedt ez a foglalkoztatás?'''<br />
''(Nem jár plusz idővel és költséggel a munka elvégzése , a munkahelyre való eljutás.)''<br />
*'''Mi az oka hogy itt Magyarországon még nem fogadták el teljesen ez a munka stílust?'''<br />
''(Magyarország infrastruktúrája nem felel meg ezen munkavégzési folyamat feltételeinek.)'' <br />
*'''Milyen távmunkában végezhető tevékenységek vannak?''' <br />
''(Lásd a megoldást)..[http://www.tavmunkainfo.hu/tevekenysegek.htm ]''<br />
*'''Mik az előnyei a távmunkának?'''<br />
''(Lásd a amegoldást)[http://www.tavmunkainfo.hu/elonyok.htm ]''<br />
*'''Mik a hátrányai a távmunkának?'''<br />
''(Lásd a megoldást)[http://www.tavmunkainfo.hu/hatranyok.htm ]''<br />
*'''Nem ad-e okot szélhámosságra a sok előnyös tulajdonsága? '''<br />
''De igen. Indoklás lsd. hivatkozás:''<br />
<br />
== Ajánlott irodalmak modulja ==<br />
*A Wesselényi Andrea távmunkáról készült általános website-ja[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20874]<br />
*Cikksorozatok a távmunka alakulásáról [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20873]<br />
*....</div>Jamborvikihttps://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Teleworking&diff=10892Teleworking2005-12-09T17:41:42Z<p>Jamborviki: /* Tesztkérdések modul */</p>
<hr />
<div>'''Magyar megnevezés:''' Távmunka<br />
__TOC__<br />
== Történeti modul ==<br />
*A, (teleworking - UK, telecommuting - USA) munkamódszer, melyben a munkavégző részben vagy egészben munkahelyétől távol többnyire otthon dolgozik, számítógépet használ, és munkahelyével telekommunikációs módszerek segítségévek kommunikál[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20863]<br />
<br />
*B, A távmunkának tekintjük a munkavégzésnek azt a formáját, amikor a munkavállaló nem a hagyományos munkahelyen, hanem attól távol végzi el rendszeresen napi munkáját, melynek eredményét a kommunikációs és információs technológiák alkalmazásával juttatja el munkaadójához[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20869]<br />
<br />
*C, A távmunkás foglalkoztatásban élen járó AT&T menedzsmentjének megfogalmazása szerint:[http://www.att.com/telework/] <br />
:"a távmunka egy olyan üzleti stratégia, amely a kommunikáción alapuló irodatechnológia hatékony használatával a rugalmas munka környezetet támogatja, és ezáltal mérhető üzleti értéket teremt mind a vállalat mind az egyén mind ügyfelei számára"[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20872]<br />
<br />
== Ontológiai modul ==<br />
==="ez egy" kapcsolattípus===<br />
*"Telework"<br />
*"Telecommuting"<br />
==="van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus===<br />
*[[E-Learning ]]<br />
*[[Elektronikus kereskedelem ]]<br />
*[[Egyedi azonosítás]]<br />
*[[Internet ]]<br />
*[[Kockázat]]<br />
*[[Multimédia]]<br />
*[[Titkosítás]]<br />
*.....<br />
<br />
==="a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus===<br />
* Otthoni munka végzés<br />
* Sajátos munka végzés<br />
* Kötetlen idejű munkavégzés<br />
<br />
== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br />
===1973-ban az usa-ban a fogalmat már 2 kifejezésel párosították===<br />
Érdekes módon, ha távmunkával kapcsolatos információt keresünk a weben, azt tapasztaljuk, hogy a témával foglalkozó angol nyelvű oldalakat nyitó kulcsszó nem a tükörfordításból adódó "telework", ami ugyan szintén létező és használt szó a távmunkára, sokkal gyakrabban botlunk a "telecommuting" kifejezésbe, melyet ugyancsak a távmunka szóval fordíthatunk magyarra. <br />
Vajon mi a különbség a két fogalom között? A meghatározást Jack Nilles-től idézzük, joggal, hiszen ő volt az, aki 1973-ban megalkotta és definiálta a két szót. Jack Nilles egyébként immár több, mint 25 éve foglalkozik kutatóként ezzel a területtel, és szakmai körökben a "távmunka atyjáként" tisztelik. (Következő cikkünkben részletesen is bemutatjuk majd őt, munkásságát, kutatási eredményeit). <br />
A meghatározások tehát, Nilles értelmezésében: <br />
*"Telework"-ről beszélünk akkor, ha a munkával kapcsolatos utazásokat az információ-technológia valamely formája (pl. távközlés vagy számítógép) helyettesíti. <br />
<br />
*"Telecommuting"-et értünk az alatt: amikor nem a dolgozó utazgat a munkahely és otthona között, hanem a munkája. A munkavállaló a hét egy vagy több napján munkáját nem a cég székhelyén, hanem saját otthonában, vagy egy teleházban végzi. A lényeg, hogy a távmunkás kevesebbet, vagy egyáltalán nem jár be (to commute=ingázik) a munkahelyére és vissza. <br />
<br />
===Napjainban már három fogalom körrel is azonosítjuk a teleworking kifejezést===<br />
Távmunkavégzésről beszélünk tehát, ha <br />
*1.alternatív munkahelyen, ami lehet saját otthon, teleház, távmunka-központ, teleiroda, közlekedési eszközök, stb. történik a munkavégzés (Sokan hiszik azt tévesen, hogy a távmunka egyelő az otthoni munkával pedig valójában annál szélesebb fogalom - lényege a munka helytől függetlensége: a munkát ott végzi a dolgozó, ahol az számára a legkényelmesebb, ahol a munka környezete legideálisabb. Természetesen az otthonról végzett távmunka a legelterjedtebb.)<br />
<br />
*2.önállóan és rendszeresen, azaz heti egy-két vagy minden nap végzi munkáját a munkahelyétől távol a dolgozó. (Ezek szerint tehát a munkahelyről munkaidő után alkalmanként hazavitt, túlórában otthon befejezett munka nem tekinthető távmunkának. Ezzel szemben, ha valaki minden héten legalább 1-2 nap rendszeresen otthon dolgozik, és ezt munkáltatójával való közös megegyezés alapján, munkaidőben teszi, már távmunkáról beszélünk. Az amerikai távmunkások nagy része ma már ilyen módon dolgozik, őket nevezik angolul telecommuter-eknek.).<br />
<br />
*3.elektronikus úton valósul meg a kapcsolattartás a munkaadóval - sok tekintetben hasonlít a távmunka a Magyarországon hagyományos kisipari bedolgozó tevékenységhez, de bedolgozás nem azonos a távmunkával. A távmunka elsősorban szellemi tevékenységet, íróasztal, illetve számítógép mellett végezhető munkát jelent, melynek terméke többnyire elektronikus formában továbbítható<br />
<br />
== Definíciós modul ==<br />
* A teleworking az utóbbi 30 évben kezdett el kialakulni, és napjainkra már elégszéleskörben ismert a munkáltatók körében. Legelőször az Egyesült Államokban terjedt el.Az Egyesült Államokban nemhogy felismerték ezt a cégek, ma már odáig "fajult" a helyzet, hogy a munkáltatók sokhelyütt átestek a ló túlsó oldalára: tömegesen "küldik haza" dolgozóikat, miután ráébredtek, mekkora méretű költségmegtakarítást tudnak a távmunka alkalmazásával elérni. A munkavállalók egy része szívesen vonul vissza otthonába, családja közelébe, de a nagy váltások során sok esetben azon dolgozók is távmunkára kényszerülnek, akik szívesebben maradtak volna munkahelyükön, élvezve a vállalat által nyújtott védelmet, gondoskodást, a cég által finanszírozott egészségbiztosítást, egyéb dolgozói juttatásokat és nem utolsó sorban a kollegális közösséget. A távmunkában dolgozó alkalmazottak általában csak a vállalat által adott megbízásokat teljesítik, nem köti őket a céghez semmi más, a kapcsolat elszemélytelenedik, ami emberi szempontból káros lehet: a dolgozó gyökértelenné válik, nem érzi, hogy tartozik valahova, elszigetelődik, magányos, depressziós lesz. Míg sok ember életében önmaga javára tudja fordítani a távmunka adta előnyöket, az erőltetett távmunka jó néhány negatív hatással is járhat, amivel szintén foglalkozunk majd. <br />
Európában már az 1998-as években elterjedt volt ez a fajta munkálltatási mód. Ilyen országok pl: Dánia<br />
Svédország<br />
Finnország<br />
Nagy-Britannia<br />
Írország<br />
Németország<br />
Ausztria<br />
Hollandia<br />
Belgium<br />
Franciaország<br />
Spanyolország<br />
Portugália[http://www.tavmunkainfo.hu/tavmunka4.htm]<br />
[http://www.tavmunkainfo.hu/EUtavmunka2000.htm]<br />
<br />
A magyarországi munkáltatók ma még vonakodnak a távmunka alkalmazásától, pedig annak gazdasági előnyei nyilvánvalóak. Vajon miért? A technikai feltételek többnyire adottak, az infrastruktúra fejletlensége ma már nem hozható fel indokként, az ok tehát az emberi tényezőkben, a menedzseri gondolkodásban keresendő. Az évek során kialakult megszokások, hagyományok, a munkahelyi szervezet és kultúra része az alkalmazottakat felügyelő, körbejáró főnök, aki tudatosan vagy tudat alatt úgy gondolja, amint dolgozója kikerül a látóköréből, elveszíti felette a kontrollt (és hatalmát). Nyilván szüksége van a vezetőnek közvetlen jelenlévő munkatársakra, de a feladatokat önálló hatáskörben végző dolgozók, amennyiben ez számukra is vonzó, otthon is ugyanúgy elvégezhetnék a rájuk kiosztott feladatokat. A területen végzett felmérések azt a meglepő eredményt mutatták, hogy az otthon dolgozó munkatársak hatékonysága 20-30 %-kal meghaladja a cég székhelyén dolgozókét. A vállalat a távmunkára való átállással mindemellett jelentős összegeket tud megtakarítani: hiszen kevesebb bérleti díjat, rezsit, személyi költséget és dolgozói hozzájárulást kell kifizetnie. Egy új távmunkahely kialakítása pedig a hagyományos megoldás töredékébe kerül. <br />
[http://www.tavmunkainfo.hu/magyar2001.htm ]<br />
<br />
== Tesztkérdések modul ==<br />
*'''Mi az oka hogy Az Egyesült Államokban, ennyire elterjedt ez a foglalkoztatás?'''<br />
''(Nem jár plusz idővel és költséggel a munka elvégzése , a munkahelyre való eljutás.)''<br />
*'''Mi az oka hogy itt Magyarországon még nem fogadták el teljesen ez a munka stílust?'''<br />
''(Magyarország infrastruktúrája nem felel meg ezen munkavégzési folyamat feltételeinek.)'' <br />
*'''Milyen távmunkában végezhető tevékenységek vannak?''' <br />
''(Lásd a megoldást)..[http://www.tavmunkainfo.hu/tevekenysegek.htm ]''<br />
*'''Mik az előnyei a távmunkának?'''<br />
''(Lásd a amegoldást)[http://www.tavmunkainfo.hu/elonyok.htm ]''<br />
*'''Mik a hátrányai a távmunkának?'''<br />
''(Lásd a megoldást)[http://www.tavmunkainfo.hu/hatranyok.htm ]''<br />
<br />
Nem ad-e okot szélhámosságra a sok előnyös tulajdonsága? <br />
DE igen. Indoklás lsd. hivatkozás:<br />
<br />
== Ajánlott irodalmak modulja ==<br />
*A Wesselényi Andrea távmunkáról készült általános website-ja[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20874]<br />
*Cikksorozatok a távmunka alakulásáról [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20873]<br />
*....</div>Jamborvikihttps://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Determinizmus&diff=5173Determinizmus2005-12-09T17:24:36Z<p>Jamborviki: </p>
<hr />
<div>'''Angol megnevezés:''' ...<br />
__TOC__<br />
== Történeti modul ==<br />
2003.03<br />
determinizmus: annak a képessége, hogy irányítsuk vagy meghatározzuk valakinek vagy valaminek a cselekedeteit. Így “a személy saját determinizmusából” megtett dolgot a személy saját maga okozná, nem pedig egy hozzá képest külső erő. <br />
<br />
* ...2002.01.<br />
Determinizmus - ha azt a föltevést, hogy minden ami történik, okoknál fogva szükségképp történik, egyetemesítjük s az emberi akaratra is kiterjesztjük, olyképp, hogy az akaratnak minden nyilvánulása a reá ható okok (motívumok) folytán szigorú szükségességgel áll be, akkor az akaratról szóló ezt a tanítást determinizmusnak nevezzük.<br />
<br />
<br />
1988.<br />
Bár a „determináltnak” az az értelme, mely szerint a jövő determinált pusztán azért, mert az lesz, ami lesz, elegendő (legalábbis én így vélem) a determinizmus egyes ellenfeleinek – nevezetesen Bergsonnak és a pragmatistáknak – a megcáfolásához, a legtöbb ember mégsem erre az értelemre gondol, amikor úgy beszél a jövőről, mint ami determinált. Ilyenkor voltaképpen egy formulára gondolnak, amelynek segítségével a jövőt úgy lehet ábrázolni – s legalábbis elvileg ki lehet számítani – mint a múlt függvényét. E ponton azonban nagy nehézségekkel találjuk magunkat szembe...<br />
<br />
1989<br />
(A tudományos determinizmus) az a doktrína, mely szerint egy zárt fizikai rendszer tetszőleges jövő pillanatban vett állapotát, tetszőleges pontossággal meg lehet jósolni, még akár a rendszeren belülről is, oly módon, hogy a jóslatainkat tudományos elméletekből vezetjük le, a kezdeti feltételek ismeretében, melyek szükséges pontossága mindig kiszámolható, ... ha tudjuk, hogy milyen jóslási feladatról van szó. A démon, csakúgy, mint egy tudós ember, nem kell, hogy abszolút matematikai precizitással ismerje a kezdeti feltételeket; a tudóshoz hasonlóan meg kell elégednie véges pontossággal<br />
<br />
1986.<br />
Mit tanít a determinizmus? Azt tanítja, hogy az univerzumnak a már lejátszódott része teljes egészében meghatározza, hogy a maradék része milyen lesz. A jövő nem rejteget a méhében különféle lehetőségeket: az a rész, amit jelennek hívunk, csak egyetlen totalitással kompatibilis. Az örökkévalóság által kiválasztott egyetlen jövőbeli komplementeren kívül minden más lehetetlen.<br />
<br />
1976.<br />
Egy rendszerről akkor mondjuk azt, hogy „determinisztikus”, ha – feltéve, hogy adva vannak bizonyos overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> t 1 , t 2 , t 3 , … t n időpontban e rendszerre vonatkozó overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> e 1 , e 2 , e 3 , … e n adatok, és overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> E t a rendszer állapota valamely tetszőleges overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> t időpontban – van egy olyan funkcionális viszony, mely szerint <br />
<br />
<br />
display="block" overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML">E t = f e 1 , t 1 , e 2 , t 2 , … e n , t n , t <br />
A rendszer „egy egész időszak folyamán determinisztikus” lesz, ha a fenti formulában szereplő overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> t bármely időpont lehet ezen időszakon belül... Ha a világegyetem, mint egész, egy ilyen rendszert alkot, a determinizmus igaz a világegyetemre nézve; ha nem alkot ilyen rendszert, akkor nem igaz<br />
<br />
<br />
1974<br />
Mi a különbség e kétféle [determinisztikus és indeterminisztikus] világ között a jövőbeli események determináltsága szempontjából? A különbség abban a funkcionális kapcsolatban [Kiemelés tőlem.] van, amely összeköti a jövőbeli események attribútumait a jelenbeli, illetve múltbeli események attribútumaival<br />
<br />
1935<br />
... a világmindenség jelen állapota az előző állapot okozatának és az eljövendő állapot okának tekintendő. Az olyan értelem, mely egy bizonyos pillanatban a természet összes erőit és az azt összetevő egységek helyzetét ismerné, mely továbbá eléggé mélyreható volna ezen adatok elemzésére, egyazon képletbe foglalhatná a világ legnagyobb testének és legkönnyebb atomjának mozgását. Semmi sem volna bizonytalan előtte; a jelen módjára látná a jövőt, éppúgy, mint a múltat. Az emberi értelem a csillagászatban elért tökéletességgel halvány vázául szolgálhat egy ilyen értelemnek... Az igazság keresése érdekében kifejtett minden erőlködése arra irányul, hogy minél jobban megközelítse a fent elképzelt értelmet<br />
<br />
[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21264]<br />
<br />
<br />
<br />
== Ontológiai modul ==<br />
rendezettség<br />
<br />
biológiai determinizmus<br />
<br />
globalizáció<br />
<br />
elemek heterogenitása<br />
<br />
LaPlace féle determinizmus, pszihológiai determinizmus, biológiai determinizmus, materialisztik determinizmus, fatalizmus, nélküleztettlenség, technikai determinizmus, kvantum mechanikai NO-GO tételek<br />
* ...<br />
<br />
<br />
== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br />
* ... <br />
nem találtam <br />
<br />
== Definíciós modul ==<br />
* ...Determinizmus - ha azt a föltevést, hogy minden ami történik, okoknál fogva szükségképp történik, egyetemesítjük s az emberi akaratra is kiterjesztjük, olyképp, hogy az akaratnak minden nyilvánulása a reá ható okok (motívumok) folytán szigorú szükségességgel áll be, akkor az akaratról szóló ezt a tanítást determinizmusnak nevezzük.<br />
<br />
<br />
== Tesztkérdések modul ==<br />
Determinizmus szerint az akarat foltetlenul szabad, az az elhatarozasaiban fuggetlen minden okokbol? Nem<br />
Determinizmus szerint, ha adva vannak az akaratra hato okok, motivumok, akkor adva van az akarat elhatarozasa is? Igen<br />
<br />
* ...<br />
== Ajánlott irodalmak modulja ==<br />
"Kindler József<br />
""Fejezetek a döntéselméletből""<br />
Aula; Bp.; 1991"<br />
<br />
"Káldor Miklos<br />
""Gazdaságelmélet - gazdaságpolitika: Válogatott tanulmányok""<br />
Közgazd. és Jogi Kvk.; Bp.; 1989"<br />
<br />
"Gábor András<br />
""Szakértő rendszerek 1988: Ismeretalapú információ feldolgozás Magyarországon""<br />
Számalk; Bp.; 1988"<br />
<br />
Fizika, Balázs Nádor, "Káosz és kvantummechanika", http://www.kfki.hu/ cheminfo/TermVil/tv9705/kaosz.html<br />
<br />
http://www.iif.hu/~visontay/ponticulus/muvek/e.html, Arthur Eddington " A determinizmus alkonya…"<br />
<br />
* ...</div>Jamborvikihttps://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Determinizmus&diff=5172Determinizmus2005-11-25T22:12:06Z<p>Jamborviki: </p>
<hr />
<div>'''Angol megnevezés:''' ...<br />
__TOC__<br />
== Történeti modul ==<br />
2003.03<br />
determinizmus: annak a képessége, hogy irányítsuk vagy meghatározzuk valakinek vagy valaminek a cselekedeteit. Így “a személy saját determinizmusából” megtett dolgot a személy saját maga okozná, nem pedig egy hozzá képest külső erő. <br />
<br />
* ...2002.01.<br />
Determinizmus - ha azt a föltevést, hogy minden ami történik, okoknál fogva szükségképp történik, egyetemesítjük s az emberi akaratra is kiterjesztjük, olyképp, hogy az akaratnak minden nyilvánulása a reá ható okok (motívumok) folytán szigorú szükségességgel áll be, akkor az akaratról szóló ezt a tanítást determinizmusnak nevezzük.<br />
<br />
<br />
1988.<br />
Bár a „determináltnak” az az értelme, mely szerint a jövő determinált pusztán azért, mert az lesz, ami lesz, elegendő (legalábbis én így vélem) a determinizmus egyes ellenfeleinek – nevezetesen Bergsonnak és a pragmatistáknak – a megcáfolásához, a legtöbb ember mégsem erre az értelemre gondol, amikor úgy beszél a jövőről, mint ami determinált. Ilyenkor voltaképpen egy formulára gondolnak, amelynek segítségével a jövőt úgy lehet ábrázolni – s legalábbis elvileg ki lehet számítani – mint a múlt függvényét. E ponton azonban nagy nehézségekkel találjuk magunkat szembe...<br />
<br />
1989<br />
(A tudományos determinizmus) az a doktrína, mely szerint egy zárt fizikai rendszer tetszőleges jövő pillanatban vett állapotát, tetszőleges pontossággal meg lehet jósolni, még akár a rendszeren belülről is, oly módon, hogy a jóslatainkat tudományos elméletekből vezetjük le, a kezdeti feltételek ismeretében, melyek szükséges pontossága mindig kiszámolható, ... ha tudjuk, hogy milyen jóslási feladatról van szó. A démon, csakúgy, mint egy tudós ember, nem kell, hogy abszolút matematikai precizitással ismerje a kezdeti feltételeket; a tudóshoz hasonlóan meg kell elégednie véges pontossággal<br />
<br />
1986.<br />
Mit tanít a determinizmus? Azt tanítja, hogy az univerzumnak a már lejátszódott része teljes egészében meghatározza, hogy a maradék része milyen lesz. A jövő nem rejteget a méhében különféle lehetőségeket: az a rész, amit jelennek hívunk, csak egyetlen totalitással kompatibilis. Az örökkévalóság által kiválasztott egyetlen jövőbeli komplementeren kívül minden más lehetetlen.<br />
<br />
1976.<br />
Egy rendszerről akkor mondjuk azt, hogy „determinisztikus”, ha – feltéve, hogy adva vannak bizonyos overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> t 1 , t 2 , t 3 , … t n időpontban e rendszerre vonatkozó overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> e 1 , e 2 , e 3 , … e n adatok, és overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> E t a rendszer állapota valamely tetszőleges overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> t időpontban – van egy olyan funkcionális viszony, mely szerint <br />
<br />
<br />
display="block" overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML">E t = f e 1 , t 1 , e 2 , t 2 , … e n , t n , t <br />
A rendszer „egy egész időszak folyamán determinisztikus” lesz, ha a fenti formulában szereplő overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> t bármely időpont lehet ezen időszakon belül... Ha a világegyetem, mint egész, egy ilyen rendszert alkot, a determinizmus igaz a világegyetemre nézve; ha nem alkot ilyen rendszert, akkor nem igaz<br />
<br />
<br />
1974<br />
Mi a különbség e kétféle [determinisztikus és indeterminisztikus] világ között a jövőbeli események determináltsága szempontjából? A különbség abban a funkcionális kapcsolatban [Kiemelés tőlem.] van, amely összeköti a jövőbeli események attribútumait a jelenbeli, illetve múltbeli események attribútumaival<br />
<br />
1935<br />
... a világmindenség jelen állapota az előző állapot okozatának és az eljövendő állapot okának tekintendő. Az olyan értelem, mely egy bizonyos pillanatban a természet összes erőit és az azt összetevő egységek helyzetét ismerné, mely továbbá eléggé mélyreható volna ezen adatok elemzésére, egyazon képletbe foglalhatná a világ legnagyobb testének és legkönnyebb atomjának mozgását. Semmi sem volna bizonytalan előtte; a jelen módjára látná a jövőt, éppúgy, mint a múltat. Az emberi értelem a csillagászatban elért tökéletességgel halvány vázául szolgálhat egy ilyen értelemnek... Az igazság keresése érdekében kifejtett minden erőlködése arra irányul, hogy minél jobban megközelítse a fent elképzelt értelmet<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
== Ontológiai modul ==<br />
rendezettség<br />
<br />
biológiai determinizmus<br />
<br />
globalizáció<br />
<br />
elemek heterogenitása<br />
<br />
LaPlace féle determinizmus, pszihológiai determinizmus, biológiai determinizmus, materialisztik determinizmus, fatalizmus, nélküleztettlenség, technikai determinizmus, kvantum mechanikai NO-GO tételek<br />
* ...<br />
jhkgh<br />
<br />
== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br />
* ...<br />
== Definíciós modul ==<br />
* ...Determinizmus - ha azt a föltevést, hogy minden ami történik, okoknál fogva szükségképp történik, egyetemesítjük s az emberi akaratra is kiterjesztjük, olyképp, hogy az akaratnak minden nyilvánulása a reá ható okok (motívumok) folytán szigorú szükségességgel áll be, akkor az akaratról szóló ezt a tanítást determinizmusnak nevezzük.<br />
<br />
<br />
== Tesztkérdések modul ==<br />
Determinizmus szerint az akarat foltetlenul szabad, az az elhatarozasaiban fuggetlen minden okokbol? Nem<br />
Determinizmus szerint, ha adva vannak az akaratra hato okok, motivumok, akkor adva van az akarat elhatarozasa is? Igen<br />
<br />
* ...<br />
== Ajánlott irodalmak modulja ==<br />
"Kindler József<br />
""Fejezetek a döntéselméletből""<br />
Aula; Bp.; 1991"<br />
<br />
"Káldor Miklos<br />
""Gazdaságelmélet - gazdaságpolitika: Válogatott tanulmányok""<br />
Közgazd. és Jogi Kvk.; Bp.; 1989"<br />
<br />
"Gábor András<br />
""Szakértő rendszerek 1988: Ismeretalapú információ feldolgozás Magyarországon""<br />
Számalk; Bp.; 1988"<br />
<br />
Fizika, Balázs Nádor, "Káosz és kvantummechanika", http://www.kfki.hu/ cheminfo/TermVil/tv9705/kaosz.html<br />
<br />
http://www.iif.hu/~visontay/ponticulus/muvek/e.html, Arthur Eddington " A determinizmus alkonya…"<br />
<br />
* ...</div>Jamborvikihttps://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Determinizmus&diff=5171Determinizmus2005-11-25T20:57:09Z<p>Jamborviki: </p>
<hr />
<div>'''Angol megnevezés:''' ...<br />
__TOC__<br />
== Történeti modul ==<br />
2003.03<br />
determinizmus: annak a képessége, hogy irányítsuk vagy meghatározzuk valakinek vagy valaminek a cselekedeteit. Így “a személy saját determinizmusából” megtett dolgot a személy saját maga okozná, nem pedig egy hozzá képest külső erő. <br />
<br />
* ...2002.01.<br />
Determinizmus - ha azt a föltevést, hogy minden ami történik, okoknál fogva szükségképp történik, egyetemesítjük s az emberi akaratra is kiterjesztjük, olyképp, hogy az akaratnak minden nyilvánulása a reá ható okok (motívumok) folytán szigorú szükségességgel áll be, akkor az akaratról szóló ezt a tanítást determinizmusnak nevezzük.<br />
<br />
<br />
1988.<br />
Bár a „determináltnak” az az értelme, mely szerint a jövő determinált pusztán azért, mert az lesz, ami lesz, elegendő (legalábbis én így vélem) a determinizmus egyes ellenfeleinek – nevezetesen Bergsonnak és a pragmatistáknak – a megcáfolásához, a legtöbb ember mégsem erre az értelemre gondol, amikor úgy beszél a jövőről, mint ami determinált. Ilyenkor voltaképpen egy formulára gondolnak, amelynek segítségével a jövőt úgy lehet ábrázolni – s legalábbis elvileg ki lehet számítani – mint a múlt függvényét. E ponton azonban nagy nehézségekkel találjuk magunkat szembe...<br />
<br />
1986.<br />
Mit tanít a determinizmus? Azt tanítja, hogy az univerzumnak a már lejátszódott része teljes egészében meghatározza, hogy a maradék része milyen lesz. A jövő nem rejteget a méhében különféle lehetőségeket: az a rész, amit jelennek hívunk, csak egyetlen totalitással kompatibilis. Az örökkévalóság által kiválasztott egyetlen jövőbeli komplementeren kívül minden más lehetetlen.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
== Ontológiai modul ==<br />
rendezettség<br />
<br />
biológiai determinizmus<br />
<br />
globalizáció<br />
<br />
elemek heterogenitása<br />
<br />
LaPlace féle determinizmus, pszihológiai determinizmus, biológiai determinizmus, materialisztik determinizmus, fatalizmus, nélküleztettlenség, technikai determinizmus, kvantum mechanikai NO-GO tételek<br />
* ...<br />
jhkgh<br />
<br />
== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br />
* ...<br />
== Definíciós modul ==<br />
* ...Determinizmus - ha azt a föltevést, hogy minden ami történik, okoknál fogva szükségképp történik, egyetemesítjük s az emberi akaratra is kiterjesztjük, olyképp, hogy az akaratnak minden nyilvánulása a reá ható okok (motívumok) folytán szigorú szükségességgel áll be, akkor az akaratról szóló ezt a tanítást determinizmusnak nevezzük.<br />
<br />
<br />
== Tesztkérdések modul ==<br />
Determinizmus szerint az akarat foltetlenul szabad, az az elhatarozasaiban fuggetlen minden okokbol? Nem<br />
Determinizmus szerint, ha adva vannak az akaratra hato okok, motivumok, akkor adva van az akarat elhatarozasa is? Igen<br />
<br />
* ...<br />
== Ajánlott irodalmak modulja ==<br />
"Kindler József<br />
""Fejezetek a döntéselméletből""<br />
Aula; Bp.; 1991"<br />
<br />
"Káldor Miklos<br />
""Gazdaságelmélet - gazdaságpolitika: Válogatott tanulmányok""<br />
Közgazd. és Jogi Kvk.; Bp.; 1989"<br />
<br />
"Gábor András<br />
""Szakértő rendszerek 1988: Ismeretalapú információ feldolgozás Magyarországon""<br />
Számalk; Bp.; 1988"<br />
<br />
Fizika, Balázs Nádor, "Káosz és kvantummechanika", http://www.kfki.hu/ cheminfo/TermVil/tv9705/kaosz.html<br />
<br />
http://www.iif.hu/~visontay/ponticulus/muvek/e.html, Arthur Eddington " A determinizmus alkonya…"<br />
<br />
* ...</div>Jamborvikihttps://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Determinizmus&diff=5170Determinizmus2005-11-22T22:29:36Z<p>Jamborviki: /* Ontológiai modul */</p>
<hr />
<div>'''Angol megnevezés:''' ...<br />
__TOC__<br />
== Történeti modul ==<br />
* ...2002.01.<br />
Determinizmus - ha azt a föltevést, hogy minden ami történik, okoknál fogva szükségképp történik, egyetemesítjük s az emberi akaratra is kiterjesztjük, olyképp, hogy az akaratnak minden nyilvánulása a reá ható okok (motívumok) folytán szigorú szükségességgel áll be, akkor az akaratról szóló ezt a tanítást determinizmusnak nevezzük.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
== Ontológiai modul ==<br />
rendezettség<br />
<br />
biológiai determinizmus<br />
<br />
globalizáció<br />
<br />
elemek heterogenitása<br />
<br />
LaPlace féle determinizmus, pszihológiai determinizmus, biológiai determinizmus, materialisztik determinizmus, fatalizmus, nélküleztettlenség, technikai determinizmus, kvantum mechanikai NO-GO tételek<br />
* ...<br />
jhkgh<br />
<br />
== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br />
* ...<br />
== Definíciós modul ==<br />
* ...Determinizmus - ha azt a föltevést, hogy minden ami történik, okoknál fogva szükségképp történik, egyetemesítjük s az emberi akaratra is kiterjesztjük, olyképp, hogy az akaratnak minden nyilvánulása a reá ható okok (motívumok) folytán szigorú szükségességgel áll be, akkor az akaratról szóló ezt a tanítást determinizmusnak nevezzük.<br />
<br />
<br />
== Tesztkérdések modul ==<br />
Determinizmus szerint az akarat foltetlenul szabad, az az elhatarozasaiban fuggetlen minden okokbol? Nem<br />
Determinizmus szerint, ha adva vannak az akaratra hato okok, motivumok, akkor adva van az akarat elhatarozasa is? Igen<br />
<br />
* ...<br />
== Ajánlott irodalmak modulja ==<br />
"Kindler József<br />
""Fejezetek a döntéselméletből""<br />
Aula; Bp.; 1991"<br />
<br />
"Káldor Miklos<br />
""Gazdaságelmélet - gazdaságpolitika: Válogatott tanulmányok""<br />
Közgazd. és Jogi Kvk.; Bp.; 1989"<br />
<br />
"Gábor András<br />
""Szakértő rendszerek 1988: Ismeretalapú információ feldolgozás Magyarországon""<br />
Számalk; Bp.; 1988"<br />
<br />
Fizika, Balázs Nádor, "Káosz és kvantummechanika", http://www.kfki.hu/ cheminfo/TermVil/tv9705/kaosz.html<br />
<br />
http://www.iif.hu/~visontay/ponticulus/muvek/e.html, Arthur Eddington " A determinizmus alkonya…"<br />
<br />
* ...</div>Jamborvikihttps://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Determinizmus&diff=5169Determinizmus2005-11-20T22:32:51Z<p>Jamborviki: </p>
<hr />
<div>'''Angol megnevezés:''' ...<br />
__TOC__<br />
== Történeti modul ==<br />
* ...2002.01.<br />
Determinizmus - ha azt a föltevést, hogy minden ami történik, okoknál fogva szükségképp történik, egyetemesítjük s az emberi akaratra is kiterjesztjük, olyképp, hogy az akaratnak minden nyilvánulása a reá ható okok (motívumok) folytán szigorú szükségességgel áll be, akkor az akaratról szóló ezt a tanítást determinizmusnak nevezzük.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
== Ontológiai modul ==<br />
rendezettség<br />
<br />
biológiai determinizmus<br />
<br />
globalizáció<br />
<br />
elemek heterogenitása<br />
<br />
LaPlace féle determinizmus, pszihológiai determinizmus, biológiai determinizmus, materialisztik determinizmus, fatalizmus, nélküleztettlenség, technikai determinizmus, kvantum mechanikai NO-GO tételek<br />
* ...<br />
== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br />
* ...<br />
== Definíciós modul ==<br />
* ...Determinizmus - ha azt a föltevést, hogy minden ami történik, okoknál fogva szükségképp történik, egyetemesítjük s az emberi akaratra is kiterjesztjük, olyképp, hogy az akaratnak minden nyilvánulása a reá ható okok (motívumok) folytán szigorú szükségességgel áll be, akkor az akaratról szóló ezt a tanítást determinizmusnak nevezzük.<br />
<br />
<br />
== Tesztkérdések modul ==<br />
Determinizmus szerint az akarat foltetlenul szabad, az az elhatarozasaiban fuggetlen minden okokbol? Nem<br />
Determinizmus szerint, ha adva vannak az akaratra hato okok, motivumok, akkor adva van az akarat elhatarozasa is? Igen<br />
<br />
* ...<br />
== Ajánlott irodalmak modulja ==<br />
"Kindler József<br />
""Fejezetek a döntéselméletből""<br />
Aula; Bp.; 1991"<br />
<br />
"Káldor Miklos<br />
""Gazdaságelmélet - gazdaságpolitika: Válogatott tanulmányok""<br />
Közgazd. és Jogi Kvk.; Bp.; 1989"<br />
<br />
"Gábor András<br />
""Szakértő rendszerek 1988: Ismeretalapú információ feldolgozás Magyarországon""<br />
Számalk; Bp.; 1988"<br />
<br />
Fizika, Balázs Nádor, "Káosz és kvantummechanika", http://www.kfki.hu/ cheminfo/TermVil/tv9705/kaosz.html<br />
<br />
http://www.iif.hu/~visontay/ponticulus/muvek/e.html, Arthur Eddington " A determinizmus alkonya…"<br />
<br />
* ...</div>Jamborvikihttps://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Jamborviki&diff=13750Szerkesztő:Jamborviki2005-11-20T21:16:01Z<p>Jamborviki: </p>
<hr />
<div>2002.01.<br />
Determinizmus - ha azt a föltevést, hogy minden ami történik, okoknál fogva szükségképp történik, egyetemesítjük s az emberi akaratra is kiterjesztjük, olyképp, hogy az akaratnak minden nyilvánulása a reá ható okok (motívumok) folytán szigorú szükségességgel áll be, akkor az akaratról szóló ezt a tanítást determinizmusnak nevezzük.</div>Jamborviki