Miau Wiki - A felhasználó közreműködései [hu]

BPROF:roark

2023-06-02T15:49:46Z

Jkv6: /* ... */

=.....=

Vita:DIGECO:KGFB

2019-10-25T12:20:02Z

Jkv6: /* Tesztelő_6 */

=Általános megjegyzések=
Melyik fejezetbe kerüljön a következő gondolat?
#Ha a demo adatok egyeznek a valósággal, akkor az csak a véletlen műve
#Minden fejezet esetén írjuk le, hogy mi nem cél/Mi nem fontos
#A célcsoportok esetén megnevezés/indoklás szükséges minimum, ideális esetben a hasznosság becslése a Hasznosság alcímben
Ez a blokk a szócikk 6.1-es alfejezetéhez tartozik
#
#
#
#Excel strukturálás
##A felhasználó számára szükséges input adatokat bekérő munkalap létrehozása
###Első forgalomba helyezés éve
###Gépjármű kategória
###B-M besorolás
###Lakhely
###Kor
###Használat jellege
##Tilos bekérni
###Rendszám
###Név
###Nem
#Minden fogalom felhasználóbarát definiálása (pl: Üzembentartó/tulajdonos)
=Tesztelő_1=
ccc

=Tesztelő_2=
=Tesztelő_3=
=Tesztelő_4=
...

=Tesztelő_5=
=Tesztelő_6=
...

=Tesztelő_7=
...

=Tesztelő_8=

QuILT-20Q-raw-games93

2019-03-27T15:22:43Z

Jkv6:

Q20. I am guessing that it is a mustang (horse)?
Right, Wrong, Close
19. Is it a herbivore? Yes.
18. Will it eat almost anything? No.
17. I guessed that it was a potbellied pig (pet)? Wrong.
16. Is it flexible? Maybe.
15. Can it be used for recreation? Maybe.
14. Would you find it on a farm? Yes.
13. Can it bend without breaking? Maybe.
12. Is it small? No.
11. Does it have four legs? Yes.
10. Is it used for entertainment? Partly.
9. Does it provide protection? No.
8. Does it have fur? No.
7. Does it have fangs? No.
6. Is it a conductive element? No.
5. Is it heavy? Yes.
4. Can it be trained to obey commands? Yes.
3. Can you hold it? Yes.
2. Is it furry? Maybe.
1. It is classified as Animal.

Q30. I am guessing that it is logic?
Right, Wrong, Close
29. I guessed that it was artificial intelligence? Close.
28. Is it connected to a wire? No.
27. Do you look at it? No.
26. Can you find it in a church? No.
25. I guessed that it was an algorithm? Close.
24. Could it be found in a classroom? Probably.
23. Does a basketball player use it? Maybe.
22. I guessed that it was science? Close.
21. Can you read it? Maybe.
20. I guessed that it was education? Close.
19. Is it used to calculate? Yes.
18. Is it considered valuable? Yes.
17. I guessed that it was mathematics? Close.
Is it used in a casino? Unknown.
16. Can it cheer you up? Maybe.
15. Is it used for communications? Yes.
Can it bend without breaking? Unknown.
14. Is it something you can wear? No.
Is it straight? Unknown.
13. Is it used by a baby? No.
12. Can it make a sound? No.
11. Do you open and close it? No.
10. Is it shaped like a hot dog? No.
9. Can you make music with it? Yes.
8. Can it be used for recreation? Maybe.
7. Can it be placed on your head? Yes.
6. Is it native to Asia? No.
5. Can you buy it at a store? No.
4. Do you use it in public? Yes.
Is it smaller than a loaf of bread? Unknown.
3. Does it come in a box? No.
2. Is it multicoloured? No.
Does it move? Unknown.
1. It is classified as Other.

QuILT-20Q-raw-games93

2019-03-27T15:09:58Z

Jkv6: Új oldal, tartalma: „Q20. I am guessing that it is a mustang (horse)? Right, Wrong, Close 19. Is it a herbivore? Yes. 18. Will it eat almost anything? No. 17. I guessed that it wa…”

Abhafe 20141204 06

2014-12-04T07:44:53Z

Jkv6: Új oldal, tartalma: „=Felmérés=”

=Felmérés=

A tömegmédia hatása

2014-04-14T06:20:37Z

Jkv6: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/szn_pl.xlsx

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A televízióban megjelenő reklám nézési szokások,a tömegmédia által gyakorolt befolyásolás hatása és az önelfogadás kérdésének vizsgálata összehasonlító elemzéssel.

=A feladat előtörténete=
==Személyes kötődés==

Azért választottam ezt a témát és tartottam fontosnak a vizsgálatát, mert a negatív testi attitűd kialakulása és a reklámok káros hatása tekintetében, egy olyan jelenkori problémáról beszélünk, mely rengeteg embert, főként fiatalt érint,és amelyben a mindennapi életünk részét képző médiának is jelentős szerepe van. A táplálkozási zavaros betegek száma egyre csak nő világszerte, és egyre fiatalabb korú gyermekeknél diagnosztizálják ezeket a zavarokat, úgy gondolom, hogy fontos tudatni a fiatalokkal, milyen veszélyeket is rejt magában ez a betegség és megóvni őket a kialakulásától.

==Szakértői javaslatok==

A feladatom célja az volt, hogy választ találjak arra, milyen szerepet töltenek be az emberek életében a reklámok, mennyire befolyásolják őket, illetve, hogy az ott megjelenő üzenetek mennyire befolyásolják a testképet, valamint, hogy feltárjam milyen önképpel rendelkeznek a vizsgálatomban résztvevő személyek. Feladatom során a fent látható célokat tűztem ki magamnak és ezek alapján mértem fel, milyen kapcsolat fedezhető fel a reklámok és a táplálkozási zavarok, testképzavarok kialakulása kapcsán.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Abban az esetben, ha nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül a hasonlóságelemzés módszerével, akkor a feladatot úgy oldottam volna meg, hogy az egyes attribútomokhoz tartozó értékeket átlagoltam volna, és az egyes objektumokhoz tartozó eredményeket vetettem volna össze az átlaggal. A kapott értékek alapján állítottam volna fel a végső sorrendemet.

A módszer hibája az, hogy egy egyszerű számításokon alapuló módszer, nem tesz különbséget az egyes kérdések között. Az, hogy az ember hányszor kapcsol el egy adott reklámról, valamint az, hogy hány plusz kilógrammig érzi ideálisnak testsúlyát, ugyanolyan súllyal bírnak az általam végezni kívánt módszerrel, így nincs benne logika, hisz nem tesz konkrét különbséget és nincs egy adott fontossági sorrend az egyes kérdések között.
A módszert úgy lehetne javítani, hogyha az egyes kérdések fontosságát tudnám érzékeltetni az eredményekben.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az objektumok, attribútumok és értékek tekintetében nem akadt különösebb problémám, csak egyes kérdések mértékegységének meghatározásával voltak nehézségeim, hiszen az említett kérdésekhez tartozó skálák nem minden esetben voltak azonosak. Az OAM beazonosítása kapcsán nem volt problémám, hiszen a válaszadók száma előre meg volt határozva, szűrésre pedig nem került sor. Végül a különböző mértékegységeket átszámoltam egy egységes mértékegységbe. A feladatban nem voltak KO feltételek.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumaim a feladat során a tizenkét anonim válaszadóm, valamint saját magam voltak.

Objektumok:

-Válaszadó 1

-Válaszadó 2

-Válaszadó 3

-Válaszadó 4

-Válaszadó 5

-Válaszadó 6

-Válaszadó 7

-Válaszadó 8

-Válaszadó 9

-Válaszadó 10

-Válaszadó 11

-Válaszadó 12

-Szoó Nóra

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumaim az általam megfogalmazott kérdések voltak. A kérdéseim különbözősége miatt, az irányokat kétféle képpen adtam meg.

Attribútumok:

1.) Naponta, átlagosan hány percet fordít Ön a televízióban megjelenő reklámok nézésére?

Mértékegység: perc

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

2.) Ön tízből hány alkalommal hagyja el a szobát vagy vált csatornát, egy adott reklámblokk kezdésekor?

Mértékegység: alkalom

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

3.) Abban az esetben, ha nem Ön kezeli a reklámokhoz való hozzáférést, hány percig képes végig nézni azokat?

Mértékegység: perc

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

4.) Saját testsúlyához viszonyítva, Ön hány plusz kilógrammig érzi úgy, hogy testtömege még ideális?

Mértékegység: kg

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

5.) Ön havonta hány órát tölt testmozgással?

Mértékegység: óra

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

6.) Ön hány darab, nőknek szóló magazint vásárol havonta?

Mértékegység: darab

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

7.) Ön hány alkalommal próbálkozott már diétázással?

Mértékegység: alkalom

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

8.) Ön mennyire érzi úgy, hogy a média által közvetített üzenetek befolyásolják gondolkodását vagy éppen hatást gyakorolnak érzelmeire, egy 1-10-es skálán?

Mértékegység: 1-10 skála

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

9.) Ön mennyire elégedett saját magával egy 0-100 skálán?

Mértékegység: 0-100 skála

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

10.) Ön mennyi pénzt fordít havonta a külsejére?

Mértékegység: forint

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport első sorban a fiatal korosztály, ezen belül is inkább a nők, de rajtuk kívül nemtől, illetve kortól függetlenül bárki érintett lehet az adott témában.
Első sorban olyan intézményeknek lehet fontos ez a probléma, akik fiatalokkal foglalkoznak.

Ide sorolnám:

-az oktatási intézményeket

-gyermekkórházakat

-árvaházakat

Úgy gondolom, azért állhat érdekükben ezért az elemzésért fizetni, mert ezzel is felhívhatják a fiatalok figyelmét a probléma fontosságára, illetve annak veszélyeire, valamint az elemzés által kapott eredmények alapján be lehetne bizonyítani, hogy a média milyen káros hatást gyakorol a fiatalokra.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

'''Önálló módszer'''

Kiadásom nem lenne sok. A számoláshoz szükséges programra lesz csak szükségem, illetve útiköltségre. Először csak az iskolákra fogok koncentrálni. Budapestet nézve a havi bérlettel bárhova eljuthatok, így elég sok iskolát fel tudok keresni, így ez a költségem mindössze 10.000 Ft lesz. Mivel jelenleg rendelkezem számítógéppel, így csak a megfelelő programot kell jogtisztán beszereznem. Az MS Office csomag jelenleg 35.000 Ft, de ezt csak egyszer kell megvásárolni. Ezért egy egyszeri 35.000 Ft-on kívül egy hónapban 10.000 Ft az összes kiadásom.

Az elemzésemet darabszám szerint fogom értékesíteni az iskolákban. 100 db egyén esetén 2.000 Ft, 500 db esetén 5.000 Ft, egy 1000 db-os vizsgálat pedig 10.000 Ft-ba kerülne. Egy elemzés elkészítése átlagosan 5-8 napot vesz igénybe. Könnyen kiszámolható, hogy havonta 2 megrendeléssel,(ha azok nem 1000 db-os megrendelések) akkor a hónapot veszteséggel fogom zárni.

'''Hasonlóság elemzés módszerével'''

A kiadási oldal nem fog változni, mivel itt is csak a MS Office-ra lesz szükség, illetve ugyan úgy egy havi BKV bérletre.

A bevételi oldal már változni fog, mivel itt már egy sokkal részletesebb elemzést tudok kínálni az iskoláknak, ezért az elemzéseket is drágábban fogom árulni.

Az árak a következő képpen fognak változni:

-100 db-os vizsgálat: 5.000 Ft

-500 db-os vizsgálat: 10.000 Ft

-1000 db-os vizsgálat: 20.000 Ft lesz.

Ebben az esetben úgy számolok, hogy a megrendelők komolyabban fogják venni a módszeremet, ezáltal több megrendelésre számítok. Tegyük fel, hogy megrendelnek tőlem minden változatból 1 darabot. Így a várható hasznosságot 35.000 Ft-ra becsülöm az adott hónapban, amivel már a kezdő kiadásaimat fedezni tudom. A következő hónapban már nem kell megvennem újra az Office programot, így becsléseim szerint már egy 25.000 Ft-os összeget is hozzá kalkulálok.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

-A feladatom során összesen 13 objektumom és 10 attribútumom volt.

-Kétféle irányt határoztam meg, a kérdésekhez kapcsolódóan 0 és 1.

-A lépcsők számát 13-ban határoztam meg, mely megegyezik az objektumok számával.

-A táblázat adatait a megkérdezettek válaszai szerint töltöttem ki.

-Az elemzés végén százalékos átlag számítással határoztam meg a sorrendet.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

-Az elemzés során megállapítottam mely attribútumokkal, kérdésekkel lehet mérni a tömegmédia hatását a testképre nézve.

-Irány= 0, itt minél nagyobb a válaszomra kapott érték, annál nagyobb a kockázat.

-Irány=1, itt minél kisebb a válaszomra kapott érték, annál kisebb a kockázat.

-A pirossal jelöltek a legveszélyeztetettebbek.

-A zölddel jelöltek a legkevésbé veszélyeztetettek.

-Az utolsó két oszlopban található az önálló, illetve a Coco elemzés által kapott eredmények.

[[Fájl:Elemzés.jpg]]

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

A saját módszerem és a hasonlóságelemzés módszerének összehasonlítása alapján szembetűnő a különbség az eredmények kapcsán.
A sikeresebb módszer az elemzés során egyértelműen a hasonlóságelemzés volt, hiszen sokkal részletesebben és pontosabban mutatja be az eredményeket, emellett azok könnyebben rangsorolhatók és jobban összehasonlíthatók, mint az általam használni kívánt módszerrel.
Így tehát egyértelműen megállapítható, hogy a hasonlóságelemzés módszere a sikeresebb a feladat kapcsán.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett, vagyis a realizált hasznosságot, az-az 25.000 Ft-ot, a már felismert kockázatok hatására végül 15.000 Ft-ra becsültem.
A munkára szánt, becsült idő/energia függvényében ez az összeg még ideálisnak mondható.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A tömegmédia hatása

2014-04-13T19:48:44Z

Jkv6: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/szn_pl.xlsx

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A televízióban megjelenő reklám nézési szokások,a tömegmédia által gyakorolt befolyásolás hatása és az önelfogadás kérdésének vizsgálata összehasonlító elemzéssel.

=A feladat előtörténete=
==Személyes kötődés==

Azért választottam ezt a témát és tartottam fontosnak a vizsgálatát, mert a negatív testi attitűd kialakulása és a reklámok káros hatása tekintetében, egy olyan jelenkori problémáról beszélünk, mely rengeteg embert, főként fiatalt érint,és amelyben a mindennapi életünk részét képző médiának is jelentős szerepe van. A táplálkozási zavaros betegek száma egyre csak nő világszerte, és egyre fiatalabb korú gyermekeknél diagnosztizálják ezeket a zavarokat, úgy gondolom, hogy fontos tudatni a fiatalokkal, milyen veszélyeket is rejt magában ez a betegség és megóvni őket a kialakulásától.

==Szakértői javaslatok==

A feladatom célja az volt, hogy választ találjak arra, milyen szerepet töltenek be az emberek életében a reklámok, mennyire befolyásolják őket, illetve, hogy az ott megjelenő üzenetek mennyire befolyásolják a testképet, valamint, hogy feltárjam milyen önképpel rendelkeznek a vizsgálatomban résztvevő személyek. Feladatom során a fent látható célokat tűztem ki magamnak és ezek alapján mértem fel, milyen kapcsolat fedezhető fel a reklámok és a táplálkozási zavarok, testképzavarok kialakulása kapcsán.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Abban az esetben, ha nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül a hasonlóságelemzés módszerével, akkor a feladatot úgy oldottam volna meg, hogy felállítottam volna egy 1-10 terjedő skálát, majd az egyes objektumokhoz tartozó értékeket átlagoltam volna és ezek alapján állítottam volna fel a sorrendemet.

A módszer hibája az, hogy egy egyszerű számításokon alapuló módszer, nem tesz különbséget az egyes kérdések között. Az, hogy az ember hányszor kapcsol el egy adott reklámról, valamint az, hogy hány plusz kilógrammig érzi ideálisnak testsúlyát, ugyanolyan súllyal bírnak az általam végezni kívánt módszerrel, így nincs benne logika, hisz nem tesz konkrét különbséget és nincs egy adott fontossági sorrend az egyes kérdések között.
A módszert úgy lehetne javítani, hogyha az egyes kérdések fontosságát tudnám érzékeltetni az eredményekben.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az objektumok, attribútumok és értékek tekintetében nem akadt különösebb problémám, csak egyes kérdések mértékegységének meghatározásával voltak nehézségeim, hiszen az említett kérdésekhez tartozó skálák nem minden esetben voltak azonosak. Az OAM beazonosítása kapcsán nem volt problémám, hiszen a válaszadók száma előre meg volt határozva, szűrésre pedig nem került sor. Végül a különböző mértékegységeket átszámoltam egy egységes mértékegységbe. A feladatban nem voltak KO feltételek.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumaim a feladat során a tizenkét anonim válaszadóm, valamint saját magam voltak.

Objektumok:

-Válaszadó 1

-Válaszadó 2

-Válaszadó 3

-Válaszadó 4

-Válaszadó 5

-Válaszadó 6

-Válaszadó 7

-Válaszadó 8

-Válaszadó 9

-Válaszadó 10

-Válaszadó 11

-Válaszadó 12

-Szoó Nóra

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumaim az általam megfogalmazott kérdések voltak. A kérdéseim különbözősége miatt, az irányokat kétféle képpen adtam meg.

Attribútumok:

1.) Naponta, átlagosan hány percet fordít Ön a televízióban megjelenő reklámok nézésére?

Mértékegység: perc

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

2.) Ön tízből hány alkalommal hagyja el a szobát vagy vált csatornát, egy adott reklámblokk kezdésekor?

Mértékegység: alkalom

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

3.) Abban az esetben, ha nem Ön kezeli a reklámokhoz való hozzáférést, hány percig képes végig nézni azokat?

Mértékegység: perc

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

4.) Saját testsúlyához viszonyítva, Ön hány plusz kilógrammig érzi úgy, hogy testtömege még ideális?

Mértékegység: kg

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

5.) Ön havonta hány órát tölt testmozgással?

Mértékegység: óra

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

6.) Ön hány darab, nőknek szóló magazint vásárol havonta?

Mértékegység: darab

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

7.) Ön hány alkalommal próbálkozott már diétázással?

Mértékegység: alkalom

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

8.) Ön mennyire érzi úgy, hogy a média által közvetített üzenetek befolyásolják gondolkodását vagy éppen hatást gyakorolnak érzelmeire, egy 1-10-es skálán?

Mértékegység: 1-10 skála

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

9.) Ön mennyire elégedett saját magával egy 0-100 skálán?

Mértékegység: 0-100 skála

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

10.) Ön mennyi pénzt fordít havonta a külsejére?

Mértékegység: forint

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport első sorban a fiatal korosztály, ezen belül is inkább a nők, de rajtuk kívül nemtől, illetve kortól függetlenül bárki érintett lehet az adott témában.
Első sorban olyan intézményeknek lehet fontos ez a probléma, akik fiatalokkal foglalkoznak.

Ide sorolnám:

-az oktatási intézményeket

-gyermekkórházakat

-árvaházakat

Úgy gondolom, azért állhat érdekükben ezért az elemzésért fizetni, mert ezzel is felhívhatják a fiatalok figyelmét a probléma fontosságára, illetve annak veszélyeire, valamint az elemzés által kapott eredmények alapján be lehetne bizonyítani, hogy a média milyen káros hatást gyakorol a fiatalokra.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

'''Önálló módszer'''

Kiadásom nem lenne sok. A számoláshoz szükséges programra lesz csak szükségem, illetve útiköltségre. Először csak az iskolákra fogok koncentrálni. Budapestet nézve a havi bérlettel bárhova eljuthatok, így elég sok iskolát fel tudok keresni, így ez a költségem mindössze 10.000 Ft lesz. Mivel jelenleg rendelkezem számítógéppel, így csak a megfelelő programot kell jogtisztán beszereznem. Az MS Office csomag jelenleg 35.000 Ft, de ezt csak egyszer kell megvásárolni. Ezért egy egyszeri 35.000 Ft-on kívül egy hónapban 10.000 Ft az összes kiadásom.

Az elemzésemet darabszám szerint fogom értékesíteni az iskolákban. 100 db egyén esetén 2.000 Ft, 500 db esetén 5.000 Ft, egy 1000 db-os vizsgálat pedig 10.000 Ft-ba kerülne. Egy elemzés elkészítése átlagosan 5-8 napot vesz igénybe. Könnyen kiszámolható, hogy havonta 2 megrendeléssel,(ha azok nem 1000 db-os megrendelések) akkor a hónapot veszteséggel fogom zárni.

'''Hasonlóság elemzés módszerével'''

A kiadási oldal nem fog változni, mivel itt is csak a MS Office-ra lesz szükség, illetve ugyan úgy egy havi BKV bérletre.

A bevételi oldal már változni fog, mivel itt már egy sokkal részletesebb elemzést tudok kínálni az iskoláknak, ezért az elemzéseket is drágábban fogom árulni.

Az árak a következő képpen fognak változni:

-100 db-os vizsgálat: 5.000 Ft

-500 db-os vizsgálat: 10.000 Ft

-1000 db-os vizsgálat: 20.000 Ft lesz.

Ebben az esetben úgy számolok, hogy a megrendelők komolyabban fogják venni a módszeremet, ezáltal több megrendelésre számítok. Tegyük fel, hogy megrendelnek tőlem minden változatból 1 darabot. Így a várható hasznosságot 35.000 Ft-ra becsülöm az adott hónapban, amivel már a kezdő kiadásaimat fedezni tudom. A következő hónapban már nem kell megvennem újra az Office programot, így becsléseim szerint már egy 25.000 Ft-os összeget is hozzá kalkulálok.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

-A feladatom során összesen 13 objektumom és 10 attribútumom volt.

-Kétféle irányt határoztam meg, a kérdésekhez kapcsolódóan 0 és 1.

-A lépcsők számát 13-ban határoztam meg, mely megegyezik az objektumok számával.

-A táblázat adatait a megkérdezettek válaszai szerint töltöttem ki.

-Az elemzés végén százalékos átlag számítással határoztam meg a sorrendet.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

-Az elemzés során megállapítottam mely attribútumokkal, kérdésekkel lehet mérni a tömegmédia hatását a testképre nézve.

-Irány= 0, itt minél nagyobb a válaszomra kapott érték, annál nagyobb a kockázat.

-Irány=1, itt minél kisebb a válaszomra kapott érték, annál kisebb a kockázat.

-A pirossal jelöltek a legveszélyeztetettebbek.

-A zölddel jelöltek a legkevésbé veszélyeztetettek.

-Az utolsó két oszlopban található az önálló, illetve a Coco elemzés által kapott eredmények.

[[Fájl:Elemzés.jpg]]

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

A saját módszerem és a hasonlóságelemzés módszerének összehasonlítása alapján szembetűnő a különbség az eredmények kapcsán.
A sikeresebb módszer az elemzés során egyértelműen a hasonlóságelemzés volt, hiszen sokkal részletesebben és pontosabban mutatja be az eredményeket, emellett azok könnyebben rangsorolhatók és jobban összehasonlíthatók, mint az általam használni kívánt módszerrel.
Így tehát egyértelműen megállapítható, hogy a hasonlóságelemzés módszere a sikeresebb a feladat kapcsán.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett, vagyis a realizált hasznosságot, az-az 25.000 Ft-ot, a már felismert kockázatok hatására végül 15.000 Ft-ra becsültem.
A munkára szánt, becsült idő/energia függvényében ez az összeg még ideálisnak mondható.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A tömegmédia hatása

2014-04-13T19:45:36Z

Jkv6: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/szn_pl.xlsx

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A televízióban megjelenő reklám nézési szokások,a tömegmédia által gyakorolt befolyásolás hatása és az önelfogadás kérdésének vizsgálata összehasonlító elemzéssel.

=A feladat előtörténete=
==Személyes kötődés==

Azért választottam ezt a témát és tartottam fontosnak a vizsgálatát, mert a negatív testi attitűd kialakulása és a reklámok káros hatása tekintetében, egy olyan jelenkori problémáról beszélünk, mely rengeteg embert, főként fiatalt érint,és amelyben a mindennapi életünk részét képző médiának is jelentős szerepe van. A táplálkozási zavaros betegek száma egyre csak nő világszerte, és egyre fiatalabb korú gyermekeknél diagnosztizálják ezeket a zavarokat, úgy gondolom, hogy fontos tudatni a fiatalokkal, milyen veszélyeket is rejt magában ez a betegség és megóvni őket a kialakulásától.

==Szakértői javaslatok==

A feladatom célja az volt, hogy választ találjak arra, milyen szerepet töltenek be az emberek életében a reklámok, mennyire befolyásolják őket, illetve, hogy az ott megjelenő üzenetek mennyire befolyásolják a testképet, valamint, hogy feltárjam milyen önképpel rendelkeznek a vizsgálatomban résztvevő személyek. Feladatom során a fent látható célokat tűztem ki magamnak és ezek alapján mértem fel, milyen kapcsolat fedezhető fel a reklámok és a táplálkozási zavarok, testképzavarok kialakulása kapcsán.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Abban az esetben, ha nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül a hasonlóságelemzés módszerével, akkor a feladatot úgy oldottam volna meg, hogy felállítottam volna egy 1-10 terjedő skálát, majd az egyes objektumokhoz tartozó értékeket átlagoltam volna és ezek alapján állítottam volna fel a sorrendemet.

A módszer hibája az, hogy egy egyszerű számításokon alapuló módszer, nem tesz különbséget az egyes kérdések között. Az, hogy az ember hányszor kapcsol el egy adott reklámról, valamint az, hogy hány plusz kilógrammig érzi ideálisnak testsúlyát, ugyanolyan súllyal bírnak az általam végezni kívánt módszerrel, így nincs benne logika, hisz nem tesz konkrét különbséget és nincs egy adott fontossági sorrend az egyes kérdések között.
A módszert úgy lehetne javítani, hogyha az egyes kérdések fontosságát tudnám érzékeltetni az eredményekben.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az objektumok, attribútumok és értékek tekintetében nem akadt különösebb problémám, csak egyes kérdések mértékegységének meghatározásával voltak nehézségeim, hiszen az említett kérdésekhez tartozó skálák nem minden esetben voltak azonosak. Az OAM beazonosítása kapcsán nem volt problémám, hiszen a válaszadók száma előre meg volt határozva, szűrésre pedig nem került sor. Végül a különböző mértékegységeket átszámoltam egy egységes mértékegységbe. A feladatban nem voltak KO feltételek.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumaim a feladat során a tizenkét anonim válaszadóm, valamint saját magam voltak.

Objektumok:

-Válaszadó 1

-Válaszadó 2

-Válaszadó 3

-Válaszadó 4

-Válaszadó 5

-Válaszadó 6

-Válaszadó 7

-Válaszadó 8

-Válaszadó 9

-Válaszadó 10

-Válaszadó 11

-Válaszadó 12

-Szoó Nóra

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumaim az általam megfogalmazott kérdések voltak. A kérdéseim különbözősége miatt, az irányokat kétféle képpen adtam meg.

Attribútumok:

1.) Naponta, átlagosan hány percet fordít Ön a televízióban megjelenő reklámok nézésére?

Mértékegység: perc

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

2.) Ön tízből hány alkalommal hagyja el a szobát vagy vált csatornát, egy adott reklámblokk kezdésekor?

Mértékegység: alkalom

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

3.) Abban az esetben, ha nem Ön kezeli a reklámokhoz való hozzáférést, hány percig képes végig nézni azokat?

Mértékegység: perc

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

4.) Saját testsúlyához viszonyítva, Ön hány plusz kilógrammig érzi úgy, hogy testtömege még ideális?

Mértékegység: kg

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

5.) Ön havonta hány órát tölt testmozgással?

Mértékegység: óra

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

6.) Ön hány darab, nőknek szóló magazint vásárol havonta?

Mértékegység: darab

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

7.) Ön hány alkalommal próbálkozott már diétázással?

Mértékegység: alkalom

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

8.) Ön mennyire érzi úgy, hogy a média által közvetített üzenetek befolyásolják gondolkodását vagy éppen hatást gyakorolnak érzelmeire, egy 1-10-es skálán?

Mértékegység: 1-10 skála

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

9.) Ön mennyire elégedett saját magával egy 0-100 skálán?

Mértékegység: 0-100 skála

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

10.) Ön mennyi pénzt fordít havonta a külsejére?

Mértékegység: forint

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport első sorban a fiatal korosztály, ezen belül is inkább a nők, de rajtuk kívül nemtől, illetve kortól függetlenül bárki érintett lehet az adott témában.
Első sorban olyan intézményeknek lehet fontos ez a probléma, akik fiatalokkal foglalkoznak.

Ide sorolnám:

-az oktatási intézményeket

-gyermekkórházakat

-árvaházakat

Úgy gondolom, azért állhat érdekükben ezért az elemzésért fizetni, mert ezzel is felhívhatják a fiatalok figyelmét a probléma fontosságára, illetve annak veszélyeire, valamint az elemzés által kapott eredmények alapján be lehetne bizonyítani, hogy a média milyen káros hatást gyakorol a fiatalokra.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

'''Önálló módszer'''

Kiadásom nem lenne sok. A számoláshoz szükséges programra lesz csak szükségem, illetve útiköltségre. Először csak az iskolákra fogok koncentrálni. Budapestet nézve a havi bérlettel bárhova eljuthatok, így elég sok iskolát fel tudok keresni, így ez a költségem mindössze 10.000 Ft lesz. Mivel jelenleg rendelkezem számítógéppel, így csak a megfelelő programot kell jogtisztán beszereznem. Az MS Office csomag jelenleg 35.000 Ft, de ezt csak egyszer kell megvásárolni. Ezért egy egyszeri 35.000 Ft-on kívül egy hónapban 10.000 Ft az összes kiadásom.

Az elemzésemet darabszám szerint fogom értékesíteni az iskolákban. 100 db egyén esetén 2.000 Ft, 500 db esetén 5.000 Ft, egy 1000 db-os vizsgálat pedig 10.000 Ft-ba kerülne. Egy elemzés elkészítése átlagosan 5-8 napot vesz igénybe. Könnyen kiszámolható, hogy havonta 2 megrendeléssel,(ha azok nem 1000 db-os megrendelések) akkor a hónapot veszteséggel fogom zárni.

'''Hasonlóság elemzés módszerével'''

A kiadási oldal nem fog változni, mivel itt is csak a MS Office-ra lesz szükség, illetve ugyan úgy egy havi BKV bérletre.

A bevételi oldal már változni fog, mivel itt már egy sokkal részletesebb elemzést tudok kínálni az iskoláknak, ezért az elemzéseket is drágábban fogom árulni.

Az árak a következő képpen fognak változni:

-100 db-os vizsgálat: 5.000 Ft

-500 db-os vizsgálat: 10.000 Ft

-1000 db-os vizsgálat: 20.000 Ft lesz.

Ebben az esetben úgy számolok, hogy a megrendelők komolyabban fogják venni a módszeremet, ezáltal több megrendelésre számítok. Tegyük fel, hogy megrendelnek tőlem minden változatból 1 darabot. Így a várható hasznosságot 35.000 Ft-ra becsülöm az adott hónapban, amivel már a kezdő kiadásaimat fedezni tudom. A következő hónapban már nem kell megvennem újra az Office programot, így becsléseim szerint már egy 25.000 Ft-os összeget is hozzá kalkulálok.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

-A feladatom során összesen 13 objektumom és 10 attribútumom volt.

-Kétféle irányt határoztam meg, a kérdésekhez kapcsolódóan 0 és 1.

-A lépcsők számát 13-ban határoztam meg, mely megegyezik az objektumok számával.

-A táblázat adatait a megkérdezettek válaszai szerint töltöttem ki.

-Az elemzés végén százalékos átlag számítással határoztam meg a sorrendet.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

-Az elemzés során megállapítottam mely attribútumokkal, kérdésekkel lehet mérni a tömegmédia hatását a testképre nézve.

-Irány= 0, itt minél nagyobb a válaszomra kapott érték, annál nagyobb a kockázat.

-Irány=1, itt minél kisebb a válaszomra kapott érték, annál kisebb a kockázat.

-A pirossal jelöltek a legveszélyeztetettebbek.

-A zölddel jelöltek a legkevésbé veszélyeztetettek.

-Az utolsó két oszlopban található az önálló, illetve a Coco elemzés által kapott eredmények.

[[Fájl:Elemzés.jpg]]

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

A saját módszerem és a hasonlóságelemzés módszerének összehasonlítása alapján szembetűnő a különbség az eredmények kapcsán.
A sikeresebb módszer az elemzés során egyértelműen a hasonlóságelemzés volt, hiszen sokkal részletesebben és pontosabban mutatja be az eredményeket, emellett azok könnyebben rangsorolhatók és jobban összehasonlíthatók, mint az általam használni kívánt módszerrel.
Így tehát egyértelműen megállapítható, hogy a hasonlóságelemzés módszere a sikeresebb a feladat kapcsán.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett, vagyis a realizált hasznosságot, az-az 25.000 Ft-ot, a már felismert kockázatok hatására végül 15.000 Ft-ra becsültem.
A munkára szánt, becsült idő/energia függvényében ez a bevétel még ideálisnak mondható.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A tömegmédia hatása

2014-04-13T19:38:15Z

Jkv6: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/szn_pl.xlsx

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A televízióban megjelenő reklám nézési szokások,a tömegmédia által gyakorolt befolyásolás hatása és az önelfogadás kérdésének vizsgálata összehasonlító elemzéssel.

=A feladat előtörténete=
==Személyes kötődés==

Azért választottam ezt a témát és tartottam fontosnak a vizsgálatát, mert a negatív testi attitűd kialakulása és a reklámok káros hatása tekintetében, egy olyan jelenkori problémáról beszélünk, mely rengeteg embert, főként fiatalt érint,és amelyben a mindennapi életünk részét képző médiának is jelentős szerepe van. A táplálkozási zavaros betegek száma egyre csak nő világszerte, és egyre fiatalabb korú gyermekeknél diagnosztizálják ezeket a zavarokat, úgy gondolom, hogy fontos tudatni a fiatalokkal, milyen veszélyeket is rejt magában ez a betegség és megóvni őket a kialakulásától.

==Szakértői javaslatok==

A feladatom célja az volt, hogy választ találjak arra, milyen szerepet töltenek be az emberek életében a reklámok, mennyire befolyásolják őket, illetve, hogy az ott megjelenő üzenetek mennyire befolyásolják a testképet, valamint, hogy feltárjam milyen önképpel rendelkeznek a vizsgálatomban résztvevő személyek. Feladatom során a fent látható célokat tűztem ki magamnak és ezek alapján mértem fel, milyen kapcsolat fedezhető fel a reklámok és a táplálkozási zavarok, testképzavarok kialakulása kapcsán.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Abban az esetben, ha nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül a hasonlóságelemzés módszerével, akkor a feladatot úgy oldottam volna meg, hogy felállítottam volna egy 1-10 terjedő skálát, majd az egyes objektumokhoz tartozó értékeket átlagoltam volna és ezek alapján állítottam volna fel a sorrendemet.

A módszer hibája az, hogy egy egyszerű számításokon alapuló módszer, nem tesz különbséget az egyes kérdések között. Az, hogy az ember hányszor kapcsol el egy adott reklámról, valamint az, hogy hány plusz kilógrammig érzi ideálisnak testsúlyát, ugyanolyan súllyal bírnak az általam végezni kívánt módszerrel, így nincs benne logika, hisz nem tesz konkrét különbséget és nincs egy adott fontossági sorrend az egyes kérdések között.
A módszert úgy lehetne javítani, hogyha az egyes kérdések fontosságát tudnám érzékeltetni az eredményekben.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az objektumok, attribútumok és értékek tekintetében nem akadt különösebb problémám, csak egyes kérdések mértékegységének meghatározásával voltak nehézségeim, hiszen az említett kérdésekhez tartozó skálák nem minden esetben voltak azonosak. Az OAM beazonosítása kapcsán nem volt problémám, hiszen a válaszadók száma előre meg volt határozva, szűrésre pedig nem került sor. Végül a különböző mértékegységeket átszámoltam egy egységes mértékegységbe. A feladatban nem voltak KO feltételek.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumaim a feladat során a tizenkét anonim válaszadóm, valamint saját magam voltak.

Objektumok:

-Válaszadó 1

-Válaszadó 2

-Válaszadó 3

-Válaszadó 4

-Válaszadó 5

-Válaszadó 6

-Válaszadó 7

-Válaszadó 8

-Válaszadó 9

-Válaszadó 10

-Válaszadó 11

-Válaszadó 12

-Szoó Nóra

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumaim az általam megfogalmazott kérdések voltak. A kérdéseim különbözősége miatt, az irányokat kétféle képpen adtam meg.

Attribútumok:

1.) Naponta, átlagosan hány percet fordít Ön a televízióban megjelenő reklámok nézésére?

Mértékegység: perc

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

2.) Ön tízből hány alkalommal hagyja el a szobát vagy vált csatornát, egy adott reklámblokk kezdésekor?

Mértékegység: alkalom

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

3.) Abban az esetben, ha nem Ön kezeli a reklámokhoz való hozzáférést, hány percig képes végig nézni azokat?

Mértékegység: perc

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

4.) Saját testsúlyához viszonyítva, Ön hány plusz kilógrammig érzi úgy, hogy testtömege még ideális?

Mértékegység: kg

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

5.) Ön havonta hány órát tölt testmozgással?

Mértékegység: óra

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

6.) Ön hány darab, nőknek szóló magazint vásárol havonta?

Mértékegység: darab

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

7.) Ön hány alkalommal próbálkozott már diétázással?

Mértékegység: alkalom

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

8.) Ön mennyire érzi úgy, hogy a média által közvetített üzenetek befolyásolják gondolkodását vagy éppen hatást gyakorolnak érzelmeire, egy 1-10-es skálán?

Mértékegység: 1-10 skála

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

9.) Ön mennyire elégedett saját magával egy 0-100 skálán?

Mértékegység: 0-100 skála

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

10.) Ön mennyi pénzt fordít havonta a külsejére?

Mértékegység: forint

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport első sorban a fiatal korosztály, ezen belül is inkább a nők, de rajtuk kívül nemtől, illetve kortól függetlenül bárki érintett lehet az adott témában.
Első sorban olyan intézményeknek lehet fontos ez a probléma, akik fiatalokkal foglalkoznak.

Ide sorolnám:

-az oktatási intézményeket

-gyermekkórházakat

-árvaházakat

Úgy gondolom, azért állhat érdekükben ezért az elemzésért fizetni, mert ezzel is felhívhatják a fiatalok figyelmét a probléma fontosságára, illetve annak veszélyeire, valamint az elemzés által kapott eredmények alapján be lehetne bizonyítani, hogy a média milyen káros hatást gyakorol a fiatalokra.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

'''Önálló módszer'''

Kiadásom nem lenne sok. A számoláshoz szükséges programra lesz csak szükségem, illetve útiköltségre. Először csak az iskolákra fogok koncentrálni. Budapestet nézve a havi bérlettel bárhova eljuthatok, így elég sok iskolát fel tudok keresni, így ez a költségem mindössze 10.000 Ft lesz. Mivel jelenleg rendelkezem számítógéppel, így csak a megfelelő programot kell jogtisztán beszereznem. Az MS Office csomag jelenleg 35.000 Ft, de ezt csak egyszer kell megvásárolni. Ezért egy egyszeri 35.000 Ft-on kívül egy hónapban 10.000 Ft az összes kiadásom.

Az elemzésemet darabszám szerint fogom értékesíteni az iskolákban. 100 db egyén esetén 2.000 Ft, 500 db esetén 5.000 Ft, egy 1000 db-os vizsgálat pedig 10.000 Ft-ba kerülne. Egy elemzés elkészítése átlagosan 5-8 napot vesz igénybe. Könnyen kiszámolható, hogy havonta 2 megrendeléssel,(ha azok nem 1000 db-os megrendelések) akkor a hónapot veszteséggel fogom zárni.

'''Hasonlóság elemzés módszerével'''

A kiadási oldal nem fog változni, mivel itt is csak a MS Office-ra lesz szükség, illetve ugyan úgy egy havi BKV bérletre.

A bevételi oldal már változni fog, mivel itt már egy sokkal részletesebb elemzést tudok kínálni az iskoláknak, ezért az elemzéseket is drágábban fogom árulni.

Az árak a következő képpen fognak változni:

-100 db-os vizsgálat: 5.000 Ft

-500 db-os vizsgálat: 10.000 Ft

-1000 db-os vizsgálat: 20.000 Ft lesz.

Ebben az esetben úgy számolok, hogy a megrendelők komolyabban fogják venni a módszeremet, ezáltal több megrendelésre számítok. Tegyük fel, hogy megrendelnek tőlem minden változatból 1 darabot. Így a várható hasznosságot 35.000 Ft-ra becsülöm az adott hónapban, amivel már a kezdő kiadásaimat fedezni tudom. A következő hónapban már nem kell megvennem újra az Office programot, így becsléseim szerint már egy 25.000 Ft-os összeget is hozzá kalkulálok.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

-A feladatom során összesen 13 objektumom és 10 attribútumom volt.

-Kétféle irányt határoztam meg, a kérdésekhez kapcsolódóan 0 és 1.

-A lépcsők számát 13-ban határoztam meg, mely megegyezik az objektumok számával.

-A táblázat adatait a megkérdezettek válaszai szerint töltöttem ki.

-Az elemzés végén százalékos átlag számítással határoztam meg a sorrendet.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

-Az elemzés során megállapítottam mely attribútumokkal, kérdésekkel lehet mérni a tömegmédia hatását a testképre nézve.

-Irány= 0, itt minél nagyobb a válaszomra kapott érték, annál nagyobb a kockázat.

-Irány=1, itt minél kisebb a válaszomra kapott érték, annál kisebb a kockázat.

-A pirossal jelöltek a legveszélyeztetettebbek.

-A zölddel jelöltek a legkevésbé veszélyeztetettek.

-Az utolsó két oszlopban található az önálló, illetve a Coco elemzés által kapott eredmények.

[[Fájl:Elemzés.jpg]]

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

A saját módszerem és a hasonlóságelemzés módszerének összehasonlítása alapján szembetűnő a különbség az eredmények kapcsán.
A sikeresebb módszer az elemzés során egyértelműen a hasonlóságelemzés volt, hiszen sokkal részletesebben és pontosabban mutatja be az eredményeket, emellett azok könnyebben rangsorolhatók és jobban összehasonlíthatók, mint az általam használni kívánt módszerrel.
Így tehát egyértelműen megállapítható, hogy a hasonlóságelemzés módszere a sikeresebb a feladat kapcsán.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett havi 25.000 Ft bevétel helyett, a már felismert kockázatok hatására a végső havi bevételt 15.000 Ft-ra becsülöm.
A munkára szánt, becsült idő/energia függvényében ez a bevétel még ideálisnak mondható.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A tömegmédia hatása

2014-04-13T19:37:23Z

Jkv6: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/szn_pl.xlsx

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A televízióban megjelenő reklám nézési szokások,a tömegmédia által gyakorolt befolyásolás hatása és az önelfogadás kérdésének vizsgálata összehasonlító elemzéssel.

=A feladat előtörténete=
==Személyes kötődés==

Azért választottam ezt a témát és tartottam fontosnak a vizsgálatát, mert a negatív testi attitűd kialakulása és a reklámok káros hatása tekintetében, egy olyan jelenkori problémáról beszélünk, mely rengeteg embert, főként fiatalt érint,és amelyben a mindennapi életünk részét képző médiának is jelentős szerepe van. A táplálkozási zavaros betegek száma egyre csak nő világszerte, és egyre fiatalabb korú gyermekeknél diagnosztizálják ezeket a zavarokat, úgy gondolom, hogy fontos tudatni a fiatalokkal, milyen veszélyeket is rejt magában ez a betegség és megóvni őket a kialakulásától.

==Szakértői javaslatok==

A feladatom célja az volt, hogy választ találjak arra, milyen szerepet töltenek be az emberek életében a reklámok, mennyire befolyásolják őket, illetve, hogy az ott megjelenő üzenetek mennyire befolyásolják a testképet, valamint, hogy feltárjam milyen önképpel rendelkeznek a vizsgálatomban résztvevő személyek. Feladatom során a fent látható célokat tűztem ki magamnak és ezek alapján mértem fel, milyen kapcsolat fedezhető fel a reklámok és a táplálkozási zavarok, testképzavarok kialakulása kapcsán.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Abban az esetben, ha nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül a hasonlóságelemzés módszerével, akkor a feladatot úgy oldottam volna meg, hogy felállítottam volna egy 1-10 terjedő skálát, majd az egyes objektumokhoz tartozó értékeket átlagoltam volna és ezek alapján állítottam volna fel a sorrendemet.

A módszer hibája az, hogy egy egyszerű számításokon alapuló módszer, nem tesz különbséget az egyes kérdések között. Az, hogy az ember hányszor kapcsol el egy adott reklámról, valamint az, hogy hány plusz kilógrammig érzi ideálisnak testsúlyát, ugyanolyan súllyal bírnak az általam végezni kívánt módszerrel, így nincs benne logika, hisz nem tesz konkrét különbséget és nincs egy adott fontossági sorrend az egyes kérdések között.
A módszert úgy lehetne javítani, hogyha az egyes kérdések fontosságát tudnám érzékeltetni az eredményekben.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az objektumok, attribútumok és értékek tekintetében nem akadt különösebb problémám, csak egyes kérdések mértékegységének meghatározásával voltak nehézségeim, hiszen az említett kérdésekhez tartozó skálák nem minden esetben voltak azonosak. Az OAM beazonosítása kapcsán nem volt problémám, hiszen a válaszadók száma előre meg volt határozva, szűrésre pedig nem került sor. Végül a különböző mértékegységeket átszámoltam egy egységes mértékegységbe. A feladatban nem voltak KO feltételek.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumaim a feladat során a tizenkét anonim válaszadóm, valamint saját magam voltak.

Objektumok:

-Válaszadó 1

-Válaszadó 2

-Válaszadó 3

-Válaszadó 4

-Válaszadó 5

-Válaszadó 6

-Válaszadó 7

-Válaszadó 8

-Válaszadó 9

-Válaszadó 10

-Válaszadó 11

-Válaszadó 12

-Szoó Nóra

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumaim az általam megfogalmazott kérdések voltak. A kérdéseim különbözősége miatt, az irányokat kétféle képpen adtam meg.

Attribútumok:

1.) Naponta, átlagosan hány percet fordít Ön a televízióban megjelenő reklámok nézésére?

Mértékegység: perc

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

2.) Ön tízből hány alkalommal hagyja el a szobát vagy vált csatornát, egy adott reklámblokk kezdésekor?

Mértékegység: alkalom

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

3.) Abban az esetben, ha nem Ön kezeli a reklámokhoz való hozzáférést, hány percig képes végig nézni azokat?

Mértékegység: perc

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

4.) Saját testsúlyához viszonyítva, Ön hány plusz kilógrammig érzi úgy, hogy testtömege még ideális?

Mértékegység: kg

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

5.) Ön havonta hány órát tölt testmozgással?

Mértékegység: óra

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

6.) Ön hány darab, nőknek szóló magazint vásárol havonta?

Mértékegység: darab

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

7.) Ön hány alkalommal próbálkozott már diétázással?

Mértékegység: alkalom

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

8.) Ön mennyire érzi úgy, hogy a média által közvetített üzenetek befolyásolják gondolkodását vagy éppen hatást gyakorolnak érzelmeire, egy 1-10-es skálán?

Mértékegység: 1-10 skála

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

9.) Ön mennyire elégedett saját magával egy 0-100 skálán?

Mértékegység: 0-100 skála

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

10.) Ön mennyi pénzt fordít havonta a külsejére?

Mértékegység: forint

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport első sorban a fiatal korosztály, ezen belül is inkább a nők, de rajtuk kívül nemtől, illetve kortól függetlenül bárki érintett lehet az adott témában.
Első sorban olyan intézményeknek lehet fontos ez a probléma, akik fiatalokkal foglalkoznak.

Ide sorolnám:

-az oktatási intézményeket

-gyermekkórházakat

-árvaházakat

Úgy gondolom, azért állhat érdekükben ezért az elemzésért fizetni, mert ezzel is felhívhatják a fiatalok figyelmét a probléma fontosságára, illetve annak veszélyeire, valamint az elemzés által kapott eredmények alapján be lehetne bizonyítani, hogy a média milyen káros hatást gyakorol a fiatalokra.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

'''Önálló módszer'''

Kiadásom nem lenne sok. A számoláshoz szükséges programra lesz csak szükségem, illetve útiköltségre. Először csak az iskolákra fogok koncentrálni. Budapestet nézve a havi bérlettel bárhova eljuthatok, így elég sok iskolát fel tudok keresni, így ez a költségem mindössze 10.000 Ft lesz. Mivel jelenleg rendelkezem számítógéppel, így csak a megfelelő programot kell jogtisztán beszereznem. Az MS Office csomag jelenleg 35.000 Ft, de ezt csak egyszer kell megvásárolni. Ezért egy egyszeri 35.000 Ft-on kívül egy hónapban 10.000 Ft az összes kiadásom.

Az elemzésemet darabszám szerint fogom értékesíteni az iskolákban. 100 db egyén esetén 2.000 Ft, 500 db esetén 5.000 Ft, egy 1000 db-os vizsgálat pedig 10.000 Ft-ba kerülne. Egy elemzés elkészítése átlagosan 5-8 napot vesz igénybe. Könnyen kiszámolható, hogy havonta 2 megrendeléssel,(ha azok nem 1000 db-os megrendelések) akkor a hónapot veszteséggel fogom zárni.

'''Hasonlóság elemzés módszerével'''

A kiadási oldal nem fog változni, mivel itt is csak a MS Office-ra lesz szükség, illetve ugyan úgy egy havi BKV bérletre.

A bevételi oldal már változni fog, mivel itt már egy sokkal részletesebb elemzést tudok kínálni az iskoláknak, ezért az elemzéseket is drágábban fogom árulni.

Az árak a következő képpen fognak változni:

-100 db-os vizsgálat: 5.000 Ft

-500 db-os vizsgálat: 10.000 Ft

-1000 db-os vizsgálat: 20.000 Ft lesz.

Ebben az esetben úgy számolok, hogy a megrendelők komolyabban fogják venni a módszeremet, ezáltal több megrendelésre számítok. Tegyük fel, hogy megrendelnek tőlem minden változatból 1 darabot. Így a várható hasznosságot 35.000 Ft-ra becsülöm az adott hónapban, amivel már a kezdő kiadásaimat fedezni tudom. A következő hónapban már nem kell megvennem újra az Office programot, így már egy 25.000 Ft-os becslést is hozzá kalkulálok.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

-A feladatom során összesen 13 objektumom és 10 attribútumom volt.

-Kétféle irányt határoztam meg, a kérdésekhez kapcsolódóan 0 és 1.

-A lépcsők számát 13-ban határoztam meg, mely megegyezik az objektumok számával.

-A táblázat adatait a megkérdezettek válaszai szerint töltöttem ki.

-Az elemzés végén százalékos átlag számítással határoztam meg a sorrendet.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

-Az elemzés során megállapítottam mely attribútumokkal, kérdésekkel lehet mérni a tömegmédia hatását a testképre nézve.

-Irány= 0, itt minél nagyobb a válaszomra kapott érték, annál nagyobb a kockázat.

-Irány=1, itt minél kisebb a válaszomra kapott érték, annál kisebb a kockázat.

-A pirossal jelöltek a legveszélyeztetettebbek.

-A zölddel jelöltek a legkevésbé veszélyeztetettek.

-Az utolsó két oszlopban található az önálló, illetve a Coco elemzés által kapott eredmények.

[[Fájl:Elemzés.jpg]]

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

A saját módszerem és a hasonlóságelemzés módszerének összehasonlítása alapján szembetűnő a különbség az eredmények kapcsán.
A sikeresebb módszer az elemzés során egyértelműen a hasonlóságelemzés volt, hiszen sokkal részletesebben és pontosabban mutatja be az eredményeket, emellett azok könnyebben rangsorolhatók és jobban összehasonlíthatók, mint az általam használni kívánt módszerrel.
Így tehát egyértelműen megállapítható, hogy a hasonlóságelemzés módszere a sikeresebb a feladat kapcsán.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett havi 25.000 Ft bevétel helyett, a már felismert kockázatok hatására a végső havi bevételt 15.000 Ft-ra becsülöm.
A munkára szánt, becsült idő/energia függvényében ez a bevétel még ideálisnak mondható.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A tömegmédia hatása

2014-04-13T19:37:02Z

Jkv6: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/szn_pl.xlsx

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A televízióban megjelenő reklám nézési szokások,a tömegmédia által gyakorolt befolyásolás hatása és az önelfogadás kérdésének vizsgálata összehasonlító elemzéssel.

=A feladat előtörténete=
==Személyes kötődés==

Azért választottam ezt a témát és tartottam fontosnak a vizsgálatát, mert a negatív testi attitűd kialakulása és a reklámok káros hatása tekintetében, egy olyan jelenkori problémáról beszélünk, mely rengeteg embert, főként fiatalt érint,és amelyben a mindennapi életünk részét képző médiának is jelentős szerepe van. A táplálkozási zavaros betegek száma egyre csak nő világszerte, és egyre fiatalabb korú gyermekeknél diagnosztizálják ezeket a zavarokat, úgy gondolom, hogy fontos tudatni a fiatalokkal, milyen veszélyeket is rejt magában ez a betegség és megóvni őket a kialakulásától.

==Szakértői javaslatok==

A feladatom célja az volt, hogy választ találjak arra, milyen szerepet töltenek be az emberek életében a reklámok, mennyire befolyásolják őket, illetve, hogy az ott megjelenő üzenetek mennyire befolyásolják a testképet, valamint, hogy feltárjam milyen önképpel rendelkeznek a vizsgálatomban résztvevő személyek. Feladatom során a fent látható célokat tűztem ki magamnak és ezek alapján mértem fel, milyen kapcsolat fedezhető fel a reklámok és a táplálkozási zavarok, testképzavarok kialakulása kapcsán.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Abban az esetben, ha nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül a hasonlóságelemzés módszerével, akkor a feladatot úgy oldottam volna meg, hogy felállítottam volna egy 1-10 terjedő skálát, majd az egyes objektumokhoz tartozó értékeket átlagoltam volna és ezek alapján állítottam volna fel a sorrendemet.

A módszer hibája az, hogy egy egyszerű számításokon alapuló módszer, nem tesz különbséget az egyes kérdések között. Az, hogy az ember hányszor kapcsol el egy adott reklámról, valamint az, hogy hány plusz kilógrammig érzi ideálisnak testsúlyát, ugyanolyan súllyal bírnak az általam végezni kívánt módszerrel, így nincs benne logika, hisz nem tesz konkrét különbséget és nincs egy adott fontossági sorrend az egyes kérdések között.
A módszert úgy lehetne javítani, hogyha az egyes kérdések fontosságát tudnám érzékeltetni az eredményekben.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az objektumok, attribútumok és értékek tekintetében nem akadt különösebb problémám, csak egyes kérdések mértékegységének meghatározásával voltak nehézségeim, hiszen az említett kérdésekhez tartozó skálák nem minden esetben voltak azonosak. Az OAM beazonosítása kapcsán nem volt problémám, hiszen a válaszadók száma előre meg volt határozva, szűrésre pedig nem került sor. Végül a különböző mértékegységeket átszámoltam egy egységes mértékegységbe. A feladatban nem voltak KO feltételek.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumaim a feladat során a tizenkét anonim válaszadóm, valamint saját magam voltak.

Objektumok:

-Válaszadó 1

-Válaszadó 2

-Válaszadó 3

-Válaszadó 4

-Válaszadó 5

-Válaszadó 6

-Válaszadó 7

-Válaszadó 8

-Válaszadó 9

-Válaszadó 10

-Válaszadó 11

-Válaszadó 12

-Szoó Nóra

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumaim az általam megfogalmazott kérdések voltak. A kérdéseim különbözősége miatt, az irányokat kétféle képpen adtam meg.

Attribútumok:

1.) Naponta, átlagosan hány percet fordít Ön a televízióban megjelenő reklámok nézésére?

Mértékegység: perc

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

2.) Ön tízből hány alkalommal hagyja el a szobát vagy vált csatornát, egy adott reklámblokk kezdésekor?

Mértékegység: alkalom

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

3.) Abban az esetben, ha nem Ön kezeli a reklámokhoz való hozzáférést, hány percig képes végig nézni azokat?

Mértékegység: perc

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

4.) Saját testsúlyához viszonyítva, Ön hány plusz kilógrammig érzi úgy, hogy testtömege még ideális?

Mértékegység: kg

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

5.) Ön havonta hány órát tölt testmozgással?

Mértékegység: óra

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

6.) Ön hány darab, nőknek szóló magazint vásárol havonta?

Mértékegység: darab

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

7.) Ön hány alkalommal próbálkozott már diétázással?

Mértékegység: alkalom

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

8.) Ön mennyire érzi úgy, hogy a média által közvetített üzenetek befolyásolják gondolkodását vagy éppen hatást gyakorolnak érzelmeire, egy 1-10-es skálán?

Mértékegység: 1-10 skála

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

9.) Ön mennyire elégedett saját magával egy 0-100 skálán?

Mértékegység: 0-100 skála

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

10.) Ön mennyi pénzt fordít havonta a külsejére?

Mértékegység: forint

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport első sorban a fiatal korosztály, ezen belül is inkább a nők, de rajtuk kívül nemtől, illetve kortól függetlenül bárki érintett lehet az adott témában.
Első sorban olyan intézményeknek lehet fontos ez a probléma, akik fiatalokkal foglalkoznak.

Ide sorolnám:

-az oktatási intézményeket

-gyermekkórházakat

-árvaházakat

Úgy gondolom, azért állhat érdekükben ezért az elemzésért fizetni, mert ezzel is felhívhatják a fiatalok figyelmét a probléma fontosságára, illetve annak veszélyeire, valamint az elemzés által kapott eredmények alapján be lehetne bizonyítani, hogy a média milyen káros hatást gyakorol a fiatalokra.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

'''Önálló módszer'''

Kiadásom nem lenne sok. A számoláshoz szükséges programra lesz csak szükségem, illetve útiköltségre. Először csak az iskolákra fogok koncentrálni. Budapestet nézve a havi bérlettel bárhova eljuthatok, így elég sok iskolát fel tudok keresni, így ez a költségem mindössze 10.000 Ft lesz. Mivel jelenleg rendelkezem számítógéppel, így csak a megfelelő programot kell jogtisztán beszereznem. Az MS Office csomag jelenleg 35.000 Ft, de ezt csak egyszer kell megvásárolni. Ezért egy egyszeri 35.000 Ft-on kívül egy hónapban 10.000 Ft az összes kiadásom.

Az elemzésemet darabszám szerint fogom értékesíteni az iskolákban. 100 db egyén esetén 2.000 Ft, 500 db esetén 5.000 Ft, egy 1000 db-os vizsgálat pedig 10.000 Ft-ba kerülne. Egy elemzés elkészítése átlagosan 5-8 napot vesz igénybe. Könnyen kiszámolható, hogy havonta 2 megrendeléssel,(ha azok nem 1000 db-os megrendelések) akkor a hónapot veszteséggel fogom zárni.

'''Hasonlóság elemzés módszerével'''

A kiadási oldal nem fog változni, mivel itt is csak a MS Office-ra lesz szükség, illetve ugyan úgy egy havi BKV bérletre.

A bevételi oldal már változni fog, mivel itt már egy sokkal részletesebb elemzést tudok kínálni az iskoláknak, ezért az elemzéseket is drágábban fogom árulni.

Az árak a következő képpen fognak változni:

-100 db-os vizsgálat: 5.000 Ft

-500 db-os vizsgálat: 10.000 Ft

-1000 db-os vizsgálat: 20.000 Ft lesz.

Ebben az esetben úgy számolok, hogy a megrendelők komolyabban fogják venni a módszeremet, ezáltal több megrendelésre számítok. Tegyük fel, hogy megrendelnek tőlem minden változatból 1 darabot. Így a várható hasznosságot 35.000 Ft-ra becsülöm az adott hónapban, amivel már a kezdő kiadásaimat fedezni tudom. A következő hónapban már nem kell megvennem újra az Office programot, így már egy 25.000 Ft-os becslést is hozzá kalkulálok.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

-A feladatom során összesen 13 objektumom és 10 attribútumom volt.

-Kétféle irányt határoztam meg, a kérdésekhez kapcsolódóan 0 és 1.

-A lépcsők számát 13-ban határoztam meg, mely megegyezik az objektumok számával.

-A táblázat adatait a megkérdezettek válaszai szerint töltöttem ki.

-Az elemzés végén százalékos átlag számítással határoztam meg a sorrendet.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

-Az elemzés során megállapítottam mely attribútumokkal, kérdésekkel lehet mérni a tömegmédia hatását a testképre nézve.

-Irány= 0, itt minél nagyobb a válaszomra kapott érték, annál nagyobb a kockázat.

-Irány=1, itt minél kisebb a válaszomra kapott érték, annál kisebb a kockázat.

-A pirossal jelöltek a legveszélyeztetettebbek.

-A zölddel jelöltek a legkevésbé veszélyeztetettek.

-Az utolsó két oszlopban található az önálló, illetve a Coco elemzés által kapott eredmények.

[[Fájl:Elemzés.jpg]]

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

A saját módszerem és a hasonlóságelemzés módszerének összehasonlítása alapján szembetűnő a különbség az eredmények kapcsán.
A sikeresebb módszer az elemzés során egyértelműen a hasonlóságelemzés volt, hiszen sokkal részletesebben és pontosabban mutatja be az eredményeket, emellett azok könnyebben rangsorolhatók és jobban összehasonlíthatók, mint az általam használni kívánt módszerrel.
Így tehát egyértelműen megállapítható, hogy a hasonlóságelemzés módszere a sikeresebb a feladat kapcsán.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett havi 25.000 Ft bevétel helyett, a már felismert kockázatok hatására a végső havi bevételt 15.000 Ft-ra becsülöm.
A munkára szánt, becsült idő/energia függvényében ez a bevétel még ideálisnak mondható.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A tömegmédia hatása

2014-04-13T19:36:29Z

Jkv6: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/szn_pl.xlsx

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A televízióban megjelenő reklám nézési szokások,a tömegmédia által gyakorolt befolyásolás hatása és az önelfogadás kérdésének vizsgálata összehasonlító elemzéssel.

=A feladat előtörténete=
==Személyes kötődés==

Azért választottam ezt a témát és tartottam fontosnak a vizsgálatát, mert a negatív testi attitűd kialakulása és a reklámok káros hatása tekintetében, egy olyan jelenkori problémáról beszélünk, mely rengeteg embert, főként fiatalt érint,és amelyben a mindennapi életünk részét képző médiának is jelentős szerepe van. A táplálkozási zavaros betegek száma egyre csak nő világszerte, és egyre fiatalabb korú gyermekeknél diagnosztizálják ezeket a zavarokat, úgy gondolom, hogy fontos tudatni a fiatalokkal, milyen veszélyeket is rejt magában ez a betegség és megóvni őket a kialakulásától.

==Szakértői javaslatok==

A feladatom célja az volt, hogy választ találjak arra, milyen szerepet töltenek be az emberek életében a reklámok, mennyire befolyásolják őket, illetve, hogy az ott megjelenő üzenetek mennyire befolyásolják a testképet, valamint, hogy feltárjam milyen önképpel rendelkeznek a vizsgálatomban résztvevő személyek. Feladatom során a fent látható célokat tűztem ki magamnak és ezek alapján mértem fel, milyen kapcsolat fedezhető fel a reklámok és a táplálkozási zavarok, testképzavarok kialakulása kapcsán.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Abban az esetben, ha nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül a hasonlóságelemzés módszerével, akkor a feladatot úgy oldottam volna meg, hogy felállítottam volna egy 1-10 terjedő skálát, majd az egyes objektumokhoz tartozó értékeket átlagoltam volna és ezek alapján állítottam volna fel a sorrendemet.

A módszer hibája az, hogy egy egyszerű számításokon alapuló módszer, nem tesz különbséget az egyes kérdések között. Az, hogy az ember hányszor kapcsol el egy adott reklámról, valamint az, hogy hány plusz kilógrammig érzi ideálisnak testsúlyát, ugyanolyan súllyal bírnak az általam végezni kívánt módszerrel, így nincs benne logika, hisz nem tesz konkrét különbséget és nincs egy adott fontossági sorrend az egyes kérdések között.
A módszert úgy lehetne javítani, hogyha az egyes kérdések fontosságát tudnám érzékeltetni az eredményekben.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az objektumok, attribútumok és értékek tekintetében nem akadt különösebb problémám, csak egyes kérdések mértékegységének meghatározásával voltak nehézségeim, hiszen az említett kérdésekhez tartozó skálák nem minden esetben voltak azonosak. Az OAM beazonosítása kapcsán nem volt problémám, hiszen a válaszadók száma előre meg volt határozva, szűrésre pedig nem került sor. Végül a különböző mértékegységeket átszámoltam egy egységes mértékegységbe. A feladatban nem voltak KO feltételek.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumaim a feladat során a tizenkét anonim válaszadóm, valamint saját magam voltak.

Objektumok:

-Válaszadó 1

-Válaszadó 2

-Válaszadó 3

-Válaszadó 4

-Válaszadó 5

-Válaszadó 6

-Válaszadó 7

-Válaszadó 8

-Válaszadó 9

-Válaszadó 10

-Válaszadó 11

-Válaszadó 12

-Szoó Nóra

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumaim az általam megfogalmazott kérdések voltak. A kérdéseim különbözősége miatt, az irányokat kétféle képpen adtam meg.

Attribútumok:

1.) Naponta, átlagosan hány percet fordít Ön a televízióban megjelenő reklámok nézésére?

Mértékegység: perc

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

2.) Ön tízből hány alkalommal hagyja el a szobát vagy vált csatornát, egy adott reklámblokk kezdésekor?

Mértékegység: alkalom

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

3.) Abban az esetben, ha nem Ön kezeli a reklámokhoz való hozzáférést, hány percig képes végig nézni azokat?

Mértékegység: perc

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

4.) Saját testsúlyához viszonyítva, Ön hány plusz kilógrammig érzi úgy, hogy testtömege még ideális?

Mértékegység: kg

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

5.) Ön havonta hány órát tölt testmozgással?

Mértékegység: óra

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

6.) Ön hány darab, nőknek szóló magazint vásárol havonta?

Mértékegység: darab

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

7.) Ön hány alkalommal próbálkozott már diétázással?

Mértékegység: alkalom

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

8.) Ön mennyire érzi úgy, hogy a média által közvetített üzenetek befolyásolják gondolkodását vagy éppen hatást gyakorolnak érzelmeire, egy 1-10-es skálán?

Mértékegység: 1-10 skála

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

9.) Ön mennyire elégedett saját magával egy 0-100 skálán?

Mértékegység: 0-100 skála

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

10.) Ön mennyi pénzt fordít havonta a külsejére?

Mértékegység: forint

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport első sorban a fiatal korosztály, ezen belül is inkább a nők, de rajtuk kívül nemtől, illetve kortól függetlenül bárki érintett lehet az adott témában.
Első sorban olyan intézményeknek lehet fontos ez a probléma, akik fiatalokkal foglalkoznak.

Ide sorolnám:

-az oktatási intézményeket

-gyermekkórházakat

-árvaházakat

Úgy gondolom, azért állhat érdekükben ezért az elemzésért fizetni, mert ezzel is felhívhatják a fiatalok figyelmét a probléma fontosságára, illetve annak veszélyeire, valamint az elemzés által kapott eredmények alapján be lehetne bizonyítani, hogy a média milyen káros hatást gyakorol a fiatalokra.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

'''Önálló módszer'''

Kiadásom nem lenne sok. A számoláshoz szükséges programra lesz csak szükségem, illetve útiköltségre. Először csak az iskolákra fogok koncentrálni. Budapestet nézve a havi bérlettel bárhova eljuthatok, így elég sok iskolát fel tudok keresni, így ez a költségem mindössze 10.000 Ft lesz. Mivel jelenleg rendelkezem számítógéppel, így csak a megfelelő programot kell jogtisztán beszereznem. Az MS Office csomag jelenleg 35.000 Ft, de ezt csak egyszer kell megvásárolni. Ezért egy egyszeri 35.000 Ft-on kívül egy hónapban 10.000 Ft az összes kiadásom.

Az elemzésemet darabszám szerint fogom értékesíteni az iskolákban. 100 db egyén esetén 2.000 Ft, 500 db esetén 5.000 Ft, egy 1000 db-os vizsgálat pedig 10.000 Ft-ba kerülne. Egy elemzés elkészítése átlagosan 5-8 napot vesz igénybe. Könnyen kiszámolható, hogy havonta 2 megrendeléssel,(ha azok nem 1000 db-os megrendelések) akkor a hónapot veszteséggel fogom zárni.

'''Hasonlóság elemzés módszerével'''

A kiadási oldal nem fog változni, mivel itt is csak a MS Office-ra lesz szükség, illetve ugyan úgy egy havi BKV bérletre.

A bevételi oldal már változni fog, mivel itt már egy sokkal részletesebb elemzést tudok kínálni az iskoláknak, ezért az elemzéseket is drágábban fogom árulni.

Az árak a következő képpen fognak változni:

-100 db-os vizsgálat: 5.000 Ft

-500 db-os vizsgálat: 10.000 Ft

-1000 db-os vizsgálat: 20.000 Ft lesz.

Ebben az esetben úgy számolok, hogy a megrendelők komolyabban fogják venni a módszeremet, ezáltal több megrendelésre számítok. Tegyük fel, hogy megrendelnek tőlem minden változatból 1 darabot. Így a várható hasznosságot 35.000 Ft-ra becsülöm az adott hónapban, amivel már a kezdő kiadásaimat fedezni tudom. A következő hónapban már nem kell megvennem újra az Office programot, így már egy 25.000 Ft-os becslést is hozzá kalkulálok.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

-A feladatom során összesen 13 objektumom és 10 attribútumom volt.

-Kétféle irányt határoztam meg, a kérdésekhez kapcsolódóan 0 és 1.

-A lépcsők számát 13-ban határoztam meg, mely megegyezik az objektumok számával.

-A táblázat adatait a megkérdezettek válaszai szerint töltöttem ki.

-Az elemzés végén százalékos átlag számítással határoztam meg a sorrendet.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

-Az elemzés során megállapítottam mely attribútumokkal, kérdésekkel lehet mérni a tömegmédia hatását a testképre nézve.

-Irány= 0, itt minél nagyobb a válaszomra kapott érték, annál nagyobb a kockázat.

-Irány=1, itt minél kisebb a válaszomra kapott érték, annál kisebb a kockázat.

-A pirossal jelöltek a legveszélyeztetettebbek.

-A zölddel jelöltek a legkevésbé veszélyeztetettek.

-Az utolsó két oszlopban található az önálló, illetve a Coco elemzés által kapott eredmények.

[[Fájl:Elemzés.jpg]]

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

A saját módszerem és a hasonlóságelemzés módszerének összehasonlítása alapján szembetűnő a különbség az eredmények kapcsán.
A sikeresebb módszer az elemzés során egyértelműen a hasonlóságelemzés volt, hiszen sokkal részletesebben és pontosabban mutatja be az eredményeket, emellett azok könnyebben rangsorolhatók és jobban összehasonlíthatók, mint az általam használni kívánt módszerrel.
Így tehát egyértelműen megállapítható, hogy a hasonlóságelemzés módszere a sikeresebb a feladat kapcsán.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett havi 25.000 Ft bevétel helyett, a már felismert kockázatok hatására a végső havi bevételt 15.000 Ft-ra becsülöm.
A munkára szánt, becsült idő/energia függvényében ez a bevétel még ideálisnak mondható.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A tömegmédia hatása

2014-04-13T19:15:35Z

Jkv6: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/szn_pl.xlsx

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A televízióban megjelenő reklám nézési szokások,a tömegmédia által gyakorolt befolyásolás hatása és az önelfogadás kérdésének vizsgálata összehasonlító elemzéssel.

=A feladat előtörténete=
==Személyes kötődés==

Azért választottam ezt a témát és tartottam fontosnak a vizsgálatát, mert a negatív testi attitűd kialakulása és a reklámok káros hatása tekintetében, egy olyan jelenkori problémáról beszélünk, mely rengeteg embert, főként fiatalt érint,és amelyben a mindennapi életünk részét képző médiának is jelentős szerepe van. A táplálkozási zavaros betegek száma egyre csak nő világszerte, és egyre fiatalabb korú gyermekeknél diagnosztizálják ezeket a zavarokat, úgy gondolom, hogy fontos tudatni a fiatalokkal, milyen veszélyeket is rejt magában ez a betegség és megóvni őket a kialakulásától.

==Szakértői javaslatok==

A feladatom célja az volt, hogy választ találjak arra, milyen szerepet töltenek be az emberek életében a reklámok, mennyire befolyásolják őket, illetve, hogy az ott megjelenő üzenetek mennyire befolyásolják a testképet, valamint, hogy feltárjam milyen önképpel rendelkeznek a vizsgálatomban résztvevő személyek. Feladatom során a fent látható célokat tűztem ki magamnak és ezek alapján mértem fel, milyen kapcsolat fedezhető fel a reklámok és a táplálkozási zavarok, testképzavarok kialakulása kapcsán.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Abban az esetben, ha nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül a hasonlóságelemzés módszerével, akkor a feladatot úgy oldottam volna meg, hogy felállítottam volna egy 1-10 terjedő skálát, majd az egyes objektumokhoz tartozó értékeket átlagoltam volna és ezek alapján állítottam volna fel a sorrendemet.

A módszer hibája az, hogy egy egyszerű számításokon alapuló módszer, nem tesz különbséget az egyes kérdések között. Az, hogy az ember hányszor kapcsol el egy adott reklámról, valamint az, hogy hány plusz kilógrammig érzi ideálisnak testsúlyát, ugyanolyan súllyal bírnak az általam végezni kívánt módszerrel, így nincs benne logika, hisz nem tesz konkrét különbséget és nincs egy adott fontossági sorrend az egyes kérdések között.
A módszert úgy lehetne javítani, hogyha az egyes kérdések fontosságát tudnám érzékeltetni az eredményekben.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az objektumok, attribútumok és értékek tekintetében nem akadt különösebb problémám, csak egyes kérdések mértékegységének meghatározásával voltak nehézségeim, hiszen az említett kérdésekhez tartozó skálák nem minden esetben voltak azonosak. Az OAM beazonosítása kapcsán nem volt problémám, hiszen a válaszadók száma előre meg volt határozva, szűrésre pedig nem került sor. Végül a különböző mértékegységeket átszámoltam egy egységes mértékegységbe. A feladatban nem voltak KO feltételek.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumaim a feladat során a tizenkét anonim válaszadóm, valamint saját magam voltak.

Objektumok:

-Válaszadó 1

-Válaszadó 2

-Válaszadó 3

-Válaszadó 4

-Válaszadó 5

-Válaszadó 6

-Válaszadó 7

-Válaszadó 8

-Válaszadó 9

-Válaszadó 10

-Válaszadó 11

-Válaszadó 12

-Szoó Nóra

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumaim az általam megfogalmazott kérdések voltak. A kérdéseim különbözősége miatt, az irányokat kétféle képpen adtam meg.

Attribútumok:

1.) Naponta, átlagosan hány percet fordít Ön a televízióban megjelenő reklámok nézésére?

Mértékegység: perc

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

2.) Ön tízből hány alkalommal hagyja el a szobát vagy vált csatornát, egy adott reklámblokk kezdésekor?

Mértékegység: alkalom

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

3.) Abban az esetben, ha nem Ön kezeli a reklámokhoz való hozzáférést, hány percig képes végig nézni azokat?

Mértékegység: perc

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

4.) Saját testsúlyához viszonyítva, Ön hány plusz kilógrammig érzi úgy, hogy testtömege még ideális?

Mértékegység: kg

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

5.) Ön havonta hány órát tölt testmozgással?

Mértékegység: óra

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

6.) Ön hány darab, nőknek szóló magazint vásárol havonta?

Mértékegység: darab

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

7.) Ön hány alkalommal próbálkozott már diétázással?

Mértékegység: alkalom

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

8.) Ön mennyire érzi úgy, hogy a média által közvetített üzenetek befolyásolják gondolkodását vagy éppen hatást gyakorolnak érzelmeire, egy 1-10-es skálán?

Mértékegység: 1-10 skála

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

9.) Ön mennyire elégedett saját magával egy 0-100 skálán?

Mértékegység: 0-100 skála

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

10.) Ön mennyi pénzt fordít havonta a külsejére?

Mértékegység: forint

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop) kialakulására.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport első sorban a fiatal korosztály, ezen belül is inkább a nők, de rajtuk kívül nemtől, illetve kortól függetlenül bárki érintett lehet az adott témában.
Első sorban olyan intézményeknek lehet fontos ez a probléma, akik fiatalokkal foglalkoznak.

Ide sorolnám:

-az oktatási intézményeket

-gyermekkórházakat

-árvaházakat

Úgy gondolom, azért állhat érdekükben ezért az elemzésért fizetni, mert ezzel is felhívhatják a fiatalok figyelmét a probléma fontosságára, illetve annak veszélyeire, valamint az elemzés által kapott eredmények alapján be lehetne bizonyítani, hogy a média milyen káros hatást gyakorol a fiatalokra.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Önálló módszer

Kiadásom nem lenne sok. A számoláshoz szükséges programra lesz csak szükségem, illetve útiköltségre. Először csak az iskolákra fogok koncentrálni. Budapestet nézve a havi bérlettel bárhova eljuthatok, így elég sok iskolát fel tudok keresni, így ez a költségem mindössze 10.000 Ft lesz. Mivel jelenleg rendelkezem számítógéppel, így csak a megfelelő programot kell jogtisztán beszereznem. Az MS Office csomag jelenleg 35.000 Ft, de ezt csak egyszer kell megvásárolni. Ezért egy egyszeri 35.000 Ft-on kívül egy hónapban 10.000 Ft az összes kiadásom.

Az elemzésemet darabszám szerint fogom értékesíteni az iskolákban. 100 db egyén esetén 2.000 Ft, 500 db esetén 5.000 Ft, egy 1000 db-os vizsgálat pedig 10.000 Ft-ba kerülne. Egy elemzés elkészítése átlagosan 5-8 napot vesz igénybe. Könnyen kiszámolható, hogy havonta 2 megrendeléssel,(ha azok nem 1000 db-os megrendelések) akkor a hónapot veszteséggel fogom zárni.

Hasonlóság elemzés módszerével

A kiadási oldal nem fog változni, mivel itt is csak a MS Office-ra lesz szükség, illetve ugyan úgy egy havi BKV bérletre.

A bevételi oldal már változni fog, mivel itt már egy sokkal részletesebb elemzést tudok kínálni az iskoláknak, ezért az elemzéseket is drágábban fogom árulni.

Az árak a következő képpen fognak változni:

-100 db-os vizsgálat: 5.000 Ft

-500 db-os vizsgálat: 10.000 Ft

-1000 db-os vizsgálat: 20.000 Ft lesz.

Ebben az esetben úgy számolok, hogy a megrendelők komolyabban fogják venni a módszeremet, ezáltal több megrendelésre számítok. Tegyük fel, hogy megrendelnek tőlem minden változatból 1 darabot. Ekkor 35.000 Ft bevételre teszek szert a hónapban, amivel már a kezdő kiadásaimat fedezni tudom. A következő hónapban már nem kell megvennem újra az Office programot, így már egy 25.000 Ft-os bevételre tudok szert tenni.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

-A feladatom során összesen 13 objektumom és 10 attribútumom volt.

-Kétféle irányt határoztam meg, a kérdésekhez kapcsolódóan 0 és 1.

-A lépcsők számát 13-ban határoztam meg, mely megegyezik az objektumok számával.

-A táblázat adatait a megkérdezettek válaszai szerint töltöttem ki.

-Az elemzés végén százalékos átlag számítással határoztam meg a sorrendet.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

-Az elemzés során megállapítottam mely attribútumokkal, kérdésekkel lehet mérni a tömegmédia hatását a testképre nézve.

-Irány= 0, itt minél nagyobb a válaszomra kapott érték, annál nagyobb a kockázat.

-Irány=1, itt minél kisebb a válaszomra kapott érték, annál kisebb a kockázat.

-A pirossal jelöltek a legveszélyeztetettebbek.

-A zölddel jelöltek a legkevésbé veszélyeztetettek.

-Az utolsó két oszlopban található az önálló, illetve a Coco elemzés által kapott eredmények.

[[Fájl:Elemzés.jpg]]

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

A saját módszerem és a hasonlóságelemzés módszerének összehasonlítása alapján szembetűnő a különbség az eredmények kapcsán.
A sikeresebb módszer az elemzés során egyértelműen a hasonlóságelemzés volt, hiszen sokkal részletesebben és pontosabban mutatja be az eredményeket, emellett azok könnyebben rangsorolhatók és jobban összehasonlíthatók, mint az általam használni kívánt módszerrel.
Így tehát egyértelműen megállapítható, hogy a hasonlóságelemzés módszere a sikeresebb a feladat kapcsán.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett havi 25.000 Ft bevétel helyett, a már felismert kockázatok hatására a végső havi bevételt 15.000 Ft-ra becsülöm.
A munkára szánt, becsült idő/energia függvényében ez a bevétel még ideálisnak mondható.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A tömegmédia hatása

2014-04-13T19:14:45Z

Jkv6: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/szn_pl.xlsx

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A televízióban megjelenő reklám nézési szokások,a tömegmédia által gyakorolt befolyásolás hatása és az önelfogadás kérdésének vizsgálata összehasonlító elemzéssel.

=A feladat előtörténete=
==Személyes kötődés==

Azért választottam ezt a témát és tartottam fontosnak a vizsgálatát, mert a negatív testi attitűd kialakulása és a reklámok káros hatása tekintetében, egy olyan jelenkori problémáról beszélünk, mely rengeteg embert, főként fiatalt érint,és amelyben a mindennapi életünk részét képző médiának is jelentős szerepe van. A táplálkozási zavaros betegek száma egyre csak nő világszerte, és egyre fiatalabb korú gyermekeknél diagnosztizálják ezeket a zavarokat, úgy gondolom, hogy fontos tudatni a fiatalokkal, milyen veszélyeket is rejt magában ez a betegség és megóvni őket a kialakulásától.

==Szakértői javaslatok==

A feladatom célja az volt, hogy választ találjak arra, milyen szerepet töltenek be az emberek életében a reklámok, mennyire befolyásolják őket, illetve, hogy az ott megjelenő üzenetek mennyire befolyásolják a testképet, valamint, hogy feltárjam milyen önképpel rendelkeznek a vizsgálatomban résztvevő személyek. Feladatom során a fent látható célokat tűztem ki magamnak és ezek alapján mértem fel, milyen kapcsolat fedezhető fel a reklámok és a táplálkozási zavarok, testképzavarok kialakulása kapcsán.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Abban az esetben, ha nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül a hasonlóságelemzés módszerével, akkor a feladatot úgy oldottam volna meg, hogy felállítottam volna egy 1-10 terjedő skálát, majd az egyes objektumokhoz tartozó értékeket átlagoltam volna és ezek alapján állítottam volna fel a sorrendemet.

A módszer hibája az, hogy egy egyszerű számításokon alapuló módszer, nem tesz különbséget az egyes kérdések között. Az, hogy az ember hányszor kapcsol el egy adott reklámról, valamint az, hogy hány plusz kilógrammig érzi ideálisnak testsúlyát, ugyanolyan súllyal bírnak az általam végezni kívánt módszerrel, így nincs benne logika, hisz nem tesz konkrét különbséget és nincs egy adott fontossági sorrend az egyes kérdések között.
A módszert úgy lehetne javítani, hogyha az egyes kérdések fontosságát tudnám érzékeltetni az eredményekben.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az objektumok, attribútumok és értékek tekintetében nem akadt különösebb problémám, csak egyes kérdések mértékegységének meghatározásával voltak nehézségeim, hiszen az említett kérdésekhez tartozó skálák nem minden esetben voltak azonosak. Az OAM beazonosítása kapcsán nem volt problémám, hiszen a válaszadók száma előre meg volt határozva, szűrésre pedig nem került sor. Végül a különböző mértékegységeket átszámoltam egy egységes mértékegységbe. A feladatban nem voltak KO feltételek.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumaim a feladat során a tizenkét anonim válaszadóm, valamint saját magam voltak.

Objektumok:

-Válaszadó 1

-Válaszadó 2

-Válaszadó 3

-Válaszadó 4

-Válaszadó 5

-Válaszadó 6

-Válaszadó 7

-Válaszadó 8

-Válaszadó 9

-Válaszadó 10

-Válaszadó 11

-Válaszadó 12

-Szoó Nóra

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumaim az általam megfogalmazott kérdések voltak. A kérdéseim különbözősége miatt, az irányokat kétféle képpen adtam meg.

Attribútumok:

1.) Naponta, átlagosan hány percet fordít Ön a televízióban megjelenő reklámok nézésére?

Mértékegység: perc

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

2.) Ön tízből hány alkalommal hagyja el a szobát vagy vált csatornát, egy adott reklámblokk kezdésekor?

Mértékegység: alkalom

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

3.) Abban az esetben, ha nem Ön kezeli a reklámokhoz való hozzáférést, hány percig képes végig nézni azokat?

Mértékegység: perc

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

4.) Saját testsúlyához viszonyítva, Ön hány plusz kilógrammig érzi úgy, hogy testtömege még ideális?

Mértékegység: kg

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop)kialakulására.

5.) Ön havonta hány órát tölt testmozgással?

Mértékegység: óra

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop)kialakulására.

6.) Ön hány darab, nőknek szóló magazint vásárol havonta?

Mértékegység: darab

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop)kialakulására.

7.) Ön hány alkalommal próbálkozott már diétázással?

Mértékegység: alkalom

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

8.) Ön mennyire érzi úgy, hogy a média által közvetített üzenetek befolyásolják gondolkodását vagy éppen hatást gyakorolnak érzelmeire, egy 1-10-es skálán?

Mértékegység: 1-10 skála

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

9.) Ön mennyire elégedett saját magával egy 0-100 skálán?

Mértékegység: 0-100 skála

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop)kialakulására.

10.) Ön mennyi pénzt fordít havonta a külsejére?

Mértékegység: forint

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop)kialakulására.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport első sorban a fiatal korosztály, ezen belül is inkább a nők, de rajtuk kívül nemtől, illetve kortól függetlenül bárki érintett lehet az adott témában.
Első sorban olyan intézményeknek lehet fontos ez a probléma, akik fiatalokkal foglalkoznak.

Ide sorolnám:

-az oktatási intézményeket

-gyermekkórházakat

-árvaházakat

Úgy gondolom, azért állhat érdekükben ezért az elemzésért fizetni, mert ezzel is felhívhatják a fiatalok figyelmét a probléma fontosságára, illetve annak veszélyeire, valamint az elemzés által kapott eredmények alapján be lehetne bizonyítani, hogy a média milyen káros hatást gyakorol a fiatalokra.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Önálló módszer

Kiadásom nem lenne sok. A számoláshoz szükséges programra lesz csak szükségem, illetve útiköltségre. Először csak az iskolákra fogok koncentrálni. Budapestet nézve a havi bérlettel bárhova eljuthatok, így elég sok iskolát fel tudok keresni, így ez a költségem mindössze 10.000 Ft lesz. Mivel jelenleg rendelkezem számítógéppel, így csak a megfelelő programot kell jogtisztán beszereznem. Az MS Office csomag jelenleg 35.000 Ft, de ezt csak egyszer kell megvásárolni. Ezért egy egyszeri 35.000 Ft-on kívül egy hónapban 10.000 Ft az összes kiadásom.

Az elemzésemet darabszám szerint fogom értékesíteni az iskolákban. 100 db egyén esetén 2.000 Ft, 500 db esetén 5.000 Ft, egy 1000 db-os vizsgálat pedig 10.000 Ft-ba kerülne. Egy elemzés elkészítése átlagosan 5-8 napot vesz igénybe. Könnyen kiszámolható, hogy havonta 2 megrendeléssel,(ha azok nem 1000 db-os megrendelések) akkor a hónapot veszteséggel fogom zárni.

Hasonlóság elemzés módszerével

A kiadási oldal nem fog változni, mivel itt is csak a MS Office-ra lesz szükség, illetve ugyan úgy egy havi BKV bérletre.

A bevételi oldal már változni fog, mivel itt már egy sokkal részletesebb elemzést tudok kínálni az iskoláknak, ezért az elemzéseket is drágábban fogom árulni.

Az árak a következő képpen fognak változni:

-100 db-os vizsgálat: 5.000 Ft

-500 db-os vizsgálat: 10.000 Ft

-1000 db-os vizsgálat: 20.000 Ft lesz.

Ebben az esetben úgy számolok, hogy a megrendelők komolyabban fogják venni a módszeremet, ezáltal több megrendelésre számítok. Tegyük fel, hogy megrendelnek tőlem minden változatból 1 darabot. Ekkor 35.000 Ft bevételre teszek szert a hónapban, amivel már a kezdő kiadásaimat fedezni tudom. A következő hónapban már nem kell megvennem újra az Office programot, így már egy 25.000 Ft-os bevételre tudok szert tenni.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

-A feladatom során összesen 13 objektumom és 10 attribútumom volt.

-Kétféle irányt határoztam meg, a kérdésekhez kapcsolódóan 0 és 1.

-A lépcsők számát 13-ban határoztam meg, mely megegyezik az objektumok számával.

-A táblázat adatait a megkérdezettek válaszai szerint töltöttem ki.

-Az elemzés végén százalékos átlag számítással határoztam meg a sorrendet.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

-Az elemzés során megállapítottam mely attribútumokkal, kérdésekkel lehet mérni a tömegmédia hatását a testképre nézve.

-Irány= 0, itt minél nagyobb a válaszomra kapott érték, annál nagyobb a kockázat.

-Irány=1, itt minél kisebb a válaszomra kapott érték, annál kisebb a kockázat.

-A pirossal jelöltek a legveszélyeztetettebbek.

-A zölddel jelöltek a legkevésbé veszélyeztetettek.

-Az utolsó két oszlopban található az önálló, illetve a Coco elemzés által kapott eredmények.

[[Fájl:Elemzés.jpg]]

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

A saját módszerem és a hasonlóságelemzés módszerének összehasonlítása alapján szembetűnő a különbség az eredmények kapcsán.
A sikeresebb módszer az elemzés során egyértelműen a hasonlóságelemzés volt, hiszen sokkal részletesebben és pontosabban mutatja be az eredményeket, emellett azok könnyebben rangsorolhatók és jobban összehasonlíthatók, mint az általam használni kívánt módszerrel.
Így tehát egyértelműen megállapítható, hogy a hasonlóságelemzés módszere a sikeresebb a feladat kapcsán.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett havi 25.000 Ft bevétel helyett, a már felismert kockázatok hatására a végső havi bevételt 15.000 Ft-ra becsülöm.
A munkára szánt, becsült idő/energia függvényében ez a bevétel még ideálisnak mondható.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A tömegmédia hatása

2014-04-13T19:14:04Z

Jkv6: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/szn_pl.xlsx

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A televízióban megjelenő reklám nézési szokások,a tömegmédia által gyakorolt befolyásolás hatása és az önelfogadás kérdésének vizsgálata összehasonlító elemzéssel.

=A feladat előtörténete=
==Személyes kötődés==

Azért választottam ezt a témát és tartottam fontosnak a vizsgálatát, mert a negatív testi attitűd kialakulása és a reklámok káros hatása tekintetében, egy olyan jelenkori problémáról beszélünk, mely rengeteg embert, főként fiatalt érint,és amelyben a mindennapi életünk részét képző médiának is jelentős szerepe van. A táplálkozási zavaros betegek száma egyre csak nő világszerte, és egyre fiatalabb korú gyermekeknél diagnosztizálják ezeket a zavarokat, úgy gondolom, hogy fontos tudatni a fiatalokkal, milyen veszélyeket is rejt magában ez a betegség és megóvni őket a kialakulásától.

==Szakértői javaslatok==

A feladatom célja az volt, hogy választ találjak arra, milyen szerepet töltenek be az emberek életében a reklámok, mennyire befolyásolják őket, illetve, hogy az ott megjelenő üzenetek mennyire befolyásolják a testképet, valamint, hogy feltárjam milyen önképpel rendelkeznek a vizsgálatomban résztvevő személyek. Feladatom során a fent látható célokat tűztem ki magamnak és ezek alapján mértem fel, milyen kapcsolat fedezhető fel a reklámok és a táplálkozási zavarok, testképzavarok kialakulása kapcsán.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Abban az esetben, ha nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül a hasonlóságelemzés módszerével, akkor a feladatot úgy oldottam volna meg, hogy felállítottam volna egy 1-10 terjedő skálát, majd az egyes objektumokhoz tartozó értékeket átlagoltam volna és ezek alapján állítottam volna fel a sorrendemet.

A módszer hibája az, hogy egy egyszerű számításokon alapuló módszer, nem tesz különbséget az egyes kérdések között. Az, hogy az ember hányszor kapcsol el egy adott reklámról, valamint az, hogy hány plusz kilógrammig érzi ideálisnak testsúlyát, ugyanolyan súllyal bírnak az általam végezni kívánt módszerrel, így nincs benne logika, hisz nem tesz konkrét különbséget és nincs egy adott fontossági sorrend az egyes kérdések között.
A módszert úgy lehetne javítani, hogyha az egyes kérdések fontosságát tudnám érzékeltetni az eredményekben.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az objektumok, attribútumok és értékek tekintetében nem akadt különösebb problémám, csak egyes kérdések mértékegységének meghatározásával voltak nehézségeim, hiszen az említett kérdésekhez tartozó skálák nem minden esetben voltak azonosak. Az OAM beazonosítása kapcsán nem volt problémám, hiszen a válaszadók száma előre meg volt határozva, szűrésre pedig nem került sor. Végül a különböző mértékegységeket átszámoltam egy egységes mértékegységbe. A feladatban nem voltak KO feltételek.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumaim a feladat során a tizenkét anonim válaszadóm, valamint saját magam voltak.

Objektumok:

-Válaszadó 1

-Válaszadó 2

-Válaszadó 3

-Válaszadó 4

-Válaszadó 5

-Válaszadó 6

-Válaszadó 7

-Válaszadó 8

-Válaszadó 9

-Válaszadó 10

-Válaszadó 11

-Válaszadó 12

-Szoó Nóra

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumaim az általam megfogalmazott kérdések voltak. A kérdéseim különbözősége miatt, az irányokat kétféle képpen adtam meg.

Attribútumok:

1.) Naponta, átlagosan hány percet fordít Ön a televízióban megjelenő reklámok nézésére?

Mértékegység: perc

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

2.) Ön tízből hány alkalommal hagyja el a szobát vagy vált csatornát, egy adott reklámblokk kezdésekor?

Mértékegység: alkalom

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

3.)Abban az esetben, ha nem Ön kezeli a reklámokhoz való hozzáférést, hány percig képes végig nézni azokat?

Mértékegység: perc

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

4.)Saját testsúlyához viszonyítva, Ön hány plusz kilógrammig érzi úgy, hogy testtömege még ideális?

Mértékegység: kg

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop)kialakulására.

5.)Ön havonta hány órát tölt testmozgással?

Mértékegység: óra

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop)kialakulására.

6.)Ön hány darab, nőknek szóló magazint vásárol havonta?

Mértékegység: darab

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop)kialakulására.

7.)Ön hány alkalommal próbálkozott már diétázással?

Mértékegység: alkalom

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

8.)Ön mennyire érzi úgy, hogy a média által közvetített üzenetek befolyásolják gondolkodását vagy éppen hatást gyakorolnak érzelmeire, egy 1-10-es skálán?

Mértékegység: 1-10 skála

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

9.)Ön mennyire elégedett saját magával egy 0-100 skálán?

Mértékegység: 0-100 skála

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop)kialakulására.

10.)Ön mennyi pénzt fordít havonta a külsejére?

Mértékegység: forint

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop)kialakulására.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport első sorban a fiatal korosztály, ezen belül is inkább a nők, de rajtuk kívül nemtől, illetve kortól függetlenül bárki érintett lehet az adott témában.
Első sorban olyan intézményeknek lehet fontos ez a probléma, akik fiatalokkal foglalkoznak.

Ide sorolnám:

-az oktatási intézményeket

-gyermekkórházakat

-árvaházakat

Úgy gondolom, azért állhat érdekükben ezért az elemzésért fizetni, mert ezzel is felhívhatják a fiatalok figyelmét a probléma fontosságára, illetve annak veszélyeire, valamint az elemzés által kapott eredmények alapján be lehetne bizonyítani, hogy a média milyen káros hatást gyakorol a fiatalokra.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Önálló módszer

Kiadásom nem lenne sok. A számoláshoz szükséges programra lesz csak szükségem, illetve útiköltségre. Először csak az iskolákra fogok koncentrálni. Budapestet nézve a havi bérlettel bárhova eljuthatok, így elég sok iskolát fel tudok keresni, így ez a költségem mindössze 10.000 Ft lesz. Mivel jelenleg rendelkezem számítógéppel, így csak a megfelelő programot kell jogtisztán beszereznem. Az MS Office csomag jelenleg 35.000 Ft, de ezt csak egyszer kell megvásárolni. Ezért egy egyszeri 35.000 Ft-on kívül egy hónapban 10.000 Ft az összes kiadásom.

Az elemzésemet darabszám szerint fogom értékesíteni az iskolákban. 100 db egyén esetén 2.000 Ft, 500 db esetén 5.000 Ft, egy 1000 db-os vizsgálat pedig 10.000 Ft-ba kerülne. Egy elemzés elkészítése átlagosan 5-8 napot vesz igénybe. Könnyen kiszámolható, hogy havonta 2 megrendeléssel,(ha azok nem 1000 db-os megrendelések) akkor a hónapot veszteséggel fogom zárni.

Hasonlóság elemzés módszerével

A kiadási oldal nem fog változni, mivel itt is csak a MS Office-ra lesz szükség, illetve ugyan úgy egy havi BKV bérletre.

A bevételi oldal már változni fog, mivel itt már egy sokkal részletesebb elemzést tudok kínálni az iskoláknak, ezért az elemzéseket is drágábban fogom árulni.

Az árak a következő képpen fognak változni:

-100 db-os vizsgálat: 5.000 Ft

-500 db-os vizsgálat: 10.000 Ft

-1000 db-os vizsgálat: 20.000 Ft lesz.

Ebben az esetben úgy számolok, hogy a megrendelők komolyabban fogják venni a módszeremet, ezáltal több megrendelésre számítok. Tegyük fel, hogy megrendelnek tőlem minden változatból 1 darabot. Ekkor 35.000 Ft bevételre teszek szert a hónapban, amivel már a kezdő kiadásaimat fedezni tudom. A következő hónapban már nem kell megvennem újra az Office programot, így már egy 25.000 Ft-os bevételre tudok szert tenni.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

-A feladatom során összesen 13 objektumom és 10 attribútumom volt.

-Kétféle irányt határoztam meg, a kérdésekhez kapcsolódóan 0 és 1.

-A lépcsők számát 13-ban határoztam meg, mely megegyezik az objektumok számával.

-A táblázat adatait a megkérdezettek válaszai szerint töltöttem ki.

-Az elemzés végén százalékos átlag számítással határoztam meg a sorrendet.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

-Az elemzés során megállapítottam mely attribútumokkal, kérdésekkel lehet mérni a tömegmédia hatását a testképre nézve.

-Irány= 0, itt minél nagyobb a válaszomra kapott érték, annál nagyobb a kockázat.

-Irány=1, itt minél kisebb a válaszomra kapott érték, annál kisebb a kockázat.

-A pirossal jelöltek a legveszélyeztetettebbek.

-A zölddel jelöltek a legkevésbé veszélyeztetettek.

-Az utolsó két oszlopban található az önálló, illetve a Coco elemzés által kapott eredmények.

[[Fájl:Elemzés.jpg]]

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

A saját módszerem és a hasonlóságelemzés módszerének összehasonlítása alapján szembetűnő a különbség az eredmények kapcsán.
A sikeresebb módszer az elemzés során egyértelműen a hasonlóságelemzés volt, hiszen sokkal részletesebben és pontosabban mutatja be az eredményeket, emellett azok könnyebben rangsorolhatók és jobban összehasonlíthatók, mint az általam használni kívánt módszerrel.
Így tehát egyértelműen megállapítható, hogy a hasonlóságelemzés módszere a sikeresebb a feladat kapcsán.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett havi 25.000 Ft bevétel helyett, a már felismert kockázatok hatására a végső havi bevételt 15.000 Ft-ra becsülöm.
A munkára szánt, becsült idő/energia függvényében ez a bevétel még ideálisnak mondható.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A tömegmédia hatása

2014-04-13T19:13:07Z

Jkv6: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/szn_pl.xlsx

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A televízióban megjelenő reklám nézési szokások,a tömegmédia által gyakorolt befolyásolás hatása és az önelfogadás kérdésének vizsgálata összehasonlító elemzéssel.

=A feladat előtörténete=
==Személyes kötődés==

Azért választottam ezt a témát és tartottam fontosnak a vizsgálatát, mert a negatív testi attitűd kialakulása és a reklámok káros hatása tekintetében, egy olyan jelenkori problémáról beszélünk, mely rengeteg embert, főként fiatalt érint,és amelyben a mindennapi életünk részét képző médiának is jelentős szerepe van. A táplálkozási zavaros betegek száma egyre csak nő világszerte, és egyre fiatalabb korú gyermekeknél diagnosztizálják ezeket a zavarokat, úgy gondolom, hogy fontos tudatni a fiatalokkal, milyen veszélyeket is rejt magában ez a betegség és megóvni őket a kialakulásától.

==Szakértői javaslatok==

A feladatom célja az volt, hogy választ találjak arra, milyen szerepet töltenek be az emberek életében a reklámok, mennyire befolyásolják őket, illetve, hogy az ott megjelenő üzenetek mennyire befolyásolják a testképet, valamint, hogy feltárjam milyen önképpel rendelkeznek a vizsgálatomban résztvevő személyek. Feladatom során a fent látható célokat tűztem ki magamnak és ezek alapján mértem fel, milyen kapcsolat fedezhető fel a reklámok és a táplálkozási zavarok, testképzavarok kialakulása kapcsán.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Abban az esetben, ha nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül a hasonlóságelemzés módszerével, akkor a feladatot úgy oldottam volna meg, hogy felállítottam volna egy 1-10 terjedő skálát, majd az egyes objektumokhoz tartozó értékeket átlagoltam volna és ezek alapján állítottam volna fel a sorrendemet.

A módszer hibája az, hogy egy egyszerű számításokon alapuló módszer, nem tesz különbséget az egyes kérdések között. Az, hogy az ember hányszor kapcsol el egy adott reklámról, valamint az, hogy hány plusz kilógrammig érzi ideálisnak testsúlyát, ugyanolyan súllyal bírnak az általam végezni kívánt módszerrel, így nincs benne logika, hisz nem tesz konkrét különbséget és nincs egy adott fontossági sorrend az egyes kérdések között.
A módszert úgy lehetne javítani, hogyha az egyes kérdések fontosságát tudnám érzékeltetni az eredményekben.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az objektumok, attribútumok és értékek tekintetében nem akadt különösebb problémám, csak egyes kérdések mértékegységének meghatározásával voltak nehézségeim, hiszen az említett kérdésekhez tartozó skálák nem minden esetben voltak azonosak. Az OAM beazonosítása kapcsán nem volt problémám, hiszen a válaszadók száma előre meg volt határozva, szűrésre pedig nem került sor. Végül a különböző mértékegységeket átszámoltam egy egységes mértékegységbe. A feladatban nem voltak KO feltételek.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumaim a feladat során a tizenkét anonim válaszadóm, valamint saját magam voltak.

Objektumok:

-Válaszadó 1

-Válaszadó 2

-Válaszadó 3

-Válaszadó 4

-Válaszadó 5

-Válaszadó 6

-Válaszadó 7

-Válaszadó 8

-Válaszadó 9

-Válaszadó 10

-Válaszadó 11

-Válaszadó 12

-Szoó Nóra

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumaim az általam megfogalmazott kérdések voltak. A kérdéseim különbözősége miatt, az irányokat kétféle képpen adtam meg.

Attribútumok:

1.) Naponta, átlagosan hány percet fordít Ön a televízióban megjelenő reklámok nézésére?

Mértékegység: perc

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

2.) Ön tízből hány alkalommal hagyja el a szobát vagy vált csatornát, egy adott reklámblokk kezdésekor?

Mértékegység: alkalom

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

3.)Abban az esetben, ha nem Ön kezeli a reklámokhoz való hozzáférést, hány percig képes végig nézni azokat?

Mértékegység: perc

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

4.)Saját testsúlyához viszonyítva, Ön hány plusz kilógrammig érzi úgy, hogy testtömege még ideális?

Mértékegység: kg

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop)kialakulására.

5.)Ön havonta hány órát tölt testmozgással?

Mértékegység: óra

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop)kialakulására.

6.)Ön hány darab, nőknek szóló magazint vásárol havonta?

Mértékegység: darab

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop)kialakulására.

7.)Ön hány alkalommal próbálkozott már diétázással?

Mértékegység: alkalom

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

8.)Ön mennyire érzi úgy, hogy a média által közvetített üzenetek befolyásolják gondolkodását vagy éppen hatást gyakorolnak érzelmeire, egy 1-10-es skálán?

Mértékegység: 1-10 skála

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

9.)Ön mennyire elégedett saját magával egy 0-100 skálán?

Mértékegység: 0-100 skála

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop)kialakulására.

10.)Ön mennyi pénzt fordít havonta a külsejére?

Mértékegység: forint

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop)kialakulására.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport első sorban a fiatal korosztály, ezen belül is inkább a nők, de rajtuk kívül nemtől, illetve kortól függetlenül bárki érintett lehet az adott témában.
Első sorban olyan intézményeknek lehet fontos ez a probléma, akik fiatalokkal foglalkoznak.

Ide sorolnám:

-az oktatási intézményeket

-gyermekkórházakat

-árvaházakat

Úgy gondolom, azért állhat érdekükben ezért az elemzésért fizetni, mert ezzel is felhívhatják a fiatalok figyelmét a probléma fontosságára, illetve annak veszélyeire, valamint az elemzés által kapott eredmények alapján be lehetne bizonyítani, hogy a média milyen káros hatást gyakorol a fiatalokra.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Önálló módszer

Kiadásom nem lenne sok. A számoláshoz szükséges programra lesz csak szükségem, illetve útiköltségre. Először csak az iskolákra fogok koncentrálni. Budapestet nézve a havi bérlettel bárhova eljuthatok, így elég sok iskolát fel tudok keresni, így ez a költségem mindössze 10.000 Ft lesz. Mivel jelenleg rendelkezem számítógéppel, így csak a megfelelő programot kell jogtisztán beszereznem. Az MS Office csomag jelenleg 35.000 Ft, de ezt csak egyszer kell megvásárolni. Ezért egy egyszeri 35.000 Ft-on kívül egy hónapban 10.000 Ft az összes kiadásom.

Az elemzésemet darabszám szerint fogom értékesíteni az iskolákban. 100 db egyén esetén 2.000 Ft, 500 db esetén 5.000 Ft, egy 1000 db-os vizsgálat pedig 10.000 Ft-ba kerülne. Egy elemzés elkészítése átlagosan 5-8 napot vesz igénybe. Könnyen kiszámolható, hogy havonta 2 megrendeléssel,(ha azok nem 1000 db-os megrendelések) akkor a hónapot veszteséggel fogom zárni.

Hasonlóság elemzés módszerével

A kiadási oldal nem fog változni, mivel itt is csak a MS Office-ra lesz szükség, illetve ugyan úgy egy havi BKV bérletre.

A bevételi oldal már változni fog, mivel itt már egy sokkal részletesebb elemzést tudok kínálni az iskoláknak, ezért az elemzéseket is drágábban fogom árulni.

Az árak a következő képpen fognak változni:

-100 db-os vizsgálat: 5.000 Ft

-500 db-os vizsgálat: 10.000 Ft

-1000 db-os vizsgálat: 20.000 Ft lesz.

Ebben az esetben úgy számolok, hogy a megrendelők komolyabban fogják venni a módszeremet, ezáltal több megrendelésre számítok. Tegyük fel, hogy megrendelnek tőlem minden változatból 1 darabot. Ekkor 35.000 Ft bevételre teszek szert a hónapban, amivel már a kezdő kiadásaimat fedezni tudom. A következő hónapban már nem kell megvennem újra az Office programot, így már egy 25.000 Ft-os bevételre tudok szert tenni.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

-A feladatom során összesen 13 objektumom és 10 attribútumom volt.

-Kétféle irányt határoztam meg, a kérdésekhez kapcsolódóan 0 és 1.

-A lépcsők számát 13-ban határoztam meg, mely megegyezik az objektumok számával.

-A táblázat adatait a megkérdezettek válaszai szerint töltöttem ki.

-Az elemzés végén százalékos átlag számítással határoztam meg a sorrendet.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

-Az elemzés során megállapítottam mely attribútumokkal, kérdésekkel lehet mérni a tömegmédia hatását a testképre nézve.

-Irány= 0, itt minél nagyobb a válaszomra kapott érték, annál nagyobb a kockázat.

-Irány=1, itt minél kisebb a válaszomra kapott érték, annál kisebb a kockázat.

-A pirossal jelöltek a legveszélyeztetettebbek.

-A zölddel jelöltek a legkevésbé veszélyeztetettek.

-Az utolsó két oszlopban található az önálló, illetve a Coco elemzés által kapott eredmények.

[[Fájl:Elemzés.jpg]]

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

A saját módszerem és a hasonlóságelemzés módszerének összehasonlítása alapján szembetűnő a különbség az eredmények kapcsán.
A sikeresebb módszer az elemzés során egyértelműen a hasonlóságelemzés volt, hiszen sokkal részletesebben és pontosabban mutatja be az eredményeket, emellett azok könnyebben rangsorolhatók és jobban összehasonlíthatók, mint az általam használni kívánt módszerrel.
Így tehát egyértelműen megállapítható, hogy a hasonlóságelemzés módszere a sikeresebb a feladat kapcsán.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett havi 25.000 Ft bevétel helyett, a már felismert kockázatok hatására a végső havi bevételt 15.000 Ft-ra becsülöm.
A munkára szánt, becsült idő/energia függvényében ez a bevétel még ideálisnak mondható.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A tömegmédia hatása

2014-04-13T09:44:44Z

Jkv6: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/szn_pl.xlsx

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A televízióban megjelenő reklám nézési szokások,a tömegmédia által gyakorolt befolyásolás hatása és az önelfogadás kérdésének vizsgálata összehasonlító elemzéssel.

=A feladat előtörténete=
==Személyes kötődés==

Azért választottam ezt a témát és tartottam fontosnak a vizsgálatát, mert a negatív testi attitűd kialakulása és a reklámok káros hatása tekintetében, egy olyan jelenkori problémáról beszélünk, mely rengeteg embert, főként fiatalt érint,és amelyben a mindennapi életünk részét képző médiának is jelentős szerepe van. A táplálkozási zavaros betegek száma egyre csak nő világszerte, és egyre fiatalabb korú gyermekeknél diagnosztizálják ezeket a zavarokat, úgy gondolom, hogy fontos tudatni a fiatalokkal, milyen veszélyeket is rejt magában ez a betegség és megóvni őket a kialakulásától.

==Szakértői javaslatok==

A feladatom célja az volt, hogy választ találjak arra, milyen szerepet töltenek be az emberek életében a reklámok, mennyire befolyásolják őket, illetve, hogy az ott megjelenő üzenetek mennyire befolyásolják a testképet, valamint, hogy feltárjam milyen önképpel rendelkeznek a vizsgálatomban résztvevő személyek. Feladatom során a fent látható célokat tűztem ki magamnak és ezek alapján mértem fel, milyen kapcsolat fedezhető fel a reklámok és a táplálkozási zavarok, testképzavarok kialakulása kapcsán.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Abban az esetben, ha nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül a hasonlóságelemzés módszerével, akkor a feladatot úgy oldottam volna meg, hogy felállítottam volna egy 1-10 terjedő skálát, majd az egyes objektumokhoz tartozó értékeket átlagoltam volna és ezek alapján állítottam volna fel a sorrendemet.

A módszer hibája az, hogy egy egyszerű számításokon alapuló módszer, nem tesz különbséget az egyes kérdések között. Az, hogy az ember hányszor kapcsol el egy adott reklámról, valamint az, hogy hány plusz kilógrammig érzi ideálisnak testsúlyát, ugyanolyan súllyal bírnak az általam végezni kívánt módszerrel, így nincs benne logika, hisz nem tesz konkrét különbséget és nincs egy adott fontossági sorrend az egyes kérdések között.
A módszert úgy lehetne javítani, hogyha az egyes kérdések fontosságát tudnám érzékeltetni az eredményekben.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az objektumok, attribútumok és értékek tekintetében nem akadt különösebb problémám, csak egyes kérdések mértékegységének meghatározásával voltak nehézségeim, hiszen az említett kérdésekhez tartozó skálák nem minden esetben voltak azonosak. Az OAM beazonosítása kapcsán nem volt problémám, hiszen a válaszadók száma előre meg volt határozva, szűrésre pedig nem került sor. Végül a különböző mértékegységeket átszámoltam egy egységes mértékegységbe. A feladatban nem voltak KO feltételek.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumaim a feladat során a tizenkét anonim válaszadóm, valamint saját magam voltak.

Objektumok:

-Válaszadó 1

-Válaszadó 2

-Válaszadó 3

-Válaszadó 4

-Válaszadó 5

-Válaszadó 6

-Válaszadó 7

-Válaszadó 8

-Válaszadó 9

-Válaszadó 10

-Válaszadó 11

-Válaszadó 12

-Szoó Nóra

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumaim az általam megfogalmazott kérdések voltak. A kérdéseim különbözősége miatt, az irányokat kétféle képpen adtam meg.

Attribútumok:

-Naponta, átlagosan hány percet fordít Ön a televízióban megjelenő reklámok nézésére?

Mértékegység: perc

-Ön tízből hány alkalommal hagyja el a szobát vagy vált csatornát, egy adott reklámblokk kezdésekor?

Mértékegység: alkalom

-Abban az esetben, ha nem Ön kezeli a reklámokhoz való hozzáférést, hány percig képes végig nézni azokat?

Mértékegység: perc

-Ön hány alkalommal próbálkozott már diétázással?

Mértékegység: alkalom

-Ön mennyire érzi úgy, hogy a média által közvetített üzenetek befolyásolják gondolkodását vagy éppen hatást gyakorolnak érzelmeire, egy 1-10-es skálán?

Mértékegység: 1-10 skála

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

-Saját testsúlyához viszonyítva, Ön hány plusz kilógrammig érzi úgy, hogy testtömege még ideális?

Mértékegység: kg

-Ön havonta hány órát tölt testmozgással?

Mértékegység: óra

-Ön hány darab, nőknek szóló magazint vásárol havonta?

Mértékegység: darab

-Ön mennyire elégedett saját magával egy 0-100 skálán?

Mértékegység: 0-100 skála

-Ön mennyi pénzt fordít havonta a külsejére?

Mértékegység: forint

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop)kialakulására.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport első sorban a fiatal korosztály, ezen belül is inkább a nők, de rajtuk kívül nemtől, illetve kortól függetlenül bárki érintett lehet az adott témában.
Első sorban olyan intézményeknek lehet fontos ez a probléma, akik fiatalokkal foglalkoznak.

Ide sorolnám:

-az oktatási intézményeket

-gyermekkórházakat

-árvaházakat

Úgy gondolom, azért állhat érdekükben ezért az elemzésért fizetni, mert ezzel is felhívhatják a fiatalok figyelmét a probléma fontosságára, illetve annak veszélyeire, valamint az elemzés által kapott eredmények alapján be lehetne bizonyítani, hogy a média milyen káros hatást gyakorol a fiatalokra.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Önálló módszer

Kiadásom nem lenne sok. A számoláshoz szükséges programra lesz csak szükségem, illetve útiköltségre. Először csak az iskolákra fogok koncentrálni. Budapestet nézve a havi bérlettel bárhova eljuthatok, így elég sok iskolát fel tudok keresni, így ez a költségem mindössze 10.000 Ft lesz. Mivel jelenleg rendelkezem számítógéppel, így csak a megfelelő programot kell jogtisztán beszereznem. Az MS Office csomag jelenleg 35.000 Ft, de ezt csak egyszer kell megvásárolni. Ezért egy egyszeri 35.000 Ft-on kívül egy hónapban 10.000 Ft az összes kiadásom.

Az elemzésemet darabszám szerint fogom értékesíteni az iskolákban. 100 db egyén esetén 2.000 Ft, 500 db esetén 5.000 Ft, egy 1000 db-os vizsgálat pedig 10.000 Ft-ba kerülne. Egy elemzés elkészítése átlagosan 5-8 napot vesz igénybe. Könnyen kiszámolható, hogy havonta 2 megrendeléssel,(ha azok nem 1000 db-os megrendelések) akkor a hónapot veszteséggel fogom zárni.

Hasonlóság elemzés módszerével

A kiadási oldal nem fog változni, mivel itt is csak a MS Office-ra lesz szükség, illetve ugyan úgy egy havi BKV bérletre.

A bevételi oldal már változni fog, mivel itt már egy sokkal részletesebb elemzést tudok kínálni az iskoláknak, ezért az elemzéseket is drágábban fogom árulni.

Az árak a következő képpen fognak változni:

-100 db-os vizsgálat: 5.000 Ft

-500 db-os vizsgálat: 10.000 Ft

-1000 db-os vizsgálat: 20.000 Ft lesz.

Ebben az esetben úgy számolok, hogy a megrendelők komolyabban fogják venni a módszeremet, ezáltal több megrendelésre számítok. Tegyük fel, hogy megrendelnek tőlem minden változatból 1 darabot. Ekkor 35.000 Ft bevételre teszek szert a hónapban, amivel már a kezdő kiadásaimat fedezni tudom. A következő hónapban már nem kell megvennem újra az Office programot, így már egy 25.000 Ft-os bevételre tudok szert tenni.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

-A feladatom során összesen 13 objektumom és 10 attribútumom volt.

-Kétféle irányt határoztam meg, a kérdésekhez kapcsolódóan 0 és 1.

-A lépcsők számát 13-ban határoztam meg, mely megegyezik az objektumok számával.

-A táblázat adatait a megkérdezettek válaszai szerint töltöttem ki.

-Az elemzés végén százalékos átlag számítással határoztam meg a sorrendet.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

-Az elemzés során megállapítottam mely attribútumokkal, kérdésekkel lehet mérni a tömegmédia hatását a testképre nézve.

-Irány= 0, itt minél nagyobb a válaszomra kapott érték, annál nagyobb a kockázat.

-Irány=1, itt minél kisebb a válaszomra kapott érték, annál kisebb a kockázat.

-A pirossal jelöltek a legveszélyeztetettebbek.

-A zölddel jelöltek a legkevésbé veszélyeztetettek.

-Az utolsó két oszlopban található az önálló, illetve a Coco elemzés által kapott eredmények.

[[Fájl:Elemzés.jpg]]

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

A saját módszerem és a hasonlóságelemzés módszerének összehasonlítása alapján szembetűnő a különbség az eredmények kapcsán.
A sikeresebb módszer az elemzés során egyértelműen a hasonlóságelemzés volt, hiszen sokkal részletesebben és pontosabban mutatja be az eredményeket, emellett azok könnyebben rangsorolhatók és jobban összehasonlíthatók, mint az általam használni kívánt módszerrel.
Így tehát egyértelműen megállapítható, hogy a hasonlóságelemzés módszere a sikeresebb a feladat kapcsán.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett havi 25.000 Ft bevétel helyett, a már felismert kockázatok hatására a végső havi bevételt 15.000 Ft-ra becsülöm.
A munkára szánt, becsült idő/energia függvényében ez a bevétel még ideálisnak mondható.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A tömegmédia hatása

2014-04-13T09:43:57Z

Jkv6: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/szn_pl.xlsx

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A televízióban megjelenő reklám nézési szokások,a tömegmédia által gyakorolt befolyásolás hatása és az önelfogadás kérdésének vizsgálata összehasonlító elemzéssel.

=A feladat előtörténete=
==Személyes kötődés==

Azért választottam ezt a témát és tartottam fontosnak a vizsgálatát, mert a negatív testi attitűd kialakulása és a reklámok káros hatása tekintetében, egy olyan jelenkori problémáról beszélünk, mely rengeteg embert, főként fiatalt érint,és amelyben a mindennapi életünk részét képző médiának is jelentős szerepe van. A táplálkozási zavaros betegek száma egyre csak nő világszerte, és egyre fiatalabb korú gyermekeknél diagnosztizálják ezeket a zavarokat, úgy gondolom, hogy fontos tudatni a fiatalokkal, milyen veszélyeket is rejt magában ez a betegség és megóvni őket a kialakulásától.

==Szakértői javaslatok==

A feladatom célja az volt, hogy választ találjak arra, milyen szerepet töltenek be az emberek életében a reklámok, mennyire befolyásolják őket, illetve, hogy az ott megjelenő üzenetek mennyire befolyásolják a testképet, valamint, hogy feltárjam milyen önképpel rendelkeznek a vizsgálatomban résztvevő személyek. Feladatom során a fent látható célokat tűztem ki magamnak és ezek alapján mértem fel, milyen kapcsolat fedezhető fel a reklámok és a táplálkozási zavarok, testképzavarok kialakulása kapcsán.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Abban az esetben, ha nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül a hasonlóságelemzés módszerével, akkor a feladatot úgy oldottam volna meg, hogy felállítottam volna egy 1-10 terjedő skálát, majd az egyes objektumokhoz tartozó értékeket átlagoltam volna és ezek alapján állítottam volna fel a sorrendemet.

A módszer hibája az, hogy egy egyszerű számításokon alapuló módszer, nem tesz különbséget az egyes kérdések között. Az, hogy az ember hányszor kapcsol el egy adott reklámról, valamint az, hogy hány plusz kilógrammig érzi ideálisnak testsúlyát, ugyanolyan súllyal bírnak az általam végezni kívánt módszerrel, így nincs benne logika, hisz nem tesz konkrét különbséget és nincs egy adott fontossági sorrend az egyes kérdések között.
A módszert úgy lehetne javítani, hogyha az egyes kérdések fontosságát tudnám érzékeltetni az eredményekben.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az objektumok, attribútumok és értékek tekintetében nem akadt különösebb problémám, csak egyes kérdések mértékegységének meghatározásával voltak nehézségeim, hiszen az említett kérdésekhez tartozó skálák nem minden esetben voltak azonosak. Az OAM beazonosítása kapcsán nem volt problémám, hiszen a válaszadók száma előre meg volt határozva, szűrésre pedig nem került sor. Végül a különböző mértékegységeket átszámoltam egy egységes mértékegységbe. A feladatban nem voltak KO feltételek.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumaim a feladat során a tizenkét anonim válaszadóm, valamint saját magam voltak.

Objektumok:

-Válaszadó 1

-Válaszadó 2

-Válaszadó 3

-Válaszadó 4

-Válaszadó 5

-Válaszadó 6

-Válaszadó 7

-Válaszadó 8

-Válaszadó 9

-Válaszadó 10

-Válaszadó 11

-Válaszadó 12

-Szoó Nóra

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumaim az általam megfogalmazott kérdések voltak. A kérdéseim különbözősége miatt, az irányokat kétféle képpen adtam meg.

Attribútumok:

-Naponta, átlagosan hány percet fordít Ön a televízióban megjelenő reklámok nézésére?

Mértékegység: perc

-Ön tízből hány alkalommal hagyja el a szobát vagy vált csatornát, egy adott reklámblokk kezdésekor?

Mértékegység: alkalom

-Abban az esetben, ha nem Ön kezeli a reklámokhoz való hozzáférést, hány percig képes végig nézni azokat?

Mértékegység: perc

-Ön hány alkalommal próbálkozott már diétázással?

Mértékegység: alkalom

-Ön mennyire érzi úgy, hogy a média által közvetített üzenetek befolyásolják gondolkodását vagy éppen hatást gyakorolnak érzelmeire, egy 1-10-es skálán?

Mértékegység: 1-10 skála

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

-Saját testsúlyához viszonyítva, Ön hány plusz kilógrammig érzi úgy, hogy testtömege még ideális?

Mértékegység: kg

-Ön havonta hány órát tölt testmozgással?

Mértékegység: óra

-Ön hány darab, nőknek szóló magazint vásárol havonta?

Mértékegység: darab

-Ön mennyire elégedett saját magával egy 0-100 skálán?

Mértékegység: 0-100 skála

-Ön mennyi pénzt fordít havonta a külsejére?

Mértékegység: forint

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop)kialakulására.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport első sorban a fiatal korosztály, ezen belül is inkább a nők, de rajtuk kívül nemtől, illetve kortól függetlenül bárki érintett lehet az adott témában.
Első sorban olyan intézményeknek lehet fontos ez a probléma, akik fiatalokkal foglalkoznak.

Ide sorolnám:

-az oktatási intézményeket

-gyermekkórházakat

-árvaházakat

Úgy gondolom, azért állhat érdekükben ezért az elemzésért fizetni, mert ezzel is felhívhatják a fiatalok figyelmét a probléma fontosságára, illetve annak veszélyeire, valamint az elemzés által kapott eredmények alapján be lehetne bizonyítani, hogy a média milyen káros hatást gyakorol a fiatalokra.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Önálló módszer

Kiadásom nem lenne sok. A számoláshoz szükséges programra lesz csak szükségem, illetve útiköltségre. Először csak az iskolákra fogok koncentrálni. Budapestet nézve a havi bérlettel bárhova eljuthatok, így elég sok iskolát fel tudok keresni, így ez a költségem mindössze 10.000 Ft lesz. Mivel jelenleg rendelkezem számítógéppel, így csak a megfelelő programot kell jogtisztán beszereznem. Az MS Office csomag jelenleg 35.000 Ft, de ezt csak egyszer kell megvásárolni. Ezért egy egyszeri 35.000 Ft-on kívül egy hónapban 10.000 Ft az összes kiadásom.

Az elemzésemet darabszám szerint fogom értékesíteni az iskolákban. 100 db egyén esetén 2.000 Ft, 500 db esetén 5.000 Ft, egy 1000 db-os vizsgálat pedig 10.000 Ft-ba kerülne. Egy elemzés elkészítése átlagosan 5-8 napot vesz igénybe. Könnyen kiszámolható, hogy havonta 2 megrendeléssel,(ha azok nem 1000 db-os megrendelések) akkor a hónapot veszteséggel fogom zárni.

Hasonlóság elemzés módszerével

A kiadási oldal nem fog változni, mivel itt is csak a MS Office-ra lesz szükség, illetve ugyan úgy egy havi BKV bérletre.

A bevételi oldal már változni fog, mivel itt már egy sokkal részletesebb elemzést tudok kínálni az iskoláknak, ezért az elemzéseket is drágábban fogom árulni.

Az árak a következő képpen fognak változni:

-100 db-os vizsgálat: 5.000 Ft

-500 db-os vizsgálat: 10.000 Ft

-1000 db-os vizsgálat: 20.000 Ft lesz.

Ebben az esetben úgy számolok, hogy a megrendelők komolyabban fogják venni a módszeremet, ezáltal több megrendelésre számítok. Tegyük fel, hogy megrendelnek tőlem minden változatból 1 darabot. Ekkor 35.000 Ft bevételre teszek szert a hónapban, amivel már a kezdő kiadásaimat fedezni tudom. A következő hónapban már nem kell megvennem újra az Office programot, így már egy 25.000 Ft-os bevételre tudok szert tenni.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

-A feladatom során összesen 13 objektumom és 10 attribútumom volt.

-Kétféle irányt határoztam meg, a kérdésekhez kapcsolódóan 0 és 1.

-A lépcsők számát 13-ban határoztam meg, mely megegyezik az objektumok számával.

-A táblázat adatait a megkérdezettek válaszai szerint töltöttem ki.

-Az elemzés végén százalékos átlag számítással határoztam meg a sorrendet.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

Az elemzés során megállapítottam mely attribútumokkal, kérdésekkel lehet mérni a tömegmédia hatását a testképre nézve.
Irány= 0, itt minél nagyobb a válaszomra kapott érték, annál nagyobb a kockázat.
Irány=1, itt minél kisebb a válaszomra kapott érték, annál kisebb a kockázat.
A pirossal jelöltek a legveszélyeztetettebbek.
A zölddel jelöltek a legkevésbé veszélyeztetettek.
Az utolsó két oszlopban található az önálló, illetve a Coco elemzés által kapott eredmények.

[[Fájl:Elemzés.jpg]]

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

A saját módszerem és a hasonlóságelemzés módszerének összehasonlítása alapján szembetűnő a különbség az eredmények kapcsán.
A sikeresebb módszer az elemzés során egyértelműen a hasonlóságelemzés volt, hiszen sokkal részletesebben és pontosabban mutatja be az eredményeket, emellett azok könnyebben rangsorolhatók és jobban összehasonlíthatók, mint az általam használni kívánt módszerrel.
Így tehát egyértelműen megállapítható, hogy a hasonlóságelemzés módszere a sikeresebb a feladat kapcsán.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett havi 25.000 Ft bevétel helyett, a már felismert kockázatok hatására a végső havi bevételt 15.000 Ft-ra becsülöm.
A munkára szánt, becsült idő/energia függvényében ez a bevétel még ideálisnak mondható.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A tömegmédia hatása

2014-04-13T09:42:58Z

Jkv6: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/szn_pl.xlsx

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A televízióban megjelenő reklám nézési szokások,a tömegmédia által gyakorolt befolyásolás hatása és az önelfogadás kérdésének vizsgálata összehasonlító elemzéssel.

=A feladat előtörténete=
==Személyes kötődés==

Azért választottam ezt a témát és tartottam fontosnak a vizsgálatát, mert a negatív testi attitűd kialakulása és a reklámok káros hatása tekintetében, egy olyan jelenkori problémáról beszélünk, mely rengeteg embert, főként fiatalt érint,és amelyben a mindennapi életünk részét képző médiának is jelentős szerepe van. A táplálkozási zavaros betegek száma egyre csak nő világszerte, és egyre fiatalabb korú gyermekeknél diagnosztizálják ezeket a zavarokat, úgy gondolom, hogy fontos tudatni a fiatalokkal, milyen veszélyeket is rejt magában ez a betegség és megóvni őket a kialakulásától.

==Szakértői javaslatok==

A feladatom célja az volt, hogy választ találjak arra, milyen szerepet töltenek be az emberek életében a reklámok, mennyire befolyásolják őket, illetve, hogy az ott megjelenő üzenetek mennyire befolyásolják a testképet, valamint, hogy feltárjam milyen önképpel rendelkeznek a vizsgálatomban résztvevő személyek. Feladatom során a fent látható célokat tűztem ki magamnak és ezek alapján mértem fel, milyen kapcsolat fedezhető fel a reklámok és a táplálkozási zavarok, testképzavarok kialakulása kapcsán.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Abban az esetben, ha nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül a hasonlóságelemzés módszerével, akkor a feladatot úgy oldottam volna meg, hogy felállítottam volna egy 1-10 terjedő skálát, majd az egyes objektumokhoz tartozó értékeket átlagoltam volna és ezek alapján állítottam volna fel a sorrendemet.

A módszer hibája az, hogy egy egyszerű számításokon alapuló módszer, nem tesz különbséget az egyes kérdések között. Az, hogy az ember hányszor kapcsol el egy adott reklámról, valamint az, hogy hány plusz kilógrammig érzi ideálisnak testsúlyát, ugyanolyan súllyal bírnak az általam végezni kívánt módszerrel, így nincs benne logika, hisz nem tesz konkrét különbséget és nincs egy adott fontossági sorrend az egyes kérdések között.
A módszert úgy lehetne javítani, hogyha az egyes kérdések fontosságát tudnám érzékeltetni az eredményekben.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az objektumok, attribútumok és értékek tekintetében nem akadt különösebb problémám, csak egyes kérdések mértékegységének meghatározásával voltak nehézségeim, hiszen az említett kérdésekhez tartozó skálák nem minden esetben voltak azonosak. Az OAM beazonosítása kapcsán nem volt problémám, hiszen a válaszadók száma előre meg volt határozva, szűrésre pedig nem került sor. Végül a különböző mértékegységeket átszámoltam egy egységes mértékegységbe. A feladatban nem voltak KO feltételek.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumaim a feladat során a tizenkét anonim válaszadóm, valamint saját magam voltak.

Objektumok:

-Válaszadó 1

-Válaszadó 2

-Válaszadó 3

-Válaszadó 4

-Válaszadó 5

-Válaszadó 6

-Válaszadó 7

-Válaszadó 8

-Válaszadó 9

-Válaszadó 10

-Válaszadó 11

-Válaszadó 12

-Szoó Nóra

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumaim az általam megfogalmazott kérdések voltak. A kérdéseim különbözősége miatt, az irányokat kétféle képpen adtam meg.

Attribútumok:

-Naponta, átlagosan hány percet fordít Ön a televízióban megjelenő reklámok nézésére?

Mértékegység: perc

-Ön tízből hány alkalommal hagyja el a szobát vagy vált csatornát, egy adott reklámblokk kezdésekor?

Mértékegység: alkalom

-Abban az esetben, ha nem Ön kezeli a reklámokhoz való hozzáférést, hány percig képes végig nézni azokat?

Mértékegység: perc

-Ön hány alkalommal próbálkozott már diétázással?

Mértékegység: alkalom

-Ön mennyire érzi úgy, hogy a média által közvetített üzenetek befolyásolják gondolkodását vagy éppen hatást gyakorolnak érzelmeire, egy 1-10-es skálán?

Mértékegység: 1-10 skála

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

-Saját testsúlyához viszonyítva, Ön hány plusz kilógrammig érzi úgy, hogy testtömege még ideális?

Mértékegység: kg

-Ön havonta hány órát tölt testmozgással?

Mértékegység: óra

-Ön hány darab, nőknek szóló magazint vásárol havonta?

Mértékegység: darab

-Ön mennyire elégedett saját magával egy 0-100 skálán?

Mértékegység: 0-100 skála

-Ön mennyi pénzt fordít havonta a külsejére?

Mértékegység: forint

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop)kialakulására.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport első sorban a fiatal korosztály, ezen belül is inkább a nők, de rajtuk kívül nemtől, illetve kortól függetlenül bárki érintett lehet az adott témában.
Első sorban olyan intézményeknek lehet fontos ez a probléma, akik fiatalokkal foglalkoznak.

Ide sorolnám:

-az oktatási intézményeket

-gyermekkórházakat

-árvaházakat

Úgy gondolom, azért állhat érdekükben ezért az elemzésért fizetni, mert ezzel is felhívhatják a fiatalok figyelmét a probléma fontosságára, illetve annak veszélyeire, valamint az elemzés által kapott eredmények alapján be lehetne bizonyítani, hogy a média milyen káros hatást gyakorol a fiatalokra.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Önálló módszer

Kiadásom nem lenne sok. A számoláshoz szükséges programra lesz csak szükségem, illetve útiköltségre. Először csak az iskolákra fogok koncentrálni. Budapestet nézve a havi bérlettel bárhova eljuthatok, így elég sok iskolát fel tudok keresni, így ez a költségem mindössze 10.000 Ft lesz. Mivel jelenleg rendelkezem számítógéppel, így csak a megfelelő programot kell jogtisztán beszereznem. Az MS Office csomag jelenleg 35.000 Ft, de ezt csak egyszer kell megvásárolni. Ezért egy egyszeri 35.000 Ft-on kívül egy hónapban 10.000 Ft az összes kiadásom.

Az elemzésemet darabszám szerint fogom értékesíteni az iskolákban. 100 db egyén esetén 2.000 Ft, 500 db esetén 5.000 Ft, egy 1000 db-os vizsgálat pedig 10.000 Ft-ba kerülne. Egy elemzés elkészítése átlagosan 5-8 napot vesz igénybe. Könnyen kiszámolható, hogy havonta 2 megrendeléssel,(ha azok nem 1000 db-os megrendelések) akkor a hónapot veszteséggel fogom zárni.

Hasonlóság elemzés módszerével

A kiadási oldal nem fog változni, mivel itt is csak a MS Office-ra lesz szükség, illetve ugyan úgy egy havi BKV bérletre.

A bevételi oldal már változni fog, mivel itt már egy sokkal részletesebb elemzést tudok kínálni az iskoláknak, ezért az elemzéseket is drágábban fogom árulni.

Az árak a következő képpen fognak változni:

-100 db-os vizsgálat: 5.000 Ft

-500 db-os vizsgálat: 10.000 Ft

-1000 db-os vizsgálat: 20.000 Ft lesz.

Ebben az esetben úgy számolok, hogy a megrendelők komolyabban fogják venni a módszeremet, ezáltal több megrendelésre számítok. Tegyük fel, hogy megrendelnek tőlem minden változatból 1 darabot. Ekkor 35.000 Ft bevételre teszek szert a hónapban, amivel már a kezdő kiadásaimat fedezni tudom. A következő hónapban már nem kell megvennem újra az Office programot, így már egy 25.000 Ft-os bevételre tudok szert tenni.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatom során összesen 13 objektumom és 10 attribútumom volt.
Kétféle irányt határoztam meg, a kérdésekhez kapcsolódóan 0 és 1.
A lépcsők számát 13-ban határoztam meg, mely megegyezik az objektumok számával.
A táblázat adatait a megkérdezettek válaszai szerint töltöttem ki.
Az elemzés végén százalékos átlag számítással határoztam meg a sorrendet.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

Az elemzés során megállapítottam mely attribútumokkal, kérdésekkel lehet mérni a tömegmédia hatását a testképre nézve.
Irány= 0, itt minél nagyobb a válaszomra kapott érték, annál nagyobb a kockázat.
Irány=1, itt minél kisebb a válaszomra kapott érték, annál kisebb a kockázat.
A pirossal jelöltek a legveszélyeztetettebbek.
A zölddel jelöltek a legkevésbé veszélyeztetettek.
Az utolsó két oszlopban található az önálló, illetve a Coco elemzés által kapott eredmények.

[[Fájl:Elemzés.jpg]]

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

A saját módszerem és a hasonlóságelemzés módszerének összehasonlítása alapján szembetűnő a különbség az eredmények kapcsán.
A sikeresebb módszer az elemzés során egyértelműen a hasonlóságelemzés volt, hiszen sokkal részletesebben és pontosabban mutatja be az eredményeket, emellett azok könnyebben rangsorolhatók és jobban összehasonlíthatók, mint az általam használni kívánt módszerrel.
Így tehát egyértelműen megállapítható, hogy a hasonlóságelemzés módszere a sikeresebb a feladat kapcsán.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett havi 25.000 Ft bevétel helyett, a már felismert kockázatok hatására a végső havi bevételt 15.000 Ft-ra becsülöm.
A munkára szánt, becsült idő/energia függvényében ez a bevétel még ideálisnak mondható.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A tömegmédia hatása

2014-04-13T09:39:42Z

Jkv6: /* A feladat által érintett célcsoportok */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/szn_pl.xlsx

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A televízióban megjelenő reklám nézési szokások,a tömegmédia által gyakorolt befolyásolás hatása és az önelfogadás kérdésének vizsgálata összehasonlító elemzéssel.

=A feladat előtörténete=
==Személyes kötődés==

Azért választottam ezt a témát és tartottam fontosnak a vizsgálatát, mert a negatív testi attitűd kialakulása és a reklámok káros hatása tekintetében, egy olyan jelenkori problémáról beszélünk, mely rengeteg embert, főként fiatalt érint,és amelyben a mindennapi életünk részét képző médiának is jelentős szerepe van. A táplálkozási zavaros betegek száma egyre csak nő világszerte, és egyre fiatalabb korú gyermekeknél diagnosztizálják ezeket a zavarokat, úgy gondolom, hogy fontos tudatni a fiatalokkal, milyen veszélyeket is rejt magában ez a betegség és megóvni őket a kialakulásától.

==Szakértői javaslatok==

A feladatom célja az volt, hogy választ találjak arra, milyen szerepet töltenek be az emberek életében a reklámok, mennyire befolyásolják őket, illetve, hogy az ott megjelenő üzenetek mennyire befolyásolják a testképet, valamint, hogy feltárjam milyen önképpel rendelkeznek a vizsgálatomban résztvevő személyek. Feladatom során a fent látható célokat tűztem ki magamnak és ezek alapján mértem fel, milyen kapcsolat fedezhető fel a reklámok és a táplálkozási zavarok, testképzavarok kialakulása kapcsán.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Abban az esetben, ha nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül a hasonlóságelemzés módszerével, akkor a feladatot úgy oldottam volna meg, hogy felállítottam volna egy 1-10 terjedő skálát, majd az egyes objektumokhoz tartozó értékeket átlagoltam volna és ezek alapján állítottam volna fel a sorrendemet.

A módszer hibája az, hogy egy egyszerű számításokon alapuló módszer, nem tesz különbséget az egyes kérdések között. Az, hogy az ember hányszor kapcsol el egy adott reklámról, valamint az, hogy hány plusz kilógrammig érzi ideálisnak testsúlyát, ugyanolyan súllyal bírnak az általam végezni kívánt módszerrel, így nincs benne logika, hisz nem tesz konkrét különbséget és nincs egy adott fontossági sorrend az egyes kérdések között.
A módszert úgy lehetne javítani, hogyha az egyes kérdések fontosságát tudnám érzékeltetni az eredményekben.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az objektumok, attribútumok és értékek tekintetében nem akadt különösebb problémám, csak egyes kérdések mértékegységének meghatározásával voltak nehézségeim, hiszen az említett kérdésekhez tartozó skálák nem minden esetben voltak azonosak. Az OAM beazonosítása kapcsán nem volt problémám, hiszen a válaszadók száma előre meg volt határozva, szűrésre pedig nem került sor. Végül a különböző mértékegységeket átszámoltam egy egységes mértékegységbe. A feladatban nem voltak KO feltételek.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumaim a feladat során a tizenkét anonim válaszadóm, valamint saját magam voltak.

Objektumok:

-Válaszadó 1

-Válaszadó 2

-Válaszadó 3

-Válaszadó 4

-Válaszadó 5

-Válaszadó 6

-Válaszadó 7

-Válaszadó 8

-Válaszadó 9

-Válaszadó 10

-Válaszadó 11

-Válaszadó 12

-Szoó Nóra

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumaim az általam megfogalmazott kérdések voltak. A kérdéseim különbözősége miatt, az irányokat kétféle képpen adtam meg.

Attribútumok:

-Naponta, átlagosan hány percet fordít Ön a televízióban megjelenő reklámok nézésére?

Mértékegység: perc

-Ön tízből hány alkalommal hagyja el a szobát vagy vált csatornát, egy adott reklámblokk kezdésekor?

Mértékegység: alkalom

-Abban az esetben, ha nem Ön kezeli a reklámokhoz való hozzáférést, hány percig képes végig nézni azokat?

Mértékegység: perc

-Ön hány alkalommal próbálkozott már diétázással?

Mértékegység: alkalom

-Ön mennyire érzi úgy, hogy a média által közvetített üzenetek befolyásolják gondolkodását vagy éppen hatást gyakorolnak érzelmeire, egy 1-10-es skálán?

Mértékegység: 1-10 skála

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

-Saját testsúlyához viszonyítva, Ön hány plusz kilógrammig érzi úgy, hogy testtömege még ideális?

Mértékegység: kg

-Ön havonta hány órát tölt testmozgással?

Mértékegység: óra

-Ön hány darab, nőknek szóló magazint vásárol havonta?

Mértékegység: darab

-Ön mennyire elégedett saját magával egy 0-100 skálán?

Mértékegység: 0-100 skála

-Ön mennyi pénzt fordít havonta a külsejére?

Mértékegység: forint

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop)kialakulására.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport első sorban a fiatal korosztály, ezen belül is inkább a nők, de rajtuk kívül nemtől, illetve kortól függetlenül bárki érintett lehet az adott témában.
Első sorban olyan intézményeknek lehet fontos ez a probléma, akik fiatalokkal foglalkoznak.

Ide sorolnám:

-az oktatási intézményeket

-gyermekkórházakat

-árvaházakat

Úgy gondolom, azért állhat érdekükben ezért az elemzésért fizetni, mert ezzel is felhívhatják a fiatalok figyelmét a probléma fontosságára, illetve annak veszélyeire, valamint az elemzés által kapott eredmények alapján be lehetne bizonyítani, hogy a média milyen káros hatást gyakorol a fiatalokra.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Önálló módszer

Kiadásom nem lenne sok. A számoláshoz szükséges programra lesz csak szükségem, illetve útiköltségre. Először csak az iskolákra fogok koncentrálni. Budapestet nézve a havi bérlettel bárhova eljuthatok, így elég sok iskolát fel tudok keresni, így ez a költségem mindössze 10.000 Ft lesz. Mivel jelenleg rendelkezem számítógéppel, így csak a megfelelő programot kell jogtisztán beszereznem. Az MS Office csomag jelenleg 35.000 Ft, de ezt csak egyszer kell megvásárolni. Ezért egy egyszeri 35.000 Ft-on kívül egy hónapban 10.000 Ft az összes kiadásom.

Az elemzésemet darabszám szerint fogom értékesíteni az iskolákban. 100 db egyén esetén 2.000 Ft, 500 db esetén 5.000 Ft, egy 1000 db-os vizsgálat pedig 10.000 Ft-ba kerülne. Egy elemzés elkészítése átlagosan 5-8 napot vesz igénybe. Könnyen kiszámolható, hogy havonta 2 megrendeléssel,(ha azok nem 1000 db-os megrendelések) akkor a hónapot veszteséggel fogom zárni.

Hasonlóság elemzés módszerével

A kiadási oldal nem fog változni, mivel itt is csak a MS Office-ra lesz szükség, illetve ugyan úgy egy havi BKV bérletre.

A bevételi oldal már változni fog, mivel itt már egy sokkal részletesebb elemzést tudok kínálni az iskoláknak, ezért az elemzéseket is drágábban fogom árulni.
Az árak a következő képpen fognak változni:
100 db-os vizsgálat: 5.000 Ft
500 db-os vizsgálat: 10.000 Ft
1000 db-os vizsgálat: 20.000 Ft lesz.

Ebben az esetben úgy számolok, hogy a megrendelők komolyabban fogják venni a módszeremet, ezáltal több megrendelésre számítok. Tegyük fel, hogy megrendelnek tőlem minden változatból 1 darabot. Ekkor 35.000 Ft bevételre teszek szert a hónapban, amivel már a kezdő kiadásaimat fedezni tudom. A következő hónapban már nem kell megvennem újra az Office programot, így már egy 25.000 Ft-os bevételre tudok szert tenni.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatom során összesen 13 objektumom és 10 attribútumom volt.
Kétféle irányt határoztam meg, a kérdésekhez kapcsolódóan 0 és 1.
A lépcsők számát 13-ban határoztam meg, mely megegyezik az objektumok számával.
A táblázat adatait a megkérdezettek válaszai szerint töltöttem ki.
Az elemzés végén százalékos átlag számítással határoztam meg a sorrendet.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

Az elemzés során megállapítottam mely attribútumokkal, kérdésekkel lehet mérni a tömegmédia hatását a testképre nézve.
Irány= 0, itt minél nagyobb a válaszomra kapott érték, annál nagyobb a kockázat.
Irány=1, itt minél kisebb a válaszomra kapott érték, annál kisebb a kockázat.
A pirossal jelöltek a legveszélyeztetettebbek.
A zölddel jelöltek a legkevésbé veszélyeztetettek.
Az utolsó két oszlopban található az önálló, illetve a Coco elemzés által kapott eredmények.

[[Fájl:Elemzés.jpg]]

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

A saját módszerem és a hasonlóságelemzés módszerének összehasonlítása alapján szembetűnő a különbség az eredmények kapcsán.
A sikeresebb módszer az elemzés során egyértelműen a hasonlóságelemzés volt, hiszen sokkal részletesebben és pontosabban mutatja be az eredményeket, emellett azok könnyebben rangsorolhatók és jobban összehasonlíthatók, mint az általam használni kívánt módszerrel.
Így tehát egyértelműen megállapítható, hogy a hasonlóságelemzés módszere a sikeresebb a feladat kapcsán.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett havi 25.000 Ft bevétel helyett, a már felismert kockázatok hatására a végső havi bevételt 15.000 Ft-ra becsülöm.
A munkára szánt, becsült idő/energia függvényében ez a bevétel még ideálisnak mondható.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A tömegmédia hatása

2014-04-13T09:38:46Z

Jkv6: /* Objektumok (sorok) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/szn_pl.xlsx

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A televízióban megjelenő reklám nézési szokások,a tömegmédia által gyakorolt befolyásolás hatása és az önelfogadás kérdésének vizsgálata összehasonlító elemzéssel.

=A feladat előtörténete=
==Személyes kötődés==

Azért választottam ezt a témát és tartottam fontosnak a vizsgálatát, mert a negatív testi attitűd kialakulása és a reklámok káros hatása tekintetében, egy olyan jelenkori problémáról beszélünk, mely rengeteg embert, főként fiatalt érint,és amelyben a mindennapi életünk részét képző médiának is jelentős szerepe van. A táplálkozási zavaros betegek száma egyre csak nő világszerte, és egyre fiatalabb korú gyermekeknél diagnosztizálják ezeket a zavarokat, úgy gondolom, hogy fontos tudatni a fiatalokkal, milyen veszélyeket is rejt magában ez a betegség és megóvni őket a kialakulásától.

==Szakértői javaslatok==

A feladatom célja az volt, hogy választ találjak arra, milyen szerepet töltenek be az emberek életében a reklámok, mennyire befolyásolják őket, illetve, hogy az ott megjelenő üzenetek mennyire befolyásolják a testképet, valamint, hogy feltárjam milyen önképpel rendelkeznek a vizsgálatomban résztvevő személyek. Feladatom során a fent látható célokat tűztem ki magamnak és ezek alapján mértem fel, milyen kapcsolat fedezhető fel a reklámok és a táplálkozási zavarok, testképzavarok kialakulása kapcsán.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Abban az esetben, ha nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül a hasonlóságelemzés módszerével, akkor a feladatot úgy oldottam volna meg, hogy felállítottam volna egy 1-10 terjedő skálát, majd az egyes objektumokhoz tartozó értékeket átlagoltam volna és ezek alapján állítottam volna fel a sorrendemet.

A módszer hibája az, hogy egy egyszerű számításokon alapuló módszer, nem tesz különbséget az egyes kérdések között. Az, hogy az ember hányszor kapcsol el egy adott reklámról, valamint az, hogy hány plusz kilógrammig érzi ideálisnak testsúlyát, ugyanolyan súllyal bírnak az általam végezni kívánt módszerrel, így nincs benne logika, hisz nem tesz konkrét különbséget és nincs egy adott fontossági sorrend az egyes kérdések között.
A módszert úgy lehetne javítani, hogyha az egyes kérdések fontosságát tudnám érzékeltetni az eredményekben.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az objektumok, attribútumok és értékek tekintetében nem akadt különösebb problémám, csak egyes kérdések mértékegységének meghatározásával voltak nehézségeim, hiszen az említett kérdésekhez tartozó skálák nem minden esetben voltak azonosak. Az OAM beazonosítása kapcsán nem volt problémám, hiszen a válaszadók száma előre meg volt határozva, szűrésre pedig nem került sor. Végül a különböző mértékegységeket átszámoltam egy egységes mértékegységbe. A feladatban nem voltak KO feltételek.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumaim a feladat során a tizenkét anonim válaszadóm, valamint saját magam voltak.

Objektumok:

-Válaszadó 1

-Válaszadó 2

-Válaszadó 3

-Válaszadó 4

-Válaszadó 5

-Válaszadó 6

-Válaszadó 7

-Válaszadó 8

-Válaszadó 9

-Válaszadó 10

-Válaszadó 11

-Válaszadó 12

-Szoó Nóra

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumaim az általam megfogalmazott kérdések voltak. A kérdéseim különbözősége miatt, az irányokat kétféle képpen adtam meg.

Attribútumok:

-Naponta, átlagosan hány percet fordít Ön a televízióban megjelenő reklámok nézésére?

Mértékegység: perc

-Ön tízből hány alkalommal hagyja el a szobát vagy vált csatornát, egy adott reklámblokk kezdésekor?

Mértékegység: alkalom

-Abban az esetben, ha nem Ön kezeli a reklámokhoz való hozzáférést, hány percig képes végig nézni azokat?

Mértékegység: perc

-Ön hány alkalommal próbálkozott már diétázással?

Mértékegység: alkalom

-Ön mennyire érzi úgy, hogy a média által közvetített üzenetek befolyásolják gondolkodását vagy éppen hatást gyakorolnak érzelmeire, egy 1-10-es skálán?

Mértékegység: 1-10 skála

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

-Saját testsúlyához viszonyítva, Ön hány plusz kilógrammig érzi úgy, hogy testtömege még ideális?

Mértékegység: kg

-Ön havonta hány órát tölt testmozgással?

Mértékegység: óra

-Ön hány darab, nőknek szóló magazint vásárol havonta?

Mértékegység: darab

-Ön mennyire elégedett saját magával egy 0-100 skálán?

Mértékegység: 0-100 skála

-Ön mennyi pénzt fordít havonta a külsejére?

Mértékegység: forint

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop)kialakulására.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport első sorban a fiatal korosztály, ezen belül is inkább a nők, de rajtuk kívül nemtől, illetve kortól függetlenül bárki érintett lehet az adott témában.
Első sorban olyan intézményeknek lehet fontos ez a probléma, akik fiatalokkal foglalkoznak.

Ide sorolnám:
-az oktatási intézményeket
-gyermekkórházakat
-árvaházakat

Úgy gondolom, azért állhat érdekükben ezért az elemzésért fizetni, mert ezzel is felhívhatják a fiatalok figyelmét a probléma fontosságára, illetve annak veszélyeire, valamint az elemzés által kapott eredmények alapján be lehetne bizonyítani, hogy a média milyen káros hatást gyakorol a fiatalokra.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Önálló módszer

Kiadásom nem lenne sok. A számoláshoz szükséges programra lesz csak szükségem, illetve útiköltségre. Először csak az iskolákra fogok koncentrálni. Budapestet nézve a havi bérlettel bárhova eljuthatok, így elég sok iskolát fel tudok keresni, így ez a költségem mindössze 10.000 Ft lesz. Mivel jelenleg rendelkezem számítógéppel, így csak a megfelelő programot kell jogtisztán beszereznem. Az MS Office csomag jelenleg 35.000 Ft, de ezt csak egyszer kell megvásárolni. Ezért egy egyszeri 35.000 Ft-on kívül egy hónapban 10.000 Ft az összes kiadásom.

Az elemzésemet darabszám szerint fogom értékesíteni az iskolákban. 100 db egyén esetén 2.000 Ft, 500 db esetén 5.000 Ft, egy 1000 db-os vizsgálat pedig 10.000 Ft-ba kerülne. Egy elemzés elkészítése átlagosan 5-8 napot vesz igénybe. Könnyen kiszámolható, hogy havonta 2 megrendeléssel,(ha azok nem 1000 db-os megrendelések) akkor a hónapot veszteséggel fogom zárni.

Hasonlóság elemzés módszerével

A kiadási oldal nem fog változni, mivel itt is csak a MS Office-ra lesz szükség, illetve ugyan úgy egy havi BKV bérletre.

A bevételi oldal már változni fog, mivel itt már egy sokkal részletesebb elemzést tudok kínálni az iskoláknak, ezért az elemzéseket is drágábban fogom árulni.
Az árak a következő képpen fognak változni:
100 db-os vizsgálat: 5.000 Ft
500 db-os vizsgálat: 10.000 Ft
1000 db-os vizsgálat: 20.000 Ft lesz.

Ebben az esetben úgy számolok, hogy a megrendelők komolyabban fogják venni a módszeremet, ezáltal több megrendelésre számítok. Tegyük fel, hogy megrendelnek tőlem minden változatból 1 darabot. Ekkor 35.000 Ft bevételre teszek szert a hónapban, amivel már a kezdő kiadásaimat fedezni tudom. A következő hónapban már nem kell megvennem újra az Office programot, így már egy 25.000 Ft-os bevételre tudok szert tenni.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatom során összesen 13 objektumom és 10 attribútumom volt.
Kétféle irányt határoztam meg, a kérdésekhez kapcsolódóan 0 és 1.
A lépcsők számát 13-ban határoztam meg, mely megegyezik az objektumok számával.
A táblázat adatait a megkérdezettek válaszai szerint töltöttem ki.
Az elemzés végén százalékos átlag számítással határoztam meg a sorrendet.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

Az elemzés során megállapítottam mely attribútumokkal, kérdésekkel lehet mérni a tömegmédia hatását a testképre nézve.
Irány= 0, itt minél nagyobb a válaszomra kapott érték, annál nagyobb a kockázat.
Irány=1, itt minél kisebb a válaszomra kapott érték, annál kisebb a kockázat.
A pirossal jelöltek a legveszélyeztetettebbek.
A zölddel jelöltek a legkevésbé veszélyeztetettek.
Az utolsó két oszlopban található az önálló, illetve a Coco elemzés által kapott eredmények.

[[Fájl:Elemzés.jpg]]

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

A saját módszerem és a hasonlóságelemzés módszerének összehasonlítása alapján szembetűnő a különbség az eredmények kapcsán.
A sikeresebb módszer az elemzés során egyértelműen a hasonlóságelemzés volt, hiszen sokkal részletesebben és pontosabban mutatja be az eredményeket, emellett azok könnyebben rangsorolhatók és jobban összehasonlíthatók, mint az általam használni kívánt módszerrel.
Így tehát egyértelműen megállapítható, hogy a hasonlóságelemzés módszere a sikeresebb a feladat kapcsán.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett havi 25.000 Ft bevétel helyett, a már felismert kockázatok hatására a végső havi bevételt 15.000 Ft-ra becsülöm.
A munkára szánt, becsült idő/energia függvényében ez a bevétel még ideálisnak mondható.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A tömegmédia hatása

2014-04-13T09:38:16Z

Jkv6: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/szn_pl.xlsx

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A televízióban megjelenő reklám nézési szokások,a tömegmédia által gyakorolt befolyásolás hatása és az önelfogadás kérdésének vizsgálata összehasonlító elemzéssel.

=A feladat előtörténete=
==Személyes kötődés==

Azért választottam ezt a témát és tartottam fontosnak a vizsgálatát, mert a negatív testi attitűd kialakulása és a reklámok káros hatása tekintetében, egy olyan jelenkori problémáról beszélünk, mely rengeteg embert, főként fiatalt érint,és amelyben a mindennapi életünk részét képző médiának is jelentős szerepe van. A táplálkozási zavaros betegek száma egyre csak nő világszerte, és egyre fiatalabb korú gyermekeknél diagnosztizálják ezeket a zavarokat, úgy gondolom, hogy fontos tudatni a fiatalokkal, milyen veszélyeket is rejt magában ez a betegség és megóvni őket a kialakulásától.

==Szakértői javaslatok==

A feladatom célja az volt, hogy választ találjak arra, milyen szerepet töltenek be az emberek életében a reklámok, mennyire befolyásolják őket, illetve, hogy az ott megjelenő üzenetek mennyire befolyásolják a testképet, valamint, hogy feltárjam milyen önképpel rendelkeznek a vizsgálatomban résztvevő személyek. Feladatom során a fent látható célokat tűztem ki magamnak és ezek alapján mértem fel, milyen kapcsolat fedezhető fel a reklámok és a táplálkozási zavarok, testképzavarok kialakulása kapcsán.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Abban az esetben, ha nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül a hasonlóságelemzés módszerével, akkor a feladatot úgy oldottam volna meg, hogy felállítottam volna egy 1-10 terjedő skálát, majd az egyes objektumokhoz tartozó értékeket átlagoltam volna és ezek alapján állítottam volna fel a sorrendemet.

A módszer hibája az, hogy egy egyszerű számításokon alapuló módszer, nem tesz különbséget az egyes kérdések között. Az, hogy az ember hányszor kapcsol el egy adott reklámról, valamint az, hogy hány plusz kilógrammig érzi ideálisnak testsúlyát, ugyanolyan súllyal bírnak az általam végezni kívánt módszerrel, így nincs benne logika, hisz nem tesz konkrét különbséget és nincs egy adott fontossági sorrend az egyes kérdések között.
A módszert úgy lehetne javítani, hogyha az egyes kérdések fontosságát tudnám érzékeltetni az eredményekben.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az objektumok, attribútumok és értékek tekintetében nem akadt különösebb problémám, csak egyes kérdések mértékegységének meghatározásával voltak nehézségeim, hiszen az említett kérdésekhez tartozó skálák nem minden esetben voltak azonosak. Az OAM beazonosítása kapcsán nem volt problémám, hiszen a válaszadók száma előre meg volt határozva, szűrésre pedig nem került sor. Végül a különböző mértékegységeket átszámoltam egy egységes mértékegységbe. A feladatban nem voltak KO feltételek.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumaim a feladat során a tizenkét anonim válaszadóm, valamint saját magam voltak.

Objektumaim:

-Válaszadó 1

-Válaszadó 2

-Válaszadó 3

-Válaszadó 4

-Válaszadó 5

-Válaszadó 6

-Válaszadó 7

-Válaszadó 8

-Válaszadó 9

-Válaszadó 10

-Válaszadó 11

-Válaszadó 12

-Szoó Nóra

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumaim az általam megfogalmazott kérdések voltak. A kérdéseim különbözősége miatt, az irányokat kétféle képpen adtam meg.

Attribútumok:

-Naponta, átlagosan hány percet fordít Ön a televízióban megjelenő reklámok nézésére?

Mértékegység: perc

-Ön tízből hány alkalommal hagyja el a szobát vagy vált csatornát, egy adott reklámblokk kezdésekor?

Mértékegység: alkalom

-Abban az esetben, ha nem Ön kezeli a reklámokhoz való hozzáférést, hány percig képes végig nézni azokat?

Mértékegység: perc

-Ön hány alkalommal próbálkozott már diétázással?

Mértékegység: alkalom

-Ön mennyire érzi úgy, hogy a média által közvetített üzenetek befolyásolják gondolkodását vagy éppen hatást gyakorolnak érzelmeire, egy 1-10-es skálán?

Mértékegység: 1-10 skála

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

-Saját testsúlyához viszonyítva, Ön hány plusz kilógrammig érzi úgy, hogy testtömege még ideális?

Mértékegység: kg

-Ön havonta hány órát tölt testmozgással?

Mértékegység: óra

-Ön hány darab, nőknek szóló magazint vásárol havonta?

Mértékegység: darab

-Ön mennyire elégedett saját magával egy 0-100 skálán?

Mértékegység: 0-100 skála

-Ön mennyi pénzt fordít havonta a külsejére?

Mértékegység: forint

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop)kialakulására.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport első sorban a fiatal korosztály, ezen belül is inkább a nők, de rajtuk kívül nemtől, illetve kortól függetlenül bárki érintett lehet az adott témában.
Első sorban olyan intézményeknek lehet fontos ez a probléma, akik fiatalokkal foglalkoznak.

Ide sorolnám:
-az oktatási intézményeket
-gyermekkórházakat
-árvaházakat

Úgy gondolom, azért állhat érdekükben ezért az elemzésért fizetni, mert ezzel is felhívhatják a fiatalok figyelmét a probléma fontosságára, illetve annak veszélyeire, valamint az elemzés által kapott eredmények alapján be lehetne bizonyítani, hogy a média milyen káros hatást gyakorol a fiatalokra.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Önálló módszer

Kiadásom nem lenne sok. A számoláshoz szükséges programra lesz csak szükségem, illetve útiköltségre. Először csak az iskolákra fogok koncentrálni. Budapestet nézve a havi bérlettel bárhova eljuthatok, így elég sok iskolát fel tudok keresni, így ez a költségem mindössze 10.000 Ft lesz. Mivel jelenleg rendelkezem számítógéppel, így csak a megfelelő programot kell jogtisztán beszereznem. Az MS Office csomag jelenleg 35.000 Ft, de ezt csak egyszer kell megvásárolni. Ezért egy egyszeri 35.000 Ft-on kívül egy hónapban 10.000 Ft az összes kiadásom.

Az elemzésemet darabszám szerint fogom értékesíteni az iskolákban. 100 db egyén esetén 2.000 Ft, 500 db esetén 5.000 Ft, egy 1000 db-os vizsgálat pedig 10.000 Ft-ba kerülne. Egy elemzés elkészítése átlagosan 5-8 napot vesz igénybe. Könnyen kiszámolható, hogy havonta 2 megrendeléssel,(ha azok nem 1000 db-os megrendelések) akkor a hónapot veszteséggel fogom zárni.

Hasonlóság elemzés módszerével

A kiadási oldal nem fog változni, mivel itt is csak a MS Office-ra lesz szükség, illetve ugyan úgy egy havi BKV bérletre.

A bevételi oldal már változni fog, mivel itt már egy sokkal részletesebb elemzést tudok kínálni az iskoláknak, ezért az elemzéseket is drágábban fogom árulni.
Az árak a következő képpen fognak változni:
100 db-os vizsgálat: 5.000 Ft
500 db-os vizsgálat: 10.000 Ft
1000 db-os vizsgálat: 20.000 Ft lesz.

Ebben az esetben úgy számolok, hogy a megrendelők komolyabban fogják venni a módszeremet, ezáltal több megrendelésre számítok. Tegyük fel, hogy megrendelnek tőlem minden változatból 1 darabot. Ekkor 35.000 Ft bevételre teszek szert a hónapban, amivel már a kezdő kiadásaimat fedezni tudom. A következő hónapban már nem kell megvennem újra az Office programot, így már egy 25.000 Ft-os bevételre tudok szert tenni.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatom során összesen 13 objektumom és 10 attribútumom volt.
Kétféle irányt határoztam meg, a kérdésekhez kapcsolódóan 0 és 1.
A lépcsők számát 13-ban határoztam meg, mely megegyezik az objektumok számával.
A táblázat adatait a megkérdezettek válaszai szerint töltöttem ki.
Az elemzés végén százalékos átlag számítással határoztam meg a sorrendet.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

Az elemzés során megállapítottam mely attribútumokkal, kérdésekkel lehet mérni a tömegmédia hatását a testképre nézve.
Irány= 0, itt minél nagyobb a válaszomra kapott érték, annál nagyobb a kockázat.
Irány=1, itt minél kisebb a válaszomra kapott érték, annál kisebb a kockázat.
A pirossal jelöltek a legveszélyeztetettebbek.
A zölddel jelöltek a legkevésbé veszélyeztetettek.
Az utolsó két oszlopban található az önálló, illetve a Coco elemzés által kapott eredmények.

[[Fájl:Elemzés.jpg]]

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

A saját módszerem és a hasonlóságelemzés módszerének összehasonlítása alapján szembetűnő a különbség az eredmények kapcsán.
A sikeresebb módszer az elemzés során egyértelműen a hasonlóságelemzés volt, hiszen sokkal részletesebben és pontosabban mutatja be az eredményeket, emellett azok könnyebben rangsorolhatók és jobban összehasonlíthatók, mint az általam használni kívánt módszerrel.
Így tehát egyértelműen megállapítható, hogy a hasonlóságelemzés módszere a sikeresebb a feladat kapcsán.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett havi 25.000 Ft bevétel helyett, a már felismert kockázatok hatására a végső havi bevételt 15.000 Ft-ra becsülöm.
A munkára szánt, becsült idő/energia függvényében ez a bevétel még ideálisnak mondható.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A tömegmédia hatása

2014-04-13T09:36:27Z

Jkv6: /* Objektumok (sorok) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/szn_pl.xlsx

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A televízióban megjelenő reklám nézési szokások,a tömegmédia által gyakorolt befolyásolás hatása és az önelfogadás kérdésének vizsgálata összehasonlító elemzéssel.

=A feladat előtörténete=
==Személyes kötődés==

Azért választottam ezt a témát és tartottam fontosnak a vizsgálatát, mert a negatív testi attitűd kialakulása és a reklámok káros hatása tekintetében, egy olyan jelenkori problémáról beszélünk, mely rengeteg embert, főként fiatalt érint,és amelyben a mindennapi életünk részét képző médiának is jelentős szerepe van. A táplálkozási zavaros betegek száma egyre csak nő világszerte, és egyre fiatalabb korú gyermekeknél diagnosztizálják ezeket a zavarokat, úgy gondolom, hogy fontos tudatni a fiatalokkal, milyen veszélyeket is rejt magában ez a betegség és megóvni őket a kialakulásától.

==Szakértői javaslatok==

A feladatom célja az volt, hogy választ találjak arra, milyen szerepet töltenek be az emberek életében a reklámok, mennyire befolyásolják őket, illetve, hogy az ott megjelenő üzenetek mennyire befolyásolják a testképet, valamint, hogy feltárjam milyen önképpel rendelkeznek a vizsgálatomban résztvevő személyek. Feladatom során a fent látható célokat tűztem ki magamnak és ezek alapján mértem fel, milyen kapcsolat fedezhető fel a reklámok és a táplálkozási zavarok, testképzavarok kialakulása kapcsán.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Abban az esetben, ha nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül a hasonlóságelemzés módszerével, akkor a feladatot úgy oldottam volna meg, hogy felállítottam volna egy 1-10 terjedő skálát, majd az egyes objektumokhoz tartozó értékeket átlagoltam volna és ezek alapján állítottam volna fel a sorrendemet.

A módszer hibája az, hogy egy egyszerű számításokon alapuló módszer, nem tesz különbséget az egyes kérdések között. Az, hogy az ember hányszor kapcsol el egy adott reklámról, valamint az, hogy hány plusz kilógrammig érzi ideálisnak testsúlyát, ugyanolyan súllyal bírnak az általam végezni kívánt módszerrel, így nincs benne logika, hisz nem tesz konkrét különbséget és nincs egy adott fontossági sorrend az egyes kérdések között.
A módszert úgy lehetne javítani, hogyha az egyes kérdések fontosságát tudnám érzékeltetni az eredményekben.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az objektumok, attribútumok és értékek tekintetében nem akadt különösebb problémám, csak egyes kérdések mértékegységének meghatározásával voltak nehézségeim, hiszen az említett kérdésekhez tartozó skálák nem minden esetben voltak azonosak. Az OAM beazonosítása kapcsán nem volt problémám, hiszen a válaszadók száma előre meg volt határozva, szűrésre pedig nem került sor. Végül a különböző mértékegységeket átszámoltam egy egységes mértékegységbe. A feladatban nem voltak KO feltételek.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumaim a feladat során a tizenkét anonim válaszadóm, valamint saját magam voltak.

Objektumaim:

-Válaszadó 1

-Válaszadó 2

-Válaszadó 3

-Válaszadó 4

-Válaszadó 5

-Válaszadó 6

-Válaszadó 7

-Válaszadó 8

-Válaszadó 9

-Válaszadó 10

-Válaszadó 11

-Válaszadó 12

-Szoó Nóra

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumaim az általam megfogalmazott kérdések voltak. A kérdéseim különbözősége miatt, az irányokat kétféle képpen adtam meg.

Attribútumok:

-Naponta, átlagosan hány percet fordít Ön a televízióban megjelenő reklámok nézésére?
Mértékegység: perc
-Ön tízből hány alkalommal hagyja el a szobát vagy vált csatornát, egy adott reklámblokk kezdésekor?
Mértékegység: alkalom
-Abban az esetben, ha nem Ön kezeli a reklámokhoz való hozzáférést, hány percig képes végig nézni azokat?
Mértékegység: perc
-Ön hány alkalommal próbálkozott már diétázással?
Mértékegység: alkalom
-Ön mennyire érzi úgy, hogy a média által közvetített üzenetek befolyásolják gondolkodását vagy éppen hatást gyakorolnak érzelmeire, egy 1-10-es skálán?
Mértékegység: 1-10 skála

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

-Saját testsúlyához viszonyítva, Ön hány plusz kilógrammig érzi úgy, hogy testtömege még ideális?
Mértékegység: kg
-Ön havonta hány órát tölt testmozgással?
Mértékegység: óra
-Ön hány darab, nőknek szóló magazint vásárol havonta?
Mértékegység: darab
-Ön mennyire elégedett saját magával egy 0-100 skálán?
Mértékegység: 0-100 skála
-Ön mennyi pénzt fordít havonta a külsejére?
Mértékegység: forint

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop)kialakulására.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport első sorban a fiatal korosztály, ezen belül is inkább a nők, de rajtuk kívül nemtől, illetve kortól függetlenül bárki érintett lehet az adott témában.
Első sorban olyan intézményeknek lehet fontos ez a probléma, akik fiatalokkal foglalkoznak.

Ide sorolnám:
-az oktatási intézményeket
-gyermekkórházakat
-árvaházakat

Úgy gondolom, azért állhat érdekükben ezért az elemzésért fizetni, mert ezzel is felhívhatják a fiatalok figyelmét a probléma fontosságára, illetve annak veszélyeire, valamint az elemzés által kapott eredmények alapján be lehetne bizonyítani, hogy a média milyen káros hatást gyakorol a fiatalokra.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Önálló módszer

Kiadásom nem lenne sok. A számoláshoz szükséges programra lesz csak szükségem, illetve útiköltségre. Először csak az iskolákra fogok koncentrálni. Budapestet nézve a havi bérlettel bárhova eljuthatok, így elég sok iskolát fel tudok keresni, így ez a költségem mindössze 10.000 Ft lesz. Mivel jelenleg rendelkezem számítógéppel, így csak a megfelelő programot kell jogtisztán beszereznem. Az MS Office csomag jelenleg 35.000 Ft, de ezt csak egyszer kell megvásárolni. Ezért egy egyszeri 35.000 Ft-on kívül egy hónapban 10.000 Ft az összes kiadásom.

Az elemzésemet darabszám szerint fogom értékesíteni az iskolákban. 100 db egyén esetén 2.000 Ft, 500 db esetén 5.000 Ft, egy 1000 db-os vizsgálat pedig 10.000 Ft-ba kerülne. Egy elemzés elkészítése átlagosan 5-8 napot vesz igénybe. Könnyen kiszámolható, hogy havonta 2 megrendeléssel,(ha azok nem 1000 db-os megrendelések) akkor a hónapot veszteséggel fogom zárni.

Hasonlóság elemzés módszerével

A kiadási oldal nem fog változni, mivel itt is csak a MS Office-ra lesz szükség, illetve ugyan úgy egy havi BKV bérletre.

A bevételi oldal már változni fog, mivel itt már egy sokkal részletesebb elemzést tudok kínálni az iskoláknak, ezért az elemzéseket is drágábban fogom árulni.
Az árak a következő képpen fognak változni:
100 db-os vizsgálat: 5.000 Ft
500 db-os vizsgálat: 10.000 Ft
1000 db-os vizsgálat: 20.000 Ft lesz.

Ebben az esetben úgy számolok, hogy a megrendelők komolyabban fogják venni a módszeremet, ezáltal több megrendelésre számítok. Tegyük fel, hogy megrendelnek tőlem minden változatból 1 darabot. Ekkor 35.000 Ft bevételre teszek szert a hónapban, amivel már a kezdő kiadásaimat fedezni tudom. A következő hónapban már nem kell megvennem újra az Office programot, így már egy 25.000 Ft-os bevételre tudok szert tenni.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatom során összesen 13 objektumom és 10 attribútumom volt.
Kétféle irányt határoztam meg, a kérdésekhez kapcsolódóan 0 és 1.
A lépcsők számát 13-ban határoztam meg, mely megegyezik az objektumok számával.
A táblázat adatait a megkérdezettek válaszai szerint töltöttem ki.
Az elemzés végén százalékos átlag számítással határoztam meg a sorrendet.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

Az elemzés során megállapítottam mely attribútumokkal, kérdésekkel lehet mérni a tömegmédia hatását a testképre nézve.
Irány= 0, itt minél nagyobb a válaszomra kapott érték, annál nagyobb a kockázat.
Irány=1, itt minél kisebb a válaszomra kapott érték, annál kisebb a kockázat.
A pirossal jelöltek a legveszélyeztetettebbek.
A zölddel jelöltek a legkevésbé veszélyeztetettek.
Az utolsó két oszlopban található az önálló, illetve a Coco elemzés által kapott eredmények.

[[Fájl:Elemzés.jpg]]

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

A saját módszerem és a hasonlóságelemzés módszerének összehasonlítása alapján szembetűnő a különbség az eredmények kapcsán.
A sikeresebb módszer az elemzés során egyértelműen a hasonlóságelemzés volt, hiszen sokkal részletesebben és pontosabban mutatja be az eredményeket, emellett azok könnyebben rangsorolhatók és jobban összehasonlíthatók, mint az általam használni kívánt módszerrel.
Így tehát egyértelműen megállapítható, hogy a hasonlóságelemzés módszere a sikeresebb a feladat kapcsán.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett havi 25.000 Ft bevétel helyett, a már felismert kockázatok hatására a végső havi bevételt 15.000 Ft-ra becsülöm.
A munkára szánt, becsült idő/energia függvényében ez a bevétel még ideálisnak mondható.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A tömegmédia hatása

2014-04-13T09:36:10Z

Jkv6: /* Objektumok (sorok) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/szn_pl.xlsx

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A televízióban megjelenő reklám nézési szokások,a tömegmédia által gyakorolt befolyásolás hatása és az önelfogadás kérdésének vizsgálata összehasonlító elemzéssel.

=A feladat előtörténete=
==Személyes kötődés==

Azért választottam ezt a témát és tartottam fontosnak a vizsgálatát, mert a negatív testi attitűd kialakulása és a reklámok káros hatása tekintetében, egy olyan jelenkori problémáról beszélünk, mely rengeteg embert, főként fiatalt érint,és amelyben a mindennapi életünk részét képző médiának is jelentős szerepe van. A táplálkozási zavaros betegek száma egyre csak nő világszerte, és egyre fiatalabb korú gyermekeknél diagnosztizálják ezeket a zavarokat, úgy gondolom, hogy fontos tudatni a fiatalokkal, milyen veszélyeket is rejt magában ez a betegség és megóvni őket a kialakulásától.

==Szakértői javaslatok==

A feladatom célja az volt, hogy választ találjak arra, milyen szerepet töltenek be az emberek életében a reklámok, mennyire befolyásolják őket, illetve, hogy az ott megjelenő üzenetek mennyire befolyásolják a testképet, valamint, hogy feltárjam milyen önképpel rendelkeznek a vizsgálatomban résztvevő személyek. Feladatom során a fent látható célokat tűztem ki magamnak és ezek alapján mértem fel, milyen kapcsolat fedezhető fel a reklámok és a táplálkozási zavarok, testképzavarok kialakulása kapcsán.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Abban az esetben, ha nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül a hasonlóságelemzés módszerével, akkor a feladatot úgy oldottam volna meg, hogy felállítottam volna egy 1-10 terjedő skálát, majd az egyes objektumokhoz tartozó értékeket átlagoltam volna és ezek alapján állítottam volna fel a sorrendemet.

A módszer hibája az, hogy egy egyszerű számításokon alapuló módszer, nem tesz különbséget az egyes kérdések között. Az, hogy az ember hányszor kapcsol el egy adott reklámról, valamint az, hogy hány plusz kilógrammig érzi ideálisnak testsúlyát, ugyanolyan súllyal bírnak az általam végezni kívánt módszerrel, így nincs benne logika, hisz nem tesz konkrét különbséget és nincs egy adott fontossági sorrend az egyes kérdések között.
A módszert úgy lehetne javítani, hogyha az egyes kérdések fontosságát tudnám érzékeltetni az eredményekben.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az objektumok, attribútumok és értékek tekintetében nem akadt különösebb problémám, csak egyes kérdések mértékegységének meghatározásával voltak nehézségeim, hiszen az említett kérdésekhez tartozó skálák nem minden esetben voltak azonosak. Az OAM beazonosítása kapcsán nem volt problémám, hiszen a válaszadók száma előre meg volt határozva, szűrésre pedig nem került sor. Végül a különböző mértékegységeket átszámoltam egy egységes mértékegységbe. A feladatban nem voltak KO feltételek.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumaim a feladat során a tizenkét anonim válaszadóm, valamint saját magam voltak.

Attribútumaim:

-Válaszadó 1

-Válaszadó 2

-Válaszadó 3

-Válaszadó 4

-Válaszadó 5

-Válaszadó 6

-Válaszadó 7

-Válaszadó 8

-Válaszadó 9

-Válaszadó 10

-Válaszadó 11

-Válaszadó 12

-Szoó Nóra

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumaim az általam megfogalmazott kérdések voltak. A kérdéseim különbözősége miatt, az irányokat kétféle képpen adtam meg.

Attribútumok:

-Naponta, átlagosan hány percet fordít Ön a televízióban megjelenő reklámok nézésére?
Mértékegység: perc
-Ön tízből hány alkalommal hagyja el a szobát vagy vált csatornát, egy adott reklámblokk kezdésekor?
Mértékegység: alkalom
-Abban az esetben, ha nem Ön kezeli a reklámokhoz való hozzáférést, hány percig képes végig nézni azokat?
Mértékegység: perc
-Ön hány alkalommal próbálkozott már diétázással?
Mértékegység: alkalom
-Ön mennyire érzi úgy, hogy a média által közvetített üzenetek befolyásolják gondolkodását vagy éppen hatást gyakorolnak érzelmeire, egy 1-10-es skálán?
Mértékegység: 1-10 skála

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

-Saját testsúlyához viszonyítva, Ön hány plusz kilógrammig érzi úgy, hogy testtömege még ideális?
Mértékegység: kg
-Ön havonta hány órát tölt testmozgással?
Mértékegység: óra
-Ön hány darab, nőknek szóló magazint vásárol havonta?
Mértékegység: darab
-Ön mennyire elégedett saját magával egy 0-100 skálán?
Mértékegység: 0-100 skála
-Ön mennyi pénzt fordít havonta a külsejére?
Mértékegység: forint

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop)kialakulására.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport első sorban a fiatal korosztály, ezen belül is inkább a nők, de rajtuk kívül nemtől, illetve kortól függetlenül bárki érintett lehet az adott témában.
Első sorban olyan intézményeknek lehet fontos ez a probléma, akik fiatalokkal foglalkoznak.

Ide sorolnám:
-az oktatási intézményeket
-gyermekkórházakat
-árvaházakat

Úgy gondolom, azért állhat érdekükben ezért az elemzésért fizetni, mert ezzel is felhívhatják a fiatalok figyelmét a probléma fontosságára, illetve annak veszélyeire, valamint az elemzés által kapott eredmények alapján be lehetne bizonyítani, hogy a média milyen káros hatást gyakorol a fiatalokra.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Önálló módszer

Kiadásom nem lenne sok. A számoláshoz szükséges programra lesz csak szükségem, illetve útiköltségre. Először csak az iskolákra fogok koncentrálni. Budapestet nézve a havi bérlettel bárhova eljuthatok, így elég sok iskolát fel tudok keresni, így ez a költségem mindössze 10.000 Ft lesz. Mivel jelenleg rendelkezem számítógéppel, így csak a megfelelő programot kell jogtisztán beszereznem. Az MS Office csomag jelenleg 35.000 Ft, de ezt csak egyszer kell megvásárolni. Ezért egy egyszeri 35.000 Ft-on kívül egy hónapban 10.000 Ft az összes kiadásom.

Az elemzésemet darabszám szerint fogom értékesíteni az iskolákban. 100 db egyén esetén 2.000 Ft, 500 db esetén 5.000 Ft, egy 1000 db-os vizsgálat pedig 10.000 Ft-ba kerülne. Egy elemzés elkészítése átlagosan 5-8 napot vesz igénybe. Könnyen kiszámolható, hogy havonta 2 megrendeléssel,(ha azok nem 1000 db-os megrendelések) akkor a hónapot veszteséggel fogom zárni.

Hasonlóság elemzés módszerével

A kiadási oldal nem fog változni, mivel itt is csak a MS Office-ra lesz szükség, illetve ugyan úgy egy havi BKV bérletre.

A bevételi oldal már változni fog, mivel itt már egy sokkal részletesebb elemzést tudok kínálni az iskoláknak, ezért az elemzéseket is drágábban fogom árulni.
Az árak a következő képpen fognak változni:
100 db-os vizsgálat: 5.000 Ft
500 db-os vizsgálat: 10.000 Ft
1000 db-os vizsgálat: 20.000 Ft lesz.

Ebben az esetben úgy számolok, hogy a megrendelők komolyabban fogják venni a módszeremet, ezáltal több megrendelésre számítok. Tegyük fel, hogy megrendelnek tőlem minden változatból 1 darabot. Ekkor 35.000 Ft bevételre teszek szert a hónapban, amivel már a kezdő kiadásaimat fedezni tudom. A következő hónapban már nem kell megvennem újra az Office programot, így már egy 25.000 Ft-os bevételre tudok szert tenni.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatom során összesen 13 objektumom és 10 attribútumom volt.
Kétféle irányt határoztam meg, a kérdésekhez kapcsolódóan 0 és 1.
A lépcsők számát 13-ban határoztam meg, mely megegyezik az objektumok számával.
A táblázat adatait a megkérdezettek válaszai szerint töltöttem ki.
Az elemzés végén százalékos átlag számítással határoztam meg a sorrendet.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

Az elemzés során megállapítottam mely attribútumokkal, kérdésekkel lehet mérni a tömegmédia hatását a testképre nézve.
Irány= 0, itt minél nagyobb a válaszomra kapott érték, annál nagyobb a kockázat.
Irány=1, itt minél kisebb a válaszomra kapott érték, annál kisebb a kockázat.
A pirossal jelöltek a legveszélyeztetettebbek.
A zölddel jelöltek a legkevésbé veszélyeztetettek.
Az utolsó két oszlopban található az önálló, illetve a Coco elemzés által kapott eredmények.

[[Fájl:Elemzés.jpg]]

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

A saját módszerem és a hasonlóságelemzés módszerének összehasonlítása alapján szembetűnő a különbség az eredmények kapcsán.
A sikeresebb módszer az elemzés során egyértelműen a hasonlóságelemzés volt, hiszen sokkal részletesebben és pontosabban mutatja be az eredményeket, emellett azok könnyebben rangsorolhatók és jobban összehasonlíthatók, mint az általam használni kívánt módszerrel.
Így tehát egyértelműen megállapítható, hogy a hasonlóságelemzés módszere a sikeresebb a feladat kapcsán.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett havi 25.000 Ft bevétel helyett, a már felismert kockázatok hatására a végső havi bevételt 15.000 Ft-ra becsülöm.
A munkára szánt, becsült idő/energia függvényében ez a bevétel még ideálisnak mondható.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A tömegmédia hatása

2014-04-13T09:35:40Z

Jkv6: /* Objektumok (sorok) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/szn_pl.xlsx

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A televízióban megjelenő reklám nézési szokások,a tömegmédia által gyakorolt befolyásolás hatása és az önelfogadás kérdésének vizsgálata összehasonlító elemzéssel.

=A feladat előtörténete=
==Személyes kötődés==

Azért választottam ezt a témát és tartottam fontosnak a vizsgálatát, mert a negatív testi attitűd kialakulása és a reklámok káros hatása tekintetében, egy olyan jelenkori problémáról beszélünk, mely rengeteg embert, főként fiatalt érint,és amelyben a mindennapi életünk részét képző médiának is jelentős szerepe van. A táplálkozási zavaros betegek száma egyre csak nő világszerte, és egyre fiatalabb korú gyermekeknél diagnosztizálják ezeket a zavarokat, úgy gondolom, hogy fontos tudatni a fiatalokkal, milyen veszélyeket is rejt magában ez a betegség és megóvni őket a kialakulásától.

==Szakértői javaslatok==

A feladatom célja az volt, hogy választ találjak arra, milyen szerepet töltenek be az emberek életében a reklámok, mennyire befolyásolják őket, illetve, hogy az ott megjelenő üzenetek mennyire befolyásolják a testképet, valamint, hogy feltárjam milyen önképpel rendelkeznek a vizsgálatomban résztvevő személyek. Feladatom során a fent látható célokat tűztem ki magamnak és ezek alapján mértem fel, milyen kapcsolat fedezhető fel a reklámok és a táplálkozási zavarok, testképzavarok kialakulása kapcsán.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Abban az esetben, ha nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül a hasonlóságelemzés módszerével, akkor a feladatot úgy oldottam volna meg, hogy felállítottam volna egy 1-10 terjedő skálát, majd az egyes objektumokhoz tartozó értékeket átlagoltam volna és ezek alapján állítottam volna fel a sorrendemet.

A módszer hibája az, hogy egy egyszerű számításokon alapuló módszer, nem tesz különbséget az egyes kérdések között. Az, hogy az ember hányszor kapcsol el egy adott reklámról, valamint az, hogy hány plusz kilógrammig érzi ideálisnak testsúlyát, ugyanolyan súllyal bírnak az általam végezni kívánt módszerrel, így nincs benne logika, hisz nem tesz konkrét különbséget és nincs egy adott fontossági sorrend az egyes kérdések között.
A módszert úgy lehetne javítani, hogyha az egyes kérdések fontosságát tudnám érzékeltetni az eredményekben.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az objektumok, attribútumok és értékek tekintetében nem akadt különösebb problémám, csak egyes kérdések mértékegységének meghatározásával voltak nehézségeim, hiszen az említett kérdésekhez tartozó skálák nem minden esetben voltak azonosak. Az OAM beazonosítása kapcsán nem volt problémám, hiszen a válaszadók száma előre meg volt határozva, szűrésre pedig nem került sor. Végül a különböző mértékegységeket átszámoltam egy egységes mértékegységbe. A feladatban nem voltak KO feltételek.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumaim a feladat során a tizenkét anonim válaszadóm, valamint saját magam voltak.

-Válaszadó 1

-Válaszadó 2

-Válaszadó 3

-Válaszadó 4

-Válaszadó 5

-Válaszadó 6

-Válaszadó 7

-Válaszadó 8

-Válaszadó 9

-Válaszadó 10

-Válaszadó 11

-Válaszadó 12

-Szoó Nóra

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumaim az általam megfogalmazott kérdések voltak. A kérdéseim különbözősége miatt, az irányokat kétféle képpen adtam meg.

Attribútumok:

-Naponta, átlagosan hány percet fordít Ön a televízióban megjelenő reklámok nézésére?
Mértékegység: perc
-Ön tízből hány alkalommal hagyja el a szobát vagy vált csatornát, egy adott reklámblokk kezdésekor?
Mértékegység: alkalom
-Abban az esetben, ha nem Ön kezeli a reklámokhoz való hozzáférést, hány percig képes végig nézni azokat?
Mértékegység: perc
-Ön hány alkalommal próbálkozott már diétázással?
Mértékegység: alkalom
-Ön mennyire érzi úgy, hogy a média által közvetített üzenetek befolyásolják gondolkodását vagy éppen hatást gyakorolnak érzelmeire, egy 1-10-es skálán?
Mértékegység: 1-10 skála

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

-Saját testsúlyához viszonyítva, Ön hány plusz kilógrammig érzi úgy, hogy testtömege még ideális?
Mértékegység: kg
-Ön havonta hány órát tölt testmozgással?
Mértékegység: óra
-Ön hány darab, nőknek szóló magazint vásárol havonta?
Mértékegység: darab
-Ön mennyire elégedett saját magával egy 0-100 skálán?
Mértékegység: 0-100 skála
-Ön mennyi pénzt fordít havonta a külsejére?
Mértékegység: forint

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop)kialakulására.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport első sorban a fiatal korosztály, ezen belül is inkább a nők, de rajtuk kívül nemtől, illetve kortól függetlenül bárki érintett lehet az adott témában.
Első sorban olyan intézményeknek lehet fontos ez a probléma, akik fiatalokkal foglalkoznak.

Ide sorolnám:
-az oktatási intézményeket
-gyermekkórházakat
-árvaházakat

Úgy gondolom, azért állhat érdekükben ezért az elemzésért fizetni, mert ezzel is felhívhatják a fiatalok figyelmét a probléma fontosságára, illetve annak veszélyeire, valamint az elemzés által kapott eredmények alapján be lehetne bizonyítani, hogy a média milyen káros hatást gyakorol a fiatalokra.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Önálló módszer

Kiadásom nem lenne sok. A számoláshoz szükséges programra lesz csak szükségem, illetve útiköltségre. Először csak az iskolákra fogok koncentrálni. Budapestet nézve a havi bérlettel bárhova eljuthatok, így elég sok iskolát fel tudok keresni, így ez a költségem mindössze 10.000 Ft lesz. Mivel jelenleg rendelkezem számítógéppel, így csak a megfelelő programot kell jogtisztán beszereznem. Az MS Office csomag jelenleg 35.000 Ft, de ezt csak egyszer kell megvásárolni. Ezért egy egyszeri 35.000 Ft-on kívül egy hónapban 10.000 Ft az összes kiadásom.

Az elemzésemet darabszám szerint fogom értékesíteni az iskolákban. 100 db egyén esetén 2.000 Ft, 500 db esetén 5.000 Ft, egy 1000 db-os vizsgálat pedig 10.000 Ft-ba kerülne. Egy elemzés elkészítése átlagosan 5-8 napot vesz igénybe. Könnyen kiszámolható, hogy havonta 2 megrendeléssel,(ha azok nem 1000 db-os megrendelések) akkor a hónapot veszteséggel fogom zárni.

Hasonlóság elemzés módszerével

A kiadási oldal nem fog változni, mivel itt is csak a MS Office-ra lesz szükség, illetve ugyan úgy egy havi BKV bérletre.

A bevételi oldal már változni fog, mivel itt már egy sokkal részletesebb elemzést tudok kínálni az iskoláknak, ezért az elemzéseket is drágábban fogom árulni.
Az árak a következő képpen fognak változni:
100 db-os vizsgálat: 5.000 Ft
500 db-os vizsgálat: 10.000 Ft
1000 db-os vizsgálat: 20.000 Ft lesz.

Ebben az esetben úgy számolok, hogy a megrendelők komolyabban fogják venni a módszeremet, ezáltal több megrendelésre számítok. Tegyük fel, hogy megrendelnek tőlem minden változatból 1 darabot. Ekkor 35.000 Ft bevételre teszek szert a hónapban, amivel már a kezdő kiadásaimat fedezni tudom. A következő hónapban már nem kell megvennem újra az Office programot, így már egy 25.000 Ft-os bevételre tudok szert tenni.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatom során összesen 13 objektumom és 10 attribútumom volt.
Kétféle irányt határoztam meg, a kérdésekhez kapcsolódóan 0 és 1.
A lépcsők számát 13-ban határoztam meg, mely megegyezik az objektumok számával.
A táblázat adatait a megkérdezettek válaszai szerint töltöttem ki.
Az elemzés végén százalékos átlag számítással határoztam meg a sorrendet.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

Az elemzés során megállapítottam mely attribútumokkal, kérdésekkel lehet mérni a tömegmédia hatását a testképre nézve.
Irány= 0, itt minél nagyobb a válaszomra kapott érték, annál nagyobb a kockázat.
Irány=1, itt minél kisebb a válaszomra kapott érték, annál kisebb a kockázat.
A pirossal jelöltek a legveszélyeztetettebbek.
A zölddel jelöltek a legkevésbé veszélyeztetettek.
Az utolsó két oszlopban található az önálló, illetve a Coco elemzés által kapott eredmények.

[[Fájl:Elemzés.jpg]]

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

A saját módszerem és a hasonlóságelemzés módszerének összehasonlítása alapján szembetűnő a különbség az eredmények kapcsán.
A sikeresebb módszer az elemzés során egyértelműen a hasonlóságelemzés volt, hiszen sokkal részletesebben és pontosabban mutatja be az eredményeket, emellett azok könnyebben rangsorolhatók és jobban összehasonlíthatók, mint az általam használni kívánt módszerrel.
Így tehát egyértelműen megállapítható, hogy a hasonlóságelemzés módszere a sikeresebb a feladat kapcsán.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett havi 25.000 Ft bevétel helyett, a már felismert kockázatok hatására a végső havi bevételt 15.000 Ft-ra becsülöm.
A munkára szánt, becsült idő/energia függvényében ez a bevétel még ideálisnak mondható.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A tömegmédia hatása

2014-04-13T09:34:58Z

Jkv6: /* Objektumok (sorok) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/szn_pl.xlsx

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A televízióban megjelenő reklám nézési szokások,a tömegmédia által gyakorolt befolyásolás hatása és az önelfogadás kérdésének vizsgálata összehasonlító elemzéssel.

=A feladat előtörténete=
==Személyes kötődés==

Azért választottam ezt a témát és tartottam fontosnak a vizsgálatát, mert a negatív testi attitűd kialakulása és a reklámok káros hatása tekintetében, egy olyan jelenkori problémáról beszélünk, mely rengeteg embert, főként fiatalt érint,és amelyben a mindennapi életünk részét képző médiának is jelentős szerepe van. A táplálkozási zavaros betegek száma egyre csak nő világszerte, és egyre fiatalabb korú gyermekeknél diagnosztizálják ezeket a zavarokat, úgy gondolom, hogy fontos tudatni a fiatalokkal, milyen veszélyeket is rejt magában ez a betegség és megóvni őket a kialakulásától.

==Szakértői javaslatok==

A feladatom célja az volt, hogy választ találjak arra, milyen szerepet töltenek be az emberek életében a reklámok, mennyire befolyásolják őket, illetve, hogy az ott megjelenő üzenetek mennyire befolyásolják a testképet, valamint, hogy feltárjam milyen önképpel rendelkeznek a vizsgálatomban résztvevő személyek. Feladatom során a fent látható célokat tűztem ki magamnak és ezek alapján mértem fel, milyen kapcsolat fedezhető fel a reklámok és a táplálkozási zavarok, testképzavarok kialakulása kapcsán.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Abban az esetben, ha nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül a hasonlóságelemzés módszerével, akkor a feladatot úgy oldottam volna meg, hogy felállítottam volna egy 1-10 terjedő skálát, majd az egyes objektumokhoz tartozó értékeket átlagoltam volna és ezek alapján állítottam volna fel a sorrendemet.

A módszer hibája az, hogy egy egyszerű számításokon alapuló módszer, nem tesz különbséget az egyes kérdések között. Az, hogy az ember hányszor kapcsol el egy adott reklámról, valamint az, hogy hány plusz kilógrammig érzi ideálisnak testsúlyát, ugyanolyan súllyal bírnak az általam végezni kívánt módszerrel, így nincs benne logika, hisz nem tesz konkrét különbséget és nincs egy adott fontossági sorrend az egyes kérdések között.
A módszert úgy lehetne javítani, hogyha az egyes kérdések fontosságát tudnám érzékeltetni az eredményekben.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az objektumok, attribútumok és értékek tekintetében nem akadt különösebb problémám, csak egyes kérdések mértékegységének meghatározásával voltak nehézségeim, hiszen az említett kérdésekhez tartozó skálák nem minden esetben voltak azonosak. Az OAM beazonosítása kapcsán nem volt problémám, hiszen a válaszadók száma előre meg volt határozva, szűrésre pedig nem került sor. Végül a különböző mértékegységeket átszámoltam egy egységes mértékegységbe. A feladatban nem voltak KO feltételek.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumaim a feladat során a tizenkét anonim válaszadóm, valamint saját magam voltak.

-Válaszadó 1

-Válaszadó 2

-Válaszadó 3

-Válaszadó 4
-Válaszadó 5
-Válaszadó 6
-Válaszadó 7
-Válaszadó 8
-Válaszadó 9
-Válaszadó 10
-Válaszadó 11
-Válaszadó 12
-Szoó Nóra

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumaim az általam megfogalmazott kérdések voltak. A kérdéseim különbözősége miatt, az irányokat kétféle képpen adtam meg.

Attribútumok:

-Naponta, átlagosan hány percet fordít Ön a televízióban megjelenő reklámok nézésére?
Mértékegység: perc
-Ön tízből hány alkalommal hagyja el a szobát vagy vált csatornát, egy adott reklámblokk kezdésekor?
Mértékegység: alkalom
-Abban az esetben, ha nem Ön kezeli a reklámokhoz való hozzáférést, hány percig képes végig nézni azokat?
Mértékegység: perc
-Ön hány alkalommal próbálkozott már diétázással?
Mértékegység: alkalom
-Ön mennyire érzi úgy, hogy a média által közvetített üzenetek befolyásolják gondolkodását vagy éppen hatást gyakorolnak érzelmeire, egy 1-10-es skálán?
Mértékegység: 1-10 skála

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

-Saját testsúlyához viszonyítva, Ön hány plusz kilógrammig érzi úgy, hogy testtömege még ideális?
Mértékegység: kg
-Ön havonta hány órát tölt testmozgással?
Mértékegység: óra
-Ön hány darab, nőknek szóló magazint vásárol havonta?
Mértékegység: darab
-Ön mennyire elégedett saját magával egy 0-100 skálán?
Mértékegység: 0-100 skála
-Ön mennyi pénzt fordít havonta a külsejére?
Mértékegység: forint

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop)kialakulására.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport első sorban a fiatal korosztály, ezen belül is inkább a nők, de rajtuk kívül nemtől, illetve kortól függetlenül bárki érintett lehet az adott témában.
Első sorban olyan intézményeknek lehet fontos ez a probléma, akik fiatalokkal foglalkoznak.

Ide sorolnám:
-az oktatási intézményeket
-gyermekkórházakat
-árvaházakat

Úgy gondolom, azért állhat érdekükben ezért az elemzésért fizetni, mert ezzel is felhívhatják a fiatalok figyelmét a probléma fontosságára, illetve annak veszélyeire, valamint az elemzés által kapott eredmények alapján be lehetne bizonyítani, hogy a média milyen káros hatást gyakorol a fiatalokra.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Önálló módszer

Kiadásom nem lenne sok. A számoláshoz szükséges programra lesz csak szükségem, illetve útiköltségre. Először csak az iskolákra fogok koncentrálni. Budapestet nézve a havi bérlettel bárhova eljuthatok, így elég sok iskolát fel tudok keresni, így ez a költségem mindössze 10.000 Ft lesz. Mivel jelenleg rendelkezem számítógéppel, így csak a megfelelő programot kell jogtisztán beszereznem. Az MS Office csomag jelenleg 35.000 Ft, de ezt csak egyszer kell megvásárolni. Ezért egy egyszeri 35.000 Ft-on kívül egy hónapban 10.000 Ft az összes kiadásom.

Az elemzésemet darabszám szerint fogom értékesíteni az iskolákban. 100 db egyén esetén 2.000 Ft, 500 db esetén 5.000 Ft, egy 1000 db-os vizsgálat pedig 10.000 Ft-ba kerülne. Egy elemzés elkészítése átlagosan 5-8 napot vesz igénybe. Könnyen kiszámolható, hogy havonta 2 megrendeléssel,(ha azok nem 1000 db-os megrendelések) akkor a hónapot veszteséggel fogom zárni.

Hasonlóság elemzés módszerével

A kiadási oldal nem fog változni, mivel itt is csak a MS Office-ra lesz szükség, illetve ugyan úgy egy havi BKV bérletre.

A bevételi oldal már változni fog, mivel itt már egy sokkal részletesebb elemzést tudok kínálni az iskoláknak, ezért az elemzéseket is drágábban fogom árulni.
Az árak a következő képpen fognak változni:
100 db-os vizsgálat: 5.000 Ft
500 db-os vizsgálat: 10.000 Ft
1000 db-os vizsgálat: 20.000 Ft lesz.

Ebben az esetben úgy számolok, hogy a megrendelők komolyabban fogják venni a módszeremet, ezáltal több megrendelésre számítok. Tegyük fel, hogy megrendelnek tőlem minden változatból 1 darabot. Ekkor 35.000 Ft bevételre teszek szert a hónapban, amivel már a kezdő kiadásaimat fedezni tudom. A következő hónapban már nem kell megvennem újra az Office programot, így már egy 25.000 Ft-os bevételre tudok szert tenni.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatom során összesen 13 objektumom és 10 attribútumom volt.
Kétféle irányt határoztam meg, a kérdésekhez kapcsolódóan 0 és 1.
A lépcsők számát 13-ban határoztam meg, mely megegyezik az objektumok számával.
A táblázat adatait a megkérdezettek válaszai szerint töltöttem ki.
Az elemzés végén százalékos átlag számítással határoztam meg a sorrendet.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

Az elemzés során megállapítottam mely attribútumokkal, kérdésekkel lehet mérni a tömegmédia hatását a testképre nézve.
Irány= 0, itt minél nagyobb a válaszomra kapott érték, annál nagyobb a kockázat.
Irány=1, itt minél kisebb a válaszomra kapott érték, annál kisebb a kockázat.
A pirossal jelöltek a legveszélyeztetettebbek.
A zölddel jelöltek a legkevésbé veszélyeztetettek.
Az utolsó két oszlopban található az önálló, illetve a Coco elemzés által kapott eredmények.

[[Fájl:Elemzés.jpg]]

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

A saját módszerem és a hasonlóságelemzés módszerének összehasonlítása alapján szembetűnő a különbség az eredmények kapcsán.
A sikeresebb módszer az elemzés során egyértelműen a hasonlóságelemzés volt, hiszen sokkal részletesebben és pontosabban mutatja be az eredményeket, emellett azok könnyebben rangsorolhatók és jobban összehasonlíthatók, mint az általam használni kívánt módszerrel.
Így tehát egyértelműen megállapítható, hogy a hasonlóságelemzés módszere a sikeresebb a feladat kapcsán.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett havi 25.000 Ft bevétel helyett, a már felismert kockázatok hatására a végső havi bevételt 15.000 Ft-ra becsülöm.
A munkára szánt, becsült idő/energia függvényében ez a bevétel még ideálisnak mondható.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A tömegmédia hatása

2014-04-13T09:27:54Z

Jkv6: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/szn_pl.xlsx

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A televízióban megjelenő reklám nézési szokások,a tömegmédia által gyakorolt befolyásolás hatása és az önelfogadás kérdésének vizsgálata összehasonlító elemzéssel.

=A feladat előtörténete=
==Személyes kötődés==

Azért választottam ezt a témát és tartottam fontosnak a vizsgálatát, mert a negatív testi attitűd kialakulása és a reklámok káros hatása tekintetében, egy olyan jelenkori problémáról beszélünk, mely rengeteg embert, főként fiatalt érint,és amelyben a mindennapi életünk részét képző médiának is jelentős szerepe van. A táplálkozási zavaros betegek száma egyre csak nő világszerte, és egyre fiatalabb korú gyermekeknél diagnosztizálják ezeket a zavarokat, úgy gondolom, hogy fontos tudatni a fiatalokkal, milyen veszélyeket is rejt magában ez a betegség és megóvni őket a kialakulásától.

==Szakértői javaslatok==

A feladatom célja az volt, hogy választ találjak arra, milyen szerepet töltenek be az emberek életében a reklámok, mennyire befolyásolják őket, illetve, hogy az ott megjelenő üzenetek mennyire befolyásolják a testképet, valamint, hogy feltárjam milyen önképpel rendelkeznek a vizsgálatomban résztvevő személyek. Feladatom során a fent látható célokat tűztem ki magamnak és ezek alapján mértem fel, milyen kapcsolat fedezhető fel a reklámok és a táplálkozási zavarok, testképzavarok kialakulása kapcsán.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Abban az esetben, ha nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül a hasonlóságelemzés módszerével, akkor a feladatot úgy oldottam volna meg, hogy felállítottam volna egy 1-10 terjedő skálát, majd az egyes objektumokhoz tartozó értékeket átlagoltam volna és ezek alapján állítottam volna fel a sorrendemet.

A módszer hibája az, hogy egy egyszerű számításokon alapuló módszer, nem tesz különbséget az egyes kérdések között. Az, hogy az ember hányszor kapcsol el egy adott reklámról, valamint az, hogy hány plusz kilógrammig érzi ideálisnak testsúlyát, ugyanolyan súllyal bírnak az általam végezni kívánt módszerrel, így nincs benne logika, hisz nem tesz konkrét különbséget és nincs egy adott fontossági sorrend az egyes kérdések között.
A módszert úgy lehetne javítani, hogyha az egyes kérdések fontosságát tudnám érzékeltetni az eredményekben.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az objektumok, attribútumok és értékek tekintetében nem akadt különösebb problémám, csak egyes kérdések mértékegységének meghatározásával voltak nehézségeim, hiszen az említett kérdésekhez tartozó skálák nem minden esetben voltak azonosak. Az OAM beazonosítása kapcsán nem volt problémám, hiszen a válaszadók száma előre meg volt határozva, szűrésre pedig nem került sor. Végül a különböző mértékegységeket átszámoltam egy egységes mértékegységbe. A feladatban nem voltak KO feltételek.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumaim a feladat során a tizenkét anonim válaszadóm, valamint saját magam voltak.

-Válaszadó 1
-Válaszadó 2
-Válaszadó 3
-Válaszadó 4
-Válaszadó 5
-Válaszadó 6
-Válaszadó 7
-Válaszadó 8
-Válaszadó 9
-Válaszadó 10
-Válaszadó 11
-Válaszadó 12
-Szoó Nóra

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumaim az általam megfogalmazott kérdések voltak. A kérdéseim különbözősége miatt, az irányokat kétféle képpen adtam meg.

Attribútumok:

-Naponta, átlagosan hány percet fordít Ön a televízióban megjelenő reklámok nézésére?
Mértékegység: perc
-Ön tízből hány alkalommal hagyja el a szobát vagy vált csatornát, egy adott reklámblokk kezdésekor?
Mértékegység: alkalom
-Abban az esetben, ha nem Ön kezeli a reklámokhoz való hozzáférést, hány percig képes végig nézni azokat?
Mértékegység: perc
-Ön hány alkalommal próbálkozott már diétázással?
Mértékegység: alkalom
-Ön mennyire érzi úgy, hogy a média által közvetített üzenetek befolyásolják gondolkodását vagy éppen hatást gyakorolnak érzelmeire, egy 1-10-es skálán?
Mértékegység: 1-10 skála

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

-Saját testsúlyához viszonyítva, Ön hány plusz kilógrammig érzi úgy, hogy testtömege még ideális?
Mértékegység: kg
-Ön havonta hány órát tölt testmozgással?
Mértékegység: óra
-Ön hány darab, nőknek szóló magazint vásárol havonta?
Mértékegység: darab
-Ön mennyire elégedett saját magával egy 0-100 skálán?
Mértékegység: 0-100 skála
-Ön mennyi pénzt fordít havonta a külsejére?
Mértékegység: forint

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop)kialakulására.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport első sorban a fiatal korosztály, ezen belül is inkább a nők, de rajtuk kívül nemtől, illetve kortól függetlenül bárki érintett lehet az adott témában.
Első sorban olyan intézményeknek lehet fontos ez a probléma, akik fiatalokkal foglalkoznak.

Ide sorolnám:
-az oktatási intézményeket
-gyermekkórházakat
-árvaházakat

Úgy gondolom, azért állhat érdekükben ezért az elemzésért fizetni, mert ezzel is felhívhatják a fiatalok figyelmét a probléma fontosságára, illetve annak veszélyeire, valamint az elemzés által kapott eredmények alapján be lehetne bizonyítani, hogy a média milyen káros hatást gyakorol a fiatalokra.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Önálló módszer

Kiadásom nem lenne sok. A számoláshoz szükséges programra lesz csak szükségem, illetve útiköltségre. Először csak az iskolákra fogok koncentrálni. Budapestet nézve a havi bérlettel bárhova eljuthatok, így elég sok iskolát fel tudok keresni, így ez a költségem mindössze 10.000 Ft lesz. Mivel jelenleg rendelkezem számítógéppel, így csak a megfelelő programot kell jogtisztán beszereznem. Az MS Office csomag jelenleg 35.000 Ft, de ezt csak egyszer kell megvásárolni. Ezért egy egyszeri 35.000 Ft-on kívül egy hónapban 10.000 Ft az összes kiadásom.

Az elemzésemet darabszám szerint fogom értékesíteni az iskolákban. 100 db egyén esetén 2.000 Ft, 500 db esetén 5.000 Ft, egy 1000 db-os vizsgálat pedig 10.000 Ft-ba kerülne. Egy elemzés elkészítése átlagosan 5-8 napot vesz igénybe. Könnyen kiszámolható, hogy havonta 2 megrendeléssel,(ha azok nem 1000 db-os megrendelések) akkor a hónapot veszteséggel fogom zárni.

Hasonlóság elemzés módszerével

A kiadási oldal nem fog változni, mivel itt is csak a MS Office-ra lesz szükség, illetve ugyan úgy egy havi BKV bérletre.

A bevételi oldal már változni fog, mivel itt már egy sokkal részletesebb elemzést tudok kínálni az iskoláknak, ezért az elemzéseket is drágábban fogom árulni.
Az árak a következő képpen fognak változni:
100 db-os vizsgálat: 5.000 Ft
500 db-os vizsgálat: 10.000 Ft
1000 db-os vizsgálat: 20.000 Ft lesz.

Ebben az esetben úgy számolok, hogy a megrendelők komolyabban fogják venni a módszeremet, ezáltal több megrendelésre számítok. Tegyük fel, hogy megrendelnek tőlem minden változatból 1 darabot. Ekkor 35.000 Ft bevételre teszek szert a hónapban, amivel már a kezdő kiadásaimat fedezni tudom. A következő hónapban már nem kell megvennem újra az Office programot, így már egy 25.000 Ft-os bevételre tudok szert tenni.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatom során összesen 13 objektumom és 10 attribútumom volt.
Kétféle irányt határoztam meg, a kérdésekhez kapcsolódóan 0 és 1.
A lépcsők számát 13-ban határoztam meg, mely megegyezik az objektumok számával.
A táblázat adatait a megkérdezettek válaszai szerint töltöttem ki.
Az elemzés végén százalékos átlag számítással határoztam meg a sorrendet.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

Az elemzés során megállapítottam mely attribútumokkal, kérdésekkel lehet mérni a tömegmédia hatását a testképre nézve.
Irány= 0, itt minél nagyobb a válaszomra kapott érték, annál nagyobb a kockázat.
Irány=1, itt minél kisebb a válaszomra kapott érték, annál kisebb a kockázat.
A pirossal jelöltek a legveszélyeztetettebbek.
A zölddel jelöltek a legkevésbé veszélyeztetettek.
Az utolsó két oszlopban található az önálló, illetve a Coco elemzés által kapott eredmények.

[[Fájl:Elemzés.jpg]]

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

A saját módszerem és a hasonlóságelemzés módszerének összehasonlítása alapján szembetűnő a különbség az eredmények kapcsán.
A sikeresebb módszer az elemzés során egyértelműen a hasonlóságelemzés volt, hiszen sokkal részletesebben és pontosabban mutatja be az eredményeket, emellett azok könnyebben rangsorolhatók és jobban összehasonlíthatók, mint az általam használni kívánt módszerrel.
Így tehát egyértelműen megállapítható, hogy a hasonlóságelemzés módszere a sikeresebb a feladat kapcsán.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A tervezett havi 25.000 Ft bevétel helyett, a már felismert kockázatok hatására a végső havi bevételt 15.000 Ft-ra becsülöm.
A munkára szánt, becsült idő/energia függvényében ez a bevétel még ideálisnak mondható.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A tömegmédia hatása

2014-04-13T09:17:45Z

Jkv6: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/szn_pl.xlsx

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A televízióban megjelenő reklám nézési szokások,a tömegmédia által gyakorolt befolyásolás hatása és az önelfogadás kérdésének vizsgálata összehasonlító elemzéssel.

=A feladat előtörténete=
==Személyes kötődés==

Azért választottam ezt a témát és tartottam fontosnak a vizsgálatát, mert a negatív testi attitűd kialakulása és a reklámok káros hatása tekintetében, egy olyan jelenkori problémáról beszélünk, mely rengeteg embert, főként fiatalt érint,és amelyben a mindennapi életünk részét képző médiának is jelentős szerepe van. A táplálkozási zavaros betegek száma egyre csak nő világszerte, és egyre fiatalabb korú gyermekeknél diagnosztizálják ezeket a zavarokat, úgy gondolom, hogy fontos tudatni a fiatalokkal, milyen veszélyeket is rejt magában ez a betegség és megóvni őket a kialakulásától.

==Szakértői javaslatok==

A feladatom célja az volt, hogy választ találjak arra, milyen szerepet töltenek be az emberek életében a reklámok, mennyire befolyásolják őket, illetve, hogy az ott megjelenő üzenetek mennyire befolyásolják a testképet, valamint, hogy feltárjam milyen önképpel rendelkeznek a vizsgálatomban résztvevő személyek. Feladatom során a fent látható célokat tűztem ki magamnak és ezek alapján mértem fel, milyen kapcsolat fedezhető fel a reklámok és a táplálkozási zavarok, testképzavarok kialakulása kapcsán.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Abban az esetben, ha nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül a hasonlóságelemzés módszerével, akkor a feladatot úgy oldottam volna meg, hogy felállítottam volna egy 1-10 terjedő skálát, majd az egyes objektumokhoz tartozó értékeket átlagoltam volna és ezek alapján állítottam volna fel a sorrendemet.

A módszer hibája az, hogy egy egyszerű számításokon alapuló módszer, nem tesz különbséget az egyes kérdések között. Az, hogy az ember hányszor kapcsol el egy adott reklámról, valamint az, hogy hány plusz kilógrammig érzi ideálisnak testsúlyát, ugyanolyan súllyal bírnak az általam végezni kívánt módszerrel, így nincs benne logika, hisz nem tesz konkrét különbséget és nincs egy adott fontossági sorrend az egyes kérdések között.
A módszert úgy lehetne javítani, hogyha az egyes kérdések fontosságát tudnám érzékeltetni az eredményekben.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az objektumok, attribútumok és értékek tekintetében nem akadt különösebb problémám, csak egyes kérdések mértékegységének meghatározásával voltak nehézségeim, hiszen az említett kérdésekhez tartozó skálák nem minden esetben voltak azonosak. Az OAM beazonosítása kapcsán nem volt problémám, hiszen a válaszadók száma előre meg volt határozva, szűrésre pedig nem került sor. Végül a különböző mértékegységeket átszámoltam egy egységes mértékegységbe. A feladatban nem voltak KO feltételek.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumaim a feladat során a tizenkét anonim válaszadóm, valamint saját magam voltak.

-Válaszadó 1
-Válaszadó 2
-Válaszadó 3
-Válaszadó 4
-Válaszadó 5
-Válaszadó 6
-Válaszadó 7
-Válaszadó 8
-Válaszadó 9
-Válaszadó 10
-Válaszadó 11
-Válaszadó 12
-Szoó Nóra

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumaim az általam megfogalmazott kérdések voltak. A kérdéseim különbözősége miatt, az irányokat kétféle képpen adtam meg.

Attribútumok:

-Naponta, átlagosan hány percet fordít Ön a televízióban megjelenő reklámok nézésére?
Mértékegység: perc
-Ön tízből hány alkalommal hagyja el a szobát vagy vált csatornát, egy adott reklámblokk kezdésekor?
Mértékegység: alkalom
-Abban az esetben, ha nem Ön kezeli a reklámokhoz való hozzáférést, hány percig képes végig nézni azokat?
Mértékegység: perc
-Ön hány alkalommal próbálkozott már diétázással?
Mértékegység: alkalom
-Ön mennyire érzi úgy, hogy a média által közvetített üzenetek befolyásolják gondolkodását vagy éppen hatást gyakorolnak érzelmeire, egy 1-10-es skálán?
Mértékegység: 1-10 skála

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

-Saját testsúlyához viszonyítva, Ön hány plusz kilógrammig érzi úgy, hogy testtömege még ideális?
Mértékegység: kg
-Ön havonta hány órát tölt testmozgással?
Mértékegység: óra
-Ön hány darab, nőknek szóló magazint vásárol havonta?
Mértékegység: darab
-Ön mennyire elégedett saját magával egy 0-100 skálán?
Mértékegység: 0-100 skála
-Ön mennyi pénzt fordít havonta a külsejére?
Mértékegység: forint

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop)kialakulására.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport első sorban a fiatal korosztály, ezen belül is inkább a nők, de rajtuk kívül nemtől, illetve kortól függetlenül bárki érintett lehet az adott témában.
Első sorban olyan intézményeknek lehet fontos ez a probléma, akik fiatalokkal foglalkoznak.

Ide sorolnám:
-az oktatási intézményeket
-gyermekkórházakat
-árvaházakat

Úgy gondolom, azért állhat érdekükben ezért az elemzésért fizetni, mert ezzel is felhívhatják a fiatalok figyelmét a probléma fontosságára, illetve annak veszélyeire, valamint az elemzés által kapott eredmények alapján be lehetne bizonyítani, hogy a média milyen káros hatást gyakorol a fiatalokra.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Önálló módszer

Kiadásom nem lenne sok. A számoláshoz szükséges programra lesz csak szükségem, illetve útiköltségre. Először csak az iskolákra fogok koncentrálni. Budapestet nézve a havi bérlettel bárhova eljuthatok, így elég sok iskolát fel tudok keresni, így ez a költségem mindössze 10.000 Ft lesz. Mivel jelenleg rendelkezem számítógéppel, így csak a megfelelő programot kell jogtisztán beszereznem. Az MS Office csomag jelenleg 35.000 Ft, de ezt csak egyszer kell megvásárolni. Ezért egy egyszeri 35.000 Ft-on kívül egy hónapban 10.000 Ft az összes kiadásom.

Az elemzésemet darabszám szerint fogom értékesíteni az iskolákban. 100 db egyén esetén 2.000 Ft, 500 db esetén 5.000 Ft, egy 1000 db-os vizsgálat pedig 10.000 Ft-ba kerülne. Egy elemzés elkészítése átlagosan 5-8 napot vesz igénybe. Könnyen kiszámolható, hogy havonta 2 megrendeléssel,(ha azok nem 1000 db-os megrendelések) akkor a hónapot veszteséggel fogom zárni.

Hasonlóság elemzés módszerével

A kiadási oldal nem fog változni, mivel itt is csak a MS Office-ra lesz szükség, illetve ugyan úgy egy havi BKV bérletre.

A bevételi oldal már változni fog, mivel itt már egy sokkal részletesebb elemzést tudok kínálni az iskoláknak, ezért az elemzéseket is drágábban fogom árulni.
Az árak a következő képpen fognak változni:
100 db-os vizsgálat: 5.000 Ft
500 db-os vizsgálat: 10.000 Ft
1000 db-os vizsgálat: 20.000 Ft lesz.

Ebben az esetben úgy számolok, hogy a megrendelők komolyabban fogják venni a módszeremet, ezáltal több megrendelésre számítok. Tegyük fel, hogy megrendelnek tőlem minden változatból 1 darabot. Ekkor 35.000 Ft bevételre teszek szert a hónapban, amivel már a kezdő kiadásaimat fedezni tudom. A következő hónapban már nem kell megvennem újra az Office programot, így már egy 25.000 Ft-os bevételre tudok szert tenni.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatom során összesen 13 objektumom és 10 attribútumom volt.
Kétféle irányt határoztam meg, a kérdésekhez kapcsolódóan 0 és 1.
A lépcsők számát 13-ban határoztam meg, mely megegyezik az objektumok számával.
A táblázat adatait a megkérdezettek válaszai szerint töltöttem ki.
Az elemzés végén százalékos átlag számítással határoztam meg a sorrendet.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

Az elemzés során megállapítottam mely attribútumokkal, kérdésekkel lehet mérni a tömegmédia hatását a testképre nézve.
Irány= 0, itt minél nagyobb a válaszomra kapott érték, annál nagyobb a kockázat.
Irány=1, itt minél kisebb a válaszomra kapott érték, annál kisebb a kockázat.
A pirossal jelöltek a legveszélyeztetettebbek.
A zölddel jelöltek a legkevésbé veszélyeztetettek.
Az utolsó két oszlopban található az önálló, illetve a Coco elemzés által kapott eredmények.

[[Fájl:Elemzés.jpg]]

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

A saját módszerem és a hasonlóságelemzés módszerének összehasonlítása alapján szembetűnő a különbség az eredmények kapcsán.
A sikeresebb módszer az elemzés során egyértelműen a hasonlóságelemzés volt, hiszen sokkal részletesebben és pontosabban mutatja be az eredményeket, emellett azok könnyebben rangsorolhatók és jobban összehasonlíthatók, mint az általam használni kívánt módszerrel.
Így tehát egyértelműen megállapítható, hogy a hasonlóságelemzés módszere a sikeresebb a feladat kapcsán.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A tömegmédia hatása

2014-04-12T17:53:11Z

Jkv6: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/szn_pl.xlsx

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A televízióban megjelenő reklám nézési szokások,a tömegmédia által gyakorolt befolyásolás hatása és az önelfogadás kérdésének vizsgálata összehasonlító elemzéssel.

=A feladat előtörténete=
==Személyes kötődés==

Azért választottam ezt a témát és tartottam fontosnak a vizsgálatát, mert a negatív testi attitűd kialakulása és a reklámok káros hatása tekintetében, egy olyan jelenkori problémáról beszélünk, mely rengeteg embert, főként fiatalt érint,és amelyben a mindennapi életünk részét képző médiának is jelentős szerepe van. A táplálkozási zavaros betegek száma egyre csak nő világszerte, és egyre fiatalabb korú gyermekeknél diagnosztizálják ezeket a zavarokat, úgy gondolom, hogy fontos tudatni a fiatalokkal, milyen veszélyeket is rejt magában ez a betegség és megóvni őket a kialakulásától.

==Szakértői javaslatok==

A feladatom célja az volt, hogy választ találjak arra, milyen szerepet töltenek be az emberek életében a reklámok, mennyire befolyásolják őket, illetve, hogy az ott megjelenő üzenetek mennyire befolyásolják a testképet, valamint, hogy feltárjam milyen önképpel rendelkeznek a vizsgálatomban résztvevő személyek. Feladatom során a fent látható célokat tűztem ki magamnak és ezek alapján mértem fel, milyen kapcsolat fedezhető fel a reklámok és a táplálkozási zavarok, testképzavarok kialakulása kapcsán.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Abban az esetben, ha nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül a hasonlóságelemzés módszerével, akkor a feladatot úgy oldottam volna meg, hogy felállítottam volna egy 1-10 terjedő skálát, majd az egyes objektumokhoz tartozó értékeket átlagoltam volna és ezek alapján állítottam volna fel a sorrendemet.

A módszer hibája az, hogy egy egyszerű számításokon alapuló módszer, nem tesz különbséget az egyes kérdések között. Az, hogy az ember hányszor kapcsol el egy adott reklámról, valamint az, hogy hány plusz kilógrammig érzi ideálisnak testsúlyát, ugyanolyan súllyal bírnak az általam végezni kívánt módszerrel, így nincs benne logika, hisz nem tesz konkrét különbséget és nincs egy adott fontossági sorrend az egyes kérdések között.
A módszert úgy lehetne javítani, hogyha az egyes kérdések fontosságát tudnám érzékeltetni az eredményekben.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az objektumok, attribútumok és értékek tekintetében nem akadt különösebb problémám, csak egyes kérdések mértékegységének meghatározásával voltak nehézségeim, hiszen az említett kérdésekhez tartozó skálák nem minden esetben voltak azonosak. Az OAM beazonosítása kapcsán nem volt problémám, hiszen a válaszadók száma előre meg volt határozva, szűrésre pedig nem került sor. Végül a különböző mértékegységeket átszámoltam egy egységes mértékegységbe. A feladatban nem voltak KO feltételek.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumaim a feladat során a tizenkét anonim válaszadóm, valamint saját magam voltak.

-Válaszadó 1
-Válaszadó 2
-Válaszadó 3
-Válaszadó 4
-Válaszadó 5
-Válaszadó 6
-Válaszadó 7
-Válaszadó 8
-Válaszadó 9
-Válaszadó 10
-Válaszadó 11
-Válaszadó 12
-Szoó Nóra

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumaim az általam megfogalmazott kérdések voltak. A kérdéseim különbözősége miatt, az irányokat kétféle képpen adtam meg.

Attribútumok:

-Naponta, átlagosan hány percet fordít Ön a televízióban megjelenő reklámok nézésére?
Mértékegység: perc
-Ön tízből hány alkalommal hagyja el a szobát vagy vált csatornát, egy adott reklámblokk kezdésekor?
Mértékegység: alkalom
-Abban az esetben, ha nem Ön kezeli a reklámokhoz való hozzáférést, hány percig képes végig nézni azokat?
Mértékegység: perc
-Ön hány alkalommal próbálkozott már diétázással?
Mértékegység: alkalom
-Ön mennyire érzi úgy, hogy a média által közvetített üzenetek befolyásolják gondolkodását vagy éppen hatást gyakorolnak érzelmeire, egy 1-10-es skálán?
Mértékegység: 1-10 skála

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

-Saját testsúlyához viszonyítva, Ön hány plusz kilógrammig érzi úgy, hogy testtömege még ideális?
Mértékegység: kg
-Ön havonta hány órát tölt testmozgással?
Mértékegység: óra
-Ön hány darab, nőknek szóló magazint vásárol havonta?
Mértékegység: darab
-Ön mennyire elégedett saját magával egy 0-100 skálán?
Mértékegység: 0-100 skála
-Ön mennyi pénzt fordít havonta a külsejére?
Mértékegység: forint

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop)kialakulására.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport első sorban a fiatal korosztály, ezen belül is inkább a nők, de rajtuk kívül nemtől, illetve kortól függetlenül bárki érintett lehet az adott témában.
Első sorban olyan intézményeknek lehet fontos ez a probléma, akik fiatalokkal foglalkoznak.

Ide sorolnám:
-az oktatási intézményeket
-gyermekkórházakat
-árvaházakat

Úgy gondolom, azért állhat érdekükben ezért az elemzésért fizetni, mert ezzel is felhívhatják a fiatalok figyelmét a probléma fontosságára, illetve annak veszélyeire, valamint az elemzés által kapott eredmények alapján be lehetne bizonyítani, hogy a média milyen káros hatást gyakorol a fiatalokra.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Önálló módszer

Kiadásom nem lenne sok. A számoláshoz szükséges programra lesz csak szükségem, illetve útiköltségre. Először csak az iskolákra fogok koncentrálni. Budapestet nézve a havi bérlettel bárhova eljuthatok, így elég sok iskolát fel tudok keresni, így ez a költségem mindössze 10.000 Ft lesz. Mivel jelenleg rendelkezem számítógéppel, így csak a megfelelő programot kell jogtisztán beszereznem. Az MS Office csomag jelenleg 35.000 Ft, de ezt csak egyszer kell megvásárolni. Ezért egy egyszeri 35.000 Ft-on kívül egy hónapban 10.000 Ft az összes kiadásom.

Az elemzésemet darabszám szerint fogom értékesíteni az iskolákban. 100 db egyén esetén 2.000 Ft, 500 db esetén 5.000 Ft, egy 1000 db-os vizsgálat pedig 10.000 Ft-ba kerülne. Egy elemzés elkészítése átlagosan 5-8 napot vesz igénybe. Könnyen kiszámolható, hogy havonta 2 megrendeléssel,(ha azok nem 1000 db-os megrendelések) akkor a hónapot veszteséggel fogom zárni.

Hasonlóság elemzés módszerével

A kiadási oldal nem fog változni, mivel itt is csak a MS Office-ra lesz szükség, illetve ugyan úgy egy havi BKV bérletre.

A bevételi oldal már változni fog, mivel itt már egy sokkal részletesebb elemzést tudok kínálni az iskoláknak, ezért az elemzéseket is drágábban fogom árulni.
Az árak a következő képpen fognak változni:
100 db-os vizsgálat: 5.000 Ft
500 db-os vizsgálat: 10.000 Ft
1000 db-os vizsgálat: 20.000 Ft lesz.

Ebben az esetben úgy számolok, hogy a megrendelők komolyabban fogják venni a módszeremet, ezáltal több megrendelésre számítok. Tegyük fel, hogy megrendelnek tőlem minden változatból 1 darabot. Ekkor 35.000 Ft bevételre teszek szert a hónapban, amivel már a kezdő kiadásaimat fedezni tudom. A következő hónapban már nem kell megvennem újra az Office programot, így már egy 25.000 Ft-os bevételre tudok szert tenni.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatom során összesen 13 objektumom és 10 attribútumom volt.
Kétféle irányt határoztam meg, a kérdésekhez kapcsolódóan 0 és 1.
A lépcsők számát 13-ban határoztam meg, mely megegyezik az objektumok számával.
A táblázat adatait a megkérdezettek válaszai szerint töltöttem ki.
Az elemzés végén százalékos átlag számítással határoztam meg a sorrendet.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

Az elemzés során megállapítottam mely attribútumokkal, kérdésekkel lehet mérni a tömegmédia hatását a testképre nézve.
Irány= 0, itt minél nagyobb a válaszomra kapott érték, annál nagyobb a kockázat.
Irány=1, itt minél kisebb a válaszomra kapott érték, annál kisebb a kockázat.
A pirossal jelöltek a legveszélyeztetettebbek.
A zölddel jelöltek a legkevésbé veszélyeztetettek.
Az utolsó két oszlopban található az önálló, illetve a Coco elemzés által kapott eredmények.

[[Fájl:Elemzés.jpg]]

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A tömegmédia hatása

2014-04-12T13:21:53Z

Jkv6: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/szn_pl.xlsx

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A televízióban megjelenő reklám nézési szokások,a tömegmédia által gyakorolt befolyásolás hatása és az önelfogadás kérdésének vizsgálata összehasonlító elemzéssel.

=A feladat előtörténete=
==Személyes kötődés==

Azért választottam ezt a témát és tartottam fontosnak a vizsgálatát, mert a negatív testi attitűd kialakulása és a reklámok káros hatása tekintetében, egy olyan jelenkori problémáról beszélünk, mely rengeteg embert, főként fiatalt érint,és amelyben a mindennapi életünk részét képző médiának is jelentős szerepe van. A táplálkozási zavaros betegek száma egyre csak nő világszerte, és egyre fiatalabb korú gyermekeknél diagnosztizálják ezeket a zavarokat, úgy gondolom, hogy fontos tudatni a fiatalokkal, milyen veszélyeket is rejt magában ez a betegség és megóvni őket a kialakulásától.

==Szakértői javaslatok==

A feladatom célja az volt, hogy választ találjak arra, milyen szerepet töltenek be az emberek életében a reklámok, mennyire befolyásolják őket, illetve, hogy az ott megjelenő üzenetek mennyire befolyásolják a testképet, valamint, hogy feltárjam milyen önképpel rendelkeznek a vizsgálatomban résztvevő személyek. Feladatom során a fent látható célokat tűztem ki magamnak és ezek alapján mértem fel, milyen kapcsolat fedezhető fel a reklámok és a táplálkozási zavarok, testképzavarok kialakulása kapcsán.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Abban az esetben, ha nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül a hasonlóságelemzés módszerével, akkor a feladatot úgy oldottam volna meg, hogy felállítottam volna egy 1-10 terjedő skálát, majd az egyes objektumokhoz tartozó értékeket átlagoltam volna és ezek alapján állítottam volna fel a sorrendemet.

A módszer hibája az, hogy egy egyszerű számításokon alapuló módszer, nem tesz különbséget az egyes kérdések között. Az, hogy az ember hányszor kapcsol el egy adott reklámról, valamint az, hogy hány plusz kilógrammig érzi ideálisnak testsúlyát, ugyanolyan súllyal bírnak az általam végezni kívánt módszerrel, így nincs benne logika, hisz nem tesz konkrét különbséget és nincs egy adott fontossági sorrend az egyes kérdések között.
A módszert úgy lehetne javítani, hogyha az egyes kérdések fontosságát tudnám érzékeltetni az eredményekben.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az objektumok, attribútumok és értékek tekintetében nem akadt különösebb problémám, csak egyes kérdések mértékegységének meghatározásával voltak nehézségeim, hiszen az említett kérdésekhez tartozó skálák nem minden esetben voltak azonosak. Az OAM beazonosítása kapcsán nem volt problémám, hiszen a válaszadók száma előre meg volt határozva, szűrésre pedig nem került sor. Végül a különböző mértékegységeket átszámoltam egy egységes mértékegységbe. A feladatban nem voltak KO feltételek.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumaim a feladat során a tizenkét anonim válaszadóm, valamint saját magam voltak.

-Válaszadó 1
-Válaszadó 2
-Válaszadó 3
-Válaszadó 4
-Válaszadó 5
-Válaszadó 6
-Válaszadó 7
-Válaszadó 8
-Válaszadó 9
-Válaszadó 10
-Válaszadó 11
-Válaszadó 12
-Szoó Nóra

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumaim az általam megfogalmazott kérdések voltak. A kérdéseim különbözősége miatt, az irányokat kétféle képpen adtam meg.

Attribútumok:

-Naponta, átlagosan hány percet fordít Ön a televízióban megjelenő reklámok nézésére?
Mértékegység: perc
-Ön tízből hány alkalommal hagyja el a szobát vagy vált csatornát, egy adott reklámblokk kezdésekor?
Mértékegység: alkalom
-Abban az esetben, ha nem Ön kezeli a reklámokhoz való hozzáférést, hány percig képes végig nézni azokat?
Mértékegység: perc
-Ön hány alkalommal próbálkozott már diétázással?
Mértékegység: alkalom
-Ön mennyire érzi úgy, hogy a média által közvetített üzenetek befolyásolják gondolkodását vagy éppen hatást gyakorolnak érzelmeire, egy 1-10-es skálán?
Mértékegység: 1-10 skála

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

-Saját testsúlyához viszonyítva, Ön hány plusz kilógrammig érzi úgy, hogy testtömege még ideális?
Mértékegység: kg
-Ön havonta hány órát tölt testmozgással?
Mértékegység: óra
-Ön hány darab, nőknek szóló magazint vásárol havonta?
Mértékegység: darab
-Ön mennyire elégedett saját magával egy 0-100 skálán?
Mértékegység: 0-100 skála
-Ön mennyi pénzt fordít havonta a külsejére?
Mértékegység: forint

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop)kialakulására.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport első sorban a fiatal korosztály, ezen belül is inkább a nők, de rajtuk kívül nemtől, illetve kortól függetlenül bárki érintett lehet az adott témában.
Első sorban olyan intézményeknek lehet fontos ez a probléma, akik fiatalokkal foglalkoznak.

Ide sorolnám:
-az oktatási intézményeket
-gyermekkórházakat
-árvaházakat

Úgy gondolom, azért állhat érdekükben ezért az elemzésért fizetni, mert ezzel is felhívhatják a fiatalok figyelmét a probléma fontosságára, illetve annak veszélyeire, valamint az elemzés által kapott eredmények alapján be lehetne bizonyítani, hogy a média milyen káros hatást gyakorol a fiatalokra.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Önálló módszer

Kiadásom nem lenne sok. A számoláshoz szükséges programra lesz csak szükségem, illetve útiköltségre. Először csak az iskolákra fogok koncentrálni. Budapestet nézve a havi bérlettel bárhova eljuthatok, így elég sok iskolát fel tudok keresni, így ez a költségem mindössze 10.000 Ft lesz. Mivel jelenleg rendelkezem számítógéppel, így csak a megfelelő programot kell jogtisztán beszereznem. Az MS Office csomag jelenleg 35.000 Ft, de ezt csak egyszer kell megvásárolni. Ezért egy egyszeri 35.000 Ft-on kívül egy hónapban 10.000 Ft az összes kiadásom.

Az elemzésemet darabszám szerint fogom értékesíteni az iskolákban. 100 db egyén esetén 2.000 Ft, 500 db esetén 5.000 Ft, egy 1000 db-os vizsgálat pedig 10.000 Ft-ba kerülne. Egy elemzés elkészítése átlagosan 5-8 napot vesz igénybe. Könnyen kiszámolható, hogy havonta 2 megrendeléssel,(ha azok nem 1000 db-os megrendelések) akkor a hónapot veszteséggel fogom zárni.

Hasonlóság elemzés módszerével

A kiadási oldal nem fog változni, mivel itt is csak a MS Office-ra lesz szükség, illetve ugyan úgy egy havi BKV bérletre.

A bevételi oldal már változni fog, mivel itt már egy sokkal részletesebb elemzést tudok kínálni az iskoláknak, ezért az elemzéseket is drágábban fogom árulni.
Az árak a következő képpen fognak változni:
100 db-os vizsgálat: 5.000 Ft
500 db-os vizsgálat: 10.000 Ft
1000 db-os vizsgálat: 20.000 Ft lesz.

Ebben az esetben úgy számolok, hogy a megrendelők komolyabban fogják venni a módszeremet, ezáltal több megrendelésre számítok. Tegyük fel, hogy megrendelnek tőlem minden változatból 1 darabot. Ekkor 35.000 Ft bevételre teszek szert a hónapban, amivel már a kezdő kiadásaimat fedezni tudom. A következő hónapban már nem kell megvennem újra az Office programot, így már egy 25.000 Ft-os bevételre tudok szert tenni.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatom során összesen 13 objektumom és 10 attribútumom volt.
Kétféle irányt határoztam meg, a kérdésekhez kapcsolódóan 0 és 1.
A lépcsők számát 13-ban határoztam meg, mely megegyezik az objektumok számával.
A táblázat adatait a megkérdezettek válaszai szerint töltöttem ki.
Az elemzés végén százalékos átlag számítással határoztam meg a sorrendet.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

Az elemzés során megállapítottam mely attribútumokkal, kérdésekkel lehet mérni a tömegmédia hatását a testképre.
Irány= 0, itt minél nagyobb a válaszomra kapott érték, annál nagyobb a kockázat.
Irány=1, itt minél kisebb a válaszomra kapott érték, annál kisebb a kockázat.
A pirossal jelöltek a legveszélyeztetettebbek.
A zölddel jelöltek a legkevésbé veszélyeztetettek.
Az utolsó két oszlopban található az önálló, illetve a Coco elemzés által kapott eredmények.

[[Fájl:Elemzés.jpg]]

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

Fájl:Elemzés.jpg

2014-04-12T13:20:43Z

Jkv6:

A tömegmédia hatása

2014-04-12T13:15:14Z

Jkv6: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/szn_pl.xlsx

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A televízióban megjelenő reklám nézési szokások,a tömegmédia által gyakorolt befolyásolás hatása és az önelfogadás kérdésének vizsgálata összehasonlító elemzéssel.

=A feladat előtörténete=
==Személyes kötődés==

Azért választottam ezt a témát és tartottam fontosnak a vizsgálatát, mert a negatív testi attitűd kialakulása és a reklámok káros hatása tekintetében, egy olyan jelenkori problémáról beszélünk, mely rengeteg embert, főként fiatalt érint,és amelyben a mindennapi életünk részét képző médiának is jelentős szerepe van. A táplálkozási zavaros betegek száma egyre csak nő világszerte, és egyre fiatalabb korú gyermekeknél diagnosztizálják ezeket a zavarokat, úgy gondolom, hogy fontos tudatni a fiatalokkal, milyen veszélyeket is rejt magában ez a betegség és megóvni őket a kialakulásától.

==Szakértői javaslatok==

A feladatom célja az volt, hogy választ találjak arra, milyen szerepet töltenek be az emberek életében a reklámok, mennyire befolyásolják őket, illetve, hogy az ott megjelenő üzenetek mennyire befolyásolják a testképet, valamint, hogy feltárjam milyen önképpel rendelkeznek a vizsgálatomban résztvevő személyek. Feladatom során a fent látható célokat tűztem ki magamnak és ezek alapján mértem fel, milyen kapcsolat fedezhető fel a reklámok és a táplálkozási zavarok, testképzavarok kialakulása kapcsán.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Abban az esetben, ha nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül a hasonlóságelemzés módszerével, akkor a feladatot úgy oldottam volna meg, hogy felállítottam volna egy 1-10 terjedő skálát, majd az egyes objektumokhoz tartozó értékeket átlagoltam volna és ezek alapján állítottam volna fel a sorrendemet.

A módszer hibája az, hogy egy egyszerű számításokon alapuló módszer, nem tesz különbséget az egyes kérdések között. Az, hogy az ember hányszor kapcsol el egy adott reklámról, valamint az, hogy hány plusz kilógrammig érzi ideálisnak testsúlyát, ugyanolyan súllyal bírnak az általam végezni kívánt módszerrel, így nincs benne logika, hisz nem tesz konkrét különbséget és nincs egy adott fontossági sorrend az egyes kérdések között.
A módszert úgy lehetne javítani, hogyha az egyes kérdések fontosságát tudnám érzékeltetni az eredményekben.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az objektumok, attribútumok és értékek tekintetében nem akadt különösebb problémám, csak egyes kérdések mértékegységének meghatározásával voltak nehézségeim, hiszen az említett kérdésekhez tartozó skálák nem minden esetben voltak azonosak. Az OAM beazonosítása kapcsán nem volt problémám, hiszen a válaszadók száma előre meg volt határozva, szűrésre pedig nem került sor. Végül a különböző mértékegységeket átszámoltam egy egységes mértékegységbe. A feladatban nem voltak KO feltételek.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumaim a feladat során a tizenkét anonim válaszadóm, valamint saját magam voltak.

-Válaszadó 1
-Válaszadó 2
-Válaszadó 3
-Válaszadó 4
-Válaszadó 5
-Válaszadó 6
-Válaszadó 7
-Válaszadó 8
-Válaszadó 9
-Válaszadó 10
-Válaszadó 11
-Válaszadó 12
-Szoó Nóra

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumaim az általam megfogalmazott kérdések voltak. A kérdéseim különbözősége miatt, az irányokat kétféle képpen adtam meg.

Attribútumok:

-Naponta, átlagosan hány percet fordít Ön a televízióban megjelenő reklámok nézésére?
Mértékegység: perc
-Ön tízből hány alkalommal hagyja el a szobát vagy vált csatornát, egy adott reklámblokk kezdésekor?
Mértékegység: alkalom
-Abban az esetben, ha nem Ön kezeli a reklámokhoz való hozzáférést, hány percig képes végig nézni azokat?
Mértékegység: perc
-Ön hány alkalommal próbálkozott már diétázással?
Mértékegység: alkalom
-Ön mennyire érzi úgy, hogy a média által közvetített üzenetek befolyásolják gondolkodását vagy éppen hatást gyakorolnak érzelmeire, egy 1-10-es skálán?
Mértékegység: 1-10 skála

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

-Saját testsúlyához viszonyítva, Ön hány plusz kilógrammig érzi úgy, hogy testtömege még ideális?
Mértékegység: kg
-Ön havonta hány órát tölt testmozgással?
Mértékegység: óra
-Ön hány darab, nőknek szóló magazint vásárol havonta?
Mértékegység: darab
-Ön mennyire elégedett saját magával egy 0-100 skálán?
Mértékegység: 0-100 skála
-Ön mennyi pénzt fordít havonta a külsejére?
Mértékegység: forint

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop)kialakulására.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport első sorban a fiatal korosztály, ezen belül is inkább a nők, de rajtuk kívül nemtől, illetve kortól függetlenül bárki érintett lehet az adott témában.
Első sorban olyan intézményeknek lehet fontos ez a probléma, akik fiatalokkal foglalkoznak.

Ide sorolnám:
-az oktatási intézményeket
-gyermekkórházakat
-árvaházakat

Úgy gondolom, azért állhat érdekükben ezért az elemzésért fizetni, mert ezzel is felhívhatják a fiatalok figyelmét a probléma fontosságára, illetve annak veszélyeire, valamint az elemzés által kapott eredmények alapján be lehetne bizonyítani, hogy a média milyen káros hatást gyakorol a fiatalokra.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Önálló módszer

Kiadásom nem lenne sok. A számoláshoz szükséges programra lesz csak szükségem, illetve útiköltségre. Először csak az iskolákra fogok koncentrálni. Budapestet nézve a havi bérlettel bárhova eljuthatok, így elég sok iskolát fel tudok keresni, így ez a költségem mindössze 10.000 Ft lesz. Mivel jelenleg rendelkezem számítógéppel, így csak a megfelelő programot kell jogtisztán beszereznem. Az MS Office csomag jelenleg 35.000 Ft, de ezt csak egyszer kell megvásárolni. Ezért egy egyszeri 35.000 Ft-on kívül egy hónapban 10.000 Ft az összes kiadásom.

Az elemzésemet darabszám szerint fogom értékesíteni az iskolákban. 100 db egyén esetén 2.000 Ft, 500 db esetén 5.000 Ft, egy 1000 db-os vizsgálat pedig 10.000 Ft-ba kerülne. Egy elemzés elkészítése átlagosan 5-8 napot vesz igénybe. Könnyen kiszámolható, hogy havonta 2 megrendeléssel,(ha azok nem 1000 db-os megrendelések) akkor a hónapot veszteséggel fogom zárni.

Hasonlóság elemzés módszerével

A kiadási oldal nem fog változni, mivel itt is csak a MS Office-ra lesz szükség, illetve ugyan úgy egy havi BKV bérletre.

A bevételi oldal már változni fog, mivel itt már egy sokkal részletesebb elemzést tudok kínálni az iskoláknak, ezért az elemzéseket is drágábban fogom árulni.
Az árak a következő képpen fognak változni:
100 db-os vizsgálat: 5.000 Ft
500 db-os vizsgálat: 10.000 Ft
1000 db-os vizsgálat: 20.000 Ft lesz.

Ebben az esetben úgy számolok, hogy a megrendelők komolyabban fogják venni a módszeremet, ezáltal több megrendelésre számítok. Tegyük fel, hogy megrendelnek tőlem minden változatból 1 darabot. Ekkor 35.000 Ft bevételre teszek szert a hónapban, amivel már a kezdő kiadásaimat fedezni tudom. A következő hónapban már nem kell megvennem újra az Office programot, így már egy 25.000 Ft-os bevételre tudok szert tenni.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatom során összesen 13 objektumom és 10 attribútumom volt.
Kétféle irányt határoztam meg, a kérdésekhez kapcsolódóan 0 és 1.
A lépcsők számát 13-ban határoztam meg, mely megegyezik az objektumok számával.
A táblázat adatait a megkérdezettek válaszai szerint töltöttem ki.
Az elemzés végén százalékos átlag számítással határoztam meg a sorrendet.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

Az elemzés során megállapítottam mely attribútumokkal, kérdésekkel lehet mérni a tömegmédia hatását a testképre.
Irány= 0, itt minél nagyobb a válaszomra kapott érték, annál nagyobb a kockázat.
Irány=1, itt minél kisebb a válaszomra kapott érték, annál kisebb a kockázat.
A pirossal jelöltek a legveszélyeztetettebbek.
A zölddel jelöltek a legkevésbé veszélyeztetettek.
Az utolsó két oszlopban található az önálló, illetve a Coco elemzés által kapott eredmények.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A tömegmédia hatása

2014-04-12T13:07:26Z

Jkv6: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/szn_pl.xlsx

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A televízióban megjelenő reklám nézési szokások,a tömegmédia által gyakorolt befolyásolás hatása és az önelfogadás kérdésének vizsgálata összehasonlító elemzéssel.

=A feladat előtörténete=
==Személyes kötődés==

Azért választottam ezt a témát és tartottam fontosnak a vizsgálatát, mert a negatív testi attitűd kialakulása és a reklámok káros hatása tekintetében, egy olyan jelenkori problémáról beszélünk, mely rengeteg embert, főként fiatalt érint,és amelyben a mindennapi életünk részét képző médiának is jelentős szerepe van. A táplálkozási zavaros betegek száma egyre csak nő világszerte, és egyre fiatalabb korú gyermekeknél diagnosztizálják ezeket a zavarokat, úgy gondolom, hogy fontos tudatni a fiatalokkal, milyen veszélyeket is rejt magában ez a betegség és megóvni őket a kialakulásától.

==Szakértői javaslatok==

A feladatom célja az volt, hogy választ találjak arra, milyen szerepet töltenek be az emberek életében a reklámok, mennyire befolyásolják őket, illetve, hogy az ott megjelenő üzenetek mennyire befolyásolják a testképet, valamint, hogy feltárjam milyen önképpel rendelkeznek a vizsgálatomban résztvevő személyek. Feladatom során a fent látható célokat tűztem ki magamnak és ezek alapján mértem fel, milyen kapcsolat fedezhető fel a reklámok és a táplálkozási zavarok, testképzavarok kialakulása kapcsán.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Abban az esetben, ha nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül a hasonlóságelemzés módszerével, akkor a feladatot úgy oldottam volna meg, hogy felállítottam volna egy 1-10 terjedő skálát, majd az egyes objektumokhoz tartozó értékeket átlagoltam volna és ezek alapján állítottam volna fel a sorrendemet.

A módszer hibája az, hogy egy egyszerű számításokon alapuló módszer, nem tesz különbséget az egyes kérdések között. Az, hogy az ember hányszor kapcsol el egy adott reklámról, valamint az, hogy hány plusz kilógrammig érzi ideálisnak testsúlyát, ugyanolyan súllyal bírnak az általam végezni kívánt módszerrel, így nincs benne logika, hisz nem tesz konkrét különbséget és nincs egy adott fontossági sorrend az egyes kérdések között.
A módszert úgy lehetne javítani, hogyha az egyes kérdések fontosságát tudnám érzékeltetni az eredményekben.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az objektumok, attribútumok és értékek tekintetében nem akadt különösebb problémám, csak egyes kérdések mértékegységének meghatározásával voltak nehézségeim, hiszen az említett kérdésekhez tartozó skálák nem minden esetben voltak azonosak. Az OAM beazonosítása kapcsán nem volt problémám, hiszen a válaszadók száma előre meg volt határozva, szűrésre pedig nem került sor. Végül a különböző mértékegységeket átszámoltam egy egységes mértékegységbe. A feladatban nem voltak KO feltételek.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumaim a feladat során a tizenkét anonim válaszadóm, valamint saját magam voltak.

-Válaszadó 1
-Válaszadó 2
-Válaszadó 3
-Válaszadó 4
-Válaszadó 5
-Válaszadó 6
-Válaszadó 7
-Válaszadó 8
-Válaszadó 9
-Válaszadó 10
-Válaszadó 11
-Válaszadó 12
-Szoó Nóra

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumaim az általam megfogalmazott kérdések voltak. A kérdéseim különbözősége miatt, az irányokat kétféle képpen adtam meg.

Attribútumok:

-Naponta, átlagosan hány percet fordít Ön a televízióban megjelenő reklámok nézésére?
Mértékegység: perc
-Ön tízből hány alkalommal hagyja el a szobát vagy vált csatornát, egy adott reklámblokk kezdésekor?
Mértékegység: alkalom
-Abban az esetben, ha nem Ön kezeli a reklámokhoz való hozzáférést, hány percig képes végig nézni azokat?
Mértékegység: perc
-Ön hány alkalommal próbálkozott már diétázással?
Mértékegység: alkalom
-Ön mennyire érzi úgy, hogy a média által közvetített üzenetek befolyásolják gondolkodását vagy éppen hatást gyakorolnak érzelmeire, egy 1-10-es skálán?
Mértékegység: 1-10 skála

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

-Saját testsúlyához viszonyítva, Ön hány plusz kilógrammig érzi úgy, hogy testtömege még ideális?
Mértékegység: kg
-Ön havonta hány órát tölt testmozgással?
Mértékegység: óra
-Ön hány darab, nőknek szóló magazint vásárol havonta?
Mértékegység: darab
-Ön mennyire elégedett saját magával egy 0-100 skálán?
Mértékegység: 0-100 skála
-Ön mennyi pénzt fordít havonta a külsejére?
Mértékegység: forint

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop)kialakulására.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport első sorban a fiatal korosztály, ezen belül is inkább a nők, de rajtuk kívül nemtől, illetve kortól függetlenül bárki érintett lehet az adott témában.
Első sorban olyan intézményeknek lehet fontos ez a probléma, akik fiatalokkal foglalkoznak.

Ide sorolnám:
-az oktatási intézményeket
-gyermekkórházakat
-árvaházakat

Úgy gondolom, azért állhat érdekükben ezért az elemzésért fizetni, mert ezzel is felhívhatják a fiatalok figyelmét a probléma fontosságára, illetve annak veszélyeire, valamint az elemzés által kapott eredmények alapján be lehetne bizonyítani, hogy a média milyen káros hatást gyakorol a fiatalokra.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Önálló módszer

Kiadásom nem lenne sok. A számoláshoz szükséges programra lesz csak szükségem, illetve útiköltségre. Először csak az iskolákra fogok koncentrálni. Budapestet nézve a havi bérlettel bárhova eljuthatok, így elég sok iskolát fel tudok keresni, így ez a költségem mindössze 10.000 Ft lesz. Mivel jelenleg rendelkezem számítógéppel, így csak a megfelelő programot kell jogtisztán beszereznem. Az MS Office csomag jelenleg 35.000 Ft, de ezt csak egyszer kell megvásárolni. Ezért egy egyszeri 35.000 Ft-on kívül egy hónapban 10.000 Ft az összes kiadásom.

Az elemzésemet darabszám szerint fogom értékesíteni az iskolákban. 100 db egyén esetén 2.000 Ft, 500 db esetén 5.000 Ft, egy 1000 db-os vizsgálat pedig 10.000 Ft-ba kerülne. Egy elemzés elkészítése átlagosan 5-8 napot vesz igénybe. Könnyen kiszámolható, hogy havonta 2 megrendeléssel,(ha azok nem 1000 db-os megrendelések) akkor a hónapot veszteséggel fogom zárni.

Hasonlóság elemzés módszerével

A kiadási oldal nem fog változni, mivel itt is csak a MS Office-ra lesz szükség, illetve ugyan úgy egy havi BKV bérletre.

A bevételi oldal már változni fog, mivel itt már egy sokkal részletesebb elemzést tudok kínálni az iskoláknak, ezért az elemzéseket is drágábban fogom árulni.
Az árak a következő képpen fognak változni:
100 db-os vizsgálat: 5.000 Ft
500 db-os vizsgálat: 10.000 Ft
1000 db-os vizsgálat: 20.000 Ft lesz.

Ebben az esetben úgy számolok, hogy a megrendelők komolyabban fogják venni a módszeremet, ezáltal több megrendelésre számítok. Tegyük fel, hogy megrendelnek tőlem minden változatból 1 darabot. Ekkor 35.000 Ft bevételre teszek szert a hónapban, amivel már a kezdő kiadásaimat fedezni tudom. A következő hónapban már nem kell megvennem újra az Office programot, így már egy 25.000 Ft-os bevételre tudok szert tenni.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatom során összesen 13 objektumom és 10 attribútumom volt.
Kétféle irányt határoztam meg, a kérdésekhez kapcsolódóan 0 és 1.
A lépcsők számát 13-ban határoztam meg, mely megegyezik az objektumok számával.
A táblázat adatait a megkérdezettek válaszai szerint töltöttem ki.
Az elemzés végén százalékos átlag számítással határoztam meg a sorrendet.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

Az elemzés során megállapítottam mely attribútumokkal, kérdésekkel lehet mérni a tömegmédia hatását a testképre.
Irány= 0, itt minél nagyobb a válaszomra kapott érték, annál nagyobb a kockázat.
Irány=1, itt minél kisebb a válaszomra kapott érték, annál kisebb a kockázat.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A tömegmédia hatása

2014-04-12T12:54:19Z

Jkv6: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/szn_pl.xlsx

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A televízióban megjelenő reklám nézési szokások,a tömegmédia által gyakorolt befolyásolás hatása és az önelfogadás kérdésének vizsgálata összehasonlító elemzéssel.

=A feladat előtörténete=
==Személyes kötődés==

Azért választottam ezt a témát és tartottam fontosnak a vizsgálatát, mert a negatív testi attitűd kialakulása és a reklámok káros hatása tekintetében, egy olyan jelenkori problémáról beszélünk, mely rengeteg embert, főként fiatalt érint,és amelyben a mindennapi életünk részét képző médiának is jelentős szerepe van. A táplálkozási zavaros betegek száma egyre csak nő világszerte, és egyre fiatalabb korú gyermekeknél diagnosztizálják ezeket a zavarokat, úgy gondolom, hogy fontos tudatni a fiatalokkal, milyen veszélyeket is rejt magában ez a betegség és megóvni őket a kialakulásától.

==Szakértői javaslatok==

A feladatom célja az volt, hogy választ találjak arra, milyen szerepet töltenek be az emberek életében a reklámok, mennyire befolyásolják őket, illetve, hogy az ott megjelenő üzenetek mennyire befolyásolják a testképet, valamint, hogy feltárjam milyen önképpel rendelkeznek a vizsgálatomban résztvevő személyek. Feladatom során a fent látható célokat tűztem ki magamnak és ezek alapján mértem fel, milyen kapcsolat fedezhető fel a reklámok és a táplálkozási zavarok, testképzavarok kialakulása kapcsán.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Abban az esetben, ha nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül a hasonlóságelemzés módszerével, akkor a feladatot úgy oldottam volna meg, hogy felállítottam volna egy 1-10 terjedő skálát, majd az egyes objektumokhoz tartozó értékeket átlagoltam volna és ezek alapján állítottam volna fel a sorrendemet.

A módszer hibája az, hogy egy egyszerű számításokon alapuló módszer, nem tesz különbséget az egyes kérdések között. Az, hogy az ember hányszor kapcsol el egy adott reklámról, valamint az, hogy hány plusz kilógrammig érzi ideálisnak testsúlyát, ugyanolyan súllyal bírnak az általam végezni kívánt módszerrel, így nincs benne logika, hisz nem tesz konkrét különbséget és nincs egy adott fontossági sorrend az egyes kérdések között.
A módszert úgy lehetne javítani, hogyha az egyes kérdések fontosságát tudnám érzékeltetni az eredményekben.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az objektumok, attribútumok és értékek tekintetében nem akadt különösebb problémám, csak egyes kérdések mértékegységének meghatározásával voltak nehézségeim, hiszen az említett kérdésekhez tartozó skálák nem minden esetben voltak azonosak. Az OAM beazonosítása kapcsán nem volt problémám, hiszen a válaszadók száma előre meg volt határozva, szűrésre pedig nem került sor. Végül a különböző mértékegységeket átszámoltam egy egységes mértékegységbe. A feladatban nem voltak KO feltételek.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumaim a feladat során a tizenkét anonim válaszadóm, valamint saját magam voltak.

-Válaszadó 1
-Válaszadó 2
-Válaszadó 3
-Válaszadó 4
-Válaszadó 5
-Válaszadó 6
-Válaszadó 7
-Válaszadó 8
-Válaszadó 9
-Válaszadó 10
-Válaszadó 11
-Válaszadó 12
-Szoó Nóra

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumaim az általam megfogalmazott kérdések voltak. A kérdéseim különbözősége miatt, az irányokat kétféle képpen adtam meg.

Attribútumok:

-Naponta, átlagosan hány percet fordít Ön a televízióban megjelenő reklámok nézésére?
Mértékegység: perc
-Ön tízből hány alkalommal hagyja el a szobát vagy vált csatornát, egy adott reklámblokk kezdésekor?
Mértékegység: alkalom
-Abban az esetben, ha nem Ön kezeli a reklámokhoz való hozzáférést, hány percig képes végig nézni azokat?
Mértékegység: perc
-Ön hány alkalommal próbálkozott már diétázással?
Mértékegység: alkalom
-Ön mennyire érzi úgy, hogy a média által közvetített üzenetek befolyásolják gondolkodását vagy éppen hatást gyakorolnak érzelmeire, egy 1-10-es skálán?
Mértékegység: 1-10 skála

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

-Saját testsúlyához viszonyítva, Ön hány plusz kilógrammig érzi úgy, hogy testtömege még ideális?
Mértékegység: kg
-Ön havonta hány órát tölt testmozgással?
Mértékegység: óra
-Ön hány darab, nőknek szóló magazint vásárol havonta?
Mértékegység: darab
-Ön mennyire elégedett saját magával egy 0-100 skálán?
Mértékegység: 0-100 skála
-Ön mennyi pénzt fordít havonta a külsejére?
Mértékegység: forint

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop)kialakulására.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport első sorban a fiatal korosztály, ezen belül is inkább a nők, de rajtuk kívül nemtől, illetve kortól függetlenül bárki érintett lehet az adott témában.
Első sorban olyan intézményeknek lehet fontos ez a probléma, akik fiatalokkal foglalkoznak.

Ide sorolnám:
-az oktatási intézményeket
-gyermekkórházakat
-árvaházakat

Úgy gondolom, azért állhat érdekükben ezért az elemzésért fizetni, mert ezzel is felhívhatják a fiatalok figyelmét a probléma fontosságára, illetve annak veszélyeire, valamint az elemzés által kapott eredmények alapján be lehetne bizonyítani, hogy a média milyen káros hatást gyakorol a fiatalokra.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Önálló módszer

Kiadásom nem lenne sok. A számoláshoz szükséges programra lesz csak szükségem, illetve útiköltségre. Először csak az iskolákra fogok koncentrálni. Budapestet nézve a havi bérlettel bárhova eljuthatok, így elég sok iskolát fel tudok keresni, így ez a költségem mindössze 10.000 Ft lesz. Mivel jelenleg rendelkezem számítógéppel, így csak a megfelelő programot kell jogtisztán beszereznem. Az MS Office csomag jelenleg 35.000 Ft, de ezt csak egyszer kell megvásárolni. Ezért egy egyszeri 35.000 Ft-on kívül egy hónapban 10.000 Ft az összes kiadásom.

Az elemzésemet darabszám szerint fogom értékesíteni az iskolákban. 100 db egyén esetén 2.000 Ft, 500 db esetén 5.000 Ft, egy 1000 db-os vizsgálat pedig 10.000 Ft-ba kerülne. Egy elemzés elkészítése átlagosan 5-8 napot vesz igénybe. Könnyen kiszámolható, hogy havonta 2 megrendeléssel,(ha azok nem 1000 db-os megrendelések) akkor a hónapot veszteséggel fogom zárni.

Hasonlóság elemzés módszerével

A kiadási oldal nem fog változni, mivel itt is csak a MS Office-ra lesz szükség, illetve ugyan úgy egy havi BKV bérletre.

A bevételi oldal már változni fog, mivel itt már egy sokkal részletesebb elemzést tudok kínálni az iskoláknak, ezért az elemzéseket is drágábban fogom árulni.
Az árak a következő képpen fognak változni:
100 db-os vizsgálat: 5.000 Ft
500 db-os vizsgálat: 10.000 Ft
1000 db-os vizsgálat: 20.000 Ft lesz.

Ebben az esetben úgy számolok, hogy a megrendelők komolyabban fogják venni a módszeremet, ezáltal több megrendelésre számítok. Tegyük fel, hogy megrendelnek tőlem minden változatból 1 darabot. Ekkor 35.000 Ft bevételre teszek szert a hónapban, amivel már a kezdő kiadásaimat fedezni tudom. A következő hónapban már nem kell megvennem újra az Office programot, így már egy 25.000 Ft-os bevételre tudok szert tenni.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatom során összesen 13 objektumom és 10 attribútumom volt.
Kétféle irányt határoztam meg, a kérdésekhez kapcsolódóan 0 és 1.
A lépcsők számát 13-ban határoztam meg, mely megegyezik az objektumok számával.
A táblázat adatait a megkérdezettek válaszai szerint töltöttem ki.
Az elemzés végén százalékos átlag számítással határoztam meg a sorrendet.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A tömegmédia hatása

2014-04-12T12:41:46Z

Jkv6: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/szn_pl.xlsx

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A televízióban megjelenő reklám nézési szokások,a tömegmédia által gyakorolt befolyásolás hatása és az önelfogadás kérdésének vizsgálata összehasonlító elemzéssel.

=A feladat előtörténete=
==Személyes kötődés==

Azért választottam ezt a témát és tartottam fontosnak a vizsgálatát, mert a negatív testi attitűd kialakulása és a reklámok káros hatása tekintetében, egy olyan jelenkori problémáról beszélünk, mely rengeteg embert, főként fiatalt érint,és amelyben a mindennapi életünk részét képző médiának is jelentős szerepe van. A táplálkozási zavaros betegek száma egyre csak nő világszerte, és egyre fiatalabb korú gyermekeknél diagnosztizálják ezeket a zavarokat, úgy gondolom, hogy fontos tudatni a fiatalokkal, milyen veszélyeket is rejt magában ez a betegség és megóvni őket a kialakulásától.

==Szakértői javaslatok==

A feladatom célja az volt, hogy választ találjak arra, milyen szerepet töltenek be az emberek életében a reklámok, mennyire befolyásolják őket, illetve, hogy az ott megjelenő üzenetek mennyire befolyásolják a testképet, valamint, hogy feltárjam milyen önképpel rendelkeznek a vizsgálatomban résztvevő személyek. Feladatom során a fent látható célokat tűztem ki magamnak és ezek alapján mértem fel, milyen kapcsolat fedezhető fel a reklámok és a táplálkozási zavarok, testképzavarok kialakulása kapcsán.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Abban az esetben, ha nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül a hasonlóságelemzés módszerével, akkor a feladatot úgy oldottam volna meg, hogy felállítottam volna egy 1-10 terjedő skálát, majd az egyes objektumokhoz tartozó értékeket átlagoltam volna és ezek alapján állítottam volna fel a sorrendemet.

A módszer hibája az, hogy egy egyszerű számításokon alapuló módszer, nem tesz különbséget az egyes kérdések között. Az, hogy az ember hányszor kapcsol el egy adott reklámról, valamint az, hogy hány plusz kilógrammig érzi ideálisnak testsúlyát, ugyanolyan súllyal bírnak az általam végezni kívánt módszerrel, így nincs benne logika, hisz nem tesz konkrét különbséget és nincs egy adott fontossági sorrend az egyes kérdések között.
A módszert úgy lehetne javítani, hogyha az egyes kérdések fontosságát tudnám érzékeltetni az eredményekben.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az objektumok, attribútumok és értékek tekintetében nem akadt különösebb problémám, csak egyes kérdések mértékegységének meghatározásával voltak nehézségeim, hiszen az említett kérdésekhez tartozó skálák nem minden esetben voltak azonosak. Az OAM beazonosítása kapcsán nem volt problémám, hiszen a válaszadók száma előre meg volt határozva, szűrésre pedig nem került sor. Végül a különböző mértékegységeket átszámoltam egy egységes mértékegységbe. A feladatban nem voltak KO feltételek.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumaim a feladat során a tizenkét anonim válaszadóm, valamint saját magam voltak.

-Válaszadó 1
-Válaszadó 2
-Válaszadó 3
-Válaszadó 4
-Válaszadó 5
-Válaszadó 6
-Válaszadó 7
-Válaszadó 8
-Válaszadó 9
-Válaszadó 10
-Válaszadó 11
-Válaszadó 12
-Szoó Nóra

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumaim az általam megfogalmazott kérdések voltak. A kérdéseim különbözősége miatt, az irányokat kétféle képpen adtam meg.

Attribútumok:

-Naponta, átlagosan hány percet fordít Ön a televízióban megjelenő reklámok nézésére?
Mértékegység: perc
-Ön tízből hány alkalommal hagyja el a szobát vagy vált csatornát, egy adott reklámblokk kezdésekor?
Mértékegység: alkalom
-Abban az esetben, ha nem Ön kezeli a reklámokhoz való hozzáférést, hány percig képes végig nézni azokat?
Mértékegység: perc
-Ön hány alkalommal próbálkozott már diétázással?
Mértékegység: alkalom
-Ön mennyire érzi úgy, hogy a média által közvetített üzenetek befolyásolják gondolkodását vagy éppen hatást gyakorolnak érzelmeire, egy 1-10-es skálán?
Mértékegység: 1-10 skála

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

-Saját testsúlyához viszonyítva, Ön hány plusz kilógrammig érzi úgy, hogy testtömege még ideális?
Mértékegység: kg
-Ön havonta hány órát tölt testmozgással?
Mértékegység: óra
-Ön hány darab, nőknek szóló magazint vásárol havonta?
Mértékegység: darab
-Ön mennyire elégedett saját magával egy 0-100 skálán?
Mértékegység: 0-100 skála
-Ön mennyi pénzt fordít havonta a külsejére?
Mértékegység: forint

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop)kialakulására.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport első sorban a fiatal korosztály, ezen belül is inkább a nők, de rajtuk kívül nemtől, illetve kortól függetlenül bárki érintett lehet az adott témában.
Első sorban olyan intézményeknek lehet fontos ez a probléma, akik fiatalokkal foglalkoznak.

Ide sorolnám:
-az oktatási intézményeket
-gyermekkórházakat
-árvaházakat

Úgy gondolom, azért állhat érdekükben ezért az elemzésért fizetni, mert ezzel is felhívhatják a fiatalok figyelmét a probléma fontosságára, illetve annak veszélyeire, valamint az elemzés által kapott eredmények alapján be lehetne bizonyítani, hogy a média milyen káros hatást gyakorol a fiatalokra.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Önálló módszer

Kiadásom nem lenne sok. A számoláshoz szükséges programra lesz csak szükségem, illetve útiköltségre. Először csak az iskolákra fogok koncentrálni. Budapestet nézve a havi bérlettel bárhova eljuthatok, így elég sok iskolát fel tudok keresni, így ez a költségem mindössze 10.000 Ft lesz. Mivel jelenleg rendelkezem számítógéppel, így csak a megfelelő programot kell jogtisztán beszereznem. Az MS Office csomag jelenleg 35.000 Ft, de ezt csak egyszer kell megvásárolni. Ezért egy egyszeri 35.000 Ft-on kívül egy hónapban 10.000 Ft az összes kiadásom.

Az elemzésemet darabszám szerint fogom értékesíteni az iskolákban. 100 db egyén esetén 2.000 Ft, 500 db esetén 5.000 Ft, egy 1000 db-os vizsgálat pedig 10.000 Ft-ba kerülne. Egy elemzés elkészítése átlagosan 5-8 napot vesz igénybe. Könnyen kiszámolható, hogy havonta 2 megrendeléssel,(ha azok nem 1000 db-os megrendelések) akkor a hónapot veszteséggel fogom zárni.

Hasonlóság elemzés módszerével

A kiadási oldal nem fog változni, mivel itt is csak a MS Office-ra lesz szükség, illetve ugyan úgy egy havi BKV bérletre.

A bevételi oldal már változni fog, mivel itt már egy sokkal részletesebb elemzést tudok kínálni az iskoláknak, ezért az elemzéseket is drágábban fogom árulni.
Az árak a következő képpen fognak változni:
100 db-os vizsgálat: 5.000 Ft
500 db-os vizsgálat: 10.000 Ft
1000 db-os vizsgálat: 20.000 Ft lesz.

Ebben az esetben úgy számolok, hogy a megrendelők komolyabban fogják venni a módszeremet, ezáltal több megrendelésre számítok. Tegyük fel, hogy megrendelnek tőlem minden változatból 1 darabot. Ekkor 35.000 Ft bevételre teszek szert a hónapban, amivel már a kezdő kiadásaimat fedezni tudom. A következő hónapban már nem kell megvennem újra az Office programot, így már egy 25.000 Ft-os bevételre tudok szert tenni.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A tömegmédia hatása

2014-04-12T12:35:55Z

Jkv6: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/szn_pl.xlsx

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A televízióban megjelenő reklám nézési szokások,a tömegmédia által gyakorolt befolyásolás hatása és az önelfogadás kérdésének vizsgálata összehasonlító elemzéssel.

=A feladat előtörténete=
==Személyes kötődés==

Azért választottam ezt a témát és tartottam fontosnak a vizsgálatát, mert a negatív testi attitűd kialakulása és a reklámok káros hatása tekintetében, egy olyan jelenkori problémáról beszélünk, mely rengeteg embert, főként fiatalt érint,és amelyben a mindennapi életünk részét képző médiának is jelentős szerepe van. A táplálkozási zavaros betegek száma egyre csak nő világszerte, és egyre fiatalabb korú gyermekeknél diagnosztizálják ezeket a zavarokat, úgy gondolom, hogy fontos tudatni a fiatalokkal, milyen veszélyeket is rejt magában ez a betegség és megóvni őket a kialakulásától.

==Szakértői javaslatok==

A feladatom célja az volt, hogy választ találjak arra, milyen szerepet töltenek be az emberek életében a reklámok, mennyire befolyásolják őket, illetve, hogy az ott megjelenő üzenetek mennyire befolyásolják a testképet, valamint, hogy feltárjam milyen önképpel rendelkeznek a vizsgálatomban résztvevő személyek. Feladatom során a fent látható célokat tűztem ki magamnak és ezek alapján mértem fel, milyen kapcsolat fedezhető fel a reklámok és a táplálkozási zavarok, testképzavarok kialakulása kapcsán.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Abban az esetben, ha nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül a hasonlóságelemzés módszerével, akkor a feladatot úgy oldottam volna meg, hogy felállítottam volna egy 1-10 terjedő skálát, majd az egyes objektumokhoz tartozó értékeket átlagoltam volna és ezek alapján állítottam volna fel a sorrendemet.

A módszer hibája az, hogy egy egyszerű számításokon alapuló módszer, nem tesz különbséget az egyes kérdések között. Az, hogy az ember hányszor kapcsol el egy adott reklámról, valamint az, hogy hány plusz kilógrammig érzi ideálisnak testsúlyát, ugyanolyan súllyal bírnak az általam végezni kívánt módszerrel, így nincs benne logika, hisz nem tesz konkrét különbséget és nincs egy adott fontossági sorrend az egyes kérdések között.
A módszert úgy lehetne javítani, hogyha az egyes kérdések fontosságát tudnám érzékeltetni az eredményekben.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az objektumok, attribútumok és értékek tekintetében nem akadt különösebb problémám, csak egyes kérdések mértékegységének meghatározásával voltak nehézségeim, hiszen az említett kérdésekhez tartozó skálák nem minden esetben voltak azonosak. Az OAM beazonosítása kapcsán nem volt problémám, hiszen a válaszadók száma előre meg volt határozva, szűrésre pedig nem került sor. Végül a különböző mértékegységeket átszámoltam egy egységes mértékegységbe. A feladatban nem voltak KO feltételek.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumaim a feladat során a tizenkét anonim válaszadóm, valamint saját magam voltak.

-Válaszadó 1
-Válaszadó 2
-Válaszadó 3
-Válaszadó 4
-Válaszadó 5
-Válaszadó 6
-Válaszadó 7
-Válaszadó 8
-Válaszadó 9
-Válaszadó 10
-Válaszadó 11
-Válaszadó 12
-Szoó Nóra

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Attribútumaim az általam megfogalmazott kérdések voltak. A kérdéseim különbözősége miatt, az irányokat kétféle képpen adtam meg.

Attribútumok:

-Naponta, átlagosan hány percet fordít Ön a televízióban megjelenő reklámok nézésére?
Mértékegység: perc
-Ön tízből hány alkalommal hagyja el a szobát vagy vált csatornát, egy adott reklámblokk kezdésekor?
Mértékegység: alkalom
-Abban az esetben, ha nem Ön kezeli a reklámokhoz való hozzáférést, hány percig képes végig nézni azokat?
Mértékegység: perc
-Ön hány alkalommal próbálkozott már diétázással?
Mértékegység: alkalom
-Ön mennyire érzi úgy, hogy a média által közvetített üzenetek befolyásolják gondolkodását vagy éppen hatást gyakorolnak érzelmeire, egy 1-10-es skálán?
Mértékegység: 1-10 skála

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

-Saját testsúlyához viszonyítva, Ön hány plusz kilógrammig érzi úgy, hogy testtömege még ideális?
Mértékegység: kg
-Ön havonta hány órát tölt testmozgással?
Mértékegység: óra
-Ön hány darab, nőknek szóló magazint vásárol havonta?
Mértékegység: darab
-Ön mennyire elégedett saját magával egy 0-100 skálán?
Mértékegység: 0-100 skála
-Ön mennyi pénzt fordít havonta a külsejére?
Mértékegység: forint

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop)kialakulására.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport első sorban a fiatal korosztály, ezen belül is inkább a nők, de rajtuk kívül nemtől, illetve kortól függetlenül bárki érintett lehet az adott témában.
Első sorban olyan intézményeknek lehet fontos ez a probléma, akik fiatalokkal foglalkoznak.

Ide sorolnám:
-az oktatási intézményeket
-gyermekkórházakat
-árvaházakat

Úgy gondolom, azért állhat érdekükben ezért az elemzésért fizetni, mert ezzel is felhívhatják a fiatalok figyelmét a probléma fontosságára, illetve annak veszélyeire, valamint az elemzés által kapott eredmények alapján be lehetne bizonyítani, hogy a média milyen káros hatást gyakorol a fiatalokra.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Önálló módszer

Kiadásom nem lenne sok. A számoláshoz szükséges programra lesz csak szükségem, illetve útiköltségre. Először csak az iskolákra fogok koncentrálni. Budapestet nézve a havi bérlettel bárhova eljuthatok, így elég sok iskolát fel tudok keresni. Szóval ez a költségem mindössze 10.000 Ft lesz. Mivel jelenleg rendelkezem számítógéppel, így csak a megfelelő programot kell jogtisztán beszereznem. Az MS Office csomag jelenleg 35.000 Ft, de ezt csak egyszer kell megvásárolni. Ezért egy egyszeri 35.000 Ft-on kívül egy hónapban 10.000 Ft az összes kiadásom.

Az elemzésemet darabszám szerint fogom értékesíteni az iskolákban. 100 db egyén esetén 2.000 Ft, 500 db esetén 5.000 Ft, egy 1000 db-os vizsgálat pedig 10.000 Ft-ba kerülne. Egy elemzés elkészítése átlagosan 5-8 napot vesz igénybe. Könnyen kiszámolható, hogy havonta 2 megrendeléssel,(ha azok nem 1000 db-os megrendelések) akkor a hónapot veszteséggel fogom zárni.

Hasonlóság elemzés módszerével

A kiadási oldal nem fog változni, mivel itt is csak a MS Office-ra lesz szükség, illetve ugyan úgy egy havi BKV bérletre.

A bevételi oldal már változni fog, mivel itt már egy sokkal részletesebb elemzést tudok kínálni az iskoláknak, ezért az elemzéseket is drágábban fogom árulni.
Az árak a következő képpen fognak változni:
100 db-os vizsgálat: 5.000 Ft
500 db-os vizsgálat: 10.000 Ft
1000 db-os vizsgálat: 20.000 Ft lesz.

Ebben az esetben úgy számolok, hogy a megrendelők komolyabban fogják venni a módszeremet, ezáltal több megrendelésre számítok. Tegyük fel, hogy megrendelnek tőlem minden változatból 1 darabot. Ekkor 35.000 Ft bevételre teszek szert a hónapban, amivel már a kezdő kiadásaimat fedezni tudom. A következő hónapban már nem kell megvennem újra az Office programot, így már egy 25.000 Ft-os bevételre tudok szert tenni.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A tömegmédia hatása

2014-04-12T12:31:09Z

Jkv6: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

A tömegmédia hatása

2014-04-12T12:12:50Z

Jkv6: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

A tömegmédia hatása

2014-04-11T18:06:00Z

Jkv6: /* A feladat által érintett célcsoportok */

A tömegmédia hatása

2014-04-11T18:04:30Z

Jkv6: /* A feladat által érintett célcsoportok */

A tömegmédia hatása

2014-04-11T18:03:31Z

Jkv6: /* A feladat által érintett célcsoportok */

A tömegmédia hatása

2014-04-11T18:01:43Z

Jkv6: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

A tömegmédia hatása

2014-04-11T18:00:58Z

Jkv6: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

A tömegmédia hatása

2014-04-11T18:00:04Z

Jkv6: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

A tömegmédia hatása

2014-04-11T17:58:01Z

Jkv6: /* A feladat által érintett célcsoportok */

A tömegmédia hatása

2014-04-11T17:03:16Z

Jkv6: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

A tömegmédia hatása

2014-04-11T16:40:44Z

Jkv6: /* Objektumok (sorok) */

A tömegmédia hatása

2014-04-11T16:35:48Z

Jkv6: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */

A tömegmédia hatása

2014-04-11T16:11:42Z

Jkv6: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */

A tömegmédia hatása

2014-04-11T15:34:46Z

Jkv6: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */