https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Jkv7 2026-04-18T00:43:52Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Abhafe_20141204_07&diff=77611 2014-12-16T18:09:52Z

<p>Jkv7: /* Feladat - könyvtárbiztonsági konstellációk hatásszimulációjának előkészítése */</p> <hr /> <div>=Feladat - könyvtárbiztonsági konstellációk hatásszimulációjának előkészítése=<br /> ==1. elemi szál - publikus könyvtárépítési tenderdokumentációk feltárása==<br /> Cél: biztonsági rendszer-attribútumok beazonosítása<br /> ==2. elemi szál - szövegbányászati elemzés==<br /> Cél: biztonsági rendszer-attribútumok beazonosítása<br /> ==3. elemi szál - objektum-attribútum-mátrix adatainak feltárása==<br /> Cél: objektumok = könyvtárak, attribútumok = feltárt szempontok, adatok: mely objektum mely attribútuma milyen értéket vesz fel<br /> ==4. A könyvtári statisztika forrásai:== <br /> *Könyvtári Intézet oldalán található könyvtárstatisztikai elemzések[http://ki.oszk.hu/content/statisztika]<br /> *&quot;Működő könyvtárak minden adata&quot; - 1999-2013 évenkénti bontásban[http://ki.oszk.hu/content/magyarorszagi-konyvtarak-statisztikai-adatai]<br /> ==5. A könyvtári statisztikából feladat szempontjából fontosabb mutatók:==<br /> *Teljes alapterület m2<br /> *A szolgálandó közönség létszáma<br /> *A nyitvatartási órák száma egy átlagos héten<br /> *A nyitvatartási napok összesített száma a tárgyévben<br /> *Számítógépek, munkaállomások darabszáma<br /> *Adott tárgyévi állománygyarapodás<br /> *Teljes állomány nagysága<br /> *Kölcsönözhető állomány nagysága<br /> *Regisztrált használó száma<br /> *Aktív használók száma<br /> *Regisztrált helybenhasználatok száma<br /> *Kölcsönzött dokumentumok darabszáma<br /> *Helybenhasznált dokumentumok darabszáma<br /> *Könyvtári személyzet, dolgozók száma<br /> <br /> ==Megjegyzések==<br /> *Ár/teljesítmény-optimalizálás anonimizált objektumok alapján<br /> *Ideális biztonság fogalmának megalkotása és minden objektum biztonságideálhoz (normához) mért pozíciójának levezetése...<br /> *...</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Abhafe_20141204_07&diff=77610 2014-12-16T17:35:50Z

<p>Jkv7: /* Feladat - könyvtárbiztonsági konstellációk hatásszimulációjának előkészítése */</p> <hr /> <div>=Feladat - könyvtárbiztonsági konstellációk hatásszimulációjának előkészítése=<br /> ==1. elemi szál - publikus könyvtárépítési tenderdokumentációk feltárása==<br /> Cél: biztonsági rendszer-attribútumok beazonosítása<br /> ==2. elemi szál - szövegbányászati elemzés==<br /> Cél: biztonsági rendszer-attribútumok beazonosítása<br /> ==3. elemi szál - objektum-attribútum-mátrix adatainak feltárása==<br /> Cél: objektumok = könyvtárak, attribútumok = feltárt szempontok, adatok: mely objektum mely attribútuma milyen értéket vesz fel<br /> ==4. A könyvtári statisztika forrásai:== <br /> *Könyvtári Intézet oldalán található könyvtárstatisztikai elemzések[http://ki.oszk.hu/content/statisztika]<br /> *&quot;Működő könyvtárak minden adata&quot; - 1999-2013 évenkénti bontásban[http://ki.oszk.hu/content/magyarorszagi-konyvtarak-statisztikai-adatai]<br /> ==...==<br /> Cél: ...<br /> ==Megjegyzések==<br /> *Ár/teljesítmény-optimalizálás anonimizált objektumok alapján<br /> *Ideális biztonság fogalmának megalkotása és minden objektum biztonságideálhoz (normához) mért pozíciójának levezetése...<br /> *...</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Abhafe_20141204_07&diff=77521 2014-12-04T07:46:29Z

<p>Jkv7: Új oldal, tartalma: „=Felmérés=”</p> <hr /> <div>=Felmérés=</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Akadalymentes2&diff=67107 2013-06-30T13:10:12Z

<p>Jkv7: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/akadalymentes_2.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kutatás célja hazai szálláshelyek vizsgálata akadálymentesség szempontjából. Hotelek és panziók jellemzőinek vizsgálata a tekintetben, hogy mennyire felelnek meg az akadálymentesség kritériumainak.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Az akadálymentesítés témakörét az egyik csoporttársam ajánlotta az egyik beszélgetésünk során. A téma azonnal felkeltette az érdeklődésemet, hiszen úgy gondolom, hogy azoknak is foglalkozni kell a témával, akiket közvetlenül nem érint. Sok felől lehet hallani, hogy a mozgáskorlátozottak már a közlekedés során is akadályokba ütköznek. Ezért döntöttem, úgy, hogy a kutatás során a Magyarországon fellelhető szálláshelyeket fogom vizsgálni akadálymentesség szempontjából. Napjainkban minden adott ahhoz, hogy a hotelek és panziók megfelelő körülményeket teremtsenek a mozgáskorlátozott vendégeik számára. Fontosnak tartom felhívni a figyelmet erre és ezért tartottam megfelelőnek a kutatásom témájának.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A cél annak a szálláshelynek a megtalálása, amelyik legjobban megfelel az akadálymentesítés követelményeinek. Ennek megfelelően a vizsgált hoteleket és panziókat a szerint pontoznám, hogy a megfigyelt tulajdonságaik közül mennyi felel meg az előírásoknak. 8 olyan megfigyelt tulajdonság van, amelynél két lehetőség van: megfelel-1 pont, nem felel meg-0 pont. Az utolsó két megfigyelt tulajdonságot jóságponttal értékeltem. A kapott jóságpontot hozzáadom az első 8 tulajdonság pontszámaihoz, így születik meg a végeredmény. Amelyik esetben a legmagasabb lesz a végeredmény, az a szálláshely felel meg leginkább az akadálymentesítés követelményeinek. Ez alapján a szálláshelyek a következő pontszámokat kapták:<br /> <br /> *Alfa Hotel Fiesta (Budapest): 21<br /> *Art'Otel (Budapest): 21<br /> *Hotel Jade (Veszprém): 17<br /> *Hunguest Hotel Erkel (Gyula): 23<br /> *Hunguest Hotel Flóra (Eger): 17<br /> *Lido Hotel (Budapest): 22<br /> *Mátyás Hotel (Budapest): 19<br /> *VAKÁCIÓ Ifjúsági Üdülő (Révfülöp): 15<br /> *Napsugár Ház (Igal): 19<br /> *Szabadság téri Apartman (Gyomaendrőd): 14<br /> <br /> Ez az értékelés nem ad pontos eredményeket, hiszen nem veszi figyelembe azt, hogy a minimum paraméterektől mennyivel térnek el a valós paraméterek. A rámpával kapcsolatos információkat sem vizsgálja mélyre hatóan, csak a meglétét illetve a hiányát. Nyilván valóan az a kedvezőbb eset, ha rámpa nélkül, egyenes úton megközelíthető az épület. Azoknál az épületeknél ahol rámpa van, különbség lehet a hosszában, szélességében illetve a szintkülönbségben. Ezt azonban ez az értékelés szintén nem vizsgálta.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A vizsgálathoz az adatokat a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (www.meosz.hu) akadálymentes helyek adatbázisából vettem. <br /> Az adatokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy volt olyan, ahol a pontos méretet nem tüntették fel, csak azt, hogy az elvárt minimumnak megfelel. (Pl.: Az ajtó szélessége minimum 85 cm-nek megfelel, de azt pontosan nem tüntették fel, hogy hány centiméter.) Ha minden objektumnál ugyanazok az adatok pontosan meg lettek volna adva, lehetséges, hogy az eredmény is másképpen alakul és a valóságot is jobban tükrözi.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *Alfa Hotel Fiesta (Budapest)<br /> *Art'Otel (Budapest)<br /> *Hotel Jade (Veszprém)<br /> *Hunguest Hotel Erkel (Gyula)<br /> *Hunguest Hotel Flóra (Eger)<br /> *Lido Hotel (Budapest)<br /> *Mátyás Hotel (Budapest)<br /> *VAKÁCIÓ Ifjúsági Üdülő (Révfülöp)<br /> *Napsugár Ház (Igal)<br /> *Szabadság téri Apartman (Gyomaendrőd)<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Bejárati ajtó belső mért szélessége (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Folyosó szabad szélessége (cm): A folyosó szélességének minimum 120 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb a folyosó, annál kényelmesebben lehet közlekedni. Tehát minél szélesebb a folyosó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Szoba bejárati ajtó belső mérete (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Szobához tartozó fürdőszoba, WC-mosdó ajtó mérete (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> A közösségi WC-mosdó ajtajának szélessége (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Rámpa szintkülönbség megadása (cm): Minél kisebb a szintkülönbség annál könnyebben lehet használni a rámpát. A legjobb az, amikor nincs szintkülönbség, így rámpára sincs szükség. Tehát minél akadálymentesebb a bejutás, annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 1.<br /> <br /> Rámpa hosszának megadása (cm): Minél hosszabb a rámpa, annál könnyebben használható egy kerekesszékes számára. A legjobb az, amikor nincs szintkülönbség, így rámpára sincs szükség. Tehát minél akadálymentesebb a bejutás, annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Rámpa szélessége (cm): Minél szélesebb a rámpa, annál könnyebben és biztonságosabban használható egy kerekesszékes számára. A legjobb az, amikor nincs szintkülönbség, így rámpára sincs szükség. Tehát minél akadálymentesebb a bejutás, annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Belső közlekedés (jóságpont): A következő tényezőket tartalmazza: folyosó szélessége, járófelülete, belógó illetve lelógó akadályok, megfordulási lehetőség, felvonó (ha van) mérete megközelíthetősége, kezelőeszközök. Minél több tényezőnek felel meg, annál több a kapott jóságpont. Tehát minél több a jóságpont annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Az épület körüli környezet (jóságpont): A következő tényezőket tartalmazza: akadálymentes parkolók, építménytől való távolság, járdák szélessége, felülete. Minél több tényezőnek felel meg annál több a kapott jóságpont. Tehát minél több a jóságpont annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintett célcsoportok első sorban azok a kerekesszékes személyek, akik szeretnének utazni, kirándulni, megismerni Magyarországot. Ahhoz, hogy ezt meg tudják tenni, információkra van szükségük a hazai szálláshelyek akadálymentesítési jellemzőikről. A legnagyobb kihívásokkal a kerekesszékes személyeknek kell megküzdeniük, de más mozgáskorlátozott személyeknek is kedvező, ha ismerik azokat a szálláshelyeket, amelyek fel vannak készülve a fogadásukra.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Saját módszer és tananyag szerinti módszer összehasonlítása. A költségek a 10 objektumra vonatkozó kutatásra vonatkoznak. Ha ennél nagyobb szabású vizsgálatot végzünk és akár más módszereket is felhasználunk (pl.: személyes ellenőrzése a szálláshelyeknek) magasabb költségekkel kell számolnunk.<br /> <br /> Saját módszer költségei:<br /> <br /> *Az adatok beszerzésének költsége: 0 Ft<br /> *Szakértői munkadíj: 3000 Ft/ óra<br /> *Munkaidő: 1,5 óra<br /> *Office csomag használata: 0 Ft<br /> *Internethasználat: 230 Ft<br /> *A megoldás piaci értéke: 5000 Ft (Kevésbé megbízható módszer, így kisebb az árrés.)<br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás költségei:<br /> <br /> *Az adatok beszerzésének költsége: 0 Ft<br /> *Szakértői munkadíj: 3000 Ft/óra<br /> *Munkaidő: 1 óra<br /> *Speciális program (COCO): 0 Ft<br /> *Internethasználat: 230 Ft<br /> *A megoldás piaci értéke: 6000 Ft (Megbízhatóbb elemzési módszer, így nagyobb az árrés.)<br /> <br /> A két módszer költségkülönbözete: 4730-3230=1500 Tehát a tananyag szerinti megoldás 1500 Ft-tal olcsóbb az ösztönös megoldásnál.<br /> <br /> A két módszer értékkülönbözete: 6000-5000=1000 Tehát a tananyag szerinti megoldás 1000 Ft-tal többet ér az ösztönös megoldásnál.<br /> <br /> Összes különbözet: 1500+1000=2500 Tehát 2500 Ft-tal több a várható haszon a tantárgy szerinti megoldásnál, mint az ösztönös megoldásnál.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Adatok begyűjtése (www.meosz.hu)<br /> <br /> Objektumok meghatározása<br /> <br /> Attribútumok meghatározása<br /> <br /> OAM táblázat elkészítése<br /> <br /> Metaadatbázis elkészítése<br /> <br /> Rangsor tábla elkészítése<br /> <br /> COCO Y0 elemzés lefuttatása<br /> <br /> Inverz tábla elkészítése<br /> <br /> COCO Y0 lefuttatása az inverz táblára<br /> <br /> Pivot tábla készítése<br /> <br /> Következtetések levonása<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A COCO Y0 lefuttatása során a hiba nem nulla minden objektum esetében, ezért második futtatást nem kellett alkalmazni. Az elemzés az első lefuttatás során sikeres volt. <br /> A hitelesítési vizsgálat elvégzése során bebizonyosodott, hogy minden objektum hiteles. Az elemzés során a legtöbb kritériumnak az '''Art’Otel (Budapest)''' felelt meg. Nagyon kevéssel maradt le mögötte az''' Alfa Hotel Fiesta (Budapest)''', a harmadik legjobb eredményt pedig a '''Lido Hotel (Budapest)''' ért el.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Az ösztönös megoldás során az első helyre a '''Hunguest Hotel Erkel (Gyula)''' került, második a '''Lido Hotel (Budapest)''' lett, míg a harmadik holtversenyben az '''Alfa Hotel Fiesta (Budapest)''' és az '''Art’Otel (Budapest)'''.<br /> <br /> A tantárgy szerinti megoldás szerint az első helyezett az '''Art’Otel (Budapest)''', a második az '''Alfa Hotel Fiesta (Budapest)''', harmadik pedig a '''Lido Hotel (Budapest)'''.<br /> <br /> Mind a két megoldás végeredménye ugyanazokat a hoteleket tartalmazza egy kivételével. A Hunguest Hotel Erkel (Gyula) csak az ösztönös megoldás során került be a három legjobb hotel közé. Érdemes volt lefuttatni a COCO elemzést, hiszen az ösztönös megoldás nem mutat teljesen pontos eredményt.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Az ösztönös megoldással végzett kutatás nem vezet pontos eredményhez, hiszen nem vizsgálja pontosan az adatok mértékét, csak a meglétét vagy a hiányát. Ezért is vezet pontosabb eredményekhez a tantárgy szerinti megoldás. Ennél is pontosabb eredményeket kapnánk, ha minden vizsgált szálláshelynél ugyanazok az adatok ugyanolyan pontossággal lennének megadva. Jelen esetben van, ahol több van, ahol kevesebb információt nyújtanak az érdeklődők számára. A tananyag szerinti megoldás egy speciális programmal történik, míg az ösztönös megoldás nem. A hasznosság eredménye alapján is megállapítható, hogy érdemes a tananyag szerinti megoldást alkalmazni.<br /> <br /> A két módszer költségkülönbözete: 4730-3230=1500 Tehát a tananyag szerinti megoldás 1500 Ft-tal olcsóbb az ösztönös megoldásnál.<br /> <br /> A két módszer értékkülönbözete: 6000-5000=1000 Tehát a tananyag szerinti megoldás 1000 Ft-tal többet ér az ösztönös megoldásnál.<br /> <br /> A várható haszon a tantárgy szerinti megoldással 2500 Ft-tal (1500+1000) több, mint az ösztönös megoldással. A várható hasznosságot reálisnak tartom, ezért a tananyag szerinti megoldás mellett döntök.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Akadalymentes2&diff=67106 2013-06-30T13:03:51Z

<p>Jkv7: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/akadalymentes_2.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kutatás célja hazai szálláshelyek vizsgálata akadálymentesség szempontjából. Hotelek és panziók jellemzőinek vizsgálata a tekintetben, hogy mennyire felelnek meg az akadálymentesség kritériumainak.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Az akadálymentesítés témakörét az egyik csoporttársam ajánlotta az egyik beszélgetésünk során. A téma azonnal felkeltette az érdeklődésemet, hiszen úgy gondolom, hogy azoknak is foglalkozni kell a témával, akiket közvetlenül nem érint. Sok felől lehet hallani, hogy a mozgáskorlátozottak már a közlekedés során is akadályokba ütköznek. Ezért döntöttem, úgy, hogy a kutatás során a Magyarországon fellelhető szálláshelyeket fogom vizsgálni akadálymentesség szempontjából. Napjainkban minden adott ahhoz, hogy a hotelek és panziók megfelelő körülményeket teremtsenek a mozgáskorlátozott vendégeik számára. Fontosnak tartom felhívni a figyelmet erre és ezért tartottam megfelelőnek a kutatásom témájának.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A cél annak a szálláshelynek a megtalálása, amelyik legjobban megfelel az akadálymentesítés követelményeinek. Ennek megfelelően a vizsgált hoteleket és panziókat a szerint pontoznám, hogy a megfigyelt tulajdonságaik közül mennyi felel meg az előírásoknak. 8 olyan megfigyelt tulajdonság van, amelynél két lehetőség van: megfelel-1 pont, nem felel meg-0 pont. Az utolsó két megfigyelt tulajdonságot jóságponttal értékeltem. A kapott jóságpontot hozzáadom az első 8 tulajdonság pontszámaihoz, így születik meg a végeredmény. Amelyik esetben a legmagasabb lesz a végeredmény, az a szálláshely felel meg leginkább az akadálymentesítés követelményeinek. Ez alapján a szálláshelyek a következő pontszámokat kapták:<br /> <br /> *Alfa Hotel Fiesta (Budapest): 21<br /> *Art'Otel (Budapest): 21<br /> *Hotel Jade (Veszprém): 17<br /> *Hunguest Hotel Erkel (Gyula): 23<br /> *Hunguest Hotel Flóra (Eger): 17<br /> *Lido Hotel (Budapest): 22<br /> *Mátyás Hotel (Budapest): 19<br /> *VAKÁCIÓ Ifjúsági Üdülő (Révfülöp): 15<br /> *Napsugár Ház (Igal): 19<br /> *Szabadság téri Apartman (Gyomaendrőd): 14<br /> <br /> Ez az értékelés nem ad pontos eredményeket, hiszen nem veszi figyelembe azt, hogy a minimum paraméterektől mennyivel térnek el a valós paraméterek. A rámpával kapcsolatos információkat sem vizsgálja mélyre hatóan, csak a meglétét illetve a hiányát. Nyilván valóan az a kedvezőbb eset, ha rámpa nélkül, egyenes úton megközelíthető az épület. Azoknál az épületeknél ahol rámpa van, különbség lehet a hosszában, szélességében illetve a szintkülönbségben. Ezt azonban ez az értékelés szintén nem vizsgálta.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A vizsgálathoz az adatokat a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (www.meosz.hu) akadálymentes helyek adatbázisából vettem. <br /> Az adatokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy volt olyan, ahol a pontos méretet nem tüntették fel, csak azt, hogy az elvárt minimumnak megfelel. (Pl.: Az ajtó szélessége minimum 85 cm-nek megfelel, de azt pontosan nem tüntették fel, hogy hány centiméter.) Ha minden objektumnál ugyanazok az adatok pontosan meg lettek volna adva, lehetséges, hogy az eredmény is másképpen alakul és a valóságot is jobban tükrözi.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *Alfa Hotel Fiesta (Budapest)<br /> *Art'Otel (Budapest)<br /> *Hotel Jade (Veszprém)<br /> *Hunguest Hotel Erkel (Gyula)<br /> *Hunguest Hotel Flóra (Eger)<br /> *Lido Hotel (Budapest)<br /> *Mátyás Hotel (Budapest)<br /> *VAKÁCIÓ Ifjúsági Üdülő (Révfülöp)<br /> *Napsugár Ház (Igal)<br /> *Szabadság téri Apartman (Gyomaendrőd)<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Bejárati ajtó belső mért szélessége (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Folyosó szabad szélessége (cm): A folyosó szélességének minimum 120 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb a folyosó, annál kényelmesebben lehet közlekedni. Tehát minél szélesebb a folyosó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Szoba bejárati ajtó belső mérete (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Szobához tartozó fürdőszoba, WC-mosdó ajtó mérete (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> A közösségi WC-mosdó ajtajának szélessége (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Rámpa szintkülönbség megadása (cm): Minél kisebb a szintkülönbség annál könnyebben lehet használni a rámpát. A legjobb az, amikor nincs szintkülönbség, így rámpára sincs szükség. Tehát minél akadálymentesebb a bejutás, annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 1.<br /> <br /> Rámpa hosszának megadása (cm): Minél hosszabb a rámpa, annál könnyebben használható egy kerekesszékes számára. A legjobb az, amikor nincs szintkülönbség, így rámpára sincs szükség. Tehát minél akadálymentesebb a bejutás, annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Rámpa szélessége (cm): Minél szélesebb a rámpa, annál könnyebben és biztonságosabban használható egy kerekesszékes számára. A legjobb az, amikor nincs szintkülönbség, így rámpára sincs szükség. Tehát minél akadálymentesebb a bejutás, annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Belső közlekedés (jóságpont): A következő tényezőket tartalmazza: folyosó szélessége, járófelülete, belógó illetve lelógó akadályok, megfordulási lehetőség, felvonó (ha van) mérete megközelíthetősége, kezelőeszközök. Minél több tényezőnek felel meg, annál több a kapott jóságpont. Tehát minél több a jóságpont annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Az épület körüli környezet (jóságpont): A következő tényezőket tartalmazza: akadálymentes parkolók, építménytől való távolság, járdák szélessége, felülete. Minél több tényezőnek felel meg annál több a kapott jóságpont. Tehát minél több a jóságpont annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintett célcsoportok első sorban azok a kerekesszékes személyek, akik szeretnének utazni, kirándulni, megismerni Magyarországot. Ahhoz, hogy ezt meg tudják tenni, információkra van szükségük a hazai szálláshelyek akadálymentesítési jellemzőikről. A legnagyobb kihívásokkal a kerekesszékes személyeknek kell megküzdeniük, de más mozgáskorlátozott személyeknek is kedvező, ha ismerik azokat a szálláshelyeket, amelyek fel vannak készülve a fogadásukra.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Saját módszer és tananyag szerinti módszer összehasonlítása. A költségek a 10 objektumra vonatkozó kutatásra vonatkoznak. Ha ennél nagyobb szabású vizsgálatot végzünk és akár más módszereket is felhasználunk (pl.: személyes ellenőrzése a szálláshelyeknek) magasabb költségekkel kell számolnunk.<br /> <br /> Saját módszer költségei:<br /> <br /> *Az adatok beszerzésének költsége: 0 Ft<br /> *Szakértői munkadíj: 3000 Ft/ óra<br /> *Munkaidő: 1,5 óra<br /> *Office csomag használata: 0 Ft<br /> *Internethasználat: 230 Ft<br /> *A megoldás piaci értéke: 5000 Ft (Kevésbé megbízható módszer, így kisebb az árrés.)<br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás költségei:<br /> <br /> *Az adatok beszerzésének költsége: 0 Ft<br /> *Szakértői munkadíj: 3000 Ft/óra<br /> *Munkaidő: 1 óra<br /> *Speciális program (COCO): 0 Ft<br /> *Internethasználat: 230 Ft<br /> *A megoldás piaci értéke: 6000 Ft (Megbízhatóbb elemzési módszer, így nagyobb az árrés.)<br /> <br /> A két módszer költségkülönbözete: 4730-3230=1500 Tehát a tananyag szerinti megoldás 1500 Ft-tal olcsóbb az ösztönös megoldásnál.<br /> <br /> A két módszer értékkülönbözete: 6000-5000=1000 Tehát a tananyag szerinti megoldás 1000 Ft-tal többet ér az ösztönös megoldásnál.<br /> <br /> Összes különbözet: 1500+1000=2500 Tehát 2500 Ft-tal több a várható haszon a tantárgy szerinti megoldásnál, mint az ösztönös megoldásnál.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Adatok begyűjtése (www.meosz.hu)<br /> <br /> Objektumok meghatározása<br /> <br /> Attribútumok meghatározása<br /> <br /> OAM táblázat elkészítése<br /> <br /> Metaadatbázis elkészítése<br /> <br /> Rangsor tábla elkészítése<br /> <br /> COCO Y0 elemzés lefuttatása<br /> <br /> Inverz tábla elkészítése<br /> <br /> COCO Y0 lefuttatása az inverz táblára<br /> <br /> Pivot tábla készítése<br /> <br /> Következtetések levonása<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A COCO Y0 lefuttatása során a hiba nem nulla minden objektum esetében, ezért második futtatást nem kellett alkalmazni. Az elemzés az első lefuttatás során sikeres volt. <br /> A hitelesítési vizsgálat elvégzése során bebizonyosodott, hogy minden objektum hiteles. Az elemzés során a legtöbb kritériumnak az '''Art’Otel (Budapest)''' felelt meg. Nagyon kevéssel maradt le mögötte az''' Alfa Hotel Fiesta (Budapest)''', a harmadik legjobb eredményt pedig a '''Lido Hotel (Budapest)''' ért el.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Az ösztönös megoldás során az első helyre a '''Hunguest Hotel Erkel (Gyula)''' került, második a '''Lido Hotel (Budapest)''' lett, míg a harmadik holtversenyben az '''Alfa Hotel Fiesta (Budapest)''' és az '''Art’Otel (Budapest)'''.<br /> <br /> A tantárgy szerinti megoldás szerint az első helyezett az '''Art’Otel (Budapest)''', a második az '''Alfa Hotel Fiesta (Budapest)''', harmadik pedig a '''Lido Hotel (Budapest)'''.<br /> <br /> Mind a két megoldás végeredménye ugyanazokat a hoteleket tartalmazza egy kivételével. A Hunguest Hotel Erkel (Gyula) csak az ösztönös megoldás során került be a három legjobb hotel közé. Érdemes volt lefuttatni a COCO elemzést, hiszen az ösztönös megoldás nem mutat teljesen pontos eredményt.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Az ösztönös megoldással végzett kutatás nem vezet pontos eredményhez, hiszen nem vizsgálja pontosan az adatok mértékét, csak a meglétét vagy a hiányát. Ezért is vezet pontosabb eredményekhez a tantárgy szerinti megoldás. Ennél is pontosabb eredményeket kapnánk, ha minden vizsgált szálláshelynél ugyanazok az adatok ugyanolyan pontossággal lennének megadva. Jelen esetben van, ahol több van, ahol kevesebb információt nyújtanak az érdeklődők számára. A tananyag szerinti megoldás egy speciális programmal történik, míg az ösztönös megoldás nem. A hasznosság eredménye alapján is megállapítható, hogy érdemes a tananyag szerinti megoldást alkalmazni.<br /> <br /> A várható haszon a tantárgy szerinti megoldással 2500 Ft-tal több, mint az ösztönös megoldással. A várható hasznosságot reálisnak tartom, ezért a tananyag szerinti megoldás mellett döntök.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Akadalymentes2&diff=67105 2013-06-30T13:00:43Z

<p>Jkv7: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/akadalymentes_2.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kutatás célja hazai szálláshelyek vizsgálata akadálymentesség szempontjából. Hotelek és panziók jellemzőinek vizsgálata a tekintetben, hogy mennyire felelnek meg az akadálymentesség kritériumainak.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Az akadálymentesítés témakörét az egyik csoporttársam ajánlotta az egyik beszélgetésünk során. A téma azonnal felkeltette az érdeklődésemet, hiszen úgy gondolom, hogy azoknak is foglalkozni kell a témával, akiket közvetlenül nem érint. Sok felől lehet hallani, hogy a mozgáskorlátozottak már a közlekedés során is akadályokba ütköznek. Ezért döntöttem, úgy, hogy a kutatás során a Magyarországon fellelhető szálláshelyeket fogom vizsgálni akadálymentesség szempontjából. Napjainkban minden adott ahhoz, hogy a hotelek és panziók megfelelő körülményeket teremtsenek a mozgáskorlátozott vendégeik számára. Fontosnak tartom felhívni a figyelmet erre és ezért tartottam megfelelőnek a kutatásom témájának.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A cél annak a szálláshelynek a megtalálása, amelyik legjobban megfelel az akadálymentesítés követelményeinek. Ennek megfelelően a vizsgált hoteleket és panziókat a szerint pontoznám, hogy a megfigyelt tulajdonságaik közül mennyi felel meg az előírásoknak. 8 olyan megfigyelt tulajdonság van, amelynél két lehetőség van: megfelel-1 pont, nem felel meg-0 pont. Az utolsó két megfigyelt tulajdonságot jóságponttal értékeltem. A kapott jóságpontot hozzáadom az első 8 tulajdonság pontszámaihoz, így születik meg a végeredmény. Amelyik esetben a legmagasabb lesz a végeredmény, az a szálláshely felel meg leginkább az akadálymentesítés követelményeinek. Ez alapján a szálláshelyek a következő pontszámokat kapták:<br /> <br /> *Alfa Hotel Fiesta (Budapest): 21<br /> *Art'Otel (Budapest): 21<br /> *Hotel Jade (Veszprém): 17<br /> *Hunguest Hotel Erkel (Gyula): 23<br /> *Hunguest Hotel Flóra (Eger): 17<br /> *Lido Hotel (Budapest): 22<br /> *Mátyás Hotel (Budapest): 19<br /> *VAKÁCIÓ Ifjúsági Üdülő (Révfülöp): 15<br /> *Napsugár Ház (Igal): 19<br /> *Szabadság téri Apartman (Gyomaendrőd): 14<br /> <br /> Ez az értékelés nem ad pontos eredményeket, hiszen nem veszi figyelembe azt, hogy a minimum paraméterektől mennyivel térnek el a valós paraméterek. A rámpával kapcsolatos információkat sem vizsgálja mélyre hatóan, csak a meglétét illetve a hiányát. Nyilván valóan az a kedvezőbb eset, ha rámpa nélkül, egyenes úton megközelíthető az épület. Azoknál az épületeknél ahol rámpa van, különbség lehet a hosszában, szélességében illetve a szintkülönbségben. Ezt azonban ez az értékelés szintén nem vizsgálta.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A vizsgálathoz az adatokat a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (www.meosz.hu) akadálymentes helyek adatbázisából vettem. <br /> Az adatokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy volt olyan, ahol a pontos méretet nem tüntették fel, csak azt, hogy az elvárt minimumnak megfelel. (Pl.: Az ajtó szélessége minimum 85 cm-nek megfelel, de azt pontosan nem tüntették fel, hogy hány centiméter.) Ha minden objektumnál ugyanazok az adatok pontosan meg lettek volna adva, lehetséges, hogy az eredmény is másképpen alakul és a valóságot is jobban tükrözi.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *Alfa Hotel Fiesta (Budapest)<br /> *Art'Otel (Budapest)<br /> *Hotel Jade (Veszprém)<br /> *Hunguest Hotel Erkel (Gyula)<br /> *Hunguest Hotel Flóra (Eger)<br /> *Lido Hotel (Budapest)<br /> *Mátyás Hotel (Budapest)<br /> *VAKÁCIÓ Ifjúsági Üdülő (Révfülöp)<br /> *Napsugár Ház (Igal)<br /> *Szabadság téri Apartman (Gyomaendrőd)<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Bejárati ajtó belső mért szélessége (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Folyosó szabad szélessége (cm): A folyosó szélességének minimum 120 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb a folyosó, annál kényelmesebben lehet közlekedni. Tehát minél szélesebb a folyosó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Szoba bejárati ajtó belső mérete (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Szobához tartozó fürdőszoba, WC-mosdó ajtó mérete (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> A közösségi WC-mosdó ajtajának szélessége (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Rámpa szintkülönbség megadása (cm): Minél kisebb a szintkülönbség annál könnyebben lehet használni a rámpát. A legjobb az, amikor nincs szintkülönbség, így rámpára sincs szükség. Tehát minél akadálymentesebb a bejutás, annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 1.<br /> <br /> Rámpa hosszának megadása (cm): Minél hosszabb a rámpa, annál könnyebben használható egy kerekesszékes számára. A legjobb az, amikor nincs szintkülönbség, így rámpára sincs szükség. Tehát minél akadálymentesebb a bejutás, annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Rámpa szélessége (cm): Minél szélesebb a rámpa, annál könnyebben és biztonságosabban használható egy kerekesszékes számára. A legjobb az, amikor nincs szintkülönbség, így rámpára sincs szükség. Tehát minél akadálymentesebb a bejutás, annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Belső közlekedés (jóságpont): A következő tényezőket tartalmazza: folyosó szélessége, járófelülete, belógó illetve lelógó akadályok, megfordulási lehetőség, felvonó (ha van) mérete megközelíthetősége, kezelőeszközök. Minél több tényezőnek felel meg, annál több a kapott jóságpont. Tehát minél több a jóságpont annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Az épület körüli környezet (jóságpont): A következő tényezőket tartalmazza: akadálymentes parkolók, építménytől való távolság, járdák szélessége, felülete. Minél több tényezőnek felel meg annál több a kapott jóságpont. Tehát minél több a jóságpont annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintett célcsoportok első sorban azok a kerekesszékes személyek, akik szeretnének utazni, kirándulni, megismerni Magyarországot. Ahhoz, hogy ezt meg tudják tenni, információkra van szükségük a hazai szálláshelyek akadálymentesítési jellemzőikről. A legnagyobb kihívásokkal a kerekesszékes személyeknek kell megküzdeniük, de más mozgáskorlátozott személyeknek is kedvező, ha ismerik azokat a szálláshelyeket, amelyek fel vannak készülve a fogadásukra.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Saját módszer és tananyag szerinti módszer összehasonlítása. A költségek a 10 objektumra vonatkozó kutatásra vonatkoznak. Ha ennél nagyobb szabású vizsgálatot végzünk és akár más módszereket is felhasználunk (pl.: személyes ellenőrzése a szálláshelyeknek) magasabb költségekkel kell számolnunk.<br /> <br /> Saját módszer költségei:<br /> <br /> *Az adatok beszerzésének költsége: 0 Ft<br /> *Szakértői munkadíj: 3000 Ft/ óra<br /> *Munkaidő: 1,5 óra<br /> *Office csomag használata: 0 Ft<br /> *Internethasználat: 230 Ft<br /> *A megoldás piaci értéke: 5000 Ft (Kevésbé megbízható módszer, így kisebb az árrés.)<br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás költségei:<br /> <br /> *Az adatok beszerzésének költsége: 0 Ft<br /> *Szakértői munkadíj: 3000 Ft/óra<br /> *Munkaidő: 1 óra<br /> *Speciális program (COCO): 0 Ft<br /> *Internethasználat: 230 Ft<br /> *A megoldás piaci értéke: 6000 Ft (Megbízhatóbb elemzési módszer, így nagyobb az árrés.)<br /> <br /> A két módszer költségkülönbözete: 4730-3230=1500 Tehát a tananyag szerinti megoldás 1500 Ft-tal olcsóbb az ösztönös megoldásnál.<br /> <br /> A két módszer értékkülönbözete: 6000-5000=1000 Tehát a tananyag szerinti megoldás 1000 Ft-tal többet ér az ösztönös megoldásnál.<br /> <br /> Összes különbözet: 1500+1000=2500 Tehát 2500 Ft-tal több a várható haszon a tantárgy szerinti megoldásnál, mint az ösztönös megoldásnál.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Adatok begyűjtése (www.meosz.hu)<br /> <br /> Objektumok meghatározása<br /> <br /> Attribútumok meghatározása<br /> <br /> OAM táblázat elkészítése<br /> <br /> Metaadatbázis elkészítése<br /> <br /> Rangsor tábla elkészítése<br /> <br /> COCO Y0 elemzés lefuttatása<br /> <br /> Inverz tábla elkészítése<br /> <br /> COCO Y0 lefuttatása az inverz táblára<br /> <br /> Pivot tábla készítése<br /> <br /> Következtetések levonása<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A COCO Y0 lefuttatása során a hiba nem nulla minden objektum esetében, ezért második futtatást nem kellett alkalmazni. Az elemzés az első lefuttatás során sikeres volt. <br /> A hitelesítési vizsgálat elvégzése során bebizonyosodott, hogy minden objektum hiteles. Az elemzés során a legtöbb kritériumnak az '''Art’Otel (Budapest)''' felelt meg. Nagyon kevéssel maradt le mögötte az''' Alfa Hotel Fiesta (Budapest)''', a harmadik legjobb eredményt pedig a '''Lido Hotel (Budapest)''' ért el.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Az ösztönös megoldás során az első helyre a '''Hunguest Hotel Erkel (Gyula)''' került, második a '''Lido Hotel (Budapest)''' lett, míg a harmadik holtversenyben az '''Alfa Hotel Fiesta (Budapest)''' és az '''Art’Otel (Budapest)'''.<br /> <br /> A tantárgy szerinti megoldás szerint az első helyezett az '''Art’Otel (Budapest)''', a második az '''Alfa Hotel Fiesta (Budapest)''', harmadik pedig a '''Lido Hotel (Budapest)'''.<br /> <br /> Mind a két megoldás végeredménye ugyanazokat a hoteleket tartalmazza egy kivételével. A Hunguest Hotel Erkel (Gyula) csak az ösztönös megoldás során került be a három legjobb hotel közé. Érdemes volt lefuttatni a COCO elemzést, hiszen az ösztönös megoldás nem mutat teljesen pontos eredményt.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Az ösztönös megoldással végzett kutatás nem vezet pontos eredményhez, hiszen nem vizsgálja pontosan az adatok mértékét, csak a meglétét vagy a hiányát. Ezért is vezet pontosabb eredményekhez a tantárgy szerinti megoldás. Ennél is pontosabb eredményeket kapnánk, ha minden vizsgált szálláshelynél ugyanazok az adatok ugyanolyan pontossággal lennének megadva. Jelen esetben van, ahol több van, ahol kevesebb információt nyújtanak az érdeklődők számára. A tananyag szerinti megoldás egy speciális programmal történik, míg az ösztönös megoldás nem. A hasznosság eredménye alapján is megállapítható, hogy érdemes a tananyag szerinti megoldást alkalmazni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Akadalymentes2&diff=67096 2013-06-30T08:01:58Z

<p>Jkv7: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/akadalymentes_2.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kutatás célja hazai szálláshelyek vizsgálata akadálymentesség szempontjából. Hotelek és panziók jellemzőinek vizsgálata a tekintetben, hogy mennyire felelnek meg az akadálymentesség kritériumainak.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Az akadálymentesítés témakörét az egyik csoporttársam ajánlotta az egyik beszélgetésünk során. A téma azonnal felkeltette az érdeklődésemet, hiszen úgy gondolom, hogy azoknak is foglalkozni kell a témával, akiket közvetlenül nem érint. Sok felől lehet hallani, hogy a mozgáskorlátozottak már a közlekedés során is akadályokba ütköznek. Ezért döntöttem, úgy, hogy a kutatás során a Magyarországon fellelhető szálláshelyeket fogom vizsgálni akadálymentesség szempontjából. Napjainkban minden adott ahhoz, hogy a hotelek és panziók megfelelő körülményeket teremtsenek a mozgáskorlátozott vendégeik számára. Fontosnak tartom felhívni a figyelmet erre és ezért tartottam megfelelőnek a kutatásom témájának.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A cél annak a szálláshelynek a megtalálása, amelyik legjobban megfelel az akadálymentesítés követelményeinek. Ennek megfelelően a vizsgált hoteleket és panziókat a szerint pontoznám, hogy a megfigyelt tulajdonságaik közül mennyi felel meg az előírásoknak. 8 olyan megfigyelt tulajdonság van, amelynél két lehetőség van: megfelel-1 pont, nem felel meg-0 pont. Az utolsó két megfigyelt tulajdonságot jóságponttal értékeltem. A kapott jóságpontot hozzáadom az első 8 tulajdonság pontszámaihoz, így születik meg a végeredmény. Amelyik esetben a legmagasabb lesz a végeredmény, az a szálláshely felel meg leginkább az akadálymentesítés követelményeinek. Ez alapján a szálláshelyek a következő pontszámokat kapták:<br /> <br /> *Alfa Hotel Fiesta (Budapest): 21<br /> *Art'Otel (Budapest): 21<br /> *Hotel Jade (Veszprém): 17<br /> *Hunguest Hotel Erkel (Gyula): 23<br /> *Hunguest Hotel Flóra (Eger): 17<br /> *Lido Hotel (Budapest): 22<br /> *Mátyás Hotel (Budapest): 19<br /> *VAKÁCIÓ Ifjúsági Üdülő (Révfülöp): 15<br /> *Napsugár Ház (Igal): 19<br /> *Szabadság téri Apartman (Gyomaendrőd): 14<br /> <br /> Ez az értékelés nem ad pontos eredményeket, hiszen nem veszi figyelembe azt, hogy a minimum paraméterektől mennyivel térnek el a valós paraméterek. A rámpával kapcsolatos információkat sem vizsgálja mélyre hatóan, csak a meglétét illetve a hiányát. Nyilván valóan az a kedvezőbb eset, ha rámpa nélkül, egyenes úton megközelíthető az épület. Azoknál az épületeknél ahol rámpa van, különbség lehet a hosszában, szélességében illetve a szintkülönbségben. Ezt azonban ez az értékelés szintén nem vizsgálta.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A vizsgálathoz az adatokat a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (www.meosz.hu) akadálymentes helyek adatbázisából vettem. <br /> Az adatokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy volt olyan, ahol a pontos méretet nem tüntették fel, csak azt, hogy az elvárt minimumnak megfelel. (Pl.: Az ajtó szélessége minimum 85 cm-nek megfelel, de azt pontosan nem tüntették fel, hogy hány centiméter.) Ha minden objektumnál ugyanazok az adatok pontosan meg lettek volna adva, lehetséges, hogy az eredmény is másképpen alakul és a valóságot is jobban tükrözi.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *Alfa Hotel Fiesta (Budapest)<br /> *Art'Otel (Budapest)<br /> *Hotel Jade (Veszprém)<br /> *Hunguest Hotel Erkel (Gyula)<br /> *Hunguest Hotel Flóra (Eger)<br /> *Lido Hotel (Budapest)<br /> *Mátyás Hotel (Budapest)<br /> *VAKÁCIÓ Ifjúsági Üdülő (Révfülöp)<br /> *Napsugár Ház (Igal)<br /> *Szabadság téri Apartman (Gyomaendrőd)<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Bejárati ajtó belső mért szélessége (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Folyosó szabad szélessége (cm): A folyosó szélességének minimum 120 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb a folyosó, annál kényelmesebben lehet közlekedni. Tehát minél szélesebb a folyosó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Szoba bejárati ajtó belső mérete (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Szobához tartozó fürdőszoba, WC-mosdó ajtó mérete (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> A közösségi WC-mosdó ajtajának szélessége (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Rámpa szintkülönbség megadása (cm): Minél kisebb a szintkülönbség annál könnyebben lehet használni a rámpát. A legjobb az, amikor nincs szintkülönbség, így rámpára sincs szükség. Tehát minél akadálymentesebb a bejutás, annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 1.<br /> <br /> Rámpa hosszának megadása (cm): Minél hosszabb a rámpa, annál könnyebben használható egy kerekesszékes számára. A legjobb az, amikor nincs szintkülönbség, így rámpára sincs szükség. Tehát minél akadálymentesebb a bejutás, annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Rámpa szélessége (cm): Minél szélesebb a rámpa, annál könnyebben és biztonságosabban használható egy kerekesszékes számára. A legjobb az, amikor nincs szintkülönbség, így rámpára sincs szükség. Tehát minél akadálymentesebb a bejutás, annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Belső közlekedés (jóságpont): A következő tényezőket tartalmazza: folyosó szélessége, járófelülete, belógó illetve lelógó akadályok, megfordulási lehetőség, felvonó (ha van) mérete megközelíthetősége, kezelőeszközök. Minél több tényezőnek felel meg, annál több a kapott jóságpont. Tehát minél több a jóságpont annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Az épület körüli környezet (jóságpont): A következő tényezőket tartalmazza: akadálymentes parkolók, építménytől való távolság, járdák szélessége, felülete. Minél több tényezőnek felel meg annál több a kapott jóságpont. Tehát minél több a jóságpont annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintett célcsoportok első sorban azok a kerekesszékes személyek, akik szeretnének utazni, kirándulni, megismerni Magyarországot. Ahhoz, hogy ezt meg tudják tenni, információkra van szükségük a hazai szálláshelyek akadálymentesítési jellemzőikről. A legnagyobb kihívásokkal a kerekesszékes személyeknek kell megküzdeniük, de más mozgáskorlátozott személyeknek is kedvező, ha ismerik azokat a szálláshelyeket, amelyek fel vannak készülve a fogadásukra.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Saját módszer és tananyag szerinti módszer összehasonlítása. A költségek a 10 objektumra vonatkozó kutatásra vonatkoznak. Ha ennél nagyobb szabású vizsgálatot végzünk és akár más módszereket is felhasználunk (pl.: személyes ellenőrzése a szálláshelyeknek) magasabb költségekkel kell számolnunk.<br /> <br /> Saját módszer költségei:<br /> <br /> *Az adatok beszerzésének költsége: 0 Ft<br /> *Szakértői munkadíj: 3000 Ft/ óra<br /> *Munkaidő: 1,5 óra<br /> *Office csomag használata: 0 Ft<br /> *Internethasználat: 230 Ft<br /> *A megoldás piaci értéke: 5000 Ft (Kevésbé megbízható módszer, így kisebb az árrés.)<br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás költségei:<br /> <br /> *Az adatok beszerzésének költsége: 0 Ft<br /> *Szakértői munkadíj: 3000 Ft/óra<br /> *Munkaidő: 1 óra<br /> *Speciális program (COCO): 0 Ft<br /> *Internethasználat: 230 Ft<br /> *A megoldás piaci értéke: 6000 Ft (Megbízhatóbb elemzési módszer, így nagyobb az árrés.)<br /> <br /> A két módszer költségkülönbözete: 4730-3230=1500 Tehát a tananyag szerinti megoldás 1500 Ft-tal olcsóbb az ösztönös megoldásnál.<br /> <br /> A két módszer értékkülönbözete: 6000-5000=1000 Tehát a tananyag szerinti megoldás 1000 Ft-tal többet ér az ösztönös megoldásnál.<br /> <br /> Össze különbözet: 1500+1000=2500 Tehát 2500 Ft-tal több a várható haszon a tantárgy szerinti megoldásnál, mint az ösztönös megoldásnál.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Adatok begyűjtése (www.meosz.hu)<br /> <br /> Objektumok meghatározása<br /> <br /> Attribútumok meghatározása<br /> <br /> OAM táblázat elkészítése<br /> <br /> Metaadatbázis elkészítése<br /> <br /> Rangsor tábla elkészítése<br /> <br /> COCO Y0 elemzés lefuttatása<br /> <br /> Inverz tábla elkészítése<br /> <br /> COCO Y0 lefuttatása az inverz táblára<br /> <br /> Pivot tábla készítése<br /> <br /> Következtetések levonása<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A COCO Y0 lefuttatása során a hiba nem nulla minden objektum esetében, ezért második futtatást nem kellett alkalmazni. Az elemzés az első lefuttatás során sikeres volt. <br /> A hitelesítési vizsgálat elvégzése során bebizonyosodott, hogy minden objektum hiteles. Az elemzés során a legtöbb kritériumnak az '''Art’Otel (Budapest)''' felelt meg. Nagyon kevéssel maradt le mögötte az''' Alfa Hotel Fiesta (Budapest)''', a harmadik legjobb eredményt pedig a '''Lido Hotel (Budapest)''' ért el.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Az ösztönös megoldás során az első helyre a '''Hunguest Hotel Erkel (Gyula)''' került, második a '''Lido Hotel (Budapest)''' lett, míg a harmadik holtversenyben az '''Alfa Hotel Fiesta (Budapest)''' és az '''Art’Otel (Budapest)'''.<br /> <br /> A tantárgy szerinti megoldás szerint az első helyezett az '''Art’Otel (Budapest)''', a második az '''Alfa Hotel Fiesta (Budapest)''', harmadik pedig a '''Lido Hotel (Budapest)'''.<br /> <br /> Mind a két megoldás végeredménye ugyanazokat a hoteleket tartalmazza egy kivételével. A Hunguest Hotel Erkel (Gyula) csak az ösztönös megoldás során került be a három legjobb hotel közé. Érdemes volt lefuttatni a COCO elemzést, hiszen az ösztönös megoldás nem mutat teljesen pontos eredményt.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Az ösztönös megoldással végzett kutatás nem vezet pontos eredményhez, hiszen nem vizsgálja pontosan az adatok mértékét, csak a meglétét vagy a hiányát. Ezért is vezet pontosabb eredményekhez a tantárgy szerinti megoldás. Ennél is pontosabb eredményeket kapnánk, ha minden vizsgált szálláshelynél ugyanazok az adatok ugyanolyan pontossággal lennének megadva. Jelen esetben van, ahol több van, ahol kevesebb információt nyújtanak az érdeklődők számára. A tananyag szerinti megoldás egy speciális programmal történik, míg az ösztönös megoldás nem. A hasznosság eredménye alapján is megállapítható, hogy érdemes a tananyag szerinti megoldást alkalmazni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Akadalymentes2&diff=67095 2013-06-30T07:42:26Z

<p>Jkv7: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/akadalymentes_2.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kutatás célja hazai szálláshelyek vizsgálata akadálymentesség szempontjából. Hotelek és panziók jellemzőinek vizsgálata a tekintetben, hogy mennyire felelnek meg az akadálymentesség kritériumainak.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Az akadálymentesítés témakörét az egyik csoporttársam ajánlotta az egyik beszélgetésünk során. A téma azonnal felkeltette az érdeklődésemet, hiszen úgy gondolom, hogy azoknak is foglalkozni kell a témával, akiket közvetlenül nem érint. Sok felől lehet hallani, hogy a mozgáskorlátozottak már a közlekedés során is akadályokba ütköznek. Ezért döntöttem, úgy, hogy a kutatás során a Magyarországon fellelhető szálláshelyeket fogom vizsgálni akadálymentesség szempontjából. Napjainkban minden adott ahhoz, hogy a hotelek és panziók megfelelő körülményeket teremtsenek a mozgáskorlátozott vendégeik számára. Fontosnak tartom felhívni a figyelmet erre és ezért tartottam megfelelőnek a kutatásom témájának.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A cél annak a szálláshelynek a megtalálása, amelyik legjobban megfelel az akadálymentesítés követelményeinek. Ennek megfelelően a vizsgált hoteleket és panziókat a szerint pontoznám, hogy a megfigyelt tulajdonságaik közül mennyi felel meg az előírásoknak. 8 olyan megfigyelt tulajdonság van, amelynél két lehetőség van: megfelel-1 pont, nem felel meg-0 pont. Az utolsó két megfigyelt tulajdonságot jóságponttal értékeltem. A kapott jóságpontot hozzáadom az első 8 tulajdonság pontszámaihoz, így születik meg a végeredmény. Amelyik esetben a legmagasabb lesz a végeredmény, az a szálláshely felel meg leginkább az akadálymentesítés követelményeinek. Ez alapján a szálláshelyek a következő pontszámokat kapták:<br /> <br /> *Alfa Hotel Fiesta (Budapest): 21<br /> *Art'Otel (Budapest): 21<br /> *Hotel Jade (Veszprém): 17<br /> *Hunguest Hotel Erkel (Gyula): 23<br /> *Hunguest Hotel Flóra (Eger): 17<br /> *Lido Hotel (Budapest): 22<br /> *Mátyás Hotel (Budapest): 19<br /> *VAKÁCIÓ Ifjúsági Üdülő (Révfülöp): 15<br /> *Napsugár Ház (Igal): 19<br /> *Szabadság téri Apartman (Gyomaendrőd): 14<br /> <br /> Ez az értékelés nem ad pontos eredményeket, hiszen nem veszi figyelembe azt, hogy a minimum paraméterektől mennyivel térnek el a valós paraméterek. A rámpával kapcsolatos információkat sem vizsgálja mélyre hatóan, csak a meglétét illetve a hiányát. Nyilván valóan az a kedvezőbb eset, ha rámpa nélkül, egyenes úton megközelíthető az épület. Azoknál az épületeknél ahol rámpa van, különbség lehet a hosszában, szélességében illetve a szintkülönbségben. Ezt azonban ez az értékelés szintén nem vizsgálta.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A vizsgálathoz az adatokat a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (www.meosz.hu) akadálymentes helyek adatbázisából vettem. <br /> Az adatokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy volt olyan, ahol a pontos méretet nem tüntették fel, csak azt, hogy az elvárt minimumnak megfelel. (Pl.: Az ajtó szélessége minimum 85 cm-nek megfelel, de azt pontosan nem tüntették fel, hogy hány centiméter.) Ha minden objektumnál ugyanazok az adatok pontosan meg lettek volna adva, lehetséges, hogy az eredmény is másképpen alakul és a valóságot is jobban tükrözi.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *Alfa Hotel Fiesta (Budapest)<br /> *Art'Otel (Budapest)<br /> *Hotel Jade (Veszprém)<br /> *Hunguest Hotel Erkel (Gyula)<br /> *Hunguest Hotel Flóra (Eger)<br /> *Lido Hotel (Budapest)<br /> *Mátyás Hotel (Budapest)<br /> *VAKÁCIÓ Ifjúsági Üdülő (Révfülöp)<br /> *Napsugár Ház (Igal)<br /> *Szabadság téri Apartman (Gyomaendrőd)<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Bejárati ajtó belső mért szélessége (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Folyosó szabad szélessége (cm): A folyosó szélességének minimum 120 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb a folyosó, annál kényelmesebben lehet közlekedni. Tehát minél szélesebb a folyosó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Szoba bejárati ajtó belső mérete (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Szobához tartozó fürdőszoba, WC-mosdó ajtó mérete (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> A közösségi WC-mosdó ajtajának szélessége (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Rámpa szintkülönbség megadása (cm): Minél kisebb a szintkülönbség annál könnyebben lehet használni a rámpát. A legjobb az, amikor nincs szintkülönbség, így rámpára sincs szükség. Tehát minél akadálymentesebb a bejutás, annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 1.<br /> <br /> Rámpa hosszának megadása (cm): Minél hosszabb a rámpa, annál könnyebben használható egy kerekesszékes számára. A legjobb az, amikor nincs szintkülönbség, így rámpára sincs szükség. Tehát minél akadálymentesebb a bejutás, annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Rámpa szélessége (cm): Minél szélesebb a rámpa, annál könnyebben és biztonságosabban használható egy kerekesszékes számára. A legjobb az, amikor nincs szintkülönbség, így rámpára sincs szükség. Tehát minél akadálymentesebb a bejutás, annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Belső közlekedés (jóságpont): A következő tényezőket tartalmazza: folyosó szélessége, járófelülete, belógó illetve lelógó akadályok, megfordulási lehetőség, felvonó (ha van) mérete megközelíthetősége, kezelőeszközök. Minél több tényezőnek felel meg, annál több a kapott jóságpont. Tehát minél több a jóságpont annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Az épület körüli környezet (jóságpont): A következő tényezőket tartalmazza: akadálymentes parkolók, építménytől való távolság, járdák szélessége, felülete. Minél több tényezőnek felel meg annál több a kapott jóságpont. Tehát minél több a jóságpont annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintett célcsoportok első sorban azok a kerekesszékes személyek, akik szeretnének utazni, kirándulni, megismerni Magyarországot. Ahhoz, hogy ezt meg tudják tenni, információkra van szükségük a hazai szálláshelyek akadálymentesítési jellemzőikről. A legnagyobb kihívásokkal a kerekesszékes személyeknek kell megküzdeniük, de más mozgáskorlátozott személyeknek is kedvező, ha ismerik azokat a szálláshelyeket, amelyek fel vannak készülve a fogadásukra.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Saját módszer és tananyag szerinti módszer összehasonlítása. A költségek a 10 objektumra vonatkozó kutatásra vonatkoznak. Ha ennél nagyobb szabású vizsgálatot végzünk és akár más módszereket is felhasználunk (pl.: személyes ellenőrzése a szálláshelyeknek) magasabb költségekkel kell számolnunk.<br /> <br /> Saját módszer költségei:<br /> <br /> *Az adatok beszerzésének költsége: 0 Ft<br /> *Szakértői munkadíj: 2500 Ft/ óra<br /> *Munkaidő: 1,5 óra<br /> *Office csomag használata: 0 Ft<br /> *Internethasználat: 230 Ft<br /> *A megoldás piaci értéke: 3750+230=3980 Ft<br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás költségei:<br /> <br /> *Az adatok beszerzésének költsége: 0 Ft<br /> *Szakértői munkadíj: 2500 Ft/óra<br /> *Munkaidő: 1 óra<br /> *Speciális program (COCO): 0 Ft<br /> *Internethasználat: 230 Ft<br /> *A megoldás piaci értéke: 2500+230=2730 Ft<br /> <br /> A saját módszer és a tananyag szerinti megoldás különbsége: 3980-2730=1250 Ft.<br /> <br /> Elmondható, hogy a tananyag szerinti megoldás 1250 Ft-tal olcsóbb.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Adatok begyűjtése (www.meosz.hu)<br /> <br /> Objektumok meghatározása<br /> <br /> Attribútumok meghatározása<br /> <br /> OAM táblázat elkészítése<br /> <br /> Metaadatbázis elkészítése<br /> <br /> Rangsor tábla elkészítése<br /> <br /> COCO Y0 elemzés lefuttatása<br /> <br /> Inverz tábla elkészítése<br /> <br /> COCO Y0 lefuttatása az inverz táblára<br /> <br /> Pivot tábla készítése<br /> <br /> Következtetések levonása<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A COCO Y0 lefuttatása során a hiba nem nulla minden objektum esetében, ezért második futtatást nem kellett alkalmazni. Az elemzés az első lefuttatás során sikeres volt. <br /> A hitelesítési vizsgálat elvégzése során bebizonyosodott, hogy minden objektum hiteles. Az elemzés során a legtöbb kritériumnak az '''Art’Otel (Budapest)''' felelt meg. Nagyon kevéssel maradt le mögötte az''' Alfa Hotel Fiesta (Budapest)''', a harmadik legjobb eredményt pedig a '''Lido Hotel (Budapest)''' ért el.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Az ösztönös megoldás során az első helyre a '''Hunguest Hotel Erkel (Gyula)''' került, második a '''Lido Hotel (Budapest)''' lett, míg a harmadik holtversenyben az '''Alfa Hotel Fiesta (Budapest)''' és az '''Art’Otel (Budapest)'''.<br /> <br /> A tantárgy szerinti megoldás szerint az első helyezett az '''Art’Otel (Budapest)''', a második az '''Alfa Hotel Fiesta (Budapest)''', harmadik pedig a '''Lido Hotel (Budapest)'''.<br /> <br /> Mind a két megoldás végeredménye ugyanazokat a hoteleket tartalmazza egy kivételével. A Hunguest Hotel Erkel (Gyula) csak az ösztönös megoldás során került be a három legjobb hotel közé. Érdemes volt lefuttatni a COCO elemzést, hiszen az ösztönös megoldás nem mutat teljesen pontos eredményt.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Az ösztönös megoldással végzett kutatás nem vezet pontos eredményhez, hiszen nem vizsgálja pontosan az adatok mértékét, csak a meglétét vagy a hiányát. Ezért is vezet pontosabb eredményekhez a tantárgy szerinti megoldás. Ennél is pontosabb eredményeket kapnánk, ha minden vizsgált szálláshelynél ugyanazok az adatok ugyanolyan pontossággal lennének megadva. Jelen esetben van, ahol több van, ahol kevesebb információt nyújtanak az érdeklődők számára. A tananyag szerinti megoldás egy speciális programmal történik, míg az ösztönös megoldás nem. A hasznosság eredménye alapján is megállapítható, hogy érdemes a tananyag szerinti megoldást alkalmazni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Akadalymentes2&diff=67094 2013-06-29T18:20:49Z

<p>Jkv7: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/akadalymentes_2.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kutatás célja hazai szálláshelyek vizsgálata akadálymentesség szempontjából. Hotelek és panziók jellemzőinek vizsgálata a tekintetben, hogy mennyire felelnek meg az akadálymentesség kritériumainak.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Az akadálymentesítés témakörét az egyik csoporttársam ajánlotta az egyik beszélgetésünk során. A téma azonnal felkeltette az érdeklődésemet, hiszen úgy gondolom, hogy azoknak is foglalkozni kell a témával, akiket közvetlenül nem érint. Sok felől lehet hallani, hogy a mozgáskorlátozottak már a közlekedés során is akadályokba ütköznek. Ezért döntöttem, úgy, hogy a kutatás során a Magyarországon fellelhető szálláshelyeket fogom vizsgálni akadálymentesség szempontjából. Napjainkban minden adott ahhoz, hogy a hotelek és panziók megfelelő körülményeket teremtsenek a mozgáskorlátozott vendégeik számára. Fontosnak tartom felhívni a figyelmet erre és ezért tartottam megfelelőnek a kutatásom témájának.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A cél annak a szálláshelynek a megtalálása, amelyik legjobban megfelel az akadálymentesítés követelményeinek. Ennek megfelelően a vizsgált hoteleket és panziókat a szerint pontoznám, hogy a megfigyelt tulajdonságaik közül mennyi felel meg az előírásoknak. 8 olyan megfigyelt tulajdonság van, amelynél két lehetőség van: megfelel-1 pont, nem felel meg-0 pont. Az utolsó két megfigyelt tulajdonságot jóságponttal értékeltem. A kapott jóságpontot hozzáadom az első 8 tulajdonság pontszámaihoz, így születik meg a végeredmény. Amelyik esetben a legmagasabb lesz a végeredmény, az a szálláshely felel meg leginkább az akadálymentesítés követelményeinek. Ez alapján a szálláshelyek a következő pontszámokat kapták:<br /> <br /> *Alfa Hotel Fiesta (Budapest): 21<br /> *Art'Otel (Budapest): 21<br /> *Hotel Jade (Veszprém): 17<br /> *Hunguest Hotel Erkel (Gyula): 23<br /> *Hunguest Hotel Flóra (Eger): 17<br /> *Lido Hotel (Budapest): 22<br /> *Mátyás Hotel (Budapest): 19<br /> *VAKÁCIÓ Ifjúsági Üdülő (Révfülöp): 15<br /> *Napsugár Ház (Igal): 19<br /> *Szabadság téri Apartman (Gyomaendrőd): 14<br /> <br /> Ez az értékelés nem ad pontos eredményeket, hiszen nem veszi figyelembe azt, hogy a minimum paraméterektől mennyivel térnek el a valós paraméterek. A rámpával kapcsolatos információkat sem vizsgálja mélyre hatóan, csak a meglétét illetve a hiányát. Nyilván valóan az a kedvezőbb eset, ha rámpa nélkül, egyenes úton megközelíthető az épület. Azoknál az épületeknél ahol rámpa van, különbség lehet a hosszában, szélességében illetve a szintkülönbségben. Ezt azonban ez az értékelés szintén nem vizsgálta.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A vizsgálathoz az adatokat a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (www.meosz.hu) akadálymentes helyek adatbázisából vettem. <br /> Az adatokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy volt olyan, ahol a pontos méretet nem tüntették fel, csak azt, hogy az elvárt minimumnak megfelel. (Pl.: Az ajtó szélessége minimum 85 cm-nek megfelel, de azt pontosan nem tüntették fel, hogy hány centiméter.) Ha minden objektumnál ugyanazok az adatok pontosan meg lettek volna adva, lehetséges, hogy az eredmény is másképpen alakul és a valóságot is jobban tükrözi.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *Alfa Hotel Fiesta (Budapest)<br /> *Art'Otel (Budapest)<br /> *Hotel Jade (Veszprém)<br /> *Hunguest Hotel Erkel (Gyula)<br /> *Hunguest Hotel Flóra (Eger)<br /> *Lido Hotel (Budapest)<br /> *Mátyás Hotel (Budapest)<br /> *VAKÁCIÓ Ifjúsági Üdülő (Révfülöp)<br /> *Napsugár Ház (Igal)<br /> *Szabadság téri Apartman (Gyomaendrőd)<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Bejárati ajtó belső mért szélessége (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Folyosó szabad szélessége (cm): A folyosó szélességének minimum 120 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb a folyosó, annál kényelmesebben lehet közlekedni. Tehát minél szélesebb a folyosó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Szoba bejárati ajtó belső mérete (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Szobához tartozó fürdőszoba, WC-mosdó ajtó mérete (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> A közösségi WC-mosdó ajtajának szélessége (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Rámpa szintkülönbség megadása (cm): Minél kisebb a szintkülönbség annál könnyebben lehet használni a rámpát. Tehát minél kisebb a szintkülönbség, annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 1.<br /> <br /> Rámpa hosszának megadása (cm): Minél hosszabb a rámpa, annál könnyebben használható egy kerekesszékes számára. Tehát minél hosszabb a rámpa, annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Rámpa szélessége (cm): Minél szélesebb a rámpa, annál könnyebben és biztonságosabban használható egy kerekesszékes számára. Tehát minél szélesebb a rámpa, annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Belső közlekedés (jóságpont): A következő tényezőket tartalmazza: folyosó szélessége, járófelülete, belógó illetve lelógó akadályok, megfordulási lehetőség, felvonó (ha van) mérete megközelíthetősége, kezelőeszközök. Minél több tényezőnek felel meg, annál több a kapott jóságpont. Tehát minél több a jóságpont annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Az épület körüli környezet (jóságpont): A következő tényezőket tartalmazza: akadálymentes parkolók, építménytől való távolság, járdák szélessége, felülete. Minél több tényezőnek felel meg annál több a kapott jóságpont. Tehát minél több a jóságpont annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintett célcsoportok első sorban azok a kerekesszékes személyek, akik szeretnének utazni, kirándulni, megismerni Magyarországot. Ahhoz, hogy ezt meg tudják tenni, információkra van szükségük a hazai szálláshelyek akadálymentesítési jellemzőikről. A legnagyobb kihívásokkal a kerekesszékes személyeknek kell megküzdeniük, de más mozgáskorlátozott személyeknek is kedvező, ha ismerik azokat a szálláshelyeket, amelyek fel vannak készülve a fogadásukra.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Saját módszer és tananyag szerinti módszer összehasonlítása. A költségek a 10 objektumra vonatkozó kutatásra vonatkoznak. Ha ennél nagyobb szabású vizsgálatot végzünk és akár más módszereket is felhasználunk (pl.: személyes ellenőrzése a szálláshelyeknek) magasabb költségekkel kell számolnunk.<br /> <br /> Saját módszer költségei:<br /> <br /> *Az adatok beszerzésének költsége: 0 Ft<br /> *Szakértői munkadíj: 2500 Ft/ óra<br /> *Munkaidő: 1,5 óra<br /> *Office csomag használata: 0 Ft<br /> *Internethasználat: 230 Ft<br /> *A megoldás piaci értéke: 3750+230=3980 Ft<br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás költségei:<br /> <br /> *Az adatok beszerzésének költsége: 0 Ft<br /> *Szakértői munkadíj: 2500 Ft/óra<br /> *Munkaidő: 1 óra<br /> *Speciális program (COCO): 0 Ft<br /> *Internethasználat: 230 Ft<br /> *A megoldás piaci értéke: 2500+230=2730 Ft<br /> <br /> A saját módszer és a tananyag szerinti megoldás különbsége: 3980-2730=1250 Ft.<br /> <br /> Elmondható, hogy a tananyag szerinti megoldás 1250 Ft-tal olcsóbb.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Adatok begyűjtése (www.meosz.hu)<br /> <br /> Objektumok meghatározása<br /> <br /> Attribútumok meghatározása<br /> <br /> OAM táblázat elkészítése<br /> <br /> Metaadatbázis elkészítése<br /> <br /> Rangsor tábla elkészítése<br /> <br /> COCO Y0 elemzés lefuttatása<br /> <br /> Inverz tábla elkészítése<br /> <br /> COCO Y0 lefuttatása az inverz táblára<br /> <br /> Pivot tábla készítése<br /> <br /> Következtetések levonása<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A COCO Y0 lefuttatása során a hiba nem nulla minden objektum esetében, ezért második futtatást nem kellett alkalmazni. Az elemzés az első lefuttatás során sikeres volt. <br /> A hitelesítési vizsgálat elvégzése során bebizonyosodott, hogy minden objektum hiteles. Az elemzés során a legtöbb kritériumnak az '''Art’Otel (Budapest)''' felelt meg. Nagyon kevéssel maradt le mögötte az''' Alfa Hotel Fiesta (Budapest)''', a harmadik legjobb eredményt pedig a '''Lido Hotel (Budapest)''' ért el.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Az ösztönös megoldás során az első helyre a '''Hunguest Hotel Erkel (Gyula)''' került, második a '''Lido Hotel (Budapest)''' lett, míg a harmadik holtversenyben az '''Alfa Hotel Fiesta (Budapest)''' és az '''Art’Otel (Budapest)'''.<br /> <br /> A tantárgy szerinti megoldás szerint az első helyezett az '''Art’Otel (Budapest)''', a második az '''Alfa Hotel Fiesta (Budapest)''', harmadik pedig a '''Lido Hotel (Budapest)'''.<br /> <br /> Mind a két megoldás végeredménye ugyanazokat a hoteleket tartalmazza egy kivételével. A Hunguest Hotel Erkel (Gyula) csak az ösztönös megoldás során került be a három legjobb hotel közé. Érdemes volt lefuttatni a COCO elemzést, hiszen az ösztönös megoldás nem mutat teljesen pontos eredményt.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Az ösztönös megoldással végzett kutatás nem vezet pontos eredményhez, hiszen nem vizsgálja pontosan az adatok mértékét, csak a meglétét vagy a hiányát. Ezért is vezet pontosabb eredményekhez a tantárgy szerinti megoldás. Ennél is pontosabb eredményeket kapnánk, ha minden vizsgált szálláshelynél ugyanazok az adatok ugyanolyan pontossággal lennének megadva. Jelen esetben van, ahol több van, ahol kevesebb információt nyújtanak az érdeklődők számára. A tananyag szerinti megoldás egy speciális programmal történik, míg az ösztönös megoldás nem. A hasznosság eredménye alapján is megállapítható, hogy érdemes a tananyag szerinti megoldást alkalmazni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Akadalymentes2&diff=67093 2013-06-29T18:20:25Z

<p>Jkv7: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/akadalymentes_2.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kutatás célja hazai szálláshelyek vizsgálata akadálymentesség szempontjából. Hotelek és panziók jellemzőinek vizsgálata a tekintetben, hogy mennyire felelnek meg az akadálymentesség kritériumainak.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Az akadálymentesítés témakörét az egyik csoporttársam ajánlotta az egyik beszélgetésünk során. A téma azonnal felkeltette az érdeklődésemet, hiszen úgy gondolom, hogy azoknak is foglalkozni kell a témával, akiket közvetlenül nem érint. Sok felől lehet hallani, hogy a mozgáskorlátozottak már a közlekedés során is akadályokba ütköznek. Ezért döntöttem, úgy, hogy a kutatás során a Magyarországon fellelhető szálláshelyeket fogom vizsgálni akadálymentesség szempontjából. Napjainkban minden adott ahhoz, hogy a hotelek és panziók megfelelő körülményeket teremtsenek a mozgáskorlátozott vendégeik számára. Fontosnak tartom felhívni a figyelmet erre és ezért tartottam megfelelőnek a kutatásom témájának.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A cél annak a szálláshelynek a megtalálása, amelyik legjobban megfelel az akadálymentesítés követelményeinek. Ennek megfelelően a vizsgált hoteleket és panziókat a szerint pontoznám, hogy a megfigyelt tulajdonságaik közül mennyi felel meg az előírásoknak. 8 olyan megfigyelt tulajdonság van, amelynél két lehetőség van: megfelel-1 pont, nem felel meg-0 pont. Az utolsó két megfigyelt tulajdonságot jóságponttal értékeltem. A kapott jóságpontot hozzáadom az első 8 tulajdonság pontszámaihoz, így születik meg a végeredmény. Amelyik esetben a legmagasabb lesz a végeredmény, az a szálláshely felel meg leginkább az akadálymentesítés követelményeinek. Ez alapján a szálláshelyek a következő pontszámokat kapták:<br /> <br /> *Alfa Hotel Fiesta (Budapest): 21<br /> *Art'Otel (Budapest): 21<br /> *Hotel Jade (Veszprém): 17<br /> *Hunguest Hotel Erkel (Gyula): 23<br /> *Hunguest Hotel Flóra (Eger): 17<br /> *Lido Hotel (Budapest): 22<br /> *Mátyás Hotel (Budapest): 19<br /> *VAKÁCIÓ Ifjúsági Üdülő (Révfülöp): 15<br /> *Napsugár Ház (Igal): 19<br /> *Szabadság téri Apartman (Gyomaendrőd): 14<br /> <br /> Ez az értékelés nem ad pontos eredményeket, hiszen nem veszi figyelembe azt, hogy a minimum paraméterektől mennyivel térnek el a valós paraméterek. A rámpával kapcsolatos információkat sem vizsgálja mélyre hatóan, csak a meglétét illetve a hiányát. Nyilván valóan az a kedvezőbb eset, ha rámpa nélkül, egyenes úton megközelíthető az épület. Azoknál az épületeknél ahol rámpa van, különbség lehet a hosszában, szélességében illetve a szintkülönbségben. Ezt azonban ez az értékelés szintén nem vizsgálta.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A vizsgálathoz az adatokat a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (www.meosz.hu) akadálymentes helyek adatbázisából vettem. <br /> Az adatokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy volt olyan, ahol a pontos méretet nem tüntették fel, csak azt, hogy az elvárt minimumnak megfelel. (Pl.: Az ajtó szélessége minimum 85 cm-nek megfelel, de azt pontosan nem tüntették fel, hogy hány centiméter.) Ha minden objektumnál ugyanazok az adatok pontosan meg lettek volna adva, lehetséges, hogy az eredmény is másképpen alakul és a valóságot is jobban tükrözi.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *Alfa Hotel Fiesta (Budapest)<br /> *Art'Otel (Budapest)<br /> *Hotel Jade (Veszprém)<br /> *Hunguest Hotel Erkel (Gyula)<br /> *Hunguest Hotel Flóra (Eger)<br /> *Lido Hotel (Budapest)<br /> *Mátyás Hotel (Budapest)<br /> *VAKÁCIÓ Ifjúsági Üdülő (Révfülöp)<br /> *Napsugár Ház (Igal)<br /> *Szabadság téri Apartman (Gyomaendrőd)<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Bejárati ajtó belső mért szélessége (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Folyosó szabad szélessége (cm): A folyosó szélességének minimum 120 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb a folyosó, annál kényelmesebben lehet közlekedni. Tehát minél szélesebb a folyosó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Szoba bejárati ajtó belső mérete (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Szobához tartozó fürdőszoba, WC-mosdó ajtó mérete (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> A közösségi WC-mosdó ajtajának szélessége (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Rámpa szintkülönbség megadása (cm): Minél kisebb a szintkülönbség annál könnyebben lehet használni a rámpát. Tehát minél kisebb a szintkülönbség, annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 1.<br /> <br /> Rámpa hosszának megadása (cm): Minél hosszabb a rámpa, annál könnyebben használható egy kerekesszékes számára. Tehát minél hosszabb a rámpa, annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Rámpa szélessége (cm): Minél szélesebb a rámpa, annál könnyebben és biztonságosabban használható egy kerekesszékes számára. Tehát minél szélesebb a rámpa, annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Belső közlekedés (jóságpont): A következő tényezőket tartalmazza: folyosó szélessége, járófelülete, belógó illetve lelógó akadályok, megfordulási lehetőség, felvonó (ha van) mérete megközelíthetősége, kezelőeszközök. Minél több tényezőnek felel meg, annál több a kapott jóságpont. Tehát minél több a jóságpont annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Az épület körüli környezet (jóságpont): A következő tényezőket tartalmazza: akadálymentes parkolók, építménytől való távolság, járdák szélessége, felülete. Minél több tényezőnek felel meg annál több a kapott jóságpont. Tehát minél több a jóságpont annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintett célcsoportok első sorban azok a kerekesszékes személyek, akik szeretnének utazni, kirándulni, megismerni Magyarországot. Ahhoz, hogy ezt meg tudják tenni, információkra van szükségük a hazai szálláshelyek akadálymentesítési jellemzőikről. A legnagyobb kihívásokkal a kerekesszékes személyeknek kell megküzdeniük, de más mozgáskorlátozott személyeknek is kedvező, ha ismerik azokat a szálláshelyeket, amelyek fel vannak készülve a fogadásukra.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Saját módszer és tananyag szerinti módszer összehasonlítása. A költségek a 10 objektumra vonatkozó kutatásra vonatkoznak. Ha ennél nagyobb szabású vizsgálatot végzünk és akár más módszereket is felhasználunk (pl.: személyes ellenőrzése a szálláshelyeknek) magasabb költségekkel kell számolnunk.<br /> <br /> Saját módszer költségei:<br /> <br /> *Az adatok beszerzésének költsége: 0 Ft<br /> *Szakértői munkadíj: 2500 Ft/ óra<br /> *Munkaidő: 1,5 óra<br /> *Office csomag használata: 0 Ft<br /> *Internethasználat: 230 Ft<br /> *A megoldás piaci értéke: 3750+230=3980 Ft<br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás költségei:<br /> <br /> *Az adatok beszerzésének költsége: 0 Ft<br /> *Szakértői munkadíj: 2500 Ft/óra<br /> *Munkaidő: 1 óra<br /> *Speciális program (COCO): 0 Ft<br /> *Internethasználat: 230 Ft<br /> *A megoldás piaci értéke: 2500+230=2730 Ft<br /> <br /> A saját módszer és a tananyag szerinti megoldás különbsége: 3980-2730=1250 Ft.<br /> <br /> Elmondható, hogy a tananyag szerinti megoldás 1250 Ft-tal olcsóbb.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Adatok begyűjtése (www.meosz.hu)<br /> <br /> Objektumok meghatározása<br /> <br /> Attribútumok meghatározása<br /> <br /> OAM táblázat elkészítése<br /> <br /> Metaadatbázis elkészítése<br /> <br /> Rangsor tábla elkészítése<br /> <br /> COCO Y0 elemzés lefuttatása<br /> <br /> Inverz tábla elkészítése<br /> <br /> COCO Y0 lefuttatása az inverz táblára<br /> <br /> Pivot tábla készítése<br /> <br /> Következtetések levonása<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A COCO Y0 lefuttatása során a hiba nem nulla minden objektum esetében, ezért második futtatást nem kellett alkalmazni. Az elemzés az első lefuttatás során sikeres volt. <br /> A hitelesítési vizsgálat elvégzése során bebizonyosodott, hogy minden objektum hiteles. Az elemzés során a legtöbb kritériumnak az '''Art’Otel (Budapest)''' felelt meg. Nagyon kevéssel maradt le mögötte az''' Alfa Hotel Fiesta (Budapest)''', a harmadik legjobb eredményt pedig a '''Lido Hotel (Budapest)''' ért el.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Az ösztönös megoldás során az első helyre a '''Hunguest Hotel Erkel (Gyula)''' került, második a '''Lido Hotel (Budapest)''' lett, míg a harmadik holtversenyben az '''Alfa Hotel Fiesta (Budapest)''' és az '''Art’Otel (Budapest)'''.<br /> <br /> A tantárgy szerinti megoldás szerint az első helyezett az '''Art’Otel (Budapest)''', a második az '''Alfa Hotel Fiesta (Budapest)''', harmadik pedig a '''Lido Hotel (Budapest)'''.<br /> <br /> Mind a két megoldás végeredménye ugyanazokat a hoteleket tartalmazza egy kivételével. A Hunguest Hotel Erkel (Gyula) csak az ösztönös megoldás során került be a három legjobb hotel közé. Érdemes volt lefuttatni a COCO elemzést, hiszen az ösztönös megoldás nem mutat teljesen pontos eredményt.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Akadalymentes2&diff=67092 2013-06-29T18:18:49Z

<p>Jkv7: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/akadalymentes_2.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kutatás célja hazai szálláshelyek vizsgálata akadálymentesség szempontjából. Hotelek és panziók jellemzőinek vizsgálata a tekintetben, hogy mennyire felelnek meg az akadálymentesség kritériumainak.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Az akadálymentesítés témakörét az egyik csoporttársam ajánlotta az egyik beszélgetésünk során. A téma azonnal felkeltette az érdeklődésemet, hiszen úgy gondolom, hogy azoknak is foglalkozni kell a témával, akiket közvetlenül nem érint. Sok felől lehet hallani, hogy a mozgáskorlátozottak már a közlekedés során is akadályokba ütköznek. Ezért döntöttem, úgy, hogy a kutatás során a Magyarországon fellelhető szálláshelyeket fogom vizsgálni akadálymentesség szempontjából. Napjainkban minden adott ahhoz, hogy a hotelek és panziók megfelelő körülményeket teremtsenek a mozgáskorlátozott vendégeik számára. Fontosnak tartom felhívni a figyelmet erre és ezért tartottam megfelelőnek a kutatásom témájának.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A cél annak a szálláshelynek a megtalálása, amelyik legjobban megfelel az akadálymentesítés követelményeinek. Ennek megfelelően a vizsgált hoteleket és panziókat a szerint pontoznám, hogy a megfigyelt tulajdonságaik közül mennyi felel meg az előírásoknak. 8 olyan megfigyelt tulajdonság van, amelynél két lehetőség van: megfelel-1 pont, nem felel meg-0 pont. Az utolsó két megfigyelt tulajdonságot jóságponttal értékeltem. A kapott jóságpontot hozzáadom az első 8 tulajdonság pontszámaihoz, így születik meg a végeredmény. Amelyik esetben a legmagasabb lesz a végeredmény, az a szálláshely felel meg leginkább az akadálymentesítés követelményeinek. Ez alapján a szálláshelyek a következő pontszámokat kapták:<br /> <br /> *Alfa Hotel Fiesta (Budapest): 21<br /> *Art'Otel (Budapest): 21<br /> *Hotel Jade (Veszprém): 17<br /> *Hunguest Hotel Erkel (Gyula): 23<br /> *Hunguest Hotel Flóra (Eger): 17<br /> *Lido Hotel (Budapest): 22<br /> *Mátyás Hotel (Budapest): 19<br /> *VAKÁCIÓ Ifjúsági Üdülő (Révfülöp): 15<br /> *Napsugár Ház (Igal): 19<br /> *Szabadság téri Apartman (Gyomaendrőd): 14<br /> <br /> Ez az értékelés nem ad pontos eredményeket, hiszen nem veszi figyelembe azt, hogy a minimum paraméterektől mennyivel térnek el a valós paraméterek. A rámpával kapcsolatos információkat sem vizsgálja mélyre hatóan, csak a meglétét illetve a hiányát. Nyilván valóan az a kedvezőbb eset, ha rámpa nélkül, egyenes úton megközelíthető az épület. Azoknál az épületeknél ahol rámpa van, különbség lehet a hosszában, szélességében illetve a szintkülönbségben. Ezt azonban ez az értékelés szintén nem vizsgálta.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A vizsgálathoz az adatokat a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (www.meosz.hu) akadálymentes helyek adatbázisából vettem. <br /> Az adatokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy volt olyan, ahol a pontos méretet nem tüntették fel, csak azt, hogy az elvárt minimumnak megfelel. (Pl.: Az ajtó szélessége minimum 85 cm-nek megfelel, de azt pontosan nem tüntették fel, hogy hány centiméter.) Ha minden objektumnál ugyanazok az adatok pontosan meg lettek volna adva, lehetséges, hogy az eredmény is másképpen alakul és a valóságot is jobban tükrözi.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *Alfa Hotel Fiesta (Budapest)<br /> *Art'Otel (Budapest)<br /> *Hotel Jade (Veszprém)<br /> *Hunguest Hotel Erkel (Gyula)<br /> *Hunguest Hotel Flóra (Eger)<br /> *Lido Hotel (Budapest)<br /> *Mátyás Hotel (Budapest)<br /> *VAKÁCIÓ Ifjúsági Üdülő (Révfülöp)<br /> *Napsugár Ház (Igal)<br /> *Szabadság téri Apartman (Gyomaendrőd)<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Bejárati ajtó belső mért szélessége (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Folyosó szabad szélessége (cm): A folyosó szélességének minimum 120 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb a folyosó, annál kényelmesebben lehet közlekedni. Tehát minél szélesebb a folyosó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Szoba bejárati ajtó belső mérete (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Szobához tartozó fürdőszoba, WC-mosdó ajtó mérete (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> A közösségi WC-mosdó ajtajának szélessége (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Rámpa szintkülönbség megadása (cm): Minél kisebb a szintkülönbség annál könnyebben lehet használni a rámpát. Tehát minél kisebb a szintkülönbség, annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 1.<br /> <br /> Rámpa hosszának megadása (cm): Minél hosszabb a rámpa, annál könnyebben használható egy kerekesszékes számára. Tehát minél hosszabb a rámpa, annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Rámpa szélessége (cm): Minél szélesebb a rámpa, annál könnyebben és biztonságosabban használható egy kerekesszékes számára. Tehát minél szélesebb a rámpa, annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Belső közlekedés (jóságpont): A következő tényezőket tartalmazza: folyosó szélessége, járófelülete, belógó illetve lelógó akadályok, megfordulási lehetőség, felvonó (ha van) mérete megközelíthetősége, kezelőeszközök. Minél több tényezőnek felel meg, annál több a kapott jóságpont. Tehát minél több a jóságpont annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Az épület körüli környezet (jóságpont): A következő tényezőket tartalmazza: akadálymentes parkolók, építménytől való távolság, járdák szélessége, felülete. Minél több tényezőnek felel meg annál több a kapott jóságpont. Tehát minél több a jóságpont annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintett célcsoportok első sorban azok a kerekesszékes személyek, akik szeretnének utazni, kirándulni, megismerni Magyarországot. Ahhoz, hogy ezt meg tudják tenni, információkra van szükségük a hazai szálláshelyek akadálymentesítési jellemzőikről. A legnagyobb kihívásokkal a kerekesszékes személyeknek kell megküzdeniük, de más mozgáskorlátozott személyeknek is kedvező, ha ismerik azokat a szálláshelyeket, amelyek fel vannak készülve a fogadásukra.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Saját módszer és tananyag szerinti módszer összehasonlítása. A költségek a 10 objektumra vonatkozó kutatásra vonatkoznak. Ha ennél nagyobb szabású vizsgálatot végzünk és akár más módszereket is felhasználunk (pl.: személyes ellenőrzése a szálláshelyeknek) magasabb költségekkel kell számolnunk.<br /> <br /> Saját módszer költségei:<br /> <br /> *Az adatok beszerzésének költsége: 0 Ft<br /> *Szakértői munkadíj: 2500 Ft/ óra<br /> *Munkaidő: 1,5 óra<br /> *Office csomag használata: 0 Ft<br /> *Internethasználat: 230 Ft<br /> *A megoldás piaci értéke: 3750+230=3980 Ft<br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás költségei:<br /> <br /> *Az adatok beszerzésének költsége: 0 Ft<br /> *Szakértői munkadíj: 2500 Ft/óra<br /> *Munkaidő: 1 óra<br /> *Speciális program (COCO): 0 Ft<br /> *Internethasználat: 230 Ft<br /> *A megoldás piaci értéke: 2500+230=2730 Ft<br /> <br /> A saját módszer és a tananyag szerinti megoldás különbsége: 3980-2730=1250 Ft.<br /> <br /> Elmondható, hogy a tananyag szerinti megoldás 1250 Ft-tal olcsóbb.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Adatok begyűjtése (www.meosz.hu)<br /> <br /> Objektumok meghatározása<br /> <br /> Attribútumok meghatározása<br /> <br /> OAM táblázat elkészítése<br /> <br /> Metaadatbázis elkészítése<br /> <br /> Rangsor tábla elkészítése<br /> <br /> COCO Y0 elemzés lefuttatása<br /> <br /> Inverz tábla elkészítése<br /> <br /> COCO Y0 lefuttatása az inverz táblára<br /> <br /> Pivot tábla készítése<br /> <br /> Következtetések levonása<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A COCO Y0 lefuttatása során a hiba nem nulla minden objektum esetében, ezért második futtatást nem kellett alkalmazni. Az elemzés az első lefuttatás során sikeres volt. <br /> A hitelesítési vizsgálat elvégzése során bebizonyosodott, hogy minden objektum hiteles. Az elemzés során a legtöbb kritériumnak az '''Art’Otel (Budapest)''' felelt meg. Nagyon kevéssel maradt le mögötte az''' Alfa Hotel Fiesta (Budapest)''', a harmadik legjobb eredményt pedig a '''Lido Hotel (Budapest)''' ért el.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Akadalymentes2&diff=67091 2013-06-29T18:16:54Z

<p>Jkv7: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/akadalymentes_2.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kutatás célja hazai szálláshelyek vizsgálata akadálymentesség szempontjából. Hotelek és panziók jellemzőinek vizsgálata a tekintetben, hogy mennyire felelnek meg az akadálymentesség kritériumainak.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Az akadálymentesítés témakörét az egyik csoporttársam ajánlotta az egyik beszélgetésünk során. A téma azonnal felkeltette az érdeklődésemet, hiszen úgy gondolom, hogy azoknak is foglalkozni kell a témával, akiket közvetlenül nem érint. Sok felől lehet hallani, hogy a mozgáskorlátozottak már a közlekedés során is akadályokba ütköznek. Ezért döntöttem, úgy, hogy a kutatás során a Magyarországon fellelhető szálláshelyeket fogom vizsgálni akadálymentesség szempontjából. Napjainkban minden adott ahhoz, hogy a hotelek és panziók megfelelő körülményeket teremtsenek a mozgáskorlátozott vendégeik számára. Fontosnak tartom felhívni a figyelmet erre és ezért tartottam megfelelőnek a kutatásom témájának.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A cél annak a szálláshelynek a megtalálása, amelyik legjobban megfelel az akadálymentesítés követelményeinek. Ennek megfelelően a vizsgált hoteleket és panziókat a szerint pontoznám, hogy a megfigyelt tulajdonságaik közül mennyi felel meg az előírásoknak. 8 olyan megfigyelt tulajdonság van, amelynél két lehetőség van: megfelel-1 pont, nem felel meg-0 pont. Az utolsó két megfigyelt tulajdonságot jóságponttal értékeltem. A kapott jóságpontot hozzáadom az első 8 tulajdonság pontszámaihoz, így születik meg a végeredmény. Amelyik esetben a legmagasabb lesz a végeredmény, az a szálláshely felel meg leginkább az akadálymentesítés követelményeinek. Ez alapján a szálláshelyek a következő pontszámokat kapták:<br /> <br /> *Alfa Hotel Fiesta (Budapest): 21<br /> *Art'Otel (Budapest): 21<br /> *Hotel Jade (Veszprém): 17<br /> *Hunguest Hotel Erkel (Gyula): 23<br /> *Hunguest Hotel Flóra (Eger): 17<br /> *Lido Hotel (Budapest): 22<br /> *Mátyás Hotel (Budapest): 19<br /> *VAKÁCIÓ Ifjúsági Üdülő (Révfülöp): 15<br /> *Napsugár Ház (Igal): 19<br /> *Szabadság téri Apartman (Gyomaendrőd): 14<br /> <br /> Ez az értékelés nem ad pontos eredményeket, hiszen nem veszi figyelembe azt, hogy a minimum paraméterektől mennyivel térnek el a valós paraméterek. A rámpával kapcsolatos információkat sem vizsgálja mélyre hatóan, csak a meglétét illetve a hiányát. Nyilván valóan az a kedvezőbb eset, ha rámpa nélkül, egyenes úton megközelíthető az épület. Azoknál az épületeknél ahol rámpa van, különbség lehet a hosszában, szélességében illetve a szintkülönbségben. Ezt azonban ez az értékelés szintén nem vizsgálta.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A vizsgálathoz az adatokat a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (www.meosz.hu) akadálymentes helyek adatbázisából vettem. <br /> Az adatokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy volt olyan, ahol a pontos méretet nem tüntették fel, csak azt, hogy az elvárt minimumnak megfelel. (Pl.: Az ajtó szélessége minimum 85 cm-nek megfelel, de azt pontosan nem tüntették fel, hogy hány centiméter.) Ha minden objektumnál ugyanazok az adatok pontosan meg lettek volna adva, lehetséges, hogy az eredmény is másképpen alakul és a valóságot is jobban tükrözi.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *Alfa Hotel Fiesta (Budapest)<br /> *Art'Otel (Budapest)<br /> *Hotel Jade (Veszprém)<br /> *Hunguest Hotel Erkel (Gyula)<br /> *Hunguest Hotel Flóra (Eger)<br /> *Lido Hotel (Budapest)<br /> *Mátyás Hotel (Budapest)<br /> *VAKÁCIÓ Ifjúsági Üdülő (Révfülöp)<br /> *Napsugár Ház (Igal)<br /> *Szabadság téri Apartman (Gyomaendrőd)<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Bejárati ajtó belső mért szélessége (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Folyosó szabad szélessége (cm): A folyosó szélességének minimum 120 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb a folyosó, annál kényelmesebben lehet közlekedni. Tehát minél szélesebb a folyosó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Szoba bejárati ajtó belső mérete (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Szobához tartozó fürdőszoba, WC-mosdó ajtó mérete (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> A közösségi WC-mosdó ajtajának szélessége (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Rámpa szintkülönbség megadása (cm): Minél kisebb a szintkülönbség annál könnyebben lehet használni a rámpát. Tehát minél kisebb a szintkülönbség, annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 1.<br /> <br /> Rámpa hosszának megadása (cm): Minél hosszabb a rámpa, annál könnyebben használható egy kerekesszékes számára. Tehát minél hosszabb a rámpa, annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Rámpa szélessége (cm): Minél szélesebb a rámpa, annál könnyebben és biztonságosabban használható egy kerekesszékes számára. Tehát minél szélesebb a rámpa, annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Belső közlekedés (jóságpont): A következő tényezőket tartalmazza: folyosó szélessége, járófelülete, belógó illetve lelógó akadályok, megfordulási lehetőség, felvonó (ha van) mérete megközelíthetősége, kezelőeszközök. Minél több tényezőnek felel meg, annál több a kapott jóságpont. Tehát minél több a jóságpont annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Az épület körüli környezet (jóságpont): A következő tényezőket tartalmazza: akadálymentes parkolók, építménytől való távolság, járdák szélessége, felülete. Minél több tényezőnek felel meg annál több a kapott jóságpont. Tehát minél több a jóságpont annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintett célcsoportok első sorban azok a kerekesszékes személyek, akik szeretnének utazni, kirándulni, megismerni Magyarországot. Ahhoz, hogy ezt meg tudják tenni, információkra van szükségük a hazai szálláshelyek akadálymentesítési jellemzőikről. A legnagyobb kihívásokkal a kerekesszékes személyeknek kell megküzdeniük, de más mozgáskorlátozott személyeknek is kedvező, ha ismerik azokat a szálláshelyeket, amelyek fel vannak készülve a fogadásukra.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Saját módszer és tananyag szerinti módszer összehasonlítása. A költségek a 10 objektumra vonatkozó kutatásra vonatkoznak. Ha ennél nagyobb szabású vizsgálatot végzünk és akár más módszereket is felhasználunk (pl.: személyes ellenőrzése a szálláshelyeknek) magasabb költségekkel kell számolnunk.<br /> <br /> Saját módszer költségei:<br /> <br /> *Az adatok beszerzésének költsége: 0 Ft<br /> *Szakértői munkadíj: 2500 Ft/ óra<br /> *Munkaidő: 1,5 óra<br /> *Office csomag használata: 0 Ft<br /> *Internethasználat: 230 Ft<br /> *A megoldás piaci értéke: 3750+230=3980 Ft<br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás költségei:<br /> <br /> *Az adatok beszerzésének költsége: 0 Ft<br /> *Szakértői munkadíj: 2500 Ft/óra<br /> *Munkaidő: 1 óra<br /> *Speciális program (COCO): 0 Ft<br /> *Internethasználat: 230 Ft<br /> *A megoldás piaci értéke: 2500+230=2730 Ft<br /> <br /> A saját módszer és a tananyag szerinti megoldás különbsége: 3980-2730=1250 Ft.<br /> <br /> Elmondható, hogy a tananyag szerinti megoldás 1250 Ft-tal olcsóbb.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Adatok begyűjtése (www.meosz.hu)<br /> <br /> Objektumok meghatározása<br /> <br /> Attribútumok meghatározása<br /> <br /> OAM táblázat elkészítése<br /> <br /> Metaadatbázis elkészítése<br /> <br /> Rangsor tábla elkészítése<br /> <br /> COCO Y0 elemzés lefuttatása<br /> <br /> Inverz tábla elkészítése<br /> <br /> COCO Y0 lefuttatása az inverz táblára<br /> <br /> Pivot tábla készítése<br /> <br /> Következtetések levonása<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Akadalymentes2&diff=67090 2013-06-29T18:15:42Z

<p>Jkv7: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/akadalymentes_2.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kutatás célja hazai szálláshelyek vizsgálata akadálymentesség szempontjából. Hotelek és panziók jellemzőinek vizsgálata a tekintetben, hogy mennyire felelnek meg az akadálymentesség kritériumainak.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Az akadálymentesítés témakörét az egyik csoporttársam ajánlotta az egyik beszélgetésünk során. A téma azonnal felkeltette az érdeklődésemet, hiszen úgy gondolom, hogy azoknak is foglalkozni kell a témával, akiket közvetlenül nem érint. Sok felől lehet hallani, hogy a mozgáskorlátozottak már a közlekedés során is akadályokba ütköznek. Ezért döntöttem, úgy, hogy a kutatás során a Magyarországon fellelhető szálláshelyeket fogom vizsgálni akadálymentesség szempontjából. Napjainkban minden adott ahhoz, hogy a hotelek és panziók megfelelő körülményeket teremtsenek a mozgáskorlátozott vendégeik számára. Fontosnak tartom felhívni a figyelmet erre és ezért tartottam megfelelőnek a kutatásom témájának.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A cél annak a szálláshelynek a megtalálása, amelyik legjobban megfelel az akadálymentesítés követelményeinek. Ennek megfelelően a vizsgált hoteleket és panziókat a szerint pontoznám, hogy a megfigyelt tulajdonságaik közül mennyi felel meg az előírásoknak. 8 olyan megfigyelt tulajdonság van, amelynél két lehetőség van: megfelel-1 pont, nem felel meg-0 pont. Az utolsó két megfigyelt tulajdonságot jóságponttal értékeltem. A kapott jóságpontot hozzáadom az első 8 tulajdonság pontszámaihoz, így születik meg a végeredmény. Amelyik esetben a legmagasabb lesz a végeredmény, az a szálláshely felel meg leginkább az akadálymentesítés követelményeinek. Ez alapján a szálláshelyek a következő pontszámokat kapták:<br /> <br /> *Alfa Hotel Fiesta (Budapest): 21<br /> *Art'Otel (Budapest): 21<br /> *Hotel Jade (Veszprém): 17<br /> *Hunguest Hotel Erkel (Gyula): 23<br /> *Hunguest Hotel Flóra (Eger): 17<br /> *Lido Hotel (Budapest): 22<br /> *Mátyás Hotel (Budapest): 19<br /> *VAKÁCIÓ Ifjúsági Üdülő (Révfülöp): 15<br /> *Napsugár Ház (Igal): 19<br /> *Szabadság téri Apartman (Gyomaendrőd): 14<br /> <br /> Ez az értékelés nem ad pontos eredményeket, hiszen nem veszi figyelembe azt, hogy a minimum paraméterektől mennyivel térnek el a valós paraméterek. A rámpával kapcsolatos információkat sem vizsgálja mélyre hatóan, csak a meglétét illetve a hiányát. Nyilván valóan az a kedvezőbb eset, ha rámpa nélkül, egyenes úton megközelíthető az épület. Azoknál az épületeknél ahol rámpa van, különbség lehet a hosszában, szélességében illetve a szintkülönbségben. Ezt azonban ez az értékelés szintén nem vizsgálta.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A vizsgálathoz az adatokat a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (www.meosz.hu) akadálymentes helyek adatbázisából vettem. <br /> Az adatokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy volt olyan, ahol a pontos méretet nem tüntették fel, csak azt, hogy az elvárt minimumnak megfelel. (Pl.: Az ajtó szélessége minimum 85 cm-nek megfelel, de azt pontosan nem tüntették fel, hogy hány centiméter.) Ha minden objektumnál ugyanazok az adatok pontosan meg lettek volna adva, lehetséges, hogy az eredmény is másképpen alakul és a valóságot is jobban tükrözi.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *Alfa Hotel Fiesta (Budapest)<br /> *Art'Otel (Budapest)<br /> *Hotel Jade (Veszprém)<br /> *Hunguest Hotel Erkel (Gyula)<br /> *Hunguest Hotel Flóra (Eger)<br /> *Lido Hotel (Budapest)<br /> *Mátyás Hotel (Budapest)<br /> *VAKÁCIÓ Ifjúsági Üdülő (Révfülöp)<br /> *Napsugár Ház (Igal)<br /> *Szabadság téri Apartman (Gyomaendrőd)<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Bejárati ajtó belső mért szélessége (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Folyosó szabad szélessége (cm): A folyosó szélességének minimum 120 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb a folyosó, annál kényelmesebben lehet közlekedni. Tehát minél szélesebb a folyosó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Szoba bejárati ajtó belső mérete (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Szobához tartozó fürdőszoba, WC-mosdó ajtó mérete (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> A közösségi WC-mosdó ajtajának szélessége (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Rámpa szintkülönbség megadása (cm): Minél kisebb a szintkülönbség annál könnyebben lehet használni a rámpát. Tehát minél kisebb a szintkülönbség, annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 1.<br /> <br /> Rámpa hosszának megadása (cm): Minél hosszabb a rámpa, annál könnyebben használható egy kerekesszékes számára. Tehát minél hosszabb a rámpa, annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Rámpa szélessége (cm): Minél szélesebb a rámpa, annál könnyebben és biztonságosabban használható egy kerekesszékes számára. Tehát minél szélesebb a rámpa, annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Belső közlekedés (jóságpont): A következő tényezőket tartalmazza: folyosó szélessége, járófelülete, belógó illetve lelógó akadályok, megfordulási lehetőség, felvonó (ha van) mérete megközelíthetősége, kezelőeszközök. Minél több tényezőnek felel meg, annál több a kapott jóságpont. Tehát minél több a jóságpont annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Az épület körüli környezet (jóságpont): A következő tényezőket tartalmazza: akadálymentes parkolók, építménytől való távolság, járdák szélessége, felülete. Minél több tényezőnek felel meg annál több a kapott jóságpont. Tehát minél több a jóságpont annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintett célcsoportok első sorban azok a kerekesszékes személyek, akik szeretnének utazni, kirándulni, megismerni Magyarországot. Ahhoz, hogy ezt meg tudják tenni, információkra van szükségük a hazai szálláshelyek akadálymentesítési jellemzőikről. A legnagyobb kihívásokkal a kerekesszékes személyeknek kell megküzdeniük, de más mozgáskorlátozott személyeknek is kedvező, ha ismerik azokat a szálláshelyeket, amelyek fel vannak készülve a fogadásukra.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Saját módszer és tananyag szerinti módszer összehasonlítása. A költségek a 10 objektumra vonatkozó kutatásra vonatkoznak. Ha ennél nagyobb szabású vizsgálatot végzünk és akár más módszereket is felhasználunk (pl.: személyes ellenőrzése a szálláshelyeknek) magasabb költségekkel kell számolnunk.<br /> <br /> Saját módszer költségei:<br /> <br /> *Az adatok beszerzésének költsége: 0 Ft<br /> *Szakértői munkadíj: 2500 Ft/ óra<br /> *Munkaidő: 1,5 óra<br /> *Office csomag használata: 0 Ft<br /> *Internethasználat: 230 Ft<br /> *A megoldás piaci értéke: 3750+230=3980 Ft<br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás költségei:<br /> <br /> *Az adatok beszerzésének költsége: 0 Ft<br /> *Szakértői munkadíj: 2500 Ft/óra<br /> *Munkaidő: 1 óra<br /> *Speciális program (COCO): 0 Ft<br /> *Internethasználat: 230 Ft<br /> *A megoldás piaci értéke: 2500+230=2730 Ft<br /> <br /> A saját módszer és a tananyag szerinti megoldás különbsége: 3980-2730=1250 Ft.<br /> <br /> Elmondható, hogy a tananyag szerinti megoldás 1250 Ft-tal olcsóbb.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Akadalymentes2&diff=67089 2013-06-29T18:13:16Z

<p>Jkv7: /* A feladat által érintett célcsoportok */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/akadalymentes_2.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kutatás célja hazai szálláshelyek vizsgálata akadálymentesség szempontjából. Hotelek és panziók jellemzőinek vizsgálata a tekintetben, hogy mennyire felelnek meg az akadálymentesség kritériumainak.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Az akadálymentesítés témakörét az egyik csoporttársam ajánlotta az egyik beszélgetésünk során. A téma azonnal felkeltette az érdeklődésemet, hiszen úgy gondolom, hogy azoknak is foglalkozni kell a témával, akiket közvetlenül nem érint. Sok felől lehet hallani, hogy a mozgáskorlátozottak már a közlekedés során is akadályokba ütköznek. Ezért döntöttem, úgy, hogy a kutatás során a Magyarországon fellelhető szálláshelyeket fogom vizsgálni akadálymentesség szempontjából. Napjainkban minden adott ahhoz, hogy a hotelek és panziók megfelelő körülményeket teremtsenek a mozgáskorlátozott vendégeik számára. Fontosnak tartom felhívni a figyelmet erre és ezért tartottam megfelelőnek a kutatásom témájának.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A cél annak a szálláshelynek a megtalálása, amelyik legjobban megfelel az akadálymentesítés követelményeinek. Ennek megfelelően a vizsgált hoteleket és panziókat a szerint pontoznám, hogy a megfigyelt tulajdonságaik közül mennyi felel meg az előírásoknak. 8 olyan megfigyelt tulajdonság van, amelynél két lehetőség van: megfelel-1 pont, nem felel meg-0 pont. Az utolsó két megfigyelt tulajdonságot jóságponttal értékeltem. A kapott jóságpontot hozzáadom az első 8 tulajdonság pontszámaihoz, így születik meg a végeredmény. Amelyik esetben a legmagasabb lesz a végeredmény, az a szálláshely felel meg leginkább az akadálymentesítés követelményeinek. Ez alapján a szálláshelyek a következő pontszámokat kapták:<br /> <br /> *Alfa Hotel Fiesta (Budapest): 21<br /> *Art'Otel (Budapest): 21<br /> *Hotel Jade (Veszprém): 17<br /> *Hunguest Hotel Erkel (Gyula): 23<br /> *Hunguest Hotel Flóra (Eger): 17<br /> *Lido Hotel (Budapest): 22<br /> *Mátyás Hotel (Budapest): 19<br /> *VAKÁCIÓ Ifjúsági Üdülő (Révfülöp): 15<br /> *Napsugár Ház (Igal): 19<br /> *Szabadság téri Apartman (Gyomaendrőd): 14<br /> <br /> Ez az értékelés nem ad pontos eredményeket, hiszen nem veszi figyelembe azt, hogy a minimum paraméterektől mennyivel térnek el a valós paraméterek. A rámpával kapcsolatos információkat sem vizsgálja mélyre hatóan, csak a meglétét illetve a hiányát. Nyilván valóan az a kedvezőbb eset, ha rámpa nélkül, egyenes úton megközelíthető az épület. Azoknál az épületeknél ahol rámpa van, különbség lehet a hosszában, szélességében illetve a szintkülönbségben. Ezt azonban ez az értékelés szintén nem vizsgálta.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A vizsgálathoz az adatokat a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (www.meosz.hu) akadálymentes helyek adatbázisából vettem. <br /> Az adatokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy volt olyan, ahol a pontos méretet nem tüntették fel, csak azt, hogy az elvárt minimumnak megfelel. (Pl.: Az ajtó szélessége minimum 85 cm-nek megfelel, de azt pontosan nem tüntették fel, hogy hány centiméter.) Ha minden objektumnál ugyanazok az adatok pontosan meg lettek volna adva, lehetséges, hogy az eredmény is másképpen alakul és a valóságot is jobban tükrözi.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *Alfa Hotel Fiesta (Budapest)<br /> *Art'Otel (Budapest)<br /> *Hotel Jade (Veszprém)<br /> *Hunguest Hotel Erkel (Gyula)<br /> *Hunguest Hotel Flóra (Eger)<br /> *Lido Hotel (Budapest)<br /> *Mátyás Hotel (Budapest)<br /> *VAKÁCIÓ Ifjúsági Üdülő (Révfülöp)<br /> *Napsugár Ház (Igal)<br /> *Szabadság téri Apartman (Gyomaendrőd)<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Bejárati ajtó belső mért szélessége (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Folyosó szabad szélessége (cm): A folyosó szélességének minimum 120 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb a folyosó, annál kényelmesebben lehet közlekedni. Tehát minél szélesebb a folyosó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Szoba bejárati ajtó belső mérete (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Szobához tartozó fürdőszoba, WC-mosdó ajtó mérete (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> A közösségi WC-mosdó ajtajának szélessége (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Rámpa szintkülönbség megadása (cm): Minél kisebb a szintkülönbség annál könnyebben lehet használni a rámpát. Tehát minél kisebb a szintkülönbség, annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 1.<br /> <br /> Rámpa hosszának megadása (cm): Minél hosszabb a rámpa, annál könnyebben használható egy kerekesszékes számára. Tehát minél hosszabb a rámpa, annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Rámpa szélessége (cm): Minél szélesebb a rámpa, annál könnyebben és biztonságosabban használható egy kerekesszékes számára. Tehát minél szélesebb a rámpa, annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Belső közlekedés (jóságpont): A következő tényezőket tartalmazza: folyosó szélessége, járófelülete, belógó illetve lelógó akadályok, megfordulási lehetőség, felvonó (ha van) mérete megközelíthetősége, kezelőeszközök. Minél több tényezőnek felel meg, annál több a kapott jóságpont. Tehát minél több a jóságpont annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Az épület körüli környezet (jóságpont): A következő tényezőket tartalmazza: akadálymentes parkolók, építménytől való távolság, járdák szélessége, felülete. Minél több tényezőnek felel meg annál több a kapott jóságpont. Tehát minél több a jóságpont annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintett célcsoportok első sorban azok a kerekesszékes személyek, akik szeretnének utazni, kirándulni, megismerni Magyarországot. Ahhoz, hogy ezt meg tudják tenni, információkra van szükségük a hazai szálláshelyek akadálymentesítési jellemzőikről. A legnagyobb kihívásokkal a kerekesszékes személyeknek kell megküzdeniük, de más mozgáskorlátozott személyeknek is kedvező, ha ismerik azokat a szálláshelyeket, amelyek fel vannak készülve a fogadásukra.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Akadalymentes2&diff=67088 2013-06-29T18:12:43Z

<p>Jkv7: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/akadalymentes_2.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kutatás célja hazai szálláshelyek vizsgálata akadálymentesség szempontjából. Hotelek és panziók jellemzőinek vizsgálata a tekintetben, hogy mennyire felelnek meg az akadálymentesség kritériumainak.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Az akadálymentesítés témakörét az egyik csoporttársam ajánlotta az egyik beszélgetésünk során. A téma azonnal felkeltette az érdeklődésemet, hiszen úgy gondolom, hogy azoknak is foglalkozni kell a témával, akiket közvetlenül nem érint. Sok felől lehet hallani, hogy a mozgáskorlátozottak már a közlekedés során is akadályokba ütköznek. Ezért döntöttem, úgy, hogy a kutatás során a Magyarországon fellelhető szálláshelyeket fogom vizsgálni akadálymentesség szempontjából. Napjainkban minden adott ahhoz, hogy a hotelek és panziók megfelelő körülményeket teremtsenek a mozgáskorlátozott vendégeik számára. Fontosnak tartom felhívni a figyelmet erre és ezért tartottam megfelelőnek a kutatásom témájának.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A cél annak a szálláshelynek a megtalálása, amelyik legjobban megfelel az akadálymentesítés követelményeinek. Ennek megfelelően a vizsgált hoteleket és panziókat a szerint pontoznám, hogy a megfigyelt tulajdonságaik közül mennyi felel meg az előírásoknak. 8 olyan megfigyelt tulajdonság van, amelynél két lehetőség van: megfelel-1 pont, nem felel meg-0 pont. Az utolsó két megfigyelt tulajdonságot jóságponttal értékeltem. A kapott jóságpontot hozzáadom az első 8 tulajdonság pontszámaihoz, így születik meg a végeredmény. Amelyik esetben a legmagasabb lesz a végeredmény, az a szálláshely felel meg leginkább az akadálymentesítés követelményeinek. Ez alapján a szálláshelyek a következő pontszámokat kapták:<br /> <br /> *Alfa Hotel Fiesta (Budapest): 21<br /> *Art'Otel (Budapest): 21<br /> *Hotel Jade (Veszprém): 17<br /> *Hunguest Hotel Erkel (Gyula): 23<br /> *Hunguest Hotel Flóra (Eger): 17<br /> *Lido Hotel (Budapest): 22<br /> *Mátyás Hotel (Budapest): 19<br /> *VAKÁCIÓ Ifjúsági Üdülő (Révfülöp): 15<br /> *Napsugár Ház (Igal): 19<br /> *Szabadság téri Apartman (Gyomaendrőd): 14<br /> <br /> Ez az értékelés nem ad pontos eredményeket, hiszen nem veszi figyelembe azt, hogy a minimum paraméterektől mennyivel térnek el a valós paraméterek. A rámpával kapcsolatos információkat sem vizsgálja mélyre hatóan, csak a meglétét illetve a hiányát. Nyilván valóan az a kedvezőbb eset, ha rámpa nélkül, egyenes úton megközelíthető az épület. Azoknál az épületeknél ahol rámpa van, különbség lehet a hosszában, szélességében illetve a szintkülönbségben. Ezt azonban ez az értékelés szintén nem vizsgálta.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A vizsgálathoz az adatokat a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (www.meosz.hu) akadálymentes helyek adatbázisából vettem. <br /> Az adatokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy volt olyan, ahol a pontos méretet nem tüntették fel, csak azt, hogy az elvárt minimumnak megfelel. (Pl.: Az ajtó szélessége minimum 85 cm-nek megfelel, de azt pontosan nem tüntették fel, hogy hány centiméter.) Ha minden objektumnál ugyanazok az adatok pontosan meg lettek volna adva, lehetséges, hogy az eredmény is másképpen alakul és a valóságot is jobban tükrözi.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *Alfa Hotel Fiesta (Budapest)<br /> *Art'Otel (Budapest)<br /> *Hotel Jade (Veszprém)<br /> *Hunguest Hotel Erkel (Gyula)<br /> *Hunguest Hotel Flóra (Eger)<br /> *Lido Hotel (Budapest)<br /> *Mátyás Hotel (Budapest)<br /> *VAKÁCIÓ Ifjúsági Üdülő (Révfülöp)<br /> *Napsugár Ház (Igal)<br /> *Szabadság téri Apartman (Gyomaendrőd)<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Bejárati ajtó belső mért szélessége (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Folyosó szabad szélessége (cm): A folyosó szélességének minimum 120 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb a folyosó, annál kényelmesebben lehet közlekedni. Tehát minél szélesebb a folyosó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Szoba bejárati ajtó belső mérete (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Szobához tartozó fürdőszoba, WC-mosdó ajtó mérete (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> A közösségi WC-mosdó ajtajának szélessége (cm): Az ajtó szélességének minimum 85 cm-nek kell lennie. Minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben tud átmenni egy kerekesszékes személy. Tehát minél szélesebb az ajtó, annál ideálisabb az objektum, ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Rámpa szintkülönbség megadása (cm): Minél kisebb a szintkülönbség annál könnyebben lehet használni a rámpát. Tehát minél kisebb a szintkülönbség, annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 1.<br /> <br /> Rámpa hosszának megadása (cm): Minél hosszabb a rámpa, annál könnyebben használható egy kerekesszékes számára. Tehát minél hosszabb a rámpa, annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Rámpa szélessége (cm): Minél szélesebb a rámpa, annál könnyebben és biztonságosabban használható egy kerekesszékes számára. Tehát minél szélesebb a rámpa, annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Belső közlekedés (jóságpont): A következő tényezőket tartalmazza: folyosó szélessége, járófelülete, belógó illetve lelógó akadályok, megfordulási lehetőség, felvonó (ha van) mérete megközelíthetősége, kezelőeszközök. Minél több tényezőnek felel meg, annál több a kapott jóságpont. Tehát minél több a jóságpont annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> Az épület körüli környezet (jóságpont): A következő tényezőket tartalmazza: akadálymentes parkolók, építménytől való távolság, járdák szélessége, felülete. Minél több tényezőnek felel meg annál több a kapott jóságpont. Tehát minél több a jóságpont annál ideálisabb az objektum. Ennek megfelelően az irány 0.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Akadalymentes2&diff=67087 2013-06-29T18:09:03Z

<p>Jkv7: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/akadalymentes_2.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kutatás célja hazai szálláshelyek vizsgálata akadálymentesség szempontjából. Hotelek és panziók jellemzőinek vizsgálata a tekintetben, hogy mennyire felelnek meg az akadálymentesség kritériumainak.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Az akadálymentesítés témakörét az egyik csoporttársam ajánlotta az egyik beszélgetésünk során. A téma azonnal felkeltette az érdeklődésemet, hiszen úgy gondolom, hogy azoknak is foglalkozni kell a témával, akiket közvetlenül nem érint. Sok felől lehet hallani, hogy a mozgáskorlátozottak már a közlekedés során is akadályokba ütköznek. Ezért döntöttem, úgy, hogy a kutatás során a Magyarországon fellelhető szálláshelyeket fogom vizsgálni akadálymentesség szempontjából. Napjainkban minden adott ahhoz, hogy a hotelek és panziók megfelelő körülményeket teremtsenek a mozgáskorlátozott vendégeik számára. Fontosnak tartom felhívni a figyelmet erre és ezért tartottam megfelelőnek a kutatásom témájának.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A cél annak a szálláshelynek a megtalálása, amelyik legjobban megfelel az akadálymentesítés követelményeinek. Ennek megfelelően a vizsgált hoteleket és panziókat a szerint pontoznám, hogy a megfigyelt tulajdonságaik közül mennyi felel meg az előírásoknak. 8 olyan megfigyelt tulajdonság van, amelynél két lehetőség van: megfelel-1 pont, nem felel meg-0 pont. Az utolsó két megfigyelt tulajdonságot jóságponttal értékeltem. A kapott jóságpontot hozzáadom az első 8 tulajdonság pontszámaihoz, így születik meg a végeredmény. Amelyik esetben a legmagasabb lesz a végeredmény, az a szálláshely felel meg leginkább az akadálymentesítés követelményeinek. Ez alapján a szálláshelyek a következő pontszámokat kapták:<br /> <br /> *Alfa Hotel Fiesta (Budapest): 21<br /> *Art'Otel (Budapest): 21<br /> *Hotel Jade (Veszprém): 17<br /> *Hunguest Hotel Erkel (Gyula): 23<br /> *Hunguest Hotel Flóra (Eger): 17<br /> *Lido Hotel (Budapest): 22<br /> *Mátyás Hotel (Budapest): 19<br /> *VAKÁCIÓ Ifjúsági Üdülő (Révfülöp): 15<br /> *Napsugár Ház (Igal): 19<br /> *Szabadság téri Apartman (Gyomaendrőd): 14<br /> <br /> Ez az értékelés nem ad pontos eredményeket, hiszen nem veszi figyelembe azt, hogy a minimum paraméterektől mennyivel térnek el a valós paraméterek. A rámpával kapcsolatos információkat sem vizsgálja mélyre hatóan, csak a meglétét illetve a hiányát. Nyilván valóan az a kedvezőbb eset, ha rámpa nélkül, egyenes úton megközelíthető az épület. Azoknál az épületeknél ahol rámpa van, különbség lehet a hosszában, szélességében illetve a szintkülönbségben. Ezt azonban ez az értékelés szintén nem vizsgálta.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Akadalymentes2&diff=67080 2013-06-28T18:10:28Z

<p>Jkv7: /* A feladat előtörténete */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/akadalymentes_2.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kutatás célja hazai szálláshelyek vizsgálata akadálymentesség szempontjából. Hotelek és panziók jellemzőinek vizsgálata a tekintetben, hogy mennyire felelnek meg az akadálymentesség kritériumainak.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Az akadálymentesítés témakörét az egyik csoporttársam ajánlotta az egyik beszélgetésünk során. A téma azonnal felkeltette az érdeklődésemet, hiszen úgy gondolom, hogy azoknak is foglalkozni kell a témával, akiket közvetlenül nem érint. Sok felől lehet hallani, hogy a mozgáskorlátozottak már a közlekedés során is akadályokba ütköznek. Ezért döntöttem, úgy, hogy a kutatás során a Magyarországon fellelhető szálláshelyeket fogom vizsgálni akadálymentesség szempontjából. Napjainkban minden adott ahhoz, hogy a hotelek és panziók megfelelő körülményeket teremtsenek a mozgáskorlátozott vendégeik számára. Fontosnak tartom felhívni a figyelmet erre és ezért tartottam megfelelőnek a kutatásom témájának.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Akadalymentes2&diff=67078 2013-06-28T15:46:00Z

<p>Jkv7: /* A tervezett alkalmazás/megoldás címe */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/akadalymentes_2.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kutatás célja hazai szálláshelyek vizsgálata akadálymentesség szempontjából. Hotelek és panziók jellemzőinek vizsgálata a tekintetben, hogy mennyire felelnek meg az akadálymentesség kritériumainak.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Akadalymentes2&diff=67076 2013-06-28T10:12:49Z

<p>Jkv7: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/akadalymentes_2.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Akadalymentes2&diff=67075 2013-06-28T09:27:25Z

<p>Jkv7: </p> <hr /> <div>Tartalomjegyzék<br /> [elrejtés]<br /> <br /> 1 Forrás[http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/akadalymentes_2.xls]<br /> 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe<br /> 3 A feladat előtörténete<br /> 4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája<br /> 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)<br /> 5.1 Objektumok (sorok)<br /> 5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)<br /> 6 A feladat által érintett célcsoportok<br /> 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság<br /> 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)<br /> 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)<br /> 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)<br /> 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)<br /> 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba<br /> 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Akadalymentes2&diff=67074 2013-06-28T09:08:29Z

<p>Jkv7: Új oldal, tartalma: „Tartalomjegyzék [elrejtés] 1 Forrás 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe 3 A feladat előtörténete 4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete…”</p> <hr /> <div>Tartalomjegyzék<br /> [elrejtés]<br /> <br /> 1 Forrás<br /> 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe<br /> 3 A feladat előtörténete<br /> 4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája<br /> 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)<br /> 5.1 Objektumok (sorok)<br /> 5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)<br /> 6 A feladat által érintett célcsoportok<br /> 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság<br /> 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)<br /> 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)<br /> 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)<br /> 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)<br /> 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba<br /> 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Orsz%C3%A1gok&diff=66837 2013-06-22T18:59:45Z

<p>Jkv7: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div><br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/orszagok.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kutatásomban vizsgálom, hogy az általam preferált tíz ország közül, mely lenne a legoptimálisabb választás külföldi tartózkodás céljára, a számomra legfontosabbnak vélt attribútumok tekintetében.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Az egyetem elvégzése után, sok lehetőséget látok a külföldi munkavállalásban és megélhetésben, ezért kíváncsi voltam, mely ország lenne számomra a leginkább kedvező választás.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladatomat előzetes ismeretek alapján , ugyanezen adatok birtokában hasonlóság elemzés nélkül, az excel program segítségével oldottam volna meg. Első lépésként biztosan a Sorszám függvényt alkalmaztam volna ez esetben is, viszont a Coco program nélkül egy egyszerű SZUM függvénnyel összesítettem volna a kapott sorszám eredményeket. Az Alaptábla nevű munkalapon kék színnel, a direkt tábla mellé el is készítettem ezen futtatást. <br /> A kapott eredményeket látván kiderül, hogy Németország a &quot;nyertes&quot;, hiszen ez az ország érte el a legalacsonyabb pontszámot.(ami itt bizony a győzelmet jelenti)<br /> Hozzá kell tennem, hogy ez a módszer túlságosan egyszerű, és közel sem ad olyan részletes, árnyalt eredményeket, mint például a hasonlóságelemzés.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A vizsgálat során az Európai Unió 27 tagállamát vettem figyelembe, azonban kiválasztottam a számomra leginkább kedvelt tíz országot. Az országokat a kiköltözésem szempontjából releváns tíz attribútum tekintetében vizsgáltam. Az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal honlapjáról töltöttem le, melyben az attribútumokhoz rendelt hivatalos mértékegységeket használtam fel.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *Belgium<br /> *Denmark<br /> *Germany<br /> *Spain<br /> *France<br /> *Italy<br /> *Netherlands<br /> *Portugal<br /> *Sweden<br /> *Switzerland<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Népsűrűség (lakos/km2)(db)irány-1 tehát minél kisebb a népsűrűség, annál vonzóbb az ország <br /> *Válások ezer főre (db)irány-1 minél kevesebb a válások száma, annál vonzóbb az ország<br /> *Foglalkoztatottsági ráta (25-64 évesek körében) (%) irány-0 minél nagyobb a foglalkoztatottsági ráta, annál vonzóbb az ország<br /> *Munkanélküliségi ráta (25-64évesek %-ában)(%)irány-1 minél alacsonyabb a munkanélküliségi ráta, annál vonzóbb az ország <br /> *Szegénységi ráta a felsőoktatásban résztvettek körében (%) irány-1 minél alacsonyabb a szegénységi ráta a felsőoktatásban, annál vonzóbb az ország <br /> *Kórházi ágyak ezer főre (db) irány-0 minél magasabb a kórházi ágyak száma, annál vonzóbb az ország<br /> *Idegrendszeri megbetegedések miatti halálozás százezer főre (db) irány-1 minél kevesebb az idegrendszeri megbetegedések miatti halálozás száma, annál vonzóbb az ország <br /> *Emberölés, testi sértés miatti halálozás százezer főre (db)irány-1 minél kevesebb az emberölések száma, annál vonzóbb az ország<br /> *A zajnak kitett háztartásokban élők aránya (%)irány-1 minél kevesebb a zajnak kitett háztartásokban élők aránya, annál vonzóbb az ország <br /> *Szociális védelemre fordított összes kiadás a GDP %-ában (%)irány-0 minél magasabb a szociális védelemre fordított összes kiadás, annál vonzóbb az ország<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Saját magam számára, iránymutatás céljából történt a kutatás, hogy statisztikai adatok alapján objektíven alá legyen támasztva a döntésem.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ösztönös megoldás:<br /> <br /> *Költségek<br /> *Szakértői munkaidő: 20 perc (2000ft/óra) = 667 Ft<br /> *Licencdíjak: Excel-ingyenesen letölthető = 0Ft<br /> *Legitimációs költségek:<br /> *Informális megoldás: <br /> Önkényes szakértői vélemény ellenőrzése olyan emberekkel való beszélgetés keretei belül, akik már tartózkodtak külföldön, főként Németországban, akik megerősítést adnak az elemzésnek 2 óra : 16.000Ft (egy órás ebéd, egy átlagos étteremben, 6-7fővel)<br /> <br /> Összesen: 16.667 Ft <br /> <br /> *Piaci érték: Tekintve, hogy a felhasznált egyszerű exceles technika nem is alkalmas teljesen az emocionális döntés teljes mértékű megerősítésére, akkor is, a tapasztalt külföldön élőkkel való beszélgetés és az ebbe való befektetett összeg nem túl nagy értket kölcsönöz, de mégis meghúzódik mögötte az &quot;érték&quot;<br /> Piaci érték tehát: 20.000 Ft <br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás:<br /> <br /> *Költségek<br /> *Szakértői munka: 10 perc (2.000 Ft/óra) = 334 Ft<br /> *Licencdíj: Coco = 0 Ft<br /> *Legitimációs ktgek: 0 Ft, mert a módszertan önellenőrző, de véleményem szerint a kapott eredmények alátámasztására hatalmas hasznát vennénk a tapasztalat külföldön élőknek ebben az esetben is.Itt viszont, a hitelesebb, átláthatóbb coco-s eredmények révén, már elég egy rövidebb, kisebb létszámú &quot;megerősítés&quot; : 1óra: 10.000 Ft<br /> <br /> Összesen: 10.334 Ft<br /> <br /> *Piaci érték - Tekintve, hogy a hasonlóságelemzéssel sokkal részletesebb, hitelesebb eredményeket kapunk a számok tükrében, és ha hozzávesszük a megerősítési folyamatot is a tapsztalt külföldön élők segítségével, akkor mondhatjuk, hogy a piaci érték magasabb, mint az előző esetben, még akkor is, ha erre kevesebbet költöttünk. <br /> Piaci érték: 35.000 Ft<br /> <br /> Hasznosság-különbözet a két megoldás között:<br /> *költségkülönbözet: 6.333Ft (ennyivel olcsóbb a tananyag szerinti megoldás: 16.667-10.334 Ft)<br /> *a megoldások érték-különbözete: 15.000Ft(ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás: 35.000-20.000 Ft)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *Objektumok meghatározása<br /> *Attribútumok meghatározása<br /> *Az alaptábla nevezetű munkalapra feltöltöttem a narancssárgával jelölt attribútumokat és az objektumokat, melyeket a már említett módon gyűjtöttem.<br /> *Meghatároztam az attribútumok irányát.<br /> *Elkészítettem a direkt táblát sorszám függvény segítségével, így megkaptam, hogy a különböző objektumok az attribútumok tekintetében milyen &quot;helyezést&quot; tudhatnak magukénak.- Helyezés tábla<br /> *Ezt követően ugyanezen a munkalapon elkészítettem a direkt tábla inverzét is, egy egyszerű képlet segítségével(=n+1-direkt érték)<br /> *Ezek után elkészítettem a direkt táblám felhasználásával az első Coco elemzést.<br /> *A kapott eredményeket a Coco1 nevű munkalapon helyeztem el. Az elemzés egyértelműen kimutatta, hogy a futtatás során voltak olyan attribútumok, amelyeket a Coco program nem használt fel az elemzéshez. Ezeket az attribútumokat citromsárga színnel kiemeltem a Coco1 nevű munkalapon.<br /> *Szűkített modell elemzése -&gt; A kiemelt, fel nem használt attribútumokat átmásoltam a Coco2 nevű munkalapra, és egy újabb futtatást végeztem el rajtuk a program segítségével.<br /> *A kapott, végleges eredményeket különböző színnel jelöltem (Becslés oszlop)a Coco2 munkalapon<br /> *Elkészítettem az inverz táblának az elemzését (Inverz munkalap)<br /> *Mindezek után a szűkített modell inverzének is megcsináltam a futtatását, amely eredményeket a későbbi &quot;ellenőrzéshez&quot; használtam fel<br /> *A Coco2 nevű munkalapon elvégeztem az ellenőrzést, amihez a HA függvényt használtam fel és a Delta értékeket vetettem össze a szűkített modell, illetve a szűkített modell inverzének felhasználásával.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A Coco2 munkalap 59. sora alapján a győztes Germany(Németország), mert az ideális desztináció profiljának ez az ország felel meg a 10 konkurens ország 10 mutatószáma alapján, ahol az ellenőrző számítások nem mutattak ki kockázatot.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A best practice és hasonlóságelemzés azonos végkövetkeztetésre jutott, habár hozzá kell tenni, hogy a hasonlóságelemzéssel sokkal részletesebb eredményeket kapunk.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Maga az elemzés végrehajtása nem emészt fel különösebb összeget (pontosan 0Ft-ot),másrészt viszont az önellenőrzési mechanizmusok közül jelen esetben hatalmas jelentősége van a baráti beszélgetésnek. <br /> Tekintve, hogy a kapott végeredmények tekintetében Németország, Svájc és Svédország között viszonylag kicsi különbségek mutatkoznak, így a döntés emocionális faktorán nagyot lendítene a már említett beszélgetés.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Siker_szimulator&diff=66789 2013-06-20T11:29:25Z

<p>Jkv7: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/siker_szimulator.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Az egyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslése (a stratégia tervezés támogatása céljából a téves erőforrás allokációk minimalizálása érdekében)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> ==Személyes érintettség==<br /> Az alapdiplomámat is a Szent István Egyetemen szereztem és az ehhez szükséges szakdolgozatomat a Tibi csoki marketingkommunikációjából írtam. A mesterképzésen is ezt a diplomadolgozat témát folytatom, így esett a választásom a Tibi csoki által használt gyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslésére. Az általam elkészített feladat nem csak a megírandó diplomadolgozatomhoz lehet nagy segítség, hanem érdeklődési körömbe is beleillik.<br /> <br /> Továbbá, ahhoz, hogy egy vállalkozás értékesíteni tudja a termékeit, és emellett elegendő információt tudjon szolgáltatni a fogyasztóknak a vásárlási döntésük meghozatalához, meg kell teremteni a cég és a vevő közötti kommunikáció kereteit. Ha egy vállalkozás megelégszik azzal, hogy a termékeit kiteszi a polcra, és várja, hogy a fogyasztó maga találjon rájuk, nem számíthat sikerre. Ahhoz, hogy kapcsolatot lehessen teremteni az elérni kívánt célcsoporttal, a marketingkommunikáció eszközeit kell segítségül hívni. Még abban az esetben is, ha egy termék történetesen piacképes, a termék sikere a promóciós eszközök alkalmazásától és hatékonyságától függ. Ezért úgy gondolom, hogy a feladatom azon marketing stratégák segítségére is lehet, akik erőforrás allokációkat tervezik meg.<br /> <br /> ==Szakirodalmi beágyazottság==<br /> A szakirodalmi feldolgozás során leginkább Fazekas Ildikó és Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció érthetőbben című könyvét használtam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy összeállítottam a Tibi csoki 2012-es évi 10 aktív kampány hónapjának lehetséges promóciós mixeit. A feladatom során kíváncsi lesz +1 eset következményére, továbbá arra, hogy a 10 promóciós mix közül melyik a legjobb összetételű. Azért fontos számára ezen információ megszerzése, és ezen feladat elvégzése, mert szorosan kötődik a diplomadolgozatom témájához, valamint kiderül számomra az eredményből, hogy a Tibi csoki mely promóciós mix választásakor járna a legjobban, és ez a diplomadolgozatom megírásához is segítség lesz.<br /> <br /> A Tibi csoki a reklámkampányai során a következő reklámeszközöket használja, és ezen eszközök alkalmazására költ egy reklámkampány során: <br /> *Televíziós reklám<br /> *Rádiós reklám<br /> *Közösségi média<br /> *Közületi reklámok<br /> *Vásárlásösztönzés<br /> *Vásárláshelyi reklám<br /> *Támogatás<br /> *Személyes eladás<br /> *PR<br /> <br /> Ösztönös megoldásként az első próbálkozás az volt, hogy átlagot vontam az egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökre fordított értékekből, de mivel az összes marketingkommunikációs eszköz teljes marketing mixben betöltött aránya 100 százalék, így ugyanaz az érték jött ki minden hónap átlagára (0,111111). Tehát ezt a szakértői véleményt elvetettem.<br /> <br /> Ezt kövezően szórást számoltam egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökből. Ezúttal eltérő értékeket kaptam az egyes hónapokra, azonban a szórás számolás alapján sem sikerült releváns adatokhoz jutnom, így ezt a szakértői véleményt is elvetettem.<br /> <br /> A feladatomban az 10 aktív kampányhónap lehetséges promóciós mixeinek sikerességének mértéke megadásra került, így végül ösztönös megoldásként számtani átlagot számítottam a 10 promóciós mix sikerességének mértékéből (ami már adott volt), amely megadja a promóciós mixek sikerességének mértékének átlagát. Az így kapott eredmény 49 százalék (OAM munkalap, K16-os cella). Mivel ezen eredményhez csak egy egyszerű Excel számítás alapján jutottam, így ez csak egy becsült érték. Részletesebb, hitelesebb eredményeket a hasonlóségelemzés módszerével kaphatok.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A marketing munka hátterében úgy a marketing mixre mint ezek hatására rendelkezésre állnak bizonylatok. Az eset időbeli (térbeli) definíciója nem triviálisan illeszkedik a bizonylatok adataihoz. Az egyes költség elemek (bizonylatok) hozzárendelés a mix elemekhez nem triviális.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A 2012-es évet 10 aktív kampány hónapnak élte meg a cég, továbbá beletettem még egy 0. esetet is, amely során nem alkalmaz egy marketingkommunikációs eszközt sem a cég.<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> '''X oszlopok:''' Az általam felsorolt marketingkommunikációs eszközök kimerítik a promóciós mixet (ATL és BTL eszközök).<br /> *Televíziós reklám: A közmédiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a televíziós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> *Rádiós reklám: A rádiókkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a rádiós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közösségi média: Az egyes közösségi oldalakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a közösségi média reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közületi reklámok: A közületi médiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a közületi média reklám (plakátok) aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárlásösztönzés: A vásárlásösztönzésre költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárlásösztönzés aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárláshelyi reklám: Az egyes áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárláshelyi reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Támogatás: Az egyes sporteseményekkel kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a támogatás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Személyes eladás: Az áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a személyes eladás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *PR: A PR-ra költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a PR aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> <br /> '''Y oszlop:''' az egyes promóciós mixek sikerességének mértéke<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatom által érintett célcsoport marketing stratégák és operatív marketing elemzők.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> '''Ösztönös megoldás:'''<br /> *Adatvagyonhoz való hozzájutás: ingyenes (Céges adatok)<br /> *Elemzésekhez szükséges programok-Excel: ingyenes<br /> *Ráfordított költség: 500 Ft/óra<br /> *Összes ráfordított idő: 14 óra<br /> *Összes költség: 24*500= 7000 Ft<br /> *Piaci érték: 15.000 Ft<br /> <br /> Várhatóan 15.000 Ft-ért lehetne értékesíteni az ösztönös megoldást. Kevesebb a piaci értéke, mint a tananyag szerinti megoldásnak, mivel ez csak egy becsült érték.<br /> <br /> <br /> '''Tananyag szerinti megoldás:'''<br /> *Adatvagyonhoz való hozzájutás: ingyenes (Céges adatok)<br /> *Elemzésekhez szükséges programok-Coco: ingyenes<br /> *Ráfordított költség: 500 Ft/óra<br /> *Összes ráfordított idő: 24 óra<br /> *Összes költség: 24*500= 14.400 Ft<br /> *Piaci érték: 45.000 Ft<br /> <br /> Várhatóan 45.000 ft-ért lehetne értékesíteni az ösztönös megoldást. Alkalmazásával sokkal részletesebb és biztosabb eredményhez juthat a cég. A Tibi csoki számára mindenképp nagyon hasznos, hogy az egyes promóciós mixek sikerességének mértékét, előre meghatározhatja, és nem pedig csak megbecsülni tudja.<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet a két megoldás között:'''<br /> <br /> *'''Költség különbözet:''' 14.400-7.000=7.400 Ft (Ennyivel drágább a tananyag szerinti megoldás)<br /> *'''Piaci érték különbözet:''' 45.000-15.000=30.000 Ft (Ennyivel ér többet a tananyag szerinti megoldás)<br /> <br /> Költségek tekintetében az ösztönös módszer éri meg jobban, viszont piaci értéket figyelembe véve a tananyag szerinti megoldás. Összességében a tananyag szerinti megoldás 22.600 Ft-tal ér többet. (30.000-7.400)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Első lépésként a Tibi csoki által használt lehetséges promóciós mixeket állítottam össze. Az alaptáblában a sorokban az egyes esetek jelennek meg, az oszlopokban pedig a költségvetésből az egyes marketingkommunikációs eszközökre szánt arány. Az utolsó két oszlopban pedig az egyes promóciós mixek sikerének és kudarcának mértékét jelenítettem meg. Ezt követően sorszám függvénnyel rangsorolást végeztem, majd COCO elemzést készítettem a rangsor mátrix megadásával. Ezt követően inverz táblát és elemzést készítettem, és a direkt táblázatban szereplő adatokat ellenőriztem hitelességvizsgálattal.<br /> <br /> Ezt követően metaadatbázist szerkesztettem, mely alapján Pivot táblát készítettem. <br /> <br /> Végül az így kapott eredményeket kiértékeltem, és feltöltöttem wiki-re szöveges információkkal.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Jelen esetben az attribútumok S1 szintjének következményeként 220 százalékos eredményt kaptam. Ez az eredmény irracionálisan magas. Az irracionális eredmény a modell hibájának és a fiktív adatoknak tudható be, ennyi adatból nem volt képes okosabbra jutni.<br /> <br /> Így a korrekciót kellett végeznem ahhoz, hogy racionális eredményt kapjak. Az így kapott következmény eredménye 110 százalék (Direkt munkalap, L34-es cella).<br /> <br /> A kapott korrekciós következményből levonható, hogy 110 százalékos siker várható, tehát a reklámozásra fordított összes megtérül, ezen kívül még 10 százalékos nyereségre is számíthat a cég.<br /> <br /> Amennyiben az eseteket vizsgálom, hitelességeket vizsgálva látható, hogy az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset (Direkt munkalap, K53-as cella).<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A tananyag szerinti megoldás szerinti következmény eredménye 110 százalék (Direkt munkalap, L34-es cella), amely merőben eltér az ösztönös megoldás eredményétől, amely csupán 49 százalék sikerességet mutat (OAM munkalap, K16-os cella).<br /> <br /> Az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset. Az alaptáblában is ennél a promóciós mixnél volt a legnagyobb a siker mértéke. Ebből levonható, hogy ha a Tibi csoki egy-egy reklámeszköz alkalmazására többet fordít, tehát azokkal intenzívebben reklámoz, nagyobb sikert érhet el, mint ha több csatornán keresztül próbálja meg elérni a fogyasztókat. Ez esetben a televízión és a közösségi médián keresztüli reklámozást használná a legjobban és ezek a csatornákon próbálná meg elérni és meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy Tibi csoki vásároljanak. <br /> <br /> Azon marketing stratégák illetve operatív marketing elemzők részére, akik a lehetséges promóciós mixeket állítják össze egy vállalat számára, érdemes az elemzést elvégezni. Hiszen nem mindegy, hogy a költségvetésből az egyes promóciós mixek megvalósítására fordított összeg mennyire térül meg. Minden vállalat jogos elvárása, hogy egy, a termékeit népszerűsítő marketingkommunikációs kampány sikeres legyen, és a rá fordított összeg maximálisan megtérüljön, sőt, még hasznot is hozzon. A COCO hasonlóságelemző módszert ajánlani tudom, ha döntésünket gyorsan és optimális módon akarjuk meghozni. Megállapítható, hogy a módszer rendszeresen hasznosítható.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Hasznosság különbözet a két megoldás között költségek tekintetében az ösztönös módszer éri meg jobban, viszont piaci értéket figyelembe véve a tananyag szerinti megoldás. Összességében a tananyag szerinti megoldás 22.600 Ft-tal ér többet.<br /> <br /> Véleményem szerint nagyon hasznosnak bizonyult ez a feladat, mert számomra is kiderült, hogy egy vállalat sikeresebb lehet az esetben ha nem minden marketingkommunikációs eszközt használ egy reklámkampány során, hanem inkább egy-egy reklámeszköz alkalmazására nagyobb hangsúlyt fektet. A mi esetünkben a televízió és a közösségi média intenzívebb alkalmazása hozta el a sikert, amely számomra nagy öröm, mivel Mesterképzésen a diplomadolgozatom címe a Közösségi média alkalmazásainak lehetőségei a Tibi csoki számára. Így ez az információ és ennek feldolgozása is segítséget nyújthat a dolgozat megírásához. <br /> <br /> Az elemzés hasznosságát, 22.600 Ft-ot reálisnak tartom. Az ösztönös megoldást nem érdemes alkalmazni ezen helyzetnél, hiszen nem ad megbízható eredményt a sikeresség mértékére. A tananyag szerinti módszer drágábbnak bizonyult, de a Tibi csoki számára egy megbízható és hasznos módszerről beszélünk, így megéri a befektetés.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Siker_szimulator&diff=66788 2013-06-20T11:27:30Z

<p>Jkv7: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/siker_szimulator.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Az egyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslése (a stratégia tervezés támogatása céljából a téves erőforrás allokációk minimalizálása érdekében)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> ==Személyes érintettség==<br /> Az alapdiplomámat is a Szent István Egyetemen szereztem és az ehhez szükséges szakdolgozatomat a Tibi csoki marketingkommunikációjából írtam. A mesterképzésen is ezt a diplomadolgozat témát folytatom, így esett a választásom a Tibi csoki által használt gyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslésére. Az általam elkészített feladat nem csak a megírandó diplomadolgozatomhoz lehet nagy segítség, hanem érdeklődési körömbe is beleillik.<br /> <br /> Továbbá, ahhoz, hogy egy vállalkozás értékesíteni tudja a termékeit, és emellett elegendő információt tudjon szolgáltatni a fogyasztóknak a vásárlási döntésük meghozatalához, meg kell teremteni a cég és a vevő közötti kommunikáció kereteit. Ha egy vállalkozás megelégszik azzal, hogy a termékeit kiteszi a polcra, és várja, hogy a fogyasztó maga találjon rájuk, nem számíthat sikerre. Ahhoz, hogy kapcsolatot lehessen teremteni az elérni kívánt célcsoporttal, a marketingkommunikáció eszközeit kell segítségül hívni. Még abban az esetben is, ha egy termék történetesen piacképes, a termék sikere a promóciós eszközök alkalmazásától és hatékonyságától függ. Ezért úgy gondolom, hogy a feladatom azon marketing stratégák segítségére is lehet, akik erőforrás allokációkat tervezik meg.<br /> <br /> ==Szakirodalmi beágyazottság==<br /> A szakirodalmi feldolgozás során leginkább Fazekas Ildikó és Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció érthetőbben című könyvét használtam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy összeállítottam a Tibi csoki 2012-es évi 10 aktív kampány hónapjának lehetséges promóciós mixeit. A feladatom során kíváncsi lesz +1 eset következményére, továbbá arra, hogy a 10 promóciós mix közül melyik a legjobb összetételű. Azért fontos számára ezen információ megszerzése, és ezen feladat elvégzése, mert szorosan kötődik a diplomadolgozatom témájához, valamint kiderül számomra az eredményből, hogy a Tibi csoki mely promóciós mix választásakor járna a legjobban, és ez a diplomadolgozatom megírásához is segítség lesz.<br /> <br /> A Tibi csoki a reklámkampányai során a következő reklámeszközöket használja, és ezen eszközök alkalmazására költ egy reklámkampány során: <br /> *Televíziós reklám<br /> *Rádiós reklám<br /> *Közösségi média<br /> *Közületi reklámok<br /> *Vásárlásösztönzés<br /> *Vásárláshelyi reklám<br /> *Támogatás<br /> *Személyes eladás<br /> *PR<br /> <br /> Ösztönös megoldásként az első próbálkozás az volt, hogy átlagot vontam az egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökre fordított értékekből, de mivel az összes marketingkommunikációs eszköz teljes marketing mixben betöltött aránya 100 százalék, így ugyanaz az érték jött ki minden hónap átlagára (0,111111). Tehát ezt a szakértői véleményt elvetettem.<br /> <br /> Ezt kövezően szórást számoltam egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökből. Ezúttal eltérő értékeket kaptam az egyes hónapokra, azonban a szórás számolás alapján sem sikerült releváns adatokhoz jutnom, így ezt a szakértői véleményt is elvetettem.<br /> <br /> A feladatomban az 10 aktív kampányhónap lehetséges promóciós mixeinek sikerességének mértéke megadásra került, így végül ösztönös megoldásként számtani átlagot számítottam a 10 promóciós mix sikerességének mértékéből (ami már adott volt), amely megadja a promóciós mixek sikerességének mértékének átlagát. Az így kapott eredmény 49 százalék (OAM munkalap, K16-os cella). Mivel ezen eredményhez csak egy egyszerű Excel számítás alapján jutottam, így ez csak egy becsült érték. Részletesebb, hitelesebb eredményeket a hasonlóségelemzés módszerével kaphatok.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A marketing munka hátterében úgy a marketing mixre mint ezek hatására rendelkezésre állnak bizonylatok. Az eset időbeli (térbeli) definíciója nem triviálisan illeszkedik a bizonylatok adataihoz. Az egyes költség elemek (bizonylatok) hozzárendelés a mix elemekhez nem triviális.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A 2012-es évet 10 aktív kampány hónapnak élte meg a cég, továbbá beletettem még egy 0. esetet is, amely során nem alkalmaz egy marketingkommunikációs eszközt sem a cég.<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> '''X oszlopok:''' Az általam felsorolt marketingkommunikációs eszközök kimerítik a promóciós mixet (ATL és BTL eszközök).<br /> *Televíziós reklám: A közmédiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a televíziós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> *Rádiós reklám: A rádiókkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a rádiós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közösségi média: Az egyes közösségi oldalakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a közösségi média reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közületi reklámok: A közületi médiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a közületi média reklám (plakátok) aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárlásösztönzés: A vásárlásösztönzésre költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárlásösztönzés aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárláshelyi reklám: Az egyes áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárláshelyi reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Támogatás: Az egyes sporteseményekkel kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a támogatás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Személyes eladás: Az áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a személyes eladás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *PR: A PR-ra költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a PR aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> <br /> '''Y oszlop:''' az egyes promóciós mixek sikerességének mértéke<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatom által érintett célcsoport marketing stratégák és operatív marketing elemzők.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> '''Ösztönös megoldás:'''<br /> *Adatvagyonhoz való hozzájutás: ingyenes (Céges adatok)<br /> *Elemzésekhez szükséges programok-Excel: ingyenes<br /> *Ráfordított költség: 500 Ft/óra<br /> *Összes ráfordított idő: 14 óra<br /> *Összes költség: 24*500= 7000 Ft<br /> *Piaci érték: 15.000 Ft<br /> <br /> Várhatóan 15.000 Ft-ért lehetne értékesíteni az ösztönös megoldást. Kevesebb a piaci értéke, mint a tananyag szerinti megoldásnak, mivel ez csak egy becsült érték.<br /> <br /> '''Tananyag szerinti megoldás:'''<br /> *Adatvagyonhoz való hozzájutás: ingyenes (Céges adatok)<br /> *Elemzésekhez szükséges programok-Coco: ingyenes<br /> *Ráfordított költség: 500 Ft/óra<br /> *Összes ráfordított idő: 24 óra<br /> *Összes költség: 24*500= 14.400 Ft<br /> *Piaci érték: 45.000 Ft<br /> <br /> Várhatóan 45.000 ft-ért lehetne értékesíteni az ösztönös megoldást. Alkalmazásával sokkal részletesebb és biztosabb eredményhez juthat a cég. A Tibi csoki számára mindenképp nagyon hasznos, hogy az egyes promóciós mixek sikerességének mértékét, előre meghatározhatja, és nem pedig csak megbecsülni tudja.<br /> <br /> '''Hasznosság különbözet a két megoldás között:'''<br /> <br /> *'''Költség különbözet:''' 14.400-7.000=7.400 Ft (Ennyivel drágább a tananyag szerinti megoldás)<br /> *'''Piaci érték különbözet:''' 45.000-15.000=30.000 Ft (Ennyivel ér többet a tananyag szerinti megoldás)<br /> <br /> Költségek tekintetében az ösztönös módszer éri meg jobban, viszont piaci értéket figyelembe véve a tananyag szerinti megoldás. Összességében a tananyag szerinti megoldás 22.600 Ft-tal ér többet. (30.000-7.400)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Első lépésként a Tibi csoki által használt lehetséges promóciós mixeket állítottam össze. Az alaptáblában a sorokban az egyes esetek jelennek meg, az oszlopokban pedig a költségvetésből az egyes marketingkommunikációs eszközökre szánt arány. Az utolsó két oszlopban pedig az egyes promóciós mixek sikerének és kudarcának mértékét jelenítettem meg. Ezt követően sorszám függvénnyel rangsorolást végeztem, majd COCO elemzést készítettem a rangsor mátrix megadásával. Ezt követően inverz táblát és elemzést készítettem, és a direkt táblázatban szereplő adatokat ellenőriztem hitelességvizsgálattal.<br /> <br /> Ezt követően metaadatbázist szerkesztettem, mely alapján Pivot táblát készítettem. <br /> <br /> Végül az így kapott eredményeket kiértékeltem, és feltöltöttem wiki-re szöveges információkkal.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Jelen esetben az attribútumok S1 szintjének következményeként 220 százalékos eredményt kaptam. Ez az eredmény irracionálisan magas. Az irracionális eredmény a modell hibájának és a fiktív adatoknak tudható be, ennyi adatból nem volt képes okosabbra jutni.<br /> <br /> Így a korrekciót kellett végeznem ahhoz, hogy racionális eredményt kapjak. Az így kapott következmény eredménye 110 százalék (Direkt munkalap, L34-es cella).<br /> <br /> A kapott korrekciós következményből levonható, hogy 110 százalékos siker várható, tehát a reklámozásra fordított összes megtérül, ezen kívül még 10 százalékos nyereségre is számíthat a cég.<br /> <br /> Amennyiben az eseteket vizsgálom, hitelességeket vizsgálva látható, hogy az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset (Direkt munkalap, K53-as cella).<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A tananyag szerinti megoldás szerinti következmény eredménye 110 százalék (Direkt munkalap, L34-es cella), amely merőben eltér az ösztönös megoldás eredményétől, amely csupán 49 százalék sikerességet mutat (OAM munkalap, K16-os cella).<br /> <br /> Az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset. Az alaptáblában is ennél a promóciós mixnél volt a legnagyobb a siker mértéke. Ebből levonható, hogy ha a Tibi csoki egy-egy reklámeszköz alkalmazására többet fordít, tehát azokkal intenzívebben reklámoz, nagyobb sikert érhet el, mint ha több csatornán keresztül próbálja meg elérni a fogyasztókat. Ez esetben a televízión és a közösségi médián keresztüli reklámozást használná a legjobban és ezek a csatornákon próbálná meg elérni és meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy Tibi csoki vásároljanak. <br /> <br /> Azon marketing stratégák illetve operatív marketing elemzők részére, akik a lehetséges promóciós mixeket állítják össze egy vállalat számára, érdemes az elemzést elvégezni. Hiszen nem mindegy, hogy a költségvetésből az egyes promóciós mixek megvalósítására fordított összeg mennyire térül meg. Minden vállalat jogos elvárása, hogy egy, a termékeit népszerűsítő marketingkommunikációs kampány sikeres legyen, és a rá fordított összeg maximálisan megtérüljön, sőt, még hasznot is hozzon. A COCO hasonlóságelemző módszert ajánlani tudom, ha döntésünket gyorsan és optimális módon akarjuk meghozni. Megállapítható, hogy a módszer rendszeresen hasznosítható.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Hasznosság különbözet a két megoldás között költségek tekintetében az ösztönös módszer éri meg jobban, viszont piaci értéket figyelembe véve a tananyag szerinti megoldás. Összességében a tananyag szerinti megoldás 22.600 Ft-tal ér többet.<br /> <br /> Véleményem szerint nagyon hasznosnak bizonyult ez a feladat, mert számomra is kiderült, hogy egy vállalat sikeresebb lehet az esetben ha nem minden marketingkommunikációs eszközt használ egy reklámkampány során, hanem inkább egy-egy reklámeszköz alkalmazására nagyobb hangsúlyt fektet. A mi esetünkben a televízió és a közösségi média intenzívebb alkalmazása hozta el a sikert, amely számomra nagy öröm, mivel Mesterképzésen a diplomadolgozatom címe a Közösségi média alkalmazásainak lehetőségei a Tibi csoki számára. Így ez az információ és ennek feldolgozása is segítséget nyújthat a dolgozat megírásához. <br /> <br /> Az elemzés hasznosságát, 22.600 Ft-ot reálisnak tartom. Az ösztönös megoldást nem érdemes alkalmazni ezen helyzetnél, hiszen nem ad megbízható eredményt a sikeresség mértékére. A tananyag szerinti módszer drágábbnak bizonyult, de a Tibi csoki számára egy megbízható és hasznos módszerről beszélünk, így megéri a befektetés.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Siker_szimulator&diff=66787 2013-06-20T11:14:48Z

<p>Jkv7: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/siker_szimulator.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Az egyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslése (a stratégia tervezés támogatása céljából a téves erőforrás allokációk minimalizálása érdekében)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> ==Személyes érintettség==<br /> Az alapdiplomámat is a Szent István Egyetemen szereztem és az ehhez szükséges szakdolgozatomat a Tibi csoki marketingkommunikációjából írtam. A mesterképzésen is ezt a diplomadolgozat témát folytatom, így esett a választásom a Tibi csoki által használt gyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslésére. Az általam elkészített feladat nem csak a megírandó diplomadolgozatomhoz lehet nagy segítség, hanem érdeklődési körömbe is beleillik.<br /> <br /> Továbbá, ahhoz, hogy egy vállalkozás értékesíteni tudja a termékeit, és emellett elegendő információt tudjon szolgáltatni a fogyasztóknak a vásárlási döntésük meghozatalához, meg kell teremteni a cég és a vevő közötti kommunikáció kereteit. Ha egy vállalkozás megelégszik azzal, hogy a termékeit kiteszi a polcra, és várja, hogy a fogyasztó maga találjon rájuk, nem számíthat sikerre. Ahhoz, hogy kapcsolatot lehessen teremteni az elérni kívánt célcsoporttal, a marketingkommunikáció eszközeit kell segítségül hívni. Még abban az esetben is, ha egy termék történetesen piacképes, a termék sikere a promóciós eszközök alkalmazásától és hatékonyságától függ. Ezért úgy gondolom, hogy a feladatom azon marketing stratégák segítségére is lehet, akik erőforrás allokációkat tervezik meg.<br /> <br /> ==Szakirodalmi beágyazottság==<br /> A szakirodalmi feldolgozás során leginkább Fazekas Ildikó és Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció érthetőbben című könyvét használtam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy összeállítottam a Tibi csoki 2012-es évi 10 aktív kampány hónapjának lehetséges promóciós mixeit. A feladatom során kíváncsi lesz +1 eset következményére, továbbá arra, hogy a 10 promóciós mix közül melyik a legjobb összetételű. Azért fontos számára ezen információ megszerzése, és ezen feladat elvégzése, mert szorosan kötődik a diplomadolgozatom témájához, valamint kiderül számomra az eredményből, hogy a Tibi csoki mely promóciós mix választásakor járna a legjobban, és ez a diplomadolgozatom megírásához is segítség lesz.<br /> <br /> A Tibi csoki a reklámkampányai során a következő reklámeszközöket használja, és ezen eszközök alkalmazására költ egy reklámkampány során: <br /> *Televíziós reklám<br /> *Rádiós reklám<br /> *Közösségi média<br /> *Közületi reklámok<br /> *Vásárlásösztönzés<br /> *Vásárláshelyi reklám<br /> *Támogatás<br /> *Személyes eladás<br /> *PR<br /> <br /> Ösztönös megoldásként az első próbálkozás az volt, hogy átlagot vontam az egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökre fordított értékekből, de mivel az összes marketingkommunikációs eszköz teljes marketing mixben betöltött aránya 100 százalék, így ugyanaz az érték jött ki minden hónap átlagára (0,111111). Tehát ezt a szakértői véleményt elvetettem.<br /> <br /> Ezt kövezően szórást számoltam egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökből. Ezúttal eltérő értékeket kaptam az egyes hónapokra, azonban a szórás számolás alapján sem sikerült releváns adatokhoz jutnom, így ezt a szakértői véleményt is elvetettem.<br /> <br /> A feladatomban az 10 aktív kampányhónap lehetséges promóciós mixeinek sikerességének mértéke megadásra került, így végül ösztönös megoldásként számtani átlagot számítottam a 10 promóciós mix sikerességének mértékéből (ami már adott volt), amely megadja a promóciós mixek sikerességének mértékének átlagát. Az így kapott eredmény 49 százalék (OAM munkalap, K16-os cella). Mivel ezen eredményhez csak egy egyszerű Excel számítás alapján jutottam, így ez csak egy becsült érték. Részletesebb, hitelesebb eredményeket a hasonlóségelemzés módszerével kaphatok.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A marketing munka hátterében úgy a marketing mixre mint ezek hatására rendelkezésre állnak bizonylatok. Az eset időbeli (térbeli) definíciója nem triviálisan illeszkedik a bizonylatok adataihoz. Az egyes költség elemek (bizonylatok) hozzárendelés a mix elemekhez nem triviális.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A 2012-es évet 10 aktív kampány hónapnak élte meg a cég, továbbá beletettem még egy 0. esetet is, amely során nem alkalmaz egy marketingkommunikációs eszközt sem a cég.<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> '''X oszlopok:''' Az általam felsorolt marketingkommunikációs eszközök kimerítik a promóciós mixet (ATL és BTL eszközök).<br /> *Televíziós reklám: A közmédiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a televíziós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> *Rádiós reklám: A rádiókkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a rádiós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közösségi média: Az egyes közösségi oldalakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a közösségi média reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közületi reklámok: A közületi médiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a közületi média reklám (plakátok) aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárlásösztönzés: A vásárlásösztönzésre költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárlásösztönzés aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárláshelyi reklám: Az egyes áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárláshelyi reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Támogatás: Az egyes sporteseményekkel kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a támogatás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Személyes eladás: Az áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a személyes eladás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *PR: A PR-ra költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a PR aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> <br /> '''Y oszlop:''' az egyes promóciós mixek sikerességének mértéke<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatom által érintett célcsoport marketing stratégák és operatív marketing elemzők.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> '''Ösztönösmegoldás:'''<br /> *Adatvagyonhoz való hozzájutás: ingyenes (Céges adatok)<br /> *Elemzésekhez szükséges programok-Excel: ingyenes<br /> *Ráfordított költség: 500 Ft/óra<br /> *Összes ráfordított idő: 14 óra<br /> *Összes költség: 24*500= 7000 Ft<br /> *Piaci érték: 15.000 Ft<br /> <br /> '''Tananyag szerinti megoldás:'''<br /> *Adatvagyonhoz való hozzájutás: ingyenes (Céges adatok)<br /> *Elemzésekhez szükséges programok-Coco: ingyenes<br /> *Ráfordított költség: 500 Ft/óra<br /> *Összes ráfordított idő: 24 óra<br /> *Összes költség: 24*500= 14.400 Ft<br /> *Piaci érték: 45.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet a két megoldás között:'''<br /> <br /> *'''Költség különbözet:''' 14.400-7.000=7.400 Ft (Ennyivel drágább a tananyag szerinti megoldás)<br /> *'''Piaci érték különbözet:''' 45.000-15.000=30.000 Ft (Ennyivel ér többet a tananyag szerinti megoldás)<br /> <br /> Költségek tekintetében az ösztönös módszer éri meg jobban, viszont piaci értéket figyelembe véve a tananyag szerinti megoldás. Összességében a tananyag szerinti megoldás 22.600 Ft-tal ér többet. (30.000-7.400)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Első lépésként a Tibi csoki által használt lehetséges promóciós mixeket állítottam össze. Az alaptáblában a sorokban az egyes esetek jelennek meg, az oszlopokban pedig a költségvetésből az egyes marketingkommunikációs eszközökre szánt arány. Az utolsó két oszlopban pedig az egyes promóciós mixek sikerének és kudarcának mértékét jelenítettem meg. Ezt követően sorszám függvénnyel rangsorolást végeztem, majd COCO elemzést készítettem a rangsor mátrix megadásával. Ezt követően inverz táblát és elemzést készítettem, és a direkt táblázatban szereplő adatokat ellenőriztem hitelességvizsgálattal.<br /> <br /> Ezt követően metaadatbázist szerkesztettem, mely alapján Pivot táblát készítettem. <br /> <br /> Végül az így kapott eredményeket kiértékeltem, és feltöltöttem wiki-re szöveges információkkal.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Jelen esetben az attribútumok S1 szintjének következményeként 220 százalékos eredményt kaptam. Ez az eredmény irracionálisan magas. Az irracionális eredmény a modell hibájának és a fiktív adatoknak tudható be, ennyi adatból nem volt képes okosabbra jutni.<br /> <br /> Így a korrekciót kellett végeznem ahhoz, hogy racionális eredményt kapjak. Az így kapott következmény eredménye 110 százalék (Direkt munkalap, L34-es cella).<br /> <br /> A kapott korrekciós következményből levonható, hogy 110 százalékos siker várható, tehát a reklámozásra fordított összes megtérül, ezen kívül még 10 százalékos nyereségre is számíthat a cég.<br /> <br /> Amennyiben az eseteket vizsgálom, hitelességeket vizsgálva látható, hogy az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset (Direkt munkalap, K53-as cella).<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A tananyag szerinti megoldás szerinti következmény eredménye 110 százalék (Direkt munkalap, L34-es cella), amely merőben eltér az ösztönös megoldás eredményétől, amely csupán 49 százalék sikerességet mutat (OAM munkalap, K16-os cella).<br /> <br /> Az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset. Az alaptáblában is ennél a promóciós mixnél volt a legnagyobb a siker mértéke. Ebből levonható, hogy ha a Tibi csoki egy-egy reklámeszköz alkalmazására többet fordít, tehát azokkal intenzívebben reklámoz, nagyobb sikert érhet el, mint ha több csatornán keresztül próbálja meg elérni a fogyasztókat. Ez esetben a televízión és a közösségi médián keresztüli reklámozást használná a legjobban és ezek a csatornákon próbálná meg elérni és meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy Tibi csoki vásároljanak. <br /> <br /> Azon marketing stratégák illetve operatív marketing elemzők részére, akik a lehetséges promóciós mixeket állítják össze egy vállalat számára, érdemes az elemzést elvégezni. Hiszen nem mindegy, hogy a költségvetésből az egyes promóciós mixek megvalósítására fordított összeg mennyire térül meg. Minden vállalat jogos elvárása, hogy egy, a termékeit népszerűsítő marketingkommunikációs kampány sikeres legyen, és a rá fordított összeg maximálisan megtérüljön, sőt, még hasznot is hozzon. A COCO hasonlóságelemző módszert ajánlani tudom, ha döntésünket gyorsan és optimális módon akarjuk meghozni. Megállapítható, hogy a módszer rendszeresen hasznosítható.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Hasznosság különbözet a két megoldás között költségek tekintetében az ösztönös módszer éri meg jobban, viszont piaci értéket figyelembe véve a tananyag szerinti megoldás. Összességében a tananyag szerinti megoldás 22.600 Ft-tal ér többet.<br /> <br /> Véleményem szerint nagyon hasznosnak bizonyult ez a feladat, mert számomra is kiderült, hogy egy vállalat sikeresebb lehet az esetben ha nem minden marketingkommunikációs eszközt használ egy reklámkampány során, hanem inkább egy-egy reklámeszköz alkalmazására nagyobb hangsúlyt fektet. A mi esetünkben a televízió és a közösségi média intenzívebb alkalmazása hozta el a sikert, amely számomra nagy öröm, mivel Mesterképzésen a diplomadolgozatom címe a Közösségi média alkalmazásainak lehetőségei a Tibi csoki számára. Így ez az információ és ennek feldolgozása is segítséget nyújthat a dolgozat megírásához. <br /> <br /> Az elemzés hasznosságát, 22.600 Ft-ot reálisnak tartom. Az ösztönös megoldást nem érdemes alkalmazni ezen helyzetnél, hiszen nem ad megbízható eredményt a sikeresség mértékére. A tananyag szerinti módszer drágábbnak bizonyult, de a Tibi csoki számára egy megbízható és hasznos módszerről beszélünk, így megéri a befektetés.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Orsz%C3%A1gok&diff=66786 2013-06-20T09:27:01Z

<p>Jkv7: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div><br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/orszagok.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kutatásomban vizsgálom, hogy az általam preferált tíz ország közül, mely lenne a legoptimálisabb választás külföldi tartózkodás céljára, a számomra legfontosabbnak vélt attribútumok tekintetében.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Az egyetem elvégzése után, sok lehetőséget látok a külföldi munkavállalásban és megélhetésben, ezért kíváncsi voltam, mely ország lenne számomra a leginkább kedvező választás.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladatomat előzetes ismeretek alapján , ugyanezen adatok birtokában hasonlóság elemzés nélkül, az excel program segítségével oldottam volna meg. Első lépésként biztosan a Sorszám függvényt alkalmaztam volna ez esetben is, viszont a Coco program nélkül egy egyszerű SZUM függvénnyel összesítettem volna a kapott sorszám eredményeket. Az Alaptábla nevű munkalapon kék színnel, a direkt tábla mellé el is készítettem ezen futtatást. <br /> A kapott eredményeket látván kiderül, hogy Németország a &quot;nyertes&quot;, hiszen ez az ország érte el a legalacsonyabb pontszámot.(ami itt bizony a győzelmet jelenti)<br /> Hozzá kell tennem, hogy ez a módszer túlságosan egyszerű, és közel sem ad olyan részletes, árnyalt eredményeket, mint például a hasonlóságelemzés.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A vizsgálat során az Európai Unió 27 tagállamát vettem figyelembe, azonban kiválasztottam a számomra leginkább kedvelt tíz országot. Az országokat a kiköltözésem szempontjából releváns tíz attribútum tekintetében vizsgáltam. Az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal honlapjáról töltöttem le, melyben az attribútumokhoz rendelt hivatalos mértékegységeket használtam fel.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *Belgium<br /> *Denmark<br /> *Germany<br /> *Spain<br /> *France<br /> *Italy<br /> *Netherlands<br /> *Portugal<br /> *Sweden<br /> *Switzerland<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Népsűrűség (lakos/km2)(db)irány-1 tehát minél kisebb a népsűrűség, annál vonzóbb az ország <br /> *Válások ezer főre (db)irány-1 minél kevesebb a válások száma, annál vonzóbb az ország<br /> *Foglalkoztatottsági ráta (25-64 évesek körében) (%) irány-0 minél nagyobb a foglalkoztatottsági ráta, annál vonzóbb az ország<br /> *Munkanélküliségi ráta (25-64évesek %-ában)(%)irány-1 minél alacsonyabb a munkanélküliségi ráta, annál vonzóbb az ország <br /> *Szegénységi ráta a felsőoktatásban résztvettek körében (%) irány-1 minél alacsonyabb a szegénységi ráta a felsőoktatásban, annál vonzóbb az ország <br /> *Kórházi ágyak ezer főre (db) irány-0 minél magasabb a kórházi ágyak száma, annál vonzóbb az ország<br /> *Idegrendszeri megbetegedések miatti halálozás százezer főre (db) irány-1 minél kevesebb az idegrendszeri megbetegedések miatti halálozás száma, annál vonzóbb az ország <br /> *Emberölés, testi sértés miatti halálozás százezer főre (db)irány-1 minél kevesebb az emberölések száma, annál vonzóbb az ország<br /> *A zajnak kitett háztartásokban élők aránya (%)irány-1 minél kevesebb a zajnak kitett háztartásokban élők aránya, annál vonzóbb az ország <br /> *Szociális védelemre fordított összes kiadás a GDP %-ában (%)irány-0 minél magasabb a szociális védelemre fordított összes kiadás, annál vonzóbb az ország<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Saját magam számára, iránymutatás céljából történt a kutatás, hogy statisztikai adatok alapján objektíven alá legyen támasztva a döntésem.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ösztönös megoldás:<br /> <br /> *Költségek<br /> *Szakértői munkaidő: 20 perc (2000ft/óra) = 667 Ft<br /> *Licencdíjak: Excel-ingyenesen letölthető = 0Ft<br /> *Legitimációs költségek:<br /> *Informális megoldás: <br /> Önkényes szakértői vélemény ellenőrzése olyan emberekkel való beszélgetés keretei belül, akik már tartózkodtak külföldön, főként Németországban, akik megerősítést adnak az elemzésnek 2 óra : 16.000Ft (egy órás ebéd, egy átlagos étteremben, 6-7fővel)<br /> <br /> Összesen: 16.667 Ft <br /> <br /> *Piaci érték: Tekintve, hogy a felhasznált egyszerű exceles technika nem is alkalmas teljesen az emocionális döntés teljes mértékű megerősítésére, akkor is, a tapasztalt külföldön élőkkel való beszélgetés és az ebbe való befektetett összeg nem túl nagy értket kölcsönöz, de mégis meghúzódik mögötte az &quot;érték&quot;<br /> Piaci érték tehát: 20.000 Ft <br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás:<br /> <br /> *Költségek<br /> *Szakértői munka: 10 perc (2.000 Ft/óra) = 334 Ft<br /> *Licencdíj: Coco = 0 Ft<br /> *Legitimációs ktgek: 0 Ft, mert a módszertan önellenőrző, de véleményem szerint a kapott eredmények alátámasztására hatalmas hasznát vennénk a tapasztalat külföldön élőknek ebben az esetben is.Itt viszont, a hitelesebb, átláthatóbb coco-s eredmények révén, már elég egy rövidebb, kisebb létszámú &quot;megerősítés&quot; : 1óra: 10.000 Ft<br /> <br /> Összesen: 10.334 Ft<br /> <br /> *Piaci érték - Tekintve, hogy a hasonlóságelemzéssel sokkal részletesebb, hitelesebb eredményeket kapunk a számok tükrében, és ha hozzávesszük a megerősítési folyamatot is a tapsztalt külföldön élők segítségével, akkor mondhatjuk, hogy a piaci érték magasabb, mint az előző esetben, még akkor is, ha erre kevesebbet költöttünk. <br /> Piaci érték: 35.000 Ft<br /> <br /> Hasznosság-különbözet a két megoldás között:<br /> *költségkülönbözet: 6.333Ft (ennyivel olcsóbb a tananyag szerinti megoldás: 16.667-10.334 Ft)<br /> *a megoldások érték-különbözete: 15.000Ft(ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás: 35.000-20.000 Ft)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *Objektumok meghatározása<br /> *Attribútumok meghatározása<br /> *Az alaptábla nevezetű munkalapra feltöltöttem a narancssárgával jelölt attribútumokat és az objektumokat, melyeket a már említett módon gyűjtöttem.<br /> *Meghatároztam az attribútumok irányát.<br /> *Elkészítettem a direkt táblát sorszám függvény segítségével, így megkaptam, hogy a különböző objektumok az attribútumok tekintetében milyen &quot;helyezést&quot; tudhatnak magukénak.- Helyezés tábla<br /> *Ezt követően ugyanezen a munkalapon elkészítettem a direkt tábla inverzét is, egy egyszerű képlet segítségével(=n+1-direkt érték)<br /> *Ezek után elkészítettem a direkt táblám felhasználásával az első Coco elemzést.<br /> *A kapott eredményeket a Coco1 nevű munkalapon helyeztem el. Az elemzés egyértelműen kimutatta, hogy a futtatás során voltak olyan attribútumok, amelyeket a Coco program nem használt fel az elemzéshez. Ezeket az attribútumokat citromsárga színnel kiemeltem a Coco1 nevű munkalapon.<br /> *Szűkített modell elemzése -&gt; A kiemelt, fel nem használt attribútumokat átmásoltam a Coco2 nevű munkalapra, és egy újabb futtatást végeztem el rajtuk a program segítségével.<br /> *A kapott, végleges eredményeket különböző színnel jelöltem (Becslés oszlop)a Coco2 munkalapon<br /> *Elkészítettem az inverz táblának az elemzését (Inverz munkalap)<br /> *Mindezek után a szűkített modell inverzének is megcsináltam a futtatását, amely eredményeket a későbbi &quot;ellenőrzéshez&quot; használtam fel<br /> *A Coco2 nevű munkalapon elvégeztem az ellenőrzést, amihez a HA függvényt használtam fel és a Delta értékeket vetettem össze a szűkített modell, illetve a szűkített modell inverzének felhasználásával.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A Coco2 munkalap 59. sora alapján a győztes Germany(Németország), mert az ideális desztináció profiljának ez az ország felel meg a 10 konkurens ország 10 mutatószáma alapján, ahol az ellenőrző számítások nem mutattak ki kockázatot.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A best practice és hasonlóságelemzés azonos végkövetkeztetésre jutott, habár hozzá kell tenni, hogy a hasonlóságelemzéssel sokkal részletesebb eredményeket kapunk.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Maga az elemzés végrehajtása nem emészt fel különösebb összeget (pontosan 0Ft-ot),másrészt viszont az önellenőrzési mechanizmusok közül jelen esetben hatalmas jelentősége van a baráti beszélgetésnek. <br /> Tekintve, hogy a kapott végeredmények tekintetében Németország, Svájc és Svédország között viszonylag kicsi különbségek mutatkoznak, így a döntés emocionális faktorán nagyot lendítene a már említett beszélgetés. <br /> Tehát a már korábban említett 8.000 Ft reális hasznosságnak tűnik.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Orsz%C3%A1gok&diff=66785 2013-06-20T09:13:13Z

<p>Jkv7: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div><br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/orszagok.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kutatásomban vizsgálom, hogy az általam preferált tíz ország közül, mely lenne a legoptimálisabb választás külföldi tartózkodás céljára, a számomra legfontosabbnak vélt attribútumok tekintetében.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Az egyetem elvégzése után, sok lehetőséget látok a külföldi munkavállalásban és megélhetésben, ezért kíváncsi voltam, mely ország lenne számomra a leginkább kedvező választás.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladatomat előzetes ismeretek alapján , ugyanezen adatok birtokában hasonlóság elemzés nélkül, az excel program segítségével oldottam volna meg. Első lépésként biztosan a Sorszám függvényt alkalmaztam volna ez esetben is, viszont a Coco program nélkül egy egyszerű SZUM függvénnyel összesítettem volna a kapott sorszám eredményeket. Az Alaptábla nevű munkalapon kék színnel, a direkt tábla mellé el is készítettem ezen futtatást. <br /> A kapott eredményeket látván kiderül, hogy Németország a &quot;nyertes&quot;, hiszen ez az ország érte el a legalacsonyabb pontszámot.(ami itt bizony a győzelmet jelenti)<br /> Hozzá kell tennem, hogy ez a módszer túlságosan egyszerű, és közel sem ad olyan részletes, árnyalt eredményeket, mint például a hasonlóságelemzés.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A vizsgálat során az Európai Unió 27 tagállamát vettem figyelembe, azonban kiválasztottam a számomra leginkább kedvelt tíz országot. Az országokat a kiköltözésem szempontjából releváns tíz attribútum tekintetében vizsgáltam. Az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal honlapjáról töltöttem le, melyben az attribútumokhoz rendelt hivatalos mértékegységeket használtam fel.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *Belgium<br /> *Denmark<br /> *Germany<br /> *Spain<br /> *France<br /> *Italy<br /> *Netherlands<br /> *Portugal<br /> *Sweden<br /> *Switzerland<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Népsűrűség (lakos/km2)(db)irány-1 tehát minél kisebb a népsűrűség, annál vonzóbb az ország <br /> *Válások ezer főre (db)irány-1 minél kevesebb a válások száma, annál vonzóbb az ország<br /> *Foglalkoztatottsági ráta (25-64 évesek körében) (%) irány-0 minél nagyobb a foglalkoztatottsági ráta, annál vonzóbb az ország<br /> *Munkanélküliségi ráta (25-64évesek %-ában)(%)irány-1 minél alacsonyabb a munkanélküliségi ráta, annál vonzóbb az ország <br /> *Szegénységi ráta a felsőoktatásban résztvettek körében (%) irány-1 minél alacsonyabb a szegénységi ráta a felsőoktatásban, annál vonzóbb az ország <br /> *Kórházi ágyak ezer főre (db) irány-0 minél magasabb a kórházi ágyak száma, annál vonzóbb az ország<br /> *Idegrendszeri megbetegedések miatti halálozás százezer főre (db) irány-1 minél kevesebb az idegrendszeri megbetegedések miatti halálozás száma, annál vonzóbb az ország <br /> *Emberölés, testi sértés miatti halálozás százezer főre (db)irány-1 minél kevesebb az emberölések száma, annál vonzóbb az ország<br /> *A zajnak kitett háztartásokban élők aránya (%)irány-1 minél kevesebb a zajnak kitett háztartásokban élők aránya, annál vonzóbb az ország <br /> *Szociális védelemre fordított összes kiadás a GDP %-ában (%)irány-0 minél magasabb a szociális védelemre fordított összes kiadás, annál vonzóbb az ország<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Saját magam számára, iránymutatás céljából történt a kutatás, hogy statisztikai adatok alapján objektíven alá legyen támasztva a döntésem.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> *Adatvagyon megszerzése - Forrás KSH -&gt; ingyenes<br /> *Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel/Open office)- Ingyenesen letölthetőek a netről(nincs költsége, nem hivatalosan)<br /> *Szakértői munkaidő - 2 óra<br /> <br /> Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: ingyenes licencek<br /> *Szakértői munkaidő, az adatvagyon rendelkezésére állásától számítva<br /> **hasonlóság elemzés:20 perc<br /> <br /> Önellenőrzési mechanizmusok:<br /> Önkényes szakértői vélemény ellenőrzés baráti beszélgetés keretén belül, 2 óra : 8.000 Forint<br /> MIVEL EMOCIONÁLIS DÖNTÉSRŐL BESZÉLÜNK ÍGY SZAKIRODALOMMAL ÉS KÜLÖNBÖZŐ KÖZVÉLEMÉNY KUTATÁSOKKAL NEM LEHET A KAPOTT EREDMÉNYEKET &quot;ELLENŐRIZNI&quot;<br /> <br /> <br /> Tehát, mindösszesen 8.000 Forint reményében kezdjük el az alternatív megoldás létrehozását, ami valamivel több, mint 2 órás munka(2óra 20 perc).<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *Objektumok meghatározása<br /> *Attribútumok meghatározása<br /> *Az alaptábla nevezetű munkalapra feltöltöttem a narancssárgával jelölt attribútumokat és az objektumokat, melyeket a már említett módon gyűjtöttem.<br /> *Meghatároztam az attribútumok irányát.<br /> *Elkészítettem a direkt táblát sorszám függvény segítségével, így megkaptam, hogy a különböző objektumok az attribútumok tekintetében milyen &quot;helyezést&quot; tudhatnak magukénak.- Helyezés tábla<br /> *Ezt követően ugyanezen a munkalapon elkészítettem a direkt tábla inverzét is, egy egyszerű képlet segítségével(=n+1-direkt érték)<br /> *Ezek után elkészítettem a direkt táblám felhasználásával az első Coco elemzést.<br /> *A kapott eredményeket a Coco1 nevű munkalapon helyeztem el. Az elemzés egyértelműen kimutatta, hogy a futtatás során voltak olyan attribútumok, amelyeket a Coco program nem használt fel az elemzéshez. Ezeket az attribútumokat citromsárga színnel kiemeltem a Coco1 nevű munkalapon.<br /> *Szűkített modell elemzése -&gt; A kiemelt, fel nem használt attribútumokat átmásoltam a Coco2 nevű munkalapra, és egy újabb futtatást végeztem el rajtuk a program segítségével.<br /> *A kapott, végleges eredményeket különböző színnel jelöltem (Becslés oszlop)a Coco2 munkalapon<br /> *Elkészítettem az inverz táblának az elemzését (Inverz munkalap)<br /> *Mindezek után a szűkített modell inverzének is megcsináltam a futtatását, amely eredményeket a későbbi &quot;ellenőrzéshez&quot; használtam fel<br /> *A Coco2 nevű munkalapon elvégeztem az ellenőrzést, amihez a HA függvényt használtam fel és a Delta értékeket vetettem össze a szűkített modell, illetve a szűkített modell inverzének felhasználásával.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A Coco2 munkalap 59. sora alapján a győztes Germany(Németország), mert az ideális desztináció profiljának ez az ország felel meg a 10 konkurens ország 10 mutatószáma alapján, ahol az ellenőrző számítások nem mutattak ki kockázatot.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A best practice és hasonlóságelemzés azonos végkövetkeztetésre jutott, habár hozzá kell tenni, hogy a hasonlóságelemzéssel sokkal részletesebb eredményeket kapunk.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Maga az elemzés végrehajtása nem emészt fel különösebb összeget (pontosan 0Ft-ot),másrészt viszont az önellenőrzési mechanizmusok közül jelen esetben hatalmas jelentősége van a baráti beszélgetésnek. <br /> Tekintve, hogy a kapott végeredmények tekintetében Németország, Svájc és Svédország között viszonylag kicsi különbségek mutatkoznak, így a döntés emocionális faktorán nagyot lendítene a már említett beszélgetés. <br /> Tehát a már korábban említett 8.000 Ft reális hasznosságnak tűnik.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Siker_szimulator&diff=66775 2013-06-19T18:14:15Z

<p>Jkv7: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/siker_szimulator.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Az egyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslése (a stratégia tervezés támogatása céljából a téves erőforrás allokációk minimalizálása érdekében)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> ==Személyes érintettség==<br /> Az alapdiplomámat is a Szent István Egyetemen szereztem és az ehhez szükséges szakdolgozatomat a Tibi csoki marketingkommunikációjából írtam. A mesterképzésen is ezt a diplomadolgozat témát folytatom, így esett a választásom a Tibi csoki által használt gyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslésére. Az általam elkészített feladat nem csak a megírandó diplomadolgozatomhoz lehet nagy segítség, hanem érdeklődési körömbe is beleillik.<br /> <br /> Továbbá, ahhoz, hogy egy vállalkozás értékesíteni tudja a termékeit, és emellett elegendő információt tudjon szolgáltatni a fogyasztóknak a vásárlási döntésük meghozatalához, meg kell teremteni a cég és a vevő közötti kommunikáció kereteit. Ha egy vállalkozás megelégszik azzal, hogy a termékeit kiteszi a polcra, és várja, hogy a fogyasztó maga találjon rájuk, nem számíthat sikerre. Ahhoz, hogy kapcsolatot lehessen teremteni az elérni kívánt célcsoporttal, a marketingkommunikáció eszközeit kell segítségül hívni. Még abban az esetben is, ha egy termék történetesen piacképes, a termék sikere a promóciós eszközök alkalmazásától és hatékonyságától függ. Ezért úgy gondolom, hogy a feladatom azon marketing stratégák segítségére is lehet, akik erőforrás allokációkat tervezik meg.<br /> <br /> ==Szakirodalmi beágyazottság==<br /> A szakirodalmi feldolgozás során leginkább Fazekas Ildikó és Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció érthetőbben című könyvét használtam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy összeállítottam a Tibi csoki 2012-es évi 10 aktív kampány hónapjának lehetséges promóciós mixeit. A feladatom során kíváncsi lesz +1 eset következményére, továbbá arra, hogy a 10 promóciós mix közül melyik a legjobb összetételű. Azért fontos számára ezen információ megszerzése, és ezen feladat elvégzése, mert szorosan kötődik a diplomadolgozatom témájához, valamint kiderül számomra az eredményből, hogy a Tibi csoki mely promóciós mix választásakor járna a legjobban, és ez a diplomadolgozatom megírásához is segítség lesz.<br /> <br /> A Tibi csoki a reklámkampányai során a következő reklámeszközöket használja, és ezen eszközök alkalmazására költ egy reklámkampány során: <br /> *Televíziós reklám<br /> *Rádiós reklám<br /> *Közösségi média<br /> *Közületi reklámok<br /> *Vásárlásösztönzés<br /> *Vásárláshelyi reklám<br /> *Támogatás<br /> *Személyes eladás<br /> *PR<br /> <br /> Ösztönös megoldásként az első próbálkozás az volt, hogy átlagot vontam az egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökre fordított értékekből, de mivel az összes marketingkommunikációs eszköz teljes marketing mixben betöltött aránya 100 százalék, így ugyanaz az érték jött ki minden hónap átlagára (0,111111). Tehát ezt a szakértői véleményt elvetettem.<br /> <br /> Ezt kövezően szórást számoltam egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökből. Ezúttal eltérő értékeket kaptam az egyes hónapokra, azonban a szórás számolás alapján sem sikerült releváns adatokhoz jutnom, így ezt a szakértői véleményt is elvetettem.<br /> <br /> A feladatomban az 10 aktív kampányhónap lehetséges promóciós mixeinek sikerességének mértéke megadásra került, így végül ösztönös megoldásként számtani átlagot számítottam a 10 promóciós mix sikerességének mértékéből (ami már adott volt), amely megadja a promóciós mixek sikerességének mértékének átlagát. Az így kapott eredmény 49 százalék (OAM munkalap, K16-os cella)<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A marketing munka hátterében úgy a marketing mixre mint ezek hatására rendelkezésre állnak bizonylatok. Az eset időbeli (térbeli) definíciója nem triviálisan illeszkedik a bizonylatok adataihoz. Az egyes költség elemek (bizonylatok) hozzárendelés a mix elemekhez nem triviális.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A 2012-es évet 10 aktív kampány hónapnak élte meg a cég, továbbá beletettem még egy 0. esetet is, amely során nem alkalmaz egy marketingkommunikációs eszközt sem a cég.<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> '''X oszlopok:''' Az általam felsorolt marketingkommunikációs eszközök kimerítik a promóciós mixet (ATL és BTL eszközök).<br /> *Televíziós reklám: A közmédiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a televíziós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> *Rádiós reklám: A rádiókkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a rádiós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közösségi média: Az egyes közösségi oldalakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a közösségi média reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közületi reklámok: A közületi médiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a közületi média reklám (plakátok) aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárlásösztönzés: A vásárlásösztönzésre költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárlásösztönzés aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárláshelyi reklám: Az egyes áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárláshelyi reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Támogatás: Az egyes sporteseményekkel kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a támogatás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Személyes eladás: Az áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a személyes eladás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *PR: A PR-ra költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a PR aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> <br /> '''Y oszlop:''' az egyes promóciós mixek sikerességének mértéke<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatom által érintett célcsoport marketing stratégák és operatív marketing elemzők.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> '''Ösztönösmegoldás:'''<br /> *Adatvagyonhoz való hozzájutás: ingyenes (Céges adatok)<br /> *Elemzésekhez szükséges programok-Excel: ingyenes<br /> *Ráfordított költség: 500 Ft/óra<br /> *Összes ráfordított idő: 14 óra<br /> *Összes költség: 24*500= 7000 Ft<br /> *Piaci érték: 15.000 Ft<br /> <br /> '''Tananyag szerinti megoldás:'''<br /> *Adatvagyonhoz való hozzájutás: ingyenes (Céges adatok)<br /> *Elemzésekhez szükséges programok-Coco: ingyenes<br /> *Ráfordított költség: 500 Ft/óra<br /> *Összes ráfordított idő: 24 óra<br /> *Összes költség: 24*500= 14.400 Ft<br /> *Piaci érték: 45.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet a két megoldás között:'''<br /> <br /> *'''Költség különbözet:''' 14.400-7.000=7.400 Ft (Ennyivel drágább a tananyag szerinti megoldás)<br /> *'''Piaci érték különbözet:''' 45.000-15.000=30.000 Ft (Ennyivel ér többet a tananyag szerinti megoldás)<br /> <br /> Költségek tekintetében az ösztönös módszer éri meg jobban, viszont piaci értéket figyelembe véve a tananyag szerinti megoldás. Összességében a tananyag szerinti megoldás 22.600 Ft-tal ér többet. (30.000-7.400)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Első lépésként a Tibi csoki által használt lehetséges promóciós mixeket állítottam össze. Az alaptáblában a sorokban az egyes esetek jelennek meg, az oszlopokban pedig a költségvetésből az egyes marketingkommunikációs eszközökre szánt arány. Az utolsó két oszlopban pedig az egyes promóciós mixek sikerének és kudarcának mértékét jelenítettem meg. Ezt követően sorszám függvénnyel rangsorolást végeztem, majd COCO elemzést készítettem a rangsor mátrix megadásával. Ezt követően inverz táblát és elemzést készítettem, és a direkt táblázatban szereplő adatokat ellenőriztem hitelességvizsgálattal.<br /> <br /> Ezt követően metaadatbázist szerkesztettem, mely alapján Pivot táblát készítettem. <br /> <br /> Végül az így kapott eredményeket kiértékeltem, és feltöltöttem wiki-re szöveges információkkal.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Jelen esetben az attribútumok S1 szintjének következményeként 220 százalékos eredményt kaptam. Ez az eredmény irracionálisan magas. Az irracionális eredmény a modell hibájának és a fiktív adatoknak tudható be, ennyi adatból nem volt képes okosabbra jutni.<br /> <br /> Így a korrekciót kellett végeznem ahhoz, hogy racionális eredményt kapjak. Az így kapott következmény eredménye 110 százalék (Direkt munkalap, L34-es cella).<br /> <br /> A kapott korrekciós következményből levonható, hogy 110 százalékos siker várható, tehát a reklámozásra fordított összes megtérül, ezen kívül még 10 százalékos nyereségre is számíthat a cég.<br /> <br /> Amennyiben az eseteket vizsgálom, hitelességeket vizsgálva látható, hogy az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset (Direkt munkalap, K53-as cella).<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A tananyag szerinti megoldás szerinti következmény eredménye 110 százalék (Direkt munkalap, L34-es cella), amely merőben eltér az ösztönös megoldás eredményétől, amely csupán 49 százalék sikerességet mutat (OAM munkalap, K16-os cella).<br /> <br /> Az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset. Az alaptáblában is ennél a promóciós mixnél volt a legnagyobb a siker mértéke. Ebből levonható, hogy ha a Tibi csoki egy-egy reklámeszköz alkalmazására többet fordít, tehát azokkal intenzívebben reklámoz, nagyobb sikert érhet el, mint ha több csatornán keresztül próbálja meg elérni a fogyasztókat. Ez esetben a televízión és a közösségi médián keresztüli reklámozást használná a legjobban és ezek a csatornákon próbálná meg elérni és meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy Tibi csoki vásároljanak. <br /> <br /> Azon marketing stratégák illetve operatív marketing elemzők részére, akik a lehetséges promóciós mixeket állítják össze egy vállalat számára, érdemes az elemzést elvégezni. Hiszen nem mindegy, hogy a költségvetésből az egyes promóciós mixek megvalósítására fordított összeg mennyire térül meg. Minden vállalat jogos elvárása, hogy egy, a termékeit népszerűsítő marketingkommunikációs kampány sikeres legyen, és a rá fordított összeg maximálisan megtérüljön, sőt, még hasznot is hozzon. A COCO hasonlóságelemző módszert ajánlani tudom, ha döntésünket gyorsan és optimális módon akarjuk meghozni. Megállapítható, hogy a módszer rendszeresen hasznosítható.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Hasznosság különbözet a két megoldás között költségek tekintetében az ösztönös módszer éri meg jobban, viszont piaci értéket figyelembe véve a tananyag szerinti megoldás. Összességében a tananyag szerinti megoldás 22.600 Ft-tal ér többet.<br /> <br /> Véleményem szerint nagyon hasznosnak bizonyult ez a feladat, mert számomra is kiderült, hogy egy vállalat sikeresebb lehet az esetben ha nem minden marketingkommunikációs eszközt használ egy reklámkampány során, hanem inkább egy-egy reklámeszköz alkalmazására nagyobb hangsúlyt fektet. A mi esetünkben a televízió és a közösségi média intenzívebb alkalmazása hozta el a sikert, amely számomra nagy öröm, mivel Mesterképzésen a diplomadolgozatom címe a Közösségi média alkalmazásainak lehetőségei a Tibi csoki számára. Így ez az információ és ennek feldolgozása is segítséget nyújthat a dolgozat megírásához. <br /> <br /> Az elemzés hasznosságát, 22.600 Ft-ot reálisnak tartom. Az ösztönös megoldást nem érdemes alkalmazni ezen helyzetnél, hiszen nem ad megbízható eredményt a sikeresség mértékére. A tananyag szerinti módszer drágábbnak bizonyult, de a Tibi csoki számára egy megbízható és hasznos módszerről beszélünk, így megéri a befektetés.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Siker_szimulator&diff=66774 2013-06-19T18:13:49Z

<p>Jkv7: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/siker_szimulator.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Az egyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslése (a stratégia tervezés támogatása céljából a téves erőforrás allokációk minimalizálása érdekében)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> ==Személyes érintettség==<br /> Az alapdiplomámat is a Szent István Egyetemen szereztem és az ehhez szükséges szakdolgozatomat a Tibi csoki marketingkommunikációjából írtam. A mesterképzésen is ezt a diplomadolgozat témát folytatom, így esett a választásom a Tibi csoki által használt gyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslésére. Az általam elkészített feladat nem csak a megírandó diplomadolgozatomhoz lehet nagy segítség, hanem érdeklődési körömbe is beleillik.<br /> <br /> Továbbá, ahhoz, hogy egy vállalkozás értékesíteni tudja a termékeit, és emellett elegendő információt tudjon szolgáltatni a fogyasztóknak a vásárlási döntésük meghozatalához, meg kell teremteni a cég és a vevő közötti kommunikáció kereteit. Ha egy vállalkozás megelégszik azzal, hogy a termékeit kiteszi a polcra, és várja, hogy a fogyasztó maga találjon rájuk, nem számíthat sikerre. Ahhoz, hogy kapcsolatot lehessen teremteni az elérni kívánt célcsoporttal, a marketingkommunikáció eszközeit kell segítségül hívni. Még abban az esetben is, ha egy termék történetesen piacképes, a termék sikere a promóciós eszközök alkalmazásától és hatékonyságától függ. Ezért úgy gondolom, hogy a feladatom azon marketing stratégák segítségére is lehet, akik erőforrás allokációkat tervezik meg.<br /> <br /> ==Szakirodalmi beágyazottság==<br /> A szakirodalmi feldolgozás során leginkább Fazekas Ildikó és Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció érthetőbben című könyvét használtam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy összeállítottam a Tibi csoki 2012-es évi 10 aktív kampány hónapjának lehetséges promóciós mixeit. A feladatom során kíváncsi lesz +1 eset következményére, továbbá arra, hogy a 10 promóciós mix közül melyik a legjobb összetételű. Azért fontos számára ezen információ megszerzése, és ezen feladat elvégzése, mert szorosan kötődik a diplomadolgozatom témájához, valamint kiderül számomra az eredményből, hogy a Tibi csoki mely promóciós mix választásakor járna a legjobban, és ez a diplomadolgozatom megírásához is segítség lesz.<br /> <br /> A Tibi csoki a reklámkampányai során a következő reklámeszközöket használja, és ezen eszközök alkalmazására költ egy reklámkampány során: <br /> *Televíziós reklám<br /> *Rádiós reklám<br /> *Közösségi média<br /> *Közületi reklámok<br /> *Vásárlásösztönzés<br /> *Vásárláshelyi reklám<br /> *Támogatás<br /> *Személyes eladás<br /> *PR<br /> <br /> Ösztönös megoldásként az első próbálkozás az volt, hogy átlagot vontam az egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökre fordított értékekből, de mivel az összes marketingkommunikációs eszköz teljes marketing mixben betöltött aránya 100 százalék, így ugyanaz az érték jött ki minden hónap átlagára (0,111111). Tehát ezt a szakértői véleményt elvetettem.<br /> <br /> Ezt kövezően szórást számoltam egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökből. Ezúttal eltérő értékeket kaptam az egyes hónapokra, azonban a szórás számolás alapján sem sikerült releváns adatokhoz jutnom, így ezt a szakértői véleményt is elvetettem.<br /> <br /> A feladatomban az 10 aktív kampányhónap lehetséges promóciós mixeinek sikerességének mértéke megadásra került, így végül ösztönös megoldásként számtani átlagot számítottam a 10 promóciós mix sikerességének mértékéből (ami már adott volt), amely megadja a promóciós mixek sikerességének mértékének átlagát. Az így kapott eredmény 49 százalék (OAM munkalap, K16-os cella)<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A marketing munka hátterében úgy a marketing mixre mint ezek hatására rendelkezésre állnak bizonylatok. Az eset időbeli (térbeli) definíciója nem triviálisan illeszkedik a bizonylatok adataihoz. Az egyes költség elemek (bizonylatok) hozzárendelés a mix elemekhez nem triviális.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A 2012-es évet 10 aktív kampány hónapnak élte meg a cég, továbbá beletettem még egy 0. esetet is, amely során nem alkalmaz egy marketingkommunikációs eszközt sem a cég.<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> '''X oszlopok:''' Az általam felsorolt marketingkommunikációs eszközök kimerítik a promóciós mixet (ATL és BTL eszközök).<br /> *Televíziós reklám: A közmédiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a televíziós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> *Rádiós reklám: A rádiókkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a rádiós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közösségi média: Az egyes közösségi oldalakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a közösségi média reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közületi reklámok: A közületi médiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a közületi média reklám (plakátok) aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárlásösztönzés: A vásárlásösztönzésre költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárlásösztönzés aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárláshelyi reklám: Az egyes áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárláshelyi reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Támogatás: Az egyes sporteseményekkel kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a támogatás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Személyes eladás: Az áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a személyes eladás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *PR: A PR-ra költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a PR aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> <br /> '''Y oszlop:''' az egyes promóciós mixek sikerességének mértéke<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatom által érintett célcsoport marketing stratégák és operatív marketing elemzők.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> '''Ösztönösmegoldás:'''<br /> *Adatvagyonhoz való hozzájutás: ingyenes (Céges adatok)<br /> *Elemzésekhez szükséges programok-Excel: ingyenes<br /> *Ráfordított költség: 500 Ft/óra<br /> *Összes ráfordított idő: 14 óra<br /> *Összes költség: 24*500= 7000 Ft<br /> *Piaci érték: 15.000 Ft<br /> <br /> '''Tananyag szerinti megoldás:'''<br /> *Adatvagyonhoz való hozzájutás: ingyenes (Céges adatok)<br /> *Elemzésekhez szükséges programok-Coco: ingyenes<br /> *Ráfordított költség: 500 Ft/óra<br /> *Összes ráfordított idő: 24 óra<br /> *Összes költség: 24*500= 14.400 Ft<br /> *Piaci érték: 45.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet a két megoldás között:'''<br /> <br /> *'''Költség különbözet:''' 14.400-7.000=7.400 Ft (Ennyivel drágább a tananyag szerinti megoldás)<br /> *'''Piaci érték különbözet:''' 45.000-15.000=30.000 Ft (Ennyivel ér többet a tananyag szerinti megoldás)<br /> <br /> Költségek tekintetében az ösztönös módszer éri meg jobban, viszont piaci értéket figyelembe véve a tananyag szerinti megoldás. Összességében a tananyag szerinti megoldás 22.600 Ft-tal ér többet. (30.000-7.400)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Első lépésként a Tibi csoki által használt lehetséges promóciós mixeket állítottam össze. Az alaptáblában a sorokban az egyes esetek jelennek meg, az oszlopokban pedig a költségvetésből az egyes marketingkommunikációs eszközökre szánt arány. Az utolsó két oszlopban pedig az egyes promóciós mixek sikerének és kudarcának mértékét jelenítettem meg. Ezt követően sorszám függvénnyel rangsorolást végeztem, majd COCO elemzést készítettem a rangsor mátrix megadásával. Ezt követően inverz táblát és elemzést készítettem, és a direkt táblázatban szereplő adatokat ellenőriztem hitelességvizsgálattal.<br /> <br /> Ezt követően metaadatbázist szerkesztettem, mely alapján Pivot táblát készítettem. <br /> <br /> Végül az így kapott eredményeket kiértékeltem, és feltöltöttem wiki-re szöveges információkkal.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Jelen esetben az attribútumok S1 szintjének következményeként 220 százalékos eredményt kaptam. Ez az eredmény irracionálisan magas. Az irracionális eredmény a modell hibájának és a fiktív adatoknak tudható be, ennyi adatból nem volt képes okosabbra jutni.<br /> <br /> Így a korrekciót kellett végeznem ahhoz, hogy racionális eredményt kapjak. Az így kapott következmény eredménye 110 százalék (Direkt munkalap, L34-es cella).<br /> <br /> A kapott korrekciós következményből levonható, hogy 110 százalékos siker várható, tehát a reklámozásra fordított összes megtérül, ezen kívül még 10 százalékos nyereségre is számíthat a cég.<br /> <br /> Amennyiben az eseteket vizsgálom, hitelességeket vizsgálva látható, hogy az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset (Direkt munkalap, K53-as cella).<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A tananyag szerinti megoldás szerinti következmény eredménye 110 százalék (Direkt munkalap, L34-es cella), amely merőben eltér az ösztönös megoldás eredményétől, amely csupán 49 százalék sikerességet mutat (OAM munkalap, K16-os cella).<br /> <br /> Az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset. Az alaptáblában is ennél a promóciós mixnél volt a legnagyobb a siker mértéke. Ebből levonható, hogy ha a Tibi csoki egy-egy reklámeszköz alkalmazására többet fordít, tehát azokkal intenzívebben reklámoz, nagyobb sikert érhet el, mint ha több csatornán keresztül próbálja meg elérni a fogyasztókat. Ez esetben a televízión és a közösségi médián keresztüli reklámozást használná a legjobban és ezek a csatornákon próbálná meg elérni és meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy Tibi csoki vásároljanak. <br /> <br /> Azon marketing stratégák illetve operatív marketing elemzők részére, akik a lehetséges promóciós mixeket állítják össze egy vállalat számára, érdemes az elemzést elvégezni. Hiszen nem mindegy, hogy a költségvetésből az egyes promóciós mixek megvalósítására fordított összeg mennyire térül meg. Minden vállalat jogos elvárása, hogy egy, a termékeit népszerűsítő marketingkommunikációs kampány sikeres legyen, és a rá fordított összeg maximálisan megtérüljön, sőt, még hasznot is hozzon. A COCO hasonlóságelemző módszert ajánlani tudom, ha döntésünket gyorsan és optimális módon akarjuk meghozni. Megállapítható, hogy a módszer rendszeresen hasznosítható.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Hasznosság különbözet a két megoldás között költségek tekintetében az ösztönös módszer éri meg jobban, viszont piaci értéket figyelembe véve a tananyag szerinti megoldás. Összességében a tananyag szerinti megoldás 22.600 Ft-tal ér többet.<br /> <br /> Véleményem szerint nagyon hasznosnak bizonyult ez a feladat, mert számomra is kiderült, hogy egy vállalat sikeresebb lehet az esetben ha nem minden marketingkommunikációs eszközt használ egy reklámkampány során, hanem inkább egy-egy reklámeszköz alkalmazására nagyobb hangsúlyt fektet. A mi esetünkben a televízió és a közösségi média intenzívebb alkalmazása hozta el a sikert, amely számomra nagy öröm, mivel Mesterképzésen a diplomadolgozatom címe a Közösségi média alkalmazásainak lehetőségei a Tibi csoki számára. Így ez az információ és ennek feldolgozása is segítséget nyújthat a dolgozat megírásához. <br /> <br /> Az elemzés hasznosságát, 22.600 Ft-ot reálisnak tartom. Az ösztönös megoldást nem érdemes alkalmazni ezen helyzetnél, hiszen nem ad megbízható eredményt a sikeresség mértékére. A tananyag szerinti módszer drágábbnak bizonyult, de a cég számára egy megbízható és hasznos módszerről beszélünk.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Siker_szimulator&diff=66773 2013-06-19T18:04:18Z

<p>Jkv7: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/siker_szimulator.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Az egyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslése (a stratégia tervezés támogatása céljából a téves erőforrás allokációk minimalizálása érdekében)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> ==Személyes érintettség==<br /> Az alapdiplomámat is a Szent István Egyetemen szereztem és az ehhez szükséges szakdolgozatomat a Tibi csoki marketingkommunikációjából írtam. A mesterképzésen is ezt a diplomadolgozat témát folytatom, így esett a választásom a Tibi csoki által használt gyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslésére. Az általam elkészített feladat nem csak a megírandó diplomadolgozatomhoz lehet nagy segítség, hanem érdeklődési körömbe is beleillik.<br /> <br /> Továbbá, ahhoz, hogy egy vállalkozás értékesíteni tudja a termékeit, és emellett elegendő információt tudjon szolgáltatni a fogyasztóknak a vásárlási döntésük meghozatalához, meg kell teremteni a cég és a vevő közötti kommunikáció kereteit. Ha egy vállalkozás megelégszik azzal, hogy a termékeit kiteszi a polcra, és várja, hogy a fogyasztó maga találjon rájuk, nem számíthat sikerre. Ahhoz, hogy kapcsolatot lehessen teremteni az elérni kívánt célcsoporttal, a marketingkommunikáció eszközeit kell segítségül hívni. Még abban az esetben is, ha egy termék történetesen piacképes, a termék sikere a promóciós eszközök alkalmazásától és hatékonyságától függ. Ezért úgy gondolom, hogy a feladatom azon marketing stratégák segítségére is lehet, akik erőforrás allokációkat tervezik meg.<br /> <br /> ==Szakirodalmi beágyazottság==<br /> A szakirodalmi feldolgozás során leginkább Fazekas Ildikó és Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció érthetőbben című könyvét használtam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy összeállítottam a Tibi csoki 2012-es évi 10 aktív kampány hónapjának lehetséges promóciós mixeit. A feladatom során kíváncsi lesz +1 eset következményére, továbbá arra, hogy a 10 promóciós mix közül melyik a legjobb összetételű. Azért fontos számára ezen információ megszerzése, és ezen feladat elvégzése, mert szorosan kötődik a diplomadolgozatom témájához, valamint kiderül számomra az eredményből, hogy a Tibi csoki mely promóciós mix választásakor járna a legjobban, és ez a diplomadolgozatom megírásához is segítség lesz.<br /> <br /> A Tibi csoki a reklámkampányai során a következő reklámeszközöket használja, és ezen eszközök alkalmazására költ egy reklámkampány során: <br /> *Televíziós reklám<br /> *Rádiós reklám<br /> *Közösségi média<br /> *Közületi reklámok<br /> *Vásárlásösztönzés<br /> *Vásárláshelyi reklám<br /> *Támogatás<br /> *Személyes eladás<br /> *PR<br /> <br /> Ösztönös megoldásként az első próbálkozás az volt, hogy átlagot vontam az egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökre fordított értékekből, de mivel az összes marketingkommunikációs eszköz teljes marketing mixben betöltött aránya 100 százalék, így ugyanaz az érték jött ki minden hónap átlagára (0,111111). Tehát ezt a szakértői véleményt elvetettem.<br /> <br /> Ezt kövezően szórást számoltam egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökből. Ezúttal eltérő értékeket kaptam az egyes hónapokra, azonban a szórás számolás alapján sem sikerült releváns adatokhoz jutnom, így ezt a szakértői véleményt is elvetettem.<br /> <br /> A feladatomban az 10 aktív kampányhónap lehetséges promóciós mixeinek sikerességének mértéke megadásra került, így végül ösztönös megoldásként számtani átlagot számítottam a 10 promóciós mix sikerességének mértékéből (ami már adott volt), amely megadja a promóciós mixek sikerességének mértékének átlagát. Az így kapott eredmény 49 százalék (OAM munkalap, K16-os cella)<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A marketing munka hátterében úgy a marketing mixre mint ezek hatására rendelkezésre állnak bizonylatok. Az eset időbeli (térbeli) definíciója nem triviálisan illeszkedik a bizonylatok adataihoz. Az egyes költség elemek (bizonylatok) hozzárendelés a mix elemekhez nem triviális.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A 2012-es évet 10 aktív kampány hónapnak élte meg a cég, továbbá beletettem még egy 0. esetet is, amely során nem alkalmaz egy marketingkommunikációs eszközt sem a cég.<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> '''X oszlopok:''' Az általam felsorolt marketingkommunikációs eszközök kimerítik a promóciós mixet (ATL és BTL eszközök).<br /> *Televíziós reklám: A közmédiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a televíziós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> *Rádiós reklám: A rádiókkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a rádiós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közösségi média: Az egyes közösségi oldalakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a közösségi média reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közületi reklámok: A közületi médiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a közületi média reklám (plakátok) aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárlásösztönzés: A vásárlásösztönzésre költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárlásösztönzés aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárláshelyi reklám: Az egyes áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárláshelyi reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Támogatás: Az egyes sporteseményekkel kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a támogatás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Személyes eladás: Az áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a személyes eladás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *PR: A PR-ra költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a PR aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> <br /> '''Y oszlop:''' az egyes promóciós mixek sikerességének mértéke<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatom által érintett célcsoport marketing stratégák és operatív marketing elemzők.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> '''Ösztönösmegoldás:'''<br /> *Adatvagyonhoz való hozzájutás: ingyenes (Céges adatok)<br /> *Elemzésekhez szükséges programok-Excel: ingyenes<br /> *Ráfordított költség: 500 Ft/óra<br /> *Összes ráfordított idő: 14 óra<br /> *Összes költség: 24*500= 7000 Ft<br /> *Piaci érték: 15.000 Ft<br /> <br /> '''Tananyag szerinti megoldás:'''<br /> *Adatvagyonhoz való hozzájutás: ingyenes (Céges adatok)<br /> *Elemzésekhez szükséges programok-Coco: ingyenes<br /> *Ráfordított költség: 500 Ft/óra<br /> *Összes ráfordított idő: 24 óra<br /> *Összes költség: 24*500= 14.400 Ft<br /> *Piaci érték: 45.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet a két megoldás között:'''<br /> <br /> *'''Költség különbözet:''' 14.400-7.000=7.400 Ft (Ennyivel drágább a tananyag szerinti megoldás)<br /> *'''Piaci érték különbözet:''' 45.000-15.000=30.000 Ft (Ennyivel ér többet a tananyag szerinti megoldás)<br /> <br /> Költségek tekintetében az ösztönös módszer éri meg jobban, viszont piaci értéket figyelembe véve a tananyag szerinti megoldás. Összességében a tananyag szerinti megoldás 22.600 Ft-tal ér többet. (30.000-7.400)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Első lépésként a Tibi csoki által használt lehetséges promóciós mixeket állítottam össze. Az alaptáblában a sorokban az egyes esetek jelennek meg, az oszlopokban pedig a költségvetésből az egyes marketingkommunikációs eszközökre szánt arány. Az utolsó két oszlopban pedig az egyes promóciós mixek sikerének és kudarcának mértékét jelenítettem meg. Ezt követően sorszám függvénnyel rangsorolást végeztem, majd COCO elemzést készítettem a rangsor mátrix megadásával. Ezt követően inverz táblát és elemzést készítettem, és a direkt táblázatban szereplő adatokat ellenőriztem hitelességvizsgálattal.<br /> <br /> Ezt követően metaadatbázist szerkesztettem, mely alapján Pivot táblát készítettem. <br /> <br /> Végül az így kapott eredményeket kiértékeltem, és feltöltöttem wiki-re szöveges információkkal.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Jelen esetben az attribútumok S1 szintjének következményeként 220 százalékos eredményt kaptam. Ez az eredmény irracionálisan magas. Az irracionális eredmény a modell hibájának és a fiktív adatoknak tudható be, ennyi adatból nem volt képes okosabbra jutni.<br /> <br /> Így a korrekciót kellett végeznem ahhoz, hogy racionális eredményt kapjak. Az így kapott következmény eredménye 110 százalék (Direkt munkalap, L34-es cella).<br /> <br /> A kapott korrekciós következményből levonható, hogy 110 százalékos siker várható, tehát a reklámozásra fordított összes megtérül, ezen kívül még 10 százalékos nyereségre is számíthat a cég.<br /> <br /> Amennyiben az eseteket vizsgálom, hitelességeket vizsgálva látható, hogy az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset (Direkt munkalap, K53-as cella).<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A tananyag szerinti megoldás szerinti következmény eredménye 110 százalék (Direkt munkalap, L34-es cella), amely merőben eltér az ösztönös megoldás eredményétől, amely csupán 49 százalék sikerességet mutat (OAM munkalap, K16-os cella).<br /> <br /> Az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset. Az alaptáblában is ennél a promóciós mixnél volt a legnagyobb a siker mértéke. Ebből levonható, hogy ha a Tibi csoki egy-egy reklámeszköz alkalmazására többet fordít, tehát azokkal intenzívebben reklámoz, nagyobb sikert érhet el, mint ha több csatornán keresztül próbálja meg elérni a fogyasztókat. Ez esetben a televízión és a közösségi médián keresztüli reklámozást használná a legjobban és ezek a csatornákon próbálná meg elérni és meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy Tibi csoki vásároljanak. <br /> <br /> Azon marketing stratégák illetve operatív marketing elemzők részére, akik a lehetséges promóciós mixeket állítják össze egy vállalat számára, érdemes az elemzést elvégezni. Hiszen nem mindegy, hogy a költségvetésből az egyes promóciós mixek megvalósítására fordított összeg mennyire térül meg. Minden vállalat jogos elvárása, hogy egy, a termékeit népszerűsítő marketingkommunikációs kampány sikeres legyen, és a rá fordított összeg maximálisan megtérüljön, sőt, még hasznot is hozzon. A COCO hasonlóságelemző módszert ajánlani tudom, ha döntésünket gyorsan és optimális módon akarjuk meghozni. Megállapítható, hogy a módszer rendszeresen hasznosítható.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Hasznosság különbözet a két megoldás között költségek tekintetében az ösztönös módszer éri meg jobban, viszont piaci értéket figyelembe véve a tananyag szerinti megoldás. Összességében a tananyag szerinti megoldás 22.600 Ft-tal ér többet.<br /> <br /> Véleményem szerint nagyon hasznosnak bizonyult ez a feladat, mert számomra is kiderült, hogy egy vállalat sikeresebb lehet az esetben ha nem minden marketingkommunikációs eszközt használ egy reklámkampány során, hanem inkább egy-egy reklámeszköz alkalmazására nagyobb hangsúlyt fektet. A mi esetünkben a televízió és a közösségi média intenzívebb alkalmazása hozta el a sikert, amely számomra nagy öröm, mivel Mesterképzésen a diplomadolgozatom címe a Közösségi média alkalmazásainak lehetőségei a Tibi csoki számára. Így ez az információ és ennek feldolgozása is segítséget nyújthat a dolgozat megírásához. <br /> <br /> Az elemzés hasznosságát, 22.600 Ft-ot reálisnak tartom, mivel egy megbízható és hasznos módszerről beszélünk.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Siker_szimulator&diff=66772 2013-06-19T17:53:11Z

<p>Jkv7: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/siker_szimulator.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Az egyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslése (a stratégia tervezés támogatása céljából a téves erőforrás allokációk minimalizálása érdekében)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> ==Személyes érintettség==<br /> Az alapdiplomámat is a Szent István Egyetemen szereztem és az ehhez szükséges szakdolgozatomat a Tibi csoki marketingkommunikációjából írtam. A mesterképzésen is ezt a diplomadolgozat témát folytatom, így esett a választásom a Tibi csoki által használt gyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslésére. Az általam elkészített feladat nem csak a megírandó diplomadolgozatomhoz lehet nagy segítség, hanem érdeklődési körömbe is beleillik.<br /> <br /> Továbbá, ahhoz, hogy egy vállalkozás értékesíteni tudja a termékeit, és emellett elegendő információt tudjon szolgáltatni a fogyasztóknak a vásárlási döntésük meghozatalához, meg kell teremteni a cég és a vevő közötti kommunikáció kereteit. Ha egy vállalkozás megelégszik azzal, hogy a termékeit kiteszi a polcra, és várja, hogy a fogyasztó maga találjon rájuk, nem számíthat sikerre. Ahhoz, hogy kapcsolatot lehessen teremteni az elérni kívánt célcsoporttal, a marketingkommunikáció eszközeit kell segítségül hívni. Még abban az esetben is, ha egy termék történetesen piacképes, a termék sikere a promóciós eszközök alkalmazásától és hatékonyságától függ. Ezért úgy gondolom, hogy a feladatom azon marketing stratégák segítségére is lehet, akik erőforrás allokációkat tervezik meg.<br /> <br /> ==Szakirodalmi beágyazottság==<br /> A szakirodalmi feldolgozás során leginkább Fazekas Ildikó és Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció érthetőbben című könyvét használtam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy összeállítottam a Tibi csoki 2012-es évi 10 aktív kampány hónapjának lehetséges promóciós mixeit. A feladatom során kíváncsi lesz +1 eset következményére, továbbá arra, hogy a 10 promóciós mix közül melyik a legjobb összetételű. Azért fontos számára ezen információ megszerzése, és ezen feladat elvégzése, mert szorosan kötődik a diplomadolgozatom témájához, valamint kiderül számomra az eredményből, hogy a Tibi csoki mely promóciós mix választásakor járna a legjobban, és ez a diplomadolgozatom megírásához is segítség lesz.<br /> <br /> A Tibi csoki a reklámkampányai során a következő reklámeszközöket használja, és ezen eszközök alkalmazására költ egy reklámkampány során: <br /> *Televíziós reklám<br /> *Rádiós reklám<br /> *Közösségi média<br /> *Közületi reklámok<br /> *Vásárlásösztönzés<br /> *Vásárláshelyi reklám<br /> *Támogatás<br /> *Személyes eladás<br /> *PR<br /> <br /> Ösztönös megoldásként az első próbálkozás az volt, hogy átlagot vontam az egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökre fordított értékekből, de mivel az összes marketingkommunikációs eszköz teljes marketing mixben betöltött aránya 100 százalék, így ugyanaz az érték jött ki minden hónap átlagára (0,111111). Tehát ezt a szakértői véleményt elvetettem.<br /> <br /> Ezt kövezően szórást számoltam egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökből. Ezúttal eltérő értékeket kaptam az egyes hónapokra, azonban a szórás számolás alapján sem sikerült releváns adatokhoz jutnom, így ezt a szakértői véleményt is elvetettem.<br /> <br /> A feladatomban az 10 aktív kampányhónap lehetséges promóciós mixeinek sikerességének mértéke megadásra került, így végül ösztönös megoldásként számtani átlagot számítottam a 10 promóciós mix sikerességének mértékéből (ami már adott volt), amely megadja a promóciós mixek sikerességének mértékének átlagát. Az így kapott eredmény 49 százalék (OAM munkalap, K16-os cella)<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A marketing munka hátterében úgy a marketing mixre mint ezek hatására rendelkezésre állnak bizonylatok. Az eset időbeli (térbeli) definíciója nem triviálisan illeszkedik a bizonylatok adataihoz. Az egyes költség elemek (bizonylatok) hozzárendelés a mix elemekhez nem triviális.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A 2012-es évet 10 aktív kampány hónapnak élte meg a cég, továbbá beletettem még egy 0. esetet is, amely során nem alkalmaz egy marketingkommunikációs eszközt sem a cég.<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> '''X oszlopok:''' Az általam felsorolt marketingkommunikációs eszközök kimerítik a promóciós mixet (ATL és BTL eszközök).<br /> *Televíziós reklám: A közmédiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a televíziós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> *Rádiós reklám: A rádiókkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a rádiós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közösségi média: Az egyes közösségi oldalakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a közösségi média reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közületi reklámok: A közületi médiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a közületi média reklám (plakátok) aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárlásösztönzés: A vásárlásösztönzésre költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárlásösztönzés aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárláshelyi reklám: Az egyes áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárláshelyi reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Támogatás: Az egyes sporteseményekkel kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a támogatás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Személyes eladás: Az áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a személyes eladás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *PR: A PR-ra költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a PR aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> <br /> '''Y oszlop:''' az egyes promóciós mixek sikerességének mértéke<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatom által érintett célcsoport marketing stratégák és operatív marketing elemzők.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> '''Ösztönösmegoldás:'''<br /> *Adatvagyonhoz való hozzájutás: ingyenes (Céges adatok)<br /> *Elemzésekhez szükséges programok-Excel: ingyenes<br /> *Ráfordított költség: 500 Ft/óra<br /> *Összes ráfordított idő: 14 óra<br /> *Összes költség: 24*500= 7000 Ft<br /> *Piaci érték: 15.000 Ft<br /> <br /> '''Tananyag szerinti megoldás:'''<br /> *Adatvagyonhoz való hozzájutás: ingyenes (Céges adatok)<br /> *Elemzésekhez szükséges programok-Coco: ingyenes<br /> *Ráfordított költség: 500 Ft/óra<br /> *Összes ráfordított idő: 24 óra<br /> *Összes költség: 24*500= 14.400 Ft<br /> *Piaci érték: 45.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet a két megoldás között:'''<br /> <br /> *'''Költség különbözet:''' 14.400-7.000=7.400 Ft (Ennyivel drágább a tananyag szerinti megoldás)<br /> *'''Piaci érték különbözet:''' 45.000-15.000=30.000 Ft (Ennyivel ér többet a tananyag szerinti megoldás)<br /> <br /> Költségek tekintetében az ösztönös módszer éri meg jobban, viszont piaci értéket figyelembe véve a tananyag szerinti megoldás. Összességében a tananyag szerinti megoldás 22.600 Ft-tal ér többet. (30.000-7.400)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Első lépésként a Tibi csoki által használt lehetséges promóciós mixeket állítottam össze. Az alaptáblában a sorokban az egyes esetek jelennek meg, az oszlopokban pedig a költségvetésből az egyes marketingkommunikációs eszközökre szánt arány. Az utolsó két oszlopban pedig az egyes promóciós mixek sikerének és kudarcának mértékét jelenítettem meg. Ezt követően sorszám függvénnyel rangsorolást végeztem, majd COCO elemzést készítettem a rangsor mátrix megadásával. Ezt követően inverz táblát és elemzést készítettem, és a direkt táblázatban szereplő adatokat ellenőriztem hitelességvizsgálattal.<br /> <br /> Ezt követően metaadatbázist szerkesztettem, mely alapján Pivot táblát készítettem. <br /> <br /> Végül az így kapott eredményeket kiértékeltem, és feltöltöttem wiki-re szöveges információkkal.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Jelen esetben az attribútumok S1 szintjének következményeként 220 százalékos eredményt kaptam. Ez az eredmény irracionálisan magas. Az irracionális eredmény a modell hibájának és a fiktív adatoknak tudható be, ennyi adatból nem volt képes okosabbra jutni.<br /> <br /> Így a korrekciót kellett végeznem ahhoz, hogy racionális eredményt kapjak. Az így kapott következmény eredménye 110 százalék (Direkt munkalap, L34-es cella).<br /> <br /> A kapott korrekciós következményből levonható, hogy 110 százalékos siker várható, tehát a reklámozásra fordított összes megtérül, ezen kívül még 10 százalékos nyereségre is számíthat a cég.<br /> <br /> Amennyiben az eseteket vizsgálom, hitelességeket vizsgálva látható, hogy az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset (Direkt munkalap, K53-as cella).<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A tananyag szerinti megoldás szerinti következmény eredménye 110 százalék (Direkt munkalap, L34-es cella), amely merőben eltér az ösztönös megoldás eredményétől, amely csupán 49 százalék sikerességet mutat (OAM munkalap, K16-os cella).<br /> <br /> Az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset. Az alaptáblában is ennél a promóciós mixnél volt a legnagyobb a siker mértéke. Ebből levonható, hogy ha a Tibi csoki egy-egy reklámeszköz alkalmazására többet fordít, tehát azokkal intenzívebben reklámoz, nagyobb sikert érhet el, mint ha több csatornán keresztül próbálja meg elérni a fogyasztókat. Ez esetben a televízión és a közösségi médián keresztüli reklámozást használná a legjobban és ezek a csatornákon próbálná meg elérni és meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy Tibi csoki vásároljanak. <br /> <br /> Azon marketing stratégák illetve operatív marketing elemzők részére, akik a lehetséges promóciós mixeket állítják össze egy vállalat számára, érdemes az elemzést elvégezni. Hiszen nem mindegy, hogy a költségvetésből az egyes promóciós mixek megvalósítására fordított összeg mennyire térül meg. Minden vállalat jogos elvárása, hogy egy, a termékeit népszerűsítő marketingkommunikációs kampány sikeres legyen, és a rá fordított összeg maximálisan megtérüljön, sőt, még hasznot is hozzon. A COCO hasonlóságelemző módszert ajánlani tudom, ha döntésünket gyorsan és optimális módon akarjuk meghozni. Megállapítható, hogy a módszer rendszeresen hasznosítható.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Véleményem szerint nagyon hasznosnak bizonyult ez a feladat, mert számomra is kiderült, hogy egy vállalat sikeresebb lehet az esetben ha nem minden marketingkommunikációs eszközt használ egy reklámkampány során, hanem inkább egy-egy reklámeszköz alkalmazására nagyobb hangsúlyt fektet. A mi esetünkben a televízió és a közösségi média intenzívebb alkalmazása hozta el a sikert, amely számomra nagy öröm, mivel Mesterképzésen a diplomadolgozatom címe a Közösségi média alkalmazásainak lehetőségei a Tibi csoki számára. Így ez az információ és ennek feldolgozása is segítséget nyújthat a dolgozat megírásához. <br /> <br /> Az elemzés hasznosságát, 30.600 Ft-ot reálisnak tartom, mivel egy megbízható és hasznos módszerről beszélünk.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Siker_szimulator&diff=66771 2013-06-19T17:50:22Z

<p>Jkv7: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/siker_szimulator.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Az egyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslése (a stratégia tervezés támogatása céljából a téves erőforrás allokációk minimalizálása érdekében)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> ==Személyes érintettség==<br /> Az alapdiplomámat is a Szent István Egyetemen szereztem és az ehhez szükséges szakdolgozatomat a Tibi csoki marketingkommunikációjából írtam. A mesterképzésen is ezt a diplomadolgozat témát folytatom, így esett a választásom a Tibi csoki által használt gyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslésére. Az általam elkészített feladat nem csak a megírandó diplomadolgozatomhoz lehet nagy segítség, hanem érdeklődési körömbe is beleillik.<br /> <br /> Továbbá, ahhoz, hogy egy vállalkozás értékesíteni tudja a termékeit, és emellett elegendő információt tudjon szolgáltatni a fogyasztóknak a vásárlási döntésük meghozatalához, meg kell teremteni a cég és a vevő közötti kommunikáció kereteit. Ha egy vállalkozás megelégszik azzal, hogy a termékeit kiteszi a polcra, és várja, hogy a fogyasztó maga találjon rájuk, nem számíthat sikerre. Ahhoz, hogy kapcsolatot lehessen teremteni az elérni kívánt célcsoporttal, a marketingkommunikáció eszközeit kell segítségül hívni. Még abban az esetben is, ha egy termék történetesen piacképes, a termék sikere a promóciós eszközök alkalmazásától és hatékonyságától függ. Ezért úgy gondolom, hogy a feladatom azon marketing stratégák segítségére is lehet, akik erőforrás allokációkat tervezik meg.<br /> <br /> ==Szakirodalmi beágyazottság==<br /> A szakirodalmi feldolgozás során leginkább Fazekas Ildikó és Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció érthetőbben című könyvét használtam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy összeállítottam a Tibi csoki 2012-es évi 10 aktív kampány hónapjának lehetséges promóciós mixeit. A feladatom során kíváncsi lesz +1 eset következményére, továbbá arra, hogy a 10 promóciós mix közül melyik a legjobb összetételű. Azért fontos számára ezen információ megszerzése, és ezen feladat elvégzése, mert szorosan kötődik a diplomadolgozatom témájához, valamint kiderül számomra az eredményből, hogy a Tibi csoki mely promóciós mix választásakor járna a legjobban, és ez a diplomadolgozatom megírásához is segítség lesz.<br /> <br /> A Tibi csoki a reklámkampányai során a következő reklámeszközöket használja, és ezen eszközök alkalmazására költ egy reklámkampány során: <br /> *Televíziós reklám<br /> *Rádiós reklám<br /> *Közösségi média<br /> *Közületi reklámok<br /> *Vásárlásösztönzés<br /> *Vásárláshelyi reklám<br /> *Támogatás<br /> *Személyes eladás<br /> *PR<br /> <br /> Ösztönös megoldásként az első próbálkozás az volt, hogy átlagot vontam az egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökre fordított értékekből, de mivel az összes marketingkommunikációs eszköz teljes marketing mixben betöltött aránya 100 százalék, így ugyanaz az érték jött ki minden hónap átlagára (0,111111). Tehát ezt a szakértői véleményt elvetettem.<br /> <br /> Ezt kövezően szórást számoltam egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökből. Ezúttal eltérő értékeket kaptam az egyes hónapokra, azonban a szórás számolás alapján sem sikerült releváns adatokhoz jutnom, így ezt a szakértői véleményt is elvetettem.<br /> <br /> A feladatomban az 10 aktív kampányhónap lehetséges promóciós mixeinek sikerességének mértéke megadásra került, így végül ösztönös megoldásként számtani átlagot számítottam a 10 promóciós mix sikerességének mértékéből (ami már adott volt), amely megadja a promóciós mixek sikerességének mértékének átlagát. Az így kapott eredmény 49 százalék (OAM munkalap, K16-os cella)<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A marketing munka hátterében úgy a marketing mixre mint ezek hatására rendelkezésre állnak bizonylatok. Az eset időbeli (térbeli) definíciója nem triviálisan illeszkedik a bizonylatok adataihoz. Az egyes költség elemek (bizonylatok) hozzárendelés a mix elemekhez nem triviális.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A 2012-es évet 10 aktív kampány hónapnak élte meg a cég, továbbá beletettem még egy 0. esetet is, amely során nem alkalmaz egy marketingkommunikációs eszközt sem a cég.<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> '''X oszlopok:''' Az általam felsorolt marketingkommunikációs eszközök kimerítik a promóciós mixet (ATL és BTL eszközök).<br /> *Televíziós reklám: A közmédiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a televíziós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> *Rádiós reklám: A rádiókkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a rádiós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közösségi média: Az egyes közösségi oldalakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a közösségi média reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közületi reklámok: A közületi médiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a közületi média reklám (plakátok) aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárlásösztönzés: A vásárlásösztönzésre költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárlásösztönzés aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárláshelyi reklám: Az egyes áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárláshelyi reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Támogatás: Az egyes sporteseményekkel kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a támogatás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Személyes eladás: Az áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a személyes eladás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *PR: A PR-ra költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a PR aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> <br /> '''Y oszlop:''' az egyes promóciós mixek sikerességének mértéke<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatom által érintett célcsoport marketing stratégák és operatív marketing elemzők.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> '''Ösztönösmegoldás:'''<br /> *Adatvagyonhoz való hozzájutás: ingyenes (Céges adatok)<br /> *Elemzésekhez szükséges programok-Excel: ingyenes<br /> *Ráfordított költség: 500 Ft/óra<br /> *Összes ráfordított idő: 14 óra<br /> *Összes költség: 24*500= 7000 Ft<br /> *Piaci érték: 15.000 Ft<br /> <br /> '''Tananyag szerinti megoldás:'''<br /> *Adatvagyonhoz való hozzájutás: ingyenes (Céges adatok)<br /> *Elemzésekhez szükséges programok-Coco: ingyenes<br /> *Ráfordított költség: 500 Ft/óra<br /> *Összes ráfordított idő: 24 óra<br /> *Összes költség: 24*500= 14.400 Ft<br /> *Piaci érték: 45.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet a két megoldás között:'''<br /> <br /> *'''Költség különbözet:''' 14.400-7.000=7.400 Ft (Ennyivel drágább a tananyag szerinti megoldás)<br /> *'''Piaci érték különbözet:''' 45.000-15.000=30.000 Ft (Ennyivel ér többet a tananyag szerinti megoldás)<br /> <br /> Költségek tekintetében az ösztönös módszer éri meg jobban, viszont piaci értéket figyelembe véve a tananyag szerinti megoldás. Összességében a tananyag szerinti megoldás 22.600 Ft-tal ér többet. (30.000-7.400)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Első lépésként a Tibi csoki által használt lehetséges promóciós mixeket állítottam össze. Az alaptáblában a sorokban az egyes esetek jelennek meg, az oszlopokban pedig a költségvetésből az egyes marketingkommunikációs eszközökre szánt arány. Az utolsó két oszlopban pedig az egyes promóciós mixek sikerének és kudarcának mértékét jelenítettem meg. Ezt követően sorszám függvénnyel rangsorolást végeztem, majd COCO elemzést készítettem a rangsor mátrix megadásával. Ezt követően inverz táblát és elemzést készítettem, és a direkt táblázatban szereplő adatokat ellenőriztem hitelességvizsgálattal.<br /> <br /> Ezt követően metaadatbázist szerkesztettem, mely alapján Pivot táblát készítettem. <br /> <br /> Végül az így kapott eredményeket kiértékeltem, és feltöltöttem wiki-re szöveges információkkal.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Jelen esetben az attribútumok S1 szintjének következményeként 220 százalékos eredményt kaptam. Ez az eredmény irracionálisan magas. Az irracionális eredmény a modell hibájának és a fiktív adatoknak tudható be, ennyi adatból nem volt képes okosabbra jutni.<br /> <br /> Így a korrekciót kellett végeznem ahhoz, hogy racionális eredményt kapjak. Az így kapott következmény eredménye 110 százalék (Direkt munkalap, L34-es cella).<br /> <br /> A kapott korrekciós következményből levonható, hogy 110 százalékos siker várható, tehát a reklámozásra fordított összes megtérül, ezen kívül még 10 százalékos nyereségre is számíthat a cég.<br /> <br /> Amennyiben az eseteket vizsgálom, hitelességeket vizsgálva látható, hogy az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset (Direkt munkalap, K53-as cella).<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset. Az alaptáblában is ennél a promóciós mixnél volt a legnagyobb a siker mértéke. Ebből levonható, hogy ha a Tibi csoki egy-egy reklámeszköz alkalmazására többet fordít, tehát azokkal intenzívebben reklámoz, nagyobb sikert érhet el, mint ha több csatornán keresztül próbálja meg elérni a fogyasztókat. Ez esetben a televízión és a közösségi médián keresztüli reklámozást használná a legjobban és ezek a csatornákon próbálná meg elérni és meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy Tibi csoki vásároljanak. <br /> <br /> Azon marketing stratégák illetve operatív marketing elemzők részére, akik a lehetséges promóciós mixeket állítják össze egy vállalat számára, érdemes az elemzést elvégezni. Hiszen nem mindegy, hogy a költségvetésből az egyes promóciós mixek megvalósítására fordított összeg mennyire térül meg. Minden vállalat jogos elvárása, hogy egy, a termékeit népszerűsítő marketingkommunikációs kampány sikeres legyen, és a rá fordított összeg maximálisan megtérüljön, sőt, még hasznot is hozzon. A COCO hasonlóságelemző módszert ajánlani tudom, ha döntésünket gyorsan és optimális módon akarjuk meghozni. Megállapítható, hogy a módszer rendszeresen hasznosítható.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Véleményem szerint nagyon hasznosnak bizonyult ez a feladat, mert számomra is kiderült, hogy egy vállalat sikeresebb lehet az esetben ha nem minden marketingkommunikációs eszközt használ egy reklámkampány során, hanem inkább egy-egy reklámeszköz alkalmazására nagyobb hangsúlyt fektet. A mi esetünkben a televízió és a közösségi média intenzívebb alkalmazása hozta el a sikert, amely számomra nagy öröm, mivel Mesterképzésen a diplomadolgozatom címe a Közösségi média alkalmazásainak lehetőségei a Tibi csoki számára. Így ez az információ és ennek feldolgozása is segítséget nyújthat a dolgozat megírásához. <br /> <br /> Az elemzés hasznosságát, 30.600 Ft-ot reálisnak tartom, mivel egy megbízható és hasznos módszerről beszélünk.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Siker_szimulator&diff=66770 2013-06-19T17:50:00Z

<p>Jkv7: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/siker_szimulator.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Az egyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslése (a stratégia tervezés támogatása céljából a téves erőforrás allokációk minimalizálása érdekében)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> ==Személyes érintettség==<br /> Az alapdiplomámat is a Szent István Egyetemen szereztem és az ehhez szükséges szakdolgozatomat a Tibi csoki marketingkommunikációjából írtam. A mesterképzésen is ezt a diplomadolgozat témát folytatom, így esett a választásom a Tibi csoki által használt gyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslésére. Az általam elkészített feladat nem csak a megírandó diplomadolgozatomhoz lehet nagy segítség, hanem érdeklődési körömbe is beleillik.<br /> <br /> Továbbá, ahhoz, hogy egy vállalkozás értékesíteni tudja a termékeit, és emellett elegendő információt tudjon szolgáltatni a fogyasztóknak a vásárlási döntésük meghozatalához, meg kell teremteni a cég és a vevő közötti kommunikáció kereteit. Ha egy vállalkozás megelégszik azzal, hogy a termékeit kiteszi a polcra, és várja, hogy a fogyasztó maga találjon rájuk, nem számíthat sikerre. Ahhoz, hogy kapcsolatot lehessen teremteni az elérni kívánt célcsoporttal, a marketingkommunikáció eszközeit kell segítségül hívni. Még abban az esetben is, ha egy termék történetesen piacképes, a termék sikere a promóciós eszközök alkalmazásától és hatékonyságától függ. Ezért úgy gondolom, hogy a feladatom azon marketing stratégák segítségére is lehet, akik erőforrás allokációkat tervezik meg.<br /> <br /> ==Szakirodalmi beágyazottság==<br /> A szakirodalmi feldolgozás során leginkább Fazekas Ildikó és Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció érthetőbben című könyvét használtam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy összeállítottam a Tibi csoki 2012-es évi 10 aktív kampány hónapjának lehetséges promóciós mixeit. A feladatom során kíváncsi lesz +1 eset következményére, továbbá arra, hogy a 10 promóciós mix közül melyik a legjobb összetételű. Azért fontos számára ezen információ megszerzése, és ezen feladat elvégzése, mert szorosan kötődik a diplomadolgozatom témájához, valamint kiderül számomra az eredményből, hogy a Tibi csoki mely promóciós mix választásakor járna a legjobban, és ez a diplomadolgozatom megírásához is segítség lesz.<br /> <br /> A Tibi csoki a reklámkampányai során a következő reklámeszközöket használja, és ezen eszközök alkalmazására költ egy reklámkampány során: <br /> *Televíziós reklám<br /> *Rádiós reklám<br /> *Közösségi média<br /> *Közületi reklámok<br /> *Vásárlásösztönzés<br /> *Vásárláshelyi reklám<br /> *Támogatás<br /> *Személyes eladás<br /> *PR<br /> <br /> Ösztönös megoldásként az első próbálkozás az volt, hogy átlagot vontam az egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökre fordított értékekből, de mivel az összes marketingkommunikációs eszköz teljes marketing mixben betöltött aránya 100 százalék, így ugyanaz az érték jött ki minden hónap átlagára (0,111111). Tehát ezt a szakértői véleményt elvetettem.<br /> <br /> Ezt kövezően szórást számoltam egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökből. Ezúttal eltérő értékeket kaptam az egyes hónapokra, azonban a szórás számolás alapján sem sikerült releváns adatokhoz jutnom, így ezt a szakértői véleményt is elvetettem.<br /> <br /> A feladatomban az 10 aktív kampányhónap lehetséges promóciós mixeinek sikerességének mértéke megadásra került, így végül ösztönös megoldásként számtani átlagot számítottam a 10 promóciós mix sikerességének mértékéből (ami már adott volt), amely megadja a promóciós mixek sikerességének mértékének átlagát. Az így kapott eredmény 49 százalék (OAM munkalap, K16-os cella)<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A marketing munka hátterében úgy a marketing mixre mint ezek hatására rendelkezésre állnak bizonylatok. Az eset időbeli (térbeli) definíciója nem triviálisan illeszkedik a bizonylatok adataihoz. Az egyes költség elemek (bizonylatok) hozzárendelés a mix elemekhez nem triviális.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A 2012-es évet 10 aktív kampány hónapnak élte meg a cég, továbbá beletettem még egy 0. esetet is, amely során nem alkalmaz egy marketingkommunikációs eszközt sem a cég.<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> '''X oszlopok:''' Az általam felsorolt marketingkommunikációs eszközök kimerítik a promóciós mixet (ATL és BTL eszközök).<br /> *Televíziós reklám: A közmédiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a televíziós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> *Rádiós reklám: A rádiókkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a rádiós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közösségi média: Az egyes közösségi oldalakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a közösségi média reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közületi reklámok: A közületi médiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a közületi média reklám (plakátok) aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárlásösztönzés: A vásárlásösztönzésre költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárlásösztönzés aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárláshelyi reklám: Az egyes áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárláshelyi reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Támogatás: Az egyes sporteseményekkel kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a támogatás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Személyes eladás: Az áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a személyes eladás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *PR: A PR-ra költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a PR aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> <br /> '''Y oszlop:''' az egyes promóciós mixek sikerességének mértéke<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatom által érintett célcsoport marketing stratégák és operatív marketing elemzők.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> '''Ösztönösmegoldás:'''<br /> *Adatvagyonhoz való hozzájutás: ingyenes (Céges adatok)<br /> *Elemzésekhez szükséges programok-Excel: ingyenes<br /> *Ráfordított költség: 500 Ft/óra<br /> *Összes ráfordított idő: 14 óra<br /> *Összes költség: 24*500= 7000 Ft<br /> *Piaci érték: 15.000 Ft<br /> <br /> '''Tananyag szerinti megoldás:'''<br /> *Adatvagyonhoz való hozzájutás: ingyenes (Céges adatok)<br /> *Elemzésekhez szükséges programok-Coco: ingyenes<br /> *Ráfordított költség: 500 Ft/óra<br /> *Összes ráfordított idő: 24 óra<br /> *Összes költség: 24*500= 14.400 Ft<br /> *Piaci érték: 45.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet a két megoldás között:'''<br /> <br /> *'''Költség különbözet:''' 14.400-7.000=7.400 Ft (Ennyivel drágább a tananyag szerinti megoldás)<br /> *'''Piaci érték különbözet:''' 45.000-15.000=30.000 Ft (Ennyivel ér többet a tananyag szerinti megoldás)<br /> <br /> Költségek tekintetében az ösztönös módszer éri meg jobban, viszont piaci értéket figyelembe véve a tananyag szerinti megoldás. Összességében a tananyag szerinti megoldás 22.600 Ft-tal ér többet. (30.000-7.400)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Első lépésként a Tibi csoki által használt lehetséges promóciós mixeket állítottam össze. Az alaptáblában a sorokban az egyes esetek jelennek meg, az oszlopokban pedig a költségvetésből az egyes marketingkommunikációs eszközökre szánt arány. Az utolsó két oszlopban pedig az egyes promóciós mixek sikerének és kudarcának mértékét jelenítettem meg. Ezt követően sorszám függvénnyel rangsorolást végeztem, majd COCO elemzést készítettem a rangsor mátrix megadásával. Ezt követően inverz táblát és elemzést készítettem, és a direkt táblázatban szereplő adatokat ellenőriztem hitelességvizsgálattal.<br /> <br /> Ezt követően metaadatbázist szerkesztettem, mely alapján Pivot táblát készítettem. <br /> <br /> Végül az így kapott eredményeket kiértékeltem, és feltöltöttem wiki-re szöveges információkkal.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Jelen esetben az attribútumok S1 szintjének következményeként 220 százalékos eredményt kaptam. Ez az eredmény irracionálisan magas. Az irracionális eredmény a modell hibájának és a fiktív adatoknak tudható be, ennyi adatból nem volt képes okosabbra jutni.<br /> <br /> Így a korrekciót kellett végeznem ahhoz, hogy racionális eredményt kapjak. Az így kapott következmény eredménye 110 százalék (Direkt munkalap, L34-es cella).<br /> <br /> A kapott korrekciós következményből levonható, hogy 110 százalékos siker várható, tehát a reklámozásra fordított összes megtérül, ezen kívül még 10 százalékos nyereségre is számíthat a cég.<br /> <br /> Amennyiben az élethelyzeteket vizsgálom, hitelességeket vizsgálva látható, hogy az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset (Direkt munkalap, K53-as cella).<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset. Az alaptáblában is ennél a promóciós mixnél volt a legnagyobb a siker mértéke. Ebből levonható, hogy ha a Tibi csoki egy-egy reklámeszköz alkalmazására többet fordít, tehát azokkal intenzívebben reklámoz, nagyobb sikert érhet el, mint ha több csatornán keresztül próbálja meg elérni a fogyasztókat. Ez esetben a televízión és a közösségi médián keresztüli reklámozást használná a legjobban és ezek a csatornákon próbálná meg elérni és meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy Tibi csoki vásároljanak. <br /> <br /> Azon marketing stratégák illetve operatív marketing elemzők részére, akik a lehetséges promóciós mixeket állítják össze egy vállalat számára, érdemes az elemzést elvégezni. Hiszen nem mindegy, hogy a költségvetésből az egyes promóciós mixek megvalósítására fordított összeg mennyire térül meg. Minden vállalat jogos elvárása, hogy egy, a termékeit népszerűsítő marketingkommunikációs kampány sikeres legyen, és a rá fordított összeg maximálisan megtérüljön, sőt, még hasznot is hozzon. A COCO hasonlóságelemző módszert ajánlani tudom, ha döntésünket gyorsan és optimális módon akarjuk meghozni. Megállapítható, hogy a módszer rendszeresen hasznosítható.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Véleményem szerint nagyon hasznosnak bizonyult ez a feladat, mert számomra is kiderült, hogy egy vállalat sikeresebb lehet az esetben ha nem minden marketingkommunikációs eszközt használ egy reklámkampány során, hanem inkább egy-egy reklámeszköz alkalmazására nagyobb hangsúlyt fektet. A mi esetünkben a televízió és a közösségi média intenzívebb alkalmazása hozta el a sikert, amely számomra nagy öröm, mivel Mesterképzésen a diplomadolgozatom címe a Közösségi média alkalmazásainak lehetőségei a Tibi csoki számára. Így ez az információ és ennek feldolgozása is segítséget nyújthat a dolgozat megírásához. <br /> <br /> Az elemzés hasznosságát, 30.600 Ft-ot reálisnak tartom, mivel egy megbízható és hasznos módszerről beszélünk.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Siker_szimulator&diff=66769 2013-06-19T17:44:04Z

<p>Jkv7: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/siker_szimulator.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Az egyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslése (a stratégia tervezés támogatása céljából a téves erőforrás allokációk minimalizálása érdekében)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> ==Személyes érintettség==<br /> Az alapdiplomámat is a Szent István Egyetemen szereztem és az ehhez szükséges szakdolgozatomat a Tibi csoki marketingkommunikációjából írtam. A mesterképzésen is ezt a diplomadolgozat témát folytatom, így esett a választásom a Tibi csoki által használt gyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslésére. Az általam elkészített feladat nem csak a megírandó diplomadolgozatomhoz lehet nagy segítség, hanem érdeklődési körömbe is beleillik.<br /> <br /> Továbbá, ahhoz, hogy egy vállalkozás értékesíteni tudja a termékeit, és emellett elegendő információt tudjon szolgáltatni a fogyasztóknak a vásárlási döntésük meghozatalához, meg kell teremteni a cég és a vevő közötti kommunikáció kereteit. Ha egy vállalkozás megelégszik azzal, hogy a termékeit kiteszi a polcra, és várja, hogy a fogyasztó maga találjon rájuk, nem számíthat sikerre. Ahhoz, hogy kapcsolatot lehessen teremteni az elérni kívánt célcsoporttal, a marketingkommunikáció eszközeit kell segítségül hívni. Még abban az esetben is, ha egy termék történetesen piacképes, a termék sikere a promóciós eszközök alkalmazásától és hatékonyságától függ. Ezért úgy gondolom, hogy a feladatom azon marketing stratégák segítségére is lehet, akik erőforrás allokációkat tervezik meg.<br /> <br /> ==Szakirodalmi beágyazottság==<br /> A szakirodalmi feldolgozás során leginkább Fazekas Ildikó és Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció érthetőbben című könyvét használtam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy összeállítottam a Tibi csoki 2012-es évi 10 aktív kampány hónapjának lehetséges promóciós mixeit. A feladatom során kíváncsi lesz +1 eset következményére, továbbá arra, hogy a 10 promóciós mix közül melyik a legjobb összetételű. Azért fontos számára ezen információ megszerzése, és ezen feladat elvégzése, mert szorosan kötődik a diplomadolgozatom témájához, valamint kiderül számomra az eredményből, hogy a Tibi csoki mely promóciós mix választásakor járna a legjobban, és ez a diplomadolgozatom megírásához is segítség lesz.<br /> <br /> A Tibi csoki a reklámkampányai során a következő reklámeszközöket használja, és ezen eszközök alkalmazására költ egy reklámkampány során: <br /> *Televíziós reklám<br /> *Rádiós reklám<br /> *Közösségi média<br /> *Közületi reklámok<br /> *Vásárlásösztönzés<br /> *Vásárláshelyi reklám<br /> *Támogatás<br /> *Személyes eladás<br /> *PR<br /> <br /> Ösztönös megoldásként az első próbálkozás az volt, hogy átlagot vontam az egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökre fordított értékekből, de mivel az összes marketingkommunikációs eszköz teljes marketing mixben betöltött aránya 100 százalék, így ugyanaz az érték jött ki minden hónap átlagára (0,111111). Tehát ezt a szakértői véleményt elvetettem.<br /> <br /> Ezt kövezően szórást számoltam egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökből. Ezúttal eltérő értékeket kaptam az egyes hónapokra, azonban a szórás számolás alapján sem sikerült releváns adatokhoz jutnom, így ezt a szakértői véleményt is elvetettem.<br /> <br /> A feladatomban az 10 aktív kampányhónap lehetséges promóciós mixeinek sikerességének mértéke megadásra került, így végül ösztönös megoldásként számtani átlagot számítottam a 10 promóciós mix sikerességének mértékéből (ami már adott volt), amely megadja a promóciós mixek sikerességének mértékének átlagát. Az így kapott eredmény 49 százalék (OAM munkalap, K16-os cella)<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A marketing munka hátterében úgy a marketing mixre mint ezek hatására rendelkezésre állnak bizonylatok. Az eset időbeli (térbeli) definíciója nem triviálisan illeszkedik a bizonylatok adataihoz. Az egyes költség elemek (bizonylatok) hozzárendelés a mix elemekhez nem triviális.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A 2012-es évet 10 aktív kampány hónapnak élte meg a cég, továbbá beletettem még egy 0. esetet is, amely során nem alkalmaz egy marketingkommunikációs eszközt sem a cég.<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> '''X oszlopok:''' Az általam felsorolt marketingkommunikációs eszközök kimerítik a promóciós mixet (ATL és BTL eszközök).<br /> *Televíziós reklám: A közmédiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a televíziós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> *Rádiós reklám: A rádiókkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a rádiós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közösségi média: Az egyes közösségi oldalakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a közösségi média reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közületi reklámok: A közületi médiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a közületi média reklám (plakátok) aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárlásösztönzés: A vásárlásösztönzésre költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárlásösztönzés aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárláshelyi reklám: Az egyes áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárláshelyi reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Támogatás: Az egyes sporteseményekkel kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a támogatás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Személyes eladás: Az áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a személyes eladás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *PR: A PR-ra költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a PR aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> <br /> '''Y oszlop:''' az egyes promóciós mixek sikerességének mértéke<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatom által érintett célcsoport marketing stratégák és operatív marketing elemzők.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> '''Ösztönösmegoldás:'''<br /> *Adatvagyonhoz való hozzájutás: ingyenes (Céges adatok)<br /> *Elemzésekhez szükséges programok-Excel: ingyenes<br /> *Ráfordított költség: 500 Ft/óra<br /> *Összes ráfordított idő: 14 óra<br /> *Összes költség: 24*500= 7000 Ft<br /> *Piaci érték: 15.000 Ft<br /> <br /> '''Tananyag szerinti megoldás:'''<br /> *Adatvagyonhoz való hozzájutás: ingyenes (Céges adatok)<br /> *Elemzésekhez szükséges programok-Coco: ingyenes<br /> *Ráfordított költség: 500 Ft/óra<br /> *Összes ráfordított idő: 24 óra<br /> *Összes költség: 24*500= 14.400 Ft<br /> *Piaci érték: 45.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet a két megoldás között:'''<br /> <br /> *'''Költség különbözet:''' 14.400-7.000=7.400 Ft (Ennyivel drágább a tananyag szerinti megoldás)<br /> *'''Piaci érték különbözet:''' 45.000-15.000=30.000 Ft (Ennyivel ér többet a tananyag szerinti megoldás)<br /> <br /> Költségek tekintetében az ösztönös módszer éri meg jobban, viszont piaci értéket figyelembe véve a tananyag szerinti megoldás. Összességében a tananyag szerinti megoldás 22.600 Ft-tal ér többet. (30.000-7.400)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Első lépésként a Tibi csoki által használt lehetséges promóciós mixeket állítottam össze. Az alaptáblában a sorokban az egyes esetek jelennek meg, az oszlopokban pedig a költségvetésből az egyes marketingkommunikációs eszközökre szánt arány. Az utolsó két oszlopban pedig az egyes promóciós mixek sikerének és kudarcának mértékét jelenítettem meg. Ezt követően sorszám függvénnyel rangsorolást végeztem, majd COCO elemzést készítettem a rangsor mátrix megadásával. Ezt követően inverz táblát és elemzést készítettem, és a direkt táblázatban szereplő adatokat ellenőriztem hitelességvizsgálattal.<br /> <br /> Ezt követően metaadatbázist szerkesztettem, mely alapján Pivot táblát készítettem. <br /> <br /> Végül az így kapott eredményeket kiértékeltem, és feltöltöttem wiki-re szöveges információkkal.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Jelen esetben az attribútumok S1 szintjének következményeként 220 százalékos eredményt kaptam. Ez az eredmény irracionálisan magas. Az irracionális eredmény a modell hibájának és a fiktív adatoknak tudható be, ennyi adatból nem volt képes okosabbra jutni.<br /> <br /> Így a korrekciót kellett végeznem ahhoz, hogy racionális eredményt kapjak. Az így kapott következmény eredménye 110 százalék. <br /> <br /> A kapott korrekciós következményból levonható, hogy 110 százalékos siker várható, tehát a reklámozásra fordított összes megtérül, ezen kívül még 10 százalékos nyereségre is számíthat a cég.<br /> Amennyiben az élethelyzeteket vizsgálom, hitelességeket vizsgálva látható, hogy az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset. Az alaptáblában is ennél a promóciós mixnél volt a legnagyobb a siker mértéke. Ebből levonható, hogy ha a Tibi csoki egy-egy reklámeszköz alkalmazására többet fordít, tehát azokkal intenzívebben reklámoz, nagyobb sikert érhet el, mint ha több csatornán keresztül próbálja meg elérni a fogyasztókat. Ez esetben a televízión és a közösségi médián keresztüli reklámozást használná a legjobban és ezek a csatornákon próbálná meg elérni és meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy Tibi csoki vásároljanak.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset. Az alaptáblában is ennél a promóciós mixnél volt a legnagyobb a siker mértéke. Ebből levonható, hogy ha a Tibi csoki egy-egy reklámeszköz alkalmazására többet fordít, tehát azokkal intenzívebben reklámoz, nagyobb sikert érhet el, mint ha több csatornán keresztül próbálja meg elérni a fogyasztókat. Ez esetben a televízión és a közösségi médián keresztüli reklámozást használná a legjobban és ezek a csatornákon próbálná meg elérni és meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy Tibi csoki vásároljanak. <br /> <br /> Azon marketing stratégák illetve operatív marketing elemzők részére, akik a lehetséges promóciós mixeket állítják össze egy vállalat számára, érdemes az elemzést elvégezni. Hiszen nem mindegy, hogy a költségvetésből az egyes promóciós mixek megvalósítására fordított összeg mennyire térül meg. Minden vállalat jogos elvárása, hogy egy, a termékeit népszerűsítő marketingkommunikációs kampány sikeres legyen, és a rá fordított összeg maximálisan megtérüljön, sőt, még hasznot is hozzon. A COCO hasonlóságelemző módszert ajánlani tudom, ha döntésünket gyorsan és optimális módon akarjuk meghozni. Megállapítható, hogy a módszer rendszeresen hasznosítható.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Véleményem szerint nagyon hasznosnak bizonyult ez a feladat, mert számomra is kiderült, hogy egy vállalat sikeresebb lehet az esetben ha nem minden marketingkommunikációs eszközt használ egy reklámkampány során, hanem inkább egy-egy reklámeszköz alkalmazására nagyobb hangsúlyt fektet. A mi esetünkben a televízió és a közösségi média intenzívebb alkalmazása hozta el a sikert, amely számomra nagy öröm, mivel Mesterképzésen a diplomadolgozatom címe a Közösségi média alkalmazásainak lehetőségei a Tibi csoki számára. Így ez az információ és ennek feldolgozása is segítséget nyújthat a dolgozat megírásához. <br /> <br /> Az elemzés hasznosságát, 30.600 Ft-ot reálisnak tartom, mivel egy megbízható és hasznos módszerről beszélünk.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Siker_szimulator&diff=66768 2013-06-19T17:43:09Z

<p>Jkv7: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/siker_szimulator.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Az egyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslése (a stratégia tervezés támogatása céljából a téves erőforrás allokációk minimalizálása érdekében)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> ==Személyes érintettség==<br /> Az alapdiplomámat is a Szent István Egyetemen szereztem és az ehhez szükséges szakdolgozatomat a Tibi csoki marketingkommunikációjából írtam. A mesterképzésen is ezt a diplomadolgozat témát folytatom, így esett a választásom a Tibi csoki által használt gyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslésére. Az általam elkészített feladat nem csak a megírandó diplomadolgozatomhoz lehet nagy segítség, hanem érdeklődési körömbe is beleillik.<br /> <br /> Továbbá, ahhoz, hogy egy vállalkozás értékesíteni tudja a termékeit, és emellett elegendő információt tudjon szolgáltatni a fogyasztóknak a vásárlási döntésük meghozatalához, meg kell teremteni a cég és a vevő közötti kommunikáció kereteit. Ha egy vállalkozás megelégszik azzal, hogy a termékeit kiteszi a polcra, és várja, hogy a fogyasztó maga találjon rájuk, nem számíthat sikerre. Ahhoz, hogy kapcsolatot lehessen teremteni az elérni kívánt célcsoporttal, a marketingkommunikáció eszközeit kell segítségül hívni. Még abban az esetben is, ha egy termék történetesen piacképes, a termék sikere a promóciós eszközök alkalmazásától és hatékonyságától függ. Ezért úgy gondolom, hogy a feladatom azon marketing stratégák segítségére is lehet, akik erőforrás allokációkat tervezik meg.<br /> <br /> ==Szakirodalmi beágyazottság==<br /> A szakirodalmi feldolgozás során leginkább Fazekas Ildikó és Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció érthetőbben című könyvét használtam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy összeállítottam a Tibi csoki 2012-es évi 10 aktív kampány hónapjának lehetséges promóciós mixeit. A feladatom során kíváncsi lesz +1 eset következményére, továbbá arra, hogy a 10 promóciós mix közül melyik a legjobb összetételű. Azért fontos számára ezen információ megszerzése, és ezen feladat elvégzése, mert szorosan kötődik a diplomadolgozatom témájához, valamint kiderül számomra az eredményből, hogy a Tibi csoki mely promóciós mix választásakor járna a legjobban, és ez a diplomadolgozatom megírásához is segítség lesz.<br /> <br /> A Tibi csoki a reklámkampányai során a következő reklámeszközöket használja, és ezen eszközök alkalmazására költ egy reklámkampány során: <br /> *Televíziós reklám<br /> *Rádiós reklám<br /> *Közösségi média<br /> *Közületi reklámok<br /> *Vásárlásösztönzés<br /> *Vásárláshelyi reklám<br /> *Támogatás<br /> *Személyes eladás<br /> *PR<br /> <br /> Ösztönös megoldásként az első próbálkozás az volt, hogy átlagot vontam az egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökre fordított értékekből, de mivel az összes marketingkommunikációs eszköz teljes marketing mixben betöltött aránya 100 százalék, így ugyanaz az érték jött ki minden hónap átlagára (0,111111). Tehát ezt a szakértői véleményt elvetettem.<br /> <br /> Ezt kövezően szórást számoltam egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökből. Ezúttal eltérő értékeket kaptam az egyes hónapokra, azonban a szórás számolás alapján sem sikerült releváns adatokhoz jutnom, így ezt a szakértői véleményt is elvetettem.<br /> <br /> A feladatomban az egyes kampányhónapok lehetséges promóciós mixeinek eredménye megadásra került, de erre az eredményre a Tibi csoki csak a marketingkommunikációs kampány végén tehet szert.<br /> <br /> A következőkben a feladatot hasonlóságelemzés módszerével próbálom megoldani, melynek segítségével előre meg lehet állapítani, hogy mely promóciós mixnek lesz a legsikeresebb.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A marketing munka hátterében úgy a marketing mixre mint ezek hatására rendelkezésre állnak bizonylatok. Az eset időbeli (térbeli) definíciója nem triviálisan illeszkedik a bizonylatok adataihoz. Az egyes költség elemek (bizonylatok) hozzárendelés a mix elemekhez nem triviális.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A 2012-es évet 10 aktív kampány hónapnak élte meg a cég, továbbá beletettem még egy 0. esetet is, amely során nem alkalmaz egy marketingkommunikációs eszközt sem a cég.<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> '''X oszlopok:''' Az általam felsorolt marketingkommunikációs eszközök kimerítik a promóciós mixet (ATL és BTL eszközök).<br /> *Televíziós reklám: A közmédiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a televíziós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> *Rádiós reklám: A rádiókkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a rádiós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közösségi média: Az egyes közösségi oldalakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a közösségi média reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közületi reklámok: A közületi médiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a közületi média reklám (plakátok) aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárlásösztönzés: A vásárlásösztönzésre költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárlásösztönzés aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárláshelyi reklám: Az egyes áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárláshelyi reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Támogatás: Az egyes sporteseményekkel kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a támogatás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Személyes eladás: Az áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a személyes eladás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *PR: A PR-ra költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a PR aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> <br /> '''Y oszlop:''' az egyes promóciós mixek sikerességének mértéke<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatom által érintett célcsoport marketing stratégák és operatív marketing elemzők.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> '''Ösztönösmegoldás:'''<br /> *Adatvagyonhoz való hozzájutás: ingyenes (Céges adatok)<br /> *Elemzésekhez szükséges programok-Excel: ingyenes<br /> *Ráfordított költség: 500 Ft/óra<br /> *Összes ráfordított idő: 14 óra<br /> *Összes költség: 24*500= 7000 Ft<br /> *Piaci érték: 15.000 Ft<br /> <br /> '''Tananyag szerinti megoldás:'''<br /> *Adatvagyonhoz való hozzájutás: ingyenes (Céges adatok)<br /> *Elemzésekhez szükséges programok-Coco: ingyenes<br /> *Ráfordított költség: 500 Ft/óra<br /> *Összes ráfordított idő: 24 óra<br /> *Összes költség: 24*500= 14.400 Ft<br /> *Piaci érték: 45.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet a két megoldás között:'''<br /> <br /> *'''Költség különbözet:''' 14.400-7.000=7.400 Ft (Ennyivel drágább a tananyag szerinti megoldás)<br /> *'''Piaci érték különbözet:''' 45.000-15.000=30.000 Ft (Ennyivel ér többet a tananyag szerinti megoldás)<br /> <br /> Költségek tekintetében az ösztönös módszer éri meg jobban, viszont piaci értéket figyelembe véve a tananyag szerinti megoldás. Összességében a tananyag szerinti megoldás 22.600 Ft-tal ér többet. (30.000-7.400)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Első lépésként a Tibi csoki által használt lehetséges promóciós mixeket állítottam össze. Az alaptáblában a sorokban az egyes esetek jelennek meg, az oszlopokban pedig a költségvetésből az egyes marketingkommunikációs eszközökre szánt arány. Az utolsó két oszlopban pedig az egyes promóciós mixek sikerének és kudarcának mértékét jelenítettem meg. Ezt követően sorszám függvénnyel rangsorolást végeztem, majd COCO elemzést készítettem a rangsor mátrix megadásával. Ezt követően inverz táblát és elemzést készítettem, és a direkt táblázatban szereplő adatokat ellenőriztem hitelességvizsgálattal.<br /> <br /> Ezt követően metaadatbázist szerkesztettem, mely alapján Pivot táblát készítettem. <br /> <br /> Végül az így kapott eredményeket kiértékeltem, és feltöltöttem wiki-re szöveges információkkal.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Jelen esetben az attribútumok S1 szintjének következményeként 220 százalékos eredményt kaptam. Ez az eredmény irracionálisan magas. Az irracionális eredmény a modell hibájának és a fiktív adatoknak tudható be, ennyi adatból nem volt képes okosabbra jutni.<br /> <br /> Így a korrekciót kellett végeznem ahhoz, hogy racionális eredményt kapjak. Az így kapott következmény eredménye 110 százalék. <br /> <br /> A kapott korrekciós következményból levonható, hogy 110 százalékos siker várható, tehát a reklámozásra fordított összes megtérül, ezen kívül még 10 százalékos nyereségre is számíthat a cég.<br /> Amennyiben az élethelyzeteket vizsgálom, hitelességeket vizsgálva látható, hogy az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset. Az alaptáblában is ennél a promóciós mixnél volt a legnagyobb a siker mértéke. Ebből levonható, hogy ha a Tibi csoki egy-egy reklámeszköz alkalmazására többet fordít, tehát azokkal intenzívebben reklámoz, nagyobb sikert érhet el, mint ha több csatornán keresztül próbálja meg elérni a fogyasztókat. Ez esetben a televízión és a közösségi médián keresztüli reklámozást használná a legjobban és ezek a csatornákon próbálná meg elérni és meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy Tibi csoki vásároljanak.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset. Az alaptáblában is ennél a promóciós mixnél volt a legnagyobb a siker mértéke. Ebből levonható, hogy ha a Tibi csoki egy-egy reklámeszköz alkalmazására többet fordít, tehát azokkal intenzívebben reklámoz, nagyobb sikert érhet el, mint ha több csatornán keresztül próbálja meg elérni a fogyasztókat. Ez esetben a televízión és a közösségi médián keresztüli reklámozást használná a legjobban és ezek a csatornákon próbálná meg elérni és meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy Tibi csoki vásároljanak. <br /> <br /> Azon marketing stratégák illetve operatív marketing elemzők részére, akik a lehetséges promóciós mixeket állítják össze egy vállalat számára, érdemes az elemzést elvégezni. Hiszen nem mindegy, hogy a költségvetésből az egyes promóciós mixek megvalósítására fordított összeg mennyire térül meg. Minden vállalat jogos elvárása, hogy egy, a termékeit népszerűsítő marketingkommunikációs kampány sikeres legyen, és a rá fordított összeg maximálisan megtérüljön, sőt, még hasznot is hozzon. A COCO hasonlóságelemző módszert ajánlani tudom, ha döntésünket gyorsan és optimális módon akarjuk meghozni. Megállapítható, hogy a módszer rendszeresen hasznosítható.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Véleményem szerint nagyon hasznosnak bizonyult ez a feladat, mert számomra is kiderült, hogy egy vállalat sikeresebb lehet az esetben ha nem minden marketingkommunikációs eszközt használ egy reklámkampány során, hanem inkább egy-egy reklámeszköz alkalmazására nagyobb hangsúlyt fektet. A mi esetünkben a televízió és a közösségi média intenzívebb alkalmazása hozta el a sikert, amely számomra nagy öröm, mivel Mesterképzésen a diplomadolgozatom címe a Közösségi média alkalmazásainak lehetőségei a Tibi csoki számára. Így ez az információ és ennek feldolgozása is segítséget nyújthat a dolgozat megírásához. <br /> <br /> Az elemzés hasznosságát, 30.600 Ft-ot reálisnak tartom, mivel egy megbízható és hasznos módszerről beszélünk.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Siker_szimulator&diff=66767 2013-06-19T17:42:46Z

<p>Jkv7: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/siker_szimulator.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Az egyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslése (a stratégia tervezés támogatása céljából a téves erőforrás allokációk minimalizálása érdekében)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> ==Személyes érintettség==<br /> Az alapdiplomámat is a Szent István Egyetemen szereztem és az ehhez szükséges szakdolgozatomat a Tibi csoki marketingkommunikációjából írtam. A mesterképzésen is ezt a diplomadolgozat témát folytatom, így esett a választásom a Tibi csoki által használt gyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslésére. Az általam elkészített feladat nem csak a megírandó diplomadolgozatomhoz lehet nagy segítség, hanem érdeklődési körömbe is beleillik.<br /> <br /> Továbbá, ahhoz, hogy egy vállalkozás értékesíteni tudja a termékeit, és emellett elegendő információt tudjon szolgáltatni a fogyasztóknak a vásárlási döntésük meghozatalához, meg kell teremteni a cég és a vevő közötti kommunikáció kereteit. Ha egy vállalkozás megelégszik azzal, hogy a termékeit kiteszi a polcra, és várja, hogy a fogyasztó maga találjon rájuk, nem számíthat sikerre. Ahhoz, hogy kapcsolatot lehessen teremteni az elérni kívánt célcsoporttal, a marketingkommunikáció eszközeit kell segítségül hívni. Még abban az esetben is, ha egy termék történetesen piacképes, a termék sikere a promóciós eszközök alkalmazásától és hatékonyságától függ. Ezért úgy gondolom, hogy a feladatom azon marketing stratégák segítségére is lehet, akik erőforrás allokációkat tervezik meg.<br /> <br /> ==Szakirodalmi beágyazottság==<br /> A szakirodalmi feldolgozás során leginkább Fazekas Ildikó és Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció érthetőbben című könyvét használtam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy összeállítottam a Tibi csoki 2012-es évi 10 aktív kampány hónapjának lehetséges promóciós mixeit. A feladatom során kíváncsi lesz +1 eset következményére, továbbá arra, hogy a 10 promóciós mix közül melyik a legjobb összetételű. Azért fontos számára ezen információ megszerzése, és ezen feladat elvégzése, mert szorosan kötődik a diplomadolgozatom témájához, valamint kiderül számomra az eredményből, hogy a Tibi csoki mely promóciós mix választásakor járna a legjobban, és ez a diplomadolgozatom megírásához is segítség lesz.<br /> <br /> A Tibi csoki a reklámkampányai során a következő reklámeszközöket használja, és ezen eszközök alkalmazására költ egy reklámkampány során: <br /> *Televíziós reklám<br /> *Rádiós reklám<br /> *Közösségi média<br /> *Közületi reklámok<br /> *Vásárlásösztönzés<br /> *Vásárláshelyi reklám<br /> *Támogatás<br /> *Személyes eladás<br /> *PR<br /> <br /> Ösztönös megoldásként az első próbálkozás az volt, hogy átlagot vontam az egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökre fordított értékekből, de mivel az összes marketingkommunikációs eszköz teljes marketing mixben betöltött aránya 100 százalék, így ugyanaz az érték jött ki minden hónap átlagára (0,111111). Tehát ezt a szakértői véleményt elvetettem.<br /> <br /> Ezt kövezően szórást számoltam egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökből. Ezúttal eltérő értékeket kaptam az egyes hónapokra, azonban a szórás számolás alapján sem sikerült releváns adatokhoz jutnom, így ezt a szakértői véleményt is elvetettem.<br /> <br /> A feladatomban az egyes kampányhónapok lehetséges promóciós mixeinek eredménye megadásra került, de erre az eredményre a Tibi csoki csak a marketingkommunikációs kampány végén tehet szert.<br /> <br /> A következőkben a feladatot hasonlóságelemzés módszerével próbálom megoldani, melynek segítségével előre meg lehet állapítani, hogy mely promóciós mixnek lesz a legsikeresebb.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A marketing munka hátterében úgy a marketing mixre mint ezek hatására rendelkezésre állnak bizonylatok. Az eset időbeli (térbeli) definíciója nem triviálisan illeszkedik a bizonylatok adataihoz. Az egyes költség elemek (bizonylatok) hozzárendelés a mix elemekhez nem triviális.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A 2012-es évet 10 aktív kampány hónapnak élte meg a cég, továbbá beletettem még egy 0. esetet is, amely során nem alkalmaz egy marketingkommunikációs eszközt sem a cég.<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> '''X oszlopok:''' Az általam felsorolt marketingkommunikációs eszközök kimerítik a promóciós mixet (ATL és BTL eszközök).<br /> *Televíziós reklám: A közmédiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a televíziós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> *Rádiós reklám: A rádiókkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a rádiós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közösségi média: Az egyes közösségi oldalakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a közösségi média reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közületi reklámok: A közületi médiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a közületi média reklám (plakátok) aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárlásösztönzés: A vásárlásösztönzésre költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárlásösztönzés aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárláshelyi reklám: Az egyes áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárláshelyi reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Támogatás: Az egyes sporteseményekkel kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a támogatás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Személyes eladás: Az áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a személyes eladás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *PR: A PR-ra költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a PR aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> <br /> '''Y oszlop:''' az egyes promóciós mixek sikerességének mértéke<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatom által érintett célcsoport marketing stratégák és operatív marketing elemzők.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> '''Ösztönösmegoldás:'''<br /> *Adatvagyonhoz való hozzájutás: ingyenes (Céges adatok)<br /> *Elemzésekhez szükséges programok-Excel: ingyenes<br /> *Ráfordított költség: 500 Ft/óra<br /> *Összes ráfordított idő: 14 óra<br /> *Összes költség: 24*500= 7000 Ft<br /> *Piaci érték: 15.000 Ft<br /> <br /> '''Tananyag szerinti megoldás:'''<br /> *Adatvagyonhoz való hozzájutás: ingyenes (Céges adatok)<br /> *Elemzésekhez szükséges programok-Coco: ingyenes<br /> *Ráfordított költség: 500 Ft/óra<br /> *Összes ráfordított idő: 24 óra<br /> *Összes költség: 24*500= 14.400 Ft<br /> *Piaci érték: 45.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet a két megoldás között:'''<br /> <br /> '''Költség különbözet:''' 14.400-7.000=7.400 Ft (Ennyivel drágább a tananyag szerinti megoldás)<br /> '''Piaci érték különbözet:''' 45.000-15.000=30.000 Ft (Ennyivel ér többet a tananyag szerinti megoldás)<br /> <br /> Költségek tekintetében az ösztönös módszer éri meg jobban, viszont piaci értéket figyelembe véve a tananyag szerinti megoldás. Összességében a tananyag szerinti megoldás 22.600 Ft-tal ér többet. (30.000-7.400)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Első lépésként a Tibi csoki által használt lehetséges promóciós mixeket állítottam össze. Az alaptáblában a sorokban az egyes esetek jelennek meg, az oszlopokban pedig a költségvetésből az egyes marketingkommunikációs eszközökre szánt arány. Az utolsó két oszlopban pedig az egyes promóciós mixek sikerének és kudarcának mértékét jelenítettem meg. Ezt követően sorszám függvénnyel rangsorolást végeztem, majd COCO elemzést készítettem a rangsor mátrix megadásával. Ezt követően inverz táblát és elemzést készítettem, és a direkt táblázatban szereplő adatokat ellenőriztem hitelességvizsgálattal.<br /> <br /> Ezt követően metaadatbázist szerkesztettem, mely alapján Pivot táblát készítettem. <br /> <br /> Végül az így kapott eredményeket kiértékeltem, és feltöltöttem wiki-re szöveges információkkal.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Jelen esetben az attribútumok S1 szintjének következményeként 220 százalékos eredményt kaptam. Ez az eredmény irracionálisan magas. Az irracionális eredmény a modell hibájának és a fiktív adatoknak tudható be, ennyi adatból nem volt képes okosabbra jutni.<br /> <br /> Így a korrekciót kellett végeznem ahhoz, hogy racionális eredményt kapjak. Az így kapott következmény eredménye 110 százalék. <br /> <br /> A kapott korrekciós következményból levonható, hogy 110 százalékos siker várható, tehát a reklámozásra fordított összes megtérül, ezen kívül még 10 százalékos nyereségre is számíthat a cég.<br /> Amennyiben az élethelyzeteket vizsgálom, hitelességeket vizsgálva látható, hogy az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset. Az alaptáblában is ennél a promóciós mixnél volt a legnagyobb a siker mértéke. Ebből levonható, hogy ha a Tibi csoki egy-egy reklámeszköz alkalmazására többet fordít, tehát azokkal intenzívebben reklámoz, nagyobb sikert érhet el, mint ha több csatornán keresztül próbálja meg elérni a fogyasztókat. Ez esetben a televízión és a közösségi médián keresztüli reklámozást használná a legjobban és ezek a csatornákon próbálná meg elérni és meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy Tibi csoki vásároljanak.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset. Az alaptáblában is ennél a promóciós mixnél volt a legnagyobb a siker mértéke. Ebből levonható, hogy ha a Tibi csoki egy-egy reklámeszköz alkalmazására többet fordít, tehát azokkal intenzívebben reklámoz, nagyobb sikert érhet el, mint ha több csatornán keresztül próbálja meg elérni a fogyasztókat. Ez esetben a televízión és a közösségi médián keresztüli reklámozást használná a legjobban és ezek a csatornákon próbálná meg elérni és meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy Tibi csoki vásároljanak. <br /> <br /> Azon marketing stratégák illetve operatív marketing elemzők részére, akik a lehetséges promóciós mixeket állítják össze egy vállalat számára, érdemes az elemzést elvégezni. Hiszen nem mindegy, hogy a költségvetésből az egyes promóciós mixek megvalósítására fordított összeg mennyire térül meg. Minden vállalat jogos elvárása, hogy egy, a termékeit népszerűsítő marketingkommunikációs kampány sikeres legyen, és a rá fordított összeg maximálisan megtérüljön, sőt, még hasznot is hozzon. A COCO hasonlóságelemző módszert ajánlani tudom, ha döntésünket gyorsan és optimális módon akarjuk meghozni. Megállapítható, hogy a módszer rendszeresen hasznosítható.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Véleményem szerint nagyon hasznosnak bizonyult ez a feladat, mert számomra is kiderült, hogy egy vállalat sikeresebb lehet az esetben ha nem minden marketingkommunikációs eszközt használ egy reklámkampány során, hanem inkább egy-egy reklámeszköz alkalmazására nagyobb hangsúlyt fektet. A mi esetünkben a televízió és a közösségi média intenzívebb alkalmazása hozta el a sikert, amely számomra nagy öröm, mivel Mesterképzésen a diplomadolgozatom címe a Közösségi média alkalmazásainak lehetőségei a Tibi csoki számára. Így ez az információ és ennek feldolgozása is segítséget nyújthat a dolgozat megírásához. <br /> <br /> Az elemzés hasznosságát, 30.600 Ft-ot reálisnak tartom, mivel egy megbízható és hasznos módszerről beszélünk.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Siker_szimulator&diff=66766 2013-06-19T17:42:28Z

<p>Jkv7: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/siker_szimulator.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Az egyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslése (a stratégia tervezés támogatása céljából a téves erőforrás allokációk minimalizálása érdekében)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> ==Személyes érintettség==<br /> Az alapdiplomámat is a Szent István Egyetemen szereztem és az ehhez szükséges szakdolgozatomat a Tibi csoki marketingkommunikációjából írtam. A mesterképzésen is ezt a diplomadolgozat témát folytatom, így esett a választásom a Tibi csoki által használt gyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslésére. Az általam elkészített feladat nem csak a megírandó diplomadolgozatomhoz lehet nagy segítség, hanem érdeklődési körömbe is beleillik.<br /> <br /> Továbbá, ahhoz, hogy egy vállalkozás értékesíteni tudja a termékeit, és emellett elegendő információt tudjon szolgáltatni a fogyasztóknak a vásárlási döntésük meghozatalához, meg kell teremteni a cég és a vevő közötti kommunikáció kereteit. Ha egy vállalkozás megelégszik azzal, hogy a termékeit kiteszi a polcra, és várja, hogy a fogyasztó maga találjon rájuk, nem számíthat sikerre. Ahhoz, hogy kapcsolatot lehessen teremteni az elérni kívánt célcsoporttal, a marketingkommunikáció eszközeit kell segítségül hívni. Még abban az esetben is, ha egy termék történetesen piacképes, a termék sikere a promóciós eszközök alkalmazásától és hatékonyságától függ. Ezért úgy gondolom, hogy a feladatom azon marketing stratégák segítségére is lehet, akik erőforrás allokációkat tervezik meg.<br /> <br /> ==Szakirodalmi beágyazottság==<br /> A szakirodalmi feldolgozás során leginkább Fazekas Ildikó és Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció érthetőbben című könyvét használtam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy összeállítottam a Tibi csoki 2012-es évi 10 aktív kampány hónapjának lehetséges promóciós mixeit. A feladatom során kíváncsi lesz +1 eset következményére, továbbá arra, hogy a 10 promóciós mix közül melyik a legjobb összetételű. Azért fontos számára ezen információ megszerzése, és ezen feladat elvégzése, mert szorosan kötődik a diplomadolgozatom témájához, valamint kiderül számomra az eredményből, hogy a Tibi csoki mely promóciós mix választásakor járna a legjobban, és ez a diplomadolgozatom megírásához is segítség lesz.<br /> <br /> A Tibi csoki a reklámkampányai során a következő reklámeszközöket használja, és ezen eszközök alkalmazására költ egy reklámkampány során: <br /> *Televíziós reklám<br /> *Rádiós reklám<br /> *Közösségi média<br /> *Közületi reklámok<br /> *Vásárlásösztönzés<br /> *Vásárláshelyi reklám<br /> *Támogatás<br /> *Személyes eladás<br /> *PR<br /> <br /> Ösztönös megoldásként az első próbálkozás az volt, hogy átlagot vontam az egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökre fordított értékekből, de mivel az összes marketingkommunikációs eszköz teljes marketing mixben betöltött aránya 100 százalék, így ugyanaz az érték jött ki minden hónap átlagára (0,111111). Tehát ezt a szakértői véleményt elvetettem.<br /> <br /> Ezt kövezően szórást számoltam egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökből. Ezúttal eltérő értékeket kaptam az egyes hónapokra, azonban a szórás számolás alapján sem sikerült releváns adatokhoz jutnom, így ezt a szakértői véleményt is elvetettem.<br /> <br /> A feladatomban az egyes kampányhónapok lehetséges promóciós mixeinek eredménye megadásra került, de erre az eredményre a Tibi csoki csak a marketingkommunikációs kampány végén tehet szert.<br /> <br /> A következőkben a feladatot hasonlóságelemzés módszerével próbálom megoldani, melynek segítségével előre meg lehet állapítani, hogy mely promóciós mixnek lesz a legsikeresebb.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A marketing munka hátterében úgy a marketing mixre mint ezek hatására rendelkezésre állnak bizonylatok. Az eset időbeli (térbeli) definíciója nem triviálisan illeszkedik a bizonylatok adataihoz. Az egyes költség elemek (bizonylatok) hozzárendelés a mix elemekhez nem triviális.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A 2012-es évet 10 aktív kampány hónapnak élte meg a cég, továbbá beletettem még egy 0. esetet is, amely során nem alkalmaz egy marketingkommunikációs eszközt sem a cég.<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> '''X oszlopok:''' Az általam felsorolt marketingkommunikációs eszközök kimerítik a promóciós mixet (ATL és BTL eszközök).<br /> *Televíziós reklám: A közmédiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a televíziós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> *Rádiós reklám: A rádiókkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a rádiós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közösségi média: Az egyes közösségi oldalakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a közösségi média reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közületi reklámok: A közületi médiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a közületi média reklám (plakátok) aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárlásösztönzés: A vásárlásösztönzésre költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárlásösztönzés aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárláshelyi reklám: Az egyes áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárláshelyi reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Támogatás: Az egyes sporteseményekkel kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a támogatás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Személyes eladás: Az áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a személyes eladás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *PR: A PR-ra költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a PR aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> <br /> '''Y oszlop:''' az egyes promóciós mixek sikerességének mértéke<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatom által érintett célcsoport marketing stratégák és operatív marketing elemzők.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> '''Ösztönösmegoldás:'''<br /> *Adatvagyonhoz való hozzájutás: ingyenes (Céges adatok)<br /> *Elemzésekhez szükséges programok-Excel: ingyenes<br /> *Ráfordított költség: 500 Ft/óra<br /> *Összes ráfordított idő: 14 óra<br /> *Összes költség: 24*500= 7000 Ft<br /> *Piaci érték: 15.000 Ft<br /> <br /> '''Tananyag szerinti megoldás:'''<br /> *Adatvagyonhoz való hozzájutás: ingyenes (Céges adatok)<br /> *Elemzésekhez szükséges programok-Coco: ingyenes<br /> *Ráfordított költség: 500 Ft/óra<br /> *Összes ráfordított idő: 24 óra<br /> *Összes költség: 24*500= 14.400 Ft<br /> *Piaci érték: 45.000 Ft<br /> <br /> '''Hasznosság különbözet a két megoldás között:'''<br /> <br /> '''Költség különbözet:''' 14.400-7.000=7.400 Ft (Ennyivel drágább a tananyag szerinti megoldás)<br /> '''Piaci érték különbözet:''' 45.000-15.000=30.000 Ft (Ennyivel ér többet a tananyag szerinti megoldás)<br /> <br /> Költségek tekintetében az ösztönös módszer éri meg jobban, viszont piaci értéket figyelembe véve a tananyag szerinti megoldás. Összességében a tananyag szerinti megoldás 22.600 Ft-tal ér többet. (30.000-7.400)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Első lépésként a Tibi csoki által használt lehetséges promóciós mixeket állítottam össze. Az alaptáblában a sorokban az egyes esetek jelennek meg, az oszlopokban pedig a költségvetésből az egyes marketingkommunikációs eszközökre szánt arány. Az utolsó két oszlopban pedig az egyes promóciós mixek sikerének és kudarcának mértékét jelenítettem meg. Ezt követően sorszám függvénnyel rangsorolást végeztem, majd COCO elemzést készítettem a rangsor mátrix megadásával. Ezt követően inverz táblát és elemzést készítettem, és a direkt táblázatban szereplő adatokat ellenőriztem hitelességvizsgálattal.<br /> <br /> Ezt követően metaadatbázist szerkesztettem, mely alapján Pivot táblát készítettem. <br /> <br /> Végül az így kapott eredményeket kiértékeltem, és feltöltöttem wiki-re szöveges információkkal.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Jelen esetben az attribútumok S1 szintjének következményeként 220 százalékos eredményt kaptam. Ez az eredmény irracionálisan magas. Az irracionális eredmény a modell hibájának és a fiktív adatoknak tudható be, ennyi adatból nem volt képes okosabbra jutni.<br /> <br /> Így a korrekciót kellett végeznem ahhoz, hogy racionális eredményt kapjak. Az így kapott következmény eredménye 110 százalék. <br /> <br /> A kapott korrekciós következményból levonható, hogy 110 százalékos siker várható, tehát a reklámozásra fordított összes megtérül, ezen kívül még 10 százalékos nyereségre is számíthat a cég.<br /> Amennyiben az élethelyzeteket vizsgálom, hitelességeket vizsgálva látható, hogy az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset. Az alaptáblában is ennél a promóciós mixnél volt a legnagyobb a siker mértéke. Ebből levonható, hogy ha a Tibi csoki egy-egy reklámeszköz alkalmazására többet fordít, tehát azokkal intenzívebben reklámoz, nagyobb sikert érhet el, mint ha több csatornán keresztül próbálja meg elérni a fogyasztókat. Ez esetben a televízión és a közösségi médián keresztüli reklámozást használná a legjobban és ezek a csatornákon próbálná meg elérni és meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy Tibi csoki vásároljanak.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset. Az alaptáblában is ennél a promóciós mixnél volt a legnagyobb a siker mértéke. Ebből levonható, hogy ha a Tibi csoki egy-egy reklámeszköz alkalmazására többet fordít, tehát azokkal intenzívebben reklámoz, nagyobb sikert érhet el, mint ha több csatornán keresztül próbálja meg elérni a fogyasztókat. Ez esetben a televízión és a közösségi médián keresztüli reklámozást használná a legjobban és ezek a csatornákon próbálná meg elérni és meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy Tibi csoki vásároljanak. <br /> <br /> Azon marketing stratégák illetve operatív marketing elemzők részére, akik a lehetséges promóciós mixeket állítják össze egy vállalat számára, érdemes az elemzést elvégezni. Hiszen nem mindegy, hogy a költségvetésből az egyes promóciós mixek megvalósítására fordított összeg mennyire térül meg. Minden vállalat jogos elvárása, hogy egy, a termékeit népszerűsítő marketingkommunikációs kampány sikeres legyen, és a rá fordított összeg maximálisan megtérüljön, sőt, még hasznot is hozzon. A COCO hasonlóságelemző módszert ajánlani tudom, ha döntésünket gyorsan és optimális módon akarjuk meghozni. Megállapítható, hogy a módszer rendszeresen hasznosítható.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Véleményem szerint nagyon hasznosnak bizonyult ez a feladat, mert számomra is kiderült, hogy egy vállalat sikeresebb lehet az esetben ha nem minden marketingkommunikációs eszközt használ egy reklámkampány során, hanem inkább egy-egy reklámeszköz alkalmazására nagyobb hangsúlyt fektet. A mi esetünkben a televízió és a közösségi média intenzívebb alkalmazása hozta el a sikert, amely számomra nagy öröm, mivel Mesterképzésen a diplomadolgozatom címe a Közösségi média alkalmazásainak lehetőségei a Tibi csoki számára. Így ez az információ és ennek feldolgozása is segítséget nyújthat a dolgozat megírásához. <br /> <br /> Az elemzés hasznosságát, 30.600 Ft-ot reálisnak tartom, mivel egy megbízható és hasznos módszerről beszélünk.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Siker_szimulator&diff=66765 2013-06-19T17:04:13Z

<p>Jkv7: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/siker_szimulator.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Az egyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslése (a stratégia tervezés támogatása céljából a téves erőforrás allokációk minimalizálása érdekében)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> ==Személyes érintettség==<br /> Az alapdiplomámat is a Szent István Egyetemen szereztem és az ehhez szükséges szakdolgozatomat a Tibi csoki marketingkommunikációjából írtam. A mesterképzésen is ezt a diplomadolgozat témát folytatom, így esett a választásom a Tibi csoki által használt gyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslésére. Az általam elkészített feladat nem csak a megírandó diplomadolgozatomhoz lehet nagy segítség, hanem érdeklődési körömbe is beleillik.<br /> <br /> Továbbá, ahhoz, hogy egy vállalkozás értékesíteni tudja a termékeit, és emellett elegendő információt tudjon szolgáltatni a fogyasztóknak a vásárlási döntésük meghozatalához, meg kell teremteni a cég és a vevő közötti kommunikáció kereteit. Ha egy vállalkozás megelégszik azzal, hogy a termékeit kiteszi a polcra, és várja, hogy a fogyasztó maga találjon rájuk, nem számíthat sikerre. Ahhoz, hogy kapcsolatot lehessen teremteni az elérni kívánt célcsoporttal, a marketingkommunikáció eszközeit kell segítségül hívni. Még abban az esetben is, ha egy termék történetesen piacképes, a termék sikere a promóciós eszközök alkalmazásától és hatékonyságától függ. Ezért úgy gondolom, hogy a feladatom azon marketing stratégák segítségére is lehet, akik erőforrás allokációkat tervezik meg.<br /> <br /> ==Szakirodalmi beágyazottság==<br /> A szakirodalmi feldolgozás során leginkább Fazekas Ildikó és Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció érthetőbben című könyvét használtam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy összeállítottam a Tibi csoki 2012-es évi 10 aktív kampány hónapjának lehetséges promóciós mixeit. A feladatom során kíváncsi lesz +1 eset következményére, továbbá arra, hogy a 10 promóciós mix közül melyik a legjobb összetételű. Azért fontos számára ezen információ megszerzése, és ezen feladat elvégzése, mert szorosan kötődik a diplomadolgozatom témájához, valamint kiderül számomra az eredményből, hogy a Tibi csoki mely promóciós mix választásakor járna a legjobban, és ez a diplomadolgozatom megírásához is segítség lesz.<br /> <br /> A Tibi csoki a reklámkampányai során a következő reklámeszközöket használja, és ezen eszközök alkalmazására költ egy reklámkampány során: <br /> *Televíziós reklám<br /> *Rádiós reklám<br /> *Közösségi média<br /> *Közületi reklámok<br /> *Vásárlásösztönzés<br /> *Vásárláshelyi reklám<br /> *Támogatás<br /> *Személyes eladás<br /> *PR<br /> <br /> Ösztönös megoldásként az első próbálkozás az volt, hogy átlagot vontam az egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökre fordított értékekből, de mivel az összes marketingkommunikációs eszköz teljes marketing mixben betöltött aránya 100 százalék, így ugyanaz az érték jött ki minden hónap átlagára (0,111111). Tehát ezt a szakértői véleményt elvetettem.<br /> <br /> Ezt kövezően szórást számoltam egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökből. Ezúttal eltérő értékeket kaptam az egyes hónapokra, azonban a szórás számolás alapján sem sikerült releváns adatokhoz jutnom, így ezt a szakértői véleményt is elvetettem.<br /> <br /> A feladatomban az egyes kampányhónapok lehetséges promóciós mixeinek eredménye megadásra került, de erre az eredményre a Tibi csoki csak a marketingkommunikációs kampány végén tehet szert.<br /> <br /> A következőkben a feladatot hasonlóságelemzés módszerével próbálom megoldani, melynek segítségével előre meg lehet állapítani, hogy mely promóciós mixnek lesz a legsikeresebb.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A marketing munka hátterében úgy a marketing mixre mint ezek hatására rendelkezésre állnak bizonylatok. Az eset időbeli (térbeli) definíciója nem triviálisan illeszkedik a bizonylatok adataihoz. Az egyes költség elemek (bizonylatok) hozzárendelés a mix elemekhez nem triviális.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A 2012-es évet 10 aktív kampány hónapnak élte meg a cég, továbbá beletettem még egy 0. esetet is, amely során nem alkalmaz egy marketingkommunikációs eszközt sem a cég.<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> '''X oszlopok:''' Az általam felsorolt marketingkommunikációs eszközök kimerítik a promóciós mixet (ATL és BTL eszközök).<br /> *Televíziós reklám: A közmédiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a televíziós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> *Rádiós reklám: A rádiókkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a rádiós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közösségi média: Az egyes közösségi oldalakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a közösségi média reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közületi reklámok: A közületi médiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a közületi média reklám (plakátok) aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárlásösztönzés: A vásárlásösztönzésre költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárlásösztönzés aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárláshelyi reklám: Az egyes áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárláshelyi reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Támogatás: Az egyes sporteseményekkel kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a támogatás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Személyes eladás: Az áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a személyes eladás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *PR: A PR-ra költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a PR aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> <br /> '''Y oszlop:''' az egyes promóciós mixek sikerességének mértéke<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatom által érintett célcsoport marketing stratégák és operatív marketing elemzők.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Feladatom elején az ösztönös megoldás eredményeit elvetettem, tehát csak a tananyag szerinti megoldás hasznosságát számolom ki:<br /> <br /> *Adatvagyonhoz való hozzájutás: ingyenes (Céges adatok)<br /> *Elemzésekhez szükséges programok-Coco: ingyenes<br /> *Ráfordított költség: 500 Ft/óra<br /> *Összes ráfordított idő: 24 óra<br /> *Összes költség: 24*500= '''14.400 Ft'''<br /> *Piaci érték: '''45.000 Ft'''<br /> <br /> A tananyag szerinti megoldás piaci értéke 45.000 Ft-ra becsülhető, tehát ennyiért lehet majd értékesíteni az eredményeket marketing stratégák és operatív marketing elemzők számára.<br /> <br /> Tehát az elemzés hasznossága '''30.600 Ft''' (45000-14.400). További hasznosságként elmondható, hogy a hasonlóság elemzéssel még a promóció elindulása előtt egy gyors és biztos eredményt kaphat a cég.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Első lépésként a Tibi csoki által használt lehetséges promóciós mixeket állítottam össze. Az alaptáblában a sorokban az egyes esetek jelennek meg, az oszlopokban pedig a költségvetésből az egyes marketingkommunikációs eszközökre szánt arány. Az utolsó két oszlopban pedig az egyes promóciós mixek sikerének és kudarcának mértékét jelenítettem meg. Ezt követően sorszám függvénnyel rangsorolást végeztem, majd COCO elemzést készítettem a rangsor mátrix megadásával. Ezt követően inverz táblát és elemzést készítettem, és a direkt táblázatban szereplő adatokat ellenőriztem hitelességvizsgálattal.<br /> <br /> Ezt követően metaadatbázist szerkesztettem, mely alapján Pivot táblát készítettem. <br /> <br /> Végül az így kapott eredményeket kiértékeltem, és feltöltöttem wiki-re szöveges információkkal.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Jelen esetben az attribútumok S1 szintjének következményeként 220 százalékos eredményt kaptam. Ez az eredmény irracionálisan magas. Az irracionális eredmény a modell hibájának és a fiktív adatoknak tudható be, ennyi adatból nem volt képes okosabbra jutni.<br /> <br /> Így a korrekciót kellett végeznem ahhoz, hogy racionális eredményt kapjak. Az így kapott következmény eredménye 110 százalék. <br /> <br /> A kapott korrekciós következményból levonható, hogy 110 százalékos siker várható, tehát a reklámozásra fordított összes megtérül, ezen kívül még 10 százalékos nyereségre is számíthat a cég.<br /> Amennyiben az élethelyzeteket vizsgálom, hitelességeket vizsgálva látható, hogy az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset. Az alaptáblában is ennél a promóciós mixnél volt a legnagyobb a siker mértéke. Ebből levonható, hogy ha a Tibi csoki egy-egy reklámeszköz alkalmazására többet fordít, tehát azokkal intenzívebben reklámoz, nagyobb sikert érhet el, mint ha több csatornán keresztül próbálja meg elérni a fogyasztókat. Ez esetben a televízión és a közösségi médián keresztüli reklámozást használná a legjobban és ezek a csatornákon próbálná meg elérni és meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy Tibi csoki vásároljanak.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset. Az alaptáblában is ennél a promóciós mixnél volt a legnagyobb a siker mértéke. Ebből levonható, hogy ha a Tibi csoki egy-egy reklámeszköz alkalmazására többet fordít, tehát azokkal intenzívebben reklámoz, nagyobb sikert érhet el, mint ha több csatornán keresztül próbálja meg elérni a fogyasztókat. Ez esetben a televízión és a közösségi médián keresztüli reklámozást használná a legjobban és ezek a csatornákon próbálná meg elérni és meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy Tibi csoki vásároljanak. <br /> <br /> Azon marketing stratégák illetve operatív marketing elemzők részére, akik a lehetséges promóciós mixeket állítják össze egy vállalat számára, érdemes az elemzést elvégezni. Hiszen nem mindegy, hogy a költségvetésből az egyes promóciós mixek megvalósítására fordított összeg mennyire térül meg. Minden vállalat jogos elvárása, hogy egy, a termékeit népszerűsítő marketingkommunikációs kampány sikeres legyen, és a rá fordított összeg maximálisan megtérüljön, sőt, még hasznot is hozzon. A COCO hasonlóságelemző módszert ajánlani tudom, ha döntésünket gyorsan és optimális módon akarjuk meghozni. Megállapítható, hogy a módszer rendszeresen hasznosítható.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Véleményem szerint nagyon hasznosnak bizonyult ez a feladat, mert számomra is kiderült, hogy egy vállalat sikeresebb lehet az esetben ha nem minden marketingkommunikációs eszközt használ egy reklámkampány során, hanem inkább egy-egy reklámeszköz alkalmazására nagyobb hangsúlyt fektet. A mi esetünkben a televízió és a közösségi média intenzívebb alkalmazása hozta el a sikert, amely számomra nagy öröm, mivel Mesterképzésen a diplomadolgozatom címe a Közösségi média alkalmazásainak lehetőségei a Tibi csoki számára. Így ez az információ és ennek feldolgozása is segítséget nyújthat a dolgozat megírásához. <br /> <br /> Az elemzés hasznosságát, 30.600 Ft-ot reálisnak tartom, mivel egy megbízható és hasznos módszerről beszélünk.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Siker_szimulator&diff=66764 2013-06-19T16:50:35Z

<p>Jkv7: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/siker_szimulator.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Az egyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslése (a stratégia tervezés támogatása céljából a téves erőforrás allokációk minimalizálása érdekében)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> ==Személyes érintettség==<br /> Az alapdiplomámat is a Szent István Egyetemen szereztem és az ehhez szükséges szakdolgozatomat a Tibi csoki marketingkommunikációjából írtam. A mesterképzésen is ezt a diplomadolgozat témát folytatom, így esett a választásom a Tibi csoki által használt gyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslésére. Az általam elkészített feladat nem csak a megírandó diplomadolgozatomhoz lehet nagy segítség, hanem érdeklődési körömbe is beleillik.<br /> <br /> Továbbá, ahhoz, hogy egy vállalkozás értékesíteni tudja a termékeit, és emellett elegendő információt tudjon szolgáltatni a fogyasztóknak a vásárlási döntésük meghozatalához, meg kell teremteni a cég és a vevő közötti kommunikáció kereteit. Ha egy vállalkozás megelégszik azzal, hogy a termékeit kiteszi a polcra, és várja, hogy a fogyasztó maga találjon rájuk, nem számíthat sikerre. Ahhoz, hogy kapcsolatot lehessen teremteni az elérni kívánt célcsoporttal, a marketingkommunikáció eszközeit kell segítségül hívni. Még abban az esetben is, ha egy termék történetesen piacképes, a termék sikere a promóciós eszközök alkalmazásától és hatékonyságától függ. Ezért úgy gondolom, hogy a feladatom azon marketing stratégák segítségére is lehet, akik erőforrás allokációkat tervezik meg.<br /> <br /> ==Szakirodalmi beágyazottság==<br /> A szakirodalmi feldolgozás során leginkább Fazekas Ildikó és Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció érthetőbben című könyvét használtam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy összeállítottam a Tibi csoki 2012-es évi 10 aktív kampány hónapjának lehetséges promóciós mixeit. A feladatommal arra keresem a választ, hogy mely promóciós mix hozhatja a legtöbb hasznot a vállalat számára. Azért fontos számára ezen információ megszerzése, és ezen feladat elvégzése, mert szorosan kötődik a diplomadolgozatom témájához, valamint kiderül számomra az eredményből, hogy a Tibi csoki mely promóciós mix választásakor járna a legjobban, és ez a diplomadolgozatom megírásához is segítség lesz.<br /> <br /> A Tibi csoki a reklámkampányai során a következő reklámeszközöket használja, és ezen eszközök alkalmazására költ egy reklámkampány során: <br /> *Televíziós reklám<br /> *Rádiós reklám<br /> *Közösségi média<br /> *Közületi reklámok<br /> *Vásárlásösztönzés<br /> *Vásárláshelyi reklám<br /> *Támogatás<br /> *Személyes eladás<br /> *PR<br /> <br /> Ösztönös megoldásként az első próbálkozás az volt, hogy átlagot vontam az egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökre fordított értékekből, de mivel az összes marketingkommunikációs eszköz teljes marketing mixben betöltött aránya 100 százalék, így ugyanaz az érték jött ki minden hónap átlagára (0,111111). Tehát ezt a szakértői véleményt elvetettem.<br /> <br /> Ezt kövezően szórást számoltam egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökből. Ezúttal eltérő értékeket kaptam az egyes hónapokra, azonban a szórás számolás alapján sem sikerült releváns adatokhoz jutnom, így ezt a szakértői véleményt is elvetettem.<br /> <br /> A feladatomban az egyes kampányhónapok lehetséges promóciós mixeinek eredménye megadásra került, de erre az eredményre a Tibi csoki csak a marketingkommunikációs kampány végén tehet szert.<br /> <br /> A következőkben a feladatot hasonlóságelemzés módszerével próbálom megoldani, melynek segítségével előre meg lehet állapítani, hogy mely promóciós mixnek lesz a legsikeresebb.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A marketing munka hátterében úgy a marketing mixre mint ezek hatására rendelkezésre állnak bizonylatok. Az eset időbeli (térbeli) definíciója nem triviálisan illeszkedik a bizonylatok adataihoz. Az egyes költség elemek (bizonylatok) hozzárendelés a mix elemekhez nem triviális.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A 2012-es évet 10 aktív kampány hónapnak élte meg a cég, továbbá beletettem még egy 0. esetet is, amely során nem alkalmaz egy marketingkommunikációs eszközt sem a cég.<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> '''X oszlopok:''' Az általam felsorolt marketingkommunikációs eszközök kimerítik a promóciós mixet (ATL és BTL eszközök).<br /> *Televíziós reklám: A közmédiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a televíziós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> *Rádiós reklám: A rádiókkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a rádiós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közösségi média: Az egyes közösségi oldalakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a közösségi média reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közületi reklámok: A közületi médiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a közületi média reklám (plakátok) aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárlásösztönzés: A vásárlásösztönzésre költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárlásösztönzés aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárláshelyi reklám: Az egyes áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárláshelyi reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Támogatás: Az egyes sporteseményekkel kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a támogatás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Személyes eladás: Az áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a személyes eladás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *PR: A PR-ra költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a PR aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> <br /> '''Y oszlop:''' az egyes promóciós mixek sikerességének mértéke<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatom által érintett célcsoport marketing stratégák és operatív marketing elemzők.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Feladatom elején az ösztönös megoldás eredményeit elvetettem, tehát csak a tananyag szerinti megoldás hasznosságát számolom ki:<br /> <br /> *Adatvagyonhoz való hozzájutás: ingyenes (Céges adatok)<br /> *Elemzésekhez szükséges programok-Coco: ingyenes<br /> *Ráfordított költség: 500 Ft/óra<br /> *Összes ráfordított idő: 24 óra<br /> *Összes költség: 24*500= '''14.400 Ft'''<br /> *Piaci érték: '''45.000 Ft'''<br /> <br /> A tananyag szerinti megoldás piaci értéke 45.000 Ft-ra becsülhető, tehát ennyiért lehet majd értékesíteni az eredményeket marketing stratégák és operatív marketing elemzők számára.<br /> <br /> Tehát az elemzés hasznossága '''30.600 Ft''' (45000-14.400). További hasznosságként elmondható, hogy a hasonlóság elemzéssel még a promóció elindulása előtt egy gyors és biztos eredményt kaphat a cég.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Első lépésként a Tibi csoki által használt lehetséges promóciós mixeket állítottam össze. Az alaptáblában a sorokban az egyes esetek jelennek meg, az oszlopokban pedig a költségvetésből az egyes marketingkommunikációs eszközökre szánt arány. Az utolsó két oszlopban pedig az egyes promóciós mixek sikerének és kudarcának mértékét jelenítettem meg. Ezt követően sorszám függvénnyel rangsorolást végeztem, majd COCO elemzést készítettem a rangsor mátrix megadásával. Ezt követően inverz táblát és elemzést készítettem, és a direkt táblázatban szereplő adatokat ellenőriztem hitelességvizsgálattal.<br /> <br /> Ezt követően metaadatbázist szerkesztettem, mely alapján Pivot táblát készítettem. <br /> <br /> Végül az így kapott eredményeket kiértékeltem, és feltöltöttem wiki-re szöveges információkkal.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Jelen esetben az attribútumok S1 szintjének következményeként 220 százalékos eredményt kaptam. Ez az eredmény irracionálisan magas. Az irracionális eredmény a modell hibájának és a fiktív adatoknak tudható be, ennyi adatból nem volt képes okosabbra jutni.<br /> <br /> Így a korrekciót kellett végeznem ahhoz, hogy racionális eredményt kapjak. Az így kapott következmény eredménye 110 százalék. <br /> <br /> A kapott korrekciós következményból levonható, hogy 110 százalékos siker várható, tehát a reklámozásra fordított összes megtérül, ezen kívül még 10 százalékos nyereségre is számíthat a cég.<br /> Amennyiben az élethelyzeteket vizsgálom, hitelességeket vizsgálva látható, hogy az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset. Az alaptáblában is ennél a promóciós mixnél volt a legnagyobb a siker mértéke. Ebből levonható, hogy ha a Tibi csoki egy-egy reklámeszköz alkalmazására többet fordít, tehát azokkal intenzívebben reklámoz, nagyobb sikert érhet el, mint ha több csatornán keresztül próbálja meg elérni a fogyasztókat. Ez esetben a televízión és a közösségi médián keresztüli reklámozást használná a legjobban és ezek a csatornákon próbálná meg elérni és meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy Tibi csoki vásároljanak.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset. Az alaptáblában is ennél a promóciós mixnél volt a legnagyobb a siker mértéke. Ebből levonható, hogy ha a Tibi csoki egy-egy reklámeszköz alkalmazására többet fordít, tehát azokkal intenzívebben reklámoz, nagyobb sikert érhet el, mint ha több csatornán keresztül próbálja meg elérni a fogyasztókat. Ez esetben a televízión és a közösségi médián keresztüli reklámozást használná a legjobban és ezek a csatornákon próbálná meg elérni és meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy Tibi csoki vásároljanak. <br /> <br /> Azon marketing stratégák illetve operatív marketing elemzők részére, akik a lehetséges promóciós mixeket állítják össze egy vállalat számára, érdemes az elemzést elvégezni. Hiszen nem mindegy, hogy a költségvetésből az egyes promóciós mixek megvalósítására fordított összeg mennyire térül meg. Minden vállalat jogos elvárása, hogy egy, a termékeit népszerűsítő marketingkommunikációs kampány sikeres legyen, és a rá fordított összeg maximálisan megtérüljön, sőt, még hasznot is hozzon. A COCO hasonlóságelemző módszert ajánlani tudom, ha döntésünket gyorsan és optimális módon akarjuk meghozni. Megállapítható, hogy a módszer rendszeresen hasznosítható.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Véleményem szerint nagyon hasznosnak bizonyult ez a feladat, mert számomra is kiderült, hogy egy vállalat sikeresebb lehet az esetben ha nem minden marketingkommunikációs eszközt használ egy reklámkampány során, hanem inkább egy-egy reklámeszköz alkalmazására nagyobb hangsúlyt fektet. A mi esetünkben a televízió és a közösségi média intenzívebb alkalmazása hozta el a sikert, amely számomra nagy öröm, mivel Mesterképzésen a diplomadolgozatom címe a Közösségi média alkalmazásainak lehetőségei a Tibi csoki számára. Így ez az információ és ennek feldolgozása is segítséget nyújthat a dolgozat megírásához. <br /> <br /> Az elemzés hasznosságát, 30.600 Ft-ot reálisnak tartom, mivel egy megbízható és hasznos módszerről beszélünk.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Siker_szimulator&diff=66763 2013-06-19T16:47:54Z

<p>Jkv7: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/siker_szimulator.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Az egyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslése (a stratégia tervezés támogatása céljából a téves erőforrás allokációk minimalizálása érdekében)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> ==Személyes érintettség==<br /> Az alapdiplomámat is a Szent István Egyetemen szereztem és az ehhez szükséges szakdolgozatomat a Tibi csoki marketingkommunikációjából írtam. A mesterképzésen is ezt a diplomadolgozat témát folytatom, így esett a választásom a Tibi csoki által használt gyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslésére. Az általam elkészített feladat nem csak a megírandó diplomadolgozatomhoz lehet nagy segítség, hanem érdeklődési körömbe is beleillik.<br /> <br /> Továbbá, ahhoz, hogy egy vállalkozás értékesíteni tudja a termékeit, és emellett elegendő információt tudjon szolgáltatni a fogyasztóknak a vásárlási döntésük meghozatalához, meg kell teremteni a cég és a vevő közötti kommunikáció kereteit. Ha egy vállalkozás megelégszik azzal, hogy a termékeit kiteszi a polcra, és várja, hogy a fogyasztó maga találjon rájuk, nem számíthat sikerre. Ahhoz, hogy kapcsolatot lehessen teremteni az elérni kívánt célcsoporttal, a marketingkommunikáció eszközeit kell segítségül hívni. Még abban az esetben is, ha egy termék történetesen piacképes, a termék sikere a promóciós eszközök alkalmazásától és hatékonyságától függ. Ezért úgy gondolom, hogy a feladatom azon marketing stratégák segítségére is lehet, akik erőforrás allokációkat tervezik meg.<br /> <br /> ==Szakirodalmi beágyazottság==<br /> A szakirodalmi feldolgozás során leginkább Fazekas Ildikó és Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció érthetőbben című könyvét használtam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy összeállítottam a Tibi csoki 2012-es évi 10 aktív kampány hónapjának lehetséges promóciós mixeit. A feladatommal arra keresem a választ, hogy mely promóciós mix hozhatja a legtöbb hasznot a vállalat számára. Azért fontos számára ezen információ megszerzése, és ezen feladat elvégzése, mert szorosan kötődik a diplomadolgozatom témájához, valamint kiderül számomra az eredményből, hogy a Tibi csoki mely promóciós mix választásakor járna a legjobban, és ez a diplomadolgozatom megírásához is segítség lesz.<br /> <br /> A Tibi csoki a reklámkampányai során a következő reklámeszközöket használja, és ezen eszközök alkalmazására költ egy reklámkampány során: <br /> *Televíziós reklám<br /> *Rádiós reklám<br /> *Közösségi média<br /> *Közületi reklámok<br /> *Vásárlásösztönzés<br /> *Vásárláshelyi reklám<br /> *Támogatás<br /> *Személyes eladás<br /> *PR<br /> <br /> Ösztönös megoldásként az első próbálkozás az volt, hogy átlagot vontam az egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökre fordított értékekből, de mivel az összes marketingkommunikációs eszköz teljes marketing mixben betöltött aránya 100 százalék, így ugyanaz az érték jött ki minden hónap átlagára (0,111111). Tehát ezt a szakértői véleményt elvetettem.<br /> <br /> Ezt kövezően szórást számoltam egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökből. Ezúttal eltérő értékeket kaptam az egyes hónapokra, azonban a szórás számolás alapján sem sikerült releváns adatokhoz jutnom, így ezt a szakértői véleményt is elvetettem.<br /> <br /> A feladatomban az egyes kampányhónapok lehetséges promóciós mixeinek eredménye megadásra került, de erre az eredményre a Tibi csoki csak a marketingkommunikációs kampány végén tehet szert.<br /> <br /> A következőkben a feladatot hasonlóságelemzés módszerével próbálom megoldani, melynek segítségével előre meg lehet állapítani, hogy mely promóciós mixnek lesz a legsikeresebb.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A marketing munka hátterében úgy a marketing mixre mint ezek hatására rendelkezésre állnak bizonylatok. Az eset időbeli (térbeli) definíciója nem triviálisan illeszkedik a bizonylatok adataihoz. Az egyes költség elemek (bizonylatok) hozzárendelés a mix elemekhez nem triviális.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A 2012-es évet 10 aktív kampány hónapnak élte meg a cég, továbbá beletettem még egy 0. esetet is, amely során nem alkalmaz egy marketingkommunikációs eszközt sem a cég.<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> '''X oszlopok:''' Az általam felsorolt marketingkommunikációs eszközök kimerítik a promóciós mixet (ATL és BTL eszközök).<br /> *Televíziós reklám: A közmédiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a televíziós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> *Rádiós reklám: A rádiókkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a rádiós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közösségi média: Az egyes közösségi oldalakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a közösségi média reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közületi reklámok: A közületi médiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a közületi média reklám (plakátok) aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárlásösztönzés: A vásárlásösztönzésre költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárlásösztönzés aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárláshelyi reklám: Az egyes áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárláshelyi reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Támogatás: Az egyes sporteseményekkel kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a támogatás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Személyes eladás: Az áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a személyes eladás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *PR: A PR-ra költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a PR aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> <br /> '''Y oszlop:''' az egyes promóciós mixek sikerességének mértéke<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatom által érintett célcsoport marketing stratégák és operatív marketing elemzők.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Feladatom elején az ösztönös megoldás eredményeit elvetettem, tehát csak a tananyag szerinti megoldás hasznosságát számolom ki:<br /> <br /> *Adatvagyonhoz való hozzájutás: ingyenes (Céges adatok)<br /> *Elemzésekhez szükséges programok-Coco: ingyenes<br /> *Ráfordított költség: 600 Ft/óra<br /> *Összes ráfordított idő: 24 óra<br /> *Összes költség: 24*500= '''14.400 Ft'''<br /> *Piaci érték: '''45.000 Ft'''<br /> <br /> A tananyag szerinti megoldás piaci értéke 45.000 Ft-ra becsülhető, tehát ennyiért lehet majd értékesíteni az eredményeket marketing stratégák és operatív marketing elemzők számára.<br /> <br /> Tehát az elemzés hasznossága '''30.600 Ft''' (45000-14.400). További hasznosságként elmondható, hogy a hasonlóság elemzéssel még a promóció elindulása előtt egy gyors és biztos eredményt kaphat a cég.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Első lépésként a Tibi csoki által használt lehetséges promóciós mixeket állítottam össze. Az alaptáblában a sorokban az egyes esetek jelennek meg, az oszlopokban pedig a költségvetésből az egyes marketingkommunikációs eszközökre szánt arány. Az utolsó két oszlopban pedig az egyes promóciós mixek sikerének és kudarcának mértékét jelenítettem meg. Ezt követően sorszám függvénnyel rangsorolást végeztem, majd COCO elemzést készítettem a rangsor mátrix megadásával. Ezt követően inverz táblát és elemzést készítettem, és a direkt táblázatban szereplő adatokat ellenőriztem hitelességvizsgálattal.<br /> <br /> Ezt követően metaadatbázist szerkesztettem, mely alapján Pivot táblát készítettem. <br /> <br /> Végül az így kapott eredményeket kiértékeltem, és feltöltöttem wiki-re szöveges információkkal.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Jelen esetben az attribútumok S1 szintjének következményeként 220 százalékos eredményt kaptam. Ez az eredmény irracionálisan magas. Az irracionális eredmény a modell hibájának és a fiktív adatoknak tudható be, ennyi adatból nem volt képes okosabbra jutni.<br /> <br /> Így a korrekciót kellett végeznem ahhoz, hogy racionális eredményt kapjak. Az így kapott következmény eredménye 110 százalék. <br /> <br /> A kapott korrekciós következményból levonható, hogy 110 százalékos siker várható, tehát a reklámozásra fordított összes megtérül, ezen kívül még 10 százalékos nyereségre is számíthat a cég.<br /> Amennyiben az élethelyzeteket vizsgálom, hitelességeket vizsgálva látható, hogy az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset. Az alaptáblában is ennél a promóciós mixnél volt a legnagyobb a siker mértéke. Ebből levonható, hogy ha a Tibi csoki egy-egy reklámeszköz alkalmazására többet fordít, tehát azokkal intenzívebben reklámoz, nagyobb sikert érhet el, mint ha több csatornán keresztül próbálja meg elérni a fogyasztókat. Ez esetben a televízión és a közösségi médián keresztüli reklámozást használná a legjobban és ezek a csatornákon próbálná meg elérni és meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy Tibi csoki vásároljanak.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset. Az alaptáblában is ennél a promóciós mixnél volt a legnagyobb a siker mértéke. Ebből levonható, hogy ha a Tibi csoki egy-egy reklámeszköz alkalmazására többet fordít, tehát azokkal intenzívebben reklámoz, nagyobb sikert érhet el, mint ha több csatornán keresztül próbálja meg elérni a fogyasztókat. Ez esetben a televízión és a közösségi médián keresztüli reklámozást használná a legjobban és ezek a csatornákon próbálná meg elérni és meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy Tibi csoki vásároljanak. <br /> <br /> Azon marketing stratégák illetve operatív marketing elemzők részére, akik a lehetséges promóciós mixeket állítják össze egy vállalat számára, érdemes az elemzést elvégezni. Hiszen nem mindegy, hogy a költségvetésből az egyes promóciós mixek megvalósítására fordított összeg mennyire térül meg. Minden vállalat jogos elvárása, hogy egy, a termékeit népszerűsítő marketingkommunikációs kampány sikeres legyen, és a rá fordított összeg maximálisan megtérüljön, sőt, még hasznot is hozzon. A COCO hasonlóságelemző módszert ajánlani tudom, ha döntésünket gyorsan és optimális módon akarjuk meghozni. Megállapítható, hogy a módszer rendszeresen hasznosítható.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Véleményem szerint nagyon hasznosnak bizonyult ez a feladat, mert számomra is kiderült, hogy egy vállalat sikeresebb lehet az esetben ha nem minden marketingkommunikációs eszközt használ egy reklámkampány során, hanem inkább egy-egy reklámeszköz alkalmazására nagyobb hangsúlyt fektet. A mi esetünkben a televízió és a közösségi média intenzívebb alkalmazása hozta el a sikert, amely számomra nagy öröm, mivel Mesterképzésen a diplomadolgozatom címe a Közösségi média alkalmazásainak lehetőségei a Tibi csoki számára. Így ez az információ és ennek feldolgozása is segítséget nyújthat a dolgozat megírásához. <br /> <br /> Az elemzés hasznosságát, 30.600 Ft-ot reálisnak tartom, mivel egy megbízható és hasznos módszerről beszélünk.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Siker_szimulator&diff=66762 2013-06-19T13:35:02Z

<p>Jkv7: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/siker_szimulator.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Az egyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslése (a stratégia tervezés támogatása céljából a téves erőforrás allokációk minimalizálása érdekében)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> ==Személyes érintettség==<br /> Az alapdiplomámat is a Szent István Egyetemen szereztem és az ehhez szükséges szakdolgozatomat a Tibi csoki marketingkommunikációjából írtam. A mesterképzésen is ezt a diplomadolgozat témát folytatom, így esett a választásom a Tibi csoki által használt gyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslésére. Az általam elkészített feladat nem csak a megírandó diplomadolgozatomhoz lehet nagy segítség, hanem érdeklődési körömbe is beleillik.<br /> <br /> Továbbá, ahhoz, hogy egy vállalkozás értékesíteni tudja a termékeit, és emellett elegendő információt tudjon szolgáltatni a fogyasztóknak a vásárlási döntésük meghozatalához, meg kell teremteni a cég és a vevő közötti kommunikáció kereteit. Ha egy vállalkozás megelégszik azzal, hogy a termékeit kiteszi a polcra, és várja, hogy a fogyasztó maga találjon rájuk, nem számíthat sikerre. Ahhoz, hogy kapcsolatot lehessen teremteni az elérni kívánt célcsoporttal, a marketingkommunikáció eszközeit kell segítségül hívni. Még abban az esetben is, ha egy termék történetesen piacképes, a termék sikere a promóciós eszközök alkalmazásától és hatékonyságától függ. Ezért úgy gondolom, hogy a feladatom azon marketing stratégák segítségére is lehet, akik erőforrás allokációkat tervezik meg.<br /> <br /> ==Szakirodalmi beágyazottság==<br /> A szakirodalmi feldolgozás során leginkább Fazekas Ildikó és Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció érthetőbben című könyvét használtam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy összeállítottam a Tibi csoki 2012-es évi 10 aktív kampány hónapjának lehetséges promóciós mixeit. A feladatommal arra keresem a választ, hogy mely promóciós mix hozhatja a legtöbb hasznot a vállalat számára. Azért fontos számára ezen információ megszerzése, és ezen feladat elvégzése, mert szorosan kötődik a diplomadolgozatom témájához, valamint kiderül számomra az eredményből, hogy a Tibi csoki mely promóciós mix választásakor járna a legjobban, és ez a diplomadolgozatom megírásához is segítség lesz.<br /> <br /> A Tibi csoki a reklámkampányai során a következő reklámeszközöket használja, és ezen eszközök alkalmazására költ egy reklámkampány során: <br /> *Televíziós reklám<br /> *Rádiós reklám<br /> *Közösségi média<br /> *Közületi reklámok<br /> *Vásárlásösztönzés<br /> *Vásárláshelyi reklám<br /> *Támogatás<br /> *Személyes eladás<br /> *PR<br /> <br /> Ösztönös megoldásként az első próbálkozás az volt, hogy átlagot vontam az egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökre fordított értékekből, de mivel az összes marketingkommunikációs eszköz teljes marketing mixben betöltött aránya 100 százalék, így ugyanaz az érték jött ki minden hónap átlagára (0,111111). Tehát ezt a szakértői véleményt elvetettem.<br /> <br /> Ezt kövezően szórást számoltam egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökből. Ezúttal eltérő értékeket kaptam az egyes hónapokra, azonban a szórás számolás alapján sem sikerült releváns adatokhoz jutnom, így ezt a szakértői véleményt is elvetettem.<br /> <br /> A feladatomban az egyes kampányhónapok lehetséges promóciós mixeinek eredménye megadásra került, de erre az eredményre a Tibi csoki csak a marketingkommunikációs kampány végén tehet szert.<br /> <br /> A következőkben a feladatot hasonlóságelemzés módszerével próbálom megoldani, melynek segítségével előre meg lehet állapítani, hogy mely promóciós mixnek lesz a legsikeresebb.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A marketing munka hátterében úgy a marketing mixre mint ezek hatására rendelkezésre állnak bizonylatok. Az eset időbeli (térbeli) definíciója nem triviálisan illeszkedik a bizonylatok adataihoz. Az egyes költség elemek (bizonylatok) hozzárendelés a mix elemekhez nem triviális.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A 2012-es évet 10 aktív kampány hónapnak élte meg a cég, továbbá beletettem még egy 0. esetet is, amely során nem alkalmaz egy marketingkommunikációs eszközt sem a cég.<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az általam felsorolt marketingkommunikációs eszközök kimerítik a promóciós mixet (ATL és BTL eszközök).<br /> *Televíziós reklám: A közmédiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a televíziós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> *Rádiós reklám: A rádiókkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a rádiós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közösségi média: Az egyes közösségi oldalakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a közösségi média reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közületi reklámok: A közületi médiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a közületi média reklám (plakátok) aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárlásösztönzés: A vásárlásösztönzésre költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárlásösztönzés aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárláshelyi reklám: Az egyes áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárláshelyi reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Támogatás: Az egyes sporteseményekkel kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a támogatás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Személyes eladás: Az áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a személyes eladás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *PR: A PR-ra költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a PR aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatom által érintett célcsoport marketing stratégák és operatív marketing elemzők.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Feladatom elején az ösztönös megoldás eredményeit elvetettem, tehát csak a tananyag szerinti megoldás hasznosságát számolom ki:<br /> <br /> *Adatvagyonhoz való hozzájutás: ingyenes (Céges adatok)<br /> *Elemzésekhez szükséges programok-Coco: ingyenes<br /> *Ráfordított költség: 600 Ft/óra<br /> *Összes ráfordított idő: 24 óra<br /> *Összes költség: 24*500= '''14.400 Ft'''<br /> *Piaci érték: '''45.000 Ft'''<br /> <br /> A tananyag szerinti megoldás piaci értéke 45.000 Ft-ra becsülhető, tehát ennyiért lehet majd értékesíteni az eredményeket marketing stratégák és operatív marketing elemzők számára.<br /> <br /> Tehát az elemzés hasznossága '''30.600 Ft''' (45000-14.400). További hasznosságként elmondható, hogy a hasonlóság elemzéssel még a promóció elindulása előtt egy gyors és biztos eredményt kaphat a cég.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Első lépésként a Tibi csoki által használt lehetséges promóciós mixeket állítottam össze. Az alaptáblában a sorokban az egyes esetek jelennek meg, az oszlopokban pedig a költségvetésből az egyes marketingkommunikációs eszközökre szánt arány. Az utolsó két oszlopban pedig az egyes promóciós mixek sikerének és kudarcának mértékét jelenítettem meg. Ezt követően sorszám függvénnyel rangsorolást végeztem, majd COCO elemzést készítettem a rangsor mátrix megadásával. Ezt követően inverz táblát és elemzést készítettem, és a direkt táblázatban szereplő adatokat ellenőriztem hitelességvizsgálattal.<br /> <br /> Ezt követően metaadatbázist szerkesztettem, mely alapján Pivot táblát készítettem. <br /> <br /> Végül az így kapott eredményeket kiértékeltem, és feltöltöttem wiki-re szöveges információkkal.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Jelen esetben az attribútumok S1 szintjének következményeként 220 százalékos eredményt kaptam. Ez az eredmény irracionálisan magas. Az irracionális eredmény a modell hibájának és a fiktív adatoknak tudható be, ennyi adatból nem volt képes okosabbra jutni.<br /> <br /> Így a korrekciót kellett végeznem ahhoz, hogy racionális eredményt kapjak. Az így kapott következmény eredménye 110 százalék. <br /> <br /> A kapott korrekciós következményból levonható, hogy 110 százalékos siker várható, tehát a reklámozásra fordított összes megtérül, ezen kívül még 10 százalékos nyereségre is számíthat a cég.<br /> Amennyiben az élethelyzeteket vizsgálom, hitelességeket vizsgálva látható, hogy az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset. Az alaptáblában is ennél a promóciós mixnél volt a legnagyobb a siker mértéke. Ebből levonható, hogy ha a Tibi csoki egy-egy reklámeszköz alkalmazására többet fordít, tehát azokkal intenzívebben reklámoz, nagyobb sikert érhet el, mint ha több csatornán keresztül próbálja meg elérni a fogyasztókat. Ez esetben a televízión és a közösségi médián keresztüli reklámozást használná a legjobban és ezek a csatornákon próbálná meg elérni és meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy Tibi csoki vásároljanak.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset. Az alaptáblában is ennél a promóciós mixnél volt a legnagyobb a siker mértéke. Ebből levonható, hogy ha a Tibi csoki egy-egy reklámeszköz alkalmazására többet fordít, tehát azokkal intenzívebben reklámoz, nagyobb sikert érhet el, mint ha több csatornán keresztül próbálja meg elérni a fogyasztókat. Ez esetben a televízión és a közösségi médián keresztüli reklámozást használná a legjobban és ezek a csatornákon próbálná meg elérni és meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy Tibi csoki vásároljanak. <br /> <br /> Azon marketing stratégák illetve operatív marketing elemzők részére, akik a lehetséges promóciós mixeket állítják össze egy vállalat számára, érdemes az elemzést elvégezni. Hiszen nem mindegy, hogy a költségvetésből az egyes promóciós mixek megvalósítására fordított összeg mennyire térül meg. Minden vállalat jogos elvárása, hogy egy, a termékeit népszerűsítő marketingkommunikációs kampány sikeres legyen, és a rá fordított összeg maximálisan megtérüljön, sőt, még hasznot is hozzon. A COCO hasonlóságelemző módszert ajánlani tudom, ha döntésünket gyorsan és optimális módon akarjuk meghozni. Megállapítható, hogy a módszer rendszeresen hasznosítható.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Véleményem szerint nagyon hasznosnak bizonyult ez a feladat, mert számomra is kiderült, hogy egy vállalat sikeresebb lehet az esetben ha nem minden marketingkommunikációs eszközt használ egy reklámkampány során, hanem inkább egy-egy reklámeszköz alkalmazására nagyobb hangsúlyt fektet. A mi esetünkben a televízió és a közösségi média intenzívebb alkalmazása hozta el a sikert, amely számomra nagy öröm, mivel Mesterképzésen a diplomadolgozatom címe a Közösségi média alkalmazásainak lehetőségei a Tibi csoki számára. Így ez az információ és ennek feldolgozása is segítséget nyújthat a dolgozat megírásához. <br /> <br /> Az elemzés hasznosságát, 30.600 Ft-ot reálisnak tartom, mivel egy megbízható és hasznos módszerről beszélünk.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Siker_szimulator&diff=66761 2013-06-19T13:30:15Z

<p>Jkv7: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/siker_szimulator.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Az egyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslése (a stratégia tervezés támogatása céljából a téves erőforrás allokációk minimalizálása érdekében)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> ==Személyes érintettség==<br /> Az alapdiplomámat is a Szent István Egyetemen szereztem és az ehhez szükséges szakdolgozatomat a Tibi csoki marketingkommunikációjából írtam. A mesterképzésen is ezt a diplomadolgozat témát folytatom, így esett a választásom a Tibi csoki által használt gyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslésére. Az általam elkészített feladat nem csak a megírandó diplomadolgozatomhoz lehet nagy segítség, hanem érdeklődési körömbe is beleillik.<br /> <br /> Továbbá, ahhoz, hogy egy vállalkozás értékesíteni tudja a termékeit, és emellett elegendő információt tudjon szolgáltatni a fogyasztóknak a vásárlási döntésük meghozatalához, meg kell teremteni a cég és a vevő közötti kommunikáció kereteit. Ha egy vállalkozás megelégszik azzal, hogy a termékeit kiteszi a polcra, és várja, hogy a fogyasztó maga találjon rájuk, nem számíthat sikerre. Ahhoz, hogy kapcsolatot lehessen teremteni az elérni kívánt célcsoporttal, a marketingkommunikáció eszközeit kell segítségül hívni. Még abban az esetben is, ha egy termék történetesen piacképes, a termék sikere a promóciós eszközök alkalmazásától és hatékonyságától függ. Ezért úgy gondolom, hogy a feladatom azon marketing stratégák segítségére is lehet, akik erőforrás allokációkat tervezik meg.<br /> <br /> ==Szakirodalmi beágyazottság==<br /> A szakirodalmi feldolgozás során leginkább Fazekas Ildikó és Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció érthetőbben című könyvét használtam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy összeállítottam a Tibi csoki 2012-es évi 10 aktív kampány hónapjának lehetséges promóciós mixeit. A feladatommal arra keresem a választ, hogy mely promóciós mix hozhatja a legtöbb hasznot a vállalat számára. Azért fontos számára ezen információ megszerzése, és ezen feladat elvégzése, mert szorosan kötődik a diplomadolgozatom témájához, valamint kiderül számomra az eredményből, hogy a Tibi csoki mely promóciós mix választásakor járna a legjobban, és ez a diplomadolgozatom megírásához is segítség lesz.<br /> <br /> A Tibi csoki a reklámkampányai során a következő reklámeszközöket használja, és ezen eszközök alkalmazására költ egy reklámkampány során: <br /> *Televíziós reklám<br /> *Rádiós reklám<br /> *Közösségi média<br /> *Közületi reklámok<br /> *Vásárlásösztönzés<br /> *Vásárláshelyi reklám<br /> *Támogatás<br /> *Személyes eladás<br /> *PR<br /> <br /> Ösztönös megoldásként az első próbálkozás az volt, hogy átlagot vontam az egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökre fordított értékekből, de mivel az összes marketingkommunikációs eszköz teljes marketing mixben betöltött aránya 100 százalék, így ugyanaz az érték jött ki minden hónap átlagára (0,111111). Tehát ezt a szakértői véleményt elvetettem.<br /> <br /> Ezt kövezően szórást számoltam egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökből. Ezúttal eltérő értékeket kaptam az egyes hónapokra, azonban a szórás számolás alapján sem sikerült releváns adatokhoz jutnom, így ezt a szakértői véleményt is elvetettem.<br /> <br /> A feladatomban az egyes kampányhónapok lehetséges promóciós mixeinek eredménye megadásra került, de erre az eredményre a Tibi csoki csak a marketingkommunikációs kampány végén tehet szert.<br /> <br /> A következőkben a feladatot hasonlóságelemzés módszerével próbálom megoldani, melynek segítségével előre meg lehet állapítani, hogy mely promóciós mixnek lesz a legsikeresebb.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A marketing munka hátterében úgy a marketing mixre mint ezek hatására rendelkezésre állnak bizonylatok. Az eset időbeli (térbeli) definíciója nem triviálisan illeszkedik a bizonylatok adataihoz. Az egyes költség elemek (bizonylatok) hozzárendelés a mix elemekhez nem triviális.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A 2012-es évet 10 aktív kampány hónapnak élte meg a cég, továbbá beletettem még egy 0. esetet is, amely során nem alkalmaz egy marketingkommunikációs eszközt sem a cég.<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az általam felsorolt marketingkommunikációs eszközök kimerítik a promóciós mixet (ATL és BTL eszközök).<br /> *Televíziós reklám: A közmédiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a televíziós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> *Rádiós reklám: A rádiókkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a rádiós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közösségi média: Az egyes közösségi oldalakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a közösségi média reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közületi reklámok: A közületi médiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a közületi média reklám (plakátok) aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárlásösztönzés: A vásárlásösztönzésre költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárlásösztönzés aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárláshelyi reklám: Az egyes áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárláshelyi reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Támogatás: Az egyes sporteseményekkel kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a támogatás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Személyes eladás: Az áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a személyes eladás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *PR: A PR-ra költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a PR aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatom által érintett célcsoport marketing stratégák és operatív marketing elemzők.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Feladatom elején az ösztönös megoldás eredményeit elvetettem, tehát csak a tananyag szerinti megoldás hasznosságát számolom ki:<br /> <br /> *Adatvagyonhoz való hozzájutás: ingyenes (Céges adatok)<br /> *Elemzésekhez szükséges programok-Coco: ingyenes<br /> *Ráfordított költség: 600 Ft/óra<br /> *Összes ráfordított idő: 24 óra<br /> *Összes költség: 24*500= '''14.400 Ft'''<br /> *Piaci érték: '''45.000 Ft'''<br /> <br /> A tananyag szerinti megoldás piaci értéke 45.000 Ft-ra becsülhető, tehát ennyiért lehet majd értékesíteni az eredményeket marketing stratégák és operatív marketing elemzők számára.<br /> <br /> Tehát az elemzés hasznossága '''30.600 Ft''' (45000-14.400). További hasznosságként elmondható, hogy a hasonlóság elemzéssel még a promóció elindulása előtt egy gyors és biztos eredményt kaphat a cég.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Első lépésként a Tibi csoki által használt lehetséges promóciós mixeket állítottam össze. Az alaptáblában a sorokban az egyes esetek jelennek meg, az oszlopokban pedig a költségvetésből az egyes marketingkommunikációs eszközökre szánt arány. Az utolsó két oszlopban pedig az egyes promóciós mixek sikerének és kudarcának mértékét jelenítettem meg. Ezt követően sorszám függvénnyel rangsorolást végeztem, majd COCO elemzést készítettem a rangsor mátrix megadásával. A táblázatban szereplő adatokat ellenőriztem, végül az így kapott eredményeket kiértékeltem, és feltöltöttem wiki-re szöveges információkkal.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Jelen esetben az attribútumok S1 szintjének következményeként 220 százalékos eredményt kaptam. Ez az eredmény irracionálisan magas. Az irracionális eredmény a modell hibájának és a fiktív adatoknak tudható be, ennyi adatból nem volt képes okosabbra jutni.<br /> <br /> Így a korrekciót kellett végeznem ahhoz, hogy racionális eredményt kapjak. Az így kapott következmény eredménye 110 százalék. <br /> <br /> A kapott korrekciós következményból levonható, hogy 110 százalékos siker várható, tehát a reklámozásra fordított összes megtérül, ezen kívül még 10 százalékos nyereségre is számíthat a cég.<br /> Amennyiben az élethelyzeteket vizsgálom, hitelességeket vizsgálva látható, hogy az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset. Az alaptáblában is ennél a promóciós mixnél volt a legnagyobb a siker mértéke. Ebből levonható, hogy ha a Tibi csoki egy-egy reklámeszköz alkalmazására többet fordít, tehát azokkal intenzívebben reklámoz, nagyobb sikert érhet el, mint ha több csatornán keresztül próbálja meg elérni a fogyasztókat. Ez esetben a televízión és a közösségi médián keresztüli reklámozást használná a legjobban és ezek a csatornákon próbálná meg elérni és meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy Tibi csoki vásároljanak.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset. Az alaptáblában is ennél a promóciós mixnél volt a legnagyobb a siker mértéke. Ebből levonható, hogy ha a Tibi csoki egy-egy reklámeszköz alkalmazására többet fordít, tehát azokkal intenzívebben reklámoz, nagyobb sikert érhet el, mint ha több csatornán keresztül próbálja meg elérni a fogyasztókat. Ez esetben a televízión és a közösségi médián keresztüli reklámozást használná a legjobban és ezek a csatornákon próbálná meg elérni és meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy Tibi csoki vásároljanak. <br /> <br /> Azon marketing stratégák illetve operatív marketing elemzők részére, akik a lehetséges promóciós mixeket állítják össze egy vállalat számára, érdemes az elemzést elvégezni. Hiszen nem mindegy, hogy a költségvetésből az egyes promóciós mixek megvalósítására fordított összeg mennyire térül meg. Minden vállalat jogos elvárása, hogy egy, a termékeit népszerűsítő marketingkommunikációs kampány sikeres legyen, és a rá fordított összeg maximálisan megtérüljön, sőt, még hasznot is hozzon. A COCO hasonlóságelemző módszert ajánlani tudom, ha döntésünket gyorsan és optimális módon akarjuk meghozni. Megállapítható, hogy a módszer rendszeresen hasznosítható.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Véleményem szerint nagyon hasznosnak bizonyult ez a feladat, mert számomra is kiderült, hogy egy vállalat sikeresebb lehet az esetben ha nem minden marketingkommunikációs eszközt használ egy reklámkampány során, hanem inkább egy-egy reklámeszköz alkalmazására nagyobb hangsúlyt fektet. A mi esetünkben a televízió és a közösségi média intenzívebb alkalmazása hozta el a sikert, amely számomra nagy öröm, mivel Mesterképzésen a diplomadolgozatom címe a Közösségi média alkalmazásainak lehetőségei a Tibi csoki számára. Így ez az információ és ennek feldolgozása is segítséget nyújthat a dolgozat megírásához. <br /> <br /> Az elemzés hasznosságát, 30.600 Ft-ot reálisnak tartom, mivel egy megbízható és hasznos módszerről beszélünk.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Siker_szimulator&diff=66760 2013-06-19T13:18:51Z

<p>Jkv7: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/siker_szimulator.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Az egyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslése (a stratégia tervezés támogatása céljából a téves erőforrás allokációk minimalizálása érdekében)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> ==Személyes érintettség==<br /> Az alapdiplomámat is a Szent István Egyetemen szereztem és az ehhez szükséges szakdolgozatomat a Tibi csoki marketingkommunikációjából írtam. A mesterképzésen is ezt a diplomadolgozat témát folytatom, így esett a választásom a Tibi csoki által használt gyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslésére. Az általam elkészített feladat nem csak a megírandó diplomadolgozatomhoz lehet nagy segítség, hanem érdeklődési körömbe is beleillik.<br /> <br /> Továbbá, ahhoz, hogy egy vállalkozás értékesíteni tudja a termékeit, és emellett elegendő információt tudjon szolgáltatni a fogyasztóknak a vásárlási döntésük meghozatalához, meg kell teremteni a cég és a vevő közötti kommunikáció kereteit. Ha egy vállalkozás megelégszik azzal, hogy a termékeit kiteszi a polcra, és várja, hogy a fogyasztó maga találjon rájuk, nem számíthat sikerre. Ahhoz, hogy kapcsolatot lehessen teremteni az elérni kívánt célcsoporttal, a marketingkommunikáció eszközeit kell segítségül hívni. Még abban az esetben is, ha egy termék történetesen piacképes, a termék sikere a promóciós eszközök alkalmazásától és hatékonyságától függ. Ezért úgy gondolom, hogy a feladatom azon marketing stratégák segítségére is lehet, akik erőforrás allokációkat tervezik meg.<br /> <br /> ==Szakirodalmi beágyazottság==<br /> A szakirodalmi feldolgozás során leginkább Fazekas Ildikó és Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció érthetőbben című könyvét használtam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy összeállítottam a Tibi csoki 2012-es évi 10 aktív kampány hónapjának lehetséges promóciós mixeit. A feladatommal arra keresem a választ, hogy mely promóciós mix hozhatja a legtöbb hasznot a vállalat számára. Azért fontos számára ezen információ megszerzése, és ezen feladat elvégzése, mert szorosan kötődik a diplomadolgozatom témájához, valamint kiderül számomra az eredményből, hogy a Tibi csoki mely promóciós mix választásakor járna a legjobban, és ez a diplomadolgozatom megírásához is segítség lesz.<br /> <br /> A Tibi csoki a reklámkampányai során a következő reklámeszközöket használja, és ezen eszközök alkalmazására költ egy reklámkampány során: <br /> *Televíziós reklám<br /> *Rádiós reklám<br /> *Közösségi média<br /> *Közületi reklámok<br /> *Vásárlásösztönzés<br /> *Vásárláshelyi reklám<br /> *Támogatás<br /> *Személyes eladás<br /> *PR<br /> <br /> Ösztönös megoldásként az első próbálkozás az volt, hogy átlagot vontam az egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökre fordított értékekből, de mivel az összes marketingkommunikációs eszköz teljes marketing mixben betöltött aránya 100 százalék, így ugyanaz az érték jött ki minden hónap átlagára (0,111111). Tehát ezt a szakértői véleményt elvetettem.<br /> <br /> Ezt kövezően szórást számoltam egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökből. Ezúttal eltérő értékeket kaptam az egyes hónapokra, azonban a szórás számolás alapján sem sikerült releváns adatokhoz jutnom, így ezt a szakértői véleményt is elvetettem.<br /> <br /> A feladatomban az egyes kampányhónapok lehetséges promóciós mixeinek eredménye megadásra került, de erre az eredményre a Tibi csoki csak a marketingkommunikációs kampány végén tehet szert.<br /> <br /> A következőkben a feladatot hasonlóságelemzés módszerével próbálom megoldani, melynek segítségével előre meg lehet állapítani, hogy egyes promóciós mixeknek milyen sikere lesz majd a fogyasztók körében, és értelemszerűen így könnyebb a Tibi csoki számára is a promóciós mix összetételének meghatározása.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A marketing munka hátterében úgy a marketing mixre mint ezek hatására rendelkezésre állnak bizonylatok. Az eset időbeli (térbeli) definíciója nem triviálisan illeszkedik a bizonylatok adataihoz. Az egyes költség elemek (bizonylatok) hozzárendelés a mix elemekhez nem triviális.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A 2012-es évet 10 aktív kampány hónapnak élte meg a cég, továbbá beletettem még egy 0. esetet is, amely során nem alkalmaz egy marketingkommunikációs eszközt sem a cég.<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az általam felsorolt marketingkommunikációs eszközök kimerítik a promóciós mixet (ATL és BTL eszközök).<br /> *Televíziós reklám: A közmédiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a televíziós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> *Rádiós reklám: A rádiókkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a rádiós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közösségi média: Az egyes közösségi oldalakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a közösségi média reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közületi reklámok: A közületi médiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a közületi média reklám (plakátok) aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárlásösztönzés: A vásárlásösztönzésre költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárlásösztönzés aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárláshelyi reklám: Az egyes áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárláshelyi reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Támogatás: Az egyes sporteseményekkel kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a támogatás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Személyes eladás: Az áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a személyes eladás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *PR: A PR-ra költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a PR aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatom által érintett célcsoport marketing stratégák és operatív marketing elemzők.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Feladatom elején az ösztönös megoldás eredményeit elvetettem, tehát csak a tananyag szerinti megoldás hasznosságát számolom ki:<br /> <br /> *Adatvagyonhoz való hozzájutás: ingyenes (Céges adatok)<br /> *Elemzésekhez szükséges programok-Coco: ingyenes<br /> *Ráfordított költség: 600 Ft/óra<br /> *Összes ráfordított idő: 24 óra<br /> *Összes költség: 24*500= '''14.400 Ft'''<br /> *Piaci érték: '''45.000 Ft'''<br /> <br /> A tananyag szerinti megoldás piaci értéke 45.000 Ft-ra becsülhető, tehát ennyiért lehet majd értékesíteni az eredményeket marketing stratégák és operatív marketing elemzők számára.<br /> <br /> Tehát az elemzés hasznossága '''30.600 Ft''' (45000-14.400). További hasznosságként elmondható, hogy a hasonlóság elemzéssel még a promóció elindulása előtt egy gyors és biztos eredményt kaphat a cég.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Első lépésként a Tibi csoki által használt lehetséges promóciós mixeket állítottam össze. Az alaptáblában a sorokban az egyes esetek jelennek meg, az oszlopokban pedig a költségvetésből az egyes marketingkommunikációs eszközökre szánt arány. Az utolsó két oszlopban pedig az egyes promóciós mixek sikerének és kudarcának mértékét jelenítettem meg. Ezt követően sorszám függvénnyel rangsorolást végeztem, majd COCO elemzést készítettem a rangsor mátrix megadásával. A táblázatban szereplő adatokat ellenőriztem, végül az így kapott eredményeket kiértékeltem, és feltöltöttem wiki-re szöveges információkkal.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Jelen esetben az attribútumok S1 szintjének következményeként 220 százalékos eredményt kaptam. Ez az eredmény irracionálisan magas. Az irracionális eredmény a modell hibájának és a fiktív adatoknak tudható be, ennyi adatból nem volt képes okosabbra jutni.<br /> <br /> Így a korrekciót kellett végeznem ahhoz, hogy racionális eredményt kapjak. Az így kapott következmény eredménye 110 százalék. <br /> <br /> A kapott korrekciós következményból levonható, hogy 110 százalékos siker várható, tehát a reklámozásra fordított összes megtérül, ezen kívül még 10 százalékos nyereségre is számíthat a cég.<br /> Amennyiben az élethelyzeteket vizsgálom, hitelességeket vizsgálva látható, hogy az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset. Az alaptáblában is ennél a promóciós mixnél volt a legnagyobb a siker mértéke. Ebből levonható, hogy ha a Tibi csoki egy-egy reklámeszköz alkalmazására többet fordít, tehát azokkal intenzívebben reklámoz, nagyobb sikert érhet el, mint ha több csatornán keresztül próbálja meg elérni a fogyasztókat. Ez esetben a televízión és a közösségi médián keresztüli reklámozást használná a legjobban és ezek a csatornákon próbálná meg elérni és meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy Tibi csoki vásároljanak.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset. Az alaptáblában is ennél a promóciós mixnél volt a legnagyobb a siker mértéke. Ebből levonható, hogy ha a Tibi csoki egy-egy reklámeszköz alkalmazására többet fordít, tehát azokkal intenzívebben reklámoz, nagyobb sikert érhet el, mint ha több csatornán keresztül próbálja meg elérni a fogyasztókat. Ez esetben a televízión és a közösségi médián keresztüli reklámozást használná a legjobban és ezek a csatornákon próbálná meg elérni és meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy Tibi csoki vásároljanak. <br /> <br /> Azon marketing stratégák illetve operatív marketing elemzők részére, akik a lehetséges promóciós mixeket állítják össze egy vállalat számára, érdemes az elemzést elvégezni. Hiszen nem mindegy, hogy a költségvetésből az egyes promóciós mixek megvalósítására fordított összeg mennyire térül meg. Minden vállalat jogos elvárása, hogy egy, a termékeit népszerűsítő marketingkommunikációs kampány sikeres legyen, és a rá fordított összeg maximálisan megtérüljön, sőt, még hasznot is hozzon. A COCO hasonlóságelemző módszert ajánlani tudom, ha döntésünket gyorsan és optimális módon akarjuk meghozni. Megállapítható, hogy a módszer rendszeresen hasznosítható.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Véleményem szerint nagyon hasznosnak bizonyult ez a feladat, mert számomra is kiderült, hogy egy vállalat sikeresebb lehet az esetben ha nem minden marketingkommunikációs eszközt használ egy reklámkampány során, hanem inkább egy-egy reklámeszköz alkalmazására nagyobb hangsúlyt fektet. A mi esetünkben a televízió és a közösségi média intenzívebb alkalmazása hozta el a sikert, amely számomra nagy öröm, mivel Mesterképzésen a diplomadolgozatom címe a Közösségi média alkalmazásainak lehetőségei a Tibi csoki számára. Így ez az információ és ennek feldolgozása is segítséget nyújthat a dolgozat megírásához. <br /> <br /> Az elemzés hasznosságát, 30.600 Ft-ot reálisnak tartom, mivel egy megbízható és hasznos módszerről beszélünk.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Siker_szimulator&diff=66759 2013-06-19T13:09:59Z

<p>Jkv7: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/siker_szimulator.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Az egyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslése (a stratégia tervezés támogatása céljából a téves erőforrás allokációk minimalizálása érdekében)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> ==Személyes érintettség==<br /> Az alapdiplomámat is a Szent István Egyetemen szereztem és az ehhez szükséges szakdolgozatomat a Tibi csoki marketingkommunikációjából írtam. A mesterképzésen is ezt a diplomadolgozat témát folytatom, így esett a választásom a Tibi csoki által használt gyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslésére. Az általam elkészített feladat nem csak a megírandó diplomadolgozatomhoz lehet nagy segítség, hanem érdeklődési körömbe is beleillik.<br /> <br /> Továbbá, ahhoz, hogy egy vállalkozás értékesíteni tudja a termékeit, és emellett elegendő információt tudjon szolgáltatni a fogyasztóknak a vásárlási döntésük meghozatalához, meg kell teremteni a cég és a vevő közötti kommunikáció kereteit. Ha egy vállalkozás megelégszik azzal, hogy a termékeit kiteszi a polcra, és várja, hogy a fogyasztó maga találjon rájuk, nem számíthat sikerre. Ahhoz, hogy kapcsolatot lehessen teremteni az elérni kívánt célcsoporttal, a marketingkommunikáció eszközeit kell segítségül hívni. Még abban az esetben is, ha egy termék történetesen piacképes, a termék sikere a promóciós eszközök alkalmazásától és hatékonyságától függ. Ezért úgy gondolom, hogy a feladatom azon marketing stratégák segítségére is lehet, akik erőforrás allokációkat tervezik meg.<br /> <br /> ==Szakirodalmi beágyazottság==<br /> A szakirodalmi feldolgozás során leginkább Fazekas Ildikó és Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció érthetőbben című könyvét használtam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy összeállítottam a Tibi csoki 2012-es évi 10 aktív kampány hónapjának lehetséges promóciós mixeit. A feladatommal arra keresem a választ, hogy mely promóciós mix hozhatja a legtöbb hasznot a vállalat számára. Azért fontos számára ezen információ megszerzése, és ezen feladat elvégzése, mert szorosan kötődik a diplomadolgozatom témájához, valamint kiderül számomra az eredményből, hogy a Tibi csoki mely promóciós mix választásakor járna a legjobban, és ez a diplomadolgozatom megírásához is segítség lesz.<br /> <br /> A Tibi csoki a reklámkampányai során a következő reklámeszközöket használja, és ezen eszközök alkalmazására költ egy reklámkampány során: <br /> *Televíziós reklám<br /> *Rádiós reklám<br /> *Közösségi média<br /> *Közületi reklámok<br /> *Vásárlásösztönzés<br /> *Vásárláshelyi reklám<br /> *Támogatás<br /> *Személyes eladás<br /> *PR<br /> <br /> Ösztönös megoldásként az első próbálkozás az volt, hogy átlagot vontam az egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökre fordított értékekből, de mivel az összes marketingkommunikációs eszköz teljes marketing mixben betöltött aránya 100 százalék, így ugyanaz az érték jött ki minden hónap átlagára (0,111111). Tehát ezt a szakértői véleményt elvetettem.<br /> <br /> Ezt kövezően szórást számoltam egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökből. Ezúttal eltérő értékeket kaptam az egyes hónapokra, azonban a szórás számolás alapján sem sikerült releváns adatokhoz jutnom, így ezt a szakértői véleményt is elvetettem.<br /> <br /> A feladatomban az egyes kampányhónapok lehetséges promóciós mixeinek eredménye megadásra került, de erre az eredményre a Tibi csoki csak a marketingkommunikációs kampány végén tehet szert.<br /> <br /> A következőkben a feladatot hasonlóságelemzés módszerével próbálom megoldani, melynek segítségével előre meg lehet állapítani, hogy egyes promóciós mixeknek milyen sikere lesz majd a fogyasztók körében, és értelemszerűen így könnyebb a Tibi csoki számára is a promóciós mix összetételének meghatározása.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A marketing munka hátterében úgy a marketing mixre mint ezek hatására rendelkezésre állnak bizonylatok. Az eset időbeli (térbeli) definíciója nem triviálisan illeszkedik a bizonylatok adataihoz. Az egyes költség elemek (bizonylatok) hozzárendelés a mix elemekhez nem triviális.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A 2012-es évet 10 aktív kampány hónapnak élte meg a cég, továbbá beletettem még egy 0. esetet is, amely során nem alkalmaz egy marketingkommunikációs eszközt sem a cég.<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az általam felsorolt marketingkommunikációs eszközök kimerítik a promóciós mixet (ATL és BTL eszközök).<br /> *Televíziós reklám: A közmédiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a televíziós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> *Rádiós reklám: A rádiókkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a rádiós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közösségi média: Az egyes közösségi oldalakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a közösségi média reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közületi reklámok: A közületi médiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a közületi média reklám (plakátok) aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárlásösztönzés: A vásárlásösztönzésre költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárlásösztönzés aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárláshelyi reklám: Az egyes áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárláshelyi reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Támogatás: Az egyes sporteseményekkel kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a támogatás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Személyes eladás: Az áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a személyes eladás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *PR: A PR-ra költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a PR aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatom által érintett célcsoport marketing stratégák és operatív marketing elemzők.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Feladatom elején az ösztönös megoldás eredményeit elvetettem, tehát csak a tananyag szerinti megoldás hasznosságát számolom ki:<br /> <br /> *Adatvagyonhoz való hozzájutás: ingyenes (Céges adatok)<br /> *Elemzésekhez szükséges programok-Coco: ingyenes<br /> *Ráfordított költség: 600 Ft/óra<br /> *Összes ráfordított idő: 24 óra<br /> *Összes költség: 24*500= '''14.400 Ft'''<br /> *Piaci érték: '''45.000 Ft'''<br /> <br /> A tananyag szerinti megoldás piaci értéke 45.000 Ft-ra becsülhető, tehát ennyiért lehet majd értékesíteni az eredményeket marketing stratégák és operatív marketing elemzők számára.<br /> <br /> Tehát az elemzés hasznossága '''30.600 Ft''' (45000-14.400). További hasznosságként elmondható, hogy a hasonlóság elemzéssel még a promóció elindulása előtt egy gyors és biztos eredményt kaphat a cég.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Első lépésként a Tibi csoki által használt lehetséges promóciós mixeket állítottam össze. Az alaptáblában a sorokban az egyes esetek jelennek meg, az oszlopokban pedig a költségvetésből az egyes marketingkommunikációs eszközökre szánt arány. Az utolsó két oszlopban pedig az egyes promóciós mixek sikerének és kudarcának mértékét jelenítettem meg. Ezt követően sorszám függvénnyel rangsorolást végeztem, majd COCO elemzést készítettem a rangsor mátrix megadásával. A táblázatban szereplő adatokat ellenőriztem, végül az így kapott eredményeket kiértékeltem, és feltöltöttem wiki-re szöveges információkkal.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Jelen esetben az attribútumok S1 szintjének következményeként 220 százalékos eredményt kaptam. Ez az eredmény irracionálisan magas. Az irracionális eredmény a modell hibájának és a fiktív adatoknak tudható be, ennyi adatból nem volt képes okosabbra jutni.<br /> <br /> Így a korrekciót kellett végeznem ahhoz, hogy racionális eredményt kapjak. Az így kapott következmény eredménye 110 százalék. <br /> <br /> A kapott korrekciós következményból levonható, hogy 110 százalékos siker várható, tehát a reklámozásra fordított összes megtérül, ezen kívül még 10 százalékos nyereségre is számíthat a cég.<br /> Amennyiben az élethelyzeteket vizsgálom, hitelességeket vizsgálva látható, hogy az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset. Az alaptáblában is ennél a promóciós mixnél volt a legnagyobb a siker mértéke. Ebből levonható, hogy ha a Tibi csoki egy-egy reklámeszköz alkalmazására többet fordít, tehát azokkal intenzívebben reklámoz, nagyobb sikert érhet el, mint ha több csatornán keresztül próbálja meg elérni a fogyasztókat. Ez esetben a televízión és a közösségi médián keresztüli reklámozást használná a legjobban és ezek a csatornákon próbálná meg elérni és meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy Tibi csoki vásároljanak.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset. Az alaptáblában is ennél a promóciós mixnél volt a legnagyobb a siker mértéke. Ebből levonható, hogy ha a Tibi csoki egy-egy reklámeszköz alkalmazására többet fordít, tehát azokkal intenzívebben reklámoz, nagyobb sikert érhet el, mint ha több csatornán keresztül próbálja meg elérni a fogyasztókat. Ez esetben a televízión és a közösségi médián keresztüli reklámozást használná a legjobban és ezek a csatornákon próbálná meg elérni és meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy Tibi csoki vásároljanak. <br /> <br /> Azon marketing stratégák illetve operatív marketing elemzők részére, akik a lehetséges promóciós mixeket állítják össze egy vállalat számára, érdemes az elemzést elvégezni. Hiszen nem mindegy, hogy a költségvetésből az egyes promóciós mixek megvalósítására fordított összeg mennyire térül meg. Minden vállalat jogos elvárása, hogy egy, a termékeit népszerűsítő marketingkommunikációs kampány sikeres legyen, és a rá fordított összeg maximálisan megtérüljön, sőt, még hasznot is hozzon. A COCO hasonlóságelemző módszert ajánlani tudom, ha döntésünket gyorsan és optimális módon akarjuk meghozni. Megállapítható, hogy a módszer rendszeresen hasznosítható.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Véleményem szerint nagyon hasznosnak bizonyult ez a feladat, mert számomra is kiderült, hogy egy vállalat sikeresebb lehet az esetben ha nem minden marketingkommunikációs eszközt használ egy reklámkampány során, hanem inkább egy-egy reklámeszköz alkalmazására nagyobb hangsúlyt fektet. A mi esetünkben a televízió és a közösségi média intenzívebb alkalmazása hozta el a sikert, amely számomra nagy öröm, mivel Mesterképzésen a diplomadolgozatom címe a Közösségi média alkalmazásainak lehetőségei a Tibi csoki számára. Így ez az információ és ennek feldolgozása is segítséget nyújthat a dolgozat megírásához.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Siker_szimulator&diff=66758 2013-06-19T13:02:17Z

<p>Jkv7: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/siker_szimulator.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Az egyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslése (a stratégia tervezés támogatása céljából a téves erőforrás allokációk minimalizálása érdekében)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> ==Személyes érintettség==<br /> Az alapdiplomámat is a Szent István Egyetemen szereztem és az ehhez szükséges szakdolgozatomat a Tibi csoki marketingkommunikációjából írtam. A mesterképzésen is ezt a diplomadolgozat témát folytatom, így esett a választásom a Tibi csoki által használt gyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslésére. Az általam elkészített feladat nem csak a megírandó diplomadolgozatomhoz lehet nagy segítség, hanem érdeklődési körömbe is beleillik.<br /> <br /> Továbbá, ahhoz, hogy egy vállalkozás értékesíteni tudja a termékeit, és emellett elegendő információt tudjon szolgáltatni a fogyasztóknak a vásárlási döntésük meghozatalához, meg kell teremteni a cég és a vevő közötti kommunikáció kereteit. Ha egy vállalkozás megelégszik azzal, hogy a termékeit kiteszi a polcra, és várja, hogy a fogyasztó maga találjon rájuk, nem számíthat sikerre. Ahhoz, hogy kapcsolatot lehessen teremteni az elérni kívánt célcsoporttal, a marketingkommunikáció eszközeit kell segítségül hívni. Még abban az esetben is, ha egy termék történetesen piacképes, a termék sikere a promóciós eszközök alkalmazásától és hatékonyságától függ. Ezért úgy gondolom, hogy a feladatom azon marketing stratégák segítségére is lehet, akik erőforrás allokációkat tervezik meg.<br /> <br /> ==Szakirodalmi beágyazottság==<br /> A szakirodalmi feldolgozás során leginkább Fazekas Ildikó és Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció érthetőbben című könyvét használtam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy összeállítottam a Tibi csoki 2012-es évi 10 aktív kampány hónapjának lehetséges promóciós mixeit. A feladatommal arra keresem a választ, hogy mely promóciós mix hozhatja a legtöbb hasznot a vállalat számára. Azért fontos számára ezen információ megszerzése, és ezen feladat elvégzése, mert szorosan kötődik a diplomadolgozatom témájához, valamint kiderül számomra az eredményből, hogy a Tibi csoki mely promóciós mix választásakor járna a legjobban, és ez a diplomadolgozatom megírásához is segítség lesz.<br /> <br /> A Tibi csoki a reklámkampányai során a következő reklámeszközöket használja, és ezen eszközök alkalmazására költ egy reklámkampány során: <br /> *Televíziós reklám<br /> *Rádiós reklám<br /> *Közösségi média<br /> *Közületi reklámok<br /> *Vásárlásösztönzés<br /> *Vásárláshelyi reklám<br /> *Támogatás<br /> *Személyes eladás<br /> *PR<br /> <br /> Ösztönös megoldásként az első próbálkozás az volt, hogy átlagot vontam az egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökre fordított értékekből, de mivel az összes marketingkommunikációs eszköz teljes marketing mixben betöltött aránya 100 százalék, így ugyanaz az érték jött ki minden hónap átlagára (0,111111). Tehát ezt a szakértői véleményt elvetettem.<br /> <br /> Ezt kövezően szórást számoltam egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökből. Ezúttal eltérő értékeket kaptam az egyes hónapokra, azonban a szórás számolás alapján sem sikerült releváns adatokhoz jutnom, így ezt a szakértői véleményt is elvetettem.<br /> <br /> A feladatomban az egyes kampányhónapok lehetséges promóciós mixeinek eredménye megadásra került, de erre az eredményre a Tibi csoki csak a marketingkommunikációs kampány végén tehet szert.<br /> <br /> A következőkben a feladatot hasonlóságelemzés módszerével próbálom megoldani, melynek segítségével előre meg lehet állapítani, hogy egyes promóciós mixeknek milyen sikere lesz majd a fogyasztók körében, és értelemszerűen így könnyebb a Tibi csoki számára is a promóciós mix összetételének meghatározása.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A marketing munka hátterében úgy a marketing mixre mint ezek hatására rendelkezésre állnak bizonylatok. Az eset időbeli (térbeli) definíciója nem triviálisan illeszkedik a bizonylatok adataihoz. Az egyes költség elemek (bizonylatok) hozzárendelés a mix elemekhez nem triviális.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A 2012-es évet 10 aktív kampány hónapnak élte meg a cég, továbbá beletettem még egy 0. esetet is, amely során nem alkalmaz egy marketingkommunikációs eszközt sem a cég.<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az általam felsorolt marketingkommunikációs eszközök kimerítik a promóciós mixet (ATL és BTL eszközök).<br /> *Televíziós reklám: A közmédiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a televíziós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> *Rádiós reklám: A rádiókkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a rádiós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közösségi média: Az egyes közösségi oldalakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a közösségi média reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közületi reklámok: A közületi médiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a közületi média reklám (plakátok) aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárlásösztönzés: A vásárlásösztönzésre költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárlásösztönzés aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárláshelyi reklám: Az egyes áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárláshelyi reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Támogatás: Az egyes sporteseményekkel kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a támogatás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Személyes eladás: Az áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a személyes eladás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *PR: A PR-ra költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a PR aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatom által érintett célcsoport marketing stratégák és operatív marketing elemzők.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Feladatom elején az ösztönös megoldás eredményeit elvetettem, tehát csak a tananyag szerinti megoldás hasznosságát számolom ki:<br /> <br /> *Adatvagyonhoz való hozzájutás: ingyenes (Céges adatok)<br /> *Elemzésekhez szükséges programok-Coco: ingyenes<br /> *Ráfordított költség: 600 Ft/óra<br /> *Összes ráfordított idő: 24 óra<br /> *Összes költség: 24*500= '''14.400 Ft'''<br /> *Piaci érték: '''45.000 Ft'''<br /> <br /> A tananyag szerinti megoldás piaci értéke 45.000 Ft-ra becsülhető, tehát ennyiért lehet majd értékesíteni az eredményeket marketing stratégák és operatív marketing elemzők számára.<br /> <br /> Tehát az elemzés hasznossága '''30.600 Ft''' (45000-14.400). További hasznosságként elmondható, hogy a hasonlóság elemzéssel még a promóció elindulása előtt egy gyors és biztos eredményt kaphat a cég.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Első lépésként a Tibi csoki által használt lehetséges promóciós mixeket állítottam össze. Az alaptáblában a sorokban az egyes esetek jelennek meg, az oszlopokban pedig a költségvetésből az egyes marketingkommunikációs eszközökre szánt arány. Az utolsó két oszlopban pedig az egyes promóciós mixek sikerének és kudarcának mértékét jelenítettem meg. Ezt követően sorszám függvénnyel rangsorolást végeztem, majd COCO elemzést készítettem a rangsor mátrix megadásával. A táblázatban szereplő adatokat ellenőriztem, végül az így kapott eredményeket kiértékeltem, és feltöltöttem wiki-re szöveges információkkal.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Jelen esetben az attribútumok S1 szintjének következményeként 220 százalékos eredményt kaptam. Ez az eredmény irracionálisan magas. Az irracionális eredmény a modell hibájának és a fiktív adatoknak tudható be, ennyi adatból nem volt képes okosabbra jutni.<br /> <br /> Így a korrekciót kellett végeznem ahhoz, hogy racionális eredményt kapjak. Az így kapott következmény eredménye 110 százalék. <br /> <br /> A kapott korrekciós következményból levonható, hogy 110 százalékos siker várható, tehát a reklámozásra fordított összes megtérül, ezen kívül még 10 százalékos nyereségre is számíthat a cég.<br /> Amennyiben az élethelyzeteket vizsgálom, hitelességeket vizsgálva látható, hogy az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset. Az alaptáblában is ennél a promóciós mixnél volt a legnagyobb a siker mértéke. Ebből levonható, hogy ha a Tibi csoki egy-egy reklámeszköz alkalmazására többet fordít, tehát azokkal intenzívebben reklámoz, nagyobb sikert érhet el, mint ha több csatornán keresztül próbálja meg elérni a fogyasztókat. Ez esetben a televízión és a közösségi médián keresztüli reklámozást használná a legjobban és ezek a csatornákon próbálná meg elérni és meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy Tibi csoki vásároljanak.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Azon marketing stratégák illetve operatív marketing elemzők részére, akik a lehetséges promóciós mixeket állítják össze egy vállalat számára, érdemes az elemzést elvégezni. Hiszen nem mindegy, hogy a költségvetésből az egyes promóciós mixek megvalósítására fordított összeg mennyire térül meg. Minden vállalat jogos elvárása, hogy egy, a termékeit népszerűsítő marketingkommunikációs kampány sikeres legyen, és a rá fordított összeg maximálisan megtérüljön, sőt, még hasznot is hozzon. A COCO hasonlóságelemző módszert ajánlani tudom, ha döntésünket gyorsan és optimális módon akarjuk meghozni. Megállapítható, hogy a módszer rendszeresen hasznosítható.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Véleményem szerint nagyon hasznosnak bizonyult ez a feladat, mert számomra is kiderült, hogy egy vállalat sikeresebb lehet az esetben ha nem minden marketingkommunikációs eszközt használ egy reklámkampány során, hanem inkább egy-egy reklámeszköz alkalmazására nagyobb hangsúlyt fektet. A mi esetünkben a televízió és a közösségi média intenzívebb alkalmazása hozta el a sikert, amely számomra nagy öröm, mivel Mesterképzésen a diplomadolgozatom címe a Közösségi média alkalmazásainak lehetőségei a Tibi csoki számára. Így ez az információ és ennek feldolgozása is segítséget nyújthat a dolgozat megírásához.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Siker_szimulator&diff=66757 2013-06-19T12:57:07Z

<p>Jkv7: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/siker_szimulator.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Az egyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslése (a stratégia tervezés támogatása céljából a téves erőforrás allokációk minimalizálása érdekében)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> ==Személyes érintettség==<br /> Az alapdiplomámat is a Szent István Egyetemen szereztem és az ehhez szükséges szakdolgozatomat a Tibi csoki marketingkommunikációjából írtam. A mesterképzésen is ezt a diplomadolgozat témát folytatom, így esett a választásom a Tibi csoki által használt gyes promóciós mixek sikerre gyakorolt várható hatásának becslésére. Az általam elkészített feladat nem csak a megírandó diplomadolgozatomhoz lehet nagy segítség, hanem érdeklődési körömbe is beleillik.<br /> <br /> Továbbá, ahhoz, hogy egy vállalkozás értékesíteni tudja a termékeit, és emellett elegendő információt tudjon szolgáltatni a fogyasztóknak a vásárlási döntésük meghozatalához, meg kell teremteni a cég és a vevő közötti kommunikáció kereteit. Ha egy vállalkozás megelégszik azzal, hogy a termékeit kiteszi a polcra, és várja, hogy a fogyasztó maga találjon rájuk, nem számíthat sikerre. Ahhoz, hogy kapcsolatot lehessen teremteni az elérni kívánt célcsoporttal, a marketingkommunikáció eszközeit kell segítségül hívni. Még abban az esetben is, ha egy termék történetesen piacképes, a termék sikere a promóciós eszközök alkalmazásától és hatékonyságától függ. Ezért úgy gondolom, hogy a feladatom azon marketing stratégák segítségére is lehet, akik erőforrás allokációkat tervezik meg.<br /> <br /> ==Szakirodalmi beágyazottság==<br /> A szakirodalmi feldolgozás során leginkább Fazekas Ildikó és Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció érthetőbben című könyvét használtam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy összeállítottam a Tibi csoki 2012-es évi 10 aktív kampány hónapjának lehetséges promóciós mixeit. A feladatommal arra keresem a választ, hogy mely promóciós mix hozhatja a legtöbb hasznot a vállalat számára. Azért fontos számára ezen információ megszerzése, és ezen feladat elvégzése, mert szorosan kötődik a diplomadolgozatom témájához, valamint kiderül számomra az eredményből, hogy a Tibi csoki mely promóciós mix választásakor járna a legjobban, és ez a diplomadolgozatom megírásához is segítség lesz.<br /> <br /> A Tibi csoki a reklámkampányai során a következő reklámeszközöket használja, és ezen eszközök alkalmazására költ egy reklámkampány során: <br /> *Televíziós reklám<br /> *Rádiós reklám<br /> *Közösségi média<br /> *Közületi reklámok<br /> *Vásárlásösztönzés<br /> *Vásárláshelyi reklám<br /> *Támogatás<br /> *Személyes eladás<br /> *PR<br /> <br /> Ösztönös megoldásként az első próbálkozás az volt, hogy átlagot vontam az egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökre fordított értékekből, de mivel az összes marketingkommunikációs eszköz teljes marketing mixben betöltött aránya 100 százalék, így ugyanaz az érték jött ki minden hónap átlagára (0,111111). Tehát ezt a szakértői véleményt elvetettem.<br /> <br /> Ezt kövezően szórást számoltam egyes hónapokban használt marketigkommunikációs eszközökből. Ezúttal eltérő értékeket kaptam az egyes hónapokra, azonban a szórás számolás alapján sem sikerült releváns adatokhoz jutnom, így ezt a szakértői véleményt is elvetettem.<br /> <br /> A feladatomban az egyes kampányhónapok lehetséges promóciós mixeinek eredménye megadásra került, de erre az eredményre a Tibi csoki csak a marketingkommunikációs kampány végén tehet szert.<br /> <br /> A következőkben a feladatot hasonlóságelemzés módszerével próbálom megoldani, melynek segítségével előre meg lehet állapítani, hogy egyes promóciós mixeknek milyen sikere lesz majd a fogyasztók körében, és értelemszerűen így könnyebb a Tibi csoki számára is a promóciós mix összetételének meghatározása.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A marketing munka hátterében úgy a marketing mixre mint ezek hatására rendelkezésre állnak bizonylatok. Az eset időbeli (térbeli) definíciója nem triviálisan illeszkedik a bizonylatok adataihoz. Az egyes költség elemek (bizonylatok) hozzárendelés a mix elemekhez nem triviális.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A 2012-es évet 10 aktív kampány hónapnak élte meg a cég, továbbá beletettem még egy 0. esetet is, amely során nem alkalmaz egy marketingkommunikációs eszközt sem a cég.<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az általam felsorolt marketingkommunikációs eszközök kimerítik a promóciós mixet (ATL és BTL eszközök).<br /> *Televíziós reklám: A közmédiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a televíziós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> *Rádiós reklám: A rádiókkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a rádiós reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közösségi média: Az egyes közösségi oldalakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a közösségi média reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Közületi reklámok: A közületi médiával kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a közületi média reklám (plakátok) aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárlásösztönzés: A vásárlásösztönzésre költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárlásösztönzés aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Vásárláshelyi reklám: Az egyes áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a vásárláshelyi reklám aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Támogatás: Az egyes sporteseményekkel kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél magasabb a támogatás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *Személyes eladás: Az áruházakkal kötött szerződések volumene (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a személyes eladás aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el. <br /> *PR: A PR-ra költött összeg (millió Ft), illetőleg a teljes marketing mixben betöltött aránya (%) az eset által kijelölt időszakban//Minél alacsonyabb a PR aránya a marketing mixen belül, annál nagyobb sikert várunk el.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatom által érintett célcsoport marketing stratégák és operatív marketing elemzők.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Feladatom elején az ösztönös megoldás eredményeit elvetettem, tehát csak a tananyag szerinti megoldás hasznosságát számolom ki:<br /> <br /> *Adatvagyonhoz való hozzájutás: ingyenes (Céges adatok)<br /> *Elemzésekhez szükséges programok-Coco: ingyenes<br /> *Ráfordított költség: 600 Ft/óra<br /> *Összes ráfordított idő: 24 óra<br /> *Összes költség: 24*500= '''14.400 Ft'''<br /> *Piaci érték: '''45.000 Ft'''<br /> <br /> A tananyag szerinti megoldás piaci értéke 45.000 Ft-ra becsülhető, tehát ennyiért lehet majd értékesíteni az eredményeket marketing stratégák és operatív marketing elemzők számára.<br /> <br /> Tehát az elemzés hasznossága '''30.600 Ft''' (45000-14.400). További hasznosságként elmondható, hogy a hasonlóság elemzéssel még a promóció elindulása előtt egy gyors és biztos eredményt kaphat a cég.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Első lépésként a Tibi csoki által használt lehetséges promóciós mixeket állítottam össze. Az alaptáblában a sorokban az egyes esetek jelennek meg, az oszlopokban pedig a költségvetésből az egyes marketingkommunikációs eszközökre szánt arány. Az utolsó két oszlopban pedig az egyes promóciós mixek sikerének és kudarcának mértékét jelenítettem meg. Ezt követően sorszám függvénnyel rangsorolást végeztem, majd COCO elemzést készítettem a rangsor mátrix megadásával. A táblázatban szereplő adatokat ellenőriztem, végül az így kapott eredményeket kiértékeltem, és feltöltöttem wiki-re szöveges információkkal.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Jelen esetben az attribútumok S1 szintjének következményeként 220 százalékos eredményt kaptam. Ez az eredmény irracionálisan magas. Az irracionális eredmény a modell hibájának és a fiktív adatoknak tudható be, ennyi adatból nem volt képes okosabbra jutni.<br /> <br /> Így a korrekciót kellett végeznem ahhoz, hogy racionális eredményt kapjak. Az így kapott következmény eredménye 110 százalék. <br /> <br /> A kapott korrekciós következményból levonható, hogy 110 százalékos siker várható, tehát a reklámozásra fordított összes megtérül, ezen kívül még 10 százalékos nyereségre is számíthat.<br /> Amennyiben az élethelyzeteket vizsgálom, hitelességeket vizsgálva látható, hogy az abszolút győztese a versenynek, a 6. eset. Az alaptáblában is ennél a promóciós mixnél volt a legnagyobb a siker mértéke. Ebből levonható, hogy ha a Tibi csoki egy-egy reklámeszköz alkalmazására többet fordít, tehát azokkal intenzívebben reklámoz, nagyobb sikert érhet el, mint ha több csatornán keresztül próbálja meg elérni a fogyasztókat. Ez esetben a televízión és a közösségi médián keresztüli reklámozást használná a legjobban és ezek a csatornákon próbálná meg elérni és meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy Tibi csoki vásároljanak.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Azon marketing stratégák illetve operatív marketing elemzők részére, akik a lehetséges promóciós mixeket állítják össze egy vállalat számára, érdemes az elemzést elvégezni. Hiszen nem mindegy, hogy a költségvetésből az egyes promóciós mixek megvalósítására fordított összeg mennyire térül meg. Minden vállalat jogos elvárása, hogy egy, a termékeit népszerűsítő marketingkommunikációs kampány sikeres legyen, és a rá fordított összeg maximálisan megtérüljön, sőt, még hasznot is hozzon. A COCO hasonlóságelemző módszert ajánlani tudom, ha döntésünket gyorsan és optimális módon akarjuk meghozni. Megállapítható, hogy a módszer rendszeresen hasznosítható.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Véleményem szerint nagyon hasznosnak bizonyult ez a feladat, mert számomra is kiderült, hogy egy vállalat sikeresebb lehet az esetben ha nem minden marketingkommunikációs eszközt használ egy reklámkampány során, hanem inkább egy-egy reklámeszköz alkalmazására nagyobb hangsúlyt fektet. A mi esetünkben a televízió és a közösségi média intenzívebb alkalmazása hozta el a sikert, amely számomra nagy öröm, mivel Mesterképzésen a diplomadolgozatom címe a Közösségi média alkalmazásainak lehetőségei a Tibi csoki számára. Így ez az információ és ennek feldolgozása is segítséget nyújthat a dolgozat megírásához.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Orsz%C3%A1gok&diff=66745 2013-06-18T19:12:35Z

<p>Jkv7: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div><br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/orszagok.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kutatásomban vizsgálom, hogy az általam preferált tíz ország közül, mely lenne a legoptimálisabb választás külföldi tartózkodás céljára, a számomra legfontosabbnak vélt attribútumok tekintetében.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Az egyetem elvégzése után, sok lehetőséget látok a külföldi munkavállalásban és megélhetésben, ezért kíváncsi voltam, mely ország lenne számomra a leginkább kedvező választás.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladatomat előzetes ismeretek alapján , ugyanezen adatok birtokában hasonlóság elemzés nélkül, az excel program segítségével oldottam volna meg. Első lépésként biztosan a Sorszám függvényt alkalmaztam volna ez esetben is, viszont a Coco program nélkül egy egyszerű SZUM függvénnyel összesítettem volna a kapott sorszám eredményeket. Az Alaptábla nevű munkalapon kék színnel, a direkt tábla mellé el is készítettem ezen futtatást. Ez esetben egyértelműen a legkisebb eredmény nyer!<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A vizsgálat során az Európai Unió 27 tagállamát vettem figyelembe, azonban kiválasztottam a számomra leginkább kedvelt tíz országot. Az országokat a kiköltözésem szempontjából releváns tíz attribútum tekintetében vizsgáltam. Az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal honlapjáról töltöttem le, melyben az attribútumokhoz rendelt hivatalos mértékegységeket használtam fel.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *Belgium<br /> *Denmark<br /> *Germany<br /> *Spain<br /> *France<br /> *Italy<br /> *Netherlands<br /> *Portugal<br /> *Sweden<br /> *Switzerland<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Népsűrűség (lakos/km2)(db)irány-1 tehát minél kisebb a népsűrűség, annál vonzóbb az ország <br /> *Válások ezer főre (db)irány-1 minél kevesebb a válások száma, annál vonzóbb az ország<br /> *Foglalkoztatottsági ráta (25-64 évesek körében) (%) irány-0 minél nagyobb a foglalkoztatottsági ráta, annál vonzóbb az ország<br /> *Munkanélküliségi ráta (25-64évesek %-ában)(%)irány-1 minél alacsonyabb a munkanélküliségi ráta, annál vonzóbb az ország <br /> *Szegénységi ráta a felsőoktatásban résztvettek körében (%) irány-1 minél alacsonyabb a szegénységi ráta a felsőoktatásban, annál vonzóbb az ország <br /> *Kórházi ágyak ezer főre (db) irány-0 minél magasabb a kórházi ágyak száma, annál vonzóbb az ország<br /> *Idegrendszeri megbetegedések miatti halálozás százezer főre (db) irány-1 minél kevesebb az idegrendszeri megbetegedések miatti halálozás száma, annál vonzóbb az ország <br /> *Emberölés, testi sértés miatti halálozás százezer főre (db)irány-1 minél kevesebb az emberölések száma, annál vonzóbb az ország<br /> *A zajnak kitett háztartásokban élők aránya (%)irány-1 minél kevesebb a zajnak kitett háztartásokban élők aránya, annál vonzóbb az ország <br /> *Szociális védelemre fordított összes kiadás a GDP %-ában (%)irány-0 minél magasabb a szociális védelemre fordított összes kiadás, annál vonzóbb az ország<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Saját magam számára, iránymutatás céljából történt a kutatás, hogy statisztikai adatok alapján objektíven alá legyen támasztva a döntésem.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> *Adatvagyon megszerzése - Forrás KSH -&gt; ingyenes<br /> *Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel/Open office)- Ingyenesen letölthetőek a netről(nincs költsége, nem hivatalosan)<br /> *Szakértői munkaidő - 2 óra<br /> <br /> Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: ingyenes licencek<br /> *Szakértői munkaidő, az adatvagyon rendelkezésére állásától számítva<br /> **hasonlóság elemzés:20 perc<br /> <br /> Önellenőrzési mechanizmusok:<br /> Önkényes szakértői vélemény ellenőrzés baráti beszélgetés keretén belül, 2 óra : 8.000 Forint<br /> MIVEL EMOCIONÁLIS DÖNTÉSRŐL BESZÉLÜNK ÍGY SZAKIRODALOMMAL ÉS KÜLÖNBÖZŐ KÖZVÉLEMÉNY KUTATÁSOKKAL NEM LEHET A KAPOTT EREDMÉNYEKET &quot;ELLENŐRIZNI&quot;<br /> <br /> <br /> Tehát, mindösszesen 8.000 Forint reményében kezdjük el az alternatív megoldás létrehozását, ami valamivel több, mint 2 órás munka(2óra 20 perc).<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *Objektumok meghatározása<br /> *Attribútumok meghatározása<br /> *Az alaptábla nevezetű munkalapra feltöltöttem a narancssárgával jelölt attribútumokat és az objektumokat, melyeket a már említett módon gyűjtöttem.<br /> *Meghatároztam az attribútumok irányát.<br /> *Elkészítettem a direkt táblát sorszám függvény segítségével, így megkaptam, hogy a különböző objektumok az attribútumok tekintetében milyen &quot;helyezést&quot; tudhatnak magukénak.- Helyezés tábla<br /> *Ezt követően ugyanezen a munkalapon elkészítettem a direkt tábla inverzét is, egy egyszerű képlet segítségével(=n+1-direkt érték)<br /> *Ezek után elkészítettem a direkt táblám felhasználásával az első Coco elemzést.<br /> *A kapott eredményeket a Coco1 nevű munkalapon helyeztem el. Az elemzés egyértelműen kimutatta, hogy a futtatás során voltak olyan attribútumok, amelyeket a Coco program nem használt fel az elemzéshez. Ezeket az attribútumokat citromsárga színnel kiemeltem a Coco1 nevű munkalapon.<br /> *Szűkített modell elemzése -&gt; A kiemelt, fel nem használt attribútumokat átmásoltam a Coco2 nevű munkalapra, és egy újabb futtatást végeztem el rajtuk a program segítségével.<br /> *A kapott, végleges eredményeket különböző színnel jelöltem (Becslés oszlop)a Coco2 munkalapon<br /> *Elkészítettem az inverz táblának az elemzését (Inverz munkalap)<br /> *Mindezek után a szűkített modell inverzének is megcsináltam a futtatását, amely eredményeket a későbbi &quot;ellenőrzéshez&quot; használtam fel<br /> *A Coco2 nevű munkalapon elvégeztem az ellenőrzést, amihez a HA függvényt használtam fel és a Delta értékeket vetettem össze a szűkített modell, illetve a szűkített modell inverzének felhasználásával.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A Coco2 munkalap 59. sora alapján a győztes Germany(Németország), mert az ideális desztináció profiljának ez az ország felel meg a 10 konkurens ország 10 mutatószáma alapján, ahol az ellenőrző számítások nem mutattak ki kockázatot.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A best practice és hasonlóságelemzés azonos végkövetkeztetésre jutott, habár hozzá kell tenni, hogy a hasonlóságelemzéssel sokkal részletesebb eredményeket kapunk.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Maga az elemzés végrehajtása nem emészt fel különösebb összeget (pontosan 0Ft-ot),másrészt viszont az önellenőrzési mechanizmusok közül jelen esetben hatalmas jelentősége van a baráti beszélgetésnek. <br /> Tekintve, hogy a kapott végeredmények tekintetében Németország, Svájc és Svédország között viszonylag kicsi különbségek mutatkoznak, így a döntés emocionális faktorán nagyot lendítene a már említett beszélgetés. <br /> Tehát a már korábban említett 8.000 Ft reális hasznosságnak tűnik.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Orsz%C3%A1gok&diff=66744 2013-06-18T11:38:01Z

<p>Jkv7: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div><br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/orszagok.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kutatásomban vizsgálom, hogy az általam preferált tíz ország közül, mely lenne a legoptimálisabb választás külföldi tartózkodás céljára, a számomra legfontosabbnak vélt attribútumok tekintetében.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Az egyetem elvégzése után, sok lehetőséget látok a külföldi munkavállalásban és megélhetésben, ezért kíváncsi voltam, mely ország lenne számomra a leginkább kedvező választás.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladatomat előzetes ismeretek alapján , ugyanezen adatok birtokában hasonlóság elemzés nélkül, az excel program segítségével oldottam volna meg. Első lépésként biztosan a Sorszám függvényt alkalmaztam volna ez esetben is, viszont a Coco program nélkül egy egyszerű SZUM függvénnyel összesítettem volna a kapott sorszám eredményeket. Az Alaptábla nevű munkalapon kék színnel, a direkt tábla mellé el is készítettem ezen futtatást. Ez esetben egyértelműen a legkisebb eredmény nyer!<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A vizsgálat során az Európai Unió 27 tagállamát vettem figyelembe, azonban kiválasztottam a számomra leginkább kedvelt tíz országot. Az országokat a kiköltözésem szempontjából releváns tíz attribútum tekintetében vizsgáltam. Az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal honlapjáról töltöttem le, melyben az attribútumokhoz rendelt hivatalos mértékegységeket használtam fel.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *Belgium<br /> *Denmark<br /> *Germany<br /> *Spain<br /> *France<br /> *Italy<br /> *Netherlands<br /> *Portugal<br /> *Sweden<br /> *Switzerland<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Népsűrűség (lakos/km2)(db)irány-1 tehát minél kisebb a népsűrűség, annál vonzóbb az ország <br /> *Válások ezer főre (db)irány-1 minél kevesebb a válások száma, annál vonzóbb az ország<br /> *Foglalkoztatottsági ráta (25-64 évesek körében) (%) irány-0 minél nagyobb a foglalkoztatottsági ráta, annál vonzóbb az ország<br /> *Munkanélküliségi ráta (25-64évesek %-ában)(%)irány-1 minél alacsonyabb a munkanélküliségi ráta, annál vonzóbb az ország <br /> *Szegénységi ráta a felsőoktatásban résztvettek körében (%) irány-1 minél alacsonyabb a szegénységi ráta a felsőoktatásban, annál vonzóbb az ország <br /> *Kórházi ágyak ezer főre (db) irány-0 minél magasabb a kórházi ágyak száma, annál vonzóbb az ország<br /> *Idegrendszeri megbetegedések miatti halálozás százezer főre (db) irány-1 minél kevesebb az idegrendszeri megbetegedések miatti halálozás száma, annál vonzóbb az ország <br /> *Emberölés, testi sértés miatti halálozás százezer főre (db)irány-1 minél kevesebb az emberölések száma, annál vonzóbb az ország<br /> *A zajnak kitett háztartásokban élők aránya (%)irány-1 minél kevesebb a zajnak kitett háztartásokban élők aránya, annál vonzóbb az ország <br /> *Szociális védelemre fordított összes kiadás a GDP %-ában (%)irány-0 minél magasabb a szociális védelemre fordított összes kiadás, annál vonzóbb az ország<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Saját magam számára, iránymutatás céljából történt a kutatás, hogy statisztikai adatok alapján objektíven alá legyen támasztva a döntésem.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> *Adatvagyon megszerzése - Forrás KSH -&gt; ingyenes<br /> *Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel/Open office)- Ingyenesen letölthetőek a netről(nincs költsége, nem hivatalosan)<br /> *Szakértői munkaidő - 2 óra<br /> <br /> Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: ingyenes licencek<br /> *Szakértői munkaidő, az adatvagyon rendelkezésére állásától számítva<br /> **hasonlóság elemzés:20 perc<br /> <br /> Önellenőrzési mechanizmusok:<br /> Önkényes szakértői vélemény ellenőrzés baráti beszélgetés keretén belül, 2 óra : 8.000 Forint<br /> MIVEL EMOCIONÁLIS DÖNTÉSRŐL BESZÉLÜNK ÍGY SZAKIRODALOMMAL ÉS KÜLÖNBÖZŐ KÖZVÉLEMÉNY KUTATÁSOKKAL NEM LEHET A KAPOTT EREDMÉNYEKET &quot;ELLENŐRIZNI&quot;<br /> <br /> <br /> Tehát, mindösszesen 8.000 Forint reményében kezdjük el az alternatív megoldás létrehozását, ami valamivel több, mint 2 órás munka(2óra 20 perc).<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *Objektumok meghatározása<br /> *Attribútumok meghatározása<br /> *Az alaptábla nevezetű munkalapra feltöltöttem a narancssárgával jelölt attribútumokat és az objektumokat, melyeket a már említett módon gyűjtöttem.<br /> *Meghatároztam az attribútumok irányát.<br /> *Elkészítettem a direkt táblát sorszám függvény segítségével, így megkaptam, hogy a különböző objektumok az attribútumok tekintetében milyen &quot;helyezést&quot; tudhatnak magukénak.- Helyezés tábla<br /> *Ezt követően ugyanezen a munkalapon elkészítettem a direkt tábla inverzét is, egy egyszerű képlet segítségével(=n+1-direkt érték)<br /> *Ezek után elkészítettem a direkt táblám felhasználásával az első Coco elemzést.<br /> *A kapott eredményeket a Coco1 nevű munkalapon helyeztem el. Az elemzés egyértelműen kimutatta, hogy a futtatás során voltak olyan attribútumok, amelyeket a Coco program nem használt fel az elemzéshez. Ezeket az attribútumokat citromsárga színnel kiemeltem a Coco1 nevű munkalapon.<br /> *Szűkített modell elemzése -&gt; A kiemelt, fel nem használt attribútumokat átmásoltam a Coco2 nevű munkalapra, és egy újabb futtatást végeztem el rajtuk a program segítségével.<br /> *A kapott, végleges eredményeket különböző színnel jelöltem (Becslés oszlop)a Coco2 munkalapon<br /> *Elkészítettem az inverz táblának az elemzését (Inverz munkalap)<br /> *Mindezek után a szűkített modell inverzének is megcsináltam a futtatását, amely eredményeket a későbbi &quot;ellenőrzéshez&quot; használtam fel<br /> *A Coco2 nevű munkalapon elvégeztem az ellenőrzést, amihez a HA függvényt használtam fel és a Delta értékeket vetettem össze a szűkített modell, illetve a szűkített modell inverzének felhasználásával.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A Coco2 munkalap 59. sora alapján a győztes Germany(Németország), mert az ideális desztináció profiljának ez az ország felel meg a 10 konkurens ország 10 mutatószáma alapján, ahol az ellenőrző számítások nem mutattak ki kockázatot.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A best practice és hasonlóságelemzés azonos végkövetkeztetésre jutott, habár hozzá kell tenni, hogy a hasonlóságelemzéssel sokkal részletesebb eredményeket kapunk.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Orsz%C3%A1gok&diff=66741 2013-06-18T11:36:04Z

<p>Jkv7: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div><br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/orszagok.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kutatásomban vizsgálom, hogy az általam preferált tíz ország közül, mely lenne a legoptimálisabb választás külföldi tartózkodás céljára, a számomra legfontosabbnak vélt attribútumok tekintetében.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Az egyetem elvégzése után, sok lehetőséget látok a külföldi munkavállalásban és megélhetésben, ezért kíváncsi voltam, mely ország lenne számomra a leginkább kedvező választás.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladatomat előzetes ismeretek alapján , ugyanezen adatok birtokában hasonlóság elemzés nélkül, az excel program segítségével oldottam volna meg. Első lépésként biztosan a Sorszám függvényt alkalmaztam volna ez esetben is, viszont a Coco program nélkül egy egyszerű SZUM függvénnyel összesítettem volna a kapott sorszám eredményeket. Az Alaptábla nevű munkalapon kék színnel, a direkt tábla mellé el is készítettem ezen futtatást. Ez esetben egyértelműen a legkisebb eredmény nyer!<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A vizsgálat során az Európai Unió 27 tagállamát vettem figyelembe, azonban kiválasztottam a számomra leginkább kedvelt tíz országot. Az országokat a kiköltözésem szempontjából releváns tíz attribútum tekintetében vizsgáltam. Az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal honlapjáról töltöttem le, melyben az attribútumokhoz rendelt hivatalos mértékegységeket használtam fel.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *Belgium<br /> *Denmark<br /> *Germany<br /> *Spain<br /> *France<br /> *Italy<br /> *Netherlands<br /> *Portugal<br /> *Sweden<br /> *Switzerland<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Népsűrűség (lakos/km2)(db)irány-1 tehát minél kisebb a népsűrűség, annál vonzóbb az ország <br /> *Válások ezer főre (db)irány-1 minél kevesebb a válások száma, annál vonzóbb az ország<br /> *Foglalkoztatottsági ráta (25-64 évesek körében) (%) irány-0 minél nagyobb a foglalkoztatottsági ráta, annál vonzóbb az ország<br /> *Munkanélküliségi ráta (25-64évesek %-ában)(%)irány-1 minél alacsonyabb a munkanélküliségi ráta, annál vonzóbb az ország <br /> *Szegénységi ráta a felsőoktatásban résztvettek körében (%) irány-1 minél alacsonyabb a szegénységi ráta a felsőoktatásban, annál vonzóbb az ország <br /> *Kórházi ágyak ezer főre (db) irány-0 minél magasabb a kórházi ágyak száma, annál vonzóbb az ország<br /> *Idegrendszeri megbetegedések miatti halálozás százezer főre (db) irány-1 minél kevesebb az idegrendszeri megbetegedések miatti halálozás száma, annál vonzóbb az ország <br /> *Emberölés, testi sértés miatti halálozás százezer főre (db)irány-1 minél kevesebb az emberölések száma, annál vonzóbb az ország<br /> *A zajnak kitett háztartásokban élők aránya (%)irány-1 minél kevesebb a zajnak kitett háztartásokban élők aránya, annál vonzóbb az ország <br /> *Szociális védelemre fordított összes kiadás a GDP %-ában (%)irány-0 minél magasabb a szociális védelemre fordított összes kiadás, annál vonzóbb az ország<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Saját magam számára, iránymutatás céljából történt a kutatás, hogy statisztikai adatok alapján objektíven alá legyen támasztva a döntésem.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> *Adatvagyon megszerzése - Forrás KSH -&gt; ingyenes<br /> *Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel/Open office)- Ingyenesen letölthetőek a netről(nincs költsége, nem hivatalosan)<br /> *Szakértői munkaidő - 2 óra<br /> <br /> Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: ingyenes licencek<br /> *Szakértői munkaidő, az adatvagyon rendelkezésére állásától számítva<br /> **hasonlóság elemzés:20 perc<br /> <br /> Önellenőrzési mechanizmusok:<br /> Önkényes szakértői vélemény ellenőrzés baráti beszélgetés keretén belül, 2 óra : 8.000 Forint<br /> MIVEL EMOCIONÁLIS DÖNTÉSRŐL BESZÉLÜNK ÍGY SZAKIRODALOMMAL ÉS KÜLÖNBÖZŐ KÖZVÉLEMÉNY KUTATÁSOKKAL NEM LEHET A KAPOTT EREDMÉNYEKET &quot;ELLENŐRIZNI&quot;<br /> <br /> <br /> Tehát, mindösszesen 8.000 Forint reményében kezdjük el az alternatív megoldás létrehozását, ami valamivel több, mint 2 órás munka(2óra 20 perc).<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *Objektumok meghatározása<br /> *Attribútumok meghatározása<br /> *Az alaptábla nevezetű munkalapra feltöltöttem a narancssárgával jelölt attribútumokat és az objektumokat, melyeket a már említett módon gyűjtöttem.<br /> *Meghatároztam az attribútumok irányát.<br /> *Elkészítettem a direkt táblát sorszám függvény segítségével, így megkaptam, hogy a különböző objektumok az attribútumok tekintetében milyen &quot;helyezést&quot; tudhatnak magukénak.- Helyezés tábla<br /> *Ezt követően ugyanezen a munkalapon elkészítettem a direkt tábla inverzét is, egy egyszerű képlet segítségével(=n+1-direkt érték)<br /> *Ezek után elkészítettem a direkt táblám felhasználásával az első Coco elemzést.<br /> *A kapott eredményeket a Coco1 nevű munkalapon helyeztem el. Az elemzés egyértelműen kimutatta, hogy a futtatás során voltak olyan attribútumok, amelyeket a Coco program nem használt fel az elemzéshez. Ezeket az attribútumokat citromsárga színnel kiemeltem a Coco1 nevű munkalapon.<br /> *Szűkített modell elemzése -&gt; A kiemelt, fel nem használt attribútumokat átmásoltam a Coco2 nevű munkalapra, és egy újabb futtatást végeztem el rajtuk a program segítségével.<br /> *A kapott, végleges eredményeket különböző színnel jelöltem (Becslés oszlop)a Coco2 munkalapon<br /> *Elkészítettem az inverz táblának az elemzését (Inverz munkalap)<br /> *Mindezek után a szűkített modell inverzének is megcsináltam a futtatását, amely eredményeket a későbbi &quot;ellenőrzéshez&quot; használtam fel<br /> *A Coco2 nevű munkalapon elvégeztem az ellenőrzést, amihez a HA függvényt használtam fel és a Delta értékeket vetettem össze a szűkített modell, illetve a szűkített modell inverzének felhasználásával.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A Coco2 munkalap 59. sora alapján a győztes Germany(Németország), mert az ideális desztináció profiljának ez az ország felel meg a 10 konkurens ország 10 mutatószáma alapján, ahol az ellenőrző számítások nem mutattak ki kockázatot.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Orsz%C3%A1gok&diff=66738 2013-06-18T11:12:33Z

<p>Jkv7: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div><br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/orszagok.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kutatásomban vizsgálom, hogy az általam preferált tíz ország közül, mely lenne a legoptimálisabb választás külföldi tartózkodás céljára, a számomra legfontosabbnak vélt attribútumok tekintetében.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Az egyetem elvégzése után, sok lehetőséget látok a külföldi munkavállalásban és megélhetésben, ezért kíváncsi voltam, mely ország lenne számomra a leginkább kedvező választás.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladatomat előzetes ismeretek alapján , ugyanezen adatok birtokában hasonlóság elemzés nélkül, az excel program segítségével oldottam volna meg. Képletek segítségével meghatároztam volna az országok sorrendjét az attribútumok tekintetében. A következőekben összesítettem volna függvény segítségével az országok helyezéseit.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A vizsgálat során az Európai Unió 27 tagállamát vettem figyelembe, azonban kiválasztottam a számomra leginkább kedvelt tíz országot. Az országokat a kiköltözésem szempontjából releváns tíz attribútum tekintetében vizsgáltam. Az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal honlapjáról töltöttem le, melyben az attribútumokhoz rendelt hivatalos mértékegységeket használtam fel.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *Belgium<br /> *Denmark<br /> *Germany<br /> *Spain<br /> *France<br /> *Italy<br /> *Netherlands<br /> *Portugal<br /> *Sweden<br /> *Switzerland<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Népsűrűség (lakos/km2)(db)irány-1 tehát minél kisebb a népsűrűség, annál vonzóbb az ország <br /> *Válások ezer főre (db)irány-1 minél kevesebb a válások száma, annál vonzóbb az ország<br /> *Foglalkoztatottsági ráta (25-64 évesek körében) (%) irány-0 minél nagyobb a foglalkoztatottsági ráta, annál vonzóbb az ország<br /> *Munkanélküliségi ráta (25-64évesek %-ában)(%)irány-1 minél alacsonyabb a munkanélküliségi ráta, annál vonzóbb az ország <br /> *Szegénységi ráta a felsőoktatásban résztvettek körében (%) irány-1 minél alacsonyabb a szegénységi ráta a felsőoktatásban, annál vonzóbb az ország <br /> *Kórházi ágyak ezer főre (db) irány-0 minél magasabb a kórházi ágyak száma, annál vonzóbb az ország<br /> *Idegrendszeri megbetegedések miatti halálozás százezer főre (db) irány-1 minél kevesebb az idegrendszeri megbetegedések miatti halálozás száma, annál vonzóbb az ország <br /> *Emberölés, testi sértés miatti halálozás százezer főre (db)irány-1 minél kevesebb az emberölések száma, annál vonzóbb az ország<br /> *A zajnak kitett háztartásokban élők aránya (%)irány-1 minél kevesebb a zajnak kitett háztartásokban élők aránya, annál vonzóbb az ország <br /> *Szociális védelemre fordított összes kiadás a GDP %-ában (%)irány-0 minél magasabb a szociális védelemre fordított összes kiadás, annál vonzóbb az ország<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Saját magam számára, iránymutatás céljából történt a kutatás, hogy statisztikai adatok alapján objektíven alá legyen támasztva a döntésem.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> *Adatvagyon megszerzése - Forrás KSH -&gt; ingyenes<br /> *Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel/Open office)- Ingyenesen letölthetőek a netről(nincs költsége, nem hivatalosan)<br /> *Szakértői munkaidő - 2 óra<br /> <br /> Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: ingyenes licencek<br /> *Szakértői munkaidő, az adatvagyon rendelkezésére állásától számítva<br /> **hasonlóság elemzés:20 perc<br /> <br /> Önellenőrzési mechanizmusok:<br /> Önkényes szakértői vélemény ellenőrzés baráti beszélgetés keretén belül, 2 óra : 8.000 Forint<br /> MIVEL EMOCIONÁLIS DÖNTÉSRŐL BESZÉLÜNK ÍGY SZAKIRODALOMMAL ÉS KÜLÖNBÖZŐ KÖZVÉLEMÉNY KUTATÁSOKKAL NEM LEHET A KAPOTT EREDMÉNYEKET &quot;ELLENŐRIZNI&quot;<br /> <br /> <br /> Tehát, mindösszesen 8.000 Forint reményében kezdjük el az alternatív megoldás létrehozását, ami valamivel több, mint 2 órás munka(2óra 20 perc).<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *Objektumok meghatározása<br /> *Attribútumok meghatározása<br /> *Az alaptábla nevezetű munkalapra feltöltöttem a narancssárgával jelölt attribútumokat és az objektumokat, melyeket a már említett módon gyűjtöttem.<br /> *Meghatároztam az attribútumok irányát.<br /> *Elkészítettem a direkt táblát sorszám függvény segítségével, így megkaptam, hogy a különböző objektumok az attribútumok tekintetében milyen &quot;helyezést&quot; tudhatnak magukénak.- Helyezés tábla<br /> *Ezt követően ugyanezen a munkalapon elkészítettem a direkt tábla inverzét is, egy egyszerű képlet segítségével(=n+1-direkt érték)<br /> *Ezek után elkészítettem a direkt táblám felhasználásával az első Coco elemzést.<br /> *A kapott eredményeket a Coco1 nevű munkalapon helyeztem el. Az elemzés egyértelműen kimutatta, hogy a futtatás során voltak olyan attribútumok, amelyeket a Coco program nem használt fel az elemzéshez. Ezeket az attribútumokat citromsárga színnel kiemeltem a Coco1 nevű munkalapon.<br /> *Szűkített modell elemzése -&gt; A kiemelt, fel nem használt attribútumokat átmásoltam a Coco2 nevű munkalapra, és egy újabb futtatást végeztem el rajtuk a program segítségével.<br /> *A kapott, végleges eredményeket különböző színnel jelöltem (Becslés oszlop)a Coco2 munkalapon<br /> *Elkészítettem az inverz táblának az elemzését (Inverz munkalap)<br /> *Mindezek után a szűkített modell inverzének is megcsináltam a futtatását, amely eredményeket a későbbi &quot;ellenőrzéshez&quot; használtam fel<br /> *A Coco2 nevű munkalapon elvégeztem az ellenőrzést, amihez a HA függvényt használtam fel és a Delta értékeket vetettem össze a szűkített modell, illetve a szűkített modell inverzének felhasználásával.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A Coco2 munkalap 59. sora alapján a győztes Germany(Németország), mert az ideális desztináció profiljának ez az ország felel meg a 10 konkurens ország 10 mutatószáma alapján, ahol az ellenőrző számítások nem mutattak ki kockázatot.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Jkv7