https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Jkv9 2026-05-15T22:45:00Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=BPROF_tesztkerdes_0001&diff=80800 2020-12-08T20:28:12Z

<p>Jkv9: </p> <hr /> <div>Kérdés: <br /> <br /> Mi az oka annak, hogy a „rules” munkalapon megtalálható több ugyanolyan id2-vel ellátott sor az A-P-oszlopok által képviselt táblázatban?<br /> <br /> Rossz válaszok:&lt;br&gt;<br /> 1.) Többször került felhasználásra ugyanaz a pin, ami értelemszerűen ugyanazt az id2-t is eredményezi minden esetben.&lt;br&gt;<br /> 2.) Az I-N tartományban található KEREKíTÉS függvény okoz minden azonosságot.&lt;br&gt;<br /> 3.) Az I-N tartományban található KEREKíTÉS függvény okoz minden azonosságot, hiszen a kerekítéssel eltérő értékek kerülnek azonossá tételre.&lt;br&gt;<br /> 4.) Az I-N tartománybeli INT-es kivonás okoz minden azonosságot, így a sima KEREKíTÉS nélkül is megtalálnánk minden korábbi azonosságot azonos mennyiségben az id2 oszlopban.&lt;br&gt;<br /> 5.) Az I-N tartománybeli INT-es kivonás okoz minden azonosságot, így a sima KEREKÍTÉS nélkül is megtalálnánk minden korábbi azonosságot azonos mennyiségben az id2 oszlopban, hiszen az INT a kerekítés egy speciális fajtája.&lt;br&gt;<br /> 6.) Az I-N tartomány sima KEREKíTÉS-e és INT-es kivonása is szükséges ahhoz, hogy minden id2-es egyezést megtaláljunk, mert bármely elhagyása esetén minden id2 oszlopban található egyezőség elveszik.&lt;br&gt;<br /> 7.) Az I-N tartomány sima KEREKíTÉS-e és INT-es kivonása is szükséges ahhoz, hogy minden id2-es egyezést megtaláljunk, ezeket helyettesíteni se tudjuk, mert nincs más függvény mellyel elérhető a kívánt eredmény, minden ilyen esetben kevesebb azonosságot kapunk az id2 oszlopban.&lt;br&gt;<br /> 8.) Az I-N tartomány sima KEREKíTÉS-e és INT-es kivonása is szükséges ahhoz, hogy minden id2-es egyezést megtaláljunk, azonban az INT-et sima KEREKíTÉS-re is cserélhetjük, az id2-es oszlop egyezéseinek léte és száma ekkor is vátozatlan marad, csak az átláthatóság, elkülöníthetőség miatt használtunk két különböző föggvényt.&lt;br&gt;<br /> 9.) Az I-N tartomány sima KEREKíTÉS-e és INT-es kivonása is szükséges ahhoz, hogy minden id2-es egyezést megtaláljunk, azonban az INT-et a KEREKíTÉS bármely alfajtájára lecserélhetjük, az id2-es oszlop egyezéseinek léte és száma ekkor is vátozatlan marad, csak az átláthatóság, elkülöníthetőség miatt használtunk két különböző föggvényt.&lt;br&gt;<br /> 10.) Az egyezőségeket az I-N oszlopok soronkénti egyezőzégei eredményezik, mely a pinek kongruenciájából származnak (mod3), így minden esetben hármas csoportokban (minden egymást követő 3 elem megegyezik) azonos értékeket kapunk.&lt;br&gt;<br /> 11.) Az azonosságot az I-N táblabeli 3-as osztási maradékok adják, a C-H oszlop pin bontásai nem számítanak, mindenképpen ugyanezt az eredményt kapnánk.&lt;br&gt;<br /> 12.) Az id2 csak a véletlennek köszönheti az azonosságait, nincs benne semmilyen rendszer, ez látszik is azon, hogy gyakran változik a hármas csoportokban (minden egymást követő 3 elem megegyezik) mintaként ismétlődőnek tűnő számsor.&lt;br&gt;<br /> 13.) Az egyezőségeket az I-N oszlopok soronkénti egyezőzégei eredményezik, mely a pinek kongruenciájából származnak (mod3), így minden esetben hármasával (minden harmadik elem azonos) azonos értékeket kapunk.&lt;br&gt;<br /> 14.) Az id2 csak a véletlennek köszönheti az azonosságait, nincs benne semmilyen rendszer, ez látszik is azon, hogy gyakran változik a hármasával (minden harmadik elem azonos) mintaként ismétlődőnek tűnő számsor.&lt;br&gt;<br /> 15.) A C-H tábla oszlopai soronként, lefelé hármas csoportokban (minden egymást követő 3 elem megegyezik) kongruensek (mod3), így az id2-k azonosságát a soronként azonos maradékot képző számok adják.<br /> &lt;br&gt;<br /> Indoklások:&lt;br&gt;<br /> 1.) Az azonos pin, azonos id2-t is eredményez minden esetben, azonban az A-P tartományban nem került felhasználásra többször ugyanaz a pin, melyet egy kimutatásvarázslással előállított riport is alátámaszt (vö. *tesztháttér.xls … munkalap/tartomány), ahol egyetlen oszlop a pin-oszlop kerül kijelölésre és pl. sorfejlécként és értékként alkalmazásra. Az így kapott riport sorainak száma 9000 és az előfordulások számát jelző értékek mindegyike 1-es számot mutat.&lt;br&gt;<br /> 2.) Több esetben a kerekítés elvégzése nélkül is (vö. kongruencia_demo_teszthatter.xls … rules/AD-AL) azonos eredményt kapnánk. (pl.: pin2020 és a pin2023 is 222221-s id2-t ad I-N táblabeli kerekítéssel és anélkül is.)&lt;br&gt;<br /> 3.) Több esetben a kerekítés elvégzése nélkül is (vö. kongruencia_demo_teszthatter.xls … rules/AD-AL) azonos eredményt kapnánk. (pl.: pin2020 és a pin2023 is 222221-s id2-t ad I-N táblabeli kerekítéssel és anélkül is.)&lt;br&gt;<br /> 4.) A kerekítés elvégzése nélkül is (vö. kongruencia_demo_teszthatter.xls … rules/AD-AL) találkozunk azonos id2-es értékekkel, azonban nem találjuk meg az összeset, amit kerekítéssel igen. (pl.: pin2020 és a pin2023 is 222221-s id2-t ad I-N táblabeli kerekítéssel és anélkül is, de több esetben (8101 vö. kongruencia_demo_teszthatter.xls … rules/AL9004) a kerekítés hiánya miatt nem kapunk egész eredményt/hibás eredményt kapunk (pl.: pin2320), így ezek nem számítanak találatnak, ilyen pin az 1303, melyhez a korábbi számítások mellett, a kerekítés lehagyásával az Excel nem tud id2-t rendelni, mivel a kijött eredmények nem egész számok)&lt;br&gt;<br /> 5.) A kerekítés elvégzése nélkül is (vö. kongruencia_demo_teszthatter.xls … rules/AD-AL) találkozunk azonos id2-es értékekkel, azonban nem találjuk meg az összeset, amit kerekítéssel igen. (pl.: pin2020 és a pin2023 is 222221-s id2-t ad I-N táblabeli kerekítéssel és anélkül is, de több esetben (8101 vö. kongruencia_demo_teszthatter.xls … rules/AL9004) a kerekítés hiánya miatt nem kapunk egész eredményt/hibás eredményt kapunk (pl.: pin2320), így ezek nem számítanak találatnak, ilyen pin az 1303, melyhez a korábbi számítások mellett, a kerekítés lehagyásával az Excel nem tud id2-t rendelni, mivel a kijött eredmények nem egész számok) Az INT minden esetben lefelé kerekít, az alsó egészet adja meg, míg a sima KEREKíTÉS gyakran a felső egészet. (x.0-x.4999... (x.5&gt;x.y) = x | x.5-x.999...(x+1&gt;x.y) = x+1)&lt;br&gt;<br /> 6.) A kerekítés elhagyásával, és az INT-es kivonás kerekítéssé alakításával is találunk azonosságokat az id2 oszlopban, de csak mindkét művelet elvégzésével találjuk meg az összeset, azonban a kerekítés elhagyásával ugyanúgy találunk egyezőséget az id2 oszlopban, csak kevesebbet.&lt;br&gt;<br /> 7.) A kerekítés elhagyásával, és az INT-es kivonás kerekítéssé alakításával is találunk azonosságokat az id2 oszlopban, de csak mindkét művelet elvégzésével találjuk meg az összeset, azonban van rá lehetőség, hogy kicseréljük a függvényeket bármi azonos eredményőre. (pl.: INT helyett KEREKíTÉS.LE) &lt;br&gt;<br /> 8.) A sima kerekítés elhagyásával, és az INT-es kivonás kerekítéssé alakításával is találunk azonosságokat az id2 oszlopban, de csak mindkét művelet elvégzésével találjuk meg az összeset, az INT kerekítésre váltása néhány esetben azonos egyezőségeket és darabszámot eredményez az id2 oszlop néhány elemére vonatkozóan (pl.: 101010), de van, amelyek teljesen eltűnnek, így nem helyettesíthetjük az INT-et sima Kerekítéssel. (pl.: 221022) &lt;br&gt;<br /> 9.) A sima kerekítés elhagyásával, és az INT-es kivonás kerekítéssé alakításával is találunk azonosságokat az id2 oszlopban, de csak mindkét művelet elvégzésével találjuk meg az összeset, az INT KEREKíTÉS.FEL-re váltása sehogyan sem eredményez azonosságot, mivel az INT lefelé kerekít, így csakis eltérő eredményt kaphatunk. &lt;br&gt;<br /> 10.) Az O oszlopban minden egymást követő elem különböző.&lt;br&gt;<br /> 11.) A C-H tábla bontásai szükségesek ezekhez az eredményekhez, hiszen más bontások mellett más maradékokat kapnánk, azonban bármely bontás esetén hasonló jellegű azonosságokat tapasztalhatnánk, csak más számokkal.&lt;br&gt;<br /> 12.) Az O oszlopban minden egymást követő elem különböző, így a válaszlehetőség magyarázata (az &quot;, így&quot; résztől kezdődően) teljesen értelmetlen/helytelen.&lt;br&gt;<br /> 13.) Az I-N tartomány három soronkénti ismétlődése (minden harmadik elem megegyezik) csak egy rövidebb ideig megfigyelhető, kisebb időközönként más hármas jelenik meg (Pl.: O12-O20 eltér az O2-O11-től, de az utóbbi visszatér például az O32-O40-es tartományon), olykor kisebb kihagyás után visszatér egy korábban már látott hármas, ez bizonyítja, hogy nem minden esetben ugyanazt a hármast látjuk.&lt;br&gt;<br /> 14.) A C-H taromány számait soronként elemezve, hármas osztási maradékként azonos számokat adó sorok esetén következik be az id2-k ismétlődése (Pl.: 2. és 5. sor C: 10 ≡ 10 (mod3) (maradék=1) D: 0 ≡ 3 (mod3) (maradék=0) E: 10 ≡ 13 (mod3) (maradék=1) F: 0 ≡ 0 (mod3) (maradék=0) G: 100 ≡ 100 (mod3) (maradék=1) H: 0 ≡ 3 (mod3) (maradék=0)), azaz nem véletlenszerű az egyezőség.&lt;br&gt;<br /> 15.) Az O oszlopban minden egymást követő elem különböző.&lt;br&gt;<br /> &lt;br&gt;&lt;br&gt;<br /> <br /> Jó válaszok:&lt;br&gt;<br /> 1.) Az I-N tartományban található KEREKíTÉS függvény okoz néhány azonosságot.&lt;br&gt;<br /> 2.) Az I-N tartomány KEREKíTÉS-e és INT-es kivonása is szükséges ahhoz, hogy minden id2-es egyezést megtaláljunk.&lt;br&gt;<br /> 3.) Az I-N tartomány KEREKÍTÉS-e és INT-es kivonása is szükséges ahhoz, hogy minden id2-es egyezést megtaláljunk, hiszen a kerekítések eltérő fajtái egymástól különböző módon kölcsönhatva érik el az id2 halmaz XLS-ben megadott elemeit.&lt;br&gt;<br /> 4.) Az I-N tartomány KEREKÍTÉS-e és INT-es kivonása is szükséges ahhoz, hogy minden id2-es egyezést megtaláljunk, ezeket kicserélhetjük azonos eredményt elérő függvényekre is, az id2-es oszlop azonosságainak száma és léte mégis megmaradna a jelenlegi formában.&lt;br&gt;<br /> 5.) Az I-N tartomány sima KEREKíTÉS-e és INT-es kivonása is szükséges ahhoz, hogy minden id2-es egyezést megtaláljunk, azonban az INT-et a KEREKíTÉS KEREKíTÉS.LE alfajtájára lecserélhetjük, az id2-es oszlop egyezéseinek léte és száma ekkor is vátozatlan marad, csak az átláthatóság, elkülöníthetőség miatt használtunk két különböző föggvényt.&lt;br&gt;<br /> 6.) Az O oszlop azonosságait a C-H tartomány 3-al való osztási maradékainak rendszer szerű egyezőségei (vö. I-N tartomány) okozzák.&lt;br&gt;<br /> &lt;br&gt;<br /> <br /> Indoklások:&lt;br&gt;<br /> 1.) Az AD-AK tartományban találjuk meg az I-N tartomány műveleteit kerekítés nélkül, itt látható, hogy továbbra is találunk egyezéseket (pl.: AJ26 és AJ29 is 102200), de nem találunk meg mindent, hisz van ahol például hibás értéket kapunk. (pl.: AJ11)&lt;br&gt;<br /> 2.) A kerekítés elhagyásával, és az INT-es kivonás sima kerekítéssé alakításával is találunk azonosságokat az id2 oszlopban, de csak mindkét művelet elvégzésével találjuk meg az összeset.&lt;br&gt;<br /> 3.) A kerekítés elhagyásával, és az INT-es kivonás sima kerekítéssé alakításával is találunk azonosságokat az id2 oszlopban, de csak mindkét művelet elvégzésével találjuk meg az összeset.&lt;br&gt;<br /> 4.) A kerekítés elhagyásával , és az INT-es kivonás sima kerekítéssé alakításával is találunk azonosságokat az id2 oszlopban, de csak mindkét művelet elvégzésével találjuk meg az összeset, azonban van rá lehetőség, hogy kicseréljük a függvényeket bármi azonos eredményűre. (pl.: INT helyett KEREKíTÉS.LE, mivel az INT is és a KEREKíTÉS.LE is az alsó egészet adja meg)&lt;br&gt;<br /> 5.) 4.) A kerekítés elhagyásával , és az INT-es kivonás kerekítéssé alakításával is találunk azonosságokat az id2 oszlopban, de csak mindkét művelet elvégzésével találjuk meg az összeset, azonban van rá lehetőség, hogy kicseréljük a függvényeket bármi azonos eredményűre. (pl.: INT helyett KEREKíTÉS.LE, mivel az INT is és a KEREKíTÉS.LE is az alsó egészet adja meg)&lt;br&gt;<br /> 6.) A C-H taromány számait soronként elemezve, hármas osztási maradékként azonos számokat adó sorok esetén következik be az id2-k ismétlődése. (Pl.: 2. és 5. sor C: 10 ≡ 10 (mod3) (maradék=1) D: 0 ≡ 3 (mod3) (maradék=0) E: 10 ≡ 13 (mod3) (maradék=1) F: 0 ≡ 0 (mod3) (maradék=0) G: 100 ≡ 100 (mod3) (maradék=1) H: 0 ≡ 3 (mod3) (maradék=0))&lt;br&gt;<br /> &lt;br&gt;&lt;br&gt;<br /> <br /> ----<br /> &lt;br&gt;&lt;br&gt;<br /> *<br /> &lt;br&gt;<br /> Összes = A „report” munkalapon A31-től B84-ig láthatjuk mely id2-kből mekkora az egyezések száma, a „rules” munkalapon pedig találkozhatunk rossz adatokkal pl.: AJ5 és AS5&lt;br&gt;<br /> Kerekítés elhagyása - kongruencia_demo_teszthatter.xls … rules/AD-AL | pl.: pin2020 és a pin2023 is 222221-s id2-t ad I-N táblabeli kerekítéssel és anélkül is, de több esetben a kerekítés hiánya miatt nem kapunk egész eredményt/kapunk hibás eredményt pl.: id2320&lt;br&gt;<br /> INT-es kivonás sima kerekítéssé alakítása - kongruencia_demo_teszthatter.xls … rules/AM-AT | AM-AT tábla, pl.: megtalálható az 101010 id2, de a 221022 teljesen eltűnik&lt;br&gt;</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=BPROF_tesztkerdes_0001&diff=80799 2020-12-08T19:21:41Z

<p>Jkv9: </p> <hr /> <div>Kérdés: <br /> <br /> Mi az oka annak, hogy a „rules” munkalapon megtalálható több ugyanolyan id2-vel ellátott sor az A-P-oszlopok által képviselt táblázatban?<br /> <br /> Rossz válaszok:&lt;br&gt;<br /> 1.) Többször került felhasználásra ugyanaz a pin, ami értelemszerűen ugyanazt az id2-t is eredményezi minden esetben.&lt;br&gt;<br /> 2.) Az I-N tartományban található KEREKíTÉS függvény okoz minden azonosságot.&lt;br&gt;<br /> 3.) Az I-N tartományban található KEREKíTÉS függvény okoz minden azonosságot, hiszen a kerekítéssel eltérő értékek kerülnek azonossá tételre.&lt;br&gt;<br /> 4.) Az I-N tartománybeli INT-es kivonás okoz minden azonosságot, így a sima KEREKíTÉS nélkül is megtalálnánk minden korábbi azonosságot azonos mennyiségben az id2 oszlopban.&lt;br&gt;<br /> 5.) Az I-N tartománybeli INT-es kivonás okoz minden azonosságot, így a sima KEREKÍTÉS nélkül is megtalálnánk minden korábbi azonosságot azonos mennyiségben az id2 oszlopban, hiszen az INT a kerekítés egy speciális fajtája.&lt;br&gt;<br /> 6.) Az I-N tartomány sima KEREKíTÉS-e és INT-es kivonása is szükséges ahhoz, hogy minden id2-es egyezést megtaláljunk, mert bármely elhagyása esetén minden id2 oszlopban található egyezőség elveszik.&lt;br&gt;<br /> 7.) Az I-N tartomány sima KEREKíTÉS-e és INT-es kivonása is szükséges ahhoz, hogy minden id2-es egyezést megtaláljunk, ezeket helyettesíteni se tudjuk, mert nincs más függvény mellyel elérhető a kívánt eredmény, minden ilyen esetben kevesebb azonosságot kapunk az id2 oszlopban.&lt;br&gt;<br /> 8.) Az I-N tartomány sima KEREKíTÉS-e és INT-es kivonása is szükséges ahhoz, hogy minden id2-es egyezést megtaláljunk, azonban az INT-et sima KEREKíTÉS-re is cserélhetjük, az id2-es oszlop egyezéseinek léte és száma ekkor is vátozatlan marad, csak az átláthatóság, elkülöníthetőség miatt használtunk két különböző föggvényt.&lt;br&gt;<br /> 9.) Az I-N tartomány sima KEREKíTÉS-e és INT-es kivonása is szükséges ahhoz, hogy minden id2-es egyezést megtaláljunk, azonban az INT-et a KEREKíTÉS bármely alfajtájára lecserélhetjük, az id2-es oszlop egyezéseinek léte és száma ekkor is vátozatlan marad, csak az átláthatóság, elkülöníthetőség miatt használtunk két különböző föggvényt.&lt;br&gt;<br /> &lt;br&gt;<br /> Indoklások:&lt;br&gt;<br /> 1.) Az azonos pin, azonos id2-t is eredményez minden esetben, azonban az A-P tartományban nem került felhasználásra többször ugyanaz a pin, melyet egy kimutatásvarázslással előállított riport is alátámaszt (vö. *tesztháttér.xls … munkalap/tartomány), ahol egyetlen oszlop a pin-oszlop kerül kijelölésre és pl. sorfejlécként és értékként alkalmazásra. Az így kapott riport sorainak száma 9000 és az előfordulások számát jelző értékek mindegyike 1-es számot mutat.&lt;br&gt;<br /> 2.) Több esetben a kerekítés elvégzése nélkül is (vö. kongruencia_demo_teszthatter.xls … rules/AD-AL) azonos eredményt kapnánk. (pl.: pin2020 és a pin2023 is 222221-s id2-t ad I-N táblabeli kerekítéssel és anélkül is.)&lt;br&gt;<br /> 3.) Több esetben a kerekítés elvégzése nélkül is (vö. kongruencia_demo_teszthatter.xls … rules/AD-AL) azonos eredményt kapnánk. (pl.: pin2020 és a pin2023 is 222221-s id2-t ad I-N táblabeli kerekítéssel és anélkül is.)&lt;br&gt;<br /> 4.) A kerekítés elvégzése nélkül is (vö. kongruencia_demo_teszthatter.xls … rules/AD-AL) találkozunk azonos id2-es értékekkel, azonban nem találjuk meg az összeset, amit kerekítéssel igen. (pl.: pin2020 és a pin2023 is 222221-s id2-t ad I-N táblabeli kerekítéssel és anélkül is, de több esetben (8101 vö. kongruencia_demo_teszthatter.xls … rules/AL9004) a kerekítés hiánya miatt nem kapunk egész eredményt/hibás eredményt kapunk (pl.: pin2320), így ezek nem számítanak találatnak, ilyen pin az 1303, melyhez a korábbi számítások mellett, a kerekítés lehagyásával az Excel nem tud id2-t rendelni, mivel a kijött eredmények nem egész számok)&lt;br&gt;<br /> 5.) A kerekítés elvégzése nélkül is (vö. kongruencia_demo_teszthatter.xls … rules/AD-AL) találkozunk azonos id2-es értékekkel, azonban nem találjuk meg az összeset, amit kerekítéssel igen. (pl.: pin2020 és a pin2023 is 222221-s id2-t ad I-N táblabeli kerekítéssel és anélkül is, de több esetben (8101 vö. kongruencia_demo_teszthatter.xls … rules/AL9004) a kerekítés hiánya miatt nem kapunk egész eredményt/hibás eredményt kapunk (pl.: pin2320), így ezek nem számítanak találatnak, ilyen pin az 1303, melyhez a korábbi számítások mellett, a kerekítés lehagyásával az Excel nem tud id2-t rendelni, mivel a kijött eredmények nem egész számok) Az INT minden esetben lefelé kerekít, az alsó egészet adja meg, míg a sima KEREKíTÉS gyakran a felső egészet. (x.0-x.4999... (x.5&gt;x.y) = x | x.5-x.999...(x+1&gt;x.y) = x+1)&lt;br&gt;<br /> 6.) A kerekítés elhagyásával, és az INT-es kivonás kerekítéssé alakításával is találunk azonosságokat az id2 oszlopban, de csak mindkét művelet elvégzésével találjuk meg az összeset, azonban a kerekítés elhagyásával ugyanúgy találunk egyezőséget az id2 oszlopban, csak kevesebbet.&lt;br&gt;<br /> 7.) A kerekítés elhagyásával, és az INT-es kivonás kerekítéssé alakításával is találunk azonosságokat az id2 oszlopban, de csak mindkét művelet elvégzésével találjuk meg az összeset, azonban van rá lehetőség, hogy kicseréljük a függvényeket bármi azonos eredményőre. (pl.: INT helyett KEREKíTÉS.LE) &lt;br&gt;<br /> 8.) A sima kerekítés elhagyásával, és az INT-es kivonás kerekítéssé alakításával is találunk azonosságokat az id2 oszlopban, de csak mindkét művelet elvégzésével találjuk meg az összeset, az INT kerekítésre váltása néhány esetben azonos egyezőségeket és darabszámot eredményez az id2 oszlop néhány elemére vonatkozóan (pl.: 101010), de van, amelyek teljesen eltűnnek, így nem helyettesíthetjük az INT-et sima Kerekítéssel. (pl.: 221022) &lt;br&gt;<br /> 9.) A sima kerekítés elhagyásával, és az INT-es kivonás kerekítéssé alakításával is találunk azonosságokat az id2 oszlopban, de csak mindkét művelet elvégzésével találjuk meg az összeset, az INT KEREKíTÉS.FEL-re váltása sehogyan sem eredményez azonosságot, mivel az INT lefelé kerekít, így csakis eltérő eredményt kaphatunk. &lt;br&gt;<br /> &lt;br&gt;&lt;br&gt;<br /> <br /> Jó válaszok:&lt;br&gt;<br /> 1.) Az I-N tartományban található KEREKíTÉS függvény okoz néhány azonosságot.&lt;br&gt;<br /> 2.) Az I-N tartomány KEREKíTÉS-e és INT-es kivonása is szükséges ahhoz, hogy minden id2-es egyezést megtaláljunk.&lt;br&gt;<br /> 3.) Az I-N tartomány KEREKÍTÉS-e és INT-es kivonása is szükséges ahhoz, hogy minden id2-es egyezést megtaláljunk, hiszen a kerekítések eltérő fajtái egymástól különböző módon kölcsönhatva érik el az id2 halmaz XLS-ben megadott elemeit.&lt;br&gt;<br /> 4.) Az I-N tartomány KEREKÍTÉS-e és INT-es kivonása is szükséges ahhoz, hogy minden id2-es egyezést megtaláljunk, ezeket kicserélhetjük azonos eredményt elérő függvényekre is, az id2-es oszlop azonosságainak száma és léte mégis megmaradna a jelenlegi formában.&lt;br&gt;<br /> 5.) Az I-N tartomány sima KEREKíTÉS-e és INT-es kivonása is szükséges ahhoz, hogy minden id2-es egyezést megtaláljunk, azonban az INT-et a KEREKíTÉS KEREKíTÉS.LE alfajtájára lecserélhetjük, az id2-es oszlop egyezéseinek léte és száma ekkor is vátozatlan marad, csak az átláthatóság, elkülöníthetőség miatt használtunk két különböző föggvényt.&lt;br&gt;<br /> &lt;br&gt;<br /> <br /> Indoklások:&lt;br&gt;<br /> 1.) Az AD-AK tartományban találjuk meg az I-N tartomány műveleteit kerekítés nélkül, itt látható, hogy továbbra is találunk egyezéseket (pl.: AJ26 és AJ29 is 102200), de nem találunk meg mindent, hisz van ahol például hibás értéket kapunk. (pl.: AJ11)&lt;br&gt;<br /> 2.) A kerekítés elhagyásával, és az INT-es kivonás kerekítéssé alakításával is találunk azonosságokat az id2 oszlopban, de csak mindkét művelet elvégzésével találjuk meg az összeset.&lt;br&gt;<br /> 3.) A kerekítés elhagyásával, és az INT-es kivonás kerekítéssé alakításával is találunk azonosságokat az id2 oszlopban, de csak mindkét művelet elvégzésével találjuk meg az összeset.&lt;br&gt;<br /> 4.) A kerekítés elhagyásával , és az INT-es kivonás kerekítéssé alakításával is találunk azonosságokat az id2 oszlopban, de csak mindkét művelet elvégzésével találjuk meg az összeset, azonban van rá lehetőség, hogy kicseréljük a függvényeket bármi azonos eredményűre. (pl.: INT helyett KEREKíTÉS.LE, mivel az INT is és a KEREKíTÉS.LE is az alsó egészet adja meg)&lt;br&gt;<br /> 5.) 4.) A kerekítés elhagyásával , és az INT-es kivonás kerekítéssé alakításával is találunk azonosságokat az id2 oszlopban, de csak mindkét művelet elvégzésével találjuk meg az összeset, azonban van rá lehetőség, hogy kicseréljük a függvényeket bármi azonos eredményűre. (pl.: INT helyett KEREKíTÉS.LE, mivel az INT is és a KEREKíTÉS.LE is az alsó egészet adja meg)&lt;br&gt;<br /> &lt;br&gt;&lt;br&gt;<br /> <br /> ----<br /> &lt;br&gt;&lt;br&gt;<br /> *<br /> &lt;br&gt;<br /> Összes = A „report” munkalapon A31-től B84-ig láthatjuk mely id2-kből mekkora az egyezések száma, a „rules” munkalapon pedig találkozhatunk rossz adatokkal pl.: AJ5 és AS5&lt;br&gt;<br /> Még szerkesztés alatt!!!!!</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=BPROF_tesztkerdes_0001&diff=80798 2020-12-08T19:05:37Z

<p>Jkv9: </p> <hr /> <div>Kérdés: <br /> <br /> Mi az oka annak, hogy a „rules” munkalapon megtalálható több ugyanolyan id2-vel ellátott sor az A-P-oszlopok által képviselt táblázatban?<br /> <br /> Rossz válaszok:&lt;br&gt;<br /> 1.) Többször került felhasználásra ugyanaz a pin, ami értelemszerűen ugyanazt az id2-t is eredményezi minden esetben.&lt;br&gt;<br /> 2.) Az I-N tartományban található KEREKíTÉS függvény okoz minden azonosságot.&lt;br&gt;<br /> 3.) Az I-N tartományban található KEREKíTÉS függvény okoz minden azonosságot, hiszen a kerekítéssel eltérő értékek kerülnek azonossá tételre.&lt;br&gt;<br /> 4.) Az I-N tartománybeli INT-es kivonás okoz minden azonosságot, így a sima KEREKíTÉS nélkül is megtalálnánk minden korábbi azonosságot azonos mennyiségben az id2 oszlopban.&lt;br&gt;<br /> 5.) Az I-N tartománybeli INT-es kivonás okoz minden azonosságot, így a sima KEREKÍTÉS nélkül is megtalálnánk minden korábbi azonosságot azonos mennyiségben az id2 oszlopban, hiszen az INT a kerekítés egy speciális fajtája.&lt;br&gt;<br /> 6.) Az I-N tartomány sima KEREKíTÉS-e és INT-es kivonása is szükséges ahhoz, hogy minden id2-es egyezést megtaláljunk, mert bármely elhagyása esetén minden id2 oszlopban található egyezőség elveszik.&lt;br&gt;<br /> 7.) Az I-N tartomány sima KEREKíTÉS-e és INT-es kivonása is szükséges ahhoz, hogy minden id2-es egyezést megtaláljunk, ezeket helyettesíteni se tudjuk, mert nincs más függvény mellyel elérhető a kívánt eredmény, minden ilyen esetben kevesebb azonosságot kapunk az id2 oszlopban.&lt;br&gt;<br /> 8.) Az I-N tartomány sima KEREKíTÉS-e és INT-es kivonása is szükséges ahhoz, hogy minden id2-es egyezést megtaláljunk, azonban az INT-et sima KEREKíTÉS-re is cserélhetjük, az id2-es oszlop egyezéseinek léte és száma ekkor is vátozatlan marad, csak az átláthatóság, elkülöníthetőség miatt használtunk két különböző föggvényt.&lt;br&gt;<br /> 9.) Az I-N tartomány sima KEREKíTÉS-e és INT-es kivonása is szükséges ahhoz, hogy minden id2-es egyezést megtaláljunk, azonban az INT-et a KEREKíTÉS bármely alfajtájára lecserélhetjük, az id2-es oszlop egyezéseinek léte és száma ekkor is vátozatlan marad, csak az átláthatóság, elkülöníthetőség miatt használtunk két különböző föggvényt.&lt;br&gt;<br /> &lt;br&gt;<br /> Indoklások:&lt;br&gt;<br /> 1.) Az azonos pin, azonos id2-t is eredményez minden esetben, azonban az A-P tartományban nem került felhasználásra többször ugyanaz a pin, melyet egy kimutatásvarázslással előállított riport is alátámaszt (vö. *tesztháttér.xls … munkalap/tartomány), ahol egyetlen oszlop a pin-oszlop kerül kijelölésre és pl. sorfejlécként és értékként alkalmazásra. Az így kapott riport sorainak száma 9000 és az előfordulások számát jelző értékek mindegyike 1-es számot mutat.&lt;br&gt;<br /> 2.) Több esetben a kerekítés elvégzése nélkül is (vö. kongruencia_demo_teszthatter.xls … rules/AD-AL) azonos eredményt kapnánk. (pl.: pin2020 és a pin2023 is 222221-s id2-t ad I-N táblabeli kerekítéssel és anélkül is.)&lt;br&gt;<br /> 3.) Több esetben a kerekítés elvégzése nélkül is (vö. kongruencia_demo_teszthatter.xls … rules/AD-AL) azonos eredményt kapnánk. (pl.: pin2020 és a pin2023 is 222221-s id2-t ad I-N táblabeli kerekítéssel és anélkül is.)&lt;br&gt;<br /> 4.) A kerekítés elvégzése nélkül is (vö. kongruencia_demo_teszthatter.xls … rules/AD-AL) találkozunk azonos id2-es értékekkel, azonban nem találjuk meg az összeset, amit kerekítéssel igen. (pl.: pin2020 és a pin2023 is 222221-s id2-t ad I-N táblabeli kerekítéssel és anélkül is, de több esetben (8101 vö. kongruencia_demo_teszthatter.xls … rules/AL9004) a kerekítés hiánya miatt nem kapunk egész eredményt/hibás eredményt kapunk (pl.: pin2320), így ezek nem számítanak találatnak, ilyen pin az 1303, melyhez a korábbi számítások mellett, a kerekítés lehagyásával az Excel nem tud id2-t rendelni, mivel a kijött eredmények nem egész számok)&lt;br&gt;<br /> 5.) A kerekítés elvégzése nélkül is (vö. kongruencia_demo_teszthatter.xls … rules/AD-AL) találkozunk azonos id2-es értékekkel, azonban nem találjuk meg az összeset, amit kerekítéssel igen. (pl.: pin2020 és a pin2023 is 222221-s id2-t ad I-N táblabeli kerekítéssel és anélkül is, de több esetben (8101 vö. kongruencia_demo_teszthatter.xls … rules/AL9004) a kerekítés hiánya miatt nem kapunk egész eredményt/hibás eredményt kapunk (pl.: pin2320), így ezek nem számítanak találatnak, ilyen pin az 1303, melyhez a korábbi számítások mellett, a kerekítés lehagyásával az Excel nem tud id2-t rendelni, mivel a kijött eredmények nem egész számok) Az INT minden esetben lefelé kerekít, az alsó egészet adja meg, míg a sima KEREKíTÉS gyakran a felső egészet. (x.0-x.4999... (x.5&gt;x.y) = x | x.5-x.999...(x+1&gt;x.y) = x+1)&lt;br&gt;<br /> 6.) A kerekítés elhagyásával, és az INT-es kivonás kerekítéssé alakításával is találunk azonosságokat az id2 oszlopban, de csak mindkét művelet elvégzésével találjuk meg az összeset, azonban a kerekítés elhagyásával ugyanúgy találunk egyezőséget az id2 oszlopban, csak kevesebbet.&lt;br&gt;<br /> &lt;br&gt;&lt;br&gt;<br /> <br /> Jó válaszok:&lt;br&gt;<br /> 1.) Az I-N tartományban található KEREKíTÉS függvény okoz néhány azonosságot.&lt;br&gt;<br /> 2.) Az I-N tartomány KEREKíTÉS-e és INT-es kivonása is szükséges ahhoz, hogy minden id2-es egyezést megtaláljunk.&lt;br&gt;<br /> 3.) Az I-N tartomány KEREKÍTÉS-e és INT-es kivonása is szükséges ahhoz, hogy minden id2-es egyezést megtaláljunk, hiszen a kerekítések eltérő fajtái egymástól különböző módon kölcsönhatva érik el az id2 halmaz XLS-ben megadott elemeit.&lt;br&gt;<br /> 4.) Az I-N tartomány KEREKÍTÉS-e és INT-es kivonása is szükséges ahhoz, hogy minden id2-es egyezést megtaláljunk, ezeket kicserélhetjük azonos eredményt elérő függvényekre is, az id2-es oszlop azonosságainak száma és léte mégis megmaradna a jelenlegi formában.&lt;br&gt;<br /> 5.) Az I-N tartomány sima KEREKíTÉS-e és INT-es kivonása is szükséges ahhoz, hogy minden id2-es egyezést megtaláljunk, azonban az INT-et a KEREKíTÉS KEREKíTÉS.LE alfajtájára lecserélhetjük, az id2-es oszlop egyezéseinek léte és száma ekkor is vátozatlan marad, csak az átláthatóság, elkülöníthetőség miatt használtunk két különböző föggvényt.&lt;br&gt;<br /> &lt;br&gt;<br /> <br /> Indoklások:&lt;br&gt;<br /> 1.) Az AD-AK tartományban találjuk meg az I-N tartomány műveleteit kerekítés nélkül, itt látható, hogy továbbra is találunk egyezéseket (pl.: AJ26 és AJ29 is 102200), de nem találunk meg mindent, hisz van ahol például hibás értéket kapunk. (pl.: AJ11)&lt;br&gt;<br /> 2.) A kerekítés elhagyásával, és az INT-es kivonás kerekítéssé alakításával is találunk azonosságokat az id2 oszlopban, de csak mindkét művelet elvégzésével találjuk meg az összeset.&lt;br&gt;<br /> 3.) A kerekítés elhagyásával, és az INT-es kivonás kerekítéssé alakításával is találunk azonosságokat az id2 oszlopban, de csak mindkét művelet elvégzésével találjuk meg az összeset.&lt;br&gt;<br /> &lt;br&gt;&lt;br&gt;<br /> <br /> ----<br /> &lt;br&gt;&lt;br&gt;<br /> *<br /> &lt;br&gt;<br /> Összes = A „report” munkalapon A31-től B84-ig láthatjuk mely id2-kből mekkora az egyezések száma, a „rules” munkalapon pedig találkozhatunk rossz adatokkal pl.: AJ5 és AS5&lt;br&gt;<br /> Még szerkesztés alatt!!!!!</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=BPROF_tesztkerdes_0001&diff=80797 2020-12-08T14:06:08Z

<p>Jkv9: </p> <hr /> <div>Kérdés: <br /> <br /> Mi az oka annak, hogy a „rules” munkalapon megtalálható több ugyanolyan id2-vel ellátott sor az A-P-oszlopok által képviselt táblázatban?<br /> <br /> Rossz válaszok:<br /> 1.) Többször került felhasználásra ugyanaz a pin, ami értelemszerűen ugyanazt az id2-t is eredményezi minden esetben.<br /> 2.) Az I-N tartományban található KEREKíTÉS függvény okoz minden azonosságot.<br /> 3.) Az I-N tartományban található KEREKíTÉS függvény okoz minden azonosságot, hiszen a kerekítéssel eltérő értékek kerülnek azonossá tételre.<br /> 4.) Az I-N tartománybeli INT-es kivonás okoz minden azonosságot, így a KEREKíTÉS nélkül is megtalálnánk minden korábbi azonosságot azonos mennyiségben az id2 oszlopban.<br /> 5.) Az I-N tartománybeli INT-es kivonás okoz minden azonosságot, így a KEREKÍTÉS nélkül is megtalálnánk minden korábbi azonosságot azonos mennyiségben az id2 oszlopban, hiszen az INT a kerekítés egy speciális fajtája.<br /> <br /> Indoklások:<br /> 1.) Az azonos pin, azonos id2-t is eredményez minden esetben, azonban az A-P tartományban nem került felhasználásra többször ugyanaz a pin, melyet egy kimutatásvarázslással előállított riport is alátámaszt (vö. *tesztháttér.xls … munkalap/tartomány), ahol egyetlen oszlop a pin-oszlop kerül kijelölésre és pl. sorfejlécként és értékként alkalmazásra. Az így kapott riport sorainak száma 9000 és az előfordulások számát jelző értékek mindegyike 1-es számot mutat.<br /> 2.) Több esetben a kerekítés elvégzése nélkül is (vö. kongruencia_demo_teszthatter.xls … rules/AD-AL) azonos eredményt kapnánk. (pl.: pin2020 és a pin2023 is 222221-s id2-t ad I-N táblabeli kerekítéssel és anélkül is.)<br /> 3.) Több esetben a kerekítés elvégzése nélkül is (vö. kongruencia_demo_teszthatter.xls … rules/AD-AL) azonos eredményt kapnánk. (pl.: pin2020 és a pin2023 is 222221-s id2-t ad I-N táblabeli kerekítéssel és anélkül is.)<br /> 4.)A kerekítés elvégzése nélkül is (vö. kongruencia_demo_teszthatter.xls … rules/AD-AL) találkozunk azonos id2-es értékekkel, azonban nem találjuk meg az összeset, amit kerekítéssel igen. (pl.: pin2020 és a pin2023 is 222221-s id2-t ad I-N táblabeli kerekítéssel és anélkül is, de több esetben (8101 vö. kongruencia_demo_teszthatter.xls … rules/AL9004) a kerekítés hiánya miatt nem kapunk egész eredményt/hibás eredményt kapunk (pl.: pin2320), így ezek nem számítanak találatnak, ilyen pin az 1303, melyhez a korábbi számítások mellett, a kerekítés lehagyásával az Excel nem tud id2-t rendelni, mivel a kijött eredmények nem egész számok)<br /> 5.)<br /> <br /> <br /> Jó válaszok:<br /> 1.) Az I-N tartományban található KEREKíTÉS függvény okoz néhány azonosságot.<br /> <br /> <br /> Indoklások:<br /> 1.) Az AD-AK tartományban találjuk meg az I-N tartomány műveleteit kerekítés nélkül, itt látható, hogy továbbra is találunk egyezéseket (pl.: AJ26 és AJ29 is 102200), de nem találunk meg mindent, hisz van ahol például hibás értéket kapunk (pl.: AJ11)</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Halszak%C3%BCzlet&diff=77169 2014-02-12T08:50:51Z

<p>Jkv9: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> Döntéshozóknak kívánunk tanácsot adni üzleti beruházás kapcsán, az általuk legfontosabbnak vélt döntés meghozatalában, a megfelelő helyszín, település kiválasztásában. Beruházás indításánál a helyi gazdaság helyzetének feltérképezése a legfontosabb teendő.<br /> <br /> Eme döntés meghozatalának érdekében a TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) adatbázisából az ITDR (Interaktív Területfejlesztési Döntéstámogató Rendszer) alkalmazásából a Területi statisztikai adatok rendszeréből kiválasztottuk a 2011-es év adataiból (mivel tanulmányunk írásának megkezdésekor a 2011-es év adatai számítottak a legfrissebbeknek) azokat a témaköröket és adatsorokat, melyeket nevezhetünk vizsgálati szempontjainknak (attribútumoknak), amelyek eddigi tanulmányaink alapján, illetve a logikus gondolkodásnak megfelelően pozitív vagy negatív hatással vannak egy település hal fogyasztására és annak alakulására. Minél több tényezőt vizsgálunk meg annál pontosabb rálátást kapunk az adott település és lakosainak gazdasági helyzetére (potenciális vevők meglétére), a felvevő piac nagyságára, és a konkuráló vállalkozások meglétére, darabszámára.<br /> <br /> Ezeknek a „gazdasági felhajtóerőknek” a hivatalos adatait kértük le Magyarország 3153 településére, majd azokat ahol már üzemel halszaküzlet és hús-, húsáru-szaküzlet összehasonlíthatóvá tettük és rangsoroltuk. Így létrehoztunk egy mintát szakértői robotunk számára, hogy képessé váljon becslést készíteni halszaküzletek számáról egy adott településen a felhajtóerők rangsora alapján, azt ellenőrizni ellentétes „felhajtóerő” rangsorolással, a tény-becslés eltérésének megállapítására, és annak meghatározására, hogy ezeken a területeken a vizsgálat becslése hiteles-e. <br /> <br /> Irányelvünk az, hogy olyan településen van létjogosultsága (további) halszaküzlet nyitásának, ahol kimutatható a relatív hiány más élethelyzetekhez képest.<br /> <br /> A vizsgálat levezetése a forrásban található meg az XLS hivatkozásban. A szimulációhoz a vizsgálni kívánt település vizsgálati szempontjait rangsorolnunk kell mintánk segítségével, így a szakértői robot képes megbecsülni, hogy az adott településen hány darab halszaküzletnek van létjogosultsága.<br /> <br /> A végső eredmény a „SZIMULÁCIÓ EREDMÉNYE” munkalapon (A29:X31) tartományú táblázatban található. Az általunk végzett szimulációs vizsgálat alapján Isaszeg városában létjogosultsága van legalább 1 halszaküzlet működésének.<br /> <br /> Egy nagyszabású beruházás mindig rejt magában kockázatot. Tanulmányunk pontosan ennek a kockázatnak a mérséklésére hivatott, hisz a megfelelő helyszín kiválasztása elengedhetetlen beruházásnál.A legnagyobb kockázat abban rejlik, hogy rosszul fogalmazzuk meg egy-egy vizsgálati tényező hal fogyasztására gyakorolt hatását. A pozitív illetve negatív hatás meghatározása kulcsfontosságú, megfelelően átgondolandó és adott esetben szakértelmet, tapasztalatot igényel. Ha a piac a felállított gondolatmenettel ellentétesen reagál az új vállalkozásra, akkor is érdemes a vezetőnek megvizsgálni kalkulátorunkkal más településeket is és a második vizsgálatnál a korábbi tapasztalatok figyelembe vételével újra gondolni a hatások irányát, magukat a vizsgálati szempontokat, és a vizsgált települések közül a legmegfelelőbbre átcsoportosítani a már befektetett összeget (például: eszközöket, árut), s ezzel a megoldással minimálisra csökkenthető a szakértői rendszer hibájából származó veszteség.<br /> <br /> Feladatunkban egy konkrét beruházás életképességét vizsgáltuk, de gyakorlatilag bármilyen vállalkozás létjogosultsága meghatározható szakértői rendszerünk alapján a megfelelő gazdasági felhajtóerők vizsgálatával.<br /> <br /> További kockázatokat a következők jelenthetnek, melyek meghatározására nagy hangsúlyt kell fektetnünk, ha szeretnénk minimalizálni a hibás eredmény kialakulását: nem találunk vagy nem vizsgálunk meg elegendő mennyiségű vizsgálati tényezőt, azok adatai túlságosan hasonlóak (tehát nem alkalmasak mérvadó elemzésre) illetve problémát okozhat az is, hogy a Területi statisztikai adatok rendszerében sajnos a vizsgálati szempontok (attribútumok) elnevezése a különböző években nem egyezik meg vagy részben nem egyezik. Továbbá az is előfordul, hogy kimaradnak egyes évek kimutatásainál.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013osz/halszakuzlet.xlsx XLS]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Van – e létjogosultsága Isaszegen egy halszaküzleti vállalkozásnak, avagy üzleti tervezés hasonlóságelemzés alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Rohanó világunkban mindenki számára fontos tényező az idő és a pénz. Minden beruházót elsődlegesen az érdekel, hogy mibe érdemes a pénzét befektetni, hogy gyarapítsa azt a lehető leggyorsabb módon. Egy innovatív ötlet megvalósításának alappillére a jó időzítés a megfelelő helyen. Ehhez elengedhetetlen a piaci igények és a gazdaság helyzetének ismerete, illetve az adott szakmában való jártasság. Elemzésünk helytálló globális szinten a megfelelő attribútumok meghatározásával és releváns adatok meglétének tükrében. A beruházásról történő gyors döntéshozatal elengedhetetlen a konkurenciák megelőzése érdekében. Ennek a döntésnek a meghozatalához nyújt segítséget szócikkünk és a kialakított Halszaküzlet - beruházó kalkulátorunk.<br /> <br /> :Személyes kötődés:<br /> <br /> :Személyes motivációnk alapját egy profitáló vállalkozás lehetőségének feltárása adta. Magyarországon jelenleg kicsi a halhús - fogyasztás kultúrája, pedig ez az egészséges étkezés egyik alappillére. Az alapvető problémát a halhús elérhetőségének nehézségében, illetve a hiányos marketingben véltük felfedezni. Az optimális étkezés részeként hetente legalább kétszer illene halat enni (http://hvg.hu/egeszseg/20120509_napi_egy_hal), ez viszont csak a legritkább esetben valósul meg. Lehetőségünk adódott egy üzlethelyiség átvételére, ami a megfelelő szabványok meglétével és az üzletben rendelkezésünkre álló eszközök segítségével rendkívül alkalmas a halhús tárolására/feldolgozására/árulására. Ennek a lehetőségnek maximális mértékű kiaknázásához nyújtott segítséget a feladat.<br /> <br /> <br /> :Szakértői javaslatok:<br /> <br /> :Meg kell említenünk azt a tényt is, hogy vizsgálatunk csupán azt szemlélteti, hogy mely településeken nem szabad, nem profitáló (további) halszaküzletet nyitni. Kutatásunk folytatása fogja csupán meghatározni ugyancsak konkurenciaelemzéssel és hasonlóság elemzéssel, hogy azon helyszíneken ahol a szakértői robot megállapítja, hogy létjogosultsága lehet még minimum egy új boltnak, azoknak a boltoknak mennyi lesz a várható forgalmuk és bevételük.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Vidékfejlesztési tanulmányaink alapján cégérelemzéssel és a Guttman - skála segítségével következtetnénk az aktuális vállalkozás hatékonysági fokára. Ennek lényege az lenne, hogy a TEIR településsoros adatbázis rendszerének segítségével összegyűjtenénk a vállalkozások és üzletek számát település szinten, majd ezeket a szolgáltatásokat leellenőriznénk címük alapján, esetleges további még adatbázisokban meg nem jelent (nem rég nyitott, nem hivatalos, vagy félhivatalos) vállalkozások után kutatnánk és darabszámuk alapján rangsorolnánk őket. Minél több van belőlük egy adott településen, annál nagyobb prioritást élveznek, ezáltal annál előrébb kerülnek a listánkban. Az így kialakult hierarchizált rangsor alapján a táblázatban jobbra és lefelé haladva csökken a szolgáltatások száma. Választóvonalat húzunk ott, ahol a nullánál nagyobb számok sora kezdődik. Az így kapott lépcsőzetes elrendezés alapján kialakul egy lépcsőn felüli és egy lépcső alatti tartomány. A felső régióban kialakult nulla értékek helyén van létjogosultsága az adott típusú vállalkozás beindításának, míg a lépcső alatti tartományban lévő vállalkozások nagy valószínűséggel nem fognak profitot termelni, idővel pedig megszűnnek.<br /> <br /> Kritikái: <br /> *Nem alkalmazható teljes biztonsággal és csak évek elteltével mérhető.<br /> *A kevés halszaküzlet miatt ezek az üzletek minden helyiségnél túlságosan hátra sorolódnak, számuk a legtöbb településen egynél kevesebb.<br /> *Csak az üzlet létjogosultságát méri igen/nem mutatók alapján, nem nézi mennyi profitot termel.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) adatbázisával dolgoztunk és kellő adatmennyiség állt rendelkezésünkre, hogy ideális méretű OAM - ot hozzunk létre annak meghatározására, hogy a települések gazdasági és társadalmi helyzete hogyan befolyásolja a halfogyasztást. <br /> KO feltételek: azok a települések voltak relevánsak, ahol az egyéni vállalkozások által üzemeltetett halszaküzletek száma és az egyéni vállalkozás által üzemeltetett hús – és húsáru – szaküzletek száma 2011-ben nagyobb kellett legyen, mint 0, mert csak pozitív példákból lehet tanulni.<br /> A KO feltételek megadásával a kiindulási adatbázisunk 3153 db objektumát 66 db objektumra tudtuk szűkíteni és vizsgáltuk 18 db attribútumra.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> {|<br /> |-<br /> | Albertirsa<br /> | Dömsöd<br /> | Hatvan<br /> | Mohács<br /> | Sátoraljaújhely<br /> | Tokaj<br /> |-<br /> | Bácsalmás<br /> | Dunaföldvár<br /> | Hódmezővásárhely<br /> | Nagyatád<br /> | Siklós<br /> | Tolna<br /> |-<br /> | Baja<br /> | Dunaújváros<br /> | Kalocsa<br /> | Nagykálló<br /> | Simontornya<br /> | Vác<br /> |-<br /> | Bátaszék<br /> | Eger <br /> | Kaposvár<br /> | Nagykáta<br /> | Sopron<br /> | Várpalota<br /> |-<br /> | Békéscsaba<br /> | Érd<br /> | Kecel<br /> | Nagykőrös<br /> | Sükösd<br /> | Vérpelét<br /> |-<br /> | Budapest<br /> | Fadd<br /> | Kecskemét<br /> | Nyíregyháza<br /> | Szedres<br /> | Isaszeg<br /> |-<br /> | Cegléd<br /> | Fehérgyarmat<br /> | Kerekegyháza<br /> | Ócsa<br /> | Szeghalom<br /> |-<br /> | Csongrád<br /> | Fülöpszállás<br /> | Keszthely<br /> | Paks<br /> | Székesfehérvár<br /> |-<br /> | Csorna<br /> | Győr<br /> | Kiskunfélegyháza<br /> | Pápa<br /> | Szekszárd<br /> |-<br /> | Debrecen<br /> | Győrújbarát<br /> | Kiskunhalas<br /> | Pécs<br /> | Szigetvár<br /> |-<br /> | Decs<br /> | Gyula<br /> | Kisvárda<br /> | Ráckeve<br /> | Tab<br /> |-<br /> | Dombóvár<br /> | Harkány<br /> | Miskolc<br /> | Rakamaz<br /> | Tiszakécske<br /> |}<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Y1 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett halszaküzletek száma 2011 (db/ezer fő)<br /> *Y2 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett hús-, húsáru-szaküzletek száma 2011 (db/ezer fő)<br /> *Y3 - Hús-, húsáru-szaküzletek száma 2011 (db/ezer fő)<br /> *Y4 - Halszaküzletek száma 2011 (db/ezer fő)<br /> <br /> <br /> *X1 - Állandó népesség, nők összesen 2011 (fő/ezer fő) – minél több női lakos, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X2 - Szociális étkeztetésben részesülők száma 2011 (fő/ezer fő) – minél kevesebben vannak, annál nagyobb a településen élők vagyona, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X3 - Regisztrált gazdasági szervezetek száma 2011 (db/ezer fő) – minél több a gazdasági szervezet, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X4 - Autóbuszok száma 2011 (db/ezer fő) – minél kevesebb, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X5 - A helyi önkormányzatok saját folyó bevételei 2011 (Ft/ezer fő) – minél több az önkormányzat bevétele, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X6 - Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül) 2011 (fő/ezer fő) – minél kevesebben vannak, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X7- Egy éven túl nyilvántartott álláskeresők száma összesen 2011 (fő/ezer fő) – minél kevesebben vannak, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X8 - Személygépkocsik száma az üzemeltető lakhelye szerint 2011 (db/ezer fő) – minél kevesebb, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X9 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett egyébélelmiszer-szaküzletek száma 2011 (db/ezer fő) – minél kevesebb, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X10 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett éttermek, büfék száma 2011 (db/ezer fő) - minél kevesebb, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X11 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek száma 2011 (db/ezer fő) - minél kevesebb, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X12 - Éttermek, büfék száma 2011 (db/ezer fő) - minél kevesebb, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X13 - A háziorvosok által ellátott szolgálatok száma 2011 (db/ezer fő) – minél több van, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X14 - Betöltött védőnői álláshelyek száma 2011 (db/ezer fő) - minél több van, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> <br /> <br /> :Online forrás:<br /> :Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer honlapja - https://www.teir.hu/<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Vállalkozások tulajdonosainak, beruházóknak, üzleti kluboknak, önkormányzatoknak, nagykereskedelmi egységeknek, szövetkezeteknek, érdekképviseleteknek, haltenyésztőknek is fontos lehet tanulmányunk eredménye, ugyanis ezeknek az intézményeknek/személyeknek/vállalkozásoknak lehet célja ezt a kiszámítható rendszert igénybe venni egy alapvetően instabil gazdasági helyzetben, piackutatási, piac elemzési és beruházási szándékkal.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Best Practice, szakértő bevonásával:'''<br /> *Adatvagyon megszerzése a TEIR adatbázisából: adatbázis használata ingyenes, munkaidő 1 óra, munkadíj 1.500 Ft/óra, munkabér 1.500 Ft.<br /> *Elemzés elkészítése EXCEL használatával: program használati díja ingyenes, munkaidő 2 óra, saját munkadíj 1.500 Ft/óra , teljes munkadíj 3.000 Ft.<br /> *Szakértő bevonása minőségbiztosítási szerepkörben. Szakértői munkadíj 3.000 Ft/óra, munkaidő 2 óra, teljes munkadíj 6.000 Ft.<br /> <br /> '''Összköltség: 10.500 Ft'''<br /> <br /> '''Piaci érték: 14.500 Ft''' az értékesítés ár, mely tartalmazza a munkadíjakat, amik esetünkben a ráfordított költségek (10.500 Ft), valamint a saját hasznot (4.000 Ft).<br /> (A piaci értékbe természetesen belekalkuláltuk, hogy egy beruházások terén jártas szaktanácsadó szakértelmét és tanácsait is kikérjük, tekintettel az esetleges hiányosságok kijavítására.) <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés alkalmazása esetén:'''<br /> *Adatvagyon megszerzése a TEIR adatbázisából: adatbázis használata ingyenes, munkaidő 1 óra, munkadíj 1.500 Ft/óra, munkabér 1.500 Ft.<br /> *Elemzés elkészítése, ellenőrzése, értékelése EXCEL használatával és szakértői robot segítségével: program használati díja ingyenes, szakértői robot használati díja ingyenes (COCO), munkaidő 3 óra, saját munkadíj 1.500 Ft/óra, teljes munkadíj 4.500 Ft.<br /> <br /> '''Összesen: 4.500 Ft'''<br /> <br /> '''Piaci érték: 50.000 Ft''', ennyit kell, hogy érjen a vezetőnek egy ilyen minőségű döntéshozást segítő elemzés, „kalkulátor”. Mely összegből a ráfordítási költség 4.500 Ft, míg a haszon 45.500 Ft. <br /> (50.000 Ft az az összeg, melyet illik megkeresnie 4 órai munkával egy ilyen szintű szakértőnek.)<br /> <br /> '''A két elemzés közötti tényleges:'''<br /> *Költségkülönbözet értéke: 10.500 Ft – 4.500 Ft, azaz 6 000 Ft költségmegtakarítást jelent a saját módszer, melyet a tananyag elsajátításával létrehoztunk.<br /> *Értékkülönbözet értéke: 50.000 Ft – 14.500 Ft, vagyis 35.500 Ft többletértékkel bír a saját módszer.<br /> <br /> '''Hasznosság – különbözet értéke:''' (50.000 Ft – 4.500 Ft)-(14.500 Ft – 10.500 Ft), '''azaz 41.500 Ft hasznosság reményében kezdünk neki a COCO elemző használatával.'''<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A feladat megoldásának alappilléreként meghatároztuk az irányelveinket, miszerint olyan településen van létjogosultsága (további) halszaküzlet nyitásának, ahol kimutatható a relatív hiány más élethelyzetekhez képest.<br /> <br /> Szükségünk van arra, hogy rálátást kapjunk az adott település lakosainak gazdasági helyzetére (potenciális vevők meglétére), a felvevő piac nagyságára, és a konkurenciák meglétére, darabszámára.<br /> <br /> <br /> Ideális élethelyzet beruházás szempontjából egy adott településen:<br /> *minél magasabb életszínvonal, <br /> *minél eredményesebb gazdasági mutatók, <br /> *minél több potenciális vevő, fogyasztó, <br /> *minél kevesebb konkurencia!<br /> <br /> <br /> A feladat megoldása:<br /> <br /> *Adatokat gyűjtöttünk a TEIR adatbázisából meghatározva az attribútumokat, melyek a leghatékonyabbaknak bizonyultak a fentebb említett irányelveink kimutatásához<br /> (TEIR1 munkalap:A1:V3156)<br /> <br /> *KO feltételek alapján szűrtük az objektumokat <br /> (TEIR2 munkalap: A1:V3027)<br /> <br /> *Így létrehoztuk az OAM –ot<br /> (OAM munkalap: A1:V73)<br /> <br /> *Méretfüggetlenítettük az adatok értékeit és csökkentettük az attribútumok darabszámát értelmezhetőségük alapján<br /> (OAM-méretfüggetlenítve munkalap: A1:T69)<br /> <br /> *Meghatároztuk az attribútumok irányát és mértékegységét<br /> (OAM-méretfüggetlenítve munkalap: B72:T75)<br /> <br /> *Pivot tábla segítségével rangsoroltuk a településeket a felhajtóerejük alapján <br /> (attribútumok rangsora)<br /> (OAM-méretfüggetlenítve munkalap: G77:X145)<br /> <br /> *Elvégeztük a COCO hasonlóságelemzést:<br /> <br /> DIREKT MUNKALAP:<br /> <br /> Az attribútumok értékeinek „Sorszám” függvény alkalmazásával létrehozott rangsorát a „Rangsor&quot; táblázatot találjuk a munkalap tetején (A7:P74). <br /> <br /> A „Lépcsők&quot; táblázat (A144:O210) a különböző gazdasági szinteket mutatja és azok mérhetőségéhez rendel értékeket az alapján, hogy megvizsgálja az elért rangsorpozíciókat és összeveti a tényleges boltok darab számával. <br /> <br /> A „COCO&quot; táblázatban (A212:U278) a szakértői robot behelyettesítette a lépcsők értékeit és megbecsülte a halszaküzletek darabszámát településenként. A becsült és a tényleges halszaküzletek darabszáma között alacsony, valamivel több mint tíz százalék az eltérés (A282:B284). <br /> <br /> <br /> INVERZ MUNKALAP:<br /> A COCO hasonlóságelemzés ellenőrzése található meg ezen a munkalapon. Elkészítése azért fontos, mert így láthatjuk, hogy ellentétes rangsorolás esetén a becsült és a tényleges halszaküzletek darabszáma között így is minimális eltérés van.<br /> <br /> A szakértői robot le is ellenőrzi a megoldás hitelességét ( Direkt futtatás munkalap: U212:U278) mégpedig úgy, hogy egy „HA” függvénnyel kimondja, hogy a vizsgálat abban az esetben lehet hiteles ha a becsült és tényleges halszaküzletek darabszáma közötti eltérés illetve az Inverz munkalap (A212:S278) becsült és tényleges halszaküzleteinek darabszáma ellentétes előjelű. Tehát szorzatuk értéke kisebb, mint nulla érték.<br /> <br /> *Lefuttattuk a szimulációt Isaszeg település adataira az OAM segítségével<br /> (SZIMULÁCIÓ EREDMÉNYE munkalapon található a folyamat levezetése)<br /> <br /> *Így megkaptuk az eredményt!<br /> (SZIMULÁCIÓ EREDMÉNYE munkalap: U31)<br /> <br /> *Megfogalmaztuk a „Tartalomjegyzék munkalap”-ot, mely prezentálja feladatunk munkalapjainak tartalmát.<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Összehasonlító elemzésünk segítségével meg tudjuk határozni gyorsan és kellő hatékonysággal, hogy mely településeken van relatív hiány más élethelyzethez képest halszaküzletek számából.<br /> A Coco elemzés és egy kiválasztott település adataira lefuttatott szimuláció segítségével képesek vagyunk a legjobb döntés meghozatalára vagyis a beruházás létjogosultságának eldöntésére.<br /> <br /> Az általunk érdekelt és vizsgálni kívánt Isaszeg városában elemzésünk szerint meg tudna élni úgy legalább egy halszaküzlet, hogy profitot is termel.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egy olyan beruházásról beszélünk mely rendkívül kevés szereplővel elégíti ki a piacot (az alacsony kereslet miatt), ezért nagyon lényeges a konkurenciák kellő ismerete és hogy jó benyomást keltsünk leendő vásárlóinkban.<br /> <br /> Megállapíthatjuk, hogy a halszaküzletek nyitásakor kiemelkedően fontos a megfelelő időzítés: <br /> *A kis háztartások költekezésének többsége ünnepnapokra esik. <br /> *Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy decemberben adják el a legtöbb halat az évben, karácsonyra. <br /> *Lépéselőnyre tehetünk szert a konkurenciákkal szemben, ha erre az időintervallumra tesszük a nyitás időpontját.<br /> *Fontos, hogy intenzív marketing-stratégiát építsünk fel, megfelelő hirdetésekkel és reklámokkal már jóval a nyitás időpontja előtt, hogy kialakítsuk a jövőbeni törzsvásárlói körünket.<br /> <br /> (Alapkövetelmény a friss és minőségi áru megléte és megfelelő tárolása.)<br /> <br /> A létrehozott „Halszaküzlet beruházási kalkulátorunk” segítségével megspórolásra kerül a tényleges beruházási költség és üzemeltetési költség (melyet hatékonyan tudunk befektetni más településen) abban az esetben ha olyan településen akartunk volna halszaküzletet nyitni ahova az elemzésünk kimutatja, hogy nem szabad. Továbbá megspórolásra kerül a beruházást megelőző informálódás, kutatás közben keletkező utazási – és/vagy üzemanyag – és/vagy szállás költségek (mivel minden számunkra fontos adat elérhető a TeIr adatbázisából ingyen), továbbá időt (munka időt = munkabért) és energiát (fölösleges munkát, kutatást, utánajárást) spórolunk meg.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> '''Best Practice, szakértő bevonásával:'''<br /> *Adatvagyon megszerzése a TEIR adatbázisábóll: adatbázis használata ingyenes, munkaidő 1 óra, munkadíj 1.500 Ft/óra, munkabér 1.500 Ft. – A TERVHEZ KÉPEST NEM VÁLTOZOTT<br /> *Elemzés elkészítése EXCEL használatával: program használati díja ingyenes, munkaidő 3 óra, saját munkadíj 1.500 Ft/óra , teljes munkadíj 4.500 Ft. - A TERVHEZ KÉPEST VÁLTOZOTT (+1 óra munkadíj a megfelelő hangolás érdekében)<br /> *Szakértő bevonása minőségbiztosítási szerepkörben. Szakértői munkadíj 3.000 Ft/óra, munkaidő 2 óra, teljes munkadíj 6.000 Ft. - A TERVHEZ KÉPEST NEM VÁLTOZOTT<br /> '''Összköltség: 12.000 Ft'''<br /> <br /> '''Piaci érték: 14.500 Ft''' <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés alkalmazása esetén:'''<br /> *Adatvagyon megszerzése a TEIR adatbázisából: adatbázis használata ingyenes, munkaidő 1 óra, munkadíj 1.500 Ft/óra, munkabér 1.500 Ft. - A TERVHEZ KÉPEST NEM VÁLTOZOTT<br /> *Elemzés elkészítése, ellenőrzése, értékelése EXCEL használatával és szakértői robot segítségével: program használati díja ingyenes, szakértői robot használati díja ingyenes (COCO), munkaidő 3 óra, saját munkadíj 1.500 Ft/óra, teljes munkadíj 4.500 Ft. - A TERVHEZ KÉPEST NEM VÁLTOZOTT<br /> '''Összesen: 4.500 Ft'''<br /> <br /> '''Piaci érték: 50.000 Ft'''<br /> <br /> '''A két elemzés közötti tényleges:'''<br /> *Költségkülönbözet értéke: 12.000 Ft – 4.500 Ft = 7.500 Ft <br /> *Értékkülönbözet értéke: 50.000 Ft – 14.500 Ft = 85.500 Ft<br /> <br /> '''Hasznosság – különbözet értéke:''' (50.000 Ft – 4.500 Ft)-(14.500 Ft – 12.000 Ft) = '''43.000 Ft'''<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Dr. Pitlik László: Üzleti informatika jegyzet, Gödöllő (2007)<br /> <br /> Dr. Farkas Tibor: Vidékfejlesztés II. jegyzet, Gödöllő (2009)<br /> <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta<br /> <br /> Nem találtunk a miau wiki online lexikonban a témához kapcsolódó vagy azzal konkuráló szócikket (hasonlóság elemzést).</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Halszak%C3%BCzlet&diff=77168 2014-02-12T08:46:10Z

<p>Jkv9: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> Döntéshozóknak kívánunk tanácsot adni üzleti beruházás kapcsán, az általuk legfontosabbnak vélt döntés meghozatalában, a megfelelő helyszín, település kiválasztásában. Beruházás indításánál a helyi gazdaság helyzetének feltérképezése a legfontosabb teendő.<br /> <br /> Eme döntés meghozatalának érdekében a TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) adatbázisából az ITDR (Interaktív Területfejlesztési Döntéstámogató Rendszer) alkalmazásából a Területi statisztikai adatok rendszeréből kiválasztottuk a 2011-es év adataiból (mivel tanulmányunk írásának megkezdésekor a 2011-es év adatai számítottak a legfrissebbeknek) azokat a témaköröket és adatsorokat, melyeket nevezhetünk vizsgálati szempontjainknak (attribútumoknak), amelyek eddigi tanulmányaink alapján, illetve a logikus gondolkodásnak megfelelően pozitív vagy negatív hatással vannak egy település hal fogyasztására és annak alakulására. Minél több tényezőt vizsgálunk meg annál pontosabb rálátást kapunk az adott település és lakosainak gazdasági helyzetére (potenciális vevők meglétére), a felvevő piac nagyságára, és a konkuráló vállalkozások meglétére, darabszámára.<br /> <br /> Ezeknek a „gazdasági felhajtóerőknek” a hivatalos adatait kértük le Magyarország 3153 településére, majd azokat ahol már üzemel halszaküzlet és hús-, húsáru-szaküzlet összehasonlíthatóvá tettük és rangsoroltuk. Így létrehoztunk egy mintát szakértői robotunk számára, hogy képessé váljon becslést készíteni halszaküzletek számáról egy adott településen a felhajtóerők rangsora alapján, azt ellenőrizni ellentétes „felhajtóerő” rangsorolással, a tény-becslés eltérésének megállapítására, és annak meghatározására, hogy ezeken a területeken a vizsgálat becslése hiteles-e. <br /> <br /> Irányelvünk az, hogy olyan településen van létjogosultsága (további) halszaküzlet nyitásának, ahol kimutatható a relatív hiány más élethelyzetekhez képest.<br /> <br /> A vizsgálat levezetése a forrásban található meg az XLS hivatkozásban. A szimulációhoz a vizsgálni kívánt település vizsgálati szempontjait rangsorolnunk kell mintánk segítségével, így a szakértői robot képes megbecsülni, hogy az adott településen hány darab halszaküzletnek van létjogosultsága.<br /> <br /> A végső eredmény a „SZIMULÁCIÓ EREDMÉNYE” munkalapon (A29:X31) tartományú táblázatban található. Az általunk végzett szimulációs vizsgálat alapján Isaszeg városában létjogosultsága van legalább 1 halszaküzlet működésének.<br /> <br /> Egy nagyszabású beruházás mindig rejt magában kockázatot. Tanulmányunk pontosan ennek a kockázatnak a mérséklésére hivatott, hisz a megfelelő helyszín kiválasztása elengedhetetlen beruházásnál.A legnagyobb kockázat abban rejlik, hogy rosszul fogalmazzuk meg egy-egy vizsgálati tényező hal fogyasztására gyakorolt hatását. A pozitív illetve negatív hatás meghatározása kulcsfontosságú, megfelelően átgondolandó és adott esetben szakértelmet, tapasztalatot igényel. Ha a piac a felállított gondolatmenettel ellentétesen reagál az új vállalkozásra, akkor is érdemes a vezetőnek megvizsgálni kalkulátorunkkal más településeket is és a második vizsgálatnál a korábbi tapasztalatok figyelembe vételével újra gondolni a hatások irányát, magukat a vizsgálati szempontokat, és a vizsgált települések közül a legmegfelelőbbre átcsoportosítani a már befektetett összeget (például: eszközöket, árut), s ezzel a megoldással minimálisra csökkenthető a szakértői rendszer hibájából származó veszteség.<br /> <br /> Feladatunkban egy konkrét beruházás életképességét vizsgáltuk, de gyakorlatilag bármilyen vállalkozás létjogosultsága meghatározható szakértői rendszerünk alapján a megfelelő gazdasági felhajtóerők vizsgálatával.<br /> <br /> További kockázatokat a következők jelenthetnek, melyek meghatározására nagy hangsúlyt kell fektetnünk, ha szeretnénk minimalizálni a hibás eredmény kialakulását: nem találunk vagy nem vizsgálunk meg elegendő mennyiségű vizsgálati tényezőt, azok adatai túlságosan hasonlóak (tehát nem alkalmasak mérvadó elemzésre) illetve problémát okozhat az is, hogy a Területi statisztikai adatok rendszerében sajnos a vizsgálati szempontok (attribútumok) elnevezése a különböző években nem egyezik meg vagy részben nem egyezik. Továbbá az is előfordul, hogy kimaradnak egyes évek kimutatásainál.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013osz/halszakuzlet.xlsx XLS]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Van – e létjogosultsága Isaszegen egy halszaküzleti vállalkozásnak, avagy üzleti tervezés hasonlóságelemzés alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Rohanó világunkban mindenki számára fontos tényező az idő és a pénz. Minden beruházót elsődlegesen az érdekel, hogy mibe érdemes a pénzét befektetni, hogy gyarapítsa azt a lehető leggyorsabb módon. Egy innovatív ötlet megvalósításának alappillére a jó időzítés a megfelelő helyen. Ehhez elengedhetetlen a piaci igények és a gazdaság helyzetének ismerete, illetve az adott szakmában való jártasság. Elemzésünk helytálló globális szinten a megfelelő attribútumok meghatározásával és releváns adatok meglétének tükrében. A beruházásról történő gyors döntéshozatal elengedhetetlen a konkurenciák megelőzése érdekében. Ennek a döntésnek a meghozatalához nyújt segítséget szócikkünk és a kialakított Halszaküzlet - beruházó kalkulátorunk.<br /> <br /> :Személyes kötődés:<br /> <br /> :Személyes motivációnk alapját egy profitáló vállalkozás lehetőségének feltárása adta. Magyarországon jelenleg kicsi a halhús - fogyasztás kultúrája, pedig ez az egészséges étkezés egyik alappillére. Az alapvető problémát a halhús elérhetőségének nehézségében, illetve a hiányos marketingben véltük felfedezni. Az optimális étkezés részeként hetente legalább kétszer illene halat enni (http://hvg.hu/egeszseg/20120509_napi_egy_hal), ez viszont csak a legritkább esetben valósul meg. Lehetőségünk adódott egy üzlethelyiség átvételére, ami a megfelelő szabványok meglétével és az üzletben rendelkezésünkre álló eszközök segítségével rendkívül alkalmas a halhús tárolására/feldolgozására/árulására. Ennek a lehetőségnek maximális mértékű kiaknázásához nyújtott segítséget a feladat.<br /> <br /> <br /> :Szakértői javaslatok:<br /> <br /> :Meg kell említenünk azt a tényt is, hogy vizsgálatunk csupán azt szemlélteti, hogy mely településeken nem szabad, nem profitáló (további) halszaküzletet nyitni. Kutatásunk folytatása fogja csupán meghatározni ugyancsak konkurenciaelemzéssel és hasonlóság elemzéssel, hogy azon helyszíneken ahol a szakértői robot megállapítja, hogy létjogosultsága lehet még minimum egy új boltnak, azoknak a boltoknak mennyi lesz a várható forgalmuk és bevételük.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Vidékfejlesztési tanulmányaink alapján cégérelemzéssel és a Guttman - skála segítségével következtetnénk az aktuális vállalkozás hatékonysági fokára. Ennek lényege az lenne, hogy a TEIR településsoros adatbázis rendszerének segítségével összegyűjtenénk a vállalkozások és üzletek számát település szinten, majd ezeket a szolgáltatásokat leellenőriznénk címük alapján, esetleges további még adatbázisokban meg nem jelent (nem rég nyitott, nem hivatalos, vagy félhivatalos) vállalkozások után kutatnánk és darabszámuk alapján rangsorolnánk őket. Minél több van belőlük egy adott településen, annál nagyobb prioritást élveznek, ezáltal annál előrébb kerülnek a listánkban. Az így kialakult hierarchizált rangsor alapján a táblázatban jobbra és lefelé haladva csökken a szolgáltatások száma. Választóvonalat húzunk ott, ahol a nullánál nagyobb számok sora kezdődik. Az így kapott lépcsőzetes elrendezés alapján kialakul egy lépcsőn felüli és egy lépcső alatti tartomány. A felső régióban kialakult nulla értékek helyén van létjogosultsága az adott típusú vállalkozás beindításának, míg a lépcső alatti tartományban lévő vállalkozások nagy valószínűséggel nem fognak profitot termelni, idővel pedig megszűnnek.<br /> <br /> Kritikái: <br /> *Nem alkalmazható teljes biztonsággal és csak évek elteltével mérhető.<br /> *A kevés halszaküzlet miatt ezek az üzletek minden helyiségnél túlságosan hátra sorolódnak, számuk a legtöbb településen egynél kevesebb.<br /> *Csak az üzlet létjogosultságát méri igen/nem mutatók alapján, nem nézi mennyi profitot termel.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) adatbázisával dolgoztunk és kellő adatmennyiség állt rendelkezésünkre, hogy ideális méretű OAM - ot hozzunk létre annak meghatározására, hogy a települések gazdasági és társadalmi helyzete hogyan befolyásolja a halfogyasztást. <br /> KO feltételek: azok a települések voltak relevánsak, ahol az egyéni vállalkozások által üzemeltetett halszaküzletek száma és az egyéni vállalkozás által üzemeltetett hús – és húsáru – szaküzletek száma 2011-ben nagyobb kellett legyen, mint 0, mert csak pozitív példákból lehet tanulni.<br /> A KO feltételek megadásával a kiindulási adatbázisunk 3153 db objektumát 66 db objektumra tudtuk szűkíteni és vizsgáltuk 18 db attribútumra.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> {|<br /> |-<br /> | Albertirsa<br /> | Dömsöd<br /> | Hatvan<br /> | Mohács<br /> | Sátoraljaújhely<br /> | Tokaj<br /> |-<br /> | Bácsalmás<br /> | Dunaföldvár<br /> | Hódmezővásárhely<br /> | Nagyatád<br /> | Siklós<br /> | Tolna<br /> |-<br /> | Baja<br /> | Dunaújváros<br /> | Kalocsa<br /> | Nagykálló<br /> | Simontornya<br /> | Vác<br /> |-<br /> | Bátaszék<br /> | Eger <br /> | Kaposvár<br /> | Nagykáta<br /> | Sopron<br /> | Várpalota<br /> |-<br /> | Békéscsaba<br /> | Érd<br /> | Kecel<br /> | Nagykőrös<br /> | Sükösd<br /> | Vérpelét<br /> |-<br /> | Budapest<br /> | Fadd<br /> | Kecskemét<br /> | Nyíregyháza<br /> | Szedres<br /> | Isaszeg<br /> |-<br /> | Cegléd<br /> | Fehérgyarmat<br /> | Kerekegyháza<br /> | Ócsa<br /> | Szeghalom<br /> |-<br /> | Csongrád<br /> | Fülöpszállás<br /> | Keszthely<br /> | Paks<br /> | Székesfehérvár<br /> |-<br /> | Csorna<br /> | Győr<br /> | Kiskunfélegyháza<br /> | Pápa<br /> | Szekszárd<br /> |-<br /> | Debrecen<br /> | Győrújbarát<br /> | Kiskunhalas<br /> | Pécs<br /> | Szigetvár<br /> |-<br /> | Decs<br /> | Gyula<br /> | Kisvárda<br /> | Ráckeve<br /> | Tab<br /> |-<br /> | Dombóvár<br /> | Harkány<br /> | Miskolc<br /> | Rakamaz<br /> | Tiszakécske<br /> |}<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Y1 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett halszaküzletek száma 2011 (db/ezer fő)<br /> *Y2 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett hús-, húsáru-szaküzletek száma 2011 (db/ezer fő)<br /> *Y3 - Hús-, húsáru-szaküzletek száma 2011 (db/ezer fő)<br /> *Y4 - Halszaküzletek száma 2011 (db/ezer fő)<br /> <br /> <br /> *X1 - Állandó népesség, nők összesen 2011 (fő/ezer fő) – minél több női lakos, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X2 - Szociális étkeztetésben részesülők száma 2011 (fő/ezer fő) – minél kevesebben vannak, annál nagyobb a településen élők vagyona, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X3 - Regisztrált gazdasági szervezetek száma 2011 (db/ezer fő) – minél több a gazdasági szervezet, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X4 - Autóbuszok száma 2011 (db/ezer fő) – minél kevesebb, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X5 - A helyi önkormányzatok saját folyó bevételei 2011 (Ft/ezer fő) – minél több az önkormányzat bevétele, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X6 - Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül) 2011 (fő/ezer fő) – minél kevesebben vannak, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X7- Egy éven túl nyilvántartott álláskeresők száma összesen 2011 (fő/ezer fő) – minél kevesebben vannak, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X8 - Személygépkocsik száma az üzemeltető lakhelye szerint 2011 (db/ezer fő) – minél kevesebb, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X9 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett egyébélelmiszer-szaküzletek száma 2011 (db/ezer fő) – minél kevesebb, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X10 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett éttermek, büfék száma 2011 (db/ezer fő) - minél kevesebb, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X11 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek száma 2011 (db/ezer fő) - minél kevesebb, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X12 - Éttermek, büfék száma 2011 (db/ezer fő) - minél kevesebb, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X13 - A háziorvosok által ellátott szolgálatok száma 2011 (db/ezer fő) – minél több van, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X14 - Betöltött védőnői álláshelyek száma 2011 (db/ezer fő) - minél több van, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> <br /> <br /> :Online forrás:<br /> :Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer honlapja - https://www.teir.hu/<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Vállalkozások tulajdonosainak, beruházóknak, üzleti kluboknak, önkormányzatoknak, nagykereskedelmi egységeknek, szövetkezeteknek, érdekképviseleteknek, haltenyésztőknek is fontos lehet tanulmányunk eredménye, ugyanis ezeknek az intézményeknek/személyeknek/vállalkozásoknak lehet célja ezt a kiszámítható rendszert igénybe venni egy alapvetően instabil gazdasági helyzetben, piackutatási, piac elemzési és beruházási szándékkal.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Best Practice, szakértő bevonásával:'''<br /> *Adatvagyon megszerzése a TEIR adatbázisából: adatbázis használata ingyenes, munkaidő 1 óra, munkadíj 1.500 Ft/óra, munkabér 1.500 Ft.<br /> *Elemzés elkészítése EXCEL használatával: program használati díja ingyenes, munkaidő 2 óra, saját munkadíj 1.500 Ft/óra , teljes munkadíj 3.000 Ft.<br /> *Szakértő bevonása minőségbiztosítási szerepkörben. Szakértői munkadíj 3.000 Ft/óra, munkaidő 2 óra, teljes munkadíj 6.000 Ft.<br /> <br /> '''Összköltség: 10.500 Ft'''<br /> <br /> '''Piaci érték: 14.500 Ft''' az értékesítés ár, mely tartalmazza a munkadíjakat, amik esetünkben a ráfordított költségek (10.500 Ft), valamint a saját hasznot (4.000 Ft).<br /> (A piaci értékbe természetesen belekalkuláltuk, hogy egy beruházások terén jártas szaktanácsadó szakértelmét és tanácsait is kikérjük, tekintettel az esetleges hiányosságok kijavítására.) <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés alkalmazása esetén:'''<br /> *Adatvagyon megszerzése a TEIR adatbázisából: adatbázis használata ingyenes, munkaidő 1 óra, munkadíj 1.500 Ft/óra, munkabér 1.500 Ft.<br /> *Elemzés elkészítése, ellenőrzése, értékelése EXCEL használatával és szakértői robot segítségével: program használati díja ingyenes, szakértői robot használati díja ingyenes (COCO), munkaidő 3 óra, saját munkadíj 1.500 Ft/óra, teljes munkadíj 4.500 Ft.<br /> <br /> '''Összesen: 4.500 Ft'''<br /> <br /> '''Piaci érték: 50.000 Ft''', ennyit kell, hogy érjen a vezetőnek egy ilyen minőségű döntéshozást segítő elemzés, „kalkulátor”. Mely összegből a ráfordítási költség 4.500 Ft, míg a haszon 45.500 Ft. <br /> (50.000 Ft az az összeg, melyet illik megkeresnie 4 órai munkával egy ilyen szintű szakértőnek.)<br /> <br /> '''A két elemzés közötti tényleges:'''<br /> *Költségkülönbözet értéke: 10.500 Ft – 4.500 Ft, azaz 6 000 Ft költségmegtakarítást jelent a saját módszer, melyet a tananyag elsajátításával létrehoztunk.<br /> *Értékkülönbözet értéke: 50.000 Ft – 14.500 Ft, vagyis 35.500 Ft többletértékkel bír a saját módszer.<br /> <br /> '''Hasznosság – különbözet értéke:''' (50.000 Ft – 4.500 Ft)-(14.500 Ft – 10.500 Ft), '''azaz 41.500 Ft hasznosság reményében kezdünk neki a COCO elemző használatával.'''<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A feladat megoldásának alappilléreként meghatároztuk az irányelveinket, miszerint olyan településen van létjogosultsága (további) halszaküzlet nyitásának, ahol kimutatható a relatív hiány más élethelyzetekhez képest.<br /> <br /> Szükségünk van arra, hogy rálátást kapjunk az adott település lakosainak gazdasági helyzetére (potenciális vevők meglétére), a felvevő piac nagyságára, és a konkurenciák meglétére, darabszámára.<br /> <br /> <br /> Ideális élethelyzet beruházás szempontjából egy adott településen:<br /> *minél magasabb életszínvonal, <br /> *minél eredményesebb gazdasági mutatók, <br /> *minél több potenciális vevő, fogyasztó, <br /> *minél kevesebb konkurencia!<br /> <br /> <br /> A feladat megoldása:<br /> <br /> *Adatokat gyűjtöttünk a TEIR adatbázisából meghatározva az attribútumokat, melyek a leghatékonyabbaknak bizonyultak a fentebb említett irányelveink kimutatásához<br /> (TEIR1 munkalap:A1:V3156)<br /> <br /> *KO feltételek alapján szűrtük az objektumokat <br /> (TEIR2 munkalap: A1:V3027)<br /> <br /> *Így létrehoztuk az OAM –ot<br /> (OAM munkalap: A1:V73)<br /> <br /> *Méretfüggetlenítettük az adatok értékeit és csökkentettük az attribútumok darabszámát értelmezhetőségük alapján<br /> (OAM-méretfüggetlenítve munkalap: A1:T69)<br /> <br /> *Meghatároztuk az attribútumok irányát és mértékegységét<br /> (OAM-méretfüggetlenítve munkalap: B72:T75)<br /> <br /> *Pivot tábla segítségével rangsoroltuk a településeket a felhajtóerejük alapján <br /> (attribútumok rangsora)<br /> (OAM-méretfüggetlenítve munkalap: G77:X145)<br /> <br /> *Elvégeztük a COCO hasonlóságelemzést:<br /> <br /> DIREKT MUNKALAP:<br /> <br /> Az attribútumok értékeinek „Sorszám” függvény alkalmazásával létrehozott rangsorát a „Rangsor&quot; táblázatot találjuk a munkalap tetején (A7:P74). <br /> <br /> A „Lépcsők&quot; táblázat (A144:O210) a különböző gazdasági szinteket mutatja és azok mérhetőségéhez rendel értékeket az alapján, hogy megvizsgálja az elért rangsorpozíciókat és összeveti a tényleges boltok darab számával. <br /> <br /> A „COCO&quot; táblázatban (A212:U278) a szakértői robot behelyettesítette a lépcsők értékeit és megbecsülte a halszaküzletek darabszámát településenként. A becsült és a tényleges halszaküzletek darabszáma között alacsony, valamivel több mint tíz százalék az eltérés (A282:B284). <br /> <br /> <br /> INVERZ MUNKALAP:<br /> A COCO hasonlóságelemzés ellenőrzése található meg ezen a munkalapon. Elkészítése azért fontos, mert így láthatjuk, hogy ellentétes rangsorolás esetén a becsült és a tényleges halszaküzletek darabszáma között így is minimális eltérés van.<br /> <br /> A szakértői robot le is ellenőrzi a megoldás hitelességét ( Direkt futtatás munkalap: U212:U278) mégpedig úgy, hogy egy „HA” függvénnyel kimondja, hogy a vizsgálat abban az esetben lehet hiteles ha a becsült és tényleges halszaküzletek darabszáma közötti eltérés illetve az Inverz munkalap (A212:S278) becsült és tényleges halszaküzleteinek darabszáma ellentétes előjelű. Tehát szorzatuk értéke kisebb, mint nulla érték.<br /> <br /> *Lefuttattuk a szimulációt Isaszeg település adataira az OAM segítségével<br /> (SZIMULÁCIÓ EREDMÉNYE munkalapon található a folyamat levezetése)<br /> <br /> *Így megkaptuk az eredményt!<br /> (SZIMULÁCIÓ EREDMÉNYE munkalap: U31)<br /> <br /> *Megfogalmaztuk a „Tartalomjegyzék munkalap”-ot, mely prezentálja feladatunk munkalapjainak tartalmát.<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Összehasonlító elemzésünk segítségével meg tudjuk határozni gyorsan és kellő hatékonysággal, hogy mely településeken van relatív hiány más élethelyzethez képest halszaküzletek számából.<br /> A Coco elemzés és egy kiválasztott település adataira lefuttatott szimuláció segítségével képesek vagyunk a legjobb döntés meghozatalára vagyis a beruházás létjogosultságának eldöntésére.<br /> <br /> Az általunk érdekelt és vizsgálni kívánt Isaszeg városában elemzésünk szerint meg tudna élni úgy legalább egy halszaküzlet, hogy profitot is termel.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egy olyan beruházásról beszélünk mely rendkívül kevés szereplővel elégíti ki a piacot (az alacsony kereslet miatt), ezért nagyon lényeges a konkurenciák kellő ismerete és hogy jó benyomást keltsünk leendő vásárlóinkban.<br /> <br /> Megállapíthatjuk, hogy a halszaküzletek nyitásakor kiemelkedően fontos a megfelelő időzítés: <br /> *A kis háztartások költekezésének többsége ünnepnapokra esik. <br /> *Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy decemberben adják el a legtöbb halat az évben, karácsonyra. <br /> *Lépéselőnyre tehetünk szert a konkurenciákkal szemben, ha erre az időintervallumra tesszük a nyitás időpontját.<br /> *Fontos, hogy intenzív marketing-stratégiát építsünk fel, megfelelő hirdetésekkel és reklámokkal már jóval a nyitás időpontja előtt, hogy kialakítsuk a jövőbeni törzsvásárlói körünket.<br /> <br /> (Alapkövetelmény a friss és minőségi áru megléte és megfelelő tárolása.)<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> '''Best Practice, szakértő bevonásával:'''<br /> *Adatvagyon megszerzése a TEIR adatbázisábóll: adatbázis használata ingyenes, munkaidő 1 óra, munkadíj 1.500 Ft/óra, munkabér 1.500 Ft. – A TERVHEZ KÉPEST NEM VÁLTOZOTT<br /> *Elemzés elkészítése EXCEL használatával: program használati díja ingyenes, munkaidő 3 óra, saját munkadíj 1.500 Ft/óra , teljes munkadíj 4.500 Ft. - A TERVHEZ KÉPEST VÁLTOZOTT (+1 óra munkadíj a megfelelő hangolás érdekében)<br /> *Szakértő bevonása minőségbiztosítási szerepkörben. Szakértői munkadíj 3.000 Ft/óra, munkaidő 2 óra, teljes munkadíj 6.000 Ft. - A TERVHEZ KÉPEST NEM VÁLTOZOTT<br /> '''Összköltség: 12.000 Ft'''<br /> <br /> '''Piaci érték: 14.500 Ft''' <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés alkalmazása esetén:'''<br /> *Adatvagyon megszerzése a TEIR adatbázisából: adatbázis használata ingyenes, munkaidő 1 óra, munkadíj 1.500 Ft/óra, munkabér 1.500 Ft. - A TERVHEZ KÉPEST NEM VÁLTOZOTT<br /> *Elemzés elkészítése, ellenőrzése, értékelése EXCEL használatával és szakértői robot segítségével: program használati díja ingyenes, szakértői robot használati díja ingyenes (COCO), munkaidő 3 óra, saját munkadíj 1.500 Ft/óra, teljes munkadíj 4.500 Ft. - A TERVHEZ KÉPEST NEM VÁLTOZOTT<br /> '''Összesen: 4.500 Ft'''<br /> <br /> '''Piaci érték: 50.000 Ft'''<br /> <br /> '''A két elemzés közötti tényleges:'''<br /> *Költségkülönbözet értéke: 12.000 Ft – 4.500 Ft = 7.500 Ft <br /> *Értékkülönbözet értéke: 50.000 Ft – 14.500 Ft = 85.500 Ft<br /> <br /> '''Hasznosság – különbözet értéke:''' (50.000 Ft – 4.500 Ft)-(14.500 Ft – 12.000 Ft) = '''43.000 Ft'''<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Dr. Pitlik László: Üzleti informatika jegyzet, Gödöllő (2007)<br /> <br /> Dr. Farkas Tibor: Vidékfejlesztés II. jegyzet, Gödöllő (2009)<br /> <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta<br /> <br /> Nem találtunk a miau wiki online lexikonban a témához kapcsolódó vagy azzal konkuráló szócikket (hasonlóság elemzést).</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Halszak%C3%BCzlet&diff=77167 2014-02-12T08:38:55Z

<p>Jkv9: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> Döntéshozóknak kívánunk tanácsot adni üzleti beruházás kapcsán, az általuk legfontosabbnak vélt döntés meghozatalában, a megfelelő helyszín, település kiválasztásában. Beruházás indításánál a helyi gazdaság helyzetének feltérképezése a legfontosabb teendő.<br /> <br /> Eme döntés meghozatalának érdekében a TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) adatbázisából az ITDR (Interaktív Területfejlesztési Döntéstámogató Rendszer) alkalmazásából a Területi statisztikai adatok rendszeréből kiválasztottuk a 2011-es év adataiból (mivel tanulmányunk írásának megkezdésekor a 2011-es év adatai számítottak a legfrissebbeknek) azokat a témaköröket és adatsorokat, melyeket nevezhetünk vizsgálati szempontjainknak (attribútumoknak), amelyek eddigi tanulmányaink alapján, illetve a logikus gondolkodásnak megfelelően pozitív vagy negatív hatással vannak egy település hal fogyasztására és annak alakulására. Minél több tényezőt vizsgálunk meg annál pontosabb rálátást kapunk az adott település és lakosainak gazdasági helyzetére (potenciális vevők meglétére), a felvevő piac nagyságára, és a konkuráló vállalkozások meglétére, darabszámára.<br /> <br /> Ezeknek a „gazdasági felhajtóerőknek” a hivatalos adatait kértük le Magyarország 3153 településére, majd azokat ahol már üzemel halszaküzlet és hús-, húsáru-szaküzlet összehasonlíthatóvá tettük és rangsoroltuk. Így létrehoztunk egy mintát szakértői robotunk számára, hogy képessé váljon becslést készíteni halszaküzletek számáról egy adott településen a felhajtóerők rangsora alapján, azt ellenőrizni ellentétes „felhajtóerő” rangsorolással, a tény-becslés eltérésének megállapítására, és annak meghatározására, hogy ezeken a területeken a vizsgálat becslése hiteles-e. <br /> <br /> Irányelvünk az, hogy olyan településen van létjogosultsága (további) halszaküzlet nyitásának, ahol kimutatható a relatív hiány más élethelyzetekhez képest.<br /> <br /> A vizsgálat levezetése a forrásban található meg az XLS hivatkozásban. A szimulációhoz a vizsgálni kívánt település vizsgálati szempontjait rangsorolnunk kell mintánk segítségével, így a szakértői robot képes megbecsülni, hogy az adott településen hány darab halszaküzletnek van létjogosultsága.<br /> <br /> A végső eredmény a „SZIMULÁCIÓ EREDMÉNYE” munkalapon (A29:X31) tartományú táblázatban található. Az általunk végzett szimulációs vizsgálat alapján Isaszeg városában létjogosultsága van legalább 1 halszaküzlet működésének.<br /> <br /> Egy nagyszabású beruházás mindig rejt magában kockázatot. Tanulmányunk pontosan ennek a kockázatnak a mérséklésére hivatott, hisz a megfelelő helyszín kiválasztása elengedhetetlen beruházásnál.A legnagyobb kockázat abban rejlik, hogy rosszul fogalmazzuk meg egy-egy vizsgálati tényező hal fogyasztására gyakorolt hatását. A pozitív illetve negatív hatás meghatározása kulcsfontosságú, megfelelően átgondolandó és adott esetben szakértelmet, tapasztalatot igényel. Ha a piac a felállított gondolatmenettel ellentétesen reagál az új vállalkozásra, akkor is érdemes a vezetőnek megvizsgálni kalkulátorunkkal más településeket is és a második vizsgálatnál a korábbi tapasztalatok figyelembe vételével újra gondolni a hatások irányát, magukat a vizsgálati szempontokat, és a vizsgált települések közül a legmegfelelőbbre átcsoportosítani a már befektetett összeget (például: eszközöket, árut), s ezzel a megoldással minimálisra csökkenthető a szakértői rendszer hibájából származó veszteség.<br /> <br /> Feladatunkban egy konkrét beruházás életképességét vizsgáltuk, de gyakorlatilag bármilyen vállalkozás létjogosultsága meghatározható szakértői rendszerünk alapján a megfelelő gazdasági felhajtóerők vizsgálatával.<br /> <br /> További kockázatokat a következők jelenthetnek, melyek meghatározására nagy hangsúlyt kell fektetnünk, ha szeretnénk minimalizálni a hibás eredmény kialakulását: nem találunk vagy nem vizsgálunk meg elegendő mennyiségű vizsgálati tényezőt, azok adatai túlságosan hasonlóak (tehát nem alkalmasak mérvadó elemzésre) illetve problémát okozhat az is, hogy a Területi statisztikai adatok rendszerében sajnos a vizsgálati szempontok (attribútumok) elnevezése a különböző években nem egyezik meg vagy részben nem egyezik. Továbbá az is előfordul, hogy kimaradnak egyes évek kimutatásainál.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013osz/halszakuzlet.xlsx XLS]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Van – e létjogosultsága Isaszegen egy halszaküzleti vállalkozásnak, avagy üzleti tervezés hasonlóságelemzés alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Rohanó világunkban mindenki számára fontos tényező az idő és a pénz. Minden beruházót elsődlegesen az érdekel, hogy mibe érdemes a pénzét befektetni, hogy gyarapítsa azt a lehető leggyorsabb módon. Egy innovatív ötlet megvalósításának alappillére a jó időzítés a megfelelő helyen. Ehhez elengedhetetlen a piaci igények és a gazdaság helyzetének ismerete, illetve az adott szakmában való jártasság. Elemzésünk helytálló globális szinten a megfelelő attribútumok meghatározásával és releváns adatok meglétének tükrében. A beruházásról történő gyors döntéshozatal elengedhetetlen a konkurenciák megelőzése érdekében. Ennek a döntésnek a meghozatalához nyújt segítséget szócikkünk és a kialakított Halszaküzlet - beruházó kalkulátorunk.<br /> <br /> :Személyes kötődés:<br /> <br /> :Személyes motivációnk alapját egy profitáló vállalkozás lehetőségének feltárása adta. Magyarországon jelenleg kicsi a halhús - fogyasztás kultúrája, pedig ez az egészséges étkezés egyik alappillére. Az alapvető problémát a halhús elérhetőségének nehézségében, illetve a hiányos marketingben véltük felfedezni. Az optimális étkezés részeként hetente legalább kétszer illene halat enni (http://hvg.hu/egeszseg/20120509_napi_egy_hal), ez viszont csak a legritkább esetben valósul meg. Lehetőségünk adódott egy üzlethelyiség átvételére, ami a megfelelő szabványok meglétével és az üzletben rendelkezésünkre álló eszközök segítségével rendkívül alkalmas a halhús tárolására/feldolgozására/árulására. Ennek a lehetőségnek maximális mértékű kiaknázásához nyújtott segítséget a feladat.<br /> <br /> <br /> :Szakértői javaslatok:<br /> <br /> :Meg kell említenünk azt a tényt is, hogy vizsgálatunk csupán azt szemlélteti, hogy mely településeken nem szabad, nem profitáló (további) halszaküzletet nyitni. Kutatásunk folytatása fogja csupán meghatározni ugyancsak konkurenciaelemzéssel és hasonlóság elemzéssel, hogy azon helyszíneken ahol a szakértői robot megállapítja, hogy létjogosultsága lehet még minimum egy új boltnak, azoknak a boltoknak mennyi lesz a várható forgalmuk és bevételük.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Vidékfejlesztési tanulmányaink alapján cégérelemzéssel és a Guttman - skála segítségével következtetnénk az aktuális vállalkozás hatékonysági fokára. Ennek lényege az lenne, hogy a TEIR településsoros adatbázis rendszerének segítségével összegyűjtenénk a vállalkozások és üzletek számát település szinten, majd ezeket a szolgáltatásokat leellenőriznénk címük alapján, esetleges további még adatbázisokban meg nem jelent (nem rég nyitott, nem hivatalos, vagy félhivatalos) vállalkozások után kutatnánk és darabszámuk alapján rangsorolnánk őket. Minél több van belőlük egy adott településen, annál nagyobb prioritást élveznek, ezáltal annál előrébb kerülnek a listánkban. Az így kialakult hierarchizált rangsor alapján a táblázatban jobbra és lefelé haladva csökken a szolgáltatások száma. Választóvonalat húzunk ott, ahol a nullánál nagyobb számok sora kezdődik. Az így kapott lépcsőzetes elrendezés alapján kialakul egy lépcsőn felüli és egy lépcső alatti tartomány. A felső régióban kialakult nulla értékek helyén van létjogosultsága az adott típusú vállalkozás beindításának, míg a lépcső alatti tartományban lévő vállalkozások nagy valószínűséggel nem fognak profitot termelni, idővel pedig megszűnnek.<br /> <br /> Kritikái: <br /> *Nem alkalmazható teljes biztonsággal és csak évek elteltével mérhető.<br /> *A kevés halszaküzlet miatt ezek az üzletek minden helyiségnél túlságosan hátra sorolódnak, számuk a legtöbb településen egynél kevesebb.<br /> *Csak az üzlet létjogosultságát méri igen/nem mutatók alapján, nem nézi mennyi profitot termel.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) adatbázisával dolgoztunk és kellő adatmennyiség állt rendelkezésünkre, hogy ideális méretű OAM - ot hozzunk létre annak meghatározására, hogy a települések gazdasági és társadalmi helyzete hogyan befolyásolja a halfogyasztást. <br /> KO feltételek: azok a települések voltak relevánsak, ahol az egyéni vállalkozások által üzemeltetett halszaküzletek száma és az egyéni vállalkozás által üzemeltetett hús – és húsáru – szaküzletek száma 2011-ben nagyobb kellett legyen, mint 0, mert csak pozitív példákból lehet tanulni.<br /> A KO feltételek megadásával a kiindulási adatbázisunk 3153 db objektumát 66 db objektumra tudtuk szűkíteni és vizsgáltuk 18 db attribútumra.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> {|<br /> |-<br /> | Albertirsa<br /> | Dömsöd<br /> | Hatvan<br /> | Mohács<br /> | Sátoraljaújhely<br /> | Tokaj<br /> |-<br /> | Bácsalmás<br /> | Dunaföldvár<br /> | Hódmezővásárhely<br /> | Nagyatád<br /> | Siklós<br /> | Tolna<br /> |-<br /> | Baja<br /> | Dunaújváros<br /> | Kalocsa<br /> | Nagykálló<br /> | Simontornya<br /> | Vác<br /> |-<br /> | Bátaszék<br /> | Eger <br /> | Kaposvár<br /> | Nagykáta<br /> | Sopron<br /> | Várpalota<br /> |-<br /> | Békéscsaba<br /> | Érd<br /> | Kecel<br /> | Nagykőrös<br /> | Sükösd<br /> | Vérpelét<br /> |-<br /> | Budapest<br /> | Fadd<br /> | Kecskemét<br /> | Nyíregyháza<br /> | Szedres<br /> | Isaszeg<br /> |-<br /> | Cegléd<br /> | Fehérgyarmat<br /> | Kerekegyháza<br /> | Ócsa<br /> | Szeghalom<br /> |-<br /> | Csongrád<br /> | Fülöpszállás<br /> | Keszthely<br /> | Paks<br /> | Székesfehérvár<br /> |-<br /> | Csorna<br /> | Győr<br /> | Kiskunfélegyháza<br /> | Pápa<br /> | Szekszárd<br /> |-<br /> | Debrecen<br /> | Győrújbarát<br /> | Kiskunhalas<br /> | Pécs<br /> | Szigetvár<br /> |-<br /> | Decs<br /> | Gyula<br /> | Kisvárda<br /> | Ráckeve<br /> | Tab<br /> |-<br /> | Dombóvár<br /> | Harkány<br /> | Miskolc<br /> | Rakamaz<br /> | Tiszakécske<br /> |}<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Y1 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett halszaküzletek száma 2011 (db/ezer fő)<br /> *Y2 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett hús-, húsáru-szaküzletek száma 2011 (db/ezer fő)<br /> *Y3 - Hús-, húsáru-szaküzletek száma 2011 (db/ezer fő)<br /> *Y4 - Halszaküzletek száma 2011 (db/ezer fő)<br /> <br /> <br /> *X1 - Állandó népesség, nők összesen 2011 (fő/ezer fő) – minél több női lakos, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X2 - Szociális étkeztetésben részesülők száma 2011 (fő/ezer fő) – minél kevesebben vannak, annál nagyobb a településen élők vagyona, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X3 - Regisztrált gazdasági szervezetek száma 2011 (db/ezer fő) – minél több a gazdasági szervezet, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X4 - Autóbuszok száma 2011 (db/ezer fő) – minél kevesebb, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X5 - A helyi önkormányzatok saját folyó bevételei 2011 (Ft/ezer fő) – minél több az önkormányzat bevétele, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X6 - Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül) 2011 (fő/ezer fő) – minél kevesebben vannak, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X7- Egy éven túl nyilvántartott álláskeresők száma összesen 2011 (fő/ezer fő) – minél kevesebben vannak, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X8 - Személygépkocsik száma az üzemeltető lakhelye szerint 2011 (db/ezer fő) – minél kevesebb, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X9 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett egyébélelmiszer-szaküzletek száma 2011 (db/ezer fő) – minél kevesebb, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X10 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett éttermek, büfék száma 2011 (db/ezer fő) - minél kevesebb, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X11 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek száma 2011 (db/ezer fő) - minél kevesebb, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X12 - Éttermek, büfék száma 2011 (db/ezer fő) - minél kevesebb, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X13 - A háziorvosok által ellátott szolgálatok száma 2011 (db/ezer fő) – minél több van, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X14 - Betöltött védőnői álláshelyek száma 2011 (db/ezer fő) - minél több van, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> <br /> <br /> :Online forrás:<br /> :Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer honlapja - https://www.teir.hu/<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Vállalkozások tulajdonosainak, beruházóknak, üzleti kluboknak, önkormányzatoknak, nagykereskedelmi egységeknek, szövetkezeteknek, érdekképviseleteknek, haltenyésztőknek is fontos lehet tanulmányunk eredménye, ugyanis ezeknek az intézményeknek/személyeknek/vállalkozásoknak lehet célja ezt a kiszámítható rendszert igénybe venni egy alapvetően instabil gazdasági helyzetben, piackutatási, piac elemzési és beruházási szándékkal.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Best Practice, szakértő bevonásával:'''<br /> *Adatvagyon megszerzése a TEIR adatbázisából: adatbázis használata ingyenes, munkaidő 1 óra, munkadíj 1.500 Ft/óra, munkabér 1.500 Ft.<br /> *Elemzés elkészítése EXCEL használatával: program használati díja ingyenes, munkaidő 2 óra, saját munkadíj 1.500 Ft/óra , teljes munkadíj 3.000 Ft.<br /> *Szakértő bevonása minőségbiztosítási szerepkörben. Szakértői munkadíj 3.000 Ft/óra, munkaidő 2 óra, teljes munkadíj 6.000 Ft.<br /> <br /> '''Összköltség: 10.500 Ft'''<br /> <br /> '''Piaci érték: 14.500 Ft''' az értékesítés ár, mely tartalmazza a munkadíjakat, amik esetünkben a ráfordított költségek (10.500 Ft), valamint a saját hasznot (4.000 Ft).<br /> (A piaci értékbe természetesen belekalkuláltuk, hogy egy beruházások terén jártas szaktanácsadó szakértelmét és tanácsait is kikérjük, tekintettel az esetleges hiányosságok kijavítására.) <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés alkalmazása esetén:'''<br /> *Adatvagyon megszerzése a TEIR adatbázisából: adatbázis használata ingyenes, munkaidő 1 óra, munkadíj 1.500 Ft/óra, munkabér 1.500 Ft.<br /> *Elemzés elkészítése, ellenőrzése, értékelése EXCEL használatával és szakértői robot segítségével: program használati díja ingyenes, szakértői robot használati díja ingyenes (COCO), munkaidő 3 óra, saját munkadíj 1.500 Ft/óra, teljes munkadíj 4.500 Ft.<br /> <br /> '''Összesen: 4.500 Ft'''<br /> <br /> '''Piaci érték: 50.000 Ft''', ennyit kell, hogy érjen a vezetőnek egy ilyen minőségű döntéshozást segítő elemzés, „kalkulátor”. Mely összegből a ráfordítási költség 4.500 Ft, míg a haszon 45.500 Ft. <br /> (50.000 Ft az az összeg, melyet illik megkeresnie 4 órai munkával egy ilyen szintű szakértőnek.)<br /> <br /> '''A két elemzés közötti tényleges:'''<br /> *Költségkülönbözet értéke: 10.500 Ft – 4.500 Ft, azaz 6 000 Ft költségmegtakarítást jelent a saját módszer, melyet a tananyag elsajátításával létrehoztunk.<br /> *Értékkülönbözet értéke: 50.000 Ft – 14.500 Ft, vagyis 35.500 Ft többletértékkel bír a saját módszer.<br /> <br /> '''Hasznosság – különbözet értéke:''' (50.000 Ft – 4.500 Ft)-(14.500 Ft – 10.500 Ft), '''azaz 41.500 Ft hasznosság reményében kezdünk neki a COCO elemző használatával.'''<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A feladat megoldásának alappilléreként meghatároztuk az irányelveinket, miszerint olyan településen van létjogosultsága (további) halszaküzlet nyitásának, ahol kimutatható a relatív hiány más élethelyzetekhez képest.<br /> <br /> Szükségünk van arra, hogy rálátást kapjunk az adott település lakosainak gazdasági helyzetére (potenciális vevők meglétére), a felvevő piac nagyságára, és a konkurenciák meglétére, darabszámára.<br /> <br /> <br /> Ideális élethelyzet beruházás szempontjából egy adott településen:<br /> *minél magasabb életszínvonal, <br /> *minél eredményesebb gazdasági mutatók, <br /> *minél több potenciális vevő, fogyasztó, <br /> *minél kevesebb konkurencia!<br /> <br /> <br /> A feladat megoldása:<br /> <br /> *Adatokat gyűjtöttünk a TEIR adatbázisából meghatározva az attribútumokat, melyek a leghatékonyabbaknak bizonyultak a fentebb említett irányelveink kimutatásához<br /> (TEIR1 munkalap:A1:V3156)<br /> <br /> *KO feltételek alapján szűrtük az objektumokat <br /> (TEIR2 munkalap: A1:V3027)<br /> <br /> *Így létrehoztuk az OAM –ot<br /> (OAM munkalap: A1:V73)<br /> <br /> *Méretfüggetlenítettük az adatok értékeit és csökkentettük az attribútumok darabszámát értelmezhetőségük alapján<br /> (OAM-méretfüggetlenítve munkalap: A1:T69)<br /> <br /> *Meghatároztuk az attribútumok irányát és mértékegységét<br /> (OAM-méretfüggetlenítve munkalap: B72:T75)<br /> <br /> *Pivot tábla segítségével rangsoroltuk a településeket a felhajtóerejük alapján <br /> (attribútumok rangsora)<br /> (OAM-méretfüggetlenítve munkalap: G77:X145)<br /> <br /> *Elvégeztük a COCO hasonlóságelemzést:<br /> <br /> DIREKT MUNKALAP:<br /> <br /> Az attribútumok értékeinek „Sorszám” függvény alkalmazásával létrehozott rangsorát a „Rangsor&quot; táblázatot találjuk a munkalap tetején (A7:P74). <br /> <br /> A „Lépcsők&quot; táblázat (A144:O210) a különböző gazdasági szinteket mutatja és azok mérhetőségéhez rendel értékeket az alapján, hogy megvizsgálja az elért rangsorpozíciókat és összeveti a tényleges boltok darab számával. <br /> <br /> A „COCO&quot; táblázatban (A212:U278) a szakértői robot behelyettesítette a lépcsők értékeit és megbecsülte a halszaküzletek darabszámát településenként. A becsült és a tényleges halszaküzletek darabszáma között alacsony, valamivel több mint tíz százalék az eltérés (A282:B284). <br /> <br /> <br /> INVERZ MUNKALAP:<br /> A COCO hasonlóságelemzés ellenőrzése található meg ezen a munkalapon. Elkészítése azért fontos, mert így láthatjuk, hogy ellentétes rangsorolás esetén a becsült és a tényleges halszaküzletek darabszáma között így is minimális eltérés van.<br /> <br /> A szakértői robot le is ellenőrzi a megoldás hitelességét ( Direkt futtatás munkalap: U212:U278) mégpedig úgy, hogy egy „HA” függvénnyel kimondja, hogy a vizsgálat abban az esetben lehet hiteles ha a becsült és tényleges halszaküzletek darabszáma közötti eltérés illetve az Inverz munkalap (A212:S278) becsült és tényleges halszaküzleteinek darabszáma ellentétes előjelű. Tehát szorzatuk értéke kisebb, mint nulla érték.<br /> <br /> *Lefuttattuk a szimulációt Isaszeg település adataira az OAM segítségével<br /> (SZIMULÁCIÓ EREDMÉNYE munkalapon található a folyamat levezetése)<br /> <br /> *Így megkaptuk az eredményt!<br /> (SZIMULÁCIÓ EREDMÉNYE munkalap: U31)<br /> <br /> *Megfogalmaztuk a „Tartalomjegyzék munkalap”-ot, mely prezentálja feladatunk munkalapjainak tartalmát.<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Összehasonlító elemzésünk segítségével meg tudjuk határozni gyorsan és kellő hatékonysággal, hogy mely településeken van relatív hiány más élethelyzethez képest halszaküzletek számából.<br /> A Coco elemzés és egy kiválasztott település adataira lefuttatott szimuláció segítségével képesek vagyunk a legjobb döntés meghozatalára vagyis a beruházás létjogosultságának eldöntésére.<br /> <br /> Az általunk érdekelt és vizsgálni kívánt Isaszeg városában elemzésünk szerint meg tudna élni úgy legalább egy halszaküzlet, hogy profitot is termel.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egy olyan beruházásról beszélünk mely rendkívül kevés szereplővel elégíti ki a piacot (az alacsony kereslet miatt), ezért nagyon lényeges a konkurenciák kellő ismerete és hogy jó benyomást keltsünk leendő vásárlóinkban.<br /> <br /> Megállapíthatjuk, hogy a halszaküzletek nyitásakor kiemelkedően fontos a megfelelő időzítés: <br /> *A kis háztartások költekezésének többsége ünnepnapokra esik. <br /> *Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy decemberben adják el a legtöbb halat az évben, karácsonyra. <br /> *Lépéselőnyre tehetünk szert a konkurenciákkal szemben, ha erre az időintervallumra tesszük a nyitás időpontját.<br /> *Fontos, hogy intenzív marketing-stratégiát építsünk fel, megfelelő hirdetésekkel és reklámokkal már jóval a nyitás időpontja előtt, hogy kialakítsuk a jövőbeni törzsvásárlói körünket.<br /> <br /> (Alapkövetelmény a friss és minőségi áru megléte és megfelelő tárolása.)<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A létrehozott „Halszaküzlet beruházási kalkulátorunk” segítségével megspórolásra kerül a tényleges beruházási költség és üzemeltetési költség (melyet hatékonyan tudunk befektetni más településen) abban az esetben ha olyan településen akartunk volna halszaküzletet nyitni ahova az elemzésünk kimutatja, hogy nem szabad. Továbbá megspórolásra kerül a beruházást megelőző informálódás, kutatás közben keletkező utazási – és/vagy üzemanyag – és/vagy szállás költségek (mivel minden számunkra fontos adat elérhető a teir adatbázisából ingyen), továbbá időt (munka időt = munkabért) és energiát (fölösleges munkát, kutatást, utánajárást) spórolunk meg.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Dr. Pitlik László: Üzleti informatika jegyzet, Gödöllő (2007)<br /> <br /> Dr. Farkas Tibor: Vidékfejlesztés II. jegyzet, Gödöllő (2009)<br /> <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta<br /> <br /> Nem találtunk a miau wiki online lexikonban a témához kapcsolódó vagy azzal konkuráló szócikket (hasonlóság elemzést).</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Halszak%C3%BCzlet&diff=77166 2014-02-11T21:17:38Z

<p>Jkv9: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> Döntéshozóknak kívánunk tanácsot adni üzleti beruházás kapcsán, az általuk legfontosabbnak vélt döntés meghozatalában, a megfelelő helyszín, település kiválasztásában. Beruházás indításánál a helyi gazdaság helyzetének feltérképezése a legfontosabb teendő.<br /> <br /> Eme döntés meghozatalának érdekében a TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) adatbázisából az ITDR (Interaktív Területfejlesztési Döntéstámogató Rendszer) alkalmazásából a Területi statisztikai adatok rendszeréből kiválasztottuk a 2011-es év adataiból (mivel tanulmányunk írásának megkezdésekor a 2011-es év adatai számítottak a legfrissebbeknek) azokat a témaköröket és adatsorokat, melyeket nevezhetünk vizsgálati szempontjainknak (attribútumoknak), amelyek eddigi tanulmányaink alapján, illetve a logikus gondolkodásnak megfelelően pozitív vagy negatív hatással vannak egy település hal fogyasztására és annak alakulására. Minél több tényezőt vizsgálunk meg annál pontosabb rálátást kapunk az adott település és lakosainak gazdasági helyzetére (potenciális vevők meglétére), a felvevő piac nagyságára, és a konkuráló vállalkozások meglétére, darabszámára.<br /> <br /> Ezeknek a „gazdasági felhajtóerőknek” a hivatalos adatait kértük le Magyarország 3153 településére, majd azokat ahol már üzemel halszaküzlet és hús-, húsáru-szaküzlet összehasonlíthatóvá tettük és rangsoroltuk. Így létrehoztunk egy mintát szakértői robotunk számára, hogy képessé váljon becslést készíteni halszaküzletek számáról egy adott településen a felhajtóerők rangsora alapján, azt ellenőrizni ellentétes „felhajtóerő” rangsorolással, a tény-becslés eltérésének megállapítására, és annak meghatározására, hogy ezeken a területeken a vizsgálat becslése hiteles-e. <br /> <br /> Irányelvünk az, hogy olyan településen van létjogosultsága (további) halszaküzlet nyitásának, ahol kimutatható a relatív hiány más élethelyzetekhez képest.<br /> <br /> A vizsgálat levezetése a forrásban található meg az XLS hivatkozásban. A szimulációhoz a vizsgálni kívánt település vizsgálati szempontjait rangsorolnunk kell mintánk segítségével, így a szakértői robot képes megbecsülni, hogy az adott településen hány darab halszaküzletnek van létjogosultsága.<br /> <br /> A végső eredmény a „SZIMULÁCIÓ EREDMÉNYE” munkalapon (A29:X31) tartományú táblázatban található. Az általunk végzett szimulációs vizsgálat alapján Isaszeg városában létjogosultsága van legalább 1 halszaküzlet működésének.<br /> <br /> Egy nagyszabású beruházás mindig rejt magában kockázatot. Tanulmányunk pontosan ennek a kockázatnak a mérséklésére hivatott, hisz a megfelelő helyszín kiválasztása elengedhetetlen beruházásnál.A legnagyobb kockázat abban rejlik, hogy rosszul fogalmazzuk meg egy-egy vizsgálati tényező hal fogyasztására gyakorolt hatását. A pozitív illetve negatív hatás meghatározása kulcsfontosságú, megfelelően átgondolandó és adott esetben szakértelmet, tapasztalatot igényel. Ha a piac a felállított gondolatmenettel ellentétesen reagál az új vállalkozásra, akkor is érdemes a vezetőnek megvizsgálni kalkulátorunkkal más településeket is és a második vizsgálatnál a korábbi tapasztalatok figyelembe vételével újra gondolni a hatások irányát, magukat a vizsgálati szempontokat, és a vizsgált települések közül a legmegfelelőbbre átcsoportosítani a már befektetett összeget (például: eszközöket, árut), s ezzel a megoldással minimálisra csökkenthető a szakértői rendszer hibájából származó veszteség.<br /> <br /> Feladatunkban egy konkrét beruházás életképességét vizsgáltuk, de gyakorlatilag bármilyen vállalkozás létjogosultsága meghatározható szakértői rendszerünk alapján a megfelelő gazdasági felhajtóerők vizsgálatával.<br /> <br /> További kockázatokat a következők jelenthetnek, melyek meghatározására nagy hangsúlyt kell fektetnünk, ha szeretnénk minimalizálni a hibás eredmény kialakulását: nem találunk vagy nem vizsgálunk meg elegendő mennyiségű vizsgálati tényezőt, azok adatai túlságosan hasonlóak (tehát nem alkalmasak mérvadó elemzésre) illetve problémát okozhat az is, hogy a Területi statisztikai adatok rendszerében sajnos a vizsgálati szempontok (attribútumok) elnevezése a különböző években nem egyezik meg vagy részben nem egyezik. Továbbá az is előfordul, hogy kimaradnak egyes évek kimutatásainál.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013osz/halszakuzlet.xlsx XLS]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Van – e létjogosultsága Isaszegen egy halszaküzleti vállalkozásnak, avagy üzleti tervezés hasonlóságelemzés alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Rohanó világunkban mindenki számára fontos tényező az idő és a pénz. Minden beruházót elsődlegesen az érdekel, hogy mibe érdemes a pénzét befektetni, hogy gyarapítsa azt a lehető leggyorsabb módon. Egy innovatív ötlet megvalósításának alappillére a jó időzítés a megfelelő helyen. Ehhez elengedhetetlen a piaci igények és a gazdaság helyzetének ismerete, illetve az adott szakmában való jártasság. Elemzésünk helytálló globális szinten a megfelelő attribútumok meghatározásával és releváns adatok meglétének tükrében. A beruházásról történő gyors döntéshozatal elengedhetetlen a konkurenciák megelőzése érdekében. Ennek a döntésnek a meghozatalához nyújt segítséget szócikkünk és a kialakított Halszaküzlet - beruházó kalkulátorunk.<br /> <br /> :Személyes kötődés:<br /> <br /> :Személyes motivációnk alapját egy profitáló vállalkozás lehetőségének feltárása adta. Magyarországon jelenleg kicsi a halhús - fogyasztás kultúrája, pedig ez az egészséges étkezés egyik alappillére. Az alapvető problémát a halhús elérhetőségének nehézségében, illetve a hiányos marketingben véltük felfedezni. Az optimális étkezés részeként hetente legalább kétszer illene halat enni (http://hvg.hu/egeszseg/20120509_napi_egy_hal), ez viszont csak a legritkább esetben valósul meg. Lehetőségünk adódott egy üzlethelyiség átvételére, ami a megfelelő szabványok meglétével és az üzletben rendelkezésünkre álló eszközök segítségével rendkívül alkalmas a halhús tárolására/feldolgozására/árulására. Ennek a lehetőségnek maximális mértékű kiaknázásához nyújtott segítséget a feladat.<br /> <br /> <br /> :Szakértői javaslatok:<br /> <br /> :Meg kell említenünk azt a tényt is, hogy vizsgálatunk csupán azt szemlélteti, hogy mely településeken nem szabad, nem profitáló (további) halszaküzletet nyitni. Kutatásunk folytatása fogja csupán meghatározni ugyancsak konkurenciaelemzéssel és hasonlóság elemzéssel, hogy azon helyszíneken ahol a szakértői robot megállapítja, hogy létjogosultsága lehet még minimum egy új boltnak, azoknak a boltoknak mennyi lesz a várható forgalmuk és bevételük.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Vidékfejlesztési tanulmányaink alapján cégérelemzéssel és a Guttman - skála segítségével következtetnénk az aktuális vállalkozás hatékonysági fokára. Ennek lényege az lenne, hogy a TEIR településsoros adatbázis rendszerének segítségével összegyűjtenénk a vállalkozások és üzletek számát település szinten, majd ezeket a szolgáltatásokat leellenőriznénk címük alapján, esetleges további még adatbázisokban meg nem jelent (nem rég nyitott, nem hivatalos, vagy félhivatalos) vállalkozások után kutatnánk és darabszámuk alapján rangsorolnánk őket. Minél több van belőlük egy adott településen, annál nagyobb prioritást élveznek, ezáltal annál előrébb kerülnek a listánkban. Az így kialakult hierarchizált rangsor alapján a táblázatban jobbra és lefelé haladva csökken a szolgáltatások száma. Választóvonalat húzunk ott, ahol a nullánál nagyobb számok sora kezdődik. Az így kapott lépcsőzetes elrendezés alapján kialakul egy lépcsőn felüli és egy lépcső alatti tartomány. A felső régióban kialakult nulla értékek helyén van létjogosultsága az adott típusú vállalkozás beindításának, míg a lépcső alatti tartományban lévő vállalkozások nagy valószínűséggel nem fognak profitot termelni, idővel pedig megszűnnek.<br /> <br /> Kritikái: <br /> *Nem alkalmazható teljes biztonsággal és csak évek elteltével mérhető.<br /> *A kevés halszaküzlet miatt ezek az üzletek minden helyiségnél túlságosan hátra sorolódnak, számuk a legtöbb településen egynél kevesebb.<br /> *Csak az üzlet létjogosultságát méri igen/nem mutatók alapján, nem nézi mennyi profitot termel.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) adatbázisával dolgoztunk és kellő adatmennyiség állt rendelkezésünkre, hogy ideális méretű OAM - ot hozzunk létre annak meghatározására, hogy a települések gazdasági és társadalmi helyzete hogyan befolyásolja a halfogyasztást. <br /> KO feltételek: azok a települések voltak relevánsak, ahol az egyéni vállalkozások által üzemeltetett halszaküzletek száma és az egyéni vállalkozás által üzemeltetett hús – és húsáru – szaküzletek száma 2011-ben nagyobb kellett legyen, mint 0, mert csak pozitív példákból lehet tanulni.<br /> A KO feltételek megadásával a kiindulási adatbázisunk 3153 db objektumát 66 db objektumra tudtuk szűkíteni és vizsgáltuk 18 db attribútumra.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> {|<br /> |-<br /> | Albertirsa<br /> | Dömsöd<br /> | Hatvan<br /> | Mohács<br /> | Sátoraljaújhely<br /> | Tokaj<br /> |-<br /> | Bácsalmás<br /> | Dunaföldvár<br /> | Hódmezővásárhely<br /> | Nagyatád<br /> | Siklós<br /> | Tolna<br /> |-<br /> | Baja<br /> | Dunaújváros<br /> | Kalocsa<br /> | Nagykálló<br /> | Simontornya<br /> | Vác<br /> |-<br /> | Bátaszék<br /> | Eger <br /> | Kaposvár<br /> | Nagykáta<br /> | Sopron<br /> | Várpalota<br /> |-<br /> | Békéscsaba<br /> | Érd<br /> | Kecel<br /> | Nagykőrös<br /> | Sükösd<br /> | Vérpelét<br /> |-<br /> | Budapest<br /> | Fadd<br /> | Kecskemét<br /> | Nyíregyháza<br /> | Szedres<br /> | Isaszeg<br /> |-<br /> | Cegléd<br /> | Fehérgyarmat<br /> | Kerekegyháza<br /> | Ócsa<br /> | Szeghalom<br /> |-<br /> | Csongrád<br /> | Fülöpszállás<br /> | Keszthely<br /> | Paks<br /> | Székesfehérvár<br /> |-<br /> | Csorna<br /> | Győr<br /> | Kiskunfélegyháza<br /> | Pápa<br /> | Szekszárd<br /> |-<br /> | Debrecen<br /> | Győrújbarát<br /> | Kiskunhalas<br /> | Pécs<br /> | Szigetvár<br /> |-<br /> | Decs<br /> | Gyula<br /> | Kisvárda<br /> | Ráckeve<br /> | Tab<br /> |-<br /> | Dombóvár<br /> | Harkány<br /> | Miskolc<br /> | Rakamaz<br /> | Tiszakécske<br /> |}<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Y1 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett halszaküzletek száma 2011 (db/ezer fő)<br /> *Y2 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett hús-, húsáru-szaküzletek száma 2011 (db/ezer fő)<br /> *Y3 - Hús-, húsáru-szaküzletek száma 2011 (db/ezer fő)<br /> *Y4 - Halszaküzletek száma 2011 (db/ezer fő)<br /> <br /> <br /> *X1 - Állandó népesség, nők összesen 2011 (fő/ezer fő) – minél több női lakos, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X2 - Szociális étkeztetésben részesülők száma 2011 (fő/ezer fő) – minél kevesebben vannak, annál nagyobb a településen élők vagyona, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X3 - Regisztrált gazdasági szervezetek száma 2011 (db/ezer fő) – minél több a gazdasági szervezet, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X4 - Autóbuszok száma 2011 (db/ezer fő) – minél kevesebb, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X5 - A helyi önkormányzatok saját folyó bevételei 2011 (Ft/ezer fő) – minél több az önkormányzat bevétele, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X6 - Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül) 2011 (fő/ezer fő) – minél kevesebben vannak, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X7- Egy éven túl nyilvántartott álláskeresők száma összesen 2011 (fő/ezer fő) – minél kevesebben vannak, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X8 - Személygépkocsik száma az üzemeltető lakhelye szerint 2011 (db/ezer fő) – minél kevesebb, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X9 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett egyébélelmiszer-szaküzletek száma 2011 (db/ezer fő) – minél kevesebb, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X10 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett éttermek, büfék száma 2011 (db/ezer fő) - minél kevesebb, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X11 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek száma 2011 (db/ezer fő) - minél kevesebb, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X12 - Éttermek, büfék száma 2011 (db/ezer fő) - minél kevesebb, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X13 - A háziorvosok által ellátott szolgálatok száma 2011 (db/ezer fő) – minél több van, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> *X14 - Betöltött védőnői álláshelyek száma 2011 (db/ezer fő) - minél több van, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.<br /> <br /> <br /> :Online forrás:<br /> :Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer honlapja - https://www.teir.hu/<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Vállalkozások tulajdonosainak, beruházóknak, üzleti kluboknak, önkormányzatoknak, nagykereskedelmi egységeknek, szövetkezeteknek, érdekképviseleteknek, haltenyésztőknek is fontos lehet tanulmányunk eredménye, ugyanis ezeknek az intézményeknek/személyeknek/vállalkozásoknak lehet célja ezt a kiszámítható rendszert igénybe venni egy alapvetően instabil gazdasági helyzetben, piackutatási, piac elemzési és beruházási szándékkal.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> ''Az elemzés értéke cégérelemzéssel a Guttman-skála segítségével (feltételezésünk szerint egy-egy település ellenőrzése, további információk begyűjtése, utazás, elemzés elkészítése: 1 munkanapot vesz igénybe = 8 munkaórát)''<br /> <br /> Adatok megszerzése, melyeket le kell ellenőrizni és ki kell egészíteni:<br /> *Ingyenes = TEIR adatbázisból https://www.teir.hu/<br /> *Ingyenes = Önkormányzatok honlapjai<br /> *Ingyenes = Telefonkönyv http://telefonkonyv.hu/<br /> *Ingyenes = Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat http://www.e-cegjegyzek.hu/<br /> <br /> (Többlet költség, ha valaki különböző céginformációs adatbázisokat is fel akar dolgozni.)<br /> <br /> <br /> Ennek az elemzési módszernek 2 lehetséges megoldása van:<br /> <br /> A: Ha a beruházó az összes magyarországi településnek le akarja ellenőrizni az attribútumait. (Ez abban az esetben helytálló, ha valaki országos szintű üzlethálózatot akar kiépíteni.)<br /> <br /> B: Ha a beruházó csak azon településeknek az adatait akarja megvizsgálni, ahol egyéni vállalkozás által üzemeltetetnek már halszaküzletet 2011-ben illetve egyéni vállalkozás által üzemeltetnek hús-, húsáru-szaküzletet is 2011-ben. Továbbá ha nem ezen települések egyikén kívánja létrehozni beruházását akkor még a vizsgálni kívánt település adatait is le kell ellenőriznie, esetünkben Isaszeg település adatait.<br /> <br /> <br /> Kiértékelendő települések száma:<br /> <br /> A 3153 db<br /> <br /> B 67 db<br /> <br /> <br /> Felhasznált idő:<br /> <br /> A 25224 óra (3153 nap)<br /> <br /> B 536 óra (67 nap)<br /> <br /> <br /> Egy dolgozó átlagos órabére:]] 1.500 Ft (azaz napi: 12.000 Ft)<br /> <br /> <br /> Összes dolgozói munkabér:<br /> <br /> A 37.836.000 Ft<br /> <br /> B 804.000 Ft<br /> <br /> (mely tartalmazza a kutatást, ellenőrzést, táblázatok készítését, kiértékelését és a szakértői véleményalkotást)<br /> <br /> <br /> A megoldás piaci értéke:<br /> <br /> A 37.836.000 Ft<br /> <br /> B 804.000 Ft<br /> <br /> <br /> Az elemzést megrendelőnek azonban további költségekkel is kell számolnia.<br /> Ilyen az üzemanyag – és/vagy utazási – és/vagy elszállásolási költség, mely a települések egymástól való távolsága, a települések vizsgálatának sorrendje, a települések területi mérete illetve a kiindulópont (bázis település vagy telephely) ismerete nélkül becslés szintjén sem meghatározható jelen helyzetben, de számolni kell velük mivel jelentősen megnövelik az elemzés árát.<br /> <br /> <br /> <br /> ''Az elemzés értéke hasonlóságelemzés készítésével (pontos, objektív, gyors kb. 4 óra):''<br /> <br /> <br /> Adatok megszerzése:<br /> *Ingyenes = TEIR adatbázisból https://www.teir.hu/<br /> <br /> <br /> Felhasznált program költségei:<br /> *Ingyenes = Coco elemzés segítségével<br /> <br /> <br /> Felhasznált idő: 4 óra<br /> <br /> <br /> Egy ilyen feladat megoldására alkalmas szakértő átlagos órabére: 25.000 Ft/óra<br /> <br /> <br /> Összes szakértői munkabér: 100.000 Ft<br /> <br /> <br /> A megoldás piaci értéke: 100.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Különbözet a megoldások piaci értékei között (a feladat tényleges értéke):'''<br /> <br /> '''A 37.736.000 Ft'''<br /> <br /> '''B 704.000 Ft'''<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A feladat megoldásának alappilléreként meghatároztuk az irányelveinket, miszerint olyan településen van létjogosultsága (további) halszaküzlet nyitásának, ahol kimutatható a relatív hiány más élethelyzetekhez képest.<br /> <br /> Szükségünk van arra, hogy rálátást kapjunk az adott település lakosainak gazdasági helyzetére (potenciális vevők meglétére), a felvevő piac nagyságára, és a konkurenciák meglétére, darabszámára.<br /> <br /> <br /> Ideális élethelyzet beruházás szempontjából egy adott településen:<br /> *minél magasabb életszínvonal, <br /> *minél eredményesebb gazdasági mutatók, <br /> *minél több potenciális vevő, fogyasztó, <br /> *minél kevesebb konkurencia!<br /> <br /> <br /> A feladat megoldása:<br /> <br /> *Adatokat gyűjtöttünk a TEIR adatbázisából meghatározva az attribútumokat, melyek a leghatékonyabbaknak bizonyultak a fentebb említett irányelveink kimutatásához<br /> (TEIR1 munkalap:A1:V3156)<br /> <br /> *KO feltételek alapján szűrtük az objektumokat <br /> (TEIR2 munkalap: A1:V3027)<br /> <br /> *Így létrehoztuk az OAM –ot<br /> (OAM munkalap: A1:V73)<br /> <br /> *Méretfüggetlenítettük az adatok értékeit és csökkentettük az attribútumok darabszámát értelmezhetőségük alapján<br /> (OAM-méretfüggetlenítve munkalap: A1:T69)<br /> <br /> *Meghatároztuk az attribútumok irányát és mértékegységét<br /> (OAM-méretfüggetlenítve munkalap: B72:T75)<br /> <br /> *Pivot tábla segítségével rangsoroltuk a településeket a felhajtóerejük alapján <br /> (attribútumok rangsora)<br /> (OAM-méretfüggetlenítve munkalap: G77:X145)<br /> <br /> *Elvégeztük a COCO hasonlóságelemzést:<br /> <br /> DIREKT MUNKALAP:<br /> <br /> Az attribútumok értékeinek „Sorszám” függvény alkalmazásával létrehozott rangsorát a „Rangsor&quot; táblázatot találjuk a munkalap tetején (A7:P74). <br /> <br /> A „Lépcsők&quot; táblázat (A144:O210) a különböző gazdasági szinteket mutatja és azok mérhetőségéhez rendel értékeket az alapján, hogy megvizsgálja az elért rangsorpozíciókat és összeveti a tényleges boltok darab számával. <br /> <br /> A „COCO&quot; táblázatban (A212:U278) a szakértői robot behelyettesítette a lépcsők értékeit és megbecsülte a halszaküzletek darabszámát településenként. A becsült és a tényleges halszaküzletek darabszáma között alacsony, valamivel több mint tíz százalék az eltérés (A282:B284). <br /> <br /> <br /> INVERZ MUNKALAP:<br /> A COCO hasonlóságelemzés ellenőrzése található meg ezen a munkalapon. Elkészítése azért fontos, mert így láthatjuk, hogy ellentétes rangsorolás esetén a becsült és a tényleges halszaküzletek darabszáma között így is minimális eltérés van.<br /> <br /> A szakértői robot le is ellenőrzi a megoldás hitelességét ( Direkt futtatás munkalap: U212:U278) mégpedig úgy, hogy egy „HA” függvénnyel kimondja, hogy a vizsgálat abban az esetben lehet hiteles ha a becsült és tényleges halszaküzletek darabszáma közötti eltérés illetve az Inverz munkalap (A212:S278) becsült és tényleges halszaküzleteinek darabszáma ellentétes előjelű. Tehát szorzatuk értéke kisebb, mint nulla érték.<br /> <br /> *Lefuttattuk a szimulációt Isaszeg település adataira az OAM segítségével<br /> (SZIMULÁCIÓ EREDMÉNYE munkalapon található a folyamat levezetése)<br /> <br /> *Így megkaptuk az eredményt!<br /> (SZIMULÁCIÓ EREDMÉNYE munkalap: U31)<br /> <br /> *Megfogalmaztuk a „Tartalomjegyzék munkalap”-ot, mely prezentálja feladatunk munkalapjainak tartalmát.<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Összehasonlító elemzésünk segítségével meg tudjuk határozni gyorsan és kellő hatékonysággal, hogy mely településeken van relatív hiány más élethelyzethez képest halszaküzletek számából.<br /> A Coco elemzés és egy kiválasztott település adataira lefuttatott szimuláció segítségével képesek vagyunk a legjobb döntés meghozatalára vagyis a beruházás létjogosultságának eldöntésére.<br /> <br /> Az általunk érdekelt és vizsgálni kívánt Isaszeg városában elemzésünk szerint meg tudna élni úgy legalább egy halszaküzlet, hogy profitot is termel.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egy olyan beruházásról beszélünk mely rendkívül kevés szereplővel elégíti ki a piacot (az alacsony kereslet miatt), ezért nagyon lényeges a konkurenciák kellő ismerete és hogy jó benyomást keltsünk leendő vásárlóinkban.<br /> <br /> Megállapíthatjuk, hogy a halszaküzletek nyitásakor kiemelkedően fontos a megfelelő időzítés: <br /> *A kis háztartások költekezésének többsége ünnepnapokra esik. <br /> *Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy decemberben adják el a legtöbb halat az évben, karácsonyra. <br /> *Lépéselőnyre tehetünk szert a konkurenciákkal szemben, ha erre az időintervallumra tesszük a nyitás időpontját.<br /> *Fontos, hogy intenzív marketing-stratégiát építsünk fel, megfelelő hirdetésekkel és reklámokkal már jóval a nyitás időpontja előtt, hogy kialakítsuk a jövőbeni törzsvásárlói körünket.<br /> <br /> (Alapkövetelmény a friss és minőségi áru megléte és megfelelő tárolása.)<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A létrehozott „Halszaküzlet beruházási kalkulátorunk” segítségével megspórolásra kerül a tényleges beruházási költség és üzemeltetési költség (melyet hatékonyan tudunk befektetni más településen) abban az esetben ha olyan településen akartunk volna halszaküzletet nyitni ahova az elemzésünk kimutatja, hogy nem szabad. Továbbá megspórolásra kerül a beruházást megelőző informálódás, kutatás közben keletkező utazási – és/vagy üzemanyag – és/vagy szállás költségek (mivel minden számunkra fontos adat elérhető a teir adatbázisából ingyen), továbbá időt (munka időt = munkabért) és energiát (fölösleges munkát, kutatást, utánajárást) spórolunk meg.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Dr. Pitlik László: Üzleti informatika jegyzet, Gödöllő (2007)<br /> <br /> Dr. Farkas Tibor: Vidékfejlesztés II. jegyzet, Gödöllő (2009)<br /> <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta<br /> <br /> Nem találtunk a miau wiki online lexikonban a témához kapcsolódó vagy azzal konkuráló szócikket (hasonlóság elemzést).</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Halszak%C3%BCzlet&diff=77165 2014-02-11T21:05:47Z

<p>Jkv9: /* Vezetői összefoglaló */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> Döntéshozóknak kívánunk tanácsot adni üzleti beruházás kapcsán, az általuk legfontosabbnak vélt döntés meghozatalában, a megfelelő helyszín, település kiválasztásában. Beruházás indításánál a helyi gazdaság helyzetének feltérképezése a legfontosabb teendő.<br /> <br /> Eme döntés meghozatalának érdekében a TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) adatbázisából az ITDR (Interaktív Területfejlesztési Döntéstámogató Rendszer) alkalmazásából a Területi statisztikai adatok rendszeréből kiválasztottuk a 2011-es év adataiból (mivel tanulmányunk írásának megkezdésekor a 2011-es év adatai számítottak a legfrissebbeknek) azokat a témaköröket és adatsorokat, melyeket nevezhetünk vizsgálati szempontjainknak (attribútumoknak), amelyek eddigi tanulmányaink alapján, illetve a logikus gondolkodásnak megfelelően pozitív vagy negatív hatással vannak egy település hal fogyasztására és annak alakulására. Minél több tényezőt vizsgálunk meg annál pontosabb rálátást kapunk az adott település és lakosainak gazdasági helyzetére (potenciális vevők meglétére), a felvevő piac nagyságára, és a konkuráló vállalkozások meglétére, darabszámára.<br /> <br /> Ezeknek a „gazdasági felhajtóerőknek” a hivatalos adatait kértük le Magyarország 3153 településére, majd azokat ahol már üzemel halszaküzlet és hús-, húsáru-szaküzlet összehasonlíthatóvá tettük és rangsoroltuk. Így létrehoztunk egy mintát szakértői robotunk számára, hogy képessé váljon becslést készíteni halszaküzletek számáról egy adott településen a felhajtóerők rangsora alapján, azt ellenőrizni ellentétes „felhajtóerő” rangsorolással, a tény-becslés eltérésének megállapítására, és annak meghatározására, hogy ezeken a területeken a vizsgálat becslése hiteles-e. <br /> <br /> Irányelvünk az, hogy olyan településen van létjogosultsága (további) halszaküzlet nyitásának, ahol kimutatható a relatív hiány más élethelyzetekhez képest.<br /> <br /> A vizsgálat levezetése a forrásban található meg az XLS hivatkozásban. A szimulációhoz a vizsgálni kívánt település vizsgálati szempontjait rangsorolnunk kell mintánk segítségével, így a szakértői robot képes megbecsülni, hogy az adott településen hány darab halszaküzletnek van létjogosultsága.<br /> <br /> A végső eredmény a „SZIMULÁCIÓ EREDMÉNYE” munkalapon (A29:X31) tartományú táblázatban található. Az általunk végzett szimulációs vizsgálat alapján Isaszeg városában létjogosultsága van legalább 1 halszaküzlet működésének.<br /> <br /> Egy nagyszabású beruházás mindig rejt magában kockázatot. Tanulmányunk pontosan ennek a kockázatnak a mérséklésére hivatott, hisz a megfelelő helyszín kiválasztása elengedhetetlen beruházásnál.A legnagyobb kockázat abban rejlik, hogy rosszul fogalmazzuk meg egy-egy vizsgálati tényező hal fogyasztására gyakorolt hatását. A pozitív illetve negatív hatás meghatározása kulcsfontosságú, megfelelően átgondolandó és adott esetben szakértelmet, tapasztalatot igényel. Ha a piac a felállított gondolatmenettel ellentétesen reagál az új vállalkozásra, akkor is érdemes a vezetőnek megvizsgálni kalkulátorunkkal más településeket is és a második vizsgálatnál a korábbi tapasztalatok figyelembe vételével újra gondolni a hatások irányát, magukat a vizsgálati szempontokat, és a vizsgált települések közül a legmegfelelőbbre átcsoportosítani a már befektetett összeget (például: eszközöket, árut), s ezzel a megoldással minimálisra csökkenthető a szakértői rendszer hibájából származó veszteség.<br /> <br /> Feladatunkban egy konkrét beruházás életképességét vizsgáltuk, de gyakorlatilag bármilyen vállalkozás létjogosultsága meghatározható szakértői rendszerünk alapján a megfelelő gazdasági felhajtóerők vizsgálatával.<br /> <br /> További kockázatokat a következők jelenthetnek, melyek meghatározására nagy hangsúlyt kell fektetnünk, ha szeretnénk minimalizálni a hibás eredmény kialakulását: nem találunk vagy nem vizsgálunk meg elegendő mennyiségű vizsgálati tényezőt, azok adatai túlságosan hasonlóak (tehát nem alkalmasak mérvadó elemzésre) illetve problémát okozhat az is, hogy a Területi statisztikai adatok rendszerében sajnos a vizsgálati szempontok (attribútumok) elnevezése a különböző években nem egyezik meg vagy részben nem egyezik. Továbbá az is előfordul, hogy kimaradnak egyes évek kimutatásainál.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013osz/halszakuzlet.xlsx XLS]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Van – e létjogosultsága Isaszegen egy halszaküzleti vállalkozásnak, avagy üzleti tervezés hasonlóságelemzés alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Rohanó világunkban mindenki számára fontos tényező az idő és a pénz. Minden beruházót elsődlegesen az érdekel, hogy mibe érdemes a pénzét befektetni, hogy gyarapítsa azt a lehető leggyorsabb módon. Egy innovatív ötlet megvalósításának alappillére a jó időzítés a megfelelő helyen. Ehhez elengedhetetlen a piaci igények és a gazdaság helyzetének ismerete, illetve az adott szakmában való jártasság. Elemzésünk helytálló globális szinten a megfelelő attribútumok meghatározásával és releváns adatok meglétének tükrében. A beruházásról történő gyors döntéshozatal elengedhetetlen a konkurenciák megelőzése érdekében. Ennek a döntésnek a meghozatalához nyújt segítséget szócikkünk és a kialakított Halszaküzlet - beruházó kalkulátorunk.<br /> <br /> :Személyes kötődés:<br /> <br /> :Személyes motivációnk alapját egy profitáló vállalkozás lehetőségének feltárása adta. Magyarországon jelenleg kicsi a halhús - fogyasztás kultúrája, pedig ez az egészséges étkezés egyik alappillére. Az alapvető problémát a halhús elérhetőségének nehézségében, illetve a hiányos marketingben véltük felfedezni. Az optimális étkezés részeként hetente legalább kétszer illene halat enni (http://hvg.hu/egeszseg/20120509_napi_egy_hal), ez viszont csak a legritkább esetben valósul meg. Lehetőségünk adódott egy üzlethelyiség átvételére, ami a megfelelő szabványok meglétével és az üzletben rendelkezésünkre álló eszközök segítségével rendkívül alkalmas a halhús tárolására/feldolgozására/árulására. Ennek a lehetőségnek maximális mértékű kiaknázásához nyújtott segítséget a feladat.<br /> <br /> <br /> :Szakértői javaslatok:<br /> <br /> :Meg kell említenünk azt a tényt is, hogy vizsgálatunk csupán azt szemlélteti, hogy mely településeken nem szabad, nem profitáló (további) halszaküzletet nyitni. Kutatásunk folytatása fogja csupán meghatározni ugyancsak konkurenciaelemzéssel és hasonlóság elemzéssel, hogy azon helyszíneken ahol a szakértői robot megállapítja, hogy létjogosultsága lehet még minimum egy új boltnak, azoknak a boltoknak mennyi lesz a várható forgalmuk és bevételük.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Vidékfejlesztési tanulmányaink alapján cégérelemzéssel és a Guttman - skála segítségével következtetnénk az aktuális vállalkozás hatékonysági fokára. Ennek lényege az lenne, hogy a TEIR településsoros adatbázis rendszerének segítségével összegyűjtenénk a vállalkozások és üzletek számát település szinten, majd ezeket a szolgáltatásokat leellenőriznénk címük alapján, esetleges további még adatbázisokban meg nem jelent (nem rég nyitott, nem hivatalos, vagy félhivatalos) vállalkozások után kutatnánk és darabszámuk alapján rangsorolnánk őket. Minél több van belőlük egy adott településen, annál nagyobb prioritást élveznek, ezáltal annál előrébb kerülnek a listánkban. Az így kialakult hierarchizált rangsor alapján a táblázatban jobbra és lefelé haladva csökken a szolgáltatások száma. Választóvonalat húzunk ott, ahol a nullánál nagyobb számok sora kezdődik. Az így kapott lépcsőzetes elrendezés alapján kialakul egy lépcsőn felüli és egy lépcső alatti tartomány. A felső régióban kialakult nulla értékek helyén van létjogosultsága az adott típusú vállalkozás beindításának, míg a lépcső alatti tartományban lévő vállalkozások nagy valószínűséggel nem fognak profitot termelni, idővel pedig megszűnnek.<br /> <br /> Kritikái: <br /> *Nem alkalmazható teljes biztonsággal és csak évek elteltével mérhető.<br /> *A kevés halszaküzlet miatt ezek az üzletek minden helyiségnél túlságosan hátra sorolódnak, számuk a legtöbb településen egynél kevesebb.<br /> *Csak az üzlet létjogosultságát méri igen/nem mutatók alapján, nem nézi mennyi profitot termel.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) adatbázisával dolgoztunk és kellő adatmennyiség állt rendelkezésünkre, hogy ideális méretű OAM - ot hozzunk létre annak meghatározására, hogy a települések gazdasági és társadalmi helyzete hogyan befolyásolja a halfogyasztást. <br /> KO feltételek: azok a települések voltak relevánsak, ahol az egyéni vállalkozások által üzemeltetett halszaküzletek száma és az egyéni vállalkozás által üzemeltetett hús – és húsáru – szaküzletek száma 2011-ben nagyobb kellett legyen, mint 0, mert csak pozitív példákból lehet tanulni.<br /> A KO feltételek megadásával a kiindulási adatbázisunk 3153 db objektumát 66 db objektumra tudtuk szűkíteni és vizsgáltuk 18 db attribútumra.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> {|<br /> |-<br /> | Albertirsa<br /> | Dömsöd<br /> | Hatvan<br /> | Mohács<br /> | Sátoraljaújhely<br /> | Tokaj<br /> |-<br /> | Bácsalmás<br /> | Dunaföldvár<br /> | Hódmezővásárhely<br /> | Nagyatád<br /> | Siklós<br /> | Tolna<br /> |-<br /> | Baja<br /> | Dunaújváros<br /> | Kalocsa<br /> | Nagykálló<br /> | Simontornya<br /> | Vác<br /> |-<br /> | Bátaszék<br /> | Eger <br /> | Kaposvár<br /> | Nagykáta<br /> | Sopron<br /> | Várpalota<br /> |-<br /> | Békéscsaba<br /> | Érd<br /> | Kecel<br /> | Nagykőrös<br /> | Sükösd<br /> | Vérpelét<br /> |-<br /> | Budapest<br /> | Fadd<br /> | Kecskemét<br /> | Nyíregyháza<br /> | Szedres<br /> | Isaszeg<br /> |-<br /> | Cegléd<br /> | Fehérgyarmat<br /> | Kerekegyháza<br /> | Ócsa<br /> | Szeghalom<br /> |-<br /> | Csongrád<br /> | Fülöpszállás<br /> | Keszthely<br /> | Paks<br /> | Székesfehérvár<br /> |-<br /> | Csorna<br /> | Győr<br /> | Kiskunfélegyháza<br /> | Pápa<br /> | Szekszárd<br /> |-<br /> | Debrecen<br /> | Győrújbarát<br /> | Kiskunhalas<br /> | Pécs<br /> | Szigetvár<br /> |-<br /> | Decs<br /> | Gyula<br /> | Kisvárda<br /> | Ráckeve<br /> | Tab<br /> |-<br /> | Dombóvár<br /> | Harkány<br /> | Miskolc<br /> | Rakamaz<br /> | Tiszakécske<br /> |}<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Y1 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett halszaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y2 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett hús-, húsáru-szaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y3 - Hús-, húsáru-szaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y4 - Halszaküzletek száma 2011 (db)<br /> <br /> <br /> *X1 - Állandó népesség, nők összesen 2011 (fő) – minél több női lakos, annál magasabb a halfogyasztás.<br /> *X2 - Szociális étkeztetésben részesülők száma 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál nagyobb a településen élők vagyona, ami a drágább halhús-fogyasztásnak kedvez.<br /> *X3 - Regisztrált gazdasági szervezetek száma 2011 (db) – minél több a gazdasági szervezet, annál jobban húzzák fel a vállalkozásokat.<br /> *X4 - Autóbuszok száma 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebben intézik a bevásárlást más, nagyobb településen.<br /> *X5 - A helyi önkormányzatok saját folyó bevételei 2011 (Ft) – minél több az önkormányzat bevétele, annál könnyebb fenntartani a vállalkozást.<br /> *X6 - Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül) 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál tehetősebb a település és így érdemesebb a drágább halat árulni.<br /> *X7- Egy éven túl nyilvántartott álláskeresők száma összesen 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál tehetősebb a település és így érdemesebb a drágább halat árulni.<br /> *X8 - Személygépkocsik száma az üzemeltető lakhelye szerint 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebben intézik a bevásárlást más, nagyobb településen.<br /> *X9 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett egyébélelmiszer-szaküzletek száma 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X10 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett éttermek, büfék száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X11 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X12 - Éttermek, büfék száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X13 - A háziorvosok által ellátott szolgálatok száma 2011 (db) – minél több van, annál tájékozottabbak a lakosok az egészséges táplálkozás előnyeivel. Ez a halhús-fogyasztás malmára hajtja a vizet.<br /> *X14 - Betöltött védőnői álláshelyek száma 2011 (db) - minél több van, annál tájékozottabbak a lakosok az egészséges táplálkozás előnyeivel. Ez a halhús-fogyasztás malmára hajtja a vizet.<br /> <br /> <br /> :Online forrás:<br /> :Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer honlapja - https://www.teir.hu/<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Vállalkozások tulajdonosainak, beruházóknak, üzleti kluboknak, önkormányzatoknak, nagykereskedelmi egységeknek, szövetkezeteknek, érdekképviseleteknek, haltenyésztőknek is fontos lehet tanulmányunk eredménye, ugyanis ezeknek az intézményeknek/személyeknek/vállalkozásoknak lehet célja ezt a kiszámítható rendszert igénybe venni egy alapvetően instabil gazdasági helyzetben, piackutatási, piac elemzési és beruházási szándékkal.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> ''Az elemzés értéke cégérelemzéssel a Guttman-skála segítségével (feltételezésünk szerint egy-egy település ellenőrzése, további információk begyűjtése, utazás, elemzés elkészítése: 1 munkanapot vesz igénybe = 8 munkaórát)''<br /> <br /> Adatok megszerzése, melyeket le kell ellenőrizni és ki kell egészíteni:<br /> *Ingyenes = TEIR adatbázisból https://www.teir.hu/<br /> *Ingyenes = Önkormányzatok honlapjai<br /> *Ingyenes = Telefonkönyv http://telefonkonyv.hu/<br /> *Ingyenes = Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat http://www.e-cegjegyzek.hu/<br /> <br /> (Többlet költség, ha valaki különböző céginformációs adatbázisokat is fel akar dolgozni.)<br /> <br /> <br /> Ennek az elemzési módszernek 2 lehetséges megoldása van:<br /> <br /> A: Ha a beruházó az összes magyarországi településnek le akarja ellenőrizni az attribútumait. (Ez abban az esetben helytálló, ha valaki országos szintű üzlethálózatot akar kiépíteni.)<br /> <br /> B: Ha a beruházó csak azon településeknek az adatait akarja megvizsgálni, ahol egyéni vállalkozás által üzemeltetetnek már halszaküzletet 2011-ben illetve egyéni vállalkozás által üzemeltetnek hús-, húsáru-szaküzletet is 2011-ben. Továbbá ha nem ezen települések egyikén kívánja létrehozni beruházását akkor még a vizsgálni kívánt település adatait is le kell ellenőriznie, esetünkben Isaszeg település adatait.<br /> <br /> <br /> Kiértékelendő települések száma:<br /> <br /> A 3153 db<br /> <br /> B 67 db<br /> <br /> <br /> Felhasznált idő:<br /> <br /> A 25224 óra (3153 nap)<br /> <br /> B 536 óra (67 nap)<br /> <br /> <br /> Egy dolgozó átlagos órabére:]] 1.500 Ft (azaz napi: 12.000 Ft)<br /> <br /> <br /> Összes dolgozói munkabér:<br /> <br /> A 37.836.000 Ft<br /> <br /> B 804.000 Ft<br /> <br /> (mely tartalmazza a kutatást, ellenőrzést, táblázatok készítését, kiértékelését és a szakértői véleményalkotást)<br /> <br /> <br /> A megoldás piaci értéke:<br /> <br /> A 37.836.000 Ft<br /> <br /> B 804.000 Ft<br /> <br /> <br /> Az elemzést megrendelőnek azonban további költségekkel is kell számolnia.<br /> Ilyen az üzemanyag – és/vagy utazási – és/vagy elszállásolási költség, mely a települések egymástól való távolsága, a települések vizsgálatának sorrendje, a települések területi mérete illetve a kiindulópont (bázis település vagy telephely) ismerete nélkül becslés szintjén sem meghatározható jelen helyzetben, de számolni kell velük mivel jelentősen megnövelik az elemzés árát.<br /> <br /> <br /> <br /> ''Az elemzés értéke hasonlóságelemzés készítésével (pontos, objektív, gyors kb. 4 óra):''<br /> <br /> <br /> Adatok megszerzése:<br /> *Ingyenes = TEIR adatbázisból https://www.teir.hu/<br /> <br /> <br /> Felhasznált program költségei:<br /> *Ingyenes = Coco elemzés segítségével<br /> <br /> <br /> Felhasznált idő: 4 óra<br /> <br /> <br /> Egy ilyen feladat megoldására alkalmas szakértő átlagos órabére: 25.000 Ft/óra<br /> <br /> <br /> Összes szakértői munkabér: 100.000 Ft<br /> <br /> <br /> A megoldás piaci értéke: 100.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Különbözet a megoldások piaci értékei között (a feladat tényleges értéke):'''<br /> <br /> '''A 37.736.000 Ft'''<br /> <br /> '''B 704.000 Ft'''<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A feladat megoldásának alappilléreként meghatároztuk az irányelveinket, miszerint olyan településen van létjogosultsága (további) halszaküzlet nyitásának, ahol kimutatható a relatív hiány más élethelyzetekhez képest.<br /> <br /> Szükségünk van arra, hogy rálátást kapjunk az adott település lakosainak gazdasági helyzetére (potenciális vevők meglétére), a felvevő piac nagyságára, és a konkurenciák meglétére, darabszámára.<br /> <br /> <br /> Ideális élethelyzet beruházás szempontjából egy adott településen:<br /> *minél magasabb életszínvonal, <br /> *minél eredményesebb gazdasági mutatók, <br /> *minél több potenciális vevő, fogyasztó, <br /> *minél kevesebb konkurencia!<br /> <br /> <br /> A feladat megoldása:<br /> <br /> *Adatokat gyűjtöttünk a TEIR adatbázisából meghatározva az attribútumokat, melyek a leghatékonyabbaknak bizonyultak a fentebb említett irányelveink kimutatásához<br /> (TEIR1 munkalap:A1:V3156)<br /> <br /> *KO feltételek alapján szűrtük az objektumokat <br /> (TEIR2 munkalap: A1:V3027)<br /> <br /> *Így létrehoztuk az OAM –ot<br /> (OAM munkalap: A1:V73)<br /> <br /> *Méretfüggetlenítettük az adatok értékeit és csökkentettük az attribútumok darabszámát értelmezhetőségük alapján<br /> (OAM-méretfüggetlenítve munkalap: A1:T69)<br /> <br /> *Meghatároztuk az attribútumok irányát és mértékegységét<br /> (OAM-méretfüggetlenítve munkalap: B72:T75)<br /> <br /> *Pivot tábla segítségével rangsoroltuk a településeket a felhajtóerejük alapján <br /> (attribútumok rangsora)<br /> (OAM-méretfüggetlenítve munkalap: G77:X145)<br /> <br /> *Elvégeztük a COCO hasonlóságelemzést:<br /> <br /> DIREKT MUNKALAP:<br /> <br /> Az attribútumok értékeinek „Sorszám” függvény alkalmazásával létrehozott rangsorát a „Rangsor&quot; táblázatot találjuk a munkalap tetején (A7:P74). <br /> <br /> A „Lépcsők&quot; táblázat (A144:O210) a különböző gazdasági szinteket mutatja és azok mérhetőségéhez rendel értékeket az alapján, hogy megvizsgálja az elért rangsorpozíciókat és összeveti a tényleges boltok darab számával. <br /> <br /> A „COCO&quot; táblázatban (A212:U278) a szakértői robot behelyettesítette a lépcsők értékeit és megbecsülte a halszaküzletek darabszámát településenként. A becsült és a tényleges halszaküzletek darabszáma között alacsony, valamivel több mint tíz százalék az eltérés (A282:B284). <br /> <br /> <br /> INVERZ MUNKALAP:<br /> A COCO hasonlóságelemzés ellenőrzése található meg ezen a munkalapon. Elkészítése azért fontos, mert így láthatjuk, hogy ellentétes rangsorolás esetén a becsült és a tényleges halszaküzletek darabszáma között így is minimális eltérés van.<br /> <br /> A szakértői robot le is ellenőrzi a megoldás hitelességét ( Direkt futtatás munkalap: U212:U278) mégpedig úgy, hogy egy „HA” függvénnyel kimondja, hogy a vizsgálat abban az esetben lehet hiteles ha a becsült és tényleges halszaküzletek darabszáma közötti eltérés illetve az Inverz munkalap (A212:S278) becsült és tényleges halszaküzleteinek darabszáma ellentétes előjelű. Tehát szorzatuk értéke kisebb, mint nulla érték.<br /> <br /> *Lefuttattuk a szimulációt Isaszeg település adataira az OAM segítségével<br /> (SZIMULÁCIÓ EREDMÉNYE munkalapon található a folyamat levezetése)<br /> <br /> *Így megkaptuk az eredményt!<br /> (SZIMULÁCIÓ EREDMÉNYE munkalap: U31)<br /> <br /> *Megfogalmaztuk a „Tartalomjegyzék munkalap”-ot, mely prezentálja feladatunk munkalapjainak tartalmát.<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Összehasonlító elemzésünk segítségével meg tudjuk határozni gyorsan és kellő hatékonysággal, hogy mely településeken van relatív hiány más élethelyzethez képest halszaküzletek számából.<br /> A Coco elemzés és egy kiválasztott település adataira lefuttatott szimuláció segítségével képesek vagyunk a legjobb döntés meghozatalára vagyis a beruházás létjogosultságának eldöntésére.<br /> <br /> Az általunk érdekelt és vizsgálni kívánt Isaszeg városában elemzésünk szerint meg tudna élni úgy legalább egy halszaküzlet, hogy profitot is termel.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egy olyan beruházásról beszélünk mely rendkívül kevés szereplővel elégíti ki a piacot (az alacsony kereslet miatt), ezért nagyon lényeges a konkurenciák kellő ismerete és hogy jó benyomást keltsünk leendő vásárlóinkban.<br /> <br /> Megállapíthatjuk, hogy a halszaküzletek nyitásakor kiemelkedően fontos a megfelelő időzítés: <br /> *A kis háztartások költekezésének többsége ünnepnapokra esik. <br /> *Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy decemberben adják el a legtöbb halat az évben, karácsonyra. <br /> *Lépéselőnyre tehetünk szert a konkurenciákkal szemben, ha erre az időintervallumra tesszük a nyitás időpontját.<br /> *Fontos, hogy intenzív marketing-stratégiát építsünk fel, megfelelő hirdetésekkel és reklámokkal már jóval a nyitás időpontja előtt, hogy kialakítsuk a jövőbeni törzsvásárlói körünket.<br /> <br /> (Alapkövetelmény a friss és minőségi áru megléte és megfelelő tárolása.)<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A létrehozott „Halszaküzlet beruházási kalkulátorunk” segítségével megspórolásra kerül a tényleges beruházási költség és üzemeltetési költség (melyet hatékonyan tudunk befektetni más településen) abban az esetben ha olyan településen akartunk volna halszaküzletet nyitni ahova az elemzésünk kimutatja, hogy nem szabad. Továbbá megspórolásra kerül a beruházást megelőző informálódás, kutatás közben keletkező utazási – és/vagy üzemanyag – és/vagy szállás költségek (mivel minden számunkra fontos adat elérhető a teir adatbázisából ingyen), továbbá időt (munka időt = munkabért) és energiát (fölösleges munkát, kutatást, utánajárást) spórolunk meg.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Dr. Pitlik László: Üzleti informatika jegyzet, Gödöllő (2007)<br /> <br /> Dr. Farkas Tibor: Vidékfejlesztés II. jegyzet, Gödöllő (2009)<br /> <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta<br /> <br /> Nem találtunk a miau wiki online lexikonban a témához kapcsolódó vagy azzal konkuráló szócikket (hasonlóság elemzést).</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Halszak%C3%BCzlet&diff=77042 2014-01-09T17:08:29Z

<p>Jkv9: </p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> Döntéshozóknak kívánunk tanácsot adni üzleti beruházás kapcsán, az általuk legfontosabbnak vélt döntés meghozatalában, a megfelelő helyszín, település kiválasztásában. Beruházás indításánál a helyi gazdaság helyzetének feltérképezése a legfontosabb teendő. Eldönteni, hogy egy olyan településen éri-e meg beruházni ahol már létezik azonos céllal működtetett vállalkozás és a település el bír-e tartani még egy azonos kategóriájú szaküzletet,vagy olyan településen ahol a szimuláció lefuttatásával egy időben még nem üzemel hasonló kereskedelmi egység. (a vizsgált település gazdasági helyzetének meghatározása megindokolhatja azt, hogy miért nem üzemeltetnek a településen efféle szaküzletet.)<br /> A szimulációhoz szükségünk van egy olyan tanulási mintára, ami a vizsgált település adatait összehasonlítja azon települések adataival, ahol már létezik ilyen vállalkozás.<br /> <br /> A vizsgálat levezetése a forrásban található meg az XLS hivatkozásban. <br /> A végső eredmény a „SZIMULÁCIÓ EREDMÉNYE” munkalapon A29:X31 tartományú táblázatban található.<br /> <br /> <br /> Az általunk végzett szimulációs vizsgálat alapján Isaszeg városában létjogosultsága van legalább 1 halszaküzlet működésének. <br /> <br /> Egy nagyszabású beruházás mindig rejt magában kockázatot ám a megfelelő helyszín megválasztásával ez a kockázat nagymértékben mérsékelhető. Ha azonban a piac a felállított gondolatmenettel ellentétesen reagál az új vállalkozásra, akkor is célszerű a vezetőnek megvizsgálni kalkulátorunkkal más településeket is és a második vizsgálatban résztvevők közül a legmegfelelőbbre átcsoportosítani a már befektetett összeget ( például: eszközöket, árut), s ezzel a megoldással minimálisra csökkenthető a szakértői rendszer hibájából származó veszteség. <br /> <br /> Természetesen más kockázati tényezők is léteznek (például: bolt mérete, alkalmazottak száma, alkalmazottak bérének meghatározása) melyek vizsgálatához szükség van feladatunk második részének az eredményére is, mely meg fogja határozni ugyancsak hasonlóság elemzésével, hogy az új vállalkozás várhatóan mekkora forgalmat lesz képes produkálni, amiből következtetni tudunk a bevétel nagyságára is.<br /> <br /> Feladatunkban egy konkrét beruházás életképességét vizsgáltuk, de gyakorlatilag bármilyen vállalkozás létjogosultsága meghatározható szakértői rendszerünk alapján a megfelelő gazdasági felhajtóerők vizsgálatával.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013osz/halszakuzlet.xlsx XLS]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Van – e létjogosultsága Isaszegen egy halszaküzleti vállalkozásnak, avagy üzleti tervezés hasonlóságelemzés alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Rohanó világunkban mindenki számára fontos tényező az idő és a pénz. Minden beruházót elsődlegesen az érdekel, hogy mibe érdemes a pénzét befektetni, hogy gyarapítsa azt a lehető leggyorsabb módon. Egy innovatív ötlet megvalósításának alappillére a jó időzítés a megfelelő helyen. Ehhez elengedhetetlen a piaci igények és a gazdaság helyzetének ismerete, illetve az adott szakmában való jártasság. Elemzésünk helytálló globális szinten a megfelelő attribútumok meghatározásával és releváns adatok meglétének tükrében. A beruházásról történő gyors döntéshozatal elengedhetetlen a konkurenciák megelőzése érdekében. Ennek a döntésnek a meghozatalához nyújt segítséget szócikkünk és a kialakított Halszaküzlet - beruházó kalkulátorunk.<br /> <br /> :Személyes kötődés:<br /> <br /> :Személyes motivációnk alapját egy profitáló vállalkozás lehetőségének feltárása adta. Magyarországon jelenleg kicsi a halhús - fogyasztás kultúrája, pedig ez az egészséges étkezés egyik alappillére. Az alapvető problémát a halhús elérhetőségének nehézségében, illetve a hiányos marketingben véltük felfedezni. Az optimális étkezés részeként hetente legalább kétszer illene halat enni (http://hvg.hu/egeszseg/20120509_napi_egy_hal), ez viszont csak a legritkább esetben valósul meg. Lehetőségünk adódott egy üzlethelyiség átvételére, ami a megfelelő szabványok meglétével és az üzletben rendelkezésünkre álló eszközök segítségével rendkívül alkalmas a halhús tárolására/feldolgozására/árulására. Ennek a lehetőségnek maximális mértékű kiaknázásához nyújtott segítséget a feladat.<br /> <br /> <br /> :Szakértői javaslatok:<br /> <br /> :Meg kell említenünk azt a tényt is, hogy vizsgálatunk csupán azt szemlélteti, hogy mely településeken nem szabad, nem profitáló (további) halszaküzletet nyitni. Kutatásunk folytatása fogja csupán meghatározni ugyancsak konkurenciaelemzéssel és hasonlóság elemzéssel, hogy azon helyszíneken ahol a szakértői robot megállapítja, hogy létjogosultsága lehet még minimum egy új boltnak, azoknak a boltoknak mennyi lesz a várható forgalmuk és bevételük.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Vidékfejlesztési tanulmányaink alapján cégérelemzéssel és a Guttman - skála segítségével következtetnénk az aktuális vállalkozás hatékonysági fokára. Ennek lényege az lenne, hogy a TEIR településsoros adatbázis rendszerének segítségével összegyűjtenénk a vállalkozások és üzletek számát település szinten, majd ezeket a szolgáltatásokat leellenőriznénk címük alapján, esetleges további még adatbázisokban meg nem jelent (nem rég nyitott, nem hivatalos, vagy félhivatalos) vállalkozások után kutatnánk és darabszámuk alapján rangsorolnánk őket. Minél több van belőlük egy adott településen, annál nagyobb prioritást élveznek, ezáltal annál előrébb kerülnek a listánkban. Az így kialakult hierarchizált rangsor alapján a táblázatban jobbra és lefelé haladva csökken a szolgáltatások száma. Választóvonalat húzunk ott, ahol a nullánál nagyobb számok sora kezdődik. Az így kapott lépcsőzetes elrendezés alapján kialakul egy lépcsőn felüli és egy lépcső alatti tartomány. A felső régióban kialakult nulla értékek helyén van létjogosultsága az adott típusú vállalkozás beindításának, míg a lépcső alatti tartományban lévő vállalkozások nagy valószínűséggel nem fognak profitot termelni, idővel pedig megszűnnek.<br /> <br /> Kritikái: <br /> *Nem alkalmazható teljes biztonsággal és csak évek elteltével mérhető.<br /> *A kevés halszaküzlet miatt ezek az üzletek minden helyiségnél túlságosan hátra sorolódnak, számuk a legtöbb településen egynél kevesebb.<br /> *Csak az üzlet létjogosultságát méri igen/nem mutatók alapján, nem nézi mennyi profitot termel.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) adatbázisával dolgoztunk és kellő adatmennyiség állt rendelkezésünkre, hogy ideális méretű OAM - ot hozzunk létre annak meghatározására, hogy a települések gazdasági és társadalmi helyzete hogyan befolyásolja a halfogyasztást. <br /> KO feltételek: azok a települések voltak relevánsak, ahol az egyéni vállalkozások által üzemeltetett halszaküzletek száma és az egyéni vállalkozás által üzemeltetett hús – és húsáru – szaküzletek száma 2011-ben nagyobb kellett legyen, mint 0, mert csak pozitív példákból lehet tanulni.<br /> A KO feltételek megadásával a kiindulási adatbázisunk 3153 db objektumát 66 db objektumra tudtuk szűkíteni és vizsgáltuk 18 db attribútumra.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> {|<br /> |-<br /> | Albertirsa<br /> | Dömsöd<br /> | Hatvan<br /> | Mohács<br /> | Sátoraljaújhely<br /> | Tokaj<br /> |-<br /> | Bácsalmás<br /> | Dunaföldvár<br /> | Hódmezővásárhely<br /> | Nagyatád<br /> | Siklós<br /> | Tolna<br /> |-<br /> | Baja<br /> | Dunaújváros<br /> | Kalocsa<br /> | Nagykálló<br /> | Simontornya<br /> | Vác<br /> |-<br /> | Bátaszék<br /> | Eger <br /> | Kaposvár<br /> | Nagykáta<br /> | Sopron<br /> | Várpalota<br /> |-<br /> | Békéscsaba<br /> | Érd<br /> | Kecel<br /> | Nagykőrös<br /> | Sükösd<br /> | Vérpelét<br /> |-<br /> | Budapest<br /> | Fadd<br /> | Kecskemét<br /> | Nyíregyháza<br /> | Szedres<br /> | Isaszeg<br /> |-<br /> | Cegléd<br /> | Fehérgyarmat<br /> | Kerekegyháza<br /> | Ócsa<br /> | Szeghalom<br /> |-<br /> | Csongrád<br /> | Fülöpszállás<br /> | Keszthely<br /> | Paks<br /> | Székesfehérvár<br /> |-<br /> | Csorna<br /> | Győr<br /> | Kiskunfélegyháza<br /> | Pápa<br /> | Szekszárd<br /> |-<br /> | Debrecen<br /> | Győrújbarát<br /> | Kiskunhalas<br /> | Pécs<br /> | Szigetvár<br /> |-<br /> | Decs<br /> | Gyula<br /> | Kisvárda<br /> | Ráckeve<br /> | Tab<br /> |-<br /> | Dombóvár<br /> | Harkány<br /> | Miskolc<br /> | Rakamaz<br /> | Tiszakécske<br /> |}<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Y1 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett halszaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y2 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett hús-, húsáru-szaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y3 - Hús-, húsáru-szaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y4 - Halszaküzletek száma 2011 (db)<br /> <br /> <br /> *X1 - Állandó népesség, nők összesen 2011 (fő) – minél több női lakos, annál magasabb a halfogyasztás.<br /> *X2 - Szociális étkeztetésben részesülők száma 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál nagyobb a településen élők vagyona, ami a drágább halhús-fogyasztásnak kedvez.<br /> *X3 - Regisztrált gazdasági szervezetek száma 2011 (db) – minél több a gazdasági szervezet, annál jobban húzzák fel a vállalkozásokat.<br /> *X4 - Autóbuszok száma 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebben intézik a bevásárlást más, nagyobb településen.<br /> *X5 - A helyi önkormányzatok saját folyó bevételei 2011 (Ft) – minél több az önkormányzat bevétele, annál könnyebb fenntartani a vállalkozást.<br /> *X6 - Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül) 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál tehetősebb a település és így érdemesebb a drágább halat árulni.<br /> *X7- Egy éven túl nyilvántartott álláskeresők száma összesen 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál tehetősebb a település és így érdemesebb a drágább halat árulni.<br /> *X8 - Személygépkocsik száma az üzemeltető lakhelye szerint 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebben intézik a bevásárlást más, nagyobb településen.<br /> *X9 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett egyébélelmiszer-szaküzletek száma 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X10 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett éttermek, büfék száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X11 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X12 - Éttermek, büfék száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X13 - A háziorvosok által ellátott szolgálatok száma 2011 (db) – minél több van, annál tájékozottabbak a lakosok az egészséges táplálkozás előnyeivel. Ez a halhús-fogyasztás malmára hajtja a vizet.<br /> *X14 - Betöltött védőnői álláshelyek száma 2011 (db) - minél több van, annál tájékozottabbak a lakosok az egészséges táplálkozás előnyeivel. Ez a halhús-fogyasztás malmára hajtja a vizet.<br /> <br /> <br /> :Online forrás:<br /> :Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer honlapja - https://www.teir.hu/<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Vállalkozások tulajdonosainak, beruházóknak, üzleti kluboknak, önkormányzatoknak, nagykereskedelmi egységeknek, szövetkezeteknek, érdekképviseleteknek, haltenyésztőknek is fontos lehet tanulmányunk eredménye, ugyanis ezeknek az intézményeknek/személyeknek/vállalkozásoknak lehet célja ezt a kiszámítható rendszert igénybe venni egy alapvetően instabil gazdasági helyzetben, piackutatási, piac elemzési és beruházási szándékkal.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> ''Az elemzés értéke cégérelemzéssel a Guttman-skála segítségével (feltételezésünk szerint egy-egy település ellenőrzése, további információk begyűjtése, utazás, elemzés elkészítése: 1 munkanapot vesz igénybe = 8 munkaórát)''<br /> <br /> Adatok megszerzése, melyeket le kell ellenőrizni és ki kell egészíteni:<br /> *Ingyenes = TEIR adatbázisból https://www.teir.hu/<br /> *Ingyenes = Önkormányzatok honlapjai<br /> *Ingyenes = Telefonkönyv http://telefonkonyv.hu/<br /> *Ingyenes = Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat http://www.e-cegjegyzek.hu/<br /> <br /> (Többlet költség, ha valaki különböző céginformációs adatbázisokat is fel akar dolgozni.)<br /> <br /> <br /> Ennek az elemzési módszernek 2 lehetséges megoldása van:<br /> <br /> A: Ha a beruházó az összes magyarországi településnek le akarja ellenőrizni az attribútumait. (Ez abban az esetben helytálló, ha valaki országos szintű üzlethálózatot akar kiépíteni.)<br /> <br /> B: Ha a beruházó csak azon településeknek az adatait akarja megvizsgálni, ahol egyéni vállalkozás által üzemeltetetnek már halszaküzletet 2011-ben illetve egyéni vállalkozás által üzemeltetnek hús-, húsáru-szaküzletet is 2011-ben. Továbbá ha nem ezen települések egyikén kívánja létrehozni beruházását akkor még a vizsgálni kívánt település adatait is le kell ellenőriznie, esetünkben Isaszeg település adatait.<br /> <br /> <br /> Kiértékelendő települések száma:<br /> <br /> A 3153 db<br /> <br /> B 67 db<br /> <br /> <br /> Felhasznált idő:<br /> <br /> A 25224 óra (3153 nap)<br /> <br /> B 536 óra (67 nap)<br /> <br /> <br /> Egy dolgozó átlagos órabére:]] 1.500 Ft (azaz napi: 12.000 Ft)<br /> <br /> <br /> Összes dolgozói munkabér:<br /> <br /> A 37.836.000 Ft<br /> <br /> B 804.000 Ft<br /> <br /> (mely tartalmazza a kutatást, ellenőrzést, táblázatok készítését, kiértékelését és a szakértői véleményalkotást)<br /> <br /> <br /> A megoldás piaci értéke:<br /> <br /> A 37.836.000 Ft<br /> <br /> B 804.000 Ft<br /> <br /> <br /> Az elemzést megrendelőnek azonban további költségekkel is kell számolnia.<br /> Ilyen az üzemanyag – és/vagy utazási – és/vagy elszállásolási költség, mely a települések egymástól való távolsága, a települések vizsgálatának sorrendje, a települések területi mérete illetve a kiindulópont (bázis település vagy telephely) ismerete nélkül becslés szintjén sem meghatározható jelen helyzetben, de számolni kell velük mivel jelentősen megnövelik az elemzés árát.<br /> <br /> <br /> <br /> ''Az elemzés értéke hasonlóságelemzés készítésével (pontos, objektív, gyors kb. 4 óra):''<br /> <br /> <br /> Adatok megszerzése:<br /> *Ingyenes = TEIR adatbázisból https://www.teir.hu/<br /> <br /> <br /> Felhasznált program költségei:<br /> *Ingyenes = Coco elemzés segítségével<br /> <br /> <br /> Felhasznált idő: 4 óra<br /> <br /> <br /> Egy ilyen feladat megoldására alkalmas szakértő átlagos órabére: 25.000 Ft/óra<br /> <br /> <br /> Összes szakértői munkabér: 100.000 Ft<br /> <br /> <br /> A megoldás piaci értéke: 100.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Különbözet a megoldások piaci értékei között (a feladat tényleges értéke):'''<br /> <br /> '''A 37.736.000 Ft'''<br /> <br /> '''B 704.000 Ft'''<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A feladat megoldásának alappilléreként meghatároztuk az irányelveinket, miszerint olyan településen van létjogosultsága (további) halszaküzlet nyitásának, ahol kimutatható a relatív hiány más élethelyzetekhez képest.<br /> <br /> Szükségünk van arra, hogy rálátást kapjunk az adott település lakosainak gazdasági helyzetére (potenciális vevők meglétére), a felvevő piac nagyságára, és a konkurenciák meglétére, darabszámára.<br /> <br /> <br /> Ideális élethelyzet beruházás szempontjából egy adott településen:<br /> *minél magasabb életszínvonal, <br /> *minél eredményesebb gazdasági mutatók, <br /> *minél több potenciális vevő, fogyasztó, <br /> *minél kevesebb konkurencia!<br /> <br /> <br /> A feladat megoldása:<br /> <br /> *Adatokat gyűjtöttünk a TEIR adatbázisából meghatározva az attribútumokat, melyek a leghatékonyabbaknak bizonyultak a fentebb említett irányelveink kimutatásához<br /> (TEIR1 munkalap:A1:V3156)<br /> <br /> *KO feltételek alapján szűrtük az objektumokat <br /> (TEIR2 munkalap: A1:V3027)<br /> <br /> *Így létrehoztuk az OAM –ot<br /> (OAM munkalap: A1:V73)<br /> <br /> *Méretfüggetlenítettük az adatok értékeit és csökkentettük az attribútumok darabszámát értelmezhetőségük alapján<br /> (OAM-méretfüggetlenítve munkalap: A1:T69)<br /> <br /> *Meghatároztuk az attribútumok irányát és mértékegységét<br /> (OAM-méretfüggetlenítve munkalap: B72:T75)<br /> <br /> *Pivot tábla segítségével rangsoroltuk a településeket a felhajtóerejük alapján <br /> (attribútumok rangsora)<br /> (OAM-méretfüggetlenítve munkalap: G77:X145)<br /> <br /> *Elvégeztük a COCO hasonlóságelemzést:<br /> <br /> DIREKT MUNKALAP:<br /> <br /> Az attribútumok értékeinek „Sorszám” függvény alkalmazásával létrehozott rangsorát a „Rangsor&quot; táblázatot találjuk a munkalap tetején (A7:P74). <br /> <br /> A „Lépcsők&quot; táblázat (A144:O210) a különböző gazdasági szinteket mutatja és azok mérhetőségéhez rendel értékeket az alapján, hogy megvizsgálja az elért rangsorpozíciókat és összeveti a tényleges boltok darab számával. <br /> <br /> A „COCO&quot; táblázatban (A212:U278) a szakértői robot behelyettesítette a lépcsők értékeit és megbecsülte a halszaküzletek darabszámát településenként. A becsült és a tényleges halszaküzletek darabszáma között alacsony, valamivel több mint tíz százalék az eltérés (A282:B284). <br /> <br /> <br /> INVERZ MUNKALAP:<br /> A COCO hasonlóságelemzés ellenőrzése található meg ezen a munkalapon. Elkészítése azért fontos, mert így láthatjuk, hogy ellentétes rangsorolás esetén a becsült és a tényleges halszaküzletek darabszáma között így is minimális eltérés van.<br /> <br /> A szakértői robot le is ellenőrzi a megoldás hitelességét ( Direkt futtatás munkalap: U212:U278) mégpedig úgy, hogy egy „HA” függvénnyel kimondja, hogy a vizsgálat abban az esetben lehet hiteles ha a becsült és tényleges halszaküzletek darabszáma közötti eltérés illetve az Inverz munkalap (A212:S278) becsült és tényleges halszaküzleteinek darabszáma ellentétes előjelű. Tehát szorzatuk értéke kisebb, mint nulla érték.<br /> <br /> *Lefuttattuk a szimulációt Isaszeg település adataira az OAM segítségével<br /> (SZIMULÁCIÓ EREDMÉNYE munkalapon található a folyamat levezetése)<br /> <br /> *Így megkaptuk az eredményt!<br /> (SZIMULÁCIÓ EREDMÉNYE munkalap: U31)<br /> <br /> *Megfogalmaztuk a „Tartalomjegyzék munkalap”-ot, mely prezentálja feladatunk munkalapjainak tartalmát.<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Összehasonlító elemzésünk segítségével meg tudjuk határozni gyorsan és kellő hatékonysággal, hogy mely településeken van relatív hiány más élethelyzethez képest halszaküzletek számából.<br /> A Coco elemzés és egy kiválasztott település adataira lefuttatott szimuláció segítségével képesek vagyunk a legjobb döntés meghozatalára vagyis a beruházás létjogosultságának eldöntésére.<br /> <br /> Az általunk érdekelt és vizsgálni kívánt Isaszeg városában elemzésünk szerint meg tudna élni úgy legalább egy halszaküzlet, hogy profitot is termel.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egy olyan beruházásról beszélünk mely rendkívül kevés szereplővel elégíti ki a piacot (az alacsony kereslet miatt), ezért nagyon lényeges a konkurenciák kellő ismerete és hogy jó benyomást keltsünk leendő vásárlóinkban.<br /> <br /> Megállapíthatjuk, hogy a halszaküzletek nyitásakor kiemelkedően fontos a megfelelő időzítés: <br /> *A kis háztartások költekezésének többsége ünnepnapokra esik. <br /> *Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy decemberben adják el a legtöbb halat az évben, karácsonyra. <br /> *Lépéselőnyre tehetünk szert a konkurenciákkal szemben, ha erre az időintervallumra tesszük a nyitás időpontját.<br /> *Fontos, hogy intenzív marketing-stratégiát építsünk fel, megfelelő hirdetésekkel és reklámokkal már jóval a nyitás időpontja előtt, hogy kialakítsuk a jövőbeni törzsvásárlói körünket.<br /> <br /> (Alapkövetelmény a friss és minőségi áru megléte és megfelelő tárolása.)<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A létrehozott „Halszaküzlet beruházási kalkulátorunk” segítségével megspórolásra kerül a tényleges beruházási költség és üzemeltetési költség (melyet hatékonyan tudunk befektetni más településen) abban az esetben ha olyan településen akartunk volna halszaküzletet nyitni ahova az elemzésünk kimutatja, hogy nem szabad. Továbbá megspórolásra kerül a beruházást megelőző informálódás, kutatás közben keletkező utazási – és/vagy üzemanyag – és/vagy szállás költségek (mivel minden számunkra fontos adat elérhető a teir adatbázisából ingyen), továbbá időt (munka időt = munkabért) és energiát (fölösleges munkát, kutatást, utánajárást) spórolunk meg.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Dr. Pitlik László: Üzleti informatika jegyzet, Gödöllő (2007)<br /> <br /> Dr. Farkas Tibor: Vidékfejlesztés II. jegyzet, Gödöllő (2009)<br /> <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta<br /> <br /> Nem találtunk a miau wiki online lexikonban a témához kapcsolódó vagy azzal konkuráló szócikket (hasonlóság elemzést).</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Halszak%C3%BCzlet&diff=77041 2014-01-09T15:41:43Z

<p>Jkv9: </p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> Döntéshozóknak kívánunk tanácsot adni üzleti beruházás kapcsán, az általuk legfontosabbnak vélt döntés meghozatalában, a megfelelő helyszín, település kiválasztásában. Beruházás indításánál a helyi gazdaság helyzetének feltérképezése a legfontosabb teendő. Eldönteni, hogy egy olyan településen éri-e meg beruházni ahol már létezik azonos céllal működtetett vállalkozás és a település el bír-e tartani még egy azonos kategóriájú szaküzletet,vagy olyan településen ahol a szimuláció lefuttatásával egy időben még nem üzemel hasonló kereskedelmi egység. (a vizsgált település gazdasági helyzetének meghatározása megindokolhatja azt, hogy miért nem üzemeltetnek a településen efféle szaküzletet.)<br /> A szimulációhoz szükségünk van egy olyan tanulási mintára, ami a vizsgált település adatait összehasonlítja azon települések adataival, ahol már létezik ilyen vállalkozás.<br /> <br /> A vizsgálat levezetése a forrásban található meg az XLS hivatkozásban. <br /> A végső eredmény a „SZIMULÁCIÓ EREDMÉNYE” munkalapon A29:X31 tartományú táblázatban található.<br /> <br /> <br /> Az általunk végzett szimulációs vizsgálat alapján Isaszeg városában létjogosultsága van legalább 1 halszaküzlet működésének. <br /> <br /> Egy nagyszabású beruházás mindig rejt magában kockázatot ám a megfelelő helyszín megválasztásával ez a kockázat nagymértékben mérsékelhető. Ha azonban a piac a felállított gondolatmenettel ellentétesen reagál az új vállalkozásra, akkor is célszerű a vezetőnek megvizsgálni kalkulátorunkkal más településeket is és a második vizsgálatban résztvevők közül a legmegfelelőbbre átcsoportosítani a már befektetett összeget ( például: eszközöket, árut), s ezzel a megoldással minimálisra csökkenthető a szakértői rendszer hibájából származó veszteség. <br /> <br /> Természetesen más kockázati tényezők is léteznek (például: bolt mérete, alkalmazottak száma, alkalmazottak bérének meghatározása) melyek vizsgálatához szükség van feladatunk második részének az eredményére is, mely meg fogja határozni ugyancsak hasonlóság elemzésével, hogy az új vállalkozás várhatóan mekkora forgalmat lesz képes produkálni, amiből következtetni tudunk a bevétel nagyságára is.<br /> <br /> Feladatunkban egy konkrét beruházás életképességét vizsgáltuk, de gyakorlatilag bármilyen vállalkozás létjogosultsága meghatározható szakértői rendszerünk alapján a megfelelő gazdasági felhajtóerők vizsgálatával.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013osz/halszakuzlet.xlsx XLS]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Van – e létjogosultsága Isaszegen egy halszaküzleti vállalkozásnak, avagy üzleti tervezés hasonlóságelemzés alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Rohanó világunkban mindenki számára fontos tényező az idő és a pénz. Minden beruházót elsődlegesen az érdekel, hogy mibe érdemes a pénzét befektetni, hogy gyarapítsa azt a lehető leggyorsabb módon. Egy innovatív ötlet megvalósításának alappillére a jó időzítés a megfelelő helyen. Ehhez elengedhetetlen a piaci igények és a gazdaság helyzetének ismerete, illetve az adott szakmában való jártasság. Elemzésünk helytálló globális szinten a megfelelő attribútumok meghatározásával és releváns adatok meglétének tükrében. A beruházásról történő gyors döntéshozatal elengedhetetlen a konkurenciák megelőzése érdekében. Ennek a döntésnek a meghozatalához nyújt segítséget szócikkünk és a kialakított Halszaküzlet - beruházó kalkulátorunk.<br /> <br /> :Személyes kötődés:<br /> <br /> :Személyes motivációnk alapját egy profitáló vállalkozás lehetőségének feltárása adta. Magyarországon jelenleg kicsi a halhús - fogyasztás kultúrája, pedig ez az egészséges étkezés egyik alappillére. Az alapvető problémát a halhús elérhetőségének nehézségében, illetve a hiányos marketingben véltük felfedezni. Az optimális étkezés részeként hetente legalább kétszer illene halat enni (http://hvg.hu/egeszseg/20120509_napi_egy_hal), ez viszont csak a legritkább esetben valósul meg. Lehetőségünk adódott egy üzlethelyiség átvételére, ami a megfelelő szabványok meglétével és az üzletben rendelkezésünkre álló eszközök segítségével rendkívül alkalmas a halhús tárolására/feldolgozására/árulására. Ennek a lehetőségnek maximális mértékű kiaknázásához nyújtott segítséget a feladat.<br /> <br /> <br /> :Szakértői javaslatok:<br /> <br /> :Meg kell említenünk azt a tényt is, hogy vizsgálatunk csupán azt szemlélteti, hogy mely településeken nem szabad, nem profitáló (további) halszaküzletet nyitni. Kutatásunk folytatása fogja csupán meghatározni ugyancsak konkurenciaelemzéssel és hasonlóság elemzéssel, hogy azon helyszíneken ahol a szakértői robot megállapítja, hogy létjogosultsága lehet még minimum egy új boltnak, azoknak a boltoknak mennyi lesz a várható forgalmuk és bevételük.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Vidékfejlesztési tanulmányaink alapján cégérelemzéssel és a Guttman - skála segítségével következtetnénk az aktuális vállalkozás hatékonysági fokára. Ennek lényege az lenne, hogy a TEIR településsoros adatbázis rendszerének segítségével összegyűjtenénk a vállalkozások és üzletek számát település szinten, majd ezeket a szolgáltatásokat leellenőriznénk címük alapján, esetleges további még adatbázisokban meg nem jelent (nem rég nyitott, nem hivatalos, vagy félhivatalos) vállalkozások után kutatnánk és darabszámuk alapján rangsorolnánk őket. Minél több van belőlük egy adott településen, annál nagyobb prioritást élveznek, ezáltal annál előrébb kerülnek a listánkban. Az így kialakult hierarchizált rangsor alapján a táblázatban jobbra és lefelé haladva csökken a szolgáltatások száma. Választóvonalat húzunk ott, ahol a nullánál nagyobb számok sora kezdődik. Az így kapott lépcsőzetes elrendezés alapján kialakul egy lépcsőn felüli és egy lépcső alatti tartomány. A felső régióban kialakult nulla értékek helyén van létjogosultsága az adott típusú vállalkozás beindításának, míg a lépcső alatti tartományban lévő vállalkozások nagy valószínűséggel nem fognak profitot termelni, idővel pedig megszűnnek.<br /> <br /> Kritikái: <br /> *Nem alkalmazható teljes biztonsággal és csak évek elteltével mérhető.<br /> *A kevés halszaküzlet miatt ezek az üzletek minden helyiségnél túlságosan hátra sorolódnak, számuk a legtöbb településen egynél kevesebb.<br /> *Csak az üzlet létjogosultságát méri igen/nem mutatók alapján, nem nézi mennyi profitot termel.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) adatbázisával dolgoztunk és kellő adatmennyiség állt rendelkezésünkre, hogy ideális méretű OAM - ot hozzunk létre annak meghatározására, hogy a települések gazdasági és társadalmi helyzete hogyan befolyásolja a halfogyasztást. <br /> KO feltételek: azok a települések voltak relevánsak, ahol az egyéni vállalkozások által üzemeltetett halszaküzletek száma és az egyéni vállalkozás által üzemeltetett hús – és húsáru – szaküzletek száma 2011-ben nagyobb kellett legyen, mint 0, mert csak pozitív példákból lehet tanulni.<br /> A KO feltételek megadásával a kiindulási adatbázisunk 3153 db objektumát 66 db objektumra tudtuk szűkíteni és vizsgáltuk 18 db attribútumra.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> {|<br /> |-<br /> | Albertirsa<br /> | Dömsöd<br /> | Hatvan<br /> | Mohács<br /> | Sátoraljaújhely<br /> | Tokaj<br /> |-<br /> | Bácsalmás<br /> | Dunaföldvár<br /> | Hódmezővásárhely<br /> | Nagyatád<br /> | Siklós<br /> | Tolna<br /> |-<br /> | Baja<br /> | Dunaújváros<br /> | Kalocsa<br /> | Nagykálló<br /> | Simontornya<br /> | Vác<br /> |-<br /> | Bátaszék<br /> | Eger <br /> | Kaposvár<br /> | Nagykáta<br /> | Sopron<br /> | Várpalota<br /> |-<br /> | Békéscsaba<br /> | Érd<br /> | Kecel<br /> | Nagykőrös<br /> | Sükösd<br /> | Vérpelét<br /> |-<br /> | Budapest<br /> | Fadd<br /> | Kecskemét<br /> | Nyíregyháza<br /> | Szedres<br /> | Isaszeg<br /> |-<br /> | Cegléd<br /> | Fehérgyarmat<br /> | Kerekegyháza<br /> | Ócsa<br /> | Szeghalom<br /> |-<br /> | Csongrád<br /> | Fülöpszállás<br /> | Keszthely<br /> | Paks<br /> | Székesfehérvár<br /> |-<br /> | Csorna<br /> | Győr<br /> | Kiskunfélegyháza<br /> | Pápa<br /> | Szekszárd<br /> |-<br /> | Debrecen<br /> | Győrújbarát<br /> | Kiskunhalas<br /> | Pécs<br /> | Szigetvár<br /> |-<br /> | Decs<br /> | Gyula<br /> | Kisvárda<br /> | Ráckeve<br /> | Tab<br /> |-<br /> | Dombóvár<br /> | Harkány<br /> | Miskolc<br /> | Rakamaz<br /> | Tiszakécske<br /> |}<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Y1 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett halszaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y2 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett hús-, húsáru-szaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y3 - Hús-, húsáru-szaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y4 - Halszaküzletek száma 2011 (db)<br /> <br /> <br /> *X1 - Állandó népesség, nők összesen 2011 (fő) – minél több női lakos, annál magasabb a halfogyasztás.<br /> *X2 - Szociális étkeztetésben részesülők száma 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál nagyobb a településen élők vagyona, ami a drágább halhús-fogyasztásnak kedvez.<br /> *X3 - Regisztrált gazdasági szervezetek száma 2011 (db) – minél több a gazdasági szervezet, annál jobban húzzák fel a vállalkozásokat.<br /> *X4 - Autóbuszok száma 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebben intézik a bevásárlást más, nagyobb településen.<br /> *X5 - A helyi önkormányzatok saját folyó bevételei 2011 (Ft) – minél több az önkormányzat bevétele, annál könnyebb fenntartani a vállalkozást.<br /> *X6 - Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül) 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál tehetősebb a település és így érdemesebb a drágább halat árulni.<br /> *X7- Egy éven túl nyilvántartott álláskeresők száma összesen 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál tehetősebb a település és így érdemesebb a drágább halat árulni.<br /> *X8 - Személygépkocsik száma az üzemeltető lakhelye szerint 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebben intézik a bevásárlást más, nagyobb településen.<br /> *X9 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett egyébélelmiszer-szaküzletek száma 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X10 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett éttermek, büfék száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X11 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X12 - Éttermek, büfék száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X13 - A háziorvosok által ellátott szolgálatok száma 2011 (db) – minél több van, annál tájékozottabbak a lakosok az egészséges táplálkozás előnyeivel. Ez a halhús-fogyasztás malmára hajtja a vizet.<br /> *X14 - Betöltött védőnői álláshelyek száma 2011 (db) - minél több van, annál tájékozottabbak a lakosok az egészséges táplálkozás előnyeivel. Ez a halhús-fogyasztás malmára hajtja a vizet.<br /> <br /> <br /> :Online forrás:<br /> :Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer honlapja - https://www.teir.hu/<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Vállalkozások tulajdonosainak, beruházóknak, üzleti kluboknak, önkormányzatoknak, nagykereskedelmi egységeknek, szövetkezeteknek, érdekképviseleteknek, haltenyésztőknek is fontos lehet tanulmányunk eredménye, ugyanis ezeknek az intézményeknek/személyeknek/vállalkozásoknak lehet célja ezt a kiszámítható rendszert igénybe venni egy alapvetően instabil gazdasági helyzetben, piackutatási, piac elemzési és beruházási szándékkal.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> ''Az elemzés értéke cégérelemzéssel a Guttman-skála segítségével (feltételezésünk szerint egy-egy település ellenőrzése, további információk begyűjtése, utazás, elemzés elkészítése: 1 munkanapot vesz igénybe = 8 munkaórát)''<br /> <br /> Adatok megszerzése, melyeket le kell ellenőrizni és ki kell egészíteni:<br /> *Ingyenes = TEIR adatbázisból https://www.teir.hu/<br /> *Ingyenes = Önkormányzatok honlapjai<br /> *Ingyenes = Telefonkönyv http://telefonkonyv.hu/<br /> *Ingyenes = Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat http://www.e-cegjegyzek.hu/<br /> <br /> (Többlet költség, ha valaki különböző céginformációs adatbázisokat is fel akar dolgozni.)<br /> <br /> <br /> Ennek az elemzési módszernek 2 lehetséges megoldása van:<br /> <br /> A: Ha a beruházó az összes magyarországi településnek le akarja ellenőrizni az attribútumait. (Ez abban az esetben helytálló, ha valaki országos szintű üzlethálózatot akar kiépíteni.)<br /> <br /> B: Ha a beruházó csak azon településeknek az adatait akarja megvizsgálni, ahol egyéni vállalkozás által üzemeltetetnek már halszaküzletet 2011-ben illetve egyéni vállalkozás által üzemeltetnek hús-, húsáru-szaküzletet is 2011-ben. Továbbá ha nem ezen települések egyikén kívánja létrehozni beruházását akkor még a vizsgálni kívánt település adatait is le kell ellenőriznie, esetünkben Isaszeg település adatait.<br /> <br /> <br /> Kiértékelendő települések száma:<br /> <br /> A 3153 db<br /> <br /> B 67 db<br /> <br /> <br /> Felhasznált idő:<br /> <br /> A 25224 óra (3153 nap)<br /> <br /> B 536 óra (67 nap)<br /> <br /> <br /> Egy dolgozó átlagos órabére:]] 1.500 Ft (azaz napi: 12.000 Ft)<br /> <br /> <br /> Összes dolgozói munkabér:<br /> <br /> A 37.836.000 Ft<br /> <br /> B 804.000 Ft<br /> <br /> (mely tartalmazza a kutatást, ellenőrzést, táblázatok készítését, kiértékelését és a szakértői véleményalkotást)<br /> <br /> <br /> A megoldás piaci értéke:<br /> <br /> A 37.836.000 Ft<br /> <br /> B 804.000 Ft<br /> <br /> <br /> Az elemzést megrendelőnek azonban további költségekkel is kell számolnia.<br /> Ilyen az üzemanyag – és/vagy utazási – és/vagy elszállásolási költség, mely a települések egymástól való távolsága, a települések vizsgálatának sorrendje, a települések területi mérete illetve a kiindulópont (bázis település vagy telephely) ismerete nélkül becslés szintjén sem meghatározható jelen helyzetben, de számolni kell velük mivel jelentősen megnövelik az elemzés árát.<br /> <br /> <br /> <br /> ''Az elemzés értéke hasonlóságelemzés készítésével (pontos, objektív, gyors kb. 4 óra):''<br /> <br /> <br /> Adatok megszerzése:<br /> *Ingyenes = TEIR adatbázisból https://www.teir.hu/<br /> <br /> <br /> Felhasznált program költségei:<br /> *Ingyenes = Coco elemzés segítségével<br /> <br /> <br /> Felhasznált idő: 4 óra<br /> <br /> <br /> Egy ilyen feladat megoldására alkalmas szakértő átlagos órabére: 25.000 Ft/óra<br /> <br /> <br /> Összes szakértői munkabér: 100.000 Ft<br /> <br /> <br /> A megoldás piaci értéke: 100.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Különbözet a megoldások piaci értékei között (a feladat tényleges értéke):'''<br /> <br /> '''A 37.736.000 Ft'''<br /> <br /> '''B 704.000 Ft'''<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A feladat megoldásának alappilléreként meghatároztuk az irányelveinket, miszerint olyan településen van létjogosultsága (további) halszaküzlet nyitásának, ahol kimutatható a relatív hiány más élethelyzetekhez képest.<br /> <br /> Szükségünk van arra, hogy rálátást kapjunk az adott település lakosainak gazdasági helyzetére (potenciális vevők meglétére), a felvevő piac nagyságára, és a konkurenciák meglétére, darabszámára.<br /> <br /> <br /> Ideális élethelyzet beruházás szempontjából egy adott településen:<br /> *minél magasabb életszínvonal, <br /> *minél eredményesebb gazdasági mutatók, <br /> *minél több potenciális vevő, fogyasztó, <br /> *minél kevesebb konkurencia!<br /> <br /> <br /> A feladat megoldása:<br /> <br /> *Adatokat gyűjtöttünk a TEIR adatbázisából meghatározva az attribútumokat, melyek a leghatékonyabbaknak bizonyultak a fentebb említett irányelveink kimutatásához<br /> (TEIR1 munkalap:A1:V3156)<br /> <br /> *KO feltételek alapján szűrtük az objektumokat <br /> (TEIR2 munkalap: A1:V3027)<br /> <br /> *Így létrehoztuk az OAM –ot<br /> (OAM munkalap: A1:V73)<br /> <br /> *Méretfüggetlenítettük az adatok értékeit és csökkentettük az attribútumok darabszámát értelmezhetőségük alapján<br /> (OAM-méretfüggetlenítve munkalap: A1:T69)<br /> <br /> *Meghatároztuk az attribútumok irányát és mértékegységét<br /> (OAM-méretfüggetlenítve munkalap: B72:T75)<br /> <br /> *Pivot tábla segítségével rangsoroltuk a településeket a felhajtóerejük alapján <br /> (attribútumok rangsora)<br /> (OAM-méretfüggetlenítve munkalap: G77:X145)<br /> <br /> *Lefuttattuk a szimulációt Isaszeg település adataira az OAM segítségével<br /> (SZIMULÁCIÓ EREDMÉNYE munkalapon található a folyamat levezetése)<br /> <br /> *Így megkaptuk az eredményt!<br /> (SZIMULÁCIÓ EREDMÉNYE munkalap: U31)<br /> <br /> *Megfogalmaztuk a „Tartalomjegyzék munkalap”-ot, mely prezentálja feladatunk munkalapjainak tartalmát.<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Összehasonlító elemzésünk segítségével meg tudjuk határozni gyorsan és kellő hatékonysággal, hogy mely településeken van relatív hiány más élethelyzethez képest halszaküzletek számából.<br /> A Coco elemzés és egy kiválasztott település adataira lefuttatott szimuláció segítségével képesek vagyunk a legjobb döntés meghozatalára vagyis a beruházás létjogosultságának eldöntésére.<br /> <br /> Az általunk érdekelt és vizsgálni kívánt Isaszeg városában elemzésünk szerint meg tudna élni úgy legalább egy halszaküzlet, hogy profitot is termel.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egy olyan beruházásról beszélünk mely rendkívül kevés szereplővel elégíti ki a piacot (az alacsony kereslet miatt), ezért nagyon lényeges a konkurenciák kellő ismerete és hogy jó benyomást keltsünk leendő vásárlóinkban.<br /> <br /> Megállapíthatjuk, hogy a halszaküzletek nyitásakor kiemelkedően fontos a megfelelő időzítés: <br /> *A kis háztartások költekezésének a zöme ünnepnapokra esik. <br /> *Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy decemberben adják el a legtöbb halat az évben, karácsonyra. <br /> *Lépéselőnyre tehetünk szert a konkurenciákkal szemben, ha erre az időintervallumra tesszük a nyitás időpontját.<br /> *Fontos, hogy intenzív marketing-stratégiát építsünk fel, megfelelő hirdetésekkel és reklámokkal már jóval a nyitás időpontja előtt, hogy kialakítsuk a jövőbeni törzsvásárlói körünket.<br /> <br /> (Alapkövetelmény a friss és minőségi áru megléte és megfelelő tárolása.)<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A létrehozott „Halszaküzlet beruházási kalkulátorunk” segítségével megspórolásra kerül a tényleges beruházási költség és üzemeltetési költség (melyet hatékonyan tudunk befektetni más településen) abban az esetben ha olyan településen akartunk volna halszaküzletet nyitni ahova az elemzésünk kimutatja, hogy nem szabad. Továbbá megspórolásra kerül a beruházást megelőző informálódás, kutatás közben keletkező utazási – és/vagy üzemanyag – és/vagy szállás költségek (mivel minden számunkra fontos adat elérhető a teir adatbázisából ingyen), továbbá időt (munka időt = munkabért) és energiát (fölösleges munkát, kutatást, utánajárást) spórolunk meg.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Dr. Pitlik László: Üzleti informatika jegyzet, Gödöllő (2007)<br /> <br /> Dr. Farkas Tibor: Vidékfejlesztés II. jegyzet, Gödöllő (2009)<br /> <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta<br /> <br /> Nem találtunk a miau wiki online lexikonban a témához kapcsolódó vagy azzal konkuráló szócikket (hasonlóság elemzést).</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Halszak%C3%BCzlet&diff=76990 2014-01-07T18:36:51Z

<p>Jkv9: </p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> Rohanó világunkban mindenki számára fontos tényező az idő és a pénz. Minden beruházót elsődlegesen az érdekel hogy mibe érdemes a pénzét befektetni, hogy gyarapítsa azt a lehető leggyorsabb módon. Egy innovatív ötlet megvalósításának alappillére a jó időzítés a megfelelő helyen. Ehhez elengedhetetlen a piaci igények és a gazdaság helyzetének ismerete, illetve az adott szakmában való jártasság. Elemzésünk helytálló globális szinten a megfelelő attribútumok meghatározásával és releváns adatok meglétének tükrében. A beruházásról történő gyors döntéshozatal elengedhetetlen a konkurenciák megelőzése érdekében. Ennek a döntésnek a meghozatalához nyújt segítséget szócikkünk és a kialakított Halszaküzlet - beruházó kalkulátorunk.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013osz/halszakuzlet.xlsx XLS]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Van – e létjogosultsága Isaszegen egy halszaküzleti vállalkozásnak, avagy üzleti tervezés hasonlóságelemzés alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> :Személyes kötődés:<br /> <br /> :Személyes motivációnk alapját egy profitáló vállalkozás lehetőségének feltárása adta. Magyarországon jelenleg kicsi a halhús - fogyasztás kultúrája, pedig ez az egészséges étkezés egyik alappillére. Az alapvető problémát a halhús elérhetőségének nehézségében, illetve a hiányos halhús – marketingben véltük felfedezni. Az optimális étkezés részeként hetente legalább kétszer illene halat enni (http://hvg.hu/egeszseg/20120509_napi_egy_hal), ez viszont csak a legritkább esetben valósul meg. Nem rég lehetőségünk adódott egy üzlethelység átvételére, ami a megfelelő szabványok meglétével és az üzletben rendelkezésünkre álló eszközök segítségével rendkívül alkalmas a halhús tárolására/feldolgozására/árulására. Ennek a lehetőségnek maximális mértékű kiaknázásához nyújtott segítséget a feladat.<br /> <br /> <br /> :Szakértői javaslatok:<br /> <br /> :Meg kell említenünk mindazonáltal azt a tényt is, hogy vizsgálatunk csupán azt szemlélteti, hogy mely településeken nem szabad, nem profitáló (további) halszaküzletet nyitni. Kutatásunk folytatása fogja csupán meghatározni ugyancsak konkurenciaelemzéssel és hasonlóság elemzéssel, hogy azon helyszíneken ahol a szakértői robot megállapítja, hogy létjogosultsága lehet még minimum egy új boltnak, azoknak a boltoknak mennyi lesz a várható forgalmuk és bevételük.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Vidékfejlesztési tanulmányaink alapján cégérelemzéssel és a Guttman - skála segítségével következtetnénk az aktuális vállalkozás hatékonysági fokára. Ennek lényege az lenne, hogy a Teir településsoros adatbázis rendszerének segítségével összegyűjtenénk a vállalkozások és üzletek számát település szinten, majd ezeket a szolgáltatásokat leellenőriznénk címük alapján, esetleges további még adatbázisokban meg nem jelent (nem rég nyitott, nem hivatalos, vagy félhivatalos) vállalkozások után kutatnánk és darabszámuk alapján rangsorolnánk őket. Minél több van belőlük egy adott településen, annál nagyobb prioritást élveznek, ezáltal annál előrébb kerülnek a listánkban. Az így kialakult hierarchizált rangsor alapján a táblázatban jobbra és lefelé haladva csökken a szolgáltatások száma. Választóvonalat húzunk ott, ahol a nullánál nagyobb számok sora kezdődik. Az így kapott lépcsőzetes elrendezés alapján kialakul egy lépcsőn felüli és egy lépcső alatti tartomány. A felső régióban kialakult nulla értékek helyén van létjogosultsága az adott típusú vállalkozás beindításának, míg a lépcső alatti tartományban lévő vállalkozások nagy valószínűséggel nem fognak profitot termelni, idővel pedig megszűnnek.<br /> <br /> Kritikái: <br /> *Nem alkalmazható teljes biztonsággal és csak évek elteltével mérhető.<br /> *A kevés halszaküzlet miatt ezek az üzletek minden helyiségnél túlságosan hátra sorolódnak, számuk a legtöbb településen egynél kevesebb.<br /> *Csak az üzlet létjogosultságát méri igen/nem mutatók alapján, nem nézi mennyi profitot termel.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A Teir (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) adatbázisával dolgoztunk és kellő adatmennyiség állt rendelkezésünkre, hogy ideális méretű OAM - ot hozzunk létre annak meghatározására, hogy a települések gazdasági és társadalmi helyzete hogyan befolyásolja a halfogyasztást. <br /> KO feltételek: azok a települések voltak relevánsak, ahol az egyéni vállalkozások által üzemeltetett halszaküzletek száma és az egyéni vállalkozás által üzemeltetett hús – és húsáru – szaküzletek száma 2011-ben nagyobb kellett legyen, mint 0, mert csak pozitív példákból lehet tanulni.<br /> A KO feltételek megadásával a kiindulási adatbázisunk 3153 db objektumát 66 db objektumra tudtuk szűkíteni és vizsgáltuk 18 db attribútumra.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> {|<br /> |-<br /> | Albertirsa<br /> | Dömsöd<br /> | Hatvan<br /> | Mohács<br /> | Sátoraljaújhely<br /> | Tokaj<br /> |-<br /> | Bácsalmás<br /> | Dunaföldvár<br /> | Hódmezővásárhely<br /> | Nagyatád<br /> | Siklós<br /> | Tolna<br /> |-<br /> | Baja<br /> | Dunaújváros<br /> | Kalocsa<br /> | Nagykálló<br /> | Simontornya<br /> | Vác<br /> |-<br /> | Bátaszék<br /> | Eger <br /> | Kaposvár<br /> | Nagykáta<br /> | Sopron<br /> | Várpalota<br /> |-<br /> | Békéscsaba<br /> | Érd<br /> | Kecel<br /> | Nagykőrös<br /> | Sükösd<br /> | Vérpelét<br /> |-<br /> | Budapest<br /> | Fadd<br /> | Kecskemét<br /> | Nyíregyháza<br /> | Szedres<br /> | Isaszeg<br /> |-<br /> | Cegléd<br /> | Fehérgyarmat<br /> | Kerekegyháza<br /> | Ócsa<br /> | Szeghalom<br /> |-<br /> | Csongrád<br /> | Fülöpszállás<br /> | Keszthely<br /> | Paks<br /> | Székesfehérvár<br /> |-<br /> | Csorna<br /> | Győr<br /> | Kiskunfélegyháza<br /> | Pápa<br /> | Szekszárd<br /> |-<br /> | Debrecen<br /> | Győrújbarát<br /> | Kiskunhalas<br /> | Pécs<br /> | Szigetvár<br /> |-<br /> | Decs<br /> | Gyula<br /> | Kisvárda<br /> | Ráckeve<br /> | Tab<br /> |-<br /> | Dombóvár<br /> | Harkány<br /> | Miskolc<br /> | Rakamaz<br /> | Tiszakécske<br /> |}<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Y1 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett halszaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y2 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett hús-, húsáru-szaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y3 - Hús-, húsáru-szaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y4 - Halszaküzletek száma 2011 (db)<br /> <br /> <br /> *X1 - Állandó népesség, nők összesen 2011 (fő) – minél több női lakos, annál magasabb a halfogyasztás.<br /> *X2 - Szociális étkeztetésben részesülők száma 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál nagyobb a településen élők vagyona, ami a drágább halhús-fogyasztásnak kedvez.<br /> *X3 - Regisztrált gazdasági szervezetek száma 2011 (db) – minél több a gazdasági szervezet, annál jobban húzzák fel a vállalkozásokat.<br /> *X4 - Autóbuszok száma 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebben intézik a bevásárlást más, nagyobb településen.<br /> *X5 - A helyi önkormányzatok saját folyó bevételei 2011 (Ft) – minél több az önkormányzat bevétele, annál könnyebb fenntartani a vállalkozást.<br /> *X6 - Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül) 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál tehetősebb a település és így érdemesebb a drágább halat árulni.<br /> *X7- Egy éven túl nyilvántartott álláskeresők száma összesen 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál tehetősebb a település és így érdemesebb a drágább halat árulni.<br /> *X8 - Személygépkocsik száma az üzemeltető lakhelye szerint 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebben intézik a bevásárlást más, nagyobb településen.<br /> *X9 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett egyébélelmiszer-szaküzletek száma 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X10 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett éttermek, büfék száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X11 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X12 - Éttermek, büfék száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X13 - A háziorvosok által ellátott szolgálatok száma 2011 (db) – minél több van, annál tájékozottabbak a lakosok az egészséges táplálkozás előnyeivel. Ez a halhús-fogyasztás malmára hajtja a vizet.<br /> *X14 - Betöltött védőnői álláshelyek száma 2011 (db) - minél több van, annál tájékozottabbak a lakosok az egészséges táplálkozás előnyeivel. Ez a halhús-fogyasztás malmára hajtja a vizet.<br /> <br /> <br /> :Online forrás:<br /> :Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer honlapja - https://www.teir.hu/<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Vállalkozások tulajdonosainak, beruházóknak, üzleti kluboknak, önkormányzatoknak, nagykereskedelmi egységeknek, szövetkezeteknek, érdekképviseleteknek, haltenyésztőknek is fontos lehet tanulmányunk eredménye, ugyanis ezeknek az intézményeknek/személyeknek/vállalkozásoknak lehet célja ezt a kiszámítható rendszert igénybe venni egy alapvetően instabil gazdasági helyzetben, piackutatási, piac elemzési és beruházási szándékkal.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> ''Az elemzés értéke cégérelemzéssel a Guttman-skála segítségével (feltételezésünk szerint egy-egy település ellenőrzése, további információk begyűjtése, utazás, elemzés elkészítése: 1 munkanapot vesz igénybe = 8 munkaórát)''<br /> <br /> Adatok megszerzése, melyeket le kell ellenőrizni és ki kell egészíteni:<br /> *Ingyenes = Teir adatbázisból https://www.teir.hu/<br /> *Ingyenes = Önkormányzatok honlapjai<br /> *Ingyenes = Telefonkönyv http://telefonkonyv.hu/<br /> *Ingyenes = Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat http://www.e-cegjegyzek.hu/<br /> <br /> (Többlet költség, ha valaki különböző céginformációs adatbázisokat is fel akar dolgozni.)<br /> <br /> <br /> Ennek az elemzési módszernek 2 lehetséges megoldása van:<br /> <br /> A: Ha a beruházó az összes magyarországi településnek le akarja ellenőrizni az attribútumait. (Ez abban az esetben helytálló, ha valaki országos szintű üzlethálózatot akar kiépíteni.)<br /> <br /> B: Ha a beruházó csak azon településeknek az adatait akarja megvizsgálni, ahol egyéni vállalkozás által üzemeltetetnek már halszaküzletet 2011-ben illetve egyéni vállalkozás által üzemeltetnek hús-, húsáru-szaküzletet is 2011-ben. Továbbá ha nem ezen települések egyikén kívánja létrehozni beruházását akkor még a vizsgálni kívánt település adatait is le kell ellenőriznie. Esetünkben Isaszeg település adatait.<br /> <br /> <br /> Kiértékelendő települések száma:<br /> <br /> A 3153 db<br /> <br /> B 67 db<br /> <br /> <br /> Felhasznált idő:<br /> <br /> A 25224 óra (3153 nap)<br /> <br /> B 536 óra (67 nap)<br /> <br /> <br /> Egy dolgozó átlagos órabére:]] 1.500 Ft (azaz napi: 12.000 Ft)<br /> <br /> <br /> Összes dolgozói munkabér:<br /> <br /> A 37.836.000 Ft<br /> <br /> B 804.000 Ft<br /> <br /> (mely tartalmazza a kutatást, ellenőrzést, táblázatok készítését, kiértékelését és a szakértői véleményalkotást)<br /> <br /> <br /> A megoldás piaci értéke:<br /> <br /> A 37.836.000 Ft<br /> <br /> B 804.000 Ft<br /> <br /> <br /> Az elemzést megrendelőnek azonban további költségekkel is kell számolnia.<br /> Ilyen az üzemanyag – és/vagy utazási – és/vagy elszállásolási költség, mely a települések egymástól való távolsága, a települések vizsgálatának sorrendje, a települések területi mérete illetve a kiindulópont (bázis település vagy telephely) ismerete nélkül becslés szintjén sem meghatározható jelen helyzetben, de számolni kell velük mivel jelentősen megnövelik az elemzés árát.<br /> <br /> <br /> <br /> ''Az elemzés értéke hasonlóságelemzés készítésével (pontos, objektív, gyors kb. 4 óra):''<br /> <br /> <br /> Adatok megszerzése:<br /> *Ingyenes = Teir adatbázisból https://www.teir.hu/<br /> <br /> <br /> Felhasznált program költségei:<br /> *Ingyenes = Coco elemzés segítségével<br /> <br /> <br /> Felhasznált idő: 4 óra<br /> <br /> <br /> Egy ilyen feladat megoldására alkalmas szakértő átlagos órabére: 25.000 Ft/óra<br /> <br /> <br /> Összes szakértői munkabér: 100.000 Ft<br /> <br /> <br /> A megoldás piaci értéke: 100.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Különbözet a megoldások piaci értékei között (a feladat tényleges értéke):'''<br /> <br /> '''A 37.736.000 Ft'''<br /> <br /> '''B 704.000 Ft'''<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A feladat megoldásának alappilléreként meghatároztuk az irányelveinket, miszerint olyan településen van létjogosultsága (további) halszaküzlet nyitásának, ahol kimutatható a relatív hiány más élethelyzetekhez képest.<br /> <br /> Szükségünk van arra, hogy rálátást kapjunk az adott település lakosainak gazdasági helyzetére (potenciális vevők meglétére), a felvevő piac nagyságára, és a konkurenciák meglétére, darabszámára.<br /> <br /> <br /> Ideális élethelyzet beruházás szempontjából egy adott településen:<br /> *minél magasabb életszínvonal, <br /> *minél eredményesebb gazdasági mutatók, <br /> *minél több potenciális vevő, fogyasztó, <br /> *minél kevesebb konkurencia!<br /> <br /> <br /> A feladat megoldása:<br /> <br /> *Adatokat gyűjtöttünk a Teir adatbázisából <br /> *Meghatároztuk az attribútumokat, melyek a leghatékonyabbaknak bizonyultak a fentebb említett irányelveink kimutatásához<br /> *KO feltételek alapján szűrtük az objektumokat<br /> *Létrehoztuk az OAM – ot<br /> *Méretfüggetlenítettük az adatok értékeit<br /> *Csökkentettük az attribútumok darabszámát értelmezhetőségük alapján<br /> *Meghatároztuk az attribútumok irányát és mértékegységét<br /> *Pivot tábla segítségével rangsoroltuk a településeket a felhajtóerejük alapján (attribútumok rangsora)<br /> *Elvégeztük a Coco analízist<br /> *Lefuttattuk a szimulációt Isaszeg település adataira az OAM segítségével<br /> *Megkaptuk az eredményt!<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Összehasonlító elemzésünk segítségével meg tudjuk határozni gyorsan és kellő hatékonysággal, hogy mely településeken van relatív hiány más élethelyzethez képest halszaküzletek számából.<br /> A Coco elemzés és egy kiválasztott település adataira lefuttatott szimuláció segítségével képesek vagyunk a legjobb döntés meghozatalára vagyis a beruházás létjogosultságának eldöntésére.<br /> <br /> Az általunk érdekelt és vizsgálni kívánt Isaszeg városában elemzésünk szerint meg tudna élni úgy legalább egy halszaküzlet, hogy profitot is termel.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egy olyan beruházásról beszélünk mely rendkívül kevés szereplővel elégíti ki a piacot (az alacsony kereslet miatt), ezért nagyon lényeges a konkurenciák kellő ismerete és hogy jó benyomást keltsünk leendő vásárlóinkban.<br /> <br /> Megállapíthatjuk, hogy a halszaküzletek nyitásakor kiemelkedően fontos a megfelelő időzítés: <br /> *A kis háztartások költekezésének a zöme ünnepnapokra esik. <br /> *Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy decemberben adják el a legtöbb halat az évben, karácsonyra. <br /> *Lépéselőnyre tehetünk szert a konkurenciákkal szemben, ha erre az időintervallumra tesszük a nyitás időpontját.<br /> *Fontos, hogy intenzív marketing-stratégiát építsünk fel, megfelelő hirdetésekkel és reklámokkal már jóval a nyitás időpontja előtt, hogy kialakítsuk a jövőbeni törzsvásárlói körünket.<br /> <br /> (Alapkövetelmény a friss és minőségi áru megléte és megfelelő tárolása.)<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A létrehozott „Halszaküzlet beruházási kalkulátorunk” segítségével megspórolásra kerül a tényleges beruházási költség és üzemeltetési költség (melyet hatékonyan tudunk befektetni más településen) abban az esetben ha olyan településen akartunk volna halszaküzletet nyitni ahova az elemzésünk kimutatja, hogy nem szabad. Továbbá megspórolásra kerül a beruházást megelőző informálódás, kutatás közben keletkező utazási – és/vagy üzemanyag – és/vagy szállás költségek (mivel minden számunkra fontos adat elérhető a teir adatbázisából ingyen), továbbá időt (munka időt = munkabért) és energiát (fölösleges munkát, kutatást, utánajárást) spórolunk meg.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Halszak%C3%BCzlet&diff=76971 2014-01-06T23:30:26Z

<p>Jkv9: /* Objektumok (sorok) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013osz/halszakuzlet.xlsx XLS]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Van – e létjogosultsága Isaszegen egy halszaküzleti vállalkozásnak, avagy üzleti tervezés hasonlóságelemzés alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> :Személyes kötődés:<br /> <br /> :Személyes motivációnk alapját egy profitáló vállalkozás lehetőségének feltárása adta. Magyarországon jelenleg kicsi a halhús - fogyasztás kultúrája, pedig ez az egészséges étkezés egyik alappillére. Az alapvető problémát a halhús elérhetőségének nehézségében, illetve a hiányos halhús – marketingben véltük felfedezni. Az optimális étkezés részeként hetente legalább kétszer illene halat enni (http://hvg.hu/egeszseg/20120509_napi_egy_hal), ez viszont csak a legritkább esetben valósul meg. Nem rég lehetőségünk adódott egy üzlethelység átvételére, ami a megfelelő szabványok meglétével és az üzletben rendelkezésünkre álló eszközök segítségével rendkívül alkalmas a halhús tárolására/feldolgozására/árulására. Ennek a lehetőségnek maximális mértékű kiaknázásához nyújtott segítséget a feladat.<br /> <br /> <br /> :Szakértői javaslatok:<br /> <br /> :Meg kell említenünk mindazonáltal azt a tényt is, hogy vizsgálatunk csupán azt szemlélteti, hogy mely településeken nem szabad, nem profitáló (további) halszaküzletet nyitni. Kutatásunk folytatása fogja csupán meghatározni ugyancsak konkurenciaelemzéssel és hasonlóság elemzéssel, hogy azon helyszíneken ahol a szakértői robot megállapítja, hogy létjogosultsága lehet még minimum egy új boltnak, azoknak a boltoknak mennyi lesz a várható forgalmuk és bevételük.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Vidékfejlesztési tanulmányaink alapján cégérelemzéssel és a Guttman - skála segítségével következtetnénk az aktuális vállalkozás hatékonysági fokára. Ennek lényege az lenne, hogy a Teir településsoros adatbázis rendszerének segítségével összegyűjtenénk a vállalkozások és üzletek számát település szinten, majd ezeket a szolgáltatásokat leellenőriznénk címük alapján, esetleges további még adatbázisokban meg nem jelent (nem rég nyitott, nem hivatalos, vagy félhivatalos) vállalkozások után kutatnánk és darabszámuk alapján rangsorolnánk őket. Minél több van belőlük egy adott településen, annál nagyobb prioritást élveznek, ezáltal annál előrébb kerülnek a listánkban. Az így kialakult hierarchizált rangsor alapján a táblázatban jobbra és lefelé haladva csökken a szolgáltatások száma. Választóvonalat húzunk ott, ahol a nullánál nagyobb számok sora kezdődik. Az így kapott lépcsőzetes elrendezés alapján kialakul egy lépcsőn felüli és egy lépcső alatti tartomány. A felső régióban kialakult nulla értékek helyén van létjogosultsága az adott típusú vállalkozás beindításának, míg a lépcső alatti tartományban lévő vállalkozások nagy valószínűséggel nem fognak profitot termelni, idővel pedig megszűnnek.<br /> <br /> Kritikái: <br /> *Nem alkalmazható teljes biztonsággal és csak évek elteltével mérhető.<br /> *A kevés halszaküzlet miatt ezek az üzletek minden helyiségnél túlságosan hátra sorolódnak, számuk a legtöbb településen egynél kevesebb.<br /> *Csak az üzlet létjogosultságát méri igen/nem mutatók alapján, nem nézi mennyi profitot termel.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A Teir (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) adatbázisával dolgoztunk és kellő adatmennyiség állt rendelkezésünkre, hogy ideális méretű OAM - ot hozzunk létre annak meghatározására, hogy a települések gazdasági és társadalmi helyzete hogyan befolyásolja a halfogyasztást. <br /> KO feltételek: azok a települések voltak relevánsak, ahol az egyéni vállalkozások által üzemeltetett halszaküzletek száma és az egyéni vállalkozás által üzemeltetett hús – és húsáru – szaküzletek száma 2011-ben nagyobb kellett legyen, mint 0, mert csak pozitív példákból lehet tanulni.<br /> A KO feltételek megadásával a kiindulási adatbázisunk 3153 db objektumát 66 db objektumra tudtuk szűkíteni és vizsgáltuk 18 db attribútumra.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> {|<br /> |-<br /> | Albertirsa<br /> | Dömsöd<br /> | Hatvan<br /> | Mohács<br /> | Sátoraljaújhely<br /> | Tokaj<br /> |-<br /> | Bácsalmás<br /> | Dunaföldvár<br /> | Hódmezővásárhely<br /> | Nagyatád<br /> | Siklós<br /> | Tolna<br /> |-<br /> | Baja<br /> | Dunaújváros<br /> | Kalocsa<br /> | Nagykálló<br /> | Simontornya<br /> | Vác<br /> |-<br /> | Bátaszék<br /> | Eger <br /> | Kaposvár<br /> | Nagykáta<br /> | Sopron<br /> | Várpalota<br /> |-<br /> | Békéscsaba<br /> | Érd<br /> | Kecel<br /> | Nagykőrös<br /> | Sükösd<br /> | Vérpelét<br /> |-<br /> | Budapest<br /> | Fadd<br /> | Kecskemét<br /> | Nyíregyháza<br /> | Szedres<br /> | Isaszeg<br /> |-<br /> | Cegléd<br /> | Fehérgyarmat<br /> | Kerekegyháza<br /> | Ócsa<br /> | Szeghalom<br /> |-<br /> | Csongrád<br /> | Fülöpszállás<br /> | Keszthely<br /> | Paks<br /> | Székesfehérvár<br /> |-<br /> | Csorna<br /> | Győr<br /> | Kiskunfélegyháza<br /> | Pápa<br /> | Szekszárd<br /> |-<br /> | Debrecen<br /> | Győrújbarát<br /> | Kiskunhalas<br /> | Pécs<br /> | Szigetvár<br /> |-<br /> | Decs<br /> | Gyula<br /> | Kisvárda<br /> | Ráckeve<br /> | Tab<br /> |-<br /> | Dombóvár<br /> | Harkány<br /> | Miskolc<br /> | Rakamaz<br /> | Tiszakécske<br /> |}<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Y1 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett halszaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y2 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett hús-, húsáru-szaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y3 - Hús-, húsáru-szaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y4 - Halszaküzletek száma 2011 (db)<br /> <br /> <br /> *X1 - Állandó népesség, nők összesen 2011 (fő) – minél több női lakos, annál magasabb a halfogyasztás.<br /> *X2 - Szociális étkeztetésben részesülők száma 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál nagyobb a településen élők vagyona, ami a drágább halhús-fogyasztásnak kedvez.<br /> *X3 - Regisztrált gazdasági szervezetek száma 2011 (db) – minél több a gazdasági szervezet, annál jobban húzzák fel a vállalkozásokat.<br /> *X4 - Autóbuszok száma 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebben intézik a bevásárlást más, nagyobb településen.<br /> *X5 - A helyi önkormányzatok saját folyó bevételei 2011 (Ft) – minél több az önkormányzat bevétele, annál könnyebb fenntartani a vállalkozást.<br /> *X6 - Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül) 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál tehetősebb a település és így érdemesebb a drágább halat árulni.<br /> *X7- Egy éven túl nyilvántartott álláskeresők száma összesen 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál tehetősebb a település és így érdemesebb a drágább halat árulni.<br /> *X8 - Személygépkocsik száma az üzemeltető lakhelye szerint 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebben intézik a bevásárlást más, nagyobb településen.<br /> *X9 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett egyébélelmiszer-szaküzletek száma 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X10 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett éttermek, büfék száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X11 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X12 - Éttermek, büfék száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X13 - A háziorvosok által ellátott szolgálatok száma 2011 (db) – minél több van, annál tájékozottabbak a lakosok az egészséges táplálkozás előnyeivel. Ez a halhús-fogyasztás malmára hajtja a vizet.<br /> *X14 - Betöltött védőnői álláshelyek száma 2011 (db) - minél több van, annál tájékozottabbak a lakosok az egészséges táplálkozás előnyeivel. Ez a halhús-fogyasztás malmára hajtja a vizet.<br /> <br /> <br /> :Online forrás:<br /> :Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer honlapja - https://www.teir.hu/<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Vállalkozások tulajdonosainak, beruházóknak, üzleti kluboknak, önkormányzatoknak, nagykereskedelmi egységeknek, szövetkezeteknek, érdekképviseleteknek, haltenyésztőknek is fontos lehet tanulmányunk eredménye, ugyanis ezeknek az intézményeknek/személyeknek/vállalkozásoknak lehet célja ezt a kiszámítható rendszert igénybe venni egy alapvetően instabil gazdasági helyzetben, piackutatási, piac elemzési és beruházási szándékkal.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> ''Az elemzés értéke cégérelemzéssel a Guttman-skála segítségével (feltételezésünk szerint egy-egy település ellenőrzése, további információk begyűjtése, utazás, elemzés elkészítése: 1 munkanapot vesz igénybe = 8 munkaórát)''<br /> <br /> Adatok megszerzése, melyeket le kell ellenőrizni és ki kell egészíteni:<br /> *Ingyenes = Teir adatbázisból https://www.teir.hu/<br /> *Ingyenes = Önkormányzatok honlapjai<br /> *Ingyenes = Telefonkönyv http://telefonkonyv.hu/<br /> *Ingyenes = Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat http://www.e-cegjegyzek.hu/<br /> <br /> (Többlet költség, ha valaki különböző céginformációs adatbázisokat is fel akar dolgozni.)<br /> <br /> <br /> Ennek az elemzési módszernek 2 lehetséges megoldása van:<br /> <br /> A: Ha a beruházó az összes magyarországi településnek le akarja ellenőrizni az attribútumait. (Ez abban az esetben helytálló, ha valaki országos szintű üzlethálózatot akar kiépíteni.)<br /> <br /> B: Ha a beruházó csak azon településeknek az adatait akarja megvizsgálni, ahol egyéni vállalkozás által üzemeltetetnek már halszaküzletet 2011-ben illetve egyéni vállalkozás által üzemeltetnek hús-, húsáru-szaküzletet is 2011-ben. Továbbá ha nem ezen települések egyikén kívánja létrehozni beruházását akkor még a vizsgálni kívánt település adatait is le kell ellenőriznie. Esetünkben Isaszeg település adatait.<br /> <br /> <br /> Kiértékelendő települések száma:<br /> <br /> A 3153 db<br /> <br /> B 67 db<br /> <br /> <br /> Felhasznált idő:<br /> <br /> A 25224 óra (3153 nap)<br /> <br /> B 536 óra (67 nap)<br /> <br /> <br /> Egy dolgozó átlagos órabére:]] 1.500 Ft (azaz napi: 12.000 Ft)<br /> <br /> <br /> Összes dolgozói munkabér:<br /> <br /> A 37.836.000 Ft<br /> <br /> B 804.000 Ft<br /> <br /> (mely tartalmazza a kutatást, ellenőrzést, táblázatok készítését, kiértékelését és a szakértői véleményalkotást)<br /> <br /> <br /> A megoldás piaci értéke:<br /> <br /> A 37.836.000 Ft<br /> <br /> B 804.000 Ft<br /> <br /> <br /> Az elemzést megrendelőnek azonban további költségekkel is kell számolnia.<br /> Ilyen az üzemanyag – és/vagy utazási – és/vagy elszállásolási költség, mely a települések egymástól való távolsága, a települések vizsgálatának sorrendje, a települések területi mérete illetve a kiindulópont (bázis település vagy telephely) ismerete nélkül becslés szintjén sem meghatározható jelen helyzetben, de számolni kell velük mivel jelentősen megnövelik az elemzés árát.<br /> <br /> <br /> <br /> ''Az elemzés értéke hasonlóságelemzés készítésével (pontos, objektív, gyors kb. 4 óra):''<br /> <br /> <br /> Adatok megszerzése:<br /> *Ingyenes = Teir adatbázisból https://www.teir.hu/<br /> <br /> <br /> Felhasznált program költségei:<br /> *Ingyenes = Coco elemzés segítségével<br /> <br /> <br /> Felhasznált idő: 4 óra<br /> <br /> <br /> Egy ilyen feladat megoldására alkalmas szakértő átlagos órabére: 25.000 Ft/óra<br /> <br /> <br /> Összes szakértői munkabér: 100.000 Ft<br /> <br /> <br /> A megoldás piaci értéke: 100.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Különbözet a megoldások piaci értékei között (a feladat tényleges értéke):'''<br /> <br /> '''A 37.736.000 Ft'''<br /> <br /> '''B 704.000 Ft'''<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A feladat megoldásának alappilléreként meghatároztuk az irányelveinket, miszerint olyan településen van létjogosultsága (további) halszaküzlet nyitásának, ahol kimutatható a relatív hiány más élethelyzetekhez képest.<br /> <br /> Szükségünk van arra, hogy rálátást kapjunk az adott település lakosainak gazdasági helyzetére (potenciális vevők meglétére), a felvevő piac nagyságára, és a konkurenciák meglétére, darabszámára.<br /> <br /> <br /> Ideális élethelyzet beruházás szempontjából egy adott településen:<br /> *minél magasabb életszínvonal, <br /> *minél eredményesebb gazdasági mutatók, <br /> *minél több potenciális vevő, fogyasztó, <br /> *minél kevesebb konkurencia!<br /> <br /> <br /> A feladat megoldása:<br /> <br /> *Adatokat gyűjtöttünk a Teir adatbázisából <br /> *Meghatároztuk az attribútumokat, melyek a leghatékonyabbaknak bizonyultak a fentebb említett irányelveink kimutatásához<br /> *KO feltételek alapján szűrtük az objektumokat<br /> *Létrehoztuk az OAM – ot<br /> *Méretfüggetlenítettük az adatok értékeit<br /> *Csökkentettük az attribútumok darabszámát értelmezhetőségük alapján<br /> *Meghatároztuk az attribútumok irányát és mértékegységét<br /> *Pivot tábla segítségével rangsoroltuk a településeket a felhajtóerejük alapján (attribútumok rangsora)<br /> *Elvégeztük a Coco analízist<br /> *Lefuttattuk a szimulációt Isaszeg település adataira az OAM segítségével<br /> *Megkaptuk az eredményt!<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Összehasonlító elemzésünk segítségével meg tudjuk határozni gyorsan és kellő hatékonysággal, hogy mely településeken van relatív hiány más élethelyzethez képest halszaküzletek számából.<br /> A Coco elemzés és egy kiválasztott település adataira lefuttatott szimuláció segítségével képesek vagyunk a legjobb döntés meghozatalára vagyis a beruházás létjogosultságának eldöntésére.<br /> <br /> Az általunk érdekelt és vizsgálni kívánt Isaszeg városában elemzésünk szerint meg tudna élni úgy legalább egy halszaküzlet, hogy profitot is termel.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egy olyan beruházásról beszélünk mely rendkívül kevés szereplővel elégíti ki a piacot (az alacsony kereslet miatt), ezért nagyon lényeges a konkurenciák kellő ismerete és hogy jó benyomást keltsünk leendő vásárlóinkban.<br /> <br /> Megállapíthatjuk, hogy a halszaküzletek nyitásakor kiemelkedően fontos a megfelelő időzítés: <br /> *A kis háztartások költekezésének a zöme ünnepnapokra esik. <br /> *Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy decemberben adják el a legtöbb halat az évben, karácsonyra. <br /> *Lépéselőnyre tehetünk szert a konkurenciákkal szemben, ha erre az időintervallumra tesszük a nyitás időpontját.<br /> *Fontos, hogy intenzív marketing-stratégiát építsünk fel, megfelelő hirdetésekkel és reklámokkal már jóval a nyitás időpontja előtt, hogy kialakítsuk a jövőbeni törzsvásárlói körünket.<br /> <br /> (Alapkövetelmény a friss és minőségi áru megléte és megfelelő tárolása.)<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A létrehozott „Halszaküzlet beruházási kalkulátorunk” segítségével megspórolásra kerül a tényleges beruházási költség és üzemeltetési költség (melyet hatékonyan tudunk befektetni más településen) abban az esetben ha olyan településen akartunk volna halszaküzletet nyitni ahova az elemzésünk kimutatja, hogy nem szabad. Továbbá megspórolásra kerül a beruházást megelőző informálódás, kutatás közben keletkező utazási – és/vagy üzemanyag – és/vagy szállás költségek (mivel minden számunkra fontos adat elérhető a teir adatbázisából ingyen), továbbá időt (munka időt = munkabért) és energiát (fölösleges munkát, kutatást, utánajárást) spórolunk meg.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Halszak%C3%BCzlet&diff=76970 2014-01-06T23:01:15Z

<p>Jkv9: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013osz/halszakuzlet.xlsx XLS]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Van – e létjogosultsága Isaszegen egy halszaküzleti vállalkozásnak, avagy üzleti tervezés hasonlóságelemzés alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> :Személyes kötődés:<br /> <br /> :Személyes motivációnk alapját egy profitáló vállalkozás lehetőségének feltárása adta. Magyarországon jelenleg kicsi a halhús - fogyasztás kultúrája, pedig ez az egészséges étkezés egyik alappillére. Az alapvető problémát a halhús elérhetőségének nehézségében, illetve a hiányos halhús – marketingben véltük felfedezni. Az optimális étkezés részeként hetente legalább kétszer illene halat enni (http://hvg.hu/egeszseg/20120509_napi_egy_hal), ez viszont csak a legritkább esetben valósul meg. Nem rég lehetőségünk adódott egy üzlethelység átvételére, ami a megfelelő szabványok meglétével és az üzletben rendelkezésünkre álló eszközök segítségével rendkívül alkalmas a halhús tárolására/feldolgozására/árulására. Ennek a lehetőségnek maximális mértékű kiaknázásához nyújtott segítséget a feladat.<br /> <br /> <br /> :Szakértői javaslatok:<br /> <br /> :Meg kell említenünk mindazonáltal azt a tényt is, hogy vizsgálatunk csupán azt szemlélteti, hogy mely településeken nem szabad, nem profitáló (további) halszaküzletet nyitni. Kutatásunk folytatása fogja csupán meghatározni ugyancsak konkurenciaelemzéssel és hasonlóság elemzéssel, hogy azon helyszíneken ahol a szakértői robot megállapítja, hogy létjogosultsága lehet még minimum egy új boltnak, azoknak a boltoknak mennyi lesz a várható forgalmuk és bevételük.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Vidékfejlesztési tanulmányaink alapján cégérelemzéssel és a Guttman - skála segítségével következtetnénk az aktuális vállalkozás hatékonysági fokára. Ennek lényege az lenne, hogy a Teir településsoros adatbázis rendszerének segítségével összegyűjtenénk a vállalkozások és üzletek számát település szinten, majd ezeket a szolgáltatásokat leellenőriznénk címük alapján, esetleges további még adatbázisokban meg nem jelent (nem rég nyitott, nem hivatalos, vagy félhivatalos) vállalkozások után kutatnánk és darabszámuk alapján rangsorolnánk őket. Minél több van belőlük egy adott településen, annál nagyobb prioritást élveznek, ezáltal annál előrébb kerülnek a listánkban. Az így kialakult hierarchizált rangsor alapján a táblázatban jobbra és lefelé haladva csökken a szolgáltatások száma. Választóvonalat húzunk ott, ahol a nullánál nagyobb számok sora kezdődik. Az így kapott lépcsőzetes elrendezés alapján kialakul egy lépcsőn felüli és egy lépcső alatti tartomány. A felső régióban kialakult nulla értékek helyén van létjogosultsága az adott típusú vállalkozás beindításának, míg a lépcső alatti tartományban lévő vállalkozások nagy valószínűséggel nem fognak profitot termelni, idővel pedig megszűnnek.<br /> <br /> Kritikái: <br /> *Nem alkalmazható teljes biztonsággal és csak évek elteltével mérhető.<br /> *A kevés halszaküzlet miatt ezek az üzletek minden helyiségnél túlságosan hátra sorolódnak, számuk a legtöbb településen egynél kevesebb.<br /> *Csak az üzlet létjogosultságát méri igen/nem mutatók alapján, nem nézi mennyi profitot termel.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A Teir (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) adatbázisával dolgoztunk és kellő adatmennyiség állt rendelkezésünkre, hogy ideális méretű OAM - ot hozzunk létre annak meghatározására, hogy a települések gazdasági és társadalmi helyzete hogyan befolyásolja a halfogyasztást. <br /> KO feltételek: azok a települések voltak relevánsak, ahol az egyéni vállalkozások által üzemeltetett halszaküzletek száma és az egyéni vállalkozás által üzemeltetett hús – és húsáru – szaküzletek száma 2011-ben nagyobb kellett legyen, mint 0, mert csak pozitív példákból lehet tanulni.<br /> A KO feltételek megadásával a kiindulási adatbázisunk 3153 db objektumát 66 db objektumra tudtuk szűkíteni és vizsgáltuk 18 db attribútumra.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Y1 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett halszaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y2 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett hús-, húsáru-szaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y3 - Hús-, húsáru-szaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y4 - Halszaküzletek száma 2011 (db)<br /> <br /> <br /> *X1 - Állandó népesség, nők összesen 2011 (fő) – minél több női lakos, annál magasabb a halfogyasztás.<br /> *X2 - Szociális étkeztetésben részesülők száma 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál nagyobb a településen élők vagyona, ami a drágább halhús-fogyasztásnak kedvez.<br /> *X3 - Regisztrált gazdasági szervezetek száma 2011 (db) – minél több a gazdasági szervezet, annál jobban húzzák fel a vállalkozásokat.<br /> *X4 - Autóbuszok száma 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebben intézik a bevásárlást más, nagyobb településen.<br /> *X5 - A helyi önkormányzatok saját folyó bevételei 2011 (Ft) – minél több az önkormányzat bevétele, annál könnyebb fenntartani a vállalkozást.<br /> *X6 - Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül) 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál tehetősebb a település és így érdemesebb a drágább halat árulni.<br /> *X7- Egy éven túl nyilvántartott álláskeresők száma összesen 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál tehetősebb a település és így érdemesebb a drágább halat árulni.<br /> *X8 - Személygépkocsik száma az üzemeltető lakhelye szerint 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebben intézik a bevásárlást más, nagyobb településen.<br /> *X9 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett egyébélelmiszer-szaküzletek száma 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X10 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett éttermek, büfék száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X11 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X12 - Éttermek, büfék száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X13 - A háziorvosok által ellátott szolgálatok száma 2011 (db) – minél több van, annál tájékozottabbak a lakosok az egészséges táplálkozás előnyeivel. Ez a halhús-fogyasztás malmára hajtja a vizet.<br /> *X14 - Betöltött védőnői álláshelyek száma 2011 (db) - minél több van, annál tájékozottabbak a lakosok az egészséges táplálkozás előnyeivel. Ez a halhús-fogyasztás malmára hajtja a vizet.<br /> <br /> <br /> :Online forrás:<br /> :Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer honlapja - https://www.teir.hu/<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Vállalkozások tulajdonosainak, beruházóknak, üzleti kluboknak, önkormányzatoknak, nagykereskedelmi egységeknek, szövetkezeteknek, érdekképviseleteknek, haltenyésztőknek is fontos lehet tanulmányunk eredménye, ugyanis ezeknek az intézményeknek/személyeknek/vállalkozásoknak lehet célja ezt a kiszámítható rendszert igénybe venni egy alapvetően instabil gazdasági helyzetben, piackutatási, piac elemzési és beruházási szándékkal.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> ''Az elemzés értéke cégérelemzéssel a Guttman-skála segítségével (feltételezésünk szerint egy-egy település ellenőrzése, további információk begyűjtése, utazás, elemzés elkészítése: 1 munkanapot vesz igénybe = 8 munkaórát)''<br /> <br /> Adatok megszerzése, melyeket le kell ellenőrizni és ki kell egészíteni:<br /> *Ingyenes = Teir adatbázisból https://www.teir.hu/<br /> *Ingyenes = Önkormányzatok honlapjai<br /> *Ingyenes = Telefonkönyv http://telefonkonyv.hu/<br /> *Ingyenes = Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat http://www.e-cegjegyzek.hu/<br /> <br /> (Többlet költség, ha valaki különböző céginformációs adatbázisokat is fel akar dolgozni.)<br /> <br /> <br /> Ennek az elemzési módszernek 2 lehetséges megoldása van:<br /> <br /> A: Ha a beruházó az összes magyarországi településnek le akarja ellenőrizni az attribútumait. (Ez abban az esetben helytálló, ha valaki országos szintű üzlethálózatot akar kiépíteni.)<br /> <br /> B: Ha a beruházó csak azon településeknek az adatait akarja megvizsgálni, ahol egyéni vállalkozás által üzemeltetetnek már halszaküzletet 2011-ben illetve egyéni vállalkozás által üzemeltetnek hús-, húsáru-szaküzletet is 2011-ben. Továbbá ha nem ezen települések egyikén kívánja létrehozni beruházását akkor még a vizsgálni kívánt település adatait is le kell ellenőriznie. Esetünkben Isaszeg település adatait.<br /> <br /> <br /> Kiértékelendő települések száma:<br /> <br /> A 3153 db<br /> <br /> B 67 db<br /> <br /> <br /> Felhasznált idő:<br /> <br /> A 25224 óra (3153 nap)<br /> <br /> B 536 óra (67 nap)<br /> <br /> <br /> Egy dolgozó átlagos órabére:]] 1.500 Ft (azaz napi: 12.000 Ft)<br /> <br /> <br /> Összes dolgozói munkabér:<br /> <br /> A 37.836.000 Ft<br /> <br /> B 804.000 Ft<br /> <br /> (mely tartalmazza a kutatást, ellenőrzést, táblázatok készítését, kiértékelését és a szakértői véleményalkotást)<br /> <br /> <br /> A megoldás piaci értéke:<br /> <br /> A 37.836.000 Ft<br /> <br /> B 804.000 Ft<br /> <br /> <br /> Az elemzést megrendelőnek azonban további költségekkel is kell számolnia.<br /> Ilyen az üzemanyag – és/vagy utazási – és/vagy elszállásolási költség, mely a települések egymástól való távolsága, a települések vizsgálatának sorrendje, a települések területi mérete illetve a kiindulópont (bázis település vagy telephely) ismerete nélkül becslés szintjén sem meghatározható jelen helyzetben, de számolni kell velük mivel jelentősen megnövelik az elemzés árát.<br /> <br /> <br /> <br /> ''Az elemzés értéke hasonlóságelemzés készítésével (pontos, objektív, gyors kb. 4 óra):''<br /> <br /> <br /> Adatok megszerzése:<br /> *Ingyenes = Teir adatbázisból https://www.teir.hu/<br /> <br /> <br /> Felhasznált program költségei:<br /> *Ingyenes = Coco elemzés segítségével<br /> <br /> <br /> Felhasznált idő: 4 óra<br /> <br /> <br /> Egy ilyen feladat megoldására alkalmas szakértő átlagos órabére: 25.000 Ft/óra<br /> <br /> <br /> Összes szakértői munkabér: 100.000 Ft<br /> <br /> <br /> A megoldás piaci értéke: 100.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Különbözet a megoldások piaci értékei között (a feladat tényleges értéke):'''<br /> <br /> '''A 37.736.000 Ft'''<br /> <br /> '''B 704.000 Ft'''<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A feladat megoldásának alappilléreként meghatároztuk az irányelveinket, miszerint olyan településen van létjogosultsága (további) halszaküzlet nyitásának, ahol kimutatható a relatív hiány más élethelyzetekhez képest.<br /> <br /> Szükségünk van arra, hogy rálátást kapjunk az adott település lakosainak gazdasági helyzetére (potenciális vevők meglétére), a felvevő piac nagyságára, és a konkurenciák meglétére, darabszámára.<br /> <br /> <br /> Ideális élethelyzet beruházás szempontjából egy adott településen:<br /> *minél magasabb életszínvonal, <br /> *minél eredményesebb gazdasági mutatók, <br /> *minél több potenciális vevő, fogyasztó, <br /> *minél kevesebb konkurencia!<br /> <br /> <br /> A feladat megoldása:<br /> <br /> *Adatokat gyűjtöttünk a Teir adatbázisából <br /> *Meghatároztuk az attribútumokat, melyek a leghatékonyabbaknak bizonyultak a fentebb említett irányelveink kimutatásához<br /> *KO feltételek alapján szűrtük az objektumokat<br /> *Létrehoztuk az OAM – ot<br /> *Méretfüggetlenítettük az adatok értékeit<br /> *Csökkentettük az attribútumok darabszámát értelmezhetőségük alapján<br /> *Meghatároztuk az attribútumok irányát és mértékegységét<br /> *Pivot tábla segítségével rangsoroltuk a településeket a felhajtóerejük alapján (attribútumok rangsora)<br /> *Elvégeztük a Coco analízist<br /> *Lefuttattuk a szimulációt Isaszeg település adataira az OAM segítségével<br /> *Megkaptuk az eredményt!<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Összehasonlító elemzésünk segítségével meg tudjuk határozni gyorsan és kellő hatékonysággal, hogy mely településeken van relatív hiány más élethelyzethez képest halszaküzletek számából.<br /> A Coco elemzés és egy kiválasztott település adataira lefuttatott szimuláció segítségével képesek vagyunk a legjobb döntés meghozatalára vagyis a beruházás létjogosultságának eldöntésére.<br /> <br /> Az általunk érdekelt és vizsgálni kívánt Isaszeg városában elemzésünk szerint meg tudna élni úgy legalább egy halszaküzlet, hogy profitot is termel.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egy olyan beruházásról beszélünk mely rendkívül kevés szereplővel elégíti ki a piacot (az alacsony kereslet miatt), ezért nagyon lényeges a konkurenciák kellő ismerete és hogy jó benyomást keltsünk leendő vásárlóinkban.<br /> <br /> Megállapíthatjuk, hogy a halszaküzletek nyitásakor kiemelkedően fontos a megfelelő időzítés: <br /> *A kis háztartások költekezésének a zöme ünnepnapokra esik. <br /> *Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy decemberben adják el a legtöbb halat az évben, karácsonyra. <br /> *Lépéselőnyre tehetünk szert a konkurenciákkal szemben, ha erre az időintervallumra tesszük a nyitás időpontját.<br /> *Fontos, hogy intenzív marketing-stratégiát építsünk fel, megfelelő hirdetésekkel és reklámokkal már jóval a nyitás időpontja előtt, hogy kialakítsuk a jövőbeni törzsvásárlói körünket.<br /> <br /> (Alapkövetelmény a friss és minőségi áru megléte és megfelelő tárolása.)<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A létrehozott „Halszaküzlet beruházási kalkulátorunk” segítségével megspórolásra kerül a tényleges beruházási költség és üzemeltetési költség (melyet hatékonyan tudunk befektetni más településen) abban az esetben ha olyan településen akartunk volna halszaküzletet nyitni ahova az elemzésünk kimutatja, hogy nem szabad. Továbbá megspórolásra kerül a beruházást megelőző informálódás, kutatás közben keletkező utazási – és/vagy üzemanyag – és/vagy szállás költségek (mivel minden számunkra fontos adat elérhető a teir adatbázisából ingyen), továbbá időt (munka időt = munkabért) és energiát (fölösleges munkát, kutatást, utánajárást) spórolunk meg.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Halszak%C3%BCzlet&diff=76969 2014-01-06T22:23:47Z

<p>Jkv9: /* Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013osz/halszakuzlet.xlsx XLS]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Van – e létjogosultsága Isaszegen egy halszaküzleti vállalkozásnak, avagy üzleti tervezés hasonlóságelemzés alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> :Személyes kötődés:<br /> <br /> :Személyes motivációnk alapját egy profitáló vállalkozás lehetőségének feltárása adta. Magyarországon jelenleg kicsi a halhús - fogyasztás kultúrája, pedig ez az egészséges étkezés egyik alappillére. Az alapvető problémát a halhús elérhetőségének nehézségében, illetve a hiányos halhús – marketingben véltük felfedezni. Az optimális étkezés részeként hetente legalább kétszer illene halat enni (http://hvg.hu/egeszseg/20120509_napi_egy_hal), ez viszont csak a legritkább esetben valósul meg. Nem rég lehetőségünk adódott egy üzlethelység átvételére, ami a megfelelő szabványok meglétével és az üzletben rendelkezésünkre álló eszközök segítségével rendkívül alkalmas a halhús tárolására/feldolgozására/árulására. Ennek a lehetőségnek maximális mértékű kiaknázásához nyújtott segítséget a feladat.<br /> <br /> <br /> :Szakértői javaslatok:<br /> <br /> :Meg kell említenünk mindazonáltal azt a tényt is, hogy vizsgálatunk csupán azt szemlélteti, hogy mely településeken nem szabad, nem profitáló (további) halszaküzletet nyitni. Kutatásunk folytatása fogja csupán meghatározni ugyancsak konkurenciaelemzéssel és hasonlóság elemzéssel, hogy azon helyszíneken ahol a szakértői robot megállapítja, hogy létjogosultsága lehet még minimum egy új boltnak, azoknak a boltoknak mennyi lesz a várható forgalmuk és bevételük.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Vidékfejlesztési tanulmányaink alapján cégérelemzéssel és a Guttman - skála segítségével következtetnénk az aktuális vállalkozás hatékonysági fokára. Ennek lényege az lenne, hogy a Teir településsoros adatbázis rendszerének segítségével összegyűjtenénk a vállalkozások és üzletek számát település szinten, majd ezeket a szolgáltatásokat leellenőriznénk címük alapján, esetleges további még adatbázisokban meg nem jelent (nem rég nyitott, nem hivatalos, vagy félhivatalos) vállalkozások után kutatnánk és darabszámuk alapján rangsorolnánk őket. Minél több van belőlük egy adott településen, annál nagyobb prioritást élveznek, ezáltal annál előrébb kerülnek a listánkban. Az így kialakult hierarchizált rangsor alapján a táblázatban jobbra és lefelé haladva csökken a szolgáltatások száma. Választóvonalat húzunk ott, ahol a nullánál nagyobb számok sora kezdődik. Az így kapott lépcsőzetes elrendezés alapján kialakul egy lépcsőn felüli és egy lépcső alatti tartomány. A felső régióban kialakult nulla értékek helyén van létjogosultsága az adott típusú vállalkozás beindításának, míg a lépcső alatti tartományban lévő vállalkozások nagy valószínűséggel nem fognak profitot termelni, idővel pedig megszűnnek.<br /> <br /> Kritikái: <br /> *Nem alkalmazható teljes biztonsággal és csak évek elteltével mérhető.<br /> *A kevés halszaküzlet miatt ezek az üzletek minden helyiségnél túlságosan hátra sorolódnak, számuk a legtöbb településen egynél kevesebb.<br /> *Csak az üzlet létjogosultságát méri igen/nem mutatók alapján, nem nézi mennyi profitot termel.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A Teir (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) adatbázisával dolgoztunk és kellő adatmennyiség állt rendelkezésünkre, hogy ideális méretű OAM - ot hozzunk létre annak meghatározására, hogy a települések gazdasági és társadalmi helyzete hogyan befolyásolja a halfogyasztást. <br /> KO feltételek: azok a települések voltak relevánsak, ahol az egyéni vállalkozások által üzemeltetett halszaküzletek száma és az egyéni vállalkozás által üzemeltetett hús – és húsáru – szaküzletek száma 2011-ben nagyobb kellett legyen, mint 0, mert csak pozitív példákból lehet tanulni.<br /> A KO feltételek megadásával a kiindulási adatbázisunk 3153 db objektumát 66 db objektumra tudtuk szűkíteni és vizsgáltuk 18 db attribútumra.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Y1 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett halszaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y2 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett hús-, húsáru-szaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y3 - Hús-, húsáru-szaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y4 - Halszaküzletek száma 2011 (db)<br /> <br /> <br /> *X1 - Állandó népesség, nők összesen 2011 (fő) – minél több női lakos, annál magasabb a halfogyasztás.<br /> *X2 - Szociális étkeztetésben részesülők száma 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál nagyobb a településen élők vagyona, ami a drágább halhús-fogyasztásnak kedvez.<br /> *X3 - Regisztrált gazdasági szervezetek száma 2011 (db) – minél több a gazdasági szervezet, annál jobban húzzák fel a vállalkozásokat.<br /> *X4 - Autóbuszok száma 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebben intézik a bevásárlást más, nagyobb településen.<br /> *X5 - A helyi önkormányzatok saját folyó bevételei 2011 (Ft) – minél több az önkormányzat bevétele, annál könnyebb fenntartani a vállalkozást.<br /> *X6 - Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül) 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál tehetősebb a település és így érdemesebb a drágább halat árulni.<br /> *X7- Egy éven túl nyilvántartott álláskeresők száma összesen 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál tehetősebb a település és így érdemesebb a drágább halat árulni.<br /> *X8 - Személygépkocsik száma az üzemeltető lakhelye szerint 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebben intézik a bevásárlást más, nagyobb településen.<br /> *X9 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett egyébélelmiszer-szaküzletek száma 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X10 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett éttermek, büfék száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X11 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X12 - Éttermek, büfék száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X13 - A háziorvosok által ellátott szolgálatok száma 2011 (db) – minél több van, annál tájékozottabbak a lakosok az egészséges táplálkozás előnyeivel. Ez a halhús-fogyasztás malmára hajtja a vizet.<br /> *X14 - Betöltött védőnői álláshelyek száma 2011 (db) - minél több van, annál tájékozottabbak a lakosok az egészséges táplálkozás előnyeivel. Ez a halhús-fogyasztás malmára hajtja a vizet.<br /> <br /> <br /> :Online forrás:<br /> :Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer honlapja - https://www.teir.hu/<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Vállalkozások tulajdonosainak, beruházóknak, üzleti kluboknak, önkormányzatoknak, nagykereskedelmi egységeknek, szövetkezeteknek, érdekképviseleteknek, haltenyésztőknek is fontos lehet tanulmányunk eredménye, ugyanis ezeknek az intézményeknek/személyeknek/vállalkozásoknak lehet célja ezt a kiszámítható rendszert igénybe venni egy alapvetően instabil gazdasági helyzetben, piackutatási, piac elemzési és beruházási szándékkal.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A feladat megoldásának alappilléreként meghatároztuk az irányelveinket, miszerint olyan településen van létjogosultsága (további) halszaküzlet nyitásának, ahol kimutatható a relatív hiány más élethelyzetekhez képest.<br /> <br /> Szükségünk van arra, hogy rálátást kapjunk az adott település lakosainak gazdasági helyzetére (potenciális vevők meglétére), a felvevő piac nagyságára, és a konkurenciák meglétére, darabszámára.<br /> <br /> <br /> Ideális élethelyzet beruházás szempontjából egy adott településen:<br /> *minél magasabb életszínvonal, <br /> *minél eredményesebb gazdasági mutatók, <br /> *minél több potenciális vevő, fogyasztó, <br /> *minél kevesebb konkurencia!<br /> <br /> <br /> A feladat megoldása:<br /> <br /> *Adatokat gyűjtöttünk a Teir adatbázisából <br /> *Meghatároztuk az attribútumokat, melyek a leghatékonyabbaknak bizonyultak a fentebb említett irányelveink kimutatásához<br /> *KO feltételek alapján szűrtük az objektumokat<br /> *Létrehoztuk az OAM – ot<br /> *Méretfüggetlenítettük az adatok értékeit<br /> *Csökkentettük az attribútumok darabszámát értelmezhetőségük alapján<br /> *Meghatároztuk az attribútumok irányát és mértékegységét<br /> *Pivot tábla segítségével rangsoroltuk a településeket a felhajtóerejük alapján (attribútumok rangsora)<br /> *Elvégeztük a Coco analízist<br /> *Lefuttattuk a szimulációt Isaszeg település adataira az OAM segítségével<br /> *Megkaptuk az eredményt!<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Összehasonlító elemzésünk segítségével meg tudjuk határozni gyorsan és kellő hatékonysággal, hogy mely településeken van relatív hiány más élethelyzethez képest halszaküzletek számából.<br /> A Coco elemzés és egy kiválasztott település adataira lefuttatott szimuláció segítségével képesek vagyunk a legjobb döntés meghozatalára vagyis a beruházás létjogosultságának eldöntésére.<br /> <br /> Az általunk érdekelt és vizsgálni kívánt Isaszeg városában elemzésünk szerint meg tudna élni úgy legalább egy halszaküzlet, hogy profitot is termel.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egy olyan beruházásról beszélünk mely rendkívül kevés szereplővel elégíti ki a piacot (az alacsony kereslet miatt), ezért nagyon lényeges a konkurenciák kellő ismerete és hogy jó benyomást keltsünk leendő vásárlóinkban.<br /> <br /> Megállapíthatjuk, hogy a halszaküzletek nyitásakor kiemelkedően fontos a megfelelő időzítés: <br /> *A kis háztartások költekezésének a zöme ünnepnapokra esik. <br /> *Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy decemberben adják el a legtöbb halat az évben, karácsonyra. <br /> *Lépéselőnyre tehetünk szert a konkurenciákkal szemben, ha erre az időintervallumra tesszük a nyitás időpontját.<br /> *Fontos, hogy intenzív marketing-stratégiát építsünk fel, megfelelő hirdetésekkel és reklámokkal már jóval a nyitás időpontja előtt, hogy kialakítsuk a jövőbeni törzsvásárlói körünket.<br /> <br /> (Alapkövetelmény a friss és minőségi áru megléte és megfelelő tárolása.)<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A létrehozott „Halszaküzlet beruházási kalkulátorunk” segítségével megspórolásra kerül a tényleges beruházási költség és üzemeltetési költség (melyet hatékonyan tudunk befektetni más településen) abban az esetben ha olyan településen akartunk volna halszaküzletet nyitni ahova az elemzésünk kimutatja, hogy nem szabad. Továbbá megspórolásra kerül a beruházást megelőző informálódás, kutatás közben keletkező utazási – és/vagy üzemanyag – és/vagy szállás költségek (mivel minden számunkra fontos adat elérhető a teir adatbázisából ingyen), továbbá időt (munka időt = munkabért) és energiát (fölösleges munkát, kutatást, utánajárást) spórolunk meg.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Halszak%C3%BCzlet&diff=76968 2014-01-06T22:22:00Z

<p>Jkv9: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013osz/halszakuzlet.xlsx XLS]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Van – e létjogosultsága Isaszegen egy halszaküzleti vállalkozásnak, avagy üzleti tervezés hasonlóságelemzés alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> :Személyes kötődés:<br /> <br /> :Személyes motivációnk alapját egy profitáló vállalkozás lehetőségének feltárása adta. Magyarországon jelenleg kicsi a halhús - fogyasztás kultúrája, pedig ez az egészséges étkezés egyik alappillére. Az alapvető problémát a halhús elérhetőségének nehézségében, illetve a hiányos halhús – marketingben véltük felfedezni. Az optimális étkezés részeként hetente legalább kétszer illene halat enni (http://hvg.hu/egeszseg/20120509_napi_egy_hal), ez viszont csak a legritkább esetben valósul meg. Nem rég lehetőségünk adódott egy üzlethelység átvételére, ami a megfelelő szabványok meglétével és az üzletben rendelkezésünkre álló eszközök segítségével rendkívül alkalmas a halhús tárolására/feldolgozására/árulására. Ennek a lehetőségnek maximális mértékű kiaknázásához nyújtott segítséget a feladat.<br /> <br /> <br /> :Szakértői javaslatok:<br /> <br /> :Meg kell említenünk mindazonáltal azt a tényt is, hogy vizsgálatunk csupán azt szemlélteti, hogy mely településeken nem szabad, nem profitáló (további) halszaküzletet nyitni. Kutatásunk folytatása fogja csupán meghatározni ugyancsak konkurenciaelemzéssel és hasonlóság elemzéssel, hogy azon helyszíneken ahol a szakértői robot megállapítja, hogy létjogosultsága lehet még minimum egy új boltnak, azoknak a boltoknak mennyi lesz a várható forgalmuk és bevételük.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Vidékfejlesztési tanulmányaink alapján cégérelemzéssel és a Guttman - skála segítségével következtetnénk az aktuális vállalkozás hatékonysági fokára. Ennek lényege az lenne, hogy a Teir településsoros adatbázis rendszerének segítségével összegyűjtenénk a vállalkozások és üzletek számát település szinten, majd ezeket a szolgáltatásokat leellenőriznénk címük alapján, esetleges további még adatbázisokban meg nem jelent (nem rég nyitott, nem hivatalos, vagy félhivatalos) vállalkozások után kutatnánk és darabszámuk alapján rangsorolnánk őket. Minél több van belőlük egy adott településen, annál nagyobb prioritást élveznek, ezáltal annál előrébb kerülnek a listánkban. Az így kialakult hierarchizált rangsor alapján a táblázatban jobbra és lefelé haladva csökken a szolgáltatások száma. Választóvonalat húzunk ott, ahol a nullánál nagyobb számok sora kezdődik. Az így kapott lépcsőzetes elrendezés alapján kialakul egy lépcsőn felüli és egy lépcső alatti tartomány. A felső régióban kialakult nulla értékek helyén van létjogosultsága az adott típusú vállalkozás beindításának, míg a lépcső alatti tartományban lévő vállalkozások nagy valószínűséggel nem fognak profitot termelni, idővel pedig megszűnnek.<br /> <br /> Kritikái: <br /> *Nem alkalmazható teljes biztonsággal és csak évek elteltével mérhető.<br /> *A kevés halszaküzlet miatt ezek az üzletek minden helyiségnél túlságosan hátra sorolódnak, számuk a legtöbb településen egynél kevesebb.<br /> *Csak az üzlet létjogosultságát méri igen/nem mutatók alapján, nem nézi mennyi profitot termel.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A Teir (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) adatbázisával dolgoztunk és kellő adatmennyiség állt rendelkezésünkre, hogy ideális méretű OAM - ot hozzunk létre annak meghatározására, hogy a települések gazdasági és társadalmi helyzete hogyan befolyásolja a halfogyasztást. <br /> KO feltételek: azok a települések voltak relevánsak, ahol az egyéni vállalkozások által üzemeltetett halszaküzletek száma és az egyéni vállalkozás által üzemeltetett hús – és húsáru – szaküzletek száma 2011-ben nagyobb kellett legyen, mint 0, mert csak pozitív példákból lehet tanulni.<br /> A KO feltételek megadásával a kiindulási adatbázisunk 3153 db objektumát 66 db objektumra tudtuk szűkíteni és vizsgáltuk 18 db attribútumra.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Y1 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett halszaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y2 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett hús-, húsáru-szaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y3 - Hús-, húsáru-szaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y4 - Halszaküzletek száma 2011 (db)<br /> <br /> <br /> *X1 - Állandó népesség, nők összesen 2011 (fő) – minél több női lakos, annál magasabb a halfogyasztás.<br /> *X2 - Szociális étkeztetésben részesülők száma 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál nagyobb a településen élők vagyona, ami a drágább halhús-fogyasztásnak kedvez.<br /> *X3 - Regisztrált gazdasági szervezetek száma 2011 (db) – minél több a gazdasági szervezet, annál jobban húzzák fel a vállalkozásokat.<br /> *X4 - Autóbuszok száma 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebben intézik a bevásárlást más, nagyobb településen.<br /> *X5 - A helyi önkormányzatok saját folyó bevételei 2011 (Ft) – minél több az önkormányzat bevétele, annál könnyebb fenntartani a vállalkozást.<br /> *X6 - Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül) 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál tehetősebb a település és így érdemesebb a drágább halat árulni.<br /> *X7- Egy éven túl nyilvántartott álláskeresők száma összesen 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál tehetősebb a település és így érdemesebb a drágább halat árulni.<br /> *X8 - Személygépkocsik száma az üzemeltető lakhelye szerint 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebben intézik a bevásárlást más, nagyobb településen.<br /> *X9 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett egyébélelmiszer-szaküzletek száma 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X10 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett éttermek, büfék száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X11 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X12 - Éttermek, büfék száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X13 - A háziorvosok által ellátott szolgálatok száma 2011 (db) – minél több van, annál tájékozottabbak a lakosok az egészséges táplálkozás előnyeivel. Ez a halhús-fogyasztás malmára hajtja a vizet.<br /> *X14 - Betöltött védőnői álláshelyek száma 2011 (db) - minél több van, annál tájékozottabbak a lakosok az egészséges táplálkozás előnyeivel. Ez a halhús-fogyasztás malmára hajtja a vizet.<br /> <br /> <br /> :Online forrás:<br /> :Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer honlapja - https://www.teir.hu/<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Vállalkozások tulajdonosainak, beruházóknak, üzleti kluboknak, önkormányzatoknak, nagykereskedelmi egységeknek, szövetkezeteknek, érdekképviseleteknek, haltenyésztőknek is fontos lehet tanulmányunk eredménye, ugyanis ezeknek az intézményeknek/személyeknek/vállalkozásoknak lehet célja ezt a kiszámítható rendszert igénybe venni egy alapvetően instabil gazdasági helyzetben, piackutatási, piac elemzési és beruházási szándékkal.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A feladat megoldásának alappilléreként meghatároztuk az irányelveinket, miszerint olyan településen van létjogosultsága (további) halszaküzlet nyitásának, ahol kimutatható a relatív hiány más élethelyzetekhez képest.<br /> <br /> Szükségünk van arra, hogy rálátást kapjunk az adott település lakosainak gazdasági helyzetére (potenciális vevők meglétére), a felvevő piac nagyságára, és a konkurenciák meglétére, darabszámára.<br /> <br /> <br /> Ideális élethelyzet beruházás szempontjából egy adott településen:<br /> *minél magasabb életszínvonal, <br /> *minél eredményesebb gazdasági mutatók, <br /> *minél több potenciális vevő, fogyasztó, <br /> *minél kevesebb konkurencia!<br /> <br /> <br /> A feladat megoldása:<br /> <br /> *Adatokat gyűjtöttünk a Teir adatbázisából <br /> *Meghatároztuk az attribútumokat, melyek a leghatékonyabbaknak bizonyultak a fentebb említett irányelveink kimutatásához<br /> *KO feltételek alapján szűrtük az objektumokat<br /> *Létrehoztuk az OAM – ot<br /> *Méretfüggetlenítettük az adatok értékeit<br /> *Csökkentettük az attribútumok darabszámát értelmezhetőségük alapján<br /> *Meghatároztuk az attribútumok irányát és mértékegységét<br /> *Pivot tábla segítségével rangsoroltuk a településeket a felhajtóerejük alapján (attribútumok rangsora)<br /> *Elvégeztük a Coco analízist<br /> *Lefuttattuk a szimulációt Isaszeg település adataira az OAM segítségével<br /> *Megkaptuk az eredményt!<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Összehasonlító elemzésünk segítségével meg tudjuk határozni gyorsan és kellő hatékonysággal, hogy mely településeken van relatív hiány más élethelyzethez képest halszaküzletek számából.<br /> A Coco elemzés és egy kiválasztott település adataira lefuttatott szimuláció segítségével képesek vagyunk a legjobb döntés meghozatalára vagyis a beruházás létjogosultságának eldöntésére.<br /> <br /> Az általunk érdekelt és vizsgálni kívánt Isaszeg városában elemzésünk szerint meg tudna élni úgy legalább egy halszaküzlet, hogy profitot is termel.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egy olyan beruházásról beszélünk mely rendkívül kevés szereplővel elégíti ki a piacot (az alacsony kereslet miatt), ezért nagyon lényeges a konkurenciák kellő ismerete és hogy jó benyomást keltsünk leendő vásárlóinkban.<br /> <br /> Megállapíthatjuk, hogy a halszaküzletek nyitásakor kiemelkedően fontos a megfelelő időzítés: <br /> *A kis háztartások költekezésének a zöme ünnepnapokra esik. <br /> *Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy decemberben adják el a legtöbb halat az évben, karácsonyra. <br /> *Lépéselőnyre tehetünk szert a konkurenciákkal szemben, ha erre az időintervallumra tesszük a nyitás időpontját.<br /> *Fontos, hogy intenzív marketing-stratégiát építsünk fel, megfelelő hirdetésekkel és reklámokkal már jóval a nyitás időpontja előtt, hogy kialakítsuk a jövőbeni törzsvásárlói körünket.<br /> <br /> (Alapkövetelmény a friss és minőségi áru megléte és megfelelő tárolása.)<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A létrehozott „Halszaküzlet beruházási kalkulátorunk” segítségével megspórolásra kerül a tényleges beruházási költség és üzemeltetési költség (melyet hatékonyan tudunk befektetni más településen) abban az esetben ha olyan településen akartunk volna halszaküzletet nyitni ahova az elemzésünk kimutatja, hogy nem szabad. Továbbá megspórolásra kerül a beruházást megelőző informálódás, kutatás közben keletkező utazási – és/vagy üzemanyag – és/vagy szállás költségek (mivel minden számunkra fontos adat elérhető a teir adatbázisából ingyen), továbbá időt (munka időt = munkabért) és energiát (fölösleges munkát, kutatást, utánajárást) spórolunk meg.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Halszak%C3%BCzlet&diff=76967 2014-01-06T22:20:11Z

<p>Jkv9: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013osz/halszakuzlet.xlsx XLS]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Van – e létjogosultsága Isaszegen egy halszaküzleti vállalkozásnak, avagy üzleti tervezés hasonlóságelemzés alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> :Személyes kötődés:<br /> <br /> :Személyes motivációnk alapját egy profitáló vállalkozás lehetőségének feltárása adta. Magyarországon jelenleg kicsi a halhús - fogyasztás kultúrája, pedig ez az egészséges étkezés egyik alappillére. Az alapvető problémát a halhús elérhetőségének nehézségében, illetve a hiányos halhús – marketingben véltük felfedezni. Az optimális étkezés részeként hetente legalább kétszer illene halat enni (http://hvg.hu/egeszseg/20120509_napi_egy_hal), ez viszont csak a legritkább esetben valósul meg. Nem rég lehetőségünk adódott egy üzlethelység átvételére, ami a megfelelő szabványok meglétével és az üzletben rendelkezésünkre álló eszközök segítségével rendkívül alkalmas a halhús tárolására/feldolgozására/árulására. Ennek a lehetőségnek maximális mértékű kiaknázásához nyújtott segítséget a feladat.<br /> <br /> <br /> :Szakértői javaslatok:<br /> <br /> :Meg kell említenünk mindazonáltal azt a tényt is, hogy vizsgálatunk csupán azt szemlélteti, hogy mely településeken nem szabad, nem profitáló (további) halszaküzletet nyitni. Kutatásunk folytatása fogja csupán meghatározni ugyancsak konkurenciaelemzéssel és hasonlóság elemzéssel, hogy azon helyszíneken ahol a szakértői robot megállapítja, hogy létjogosultsága lehet még minimum egy új boltnak, azoknak a boltoknak mennyi lesz a várható forgalmuk és bevételük.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Vidékfejlesztési tanulmányaink alapján cégérelemzéssel és a Guttman - skála segítségével következtetnénk az aktuális vállalkozás hatékonysági fokára. Ennek lényege az lenne, hogy a Teir településsoros adatbázis rendszerének segítségével összegyűjtenénk a vállalkozások és üzletek számát település szinten, majd ezeket a szolgáltatásokat leellenőriznénk címük alapján, esetleges további még adatbázisokban meg nem jelent (nem rég nyitott, nem hivatalos, vagy félhivatalos) vállalkozások után kutatnánk és darabszámuk alapján rangsorolnánk őket. Minél több van belőlük egy adott településen, annál nagyobb prioritást élveznek, ezáltal annál előrébb kerülnek a listánkban. Az így kialakult hierarchizált rangsor alapján a táblázatban jobbra és lefelé haladva csökken a szolgáltatások száma. Választóvonalat húzunk ott, ahol a nullánál nagyobb számok sora kezdődik. Az így kapott lépcsőzetes elrendezés alapján kialakul egy lépcsőn felüli és egy lépcső alatti tartomány. A felső régióban kialakult nulla értékek helyén van létjogosultsága az adott típusú vállalkozás beindításának, míg a lépcső alatti tartományban lévő vállalkozások nagy valószínűséggel nem fognak profitot termelni, idővel pedig megszűnnek.<br /> <br /> Kritikái: <br /> *Nem alkalmazható teljes biztonsággal és csak évek elteltével mérhető.<br /> *A kevés halszaküzlet miatt ezek az üzletek minden helyiségnél túlságosan hátra sorolódnak, számuk a legtöbb településen egynél kevesebb.<br /> *Csak az üzlet létjogosultságát méri igen/nem mutatók alapján, nem nézi mennyi profitot termel.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A Teir (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) adatbázisával dolgoztunk és kellő adatmennyiség állt rendelkezésünkre, hogy ideális méretű OAM - ot hozzunk létre annak meghatározására, hogy a települések gazdasági és társadalmi helyzete hogyan befolyásolja a halfogyasztást. <br /> KO feltételek: azok a települések voltak relevánsak, ahol az egyéni vállalkozások által üzemeltetett halszaküzletek száma és az egyéni vállalkozás által üzemeltetett hús – és húsáru – szaküzletek száma 2011-ben nagyobb kellett legyen, mint 0, mert csak pozitív példákból lehet tanulni.<br /> A KO feltételek megadásával a kiindulási adatbázisunk 3153 db objektumát 66 db objektumra tudtuk szűkíteni és vizsgáltuk 18 db attribútumra.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Y1 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett halszaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y2 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett hús-, húsáru-szaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y3 - Hús-, húsáru-szaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y4 - Halszaküzletek száma 2011 (db)<br /> <br /> <br /> *X1 - Állandó népesség, nők összesen 2011 (fő) – minél több női lakos, annál magasabb a halfogyasztás.<br /> *X2 - Szociális étkeztetésben részesülők száma 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál nagyobb a településen élők vagyona, ami a drágább halhús-fogyasztásnak kedvez.<br /> *X3 - Regisztrált gazdasági szervezetek száma 2011 (db) – minél több a gazdasági szervezet, annál jobban húzzák fel a vállalkozásokat.<br /> *X4 - Autóbuszok száma 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebben intézik a bevásárlást más, nagyobb településen.<br /> *X5 - A helyi önkormányzatok saját folyó bevételei 2011 (Ft) – minél több az önkormányzat bevétele, annál könnyebb fenntartani a vállalkozást.<br /> *X6 - Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül) 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál tehetősebb a település és így érdemesebb a drágább halat árulni.<br /> *X7- Egy éven túl nyilvántartott álláskeresők száma összesen 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál tehetősebb a település és így érdemesebb a drágább halat árulni.<br /> *X8 - Személygépkocsik száma az üzemeltető lakhelye szerint 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebben intézik a bevásárlást más, nagyobb településen.<br /> *X9 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett egyébélelmiszer-szaküzletek száma 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X10 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett éttermek, büfék száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X11 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X12 - Éttermek, büfék száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X13 - A háziorvosok által ellátott szolgálatok száma 2011 (db) – minél több van, annál tájékozottabbak a lakosok az egészséges táplálkozás előnyeivel. Ez a halhús-fogyasztás malmára hajtja a vizet.<br /> *X14 - Betöltött védőnői álláshelyek száma 2011 (db) - minél több van, annál tájékozottabbak a lakosok az egészséges táplálkozás előnyeivel. Ez a halhús-fogyasztás malmára hajtja a vizet.<br /> <br /> <br /> :Online forrás:<br /> :Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer honlapja - https://www.teir.hu/<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Vállalkozások tulajdonosainak, beruházóknak, üzleti kluboknak, önkormányzatoknak, nagykereskedelmi egységeknek, szövetkezeteknek, érdekképviseleteknek, haltenyésztőknek is fontos lehet tanulmányunk eredménye, ugyanis ezeknek az intézményeknek/személyeknek/vállalkozásoknak lehet célja ezt a kiszámítható rendszert igénybe venni egy alapvetően instabil gazdasági helyzetben, piackutatási, piac elemzési és beruházási szándékkal.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A feladat megoldásának alappilléreként meghatároztuk az irányelveinket, miszerint olyan településen van létjogosultsága (további) halszaküzlet nyitásának, ahol kimutatható a relatív hiány más élethelyzetekhez képest.<br /> <br /> Szükségünk van arra, hogy rálátást kapjunk az adott település lakosainak gazdasági helyzetére (potenciális vevők meglétére), a felvevő piac nagyságára, és a konkurenciák meglétére, darabszámára.<br /> <br /> <br /> Ideális élethelyzet beruházás szempontjából egy adott településen:<br /> *minél magasabb életszínvonal, <br /> *minél eredményesebb gazdasági mutatók, <br /> *minél több potenciális vevő, fogyasztó, <br /> *minél kevesebb konkurencia!<br /> <br /> <br /> A feladat megoldása:<br /> <br /> *Adatokat gyűjtöttünk a Teir adatbázisából <br /> *Meghatároztuk az attribútumokat, melyek a leghatékonyabbaknak bizonyultak a fentebb említett irányelveink kimutatásához<br /> *KO feltételek alapján szűrtük az objektumokat<br /> *Létrehoztuk az OAM – ot<br /> *Méretfüggetlenítettük az adatok értékeit<br /> *Csökkentettük az attribútumok darabszámát értelmezhetőségük alapján<br /> *Meghatároztuk az attribútumok irányát és mértékegységét<br /> *Pivot tábla segítségével rangsoroltuk a településeket a felhajtóerejük alapján (attribútumok rangsora)<br /> *Elvégeztük a Coco analízist<br /> *Lefuttattuk a szimulációt Isaszeg település adataira az OAM segítségével<br /> *Megkaptuk az eredményt!<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Összehasonlító elemzésünk segítségével meg tudjuk határozni gyorsan és kellő hatékonysággal, hogy mely településeken van relatív hiány más élethelyzethez képest halszaküzletek számából.<br /> A Coco elemzés és egy kiválasztott település adataira lefuttatott szimuláció segítségével képesek vagyunk a legjobb döntés meghozatalára vagyis a beruházás létjogosultságának eldöntésére.<br /> <br /> Az általunk érdekelt és vizsgálni kívánt Isaszeg városában elemzésünk szerint meg tudna élni úgy legalább egy halszaküzlet, hogy profitot is termel.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Mivel egy olyan beruházásról beszélünk mely rendkívül kevés szereplővel elégíti ki a piacot (az alacsony kereslet miatt), ezért nagyon lényeges a konkurenciák kellő ismerete és hogy jó benyomást keltsünk leendő vásárlóinkban.<br /> <br /> Megállapíthatjuk, hogy a halszaküzletek nyitásakor kiemelkedően fontos a megfelelő időzítés: <br /> *A kis háztartások költekezésének a zöme ünnepnapokra esik. <br /> *Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy decemberben adják el a legtöbb halat az évben, karácsonyra. <br /> *Lépéselőnyre tehetünk szert a konkurenciákkal szemben, ha erre az időintervallumra tesszük a nyitás időpontját.<br /> *Fontos, hogy intenzív marketing-stratégiát építsünk fel, megfelelő hirdetésekkel és reklámokkal már jóval a nyitás időpontja előtt, hogy kialakítsuk a jövőbeni törzsvásárlói körünket.<br /> <br /> (Alapkövetelmény a friss és minőségi áru megléte és megfelelő tárolása.)<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Halszak%C3%BCzlet&diff=76966 2014-01-06T22:18:44Z

<p>Jkv9: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013osz/halszakuzlet.xlsx XLS]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Van – e létjogosultsága Isaszegen egy halszaküzleti vállalkozásnak, avagy üzleti tervezés hasonlóságelemzés alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> :Személyes kötődés:<br /> <br /> :Személyes motivációnk alapját egy profitáló vállalkozás lehetőségének feltárása adta. Magyarországon jelenleg kicsi a halhús - fogyasztás kultúrája, pedig ez az egészséges étkezés egyik alappillére. Az alapvető problémát a halhús elérhetőségének nehézségében, illetve a hiányos halhús – marketingben véltük felfedezni. Az optimális étkezés részeként hetente legalább kétszer illene halat enni (http://hvg.hu/egeszseg/20120509_napi_egy_hal), ez viszont csak a legritkább esetben valósul meg. Nem rég lehetőségünk adódott egy üzlethelység átvételére, ami a megfelelő szabványok meglétével és az üzletben rendelkezésünkre álló eszközök segítségével rendkívül alkalmas a halhús tárolására/feldolgozására/árulására. Ennek a lehetőségnek maximális mértékű kiaknázásához nyújtott segítséget a feladat.<br /> <br /> <br /> :Szakértői javaslatok:<br /> <br /> :Meg kell említenünk mindazonáltal azt a tényt is, hogy vizsgálatunk csupán azt szemlélteti, hogy mely településeken nem szabad, nem profitáló (további) halszaküzletet nyitni. Kutatásunk folytatása fogja csupán meghatározni ugyancsak konkurenciaelemzéssel és hasonlóság elemzéssel, hogy azon helyszíneken ahol a szakértői robot megállapítja, hogy létjogosultsága lehet még minimum egy új boltnak, azoknak a boltoknak mennyi lesz a várható forgalmuk és bevételük.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Vidékfejlesztési tanulmányaink alapján cégérelemzéssel és a Guttman - skála segítségével következtetnénk az aktuális vállalkozás hatékonysági fokára. Ennek lényege az lenne, hogy a Teir településsoros adatbázis rendszerének segítségével összegyűjtenénk a vállalkozások és üzletek számát település szinten, majd ezeket a szolgáltatásokat leellenőriznénk címük alapján, esetleges további még adatbázisokban meg nem jelent (nem rég nyitott, nem hivatalos, vagy félhivatalos) vállalkozások után kutatnánk és darabszámuk alapján rangsorolnánk őket. Minél több van belőlük egy adott településen, annál nagyobb prioritást élveznek, ezáltal annál előrébb kerülnek a listánkban. Az így kialakult hierarchizált rangsor alapján a táblázatban jobbra és lefelé haladva csökken a szolgáltatások száma. Választóvonalat húzunk ott, ahol a nullánál nagyobb számok sora kezdődik. Az így kapott lépcsőzetes elrendezés alapján kialakul egy lépcsőn felüli és egy lépcső alatti tartomány. A felső régióban kialakult nulla értékek helyén van létjogosultsága az adott típusú vállalkozás beindításának, míg a lépcső alatti tartományban lévő vállalkozások nagy valószínűséggel nem fognak profitot termelni, idővel pedig megszűnnek.<br /> <br /> Kritikái: <br /> *Nem alkalmazható teljes biztonsággal és csak évek elteltével mérhető.<br /> *A kevés halszaküzlet miatt ezek az üzletek minden helyiségnél túlságosan hátra sorolódnak, számuk a legtöbb településen egynél kevesebb.<br /> *Csak az üzlet létjogosultságát méri igen/nem mutatók alapján, nem nézi mennyi profitot termel.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A Teir (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) adatbázisával dolgoztunk és kellő adatmennyiség állt rendelkezésünkre, hogy ideális méretű OAM - ot hozzunk létre annak meghatározására, hogy a települések gazdasági és társadalmi helyzete hogyan befolyásolja a halfogyasztást. <br /> KO feltételek: azok a települések voltak relevánsak, ahol az egyéni vállalkozások által üzemeltetett halszaküzletek száma és az egyéni vállalkozás által üzemeltetett hús – és húsáru – szaküzletek száma 2011-ben nagyobb kellett legyen, mint 0, mert csak pozitív példákból lehet tanulni.<br /> A KO feltételek megadásával a kiindulási adatbázisunk 3153 db objektumát 66 db objektumra tudtuk szűkíteni és vizsgáltuk 18 db attribútumra.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Y1 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett halszaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y2 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett hús-, húsáru-szaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y3 - Hús-, húsáru-szaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y4 - Halszaküzletek száma 2011 (db)<br /> <br /> <br /> *X1 - Állandó népesség, nők összesen 2011 (fő) – minél több női lakos, annál magasabb a halfogyasztás.<br /> *X2 - Szociális étkeztetésben részesülők száma 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál nagyobb a településen élők vagyona, ami a drágább halhús-fogyasztásnak kedvez.<br /> *X3 - Regisztrált gazdasági szervezetek száma 2011 (db) – minél több a gazdasági szervezet, annál jobban húzzák fel a vállalkozásokat.<br /> *X4 - Autóbuszok száma 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebben intézik a bevásárlást más, nagyobb településen.<br /> *X5 - A helyi önkormányzatok saját folyó bevételei 2011 (Ft) – minél több az önkormányzat bevétele, annál könnyebb fenntartani a vállalkozást.<br /> *X6 - Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül) 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál tehetősebb a település és így érdemesebb a drágább halat árulni.<br /> *X7- Egy éven túl nyilvántartott álláskeresők száma összesen 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál tehetősebb a település és így érdemesebb a drágább halat árulni.<br /> *X8 - Személygépkocsik száma az üzemeltető lakhelye szerint 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebben intézik a bevásárlást más, nagyobb településen.<br /> *X9 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett egyébélelmiszer-szaküzletek száma 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X10 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett éttermek, büfék száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X11 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X12 - Éttermek, büfék száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X13 - A háziorvosok által ellátott szolgálatok száma 2011 (db) – minél több van, annál tájékozottabbak a lakosok az egészséges táplálkozás előnyeivel. Ez a halhús-fogyasztás malmára hajtja a vizet.<br /> *X14 - Betöltött védőnői álláshelyek száma 2011 (db) - minél több van, annál tájékozottabbak a lakosok az egészséges táplálkozás előnyeivel. Ez a halhús-fogyasztás malmára hajtja a vizet.<br /> <br /> <br /> :Online forrás:<br /> :Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer honlapja - https://www.teir.hu/<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Vállalkozások tulajdonosainak, beruházóknak, üzleti kluboknak, önkormányzatoknak, nagykereskedelmi egységeknek, szövetkezeteknek, érdekképviseleteknek, haltenyésztőknek is fontos lehet tanulmányunk eredménye, ugyanis ezeknek az intézményeknek/személyeknek/vállalkozásoknak lehet célja ezt a kiszámítható rendszert igénybe venni egy alapvetően instabil gazdasági helyzetben, piackutatási, piac elemzési és beruházási szándékkal.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A feladat megoldásának alappilléreként meghatároztuk az irányelveinket, miszerint olyan településen van létjogosultsága (további) halszaküzlet nyitásának, ahol kimutatható a relatív hiány más élethelyzetekhez képest.<br /> <br /> Szükségünk van arra, hogy rálátást kapjunk az adott település lakosainak gazdasági helyzetére (potenciális vevők meglétére), a felvevő piac nagyságára, és a konkurenciák meglétére, darabszámára.<br /> <br /> <br /> Ideális élethelyzet beruházás szempontjából egy adott településen:<br /> *minél magasabb életszínvonal, <br /> *minél eredményesebb gazdasági mutatók, <br /> *minél több potenciális vevő, fogyasztó, <br /> *minél kevesebb konkurencia!<br /> <br /> <br /> A feladat megoldása:<br /> <br /> *Adatokat gyűjtöttünk a Teir adatbázisából <br /> *Meghatároztuk az attribútumokat, melyek a leghatékonyabbaknak bizonyultak a fentebb említett irányelveink kimutatásához<br /> *KO feltételek alapján szűrtük az objektumokat<br /> *Létrehoztuk az OAM – ot<br /> *Méretfüggetlenítettük az adatok értékeit<br /> *Csökkentettük az attribútumok darabszámát értelmezhetőségük alapján<br /> *Meghatároztuk az attribútumok irányát és mértékegységét<br /> *Pivot tábla segítségével rangsoroltuk a településeket a felhajtóerejük alapján (attribútumok rangsora)<br /> *Elvégeztük a Coco analízist<br /> *Lefuttattuk a szimulációt Isaszeg település adataira az OAM segítségével<br /> *Megkaptuk az eredményt!<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Összehasonlító elemzésünk segítségével meg tudjuk határozni gyorsan és kellő hatékonysággal, hogy mely településeken van relatív hiány más élethelyzethez képest halszaküzletek számából.<br /> A Coco elemzés és egy kiválasztott település adataira lefuttatott szimuláció segítségével képesek vagyunk a legjobb döntés meghozatalára vagyis a beruházás létjogosultságának eldöntésére.<br /> <br /> Az általunk érdekelt és vizsgálni kívánt Isaszeg városában elemzésünk szerint meg tudna élni úgy legalább egy halszaküzlet, hogy profitot is termel.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Eredm%C3%A9ny-Isaszeg.jpg&diff=76965 2014-01-06T22:09:27Z

<p>Jkv9: </p> <hr /> <div></div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Halszak%C3%BCzlet&diff=76964 2014-01-06T22:00:01Z

<p>Jkv9: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013osz/halszakuzlet.xlsx XLS]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Van – e létjogosultsága Isaszegen egy halszaküzleti vállalkozásnak, avagy üzleti tervezés hasonlóságelemzés alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> :Személyes kötődés:<br /> <br /> :Személyes motivációnk alapját egy profitáló vállalkozás lehetőségének feltárása adta. Magyarországon jelenleg kicsi a halhús - fogyasztás kultúrája, pedig ez az egészséges étkezés egyik alappillére. Az alapvető problémát a halhús elérhetőségének nehézségében, illetve a hiányos halhús – marketingben véltük felfedezni. Az optimális étkezés részeként hetente legalább kétszer illene halat enni (http://hvg.hu/egeszseg/20120509_napi_egy_hal), ez viszont csak a legritkább esetben valósul meg. Nem rég lehetőségünk adódott egy üzlethelység átvételére, ami a megfelelő szabványok meglétével és az üzletben rendelkezésünkre álló eszközök segítségével rendkívül alkalmas a halhús tárolására/feldolgozására/árulására. Ennek a lehetőségnek maximális mértékű kiaknázásához nyújtott segítséget a feladat.<br /> <br /> <br /> :Szakértői javaslatok:<br /> <br /> :Meg kell említenünk mindazonáltal azt a tényt is, hogy vizsgálatunk csupán azt szemlélteti, hogy mely településeken nem szabad, nem profitáló (további) halszaküzletet nyitni. Kutatásunk folytatása fogja csupán meghatározni ugyancsak konkurenciaelemzéssel és hasonlóság elemzéssel, hogy azon helyszíneken ahol a szakértői robot megállapítja, hogy létjogosultsága lehet még minimum egy új boltnak, azoknak a boltoknak mennyi lesz a várható forgalmuk és bevételük.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Vidékfejlesztési tanulmányaink alapján cégérelemzéssel és a Guttman - skála segítségével következtetnénk az aktuális vállalkozás hatékonysági fokára. Ennek lényege az lenne, hogy a Teir településsoros adatbázis rendszerének segítségével összegyűjtenénk a vállalkozások és üzletek számát település szinten, majd ezeket a szolgáltatásokat leellenőriznénk címük alapján, esetleges további még adatbázisokban meg nem jelent (nem rég nyitott, nem hivatalos, vagy félhivatalos) vállalkozások után kutatnánk és darabszámuk alapján rangsorolnánk őket. Minél több van belőlük egy adott településen, annál nagyobb prioritást élveznek, ezáltal annál előrébb kerülnek a listánkban. Az így kialakult hierarchizált rangsor alapján a táblázatban jobbra és lefelé haladva csökken a szolgáltatások száma. Választóvonalat húzunk ott, ahol a nullánál nagyobb számok sora kezdődik. Az így kapott lépcsőzetes elrendezés alapján kialakul egy lépcsőn felüli és egy lépcső alatti tartomány. A felső régióban kialakult nulla értékek helyén van létjogosultsága az adott típusú vállalkozás beindításának, míg a lépcső alatti tartományban lévő vállalkozások nagy valószínűséggel nem fognak profitot termelni, idővel pedig megszűnnek.<br /> <br /> Kritikái: <br /> *Nem alkalmazható teljes biztonsággal és csak évek elteltével mérhető.<br /> *A kevés halszaküzlet miatt ezek az üzletek minden helyiségnél túlságosan hátra sorolódnak, számuk a legtöbb településen egynél kevesebb.<br /> *Csak az üzlet létjogosultságát méri igen/nem mutatók alapján, nem nézi mennyi profitot termel.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A Teir (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) adatbázisával dolgoztunk és kellő adatmennyiség állt rendelkezésünkre, hogy ideális méretű OAM - ot hozzunk létre annak meghatározására, hogy a települések gazdasági és társadalmi helyzete hogyan befolyásolja a halfogyasztást. <br /> KO feltételek: azok a települések voltak relevánsak, ahol az egyéni vállalkozások által üzemeltetett halszaküzletek száma és az egyéni vállalkozás által üzemeltetett hús – és húsáru – szaküzletek száma 2011-ben nagyobb kellett legyen, mint 0, mert csak pozitív példákból lehet tanulni.<br /> A KO feltételek megadásával a kiindulási adatbázisunk 3153 db objektumát 66 db objektumra tudtuk szűkíteni és vizsgáltuk 18 db attribútumra.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Y1 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett halszaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y2 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett hús-, húsáru-szaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y3 - Hús-, húsáru-szaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y4 - Halszaküzletek száma 2011 (db)<br /> <br /> <br /> *X1 - Állandó népesség, nők összesen 2011 (fő) – minél több női lakos, annál magasabb a halfogyasztás.<br /> *X2 - Szociális étkeztetésben részesülők száma 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál nagyobb a településen élők vagyona, ami a drágább halhús-fogyasztásnak kedvez.<br /> *X3 - Regisztrált gazdasági szervezetek száma 2011 (db) – minél több a gazdasági szervezet, annál jobban húzzák fel a vállalkozásokat.<br /> *X4 - Autóbuszok száma 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebben intézik a bevásárlást más, nagyobb településen.<br /> *X5 - A helyi önkormányzatok saját folyó bevételei 2011 (Ft) – minél több az önkormányzat bevétele, annál könnyebb fenntartani a vállalkozást.<br /> *X6 - Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül) 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál tehetősebb a település és így érdemesebb a drágább halat árulni.<br /> *X7- Egy éven túl nyilvántartott álláskeresők száma összesen 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál tehetősebb a település és így érdemesebb a drágább halat árulni.<br /> *X8 - Személygépkocsik száma az üzemeltető lakhelye szerint 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebben intézik a bevásárlást más, nagyobb településen.<br /> *X9 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett egyébélelmiszer-szaküzletek száma 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X10 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett éttermek, büfék száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X11 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X12 - Éttermek, büfék száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X13 - A háziorvosok által ellátott szolgálatok száma 2011 (db) – minél több van, annál tájékozottabbak a lakosok az egészséges táplálkozás előnyeivel. Ez a halhús-fogyasztás malmára hajtja a vizet.<br /> *X14 - Betöltött védőnői álláshelyek száma 2011 (db) - minél több van, annál tájékozottabbak a lakosok az egészséges táplálkozás előnyeivel. Ez a halhús-fogyasztás malmára hajtja a vizet.<br /> <br /> <br /> :Online forrás:<br /> :Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer honlapja - https://www.teir.hu/<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Vállalkozások tulajdonosainak, beruházóknak, üzleti kluboknak, önkormányzatoknak, nagykereskedelmi egységeknek, szövetkezeteknek, érdekképviseleteknek, haltenyésztőknek is fontos lehet tanulmányunk eredménye, ugyanis ezeknek az intézményeknek/személyeknek/vállalkozásoknak lehet célja ezt a kiszámítható rendszert igénybe venni egy alapvetően instabil gazdasági helyzetben, piackutatási, piac elemzési és beruházási szándékkal.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A feladat megoldásának alappilléreként meghatároztuk az irányelveinket, miszerint olyan településen van létjogosultsága (további) halszaküzlet nyitásának, ahol kimutatható a relatív hiány más élethelyzetekhez képest.<br /> <br /> Szükségünk van arra, hogy rálátást kapjunk az adott település lakosainak gazdasági helyzetére (potenciális vevők meglétére), a felvevő piac nagyságára, és a konkurenciák meglétére, darabszámára.<br /> <br /> <br /> Ideális élethelyzet beruházás szempontjából egy adott településen:<br /> *minél magasabb életszínvonal, <br /> *minél eredményesebb gazdasági mutatók, <br /> *minél több potenciális vevő, fogyasztó, <br /> *minél kevesebb konkurencia!<br /> <br /> <br /> A feladat megoldása:<br /> <br /> *Adatokat gyűjtöttünk a Teir adatbázisából <br /> *Meghatároztuk az attribútumokat, melyek a leghatékonyabbaknak bizonyultak a fentebb említett irányelveink kimutatásához<br /> *KO feltételek alapján szűrtük az objektumokat<br /> *Létrehoztuk az OAM – ot<br /> *Méretfüggetlenítettük az adatok értékeit<br /> *Csökkentettük az attribútumok darabszámát értelmezhetőségük alapján<br /> *Meghatároztuk az attribútumok irányát és mértékegységét<br /> *Pivot tábla segítségével rangsoroltuk a településeket a felhajtóerejük alapján (attribútumok rangsora)<br /> *Elvégeztük a Coco analízist<br /> *Lefuttattuk a szimulációt Isaszeg település adataira az OAM segítségével<br /> *Megkaptuk az eredményt!<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Halszak%C3%BCzlet&diff=76963 2014-01-06T21:55:26Z

<p>Jkv9: /* A feladat által érintett célcsoportok */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013osz/halszakuzlet.xlsx XLS]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Van – e létjogosultsága Isaszegen egy halszaküzleti vállalkozásnak, avagy üzleti tervezés hasonlóságelemzés alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> :Személyes kötődés:<br /> <br /> :Személyes motivációnk alapját egy profitáló vállalkozás lehetőségének feltárása adta. Magyarországon jelenleg kicsi a halhús - fogyasztás kultúrája, pedig ez az egészséges étkezés egyik alappillére. Az alapvető problémát a halhús elérhetőségének nehézségében, illetve a hiányos halhús – marketingben véltük felfedezni. Az optimális étkezés részeként hetente legalább kétszer illene halat enni (http://hvg.hu/egeszseg/20120509_napi_egy_hal), ez viszont csak a legritkább esetben valósul meg. Nem rég lehetőségünk adódott egy üzlethelység átvételére, ami a megfelelő szabványok meglétével és az üzletben rendelkezésünkre álló eszközök segítségével rendkívül alkalmas a halhús tárolására/feldolgozására/árulására. Ennek a lehetőségnek maximális mértékű kiaknázásához nyújtott segítséget a feladat.<br /> <br /> <br /> :Szakértői javaslatok:<br /> <br /> :Meg kell említenünk mindazonáltal azt a tényt is, hogy vizsgálatunk csupán azt szemlélteti, hogy mely településeken nem szabad, nem profitáló (további) halszaküzletet nyitni. Kutatásunk folytatása fogja csupán meghatározni ugyancsak konkurenciaelemzéssel és hasonlóság elemzéssel, hogy azon helyszíneken ahol a szakértői robot megállapítja, hogy létjogosultsága lehet még minimum egy új boltnak, azoknak a boltoknak mennyi lesz a várható forgalmuk és bevételük.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Vidékfejlesztési tanulmányaink alapján cégérelemzéssel és a Guttman - skála segítségével következtetnénk az aktuális vállalkozás hatékonysági fokára. Ennek lényege az lenne, hogy a Teir településsoros adatbázis rendszerének segítségével összegyűjtenénk a vállalkozások és üzletek számát település szinten, majd ezeket a szolgáltatásokat leellenőriznénk címük alapján, esetleges további még adatbázisokban meg nem jelent (nem rég nyitott, nem hivatalos, vagy félhivatalos) vállalkozások után kutatnánk és darabszámuk alapján rangsorolnánk őket. Minél több van belőlük egy adott településen, annál nagyobb prioritást élveznek, ezáltal annál előrébb kerülnek a listánkban. Az így kialakult hierarchizált rangsor alapján a táblázatban jobbra és lefelé haladva csökken a szolgáltatások száma. Választóvonalat húzunk ott, ahol a nullánál nagyobb számok sora kezdődik. Az így kapott lépcsőzetes elrendezés alapján kialakul egy lépcsőn felüli és egy lépcső alatti tartomány. A felső régióban kialakult nulla értékek helyén van létjogosultsága az adott típusú vállalkozás beindításának, míg a lépcső alatti tartományban lévő vállalkozások nagy valószínűséggel nem fognak profitot termelni, idővel pedig megszűnnek.<br /> <br /> Kritikái: <br /> *Nem alkalmazható teljes biztonsággal és csak évek elteltével mérhető.<br /> *A kevés halszaküzlet miatt ezek az üzletek minden helyiségnél túlságosan hátra sorolódnak, számuk a legtöbb településen egynél kevesebb.<br /> *Csak az üzlet létjogosultságát méri igen/nem mutatók alapján, nem nézi mennyi profitot termel.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A Teir (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) adatbázisával dolgoztunk és kellő adatmennyiség állt rendelkezésünkre, hogy ideális méretű OAM - ot hozzunk létre annak meghatározására, hogy a települések gazdasági és társadalmi helyzete hogyan befolyásolja a halfogyasztást. <br /> KO feltételek: azok a települések voltak relevánsak, ahol az egyéni vállalkozások által üzemeltetett halszaküzletek száma és az egyéni vállalkozás által üzemeltetett hús – és húsáru – szaküzletek száma 2011-ben nagyobb kellett legyen, mint 0, mert csak pozitív példákból lehet tanulni.<br /> A KO feltételek megadásával a kiindulási adatbázisunk 3153 db objektumát 66 db objektumra tudtuk szűkíteni és vizsgáltuk 18 db attribútumra.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Y1 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett halszaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y2 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett hús-, húsáru-szaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y3 - Hús-, húsáru-szaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y4 - Halszaküzletek száma 2011 (db)<br /> <br /> <br /> *X1 - Állandó népesség, nők összesen 2011 (fő) – minél több női lakos, annál magasabb a halfogyasztás.<br /> *X2 - Szociális étkeztetésben részesülők száma 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál nagyobb a településen élők vagyona, ami a drágább halhús-fogyasztásnak kedvez.<br /> *X3 - Regisztrált gazdasági szervezetek száma 2011 (db) – minél több a gazdasági szervezet, annál jobban húzzák fel a vállalkozásokat.<br /> *X4 - Autóbuszok száma 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebben intézik a bevásárlást más, nagyobb településen.<br /> *X5 - A helyi önkormányzatok saját folyó bevételei 2011 (Ft) – minél több az önkormányzat bevétele, annál könnyebb fenntartani a vállalkozást.<br /> *X6 - Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül) 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál tehetősebb a település és így érdemesebb a drágább halat árulni.<br /> *X7- Egy éven túl nyilvántartott álláskeresők száma összesen 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál tehetősebb a település és így érdemesebb a drágább halat árulni.<br /> *X8 - Személygépkocsik száma az üzemeltető lakhelye szerint 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebben intézik a bevásárlást más, nagyobb településen.<br /> *X9 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett egyébélelmiszer-szaküzletek száma 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X10 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett éttermek, büfék száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X11 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X12 - Éttermek, büfék száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X13 - A háziorvosok által ellátott szolgálatok száma 2011 (db) – minél több van, annál tájékozottabbak a lakosok az egészséges táplálkozás előnyeivel. Ez a halhús-fogyasztás malmára hajtja a vizet.<br /> *X14 - Betöltött védőnői álláshelyek száma 2011 (db) - minél több van, annál tájékozottabbak a lakosok az egészséges táplálkozás előnyeivel. Ez a halhús-fogyasztás malmára hajtja a vizet.<br /> <br /> <br /> :Online forrás:<br /> :Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer honlapja - https://www.teir.hu/<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Vállalkozások tulajdonosainak, beruházóknak, üzleti kluboknak, önkormányzatoknak, nagykereskedelmi egységeknek, szövetkezeteknek, érdekképviseleteknek, haltenyésztőknek is fontos lehet tanulmányunk eredménye, ugyanis ezeknek az intézményeknek/személyeknek/vállalkozásoknak lehet célja ezt a kiszámítható rendszert igénybe venni egy alapvetően instabil gazdasági helyzetben, piackutatási, piac elemzési és beruházási szándékkal.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Halszak%C3%BCzlet&diff=76962 2014-01-06T21:53:56Z

<p>Jkv9: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013osz/halszakuzlet.xlsx XLS]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Van – e létjogosultsága Isaszegen egy halszaküzleti vállalkozásnak, avagy üzleti tervezés hasonlóságelemzés alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> :Személyes kötődés:<br /> <br /> :Személyes motivációnk alapját egy profitáló vállalkozás lehetőségének feltárása adta. Magyarországon jelenleg kicsi a halhús - fogyasztás kultúrája, pedig ez az egészséges étkezés egyik alappillére. Az alapvető problémát a halhús elérhetőségének nehézségében, illetve a hiányos halhús – marketingben véltük felfedezni. Az optimális étkezés részeként hetente legalább kétszer illene halat enni (http://hvg.hu/egeszseg/20120509_napi_egy_hal), ez viszont csak a legritkább esetben valósul meg. Nem rég lehetőségünk adódott egy üzlethelység átvételére, ami a megfelelő szabványok meglétével és az üzletben rendelkezésünkre álló eszközök segítségével rendkívül alkalmas a halhús tárolására/feldolgozására/árulására. Ennek a lehetőségnek maximális mértékű kiaknázásához nyújtott segítséget a feladat.<br /> <br /> <br /> :Szakértői javaslatok:<br /> <br /> :Meg kell említenünk mindazonáltal azt a tényt is, hogy vizsgálatunk csupán azt szemlélteti, hogy mely településeken nem szabad, nem profitáló (további) halszaküzletet nyitni. Kutatásunk folytatása fogja csupán meghatározni ugyancsak konkurenciaelemzéssel és hasonlóság elemzéssel, hogy azon helyszíneken ahol a szakértői robot megállapítja, hogy létjogosultsága lehet még minimum egy új boltnak, azoknak a boltoknak mennyi lesz a várható forgalmuk és bevételük.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Vidékfejlesztési tanulmányaink alapján cégérelemzéssel és a Guttman - skála segítségével következtetnénk az aktuális vállalkozás hatékonysági fokára. Ennek lényege az lenne, hogy a Teir településsoros adatbázis rendszerének segítségével összegyűjtenénk a vállalkozások és üzletek számát település szinten, majd ezeket a szolgáltatásokat leellenőriznénk címük alapján, esetleges további még adatbázisokban meg nem jelent (nem rég nyitott, nem hivatalos, vagy félhivatalos) vállalkozások után kutatnánk és darabszámuk alapján rangsorolnánk őket. Minél több van belőlük egy adott településen, annál nagyobb prioritást élveznek, ezáltal annál előrébb kerülnek a listánkban. Az így kialakult hierarchizált rangsor alapján a táblázatban jobbra és lefelé haladva csökken a szolgáltatások száma. Választóvonalat húzunk ott, ahol a nullánál nagyobb számok sora kezdődik. Az így kapott lépcsőzetes elrendezés alapján kialakul egy lépcsőn felüli és egy lépcső alatti tartomány. A felső régióban kialakult nulla értékek helyén van létjogosultsága az adott típusú vállalkozás beindításának, míg a lépcső alatti tartományban lévő vállalkozások nagy valószínűséggel nem fognak profitot termelni, idővel pedig megszűnnek.<br /> <br /> Kritikái: <br /> *Nem alkalmazható teljes biztonsággal és csak évek elteltével mérhető.<br /> *A kevés halszaküzlet miatt ezek az üzletek minden helyiségnél túlságosan hátra sorolódnak, számuk a legtöbb településen egynél kevesebb.<br /> *Csak az üzlet létjogosultságát méri igen/nem mutatók alapján, nem nézi mennyi profitot termel.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A Teir (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) adatbázisával dolgoztunk és kellő adatmennyiség állt rendelkezésünkre, hogy ideális méretű OAM - ot hozzunk létre annak meghatározására, hogy a települések gazdasági és társadalmi helyzete hogyan befolyásolja a halfogyasztást. <br /> KO feltételek: azok a települések voltak relevánsak, ahol az egyéni vállalkozások által üzemeltetett halszaküzletek száma és az egyéni vállalkozás által üzemeltetett hús – és húsáru – szaküzletek száma 2011-ben nagyobb kellett legyen, mint 0, mert csak pozitív példákból lehet tanulni.<br /> A KO feltételek megadásával a kiindulási adatbázisunk 3153 db objektumát 66 db objektumra tudtuk szűkíteni és vizsgáltuk 18 db attribútumra.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *Y1 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett halszaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y2 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett hús-, húsáru-szaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y3 - Hús-, húsáru-szaküzletek száma 2011 (db)<br /> *Y4 - Halszaküzletek száma 2011 (db)<br /> <br /> <br /> *X1 - Állandó népesség, nők összesen 2011 (fő) – minél több női lakos, annál magasabb a halfogyasztás.<br /> *X2 - Szociális étkeztetésben részesülők száma 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál nagyobb a településen élők vagyona, ami a drágább halhús-fogyasztásnak kedvez.<br /> *X3 - Regisztrált gazdasági szervezetek száma 2011 (db) – minél több a gazdasági szervezet, annál jobban húzzák fel a vállalkozásokat.<br /> *X4 - Autóbuszok száma 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebben intézik a bevásárlást más, nagyobb településen.<br /> *X5 - A helyi önkormányzatok saját folyó bevételei 2011 (Ft) – minél több az önkormányzat bevétele, annál könnyebb fenntartani a vállalkozást.<br /> *X6 - Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül) 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál tehetősebb a település és így érdemesebb a drágább halat árulni.<br /> *X7- Egy éven túl nyilvántartott álláskeresők száma összesen 2011 (fő) – minél kevesebben vannak, annál tehetősebb a település és így érdemesebb a drágább halat árulni.<br /> *X8 - Személygépkocsik száma az üzemeltető lakhelye szerint 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebben intézik a bevásárlást más, nagyobb településen.<br /> *X9 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett egyébélelmiszer-szaküzletek száma 2011 (db) – minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X10 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett éttermek, büfék száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X11 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X12 - Éttermek, büfék száma 2011 (db) - minél kevesebb, annál kevesebb más alternatíva van.<br /> *X13 - A háziorvosok által ellátott szolgálatok száma 2011 (db) – minél több van, annál tájékozottabbak a lakosok az egészséges táplálkozás előnyeivel. Ez a halhús-fogyasztás malmára hajtja a vizet.<br /> *X14 - Betöltött védőnői álláshelyek száma 2011 (db) - minél több van, annál tájékozottabbak a lakosok az egészséges táplálkozás előnyeivel. Ez a halhús-fogyasztás malmára hajtja a vizet.<br /> <br /> <br /> :Online forrás:<br /> :Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer honlapja - https://www.teir.hu/<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Halszak%C3%BCzlet&diff=76961 2014-01-06T21:27:59Z

<p>Jkv9: /* A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013osz/halszakuzlet.xlsx XLS]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Van – e létjogosultsága Isaszegen egy halszaküzleti vállalkozásnak, avagy üzleti tervezés hasonlóságelemzés alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> :Személyes kötődés:<br /> <br /> :Személyes motivációnk alapját egy profitáló vállalkozás lehetőségének feltárása adta. Magyarországon jelenleg kicsi a halhús - fogyasztás kultúrája, pedig ez az egészséges étkezés egyik alappillére. Az alapvető problémát a halhús elérhetőségének nehézségében, illetve a hiányos halhús – marketingben véltük felfedezni. Az optimális étkezés részeként hetente legalább kétszer illene halat enni (http://hvg.hu/egeszseg/20120509_napi_egy_hal), ez viszont csak a legritkább esetben valósul meg. Nem rég lehetőségünk adódott egy üzlethelység átvételére, ami a megfelelő szabványok meglétével és az üzletben rendelkezésünkre álló eszközök segítségével rendkívül alkalmas a halhús tárolására/feldolgozására/árulására. Ennek a lehetőségnek maximális mértékű kiaknázásához nyújtott segítséget a feladat.<br /> <br /> <br /> :Szakértői javaslatok:<br /> <br /> :Meg kell említenünk mindazonáltal azt a tényt is, hogy vizsgálatunk csupán azt szemlélteti, hogy mely településeken nem szabad, nem profitáló (további) halszaküzletet nyitni. Kutatásunk folytatása fogja csupán meghatározni ugyancsak konkurenciaelemzéssel és hasonlóság elemzéssel, hogy azon helyszíneken ahol a szakértői robot megállapítja, hogy létjogosultsága lehet még minimum egy új boltnak, azoknak a boltoknak mennyi lesz a várható forgalmuk és bevételük.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Vidékfejlesztési tanulmányaink alapján cégérelemzéssel és a Guttman - skála segítségével következtetnénk az aktuális vállalkozás hatékonysági fokára. Ennek lényege az lenne, hogy a Teir településsoros adatbázis rendszerének segítségével összegyűjtenénk a vállalkozások és üzletek számát település szinten, majd ezeket a szolgáltatásokat leellenőriznénk címük alapján, esetleges további még adatbázisokban meg nem jelent (nem rég nyitott, nem hivatalos, vagy félhivatalos) vállalkozások után kutatnánk és darabszámuk alapján rangsorolnánk őket. Minél több van belőlük egy adott településen, annál nagyobb prioritást élveznek, ezáltal annál előrébb kerülnek a listánkban. Az így kialakult hierarchizált rangsor alapján a táblázatban jobbra és lefelé haladva csökken a szolgáltatások száma. Választóvonalat húzunk ott, ahol a nullánál nagyobb számok sora kezdődik. Az így kapott lépcsőzetes elrendezés alapján kialakul egy lépcsőn felüli és egy lépcső alatti tartomány. A felső régióban kialakult nulla értékek helyén van létjogosultsága az adott típusú vállalkozás beindításának, míg a lépcső alatti tartományban lévő vállalkozások nagy valószínűséggel nem fognak profitot termelni, idővel pedig megszűnnek.<br /> <br /> Kritikái: <br /> *Nem alkalmazható teljes biztonsággal és csak évek elteltével mérhető.<br /> *A kevés halszaküzlet miatt ezek az üzletek minden helyiségnél túlságosan hátra sorolódnak, számuk a legtöbb településen egynél kevesebb.<br /> *Csak az üzlet létjogosultságát méri igen/nem mutatók alapján, nem nézi mennyi profitot termel.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Halszak%C3%BCzlet&diff=76960 2014-01-06T21:24:01Z

<p>Jkv9: /* A feladat előtörténete */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013osz/halszakuzlet.xlsx XLS]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Van – e létjogosultsága Isaszegen egy halszaküzleti vállalkozásnak, avagy üzleti tervezés hasonlóságelemzés alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> :Személyes kötődés:<br /> <br /> :Személyes motivációnk alapját egy profitáló vállalkozás lehetőségének feltárása adta. Magyarországon jelenleg kicsi a halhús - fogyasztás kultúrája, pedig ez az egészséges étkezés egyik alappillére. Az alapvető problémát a halhús elérhetőségének nehézségében, illetve a hiányos halhús – marketingben véltük felfedezni. Az optimális étkezés részeként hetente legalább kétszer illene halat enni (http://hvg.hu/egeszseg/20120509_napi_egy_hal), ez viszont csak a legritkább esetben valósul meg. Nem rég lehetőségünk adódott egy üzlethelység átvételére, ami a megfelelő szabványok meglétével és az üzletben rendelkezésünkre álló eszközök segítségével rendkívül alkalmas a halhús tárolására/feldolgozására/árulására. Ennek a lehetőségnek maximális mértékű kiaknázásához nyújtott segítséget a feladat.<br /> <br /> <br /> :Szakértői javaslatok:<br /> <br /> :Meg kell említenünk mindazonáltal azt a tényt is, hogy vizsgálatunk csupán azt szemlélteti, hogy mely településeken nem szabad, nem profitáló (további) halszaküzletet nyitni. Kutatásunk folytatása fogja csupán meghatározni ugyancsak konkurenciaelemzéssel és hasonlóság elemzéssel, hogy azon helyszíneken ahol a szakértői robot megállapítja, hogy létjogosultsága lehet még minimum egy új boltnak, azoknak a boltoknak mennyi lesz a várható forgalmuk és bevételük.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Halszak%C3%BCzlet&diff=76958 2014-01-06T21:12:11Z

<p>Jkv9: /* A tervezett alkalmazás/megoldás címe */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013osz/halszakuzlet.xlsx XLS]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Van – e létjogosultsága Isaszegen egy halszaküzleti vállalkozásnak, avagy üzleti tervezés hasonlóságelemzés alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Halszak%C3%BCzlet&diff=76957 2014-01-06T21:06:17Z

<p>Jkv9: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013osz/halszakuzlet.xlsx XLS]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> =A feladat előtörténete=<br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Halszak%C3%BCzlet&diff=76956 2014-01-06T21:03:35Z

<p>Jkv9: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013osz/halszakuzlet.xlsx XLS]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> =A feladat előtörténete=<br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)=<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Halszak%C3%BCzlet&diff=76955 2014-01-06T21:01:56Z

<p>Jkv9: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013osz/halszakuzlet.xlsx]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> =A feladat előtörténete=<br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)=<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Halszak%C3%BCzlet&diff=76954 2014-01-06T21:01:20Z

<p>Jkv9: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> =A feladat előtörténete=<br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)=<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Halszak%C3%BCzlet&diff=76953 2014-01-06T21:01:04Z

<p>Jkv9: </p> <hr /> <div><br /> =Forrás=<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> =A feladat előtörténete=<br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> =5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)=<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Halszak%C3%BCzlet&diff=76952 2014-01-06T20:33:30Z

<p>Jkv9: Új oldal, tartalma: „Tartalomjegyzék [elrejtés] 1 Forrás 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe 3 A feladat előtörténete 4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete…”</p> <hr /> <div>Tartalomjegyzék<br /> [elrejtés]<br /> <br /> 1 Forrás<br /> 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe<br /> 3 A feladat előtörténete<br /> 4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája<br /> 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)<br /> 5.1 Objektumok (sorok)<br /> 5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)<br /> 6 A feladat által érintett célcsoportok<br /> 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság<br /> 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)<br /> 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)<br /> 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)<br /> 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)<br /> 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba<br /> 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Internetez%C3%A9s&diff=66385 2013-05-24T15:13:01Z

<p>Jkv9: /* Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba */</p> <hr /> <div>=== Forrás ===<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_idotoltes.xlsx<br /> <br /> === A tervezett alkalmazás/megoldás címe ===<br /> <br /> Az internetezés fontossága napjainkban.<br /> <br /> Különböző korcsoportok internetezési rendszerességének felmérése.<br /> <br /> === A feladat előtörténete ===<br /> <br /> <br /> Személyes kötődés<br /> <br /> <br /> Ez a téma azért fontos, mert azt gondolom, hogy a mai világ ha úgy tetszik &quot;mozgatórugója&quot; az informatika. Mindenhol találkozunk vele, épp úgy, ahogyan az internet használattal. A telefonokban, a tv-ben, a laptopokban, a fényképező gépekben, még a vonaton is van wifi, azaz internet hozzáférési lehetőség. Azt gondolom, hogy ha valaki a későbbiekben ezen a szálon szeretne tovább menni, akkor feltétlenül tudatában kell lennie annak, hogy ki is a célközönség, kik a fogyasztók, illetve kik azok, akik fogyasztóvá válhatnak.<br /> <br /> <br /> Szakértői javaslatok<br /> <br /> <br /> Minden cég, vagy magánszemély, aki az internettel foglalkozik, szeretne vele tisztában lenni, hogy a legnagyobb valószínűséggel kihez/kikhez fog eljutni az adott információ. Aki ezt a hirdetési felületet választja, nyilván szeretné, ha az általa kibocsátott információ minél több emberhez eljutna.<br /> <br /> === A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája ===<br /> <br /> <br /> Abban az esetben, ha nem találkozom Pitlik Tanár úrral, egy olyan módszert alkalmazok, melynek segítségével megtudhatom, hogy mely korcsoportnak van a legtöbb, illetve legkevesebb ideje az internet használatára. Azt gondolom, hogy akkor is táblázat segítségével oldottam volna meg a feladatot, hogy jobban áttekinthetően, könnyebben értékelhessem, hogy mely korcsoportnak mennyi ideje marad az internet használatára. Ha felírom az adott korcsoportokat felbontva nőkre és férfiakra, valamint felírom a napi átlagos elfoglaltságukat, akkor már ki tudom tölteni, hogy egy adott korcsoport mennyi időt tölt el ezekre a rutin dolgokra. Ezt követően átlagot számolok, és így megtudom, kinek van a legkevesebb, illetve a legtöbb felhasználatlan ideje. Azt gondolom, a légcélszerűbb, ha a Microsoft Excel táblázatban készítjük el ezt a vizsgálatot.<br /> <br /> <br /> <br /> Szélsőséges értékek:<br /> <br /> <br /> Csoport14: 50/9=5,5 - tehát neki marad a legtöbb ideje internetezésre<br /> <br /> Csoport8: 65/9=7,2 - számára pedig a legkevesebb idő marad internetezésre.<br /> <br /> <br /> <br /> Összes érték:<br /> <br /> <br /> Csoport1: 63/9=7<br /> <br /> Csoport2: 56/9=6,2<br /> <br /> Csoport3: 60/9=6,6<br /> <br /> Csoport4: 55/9=6,1<br /> <br /> Csoport5: 73/9=8,1<br /> <br /> Csoport6: 54/9=6<br /> <br /> Csoport7: 74/9=8,2<br /> <br /> Csoport9: 64/9=7,1<br /> <br /> Csoport10: 56/9= 6,2<br /> <br /> Csoport11: 73/9=8,1<br /> <br /> Csoport12: 54/9=6<br /> <br /> Csoport13: 71/9=7,8<br /> <br /> === A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ===<br /> <br /> <br /> Az objektumok, illetve attribútumok felírásában egy kisebb statisztikai teszt volt segítségemre. Különböző korú és nemű alanyok voltak a segítségemre, hogy ezt kiderítsem. Kérdésekre kellett választ adniuk, melyeket órában kellett megadni. Azaz, hogy különböző időtöltések hány órát vesznek el az életükből.<br /> <br /> <br /> Objektumok (sorok)<br /> <br /> A kutatásom objektumai a személyek, akik segítségemre voltak kitölteni a vizsgálat során. Kor és nem szerint kategorizáltam őket. A kategóriák a következők voltak:<br /> <br /> <br /> 0-14 fiú<br /> 15-18 lány<br /> 15-18 fiú<br /> 19-25 lány<br /> 19-25 fiú<br /> 25-40 nő<br /> 25-40 férfi<br /> 41-55 nő<br /> 41-55 férfi<br /> 56-65 nő<br /> 56-65 férfi<br /> 65+ nő<br /> 65+ férfi<br /> <br /> <br /> Attribútumok (oszlopok)<br /> <br /> Az attribútumaim nem mások voltak, mint az adott cselekvések, melyeket általában az emberek napi szinten űznek. Ezekből kilencet sorakoztattam fel. A következőket: <br /> <br /> <br /> X1: Kötelezettségekkel töltött idő (iskola, munkahely) X2: Sportolással töltött idő, X3: Tv nézéssel töltött idő, X4: Olvasással töltött idő, X5: Házimunkákkal töltött idő (mosás, főzés, takarítás), X6: Barátokkal töltött idő, X7: Családdal töltött idő, X8: Szórakozással töltött idő, X9: Telefonálással töltött idő.<br /> <br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: Napi átlag óraszámot kellett megadni, hogy egy nap hány órát tölt az adott tevékenységgel.<br /> <br /> <br /> Irány<br /> <br /> Tehát az OAM táblázatban minél nagyobb (h) az attribútum annál több kevesebb időt tud tölteni az internetezéssel. Azaz, minél nagyobb az X(1-9) annál kisebb lesz az Y.<br /> <br /> === A feladat által érintett célcsoportok ===<br /> <br /> <br /> A célcsoportom közé tartozott konkrétan mindenki. Nemtől és kortól függetlenül, ugyanis 0-65+ kor keretet adtam meg, valamint férfiakat és nőket is. Tehát mindenki válaszolhatott, aki szeretett volna részt venni a kutatásban.<br /> <br /> <br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> <br /> <br /> - Akik a későbbiekben internet közeli munkahelyet választanak maguknak<br /> <br /> - Akik az interneten szeretnének értékesíteni egy adott tárgyat, vagy szolgáltatást<br /> <br /> - Akik az interneten szeretnének reklámozni<br /> <br /> <br /> Miért?<br /> <br /> <br /> Mert tudniuk kell, hogy kik tudják napi szinten a legtöbbet nézni az internetet. Ha tudom azt, hogy az adott célcsoportom kevés időt szánhat internet használatra, akkor sokkal jobban meg kell válogatni, hogy hol, hogyan és mit fog reklámozni, vagy értékesíteni.<br /> <br /> <br /> Cégeknek is tudniuk kell ezeket az adatokat, akik internet előfizetést értékesítenek, hogy kinek milyen típusú előfizetést javasoljanak.<br /> <br /> === A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ===<br /> <br /> Azt gondolom, hogy a feladat végeredménye nagy segítség lehet olyan cégek és magánszemélyek részére, akik internetfelületen szeretnének hirdetni, reklámozni. A feladat világos képet ad arról, hogy kik azok a személyek, akiknek több, illetve kevesebb ideje jut internetezésre.<br /> <br /> <br /> Best practice:<br /> <br /> Várható értékesítési összeg: 5.000 Ft. Úgy gondolom, hogy nem túl magas összeg, megéri azt az információt, amit később biztosít a cégek, illetve magánszemélyek részére. <br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Ráfordított idő: 2 óra (1 óra 1.000 Ft) - 2.000 Ft<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 5.000-2.000=3.000 Ft<br /> <br /> <br /> COCO elemzés:<br /> <br /> A várható értékesítési összeg: 16.000 Ft. Azt gondolom, hogy egy ilyen komplett és összetett vizsgálati módszert maximálisan megéri megvásárolni ezért az összegért. <br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Ráfordított idő: 1 óra (1.000 Ft)<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 16.000-1.000=15.000 Ft<br /> <br /> Várható különbözet: 16.000-5.000=11.000 Ft<br /> <br /> Tényleges különbözet: 15.000-3.000=12.000 Ft<br /> <br /> <br /> Egyértelműen kiderül, hogy a COCO elemzéssel érhető el a leghatékonyabb és legpontosabb eredmény.<br /> <br /> A tényleges hasznosságban nem változtak a paraméterek.<br /> <br /> === Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ===<br /> <br /> <br /> Objektumok meghatározása<br /> <br /> A kitöltésnél nem volt semmilyen kritérium, mindenki kitölthette a kérdőívet, kortól és nemtől függetlenül. A válaszadók között fiataloktól kezdve az idősekig mindenki részt vett/vehetett, férfiak és nők egyaránt.<br /> <br /> <br /> Attribútumok meghatározása<br /> <br /> Azokat a napi átlag tevékenységeket vettem figyelembe, melyeket egy ember nap mint nap megtesz élete során. Ugyan azokat a cselekményeket írtam fel sorba, melyek alkotják az én, a családom, a barátaim, az ismerőseim mindennapját.<br /> <br /> <br /> Sorszámozás<br /> <br /> 14 sor. 14 kategóriába soroltam azokat az embereket, akik kitöltötték a tesztet (kor és nem).<br /> <br /> <br /> MY-X paraméterek<br /> <br /> MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01<br /> <br /> <br /> <br /> Rangsor<br /> <br /> Az OAM alapján elkészült a COCO elemzés, amely megmutatta, hogy a kitöltő személyek közül kinek van a legtöbb ideje használni az internetet. Az a személy, aki a legalacsonyabb pontszámot érte el, annak van a legtöbb ideje használni az internetet, illetve akinek a legnagyobb pontszáma lett, annak van a legkevesebb ideje űzni ezt a tevékenységet. Ezért kijelenthetjük, hogy akinek a legalacsonyabb lett a pontszáma, annak a korcsoportját a legcélszerűbb megcélozni, mint célcsoport.<br /> <br /> === Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ===<br /> <br /> <br /> Az eredmények tökéletesen kimutatják, hogy mely generáció tud a legtöbb időt fordítani az internet használatra. Ez a rangsor a következő lett:<br /> <br /> <br /> 1. 65+ Nő, 65+ Férfi<br /> <br /> 2. 0-14 Fiú<br /> <br /> 3. 19-25 Fiú<br /> <br /> 4. 0-14 Lány<br /> <br /> 5. 15-18 Lány<br /> <br /> 6. 15-18 Fiú, 56-65 Férfi<br /> <br /> 7. 19-25 Lány<br /> <br /> 8. 41-55 Férfi<br /> <br /> 9. 25-40 Nő, 41-55 Nő, 56-65 Nő<br /> <br /> 10. 25-40 Férfi<br /> <br /> <br /> Tehát a legtöbb idejük az idősebb hölgyeknek és uraknak van. Kérdés az, hogy vajon ők mennyire szeretnék kihasználni az internet adta lehetőségeket? Ezt követően a 0-14 éves korú fiúk, majd pedig a 19-25 éves fiúk. Azt gondolom tehát, hogy ha bárki interneten szeretne valamit értékesíteni, reklámozni, stb., akkor a legtökéletesebb célközönség a kamasz korú fiúk.<br /> <br /> <br /> Internethasználatra pedig a legkevesebb idejük 25-65 éves nők, illetve a 25-40 éves férfiak. Tehát ha valaki konkrétan ezt a korosztályt szeretné kiválasztani célközönségnek, akkor lehet, hogy nem az internet a legjobb helyszíne a figyelemfelkeltésnek.<br /> <br /> === Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ===<br /> <br /> Ez az információ rendkívül hasznosnak bizonyul, ugyanis rengeteg cégnek és magánszemélynek nyújt segítséget, hogy hatékonyabban oszthassa be az idejét.<br /> <br /> A piaci ára nagyon kedvező és időben is gyors megoldást biztosít.<br /> <br /> === Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ===<br /> <br /> <br /> Véleményem szerint maximálisan megérte a befektetett idő a módszer alkalmazását. Az OAM, valamint a COCO elemzés is rendkívül gyors, hatékony és pontos.<br /> <br /> <br /> A hasznosságom megegyezik az előzőekben bemutatott 15.000 Ft-os hasznossággal, hiszen az információk, amelyeket segítségével megtudhatunk, nagyban segítheti a cégeket, illetve a magánszemélyeket. <br /> <br /> <br /> Kijelentem, hogy nem született hiteltelen eredmény az elemzésem során.<br /> <br /> === Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ===<br /> <br /> <br /> Minden hasonlóságelemzés lényege a lépcsős függvény. Ez a függvény segít nekünk abban, hogy a más-más sorszánok a lépcsők összege alapján milyen output-értékhez vezet. Vagyis láthatjuk, hogy melyik személynek mennyi ideje jut internetezésre egy nap. <br /> A COCO elemzés segít eldönteni, hogy kit érdemes megbízni interneten való hirdetéssel, valamint, hogy ki az a korosztály, akiket leginkább el lehet érni egy internetes hirdetéssel/reklámmal.<br /> <br /> <br /> <br /> Az első modellben a sárga oszlop adatait, vagyis a még fel nem használt adatokkal ha tovább dolgozunk, akkor kapjuk meg a második modellt.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Fájl:Nevetelen.png]]<br /> <br /> <br /> A második modellben már több színt láthatunk. A színek a következők: piros, sárga, zöld.<br /> <br /> <br /> <br /> A becslés az, amennyi időt illene/lehetne/szabadna/kellene tölteni az internetezéssel a keretfeltételek függvényében.<br /> <br /> A tény+0 az, amennyit a felmérés alapján az egyes objektumok ténylegesen el is töltenek.<br /> <br /> A becslés (norma) azért érdekes, mert ennek és a ténynek a viszonya alapján lehet rel. túlzásokról vagy rel. elmaradásokról beszélni az Y-ra vonatkozóan.<br /> <br /> <br /> <br /> A színek magyarázata:<br /> <br /> <br /> Piros: A piros több időt tölt internetezéssel, mint az a többiek viselkedés mintái alapján elvárható lenne. (Túl sok - Túlzás)<br /> <br /> Sárga: A sárga színnel jelölt csoportnak optimális ideje jut az internet felhasználására. (Optimális)<br /> <br /> Zöld: A zöld kevesebb időt tölt internetezéssel, mint az a többiek viselkedés mintái alapján elvárható lenne. (Túl kevés - Elmaradás)<br /> <br /> <br /> <br /> [[Fájl:Névtelen1.png]]<br /> <br /> === Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ===<br /> <br /> A szócikkek között nem találtam az internetezéssel kapcsolatos cikket. <br /> <br /> Segítségemre volt a felmérésem, valamint az OAM. <br /> <br /> <br /> Internetes forrás:<br /> <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Internetez%C3%A9s&diff=66383 2013-05-24T14:55:31Z

<p>Jkv9: /* Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba */</p> <hr /> <div>=== Forrás ===<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_idotoltes.xlsx<br /> <br /> === A tervezett alkalmazás/megoldás címe ===<br /> <br /> Az internetezés fontossága napjainkban.<br /> <br /> Különböző korcsoportok internetezési rendszerességének felmérése.<br /> <br /> === A feladat előtörténete ===<br /> <br /> <br /> Személyes kötődés<br /> <br /> <br /> Ez a téma azért fontos, mert azt gondolom, hogy a mai világ ha úgy tetszik &quot;mozgatórugója&quot; az informatika. Mindenhol találkozunk vele, épp úgy, ahogyan az internet használattal. A telefonokban, a tv-ben, a laptopokban, a fényképező gépekben, még a vonaton is van wifi, azaz internet hozzáférési lehetőség. Azt gondolom, hogy ha valaki a későbbiekben ezen a szálon szeretne tovább menni, akkor feltétlenül tudatában kell lennie annak, hogy ki is a célközönség, kik a fogyasztók, illetve kik azok, akik fogyasztóvá válhatnak.<br /> <br /> <br /> Szakértői javaslatok<br /> <br /> <br /> Minden cég, vagy magánszemély, aki az internettel foglalkozik, szeretne vele tisztában lenni, hogy a legnagyobb valószínűséggel kihez/kikhez fog eljutni az adott információ. Aki ezt a hirdetési felületet választja, nyilván szeretné, ha az általa kibocsátott információ minél több emberhez eljutna.<br /> <br /> === A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája ===<br /> <br /> <br /> Abban az esetben, ha nem találkozom Pitlik Tanár úrral, egy olyan módszert alkalmazok, melynek segítségével megtudhatom, hogy mely korcsoportnak van a legtöbb, illetve legkevesebb ideje az internet használatára. Azt gondolom, hogy akkor is táblázat segítségével oldottam volna meg a feladatot, hogy jobban áttekinthetően, könnyebben értékelhessem, hogy mely korcsoportnak mennyi ideje marad az internet használatára. Ha felírom az adott korcsoportokat felbontva nőkre és férfiakra, valamint felírom a napi átlagos elfoglaltságukat, akkor már ki tudom tölteni, hogy egy adott korcsoport mennyi időt tölt el ezekre a rutin dolgokra. Ezt követően átlagot számolok, és így megtudom, kinek van a legkevesebb, illetve a legtöbb felhasználatlan ideje. Azt gondolom, a légcélszerűbb, ha a Microsoft Excel táblázatban készítjük el ezt a vizsgálatot.<br /> <br /> <br /> <br /> Szélsőséges értékek:<br /> <br /> <br /> Csoport14: 50/9=5,5 - tehát neki marad a legtöbb ideje internetezésre<br /> <br /> Csoport8: 65/9=7,2 - számára pedig a legkevesebb idő marad internetezésre.<br /> <br /> <br /> <br /> Összes érték:<br /> <br /> <br /> Csoport1: 63/9=7<br /> <br /> Csoport2: 56/9=6,2<br /> <br /> Csoport3: 60/9=6,6<br /> <br /> Csoport4: 55/9=6,1<br /> <br /> Csoport5: 73/9=8,1<br /> <br /> Csoport6: 54/9=6<br /> <br /> Csoport7: 74/9=8,2<br /> <br /> Csoport9: 64/9=7,1<br /> <br /> Csoport10: 56/9= 6,2<br /> <br /> Csoport11: 73/9=8,1<br /> <br /> Csoport12: 54/9=6<br /> <br /> Csoport13: 71/9=7,8<br /> <br /> === A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ===<br /> <br /> <br /> Az objektumok, illetve attribútumok felírásában egy kisebb statisztikai teszt volt segítségemre. Különböző korú és nemű alanyok voltak a segítségemre, hogy ezt kiderítsem. Kérdésekre kellett választ adniuk, melyeket órában kellett megadni. Azaz, hogy különböző időtöltések hány órát vesznek el az életükből.<br /> <br /> <br /> Objektumok (sorok)<br /> <br /> A kutatásom objektumai a személyek, akik segítségemre voltak kitölteni a vizsgálat során. Kor és nem szerint kategorizáltam őket. A kategóriák a következők voltak:<br /> <br /> <br /> 0-14 fiú<br /> 15-18 lány<br /> 15-18 fiú<br /> 19-25 lány<br /> 19-25 fiú<br /> 25-40 nő<br /> 25-40 férfi<br /> 41-55 nő<br /> 41-55 férfi<br /> 56-65 nő<br /> 56-65 férfi<br /> 65+ nő<br /> 65+ férfi<br /> <br /> <br /> Attribútumok (oszlopok)<br /> <br /> Az attribútumaim nem mások voltak, mint az adott cselekvések, melyeket általában az emberek napi szinten űznek. Ezekből kilencet sorakoztattam fel. A következőket: <br /> <br /> <br /> X1: Kötelezettségekkel töltött idő (iskola, munkahely) X2: Sportolással töltött idő, X3: Tv nézéssel töltött idő, X4: Olvasással töltött idő, X5: Házimunkákkal töltött idő (mosás, főzés, takarítás), X6: Barátokkal töltött idő, X7: Családdal töltött idő, X8: Szórakozással töltött idő, X9: Telefonálással töltött idő.<br /> <br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: Napi átlag óraszámot kellett megadni, hogy egy nap hány órát tölt az adott tevékenységgel.<br /> <br /> <br /> Irány<br /> <br /> Tehát az OAM táblázatban minél nagyobb (h) az attribútum annál több kevesebb időt tud tölteni az internetezéssel. Azaz, minél nagyobb az X(1-9) annál kisebb lesz az Y.<br /> <br /> === A feladat által érintett célcsoportok ===<br /> <br /> <br /> A célcsoportom közé tartozott konkrétan mindenki. Nemtől és kortól függetlenül, ugyanis 0-65+ kor keretet adtam meg, valamint férfiakat és nőket is. Tehát mindenki válaszolhatott, aki szeretett volna részt venni a kutatásban.<br /> <br /> <br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> <br /> <br /> - Akik a későbbiekben internet közeli munkahelyet választanak maguknak<br /> <br /> - Akik az interneten szeretnének értékesíteni egy adott tárgyat, vagy szolgáltatást<br /> <br /> - Akik az interneten szeretnének reklámozni<br /> <br /> <br /> Miért?<br /> <br /> <br /> Mert tudniuk kell, hogy kik tudják napi szinten a legtöbbet nézni az internetet. Ha tudom azt, hogy az adott célcsoportom kevés időt szánhat internet használatra, akkor sokkal jobban meg kell válogatni, hogy hol, hogyan és mit fog reklámozni, vagy értékesíteni.<br /> <br /> <br /> Cégeknek is tudniuk kell ezeket az adatokat, akik internet előfizetést értékesítenek, hogy kinek milyen típusú előfizetést javasoljanak.<br /> <br /> === A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ===<br /> <br /> Azt gondolom, hogy a feladat végeredménye nagy segítség lehet olyan cégek és magánszemélyek részére, akik internetfelületen szeretnének hirdetni, reklámozni. A feladat világos képet ad arról, hogy kik azok a személyek, akiknek több, illetve kevesebb ideje jut internetezésre.<br /> <br /> <br /> Best practice:<br /> <br /> Várható értékesítési összeg: 5.000 Ft. Úgy gondolom, hogy nem túl magas összeg, megéri azt az információt, amit később biztosít a cégek, illetve magánszemélyek részére. <br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Ráfordított idő: 2 óra (1 óra 1.000 Ft) - 2.000 Ft<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 5.000-2.000=3.000 Ft<br /> <br /> <br /> COCO elemzés:<br /> <br /> A várható értékesítési összeg: 16.000 Ft. Azt gondolom, hogy egy ilyen komplett és összetett vizsgálati módszert maximálisan megéri megvásárolni ezért az összegért. <br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Ráfordított idő: 1 óra (1.000 Ft)<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 16.000-1.000=15.000 Ft<br /> <br /> Várható különbözet: 16.000-5.000=11.000 Ft<br /> <br /> Tényleges különbözet: 15.000-3.000=12.000 Ft<br /> <br /> <br /> Egyértelműen kiderül, hogy a COCO elemzéssel érhető el a leghatékonyabb és legpontosabb eredmény.<br /> <br /> A tényleges hasznosságban nem változtak a paraméterek.<br /> <br /> === Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ===<br /> <br /> <br /> Objektumok meghatározása<br /> <br /> A kitöltésnél nem volt semmilyen kritérium, mindenki kitölthette a kérdőívet, kortól és nemtől függetlenül. A válaszadók között fiataloktól kezdve az idősekig mindenki részt vett/vehetett, férfiak és nők egyaránt.<br /> <br /> <br /> Attribútumok meghatározása<br /> <br /> Azokat a napi átlag tevékenységeket vettem figyelembe, melyeket egy ember nap mint nap megtesz élete során. Ugyan azokat a cselekményeket írtam fel sorba, melyek alkotják az én, a családom, a barátaim, az ismerőseim mindennapját.<br /> <br /> <br /> Sorszámozás<br /> <br /> 14 sor. 14 kategóriába soroltam azokat az embereket, akik kitöltötték a tesztet (kor és nem).<br /> <br /> <br /> MY-X paraméterek<br /> <br /> MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01<br /> <br /> <br /> <br /> Rangsor<br /> <br /> Az OAM alapján elkészült a COCO elemzés, amely megmutatta, hogy a kitöltő személyek közül kinek van a legtöbb ideje használni az internetet. Az a személy, aki a legalacsonyabb pontszámot érte el, annak van a legtöbb ideje használni az internetet, illetve akinek a legnagyobb pontszáma lett, annak van a legkevesebb ideje űzni ezt a tevékenységet. Ezért kijelenthetjük, hogy akinek a legalacsonyabb lett a pontszáma, annak a korcsoportját a legcélszerűbb megcélozni, mint célcsoport.<br /> <br /> === Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ===<br /> <br /> <br /> Az eredmények tökéletesen kimutatják, hogy mely generáció tud a legtöbb időt fordítani az internet használatra. Ez a rangsor a következő lett:<br /> <br /> <br /> 1. 65+ Nő, 65+ Férfi<br /> <br /> 2. 0-14 Fiú<br /> <br /> 3. 19-25 Fiú<br /> <br /> 4. 0-14 Lány<br /> <br /> 5. 15-18 Lány<br /> <br /> 6. 15-18 Fiú, 56-65 Férfi<br /> <br /> 7. 19-25 Lány<br /> <br /> 8. 41-55 Férfi<br /> <br /> 9. 25-40 Nő, 41-55 Nő, 56-65 Nő<br /> <br /> 10. 25-40 Férfi<br /> <br /> <br /> Tehát a legtöbb idejük az idősebb hölgyeknek és uraknak van. Kérdés az, hogy vajon ők mennyire szeretnék kihasználni az internet adta lehetőségeket? Ezt követően a 0-14 éves korú fiúk, majd pedig a 19-25 éves fiúk. Azt gondolom tehát, hogy ha bárki interneten szeretne valamit értékesíteni, reklámozni, stb., akkor a legtökéletesebb célközönség a kamasz korú fiúk.<br /> <br /> <br /> Internethasználatra pedig a legkevesebb idejük 25-65 éves nők, illetve a 25-40 éves férfiak. Tehát ha valaki konkrétan ezt a korosztályt szeretné kiválasztani célközönségnek, akkor lehet, hogy nem az internet a legjobb helyszíne a figyelemfelkeltésnek.<br /> <br /> === Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ===<br /> <br /> Ez az információ rendkívül hasznosnak bizonyul, ugyanis rengeteg cégnek és magánszemélynek nyújt segítséget, hogy hatékonyabban oszthassa be az idejét.<br /> <br /> A piaci ára nagyon kedvező és időben is gyors megoldást biztosít.<br /> <br /> === Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ===<br /> <br /> <br /> Véleményem szerint maximálisan megérte a befektetett idő a módszer alkalmazását. Az OAM, valamint a COCO elemzés is rendkívül gyors, hatékony és pontos.<br /> <br /> <br /> A hasznosságom megegyezik az előzőekben bemutatott 15.000 Ft-os hasznossággal, hiszen az információk, amelyeket segítségével megtudhatunk, nagyban segítheti a cégeket, illetve a magánszemélyeket. <br /> <br /> <br /> Kijelentem, hogy nem született hiteltelen eredmény az elemzésem során.<br /> <br /> === Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ===<br /> <br /> <br /> Minden hasonlóságelemzés lényege a lépcsős függvény. Ez a függvény segít nekünk abban, hogy a más-más sorszánok a lépcsők összege alapján milyen output-értékhez vezet. Vagyis láthatjuk, hogy melyik személynek mennyi ideje jut internetezésre egy nap. <br /> A COCO elemzés segít eldönteni, hogy kit érdemes megbízni interneten való hirdetéssel, valamint, hogy ki az a korosztály, akiket leginkább el lehet érni egy internetes hirdetéssel/reklámmal.<br /> <br /> <br /> <br /> Az első modellben a sárga oszlop adatait, vagyis a még fel nem használt adatokkal ha tovább dolgozunk, akkor kapjuk meg a második modellt.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Fájl:Nevetelen.png]]<br /> <br /> <br /> A második modellben már több színt láthatunk. A színek a következők: piros, sárga, zöld.<br /> <br /> <br /> <br /> A becslés az, amennyi ideje maradhatna internetezésre az adott csoportnak.<br /> <br /> A tény+0 az, amennyi ideje marad a táblázat szerint.<br /> <br /> <br /> <br /> A színek magyarázata:<br /> <br /> <br /> Piros: A piros színnel jelölt csoportnak több ideje marad az internetezésre, mint amennyi maradhatna. (Túl sok)<br /> <br /> Sárga: A sárga színnel jelölt csoportnak optimális ideje jut az internet felhasználására. (Optimális)<br /> <br /> Zöld: A zölddel megjelölt csoport tagjainak pedig kevesebb ideje marad az internet felhasználására, mint amennyinek maradnia kéne. (Túl kevés)<br /> <br /> <br /> <br /> [[Fájl:Névtelen1.png]]<br /> <br /> === Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ===<br /> <br /> A szócikkek között nem találtam az internetezéssel kapcsolatos cikket. <br /> <br /> Segítségemre volt a felmérésem, valamint az OAM. <br /> <br /> <br /> Internetes forrás:<br /> <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Internetez%C3%A9s&diff=66381 2013-05-24T14:23:10Z

<p>Jkv9: /* Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba */</p> <hr /> <div>=== Forrás ===<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_idotoltes.xlsx<br /> <br /> === A tervezett alkalmazás/megoldás címe ===<br /> <br /> Az internetezés fontossága napjainkban.<br /> <br /> Különböző korcsoportok internetezési rendszerességének felmérése.<br /> <br /> === A feladat előtörténete ===<br /> <br /> <br /> Személyes kötődés<br /> <br /> <br /> Ez a téma azért fontos, mert azt gondolom, hogy a mai világ ha úgy tetszik &quot;mozgatórugója&quot; az informatika. Mindenhol találkozunk vele, épp úgy, ahogyan az internet használattal. A telefonokban, a tv-ben, a laptopokban, a fényképező gépekben, még a vonaton is van wifi, azaz internet hozzáférési lehetőség. Azt gondolom, hogy ha valaki a későbbiekben ezen a szálon szeretne tovább menni, akkor feltétlenül tudatában kell lennie annak, hogy ki is a célközönség, kik a fogyasztók, illetve kik azok, akik fogyasztóvá válhatnak.<br /> <br /> <br /> Szakértői javaslatok<br /> <br /> <br /> Minden cég, vagy magánszemély, aki az internettel foglalkozik, szeretne vele tisztában lenni, hogy a legnagyobb valószínűséggel kihez/kikhez fog eljutni az adott információ. Aki ezt a hirdetési felületet választja, nyilván szeretné, ha az általa kibocsátott információ minél több emberhez eljutna.<br /> <br /> === A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája ===<br /> <br /> <br /> Abban az esetben, ha nem találkozom Pitlik Tanár úrral, egy olyan módszert alkalmazok, melynek segítségével megtudhatom, hogy mely korcsoportnak van a legtöbb, illetve legkevesebb ideje az internet használatára. Azt gondolom, hogy akkor is táblázat segítségével oldottam volna meg a feladatot, hogy jobban áttekinthetően, könnyebben értékelhessem, hogy mely korcsoportnak mennyi ideje marad az internet használatára. Ha felírom az adott korcsoportokat felbontva nőkre és férfiakra, valamint felírom a napi átlagos elfoglaltságukat, akkor már ki tudom tölteni, hogy egy adott korcsoport mennyi időt tölt el ezekre a rutin dolgokra. Ezt követően átlagot számolok, és így megtudom, kinek van a legkevesebb, illetve a legtöbb felhasználatlan ideje. Azt gondolom, a légcélszerűbb, ha a Microsoft Excel táblázatban készítjük el ezt a vizsgálatot.<br /> <br /> <br /> <br /> Szélsőséges értékek:<br /> <br /> <br /> Csoport14: 50/9=5,5 - tehát neki marad a legtöbb ideje internetezésre<br /> <br /> Csoport8: 65/9=7,2 - számára pedig a legkevesebb idő marad internetezésre.<br /> <br /> <br /> <br /> Összes érték:<br /> <br /> <br /> Csoport1: 63/9=7<br /> <br /> Csoport2: 56/9=6,2<br /> <br /> Csoport3: 60/9=6,6<br /> <br /> Csoport4: 55/9=6,1<br /> <br /> Csoport5: 73/9=8,1<br /> <br /> Csoport6: 54/9=6<br /> <br /> Csoport7: 74/9=8,2<br /> <br /> Csoport9: 64/9=7,1<br /> <br /> Csoport10: 56/9= 6,2<br /> <br /> Csoport11: 73/9=8,1<br /> <br /> Csoport12: 54/9=6<br /> <br /> Csoport13: 71/9=7,8<br /> <br /> === A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ===<br /> <br /> <br /> Az objektumok, illetve attribútumok felírásában egy kisebb statisztikai teszt volt segítségemre. Különböző korú és nemű alanyok voltak a segítségemre, hogy ezt kiderítsem. Kérdésekre kellett választ adniuk, melyeket órában kellett megadni. Azaz, hogy különböző időtöltések hány órát vesznek el az életükből.<br /> <br /> <br /> Objektumok (sorok)<br /> <br /> A kutatásom objektumai a személyek, akik segítségemre voltak kitölteni a vizsgálat során. Kor és nem szerint kategorizáltam őket. A kategóriák a következők voltak:<br /> <br /> <br /> 0-14 fiú<br /> 15-18 lány<br /> 15-18 fiú<br /> 19-25 lány<br /> 19-25 fiú<br /> 25-40 nő<br /> 25-40 férfi<br /> 41-55 nő<br /> 41-55 férfi<br /> 56-65 nő<br /> 56-65 férfi<br /> 65+ nő<br /> 65+ férfi<br /> <br /> <br /> Attribútumok (oszlopok)<br /> <br /> Az attribútumaim nem mások voltak, mint az adott cselekvések, melyeket általában az emberek napi szinten űznek. Ezekből kilencet sorakoztattam fel. A következőket: <br /> <br /> <br /> X1: Kötelezettségekkel töltött idő (iskola, munkahely) X2: Sportolással töltött idő, X3: Tv nézéssel töltött idő, X4: Olvasással töltött idő, X5: Házimunkákkal töltött idő (mosás, főzés, takarítás), X6: Barátokkal töltött idő, X7: Családdal töltött idő, X8: Szórakozással töltött idő, X9: Telefonálással töltött idő.<br /> <br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: Napi átlag óraszámot kellett megadni, hogy egy nap hány órát tölt az adott tevékenységgel.<br /> <br /> <br /> Irány<br /> <br /> Tehát az OAM táblázatban minél nagyobb (h) az attribútum annál több kevesebb időt tud tölteni az internetezéssel. Azaz, minél nagyobb az X(1-9) annál kisebb lesz az Y.<br /> <br /> === A feladat által érintett célcsoportok ===<br /> <br /> <br /> A célcsoportom közé tartozott konkrétan mindenki. Nemtől és kortól függetlenül, ugyanis 0-65+ kor keretet adtam meg, valamint férfiakat és nőket is. Tehát mindenki válaszolhatott, aki szeretett volna részt venni a kutatásban.<br /> <br /> <br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> <br /> <br /> - Akik a későbbiekben internet közeli munkahelyet választanak maguknak<br /> <br /> - Akik az interneten szeretnének értékesíteni egy adott tárgyat, vagy szolgáltatást<br /> <br /> - Akik az interneten szeretnének reklámozni<br /> <br /> <br /> Miért?<br /> <br /> <br /> Mert tudniuk kell, hogy kik tudják napi szinten a legtöbbet nézni az internetet. Ha tudom azt, hogy az adott célcsoportom kevés időt szánhat internet használatra, akkor sokkal jobban meg kell válogatni, hogy hol, hogyan és mit fog reklámozni, vagy értékesíteni.<br /> <br /> <br /> Cégeknek is tudniuk kell ezeket az adatokat, akik internet előfizetést értékesítenek, hogy kinek milyen típusú előfizetést javasoljanak.<br /> <br /> === A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ===<br /> <br /> Azt gondolom, hogy a feladat végeredménye nagy segítség lehet olyan cégek és magánszemélyek részére, akik internetfelületen szeretnének hirdetni, reklámozni. A feladat világos képet ad arról, hogy kik azok a személyek, akiknek több, illetve kevesebb ideje jut internetezésre.<br /> <br /> <br /> Best practice:<br /> <br /> Várható értékesítési összeg: 5.000 Ft. Úgy gondolom, hogy nem túl magas összeg, megéri azt az információt, amit később biztosít a cégek, illetve magánszemélyek részére. <br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Ráfordított idő: 2 óra (1 óra 1.000 Ft) - 2.000 Ft<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 5.000-2.000=3.000 Ft<br /> <br /> <br /> COCO elemzés:<br /> <br /> A várható értékesítési összeg: 16.000 Ft. Azt gondolom, hogy egy ilyen komplett és összetett vizsgálati módszert maximálisan megéri megvásárolni ezért az összegért. <br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Ráfordított idő: 1 óra (1.000 Ft)<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 16.000-1.000=15.000 Ft<br /> <br /> Várható különbözet: 16.000-5.000=11.000 Ft<br /> <br /> Tényleges különbözet: 15.000-3.000=12.000 Ft<br /> <br /> <br /> Egyértelműen kiderül, hogy a COCO elemzéssel érhető el a leghatékonyabb és legpontosabb eredmény.<br /> <br /> A tényleges hasznosságban nem változtak a paraméterek.<br /> <br /> === Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ===<br /> <br /> <br /> Objektumok meghatározása<br /> <br /> A kitöltésnél nem volt semmilyen kritérium, mindenki kitölthette a kérdőívet, kortól és nemtől függetlenül. A válaszadók között fiataloktól kezdve az idősekig mindenki részt vett/vehetett, férfiak és nők egyaránt.<br /> <br /> <br /> Attribútumok meghatározása<br /> <br /> Azokat a napi átlag tevékenységeket vettem figyelembe, melyeket egy ember nap mint nap megtesz élete során. Ugyan azokat a cselekményeket írtam fel sorba, melyek alkotják az én, a családom, a barátaim, az ismerőseim mindennapját.<br /> <br /> <br /> Sorszámozás<br /> <br /> 14 sor. 14 kategóriába soroltam azokat az embereket, akik kitöltötték a tesztet (kor és nem).<br /> <br /> <br /> MY-X paraméterek<br /> <br /> MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01<br /> <br /> <br /> <br /> Rangsor<br /> <br /> Az OAM alapján elkészült a COCO elemzés, amely megmutatta, hogy a kitöltő személyek közül kinek van a legtöbb ideje használni az internetet. Az a személy, aki a legalacsonyabb pontszámot érte el, annak van a legtöbb ideje használni az internetet, illetve akinek a legnagyobb pontszáma lett, annak van a legkevesebb ideje űzni ezt a tevékenységet. Ezért kijelenthetjük, hogy akinek a legalacsonyabb lett a pontszáma, annak a korcsoportját a legcélszerűbb megcélozni, mint célcsoport.<br /> <br /> === Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ===<br /> <br /> <br /> Az eredmények tökéletesen kimutatják, hogy mely generáció tud a legtöbb időt fordítani az internet használatra. Ez a rangsor a következő lett:<br /> <br /> <br /> 1. 65+ Nő, 65+ Férfi<br /> <br /> 2. 0-14 Fiú<br /> <br /> 3. 19-25 Fiú<br /> <br /> 4. 0-14 Lány<br /> <br /> 5. 15-18 Lány<br /> <br /> 6. 15-18 Fiú, 56-65 Férfi<br /> <br /> 7. 19-25 Lány<br /> <br /> 8. 41-55 Férfi<br /> <br /> 9. 25-40 Nő, 41-55 Nő, 56-65 Nő<br /> <br /> 10. 25-40 Férfi<br /> <br /> <br /> Tehát a legtöbb idejük az idősebb hölgyeknek és uraknak van. Kérdés az, hogy vajon ők mennyire szeretnék kihasználni az internet adta lehetőségeket? Ezt követően a 0-14 éves korú fiúk, majd pedig a 19-25 éves fiúk. Azt gondolom tehát, hogy ha bárki interneten szeretne valamit értékesíteni, reklámozni, stb., akkor a legtökéletesebb célközönség a kamasz korú fiúk.<br /> <br /> <br /> Internethasználatra pedig a legkevesebb idejük 25-65 éves nők, illetve a 25-40 éves férfiak. Tehát ha valaki konkrétan ezt a korosztályt szeretné kiválasztani célközönségnek, akkor lehet, hogy nem az internet a legjobb helyszíne a figyelemfelkeltésnek.<br /> <br /> === Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ===<br /> <br /> Ez az információ rendkívül hasznosnak bizonyul, ugyanis rengeteg cégnek és magánszemélynek nyújt segítséget, hogy hatékonyabban oszthassa be az idejét.<br /> <br /> A piaci ára nagyon kedvező és időben is gyors megoldást biztosít.<br /> <br /> === Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ===<br /> <br /> <br /> Véleményem szerint maximálisan megérte a befektetett idő a módszer alkalmazását. Az OAM, valamint a COCO elemzés is rendkívül gyors, hatékony és pontos.<br /> <br /> <br /> A hasznosságom megegyezik az előzőekben bemutatott 15.000 Ft-os hasznossággal, hiszen az információk, amelyeket segítségével megtudhatunk, nagyban segítheti a cégeket, illetve a magánszemélyeket. <br /> <br /> <br /> Kijelentem, hogy nem született hiteltelen eredmény az elemzésem során.<br /> <br /> === Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ===<br /> <br /> <br /> Minden hasonlóságelemzés lényege a lépcsős függvény. Ez a függvény segít nekünk abban, hogy a más-más sorszánok a lépcsők összege alapján milyen output-értékhez vezet. Vagyis láthatjuk, hogy melyik személynek mennyi ideje jut internetezésre egy nap. <br /> A COCO elemzés segít eldönteni, hogy kit érdemes megbízni interneten való hirdetéssel, valamint, hogy ki az a korosztály, akiket leginkább el lehet érni egy internetes hirdetéssel/reklámmal.<br /> <br /> <br /> <br /> Az első modellben a sárga oszlop adatait, vagyis a még fel nem használt adatokkal ha tovább dolgozunk, akkor kapjuk meg a második modellt.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Fájl:Nevetelen.png]]<br /> <br /> <br /> A második modellben már több színt láthatunk. A színek a következők: piros, sárga, zöld.<br /> <br /> <br /> <br /> A színek magyarázata:<br /> <br /> <br /> Piros: A piros színnel jelölt csoportnak van a legkevesebb az internet használatra. (Túl kevés)<br /> <br /> Sárga: A sárga színnel jelölt csoportnak optimális ideje jut az internet felhasználására. (Optimális)<br /> <br /> Zöld: A zölddel megjelölt csoport tagjainak pedig a legtöbb idejük marad az internet használatára. (Túl sok)<br /> <br /> <br /> <br /> [[Fájl:Névtelen1.png]]<br /> <br /> === Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ===<br /> <br /> A szócikkek között nem találtam az internetezéssel kapcsolatos cikket. <br /> <br /> Segítségemre volt a felmérésem, valamint az OAM. <br /> <br /> <br /> Internetes forrás:<br /> <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Internetez%C3%A9s&diff=66380 2013-05-24T14:22:42Z

<p>Jkv9: /* Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba */</p> <hr /> <div>=== Forrás ===<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_idotoltes.xlsx<br /> <br /> === A tervezett alkalmazás/megoldás címe ===<br /> <br /> Az internetezés fontossága napjainkban.<br /> <br /> Különböző korcsoportok internetezési rendszerességének felmérése.<br /> <br /> === A feladat előtörténete ===<br /> <br /> <br /> Személyes kötődés<br /> <br /> <br /> Ez a téma azért fontos, mert azt gondolom, hogy a mai világ ha úgy tetszik &quot;mozgatórugója&quot; az informatika. Mindenhol találkozunk vele, épp úgy, ahogyan az internet használattal. A telefonokban, a tv-ben, a laptopokban, a fényképező gépekben, még a vonaton is van wifi, azaz internet hozzáférési lehetőség. Azt gondolom, hogy ha valaki a későbbiekben ezen a szálon szeretne tovább menni, akkor feltétlenül tudatában kell lennie annak, hogy ki is a célközönség, kik a fogyasztók, illetve kik azok, akik fogyasztóvá válhatnak.<br /> <br /> <br /> Szakértői javaslatok<br /> <br /> <br /> Minden cég, vagy magánszemély, aki az internettel foglalkozik, szeretne vele tisztában lenni, hogy a legnagyobb valószínűséggel kihez/kikhez fog eljutni az adott információ. Aki ezt a hirdetési felületet választja, nyilván szeretné, ha az általa kibocsátott információ minél több emberhez eljutna.<br /> <br /> === A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája ===<br /> <br /> <br /> Abban az esetben, ha nem találkozom Pitlik Tanár úrral, egy olyan módszert alkalmazok, melynek segítségével megtudhatom, hogy mely korcsoportnak van a legtöbb, illetve legkevesebb ideje az internet használatára. Azt gondolom, hogy akkor is táblázat segítségével oldottam volna meg a feladatot, hogy jobban áttekinthetően, könnyebben értékelhessem, hogy mely korcsoportnak mennyi ideje marad az internet használatára. Ha felírom az adott korcsoportokat felbontva nőkre és férfiakra, valamint felírom a napi átlagos elfoglaltságukat, akkor már ki tudom tölteni, hogy egy adott korcsoport mennyi időt tölt el ezekre a rutin dolgokra. Ezt követően átlagot számolok, és így megtudom, kinek van a legkevesebb, illetve a legtöbb felhasználatlan ideje. Azt gondolom, a légcélszerűbb, ha a Microsoft Excel táblázatban készítjük el ezt a vizsgálatot.<br /> <br /> <br /> <br /> Szélsőséges értékek:<br /> <br /> <br /> Csoport14: 50/9=5,5 - tehát neki marad a legtöbb ideje internetezésre<br /> <br /> Csoport8: 65/9=7,2 - számára pedig a legkevesebb idő marad internetezésre.<br /> <br /> <br /> <br /> Összes érték:<br /> <br /> <br /> Csoport1: 63/9=7<br /> <br /> Csoport2: 56/9=6,2<br /> <br /> Csoport3: 60/9=6,6<br /> <br /> Csoport4: 55/9=6,1<br /> <br /> Csoport5: 73/9=8,1<br /> <br /> Csoport6: 54/9=6<br /> <br /> Csoport7: 74/9=8,2<br /> <br /> Csoport9: 64/9=7,1<br /> <br /> Csoport10: 56/9= 6,2<br /> <br /> Csoport11: 73/9=8,1<br /> <br /> Csoport12: 54/9=6<br /> <br /> Csoport13: 71/9=7,8<br /> <br /> === A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ===<br /> <br /> <br /> Az objektumok, illetve attribútumok felírásában egy kisebb statisztikai teszt volt segítségemre. Különböző korú és nemű alanyok voltak a segítségemre, hogy ezt kiderítsem. Kérdésekre kellett választ adniuk, melyeket órában kellett megadni. Azaz, hogy különböző időtöltések hány órát vesznek el az életükből.<br /> <br /> <br /> Objektumok (sorok)<br /> <br /> A kutatásom objektumai a személyek, akik segítségemre voltak kitölteni a vizsgálat során. Kor és nem szerint kategorizáltam őket. A kategóriák a következők voltak:<br /> <br /> <br /> 0-14 fiú<br /> 15-18 lány<br /> 15-18 fiú<br /> 19-25 lány<br /> 19-25 fiú<br /> 25-40 nő<br /> 25-40 férfi<br /> 41-55 nő<br /> 41-55 férfi<br /> 56-65 nő<br /> 56-65 férfi<br /> 65+ nő<br /> 65+ férfi<br /> <br /> <br /> Attribútumok (oszlopok)<br /> <br /> Az attribútumaim nem mások voltak, mint az adott cselekvések, melyeket általában az emberek napi szinten űznek. Ezekből kilencet sorakoztattam fel. A következőket: <br /> <br /> <br /> X1: Kötelezettségekkel töltött idő (iskola, munkahely) X2: Sportolással töltött idő, X3: Tv nézéssel töltött idő, X4: Olvasással töltött idő, X5: Házimunkákkal töltött idő (mosás, főzés, takarítás), X6: Barátokkal töltött idő, X7: Családdal töltött idő, X8: Szórakozással töltött idő, X9: Telefonálással töltött idő.<br /> <br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: Napi átlag óraszámot kellett megadni, hogy egy nap hány órát tölt az adott tevékenységgel.<br /> <br /> <br /> Irány<br /> <br /> Tehát az OAM táblázatban minél nagyobb (h) az attribútum annál több kevesebb időt tud tölteni az internetezéssel. Azaz, minél nagyobb az X(1-9) annál kisebb lesz az Y.<br /> <br /> === A feladat által érintett célcsoportok ===<br /> <br /> <br /> A célcsoportom közé tartozott konkrétan mindenki. Nemtől és kortól függetlenül, ugyanis 0-65+ kor keretet adtam meg, valamint férfiakat és nőket is. Tehát mindenki válaszolhatott, aki szeretett volna részt venni a kutatásban.<br /> <br /> <br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> <br /> <br /> - Akik a későbbiekben internet közeli munkahelyet választanak maguknak<br /> <br /> - Akik az interneten szeretnének értékesíteni egy adott tárgyat, vagy szolgáltatást<br /> <br /> - Akik az interneten szeretnének reklámozni<br /> <br /> <br /> Miért?<br /> <br /> <br /> Mert tudniuk kell, hogy kik tudják napi szinten a legtöbbet nézni az internetet. Ha tudom azt, hogy az adott célcsoportom kevés időt szánhat internet használatra, akkor sokkal jobban meg kell válogatni, hogy hol, hogyan és mit fog reklámozni, vagy értékesíteni.<br /> <br /> <br /> Cégeknek is tudniuk kell ezeket az adatokat, akik internet előfizetést értékesítenek, hogy kinek milyen típusú előfizetést javasoljanak.<br /> <br /> === A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ===<br /> <br /> Azt gondolom, hogy a feladat végeredménye nagy segítség lehet olyan cégek és magánszemélyek részére, akik internetfelületen szeretnének hirdetni, reklámozni. A feladat világos képet ad arról, hogy kik azok a személyek, akiknek több, illetve kevesebb ideje jut internetezésre.<br /> <br /> <br /> Best practice:<br /> <br /> Várható értékesítési összeg: 5.000 Ft. Úgy gondolom, hogy nem túl magas összeg, megéri azt az információt, amit később biztosít a cégek, illetve magánszemélyek részére. <br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Ráfordított idő: 2 óra (1 óra 1.000 Ft) - 2.000 Ft<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 5.000-2.000=3.000 Ft<br /> <br /> <br /> COCO elemzés:<br /> <br /> A várható értékesítési összeg: 16.000 Ft. Azt gondolom, hogy egy ilyen komplett és összetett vizsgálati módszert maximálisan megéri megvásárolni ezért az összegért. <br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Ráfordított idő: 1 óra (1.000 Ft)<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 16.000-1.000=15.000 Ft<br /> <br /> Várható különbözet: 16.000-5.000=11.000 Ft<br /> <br /> Tényleges különbözet: 15.000-3.000=12.000 Ft<br /> <br /> <br /> Egyértelműen kiderül, hogy a COCO elemzéssel érhető el a leghatékonyabb és legpontosabb eredmény.<br /> <br /> A tényleges hasznosságban nem változtak a paraméterek.<br /> <br /> === Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ===<br /> <br /> <br /> Objektumok meghatározása<br /> <br /> A kitöltésnél nem volt semmilyen kritérium, mindenki kitölthette a kérdőívet, kortól és nemtől függetlenül. A válaszadók között fiataloktól kezdve az idősekig mindenki részt vett/vehetett, férfiak és nők egyaránt.<br /> <br /> <br /> Attribútumok meghatározása<br /> <br /> Azokat a napi átlag tevékenységeket vettem figyelembe, melyeket egy ember nap mint nap megtesz élete során. Ugyan azokat a cselekményeket írtam fel sorba, melyek alkotják az én, a családom, a barátaim, az ismerőseim mindennapját.<br /> <br /> <br /> Sorszámozás<br /> <br /> 14 sor. 14 kategóriába soroltam azokat az embereket, akik kitöltötték a tesztet (kor és nem).<br /> <br /> <br /> MY-X paraméterek<br /> <br /> MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01<br /> <br /> <br /> <br /> Rangsor<br /> <br /> Az OAM alapján elkészült a COCO elemzés, amely megmutatta, hogy a kitöltő személyek közül kinek van a legtöbb ideje használni az internetet. Az a személy, aki a legalacsonyabb pontszámot érte el, annak van a legtöbb ideje használni az internetet, illetve akinek a legnagyobb pontszáma lett, annak van a legkevesebb ideje űzni ezt a tevékenységet. Ezért kijelenthetjük, hogy akinek a legalacsonyabb lett a pontszáma, annak a korcsoportját a legcélszerűbb megcélozni, mint célcsoport.<br /> <br /> === Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ===<br /> <br /> <br /> Az eredmények tökéletesen kimutatják, hogy mely generáció tud a legtöbb időt fordítani az internet használatra. Ez a rangsor a következő lett:<br /> <br /> <br /> 1. 65+ Nő, 65+ Férfi<br /> <br /> 2. 0-14 Fiú<br /> <br /> 3. 19-25 Fiú<br /> <br /> 4. 0-14 Lány<br /> <br /> 5. 15-18 Lány<br /> <br /> 6. 15-18 Fiú, 56-65 Férfi<br /> <br /> 7. 19-25 Lány<br /> <br /> 8. 41-55 Férfi<br /> <br /> 9. 25-40 Nő, 41-55 Nő, 56-65 Nő<br /> <br /> 10. 25-40 Férfi<br /> <br /> <br /> Tehát a legtöbb idejük az idősebb hölgyeknek és uraknak van. Kérdés az, hogy vajon ők mennyire szeretnék kihasználni az internet adta lehetőségeket? Ezt követően a 0-14 éves korú fiúk, majd pedig a 19-25 éves fiúk. Azt gondolom tehát, hogy ha bárki interneten szeretne valamit értékesíteni, reklámozni, stb., akkor a legtökéletesebb célközönség a kamasz korú fiúk.<br /> <br /> <br /> Internethasználatra pedig a legkevesebb idejük 25-65 éves nők, illetve a 25-40 éves férfiak. Tehát ha valaki konkrétan ezt a korosztályt szeretné kiválasztani célközönségnek, akkor lehet, hogy nem az internet a legjobb helyszíne a figyelemfelkeltésnek.<br /> <br /> === Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ===<br /> <br /> Ez az információ rendkívül hasznosnak bizonyul, ugyanis rengeteg cégnek és magánszemélynek nyújt segítséget, hogy hatékonyabban oszthassa be az idejét.<br /> <br /> A piaci ára nagyon kedvező és időben is gyors megoldást biztosít.<br /> <br /> === Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ===<br /> <br /> <br /> Véleményem szerint maximálisan megérte a befektetett idő a módszer alkalmazását. Az OAM, valamint a COCO elemzés is rendkívül gyors, hatékony és pontos.<br /> <br /> <br /> A hasznosságom megegyezik az előzőekben bemutatott 15.000 Ft-os hasznossággal, hiszen az információk, amelyeket segítségével megtudhatunk, nagyban segítheti a cégeket, illetve a magánszemélyeket. <br /> <br /> <br /> Kijelentem, hogy nem született hiteltelen eredmény az elemzésem során.<br /> <br /> === Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ===<br /> <br /> <br /> Minden hasonlóságelemzés lényege a lépcsős függvény. Ez a függvény segít nekünk abban, hogy a más-más sorszánok a lépcsők összege alapján milyen output-értékhez vezet. Vagyis láthatjuk, hogy melyik személynek mennyi ideje jut internetezésre egy nap. <br /> A COCO elemzés segít eldönteni, hogy kit érdemes megbízni interneten való hirdetéssel, valamint, hogy ki az a korosztály, akiket leginkább el lehet érni egy internetes hirdetéssel/reklámmal.<br /> <br /> <br /> <br /> Az első modellben a sárga oszlop adatai, vagyis a még fel nem használt adatokkal ha tovább dolgozunk, akkor kapjuk meg a második modellt.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Fájl:Nevetelen.png]]<br /> <br /> <br /> A második modellben már több színt láthatunk. A színek a következők: piros, sárga, zöld.<br /> <br /> <br /> <br /> A színek magyarázata:<br /> <br /> <br /> Piros: A piros színnel jelölt csoportnak van a legkevesebb az internet használatra. (Túl kevés)<br /> <br /> Sárga: A sárga színnel jelölt csoportnak optimális ideje jut az internet felhasználására. (Optimális)<br /> <br /> Zöld: A zölddel megjelölt csoport tagjainak pedig a legtöbb idejük marad az internet használatára. (Túl sok)<br /> <br /> <br /> <br /> [[Fájl:Névtelen1.png]]<br /> <br /> === Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ===<br /> <br /> A szócikkek között nem találtam az internetezéssel kapcsolatos cikket. <br /> <br /> Segítségemre volt a felmérésem, valamint az OAM. <br /> <br /> <br /> Internetes forrás:<br /> <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Internetez%C3%A9s&diff=66379 2013-05-24T14:10:52Z

<p>Jkv9: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */</p> <hr /> <div>=== Forrás ===<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_idotoltes.xlsx<br /> <br /> === A tervezett alkalmazás/megoldás címe ===<br /> <br /> Az internetezés fontossága napjainkban.<br /> <br /> Különböző korcsoportok internetezési rendszerességének felmérése.<br /> <br /> === A feladat előtörténete ===<br /> <br /> <br /> Személyes kötődés<br /> <br /> <br /> Ez a téma azért fontos, mert azt gondolom, hogy a mai világ ha úgy tetszik &quot;mozgatórugója&quot; az informatika. Mindenhol találkozunk vele, épp úgy, ahogyan az internet használattal. A telefonokban, a tv-ben, a laptopokban, a fényképező gépekben, még a vonaton is van wifi, azaz internet hozzáférési lehetőség. Azt gondolom, hogy ha valaki a későbbiekben ezen a szálon szeretne tovább menni, akkor feltétlenül tudatában kell lennie annak, hogy ki is a célközönség, kik a fogyasztók, illetve kik azok, akik fogyasztóvá válhatnak.<br /> <br /> <br /> Szakértői javaslatok<br /> <br /> <br /> Minden cég, vagy magánszemély, aki az internettel foglalkozik, szeretne vele tisztában lenni, hogy a legnagyobb valószínűséggel kihez/kikhez fog eljutni az adott információ. Aki ezt a hirdetési felületet választja, nyilván szeretné, ha az általa kibocsátott információ minél több emberhez eljutna.<br /> <br /> === A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája ===<br /> <br /> <br /> Abban az esetben, ha nem találkozom Pitlik Tanár úrral, egy olyan módszert alkalmazok, melynek segítségével megtudhatom, hogy mely korcsoportnak van a legtöbb, illetve legkevesebb ideje az internet használatára. Azt gondolom, hogy akkor is táblázat segítségével oldottam volna meg a feladatot, hogy jobban áttekinthetően, könnyebben értékelhessem, hogy mely korcsoportnak mennyi ideje marad az internet használatára. Ha felírom az adott korcsoportokat felbontva nőkre és férfiakra, valamint felírom a napi átlagos elfoglaltságukat, akkor már ki tudom tölteni, hogy egy adott korcsoport mennyi időt tölt el ezekre a rutin dolgokra. Ezt követően átlagot számolok, és így megtudom, kinek van a legkevesebb, illetve a legtöbb felhasználatlan ideje. Azt gondolom, a légcélszerűbb, ha a Microsoft Excel táblázatban készítjük el ezt a vizsgálatot.<br /> <br /> <br /> <br /> Szélsőséges értékek:<br /> <br /> <br /> Csoport14: 50/9=5,5 - tehát neki marad a legtöbb ideje internetezésre<br /> <br /> Csoport8: 65/9=7,2 - számára pedig a legkevesebb idő marad internetezésre.<br /> <br /> <br /> <br /> Összes érték:<br /> <br /> <br /> Csoport1: 63/9=7<br /> <br /> Csoport2: 56/9=6,2<br /> <br /> Csoport3: 60/9=6,6<br /> <br /> Csoport4: 55/9=6,1<br /> <br /> Csoport5: 73/9=8,1<br /> <br /> Csoport6: 54/9=6<br /> <br /> Csoport7: 74/9=8,2<br /> <br /> Csoport9: 64/9=7,1<br /> <br /> Csoport10: 56/9= 6,2<br /> <br /> Csoport11: 73/9=8,1<br /> <br /> Csoport12: 54/9=6<br /> <br /> Csoport13: 71/9=7,8<br /> <br /> === A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ===<br /> <br /> <br /> Az objektumok, illetve attribútumok felírásában egy kisebb statisztikai teszt volt segítségemre. Különböző korú és nemű alanyok voltak a segítségemre, hogy ezt kiderítsem. Kérdésekre kellett választ adniuk, melyeket órában kellett megadni. Azaz, hogy különböző időtöltések hány órát vesznek el az életükből.<br /> <br /> <br /> Objektumok (sorok)<br /> <br /> A kutatásom objektumai a személyek, akik segítségemre voltak kitölteni a vizsgálat során. Kor és nem szerint kategorizáltam őket. A kategóriák a következők voltak:<br /> <br /> <br /> 0-14 fiú<br /> 15-18 lány<br /> 15-18 fiú<br /> 19-25 lány<br /> 19-25 fiú<br /> 25-40 nő<br /> 25-40 férfi<br /> 41-55 nő<br /> 41-55 férfi<br /> 56-65 nő<br /> 56-65 férfi<br /> 65+ nő<br /> 65+ férfi<br /> <br /> <br /> Attribútumok (oszlopok)<br /> <br /> Az attribútumaim nem mások voltak, mint az adott cselekvések, melyeket általában az emberek napi szinten űznek. Ezekből kilencet sorakoztattam fel. A következőket: <br /> <br /> <br /> X1: Kötelezettségekkel töltött idő (iskola, munkahely) X2: Sportolással töltött idő, X3: Tv nézéssel töltött idő, X4: Olvasással töltött idő, X5: Házimunkákkal töltött idő (mosás, főzés, takarítás), X6: Barátokkal töltött idő, X7: Családdal töltött idő, X8: Szórakozással töltött idő, X9: Telefonálással töltött idő.<br /> <br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: Napi átlag óraszámot kellett megadni, hogy egy nap hány órát tölt az adott tevékenységgel.<br /> <br /> <br /> Irány<br /> <br /> Tehát az OAM táblázatban minél nagyobb (h) az attribútum annál több kevesebb időt tud tölteni az internetezéssel. Azaz, minél nagyobb az X(1-9) annál kisebb lesz az Y.<br /> <br /> === A feladat által érintett célcsoportok ===<br /> <br /> <br /> A célcsoportom közé tartozott konkrétan mindenki. Nemtől és kortól függetlenül, ugyanis 0-65+ kor keretet adtam meg, valamint férfiakat és nőket is. Tehát mindenki válaszolhatott, aki szeretett volna részt venni a kutatásban.<br /> <br /> <br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> <br /> <br /> - Akik a későbbiekben internet közeli munkahelyet választanak maguknak<br /> <br /> - Akik az interneten szeretnének értékesíteni egy adott tárgyat, vagy szolgáltatást<br /> <br /> - Akik az interneten szeretnének reklámozni<br /> <br /> <br /> Miért?<br /> <br /> <br /> Mert tudniuk kell, hogy kik tudják napi szinten a legtöbbet nézni az internetet. Ha tudom azt, hogy az adott célcsoportom kevés időt szánhat internet használatra, akkor sokkal jobban meg kell válogatni, hogy hol, hogyan és mit fog reklámozni, vagy értékesíteni.<br /> <br /> <br /> Cégeknek is tudniuk kell ezeket az adatokat, akik internet előfizetést értékesítenek, hogy kinek milyen típusú előfizetést javasoljanak.<br /> <br /> === A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ===<br /> <br /> Azt gondolom, hogy a feladat végeredménye nagy segítség lehet olyan cégek és magánszemélyek részére, akik internetfelületen szeretnének hirdetni, reklámozni. A feladat világos képet ad arról, hogy kik azok a személyek, akiknek több, illetve kevesebb ideje jut internetezésre.<br /> <br /> <br /> Best practice:<br /> <br /> Várható értékesítési összeg: 5.000 Ft. Úgy gondolom, hogy nem túl magas összeg, megéri azt az információt, amit később biztosít a cégek, illetve magánszemélyek részére. <br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Ráfordított idő: 2 óra (1 óra 1.000 Ft) - 2.000 Ft<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 5.000-2.000=3.000 Ft<br /> <br /> <br /> COCO elemzés:<br /> <br /> A várható értékesítési összeg: 16.000 Ft. Azt gondolom, hogy egy ilyen komplett és összetett vizsgálati módszert maximálisan megéri megvásárolni ezért az összegért. <br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Ráfordított idő: 1 óra (1.000 Ft)<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 16.000-1.000=15.000 Ft<br /> <br /> Várható különbözet: 16.000-5.000=11.000 Ft<br /> <br /> Tényleges különbözet: 15.000-3.000=12.000 Ft<br /> <br /> <br /> Egyértelműen kiderül, hogy a COCO elemzéssel érhető el a leghatékonyabb és legpontosabb eredmény.<br /> <br /> A tényleges hasznosságban nem változtak a paraméterek.<br /> <br /> === Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ===<br /> <br /> <br /> Objektumok meghatározása<br /> <br /> A kitöltésnél nem volt semmilyen kritérium, mindenki kitölthette a kérdőívet, kortól és nemtől függetlenül. A válaszadók között fiataloktól kezdve az idősekig mindenki részt vett/vehetett, férfiak és nők egyaránt.<br /> <br /> <br /> Attribútumok meghatározása<br /> <br /> Azokat a napi átlag tevékenységeket vettem figyelembe, melyeket egy ember nap mint nap megtesz élete során. Ugyan azokat a cselekményeket írtam fel sorba, melyek alkotják az én, a családom, a barátaim, az ismerőseim mindennapját.<br /> <br /> <br /> Sorszámozás<br /> <br /> 14 sor. 14 kategóriába soroltam azokat az embereket, akik kitöltötték a tesztet (kor és nem).<br /> <br /> <br /> MY-X paraméterek<br /> <br /> MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01<br /> <br /> <br /> <br /> Rangsor<br /> <br /> Az OAM alapján elkészült a COCO elemzés, amely megmutatta, hogy a kitöltő személyek közül kinek van a legtöbb ideje használni az internetet. Az a személy, aki a legalacsonyabb pontszámot érte el, annak van a legtöbb ideje használni az internetet, illetve akinek a legnagyobb pontszáma lett, annak van a legkevesebb ideje űzni ezt a tevékenységet. Ezért kijelenthetjük, hogy akinek a legalacsonyabb lett a pontszáma, annak a korcsoportját a legcélszerűbb megcélozni, mint célcsoport.<br /> <br /> === Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ===<br /> <br /> <br /> Az eredmények tökéletesen kimutatják, hogy mely generáció tud a legtöbb időt fordítani az internet használatra. Ez a rangsor a következő lett:<br /> <br /> <br /> 1. 65+ Nő, 65+ Férfi<br /> <br /> 2. 0-14 Fiú<br /> <br /> 3. 19-25 Fiú<br /> <br /> 4. 0-14 Lány<br /> <br /> 5. 15-18 Lány<br /> <br /> 6. 15-18 Fiú, 56-65 Férfi<br /> <br /> 7. 19-25 Lány<br /> <br /> 8. 41-55 Férfi<br /> <br /> 9. 25-40 Nő, 41-55 Nő, 56-65 Nő<br /> <br /> 10. 25-40 Férfi<br /> <br /> <br /> Tehát a legtöbb idejük az idősebb hölgyeknek és uraknak van. Kérdés az, hogy vajon ők mennyire szeretnék kihasználni az internet adta lehetőségeket? Ezt követően a 0-14 éves korú fiúk, majd pedig a 19-25 éves fiúk. Azt gondolom tehát, hogy ha bárki interneten szeretne valamit értékesíteni, reklámozni, stb., akkor a legtökéletesebb célközönség a kamasz korú fiúk.<br /> <br /> <br /> Internethasználatra pedig a legkevesebb idejük 25-65 éves nők, illetve a 25-40 éves férfiak. Tehát ha valaki konkrétan ezt a korosztályt szeretné kiválasztani célközönségnek, akkor lehet, hogy nem az internet a legjobb helyszíne a figyelemfelkeltésnek.<br /> <br /> === Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ===<br /> <br /> Ez az információ rendkívül hasznosnak bizonyul, ugyanis rengeteg cégnek és magánszemélynek nyújt segítséget, hogy hatékonyabban oszthassa be az idejét.<br /> <br /> A piaci ára nagyon kedvező és időben is gyors megoldást biztosít.<br /> <br /> === Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ===<br /> <br /> <br /> Véleményem szerint maximálisan megérte a befektetett idő a módszer alkalmazását. Az OAM, valamint a COCO elemzés is rendkívül gyors, hatékony és pontos.<br /> <br /> <br /> A hasznosságom megegyezik az előzőekben bemutatott 15.000 Ft-os hasznossággal, hiszen az információk, amelyeket segítségével megtudhatunk, nagyban segítheti a cégeket, illetve a magánszemélyeket. <br /> <br /> <br /> Kijelentem, hogy nem született hiteltelen eredmény az elemzésem során.<br /> <br /> === Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ===<br /> <br /> <br /> Minden hasonlóságelemzés lényege a lépcsős függvény. Ez a függvény segít nekünk abban, hogy a más-más sorszánok a lépcsők összege alapján milyen output-értékhez vezet. Vagyis láthatjuk, hogy melyik személynek mennyi ideje jut internetezésre egy nap. <br /> A COCO elemzés segít eldönteni, hogy kit érdemes megbízni interneten való hirdetéssel, valamint, hogy ki az a korosztály, akiket leginkább el lehet érni egy internetes hirdetéssel/reklámmal.<br /> <br /> <br /> <br /> Az első modellben a sárga oszlop adatai, vagyis a még fel nem használt adatokkal ha tovább dolgozunk, akkor kapjuk meg a második modellt.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Fájl:Nevetelen.png]]<br /> <br /> <br /> A második modellben már több színt láthatunk. A színek a következők: piros, sárga, zöld.<br /> <br /> <br /> <br /> A színek magyarázata:<br /> <br /> <br /> Piros:<br /> <br /> Sárga:<br /> <br /> Zöld:<br /> <br /> <br /> <br /> [[Fájl:Névtelen1.png]]<br /> <br /> === Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ===<br /> <br /> A szócikkek között nem találtam az internetezéssel kapcsolatos cikket. <br /> <br /> Segítségemre volt a felmérésem, valamint az OAM. <br /> <br /> <br /> Internetes forrás:<br /> <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Internetez%C3%A9s&diff=66378 2013-05-24T14:10:01Z

<p>Jkv9: /* Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba */</p> <hr /> <div>=== Forrás ===<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_idotoltes.xlsx<br /> <br /> === A tervezett alkalmazás/megoldás címe ===<br /> <br /> Az internetezés fontossága napjainkban.<br /> <br /> Különböző korcsoportok internetezési rendszerességének felmérése.<br /> <br /> === A feladat előtörténete ===<br /> <br /> <br /> Személyes kötődés<br /> <br /> <br /> Ez a téma azért fontos, mert azt gondolom, hogy a mai világ ha úgy tetszik &quot;mozgatórugója&quot; az informatika. Mindenhol találkozunk vele, épp úgy, ahogyan az internet használattal. A telefonokban, a tv-ben, a laptopokban, a fényképező gépekben, még a vonaton is van wifi, azaz internet hozzáférési lehetőség. Azt gondolom, hogy ha valaki a későbbiekben ezen a szálon szeretne tovább menni, akkor feltétlenül tudatában kell lennie annak, hogy ki is a célközönség, kik a fogyasztók, illetve kik azok, akik fogyasztóvá válhatnak.<br /> <br /> <br /> Szakértői javaslatok<br /> <br /> <br /> Minden cég, vagy magánszemély, aki az internettel foglalkozik, szeretne vele tisztában lenni, hogy a legnagyobb valószínűséggel kihez/kikhez fog eljutni az adott információ. Aki ezt a hirdetési felületet választja, nyilván szeretné, ha az általa kibocsátott információ minél több emberhez eljutna.<br /> <br /> === A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája ===<br /> <br /> <br /> Abban az esetben, ha nem találkozom Pitlik Tanár úrral, egy olyan módszert alkalmazok, melynek segítségével megtudhatom, hogy mely korcsoportnak van a legtöbb, illetve legkevesebb ideje az internet használatára. Azt gondolom, hogy akkor is táblázat segítségével oldottam volna meg a feladatot, hogy jobban áttekinthetően, könnyebben értékelhessem, hogy mely korcsoportnak mennyi ideje marad az internet használatára. Ha felírom az adott korcsoportokat felbontva nőkre és férfiakra, valamint felírom a napi átlagos elfoglaltságukat, akkor már ki tudom tölteni, hogy egy adott korcsoport mennyi időt tölt el ezekre a rutin dolgokra. Ezt követően átlagot számolok, és így megtudom, kinek van a legkevesebb, illetve a legtöbb felhasználatlan ideje. Azt gondolom, a légcélszerűbb, ha a Microsoft Excel táblázatban készítjük el ezt a vizsgálatot.<br /> <br /> <br /> <br /> Szélsőséges értékek:<br /> <br /> <br /> Csoport14: 50/9=5,5 - tehát neki marad a legtöbb ideje internetezésre<br /> <br /> Csoport8: 65/9=7,2 - számára pedig a legkevesebb idő marad internetezésre.<br /> <br /> <br /> <br /> Összes érték:<br /> <br /> <br /> Csoport1: 63/9=7<br /> <br /> Csoport2: 56/9=6,2<br /> <br /> Csoport3: 60/9=6,6<br /> <br /> Csoport4: 55/9=6,1<br /> <br /> Csoport5: 73/9=8,1<br /> <br /> Csoport6: 54/9=6<br /> <br /> Csoport7: 74/9=8,2<br /> <br /> Csoport9: 64/9=7,1<br /> <br /> Csoport10: 56/9= 6,2<br /> <br /> Csoport11: 73/9=8,1<br /> <br /> Csoport12: 54/9=6<br /> <br /> Csoport13: 71/9=7,8<br /> <br /> === A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ===<br /> <br /> <br /> Az objektumok, illetve attribútumok felírásában egy kisebb statisztikai teszt volt segítségemre. Különböző korú és nemű alanyok voltak a segítségemre, hogy ezt kiderítsem. Kérdésekre kellett választ adniuk, melyeket órában kellett megadni. Azaz, hogy különböző időtöltések hány órát vesznek el az életükből.<br /> <br /> <br /> Objektumok (sorok)<br /> <br /> A kutatásom objektumai a személyek, akik segítségemre voltak kitölteni a vizsgálat során. Kor és nem szerint kategorizáltam őket. A kategóriák a következők voltak:<br /> <br /> <br /> 0-14 fiú<br /> 15-18 lány<br /> 15-18 fiú<br /> 19-25 lány<br /> 19-25 fiú<br /> 25-40 nő<br /> 25-40 férfi<br /> 41-55 nő<br /> 41-55 férfi<br /> 56-65 nő<br /> 56-65 férfi<br /> 65+ nő<br /> 65+ férfi<br /> <br /> <br /> Attribútumok (oszlopok)<br /> <br /> Az attribútumaim nem mások voltak, mint az adott cselekvések, melyeket általában az emberek napi szinten űznek. Ezekből kilencet sorakoztattam fel. A következőket: <br /> <br /> <br /> X1: Kötelezettségekkel töltött idő (iskola, munkahely) X2: Sportolással töltött idő, X3: Tv nézéssel töltött idő, X4: Olvasással töltött idő, X5: Házimunkákkal töltött idő (mosás, főzés, takarítás), X6: Barátokkal töltött idő, X7: Családdal töltött idő, X8: Szórakozással töltött idő, X9: Telefonálással töltött idő.<br /> <br /> <br /> Ha ezekből kivesszük az X2 (sportolás) X4 (olvasás) illetve X9 (telefonálás) attribútumokat, ugyan azt a végeredményt kapjuk, azaz a vizsgálat változatlan marad.<br /> <br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: Napi átlag óraszámot kellett megadni, hogy egy nap hány órát tölt az adott tevékenységgel.<br /> <br /> <br /> Irány<br /> <br /> Tehát az OAM táblázatban minél nagyobb (h) az attribútum annál több kevesebb időt tud tölteni az internetezéssel. Azaz, minél nagyobb az X(1-9) annál kisebb lesz az Y.<br /> <br /> === A feladat által érintett célcsoportok ===<br /> <br /> <br /> A célcsoportom közé tartozott konkrétan mindenki. Nemtől és kortól függetlenül, ugyanis 0-65+ kor keretet adtam meg, valamint férfiakat és nőket is. Tehát mindenki válaszolhatott, aki szeretett volna részt venni a kutatásban.<br /> <br /> <br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> <br /> <br /> - Akik a későbbiekben internet közeli munkahelyet választanak maguknak<br /> <br /> - Akik az interneten szeretnének értékesíteni egy adott tárgyat, vagy szolgáltatást<br /> <br /> - Akik az interneten szeretnének reklámozni<br /> <br /> <br /> Miért?<br /> <br /> <br /> Mert tudniuk kell, hogy kik tudják napi szinten a legtöbbet nézni az internetet. Ha tudom azt, hogy az adott célcsoportom kevés időt szánhat internet használatra, akkor sokkal jobban meg kell válogatni, hogy hol, hogyan és mit fog reklámozni, vagy értékesíteni.<br /> <br /> <br /> Cégeknek is tudniuk kell ezeket az adatokat, akik internet előfizetést értékesítenek, hogy kinek milyen típusú előfizetést javasoljanak.<br /> <br /> === A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ===<br /> <br /> Azt gondolom, hogy a feladat végeredménye nagy segítség lehet olyan cégek és magánszemélyek részére, akik internetfelületen szeretnének hirdetni, reklámozni. A feladat világos képet ad arról, hogy kik azok a személyek, akiknek több, illetve kevesebb ideje jut internetezésre.<br /> <br /> <br /> Best practice:<br /> <br /> Várható értékesítési összeg: 5.000 Ft. Úgy gondolom, hogy nem túl magas összeg, megéri azt az információt, amit később biztosít a cégek, illetve magánszemélyek részére. <br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Ráfordított idő: 2 óra (1 óra 1.000 Ft) - 2.000 Ft<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 5.000-2.000=3.000 Ft<br /> <br /> <br /> COCO elemzés:<br /> <br /> A várható értékesítési összeg: 16.000 Ft. Azt gondolom, hogy egy ilyen komplett és összetett vizsgálati módszert maximálisan megéri megvásárolni ezért az összegért. <br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Ráfordított idő: 1 óra (1.000 Ft)<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 16.000-1.000=15.000 Ft<br /> <br /> Várható különbözet: 16.000-5.000=11.000 Ft<br /> <br /> Tényleges különbözet: 15.000-3.000=12.000 Ft<br /> <br /> <br /> Egyértelműen kiderül, hogy a COCO elemzéssel érhető el a leghatékonyabb és legpontosabb eredmény.<br /> <br /> A tényleges hasznosságban nem változtak a paraméterek.<br /> <br /> === Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ===<br /> <br /> <br /> Objektumok meghatározása<br /> <br /> A kitöltésnél nem volt semmilyen kritérium, mindenki kitölthette a kérdőívet, kortól és nemtől függetlenül. A válaszadók között fiataloktól kezdve az idősekig mindenki részt vett/vehetett, férfiak és nők egyaránt.<br /> <br /> <br /> Attribútumok meghatározása<br /> <br /> Azokat a napi átlag tevékenységeket vettem figyelembe, melyeket egy ember nap mint nap megtesz élete során. Ugyan azokat a cselekményeket írtam fel sorba, melyek alkotják az én, a családom, a barátaim, az ismerőseim mindennapját.<br /> <br /> <br /> Sorszámozás<br /> <br /> 14 sor. 14 kategóriába soroltam azokat az embereket, akik kitöltötték a tesztet (kor és nem).<br /> <br /> <br /> MY-X paraméterek<br /> <br /> MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01<br /> <br /> <br /> <br /> Rangsor<br /> <br /> Az OAM alapján elkészült a COCO elemzés, amely megmutatta, hogy a kitöltő személyek közül kinek van a legtöbb ideje használni az internetet. Az a személy, aki a legalacsonyabb pontszámot érte el, annak van a legtöbb ideje használni az internetet, illetve akinek a legnagyobb pontszáma lett, annak van a legkevesebb ideje űzni ezt a tevékenységet. Ezért kijelenthetjük, hogy akinek a legalacsonyabb lett a pontszáma, annak a korcsoportját a legcélszerűbb megcélozni, mint célcsoport.<br /> <br /> === Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ===<br /> <br /> <br /> Az eredmények tökéletesen kimutatják, hogy mely generáció tud a legtöbb időt fordítani az internet használatra. Ez a rangsor a következő lett:<br /> <br /> <br /> 1. 65+ Nő, 65+ Férfi<br /> <br /> 2. 0-14 Fiú<br /> <br /> 3. 19-25 Fiú<br /> <br /> 4. 0-14 Lány<br /> <br /> 5. 15-18 Lány<br /> <br /> 6. 15-18 Fiú, 56-65 Férfi<br /> <br /> 7. 19-25 Lány<br /> <br /> 8. 41-55 Férfi<br /> <br /> 9. 25-40 Nő, 41-55 Nő, 56-65 Nő<br /> <br /> 10. 25-40 Férfi<br /> <br /> <br /> Tehát a legtöbb idejük az idősebb hölgyeknek és uraknak van. Kérdés az, hogy vajon ők mennyire szeretnék kihasználni az internet adta lehetőségeket? Ezt követően a 0-14 éves korú fiúk, majd pedig a 19-25 éves fiúk. Azt gondolom tehát, hogy ha bárki interneten szeretne valamit értékesíteni, reklámozni, stb., akkor a legtökéletesebb célközönség a kamasz korú fiúk.<br /> <br /> <br /> Internethasználatra pedig a legkevesebb idejük 25-65 éves nők, illetve a 25-40 éves férfiak. Tehát ha valaki konkrétan ezt a korosztályt szeretné kiválasztani célközönségnek, akkor lehet, hogy nem az internet a legjobb helyszíne a figyelemfelkeltésnek.<br /> <br /> === Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ===<br /> <br /> Ez az információ rendkívül hasznosnak bizonyul, ugyanis rengeteg cégnek és magánszemélynek nyújt segítséget, hogy hatékonyabban oszthassa be az idejét.<br /> <br /> A piaci ára nagyon kedvező és időben is gyors megoldást biztosít.<br /> <br /> === Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ===<br /> <br /> <br /> Véleményem szerint maximálisan megérte a befektetett idő a módszer alkalmazását. Az OAM, valamint a COCO elemzés is rendkívül gyors, hatékony és pontos.<br /> <br /> <br /> A hasznosságom megegyezik az előzőekben bemutatott 15.000 Ft-os hasznossággal, hiszen az információk, amelyeket segítségével megtudhatunk, nagyban segítheti a cégeket, illetve a magánszemélyeket. <br /> <br /> <br /> Kijelentem, hogy nem született hiteltelen eredmény az elemzésem során.<br /> <br /> === Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ===<br /> <br /> <br /> Minden hasonlóságelemzés lényege a lépcsős függvény. Ez a függvény segít nekünk abban, hogy a más-más sorszánok a lépcsők összege alapján milyen output-értékhez vezet. Vagyis láthatjuk, hogy melyik személynek mennyi ideje jut internetezésre egy nap. <br /> A COCO elemzés segít eldönteni, hogy kit érdemes megbízni interneten való hirdetéssel, valamint, hogy ki az a korosztály, akiket leginkább el lehet érni egy internetes hirdetéssel/reklámmal.<br /> <br /> <br /> <br /> Az első modellben a sárga oszlop adatai, vagyis a még fel nem használt adatokkal ha tovább dolgozunk, akkor kapjuk meg a második modellt.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Fájl:Nevetelen.png]]<br /> <br /> <br /> A második modellben már több színt láthatunk. A színek a következők: piros, sárga, zöld.<br /> <br /> <br /> <br /> A színek magyarázata:<br /> <br /> <br /> Piros:<br /> <br /> Sárga:<br /> <br /> Zöld:<br /> <br /> <br /> <br /> [[Fájl:Névtelen1.png]]<br /> <br /> === Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ===<br /> <br /> A szócikkek között nem találtam az internetezéssel kapcsolatos cikket. <br /> <br /> Segítségemre volt a felmérésem, valamint az OAM. <br /> <br /> <br /> Internetes forrás:<br /> <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Internetez%C3%A9s&diff=66376 2013-05-24T14:06:10Z

<p>Jkv9: /* Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba */</p> <hr /> <div>=== Forrás ===<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_idotoltes.xlsx<br /> <br /> === A tervezett alkalmazás/megoldás címe ===<br /> <br /> Az internetezés fontossága napjainkban.<br /> <br /> Különböző korcsoportok internetezési rendszerességének felmérése.<br /> <br /> === A feladat előtörténete ===<br /> <br /> <br /> Személyes kötődés<br /> <br /> <br /> Ez a téma azért fontos, mert azt gondolom, hogy a mai világ ha úgy tetszik &quot;mozgatórugója&quot; az informatika. Mindenhol találkozunk vele, épp úgy, ahogyan az internet használattal. A telefonokban, a tv-ben, a laptopokban, a fényképező gépekben, még a vonaton is van wifi, azaz internet hozzáférési lehetőség. Azt gondolom, hogy ha valaki a későbbiekben ezen a szálon szeretne tovább menni, akkor feltétlenül tudatában kell lennie annak, hogy ki is a célközönség, kik a fogyasztók, illetve kik azok, akik fogyasztóvá válhatnak.<br /> <br /> <br /> Szakértői javaslatok<br /> <br /> <br /> Minden cég, vagy magánszemély, aki az internettel foglalkozik, szeretne vele tisztában lenni, hogy a legnagyobb valószínűséggel kihez/kikhez fog eljutni az adott információ. Aki ezt a hirdetési felületet választja, nyilván szeretné, ha az általa kibocsátott információ minél több emberhez eljutna.<br /> <br /> === A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája ===<br /> <br /> <br /> Abban az esetben, ha nem találkozom Pitlik Tanár úrral, egy olyan módszert alkalmazok, melynek segítségével megtudhatom, hogy mely korcsoportnak van a legtöbb, illetve legkevesebb ideje az internet használatára. Azt gondolom, hogy akkor is táblázat segítségével oldottam volna meg a feladatot, hogy jobban áttekinthetően, könnyebben értékelhessem, hogy mely korcsoportnak mennyi ideje marad az internet használatára. Ha felírom az adott korcsoportokat felbontva nőkre és férfiakra, valamint felírom a napi átlagos elfoglaltságukat, akkor már ki tudom tölteni, hogy egy adott korcsoport mennyi időt tölt el ezekre a rutin dolgokra. Ezt követően átlagot számolok, és így megtudom, kinek van a legkevesebb, illetve a legtöbb felhasználatlan ideje. Azt gondolom, a légcélszerűbb, ha a Microsoft Excel táblázatban készítjük el ezt a vizsgálatot.<br /> <br /> <br /> <br /> Szélsőséges értékek:<br /> <br /> <br /> Csoport14: 50/9=5,5 - tehát neki marad a legtöbb ideje internetezésre<br /> <br /> Csoport8: 65/9=7,2 - számára pedig a legkevesebb idő marad internetezésre.<br /> <br /> <br /> <br /> Összes érték:<br /> <br /> <br /> Csoport1: 63/9=7<br /> <br /> Csoport2: 56/9=6,2<br /> <br /> Csoport3: 60/9=6,6<br /> <br /> Csoport4: 55/9=6,1<br /> <br /> Csoport5: 73/9=8,1<br /> <br /> Csoport6: 54/9=6<br /> <br /> Csoport7: 74/9=8,2<br /> <br /> Csoport9: 64/9=7,1<br /> <br /> Csoport10: 56/9= 6,2<br /> <br /> Csoport11: 73/9=8,1<br /> <br /> Csoport12: 54/9=6<br /> <br /> Csoport13: 71/9=7,8<br /> <br /> === A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ===<br /> <br /> <br /> Az objektumok, illetve attribútumok felírásában egy kisebb statisztikai teszt volt segítségemre. Különböző korú és nemű alanyok voltak a segítségemre, hogy ezt kiderítsem. Kérdésekre kellett választ adniuk, melyeket órában kellett megadni. Azaz, hogy különböző időtöltések hány órát vesznek el az életükből.<br /> <br /> <br /> Objektumok (sorok)<br /> <br /> A kutatásom objektumai a személyek, akik segítségemre voltak kitölteni a vizsgálat során. Kor és nem szerint kategorizáltam őket. A kategóriák a következők voltak:<br /> <br /> <br /> 0-14 fiú<br /> 15-18 lány<br /> 15-18 fiú<br /> 19-25 lány<br /> 19-25 fiú<br /> 25-40 nő<br /> 25-40 férfi<br /> 41-55 nő<br /> 41-55 férfi<br /> 56-65 nő<br /> 56-65 férfi<br /> 65+ nő<br /> 65+ férfi<br /> <br /> <br /> Attribútumok (oszlopok)<br /> <br /> Az attribútumaim nem mások voltak, mint az adott cselekvések, melyeket általában az emberek napi szinten űznek. Ezekből kilencet sorakoztattam fel. A következőket: <br /> <br /> <br /> X1: Kötelezettségekkel töltött idő (iskola, munkahely) X2: Sportolással töltött idő, X3: Tv nézéssel töltött idő, X4: Olvasással töltött idő, X5: Házimunkákkal töltött idő (mosás, főzés, takarítás), X6: Barátokkal töltött idő, X7: Családdal töltött idő, X8: Szórakozással töltött idő, X9: Telefonálással töltött idő.<br /> <br /> <br /> Ha ezekből kivesszük az X2 (sportolás) X4 (olvasás) illetve X9 (telefonálás) attribútumokat, ugyan azt a végeredményt kapjuk, azaz a vizsgálat változatlan marad.<br /> <br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: Napi átlag óraszámot kellett megadni, hogy egy nap hány órát tölt az adott tevékenységgel.<br /> <br /> <br /> Irány<br /> <br /> Tehát az OAM táblázatban minél nagyobb (h) az attribútum annál több kevesebb időt tud tölteni az internetezéssel. Azaz, minél nagyobb az X(1-9) annál kisebb lesz az Y.<br /> <br /> === A feladat által érintett célcsoportok ===<br /> <br /> <br /> A célcsoportom közé tartozott konkrétan mindenki. Nemtől és kortól függetlenül, ugyanis 0-65+ kor keretet adtam meg, valamint férfiakat és nőket is. Tehát mindenki válaszolhatott, aki szeretett volna részt venni a kutatásban.<br /> <br /> <br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> <br /> <br /> - Akik a későbbiekben internet közeli munkahelyet választanak maguknak<br /> <br /> - Akik az interneten szeretnének értékesíteni egy adott tárgyat, vagy szolgáltatást<br /> <br /> - Akik az interneten szeretnének reklámozni<br /> <br /> <br /> Miért?<br /> <br /> <br /> Mert tudniuk kell, hogy kik tudják napi szinten a legtöbbet nézni az internetet. Ha tudom azt, hogy az adott célcsoportom kevés időt szánhat internet használatra, akkor sokkal jobban meg kell válogatni, hogy hol, hogyan és mit fog reklámozni, vagy értékesíteni.<br /> <br /> <br /> Cégeknek is tudniuk kell ezeket az adatokat, akik internet előfizetést értékesítenek, hogy kinek milyen típusú előfizetést javasoljanak.<br /> <br /> === A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ===<br /> <br /> Azt gondolom, hogy a feladat végeredménye nagy segítség lehet olyan cégek és magánszemélyek részére, akik internetfelületen szeretnének hirdetni, reklámozni. A feladat világos képet ad arról, hogy kik azok a személyek, akiknek több, illetve kevesebb ideje jut internetezésre.<br /> <br /> <br /> Best practice:<br /> <br /> Várható értékesítési összeg: 5.000 Ft. Úgy gondolom, hogy nem túl magas összeg, megéri azt az információt, amit később biztosít a cégek, illetve magánszemélyek részére. <br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Ráfordított idő: 2 óra (1 óra 1.000 Ft) - 2.000 Ft<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 5.000-2.000=3.000 Ft<br /> <br /> <br /> COCO elemzés:<br /> <br /> A várható értékesítési összeg: 16.000 Ft. Azt gondolom, hogy egy ilyen komplett és összetett vizsgálati módszert maximálisan megéri megvásárolni ezért az összegért. <br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Ráfordított idő: 1 óra (1.000 Ft)<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 16.000-1.000=15.000 Ft<br /> <br /> Várható különbözet: 16.000-5.000=11.000 Ft<br /> <br /> Tényleges különbözet: 15.000-3.000=12.000 Ft<br /> <br /> <br /> Egyértelműen kiderül, hogy a COCO elemzéssel érhető el a leghatékonyabb és legpontosabb eredmény.<br /> <br /> A tényleges hasznosságban nem változtak a paraméterek.<br /> <br /> === Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ===<br /> <br /> <br /> Objektumok meghatározása<br /> <br /> A kitöltésnél nem volt semmilyen kritérium, mindenki kitölthette a kérdőívet, kortól és nemtől függetlenül. A válaszadók között fiataloktól kezdve az idősekig mindenki részt vett/vehetett, férfiak és nők egyaránt.<br /> <br /> <br /> Attribútumok meghatározása<br /> <br /> Azokat a napi átlag tevékenységeket vettem figyelembe, melyeket egy ember nap mint nap megtesz élete során. Ugyan azokat a cselekményeket írtam fel sorba, melyek alkotják az én, a családom, a barátaim, az ismerőseim mindennapját.<br /> <br /> <br /> Sorszámozás<br /> <br /> 14 sor. 14 kategóriába soroltam azokat az embereket, akik kitöltötték a tesztet (kor és nem).<br /> <br /> <br /> MY-X paraméterek<br /> <br /> MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01<br /> <br /> <br /> <br /> Rangsor<br /> <br /> Az OAM alapján elkészült a COCO elemzés, amely megmutatta, hogy a kitöltő személyek közül kinek van a legtöbb ideje használni az internetet. Az a személy, aki a legalacsonyabb pontszámot érte el, annak van a legtöbb ideje használni az internetet, illetve akinek a legnagyobb pontszáma lett, annak van a legkevesebb ideje űzni ezt a tevékenységet. Ezért kijelenthetjük, hogy akinek a legalacsonyabb lett a pontszáma, annak a korcsoportját a legcélszerűbb megcélozni, mint célcsoport.<br /> <br /> === Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ===<br /> <br /> <br /> Az eredmények tökéletesen kimutatják, hogy mely generáció tud a legtöbb időt fordítani az internet használatra. Ez a rangsor a következő lett:<br /> <br /> <br /> 1. 65+ Nő, 65+ Férfi<br /> <br /> 2. 0-14 Fiú<br /> <br /> 3. 19-25 Fiú<br /> <br /> 4. 0-14 Lány<br /> <br /> 5. 15-18 Lány<br /> <br /> 6. 15-18 Fiú, 56-65 Férfi<br /> <br /> 7. 19-25 Lány<br /> <br /> 8. 41-55 Férfi<br /> <br /> 9. 25-40 Nő, 41-55 Nő, 56-65 Nő<br /> <br /> 10. 25-40 Férfi<br /> <br /> <br /> Tehát a legtöbb idejük az idősebb hölgyeknek és uraknak van. Kérdés az, hogy vajon ők mennyire szeretnék kihasználni az internet adta lehetőségeket? Ezt követően a 0-14 éves korú fiúk, majd pedig a 19-25 éves fiúk. Azt gondolom tehát, hogy ha bárki interneten szeretne valamit értékesíteni, reklámozni, stb., akkor a legtökéletesebb célközönség a kamasz korú fiúk.<br /> <br /> <br /> Internethasználatra pedig a legkevesebb idejük 25-65 éves nők, illetve a 25-40 éves férfiak. Tehát ha valaki konkrétan ezt a korosztályt szeretné kiválasztani célközönségnek, akkor lehet, hogy nem az internet a legjobb helyszíne a figyelemfelkeltésnek.<br /> <br /> === Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ===<br /> <br /> Ez az információ rendkívül hasznosnak bizonyul, ugyanis rengeteg cégnek és magánszemélynek nyújt segítséget, hogy hatékonyabban oszthassa be az idejét.<br /> <br /> A piaci ára nagyon kedvező és időben is gyors megoldást biztosít.<br /> <br /> === Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ===<br /> <br /> <br /> Véleményem szerint maximálisan megérte a befektetett idő a módszer alkalmazását. Az OAM, valamint a COCO elemzés is rendkívül gyors, hatékony és pontos.<br /> <br /> <br /> A hasznosságom megegyezik az előzőekben bemutatott 15.000 Ft-os hasznossággal, hiszen az információk, amelyeket segítségével megtudhatunk, nagyban segítheti a cégeket, illetve a magánszemélyeket. <br /> <br /> <br /> Kijelentem, hogy nem született hiteltelen eredmény az elemzésem során.<br /> <br /> === Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ===<br /> <br /> <br /> Minden hasonlóságelemzés lényege a lépcsős függvény. Ez a függvény segít nekünk abban, hogy a más-más sorszánok a lépcsők összege alapján milyen output-értékhez vezet. Vagyis láthatjuk, hogy melyik személynek mennyi ideje jut internetezésre egy nap. <br /> A COCO elemzés segít eldönteni, hogy kit érdemes megbízni interneten való hirdetéssel, valamint, hogy ki az a korosztály, akiket leginkább el lehet érni egy internetes hirdetéssel/reklámmal.<br /> <br /> <br /> <br /> Az első modellben a sárga oszlop adatai, vagyis a még fel nem használt adatokkal ha tovább dolgozunk, akkor kapjuk meg a második modellt.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Fájl:Nevetelen.png]]<br /> <br /> <br /> A második modellben már több színt láthatunk. A zöld azt jelenti, hogy kinek van a legtöbb ideje az internet használatra. <br /> <br /> <br /> [[Fájl:Névtelen1.png]]<br /> <br /> === Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ===<br /> <br /> A szócikkek között nem találtam az internetezéssel kapcsolatos cikket. <br /> <br /> Segítségemre volt a felmérésem, valamint az OAM. <br /> <br /> <br /> Internetes forrás:<br /> <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Internetez%C3%A9s&diff=66375 2013-05-24T14:02:06Z

<p>Jkv9: /* Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba */</p> <hr /> <div>=== Forrás ===<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_idotoltes.xlsx<br /> <br /> === A tervezett alkalmazás/megoldás címe ===<br /> <br /> Az internetezés fontossága napjainkban.<br /> <br /> Különböző korcsoportok internetezési rendszerességének felmérése.<br /> <br /> === A feladat előtörténete ===<br /> <br /> <br /> Személyes kötődés<br /> <br /> <br /> Ez a téma azért fontos, mert azt gondolom, hogy a mai világ ha úgy tetszik &quot;mozgatórugója&quot; az informatika. Mindenhol találkozunk vele, épp úgy, ahogyan az internet használattal. A telefonokban, a tv-ben, a laptopokban, a fényképező gépekben, még a vonaton is van wifi, azaz internet hozzáférési lehetőség. Azt gondolom, hogy ha valaki a későbbiekben ezen a szálon szeretne tovább menni, akkor feltétlenül tudatában kell lennie annak, hogy ki is a célközönség, kik a fogyasztók, illetve kik azok, akik fogyasztóvá válhatnak.<br /> <br /> <br /> Szakértői javaslatok<br /> <br /> <br /> Minden cég, vagy magánszemély, aki az internettel foglalkozik, szeretne vele tisztában lenni, hogy a legnagyobb valószínűséggel kihez/kikhez fog eljutni az adott információ. Aki ezt a hirdetési felületet választja, nyilván szeretné, ha az általa kibocsátott információ minél több emberhez eljutna.<br /> <br /> === A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája ===<br /> <br /> <br /> Abban az esetben, ha nem találkozom Pitlik Tanár úrral, egy olyan módszert alkalmazok, melynek segítségével megtudhatom, hogy mely korcsoportnak van a legtöbb, illetve legkevesebb ideje az internet használatára. Azt gondolom, hogy akkor is táblázat segítségével oldottam volna meg a feladatot, hogy jobban áttekinthetően, könnyebben értékelhessem, hogy mely korcsoportnak mennyi ideje marad az internet használatára. Ha felírom az adott korcsoportokat felbontva nőkre és férfiakra, valamint felírom a napi átlagos elfoglaltságukat, akkor már ki tudom tölteni, hogy egy adott korcsoport mennyi időt tölt el ezekre a rutin dolgokra. Ezt követően átlagot számolok, és így megtudom, kinek van a legkevesebb, illetve a legtöbb felhasználatlan ideje. Azt gondolom, a légcélszerűbb, ha a Microsoft Excel táblázatban készítjük el ezt a vizsgálatot.<br /> <br /> <br /> <br /> Szélsőséges értékek:<br /> <br /> <br /> Csoport14: 50/9=5,5 - tehát neki marad a legtöbb ideje internetezésre<br /> <br /> Csoport8: 65/9=7,2 - számára pedig a legkevesebb idő marad internetezésre.<br /> <br /> <br /> <br /> Összes érték:<br /> <br /> <br /> Csoport1: 63/9=7<br /> <br /> Csoport2: 56/9=6,2<br /> <br /> Csoport3: 60/9=6,6<br /> <br /> Csoport4: 55/9=6,1<br /> <br /> Csoport5: 73/9=8,1<br /> <br /> Csoport6: 54/9=6<br /> <br /> Csoport7: 74/9=8,2<br /> <br /> Csoport9: 64/9=7,1<br /> <br /> Csoport10: 56/9= 6,2<br /> <br /> Csoport11: 73/9=8,1<br /> <br /> Csoport12: 54/9=6<br /> <br /> Csoport13: 71/9=7,8<br /> <br /> === A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ===<br /> <br /> <br /> Az objektumok, illetve attribútumok felírásában egy kisebb statisztikai teszt volt segítségemre. Különböző korú és nemű alanyok voltak a segítségemre, hogy ezt kiderítsem. Kérdésekre kellett választ adniuk, melyeket órában kellett megadni. Azaz, hogy különböző időtöltések hány órát vesznek el az életükből.<br /> <br /> <br /> Objektumok (sorok)<br /> <br /> A kutatásom objektumai a személyek, akik segítségemre voltak kitölteni a vizsgálat során. Kor és nem szerint kategorizáltam őket. A kategóriák a következők voltak:<br /> <br /> <br /> 0-14 fiú<br /> 15-18 lány<br /> 15-18 fiú<br /> 19-25 lány<br /> 19-25 fiú<br /> 25-40 nő<br /> 25-40 férfi<br /> 41-55 nő<br /> 41-55 férfi<br /> 56-65 nő<br /> 56-65 férfi<br /> 65+ nő<br /> 65+ férfi<br /> <br /> <br /> Attribútumok (oszlopok)<br /> <br /> Az attribútumaim nem mások voltak, mint az adott cselekvések, melyeket általában az emberek napi szinten űznek. Ezekből kilencet sorakoztattam fel. A következőket: <br /> <br /> <br /> X1: Kötelezettségekkel töltött idő (iskola, munkahely) X2: Sportolással töltött idő, X3: Tv nézéssel töltött idő, X4: Olvasással töltött idő, X5: Házimunkákkal töltött idő (mosás, főzés, takarítás), X6: Barátokkal töltött idő, X7: Családdal töltött idő, X8: Szórakozással töltött idő, X9: Telefonálással töltött idő.<br /> <br /> <br /> Ha ezekből kivesszük az X2 (sportolás) X4 (olvasás) illetve X9 (telefonálás) attribútumokat, ugyan azt a végeredményt kapjuk, azaz a vizsgálat változatlan marad.<br /> <br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: Napi átlag óraszámot kellett megadni, hogy egy nap hány órát tölt az adott tevékenységgel.<br /> <br /> <br /> Irány<br /> <br /> Tehát az OAM táblázatban minél nagyobb (h) az attribútum annál több kevesebb időt tud tölteni az internetezéssel. Azaz, minél nagyobb az X(1-9) annál kisebb lesz az Y.<br /> <br /> === A feladat által érintett célcsoportok ===<br /> <br /> <br /> A célcsoportom közé tartozott konkrétan mindenki. Nemtől és kortól függetlenül, ugyanis 0-65+ kor keretet adtam meg, valamint férfiakat és nőket is. Tehát mindenki válaszolhatott, aki szeretett volna részt venni a kutatásban.<br /> <br /> <br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> <br /> <br /> - Akik a későbbiekben internet közeli munkahelyet választanak maguknak<br /> <br /> - Akik az interneten szeretnének értékesíteni egy adott tárgyat, vagy szolgáltatást<br /> <br /> - Akik az interneten szeretnének reklámozni<br /> <br /> <br /> Miért?<br /> <br /> <br /> Mert tudniuk kell, hogy kik tudják napi szinten a legtöbbet nézni az internetet. Ha tudom azt, hogy az adott célcsoportom kevés időt szánhat internet használatra, akkor sokkal jobban meg kell válogatni, hogy hol, hogyan és mit fog reklámozni, vagy értékesíteni.<br /> <br /> <br /> Cégeknek is tudniuk kell ezeket az adatokat, akik internet előfizetést értékesítenek, hogy kinek milyen típusú előfizetést javasoljanak.<br /> <br /> === A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ===<br /> <br /> Azt gondolom, hogy a feladat végeredménye nagy segítség lehet olyan cégek és magánszemélyek részére, akik internetfelületen szeretnének hirdetni, reklámozni. A feladat világos képet ad arról, hogy kik azok a személyek, akiknek több, illetve kevesebb ideje jut internetezésre.<br /> <br /> <br /> Best practice:<br /> <br /> Várható értékesítési összeg: 5.000 Ft. Úgy gondolom, hogy nem túl magas összeg, megéri azt az információt, amit később biztosít a cégek, illetve magánszemélyek részére. <br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Ráfordított idő: 2 óra (1 óra 1.000 Ft) - 2.000 Ft<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 5.000-2.000=3.000 Ft<br /> <br /> <br /> COCO elemzés:<br /> <br /> A várható értékesítési összeg: 16.000 Ft. Azt gondolom, hogy egy ilyen komplett és összetett vizsgálati módszert maximálisan megéri megvásárolni ezért az összegért. <br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Ráfordított idő: 1 óra (1.000 Ft)<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 16.000-1.000=15.000 Ft<br /> <br /> Várható különbözet: 16.000-5.000=11.000 Ft<br /> <br /> Tényleges különbözet: 15.000-3.000=12.000 Ft<br /> <br /> <br /> Egyértelműen kiderül, hogy a COCO elemzéssel érhető el a leghatékonyabb és legpontosabb eredmény.<br /> <br /> A tényleges hasznosságban nem változtak a paraméterek.<br /> <br /> === Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ===<br /> <br /> <br /> Objektumok meghatározása<br /> <br /> A kitöltésnél nem volt semmilyen kritérium, mindenki kitölthette a kérdőívet, kortól és nemtől függetlenül. A válaszadók között fiataloktól kezdve az idősekig mindenki részt vett/vehetett, férfiak és nők egyaránt.<br /> <br /> <br /> Attribútumok meghatározása<br /> <br /> Azokat a napi átlag tevékenységeket vettem figyelembe, melyeket egy ember nap mint nap megtesz élete során. Ugyan azokat a cselekményeket írtam fel sorba, melyek alkotják az én, a családom, a barátaim, az ismerőseim mindennapját.<br /> <br /> <br /> Sorszámozás<br /> <br /> 14 sor. 14 kategóriába soroltam azokat az embereket, akik kitöltötték a tesztet (kor és nem).<br /> <br /> <br /> MY-X paraméterek<br /> <br /> MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01<br /> <br /> <br /> <br /> Rangsor<br /> <br /> Az OAM alapján elkészült a COCO elemzés, amely megmutatta, hogy a kitöltő személyek közül kinek van a legtöbb ideje használni az internetet. Az a személy, aki a legalacsonyabb pontszámot érte el, annak van a legtöbb ideje használni az internetet, illetve akinek a legnagyobb pontszáma lett, annak van a legkevesebb ideje űzni ezt a tevékenységet. Ezért kijelenthetjük, hogy akinek a legalacsonyabb lett a pontszáma, annak a korcsoportját a legcélszerűbb megcélozni, mint célcsoport.<br /> <br /> === Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ===<br /> <br /> <br /> Az eredmények tökéletesen kimutatják, hogy mely generáció tud a legtöbb időt fordítani az internet használatra. Ez a rangsor a következő lett:<br /> <br /> <br /> 1. 65+ Nő, 65+ Férfi<br /> <br /> 2. 0-14 Fiú<br /> <br /> 3. 19-25 Fiú<br /> <br /> 4. 0-14 Lány<br /> <br /> 5. 15-18 Lány<br /> <br /> 6. 15-18 Fiú, 56-65 Férfi<br /> <br /> 7. 19-25 Lány<br /> <br /> 8. 41-55 Férfi<br /> <br /> 9. 25-40 Nő, 41-55 Nő, 56-65 Nő<br /> <br /> 10. 25-40 Férfi<br /> <br /> <br /> Tehát a legtöbb idejük az idősebb hölgyeknek és uraknak van. Kérdés az, hogy vajon ők mennyire szeretnék kihasználni az internet adta lehetőségeket? Ezt követően a 0-14 éves korú fiúk, majd pedig a 19-25 éves fiúk. Azt gondolom tehát, hogy ha bárki interneten szeretne valamit értékesíteni, reklámozni, stb., akkor a legtökéletesebb célközönség a kamasz korú fiúk.<br /> <br /> <br /> Internethasználatra pedig a legkevesebb idejük 25-65 éves nők, illetve a 25-40 éves férfiak. Tehát ha valaki konkrétan ezt a korosztályt szeretné kiválasztani célközönségnek, akkor lehet, hogy nem az internet a legjobb helyszíne a figyelemfelkeltésnek.<br /> <br /> === Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ===<br /> <br /> Ez az információ rendkívül hasznosnak bizonyul, ugyanis rengeteg cégnek és magánszemélynek nyújt segítséget, hogy hatékonyabban oszthassa be az idejét.<br /> <br /> A piaci ára nagyon kedvező és időben is gyors megoldást biztosít.<br /> <br /> === Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ===<br /> <br /> <br /> Véleményem szerint maximálisan megérte a befektetett idő a módszer alkalmazását. Az OAM, valamint a COCO elemzés is rendkívül gyors, hatékony és pontos.<br /> <br /> <br /> A hasznosságom megegyezik az előzőekben bemutatott 15.000 Ft-os hasznossággal, hiszen az információk, amelyeket segítségével megtudhatunk, nagyban segítheti a cégeket, illetve a magánszemélyeket. <br /> <br /> <br /> Kijelentem, hogy nem született hiteltelen eredmény az elemzésem során.<br /> <br /> === Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ===<br /> <br /> <br /> Minden hasonlóságelemzés lényege a lépcsős függvény. Ez a függvény segít nekünk abban, hogy a más-más sorszánok a lépcsők összege alapján milyen output-értékhez vezet. Vagyis láthatjuk, hogy melyik személynek mennyi ideje jut internetezésre egy nap. <br /> A COCO elemzés segít eldönteni, hogy kit érdemes megbízni interneten való hirdetéssel, valamint, hogy ki az a korosztály, akiket leginkább el lehet érni egy internetes hirdetéssel/reklámmal.<br /> <br /> <br /> [[Fájl:Nevetelen.png]]<br /> <br /> <br /> [[Fájl:Névtelen1.png]]<br /> <br /> === Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ===<br /> <br /> A szócikkek között nem találtam az internetezéssel kapcsolatos cikket. <br /> <br /> Segítségemre volt a felmérésem, valamint az OAM. <br /> <br /> <br /> Internetes forrás:<br /> <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Internetez%C3%A9s&diff=66374 2013-05-24T13:57:54Z

<p>Jkv9: /* Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba */</p> <hr /> <div>=== Forrás ===<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_idotoltes.xlsx<br /> <br /> === A tervezett alkalmazás/megoldás címe ===<br /> <br /> Az internetezés fontossága napjainkban.<br /> <br /> Különböző korcsoportok internetezési rendszerességének felmérése.<br /> <br /> === A feladat előtörténete ===<br /> <br /> <br /> Személyes kötődés<br /> <br /> <br /> Ez a téma azért fontos, mert azt gondolom, hogy a mai világ ha úgy tetszik &quot;mozgatórugója&quot; az informatika. Mindenhol találkozunk vele, épp úgy, ahogyan az internet használattal. A telefonokban, a tv-ben, a laptopokban, a fényképező gépekben, még a vonaton is van wifi, azaz internet hozzáférési lehetőség. Azt gondolom, hogy ha valaki a későbbiekben ezen a szálon szeretne tovább menni, akkor feltétlenül tudatában kell lennie annak, hogy ki is a célközönség, kik a fogyasztók, illetve kik azok, akik fogyasztóvá válhatnak.<br /> <br /> <br /> Szakértői javaslatok<br /> <br /> <br /> Minden cég, vagy magánszemély, aki az internettel foglalkozik, szeretne vele tisztában lenni, hogy a legnagyobb valószínűséggel kihez/kikhez fog eljutni az adott információ. Aki ezt a hirdetési felületet választja, nyilván szeretné, ha az általa kibocsátott információ minél több emberhez eljutna.<br /> <br /> === A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája ===<br /> <br /> <br /> Abban az esetben, ha nem találkozom Pitlik Tanár úrral, egy olyan módszert alkalmazok, melynek segítségével megtudhatom, hogy mely korcsoportnak van a legtöbb, illetve legkevesebb ideje az internet használatára. Azt gondolom, hogy akkor is táblázat segítségével oldottam volna meg a feladatot, hogy jobban áttekinthetően, könnyebben értékelhessem, hogy mely korcsoportnak mennyi ideje marad az internet használatára. Ha felírom az adott korcsoportokat felbontva nőkre és férfiakra, valamint felírom a napi átlagos elfoglaltságukat, akkor már ki tudom tölteni, hogy egy adott korcsoport mennyi időt tölt el ezekre a rutin dolgokra. Ezt követően átlagot számolok, és így megtudom, kinek van a legkevesebb, illetve a legtöbb felhasználatlan ideje. Azt gondolom, a légcélszerűbb, ha a Microsoft Excel táblázatban készítjük el ezt a vizsgálatot.<br /> <br /> <br /> <br /> Szélsőséges értékek:<br /> <br /> <br /> Csoport14: 50/9=5,5 - tehát neki marad a legtöbb ideje internetezésre<br /> <br /> Csoport8: 65/9=7,2 - számára pedig a legkevesebb idő marad internetezésre.<br /> <br /> <br /> <br /> Összes érték:<br /> <br /> <br /> Csoport1: 63/9=7<br /> <br /> Csoport2: 56/9=6,2<br /> <br /> Csoport3: 60/9=6,6<br /> <br /> Csoport4: 55/9=6,1<br /> <br /> Csoport5: 73/9=8,1<br /> <br /> Csoport6: 54/9=6<br /> <br /> Csoport7: 74/9=8,2<br /> <br /> Csoport9: 64/9=7,1<br /> <br /> Csoport10: 56/9= 6,2<br /> <br /> Csoport11: 73/9=8,1<br /> <br /> Csoport12: 54/9=6<br /> <br /> Csoport13: 71/9=7,8<br /> <br /> === A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ===<br /> <br /> <br /> Az objektumok, illetve attribútumok felírásában egy kisebb statisztikai teszt volt segítségemre. Különböző korú és nemű alanyok voltak a segítségemre, hogy ezt kiderítsem. Kérdésekre kellett választ adniuk, melyeket órában kellett megadni. Azaz, hogy különböző időtöltések hány órát vesznek el az életükből.<br /> <br /> <br /> Objektumok (sorok)<br /> <br /> A kutatásom objektumai a személyek, akik segítségemre voltak kitölteni a vizsgálat során. Kor és nem szerint kategorizáltam őket. A kategóriák a következők voltak:<br /> <br /> <br /> 0-14 fiú<br /> 15-18 lány<br /> 15-18 fiú<br /> 19-25 lány<br /> 19-25 fiú<br /> 25-40 nő<br /> 25-40 férfi<br /> 41-55 nő<br /> 41-55 férfi<br /> 56-65 nő<br /> 56-65 férfi<br /> 65+ nő<br /> 65+ férfi<br /> <br /> <br /> Attribútumok (oszlopok)<br /> <br /> Az attribútumaim nem mások voltak, mint az adott cselekvések, melyeket általában az emberek napi szinten űznek. Ezekből kilencet sorakoztattam fel. A következőket: <br /> <br /> <br /> X1: Kötelezettségekkel töltött idő (iskola, munkahely) X2: Sportolással töltött idő, X3: Tv nézéssel töltött idő, X4: Olvasással töltött idő, X5: Házimunkákkal töltött idő (mosás, főzés, takarítás), X6: Barátokkal töltött idő, X7: Családdal töltött idő, X8: Szórakozással töltött idő, X9: Telefonálással töltött idő.<br /> <br /> <br /> Ha ezekből kivesszük az X2 (sportolás) X4 (olvasás) illetve X9 (telefonálás) attribútumokat, ugyan azt a végeredményt kapjuk, azaz a vizsgálat változatlan marad.<br /> <br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: Napi átlag óraszámot kellett megadni, hogy egy nap hány órát tölt az adott tevékenységgel.<br /> <br /> <br /> Irány<br /> <br /> Tehát az OAM táblázatban minél nagyobb (h) az attribútum annál több kevesebb időt tud tölteni az internetezéssel. Azaz, minél nagyobb az X(1-9) annál kisebb lesz az Y.<br /> <br /> === A feladat által érintett célcsoportok ===<br /> <br /> <br /> A célcsoportom közé tartozott konkrétan mindenki. Nemtől és kortól függetlenül, ugyanis 0-65+ kor keretet adtam meg, valamint férfiakat és nőket is. Tehát mindenki válaszolhatott, aki szeretett volna részt venni a kutatásban.<br /> <br /> <br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> <br /> <br /> - Akik a későbbiekben internet közeli munkahelyet választanak maguknak<br /> <br /> - Akik az interneten szeretnének értékesíteni egy adott tárgyat, vagy szolgáltatást<br /> <br /> - Akik az interneten szeretnének reklámozni<br /> <br /> <br /> Miért?<br /> <br /> <br /> Mert tudniuk kell, hogy kik tudják napi szinten a legtöbbet nézni az internetet. Ha tudom azt, hogy az adott célcsoportom kevés időt szánhat internet használatra, akkor sokkal jobban meg kell válogatni, hogy hol, hogyan és mit fog reklámozni, vagy értékesíteni.<br /> <br /> <br /> Cégeknek is tudniuk kell ezeket az adatokat, akik internet előfizetést értékesítenek, hogy kinek milyen típusú előfizetést javasoljanak.<br /> <br /> === A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ===<br /> <br /> Azt gondolom, hogy a feladat végeredménye nagy segítség lehet olyan cégek és magánszemélyek részére, akik internetfelületen szeretnének hirdetni, reklámozni. A feladat világos képet ad arról, hogy kik azok a személyek, akiknek több, illetve kevesebb ideje jut internetezésre.<br /> <br /> <br /> Best practice:<br /> <br /> Várható értékesítési összeg: 5.000 Ft. Úgy gondolom, hogy nem túl magas összeg, megéri azt az információt, amit később biztosít a cégek, illetve magánszemélyek részére. <br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Ráfordított idő: 2 óra (1 óra 1.000 Ft) - 2.000 Ft<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 5.000-2.000=3.000 Ft<br /> <br /> <br /> COCO elemzés:<br /> <br /> A várható értékesítési összeg: 16.000 Ft. Azt gondolom, hogy egy ilyen komplett és összetett vizsgálati módszert maximálisan megéri megvásárolni ezért az összegért. <br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Ráfordított idő: 1 óra (1.000 Ft)<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 16.000-1.000=15.000 Ft<br /> <br /> Várható különbözet: 16.000-5.000=11.000 Ft<br /> <br /> Tényleges különbözet: 15.000-3.000=12.000 Ft<br /> <br /> <br /> Egyértelműen kiderül, hogy a COCO elemzéssel érhető el a leghatékonyabb és legpontosabb eredmény.<br /> <br /> A tényleges hasznosságban nem változtak a paraméterek.<br /> <br /> === Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ===<br /> <br /> <br /> Objektumok meghatározása<br /> <br /> A kitöltésnél nem volt semmilyen kritérium, mindenki kitölthette a kérdőívet, kortól és nemtől függetlenül. A válaszadók között fiataloktól kezdve az idősekig mindenki részt vett/vehetett, férfiak és nők egyaránt.<br /> <br /> <br /> Attribútumok meghatározása<br /> <br /> Azokat a napi átlag tevékenységeket vettem figyelembe, melyeket egy ember nap mint nap megtesz élete során. Ugyan azokat a cselekményeket írtam fel sorba, melyek alkotják az én, a családom, a barátaim, az ismerőseim mindennapját.<br /> <br /> <br /> Sorszámozás<br /> <br /> 14 sor. 14 kategóriába soroltam azokat az embereket, akik kitöltötték a tesztet (kor és nem).<br /> <br /> <br /> MY-X paraméterek<br /> <br /> MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01<br /> <br /> <br /> <br /> Rangsor<br /> <br /> Az OAM alapján elkészült a COCO elemzés, amely megmutatta, hogy a kitöltő személyek közül kinek van a legtöbb ideje használni az internetet. Az a személy, aki a legalacsonyabb pontszámot érte el, annak van a legtöbb ideje használni az internetet, illetve akinek a legnagyobb pontszáma lett, annak van a legkevesebb ideje űzni ezt a tevékenységet. Ezért kijelenthetjük, hogy akinek a legalacsonyabb lett a pontszáma, annak a korcsoportját a legcélszerűbb megcélozni, mint célcsoport.<br /> <br /> === Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ===<br /> <br /> <br /> Az eredmények tökéletesen kimutatják, hogy mely generáció tud a legtöbb időt fordítani az internet használatra. Ez a rangsor a következő lett:<br /> <br /> <br /> 1. 65+ Nő, 65+ Férfi<br /> <br /> 2. 0-14 Fiú<br /> <br /> 3. 19-25 Fiú<br /> <br /> 4. 0-14 Lány<br /> <br /> 5. 15-18 Lány<br /> <br /> 6. 15-18 Fiú, 56-65 Férfi<br /> <br /> 7. 19-25 Lány<br /> <br /> 8. 41-55 Férfi<br /> <br /> 9. 25-40 Nő, 41-55 Nő, 56-65 Nő<br /> <br /> 10. 25-40 Férfi<br /> <br /> <br /> Tehát a legtöbb idejük az idősebb hölgyeknek és uraknak van. Kérdés az, hogy vajon ők mennyire szeretnék kihasználni az internet adta lehetőségeket? Ezt követően a 0-14 éves korú fiúk, majd pedig a 19-25 éves fiúk. Azt gondolom tehát, hogy ha bárki interneten szeretne valamit értékesíteni, reklámozni, stb., akkor a legtökéletesebb célközönség a kamasz korú fiúk.<br /> <br /> <br /> Internethasználatra pedig a legkevesebb idejük 25-65 éves nők, illetve a 25-40 éves férfiak. Tehát ha valaki konkrétan ezt a korosztályt szeretné kiválasztani célközönségnek, akkor lehet, hogy nem az internet a legjobb helyszíne a figyelemfelkeltésnek.<br /> <br /> === Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ===<br /> <br /> Ez az információ rendkívül hasznosnak bizonyul, ugyanis rengeteg cégnek és magánszemélynek nyújt segítséget, hogy hatékonyabban oszthassa be az idejét.<br /> <br /> A piaci ára nagyon kedvező és időben is gyors megoldást biztosít.<br /> <br /> === Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ===<br /> <br /> <br /> Véleményem szerint maximálisan megérte a befektetett idő a módszer alkalmazását. Az OAM, valamint a COCO elemzés is rendkívül gyors, hatékony és pontos.<br /> <br /> <br /> A hasznosságom megegyezik az előzőekben bemutatott 15.000 Ft-os hasznossággal, hiszen az információk, amelyeket segítségével megtudhatunk, nagyban segítheti a cégeket, illetve a magánszemélyeket. <br /> <br /> <br /> Kijelentem, hogy nem született hiteltelen eredmény az elemzésem során.<br /> <br /> === Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ===<br /> <br /> <br /> Minden hasonlóságelemzés lényege a lépcsős függvény. Ez a függvény segít nekünk abban, hogy a más-más sorszánok a lépcsők összege alapján milyen output-értékhez vezet. Vagyis láthatjuk, hogy melyik személynek mennyi ideje jut internetezésre egy nap. <br /> A COCO elemzés segít eldönteni, hogy kit érdemes megbízni interneten való hirdetéssel, valamint, hogy ki az a korosztály, akiket leginkább el lehet érni egy internetes hirdetéssel/reklámmal.<br /> <br /> [[Fájl:Névtelen1.png]]<br /> <br /> <br /> [[Fájl:Nevetelen.png]]<br /> <br /> === Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ===<br /> <br /> A szócikkek között nem találtam az internetezéssel kapcsolatos cikket. <br /> <br /> Segítségemre volt a felmérésem, valamint az OAM. <br /> <br /> <br /> Internetes forrás:<br /> <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Nevetelen.png&diff=66372 2013-05-24T13:57:07Z

<p>Jkv9: </p> <hr /> <div></div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Internetez%C3%A9s&diff=66371 2013-05-24T13:55:50Z

<p>Jkv9: /* Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba */</p> <hr /> <div>=== Forrás ===<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_idotoltes.xlsx<br /> <br /> === A tervezett alkalmazás/megoldás címe ===<br /> <br /> Az internetezés fontossága napjainkban.<br /> <br /> Különböző korcsoportok internetezési rendszerességének felmérése.<br /> <br /> === A feladat előtörténete ===<br /> <br /> <br /> Személyes kötődés<br /> <br /> <br /> Ez a téma azért fontos, mert azt gondolom, hogy a mai világ ha úgy tetszik &quot;mozgatórugója&quot; az informatika. Mindenhol találkozunk vele, épp úgy, ahogyan az internet használattal. A telefonokban, a tv-ben, a laptopokban, a fényképező gépekben, még a vonaton is van wifi, azaz internet hozzáférési lehetőség. Azt gondolom, hogy ha valaki a későbbiekben ezen a szálon szeretne tovább menni, akkor feltétlenül tudatában kell lennie annak, hogy ki is a célközönség, kik a fogyasztók, illetve kik azok, akik fogyasztóvá válhatnak.<br /> <br /> <br /> Szakértői javaslatok<br /> <br /> <br /> Minden cég, vagy magánszemély, aki az internettel foglalkozik, szeretne vele tisztában lenni, hogy a legnagyobb valószínűséggel kihez/kikhez fog eljutni az adott információ. Aki ezt a hirdetési felületet választja, nyilván szeretné, ha az általa kibocsátott információ minél több emberhez eljutna.<br /> <br /> === A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája ===<br /> <br /> <br /> Abban az esetben, ha nem találkozom Pitlik Tanár úrral, egy olyan módszert alkalmazok, melynek segítségével megtudhatom, hogy mely korcsoportnak van a legtöbb, illetve legkevesebb ideje az internet használatára. Azt gondolom, hogy akkor is táblázat segítségével oldottam volna meg a feladatot, hogy jobban áttekinthetően, könnyebben értékelhessem, hogy mely korcsoportnak mennyi ideje marad az internet használatára. Ha felírom az adott korcsoportokat felbontva nőkre és férfiakra, valamint felírom a napi átlagos elfoglaltságukat, akkor már ki tudom tölteni, hogy egy adott korcsoport mennyi időt tölt el ezekre a rutin dolgokra. Ezt követően átlagot számolok, és így megtudom, kinek van a legkevesebb, illetve a legtöbb felhasználatlan ideje. Azt gondolom, a légcélszerűbb, ha a Microsoft Excel táblázatban készítjük el ezt a vizsgálatot.<br /> <br /> <br /> <br /> Szélsőséges értékek:<br /> <br /> <br /> Csoport14: 50/9=5,5 - tehát neki marad a legtöbb ideje internetezésre<br /> <br /> Csoport8: 65/9=7,2 - számára pedig a legkevesebb idő marad internetezésre.<br /> <br /> <br /> <br /> Összes érték:<br /> <br /> <br /> Csoport1: 63/9=7<br /> <br /> Csoport2: 56/9=6,2<br /> <br /> Csoport3: 60/9=6,6<br /> <br /> Csoport4: 55/9=6,1<br /> <br /> Csoport5: 73/9=8,1<br /> <br /> Csoport6: 54/9=6<br /> <br /> Csoport7: 74/9=8,2<br /> <br /> Csoport9: 64/9=7,1<br /> <br /> Csoport10: 56/9= 6,2<br /> <br /> Csoport11: 73/9=8,1<br /> <br /> Csoport12: 54/9=6<br /> <br /> Csoport13: 71/9=7,8<br /> <br /> === A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ===<br /> <br /> <br /> Az objektumok, illetve attribútumok felírásában egy kisebb statisztikai teszt volt segítségemre. Különböző korú és nemű alanyok voltak a segítségemre, hogy ezt kiderítsem. Kérdésekre kellett választ adniuk, melyeket órában kellett megadni. Azaz, hogy különböző időtöltések hány órát vesznek el az életükből.<br /> <br /> <br /> Objektumok (sorok)<br /> <br /> A kutatásom objektumai a személyek, akik segítségemre voltak kitölteni a vizsgálat során. Kor és nem szerint kategorizáltam őket. A kategóriák a következők voltak:<br /> <br /> <br /> 0-14 fiú<br /> 15-18 lány<br /> 15-18 fiú<br /> 19-25 lány<br /> 19-25 fiú<br /> 25-40 nő<br /> 25-40 férfi<br /> 41-55 nő<br /> 41-55 férfi<br /> 56-65 nő<br /> 56-65 férfi<br /> 65+ nő<br /> 65+ férfi<br /> <br /> <br /> Attribútumok (oszlopok)<br /> <br /> Az attribútumaim nem mások voltak, mint az adott cselekvések, melyeket általában az emberek napi szinten űznek. Ezekből kilencet sorakoztattam fel. A következőket: <br /> <br /> <br /> X1: Kötelezettségekkel töltött idő (iskola, munkahely) X2: Sportolással töltött idő, X3: Tv nézéssel töltött idő, X4: Olvasással töltött idő, X5: Házimunkákkal töltött idő (mosás, főzés, takarítás), X6: Barátokkal töltött idő, X7: Családdal töltött idő, X8: Szórakozással töltött idő, X9: Telefonálással töltött idő.<br /> <br /> <br /> Ha ezekből kivesszük az X2 (sportolás) X4 (olvasás) illetve X9 (telefonálás) attribútumokat, ugyan azt a végeredményt kapjuk, azaz a vizsgálat változatlan marad.<br /> <br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: Napi átlag óraszámot kellett megadni, hogy egy nap hány órát tölt az adott tevékenységgel.<br /> <br /> <br /> Irány<br /> <br /> Tehát az OAM táblázatban minél nagyobb (h) az attribútum annál több kevesebb időt tud tölteni az internetezéssel. Azaz, minél nagyobb az X(1-9) annál kisebb lesz az Y.<br /> <br /> === A feladat által érintett célcsoportok ===<br /> <br /> <br /> A célcsoportom közé tartozott konkrétan mindenki. Nemtől és kortól függetlenül, ugyanis 0-65+ kor keretet adtam meg, valamint férfiakat és nőket is. Tehát mindenki válaszolhatott, aki szeretett volna részt venni a kutatásban.<br /> <br /> <br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> <br /> <br /> - Akik a későbbiekben internet közeli munkahelyet választanak maguknak<br /> <br /> - Akik az interneten szeretnének értékesíteni egy adott tárgyat, vagy szolgáltatást<br /> <br /> - Akik az interneten szeretnének reklámozni<br /> <br /> <br /> Miért?<br /> <br /> <br /> Mert tudniuk kell, hogy kik tudják napi szinten a legtöbbet nézni az internetet. Ha tudom azt, hogy az adott célcsoportom kevés időt szánhat internet használatra, akkor sokkal jobban meg kell válogatni, hogy hol, hogyan és mit fog reklámozni, vagy értékesíteni.<br /> <br /> <br /> Cégeknek is tudniuk kell ezeket az adatokat, akik internet előfizetést értékesítenek, hogy kinek milyen típusú előfizetést javasoljanak.<br /> <br /> === A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ===<br /> <br /> Azt gondolom, hogy a feladat végeredménye nagy segítség lehet olyan cégek és magánszemélyek részére, akik internetfelületen szeretnének hirdetni, reklámozni. A feladat világos képet ad arról, hogy kik azok a személyek, akiknek több, illetve kevesebb ideje jut internetezésre.<br /> <br /> <br /> Best practice:<br /> <br /> Várható értékesítési összeg: 5.000 Ft. Úgy gondolom, hogy nem túl magas összeg, megéri azt az információt, amit később biztosít a cégek, illetve magánszemélyek részére. <br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Ráfordított idő: 2 óra (1 óra 1.000 Ft) - 2.000 Ft<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 5.000-2.000=3.000 Ft<br /> <br /> <br /> COCO elemzés:<br /> <br /> A várható értékesítési összeg: 16.000 Ft. Azt gondolom, hogy egy ilyen komplett és összetett vizsgálati módszert maximálisan megéri megvásárolni ezért az összegért. <br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Ráfordított idő: 1 óra (1.000 Ft)<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 16.000-1.000=15.000 Ft<br /> <br /> Várható különbözet: 16.000-5.000=11.000 Ft<br /> <br /> Tényleges különbözet: 15.000-3.000=12.000 Ft<br /> <br /> <br /> Egyértelműen kiderül, hogy a COCO elemzéssel érhető el a leghatékonyabb és legpontosabb eredmény.<br /> <br /> A tényleges hasznosságban nem változtak a paraméterek.<br /> <br /> === Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ===<br /> <br /> <br /> Objektumok meghatározása<br /> <br /> A kitöltésnél nem volt semmilyen kritérium, mindenki kitölthette a kérdőívet, kortól és nemtől függetlenül. A válaszadók között fiataloktól kezdve az idősekig mindenki részt vett/vehetett, férfiak és nők egyaránt.<br /> <br /> <br /> Attribútumok meghatározása<br /> <br /> Azokat a napi átlag tevékenységeket vettem figyelembe, melyeket egy ember nap mint nap megtesz élete során. Ugyan azokat a cselekményeket írtam fel sorba, melyek alkotják az én, a családom, a barátaim, az ismerőseim mindennapját.<br /> <br /> <br /> Sorszámozás<br /> <br /> 14 sor. 14 kategóriába soroltam azokat az embereket, akik kitöltötték a tesztet (kor és nem).<br /> <br /> <br /> MY-X paraméterek<br /> <br /> MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01<br /> <br /> <br /> <br /> Rangsor<br /> <br /> Az OAM alapján elkészült a COCO elemzés, amely megmutatta, hogy a kitöltő személyek közül kinek van a legtöbb ideje használni az internetet. Az a személy, aki a legalacsonyabb pontszámot érte el, annak van a legtöbb ideje használni az internetet, illetve akinek a legnagyobb pontszáma lett, annak van a legkevesebb ideje űzni ezt a tevékenységet. Ezért kijelenthetjük, hogy akinek a legalacsonyabb lett a pontszáma, annak a korcsoportját a legcélszerűbb megcélozni, mint célcsoport.<br /> <br /> === Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ===<br /> <br /> <br /> Az eredmények tökéletesen kimutatják, hogy mely generáció tud a legtöbb időt fordítani az internet használatra. Ez a rangsor a következő lett:<br /> <br /> <br /> 1. 65+ Nő, 65+ Férfi<br /> <br /> 2. 0-14 Fiú<br /> <br /> 3. 19-25 Fiú<br /> <br /> 4. 0-14 Lány<br /> <br /> 5. 15-18 Lány<br /> <br /> 6. 15-18 Fiú, 56-65 Férfi<br /> <br /> 7. 19-25 Lány<br /> <br /> 8. 41-55 Férfi<br /> <br /> 9. 25-40 Nő, 41-55 Nő, 56-65 Nő<br /> <br /> 10. 25-40 Férfi<br /> <br /> <br /> Tehát a legtöbb idejük az idősebb hölgyeknek és uraknak van. Kérdés az, hogy vajon ők mennyire szeretnék kihasználni az internet adta lehetőségeket? Ezt követően a 0-14 éves korú fiúk, majd pedig a 19-25 éves fiúk. Azt gondolom tehát, hogy ha bárki interneten szeretne valamit értékesíteni, reklámozni, stb., akkor a legtökéletesebb célközönség a kamasz korú fiúk.<br /> <br /> <br /> Internethasználatra pedig a legkevesebb idejük 25-65 éves nők, illetve a 25-40 éves férfiak. Tehát ha valaki konkrétan ezt a korosztályt szeretné kiválasztani célközönségnek, akkor lehet, hogy nem az internet a legjobb helyszíne a figyelemfelkeltésnek.<br /> <br /> === Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ===<br /> <br /> Ez az információ rendkívül hasznosnak bizonyul, ugyanis rengeteg cégnek és magánszemélynek nyújt segítséget, hogy hatékonyabban oszthassa be az idejét.<br /> <br /> A piaci ára nagyon kedvező és időben is gyors megoldást biztosít.<br /> <br /> === Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ===<br /> <br /> <br /> Véleményem szerint maximálisan megérte a befektetett idő a módszer alkalmazását. Az OAM, valamint a COCO elemzés is rendkívül gyors, hatékony és pontos.<br /> <br /> <br /> A hasznosságom megegyezik az előzőekben bemutatott 15.000 Ft-os hasznossággal, hiszen az információk, amelyeket segítségével megtudhatunk, nagyban segítheti a cégeket, illetve a magánszemélyeket. <br /> <br /> <br /> Kijelentem, hogy nem született hiteltelen eredmény az elemzésem során.<br /> <br /> === Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ===<br /> <br /> <br /> Minden hasonlóságelemzés lényege a lépcsős függvény. Ez a függvény segít nekünk abban, hogy a más-más sorszánok a lépcsők összege alapján milyen output-értékhez vezet. Vagyis láthatjuk, hogy melyik személynek mennyi ideje jut internetezésre egy nap. <br /> A COCO elemzés segít eldönteni, hogy kit érdemes megbízni interneten való hirdetéssel, valamint, hogy ki az a korosztály, akiket leginkább el lehet érni egy internetes hirdetéssel/reklámmal.<br /> <br /> [[Fájl:Névtelen1.png]]<br /> <br /> === Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ===<br /> <br /> A szócikkek között nem találtam az internetezéssel kapcsolatos cikket. <br /> <br /> Segítségemre volt a felmérésem, valamint az OAM. <br /> <br /> <br /> Internetes forrás:<br /> <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=F%C3%A1jl:N%C3%A9vtelen1.png&diff=66370 2013-05-24T13:55:01Z

<p>Jkv9: </p> <hr /> <div></div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Internetez%C3%A9s&diff=66369 2013-05-24T13:54:41Z

<p>Jkv9: /* Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba */</p> <hr /> <div>=== Forrás ===<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_idotoltes.xlsx<br /> <br /> === A tervezett alkalmazás/megoldás címe ===<br /> <br /> Az internetezés fontossága napjainkban.<br /> <br /> Különböző korcsoportok internetezési rendszerességének felmérése.<br /> <br /> === A feladat előtörténete ===<br /> <br /> <br /> Személyes kötődés<br /> <br /> <br /> Ez a téma azért fontos, mert azt gondolom, hogy a mai világ ha úgy tetszik &quot;mozgatórugója&quot; az informatika. Mindenhol találkozunk vele, épp úgy, ahogyan az internet használattal. A telefonokban, a tv-ben, a laptopokban, a fényképező gépekben, még a vonaton is van wifi, azaz internet hozzáférési lehetőség. Azt gondolom, hogy ha valaki a későbbiekben ezen a szálon szeretne tovább menni, akkor feltétlenül tudatában kell lennie annak, hogy ki is a célközönség, kik a fogyasztók, illetve kik azok, akik fogyasztóvá válhatnak.<br /> <br /> <br /> Szakértői javaslatok<br /> <br /> <br /> Minden cég, vagy magánszemély, aki az internettel foglalkozik, szeretne vele tisztában lenni, hogy a legnagyobb valószínűséggel kihez/kikhez fog eljutni az adott információ. Aki ezt a hirdetési felületet választja, nyilván szeretné, ha az általa kibocsátott információ minél több emberhez eljutna.<br /> <br /> === A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája ===<br /> <br /> <br /> Abban az esetben, ha nem találkozom Pitlik Tanár úrral, egy olyan módszert alkalmazok, melynek segítségével megtudhatom, hogy mely korcsoportnak van a legtöbb, illetve legkevesebb ideje az internet használatára. Azt gondolom, hogy akkor is táblázat segítségével oldottam volna meg a feladatot, hogy jobban áttekinthetően, könnyebben értékelhessem, hogy mely korcsoportnak mennyi ideje marad az internet használatára. Ha felírom az adott korcsoportokat felbontva nőkre és férfiakra, valamint felírom a napi átlagos elfoglaltságukat, akkor már ki tudom tölteni, hogy egy adott korcsoport mennyi időt tölt el ezekre a rutin dolgokra. Ezt követően átlagot számolok, és így megtudom, kinek van a legkevesebb, illetve a legtöbb felhasználatlan ideje. Azt gondolom, a légcélszerűbb, ha a Microsoft Excel táblázatban készítjük el ezt a vizsgálatot.<br /> <br /> <br /> <br /> Szélsőséges értékek:<br /> <br /> <br /> Csoport14: 50/9=5,5 - tehát neki marad a legtöbb ideje internetezésre<br /> <br /> Csoport8: 65/9=7,2 - számára pedig a legkevesebb idő marad internetezésre.<br /> <br /> <br /> <br /> Összes érték:<br /> <br /> <br /> Csoport1: 63/9=7<br /> <br /> Csoport2: 56/9=6,2<br /> <br /> Csoport3: 60/9=6,6<br /> <br /> Csoport4: 55/9=6,1<br /> <br /> Csoport5: 73/9=8,1<br /> <br /> Csoport6: 54/9=6<br /> <br /> Csoport7: 74/9=8,2<br /> <br /> Csoport9: 64/9=7,1<br /> <br /> Csoport10: 56/9= 6,2<br /> <br /> Csoport11: 73/9=8,1<br /> <br /> Csoport12: 54/9=6<br /> <br /> Csoport13: 71/9=7,8<br /> <br /> === A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ===<br /> <br /> <br /> Az objektumok, illetve attribútumok felírásában egy kisebb statisztikai teszt volt segítségemre. Különböző korú és nemű alanyok voltak a segítségemre, hogy ezt kiderítsem. Kérdésekre kellett választ adniuk, melyeket órában kellett megadni. Azaz, hogy különböző időtöltések hány órát vesznek el az életükből.<br /> <br /> <br /> Objektumok (sorok)<br /> <br /> A kutatásom objektumai a személyek, akik segítségemre voltak kitölteni a vizsgálat során. Kor és nem szerint kategorizáltam őket. A kategóriák a következők voltak:<br /> <br /> <br /> 0-14 fiú<br /> 15-18 lány<br /> 15-18 fiú<br /> 19-25 lány<br /> 19-25 fiú<br /> 25-40 nő<br /> 25-40 férfi<br /> 41-55 nő<br /> 41-55 férfi<br /> 56-65 nő<br /> 56-65 férfi<br /> 65+ nő<br /> 65+ férfi<br /> <br /> <br /> Attribútumok (oszlopok)<br /> <br /> Az attribútumaim nem mások voltak, mint az adott cselekvések, melyeket általában az emberek napi szinten űznek. Ezekből kilencet sorakoztattam fel. A következőket: <br /> <br /> <br /> X1: Kötelezettségekkel töltött idő (iskola, munkahely) X2: Sportolással töltött idő, X3: Tv nézéssel töltött idő, X4: Olvasással töltött idő, X5: Házimunkákkal töltött idő (mosás, főzés, takarítás), X6: Barátokkal töltött idő, X7: Családdal töltött idő, X8: Szórakozással töltött idő, X9: Telefonálással töltött idő.<br /> <br /> <br /> Ha ezekből kivesszük az X2 (sportolás) X4 (olvasás) illetve X9 (telefonálás) attribútumokat, ugyan azt a végeredményt kapjuk, azaz a vizsgálat változatlan marad.<br /> <br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: Napi átlag óraszámot kellett megadni, hogy egy nap hány órát tölt az adott tevékenységgel.<br /> <br /> <br /> Irány<br /> <br /> Tehát az OAM táblázatban minél nagyobb (h) az attribútum annál több kevesebb időt tud tölteni az internetezéssel. Azaz, minél nagyobb az X(1-9) annál kisebb lesz az Y.<br /> <br /> === A feladat által érintett célcsoportok ===<br /> <br /> <br /> A célcsoportom közé tartozott konkrétan mindenki. Nemtől és kortól függetlenül, ugyanis 0-65+ kor keretet adtam meg, valamint férfiakat és nőket is. Tehát mindenki válaszolhatott, aki szeretett volna részt venni a kutatásban.<br /> <br /> <br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> <br /> <br /> - Akik a későbbiekben internet közeli munkahelyet választanak maguknak<br /> <br /> - Akik az interneten szeretnének értékesíteni egy adott tárgyat, vagy szolgáltatást<br /> <br /> - Akik az interneten szeretnének reklámozni<br /> <br /> <br /> Miért?<br /> <br /> <br /> Mert tudniuk kell, hogy kik tudják napi szinten a legtöbbet nézni az internetet. Ha tudom azt, hogy az adott célcsoportom kevés időt szánhat internet használatra, akkor sokkal jobban meg kell válogatni, hogy hol, hogyan és mit fog reklámozni, vagy értékesíteni.<br /> <br /> <br /> Cégeknek is tudniuk kell ezeket az adatokat, akik internet előfizetést értékesítenek, hogy kinek milyen típusú előfizetést javasoljanak.<br /> <br /> === A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ===<br /> <br /> Azt gondolom, hogy a feladat végeredménye nagy segítség lehet olyan cégek és magánszemélyek részére, akik internetfelületen szeretnének hirdetni, reklámozni. A feladat világos képet ad arról, hogy kik azok a személyek, akiknek több, illetve kevesebb ideje jut internetezésre.<br /> <br /> <br /> Best practice:<br /> <br /> Várható értékesítési összeg: 5.000 Ft. Úgy gondolom, hogy nem túl magas összeg, megéri azt az információt, amit később biztosít a cégek, illetve magánszemélyek részére. <br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Ráfordított idő: 2 óra (1 óra 1.000 Ft) - 2.000 Ft<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 5.000-2.000=3.000 Ft<br /> <br /> <br /> COCO elemzés:<br /> <br /> A várható értékesítési összeg: 16.000 Ft. Azt gondolom, hogy egy ilyen komplett és összetett vizsgálati módszert maximálisan megéri megvásárolni ezért az összegért. <br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Ráfordított idő: 1 óra (1.000 Ft)<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 16.000-1.000=15.000 Ft<br /> <br /> Várható különbözet: 16.000-5.000=11.000 Ft<br /> <br /> Tényleges különbözet: 15.000-3.000=12.000 Ft<br /> <br /> <br /> Egyértelműen kiderül, hogy a COCO elemzéssel érhető el a leghatékonyabb és legpontosabb eredmény.<br /> <br /> A tényleges hasznosságban nem változtak a paraméterek.<br /> <br /> === Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ===<br /> <br /> <br /> Objektumok meghatározása<br /> <br /> A kitöltésnél nem volt semmilyen kritérium, mindenki kitölthette a kérdőívet, kortól és nemtől függetlenül. A válaszadók között fiataloktól kezdve az idősekig mindenki részt vett/vehetett, férfiak és nők egyaránt.<br /> <br /> <br /> Attribútumok meghatározása<br /> <br /> Azokat a napi átlag tevékenységeket vettem figyelembe, melyeket egy ember nap mint nap megtesz élete során. Ugyan azokat a cselekményeket írtam fel sorba, melyek alkotják az én, a családom, a barátaim, az ismerőseim mindennapját.<br /> <br /> <br /> Sorszámozás<br /> <br /> 14 sor. 14 kategóriába soroltam azokat az embereket, akik kitöltötték a tesztet (kor és nem).<br /> <br /> <br /> MY-X paraméterek<br /> <br /> MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01<br /> <br /> <br /> <br /> Rangsor<br /> <br /> Az OAM alapján elkészült a COCO elemzés, amely megmutatta, hogy a kitöltő személyek közül kinek van a legtöbb ideje használni az internetet. Az a személy, aki a legalacsonyabb pontszámot érte el, annak van a legtöbb ideje használni az internetet, illetve akinek a legnagyobb pontszáma lett, annak van a legkevesebb ideje űzni ezt a tevékenységet. Ezért kijelenthetjük, hogy akinek a legalacsonyabb lett a pontszáma, annak a korcsoportját a legcélszerűbb megcélozni, mint célcsoport.<br /> <br /> === Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ===<br /> <br /> <br /> Az eredmények tökéletesen kimutatják, hogy mely generáció tud a legtöbb időt fordítani az internet használatra. Ez a rangsor a következő lett:<br /> <br /> <br /> 1. 65+ Nő, 65+ Férfi<br /> <br /> 2. 0-14 Fiú<br /> <br /> 3. 19-25 Fiú<br /> <br /> 4. 0-14 Lány<br /> <br /> 5. 15-18 Lány<br /> <br /> 6. 15-18 Fiú, 56-65 Férfi<br /> <br /> 7. 19-25 Lány<br /> <br /> 8. 41-55 Férfi<br /> <br /> 9. 25-40 Nő, 41-55 Nő, 56-65 Nő<br /> <br /> 10. 25-40 Férfi<br /> <br /> <br /> Tehát a legtöbb idejük az idősebb hölgyeknek és uraknak van. Kérdés az, hogy vajon ők mennyire szeretnék kihasználni az internet adta lehetőségeket? Ezt követően a 0-14 éves korú fiúk, majd pedig a 19-25 éves fiúk. Azt gondolom tehát, hogy ha bárki interneten szeretne valamit értékesíteni, reklámozni, stb., akkor a legtökéletesebb célközönség a kamasz korú fiúk.<br /> <br /> <br /> Internethasználatra pedig a legkevesebb idejük 25-65 éves nők, illetve a 25-40 éves férfiak. Tehát ha valaki konkrétan ezt a korosztályt szeretné kiválasztani célközönségnek, akkor lehet, hogy nem az internet a legjobb helyszíne a figyelemfelkeltésnek.<br /> <br /> === Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ===<br /> <br /> Ez az információ rendkívül hasznosnak bizonyul, ugyanis rengeteg cégnek és magánszemélynek nyújt segítséget, hogy hatékonyabban oszthassa be az idejét.<br /> <br /> A piaci ára nagyon kedvező és időben is gyors megoldást biztosít.<br /> <br /> === Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ===<br /> <br /> <br /> Véleményem szerint maximálisan megérte a befektetett idő a módszer alkalmazását. Az OAM, valamint a COCO elemzés is rendkívül gyors, hatékony és pontos.<br /> <br /> <br /> A hasznosságom megegyezik az előzőekben bemutatott 15.000 Ft-os hasznossággal, hiszen az információk, amelyeket segítségével megtudhatunk, nagyban segítheti a cégeket, illetve a magánszemélyeket. <br /> <br /> <br /> Kijelentem, hogy nem született hiteltelen eredmény az elemzésem során.<br /> <br /> === Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ===<br /> <br /> <br /> Minden hasonlóságelemzés lényege a lépcsős függvény. Ez a függvény segít nekünk abban, hogy a más-más sorszánok a lépcsők összege alapján milyen output-értékhez vezet. Vagyis láthatjuk, hogy melyik személynek mennyi ideje jut internetezésre egy nap. <br /> A COCO elemzés segít eldönteni, hogy kit érdemes megbízni interneten való hirdetéssel, valamint, hogy ki az a korosztály, akiket leginkább el lehet érni egy internetes hirdetéssel/reklámmal.<br /> <br /> === Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ===<br /> <br /> A szócikkek között nem találtam az internetezéssel kapcsolatos cikket. <br /> <br /> Segítségemre volt a felmérésem, valamint az OAM. <br /> <br /> <br /> Internetes forrás:<br /> <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Internetez%C3%A9s&diff=66358 2013-05-24T13:03:27Z

<p>Jkv9: /* Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba */</p> <hr /> <div>=== Forrás ===<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_idotoltes.xlsx<br /> <br /> === A tervezett alkalmazás/megoldás címe ===<br /> <br /> Az internetezés fontossága napjainkban.<br /> <br /> Különböző korcsoportok internetezési rendszerességének felmérése.<br /> <br /> === A feladat előtörténete ===<br /> <br /> <br /> Személyes kötődés<br /> <br /> <br /> Ez a téma azért fontos, mert azt gondolom, hogy a mai világ ha úgy tetszik &quot;mozgatórugója&quot; az informatika. Mindenhol találkozunk vele, épp úgy, ahogyan az internet használattal. A telefonokban, a tv-ben, a laptopokban, a fényképező gépekben, még a vonaton is van wifi, azaz internet hozzáférési lehetőség. Azt gondolom, hogy ha valaki a későbbiekben ezen a szálon szeretne tovább menni, akkor feltétlenül tudatában kell lennie annak, hogy ki is a célközönség, kik a fogyasztók, illetve kik azok, akik fogyasztóvá válhatnak.<br /> <br /> <br /> Szakértői javaslatok<br /> <br /> <br /> Minden cég, vagy magánszemély, aki az internettel foglalkozik, szeretne vele tisztában lenni, hogy a legnagyobb valószínűséggel kihez/kikhez fog eljutni az adott információ. Aki ezt a hirdetési felületet választja, nyilván szeretné, ha az általa kibocsátott információ minél több emberhez eljutna.<br /> <br /> === A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája ===<br /> <br /> <br /> Abban az esetben, ha nem találkozom Pitlik Tanár úrral, egy olyan módszert alkalmazok, melynek segítségével megtudhatom, hogy mely korcsoportnak van a legtöbb, illetve legkevesebb ideje az internet használatára. Azt gondolom, hogy akkor is táblázat segítségével oldottam volna meg a feladatot, hogy jobban áttekinthetően, könnyebben értékelhessem, hogy mely korcsoportnak mennyi ideje marad az internet használatára. Ha felírom az adott korcsoportokat felbontva nőkre és férfiakra, valamint felírom a napi átlagos elfoglaltságukat, akkor már ki tudom tölteni, hogy egy adott korcsoport mennyi időt tölt el ezekre a rutin dolgokra. Ezt követően átlagot számolok, és így megtudom, kinek van a legkevesebb, illetve a legtöbb felhasználatlan ideje. Azt gondolom, a légcélszerűbb, ha a Microsoft Excel táblázatban készítjük el ezt a vizsgálatot.<br /> <br /> <br /> <br /> Szélsőséges értékek:<br /> <br /> <br /> Csoport14: 50/9=5,5 - tehát neki marad a legtöbb ideje internetezésre<br /> <br /> Csoport8: 65/9=7,2 - számára pedig a legkevesebb idő marad internetezésre.<br /> <br /> <br /> <br /> Összes érték:<br /> <br /> <br /> Csoport1: 63/9=7<br /> <br /> Csoport2: 56/9=6,2<br /> <br /> Csoport3: 60/9=6,6<br /> <br /> Csoport4: 55/9=6,1<br /> <br /> Csoport5: 73/9=8,1<br /> <br /> Csoport6: 54/9=6<br /> <br /> Csoport7: 74/9=8,2<br /> <br /> Csoport9: 64/9=7,1<br /> <br /> Csoport10: 56/9= 6,2<br /> <br /> Csoport11: 73/9=8,1<br /> <br /> Csoport12: 54/9=6<br /> <br /> Csoport13: 71/9=7,8<br /> <br /> === A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ===<br /> <br /> <br /> Az objektumok, illetve attribútumok felírásában egy kisebb statisztikai teszt volt segítségemre. Különböző korú és nemű alanyok voltak a segítségemre, hogy ezt kiderítsem. Kérdésekre kellett választ adniuk, melyeket órában kellett megadni. Azaz, hogy különböző időtöltések hány órát vesznek el az életükből.<br /> <br /> <br /> Objektumok (sorok)<br /> <br /> A kutatásom objektumai a személyek, akik segítségemre voltak kitölteni a vizsgálat során. Kor és nem szerint kategorizáltam őket. A kategóriák a következők voltak:<br /> <br /> <br /> 0-14 fiú<br /> 15-18 lány<br /> 15-18 fiú<br /> 19-25 lány<br /> 19-25 fiú<br /> 25-40 nő<br /> 25-40 férfi<br /> 41-55 nő<br /> 41-55 férfi<br /> 56-65 nő<br /> 56-65 férfi<br /> 65+ nő<br /> 65+ férfi<br /> <br /> <br /> Attribútumok (oszlopok)<br /> <br /> Az attribútumaim nem mások voltak, mint az adott cselekvések, melyeket általában az emberek napi szinten űznek. Ezekből kilencet sorakoztattam fel. A következőket: <br /> <br /> <br /> X1: Kötelezettségekkel töltött idő (iskola, munkahely) X2: Sportolással töltött idő, X3: Tv nézéssel töltött idő, X4: Olvasással töltött idő, X5: Házimunkákkal töltött idő (mosás, főzés, takarítás), X6: Barátokkal töltött idő, X7: Családdal töltött idő, X8: Szórakozással töltött idő, X9: Telefonálással töltött idő.<br /> <br /> <br /> Ha ezekből kivesszük az X2 (sportolás) X4 (olvasás) illetve X9 (telefonálás) attribútumokat, ugyan azt a végeredményt kapjuk, azaz a vizsgálat változatlan marad.<br /> <br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: Napi átlag óraszámot kellett megadni, hogy egy nap hány órát tölt az adott tevékenységgel.<br /> <br /> <br /> Irány<br /> <br /> Tehát az OAM táblázatban minél nagyobb (h) az attribútum annál több kevesebb időt tud tölteni az internetezéssel. Azaz, minél nagyobb az X(1-9) annál kisebb lesz az Y.<br /> <br /> === A feladat által érintett célcsoportok ===<br /> <br /> <br /> A célcsoportom közé tartozott konkrétan mindenki. Nemtől és kortól függetlenül, ugyanis 0-65+ kor keretet adtam meg, valamint férfiakat és nőket is. Tehát mindenki válaszolhatott, aki szeretett volna részt venni a kutatásban.<br /> <br /> <br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> <br /> <br /> - Akik a későbbiekben internet közeli munkahelyet választanak maguknak<br /> <br /> - Akik az interneten szeretnének értékesíteni egy adott tárgyat, vagy szolgáltatást<br /> <br /> - Akik az interneten szeretnének reklámozni<br /> <br /> <br /> Miért?<br /> <br /> <br /> Mert tudniuk kell, hogy kik tudják napi szinten a legtöbbet nézni az internetet. Ha tudom azt, hogy az adott célcsoportom kevés időt szánhat internet használatra, akkor sokkal jobban meg kell válogatni, hogy hol, hogyan és mit fog reklámozni, vagy értékesíteni.<br /> <br /> <br /> Cégeknek is tudniuk kell ezeket az adatokat, akik internet előfizetést értékesítenek, hogy kinek milyen típusú előfizetést javasoljanak.<br /> <br /> === A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ===<br /> <br /> Azt gondolom, hogy a feladat végeredménye nagy segítség lehet olyan cégek és magánszemélyek részére, akik internetfelületen szeretnének hirdetni, reklámozni. A feladat világos képet ad arról, hogy kik azok a személyek, akiknek több, illetve kevesebb ideje jut internetezésre.<br /> <br /> <br /> Best practice:<br /> <br /> Várható értékesítési összeg: 5.000 Ft. Úgy gondolom, hogy nem túl magas összeg, megéri azt az információt, amit később biztosít a cégek, illetve magánszemélyek részére. <br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Ráfordított idő: 2 óra (1 óra 1.000 Ft) - 2.000 Ft<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 5.000-2.000=3.000 Ft<br /> <br /> <br /> COCO elemzés:<br /> <br /> A várható értékesítési összeg: 16.000 Ft. Azt gondolom, hogy egy ilyen komplett és összetett vizsgálati módszert maximálisan megéri megvásárolni ezért az összegért. <br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Ráfordított idő: 1 óra (1.000 Ft)<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 16.000-1.000=15.000 Ft<br /> <br /> Várható különbözet: 16.000-5.000=11.000 Ft<br /> <br /> Tényleges különbözet: 15.000-3.000=12.000 Ft<br /> <br /> <br /> Egyértelműen kiderül, hogy a COCO elemzéssel érhető el a leghatékonyabb és legpontosabb eredmény.<br /> <br /> A tényleges hasznosságban nem változtak a paraméterek.<br /> <br /> === Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ===<br /> <br /> <br /> Objektumok meghatározása<br /> <br /> A kitöltésnél nem volt semmilyen kritérium, mindenki kitölthette a kérdőívet, kortól és nemtől függetlenül. A válaszadók között fiataloktól kezdve az idősekig mindenki részt vett/vehetett, férfiak és nők egyaránt.<br /> <br /> <br /> Attribútumok meghatározása<br /> <br /> Azokat a napi átlag tevékenységeket vettem figyelembe, melyeket egy ember nap mint nap megtesz élete során. Ugyan azokat a cselekményeket írtam fel sorba, melyek alkotják az én, a családom, a barátaim, az ismerőseim mindennapját.<br /> <br /> <br /> Sorszámozás<br /> <br /> 14 sor. 14 kategóriába soroltam azokat az embereket, akik kitöltötték a tesztet (kor és nem).<br /> <br /> <br /> MY-X paraméterek<br /> <br /> MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01<br /> <br /> <br /> <br /> Rangsor<br /> <br /> Az OAM alapján elkészült a COCO elemzés, amely megmutatta, hogy a kitöltő személyek közül kinek van a legtöbb ideje használni az internetet. Az a személy, aki a legalacsonyabb pontszámot érte el, annak van a legtöbb ideje használni az internetet, illetve akinek a legnagyobb pontszáma lett, annak van a legkevesebb ideje űzni ezt a tevékenységet. Ezért kijelenthetjük, hogy akinek a legalacsonyabb lett a pontszáma, annak a korcsoportját a legcélszerűbb megcélozni, mint célcsoport.<br /> <br /> === Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ===<br /> <br /> <br /> Az eredmények tökéletesen kimutatják, hogy mely generáció tud a legtöbb időt fordítani az internet használatra. Ez a rangsor a következő lett:<br /> <br /> <br /> 1. 65+ Nő, 65+ Férfi<br /> <br /> 2. 0-14 Fiú<br /> <br /> 3. 19-25 Fiú<br /> <br /> 4. 0-14 Lány<br /> <br /> 5. 15-18 Lány<br /> <br /> 6. 15-18 Fiú, 56-65 Férfi<br /> <br /> 7. 19-25 Lány<br /> <br /> 8. 41-55 Férfi<br /> <br /> 9. 25-40 Nő, 41-55 Nő, 56-65 Nő<br /> <br /> 10. 25-40 Férfi<br /> <br /> <br /> Tehát a legtöbb idejük az idősebb hölgyeknek és uraknak van. Kérdés az, hogy vajon ők mennyire szeretnék kihasználni az internet adta lehetőségeket? Ezt követően a 0-14 éves korú fiúk, majd pedig a 19-25 éves fiúk. Azt gondolom tehát, hogy ha bárki interneten szeretne valamit értékesíteni, reklámozni, stb., akkor a legtökéletesebb célközönség a kamasz korú fiúk.<br /> <br /> <br /> Internethasználatra pedig a legkevesebb idejük 25-65 éves nők, illetve a 25-40 éves férfiak. Tehát ha valaki konkrétan ezt a korosztályt szeretné kiválasztani célközönségnek, akkor lehet, hogy nem az internet a legjobb helyszíne a figyelemfelkeltésnek.<br /> <br /> === Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ===<br /> <br /> Ez az információ rendkívül hasznosnak bizonyul, ugyanis rengeteg cégnek és magánszemélynek nyújt segítséget, hogy hatékonyabban oszthassa be az idejét.<br /> <br /> A piaci ára nagyon kedvező és időben is gyors megoldást biztosít.<br /> <br /> === Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ===<br /> <br /> <br /> Véleményem szerint maximálisan megérte a befektetett idő a módszer alkalmazását. Az OAM, valamint a COCO elemzés is rendkívül gyors, hatékony és pontos.<br /> <br /> <br /> A hasznosságom megegyezik az előzőekben bemutatott 15.000 Ft-os hasznossággal, hiszen az információk, amelyeket segítségével megtudhatunk, nagyban segítheti a cégeket, illetve a magánszemélyeket. <br /> <br /> <br /> Kijelentem, hogy nem született hiteltelen eredmény az elemzésem során.<br /> <br /> === Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ===<br /> <br /> <br /> Minden hasonlóságelemzés lényege a lépcsős függvény. Ez a függvény segít nekünk abban, hogy a más-más sorszánok a lépcsők összege alapján milyen output-értékhez vezet. Vagyis láthatjuk, hogy melyik személynek mennyi ideje jut internetezésre egy nap. <br /> A COCO elemzés segít eldönteni, hogy kit érdemes megbízni interneten való hirdetéssel, valamint, hogy ki az a korosztály, akiket leginkább el lehet érni egy internetes hirdetéssel/reklámmal. <br /> <br /> <br /> <br /> [[Fájl:Lépcső1.PNG]]<br /> <br /> <br /> <br /> [[Fájl:Lépcső2.PNG]]<br /> <br /> === Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ===<br /> <br /> A szócikkek között nem találtam az internetezéssel kapcsolatos cikket. <br /> <br /> Segítségemre volt a felmérésem, valamint az OAM. <br /> <br /> <br /> Internetes forrás:<br /> <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Internetez%C3%A9s&diff=66349 2013-05-24T12:23:16Z

<p>Jkv9: /* Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba */</p> <hr /> <div>=== Forrás ===<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_idotoltes.xlsx<br /> <br /> === A tervezett alkalmazás/megoldás címe ===<br /> <br /> Az internetezés fontossága napjainkban.<br /> <br /> Különböző korcsoportok internetezési rendszerességének felmérése.<br /> <br /> === A feladat előtörténete ===<br /> <br /> <br /> Személyes kötődés<br /> <br /> <br /> Ez a téma azért fontos, mert azt gondolom, hogy a mai világ ha úgy tetszik &quot;mozgatórugója&quot; az informatika. Mindenhol találkozunk vele, épp úgy, ahogyan az internet használattal. A telefonokban, a tv-ben, a laptopokban, a fényképező gépekben, még a vonaton is van wifi, azaz internet hozzáférési lehetőség. Azt gondolom, hogy ha valaki a későbbiekben ezen a szálon szeretne tovább menni, akkor feltétlenül tudatában kell lennie annak, hogy ki is a célközönség, kik a fogyasztók, illetve kik azok, akik fogyasztóvá válhatnak.<br /> <br /> <br /> Szakértői javaslatok<br /> <br /> <br /> Minden cég, vagy magánszemély, aki az internettel foglalkozik, szeretne vele tisztában lenni, hogy a legnagyobb valószínűséggel kihez/kikhez fog eljutni az adott információ. Aki ezt a hirdetési felületet választja, nyilván szeretné, ha az általa kibocsátott információ minél több emberhez eljutna.<br /> <br /> === A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája ===<br /> <br /> <br /> Abban az esetben, ha nem találkozom Pitlik Tanár úrral, egy olyan módszert alkalmazok, melynek segítségével megtudhatom, hogy mely korcsoportnak van a legtöbb, illetve legkevesebb ideje az internet használatára. Azt gondolom, hogy akkor is táblázat segítségével oldottam volna meg a feladatot, hogy jobban áttekinthetően, könnyebben értékelhessem, hogy mely korcsoportnak mennyi ideje marad az internet használatára. Ha felírom az adott korcsoportokat felbontva nőkre és férfiakra, valamint felírom a napi átlagos elfoglaltságukat, akkor már ki tudom tölteni, hogy egy adott korcsoport mennyi időt tölt el ezekre a rutin dolgokra. Ezt követően átlagot számolok, és így megtudom, kinek van a legkevesebb, illetve a legtöbb felhasználatlan ideje. Azt gondolom, a légcélszerűbb, ha a Microsoft Excel táblázatban készítjük el ezt a vizsgálatot.<br /> <br /> <br /> <br /> Szélsőséges értékek:<br /> <br /> <br /> Csoport14: 50/9=5,5 - tehát neki marad a legtöbb ideje internetezésre<br /> <br /> Csoport8: 65/9=7,2 - számára pedig a legkevesebb idő marad internetezésre.<br /> <br /> <br /> <br /> Összes érték:<br /> <br /> <br /> Csoport1: 63/9=7<br /> <br /> Csoport2: 56/9=6,2<br /> <br /> Csoport3: 60/9=6,6<br /> <br /> Csoport4: 55/9=6,1<br /> <br /> Csoport5: 73/9=8,1<br /> <br /> Csoport6: 54/9=6<br /> <br /> Csoport7: 74/9=8,2<br /> <br /> Csoport9: 64/9=7,1<br /> <br /> Csoport10: 56/9= 6,2<br /> <br /> Csoport11: 73/9=8,1<br /> <br /> Csoport12: 54/9=6<br /> <br /> Csoport13: 71/9=7,8<br /> <br /> === A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ===<br /> <br /> <br /> Az objektumok, illetve attribútumok felírásában egy kisebb statisztikai teszt volt segítségemre. Különböző korú és nemű alanyok voltak a segítségemre, hogy ezt kiderítsem. Kérdésekre kellett választ adniuk, melyeket órában kellett megadni. Azaz, hogy különböző időtöltések hány órát vesznek el az életükből.<br /> <br /> <br /> Objektumok (sorok)<br /> <br /> A kutatásom objektumai a személyek, akik segítségemre voltak kitölteni a vizsgálat során. Kor és nem szerint kategorizáltam őket. A kategóriák a következők voltak:<br /> <br /> <br /> 0-14 fiú<br /> 15-18 lány<br /> 15-18 fiú<br /> 19-25 lány<br /> 19-25 fiú<br /> 25-40 nő<br /> 25-40 férfi<br /> 41-55 nő<br /> 41-55 férfi<br /> 56-65 nő<br /> 56-65 férfi<br /> 65+ nő<br /> 65+ férfi<br /> <br /> <br /> Attribútumok (oszlopok)<br /> <br /> Az attribútumaim nem mások voltak, mint az adott cselekvések, melyeket általában az emberek napi szinten űznek. Ezekből kilencet sorakoztattam fel. A következőket: <br /> <br /> <br /> X1: Kötelezettségekkel töltött idő (iskola, munkahely) X2: Sportolással töltött idő, X3: Tv nézéssel töltött idő, X4: Olvasással töltött idő, X5: Házimunkákkal töltött idő (mosás, főzés, takarítás), X6: Barátokkal töltött idő, X7: Családdal töltött idő, X8: Szórakozással töltött idő, X9: Telefonálással töltött idő.<br /> <br /> <br /> Ha ezekből kivesszük az X2 (sportolás) X4 (olvasás) illetve X9 (telefonálás) attribútumokat, ugyan azt a végeredményt kapjuk, azaz a vizsgálat változatlan marad.<br /> <br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: Napi átlag óraszámot kellett megadni, hogy egy nap hány órát tölt az adott tevékenységgel.<br /> <br /> <br /> Irány<br /> <br /> Tehát az OAM táblázatban minél nagyobb (h) az attribútum annál több kevesebb időt tud tölteni az internetezéssel. Azaz, minél nagyobb az X(1-9) annál kisebb lesz az Y.<br /> <br /> === A feladat által érintett célcsoportok ===<br /> <br /> <br /> A célcsoportom közé tartozott konkrétan mindenki. Nemtől és kortól függetlenül, ugyanis 0-65+ kor keretet adtam meg, valamint férfiakat és nőket is. Tehát mindenki válaszolhatott, aki szeretett volna részt venni a kutatásban.<br /> <br /> <br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> <br /> <br /> - Akik a későbbiekben internet közeli munkahelyet választanak maguknak<br /> <br /> - Akik az interneten szeretnének értékesíteni egy adott tárgyat, vagy szolgáltatást<br /> <br /> - Akik az interneten szeretnének reklámozni<br /> <br /> <br /> Miért?<br /> <br /> <br /> Mert tudniuk kell, hogy kik tudják napi szinten a legtöbbet nézni az internetet. Ha tudom azt, hogy az adott célcsoportom kevés időt szánhat internet használatra, akkor sokkal jobban meg kell válogatni, hogy hol, hogyan és mit fog reklámozni, vagy értékesíteni.<br /> <br /> <br /> Cégeknek is tudniuk kell ezeket az adatokat, akik internet előfizetést értékesítenek, hogy kinek milyen típusú előfizetést javasoljanak.<br /> <br /> === A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ===<br /> <br /> Azt gondolom, hogy a feladat végeredménye nagy segítség lehet olyan cégek és magánszemélyek részére, akik internetfelületen szeretnének hirdetni, reklámozni. A feladat világos képet ad arról, hogy kik azok a személyek, akiknek több, illetve kevesebb ideje jut internetezésre.<br /> <br /> <br /> Best practice:<br /> <br /> Várható értékesítési összeg: 5.000 Ft. Úgy gondolom, hogy nem túl magas összeg, megéri azt az információt, amit később biztosít a cégek, illetve magánszemélyek részére. <br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Ráfordított idő: 2 óra (1 óra 1.000 Ft) - 2.000 Ft<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 5.000-2.000=3.000 Ft<br /> <br /> <br /> COCO elemzés:<br /> <br /> A várható értékesítési összeg: 16.000 Ft. Azt gondolom, hogy egy ilyen komplett és összetett vizsgálati módszert maximálisan megéri megvásárolni ezért az összegért. <br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Ráfordított idő: 1 óra (1.000 Ft)<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 16.000-1.000=15.000 Ft<br /> <br /> Várható különbözet: 16.000-5.000=11.000 Ft<br /> <br /> Tényleges különbözet: 15.000-3.000=12.000 Ft<br /> <br /> <br /> Egyértelműen kiderül, hogy a COCO elemzéssel érhető el a leghatékonyabb és legpontosabb eredmény.<br /> <br /> A tényleges hasznosságban nem változtak a paraméterek.<br /> <br /> === Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ===<br /> <br /> <br /> Objektumok meghatározása<br /> <br /> A kitöltésnél nem volt semmilyen kritérium, mindenki kitölthette a kérdőívet, kortól és nemtől függetlenül. A válaszadók között fiataloktól kezdve az idősekig mindenki részt vett/vehetett, férfiak és nők egyaránt.<br /> <br /> <br /> Attribútumok meghatározása<br /> <br /> Azokat a napi átlag tevékenységeket vettem figyelembe, melyeket egy ember nap mint nap megtesz élete során. Ugyan azokat a cselekményeket írtam fel sorba, melyek alkotják az én, a családom, a barátaim, az ismerőseim mindennapját.<br /> <br /> <br /> Sorszámozás<br /> <br /> 14 sor. 14 kategóriába soroltam azokat az embereket, akik kitöltötték a tesztet (kor és nem).<br /> <br /> <br /> MY-X paraméterek<br /> <br /> MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01<br /> <br /> <br /> <br /> Rangsor<br /> <br /> Az OAM alapján elkészült a COCO elemzés, amely megmutatta, hogy a kitöltő személyek közül kinek van a legtöbb ideje használni az internetet. Az a személy, aki a legalacsonyabb pontszámot érte el, annak van a legtöbb ideje használni az internetet, illetve akinek a legnagyobb pontszáma lett, annak van a legkevesebb ideje űzni ezt a tevékenységet. Ezért kijelenthetjük, hogy akinek a legalacsonyabb lett a pontszáma, annak a korcsoportját a legcélszerűbb megcélozni, mint célcsoport.<br /> <br /> === Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ===<br /> <br /> <br /> Az eredmények tökéletesen kimutatják, hogy mely generáció tud a legtöbb időt fordítani az internet használatra. Ez a rangsor a következő lett:<br /> <br /> <br /> 1. 65+ Nő, 65+ Férfi<br /> <br /> 2. 0-14 Fiú<br /> <br /> 3. 19-25 Fiú<br /> <br /> 4. 0-14 Lány<br /> <br /> 5. 15-18 Lány<br /> <br /> 6. 15-18 Fiú, 56-65 Férfi<br /> <br /> 7. 19-25 Lány<br /> <br /> 8. 41-55 Férfi<br /> <br /> 9. 25-40 Nő, 41-55 Nő, 56-65 Nő<br /> <br /> 10. 25-40 Férfi<br /> <br /> <br /> Tehát a legtöbb idejük az idősebb hölgyeknek és uraknak van. Kérdés az, hogy vajon ők mennyire szeretnék kihasználni az internet adta lehetőségeket? Ezt követően a 0-14 éves korú fiúk, majd pedig a 19-25 éves fiúk. Azt gondolom tehát, hogy ha bárki interneten szeretne valamit értékesíteni, reklámozni, stb., akkor a legtökéletesebb célközönség a kamasz korú fiúk.<br /> <br /> <br /> Internethasználatra pedig a legkevesebb idejük 25-65 éves nők, illetve a 25-40 éves férfiak. Tehát ha valaki konkrétan ezt a korosztályt szeretné kiválasztani célközönségnek, akkor lehet, hogy nem az internet a legjobb helyszíne a figyelemfelkeltésnek.<br /> <br /> === Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ===<br /> <br /> Ez az információ rendkívül hasznosnak bizonyul, ugyanis rengeteg cégnek és magánszemélynek nyújt segítséget, hogy hatékonyabban oszthassa be az idejét.<br /> <br /> A piaci ára nagyon kedvező és időben is gyors megoldást biztosít.<br /> <br /> === Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ===<br /> <br /> <br /> Véleményem szerint maximálisan megérte a befektetett idő a módszer alkalmazását. Az OAM, valamint a COCO elemzés is rendkívül gyors, hatékony és pontos.<br /> <br /> <br /> A hasznosságom megegyezik az előzőekben bemutatott 15.000 Ft-os hasznossággal, hiszen az információk, amelyeket segítségével megtudhatunk, nagyban segítheti a cégeket, illetve a magánszemélyeket. <br /> <br /> <br /> Kijelentem, hogy nem született hiteltelen eredmény az elemzésem során.<br /> <br /> === Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ===<br /> <br /> <br /> Minden hasonlóságelemzés lényege a lépcsős függvény. Ez a függvény segít nekünk abban, hogy a más-más sorszánok a lépcsők összege alapján milyen output-értékhez vezet. Vagyis láthatjuk, hogy melyik személynek mennyi ideje jut internetezésre egy nap. <br /> A COCO elemzés segít eldönteni, hogy kit érdemes megbízni interneten való hirdetéssel, valamint, hogy ki az a korosztály, akiket leginkább el lehet érni egy internetes hirdetéssel/reklámmal. <br /> <br /> <br /> Az oszlopok azért sárgák, X(A2); X(A4); X(A9), mert az eredményük 0, ami azt jelenti, hogy nem befolyásolja a végső eredményeket. Ha kivesszük őket, és csak ezeket az eredményeket vesszük figyelembe, akkor is ugyan azt az eredményt kapjuk. Ezek az oszlopok össz értéke 100 alatt van, míg a több (nem sárga) oszlopok meghaladják a 100-at.<br /> <br /> <br /> A sárgával jelzett modelleknél a delta, illetve a delta/tény is 0 lesz, míg a nem sárga modellnél ezek váltakoznak.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Fájl:Lépcső1.PNG]]<br /> <br /> <br /> <br /> [[Fájl:Lépcső2.PNG]]<br /> <br /> === Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ===<br /> <br /> A szócikkek között nem találtam az internetezéssel kapcsolatos cikket. <br /> <br /> Segítségemre volt a felmérésem, valamint az OAM. <br /> <br /> <br /> Internetes forrás:<br /> <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Internetez%C3%A9s&diff=66348 2013-05-24T12:21:59Z

<p>Jkv9: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */</p> <hr /> <div>=== Forrás ===<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_idotoltes.xlsx<br /> <br /> === A tervezett alkalmazás/megoldás címe ===<br /> <br /> Az internetezés fontossága napjainkban.<br /> <br /> Különböző korcsoportok internetezési rendszerességének felmérése.<br /> <br /> === A feladat előtörténete ===<br /> <br /> <br /> Személyes kötődés<br /> <br /> <br /> Ez a téma azért fontos, mert azt gondolom, hogy a mai világ ha úgy tetszik &quot;mozgatórugója&quot; az informatika. Mindenhol találkozunk vele, épp úgy, ahogyan az internet használattal. A telefonokban, a tv-ben, a laptopokban, a fényképező gépekben, még a vonaton is van wifi, azaz internet hozzáférési lehetőség. Azt gondolom, hogy ha valaki a későbbiekben ezen a szálon szeretne tovább menni, akkor feltétlenül tudatában kell lennie annak, hogy ki is a célközönség, kik a fogyasztók, illetve kik azok, akik fogyasztóvá válhatnak.<br /> <br /> <br /> Szakértői javaslatok<br /> <br /> <br /> Minden cég, vagy magánszemély, aki az internettel foglalkozik, szeretne vele tisztában lenni, hogy a legnagyobb valószínűséggel kihez/kikhez fog eljutni az adott információ. Aki ezt a hirdetési felületet választja, nyilván szeretné, ha az általa kibocsátott információ minél több emberhez eljutna.<br /> <br /> === A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája ===<br /> <br /> <br /> Abban az esetben, ha nem találkozom Pitlik Tanár úrral, egy olyan módszert alkalmazok, melynek segítségével megtudhatom, hogy mely korcsoportnak van a legtöbb, illetve legkevesebb ideje az internet használatára. Azt gondolom, hogy akkor is táblázat segítségével oldottam volna meg a feladatot, hogy jobban áttekinthetően, könnyebben értékelhessem, hogy mely korcsoportnak mennyi ideje marad az internet használatára. Ha felírom az adott korcsoportokat felbontva nőkre és férfiakra, valamint felírom a napi átlagos elfoglaltságukat, akkor már ki tudom tölteni, hogy egy adott korcsoport mennyi időt tölt el ezekre a rutin dolgokra. Ezt követően átlagot számolok, és így megtudom, kinek van a legkevesebb, illetve a legtöbb felhasználatlan ideje. Azt gondolom, a légcélszerűbb, ha a Microsoft Excel táblázatban készítjük el ezt a vizsgálatot.<br /> <br /> <br /> <br /> Szélsőséges értékek:<br /> <br /> <br /> Csoport14: 50/9=5,5 - tehát neki marad a legtöbb ideje internetezésre<br /> <br /> Csoport8: 65/9=7,2 - számára pedig a legkevesebb idő marad internetezésre.<br /> <br /> <br /> <br /> Összes érték:<br /> <br /> <br /> Csoport1: 63/9=7<br /> <br /> Csoport2: 56/9=6,2<br /> <br /> Csoport3: 60/9=6,6<br /> <br /> Csoport4: 55/9=6,1<br /> <br /> Csoport5: 73/9=8,1<br /> <br /> Csoport6: 54/9=6<br /> <br /> Csoport7: 74/9=8,2<br /> <br /> Csoport9: 64/9=7,1<br /> <br /> Csoport10: 56/9= 6,2<br /> <br /> Csoport11: 73/9=8,1<br /> <br /> Csoport12: 54/9=6<br /> <br /> Csoport13: 71/9=7,8<br /> <br /> === A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ===<br /> <br /> <br /> Az objektumok, illetve attribútumok felírásában egy kisebb statisztikai teszt volt segítségemre. Különböző korú és nemű alanyok voltak a segítségemre, hogy ezt kiderítsem. Kérdésekre kellett választ adniuk, melyeket órában kellett megadni. Azaz, hogy különböző időtöltések hány órát vesznek el az életükből.<br /> <br /> <br /> Objektumok (sorok)<br /> <br /> A kutatásom objektumai a személyek, akik segítségemre voltak kitölteni a vizsgálat során. Kor és nem szerint kategorizáltam őket. A kategóriák a következők voltak:<br /> <br /> <br /> 0-14 fiú<br /> 15-18 lány<br /> 15-18 fiú<br /> 19-25 lány<br /> 19-25 fiú<br /> 25-40 nő<br /> 25-40 férfi<br /> 41-55 nő<br /> 41-55 férfi<br /> 56-65 nő<br /> 56-65 férfi<br /> 65+ nő<br /> 65+ férfi<br /> <br /> <br /> Attribútumok (oszlopok)<br /> <br /> Az attribútumaim nem mások voltak, mint az adott cselekvések, melyeket általában az emberek napi szinten űznek. Ezekből kilencet sorakoztattam fel. A következőket: <br /> <br /> <br /> X1: Kötelezettségekkel töltött idő (iskola, munkahely) X2: Sportolással töltött idő, X3: Tv nézéssel töltött idő, X4: Olvasással töltött idő, X5: Házimunkákkal töltött idő (mosás, főzés, takarítás), X6: Barátokkal töltött idő, X7: Családdal töltött idő, X8: Szórakozással töltött idő, X9: Telefonálással töltött idő.<br /> <br /> <br /> Ha ezekből kivesszük az X2 (sportolás) X4 (olvasás) illetve X9 (telefonálás) attribútumokat, ugyan azt a végeredményt kapjuk, azaz a vizsgálat változatlan marad.<br /> <br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: Napi átlag óraszámot kellett megadni, hogy egy nap hány órát tölt az adott tevékenységgel.<br /> <br /> <br /> Irány<br /> <br /> Tehát az OAM táblázatban minél nagyobb (h) az attribútum annál több kevesebb időt tud tölteni az internetezéssel. Azaz, minél nagyobb az X(1-9) annál kisebb lesz az Y.<br /> <br /> === A feladat által érintett célcsoportok ===<br /> <br /> <br /> A célcsoportom közé tartozott konkrétan mindenki. Nemtől és kortól függetlenül, ugyanis 0-65+ kor keretet adtam meg, valamint férfiakat és nőket is. Tehát mindenki válaszolhatott, aki szeretett volna részt venni a kutatásban.<br /> <br /> <br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> <br /> <br /> - Akik a későbbiekben internet közeli munkahelyet választanak maguknak<br /> <br /> - Akik az interneten szeretnének értékesíteni egy adott tárgyat, vagy szolgáltatást<br /> <br /> - Akik az interneten szeretnének reklámozni<br /> <br /> <br /> Miért?<br /> <br /> <br /> Mert tudniuk kell, hogy kik tudják napi szinten a legtöbbet nézni az internetet. Ha tudom azt, hogy az adott célcsoportom kevés időt szánhat internet használatra, akkor sokkal jobban meg kell válogatni, hogy hol, hogyan és mit fog reklámozni, vagy értékesíteni.<br /> <br /> <br /> Cégeknek is tudniuk kell ezeket az adatokat, akik internet előfizetést értékesítenek, hogy kinek milyen típusú előfizetést javasoljanak.<br /> <br /> === A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ===<br /> <br /> Azt gondolom, hogy a feladat végeredménye nagy segítség lehet olyan cégek és magánszemélyek részére, akik internetfelületen szeretnének hirdetni, reklámozni. A feladat világos képet ad arról, hogy kik azok a személyek, akiknek több, illetve kevesebb ideje jut internetezésre.<br /> <br /> <br /> Best practice:<br /> <br /> Várható értékesítési összeg: 5.000 Ft. Úgy gondolom, hogy nem túl magas összeg, megéri azt az információt, amit később biztosít a cégek, illetve magánszemélyek részére. <br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Ráfordított idő: 2 óra (1 óra 1.000 Ft) - 2.000 Ft<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 5.000-2.000=3.000 Ft<br /> <br /> <br /> COCO elemzés:<br /> <br /> A várható értékesítési összeg: 16.000 Ft. Azt gondolom, hogy egy ilyen komplett és összetett vizsgálati módszert maximálisan megéri megvásárolni ezért az összegért. <br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Ráfordított idő: 1 óra (1.000 Ft)<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 16.000-1.000=15.000 Ft<br /> <br /> Várható különbözet: 16.000-5.000=11.000 Ft<br /> <br /> Tényleges különbözet: 15.000-3.000=12.000 Ft<br /> <br /> <br /> Egyértelműen kiderül, hogy a COCO elemzéssel érhető el a leghatékonyabb és legpontosabb eredmény.<br /> <br /> A tényleges hasznosságban nem változtak a paraméterek.<br /> <br /> === Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ===<br /> <br /> <br /> Objektumok meghatározása<br /> <br /> A kitöltésnél nem volt semmilyen kritérium, mindenki kitölthette a kérdőívet, kortól és nemtől függetlenül. A válaszadók között fiataloktól kezdve az idősekig mindenki részt vett/vehetett, férfiak és nők egyaránt.<br /> <br /> <br /> Attribútumok meghatározása<br /> <br /> Azokat a napi átlag tevékenységeket vettem figyelembe, melyeket egy ember nap mint nap megtesz élete során. Ugyan azokat a cselekményeket írtam fel sorba, melyek alkotják az én, a családom, a barátaim, az ismerőseim mindennapját.<br /> <br /> <br /> Sorszámozás<br /> <br /> 14 sor. 14 kategóriába soroltam azokat az embereket, akik kitöltötték a tesztet (kor és nem).<br /> <br /> <br /> MY-X paraméterek<br /> <br /> MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01<br /> <br /> <br /> <br /> Rangsor<br /> <br /> Az OAM alapján elkészült a COCO elemzés, amely megmutatta, hogy a kitöltő személyek közül kinek van a legtöbb ideje használni az internetet. Az a személy, aki a legalacsonyabb pontszámot érte el, annak van a legtöbb ideje használni az internetet, illetve akinek a legnagyobb pontszáma lett, annak van a legkevesebb ideje űzni ezt a tevékenységet. Ezért kijelenthetjük, hogy akinek a legalacsonyabb lett a pontszáma, annak a korcsoportját a legcélszerűbb megcélozni, mint célcsoport.<br /> <br /> === Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ===<br /> <br /> <br /> Az eredmények tökéletesen kimutatják, hogy mely generáció tud a legtöbb időt fordítani az internet használatra. Ez a rangsor a következő lett:<br /> <br /> <br /> 1. 65+ Nő, 65+ Férfi<br /> <br /> 2. 0-14 Fiú<br /> <br /> 3. 19-25 Fiú<br /> <br /> 4. 0-14 Lány<br /> <br /> 5. 15-18 Lány<br /> <br /> 6. 15-18 Fiú, 56-65 Férfi<br /> <br /> 7. 19-25 Lány<br /> <br /> 8. 41-55 Férfi<br /> <br /> 9. 25-40 Nő, 41-55 Nő, 56-65 Nő<br /> <br /> 10. 25-40 Férfi<br /> <br /> <br /> Tehát a legtöbb idejük az idősebb hölgyeknek és uraknak van. Kérdés az, hogy vajon ők mennyire szeretnék kihasználni az internet adta lehetőségeket? Ezt követően a 0-14 éves korú fiúk, majd pedig a 19-25 éves fiúk. Azt gondolom tehát, hogy ha bárki interneten szeretne valamit értékesíteni, reklámozni, stb., akkor a legtökéletesebb célközönség a kamasz korú fiúk.<br /> <br /> <br /> Internethasználatra pedig a legkevesebb idejük 25-65 éves nők, illetve a 25-40 éves férfiak. Tehát ha valaki konkrétan ezt a korosztályt szeretné kiválasztani célközönségnek, akkor lehet, hogy nem az internet a legjobb helyszíne a figyelemfelkeltésnek.<br /> <br /> === Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ===<br /> <br /> Ez az információ rendkívül hasznosnak bizonyul, ugyanis rengeteg cégnek és magánszemélynek nyújt segítséget, hogy hatékonyabban oszthassa be az idejét.<br /> <br /> A piaci ára nagyon kedvező és időben is gyors megoldást biztosít.<br /> <br /> === Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ===<br /> <br /> <br /> Véleményem szerint maximálisan megérte a befektetett idő a módszer alkalmazását. Az OAM, valamint a COCO elemzés is rendkívül gyors, hatékony és pontos.<br /> <br /> <br /> A hasznosságom megegyezik az előzőekben bemutatott 15.000 Ft-os hasznossággal, hiszen az információk, amelyeket segítségével megtudhatunk, nagyban segítheti a cégeket, illetve a magánszemélyeket. <br /> <br /> <br /> Kijelentem, hogy nem született hiteltelen eredmény az elemzésem során.<br /> <br /> === Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ===<br /> <br /> <br /> Minden hasonlóságelemzés lényege a lépcsős függvény. Ez a függvény segít nekünk abban, hogy a más-más sorszánok a lépcsők összege alapján milyen output-értékhez vezet. Vagyis láthatjuk, hogy melyik személynek mennyi ideje jut internetezésre egy nap. <br /> A COCO elemzés segít eldönteni, hogy kit érdemes megbízni interneten való hirdetéssel, valamint, hogy ki az a korosztály, akiket leginkább el lehet érni egy internetes hirdetéssel/reklámmal. <br /> <br /> <br /> Az oszlopok azért sárgák, X(A2); X(A4); X(A9), mert az eredményük 0, ami azt jelenti, hogy nem befolyásolja a végső eredményeket. Ha kivesszük őket, és csak ezeket az eredményeket vesszük figyelembe, akkor is ugyan azt az eredményt kapjuk. Ezek az oszlopok össz értéke 100 alatt van, míg a több (nem sárga) oszlopok meghaladják a 100-at.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Fájl:Lépcső1.PNG]]<br /> <br /> <br /> <br /> [[Fájl:Lépcső2.PNG]]<br /> <br /> === Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ===<br /> <br /> A szócikkek között nem találtam az internetezéssel kapcsolatos cikket. <br /> <br /> Segítségemre volt a felmérésem, valamint az OAM. <br /> <br /> <br /> Internetes forrás:<br /> <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Internetez%C3%A9s&diff=66347 2013-05-24T12:18:32Z

<p>Jkv9: /* Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba */</p> <hr /> <div>=== Forrás ===<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_idotoltes.xlsx<br /> <br /> === A tervezett alkalmazás/megoldás címe ===<br /> <br /> Az internetezés fontossága napjainkban.<br /> <br /> Különböző korcsoportok internetezési rendszerességének felmérése.<br /> <br /> === A feladat előtörténete ===<br /> <br /> <br /> Személyes kötődés<br /> <br /> <br /> Ez a téma azért fontos, mert azt gondolom, hogy a mai világ ha úgy tetszik &quot;mozgatórugója&quot; az informatika. Mindenhol találkozunk vele, épp úgy, ahogyan az internet használattal. A telefonokban, a tv-ben, a laptopokban, a fényképező gépekben, még a vonaton is van wifi, azaz internet hozzáférési lehetőség. Azt gondolom, hogy ha valaki a későbbiekben ezen a szálon szeretne tovább menni, akkor feltétlenül tudatában kell lennie annak, hogy ki is a célközönség, kik a fogyasztók, illetve kik azok, akik fogyasztóvá válhatnak.<br /> <br /> <br /> Szakértői javaslatok<br /> <br /> <br /> Minden cég, vagy magánszemély, aki az internettel foglalkozik, szeretne vele tisztában lenni, hogy a legnagyobb valószínűséggel kihez/kikhez fog eljutni az adott információ. Aki ezt a hirdetési felületet választja, nyilván szeretné, ha az általa kibocsátott információ minél több emberhez eljutna.<br /> <br /> === A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája ===<br /> <br /> <br /> Abban az esetben, ha nem találkozom Pitlik Tanár úrral, egy olyan módszert alkalmazok, melynek segítségével megtudhatom, hogy mely korcsoportnak van a legtöbb, illetve legkevesebb ideje az internet használatára. Azt gondolom, hogy akkor is táblázat segítségével oldottam volna meg a feladatot, hogy jobban áttekinthetően, könnyebben értékelhessem, hogy mely korcsoportnak mennyi ideje marad az internet használatára. Ha felírom az adott korcsoportokat felbontva nőkre és férfiakra, valamint felírom a napi átlagos elfoglaltságukat, akkor már ki tudom tölteni, hogy egy adott korcsoport mennyi időt tölt el ezekre a rutin dolgokra. Ezt követően átlagot számolok, és így megtudom, kinek van a legkevesebb, illetve a legtöbb felhasználatlan ideje. Azt gondolom, a légcélszerűbb, ha a Microsoft Excel táblázatban készítjük el ezt a vizsgálatot.<br /> <br /> <br /> <br /> Szélsőséges értékek:<br /> <br /> <br /> Csoport14: 50/9=5,5 - tehát neki marad a legtöbb ideje internetezésre<br /> <br /> Csoport8: 65/9=7,2 - számára pedig a legkevesebb idő marad internetezésre.<br /> <br /> <br /> <br /> Összes érték:<br /> <br /> <br /> Csoport1: 63/9=7<br /> <br /> Csoport2: 56/9=6,2<br /> <br /> Csoport3: 60/9=6,6<br /> <br /> Csoport4: 55/9=6,1<br /> <br /> Csoport5: 73/9=8,1<br /> <br /> Csoport6: 54/9=6<br /> <br /> Csoport7: 74/9=8,2<br /> <br /> Csoport9: 64/9=7,1<br /> <br /> Csoport10: 56/9= 6,2<br /> <br /> Csoport11: 73/9=8,1<br /> <br /> Csoport12: 54/9=6<br /> <br /> Csoport13: 71/9=7,8<br /> <br /> === A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ===<br /> <br /> <br /> Az objektumok, illetve attribútumok felírásában egy kisebb statisztikai teszt volt segítségemre. Különböző korú és nemű alanyok voltak a segítségemre, hogy ezt kiderítsem. Kérdésekre kellett választ adniuk, melyeket órában kellett megadni. Azaz, hogy különböző időtöltések hány órát vesznek el az életükből.<br /> <br /> <br /> Objektumok (sorok)<br /> <br /> A kutatásom objektumai a személyek, akik segítségemre voltak kitölteni a vizsgálat során. Kor és nem szerint kategorizáltam őket. A kategóriák a következők voltak:<br /> <br /> <br /> 0-14 fiú<br /> 15-18 lány<br /> 15-18 fiú<br /> 19-25 lány<br /> 19-25 fiú<br /> 25-40 nő<br /> 25-40 férfi<br /> 41-55 nő<br /> 41-55 férfi<br /> 56-65 nő<br /> 56-65 férfi<br /> 65+ nő<br /> 65+ férfi<br /> <br /> <br /> Attribútumok (oszlopok)<br /> <br /> Az attribútumaim nem mások voltak, mint az adott cselekvések, melyeket általában az emberek napi szinten űznek. Ezekből kilencet sorakoztattam fel. A következőket: <br /> <br /> <br /> X1: Kötelezettségekkel töltött idő (iskola, munkahely) X2: Sportolással töltött idő, X3: Tv nézéssel töltött idő, X4: Házimunkákkal töltött idő (mosás, főzés, takarítás), X5: Olvasással töltött idő, X6: Barátokkal töltött idő, X7: Családdal töltött idő, X8: Szórakozással töltött idő, X9: Telefonálással töltött idő.<br /> <br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: Napi átlag óraszámot kellett megadni, hogy egy nap hány órát tölt az adott tevékenységgel.<br /> <br /> <br /> Irány<br /> <br /> Tehát az OAM táblázatban minél nagyobb (h) az attribútum annál több kevesebb időt tud tölteni az internetezéssel. Azaz, minél nagyobb az X(1-9) annál kisebb lesz az Y.<br /> <br /> === A feladat által érintett célcsoportok ===<br /> <br /> <br /> A célcsoportom közé tartozott konkrétan mindenki. Nemtől és kortól függetlenül, ugyanis 0-65+ kor keretet adtam meg, valamint férfiakat és nőket is. Tehát mindenki válaszolhatott, aki szeretett volna részt venni a kutatásban.<br /> <br /> <br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> <br /> <br /> - Akik a későbbiekben internet közeli munkahelyet választanak maguknak<br /> <br /> - Akik az interneten szeretnének értékesíteni egy adott tárgyat, vagy szolgáltatást<br /> <br /> - Akik az interneten szeretnének reklámozni<br /> <br /> <br /> Miért?<br /> <br /> <br /> Mert tudniuk kell, hogy kik tudják napi szinten a legtöbbet nézni az internetet. Ha tudom azt, hogy az adott célcsoportom kevés időt szánhat internet használatra, akkor sokkal jobban meg kell válogatni, hogy hol, hogyan és mit fog reklámozni, vagy értékesíteni.<br /> <br /> <br /> Cégeknek is tudniuk kell ezeket az adatokat, akik internet előfizetést értékesítenek, hogy kinek milyen típusú előfizetést javasoljanak.<br /> <br /> === A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ===<br /> <br /> Azt gondolom, hogy a feladat végeredménye nagy segítség lehet olyan cégek és magánszemélyek részére, akik internetfelületen szeretnének hirdetni, reklámozni. A feladat világos képet ad arról, hogy kik azok a személyek, akiknek több, illetve kevesebb ideje jut internetezésre.<br /> <br /> <br /> Best practice:<br /> <br /> Várható értékesítési összeg: 5.000 Ft. Úgy gondolom, hogy nem túl magas összeg, megéri azt az információt, amit később biztosít a cégek, illetve magánszemélyek részére. <br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Ráfordított idő: 2 óra (1 óra 1.000 Ft) - 2.000 Ft<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 5.000-2.000=3.000 Ft<br /> <br /> <br /> COCO elemzés:<br /> <br /> A várható értékesítési összeg: 16.000 Ft. Azt gondolom, hogy egy ilyen komplett és összetett vizsgálati módszert maximálisan megéri megvásárolni ezért az összegért. <br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Ráfordított idő: 1 óra (1.000 Ft)<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 16.000-1.000=15.000 Ft<br /> <br /> Várható különbözet: 16.000-5.000=11.000 Ft<br /> <br /> Tényleges különbözet: 15.000-3.000=12.000 Ft<br /> <br /> <br /> Egyértelműen kiderül, hogy a COCO elemzéssel érhető el a leghatékonyabb és legpontosabb eredmény.<br /> <br /> A tényleges hasznosságban nem változtak a paraméterek.<br /> <br /> === Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ===<br /> <br /> <br /> Objektumok meghatározása<br /> <br /> A kitöltésnél nem volt semmilyen kritérium, mindenki kitölthette a kérdőívet, kortól és nemtől függetlenül. A válaszadók között fiataloktól kezdve az idősekig mindenki részt vett/vehetett, férfiak és nők egyaránt.<br /> <br /> <br /> Attribútumok meghatározása<br /> <br /> Azokat a napi átlag tevékenységeket vettem figyelembe, melyeket egy ember nap mint nap megtesz élete során. Ugyan azokat a cselekményeket írtam fel sorba, melyek alkotják az én, a családom, a barátaim, az ismerőseim mindennapját.<br /> <br /> <br /> Sorszámozás<br /> <br /> 14 sor. 14 kategóriába soroltam azokat az embereket, akik kitöltötték a tesztet (kor és nem).<br /> <br /> <br /> MY-X paraméterek<br /> <br /> MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01<br /> <br /> <br /> <br /> Rangsor<br /> <br /> Az OAM alapján elkészült a COCO elemzés, amely megmutatta, hogy a kitöltő személyek közül kinek van a legtöbb ideje használni az internetet. Az a személy, aki a legalacsonyabb pontszámot érte el, annak van a legtöbb ideje használni az internetet, illetve akinek a legnagyobb pontszáma lett, annak van a legkevesebb ideje űzni ezt a tevékenységet. Ezért kijelenthetjük, hogy akinek a legalacsonyabb lett a pontszáma, annak a korcsoportját a legcélszerűbb megcélozni, mint célcsoport.<br /> <br /> === Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ===<br /> <br /> <br /> Az eredmények tökéletesen kimutatják, hogy mely generáció tud a legtöbb időt fordítani az internet használatra. Ez a rangsor a következő lett:<br /> <br /> <br /> 1. 65+ Nő, 65+ Férfi<br /> <br /> 2. 0-14 Fiú<br /> <br /> 3. 19-25 Fiú<br /> <br /> 4. 0-14 Lány<br /> <br /> 5. 15-18 Lány<br /> <br /> 6. 15-18 Fiú, 56-65 Férfi<br /> <br /> 7. 19-25 Lány<br /> <br /> 8. 41-55 Férfi<br /> <br /> 9. 25-40 Nő, 41-55 Nő, 56-65 Nő<br /> <br /> 10. 25-40 Férfi<br /> <br /> <br /> Tehát a legtöbb idejük az idősebb hölgyeknek és uraknak van. Kérdés az, hogy vajon ők mennyire szeretnék kihasználni az internet adta lehetőségeket? Ezt követően a 0-14 éves korú fiúk, majd pedig a 19-25 éves fiúk. Azt gondolom tehát, hogy ha bárki interneten szeretne valamit értékesíteni, reklámozni, stb., akkor a legtökéletesebb célközönség a kamasz korú fiúk.<br /> <br /> <br /> Internethasználatra pedig a legkevesebb idejük 25-65 éves nők, illetve a 25-40 éves férfiak. Tehát ha valaki konkrétan ezt a korosztályt szeretné kiválasztani célközönségnek, akkor lehet, hogy nem az internet a legjobb helyszíne a figyelemfelkeltésnek.<br /> <br /> === Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ===<br /> <br /> Ez az információ rendkívül hasznosnak bizonyul, ugyanis rengeteg cégnek és magánszemélynek nyújt segítséget, hogy hatékonyabban oszthassa be az idejét.<br /> <br /> A piaci ára nagyon kedvező és időben is gyors megoldást biztosít.<br /> <br /> === Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ===<br /> <br /> <br /> Véleményem szerint maximálisan megérte a befektetett idő a módszer alkalmazását. Az OAM, valamint a COCO elemzés is rendkívül gyors, hatékony és pontos.<br /> <br /> <br /> A hasznosságom megegyezik az előzőekben bemutatott 15.000 Ft-os hasznossággal, hiszen az információk, amelyeket segítségével megtudhatunk, nagyban segítheti a cégeket, illetve a magánszemélyeket. <br /> <br /> <br /> Kijelentem, hogy nem született hiteltelen eredmény az elemzésem során.<br /> <br /> === Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ===<br /> <br /> <br /> Minden hasonlóságelemzés lényege a lépcsős függvény. Ez a függvény segít nekünk abban, hogy a más-más sorszánok a lépcsők összege alapján milyen output-értékhez vezet. Vagyis láthatjuk, hogy melyik személynek mennyi ideje jut internetezésre egy nap. <br /> A COCO elemzés segít eldönteni, hogy kit érdemes megbízni interneten való hirdetéssel, valamint, hogy ki az a korosztály, akiket leginkább el lehet érni egy internetes hirdetéssel/reklámmal. <br /> <br /> <br /> Az oszlopok azért sárgák, X(A2); X(A4); X(A9), mert az eredményük 0, ami azt jelenti, hogy nem befolyásolja a végső eredményeket. Ha kivesszük őket, és csak ezeket az eredményeket vesszük figyelembe, akkor is ugyan azt az eredményt kapjuk. Ezek az oszlopok össz értéke 100 alatt van, míg a több (nem sárga) oszlopok meghaladják a 100-at.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Fájl:Lépcső1.PNG]]<br /> <br /> <br /> <br /> [[Fájl:Lépcső2.PNG]]<br /> <br /> === Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ===<br /> <br /> A szócikkek között nem találtam az internetezéssel kapcsolatos cikket. <br /> <br /> Segítségemre volt a felmérésem, valamint az OAM. <br /> <br /> <br /> Internetes forrás:<br /> <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Internetez%C3%A9s&diff=66314 2013-05-24T06:24:38Z

<p>Jkv9: /* Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba */</p> <hr /> <div>=== Forrás ===<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_idotoltes.xlsx<br /> <br /> === A tervezett alkalmazás/megoldás címe ===<br /> <br /> Az internetezés fontossága napjainkban.<br /> <br /> Különböző korcsoportok internetezési rendszerességének felmérése.<br /> <br /> === A feladat előtörténete ===<br /> <br /> <br /> Személyes kötődés<br /> <br /> <br /> Ez a téma azért fontos, mert azt gondolom, hogy a mai világ ha úgy tetszik &quot;mozgatórugója&quot; az informatika. Mindenhol találkozunk vele, épp úgy, ahogyan az internet használattal. A telefonokban, a tv-ben, a laptopokban, a fényképező gépekben, még a vonaton is van wifi, azaz internet hozzáférési lehetőség. Azt gondolom, hogy ha valaki a későbbiekben ezen a szálon szeretne tovább menni, akkor feltétlenül tudatában kell lennie annak, hogy ki is a célközönség, kik a fogyasztók, illetve kik azok, akik fogyasztóvá válhatnak.<br /> <br /> <br /> Szakértői javaslatok<br /> <br /> <br /> Minden cég, vagy magánszemély, aki az internettel foglalkozik, szeretne vele tisztában lenni, hogy a legnagyobb valószínűséggel kihez/kikhez fog eljutni az adott információ. Aki ezt a hirdetési felületet választja, nyilván szeretné, ha az általa kibocsátott információ minél több emberhez eljutna.<br /> <br /> === A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája ===<br /> <br /> <br /> Abban az esetben, ha nem találkozom Pitlik Tanár úrral, egy olyan módszert alkalmazok, melynek segítségével megtudhatom, hogy mely korcsoportnak van a legtöbb, illetve legkevesebb ideje az internet használatára. Azt gondolom, hogy akkor is táblázat segítségével oldottam volna meg a feladatot, hogy jobban áttekinthetően, könnyebben értékelhessem, hogy mely korcsoportnak mennyi ideje marad az internet használatára. Ha felírom az adott korcsoportokat felbontva nőkre és férfiakra, valamint felírom a napi átlagos elfoglaltságukat, akkor már ki tudom tölteni, hogy egy adott korcsoport mennyi időt tölt el ezekre a rutin dolgokra. Ezt követően átlagot számolok, és így megtudom, kinek van a legkevesebb, illetve a legtöbb felhasználatlan ideje. Azt gondolom, a légcélszerűbb, ha a Microsoft Excel táblázatban készítjük el ezt a vizsgálatot.<br /> <br /> <br /> <br /> Szélsőséges értékek:<br /> <br /> <br /> Csoport14: 50/9=5,5 - tehát neki marad a legtöbb ideje internetezésre<br /> <br /> Csoport8: 65/9=7,2 - számára pedig a legkevesebb idő marad internetezésre.<br /> <br /> <br /> <br /> Összes érték:<br /> <br /> <br /> Csoport1: 63/9=7<br /> <br /> Csoport2: 56/9=6,2<br /> <br /> Csoport3: 60/9=6,6<br /> <br /> Csoport4: 55/9=6,1<br /> <br /> Csoport5: 73/9=8,1<br /> <br /> Csoport6: 54/9=6<br /> <br /> Csoport7: 74/9=8,2<br /> <br /> Csoport9: 64/9=7,1<br /> <br /> Csoport10: 56/9= 6,2<br /> <br /> Csoport11: 73/9=8,1<br /> <br /> Csoport12: 54/9=6<br /> <br /> Csoport13: 71/9=7,8<br /> <br /> === A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ===<br /> <br /> <br /> Az objektumok, illetve attribútumok felírásában egy kisebb statisztikai teszt volt segítségemre. Különböző korú és nemű alanyok voltak a segítségemre, hogy ezt kiderítsem. Kérdésekre kellett választ adniuk, melyeket órában kellett megadni. Azaz, hogy különböző időtöltések hány órát vesznek el az életükből.<br /> <br /> <br /> Objektumok (sorok)<br /> <br /> A kutatásom objektumai a személyek, akik segítségemre voltak kitölteni a vizsgálat során. Kor és nem szerint kategorizáltam őket. A kategóriák a következők voltak:<br /> <br /> <br /> 0-14 fiú<br /> 15-18 lány<br /> 15-18 fiú<br /> 19-25 lány<br /> 19-25 fiú<br /> 25-40 nő<br /> 25-40 férfi<br /> 41-55 nő<br /> 41-55 férfi<br /> 56-65 nő<br /> 56-65 férfi<br /> 65+ nő<br /> 65+ férfi<br /> <br /> <br /> Attribútumok (oszlopok)<br /> <br /> Az attribútumaim nem mások voltak, mint az adott cselekvések, melyeket általában az emberek napi szinten űznek. Ezekből kilencet sorakoztattam fel. A következőket: <br /> <br /> <br /> X1: Kötelezettségekkel töltött idő (iskola, munkahely) X2: Sportolással töltött idő, X3: Tv nézéssel töltött idő, X4: Házimunkákkal töltött idő (mosás, főzés, takarítás), X5: Olvasással töltött idő, X6: Barátokkal töltött idő, X7: Családdal töltött idő, X8: Szórakozással töltött idő, X9: Telefonálással töltött idő.<br /> <br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: Napi átlag óraszámot kellett megadni, hogy egy nap hány órát tölt az adott tevékenységgel.<br /> <br /> <br /> Irány<br /> <br /> Tehát az OAM táblázatban minél nagyobb (h) az attribútum annál több kevesebb időt tud tölteni az internetezéssel. Azaz, minél nagyobb az X(1-9) annál kisebb lesz az Y.<br /> <br /> === A feladat által érintett célcsoportok ===<br /> <br /> <br /> A célcsoportom közé tartozott konkrétan mindenki. Nemtől és kortól függetlenül, ugyanis 0-65+ kor keretet adtam meg, valamint férfiakat és nőket is. Tehát mindenki válaszolhatott, aki szeretett volna részt venni a kutatásban.<br /> <br /> <br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> <br /> <br /> - Akik a későbbiekben internet közeli munkahelyet választanak maguknak<br /> <br /> - Akik az interneten szeretnének értékesíteni egy adott tárgyat, vagy szolgáltatást<br /> <br /> - Akik az interneten szeretnének reklámozni<br /> <br /> <br /> Miért?<br /> <br /> <br /> Mert tudniuk kell, hogy kik tudják napi szinten a legtöbbet nézni az internetet. Ha tudom azt, hogy az adott célcsoportom kevés időt szánhat internet használatra, akkor sokkal jobban meg kell válogatni, hogy hol, hogyan és mit fog reklámozni, vagy értékesíteni.<br /> <br /> <br /> Cégeknek is tudniuk kell ezeket az adatokat, akik internet előfizetést értékesítenek, hogy kinek milyen típusú előfizetést javasoljanak.<br /> <br /> === A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ===<br /> <br /> Azt gondolom, hogy a feladat végeredménye nagy segítség lehet olyan cégek és magánszemélyek részére, akik internetfelületen szeretnének hirdetni, reklámozni. A feladat világos képet ad arról, hogy kik azok a személyek, akiknek több, illetve kevesebb ideje jut internetezésre.<br /> <br /> <br /> Best practice:<br /> <br /> Várható értékesítési összeg: 5.000 Ft. Úgy gondolom, hogy nem túl magas összeg, megéri azt az információt, amit később biztosít a cégek, illetve magánszemélyek részére. <br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Ráfordított idő: 2 óra (1 óra 1.000 Ft) - 2.000 Ft<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 5.000-2.000=3.000 Ft<br /> <br /> <br /> COCO elemzés:<br /> <br /> A várható értékesítési összeg: 16.000 Ft. Azt gondolom, hogy egy ilyen komplett és összetett vizsgálati módszert maximálisan megéri megvásárolni ezért az összegért. <br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Ráfordított idő: 1 óra (1.000 Ft)<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 16.000-1.000=15.000 Ft<br /> <br /> Várható különbözet: 16.000-5.000=11.000 Ft<br /> <br /> Tényleges különbözet: 15.000-3.000=12.000 Ft<br /> <br /> <br /> Egyértelműen kiderül, hogy a COCO elemzéssel érhető el a leghatékonyabb és legpontosabb eredmény.<br /> <br /> A tényleges hasznosságban nem változtak a paraméterek.<br /> <br /> === Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ===<br /> <br /> <br /> Objektumok meghatározása<br /> <br /> A kitöltésnél nem volt semmilyen kritérium, mindenki kitölthette a kérdőívet, kortól és nemtől függetlenül. A válaszadók között fiataloktól kezdve az idősekig mindenki részt vett/vehetett, férfiak és nők egyaránt.<br /> <br /> <br /> Attribútumok meghatározása<br /> <br /> Azokat a napi átlag tevékenységeket vettem figyelembe, melyeket egy ember nap mint nap megtesz élete során. Ugyan azokat a cselekményeket írtam fel sorba, melyek alkotják az én, a családom, a barátaim, az ismerőseim mindennapját.<br /> <br /> <br /> Sorszámozás<br /> <br /> 14 sor. 14 kategóriába soroltam azokat az embereket, akik kitöltötték a tesztet (kor és nem).<br /> <br /> <br /> MY-X paraméterek<br /> <br /> MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01<br /> <br /> <br /> <br /> Rangsor<br /> <br /> Az OAM alapján elkészült a COCO elemzés, amely megmutatta, hogy a kitöltő személyek közül kinek van a legtöbb ideje használni az internetet. Az a személy, aki a legalacsonyabb pontszámot érte el, annak van a legtöbb ideje használni az internetet, illetve akinek a legnagyobb pontszáma lett, annak van a legkevesebb ideje űzni ezt a tevékenységet. Ezért kijelenthetjük, hogy akinek a legalacsonyabb lett a pontszáma, annak a korcsoportját a legcélszerűbb megcélozni, mint célcsoport.<br /> <br /> === Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ===<br /> <br /> <br /> Az eredmények tökéletesen kimutatják, hogy mely generáció tud a legtöbb időt fordítani az internet használatra. Ez a rangsor a következő lett:<br /> <br /> <br /> 1. 65+ Nő, 65+ Férfi<br /> <br /> 2. 0-14 Fiú<br /> <br /> 3. 19-25 Fiú<br /> <br /> 4. 0-14 Lány<br /> <br /> 5. 15-18 Lány<br /> <br /> 6. 15-18 Fiú, 56-65 Férfi<br /> <br /> 7. 19-25 Lány<br /> <br /> 8. 41-55 Férfi<br /> <br /> 9. 25-40 Nő, 41-55 Nő, 56-65 Nő<br /> <br /> 10. 25-40 Férfi<br /> <br /> <br /> Tehát a legtöbb idejük az idősebb hölgyeknek és uraknak van. Kérdés az, hogy vajon ők mennyire szeretnék kihasználni az internet adta lehetőségeket? Ezt követően a 0-14 éves korú fiúk, majd pedig a 19-25 éves fiúk. Azt gondolom tehát, hogy ha bárki interneten szeretne valamit értékesíteni, reklámozni, stb., akkor a legtökéletesebb célközönség a kamasz korú fiúk.<br /> <br /> <br /> Internethasználatra pedig a legkevesebb idejük 25-65 éves nők, illetve a 25-40 éves férfiak. Tehát ha valaki konkrétan ezt a korosztályt szeretné kiválasztani célközönségnek, akkor lehet, hogy nem az internet a legjobb helyszíne a figyelemfelkeltésnek.<br /> <br /> === Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ===<br /> <br /> Ez az információ rendkívül hasznosnak bizonyul, ugyanis rengeteg cégnek és magánszemélynek nyújt segítséget, hogy hatékonyabban oszthassa be az idejét.<br /> <br /> A piaci ára nagyon kedvező és időben is gyors megoldást biztosít.<br /> <br /> === Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ===<br /> <br /> <br /> Véleményem szerint maximálisan megérte a befektetett idő a módszer alkalmazását. Az OAM, valamint a COCO elemzés is rendkívül gyors, hatékony és pontos.<br /> <br /> <br /> A hasznosságom megegyezik az előzőekben bemutatott 15.000 Ft-os hasznossággal, hiszen az információk, amelyeket segítségével megtudhatunk, nagyban segítheti a cégeket, illetve a magánszemélyeket. <br /> <br /> <br /> Kijelentem, hogy nem született hiteltelen eredmény az elemzésem során.<br /> <br /> === Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ===<br /> <br /> <br /> Minden hasonlóságelemzés lényege a lépcsős függvény. Ez a függvény segít nekünk abban, hogy a más-más sorszánok a lépcsők összege alapján milyen output-értékhez vezet. Vagyis láthatjuk, hogy melyik személynek mennyi ideje jut internetezésre egy nap. <br /> A COCO elemzés segít eldönteni, hogy kit érdemes megbízni interneten való hirdetéssel, valamint, hogy ki az a korosztály, akiket leginkább el lehet érni egy internetes hirdetéssel/reklámmal. <br /> <br /> <br /> A 9 attribútumhoz 14 lépcső tartozik, amelyek értékeit skála rendszer alapján határoztam meg, majd különböző értékeket hozzárendelt és így végezte el a számításokat a program.<br /> <br /> <br /> Ott, ahol minden attribútum szerepel (X(A1)-X(A9)), ott ugyan az a rangsor, mint ahol nem az összes attribútum van felsorakozva, (X(A2);X(A4);X(A9)). Tehát azok az attribútumok, amik nincsenek felsorakoztatva, a végeredményt illetően nem fontosak. Pontosabban nem változtatnak az eredményen.<br /> <br /> <br /> A rangsor az X(A1)-X(A9), tehát az összes attribútum felhasználásával ugyan az, mint az a rangsor, mint az, ami X(A1)-X(A3)ig van felhasználva. O1-O14ig tehát megegyeznek.<br /> <br /> <br /> (Sárga mezők=X(A2); X(A4); X(A9))<br /> <br /> <br /> <br /> [[Fájl:Lépcső1.PNG]]<br /> <br /> <br /> <br /> [[Fájl:Lépcső2.PNG]]<br /> <br /> === Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ===<br /> <br /> A szócikkek között nem találtam az internetezéssel kapcsolatos cikket. <br /> <br /> Segítségemre volt a felmérésem, valamint az OAM. <br /> <br /> <br /> Internetes forrás:<br /> <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Jkv9 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Internetez%C3%A9s&diff=66313 2013-05-24T06:24:12Z

<p>Jkv9: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=== Forrás ===<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_idotoltes.xlsx<br /> <br /> === A tervezett alkalmazás/megoldás címe ===<br /> <br /> Az internetezés fontossága napjainkban.<br /> <br /> Különböző korcsoportok internetezési rendszerességének felmérése.<br /> <br /> === A feladat előtörténete ===<br /> <br /> <br /> Személyes kötődés<br /> <br /> <br /> Ez a téma azért fontos, mert azt gondolom, hogy a mai világ ha úgy tetszik &quot;mozgatórugója&quot; az informatika. Mindenhol találkozunk vele, épp úgy, ahogyan az internet használattal. A telefonokban, a tv-ben, a laptopokban, a fényképező gépekben, még a vonaton is van wifi, azaz internet hozzáférési lehetőség. Azt gondolom, hogy ha valaki a későbbiekben ezen a szálon szeretne tovább menni, akkor feltétlenül tudatában kell lennie annak, hogy ki is a célközönség, kik a fogyasztók, illetve kik azok, akik fogyasztóvá válhatnak.<br /> <br /> <br /> Szakértői javaslatok<br /> <br /> <br /> Minden cég, vagy magánszemély, aki az internettel foglalkozik, szeretne vele tisztában lenni, hogy a legnagyobb valószínűséggel kihez/kikhez fog eljutni az adott információ. Aki ezt a hirdetési felületet választja, nyilván szeretné, ha az általa kibocsátott információ minél több emberhez eljutna.<br /> <br /> === A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája ===<br /> <br /> <br /> Abban az esetben, ha nem találkozom Pitlik Tanár úrral, egy olyan módszert alkalmazok, melynek segítségével megtudhatom, hogy mely korcsoportnak van a legtöbb, illetve legkevesebb ideje az internet használatára. Azt gondolom, hogy akkor is táblázat segítségével oldottam volna meg a feladatot, hogy jobban áttekinthetően, könnyebben értékelhessem, hogy mely korcsoportnak mennyi ideje marad az internet használatára. Ha felírom az adott korcsoportokat felbontva nőkre és férfiakra, valamint felírom a napi átlagos elfoglaltságukat, akkor már ki tudom tölteni, hogy egy adott korcsoport mennyi időt tölt el ezekre a rutin dolgokra. Ezt követően átlagot számolok, és így megtudom, kinek van a legkevesebb, illetve a legtöbb felhasználatlan ideje. Azt gondolom, a légcélszerűbb, ha a Microsoft Excel táblázatban készítjük el ezt a vizsgálatot.<br /> <br /> <br /> <br /> Szélsőséges értékek:<br /> <br /> <br /> Csoport14: 50/9=5,5 - tehát neki marad a legtöbb ideje internetezésre<br /> <br /> Csoport8: 65/9=7,2 - számára pedig a legkevesebb idő marad internetezésre.<br /> <br /> <br /> <br /> Összes érték:<br /> <br /> <br /> Csoport1: 63/9=7<br /> <br /> Csoport2: 56/9=6,2<br /> <br /> Csoport3: 60/9=6,6<br /> <br /> Csoport4: 55/9=6,1<br /> <br /> Csoport5: 73/9=8,1<br /> <br /> Csoport6: 54/9=6<br /> <br /> Csoport7: 74/9=8,2<br /> <br /> Csoport9: 64/9=7,1<br /> <br /> Csoport10: 56/9= 6,2<br /> <br /> Csoport11: 73/9=8,1<br /> <br /> Csoport12: 54/9=6<br /> <br /> Csoport13: 71/9=7,8<br /> <br /> === A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ===<br /> <br /> <br /> Az objektumok, illetve attribútumok felírásában egy kisebb statisztikai teszt volt segítségemre. Különböző korú és nemű alanyok voltak a segítségemre, hogy ezt kiderítsem. Kérdésekre kellett választ adniuk, melyeket órában kellett megadni. Azaz, hogy különböző időtöltések hány órát vesznek el az életükből.<br /> <br /> <br /> Objektumok (sorok)<br /> <br /> A kutatásom objektumai a személyek, akik segítségemre voltak kitölteni a vizsgálat során. Kor és nem szerint kategorizáltam őket. A kategóriák a következők voltak:<br /> <br /> <br /> 0-14 fiú<br /> 15-18 lány<br /> 15-18 fiú<br /> 19-25 lány<br /> 19-25 fiú<br /> 25-40 nő<br /> 25-40 férfi<br /> 41-55 nő<br /> 41-55 férfi<br /> 56-65 nő<br /> 56-65 férfi<br /> 65+ nő<br /> 65+ férfi<br /> <br /> <br /> Attribútumok (oszlopok)<br /> <br /> Az attribútumaim nem mások voltak, mint az adott cselekvések, melyeket általában az emberek napi szinten űznek. Ezekből kilencet sorakoztattam fel. A következőket: <br /> <br /> <br /> X1: Kötelezettségekkel töltött idő (iskola, munkahely) X2: Sportolással töltött idő, X3: Tv nézéssel töltött idő, X4: Házimunkákkal töltött idő (mosás, főzés, takarítás), X5: Olvasással töltött idő, X6: Barátokkal töltött idő, X7: Családdal töltött idő, X8: Szórakozással töltött idő, X9: Telefonálással töltött idő.<br /> <br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: Napi átlag óraszámot kellett megadni, hogy egy nap hány órát tölt az adott tevékenységgel.<br /> <br /> <br /> Irány<br /> <br /> Tehát az OAM táblázatban minél nagyobb (h) az attribútum annál több kevesebb időt tud tölteni az internetezéssel. Azaz, minél nagyobb az X(1-9) annál kisebb lesz az Y.<br /> <br /> === A feladat által érintett célcsoportok ===<br /> <br /> <br /> A célcsoportom közé tartozott konkrétan mindenki. Nemtől és kortól függetlenül, ugyanis 0-65+ kor keretet adtam meg, valamint férfiakat és nőket is. Tehát mindenki válaszolhatott, aki szeretett volna részt venni a kutatásban.<br /> <br /> <br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> <br /> <br /> - Akik a későbbiekben internet közeli munkahelyet választanak maguknak<br /> <br /> - Akik az interneten szeretnének értékesíteni egy adott tárgyat, vagy szolgáltatást<br /> <br /> - Akik az interneten szeretnének reklámozni<br /> <br /> <br /> Miért?<br /> <br /> <br /> Mert tudniuk kell, hogy kik tudják napi szinten a legtöbbet nézni az internetet. Ha tudom azt, hogy az adott célcsoportom kevés időt szánhat internet használatra, akkor sokkal jobban meg kell válogatni, hogy hol, hogyan és mit fog reklámozni, vagy értékesíteni.<br /> <br /> <br /> Cégeknek is tudniuk kell ezeket az adatokat, akik internet előfizetést értékesítenek, hogy kinek milyen típusú előfizetést javasoljanak.<br /> <br /> === A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ===<br /> <br /> Azt gondolom, hogy a feladat végeredménye nagy segítség lehet olyan cégek és magánszemélyek részére, akik internetfelületen szeretnének hirdetni, reklámozni. A feladat világos képet ad arról, hogy kik azok a személyek, akiknek több, illetve kevesebb ideje jut internetezésre.<br /> <br /> <br /> Best practice:<br /> <br /> Várható értékesítési összeg: 5.000 Ft. Úgy gondolom, hogy nem túl magas összeg, megéri azt az információt, amit később biztosít a cégek, illetve magánszemélyek részére. <br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Ráfordított idő: 2 óra (1 óra 1.000 Ft) - 2.000 Ft<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 5.000-2.000=3.000 Ft<br /> <br /> <br /> COCO elemzés:<br /> <br /> A várható értékesítési összeg: 16.000 Ft. Azt gondolom, hogy egy ilyen komplett és összetett vizsgálati módszert maximálisan megéri megvásárolni ezért az összegért. <br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Ráfordított idő: 1 óra (1.000 Ft)<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 16.000-1.000=15.000 Ft<br /> <br /> Várható különbözet: 16.000-5.000=11.000 Ft<br /> <br /> Tényleges különbözet: 15.000-3.000=12.000 Ft<br /> <br /> <br /> Egyértelműen kiderül, hogy a COCO elemzéssel érhető el a leghatékonyabb és legpontosabb eredmény.<br /> <br /> A tényleges hasznosságban nem változtak a paraméterek.<br /> <br /> === Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ===<br /> <br /> <br /> Objektumok meghatározása<br /> <br /> A kitöltésnél nem volt semmilyen kritérium, mindenki kitölthette a kérdőívet, kortól és nemtől függetlenül. A válaszadók között fiataloktól kezdve az idősekig mindenki részt vett/vehetett, férfiak és nők egyaránt.<br /> <br /> <br /> Attribútumok meghatározása<br /> <br /> Azokat a napi átlag tevékenységeket vettem figyelembe, melyeket egy ember nap mint nap megtesz élete során. Ugyan azokat a cselekményeket írtam fel sorba, melyek alkotják az én, a családom, a barátaim, az ismerőseim mindennapját.<br /> <br /> <br /> Sorszámozás<br /> <br /> 14 sor. 14 kategóriába soroltam azokat az embereket, akik kitöltötték a tesztet (kor és nem).<br /> <br /> <br /> MY-X paraméterek<br /> <br /> MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01<br /> <br /> <br /> <br /> Rangsor<br /> <br /> Az OAM alapján elkészült a COCO elemzés, amely megmutatta, hogy a kitöltő személyek közül kinek van a legtöbb ideje használni az internetet. Az a személy, aki a legalacsonyabb pontszámot érte el, annak van a legtöbb ideje használni az internetet, illetve akinek a legnagyobb pontszáma lett, annak van a legkevesebb ideje űzni ezt a tevékenységet. Ezért kijelenthetjük, hogy akinek a legalacsonyabb lett a pontszáma, annak a korcsoportját a legcélszerűbb megcélozni, mint célcsoport.<br /> <br /> === Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ===<br /> <br /> <br /> Az eredmények tökéletesen kimutatják, hogy mely generáció tud a legtöbb időt fordítani az internet használatra. Ez a rangsor a következő lett:<br /> <br /> <br /> 1. 65+ Nő, 65+ Férfi<br /> <br /> 2. 0-14 Fiú<br /> <br /> 3. 19-25 Fiú<br /> <br /> 4. 0-14 Lány<br /> <br /> 5. 15-18 Lány<br /> <br /> 6. 15-18 Fiú, 56-65 Férfi<br /> <br /> 7. 19-25 Lány<br /> <br /> 8. 41-55 Férfi<br /> <br /> 9. 25-40 Nő, 41-55 Nő, 56-65 Nő<br /> <br /> 10. 25-40 Férfi<br /> <br /> <br /> Tehát a legtöbb idejük az idősebb hölgyeknek és uraknak van. Kérdés az, hogy vajon ők mennyire szeretnék kihasználni az internet adta lehetőségeket? Ezt követően a 0-14 éves korú fiúk, majd pedig a 19-25 éves fiúk. Azt gondolom tehát, hogy ha bárki interneten szeretne valamit értékesíteni, reklámozni, stb., akkor a legtökéletesebb célközönség a kamasz korú fiúk.<br /> <br /> <br /> Internethasználatra pedig a legkevesebb idejük 25-65 éves nők, illetve a 25-40 éves férfiak. Tehát ha valaki konkrétan ezt a korosztályt szeretné kiválasztani célközönségnek, akkor lehet, hogy nem az internet a legjobb helyszíne a figyelemfelkeltésnek.<br /> <br /> === Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ===<br /> <br /> Ez az információ rendkívül hasznosnak bizonyul, ugyanis rengeteg cégnek és magánszemélynek nyújt segítséget, hogy hatékonyabban oszthassa be az idejét.<br /> <br /> A piaci ára nagyon kedvező és időben is gyors megoldást biztosít.<br /> <br /> === Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ===<br /> <br /> <br /> Véleményem szerint maximálisan megérte a befektetett idő a módszer alkalmazását. Az OAM, valamint a COCO elemzés is rendkívül gyors, hatékony és pontos.<br /> <br /> <br /> A hasznosságom megegyezik az előzőekben bemutatott 15.000 Ft-os hasznossággal, hiszen az információk, amelyeket segítségével megtudhatunk, nagyban segítheti a cégeket, illetve a magánszemélyeket. <br /> <br /> <br /> Kijelentem, hogy nem született hiteltelen eredmény az elemzésem során.<br /> <br /> === Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ===<br /> <br /> Minden hasonlóságelemzés lényege a lépcsős függvény. Ez a függvény segít nekünk abban, hogy a más-más sorszánok a lépcsők összege alapján milyen output-értékhez vezet. Vagyis láthatjuk, hogy melyik személynek mennyi ideje jut internetezésre egy nap. <br /> A COCO elemzés segít eldönteni, hogy kit érdemes megbízni interneten való hirdetéssel, valamint, hogy ki az a korosztály, akiket leginkább el lehet érni egy internetes hirdetéssel/reklámmal. <br /> <br /> A 9 attribútumhoz 14 lépcső tartozik, amelyek értékeit skála rendszer alapján határoztam meg, majd különböző értékeket hozzárendelt és így végezte el a számításokat a program.<br /> <br /> Ott, ahol minden attribútum szerepel (X(A1)-X(A9)), ott ugyan az a rangsor, mint ahol nem az összes attribútum van felsorakozva, (X(A2);X(A4);X(A9)). Tehát azok az attribútumok, amik nincsenek felsorakoztatva, a végeredményt illetően nem fontosak. Pontosabban nem változtatnak az eredményen.<br /> <br /> A rangsor az X(A1)-X(A9), tehát az összes attribútum felhasználásával ugyan az, mint az a rangsor, mint az, ami X(A1)-X(A3)ig van felhasználva. O1-O14ig tehát megegyeznek.<br /> <br /> (Sárga mezők=X(A2); X(A4); X(A9))<br /> <br /> <br /> <br /> [[Fájl:Lépcső1.PNG]]<br /> <br /> <br /> <br /> [[Fájl:Lépcső2.PNG]]<br /> <br /> === Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ===<br /> <br /> A szócikkek között nem találtam az internetezéssel kapcsolatos cikket. <br /> <br /> Segítségemre volt a felmérésem, valamint az OAM. <br /> <br /> <br /> Internetes forrás:<br /> <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Jkv9