Miau Wiki - A felhasználó közreműködései [hu]

Mutatószám

2006-01-17T09:55:41Z

Judit: /* Történeti modul */

Mutatószám

2006-01-17T09:43:38Z

Judit: /* Definíciós modul */

Mutatószám

2006-01-17T09:42:21Z

Judit: /* Történeti modul */

Mutatószám

2006-01-17T09:42:02Z

Judit: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */

Mutatószám

2006-01-17T09:38:19Z

Judit: /* Ontológiai modul */

Mutatószám

2006-01-17T09:21:40Z

Judit: /* Ontológiai modul */

Mutatószám

2006-01-17T09:19:41Z

Judit: /* Ajánlott irodalmak modulja */

Mutatószám

2006-01-17T09:19:09Z

Judit: /* Ajánlott irodalmak modulja */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószámrendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a '''„Képességek”''' dimenziót. A Kaplan – Norton féle '''BSC modell''' '''„Tanulás és Fejlődés”''' perspektívája a legkevésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az '''IT-Szolgáltatók''' – két összefüggő perspektívára bontani, mint az innovációs-perspektíva,és a képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Ezzel az értéklánc modell stratégiai komponensekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új termékeket és szolgáltatásokat kell, hogy létrehozzon. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Ezzel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthető az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott területen. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám'''. A relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki területéből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ területi mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó területekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott terület vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott területenen (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott területen termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, illetve annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó maximális termések 3, vagy 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” címen.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* A fent említett fogalmak hasonlóság elemzésre épülnek és döntéstámogató rendszerek. A vezető mindennapi munkáját segítő módszerek, melyek alkalmazásával a vezető képet kaphat a szervezet erősségeiről, gyengéiről, a külső lehetőségekről és fenyegetésekről. Mindegyik következtetéseket von le, adott probléma megoldását vagy átláthatóságát segítik elő. Az '''abdukció''' eredményből és a szabályból következtet az egyes esetre.A '''PCSM''' (Potencial Star Method, Potenciál Csillag Módszer), pedig egy grafikus szakértői rendszer, grafikusan ábrázolva veti fel a problémákat. A '''BSC''' (Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer) teljesítménymutatókon alapuló módszer, de nem csak problémák kezelésére alkalmas.

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő, mennyiségi adat. A közgazdaságtanban alkalmazott legfontosabb mutatószámokat az ún. SNA mutatószámrendszer foglalja össze. Ilyen mutatószámok például a GDP, NDP, FDI.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)

* '''Igaz-e''', hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz
* '''Igaz-e''', hogy az információ - technológiai szolgáltatások többdímenziós mutatószámrendszere, a hagyományos négy dímenzió mellett, egy ötödik dímenziót is alkalmaz? Igaz, a "Képességek" dímenziót, a stratégia megfogalmazásához, annak megvalósításának követéséhez.
* '''Igaz-e''', hogy a PCSM (Potenciál Csillag Módszer), egy grafikus szakértői rendszer? Igaz, mert a problémákat grafikus ábrázolva veti fel.

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

Mutatószám

2006-01-17T09:11:17Z

Judit: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószámrendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a '''„Képességek”''' dimenziót. A Kaplan – Norton féle '''BSC modell''' '''„Tanulás és Fejlődés”''' perspektívája a legkevésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az '''IT-Szolgáltatók''' – két összefüggő perspektívára bontani, mint az innovációs-perspektíva,és a képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Ezzel az értéklánc modell stratégiai komponensekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új termékeket és szolgáltatásokat kell, hogy létrehozzon. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Ezzel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthető az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott területen. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám'''. A relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki területéből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ területi mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó területekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott terület vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott területenen (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott területen termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, illetve annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó maximális termések 3, vagy 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” címen.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* A fent említett fogalmak hasonlóság elemzésre épülnek és döntéstámogató rendszerek. A vezető mindennapi munkáját segítő módszerek, melyek alkalmazásával a vezető képet kaphat a szervezet erősségeiről, gyengéiről, a külső lehetőségekről és fenyegetésekről. Mindegyik következtetéseket von le, adott probléma megoldását vagy átláthatóságát segítik elő. Az '''abdukció''' eredményből és a szabályból következtet az egyes esetre.A '''PCSM''' (Potencial Star Method, Potenciál Csillag Módszer), pedig egy grafikus szakértői rendszer, grafikusan ábrázolva veti fel a problémákat. A '''BSC''' (Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer) teljesítménymutatókon alapuló módszer, de nem csak problémák kezelésére alkalmas.

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő, mennyiségi adat. A közgazdaságtanban alkalmazott legfontosabb mutatószámokat az ún. SNA mutatószámrendszer foglalja össze. Ilyen mutatószámok például a GDP, NDP, FDI.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)

* '''Igaz-e''', hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz
* '''Igaz-e''', hogy az információ - technológiai szolgáltatások többdímenziós mutatószámrendszere, a hagyományos négy dímenzió mellett, egy ötödik dímenziót is alkalmaz? Igaz, a "Képességek" dímenziót, a stratégia megfogalmazásához, annak megvalósításának követéséhez.
* '''Igaz-e''', hogy a PCSM (Potenciál Csillag Módszer), egy grafikus szakértői rendszer? Igaz, mert a problémákat grafikus ábrázolva veti fel.

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

Mutatószám

2006-01-17T09:10:23Z

Judit: /* Definíciós modul */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószámrendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a '''„Képességek”''' dimenziót. A Kaplan – Norton féle '''BSC modell''' '''„Tanulás és Fejlődés”''' perspektívája a legkevésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az '''IT-Szolgáltatók''' – két összefüggő perspektívára bontani, mint az innovációs-perspektíva,és a képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Ezzel az értéklánc modell stratégiai komponensekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új termékeket és szolgáltatásokat kell, hogy létrehozzon. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Ezzel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthető az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott területen. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám'''. A relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki területéből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ területi mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó területekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott terület vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott területenen (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott területen termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, illetve annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó maximális termések 3, vagy 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” címen.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* A fent említett fogalmak hasonlóság elemzésre épülnek és döntéstámogató rendszerek. A vezető mindennapi munkáját segítő módszerek, melyek alkalmazásával a vezető képet kaphat a szervezet erősségeiről, gyengéiről, a külső lehetőségekről és fenyegetésekről. Mindegyik következtetéseket von le, adott probléma megoldását vagy átláthatóságát segítik elő. Az '''abdukció''' eredményből és a szabályból következtet az egyes esetre.A '''PCSM''' (Potencial Star Method, Potenciál Csillag Módszer), pedig egy grafikus szakértői rendszer, grafikusan ábrázolva veti fel a problémákat. A '''BSC''' (Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer) teljesítménymutatókon alapuló módszer, de nem csak problémák kezelésére alkalmas.

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő, mennyiségi adat. A közgazdaságtanban alkalmazott legfontosabb mutatószámokat az ún. SNA mutatószámrendszer foglalja össze. Ilyen mutatószámok például a GDP, NDP, FDI.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)

* '''Igaz-e''', hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz
* '''Igaz-e''', hogy az információ - technológiai szolgáltatások többdímenziós mutatószámrendszere, a hagyományos négy dímenzió mellett, egy ötödik dímenziót is alkalmaz? Igaz, a "Képességek" dímenziót, a stratégia megfogalmazásához, annak megvalósításának követéséhez.
* '''Igaz-e''', hogy a PCSM (Potenciál Csillag Módszer), egy grafikus szakértői rendszer? Igaz, mert a problémákat grafikus ábrázolva veti fel.

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

Mutatószám

2006-01-17T09:08:16Z

Judit: /* Definíciós modul */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószámrendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a '''„Képességek”''' dimenziót. A Kaplan – Norton féle '''BSC modell''' '''„Tanulás és Fejlődés”''' perspektívája a legkevésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az '''IT-Szolgáltatók''' – két összefüggő perspektívára bontani, mint az innovációs-perspektíva,és a képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Ezzel az értéklánc modell stratégiai komponensekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új termékeket és szolgáltatásokat kell, hogy létrehozzon. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Ezzel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthető az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott területen. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám'''. A relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki területéből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ területi mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó területekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott terület vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott területenen (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott területen termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, illetve annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó maximális termések 3, vagy 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” címen.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* A fent említett fogalmak hasonlóság elemzésre épülnek és döntéstámogató rendszerek. A vezető mindennapi munkáját segítő módszerek, melyek alkalmazásával a vezető képet kaphat a szervezet erősségeiről, gyengéiről, a külső lehetőségekről és fenyegetésekről. Mindegyik következtetéseket von le, adott probléma megoldását vagy átláthatóságát segítik elő. Az '''abdukció''' eredményből és a szabályból következtet az egyes esetre.A '''PCSM''' (Potencial Star Method, Potenciál Csillag Módszer), pedig egy grafikus szakértői rendszer, grafikusan ábrázolva veti fel a problémákat. A '''BSC''' (Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer) teljesítménymutatókon alapuló módszer, de nem csak problémák kezelésére alkalmas.

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő, mennyiségi adat, mely mennyiségi jellege miatt nem ad, illetve adhat konkrét, átfogó képet. A közgazdaságtanban alkalmazott legfontosabb mutatószámokat az ún. SNA mutatószámrendszer foglalja össze. Ilyen mutatószámok például a GDP, NDP, FDI.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)

* '''Igaz-e''', hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz
* '''Igaz-e''', hogy az információ - technológiai szolgáltatások többdímenziós mutatószámrendszere, a hagyományos négy dímenzió mellett, egy ötödik dímenziót is alkalmaz? Igaz, a "Képességek" dímenziót, a stratégia megfogalmazásához, annak megvalósításának követéséhez.
* '''Igaz-e''', hogy a PCSM (Potenciál Csillag Módszer), egy grafikus szakértői rendszer? Igaz, mert a problémákat grafikus ábrázolva veti fel.

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

Mutatószám

2006-01-17T09:07:45Z

Judit: /* Definíciós modul */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószámrendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a '''„Képességek”''' dimenziót. A Kaplan – Norton féle '''BSC modell''' '''„Tanulás és Fejlődés”''' perspektívája a legkevésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az '''IT-Szolgáltatók''' – két összefüggő perspektívára bontani, mint az innovációs-perspektíva,és a képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Ezzel az értéklánc modell stratégiai komponensekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új termékeket és szolgáltatásokat kell, hogy létrehozzon. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Ezzel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthető az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott területen. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám'''. A relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki területéből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ területi mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó területekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott terület vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott területenen (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott területen termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, illetve annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó maximális termések 3, vagy 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” címen.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* A fent említett fogalmak hasonlóság elemzésre épülnek és döntéstámogató rendszerek. A vezető mindennapi munkáját segítő módszerek, melyek alkalmazásával a vezető képet kaphat a szervezet erősségeiről, gyengéiről, a külső lehetőségekről és fenyegetésekről. Mindegyik következtetéseket von le, adott probléma megoldását vagy átláthatóságát segítik elő. Az '''abdukció''' eredményből és a szabályból következtet az egyes esetre.A '''PCSM''' (Potencial Star Method, Potenciál Csillag Módszer), pedig egy grafikus szakértői rendszer, grafikusan ábrázolva veti fel a problémákat. A '''BSC''' (Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer) teljesítménymutatókon alapuló módszer, de nem csak problémák kezelésére alkalmas.

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő, mennyiségi adat, mely mennyiségi jellege miatt nem ad, illetve adhat konkrét, átfogó képet. A közgazdaságtanban alkalmazott legfontosabb mutatószámokat az ún. SNA mutatószámrendszer foglalja össze. Ilyenek mutatószámok például a GDP, NDP.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)

* '''Igaz-e''', hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz
* '''Igaz-e''', hogy az információ - technológiai szolgáltatások többdímenziós mutatószámrendszere, a hagyományos négy dímenzió mellett, egy ötödik dímenziót is alkalmaz? Igaz, a "Képességek" dímenziót, a stratégia megfogalmazásához, annak megvalósításának követéséhez.
* '''Igaz-e''', hogy a PCSM (Potenciál Csillag Módszer), egy grafikus szakértői rendszer? Igaz, mert a problémákat grafikus ábrázolva veti fel.

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

Mutatószám

2006-01-17T09:04:03Z

Judit: /* Definíciós modul */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószámrendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a '''„Képességek”''' dimenziót. A Kaplan – Norton féle '''BSC modell''' '''„Tanulás és Fejlődés”''' perspektívája a legkevésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az '''IT-Szolgáltatók''' – két összefüggő perspektívára bontani, mint az innovációs-perspektíva,és a képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Ezzel az értéklánc modell stratégiai komponensekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új termékeket és szolgáltatásokat kell, hogy létrehozzon. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Ezzel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthető az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott területen. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám'''. A relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki területéből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ területi mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó területekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott terület vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott területenen (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott területen termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, illetve annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó maximális termések 3, vagy 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” címen.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* A fent említett fogalmak hasonlóság elemzésre épülnek és döntéstámogató rendszerek. A vezető mindennapi munkáját segítő módszerek, melyek alkalmazásával a vezető képet kaphat a szervezet erősségeiről, gyengéiről, a külső lehetőségekről és fenyegetésekről. Mindegyik következtetéseket von le, adott probléma megoldását vagy átláthatóságát segítik elő. Az '''abdukció''' eredményből és a szabályból következtet az egyes esetre.A '''PCSM''' (Potencial Star Method, Potenciál Csillag Módszer), pedig egy grafikus szakértői rendszer, grafikusan ábrázolva veti fel a problémákat. A '''BSC''' (Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer) teljesítménymutatókon alapuló módszer, de nem csak problémák kezelésére alkalmas.

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő, mennyiségi adat, mely mennyiségi jellege miatt nem ad, illetve adhat konkrét, átfogó képet. a közgazdaságtanban alkalmazott legfontosabb mutatószámokat az ún. SNA mutatószámrendszer foglalja össze. Ilyenek mutatószámok például a GDP, NDP.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)

* '''Igaz-e''', hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz
* '''Igaz-e''', hogy az információ - technológiai szolgáltatások többdímenziós mutatószámrendszere, a hagyományos négy dímenzió mellett, egy ötödik dímenziót is alkalmaz? Igaz, a "Képességek" dímenziót, a stratégia megfogalmazásához, annak megvalósításának követéséhez.
* '''Igaz-e''', hogy a PCSM (Potenciál Csillag Módszer), egy grafikus szakértői rendszer? Igaz, mert a problémákat grafikus ábrázolva veti fel.

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

Mutatószám

2006-01-17T08:56:37Z

Judit: /* Tesztkérdések modul */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószámrendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a '''„Képességek”''' dimenziót. A Kaplan – Norton féle '''BSC modell''' '''„Tanulás és Fejlődés”''' perspektívája a legkevésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az '''IT-Szolgáltatók''' – két összefüggő perspektívára bontani, mint az innovációs-perspektíva,és a képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Ezzel az értéklánc modell stratégiai komponensekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új termékeket és szolgáltatásokat kell, hogy létrehozzon. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Ezzel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthető az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott területen. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám'''. A relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki területéből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ területi mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó területekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott terület vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott területenen (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott területen termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, illetve annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó maximális termések 3, vagy 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” címen.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* A fent említett fogalmak hasonlóság elemzésre épülnek és döntéstámogató rendszerek. A vezető mindennapi munkáját segítő módszerek, melyek alkalmazásával a vezető képet kaphat a szervezet erősségeiről, gyengéiről, a külső lehetőségekről és fenyegetésekről. Mindegyik következtetéseket von le, adott probléma megoldását vagy átláthatóságát segítik elő. Az '''abdukció''' eredményből és a szabályból következtet az egyes esetre.A '''PCSM''' (Potencial Star Method, Potenciál Csillag Módszer), pedig egy grafikus szakértői rendszer, grafikusan ábrázolva veti fel a problémákat. A '''BSC''' (Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer) teljesítménymutatókon alapuló módszer, de nem csak problémák kezelésére alkalmas.

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő, mennyiségi adat, mely mennyiségi jellege miatt nem ad, illetve adhat konkrét, átfogó képet.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)

* '''Igaz-e''', hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz
* '''Igaz-e''', hogy az információ - technológiai szolgáltatások többdímenziós mutatószámrendszere, a hagyományos négy dímenzió mellett, egy ötödik dímenziót is alkalmaz? Igaz, a "Képességek" dímenziót, a stratégia megfogalmazásához, annak megvalósításának követéséhez.
* '''Igaz-e''', hogy a PCSM (Potenciál Csillag Módszer), egy grafikus szakértői rendszer? Igaz, mert a problémákat grafikus ábrázolva veti fel.

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

Mutatószám

2006-01-17T08:56:11Z

Judit: /* Tesztkérdések modul */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószámrendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a '''„Képességek”''' dimenziót. A Kaplan – Norton féle '''BSC modell''' '''„Tanulás és Fejlődés”''' perspektívája a legkevésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az '''IT-Szolgáltatók''' – két összefüggő perspektívára bontani, mint az innovációs-perspektíva,és a képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Ezzel az értéklánc modell stratégiai komponensekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új termékeket és szolgáltatásokat kell, hogy létrehozzon. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Ezzel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthető az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott területen. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám'''. A relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki területéből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ területi mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó területekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott terület vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott területenen (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott területen termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, illetve annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó maximális termések 3, vagy 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” címen.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* A fent említett fogalmak hasonlóság elemzésre épülnek és döntéstámogató rendszerek. A vezető mindennapi munkáját segítő módszerek, melyek alkalmazásával a vezető képet kaphat a szervezet erősségeiről, gyengéiről, a külső lehetőségekről és fenyegetésekről. Mindegyik következtetéseket von le, adott probléma megoldását vagy átláthatóságát segítik elő. Az '''abdukció''' eredményből és a szabályból következtet az egyes esetre.A '''PCSM''' (Potencial Star Method, Potenciál Csillag Módszer), pedig egy grafikus szakértői rendszer, grafikusan ábrázolva veti fel a problémákat. A '''BSC''' (Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer) teljesítménymutatókon alapuló módszer, de nem csak problémák kezelésére alkalmas.

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő, mennyiségi adat, mely mennyiségi jellege miatt nem ad, illetve adhat konkrét, átfogó képet.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)

* '''Igaz-e''', hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz
* '''Igaz-e''', hogy az információ - technológiai szolgáltatások többdímenziós mutatószámrendszere, a hagyományos négy dímenzió mellett, egy ötödik dímenziót is alkalmaz? Igaz, a "Képességek" dímenziót, a stratégia megfogalmazásához, annak megvalósításának követéséhez.
* '''Igaz-e''', hogy a PCSM (Potenciál Csillag Módszer), egy grafikus szakértői rendszer? Igaz, mert a problémákat grafikus veti fel.

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

Mutatószám

2006-01-17T08:55:01Z

Judit: /* Tesztkérdések modul */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószámrendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a '''„Képességek”''' dimenziót. A Kaplan – Norton féle '''BSC modell''' '''„Tanulás és Fejlődés”''' perspektívája a legkevésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az '''IT-Szolgáltatók''' – két összefüggő perspektívára bontani, mint az innovációs-perspektíva,és a képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Ezzel az értéklánc modell stratégiai komponensekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új termékeket és szolgáltatásokat kell, hogy létrehozzon. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Ezzel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthető az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott területen. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám'''. A relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki területéből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ területi mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó területekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott terület vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott területenen (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott területen termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, illetve annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó maximális termések 3, vagy 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” címen.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* A fent említett fogalmak hasonlóság elemzésre épülnek és döntéstámogató rendszerek. A vezető mindennapi munkáját segítő módszerek, melyek alkalmazásával a vezető képet kaphat a szervezet erősségeiről, gyengéiről, a külső lehetőségekről és fenyegetésekről. Mindegyik következtetéseket von le, adott probléma megoldását vagy átláthatóságát segítik elő. Az '''abdukció''' eredményből és a szabályból következtet az egyes esetre.A '''PCSM''' (Potencial Star Method, Potenciál Csillag Módszer), pedig egy grafikus szakértői rendszer, grafikusan ábrázolva veti fel a problémákat. A '''BSC''' (Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer) teljesítménymutatókon alapuló módszer, de nem csak problémák kezelésére alkalmas.

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő, mennyiségi adat, mely mennyiségi jellege miatt nem ad, illetve adhat konkrét, átfogó képet.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)

* '''Igaz-e''', hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz
* '''Igaz-e''', hogy az információ - technológiai szolgáltatások többdímenziós mutatószámrendszere, a hagyományos négy dímenzió mellett, egy ötödik dímenziót is alkalmaz? Igaz, a "Képességek" dímenziót, a stratégia megfogalmazásához, annak megvalósításának követéséhez.
* '''Igaz-e''', hogy a PCSM (Potenciál Csillag Módszer), egy grafikus szakértői rendszer?

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

Mutatószám

2006-01-17T08:54:16Z

Judit: /* Tesztkérdések modul */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószámrendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a '''„Képességek”''' dimenziót. A Kaplan – Norton féle '''BSC modell''' '''„Tanulás és Fejlődés”''' perspektívája a legkevésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az '''IT-Szolgáltatók''' – két összefüggő perspektívára bontani, mint az innovációs-perspektíva,és a képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Ezzel az értéklánc modell stratégiai komponensekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új termékeket és szolgáltatásokat kell, hogy létrehozzon. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Ezzel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthető az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott területen. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám'''. A relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki területéből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ területi mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó területekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott terület vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott területenen (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott területen termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, illetve annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó maximális termések 3, vagy 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” címen.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* A fent említett fogalmak hasonlóság elemzésre épülnek és döntéstámogató rendszerek. A vezető mindennapi munkáját segítő módszerek, melyek alkalmazásával a vezető képet kaphat a szervezet erősségeiről, gyengéiről, a külső lehetőségekről és fenyegetésekről. Mindegyik következtetéseket von le, adott probléma megoldását vagy átláthatóságát segítik elő. Az '''abdukció''' eredményből és a szabályból következtet az egyes esetre.A '''PCSM''' (Potencial Star Method, Potenciál Csillag Módszer), pedig egy grafikus szakértői rendszer, grafikusan ábrázolva veti fel a problémákat. A '''BSC''' (Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer) teljesítménymutatókon alapuló módszer, de nem csak problémák kezelésére alkalmas.

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő, mennyiségi adat, mely mennyiségi jellege miatt nem ad, illetve adhat konkrét, átfogó képet.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)

* '''Igaz-e''', hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz
* '''Igaz-e''', hogy az információ - technológiai szolgáltatások többdímenziós mutatószámrendszere, a hagyományos négy dímenzió mellett, egy ötödik dímenziót is alkalmaz? Igaz, a "Képességek" dímenziót, a stratégia megfogalmazásához, annak megvalósításának követéséhez.
* '''Igaz-e''', hogy a PCSM, egy grafikus szakértői rendszer?

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

Mutatószám

2006-01-17T08:50:55Z

Judit: /* Tesztkérdések modul */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószámrendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a '''„Képességek”''' dimenziót. A Kaplan – Norton féle '''BSC modell''' '''„Tanulás és Fejlődés”''' perspektívája a legkevésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az '''IT-Szolgáltatók''' – két összefüggő perspektívára bontani, mint az innovációs-perspektíva,és a képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Ezzel az értéklánc modell stratégiai komponensekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új termékeket és szolgáltatásokat kell, hogy létrehozzon. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Ezzel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthető az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott területen. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám'''. A relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki területéből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ területi mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó területekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott terület vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott területenen (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott területen termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, illetve annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó maximális termések 3, vagy 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” címen.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* A fent említett fogalmak hasonlóság elemzésre épülnek és döntéstámogató rendszerek. A vezető mindennapi munkáját segítő módszerek, melyek alkalmazásával a vezető képet kaphat a szervezet erősségeiről, gyengéiről, a külső lehetőségekről és fenyegetésekről. Mindegyik következtetéseket von le, adott probléma megoldását vagy átláthatóságát segítik elő. Az '''abdukció''' eredményből és a szabályból következtet az egyes esetre.A '''PCSM''' (Potencial Star Method, Potenciál Csillag Módszer), pedig egy grafikus szakértői rendszer, grafikusan ábrázolva veti fel a problémákat. A '''BSC''' (Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer) teljesítménymutatókon alapuló módszer, de nem csak problémák kezelésére alkalmas.

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő, mennyiségi adat, mely mennyiségi jellege miatt nem ad, illetve adhat konkrét, átfogó képet.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)

* '''Igaz-e''', hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz
* '''Igaz-e''', hogy az információ - technológiai szolgáltatások többdímenziós mutatószámrendszere, a hagyományos négy dímenzió mellett, egy ötödik dímenziót is alkalmaz? Igaz, a "Képességek" dímenziót, a stratégia megfogalmazásához, annak megvalósításának követéséhez.

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

Mutatószám

2006-01-17T08:46:56Z

Judit: /* Történeti modul */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószámrendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a '''„Képességek”''' dimenziót. A Kaplan – Norton féle '''BSC modell''' '''„Tanulás és Fejlődés”''' perspektívája a legkevésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az '''IT-Szolgáltatók''' – két összefüggő perspektívára bontani, mint az innovációs-perspektíva,és a képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Ezzel az értéklánc modell stratégiai komponensekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új termékeket és szolgáltatásokat kell, hogy létrehozzon. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Ezzel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthető az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott területen. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám'''. A relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki területéből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ területi mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó területekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott terület vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott területenen (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott területen termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, illetve annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó maximális termések 3, vagy 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” címen.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* A fent említett fogalmak hasonlóság elemzésre épülnek és döntéstámogató rendszerek. A vezető mindennapi munkáját segítő módszerek, melyek alkalmazásával a vezető képet kaphat a szervezet erősségeiről, gyengéiről, a külső lehetőségekről és fenyegetésekről. Mindegyik következtetéseket von le, adott probléma megoldását vagy átláthatóságát segítik elő. Az '''abdukció''' eredményből és a szabályból következtet az egyes esetre.A '''PCSM''' (Potencial Star Method, Potenciál Csillag Módszer), pedig egy grafikus szakértői rendszer, grafikusan ábrázolva veti fel a problémákat. A '''BSC''' (Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer) teljesítménymutatókon alapuló módszer, de nem csak problémák kezelésére alkalmas.

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő, mennyiségi adat, mely mennyiségi jellege miatt nem ad, illetve adhat konkrét, átfogó képet.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)

* Igaz-e, hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz
* Igaz-e, hogy az információ - technológiai szolgáltatások többdímenziós mutatószámrendszere, a hagyományos négy dímenzió mellett, egy ötödik dímenziót is alkalmaz? Igaz, a "Képességek" dímenziót, a stratégia megfogalmazásához, annak megvalósításának követéséhez.

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

Mutatószám

2006-01-17T08:44:15Z

Judit: /* Történeti modul */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószámrendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a '''„Képességek”''' dimenziót. A Kaplan – Norton féle '''BSC modell''' '''„Tanulás és Fejlődés”''' perspektívája a legkevésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az '''IT-Szolgáltatók''' – két összefüggő perspektívára bontani, mint az innovációs-perspektíva,és a képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Ezzel az értéklánc modell stratégiai komponensekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új termékeket és szolgáltatásokat kell létrehoznia. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Ezzel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthető az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott területen. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám'''. A relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki területéből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ területi mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó területekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott terület vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott területenen (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott területen termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, illetve annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó maximális termések 3, vagy 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” címen.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* A fent említett fogalmak hasonlóság elemzésre épülnek és döntéstámogató rendszerek. A vezető mindennapi munkáját segítő módszerek, melyek alkalmazásával a vezető képet kaphat a szervezet erősségeiről, gyengéiről, a külső lehetőségekről és fenyegetésekről. Mindegyik következtetéseket von le, adott probléma megoldását vagy átláthatóságát segítik elő. Az '''abdukció''' eredményből és a szabályból következtet az egyes esetre.A '''PCSM''' (Potencial Star Method, Potenciál Csillag Módszer), pedig egy grafikus szakértői rendszer, grafikusan ábrázolva veti fel a problémákat. A '''BSC''' (Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer) teljesítménymutatókon alapuló módszer, de nem csak problémák kezelésére alkalmas.

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő, mennyiségi adat, mely mennyiségi jellege miatt nem ad, illetve adhat konkrét, átfogó képet.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)

* Igaz-e, hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz
* Igaz-e, hogy az információ - technológiai szolgáltatások többdímenziós mutatószámrendszere, a hagyományos négy dímenzió mellett, egy ötödik dímenziót is alkalmaz? Igaz, a "Képességek" dímenziót, a stratégia megfogalmazásához, annak megvalósításának követéséhez.

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

Mutatószám

2006-01-17T08:42:09Z

Judit: /* Történeti modul */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószámrendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a „Képességek” dimenziót. A Kaplan – Norton féle '''BSC modell''' „Tanulás és Fejlődés” perspektívája a legkevésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az IT-Szolgáltatók – két összefüggő perspektívára bontani, mint az Innovációs-perspektíva,és a Képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Ezzel az értéklánc modell stratégiai komponensekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új termékeket és szolgáltatásokat kell létrehoznia. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Ezzel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthető az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott területen. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám'''. A relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki területéből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ területi mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó területekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott terület vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott területenen (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott területen termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, illetve annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó maximális termések 3, vagy 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” címen.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* A fent említett fogalmak hasonlóság elemzésre épülnek és döntéstámogató rendszerek. A vezető mindennapi munkáját segítő módszerek, melyek alkalmazásával a vezető képet kaphat a szervezet erősségeiről, gyengéiről, a külső lehetőségekről és fenyegetésekről. Mindegyik következtetéseket von le, adott probléma megoldását vagy átláthatóságát segítik elő. Az '''abdukció''' eredményből és a szabályból következtet az egyes esetre.A '''PCSM''' (Potencial Star Method, Potenciál Csillag Módszer), pedig egy grafikus szakértői rendszer, grafikusan ábrázolva veti fel a problémákat. A '''BSC''' (Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer) teljesítménymutatókon alapuló módszer, de nem csak problémák kezelésére alkalmas.

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő, mennyiségi adat, mely mennyiségi jellege miatt nem ad, illetve adhat konkrét, átfogó képet.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)

* Igaz-e, hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz
* Igaz-e, hogy az információ - technológiai szolgáltatások többdímenziós mutatószámrendszere, a hagyományos négy dímenzió mellett, egy ötödik dímenziót is alkalmaz? Igaz, a "Képességek" dímenziót, a stratégia megfogalmazásához, annak megvalósításának követéséhez.

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

Mutatószám

2006-01-17T08:41:26Z

Judit: /* Történeti modul */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószámrendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a „Képességek” dimenziót. A Kaplan – Norton féle '''BSC modell''' „Tanulás és Fejlődés” perspektívája a legkevésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az IT-Szolgáltatók – két összefüggő perspektívára bontani, mint az Innovációs-perspektíva,és a Képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Ezzel az értéklánc modell stratégiai komponensekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új termékeket és szolgáltatásokat kell létrehoznia. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Ezzel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthető az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott területen. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám'''. A relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki területéből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ területi mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó területekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott terület vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott területenen (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott területen termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, illetve annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó maximális termések 3, vagy 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” c.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* A fent említett fogalmak hasonlóság elemzésre épülnek és döntéstámogató rendszerek. A vezető mindennapi munkáját segítő módszerek, melyek alkalmazásával a vezető képet kaphat a szervezet erősségeiről, gyengéiről, a külső lehetőségekről és fenyegetésekről. Mindegyik következtetéseket von le, adott probléma megoldását vagy átláthatóságát segítik elő. Az '''abdukció''' eredményből és a szabályból következtet az egyes esetre.A '''PCSM''' (Potencial Star Method, Potenciál Csillag Módszer), pedig egy grafikus szakértői rendszer, grafikusan ábrázolva veti fel a problémákat. A '''BSC''' (Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer) teljesítménymutatókon alapuló módszer, de nem csak problémák kezelésére alkalmas.

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő, mennyiségi adat, mely mennyiségi jellege miatt nem ad, illetve adhat konkrét, átfogó képet.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)

* Igaz-e, hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz
* Igaz-e, hogy az információ - technológiai szolgáltatások többdímenziós mutatószámrendszere, a hagyományos négy dímenzió mellett, egy ötödik dímenziót is alkalmaz? Igaz, a "Képességek" dímenziót, a stratégia megfogalmazásához, annak megvalósításának követéséhez.

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

Mutatószám

2006-01-17T08:35:37Z

Judit: /* Definíciós modul */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószámrendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a „Képességek” dimenziót. A Kaplan – Norton féle '''BSC modell''' „Tanulás és Fejlődés” perspektívája a legkevésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az IT-Szolgáltatók – két összefüggő perspektívára bontani, mint az Innovációs-perspektíva,és a Képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Ezzel az értéklánc modell stratégiai komponensekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új termékeket és szolgáltatásokat kell létrehoznia. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Ezzel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthető az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott ter.-en. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám''', a relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki ter.-éből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ ter.-i mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó ter.-ekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott ter. vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott ter.-en (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott ter.-en termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, ill. annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó max. termések 3 v. 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” c.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* A fent említett fogalmak hasonlóság elemzésre épülnek és döntéstámogató rendszerek. A vezető mindennapi munkáját segítő módszerek, melyek alkalmazásával a vezető képet kaphat a szervezet erősségeiről, gyengéiről, a külső lehetőségekről és fenyegetésekről. Mindegyik következtetéseket von le, adott probléma megoldását vagy átláthatóságát segítik elő. Az '''abdukció''' eredményből és a szabályból következtet az egyes esetre.A '''PCSM''' (Potencial Star Method, Potenciál Csillag Módszer), pedig egy grafikus szakértői rendszer, grafikusan ábrázolva veti fel a problémákat. A '''BSC''' (Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer) teljesítménymutatókon alapuló módszer, de nem csak problémák kezelésére alkalmas.

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő, mennyiségi adat, mely mennyiségi jellege miatt nem ad, illetve adhat konkrét, átfogó képet.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)

* Igaz-e, hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz
* Igaz-e, hogy az információ - technológiai szolgáltatások többdímenziós mutatószámrendszere, a hagyományos négy dímenzió mellett, egy ötödik dímenziót is alkalmaz? Igaz, a "Képességek" dímenziót, a stratégia megfogalmazásához, annak megvalósításának követéséhez.

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

Mutatószám

2006-01-17T08:33:17Z

Judit: /* Tesztkérdések modul */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószámrendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a „Képességek” dimenziót. A Kaplan – Norton féle '''BSC modell''' „Tanulás és Fejlődés” perspektívája a legkevésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az IT-Szolgáltatók – két összefüggő perspektívára bontani, mint az Innovációs-perspektíva,és a Képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Ezzel az értéklánc modell stratégiai komponensekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új termékeket és szolgáltatásokat kell létrehoznia. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Ezzel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthető az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott ter.-en. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám''', a relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki ter.-éből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ ter.-i mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó ter.-ekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott ter. vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott ter.-en (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott ter.-en termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, ill. annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó max. termések 3 v. 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” c.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* A fent említett fogalmak hasonlóság elemzésre épülnek és döntéstámogató rendszerek. A vezető mindennapi munkáját segítő módszerek, melyek alkalmazásával a vezető képet kaphat a szervezet erősségeiről, gyengéiről, a külső lehetőségekről és fenyegetésekről. Mindegyik következtetéseket von le, adott probléma megoldását vagy átláthatóságát segítik elő. Az '''abdukció''' eredményből és a szabályból következtet az egyes esetre.A '''PCSM''' (Potencial Star Method, Potenciál Csillag Módszer), pedig egy grafikus szakértői rendszer, grafikusan ábrázolva veti fel a problémákat. A '''BSC''' (Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer) teljesítménymutatókon alapuló módszer, de nem csak problémák kezelésére alkalmas.

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő mennyiségi adat.A legismertebb közgazdaságtudományi mutatószámok, az SNA számlarendszer legfőbb mutatói, melyek a következők: GDP (Bruttó Hazai Termék), NDP (Nettó Hazai Termék), GNI (Bruttó Nemzeti Jövedelem), NNI (Nettó Nemzeti Jövedelem), GNDI (Bruttó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem), NNDI (Nettó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem).Statisztikai mutatószámok: árindex, reálbérindex, munkanélküliségi ráta.Pénzügyi mutatószámok: Egységesített Betéti Kamat Mutató (EBKM), Teljes Hiteldíj Mutató (THM).Vállalatgazdasági mutatószámok: gazdasági hatékonyság, gazdaságosság, jövedelmezőség.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)

* Igaz-e, hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz
* Igaz-e, hogy az információ - technológiai szolgáltatások többdímenziós mutatószámrendszere, a hagyományos négy dímenzió mellett, egy ötödik dímenziót is alkalmaz? Igaz, a "Képességek" dímenziót, a stratégia megfogalmazásához, annak megvalósításának követéséhez.

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

Mutatószám

2006-01-17T08:18:03Z

Judit: /* Tesztkérdések modul */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószámrendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a „Képességek” dimenziót. A Kaplan – Norton féle '''BSC modell''' „Tanulás és Fejlődés” perspektívája a legkevésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az IT-Szolgáltatók – két összefüggő perspektívára bontani, mint az Innovációs-perspektíva,és a Képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Ezzel az értéklánc modell stratégiai komponensekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új termékeket és szolgáltatásokat kell létrehoznia. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Ezzel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthető az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott ter.-en. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám''', a relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki ter.-éből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ ter.-i mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó ter.-ekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott ter. vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott ter.-en (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott ter.-en termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, ill. annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó max. termések 3 v. 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” c.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* A fent említett fogalmak hasonlóság elemzésre épülnek és döntéstámogató rendszerek. A vezető mindennapi munkáját segítő módszerek, melyek alkalmazásával a vezető képet kaphat a szervezet erősségeiről, gyengéiről, a külső lehetőségekről és fenyegetésekről. Mindegyik következtetéseket von le, adott probléma megoldását vagy átláthatóságát segítik elő. Az '''abdukció''' eredményből és a szabályból következtet az egyes esetre.A '''PCSM''' (Potencial Star Method, Potenciál Csillag Módszer), pedig egy grafikus szakértői rendszer, grafikusan ábrázolva veti fel a problémákat. A '''BSC''' (Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer) teljesítménymutatókon alapuló módszer, de nem csak problémák kezelésére alkalmas.

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő mennyiségi adat.A legismertebb közgazdaságtudományi mutatószámok, az SNA számlarendszer legfőbb mutatói, melyek a következők: GDP (Bruttó Hazai Termék), NDP (Nettó Hazai Termék), GNI (Bruttó Nemzeti Jövedelem), NNI (Nettó Nemzeti Jövedelem), GNDI (Bruttó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem), NNDI (Nettó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem).Statisztikai mutatószámok: árindex, reálbérindex, munkanélküliségi ráta.Pénzügyi mutatószámok: Egységesített Betéti Kamat Mutató (EBKM), Teljes Hiteldíj Mutató (THM).Vállalatgazdasági mutatószámok: gazdasági hatékonyság, gazdaságosság, jövedelmezőség.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)

* Igaz-e, hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz
* Igaz-e, hogy az információ - technológiai szolgáltatások többdímenziós mutatószámrendszere, a hagyományos négy dímenzió mellett, egy ötödik dímenziót is alkalmaz? Igaz, a "Képességek" dímenziót, a stratégia megfogalmazásához, annak megvalósításának követéséhez.

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

Mutatószám

2006-01-17T08:16:14Z

Judit: /* Történeti modul */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószámrendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a „Képességek” dimenziót. A Kaplan – Norton féle '''BSC modell''' „Tanulás és Fejlődés” perspektívája a legkevésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az IT-Szolgáltatók – két összefüggő perspektívára bontani, mint az Innovációs-perspektíva,és a Képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Ezzel az értéklánc modell stratégiai komponensekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új termékeket és szolgáltatásokat kell létrehoznia. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Ezzel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthető az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott ter.-en. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám''', a relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki ter.-éből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ ter.-i mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó ter.-ekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott ter. vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott ter.-en (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott ter.-en termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, ill. annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó max. termések 3 v. 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” c.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* A fent említett fogalmak hasonlóság elemzésre épülnek és döntéstámogató rendszerek. A vezető mindennapi munkáját segítő módszerek, melyek alkalmazásával a vezető képet kaphat a szervezet erősségeiről, gyengéiről, a külső lehetőségekről és fenyegetésekről. Mindegyik következtetéseket von le, adott probléma megoldását vagy átláthatóságát segítik elő. Az '''abdukció''' eredményből és a szabályból következtet az egyes esetre.A '''PCSM''' (Potencial Star Method, Potenciál Csillag Módszer), pedig egy grafikus szakértői rendszer, grafikusan ábrázolva veti fel a problémákat. A '''BSC''' (Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer) teljesítménymutatókon alapuló módszer, de nem csak problémák kezelésére alkalmas.

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő mennyiségi adat.A legismertebb közgazdaságtudományi mutatószámok, az SNA számlarendszer legfőbb mutatói, melyek a következők: GDP (Bruttó Hazai Termék), NDP (Nettó Hazai Termék), GNI (Bruttó Nemzeti Jövedelem), NNI (Nettó Nemzeti Jövedelem), GNDI (Bruttó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem), NNDI (Nettó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem).Statisztikai mutatószámok: árindex, reálbérindex, munkanélküliségi ráta.Pénzügyi mutatószámok: Egységesített Betéti Kamat Mutató (EBKM), Teljes Hiteldíj Mutató (THM).Vállalatgazdasági mutatószámok: gazdasági hatékonyság, gazdaságosság, jövedelmezőség.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)

* Igaz-e, hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz
* Igaz-e, hogy az információ - technológiai szolgáltatások többdímenziós mutatószámrendszere, a hagyományos négy dímenzió mellett, egy ötödik dímenziót is alkalmaz?
Igaz,

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

Mutatószám

2006-01-17T08:14:14Z

Judit: /* Tesztkérdések modul */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószám-rendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a „Képességek” dimenziót. A Kaplan – Norton féle '''BSC modell''' „Tanulás és Fejlődés” perspektívája a legkevésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az IT-Szolgáltatók – két összefüggő perspektívára bontani, mint az Innovációs-perspektíva,és a Képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Ezzel az értéklánc modell stratégiai komponensekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új termékeket és szolgáltatásokat kell létrehoznia. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Ezzel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthető az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott ter.-en. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám''', a relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki ter.-éből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ ter.-i mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó ter.-ekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott ter. vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott ter.-en (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott ter.-en termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, ill. annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó max. termések 3 v. 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” c.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* A fent említett fogalmak hasonlóság elemzésre épülnek és döntéstámogató rendszerek. A vezető mindennapi munkáját segítő módszerek, melyek alkalmazásával a vezető képet kaphat a szervezet erősségeiről, gyengéiről, a külső lehetőségekről és fenyegetésekről. Mindegyik következtetéseket von le, adott probléma megoldását vagy átláthatóságát segítik elő. Az '''abdukció''' eredményből és a szabályból következtet az egyes esetre.A '''PCSM''' (Potencial Star Method, Potenciál Csillag Módszer), pedig egy grafikus szakértői rendszer, grafikusan ábrázolva veti fel a problémákat. A '''BSC''' (Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer) teljesítménymutatókon alapuló módszer, de nem csak problémák kezelésére alkalmas.

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő mennyiségi adat.A legismertebb közgazdaságtudományi mutatószámok, az SNA számlarendszer legfőbb mutatói, melyek a következők: GDP (Bruttó Hazai Termék), NDP (Nettó Hazai Termék), GNI (Bruttó Nemzeti Jövedelem), NNI (Nettó Nemzeti Jövedelem), GNDI (Bruttó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem), NNDI (Nettó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem).Statisztikai mutatószámok: árindex, reálbérindex, munkanélküliségi ráta.Pénzügyi mutatószámok: Egységesített Betéti Kamat Mutató (EBKM), Teljes Hiteldíj Mutató (THM).Vállalatgazdasági mutatószámok: gazdasági hatékonyság, gazdaságosság, jövedelmezőség.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)

* Igaz-e, hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz
* Igaz-e, hogy az információ - technológiai szolgáltatások többdímenziós mutatószámrendszere, a hagyományos négy dímenzió mellett, egy ötödik dímenziót is alkalmaz?
Igaz,

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

Mutatószám

2006-01-17T08:05:49Z

Judit: /* Történeti modul */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószám-rendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a „Képességek” dimenziót. A Kaplan – Norton féle '''BSC modell''' „Tanulás és Fejlődés” perspektívája a legkevésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az IT-Szolgáltatók – két összefüggő perspektívára bontani, mint az Innovációs-perspektíva,és a Képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Ezzel az értéklánc modell stratégiai komponensekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új termékeket és szolgáltatásokat kell létrehoznia. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Ezzel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthető az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott ter.-en. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám''', a relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki ter.-éből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ ter.-i mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó ter.-ekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott ter. vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott ter.-en (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott ter.-en termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, ill. annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó max. termések 3 v. 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” c.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* A fent említett fogalmak hasonlóság elemzésre épülnek és döntéstámogató rendszerek. A vezető mindennapi munkáját segítő módszerek, melyek alkalmazásával a vezető képet kaphat a szervezet erősségeiről, gyengéiről, a külső lehetőségekről és fenyegetésekről. Mindegyik következtetéseket von le, adott probléma megoldását vagy átláthatóságát segítik elő. Az '''abdukció''' eredményből és a szabályból következtet az egyes esetre.A '''PCSM''' (Potencial Star Method, Potenciál Csillag Módszer), pedig egy grafikus szakértői rendszer, grafikusan ábrázolva veti fel a problémákat. A '''BSC''' (Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer) teljesítménymutatókon alapuló módszer, de nem csak problémák kezelésére alkalmas.

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő mennyiségi adat.A legismertebb közgazdaságtudományi mutatószámok, az SNA számlarendszer legfőbb mutatói, melyek a következők: GDP (Bruttó Hazai Termék), NDP (Nettó Hazai Termék), GNI (Bruttó Nemzeti Jövedelem), NNI (Nettó Nemzeti Jövedelem), GNDI (Bruttó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem), NNDI (Nettó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem).Statisztikai mutatószámok: árindex, reálbérindex, munkanélküliségi ráta.Pénzügyi mutatószámok: Egységesített Betéti Kamat Mutató (EBKM), Teljes Hiteldíj Mutató (THM).Vállalatgazdasági mutatószámok: gazdasági hatékonyság, gazdaságosság, jövedelmezőség.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)

*Igaz-e, hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

Mutatószám

2006-01-17T08:05:19Z

Judit: /* Történeti modul */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószám-rendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a „Képességek” dimenziót. A Kaplan – Norton féle '''BSC modell''' „Tanulás és Fejlődés” perspektívája a legkevésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az IT-Szolgáltatók – két összefüggő perspektívára bontani, mint az Innovációs-perspektíva,és a Képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Ezzel az értéklánc modell stratégiai komponensekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új termékeket és szolgáltatásokat kell létrehoznia. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Ezzel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthe-tő az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott ter.-en. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám''', a relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki ter.-éből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ ter.-i mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó ter.-ekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott ter. vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott ter.-en (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott ter.-en termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, ill. annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó max. termések 3 v. 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” c.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* A fent említett fogalmak hasonlóság elemzésre épülnek és döntéstámogató rendszerek. A vezető mindennapi munkáját segítő módszerek, melyek alkalmazásával a vezető képet kaphat a szervezet erősségeiről, gyengéiről, a külső lehetőségekről és fenyegetésekről. Mindegyik következtetéseket von le, adott probléma megoldását vagy átláthatóságát segítik elő. Az '''abdukció''' eredményből és a szabályból következtet az egyes esetre.A '''PCSM''' (Potencial Star Method, Potenciál Csillag Módszer), pedig egy grafikus szakértői rendszer, grafikusan ábrázolva veti fel a problémákat. A '''BSC''' (Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer) teljesítménymutatókon alapuló módszer, de nem csak problémák kezelésére alkalmas.

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő mennyiségi adat.A legismertebb közgazdaságtudományi mutatószámok, az SNA számlarendszer legfőbb mutatói, melyek a következők: GDP (Bruttó Hazai Termék), NDP (Nettó Hazai Termék), GNI (Bruttó Nemzeti Jövedelem), NNI (Nettó Nemzeti Jövedelem), GNDI (Bruttó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem), NNDI (Nettó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem).Statisztikai mutatószámok: árindex, reálbérindex, munkanélküliségi ráta.Pénzügyi mutatószámok: Egységesített Betéti Kamat Mutató (EBKM), Teljes Hiteldíj Mutató (THM).Vállalatgazdasági mutatószámok: gazdasági hatékonyság, gazdaságosság, jövedelmezőség.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)

*Igaz-e, hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

Mutatószám

2006-01-17T08:03:24Z

Judit: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószám-rendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a „Képességek” dimenziót. A Kaplan – Norton féle '''BSC modell''' „Tanulás és Fejlődés” perspektívája a legkevésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az IT-Szolgáltatók – két összefüggő perspektívára bontani, mint az:• Innovációs-perspektíva,• Képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Ezzel az értéklánc modell stratégiai komponensekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új termékeket és szolgáltatásokat kell létrehoznia. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Ezzel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthe-tő az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott ter.-en. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám''', a relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki ter.-éből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ ter.-i mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó ter.-ekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott ter. vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott ter.-en (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott ter.-en termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, ill. annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó max. termések 3 v. 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” c.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* A fent említett fogalmak hasonlóság elemzésre épülnek és döntéstámogató rendszerek. A vezető mindennapi munkáját segítő módszerek, melyek alkalmazásával a vezető képet kaphat a szervezet erősségeiről, gyengéiről, a külső lehetőségekről és fenyegetésekről. Mindegyik következtetéseket von le, adott probléma megoldását vagy átláthatóságát segítik elő. Az '''abdukció''' eredményből és a szabályból következtet az egyes esetre.A '''PCSM''' (Potencial Star Method, Potenciál Csillag Módszer), pedig egy grafikus szakértői rendszer, grafikusan ábrázolva veti fel a problémákat. A '''BSC''' (Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer) teljesítménymutatókon alapuló módszer, de nem csak problémák kezelésére alkalmas.

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő mennyiségi adat.A legismertebb közgazdaságtudományi mutatószámok, az SNA számlarendszer legfőbb mutatói, melyek a következők: GDP (Bruttó Hazai Termék), NDP (Nettó Hazai Termék), GNI (Bruttó Nemzeti Jövedelem), NNI (Nettó Nemzeti Jövedelem), GNDI (Bruttó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem), NNDI (Nettó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem).Statisztikai mutatószámok: árindex, reálbérindex, munkanélküliségi ráta.Pénzügyi mutatószámok: Egységesített Betéti Kamat Mutató (EBKM), Teljes Hiteldíj Mutató (THM).Vállalatgazdasági mutatószámok: gazdasági hatékonyság, gazdaságosság, jövedelmezőség.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)

*Igaz-e, hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

Mutatószám

2006-01-17T08:03:08Z

Judit: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószám-rendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a „Képességek” dimenziót. A Kaplan – Norton féle '''BSC modell''' „Tanulás és Fejlődés” perspektívája a legkevésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az IT-Szolgáltatók – két összefüggő perspektívára bontani, mint az:• Innovációs-perspektíva,• Képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Ezzel az értéklánc modell stratégiai komponensekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új termékeket és szolgáltatásokat kell létrehoznia. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Ezzel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthe-tő az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott ter.-en. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám''', a relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki ter.-éből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ ter.-i mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó ter.-ekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott ter. vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott ter.-en (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott ter.-en termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, ill. annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó max. termések 3 v. 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” c.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* A fent említett fogalmak hasonlóság elemzésre épülnek és döntéstámogató rendszerek. A vezető mindennapi munkáját segítő módszerek, melyek alkalmazásával a vezető képet kaphat a szervezet erősségeiről, gyengéiről, a külső lehetőségekről és fenyegetésekről. Mindegyik következtetéseket von le, adott probléma megoldását vagy átláthatóságát segítik elő. Az '''abdukció''' eredményből és a szabályból következtet az egyes esetre.A '''PCSM''' (Potencial Star Method, Potenciál Csillag Módszer), pedig egy grafikus szakértői rendszer, grafikusan ábrázolva veti fel a problémákat. A '''BSC''' (Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer)teljesítménymutatókon alapuló módszer, de nem csak problémák kezelésére alkalmas.

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő mennyiségi adat.A legismertebb közgazdaságtudományi mutatószámok, az SNA számlarendszer legfőbb mutatói, melyek a következők: GDP (Bruttó Hazai Termék), NDP (Nettó Hazai Termék), GNI (Bruttó Nemzeti Jövedelem), NNI (Nettó Nemzeti Jövedelem), GNDI (Bruttó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem), NNDI (Nettó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem).Statisztikai mutatószámok: árindex, reálbérindex, munkanélküliségi ráta.Pénzügyi mutatószámok: Egységesített Betéti Kamat Mutató (EBKM), Teljes Hiteldíj Mutató (THM).Vállalatgazdasági mutatószámok: gazdasági hatékonyság, gazdaságosság, jövedelmezőség.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)

*Igaz-e, hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

Mutatószám

2006-01-17T08:00:56Z

Judit: /* Történeti modul */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószám-rendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a „Képességek” dimenziót. A Kaplan – Norton féle '''BSC modell''' „Tanulás és Fejlődés” perspektívája a legkevésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az IT-Szolgáltatók – két összefüggő perspektívára bontani, mint az:• Innovációs-perspektíva,• Képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Ezzel az értéklánc modell stratégiai komponensekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új termékeket és szolgáltatásokat kell létrehoznia. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Ezzel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthe-tő az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott ter.-en. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám''', a relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki ter.-éből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ ter.-i mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó ter.-ekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott ter. vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott ter.-en (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott ter.-en termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, ill. annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó max. termések 3 v. 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” c.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* A fent említett fogalmak hasonlóság elemzésre épülnek és döntéstámogató rendszerek. A vezető mindennapi munkáját segítő módszerek, melyek alkalmazásával a vezető képet kaphat a szervezet erősségeiről, gyengéiről, a külső lehetőségekről és fenyegetésekről. Mindegyik következtetéseket von le, adott probléma megoldását vagy átláthatóságát segítik elő. Az abdukció eredményből és a szabályból következtet az egyes esetre.A PCSM (Potencial Star Method, Potenciál Csillag Módszer), pedig egy grafikus szakértői rendszer, grafikusan ábrázolva veti fel a problémákat. A BSC (Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer)teljesítménymutatókon alapuló módszer, de nem csak problémák kezelésére alkalmas.

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő mennyiségi adat.A legismertebb közgazdaságtudományi mutatószámok, az SNA számlarendszer legfőbb mutatói, melyek a következők: GDP (Bruttó Hazai Termék), NDP (Nettó Hazai Termék), GNI (Bruttó Nemzeti Jövedelem), NNI (Nettó Nemzeti Jövedelem), GNDI (Bruttó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem), NNDI (Nettó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem).Statisztikai mutatószámok: árindex, reálbérindex, munkanélküliségi ráta.Pénzügyi mutatószámok: Egységesített Betéti Kamat Mutató (EBKM), Teljes Hiteldíj Mutató (THM).Vállalatgazdasági mutatószámok: gazdasági hatékonyság, gazdaságosság, jövedelmezőség.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)

*Igaz-e, hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

Mutatószám

2006-01-17T08:00:09Z

Judit: /* Történeti modul */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószám-rendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a „Képességek” dimenziót. A Kaplan – Norton féle '''BSC modell''' „Tanulás és Fejlődés” perspektívája a legkevésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az IT-Szolgáltatók – két összefüggő perspektívára bontani, mint az:• Innovációs-perspektíva,• Képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Evvel az értéklánc modell stratégiai komponensekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új terméke-ket és szolgáltatásokat kell létrehoznia. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Evvel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthe-tő az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott ter.-en. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám''', a relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki ter.-éből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ ter.-i mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó ter.-ekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott ter. vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott ter.-en (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott ter.-en termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, ill. annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó max. termések 3 v. 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” c.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* A fent említett fogalmak hasonlóság elemzésre épülnek és döntéstámogató rendszerek. A vezető mindennapi munkáját segítő módszerek, melyek alkalmazásával a vezető képet kaphat a szervezet erősségeiről, gyengéiről, a külső lehetőségekről és fenyegetésekről. Mindegyik következtetéseket von le, adott probléma megoldását vagy átláthatóságát segítik elő. Az abdukció eredményből és a szabályból következtet az egyes esetre.A PCSM (Potencial Star Method, Potenciál Csillag Módszer), pedig egy grafikus szakértői rendszer, grafikusan ábrázolva veti fel a problémákat. A BSC (Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer)teljesítménymutatókon alapuló módszer, de nem csak problémák kezelésére alkalmas.

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő mennyiségi adat.A legismertebb közgazdaságtudományi mutatószámok, az SNA számlarendszer legfőbb mutatói, melyek a következők: GDP (Bruttó Hazai Termék), NDP (Nettó Hazai Termék), GNI (Bruttó Nemzeti Jövedelem), NNI (Nettó Nemzeti Jövedelem), GNDI (Bruttó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem), NNDI (Nettó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem).Statisztikai mutatószámok: árindex, reálbérindex, munkanélküliségi ráta.Pénzügyi mutatószámok: Egységesített Betéti Kamat Mutató (EBKM), Teljes Hiteldíj Mutató (THM).Vállalatgazdasági mutatószámok: gazdasági hatékonyság, gazdaságosság, jövedelmezőség.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)

*Igaz-e, hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

Mutatószám

2006-01-17T07:59:24Z

Judit: /* Történeti modul */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószám-rendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a „Képességek” dimenziót. A Kaplan – Norton féle '''BSC modell''' „Tanulás és Fejlődés” perspektívája a legkevésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az IT-Szolgáltatók – két összefüggő perspektívára bontani, mint az:• Innovációs-perspektíva,• Képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Evvel az értéklánc modell stratégiai komponen-sekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új terméke-ket és szolgáltatásokat kell létrehoznia. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Evvel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthe-tő az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott ter.-en. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám''', a relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki ter.-éből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ ter.-i mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó ter.-ekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott ter. vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott ter.-en (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott ter.-en termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, ill. annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó max. termések 3 v. 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” c.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* A fent említett fogalmak hasonlóság elemzésre épülnek és döntéstámogató rendszerek. A vezető mindennapi munkáját segítő módszerek, melyek alkalmazásával a vezető képet kaphat a szervezet erősségeiről, gyengéiről, a külső lehetőségekről és fenyegetésekről. Mindegyik következtetéseket von le, adott probléma megoldását vagy átláthatóságát segítik elő. Az abdukció eredményből és a szabályból következtet az egyes esetre.A PCSM (Potencial Star Method, Potenciál Csillag Módszer), pedig egy grafikus szakértői rendszer, grafikusan ábrázolva veti fel a problémákat. A BSC (Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer)teljesítménymutatókon alapuló módszer, de nem csak problémák kezelésére alkalmas.

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő mennyiségi adat.A legismertebb közgazdaságtudományi mutatószámok, az SNA számlarendszer legfőbb mutatói, melyek a következők: GDP (Bruttó Hazai Termék), NDP (Nettó Hazai Termék), GNI (Bruttó Nemzeti Jövedelem), NNI (Nettó Nemzeti Jövedelem), GNDI (Bruttó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem), NNDI (Nettó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem).Statisztikai mutatószámok: árindex, reálbérindex, munkanélküliségi ráta.Pénzügyi mutatószámok: Egységesített Betéti Kamat Mutató (EBKM), Teljes Hiteldíj Mutató (THM).Vállalatgazdasági mutatószámok: gazdasági hatékonyság, gazdaságosság, jövedelmezőség.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)

*Igaz-e, hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

Mutatószám

2006-01-16T10:36:26Z

Judit: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószám-rendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a „Képességek” dimenziót. A Kaplan – Norton féle BSC modell „Tanulás és Fejlődés” perspektívája a legke-vésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az IT-Szolgáltatók – két összefüggő perspektívára bontani, mint az:• Innovációs-perspektíva,• Képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Evvel az értéklánc modell stratégiai komponen-sekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új terméke-ket és szolgáltatásokat kell létrehoznia. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Evvel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthe-tő az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott ter.-en. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám''', a relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki ter.-éből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ ter.-i mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó ter.-ekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott ter. vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott ter.-en (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott ter.-en termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, ill. annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó max. termések 3 v. 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” c.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* A fent említett fogalmak hasonlóság elemzésre épülnek és döntéstámogató rendszerek. A vezető mindennapi munkáját segítő módszerek, melyek alkalmazásával a vezető képet kaphat a szervezet erősségeiről, gyengéiről, a külső lehetőségekről és fenyegetésekről. Mindegyik következtetéseket von le, adott probléma megoldását vagy átláthatóságát segítik elő. Az abdukció eredményből és a szabályból következtet az egyes esetre.A PCSM (Potencial Star Method, Potenciál Csillag Módszer), pedig egy grafikus szakértői rendszer, grafikusan ábrázolva veti fel a problémákat. A BSC (Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer)teljesítménymutatókon alapuló módszer, de nem csak problémák kezelésére alkalmas.

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő mennyiségi adat.A legismertebb közgazdaságtudományi mutatószámok, az SNA számlarendszer legfőbb mutatói, melyek a következők: GDP (Bruttó Hazai Termék), NDP (Nettó Hazai Termék), GNI (Bruttó Nemzeti Jövedelem), NNI (Nettó Nemzeti Jövedelem), GNDI (Bruttó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem), NNDI (Nettó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem).Statisztikai mutatószámok: árindex, reálbérindex, munkanélküliségi ráta.Pénzügyi mutatószámok: Egységesített Betéti Kamat Mutató (EBKM), Teljes Hiteldíj Mutató (THM).Vállalatgazdasági mutatószámok: gazdasági hatékonyság, gazdaságosság, jövedelmezőség.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)

*Igaz-e, hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

Mutatószám

2006-01-16T10:33:38Z

Judit: /* Ajánlott irodalmak modulja */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószám-rendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a „Képességek” dimenziót. A Kaplan – Norton féle BSC modell „Tanulás és Fejlődés” perspektívája a legke-vésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az IT-Szolgáltatók – két összefüggő perspektívára bontani, mint az:• Innovációs-perspektíva,• Képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Evvel az értéklánc modell stratégiai komponen-sekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új terméke-ket és szolgáltatásokat kell létrehoznia. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Evvel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthe-tő az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott ter.-en. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám''', a relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki ter.-éből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ ter.-i mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó ter.-ekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott ter. vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott ter.-en (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott ter.-en termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, ill. annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó max. termések 3 v. 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” c.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* A fent említett fogalmak hasonlóság elemzésre épülnek és döntéstámogató rendszerek. A vezető mindennapi munkáját segítő módszerek, melyek alkalmazásával a vezető képet kaphat a szervezet erősségeiről, gyengéiről, a külső lehetőségekről és fenyegetésekről. Mindegyik következtetéseket von le, adott probléma megoldását vagy átláthatóságát segítik elő.
Az abdukció eredményből és a szabályból következtet az egyes esetre.
A PCSM (Potencial Star Method, Potenciál Csillag Módszer), pedig egy grafikus szakértői rendszer, grafikusan ábrázolva veti fel a problémákat.
A BSC (Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer)
teljesítménymutatókon alapuló módszer, de nem csak problémák kezelésére alkalmas.
Algoritmus: Lépéssorozatok halmaza, mely lépések véghezvitele útján megoldható adott feladat.
Függvény: Változók közti kapcsolat.

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő mennyiségi adat.A legismertebb közgazdaságtudományi mutatószámok, az SNA számlarendszer legfőbb mutatói, melyek a következők: GDP (Bruttó Hazai Termék), NDP (Nettó Hazai Termék), GNI (Bruttó Nemzeti Jövedelem), NNI (Nettó Nemzeti Jövedelem), GNDI (Bruttó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem), NNDI (Nettó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem).Statisztikai mutatószámok: árindex, reálbérindex, munkanélküliségi ráta.Pénzügyi mutatószámok: Egységesített Betéti Kamat Mutató (EBKM), Teljes Hiteldíj Mutató (THM).Vállalatgazdasági mutatószámok: gazdasági hatékonyság, gazdaságosság, jövedelmezőség.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)

*Igaz-e, hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

Mutatószám

2006-01-16T10:33:25Z

Judit: /* Tesztkérdések modul */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószám-rendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a „Képességek” dimenziót. A Kaplan – Norton féle BSC modell „Tanulás és Fejlődés” perspektívája a legke-vésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az IT-Szolgáltatók – két összefüggő perspektívára bontani, mint az:• Innovációs-perspektíva,• Képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Evvel az értéklánc modell stratégiai komponen-sekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új terméke-ket és szolgáltatásokat kell létrehoznia. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Evvel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthe-tő az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott ter.-en. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám''', a relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki ter.-éből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ ter.-i mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó ter.-ekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott ter. vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott ter.-en (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott ter.-en termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, ill. annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó max. termések 3 v. 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” c.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* A fent említett fogalmak hasonlóság elemzésre épülnek és döntéstámogató rendszerek. A vezető mindennapi munkáját segítő módszerek, melyek alkalmazásával a vezető képet kaphat a szervezet erősségeiről, gyengéiről, a külső lehetőségekről és fenyegetésekről. Mindegyik következtetéseket von le, adott probléma megoldását vagy átláthatóságát segítik elő.
Az abdukció eredményből és a szabályból következtet az egyes esetre.
A PCSM (Potencial Star Method, Potenciál Csillag Módszer), pedig egy grafikus szakértői rendszer, grafikusan ábrázolva veti fel a problémákat.
A BSC (Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer)
teljesítménymutatókon alapuló módszer, de nem csak problémák kezelésére alkalmas.
Algoritmus: Lépéssorozatok halmaza, mely lépések véghezvitele útján megoldható adott feladat.
Függvény: Változók közti kapcsolat.

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő mennyiségi adat.A legismertebb közgazdaságtudományi mutatószámok, az SNA számlarendszer legfőbb mutatói, melyek a következők: GDP (Bruttó Hazai Termék), NDP (Nettó Hazai Termék), GNI (Bruttó Nemzeti Jövedelem), NNI (Nettó Nemzeti Jövedelem), GNDI (Bruttó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem), NNDI (Nettó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem).Statisztikai mutatószámok: árindex, reálbérindex, munkanélküliségi ráta.Pénzügyi mutatószámok: Egységesített Betéti Kamat Mutató (EBKM), Teljes Hiteldíj Mutató (THM).Vállalatgazdasági mutatószámok: gazdasági hatékonyság, gazdaságosság, jövedelmezőség.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)

*Igaz-e, hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]
* OGIL: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21966]

Mutatószám

2006-01-16T10:32:53Z

Judit: /* Definíciós modul */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószám-rendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a „Képességek” dimenziót. A Kaplan – Norton féle BSC modell „Tanulás és Fejlődés” perspektívája a legke-vésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az IT-Szolgáltatók – két összefüggő perspektívára bontani, mint az:• Innovációs-perspektíva,• Képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Evvel az értéklánc modell stratégiai komponen-sekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új terméke-ket és szolgáltatásokat kell létrehoznia. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Evvel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthe-tő az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott ter.-en. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám''', a relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki ter.-éből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ ter.-i mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó ter.-ekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott ter. vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott ter.-en (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott ter.-en termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, ill. annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó max. termések 3 v. 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” c.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* A fent említett fogalmak hasonlóság elemzésre épülnek és döntéstámogató rendszerek. A vezető mindennapi munkáját segítő módszerek, melyek alkalmazásával a vezető képet kaphat a szervezet erősségeiről, gyengéiről, a külső lehetőségekről és fenyegetésekről. Mindegyik következtetéseket von le, adott probléma megoldását vagy átláthatóságát segítik elő.
Az abdukció eredményből és a szabályból következtet az egyes esetre.
A PCSM (Potencial Star Method, Potenciál Csillag Módszer), pedig egy grafikus szakértői rendszer, grafikusan ábrázolva veti fel a problémákat.
A BSC (Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer)
teljesítménymutatókon alapuló módszer, de nem csak problémák kezelésére alkalmas.
Algoritmus: Lépéssorozatok halmaza, mely lépések véghezvitele útján megoldható adott feladat.
Függvény: Változók közti kapcsolat.

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő mennyiségi adat.A legismertebb közgazdaságtudományi mutatószámok, az SNA számlarendszer legfőbb mutatói, melyek a következők: GDP (Bruttó Hazai Termék), NDP (Nettó Hazai Termék), GNI (Bruttó Nemzeti Jövedelem), NNI (Nettó Nemzeti Jövedelem), GNDI (Bruttó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem), NNDI (Nettó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem).Statisztikai mutatószámok: árindex, reálbérindex, munkanélküliségi ráta.Pénzügyi mutatószámok: Egységesített Betéti Kamat Mutató (EBKM), Teljes Hiteldíj Mutató (THM).Vállalatgazdasági mutatószámok: gazdasági hatékonyság, gazdaságosság, jövedelmezőség.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)
[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21966]

*Igaz-e, hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]
* OGIL: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21966]

Mutatószám

2006-01-13T14:34:49Z

Judit: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószám-rendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a „Képességek” dimenziót. A Kaplan – Norton féle BSC modell „Tanulás és Fejlődés” perspektívája a legke-vésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az IT-Szolgáltatók – két összefüggő perspektívára bontani, mint az:• Innovációs-perspektíva,• Képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Evvel az értéklánc modell stratégiai komponen-sekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új terméke-ket és szolgáltatásokat kell létrehoznia. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Evvel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthe-tő az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott ter.-en. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám''', a relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki ter.-éből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ ter.-i mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó ter.-ekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott ter. vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott ter.-en (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott ter.-en termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, ill. annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó max. termések 3 v. 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” c.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* A fent említett fogalmak hasonlóság elemzésre épülnek és döntéstámogató rendszerek. A vezető mindennapi munkáját segítő módszerek, melyek alkalmazásával a vezető képet kaphat a szervezet erősségeiről, gyengéiről, a külső lehetőségekről és fenyegetésekről. Mindegyik következtetéseket von le, adott probléma megoldását vagy átláthatóságát segítik elő.
Az abdukció eredményből és a szabályból következtet az egyes esetre.
A PCSM (Potencial Star Method, Potenciál Csillag Módszer), pedig egy grafikus szakértői rendszer, grafikusan ábrázolva veti fel a problémákat.
A BSC (Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer)
teljesítménymutatókon alapuló módszer, de nem csak problémák kezelésére alkalmas.
Algoritmus: Lépéssorozatok halmaza, mely lépések véghezvitele útján megoldható adott feladat.
Függvény: Változók közti kapcsolat.

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő mennyiségi adat.
*A legismertebb közgazdaságtudományi mutatószámok, az SNA számlarendszer legfőbb mutatói, melyek a következők: GDP (Bruttó Hazai Termék), NDP (Nettó Hazai Termék), GNI (Bruttó Nemzeti Jövedelem), NNI (Nettó Nemzeti Jövedelem), GNDI (Bruttó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem), NNDI (Nettó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem).
* Statisztikai mutatószámok: árindex, reálbérindex, munkanélküliségi ráta.
* Pénzügyi mutatószámok: Egységesített Betéti Kamat Mutató (EBKM), Teljes Hiteldíj Mutató (THM).
* Vállalatgazdasági mutatószámok: gazdasági hatékonyság, gazdaságosság, jövedelmezőség.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)
[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21966]

*Igaz-e, hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]
* OGIL: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21966]

Mutatószám

2006-01-11T10:09:44Z

Judit: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószám-rendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a „Képességek” dimenziót. A Kaplan – Norton féle BSC modell „Tanulás és Fejlődés” perspektívája a legke-vésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az IT-Szolgáltatók – két összefüggő perspektívára bontani, mint az:• Innovációs-perspektíva,• Képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Evvel az értéklánc modell stratégiai komponen-sekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új terméke-ket és szolgáltatásokat kell létrehoznia. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Evvel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthe-tő az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott ter.-en. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám''', a relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki ter.-éből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ ter.-i mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó ter.-ekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott ter. vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott ter.-en (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott ter.-en termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, ill. annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó max. termések 3 v. 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” c.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* A BSC a szervezet jövőképét és stratégiáját fordítja le egy olyan átfogó mutatószám-rendszerre, amely egyben kijelöl egy stratégiai teljesítményértékelési és vezetési rendszer keretet is. A BSC is a pénzügyi célok elérésére helyezi a hangsúlyt, de tartalmazza azokat a tényezőket (az ún. teljesítményokozókat) is, amelyek a pénzügyi célok eléréséhez vezetnek. A BSC négy egyenértékű szempontot vesz figyelembe: pénzügyi teljesítmény, vevők, működési folyamatok, tanulás és fejlődés. A BSC egyik legfőbb érdeme, hogy általánosan elfogadottá tette az egyensúlyi dimenziók fontosságának koncepcióját. A Balanced ScoreCardnak további előnyös tulajdonsága, sajátossága, hogy mutatói a szervezet stratégiájához kapcsoltak. A BSC ezáltal nem csak egy teljesítményértékelési rendszer, hanem egy integrált irányítási és vezetési rendszer. A BSC projektek célja tehát végső soron nem csupán az, hogy néhány tucat új mutatót fejlesszenek ki, bár a teljesítménymérés és -értékelés tényleg hatásos motivációs eszköz. A BSC ennél jóval több: arra kell felhasználni, hogy a vállalat egy új irányítási és vezetési (menedzsment-) rendszert vezessen be. Ez azonban még sok vállalat esetén nem egyértelmű és világos. A mutatószám-rendszer kiegyensúlyozott, hiszen egyaránt tartalmaz eredménymutatókat (a múltbeli erőfeszítések eredményét) és a jövőbeli teljesítményt jelző elemeket. Kiegyensúlyozott azért is, mert objektív, könnyen számszerűsíthető eredménymutatókat és szubjektív, némileg az egyéni megítéléstől függő, az eredményt befolyásoló tényezőket (teljesítményokozókat) egyaránt figyelembe vesz.

* A mutatószám azt jelöli, hogy a becsült egyenlõtlenség hányadrészét tartja a válaszadó méltányosnak. Minél nagyobb ez a szám, annál kevésbé vall az egyén egyenlõsítõ attitûdöt. Az attitûdöt tehát egyenlõsítési törekvésként definiáltuk, ami inkább cselekvés-orientált aspektusát emeli ki. Egyes szerzõk amellett érvelnek, hogy ez a helyes megközelítés, mivel az igazságosság gyakorlati, cselekvésre irányuló fogalom (Wegener 1990), más szerzõk eltérõ operacionalizálást alkalmaznak. Így például Kelley és Evans (1993) a magas, illetve az alacsony presztízsû foglalkozások esetében méltányosnak tartott keresetet külön modellekkel magyarázták, és a méltányos értékeket nem viszonyították az észlelt egyenlõtlenség értékeihez. Tóth I. Gy. (1990; 1992) különbözõ ismérvek alapján hasonlította össze a válaszadók által megjelölt észlelt és méltányos kereseti megoszlást, és dichotóm változókkal mérte a különbözõ egyenlõsítési elvek elfogadottságát. Szirmai (1988) az itt alkalmazotthoz hasonló mutatót definiál, de az észlelt és méltányos egyenlõtlenség eltérésének mérésére a Theil-koefficiens elnevezésû mutatót használja. Valóban több lehetõség kínálkozik az egyes kereseteloszlások egyenlõtlenségének mérésére, így például a variancia, valamint a Gini-koefficiens (errõl bõvebben lásd Sen 1973; Tóth 1991) is megbízhatóbb mérõszám lenne, hiszen a teljes eloszlást figyelembe veszi, nemcsak a szélsõ értékeit, mint az általunk definiált mutatószám. Esetünkben azonban a két felvétel kérdéseiben szereplõ foglalkozási sorokból csak a megegyezõ foglalkozásokat vehettük számításba. Másrészt a válaszok az észlelt vagy méltányosnak tartott kereseteloszlásnak csak néhány kitüntetett értékét rögzítik, ráadásul hiányoznak az egyes értékekhez tartozó gyakoriságok, amelyeknek az alapján lehetséges lenne a Theil-, vagy a Gini-koefficienshez hasonló bonyolultabb mutatókkal számolni.

* Abdukció:Charles Sanders Peirce (1839–1914) tudománylogikai eredménye az abdukció, vagyis a magyarázó hipotézis felfedezése, ami a dedukció és indukció mellett egy harmadik következtetési mód. Az abdukció az eredménybõl és a szabályból következtet az egyes esetre. Ezt az eljárást tényleg minden tudományos hipotézisalkotás alkalmazza. A dedukcióval szemben ez a következtetés csak valószínû, amint az indukció is az, azonban kitágítja a megismerést, mivel új eszmét visz a gondolkodásba és új tudományos koncepciók megalkotását teszi lehetõvé.
* Modell: a valóság lekicsinyített, élethű mása.
* Algoritmus: Lépéssorozatok halmaza, mely lépések véghezvitele útján megoldható adott feladat.
* Függvény: Változók közti kapcsolat.
* PCSM: Potenciál Csillag Módszer
* BSC: Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő mennyiségi adat.
*A legismertebb közgazdaságtudományi mutatószámok, az SNA számlarendszer legfőbb mutatói, melyek a következők: GDP (Bruttó Hazai Termék), NDP (Nettó Hazai Termék), GNI (Bruttó Nemzeti Jövedelem), NNI (Nettó Nemzeti Jövedelem), GNDI (Bruttó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem), NNDI (Nettó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem).
* Statisztikai mutatószámok: árindex, reálbérindex, munkanélküliségi ráta.
* Pénzügyi mutatószámok: Egységesített Betéti Kamat Mutató (EBKM), Teljes Hiteldíj Mutató (THM).
* Vállalatgazdasági mutatószámok: gazdasági hatékonyság, gazdaságosság, jövedelmezőség.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)
[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21966]

*Igaz-e, hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]
* OGIL: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21966]

Mutatószám

2006-01-11T09:59:00Z

Judit: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószám-rendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a „Képességek” dimenziót. A Kaplan – Norton féle BSC modell „Tanulás és Fejlődés” perspektívája a legke-vésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az IT-Szolgáltatók – két összefüggő perspektívára bontani, mint az:• Innovációs-perspektíva,• Képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Evvel az értéklánc modell stratégiai komponen-sekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új terméke-ket és szolgáltatásokat kell létrehoznia. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Evvel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthe-tő az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott ter.-en. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám''', a relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki ter.-éből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ ter.-i mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó ter.-ekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott ter. vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott ter.-en (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott ter.-en termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, ill. annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó max. termések 3 v. 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” c.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* A mutatószám azt jelöli, hogy a becsült egyenlõtlenség hányadrészét tartja a válaszadó méltányosnak. Minél nagyobb ez a szám, annál kevésbé vall az egyén egyenlõsítõ attitûdöt. Az attitûdöt tehát egyenlõsítési törekvésként definiáltuk, ami inkább cselekvés-orientált aspektusát emeli ki. Egyes szerzõk amellett érvelnek, hogy ez a helyes megközelítés, mivel az igazságosság gyakorlati, cselekvésre irányuló fogalom (Wegener 1990), más szerzõk eltérõ operacionalizálást alkalmaznak. Így például Kelley és Evans (1993) a magas, illetve az alacsony presztízsû foglalkozások esetében méltányosnak tartott keresetet külön modellekkel magyarázták, és a méltányos értékeket nem viszonyították az észlelt egyenlõtlenség értékeihez. Tóth I. Gy. (1990; 1992) különbözõ ismérvek alapján hasonlította össze a válaszadók által megjelölt észlelt és méltányos kereseti megoszlást, és dichotóm változókkal mérte a különbözõ egyenlõsítési elvek elfogadottságát. Szirmai (1988) az itt alkalmazotthoz hasonló mutatót definiál, de az észlelt és méltányos egyenlõtlenség eltérésének mérésére a Theil-koefficiens elnevezésû mutatót használja. Valóban több lehetõség kínálkozik az egyes kereseteloszlások egyenlõtlenségének mérésére, így például a variancia, valamint a Gini-koefficiens (errõl bõvebben lásd Sen 1973; Tóth 1991) is megbízhatóbb mérõszám lenne, hiszen a teljes eloszlást figyelembe veszi, nemcsak a szélsõ értékeit, mint az általunk definiált mutatószám. Esetünkben azonban a két felvétel kérdéseiben szereplõ foglalkozási sorokból csak a megegyezõ foglalkozásokat vehettük számításba. Másrészt a válaszok az észlelt vagy méltányosnak tartott kereseteloszlásnak csak néhány kitüntetett értékét rögzítik, ráadásul hiányoznak az egyes értékekhez tartozó gyakoriságok, amelyeknek az alapján lehetséges lenne a Theil-, vagy a Gini-koefficienshez hasonló bonyolultabb mutatókkal számolni.

* Abdukció:Charles Sanders Peirce (1839–1914) tudománylogikai eredménye az abdukció, vagyis a magyarázó hipotézis felfedezése, ami a dedukció és indukció mellett egy harmadik következtetési mód. Az abdukció az eredménybõl és a szabályból következtet az egyes esetre. Ezt az eljárást tényleg minden tudományos hipotézisalkotás alkalmazza. A dedukcióval szemben ez a következtetés csak valószínû, amint az indukció is az, azonban kitágítja a megismerést, mivel új eszmét visz a gondolkodásba és új tudományos koncepciók megalkotását teszi lehetõvé.
* Modell: a valóság lekicsinyített, élethű mása.
* Algoritmus: Lépéssorozatok halmaza, mely lépések véghezvitele útján megoldható adott feladat.
* Függvény: Változók közti kapcsolat.
* PCSM: Potenciál Csillag Módszer
* BSC: Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő mennyiségi adat.
*A legismertebb közgazdaságtudományi mutatószámok, az SNA számlarendszer legfőbb mutatói, melyek a következők: GDP (Bruttó Hazai Termék), NDP (Nettó Hazai Termék), GNI (Bruttó Nemzeti Jövedelem), NNI (Nettó Nemzeti Jövedelem), GNDI (Bruttó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem), NNDI (Nettó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem).
* Statisztikai mutatószámok: árindex, reálbérindex, munkanélküliségi ráta.
* Pénzügyi mutatószámok: Egységesített Betéti Kamat Mutató (EBKM), Teljes Hiteldíj Mutató (THM).
* Vállalatgazdasági mutatószámok: gazdasági hatékonyság, gazdaságosság, jövedelmezőség.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)
[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21966]

*Igaz-e, hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]
* OGIL: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21966]

Mutatószám

2006-01-11T09:30:28Z

Judit: /* Ajánlott irodalmak modulja */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószám-rendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a „Képességek” dimenziót. A Kaplan – Norton féle BSC modell „Tanulás és Fejlődés” perspektívája a legke-vésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az IT-Szolgáltatók – két összefüggő perspektívára bontani, mint az:• Innovációs-perspektíva,• Képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Evvel az értéklánc modell stratégiai komponen-sekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új terméke-ket és szolgáltatásokat kell létrehoznia. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Evvel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthe-tő az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott ter.-en. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám''', a relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki ter.-éből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ ter.-i mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó ter.-ekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott ter. vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott ter.-en (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott ter.-en termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, ill. annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó max. termések 3 v. 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” c.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* Abdukció:Charles Sanders Peirce (1839–1914) tudománylogikai eredménye az abdukció, vagyis a magyarázó hipotézis felfedezése, ami a dedukció és indukció mellett egy harmadik következtetési mód. Az abdukció az eredménybõl és a szabályból következtet az egyes esetre. Ezt az eljárást tényleg minden tudományos hipotézisalkotás alkalmazza. A dedukcióval szemben ez a következtetés csak valószínû, amint az indukció is az, azonban kitágítja a megismerést, mivel új eszmét visz a gondolkodásba és új tudományos koncepciók megalkotását teszi lehetõvé.
* Modell: a valóság lekicsinyített, élethű mása.
* Algoritmus: Lépéssorozatok halmaza, mely lépések véghezvitele útján megoldható adott feladat.
* Függvény: Változók közti kapcsolat.
* PCSM: Potenciál Csillag Módszer
* BSC: Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő mennyiségi adat.
*A legismertebb közgazdaságtudományi mutatószámok, az SNA számlarendszer legfőbb mutatói, melyek a következők: GDP (Bruttó Hazai Termék), NDP (Nettó Hazai Termék), GNI (Bruttó Nemzeti Jövedelem), NNI (Nettó Nemzeti Jövedelem), GNDI (Bruttó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem), NNDI (Nettó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem).
* Statisztikai mutatószámok: árindex, reálbérindex, munkanélküliségi ráta.
* Pénzügyi mutatószámok: Egységesített Betéti Kamat Mutató (EBKM), Teljes Hiteldíj Mutató (THM).
* Vállalatgazdasági mutatószámok: gazdasági hatékonyság, gazdaságosság, jövedelmezőség.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)
[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21966]

*Igaz-e, hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]
* OGIL: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21966]

Mutatószám

2006-01-11T09:29:44Z

Judit: /* Tesztkérdések modul */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószám-rendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a „Képességek” dimenziót. A Kaplan – Norton féle BSC modell „Tanulás és Fejlődés” perspektívája a legke-vésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az IT-Szolgáltatók – két összefüggő perspektívára bontani, mint az:• Innovációs-perspektíva,• Képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Evvel az értéklánc modell stratégiai komponen-sekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új terméke-ket és szolgáltatásokat kell létrehoznia. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Evvel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthe-tő az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott ter.-en. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám''', a relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki ter.-éből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ ter.-i mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó ter.-ekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott ter. vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott ter.-en (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott ter.-en termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, ill. annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó max. termések 3 v. 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” c.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* Abdukció:Charles Sanders Peirce (1839–1914) tudománylogikai eredménye az abdukció, vagyis a magyarázó hipotézis felfedezése, ami a dedukció és indukció mellett egy harmadik következtetési mód. Az abdukció az eredménybõl és a szabályból következtet az egyes esetre. Ezt az eljárást tényleg minden tudományos hipotézisalkotás alkalmazza. A dedukcióval szemben ez a következtetés csak valószínû, amint az indukció is az, azonban kitágítja a megismerést, mivel új eszmét visz a gondolkodásba és új tudományos koncepciók megalkotását teszi lehetõvé.
* Modell: a valóság lekicsinyített, élethű mása.
* Algoritmus: Lépéssorozatok halmaza, mely lépések véghezvitele útján megoldható adott feladat.
* Függvény: Változók közti kapcsolat.
* PCSM: Potenciál Csillag Módszer
* BSC: Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő mennyiségi adat.
*A legismertebb közgazdaságtudományi mutatószámok, az SNA számlarendszer legfőbb mutatói, melyek a következők: GDP (Bruttó Hazai Termék), NDP (Nettó Hazai Termék), GNI (Bruttó Nemzeti Jövedelem), NNI (Nettó Nemzeti Jövedelem), GNDI (Bruttó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem), NNDI (Nettó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem).
* Statisztikai mutatószámok: árindex, reálbérindex, munkanélküliségi ráta.
* Pénzügyi mutatószámok: Egységesített Betéti Kamat Mutató (EBKM), Teljes Hiteldíj Mutató (THM).
* Vállalatgazdasági mutatószámok: gazdasági hatékonyság, gazdaságosság, jövedelmezőség.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)
[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21966]

*Igaz-e, hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]
* OGIL: [http://miau.gau.hu/ogil/20020113/mutatoszam.xls]

Mutatószám

2006-01-11T09:29:15Z

Judit: /* Tesztkérdések modul */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószám-rendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a „Képességek” dimenziót. A Kaplan – Norton féle BSC modell „Tanulás és Fejlődés” perspektívája a legke-vésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az IT-Szolgáltatók – két összefüggő perspektívára bontani, mint az:• Innovációs-perspektíva,• Képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Evvel az értéklánc modell stratégiai komponen-sekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új terméke-ket és szolgáltatásokat kell létrehoznia. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Evvel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthe-tő az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott ter.-en. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám''', a relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki ter.-éből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ ter.-i mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó ter.-ekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott ter. vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott ter.-en (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott ter.-en termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, ill. annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó max. termések 3 v. 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” c.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* Abdukció:Charles Sanders Peirce (1839–1914) tudománylogikai eredménye az abdukció, vagyis a magyarázó hipotézis felfedezése, ami a dedukció és indukció mellett egy harmadik következtetési mód. Az abdukció az eredménybõl és a szabályból következtet az egyes esetre. Ezt az eljárást tényleg minden tudományos hipotézisalkotás alkalmazza. A dedukcióval szemben ez a következtetés csak valószínû, amint az indukció is az, azonban kitágítja a megismerést, mivel új eszmét visz a gondolkodásba és új tudományos koncepciók megalkotását teszi lehetõvé.
* Modell: a valóság lekicsinyített, élethű mása.
* Algoritmus: Lépéssorozatok halmaza, mely lépések véghezvitele útján megoldható adott feladat.
* Függvény: Változók közti kapcsolat.
* PCSM: Potenciál Csillag Módszer
* BSC: Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő mennyiségi adat.
*A legismertebb közgazdaságtudományi mutatószámok, az SNA számlarendszer legfőbb mutatói, melyek a következők: GDP (Bruttó Hazai Termék), NDP (Nettó Hazai Termék), GNI (Bruttó Nemzeti Jövedelem), NNI (Nettó Nemzeti Jövedelem), GNDI (Bruttó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem), NNDI (Nettó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem).
* Statisztikai mutatószámok: árindex, reálbérindex, munkanélküliségi ráta.
* Pénzügyi mutatószámok: Egységesített Betéti Kamat Mutató (EBKM), Teljes Hiteldíj Mutató (THM).
* Vállalatgazdasági mutatószámok: gazdasági hatékonyság, gazdaságosság, jövedelmezőség.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)
[21966]

*Igaz-e, hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]
* OGIL: [http://miau.gau.hu/ogil/20020113/mutatoszam.xls]

Mutatószám

2006-01-11T09:23:41Z

Judit: /* Történeti modul */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószám-rendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a „Képességek” dimenziót. A Kaplan – Norton féle BSC modell „Tanulás és Fejlődés” perspektívája a legke-vésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az IT-Szolgáltatók – két összefüggő perspektívára bontani, mint az:• Innovációs-perspektíva,• Képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Evvel az értéklánc modell stratégiai komponen-sekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új terméke-ket és szolgáltatásokat kell létrehoznia. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Evvel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthe-tő az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott ter.-en. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám''', a relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki ter.-éből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ ter.-i mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó ter.-ekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott ter. vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott ter.-en (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott ter.-en termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, ill. annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó max. termések 3 v. 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” c.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* Abdukció:Charles Sanders Peirce (1839–1914) tudománylogikai eredménye az abdukció, vagyis a magyarázó hipotézis felfedezése, ami a dedukció és indukció mellett egy harmadik következtetési mód. Az abdukció az eredménybõl és a szabályból következtet az egyes esetre. Ezt az eljárást tényleg minden tudományos hipotézisalkotás alkalmazza. A dedukcióval szemben ez a következtetés csak valószínû, amint az indukció is az, azonban kitágítja a megismerést, mivel új eszmét visz a gondolkodásba és új tudományos koncepciók megalkotását teszi lehetõvé.
* Modell: a valóság lekicsinyített, élethű mása.
* Algoritmus: Lépéssorozatok halmaza, mely lépések véghezvitele útján megoldható adott feladat.
* Függvény: Változók közti kapcsolat.
* PCSM: Potenciál Csillag Módszer
* BSC: Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő mennyiségi adat.
*A legismertebb közgazdaságtudományi mutatószámok, az SNA számlarendszer legfőbb mutatói, melyek a következők: GDP (Bruttó Hazai Termék), NDP (Nettó Hazai Termék), GNI (Bruttó Nemzeti Jövedelem), NNI (Nettó Nemzeti Jövedelem), GNDI (Bruttó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem), NNDI (Nettó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem).
* Statisztikai mutatószámok: árindex, reálbérindex, munkanélküliségi ráta.
* Pénzügyi mutatószámok: Egységesített Betéti Kamat Mutató (EBKM), Teljes Hiteldíj Mutató (THM).
* Vállalatgazdasági mutatószámok: gazdasági hatékonyság, gazdaságosság, jövedelmezőség.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)
[http://miau.gau.hu/ogil/20020113/mutatoszam.xls]

*Igaz-e, hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]
* OGIL: [http://miau.gau.hu/ogil/20020113/mutatoszam.xls]

Mutatószám

2006-01-09T14:30:30Z

Judit: /* Történeti modul */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószám-rendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a „Képességek” dimenziót. A Kaplan – Norton féle BSC modell „Tanulás és Fejlődés” perspektívája a legke-vésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az IT-Szolgáltatók – két összefüggő perspektívára bontani, mint az:• Innovációs-perspektíva,• Képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Evvel az értéklánc modell stratégiai komponen-sekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új terméke-ket és szolgáltatásokat kell létrehoznia. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Evvel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthe-tő az értéklánc hossza és tartalma.

* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott ter.-en. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám''', a relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki ter.-éből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ ter.-i mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó ter.-ekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott ter. vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott ter.-en (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott ter.-en termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, ill. annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó max. termések 3 v. 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” c.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* Abdukció:Charles Sanders Peirce (1839–1914) tudománylogikai eredménye az abdukció, vagyis a magyarázó hipotézis felfedezése, ami a dedukció és indukció mellett egy harmadik következtetési mód. Az abdukció az eredménybõl és a szabályból következtet az egyes esetre. Ezt az eljárást tényleg minden tudományos hipotézisalkotás alkalmazza. A dedukcióval szemben ez a következtetés csak valószínû, amint az indukció is az, azonban kitágítja a megismerést, mivel új eszmét visz a gondolkodásba és új tudományos koncepciók megalkotását teszi lehetõvé.
* Modell: a valóság lekicsinyített, élethű mása.
* Algoritmus: Lépéssorozatok halmaza, mely lépések véghezvitele útján megoldható adott feladat.
* Függvény: Változók közti kapcsolat.
* PCSM: Potenciál Csillag Módszer
* BSC: Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő mennyiségi adat.
*A legismertebb közgazdaságtudományi mutatószámok, az SNA számlarendszer legfőbb mutatói, melyek a következők: GDP (Bruttó Hazai Termék), NDP (Nettó Hazai Termék), GNI (Bruttó Nemzeti Jövedelem), NNI (Nettó Nemzeti Jövedelem), GNDI (Bruttó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem), NNDI (Nettó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem).
* Statisztikai mutatószámok: árindex, reálbérindex, munkanélküliségi ráta.
* Pénzügyi mutatószámok: Egységesített Betéti Kamat Mutató (EBKM), Teljes Hiteldíj Mutató (THM).
* Vállalatgazdasági mutatószámok: gazdasági hatékonyság, gazdaságosság, jövedelmezőség.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)
[http://miau.gau.hu/ogil/20020113/mutatoszam.xls]

*Igaz-e, hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]
* OGIL: [http://miau.gau.hu/ogil/20020113/mutatoszam.xls]

Mutatószám

2006-01-09T13:43:32Z

Judit: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */

Mutatószám

2006-01-08T14:46:02Z

Judit: /* Történeti modul */

Mutatószám

2006-01-08T14:43:55Z

Judit: /* Történeti modul */

Mutatószám

2006-01-08T14:36:19Z

Judit: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */

'''Angol megnevezés:''' index(-number), indicator
__TOC__
== Történeti modul ==
* '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott ter.-en. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám''', a relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki ter.-éből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ ter.-i mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó ter.-ekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott ter. vízrendezésének szükségességét.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20241]

* '''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott ter.-en (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott ter.-en termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, ill. annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó max. termések 3 v. 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.
* '''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” c.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

*'''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

== Ontológiai modul ==
* '''"ez egy" kapcsolattípus":'''
** Statisztika (Felhasználási területe)
** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)

* '''"van neki, része a címszónak:"'''
** GDP
** HDI
** FDI
** Versenyképeségi index

* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
** [[attribútum]] (mutatószám, index, jelzőszám)
** arányszám (viszonyszám)

== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére.

* A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem kettő konkrét mutatószám típuson keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?

* Abdukció: Biológiai értelemben vett rokon. Izommüködésben játszanak szerepet. Mellérendelt kapcsolat.
* Modell: a valóság lekicsinyített, élethű mása.
* Algoritmus: Lépéssorozatok halmaza, mely lépések véghezvitele útján megoldható adott feladat.
* Függvény: Változók közti kapcsolat.
* PCSM: Potenciál Csillag Módszer
* BSC: Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer

== Definíciós modul ==
*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő mennyiségi adat.
*A legismertebb közgazdaságtudományi mutatószámok, az SNA számlarendszer legfőbb mutatói, melyek a következők: GDP (Bruttó Hazai Termék), NDP (Nettó Hazai Termék), GNI (Bruttó Nemzeti Jövedelem), NNI (Nettó Nemzeti Jövedelem), GNDI (Bruttó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem), NNDI (Nettó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem).
* Statisztikai mutatószámok: árindex, reálbérindex, munkanélküliségi ráta.
* Pénzügyi mutatószámok: Egységesített Betéti Kamat Mutató (EBKM), Teljes Hiteldíj Mutató (THM).
* Vállalatgazdasági mutatószámok: gazdasági hatékonyság, gazdaságosság, jövedelmezőség.

== Tesztkérdések modul ==
*Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
*Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
*Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
*Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

*A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
*Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
*Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
*Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
*A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)
[http://miau.gau.hu/ogil/20020113/mutatoszam.xls]

*Igaz-e, hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz

== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
* EISZ: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20161]
* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]
* OGIL: [http://miau.gau.hu/ogil/20020113/mutatoszam.xls]