https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=K+dorka 2026-04-06T18:59:00Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8294 2006-01-31T08:46:34Z

<p>K dorka: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1995:''' A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> *'''2002:''' Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22239]<br /> <br /> *'''2002:''' Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22241]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> **gazdasági (jelző)<br /> **statisztikai (típus)<br /> **matematikai (típus)<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Gazdasági folyamatok<br /> **Tényezők<br /> **Következtetések<br /> **Elemzési módszer<br /> **Törvényszerűségek<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Kutatási folyamat (ceteris paribus, [[Modell]])<br /> **Közgazdaságtan (mikro- illetve makroökonómia)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve a modellek értékelésében<br /> <br /> '''Válasz a szerkesztői javaslatra:'''<br /> *'''1.definíciók:'''<br /> **Liebig törvény: Hiába próbáljuk az egyik tápanyag fokozott adagolásával serkenteni a növény fejlődését, azt csak meghatározott arányban képes hasznosítani táplálékait. A túladagolás pocsékoláshoz sőt esetleg a növény pusztulásához vezet. <br /> **Csökkenő hozadék elve: Azt az összefüggést jelenti, hogy egy termelési célú ráfordítás minden újabb egységének felhasználása - egyébként változatlan feltételek mellett - csökkenő határterméket eredményez. <br /> *'''2. Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve:''' A Liebig törvény azt mondja ki, hogy egy növény fejlődéséhez nem elegendő csak egy tényező - tápanyag - mennyiségén változtatni, mert ahhoz, hogy a növény fejlődjön a többi tényezőre, és azok megfelelő arányban való alkalmazására van szükség. A növény abban az esetben pusztul el, ha esetleg túltáplálom. Míg a csökkenő hozadék elvénél a határtermékem, minden egyes újabb ráfordítás felhasználásával csökkeni fog.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Ceteris Paribus egy olyan elemzési módszer, amellyel csak meghatározott körülmények között tudunk viszgálni bizonyos gazdasági tényezőket,ahol a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> *...<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?(Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a kémia alkalmazza ezt a vizsgálati módszert?(Hamis, mert a közgazdaságtan alkalmazza.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a Ceteris Paribus alapvető vizsgálati módszer a közgezdaságtanban?(Igaz, mert a makroökonómia elemzési módszere.)<br /> <br /> *...<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]<br /> <br /> *Dr.Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22242]<br /> <br /> *...</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8293 2006-01-31T08:45:27Z

<p>K dorka: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1995:''' A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> *'''2002:''' Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22239]<br /> <br /> *'''2002:''' Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22241]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> **gazdasági (jelző)<br /> **statisztikai (típus)<br /> **matematikai (típus)<br /> **kutatási (típus)<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Gazdasági folyamatok<br /> **Tényezők<br /> **Következtetések<br /> **Elemzési módszer<br /> **Törvényszerűségek<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Kutatási folyamat (ceteris paribus, [[Modell]])<br /> **Közgazdaságtan (mikro- illetve makroökonómia)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve a modellek értékelésében<br /> <br /> '''Válasz a szerkesztői javaslatra:'''<br /> *'''1.definíciók:'''<br /> **Liebig törvény: Hiába próbáljuk az egyik tápanyag fokozott adagolásával serkenteni a növény fejlődését, azt csak meghatározott arányban képes hasznosítani táplálékait. A túladagolás pocsékoláshoz sőt esetleg a növény pusztulásához vezet. <br /> **Csökkenő hozadék elve: Azt az összefüggést jelenti, hogy egy termelési célú ráfordítás minden újabb egységének felhasználása - egyébként változatlan feltételek mellett - csökkenő határterméket eredményez. <br /> *'''2. Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve:''' A Liebig törvény azt mondja ki, hogy egy növény fejlődéséhez nem elegendő csak egy tényező - tápanyag - mennyiségén változtatni, mert ahhoz, hogy a növény fejlődjön a többi tényezőre, és azok megfelelő arányban való alkalmazására van szükség. A növény abban az esetben pusztul el, ha esetleg túltáplálom. Míg a csökkenő hozadék elvénél a határtermékem, minden egyes újabb ráfordítás felhasználásával csökkeni fog.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Ceteris Paribus egy olyan elemzési módszer, amellyel csak meghatározott körülmények között tudunk viszgálni bizonyos gazdasági tényezőket,ahol a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> *...<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?(Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a kémia alkalmazza ezt a vizsgálati módszert?(Hamis, mert a közgazdaságtan alkalmazza.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a Ceteris Paribus alapvető vizsgálati módszer a közgezdaságtanban?(Igaz, mert a makroökonómia elemzési módszere.)<br /> <br /> *...<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]<br /> <br /> *Dr.Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22242]<br /> <br /> *...</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8292 2006-01-31T08:37:11Z

<p>K dorka: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1995:''' A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> *'''2002:''' Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22239]<br /> <br /> *'''2002:''' Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22241]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> **gazdasági (jelző)<br /> **statisztikai (típus)<br /> **matematikai (típus)<br /> **kutatási (típus)<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Gazdasági folyamatok<br /> **Tényezők<br /> **Következtetések<br /> **Elemzési módszer<br /> **Törvényszerűségek<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Kutatási folyamat (ceteris paribus, [[Modell]])<br /> **Közgazdaságtan (mikro- illetve makroökonómia)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve a modellek értékelésében<br /> <br /> '''Válasz a szerkesztői javaslatra:'''<br /> *'''1.definíciók:'''<br /> **Liebig törvény: Hiába próbáljuk az egyik tápanyag fokozott adagolásával serkenteni a növény fejlődését, azt csak meghatározott arányban képes hasznosítani táplálékait. A túladagolás pocsékoláshoz sőt esetleg a növény pusztulásához vezet.<br /> **Csökkenő hozadék elve: Azt az összefüggést jelenti, hogy egy termelési célú ráfordítás minden újabb egységének felhasználása - egyébként változatlan feltételek mellett - csökkenő határterméket eredményez. <br /> *'''2. Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve:''' A Liebig törvény azt mondja ki, hogy egy növény fejlődéséhez nem elegendő csak egy tényező - tápanyag - mennyiségén változtatni, mert ahhoz, hogy a növény fejlődjön a többi tényezőre, és azok megfelelő arányban való alkalmazására van szükség. A növény abban az esetben pusztul el, ha esetleg túltáplálom. Míg a csökkenő hozadék elvénél a határtermékem, minden egyes újabb ráfordítás felhasználásával csökkeni fog.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Ceteris Paribus egy olyan elemzési módszer, amellyel csak meghatározott körülmények között tudunk viszgálni bizonyos gazdasági tényezőket,ahol a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> *...<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?(Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a kémia alkalmazza ezt a vizsgálati módszert?(Hamis, mert a közgazdaságtan alkalmazza.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a Ceteris Paribus alapvető vizsgálati módszer a közgezdaságtanban?(Igaz, mert a makroökonómia elemzési módszere.)<br /> <br /> *...<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]<br /> <br /> *Dr.Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22242]<br /> <br /> *...</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8291 2006-01-31T08:30:07Z

<p>K dorka: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1995:''' A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> *'''2002:''' Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22239]<br /> <br /> *'''2002:''' Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22241]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> **gazdasági (jelző)<br /> **statisztikai (típus)<br /> **matematikai (típus)<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Gazdasági folyamatok<br /> **Tényezők<br /> **Következtetések<br /> **Elemzési módszer<br /> **Törvényszerűségek<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Kutatási folyamat (ceteris paribus, [[Modell]])<br /> **Közgazdaságtan (mikro- illetve makroökonómia)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve a modellek értékelésében<br /> <br /> '''Válasz a szerkesztői javaslatra:'''<br /> *'''1.definíciók:'''<br /> **Liebig törvény: Hiába próbáljuk az egyik tápanyag fokozott adagolásával serkenteni a növény fejlődését, azt csak meghatározott arányban képes hasznosítani táplálékait. A túladagolás pocsékoláshoz sőt esetleg a növény pusztulásához vezet.<br /> **Csökkenő hozadék elve: Azt az összefüggést jelenti, hogy egy termelési célú ráfordítás minden újabb egységének felhasználása - egyébként változatlan feltételek mellett - csökkenő határterméket eredményez. <br /> *'''2. Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve:''' A Liebig törvény azt mondja ki, hogy egy növény fejlődéséhez nem elegendő csak egy tényező - tápanyag - mennyiségén változtatni, mert ahhoz, hogy a növény fejlődjön a többi tényezőre, és azok megfelelő arányban való alkalmazására van szükség. A növény abban az esetben pusztul el, ha esetleg túltáplálom. Míg a csökkenő hozadék elvénél a határtermékem, minden egyes újabb ráfordítás felhasználásával csökkeni fog.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Ceteris Paribus egy olyan elemzési módszer, amellyel csak meghatározott körülmények között tudunk viszgálni bizonyos gazdasági tényezőket,ahol a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> *...<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?(Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a kémia alkalmazza ezt a vizsgálati módszert?(Hamis, mert a közgazdaságtan alkalmazza.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a Ceteris Paribus alapvető vizsgálati módszer a közgezdaságtanban?(Igaz, mert a makroökonómia elemzési módszere.)<br /> <br /> *...<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]<br /> <br /> *Dr.Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22242]<br /> <br /> *...</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8290 2006-01-31T08:28:59Z

<p>K dorka: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1995:''' A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> *'''2002:''' Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22239]<br /> <br /> *'''2002:''' Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22241]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> **gazdasági (jelző)<br /> **statisztikai (típus)<br /> **matematikai (típus)<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Gazdasági folyamatok<br /> **Tényezők<br /> **Következtetések<br /> **Elemzési módszer<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Kutatási folyamat (ceteris paribus, [[Modell]])<br /> **Közgazdaságtan (mikro- illetve makroökonómia)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve a modellek értékelésében<br /> <br /> '''Válasz a szerkesztői javaslatra:'''<br /> *'''1.definíciók:'''<br /> **Liebig törvény: Hiába próbáljuk az egyik tápanyag fokozott adagolásával serkenteni a növény fejlődését, azt csak meghatározott arányban képes hasznosítani táplálékait. A túladagolás pocsékoláshoz sőt esetleg a növény pusztulásához vezet.<br /> **Csökkenő hozadék elve: Azt az összefüggést jelenti, hogy egy termelési célú ráfordítás minden újabb egységének felhasználása - egyébként változatlan feltételek mellett - csökkenő határterméket eredményez. <br /> *'''2. Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve:''' A Liebig törvény azt mondja ki, hogy egy növény fejlődéséhez nem elegendő csak egy tényező - tápanyag - mennyiségén változtatni, mert ahhoz, hogy a növény fejlődjön a többi tényezőre, és azok megfelelő arányban való alkalmazására van szükség. A növény abban az esetben pusztul el, ha esetleg túltáplálom. Míg a csökkenő hozadék elvénél a határtermékem, minden egyes újabb ráfordítás felhasználásával csökkeni fog.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Ceteris Paribus egy olyan elemzési módszer, amellyel csak meghatározott körülmények között tudunk viszgálni bizonyos gazdasági tényezőket,ahol a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> *...<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?(Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a kémia alkalmazza ezt a vizsgálati módszert?(Hamis, mert a közgazdaságtan alkalmazza.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a Ceteris Paribus alapvető vizsgálati módszer a közgezdaságtanban?(Igaz, mert a makroökonómia elemzési módszere.)<br /> <br /> *...<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]<br /> <br /> *Dr.Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22242]<br /> <br /> *...</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8289 2006-01-31T08:28:42Z

<p>K dorka: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1995:''' A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> *'''2002:''' Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22239]<br /> <br /> *'''2002:''' Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22241]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> **gazdasági(jelző)<br /> **statisztikai(típus)<br /> **matematikai(típus)<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Gazdasági folyamatok<br /> **Tényezők<br /> **Következtetések<br /> **Elemzési módszer<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Kutatási folyamat (ceteris paribus, [[Modell]])<br /> **Közgazdaságtan (mikro- illetve makroökonómia)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve a modellek értékelésében<br /> <br /> '''Válasz a szerkesztői javaslatra:'''<br /> *'''1.definíciók:'''<br /> **Liebig törvény: Hiába próbáljuk az egyik tápanyag fokozott adagolásával serkenteni a növény fejlődését, azt csak meghatározott arányban képes hasznosítani táplálékait. A túladagolás pocsékoláshoz sőt esetleg a növény pusztulásához vezet.<br /> **Csökkenő hozadék elve: Azt az összefüggést jelenti, hogy egy termelési célú ráfordítás minden újabb egységének felhasználása - egyébként változatlan feltételek mellett - csökkenő határterméket eredményez. <br /> *'''2. Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve:''' A Liebig törvény azt mondja ki, hogy egy növény fejlődéséhez nem elegendő csak egy tényező - tápanyag - mennyiségén változtatni, mert ahhoz, hogy a növény fejlődjön a többi tényezőre, és azok megfelelő arányban való alkalmazására van szükség. A növény abban az esetben pusztul el, ha esetleg túltáplálom. Míg a csökkenő hozadék elvénél a határtermékem, minden egyes újabb ráfordítás felhasználásával csökkeni fog.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Ceteris Paribus egy olyan elemzési módszer, amellyel csak meghatározott körülmények között tudunk viszgálni bizonyos gazdasági tényezőket,ahol a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> *...<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?(Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a kémia alkalmazza ezt a vizsgálati módszert?(Hamis, mert a közgazdaságtan alkalmazza.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a Ceteris Paribus alapvető vizsgálati módszer a közgezdaságtanban?(Igaz, mert a makroökonómia elemzési módszere.)<br /> <br /> *...<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]<br /> <br /> *Dr.Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22242]<br /> <br /> *...</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8288 2006-01-31T08:26:14Z

<p>K dorka: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1995:''' A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> *'''2002:''' Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22239]<br /> <br /> *'''2002:''' Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22241]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> **gazdasági(jelző)<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Gazdasági folyamatok<br /> **Tényezők<br /> **Következtetések<br /> **Elemzési módszer<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Kutatási folyamat (ceteris paribus, [[Modell]])<br /> **Közgazdaságtan (mikro- illetve makroökonómia)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve a modellek értékelésében<br /> <br /> '''Válasz a szerkesztői javaslatra:'''<br /> *'''1.definíciók:'''<br /> **Liebig törvény: Hiába próbáljuk az egyik tápanyag fokozott adagolásával serkenteni a növény fejlődését, azt csak meghatározott arányban képes hasznosítani táplálékait. A túladagolás pocsékoláshoz sőt esetleg a növény pusztulásához vezet.<br /> **Csökkenő hozadék elve: Azt az összefüggést jelenti, hogy egy termelési célú ráfordítás minden újabb egységének felhasználása - egyébként változatlan feltételek mellett - csökkenő határterméket eredményez. <br /> *'''2. Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve:''' A Liebig törvény azt mondja ki, hogy egy növény fejlődéséhez nem elegendő csak egy tényező - tápanyag - mennyiségén változtatni, mert ahhoz, hogy a növény fejlődjön a többi tényezőre, és azok megfelelő arányban való alkalmazására van szükség. A növény abban az esetben pusztul el, ha esetleg túltáplálom. Míg a csökkenő hozadék elvénél a határtermékem, minden egyes újabb ráfordítás felhasználásával csökkeni fog.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Ceteris Paribus egy olyan elemzési módszer, amellyel csak meghatározott körülmények között tudunk viszgálni bizonyos gazdasági tényezőket,ahol a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> *...<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?(Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a kémia alkalmazza ezt a vizsgálati módszert?(Hamis, mert a közgazdaságtan alkalmazza.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a Ceteris Paribus alapvető vizsgálati módszer a közgezdaságtanban?(Igaz, mert a makroökonómia elemzési módszere.)<br /> <br /> *...<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]<br /> <br /> *Dr.Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22242]<br /> <br /> *...</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8287 2006-01-31T08:26:02Z

<p>K dorka: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1995:''' A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> *'''2002:''' Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22239]<br /> <br /> *'''2002:''' Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22241]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> **gazdasági(jelző)<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Gazdasági folyamatok<br /> **Tényezők<br /> **Következtetések<br /> **Elemzési módszer<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Kutatási folyamat (ceteris paribus, [[Modell]])<br /> **Közgazdaságtan (mikro- illetve makroökonómia)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve a modellek értékelésében<br /> <br /> '''Válasz a szerkesztői javaslatra:'''<br /> *'''1.definíciók:'''<br /> **Liebig törvény: Hiába próbáljuk az egyik tápanyag fokozott adagolásával serkenteni a növény fejlődését, azt csak meghatározott arányban képes hasznosítani táplálékait. A túladagolás pocsékoláshoz sőt esetleg a növény pusztulásához vezet.<br /> **Csökkenő hozadék elve: Azt az összefüggést jelenti, hogy egy termelési célú ráfordítás minden újabb egységének felhasználása - egyébként változatlan feltételek mellett - csökkenő határterméket eredményez. <br /> *'''2. Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve:''' A Liebig törvény azt mondja ki, hogy egy növény fejlődéséhez nem elegendő csak egy tényező - tápanyag - mennyiségén változtatni, mert ahhoz, hogy a növény fejlődjön a többi tényezőre, és azok megfelelő arányban való alkalmazására van szükség. A növény abban az esetben pusztul el, ha esetleg túltáplálom.Míg a csökkenő hozadék elvénél a határtermékem, minden egyes újabb ráfordítás felhasználásával csökkeni fog.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Ceteris Paribus egy olyan elemzési módszer, amellyel csak meghatározott körülmények között tudunk viszgálni bizonyos gazdasági tényezőket,ahol a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> *...<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?(Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a kémia alkalmazza ezt a vizsgálati módszert?(Hamis, mert a közgazdaságtan alkalmazza.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a Ceteris Paribus alapvető vizsgálati módszer a közgezdaságtanban?(Igaz, mert a makroökonómia elemzési módszere.)<br /> <br /> *...<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]<br /> <br /> *Dr.Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22242]<br /> <br /> *...</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8286 2006-01-31T08:25:31Z

<p>K dorka: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1995:''' A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> *'''2002:''' Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22239]<br /> <br /> *'''2002:''' Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22241]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> **gazdasági(jelző)<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Gazdasági folyamatok<br /> **Tényezők<br /> **Következtetések<br /> **Elemzési módszer<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Kutatási folyamat (ceteris paribus, [[Modell]])<br /> **Közgazdaságtan (mikro- illetve makroökonómia)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve a modellek értékelésében<br /> <br /> '''Válasz a szerkesztői javaslatra:'''<br /> *'''1.definíciók:'''<br /> **Liebig törvény: Hiába próbáljuk az egyik tápanyag fokozott adagolásával serkenteni a növény fejlődését, azt csak meghatározott arányban képes hasznosítani táplálékait. A túladagolás pocsékoláshoz sőt esetleg a növény pusztulásához vezet.<br /> **Csökkenő hozadék elve: Azt az összefüggést jelenti, hogy egy termelési célú ráfordítás minden újabb egységének felhasználása - egyébként változatlan feltételek mellett - csökkenő határterméket eredményez. <br /> *'''2. Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve:''' A Liebig törvény azt mondja ki, hogy egy növény fejlődéséhez nem elegendő csak egy tényező - tápanyag - mennyiségén változtatni, mert ahhoz, hogy a növény fejlődjön a többi tényezőre, és azok megfelelő arányban való alkalmazására van szükség. A növény abban az esetben pusztul el, ha esetleg túltáplálom.<br /> Míg a csökkenő hozadék elvénél a határtermékem, minden egyes újabb ráfordítás felhasználásával csökkeni fog.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Ceteris Paribus egy olyan elemzési módszer, amellyel csak meghatározott körülmények között tudunk viszgálni bizonyos gazdasági tényezőket,ahol a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> *...<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?(Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a kémia alkalmazza ezt a vizsgálati módszert?(Hamis, mert a közgazdaságtan alkalmazza.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a Ceteris Paribus alapvető vizsgálati módszer a közgezdaságtanban?(Igaz, mert a makroökonómia elemzési módszere.)<br /> <br /> *...<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]<br /> <br /> *Dr.Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22242]<br /> <br /> *...</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8285 2006-01-31T08:25:06Z

<p>K dorka: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1995:''' A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> *'''2002:''' Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22239]<br /> <br /> *'''2002:''' Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22241]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> **gazdasági(jelző)<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Gazdasági folyamatok<br /> **Tényezők<br /> **Következtetések<br /> **Elemzési módszer<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Kutatási folyamat (ceteris paribus, [[Modell]])<br /> **Közgazdaságtan (mikro- illetve makroökonómia)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve a modellek értékelésében<br /> <br /> '''Válasz a szerkesztői javaslatra:'''<br /> *'''1.definíciók:'''<br /> **Liebig törvény: Hiába próbáljuk az egyik tápanyag fokozott adagolásával serkenteni a növény fejlődését, azt csak meghatározott arányban képes hasznosítani táplálékait. A túladagolás pocsékoláshoz sőt esetleg a növény pusztulásához vezet.<br /> **Csökkenő hozadék elve: Azt az összefüggést jelenti, hogy egy termelési célú ráfordítás minden újabb egységének felhasználása - egyébként változatlan feltételek mellett - csökkenő határterméket eredményez. <br /> *'''2. Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve: A Liebig törvény azt mondja ki, hogy egy növény fejlődéséhez nem elegendő csak egy tényező - tápanyag - mennyiségén változtatni, mert ahhoz, hogy a növény fejlődjön a többi tényezőre, és azok megfelelő arányban való alkalmazására van szükség. A növény abban az esetben pusztul el, ha esetleg túltáplálom.<br /> Míg a csökkenő hozadék elvénél a határtermékem, minden egyes újabb ráfordítás felhasználásával csökkeni fog.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Ceteris Paribus egy olyan elemzési módszer, amellyel csak meghatározott körülmények között tudunk viszgálni bizonyos gazdasági tényezőket,ahol a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> *...<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?(Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a kémia alkalmazza ezt a vizsgálati módszert?(Hamis, mert a közgazdaságtan alkalmazza.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a Ceteris Paribus alapvető vizsgálati módszer a közgezdaságtanban?(Igaz, mert a makroökonómia elemzési módszere.)<br /> <br /> *...<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]<br /> <br /> *Dr.Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22242]<br /> <br /> *...</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8284 2006-01-31T08:11:48Z

<p>K dorka: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1995:''' A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> *'''2002:''' Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22239]<br /> <br /> *'''2002:''' Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22241]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> **gazdasági(jelző)<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Gazdasági folyamatok<br /> **Tényezők<br /> **Következtetések<br /> **Elemzési módszer<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Kutatási folyamat (ceteris paribus, [[Modell]])<br /> **Közgazdaságtan (mikro- illetve makroökonómia)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve a modellek értékelésében<br /> <br /> '''Válasz a szerkesztői javaslatra:'''<br /> *'''1.definíciók:'''<br /> **Liebig törvény: Hiába próbáljuk az egyik tápanyag fokozott adagolásával serkenteni a növény fejlődését, azt csak meghatározott arányban képes hasznosítani táplálékait. A túladagolás pocsékoláshoz sőt esetleg a növény pusztulásához vezet.<br /> **Csökkenő hozadék elve: Azt az összefüggést jelenti, hogy egy termelési célú ráfordítás minden újabb egységének felhasználása - egyébként változatlan feltételek mellett - csökkenő határterméket eredményez. (A határtermék megmutatja, hogyan változik az össztermelés, ha a felhasznált munka mennyiségét egységnyivel növelem.)<br /> *'''2. Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve:<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Ceteris Paribus egy olyan elemzési módszer, amellyel csak meghatározott körülmények között tudunk viszgálni bizonyos gazdasági tényezőket,ahol a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> *...<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?(Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a kémia alkalmazza ezt a vizsgálati módszert?(Hamis, mert a közgazdaságtan alkalmazza.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a Ceteris Paribus alapvető vizsgálati módszer a közgezdaságtanban?(Igaz, mert a makroökonómia elemzési módszere.)<br /> <br /> *...<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]<br /> <br /> *Dr.Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22242]<br /> <br /> *...</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8283 2006-01-31T08:11:18Z

<p>K dorka: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1995:''' A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> *'''2002:''' Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22239]<br /> <br /> *'''2002:''' Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22241]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> **gazdasági(jelző)<br /> **<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Gazdasági folyamatok<br /> **Tényezők<br /> **Következtetések<br /> **Elemzési módszer<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Kutatási folyamat (ceteris paribus, [[Modell]])<br /> **Közgazdaságtan (mikro- illetve makroökonómia)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve a modellek értékelésében<br /> <br /> '''Válasz a szerkesztői javaslatra:'''<br /> *'''1.definíciók:'''<br /> **Liebig törvény: Hiába próbáljuk az egyik tápanyag fokozott adagolásával serkenteni a növény fejlődését, azt csak meghatározott arányban képes hasznosítani táplálékait. A túladagolás pocsékoláshoz sőt esetleg a növény pusztulásához vezet.<br /> **Csökkenő hozadék elve: Azt az összefüggést jelenti, hogy egy termelési célú ráfordítás minden újabb egységének felhasználása - egyébként változatlan feltételek mellett - csökkenő határterméket eredményez. (A határtermék megmutatja, hogyan változik az össztermelés, ha a felhasznált munka mennyiségét egységnyivel növelem.)<br /> *'''2. Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve:<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Ceteris Paribus egy olyan elemzési módszer, amellyel csak meghatározott körülmények között tudunk viszgálni bizonyos gazdasági tényezőket,ahol a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> *...<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?(Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a kémia alkalmazza ezt a vizsgálati módszert?(Hamis, mert a közgazdaságtan alkalmazza.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a Ceteris Paribus alapvető vizsgálati módszer a közgezdaságtanban?(Igaz, mert a makroökonómia elemzési módszere.)<br /> <br /> *...<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]<br /> <br /> *Dr.Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22242]<br /> <br /> *...</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8282 2006-01-31T08:03:40Z

<p>K dorka: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1995:''' A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> *'''2002:''' Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22239]<br /> <br /> *'''2002:''' Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22241]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Liebig elv (alkalmazási példa)<br /> **Csökkenő hozadék elve (alkalmazási példa)<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Tényező<br /> **Törvényszerűségek<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Kutatási folyamat (ceteris paribus, [[Modell]], céltalanság tétele)<br /> **Közgazdaságtan (makro- illetve mikroökonómia)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve a modellek értékelésében<br /> <br /> '''Válasz a szerkesztői javaslatra:'''<br /> *'''1.definíciók:'''<br /> **Liebig törvény: Hiába próbáljuk az egyik tápanyag fokozott adagolásával serkenteni a növény fejlődését, azt csak meghatározott arányban képes hasznosítani táplálékait. A túladagolás pocsékoláshoz sőt esetleg a növény pusztulásához vezet.<br /> **Csökkenő hozadék elve: Azt az összefüggést jelenti, hogy egy termelési célú ráfordítás minden újabb egységének felhasználása - egyébként változatlan feltételek mellett - csökkenő határterméket eredményez. (A határtermék megmutatja, hogyan változik az össztermelés, ha a felhasznált munka mennyiségét egységnyivel növelem.)<br /> *'''2. Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve:<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Ceteris Paribus egy olyan elemzési módszer, amellyel csak meghatározott körülmények között tudunk viszgálni bizonyos gazdasági tényezőket,ahol a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> *...<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?(Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a kémia alkalmazza ezt a vizsgálati módszert?(Hamis, mert a közgazdaságtan alkalmazza.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a Ceteris Paribus alapvető vizsgálati módszer a közgezdaságtanban?(Igaz, mert a makroökonómia elemzési módszere.)<br /> <br /> *...<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]<br /> <br /> *Dr.Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22242]<br /> <br /> *...</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8281 2006-01-31T08:00:09Z

<p>K dorka: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1995:''' A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> *'''2002:''' Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22239]<br /> <br /> *'''2002:''' Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22241]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Liebig elv (alkalmazási példa)<br /> **Csökkenő hozadék elve (alkalmazási példa)<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Tényező<br /> **Törvényszerűségek<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Kutatási folyamat (ceteris paribus, [[Modell]], céltalanság tétele)<br /> **Közgazdaságtan (makro- illetve mikroökonómia)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve a modellek értékelésében<br /> <br /> '''Válasz a szerkesztői javaslatra:'''<br /> *'''1.definíciók:'''<br /> **Liebig törvény: Hiába próbáljuk az egyik tápanyag fokozott adagolásával serkenteni a növény fejlődését, azt csak meghatározott arányban képes hasznosítani táplálékait. A túladagolás pocsékoláshoz sőt esetleg a növény pusztulásához vezet.<br /> **Csökkenő hozadék elve: Azt az összefüggést jelenti, hogy egy termelési célú ráfordítás minden újabb egységének felhasználása - egyébként változatlan feltételek mellett - csökkenő határterméket eredményez. <br /> *'''2. Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve:<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Ceteris Paribus egy olyan elemzési módszer, amellyel csak meghatározott körülmények között tudunk viszgálni bizonyos gazdasági tényezőket,ahol a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> *...<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?(Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a kémia alkalmazza ezt a vizsgálati módszert?(Hamis, mert a közgazdaságtan alkalmazza.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a Ceteris Paribus alapvető vizsgálati módszer a közgezdaságtanban?(Igaz, mert a makroökonómia elemzési módszere.)<br /> <br /> *...<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]<br /> <br /> *Dr.Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22242]<br /> <br /> *...</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8280 2006-01-31T07:56:23Z

<p>K dorka: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1995:''' A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> *'''2002:''' Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22239]<br /> <br /> *'''2002:''' Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22241]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Liebig elv (alkalmazási példa)<br /> **Csökkenő hozadék elve (alkalmazási példa)<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Tényező<br /> **Törvényszerűségek<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Kutatási folyamat (ceteris paribus, [[Modell]], céltalanság tétele)<br /> **Közgazdaságtan (makro- illetve mikroökonómia)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve a modellek értékelésében<br /> <br /> '''Válasz a szerkesztői javaslatra:'''<br /> *'''1.definíciók:'''<br /> **Liebig törvény: Hiába próbáljuk az egyik tápanyag fokozott adagolásával serkenteni a növény fejlődését, azt csak meghatározott arányban képes hasznosítani táplálékait. A túladagolás pocsékoláshoz sőt esetleg a növény pusztulásához vezet.<br /> **Csökkenő hozadék elve: Azt az összefüggést jelenti, hogy egy termelési célú ráfordítás minden újabb egységének felhasználása - egyébként változatlan feltételek mellett - csökkenő határterméket eredményez.<br /> <br /> *'''2. Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve:<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Ceteris Paribus egy olyan elemzési módszer, amellyel csak meghatározott körülmények között tudunk viszgálni bizonyos gazdasági tényezőket,ahol a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> *...<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?(Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a kémia alkalmazza ezt a vizsgálati módszert?(Hamis, mert a közgazdaságtan alkalmazza.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a Ceteris Paribus alapvető vizsgálati módszer a közgezdaságtanban?(Igaz, mert a makroökonómia elemzési módszere.)<br /> <br /> *...<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]<br /> <br /> *Dr.Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22242]<br /> <br /> *...</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8279 2006-01-31T07:55:07Z

<p>K dorka: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1995:''' A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> *'''2002:''' Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22239]<br /> <br /> *'''2002:''' Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22241]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Liebig elv (alkalmazási példa)<br /> **Csökkenő hozadék elve (alkalmazási példa)<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Tényező<br /> **Törvényszerűségek<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Kutatási folyamat (ceteris paribus, [[Modell]], céltalanság tétele)<br /> **Közgazdaságtan (makro- illetve mikroökonómia)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve a modellek értékelésében<br /> <br /> '''Válasz a szerkesztői javaslatra:'''<br /> *'''1.definíciók:'''<br /> **Liebig törvény:Hiába próbáljuk az egyik tápanyag fokozott adagolásával serkenteni a növény fejlődését, azt csak meghatározott arányban képes hasznosítani táplálékait. A túladagolás pocsékoláshoz sőt esetleg a növény pusztulásához vezet.<br /> **Csökkenő hozadék elve:Azt az összefüggést jelenti, hogy egy termelési célú ráfordítás minden újabb egységének felhasználása - egyébként változatlan feltételek mellett - csökkenő határterméket eredményez.<br /> <br /> *'''2. Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve:<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Ceteris Paribus egy olyan elemzési módszer, amellyel csak meghatározott körülmények között tudunk viszgálni bizonyos gazdasági tényezőket,ahol a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> *...<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?(Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a kémia alkalmazza ezt a vizsgálati módszert?(Hamis, mert a közgazdaságtan alkalmazza.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a Ceteris Paribus alapvető vizsgálati módszer a közgezdaságtanban?(Igaz, mert a makroökonómia elemzési módszere.)<br /> <br /> *...<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]<br /> <br /> *Dr.Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22242]<br /> <br /> *...</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8278 2006-01-30T12:40:34Z

<p>K dorka: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1995:''' A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> *'''2002:''' Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22239]<br /> <br /> *'''2002:''' Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22241]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Liebig elv (alkalmazási példa)<br /> **Csökkenő hozadék elve (alkalmazási példa)<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Tényező<br /> **Törvényszerűségek<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Kutatási folyamat (ceteris paribus, [[Modell]], céltalanság tétele)<br /> **Közgazdaságtan (makro- illetve mikroökonómia)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve a modellek értékelésében<br /> <br /> '''Válasz a szerkesztői javaslatra:'''<br /> *'''1.definíciók:'''<br /> **Liebig törvény:<br /> **Csökkenő hozadék elve:<br /> <br /> *'''2. Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve:'''<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Ceteris Paribus egy olyan elemzési módszer, amellyel csak meghatározott körülmények között tudunk viszgálni bizonyos gazdasági tényezőket,ahol a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> *...<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?(Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a kémia alkalmazza ezt a vizsgálati módszert?(Hamis, mert a közgazdaságtan alkalmazza.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a Ceteris Paribus alapvető vizsgálati módszer a közgezdaságtanban?(Igaz, mert a makroökonómia elemzési módszere.)<br /> <br /> *...<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]<br /> <br /> *Dr.Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22242]<br /> <br /> *...</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8277 2006-01-30T12:34:43Z

<p>K dorka: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1995:''' A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> *'''2002:''' Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22239]<br /> <br /> *'''2002:''' Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22241]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Liebig elv (alkalmazási példa)<br /> **Csökkenő hozadék elve (alkalmazási példa)<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Tényező<br /> **Törvényszerűségek<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Kutatási folyamat (ceteris paribus, [[Modell]], céltalanság tétele)<br /> **Közgazdaságtan (makro- illetve mikroökonómia)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve a modellek értékelésében<br /> <br /> '''Válasz a szerkesztői javaslatra:'''<br /> *'''1.definíciók:'''<br /> **Liebig törvény:<br /> **Csökkenő hozadék elve:<br /> <br /> *'''2. Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve:'''<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Ceteris Paribus egy olyan elemzési módszer, amellyel csak meghatározott körülmények között tudunk viszgálni bizonyos gazdasági tényezőket,ahol a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> *...<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?(Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a kémia alkalmazza ezt a vizsgálati módszert?(Hamis, mert a közgazdaságtan alkalmazza.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a Ceteris Paribus alapvető vizsgálati módszer a közgezdaságtanban?(Igaz, mert a makroökonómia elemzési módszere.)<br /> <br /> *...<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]<br /> <br /> *Dr.Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[]<br /> <br /> *...</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8276 2006-01-30T12:32:46Z

<p>K dorka: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1995:''' A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> *'''2002:''' Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22239]<br /> <br /> *'''2002:''' Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22241]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Liebig elv (alkalmazási példa)<br /> **Csökkenő hozadék elve (alkalmazási példa)<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Tényező<br /> **Törvényszerűségek<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Kutatási folyamat (ceteris paribus, [[Modell]], céltalanság tétele)<br /> **Közgazdaságtan (makro- illetve mikroökonómia)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve a modellek értékelésében<br /> <br /> '''Válasz a szerkesztői javaslatra:'''<br /> *'''1.definíciók:'''<br /> **Liebig törvény:<br /> **Csökkenő hozadék elve:<br /> <br /> *'''2. Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve:'''<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Ceteris Paribus egy olyan elemzési módszer, amellyel csak meghatározott körülmények között tudunk viszgálni bizonyos gazdasági tényezőket,ahol a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> *...<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?(Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a kémia alkalmazza ezt a vizsgálati módszert?(Hamis, mert a közgazdaságtan alkalmazza.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a Ceteris Paribus alapvető vizsgálati módszer a közgezdaságtanban?(Igaz, mert a makroökonómia elemzési módszere.)<br /> <br /> *...<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]<br /> <br /> *...</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8275 2006-01-30T12:32:07Z

<p>K dorka: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1995:''' A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> *'''2002:''' Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22239]<br /> <br /> *'''2002:''' Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22241]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Liebig elv (alkalmazási példa)<br /> **Csökkenő hozadék elve (alkalmazási példa)<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Tényező<br /> **Törvényszerűségek<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Kutatási folyamat (ceteris paribus, [[Modell]], céltalanság tétele)<br /> **Közgazdaságtan (makro- illetve mikroökonómia)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve a modellek értékelésében<br /> <br /> '''Válasz a szerkesztői javaslatra:'''<br /> *'''1.definíciók:'''<br /> **Liebig törvény:<br /> **Csökkenő hozadék elve:<br /> <br /> *'''2. Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve:'''<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Ceteris Paribus egy olyan elemzési módszer, amellyel csak meghatározott körülmények között tudunk viszgálni bizonyos gazdasági tényezőket,ahol a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> *...<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?(Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a kémia alkalmazza ezt a vizsgálati módszert?(Hamis, mert a közgazdaságtan alkalmazza.)<br /> <br /> *Igaz-e, hogy a Ceteris Paribus alapvető vizsgálati módszer a közgezdaságtanban?(Igaz, mert a makroökonómia elemzési módszere.)<br /> <br /> *...<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8274 2006-01-30T12:29:18Z

<p>K dorka: /* Definíciós modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1995:''' A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> *'''2002:''' Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22239]<br /> <br /> *'''2002:''' Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22241]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Liebig elv (alkalmazási példa)<br /> **Csökkenő hozadék elve (alkalmazási példa)<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Tényező<br /> **Törvényszerűségek<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Kutatási folyamat (ceteris paribus, [[Modell]], céltalanság tétele)<br /> **Közgazdaságtan (makro- illetve mikroökonómia)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve a modellek értékelésében<br /> <br /> '''Válasz a szerkesztői javaslatra:'''<br /> *'''1.definíciók:'''<br /> **Liebig törvény:<br /> **Csökkenő hozadék elve:<br /> <br /> *'''2. Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve:'''<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Ceteris Paribus egy olyan elemzési módszer, amellyel csak meghatározott körülmények között tudunk viszgálni bizonyos gazdasági tényezőket,ahol a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> *...<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?'''<br /> (Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja)<br /> <br /> * '''A kémia alkalmazza-e ezt a vizsgálati módszert?'''<br /> (Nem, mert a közgazdaságtan alkalmazza)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8273 2006-01-30T12:27:16Z

<p>K dorka: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1995:''' A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> *'''2002:''' Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22239]<br /> <br /> *'''2002:''' Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22241]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Liebig elv (alkalmazási példa)<br /> **Csökkenő hozadék elve (alkalmazási példa)<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Tényező<br /> **Törvényszerűségek<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Kutatási folyamat (ceteris paribus, [[Modell]], céltalanság tétele)<br /> **Közgazdaságtan (makro- illetve mikroökonómia)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve a modellek értékelésében<br /> <br /> '''Válasz a szerkesztői javaslatra:'''<br /> *'''1.definíciók:'''<br /> **Liebig törvény:<br /> **Csökkenő hozadék elve:<br /> <br /> *'''2. Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve:'''<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Az elemzési módszer csak meghatározott körülmények között tudjuk viszgálni,a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?'''<br /> (Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja)<br /> <br /> * '''A kémia alkalmazza-e ezt a vizsgálati módszert?'''<br /> (Nem, mert a közgazdaságtan alkalmazza)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8272 2006-01-30T12:21:01Z

<p>K dorka: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1995:''' A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> *'''2002:''' Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22239]<br /> <br /> *'''2002:''' Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22241]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Liebig elv (alkalmazási példa)<br /> **Csökkenő hozadék elve (alkalmazási példa)<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Tényező<br /> **Törvényszerűségek<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Kutatási folyamat (ceteris paribus, [[Modell]], céltalanság tétele)<br /> **Közgazdaságtan (makro- illetve mikroökonómia)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve a modellek értékelésében<br /> <br /> '''Válasz a szerkesztői javaslatra:'''<br /> *'''1.definíciók:'''<br /> **Liebig törvény:<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Az elemzési módszer csak meghatározott körülmények között tudjuk viszgálni,a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?'''<br /> (Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja)<br /> <br /> * '''A kémia alkalmazza-e ezt a vizsgálati módszert?'''<br /> (Nem, mert a közgazdaságtan alkalmazza)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8271 2006-01-30T12:16:57Z

<p>K dorka: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1995:''' A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> *'''2002:''' Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22239]<br /> <br /> *'''2002:''' Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22241]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Liebig elv (alkalmazási példa)<br /> **Csökkenő hozadék elve (alkalmazási példa)<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Tényező<br /> **Törvényszerűségek<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Kutatási folyamat (ceteris paribus, [[Modell]], céltalanság tétele)<br /> **Közgazdaságtan (makro- illetve mikroökonómia)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve a modellek értékelésében<br /> == Definíciós modul ==<br /> * Az elemzési módszer csak meghatározott körülmények között tudjuk viszgálni,a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?'''<br /> (Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja)<br /> <br /> * '''A kémia alkalmazza-e ezt a vizsgálati módszert?'''<br /> (Nem, mert a közgazdaságtan alkalmazza)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8270 2006-01-30T12:14:52Z

<p>K dorka: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1995:''' A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> *'''2002:''' Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22239]<br /> <br /> *'''2002:''' Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22241]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Liebig elv (alkalmazási példa)<br /> **Csökkenő hozadék elve (alkalmazási példa)<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Tényező<br /> **Törvényszerűségek<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Kutatási folyamat (ceteris paribus, [[Modell]], céltalanság tétele)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve a modellek értékelésében<br /> == Definíciós modul ==<br /> * Az elemzési módszer csak meghatározott körülmények között tudjuk viszgálni,a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?'''<br /> (Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja)<br /> <br /> * '''A kémia alkalmazza-e ezt a vizsgálati módszert?'''<br /> (Nem, mert a közgazdaságtan alkalmazza)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8269 2006-01-30T12:14:14Z

<p>K dorka: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1995:''' A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> *'''2002:''' Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22239]<br /> <br /> *'''2002:''' Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22241]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Liebig elv (alkalmazási példa)<br /> **Csökkenő hozadék elve (alkalmazási példa)<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus'''<br /> **[[Tényező]](vizsgálat tárgya)<br /> **Törvényszerűségek(alkalmazás célja)<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Kutatási folyamat (ceteris paribus, [[Modell]], céltalanság tétele)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve a modellek értékelésében<br /> == Definíciós modul ==<br /> * Az elemzési módszer csak meghatározott körülmények között tudjuk viszgálni,a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?'''<br /> (Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja)<br /> <br /> * '''A kémia alkalmazza-e ezt a vizsgálati módszert?'''<br /> (Nem, mert a közgazdaságtan alkalmazza)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8268 2006-01-30T12:10:52Z

<p>K dorka: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1995:''' A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> *'''2002:''' Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22239]<br /> <br /> *'''2002:''' Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22241]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Liebig elv (alkalmazási példa)<br /> **Csökkenő hozadék elve (alkalmazási példa)<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Tényező(vizsgálat tárgya)<br /> **Törvényszerűségek(alkalmazás célja)<br /> **...<br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Kutatási folyamat (ceteris paribus, [[Modell]], céltalanság tétele)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve a modellek értékelésében<br /> == Definíciós modul ==<br /> * Az elemzési módszer csak meghatározott körülmények között tudjuk viszgálni,a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?'''<br /> (Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja)<br /> <br /> * '''A kémia alkalmazza-e ezt a vizsgálati módszert?'''<br /> (Nem, mert a közgazdaságtan alkalmazza)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8267 2006-01-30T12:08:39Z

<p>K dorka: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1995:''' A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> *'''2002:''' Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22239]<br /> <br /> *'''2002:''' Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22241]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Liebig elv (alkalmazási példa)<br /> **Csökkenő hozadék elve (alkalmazási példa)<br /> **...<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> * Tényező(vizsgálat tárgya)<br /> * Törvényszerűségek(alkalmazás célja)<br /> * ...<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> * Kutatási folyamat (ceteris paribus, [[Modell]], céltalanság tétele)<br /> * ...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve a modellek értékelésében<br /> == Definíciós modul ==<br /> * Az elemzési módszer csak meghatározott körülmények között tudjuk viszgálni,a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?'''<br /> (Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja)<br /> <br /> * '''A kémia alkalmazza-e ezt a vizsgálati módszert?'''<br /> (Nem, mert a közgazdaságtan alkalmazza)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8266 2006-01-30T12:07:43Z

<p>K dorka: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''2002:''' Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22239]<br /> *'''1995:''' A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> *'''2002:''' Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22241]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Liebig elv (alkalmazási példa)<br /> **Csökkenő hozadék elve (alkalmazási példa)<br /> **...<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> * Tényező(vizsgálat tárgya)<br /> * Törvényszerűségek(alkalmazás célja)<br /> * ...<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> * Kutatási folyamat (ceteris paribus, [[Modell]], céltalanság tétele)<br /> * ...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve a modellek értékelésében<br /> == Definíciós modul ==<br /> * Az elemzési módszer csak meghatározott körülmények között tudjuk viszgálni,a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?'''<br /> (Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja)<br /> <br /> * '''A kémia alkalmazza-e ezt a vizsgálati módszert?'''<br /> (Nem, mert a közgazdaságtan alkalmazza)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8265 2006-01-30T12:00:54Z

<p>K dorka: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''2002:''' Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22239]<br /> *'''1995:''' A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> *'''2002:''' Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21067]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Liebig elv (alkalmazási példa)<br /> **Csökkenő hozadék elve (alkalmazási példa)<br /> **...<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> * Tényező(vizsgálat tárgya)<br /> * Törvényszerűségek(alkalmazás célja)<br /> * ...<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> * Kutatási folyamat (ceteris paribus, [[Modell]], céltalanság tétele)<br /> * ...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve a modellek értékelésében<br /> == Definíciós modul ==<br /> * Az elemzési módszer csak meghatározott körülmények között tudjuk viszgálni,a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?'''<br /> (Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja)<br /> <br /> * '''A kémia alkalmazza-e ezt a vizsgálati módszert?'''<br /> (Nem, mert a közgazdaságtan alkalmazza)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8264 2006-01-30T11:51:52Z

<p>K dorka: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''2002:''' Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20709]<br /> <br /> *'''1995:''' A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> *'''2002:''' Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21067]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Liebig elv (alkalmazási példa)<br /> **Csökkenő hozadék elve (alkalmazási példa)<br /> **...<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> * Tényező(vizsgálat tárgya)<br /> * Törvényszerűségek(alkalmazás célja)<br /> * ...<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> * Kutatási folyamat (ceteris paribus, [[Modell]], céltalanság tétele)<br /> * ...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve a modellek értékelésében<br /> == Definíciós modul ==<br /> * Az elemzési módszer csak meghatározott körülmények között tudjuk viszgálni,a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?'''<br /> (Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja)<br /> <br /> * '''A kémia alkalmazza-e ezt a vizsgálati módszert?'''<br /> (Nem, mert a közgazdaságtan alkalmazza)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8263 2006-01-30T11:49:30Z

<p>K dorka: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''2002:''' Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20709]<br /> <br /> *'''1995:''' A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> * Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21067]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Liebig elv (alkalmazási példa)<br /> **Csökkenő hozadék elve (alkalmazási példa)<br /> **...<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> * Tényező(vizsgálat tárgya)<br /> * Törvényszerűségek(alkalmazás célja)<br /> * ...<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> * Kutatási folyamat (ceteris paribus, [[Modell]], céltalanság tétele)<br /> * ...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve a modellek értékelésében<br /> == Definíciós modul ==<br /> * Az elemzési módszer csak meghatározott körülmények között tudjuk viszgálni,a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?'''<br /> (Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja)<br /> <br /> * '''A kémia alkalmazza-e ezt a vizsgálati módszert?'''<br /> (Nem, mert a közgazdaságtan alkalmazza)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8262 2006-01-27T16:51:00Z

<p>K dorka: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''2002:''' Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20709]<br /> <br /> *A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> * Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21067]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> **Liebig elv (alkalmazási példa)<br /> **Csökkenő hozadék elve (alkalmazási példa)<br /> **...<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> * Tényező(vizsgálat tárgya)<br /> * Törvényszerűségek(alkalmazás célja)<br /> * ...<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> * Kutatási folyamat (ceteris paribus, [[Modell]], céltalanság tétele)<br /> * ...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve a modellek értékelésében<br /> == Definíciós modul ==<br /> * Az elemzési módszer csak meghatározott körülmények között tudjuk viszgálni,a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?'''<br /> (Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja)<br /> <br /> * '''A kémia alkalmazza-e ezt a vizsgálati módszert?'''<br /> (Nem, mert a közgazdaságtan alkalmazza)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8261 2006-01-27T16:50:38Z

<p>K dorka: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''2002:''' Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20709]<br /> <br /> *A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> * Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21067]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> <br /> **Liebig elv (alkalmazási példa)<br /> **Csökkenő hozadék elve (alkalmazási példa)<br /> **...<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> * Tényező(vizsgálat tárgya)<br /> * Törvényszerűségek(alkalmazás célja)<br /> * ...<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> * Kutatási folyamat (ceteris paribus, [[Modell]], céltalanság tétele)<br /> * ...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve a modellek értékelésében<br /> == Definíciós modul ==<br /> * Az elemzési módszer csak meghatározott körülmények között tudjuk viszgálni,a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?'''<br /> (Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja)<br /> <br /> * '''A kémia alkalmazza-e ezt a vizsgálati módszert?'''<br /> (Nem, mert a közgazdaságtan alkalmazza)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8260 2006-01-27T16:49:20Z

<p>K dorka: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''2002:''' Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20709]<br /> <br /> *A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> * Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21067]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> <br /> * Liebig elv (alkalmazási példa)<br /> * Csökkenő hozadék elve (alkalmazási példa)<br /> * ...<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> * Tényező(vizsgálat tárgya)<br /> * Törvényszerűségek(alkalmazás célja)<br /> * ...<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> * Kutatási folyamat (ceteris paribus, [[Modell]], céltalanság tétele)<br /> * ...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve a modellek értékelésében<br /> == Definíciós modul ==<br /> * Az elemzési módszer csak meghatározott körülmények között tudjuk viszgálni,a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?'''<br /> (Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja)<br /> <br /> * '''A kémia alkalmazza-e ezt a vizsgálati módszert?'''<br /> (Nem, mert a közgazdaságtan alkalmazza)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91vita:K_dorka&diff=14853 2005-12-10T18:05:38Z

<p>K dorka: </p> <hr /> <div>Hozzászólásaim: [[Döntéstámogatás]]</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:K_dorka&diff=14852 2005-12-10T18:05:06Z

<p>K dorka: </p> <hr /> <div>*Gyakorlatvezető: Bunkóczi László<br /> *Választott szócikkem: [[Ceteris Paribus]]<br /> *Hozzászólásaim: [[Döntéstámogatás]]</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:K_dorka&diff=14851 2005-12-10T18:04:43Z

<p>K dorka: </p> <hr /> <div>Gyakorlatvezető: Bunkóczi László<br /> Választott szócikkem: [[Ceteris Paribus]]<br /> Hozzászólásaim: [[Döntéstámogatás]]</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8257 2005-12-10T17:42:31Z

<p>K dorka: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20709]<br /> <br /> *A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> * Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21067]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> <br /> * Modell(végrehajtási hely)<br /> * Tényező(vizsgálat tárgya)<br /> * Törvényszerűségek(alkalmazás célja)<br /> * Közgáz(alkalmazási terület)<br /> * ...<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> <br /> * [[Modell]]<br /> * [[Heurisztika]]<br /> * ...<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> <br /> * Elemzési módszer <br /> * Kutatási folyamat<br /> * Változási folyamat vizsgálata<br /> * ...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Az elemzési módszer csak meghatározott körülmények között tudjuk viszgálni,a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?'''<br /> (Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja)<br /> <br /> * '''A kémia alkalmazza-e ezt a vizsgálati módszert?'''<br /> (Nem, mert a közgazdaságtan alkalmazza)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Ceteris_paribus&diff=14463 2005-12-10T17:41:36Z

<p>K dorka: </p> <hr /> <div>A minimális elvárás a megfelelt szinthez egyik kritériuma: &quot;a történeti modulban legalább 3 (egy online MIAU-n kívüli, egy hagyományos, tehát nyomtatott (offline), valamint egy MIAU-ból vett CD vagy online dokumentum), ill. a korábbi OGIL szócikkek minden hasznos eleme&quot;<br /> <br /> Az OGIL-ban szereplő egyik megfogalmazás szerint:<br /> &quot;Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21067]<br /> <br /> [[User:Zandi|Zandi]]<br /> <br /> '''Válasz'''<br /> * Előre megköszönném, ha keresnél nekem értékes adatokat a szavammal kapcsolatban, hisz én hosszú kutatás után sem találtam ennél több nyomtatott dokumentumot. <br /> * Köszönöm szépen, az általad megírt OGIL megfogalmazást és fel fogom használni a szócikkem szerkesztésénél.<br /> <br /> [[User:k dorka|k dorka]]</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:D%C3%B6nt%C3%A9st%C3%A1mogat%C3%A1s&diff=14667 2005-12-04T21:40:54Z

<p>K dorka: </p> <hr /> <div>'''Javaslat'''<br /> A történeti modulban az egyes pontok után hiányzik a hivatkozás,hogy milyen papír-online-miau alapú forrásból vetted az információt.Ezt pótolni kellene.<br /> --[[User:Zekeadri|Zekeadri]] 2005. december 4., 22:16 (CET)<br /> <br /> '''Javaslat'''<br /> Az ontológiai modulban a &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípusnál a wikiben lévő szavakra kell hivatkozni, amik valamilyen formában kapcsolódnak vagy kapcsolódhatnak a döntéstámogatás szóhoz.<br /> --[[User:Cs.lindus|Cs.lindus]] 2005. december 4., 22:22 (CET)<br /> <br /> '''Javaslat'''<br /> A különbözó modulokban a bejegyzéseket csillaggal kezdjük és a bejegyzésk végére kérülnek a pontos hivatkozások, illetve az ajánlott irodalmak modulba nem magát a hivatkozást kell írni, hanem pl. egy könyv címét és arra kell megcsinálni az adatlapon a hivatkozást.<br /> --[[User:K dorka|K dorka]] 2005. december 4., 22:40 (CET)</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8256 2005-11-20T07:59:32Z

<p>K dorka: </p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20709]<br /> <br /> *A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> <br /> * Modell(végrehajtási hely)<br /> * Tényező(vizsgálat tárgya)<br /> * Törvényszerűségek(alkalmazás célja)<br /> * Közgáz(alkalmazási terület)<br /> * ...<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> <br /> * [[Modell]]<br /> * [[Heurisztika]]<br /> * ...<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> <br /> * Elemzési módszer <br /> * Kutatási folyamat<br /> * Változási folyamat vizsgálata<br /> * ...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Az elemzési módszer csak meghatározott körülmények között tudjuk viszgálni,a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?'''<br /> (Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja)<br /> <br /> * '''A kémia alkalmazza-e ezt a vizsgálati módszert?'''<br /> (Nem, mert a közgazdaságtan alkalmazza)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8255 2005-11-20T07:56:24Z

<p>K dorka: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''': &quot;minden más egyenlősége mellett&quot; <br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20709]<br /> <br /> *A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> <br /> * Modell(végrehajtási hely)<br /> * Tényező(vizsgálat tárgya)<br /> * Törvényszerűségek(alkalmazás célja)<br /> * Közgáz(alkalmazási terület)<br /> * ...<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> <br /> * [[Modell]]<br /> * [[Heurisztika]]<br /> * ...<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> <br /> * Elemzési módszer <br /> * Kutatási folyamat<br /> * Változási folyamat vizsgálata<br /> * ...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Az elemzési módszer csak meghatározott körülmények között tudjuk viszgálni,a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?'''<br /> (Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja)<br /> <br /> * '''A kémia alkalmazza-e ezt a vizsgálati módszert?'''<br /> (Nem, mert a közgazdaságtan alkalmazza)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8254 2005-11-19T14:27:32Z

<p>K dorka: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20709]<br /> <br /> *A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> <br /> * Modell(végrehajtási hely)<br /> * Tényező(vizsgálat tárgya)<br /> * Törvényszerűségek(alkalmazás célja)<br /> * Közgáz(alkalmazási terület)<br /> * ...<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> <br /> * [[Modell]]<br /> * [[Heurisztika]]<br /> * ...<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> <br /> * Elemzési módszer <br /> * Kutatási folyamat<br /> * Változási folyamat vizsgálata<br /> * ...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * Az elemzési módszer csak meghatározott körülmények között tudjuk viszgálni,a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?'''<br /> (Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja)<br /> <br /> * '''A kémia alkalmazza-e ezt a vizsgálati módszert?'''<br /> (Nem, mert a közgazdaságtan alkalmazza)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8253 2005-11-19T14:24:11Z

<p>K dorka: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20709]<br /> <br /> *A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> <br /> * Modell(végrehajtási hely)<br /> * Tényező(vizsgálat tárgya)<br /> * Törvényszerűségek(alkalmazás célja)<br /> * Közgáz(alkalmazási terület)<br /> * ...<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> <br /> * [[Modell]]<br /> * [[Heurisztika]]<br /> * ...<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> <br /> * Elemzési módszer <br /> * Kutatási folyamat<br /> * Változási folyamat vizsgálata<br /> * ...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * Az elemzési módszer csak meghatározott körülmények között tudjuk viszgálni,a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?'''<br /> (Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja)<br /> <br /> * '''A kémia alkalmazza-e ezt a vizsgálati módszert?'''<br /> (Nem, mert a közgazdaságtan alkalmazza)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> * MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20722]</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8252 2005-11-19T13:48:09Z

<p>K dorka: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20709]<br /> <br /> *A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> <br /> * Modell(végrehajtási hely)<br /> * Tényező(vizsgálat tárgya)<br /> * Törvényszerűségek(alkalmazás célja)<br /> * Közgáz(alkalmazási terület)<br /> * ...<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> <br /> * [[Modell]]<br /> * [[Heurisztika]]<br /> * ...<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> <br /> * Elemzési módszer <br /> * Kutatási folyamat<br /> * Változási folyamat vizsgálata<br /> * ...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * Az elemzési módszer csak meghatározott körülmények között tudjuk viszgálni,a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?'''<br /> (Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja)<br /> <br /> * '''A kémia alkalmazza-e ezt a vizsgálati módszert?'''<br /> (Nem, mert a közgazdaságtan alkalmazza)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]<br /> <br /> *</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8251 2005-11-19T13:35:19Z

<p>K dorka: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20709]<br /> <br /> *A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> <br /> * Modell(végrehajtási hely)<br /> * Tényező(vizsgálat tárgya)<br /> * Törvényszerűségek(alkalmazás célja)<br /> * Közgáz(alkalmazási terület)<br /> * ...<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> <br /> * [[Modell]]<br /> * [[Heurisztika]]<br /> * ...<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> <br /> * Elemzési módszer <br /> * Kutatási folyamat<br /> * Változási folyamat vizsgálata<br /> * ...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * Az elemzési módszer csak meghatározott körülmények között tudjuk viszgálni,a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?'''<br /> (Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja)<br /> <br /> * '''A kémia alkalmazza-e ezt a vizsgálati módszert?'''<br /> (Nem, mert a közgazdaságtan alkalmazza)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * &quot;HALLGATNI: ARANY&quot; avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20717]</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8250 2005-11-19T13:18:31Z

<p>K dorka: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20709]<br /> <br /> *A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> <br /> * Modell(végrehajtási hely)<br /> * Tényező(vizsgálat tárgya)<br /> * Törvényszerűségek(alkalmazás célja)<br /> * Közgáz(alkalmazási terület)<br /> * ...<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> <br /> * [[Modell]]<br /> * [[Heurisztika]]<br /> * ...<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> <br /> * Elemzési módszer <br /> * Kutatási folyamat<br /> * Változási folyamat vizsgálata<br /> * ...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * Az elemzési módszer csak meghatározott körülmények között tudjuk viszgálni,a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?'''<br /> (Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja)<br /> <br /> * '''A kémia alkalmazza-e ezt a vizsgálati módszert?'''<br /> (Nem, mert a közgazdaságtan alkalmazza)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8249 2005-11-19T13:17:45Z

<p>K dorka: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.<br /> <br /> *A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20712]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> <br /> * Modell(végrehajtási hely)<br /> * Tényező(vizsgálat tárgya)<br /> * Törvényszerűségek(alkalmazás célja)<br /> * Közgáz(alkalmazási terület)<br /> * ...<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> <br /> * [[Modell]]<br /> * [[Heurisztika]]<br /> * ...<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> <br /> * Elemzési módszer <br /> * Kutatási folyamat<br /> * Változási folyamat vizsgálata<br /> * ...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * Az elemzési módszer csak meghatározott körülmények között tudjuk viszgálni,a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?'''<br /> (Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja)<br /> <br /> * '''A kémia alkalmazza-e ezt a vizsgálati módszert?'''<br /> (Nem, mert a közgazdaságtan alkalmazza)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

K dorka https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ceteris_paribus&diff=8248 2005-11-18T21:03:21Z

<p>K dorka: /* &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.<br /> *A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> <br /> * Modell(végrehajtási hely)<br /> * Tényező(vizsgálat tárgya)<br /> * Törvényszerűségek(alkalmazás célja)<br /> * Közgáz(alkalmazási terület)<br /> * ...<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> <br /> * [[Modell]]<br /> * [[Heurisztika]]<br /> * ...<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> <br /> * Elemzési módszer <br /> * Kutatási folyamat<br /> * Változási folyamat vizsgálata<br /> * ...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * Az elemzési módszer csak meghatározott körülmények között tudjuk viszgálni,a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?'''<br /> (Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja)<br /> <br /> * '''A kémia alkalmazza-e ezt a vizsgálati módszert?'''<br /> (Nem, mert a közgazdaságtan alkalmazza)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

K dorka