https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Kaa 2026-04-20T05:40:07Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tov%C3%A1bbk%C3%A9pz%C3%A9s&diff=56503 2012-02-02T21:04:07Z

<p>Kaa: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>== Forrás == <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_ka2.xls<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> Egy nemzetközi cég logisztikai részlegén dolgozók közül a cég vezetői meghatározták, hogy kiket küldjenek Németországba továbbképzésre.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> A költséghatékonyság érdekében vizsgálta a vállalat, hogy mely dolgozókat érdemes tovább-képzésre küldeni. Ez a későbbiek folyamán megtérülhet a vállalatnak.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája ==<br /> Hasonlóság elemzés használata nélkül először is a vezetőt kérdeztem volna meg, hogy szerinte ki a legalkalmasabb személy a továbbképzésre. Sok szubjektív tényező is befolyásolhatta volna a döntésem, pozitív és negatív irányba egyaránt, de ez a módszer segített, hogy objektív módon válasszam ki a megfelelő embert. A főnök szerint Ilona lett volna az ideális jelölt. A vezető szubjektív módon állapította meg a jelöltet, de mivel akkor még nem ismertem ezt a módszert, ezért elfogadtam volna a döntését és Ilonát küldtem volna Németországba.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> A feladatom fiktív adatokat tartalmaz. Az attribútumok kiválasztásakor hosszasan gondolkoztam azon, mely tényezők mutatják majd meg a legjobb kiválasztás eredményét. A problémát az jelentette, hogy a munkaviszony mennyire fontos, hisz a cég a legjobb embert küldené továbbképzésre, mert neki nagyobb a beválási esélye. Végül úgy döntöttem, hogy kell a sorba a munkaviszony.<br /> === Objektumok (sorok)===<br /> *Anna<br /> *Béla<br /> *Cecília<br /> *Dénes<br /> *Evelin<br /> *Gábor<br /> *Huba<br /> *Ilona<br /> *János<br /> *Kata<br /> <br /> === Attribútumok (X, Y oszlopok)===<br /> *Végzettség (iskola), irány 0, a nagyobb érték mindinkább befolyásolja a kiválasztást.<br /> *Nyelvtudás (db), irány 0, több nyelv ismerete előnyt jelent a kiválasztásban.<br /> *Munkaviszony (év), irány 0, a munkában eltöltött évek száma pozitívan befolyásolja a döntést.<br /> *Szakmai tudás (pont), irány 0, a magas érték segít a döntésben.<br /> *Ajánlás (pont), irány 0, munkatársak kollégák véleménye hozzájárul a kiválasztáshoz<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> Az érintett célcsoport egy adott vállalat: HR osztálya, szervezet vezetői.<br /> A megvalósítás a HR feladata és a vezetők határozzák meg az erre fordított költségeket és a végső döntést is.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> *Tanácsadói előszűrés költségvonzatai: <br /> **Adatvagyon megszerzése <br /> ***Számítógépes keretrendszer kialakítása a továbbképzésre alkalmas személyek nyilvántartására <br /> **Továbbképzésre alkalmas személyek szelektálása <br /> **Tanácsadói munka <br /> *Automatizált előszűrés költségvonzatai <br /> **Adatvagyon megszerzése <br /> ***Számítógépes keretrendszer kialakítása a továbbképzésre alkalmas személyek nyilvántartására <br /> ***Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése (MY-x) <br /> **Továbbképzésre alkalmas személyek értékelése <br /> **Tanácsadói munka <br /> *Költségkülönbözet becslése: 300 Ft különbözet (nagyságrend: az tanácsadói előszűrés költsége 200%-a az automatizáltnak)a tananyag javára <br /> **Adatvagyon megszerzése= azonos költségek (különbözet =0) <br /> **Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: ingyenes licencek <br /> **Szakértői munkaidő, az adatvagyon rendelkezésére állásától számítva <br /> ***Tanácsadói előszűrés: 20 perc <br /> ***Automatizált előszűrés: 5 perc <br /> *Hasznosság különbözet becslése: <br /> **Önellenőrzési mechanizmusok: <br /> ***A továbbképzésre alkalmas munkavállaló eredményesnek mutatkozik, és a továbbképzésen tanultakat elsajátította, ha nem akkor garanciális csere: legalább 50.000 Ft<br /> ***Önellenőrző számítások része a szolgáltatásnak: 0 Forint <br /> Tehát, legalább 50.300 Forint reményében kezdjük el az alternatív megoldás létrehozását, amely 5 perc munka.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> Készítettem egy alaptáblázatot, amely tartalmazza a jelölteket és az adott szempontokat, ami alapján történik a kiválasztás.<br /> A metaadatbázis segítségével átláthatóbbá váltak az adatok.<br /> Ezt követte a darabra vonatkozó kimutatás, amiből kiderült, hogy minden objektumhoz és attribútumhoz egy adat tartozik. <br /> Ezután az értékkimutatás következett. Ez a táblázat tartalmazza a mértékegységeket is.<br /> Végül a Coco-elemzést készítettem el. Ebből megtudhatjuk, hogy ki a megfelelő személy a továbbképzésre.<br /> Az alap adatokhoz hozzárendeltem egy Y0 értéket, ami 100 pontot ért. A lehetőséget ez adja meg, hogy mindenki egyenlő eséllyel induljon a feladat elnyerésére, ill. megtudjuk, hogy az adott személyek mennyire hasonlítanak az idealizált személyre.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> Az elemzés alapján Evelin és Ilona voltak a legmegfelelőbb emberek. (Becslés=116,1; 115,6). Az eredmény megtalálható a Direkt Coco-elemzés táblázatban.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> A legjobb kettő jelölt között nincsen kimagasló különbség. A szakmai tudás és ajánlás alapján érdemesebb meghozni a döntést, mert ezek a munkavállalók egymásról alkotott pontszámaik és a vezetők ajánlásai. Ezek a pontszámok tükrözik a munkavállaló tényleges eredményeit a vezetők által, akik a költségeket meghatározzák.<br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> Több attribútum esetén pontosabb eredményt kaphattam volna, illetve néhány személyt ki lehetett volna szűrni a tényezők figyelembevételével. Ha a kiválasztott személy nem teljesíti a hozzá fűzött reményeket, akkor a másik személy, aki még magas értéket kapott helyettesítheti az elsőként megjelölt személyt.<br /> Összességében kiderült, hogy ki a legmegfelelőbb ember és ezt az elemzést érdemes lenne alkalmazni. A módszer díját érdemesebb kifizetni, mint hogy az összes jelöltet leteszteljék.Az elemzési módszer díjának a hasznossága 50300 Forint. Szerintem az elemzés nem csak a munkáltatóknak és HR osztálynak segít a megfelelő jelölt kiválasztásában, de a munkavállalónak is jó, mivel a meglévő tudását továbbfejlesztheti és tapasztalatot szerezhet.</div>

Kaa https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tov%C3%A1bbk%C3%A9pz%C3%A9s&diff=56502 2012-02-02T21:03:43Z

<p>Kaa: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>== Forrás == <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_ka2.xls<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> Egy nemzetközi cég logisztikai részlegén dolgozók közül a cég vezetői meghatározták, hogy kiket küldjenek Németországba továbbképzésre.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> A költséghatékonyság érdekében vizsgálta a vállalat, hogy mely dolgozókat érdemes tovább-képzésre küldeni. Ez a későbbiek folyamán megtérülhet a vállalatnak.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája ==<br /> Hasonlóság elemzés használata nélkül először is a vezetőt kérdeztem volna meg, hogy szerinte ki a legalkalmasabb személy a továbbképzésre. Sok szubjektív tényező is befolyásolhatta volna a döntésem, pozitív és negatív irányba egyaránt, de ez a módszer segített, hogy objektív módon válasszam ki a megfelelő embert. A főnök szerint Ilona lett volna az ideális jelölt. A vezető szubjektív módon állapította meg a jelöltet, de mivel akkor még nem ismertem ezt a módszert, ezért elfogadtam volna a döntését és Ilonát küldtem volna Németországba.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> A feladatom fiktív adatokat tartalmaz. Az attribútumok kiválasztásakor hosszasan gondolkoztam azon, mely tényezők mutatják majd meg a legjobb kiválasztás eredményét. A problémát az jelentette, hogy a munkaviszony mennyire fontos, hisz a cég a legjobb embert küldené továbbképzésre, mert neki nagyobb a beválási esélye. Végül úgy döntöttem, hogy kell a sorba a munkaviszony.<br /> === Objektumok (sorok)===<br /> *Anna<br /> *Béla<br /> *Cecília<br /> *Dénes<br /> *Evelin<br /> *Gábor<br /> *Huba<br /> *Ilona<br /> *János<br /> *Kata<br /> <br /> === Attribútumok (X, Y oszlopok)===<br /> *Végzettség (iskola), irány 0, a nagyobb érték mindinkább befolyásolja a kiválasztást.<br /> *Nyelvtudás (db), irány 0, több nyelv ismerete előnyt jelent a kiválasztásban.<br /> *Munkaviszony (év), irány 0, a munkában eltöltött évek száma pozitívan befolyásolja a döntést.<br /> *Szakmai tudás (pont), irány 0, a magas érték segít a döntésben.<br /> *Ajánlás (pont), irány 0, munkatársak kollégák véleménye hozzájárul a kiválasztáshoz<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> Az érintett célcsoport egy adott vállalat: HR osztálya, szervezet vezetői.<br /> A megvalósítás a HR feladata és a vezetők határozzák meg az erre fordított költségeket és a végső döntést is.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> *Tanácsadói előszűrés költségvonzatai: <br /> **Adatvagyon megszerzése <br /> ***Számítógépes keretrendszer kialakítása a továbbképzésre alkalmas személyek nyilvántartására <br /> **Továbbképzésre alkalmas személyek szelektálása <br /> **Tanácsadói munka <br /> *Automatizált előszűrés költségvonzatai <br /> **Adatvagyon megszerzése <br /> ***Számítógépes keretrendszer kialakítása a továbbképzésre alkalmas személyek nyilvántartására <br /> ***Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése (MY-x) <br /> **Továbbképzésre alkalmas személyek értékelése <br /> **Tanácsadói munka <br /> *Költségkülönbözet becslése: 300 Ft különbözet (nagyságrend: az tanácsadói előszűrés költsége 200%-a az automatizáltnak)a tananyag javára <br /> **Adatvagyon megszerzése= azonos költségek (különbözet =0) <br /> **Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: ingyenes licencek <br /> **Szakértői munkaidő, az adatvagyon rendelkezésére állásától számítva <br /> ***Tanácsadói előszűrés: 20 perc <br /> ***Automatizált előszűrés: 5 perc <br /> *Hasznosság különbözet becslése: <br /> **Önellenőrzési mechanizmusok: <br /> ***A továbbképzésre alkalmas munkavállaló eredményesnek mutatkozik, és a továbbképzésen tanultakat elsajátította, ha nem akkor garanciális csere: legalább 50.000 Ft<br /> ***Önellenőrző számítások része a szolgáltatásnak: 0 Forint <br /> Tehát, legalább 50.300 Forint reményében kezdjük el az alternatív megoldás létrehozását, amely 5 perc munka.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> Készítettem egy alaptáblázatot, amely tartalmazza a jelölteket és az adott szempontokat, ami alapján történik a kiválasztás.<br /> A metaadatbázis segítségével átláthatóbbá váltak az adatok.<br /> Ezt követte a darabra vonatkozó kimutatás, amiből kiderült, hogy minden objektumhoz és attribútumhoz egy adat tartozik. <br /> Ezután az értékkimutatás következett. Ez a táblázat tartalmazza a mértékegységeket is.<br /> Végül a Coco-elemzést készítettem el. Ebből megtudhatjuk, hogy ki a megfelelő személy a továbbképzésre.<br /> Az alap adatokhoz hozzárendeltem egy Y0 értéket, ami 100 pontot ért. A lehetőséget ez adja meg, hogy mindenki egyenlő eséllyel induljon a feladat elnyerésére, ill. megtudjuk, hogy az adott személyek mennyire hasonlítanak az idealizált személyre.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> Az elemzés alapján Evelin és Ilona voltak a legmegfelelőbb emberek. (Becslés=116,1; 115,6). Az eredmény megtalálható a Direkt Coco-elemzés táblázatban.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> A legjobb kettő jelölt között nincsen kimagasló különbség. A szakmai tudás és ajánlás alapján érdemesebb meghozni a döntést, mert ezek a munkavállalók egymásról alkotott pontszámaik és a vezetők ajánlásai. Ezek a pontszámok tükrözik a munkavállaló tényleges eredményeit a vezetők által, akik a költségeket meghatározzák.<br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> Több attribútum esetén pontosabb eredményt kaphattam volna, illetve néhány személyt ki lehetett volna szűrni a tényezők figyelembevételével. Ha a kiválasztott személy nem teljesíti a hozzá fűzött reményeket, akkor a másik személy, aki még magas értéket kapott helyettesítheti az elsőként megjelölt személyt.<br /> Összességében kiderült, hogy ki a legmegfelelőbb ember és ezt az elemzést érdemes lenne alkalmazni. A módszer díját érdemesebb kifizetni, mint hogy az összes jelöltet leteszteljék.Az elemzési módszer díjának a hasznossága 50300 Forint. Szerintem az elemzés nem csak a munkáltatóknak és HR osztálynak segít a megfelelő jelölt kiválasztásában, de a munkavállalónak is jó, mivel a meglévő tudását továbbfejlesztheti és tapasztalatot szerez.</div>

Kaa https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tov%C3%A1bbk%C3%A9pz%C3%A9s&diff=56429 2012-02-02T09:09:52Z

<p>Kaa: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>== Forrás == <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_ka2.xls<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> Egy nemzetközi cég logisztikai részlegén dolgozók közül a cég vezetői meghatározták, hogy kiket küldjenek Németországba továbbképzésre.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> A költséghatékonyság érdekében vizsgálta a vállalat, hogy mely dolgozókat érdemes tovább-képzésre küldeni. Ez a későbbiek folyamán megtérülhet a vállalatnak.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája ==<br /> Hasonlóság elemzés használata nélkül először is a vezetőt kérdeztem volna meg, hogy szerinte ki a legalkalmasabb személy a továbbképzésre. Sok szubjektív tényező is befolyásolhatta volna a döntésem, pozitív és negatív irányba egyaránt, de ez a módszer segített, hogy objektív módon válasszam ki a megfelelő embert. A főnök szerint Ilona lett volna az ideális jelölt. A vezető szubjektív módon állapította meg a jelöltet, de mivel akkor még nem ismertem ezt a módszert, ezért elfogadtam volna a döntését és Ilonát küldtem volna Németországba.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> A feladatom fiktív adatokat tartalmaz. Az attribútumok kiválasztásakor hosszasan gondolkoztam azon, mely tényezők mutatják majd meg a legjobb kiválasztás eredményét. A problémát az jelentette, hogy a munkaviszony mennyire fontos, hisz a cég a legjobb embert küldené továbbképzésre, mert neki nagyobb a beválási esélye. Végül úgy döntöttem, hogy kell a sorba a munkaviszony.<br /> === Objektumok (sorok)===<br /> *Anna<br /> *Béla<br /> *Cecília<br /> *Dénes<br /> *Evelin<br /> *Gábor<br /> *Huba<br /> *Ilona<br /> *János<br /> *Kata<br /> <br /> === Attribútumok (X, Y oszlopok)===<br /> *Végzettség (iskola), irány 0, a nagyobb érték mindinkább befolyásolja a kiválasztást.<br /> *Nyelvtudás (db), irány 0, több nyelv ismerete előnyt jelent a kiválasztásban.<br /> *Munkaviszony (év), irány 0, a munkában eltöltött évek száma pozitívan befolyásolja a döntést.<br /> *Szakmai tudás (pont), irány 0, a magas érték segít a döntésben.<br /> *Ajánlás (pont), irány 0, munkatársak kollégák véleménye hozzájárul a kiválasztáshoz<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> Az érintett célcsoport egy adott vállalat: HR osztálya, szervezet vezetői.<br /> A megvalósítás a HR feladata és a vezetők határozzák meg az erre fordított költségeket és a végső döntést is.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> *Tanácsadói előszűrés költségvonzatai: <br /> **Adatvagyon megszerzése <br /> ***Számítógépes keretrendszer kialakítása a továbbképzésre alkalmas személyek nyilvántartására <br /> **Továbbképzésre alkalmas személyek szelektálása <br /> **Tanácsadói munka <br /> *Automatizált előszűrés költségvonzatai <br /> **Adatvagyon megszerzése <br /> ***Számítógépes keretrendszer kialakítása a továbbképzésre alkalmas személyek nyilvántartására <br /> ***Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése (MY-x) <br /> **Továbbképzésre alkalmas személyek értékelése <br /> **Tanácsadói munka <br /> *Költségkülönbözet becslése: 300 Ft különbözet (nagyságrend: az tanácsadói előszűrés költsége 200%-a az automatizáltnak)a tananyag javára <br /> **Adatvagyon megszerzése= azonos költségek (különbözet =0) <br /> **Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: ingyenes licencek <br /> **Szakértői munkaidő, az adatvagyon rendelkezésére állásától számítva <br /> ***Tanácsadói előszűrés: 20 perc <br /> ***Automatizált előszűrés: 5 perc <br /> *Hasznosság különbözet becslése: <br /> **Önellenőrzési mechanizmusok: <br /> ***A továbbképzésre alkalmas munkavállaló eredményesnek mutatkozik, és a továbbképzésen tanultakat elsajátította, ha nem akkor garanciális csere: legalább 50.000 Ft<br /> ***Önellenőrző számítások része a szolgáltatásnak: 0 Forint <br /> Tehát, legalább 50.300 Forint reményében kezdjük el az alternatív megoldás létrehozását, amely 5 perc munka.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> Készítettem egy alaptáblázatot, amely tartalmazza a jelölteket és az adott szempontokat, ami alapján történik a kiválasztás.<br /> A metaadatbázis segítségével átláthatóbbá váltak az adatok.<br /> Ezt követte a darabra vonatkozó kimutatás, amiből kiderült, hogy minden objektumhoz és attribútumhoz egy adat tartozik. <br /> Ezután az értékkimutatás következett. Ez a táblázat tartalmazza a mértékegységeket is.<br /> Végül a Coco-elemzést készítettem el. Ebből megtudhatjuk, hogy ki a megfelelő személy a továbbképzésre.<br /> Az alap adatokhoz hozzárendeltem egy Y0 értéket, ami 100 pontot ért. A lehetőséget ez adja meg, hogy mindenki egyenlő eséllyel induljon a feladat elnyerésére, ill. megtudjuk, hogy az adott személyek mennyire hasonlítanak az idealizált személyre.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> Az elemzés alapján Evelin és Ilona voltak a legmegfelelőbb emberek. (Becslés=116,1; 115,6). Az eredmény megtalálható a Direkt Coco-elemzés táblázatban.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> A legjobb kettő jelölt között nincsen kimagasló különbség. A szakmai tudás és ajánlás alapján érdemesebb meghozni a döntést, mert ezek a munkavállalók egymásról alkotott pontszámaik és a vezetők ajánlásai. Ezek a pontszámok tükrözik a munkavállaló tényleges eredményeit a vezetők által, akik a költségeket meghatározzák.<br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> Több attribútum esetén pontosabb eredményt kaphattam volna, illetve néhány személyt ki lehetett volna szűrni a tényezők figyelembevételével. Ha a kiválasztott személy nem teljesíti a hozzá fűzött reményeket, akkor a másik személy, aki még magas értéket kapott helyettesítheti az elsőként megjelölt személyt.<br /> Összességében kiderült, hogy ki a legmegfelelőbb ember és ezt az elemzést érdemes lenne alkalmazni. A módszer díját érdemesebb kifizetni, mint hogy az összes jelöltet leteszteljék.</div>

Kaa https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tov%C3%A1bbk%C3%A9pz%C3%A9s&diff=56422 2012-02-01T21:36:10Z

<p>Kaa: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>== Forrás == <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_ka2.xls<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> Egy nemzetközi cég logisztikai részlegén dolgozók közül a cég vezetői meghatározták, hogy kiket küldjenek Németországba továbbképzésre.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> A költséghatékonyság érdekében vizsgálta a vállalat, hogy mely dolgozókat érdemes tovább-képzésre küldeni. Ez a későbbiek folyamán megtérülhet a vállalatnak.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája ==<br /> Hasonlóság elemzés használata nélkül először is a vezetőt kérdeztem volna meg, hogy szerinte ki a legalkalmasabb személy a továbbképzésre. Sok szubjektív tényező is befolyásolhatta volna a döntésem, pozitív és negatív irányba egyaránt, de ez a módszer segített, hogy objektív módon válasszam ki a megfelelő embert. A főnök szerint Ilona lett volna az ideális jelölt. A vezető szubjektív módon állapította meg a jelöltet, de mivel akkor még nem ismertem ezt a módszert, ezért elfogadtam volna a döntését és Ilonát küldtem volna Németországba.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> A feladatom fiktív adatokat tartalmaz. Az attribútumok kiválasztásakor hosszasan gondolkoztam azon, mely tényezők mutatják majd meg a legjobb kiválasztás eredményét. A problémát az jelentette, hogy a munkaviszony mennyire fontos, hisz a cég a legjobb embert küldené továbbképzésre, mert neki nagyobb a beválási esélye. Végül úgy döntöttem, hogy kell a sorba a munkaviszony.<br /> === Objektumok (sorok)===<br /> *Anna<br /> *Béla<br /> *Cecília<br /> *Dénes<br /> *Evelin<br /> *Gábor<br /> *Huba<br /> *Ilona<br /> *János<br /> *Kata<br /> <br /> === Attribútumok (X, Y oszlopok)===<br /> *Végzettség (iskola), irány 0, a nagyobb érték mindinkább befolyásolja a kiválasztást.<br /> *Nyelvtudás (db), irány 0, több nyelv ismerete előnyt jelent a kiválasztásban.<br /> *Munkaviszony (év), irány 0, a munkában eltöltött évek száma pozitívan befolyásolja a döntést.<br /> *Szakmai tudás (pont), irány 0, a magas érték segít a döntésben.<br /> *Ajánlás (pont), irány 0, munkatársak kollégák véleménye hozzájárul a kiválasztáshoz<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> Az érintett célcsoport egy adott vállalat: HR osztálya, szervezet vezetői.<br /> A megvalósítás a HR feladata és a vezetők határozzák meg az erre fordított költségeket és a végső döntést is.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> *Tanácsadói előszűrés költségvonzatai: <br /> **Adatvagyon megszerzése <br /> ***Számítógépes keretrendszer kialakítása a továbbképzésre alkalmas személyek nyilvántartására <br /> **Továbbképzésre alkalmas személyek szelektálása <br /> **Tanácsadói munka <br /> *Automatizált előszűrés költségvonzatai <br /> **Adatvagyon megszerzése <br /> ***Számítógépes keretrendszer kialakítása a továbbképzésre alkalmas személyek nyilvántartására <br /> ***Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése (MY-x) <br /> **Továbbképzésre alkalmas személyek értékelése <br /> **Tanácsadói munka <br /> *Költségkülönbözet becslése: 300 Ft különbözet (nagyságrend: az tanácsadói előszűrés költsége 200%-a az automatizáltnak)a tananyag javára <br /> **Adatvagyon megszerzése= azonos költségek (különbözet =0) <br /> **Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: ingyenes licencek <br /> **Szakértői munkaidő, az adatvagyon rendelkezésére állásától számítva <br /> ***Tanácsadói előszűrés: 20 perc <br /> ***Automatizált előszűrés: 5 perc <br /> *Hasznosság különbözet becslése: <br /> **Önellenőrzési mechanizmusok: <br /> ***A továbbképzésre alkalmas munkavállaló eredményesnek mutatkozik, és a továbbképzésen tanultakat elsajátította, ha nem akkor garanciális csere: legalább 300.000 Ft<br /> ***Önellenőrző számítások része a szolgáltatásnak: 0 Forint <br /> Tehát, legalább 300.300 Forint reményében kezdjük el az alternatív megoldás létrehozását, amely 5 perc munka.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> Készítettem egy alaptáblázatot, amely tartalmazza a jelölteket és az adott szempontokat, ami alapján történik a kiválasztás.<br /> A metaadatbázis segítségével átláthatóbbá váltak az adatok.<br /> Ezt követte a darabra vonatkozó kimutatás, amiből kiderült, hogy minden objektumhoz és attribútumhoz egy adat tartozik. <br /> Ezután az értékkimutatás következett. Ez a táblázat tartalmazza a mértékegységeket is.<br /> Végül a Coco-elemzést készítettem el. Ebből megtudhatjuk, hogy ki a megfelelő személy a továbbképzésre.<br /> Az alap adatokhoz hozzárendeltem egy Y0 értéket, ami 100 pontot ért. A lehetőséget ez adja meg, hogy mindenki egyenlő eséllyel induljon a feladat elnyerésére, ill. megtudjuk, hogy az adott személyek mennyire hasonlítanak az idealizált személyre.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> Az elemzés alapján Evelin és Ilona voltak a legmegfelelőbb emberek. (Becslés=116,1; 115,6). Az eredmény megtalálható a Direkt Coco-elemzés táblázatban.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> A legjobb kettő jelölt között nincsen kimagasló különbség. A szakmai tudás és ajánlás alapján érdemesebb meghozni a döntést, mert ezek a munkavállalók egymásról alkotott pontszámaik és a vezetők ajánlásai. Ezek a pontszámok tükrözik a munkavállaló tényleges eredményeit a vezetők által, akik a költségeket meghatározzák.<br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> Több attribútum esetén pontosabb eredményt kaphattam volna, illetve néhány személyt ki lehetett volna szűrni a tényezők figyelembevételével. Ha a kiválasztott személy nem teljesíti a hozzá fűzött reményeket, akkor a másik személy, aki még magas értéket kapott helyettesítheti az elsőként megjelölt személyt.<br /> Összességében kiderült, hogy ki a legmegfelelőbb ember és ezt az elemzést érdemes lenne alkalmazni. A módszer díját érdemesebb kifizetni, mint hogy az összes jelöltet leteszteljék.</div>

Kaa https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tov%C3%A1bbk%C3%A9pz%C3%A9s&diff=56421 2012-02-01T21:34:23Z

<p>Kaa: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>== Forrás == <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_ka2.xls<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> Egy nemzetközi cég logisztikai részlegén dolgozók közül a cég vezetői meghatározták, hogy kiket küldjenek Németországba továbbképzésre.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> A költséghatékonyság érdekében vizsgálta a vállalat, hogy mely dolgozókat érdemes tovább-képzésre küldeni. Ez a későbbiek folyamán megtérülhet a vállalatnak.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája ==<br /> Hasonlóság elemzés használata nélkül először is a vezetőt kérdeztem volna meg, hogy szerinte ki a legalkalmasabb személy a továbbképzésre. Sok szubjektív tényező is befolyásolhatta volna a döntésem, pozitív és negatív irányba egyaránt, de ez a módszer segített, hogy objektív módon válasszam ki a megfelelő embert. A főnök szerint Ilona lett volna az ideális jelölt. A vezető szubjektív módon állapította meg a jelöltet, de mivel akkor még nem ismertem ezt a módszert, ezért elfogadtam volna a döntését és Ilonát küldtem volna Németországba.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> A feladatom fiktív adatokat tartalmaz. Az attribútumok kiválasztásakor hosszasan gondolkoztam azon, mely tényezők mutatják majd meg a legjobb kiválasztás eredményét. A problémát az jelentette, hogy a munkaviszony mennyire fontos, hisz a cég a legjobb embert küldené továbbképzésre, mert neki nagyobb a beválási esélye. Végül úgy döntöttem, hogy kell a sorba a munkaviszony.<br /> === Objektumok (sorok)===<br /> *Anna<br /> *Béla<br /> *Cecília<br /> *Dénes<br /> *Evelin<br /> *Gábor<br /> *Huba<br /> *Ilona<br /> *János<br /> *Kata<br /> <br /> === Attribútumok (X, Y oszlopok)===<br /> *Végzettség (iskola), irány 0, a nagyobb érték mindinkább befolyásolja a kiválasztást.<br /> *Nyelvtudás (db), irány 0, több nyelv ismerete előnyt jelent a kiválasztásban.<br /> *Munkaviszony (év), irány 0, a munkában eltöltött évek száma pozitívan befolyásolja a döntést.<br /> *Szakmai tudás (pont), irány 0, a magas érték segít a döntésben.<br /> *Ajánlás (pont), irány 0, munkatársak kollégák véleménye hozzájárul a kiválasztáshoz<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> Az érintett célcsoport egy adott vállalat: HR osztálya, szervezet vezetői.<br /> A megvalósítás a HR feladata és a vezetők határozzák meg az erre fordított költségeket és a végső döntést is.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> *Tanácsadói előszűrés költségvonzatai: <br /> **Adatvagyon megszerzése <br /> ***Számítógépes keretrendszer kialakítása a továbbképzésre alkalmas személyek nyilvántartására <br /> o Továbbképzésre alkalmas személyek szelektálása <br /> o Tanácsadói munka <br /> • Automatizált előszűrés költségvonzatai <br /> o Adatvagyon megszerzése <br />  Számítógépes keretrendszer kialakítása a továbbképzésre alkalmas személyek nyilvántartására <br />  Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése (MY-x) <br /> o Továbbképzésre alkalmas személyek értékelése <br /> o Tanácsadói munka <br /> • Költségkülönbözet becslése: 300 Ft különbözet (nagyságrend: az tanácsadói előszűrés költsége 200%-a az automatizáltnak)a tananyag javára <br /> o Adatvagyon megszerzése= azonos költségek (különbözet =0) <br /> o Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: ingyenes licencek <br /> o Szakértői munkaidő, az adatvagyon rendelkezésére állásától számítva <br />  Tanácsadói előszűrés: 20 perc <br />  Automatizált előszűrés: 5 perc <br /> • Hasznosság különbözet becslése: <br /> o Önellenőrzési mechanizmusok: <br />  A továbbképzésre alkalmas munkavállaló eredményesnek mutatkozik, és a továbbképzésen tanultakat elsajátította, ha nem akkor garanciális csere: legalább 300.000 Ft<br />  Önellenőrző számítások része a szolgáltatásnak: 0 Forint <br /> Tehát, legalább 300.300 Forint reményében kezdjük el az alternatív megoldás létrehozását, amely 5 perc munka.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> Készítettem egy alaptáblázatot, amely tartalmazza a jelölteket és az adott szempontokat, ami alapján történik a kiválasztás.<br /> A metaadatbázis segítségével átláthatóbbá váltak az adatok.<br /> Ezt követte a darabra vonatkozó kimutatás, amiből kiderült, hogy minden objektumhoz és attribútumhoz egy adat tartozik. <br /> Ezután az értékkimutatás következett. Ez a táblázat tartalmazza a mértékegységeket is.<br /> Végül a Coco-elemzést készítettem el. Ebből megtudhatjuk, hogy ki a megfelelő személy a továbbképzésre.<br /> Az alap adatokhoz hozzárendeltem egy Y0 értéket, ami 100 pontot ért. A lehetőséget ez adja meg, hogy mindenki egyenlő eséllyel induljon a feladat elnyerésére, ill. megtudjuk, hogy az adott személyek mennyire hasonlítanak az idealizált személyre.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> Az elemzés alapján Evelin és Ilona voltak a legmegfelelőbb emberek. (Becslés=116,1; 115,6). Az eredmény megtalálható a Direkt Coco-elemzés táblázatban.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> A legjobb kettő jelölt között nincsen kimagasló különbség. A szakmai tudás és ajánlás alapján érdemesebb meghozni a döntést, mert ezek a munkavállalók egymásról alkotott pontszámaik és a vezetők ajánlásai. Ezek a pontszámok tükrözik a munkavállaló tényleges eredményeit a vezetők által, akik a költségeket meghatározzák.<br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> Több attribútum esetén pontosabb eredményt kaphattam volna, illetve néhány személyt ki lehetett volna szűrni a tényezők figyelembevételével. Ha a kiválasztott személy nem teljesíti a hozzá fűzött reményeket, akkor a másik személy, aki még magas értéket kapott helyettesítheti az elsőként megjelölt személyt.<br /> Összességében kiderült, hogy ki a legmegfelelőbb ember és ezt az elemzést érdemes lenne alkalmazni. A módszer díját érdemesebb kifizetni, mint hogy az összes jelöltet leteszteljék.</div>

Kaa https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tov%C3%A1bbk%C3%A9pz%C3%A9s&diff=56420 2012-02-01T21:33:17Z

<p>Kaa: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>== Forrás == <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_ka2.xls<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> Egy nemzetközi cég logisztikai részlegén dolgozók közül a cég vezetői meghatározták, hogy kiket küldjenek Németországba továbbképzésre.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> A költséghatékonyság érdekében vizsgálta a vállalat, hogy mely dolgozókat érdemes tovább-képzésre küldeni. Ez a későbbiek folyamán megtérülhet a vállalatnak.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája ==<br /> Hasonlóság elemzés használata nélkül először is a vezetőt kérdeztem volna meg, hogy szerinte ki a legalkalmasabb személy a továbbképzésre. Sok szubjektív tényező is befolyásolhatta volna a döntésem, pozitív és negatív irányba egyaránt, de ez a módszer segített, hogy objektív módon válasszam ki a megfelelő embert. A főnök szerint Ilona lett volna az ideális jelölt. A vezető szubjektív módon állapította meg a jelöltet, de mivel akkor még nem ismertem ezt a módszert, ezért elfogadtam volna a döntését és Ilonát küldtem volna Németországba.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> A feladatom fiktív adatokat tartalmaz. Az attribútumok kiválasztásakor hosszasan gondolkoztam azon, mely tényezők mutatják majd meg a legjobb kiválasztás eredményét. A problémát az jelentette, hogy a munkaviszony mennyire fontos, hisz a cég a legjobb embert küldené továbbképzésre, mert neki nagyobb a beválási esélye. Végül úgy döntöttem, hogy kell a sorba a munkaviszony.<br /> === Objektumok (sorok)===<br /> *Anna<br /> *Béla<br /> *Cecília<br /> *Dénes<br /> *Evelin<br /> *Gábor<br /> *Huba<br /> *Ilona<br /> *János<br /> *Kata<br /> <br /> === Attribútumok (X, Y oszlopok)===<br /> *Végzettség (iskola), irány 0, a nagyobb érték mindinkább befolyásolja a kiválasztást.<br /> *Nyelvtudás (db), irány 0, több nyelv ismerete előnyt jelent a kiválasztásban.<br /> *Munkaviszony (év), irány 0, a munkában eltöltött évek száma pozitívan befolyásolja a döntést.<br /> *Szakmai tudás (pont), irány 0, a magas érték segít a döntésben.<br /> *Ajánlás (pont), irány 0, munkatársak kollégák véleménye hozzájárul a kiválasztáshoz<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> Az érintett célcsoport egy adott vállalat: HR osztálya, szervezet vezetői.<br /> A megvalósítás a HR feladata és a vezetők határozzák meg az erre fordított költségeket és a végső döntést is.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> • Tanácsadói előszűrés költségvonzatai: <br /> o Adatvagyon megszerzése <br />  Számítógépes keretrendszer kialakítása a továbbképzésre alkalmas személyek nyilvántartására <br /> o Továbbképzésre alkalmas személyek szelektálása <br /> o Tanácsadói munka <br /> • Automatizált előszűrés költségvonzatai <br /> o Adatvagyon megszerzése <br />  Számítógépes keretrendszer kialakítása a továbbképzésre alkalmas személyek nyilvántartására <br />  Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése (MY-x) <br /> o Továbbképzésre alkalmas személyek értékelése <br /> o Tanácsadói munka <br /> • Költségkülönbözet becslése: 300 Ft különbözet (nagyságrend: az tanácsadói előszűrés költsége 200%-a az automatizáltnak)a tananyag javára <br /> o Adatvagyon megszerzése= azonos költségek (különbözet =0) <br /> o Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: ingyenes licencek <br /> o Szakértői munkaidő, az adatvagyon rendelkezésére állásától számítva <br />  Tanácsadói előszűrés: 20 perc <br />  Automatizált előszűrés: 5 perc <br /> • Hasznosság különbözet becslése: <br /> o Önellenőrzési mechanizmusok: <br />  A továbbképzésre alkalmas munkavállaló eredményesnek mutatkozik, és a továbbképzésen tanultakat elsajátította, ha nem akkor garanciális csere: legalább 300.000 Ft<br />  Önellenőrző számítások része a szolgáltatásnak: 0 Forint <br /> Tehát, legalább 300.300 Forint reményében kezdjük el az alternatív megoldás létrehozását, amely 5 perc munka.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> Készítettem egy alaptáblázatot, amely tartalmazza a jelölteket és az adott szempontokat, ami alapján történik a kiválasztás.<br /> A metaadatbázis segítségével átláthatóbbá váltak az adatok.<br /> Ezt követte a darabra vonatkozó kimutatás, amiből kiderült, hogy minden objektumhoz és attribútumhoz egy adat tartozik. <br /> Ezután az értékkimutatás következett. Ez a táblázat tartalmazza a mértékegységeket is.<br /> Végül a Coco-elemzést készítettem el. Ebből megtudhatjuk, hogy ki a megfelelő személy a továbbképzésre.<br /> Az alap adatokhoz hozzárendeltem egy Y0 értéket, ami 100 pontot ért. A lehetőséget ez adja meg, hogy mindenki egyenlő eséllyel induljon a feladat elnyerésére, ill. megtudjuk, hogy az adott személyek mennyire hasonlítanak az idealizált személyre.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> Az elemzés alapján Evelin és Ilona voltak a legmegfelelőbb emberek. (Becslés=116,1; 115,6). Az eredmény megtalálható a Direkt Coco-elemzés táblázatban.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> A legjobb kettő jelölt között nincsen kimagasló különbség. A szakmai tudás és ajánlás alapján érdemesebb meghozni a döntést, mert ezek a munkavállalók egymásról alkotott pontszámaik és a vezetők ajánlásai. Ezek a pontszámok tükrözik a munkavállaló tényleges eredményeit a vezetők által, akik a költségeket meghatározzák.<br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> Több attribútum esetén pontosabb eredményt kaphattam volna, illetve néhány személyt ki lehetett volna szűrni a tényezők figyelembevételével. Ha a kiválasztott személy nem teljesíti a hozzá fűzött reményeket, akkor a másik személy, aki még magas értéket kapott helyettesítheti az elsőként megjelölt személyt.<br /> Összességében kiderült, hogy ki a legmegfelelőbb ember és ezt az elemzést érdemes lenne alkalmazni. A módszer díját érdemesebb kifizetni, mint hogy az összes jelöltet leteszteljék.</div>

Kaa https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tov%C3%A1bbk%C3%A9pz%C3%A9s&diff=56377 2012-02-01T09:28:33Z

<p>Kaa: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>== Forrás == <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_ka2.xls<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> Egy nemzetközi cég logisztikai részlegén dolgozók közül a cég vezetői meghatározták, hogy kiket küldjenek Németországba továbbképzésre.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> A költséghatékonyság érdekében vizsgálta a vállalat, hogy mely dolgozókat érdemes tovább-képzésre küldeni. Ez a későbbiek folyamán megtérülhet a vállalatnak.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája ==<br /> Hasonlóság elemzés használata nélkül először is a vezetőt kérdeztem volna meg, hogy szerinte ki a legalkalmasabb személy a továbbképzésre. Sok szubjektív tényező is befolyásolhatta volna a döntésem, pozitív és negatív irányba egyaránt, de ez a módszer segített, hogy objektív módon válasszam ki a megfelelő embert. A főnök szerint Ilona lett volna az ideális jelölt. A vezető szubjektív módon állapította meg a jelöltet, de mivel akkor még nem ismertem ezt a módszert, ezért elfogadtam volna a döntését és Ilonát küldtem volna Németországba.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> A feladatom fiktív adatokat tartalmaz. Az attribútumok kiválasztásakor hosszasan gondolkoztam azon, mely tényezők mutatják majd meg a legjobb kiválasztás eredményét. A problémát az jelentette, hogy a munkaviszony mennyire fontos, hisz a cég a legjobb embert küldené továbbképzésre, mert neki nagyobb a beválási esélye. Végül úgy döntöttem, hogy kell a sorba a munkaviszony.<br /> === Objektumok (sorok)===<br /> *Anna<br /> *Béla<br /> *Cecília<br /> *Dénes<br /> *Evelin<br /> *Gábor<br /> *Huba<br /> *Ilona<br /> *János<br /> *Kata<br /> <br /> === Attribútumok (X, Y oszlopok)===<br /> *Végzettség (iskola), irány 0, a nagyobb érték mindinkább befolyásolja a kiválasztást.<br /> *Nyelvtudás (db), irány 0, több nyelv ismerete előnyt jelent a kiválasztásban.<br /> *Munkaviszony (év), irány 0, a munkában eltöltött évek száma pozitívan befolyásolja a döntést.<br /> *Szakmai tudás (pont), irány 0, a magas érték segít a döntésben.<br /> *Ajánlás (pont), irány 0, munkatársak kollégák véleménye hozzájárul a kiválasztáshoz<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> Az érintett célcsoport egy adott vállalat: HR osztálya, szervezet vezetői.<br /> A megvalósítás a HR feladata és a vezetők határozzák meg az erre fordított költségeket és a végső döntést is.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> Véleményem szerint a hasznosság mindenképp fontos, hogy a vállalat fejlődőképes munkavállalókat alkalmazzon és ebből adódóan a továbbképzésre a legmegfelelőbb munkaerőt küldje. A kiválasztási stratégia nagyon fontos a cég számára, mivel a kiválasztás az egyik legfontosabb folyamat a HR tevékenységben. Reményeim szerint a megfelelő dolgozó sok információval tudja bővíteni a már meglévő tudását és feladatait a lehető legrövidebb idő alatt képes elvégezni a lehető legnagyobb pontosság mellett. Az kiválasztási módszer időigényes folyamat, mely pénzbe kerül. A hagyományos teszteken alapuló kiválasztási költség a cégnél havonta úgy 100.000 Ft költséget jelentenek. Ezzel szemben az elemzés költsége: 50.000 Ft, plusz az adatok beszerzésének, és feldolgozásának költsége, ami 30.000Ft. Tehát az összköltség ebben az esetben 80.000 Ft. Így egyértelművé válik, hogy az elemzés a hasznosabb, többször nem kell megvásárolni és használata során a befektetett költségek megtérülnek. Összegzésképpen tehát minden tekintetben megéri a helyes stratégiát választani.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> Készítettem egy alaptáblázatot, amely tartalmazza a jelölteket és az adott szempontokat, ami alapján történik a kiválasztás.<br /> A metaadatbázis segítségével átláthatóbbá váltak az adatok.<br /> Ezt követte a darabra vonatkozó kimutatás, amiből kiderült, hogy minden objektumhoz és attribútumhoz egy adat tartozik. <br /> Ezután az értékkimutatás következett. Ez a táblázat tartalmazza a mértékegységeket is.<br /> Végül a Coco-elemzést készítettem el. Ebből megtudhatjuk, hogy ki a megfelelő személy a továbbképzésre.<br /> Az alap adatokhoz hozzárendeltem egy Y0 értéket, ami 100 pontot ért. A lehetőséget ez adja meg, hogy mindenki egyenlő eséllyel induljon a feladat elnyerésére, ill. megtudjuk, hogy az adott személyek mennyire hasonlítanak az idealizált személyre.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> Az elemzés alapján Evelin és Ilona voltak a legmegfelelőbb emberek. (Becslés=116,1; 115,6). Az eredmény megtalálható a Direkt Coco-elemzés táblázatban.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> A legjobb kettő jelölt között nincsen kimagasló különbség. A szakmai tudás és ajánlás alapján érdemesebb meghozni a döntést, mert ezek a munkavállalók egymásról alkotott pontszámaik és a vezetők ajánlásai. Ezek a pontszámok tükrözik a munkavállaló tényleges eredményeit a vezetők által, akik a költségeket meghatározzák.<br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> Több attribútum esetén pontosabb eredményt kaphattam volna, illetve néhány személyt ki lehetett volna szűrni a tényezők figyelembevételével. Ha a kiválasztott személy nem teljesíti a hozzá fűzött reményeket, akkor a másik személy, aki még magas értéket kapott helyettesítheti az elsőként megjelölt személyt.<br /> Összességében kiderült, hogy ki a legmegfelelőbb ember és ezt az elemzést érdemes lenne alkalmazni. A módszer díját érdemesebb kifizetni, mint hogy az összes jelöltet leteszteljék.</div>

Kaa https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tov%C3%A1bbk%C3%A9pz%C3%A9s&diff=56273 2012-01-30T12:40:55Z

<p>Kaa: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>== Forrás == <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_ka2.xls<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> Egy nemzetközi cég logisztikai részlegén dolgozók közül a cég vezetői meghatározták, hogy kiket küldjenek Németországba továbbképzésre.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> A költséghatékonyság érdekében vizsgálta a vállalat, hogy mely dolgozókat érdemes tovább-képzésre küldeni. Ez a későbbiek folyamán megtérülhet a vállalatnak.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája ==<br /> Hasonlóság elemzés használata nélkül először is a vezetőt kérdeztem volna meg, hogy szerinte ki a legalkalmasabb személy a továbbképzésre. Sok szubjektív tényező is befolyásolhatta volna a döntésem, pozitív és negatív irányba egyaránt, de ez a módszer segített, hogy objektív módon válasszam ki a megfelelő embert. A főnök szerint Ilona lett volna az ideális jelölt. A vezető szubjektív módon állapította meg a jelöltet, de mivel akkor még nem ismertem ezt a módszert, ezért elfogadtam volna a döntését és Ilonát küldtem volna Németországba.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> A feladatom fiktív adatokat tartalmaz. Az attribútumok kiválasztásakor hosszasan gondolkoztam azon, mely tényezők mutatják majd meg a legjobb kiválasztás eredményét. A problémát az jelentette, hogy a munkaviszony mennyire fontos, hisz a cég a legjobb embert küldené továbbképzésre, mert neki nagyobb a beválási esélye. Végül úgy döntöttem, hogy kell a sorba a munkaviszony.<br /> === Objektumok (sorok)===<br /> *Anna<br /> *Béla<br /> *Cecília<br /> *Dénes<br /> *Evelin<br /> *Gábor<br /> *Huba<br /> *Ilona<br /> *János<br /> *Kata<br /> <br /> === Attribútumok (X, Y oszlopok)===<br /> *Végzettség (iskola), irány 0, a nagyobb érték mindinkább befolyásolja a kiválasztást.<br /> *Nyelvtudás (db), irány 0, több nyelv ismerete előnyt jelent a kiválasztásban.<br /> *Munkaviszony (év), irány 0, a munkában eltöltött évek száma pozitívan befolyásolja a döntést.<br /> *Szakmai tudás (pont), irány 0, a magas érték segít a döntésben.<br /> *Ajánlás (pont), irány 0, munkatársak kollégák véleménye hozzájárul a kiválasztáshoz<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> Az érintett célcsoport egy adott vállalat: HR osztálya, szervezet vezetői.<br /> A megvalósítás a HR feladata és a vezetők határozzák meg az erre fordított költségeket és a végső döntést is.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> A célom, hogy megoldást találjak arra lehetőleg a legrövidebb idő alatt, hogy melyik dolgozót küldjem továbbképzésre. De úgy, hogy a személy a legnagyobb hasznosságot hozza cégnek és az anyavállalat is elégedett legyen vele. Reményeim szerint a megfelelő dolgozó sok információval tudja bővíteni a már meglévő tudását és feladatait a lehető legrövidebb idő alatt képes elvégezni a lehető legnagyobb pontosság mellett. Az kiválasztott személy által időt tudunk megspórolni, így pénzt is, hiszen az idő pénz.<br /> <br /> A feladat során felmerülő költségek:<br /> <br /> *Adott személy munkabére: 9000 Ft/ nap átlagban<br /> *Szállás: 15000 Ft/éj<br /> *Útiköltség: 70000 Ft<br /> *Napi kiadások: 10000 Ft/ nap<br /> *Módszer kidolgozása a cégre vetítve: 50000 Ft<br /> <br /> Ha hatékonynak bizonyul a kiválasztás, akkor spórolni tudunk a költségeken, mely a vállalat számára igen is fontos dolog. A felsorolt összegeket úgy állapítottam meg, hogy a cégnek hasznot hozzanak. Ennek indoka, hogy különleges módszerrel lett a munkavállaló kiválasztva, mely szerint neki nagyobb a beválási esélye, mint egy szubjektív vélemény által kiválasztott személynél. Az utóbbinál a cég vezetése dönt az ügyben, és tegyük fel nem jól dönt, akkor a felmerülő költségek nem térülnek meg. Ennek összege 104000 Ft. A különbözet 54000 Ft, mely fölösleges kiadásként merül fel a vállalatnál. Így kijelenthetjük, hogy minden tekintetben megéri a helyes stratégiát választani.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> Készítettem egy alaptáblázatot, amely tartalmazza a jelölteket és az adott szempontokat, ami alapján történik a kiválasztás.<br /> A metaadatbázis segítségével átláthatóbbá váltak az adatok.<br /> Ezt követte a darabra vonatkozó kimutatás, amiből kiderült, hogy minden objektumhoz és attribútumhoz egy adat tartozik. <br /> Ezután az értékkimutatás következett. Ez a táblázat tartalmazza a mértékegységeket is.<br /> Végül a Coco-elemzést készítettem el. Ebből megtudhatjuk, hogy ki a megfelelő személy a továbbképzésre.<br /> Az alap adatokhoz hozzárendeltem egy Y0 értéket, ami 100 pontot ért. A lehetőséget ez adja meg, hogy mindenki egyenlő eséllyel induljon a feladat elnyerésére, ill. megtudjuk, hogy az adott személyek mennyire hasonlítanak az idealizált személyre.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> Az elemzés alapján Evelin és Ilona voltak a legmegfelelőbb emberek. (Becslés=116,1; 115,6). Az eredmény megtalálható a Direkt Coco-elemzés táblázatban.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> A legjobb kettő jelölt között nincsen kimagasló különbség. A szakmai tudás és ajánlás alapján érdemesebb meghozni a döntést, mert ezek a munkavállalók egymásról alkotott pontszámaik és a vezetők ajánlásai. Ezek a pontszámok tükrözik a munkavállaló tényleges eredményeit a vezetők által, akik a költségeket meghatározzák.<br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> Több attribútum esetén pontosabb eredményt kaphattam volna, illetve néhány személyt ki lehetett volna szűrni a tényezők figyelembevételével. Ha a kiválasztott személy nem teljesíti a hozzá fűzött reményeket, akkor a másik személy, aki még magas értéket kapott helyettesítheti az elsőként megjelölt személyt.<br /> Összességében kiderült, hogy ki a legmegfelelőbb ember és ezt az elemzést érdemes lenne alkalmazni. A módszer díját érdemesebb kifizetni, mint hogy az összes jelöltet leteszteljék.</div>

Kaa https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tov%C3%A1bbk%C3%A9pz%C3%A9s&diff=56272 2012-01-30T12:38:29Z

<p>Kaa: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>== Forrás == <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_ka2.xls<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> Egy nemzetközi cég logisztikai részlegén dolgozók közül a cég vezetői meghatározták, hogy kiket küldjenek Németországba továbbképzésre.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> A költséghatékonyság érdekében vizsgálta a vállalat, hogy mely dolgozókat érdemes tovább-képzésre küldeni. Ez a későbbiek folyamán megtérülhet a vállalatnak.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája ==<br /> Hasonlóság elemzés használata nélkül először is a vezetőt kérdeztem volna meg, hogy szerinte ki a legalkalmasabb személy a továbbképzésre. Sok szubjektív tényező is befolyásolhatta volna a döntésem, pozitív és negatív irányba egyaránt, de ez a módszer segített, hogy objektív módon válasszam ki a megfelelő embert. A főnök szerint Ilona lett volna az ideális jelölt. A vezető szubjektív módon állapította meg a jelöltet, de mivel akkor még nem ismertem ezt a módszert, ezért elfogadtam volna a döntését és Ilonát küldtem volna Németországba.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> A feladatom fiktív adatokat tartalmaz. Az attribútumok kiválasztásakor hosszasan gondolkoztam azon, mely tényezők mutatják majd meg a legjobb kiválasztás eredményét. A problémát az jelentette, hogy a munkaviszony mennyire fontos, hisz a cég a legjobb embert küldené továbbképzésre, mert neki nagyobb a beválási esélye. Végül úgy döntöttem, hogy kell a sorba a munkaviszony.<br /> === Objektumok (sorok)===<br /> *Anna<br /> *Béla<br /> *Cecília<br /> *Dénes<br /> *Evelin<br /> *Gábor<br /> *Huba<br /> *Ilona<br /> *János<br /> *Kata<br /> <br /> === Attribútumok (X, Y oszlopok)===<br /> *Végzettség (iskola), irány 0, a nagyobb érték mindinkább befolyásolja a kiválasztást.<br /> *Nyelvtudás (db), irány 0, több nyelv ismerete előnyt jelent a kiválasztásban.<br /> *Munkaviszony (év), irány 0, a munkában eltöltött évek száma pozitívan befolyásolja a döntést.<br /> *Szakmai tudás (pont), irány 0, a magas érték segít a döntésben.<br /> *Ajánlás (pont), irány 0, munkatársak kollégák véleménye hozzájárul a kiválasztáshoz<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> Az érintett célcsoport egy adott vállalat: HR osztálya, szervezet vezetői.<br /> A megvalósítás a HR feladata és a vezetők határozzák meg az erre fordított költségeket és a végső döntést is.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> A célom, hogy megoldást találjak arra lehetőleg a legrövidebb idő alatt, hogy melyik dolgozót küldjem továbbképzésre. De úgy, hogy a személy a legnagyobb hasznosságot hozza cégnek és az anyavállalat is elégedett legyen vele. Reményeim szerint a megfelelő dolgozó sok információval tudja bővíteni a már meglévő tudását és feladatait a lehető legrövidebb idő alatt képes elvégezni a lehető legnagyobb pontosság mellett. Az kiválasztott személy által időt tudunk megspórolni, így pénzt is, hiszen az idő pénz.<br /> <br /> A feladat során felmerülő költségek:<br /> <br /> *Adott személy munkabére: 9000 Ft/ nap átlagban<br /> *Szállás: 15000 Ft/éj<br /> *Útiköltség: 70000 Ft<br /> *Napi kiadások: 10000 Ft/ nap<br /> *Módszer kidolgozása a cégre vetítve: 50000 Ft<br /> <br /> Ha hatékonynak bizonyul a kiválasztás, akkor spórolni tudunk a költségeken, mely a vállalat számára igen is fontos dolog. A felsorolt összegeket úgy állapítottam meg, hogy a cégnek hasznot hozzanak. Ennek indoka, hogy különleges módszerrel lett a munkavállaló kiválasztva, mely szerint neki nagyobb a beválási esélye, mint egy szubjektív vélemény által kiválasztott személynél. Az utóbbinál a cég vezetése dönt az ügyben, és tegyük fel nem jól dönt, akkor a felmerülő költségek nem térülnek meg. Ennek összege 104000 Ft. A különbözet 54000 Ft. Így kijelenthetjük, hogy minden tekintetben megéri a helyes stratégiát választani.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> Készítettem egy alaptáblázatot, amely tartalmazza a jelölteket és az adott szempontokat, ami alapján történik a kiválasztás.<br /> A metaadatbázis segítségével átláthatóbbá váltak az adatok.<br /> Ezt követte a darabra vonatkozó kimutatás, amiből kiderült, hogy minden objektumhoz és attribútumhoz egy adat tartozik. <br /> Ezután az értékkimutatás következett. Ez a táblázat tartalmazza a mértékegységeket is.<br /> Végül a Coco-elemzést készítettem el. Ebből megtudhatjuk, hogy ki a megfelelő személy a továbbképzésre.<br /> Az alap adatokhoz hozzárendeltem egy Y0 értéket, ami 100 pontot ért. A lehetőséget ez adja meg, hogy mindenki egyenlő eséllyel induljon a feladat elnyerésére, ill. megtudjuk, hogy az adott személyek mennyire hasonlítanak az idealizált személyre.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> Az elemzés alapján Evelin és Ilona voltak a legmegfelelőbb emberek. (Becslés=116,1; 115,6). Az eredmény megtalálható a Direkt Coco-elemzés táblázatban.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> A legjobb kettő jelölt között nincsen kimagasló különbség. A szakmai tudás és ajánlás alapján érdemesebb meghozni a döntést, mert ezek a munkavállalók egymásról alkotott pontszámaik és a vezetők ajánlásai. Ezek a pontszámok tükrözik a munkavállaló tényleges eredményeit a vezetők által, akik a költségeket meghatározzák.<br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> Több attribútum esetén pontosabb eredményt kaphattam volna, illetve néhány személyt ki lehetett volna szűrni a tényezők figyelembevételével. Ha a kiválasztott személy nem teljesíti a hozzá fűzött reményeket, akkor a másik személy, aki még magas értéket kapott helyettesítheti az elsőként megjelölt személyt.<br /> Összességében kiderült, hogy ki a legmegfelelőbb ember és ezt az elemzést érdemes lenne alkalmazni. A módszer díját érdemesebb kifizetni, mint hogy az összes jelöltet leteszteljék.</div>

Kaa https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tov%C3%A1bbk%C3%A9pz%C3%A9s&diff=56271 2012-01-30T12:35:27Z

<p>Kaa: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>== Forrás == <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_ka2.xls<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> Egy nemzetközi cég logisztikai részlegén dolgozók közül a cég vezetői meghatározták, hogy kiket küldjenek Németországba továbbképzésre.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> A költséghatékonyság érdekében vizsgálta a vállalat, hogy mely dolgozókat érdemes tovább-képzésre küldeni. Ez a későbbiek folyamán megtérülhet a vállalatnak.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája ==<br /> Hasonlóság elemzés használata nélkül először is a vezetőt kérdeztem volna meg, hogy szerinte ki a legalkalmasabb személy a továbbképzésre. Sok szubjektív tényező is befolyásolhatta volna a döntésem, pozitív és negatív irányba egyaránt, de ez a módszer segített, hogy objektív módon válasszam ki a megfelelő embert. A főnök szerint Ilona lett volna az ideális jelölt. A vezető szubjektív módon állapította meg a jelöltet, de mivel akkor még nem ismertem ezt a módszert, ezért elfogadtam volna a döntését és Ilonát küldtem volna Németországba.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> A feladatom fiktív adatokat tartalmaz. Az attribútumok kiválasztásakor hosszasan gondolkoztam azon, mely tényezők mutatják majd meg a legjobb kiválasztás eredményét. A problémát az jelentette, hogy a munkaviszony mennyire fontos, hisz a cég a legjobb embert küldené továbbképzésre, mert neki nagyobb a beválási esélye. Végül úgy döntöttem, hogy kell a sorba a munkaviszony.<br /> === Objektumok (sorok)===<br /> *Anna<br /> *Béla<br /> *Cecília<br /> *Dénes<br /> *Evelin<br /> *Gábor<br /> *Huba<br /> *Ilona<br /> *János<br /> *Kata<br /> <br /> === Attribútumok (X, Y oszlopok)===<br /> *Végzettség (iskola), irány 0, a nagyobb érték mindinkább befolyásolja a kiválasztást.<br /> *Nyelvtudás (db), irány 0, több nyelv ismerete előnyt jelent a kiválasztásban.<br /> *Munkaviszony (év), irány 0, a munkában eltöltött évek száma pozitívan befolyásolja a döntést.<br /> *Szakmai tudás (pont), irány 0, a magas érték segít a döntésben.<br /> *Ajánlás (pont), irány 0, munkatársak kollégák véleménye hozzájárul a kiválasztáshoz<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> Az érintett célcsoport egy adott vállalat: HR osztálya, szervezet vezetői.<br /> A megvalósítás a HR feladata és a vezetők határozzák meg az erre fordított költségeket és a végső döntést is.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> A célom, hogy megoldást találjak arra lehetőleg a legrövidebb idő alatt, hogy melyik dolgozót küldjem továbbképzésre. De úgy, hogy a személy a legnagyobb hasznosságot hozza cégnek és az anyavállalat is elégedett legyen vele. Reményeim szerint a megfelelő dolgozó sok információval tudja bővíteni a már meglévő tudását és feladatait a lehető legrövidebb idő alatt képes elvégezni a lehető legnagyobb pontosság mellett. Az kiválasztott személy által időt tudunk megspórolni, így pénzt is, hiszen az idő pénz.<br /> <br /> A feladat során felmerülő költségek:<br /> <br /> *Adott személy munkabére: 9000 Ft/ nap átlagban<br /> *Szállás: 15000 Ft/éj<br /> *Útiköltség: 70000 Ft<br /> *Napi kiadások: 10000 Ft/ nap<br /> *Módszer kidolgozása a cégre vetítve: 50000 Ft<br /> <br /> Ha hatékonynak bizonyul a kiválasztás, akkor spórolni tudunk a költségeken, mely a vállalat számára igen is fontos dolog. A felsorolt összegeket úgy állapítottam meg, hogy a cégnek hasznot hozzanak. Ennek indoka, hogy különleges módszerrel lett a munkavállaló kiválasztva, mely szerint neki nagyobb a beválási esélye, mint egy szubjektív vélemény által kiválasztott személynél. Az utóbbinál a cég vezetése dönt az ügyben, és tegyük fel nem jól dönt, akkor a felmerülő költségek nem térülnek meg. Ennek összege 104000 Ft. Így kijelenthetjük, hogy minden tekintetben megéri a helyes stratégiát választani.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> Készítettem egy alaptáblázatot, amely tartalmazza a jelölteket és az adott szempontokat, ami alapján történik a kiválasztás.<br /> A metaadatbázis segítségével átláthatóbbá váltak az adatok.<br /> Ezt követte a darabra vonatkozó kimutatás, amiből kiderült, hogy minden objektumhoz és attribútumhoz egy adat tartozik. <br /> Ezután az értékkimutatás következett. Ez a táblázat tartalmazza a mértékegységeket is.<br /> Végül a Coco-elemzést készítettem el. Ebből megtudhatjuk, hogy ki a megfelelő személy a továbbképzésre.<br /> Az alap adatokhoz hozzárendeltem egy Y0 értéket, ami 100 pontot ért. A lehetőséget ez adja meg, hogy mindenki egyenlő eséllyel induljon a feladat elnyerésére, ill. megtudjuk, hogy az adott személyek mennyire hasonlítanak az idealizált személyre.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> Az elemzés alapján Evelin és Ilona voltak a legmegfelelőbb emberek. (Becslés=116,1; 115,6). Az eredmény megtalálható a Direkt Coco-elemzés táblázatban.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> A legjobb kettő jelölt között nincsen kimagasló különbség. A szakmai tudás és ajánlás alapján érdemesebb meghozni a döntést, mert ezek a munkavállalók egymásról alkotott pontszámaik és a vezetők ajánlásai. Ezek a pontszámok tükrözik a munkavállaló tényleges eredményeit a vezetők által, akik a költségeket meghatározzák.<br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> Több attribútum esetén pontosabb eredményt kaphattam volna, illetve néhány személyt ki lehetett volna szűrni a tényezők figyelembevételével. Ha a kiválasztott személy nem teljesíti a hozzá fűzött reményeket, akkor a másik személy, aki még magas értéket kapott helyettesítheti az elsőként megjelölt személyt.<br /> Összességében kiderült, hogy ki a legmegfelelőbb ember és ezt az elemzést érdemes lenne alkalmazni. A módszer díját érdemesebb kifizetni, mint hogy az összes jelöltet leteszteljék.</div>

Kaa https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tov%C3%A1bbk%C3%A9pz%C3%A9s&diff=56191 2012-01-29T13:12:38Z

<p>Kaa: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>== Forrás == <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_ka2.xls<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> Egy nemzetközi cég logisztikai részlegén dolgozók közül a cég vezetői meghatározták, hogy kiket küldjenek Németországba továbbképzésre.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> A költséghatékonyság érdekében vizsgálta a vállalat, hogy mely dolgozókat érdemes tovább-képzésre küldeni. Ez a későbbiek folyamán megtérülhet a vállalatnak.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája ==<br /> Hasonlóság elemzés használata nélkül először is a vezetőt kérdeztem volna meg, hogy szerinte ki a legalkalmasabb személy a továbbképzésre. Sok szubjektív tényező is befolyásolhatta volna a döntésem, pozitív és negatív irányba egyaránt, de ez a módszer segített, hogy objektív módon válasszam ki a megfelelő embert. A főnök szerint Ilona lett volna az ideális jelölt. A vezető szubjektív módon állapította meg a jelöltet, de mivel akkor még nem ismertem ezt a módszert, ezért elfogadtam volna a döntését és Ilonát küldtem volna Németországba.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> A feladatom fiktív adatokat tartalmaz. Az attribútumok kiválasztásakor hosszasan gondolkoztam azon, mely tényezők mutatják majd meg a legjobb kiválasztás eredményét. A problémát az jelentette, hogy a munkaviszony mennyire fontos, hisz a cég a legjobb embert küldené továbbképzésre, mert neki nagyobb a beválási esélye. Végül úgy döntöttem, hogy kell a sorba a munkaviszony.<br /> === Objektumok (sorok)===<br /> *Anna<br /> *Béla<br /> *Cecília<br /> *Dénes<br /> *Evelin<br /> *Gábor<br /> *Huba<br /> *Ilona<br /> *János<br /> *Kata<br /> <br /> === Attribútumok (X, Y oszlopok)===<br /> *Végzettség (iskola), irány 0, a nagyobb érték mindinkább befolyásolja a kiválasztást.<br /> *Nyelvtudás (db), irány 0, több nyelv ismerete előnyt jelent a kiválasztásban.<br /> *Munkaviszony (év), irány 0, a munkában eltöltött évek száma pozitívan befolyásolja a döntést.<br /> *Szakmai tudás (pont), irány 0, a magas érték segít a döntésben.<br /> *Ajánlás (pont), irány 0, munkatársak kollégák véleménye hozzájárul a kiválasztáshoz<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> Az érintett célcsoport egy adott vállalat: HR osztálya, szervezet vezetői.<br /> A megvalósítás a HR feladata és a vezetők határozzák meg az erre fordított költségeket és a végső döntést is.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> A célom, hogy megoldást találjak arra lehetőleg a legrövidebb idő alatt, hogy melyik dolgozót küldjem továbbképzésre. De úgy, hogy a személy a legnagyobb hasznosságot hozza cégnek és az anyavállalat is elégedett legyen vele. Reményeim szerint a megfelelő dolgozó sok információval tudja bővíteni a már meglévő tudását és feladatait a lehető legrövidebb idő alatt képes elvégezni a lehető legnagyobb pontosság mellett. Az kiválasztott személy által időt tudunk megspórolni, így pénzt is, hiszen az idő pénz.<br /> <br /> A feladat során felmerülő költségek:<br /> <br /> *Adott személy munkabére: 9000 Ft/ nap átlagban<br /> *Szállás: 15000 Ft/éj<br /> *Útiköltség: 70000 Ft<br /> *Napi kiadások: 10000 Ft/ nap<br /> *Módszer kidolgozása a cégre vetítve: 50000 Ft<br /> <br /> Ha hatékonynak bizonyul a kiválasztás, akkor spórolni tudunk a költségeken, mely a vállalat számára igen is fontos dolog. A felsorolt összegeket úgy állapítottam meg, hogy a cégnek hasznot hozzanak. Ennek indoka, hogy különleges módszerrel lett a munkavállaló kiválasztva, mely szerint neki nagyobb a beválási esélye, mint egy szubjektív vélemény által kiválasztott személynél. Így 25%-os felárat tartalmaznak az árak. A módszer beválása esetén a cég haszonra tehet szert.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> Készítettem egy alaptáblázatot, amely tartalmazza a jelölteket és az adott szempontokat, ami alapján történik a kiválasztás.<br /> A metaadatbázis segítségével átláthatóbbá váltak az adatok.<br /> Ezt követte a darabra vonatkozó kimutatás, amiből kiderült, hogy minden objektumhoz és attribútumhoz egy adat tartozik. <br /> Ezután az értékkimutatás következett. Ez a táblázat tartalmazza a mértékegységeket is.<br /> Végül a Coco-elemzést készítettem el. Ebből megtudhatjuk, hogy ki a megfelelő személy a továbbképzésre.<br /> Az alap adatokhoz hozzárendeltem egy Y0 értéket, ami 100 pontot ért. A lehetőséget ez adja meg, hogy mindenki egyenlő eséllyel induljon a feladat elnyerésére, ill. megtudjuk, hogy az adott személyek mennyire hasonlítanak az idealizált személyre.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> Az elemzés alapján Evelin és Ilona voltak a legmegfelelőbb emberek. (Becslés=116,1; 115,6). Az eredmény megtalálható a Direkt Coco-elemzés táblázatban.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> A legjobb kettő jelölt között nincsen kimagasló különbség. A szakmai tudás és ajánlás alapján érdemesebb meghozni a döntést, mert ezek a munkavállalók egymásról alkotott pontszámaik és a vezetők ajánlásai. Ezek a pontszámok tükrözik a munkavállaló tényleges eredményeit a vezetők által, akik a költségeket meghatározzák.<br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> Több attribútum esetén pontosabb eredményt kaphattam volna, illetve néhány személyt ki lehetett volna szűrni a tényezők figyelembevételével. Ha a kiválasztott személy nem teljesíti a hozzá fűzött reményeket, akkor a másik személy, aki még magas értéket kapott helyettesítheti az elsőként megjelölt személyt.<br /> Összességében kiderült, hogy ki a legmegfelelőbb ember és ezt az elemzést érdemes lenne alkalmazni. A módszer díját érdemesebb kifizetni, mint hogy az összes jelöltet leteszteljék.</div>

Kaa https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tov%C3%A1bbk%C3%A9pz%C3%A9s&diff=56190 2012-01-29T13:11:18Z

<p>Kaa: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>== Forrás == <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_ka2.xls<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> Egy nemzetközi cég logisztikai részlegén dolgozók közül a cég vezetői meghatározták, hogy kiket küldjenek Németországba továbbképzésre.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> A költséghatékonyság érdekében vizsgálta a vállalat, hogy mely dolgozókat érdemes tovább-képzésre küldeni. Ez a későbbiek folyamán megtérülhet a vállalatnak.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája ==<br /> Hasonlóság elemzés használata nélkül először is a vezetőt kérdeztem volna meg, hogy szerinte ki a legalkalmasabb személy a továbbképzésre. Sok szubjektív tényező is befolyásolhatta volna a döntésem, pozitív és negatív irányba egyaránt, de ez a módszer segített, hogy objektív módon válasszam ki a megfelelő embert. A főnök szerint Ilona lett volna az ideális jelölt. A vezető szubjektív módon állapította meg a jelöltet, de mivel akkor még nem ismertem ezt a módszert, ezért elfogadtam volna a döntését és Ilonát küldtem volna Németországba.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> A feladatom fiktív adatokat tartalmaz. Az attribútumok kiválasztásakor hosszasan gondolkoztam azon, mely tényezők mutatják majd meg a legjobb kiválasztás eredményét. A problémát az jelentette, hogy a munkaviszony mennyire fontos, hisz a cég a legjobb embert küldené továbbképzésre, mert neki nagyobb a beválási esélye. Végül úgy döntöttem, hogy kell a sorba a munkaviszony.<br /> === Objektumok (sorok)===<br /> *Anna<br /> *Béla<br /> *Cecília<br /> *Dénes<br /> *Evelin<br /> *Gábor<br /> *Huba<br /> *Ilona<br /> *János<br /> *Kata<br /> <br /> === Attribútumok (X, Y oszlopok)===<br /> *Végzettség (iskola), irány 0, a nagyobb érték mindinkább befolyásolja a kiválasztást.<br /> *Nyelvtudás (db), irány 0, több nyelv ismerete előnyt jelent a kiválasztásban.<br /> *Munkaviszony (év), irány 0, a munkában eltöltött évek száma pozitívan befolyásolja a döntést.<br /> *Szakmai tudás (pont), irány 0, a magas érték segít a döntésben.<br /> *Ajánlás (pont), irány 0, munkatársak kollégák véleménye hozzájárul a kiválasztáshoz<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> Az érintett célcsoport egy adott vállalat: HR osztálya, szervezet vezetői.<br /> A megvalósítás a HR feladata és a vezetők határozzák meg az erre fordított költségeket és a végső döntést is.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> A célom, hogy megoldást találjak arra lehetőleg a legrövidebb idő alatt, hogy melyik dolgozót küldjem továbbképzésre. De úgy, hogy a személy a legnagyobb hasznosságot hozza cégnek és az anyavállalat is elégedett legyen vele. Reményeim szerint a megfelelő dolgozó sok információval tudja bővíteni a már meglévő tudását és feladatait a lehető legrövidebb idő alatt képes elvégezni a lehető legnagyobb pontosság mellett. Az kiválasztott személy által időt tudunk megspórolni, így pénzt is, hiszen az idő pénz.<br /> <br /> A feladat során felmerülő költségek:<br /> <br /> *Adott személy munkabére: 9000 Ft/ nap átlagban<br /> *Szállás: 15000 Ft/éj<br /> *Útiköltség: 70000 Ft<br /> *Napi kiadások: 10000 Ft/ nap<br /> *Módszer kidolgozása a cégre vetítve: 50000 Ft<br /> <br /> Ha hatékonynak bizonyul a kiválasztás, akkor spórolni tudunk a költségeken, mely a vállalat számára igen is fontos dolog. A felsorolt összegeket úgy állapítottam meg, hogy a cégnek hasznot hozzanak. Ennek indoka, hogy különleges módszerrel lett a munkavállaló kiválasztva, mely szerint neki nagyobb a beválási esélye, mint egy szubjektív vélemény által kiválasztott személynél. Így 25%-os felárat tartalmaznak az árak. Ha a módszer beválik a cég haszonra tehet szert.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> Készítettem egy alaptáblázatot, amely tartalmazza a jelölteket és az adott szempontokat, ami alapján történik a kiválasztás.<br /> A metaadatbázis segítségével átláthatóbbá váltak az adatok.<br /> Ezt követte a darabra vonatkozó kimutatás, amiből kiderült, hogy minden objektumhoz és attribútumhoz egy adat tartozik. <br /> Ezután az értékkimutatás következett. Ez a táblázat tartalmazza a mértékegységeket is.<br /> Végül a Coco-elemzést készítettem el. Ebből megtudhatjuk, hogy ki a megfelelő személy a továbbképzésre.<br /> Az alap adatokhoz hozzárendeltem egy Y0 értéket, ami 100 pontot ért. A lehetőséget ez adja meg, hogy mindenki egyenlő eséllyel induljon a feladat elnyerésére, ill. megtudjuk, hogy az adott személyek mennyire hasonlítanak az idealizált személyre.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> Az elemzés alapján Evelin és Ilona voltak a legmegfelelőbb emberek. (Becslés=116,1; 115,6). Az eredmény megtalálható a Direkt Coco-elemzés táblázatban.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> A legjobb kettő jelölt között nincsen kimagasló különbség. A szakmai tudás és ajánlás alapján érdemesebb meghozni a döntést, mert ezek a munkavállalók egymásról alkotott pontszámaik és a vezetők ajánlásai. Ezek a pontszámok tükrözik a munkavállaló tényleges eredményeit a vezetők által, akik a költségeket meghatározzák.<br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> Több attribútum esetén pontosabb eredményt kaphattam volna, illetve néhány személyt ki lehetett volna szűrni a tényezők figyelembevételével. Ha a kiválasztott személy nem teljesíti a hozzá fűzött reményeket, akkor a másik személy, aki még magas értéket kapott helyettesítheti az elsőként megjelölt személyt.<br /> Összességében kiderült, hogy ki a legmegfelelőbb ember és ezt az elemzést érdemes lenne alkalmazni. A módszer díját érdemesebb kifizetni, mint hogy az összes jelöltet leteszteljék.</div>

Kaa https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tov%C3%A1bbk%C3%A9pz%C3%A9s&diff=56101 2012-01-27T13:14:20Z

<p>Kaa: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája */</p> <hr /> <div>== Forrás == <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_ka2.xls<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> Egy nemzetközi cég logisztikai részlegén dolgozók közül a cég vezetői meghatározták, hogy kiket küldjenek Németországba továbbképzésre.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> A költséghatékonyság érdekében vizsgálta a vállalat, hogy mely dolgozókat érdemes tovább-képzésre küldeni. Ez a későbbiek folyamán megtérülhet a vállalatnak.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája ==<br /> Hasonlóság elemzés használata nélkül először is a vezetőt kérdeztem volna meg, hogy szerinte ki a legalkalmasabb személy a továbbképzésre. Sok szubjektív tényező is befolyásolhatta volna a döntésem, pozitív és negatív irányba egyaránt, de ez a módszer segített, hogy objektív módon válasszam ki a megfelelő embert. A főnök szerint Ilona lett volna az ideális jelölt. A vezető szubjektív módon állapította meg a jelöltet, de mivel akkor még nem ismertem ezt a módszert, ezért elfogadtam volna a döntését és Ilonát küldtem volna Németországba.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> A feladatom fiktív adatokat tartalmaz. Az attribútumok kiválasztásakor hosszasan gondolkoztam azon, mely tényezők mutatják majd meg a legjobb kiválasztás eredményét. A problémát az jelentette, hogy a munkaviszony mennyire fontos, hisz a cég a legjobb embert küldené továbbképzésre, mert neki nagyobb a beválási esélye. Végül úgy döntöttem, hogy kell a sorba a munkaviszony.<br /> === Objektumok (sorok)===<br /> *Anna<br /> *Béla<br /> *Cecília<br /> *Dénes<br /> *Evelin<br /> *Gábor<br /> *Huba<br /> *Ilona<br /> *János<br /> *Kata<br /> <br /> === Attribútumok (X, Y oszlopok)===<br /> *Végzettség (iskola), irány 0, a nagyobb érték mindinkább befolyásolja a kiválasztást.<br /> *Nyelvtudás (db), irány 0, több nyelv ismerete előnyt jelent a kiválasztásban.<br /> *Munkaviszony (év), irány 0, a munkában eltöltött évek száma pozitívan befolyásolja a döntést.<br /> *Szakmai tudás (pont), irány 0, a magas érték segít a döntésben.<br /> *Ajánlás (pont), irány 0, munkatársak kollégák véleménye hozzájárul a kiválasztáshoz<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> Az érintett célcsoport egy adott vállalat: HR osztálya, szervezet vezetői.<br /> A megvalósítás a HR feladata és a vezetők határozzák meg az erre fordított költségeket és a végső döntést is.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> A cél, az hogy, azokat a dolgozókat küldjük el továbbképzésre, akikből a vállalat a későbbiekben profitálhat. Ezt a feladatot a legrövidebb idő alatt tudjuk elvégezni. Az anyavállalattól pozitív visszajelzést szeretnénk kapni, és ez által esetlegesen több támogatáshoz hozzájutni a későbbi továbbképzésekre. A feladat során felmerülő költségek:<br /> Adott személy munkabére: 9000 Ft/ nap átlagban<br /> Szállás: 15000 Ft/éj<br /> Útiköltség: 70000 Ft<br /> Napi kiadások: 10000 Ft/ nap<br /> Módszer kidolgozása a cégre vetítve: 50000 Ft<br /> Ha hatékony a kiválasztás, akkor spórolni lehet a kiadásokon, ha a megfelelő tényezőkkel választjuk ki a helyes személyt. Evvel is növelve a beválás esélyét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> Készítettem egy alaptáblázatot, amely tartalmazza a jelölteket és az adott szempontokat, ami alapján történik a kiválasztás.<br /> A metaadatbázis segítségével átláthatóbbá váltak az adatok.<br /> Ezt követte a darabra vonatkozó kimutatás, amiből kiderült, hogy minden objektumhoz és attribútumhoz egy adat tartozik. <br /> Ezután az értékkimutatás következett. Ez a táblázat tartalmazza a mértékegységeket is.<br /> Végül a Coco-elemzést készítettem el. Ebből megtudhatjuk, hogy ki a megfelelő személy a továbbképzésre.<br /> Az alap adatokhoz hozzárendeltem egy Y0 értéket, ami 100 pontot ért. A lehetőséget ez adja meg, hogy mindenki egyenlő eséllyel induljon a feladat elnyerésére, ill. megtudjuk, hogy az adott személyek mennyire hasonlítanak az idealizált személyre.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> Az elemzés alapján Evelin és Ilona voltak a legmegfelelőbb emberek. (Becslés=116,1; 115,6). Az eredmény megtalálható a Direkt Coco-elemzés táblázatban.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> A legjobb kettő jelölt között nincsen kimagasló különbség. A szakmai tudás és ajánlás alapján érdemesebb meghozni a döntést, mert ezek a munkavállalók egymásról alkotott pontszámaik és a vezetők ajánlásai. Ezek a pontszámok tükrözik a munkavállaló tényleges eredményeit a vezetők által, akik a költségeket meghatározzák.<br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> Több attribútum esetén pontosabb eredményt kaphattam volna, illetve néhány személyt ki lehetett volna szűrni a tényezők figyelembevételével. Ha a kiválasztott személy nem teljesíti a hozzá fűzött reményeket, akkor a másik személy, aki még magas értéket kapott helyettesítheti az elsőként megjelölt személyt.<br /> Összességében kiderült, hogy ki a legmegfelelőbb ember és ezt az elemzést érdemes lenne alkalmazni. A módszer díját érdemesebb kifizetni, mint hogy az összes jelöltet leteszteljék.</div>

Kaa https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tov%C3%A1bbk%C3%A9pz%C3%A9s&diff=55749 2012-01-25T15:34:38Z

<p>Kaa: </p> <hr /> <div>== Forrás == <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_ka2.xls<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> Egy nemzetközi cég logisztikai részlegén dolgozók közül a cég vezetői meghatározták, hogy kiket küldjenek Németországba továbbképzésre.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> A költséghatékonyság érdekében vizsgálta a vállalat, hogy mely dolgozókat érdemes tovább-képzésre küldeni. Ez a későbbiek folyamán megtérülhet a vállalatnak.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája ==<br /> Hasonlóság elemzés segíti, hogy ne csak a szubjektív vélemény alapján vizsgálják a vezetők továbbképzés indokoltságát. Ezekhez tartoznak még a tényadatok, ez alapján reális kép alakulhat ki.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> A feladatom fiktív adatokat tartalmaz. Az attribútumok kiválasztásakor hosszasan gondolkoztam azon, mely tényezők mutatják majd meg a legjobb kiválasztás eredményét. A problémát az jelentette, hogy a munkaviszony mennyire fontos, hisz a cég a legjobb embert küldené továbbképzésre, mert neki nagyobb a beválási esélye. Végül úgy döntöttem, hogy kell a sorba a munkaviszony.<br /> === Objektumok (sorok)===<br /> *Anna<br /> *Béla<br /> *Cecília<br /> *Dénes<br /> *Evelin<br /> *Gábor<br /> *Huba<br /> *Ilona<br /> *János<br /> *Kata<br /> <br /> === Attribútumok (X, Y oszlopok)===<br /> *Végzettség (iskola), irány 0, a nagyobb érték mindinkább befolyásolja a kiválasztást.<br /> *Nyelvtudás (db), irány 0, több nyelv ismerete előnyt jelent a kiválasztásban.<br /> *Munkaviszony (év), irány 0, a munkában eltöltött évek száma pozitívan befolyásolja a döntést.<br /> *Szakmai tudás (pont), irány 0, a magas érték segít a döntésben.<br /> *Ajánlás (pont), irány 0, munkatársak kollégák véleménye hozzájárul a kiválasztáshoz<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> Az érintett célcsoport egy adott vállalat: HR osztálya, szervezet vezetői.<br /> A megvalósítás a HR feladata és a vezetők határozzák meg az erre fordított költségeket és a végső döntést is.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> A cél, az hogy, azokat a dolgozókat küldjük el továbbképzésre, akikből a vállalat a későbbiekben profitálhat. Ezt a feladatot a legrövidebb idő alatt tudjuk elvégezni. Az anyavállalattól pozitív visszajelzést szeretnénk kapni, és ez által esetlegesen több támogatáshoz hozzájutni a későbbi továbbképzésekre. A feladat során felmerülő költségek:<br /> Adott személy munkabére: 9000 Ft/ nap átlagban<br /> Szállás: 15000 Ft/éj<br /> Útiköltség: 70000 Ft<br /> Napi kiadások: 10000 Ft/ nap<br /> Módszer kidolgozása a cégre vetítve: 50000 Ft<br /> Ha hatékony a kiválasztás, akkor spórolni lehet a kiadásokon, ha a megfelelő tényezőkkel választjuk ki a helyes személyt. Evvel is növelve a beválás esélyét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> Készítettem egy alaptáblázatot, amely tartalmazza a jelölteket és az adott szempontokat, ami alapján történik a kiválasztás.<br /> A metaadatbázis segítségével átláthatóbbá váltak az adatok.<br /> Ezt követte a darabra vonatkozó kimutatás, amiből kiderült, hogy minden objektumhoz és attribútumhoz egy adat tartozik. <br /> Ezután az értékkimutatás következett. Ez a táblázat tartalmazza a mértékegységeket is.<br /> Végül a Coco-elemzést készítettem el. Ebből megtudhatjuk, hogy ki a megfelelő személy a továbbképzésre.<br /> Az alap adatokhoz hozzárendeltem egy Y0 értéket, ami 100 pontot ért. A lehetőséget ez adja meg, hogy mindenki egyenlő eséllyel induljon a feladat elnyerésére, ill. megtudjuk, hogy az adott személyek mennyire hasonlítanak az idealizált személyre.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> Az elemzés alapján Evelin és Ilona voltak a legmegfelelőbb emberek. (Becslés=116,1; 115,6). Az eredmény megtalálható a Direkt Coco-elemzés táblázatban.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> A legjobb kettő jelölt között nincsen kimagasló különbség. A szakmai tudás és ajánlás alapján érdemesebb meghozni a döntést, mert ezek a munkavállalók egymásról alkotott pontszámaik és a vezetők ajánlásai. Ezek a pontszámok tükrözik a munkavállaló tényleges eredményeit a vezetők által, akik a költségeket meghatározzák.<br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> Több attribútum esetén pontosabb eredményt kaphattam volna, illetve néhány személyt ki lehetett volna szűrni a tényezők figyelembevételével. Ha a kiválasztott személy nem teljesíti a hozzá fűzött reményeket, akkor a másik személy, aki még magas értéket kapott helyettesítheti az elsőként megjelölt személyt.<br /> Összességében kiderült, hogy ki a legmegfelelőbb ember és ezt az elemzést érdemes lenne alkalmazni. A módszer díját érdemesebb kifizetni, mint hogy az összes jelöltet leteszteljék.</div>

Kaa https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tov%C3%A1bbk%C3%A9pz%C3%A9s&diff=55748 2012-01-25T15:25:58Z

<p>Kaa: </p> <hr /> <div>==Forrás== http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_ka2.xls<br /> ==A tervezett alkalmazás/megoldás címe==<br /> Egy nemzetközi cég logisztikai részlegén dolgozók közül a cég vezetői meghatározták, hogy kiket küldjenek Németországba továbbképzésre.<br /> ==A feladat előtörténete==<br /> A költséghatékonyság érdekében vizsgálta a vállalat, hogy mely dolgozókat érdemes tovább-képzésre küldeni. Ez a későbbiek folyamán megtérülhet a vállalatnak.<br /> ==A feladat megoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája==<br /> Hasonlóság elemzés segíti, hogy ne csak a szubjektív vélemény alapján vizsgálják a vezetők továbbképzés indokoltságát. Ezekhez tartoznak még a tényadatok, ez alapján reális kép alakulhat ki.<br /> ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> A feladatom fiktív adatokat tartalmaz. Az attribútumok kiválasztásakor hosszasan gondolkoztam azon, mely tényezők mutatják majd meg a legjobb kiválasztás eredményét. A problémát az jelentette, hogy a munkaviszony mennyire fontos, hisz a cég a legjobb embert küldené továbbképzésre, mert neki nagyobb a beválási esélye. Végül úgy döntöttem, hogy kell a sorba a munkaviszony.<br /> ===Objektumok (sorok)===<br /> * Anna<br /> <br /> <br /> • * Béla<br /> <br /> <br /> • * Cecília<br /> <br /> <br /> • * Dénes<br /> <br /> <br /> • * Evelin<br /> <br /> <br /> • * Gábor <br /> <br /> <br /> • * Huba<br /> <br /> <br /> • * Ilona <br /> <br /> <br /> • * János<br /> <br /> <br /> • * Kata<br /> ===Attribútumok (X, Y oszlopok)===<br /> • Végzettség (iskola), irány 0, a nagyobb érték mindinkább befolyásolja a kiválasztást.<br /> • Nyelvtudás (db), irány 0, több nyelv ismerete előnyt jelent a kiválasztásban.<br /> • Munkaviszony (év), irány 0, a munkában eltöltött évek száma pozitívan befolyásolja a döntést.<br /> • Szakmai tudás (pont), irány 0, a magas érték segít a döntésben.<br /> • Ajánlás (pont), irány 0, munkatársak kollégák véleménye hozzájárul a kiválasztáshoz<br /> ==A feladat által érintett célcsoportok==<br /> Az érintett célcsoport egy adott vállalat: HR osztálya, szervezet vezetői.<br /> A megvalósítás a HR feladata és a vezetők határozzák meg az erre fordított költségeket és a végső döntést is.<br /> ==A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> A cél, az hogy, azokat a dolgozókat küldjük el továbbképzésre, akikből a vállalat a későbbiekben profitálhat. Ezt a feladatot a legrövidebb idő alatt tudjuk elvégezni. Az anyavállalattól pozitív visszajelzést szeretnénk kapni, és ez által esetlegesen több támogatáshoz hozzájutni a későbbi továbbképzésekre. A feladat során felmerülő költségek:<br /> Adott személy munkabére: 9000 Ft/ nap átlagban<br /> Szállás: 15000 Ft/éj<br /> Útiköltség: 70000 Ft<br /> Napi kiadások: 10000 Ft/ nap<br /> Módszer kidolgozása a cégre vetítve: 50000 Ft<br /> Ha hatékony a kiválasztás, akkor spórolni lehet a kiadásokon, ha a megfelelő tényezőkkel választjuk ki a helyes személyt. Evvel is növelve a beválás esélyét.<br /> <br /> ==A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> Készítettem egy alaptáblázatot, amely tartalmazza a jelölteket és az adott szempontokat, ami alapján történik a kiválasztás.<br /> A metaadatbázis segítségével átláthatóbbá váltak az adatok.<br /> Ezt követte a darabra vonatkozó kimutatás, amiből kiderült, hogy minden objektumhoz és attribútumhoz egy adat tartozik. <br /> Ezután az értékkimutatás következett. Ez a táblázat tartalmazza a mértékegységeket is.<br /> Végül a Coco-elemzést készítettem el. Ebből megtudhatjuk, hogy ki a megfelelő személy a továbbképzésre.<br /> Az alap adatokhoz hozzárendeltem egy Y0 értéket, ami 100 pontot ért. A lehetőséget ez adja meg, hogy mindenki egyenlő eséllyel induljon a feladat elnyerésére, ill. megtudjuk, hogy az adott személyek mennyire hasonlítanak az idealizált személyre.<br /> ==Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> Az elemzés alapján Evelin és Ilona voltak a legmegfelelőbb emberek. (Becslés=116,1; 115,6). Az eredmény megtalálható a Direkt Coco-elemzés táblázatban.<br /> ==Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> A legjobb kettő jelölt között nincsen kimagasló különbség. A szakmai tudás és ajánlás alapján érdemesebb meghozni a döntést, mert ezek a munkavállalók egymásról alkotott pontszámaik és a vezetők ajánlásai. Ezek a pontszámok tükrözik a munkavállaló tényleges eredményeit a vezetők által, akik a költségeket meghatározzák.<br /> ==Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> Több attribútum esetén pontosabb eredményt kaphattam volna, illetve néhány személyt ki lehetett volna szűrni a tényezők figyelembevételével. Ha a kiválasztott személy nem teljesíti a hozzá fűzött reményeket, akkor a másik személy, aki még magas értéket kapott helyettesítheti az elsőként megjelölt személyt.<br /> Összességében kiderült, hogy ki a legmegfelelőbb ember és ezt az elemzést érdemes lenne alkalmazni. A módszer díját érdemesebb kifizetni, mint hogy az összes jelöltet leteszteljék.</div>

Kaa https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tov%C3%A1bbk%C3%A9pz%C3%A9s&diff=55746 2012-01-25T15:23:46Z

<p>Kaa: </p> <hr /> <div>==Forrás== http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_ka2.xls<br /> ==A tervezett alkalmazás/megoldás címe==<br /> Egy nemzetközi cég logisztikai részlegén dolgozók közül a cég vezetői meghatározták, hogy kiket küldjenek Németországba továbbképzésre.<br /> ==A feladat előtörténete==<br /> A költséghatékonyság érdekében vizsgálta a vállalat, hogy mely dolgozókat érdemes tovább-képzésre küldeni. Ez a későbbiek folyamán megtérülhet a vállalatnak.<br /> ==A feladat megoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája==<br /> Hasonlóság elemzés segíti, hogy ne csak a szubjektív vélemény alapján vizsgálják a vezetők továbbképzés indokoltságát. Ezekhez tartoznak még a tényadatok, ez alapján reális kép alakulhat ki.<br /> ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> A feladatom fiktív adatokat tartalmaz. Az attribútumok kiválasztásakor hosszasan gondolkoztam azon, mely tényezők mutatják majd meg a legjobb kiválasztás eredményét. A problémát az jelentette, hogy a munkaviszony mennyire fontos, hisz a cég a legjobb embert küldené továbbképzésre, mert neki nagyobb a beválási esélye. Végül úgy döntöttem, hogy kell a sorba a munkaviszony.<br /> ===Objektumok (sorok)===<br /> • * Anna<br /> • * Béla<br /> • * Cecília<br /> • * Dénes<br /> • * Evelin<br /> • * Gábor <br /> • * Huba<br /> • * Ilona <br /> • * János<br /> • *Kata<br /> ===Attribútumok (X, Y oszlopok)===<br /> • Végzettség (iskola), irány 0, a nagyobb érték mindinkább befolyásolja a kiválasztást.<br /> • Nyelvtudás (db), irány 0, több nyelv ismerete előnyt jelent a kiválasztásban.<br /> • Munkaviszony (év), irány 0, a munkában eltöltött évek száma pozitívan befolyásolja a döntést.<br /> • Szakmai tudás (pont), irány 0, a magas érték segít a döntésben.<br /> • Ajánlás (pont), irány 0, munkatársak kollégák véleménye hozzájárul a kiválasztáshoz<br /> ==A feladat által érintett célcsoportok==<br /> Az érintett célcsoport egy adott vállalat: HR osztálya, szervezet vezetői.<br /> A megvalósítás a HR feladata és a vezetők határozzák meg az erre fordított költségeket és a végső döntést is.<br /> ==A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> A cél, az hogy, azokat a dolgozókat küldjük el továbbképzésre, akikből a vállalat a későbbiekben profitálhat. Ezt a feladatot a legrövidebb idő alatt tudjuk elvégezni. Az anyavállalattól pozitív visszajelzést szeretnénk kapni, és ez által esetlegesen több támogatáshoz hozzájutni a későbbi továbbképzésekre. A feladat során felmerülő költségek:<br /> Adott személy munkabére: 9000 Ft/ nap átlagban<br /> Szállás: 15000 Ft/éj<br /> Útiköltség: 70000 Ft<br /> Napi kiadások: 10000 Ft/ nap<br /> Módszer kidolgozása a cégre vetítve: 50000 Ft<br /> Ha hatékony a kiválasztás, akkor spórolni lehet a kiadásokon, ha a megfelelő tényezőkkel választjuk ki a helyes személyt. Evvel is növelve a beválás esélyét.<br /> <br /> ==A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> Készítettem egy alaptáblázatot, amely tartalmazza a jelölteket és az adott szempontokat, ami alapján történik a kiválasztás.<br /> A metaadatbázis segítségével átláthatóbbá váltak az adatok.<br /> Ezt követte a darabra vonatkozó kimutatás, amiből kiderült, hogy minden objektumhoz és attribútumhoz egy adat tartozik. <br /> Ezután az értékkimutatás következett. Ez a táblázat tartalmazza a mértékegységeket is.<br /> Végül a Coco-elemzést készítettem el. Ebből megtudhatjuk, hogy ki a megfelelő személy a továbbképzésre.<br /> Az alap adatokhoz hozzárendeltem egy Y0 értéket, ami 100 pontot ért. A lehetőséget ez adja meg, hogy mindenki egyenlő eséllyel induljon a feladat elnyerésére, ill. megtudjuk, hogy az adott személyek mennyire hasonlítanak az idealizált személyre.<br /> ==Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> Az elemzés alapján Evelin és Ilona voltak a legmegfelelőbb emberek. (Becslés=116,1; 115,6). Az eredmény megtalálható a Direkt Coco-elemzés táblázatban.<br /> ==Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> A legjobb kettő jelölt között nincsen kimagasló különbség. A szakmai tudás és ajánlás alapján érdemesebb meghozni a döntést, mert ezek a munkavállalók egymásról alkotott pontszámaik és a vezetők ajánlásai. Ezek a pontszámok tükrözik a munkavállaló tényleges eredményeit a vezetők által, akik a költségeket meghatározzák.<br /> ==Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> Több attribútum esetén pontosabb eredményt kaphattam volna, illetve néhány személyt ki lehetett volna szűrni a tényezők figyelembevételével. Ha a kiválasztott személy nem teljesíti a hozzá fűzött reményeket, akkor a másik személy, aki még magas értéket kapott helyettesítheti az elsőként megjelölt személyt.<br /> Összességében kiderült, hogy ki a legmegfelelőbb ember és ezt az elemzést érdemes lenne alkalmazni. A módszer díját érdemesebb kifizetni, mint hogy az összes jelöltet leteszteljék.</div>

Kaa https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tov%C3%A1bbk%C3%A9pz%C3%A9s&diff=55745 2012-01-25T15:21:05Z

<p>Kaa: Új oldal, tartalma: „==Forrás==http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_ka2.xls ==A tervezett alkalmazás/megoldás címe== Egy nemzetközi cég logisztikai részlegén dolgozók közül a cég ...”</p> <hr /> <div>==Forrás==http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_ka2.xls<br /> ==A tervezett alkalmazás/megoldás címe==<br /> Egy nemzetközi cég logisztikai részlegén dolgozók közül a cég vezetői meghatározták, hogy kiket küldjenek Németországba továbbképzésre.<br /> ==A feladat előtörténete==<br /> A költséghatékonyság érdekében vizsgálta a vállalat, hogy mely dolgozókat érdemes tovább-képzésre küldeni. Ez a későbbiek folyamán megtérülhet a vállalatnak.<br /> ==A feladat megoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája==<br /> Hasonlóság elemzés segíti, hogy ne csak a szubjektív vélemény alapján vizsgálják a vezetők továbbképzés indokoltságát. Ezekhez tartoznak még a tényadatok, ez alapján reális kép alakulhat ki.<br /> ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> A feladatom fiktív adatokat tartalmaz. Az attribútumok kiválasztásakor hosszasan gondolkoztam azon, mely tényezők mutatják majd meg a legjobb kiválasztás eredményét. A problémát az jelentette, hogy a munkaviszony mennyire fontos, hisz a cég a legjobb embert küldené továbbképzésre, mert neki nagyobb a beválási esélye. Végül úgy döntöttem, hogy kell a sorba a munkaviszony.<br /> ===Objektumok (sorok)===<br /> • Anna<br /> • Béla<br /> • Cecília<br /> • Dénes<br /> • Evelin<br /> • Gábor <br /> • Huba<br /> • Ilona <br /> • János<br /> • Kata<br /> ===Attribútumok (X, Y oszlopok)===<br /> • Végzettség (iskola), irány 0, a nagyobb érték mindinkább befolyásolja a kiválasztást.<br /> • Nyelvtudás (db), irány 0, több nyelv ismerete előnyt jelent a kiválasztásban.<br /> • Munkaviszony (év), irány 0, a munkában eltöltött évek száma pozitívan befolyásolja a döntést.<br /> • Szakmai tudás (pont), irány 0, a magas érték segít a döntésben.<br /> • Ajánlás (pont), irány 0, munkatársak kollégák véleménye hozzájárul a kiválasztáshoz<br /> ==A feladat által érintett célcsoportok==<br /> Az érintett célcsoport egy adott vállalat: HR osztálya, szervezet vezetői.<br /> A megvalósítás a HR feladata és a vezetők határozzák meg az erre fordított költségeket és a végső döntést is.<br /> ==A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> A cél, az hogy, azokat a dolgozókat küldjük el továbbképzésre, akikből a vállalat a későbbiekben profitálhat. Ezt a feladatot a legrövidebb idő alatt tudjuk elvégezni. Az anyavállalattól pozitív visszajelzést szeretnénk kapni, és ez által esetlegesen több támogatáshoz hozzájutni a későbbi továbbképzésekre. A feladat során felmerülő költségek:<br /> Adott személy munkabére: 9000 Ft/ nap átlagban<br /> Szállás: 15000 Ft/éj<br /> Útiköltség: 70000 Ft<br /> Napi kiadások: 10000 Ft/ nap<br /> Módszer kidolgozása a cégre vetítve: 50000 Ft<br /> Ha hatékony a kiválasztás, akkor spórolni lehet a kiadásokon, ha a megfelelő tényezőkkel választjuk ki a helyes személyt. Evvel is növelve a beválás esélyét.<br /> <br /> ==A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> Készítettem egy alaptáblázatot, amely tartalmazza a jelölteket és az adott szempontokat, ami alapján történik a kiválasztás.<br /> A metaadatbázis segítségével átláthatóbbá váltak az adatok.<br /> Ezt követte a darabra vonatkozó kimutatás, amiből kiderült, hogy minden objektumhoz és attribútumhoz egy adat tartozik. <br /> Ezután az értékkimutatás következett. Ez a táblázat tartalmazza a mértékegységeket is.<br /> Végül a Coco-elemzést készítettem el. Ebből megtudhatjuk, hogy ki a megfelelő személy a továbbképzésre.<br /> Az alap adatokhoz hozzárendeltem egy Y0 értéket, ami 100 pontot ért. A lehetőséget ez adja meg, hogy mindenki egyenlő eséllyel induljon a feladat elnyerésére, ill. megtudjuk, hogy az adott személyek mennyire hasonlítanak az idealizált személyre.<br /> ==Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> Az elemzés alapján Evelin és Ilona voltak a legmegfelelőbb emberek. (Becslés=116,1; 115,6). Az eredmény megtalálható a Direkt Coco-elemzés táblázatban.<br /> ==Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> A legjobb kettő jelölt között nincsen kimagasló különbség. A szakmai tudás és ajánlás alapján érdemesebb meghozni a döntést, mert ezek a munkavállalók egymásról alkotott pontszámaik és a vezetők ajánlásai. Ezek a pontszámok tükrözik a munkavállaló tényleges eredményeit a vezetők által, akik a költségeket meghatározzák.<br /> ==Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> Több attribútum esetén pontosabb eredményt kaphattam volna, illetve néhány személyt ki lehetett volna szűrni a tényezők figyelembevételével. Ha a kiválasztott személy nem teljesíti a hozzá fűzött reményeket, akkor a másik személy, aki még magas értéket kapott helyettesítheti az elsőként megjelölt személyt.<br /> Összességében kiderült, hogy ki a legmegfelelőbb ember és ezt az elemzést érdemes lenne alkalmazni. A módszer díját érdemesebb kifizetni, mint hogy az összes jelöltet leteszteljék.</div>

Kaa