https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Kgfb 2026-04-18T04:42:42Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63583 2013-01-31T20:16:22Z

<p>Kgfb: /* A feladat előtörténete */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Cégünk független biztosítási alkuszként vett részt a 2012 november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban, melynek során 14 biztosító társaság KGFB-termékét forgalmazta.<br /> <br /> Az évek óta rendszeresen ismétlődő őszi kampányok „nyertesének” mindig azt a biztosítót szokták megjelölni, amelyik a legtöbb szerződést köti a kampányidőszakban. Ám az elmúlt évek jelentős díjcsökkenése miatt már nem egyértelmű, hogy üzleti értelemben valóban az a nyertes, aki a legtöbb szerződést köti. <br /> <br /> <br /> '''Piaci háttérinformációk'''<br /> <br /> A kötelező biztosítás speciális biztosítási termék. <br /> Különlegessége az alábbiak vonásokban jelenik meg:<br /> * Az gépjármű-tulajdonosokat ill. -üzembentartókat törvény kötelezi a termék megvásárlására.<br /> * A termék által megtestesített szolgáltatáscsomag tartalmával a szerződő nem vagy csak jelentéktelen mértékben szembesül (pl. a díjrészletek csekkjeinek kiküldése, esetleg nemzetközi zöldkártya igénylése). <br /> * A szolgáltatást valójában az veszi igénybe a szerződő biztosítójától, akinek a szerződő kárt okozott.<br /> * Ebből következően a szerződők számára a termék/szolgáltatás minősége nem releváns döntési szempont a termék kiválasztásakor.<br /> *A releváns, csaknem kizárólagos szempont a termék ára (Megjegyzés: egy lényegesen kisebb, tudatos fogyasztói csoportban a MÁV Biztosító Egyesület csődje óta megjelenik a döntésben a biztosítótársaság pénzügyi stabilitása).<br /> <br /> A fentiek miatt a KGFB-piac elsősorban a biztosítótársaságok tarifaképzéséről szól, a verseny az évről-évre meghirdetett tarifák között zajlik. A tarifa egy bonyolult, sokváltozós, díjmegállapító algoritmus, amelyet a biztosítási matematikusok állítanak össze a biztosító által megfogalmazott üzletpolitikai céloknak megfelelően az ügyfél- és kárstatisztikák alapján. <br /> A tarifában ölt testet a biztosítók értékesítési stratégiája, az ügyfél-szegmentáció és a szegmensek között felállított preferenciasorrend, amit a kedvezményes és hátrányos díjmódosítók rajzolnak fel. <br /> <br /> Mindebből az (is) következik, hogy a tarifa minőségét, jóságát csak a versenytárs tarifák által meghatározott, folyamatosan változó inerciarendszerben lehet értelmezni. Nincs konstans viszonyítási pont vagy etalon, amihez képest egy tarifa jó vagy rossz.<br /> <br /> A legtöbb, amit a mai rendkívül alacsony átlagdíjak mellett el lehet mondani a jó tarifáról, hogy optimális ügyfélszámot eredményez optimális átlagdíjjal (+;+ kategória). <br /> <br /> Ezzel szemben a rossz tarifa viszont háromféle lehet:<br /> * magas ügyfélszám - alacsony díjakkal (+;-) –&gt; óriási kockázat- és költségnövekedés<br /> * alacsony ügyfélszám - magas díjakkal (-;+) –&gt; életképes üzemi méret alatti működés<br /> * alacsony ügyfélszám – alacsony díjakkal (-;-) –&gt;szegmentációs hiba, kockázatnövekedés<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Előfeltételezésem, hogy csupán a kötések számából ma már nem tudom megállapítani, hogy melyik biztosító mennyire volt sikeres a kampányban. <br /> <br /> Ezért ösztönös, best practice megoldásként modellezem a kampány idején érvényes versenypiacot. Ehhez az értékesítési tényadatokat (kötésszám és átlagdíj) hívom segítségül. A két adatsorból kiszámítom az átlagos kötésszámot (894 db), illetve a súlyozott átlagdíjat (12022 Ft). Ez a két adat adja a piaci modell origóját. Ezután XY koordináta rendszerben ábrázolom az egyes biztosítók kötésszámának és átlagdíjának eltérését a piaci átlagtól, s a koordináta rendszerben így meghatározott területeket hasonlítom össze.<br /> <br /> Az eljárás eredményeként a következők derülnek ki:<br /> <br /> 1. Csupán 3 olyan biztosító van, amelyik a piaci átlag fölötti eredményt produkált (+;+ kategória). Ezek a Biztosító8, Biztosító7 és a Biztosító9. Közülük az első kettő a kötésszámban is az ugyanezen az első két helyen végzett, a Biztosító9 viszont csak az 5. legjobb kötésszámot hozta.<br /> <br /> 2. Az összes többi biztosító átlag alatti eredményt ért el. Meglepetés közöttük a Biztosító5, amelyik kötésszámát tekintve a 3. legjobb eredményt mutatta fel, így elvben a győztesek közé tartozna. Ám rendkívül alacsony átlagdíja miatt ebben az elemzésben csak az utolsó előtti, 13. helyet szerezte meg, vagyis az egyik legrosszabb eredményt mondhatja magáénak a fokozottan kockázatos (+;-,) kategóriában.<br /> <br /> Bár a fenti megoldás „érzésre” közelebb vitt az kampányeredmények helyesebb értelmezéséhez, de természetesen hibája az önkényesen kialakított vonatkozási rendszer. Csupán sejtem, hogy a két kiválasztott mutatószám segíti a legjobban az értelmezést, de ezt bizonyítani nem tudom. <br /> Az viszont biztosan állítható, hogy a többi rendelkezésre álló mutatószám elhagyásával adatot vesztek az elemzésből, így az elemzés biztos, hogy pontatlanabb, mintha ezeket is tudtam volna integrálni vagy tudtam volna bizonyítani, hogy nem relevánsak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> A megoldáshoz használt adatvagyon cégünk saját fejlesztésű marketing adatbázisából származik. Az adatbázist egy intranetes felületen keresztül érjük el. A rendszer segítségével folyamatosan tudjuk monitorozni a kampányok értékesítési eredményeit.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Biztosító01<br /> <br /> Biztosító02<br /> <br /> Biztosító03<br /> <br /> Biztosító04<br /> <br /> Biztosító05<br /> <br /> Biztosító06<br /> <br /> Biztosító07<br /> <br /> Biztosító08<br /> <br /> Biztosító09<br /> <br /> Biztosító10<br /> <br /> Biztosító11<br /> <br /> Biztosító12<br /> <br /> Biztosító13<br /> <br /> Biztosító14<br /> <br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X oszlopok:<br /> <br /> * '''Kötés szám''' (db) - adott biztosító új kötelezős kötéseinek száma a kampányban, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Felmondás szám''' (db) - adott biztosító felmondott kötelezős szerződéseinek száma a kampányban, minél kisebb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Szerzési arány''' (%) - adott biztosítóra vonatkozó kötések és felmondások különbsége az összes kötéshez viszonyítva, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Újrakötési arány''' (%) - adott biztosító újrakötött szerződéseinek aránya a kötések számához viszonyítva, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Átlagdíj''' (Ft) - adott biztosító megkötött szerződéseinek éves átlagdíja, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Díjbevétel''' (MFt) - adott biztosítónál keletkezett összes díjbevétel, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> <br /> Y = modellkonstans (1000)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> * Saját cégünk (cégvezetés, tulajdonosok)<br /> * Biztosítók<br /> * Más biztosításközvetítők<br /> <br /> Mindegyik célcsoport számára kiemelten értékes egy tiszta és megbízható kép a biztosítók (és tarifáik) kampányban nyújtott teljesítményéről. Cégünk, illetve más biztosítási alkuszok egy ilyen információ alapján súlyozni tudják partnerkapcsolataikat és együttműködéseiket a sikeres és a kevésbé sikeres biztosítók között. A biztosítók pedig tüzetesebben tanulmányozhatják a sikeres tarifák ötleteit, szerkezetét, szegmentációját, s ezekből a tapasztalatokból fejleszthetik tovább a maguk tarifálási gyakorlatát.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ösztönös megoldás:<br /> <br /> Költségek:<br /> <br /> * Adatgyűjtés: 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Adatok feldolgozása, táblázatba foglalása 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Elemzés elkészítése 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Összes ráfordított idő: 3 óra (2.500Ft/óra)<br /> * Összes munkadíj: 7.500Ft<br /> * Szoftver (Excel) – rendelkezésre áll, ingyenes)<br /> * Adat beszerzés: ingyenes (saját adat)<br /> * Összes költség: 7.500 Ft<br /> <br /> A megoldás piaci értéke: 20.000Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést.)<br /> <br /> A piaci értéket nem tükröző nyomott árat a saját referenciák, valamint az elemzői tapasztalat hiánya indokolja.<br /> <br /> <br /> Tantárgy szerinti megoldás:<br /> <br /> Költségek:<br /> <br /> * Összes ráfordított idő: 4 óra (2.500Ft/óra)<br /> * Speciális program használata: COCO Ingyenes<br /> * Szoftver (Excel) – rendelkezésre áll, ingyenes)<br /> * Adat beszerzés: ingyenes (saját adat)<br /> * Összes költség: 10.200Ft<br /> <br /> A megoldás piaci értéke: 40.000Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést.) <br /> <br /> A piaci értéket nem tükröző nyomott árat a saját referenciák, valamint az elemzői tapasztalat hiánya indokolja.<br /> <br /> <br /> Hasznosság-különbözet a két megoldás között:<br /> * Költségkülönbözet: 2.700 Ft (10.200 Ft -7.500 Ft) ennyivel drágább a tantárgy szerinti megoldás<br /> * Megoldások érték különbözete: 20.000 Ft ennyivel ér többet a tantárgy szerinti metodikájú megoldás<br /> <br /> Tehát 29.800 Ft reményében kezdek neki a tananyag szerinti megoldásnak.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Témaválasztás<br /> <br /> 2. Adatgyűjtés. 14 biztosító 2012. november 1. és 2012.december 31 között keletkezett kötelező biztosítás értékesítési adatai cégünk marketing adatbázisából.<br /> <br /> 3. Táblázat elkészítése<br /> <br /> * az objektumok meghatározása (14 biztosító)<br /> * az attribútumok meghatározása (6 értékesítési mutató: Kötés szám, Felmondás szám, Szerzési arány, Újrakötési arány, Átlagdíj, Díjbevétel)<br /> <br /> 4. Az adatvagyont tartalmazó alaptábla elkészítése <br /> <br /> 5. Kimutatás és ellenőrző kimutatás generálása az alaptábla adataiból kimutatásvarázsóval (PIVOT táblák). A kimutatás táblából törlöm a sorok és oszlopok végösszegeit, az ellenőrző táblában viszont ezek bent maradnak, mert elősegítik az elemek ellenőrzését.<br /> <br /> 6. Irányok meghatározása, sorszámozás, rangsorok elkészítése. A B4-G4 cellák értéke határozza meg határozza meg a tulajdonságok irányát ami 0 vagy 1 lehet.<br /> <br /> 7. Inverz rangsorok elkészítése<br /> <br /> 8. Y konstans érték meghatározása (1000)<br /> <br /> 9. My-X használata <br /> <br /> * COCO STD (Fast Feed)<br /> * COCO Y0 (Fast Feed)<br /> <br /> 10. Eredmények rögzítése<br /> <br /> 11. Elemzés elkészítése<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> * A vizsgált 14 biztosítóból 11 átlagos, közel azonos teljesítményt nyújtott a kampányban.<br /> * A kampány nyertese a kiemelkedő teljesítményt nyújtó Biztosító09. <br /> * A nyertesen kívül csupán egy biztosító, a Biztosító04 haladta meg az iparági átlagot szignifikáns mértékben.<br /> * A kötésszámban eredetileg 3. helyet elérő Biztosító05 eredményét nem hitelesnek mutatta ki az inverz ellenőrzés.<br /> * Végül a 14 biztosítóból mindössze egy maradt el az iparági átlagtól (Biztosító03). Ez a társaság viszont nagyságrendileg éppen annyival nyújtott gyengébb teljesítményt a versenytársainál, mint amennyivel meghaladta az átlagot a kampány nyertese. Tehát a nyertes és a vesztes között jelentős szakadék keletkezett.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az ösztönös megoldás és a tantárgyi módszer ugyan eltérő végeredményre vezetett, de mindkettő felhívta a figyelmet a Biztosító09 teljesítményére. Előbbi felhozta a harmadik helyre, utóbbi a kampány győztesének hirdette ki.<br /> <br /> Tehát a Biztosító09 eredményét és tarifáját mindenképpen javasolt legalább olyan tüzetesen megvizsgálni, mint a legjobb kötési eredményeket hozó Biztosító08 és Biztosító07 tarifáit.<br /> <br /> A két elemzés a másik véglet esetében is találkozott. A kötési rangsor előkelő 3. helyét elfoglaló Biztosító05 mindkét elemzésben anomáliát mutat. Az ösztönös elemzés az utolsó előtti helyre sorolja vissza, a tantárgyi megoldás pedig egyedüliként nem hitelesíti a 14 adatsorból.<br /> <br /> Ez azt mutatja, hogy egyrészt helyénvaló volt a gyanú, hogy a kötési eredmény vizsgálata nagyon félrevezető lehet, másrészt a Biztosító05 tarifáját azért érdemes áttekinteni, mert olyan rejtett hibákat tartalmaz, ami rendkívül kockázatos ügyfélállomány kialakulásához vezethet.<br /> <br /> Végül ki kell térnem a tantárgyi megoldás szerint 2. helyre sorolt Biztosító04 teljesítményére. A Biztosító04 egyedül az újrakötési mutatójában hozott kiemelkedő eredményt. Első pillantásra nem értelmezhető a kiemelt pozíció, de az adatok alaposabb tanulmányozása során észrevehetjük, hogy a magas újrakötési mutató viszonylag alacsony felmondás számmal jár együtt. Vagyis a Biztosító04 ügyfélmegtartásban volt az egyik legerősebb versenyző, s meglátásom szerint ezt díjazta a tantárgyi megoldás a 2. hellyel.<br /> <br /> <br /> Tervezett hasznosság:<br /> <br /> Tantárgyi megoldás tervezett hasznossága véleményem szerint teljesült, a modell igazolta az vizsgálat alapjául szolgáló hipotézist, és megjelölte azokat a versenyszereplőket, amelyekre figyelmet kell fordítani. <br /> <br /> Az ösztönös megoldás valóban ösztönösnek bizonyult, de az eredménye azt mutatja, hogy jó megérzés volt mögötte, még ha pontatlan eredményre is vezetett. Ez a pontatlanság viszont azzal magyarázható, hogy 6 dimenziós helyett csupán 2 dimenziós modellt vizsgáltunk. A megoldás a legfontosabb irányokra így is rámutatott, bár adós maradt a hiteles bizonyítással – így a piaci értéke is indokoltan alacsonyabb, azaz hasznossága is csak részben teljesült.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> A két elemzés közül egyértelműen a tantárgyi módszer bizonyult körültekintőbbnek, komplexebbnek és megbízhatóbbnak. <br /> <br /> Az ösztönös megoldás esetében komoly hitelességi problémák merülnek fel. <br /> <br /> Mivel én eddig csupán az ösztönös megoldással tudtam megközelíteni az ilyen jellegű problémákat, így számomra egyértelműen létrejött az innováció egy olyan megoldás elsajátításával, ami kiküszöböli a hol jó, hol helytelen megérzések bizonytalanságát.<br /> <br /> Most, hogy már tudjuk, hogy mit kell megvizsgálnunk, azt gondolom, érdemes a tantárgyi megoldást bevetni maguknak a tarifáknak a áttekintésére is, ahol hozzávetőleg két nagyságrenddel több változót kell megvizsgálni. <br /> <br /> Úgy gondolom, hogy jelen feladat nem is csupán akkor hasznosul, ha értékesíteni tudom a tervezett 40.000 Ft-os áron, hanem akkor, ha megalapozza azt a hitelességet, aminek bázisán el lehet végezni egy vagy több tarifacsomag összehasonlító vizsgálatát. Egy sikeres összehasonlító elemzés, ami fel tud tárni eddig esetleg rejtett összefüggéseket, érdemi versenyelőnyhöz juttathat bármely szereplőt a KGFB több milliárdos piacán.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63581 2013-01-31T19:57:15Z

<p>Kgfb: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Cégünk független biztosítási alkuszként vett részt a 2012 november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban, melynek során 14 biztosító társaság KGFB-termékét forgalmazta.<br /> <br /> Az évek óta rendszeresen ismétlődő őszi kampányok „nyertesének” mindig azt a biztosítót szokták megjelölni, amelyik a legtöbb szerződést köti a kampányidőszakban. Ám az elmúlt évek jelentős díjcsökkenése miatt már nem egyértelmű, hogy üzleti értelemben valóban az a nyertes, aki a legtöbb szerződést köti. <br /> <br /> <br /> ==Piaci háttérinformációk==<br /> <br /> A kötelező biztosítás speciális biztosítási termék. <br /> Különlegessége az alábbiak vonásokban jelenik meg:<br /> * Az gépjármű-tulajdonosokat ill. -üzembentartókat törvény kötelezi a termék megvásárlására.<br /> * A termék által megtestesített szolgáltatáscsomag tartalmával a szerződő nem vagy csak jelentéktelen mértékben szembesül (pl. a díjrészletek csekkjeinek kiküldése, esetleg nemzetközi zöldkártya igénylése). <br /> * A szolgáltatást valójában az veszi igénybe a szerződő biztosítójától, akinek a szerződő kárt okozott.<br /> * Ebből következően a szerződők számára a termék/szolgáltatás minősége nem releváns döntési szempont a termék kiválasztásakor.<br /> *A releváns, csaknem kizárólagos szempont a termék ára (Megjegyzés: egy lényegesen kisebb, tudatos fogyasztói csoportban a MÁV Biztosító Egyesület csődje óta megjelenik a döntésben a biztosítótársaság pénzügyi stabilitása).<br /> <br /> A fentiek miatt a KGFB-piac elsősorban a biztosítótársaságok tarifaképzéséről szól, a verseny az évről-évre meghirdetett tarifák között zajlik. A tarifa egy bonyolult, sokváltozós, díjmegállapító algoritmus, amelyet a biztosítási matematikusok állítanak össze a biztosító által megfogalmazott üzletpolitikai céloknak megfelelően az ügyfél- és kárstatisztikák alapján. <br /> A tarifában ölt testet a biztosítók értékesítési stratégiája, az ügyfél-szegmentáció és a szegmensek között felállított preferenciasorrend, amit a kedvezményes és hátrányos díjmódosítók rajzolnak fel. <br /> <br /> Mindebből az (is) következik, hogy a tarifa minőségét, jóságát csak a versenytárs tarifák által meghatározott, folyamatosan változó inerciarendszerben lehet értelmezni. Nincs konstans viszonyítási pont vagy etalon, amihez képest egy tarifa jó vagy rossz.<br /> <br /> A legtöbb, amit a mai rendkívül alacsony átlagdíjak mellett el lehet mondani a jó tarifáról, hogy optimális ügyfélszámot eredményez optimális átlagdíjjal (+;+ kategória). <br /> <br /> Ezzel szemben a rossz tarifa viszont háromféle lehet:<br /> * magas ügyfélszám - alacsony díjakkal (+;-) –&gt; óriási kockázat- és költségnövekedés<br /> * alacsony ügyfélszám - magas díjakkal (-;+) –&gt; életképes üzemi méret alatti működés<br /> * alacsony ügyfélszám – alacsony díjakkal (-;-) –&gt;szegmentációs hiba, kockázatnövekedés<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Előfeltételezésem, hogy csupán a kötések számából ma már nem tudom megállapítani, hogy melyik biztosító mennyire volt sikeres a kampányban. <br /> <br /> Ezért ösztönös, best practice megoldásként modellezem a kampány idején érvényes versenypiacot. Ehhez az értékesítési tényadatokat (kötésszám és átlagdíj) hívom segítségül. A két adatsorból kiszámítom az átlagos kötésszámot (894 db), illetve a súlyozott átlagdíjat (12022 Ft). Ez a két adat adja a piaci modell origóját. Ezután XY koordináta rendszerben ábrázolom az egyes biztosítók kötésszámának és átlagdíjának eltérését a piaci átlagtól, s a koordináta rendszerben így meghatározott területeket hasonlítom össze.<br /> <br /> Az eljárás eredményeként a következők derülnek ki:<br /> <br /> 1. Csupán 3 olyan biztosító van, amelyik a piaci átlag fölötti eredményt produkált (+;+ kategória). Ezek a Biztosító8, Biztosító7 és a Biztosító9. Közülük az első kettő a kötésszámban is az ugyanezen az első két helyen végzett, a Biztosító9 viszont csak az 5. legjobb kötésszámot hozta.<br /> <br /> 2. Az összes többi biztosító átlag alatti eredményt ért el. Meglepetés közöttük a Biztosító5, amelyik kötésszámát tekintve a 3. legjobb eredményt mutatta fel, így elvben a győztesek közé tartozna. Ám rendkívül alacsony átlagdíja miatt ebben az elemzésben csak az utolsó előtti, 13. helyet szerezte meg, vagyis az egyik legrosszabb eredményt mondhatja magáénak a fokozottan kockázatos (+;-,) kategóriában.<br /> <br /> Bár a fenti megoldás „érzésre” közelebb vitt az kampányeredmények helyesebb értelmezéséhez, de természetesen hibája az önkényesen kialakított vonatkozási rendszer. Csupán sejtem, hogy a két kiválasztott mutatószám segíti a legjobban az értelmezést, de ezt bizonyítani nem tudom. <br /> Az viszont biztosan állítható, hogy a többi rendelkezésre álló mutatószám elhagyásával adatot vesztek az elemzésből, így az elemzés biztos, hogy pontatlanabb, mintha ezeket is tudtam volna integrálni vagy tudtam volna bizonyítani, hogy nem relevánsak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> A megoldáshoz használt adatvagyon cégünk saját fejlesztésű marketing adatbázisából származik. Az adatbázist egy intranetes felületen keresztül érjük el. A rendszer segítségével folyamatosan tudjuk monitorozni a kampányok értékesítési eredményeit.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Biztosító01<br /> <br /> Biztosító02<br /> <br /> Biztosító03<br /> <br /> Biztosító04<br /> <br /> Biztosító05<br /> <br /> Biztosító06<br /> <br /> Biztosító07<br /> <br /> Biztosító08<br /> <br /> Biztosító09<br /> <br /> Biztosító10<br /> <br /> Biztosító11<br /> <br /> Biztosító12<br /> <br /> Biztosító13<br /> <br /> Biztosító14<br /> <br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X oszlopok:<br /> <br /> * '''Kötés szám''' (db) - adott biztosító új kötelezős kötéseinek száma a kampányban, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Felmondás szám''' (db) - adott biztosító felmondott kötelezős szerződéseinek száma a kampányban, minél kisebb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Szerzési arány''' (%) - adott biztosítóra vonatkozó kötések és felmondások különbsége az összes kötéshez viszonyítva, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Újrakötési arány''' (%) - adott biztosító újrakötött szerződéseinek aránya a kötések számához viszonyítva, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Átlagdíj''' (Ft) - adott biztosító megkötött szerződéseinek éves átlagdíja, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Díjbevétel''' (MFt) - adott biztosítónál keletkezett összes díjbevétel, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> <br /> Y = modellkonstans (1000)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> * Saját cégünk (cégvezetés, tulajdonosok)<br /> * Biztosítók<br /> * Más biztosításközvetítők<br /> <br /> Mindegyik célcsoport számára kiemelten értékes egy tiszta és megbízható kép a biztosítók (és tarifáik) kampányban nyújtott teljesítményéről. Cégünk, illetve más biztosítási alkuszok egy ilyen információ alapján súlyozni tudják partnerkapcsolataikat és együttműködéseiket a sikeres és a kevésbé sikeres biztosítók között. A biztosítók pedig tüzetesebben tanulmányozhatják a sikeres tarifák ötleteit, szerkezetét, szegmentációját, s ezekből a tapasztalatokból fejleszthetik tovább a maguk tarifálási gyakorlatát.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ösztönös megoldás:<br /> <br /> Költségek:<br /> <br /> * Adatgyűjtés: 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Adatok feldolgozása, táblázatba foglalása 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Elemzés elkészítése 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Összes ráfordított idő: 3 óra (2.500Ft/óra)<br /> * Összes munkadíj: 7.500Ft<br /> * Szoftver (Excel) – rendelkezésre áll, ingyenes)<br /> * Adat beszerzés: ingyenes (saját adat)<br /> * Összes költség: 7.500 Ft<br /> <br /> A megoldás piaci értéke: 20.000Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést.)<br /> <br /> A piaci értéket nem tükröző nyomott árat a saját referenciák, valamint az elemzői tapasztalat hiánya indokolja.<br /> <br /> <br /> Tantárgy szerinti megoldás:<br /> <br /> Költségek:<br /> <br /> * Összes ráfordított idő: 4 óra (2.500Ft/óra)<br /> * Speciális program használata: COCO Ingyenes<br /> * Szoftver (Excel) – rendelkezésre áll, ingyenes)<br /> * Adat beszerzés: ingyenes (saját adat)<br /> * Összes költség: 10.200Ft<br /> <br /> A megoldás piaci értéke: 40.000Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést.) <br /> <br /> A piaci értéket nem tükröző nyomott árat a saját referenciák, valamint az elemzői tapasztalat hiánya indokolja.<br /> <br /> <br /> Hasznosság-különbözet a két megoldás között:<br /> * Költségkülönbözet: 2.700 Ft (10.200 Ft -7.500 Ft) ennyivel drágább a tantárgy szerinti megoldás<br /> * Megoldások érték különbözete: 20.000 Ft ennyivel ér többet a tantárgy szerinti metodikájú megoldás<br /> <br /> Tehát 29.800 Ft reményében kezdek neki a tananyag szerinti megoldásnak.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Témaválasztás<br /> <br /> 2. Adatgyűjtés. 14 biztosító 2012. november 1. és 2012.december 31 között keletkezett kötelező biztosítás értékesítési adatai cégünk marketing adatbázisából.<br /> <br /> 3. Táblázat elkészítése<br /> <br /> * az objektumok meghatározása (14 biztosító)<br /> * az attribútumok meghatározása (6 értékesítési mutató: Kötés szám, Felmondás szám, Szerzési arány, Újrakötési arány, Átlagdíj, Díjbevétel)<br /> <br /> 4. Az adatvagyont tartalmazó alaptábla elkészítése <br /> <br /> 5. Kimutatás és ellenőrző kimutatás generálása az alaptábla adataiból kimutatásvarázsóval (PIVOT táblák). A kimutatás táblából törlöm a sorok és oszlopok végösszegeit, az ellenőrző táblában viszont ezek bent maradnak, mert elősegítik az elemek ellenőrzését.<br /> <br /> 6. Irányok meghatározása, sorszámozás, rangsorok elkészítése. A B4-G4 cellák értéke határozza meg határozza meg a tulajdonságok irányát ami 0 vagy 1 lehet.<br /> <br /> 7. Inverz rangsorok elkészítése<br /> <br /> 8. Y konstans érték meghatározása (1000)<br /> <br /> 9. My-X használata <br /> <br /> * COCO STD (Fast Feed)<br /> * COCO Y0 (Fast Feed)<br /> <br /> 10. Eredmények rögzítése<br /> <br /> 11. Elemzés elkészítése<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> * A vizsgált 14 biztosítóból 11 átlagos, közel azonos teljesítményt nyújtott a kampányban.<br /> * A kampány nyertese a kiemelkedő teljesítményt nyújtó Biztosító09. <br /> * A nyertesen kívül csupán egy biztosító, a Biztosító04 haladta meg az iparági átlagot szignifikáns mértékben.<br /> * A kötésszámban eredetileg 3. helyet elérő Biztosító05 eredményét nem hitelesnek mutatta ki az inverz ellenőrzés.<br /> * Végül a 14 biztosítóból mindössze egy maradt el az iparági átlagtól (Biztosító03). Ez a társaság viszont nagyságrendileg éppen annyival nyújtott gyengébb teljesítményt a versenytársainál, mint amennyivel meghaladta az átlagot a kampány nyertese. Tehát a nyertes és a vesztes között jelentős szakadék keletkezett.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az ösztönös megoldás és a tantárgyi módszer ugyan eltérő végeredményre vezetett, de mindkettő felhívta a figyelmet a Biztosító09 teljesítményére. Előbbi felhozta a harmadik helyre, utóbbi a kampány győztesének hirdette ki.<br /> <br /> Tehát a Biztosító09 eredményét és tarifáját mindenképpen javasolt legalább olyan tüzetesen megvizsgálni, mint a legjobb kötési eredményeket hozó Biztosító08 és Biztosító07 tarifáit.<br /> <br /> A két elemzés a másik véglet esetében is találkozott. A kötési rangsor előkelő 3. helyét elfoglaló Biztosító05 mindkét elemzésben anomáliát mutat. Az ösztönös elemzés az utolsó előtti helyre sorolja vissza, a tantárgyi megoldás pedig egyedüliként nem hitelesíti a 14 adatsorból.<br /> <br /> Ez azt mutatja, hogy egyrészt helyénvaló volt a gyanú, hogy a kötési eredmény vizsgálata nagyon félrevezető lehet, másrészt a Biztosító05 tarifáját azért érdemes áttekinteni, mert olyan rejtett hibákat tartalmaz, ami rendkívül kockázatos ügyfélállomány kialakulásához vezethet.<br /> <br /> Végül ki kell térnem a tantárgyi megoldás szerint 2. helyre sorolt Biztosító04 teljesítményére. A Biztosító04 egyedül az újrakötési mutatójában hozott kiemelkedő eredményt. Első pillantásra nem értelmezhető a kiemelt pozíció, de az adatok alaposabb tanulmányozása során észrevehetjük, hogy a magas újrakötési mutató viszonylag alacsony felmondás számmal jár együtt. Vagyis a Biztosító04 ügyfélmegtartásban volt az egyik legerősebb versenyző, s meglátásom szerint ezt díjazta a tantárgyi megoldás a 2. hellyel.<br /> <br /> <br /> Tervezett hasznosság:<br /> <br /> Tantárgyi megoldás tervezett hasznossága véleményem szerint teljesült, a modell igazolta az vizsgálat alapjául szolgáló hipotézist, és megjelölte azokat a versenyszereplőket, amelyekre figyelmet kell fordítani. <br /> <br /> Az ösztönös megoldás valóban ösztönösnek bizonyult, de az eredménye azt mutatja, hogy jó megérzés volt mögötte, még ha pontatlan eredményre is vezetett. Ez a pontatlanság viszont azzal magyarázható, hogy 6 dimenziós helyett csupán 2 dimenziós modellt vizsgáltunk. A megoldás a legfontosabb irányokra így is rámutatott, bár adós maradt a hiteles bizonyítással – így a piaci értéke is indokoltan alacsonyabb, azaz hasznossága is csak részben teljesült.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> A két elemzés közül egyértelműen a tantárgyi módszer bizonyult körültekintőbbnek, komplexebbnek és megbízhatóbbnak. <br /> <br /> Az ösztönös megoldás esetében komoly hitelességi problémák merülnek fel. <br /> <br /> Mivel én eddig csupán az ösztönös megoldással tudtam megközelíteni az ilyen jellegű problémákat, így számomra egyértelműen létrejött az innováció egy olyan megoldás elsajátításával, ami kiküszöböli a hol jó, hol helytelen megérzések bizonytalanságát.<br /> <br /> Most, hogy már tudjuk, hogy mit kell megvizsgálnunk, azt gondolom, érdemes a tantárgyi megoldást bevetni maguknak a tarifáknak a áttekintésére is, ahol hozzávetőleg két nagyságrenddel több változót kell megvizsgálni. <br /> <br /> Úgy gondolom, hogy jelen feladat nem is csupán akkor hasznosul, ha értékesíteni tudom a tervezett 40.000 Ft-os áron, hanem akkor, ha megalapozza azt a hitelességet, aminek bázisán el lehet végezni egy vagy több tarifacsomag összehasonlító vizsgálatát. Egy sikeres összehasonlító elemzés, ami fel tud tárni eddig esetleg rejtett összefüggéseket, érdemi versenyelőnyhöz juttathat bármely szereplőt a KGFB több milliárdos piacán.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63580 2013-01-31T19:55:54Z

<p>Kgfb: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Cégünk független biztosítási alkuszként vett részt a 2012 november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban, melynek során 14 biztosító társaság KGFB-termékét forgalmazta.<br /> <br /> Az évek óta rendszeresen ismétlődő őszi kampányok „nyertesének” mindig azt a biztosítót szokták megjelölni, amelyik a legtöbb szerződést köti a kampányidőszakban. Ám az elmúlt évek jelentős díjcsökkenése miatt már nem egyértelmű, hogy üzleti értelemben valóban az a nyertes, aki a legtöbb szerződést köti. <br /> <br /> <br /> ==Piaci háttérinformációk==<br /> <br /> A kötelező biztosítás speciális biztosítási termék. <br /> Különlegessége az alábbiak vonásokban jelenik meg:<br /> * Az gépjármű-tulajdonosokat ill. -üzembentartókat törvény kötelezi a termék megvásárlására.<br /> * A termék által megtestesített szolgáltatáscsomag tartalmával a szerződő nem vagy csak jelentéktelen mértékben szembesül (pl. a díjrészletek csekkjeinek kiküldése, esetleg nemzetközi zöldkártya igénylése). <br /> * A szolgáltatást valójában az veszi igénybe a szerződő biztosítójától, akinek a szerződő kárt okozott.<br /> * Ebből következően a szerződők számára a termék/szolgáltatás minősége nem releváns döntési szempont a termék kiválasztásakor.<br /> *A releváns, csaknem kizárólagos szempont a termék ára (Megjegyzés: egy lényegesen kisebb, tudatos fogyasztói csoportban a MÁV Biztosító Egyesület csődje óta megjelenik a döntésben a biztosítótársaság pénzügyi stabilitása).<br /> <br /> A fentiek miatt a KGFB-piac elsősorban a biztosítótársaságok tarifaképzéséről szól, a verseny az évről-évre meghirdetett tarifák között zajlik. A tarifa egy bonyolult, sokváltozós, díjmegállapító algoritmus, amelyet a biztosítási matematikusok állítanak össze a biztosító által megfogalmazott üzletpolitikai céloknak megfelelően az ügyfél- és kárstatisztikák alapján. <br /> A tarifában ölt testet a biztosítók értékesítési stratégiája, az ügyfél-szegmentáció és a szegmensek között felállított preferenciasorrend, amit a kedvezményes és hátrányos díjmódosítók rajzolnak fel. <br /> <br /> Mindebből az (is) következik, hogy a tarifa minőségét, jóságát csak a versenytárs tarifák által meghatározott, folyamatosan változó inerciarendszerben lehet értelmezni. Nincs konstans viszonyítási pont vagy etalon, amihez képest egy tarifa jó vagy rossz.<br /> <br /> A legtöbb, amit a mai rendkívül alacsony átlagdíjak mellett el lehet mondani a jó tarifáról, hogy optimális ügyfélszámot eredményez optimális átlagdíjjal (+;+ kategória). <br /> <br /> Ezzel szemben a rossz tarifa viszont háromféle lehet:<br /> * magas ügyfélszám - alacsony díjakkal (+;-) –&gt; óriási kockázat- és költségnövekedés<br /> * alacsony ügyfélszám - magas díjakkal (-;+) –&gt; életképes üzemi méret alatti működés<br /> * alacsony ügyfélszám – alacsony díjakkal (-;-) –&gt;szegmentációs hiba, kockázatnövekedés<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Előfeltételezésem, hogy csupán a kötések számából ma már nem tudom megállapítani, hogy melyik biztosító mennyire volt sikeres a kampányban. <br /> <br /> Ezért ösztönös, best practice megoldásként modellezem a kampány idején érvényes versenypiacot. Ehhez az értékesítési tényadatokat (kötésszám és átlagdíj) hívom segítségül. A két adatsorból kiszámítom az átlagos kötésszámot (894 db), illetve a súlyozott átlagdíjat (12022 Ft). Ez a két adat adja a piaci modell origóját. Ezután XY koordináta rendszerben ábrázolom az egyes biztosítók kötésszámának és átlagdíjának eltérését a piaci átlagtól, s a koordináta rendszerben így meghatározott területeket hasonlítom össze.<br /> <br /> Az eljárás eredményeként a következők derülnek ki:<br /> <br /> 1. Csupán 3 olyan biztosító van, amelyik a piaci átlag fölötti eredményt produkált (+;+ kategória). Ezek a Biztosító8, Biztosító7 és a Biztosító9. Közülük az első kettő a kötésszámban is az ugyanezen az első két helyen végzett, a Biztosító9 viszont csak az 5. legjobb kötésszámot hozta.<br /> <br /> 2. Az összes többi biztosító átlag alatti eredményt ért el. Meglepetés közöttük a Biztosító5, amelyik kötésszámát tekintve a 3. legjobb eredményt mutatta fel, így elvben a győztesek közé tartozna. Ám rendkívül alacsony átlagdíja miatt ebben az elemzésben csak az utolsó előtti, 13. helyet szerezte meg, vagyis az egyik legrosszabb eredményt mondhatja magáénak a fokozottan kockázatos (+;-,) kategóriában.<br /> <br /> Bár a fenti megoldás „érzésre” közelebb vitt az kampányeredmények helyesebb értelmezéséhez, de természetesen hibája az önkényesen kialakított vonatkozási rendszer. Csupán sejtem, hogy a két kiválasztott mutatószám segíti a legjobban az értelmezést, de ezt bizonyítani nem tudom. <br /> Az viszont biztosan állítható, hogy a többi rendelkezésre álló mutatószám elhagyásával adatot vesztek az elemzésből, így az elemzés biztos, hogy pontatlanabb, mintha ezeket is tudtam volna integrálni vagy tudtam volna bizonyítani, hogy nem relevánsak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> A megoldáshoz használt adatvagyon cégünk saját fejlesztésű marketing adatbázisából származik. Az adatbázist egy intranetes felületen keresztül érjük el. A rendszer segítségével folyamatosan tudjuk monitorozni a kampányok értékesítési eredményeit.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Biztosító01<br /> <br /> Biztosító02<br /> <br /> Biztosító03<br /> <br /> Biztosító04<br /> <br /> Biztosító05<br /> <br /> Biztosító06<br /> <br /> Biztosító07<br /> <br /> Biztosító08<br /> <br /> Biztosító09<br /> <br /> Biztosító10<br /> <br /> Biztosító11<br /> <br /> Biztosító12<br /> <br /> Biztosító13<br /> <br /> Biztosító14<br /> <br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X oszlopok:<br /> <br /> * '''Kötés szám''' (db) - adott biztosító új kötelezős kötéseinek száma a kampányban, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Felmondás szám''' (db) - adott biztosító felmondott kötelezős szerződéseinek száma a kampányban, minél kisebb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Szerzési arány''' (%) - adott biztosítóra vonatkozó kötések és felmondások különbsége az összes kötéshez viszonyítva, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Újrakötési arány''' (%) - adott biztosító újrakötött szerződéseinek aránya a kötések számához viszonyítva, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Átlagdíj''' (Ft) - adott biztosító megkötött szerződéseinek éves átlagdíja, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Díjbevétel''' (MFt) - adott biztosítónál keletkezett összes díjbevétel, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> <br /> Y = modellkonstans (1000)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> * Saját cégünk (cégvezetés, tulajdonosok)<br /> * Biztosítók<br /> * Más biztosításközvetítők<br /> <br /> Mindegyik célcsoport számára kiemelten értékes egy tiszta és megbízható kép a biztosítók (és tarifáik) kampányban nyújtott teljesítményéről. Cégünk, illetve más biztosítási alkuszok egy ilyen információ alapján súlyozni tudják partnerkapcsolataikat és együttműködéseiket a sikeres és a kevésbé sikeres biztosítók között. A biztosítók pedig tüzetesebben tanulmányozhatják a sikeres tarifák ötleteit, szerkezetét, szegmentációját, s ezekből a tapasztalatokból fejleszthetik tovább a maguk tarifálási gyakorlatát.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ösztönös megoldás:<br /> <br /> Költségek:<br /> <br /> * Adatgyűjtés: 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Adatok feldolgozása, táblázatba foglalása 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Elemzés elkészítése 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Összes ráfordított idő: 3 óra (2.500Ft/óra)<br /> * Összes munkadíj: 7.500Ft<br /> * Szoftver (Excel) – rendelkezésre áll, ingyenes)<br /> * Adat beszerzés: ingyenes (saját adat)<br /> * Összes költség: 7.500 Ft<br /> <br /> A megoldás piaci értéke: 20.000Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést.)<br /> <br /> A piaci értéket nem tükröző nyomott árat a saját referenciák, valamint az elemzői tapasztalat hiánya indokolja.<br /> <br /> <br /> Tantárgy szerinti megoldás:<br /> <br /> Költségek:<br /> <br /> * Összes ráfordított idő: 4 óra (2.500Ft/óra)<br /> * Speciális program használata: COCO Ingyenes<br /> * Szoftver (Excel) – rendelkezésre áll, ingyenes)<br /> * Adat beszerzés: ingyenes (saját adat)<br /> * Összes költség: 10.200Ft<br /> <br /> A megoldás piaci értéke: 40.000Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést.) <br /> <br /> A piaci értéket nem tükröző nyomott árat a saját referenciák, valamint az elemzői tapasztalat hiánya indokolja.<br /> <br /> <br /> Hasznosság-különbözet a két megoldás között:<br /> * Költségkülönbözet: 2.700 Ft (10.200 Ft -7.500 Ft) ennyivel drágább a tantárgy szerinti megoldás<br /> * Megoldások érték különbözete: 20.000 Ft ennyivel ér többet a tantárgy szerinti metodikájú megoldás<br /> <br /> Tehát 20.000 Ft reményében kezdek neki a tananyag szerinti megoldásnak.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Témaválasztás<br /> <br /> 2. Adatgyűjtés. 14 biztosító 2012. november 1. és 2012.december 31 között keletkezett kötelező biztosítás értékesítési adatai cégünk marketing adatbázisából.<br /> <br /> 3. Táblázat elkészítése<br /> <br /> * az objektumok meghatározása (14 biztosító)<br /> * az attribútumok meghatározása (6 értékesítési mutató: Kötés szám, Felmondás szám, Szerzési arány, Újrakötési arány, Átlagdíj, Díjbevétel)<br /> <br /> 4. Az adatvagyont tartalmazó alaptábla elkészítése <br /> <br /> 5. Kimutatás és ellenőrző kimutatás generálása az alaptábla adataiból kimutatásvarázsóval (PIVOT táblák). A kimutatás táblából törlöm a sorok és oszlopok végösszegeit, az ellenőrző táblában viszont ezek bent maradnak, mert elősegítik az elemek ellenőrzését.<br /> <br /> 6. Irányok meghatározása, sorszámozás, rangsorok elkészítése. A B4-G4 cellák értéke határozza meg határozza meg a tulajdonságok irányát ami 0 vagy 1 lehet.<br /> <br /> 7. Inverz rangsorok elkészítése<br /> <br /> 8. Y konstans érték meghatározása (1000)<br /> <br /> 9. My-X használata <br /> <br /> * COCO STD (Fast Feed)<br /> * COCO Y0 (Fast Feed)<br /> <br /> 10. Eredmények rögzítése<br /> <br /> 11. Elemzés elkészítése<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> * A vizsgált 14 biztosítóból 11 átlagos, közel azonos teljesítményt nyújtott a kampányban.<br /> * A kampány nyertese a kiemelkedő teljesítményt nyújtó Biztosító09. <br /> * A nyertesen kívül csupán egy biztosító, a Biztosító04 haladta meg az iparági átlagot szignifikáns mértékben.<br /> * A kötésszámban eredetileg 3. helyet elérő Biztosító05 eredményét nem hitelesnek mutatta ki az inverz ellenőrzés.<br /> * Végül a 14 biztosítóból mindössze egy maradt el az iparági átlagtól (Biztosító03). Ez a társaság viszont nagyságrendileg éppen annyival nyújtott gyengébb teljesítményt a versenytársainál, mint amennyivel meghaladta az átlagot a kampány nyertese. Tehát a nyertes és a vesztes között jelentős szakadék keletkezett.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az ösztönös megoldás és a tantárgyi módszer ugyan eltérő végeredményre vezetett, de mindkettő felhívta a figyelmet a Biztosító09 teljesítményére. Előbbi felhozta a harmadik helyre, utóbbi a kampány győztesének hirdette ki.<br /> <br /> Tehát a Biztosító09 eredményét és tarifáját mindenképpen javasolt legalább olyan tüzetesen megvizsgálni, mint a legjobb kötési eredményeket hozó Biztosító08 és Biztosító07 tarifáit.<br /> <br /> A két elemzés a másik véglet esetében is találkozott. A kötési rangsor előkelő 3. helyét elfoglaló Biztosító05 mindkét elemzésben anomáliát mutat. Az ösztönös elemzés az utolsó előtti helyre sorolja vissza, a tantárgyi megoldás pedig egyedüliként nem hitelesíti a 14 adatsorból.<br /> <br /> Ez azt mutatja, hogy egyrészt helyénvaló volt a gyanú, hogy a kötési eredmény vizsgálata nagyon félrevezető lehet, másrészt a Biztosító05 tarifáját azért érdemes áttekinteni, mert olyan rejtett hibákat tartalmaz, ami rendkívül kockázatos ügyfélállomány kialakulásához vezethet.<br /> <br /> Végül ki kell térnem a tantárgyi megoldás szerint 2. helyre sorolt Biztosító04 teljesítményére. A Biztosító04 egyedül az újrakötési mutatójában hozott kiemelkedő eredményt. Első pillantásra nem értelmezhető a kiemelt pozíció, de az adatok alaposabb tanulmányozása során észrevehetjük, hogy a magas újrakötési mutató viszonylag alacsony felmondás számmal jár együtt. Vagyis a Biztosító04 ügyfélmegtartásban volt az egyik legerősebb versenyző, s meglátásom szerint ezt díjazta a tantárgyi megoldás a 2. hellyel.<br /> <br /> <br /> Tervezett hasznosság:<br /> <br /> Tantárgyi megoldás tervezett hasznossága véleményem szerint teljesült, a modell igazolta az vizsgálat alapjául szolgáló hipotézist, és megjelölte azokat a versenyszereplőket, amelyekre figyelmet kell fordítani. <br /> <br /> Az ösztönös megoldás valóban ösztönösnek bizonyult, de az eredménye azt mutatja, hogy jó megérzés volt mögötte, még ha pontatlan eredményre is vezetett. Ez a pontatlanság viszont azzal magyarázható, hogy 6 dimenziós helyett csupán 2 dimenziós modellt vizsgáltunk. A megoldás a legfontosabb irányokra így is rámutatott, bár adós maradt a hiteles bizonyítással – így a piaci értéke is indokoltan alacsonyabb, azaz hasznossága is csak részben teljesült.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> A két elemzés közül egyértelműen a tantárgyi módszer bizonyult körültekintőbbnek, komplexebbnek és megbízhatóbbnak. <br /> <br /> Az ösztönös megoldás esetében komoly hitelességi problémák merülnek fel. <br /> <br /> Mivel én eddig csupán az ösztönös megoldással tudtam megközelíteni az ilyen jellegű problémákat, így számomra egyértelműen létrejött az innováció egy olyan megoldás elsajátításával, ami kiküszöböli a hol jó, hol helytelen megérzések bizonytalanságát.<br /> <br /> Most, hogy már tudjuk, hogy mit kell megvizsgálnunk, azt gondolom, érdemes a tantárgyi megoldást bevetni maguknak a tarifáknak a áttekintésére is, ahol hozzávetőleg két nagyságrenddel több változót kell megvizsgálni. <br /> <br /> Úgy gondolom, hogy jelen feladat nem is csupán akkor hasznosul, ha értékesíteni tudom a tervezett 40.000 Ft-os áron, hanem akkor, ha megalapozza azt a hitelességet, aminek bázisán el lehet végezni egy vagy több tarifacsomag összehasonlító vizsgálatát. Egy sikeres összehasonlító elemzés, ami fel tud tárni eddig esetleg rejtett összefüggéseket, érdemi versenyelőnyhöz juttathat bármely szereplőt a KGFB több milliárdos piacán.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63480 2013-01-30T18:48:24Z

<p>Kgfb: /* Vezetői összefoglaló */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Cégünk független biztosítási alkuszként vett részt a 2012 november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban, melynek során 14 biztosító társaság KGFB-termékét forgalmazta.<br /> <br /> Az évek óta rendszeresen ismétlődő őszi kampányok „nyertesének” mindig azt a biztosítót szokták megjelölni, amelyik a legtöbb szerződést köti a kampányidőszakban. Ám az elmúlt évek jelentős díjcsökkenése miatt már nem egyértelmű, hogy üzleti értelemben valóban az a nyertes, aki a legtöbb szerződést köti. <br /> <br /> <br /> ==Piaci háttérinformációk==<br /> <br /> A kötelező biztosítás speciális biztosítási termék. <br /> Különlegessége az alábbiak vonásokban jelenik meg:<br /> * Az gépjármű-tulajdonosokat ill. -üzembentartókat törvény kötelezi a termék megvásárlására.<br /> * A termék által megtestesített szolgáltatáscsomag tartalmával a szerződő nem vagy csak jelentéktelen mértékben szembesül (pl. a díjrészletek csekkjeinek kiküldése, esetleg nemzetközi zöldkártya igénylése). <br /> * A szolgáltatást valójában az veszi igénybe a szerződő biztosítójától, akinek a szerződő kárt okozott.<br /> * Ebből következően a szerződők számára a termék/szolgáltatás minősége nem releváns döntési szempont a termék kiválasztásakor.<br /> *A releváns, csaknem kizárólagos szempont a termék ára (Megjegyzés: egy lényegesen kisebb, tudatos fogyasztói csoportban a MÁV Biztosító Egyesület csődje óta megjelenik a döntésben a biztosítótársaság pénzügyi stabilitása).<br /> <br /> A fentiek miatt a KGFB-piac elsősorban a biztosítótársaságok tarifaképzéséről szól, a verseny az évről-évre meghirdetett tarifák között zajlik. A tarifa egy bonyolult, sokváltozós, díjmegállapító algoritmus, amelyet a biztosítási matematikusok állítanak össze a biztosító által megfogalmazott üzletpolitikai céloknak megfelelően az ügyfél- és kárstatisztikák alapján. <br /> A tarifában ölt testet a biztosítók értékesítési stratégiája, az ügyfél-szegmentáció és a szegmensek között felállított preferenciasorrend, amit a kedvezményes és hátrányos díjmódosítók rajzolnak fel. <br /> <br /> Mindebből az (is) következik, hogy a tarifa minőségét, jóságát csak a versenytárs tarifák által meghatározott, folyamatosan változó inerciarendszerben lehet értelmezni. Nincs konstans viszonyítási pont vagy etalon, amihez képest egy tarifa jó vagy rossz.<br /> <br /> A legtöbb, amit a mai rendkívül alacsony átlagdíjak mellett el lehet mondani a jó tarifáról, hogy optimális ügyfélszámot eredményez optimális átlagdíjjal (+;+ kategória). <br /> <br /> Ezzel szemben a rossz tarifa viszont háromféle lehet:<br /> * magas ügyfélszám - alacsony díjakkal (+;-) –&gt; óriási kockázat- és költségnövekedés<br /> * alacsony ügyfélszám - magas díjakkal (-;+) –&gt; életképes üzemi méret alatti működés<br /> * alacsony ügyfélszám – alacsony díjakkal (-;-) –&gt;szegmentációs hiba, kockázatnövekedés<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Előfeltételezésem, hogy csupán a kötések számából ma már nem tudom megállapítani, hogy melyik biztosító mennyire volt sikeres a kampányban. <br /> <br /> Ezért ösztönös, best practice megoldásként modellezem a kampány idején érvényes versenypiacot. Ehhez az értékesítési tényadatokat (kötésszám és átlagdíj) hívom segítségül. A két adatsorból kiszámítom az átlagos kötésszámot (894 db), illetve a súlyozott átlagdíjat (12022 Ft). Ez a két adat adja a piaci modell origóját. Ezután XY koordináta rendszerben ábrázolom az egyes biztosítók kötésszámának és átlagdíjának eltérését a piaci átlagtól, s a koordináta rendszerben így meghatározott területeket hasonlítom össze.<br /> <br /> Az eljárás eredményeként a következők derülnek ki:<br /> <br /> 1. Csupán 3 olyan biztosító van, amelyik a piaci átlag fölötti eredményt produkált (+;+ kategória). Ezek a Biztosító8, Biztosító7 és a Biztosító9. Közülük az első kettő a kötésszámban is az ugyanezen az első két helyen végzett, a Biztosító9 viszont csak az 5. legjobb kötésszámot hozta.<br /> <br /> 2. Az összes többi biztosító átlag alatti eredményt ért el. Meglepetés közöttük a Biztosító5, amelyik kötésszámát tekintve a 3. legjobb eredményt mutatta fel, így elvben a győztesek közé tartozna. Ám rendkívül alacsony átlagdíja miatt ebben az elemzésben csak az utolsó előtti, 13. helyet szerezte meg, vagyis az egyik legrosszabb eredményt mondhatja magáénak a fokozottan kockázatos (+;-,) kategóriában.<br /> <br /> Bár a fenti megoldás „érzésre” közelebb vitt az kampányeredmények helyesebb értelmezéséhez, de természetesen hibája az önkényesen kialakított vonatkozási rendszer. Csupán sejtem, hogy a két kiválasztott mutatószám segíti a legjobban az értelmezést, de ezt bizonyítani nem tudom. <br /> Az viszont biztosan állítható, hogy a többi rendelkezésre álló mutatószám elhagyásával adatot vesztek az elemzésből, így az elemzés biztos, hogy pontatlanabb, mintha ezeket is tudtam volna integrálni vagy tudtam volna bizonyítani, hogy nem relevánsak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> A megoldáshoz használt adatvagyon cégünk saját fejlesztésű marketing adatbázisából származik. Az adatbázist egy intranetes felületen keresztül érjük el. A rendszer segítségével folyamatosan tudjuk monitorozni a kampányok értékesítési eredményeit.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Biztosító01<br /> <br /> Biztosító02<br /> <br /> Biztosító03<br /> <br /> Biztosító04<br /> <br /> Biztosító05<br /> <br /> Biztosító06<br /> <br /> Biztosító07<br /> <br /> Biztosító08<br /> <br /> Biztosító09<br /> <br /> Biztosító10<br /> <br /> Biztosító11<br /> <br /> Biztosító12<br /> <br /> Biztosító13<br /> <br /> Biztosító14<br /> <br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X oszlopok:<br /> <br /> * '''Kötés szám''' (db) - adott biztosító új kötelezős kötéseinek száma a kampányban, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Felmondás szám''' (db) - adott biztosító felmondott kötelezős szerződéseinek száma a kampányban, minél kisebb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Szerzési arány''' (%) - adott biztosítóra vonatkozó kötések és felmondások különbsége az összes kötéshez viszonyítva, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Újrakötési arány''' (%) - adott biztosító újrakötött szerződéseinek aránya a kötések számához viszonyítva, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Átlagdíj''' (Ft) - adott biztosító megkötött szerződéseinek éves átlagdíja, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Díjbevétel''' (MFt) - adott biztosítónál keletkezett összes díjbevétel, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> <br /> Y = modellkonstans (1000)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> * Saját cégünk (cégvezetés, tulajdonosok)<br /> * Biztosítók<br /> * Más biztosításközvetítők<br /> <br /> Mindegyik célcsoport számára kiemelten értékes egy tiszta és megbízható kép a biztosítók (és tarifáik) kampányban nyújtott teljesítményéről. Cégünk, illetve más biztosítási alkuszok egy ilyen információ alapján súlyozni tudják partnerkapcsolataikat és együttműködéseiket a sikeres és a kevésbé sikeres biztosítók között. A biztosítók pedig tüzetesebben tanulmányozhatják a sikeres tarifák ötleteit, szerkezetét, szegmentációját, s ezekből a tapasztalatokból fejleszthetik tovább a maguk tarifálási gyakorlatát.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ösztönös megoldás:<br /> <br /> Költségek:<br /> <br /> * Adatgyűjtés: 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Adatok feldolgozása, táblázatba foglalása 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Elemzés elkészítése 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Összes ráfordított idő: 3 óra (2.500Ft/óra)<br /> * Összes munkadíj: 7.500Ft<br /> * Szoftver (Excel) – rendelkezésre áll, ingyenes)<br /> * Adat beszerzés: ingyenes (saját adat)<br /> * Összes költség: 7.500 Ft<br /> <br /> A megoldás piaci értéke: 20.000Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést.)<br /> <br /> A piaci értéket nem tükröző nyomott árat a saját referenciák, valamint az elemzői tapasztalat hiánya indokolja.<br /> <br /> <br /> Tantárgy szerinti megoldás:<br /> <br /> Költségek:<br /> <br /> * Összes ráfordított idő: 4 óra (2.500Ft/óra)<br /> * Speciális program használata: COCO Ingyenes<br /> * Szoftver (Excel) – rendelkezésre áll, ingyenes)<br /> * Adat beszerzés: ingyenes (saját adat)<br /> * Összes költség: 10.200Ft<br /> <br /> A megoldás piaci értéke: 40.000Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést.) <br /> <br /> A piaci értéket nem tükröző nyomott árat a saját referenciák, valamint az elemzői tapasztalat hiánya indokolja.<br /> <br /> <br /> Hasznosság-különbözet a két megoldás között:<br /> * Költségkülönbözet: 2.700 Ft (10.200 Ft -7.500 Ft) ennyivel drágább a tantárgy szerinti megoldás<br /> * Megoldások érték különbözete: 20.000 Ft ennyivel ér többet a tantárgy szerinti metodikájú megoldás<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Témaválasztás<br /> <br /> 2. Adatgyűjtés. 14 biztosító 2012. november 1. és 2012.december 31 között keletkezett kötelező biztosítás értékesítési adatai cégünk marketing adatbázisából.<br /> <br /> 3. Táblázat elkészítése<br /> <br /> * az objektumok meghatározása (14 biztosító)<br /> * az attribútumok meghatározása (6 értékesítési mutató: Kötés szám, Felmondás szám, Szerzési arány, Újrakötési arány, Átlagdíj, Díjbevétel)<br /> <br /> 4. Az adatvagyont tartalmazó alaptábla elkészítése <br /> <br /> 5. Kimutatás és ellenőrző kimutatás generálása az alaptábla adataiból kimutatásvarázsóval (PIVOT táblák). A kimutatás táblából törlöm a sorok és oszlopok végösszegeit, az ellenőrző táblában viszont ezek bent maradnak, mert elősegítik az elemek ellenőrzését.<br /> <br /> 6. Irányok meghatározása, sorszámozás, rangsorok elkészítése. A B4-G4 cellák értéke határozza meg határozza meg a tulajdonságok irányát ami 0 vagy 1 lehet.<br /> <br /> 7. Inverz rangsorok elkészítése<br /> <br /> 8. Y konstans érték meghatározása (1000)<br /> <br /> 9. My-X használata <br /> <br /> * COCO STD (Fast Feed)<br /> * COCO Y0 (Fast Feed)<br /> <br /> 10. Eredmények rögzítése<br /> <br /> 11. Elemzés elkészítése<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> * A vizsgált 14 biztosítóból 11 átlagos, közel azonos teljesítményt nyújtott a kampányban.<br /> * A kampány nyertese a kiemelkedő teljesítményt nyújtó Biztosító09. <br /> * A nyertesen kívül csupán egy biztosító, a Biztosító04 haladta meg az iparági átlagot szignifikáns mértékben.<br /> * A kötésszámban eredetileg 3. helyet elérő Biztosító05 eredményét nem hitelesnek mutatta ki az inverz ellenőrzés.<br /> * Végül a 14 biztosítóból mindössze egy maradt el az iparági átlagtól (Biztosító03). Ez a társaság viszont nagyságrendileg éppen annyival nyújtott gyengébb teljesítményt a versenytársainál, mint amennyivel meghaladta az átlagot a kampány nyertese. Tehát a nyertes és a vesztes között jelentős szakadék keletkezett.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az ösztönös megoldás és a tantárgyi módszer ugyan eltérő végeredményre vezetett, de mindkettő felhívta a figyelmet a Biztosító09 teljesítményére. Előbbi felhozta a harmadik helyre, utóbbi a kampány győztesének hirdette ki.<br /> <br /> Tehát a Biztosító09 eredményét és tarifáját mindenképpen javasolt legalább olyan tüzetesen megvizsgálni, mint a legjobb kötési eredményeket hozó Biztosító08 és Biztosító07 tarifáit.<br /> <br /> A két elemzés a másik véglet esetében is találkozott. A kötési rangsor előkelő 3. helyét elfoglaló Biztosító05 mindkét elemzésben anomáliát mutat. Az ösztönös elemzés az utolsó előtti helyre sorolja vissza, a tantárgyi megoldás pedig egyedüliként nem hitelesíti a 14 adatsorból.<br /> <br /> Ez azt mutatja, hogy egyrészt helyénvaló volt a gyanú, hogy a kötési eredmény vizsgálata nagyon félrevezető lehet, másrészt a Biztosító05 tarifáját azért érdemes áttekinteni, mert olyan rejtett hibákat tartalmaz, ami rendkívül kockázatos ügyfélállomány kialakulásához vezethet.<br /> <br /> Végül ki kell térnem a tantárgyi megoldás szerint 2. helyre sorolt Biztosító04 teljesítményére. A Biztosító04 egyedül az újrakötési mutatójában hozott kiemelkedő eredményt. Első pillantásra nem értelmezhető a kiemelt pozíció, de az adatok alaposabb tanulmányozása során észrevehetjük, hogy a magas újrakötési mutató viszonylag alacsony felmondás számmal jár együtt. Vagyis a Biztosító04 ügyfélmegtartásban volt az egyik legerősebb versenyző, s meglátásom szerint ezt díjazta a tantárgyi megoldás a 2. hellyel.<br /> <br /> <br /> Tervezett hasznosság:<br /> <br /> Tantárgyi megoldás tervezett hasznossága véleményem szerint teljesült, a modell igazolta az vizsgálat alapjául szolgáló hipotézist, és megjelölte azokat a versenyszereplőket, amelyekre figyelmet kell fordítani. <br /> <br /> Az ösztönös megoldás valóban ösztönösnek bizonyult, de az eredménye azt mutatja, hogy jó megérzés volt mögötte, még ha pontatlan eredményre is vezetett. Ez a pontatlanság viszont azzal magyarázható, hogy 6 dimenziós helyett csupán 2 dimenziós modellt vizsgáltunk. A megoldás a legfontosabb irányokra így is rámutatott, bár adós maradt a hiteles bizonyítással – így a piaci értéke is indokoltan alacsonyabb, azaz hasznossága is csak részben teljesült.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> A két elemzés közül egyértelműen a tantárgyi módszer bizonyult körültekintőbbnek, komplexebbnek és megbízhatóbbnak. <br /> <br /> Az ösztönös megoldás esetében komoly hitelességi problémák merülnek fel. <br /> <br /> Mivel én eddig csupán az ösztönös megoldással tudtam megközelíteni az ilyen jellegű problémákat, így számomra egyértelműen létrejött az innováció egy olyan megoldás elsajátításával, ami kiküszöböli a hol jó, hol helytelen megérzések bizonytalanságát.<br /> <br /> Most, hogy már tudjuk, hogy mit kell megvizsgálnunk, azt gondolom, érdemes a tantárgyi megoldást bevetni maguknak a tarifáknak a áttekintésére is, ahol hozzávetőleg két nagyságrenddel több változót kell megvizsgálni. <br /> <br /> Úgy gondolom, hogy jelen feladat nem is csupán akkor hasznosul, ha értékesíteni tudom a tervezett 40.000 Ft-os áron, hanem akkor, ha megalapozza azt a hitelességet, aminek bázisán el lehet végezni egy vagy több tarifacsomag összehasonlító vizsgálatát. Egy sikeres összehasonlító elemzés, ami fel tud tárni eddig esetleg rejtett összefüggéseket, érdemi versenyelőnyhöz juttathat bármely szereplőt a KGFB több milliárdos piacán.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63479 2013-01-30T18:48:00Z

<p>Kgfb: /* Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> Biztosítók összehasonlítása a 2012. november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban elért eredményeik alapján.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Cégünk független biztosítási alkuszként vett részt a 2012 november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban, melynek során 14 biztosító társaság KGFB-termékét forgalmazta.<br /> <br /> Az évek óta rendszeresen ismétlődő őszi kampányok „nyertesének” mindig azt a biztosítót szokták megjelölni, amelyik a legtöbb szerződést köti a kampányidőszakban. Ám az elmúlt évek jelentős díjcsökkenése miatt már nem egyértelmű, hogy üzleti értelemben valóban az a nyertes, aki a legtöbb szerződést köti. <br /> <br /> <br /> ==Piaci háttérinformációk==<br /> <br /> A kötelező biztosítás speciális biztosítási termék. <br /> Különlegessége az alábbiak vonásokban jelenik meg:<br /> * Az gépjármű-tulajdonosokat ill. -üzembentartókat törvény kötelezi a termék megvásárlására.<br /> * A termék által megtestesített szolgáltatáscsomag tartalmával a szerződő nem vagy csak jelentéktelen mértékben szembesül (pl. a díjrészletek csekkjeinek kiküldése, esetleg nemzetközi zöldkártya igénylése). <br /> * A szolgáltatást valójában az veszi igénybe a szerződő biztosítójától, akinek a szerződő kárt okozott.<br /> * Ebből következően a szerződők számára a termék/szolgáltatás minősége nem releváns döntési szempont a termék kiválasztásakor.<br /> *A releváns, csaknem kizárólagos szempont a termék ára (Megjegyzés: egy lényegesen kisebb, tudatos fogyasztói csoportban a MÁV Biztosító Egyesület csődje óta megjelenik a döntésben a biztosítótársaság pénzügyi stabilitása).<br /> <br /> A fentiek miatt a KGFB-piac elsősorban a biztosítótársaságok tarifaképzéséről szól, a verseny az évről-évre meghirdetett tarifák között zajlik. A tarifa egy bonyolult, sokváltozós, díjmegállapító algoritmus, amelyet a biztosítási matematikusok állítanak össze a biztosító által megfogalmazott üzletpolitikai céloknak megfelelően az ügyfél- és kárstatisztikák alapján. <br /> A tarifában ölt testet a biztosítók értékesítési stratégiája, az ügyfél-szegmentáció és a szegmensek között felállított preferenciasorrend, amit a kedvezményes és hátrányos díjmódosítók rajzolnak fel. <br /> <br /> Mindebből az (is) következik, hogy a tarifa minőségét, jóságát csak a versenytárs tarifák által meghatározott, folyamatosan változó inerciarendszerben lehet értelmezni. Nincs konstans viszonyítási pont vagy etalon, amihez képest egy tarifa jó vagy rossz.<br /> <br /> A legtöbb, amit a mai rendkívül alacsony átlagdíjak mellett el lehet mondani a jó tarifáról, hogy optimális ügyfélszámot eredményez optimális átlagdíjjal (+;+ kategória). <br /> <br /> Ezzel szemben a rossz tarifa viszont háromféle lehet:<br /> * magas ügyfélszám - alacsony díjakkal (+;-) –&gt; óriási kockázat- és költségnövekedés<br /> * alacsony ügyfélszám - magas díjakkal (-;+) –&gt; életképes üzemi méret alatti működés<br /> * alacsony ügyfélszám – alacsony díjakkal (-;-) –&gt;szegmentációs hiba, kockázatnövekedés<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Előfeltételezésem, hogy csupán a kötések számából ma már nem tudom megállapítani, hogy melyik biztosító mennyire volt sikeres a kampányban. <br /> <br /> Ezért ösztönös, best practice megoldásként modellezem a kampány idején érvényes versenypiacot. Ehhez az értékesítési tényadatokat (kötésszám és átlagdíj) hívom segítségül. A két adatsorból kiszámítom az átlagos kötésszámot (894 db), illetve a súlyozott átlagdíjat (12022 Ft). Ez a két adat adja a piaci modell origóját. Ezután XY koordináta rendszerben ábrázolom az egyes biztosítók kötésszámának és átlagdíjának eltérését a piaci átlagtól, s a koordináta rendszerben így meghatározott területeket hasonlítom össze.<br /> <br /> Az eljárás eredményeként a következők derülnek ki:<br /> <br /> 1. Csupán 3 olyan biztosító van, amelyik a piaci átlag fölötti eredményt produkált (+;+ kategória). Ezek a Biztosító8, Biztosító7 és a Biztosító9. Közülük az első kettő a kötésszámban is az ugyanezen az első két helyen végzett, a Biztosító9 viszont csak az 5. legjobb kötésszámot hozta.<br /> <br /> 2. Az összes többi biztosító átlag alatti eredményt ért el. Meglepetés közöttük a Biztosító5, amelyik kötésszámát tekintve a 3. legjobb eredményt mutatta fel, így elvben a győztesek közé tartozna. Ám rendkívül alacsony átlagdíja miatt ebben az elemzésben csak az utolsó előtti, 13. helyet szerezte meg, vagyis az egyik legrosszabb eredményt mondhatja magáénak a fokozottan kockázatos (+;-,) kategóriában.<br /> <br /> Bár a fenti megoldás „érzésre” közelebb vitt az kampányeredmények helyesebb értelmezéséhez, de természetesen hibája az önkényesen kialakított vonatkozási rendszer. Csupán sejtem, hogy a két kiválasztott mutatószám segíti a legjobban az értelmezést, de ezt bizonyítani nem tudom. <br /> Az viszont biztosan állítható, hogy a többi rendelkezésre álló mutatószám elhagyásával adatot vesztek az elemzésből, így az elemzés biztos, hogy pontatlanabb, mintha ezeket is tudtam volna integrálni vagy tudtam volna bizonyítani, hogy nem relevánsak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> A megoldáshoz használt adatvagyon cégünk saját fejlesztésű marketing adatbázisából származik. Az adatbázist egy intranetes felületen keresztül érjük el. A rendszer segítségével folyamatosan tudjuk monitorozni a kampányok értékesítési eredményeit.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Biztosító01<br /> <br /> Biztosító02<br /> <br /> Biztosító03<br /> <br /> Biztosító04<br /> <br /> Biztosító05<br /> <br /> Biztosító06<br /> <br /> Biztosító07<br /> <br /> Biztosító08<br /> <br /> Biztosító09<br /> <br /> Biztosító10<br /> <br /> Biztosító11<br /> <br /> Biztosító12<br /> <br /> Biztosító13<br /> <br /> Biztosító14<br /> <br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X oszlopok:<br /> <br /> * '''Kötés szám''' (db) - adott biztosító új kötelezős kötéseinek száma a kampányban, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Felmondás szám''' (db) - adott biztosító felmondott kötelezős szerződéseinek száma a kampányban, minél kisebb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Szerzési arány''' (%) - adott biztosítóra vonatkozó kötések és felmondások különbsége az összes kötéshez viszonyítva, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Újrakötési arány''' (%) - adott biztosító újrakötött szerződéseinek aránya a kötések számához viszonyítva, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Átlagdíj''' (Ft) - adott biztosító megkötött szerződéseinek éves átlagdíja, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Díjbevétel''' (MFt) - adott biztosítónál keletkezett összes díjbevétel, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> <br /> Y = modellkonstans (1000)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> * Saját cégünk (cégvezetés, tulajdonosok)<br /> * Biztosítók<br /> * Más biztosításközvetítők<br /> <br /> Mindegyik célcsoport számára kiemelten értékes egy tiszta és megbízható kép a biztosítók (és tarifáik) kampányban nyújtott teljesítményéről. Cégünk, illetve más biztosítási alkuszok egy ilyen információ alapján súlyozni tudják partnerkapcsolataikat és együttműködéseiket a sikeres és a kevésbé sikeres biztosítók között. A biztosítók pedig tüzetesebben tanulmányozhatják a sikeres tarifák ötleteit, szerkezetét, szegmentációját, s ezekből a tapasztalatokból fejleszthetik tovább a maguk tarifálási gyakorlatát.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ösztönös megoldás:<br /> <br /> Költségek:<br /> <br /> * Adatgyűjtés: 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Adatok feldolgozása, táblázatba foglalása 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Elemzés elkészítése 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Összes ráfordított idő: 3 óra (2.500Ft/óra)<br /> * Összes munkadíj: 7.500Ft<br /> * Szoftver (Excel) – rendelkezésre áll, ingyenes)<br /> * Adat beszerzés: ingyenes (saját adat)<br /> * Összes költség: 7.500 Ft<br /> <br /> A megoldás piaci értéke: 20.000Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést.)<br /> <br /> A piaci értéket nem tükröző nyomott árat a saját referenciák, valamint az elemzői tapasztalat hiánya indokolja.<br /> <br /> <br /> Tantárgy szerinti megoldás:<br /> <br /> Költségek:<br /> <br /> * Összes ráfordított idő: 4 óra (2.500Ft/óra)<br /> * Speciális program használata: COCO Ingyenes<br /> * Szoftver (Excel) – rendelkezésre áll, ingyenes)<br /> * Adat beszerzés: ingyenes (saját adat)<br /> * Összes költség: 10.200Ft<br /> <br /> A megoldás piaci értéke: 40.000Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést.) <br /> <br /> A piaci értéket nem tükröző nyomott árat a saját referenciák, valamint az elemzői tapasztalat hiánya indokolja.<br /> <br /> <br /> Hasznosság-különbözet a két megoldás között:<br /> * Költségkülönbözet: 2.700 Ft (10.200 Ft -7.500 Ft) ennyivel drágább a tantárgy szerinti megoldás<br /> * Megoldások érték különbözete: 20.000 Ft ennyivel ér többet a tantárgy szerinti metodikájú megoldás<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Témaválasztás<br /> <br /> 2. Adatgyűjtés. 14 biztosító 2012. november 1. és 2012.december 31 között keletkezett kötelező biztosítás értékesítési adatai cégünk marketing adatbázisából.<br /> <br /> 3. Táblázat elkészítése<br /> <br /> * az objektumok meghatározása (14 biztosító)<br /> * az attribútumok meghatározása (6 értékesítési mutató: Kötés szám, Felmondás szám, Szerzési arány, Újrakötési arány, Átlagdíj, Díjbevétel)<br /> <br /> 4. Az adatvagyont tartalmazó alaptábla elkészítése <br /> <br /> 5. Kimutatás és ellenőrző kimutatás generálása az alaptábla adataiból kimutatásvarázsóval (PIVOT táblák). A kimutatás táblából törlöm a sorok és oszlopok végösszegeit, az ellenőrző táblában viszont ezek bent maradnak, mert elősegítik az elemek ellenőrzését.<br /> <br /> 6. Irányok meghatározása, sorszámozás, rangsorok elkészítése. A B4-G4 cellák értéke határozza meg határozza meg a tulajdonságok irányát ami 0 vagy 1 lehet.<br /> <br /> 7. Inverz rangsorok elkészítése<br /> <br /> 8. Y konstans érték meghatározása (1000)<br /> <br /> 9. My-X használata <br /> <br /> * COCO STD (Fast Feed)<br /> * COCO Y0 (Fast Feed)<br /> <br /> 10. Eredmények rögzítése<br /> <br /> 11. Elemzés elkészítése<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> * A vizsgált 14 biztosítóból 11 átlagos, közel azonos teljesítményt nyújtott a kampányban.<br /> * A kampány nyertese a kiemelkedő teljesítményt nyújtó Biztosító09. <br /> * A nyertesen kívül csupán egy biztosító, a Biztosító04 haladta meg az iparági átlagot szignifikáns mértékben.<br /> * A kötésszámban eredetileg 3. helyet elérő Biztosító05 eredményét nem hitelesnek mutatta ki az inverz ellenőrzés.<br /> * Végül a 14 biztosítóból mindössze egy maradt el az iparági átlagtól (Biztosító03). Ez a társaság viszont nagyságrendileg éppen annyival nyújtott gyengébb teljesítményt a versenytársainál, mint amennyivel meghaladta az átlagot a kampány nyertese. Tehát a nyertes és a vesztes között jelentős szakadék keletkezett.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az ösztönös megoldás és a tantárgyi módszer ugyan eltérő végeredményre vezetett, de mindkettő felhívta a figyelmet a Biztosító09 teljesítményére. Előbbi felhozta a harmadik helyre, utóbbi a kampány győztesének hirdette ki.<br /> <br /> Tehát a Biztosító09 eredményét és tarifáját mindenképpen javasolt legalább olyan tüzetesen megvizsgálni, mint a legjobb kötési eredményeket hozó Biztosító08 és Biztosító07 tarifáit.<br /> <br /> A két elemzés a másik véglet esetében is találkozott. A kötési rangsor előkelő 3. helyét elfoglaló Biztosító05 mindkét elemzésben anomáliát mutat. Az ösztönös elemzés az utolsó előtti helyre sorolja vissza, a tantárgyi megoldás pedig egyedüliként nem hitelesíti a 14 adatsorból.<br /> <br /> Ez azt mutatja, hogy egyrészt helyénvaló volt a gyanú, hogy a kötési eredmény vizsgálata nagyon félrevezető lehet, másrészt a Biztosító05 tarifáját azért érdemes áttekinteni, mert olyan rejtett hibákat tartalmaz, ami rendkívül kockázatos ügyfélállomány kialakulásához vezethet.<br /> <br /> Végül ki kell térnem a tantárgyi megoldás szerint 2. helyre sorolt Biztosító04 teljesítményére. A Biztosító04 egyedül az újrakötési mutatójában hozott kiemelkedő eredményt. Első pillantásra nem értelmezhető a kiemelt pozíció, de az adatok alaposabb tanulmányozása során észrevehetjük, hogy a magas újrakötési mutató viszonylag alacsony felmondás számmal jár együtt. Vagyis a Biztosító04 ügyfélmegtartásban volt az egyik legerősebb versenyző, s meglátásom szerint ezt díjazta a tantárgyi megoldás a 2. hellyel.<br /> <br /> <br /> Tervezett hasznosság:<br /> <br /> Tantárgyi megoldás tervezett hasznossága véleményem szerint teljesült, a modell igazolta az vizsgálat alapjául szolgáló hipotézist, és megjelölte azokat a versenyszereplőket, amelyekre figyelmet kell fordítani. <br /> <br /> Az ösztönös megoldás valóban ösztönösnek bizonyult, de az eredménye azt mutatja, hogy jó megérzés volt mögötte, még ha pontatlan eredményre is vezetett. Ez a pontatlanság viszont azzal magyarázható, hogy 6 dimenziós helyett csupán 2 dimenziós modellt vizsgáltunk. A megoldás a legfontosabb irányokra így is rámutatott, bár adós maradt a hiteles bizonyítással – így a piaci értéke is indokoltan alacsonyabb, azaz hasznossága is csak részben teljesült.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> A két elemzés közül egyértelműen a tantárgyi módszer bizonyult körültekintőbbnek, komplexebbnek és megbízhatóbbnak. <br /> <br /> Az ösztönös megoldás esetében komoly hitelességi problémák merülnek fel. <br /> <br /> Mivel én eddig csupán az ösztönös megoldással tudtam megközelíteni az ilyen jellegű problémákat, így számomra egyértelműen létrejött az innováció egy olyan megoldás elsajátításával, ami kiküszöböli a hol jó, hol helytelen megérzések bizonytalanságát.<br /> <br /> Most, hogy már tudjuk, hogy mit kell megvizsgálnunk, azt gondolom, érdemes a tantárgyi megoldást bevetni maguknak a tarifáknak a áttekintésére is, ahol hozzávetőleg két nagyságrenddel több változót kell megvizsgálni. <br /> <br /> Úgy gondolom, hogy jelen feladat nem is csupán akkor hasznosul, ha értékesíteni tudom a tervezett 40.000 Ft-os áron, hanem akkor, ha megalapozza azt a hitelességet, aminek bázisán el lehet végezni egy vagy több tarifacsomag összehasonlító vizsgálatát. Egy sikeres összehasonlító elemzés, ami fel tud tárni eddig esetleg rejtett összefüggéseket, érdemi versenyelőnyhöz juttathat bármely szereplőt a KGFB több milliárdos piacán.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63478 2013-01-30T18:47:12Z

<p>Kgfb: /* Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> Biztosítók összehasonlítása a 2012. november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban elért eredményeik alapján.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Cégünk független biztosítási alkuszként vett részt a 2012 november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban, melynek során 14 biztosító társaság KGFB-termékét forgalmazta.<br /> <br /> Az évek óta rendszeresen ismétlődő őszi kampányok „nyertesének” mindig azt a biztosítót szokták megjelölni, amelyik a legtöbb szerződést köti a kampányidőszakban. Ám az elmúlt évek jelentős díjcsökkenése miatt már nem egyértelmű, hogy üzleti értelemben valóban az a nyertes, aki a legtöbb szerződést köti. <br /> <br /> <br /> ==Piaci háttérinformációk==<br /> <br /> A kötelező biztosítás speciális biztosítási termék. <br /> Különlegessége az alábbiak vonásokban jelenik meg:<br /> * Az gépjármű-tulajdonosokat ill. -üzembentartókat törvény kötelezi a termék megvásárlására.<br /> * A termék által megtestesített szolgáltatáscsomag tartalmával a szerződő nem vagy csak jelentéktelen mértékben szembesül (pl. a díjrészletek csekkjeinek kiküldése, esetleg nemzetközi zöldkártya igénylése). <br /> * A szolgáltatást valójában az veszi igénybe a szerződő biztosítójától, akinek a szerződő kárt okozott.<br /> * Ebből következően a szerződők számára a termék/szolgáltatás minősége nem releváns döntési szempont a termék kiválasztásakor.<br /> *A releváns, csaknem kizárólagos szempont a termék ára (Megjegyzés: egy lényegesen kisebb, tudatos fogyasztói csoportban a MÁV Biztosító Egyesület csődje óta megjelenik a döntésben a biztosítótársaság pénzügyi stabilitása).<br /> <br /> A fentiek miatt a KGFB-piac elsősorban a biztosítótársaságok tarifaképzéséről szól, a verseny az évről-évre meghirdetett tarifák között zajlik. A tarifa egy bonyolult, sokváltozós, díjmegállapító algoritmus, amelyet a biztosítási matematikusok állítanak össze a biztosító által megfogalmazott üzletpolitikai céloknak megfelelően az ügyfél- és kárstatisztikák alapján. <br /> A tarifában ölt testet a biztosítók értékesítési stratégiája, az ügyfél-szegmentáció és a szegmensek között felállított preferenciasorrend, amit a kedvezményes és hátrányos díjmódosítók rajzolnak fel. <br /> <br /> Mindebből az (is) következik, hogy a tarifa minőségét, jóságát csak a versenytárs tarifák által meghatározott, folyamatosan változó inerciarendszerben lehet értelmezni. Nincs konstans viszonyítási pont vagy etalon, amihez képest egy tarifa jó vagy rossz.<br /> <br /> A legtöbb, amit a mai rendkívül alacsony átlagdíjak mellett el lehet mondani a jó tarifáról, hogy optimális ügyfélszámot eredményez optimális átlagdíjjal (+;+ kategória). <br /> <br /> Ezzel szemben a rossz tarifa viszont háromféle lehet:<br /> * magas ügyfélszám - alacsony díjakkal (+;-) –&gt; óriási kockázat- és költségnövekedés<br /> * alacsony ügyfélszám - magas díjakkal (-;+) –&gt; életképes üzemi méret alatti működés<br /> * alacsony ügyfélszám – alacsony díjakkal (-;-) –&gt;szegmentációs hiba, kockázatnövekedés<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Előfeltételezésem, hogy csupán a kötések számából ma már nem tudom megállapítani, hogy melyik biztosító mennyire volt sikeres a kampányban. <br /> <br /> Ezért ösztönös, best practice megoldásként modellezem a kampány idején érvényes versenypiacot. Ehhez az értékesítési tényadatokat (kötésszám és átlagdíj) hívom segítségül. A két adatsorból kiszámítom az átlagos kötésszámot (894 db), illetve a súlyozott átlagdíjat (12022 Ft). Ez a két adat adja a piaci modell origóját. Ezután XY koordináta rendszerben ábrázolom az egyes biztosítók kötésszámának és átlagdíjának eltérését a piaci átlagtól, s a koordináta rendszerben így meghatározott területeket hasonlítom össze.<br /> <br /> Az eljárás eredményeként a következők derülnek ki:<br /> <br /> 1. Csupán 3 olyan biztosító van, amelyik a piaci átlag fölötti eredményt produkált (+;+ kategória). Ezek a Biztosító8, Biztosító7 és a Biztosító9. Közülük az első kettő a kötésszámban is az ugyanezen az első két helyen végzett, a Biztosító9 viszont csak az 5. legjobb kötésszámot hozta.<br /> <br /> 2. Az összes többi biztosító átlag alatti eredményt ért el. Meglepetés közöttük a Biztosító5, amelyik kötésszámát tekintve a 3. legjobb eredményt mutatta fel, így elvben a győztesek közé tartozna. Ám rendkívül alacsony átlagdíja miatt ebben az elemzésben csak az utolsó előtti, 13. helyet szerezte meg, vagyis az egyik legrosszabb eredményt mondhatja magáénak a fokozottan kockázatos (+;-,) kategóriában.<br /> <br /> Bár a fenti megoldás „érzésre” közelebb vitt az kampányeredmények helyesebb értelmezéséhez, de természetesen hibája az önkényesen kialakított vonatkozási rendszer. Csupán sejtem, hogy a két kiválasztott mutatószám segíti a legjobban az értelmezést, de ezt bizonyítani nem tudom. <br /> Az viszont biztosan állítható, hogy a többi rendelkezésre álló mutatószám elhagyásával adatot vesztek az elemzésből, így az elemzés biztos, hogy pontatlanabb, mintha ezeket is tudtam volna integrálni vagy tudtam volna bizonyítani, hogy nem relevánsak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> A megoldáshoz használt adatvagyon cégünk saját fejlesztésű marketing adatbázisából származik. Az adatbázist egy intranetes felületen keresztül érjük el. A rendszer segítségével folyamatosan tudjuk monitorozni a kampányok értékesítési eredményeit.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Biztosító01<br /> <br /> Biztosító02<br /> <br /> Biztosító03<br /> <br /> Biztosító04<br /> <br /> Biztosító05<br /> <br /> Biztosító06<br /> <br /> Biztosító07<br /> <br /> Biztosító08<br /> <br /> Biztosító09<br /> <br /> Biztosító10<br /> <br /> Biztosító11<br /> <br /> Biztosító12<br /> <br /> Biztosító13<br /> <br /> Biztosító14<br /> <br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X oszlopok:<br /> <br /> * '''Kötés szám''' (db) - adott biztosító új kötelezős kötéseinek száma a kampányban, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Felmondás szám''' (db) - adott biztosító felmondott kötelezős szerződéseinek száma a kampányban, minél kisebb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Szerzési arány''' (%) - adott biztosítóra vonatkozó kötések és felmondások különbsége az összes kötéshez viszonyítva, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Újrakötési arány''' (%) - adott biztosító újrakötött szerződéseinek aránya a kötések számához viszonyítva, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Átlagdíj''' (Ft) - adott biztosító megkötött szerződéseinek éves átlagdíja, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Díjbevétel''' (MFt) - adott biztosítónál keletkezett összes díjbevétel, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> <br /> Y = modellkonstans (1000)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> * Saját cégünk (cégvezetés, tulajdonosok)<br /> * Biztosítók<br /> * Más biztosításközvetítők<br /> <br /> Mindegyik célcsoport számára kiemelten értékes egy tiszta és megbízható kép a biztosítók (és tarifáik) kampányban nyújtott teljesítményéről. Cégünk, illetve más biztosítási alkuszok egy ilyen információ alapján súlyozni tudják partnerkapcsolataikat és együttműködéseiket a sikeres és a kevésbé sikeres biztosítók között. A biztosítók pedig tüzetesebben tanulmányozhatják a sikeres tarifák ötleteit, szerkezetét, szegmentációját, s ezekből a tapasztalatokból fejleszthetik tovább a maguk tarifálási gyakorlatát.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ösztönös megoldás:<br /> <br /> Költségek:<br /> <br /> * Adatgyűjtés: 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Adatok feldolgozása, táblázatba foglalása 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Elemzés elkészítése 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Összes ráfordított idő: 3 óra (2.500Ft/óra)<br /> * Összes munkadíj: 7.500Ft<br /> * Szoftver (Excel) – rendelkezésre áll, ingyenes)<br /> * Adat beszerzés: ingyenes (saját adat)<br /> * Összes költség: 7.500 Ft<br /> <br /> A megoldás piaci értéke: 20.000Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést.)<br /> <br /> A piaci értéket nem tükröző nyomott árat a saját referenciák, valamint az elemzői tapasztalat hiánya indokolja.<br /> <br /> <br /> Tantárgy szerinti megoldás:<br /> <br /> Költségek:<br /> <br /> * Összes ráfordított idő: 4 óra (2.500Ft/óra)<br /> * Speciális program használata: COCO Ingyenes<br /> * Szoftver (Excel) – rendelkezésre áll, ingyenes)<br /> * Adat beszerzés: ingyenes (saját adat)<br /> * Összes költség: 10.200Ft<br /> <br /> A megoldás piaci értéke: 40.000Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést.) <br /> <br /> A piaci értéket nem tükröző nyomott árat a saját referenciák, valamint az elemzői tapasztalat hiánya indokolja.<br /> <br /> <br /> Hasznosság-különbözet a két megoldás között:<br /> * Költségkülönbözet: 2.700 Ft (10.200 Ft -7.500 Ft) ennyivel drágább a tantárgy szerinti megoldás<br /> * Megoldások érték különbözete: 20.000 Ft ennyivel ér többet a tantárgy szerinti metodikájú megoldás<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Témaválasztás<br /> <br /> 2. Adatgyűjtés. 14 biztosító 2012. november 1. és 2012.december 31 között keletkezett kötelező biztosítás értékesítési adatai cégünk marketing adatbázisából.<br /> <br /> 3. Táblázat elkészítése<br /> <br /> * az objektumok meghatározása (14 biztosító)<br /> * az attribútumok meghatározása (6 értékesítési mutató: Kötés szám, Felmondás szám, Szerzési arány, Újrakötési arány, Átlagdíj, Díjbevétel)<br /> <br /> 4. Az adatvagyont tartalmazó alaptábla elkészítése <br /> <br /> 5. Kimutatás és ellenőrző kimutatás generálása az alaptábla adataiból kimutatásvarázsóval (PIVOT táblák). A kimutatás táblából törlöm a sorok és oszlopok végösszegeit, az ellenőrző táblában viszont ezek bent maradnak, mert elősegítik az elemek ellenőrzését.<br /> <br /> 6. Irányok meghatározása, sorszámozás, rangsorok elkészítése. A B4-G4 cellák értéke határozza meg határozza meg a tulajdonságok irányát ami 0 vagy 1 lehet.<br /> <br /> 7. Inverz rangsorok elkészítése<br /> <br /> 8. Y konstans érték meghatározása (1000)<br /> <br /> 9. My-X használata <br /> <br /> * COCO STD (Fast Feed)<br /> * COCO Y0 (Fast Feed)<br /> <br /> 10. Eredmények rögzítése<br /> <br /> 11. Elemzés elkészítése<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> * A vizsgált 14 biztosítóból 11 átlagos, közel azonos teljesítményt nyújtott a kampányban.<br /> * A kampány nyertese a kiemelkedő teljesítményt nyújtó Biztosító09. <br /> * A nyertesen kívül csupán egy biztosító, a Biztosító04 haladta meg az iparági átlagot szignifikáns mértékben.<br /> * A kötésszámban eredetileg 3. helyet elérő Biztosító05 eredményét nem hitelesnek mutatta ki az inverz ellenőrzés.<br /> * Végül a 14 biztosítóból mindössze egy maradt el az iparági átlagtól (Biztosító03). Ez a társaság viszont nagyságrendileg éppen annyival nyújtott gyengébb teljesítményt a versenytársainál, mint amennyivel meghaladta az átlagot a kampány nyertese. Tehát a nyertes és a vesztes között jelentős szakadék keletkezett.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az ösztönös megoldás és a tantárgyi módszer ugyan eltérő végeredményre vezetett, de mindkettő felhívta a figyelmet a Biztosító09 teljesítményére. Előbbi felhozta a harmadik helyre, utóbbi a kampány győztesének hirdette ki.<br /> <br /> Tehát a Biztosító09 eredményét és tarifáját mindenképpen javasolt legalább olyan tüzetesen megvizsgálni, mint a legjobb kötési eredményeket hozó Biztosító08 és Biztosító07 tarifáit.<br /> <br /> A két elemzés a másik véglet esetében is találkozott. A kötési rangsor előkelő 3. helyét elfoglaló Biztosító05 mindkét elemzésben anomáliát mutat. Az ösztönös elemzés az utolsó előtti helyre sorolja vissza, a tantárgyi megoldás pedig egyedüliként nem hitelesíti a 14 adatsorból.<br /> <br /> Ez azt mutatja, hogy egyrészt helyénvaló volt a gyanú, hogy a kötési eredmény vizsgálata nagyon félrevezető lehet, másrészt a Biztosító05 tarifáját azért érdemes áttekinteni, mert olyan rejtett hibákat tartalmaz, ami rendkívül kockázatos ügyfélállomány kialakulásához vezethet.<br /> <br /> Végül ki kell térnem a tantárgyi megoldás szerint 2. helyre sorolt Biztosító04 teljesítményére. A Biztosító04 egyedül az újrakötési mutatójában hozott kiemelkedő eredményt. Első pillantásra nem értelmezhető a kiemelt pozíció, de az adatok alaposabb tanulmányozása során észrevehetjük, hogy a magas újrakötési mutató viszonylag alacsony felmondás számmal jár együtt. Vagyis a Biztosító04 ügyfélmegtartásban volt az egyik legerősebb versenyző, s meglátásom szerint ezt díjazta a tantárgyi megoldás a 2. hellyel.<br /> <br /> <br /> Tervezett hasznosság:<br /> <br /> Tantárgyi megoldás tervezett hasznossága véleményem szerint teljesült, a modell igazolta az vizsgálat alapjául szolgáló hipotézist, és megjelölte azokat a versenyszereplőket, amelyekre figyelmet kell fordítani. <br /> <br /> Az ösztönös megoldás valóban ösztönösnek bizonyult, de az eredménye azt mutatja, hogy jó megérzés volt mögötte, még ha pontatlan eredményre is vezetett. Ez a pontatlanság viszont azzal magyarázható, hogy 6 dimenziós helyett csupán 2 dimenziós modellt vizsgáltunk. A megoldás a legfontosabb irányokra így is rámutatott, bár adós maradt a hiteles bizonyítással – így a piaci értéke is indokoltan alacsonyabb, azaz hasznossága is csak részben teljesült.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> A két elemzés közül egyértelműen a tantárgyi módszer bizonyult körültekintőbbnek, komplexebbnek és megbízhatóbbnak. <br /> <br /> Az ösztönös megoldás esetében komoly hitelességi problémák merülnek fel. <br /> <br /> Mivel én eddig csupán az ösztönös megoldással tudtam megközelíteni az ilyen jellegű problémákat, így számomra egyértelműen létrejött az innováció egy olyan megoldás elsajátításával, ami kiküszöböli a hol jó, hol helytelen megérzések bizonytalanságát.<br /> <br /> Most, hogy már tudjuk, hogy mit kell megvizsgálnunk, azt gondolom, érdemes a tantárgyi megoldást bevetni maguknak a tarifáknak a áttekintésére is, ahol hozzávetőleg két nagyságrenddel több változót kell megvizsgálni. <br /> <br /> Úgy gondolom, hogy jelen feladat nem is csupán akkor hasznosul, ha értékesíteni tudom a tervezett 40.000 Ft-os áron, hanem akkor, ha megalapozza azt a hitelességet, aminek bázisán el lehet végezni egy vagy több tarifacsomag összehasonlító vizsgálatát. Egy sikeres összehasonlító elemzés, ami fel tud tárni eddig esetleg rejtett összefüggéseket, érdemi versenyelőnyhöz juttathat bármely szereplőt a KGFB több milliárdos piacán.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Ide kell megadni:<br /> #milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra<br /> #milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört<br /> &lt;hr&gt;<br /> #Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> #Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján<br /> #Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]<br /> #Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]<br /> &lt;hr&gt;<br /> Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...<br /> &lt;hr&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63477 2013-01-30T18:46:15Z

<p>Kgfb: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> Biztosítók összehasonlítása a 2012. november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban elért eredményeik alapján.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Cégünk független biztosítási alkuszként vett részt a 2012 november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban, melynek során 14 biztosító társaság KGFB-termékét forgalmazta.<br /> <br /> Az évek óta rendszeresen ismétlődő őszi kampányok „nyertesének” mindig azt a biztosítót szokták megjelölni, amelyik a legtöbb szerződést köti a kampányidőszakban. Ám az elmúlt évek jelentős díjcsökkenése miatt már nem egyértelmű, hogy üzleti értelemben valóban az a nyertes, aki a legtöbb szerződést köti. <br /> <br /> <br /> ==Piaci háttérinformációk==<br /> <br /> A kötelező biztosítás speciális biztosítási termék. <br /> Különlegessége az alábbiak vonásokban jelenik meg:<br /> * Az gépjármű-tulajdonosokat ill. -üzembentartókat törvény kötelezi a termék megvásárlására.<br /> * A termék által megtestesített szolgáltatáscsomag tartalmával a szerződő nem vagy csak jelentéktelen mértékben szembesül (pl. a díjrészletek csekkjeinek kiküldése, esetleg nemzetközi zöldkártya igénylése). <br /> * A szolgáltatást valójában az veszi igénybe a szerződő biztosítójától, akinek a szerződő kárt okozott.<br /> * Ebből következően a szerződők számára a termék/szolgáltatás minősége nem releváns döntési szempont a termék kiválasztásakor.<br /> *A releváns, csaknem kizárólagos szempont a termék ára (Megjegyzés: egy lényegesen kisebb, tudatos fogyasztói csoportban a MÁV Biztosító Egyesület csődje óta megjelenik a döntésben a biztosítótársaság pénzügyi stabilitása).<br /> <br /> A fentiek miatt a KGFB-piac elsősorban a biztosítótársaságok tarifaképzéséről szól, a verseny az évről-évre meghirdetett tarifák között zajlik. A tarifa egy bonyolult, sokváltozós, díjmegállapító algoritmus, amelyet a biztosítási matematikusok állítanak össze a biztosító által megfogalmazott üzletpolitikai céloknak megfelelően az ügyfél- és kárstatisztikák alapján. <br /> A tarifában ölt testet a biztosítók értékesítési stratégiája, az ügyfél-szegmentáció és a szegmensek között felállított preferenciasorrend, amit a kedvezményes és hátrányos díjmódosítók rajzolnak fel. <br /> <br /> Mindebből az (is) következik, hogy a tarifa minőségét, jóságát csak a versenytárs tarifák által meghatározott, folyamatosan változó inerciarendszerben lehet értelmezni. Nincs konstans viszonyítási pont vagy etalon, amihez képest egy tarifa jó vagy rossz.<br /> <br /> A legtöbb, amit a mai rendkívül alacsony átlagdíjak mellett el lehet mondani a jó tarifáról, hogy optimális ügyfélszámot eredményez optimális átlagdíjjal (+;+ kategória). <br /> <br /> Ezzel szemben a rossz tarifa viszont háromféle lehet:<br /> * magas ügyfélszám - alacsony díjakkal (+;-) –&gt; óriási kockázat- és költségnövekedés<br /> * alacsony ügyfélszám - magas díjakkal (-;+) –&gt; életképes üzemi méret alatti működés<br /> * alacsony ügyfélszám – alacsony díjakkal (-;-) –&gt;szegmentációs hiba, kockázatnövekedés<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Előfeltételezésem, hogy csupán a kötések számából ma már nem tudom megállapítani, hogy melyik biztosító mennyire volt sikeres a kampányban. <br /> <br /> Ezért ösztönös, best practice megoldásként modellezem a kampány idején érvényes versenypiacot. Ehhez az értékesítési tényadatokat (kötésszám és átlagdíj) hívom segítségül. A két adatsorból kiszámítom az átlagos kötésszámot (894 db), illetve a súlyozott átlagdíjat (12022 Ft). Ez a két adat adja a piaci modell origóját. Ezután XY koordináta rendszerben ábrázolom az egyes biztosítók kötésszámának és átlagdíjának eltérését a piaci átlagtól, s a koordináta rendszerben így meghatározott területeket hasonlítom össze.<br /> <br /> Az eljárás eredményeként a következők derülnek ki:<br /> <br /> 1. Csupán 3 olyan biztosító van, amelyik a piaci átlag fölötti eredményt produkált (+;+ kategória). Ezek a Biztosító8, Biztosító7 és a Biztosító9. Közülük az első kettő a kötésszámban is az ugyanezen az első két helyen végzett, a Biztosító9 viszont csak az 5. legjobb kötésszámot hozta.<br /> <br /> 2. Az összes többi biztosító átlag alatti eredményt ért el. Meglepetés közöttük a Biztosító5, amelyik kötésszámát tekintve a 3. legjobb eredményt mutatta fel, így elvben a győztesek közé tartozna. Ám rendkívül alacsony átlagdíja miatt ebben az elemzésben csak az utolsó előtti, 13. helyet szerezte meg, vagyis az egyik legrosszabb eredményt mondhatja magáénak a fokozottan kockázatos (+;-,) kategóriában.<br /> <br /> Bár a fenti megoldás „érzésre” közelebb vitt az kampányeredmények helyesebb értelmezéséhez, de természetesen hibája az önkényesen kialakított vonatkozási rendszer. Csupán sejtem, hogy a két kiválasztott mutatószám segíti a legjobban az értelmezést, de ezt bizonyítani nem tudom. <br /> Az viszont biztosan állítható, hogy a többi rendelkezésre álló mutatószám elhagyásával adatot vesztek az elemzésből, így az elemzés biztos, hogy pontatlanabb, mintha ezeket is tudtam volna integrálni vagy tudtam volna bizonyítani, hogy nem relevánsak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> A megoldáshoz használt adatvagyon cégünk saját fejlesztésű marketing adatbázisából származik. Az adatbázist egy intranetes felületen keresztül érjük el. A rendszer segítségével folyamatosan tudjuk monitorozni a kampányok értékesítési eredményeit.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Biztosító01<br /> <br /> Biztosító02<br /> <br /> Biztosító03<br /> <br /> Biztosító04<br /> <br /> Biztosító05<br /> <br /> Biztosító06<br /> <br /> Biztosító07<br /> <br /> Biztosító08<br /> <br /> Biztosító09<br /> <br /> Biztosító10<br /> <br /> Biztosító11<br /> <br /> Biztosító12<br /> <br /> Biztosító13<br /> <br /> Biztosító14<br /> <br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X oszlopok:<br /> <br /> * '''Kötés szám''' (db) - adott biztosító új kötelezős kötéseinek száma a kampányban, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Felmondás szám''' (db) - adott biztosító felmondott kötelezős szerződéseinek száma a kampányban, minél kisebb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Szerzési arány''' (%) - adott biztosítóra vonatkozó kötések és felmondások különbsége az összes kötéshez viszonyítva, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Újrakötési arány''' (%) - adott biztosító újrakötött szerződéseinek aránya a kötések számához viszonyítva, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Átlagdíj''' (Ft) - adott biztosító megkötött szerződéseinek éves átlagdíja, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Díjbevétel''' (MFt) - adott biztosítónál keletkezett összes díjbevétel, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> <br /> Y = modellkonstans (1000)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> * Saját cégünk (cégvezetés, tulajdonosok)<br /> * Biztosítók<br /> * Más biztosításközvetítők<br /> <br /> Mindegyik célcsoport számára kiemelten értékes egy tiszta és megbízható kép a biztosítók (és tarifáik) kampányban nyújtott teljesítményéről. Cégünk, illetve más biztosítási alkuszok egy ilyen információ alapján súlyozni tudják partnerkapcsolataikat és együttműködéseiket a sikeres és a kevésbé sikeres biztosítók között. A biztosítók pedig tüzetesebben tanulmányozhatják a sikeres tarifák ötleteit, szerkezetét, szegmentációját, s ezekből a tapasztalatokból fejleszthetik tovább a maguk tarifálási gyakorlatát.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ösztönös megoldás:<br /> <br /> Költségek:<br /> <br /> * Adatgyűjtés: 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Adatok feldolgozása, táblázatba foglalása 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Elemzés elkészítése 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Összes ráfordított idő: 3 óra (2.500Ft/óra)<br /> * Összes munkadíj: 7.500Ft<br /> * Szoftver (Excel) – rendelkezésre áll, ingyenes)<br /> * Adat beszerzés: ingyenes (saját adat)<br /> * Összes költség: 7.500 Ft<br /> <br /> A megoldás piaci értéke: 20.000Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést.)<br /> <br /> A piaci értéket nem tükröző nyomott árat a saját referenciák, valamint az elemzői tapasztalat hiánya indokolja.<br /> <br /> <br /> Tantárgy szerinti megoldás:<br /> <br /> Költségek:<br /> <br /> * Összes ráfordított idő: 4 óra (2.500Ft/óra)<br /> * Speciális program használata: COCO Ingyenes<br /> * Szoftver (Excel) – rendelkezésre áll, ingyenes)<br /> * Adat beszerzés: ingyenes (saját adat)<br /> * Összes költség: 10.200Ft<br /> <br /> A megoldás piaci értéke: 40.000Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést.) <br /> <br /> A piaci értéket nem tükröző nyomott árat a saját referenciák, valamint az elemzői tapasztalat hiánya indokolja.<br /> <br /> <br /> Hasznosság-különbözet a két megoldás között:<br /> * Költségkülönbözet: 2.700 Ft (10.200 Ft -7.500 Ft) ennyivel drágább a tantárgy szerinti megoldás<br /> * Megoldások érték különbözete: 20.000 Ft ennyivel ér többet a tantárgy szerinti metodikájú megoldás<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Témaválasztás<br /> <br /> 2. Adatgyűjtés. 14 biztosító 2012. november 1. és 2012.december 31 között keletkezett kötelező biztosítás értékesítési adatai cégünk marketing adatbázisából.<br /> <br /> 3. Táblázat elkészítése<br /> <br /> * az objektumok meghatározása (14 biztosító)<br /> * az attribútumok meghatározása (6 értékesítési mutató: Kötés szám, Felmondás szám, Szerzési arány, Újrakötési arány, Átlagdíj, Díjbevétel)<br /> <br /> 4. Az adatvagyont tartalmazó alaptábla elkészítése <br /> <br /> 5. Kimutatás és ellenőrző kimutatás generálása az alaptábla adataiból kimutatásvarázsóval (PIVOT táblák). A kimutatás táblából törlöm a sorok és oszlopok végösszegeit, az ellenőrző táblában viszont ezek bent maradnak, mert elősegítik az elemek ellenőrzését.<br /> <br /> 6. Irányok meghatározása, sorszámozás, rangsorok elkészítése. A B4-G4 cellák értéke határozza meg határozza meg a tulajdonságok irányát ami 0 vagy 1 lehet.<br /> <br /> 7. Inverz rangsorok elkészítése<br /> <br /> 8. Y konstans érték meghatározása (1000)<br /> <br /> 9. My-X használata <br /> <br /> * COCO STD (Fast Feed)<br /> * COCO Y0 (Fast Feed)<br /> <br /> 10. Eredmények rögzítése<br /> <br /> 11. Elemzés elkészítése<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> * A vizsgált 14 biztosítóból 11 átlagos, közel azonos teljesítményt nyújtott a kampányban.<br /> * A kampány nyertese a kiemelkedő teljesítményt nyújtó Biztosító09. <br /> * A nyertesen kívül csupán egy biztosító, a Biztosító04 haladta meg az iparági átlagot szignifikáns mértékben.<br /> * A kötésszámban eredetileg 3. helyet elérő Biztosító05 eredményét nem hitelesnek mutatta ki az inverz ellenőrzés.<br /> * Végül a 14 biztosítóból mindössze egy maradt el az iparági átlagtól (Biztosító03). Ez a társaság viszont nagyságrendileg éppen annyival nyújtott gyengébb teljesítményt a versenytársainál, mint amennyivel meghaladta az átlagot a kampány nyertese. Tehát a nyertes és a vesztes között jelentős szakadék keletkezett.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az ösztönös megoldás és a tantárgyi módszer ugyan eltérő végeredményre vezetett, de mindkettő felhívta a figyelmet a Biztosító09 teljesítményére. Előbbi felhozta a harmadik helyre, utóbbi a kampány győztesének hirdette ki.<br /> <br /> Tehát a Biztosító09 eredményét és tarifáját mindenképpen javasolt legalább olyan tüzetesen megvizsgálni, mint a legjobb kötési eredményeket hozó Biztosító08 és Biztosító07 tarifáit.<br /> <br /> A két elemzés a másik véglet esetében is találkozott. A kötési rangsor előkelő 3. helyét elfoglaló Biztosító05 mindkét elemzésben anomáliát mutat. Az ösztönös elemzés az utolsó előtti helyre sorolja vissza, a tantárgyi megoldás pedig egyedüliként nem hitelesíti a 14 adatsorból.<br /> <br /> Ez azt mutatja, hogy egyrészt helyénvaló volt a gyanú, hogy a kötési eredmény vizsgálata nagyon félrevezető lehet, másrészt a Biztosító05 tarifáját azért érdemes áttekinteni, mert olyan rejtett hibákat tartalmaz, ami rendkívül kockázatos ügyfélállomány kialakulásához vezethet.<br /> <br /> Végül ki kell térnem a tantárgyi megoldás szerint 2. helyre sorolt Biztosító04 teljesítményére. A Biztosító04 egyedül az újrakötési mutatójában hozott kiemelkedő eredményt. Első pillantásra nem értelmezhető a kiemelt pozíció, de az adatok alaposabb tanulmányozása során észrevehetjük, hogy a magas újrakötési mutató viszonylag alacsony felmondás számmal jár együtt. Vagyis a Biztosító04 ügyfélmegtartásban volt az egyik legerősebb versenyző, s meglátásom szerint ezt díjazta a tantárgyi megoldás a 2. hellyel.<br /> <br /> <br /> Tervezett hasznosság:<br /> <br /> Tantárgyi megoldás tervezett hasznossága véleményem szerint teljesült, a modell igazolta az vizsgálat alapjául szolgáló hipotézist, és megjelölte azokat a versenyszereplőket, amelyekre figyelmet kell fordítani. <br /> <br /> Az ösztönös megoldás valóban ösztönösnek bizonyult, de az eredménye azt mutatja, hogy jó megérzés volt mögötte, még ha pontatlan eredményre is vezetett. Ez a pontatlanság viszont azzal magyarázható, hogy 6 dimenziós helyett csupán 2 dimenziós modellt vizsgáltunk. A megoldás a legfontosabb irányokra így is rámutatott, bár adós maradt a hiteles bizonyítással – így a piaci értéke is indokoltan alacsonyabb, azaz hasznossága is csak részben teljesült.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> A két elemzés közül egyértelműen a tantárgyi módszer bizonyult körültekintőbbnek, komplexebbnek és megbízhatóbbnak. <br /> <br /> Az ösztönös megoldás esetében komoly hitelességi problémák merülnek fel. <br /> <br /> Mivel én eddig csupán az ösztönös megoldással tudtam megközelíteni az ilyen jellegű problémákat, így számomra egyértelműen létrejött az innováció egy olyan megoldás elsajátításával, ami kiküszöböli a hol jó, hol helytelen megérzések bizonytalanságát.<br /> <br /> Most, hogy már tudjuk, hogy mit kell megvizsgálnunk, azt gondolom, érdemes a tantárgyi megoldást bevetni maguknak a tarifáknak a áttekintésére is, ahol hozzávetőleg két nagyságrenddel több változót kell megvizsgálni. <br /> <br /> Úgy gondolom, hogy jelen feladat nem is csupán akkor hasznosul, ha értékesíteni tudom a tervezett 40.000 Ft-os áron, hanem akkor, ha megalapozza azt a hitelességet, aminek bázisán el lehet végezni egy vagy több tarifacsomag összehasonlító vizsgálatát. Egy sikeres összehasonlító elemzés, ami fel tud tárni eddig esetleg rejtett összefüggéseket, érdemi versenyelőnyhöz juttathat bármely szereplőt a KGFB több milliárdos piacán.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:<br /> #melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van<br /> #hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)<br /> #mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)<br /> #mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]<br /> #mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Ide kell megadni:<br /> #milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra<br /> #milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört<br /> &lt;hr&gt;<br /> #Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> #Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján<br /> #Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]<br /> #Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]<br /> &lt;hr&gt;<br /> Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...<br /> &lt;hr&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63461 2013-01-30T18:22:00Z

<p>Kgfb: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> Biztosítók összehasonlítása a 2012. november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban elért eredményeik alapján.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Cégünk független biztosítási alkuszként vett részt a 2012 november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban, melynek során 14 biztosító társaság KGFB-termékét forgalmazta.<br /> <br /> Az évek óta rendszeresen ismétlődő őszi kampányok „nyertesének” mindig azt a biztosítót szokták megjelölni, amelyik a legtöbb szerződést köti a kampányidőszakban. Ám az elmúlt évek jelentős díjcsökkenése miatt már nem egyértelmű, hogy üzleti értelemben valóban az a nyertes, aki a legtöbb szerződést köti. <br /> <br /> <br /> ==Piaci háttérinformációk==<br /> <br /> A kötelező biztosítás speciális biztosítási termék. <br /> Különlegessége az alábbiak vonásokban jelenik meg:<br /> * Az gépjármű-tulajdonosokat ill. -üzembentartókat törvény kötelezi a termék megvásárlására.<br /> * A termék által megtestesített szolgáltatáscsomag tartalmával a szerződő nem vagy csak jelentéktelen mértékben szembesül (pl. a díjrészletek csekkjeinek kiküldése, esetleg nemzetközi zöldkártya igénylése). <br /> * A szolgáltatást valójában az veszi igénybe a szerződő biztosítójától, akinek a szerződő kárt okozott.<br /> * Ebből következően a szerződők számára a termék/szolgáltatás minősége nem releváns döntési szempont a termék kiválasztásakor.<br /> *A releváns, csaknem kizárólagos szempont a termék ára (Megjegyzés: egy lényegesen kisebb, tudatos fogyasztói csoportban a MÁV Biztosító Egyesület csődje óta megjelenik a döntésben a biztosítótársaság pénzügyi stabilitása).<br /> <br /> A fentiek miatt a KGFB-piac elsősorban a biztosítótársaságok tarifaképzéséről szól, a verseny az évről-évre meghirdetett tarifák között zajlik. A tarifa egy bonyolult, sokváltozós, díjmegállapító algoritmus, amelyet a biztosítási matematikusok állítanak össze a biztosító által megfogalmazott üzletpolitikai céloknak megfelelően az ügyfél- és kárstatisztikák alapján. <br /> A tarifában ölt testet a biztosítók értékesítési stratégiája, az ügyfél-szegmentáció és a szegmensek között felállított preferenciasorrend, amit a kedvezményes és hátrányos díjmódosítók rajzolnak fel. <br /> <br /> Mindebből az (is) következik, hogy a tarifa minőségét, jóságát csak a versenytárs tarifák által meghatározott, folyamatosan változó inerciarendszerben lehet értelmezni. Nincs konstans viszonyítási pont vagy etalon, amihez képest egy tarifa jó vagy rossz.<br /> <br /> A legtöbb, amit a mai rendkívül alacsony átlagdíjak mellett el lehet mondani a jó tarifáról, hogy optimális ügyfélszámot eredményez optimális átlagdíjjal (+;+ kategória). <br /> <br /> Ezzel szemben a rossz tarifa viszont háromféle lehet:<br /> * magas ügyfélszám - alacsony díjakkal (+;-) –&gt; óriási kockázat- és költségnövekedés<br /> * alacsony ügyfélszám - magas díjakkal (-;+) –&gt; életképes üzemi méret alatti működés<br /> * alacsony ügyfélszám – alacsony díjakkal (-;-) –&gt;szegmentációs hiba, kockázatnövekedés<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Előfeltételezésem, hogy csupán a kötések számából ma már nem tudom megállapítani, hogy melyik biztosító mennyire volt sikeres a kampányban. <br /> <br /> Ezért ösztönös, best practice megoldásként modellezem a kampány idején érvényes versenypiacot. Ehhez az értékesítési tényadatokat (kötésszám és átlagdíj) hívom segítségül. A két adatsorból kiszámítom az átlagos kötésszámot (894 db), illetve a súlyozott átlagdíjat (12022 Ft). Ez a két adat adja a piaci modell origóját. Ezután XY koordináta rendszerben ábrázolom az egyes biztosítók kötésszámának és átlagdíjának eltérését a piaci átlagtól, s a koordináta rendszerben így meghatározott területeket hasonlítom össze.<br /> <br /> Az eljárás eredményeként a következők derülnek ki:<br /> <br /> 1. Csupán 3 olyan biztosító van, amelyik a piaci átlag fölötti eredményt produkált (+;+ kategória). Ezek a Biztosító8, Biztosító7 és a Biztosító9. Közülük az első kettő a kötésszámban is az ugyanezen az első két helyen végzett, a Biztosító9 viszont csak az 5. legjobb kötésszámot hozta.<br /> <br /> 2. Az összes többi biztosító átlag alatti eredményt ért el. Meglepetés közöttük a Biztosító5, amelyik kötésszámát tekintve a 3. legjobb eredményt mutatta fel, így elvben a győztesek közé tartozna. Ám rendkívül alacsony átlagdíja miatt ebben az elemzésben csak az utolsó előtti, 13. helyet szerezte meg, vagyis az egyik legrosszabb eredményt mondhatja magáénak a fokozottan kockázatos (+;-,) kategóriában.<br /> <br /> Bár a fenti megoldás „érzésre” közelebb vitt az kampányeredmények helyesebb értelmezéséhez, de természetesen hibája az önkényesen kialakított vonatkozási rendszer. Csupán sejtem, hogy a két kiválasztott mutatószám segíti a legjobban az értelmezést, de ezt bizonyítani nem tudom. <br /> Az viszont biztosan állítható, hogy a többi rendelkezésre álló mutatószám elhagyásával adatot vesztek az elemzésből, így az elemzés biztos, hogy pontatlanabb, mintha ezeket is tudtam volna integrálni vagy tudtam volna bizonyítani, hogy nem relevánsak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> A megoldáshoz használt adatvagyon cégünk saját fejlesztésű marketing adatbázisából származik. Az adatbázist egy intranetes felületen keresztül érjük el. A rendszer segítségével folyamatosan tudjuk monitorozni a kampányok értékesítési eredményeit.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Biztosító01<br /> <br /> Biztosító02<br /> <br /> Biztosító03<br /> <br /> Biztosító04<br /> <br /> Biztosító05<br /> <br /> Biztosító06<br /> <br /> Biztosító07<br /> <br /> Biztosító08<br /> <br /> Biztosító09<br /> <br /> Biztosító10<br /> <br /> Biztosító11<br /> <br /> Biztosító12<br /> <br /> Biztosító13<br /> <br /> Biztosító14<br /> <br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X oszlopok:<br /> <br /> * '''Kötés szám''' (db) - adott biztosító új kötelezős kötéseinek száma a kampányban, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Felmondás szám''' (db) - adott biztosító felmondott kötelezős szerződéseinek száma a kampányban, minél kisebb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Szerzési arány''' (%) - adott biztosítóra vonatkozó kötések és felmondások különbsége az összes kötéshez viszonyítva, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Újrakötési arány''' (%) - adott biztosító újrakötött szerződéseinek aránya a kötések számához viszonyítva, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Átlagdíj''' (Ft) - adott biztosító megkötött szerződéseinek éves átlagdíja, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Díjbevétel''' (MFt) - adott biztosítónál keletkezett összes díjbevétel, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> <br /> Y = modellkonstans (1000)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> * Saját cégünk (cégvezetés, tulajdonosok)<br /> * Biztosítók<br /> * Más biztosításközvetítők<br /> <br /> Mindegyik célcsoport számára kiemelten értékes egy tiszta és megbízható kép a biztosítók (és tarifáik) kampányban nyújtott teljesítményéről. Cégünk, illetve más biztosítási alkuszok egy ilyen információ alapján súlyozni tudják partnerkapcsolataikat és együttműködéseiket a sikeres és a kevésbé sikeres biztosítók között. A biztosítók pedig tüzetesebben tanulmányozhatják a sikeres tarifák ötleteit, szerkezetét, szegmentációját, s ezekből a tapasztalatokból fejleszthetik tovább a maguk tarifálási gyakorlatát.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ösztönös megoldás:<br /> <br /> Költségek:<br /> <br /> * Adatgyűjtés: 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Adatok feldolgozása, táblázatba foglalása 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Elemzés elkészítése 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Összes ráfordított idő: 3 óra (2.500Ft/óra)<br /> * Összes munkadíj: 7.500Ft<br /> * Szoftver (Excel) – rendelkezésre áll, ingyenes)<br /> * Adat beszerzés: ingyenes (saját adat)<br /> * Összes költség: 7.500 Ft<br /> <br /> A megoldás piaci értéke: 20.000Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést.)<br /> <br /> A piaci értéket nem tükröző nyomott árat a saját referenciák, valamint az elemzői tapasztalat hiánya indokolja.<br /> <br /> <br /> Tantárgy szerinti megoldás:<br /> <br /> Költségek:<br /> <br /> * Összes ráfordított idő: 4 óra (2.500Ft/óra)<br /> * Speciális program használata: COCO Ingyenes<br /> * Szoftver (Excel) – rendelkezésre áll, ingyenes)<br /> * Adat beszerzés: ingyenes (saját adat)<br /> * Összes költség: 10.200Ft<br /> <br /> A megoldás piaci értéke: 40.000Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést.) <br /> <br /> A piaci értéket nem tükröző nyomott árat a saját referenciák, valamint az elemzői tapasztalat hiánya indokolja.<br /> <br /> <br /> Hasznosság-különbözet a két megoldás között:<br /> * Költségkülönbözet: 2.700 Ft (10.200 Ft -7.500 Ft) ennyivel drágább a tantárgy szerinti megoldás<br /> * Megoldások érték különbözete: 20.000 Ft ennyivel ér többet a tantárgy szerinti metodikájú megoldás<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Témaválasztás<br /> <br /> 2. Adatgyűjtés. 14 biztosító 2012. november 1. és 2012.december 31 között keletkezett kötelező biztosítás értékesítési adatai cégünk marketing adatbázisából.<br /> <br /> 3. Táblázat elkészítése<br /> <br /> * az objektumok meghatározása (14 biztosító)<br /> * az attribútumok meghatározása (6 értékesítési mutató: Kötés szám, Felmondás szám, Szerzési arány, Újrakötési arány, Átlagdíj, Díjbevétel)<br /> <br /> 4. Az adatvagyont tartalmazó alaptábla elkészítése <br /> <br /> 5. Kimutatás és ellenőrző kimutatás generálása az alaptábla adataiból kimutatásvarázsóval (PIVOT táblák). A kimutatás táblából törlöm a sorok és oszlopok végösszegeit, az ellenőrző táblában viszont ezek bent maradnak, mert elősegítik az elemek ellenőrzését.<br /> <br /> 6. Irányok meghatározása, sorszámozás, rangsorok elkészítése. A B4-G4 cellák értéke határozza meg határozza meg a tulajdonságok irányát ami 0 vagy 1 lehet.<br /> <br /> 7. Inverz rangsorok elkészítése<br /> <br /> 8. Y konstans érték meghatározása (1000)<br /> <br /> 9. My-X használata <br /> <br /> * COCO STD (Fast Feed)<br /> * COCO Y0 (Fast Feed)<br /> <br /> 10. Eredmények rögzítése<br /> <br /> 11. Elemzés elkészítése<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> * A vizsgált 14 biztosítóból 11 átlagos, közel azonos teljesítményt nyújtott a kampányban.<br /> * A kampány nyertese a kiemelkedő teljesítményt nyújtó Biztosító09. <br /> * A nyertesen kívül csupán egy biztosító, a Biztosító04 haladta meg az iparági átlagot szignifikáns mértékben.<br /> * A kötésszámban eredetileg 3. helyet elérő Biztosító05 eredményét nem hitelesnek mutatta ki az inverz ellenőrzés.<br /> * Végül a 14 biztosítóból mindössze egy maradt el az iparági átlagtól (Biztosító03). Ez a társaság viszont nagyságrendileg éppen annyival nyújtott gyengébb teljesítményt a versenytársainál, mint amennyivel meghaladta az átlagot a kampány nyertese. Tehát a nyertes és a vesztes között jelentős szakadék keletkezett.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az ösztönös megoldás és a tantárgyi módszer ugyan eltérő végeredményre vezetett, de mindkettő felhívta a figyelmet a Biztosító09 teljesítményére. Előbbi felhozta a harmadik helyre, utóbbi a kampány győztesének hirdette ki.<br /> <br /> Tehát a Biztosító09 eredményét és tarifáját mindenképpen javasolt legalább olyan tüzetesen megvizsgálni, mint a legjobb kötési eredményeket hozó Biztosító08 és Biztosító07 tarifáit.<br /> <br /> A két elemzés a másik véglet esetében is találkozott. A kötési rangsor előkelő 3. helyét elfoglaló Biztosító05 mindkét elemzésben anomáliát mutat. Az ösztönös elemzés az utolsó előtti helyre sorolja vissza, a tantárgyi megoldás pedig egyedüliként nem hitelesíti a 14 adatsorból.<br /> <br /> Ez azt mutatja, hogy egyrészt helyénvaló volt a gyanú, hogy a kötési eredmény vizsgálata nagyon félrevezető lehet, másrészt a Biztosító05 tarifáját azért érdemes áttekinteni, mert olyan rejtett hibákat tartalmaz, ami rendkívül kockázatos ügyfélállomány kialakulásához vezethet.<br /> <br /> Végül ki kell térnem a tantárgyi megoldás szerint 2. helyre sorolt Biztosító04 teljesítményére. A Biztosító04 egyedül az újrakötési mutatójában hozott kiemelkedő eredményt. Első pillantásra nem értelmezhető a kiemelt pozíció, de az adatok alaposabb tanulmányozása során észrevehetjük, hogy a magas újrakötési mutató viszonylag alacsony felmondás számmal jár együtt. Vagyis a Biztosító04 ügyfélmegtartásban volt az egyik legerősebb versenyző, s meglátásom szerint ezt díjazta a tantárgyi megoldás a 2. hellyel.<br /> <br /> <br /> Tervezett hasznosság:<br /> <br /> Tantárgyi megoldás tervezett hasznossága véleményem szerint teljesült, a modell igazolta az vizsgálat alapjául szolgáló hipotézist, és megjelölte azokat a versenyszereplőket, amelyekre figyelmet kell fordítani. <br /> <br /> Az ösztönös megoldás valóban ösztönösnek bizonyult, de az eredménye azt mutatja, hogy jó megérzés volt mögötte, még ha pontatlan eredményre is vezetett. Ez a pontatlanság viszont azzal magyarázható, hogy 6 dimenziós helyett csupán 2 dimenziós modellt vizsgáltunk. A megoldás a legfontosabb irányokra így is rámutatott, bár adós maradt a hiteles bizonyítással – így a piaci értéke is indokoltan alacsonyabb, azaz hasznossága is csak részben teljesült.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?<br /> *A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.<br /> *A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?<br /> *Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...<br /> <br /> <br /> demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:<br /> #melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van<br /> #hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)<br /> #mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)<br /> #mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]<br /> #mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Ide kell megadni:<br /> #milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra<br /> #milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört<br /> &lt;hr&gt;<br /> #Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> #Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján<br /> #Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]<br /> #Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]<br /> &lt;hr&gt;<br /> Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...<br /> &lt;hr&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63449 2013-01-30T17:50:42Z

<p>Kgfb: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> Biztosítók összehasonlítása a 2012. november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban elért eredményeik alapján.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Cégünk független biztosítási alkuszként vett részt a 2012 november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban, melynek során 14 biztosító társaság KGFB-termékét forgalmazta.<br /> <br /> Az évek óta rendszeresen ismétlődő őszi kampányok „nyertesének” mindig azt a biztosítót szokták megjelölni, amelyik a legtöbb szerződést köti a kampányidőszakban. Ám az elmúlt évek jelentős díjcsökkenése miatt már nem egyértelmű, hogy üzleti értelemben valóban az a nyertes, aki a legtöbb szerződést köti. <br /> <br /> <br /> ==Piaci háttérinformációk==<br /> <br /> A kötelező biztosítás speciális biztosítási termék. <br /> Különlegessége az alábbiak vonásokban jelenik meg:<br /> * Az gépjármű-tulajdonosokat ill. -üzembentartókat törvény kötelezi a termék megvásárlására.<br /> * A termék által megtestesített szolgáltatáscsomag tartalmával a szerződő nem vagy csak jelentéktelen mértékben szembesül (pl. a díjrészletek csekkjeinek kiküldése, esetleg nemzetközi zöldkártya igénylése). <br /> * A szolgáltatást valójában az veszi igénybe a szerződő biztosítójától, akinek a szerződő kárt okozott.<br /> * Ebből következően a szerződők számára a termék/szolgáltatás minősége nem releváns döntési szempont a termék kiválasztásakor.<br /> *A releváns, csaknem kizárólagos szempont a termék ára (Megjegyzés: egy lényegesen kisebb, tudatos fogyasztói csoportban a MÁV Biztosító Egyesület csődje óta megjelenik a döntésben a biztosítótársaság pénzügyi stabilitása).<br /> <br /> A fentiek miatt a KGFB-piac elsősorban a biztosítótársaságok tarifaképzéséről szól, a verseny az évről-évre meghirdetett tarifák között zajlik. A tarifa egy bonyolult, sokváltozós, díjmegállapító algoritmus, amelyet a biztosítási matematikusok állítanak össze a biztosító által megfogalmazott üzletpolitikai céloknak megfelelően az ügyfél- és kárstatisztikák alapján. <br /> A tarifában ölt testet a biztosítók értékesítési stratégiája, az ügyfél-szegmentáció és a szegmensek között felállított preferenciasorrend, amit a kedvezményes és hátrányos díjmódosítók rajzolnak fel. <br /> <br /> Mindebből az (is) következik, hogy a tarifa minőségét, jóságát csak a versenytárs tarifák által meghatározott, folyamatosan változó inerciarendszerben lehet értelmezni. Nincs konstans viszonyítási pont vagy etalon, amihez képest egy tarifa jó vagy rossz.<br /> <br /> A legtöbb, amit a mai rendkívül alacsony átlagdíjak mellett el lehet mondani a jó tarifáról, hogy optimális ügyfélszámot eredményez optimális átlagdíjjal (+;+ kategória). <br /> <br /> Ezzel szemben a rossz tarifa viszont háromféle lehet:<br /> * magas ügyfélszám - alacsony díjakkal (+;-) –&gt; óriási kockázat- és költségnövekedés<br /> * alacsony ügyfélszám - magas díjakkal (-;+) –&gt; életképes üzemi méret alatti működés<br /> * alacsony ügyfélszám – alacsony díjakkal (-;-) –&gt;szegmentációs hiba, kockázatnövekedés<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Előfeltételezésem, hogy csupán a kötések számából ma már nem tudom megállapítani, hogy melyik biztosító mennyire volt sikeres a kampányban. <br /> <br /> Ezért ösztönös, best practice megoldásként modellezem a kampány idején érvényes versenypiacot. Ehhez az értékesítési tényadatokat (kötésszám és átlagdíj) hívom segítségül. A két adatsorból kiszámítom az átlagos kötésszámot (894 db), illetve a súlyozott átlagdíjat (12022 Ft). Ez a két adat adja a piaci modell origóját. Ezután XY koordináta rendszerben ábrázolom az egyes biztosítók kötésszámának és átlagdíjának eltérését a piaci átlagtól, s a koordináta rendszerben így meghatározott területeket hasonlítom össze.<br /> <br /> Az eljárás eredményeként a következők derülnek ki:<br /> <br /> 1. Csupán 3 olyan biztosító van, amelyik a piaci átlag fölötti eredményt produkált (+;+ kategória). Ezek a Biztosító8, Biztosító7 és a Biztosító9. Közülük az első kettő a kötésszámban is az ugyanezen az első két helyen végzett, a Biztosító9 viszont csak az 5. legjobb kötésszámot hozta.<br /> <br /> 2. Az összes többi biztosító átlag alatti eredményt ért el. Meglepetés közöttük a Biztosító5, amelyik kötésszámát tekintve a 3. legjobb eredményt mutatta fel, így elvben a győztesek közé tartozna. Ám rendkívül alacsony átlagdíja miatt ebben az elemzésben csak az utolsó előtti, 13. helyet szerezte meg, vagyis az egyik legrosszabb eredményt mondhatja magáénak a fokozottan kockázatos (+;-,) kategóriában.<br /> <br /> Bár a fenti megoldás „érzésre” közelebb vitt az kampányeredmények helyesebb értelmezéséhez, de természetesen hibája az önkényesen kialakított vonatkozási rendszer. Csupán sejtem, hogy a két kiválasztott mutatószám segíti a legjobban az értelmezést, de ezt bizonyítani nem tudom. <br /> Az viszont biztosan állítható, hogy a többi rendelkezésre álló mutatószám elhagyásával adatot vesztek az elemzésből, így az elemzés biztos, hogy pontatlanabb, mintha ezeket is tudtam volna integrálni vagy tudtam volna bizonyítani, hogy nem relevánsak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> A megoldáshoz használt adatvagyon cégünk saját fejlesztésű marketing adatbázisából származik. Az adatbázist egy intranetes felületen keresztül érjük el. A rendszer segítségével folyamatosan tudjuk monitorozni a kampányok értékesítési eredményeit.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Biztosító01<br /> <br /> Biztosító02<br /> <br /> Biztosító03<br /> <br /> Biztosító04<br /> <br /> Biztosító05<br /> <br /> Biztosító06<br /> <br /> Biztosító07<br /> <br /> Biztosító08<br /> <br /> Biztosító09<br /> <br /> Biztosító10<br /> <br /> Biztosító11<br /> <br /> Biztosító12<br /> <br /> Biztosító13<br /> <br /> Biztosító14<br /> <br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X oszlopok:<br /> <br /> * '''Kötés szám''' (db) - adott biztosító új kötelezős kötéseinek száma a kampányban, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Felmondás szám''' (db) - adott biztosító felmondott kötelezős szerződéseinek száma a kampányban, minél kisebb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Szerzési arány''' (%) - adott biztosítóra vonatkozó kötések és felmondások különbsége az összes kötéshez viszonyítva, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Újrakötési arány''' (%) - adott biztosító újrakötött szerződéseinek aránya a kötések számához viszonyítva, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Átlagdíj''' (Ft) - adott biztosító megkötött szerződéseinek éves átlagdíja, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Díjbevétel''' (MFt) - adott biztosítónál keletkezett összes díjbevétel, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> <br /> Y = modellkonstans (1000)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> * Saját cégünk (cégvezetés, tulajdonosok)<br /> * Biztosítók<br /> * Más biztosításközvetítők<br /> <br /> Mindegyik célcsoport számára kiemelten értékes egy tiszta és megbízható kép a biztosítók (és tarifáik) kampányban nyújtott teljesítményéről. Cégünk, illetve más biztosítási alkuszok egy ilyen információ alapján súlyozni tudják partnerkapcsolataikat és együttműködéseiket a sikeres és a kevésbé sikeres biztosítók között. A biztosítók pedig tüzetesebben tanulmányozhatják a sikeres tarifák ötleteit, szerkezetét, szegmentációját, s ezekből a tapasztalatokból fejleszthetik tovább a maguk tarifálási gyakorlatát.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ösztönös megoldás:<br /> <br /> Költségek:<br /> <br /> * Adatgyűjtés: 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Adatok feldolgozása, táblázatba foglalása 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Elemzés elkészítése 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Összes ráfordított idő: 3 óra (2.500Ft/óra)<br /> * Összes munkadíj: 7.500Ft<br /> * Szoftver (Excel) – rendelkezésre áll, ingyenes)<br /> * Adat beszerzés: ingyenes (saját adat)<br /> * Összes költség: 7.500 Ft<br /> <br /> A megoldás piaci értéke: 20.000Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést.)<br /> <br /> A piaci értéket nem tükröző nyomott árat a saját referenciák, valamint az elemzői tapasztalat hiánya indokolja.<br /> <br /> <br /> Tantárgy szerinti megoldás:<br /> <br /> Költségek:<br /> <br /> * Összes ráfordított idő: 4 óra (2.500Ft/óra)<br /> * Speciális program használata: COCO Ingyenes<br /> * Szoftver (Excel) – rendelkezésre áll, ingyenes)<br /> * Adat beszerzés: ingyenes (saját adat)<br /> * Összes költség: 10.200Ft<br /> <br /> A megoldás piaci értéke: 40.000Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést.) <br /> <br /> A piaci értéket nem tükröző nyomott árat a saját referenciák, valamint az elemzői tapasztalat hiánya indokolja.<br /> <br /> <br /> Hasznosság-különbözet a két megoldás között:<br /> * Költségkülönbözet: 2.700 Ft (10.200 Ft -7.500 Ft) ennyivel drágább a tantárgy szerinti megoldás<br /> * Megoldások érték különbözete: 20.000 Ft ennyivel ér többet a tantárgy szerinti metodikájú megoldás<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Témaválasztás<br /> <br /> 2. Adatgyűjtés. 14 biztosító 2012. november 1. és 2012.december 31 között keletkezett kötelező biztosítás értékesítési adatai cégünk marketing adatbázisából.<br /> <br /> 3. Táblázat elkészítése<br /> <br /> * az objektumok meghatározása (14 biztosító)<br /> * az attribútumok meghatározása (6 értékesítési mutató: Kötés szám, Felmondás szám, Szerzési arány, Újrakötési arány, Átlagdíj, Díjbevétel)<br /> <br /> 4. Az adatvagyont tartalmazó alaptábla elkészítése <br /> <br /> 5. Kimutatás és ellenőrző kimutatás generálása az alaptábla adataiból kimutatásvarázsóval (PIVOT táblák). A kimutatás táblából törlöm a sorok és oszlopok végösszegeit, az ellenőrző táblában viszont ezek bent maradnak, mert elősegítik az elemek ellenőrzését.<br /> <br /> 6. Irányok meghatározása, sorszámozás, rangsorok elkészítése. A B4-G4 cellák értéke határozza meg határozza meg a tulajdonságok irányát ami 0 vagy 1 lehet.<br /> <br /> 7. Inverz rangsorok elkészítése<br /> <br /> 8. Y konstans érték meghatározása (1000)<br /> <br /> 9. My-X használata <br /> <br /> * COCO STD (Fast Feed)<br /> * COCO Y0 (Fast Feed)<br /> <br /> 10. Eredmények rögzítése<br /> <br /> 11. Elemzés elkészítése<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> * A vizsgált 14 biztosítóból 11 átlagos, közel azonos teljesítményt nyújtott a kampányban.<br /> * A kampány nyertese a kiemelkedő teljesítményt nyújtó Biztosító09. <br /> * A nyertesen kívül csupán egy biztosító, a Biztosító04 haladta meg az iparági átlagot szignifikáns mértékben.<br /> * A kötésszámban eredetileg 3. helyet elérő Biztosító05 eredményét nem hitelesnek mutatta ki az inverz ellenőrzés.<br /> * Végül a 14 biztosítóból mindössze egy maradt el az iparági átlagtól (Biztosító03). Ez a társaság viszont nagyságrendileg éppen annyival nyújtott gyengébb teljesítményt a versenytársainál, mint amennyivel meghaladta az átlagot a kampány nyertese. Tehát a nyertes és a vesztes között jelentős szakadék keletkezett.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> #meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> #végső győztest kell hirdetni<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?<br /> *A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.<br /> *A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?<br /> *Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...<br /> <br /> <br /> demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:<br /> #melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van<br /> #hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)<br /> #mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)<br /> #mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]<br /> #mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Ide kell megadni:<br /> #milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra<br /> #milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört<br /> &lt;hr&gt;<br /> #Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> #Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján<br /> #Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]<br /> #Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]<br /> &lt;hr&gt;<br /> Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...<br /> &lt;hr&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63448 2013-01-30T17:33:13Z

<p>Kgfb: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> Biztosítók összehasonlítása a 2012. november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban elért eredményeik alapján.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Cégünk független biztosítási alkuszként vett részt a 2012 november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban, melynek során 14 biztosító társaság KGFB-termékét forgalmazta.<br /> <br /> Az évek óta rendszeresen ismétlődő őszi kampányok „nyertesének” mindig azt a biztosítót szokták megjelölni, amelyik a legtöbb szerződést köti a kampányidőszakban. Ám az elmúlt évek jelentős díjcsökkenése miatt már nem egyértelmű, hogy üzleti értelemben valóban az a nyertes, aki a legtöbb szerződést köti. <br /> <br /> <br /> ==Piaci háttérinformációk==<br /> <br /> A kötelező biztosítás speciális biztosítási termék. <br /> Különlegessége az alábbiak vonásokban jelenik meg:<br /> * Az gépjármű-tulajdonosokat ill. -üzembentartókat törvény kötelezi a termék megvásárlására.<br /> * A termék által megtestesített szolgáltatáscsomag tartalmával a szerződő nem vagy csak jelentéktelen mértékben szembesül (pl. a díjrészletek csekkjeinek kiküldése, esetleg nemzetközi zöldkártya igénylése). <br /> * A szolgáltatást valójában az veszi igénybe a szerződő biztosítójától, akinek a szerződő kárt okozott.<br /> * Ebből következően a szerződők számára a termék/szolgáltatás minősége nem releváns döntési szempont a termék kiválasztásakor.<br /> *A releváns, csaknem kizárólagos szempont a termék ára (Megjegyzés: egy lényegesen kisebb, tudatos fogyasztói csoportban a MÁV Biztosító Egyesület csődje óta megjelenik a döntésben a biztosítótársaság pénzügyi stabilitása).<br /> <br /> A fentiek miatt a KGFB-piac elsősorban a biztosítótársaságok tarifaképzéséről szól, a verseny az évről-évre meghirdetett tarifák között zajlik. A tarifa egy bonyolult, sokváltozós, díjmegállapító algoritmus, amelyet a biztosítási matematikusok állítanak össze a biztosító által megfogalmazott üzletpolitikai céloknak megfelelően az ügyfél- és kárstatisztikák alapján. <br /> A tarifában ölt testet a biztosítók értékesítési stratégiája, az ügyfél-szegmentáció és a szegmensek között felállított preferenciasorrend, amit a kedvezményes és hátrányos díjmódosítók rajzolnak fel. <br /> <br /> Mindebből az (is) következik, hogy a tarifa minőségét, jóságát csak a versenytárs tarifák által meghatározott, folyamatosan változó inerciarendszerben lehet értelmezni. Nincs konstans viszonyítási pont vagy etalon, amihez képest egy tarifa jó vagy rossz.<br /> <br /> A legtöbb, amit a mai rendkívül alacsony átlagdíjak mellett el lehet mondani a jó tarifáról, hogy optimális ügyfélszámot eredményez optimális átlagdíjjal (+;+ kategória). <br /> <br /> Ezzel szemben a rossz tarifa viszont háromféle lehet:<br /> * magas ügyfélszám - alacsony díjakkal (+;-) –&gt; óriási kockázat- és költségnövekedés<br /> * alacsony ügyfélszám - magas díjakkal (-;+) –&gt; életképes üzemi méret alatti működés<br /> * alacsony ügyfélszám – alacsony díjakkal (-;-) –&gt;szegmentációs hiba, kockázatnövekedés<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Előfeltételezésem, hogy csupán a kötések számából ma már nem tudom megállapítani, hogy melyik biztosító mennyire volt sikeres a kampányban. <br /> <br /> Ezért ösztönös, best practice megoldásként modellezem a kampány idején érvényes versenypiacot. Ehhez az értékesítési tényadatokat (kötésszám és átlagdíj) hívom segítségül. A két adatsorból kiszámítom az átlagos kötésszámot (894 db), illetve a súlyozott átlagdíjat (12022 Ft). Ez a két adat adja a piaci modell origóját. Ezután XY koordináta rendszerben ábrázolom az egyes biztosítók kötésszámának és átlagdíjának eltérését a piaci átlagtól, s a koordináta rendszerben így meghatározott területeket hasonlítom össze.<br /> <br /> Az eljárás eredményeként a következők derülnek ki:<br /> <br /> 1. Csupán 3 olyan biztosító van, amelyik a piaci átlag fölötti eredményt produkált (+;+ kategória). Ezek a Biztosító8, Biztosító7 és a Biztosító9. Közülük az első kettő a kötésszámban is az ugyanezen az első két helyen végzett, a Biztosító9 viszont csak az 5. legjobb kötésszámot hozta.<br /> <br /> 2. Az összes többi biztosító átlag alatti eredményt ért el. Meglepetés közöttük a Biztosító5, amelyik kötésszámát tekintve a 3. legjobb eredményt mutatta fel, így elvben a győztesek közé tartozna. Ám rendkívül alacsony átlagdíja miatt ebben az elemzésben csak az utolsó előtti, 13. helyet szerezte meg, vagyis az egyik legrosszabb eredményt mondhatja magáénak a fokozottan kockázatos (+;-,) kategóriában.<br /> <br /> Bár a fenti megoldás „érzésre” közelebb vitt az kampányeredmények helyesebb értelmezéséhez, de természetesen hibája az önkényesen kialakított vonatkozási rendszer. Csupán sejtem, hogy a két kiválasztott mutatószám segíti a legjobban az értelmezést, de ezt bizonyítani nem tudom. <br /> Az viszont biztosan állítható, hogy a többi rendelkezésre álló mutatószám elhagyásával adatot vesztek az elemzésből, így az elemzés biztos, hogy pontatlanabb, mintha ezeket is tudtam volna integrálni vagy tudtam volna bizonyítani, hogy nem relevánsak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> A megoldáshoz használt adatvagyon cégünk saját fejlesztésű marketing adatbázisából származik. Az adatbázist egy intranetes felületen keresztül érjük el. A rendszer segítségével folyamatosan tudjuk monitorozni a kampányok értékesítési eredményeit.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Biztosító01<br /> <br /> Biztosító02<br /> <br /> Biztosító03<br /> <br /> Biztosító04<br /> <br /> Biztosító05<br /> <br /> Biztosító06<br /> <br /> Biztosító07<br /> <br /> Biztosító08<br /> <br /> Biztosító09<br /> <br /> Biztosító10<br /> <br /> Biztosító11<br /> <br /> Biztosító12<br /> <br /> Biztosító13<br /> <br /> Biztosító14<br /> <br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X oszlopok:<br /> <br /> * '''Kötés szám''' (db) - adott biztosító új kötelezős kötéseinek száma a kampányban, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Felmondás szám''' (db) - adott biztosító felmondott kötelezős szerződéseinek száma a kampányban, minél kisebb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Szerzési arány''' (%) - adott biztosítóra vonatkozó kötések és felmondások különbsége az összes kötéshez viszonyítva, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Újrakötési arány''' (%) - adott biztosító újrakötött szerződéseinek aránya a kötések számához viszonyítva, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Átlagdíj''' (Ft) - adott biztosító megkötött szerződéseinek éves átlagdíja, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Díjbevétel''' (MFt) - adott biztosítónál keletkezett összes díjbevétel, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> <br /> Y = modellkonstans (1000)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> * Saját cégünk (cégvezetés, tulajdonosok)<br /> * Biztosítók<br /> * Más biztosításközvetítők<br /> <br /> Mindegyik célcsoport számára kiemelten értékes egy tiszta és megbízható kép a biztosítók (és tarifáik) kampányban nyújtott teljesítményéről. Cégünk, illetve más biztosítási alkuszok egy ilyen információ alapján súlyozni tudják partnerkapcsolataikat és együttműködéseiket a sikeres és a kevésbé sikeres biztosítók között. A biztosítók pedig tüzetesebben tanulmányozhatják a sikeres tarifák ötleteit, szerkezetét, szegmentációját, s ezekből a tapasztalatokból fejleszthetik tovább a maguk tarifálási gyakorlatát.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ösztönös megoldás:<br /> <br /> Költségek:<br /> <br /> * Adatgyűjtés: 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Adatok feldolgozása, táblázatba foglalása 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Elemzés elkészítése 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Összes ráfordított idő: 3 óra (2.500Ft/óra)<br /> * Összes munkadíj: 7.500Ft<br /> * Szoftver (Excel) – rendelkezésre áll, ingyenes)<br /> * Adat beszerzés: ingyenes (saját adat)<br /> * Összes költség: 7.500 Ft<br /> <br /> A megoldás piaci értéke: 20.000Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést.)<br /> <br /> A piaci értéket nem tükröző nyomott árat a saját referenciák, valamint az elemzői tapasztalat hiánya indokolja.<br /> <br /> <br /> Tantárgy szerinti megoldás:<br /> <br /> Költségek:<br /> <br /> * Összes ráfordított idő: 4 óra (2.500Ft/óra)<br /> * Speciális program használata: COCO Ingyenes<br /> * Szoftver (Excel) – rendelkezésre áll, ingyenes)<br /> * Adat beszerzés: ingyenes (saját adat)<br /> * Összes költség: 10.200Ft<br /> <br /> A megoldás piaci értéke: 40.000Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést.) <br /> <br /> A piaci értéket nem tükröző nyomott árat a saját referenciák, valamint az elemzői tapasztalat hiánya indokolja.<br /> <br /> <br /> Hasznosság-különbözet a két megoldás között:<br /> * Költségkülönbözet: 2.700 Ft (10.200 Ft -7.500 Ft) ennyivel drágább a tantárgy szerinti megoldás<br /> * Megoldások érték különbözete: 20.000 Ft ennyivel ér többet a tantárgy szerinti metodikájú megoldás<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Témaválasztás<br /> <br /> 2. Adatgyűjtés. 14 biztosító 2012. november 1. és 2012.december 31 között keletkezett kötelező biztosítás értékesítési adatai cégünk marketing adatbázisából.<br /> <br /> 3. Táblázat elkészítése<br /> <br /> * az objektumok meghatározása (14 biztosító)<br /> * az attribútumok meghatározása (6 értékesítési mutató: Kötés szám, Felmondás szám, Szerzési arány, Újrakötési arány, Átlagdíj, Díjbevétel)<br /> <br /> 4. Az adatvagyont tartalmazó alaptábla elkészítése <br /> <br /> 5. Kimutatás és ellenőrző kimutatás generálása az alaptábla adataiból kimutatásvarázsóval (PIVOT táblák). A kimutatás táblából törlöm a sorok és oszlopok végösszegeit, az ellenőrző táblában viszont ezek bent maradnak, mert elősegítik az elemek ellenőrzését.<br /> <br /> 6. Irányok meghatározása, sorszámozás, rangsorok elkészítése. A B4-G4 cellák értéke határozza meg határozza meg a tulajdonságok irányát ami 0 vagy 1 lehet.<br /> <br /> 7. Inverz rangsorok elkészítése<br /> <br /> 8. Y konstans érték meghatározása (1000)<br /> <br /> 9. My-X használata <br /> <br /> * COCO STD (Fast Feed)<br /> * COCO Y0 (Fast Feed)<br /> <br /> 10. Eredmények rögzítése<br /> <br /> 11. Elemzés elkészítése<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> * A vizsgált 14 biztosítóból 11 átlagos, közel azonos teljesítményt nyújtott a kampányban.<br /> * A kampány nyertese a kiemelkedő teljesítményt nyújtó Biztosító09. <br /> * A nyertesen kívül csupán egy biztosító, a Biztosító04 haladta meg az iparági átlagot szignifikáns mértékben.<br /> * Végül a 14 biztosítóból mindössze egy maradt el az iparági átlagtól (Biztosító03). Ez a társaság viszont nagyságrendileg éppen annyival nyújtott gyengébb teljesítményt a versenytársainál, mint amennyivel meghaladta az átlagot a kampány nyertese. Tehát a nyertes és a vesztes között jelentős szakadék keletkezett<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> #meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> #végső győztest kell hirdetni<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?<br /> *A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.<br /> *A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?<br /> *Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...<br /> <br /> <br /> demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:<br /> #melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van<br /> #hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)<br /> #mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)<br /> #mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]<br /> #mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Ide kell megadni:<br /> #milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra<br /> #milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört<br /> &lt;hr&gt;<br /> #Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> #Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján<br /> #Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]<br /> #Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]<br /> &lt;hr&gt;<br /> Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...<br /> &lt;hr&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63447 2013-01-30T17:08:16Z

<p>Kgfb: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> Biztosítók összehasonlítása a 2012. november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban elért eredményeik alapján.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Cégünk független biztosítási alkuszként vett részt a 2012 november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban, melynek során 14 biztosító társaság KGFB-termékét forgalmazta.<br /> <br /> Az évek óta rendszeresen ismétlődő őszi kampányok „nyertesének” mindig azt a biztosítót szokták megjelölni, amelyik a legtöbb szerződést köti a kampányidőszakban. Ám az elmúlt évek jelentős díjcsökkenése miatt már nem egyértelmű, hogy üzleti értelemben valóban az a nyertes, aki a legtöbb szerződést köti. <br /> <br /> <br /> ==Piaci háttérinformációk==<br /> <br /> A kötelező biztosítás speciális biztosítási termék. <br /> Különlegessége az alábbiak vonásokban jelenik meg:<br /> * Az gépjármű-tulajdonosokat ill. -üzembentartókat törvény kötelezi a termék megvásárlására.<br /> * A termék által megtestesített szolgáltatáscsomag tartalmával a szerződő nem vagy csak jelentéktelen mértékben szembesül (pl. a díjrészletek csekkjeinek kiküldése, esetleg nemzetközi zöldkártya igénylése). <br /> * A szolgáltatást valójában az veszi igénybe a szerződő biztosítójától, akinek a szerződő kárt okozott.<br /> * Ebből következően a szerződők számára a termék/szolgáltatás minősége nem releváns döntési szempont a termék kiválasztásakor.<br /> *A releváns, csaknem kizárólagos szempont a termék ára (Megjegyzés: egy lényegesen kisebb, tudatos fogyasztói csoportban a MÁV Biztosító Egyesület csődje óta megjelenik a döntésben a biztosítótársaság pénzügyi stabilitása).<br /> <br /> A fentiek miatt a KGFB-piac elsősorban a biztosítótársaságok tarifaképzéséről szól, a verseny az évről-évre meghirdetett tarifák között zajlik. A tarifa egy bonyolult, sokváltozós, díjmegállapító algoritmus, amelyet a biztosítási matematikusok állítanak össze a biztosító által megfogalmazott üzletpolitikai céloknak megfelelően az ügyfél- és kárstatisztikák alapján. <br /> A tarifában ölt testet a biztosítók értékesítési stratégiája, az ügyfél-szegmentáció és a szegmensek között felállított preferenciasorrend, amit a kedvezményes és hátrányos díjmódosítók rajzolnak fel. <br /> <br /> Mindebből az (is) következik, hogy a tarifa minőségét, jóságát csak a versenytárs tarifák által meghatározott, folyamatosan változó inerciarendszerben lehet értelmezni. Nincs konstans viszonyítási pont vagy etalon, amihez képest egy tarifa jó vagy rossz.<br /> <br /> A legtöbb, amit a mai rendkívül alacsony átlagdíjak mellett el lehet mondani a jó tarifáról, hogy optimális ügyfélszámot eredményez optimális átlagdíjjal (+;+ kategória). <br /> <br /> Ezzel szemben a rossz tarifa viszont háromféle lehet:<br /> * magas ügyfélszám - alacsony díjakkal (+;-) –&gt; óriási kockázat- és költségnövekedés<br /> * alacsony ügyfélszám - magas díjakkal (-;+) –&gt; életképes üzemi méret alatti működés<br /> * alacsony ügyfélszám – alacsony díjakkal (-;-) –&gt;szegmentációs hiba, kockázatnövekedés<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Előfeltételezésem, hogy csupán a kötések számából ma már nem tudom megállapítani, hogy melyik biztosító mennyire volt sikeres a kampányban. <br /> <br /> Ezért ösztönös, best practice megoldásként modellezem a kampány idején érvényes versenypiacot. Ehhez az értékesítési tényadatokat (kötésszám és átlagdíj) hívom segítségül. A két adatsorból kiszámítom az átlagos kötésszámot (894 db), illetve a súlyozott átlagdíjat (12022 Ft). Ez a két adat adja a piaci modell origóját. Ezután XY koordináta rendszerben ábrázolom az egyes biztosítók kötésszámának és átlagdíjának eltérését a piaci átlagtól, s a koordináta rendszerben így meghatározott területeket hasonlítom össze.<br /> <br /> Az eljárás eredményeként a következők derülnek ki:<br /> <br /> 1. Csupán 3 olyan biztosító van, amelyik a piaci átlag fölötti eredményt produkált (+;+ kategória). Ezek a Biztosító8, Biztosító7 és a Biztosító9. Közülük az első kettő a kötésszámban is az ugyanezen az első két helyen végzett, a Biztosító9 viszont csak az 5. legjobb kötésszámot hozta.<br /> <br /> 2. Az összes többi biztosító átlag alatti eredményt ért el. Meglepetés közöttük a Biztosító5, amelyik kötésszámát tekintve a 3. legjobb eredményt mutatta fel, így elvben a győztesek közé tartozna. Ám rendkívül alacsony átlagdíja miatt ebben az elemzésben csak az utolsó előtti, 13. helyet szerezte meg, vagyis az egyik legrosszabb eredményt mondhatja magáénak a fokozottan kockázatos (+;-,) kategóriában.<br /> <br /> Bár a fenti megoldás „érzésre” közelebb vitt az kampányeredmények helyesebb értelmezéséhez, de természetesen hibája az önkényesen kialakított vonatkozási rendszer. Csupán sejtem, hogy a két kiválasztott mutatószám segíti a legjobban az értelmezést, de ezt bizonyítani nem tudom. <br /> Az viszont biztosan állítható, hogy a többi rendelkezésre álló mutatószám elhagyásával adatot vesztek az elemzésből, így az elemzés biztos, hogy pontatlanabb, mintha ezeket is tudtam volna integrálni vagy tudtam volna bizonyítani, hogy nem relevánsak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> A megoldáshoz használt adatvagyon cégünk saját fejlesztésű marketing adatbázisából származik. Az adatbázist egy intranetes felületen keresztül érjük el. A rendszer segítségével folyamatosan tudjuk monitorozni a kampányok értékesítési eredményeit.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Biztosító01<br /> <br /> Biztosító02<br /> <br /> Biztosító03<br /> <br /> Biztosító04<br /> <br /> Biztosító05<br /> <br /> Biztosító06<br /> <br /> Biztosító07<br /> <br /> Biztosító08<br /> <br /> Biztosító09<br /> <br /> Biztosító10<br /> <br /> Biztosító11<br /> <br /> Biztosító12<br /> <br /> Biztosító13<br /> <br /> Biztosító14<br /> <br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X oszlopok:<br /> <br /> * '''Kötés szám''' (db) - adott biztosító új kötelezős kötéseinek száma a kampányban, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Felmondás szám''' (db) - adott biztosító felmondott kötelezős szerződéseinek száma a kampányban, minél kisebb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Szerzési arány''' (%) - adott biztosítóra vonatkozó kötések és felmondások különbsége az összes kötéshez viszonyítva, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Újrakötési arány''' (%) - adott biztosító újrakötött szerződéseinek aránya a kötések számához viszonyítva, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Átlagdíj''' (Ft) - adott biztosító megkötött szerződéseinek éves átlagdíja, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Díjbevétel''' (MFt) - adott biztosítónál keletkezett összes díjbevétel, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> <br /> Y = modellkonstans (1000)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> * Saját cégünk (cégvezetés, tulajdonosok)<br /> * Biztosítók<br /> * Más biztosításközvetítők<br /> <br /> Mindegyik célcsoport számára kiemelten értékes egy tiszta és megbízható kép a biztosítók (és tarifáik) kampányban nyújtott teljesítményéről. Cégünk, illetve más biztosítási alkuszok egy ilyen információ alapján súlyozni tudják partnerkapcsolataikat és együttműködéseiket a sikeres és a kevésbé sikeres biztosítók között. A biztosítók pedig tüzetesebben tanulmányozhatják a sikeres tarifák ötleteit, szerkezetét, szegmentációját, s ezekből a tapasztalatokból fejleszthetik tovább a maguk tarifálási gyakorlatát.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ösztönös megoldás:<br /> <br /> Költségek:<br /> <br /> * Adatgyűjtés: 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Adatok feldolgozása, táblázatba foglalása 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Elemzés elkészítése 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Összes ráfordított idő: 3 óra (2.500Ft/óra)<br /> * Összes munkadíj: 7.500Ft<br /> * Szoftver (Excel) – rendelkezésre áll, ingyenes)<br /> * Adat beszerzés: ingyenes (saját adat)<br /> * Összes költség: 7.500 Ft<br /> <br /> A megoldás piaci értéke: 20.000Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést.)<br /> <br /> A piaci értéket nem tükröző nyomott árat a saját referenciák, valamint az elemzői tapasztalat hiánya indokolja.<br /> <br /> <br /> Tantárgy szerinti megoldás:<br /> <br /> Költségek:<br /> <br /> * Összes ráfordított idő: 4 óra (2.500Ft/óra)<br /> * Speciális program használata: COCO Ingyenes<br /> * Szoftver (Excel) – rendelkezésre áll, ingyenes)<br /> * Adat beszerzés: ingyenes (saját adat)<br /> * Összes költség: 10.200Ft<br /> <br /> A megoldás piaci értéke: 40.000Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést.) <br /> <br /> A piaci értéket nem tükröző nyomott árat a saját referenciák, valamint az elemzői tapasztalat hiánya indokolja.<br /> <br /> <br /> Hasznosság-különbözet a két megoldás között:<br /> * Költségkülönbözet: 2.700 Ft (10.200 Ft -7.500 Ft) ennyivel drágább a tantárgy szerinti megoldás<br /> * Megoldások érték különbözete: 20.000 Ft ennyivel ér többet a tantárgy szerinti metodikájú megoldás<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Témaválasztás<br /> <br /> 2. Adatgyűjtés. 14 biztosító 2012. november 1. és 2012.december 31 között keletkezett kötelező biztosítás értékesítési adatai cégünk marketing adatbázisából.<br /> <br /> 3. Táblázat elkészítése<br /> <br /> * az objektumok meghatározása (14 biztosító)<br /> * az attribútumok meghatározása (6 értékesítési mutató: Kötés szám, Felmondás szám, Szerzési arány, Újrakötési arány, Átlagdíj, Díjbevétel)<br /> <br /> 4. Az adatvagyont tartalmazó alaptábla elkészítése <br /> <br /> 5. Kimutatás és ellenőrző kimutatás generálása az alaptábla adataiból kimutatásvarázsóval (PIVOT táblák). A kimutatás táblából törlöm a sorok és oszlopok végösszegeit, az ellenőrző táblában viszont ezek bent maradnak, mert elősegítik az elemek ellenőrzését.<br /> <br /> 6. Irányok meghatározása, sorszámozás, rangsorok elkészítése. A B4-G4 cellák értéke határozza meg határozza meg a tulajdonságok irányát ami 0 vagy 1 lehet.<br /> <br /> 7. Inverz rangsorok elkészítése<br /> <br /> 8. Y konstans érték meghatározása (1000)<br /> <br /> 9. My-X használata <br /> <br /> * COCO STD (Fast Feed)<br /> * COCO Y0 (Fast Feed)<br /> <br /> 10. Eredmények rögzítése<br /> <br /> 11. Elemzés elkészítése<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Ide <br /> #CSAK és <br /> #kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve, <br /> #felsorolásszerűen <br /> #a számítás releváns eredményei kellenek.<br /> <br /> A [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Felt%C3%B6lt%C3%A9s fájl feltöltés] lehetőségével élve ide olyan módon kell vizualizálni az összes eredményt, hogy az akár további kommentárok nélkül is magáért beszéljen.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> #meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> #végső győztest kell hirdetni<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?<br /> *A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.<br /> *A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?<br /> *Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...<br /> <br /> <br /> demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:<br /> #melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van<br /> #hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)<br /> #mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)<br /> #mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]<br /> #mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Ide kell megadni:<br /> #milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra<br /> #milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört<br /> &lt;hr&gt;<br /> #Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> #Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján<br /> #Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]<br /> #Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]<br /> &lt;hr&gt;<br /> Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...<br /> &lt;hr&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63446 2013-01-30T17:04:59Z

<p>Kgfb: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> Biztosítók összehasonlítása a 2012. november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban elért eredményeik alapján.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Cégünk független biztosítási alkuszként vett részt a 2012 november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban, melynek során 14 biztosító társaság KGFB-termékét forgalmazta.<br /> <br /> Az évek óta rendszeresen ismétlődő őszi kampányok „nyertesének” mindig azt a biztosítót szokták megjelölni, amelyik a legtöbb szerződést köti a kampányidőszakban. Ám az elmúlt évek jelentős díjcsökkenése miatt már nem egyértelmű, hogy üzleti értelemben valóban az a nyertes, aki a legtöbb szerződést köti. <br /> <br /> <br /> ==Piaci háttérinformációk==<br /> <br /> A kötelező biztosítás speciális biztosítási termék. <br /> Különlegessége az alábbiak vonásokban jelenik meg:<br /> * Az gépjármű-tulajdonosokat ill. -üzembentartókat törvény kötelezi a termék megvásárlására.<br /> * A termék által megtestesített szolgáltatáscsomag tartalmával a szerződő nem vagy csak jelentéktelen mértékben szembesül (pl. a díjrészletek csekkjeinek kiküldése, esetleg nemzetközi zöldkártya igénylése). <br /> * A szolgáltatást valójában az veszi igénybe a szerződő biztosítójától, akinek a szerződő kárt okozott.<br /> * Ebből következően a szerződők számára a termék/szolgáltatás minősége nem releváns döntési szempont a termék kiválasztásakor.<br /> *A releváns, csaknem kizárólagos szempont a termék ára (Megjegyzés: egy lényegesen kisebb, tudatos fogyasztói csoportban a MÁV Biztosító Egyesület csődje óta megjelenik a döntésben a biztosítótársaság pénzügyi stabilitása).<br /> <br /> A fentiek miatt a KGFB-piac elsősorban a biztosítótársaságok tarifaképzéséről szól, a verseny az évről-évre meghirdetett tarifák között zajlik. A tarifa egy bonyolult, sokváltozós, díjmegállapító algoritmus, amelyet a biztosítási matematikusok állítanak össze a biztosító által megfogalmazott üzletpolitikai céloknak megfelelően az ügyfél- és kárstatisztikák alapján. <br /> A tarifában ölt testet a biztosítók értékesítési stratégiája, az ügyfél-szegmentáció és a szegmensek között felállított preferenciasorrend, amit a kedvezményes és hátrányos díjmódosítók rajzolnak fel. <br /> <br /> Mindebből az (is) következik, hogy a tarifa minőségét, jóságát csak a versenytárs tarifák által meghatározott, folyamatosan változó inerciarendszerben lehet értelmezni. Nincs konstans viszonyítási pont vagy etalon, amihez képest egy tarifa jó vagy rossz.<br /> <br /> A legtöbb, amit a mai rendkívül alacsony átlagdíjak mellett el lehet mondani a jó tarifáról, hogy optimális ügyfélszámot eredményez optimális átlagdíjjal (+;+ kategória). <br /> <br /> Ezzel szemben a rossz tarifa viszont háromféle lehet:<br /> * magas ügyfélszám - alacsony díjakkal (+;-) –&gt; óriási kockázat- és költségnövekedés<br /> * alacsony ügyfélszám - magas díjakkal (-;+) –&gt; életképes üzemi méret alatti működés<br /> * alacsony ügyfélszám – alacsony díjakkal (-;-) –&gt;szegmentációs hiba, kockázatnövekedés<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Előfeltételezésem, hogy csupán a kötések számából ma már nem tudom megállapítani, hogy melyik biztosító mennyire volt sikeres a kampányban. <br /> <br /> Ezért ösztönös, best practice megoldásként modellezem a kampány idején érvényes versenypiacot. Ehhez az értékesítési tényadatokat (kötésszám és átlagdíj) hívom segítségül. A két adatsorból kiszámítom az átlagos kötésszámot (894 db), illetve a súlyozott átlagdíjat (12022 Ft). Ez a két adat adja a piaci modell origóját. Ezután XY koordináta rendszerben ábrázolom az egyes biztosítók kötésszámának és átlagdíjának eltérését a piaci átlagtól, s a koordináta rendszerben így meghatározott területeket hasonlítom össze.<br /> <br /> Az eljárás eredményeként a következők derülnek ki:<br /> <br /> 1. Csupán 3 olyan biztosító van, amelyik a piaci átlag fölötti eredményt produkált (+;+ kategória). Ezek a Biztosító8, Biztosító7 és a Biztosító9. Közülük az első kettő a kötésszámban is az ugyanezen az első két helyen végzett, a Biztosító9 viszont csak az 5. legjobb kötésszámot hozta.<br /> <br /> 2. Az összes többi biztosító átlag alatti eredményt ért el. Meglepetés közöttük a Biztosító5, amelyik kötésszámát tekintve a 3. legjobb eredményt mutatta fel, így elvben a győztesek közé tartozna. Ám rendkívül alacsony átlagdíja miatt ebben az elemzésben csak az utolsó előtti, 13. helyet szerezte meg, vagyis az egyik legrosszabb eredményt mondhatja magáénak a fokozottan kockázatos (+;-,) kategóriában.<br /> <br /> Bár a fenti megoldás „érzésre” közelebb vitt az kampányeredmények helyesebb értelmezéséhez, de természetesen hibája az önkényesen kialakított vonatkozási rendszer. Csupán sejtem, hogy a két kiválasztott mutatószám segíti a legjobban az értelmezést, de ezt bizonyítani nem tudom. <br /> Az viszont biztosan állítható, hogy a többi rendelkezésre álló mutatószám elhagyásával adatot vesztek az elemzésből, így az elemzés biztos, hogy pontatlanabb, mintha ezeket is tudtam volna integrálni vagy tudtam volna bizonyítani, hogy nem relevánsak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> A megoldáshoz használt adatvagyon cégünk saját fejlesztésű marketing adatbázisából származik. Az adatbázist egy intranetes felületen keresztül érjük el. A rendszer segítségével folyamatosan tudjuk monitorozni a kampányok értékesítési eredményeit.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Biztosító01<br /> <br /> Biztosító02<br /> <br /> Biztosító03<br /> <br /> Biztosító04<br /> <br /> Biztosító05<br /> <br /> Biztosító06<br /> <br /> Biztosító07<br /> <br /> Biztosító08<br /> <br /> Biztosító09<br /> <br /> Biztosító10<br /> <br /> Biztosító11<br /> <br /> Biztosító12<br /> <br /> Biztosító13<br /> <br /> Biztosító14<br /> <br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X oszlopok:<br /> <br /> * '''Kötés szám''' (db) - adott biztosító új kötelezős kötéseinek száma a kampányban, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Felmondás szám''' (db) - adott biztosító felmondott kötelezős szerződéseinek száma a kampányban, minél kisebb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Szerzési arány''' (%) - adott biztosítóra vonatkozó kötések és felmondások különbsége az összes kötéshez viszonyítva, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Újrakötési arány''' (%) - adott biztosító újrakötött szerződéseinek aránya a kötések számához viszonyítva, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Átlagdíj''' (Ft) - adott biztosító megkötött szerződéseinek éves átlagdíja, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Díjbevétel''' (MFt) - adott biztosítónál keletkezett összes díjbevétel, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> <br /> Y = modellkonstans (1000)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> * Saját cégünk (cégvezetés, tulajdonosok)<br /> * Biztosítók<br /> * Más biztosításközvetítők<br /> <br /> Mindegyik célcsoport számára kiemelten értékes egy tiszta és megbízható kép a biztosítók (és tarifáik) kampányban nyújtott teljesítményéről. Cégünk, illetve más biztosítási alkuszok egy ilyen információ alapján súlyozni tudják partnerkapcsolataikat és együttműködéseiket a sikeres és a kevésbé sikeres biztosítók között. A biztosítók pedig tüzetesebben tanulmányozhatják a sikeres tarifák ötleteit, szerkezetét, szegmentációját, s ezekből a tapasztalatokból fejleszthetik tovább a maguk tarifálási gyakorlatát.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ösztönös megoldás:<br /> <br /> Költségek:<br /> <br /> * Adatgyűjtés: 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Adatok feldolgozása, táblázatba foglalása 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Elemzés elkészítése 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Összes ráfordított idő: 3 óra (2.500Ft/óra)<br /> * Összes munkadíj: 7.500Ft<br /> * Szoftver (Excel) – rendelkezésre áll, ingyenes)<br /> * Adat beszerzés: ingyenes (saját adat)<br /> * Összes költség: 7.500 Ft<br /> <br /> A megoldás piaci értéke: 20.000Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést.)<br /> <br /> A piaci értéket nem tükröző nyomott árat a saját referenciák, valamint az elemzői tapasztalat hiánya indokolja.<br /> <br /> <br /> Tantárgy szerinti megoldás:<br /> <br /> Költségek:<br /> <br /> * Összes ráfordított idő: 4 óra (2.500Ft/óra)<br /> * Speciális program használata: COCO Ingyenes<br /> * Szoftver (Excel) – rendelkezésre áll, ingyenes)<br /> * Adat beszerzés: ingyenes (saját adat)<br /> * Összes költség: 10.200Ft<br /> <br /> A megoldás piaci értéke: 40.000Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést.) <br /> <br /> A piaci értéket nem tükröző nyomott árat a saját referenciák, valamint az elemzői tapasztalat hiánya indokolja.<br /> <br /> <br /> Hasznosság-különbözet a két megoldás között:<br /> * Költségkülönbözet: 2.700 Ft (10.200 Ft -7.500 Ft) ennyivel drágább a tantárgy szerinti megoldás<br /> * Megoldások érték különbözete: 20.000 Ft ennyivel ér többet a tantárgy szerinti metodikájú megoldás<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Témaválasztás<br /> <br /> 2. Adatgyűjtés. 14 biztosító 2012. november 1. és 2012.december 31 között keletkezett kötelező biztosítás értékesítési adatai cégünk marketing adatbázisából.<br /> <br /> 3. Táblázat elkészítése<br /> <br /> * az objektumok meghatározása (14 biztosító)<br /> * az attribútumok meghatározása (6 értékesítési mutató: Kötés szám, Felmondás szám, Szerzési arány, Újrakötési arány, Átlagdíj, Díjbevétel)<br /> <br /> 4. Az adatvagyont tartalmazó alaptábla elkészítése <br /> <br /> 5. Kimutatás és ellenőrző kimutatás generálása az alaptábla adataiból kimutatásvarázsóval (PIVOT táblák). A kimutatás táblából törlöm a sorok és oszlopok végösszegeit, az ellenőrző táblában viszont ezek bent maradnak, mert elősegítik az elemek ellenőrzését.<br /> <br /> 6. Irányok meghatározása, sorszámozás, rangsorok elkészítése. A B4-G4 cellák értéke határozza meg határozza meg a tulajdonságok irányát ami 0 vagy 1 lehet.<br /> <br /> 7. Y konstans érték meghatározása (1000)<br /> <br /> 7. My-X használata <br /> <br /> * COCO STD (Fast Feed)<br /> * COCO Y0 (Fast Feed)<br /> <br /> 8. Eredmények rögzítése<br /> <br /> 9. Elemzés elkészítése<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Ide <br /> #CSAK és <br /> #kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve, <br /> #felsorolásszerűen <br /> #a számítás releváns eredményei kellenek.<br /> <br /> A [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Felt%C3%B6lt%C3%A9s fájl feltöltés] lehetőségével élve ide olyan módon kell vizualizálni az összes eredményt, hogy az akár további kommentárok nélkül is magáért beszéljen.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> #meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> #végső győztest kell hirdetni<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?<br /> *A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.<br /> *A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?<br /> *Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...<br /> <br /> <br /> demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:<br /> #melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van<br /> #hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)<br /> #mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)<br /> #mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]<br /> #mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Ide kell megadni:<br /> #milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra<br /> #milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört<br /> &lt;hr&gt;<br /> #Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> #Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján<br /> #Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]<br /> #Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]<br /> &lt;hr&gt;<br /> Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...<br /> &lt;hr&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63445 2013-01-30T16:47:46Z

<p>Kgfb: /* A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> Biztosítók összehasonlítása a 2012. november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban elért eredményeik alapján.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Cégünk független biztosítási alkuszként vett részt a 2012 november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban, melynek során 14 biztosító társaság KGFB-termékét forgalmazta.<br /> <br /> Az évek óta rendszeresen ismétlődő őszi kampányok „nyertesének” mindig azt a biztosítót szokták megjelölni, amelyik a legtöbb szerződést köti a kampányidőszakban. Ám az elmúlt évek jelentős díjcsökkenése miatt már nem egyértelmű, hogy üzleti értelemben valóban az a nyertes, aki a legtöbb szerződést köti. <br /> <br /> <br /> ==Piaci háttérinformációk==<br /> <br /> A kötelező biztosítás speciális biztosítási termék. <br /> Különlegessége az alábbiak vonásokban jelenik meg:<br /> * Az gépjármű-tulajdonosokat ill. -üzembentartókat törvény kötelezi a termék megvásárlására.<br /> * A termék által megtestesített szolgáltatáscsomag tartalmával a szerződő nem vagy csak jelentéktelen mértékben szembesül (pl. a díjrészletek csekkjeinek kiküldése, esetleg nemzetközi zöldkártya igénylése). <br /> * A szolgáltatást valójában az veszi igénybe a szerződő biztosítójától, akinek a szerződő kárt okozott.<br /> * Ebből következően a szerződők számára a termék/szolgáltatás minősége nem releváns döntési szempont a termék kiválasztásakor.<br /> *A releváns, csaknem kizárólagos szempont a termék ára (Megjegyzés: egy lényegesen kisebb, tudatos fogyasztói csoportban a MÁV Biztosító Egyesület csődje óta megjelenik a döntésben a biztosítótársaság pénzügyi stabilitása).<br /> <br /> A fentiek miatt a KGFB-piac elsősorban a biztosítótársaságok tarifaképzéséről szól, a verseny az évről-évre meghirdetett tarifák között zajlik. A tarifa egy bonyolult, sokváltozós, díjmegállapító algoritmus, amelyet a biztosítási matematikusok állítanak össze a biztosító által megfogalmazott üzletpolitikai céloknak megfelelően az ügyfél- és kárstatisztikák alapján. <br /> A tarifában ölt testet a biztosítók értékesítési stratégiája, az ügyfél-szegmentáció és a szegmensek között felállított preferenciasorrend, amit a kedvezményes és hátrányos díjmódosítók rajzolnak fel. <br /> <br /> Mindebből az (is) következik, hogy a tarifa minőségét, jóságát csak a versenytárs tarifák által meghatározott, folyamatosan változó inerciarendszerben lehet értelmezni. Nincs konstans viszonyítási pont vagy etalon, amihez képest egy tarifa jó vagy rossz.<br /> <br /> A legtöbb, amit a mai rendkívül alacsony átlagdíjak mellett el lehet mondani a jó tarifáról, hogy optimális ügyfélszámot eredményez optimális átlagdíjjal (+;+ kategória). <br /> <br /> Ezzel szemben a rossz tarifa viszont háromféle lehet:<br /> * magas ügyfélszám - alacsony díjakkal (+;-) –&gt; óriási kockázat- és költségnövekedés<br /> * alacsony ügyfélszám - magas díjakkal (-;+) –&gt; életképes üzemi méret alatti működés<br /> * alacsony ügyfélszám – alacsony díjakkal (-;-) –&gt;szegmentációs hiba, kockázatnövekedés<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Előfeltételezésem, hogy csupán a kötések számából ma már nem tudom megállapítani, hogy melyik biztosító mennyire volt sikeres a kampányban. <br /> <br /> Ezért ösztönös, best practice megoldásként modellezem a kampány idején érvényes versenypiacot. Ehhez az értékesítési tényadatokat (kötésszám és átlagdíj) hívom segítségül. A két adatsorból kiszámítom az átlagos kötésszámot (894 db), illetve a súlyozott átlagdíjat (12022 Ft). Ez a két adat adja a piaci modell origóját. Ezután XY koordináta rendszerben ábrázolom az egyes biztosítók kötésszámának és átlagdíjának eltérését a piaci átlagtól, s a koordináta rendszerben így meghatározott területeket hasonlítom össze.<br /> <br /> Az eljárás eredményeként a következők derülnek ki:<br /> <br /> 1. Csupán 3 olyan biztosító van, amelyik a piaci átlag fölötti eredményt produkált (+;+ kategória). Ezek a Biztosító8, Biztosító7 és a Biztosító9. Közülük az első kettő a kötésszámban is az ugyanezen az első két helyen végzett, a Biztosító9 viszont csak az 5. legjobb kötésszámot hozta.<br /> <br /> 2. Az összes többi biztosító átlag alatti eredményt ért el. Meglepetés közöttük a Biztosító5, amelyik kötésszámát tekintve a 3. legjobb eredményt mutatta fel, így elvben a győztesek közé tartozna. Ám rendkívül alacsony átlagdíja miatt ebben az elemzésben csak az utolsó előtti, 13. helyet szerezte meg, vagyis az egyik legrosszabb eredményt mondhatja magáénak a fokozottan kockázatos (+;-,) kategóriában.<br /> <br /> Bár a fenti megoldás „érzésre” közelebb vitt az kampányeredmények helyesebb értelmezéséhez, de természetesen hibája az önkényesen kialakított vonatkozási rendszer. Csupán sejtem, hogy a két kiválasztott mutatószám segíti a legjobban az értelmezést, de ezt bizonyítani nem tudom. <br /> Az viszont biztosan állítható, hogy a többi rendelkezésre álló mutatószám elhagyásával adatot vesztek az elemzésből, így az elemzés biztos, hogy pontatlanabb, mintha ezeket is tudtam volna integrálni vagy tudtam volna bizonyítani, hogy nem relevánsak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> A megoldáshoz használt adatvagyon cégünk saját fejlesztésű marketing adatbázisából származik. Az adatbázist egy intranetes felületen keresztül érjük el. A rendszer segítségével folyamatosan tudjuk monitorozni a kampányok értékesítési eredményeit.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Biztosító01<br /> <br /> Biztosító02<br /> <br /> Biztosító03<br /> <br /> Biztosító04<br /> <br /> Biztosító05<br /> <br /> Biztosító06<br /> <br /> Biztosító07<br /> <br /> Biztosító08<br /> <br /> Biztosító09<br /> <br /> Biztosító10<br /> <br /> Biztosító11<br /> <br /> Biztosító12<br /> <br /> Biztosító13<br /> <br /> Biztosító14<br /> <br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X oszlopok:<br /> <br /> * '''Kötés szám''' (db) - adott biztosító új kötelezős kötéseinek száma a kampányban, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Felmondás szám''' (db) - adott biztosító felmondott kötelezős szerződéseinek száma a kampányban, minél kisebb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Szerzési arány''' (%) - adott biztosítóra vonatkozó kötések és felmondások különbsége az összes kötéshez viszonyítva, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Újrakötési arány''' (%) - adott biztosító újrakötött szerződéseinek aránya a kötések számához viszonyítva, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Átlagdíj''' (Ft) - adott biztosító megkötött szerződéseinek éves átlagdíja, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Díjbevétel''' (MFt) - adott biztosítónál keletkezett összes díjbevétel, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> <br /> Y = modellkonstans (1000)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> * Saját cégünk (cégvezetés, tulajdonosok)<br /> * Biztosítók<br /> * Más biztosításközvetítők<br /> <br /> Mindegyik célcsoport számára kiemelten értékes egy tiszta és megbízható kép a biztosítók (és tarifáik) kampányban nyújtott teljesítményéről. Cégünk, illetve más biztosítási alkuszok egy ilyen információ alapján súlyozni tudják partnerkapcsolataikat és együttműködéseiket a sikeres és a kevésbé sikeres biztosítók között. A biztosítók pedig tüzetesebben tanulmányozhatják a sikeres tarifák ötleteit, szerkezetét, szegmentációját, s ezekből a tapasztalatokból fejleszthetik tovább a maguk tarifálási gyakorlatát.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ösztönös megoldás:<br /> <br /> Költségek:<br /> <br /> * Adatgyűjtés: 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Adatok feldolgozása, táblázatba foglalása 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Elemzés elkészítése 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Összes ráfordított idő: 3 óra (2.500Ft/óra)<br /> * Összes munkadíj: 7.500Ft<br /> * Szoftver (Excel) – rendelkezésre áll, ingyenes)<br /> * Adat beszerzés: ingyenes (saját adat)<br /> * Összes költség: 7.500 Ft<br /> <br /> A megoldás piaci értéke: 20.000Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést.)<br /> <br /> A piaci értéket nem tükröző nyomott árat a saját referenciák, valamint az elemzői tapasztalat hiánya indokolja.<br /> <br /> <br /> Tantárgy szerinti megoldás:<br /> <br /> Költségek:<br /> <br /> * Összes ráfordított idő: 4 óra (2.500Ft/óra)<br /> * Speciális program használata: COCO Ingyenes<br /> * Szoftver (Excel) – rendelkezésre áll, ingyenes)<br /> * Adat beszerzés: ingyenes (saját adat)<br /> * Összes költség: 10.200Ft<br /> <br /> A megoldás piaci értéke: 40.000Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést.) <br /> <br /> A piaci értéket nem tükröző nyomott árat a saját referenciák, valamint az elemzői tapasztalat hiánya indokolja.<br /> <br /> <br /> Hasznosság-különbözet a két megoldás között:<br /> * Költségkülönbözet: 2.700 Ft (10.200 Ft -7.500 Ft) ennyivel drágább a tantárgy szerinti megoldás<br /> * Megoldások érték különbözete: 20.000 Ft ennyivel ér többet a tantárgy szerinti metodikájú megoldás<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.<br /> #adatbázis<br /> #sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)<br /> #solver ill. MY-X paraméterek<br /> #egyéb lépések<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Ide <br /> #CSAK és <br /> #kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve, <br /> #felsorolásszerűen <br /> #a számítás releváns eredményei kellenek.<br /> <br /> A [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Felt%C3%B6lt%C3%A9s fájl feltöltés] lehetőségével élve ide olyan módon kell vizualizálni az összes eredményt, hogy az akár további kommentárok nélkül is magáért beszéljen.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> #meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> #végső győztest kell hirdetni<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?<br /> *A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.<br /> *A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?<br /> *Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...<br /> <br /> <br /> demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:<br /> #melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van<br /> #hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)<br /> #mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)<br /> #mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]<br /> #mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Ide kell megadni:<br /> #milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra<br /> #milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört<br /> &lt;hr&gt;<br /> #Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> #Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján<br /> #Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]<br /> #Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]<br /> &lt;hr&gt;<br /> Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...<br /> &lt;hr&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63444 2013-01-30T16:47:20Z

<p>Kgfb: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> Biztosítók összehasonlítása a 2012. november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban elért eredményeik alapján.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Cégünk független biztosítási alkuszként vett részt a 2012 november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban, melynek során 14 biztosító társaság KGFB-termékét forgalmazta.<br /> <br /> Az évek óta rendszeresen ismétlődő őszi kampányok „nyertesének” mindig azt a biztosítót szokták megjelölni, amelyik a legtöbb szerződést köti a kampányidőszakban. Ám az elmúlt évek jelentős díjcsökkenése miatt már nem egyértelmű, hogy üzleti értelemben valóban az a nyertes, aki a legtöbb szerződést köti. <br /> <br /> <br /> ==Piaci háttérinformációk==<br /> <br /> A kötelező biztosítás speciális biztosítási termék. <br /> Különlegessége az alábbiak vonásokban jelenik meg:<br /> * Az gépjármű-tulajdonosokat ill. -üzembentartókat törvény kötelezi a termék megvásárlására.<br /> * A termék által megtestesített szolgáltatáscsomag tartalmával a szerződő nem vagy csak jelentéktelen mértékben szembesül (pl. a díjrészletek csekkjeinek kiküldése, esetleg nemzetközi zöldkártya igénylése). <br /> * A szolgáltatást valójában az veszi igénybe a szerződő biztosítójától, akinek a szerződő kárt okozott.<br /> * Ebből következően a szerződők számára a termék/szolgáltatás minősége nem releváns döntési szempont a termék kiválasztásakor.<br /> *A releváns, csaknem kizárólagos szempont a termék ára (Megjegyzés: egy lényegesen kisebb, tudatos fogyasztói csoportban a MÁV Biztosító Egyesület csődje óta megjelenik a döntésben a biztosítótársaság pénzügyi stabilitása).<br /> <br /> A fentiek miatt a KGFB-piac elsősorban a biztosítótársaságok tarifaképzéséről szól, a verseny az évről-évre meghirdetett tarifák között zajlik. A tarifa egy bonyolult, sokváltozós, díjmegállapító algoritmus, amelyet a biztosítási matematikusok állítanak össze a biztosító által megfogalmazott üzletpolitikai céloknak megfelelően az ügyfél- és kárstatisztikák alapján. <br /> A tarifában ölt testet a biztosítók értékesítési stratégiája, az ügyfél-szegmentáció és a szegmensek között felállított preferenciasorrend, amit a kedvezményes és hátrányos díjmódosítók rajzolnak fel. <br /> <br /> Mindebből az (is) következik, hogy a tarifa minőségét, jóságát csak a versenytárs tarifák által meghatározott, folyamatosan változó inerciarendszerben lehet értelmezni. Nincs konstans viszonyítási pont vagy etalon, amihez képest egy tarifa jó vagy rossz.<br /> <br /> A legtöbb, amit a mai rendkívül alacsony átlagdíjak mellett el lehet mondani a jó tarifáról, hogy optimális ügyfélszámot eredményez optimális átlagdíjjal (+;+ kategória). <br /> <br /> Ezzel szemben a rossz tarifa viszont háromféle lehet:<br /> * magas ügyfélszám - alacsony díjakkal (+;-) –&gt; óriási kockázat- és költségnövekedés<br /> * alacsony ügyfélszám - magas díjakkal (-;+) –&gt; életképes üzemi méret alatti működés<br /> * alacsony ügyfélszám – alacsony díjakkal (-;-) –&gt;szegmentációs hiba, kockázatnövekedés<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Előfeltételezésem, hogy csupán a kötések számából ma már nem tudom megállapítani, hogy melyik biztosító mennyire volt sikeres a kampányban. <br /> <br /> Ezért best practice megoldásként modellezem a kampány idején érvényes versenypiacot. Ehhez az értékesítési tényadatokat (kötésszám és átlagdíj) hívom segítségül. A két adatsorból kiszámítom az átlagos kötésszámot (894 db), illetve a súlyozott átlagdíjat (12022 Ft). Ez a két adat adja a piaci modell origóját. Ezután XY koordináta rendszerben ábrázolom az egyes biztosítók kötésszámának és átlagdíjának eltérését a piaci átlagtól, s a koordináta rendszerben így meghatározott területeket hasonlítom össze.<br /> <br /> Az eljárás eredményeként a következők derülnek ki:<br /> <br /> 1. Csupán 3 olyan biztosító van, amelyik a piaci átlag fölötti eredményt produkált (+;+ kategória). Ezek a Biztosító8, Biztosító7 és a Biztosító9. Közülük az első kettő a kötésszámban is az ugyanezen az első két helyen végzett, a Biztosító9 viszont csak az 5. legjobb kötésszámot hozta.<br /> <br /> 2. Az összes többi biztosító átlag alatti eredményt ért el. Meglepetés közöttük a Biztosító5, amelyik kötésszámát tekintve a 3. legjobb eredményt mutatta fel, így elvben a győztesek közé tartozna. Ám rendkívül alacsony átlagdíja miatt ebben az elemzésben csak az utolsó előtti, 13. helyet szerezte meg, vagyis az egyik legrosszabb eredményt mondhatja magáénak a fokozottan kockázatos (+;-,) kategóriában.<br /> <br /> Bár a fenti megoldás „érzésre” közelebb vitt az kampányeredmények helyesebb értelmezéséhez, de természetesen hibája az önkényesen kialakított vonatkozási rendszer. Csupán sejtem, hogy a két kiválasztott mutatószám segíti a legjobban az értelmezést, de ezt bizonyítani nem tudom. <br /> Az viszont biztosan állítható, hogy a többi rendelkezésre álló mutatószám elhagyásával adatot vesztek az elemzésből, így az elemzés biztos, hogy pontatlanabb, mintha ezeket is tudtam volna integrálni vagy tudtam volna bizonyítani, hogy nem relevánsak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> A megoldáshoz használt adatvagyon cégünk saját fejlesztésű marketing adatbázisából származik. Az adatbázist egy intranetes felületen keresztül érjük el. A rendszer segítségével folyamatosan tudjuk monitorozni a kampányok értékesítési eredményeit.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Biztosító01<br /> <br /> Biztosító02<br /> <br /> Biztosító03<br /> <br /> Biztosító04<br /> <br /> Biztosító05<br /> <br /> Biztosító06<br /> <br /> Biztosító07<br /> <br /> Biztosító08<br /> <br /> Biztosító09<br /> <br /> Biztosító10<br /> <br /> Biztosító11<br /> <br /> Biztosító12<br /> <br /> Biztosító13<br /> <br /> Biztosító14<br /> <br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X oszlopok:<br /> <br /> * '''Kötés szám''' (db) - adott biztosító új kötelezős kötéseinek száma a kampányban, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Felmondás szám''' (db) - adott biztosító felmondott kötelezős szerződéseinek száma a kampányban, minél kisebb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Szerzési arány''' (%) - adott biztosítóra vonatkozó kötések és felmondások különbsége az összes kötéshez viszonyítva, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Újrakötési arány''' (%) - adott biztosító újrakötött szerződéseinek aránya a kötések számához viszonyítva, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Átlagdíj''' (Ft) - adott biztosító megkötött szerződéseinek éves átlagdíja, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Díjbevétel''' (MFt) - adott biztosítónál keletkezett összes díjbevétel, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> <br /> Y = modellkonstans (1000)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> * Saját cégünk (cégvezetés, tulajdonosok)<br /> * Biztosítók<br /> * Más biztosításközvetítők<br /> <br /> Mindegyik célcsoport számára kiemelten értékes egy tiszta és megbízható kép a biztosítók (és tarifáik) kampányban nyújtott teljesítményéről. Cégünk, illetve más biztosítási alkuszok egy ilyen információ alapján súlyozni tudják partnerkapcsolataikat és együttműködéseiket a sikeres és a kevésbé sikeres biztosítók között. A biztosítók pedig tüzetesebben tanulmányozhatják a sikeres tarifák ötleteit, szerkezetét, szegmentációját, s ezekből a tapasztalatokból fejleszthetik tovább a maguk tarifálási gyakorlatát.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ösztönös megoldás:<br /> <br /> Költségek:<br /> <br /> * Adatgyűjtés: 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Adatok feldolgozása, táblázatba foglalása 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Elemzés elkészítése 1 óra (2.500 Ft/óra)<br /> * Összes ráfordított idő: 3 óra (2.500Ft/óra)<br /> * Összes munkadíj: 7.500Ft<br /> * Szoftver (Excel) – rendelkezésre áll, ingyenes)<br /> * Adat beszerzés: ingyenes (saját adat)<br /> * Összes költség: 7.500 Ft<br /> <br /> A megoldás piaci értéke: 20.000Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést.)<br /> <br /> A piaci értéket nem tükröző nyomott árat a saját referenciák, valamint az elemzői tapasztalat hiánya indokolja.<br /> <br /> <br /> Tantárgy szerinti megoldás:<br /> <br /> Költségek:<br /> <br /> * Összes ráfordított idő: 4 óra (2.500Ft/óra)<br /> * Speciális program használata: COCO Ingyenes<br /> * Szoftver (Excel) – rendelkezésre áll, ingyenes)<br /> * Adat beszerzés: ingyenes (saját adat)<br /> * Összes költség: 10.200Ft<br /> <br /> A megoldás piaci értéke: 40.000Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést.) <br /> <br /> A piaci értéket nem tükröző nyomott árat a saját referenciák, valamint az elemzői tapasztalat hiánya indokolja.<br /> <br /> <br /> Hasznosság-különbözet a két megoldás között:<br /> * Költségkülönbözet: 2.700 Ft (10.200 Ft -7.500 Ft) ennyivel drágább a tantárgy szerinti megoldás<br /> * Megoldások érték különbözete: 20.000 Ft ennyivel ér többet a tantárgy szerinti metodikájú megoldás<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.<br /> #adatbázis<br /> #sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)<br /> #solver ill. MY-X paraméterek<br /> #egyéb lépések<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Ide <br /> #CSAK és <br /> #kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve, <br /> #felsorolásszerűen <br /> #a számítás releváns eredményei kellenek.<br /> <br /> A [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Felt%C3%B6lt%C3%A9s fájl feltöltés] lehetőségével élve ide olyan módon kell vizualizálni az összes eredményt, hogy az akár további kommentárok nélkül is magáért beszéljen.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> #meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> #végső győztest kell hirdetni<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?<br /> *A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.<br /> *A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?<br /> *Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...<br /> <br /> <br /> demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:<br /> #melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van<br /> #hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)<br /> #mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)<br /> #mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]<br /> #mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Ide kell megadni:<br /> #milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra<br /> #milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört<br /> &lt;hr&gt;<br /> #Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> #Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján<br /> #Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]<br /> #Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]<br /> &lt;hr&gt;<br /> Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...<br /> &lt;hr&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63443 2013-01-30T16:19:29Z

<p>Kgfb: /* A feladat által érintett célcsoportok */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> Biztosítók összehasonlítása a 2012. november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban elért eredményeik alapján.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Cégünk független biztosítási alkuszként vett részt a 2012 november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban, melynek során 14 biztosító társaság KGFB-termékét forgalmazta.<br /> <br /> Az évek óta rendszeresen ismétlődő őszi kampányok „nyertesének” mindig azt a biztosítót szokták megjelölni, amelyik a legtöbb szerződést köti a kampányidőszakban. Ám az elmúlt évek jelentős díjcsökkenése miatt már nem egyértelmű, hogy üzleti értelemben valóban az a nyertes, aki a legtöbb szerződést köti. <br /> <br /> <br /> ==Piaci háttérinformációk==<br /> <br /> A kötelező biztosítás speciális biztosítási termék. <br /> Különlegessége az alábbiak vonásokban jelenik meg:<br /> * Az gépjármű-tulajdonosokat ill. -üzembentartókat törvény kötelezi a termék megvásárlására.<br /> * A termék által megtestesített szolgáltatáscsomag tartalmával a szerződő nem vagy csak jelentéktelen mértékben szembesül (pl. a díjrészletek csekkjeinek kiküldése, esetleg nemzetközi zöldkártya igénylése). <br /> * A szolgáltatást valójában az veszi igénybe a szerződő biztosítójától, akinek a szerződő kárt okozott.<br /> * Ebből következően a szerződők számára a termék/szolgáltatás minősége nem releváns döntési szempont a termék kiválasztásakor.<br /> *A releváns, csaknem kizárólagos szempont a termék ára (Megjegyzés: egy lényegesen kisebb, tudatos fogyasztói csoportban a MÁV Biztosító Egyesület csődje óta megjelenik a döntésben a biztosítótársaság pénzügyi stabilitása).<br /> <br /> A fentiek miatt a KGFB-piac elsősorban a biztosítótársaságok tarifaképzéséről szól, a verseny az évről-évre meghirdetett tarifák között zajlik. A tarifa egy bonyolult, sokváltozós, díjmegállapító algoritmus, amelyet a biztosítási matematikusok állítanak össze a biztosító által megfogalmazott üzletpolitikai céloknak megfelelően az ügyfél- és kárstatisztikák alapján. <br /> A tarifában ölt testet a biztosítók értékesítési stratégiája, az ügyfél-szegmentáció és a szegmensek között felállított preferenciasorrend, amit a kedvezményes és hátrányos díjmódosítók rajzolnak fel. <br /> <br /> Mindebből az (is) következik, hogy a tarifa minőségét, jóságát csak a versenytárs tarifák által meghatározott, folyamatosan változó inerciarendszerben lehet értelmezni. Nincs konstans viszonyítási pont vagy etalon, amihez képest egy tarifa jó vagy rossz.<br /> <br /> A legtöbb, amit a mai rendkívül alacsony átlagdíjak mellett el lehet mondani a jó tarifáról, hogy optimális ügyfélszámot eredményez optimális átlagdíjjal (+;+ kategória). <br /> <br /> Ezzel szemben a rossz tarifa viszont háromféle lehet:<br /> * magas ügyfélszám - alacsony díjakkal (+;-) –&gt; óriási kockázat- és költségnövekedés<br /> * alacsony ügyfélszám - magas díjakkal (-;+) –&gt; életképes üzemi méret alatti működés<br /> * alacsony ügyfélszám – alacsony díjakkal (-;-) –&gt;szegmentációs hiba, kockázatnövekedés<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Előfeltételezésem, hogy csupán a kötések számából ma már nem tudom megállapítani, hogy melyik biztosító mennyire volt sikeres a kampányban. <br /> <br /> Ezért best practice megoldásként modellezem a kampány idején érvényes versenypiacot. Ehhez az értékesítési tényadatokat (kötésszám és átlagdíj) hívom segítségül. A két adatsorból kiszámítom az átlagos kötésszámot (894 db), illetve a súlyozott átlagdíjat (12022 Ft). Ez a két adat adja a piaci modell origóját. Ezután XY koordináta rendszerben ábrázolom az egyes biztosítók kötésszámának és átlagdíjának eltérését a piaci átlagtól, s a koordináta rendszerben így meghatározott területeket hasonlítom össze.<br /> <br /> Az eljárás eredményeként a következők derülnek ki:<br /> <br /> 1. Csupán 3 olyan biztosító van, amelyik a piaci átlag fölötti eredményt produkált (+;+ kategória). Ezek a Biztosító8, Biztosító7 és a Biztosító9. Közülük az első kettő a kötésszámban is az ugyanezen az első két helyen végzett, a Biztosító9 viszont csak az 5. legjobb kötésszámot hozta.<br /> <br /> 2. Az összes többi biztosító átlag alatti eredményt ért el. Meglepetés közöttük a Biztosító5, amelyik kötésszámát tekintve a 3. legjobb eredményt mutatta fel, így elvben a győztesek közé tartozna. Ám rendkívül alacsony átlagdíja miatt ebben az elemzésben csak az utolsó előtti, 13. helyet szerezte meg, vagyis az egyik legrosszabb eredményt mondhatja magáénak a fokozottan kockázatos (+;-,) kategóriában.<br /> <br /> Bár a fenti megoldás „érzésre” közelebb vitt az kampányeredmények helyesebb értelmezéséhez, de természetesen hibája az önkényesen kialakított vonatkozási rendszer. Csupán sejtem, hogy a két kiválasztott mutatószám segíti a legjobban az értelmezést, de ezt bizonyítani nem tudom. <br /> Az viszont biztosan állítható, hogy a többi rendelkezésre álló mutatószám elhagyásával adatot vesztek az elemzésből, így az elemzés biztos, hogy pontatlanabb, mintha ezeket is tudtam volna integrálni vagy tudtam volna bizonyítani, hogy nem relevánsak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> A megoldáshoz használt adatvagyon cégünk saját fejlesztésű marketing adatbázisából származik. Az adatbázist egy intranetes felületen keresztül érjük el. A rendszer segítségével folyamatosan tudjuk monitorozni a kampányok értékesítési eredményeit.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Biztosító01<br /> <br /> Biztosító02<br /> <br /> Biztosító03<br /> <br /> Biztosító04<br /> <br /> Biztosító05<br /> <br /> Biztosító06<br /> <br /> Biztosító07<br /> <br /> Biztosító08<br /> <br /> Biztosító09<br /> <br /> Biztosító10<br /> <br /> Biztosító11<br /> <br /> Biztosító12<br /> <br /> Biztosító13<br /> <br /> Biztosító14<br /> <br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X oszlopok:<br /> <br /> * '''Kötés szám''' (db) - adott biztosító új kötelezős kötéseinek száma a kampányban, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Felmondás szám''' (db) - adott biztosító felmondott kötelezős szerződéseinek száma a kampányban, minél kisebb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Szerzési arány''' (%) - adott biztosítóra vonatkozó kötések és felmondások különbsége az összes kötéshez viszonyítva, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Újrakötési arány''' (%) - adott biztosító újrakötött szerződéseinek aránya a kötések számához viszonyítva, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Átlagdíj''' (Ft) - adott biztosító megkötött szerződéseinek éves átlagdíja, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Díjbevétel''' (MFt) - adott biztosítónál keletkezett összes díjbevétel, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> <br /> Y = modellkonstans (1000)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> * Saját cégünk (cégvezetés, tulajdonosok)<br /> * Biztosítók<br /> * Más biztosításközvetítők<br /> <br /> Mindegyik célcsoport számára kiemelten értékes egy tiszta és megbízható kép a biztosítók (és tarifáik) kampányban nyújtott teljesítményéről. Cégünk, illetve más biztosítási alkuszok egy ilyen információ alapján súlyozni tudják partnerkapcsolataikat és együttműködéseiket a sikeres és a kevésbé sikeres biztosítók között. A biztosítók pedig tüzetesebben tanulmányozhatják a sikeres tarifák ötleteit, szerkezetét, szegmentációját, s ezekből a tapasztalatokból fejleszthetik tovább a maguk tarifálási gyakorlatát.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> demo: <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Zoldorszag<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Egyetemi_v%C3%A1ros<br /> <br /> <br /> Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:<br /> #melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel<br /> #mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.<br /> #S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).<br /> A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)<br /> <br /> A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:<br /> #milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #mennyit a két érték közötti különbség (pl. http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Hitelmin%C5%91s%C3%ADt%C3%A9s#A_feladat_megv.C3.A1laszol.C3.A1sa_kapcs.C3.A1n_v.C3.A1rhat.C3.B3_hasznoss.C3.A1g)<br /> <br /> Amennyiben már más (korábbi, párhuzamos) tantárgyak keretében tanulta, akkor alkalmazni kell olyan fogalmakat, mint &quot;Költség / haszon elemzés&quot;, &quot;Fix- és változó költségek&quot;, fedezeti hozzájárulás, stb.<br /> <br /> Ha az érték-különbözetet nem vonja be valaki a tervezésbe, akkor arra a kérdésre, vajon eltérő módszerek eltérő eredményei vezethetnek-e azonos hasznosságra terv és tény szinten: nehéz a válasz. <br /> Ha van értékkülönbözet, az feltételezi, hogy a válaszok eltérő jellege is beárazásra kerül.<br /> A tervezéskor arra is érdemes tehát kitérni: mit várunk el az egyik és mit a másik módszertől az eredményt illetően?<br /> Sőt: az is beárazandó, vajon mennyit érnek az eltérő (potenciális) válasz-párok?<br /> <br /> Ha egy hasonlóságelemzés esetén nem minden objektum esetén vezet hiteles eredményre a direkt és az inverz számítás (ahol az inverz számítás a direkt számítás irányainak ellentettjével képzett OAM-ra futtatott elemzés), akkor például egyre kevésbé lehet a tervezett hasznosság beteljesüléséről beszélni!<br /> <br /> <br /> Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:<br /> <br /> A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...<br /> <br /> Virtuális témaváltás:<br /> * legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd<br /> * legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd<br /> <br /> Állapotkülönbségek<br /> * energiafelhasználás-különbözet<br /> * időfelhasználás-különbözet<br /> * égett része tömeg-arányának különbözete<br /> * ízélmény-különbözet<br /> * stb.<br /> <br /> Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?<br /> Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.<br /> #adatbázis<br /> #sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)<br /> #solver ill. MY-X paraméterek<br /> #egyéb lépések<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Ide <br /> #CSAK és <br /> #kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve, <br /> #felsorolásszerűen <br /> #a számítás releváns eredményei kellenek.<br /> <br /> A [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Felt%C3%B6lt%C3%A9s fájl feltöltés] lehetőségével élve ide olyan módon kell vizualizálni az összes eredményt, hogy az akár további kommentárok nélkül is magáért beszéljen.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> #meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> #végső győztest kell hirdetni<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?<br /> *A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.<br /> *A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?<br /> *Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...<br /> <br /> <br /> demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:<br /> #melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van<br /> #hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)<br /> #mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)<br /> #mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]<br /> #mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Ide kell megadni:<br /> #milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra<br /> #milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört<br /> &lt;hr&gt;<br /> #Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> #Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján<br /> #Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]<br /> #Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]<br /> &lt;hr&gt;<br /> Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...<br /> &lt;hr&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63442 2013-01-30T16:18:59Z

<p>Kgfb: /* A feladat által érintett célcsoportok */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> Biztosítók összehasonlítása a 2012. november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban elért eredményeik alapján.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Cégünk független biztosítási alkuszként vett részt a 2012 november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban, melynek során 14 biztosító társaság KGFB-termékét forgalmazta.<br /> <br /> Az évek óta rendszeresen ismétlődő őszi kampányok „nyertesének” mindig azt a biztosítót szokták megjelölni, amelyik a legtöbb szerződést köti a kampányidőszakban. Ám az elmúlt évek jelentős díjcsökkenése miatt már nem egyértelmű, hogy üzleti értelemben valóban az a nyertes, aki a legtöbb szerződést köti. <br /> <br /> <br /> ==Piaci háttérinformációk==<br /> <br /> A kötelező biztosítás speciális biztosítási termék. <br /> Különlegessége az alábbiak vonásokban jelenik meg:<br /> * Az gépjármű-tulajdonosokat ill. -üzembentartókat törvény kötelezi a termék megvásárlására.<br /> * A termék által megtestesített szolgáltatáscsomag tartalmával a szerződő nem vagy csak jelentéktelen mértékben szembesül (pl. a díjrészletek csekkjeinek kiküldése, esetleg nemzetközi zöldkártya igénylése). <br /> * A szolgáltatást valójában az veszi igénybe a szerződő biztosítójától, akinek a szerződő kárt okozott.<br /> * Ebből következően a szerződők számára a termék/szolgáltatás minősége nem releváns döntési szempont a termék kiválasztásakor.<br /> *A releváns, csaknem kizárólagos szempont a termék ára (Megjegyzés: egy lényegesen kisebb, tudatos fogyasztói csoportban a MÁV Biztosító Egyesület csődje óta megjelenik a döntésben a biztosítótársaság pénzügyi stabilitása).<br /> <br /> A fentiek miatt a KGFB-piac elsősorban a biztosítótársaságok tarifaképzéséről szól, a verseny az évről-évre meghirdetett tarifák között zajlik. A tarifa egy bonyolult, sokváltozós, díjmegállapító algoritmus, amelyet a biztosítási matematikusok állítanak össze a biztosító által megfogalmazott üzletpolitikai céloknak megfelelően az ügyfél- és kárstatisztikák alapján. <br /> A tarifában ölt testet a biztosítók értékesítési stratégiája, az ügyfél-szegmentáció és a szegmensek között felállított preferenciasorrend, amit a kedvezményes és hátrányos díjmódosítók rajzolnak fel. <br /> <br /> Mindebből az (is) következik, hogy a tarifa minőségét, jóságát csak a versenytárs tarifák által meghatározott, folyamatosan változó inerciarendszerben lehet értelmezni. Nincs konstans viszonyítási pont vagy etalon, amihez képest egy tarifa jó vagy rossz.<br /> <br /> A legtöbb, amit a mai rendkívül alacsony átlagdíjak mellett el lehet mondani a jó tarifáról, hogy optimális ügyfélszámot eredményez optimális átlagdíjjal (+;+ kategória). <br /> <br /> Ezzel szemben a rossz tarifa viszont háromféle lehet:<br /> * magas ügyfélszám - alacsony díjakkal (+;-) –&gt; óriási kockázat- és költségnövekedés<br /> * alacsony ügyfélszám - magas díjakkal (-;+) –&gt; életképes üzemi méret alatti működés<br /> * alacsony ügyfélszám – alacsony díjakkal (-;-) –&gt;szegmentációs hiba, kockázatnövekedés<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Előfeltételezésem, hogy csupán a kötések számából ma már nem tudom megállapítani, hogy melyik biztosító mennyire volt sikeres a kampányban. <br /> <br /> Ezért best practice megoldásként modellezem a kampány idején érvényes versenypiacot. Ehhez az értékesítési tényadatokat (kötésszám és átlagdíj) hívom segítségül. A két adatsorból kiszámítom az átlagos kötésszámot (894 db), illetve a súlyozott átlagdíjat (12022 Ft). Ez a két adat adja a piaci modell origóját. Ezután XY koordináta rendszerben ábrázolom az egyes biztosítók kötésszámának és átlagdíjának eltérését a piaci átlagtól, s a koordináta rendszerben így meghatározott területeket hasonlítom össze.<br /> <br /> Az eljárás eredményeként a következők derülnek ki:<br /> <br /> 1. Csupán 3 olyan biztosító van, amelyik a piaci átlag fölötti eredményt produkált (+;+ kategória). Ezek a Biztosító8, Biztosító7 és a Biztosító9. Közülük az első kettő a kötésszámban is az ugyanezen az első két helyen végzett, a Biztosító9 viszont csak az 5. legjobb kötésszámot hozta.<br /> <br /> 2. Az összes többi biztosító átlag alatti eredményt ért el. Meglepetés közöttük a Biztosító5, amelyik kötésszámát tekintve a 3. legjobb eredményt mutatta fel, így elvben a győztesek közé tartozna. Ám rendkívül alacsony átlagdíja miatt ebben az elemzésben csak az utolsó előtti, 13. helyet szerezte meg, vagyis az egyik legrosszabb eredményt mondhatja magáénak a fokozottan kockázatos (+;-,) kategóriában.<br /> <br /> Bár a fenti megoldás „érzésre” közelebb vitt az kampányeredmények helyesebb értelmezéséhez, de természetesen hibája az önkényesen kialakított vonatkozási rendszer. Csupán sejtem, hogy a két kiválasztott mutatószám segíti a legjobban az értelmezést, de ezt bizonyítani nem tudom. <br /> Az viszont biztosan állítható, hogy a többi rendelkezésre álló mutatószám elhagyásával adatot vesztek az elemzésből, így az elemzés biztos, hogy pontatlanabb, mintha ezeket is tudtam volna integrálni vagy tudtam volna bizonyítani, hogy nem relevánsak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> A megoldáshoz használt adatvagyon cégünk saját fejlesztésű marketing adatbázisából származik. Az adatbázist egy intranetes felületen keresztül érjük el. A rendszer segítségével folyamatosan tudjuk monitorozni a kampányok értékesítési eredményeit.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Biztosító01<br /> <br /> Biztosító02<br /> <br /> Biztosító03<br /> <br /> Biztosító04<br /> <br /> Biztosító05<br /> <br /> Biztosító06<br /> <br /> Biztosító07<br /> <br /> Biztosító08<br /> <br /> Biztosító09<br /> <br /> Biztosító10<br /> <br /> Biztosító11<br /> <br /> Biztosító12<br /> <br /> Biztosító13<br /> <br /> Biztosító14<br /> <br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X oszlopok:<br /> <br /> * '''Kötés szám''' (db) - adott biztosító új kötelezős kötéseinek száma a kampányban, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Felmondás szám''' (db) - adott biztosító felmondott kötelezős szerződéseinek száma a kampányban, minél kisebb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Szerzési arány''' (%) - adott biztosítóra vonatkozó kötések és felmondások különbsége az összes kötéshez viszonyítva, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Újrakötési arány''' (%) - adott biztosító újrakötött szerződéseinek aránya a kötések számához viszonyítva, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Átlagdíj''' (Ft) - adott biztosító megkötött szerződéseinek éves átlagdíja, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Díjbevétel''' (MFt) - adott biztosítónál keletkezett összes díjbevétel, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> <br /> Y = modellkonstans (1000)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> * Saját cégünk (cégvezetés, tulajdonosok)<br /> * Biztosítók<br /> * Más biztosításközvetítők<br /> <br /> Mindegyik célcsoport számára kiemelten értékes egy tiszta és megbízható kép a biztosítók (és tarifáik) kampányban nyújtott teljesítményéről. Cégünk, illetve más biztosítási alkuszok egy ilyen információ alapján súlyozni tudják partnerkapcsolataikat és együttműködéseiket a sikeres és a kevésbé sikeres biztosítók között. A biztosítók pedig tüzetesebben tanulmányozhatják a sikeres tarifák szerkezetét, szegmentációját, s ezekből a tapasztalatokból fejleszthetik tovább a maguk tarifálási gyakorlatát.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> demo: <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Zoldorszag<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Egyetemi_v%C3%A1ros<br /> <br /> <br /> Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:<br /> #melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel<br /> #mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.<br /> #S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).<br /> A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)<br /> <br /> A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:<br /> #milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #mennyit a két érték közötti különbség (pl. http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Hitelmin%C5%91s%C3%ADt%C3%A9s#A_feladat_megv.C3.A1laszol.C3.A1sa_kapcs.C3.A1n_v.C3.A1rhat.C3.B3_hasznoss.C3.A1g)<br /> <br /> Amennyiben már más (korábbi, párhuzamos) tantárgyak keretében tanulta, akkor alkalmazni kell olyan fogalmakat, mint &quot;Költség / haszon elemzés&quot;, &quot;Fix- és változó költségek&quot;, fedezeti hozzájárulás, stb.<br /> <br /> Ha az érték-különbözetet nem vonja be valaki a tervezésbe, akkor arra a kérdésre, vajon eltérő módszerek eltérő eredményei vezethetnek-e azonos hasznosságra terv és tény szinten: nehéz a válasz. <br /> Ha van értékkülönbözet, az feltételezi, hogy a válaszok eltérő jellege is beárazásra kerül.<br /> A tervezéskor arra is érdemes tehát kitérni: mit várunk el az egyik és mit a másik módszertől az eredményt illetően?<br /> Sőt: az is beárazandó, vajon mennyit érnek az eltérő (potenciális) válasz-párok?<br /> <br /> Ha egy hasonlóságelemzés esetén nem minden objektum esetén vezet hiteles eredményre a direkt és az inverz számítás (ahol az inverz számítás a direkt számítás irányainak ellentettjével képzett OAM-ra futtatott elemzés), akkor például egyre kevésbé lehet a tervezett hasznosság beteljesüléséről beszélni!<br /> <br /> <br /> Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:<br /> <br /> A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...<br /> <br /> Virtuális témaváltás:<br /> * legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd<br /> * legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd<br /> <br /> Állapotkülönbségek<br /> * energiafelhasználás-különbözet<br /> * időfelhasználás-különbözet<br /> * égett része tömeg-arányának különbözete<br /> * ízélmény-különbözet<br /> * stb.<br /> <br /> Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?<br /> Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.<br /> #adatbázis<br /> #sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)<br /> #solver ill. MY-X paraméterek<br /> #egyéb lépések<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Ide <br /> #CSAK és <br /> #kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve, <br /> #felsorolásszerűen <br /> #a számítás releváns eredményei kellenek.<br /> <br /> A [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Felt%C3%B6lt%C3%A9s fájl feltöltés] lehetőségével élve ide olyan módon kell vizualizálni az összes eredményt, hogy az akár további kommentárok nélkül is magáért beszéljen.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> #meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> #végső győztest kell hirdetni<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?<br /> *A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.<br /> *A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?<br /> *Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...<br /> <br /> <br /> demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:<br /> #melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van<br /> #hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)<br /> #mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)<br /> #mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]<br /> #mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Ide kell megadni:<br /> #milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra<br /> #milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört<br /> &lt;hr&gt;<br /> #Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> #Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján<br /> #Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]<br /> #Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]<br /> &lt;hr&gt;<br /> Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...<br /> &lt;hr&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63441 2013-01-30T16:17:56Z

<p>Kgfb: /* A feladat által érintett célcsoportok */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> Biztosítók összehasonlítása a 2012. november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban elért eredményeik alapján.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Cégünk független biztosítási alkuszként vett részt a 2012 november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban, melynek során 14 biztosító társaság KGFB-termékét forgalmazta.<br /> <br /> Az évek óta rendszeresen ismétlődő őszi kampányok „nyertesének” mindig azt a biztosítót szokták megjelölni, amelyik a legtöbb szerződést köti a kampányidőszakban. Ám az elmúlt évek jelentős díjcsökkenése miatt már nem egyértelmű, hogy üzleti értelemben valóban az a nyertes, aki a legtöbb szerződést köti. <br /> <br /> <br /> ==Piaci háttérinformációk==<br /> <br /> A kötelező biztosítás speciális biztosítási termék. <br /> Különlegessége az alábbiak vonásokban jelenik meg:<br /> * Az gépjármű-tulajdonosokat ill. -üzembentartókat törvény kötelezi a termék megvásárlására.<br /> * A termék által megtestesített szolgáltatáscsomag tartalmával a szerződő nem vagy csak jelentéktelen mértékben szembesül (pl. a díjrészletek csekkjeinek kiküldése, esetleg nemzetközi zöldkártya igénylése). <br /> * A szolgáltatást valójában az veszi igénybe a szerződő biztosítójától, akinek a szerződő kárt okozott.<br /> * Ebből következően a szerződők számára a termék/szolgáltatás minősége nem releváns döntési szempont a termék kiválasztásakor.<br /> *A releváns, csaknem kizárólagos szempont a termék ára (Megjegyzés: egy lényegesen kisebb, tudatos fogyasztói csoportban a MÁV Biztosító Egyesület csődje óta megjelenik a döntésben a biztosítótársaság pénzügyi stabilitása).<br /> <br /> A fentiek miatt a KGFB-piac elsősorban a biztosítótársaságok tarifaképzéséről szól, a verseny az évről-évre meghirdetett tarifák között zajlik. A tarifa egy bonyolult, sokváltozós, díjmegállapító algoritmus, amelyet a biztosítási matematikusok állítanak össze a biztosító által megfogalmazott üzletpolitikai céloknak megfelelően az ügyfél- és kárstatisztikák alapján. <br /> A tarifában ölt testet a biztosítók értékesítési stratégiája, az ügyfél-szegmentáció és a szegmensek között felállított preferenciasorrend, amit a kedvezményes és hátrányos díjmódosítók rajzolnak fel. <br /> <br /> Mindebből az (is) következik, hogy a tarifa minőségét, jóságát csak a versenytárs tarifák által meghatározott, folyamatosan változó inerciarendszerben lehet értelmezni. Nincs konstans viszonyítási pont vagy etalon, amihez képest egy tarifa jó vagy rossz.<br /> <br /> A legtöbb, amit a mai rendkívül alacsony átlagdíjak mellett el lehet mondani a jó tarifáról, hogy optimális ügyfélszámot eredményez optimális átlagdíjjal (+;+ kategória). <br /> <br /> Ezzel szemben a rossz tarifa viszont háromféle lehet:<br /> * magas ügyfélszám - alacsony díjakkal (+;-) –&gt; óriási kockázat- és költségnövekedés<br /> * alacsony ügyfélszám - magas díjakkal (-;+) –&gt; életképes üzemi méret alatti működés<br /> * alacsony ügyfélszám – alacsony díjakkal (-;-) –&gt;szegmentációs hiba, kockázatnövekedés<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Előfeltételezésem, hogy csupán a kötések számából ma már nem tudom megállapítani, hogy melyik biztosító mennyire volt sikeres a kampányban. <br /> <br /> Ezért best practice megoldásként modellezem a kampány idején érvényes versenypiacot. Ehhez az értékesítési tényadatokat (kötésszám és átlagdíj) hívom segítségül. A két adatsorból kiszámítom az átlagos kötésszámot (894 db), illetve a súlyozott átlagdíjat (12022 Ft). Ez a két adat adja a piaci modell origóját. Ezután XY koordináta rendszerben ábrázolom az egyes biztosítók kötésszámának és átlagdíjának eltérését a piaci átlagtól, s a koordináta rendszerben így meghatározott területeket hasonlítom össze.<br /> <br /> Az eljárás eredményeként a következők derülnek ki:<br /> <br /> 1. Csupán 3 olyan biztosító van, amelyik a piaci átlag fölötti eredményt produkált (+;+ kategória). Ezek a Biztosító8, Biztosító7 és a Biztosító9. Közülük az első kettő a kötésszámban is az ugyanezen az első két helyen végzett, a Biztosító9 viszont csak az 5. legjobb kötésszámot hozta.<br /> <br /> 2. Az összes többi biztosító átlag alatti eredményt ért el. Meglepetés közöttük a Biztosító5, amelyik kötésszámát tekintve a 3. legjobb eredményt mutatta fel, így elvben a győztesek közé tartozna. Ám rendkívül alacsony átlagdíja miatt ebben az elemzésben csak az utolsó előtti, 13. helyet szerezte meg, vagyis az egyik legrosszabb eredményt mondhatja magáénak a fokozottan kockázatos (+;-,) kategóriában.<br /> <br /> Bár a fenti megoldás „érzésre” közelebb vitt az kampányeredmények helyesebb értelmezéséhez, de természetesen hibája az önkényesen kialakított vonatkozási rendszer. Csupán sejtem, hogy a két kiválasztott mutatószám segíti a legjobban az értelmezést, de ezt bizonyítani nem tudom. <br /> Az viszont biztosan állítható, hogy a többi rendelkezésre álló mutatószám elhagyásával adatot vesztek az elemzésből, így az elemzés biztos, hogy pontatlanabb, mintha ezeket is tudtam volna integrálni vagy tudtam volna bizonyítani, hogy nem relevánsak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> A megoldáshoz használt adatvagyon cégünk saját fejlesztésű marketing adatbázisából származik. Az adatbázist egy intranetes felületen keresztül érjük el. A rendszer segítségével folyamatosan tudjuk monitorozni a kampányok értékesítési eredményeit.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Biztosító01<br /> <br /> Biztosító02<br /> <br /> Biztosító03<br /> <br /> Biztosító04<br /> <br /> Biztosító05<br /> <br /> Biztosító06<br /> <br /> Biztosító07<br /> <br /> Biztosító08<br /> <br /> Biztosító09<br /> <br /> Biztosító10<br /> <br /> Biztosító11<br /> <br /> Biztosító12<br /> <br /> Biztosító13<br /> <br /> Biztosító14<br /> <br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X oszlopok:<br /> <br /> * '''Kötés szám''' (db) - adott biztosító új kötelezős kötéseinek száma a kampányban, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Felmondás szám''' (db) - adott biztosító felmondott kötelezős szerződéseinek száma a kampányban, minél kisebb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Szerzési arány''' (%) - adott biztosítóra vonatkozó kötések és felmondások különbsége az összes kötéshez viszonyítva, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Újrakötési arány''' (%) - adott biztosító újrakötött szerződéseinek aránya a kötések számához viszonyítva, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Átlagdíj''' (Ft) - adott biztosító megkötött szerződéseinek éves átlagdíja, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Díjbevétel''' (MFt) - adott biztosítónál keletkezett összes díjbevétel, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> <br /> Y = modellkonstans (1000)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> * Saját cégünk (cégvezetés, tulajdonosok)<br /> * Biztosítók<br /> * Más biztosítási alkuszok<br /> <br /> Mindegyik célcsoport számára kiemelten értékes egy tiszta és megbízható kép a biztosítók (és tarifáik) kampányban nyújtott teljesítményéről. Cégünk, illetve más biztosítási alkuszok egy ilyen információ súlyozni tudják partnerkapcsolataikat és együttműködéseiket a sikeres és a kevésbé sikeres biztosítók között. A biztosítók pedig tüzetesebben tanulmányozhatják a sikeres tarifák szerkezetét, szegmentációját, s ezekből a tapasztalatokból fejleszthetik tovább a maguk tarifálási gyakorlatát.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> demo: <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Zoldorszag<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Egyetemi_v%C3%A1ros<br /> <br /> <br /> Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:<br /> #melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel<br /> #mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.<br /> #S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).<br /> A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)<br /> <br /> A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:<br /> #milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #mennyit a két érték közötti különbség (pl. http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Hitelmin%C5%91s%C3%ADt%C3%A9s#A_feladat_megv.C3.A1laszol.C3.A1sa_kapcs.C3.A1n_v.C3.A1rhat.C3.B3_hasznoss.C3.A1g)<br /> <br /> Amennyiben már más (korábbi, párhuzamos) tantárgyak keretében tanulta, akkor alkalmazni kell olyan fogalmakat, mint &quot;Költség / haszon elemzés&quot;, &quot;Fix- és változó költségek&quot;, fedezeti hozzájárulás, stb.<br /> <br /> Ha az érték-különbözetet nem vonja be valaki a tervezésbe, akkor arra a kérdésre, vajon eltérő módszerek eltérő eredményei vezethetnek-e azonos hasznosságra terv és tény szinten: nehéz a válasz. <br /> Ha van értékkülönbözet, az feltételezi, hogy a válaszok eltérő jellege is beárazásra kerül.<br /> A tervezéskor arra is érdemes tehát kitérni: mit várunk el az egyik és mit a másik módszertől az eredményt illetően?<br /> Sőt: az is beárazandó, vajon mennyit érnek az eltérő (potenciális) válasz-párok?<br /> <br /> Ha egy hasonlóságelemzés esetén nem minden objektum esetén vezet hiteles eredményre a direkt és az inverz számítás (ahol az inverz számítás a direkt számítás irányainak ellentettjével képzett OAM-ra futtatott elemzés), akkor például egyre kevésbé lehet a tervezett hasznosság beteljesüléséről beszélni!<br /> <br /> <br /> Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:<br /> <br /> A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...<br /> <br /> Virtuális témaváltás:<br /> * legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd<br /> * legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd<br /> <br /> Állapotkülönbségek<br /> * energiafelhasználás-különbözet<br /> * időfelhasználás-különbözet<br /> * égett része tömeg-arányának különbözete<br /> * ízélmény-különbözet<br /> * stb.<br /> <br /> Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?<br /> Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.<br /> #adatbázis<br /> #sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)<br /> #solver ill. MY-X paraméterek<br /> #egyéb lépések<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Ide <br /> #CSAK és <br /> #kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve, <br /> #felsorolásszerűen <br /> #a számítás releváns eredményei kellenek.<br /> <br /> A [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Felt%C3%B6lt%C3%A9s fájl feltöltés] lehetőségével élve ide olyan módon kell vizualizálni az összes eredményt, hogy az akár további kommentárok nélkül is magáért beszéljen.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> #meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> #végső győztest kell hirdetni<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?<br /> *A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.<br /> *A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?<br /> *Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...<br /> <br /> <br /> demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:<br /> #melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van<br /> #hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)<br /> #mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)<br /> #mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]<br /> #mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Ide kell megadni:<br /> #milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra<br /> #milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört<br /> &lt;hr&gt;<br /> #Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> #Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján<br /> #Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]<br /> #Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]<br /> &lt;hr&gt;<br /> Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...<br /> &lt;hr&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63440 2013-01-30T15:26:45Z

<p>Kgfb: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> Biztosítók összehasonlítása a 2012. november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban elért eredményeik alapján.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Cégünk független biztosítási alkuszként vett részt a 2012 november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban, melynek során 14 biztosító társaság KGFB-termékét forgalmazta.<br /> <br /> Az évek óta rendszeresen ismétlődő őszi kampányok „nyertesének” mindig azt a biztosítót szokták megjelölni, amelyik a legtöbb szerződést köti a kampányidőszakban. Ám az elmúlt évek jelentős díjcsökkenése miatt már nem egyértelmű, hogy üzleti értelemben valóban az a nyertes, aki a legtöbb szerződést köti. <br /> <br /> <br /> ==Piaci háttérinformációk==<br /> <br /> A kötelező biztosítás speciális biztosítási termék. <br /> Különlegessége az alábbiak vonásokban jelenik meg:<br /> * Az gépjármű-tulajdonosokat ill. -üzembentartókat törvény kötelezi a termék megvásárlására.<br /> * A termék által megtestesített szolgáltatáscsomag tartalmával a szerződő nem vagy csak jelentéktelen mértékben szembesül (pl. a díjrészletek csekkjeinek kiküldése, esetleg nemzetközi zöldkártya igénylése). <br /> * A szolgáltatást valójában az veszi igénybe a szerződő biztosítójától, akinek a szerződő kárt okozott.<br /> * Ebből következően a szerződők számára a termék/szolgáltatás minősége nem releváns döntési szempont a termék kiválasztásakor.<br /> *A releváns, csaknem kizárólagos szempont a termék ára (Megjegyzés: egy lényegesen kisebb, tudatos fogyasztói csoportban a MÁV Biztosító Egyesület csődje óta megjelenik a döntésben a biztosítótársaság pénzügyi stabilitása).<br /> <br /> A fentiek miatt a KGFB-piac elsősorban a biztosítótársaságok tarifaképzéséről szól, a verseny az évről-évre meghirdetett tarifák között zajlik. A tarifa egy bonyolult, sokváltozós, díjmegállapító algoritmus, amelyet a biztosítási matematikusok állítanak össze a biztosító által megfogalmazott üzletpolitikai céloknak megfelelően az ügyfél- és kárstatisztikák alapján. <br /> A tarifában ölt testet a biztosítók értékesítési stratégiája, az ügyfél-szegmentáció és a szegmensek között felállított preferenciasorrend, amit a kedvezményes és hátrányos díjmódosítók rajzolnak fel. <br /> <br /> Mindebből az (is) következik, hogy a tarifa minőségét, jóságát csak a versenytárs tarifák által meghatározott, folyamatosan változó inerciarendszerben lehet értelmezni. Nincs konstans viszonyítási pont vagy etalon, amihez képest egy tarifa jó vagy rossz.<br /> <br /> A legtöbb, amit a mai rendkívül alacsony átlagdíjak mellett el lehet mondani a jó tarifáról, hogy optimális ügyfélszámot eredményez optimális átlagdíjjal (+;+ kategória). <br /> <br /> Ezzel szemben a rossz tarifa viszont háromféle lehet:<br /> * magas ügyfélszám - alacsony díjakkal (+;-) –&gt; óriási kockázat- és költségnövekedés<br /> * alacsony ügyfélszám - magas díjakkal (-;+) –&gt; életképes üzemi méret alatti működés<br /> * alacsony ügyfélszám – alacsony díjakkal (-;-) –&gt;szegmentációs hiba, kockázatnövekedés<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Előfeltételezésem, hogy csupán a kötések számából ma már nem tudom megállapítani, hogy melyik biztosító mennyire volt sikeres a kampányban. <br /> <br /> Ezért best practice megoldásként modellezem a kampány idején érvényes versenypiacot. Ehhez az értékesítési tényadatokat (kötésszám és átlagdíj) hívom segítségül. A két adatsorból kiszámítom az átlagos kötésszámot (894 db), illetve a súlyozott átlagdíjat (12022 Ft). Ez a két adat adja a piaci modell origóját. Ezután XY koordináta rendszerben ábrázolom az egyes biztosítók kötésszámának és átlagdíjának eltérését a piaci átlagtól, s a koordináta rendszerben így meghatározott területeket hasonlítom össze.<br /> <br /> Az eljárás eredményeként a következők derülnek ki:<br /> <br /> 1. Csupán 3 olyan biztosító van, amelyik a piaci átlag fölötti eredményt produkált (+;+ kategória). Ezek a Biztosító8, Biztosító7 és a Biztosító9. Közülük az első kettő a kötésszámban is az ugyanezen az első két helyen végzett, a Biztosító9 viszont csak az 5. legjobb kötésszámot hozta.<br /> <br /> 2. Az összes többi biztosító átlag alatti eredményt ért el. Meglepetés közöttük a Biztosító5, amelyik kötésszámát tekintve a 3. legjobb eredményt mutatta fel, így elvben a győztesek közé tartozna. Ám rendkívül alacsony átlagdíja miatt ebben az elemzésben csak az utolsó előtti, 13. helyet szerezte meg, vagyis az egyik legrosszabb eredményt mondhatja magáénak a fokozottan kockázatos (+;-,) kategóriában.<br /> <br /> Bár a fenti megoldás „érzésre” közelebb vitt az kampányeredmények helyesebb értelmezéséhez, de természetesen hibája az önkényesen kialakított vonatkozási rendszer. Csupán sejtem, hogy a két kiválasztott mutatószám segíti a legjobban az értelmezést, de ezt bizonyítani nem tudom. <br /> Az viszont biztosan állítható, hogy a többi rendelkezésre álló mutatószám elhagyásával adatot vesztek az elemzésből, így az elemzés biztos, hogy pontatlanabb, mintha ezeket is tudtam volna integrálni vagy tudtam volna bizonyítani, hogy nem relevánsak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> A megoldáshoz használt adatvagyon cégünk saját fejlesztésű marketing adatbázisából származik. Az adatbázist egy intranetes felületen keresztül érjük el. A rendszer segítségével folyamatosan tudjuk monitorozni a kampányok értékesítési eredményeit.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Biztosító01<br /> <br /> Biztosító02<br /> <br /> Biztosító03<br /> <br /> Biztosító04<br /> <br /> Biztosító05<br /> <br /> Biztosító06<br /> <br /> Biztosító07<br /> <br /> Biztosító08<br /> <br /> Biztosító09<br /> <br /> Biztosító10<br /> <br /> Biztosító11<br /> <br /> Biztosító12<br /> <br /> Biztosító13<br /> <br /> Biztosító14<br /> <br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X oszlopok:<br /> <br /> * '''Kötés szám''' (db) - adott biztosító új kötelezős kötéseinek száma a kampányban, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Felmondás szám''' (db) - adott biztosító felmondott kötelezős szerződéseinek száma a kampányban, minél kisebb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Szerzési arány''' (%) - adott biztosítóra vonatkozó kötések és felmondások különbsége az összes kötéshez viszonyítva, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Újrakötési arány''' (%) - adott biztosító újrakötött szerződéseinek aránya a kötések számához viszonyítva, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Átlagdíj''' (Ft) - adott biztosító megkötött szerződéseinek éves átlagdíja, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> * '''Díjbevétel''' (MFt) - adott biztosítónál keletkezett összes díjbevétel, minél nagyobb az értéke, annál jobb a biztosító kampányban elért teljesítménye<br /> <br /> Y = modellkonstans (1000)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> <br /> Ide fel kell listázni (*)<br /> # a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését<br /> # ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> demo: <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Zoldorszag<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Egyetemi_v%C3%A1ros<br /> <br /> <br /> Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:<br /> #melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel<br /> #mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.<br /> #S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).<br /> A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)<br /> <br /> A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:<br /> #milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #mennyit a két érték közötti különbség (pl. http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Hitelmin%C5%91s%C3%ADt%C3%A9s#A_feladat_megv.C3.A1laszol.C3.A1sa_kapcs.C3.A1n_v.C3.A1rhat.C3.B3_hasznoss.C3.A1g)<br /> <br /> Amennyiben már más (korábbi, párhuzamos) tantárgyak keretében tanulta, akkor alkalmazni kell olyan fogalmakat, mint &quot;Költség / haszon elemzés&quot;, &quot;Fix- és változó költségek&quot;, fedezeti hozzájárulás, stb.<br /> <br /> Ha az érték-különbözetet nem vonja be valaki a tervezésbe, akkor arra a kérdésre, vajon eltérő módszerek eltérő eredményei vezethetnek-e azonos hasznosságra terv és tény szinten: nehéz a válasz. <br /> Ha van értékkülönbözet, az feltételezi, hogy a válaszok eltérő jellege is beárazásra kerül.<br /> A tervezéskor arra is érdemes tehát kitérni: mit várunk el az egyik és mit a másik módszertől az eredményt illetően?<br /> Sőt: az is beárazandó, vajon mennyit érnek az eltérő (potenciális) válasz-párok?<br /> <br /> Ha egy hasonlóságelemzés esetén nem minden objektum esetén vezet hiteles eredményre a direkt és az inverz számítás (ahol az inverz számítás a direkt számítás irányainak ellentettjével képzett OAM-ra futtatott elemzés), akkor például egyre kevésbé lehet a tervezett hasznosság beteljesüléséről beszélni!<br /> <br /> <br /> Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:<br /> <br /> A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...<br /> <br /> Virtuális témaváltás:<br /> * legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd<br /> * legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd<br /> <br /> Állapotkülönbségek<br /> * energiafelhasználás-különbözet<br /> * időfelhasználás-különbözet<br /> * égett része tömeg-arányának különbözete<br /> * ízélmény-különbözet<br /> * stb.<br /> <br /> Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?<br /> Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.<br /> #adatbázis<br /> #sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)<br /> #solver ill. MY-X paraméterek<br /> #egyéb lépések<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Ide <br /> #CSAK és <br /> #kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve, <br /> #felsorolásszerűen <br /> #a számítás releváns eredményei kellenek.<br /> <br /> A [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Felt%C3%B6lt%C3%A9s fájl feltöltés] lehetőségével élve ide olyan módon kell vizualizálni az összes eredményt, hogy az akár további kommentárok nélkül is magáért beszéljen.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> #meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> #végső győztest kell hirdetni<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?<br /> *A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.<br /> *A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?<br /> *Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...<br /> <br /> <br /> demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:<br /> #melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van<br /> #hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)<br /> #mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)<br /> #mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]<br /> #mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Ide kell megadni:<br /> #milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra<br /> #milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört<br /> &lt;hr&gt;<br /> #Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> #Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján<br /> #Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]<br /> #Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]<br /> &lt;hr&gt;<br /> Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...<br /> &lt;hr&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63439 2013-01-30T15:13:10Z

<p>Kgfb: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> Biztosítók összehasonlítása a 2012. november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban elért eredményeik alapján.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Cégünk független biztosítási alkuszként vett részt a 2012 november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban, melynek során 14 biztosító társaság KGFB-termékét forgalmazta.<br /> <br /> Az évek óta rendszeresen ismétlődő őszi kampányok „nyertesének” mindig azt a biztosítót szokták megjelölni, amelyik a legtöbb szerződést köti a kampányidőszakban. Ám az elmúlt évek jelentős díjcsökkenése miatt már nem egyértelmű, hogy üzleti értelemben valóban az a nyertes, aki a legtöbb szerződést köti. <br /> <br /> <br /> ==Piaci háttérinformációk==<br /> <br /> A kötelező biztosítás speciális biztosítási termék. <br /> Különlegessége az alábbiak vonásokban jelenik meg:<br /> * Az gépjármű-tulajdonosokat ill. -üzembentartókat törvény kötelezi a termék megvásárlására.<br /> * A termék által megtestesített szolgáltatáscsomag tartalmával a szerződő nem vagy csak jelentéktelen mértékben szembesül (pl. a díjrészletek csekkjeinek kiküldése, esetleg nemzetközi zöldkártya igénylése). <br /> * A szolgáltatást valójában az veszi igénybe a szerződő biztosítójától, akinek a szerződő kárt okozott.<br /> * Ebből következően a szerződők számára a termék/szolgáltatás minősége nem releváns döntési szempont a termék kiválasztásakor.<br /> *A releváns, csaknem kizárólagos szempont a termék ára (Megjegyzés: egy lényegesen kisebb, tudatos fogyasztói csoportban a MÁV Biztosító Egyesület csődje óta megjelenik a döntésben a biztosítótársaság pénzügyi stabilitása).<br /> <br /> A fentiek miatt a KGFB-piac elsősorban a biztosítótársaságok tarifaképzéséről szól, a verseny az évről-évre meghirdetett tarifák között zajlik. A tarifa egy bonyolult, sokváltozós, díjmegállapító algoritmus, amelyet a biztosítási matematikusok állítanak össze a biztosító által megfogalmazott üzletpolitikai céloknak megfelelően az ügyfél- és kárstatisztikák alapján. <br /> A tarifában ölt testet a biztosítók értékesítési stratégiája, az ügyfél-szegmentáció és a szegmensek között felállított preferenciasorrend, amit a kedvezményes és hátrányos díjmódosítók rajzolnak fel. <br /> <br /> Mindebből az (is) következik, hogy a tarifa minőségét, jóságát csak a versenytárs tarifák által meghatározott, folyamatosan változó inerciarendszerben lehet értelmezni. Nincs konstans viszonyítási pont vagy etalon, amihez képest egy tarifa jó vagy rossz.<br /> <br /> A legtöbb, amit a mai rendkívül alacsony átlagdíjak mellett el lehet mondani a jó tarifáról, hogy optimális ügyfélszámot eredményez optimális átlagdíjjal (+;+ kategória). <br /> <br /> Ezzel szemben a rossz tarifa viszont háromféle lehet:<br /> * magas ügyfélszám - alacsony díjakkal (+;-) –&gt; óriási kockázat- és költségnövekedés<br /> * alacsony ügyfélszám - magas díjakkal (-;+) –&gt; életképes üzemi méret alatti működés<br /> * alacsony ügyfélszám – alacsony díjakkal (-;-) –&gt;szegmentációs hiba, kockázatnövekedés<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Előfeltételezésem, hogy csupán a kötések számából ma már nem tudom megállapítani, hogy melyik biztosító mennyire volt sikeres a kampányban. <br /> <br /> Ezért best practice megoldásként modellezem a kampány idején érvényes versenypiacot. Ehhez az értékesítési tényadatokat (kötésszám és átlagdíj) hívom segítségül. A két adatsorból kiszámítom az átlagos kötésszámot (894 db), illetve a súlyozott átlagdíjat (12022 Ft). Ez a két adat adja a piaci modell origóját. Ezután XY koordináta rendszerben ábrázolom az egyes biztosítók kötésszámának és átlagdíjának eltérését a piaci átlagtól, s a koordináta rendszerben így meghatározott területeket hasonlítom össze.<br /> <br /> Az eljárás eredményeként a következők derülnek ki:<br /> <br /> 1. Csupán 3 olyan biztosító van, amelyik a piaci átlag fölötti eredményt produkált (+;+ kategória). Ezek a Biztosító8, Biztosító7 és a Biztosító9. Közülük az első kettő a kötésszámban is az ugyanezen az első két helyen végzett, a Biztosító9 viszont csak az 5. legjobb kötésszámot hozta.<br /> <br /> 2. Az összes többi biztosító átlag alatti eredményt ért el. Meglepetés közöttük a Biztosító5, amelyik kötésszámát tekintve a 3. legjobb eredményt mutatta fel, így elvben a győztesek közé tartozna. Ám rendkívül alacsony átlagdíja miatt ebben az elemzésben csak az utolsó előtti, 13. helyet szerezte meg, vagyis az egyik legrosszabb eredményt mondhatja magáénak a fokozottan kockázatos (+;-,) kategóriában.<br /> <br /> Bár a fenti megoldás „érzésre” közelebb vitt az kampányeredmények helyesebb értelmezéséhez, de természetesen hibája az önkényesen kialakított vonatkozási rendszer. Csupán sejtem, hogy a két kiválasztott mutatószám segíti a legjobban az értelmezést, de ezt bizonyítani nem tudom. <br /> Az viszont biztosan állítható, hogy a többi rendelkezésre álló mutatószám elhagyásával adatot vesztek az elemzésből, így az elemzés biztos, hogy pontatlanabb, mintha ezeket is tudtam volna integrálni vagy tudtam volna bizonyítani, hogy nem relevánsak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> A megoldáshoz használt adatvagyon cégünk saját fejlesztésű marketing adatbázisából származik. Az adatbázist egy intranetes felületen keresztül érjük el. A rendszer segítségével folyamatosan tudjuk monitorozni a kampányok értékesítési eredményeit.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Biztosító01<br /> <br /> Biztosító02<br /> <br /> Biztosító03<br /> <br /> Biztosító04<br /> <br /> Biztosító05<br /> <br /> Biztosító06<br /> <br /> Biztosító07<br /> <br /> Biztosító08<br /> <br /> Biztosító09<br /> <br /> Biztosító10<br /> <br /> Biztosító11<br /> <br /> Biztosító12<br /> <br /> Biztosító13<br /> <br /> Biztosító14<br /> <br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Attribútumok: <br /> <br /> <br /> Ide meg kell adni:<br /> # az attribútumok egzakt meghatározását<br /> # a használt mértékegységet attribútumonként<br /> # és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> <br /> Ide fel kell listázni (*)<br /> # a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését<br /> # ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> demo: <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Zoldorszag<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Egyetemi_v%C3%A1ros<br /> <br /> <br /> Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:<br /> #melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel<br /> #mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.<br /> #S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).<br /> A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)<br /> <br /> A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:<br /> #milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #mennyit a két érték közötti különbség (pl. http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Hitelmin%C5%91s%C3%ADt%C3%A9s#A_feladat_megv.C3.A1laszol.C3.A1sa_kapcs.C3.A1n_v.C3.A1rhat.C3.B3_hasznoss.C3.A1g)<br /> <br /> Amennyiben már más (korábbi, párhuzamos) tantárgyak keretében tanulta, akkor alkalmazni kell olyan fogalmakat, mint &quot;Költség / haszon elemzés&quot;, &quot;Fix- és változó költségek&quot;, fedezeti hozzájárulás, stb.<br /> <br /> Ha az érték-különbözetet nem vonja be valaki a tervezésbe, akkor arra a kérdésre, vajon eltérő módszerek eltérő eredményei vezethetnek-e azonos hasznosságra terv és tény szinten: nehéz a válasz. <br /> Ha van értékkülönbözet, az feltételezi, hogy a válaszok eltérő jellege is beárazásra kerül.<br /> A tervezéskor arra is érdemes tehát kitérni: mit várunk el az egyik és mit a másik módszertől az eredményt illetően?<br /> Sőt: az is beárazandó, vajon mennyit érnek az eltérő (potenciális) válasz-párok?<br /> <br /> Ha egy hasonlóságelemzés esetén nem minden objektum esetén vezet hiteles eredményre a direkt és az inverz számítás (ahol az inverz számítás a direkt számítás irányainak ellentettjével képzett OAM-ra futtatott elemzés), akkor például egyre kevésbé lehet a tervezett hasznosság beteljesüléséről beszélni!<br /> <br /> <br /> Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:<br /> <br /> A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...<br /> <br /> Virtuális témaváltás:<br /> * legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd<br /> * legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd<br /> <br /> Állapotkülönbségek<br /> * energiafelhasználás-különbözet<br /> * időfelhasználás-különbözet<br /> * égett része tömeg-arányának különbözete<br /> * ízélmény-különbözet<br /> * stb.<br /> <br /> Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?<br /> Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.<br /> #adatbázis<br /> #sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)<br /> #solver ill. MY-X paraméterek<br /> #egyéb lépések<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Ide <br /> #CSAK és <br /> #kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve, <br /> #felsorolásszerűen <br /> #a számítás releváns eredményei kellenek.<br /> <br /> A [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Felt%C3%B6lt%C3%A9s fájl feltöltés] lehetőségével élve ide olyan módon kell vizualizálni az összes eredményt, hogy az akár további kommentárok nélkül is magáért beszéljen.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> #meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> #végső győztest kell hirdetni<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?<br /> *A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.<br /> *A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?<br /> *Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...<br /> <br /> <br /> demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:<br /> #melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van<br /> #hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)<br /> #mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)<br /> #mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]<br /> #mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Ide kell megadni:<br /> #milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra<br /> #milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört<br /> &lt;hr&gt;<br /> #Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> #Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján<br /> #Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]<br /> #Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]<br /> &lt;hr&gt;<br /> Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...<br /> &lt;hr&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63437 2013-01-30T15:03:52Z

<p>Kgfb: /* A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> Biztosítók összehasonlítása a 2012. november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban elért eredményeik alapján.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Cégünk független biztosítási alkuszként vett részt a 2012 november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban, melynek során 14 biztosító társaság KGFB-termékét forgalmazta.<br /> <br /> Az évek óta rendszeresen ismétlődő őszi kampányok „nyertesének” mindig azt a biztosítót szokták megjelölni, amelyik a legtöbb szerződést köti a kampányidőszakban. Ám az elmúlt évek jelentős díjcsökkenése miatt már nem egyértelmű, hogy üzleti értelemben valóban az a nyertes, aki a legtöbb szerződést köti. <br /> <br /> <br /> ==Piaci háttérinformációk==<br /> <br /> A kötelező biztosítás speciális biztosítási termék. <br /> Különlegessége az alábbiak vonásokban jelenik meg:<br /> * Az gépjármű-tulajdonosokat ill. -üzembentartókat törvény kötelezi a termék megvásárlására.<br /> * A termék által megtestesített szolgáltatáscsomag tartalmával a szerződő nem vagy csak jelentéktelen mértékben szembesül (pl. a díjrészletek csekkjeinek kiküldése, esetleg nemzetközi zöldkártya igénylése). <br /> * A szolgáltatást valójában az veszi igénybe a szerződő biztosítójától, akinek a szerződő kárt okozott.<br /> * Ebből következően a szerződők számára a termék/szolgáltatás minősége nem releváns döntési szempont a termék kiválasztásakor.<br /> *A releváns, csaknem kizárólagos szempont a termék ára (Megjegyzés: egy lényegesen kisebb, tudatos fogyasztói csoportban a MÁV Biztosító Egyesület csődje óta megjelenik a döntésben a biztosítótársaság pénzügyi stabilitása).<br /> <br /> A fentiek miatt a KGFB-piac elsősorban a biztosítótársaságok tarifaképzéséről szól, a verseny az évről-évre meghirdetett tarifák között zajlik. A tarifa egy bonyolult, sokváltozós, díjmegállapító algoritmus, amelyet a biztosítási matematikusok állítanak össze a biztosító által megfogalmazott üzletpolitikai céloknak megfelelően az ügyfél- és kárstatisztikák alapján. <br /> A tarifában ölt testet a biztosítók értékesítési stratégiája, az ügyfél-szegmentáció és a szegmensek között felállított preferenciasorrend, amit a kedvezményes és hátrányos díjmódosítók rajzolnak fel. <br /> <br /> Mindebből az (is) következik, hogy a tarifa minőségét, jóságát csak a versenytárs tarifák által meghatározott, folyamatosan változó inerciarendszerben lehet értelmezni. Nincs konstans viszonyítási pont vagy etalon, amihez képest egy tarifa jó vagy rossz.<br /> <br /> A legtöbb, amit a mai rendkívül alacsony átlagdíjak mellett el lehet mondani a jó tarifáról, hogy optimális ügyfélszámot eredményez optimális átlagdíjjal (+;+ kategória). <br /> <br /> Ezzel szemben a rossz tarifa viszont háromféle lehet:<br /> * magas ügyfélszám - alacsony díjakkal (+;-) –&gt; óriási kockázat- és költségnövekedés<br /> * alacsony ügyfélszám - magas díjakkal (-;+) –&gt; életképes üzemi méret alatti működés<br /> * alacsony ügyfélszám – alacsony díjakkal (-;-) –&gt;szegmentációs hiba, kockázatnövekedés<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Előfeltételezésem, hogy csupán a kötések számából ma már nem tudom megállapítani, hogy melyik biztosító mennyire volt sikeres a kampányban. <br /> <br /> Ezért best practice megoldásként modellezem a kampány idején érvényes versenypiacot. Ehhez az értékesítési tényadatokat (kötésszám és átlagdíj) hívom segítségül. A két adatsorból kiszámítom az átlagos kötésszámot (894 db), illetve a súlyozott átlagdíjat (12022 Ft). Ez a két adat adja a piaci modell origóját. Ezután XY koordináta rendszerben ábrázolom az egyes biztosítók kötésszámának és átlagdíjának eltérését a piaci átlagtól, s a koordináta rendszerben így meghatározott területeket hasonlítom össze.<br /> <br /> Az eljárás eredményeként a következők derülnek ki:<br /> <br /> 1. Csupán 3 olyan biztosító van, amelyik a piaci átlag fölötti eredményt produkált (+;+ kategória). Ezek a Biztosító8, Biztosító7 és a Biztosító9. Közülük az első kettő a kötésszámban is az ugyanezen az első két helyen végzett, a Biztosító9 viszont csak az 5. legjobb kötésszámot hozta.<br /> <br /> 2. Az összes többi biztosító átlag alatti eredményt ért el. Meglepetés közöttük a Biztosító5, amelyik kötésszámát tekintve a 3. legjobb eredményt mutatta fel, így elvben a győztesek közé tartozna. Ám rendkívül alacsony átlagdíja miatt ebben az elemzésben csak az utolsó előtti, 13. helyet szerezte meg, vagyis az egyik legrosszabb eredményt mondhatja magáénak a fokozottan kockázatos (+;-,) kategóriában.<br /> <br /> Bár a fenti megoldás „érzésre” közelebb vitt az kampányeredmények helyesebb értelmezéséhez, de természetesen hibája az önkényesen kialakított vonatkozási rendszer. Csupán sejtem, hogy a két kiválasztott mutatószám segíti a legjobban az értelmezést, de ezt bizonyítani nem tudom. <br /> Az viszont biztosan állítható, hogy a többi rendelkezésre álló mutatószám elhagyásával adatot vesztek az elemzésből, így az elemzés biztos, hogy pontatlanabb, mintha ezeket is tudtam volna integrálni vagy tudtam volna bizonyítani, hogy nem relevánsak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Elsőként azt kell megadni:<br /> # milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását<br /> # vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora (ideális esetben az OAM egy nagy adatbázis szűrlete)<br /> # miként sikerült a problémákat megoldani<br /> # ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek (a KO-feltételek azok az elvárások, melyek alapján a nagy adatbázisból csak azon objektumok maradnak a szűrletben ,melyek egy megoldáskeresés során valóban értékesnek/konkurensnek számítanak)<br /> # ha volt, mekkora volt a kiindulási (nagy) adatbázis<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> #Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)<br /> #és semmi mást<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Attribútumok: <br /> <br /> <br /> Ide meg kell adni:<br /> # az attribútumok egzakt meghatározását<br /> # a használt mértékegységet attribútumonként<br /> # és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> <br /> Ide fel kell listázni (*)<br /> # a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését<br /> # ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> demo: <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Zoldorszag<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Egyetemi_v%C3%A1ros<br /> <br /> <br /> Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:<br /> #melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel<br /> #mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.<br /> #S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).<br /> A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)<br /> <br /> A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:<br /> #milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #mennyit a két érték közötti különbség (pl. http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Hitelmin%C5%91s%C3%ADt%C3%A9s#A_feladat_megv.C3.A1laszol.C3.A1sa_kapcs.C3.A1n_v.C3.A1rhat.C3.B3_hasznoss.C3.A1g)<br /> <br /> Amennyiben már más (korábbi, párhuzamos) tantárgyak keretében tanulta, akkor alkalmazni kell olyan fogalmakat, mint &quot;Költség / haszon elemzés&quot;, &quot;Fix- és változó költségek&quot;, fedezeti hozzájárulás, stb.<br /> <br /> Ha az érték-különbözetet nem vonja be valaki a tervezésbe, akkor arra a kérdésre, vajon eltérő módszerek eltérő eredményei vezethetnek-e azonos hasznosságra terv és tény szinten: nehéz a válasz. <br /> Ha van értékkülönbözet, az feltételezi, hogy a válaszok eltérő jellege is beárazásra kerül.<br /> A tervezéskor arra is érdemes tehát kitérni: mit várunk el az egyik és mit a másik módszertől az eredményt illetően?<br /> Sőt: az is beárazandó, vajon mennyit érnek az eltérő (potenciális) válasz-párok?<br /> <br /> Ha egy hasonlóságelemzés esetén nem minden objektum esetén vezet hiteles eredményre a direkt és az inverz számítás (ahol az inverz számítás a direkt számítás irányainak ellentettjével képzett OAM-ra futtatott elemzés), akkor például egyre kevésbé lehet a tervezett hasznosság beteljesüléséről beszélni!<br /> <br /> <br /> Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:<br /> <br /> A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...<br /> <br /> Virtuális témaváltás:<br /> * legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd<br /> * legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd<br /> <br /> Állapotkülönbségek<br /> * energiafelhasználás-különbözet<br /> * időfelhasználás-különbözet<br /> * égett része tömeg-arányának különbözete<br /> * ízélmény-különbözet<br /> * stb.<br /> <br /> Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?<br /> Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.<br /> #adatbázis<br /> #sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)<br /> #solver ill. MY-X paraméterek<br /> #egyéb lépések<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Ide <br /> #CSAK és <br /> #kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve, <br /> #felsorolásszerűen <br /> #a számítás releváns eredményei kellenek.<br /> <br /> A [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Felt%C3%B6lt%C3%A9s fájl feltöltés] lehetőségével élve ide olyan módon kell vizualizálni az összes eredményt, hogy az akár további kommentárok nélkül is magáért beszéljen.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> #meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> #végső győztest kell hirdetni<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?<br /> *A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.<br /> *A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?<br /> *Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...<br /> <br /> <br /> demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:<br /> #melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van<br /> #hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)<br /> #mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)<br /> #mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]<br /> #mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Ide kell megadni:<br /> #milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra<br /> #milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört<br /> &lt;hr&gt;<br /> #Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> #Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján<br /> #Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]<br /> #Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]<br /> &lt;hr&gt;<br /> Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...<br /> &lt;hr&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63436 2013-01-30T14:55:45Z

<p>Kgfb: /* A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> Biztosítók összehasonlítása a 2012. november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban elért eredményeik alapján.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Cégünk független biztosítási alkuszként vett részt a 2012 november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban, melynek során 14 biztosító társaság KGFB-termékét forgalmazta.<br /> <br /> Az évek óta rendszeresen ismétlődő őszi kampányok „nyertesének” mindig azt a biztosítót szokták megjelölni, amelyik a legtöbb szerződést köti a kampányidőszakban. Ám az elmúlt évek jelentős díjcsökkenése miatt már nem egyértelmű, hogy üzleti értelemben valóban az a nyertes, aki a legtöbb szerződést köti. <br /> <br /> <br /> ==Piaci háttérinformációk==<br /> <br /> A kötelező biztosítás speciális biztosítási termék. <br /> Különlegessége az alábbiak vonásokban jelenik meg:<br /> * Az gépjármű-tulajdonosokat ill. -üzembentartókat törvény kötelezi a termék megvásárlására.<br /> * A termék által megtestesített szolgáltatáscsomag tartalmával a szerződő nem vagy csak jelentéktelen mértékben szembesül (pl. a díjrészletek csekkjeinek kiküldése, esetleg nemzetközi zöldkártya igénylése). <br /> * A szolgáltatást valójában az veszi igénybe a szerződő biztosítójától, akinek a szerződő kárt okozott.<br /> * Ebből következően a szerződők számára a termék/szolgáltatás minősége nem releváns döntési szempont a termék kiválasztásakor.<br /> *A releváns, csaknem kizárólagos szempont a termék ára (Megjegyzés: egy lényegesen kisebb, tudatos fogyasztói csoportban a MÁV Biztosító Egyesület csődje óta megjelenik a döntésben a biztosítótársaság pénzügyi stabilitása).<br /> <br /> A fentiek miatt a KGFB-piac elsősorban a biztosítótársaságok tarifaképzéséről szól, a verseny az évről-évre meghirdetett tarifák között zajlik. A tarifa egy bonyolult, sokváltozós, díjmegállapító algoritmus, amelyet a biztosítási matematikusok állítanak össze a biztosító által megfogalmazott üzletpolitikai céloknak megfelelően az ügyfél- és kárstatisztikák alapján. <br /> A tarifában ölt testet a biztosítók értékesítési stratégiája, az ügyfél-szegmentáció és a szegmensek között felállított preferenciasorrend, amit a kedvezményes és hátrányos díjmódosítók rajzolnak fel. <br /> <br /> Mindebből az (is) következik, hogy a tarifa minőségét, jóságát csak a versenytárs tarifák által meghatározott, folyamatosan változó inerciarendszerben lehet értelmezni. Nincs konstans viszonyítási pont vagy etalon, amihez képest egy tarifa jó vagy rossz.<br /> <br /> A legtöbb, amit a mai rendkívül alacsony átlagdíjak mellett el lehet mondani a jó tarifáról, hogy optimális ügyfélszámot eredményez optimális átlagdíjjal (+;+ kategória). <br /> <br /> Ezzel szemben a rossz tarifa viszont háromféle lehet:<br /> * magas ügyfélszám - alacsony díjakkal (+;-) –&gt; óriási kockázat- és költségnövekedés<br /> * alacsony ügyfélszám - magas díjakkal (-;+) –&gt; életképes üzemi méret alatti működés<br /> * alacsony ügyfélszám – alacsony díjakkal (-;-) –&gt;szegmentációs hiba, kockázatnövekedés<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Előfeltételezésem, hogy csupán a kötések számából ma már nem tudom megállapítani, hogy melyik biztosító mennyire volt sikeres a kampányban. <br /> <br /> Ezért best practice megoldásként modellezem a kampány idején érvényes versenypiacot. Ehhez az értékesítési tényadatokat (kötésszám és átlagdíj) hívom segítségül. A két adatsorból kiszámítom az átlagos kötésszámot, illetve a súlyozott átlagdíjat. Ez a két adat adja a piaci modell origóját. Ezután XY koordináta rendszerben ábrázolom az egyes biztosítók kötésszámának és átlagdíjának eltérését a piaci átlagtól, s a koordináta rendszerben így meghatározott területeket hasonlítom össze.<br /> <br /> Az eljárás eredményeként a következők derülnek ki:<br /> <br /> 1. Csupán 3 olyan biztosító van, amelyik a piaci átlag fölötti eredményt produkált (+;+ kategória). Ezek a Biztosító8, Biztosító7 és a Biztosító9. Közülük az első kettő a kötésszámban is az ugyanezen az első két helyen végzett, a Biztosító9 viszont csak az 5. legjobb kötésszámot hozta.<br /> <br /> 2. Az összes többi biztosító átlag alatti eredményt ért el. Meglepetés közöttük a Biztosító5, amelyik kötésszámát tekintve a 3. legjobb eredményt mutatta fel, így elvben a győztesek közé tartozna. Ám rendkívül alacsony átlagdíja miatt ebben az elemzésben csak az utolsó előtti, 13. helyet szerezte meg, vagyis az egyik legrosszabb eredményt mondhatja magáénak a fokozottan kockázatos (+;-,) kategóriában.<br /> <br /> Bár a fenti megoldás „érzésre” közelebb vitt az kampányeredmények helyesebb értelmezéséhez, de természetesen hibája az önkényesen kialakított vonatkozási rendszer. Csupán sejtem, hogy a két kiválasztott mutatószám segíti a legjobban az értelmezést, de ezt bizonyítani nem tudom. <br /> Az viszont biztosan állítható, hogy a többi rendelkezésre álló mutatószám elhagyásával adatot vesztek az elemzésből, így az elemzés biztos, hogy pontatlanabb, mintha ezeket is tudtam volna integrálni vagy tudtam volna bizonyítani, hogy nem relevánsak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Elsőként azt kell megadni:<br /> # milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását<br /> # vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora (ideális esetben az OAM egy nagy adatbázis szűrlete)<br /> # miként sikerült a problémákat megoldani<br /> # ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek (a KO-feltételek azok az elvárások, melyek alapján a nagy adatbázisból csak azon objektumok maradnak a szűrletben ,melyek egy megoldáskeresés során valóban értékesnek/konkurensnek számítanak)<br /> # ha volt, mekkora volt a kiindulási (nagy) adatbázis<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> #Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)<br /> #és semmi mást<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Attribútumok: <br /> <br /> <br /> Ide meg kell adni:<br /> # az attribútumok egzakt meghatározását<br /> # a használt mértékegységet attribútumonként<br /> # és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> <br /> Ide fel kell listázni (*)<br /> # a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését<br /> # ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> demo: <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Zoldorszag<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Egyetemi_v%C3%A1ros<br /> <br /> <br /> Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:<br /> #melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel<br /> #mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.<br /> #S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).<br /> A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)<br /> <br /> A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:<br /> #milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #mennyit a két érték közötti különbség (pl. http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Hitelmin%C5%91s%C3%ADt%C3%A9s#A_feladat_megv.C3.A1laszol.C3.A1sa_kapcs.C3.A1n_v.C3.A1rhat.C3.B3_hasznoss.C3.A1g)<br /> <br /> Amennyiben már más (korábbi, párhuzamos) tantárgyak keretében tanulta, akkor alkalmazni kell olyan fogalmakat, mint &quot;Költség / haszon elemzés&quot;, &quot;Fix- és változó költségek&quot;, fedezeti hozzájárulás, stb.<br /> <br /> Ha az érték-különbözetet nem vonja be valaki a tervezésbe, akkor arra a kérdésre, vajon eltérő módszerek eltérő eredményei vezethetnek-e azonos hasznosságra terv és tény szinten: nehéz a válasz. <br /> Ha van értékkülönbözet, az feltételezi, hogy a válaszok eltérő jellege is beárazásra kerül.<br /> A tervezéskor arra is érdemes tehát kitérni: mit várunk el az egyik és mit a másik módszertől az eredményt illetően?<br /> Sőt: az is beárazandó, vajon mennyit érnek az eltérő (potenciális) válasz-párok?<br /> <br /> Ha egy hasonlóságelemzés esetén nem minden objektum esetén vezet hiteles eredményre a direkt és az inverz számítás (ahol az inverz számítás a direkt számítás irányainak ellentettjével képzett OAM-ra futtatott elemzés), akkor például egyre kevésbé lehet a tervezett hasznosság beteljesüléséről beszélni!<br /> <br /> <br /> Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:<br /> <br /> A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...<br /> <br /> Virtuális témaváltás:<br /> * legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd<br /> * legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd<br /> <br /> Állapotkülönbségek<br /> * energiafelhasználás-különbözet<br /> * időfelhasználás-különbözet<br /> * égett része tömeg-arányának különbözete<br /> * ízélmény-különbözet<br /> * stb.<br /> <br /> Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?<br /> Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.<br /> #adatbázis<br /> #sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)<br /> #solver ill. MY-X paraméterek<br /> #egyéb lépések<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Ide <br /> #CSAK és <br /> #kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve, <br /> #felsorolásszerűen <br /> #a számítás releváns eredményei kellenek.<br /> <br /> A [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Felt%C3%B6lt%C3%A9s fájl feltöltés] lehetőségével élve ide olyan módon kell vizualizálni az összes eredményt, hogy az akár további kommentárok nélkül is magáért beszéljen.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> #meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> #végső győztest kell hirdetni<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?<br /> *A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.<br /> *A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?<br /> *Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...<br /> <br /> <br /> demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:<br /> #melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van<br /> #hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)<br /> #mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)<br /> #mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]<br /> #mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Ide kell megadni:<br /> #milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra<br /> #milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört<br /> &lt;hr&gt;<br /> #Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> #Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján<br /> #Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]<br /> #Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]<br /> &lt;hr&gt;<br /> Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...<br /> &lt;hr&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63432 2013-01-30T14:49:56Z

<p>Kgfb: /* A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> Biztosítók összehasonlítása a 2012. november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban elért eredményeik alapján.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Cégünk független biztosítási alkuszként vett részt a 2012 november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban, melynek során 14 biztosító társaság KGFB-termékét forgalmazta.<br /> <br /> Az évek óta rendszeresen ismétlődő őszi kampányok „nyertesének” mindig azt a biztosítót szokták megjelölni, amelyik a legtöbb szerződést köti a kampányidőszakban. Ám az elmúlt évek jelentős díjcsökkenése miatt már nem egyértelmű, hogy üzleti értelemben valóban az a nyertes, aki a legtöbb szerződést köti. <br /> <br /> <br /> ==Piaci háttérinformációk==<br /> <br /> A kötelező biztosítás speciális biztosítási termék. <br /> Különlegessége az alábbiak vonásokban jelenik meg:<br /> * Az gépjármű-tulajdonosokat ill. -üzembentartókat törvény kötelezi a termék megvásárlására.<br /> * A termék által megtestesített szolgáltatáscsomag tartalmával a szerződő nem vagy csak jelentéktelen mértékben szembesül (pl. a díjrészletek csekkjeinek kiküldése, esetleg nemzetközi zöldkártya igénylése). <br /> * A szolgáltatást valójában az veszi igénybe a szerződő biztosítójától, akinek a szerződő kárt okozott.<br /> * Ebből következően a szerződők számára a termék/szolgáltatás minősége nem releváns döntési szempont a termék kiválasztásakor.<br /> *A releváns, csaknem kizárólagos szempont a termék ára (Megjegyzés: egy lényegesen kisebb, tudatos fogyasztói csoportban a MÁV Biztosító Egyesület csődje óta megjelenik a döntésben a biztosítótársaság pénzügyi stabilitása).<br /> <br /> A fentiek miatt a KGFB-piac elsősorban a biztosítótársaságok tarifaképzéséről szól, a verseny az évről-évre meghirdetett tarifák között zajlik. A tarifa egy bonyolult, sokváltozós, díjmegállapító algoritmus, amelyet a biztosítási matematikusok állítanak össze a biztosító által megfogalmazott üzletpolitikai céloknak megfelelően az ügyfél- és kárstatisztikák alapján. <br /> A tarifában ölt testet a biztosítók értékesítési stratégiája, az ügyfél-szegmentáció és a szegmensek között felállított preferenciasorrend, amit a kedvezményes és hátrányos díjmódosítók rajzolnak fel. <br /> <br /> Mindebből az (is) következik, hogy a tarifa minőségét, jóságát csak a versenytárs tarifák által meghatározott, folyamatosan változó inerciarendszerben lehet értelmezni. Nincs konstans viszonyítási pont vagy etalon, amihez képest egy tarifa jó vagy rossz.<br /> <br /> A legtöbb, amit a mai rendkívül alacsony átlagdíjak mellett el lehet mondani a jó tarifáról, hogy optimális ügyfélszámot eredményez optimális átlagdíjjal (+;+ kategória). <br /> <br /> Ezzel szemben a rossz tarifa viszont háromféle lehet:<br /> * magas ügyfélszám - alacsony díjakkal (+;-) –&gt; óriási kockázat- és költségnövekedés<br /> * alacsony ügyfélszám - magas díjakkal (-;+) –&gt; életképes üzemi méret alatti működés<br /> * alacsony ügyfélszám – alacsony díjakkal (-;-) –&gt;szegmentációs hiba, kockázatnövekedés<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Előfeltételezésem, hogy csupán a kötések számából ma már nem tudom megállapítani, hogy melyik biztosító mennyire volt sikeres a kampányban. <br /> <br /> Ezért best practice megoldásként modellezem a kampány idején érvényes versenypiacot. Ehhez az értékesítési tényadatokat (kötésszám és átlagdíj) hívom segítségül. A két adatsorból kiszámítom az átlagos kötésszámot, illetve a súlyozott átlagdíjat. Ez a két adat adja a piaci modell origóját. Ezután XY koordináta rendszerben ábrázolom az egyes biztosítók kötésszámának és átlagdíjának eltérését a piaci átlagtól, s a koordináta rendszerben így meghatározott területeket hasonlítom össze.<br /> <br /> Az eljárás eredményeként a következők derülnek ki:<br /> <br /> 1. Csupán 3 olyan biztosító van, amelyik a piaci átlag fölötti eredményt produkált (+;+ kategória). Ezek a Biztosító8, Biztosító7 és a Biztosító9. Közülük az első kettő a kötésszámban is az ugyanezen az első két helyen végzett, a Biztosító9 viszont csak az 5. legjobb kötésszámot hozta.<br /> <br /> 2. Az összes többi biztosító átlag alatti eredményt ért el. Meglepetés közöttük a Biztosító5, amelyik kötésszámát tekintve a 3. legjobb eredményt mutatta fel, így elvben a győztesek közé tartozna. Ám rendkívül alacsony átlagdíja miatt ebben az elemzésben csak az utolsó előtti, 13. helyet szerezte meg, vagyis az egyik legrosszabb eredményt mondhatja magáénak a fokozottan kockázatos (+;-,) kategóriában.<br /> <br /> Bár a fenti megoldás „érzésre” közelebb vitt az kampányeredmények helyesebb értelmezéséhez, de természetesen hibája az önkényesen kialakított vonatkozási rendszer. Csupán sejtem, hogy a két kiválasztott mutatószám segíti a legjobban az értelmezést, de ezt bizonyítani nem tudom. <br /> Az viszont biztosan állítható, hogy a többi rendelkezésre álló mutatószám elhagyásával adatot vesztek az elemzésből, így az elemzés biztos, hogy pontatlanabb, mintha ezeket is tudtam volna integrálni.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Elsőként azt kell megadni:<br /> # milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását<br /> # vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora (ideális esetben az OAM egy nagy adatbázis szűrlete)<br /> # miként sikerült a problémákat megoldani<br /> # ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek (a KO-feltételek azok az elvárások, melyek alapján a nagy adatbázisból csak azon objektumok maradnak a szűrletben ,melyek egy megoldáskeresés során valóban értékesnek/konkurensnek számítanak)<br /> # ha volt, mekkora volt a kiindulási (nagy) adatbázis<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> #Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)<br /> #és semmi mást<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Attribútumok: <br /> <br /> <br /> Ide meg kell adni:<br /> # az attribútumok egzakt meghatározását<br /> # a használt mértékegységet attribútumonként<br /> # és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> <br /> Ide fel kell listázni (*)<br /> # a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését<br /> # ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> demo: <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Zoldorszag<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Egyetemi_v%C3%A1ros<br /> <br /> <br /> Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:<br /> #melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel<br /> #mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.<br /> #S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).<br /> A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)<br /> <br /> A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:<br /> #milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #mennyit a két érték közötti különbség (pl. http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Hitelmin%C5%91s%C3%ADt%C3%A9s#A_feladat_megv.C3.A1laszol.C3.A1sa_kapcs.C3.A1n_v.C3.A1rhat.C3.B3_hasznoss.C3.A1g)<br /> <br /> Amennyiben már más (korábbi, párhuzamos) tantárgyak keretében tanulta, akkor alkalmazni kell olyan fogalmakat, mint &quot;Költség / haszon elemzés&quot;, &quot;Fix- és változó költségek&quot;, fedezeti hozzájárulás, stb.<br /> <br /> Ha az érték-különbözetet nem vonja be valaki a tervezésbe, akkor arra a kérdésre, vajon eltérő módszerek eltérő eredményei vezethetnek-e azonos hasznosságra terv és tény szinten: nehéz a válasz. <br /> Ha van értékkülönbözet, az feltételezi, hogy a válaszok eltérő jellege is beárazásra kerül.<br /> A tervezéskor arra is érdemes tehát kitérni: mit várunk el az egyik és mit a másik módszertől az eredményt illetően?<br /> Sőt: az is beárazandó, vajon mennyit érnek az eltérő (potenciális) válasz-párok?<br /> <br /> Ha egy hasonlóságelemzés esetén nem minden objektum esetén vezet hiteles eredményre a direkt és az inverz számítás (ahol az inverz számítás a direkt számítás irányainak ellentettjével képzett OAM-ra futtatott elemzés), akkor például egyre kevésbé lehet a tervezett hasznosság beteljesüléséről beszélni!<br /> <br /> <br /> Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:<br /> <br /> A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...<br /> <br /> Virtuális témaváltás:<br /> * legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd<br /> * legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd<br /> <br /> Állapotkülönbségek<br /> * energiafelhasználás-különbözet<br /> * időfelhasználás-különbözet<br /> * égett része tömeg-arányának különbözete<br /> * ízélmény-különbözet<br /> * stb.<br /> <br /> Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?<br /> Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.<br /> #adatbázis<br /> #sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)<br /> #solver ill. MY-X paraméterek<br /> #egyéb lépések<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Ide <br /> #CSAK és <br /> #kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve, <br /> #felsorolásszerűen <br /> #a számítás releváns eredményei kellenek.<br /> <br /> A [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Felt%C3%B6lt%C3%A9s fájl feltöltés] lehetőségével élve ide olyan módon kell vizualizálni az összes eredményt, hogy az akár további kommentárok nélkül is magáért beszéljen.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> #meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> #végső győztest kell hirdetni<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?<br /> *A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.<br /> *A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?<br /> *Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...<br /> <br /> <br /> demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:<br /> #melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van<br /> #hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)<br /> #mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)<br /> #mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]<br /> #mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Ide kell megadni:<br /> #milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra<br /> #milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört<br /> &lt;hr&gt;<br /> #Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> #Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján<br /> #Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]<br /> #Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]<br /> &lt;hr&gt;<br /> Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...<br /> &lt;hr&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63423 2013-01-30T14:29:44Z

<p>Kgfb: /* A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> Biztosítók összehasonlítása a 2012. november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban elért eredményeik alapján.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Cégünk független biztosítási alkuszként vett részt a 2012 november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban, melynek során 14 biztosító társaság KGFB-termékét forgalmazta.<br /> <br /> Az évek óta rendszeresen ismétlődő őszi kampányok „nyertesének” mindig azt a biztosítót szokták megjelölni, amelyik a legtöbb szerződést köti a kampányidőszakban. Ám az elmúlt évek jelentős díjcsökkenése miatt már nem egyértelmű, hogy üzleti értelemben valóban az a nyertes, aki a legtöbb szerződést köti. <br /> <br /> <br /> ==Piaci háttérinformációk==<br /> <br /> A kötelező biztosítás speciális biztosítási termék. <br /> Különlegessége az alábbiak vonásokban jelenik meg:<br /> * Az gépjármű-tulajdonosokat ill. -üzembentartókat törvény kötelezi a termék megvásárlására.<br /> * A termék által megtestesített szolgáltatáscsomag tartalmával a szerződő nem vagy csak jelentéktelen mértékben szembesül (pl. a díjrészletek csekkjeinek kiküldése, esetleg nemzetközi zöldkártya igénylése). <br /> * A szolgáltatást valójában az veszi igénybe a szerződő biztosítójától, akinek a szerződő kárt okozott.<br /> * Ebből következően a szerződők számára a termék/szolgáltatás minősége nem releváns döntési szempont a termék kiválasztásakor.<br /> *A releváns, csaknem kizárólagos szempont a termék ára (Megjegyzés: egy lényegesen kisebb, tudatos fogyasztói csoportban a MÁV Biztosító Egyesület csődje óta megjelenik a döntésben a biztosítótársaság pénzügyi stabilitása).<br /> <br /> A fentiek miatt a KGFB-piac elsősorban a biztosítótársaságok tarifaképzéséről szól, a verseny az évről-évre meghirdetett tarifák között zajlik. A tarifa egy bonyolult, sokváltozós, díjmegállapító algoritmus, amelyet a biztosítási matematikusok állítanak össze a biztosító által megfogalmazott üzletpolitikai céloknak megfelelően az ügyfél- és kárstatisztikák alapján. <br /> A tarifában ölt testet a biztosítók értékesítési stratégiája, az ügyfél-szegmentáció és a szegmensek között felállított preferenciasorrend, amit a kedvezményes és hátrányos díjmódosítók rajzolnak fel. <br /> <br /> Mindebből az (is) következik, hogy a tarifa minőségét, jóságát csak a versenytárs tarifák által meghatározott, folyamatosan változó inerciarendszerben lehet értelmezni. Nincs konstans viszonyítási pont vagy etalon, amihez képest egy tarifa jó vagy rossz.<br /> <br /> A legtöbb, amit a mai rendkívül alacsony átlagdíjak mellett el lehet mondani a jó tarifáról, hogy optimális ügyfélszámot eredményez optimális átlagdíjjal (+;+ kategória). <br /> <br /> Ezzel szemben a rossz tarifa viszont háromféle lehet:<br /> * magas ügyfélszám - alacsony díjakkal (+;-) –&gt; óriási kockázat- és költségnövekedés<br /> * alacsony ügyfélszám - magas díjakkal (-;+) –&gt; életképes üzemi méret alatti működés<br /> * alacsony ügyfélszám – alacsony díjakkal (-;-) –&gt;szegmentációs hiba, kockázatnövekedés<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Előfeltételezésem, hogy csupán a kötések számából ma már nem tudom megállapítani, hogy melyik biztosító mennyire volt sikeres a kampányban. <br /> <br /> Ezért best practice megoldásként modellezem a kampány idején érvényes versenypiacot. Ehhez az értékesítési tényadatokat (kötésszám és átlagdíj) hívom segítségül. A két adatsorból kiszámítom az átlagos kötésszámot, illetve a súlyozott átlagdíjat. Ez a két adat adja a piaci modell origóját. Ezután XY koordináta rendszerben ábrázolom az egyes biztosítók kötésszámának és átlagdíjának eltérését a piaci átlagtól, s a koordináta rendszerben így meghatározott területeket hasonlítom össze.<br /> <br /> Az eljárás eredményeként a következők derülnek ki:<br /> <br /> 1. Csupán 3 olyan biztosító van, amelyik a piaci átlag fölötti eredményt produkált (+;+ kategória). Ezek a Biztosító8, Biztosító7 és a Biztosító9. Közülük az első kettő a kötésszámban is az ugyanezen az első két helyen végzett, a Biztosító9 viszont csak az 5. legjobb kötésszámot hozta.<br /> <br /> 2. Az összes többi biztosító átlag alatti eredményt ért el. Meglepetés közöttük a Biztosító5, amelyik kötésszámát tekintve a 3. legjobb eredményt mutatta fel, így elvben a győztesek közé tartozna. Ám rendkívül alacsony átlagdíja miatt ebben az elemzésben csak az utolsó előtti, 13. helyet szerezte meg, vagyis az egyik legrosszabb eredményt mondhatja magáénak a fokozottan kockázatos (+;-,) kategóriában.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> Ötletek az önálló feladatmegoldáshoz, azaz mit lehet tenni, ha valaki még nem járt (erre az)órára...<br /> *demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/tur1.xls<br /> *demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/ab2.xls<br /> <br /> Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel - vagyis előre definált, a számítások konklúziójaként felhasználható szövegsablonok közül, mikor melyiket melyik objektumhoz rendelte volna és miért. Tehát ez a fejezet:<br /> # nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként<br /> # időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés<br /> # csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó<br /> # ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal<br /> # ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással<br /> # illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára<br /> # ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Elsőként azt kell megadni:<br /> # milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását<br /> # vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora (ideális esetben az OAM egy nagy adatbázis szűrlete)<br /> # miként sikerült a problémákat megoldani<br /> # ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek (a KO-feltételek azok az elvárások, melyek alapján a nagy adatbázisból csak azon objektumok maradnak a szűrletben ,melyek egy megoldáskeresés során valóban értékesnek/konkurensnek számítanak)<br /> # ha volt, mekkora volt a kiindulási (nagy) adatbázis<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> #Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)<br /> #és semmi mást<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Attribútumok: <br /> <br /> <br /> Ide meg kell adni:<br /> # az attribútumok egzakt meghatározását<br /> # a használt mértékegységet attribútumonként<br /> # és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> <br /> Ide fel kell listázni (*)<br /> # a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését<br /> # ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> demo: <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Zoldorszag<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Egyetemi_v%C3%A1ros<br /> <br /> <br /> Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:<br /> #melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel<br /> #mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.<br /> #S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).<br /> A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)<br /> <br /> A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:<br /> #milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #mennyit a két érték közötti különbség (pl. http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Hitelmin%C5%91s%C3%ADt%C3%A9s#A_feladat_megv.C3.A1laszol.C3.A1sa_kapcs.C3.A1n_v.C3.A1rhat.C3.B3_hasznoss.C3.A1g)<br /> <br /> Amennyiben már más (korábbi, párhuzamos) tantárgyak keretében tanulta, akkor alkalmazni kell olyan fogalmakat, mint &quot;Költség / haszon elemzés&quot;, &quot;Fix- és változó költségek&quot;, fedezeti hozzájárulás, stb.<br /> <br /> Ha az érték-különbözetet nem vonja be valaki a tervezésbe, akkor arra a kérdésre, vajon eltérő módszerek eltérő eredményei vezethetnek-e azonos hasznosságra terv és tény szinten: nehéz a válasz. <br /> Ha van értékkülönbözet, az feltételezi, hogy a válaszok eltérő jellege is beárazásra kerül.<br /> A tervezéskor arra is érdemes tehát kitérni: mit várunk el az egyik és mit a másik módszertől az eredményt illetően?<br /> Sőt: az is beárazandó, vajon mennyit érnek az eltérő (potenciális) válasz-párok?<br /> <br /> Ha egy hasonlóságelemzés esetén nem minden objektum esetén vezet hiteles eredményre a direkt és az inverz számítás (ahol az inverz számítás a direkt számítás irányainak ellentettjével képzett OAM-ra futtatott elemzés), akkor például egyre kevésbé lehet a tervezett hasznosság beteljesüléséről beszélni!<br /> <br /> <br /> Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:<br /> <br /> A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...<br /> <br /> Virtuális témaváltás:<br /> * legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd<br /> * legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd<br /> <br /> Állapotkülönbségek<br /> * energiafelhasználás-különbözet<br /> * időfelhasználás-különbözet<br /> * égett része tömeg-arányának különbözete<br /> * ízélmény-különbözet<br /> * stb.<br /> <br /> Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?<br /> Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.<br /> #adatbázis<br /> #sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)<br /> #solver ill. MY-X paraméterek<br /> #egyéb lépések<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Ide <br /> #CSAK és <br /> #kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve, <br /> #felsorolásszerűen <br /> #a számítás releváns eredményei kellenek.<br /> <br /> A [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Felt%C3%B6lt%C3%A9s fájl feltöltés] lehetőségével élve ide olyan módon kell vizualizálni az összes eredményt, hogy az akár további kommentárok nélkül is magáért beszéljen.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> #meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> #végső győztest kell hirdetni<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?<br /> *A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.<br /> *A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?<br /> *Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...<br /> <br /> <br /> demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:<br /> #melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van<br /> #hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)<br /> #mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)<br /> #mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]<br /> #mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Ide kell megadni:<br /> #milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra<br /> #milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört<br /> &lt;hr&gt;<br /> #Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> #Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján<br /> #Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]<br /> #Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]<br /> &lt;hr&gt;<br /> Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...<br /> &lt;hr&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63421 2013-01-30T14:28:16Z

<p>Kgfb: /* Piaci háttérinformációk */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> Biztosítók összehasonlítása a 2012. november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban elért eredményeik alapján.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Cégünk független biztosítási alkuszként vett részt a 2012 november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban, melynek során 14 biztosító társaság KGFB-termékét forgalmazta.<br /> <br /> Az évek óta rendszeresen ismétlődő őszi kampányok „nyertesének” mindig azt a biztosítót szokták megjelölni, amelyik a legtöbb szerződést köti a kampányidőszakban. Ám az elmúlt évek jelentős díjcsökkenése miatt már nem egyértelmű, hogy üzleti értelemben valóban az a nyertes, aki a legtöbb szerződést köti. <br /> <br /> <br /> ==Piaci háttérinformációk==<br /> <br /> A kötelező biztosítás speciális biztosítási termék. <br /> Különlegessége az alábbiak vonásokban jelenik meg:<br /> * Az gépjármű-tulajdonosokat ill. -üzembentartókat törvény kötelezi a termék megvásárlására.<br /> * A termék által megtestesített szolgáltatáscsomag tartalmával a szerződő nem vagy csak jelentéktelen mértékben szembesül (pl. a díjrészletek csekkjeinek kiküldése, esetleg nemzetközi zöldkártya igénylése). <br /> * A szolgáltatást valójában az veszi igénybe a szerződő biztosítójától, akinek a szerződő kárt okozott.<br /> * Ebből következően a szerződők számára a termék/szolgáltatás minősége nem releváns döntési szempont a termék kiválasztásakor.<br /> *A releváns, csaknem kizárólagos szempont a termék ára (Megjegyzés: egy lényegesen kisebb, tudatos fogyasztói csoportban a MÁV Biztosító Egyesület csődje óta megjelenik a döntésben a biztosítótársaság pénzügyi stabilitása).<br /> <br /> A fentiek miatt a KGFB-piac elsősorban a biztosítótársaságok tarifaképzéséről szól, a verseny az évről-évre meghirdetett tarifák között zajlik. A tarifa egy bonyolult, sokváltozós, díjmegállapító algoritmus, amelyet a biztosítási matematikusok állítanak össze a biztosító által megfogalmazott üzletpolitikai céloknak megfelelően az ügyfél- és kárstatisztikák alapján. <br /> A tarifában ölt testet a biztosítók értékesítési stratégiája, az ügyfél-szegmentáció és a szegmensek között felállított preferenciasorrend, amit a kedvezményes és hátrányos díjmódosítók rajzolnak fel. <br /> <br /> Mindebből az (is) következik, hogy a tarifa minőségét, jóságát csak a versenytárs tarifák által meghatározott, folyamatosan változó inerciarendszerben lehet értelmezni. Nincs konstans viszonyítási pont vagy etalon, amihez képest egy tarifa jó vagy rossz.<br /> <br /> A legtöbb, amit a mai rendkívül alacsony átlagdíjak mellett el lehet mondani a jó tarifáról, hogy optimális ügyfélszámot eredményez optimális átlagdíjjal (+;+ kategória). <br /> <br /> Ezzel szemben a rossz tarifa viszont háromféle lehet:<br /> * magas ügyfélszám - alacsony díjakkal (+;-) –&gt; óriási kockázat- és költségnövekedés<br /> * alacsony ügyfélszám - magas díjakkal (-;+) –&gt; életképes üzemi méret alatti működés<br /> * alacsony ügyfélszám – alacsony díjakkal (-;-) –&gt;szegmentációs hiba, kockázatnövekedés<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Előfeltételezésem, hogy csupán kötésszámból ma már nem tudom megállapítani, hogy melyik biztosító mennyire volt sikeres a kampányban. <br /> <br /> Ezért best practice megoldásként modellezem a kampány idején érvényes versenypiacot. Ehhez az értékesítési tényadatokat (kötésszám és átlagdíj) hívom segítségül. A két adatsorból kiszámítom az átlagos kötésszámot, illetve a súlyozott átlagdíjat. Ez a két adat adja a piaci modell origóját. Ezután XY koordináta rendszerben ábrázolom az egyes biztosítók kötésszámának és átlagdíjának eltérését a piaci átlagtól, s a koordináta rendszerben így meghatározott területeket hasonlítom össze.<br /> <br /> Az eljárás eredményeként a következők derülnek ki:<br /> <br /> 1. Csupán 3 olyan biztosító van, amelyik a piaci átlag fölötti eredményt produkált (+;+ kategória). Ezek a Biztosító8, Biztosító7 és a Biztosító9. Közülük az első kettő a kötésszámban is az ugyanezen az első két helyen végzett, a Biztosító9 viszont csak az 5. legjobb kötésszámot hozta.<br /> <br /> 2. Az összes többi biztosító átlag alatti eredményt ért el. Meglepetés közöttük a Biztosító5, amelyik kötésszámát tekintve a 3. legjobb eredményt mutatta fel, így elvben a győztesek közé tartozna. Ám rendkívül alacsony átlagdíja miatt ebben az elemzésben csak az utolsó előtti, 13. helyet szerezte meg, vagyis az egyik legrosszabb eredményt mondhatja magáénak a fokozottan kockázatos (+;-,) kategóriában.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> Ötletek az önálló feladatmegoldáshoz, azaz mit lehet tenni, ha valaki még nem járt (erre az)órára...<br /> *demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/tur1.xls<br /> *demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/ab2.xls<br /> <br /> Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel - vagyis előre definált, a számítások konklúziójaként felhasználható szövegsablonok közül, mikor melyiket melyik objektumhoz rendelte volna és miért. Tehát ez a fejezet:<br /> # nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként<br /> # időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés<br /> # csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó<br /> # ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal<br /> # ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással<br /> # illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára<br /> # ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Elsőként azt kell megadni:<br /> # milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását<br /> # vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora (ideális esetben az OAM egy nagy adatbázis szűrlete)<br /> # miként sikerült a problémákat megoldani<br /> # ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek (a KO-feltételek azok az elvárások, melyek alapján a nagy adatbázisból csak azon objektumok maradnak a szűrletben ,melyek egy megoldáskeresés során valóban értékesnek/konkurensnek számítanak)<br /> # ha volt, mekkora volt a kiindulási (nagy) adatbázis<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> #Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)<br /> #és semmi mást<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Attribútumok: <br /> <br /> <br /> Ide meg kell adni:<br /> # az attribútumok egzakt meghatározását<br /> # a használt mértékegységet attribútumonként<br /> # és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> <br /> Ide fel kell listázni (*)<br /> # a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését<br /> # ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> demo: <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Zoldorszag<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Egyetemi_v%C3%A1ros<br /> <br /> <br /> Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:<br /> #melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel<br /> #mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.<br /> #S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).<br /> A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)<br /> <br /> A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:<br /> #milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #mennyit a két érték közötti különbség (pl. http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Hitelmin%C5%91s%C3%ADt%C3%A9s#A_feladat_megv.C3.A1laszol.C3.A1sa_kapcs.C3.A1n_v.C3.A1rhat.C3.B3_hasznoss.C3.A1g)<br /> <br /> Amennyiben már más (korábbi, párhuzamos) tantárgyak keretében tanulta, akkor alkalmazni kell olyan fogalmakat, mint &quot;Költség / haszon elemzés&quot;, &quot;Fix- és változó költségek&quot;, fedezeti hozzájárulás, stb.<br /> <br /> Ha az érték-különbözetet nem vonja be valaki a tervezésbe, akkor arra a kérdésre, vajon eltérő módszerek eltérő eredményei vezethetnek-e azonos hasznosságra terv és tény szinten: nehéz a válasz. <br /> Ha van értékkülönbözet, az feltételezi, hogy a válaszok eltérő jellege is beárazásra kerül.<br /> A tervezéskor arra is érdemes tehát kitérni: mit várunk el az egyik és mit a másik módszertől az eredményt illetően?<br /> Sőt: az is beárazandó, vajon mennyit érnek az eltérő (potenciális) válasz-párok?<br /> <br /> Ha egy hasonlóságelemzés esetén nem minden objektum esetén vezet hiteles eredményre a direkt és az inverz számítás (ahol az inverz számítás a direkt számítás irányainak ellentettjével képzett OAM-ra futtatott elemzés), akkor például egyre kevésbé lehet a tervezett hasznosság beteljesüléséről beszélni!<br /> <br /> <br /> Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:<br /> <br /> A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...<br /> <br /> Virtuális témaváltás:<br /> * legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd<br /> * legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd<br /> <br /> Állapotkülönbségek<br /> * energiafelhasználás-különbözet<br /> * időfelhasználás-különbözet<br /> * égett része tömeg-arányának különbözete<br /> * ízélmény-különbözet<br /> * stb.<br /> <br /> Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?<br /> Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.<br /> #adatbázis<br /> #sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)<br /> #solver ill. MY-X paraméterek<br /> #egyéb lépések<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Ide <br /> #CSAK és <br /> #kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve, <br /> #felsorolásszerűen <br /> #a számítás releváns eredményei kellenek.<br /> <br /> A [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Felt%C3%B6lt%C3%A9s fájl feltöltés] lehetőségével élve ide olyan módon kell vizualizálni az összes eredményt, hogy az akár további kommentárok nélkül is magáért beszéljen.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> #meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> #végső győztest kell hirdetni<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?<br /> *A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.<br /> *A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?<br /> *Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...<br /> <br /> <br /> demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:<br /> #melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van<br /> #hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)<br /> #mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)<br /> #mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]<br /> #mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Ide kell megadni:<br /> #milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra<br /> #milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört<br /> &lt;hr&gt;<br /> #Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> #Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján<br /> #Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]<br /> #Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]<br /> &lt;hr&gt;<br /> Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...<br /> &lt;hr&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63419 2013-01-30T14:27:31Z

<p>Kgfb: /* A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> Biztosítók összehasonlítása a 2012. november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban elért eredményeik alapján.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Cégünk független biztosítási alkuszként vett részt a 2012 november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban, melynek során 14 biztosító társaság KGFB-termékét forgalmazta.<br /> <br /> Az évek óta rendszeresen ismétlődő őszi kampányok „nyertesének” mindig azt a biztosítót szokták megjelölni, amelyik a legtöbb szerződést köti a kampányidőszakban. Ám az elmúlt évek jelentős díjcsökkenése miatt már nem egyértelmű, hogy üzleti értelemben valóban az a nyertes, aki a legtöbb szerződést köti. <br /> <br /> <br /> ==Piaci háttérinformációk==<br /> <br /> A kötelező biztosítás speciális biztosítási termék. <br /> Különlegessége az alábbiak vonásokban jelenik meg:<br /> * Az gépjármű-tulajdonosokat ill. -üzembentartókat törvény kötelezi a termék megvásárlására.<br /> * A termék által megtestesített szolgáltatáscsomag tartalmával a szerződő nem vagy csak jelentéktelen mértékben szembesül (pl. a díjrészletek csekkjeinek kiküldése, esetleg nemzetközi zöldkártya igénylése). <br /> * A szolgáltatást valójában az veszi igénybe a szerződő biztosítójától, akinek a szerződő kárt okozott.<br /> * Ebből következően a szerződők számára a termék/szolgáltatás minősége nem releváns döntési szempont a termék kiválasztásakor.<br /> *A releváns, csaknem kizárólagos szempont a termék ára (Megjegyzés: egy lényegesen kisebb, tudatos fogyasztói csoportban a MÁV Biztosító Egyesület csődje óta megjelenik a döntésben a biztosítótársaság pénzügyi stabilitása).<br /> <br /> A fentiek miatt a KGFB-piac elsősorban a biztosítótársaságok tarifaképzéséről szól, a verseny az évről-évre meghirdetett tarifák között zajlik. A tarifa egy bonyolult, sokváltozós, díjmegállapító algoritmus, amelyet a biztosítási matematikusok állítanak össze a biztosító által megfogalmazott üzletpolitikai céloknak megfelelően az ügyfél- és kárstatisztikák alapján. <br /> A tarifában ölt testet a biztosítók értékesítési stratégiája, az ügyfél-szegmentáció és a szegmensek között felállított preferenciasorrend, amit a kedvezményes és hátrányos díjmódosítók rajzolnak fel. <br /> <br /> Mindebből az (is) következik, hogy a tarifa minőségét, jóságát, versenyképességét csak a versenytárs tarifák által meghatározott, folyamatosan változó inerciarendszerben lehet értelmezni. Nincs konstans viszonyítási pont vagy etalon, amihez képest egy tarifa jó vagy rossz.<br /> <br /> A legtöbb, amit a mai rendkívül alacsony átlagdíjak mellett el lehet mondani a jó tarifáról, hogy optimális ügyfélszámot eredményez optimális átlagdíjjal. <br /> <br /> Ezzel szemben a rossz tarifa háromféle lehet:<br /> * magas ügyfélszám - alacsony díjakkal (+;-) –&gt; óriási kockázat- és költségnövekedés<br /> * alacsony ügyfélszám - magas díjakkal (-;+) –&gt; életképes üzemi méret alatti működés<br /> * alacsony ügyfélszám – alacsony díjakkal (-;-) –&gt;szegmentációs hiba, kockázatnövekedés<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Előfeltételezésem, hogy csupán kötésszámból ma már nem tudom megállapítani, hogy melyik biztosító mennyire volt sikeres a kampányban. <br /> <br /> Ezért best practice megoldásként modellezem a kampány idején érvényes versenypiacot. Ehhez az értékesítési tényadatokat (kötésszám és átlagdíj) hívom segítségül. A két adatsorból kiszámítom az átlagos kötésszámot, illetve a súlyozott átlagdíjat. Ez a két adat adja a piaci modell origóját. Ezután XY koordináta rendszerben ábrázolom az egyes biztosítók kötésszámának és átlagdíjának eltérését a piaci átlagtól, s a koordináta rendszerben így meghatározott területeket hasonlítom össze.<br /> <br /> Az eljárás eredményeként a következők derülnek ki:<br /> <br /> 1. Csupán 3 olyan biztosító van, amelyik a piaci átlag fölötti eredményt produkált (+;+ kategória). Ezek a Biztosító8, Biztosító7 és a Biztosító9. Közülük az első kettő a kötésszámban is az ugyanezen az első két helyen végzett, a Biztosító9 viszont csak az 5. legjobb kötésszámot hozta.<br /> <br /> 2. Az összes többi biztosító átlag alatti eredményt ért el. Meglepetés közöttük a Biztosító5, amelyik kötésszámát tekintve a 3. legjobb eredményt mutatta fel, így elvben a győztesek közé tartozna. Ám rendkívül alacsony átlagdíja miatt ebben az elemzésben csak az utolsó előtti, 13. helyet szerezte meg, vagyis az egyik legrosszabb eredményt mondhatja magáénak a fokozottan kockázatos (+;-,) kategóriában.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> Ötletek az önálló feladatmegoldáshoz, azaz mit lehet tenni, ha valaki még nem járt (erre az)órára...<br /> *demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/tur1.xls<br /> *demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/ab2.xls<br /> <br /> Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel - vagyis előre definált, a számítások konklúziójaként felhasználható szövegsablonok közül, mikor melyiket melyik objektumhoz rendelte volna és miért. Tehát ez a fejezet:<br /> # nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként<br /> # időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés<br /> # csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó<br /> # ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal<br /> # ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással<br /> # illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára<br /> # ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Elsőként azt kell megadni:<br /> # milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását<br /> # vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora (ideális esetben az OAM egy nagy adatbázis szűrlete)<br /> # miként sikerült a problémákat megoldani<br /> # ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek (a KO-feltételek azok az elvárások, melyek alapján a nagy adatbázisból csak azon objektumok maradnak a szűrletben ,melyek egy megoldáskeresés során valóban értékesnek/konkurensnek számítanak)<br /> # ha volt, mekkora volt a kiindulási (nagy) adatbázis<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> #Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)<br /> #és semmi mást<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Attribútumok: <br /> <br /> <br /> Ide meg kell adni:<br /> # az attribútumok egzakt meghatározását<br /> # a használt mértékegységet attribútumonként<br /> # és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> <br /> Ide fel kell listázni (*)<br /> # a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését<br /> # ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> demo: <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Zoldorszag<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Egyetemi_v%C3%A1ros<br /> <br /> <br /> Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:<br /> #melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel<br /> #mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.<br /> #S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).<br /> A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)<br /> <br /> A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:<br /> #milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #mennyit a két érték közötti különbség (pl. http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Hitelmin%C5%91s%C3%ADt%C3%A9s#A_feladat_megv.C3.A1laszol.C3.A1sa_kapcs.C3.A1n_v.C3.A1rhat.C3.B3_hasznoss.C3.A1g)<br /> <br /> Amennyiben már más (korábbi, párhuzamos) tantárgyak keretében tanulta, akkor alkalmazni kell olyan fogalmakat, mint &quot;Költség / haszon elemzés&quot;, &quot;Fix- és változó költségek&quot;, fedezeti hozzájárulás, stb.<br /> <br /> Ha az érték-különbözetet nem vonja be valaki a tervezésbe, akkor arra a kérdésre, vajon eltérő módszerek eltérő eredményei vezethetnek-e azonos hasznosságra terv és tény szinten: nehéz a válasz. <br /> Ha van értékkülönbözet, az feltételezi, hogy a válaszok eltérő jellege is beárazásra kerül.<br /> A tervezéskor arra is érdemes tehát kitérni: mit várunk el az egyik és mit a másik módszertől az eredményt illetően?<br /> Sőt: az is beárazandó, vajon mennyit érnek az eltérő (potenciális) válasz-párok?<br /> <br /> Ha egy hasonlóságelemzés esetén nem minden objektum esetén vezet hiteles eredményre a direkt és az inverz számítás (ahol az inverz számítás a direkt számítás irányainak ellentettjével képzett OAM-ra futtatott elemzés), akkor például egyre kevésbé lehet a tervezett hasznosság beteljesüléséről beszélni!<br /> <br /> <br /> Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:<br /> <br /> A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...<br /> <br /> Virtuális témaváltás:<br /> * legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd<br /> * legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd<br /> <br /> Állapotkülönbségek<br /> * energiafelhasználás-különbözet<br /> * időfelhasználás-különbözet<br /> * égett része tömeg-arányának különbözete<br /> * ízélmény-különbözet<br /> * stb.<br /> <br /> Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?<br /> Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.<br /> #adatbázis<br /> #sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)<br /> #solver ill. MY-X paraméterek<br /> #egyéb lépések<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Ide <br /> #CSAK és <br /> #kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve, <br /> #felsorolásszerűen <br /> #a számítás releváns eredményei kellenek.<br /> <br /> A [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Felt%C3%B6lt%C3%A9s fájl feltöltés] lehetőségével élve ide olyan módon kell vizualizálni az összes eredményt, hogy az akár további kommentárok nélkül is magáért beszéljen.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> #meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> #végső győztest kell hirdetni<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?<br /> *A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.<br /> *A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?<br /> *Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...<br /> <br /> <br /> demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:<br /> #melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van<br /> #hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)<br /> #mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)<br /> #mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]<br /> #mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Ide kell megadni:<br /> #milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra<br /> #milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört<br /> &lt;hr&gt;<br /> #Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> #Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján<br /> #Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]<br /> #Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]<br /> &lt;hr&gt;<br /> Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...<br /> &lt;hr&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63376 2013-01-30T13:24:50Z

<p>Kgfb: /* Piaci háttérinformációk */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> Biztosítók összehasonlítása a 2012. november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban elért eredményeik alapján.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Cégünk független biztosítási alkuszként vett részt a 2012 november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban, melynek során 14 biztosító társaság KGFB-termékét forgalmazta.<br /> <br /> Az évek óta rendszeresen ismétlődő őszi kampányok „nyertesének” mindig azt a biztosítót szokták megjelölni, amelyik a legtöbb szerződést köti a kampányidőszakban. Ám az elmúlt évek jelentős díjcsökkenése miatt már nem egyértelmű, hogy üzleti értelemben valóban az a nyertes, aki a legtöbb szerződést köti. <br /> <br /> <br /> ==Piaci háttérinformációk==<br /> <br /> A kötelező biztosítás speciális biztosítási termék. <br /> Különlegessége az alábbiak vonásokban jelenik meg:<br /> * Az gépjármű-tulajdonosokat ill. -üzembentartókat törvény kötelezi a termék megvásárlására.<br /> * A termék által megtestesített szolgáltatáscsomag tartalmával a szerződő nem vagy csak jelentéktelen mértékben szembesül (pl. a díjrészletek csekkjeinek kiküldése, esetleg nemzetközi zöldkártya igénylése). <br /> * A szolgáltatást valójában az veszi igénybe a szerződő biztosítójától, akinek a szerződő kárt okozott.<br /> * Ebből következően a szerződők számára a termék/szolgáltatás minősége nem releváns döntési szempont a termék kiválasztásakor.<br /> *A releváns, csaknem kizárólagos szempont a termék ára (Megjegyzés: egy lényegesen kisebb, tudatos fogyasztói csoportban a MÁV Biztosító Egyesület csődje óta megjelenik a döntésben a biztosítótársaság pénzügyi stabilitása).<br /> <br /> A fentiek miatt a KGFB-piac elsősorban a biztosítótársaságok tarifaképzéséről szól, a verseny az évről-évre meghirdetett tarifák között zajlik. A tarifa egy bonyolult, sokváltozós, díjmegállapító algoritmus, amelyet a biztosítási matematikusok állítanak össze a biztosító által megfogalmazott üzletpolitikai céloknak megfelelően az ügyfél- és kárstatisztikák alapján. <br /> A tarifában ölt testet a biztosítók értékesítési stratégiája, az ügyfél-szegmentáció és a szegmensek között felállított preferenciasorrend, amit a kedvezményes és hátrányos díjmódosítók rajzolnak fel. <br /> <br /> Mindebből az (is) következik, hogy a tarifa minőségét, jóságát, versenyképességét csak a versenytárs tarifák által meghatározott, folyamatosan változó inerciarendszerben lehet értelmezni. Nincs konstans viszonyítási pont vagy etalon, amihez képest egy tarifa jó vagy rossz.<br /> <br /> A legtöbb, amit a mai rendkívül alacsony átlagdíjak mellett el lehet mondani a jó tarifáról, hogy optimális ügyfélszámot eredményez optimális átlagdíjjal. <br /> <br /> Ezzel szemben a rossz tarifa háromféle lehet:<br /> * magas ügyfélszám - alacsony díjakkal (+;-) –&gt; óriási kockázat- és költségnövekedés<br /> * alacsony ügyfélszám - magas díjakkal (-;+) –&gt; életképes üzemi méret alatti működés<br /> * alacsony ügyfélszám – alacsony díjakkal (-;-) –&gt;szegmentációs hiba, kockázatnövekedés<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Ötletek az önálló feladatmegoldáshoz, azaz mit lehet tenni, ha valaki még nem járt (erre az)órára...<br /> *demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/tur1.xls<br /> *demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/ab2.xls<br /> <br /> Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel - vagyis előre definált, a számítások konklúziójaként felhasználható szövegsablonok közül, mikor melyiket melyik objektumhoz rendelte volna és miért. Tehát ez a fejezet:<br /> # nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként<br /> # időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés<br /> # csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó<br /> # ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal<br /> # ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással<br /> # illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára<br /> # ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Elsőként azt kell megadni:<br /> # milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását<br /> # vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora (ideális esetben az OAM egy nagy adatbázis szűrlete)<br /> # miként sikerült a problémákat megoldani<br /> # ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek (a KO-feltételek azok az elvárások, melyek alapján a nagy adatbázisból csak azon objektumok maradnak a szűrletben ,melyek egy megoldáskeresés során valóban értékesnek/konkurensnek számítanak)<br /> # ha volt, mekkora volt a kiindulási (nagy) adatbázis<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> #Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)<br /> #és semmi mást<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Attribútumok: <br /> <br /> <br /> Ide meg kell adni:<br /> # az attribútumok egzakt meghatározását<br /> # a használt mértékegységet attribútumonként<br /> # és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> <br /> Ide fel kell listázni (*)<br /> # a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését<br /> # ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> demo: <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Zoldorszag<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Egyetemi_v%C3%A1ros<br /> <br /> <br /> Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:<br /> #melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel<br /> #mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.<br /> #S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).<br /> A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)<br /> <br /> A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:<br /> #milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #mennyit a két érték közötti különbség (pl. http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Hitelmin%C5%91s%C3%ADt%C3%A9s#A_feladat_megv.C3.A1laszol.C3.A1sa_kapcs.C3.A1n_v.C3.A1rhat.C3.B3_hasznoss.C3.A1g)<br /> <br /> Amennyiben már más (korábbi, párhuzamos) tantárgyak keretében tanulta, akkor alkalmazni kell olyan fogalmakat, mint &quot;Költség / haszon elemzés&quot;, &quot;Fix- és változó költségek&quot;, fedezeti hozzájárulás, stb.<br /> <br /> Ha az érték-különbözetet nem vonja be valaki a tervezésbe, akkor arra a kérdésre, vajon eltérő módszerek eltérő eredményei vezethetnek-e azonos hasznosságra terv és tény szinten: nehéz a válasz. <br /> Ha van értékkülönbözet, az feltételezi, hogy a válaszok eltérő jellege is beárazásra kerül.<br /> A tervezéskor arra is érdemes tehát kitérni: mit várunk el az egyik és mit a másik módszertől az eredményt illetően?<br /> Sőt: az is beárazandó, vajon mennyit érnek az eltérő (potenciális) válasz-párok?<br /> <br /> Ha egy hasonlóságelemzés esetén nem minden objektum esetén vezet hiteles eredményre a direkt és az inverz számítás (ahol az inverz számítás a direkt számítás irányainak ellentettjével képzett OAM-ra futtatott elemzés), akkor például egyre kevésbé lehet a tervezett hasznosság beteljesüléséről beszélni!<br /> <br /> <br /> Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:<br /> <br /> A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...<br /> <br /> Virtuális témaváltás:<br /> * legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd<br /> * legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd<br /> <br /> Állapotkülönbségek<br /> * energiafelhasználás-különbözet<br /> * időfelhasználás-különbözet<br /> * égett része tömeg-arányának különbözete<br /> * ízélmény-különbözet<br /> * stb.<br /> <br /> Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?<br /> Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.<br /> #adatbázis<br /> #sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)<br /> #solver ill. MY-X paraméterek<br /> #egyéb lépések<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Ide <br /> #CSAK és <br /> #kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve, <br /> #felsorolásszerűen <br /> #a számítás releváns eredményei kellenek.<br /> <br /> A [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Felt%C3%B6lt%C3%A9s fájl feltöltés] lehetőségével élve ide olyan módon kell vizualizálni az összes eredményt, hogy az akár további kommentárok nélkül is magáért beszéljen.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> #meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> #végső győztest kell hirdetni<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?<br /> *A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.<br /> *A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?<br /> *Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...<br /> <br /> <br /> demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:<br /> #melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van<br /> #hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)<br /> #mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)<br /> #mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]<br /> #mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Ide kell megadni:<br /> #milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra<br /> #milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört<br /> &lt;hr&gt;<br /> #Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> #Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján<br /> #Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]<br /> #Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]<br /> &lt;hr&gt;<br /> Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...<br /> &lt;hr&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63366 2013-01-30T13:14:51Z

<p>Kgfb: /* Piaci háttérinformációk */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> Biztosítók összehasonlítása a 2012. november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban elért eredményeik alapján.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Cégünk független biztosítási alkuszként vett részt a 2012 november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban, melynek során 14 biztosító társaság KGFB-termékét forgalmazta.<br /> <br /> Az évek óta rendszeresen ismétlődő őszi kampányok „nyertesének” mindig azt a biztosítót szokták megjelölni, amelyik a legtöbb szerződést köti a kampányidőszakban. Ám az elmúlt évek jelentős díjcsökkenése miatt már nem egyértelmű, hogy üzleti értelemben valóban az a nyertes, aki a legtöbb szerződést köti. <br /> <br /> <br /> ==Piaci háttérinformációk==<br /> <br /> A kötelező biztosítás speciális biztosítási termék. <br /> Különlegessége az alábbiak vonásokban jelenik meg:<br /> * Az gépjármű-tulajdonosokat ill. -üzembentartókat törvény kötelezi a termék megvásárlására.<br /> * A termék által megtestesített szolgáltatáscsomag tartalmával a szerződő nem vagy csak jelentéktelen mértékben szembesül (pl. a díjrészletek csekkjeinek kiküldése, esetleg nemzetközi zöldkártya igénylése). <br /> * A szolgáltatást valójában az veszi igénybe a szerződő biztosítójától, akinek a szerződő kárt okozott.<br /> * Ebből következően a szerződők számára a termék/szolgáltatás minősége nem releváns döntési szempont a termék kiválasztásakor.<br /> *A releváns, csaknem kizárólagos szempont a termék ára (Megjegyzés: egy lényegesen kisebb, tudatos fogyasztói csoportban a MÁV Biztosító Egyesület csődje óta megjelenik a döntésben a biztosítótársaság pénzügyi stabilitása).<br /> <br /> A fentiek miatt a KGFB-piac elsősorban a biztosítótársaságok tarifaképzéséről szól, a verseny az évről-évre meghirdetett tarifák között zajlik. A tarifa egy bonyolult, sokváltozós, díjmegállapító algoritmus, amelyet a biztosítási matematikusok állítanak össze a biztosító által megfogalmazott üzletpolitikai céloknak megfelelően az ügyfél- és kárstatisztikák alapján. <br /> A tarifában ölt testet a biztosítók értékesítési stratégiája, az ügyfél-szegmentáció és a szegmensek között felállított preferenciasorrend, amit a kedvezményes és hátrányos díjmódosítók rajzolnak fel. <br /> <br /> Mindebből az (is) következik, hogy a tarifa minőségét, jóságát, versenyképességét csak a versenytárs tarifák által meghatározott, folyamatosan változó inerciarendszerben lehet értelmezni. Nincs konstans viszonyítási pont vagy etalon, amihez képest egy tarifa jó vagy rossz.<br /> <br /> A legtöbb, amit a mai rendkívül alacsony átlagdíjak mellett el lehet mondani a jó tarifáról, hogy optimális ügyfélszámot eredményez optimális átlagdíjjal. <br /> <br /> Ezzel szemben a rossz tarifa háromféle lehet:<br /> * magas ügyfélszám - alacsony díjakkal –&gt; óriási kockázat- és költségnövekedés<br /> * alacsony ügyfélszám - magas díjakkal –&gt; életképes üzemi méret alatti működés<br /> * alacsony ügyfélszám – alacsony díjakkal –&gt;szegmentációs hiba, kockázatnövekedés<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Ötletek az önálló feladatmegoldáshoz, azaz mit lehet tenni, ha valaki még nem járt (erre az)órára...<br /> *demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/tur1.xls<br /> *demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/ab2.xls<br /> <br /> Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel - vagyis előre definált, a számítások konklúziójaként felhasználható szövegsablonok közül, mikor melyiket melyik objektumhoz rendelte volna és miért. Tehát ez a fejezet:<br /> # nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként<br /> # időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés<br /> # csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó<br /> # ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal<br /> # ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással<br /> # illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára<br /> # ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Elsőként azt kell megadni:<br /> # milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását<br /> # vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora (ideális esetben az OAM egy nagy adatbázis szűrlete)<br /> # miként sikerült a problémákat megoldani<br /> # ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek (a KO-feltételek azok az elvárások, melyek alapján a nagy adatbázisból csak azon objektumok maradnak a szűrletben ,melyek egy megoldáskeresés során valóban értékesnek/konkurensnek számítanak)<br /> # ha volt, mekkora volt a kiindulási (nagy) adatbázis<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> #Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)<br /> #és semmi mást<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Attribútumok: <br /> <br /> <br /> Ide meg kell adni:<br /> # az attribútumok egzakt meghatározását<br /> # a használt mértékegységet attribútumonként<br /> # és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> <br /> Ide fel kell listázni (*)<br /> # a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését<br /> # ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> demo: <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Zoldorszag<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Egyetemi_v%C3%A1ros<br /> <br /> <br /> Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:<br /> #melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel<br /> #mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.<br /> #S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).<br /> A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)<br /> <br /> A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:<br /> #milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #mennyit a két érték közötti különbség (pl. http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Hitelmin%C5%91s%C3%ADt%C3%A9s#A_feladat_megv.C3.A1laszol.C3.A1sa_kapcs.C3.A1n_v.C3.A1rhat.C3.B3_hasznoss.C3.A1g)<br /> <br /> Amennyiben már más (korábbi, párhuzamos) tantárgyak keretében tanulta, akkor alkalmazni kell olyan fogalmakat, mint &quot;Költség / haszon elemzés&quot;, &quot;Fix- és változó költségek&quot;, fedezeti hozzájárulás, stb.<br /> <br /> Ha az érték-különbözetet nem vonja be valaki a tervezésbe, akkor arra a kérdésre, vajon eltérő módszerek eltérő eredményei vezethetnek-e azonos hasznosságra terv és tény szinten: nehéz a válasz. <br /> Ha van értékkülönbözet, az feltételezi, hogy a válaszok eltérő jellege is beárazásra kerül.<br /> A tervezéskor arra is érdemes tehát kitérni: mit várunk el az egyik és mit a másik módszertől az eredményt illetően?<br /> Sőt: az is beárazandó, vajon mennyit érnek az eltérő (potenciális) válasz-párok?<br /> <br /> Ha egy hasonlóságelemzés esetén nem minden objektum esetén vezet hiteles eredményre a direkt és az inverz számítás (ahol az inverz számítás a direkt számítás irányainak ellentettjével képzett OAM-ra futtatott elemzés), akkor például egyre kevésbé lehet a tervezett hasznosság beteljesüléséről beszélni!<br /> <br /> <br /> Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:<br /> <br /> A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...<br /> <br /> Virtuális témaváltás:<br /> * legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd<br /> * legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd<br /> <br /> Állapotkülönbségek<br /> * energiafelhasználás-különbözet<br /> * időfelhasználás-különbözet<br /> * égett része tömeg-arányának különbözete<br /> * ízélmény-különbözet<br /> * stb.<br /> <br /> Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?<br /> Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.<br /> #adatbázis<br /> #sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)<br /> #solver ill. MY-X paraméterek<br /> #egyéb lépések<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Ide <br /> #CSAK és <br /> #kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve, <br /> #felsorolásszerűen <br /> #a számítás releváns eredményei kellenek.<br /> <br /> A [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Felt%C3%B6lt%C3%A9s fájl feltöltés] lehetőségével élve ide olyan módon kell vizualizálni az összes eredményt, hogy az akár további kommentárok nélkül is magáért beszéljen.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> #meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> #végső győztest kell hirdetni<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?<br /> *A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.<br /> *A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?<br /> *Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...<br /> <br /> <br /> demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:<br /> #melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van<br /> #hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)<br /> #mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)<br /> #mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]<br /> #mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Ide kell megadni:<br /> #milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra<br /> #milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört<br /> &lt;hr&gt;<br /> #Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> #Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján<br /> #Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]<br /> #Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]<br /> &lt;hr&gt;<br /> Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...<br /> &lt;hr&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63363 2013-01-30T13:14:20Z

<p>Kgfb: /* Piaci háttérinformációk */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> Biztosítók összehasonlítása a 2012. november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban elért eredményeik alapján.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Cégünk független biztosítási alkuszként vett részt a 2012 november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban, melynek során 14 biztosító társaság KGFB-termékét forgalmazta.<br /> <br /> Az évek óta rendszeresen ismétlődő őszi kampányok „nyertesének” mindig azt a biztosítót szokták megjelölni, amelyik a legtöbb szerződést köti a kampányidőszakban. Ám az elmúlt évek jelentős díjcsökkenése miatt már nem egyértelmű, hogy üzleti értelemben valóban az a nyertes, aki a legtöbb szerződést köti. <br /> <br /> <br /> ==Piaci háttérinformációk==<br /> <br /> A kötelező biztosítás speciális biztosítási termék. <br /> Különlegessége az alábbiak vonásokban jelenik meg:<br /> * Az gépjármű-tulajdonosokat ill. -üzembentartókat törvény kötelezi a termék megvásárlására.<br /> * A termék által megtestesített szolgáltatáscsomag tartalmával a szerződő nem vagy csak jelentéktelen mértékben szembesül (pl. a díjrészletek csekkjeinek kiküldése, esetleg nemzetközi zöldkártya igénylése). <br /> * A szolgáltatást valójában az veszi igénybe a szerződő biztosítójától, akinek a szerződő kárt okozott.<br /> * Ebből következően a szerződők számára a termék/szolgáltatás minősége nem releváns döntési szempont a termék kiválasztásakor.<br /> *A releváns, csaknem kizárólagos szempont a termék ára (Megjegyzés: egy lényegesen kisebb, tudatos fogyasztói csoportban a MÁV Biztosító Egyesület csődje óta megjelenik a döntésben a biztosítótársaság pénzügyi stabilitása).<br /> <br /> A fentiek miatt a KGFB-piac elsősorban a biztosítótársaságok tarifaképzéséről szól, a verseny az évről-évre meghirdetett tarifák között zajlik. A tarifa egy bonyolult, sokváltozós, díjmegállapító algoritmus, amelyet a biztosítási matematikusok állítanak össze a biztosító által megfogalmazott üzletpolitikai céloknak megfelelően az ügyfél- és kárstatisztikák alapján. <br /> A tarifában ölt testet a biztosítók értékesítési stratégiája, az ügyfél-szegmentáció és a szegmensek között felállított preferenciasorrend, amit a kedvezményes és hátrányos díjmódosítók rajzolnak fel. <br /> <br /> Mindebből az (is) következik, hogy a tarifa minőségét, jóságát csak a versenytárs tarifák által meghatározott, folyamatosan változó inerciarendszerben lehet értelmezni. Nincs konstans viszonyítási pont vagy etalon, amihez képest egy tarifa jó vagy rossz.<br /> <br /> A legtöbb, amit a mai rendkívül alacsony átlagdíjak mellett el lehet mondani a jó tarifáról, hogy optimális ügyfélszámot eredményez optimális átlagdíjjal. <br /> <br /> Ezzel szemben a rossz tarifa háromféle lehet:<br /> * magas ügyfélszám - alacsony díjakkal –&gt; óriási kockázat- és költségnövekedés<br /> * alacsony ügyfélszám - magas díjakkal –&gt; életképes üzemi méret alatti működés<br /> * alacsony ügyfélszám – alacsony díjakkal –&gt;szegmentációs hiba, kockázatnövekedés<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Ötletek az önálló feladatmegoldáshoz, azaz mit lehet tenni, ha valaki még nem járt (erre az)órára...<br /> *demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/tur1.xls<br /> *demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/ab2.xls<br /> <br /> Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel - vagyis előre definált, a számítások konklúziójaként felhasználható szövegsablonok közül, mikor melyiket melyik objektumhoz rendelte volna és miért. Tehát ez a fejezet:<br /> # nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként<br /> # időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés<br /> # csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó<br /> # ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal<br /> # ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással<br /> # illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára<br /> # ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Elsőként azt kell megadni:<br /> # milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását<br /> # vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora (ideális esetben az OAM egy nagy adatbázis szűrlete)<br /> # miként sikerült a problémákat megoldani<br /> # ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek (a KO-feltételek azok az elvárások, melyek alapján a nagy adatbázisból csak azon objektumok maradnak a szűrletben ,melyek egy megoldáskeresés során valóban értékesnek/konkurensnek számítanak)<br /> # ha volt, mekkora volt a kiindulási (nagy) adatbázis<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> #Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)<br /> #és semmi mást<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Attribútumok: <br /> <br /> <br /> Ide meg kell adni:<br /> # az attribútumok egzakt meghatározását<br /> # a használt mértékegységet attribútumonként<br /> # és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> <br /> Ide fel kell listázni (*)<br /> # a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését<br /> # ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> demo: <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Zoldorszag<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Egyetemi_v%C3%A1ros<br /> <br /> <br /> Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:<br /> #melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel<br /> #mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.<br /> #S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).<br /> A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)<br /> <br /> A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:<br /> #milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #mennyit a két érték közötti különbség (pl. http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Hitelmin%C5%91s%C3%ADt%C3%A9s#A_feladat_megv.C3.A1laszol.C3.A1sa_kapcs.C3.A1n_v.C3.A1rhat.C3.B3_hasznoss.C3.A1g)<br /> <br /> Amennyiben már más (korábbi, párhuzamos) tantárgyak keretében tanulta, akkor alkalmazni kell olyan fogalmakat, mint &quot;Költség / haszon elemzés&quot;, &quot;Fix- és változó költségek&quot;, fedezeti hozzájárulás, stb.<br /> <br /> Ha az érték-különbözetet nem vonja be valaki a tervezésbe, akkor arra a kérdésre, vajon eltérő módszerek eltérő eredményei vezethetnek-e azonos hasznosságra terv és tény szinten: nehéz a válasz. <br /> Ha van értékkülönbözet, az feltételezi, hogy a válaszok eltérő jellege is beárazásra kerül.<br /> A tervezéskor arra is érdemes tehát kitérni: mit várunk el az egyik és mit a másik módszertől az eredményt illetően?<br /> Sőt: az is beárazandó, vajon mennyit érnek az eltérő (potenciális) válasz-párok?<br /> <br /> Ha egy hasonlóságelemzés esetén nem minden objektum esetén vezet hiteles eredményre a direkt és az inverz számítás (ahol az inverz számítás a direkt számítás irányainak ellentettjével képzett OAM-ra futtatott elemzés), akkor például egyre kevésbé lehet a tervezett hasznosság beteljesüléséről beszélni!<br /> <br /> <br /> Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:<br /> <br /> A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...<br /> <br /> Virtuális témaváltás:<br /> * legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd<br /> * legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd<br /> <br /> Állapotkülönbségek<br /> * energiafelhasználás-különbözet<br /> * időfelhasználás-különbözet<br /> * égett része tömeg-arányának különbözete<br /> * ízélmény-különbözet<br /> * stb.<br /> <br /> Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?<br /> Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.<br /> #adatbázis<br /> #sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)<br /> #solver ill. MY-X paraméterek<br /> #egyéb lépések<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Ide <br /> #CSAK és <br /> #kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve, <br /> #felsorolásszerűen <br /> #a számítás releváns eredményei kellenek.<br /> <br /> A [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Felt%C3%B6lt%C3%A9s fájl feltöltés] lehetőségével élve ide olyan módon kell vizualizálni az összes eredményt, hogy az akár további kommentárok nélkül is magáért beszéljen.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> #meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> #végső győztest kell hirdetni<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?<br /> *A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.<br /> *A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?<br /> *Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...<br /> <br /> <br /> demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:<br /> #melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van<br /> #hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)<br /> #mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)<br /> #mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]<br /> #mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Ide kell megadni:<br /> #milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra<br /> #milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört<br /> &lt;hr&gt;<br /> #Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> #Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján<br /> #Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]<br /> #Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]<br /> &lt;hr&gt;<br /> Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...<br /> &lt;hr&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63352 2013-01-30T13:07:22Z

<p>Kgfb: /* Piaci háttérinformációk */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> Biztosítók összehasonlítása a 2012. november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban elért eredményeik alapján.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Cégünk független biztosítási alkuszként vett részt a 2012 november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban, melynek során 14 biztosító társaság KGFB-termékét forgalmazta.<br /> <br /> Az évek óta rendszeresen ismétlődő őszi kampányok „nyertesének” mindig azt a biztosítót szokták megjelölni, amelyik a legtöbb szerződést köti a kampányidőszakban. Ám az elmúlt évek jelentős díjcsökkenése miatt már nem egyértelmű, hogy üzleti értelemben valóban az a nyertes, aki a legtöbb szerződést köti. <br /> <br /> <br /> ==Piaci háttérinformációk==<br /> <br /> A kötelező biztosítás speciális biztosítási termék. <br /> Különlegessége az alábbiak vonásokban jelenik meg:<br /> * Az gépjármű-tulajdonosokat ill. -üzembentartókat törvény kötelezi a termék megvásárlására.<br /> * A termék által megtestesített szolgáltatáscsomag tartalmával a szerződő nem vagy csak jelentéktelen mértékben szembesül (pl. a díjrészletek csekkjeinek kiküldése, esetleg nemzetközi zöldkártya igénylése). <br /> * A szolgáltatást valójában az veszi igénybe a szerződő biztosítójától, akinek a szerződő kárt okozott.<br /> * Ebből következően a szerződők számára a termék/szolgáltatás minősége nem releváns döntési szempont a termék kiválasztásakor.<br /> *A releváns, csaknem kizárólagos szempont a termék ára (Megjegyzés: egy lényegesen kisebb, tudatos fogyasztói csoportban a MÁV Biztosító Egyesület csődje óta megjelenik a döntésben a biztosítótársaság pénzügyi stabilitása).<br /> <br /> A fentiek miatt a KGFB-piac elsősorban a biztosítótársaságok tarifaképzéséről szól, a verseny az évről-évre meghirdetett tarifák között zajlik. A tarifa egy bonyolult, sokváltozós, díjmegállapító algoritmus, amelyet a biztosítási matematikusok állítanak össze a biztosító által megfogalmazott üzletpolitikai céloknak megfelelően az ügyfél- és kárstatisztikák alapján. <br /> A tarifában ölt testet a biztosítók értékesítési stratégiája, az ügyfél-szegmentáció és a szegmensek között felállított preferenciasorrend, amit a kedvezményes és hátrányos díjmódosítók rajzolnak fel. <br /> <br /> Mindebből az következik, hogy a tarifa minőségét, jóságát csak a versenytárs tarifák által meghatározott, folyamatosan változó inerciarendszerben lehet értelmezni. Nincs konstans viszonyítási pont vagy etalon, amihez képest egy tarifa jó vagy rossz.<br /> <br /> A legtöbb, amit a mai rendkívül alacsony átlagdíjak mellett el lehet mondani a jó tarifáról, hogy optimális ügyfélszámot eredményez optimális átlagdíjjal. <br /> <br /> Ezzel szemben a rossz tarifa háromféle lehet:<br /> * magas ügyfélszám - alacsony díjakkal –&gt; óriási kockázat- és költségnövekedés<br /> * alacsony ügyfélszám - magas díjakkal –&gt; életképes üzemi méret alatti működés<br /> * alacsony ügyfélszám – alacsony díjakkal –&gt;szegmentációs hiba, kockázatnövekedés<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Ötletek az önálló feladatmegoldáshoz, azaz mit lehet tenni, ha valaki még nem járt (erre az)órára...<br /> *demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/tur1.xls<br /> *demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/ab2.xls<br /> <br /> Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel - vagyis előre definált, a számítások konklúziójaként felhasználható szövegsablonok közül, mikor melyiket melyik objektumhoz rendelte volna és miért. Tehát ez a fejezet:<br /> # nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként<br /> # időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés<br /> # csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó<br /> # ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal<br /> # ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással<br /> # illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára<br /> # ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Elsőként azt kell megadni:<br /> # milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását<br /> # vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora (ideális esetben az OAM egy nagy adatbázis szűrlete)<br /> # miként sikerült a problémákat megoldani<br /> # ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek (a KO-feltételek azok az elvárások, melyek alapján a nagy adatbázisból csak azon objektumok maradnak a szűrletben ,melyek egy megoldáskeresés során valóban értékesnek/konkurensnek számítanak)<br /> # ha volt, mekkora volt a kiindulási (nagy) adatbázis<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> #Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)<br /> #és semmi mást<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Attribútumok: <br /> <br /> <br /> Ide meg kell adni:<br /> # az attribútumok egzakt meghatározását<br /> # a használt mértékegységet attribútumonként<br /> # és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> <br /> Ide fel kell listázni (*)<br /> # a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését<br /> # ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> demo: <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Zoldorszag<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Egyetemi_v%C3%A1ros<br /> <br /> <br /> Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:<br /> #melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel<br /> #mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.<br /> #S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).<br /> A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)<br /> <br /> A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:<br /> #milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #mennyit a két érték közötti különbség (pl. http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Hitelmin%C5%91s%C3%ADt%C3%A9s#A_feladat_megv.C3.A1laszol.C3.A1sa_kapcs.C3.A1n_v.C3.A1rhat.C3.B3_hasznoss.C3.A1g)<br /> <br /> Amennyiben már más (korábbi, párhuzamos) tantárgyak keretében tanulta, akkor alkalmazni kell olyan fogalmakat, mint &quot;Költség / haszon elemzés&quot;, &quot;Fix- és változó költségek&quot;, fedezeti hozzájárulás, stb.<br /> <br /> Ha az érték-különbözetet nem vonja be valaki a tervezésbe, akkor arra a kérdésre, vajon eltérő módszerek eltérő eredményei vezethetnek-e azonos hasznosságra terv és tény szinten: nehéz a válasz. <br /> Ha van értékkülönbözet, az feltételezi, hogy a válaszok eltérő jellege is beárazásra kerül.<br /> A tervezéskor arra is érdemes tehát kitérni: mit várunk el az egyik és mit a másik módszertől az eredményt illetően?<br /> Sőt: az is beárazandó, vajon mennyit érnek az eltérő (potenciális) válasz-párok?<br /> <br /> Ha egy hasonlóságelemzés esetén nem minden objektum esetén vezet hiteles eredményre a direkt és az inverz számítás (ahol az inverz számítás a direkt számítás irányainak ellentettjével képzett OAM-ra futtatott elemzés), akkor például egyre kevésbé lehet a tervezett hasznosság beteljesüléséről beszélni!<br /> <br /> <br /> Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:<br /> <br /> A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...<br /> <br /> Virtuális témaváltás:<br /> * legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd<br /> * legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd<br /> <br /> Állapotkülönbségek<br /> * energiafelhasználás-különbözet<br /> * időfelhasználás-különbözet<br /> * égett része tömeg-arányának különbözete<br /> * ízélmény-különbözet<br /> * stb.<br /> <br /> Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?<br /> Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.<br /> #adatbázis<br /> #sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)<br /> #solver ill. MY-X paraméterek<br /> #egyéb lépések<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Ide <br /> #CSAK és <br /> #kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve, <br /> #felsorolásszerűen <br /> #a számítás releváns eredményei kellenek.<br /> <br /> A [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Felt%C3%B6lt%C3%A9s fájl feltöltés] lehetőségével élve ide olyan módon kell vizualizálni az összes eredményt, hogy az akár további kommentárok nélkül is magáért beszéljen.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> #meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> #végső győztest kell hirdetni<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?<br /> *A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.<br /> *A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?<br /> *Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...<br /> <br /> <br /> demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:<br /> #melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van<br /> #hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)<br /> #mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)<br /> #mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]<br /> #mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Ide kell megadni:<br /> #milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra<br /> #milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört<br /> &lt;hr&gt;<br /> #Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> #Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján<br /> #Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]<br /> #Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]<br /> &lt;hr&gt;<br /> Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...<br /> &lt;hr&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63351 2013-01-30T13:06:53Z

<p>Kgfb: /* Szakértői javaslatok */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> Biztosítók összehasonlítása a 2012. november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban elért eredményeik alapján.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Cégünk független biztosítási alkuszként vett részt a 2012 november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban, melynek során 14 biztosító társaság KGFB-termékét forgalmazta.<br /> <br /> Az évek óta rendszeresen ismétlődő őszi kampányok „nyertesének” mindig azt a biztosítót szokták megjelölni, amelyik a legtöbb szerződést köti a kampányidőszakban. Ám az elmúlt évek jelentős díjcsökkenése miatt már nem egyértelmű, hogy üzleti értelemben valóban az a nyertes, aki a legtöbb szerződést köti. <br /> <br /> <br /> ==Piaci háttérinformációk==<br /> <br /> A kötelező biztosítás speciális biztosítási termék. <br /> Különlegessége az alábbiak vonásokban jelenik meg:<br /> * Az gépjármű-tulajdonosokat ill. -üzembentartókat törvény kötelezi a termék megvásárlására.<br /> * A termék által megtestesített szolgáltatáscsomag tartalmával a szerződő nem vagy csak jelentéktelen mértékben szembesül (pl. a díjrészletek csekkjeinek kiküldése, esetleg nemzetközi zöldkártya igénylése). <br /> * A szolgáltatást valójában az veszi igénybe a szerződő biztosítójától, akinek a szerződő kárt okozott.<br /> * Ebből következően a szerződők számára a termék/szolgáltatás minősége nem releváns döntési szempont a termék kiválasztásakor.<br /> *A releváns, csaknem kizárólagos szempont a termék ára (Megjegyzés: egy lényegesen kisebb, tudatos fogyasztói csoportban a MÁV Biztosító Egyesület csődje óta megjelenik a döntésben a biztosítótársaság pénzügyi stabilitása).<br /> <br /> A fentiek miatt a KGFB-piac elsősorban a biztosítótársaságok tarifaképzéséről szól, a verseny az évről-évre meghirdetett tarifák között zajlik. A tarifa egy bonyolult, sokváltozós, díjmegállapító algoritmus, amelyet a biztosítási matematikusok állítanak össze a biztosító által megfogalmazott üzletpolitikai céloknak megfelelően az ügyfél- és kárstatisztikák alapján. <br /> A tarifában ölt testet a biztosítók értékesítési stratégiája, az ügyfél-szegmentáció és a szegmensek között felállított preferenciasorrend, amit a kedvezményes és hátrányos díjmódosítók rajzolnak fel. <br /> <br /> Mindebből az következik, hogy a tarifa minőségét, jóságát csak a versenytárs tarifák által meghatározott, folyamatosan változó inerciarendszerben lehet értelmezni. Nincs konstans viszonyítási pont vagy etalon, amihez képest egy tarifa jó vagy rossz.<br /> <br /> A legtöbb, amit a mai rendkívül alacsony átlagdíjak mellett el lehet mondani a jó tarifáról, hogy optimális ügyfélszámot eredményez optimális átlagdíjjal. <br /> <br /> Ezzel szemben a rossz tarifa háromféle lehet:<br /> * magas ügyfélszám - alacsony díjakkal –&gt; óriási kockázat- és költségnövekedés<br /> * alacsony ügyfélszám - magas díjakkal –&gt; életképes üzemi méret alatti működés<br /> * alacsony ügyfélszám – alacsony díjakkal –&gt;szegmentációs hiba, kockázatnövekedés<br /> <br /> <br /> A FELADAT előtt/mellett, a MEGFIGYELŐ, FELISMERŐ, s PROBLÉMAMEGOLDÓ képességek fejlesztése, értékelése is fontos! <br /> Azért, hogy &quot;szeme&quot; s a &quot;füle&quot; még érzékenyebb legyen a gyakorlatban (a szervezetben) a munkavállalónak. Ezt szeretik a főnökök, tulajdonosok is. Ezt kívánja a rendszerelvű gondolkodás is. A feladat előtörténetének részeként tehát írni kell az alábbiakról is: <br /> A probléma leírása / ismertetése, és szegmentálása, hiszen lehet, hogy a választott/megoldott FELADAT a probléma egy része lesz &quot;csak&quot; egy nagy egésznek. Nem csak a motiváció/kötődés, hanem a &quot;probléma-tér, probléma-kontextus&quot; leírása is fontos. A cég rendszer/környezet bemutatása, ismertetése; kapcsolatok, stb. azért relevánsak, hogy a problémát egy kontextusban értelmezzük. <br /> Mert van sokféle kontextus ugyanazon vagy hasonló problémára.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Ötletek az önálló feladatmegoldáshoz, azaz mit lehet tenni, ha valaki még nem járt (erre az)órára...<br /> *demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/tur1.xls<br /> *demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/ab2.xls<br /> <br /> Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel - vagyis előre definált, a számítások konklúziójaként felhasználható szövegsablonok közül, mikor melyiket melyik objektumhoz rendelte volna és miért. Tehát ez a fejezet:<br /> # nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként<br /> # időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés<br /> # csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó<br /> # ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal<br /> # ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással<br /> # illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára<br /> # ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Elsőként azt kell megadni:<br /> # milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását<br /> # vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora (ideális esetben az OAM egy nagy adatbázis szűrlete)<br /> # miként sikerült a problémákat megoldani<br /> # ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek (a KO-feltételek azok az elvárások, melyek alapján a nagy adatbázisból csak azon objektumok maradnak a szűrletben ,melyek egy megoldáskeresés során valóban értékesnek/konkurensnek számítanak)<br /> # ha volt, mekkora volt a kiindulási (nagy) adatbázis<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> #Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)<br /> #és semmi mást<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Attribútumok: <br /> <br /> <br /> Ide meg kell adni:<br /> # az attribútumok egzakt meghatározását<br /> # a használt mértékegységet attribútumonként<br /> # és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> <br /> Ide fel kell listázni (*)<br /> # a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését<br /> # ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> demo: <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Zoldorszag<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Egyetemi_v%C3%A1ros<br /> <br /> <br /> Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:<br /> #melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel<br /> #mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.<br /> #S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).<br /> A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)<br /> <br /> A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:<br /> #milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #mennyit a két érték közötti különbség (pl. http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Hitelmin%C5%91s%C3%ADt%C3%A9s#A_feladat_megv.C3.A1laszol.C3.A1sa_kapcs.C3.A1n_v.C3.A1rhat.C3.B3_hasznoss.C3.A1g)<br /> <br /> Amennyiben már más (korábbi, párhuzamos) tantárgyak keretében tanulta, akkor alkalmazni kell olyan fogalmakat, mint &quot;Költség / haszon elemzés&quot;, &quot;Fix- és változó költségek&quot;, fedezeti hozzájárulás, stb.<br /> <br /> Ha az érték-különbözetet nem vonja be valaki a tervezésbe, akkor arra a kérdésre, vajon eltérő módszerek eltérő eredményei vezethetnek-e azonos hasznosságra terv és tény szinten: nehéz a válasz. <br /> Ha van értékkülönbözet, az feltételezi, hogy a válaszok eltérő jellege is beárazásra kerül.<br /> A tervezéskor arra is érdemes tehát kitérni: mit várunk el az egyik és mit a másik módszertől az eredményt illetően?<br /> Sőt: az is beárazandó, vajon mennyit érnek az eltérő (potenciális) válasz-párok?<br /> <br /> Ha egy hasonlóságelemzés esetén nem minden objektum esetén vezet hiteles eredményre a direkt és az inverz számítás (ahol az inverz számítás a direkt számítás irányainak ellentettjével képzett OAM-ra futtatott elemzés), akkor például egyre kevésbé lehet a tervezett hasznosság beteljesüléséről beszélni!<br /> <br /> <br /> Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:<br /> <br /> A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...<br /> <br /> Virtuális témaváltás:<br /> * legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd<br /> * legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd<br /> <br /> Állapotkülönbségek<br /> * energiafelhasználás-különbözet<br /> * időfelhasználás-különbözet<br /> * égett része tömeg-arányának különbözete<br /> * ízélmény-különbözet<br /> * stb.<br /> <br /> Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?<br /> Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.<br /> #adatbázis<br /> #sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)<br /> #solver ill. MY-X paraméterek<br /> #egyéb lépések<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Ide <br /> #CSAK és <br /> #kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve, <br /> #felsorolásszerűen <br /> #a számítás releváns eredményei kellenek.<br /> <br /> A [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Felt%C3%B6lt%C3%A9s fájl feltöltés] lehetőségével élve ide olyan módon kell vizualizálni az összes eredményt, hogy az akár további kommentárok nélkül is magáért beszéljen.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> #meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> #végső győztest kell hirdetni<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?<br /> *A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.<br /> *A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?<br /> *Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...<br /> <br /> <br /> demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:<br /> #melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van<br /> #hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)<br /> #mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)<br /> #mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]<br /> #mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Ide kell megadni:<br /> #milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra<br /> #milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört<br /> &lt;hr&gt;<br /> #Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> #Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján<br /> #Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]<br /> #Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]<br /> &lt;hr&gt;<br /> Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...<br /> &lt;hr&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63320 2013-01-30T10:43:25Z

<p>Kgfb: /* Szakértői javaslatok */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> Biztosítók összehasonlítása a 2012. november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban elért eredményeik alapján.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Cégünk független biztosítási alkuszként vett részt a 2012 november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban, melynek során 14 biztosító társaság KGFB-termékét forgalmazta.<br /> <br /> Az évek óta rendszeresen ismétlődő őszi kampányok „nyertesének” mindig azt a biztosítót szokták megjelölni, amelyik a legtöbb szerződést köti a kampányidőszakban. Ám az elmúlt évek jelentős díjcsökkenése miatt már nem egyértelmű, hogy üzleti értelemben valóban az a nyertes, aki a legtöbb szerződést köti. <br /> <br /> <br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> <br /> A kötelező biztosítás speciális biztosítási termék. <br /> Különlegessége az alábbiak vonásokban jelenik meg:<br /> * Az gépjármű-tulajdonosokat ill. -üzembentartókat törvény kötelezi a termék megvásárlására.<br /> * A termék által megtestesített szolgáltatáscsomag tartalmával a szerződő nem vagy csak jelentéktelen mértékben szembesül (pl. a díjrészletek csekkjeinek kiküldése, esetleg nemzetközi zöldkártya igénylése). <br /> * A szolgáltatást valójában az veszi igénybe a szerződő biztosítójától, akinek a szerződő kárt okozott.<br /> * Ebből következően a szerződők számára a termék/szolgáltatás minősége nem releváns döntési szempont a termék kiválasztásakor.<br /> *A releváns, csaknem kizárólagos szempont a termék ára (Megjegyzés: egy lényegesen kisebb, tudatos fogyasztói csoportban a MÁV Biztosító Egyesület csődje óta megjelenik a döntésben a biztosítótársaság pénzügyi stabilitása).<br /> <br /> A fentiek miatt a KGFB-piac elsősorban a biztosítótársaságok tarifaképzéséről szól, a verseny az évről-évre meghirdetett tarifák között zajlik. A tarifa egy bonyolult, sokváltozós, díjmegállapító algoritmus, amelyet a biztosítási matematikusok állítanak össze a biztosító által megfogalmazott üzletpolitikai céloknak megfelelően az ügyfél- és kárstatisztikák alapján. <br /> A tarifában ölt testet a biztosítók értékesítési stratégiája, az ügyfél-szegmentáció és a szegmensek között felállított preferenciasorrend, amit a kedvezményes és hátrányos díjmódosítók rajzolnak fel. <br /> <br /> <br /> <br /> A FELADAT előtt/mellett, a MEGFIGYELŐ, FELISMERŐ, s PROBLÉMAMEGOLDÓ képességek fejlesztése, értékelése is fontos! <br /> Azért, hogy &quot;szeme&quot; s a &quot;füle&quot; még érzékenyebb legyen a gyakorlatban (a szervezetben) a munkavállalónak. Ezt szeretik a főnökök, tulajdonosok is. Ezt kívánja a rendszerelvű gondolkodás is. A feladat előtörténetének részeként tehát írni kell az alábbiakról is: <br /> A probléma leírása / ismertetése, és szegmentálása, hiszen lehet, hogy a választott/megoldott FELADAT a probléma egy része lesz &quot;csak&quot; egy nagy egésznek. Nem csak a motiváció/kötődés, hanem a &quot;probléma-tér, probléma-kontextus&quot; leírása is fontos. A cég rendszer/környezet bemutatása, ismertetése; kapcsolatok, stb. azért relevánsak, hogy a problémát egy kontextusban értelmezzük. <br /> Mert van sokféle kontextus ugyanazon vagy hasonló problémára.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Ötletek az önálló feladatmegoldáshoz, azaz mit lehet tenni, ha valaki még nem járt (erre az)órára...<br /> *demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/tur1.xls<br /> *demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/ab2.xls<br /> <br /> Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel - vagyis előre definált, a számítások konklúziójaként felhasználható szövegsablonok közül, mikor melyiket melyik objektumhoz rendelte volna és miért. Tehát ez a fejezet:<br /> # nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként<br /> # időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés<br /> # csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó<br /> # ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal<br /> # ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással<br /> # illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára<br /> # ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Elsőként azt kell megadni:<br /> # milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását<br /> # vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora (ideális esetben az OAM egy nagy adatbázis szűrlete)<br /> # miként sikerült a problémákat megoldani<br /> # ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek (a KO-feltételek azok az elvárások, melyek alapján a nagy adatbázisból csak azon objektumok maradnak a szűrletben ,melyek egy megoldáskeresés során valóban értékesnek/konkurensnek számítanak)<br /> # ha volt, mekkora volt a kiindulási (nagy) adatbázis<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> #Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)<br /> #és semmi mást<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Attribútumok: <br /> <br /> <br /> Ide meg kell adni:<br /> # az attribútumok egzakt meghatározását<br /> # a használt mértékegységet attribútumonként<br /> # és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> <br /> Ide fel kell listázni (*)<br /> # a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését<br /> # ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> demo: <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Zoldorszag<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Egyetemi_v%C3%A1ros<br /> <br /> <br /> Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:<br /> #melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel<br /> #mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.<br /> #S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).<br /> A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)<br /> <br /> A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:<br /> #milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #mennyit a két érték közötti különbség (pl. http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Hitelmin%C5%91s%C3%ADt%C3%A9s#A_feladat_megv.C3.A1laszol.C3.A1sa_kapcs.C3.A1n_v.C3.A1rhat.C3.B3_hasznoss.C3.A1g)<br /> <br /> Amennyiben már más (korábbi, párhuzamos) tantárgyak keretében tanulta, akkor alkalmazni kell olyan fogalmakat, mint &quot;Költség / haszon elemzés&quot;, &quot;Fix- és változó költségek&quot;, fedezeti hozzájárulás, stb.<br /> <br /> Ha az érték-különbözetet nem vonja be valaki a tervezésbe, akkor arra a kérdésre, vajon eltérő módszerek eltérő eredményei vezethetnek-e azonos hasznosságra terv és tény szinten: nehéz a válasz. <br /> Ha van értékkülönbözet, az feltételezi, hogy a válaszok eltérő jellege is beárazásra kerül.<br /> A tervezéskor arra is érdemes tehát kitérni: mit várunk el az egyik és mit a másik módszertől az eredményt illetően?<br /> Sőt: az is beárazandó, vajon mennyit érnek az eltérő (potenciális) válasz-párok?<br /> <br /> Ha egy hasonlóságelemzés esetén nem minden objektum esetén vezet hiteles eredményre a direkt és az inverz számítás (ahol az inverz számítás a direkt számítás irányainak ellentettjével képzett OAM-ra futtatott elemzés), akkor például egyre kevésbé lehet a tervezett hasznosság beteljesüléséről beszélni!<br /> <br /> <br /> Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:<br /> <br /> A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...<br /> <br /> Virtuális témaváltás:<br /> * legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd<br /> * legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd<br /> <br /> Állapotkülönbségek<br /> * energiafelhasználás-különbözet<br /> * időfelhasználás-különbözet<br /> * égett része tömeg-arányának különbözete<br /> * ízélmény-különbözet<br /> * stb.<br /> <br /> Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?<br /> Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.<br /> #adatbázis<br /> #sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)<br /> #solver ill. MY-X paraméterek<br /> #egyéb lépések<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Ide <br /> #CSAK és <br /> #kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve, <br /> #felsorolásszerűen <br /> #a számítás releváns eredményei kellenek.<br /> <br /> A [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Felt%C3%B6lt%C3%A9s fájl feltöltés] lehetőségével élve ide olyan módon kell vizualizálni az összes eredményt, hogy az akár további kommentárok nélkül is magáért beszéljen.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> #meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> #végső győztest kell hirdetni<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?<br /> *A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.<br /> *A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?<br /> *Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...<br /> <br /> <br /> demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:<br /> #melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van<br /> #hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)<br /> #mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)<br /> #mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]<br /> #mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Ide kell megadni:<br /> #milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra<br /> #milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört<br /> &lt;hr&gt;<br /> #Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> #Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján<br /> #Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]<br /> #Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]<br /> &lt;hr&gt;<br /> Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...<br /> &lt;hr&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63319 2013-01-30T10:35:51Z

<p>Kgfb: /* Szakértői javaslatok */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> Biztosítók összehasonlítása a 2012. november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban elért eredményeik alapján.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Cégünk független biztosítási alkuszként vett részt a 2012 november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban, melynek során 14 biztosító társaság KGFB-termékét forgalmazta.<br /> <br /> Az évek óta rendszeresen ismétlődő őszi kampányok „nyertesének” mindig azt a biztosítót szokták megjelölni, amelyik a legtöbb szerződést köti a kampányidőszakban. Ám az elmúlt évek jelentős díjcsökkenése miatt már nem egyértelmű, hogy üzleti értelemben valóban az a nyertes, aki a legtöbb szerződést köti. <br /> <br /> <br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> <br /> A kötelező biztosítás speciális biztosítási termék. <br /> Különlegessége az alábbiak vonásokban jelenik meg:<br /> * Az gépjármű-tulajdonosokat ill. -üzembentartókat törvény kötelezi a termék megvásárlására.<br /> * A termék által megtestesített szolgáltatáscsomag tartalmával a szerződő nem vagy csak jelentéktelen mértékben szembesül (pl. a díjrészletek csekkjeinek kiküldése, esetleg nemzetközi zöldkártya igénylése). <br /> * A szolgáltatást valójában az veszi igénybe a szerződő biztosítójától, akinek a szerződő kárt okozott.<br /> * Ebből következően a szerződők számára a termék/szolgáltatás minősége nem releváns döntési szempont a termék kiválasztásakor.<br /> *A releváns, csaknem kizárólagos szempont a termék ára (Megjegyzés: egy lényegesen kisebb, tudatos fogyasztói csoportban a MÁV Biztosító Egyesület csődje óta megjelenik a döntésben a biztosítótársaság pénzügyi stabilitása).<br /> <br /> A fentiek miatt a KGFB-piac elsősorban a biztosítótársaságok tarifaképzéséről szól, a verseny az évről-évre meghirdetett tarifák között zajlik. A tarifa egy igen bonyolult, sokváltozós díjmegállapító algoritmus, amelyet a biztosítási matematikusok állítanak össze a biztosító által megfogalmazott üzletpolitikai céloknak megfelelően az ügyfél- és kárstatisztikák alapján. <br /> <br /> <br /> A FELADAT előtt/mellett, a MEGFIGYELŐ, FELISMERŐ, s PROBLÉMAMEGOLDÓ képességek fejlesztése, értékelése is fontos! <br /> Azért, hogy &quot;szeme&quot; s a &quot;füle&quot; még érzékenyebb legyen a gyakorlatban (a szervezetben) a munkavállalónak. Ezt szeretik a főnökök, tulajdonosok is. Ezt kívánja a rendszerelvű gondolkodás is. A feladat előtörténetének részeként tehát írni kell az alábbiakról is: <br /> A probléma leírása / ismertetése, és szegmentálása, hiszen lehet, hogy a választott/megoldott FELADAT a probléma egy része lesz &quot;csak&quot; egy nagy egésznek. Nem csak a motiváció/kötődés, hanem a &quot;probléma-tér, probléma-kontextus&quot; leírása is fontos. A cég rendszer/környezet bemutatása, ismertetése; kapcsolatok, stb. azért relevánsak, hogy a problémát egy kontextusban értelmezzük. <br /> Mert van sokféle kontextus ugyanazon vagy hasonló problémára.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Ötletek az önálló feladatmegoldáshoz, azaz mit lehet tenni, ha valaki még nem járt (erre az)órára...<br /> *demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/tur1.xls<br /> *demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/ab2.xls<br /> <br /> Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel - vagyis előre definált, a számítások konklúziójaként felhasználható szövegsablonok közül, mikor melyiket melyik objektumhoz rendelte volna és miért. Tehát ez a fejezet:<br /> # nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként<br /> # időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés<br /> # csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó<br /> # ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal<br /> # ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással<br /> # illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára<br /> # ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Elsőként azt kell megadni:<br /> # milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását<br /> # vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora (ideális esetben az OAM egy nagy adatbázis szűrlete)<br /> # miként sikerült a problémákat megoldani<br /> # ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek (a KO-feltételek azok az elvárások, melyek alapján a nagy adatbázisból csak azon objektumok maradnak a szűrletben ,melyek egy megoldáskeresés során valóban értékesnek/konkurensnek számítanak)<br /> # ha volt, mekkora volt a kiindulási (nagy) adatbázis<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> #Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)<br /> #és semmi mást<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Attribútumok: <br /> <br /> <br /> Ide meg kell adni:<br /> # az attribútumok egzakt meghatározását<br /> # a használt mértékegységet attribútumonként<br /> # és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> <br /> Ide fel kell listázni (*)<br /> # a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését<br /> # ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> demo: <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Zoldorszag<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Egyetemi_v%C3%A1ros<br /> <br /> <br /> Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:<br /> #melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel<br /> #mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.<br /> #S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).<br /> A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)<br /> <br /> A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:<br /> #milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #mennyit a két érték közötti különbség (pl. http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Hitelmin%C5%91s%C3%ADt%C3%A9s#A_feladat_megv.C3.A1laszol.C3.A1sa_kapcs.C3.A1n_v.C3.A1rhat.C3.B3_hasznoss.C3.A1g)<br /> <br /> Amennyiben már más (korábbi, párhuzamos) tantárgyak keretében tanulta, akkor alkalmazni kell olyan fogalmakat, mint &quot;Költség / haszon elemzés&quot;, &quot;Fix- és változó költségek&quot;, fedezeti hozzájárulás, stb.<br /> <br /> Ha az érték-különbözetet nem vonja be valaki a tervezésbe, akkor arra a kérdésre, vajon eltérő módszerek eltérő eredményei vezethetnek-e azonos hasznosságra terv és tény szinten: nehéz a válasz. <br /> Ha van értékkülönbözet, az feltételezi, hogy a válaszok eltérő jellege is beárazásra kerül.<br /> A tervezéskor arra is érdemes tehát kitérni: mit várunk el az egyik és mit a másik módszertől az eredményt illetően?<br /> Sőt: az is beárazandó, vajon mennyit érnek az eltérő (potenciális) válasz-párok?<br /> <br /> Ha egy hasonlóságelemzés esetén nem minden objektum esetén vezet hiteles eredményre a direkt és az inverz számítás (ahol az inverz számítás a direkt számítás irányainak ellentettjével képzett OAM-ra futtatott elemzés), akkor például egyre kevésbé lehet a tervezett hasznosság beteljesüléséről beszélni!<br /> <br /> <br /> Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:<br /> <br /> A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...<br /> <br /> Virtuális témaváltás:<br /> * legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd<br /> * legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd<br /> <br /> Állapotkülönbségek<br /> * energiafelhasználás-különbözet<br /> * időfelhasználás-különbözet<br /> * égett része tömeg-arányának különbözete<br /> * ízélmény-különbözet<br /> * stb.<br /> <br /> Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?<br /> Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.<br /> #adatbázis<br /> #sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)<br /> #solver ill. MY-X paraméterek<br /> #egyéb lépések<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Ide <br /> #CSAK és <br /> #kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve, <br /> #felsorolásszerűen <br /> #a számítás releváns eredményei kellenek.<br /> <br /> A [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Felt%C3%B6lt%C3%A9s fájl feltöltés] lehetőségével élve ide olyan módon kell vizualizálni az összes eredményt, hogy az akár további kommentárok nélkül is magáért beszéljen.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> #meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> #végső győztest kell hirdetni<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?<br /> *A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.<br /> *A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?<br /> *Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...<br /> <br /> <br /> demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:<br /> #melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van<br /> #hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)<br /> #mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)<br /> #mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]<br /> #mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Ide kell megadni:<br /> #milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra<br /> #milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört<br /> &lt;hr&gt;<br /> #Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> #Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján<br /> #Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]<br /> #Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]<br /> &lt;hr&gt;<br /> Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...<br /> &lt;hr&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63318 2013-01-30T10:35:03Z

<p>Kgfb: /* Szakértői javaslatok */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> Biztosítók összehasonlítása a 2012. november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban elért eredményeik alapján.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Cégünk független biztosítási alkuszként vett részt a 2012 november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban, melynek során 14 biztosító társaság KGFB-termékét forgalmazta.<br /> <br /> Az évek óta rendszeresen ismétlődő őszi kampányok „nyertesének” mindig azt a biztosítót szokták megjelölni, amelyik a legtöbb szerződést köti a kampányidőszakban. Ám az elmúlt évek jelentős díjcsökkenése miatt már nem egyértelmű, hogy üzleti értelemben valóban az a nyertes, aki a legtöbb szerződést köti. <br /> <br /> <br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> <br /> A kötelező biztosítás speciális biztosítási termék. <br /> Különlegessége az alábbiak vonásokban jelenik meg:<br /> * Az gépjármű-tulajdonosokat ill. -üzembentartókat törvény kötelezi a termék megvásárlására.<br /> * A termék által megtestesített szolgáltatás-csomag tartalmával a szerződő nem vagy csak jelentéktelen mértékben szembesül (pl. a díjrészletek csekkjeinek kiküldése, esetleg nemzetközi zöldkártya igénylése). <br /> * A szolgáltatást valójában az veszi igénybe a szerződő biztosítójától, akinek a szerződő kárt okozott.<br /> * Ebből következően a szerződők számára a termék/szolgáltatás minősége nem releváns döntési szempont a termék kiválasztásakor.<br /> *A releváns, csaknem kizárólagos szempont a termék ára (Megjegyzés: egy lényegesen kisebb, tudatos fogyasztói csoportban a MÁV Biztosító Egyesület csődje óta megjelenik a döntésben a biztosítótársaság pénzügyi stabilitása).<br /> <br /> A fentiek miatt a KGFB-piac elsősorban a biztosítótársaságok tarifaképzéséről szól, a verseny az évről-évre meghirdetett tarifák között zajlik. A tarifa egy igen bonyolult, sokváltozós díjmegállapító algoritmus, amelyet a biztosítási matematikusok állítanak össze a biztosító által megfogalmazott üzletpolitikai céloknak megfelelően az ügyfél- és kárstatisztikák alapján. <br /> <br /> <br /> A FELADAT előtt/mellett, a MEGFIGYELŐ, FELISMERŐ, s PROBLÉMAMEGOLDÓ képességek fejlesztése, értékelése is fontos! <br /> Azért, hogy &quot;szeme&quot; s a &quot;füle&quot; még érzékenyebb legyen a gyakorlatban (a szervezetben) a munkavállalónak. Ezt szeretik a főnökök, tulajdonosok is. Ezt kívánja a rendszerelvű gondolkodás is. A feladat előtörténetének részeként tehát írni kell az alábbiakról is: <br /> A probléma leírása / ismertetése, és szegmentálása, hiszen lehet, hogy a választott/megoldott FELADAT a probléma egy része lesz &quot;csak&quot; egy nagy egésznek. Nem csak a motiváció/kötődés, hanem a &quot;probléma-tér, probléma-kontextus&quot; leírása is fontos. A cég rendszer/környezet bemutatása, ismertetése; kapcsolatok, stb. azért relevánsak, hogy a problémát egy kontextusban értelmezzük. <br /> Mert van sokféle kontextus ugyanazon vagy hasonló problémára.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Ötletek az önálló feladatmegoldáshoz, azaz mit lehet tenni, ha valaki még nem járt (erre az)órára...<br /> *demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/tur1.xls<br /> *demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/ab2.xls<br /> <br /> Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel - vagyis előre definált, a számítások konklúziójaként felhasználható szövegsablonok közül, mikor melyiket melyik objektumhoz rendelte volna és miért. Tehát ez a fejezet:<br /> # nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként<br /> # időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés<br /> # csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó<br /> # ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal<br /> # ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással<br /> # illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára<br /> # ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Elsőként azt kell megadni:<br /> # milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását<br /> # vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora (ideális esetben az OAM egy nagy adatbázis szűrlete)<br /> # miként sikerült a problémákat megoldani<br /> # ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek (a KO-feltételek azok az elvárások, melyek alapján a nagy adatbázisból csak azon objektumok maradnak a szűrletben ,melyek egy megoldáskeresés során valóban értékesnek/konkurensnek számítanak)<br /> # ha volt, mekkora volt a kiindulási (nagy) adatbázis<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> #Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)<br /> #és semmi mást<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Attribútumok: <br /> <br /> <br /> Ide meg kell adni:<br /> # az attribútumok egzakt meghatározását<br /> # a használt mértékegységet attribútumonként<br /> # és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> <br /> Ide fel kell listázni (*)<br /> # a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését<br /> # ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> demo: <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Zoldorszag<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Egyetemi_v%C3%A1ros<br /> <br /> <br /> Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:<br /> #melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel<br /> #mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.<br /> #S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).<br /> A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)<br /> <br /> A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:<br /> #milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #mennyit a két érték közötti különbség (pl. http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Hitelmin%C5%91s%C3%ADt%C3%A9s#A_feladat_megv.C3.A1laszol.C3.A1sa_kapcs.C3.A1n_v.C3.A1rhat.C3.B3_hasznoss.C3.A1g)<br /> <br /> Amennyiben már más (korábbi, párhuzamos) tantárgyak keretében tanulta, akkor alkalmazni kell olyan fogalmakat, mint &quot;Költség / haszon elemzés&quot;, &quot;Fix- és változó költségek&quot;, fedezeti hozzájárulás, stb.<br /> <br /> Ha az érték-különbözetet nem vonja be valaki a tervezésbe, akkor arra a kérdésre, vajon eltérő módszerek eltérő eredményei vezethetnek-e azonos hasznosságra terv és tény szinten: nehéz a válasz. <br /> Ha van értékkülönbözet, az feltételezi, hogy a válaszok eltérő jellege is beárazásra kerül.<br /> A tervezéskor arra is érdemes tehát kitérni: mit várunk el az egyik és mit a másik módszertől az eredményt illetően?<br /> Sőt: az is beárazandó, vajon mennyit érnek az eltérő (potenciális) válasz-párok?<br /> <br /> Ha egy hasonlóságelemzés esetén nem minden objektum esetén vezet hiteles eredményre a direkt és az inverz számítás (ahol az inverz számítás a direkt számítás irányainak ellentettjével képzett OAM-ra futtatott elemzés), akkor például egyre kevésbé lehet a tervezett hasznosság beteljesüléséről beszélni!<br /> <br /> <br /> Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:<br /> <br /> A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...<br /> <br /> Virtuális témaváltás:<br /> * legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd<br /> * legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd<br /> <br /> Állapotkülönbségek<br /> * energiafelhasználás-különbözet<br /> * időfelhasználás-különbözet<br /> * égett része tömeg-arányának különbözete<br /> * ízélmény-különbözet<br /> * stb.<br /> <br /> Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?<br /> Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.<br /> #adatbázis<br /> #sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)<br /> #solver ill. MY-X paraméterek<br /> #egyéb lépések<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Ide <br /> #CSAK és <br /> #kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve, <br /> #felsorolásszerűen <br /> #a számítás releváns eredményei kellenek.<br /> <br /> A [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Felt%C3%B6lt%C3%A9s fájl feltöltés] lehetőségével élve ide olyan módon kell vizualizálni az összes eredményt, hogy az akár további kommentárok nélkül is magáért beszéljen.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> #meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> #végső győztest kell hirdetni<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?<br /> *A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.<br /> *A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?<br /> *Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...<br /> <br /> <br /> demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:<br /> #melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van<br /> #hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)<br /> #mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)<br /> #mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]<br /> #mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Ide kell megadni:<br /> #milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra<br /> #milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört<br /> &lt;hr&gt;<br /> #Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> #Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján<br /> #Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]<br /> #Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]<br /> &lt;hr&gt;<br /> Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...<br /> &lt;hr&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63313 2013-01-30T10:22:10Z

<p>Kgfb: /* A feladat előtörténete */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> Biztosítók összehasonlítása a 2012. november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban elért eredményeik alapján.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Cégünk független biztosítási alkuszként vett részt a 2012 november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban, melynek során 14 biztosító társaság KGFB-termékét forgalmazta.<br /> <br /> Az évek óta rendszeresen ismétlődő őszi kampányok „nyertesének” mindig azt a biztosítót szokták megjelölni, amelyik a legtöbb szerződést köti a kampányidőszakban. Ám az elmúlt évek jelentős díjcsökkenése miatt már nem egyértelmű, hogy üzleti értelemben valóban az a nyertes, aki a legtöbb szerződést köti. <br /> <br /> <br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> A FELADAT előtt/mellett, a MEGFIGYELŐ, FELISMERŐ, s PROBLÉMAMEGOLDÓ képességek fejlesztése, értékelése is fontos! <br /> Azért, hogy &quot;szeme&quot; s a &quot;füle&quot; még érzékenyebb legyen a gyakorlatban (a szervezetben) a munkavállalónak. Ezt szeretik a főnökök, tulajdonosok is. Ezt kívánja a rendszerelvű gondolkodás is. A feladat előtörténetének részeként tehát írni kell az alábbiakról is: <br /> A probléma leírása / ismertetése, és szegmentálása, hiszen lehet, hogy a választott/megoldott FELADAT a probléma egy része lesz &quot;csak&quot; egy nagy egésznek. Nem csak a motiváció/kötődés, hanem a &quot;probléma-tér, probléma-kontextus&quot; leírása is fontos. A cég rendszer/környezet bemutatása, ismertetése; kapcsolatok, stb. azért relevánsak, hogy a problémát egy kontextusban értelmezzük. <br /> Mert van sokféle kontextus ugyanazon vagy hasonló problémára.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Ötletek az önálló feladatmegoldáshoz, azaz mit lehet tenni, ha valaki még nem járt (erre az)órára...<br /> *demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/tur1.xls<br /> *demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/ab2.xls<br /> <br /> Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel - vagyis előre definált, a számítások konklúziójaként felhasználható szövegsablonok közül, mikor melyiket melyik objektumhoz rendelte volna és miért. Tehát ez a fejezet:<br /> # nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként<br /> # időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés<br /> # csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó<br /> # ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal<br /> # ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással<br /> # illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára<br /> # ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Elsőként azt kell megadni:<br /> # milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását<br /> # vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora (ideális esetben az OAM egy nagy adatbázis szűrlete)<br /> # miként sikerült a problémákat megoldani<br /> # ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek (a KO-feltételek azok az elvárások, melyek alapján a nagy adatbázisból csak azon objektumok maradnak a szűrletben ,melyek egy megoldáskeresés során valóban értékesnek/konkurensnek számítanak)<br /> # ha volt, mekkora volt a kiindulási (nagy) adatbázis<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> #Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)<br /> #és semmi mást<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Attribútumok: <br /> <br /> <br /> Ide meg kell adni:<br /> # az attribútumok egzakt meghatározását<br /> # a használt mértékegységet attribútumonként<br /> # és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> <br /> Ide fel kell listázni (*)<br /> # a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését<br /> # ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> demo: <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Zoldorszag<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Egyetemi_v%C3%A1ros<br /> <br /> <br /> Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:<br /> #melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel<br /> #mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.<br /> #S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).<br /> A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)<br /> <br /> A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:<br /> #milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #mennyit a két érték közötti különbség (pl. http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Hitelmin%C5%91s%C3%ADt%C3%A9s#A_feladat_megv.C3.A1laszol.C3.A1sa_kapcs.C3.A1n_v.C3.A1rhat.C3.B3_hasznoss.C3.A1g)<br /> <br /> Amennyiben már más (korábbi, párhuzamos) tantárgyak keretében tanulta, akkor alkalmazni kell olyan fogalmakat, mint &quot;Költség / haszon elemzés&quot;, &quot;Fix- és változó költségek&quot;, fedezeti hozzájárulás, stb.<br /> <br /> Ha az érték-különbözetet nem vonja be valaki a tervezésbe, akkor arra a kérdésre, vajon eltérő módszerek eltérő eredményei vezethetnek-e azonos hasznosságra terv és tény szinten: nehéz a válasz. <br /> Ha van értékkülönbözet, az feltételezi, hogy a válaszok eltérő jellege is beárazásra kerül.<br /> A tervezéskor arra is érdemes tehát kitérni: mit várunk el az egyik és mit a másik módszertől az eredményt illetően?<br /> Sőt: az is beárazandó, vajon mennyit érnek az eltérő (potenciális) válasz-párok?<br /> <br /> Ha egy hasonlóságelemzés esetén nem minden objektum esetén vezet hiteles eredményre a direkt és az inverz számítás (ahol az inverz számítás a direkt számítás irányainak ellentettjével képzett OAM-ra futtatott elemzés), akkor például egyre kevésbé lehet a tervezett hasznosság beteljesüléséről beszélni!<br /> <br /> <br /> Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:<br /> <br /> A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...<br /> <br /> Virtuális témaváltás:<br /> * legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd<br /> * legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd<br /> <br /> Állapotkülönbségek<br /> * energiafelhasználás-különbözet<br /> * időfelhasználás-különbözet<br /> * égett része tömeg-arányának különbözete<br /> * ízélmény-különbözet<br /> * stb.<br /> <br /> Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?<br /> Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.<br /> #adatbázis<br /> #sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)<br /> #solver ill. MY-X paraméterek<br /> #egyéb lépések<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Ide <br /> #CSAK és <br /> #kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve, <br /> #felsorolásszerűen <br /> #a számítás releváns eredményei kellenek.<br /> <br /> A [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Felt%C3%B6lt%C3%A9s fájl feltöltés] lehetőségével élve ide olyan módon kell vizualizálni az összes eredményt, hogy az akár további kommentárok nélkül is magáért beszéljen.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> #meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> #végső győztest kell hirdetni<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?<br /> *A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.<br /> *A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?<br /> *Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...<br /> <br /> <br /> demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:<br /> #melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van<br /> #hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)<br /> #mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)<br /> #mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]<br /> #mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Ide kell megadni:<br /> #milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra<br /> #milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört<br /> &lt;hr&gt;<br /> #Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> #Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján<br /> #Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]<br /> #Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]<br /> &lt;hr&gt;<br /> Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...<br /> &lt;hr&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63305 2013-01-30T09:35:32Z

<p>Kgfb: /* Forrás */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> Biztosítók összehasonlítása a 2012. november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban elért eredményeik alapján.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Itt arról kell írni RÖVIDEN és LÉNYEGRE TÖRŐEN (anonim esetben is), hogy<br /> miért választotta a szerző a témát, <br /> vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz<br /> mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)<br /> # miért választotta a szerző a témát, <br /> # vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz<br /> # mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)<br /> <br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> A FELADAT előtt/mellett, a MEGFIGYELŐ, FELISMERŐ, s PROBLÉMAMEGOLDÓ képességek fejlesztése, értékelése is fontos! <br /> Azért, hogy &quot;szeme&quot; s a &quot;füle&quot; még érzékenyebb legyen a gyakorlatban (a szervezetben) a munkavállalónak. Ezt szeretik a főnökök, tulajdonosok is. Ezt kívánja a rendszerelvű gondolkodás is. A feladat előtörténetének részeként tehát írni kell az alábbiakról is: <br /> A probléma leírása / ismertetése, és szegmentálása, hiszen lehet, hogy a választott/megoldott FELADAT a probléma egy része lesz &quot;csak&quot; egy nagy egésznek. Nem csak a motiváció/kötődés, hanem a &quot;probléma-tér, probléma-kontextus&quot; leírása is fontos. A cég rendszer/környezet bemutatása, ismertetése; kapcsolatok, stb. azért relevánsak, hogy a problémát egy kontextusban értelmezzük. <br /> Mert van sokféle kontextus ugyanazon vagy hasonló problémára.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Ötletek az önálló feladatmegoldáshoz, azaz mit lehet tenni, ha valaki még nem járt (erre az)órára...<br /> *demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/tur1.xls<br /> *demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/ab2.xls<br /> <br /> Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel - vagyis előre definált, a számítások konklúziójaként felhasználható szövegsablonok közül, mikor melyiket melyik objektumhoz rendelte volna és miért. Tehát ez a fejezet:<br /> # nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként<br /> # időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés<br /> # csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó<br /> # ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal<br /> # ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással<br /> # illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára<br /> # ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Elsőként azt kell megadni:<br /> # milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását<br /> # vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora (ideális esetben az OAM egy nagy adatbázis szűrlete)<br /> # miként sikerült a problémákat megoldani<br /> # ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek (a KO-feltételek azok az elvárások, melyek alapján a nagy adatbázisból csak azon objektumok maradnak a szűrletben ,melyek egy megoldáskeresés során valóban értékesnek/konkurensnek számítanak)<br /> # ha volt, mekkora volt a kiindulási (nagy) adatbázis<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> #Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)<br /> #és semmi mást<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Attribútumok: <br /> <br /> <br /> Ide meg kell adni:<br /> # az attribútumok egzakt meghatározását<br /> # a használt mértékegységet attribútumonként<br /> # és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> <br /> Ide fel kell listázni (*)<br /> # a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését<br /> # ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> demo: <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Zoldorszag<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Egyetemi_v%C3%A1ros<br /> <br /> <br /> Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:<br /> #melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel<br /> #mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.<br /> #S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).<br /> A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)<br /> <br /> A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:<br /> #milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #mennyit a két érték közötti különbség (pl. http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Hitelmin%C5%91s%C3%ADt%C3%A9s#A_feladat_megv.C3.A1laszol.C3.A1sa_kapcs.C3.A1n_v.C3.A1rhat.C3.B3_hasznoss.C3.A1g)<br /> <br /> Amennyiben már más (korábbi, párhuzamos) tantárgyak keretében tanulta, akkor alkalmazni kell olyan fogalmakat, mint &quot;Költség / haszon elemzés&quot;, &quot;Fix- és változó költségek&quot;, fedezeti hozzájárulás, stb.<br /> <br /> Ha az érték-különbözetet nem vonja be valaki a tervezésbe, akkor arra a kérdésre, vajon eltérő módszerek eltérő eredményei vezethetnek-e azonos hasznosságra terv és tény szinten: nehéz a válasz. <br /> Ha van értékkülönbözet, az feltételezi, hogy a válaszok eltérő jellege is beárazásra kerül.<br /> A tervezéskor arra is érdemes tehát kitérni: mit várunk el az egyik és mit a másik módszertől az eredményt illetően?<br /> Sőt: az is beárazandó, vajon mennyit érnek az eltérő (potenciális) válasz-párok?<br /> <br /> Ha egy hasonlóságelemzés esetén nem minden objektum esetén vezet hiteles eredményre a direkt és az inverz számítás (ahol az inverz számítás a direkt számítás irányainak ellentettjével képzett OAM-ra futtatott elemzés), akkor például egyre kevésbé lehet a tervezett hasznosság beteljesüléséről beszélni!<br /> <br /> <br /> Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:<br /> <br /> A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...<br /> <br /> Virtuális témaváltás:<br /> * legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd<br /> * legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd<br /> <br /> Állapotkülönbségek<br /> * energiafelhasználás-különbözet<br /> * időfelhasználás-különbözet<br /> * égett része tömeg-arányának különbözete<br /> * ízélmény-különbözet<br /> * stb.<br /> <br /> Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?<br /> Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.<br /> #adatbázis<br /> #sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)<br /> #solver ill. MY-X paraméterek<br /> #egyéb lépések<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Ide <br /> #CSAK és <br /> #kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve, <br /> #felsorolásszerűen <br /> #a számítás releváns eredményei kellenek.<br /> <br /> A [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Felt%C3%B6lt%C3%A9s fájl feltöltés] lehetőségével élve ide olyan módon kell vizualizálni az összes eredményt, hogy az akár további kommentárok nélkül is magáért beszéljen.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> #meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> #végső győztest kell hirdetni<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?<br /> *A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.<br /> *A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?<br /> *Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...<br /> <br /> <br /> demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:<br /> #melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van<br /> #hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)<br /> #mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)<br /> #mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]<br /> #mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Ide kell megadni:<br /> #milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra<br /> #milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört<br /> &lt;hr&gt;<br /> #Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> #Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján<br /> #Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]<br /> #Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]<br /> &lt;hr&gt;<br /> Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...<br /> &lt;hr&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63304 2013-01-30T09:23:33Z

<p>Kgfb: </p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> Biztosítók összehasonlítása a 2012. november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban elért eredményeik alapján.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> # A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata<br /> # Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)<br /> # A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.<br /> # Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások<br /> ## Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)<br /> ## Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással<br /> ## Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)<br /> ## A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára<br /> ## Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:<br /> ### egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)<br /> ### egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL<br /> ### a mértékegység szerepeljen minden esetben<br /> ### a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve<br /> ## Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás<br /> ## Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti<br /> ## Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne<br /> ## Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység<br /> ## Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...<br /> ## Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...<br /> #A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül <br /> ## a logikus érvelésre<br /> ## a bizonyítások, indoklások iránti igényességre<br /> ## az objektivitás elvárására<br /> ## a tervezett és tényleges hasznosság mérésére<br /> ##az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére<br /> ## a szabálykövető magatartás elsajátítására<br /> ##a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra<br /> ##a felesleges ismétlések kerülésére<br /> ##az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására<br /> ## vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!<br /> Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Itt arról kell írni RÖVIDEN és LÉNYEGRE TÖRŐEN (anonim esetben is), hogy<br /> miért választotta a szerző a témát, <br /> vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz<br /> mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)<br /> # miért választotta a szerző a témát, <br /> # vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz<br /> # mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)<br /> <br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> A FELADAT előtt/mellett, a MEGFIGYELŐ, FELISMERŐ, s PROBLÉMAMEGOLDÓ képességek fejlesztése, értékelése is fontos! <br /> Azért, hogy &quot;szeme&quot; s a &quot;füle&quot; még érzékenyebb legyen a gyakorlatban (a szervezetben) a munkavállalónak. Ezt szeretik a főnökök, tulajdonosok is. Ezt kívánja a rendszerelvű gondolkodás is. A feladat előtörténetének részeként tehát írni kell az alábbiakról is: <br /> A probléma leírása / ismertetése, és szegmentálása, hiszen lehet, hogy a választott/megoldott FELADAT a probléma egy része lesz &quot;csak&quot; egy nagy egésznek. Nem csak a motiváció/kötődés, hanem a &quot;probléma-tér, probléma-kontextus&quot; leírása is fontos. A cég rendszer/környezet bemutatása, ismertetése; kapcsolatok, stb. azért relevánsak, hogy a problémát egy kontextusban értelmezzük. <br /> Mert van sokféle kontextus ugyanazon vagy hasonló problémára.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Ötletek az önálló feladatmegoldáshoz, azaz mit lehet tenni, ha valaki még nem járt (erre az)órára...<br /> *demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/tur1.xls<br /> *demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/ab2.xls<br /> <br /> Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel - vagyis előre definált, a számítások konklúziójaként felhasználható szövegsablonok közül, mikor melyiket melyik objektumhoz rendelte volna és miért. Tehát ez a fejezet:<br /> # nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként<br /> # időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés<br /> # csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó<br /> # ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal<br /> # ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással<br /> # illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára<br /> # ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Elsőként azt kell megadni:<br /> # milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását<br /> # vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora (ideális esetben az OAM egy nagy adatbázis szűrlete)<br /> # miként sikerült a problémákat megoldani<br /> # ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek (a KO-feltételek azok az elvárások, melyek alapján a nagy adatbázisból csak azon objektumok maradnak a szűrletben ,melyek egy megoldáskeresés során valóban értékesnek/konkurensnek számítanak)<br /> # ha volt, mekkora volt a kiindulási (nagy) adatbázis<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> #Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)<br /> #és semmi mást<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Attribútumok: <br /> <br /> <br /> Ide meg kell adni:<br /> # az attribútumok egzakt meghatározását<br /> # a használt mértékegységet attribútumonként<br /> # és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> <br /> Ide fel kell listázni (*)<br /> # a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését<br /> # ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> demo: <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Zoldorszag<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Egyetemi_v%C3%A1ros<br /> <br /> <br /> Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:<br /> #melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel<br /> #mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.<br /> #S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).<br /> A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)<br /> <br /> A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:<br /> #milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #mennyit a két érték közötti különbség (pl. http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Hitelmin%C5%91s%C3%ADt%C3%A9s#A_feladat_megv.C3.A1laszol.C3.A1sa_kapcs.C3.A1n_v.C3.A1rhat.C3.B3_hasznoss.C3.A1g)<br /> <br /> Amennyiben már más (korábbi, párhuzamos) tantárgyak keretében tanulta, akkor alkalmazni kell olyan fogalmakat, mint &quot;Költség / haszon elemzés&quot;, &quot;Fix- és változó költségek&quot;, fedezeti hozzájárulás, stb.<br /> <br /> Ha az érték-különbözetet nem vonja be valaki a tervezésbe, akkor arra a kérdésre, vajon eltérő módszerek eltérő eredményei vezethetnek-e azonos hasznosságra terv és tény szinten: nehéz a válasz. <br /> Ha van értékkülönbözet, az feltételezi, hogy a válaszok eltérő jellege is beárazásra kerül.<br /> A tervezéskor arra is érdemes tehát kitérni: mit várunk el az egyik és mit a másik módszertől az eredményt illetően?<br /> Sőt: az is beárazandó, vajon mennyit érnek az eltérő (potenciális) válasz-párok?<br /> <br /> Ha egy hasonlóságelemzés esetén nem minden objektum esetén vezet hiteles eredményre a direkt és az inverz számítás (ahol az inverz számítás a direkt számítás irányainak ellentettjével képzett OAM-ra futtatott elemzés), akkor például egyre kevésbé lehet a tervezett hasznosság beteljesüléséről beszélni!<br /> <br /> <br /> Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:<br /> <br /> A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...<br /> <br /> Virtuális témaváltás:<br /> * legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd<br /> * legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd<br /> <br /> Állapotkülönbségek<br /> * energiafelhasználás-különbözet<br /> * időfelhasználás-különbözet<br /> * égett része tömeg-arányának különbözete<br /> * ízélmény-különbözet<br /> * stb.<br /> <br /> Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?<br /> Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.<br /> #adatbázis<br /> #sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)<br /> #solver ill. MY-X paraméterek<br /> #egyéb lépések<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Ide <br /> #CSAK és <br /> #kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve, <br /> #felsorolásszerűen <br /> #a számítás releváns eredményei kellenek.<br /> <br /> A [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Felt%C3%B6lt%C3%A9s fájl feltöltés] lehetőségével élve ide olyan módon kell vizualizálni az összes eredményt, hogy az akár további kommentárok nélkül is magáért beszéljen.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> #meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> #végső győztest kell hirdetni<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?<br /> *A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.<br /> *A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?<br /> *Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...<br /> <br /> <br /> demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:<br /> #melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van<br /> #hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)<br /> #mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)<br /> #mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]<br /> #mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Ide kell megadni:<br /> #milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra<br /> #milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört<br /> &lt;hr&gt;<br /> #Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> #Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján<br /> #Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]<br /> #Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]<br /> &lt;hr&gt;<br /> Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...<br /> &lt;hr&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63303 2013-01-30T09:20:46Z

<p>Kgfb: /* A tervezett alkalmazás/megoldás címe */</p> <hr /> <div> AKI A SZABVÁNYOK RÉSZLETES MEGISMERÉSE ÉS MEGÉRTÉSE HELYETT <br /> MÁSOK MUNKÁJÁBÓL PRÓBÁL VISSZAKÖVETKEZTETNI ARRA, MI IS LEHETETT A SZABVÁNY,<br /> AZ AUTOMATIKUSAN MEGBUKOTT!<br /> <br /> <br /> Egy javítás részleges története: [http://miau.gau.hu/oktatas/2011tavasz/mch.doc Igaza volt-e Machiavellinek?]<br /> <br /> <br /> AKI EZT A SZÓCIKKET FELÜLÍRJA, VAGYIS NEVE MEGJELENIK A LAPTÖRTÉNETBEN, <br /> AZ AKTUÁLIS FÉLÉVBEN AUTOMATIKUSAN MEGBUKOTTNAK MINŐSÜL!<br /> <br /> MIELŐTT BÁRMILYEN SZERKESZTÉSI RÉSZLET-SZABÁLYOZÁS ISMERTETÉSRE KERÜLNE: <br /> HOGYAN KELL ÚJ SZÓCIKKET LÉTREHOZNI A MIAÚ-WIKIBEN:<br /> <br /> *Regisztráljon a MIAÚ WIKI-ben, ill. lépjen be korábbi regisztrációja alapján [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&amp;returnto=Kezd%C5%91lap]<br /> *Kattintson ide, azaz ezen szócikk laptörténetének egy olyan pontjára, mely mellett a tárgyfelelős neve szerepel [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Tartalomjegyz%C3%A9k_-_demo&amp;oldid=52679]<br /> *Kattintson a &quot;szerkesztésre&quot; [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Tartalomjegyz%C3%A9k&amp;action=edit]<br /> *Jelölje ki a szerkeszthető tartalmat, azaz magát a tartalomjegyzéket (pl. CTRL+A)<br /> *Másolja fel a vágólapra a kijelölt tartalmakat (CTRL+C)<br /> *Kattintson a &quot;szócikkre&quot; [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Tartalomjegyz%C3%A9k]<br /> *Írja át (a böngésző címsorában /URL/) a &quot;https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Tartalomjegyz%C3%A9k&quot; betűsorból a TARTALOMJEGYZÉK szócskát egy olyan kulcsszóra, mely jól tükrözi az Ön feladatának lényegét<br /> *Üssön egy enter-t<br /> *Kattintson a &quot;szerkesztheted&quot; ajánlatra<br /> *Másolja be a vágólap tartalmát (CTRL+V)<br /> *Írja át az oktató által megadott URL alapján a FORRÁS fejezetben jelzett hivatkozást.<br /> *Mentse el a lap alján felkínált gombbal immár az Ön saját szócikkének első verzióját: vagyis a tartalomjegyzékét.<br /> *Ezt követően bármikor szerkeszthető a szócikk Ön által és BÁRKI által, tehát érdemes figyelni a laptörténetet...<br /> *A szerkesztés legfontosabb elvei: két enter egy valódi sortörés, csillaggal kezdett sor felsorolást eredményez<br /> *Jó munkát!<br /> <br /> A szócikk kialakításának tartalmi és formai részletszabályai:<br /> <br /> =Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> Biztosítók összehasonlítása a 2012. november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban elért eredményeik alapján.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> # A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata<br /> # Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)<br /> # A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.<br /> # Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások<br /> ## Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)<br /> ## Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással<br /> ## Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)<br /> ## A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára<br /> ## Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:<br /> ### egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)<br /> ### egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL<br /> ### a mértékegység szerepeljen minden esetben<br /> ### a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve<br /> ## Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás<br /> ## Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti<br /> ## Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne<br /> ## Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység<br /> ## Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...<br /> ## Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...<br /> #A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül <br /> ## a logikus érvelésre<br /> ## a bizonyítások, indoklások iránti igényességre<br /> ## az objektivitás elvárására<br /> ## a tervezett és tényleges hasznosság mérésére<br /> ##az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére<br /> ## a szabálykövető magatartás elsajátítására<br /> ##a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra<br /> ##a felesleges ismétlések kerülésére<br /> ##az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására<br /> ## vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!<br /> Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Itt arról kell írni RÖVIDEN és LÉNYEGRE TÖRŐEN (anonim esetben is), hogy<br /> miért választotta a szerző a témát, <br /> vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz<br /> mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)<br /> # miért választotta a szerző a témát, <br /> # vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz<br /> # mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)<br /> <br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> A FELADAT előtt/mellett, a MEGFIGYELŐ, FELISMERŐ, s PROBLÉMAMEGOLDÓ képességek fejlesztése, értékelése is fontos! <br /> Azért, hogy &quot;szeme&quot; s a &quot;füle&quot; még érzékenyebb legyen a gyakorlatban (a szervezetben) a munkavállalónak. Ezt szeretik a főnökök, tulajdonosok is. Ezt kívánja a rendszerelvű gondolkodás is. A feladat előtörténetének részeként tehát írni kell az alábbiakról is: <br /> A probléma leírása / ismertetése, és szegmentálása, hiszen lehet, hogy a választott/megoldott FELADAT a probléma egy része lesz &quot;csak&quot; egy nagy egésznek. Nem csak a motiváció/kötődés, hanem a &quot;probléma-tér, probléma-kontextus&quot; leírása is fontos. A cég rendszer/környezet bemutatása, ismertetése; kapcsolatok, stb. azért relevánsak, hogy a problémát egy kontextusban értelmezzük. <br /> Mert van sokféle kontextus ugyanazon vagy hasonló problémára.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Ötletek az önálló feladatmegoldáshoz, azaz mit lehet tenni, ha valaki még nem járt (erre az)órára...<br /> *demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/tur1.xls<br /> *demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/ab2.xls<br /> <br /> Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel - vagyis előre definált, a számítások konklúziójaként felhasználható szövegsablonok közül, mikor melyiket melyik objektumhoz rendelte volna és miért. Tehát ez a fejezet:<br /> # nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként<br /> # időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés<br /> # csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó<br /> # ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal<br /> # ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással<br /> # illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára<br /> # ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Elsőként azt kell megadni:<br /> # milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását<br /> # vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora (ideális esetben az OAM egy nagy adatbázis szűrlete)<br /> # miként sikerült a problémákat megoldani<br /> # ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek (a KO-feltételek azok az elvárások, melyek alapján a nagy adatbázisból csak azon objektumok maradnak a szűrletben ,melyek egy megoldáskeresés során valóban értékesnek/konkurensnek számítanak)<br /> # ha volt, mekkora volt a kiindulási (nagy) adatbázis<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> #Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)<br /> #és semmi mást<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Attribútumok: <br /> <br /> <br /> Ide meg kell adni:<br /> # az attribútumok egzakt meghatározását<br /> # a használt mértékegységet attribútumonként<br /> # és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> <br /> Ide fel kell listázni (*)<br /> # a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését<br /> # ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> demo: <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Zoldorszag<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Egyetemi_v%C3%A1ros<br /> <br /> <br /> Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:<br /> #melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel<br /> #mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.<br /> #S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).<br /> A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)<br /> <br /> A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:<br /> #milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #mennyit a két érték közötti különbség (pl. http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Hitelmin%C5%91s%C3%ADt%C3%A9s#A_feladat_megv.C3.A1laszol.C3.A1sa_kapcs.C3.A1n_v.C3.A1rhat.C3.B3_hasznoss.C3.A1g)<br /> <br /> Amennyiben már más (korábbi, párhuzamos) tantárgyak keretében tanulta, akkor alkalmazni kell olyan fogalmakat, mint &quot;Költség / haszon elemzés&quot;, &quot;Fix- és változó költségek&quot;, fedezeti hozzájárulás, stb.<br /> <br /> Ha az érték-különbözetet nem vonja be valaki a tervezésbe, akkor arra a kérdésre, vajon eltérő módszerek eltérő eredményei vezethetnek-e azonos hasznosságra terv és tény szinten: nehéz a válasz. <br /> Ha van értékkülönbözet, az feltételezi, hogy a válaszok eltérő jellege is beárazásra kerül.<br /> A tervezéskor arra is érdemes tehát kitérni: mit várunk el az egyik és mit a másik módszertől az eredményt illetően?<br /> Sőt: az is beárazandó, vajon mennyit érnek az eltérő (potenciális) válasz-párok?<br /> <br /> Ha egy hasonlóságelemzés esetén nem minden objektum esetén vezet hiteles eredményre a direkt és az inverz számítás (ahol az inverz számítás a direkt számítás irányainak ellentettjével képzett OAM-ra futtatott elemzés), akkor például egyre kevésbé lehet a tervezett hasznosság beteljesüléséről beszélni!<br /> <br /> <br /> Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:<br /> <br /> A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...<br /> <br /> Virtuális témaváltás:<br /> * legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd<br /> * legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd<br /> <br /> Állapotkülönbségek<br /> * energiafelhasználás-különbözet<br /> * időfelhasználás-különbözet<br /> * égett része tömeg-arányának különbözete<br /> * ízélmény-különbözet<br /> * stb.<br /> <br /> Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?<br /> Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.<br /> #adatbázis<br /> #sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)<br /> #solver ill. MY-X paraméterek<br /> #egyéb lépések<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Ide <br /> #CSAK és <br /> #kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve, <br /> #felsorolásszerűen <br /> #a számítás releváns eredményei kellenek.<br /> <br /> A [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Felt%C3%B6lt%C3%A9s fájl feltöltés] lehetőségével élve ide olyan módon kell vizualizálni az összes eredményt, hogy az akár további kommentárok nélkül is magáért beszéljen.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> #meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> #végső győztest kell hirdetni<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?<br /> *A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.<br /> *A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?<br /> *Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...<br /> <br /> <br /> demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:<br /> #melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van<br /> #hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)<br /> #mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)<br /> #mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]<br /> #mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Ide kell megadni:<br /> #milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra<br /> #milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört<br /> &lt;hr&gt;<br /> #Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> #Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján<br /> #Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]<br /> #Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]<br /> &lt;hr&gt;<br /> Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...<br /> &lt;hr&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63302 2013-01-30T09:14:13Z

<p>Kgfb: /* Vezetői összefoglaló */</p> <hr /> <div> AKI A SZABVÁNYOK RÉSZLETES MEGISMERÉSE ÉS MEGÉRTÉSE HELYETT <br /> MÁSOK MUNKÁJÁBÓL PRÓBÁL VISSZAKÖVETKEZTETNI ARRA, MI IS LEHETETT A SZABVÁNY,<br /> AZ AUTOMATIKUSAN MEGBUKOTT!<br /> <br /> <br /> Egy javítás részleges története: [http://miau.gau.hu/oktatas/2011tavasz/mch.doc Igaza volt-e Machiavellinek?]<br /> <br /> <br /> AKI EZT A SZÓCIKKET FELÜLÍRJA, VAGYIS NEVE MEGJELENIK A LAPTÖRTÉNETBEN, <br /> AZ AKTUÁLIS FÉLÉVBEN AUTOMATIKUSAN MEGBUKOTTNAK MINŐSÜL!<br /> <br /> MIELŐTT BÁRMILYEN SZERKESZTÉSI RÉSZLET-SZABÁLYOZÁS ISMERTETÉSRE KERÜLNE: <br /> HOGYAN KELL ÚJ SZÓCIKKET LÉTREHOZNI A MIAÚ-WIKIBEN:<br /> <br /> *Regisztráljon a MIAÚ WIKI-ben, ill. lépjen be korábbi regisztrációja alapján [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&amp;returnto=Kezd%C5%91lap]<br /> *Kattintson ide, azaz ezen szócikk laptörténetének egy olyan pontjára, mely mellett a tárgyfelelős neve szerepel [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Tartalomjegyz%C3%A9k_-_demo&amp;oldid=52679]<br /> *Kattintson a &quot;szerkesztésre&quot; [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Tartalomjegyz%C3%A9k&amp;action=edit]<br /> *Jelölje ki a szerkeszthető tartalmat, azaz magát a tartalomjegyzéket (pl. CTRL+A)<br /> *Másolja fel a vágólapra a kijelölt tartalmakat (CTRL+C)<br /> *Kattintson a &quot;szócikkre&quot; [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Tartalomjegyz%C3%A9k]<br /> *Írja át (a böngésző címsorában /URL/) a &quot;https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Tartalomjegyz%C3%A9k&quot; betűsorból a TARTALOMJEGYZÉK szócskát egy olyan kulcsszóra, mely jól tükrözi az Ön feladatának lényegét<br /> *Üssön egy enter-t<br /> *Kattintson a &quot;szerkesztheted&quot; ajánlatra<br /> *Másolja be a vágólap tartalmát (CTRL+V)<br /> *Írja át az oktató által megadott URL alapján a FORRÁS fejezetben jelzett hivatkozást.<br /> *Mentse el a lap alján felkínált gombbal immár az Ön saját szócikkének első verzióját: vagyis a tartalomjegyzékét.<br /> *Ezt követően bármikor szerkeszthető a szócikk Ön által és BÁRKI által, tehát érdemes figyelni a laptörténetet...<br /> *A szerkesztés legfontosabb elvei: két enter egy valódi sortörés, csillaggal kezdett sor felsorolást eredményez<br /> *Jó munkát!<br /> <br /> A szócikk kialakításának tartalmi és formai részletszabályai:<br /> <br /> =Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> Biztosítók összehasonlítása a 2012. november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban elért eredményeik alapján.<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> # A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata<br /> # Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)<br /> # A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.<br /> # Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások<br /> ## Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)<br /> ## Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással<br /> ## Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)<br /> ## A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára<br /> ## Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:<br /> ### egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)<br /> ### egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL<br /> ### a mértékegység szerepeljen minden esetben<br /> ### a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve<br /> ## Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás<br /> ## Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti<br /> ## Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne<br /> ## Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység<br /> ## Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...<br /> ## Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...<br /> #A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül <br /> ## a logikus érvelésre<br /> ## a bizonyítások, indoklások iránti igényességre<br /> ## az objektivitás elvárására<br /> ## a tervezett és tényleges hasznosság mérésére<br /> ##az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére<br /> ## a szabálykövető magatartás elsajátítására<br /> ##a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra<br /> ##a felesleges ismétlések kerülésére<br /> ##az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására<br /> ## vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!<br /> Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Utaljon lehetőleg:<br /> # a célra<br /> # a célcsoportra<br /> # az innovatív megoldás mikéntjére<br /> Mégis legyen lehetőség szerint:<br /> # rövid<br /> # egzakt<br /> # figyelemfelkeltő<br /> Vagyis a jó cím megtalálása művészet! Alternatív megoldás: egy világos kérdés, amire világos válaszok léteznek, s ezek közül keressük adott helyzetben a legmegfelelőbbet...<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Itt arról kell írni RÖVIDEN és LÉNYEGRE TÖRŐEN (anonim esetben is), hogy<br /> miért választotta a szerző a témát, <br /> vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz<br /> mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)<br /> # miért választotta a szerző a témát, <br /> # vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz<br /> # mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)<br /> <br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> A FELADAT előtt/mellett, a MEGFIGYELŐ, FELISMERŐ, s PROBLÉMAMEGOLDÓ képességek fejlesztése, értékelése is fontos! <br /> Azért, hogy &quot;szeme&quot; s a &quot;füle&quot; még érzékenyebb legyen a gyakorlatban (a szervezetben) a munkavállalónak. Ezt szeretik a főnökök, tulajdonosok is. Ezt kívánja a rendszerelvű gondolkodás is. A feladat előtörténetének részeként tehát írni kell az alábbiakról is: <br /> A probléma leírása / ismertetése, és szegmentálása, hiszen lehet, hogy a választott/megoldott FELADAT a probléma egy része lesz &quot;csak&quot; egy nagy egésznek. Nem csak a motiváció/kötődés, hanem a &quot;probléma-tér, probléma-kontextus&quot; leírása is fontos. A cég rendszer/környezet bemutatása, ismertetése; kapcsolatok, stb. azért relevánsak, hogy a problémát egy kontextusban értelmezzük. <br /> Mert van sokféle kontextus ugyanazon vagy hasonló problémára.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Ötletek az önálló feladatmegoldáshoz, azaz mit lehet tenni, ha valaki még nem járt (erre az)órára...<br /> *demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/tur1.xls<br /> *demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/ab2.xls<br /> <br /> Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel - vagyis előre definált, a számítások konklúziójaként felhasználható szövegsablonok közül, mikor melyiket melyik objektumhoz rendelte volna és miért. Tehát ez a fejezet:<br /> # nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként<br /> # időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés<br /> # csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó<br /> # ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal<br /> # ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással<br /> # illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára<br /> # ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Elsőként azt kell megadni:<br /> # milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását<br /> # vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora (ideális esetben az OAM egy nagy adatbázis szűrlete)<br /> # miként sikerült a problémákat megoldani<br /> # ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek (a KO-feltételek azok az elvárások, melyek alapján a nagy adatbázisból csak azon objektumok maradnak a szűrletben ,melyek egy megoldáskeresés során valóban értékesnek/konkurensnek számítanak)<br /> # ha volt, mekkora volt a kiindulási (nagy) adatbázis<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> #Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)<br /> #és semmi mást<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Attribútumok: <br /> <br /> <br /> Ide meg kell adni:<br /> # az attribútumok egzakt meghatározását<br /> # a használt mértékegységet attribútumonként<br /> # és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> <br /> Ide fel kell listázni (*)<br /> # a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését<br /> # ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> demo: <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Zoldorszag<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Egyetemi_v%C3%A1ros<br /> <br /> <br /> Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:<br /> #melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel<br /> #mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.<br /> #S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).<br /> A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)<br /> <br /> A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:<br /> #milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #mennyit a két érték közötti különbség (pl. http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Hitelmin%C5%91s%C3%ADt%C3%A9s#A_feladat_megv.C3.A1laszol.C3.A1sa_kapcs.C3.A1n_v.C3.A1rhat.C3.B3_hasznoss.C3.A1g)<br /> <br /> Amennyiben már más (korábbi, párhuzamos) tantárgyak keretében tanulta, akkor alkalmazni kell olyan fogalmakat, mint &quot;Költség / haszon elemzés&quot;, &quot;Fix- és változó költségek&quot;, fedezeti hozzájárulás, stb.<br /> <br /> Ha az érték-különbözetet nem vonja be valaki a tervezésbe, akkor arra a kérdésre, vajon eltérő módszerek eltérő eredményei vezethetnek-e azonos hasznosságra terv és tény szinten: nehéz a válasz. <br /> Ha van értékkülönbözet, az feltételezi, hogy a válaszok eltérő jellege is beárazásra kerül.<br /> A tervezéskor arra is érdemes tehát kitérni: mit várunk el az egyik és mit a másik módszertől az eredményt illetően?<br /> Sőt: az is beárazandó, vajon mennyit érnek az eltérő (potenciális) válasz-párok?<br /> <br /> Ha egy hasonlóságelemzés esetén nem minden objektum esetén vezet hiteles eredményre a direkt és az inverz számítás (ahol az inverz számítás a direkt számítás irányainak ellentettjével képzett OAM-ra futtatott elemzés), akkor például egyre kevésbé lehet a tervezett hasznosság beteljesüléséről beszélni!<br /> <br /> <br /> Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:<br /> <br /> A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...<br /> <br /> Virtuális témaváltás:<br /> * legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd<br /> * legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd<br /> <br /> Állapotkülönbségek<br /> * energiafelhasználás-különbözet<br /> * időfelhasználás-különbözet<br /> * égett része tömeg-arányának különbözete<br /> * ízélmény-különbözet<br /> * stb.<br /> <br /> Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?<br /> Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.<br /> #adatbázis<br /> #sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)<br /> #solver ill. MY-X paraméterek<br /> #egyéb lépések<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Ide <br /> #CSAK és <br /> #kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve, <br /> #felsorolásszerűen <br /> #a számítás releváns eredményei kellenek.<br /> <br /> A [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Felt%C3%B6lt%C3%A9s fájl feltöltés] lehetőségével élve ide olyan módon kell vizualizálni az összes eredményt, hogy az akár további kommentárok nélkül is magáért beszéljen.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> #meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> #végső győztest kell hirdetni<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?<br /> *A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.<br /> *A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?<br /> *Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...<br /> <br /> <br /> demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:<br /> #melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van<br /> #hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)<br /> #mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)<br /> #mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]<br /> #mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Ide kell megadni:<br /> #milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra<br /> #milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört<br /> &lt;hr&gt;<br /> #Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> #Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján<br /> #Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]<br /> #Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]<br /> &lt;hr&gt;<br /> Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...<br /> &lt;hr&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Kgfb https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kgfb&diff=63299 2013-01-30T08:48:33Z

<p>Kgfb: Új oldal, tartalma: „ AKI A SZABVÁNYOK RÉSZLETES MEGISMERÉSE ÉS MEGÉRTÉSE HELYETT MÁSOK MUNKÁJÁBÓL PRÓBÁL VISSZAKÖVETKEZTETNI ARRA, MI IS LEHETETT A SZABVÁNY, AZ AUTOMATIKUSAN…”</p> <hr /> <div> AKI A SZABVÁNYOK RÉSZLETES MEGISMERÉSE ÉS MEGÉRTÉSE HELYETT <br /> MÁSOK MUNKÁJÁBÓL PRÓBÁL VISSZAKÖVETKEZTETNI ARRA, MI IS LEHETETT A SZABVÁNY,<br /> AZ AUTOMATIKUSAN MEGBUKOTT!<br /> <br /> <br /> Egy javítás részleges története: [http://miau.gau.hu/oktatas/2011tavasz/mch.doc Igaza volt-e Machiavellinek?]<br /> <br /> <br /> AKI EZT A SZÓCIKKET FELÜLÍRJA, VAGYIS NEVE MEGJELENIK A LAPTÖRTÉNETBEN, <br /> AZ AKTUÁLIS FÉLÉVBEN AUTOMATIKUSAN MEGBUKOTTNAK MINŐSÜL!<br /> <br /> MIELŐTT BÁRMILYEN SZERKESZTÉSI RÉSZLET-SZABÁLYOZÁS ISMERTETÉSRE KERÜLNE: <br /> HOGYAN KELL ÚJ SZÓCIKKET LÉTREHOZNI A MIAÚ-WIKIBEN:<br /> <br /> *Regisztráljon a MIAÚ WIKI-ben, ill. lépjen be korábbi regisztrációja alapján [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&amp;returnto=Kezd%C5%91lap]<br /> *Kattintson ide, azaz ezen szócikk laptörténetének egy olyan pontjára, mely mellett a tárgyfelelős neve szerepel [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Tartalomjegyz%C3%A9k_-_demo&amp;oldid=52679]<br /> *Kattintson a &quot;szerkesztésre&quot; [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Tartalomjegyz%C3%A9k&amp;action=edit]<br /> *Jelölje ki a szerkeszthető tartalmat, azaz magát a tartalomjegyzéket (pl. CTRL+A)<br /> *Másolja fel a vágólapra a kijelölt tartalmakat (CTRL+C)<br /> *Kattintson a &quot;szócikkre&quot; [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Tartalomjegyz%C3%A9k]<br /> *Írja át (a böngésző címsorában /URL/) a &quot;https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Tartalomjegyz%C3%A9k&quot; betűsorból a TARTALOMJEGYZÉK szócskát egy olyan kulcsszóra, mely jól tükrözi az Ön feladatának lényegét<br /> *Üssön egy enter-t<br /> *Kattintson a &quot;szerkesztheted&quot; ajánlatra<br /> *Másolja be a vágólap tartalmát (CTRL+V)<br /> *Írja át az oktató által megadott URL alapján a FORRÁS fejezetben jelzett hivatkozást.<br /> *Mentse el a lap alján felkínált gombbal immár az Ön saját szócikkének első verzióját: vagyis a tartalomjegyzékét.<br /> *Ezt követően bármikor szerkeszthető a szócikk Ön által és BÁRKI által, tehát érdemes figyelni a laptörténetet...<br /> *A szerkesztés legfontosabb elvei: két enter egy valódi sortörés, csillaggal kezdett sor felsorolást eredményez<br /> *Jó munkát!<br /> <br /> A szócikk kialakításának tartalmi és formai részletszabályai:<br /> <br /> =Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> Ide kell megadni a teljes szócikk kialakítása után az a 1-5 üzenetet, melyet a célcsoport számára mindenképpen el kell tudnia juttatnia a szerzőnek...<br /> <br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/kgfb.xlsx]<br /> <br /> # A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata<br /> # Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)<br /> # A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.<br /> # Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások<br /> ## Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)<br /> ## Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással<br /> ## Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)<br /> ## A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára<br /> ## Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:<br /> ### egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)<br /> ### egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL<br /> ### a mértékegység szerepeljen minden esetben<br /> ### a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve<br /> ## Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás<br /> ## Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti<br /> ## Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne<br /> ## Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység<br /> ## Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...<br /> ## Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...<br /> #A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül <br /> ## a logikus érvelésre<br /> ## a bizonyítások, indoklások iránti igényességre<br /> ## az objektivitás elvárására<br /> ## a tervezett és tényleges hasznosság mérésére<br /> ##az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére<br /> ## a szabálykövető magatartás elsajátítására<br /> ##a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra<br /> ##a felesleges ismétlések kerülésére<br /> ##az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására<br /> ## vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!<br /> Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Utaljon lehetőleg:<br /> # a célra<br /> # a célcsoportra<br /> # az innovatív megoldás mikéntjére<br /> Mégis legyen lehetőség szerint:<br /> # rövid<br /> # egzakt<br /> # figyelemfelkeltő<br /> Vagyis a jó cím megtalálása művészet! Alternatív megoldás: egy világos kérdés, amire világos válaszok léteznek, s ezek közül keressük adott helyzetben a legmegfelelőbbet...<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Itt arról kell írni RÖVIDEN és LÉNYEGRE TÖRŐEN (anonim esetben is), hogy<br /> miért választotta a szerző a témát, <br /> vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz<br /> mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)<br /> # miért választotta a szerző a témát, <br /> # vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz<br /> # mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)<br /> <br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> A FELADAT előtt/mellett, a MEGFIGYELŐ, FELISMERŐ, s PROBLÉMAMEGOLDÓ képességek fejlesztése, értékelése is fontos! <br /> Azért, hogy &quot;szeme&quot; s a &quot;füle&quot; még érzékenyebb legyen a gyakorlatban (a szervezetben) a munkavállalónak. Ezt szeretik a főnökök, tulajdonosok is. Ezt kívánja a rendszerelvű gondolkodás is. A feladat előtörténetének részeként tehát írni kell az alábbiakról is: <br /> A probléma leírása / ismertetése, és szegmentálása, hiszen lehet, hogy a választott/megoldott FELADAT a probléma egy része lesz &quot;csak&quot; egy nagy egésznek. Nem csak a motiváció/kötődés, hanem a &quot;probléma-tér, probléma-kontextus&quot; leírása is fontos. A cég rendszer/környezet bemutatása, ismertetése; kapcsolatok, stb. azért relevánsak, hogy a problémát egy kontextusban értelmezzük. <br /> Mert van sokféle kontextus ugyanazon vagy hasonló problémára.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Ötletek az önálló feladatmegoldáshoz, azaz mit lehet tenni, ha valaki még nem járt (erre az)órára...<br /> *demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/tur1.xls<br /> *demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/ab2.xls<br /> <br /> Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel - vagyis előre definált, a számítások konklúziójaként felhasználható szövegsablonok közül, mikor melyiket melyik objektumhoz rendelte volna és miért. Tehát ez a fejezet:<br /> # nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként<br /> # időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés<br /> # csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó<br /> # ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal<br /> # ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással<br /> # illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára<br /> # ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Elsőként azt kell megadni:<br /> # milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását<br /> # vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora (ideális esetben az OAM egy nagy adatbázis szűrlete)<br /> # miként sikerült a problémákat megoldani<br /> # ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek (a KO-feltételek azok az elvárások, melyek alapján a nagy adatbázisból csak azon objektumok maradnak a szűrletben ,melyek egy megoldáskeresés során valóban értékesnek/konkurensnek számítanak)<br /> # ha volt, mekkora volt a kiindulási (nagy) adatbázis<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> #Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)<br /> #és semmi mást<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Attribútumok: <br /> <br /> <br /> Ide meg kell adni:<br /> # az attribútumok egzakt meghatározását<br /> # a használt mértékegységet attribútumonként<br /> # és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> <br /> Ide fel kell listázni (*)<br /> # a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését<br /> # ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> demo: <br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Zoldorszag<br /> *https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Egyetemi_v%C3%A1ros<br /> <br /> <br /> Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:<br /> #melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel<br /> #mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.<br /> #S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).<br /> A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)<br /> <br /> A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:<br /> #milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó<br /> #mennyit ér ez az állapot<br /> #mennyit a két érték közötti különbség (pl. http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Hitelmin%C5%91s%C3%ADt%C3%A9s#A_feladat_megv.C3.A1laszol.C3.A1sa_kapcs.C3.A1n_v.C3.A1rhat.C3.B3_hasznoss.C3.A1g)<br /> <br /> Amennyiben már más (korábbi, párhuzamos) tantárgyak keretében tanulta, akkor alkalmazni kell olyan fogalmakat, mint &quot;Költség / haszon elemzés&quot;, &quot;Fix- és változó költségek&quot;, fedezeti hozzájárulás, stb.<br /> <br /> Ha az érték-különbözetet nem vonja be valaki a tervezésbe, akkor arra a kérdésre, vajon eltérő módszerek eltérő eredményei vezethetnek-e azonos hasznosságra terv és tény szinten: nehéz a válasz. <br /> Ha van értékkülönbözet, az feltételezi, hogy a válaszok eltérő jellege is beárazásra kerül.<br /> A tervezéskor arra is érdemes tehát kitérni: mit várunk el az egyik és mit a másik módszertől az eredményt illetően?<br /> Sőt: az is beárazandó, vajon mennyit érnek az eltérő (potenciális) válasz-párok?<br /> <br /> Ha egy hasonlóságelemzés esetén nem minden objektum esetén vezet hiteles eredményre a direkt és az inverz számítás (ahol az inverz számítás a direkt számítás irányainak ellentettjével képzett OAM-ra futtatott elemzés), akkor például egyre kevésbé lehet a tervezett hasznosság beteljesüléséről beszélni!<br /> <br /> <br /> Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:<br /> <br /> A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...<br /> <br /> Virtuális témaváltás:<br /> * legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd<br /> * legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd<br /> <br /> Állapotkülönbségek<br /> * energiafelhasználás-különbözet<br /> * időfelhasználás-különbözet<br /> * égett része tömeg-arányának különbözete<br /> * ízélmény-különbözet<br /> * stb.<br /> <br /> Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?<br /> Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.<br /> #adatbázis<br /> #sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)<br /> #solver ill. MY-X paraméterek<br /> #egyéb lépések<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Ide <br /> #CSAK és <br /> #kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve, <br /> #felsorolásszerűen <br /> #a számítás releváns eredményei kellenek.<br /> <br /> A [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Felt%C3%B6lt%C3%A9s fájl feltöltés] lehetőségével élve ide olyan módon kell vizualizálni az összes eredményt, hogy az akár további kommentárok nélkül is magáért beszéljen.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis<br /> #meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb<br /> #végső győztest kell hirdetni<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?<br /> *A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.<br /> *A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?<br /> *Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...<br /> <br /> <br /> demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:<br /> #melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van<br /> #hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)<br /> #mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)<br /> #mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]<br /> #mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Ide kell megadni:<br /> #milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra<br /> #milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört<br /> &lt;hr&gt;<br /> #Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> #Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján<br /> #Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]<br /> #Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]<br /> &lt;hr&gt;<br /> Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...<br /> &lt;hr&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Kgfb