https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Kiss+M%C3%B3nika 2026-06-01T08:07:44Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6854 2006-01-17T11:28:48Z

<p>Kiss Mónika: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''17. század''': A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22022]<br /> <br /> '''18.század''': A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.<br /> <br /> '''1654''': Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22023]<br /> <br /> '''1933''': A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyofi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> '''1944''': Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.<br /> <br /> '''1956''': Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> '''Napjainkban''': Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22025]<br /> <br /> '''2004''': Az információátadás mindenképpen adatokon, híreken keresztül történik. Az információ keletkezésének valószínűsége esetlegesen az információ statisztikai jellegű (mérhető) definíciójához vezethet. (Milyen valószínűséggel jelent egy adat a fogadók halmazában információt?)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22032]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus''':<br /> **matematika (leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika (a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> **geometriai valószínűség (jelző)<br /> **feltételes valószínűség (jelző)<br /> **...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus''':<br /> ** [[ökonometria]]<br /> ** [[modell]]<br /> **...<br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus''':<br /> **valószínűségi mező (valószínűségszámítás, precíz specifikáció)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *Pascal és Fermat nevéhez fűződik a valószínűség elméletének tudományos megalapozása? (igen)<br /> *Kolmogorov 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését? (nem, Havelmo művétől)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6853 2006-01-17T11:24:28Z

<p>Kiss Mónika: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''17. század''': A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22022]<br /> <br /> '''18.század''': A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.<br /> <br /> '''1654''': Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22023]<br /> <br /> '''1933''': A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyofi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> '''1944''': Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.<br /> <br /> '''1956''': Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> '''Napjainkban''': Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22025]<br /> <br /> '''2004''': Az információátadás mindenképpen adatokon, híreken keresztül történik. Az információ keletkezésének valószínűsége esetlegesen az információ statisztikai jellegű (mérhető) definíciójához vezethet. (Milyen valószínűséggel jelent egy adat a fogadók halmazában információt?)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22032]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus''':<br /> **matematika (leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika (a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> **geometriai valószínűség (jelző)<br /> **feltételes valószínűség (jelző)<br /> **...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus''':<br /> ** [[ökonometria]]<br /> ** [[modell]]<br /> **...<br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus''':<br /> **mérési hibák (valószínűségszámítás, precíz specifikáció)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *Pascal és Fermat nevéhez fűződik a valószínűség elméletének tudományos megalapozása? (igen)<br /> *Kolmogorov 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését? (nem, Havelmo művétől)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6852 2006-01-17T11:23:06Z

<p>Kiss Mónika: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''17. század''': A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22022]<br /> <br /> '''18.század''': A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.<br /> <br /> '''1654''': Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22023]<br /> <br /> '''1933''': A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyofi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> '''1944''': Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.<br /> <br /> '''1956''': Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> '''Napjainkban''': Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22025]<br /> <br /> '''2004''': Az információátadás mindenképpen adatokon, híreken keresztül történik. Az információ keletkezésének valószínűsége esetlegesen az információ statisztikai jellegű (mérhető) definíciójához vezethet. (Milyen valószínűséggel jelent egy adat a fogadók halmazában információt?)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22032]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus''':<br /> **matematika (leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika (a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> **geometriai valószínűség (jelző)<br /> **feltételes valószínűség (jelző)<br /> **...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus''':<br /> ** [[ökonometria]]<br /> ** [[modell]]<br /> **...<br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus''':<br /> **mérési hibák (valószínűségszámítás, precíz specifikáció, többváltozós szimultán egyenletrendszerek)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *Pascal és Fermat nevéhez fűződik a valószínűség elméletének tudományos megalapozása? (igen)<br /> *Kolmogorov 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését? (nem, Havelmo művétől)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6850 2006-01-17T11:21:34Z

<p>Kiss Mónika: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''17. század''': A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22022]<br /> <br /> '''18.század''': A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.<br /> <br /> '''1654''': Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22023]<br /> <br /> '''1933''': A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyofi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> '''1944''': Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.<br /> <br /> '''1956''': Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> '''Napjainkban''': Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22025]<br /> <br /> '''2004''':Az információátadás mindenképpen adatokon, híreken keresztül történik. Az információ keletkezésének valószínűsége esetlegesen az információ statisztikai jellegű (mérhető) definíciójához vezethet. (Milyen valószínűséggel jelent egy adat a fogadók halmazában információt?)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22032]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus''':<br /> **matematika (leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika (a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> **geometriai valószínűség (jelző)<br /> **feltételes valószínűség (jelző)<br /> **...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus''':<br /> ** [[ökonometria]]<br /> **...<br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus''':<br /> **mérési hibák (valószínűségszámítás, precíz specifikáció, többváltozós szimultán egyenletrendszerek)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *Pascal és Fermat nevéhez fűződik a valószínűség elméletének tudományos megalapozása? (igen)<br /> *Kolmogorov 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését? (nem, Havelmo művétől)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6849 2006-01-17T11:20:58Z

<p>Kiss Mónika: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''17. század''': A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22022]<br /> <br /> '''18.század''': A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.<br /> <br /> '''1654''': Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22023]<br /> <br /> '''1933''': A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyofi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> '''1944''': Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.<br /> <br /> '''1956''': Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> '''Napjainkban''': Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22025]<br /> <br /> '''2004''':Az információátadás mindenképpen adatokon, híreken keresztül történik. Az információ keletkezésének valószínűsége esetlegesen az információ statisztikai jellegű (mérhető) definíciójához vezethet. (Milyen valószínűséggel jelent egy adat a fogadók halmazában információt?)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22032]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus''':<br /> **matematika (leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika (a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> **geometriai valószínűség (jelző)<br /> **feltételes valószínűség(jelző)<br /> **...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus''':<br /> ** [[ökonometria]]<br /> **...<br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus''':<br /> **mérési hibák (valószínűségszámítás, precíz specifikáció, többváltozós szimultán egyenletrendszerek)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *Pascal és Fermat nevéhez fűződik a valószínűség elméletének tudományos megalapozása? (igen)<br /> *Kolmogorov 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését? (nem, Havelmo művétől)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6847 2006-01-17T11:15:39Z

<p>Kiss Mónika: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''17. század''': A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22022]<br /> <br /> '''18.század''': A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.<br /> <br /> '''1654''': Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22023]<br /> <br /> '''1933''': A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyofi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> '''1944''': Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.<br /> <br /> '''1956''': Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> '''Napjainkban''': Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22025]<br /> <br /> '''2004''':Az információátadás mindenképpen adatokon, híreken keresztül történik. Az információ keletkezésének valószínűsége esetlegesen az információ statisztikai jellegű (mérhető) definíciójához vezethet. (Milyen valószínűséggel jelent egy adat a fogadók halmazában információt?)<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus''':<br /> **matematika (leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika (a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> **geometriai valószínűség (jelző)<br /> **...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus''':<br /> ** [[ökonometria]]<br /> **...<br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus''':<br /> **mérési hibák (valószínűségszámítás, precíz specifikáció, többváltozós szimultán egyenletrendszerek)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *Pascal és Fermat nevéhez fűződik a valószínűség elméletének tudományos megalapozása? (igen)<br /> *Kolmogorov 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését? (nem, Havelmo művétől)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6846 2006-01-17T11:11:29Z

<p>Kiss Mónika: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''17. század''': A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22022]<br /> <br /> '''18.század''': A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.<br /> <br /> '''1654''': Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22023]<br /> <br /> '''1933''': A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyofi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> '''1944''': Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.<br /> <br /> '''1956''': Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> '''Napjainkban''': Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22025]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus''':<br /> **matematika (leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika (a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> **geometriai valószínűség (jelző)<br /> **...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus''':<br /> ** [[ökonometria]]<br /> **...<br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus''':<br /> **mérési hibák (valószínűségszámítás, precíz specifikáció, többváltozós szimultán egyenletrendszerek)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *Pascal és Fermat nevéhez fűződik a valószínűség elméletének tudományos megalapozása? (igen)<br /> *Kolmogorov 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését? (nem, Havelmo művétől)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6845 2006-01-17T11:07:42Z

<p>Kiss Mónika: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''17. század''': A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22022]<br /> <br /> '''18.század''': A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.<br /> <br /> '''1654''': Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22023]<br /> <br /> '''1933''': A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyofi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> '''1944''': Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.<br /> <br /> '''1956''': Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> '''Napjainkban''': Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22025]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus''':<br /> **matematika (leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika (a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> **...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus''':<br /> ** [[ökonometria]]<br /> **...<br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus''':<br /> **mérési hibák (valószínűségszámítás, precíz specifikáció, többváltozós szimultán egyenletrendszerek)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *Pascal és Fermat nevéhez fűződik a valószínűség elméletének tudományos megalapozása? (igen)<br /> *Kolmogorov 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését? (nem, Havelmo művétől)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6844 2006-01-17T11:07:03Z

<p>Kiss Mónika: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''17. század''': A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22022]<br /> <br /> '''18.század''': A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.<br /> <br /> '''1654''': Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22023]<br /> <br /> '''1933''': A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyofi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> '''1944''': Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.<br /> <br /> '''1956''': Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> '''Napjainkban''': Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22025]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus''':<br /> **matematika (leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika (a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> **...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus''':<br /> ** [[ökonometria]]<br /> **...<br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus''':<br /> **mérési hibák (valószínűségszámítás, precíz specifikáció, többváltozós szimultán egyenletrendszerek)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *Pascal és Fermat nevéhez fűződik a valószínűség elméletének tudományos megalapozása? (igen)<br /> *Kolmogorov 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését? (nem)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6843 2006-01-17T11:06:54Z

<p>Kiss Mónika: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''17. század''': A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22022]<br /> <br /> '''18.század''': A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.<br /> <br /> '''1654''': Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22023]<br /> <br /> '''1933''': A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyofi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> '''1944''': Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.<br /> <br /> '''1956''': Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> '''Napjainkban''': Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22025]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus''':<br /> **matematika (leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika (a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> **...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus''':<br /> ** [[ökonometria]]<br /> **...<br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus''':<br /> **mérési hibák (valószínűségszámítás, precíz specifikáció, többváltozós szimultán egyenletrendszerek)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *Pascal és Fermat nevéhez fűződik a valószínűség elméletének tudományos megalapozása? (igen)<br /> **Kolmogorov 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését? (nem)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6842 2006-01-17T11:06:30Z

<p>Kiss Mónika: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''17. század''': A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22022]<br /> <br /> '''18.század''': A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.<br /> <br /> '''1654''': Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22023]<br /> <br /> '''1933''': A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyofi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> '''1944''': Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.<br /> <br /> '''1956''': Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> '''Napjainkban''': Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22025]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus''':<br /> **matematika (leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika (a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> **...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus''':<br /> ** [[ökonometria]]<br /> **...<br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus''':<br /> **mérési hibák (valószínűségszámítás, precíz specifikáció, többváltozós szimultán egyenletrendszerek)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> **Pascal és Fermat nevéhez fűződik a valószínűség elméletének tudományos megalapozása? (igen)<br /> **Kolmogorov 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését? (nem)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6841 2006-01-17T11:05:13Z

<p>Kiss Mónika: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''17. század''': A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22022]<br /> <br /> '''18.század''': A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.<br /> <br /> '''1654''': Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22023]<br /> <br /> '''1933''': A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyofi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> '''1944''': Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.<br /> <br /> '''1956''': Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> '''Napjainkban''': Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22025]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus''':<br /> **matematika (leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika (a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> **...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus''':<br /> ** [[ökonometria]]<br /> **...<br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus''':<br /> **mérési hibák (valószínűségszámítás, precíz specifikáció, többváltozós szimultán egyenletrendszerek)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Pascal és Fermat nevéhez fűződik a valószínűség elméletének tudományos megalapozása? (igen)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6840 2006-01-17T11:01:56Z

<p>Kiss Mónika: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''17. század''': A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22022]<br /> <br /> '''18.század''': A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.<br /> <br /> '''1654''': Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22023]<br /> <br /> '''1933''': A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyofi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> '''1944''': Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.<br /> <br /> '''1956''': Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> '''Napjainkban''': Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22025]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus''':<br /> **matematika (leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika (a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> **...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus''':<br /> ** [[ökonometria]]<br /> **...<br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus''':<br /> **mérési hibák (valószínűségszámítás, precíz specifikáció, többváltozós szimultán egyenletrendszerek)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6839 2006-01-17T10:15:47Z

<p>Kiss Mónika: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''17. század''': A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22022]<br /> <br /> '''18.század''': A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.<br /> <br /> '''1654''': Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22023]<br /> <br /> '''1933''': A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyofi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> '''1944''': Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.<br /> <br /> '''1956''': Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> '''Napjainkban''': Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22025]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus''':<br /> **matematika (leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika (a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> **...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus''':<br /> ** [[axióma]]<br /> ** [[valószínűségi mező]]<br /> ** [[diszcipliníva]]<br /> ** [[ökonometria]]<br /> ** [[relatív gyakoriság]]<br /> **...<br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus''':<br /> **mérési hibák (valószínűségszámítás, precíz specifikáció, többváltozós szimultán egyenletrendszerek)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6838 2006-01-17T10:15:13Z

<p>Kiss Mónika: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''17. század''': A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22022]<br /> <br /> '''18.század''': A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.<br /> <br /> '''1654''': Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22023]<br /> <br /> '''1933''': A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyofi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> '''1944''': Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.<br /> <br /> '''1956''': Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> '''Napjainkban''': Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22025]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> **matematika (leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika (a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> **...<br /> *&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:<br /> ** [[axióma]]<br /> ** [[valószínűségi mező]]<br /> ** [[diszcipliníva]]<br /> ** [[ökonometria]]<br /> ** [[relatív gyakoriság]]<br /> **...<br /> *&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:<br /> **mérési hibák (valószínűségszámítás, precíz specifikáció, többváltozós szimultán egyenletrendszerek)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6837 2006-01-17T09:52:23Z

<p>Kiss Mónika: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22022]<br /> <br /> 18.század: A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.<br /> <br /> 1654: Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22023]<br /> <br /> 1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyofi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> 1944: Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.<br /> <br /> 1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> Napjainkban: Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22025]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> **matematika (leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika (a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> **...<br /> *&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:<br /> ** [[axióma]]<br /> ** [[valószínűségi mező]]<br /> ** [[diszcipliníva]]<br /> ** [[ökonometria]]<br /> ** [[relatív gyakoriság]]<br /> **...<br /> *&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:<br /> **mérési hibák (valószínűségszámítás, precíz specifikáció, többváltozós szimultán egyenletrendszerek)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6836 2006-01-17T09:51:07Z

<p>Kiss Mónika: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22022]<br /> <br /> 18.század: A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.<br /> <br /> 1654: Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22023]<br /> <br /> 1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyofi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> 1944: Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttleAmerestart.doc]<br /> <br /> 1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> Napjainkban: Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22025]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> **matematika (leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika (a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> **...<br /> *&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:<br /> ** [[axióma]]<br /> ** [[valószínűségi mező]]<br /> ** [[diszcipliníva]]<br /> ** [[ökonometria]]<br /> ** [[relatív gyakoriság]]<br /> **...<br /> *&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:<br /> **mérési hibák (valószínűségszámítás, precíz specifikáció, többváltozós szimultán egyenletrendszerek)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6835 2006-01-17T09:45:08Z

<p>Kiss Mónika: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22022]<br /> <br /> 18.század: A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.<br /> <br /> 1654: Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22023]<br /> <br /> 1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyofi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> 1944: Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttleAmerestart.doc]<br /> <br /> 1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> Napjainkban: Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://interm.gtk.gau.hu/miau/30/otdkoroszm.doc]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> **matematika (leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika (a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> **...<br /> *&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:<br /> ** [[axióma]]<br /> ** [[valószínűségi mező]]<br /> ** [[diszcipliníva]]<br /> ** [[ökonometria]]<br /> ** [[relatív gyakoriság]]<br /> **...<br /> *&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:<br /> **mérési hibák (valószínűségszámítás, precíz specifikáció, többváltozós szimultán egyenletrendszerek)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6834 2006-01-17T09:39:40Z

<p>Kiss Mónika: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22022]<br /> <br /> 18.század: A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttleAmerestart.doc]<br /> <br /> 1654: Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://matek.fazekas.hu/portal/tanitasianyagok/Orosz_Gyula/Val/v2.html]<br /> <br /> 1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyofi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> 1944: Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttleAmerestart.doc]<br /> <br /> 1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> Napjainkban: Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://interm.gtk.gau.hu/miau/30/otdkoroszm.doc]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> **matematika (leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika (a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> **...<br /> *&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:<br /> ** [[axióma]]<br /> ** [[valószínűségi mező]]<br /> ** [[diszcipliníva]]<br /> ** [[ökonometria]]<br /> ** [[relatív gyakoriság]]<br /> **...<br /> *&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:<br /> **mérési hibák (valószínűségszámítás, precíz specifikáció, többváltozós szimultán egyenletrendszerek)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6833 2006-01-17T09:38:37Z

<p>Kiss Mónika: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/katalogus.php3]<br /> <br /> 18.század: A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttleAmerestart.doc]<br /> <br /> 1654: Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://matek.fazekas.hu/portal/tanitasianyagok/Orosz_Gyula/Val/v2.html]<br /> <br /> 1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyofi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> 1944: Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttleAmerestart.doc]<br /> <br /> 1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> Napjainkban: Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://interm.gtk.gau.hu/miau/30/otdkoroszm.doc]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> **matematika (leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika (a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> **...<br /> *&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:<br /> ** [[axióma]]<br /> ** [[valószínűségi mező]]<br /> ** [[diszcipliníva]]<br /> ** [[ökonometria]]<br /> ** [[relatív gyakoriság]]<br /> **...<br /> *&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:<br /> **mérési hibák (valószínűségszámítás, precíz specifikáció, többváltozós szimultán egyenletrendszerek)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6832 2006-01-17T09:28:02Z

<p>Kiss Mónika: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://www.sulinet.hu/ematek/html/fermat.html]<br /> <br /> 18.század: A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttleAmerestart.doc]<br /> <br /> 1654: Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://matek.fazekas.hu/portal/tanitasianyagok/Orosz_Gyula/Val/v2.html]<br /> <br /> 1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyofi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> 1944: Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttleAmerestart.doc]<br /> <br /> 1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> Napjainkban: Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://interm.gtk.gau.hu/miau/30/otdkoroszm.doc]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> **matematika (leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika (a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> **...<br /> *&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:<br /> ** [[axióma]]<br /> ** [[valószínűségi mező]]<br /> ** [[diszcipliníva]]<br /> ** [[ökonometria]]<br /> ** [[relatív gyakoriság]]<br /> **...<br /> *&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:<br /> **mérési hibák (valószínűségszámítás, precíz specifikáció, többváltozós szimultán egyenletrendszerek)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6831 2006-01-17T09:20:35Z

<p>Kiss Mónika: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://www.sulinet.hu/ematek/html/fermat.html]<br /> <br /> 18.század: A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttleAmerestart.doc]<br /> <br /> 1654: Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://matek.fazekas.hu/portal/tanitasianyagok/Orosz_Gyula/Val/v2.html]<br /> <br /> 1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyofi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> 1944: Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttleAmerestart.doc]<br /> <br /> 1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> Napjainkban: Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://interm.gtk.gau.hu/miau/30/otdkoroszm.doc]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> **matematika (leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika (a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> **...<br /> *&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:<br /> ** [[axióma]]<br /> ** [[valószínűségi mező]]<br /> ** [[diszcipliníva]]<br /> ** [[relatív gyakoriság]]<br /> **...<br /> *&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:<br /> **mérési hibák (valószínűségszámítás, precíz specifikáció, többváltozós szimultán egyenletrendszerek)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6830 2006-01-17T09:17:02Z

<p>Kiss Mónika: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://www.sulinet.hu/ematek/html/fermat.html]<br /> <br /> 18.század: A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttleAmerestart.doc]<br /> <br /> 1654: Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://matek.fazekas.hu/portal/tanitasianyagok/Orosz_Gyula/Val/v2.html]<br /> <br /> 1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyofi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> 1944: Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttleAmerestart.doc]<br /> <br /> 1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> Napjainkban: Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://interm.gtk.gau.hu/miau/30/otdkoroszm.doc]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> **matematika (leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika (a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> **...<br /> *&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:<br /> ** [[axióma]]<br /> ** [[valószínűségi mező]]<br /> ** [[diszcipliníva]]<br /> **...<br /> *&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:<br /> **mérési hibák (valószínűségszámítás, precíz specifikáció, többváltozós szimultán egyenletrendszerek)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6829 2006-01-17T09:15:48Z

<p>Kiss Mónika: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://www.sulinet.hu/ematek/html/fermat.html]<br /> <br /> 18.század: A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttleAmerestart.doc]<br /> <br /> 1654: Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://matek.fazekas.hu/portal/tanitasianyagok/Orosz_Gyula/Val/v2.html]<br /> <br /> 1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyofi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> 1944: Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttleAmerestart.doc]<br /> <br /> 1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> Napjainkban: Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://interm.gtk.gau.hu/miau/30/otdkoroszm.doc]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> **matematika (leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika (a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> **...<br /> *&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:<br /> ** [[axióma]]<br /> ** [[valószínűségi mező]]<br /> ** [[diszcipliníva]]<br /> **...<br /> *&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:<br /> **mérési hibák (valószínűségszámítás,precíz specifikáció)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6828 2006-01-17T09:15:31Z

<p>Kiss Mónika: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://www.sulinet.hu/ematek/html/fermat.html]<br /> <br /> 18.század: A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttleAmerestart.doc]<br /> <br /> 1654: Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://matek.fazekas.hu/portal/tanitasianyagok/Orosz_Gyula/Val/v2.html]<br /> <br /> 1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyofi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> 1944: Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttleAmerestart.doc]<br /> <br /> <br /> 1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> Napjainkban: Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://interm.gtk.gau.hu/miau/30/otdkoroszm.doc]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> **matematika (leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika (a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> **...<br /> *&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:<br /> ** [[axióma]]<br /> ** [[valószínűségi mező]]<br /> ** [[diszcipliníva]]<br /> **...<br /> *&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:<br /> **mérési hibák (valószínűségszámítás,precíz specifikáció)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6827 2006-01-17T09:14:34Z

<p>Kiss Mónika: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://www.sulinet.hu/ematek/html/fermat.html]<br /> <br /> 18.század:A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttleAmerestart.doc]<br /> <br /> 1654: Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://matek.fazekas.hu/portal/tanitasianyagok/Orosz_Gyula/Val/v2.html]<br /> <br /> 1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyofi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> 1944:Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttleAmerestart.doc]<br /> <br /> <br /> 1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> Napjainkban: Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://interm.gtk.gau.hu/miau/30/otdkoroszm.doc]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> **matematika (leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika (a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> **...<br /> *&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:<br /> ** [[axióma]]<br /> ** [[valószínűségi mező]]<br /> ** [[diszcipliníva]]<br /> **...<br /> *&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:<br /> **mérési hibák (valószínűségszámítás,precíz specifikáció)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6826 2006-01-17T09:03:32Z

<p>Kiss Mónika: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://www.sulinet.hu/ematek/html/fermat.html]<br /> <br /> 18.század:A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttleAmerestart.doc]<br /> <br /> 1654: Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://matek.fazekas.hu/portal/tanitasianyagok/Orosz_Gyula/Val/v2.html]<br /> <br /> 1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyofi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> 1944:Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttleAmerestart.doc]<br /> <br /> <br /> 1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> Napjainkban: Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://interm.gtk.gau.hu/miau/30/otdkoroszm.doc]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> **matematika(leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika(a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> **...<br /> *&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:<br /> ** [[axióma]]<br /> ** [[valószínűségi mező]]<br /> ** [[diszcipliníva]]<br /> **...<br /> *&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:<br /> **precíz specifikáció (valószínűségszámítás)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6825 2006-01-17T09:02:34Z

<p>Kiss Mónika: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://www.sulinet.hu/ematek/html/fermat.html]<br /> <br /> 18.század:A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttleAmerestart.doc]<br /> <br /> 1654: Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://matek.fazekas.hu/portal/tanitasianyagok/Orosz_Gyula/Val/v2.html]<br /> <br /> 1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyofi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> 1944:Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttleAmerestart.doc]<br /> <br /> <br /> 1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> Napjainkban: Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://interm.gtk.gau.hu/miau/30/otdkoroszm.doc]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> **matematika(leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika(a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> *&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:<br /> ** [[axióma]]<br /> ** [[valószínűségi mező]]<br /> ** [[diszcipliníva]]<br /> *&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:<br /> **precíz specifikáció (valószínűségszámítás)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6824 2006-01-17T09:02:23Z

<p>Kiss Mónika: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://www.sulinet.hu/ematek/html/fermat.html]<br /> <br /> 18.század:A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttleAmerestart.doc]<br /> <br /> 1654: Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://matek.fazekas.hu/portal/tanitasianyagok/Orosz_Gyula/Val/v2.html]<br /> <br /> 1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyofi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> 1944:Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttleAmerestart.doc]<br /> <br /> <br /> 1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> Napjainkban: Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://interm.gtk.gau.hu/miau/30/otdkoroszm.doc]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> **matematika(leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika(a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> *&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:<br /> ** [[Axióma]]<br /> ** [[valószínűségi mező]]<br /> ** [[diszcipliníva]]<br /> *&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:<br /> **precíz specifikáció (valószínűségszámítás)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6823 2006-01-17T08:59:07Z

<p>Kiss Mónika: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://www.sulinet.hu/ematek/html/fermat.html]<br /> <br /> 18.század:A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttleAmerestart.doc]<br /> <br /> 1654: Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://matek.fazekas.hu/portal/tanitasianyagok/Orosz_Gyula/Val/v2.html]<br /> <br /> 1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyofi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> 1944:Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttleAmerestart.doc]<br /> <br /> <br /> 1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> Napjainkban: Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://interm.gtk.gau.hu/miau/30/otdkoroszm.doc]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> **matematika(leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika(a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> *&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:<br /> ** [[axióma]]<br /> ** [[valószínűségi mező]]<br /> ** [[diszcipliníva]]<br /> *&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:<br /> **precíz specifikáció (valószínűségszámítás)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6822 2006-01-17T08:58:27Z

<p>Kiss Mónika: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://www.sulinet.hu/ematek/html/fermat.html]<br /> <br /> 18.század:A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttleAmerestart.doc]<br /> <br /> 1654: Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://matek.fazekas.hu/portal/tanitasianyagok/Orosz_Gyula/Val/v2.html]<br /> <br /> 1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyofi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> 1944:Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttleAmerestart.doc]<br /> <br /> <br /> 1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> Napjainkban: Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://interm.gtk.gau.hu/miau/30/otdkoroszm.doc]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> **matematika(leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika(a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> *&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:<br /> **[[axióma]]<br /> **[[valószínűségi mező]]<br /> **[[diszcipliníva]]<br /> *&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:<br /> **precíz specifikáció (valószínűségszámítás)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6821 2006-01-11T12:23:54Z

<p>Kiss Mónika: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://www.sulinet.hu/ematek/html/fermat.html]<br /> <br /> 18.század:A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttleAmerestart.doc]<br /> <br /> 1654: Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://matek.fazekas.hu/portal/tanitasianyagok/Orosz_Gyula/Val/v2.html]<br /> <br /> 1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyofi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> 1944:Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttleAmerestart.doc]<br /> <br /> <br /> 1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> Napjainkban: Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://interm.gtk.gau.hu/miau/30/otdkoroszm.doc]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> **matematika(leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika(a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> *&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:<br /> **axióma<br /> **valószínűségi mező<br /> **diszcipliníva<br /> *&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:<br /> **precíz specifikáció (valószínűségszámítás)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6820 2006-01-11T12:22:52Z

<p>Kiss Mónika: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[www.sulinet.hu/ematek/html/fermat.html]<br /> <br /> 18.század:A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.[www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttleAmerestart.doc]<br /> <br /> 1654: Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://matek.fazekas.hu/portal/tanitasianyagok/Orosz_Gyula/Val/v2.html]<br /> <br /> 1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyofi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> 1944:Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.[www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttleAmerestart.doc]<br /> <br /> <br /> 1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> Napjainkban: Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://interm.gtk.gau.hu/miau/30/otdkoroszm.doc]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> **matematika(leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika(a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> *&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:<br /> **axióma<br /> **valószínűségi mező<br /> **diszcipliníva<br /> *&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:<br /> **precíz specifikáció (valószínűségszámítás)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6819 2006-01-11T12:03:35Z

<p>Kiss Mónika: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.<br /> <br /> 18.század:A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.<br /> <br /> 1654: Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.<br /> <br /> 1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.<br /> <br /> 1944:Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől. <br /> <br /> 1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> Napjainkban: Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> **matematika(leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika(a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> *&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:<br /> **axióma<br /> **valószínűségi mező<br /> **diszcipliníva<br /> *&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:<br /> **precíz specifikáció (valószínűségszámítás)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6818 2006-01-04T18:20:44Z

<p>Kiss Mónika: /* Definíciós modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://www.sulinet.hu/ematek/html/fermat.html]<br /> <br /> 18.század:A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttlAmerestort.doc] <br /> <br /> 1654: Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://matek.fazekas.hu/portal/tanitasianyagok/Orosz_Gyula/Val/v2.html] <br /> <br /> 1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyorfi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> 1944:Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttlAmerestort.doc] <br /> <br /> 1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> Napjainkban: Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://interm.gtk.gau.hu/miau/30/otdkoroszm.doc]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> **matematika(leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika(a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> *&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:<br /> **axióma<br /> **valószínűségi mező<br /> **diszcipliníva<br /> *&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:<br /> **precíz specifikáció (valószínűségszámítás)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6817 2005-12-21T18:54:20Z

<p>Kiss Mónika: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://www.sulinet.hu/ematek/html/fermat.html]<br /> <br /> 18.század:A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttlAmerestort.doc] <br /> <br /> 1654: Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://matek.fazekas.hu/portal/tanitasianyagok/Orosz_Gyula/Val/v2.html] <br /> <br /> 1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyorfi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> 1944:Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttlAmerestort.doc] <br /> <br /> 1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> Napjainkban: Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://interm.gtk.gau.hu/miau/30/otdkoroszm.doc]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> **matematika(leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika(a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> *&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:<br /> **axióma<br /> **valószínűségi mező<br /> **diszcipliníva<br /> *&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:<br /> **precíz specifikáció (valószínűségszámítás)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> Esemény bekövetkezésének, állítás helyességének lehetőségét kifejező mérték.Az a mérték, amellyel -a szükségszerű és a véletlen tényezők egybevetése alapján- kifejezzük, hogy valamely esemény, jelenség, tény, állításbekövetkezésének, illetve helyességének milyen objektív lehetősége van.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6816 2005-12-21T18:53:52Z

<p>Kiss Mónika: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://www.sulinet.hu/ematek/html/fermat.html]<br /> <br /> 18.század:A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttlAmerestort.doc] <br /> <br /> 1654: Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://matek.fazekas.hu/portal/tanitasianyagok/Orosz_Gyula/Val/v2.html] <br /> <br /> 1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyorfi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> 1944:Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttlAmerestort.doc] <br /> <br /> 1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> Napjainkban: Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://interm.gtk.gau.hu/miau/30/otdkoroszm.doc]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> **matematika(leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika(a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> *&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:<br /> **axióma<br /> **valószínűségi mező<br /> **diszcipliníva<br /> *&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:<br /> **precíz specifikáció(valószínűségszámítás)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> Esemény bekövetkezésének, állítás helyességének lehetőségét kifejező mérték.Az a mérték, amellyel -a szükségszerű és a véletlen tényezők egybevetése alapján- kifejezzük, hogy valamely esemény, jelenség, tény, állításbekövetkezésének, illetve helyességének milyen objektív lehetősége van.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6815 2005-12-21T18:45:45Z

<p>Kiss Mónika: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://www.sulinet.hu/ematek/html/fermat.html]<br /> <br /> 18.század:A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttlAmerestort.doc] <br /> <br /> 1654: Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://matek.fazekas.hu/portal/tanitasianyagok/Orosz_Gyula/Val/v2.html] <br /> <br /> 1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyorfi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> 1944:Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttlAmerestort.doc] <br /> <br /> 1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> Napjainkban: Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://interm.gtk.gau.hu/miau/30/otdkoroszm.doc]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> **matematika(leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika(a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> *&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:<br /> **axióma<br /> **valószínűségi mező<br /> **diszcipliníva<br /> *&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:<br /> **precíz specifikáció<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> Esemény bekövetkezésének, állítás helyességének lehetőségét kifejező mérték.Az a mérték, amellyel -a szükségszerű és a véletlen tényezők egybevetése alapján- kifejezzük, hogy valamely esemény, jelenség, tény, állításbekövetkezésének, illetve helyességének milyen objektív lehetősége van.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6814 2005-12-21T13:37:38Z

<p>Kiss Mónika: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://www.sulinet.hu/ematek/html/fermat.html]<br /> <br /> 18.század:A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttlAmerestort.doc] <br /> <br /> 1654: Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://matek.fazekas.hu/portal/tanitasianyagok/Orosz_Gyula/Val/v2.html] <br /> <br /> 1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyorfi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> 1944:Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttlAmerestort.doc] <br /> <br /> 1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> Napjainkban: Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://interm.gtk.gau.hu/miau/30/otdkoroszm.doc]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> **matematika(leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika(a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> *&quot;van neki, része szócikknek&quot;:<br /> **axióma<br /> **valószínűségi mező<br /> **diszcipliníva<br /> *&quot;a szócikk része valaminek&quot;:<br /> **precíz specifikáció<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> Esemény bekövetkezésének, állítás helyességének lehetőségét kifejező mérték.Az a mérték, amellyel -a szükségszerű és a véletlen tényezők egybevetése alapján- kifejezzük, hogy valamely esemény, jelenség, tény, állításbekövetkezésének, illetve helyességének milyen objektív lehetősége van.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6813 2005-12-21T13:36:08Z

<p>Kiss Mónika: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://www.sulinet.hu/ematek/html/fermat.html]<br /> <br /> 18.század:A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttlAmerestort.doc] <br /> <br /> 1654: Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://matek.fazekas.hu/portal/tanitasianyagok/Orosz_Gyula/Val/v2.html] <br /> <br /> 1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyorfi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> 1944:Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttlAmerestort.doc] <br /> <br /> 1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> Napjainkban: Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://interm.gtk.gau.hu/miau/30/otdkoroszm.doc]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> **matematika(leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika(a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> *&quot;van neki, része szócikknek&quot;:<br /> **axióma<br /> **valószínűségi mező<br /> **diszcipliníva<br /> *&quot;a szócikk része valaminek&quot;:<br /> **precíz specifikáció<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> Esemény bekövetkezésének, állítás helyességének lehetőségét kifejező mérték.Az a mérték, amellyel -a szükségszerű és a véletlen tényezők egybevetése alapján- kifejezzük, hogy valamely esemény, jelenség, tény, állításbekövetkezésének, illetve helyességének milyen objektív lehetősége van.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6812 2005-12-21T13:33:17Z

<p>Kiss Mónika: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://www.sulinet.hu/ematek/html/fermat.html]<br /> <br /> 18.század:A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttlAmerestort.doc] <br /> <br /> 1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyorfi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> 1944:Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttlAmerestort.doc] <br /> <br /> 1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> Napjainkban: Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://interm.gtk.gau.hu/miau/30/otdkoroszm.doc]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> **matematika(leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika(a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> *&quot;van neki, része szócikknek&quot;:<br /> **axióma<br /> **valószínűségi mező<br /> **diszcipliníva<br /> *&quot;a szócikk része valaminek&quot;:<br /> **precíz specifikáció<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> Esemény bekövetkezésének, állítás helyességének lehetőségét kifejező mérték.Az a mérték, amellyel -a szükségszerű és a véletlen tényezők egybevetése alapján- kifejezzük, hogy valamely esemény, jelenség, tény, állításbekövetkezésének, illetve helyességének milyen objektív lehetősége van.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6811 2005-12-21T13:29:51Z

<p>Kiss Mónika: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://www.sulinet.hu/ematek/html/fermat.html]<br /> <br /> 18.század:A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttlAmerestort.doc] <br /> <br /> 1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyorfi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> 1944:Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttlAmerestort.doc] <br /> <br /> 1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> Napjainkban: Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://interm.gtk.gau.hu/miau/30/otdkoroszm.doc]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> **matematika(leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika(a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> *&quot;van neki, része szócikknek&quot;:<br /> **axióma<br /> **valószínűségi mező<br /> **diszcipliníva<br /> *&quot;a szócikk része valaminek&quot;:<br /> **precíz specifikáció<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> Esemény bekövetkezésének, állítás helyességének lehetőségét kifejező mérték.Az a mérték, amellyel -a szükségszerű és a véletlen tényezők egybevetése alapján- kifejezzük, hogy valamely esemény, jelenség, tény, állításbekövetkezésének, illetve helyességének milyen objektív lehetősége van.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6810 2005-12-21T13:23:00Z

<p>Kiss Mónika: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://www.sulinet.hu/ematek/html/fermat.html]<br /> <br /> 18.század:A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttlAmerestort.doc] <br /> <br /> 1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyorfi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> 1944:Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttlAmerestort.doc] <br /> <br /> 1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> Napjainkban: Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://interm.gtk.gau.hu/miau/30/otdkoroszm.doc]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> **matematika(leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika(a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> *&quot;van neki, része szócikknek&quot;:<br /> **axióma<br /> **valószínűségi mező<br /> **diszcipliníva<br /> *&quot;a szócikk része valaminek&quot;:<br /> **precíz specifikáció<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> Esemény bekövetkezésének, állítás helyességének lehetőségét kifejező mérték.Az a mérték, amellyel -a szükségszerű és a véletlen tényezők egybevetése alapján- kifejezzük, hogy valamely esemény, jelenség, tény, állításbekövetkezésének, illetve helyességének milyen objektív lehetősége van.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6809 2005-12-21T13:21:57Z

<p>Kiss Mónika: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://www.sulinet.hu/ematek/html/fermat.html]<br /> <br /> 18.század:A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttlAmerestort.doc] <br /> <br /> 1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyorfi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> 1944:Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttlAmerestort.doc] <br /> <br /> 1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> Napjainkban: Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://interm.gtk.gau.hu/miau/30/otdkoroszm.doc]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> **matematika(leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika(a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> *&quot;van neki, része szócikknek&quot;:<br /> **axióma<br /> **valószínűségi mező<br /> **diszciplíníva<br /> *&quot;a szócikk része valaminek&quot;:<br /> **<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> Esemény bekövetkezésének, állítás helyességének lehetőségét kifejező mérték.Az a mérték, amellyel -a szükségszerű és a véletlen tényezők egybevetése alapján- kifejezzük, hogy valamely esemény, jelenség, tény, állításbekövetkezésének, illetve helyességének milyen objektív lehetősége van.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6808 2005-12-21T13:20:47Z

<p>Kiss Mónika: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://www.sulinet.hu/ematek/html/fermat.html]<br /> <br /> 18.század:A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttlAmerestort.doc] <br /> <br /> 1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyorfi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> 1944:Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttlAmerestort.doc] <br /> <br /> 1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> Napjainkban: Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://interm.gtk.gau.hu/miau/30/otdkoroszm.doc]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> **matematika(leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika(a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> *&quot;van neki, része szócikknek&quot;:<br /> **axióma<br /> **valószínűségi mező<br /> **<br /> *&quot;a szócikk része valaminek&quot;:<br /> **<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> Esemény bekövetkezésének, állítás helyességének lehetőségét kifejező mérték.Az a mérték, amellyel -a szükségszerű és a véletlen tényezők egybevetése alapján- kifejezzük, hogy valamely esemény, jelenség, tény, állításbekövetkezésének, illetve helyességének milyen objektív lehetősége van.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6807 2005-12-21T13:17:37Z

<p>Kiss Mónika: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://www.sulinet.hu/ematek/html/fermat.html]<br /> <br /> 18.század:A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttlAmerestort.doc] <br /> <br /> 1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyorfi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> 1944:Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttlAmerestort.doc] <br /> <br /> 1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> Napjainkban: Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://interm.gtk.gau.hu/miau/30/otdkoroszm.doc]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> **matematika(leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika(a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> *&quot;van neki, része szócikknek&quot;:<br /> **<br /> *&quot;a szócikk része valaminek&quot;:<br /> **<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> Esemény bekövetkezésének, állítás helyességének lehetőségét kifejező mérték.Az a mérték, amellyel -a szükségszerű és a véletlen tényezők egybevetése alapján- kifejezzük, hogy valamely esemény, jelenség, tény, állításbekövetkezésének, illetve helyességének milyen objektív lehetősége van.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6806 2005-12-21T13:17:27Z

<p>Kiss Mónika: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://www.sulinet.hu/ematek/html/fermat.html]<br /> <br /> 18.század:A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttlAmerestort.doc] <br /> <br /> 1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyorfi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> 1944:Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttlAmerestort.doc] <br /> <br /> 1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> Napjainkban:Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://interm.gtk.gau.hu/miau/30/otdkoroszm.doc]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> **matematika(leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika(a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> *&quot;van neki, része szócikknek&quot;:<br /> **<br /> *&quot;a szócikk része valaminek&quot;:<br /> **<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> Esemény bekövetkezésének, állítás helyességének lehetőségét kifejező mérték.Az a mérték, amellyel -a szükségszerű és a véletlen tényezők egybevetése alapján- kifejezzük, hogy valamely esemény, jelenség, tény, állításbekövetkezésének, illetve helyességének milyen objektív lehetősége van.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6805 2005-12-21T13:17:17Z

<p>Kiss Mónika: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://www.sulinet.hu/ematek/html/fermat.html]<br /> <br /> 18.század:A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttlAmerestort.doc] <br /> <br /> 1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyorfi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> 1944:Haavelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttlAmerestort.doc] <br /> <br /> 1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> Napjainkban:Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://interm.gtk.gau.hu/miau/30/otdkoroszm.doc]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> **matematika(leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika(a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> *&quot;van neki, része szócikknek&quot;:<br /> **<br /> *&quot;a szócikk része valaminek&quot;:<br /> **<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> Esemény bekövetkezésének, állítás helyességének lehetőségét kifejező mérték.Az a mérték, amellyel -a szükségszerű és a véletlen tényezők egybevetése alapján- kifejezzük, hogy valamely esemény, jelenség, tény, állításbekövetkezésének, illetve helyességének milyen objektív lehetősége van.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6804 2005-12-21T13:01:20Z

<p>Kiss Mónika: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://www.sulinet.hu/ematek/html/fermat.html]<br /> <br /> 18.század:A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttlAmerestort.doc] <br /> <br /> 1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyorfi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> 1944:Haavelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttlAmerestort.doc] <br /> <br /> 1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> **matematika(leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika(a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> *&quot;van neki, része szócikknek&quot;:<br /> **<br /> *&quot;a szócikk része valaminek&quot;:<br /> **<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> Esemény bekövetkezésének, állítás helyességének lehetőségét kifejező mérték.Az a mérték, amellyel -a szükségszerű és a véletlen tényezők egybevetése alapján- kifejezzük, hogy valamely esemény, jelenség, tény, állításbekövetkezésének, illetve helyességének milyen objektív lehetősége van.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g&diff=6803 2005-12-21T12:58:23Z

<p>Kiss Mónika: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Probability<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://www.sulinet.hu/ematek/html/fermat.html]<br /> <br /> 18.század:A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttlAmerestort.doc] <br /> <br /> 1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyorfi1.html?pIdx=5]<br /> <br /> 1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:<br /> **matematika(leginkább használt alkalmazási terület)<br /> **informatika(a matematikából következő alkalmazási terület)<br /> *&quot;van neki, része szócikknek&quot;:<br /> **<br /> *&quot;a szócikk része valaminek&quot;:<br /> **<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.<br /> Esemény bekövetkezésének, állítás helyességének lehetőségét kifejező mérték.Az a mérték, amellyel -a szükségszerű és a véletlen tényezők egybevetése alapján- kifejezzük, hogy valamely esemény, jelenség, tény, állításbekövetkezésének, illetve helyességének milyen objektív lehetősége van.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390]<br /> *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391]</div>

Kiss Mónika