https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Kn 2026-05-15T16:55:16Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57364 2012-02-25T08:25:23Z

<p>Kn: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A 10 évet adatai alapján a termelésiérték-arányos jövedelmezőség anomáliáit a következő értékelésben vizsgáljuk:<br /> <br /> Dél-Alföldi régió diagramja alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült<br /> érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> 2006 és 2009 között túlteljesített volt.<br /> <br /> Dél-Dunántúli régió 2000 és 2003 között túllépte az elvárható szintet majd 2004-től 2009-ig gyakorlatilag egyensúlyba került a termelésiérték-arányos jövedelmezőség.<br /> <br /> Az Észak-Alföldi régió közelítőleg végig egyensúlyben van.<br /> <br /> Ézsak-Magyarországi régió: a 10 év során a termelésiérték-arányos jövedelmezőség minden évben elmaradt az elvárható szinttől<br /> <br /> A Közép-Dunántúli régió majdnem végig egyensúlyban van.<br /> <br /> Közép-Magyarország közelítőleg szintén egyensúlyban van.<br /> <br /> Nyugat - Dunántúli régióban 2000 második felétől 2003-ig túlteljesített majd 2006-is egyensúlyban volt és 2006-tól ismét túlteljesített de már leszálló ágon..<br /> <br /> Az ábrák alapján azt láthatjuk, hogy a Dél-Dunátúli régió kivételével 2009-re visszaesés figyelhető meg valamennyi régióban, ennek alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a termelésiérték-arányos jövedelmezőség ebben a régióban a legmegfelelőbb.<br /> <br /> [[Fájl:PDél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Nyugat Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Az adott 10 évet együttesen vizsgálva, jól látható, hogy Nyugat-Dunántúl teljesített a legkiemelkedőbben a maga 16,2%-kal. Ezt követte Dél-Alföld, 15,4%-os értékével. Ehhez az értékhez közelít Dél-Dunántúl 10,1%-kal. Pozitív tartományba került még Észak-Alföld 4,6%-kal és Közép-Dunántúl 3,5%-kal. Átlagban Közép-Magyarország -7,3% és Észak-Magyarország -42,6%-kal negatív tartományban szerepelnek. Ezek a régiók profitáltak a legkevesebbet a 10 év során.<br /> A hasonlóságelemzés végezetével,most már láthatjuk, hogy melyik régióban volt a legnagyobb a termelésiérték-arányos jövedelmezőség,hol volt a legnagyobb profit. A best practice során csak tippelni lehetett melyik az ideális üzem, de a hasonlóságelemzés végezetével biztosan tudjuk állítani, hogy Nyugat-Dunántúl rendelkezik a legjobb termelésiérték-arányos jövedelmezéséggel. A rangsorolásban Észak-Magyarország és Közép-Magyarország a végére szorultak. Számukra azt tudnám tanácsolni, hogy költség hatékonyabb gazdálkodásra kellene törekedniük. A többi régiónál nem ennyire súlyos a helyzet , csak kisebb változtaásokra lenne szükségük. <br /> <br /> [[Fájl:Becslés és tény %.jpg]]<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből gyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállalkozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57363 2012-02-25T08:21:42Z

<p>Kn: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A 10 évet adatai alapján a termelésiérték-arányos jövedelmezőség anomáliáit a következő értékelésben vizsgáljuk:<br /> <br /> Dél-Alföldi régió diagramja alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült<br /> érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> 2006 és 2009 között túlteljesített volt.<br /> <br /> Dél-Dunántúli régió 2000 és 2003 között túllépte az elvárható szintet majd 2004-től 2009-ig gyakorlatilag egyensúlyba került a termelésiérték-arányos jövedelmezőség.<br /> <br /> Az Észak-Alföldi régió közelítőleg végig egyensúlyben van.<br /> <br /> Ézsak-Magyarországi régió: a 10 év során a termelésiérték-arányos jövedelmezőség minden évben elmaradt az elvárható szinttől<br /> <br /> A Közép-Dunántúli régió majdnem végig egyensúlyban van.<br /> <br /> Közép-Magyarország közelítőleg szintén egyensúlyban van.<br /> <br /> Nyugat - Dunántúli régióban 2000 második felétől 2003-ig túlteljesített majd 2006-is egyensúlyban volt és 2006-tól ismét túlteljesített de már leszálló ágon..<br /> <br /> Az ábrák alapján azt láthatjuk, hogy a Dél-Dunátúli régió kivételével 2009-re visszaesés figyelhető meg valamennyi régióban, ennek alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a termelésiérték-arányos jövedelmezőség ebben a régióban a legmegfelelőbb.<br /> <br /> [[Fájl:PDél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Nyugat Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Az adott 10 évet együttesen vizsgálva, jól látható, hogy Nyugat-Dunántúl teljesített a legkiemelkedőbben a maga 16,2%-os értékével. Ezt követte Dél-Alföld, 15,4%-os értékével. Ehhez az értékhez közelít Dél-Dunántúl 10,1%-kal. Pozitív tartományba került még Észak-Alföld 4,6%-kal és Közép-Dunántúl 3,5%-kal. Átlagban Közép-Magyarország -7,3% és Észak-Magyarország -42,6%-kal negatív tartományban szerepelnek. Ezek a régiók profitáltak alegkevesebbet a 10 év során.<br /> A hasonlóságelemzés végezetével,most már láthatjuk, hogy melyik régió produkálta alegnagyobb profitot. A best practice során csak tippelni lehetett melyik az ideális üzem, de a hasonlóságelemzés végezetével biztosan tudjuk állítani, hogy Nyugat-Dunántúl rendelkezik alegjobb termelésiérték-arányos jövedelmezéséggel. A rangsorolásban Észak-Magyarország és Közép-Magyarország a végére szorultak. Számukra azt tudnám tanácsolni, hogy költség hatékonyabb gazdálkodásra kellene törekedniük. A többi régiónál nem ennyire súlyos ahelyzet , csak kisebb változtaásokra lenne szükségük. <br /> <br /> [[Fájl:Becslés és tény %.jpg]]<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből gyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállalkozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57362 2012-02-25T08:21:30Z

<p>Kn: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A 10 évet adatai alapján a termelésiérték-arányos jövedelmezőség anomáliáit a következő értékelésben vizsgáljuk:<br /> <br /> Dél-Alföldi régió diagramja alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült<br /> érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> 2006 és 2009 között túlteljesített volt.<br /> <br /> Dél-Dunántúli régió 2000 és 2003 között túllépte az elvárható szintet majd 2004-től 2009-ig gyakorlatilag egyensúlyba került a termelésiérték-arányos jövedelmezőség.<br /> <br /> Az Észak-Alföldi régió közelítőleg végig egyensúlyben van.<br /> <br /> Ézsak-Magyarországi régió: a 10 év során a termelésiérték-arányos jövedelmezőség minden évben elmaradt az elvárható szinttől<br /> <br /> A Közép-Dunántúli régió majdnem végig egyensúlyban van.<br /> <br /> Közép-Magyarország közelítőleg szintén egyensúlyban van.<br /> <br /> Nyugat - Dunántúli régióban 2000 második felétől 2003-ig túlteljesített majd 2006-is egyensúlyban volt és 2006-tól ismét túlteljesített de már leszálló ágon..<br /> <br /> Az ábrák alapján azt láthatjuk, hogy a Dél-Dunátúli régió kivételével 2009-re visszaesés figyelhető meg valamennyi régióban, ennek alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a termelésiérték-arányos jövedelmezőség ebben a régióban a legmegfelelőbb.<br /> <br /> [[Fájl:PDél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Nyugat Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Az adott 10 évet együttesen vizsgálva, jól látható, hogy Nyugat-Dunántúl teljesített a legkiemelkedőbben a maga 16,2%-os értékével. Ezt követte Dél-Alföld, 15,4%-os értékével. Ehhez az értékhez közelít Dél-Dunántúl 10,1%-kal. Pozitív tartományba került még Észak-Alföld 4,6%-kal és Közép-Dunántúl 3,5%-kal. Átlagban Közép-Magyarország -7,3% és Észak-Magyarország -42,6%-kal negatív tartományban szerepelnek. Ezek a régiók profitáltak alegkevesebbet a 10 év során.<br /> A hasonlóságelemzés végezetével,most már láthatjuk, hogy melyik régió produkálta alegnagyobb profitot. A best practice során csak tippelni lehetett melyik az ideális üzem, de a hasonlóságelemzés végezetével biztosan tudjuk állítani, hogy Nyugat-Dunántúl rendelkezik alegjobb termelésiérték-arányos jövedelmezéséggel. A rangsorolásban Észak-Magyarország és Közép-Magyarország a végére szorultak. Számukra azt tudnám tanácsolni, hogy költség hatékonyabb gazdálkodásra kellene törekedniük. A többi régiónál nem ennyire súlyos ahelyzet , csak kisebb változtaásokra lenne szükségük. <br /> [[Fájl:Becslés és tény %.jpg]]<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből gyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállalkozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57361 2012-02-24T20:51:28Z

<p>Kn: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A 10 évet adatai alapján a termelésiérték-arányos jövedelmezőség anomáliáit a következő értékelésben vizsgáljuk:<br /> <br /> Dél-Alföldi régió diagramja alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült<br /> érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> 2006 és 2009 között túlteljesített volt.<br /> <br /> Dél-Dunántúli régió 2000 és 2003 között túllépte az elvárható szintet majd 2004-től 2009-ig gyakorlatilag egyensúlyba került a termelésiérték-arányos jövedelmezőség.<br /> <br /> Az Észak-Alföldi régió közelítőleg végig egyensúlyben van.<br /> <br /> Ézsak-Magyarországi régió: a 10 év során a termelésiérték-arányos jövedelmezőség minden évben elmaradt az elvárható szinttől<br /> <br /> A Közép-Dunántúli régió majdnem végig egyensúlyban van.<br /> <br /> Közép-Magyarország közelítőleg szintén egyensúlyban van.<br /> <br /> Nyugat - Dunántúli régióban 2000 második felétől 2003-ig túlteljesített majd 2006-is egyensúlyban volt és 2006-tól ismét túlteljesített de már leszálló ágon..<br /> <br /> Az ábrák alapján azt láthatjuk, hogy a Dél-Dunátúli régió kivételével 2009-re visszaesés figyelhető meg valamennyi régióban, ennek alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a termelésiérték-arányos jövedelmezőség ebben a régióban a legmegfelelőbb.<br /> <br /> [[Fájl:PDél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Nyugat Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> [[Fájl:Becslés és tény %.jpg]]<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből gyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállalkozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Becsl%C3%A9s_%C3%A9s_t%C3%A9ny_%25.jpg&diff=57360 2012-02-24T20:51:11Z

<p>Kn: </p> <hr /> <div></div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57359 2012-02-24T20:50:59Z

<p>Kn: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A 10 évet adatai alapján a termelésiérték-arányos jövedelmezőség anomáliáit a következő értékelésben vizsgáljuk:<br /> <br /> Dél-Alföldi régió diagramja alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült<br /> érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> 2006 és 2009 között túlteljesített volt.<br /> <br /> Dél-Dunántúli régió 2000 és 2003 között túllépte az elvárható szintet majd 2004-től 2009-ig gyakorlatilag egyensúlyba került a termelésiérték-arányos jövedelmezőség.<br /> <br /> Az Észak-Alföldi régió közelítőleg végig egyensúlyben van.<br /> <br /> Ézsak-Magyarországi régió: a 10 év során a termelésiérték-arányos jövedelmezőség minden évben elmaradt az elvárható szinttől<br /> <br /> A Közép-Dunántúli régió majdnem végig egyensúlyban van.<br /> <br /> Közép-Magyarország közelítőleg szintén egyensúlyban van.<br /> <br /> Nyugat - Dunántúli régióban 2000 második felétől 2003-ig túlteljesített majd 2006-is egyensúlyban volt és 2006-tól ismét túlteljesített de már leszálló ágon..<br /> <br /> Az ábrák alapján azt láthatjuk, hogy a Dél-Dunátúli régió kivételével 2009-re visszaesés figyelhető meg valamennyi régióban, ennek alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a termelésiérték-arányos jövedelmezőség ebben a régióban a legmegfelelőbb.<br /> <br /> [[Fájl:PDél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Nyugat Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> [[Fájl:Becslés és tény %.jpg]]=<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből gyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállalkozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57358 2012-02-24T20:49:38Z

<p>Kn: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A 10 évet adatai alapján a termelésiérték-arányos jövedelmezőség anomáliáit a következő értékelésben vizsgáljuk:<br /> <br /> Dél-Alföldi régió diagramja alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült<br /> érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> 2006 és 2009 között túlteljesített volt.<br /> <br /> Dél-Dunántúli régió 2000 és 2003 között túllépte az elvárható szintet majd 2004-től 2009-ig gyakorlatilag egyensúlyba került a termelésiérték-arányos jövedelmezőség.<br /> <br /> Az Észak-Alföldi régió közelítőleg végig egyensúlyben van.<br /> <br /> Ézsak-Magyarországi régió: a 10 év során a termelésiérték-arányos jövedelmezőség minden évben elmaradt az elvárható szinttől<br /> <br /> A Közép-Dunántúli régió majdnem végig egyensúlyban van.<br /> <br /> Közép-Magyarország közelítőleg szintén egyensúlyban van.<br /> <br /> Nyugat - Dunántúli régióban 2000 második felétől 2003-ig túlteljesített majd 2006-is egyensúlyban volt és 2006-tól ismét túlteljesített de már leszálló ágon..<br /> <br /> Az ábrák alapján azt láthatjuk, hogy a Dél-Dunátúli régió kivételével 2009-re visszaesés figyelhető meg valamennyi régióban, ennek alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a termelésiérték-arányos jövedelmezőség ebben a régióban a legmegfelelőbb.<br /> <br /> [[Fájl:PDél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Nyugat Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből gyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállalkozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57357 2012-02-24T20:43:43Z

<p>Kn: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A 10 évet adatai alapján a termelésiérték-arányos jövedelmezőség anomáliáit a következő értékelésben vizsgáljuk:<br /> <br /> Dél-Alföldi régió diagramja alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült<br /> érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> 2006 és 2009 között túlteljesített volt.<br /> <br /> Dél-Dunántúli régió 2000 és 2003 között túllépte az elvárható szintet majd 2004-től 2009-ig gyakorlatilag egyensúlyba került a termelésiérték-arányos jövedelmezőség.<br /> <br /> Az Észak-Alföldi régió közelítőleg végig egyensúlyben van.<br /> <br /> Ézsak-Magyarországi régió: a 10 év során a termelésiérték-arányos jövedelmezőség minden évben elmaradt az elvárható szinttől<br /> <br /> A Közép-Dunántúli régió majdnem végig egyensúlyban van.<br /> <br /> Közép-Magyarország közelítőleg szintén egyensúlyban van.<br /> <br /> Nyugat - Dunántúli régióban 2000 második felétől 2003-ig túlteljesített majd 2006-is egyensúlyban volt és 2006-tól ismét túlteljesített de már leszálló ágon..<br /> <br /> Az ábrák alapján azt láthatjuk, hogy a Dél-Dunátúli régió kivételével 2009-re visszaesés figyelhető meg valamennyi régióban, ennek alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a termelésiérték-arányos jövedelmezőség ebben a régióban a legmegfelelőbb.<br /> <br /> [[Fájl:PDél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Nyugat Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> [[Fájl:Becsült és tény értékek.jpg]]<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből gyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállalkozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Becs%C3%BClt_%C3%A9s_t%C3%A9ny_%C3%A9rt%C3%A9kek.jpg&diff=57356 2012-02-24T20:43:24Z

<p>Kn: </p> <hr /> <div></div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57355 2012-02-24T20:43:12Z

<p>Kn: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A 10 évet adatai alapján a termelésiérték-arányos jövedelmezőség anomáliáit a következő értékelésben vizsgáljuk:<br /> <br /> Dél-Alföldi régió diagramja alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült<br /> érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> 2006 és 2009 között túlteljesített volt.<br /> <br /> Dél-Dunántúli régió 2000 és 2003 között túllépte az elvárható szintet majd 2004-től 2009-ig gyakorlatilag egyensúlyba került a termelésiérték-arányos jövedelmezőség.<br /> <br /> Az Észak-Alföldi régió közelítőleg végig egyensúlyben van.<br /> <br /> Ézsak-Magyarországi régió: a 10 év során a termelésiérték-arányos jövedelmezőség minden évben elmaradt az elvárható szinttől<br /> <br /> A Közép-Dunántúli régió majdnem végig egyensúlyban van.<br /> <br /> Közép-Magyarország közelítőleg szintén egyensúlyban van.<br /> <br /> Nyugat - Dunántúli régióban 2000 második felétől 2003-ig túlteljesített majd 2006-is egyensúlyban volt és 2006-tól ismét túlteljesített de már leszálló ágon..<br /> <br /> Az ábrák alapján azt láthatjuk, hogy a Dél-Dunátúli régió kivételével 2009-re visszaesés figyelhető meg valamennyi régióban, ennek alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a termelésiérték-arányos jövedelmezőség ebben a régióban a legmegfelelőbb.<br /> <br /> [[Fájl:PDél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Nyugat Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> [[Fájl:Becsült és tény értékek.jpg]]=<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből gyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállalkozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57354 2012-02-24T20:41:45Z

<p>Kn: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A 10 évet adatai alapján a termelésiérték-arányos jövedelmezőség anomáliáit a következő értékelésben vizsgáljuk:<br /> <br /> Dél-Alföldi régió diagramja alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült<br /> érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> 2006 és 2009 között túlteljesített volt.<br /> <br /> Dél-Dunántúli régió 2000 és 2003 között túllépte az elvárható szintet majd 2004-től 2009-ig gyakorlatilag egyensúlyba került a termelésiérték-arányos jövedelmezőség.<br /> <br /> Az Észak-Alföldi régió közelítőleg végig egyensúlyben van.<br /> <br /> Ézsak-Magyarországi régió: a 10 év során a termelésiérték-arányos jövedelmezőség minden évben elmaradt az elvárható szinttől<br /> <br /> A Közép-Dunántúli régió majdnem végig egyensúlyban van.<br /> <br /> Közép-Magyarország közelítőleg szintén egyensúlyban van.<br /> <br /> Nyugat - Dunántúli régióban 2000 második felétől 2003-ig túlteljesített majd 2006-is egyensúlyban volt és 2006-tól ismét túlteljesített de már leszálló ágon..<br /> <br /> Az ábrák alapján azt láthatjuk, hogy a Dél-Dunátúli régió kivételével 2009-re visszaesés figyelhető meg valamennyi régióban, ennek alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a termelésiérték-arányos jövedelmezőség ebben a régióban a legmegfelelőbb.<br /> <br /> [[Fájl:PDél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Nyugat Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből gyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállalkozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57353 2012-02-24T17:47:30Z

<p>Kn: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A 10 évet adatai alapján a termelésiérték-arányos jövedelmezőség anomáliáit a következő értékelésben vizsgáljuk:<br /> <br /> Dél-Alföldi régió diagramja alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült<br /> érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> 2006 és 2009 között túlteljesített volt.<br /> <br /> Dél-Dunántúli régió 2000 és 2003 között túllépte az elvárható szintet majd 2004-től 2009-ig gyakorlatilag egyensúlyba került a termelésiérték-arányos jövedelmezőség.<br /> <br /> Az Észak-Alföldi régió közelítőleg végig egyensúlyben van.<br /> <br /> Ézsak-Magyarországi régió: a 10 év során a termelésiérték-arányos jövedelmezőség minden évben elmaradt az elvárható szinttől<br /> <br /> A Közép-Dunántúli régió majdnem végig egyensúlyban van.<br /> <br /> Közép-Magyarország közelítőleg szintén egyensúlyban van.<br /> <br /> Nyugat - Dunántúli régióban 2000 második felétől 2003-ig túlteljesített majd 2006-is egyensúlyban volt és 2006-tól ismét túlteljesített de már leszálló ágon..<br /> <br /> Az ábrák alapján azt láthatjuk, hogy a Dél-Dunátúli régió kivételével 2009-re visszaesés figyelhető meg valamennyi régióban, ennek alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a termelésiérték-arányos jövedelmezőség ebben a régióban a legmegfelelőbb.<br /> <br /> [[Fájl:PDél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Nyugat Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> [[Fájl:Eltérés diagram.jpg]]<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből gyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállalkozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57352 2012-02-24T17:45:30Z

<p>Kn: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A 10 évet adatai alapján a termelésiérték-arányos jövedelmezőség anomáliáit a következő értékelésben vizsgáljuk:<br /> <br /> Dél-Alföldi régió diagramja alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült<br /> érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> 2006 és 2009 között túlteljesített volt.<br /> <br /> Dél-Dunántúli régió 2000 és 2003 között túllépte az elvárható szintet majd 2004-től 2009-ig gyakorlatilag egyensúlyba került a termelésiérték-arányos jövedelmezőség.<br /> <br /> Az Észak-Alföldi régió közelítőleg végig egyensúlyben van.<br /> <br /> Ézsak-Magyarországi régió: a 10 év során a termelésiérték-arányos jövedelmezőség minden évben elmaradt az elvárható szinttől<br /> <br /> A Közép-Dunántúli régió majdnem végig egyensúlyban van.<br /> <br /> Közép-Magyarország közelítőleg szintén egyensúlyban van.<br /> <br /> Nyugat - Dunántúli régióban 2000 második felétől 2003-ig túlteljesített majd 2006-is egyensúlyban volt és 2006-tól ismét túlteljesített de már leszálló ágon..<br /> <br /> Az ábrák alapján azt láthatjuk, hogy a Dél-Dunátúli régió kivételével 2009-re visszaesés figyelhető meg valamennyi régióban, ennek alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a termelésiérték-arányos jövedelmezőség ebben a régióban a legmegfelelőbb.<br /> <br /> [[Fájl:PDél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Nyugat Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Most, hogy elvégeztük a hasonlósági elemzést látható, hogy melyik régió a legideálisabb. A szubjektív vélemény alapján csak elképzelni lehetett a sorrendet, az elemzésünk során megbizonyosodhattunk mi a helyes sorrend. Nyugat-Dunántúlhoz képest a Dél-Alföld előkelőbb helyet foglalt el, mivel első lett.<br /> A diagrammból látható, hogy a mezőgazdasági szempontból a Dél-Dunántúli régió a legmegfelelőbb, ami az elmúlt évek termelési eredményeinek is megfelelnek. Évszázadok óta az alföldek a mezőgazdaság központjai. Ennek létrejöttében lényeges szerepe volt az időjárási viszonyoknak és a föld minőségének valamint a folyók közelségének, ami az öntözést segítette elő. Ezenbelül is elkülönülnek az elsősorban búza, kukorica, burgonya ésa zöldségfélék termesztésére szakosodott területek.<br /> <br /> [[Fájl:Eltérés diagram.jpg]]<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből gyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállalkozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Elt%C3%A9r%C3%A9s_diagram.jpg&diff=57351 2012-02-24T17:45:09Z

<p>Kn: </p> <hr /> <div></div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57350 2012-02-24T17:44:54Z

<p>Kn: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A 10 évet adatai alapján a termelésiérték-arányos jövedelmezőség anomáliáit a következő értékelésben vizsgáljuk:<br /> <br /> Dél-Alföldi régió diagramja alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült<br /> érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> 2006 és 2009 között túlteljesített volt.<br /> <br /> Dél-Dunántúli régió 2000 és 2003 között túllépte az elvárható szintet majd 2004-től 2009-ig gyakorlatilag egyensúlyba került a termelésiérték-arányos jövedelmezőség.<br /> <br /> Az Észak-Alföldi régió közelítőleg végig egyensúlyben van.<br /> <br /> Ézsak-Magyarországi régió: a 10 év során a termelésiérték-arányos jövedelmezőség minden évben elmaradt az elvárható szinttől<br /> <br /> A Közép-Dunántúli régió majdnem végig egyensúlyban van.<br /> <br /> Közép-Magyarország közelítőleg szintén egyensúlyban van.<br /> <br /> Nyugat - Dunántúli régióban 2000 második felétől 2003-ig túlteljesített majd 2006-is egyensúlyban volt és 2006-tól ismét túlteljesített de már leszálló ágon..<br /> <br /> Az ábrák alapján azt láthatjuk, hogy a Dél-Dunátúli régió kivételével 2009-re visszaesés figyelhető meg valamennyi régióban, ennek alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a termelésiérték-arányos jövedelmezőség ebben a régióban a legmegfelelőbb.<br /> <br /> [[Fájl:PDél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Nyugat Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Most, hogy elvégeztük a hasonlósági elemzést látható, hogy melyik régió a legideálisabb. A szubjektív vélemény alapján csak elképzelni lehetett a sorrendet, az elemzésünk során megbizonyosodhattunk mi a helyes sorrend. Nyugat-Dunántúlhoz képest a Dél-Alföld előkelőbb helyet foglalt el, mivel első lett.<br /> A diagrammból látható, hogy a mezőgazdasági szempontból a Dél-Dunántúli régió a legmegfelelőbb, ami az elmúlt évek termelési eredményeinek is megfelelnek. Évszázadok óta az alföldek a mezőgazdaság központjai. Ennek létrejöttében lényeges szerepe volt az időjárási viszonyoknak és a föld minőségének valamint a folyók közelségének, ami az öntözést segítette elő. Ezenbelül is elkülönülnek az elsősorban búza, kukorica, burgonya ésa zöldségfélék termesztésére szakosodott területek.<br /> [[Fájl:Eltérés diagram.jpg]]=<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből gyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállalkozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57349 2012-02-24T14:58:00Z

<p>Kn: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A 10 évet adatai alapján a termelésiérték-arányos jövedelmezőség anomáliáit a következő értékelésben vizsgáljuk:<br /> <br /> Dél-Alföldi régió diagramja alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült<br /> érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> 2006 és 2009 között túlteljesített volt.<br /> <br /> Dél-Dunántúli régió 2000 és 2003 között túllépte az elvárható szintet majd 2004-től 2009-ig gyakorlatilag egyensúlyba került a termelésiérték-arányos jövedelmezőség.<br /> <br /> Az Észak-Alföldi régió közelítőleg végig egyensúlyben van.<br /> <br /> Ézsak-Magyarországi régió: a 10 év során a termelésiérték-arányos jövedelmezőség minden évben elmaradt az elvárható szinttől<br /> <br /> A Közép-Dunántúli régió majdnem végig egyensúlyban van.<br /> <br /> Közép-Magyarország közelítőleg szintén egyensúlyban van.<br /> <br /> Nyugat - Dunántúli régióban 2000 második felétől 2003-ig túlteljesített majd 2006-is egyensúlyban volt és 2006-tól ismét túlteljesített de már leszálló ágon..<br /> <br /> Az ábrák alapján azt láthatjuk, hogy a Dél-Dunátúli régió kivételével 2009-re visszaesés figyelhető meg valamennyi régióban, ennek alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a termelésiérték-arányos jövedelmezőség ebben a régióban a legmegfelelőbb.<br /> <br /> [[Fájl:PDél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Nyugat Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Most, hogy elvégeztük a hasonlósági elemzést látható, hogy melyik régió a legideálisabb. A szubjektív vélemény alapján csak elképzelni lehetett a sorrendet, az elemzésünk során megbizonyosodhattunk mi a helyes sorrend. Nyugat-Dunántúlhoz képest a Dél-Alföld előkelőbb helyet foglalt el, mivel első lett.<br /> A diagrammból látható, hogy a mezőgazdasági szempontból a Dél-Dunántúli régió a legmegfelelőbb, ami az elmúlt évek termelési eredményeinek is megfelelnek. Évszázadok óta az alföldek a mezőgazdaság központjai. Ennek létrejöttében lényeges szerepe volt az időjárási viszonyoknak és a föld minőségének valamint a folyók közelségének, ami az öntözést segítette elő. Ezenbelül is elkülönülnek az elsősorban búza, kukorica, burgonya ésa zöldségfélék termesztésére szakosodott területek.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből gyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállalkozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57348 2012-02-24T14:54:08Z

<p>Kn: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A 10 évet adatai alapján a termelésiérték-arányos jövedelmezőség anomáliáit a következő értékelésben vizsgáljuk:<br /> <br /> Dél-Alföldi régió diagramja alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült<br /> érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> 2006 és 2009 között túlteljesített volt.<br /> <br /> Dél-Dunántúli régió 2000 és 2003 között túllépte az elvárható szintet majd 2004-től 2009-ig gyakorlatilag egyensúlyba került a termelésiérték-arányos jövedelmezőség.<br /> <br /> Az Észak-Alföldi régió közelítőleg végig egyensúlyben van.<br /> <br /> Ézsak-Magyarországi régió: a 10 év során a termelésiérték-arányos jövedelmezőség minden évben elmaradt az elvárható szinttől<br /> <br /> A Közép-Dunántúli régió majdnem végig egyensúlyban van.<br /> <br /> Közép-Magyarország közelítőleg szintén egyensúlyban van.<br /> <br /> Nyugat - Dunántúli régióban 2002 és 2004 között van alúlértékelt volt, majd 2005-től közelítőleg kiegyensúlyozottak voltak az értékek.<br /> <br /> Az ábrák alapján azt láthatjuk, hogy a Dél-Dunátúli régió kivételével 2009-re visszaesés figyelhető meg valamennyi régióban, ennek alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a termelésiérték-arányos jövedelmezőség ebben a régióban a legmegfelelőbb.<br /> <br /> [[Fájl:PDél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Nyugat Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Most, hogy elvégeztük a hasonlósági elemzést látható, hogy melyik régió a legideálisabb. A szubjektív vélemény alapján csak elképzelni lehetett a sorrendet, az elemzésünk során megbizonyosodhattunk mi a helyes sorrend. Nyugat-Dunántúlhoz képest a Dél-Alföld előkelőbb helyet foglalt el, mivel első lett.<br /> A diagrammból látható, hogy a mezőgazdasági szempontból a Dél-Dunántúli régió a legmegfelelőbb, ami az elmúlt évek termelési eredményeinek is megfelelnek. Évszázadok óta az alföldek a mezőgazdaság központjai. Ennek létrejöttében lényeges szerepe volt az időjárási viszonyoknak és a föld minőségének valamint a folyók közelségének, ami az öntözést segítette elő. Ezenbelül is elkülönülnek az elsősorban búza, kukorica, burgonya ésa zöldségfélék termesztésére szakosodott területek.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből gyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállalkozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57347 2012-02-24T14:23:51Z

<p>Kn: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A 10 évet adatai alapján a termelésiérték-arányos jövedelmezőség anomáliáit a következő értékelésben vizsgáljuk:<br /> <br /> Dél-Alföldi régió diagramja alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült<br /> érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> 2006 és 2009 között alulértékelt volt.<br /> <br /> Dél-Dunántúli régió 2000 és 2003 között túllépte az elvárható szintet majd 2004-től 2009-ig gyakorlatilag egyensúlyba került a termelésiérték-arányos jövedelmezőség.<br /> <br /> Az Észak-Alföldi régió közelítőleg végig egyensúlyben van.<br /> <br /> Ézsak-Magyarországi régió: a 10 év során a termelésiérték-arányos jövedelmezőség minden évben elmaradt az elvárható szinttől<br /> <br /> A Közép-Dunántúli régió majdnem végig egyensúlyban van.<br /> <br /> Közép-Magyarország közelítőleg szintén egyensúlyban van.<br /> <br /> Nyugat - Dunántúli régióban 2002 és 2004 között van alúlértékelt volt, majd 2005-től közelítőleg kiegyensúlyozottak voltak az értékek.<br /> <br /> Az ábrák alapján azt láthatjuk, hogy a Dél-Dunátúli régió kivételével 2009-re visszaesés figyelhető meg valamennyi régióban, ennek alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a termelésiérték-arányos jövedelmezőség ebben a régióban a legmegfelelőbb.<br /> <br /> [[Fájl:PDél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Nyugat Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Most, hogy elvégeztük a hasonlósági elemzést látható, hogy melyik régió a legideálisabb. A szubjektív vélemény alapján csak elképzelni lehetett a sorrendet, az elemzésünk során megbizonyosodhattunk mi a helyes sorrend. Nyugat-Dunántúlhoz képest a Dél-Alföld előkelőbb helyet foglalt el, mivel első lett.<br /> A diagrammból látható, hogy a mezőgazdasági szempontból a Dél-Dunántúli régió a legmegfelelőbb, ami az elmúlt évek termelési eredményeinek is megfelelnek. Évszázadok óta az alföldek a mezőgazdaság központjai. Ennek létrejöttében lényeges szerepe volt az időjárási viszonyoknak és a föld minőségének valamint a folyók közelségének, ami az öntözést segítette elő. Ezenbelül is elkülönülnek az elsősorban búza, kukorica, burgonya ésa zöldségfélék termesztésére szakosodott területek.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből gyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállalkozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57346 2012-02-24T14:21:44Z

<p>Kn: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A 10 évet adatai alapján a termelésiérték-arányos jövedelmezőség anomáliáit a következő értékelésben vizsgáljuk:<br /> <br /> Dél-Alföldi régió diagramja alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült<br /> érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> 2006 és 2009 között alulértékelt volt.<br /> <br /> Dél-Dunántúli régió 2000 és 2003 között túllépte az elvárható szintet majd 2005 és 2009 között egyensúlyba került.<br /> <br /> Az Észak-Alföldi régió közelítőleg végig egyensúlyben van.<br /> <br /> Ézsak-Magyarországi régió: a 10 év során a termelésiérték-arányos jövedelmezőség minden évben elmaradt az elvárható szinttől<br /> <br /> A Közép-Dunántúli régió majdnem végig egyensúlyban van.<br /> <br /> Közép-Magyarország közelítőleg szintén egyensúlyban van.<br /> <br /> Nyugat - Dunántúli régióban 2002 és 2004 között van alúlértékelt volt, majd 2005-től közelítőleg kiegyensúlyozottak voltak az értékek.<br /> <br /> Az ábrák alapján azt láthatjuk, hogy a Dél-Dunátúli régió kivételével 2009-re visszaesés figyelhető meg valamennyi régióban, ennek alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a termelésiérték-arányos jövedelmezőség ebben a régióban a legmegfelelőbb.<br /> <br /> [[Fájl:PDél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Nyugat Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Most, hogy elvégeztük a hasonlósági elemzést látható, hogy melyik régió a legideálisabb. A szubjektív vélemény alapján csak elképzelni lehetett a sorrendet, az elemzésünk során megbizonyosodhattunk mi a helyes sorrend. Nyugat-Dunántúlhoz képest a Dél-Alföld előkelőbb helyet foglalt el, mivel első lett.<br /> A diagrammból látható, hogy a mezőgazdasági szempontból a Dél-Dunántúli régió a legmegfelelőbb, ami az elmúlt évek termelési eredményeinek is megfelelnek. Évszázadok óta az alföldek a mezőgazdaság központjai. Ennek létrejöttében lényeges szerepe volt az időjárási viszonyoknak és a föld minőségének valamint a folyók közelségének, ami az öntözést segítette elő. Ezenbelül is elkülönülnek az elsősorban búza, kukorica, burgonya ésa zöldségfélék termesztésére szakosodott területek.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből gyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállalkozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57336 2012-02-23T20:48:58Z

<p>Kn: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A 10 évet adatai alapján a termelésiérték-arányos jövedelmezőség anomáliáit a következő értékelésben vizsgáljuk:<br /> <br /> Dél-Alföldi régió diagramja alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült<br /> érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> 2006 és 2009 között alulértékelt volt.<br /> <br /> Dél-Dunántúli régió 2000 és 2004 között alulértékelt volt a régió majd 2005 és 2009 között egyensúlyba került.<br /> <br /> Az Észak-Alföldi régió közelítőleg végig egyensúlyben van.<br /> <br /> Ézsak-Magyarországi régió: a 10 év során a termelésiérték-arányos jövedelmezőség minden évben elmaradt az elvárható szinttől<br /> <br /> A Közép-Dunántúli régió majdnem végig egyensúlyban van.<br /> <br /> Közép-Magyarország közelítőleg szintén egyensúlyban van.<br /> <br /> Nyugat - Dunántúli régióban 2002 és 2004 között van alúlértékelt volt, majd 2005-től közelítőleg kiegyensúlyozottak voltak az értékek.<br /> <br /> Az ábrák alapján azt láthatjuk, hogy a Dél-Dunátúli régió kivételével 2009-re visszaesés figyelhető meg valamennyi régióban, ennek alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a termelésiérték-arányos jövedelmezőség ebben a régióban a legmegfelelőbb.<br /> <br /> [[Fájl:PDél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Nyugat Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Most, hogy elvégeztük a hasonlósági elemzést látható, hogy melyik régió a legideálisabb. A szubjektív vélemény alapján csak elképzelni lehetett a sorrendet, az elemzésünk során megbizonyosodhattunk mi a helyes sorrend. Nyugat-Dunántúlhoz képest a Dél-Alföld előkelőbb helyet foglalt el, mivel első lett.<br /> A diagrammból látható, hogy a mezőgazdasági szempontból a Dél-Dunántúli régió a legmegfelelőbb, ami az elmúlt évek termelési eredményeinek is megfelelnek. Évszázadok óta az alföldek a mezőgazdaság központjai. Ennek létrejöttében lényeges szerepe volt az időjárási viszonyoknak és a föld minőségének valamint a folyók közelségének, ami az öntözést segítette elő. Ezenbelül is elkülönülnek az elsősorban búza, kukorica, burgonya ésa zöldségfélék termesztésére szakosodott területek.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből gyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállalkozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57335 2012-02-23T20:47:17Z

<p>Kn: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A 10 évet adatai alapján a termelésiérték-arányos jövedelmezőség anomáliáit a következő értékelésben vizsgáljuk:<br /> <br /> Dél-Alföldi régió diagramja alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült<br /> érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> 2006 és 2009 között alulértékelt volt.<br /> <br /> Dél-Dunántúli régió 2000 és 2004 között alulértékelt volt a régió majd 2005 és 2009 között egyensúlyba került.<br /> <br /> Az Észak-Alföldi régió közelítőleg végig egyensúlyben van.<br /> <br /> Ézsak-Magyarországi régió: a 10 év során a termelési érték arányos jövedelmezőség minden évben elmaradt az elvárható szinttől<br /> <br /> A Közép-Dunántúli régió majd hogynem végig egyensúlyban van.<br /> <br /> Közép-Magyarország közelítőleg szintén egyensúlyban van.<br /> <br /> Nyugat - Dunántúli régióban 2002 és 2004 között van alúlértékelt volt, majd 2005-től közelítőleg kiegyensúlyozottak voltak az értékek.<br /> <br /> Az ábrák alapján azt láthatjuk, hogy a Dél-Dunátúli régió kivételével 2009-re visszaesés figyelhető meg valamennyi régióban, ennek alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a termelésiérték-arányos jövedelmezőség ebbena régióban a legmegfelelőbb.<br /> <br /> [[Fájl:PDél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Nyugat Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Most, hogy elvégeztük a hasonlósági elemzést látható, hogy melyik régió a legideálisabb. A szubjektív vélemény alapján csak elképzelni lehetett a sorrendet, az elemzésünk során megbizonyosodhattunk mi a helyes sorrend. Nyugat-Dunántúlhoz képest a Dél-Alföld előkelőbb helyet foglalt el, mivel első lett.<br /> A diagrammból látható, hogy a mezőgazdasági szempontból a Dél-Dunántúli régió a legmegfelelőbb, ami az elmúlt évek termelési eredményeinek is megfelelnek. Évszázadok óta az alföldek a mezőgazdaság központjai. Ennek létrejöttében lényeges szerepe volt az időjárási viszonyoknak és a föld minőségének valamint a folyók közelségének, ami az öntözést segítette elő. Ezenbelül is elkülönülnek az elsősorban búza, kukorica, burgonya ésa zöldségfélék termesztésére szakosodott területek.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből gyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállalkozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57334 2012-02-23T20:46:47Z

<p>Kn: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A 10 évet adatai alapján a termelésiérték-arányos jövedelmezőség anomáliáit a következő értékelésben vizsgáljuk:<br /> <br /> Dél-Alföldi régió diagramja alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült<br /> érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> 2006 és 2009 között alulértékelt volt.<br /> <br /> Dél-Dunántúli régió 2000 és 2004 között alulértékelt volt a régió majd 2005 és 2009 között egyensúlyba került.<br /> <br /> Az Észak-Alföldi régió közelítőleg végig egyensúlyben van.<br /> <br /> Ézsak-Magyarországi régió: a 10 év során a termelési érték arányos jövedelmezőség minden évben elmaradt az elvárható szinttől<br /> <br /> A Közép-Dunántúli régió majd hogynem végig egyensúlyban van.<br /> <br /> Közép-Magyarország közelítőleg szintén egyensúlyban van.<br /> <br /> Nyugat - Dunántúli régióban 2002 és 2004 között van alúlértékelt volt, majd 2005-től közelítőleg kiegyensúlyozottak voltak az értékek.<br /> <br /> Az ábrák alapján azt láthatjuk, hogy a Dél-Dunátúli régió kivételével 2009-re visszaesés figyelhető meg valamennyi régióban, ennek alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a termelésiérték-arányos jövedelmezőség ebbena régióban a legmegfelelőbb.<br /> <br /> [[Fájl:PDél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Nyugat Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Most, hogy elvégeztük a hasonlósági elemzést látható, hogy melyik régió a legideálisabb. A szubjektív vélemény alapján csak elképzelni lehetett a sorrendet, az elemzésünk során megbizonyosodhattunk mi a helyes sorrend. Nyugat-Dunántúlhoz képest a Dél-Alföld előkelőbb helyet foglalt el, mivel első lett.<br /> A diagrammból látható, hogy a mezőgazdasági szempontból a Dél-Dunántúli régió a legmegfelelőbb, ami az elmúlt évek termelési eredményeinek is megfelelnek. Évszázadok óta az alföldek a mezőgazdaság központjai. Ennek létrejöttében lényeges szerepe volt az időjárási viszonyoknak és a föld minőségének valamint a folyók közelségének, ami az öntözést segítette elő. Ezenbelül is elkülönülnek az elsősorban búza, kukorica, burgonya ésa zöldségfélék termesztésére szakosodott területek.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből ggyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállakozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=F%C3%A1jl:PD%C3%A9l_Alf%C3%B6ldi_diagramm.jpg&diff=57333 2012-02-23T20:45:06Z

<p>Kn: </p> <hr /> <div></div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57332 2012-02-23T20:44:50Z

<p>Kn: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A 10 évet adatai alapján a termelésiérték-arányos jövedelmezőség anomáliáit a következő értékelésben vizsgáljuk:<br /> <br /> Dél-Alföldi régió diagramja alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült<br /> érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> 2006 és 2009 között alulértékelt volt.<br /> <br /> Dél-Dunántúli régió 2000 és 2004 között alulértékelt volt a régió majd 2005 és 2009 között egyensúlyba került.<br /> <br /> Az Észak-Alföldi régió közelítőleg végig egyensúlyben van.<br /> <br /> Ézsak-Magyarországi régió: a 10 év során a termelési érték arányos jövedelmezőség minden évben elmaradt az elvárható szinttől<br /> <br /> A Közép-Dunántúli régió majd hogynem végig egyensúlyban van.<br /> <br /> Közép-Magyarország közelítőleg szintén egyensúlyban van.<br /> <br /> Nyugat - Dunántúli régióban 2002 és 2004 között van alúlértékelt volt, majd 2005-től közelítőleg kiegyensúlyozottak voltak az értékek.<br /> <br /> Az ábrák alapján azt láthatjuk, hogy a Dél-Dunátúli régió kivételével 2009-re visszaesés figyelhető meg valamennyi régióban, ennek alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a termelésiérték-arányos jövedelmezőség ebbena régióban a legmegfelelőbb.<br /> <br /> [[Fájl:PDél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Nyugat Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Most, hogy elvégeztük ahasonlósági elemzést látható, hogy melyik régió a legideálisabb. A szubjektív vélemény alapján csak elképzelni lehetett a sorrendet, az elemzésünk során megbizonyosodhattunk mi ahelyes sorrend. Nyugat-Dunántúlhoz képest a Dél-Alföld előkelőbb helyet foglalt el, mivel első lett.<br /> A diagrammból látható, hogy a mezőgazdasági szemponzból a Dél-Dunántúli régió a legmegfelelőbb, ami az elmúlt évek termelési eredményeinek is megfelelnek. Évszázadok óta az alföldek a mezőgazdaság központjai. Ennek létrejöttében lényeges szerepe volt az időjársi viszonyoknak és a füld minőségének valamint a folyók közelségének, ami az öntözést segítette elő. Ezenbelül is elkülönülnek az elsősorban búza, kukorica, burgonya ésa zöldségfélék termesztésére szakosodott területek.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből ggyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállakozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57331 2012-02-23T20:40:51Z

<p>Kn: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A 10 évet adatai alapján a termelésiérték-arányos jövedelmezőség anomáliáit a következő értékelésben vizsgáljuk:<br /> <br /> Dél-Alföldi régió diagramja alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült<br /> érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> 2006 és 2009 között alulértékelt volt.<br /> <br /> Dél-Dunántúli régió 2000 és 2004 között alulértékelt volt a régió majd 2005 és 2009 között egyensúlyba került.<br /> <br /> Az Észak-Alföldi régió közelítőleg végig egyensúlyben van.<br /> <br /> Ézsak-Magyarországi régió: a 10 év során a termelési érték arányos jövedelmezőség minden évben elmaradt az elvárható szinttől<br /> <br /> A Közép-Dunántúli régió majd hogynem végig egyensúlyban van.<br /> <br /> Közép-Magyarország közelítőleg szintén egyensúlyban van.<br /> <br /> Nyugat - Dunántúli régióban 2002 és 2004 között van alúlértékelt volt, majd 2005-től közelítőleg kiegyensúlyozottak voltak az értékek.<br /> <br /> Az ábrák alapján azt láthatjuk, hogy a Dél-Dunátúli régió kivételével 2009-re visszaesés figyelhető meg valamennyi régióban, ennek alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a termelésiérték-arányos jövedelmezőség ebbena régióban a legmegfelelőbb.<br /> <br /> [[Fájl:Dél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Nyugat Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Most, hogy elvégeztük ahasonlósági elemzést látható, hogy melyik régió a legideálisabb. A szubjektív vélemény alapján csak elképzelni lehetett a sorrendet, az elemzésünk során megbizonyosodhattunk mi ahelyes sorrend. Nyugat-Dunántúlhoz képest a Dél-Alföld előkelőbb helyet foglalt el, mivel első lett.<br /> A diagrammból látható, hogy a mezőgazdasági szemponzból a Dél-Dunántúli régió a legmegfelelőbb, ami az elmúlt évek termelési eredményeinek is megfelelnek. Évszázadok óta az alföldek a mezőgazdaság központjai. Ennek létrejöttében lényeges szerepe volt az időjársi viszonyoknak és a füld minőségének valamint a folyók közelségének, ami az öntözést segítette elő. Ezenbelül is elkülönülnek az elsősorban búza, kukorica, burgonya ésa zöldségfélék termesztésére szakosodott területek.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből ggyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállakozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57330 2012-02-23T20:40:40Z

<p>Kn: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A 10 évet adatai alapján a termelésiérték-arányos jövedelmezőség anomáliáit a következő értékelésben vizsgáljuk:<br /> <br /> Dél-Alföldi régió diagramja alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült<br /> érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> 2006 és 2009 között alulértékelt volt.<br /> <br /> Dél-Dunántúli régió 2000 és 2004 között alulértékelt volt a régió majd 2005 és 2009 között egyensúlyba került.<br /> <br /> Az Észak-Alföldi régió közelítőleg végig egyensúlyben van.<br /> <br /> Ézsak-Magyarországi régió: a 10 év során a termelési érték arányos jövedelmezőség minden évben elmaradt az elvárható szinttől<br /> <br /> A Közép-Dunántúli régió majd hogynem végig egyensúlyban van.<br /> <br /> Közép-Magyarország közelítőleg szintén egyensúlyban van.<br /> <br /> Nyugat - Dunántúli régióban 2002 és 2004 között van alúlértékelt volt, majd 2005-től közelítőleg kiegyensúlyozottak voltak az értékek.<br /> <br /> Az ábrák alapján azt láthatjuk, hogy a Dél-Dunátúli régió kivételével 2009-re visszaesés figyelhető meg valamennyi régióban, ennek alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a termelésiérték-arányos jövedelmezőség ebbena régióban a legmegfelelőbb.<br /> <br /> [[Fájl:Dél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Nyugat Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Most, hogy elvégeztük ahasonlósági elemzést látható, hogy melyik régió a legideálisabb. A szubjektív vélemény alapján csak elképzelni lehetett a sorrendet, az elemzésünk során megbizonyosodhattunk mi ahelyes sorrend. Nyugat-Dunántúlhoz képest a Dél-Alföld előkelőbb helyet foglalt el, mivel első lett.<br /> A diagrammból látható, hogy a mezőgazdasági szemponzból a Dél-Dunántúli régió a legmegfelelőbb, ami az elmúlt évek termelési eredményeinek is megfelelnek. Évszázadok óta az alföldek a mezőgazdaság központjai. Ennek létrejöttében lényeges szerepe volt az időjársi viszonyoknak és a füld minőségének valamint a folyók közelségének, ami az öntözést segítette elő. Ezenbelül is elkülönülnek az elsősorban búza, kukorica, burgonya ésa zöldségfélék termesztésére szakosodott területek.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből ggyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállakozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57329 2012-02-23T20:39:12Z

<p>Kn: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A 10 évet adatai alapján a termelésiérték-arányos jövedelmezőség anomáliáit a következő értékelésben vizsgáljuk:<br /> <br /> Dél-Alföldi régió diagramja alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> 2006 és 2009 között alulértékelt volt.<br /> <br /> Dél-Dunántúli régió 2000 és 2004 között alulértékelt volt a régió majd 2005 és 2009 között egyensúlyba került.<br /> <br /> Az Észak-Alföldi régió közelítőleg végig egyensúlyben van.<br /> <br /> Ézsak-Magyarországi régió: a 10 év során a termelési érték arányos jövedelmezőség minden évben elmaradt az elvárható szinttől<br /> <br /> A Közép-Dunántúli régió majd hogynem végig egyensúlyban van.<br /> <br /> Közép-Magyarország közelítőleg szintén egyensúlyban van.<br /> <br /> Nyugat - Dunántúli régióban 2002 és 2004 között van alúlértékelt volt, majd 2005-től közelítőleg kiegyensúlyozottak voltak az értékek.<br /> <br /> Az ábrák alapján azt láthatjuk, hogy a Dél-Dunátúli régió kivételével 2009-re visszaesés figyelhető meg valamennyi régióban, ennek alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a termelésiérték-arányos jövedelmezőség ebbena régióban a legmegfelelőbb.<br /> <br /> [[Fájl:Dél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Nyugat Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Most, hogy elvégeztük ahasonlósági elemzést látható, hogy melyik régió a legideálisabb. A szubjektív vélemény alapján csak elképzelni lehetett a sorrendet, az elemzésünk során megbizonyosodhattunk mi ahelyes sorrend. Nyugat-Dunántúlhoz képest a Dél-Alföld előkelőbb helyet foglalt el, mivel első lett.<br /> A diagrammból látható, hogy a mezőgazdasági szemponzból a Dél-Dunántúli régió a legmegfelelőbb, ami az elmúlt évek termelési eredményeinek is megfelelnek. Évszázadok óta az alföldek a mezőgazdaság központjai. Ennek létrejöttében lényeges szerepe volt az időjársi viszonyoknak és a füld minőségének valamint a folyók közelségének, ami az öntözést segítette elő. Ezenbelül is elkülönülnek az elsősorban búza, kukorica, burgonya ésa zöldségfélék termesztésére szakosodott területek.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből ggyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállakozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57328 2012-02-23T20:34:46Z

<p>Kn: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A 10 évet adatai alapján akövetkező értékelések születtek: Dél-Alföldi régió diagramja alapjánz azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> 2006 és 2009 között alulértékelt volt.<br /> <br /> Dél-Dunántúli régió 2000 és 2004 között alulértékelt volt a régió majd 2005 és 2009 között egyensúlyba került.<br /> <br /> Az Észak-Alföldi régió közelítőleg végig egyensúlyben van.<br /> <br /> Ézsak-Magyarországi régió: a 10 év során a termelési érték arányos jövedelmezőség minden évben elmaradt az elvárható szinttől<br /> <br /> A Közép-Dunántúli régió majd hogynem végig egyensúlyban van.<br /> <br /> Közép-Magyarország közelítőleg szintén egyensúlyban van.<br /> <br /> Nyugat - Dunántúli régióban 2002 és 2004 között van alúlértékelt volt, majd2005-től közelítőleg kiegyensúlyozottak voltak az értékek.<br /> <br /> Az ábrák alapján azt láthatjuk, hogy a Dél-Dunátúli régió kivételével 2009-re visszaesés figyelhető meg valamennyi régióban.<br /> <br /> [[Fájl:Dél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Nyugat Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Most, hogy elvégeztük ahasonlósági elemzést látható, hogy melyik régió a legideálisabb. A szubjektív vélemény alapján csak elképzelni lehetett a sorrendet, az elemzésünk során megbizonyosodhattunk mi ahelyes sorrend. Nyugat-Dunántúlhoz képest a Dél-Alföld előkelőbb helyet foglalt el, mivel első lett.<br /> A diagrammból látható, hogy a mezőgazdasági szemponzból a Dél-Dunántúli régió a legmegfelelőbb, ami az elmúlt évek termelési eredményeinek is megfelelnek. Évszázadok óta az alföldek a mezőgazdaság központjai. Ennek létrejöttében lényeges szerepe volt az időjársi viszonyoknak és a füld minőségének valamint a folyók közelségének, ami az öntözést segítette elő. Ezenbelül is elkülönülnek az elsősorban búza, kukorica, burgonya ésa zöldségfélék termesztésére szakosodott területek.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből ggyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállakozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57327 2012-02-23T19:40:51Z

<p>Kn: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A 10 évet adatai alapján akövetkező értékelések születtek: Dél-Alföldi régió diagramja alapjánz azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> 2006 és 2009 között alulértékelt volt.<br /> <br /> Dél-Dunántúli régió 2000 és 2004 között alulértékelt volt a régió majd 2005 és 2009 között egyensúlyba került.<br /> <br /> Az Észak-Alföldi régió közelítőleg végig egyensúlyben van.<br /> <br /> Ézsak-Magyarországi régió a 10 év során végig túlértékelt volt.<br /> <br /> A Közép-Dunántúli régió majd hogynem végig egyensúlyban van.<br /> <br /> Közép-Magyarország közelítőleg szintén egyensúlyban van.<br /> <br /> Nyugat - Dunántúli régióban 2002 és 2004 között van alúlértékelt volt, majd2005-től közelítőleg kiegyensúlyozottak voltak az értékek.<br /> <br /> Az ábrák alapján azt láthatjuk, hogy a Dél-Dunátúli régió kivételével 2009-re visszaesés figyelhető meg valamennyi régióban.<br /> <br /> [[Fájl:Dél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Nyugat Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Most, hogy elvégeztük ahasonlósági elemzést látható, hogy melyik régió a legideálisabb. A szubjektív vélemény alapján csak elképzelni lehetett a sorrendet, az elemzésünk során megbizonyosodhattunk mi ahelyes sorrend. Nyugat-Dunántúlhoz képest a Dél-Alföld előkelőbb helyet foglalt el, mivel első lett.<br /> A diagrammból látható, hogy a mezőgazdasági szemponzból a Dél-Dunántúli régió a legmegfelelőbb, ami az elmúlt évek termelési eredményeinek is megfelelnek. Évszázadok óta az alföldek a mezőgazdaság központjai. Ennek létrejöttében lényeges szerepe volt az időjársi viszonyoknak és a füld minőségének valamint a folyók közelségének, ami az öntözést segítette elő. Ezenbelül is elkülönülnek az elsősorban búza, kukorica, burgonya ésa zöldségfélék termesztésére szakosodott területek.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből ggyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállakozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57326 2012-02-23T19:40:27Z

<p>Kn: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A 10 évet adatai alapján akövetkező értékelések születtek: Dél-Alföldi régió diagramja alapjánz azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> 2006 és 2009 között alulértékelt volt.<br /> <br /> Dél-Dunántúli régió 2000 és 2004 között alulértékelt volt a régió majd 2005 és 2009 között egyensúlyba került.<br /> <br /> Az Észak-Alföldi régió közelítőleg végig egyensúlyben van.<br /> <br /> Ézsak-Magyarországi régió a 10 én során végig túlértékelt volt.<br /> <br /> A Közép-Dunántúli régió majd hogynem végig egyensúlyban van.<br /> <br /> Közép-Magyarország közelítőleg szintén egyensúlyban van.<br /> <br /> Nyugat - Dunántúli régióban 2002 és 2004 között van alúlértékelt volt, majd2005-től közelítőleg kiegyensúlyozottak voltak az értékek.<br /> <br /> Az ábrák alapján azt láthatjuk, hogy a Dél-Dunátúli régió kivételével 2009-re visszaesés figyelhető meg valamennyi régióban.<br /> <br /> [[Fájl:Dél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Nyugat Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Most, hogy elvégeztük ahasonlósági elemzést látható, hogy melyik régió a legideálisabb. A szubjektív vélemény alapján csak elképzelni lehetett a sorrendet, az elemzésünk során megbizonyosodhattunk mi ahelyes sorrend. Nyugat-Dunántúlhoz képest a Dél-Alföld előkelőbb helyet foglalt el, mivel első lett.<br /> A diagrammból látható, hogy a mezőgazdasági szemponzból a Dél-Dunántúli régió a legmegfelelőbb, ami az elmúlt évek termelési eredményeinek is megfelelnek. Évszázadok óta az alföldek a mezőgazdaság központjai. Ennek létrejöttében lényeges szerepe volt az időjársi viszonyoknak és a füld minőségének valamint a folyók közelségének, ami az öntözést segítette elő. Ezenbelül is elkülönülnek az elsősorban búza, kukorica, burgonya ésa zöldségfélék termesztésére szakosodott területek.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből ggyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállakozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57325 2012-02-23T19:39:00Z

<p>Kn: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> AA Dél-Alföldi régió diagramja alapjánz azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> 2006 és 2009 között alulértékelt volt.<br /> Dél-Dunántúli régió 2000 és 2004 között alulértékelt volt a régió majd 2005 és 2009 között egyensúlyba került.<br /> Az Észak-Alföldi régió közelítőleg végig egyensúlyben van.<br /> Ézsak-Magyarországi régió a 10 én során végig túlértékelt volt.<br /> A Közép-Dunántúli régió majd hogynem végig egyensúlyban van.<br /> Közép-Magyarország közelítőleg szintén egyensúlyban van.<br /> Nyugat - Dunántúli régióban 2002 és 2004 között van alúlértékelt volt, majd2005-től közelítőleg kiegyensúlyozottak voltak az értékek.<br /> Az ábrák alapján azt láthatjuk, hogy a Dél-Dunátúli régió kivételével 2009-re visszaesés figyelhető meg valamennyi régióban.<br /> <br /> [[Fájl:Dél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Nyugat Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Most, hogy elvégeztük ahasonlósági elemzést látható, hogy melyik régió a legideálisabb. A szubjektív vélemény alapján csak elképzelni lehetett a sorrendet, az elemzésünk során megbizonyosodhattunk mi ahelyes sorrend. Nyugat-Dunántúlhoz képest a Dél-Alföld előkelőbb helyet foglalt el, mivel első lett.<br /> A diagrammból látható, hogy a mezőgazdasági szemponzból a Dél-Dunántúli régió a legmegfelelőbb, ami az elmúlt évek termelési eredményeinek is megfelelnek. Évszázadok óta az alföldek a mezőgazdaság központjai. Ennek létrejöttében lényeges szerepe volt az időjársi viszonyoknak és a füld minőségének valamint a folyók közelségének, ami az öntözést segítette elő. Ezenbelül is elkülönülnek az elsősorban búza, kukorica, burgonya ésa zöldségfélék termesztésére szakosodott területek.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből ggyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállakozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57324 2012-02-23T19:36:07Z

<p>Kn: /* Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> AA Dél-Alföldi régió diagramja alapjánz azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> 2006 és 2009 között alulértékelt volt.<br /> Dél-Dunántúli régió 2000 és 2004 között alulértékelt volt a régió majd 2005 és 2009 között egyensúlyba került.<br /> Az Észak-Alföldi régió közelítőleg végig egyensúlyben van.<br /> Ézsak-Magyarországi régió a 10 én során végig túlértékelt volt.<br /> A Közép-Dunántúli régió majd hogynem végig egyensúlyban van.<br /> Közép-Magyarország közelítőleg szintén egyensúlyban van.<br /> Nyugat - Dunántúli régióban 2002 és 2004 között van alúlértékelt volt, majd2005-től közelítőleg kiegyensúlyozottak voltak az értékek.<br /> Az ábrák alapján azt láthatjuk, hogy a Dél-Dunátúli régió kivételével 2009-re visszaesés figyelhető meg valamennyi régióban.<br /> <br /> [[Fájl:Dél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Nyugat Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Most, hogy elvégeztük ahasonlósági elemzést látható, hogy melyik régió a legideálisabb. A szubjektív vélemény alapján csak elképzelni lehetett a sorrendet, az elemzésünk során megbizonyosodhattunk mi ahelyes sorrend. Nyugat-Dunántúlhoz képest a Dél-Alföld előkelőbb helyet foglalt el, mivel első lett.<br /> A diagrammból látható, hogy a mezőgazdasági szemponzból ahagyományos alföldi területek a legmegfelelőbbek, ami az elmúlt évek termelési eredményeinek is megfelelnek. Évszázadok óta az alföldek a mezőgazdaság közponzjai. Ennek létrejöttében lényeges szerepe volt az időjársi viszonyoknak és a füld minőségének valamint a folyók közelségének, ami az öntözést segítette elő. Ezenbelül is elkülönülnek az elsősorban búza, kukorica, burgonya ésa zöldségfélék termesztésére szakosodott területek.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből ggyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállakozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57323 2012-02-23T19:35:39Z

<p>Kn: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> AA Dél-Alföldi régió diagramja alapjánz azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> 2006 és 2009 között alulértékelt volt.<br /> Dél-Dunántúli régió 2000 és 2004 között alulértékelt volt a régió majd 2005 és 2009 között egyensúlyba került.<br /> Az Észak-Alföldi régió közelítőleg végig egyensúlyben van.<br /> Ézsak-Magyarországi régió a 10 én során végig túlértékelt volt.<br /> A Közép-Dunántúli régió majd hogynem végig egyensúlyban van.<br /> Közép-Magyarország közelítőleg szintén egyensúlyban van.<br /> Nyugat - Dunántúli régióban 2002 és 2004 között van alúlértékelt volt, majd2005-től közelítőleg kiegyensúlyozottak voltak az értékek.<br /> Az ábrák alapján azt láthatjuk, hogy a Dél-Dunátúli régió kivételével 2009-re visszaesés figyelhető meg valamennyi régióban.<br /> <br /> [[Fájl:Dél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Nyugat Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Most, hogy elvégeztük ahasonlósági elemzést látható, hogy melyik régió a legideálisabb. A szubjektív vélemény alapján csak elképzelni lehetett a sorrendet, az elemzésünk során megbizonyosodhattunk mi ahelyes sorrend. Nyugat-Dunántúlhoz képest a Dél-Alföld előkelőbb helyet foglalt el, mivel első lett.<br /> A diagrammból látható, hogy a mezőgazdasági szemponzból ahagyományos alföldi területek a legmegfelelőbbek, ami az elmúlt évek termelési eredményeinek is megfelelnek. Évszázadok óta az alföldek a mezőgazdaság közponzjai. Ennek létrejöttében lényeges szerepe volt az időjársi viszonyoknak és a füld minőségének valamint a folyók közelségének, ami az öntözést segítette elő. Ezenbelül is elkülönülnek az elsősorban búza, kukorica, burgonya ésa zöldségfélék termesztésére szakosodott területek.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből ggyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállakozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Az grafikon alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57322 2012-02-23T19:34:56Z

<p>Kn: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> AA Dél-Alföldi régió diagramja alapjánz azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> 2006 és 2009 között alulértékelt volt.<br /> Dél-Dunántúli régió 2000 és 2004 között alulértékelt volt a régió majd 2005 és 2009 között egyensúlyba került.<br /> Az Észak-Alföldi régió közelítőleg végig egyensúlyben van.<br /> Ézsak-Magyarországi régió a 10 én során végig túlértékelt volt.<br /> A Közép-Dunántúli régió majd hogynem végig egyensúlyban van.<br /> Közép-Magyarország közelítőleg szintén egyensúlyban van.<br /> Nyugat - Dunántúli régióban 2002 és 2004 között van alúlértékelt volt, majd2005-től közelítőleg kiegyensúlyozottak voltak az értékek.<br /> Az ábrák alapján azt láthatjuk, hogy a Dél-Dunátúli régió kivételével 2009-től visszaesés figyelhető meg valamennyi régióban.<br /> <br /> [[Fájl:Dél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Nyugat Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Most, hogy elvégeztük ahasonlósági elemzést látható, hogy melyik régió a legideálisabb. A szubjektív vélemény alapján csak elképzelni lehetett a sorrendet, az elemzésünk során megbizonyosodhattunk mi ahelyes sorrend. Nyugat-Dunántúlhoz képest a Dél-Alföld előkelőbb helyet foglalt el, mivel első lett.<br /> A diagrammból látható, hogy a mezőgazdasági szemponzból ahagyományos alföldi területek a legmegfelelőbbek, ami az elmúlt évek termelési eredményeinek is megfelelnek. Évszázadok óta az alföldek a mezőgazdaság közponzjai. Ennek létrejöttében lényeges szerepe volt az időjársi viszonyoknak és a füld minőségének valamint a folyók közelségének, ami az öntözést segítette elő. Ezenbelül is elkülönülnek az elsősorban búza, kukorica, burgonya ésa zöldségfélék termesztésére szakosodott területek.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből ggyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállakozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Az grafikon alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57321 2012-02-23T19:31:27Z

<p>Kn: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> AA Dél-Alföldi régió diagramja alapjánz azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> 2006 és 2009 között alulértékelt volt.<br /> Dél-Dunántúli régió 2000 és 2004 között alulértékelt volt a régió majd 2005 és 2009 között egyensúlyba került.<br /> Az Észak-Alföldi régió közelítőleg végig egyensúlyben van.<br /> Ézsak-Magyarországi régió a 10 én során végig túlértékelt volt.<br /> A Közép-Dunántúli régió majd hogynem végig egyensúlyban van.<br /> Közép-Magyarország közelítőleg szintén egyensúlyban van.<br /> Nyugat - Dunántúli régióban 2002 és 2004 között van alúlértékelt volt, majd2005-től közelítőleg kiegyensúlyozottak voltak az értékek.<br /> <br /> [[Fájl:Dél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Nyugat Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Most, hogy elvégeztük ahasonlósági elemzést látható, hogy melyik régió a legideálisabb. A szubjektív vélemény alapján csak elképzelni lehetett a sorrendet, az elemzésünk során megbizonyosodhattunk mi ahelyes sorrend. Nyugat-Dunántúlhoz képest a Dél-Alföld előkelőbb helyet foglalt el, mivel első lett.<br /> A diagrammból látható, hogy a mezőgazdasági szemponzból ahagyományos alföldi területek a legmegfelelőbbek, ami az elmúlt évek termelési eredményeinek is megfelelnek. Évszázadok óta az alföldek a mezőgazdaság közponzjai. Ennek létrejöttében lényeges szerepe volt az időjársi viszonyoknak és a füld minőségének valamint a folyók közelségének, ami az öntözést segítette elő. Ezenbelül is elkülönülnek az elsősorban búza, kukorica, burgonya ésa zöldségfélék termesztésére szakosodott területek.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből ggyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállakozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Az grafikon alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57320 2012-02-23T19:31:10Z

<p>Kn: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> AA Dél-Alföldi régió diagramja alapjánz azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> 2006 és 2009 között alulértékelt volt.<br /> Dél-Dunántúli régió 2000 és 2004 között alulértékelt volt a régió majd 2005 és 2009 között egyensúlyba került.<br /> Az Észak-Alföldi régió közelítőleg végig egyensúlyben van.<br /> Ézsak-Magyarországi régió a 10 én során végig túlértékelt volt.<br /> A Közép-Dunántúli régió majd hogynem végig egyensúlyban van.<br /> Közép-Magyarország közelítőleg szintén egyensúlyban van.<br /> Nyugat - Dunántúli régióban 2002 és 2004 között van alúlértékelt volt, majd2005-től közelítőleg kiegyensúlyozottak voltak az értékek.<br /> [[Fájl:Dél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Nyugat Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Most, hogy elvégeztük ahasonlósági elemzést látható, hogy melyik régió a legideálisabb. A szubjektív vélemény alapján csak elképzelni lehetett a sorrendet, az elemzésünk során megbizonyosodhattunk mi ahelyes sorrend. Nyugat-Dunántúlhoz képest a Dél-Alföld előkelőbb helyet foglalt el, mivel első lett.<br /> A diagrammból látható, hogy a mezőgazdasági szemponzból ahagyományos alföldi területek a legmegfelelőbbek, ami az elmúlt évek termelési eredményeinek is megfelelnek. Évszázadok óta az alföldek a mezőgazdaság közponzjai. Ennek létrejöttében lényeges szerepe volt az időjársi viszonyoknak és a füld minőségének valamint a folyók közelségének, ami az öntözést segítette elő. Ezenbelül is elkülönülnek az elsősorban búza, kukorica, burgonya ésa zöldségfélék termesztésére szakosodott területek.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből ggyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállakozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Az grafikon alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57319 2012-02-23T19:17:25Z

<p>Kn: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> [[Fájl:Dél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Nyugat Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Most, hogy elvégeztük ahasonlósági elemzést látható, hogy melyik régió a legideálisabb. A szubjektív vélemény alapján csak elképzelni lehetett a sorrendet, az elemzésünk során megbizonyosodhattunk mi ahelyes sorrend. Nyugat-Dunántúlhoz képest a Dél-Alföld előkelőbb helyet foglalt el, mivel első lett.<br /> A diagrammból látható, hogy a mezőgazdasági szemponzból ahagyományos alföldi területek a legmegfelelőbbek, ami az elmúlt évek termelési eredményeinek is megfelelnek. Évszázadok óta az alföldek a mezőgazdaság közponzjai. Ennek létrejöttében lényeges szerepe volt az időjársi viszonyoknak és a füld minőségének valamint a folyók közelségének, ami az öntözést segítette elő. Ezenbelül is elkülönülnek az elsősorban búza, kukorica, burgonya ésa zöldségfélék termesztésére szakosodott területek.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből ggyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállakozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Az grafikon alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57318 2012-02-23T18:07:32Z

<p>Kn: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A becsült és tényleges adatok megközelítőleg megegyeznek körübelüli 1%-os eltérés van közöttük a következő régiókban;Dél-Alföld, Dél-Dunántúl és Közép-Dunántúl. A leginkább pozitív irányban tér el az Észak-Magyarországi régió 13%-kal majd ezt követi 5%-kal Közép-Magyarországi régió. A legnagyobb negatív irányú eltérést Nyugat-dunántúli régiónál tapasztalhattunk ahol is ez az eltrés -13%. Következő negatív irányú eltérés Ászak-Alföld -8%-kal. 10 évet vizsgálva minden régió tény és becslés értéke alapján nem minden régió van egyensúlyban. <br /> <br /> [[Fájl:Dél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Nyugat Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> <br /> <br /> [[Fájl:kdg.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Most, hogy elvégeztük ahasonlósági elemzést látható, hogy melyik régió a legideálisabb. A szubjektív vélemény alapján csak elképzelni lehetett a sorrendet, az elemzésünk során megbizonyosodhattunk mi ahelyes sorrend. Nyugat-Dunántúlhoz képest a Dél-Alföld előkelőbb helyet foglalt el, mivel első lett.<br /> A diagrammból látható, hogy a mezőgazdasági szemponzból ahagyományos alföldi területek a legmegfelelőbbek, ami az elmúlt évek termelési eredményeinek is megfelelnek. Évszázadok óta az alföldek a mezőgazdaság közponzjai. Ennek létrejöttében lényeges szerepe volt az időjársi viszonyoknak és a füld minőségének valamint a folyók közelségének, ami az öntözést segítette elő. Ezenbelül is elkülönülnek az elsősorban búza, kukorica, burgonya ésa zöldségfélék termesztésére szakosodott területek.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből ggyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállakozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Az grafikon alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57317 2012-02-23T18:07:01Z

<p>Kn: /* Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A becsült és tényleges adatok megközelítőleg megegyeznek körübelüli 1%-os eltérés van közöttük a következő régiókban;Dél-Alföld, Dél-Dunántúl és Közép-Dunántúl. A leginkább pozitív irányban tér el az Észak-Magyarországi régió 13%-kal majd ezt követi 5%-kal Közép-Magyarországi régió. A legnagyobb negatív irányú eltérést Nyugat-dunántúli régiónál tapasztalhattunk ahol is ez az eltrés -13%. Következő negatív irányú eltérés Ászak-Alföld -8%-kal. 10 évet vizsgálva minden régió tény és becslés értéke alapján nem minden régió van egyensúlyban. <br /> <br /> [[Fájl:Dél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Nyugat Dunántúli diagramm.jpg]]=<br /> [[Fájl:kdg.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Most, hogy elvégeztük ahasonlósági elemzést látható, hogy melyik régió a legideálisabb. A szubjektív vélemény alapján csak elképzelni lehetett a sorrendet, az elemzésünk során megbizonyosodhattunk mi ahelyes sorrend. Nyugat-Dunántúlhoz képest a Dél-Alföld előkelőbb helyet foglalt el, mivel első lett.<br /> A diagrammból látható, hogy a mezőgazdasági szemponzból ahagyományos alföldi területek a legmegfelelőbbek, ami az elmúlt évek termelési eredményeinek is megfelelnek. Évszázadok óta az alföldek a mezőgazdaság közponzjai. Ennek létrejöttében lényeges szerepe volt az időjársi viszonyoknak és a füld minőségének valamint a folyók közelségének, ami az öntözést segítette elő. Ezenbelül is elkülönülnek az elsősorban búza, kukorica, burgonya ésa zöldségfélék termesztésére szakosodott területek.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből ggyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállakozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Az grafikon alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Nyugat_Dun%C3%A1nt%C3%BAli_diagramm.jpg&diff=57316 2012-02-23T18:06:40Z

<p>Kn: </p> <hr /> <div></div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57315 2012-02-23T18:06:26Z

<p>Kn: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A becsült és tényleges adatok megközelítőleg megegyeznek körübelüli 1%-os eltérés van közöttük a következő régiókban;Dél-Alföld, Dél-Dunántúl és Közép-Dunántúl. A leginkább pozitív irányban tér el az Észak-Magyarországi régió 13%-kal majd ezt követi 5%-kal Közép-Magyarországi régió. A legnagyobb negatív irányú eltérést Nyugat-dunántúli régiónál tapasztalhattunk ahol is ez az eltrés -13%. Következő negatív irányú eltérés Ászak-Alföld -8%-kal. 10 évet vizsgálva minden régió tény és becslés értéke alapján nem minden régió van egyensúlyban. <br /> <br /> [[Fájl:Dél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Nyugat Dunántúli diagramm.jpg]]=<br /> [[Fájl:kdg.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Most, hogy elvégeztük ahasonlósági elemzést látható, hogy melyik régió a legideálisabb. A szubjektív vélemény alapján csak elképzelni lehetett a sorrendet, az elemzésünk során megbizonyosodhattunk mi ahelyes sorrend. Nyugat-Dunántúlhoz képest a Dél-Alföld előkelőbb helyet foglalt el, mivel első lett.<br /> A diagrammból látható, hogy a mezőgazdasági szemponzból ahagyományos alföldi területek a legmegfelelőbbek, ami az elmúlt évek termelési eredményeinek is megfelelnek. Évszázadok óta az alföldek a mezőgazdaság közponzjai. Ennek létrejöttében lényeges szerepe volt az időjársi viszonyoknak és a füld minőségének valamint a folyók közelségének, ami az öntözést segítette elő. Ezenbelül is elkülönülnek az elsősorban búza, kukorica, burgonya ésa zöldségfélék termesztésére szakosodott területek.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből ggyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállakozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Az grafikon alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> [[Fájl:kn1.jpg]]</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=F%C3%A1jl:K%C3%B6z%C3%A9p_Magyarorsz%C3%A1gi_diagramm.jpg&diff=57314 2012-02-23T18:05:27Z

<p>Kn: </p> <hr /> <div></div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57313 2012-02-23T18:05:14Z

<p>Kn: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A becsült és tényleges adatok megközelítőleg megegyeznek körübelüli 1%-os eltérés van közöttük a következő régiókban;Dél-Alföld, Dél-Dunántúl és Közép-Dunántúl. A leginkább pozitív irányban tér el az Észak-Magyarországi régió 13%-kal majd ezt követi 5%-kal Közép-Magyarországi régió. A legnagyobb negatív irányú eltérést Nyugat-dunántúli régiónál tapasztalhattunk ahol is ez az eltrés -13%. Következő negatív irányú eltérés Ászak-Alföld -8%-kal. 10 évet vizsgálva minden régió tény és becslés értéke alapján nem minden régió van egyensúlyban. <br /> <br /> [[Fájl:Dél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> <br /> [[Fájl:kdg.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Most, hogy elvégeztük ahasonlósági elemzést látható, hogy melyik régió a legideálisabb. A szubjektív vélemény alapján csak elképzelni lehetett a sorrendet, az elemzésünk során megbizonyosodhattunk mi ahelyes sorrend. Nyugat-Dunántúlhoz képest a Dél-Alföld előkelőbb helyet foglalt el, mivel első lett.<br /> A diagrammból látható, hogy a mezőgazdasági szemponzból ahagyományos alföldi területek a legmegfelelőbbek, ami az elmúlt évek termelési eredményeinek is megfelelnek. Évszázadok óta az alföldek a mezőgazdaság közponzjai. Ennek létrejöttében lényeges szerepe volt az időjársi viszonyoknak és a füld minőségének valamint a folyók közelségének, ami az öntözést segítette elő. Ezenbelül is elkülönülnek az elsősorban búza, kukorica, burgonya ésa zöldségfélék termesztésére szakosodott területek.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből ggyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállakozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Az grafikon alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> [[Fájl:kn1.jpg]]</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=F%C3%A1jl:K%C3%B6z%C3%A9p_Dun%C3%A1t%C3%BAli_diagramm.jpg&diff=57312 2012-02-23T18:03:33Z

<p>Kn: </p> <hr /> <div></div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57311 2012-02-23T18:03:21Z

<p>Kn: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A becsült és tényleges adatok megközelítőleg megegyeznek körübelüli 1%-os eltérés van közöttük a következő régiókban;Dél-Alföld, Dél-Dunántúl és Közép-Dunántúl. A leginkább pozitív irányban tér el az Észak-Magyarországi régió 13%-kal majd ezt követi 5%-kal Közép-Magyarországi régió. A legnagyobb negatív irányú eltérést Nyugat-dunántúli régiónál tapasztalhattunk ahol is ez az eltrés -13%. Következő negatív irányú eltérés Ászak-Alföld -8%-kal. 10 évet vizsgálva minden régió tény és becslés értéke alapján nem minden régió van egyensúlyban. <br /> <br /> [[Fájl:Dél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]]<br /> <br /> <br /> [[Fájl:kdg.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Most, hogy elvégeztük ahasonlósági elemzést látható, hogy melyik régió a legideálisabb. A szubjektív vélemény alapján csak elképzelni lehetett a sorrendet, az elemzésünk során megbizonyosodhattunk mi ahelyes sorrend. Nyugat-Dunántúlhoz képest a Dél-Alföld előkelőbb helyet foglalt el, mivel első lett.<br /> A diagrammból látható, hogy a mezőgazdasági szemponzból ahagyományos alföldi területek a legmegfelelőbbek, ami az elmúlt évek termelési eredményeinek is megfelelnek. Évszázadok óta az alföldek a mezőgazdaság közponzjai. Ennek létrejöttében lényeges szerepe volt az időjársi viszonyoknak és a füld minőségének valamint a folyók közelségének, ami az öntözést segítette elő. Ezenbelül is elkülönülnek az elsősorban búza, kukorica, burgonya ésa zöldségfélék termesztésére szakosodott területek.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből ggyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállakozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Az grafikon alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> [[Fájl:kn1.jpg]]</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=F%C3%A1jl:%C3%89szak_Magyarorsz%C3%A1gi_diagramm.jpg&diff=57310 2012-02-23T18:02:41Z

<p>Kn: </p> <hr /> <div></div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57309 2012-02-23T18:02:25Z

<p>Kn: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A becsült és tényleges adatok megközelítőleg megegyeznek körübelüli 1%-os eltérés van közöttük a következő régiókban;Dél-Alföld, Dél-Dunántúl és Közép-Dunántúl. A leginkább pozitív irányban tér el az Észak-Magyarországi régió 13%-kal majd ezt követi 5%-kal Közép-Magyarországi régió. A legnagyobb negatív irányú eltérést Nyugat-dunántúli régiónál tapasztalhattunk ahol is ez az eltrés -13%. Következő negatív irányú eltérés Ászak-Alföld -8%-kal. 10 évet vizsgálva minden régió tény és becslés értéke alapján nem minden régió van egyensúlyban. <br /> <br /> [[Fájl:Dél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]]<br /> <br /> [[Fájl:kdg.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Most, hogy elvégeztük ahasonlósági elemzést látható, hogy melyik régió a legideálisabb. A szubjektív vélemény alapján csak elképzelni lehetett a sorrendet, az elemzésünk során megbizonyosodhattunk mi ahelyes sorrend. Nyugat-Dunántúlhoz képest a Dél-Alföld előkelőbb helyet foglalt el, mivel első lett.<br /> A diagrammból látható, hogy a mezőgazdasági szemponzból ahagyományos alföldi területek a legmegfelelőbbek, ami az elmúlt évek termelési eredményeinek is megfelelnek. Évszázadok óta az alföldek a mezőgazdaság közponzjai. Ennek létrejöttében lényeges szerepe volt az időjársi viszonyoknak és a füld minőségének valamint a folyók közelségének, ami az öntözést segítette elő. Ezenbelül is elkülönülnek az elsősorban búza, kukorica, burgonya ésa zöldségfélék termesztésére szakosodott területek.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből ggyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállakozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Az grafikon alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> [[Fájl:kn1.jpg]]</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57308 2012-02-23T18:01:27Z

<p>Kn: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A becsült és tényleges adatok megközelítőleg megegyeznek körübelüli 1%-os eltérés van közöttük a következő régiókban;Dél-Alföld, Dél-Dunántúl és Közép-Dunántúl. A leginkább pozitív irányban tér el az Észak-Magyarországi régió 13%-kal majd ezt követi 5%-kal Közép-Magyarországi régió. A legnagyobb negatív irányú eltérést Nyugat-dunántúli régiónál tapasztalhattunk ahol is ez az eltrés -13%. Következő negatív irányú eltérés Ászak-Alföld -8%-kal. 10 évet vizsgálva minden régió tény és becslés értéke alapján nem minden régió van egyensúlyban. <br /> <br /> [[Fájl:Dél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> <br /> <br /> [[Fájl:kdg.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Most, hogy elvégeztük ahasonlósági elemzést látható, hogy melyik régió a legideálisabb. A szubjektív vélemény alapján csak elképzelni lehetett a sorrendet, az elemzésünk során megbizonyosodhattunk mi ahelyes sorrend. Nyugat-Dunántúlhoz képest a Dél-Alföld előkelőbb helyet foglalt el, mivel első lett.<br /> A diagrammból látható, hogy a mezőgazdasági szemponzból ahagyományos alföldi területek a legmegfelelőbbek, ami az elmúlt évek termelési eredményeinek is megfelelnek. Évszázadok óta az alföldek a mezőgazdaság közponzjai. Ennek létrejöttében lényeges szerepe volt az időjársi viszonyoknak és a füld minőségének valamint a folyók közelségének, ami az öntözést segítette elő. Ezenbelül is elkülönülnek az elsősorban búza, kukorica, burgonya ésa zöldségfélék termesztésére szakosodott területek.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből ggyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállakozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Az grafikon alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> [[Fájl:kn1.jpg]]</div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=F%C3%A1jl:%C3%89szak_Alf%C3%B6ldi_diagramm.jpg&diff=57307 2012-02-23T18:00:58Z

<p>Kn: </p> <hr /> <div></div>

Kn https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Termel%C3%A9si%C3%A9rt%C3%A9k-ar%C3%A1nyos_j%C3%B6vedelmez%C5%91s%C3%A9g&diff=57306 2012-02-23T18:00:47Z

<p>Kn: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét.<br /> A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került.<br /> Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.<br /> <br /> '''1.Észak-Magyarország'''<br /> <br /> '''2.Közép-Magyarország'''<br /> <br /> '''3.Észak-Alföld'''<br /> <br /> '''4.Nyugat-Dunántúl'''<br /> <br /> '''5.Kelet-Dunántúl'''<br /> <br /> '''6.Dél-Dunántúl'''<br /> <br /> '''7.Dél-Alföld'''<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.<br /> <br /> Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző &quot;nézőpontok&quot;, melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Dél-Alföld, <br /> <br /> Dél-Dunántúl <br /> <br /> Észak-Alföld<br /> <br /> Észak-Magyarország<br /> <br /> Közép-Dunántúl <br /> <br /> Közép Magyarország <br /> <br /> Nyugat-Dunántúl<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> -Adózott eredmény *összesen*na.*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. <br /> -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen <br /> -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. <br /> -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. <br /> -Búza *összesen*na.*na. <br /> -Őszi árpa *összesen*na.*na. <br /> -Szemes kukorica *összesen*na.*na. <br /> -Napraforgó *összesen*na.*na. <br /> -Burgonya *összesen*na.*na. <br /> -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. <br /> -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. <br /> -Cash-flow *összesen*na.*na. <br /> -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. <br /> -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. <br /> -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. <br /> -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. <br /> -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. <br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na<br /> -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. <br /> -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. <br /> -Parlag terület *összesen*na.*na. <br /> -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.<br /> <br /> Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter.<br /> Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az érintettjei ennek az elemzésnek:<br /> <br /> '''Mezőgazdászok''' <br /> <br /> '''Befektetők'''<br /> <br /> '''Állam'''<br /> <br /> Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.<br /> <br /> - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése.<br /> <br /> -a folyamtokra ráfordított idő<br /> <br /> -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)<br /> <br /> -''' Hasonlóság elemzés költségei:'''<br /> <br /> -adatok felkutatása és beszerzése<br /> <br /> -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás<br /> <br /> -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)<br /> <br /> Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet.<br /> A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.<br /> <br /> * A becsült hasznosság-különbözet:<br /> <br /> A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.<br /> <br /> * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.<br /> <br /> A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)<br /> <br /> • Adatbázis készítése<br /> <br /> • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)<br /> <br /> • Rangsor tábla készítése<br /> <br /> • COCO online módszer használata<br /> <br /> • Kapott eredmény kiértékelése<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A becsült és tényleges adatok megközelítőleg megegyeznek körübelüli 1%-os eltérés van közöttük a következő régiókban;Dél-Alföld, Dél-Dunántúl és Közép-Dunántúl. A leginkább pozitív irányban tér el az Észak-Magyarországi régió 13%-kal majd ezt követi 5%-kal Közép-Magyarországi régió. A legnagyobb negatív irányú eltérést Nyugat-dunántúli régiónál tapasztalhattunk ahol is ez az eltrés -13%. Következő negatív irányú eltérés Ászak-Alföld -8%-kal. 10 évet vizsgálva minden régió tény és becslés értéke alapján nem minden régió van egyensúlyban. <br /> <br /> [[Fájl:Dél Alföldi diagramm.jpg]]<br /> <br /> [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]]<br /> <br /> [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]]<br /> [[Fájl:kdg.jpg]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Most, hogy elvégeztük ahasonlósági elemzést látható, hogy melyik régió a legideálisabb. A szubjektív vélemény alapján csak elképzelni lehetett a sorrendet, az elemzésünk során megbizonyosodhattunk mi ahelyes sorrend. Nyugat-Dunántúlhoz képest a Dél-Alföld előkelőbb helyet foglalt el, mivel első lett.<br /> A diagrammból látható, hogy a mezőgazdasági szemponzból ahagyományos alföldi területek a legmegfelelőbbek, ami az elmúlt évek termelési eredményeinek is megfelelnek. Évszázadok óta az alföldek a mezőgazdaság közponzjai. Ennek létrejöttében lényeges szerepe volt az időjársi viszonyoknak és a füld minőségének valamint a folyók közelségének, ami az öntözést segítette elő. Ezenbelül is elkülönülnek az elsősorban búza, kukorica, burgonya ésa zöldségfélék termesztésére szakosodott területek.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből ggyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállakozók ennek alapján tudnak eligazodni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Az grafikon alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be.<br /> [[Fájl:kn1.jpg]]</div>

Kn