Miau Wiki - A felhasználó közreműködései [hu]

3főelbocsátása

2012-01-28T14:36:00Z

Knn:

Tartalomjegyzék
[elrejtés]

1 Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_ka3.xls

2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A feladat 3 dolgozó elbocsátása egy műszer alkatrészeket gyártó cég személyzetéből.

3 A feladat előtörténete

Az elbocsátás az egyik legkényesebb téma egy szervezet/cég gazdálkodását illetően illetve a HR-szakmát tekintve. Azért esett erre a témára választásom, hogy megpróbáljak rávilágítani azokra a tényezőkre, amelyek a tényleges elbocsátáshoz vezetnek. Valamint közelebbről is megismerjem e folyamat lépéseit.

4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Az elvégzett hasonlóság elemzések nélkül az elbocsátandó személyekről elsősorban a vezetőség döntött volna. A jelenlegi gazdasági helyzetben egyre gyakoribbak az elbocsátások, ekkor a szervezet gazdaságos működését veszik figyelembe. A vezetőség dönt arról a személyről, akitől éppen meg szeretne válni. Ebben a döntésben megjelenhetnek szubjektív tényezők, amelyek az adott dolgozóról kialakultak a munkában eltöltött idő alatt.
A vezetői értékelést követően az alábbi elbocsátási rangsor került megállapításra:
1. helyen: Dolgozó7
2. helyen: Dolgozó1
3. helyen: Dolgozó4

A rangsor szubjektív módon alakult ki, ha előzőleg nem lett volna tudomásom egyéb módszerről, a vezetői értékelés alapján döntöttem volna az elbocsátásokról.

5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az attribútumok meghatározása alapos és fontos feladat, hiszen ezek alapján döntenek, hogy valójában kitől váljanak meg az adott cégnél. Ebben az esetben elsősorban az életkort, a hibázások számát illetve a munkában eltöltött időt kellett figyelembe venni. Ezért ezek a szempontok is szerepeltek az attribútumok között.

5.1 Objektumok (sorok)
Dolgozó1
Dolgozó2
Dolgozó3
Dolgozó4
Dolgozó5
Dolgozó6
Dolgozó7
Dolgozó8
Dolgozó9

5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)

o Kor (év), az irány 1: minél idősebb a dolgozó, annál nagyobb az esélye az elbocsátásra
o Szakképzettség (kód), az irány 0: van-e vagy nincs 0=nincs szakképzettsége, 1=van szakképzettsége, a vizsgált esetben nem játszik meghatározó szerepet az elbocsátások figyelembe vételénél

o Iskolai végzettség (kód), az irány 0 : 1 kód= alapfokú végzettség, 2 kód= középfokú végzettség, 3 kód=felsőfokú végzettség, a vizsgált esetben nem játszik meghatározó szerepet az elbocsátások figyelembe vételénél

o Munkában eltöltött idő (év), az irány 1: minél több időt töltött el az adott dolgozó a munkában, annál nagyobb az esélye az elbocsátásra

o Hibázások száma (db), irány 1: minél több hibát ejt az adott dolgozó a munkavégzés során, annál nagyobb az esélye az elbocsátásra

6 A feladat által érintett célcsoportok

A feladat által meghatározott egy műszer alkatrészeket gyártó cég. Általánosságban tekintve, érintett célcsoport lehet, bármely olyan cég/vállalat ahol főleg gazdaságossági okok miatt kisebb-nagyobb leépítésre kerül sor.
A vállalatokon belül a HR-osztály, hiszen itt alkalmazzák ezt a módszert
Végül a vezetők, akik a pénzügyi döntést és erőforrásokat adják a döntés érdekében. Illetve a végső szó az övék az elbocsátásokat illetően, a HR osztály munkatársai közreműködnek mindebben.

7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Ösztönös vezetői vélemény költségvonzatai:
Adatvagyon megszerzése
Elbocsátáshoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel/Open office)
Vezetői munkaidő
Hasonlóságelemzés költségvonzatai:
Adatvagyon megszerzése
Elbocsátáshoz szükséges keretrendszer megszerzése(MY-x)
Vezetői munkaidő
Költségkülönbözet becslése:10.885 Forint megtakarítás a tananyag javára
Adatvagyon megszerzése= azonos költségek ( különbözet =0)
Elbocsátáshoz szükséges keretrendszer megszerzése: ingyenes licencek
Vezetői munkaidő, az adatvagyon rendelkezésére állásától számítva
Önkényes vélemény: 50 perc
hasonlóság elemzés:10 perc
Hasznosság különbözet becslése:
Önellenőrzési mechanizmusok:
Önkényes vezetői vélemény ellenőrzés elbocsátási döntésre létrehozott csoport beszélgetése keretén belül, 1,5 óra : 25.000 Forint
Önellenőrző számítások része a szolgáltatásnak: 0 Forint
Szuboptimális megoldás kockázata:
Önkényes vezetői vélemény ellenőrzése szakirodalom áttekintése és felhasználása illetve a teljesítmény értékelés alapján: min.:25.000 Forint,( ha a csoport beszélgetése elbizonytalanít)
Tehát, mindösszesen 60.885 Forint reményében kezdjük el az alternatív megoldás létrehozását, ami 10 perc munka.

8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

o Első lépésként kitaláltam és megfogalmaztam a feladatot, ehhez kapcsolódóan létrehoztam az alaptáblázatot. Amelybe fiktív személyeket és hozzá kapcsolódóan, fiktív adatokat töltöttem fel. Meghatározva ezzel az attribútumokat, úgy mind a kor, szakképzettség, iskolai végzettség, munkában eltöltött idő és a hibázások száma.
o Második lépésként elkészítettem a metaadatbázist, annak érdekében, hogy bizonyos szempontok szerint tudjam az alaptáblázat adatait szűrni. Ezáltal jobban átlássam a táblázatot.
o Harmadik lépésként az adatok helyességének ellenőrzése érdekében, készítettem egy kimutatást darabra vonatkozóan.
o Negyedik lépésként egy értékre vonatkozó kimutatást készítettem el.
o Ötödik lépésként az elemzés-sorrend táblázatot elkészítése következett, amelyben az egyes attribútumokhoz kapcsolódó irányokat állítottam be. Illetve felvettem az Y0 értéket. (1000 pont)
o Utolsó lépésként lefuttattam a Coco online-t és ennek segítségével elemeztem a kapott eredményeket és összehasonlítottam az alaptáblázatban lévő adatokkal.

9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A Coco táblázatban megjelent sorrend a következő:

1. Dolgozó7
2. Dolgozó5
3. Dolgozó1

Az Coco táblázatban ez a 3 dolgozó érte el a legalacsonyabb pontszámokat, ami azt jelenti, hogy az elemzés után, nekik van a legnagyobb esélyük arra, hogy az elbocsátottak között szerepeljenek. Hiszen az előre meghatározott 1000 pontot ők közelítették meg a legkevésbé. Ezért kevesebb esélyük marad a munkahelyen való maradásra, a megadott irányokat is figyelembe véve.

10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az eredménynél csak az első 3 helyezettet vettem figyelembe, itt meg kell említenem egy észrevételt. Miszerint holtverseny alakult ki a Dolgozó1 és Dolgozó4 között az inverz Coco táblázat értékei alapján. Ha az irányokat vesszük figyelembe, akkor a Dolgozó1 csak a hibázások számában előzi meg a Dolgozó4-et, a másik 2 irányt tekintve viszont jobb helyzetben van. Azaz kevesebb az esélye az elbocsátásra ebben a feladatban meghatározott szempontok, irányok alapján.
Ezért a HR osztálynak és a vezetőségnek egy ilyen fontos döntés előtt érdemes minden szempontból megvizsgálni az elbocsátandó dolgozókat. Ehhez segítségül hívni a különböző értéketeket mutató táblázatokat, végül összehasonlítani azok értékeit és bennük kialakult sorrendet. És az összehasonlítás után megállapítani a végső sorrendet és dönteni a a valóban elbocsátandó személyekről.

11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
A tervezett 60.885 Forint helyett csak 35.885 forint tűnik reális hasznosságnak, mert a szuboptimális kockázatok költségei kiesnek.

12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

3főelbocsátása

2012-01-27T10:12:44Z

Knn:

Tartalomjegyzék
[elrejtés]

1 Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_ka3.xls

2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A feladat 3 dolgozó elbocsátása egy műszer alkatrészeket gyártó cég személyzetéből.

3 A feladat előtörténete

Az elbocsátás az egyik legkényesebb téma egy szervezet/cég gazdálkodását illetően illetve a HR-szakmát tekintve. Azért esett erre a témára választásom, hogy megpróbáljak rávilágítani azokra a tényezőkre, amelyek a tényleges elbocsátáshoz vezetnek. Valamint közelebbről is megismerjem e folyamat lépéseit.

4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Az elvégzett hasonlóság elemzések nélkül az elbocsátandó személyekről elsősorban a vezetőség döntött volna. A jelenlegi gazdasági helyzetben egyre gyakoribbak az elbocsátások, ekkor a szervezet gazdaságos működését veszik figyelembe. A vezetőség dönt arról a személyről, akitől éppen meg szeretne válni. Ebben a döntésben megjelenhetnek szubjektív tényezők, amelyek az adott dolgozóról kialakultak a munkában eltöltött idő alatt.
A vezetői értékelést követően az alábbi elbocsátási rangsor került megállapításra:
1. helyen: Dolgozó7
2. helyen: Dolgozó1
3. helyen: Dolgozó4

A rangsor szubjektív módon alakult ki, ha előzőleg nem lett volna tudomásom egyéb módszerről, a vezetői értékelés alapján döntöttem volna az elbocsátásokról.

5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az attribútumok meghatározása alapos és fontos feladat, hiszen ezek alapján döntenek, hogy valójában kitől váljanak meg az adott cégnél. Ebben az esetben elsősorban az életkort, a hibázások számát illetve a munkában eltöltött időt kellett figyelembe venni. Ezért ezek a szempontok is szerepeltek az attribútumok között.

5.1 Objektumok (sorok)
Dolgozó1
Dolgozó2
Dolgozó3
Dolgozó4
Dolgozó5
Dolgozó6
Dolgozó7
Dolgozó8
Dolgozó9

5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)

o Kor (év), az irány 1: minél idősebb a dolgozó, annál nagyobb az esélye az elbocsátásra
o Szakképzettség (kód), az irány 0: van-e vagy nincs 0=nincs szakképzettsége, 1=van szakképzettsége, a vizsgált esetben nem játszik meghatározó szerepet az elbocsátások figyelembe vételénél

o Iskolai végzettség (kód), az irány 0 : 1 kód= alapfokú végzettség, 2 kód= középfokú végzettség, 3 kód=felsőfokú végzettség, a vizsgált esetben nem játszik meghatározó szerepet az elbocsátások figyelembe vételénél

o Munkában eltöltött idő (év), az irány 1: minél több időt töltött el az adott dolgozó a munkában, annál nagyobb az esélye az elbocsátásra

o Hibázások száma (db), irány 1: minél több hibát ejt az adott dolgozó a munkavégzés során, annál nagyobb az esélye az elbocsátásra

6 A feladat által érintett célcsoportok

A feladat által meghatározott egy műszer alkatrészeket gyártó cég. Általánosságban tekintve, érintett célcsoport lehet, bármely olyan cég/vállalat ahol főleg gazdaságossági okok miatt kisebb-nagyobb leépítésre kerül sor.
A vállalatokon belül a HR-osztály, hiszen itt alkalmazzák ezt a módszert
Végül a vezetők, akik a pénzügyi döntést és erőforrásokat adják a döntés érdekében. Illetve a végső szó az övék az elbocsátásokat illetően, a HR osztály munkatársai közreműködnek mindebben.

7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Ösztönös vezetői vélemény költségvonzatai:
Adatvagyon megszerzése
Elbocsátáshoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel/Open office)
Vezetői munkaidő
Hasonlóságelemzés költségvonzatai:
Adatvagyon megszerzése
Elbocsátáshoz szükséges keretrendszer megszerzése(MY-x)
Vezetői munkaidő
Költségkülönbözet becslése:10.885 Forint megtakarítás a tananyag javára
Adatvagyon megszerzése= azonos költségek ( különbözet =0)
Elbocsátáshoz szükséges keretrendszer megszerzése: ingyenes licencek
Vezetői munkaidő, az adatvagyon rendelkezésére állásától számítva
Önkényes vélemény: 50 perc
hasonlóság elemzés:10 perc
Hasznosság különbözet becslése:
Önellenőrzési mechanizmusok:
Önkényes vezetői vélemény ellenőrzés elbocsátási döntésre létrehozott csoport beszélgetése keretén belül, 1,5 óra : 25.000 Forint
Önellenőrző számítások része a szolgáltatásnak: 0 Forint
Szuboptimális megoldás kockázata:
Önkényes vezetői vélemény ellenőrzése szakirodalom áttekintése és felhasználása illetve a teljesítmény értékelés alapján: min.:25.000 Forint,( ha a csoport beszélgetése elbizonytalanít)
Tehát, mindösszesen 60.885 Forint reményében kezdjük el az alternatív megoldás létrehozását, ami 10 perc munka.

8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

o Első lépésként kitaláltam és megfogalmaztam a feladatot, ehhez kapcsolódóan létrehoztam az alaptáblázatot. Amelybe fiktív személyeket és hozzá kapcsolódóan, fiktív adatokat töltöttem fel. Meghatározva ezzel az attribútumokat, úgy mind a kor, szakképzettség, iskolai végzettség, munkában eltöltött idő és a hibázások száma.
o Második lépésként elkészítettem a metaadatbázist, annak érdekében, hogy bizonyos szempontok szerint tudjam az alaptáblázat adatait szűrni. Ezáltal jobban átlássam a táblázatot.
o Harmadik lépésként az adatok helyességének ellenőrzése érdekében, készítettem egy kimutatást darabra vonatkozóan.
o Negyedik lépésként egy értékre vonatkozó kimutatást készítettem el.
o Ötödik lépésként az elemzés-sorrend táblázatot elkészítése következett, amelyben az egyes attribútumokhoz kapcsolódó irányokat állítottam be. Illetve felvettem az Y0 értéket. (1000 pont)
o Utolsó lépésként lefuttattam a Coco online-t és ennek segítségével elemeztem a kapott eredményeket és összehasonlítottam az alaptáblázatban lévő adatokkal.

9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A Coco táblázatban megjelent sorrend a következő:

1. Dolgozó7
2. Dolgozó5
3. Dolgozó1

Az inverz Coco táblázatban ez a 3 dolgozó érte el a legmagasabb pontszámokat, ami azt jelenti, hogy az elemzés után, nekik van a legnagyobb esélyük arra, hogy az elbocsátottak között szerepeljenek. Tekintve, hogy az irány az életkorra, a munkában eltöltött időre és a hibázások számára vonatkozik. Az érték ezeknél az attribútumoknál 1. Tehát a feladatom szerint ezt kell figyelembe venni az elbocsátásokról való döntés során. Ezek minél nagyobb értéke vagy minél gyakoribb előfordulása alakította a fent megemlített sorrendet.

10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az eredménynél csak az első 3 helyezettet vettem figyelembe, itt meg kell említenem egy észrevételt. Miszerint holtverseny alakult ki a Dolgozó1 és Dolgozó4 között az inverz Coco táblázat értékei alapján. Ha az irányokat vesszük figyelembe, akkor a Dolgozó1 csak a hibázások számában előzi meg a Dolgozó4-et, a másik 2 irányt tekintve viszont jobb helyzetben van. Azaz kevesebb az esélye az elbocsátásra ebben a feladatban meghatározott szempontok, irányok alapján.
Ezért a HR osztálynak és a vezetőségnek egy ilyen fontos döntés előtt érdemes minden szempontból megvizsgálni az elbocsátandó dolgozókat. Ehhez segítségül hívni a különböző értéketeket mutató táblázatokat, végül összehasonlítani azok értékeit és bennük kialakult sorrendet. És az összehasonlítás után megállapítani a végső sorrendet és dönteni a a valóban elbocsátandó személyekről.

11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
A tervezett 60.885 Forint helyett csak 35.885 forint tűnik reális hasznosságnak, mert a szuboptimális kockázatok költségei kiesnek.

12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

3főelbocsátása

2012-01-27T10:04:52Z

Knn:

Tartalomjegyzék
[elrejtés]

1 Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_ka3.xls

2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A feladat 3 dolgozó elbocsátása egy műszer alkatrészeket gyártó cég személyzetéből.

3 A feladat előtörténete

Az elbocsátás az egyik legkényesebb téma egy szervezet/cég gazdálkodását illetően illetve a HR-szakmát tekintve. Azért esett erre a témára választásom, hogy megpróbáljak rávilágítani azokra a tényezőkre, amelyek a tényleges elbocsátáshoz vezetnek. Valamint közelebbről is megismerjem e folyamat lépéseit.

4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Az elvégzett hasonlóság elemzések nélkül az elbocsátandó személyekről elsősorban a vezetőség döntött volna. A jelenlegi gazdasági helyzetben egyre gyakoribbak az elbocsátások, ekkor a szervezet gazdaságos működését veszik figyelembe. A vezetőség dönt arról a személyről, akitől éppen meg szeretne válni. Ebben a döntésben megjelenhetnek szubjektív tényezők, amelyek az adott dolgozóról kialakultak a munkában eltöltött idő alatt.
A vezetői értékelést követően az alábbi elbocsátási rangsor került megállapításra:
1. helyen: Dolgozó7
2. helyen: Dolgozó1
3. helyen: Dolgozó4

A rangsor szubjektív módon alakult ki, ha előzőleg nem lett volna tudomásom egyéb módszerről, a vezetői értékelés alapján döntöttem volna az elbocsátásokról.

5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az attribútumok meghatározása alapos és fontos feladat, hiszen ezek alapján döntenek, hogy valójában kitől váljanak meg az adott cégnél. Ebben az esetben elsősorban az életkort, a hibázások számát illetve a munkában eltöltött időt kellett figyelembe venni. Ezért ezek a szempontok is szerepeltek az attribútumok között.

5.1 Objektumok (sorok)
Dolgozó1
Dolgozó2
Dolgozó3
Dolgozó4
Dolgozó5
Dolgozó6
Dolgozó7
Dolgozó8
Dolgozó9

5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)

o Kor (év), az irány 1: minél idősebb a dolgozó, annál nagyobb az esélye az elbocsátásra
o Szakképzettség (kód), az irány 0: van-e vagy nincs 0=nincs szakképzettsége, 1=van szakképzettsége, a vizsgált esetben nem játszik meghatározó szerepet az elbocsátások figyelembe vételénél

o Iskolai végzettség (kód), az irány 0 : 1 kód= alapfokú végzettség, 2 kód= középfokú végzettség, 3 kód=felsőfokú végzettség, a vizsgált esetben nem játszik meghatározó szerepet az elbocsátások figyelembe vételénél

o Munkában eltöltött idő (év), az irány 1: minél több időt töltött el az adott dolgozó a munkában, annál nagyobb az esélye az elbocsátásra

o Hibázások száma (db), irány 1: minél több hibát ejt az adott dolgozó a munkavégzés során, annál nagyobb az esélye az elbocsátásra

6 A feladat által érintett célcsoportok

A feladat által meghatározott egy műszer alkatrészeket gyártó cég. Általánosságban tekintve, érintett célcsoport lehet, bármely olyan cég/vállalat ahol főleg gazdaságossági okok miatt kisebb-nagyobb leépítésre kerül sor.
A vállalatokon belül a HR-osztály, hiszen itt alkalmazzák ezt a módszert
Végül a vezetők, akik a pénzügyi döntést és erőforrásokat adják a döntés érdekében. Illetve a végső szó az övék az elbocsátásokat illetően, a HR osztály munkatársai közreműködnek mindebben.

7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A cél 3 dolgozó elbocsátása az adott cégtől. A feladat során azok kerültek ki legesélyesebbként az elbocsátandó személyek közé, akik sok időt töltöttek el a munkában, esetleg a nyugdíjkorhatár felé közelednek. A másik meghatározó szempont a hibázások száma, hiszen minél többször fordul elő, annál alacsonyabb a munkavégzésének hatékonysága és az eredményesség az előállítás folyamatában. Ezzel a cég eredményessége is csökken. Meg kell ismételni egy-egy műszer gyártási folyamatában bizonyos lépéseket vagy az egész folyamatot. Ami több időt, energiát és költséget jelent a cég szempontjából.
Ezért az a cél ebben az esetben, hogy olyan dolgozókat tartsanak meg, akik keveset vagy egyáltalán nem hibáznak. Így nem okoznak rosszabb teljesítményt, esetleg veszteséget (időbeli, energia, pénzügyi) a cégnek.

A módszer kidolgozása az adott cégre: 300.000 Ft

Egy műszer alkatrész előállítása (0 hibával): 250.000 Ft
Egy műszer alkatrész előállítása (1 hibával): 350.000 Ft
Egy műszer alkatrész előállítása (2 hibával): 400.000 Ft

A számadatok: fiktívek

8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

o Első lépésként kitaláltam és megfogalmaztam a feladatot, ehhez kapcsolódóan létrehoztam az alaptáblázatot. Amelybe fiktív személyeket és hozzá kapcsolódóan, fiktív adatokat töltöttem fel. Meghatározva ezzel az attribútumokat, úgy mind a kor, szakképzettség, iskolai végzettség, munkában eltöltött idő és a hibázások száma.
o Második lépésként elkészítettem a metaadatbázist, annak érdekében, hogy bizonyos szempontok szerint tudjam az alaptáblázat adatait szűrni. Ezáltal jobban átlássam a táblázatot.
o Harmadik lépésként az adatok helyességének ellenőrzése érdekében, készítettem egy kimutatást darabra vonatkozóan.
o Negyedik lépésként egy értékre vonatkozó kimutatást készítettem el.
o Ötödik lépésként az elemzés-sorrend táblázatot elkészítése következett, amelyben az egyes attribútumokhoz kapcsolódó irányokat állítottam be. Illetve felvettem az Y0 értéket. (1000 pont)
o Utolsó lépésként lefuttattam a Coco online-t és ennek segítségével elemeztem a kapott eredményeket és összehasonlítottam az alaptáblázatban lévő adatokkal.

9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A Coco táblázatban megjelent sorrend a következő:

1. Dolgozó7
2. Dolgozó5
3. Dolgozó1

Az inverz Coco táblázatban ez a 3 dolgozó érte el a legmagasabb pontszámokat, ami azt jelenti, hogy az elemzés után, nekik van a legnagyobb esélyük arra, hogy az elbocsátottak között szerepeljenek. Tekintve, hogy az irány az életkorra, a munkában eltöltött időre és a hibázások számára vonatkozik. Az érték ezeknél az attribútumoknál 1. Tehát a feladatom szerint ezt kell figyelembe venni az elbocsátásokról való döntés során. Ezek minél nagyobb értéke vagy minél gyakoribb előfordulása alakította a fent megemlített sorrendet.

10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az eredménynél csak az első 3 helyezettet vettem figyelembe, itt meg kell említenem egy észrevételt. Miszerint holtverseny alakult ki a Dolgozó1 és Dolgozó4 között az inverz Coco táblázat értékei alapján. Ha az irányokat vesszük figyelembe, akkor a Dolgozó1 csak a hibázások számában előzi meg a Dolgozó4-et, a másik 2 irányt tekintve viszont jobb helyzetben van. Azaz kevesebb az esélye az elbocsátásra ebben a feladatban meghatározott szempontok, irányok alapján.
Ezért a HR osztálynak és a vezetőségnek egy ilyen fontos döntés előtt érdemes minden szempontból megvizsgálni az elbocsátandó dolgozókat. Ehhez segítségül hívni a különböző értéketeket mutató táblázatokat, végül összehasonlítani azok értékeit és bennük kialakult sorrendet. És az összehasonlítás után megállapítani a végső sorrendet és dönteni a a valóban elbocsátandó személyekről.

11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
A módszer abban az esetben eredményes, ha a cég inkább objektív szempontok alapján kíván dönteni az elbocsátandó személyekről. Az attribútumok közé még fel lehetett volna venni több szempontot, amelyek jobban meghatározzák az adott dolgozót illetve a teljesítményét. Ezen szűrő alapján talán pontosabb eredményeket lehetett volna kapni az elbocsátandó személyekről. Ilyen szempont lehet a munkavégzés iránti motiváció, amit nehéz objektíven

12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

3főelbocsátása

2012-01-26T15:38:05Z

Knn:

Tartalomjegyzék
[elrejtés]

1 Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_ka3.xls

2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A feladat 3 dolgozó elbocsátása egy műszer alkatrészeket gyártó cég személyzetéből.

3 A feladat előtörténete

Az elbocsátás az egyik legkényesebb téma egy szervezet/cég gazdálkodását illetően illetve a HR-szakmát tekintve. Azért esett erre a témára választásom, hogy megpróbáljak rávilágítani azokra a tényezőkre, amelyek a tényleges elbocsátáshoz vezetnek. Valamint közelebbről is megismerjem e folyamat lépéseit.

4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Az elvégzett hasonlóság elemzések nélkül az elbocsátandó személyekről elsősorban a vezetőség döntött volna. A jelenlegi gazdasági helyzetben egyre gyakoribbak az elbocsátások, ekkor a szervezet gazdaságos működését veszik figyelembe. A vezetőség dönt arról a személyről, akitől éppen meg szeretne válni. Ebben a döntésben megjelenhetnek szubjektív tényezők, amelyek az adott dolgozóról kialakultak a munkában eltöltött idő alatt.
A vezetői értékelést követően az alábbi elbocsátási rangsor került megállapításra:
1. helyen: Dolgozó7
2. helyen: Dolgozó1
3. helyen: Dolgozó4

A rangsor szubjektív módon alakult ki, ha előzőleg nem lett volna tudomásom egyéb módszerről, a vezetői értékelés alapján döntöttem volna az elbocsátásokról.

5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az attribútumok meghatározása alapos és fontos feladat, hiszen ezek alapján döntenek, hogy valójában kitől váljanak meg az adott cégnél. Ebben az esetben elsősorban az életkort, a hibázások számát illetve a munkában eltöltött időt kellett figyelembe venni. Ezért ezek a szempontok is szerepeltek az attribútumok között.

5.1 Objektumok (sorok)
Dolgozó1
Dolgozó2
Dolgozó3
Dolgozó4
Dolgozó5
Dolgozó6
Dolgozó7
Dolgozó8
Dolgozó9

5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)

o Kor (év), az irány 1: minél idősebb a dolgozó, annál nagyobb az esélye az elbocsátásra
o Szakképzettség (kód), az irány 0: van-e vagy nincs 0=nincs szakképzettsége, 1=van szakképzettsége, a vizsgált esetben nem játszik meghatározó szerepet az elbocsátások figyelembe vételénél

o Iskolai végzettség (kód), az irány 0 : 1 kód= alapfokú végzettség, 2 kód= középfokú végzettség, 3 kód=felsőfokú végzettség, a vizsgált esetben nem játszik meghatározó szerepet az elbocsátások figyelembe vételénél

o Munkában eltöltött idő (év), az irány 1: minél több időt töltött el az adott dolgozó a munkában, annál nagyobb az esélye az elbocsátásra

o Hibázások száma (db), irány 1: minél több hibát ejt az adott dolgozó a munkavégzés során, annál nagyobb az esélye az elbocsátásra

6 A feladat által érintett célcsoportok

A feladat által meghatározott egy műszer alkatrészeket gyártó cég. Általánosságban tekintve, érintett célcsoport lehet, bármely olyan cég/vállalat ahol főleg gazdaságossági okok miatt kisebb-nagyobb leépítésre kerül sor.
A vállalatokon belül a HR-osztály, hiszen itt alkalmazzák ezt a módszert
Végül a vezetők, akik a pénzügyi döntést és erőforrásokat adják a döntés érdekében. Illetve a végső szó az övék az elbocsátásokat illetően, a HR osztály munkatársai közreműködnek mindebben.

7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A cél 3 dolgozó elbocsátása az adott cégtől. A feladat során azok kerültek ki legesélyesebbként az elbocsátandó személyek közé, akik sok időt töltöttek el a munkában, esetleg a nyugdíjkorhatár felé közelednek. A másik meghatározó szempont a hibázások száma, hiszen minél többször fordul elő, annál alacsonyabb a munkavégzésének hatékonysága és az eredményesség az előállítás folyamatában. Ezzel a cég eredményessége is csökken. Meg kell ismételni egy-egy műszer gyártási folyamatában bizonyos lépéseket vagy az egész folyamatot. Ami több időt, energiát és költséget jelent a cég szempontjából.
Ezért az a cél ebben az esetben, hogy olyan dolgozókat tartsanak meg, akik keveset vagy egyáltalán nem hibáznak. Így nem okoznak rosszabb teljesítményt, esetleg veszteséget (időbeli, energia, pénzügyi) a cégnek.

A módszer kidolgozása az adott cégre: 300.000 Ft

Egy műszer alkatrész előállítása (0 hibával): 250.000 Ft
Egy műszer alkatrész előállítása (1 hibával): 350.000 Ft
Egy műszer alkatrész előállítása (2 hibával): 400.000 Ft

A számadatok: fiktívek

8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

o Első lépésként kitaláltam és megfogalmaztam a feladatot, ehhez kapcsolódóan létrehoztam az alaptáblázatot. Amelybe fiktív személyeket és hozzá kapcsolódóan, fiktív adatokat töltöttem fel. Meghatározva ezzel az attribútumokat, úgy mind a kor, szakképzettség, iskolai végzettség, munkában eltöltött idő és a hibázások száma.
o Második lépésként elkészítettem a metaadatbázist, annak érdekében, hogy bizonyos szempontok szerint tudjam az alaptáblázat adatait szűrni. Ezáltal jobban átlássam a táblázatot.
o Harmadik lépésként az adatok helyességének ellenőrzése érdekében, készítettem egy kimutatást darabra vonatkozóan.
o Negyedik lépésként egy értékre vonatkozó kimutatást készítettem el.
o Ötödik lépésként az elemzés-sorrend táblázatot elkészítése következett, amelyben az egyes attribútumokhoz kapcsolódó irányokat állítottam be. Illetve felvettem az Y0 értéket. (1000 pont)
o Utolsó lépésként lefuttattam a Coco online-t és ennek segítségével elemeztem a kapott eredményeket és összehasonlítottam az alaptáblázatban lévő adatokkal.

9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A Coco táblázatban megjelent sorrend a következő:

1. Dolgozó7
2. Dolgozó5
3. Dolgozó1

Az inverz Coco táblázatban ez a 3 dolgozó érte el a legmagasabb pontszámokat, ami azt jelenti, hogy az elemzés után, nekik van a legnagyobb esélyük arra, hogy az elbocsátottak között szerepeljenek. Tekintve, hogy az irány az életkorra, a munkában eltöltött időre és a hibázások számára vonatkozik. Az érték ezeknél az attribútumoknál 1. Tehát a feladatom szerint ezt kell figyelembe venni az elbocsátásokról való döntés során. Ezek minél nagyobb értéke vagy minél gyakoribb előfordulása alakította a fent megemlített sorrendet.

10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az eredménynél csak az első 3 helyezettet vettem figyelembe, itt meg kell említenem egy észrevételt. Miszerint holtverseny alakult ki a Dolgozó1 és Dolgozó4 között az inverz Coco táblázat értékei alapján. Ha az irányokat vesszük figyelembe, akkor a Dolgozó1 csak a hibázások számában előzi meg a Dolgozó4-et, a másik 2 irányt tekintve viszont jobb helyzetben van. Azaz kevesebb az esélye az elbocsátásra ebben a feladatban meghatározott szempontok, irányok alapján.
Ezért a HR osztálynak és a vezetőségnek egy ilyen fontos döntés előtt érdemes minden szempontból megvizsgálni az elbocsátandó dolgozókat. Ehhez segítségül hívni a különböző értéketeket mutató táblázatokat, végül összehasonlítani azok értékeit és bennük kialakult sorrendet. És az összehasonlítás után megállapítani a végső sorrendet és dönteni a a valóban elbocsátandó személyekről.

11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
A módszer abban az esetben eredményes, ha a cég inkább objektív szempontok alapján kíván dönteni az elbocsátandó személyekről. Az attribútumok közé még fel lehetett volna venni több szempontot, amelyek jobban meghatározzák az adott dolgozót illetve a teljesítményét. Ezen szűrő alapján talán pontosabb eredményeket lehetett volna kapni az elbocsátandó személyekről. Ilyen szempont lehet a munkavégzés iránti motiváció, amit nehéz objektíven

12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

3főelbocsátása

2012-01-26T15:35:35Z

Knn:

Tartalomjegyzék
[elrejtés]

1 Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_ka3.xls

2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A feladat 3 dolgozó elbocsátása egy műszer alkatrészeket gyártó cég személyzetéből.

3 A feladat előtörténete

Az elbocsátás az egyik legkényesebb téma egy szervezet/cég gazdálkodását illetően illetve a HR-szakmát tekintve. Azért esett erre a témára választásom, hogy megpróbáljak rávilágítani azokra a tényezőkre, amelyek a tényleges elbocsátáshoz vezetnek. Valamint közelebbről is megismerjem e folyamat lépéseit.

4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Az elvégzett hasonlóság elemzések nélkül az elbocsátandó személyekről elsősorban a vezetőség döntött volna. A jelenlegi gazdasági helyzetben egyre gyakoribbak az elbocsátások, ekkor a szervezet gazdaságos működését veszik figyelembe. A vezetőség dönt arról a személyről, akitől éppen meg szeretne válni. Ebben a döntésben megjelenhetnek szubjektív tényezők, amelyek az adott dolgozóról kialakultak a munkában eltöltött idő alatt.
A vezetői értékelést követően az alábbi elbocsátási rangsor került megállapításra:
1. helyen: Dolgozó7
2. helyen: Dolgozó1
3. helyen: Dolgozó4

A rangsor szubjektív módon alakult ki, ha előzőleg nem lett volna tudomásom egyéb módszerről, a vezetői értékelés alapján döntöttem volna az elbocsátásokról.

5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az attribútumok meghatározása alapos és fontos feladat, hiszen ezek alapján döntenek, hogy valójában kitől váljanak meg az adott cégnél. Ebben az esetben elsősorban az életkort, a hibázások számát illetve a munkában eltöltött időt kellett figyelembe venni. Ezért ezek a szempontok is szerepeltek az attribútumok között.

5.1 Objektumok (sorok)
Dolgozó1
Dolgozó1
Dolgozó3
Dolgozó4
Dolgozó5
Dolgozó6
Dolgozó7
Dolgozó8
Dolgozó9

5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)

o Kor (év), az irány 1: minél idősebb a dolgozó, annál nagyobb az esélye az elbocsátásra
o Szakképzettség (kód), az irány 0: van-e vagy nincs 0=nincs szakképzettsége, 1=van szakképzettsége, a vizsgált esetben nem játszik meghatározó szerepet az elbocsátások figyelembe vételénél

o Iskolai végzettség (kód), az irány 0 : 1 kód= alapfokú végzettség, 2 kód= középfokú végzettség, 3 kód=felsőfokú végzettség, a vizsgált esetben nem játszik meghatározó szerepet az elbocsátások figyelembe vételénél

o Munkában eltöltött idő (év), az irány 1: minél több időt töltött el az adott dolgozó a munkában, annál nagyobb az esélye az elbocsátásra

o Hibázások száma (db), irány 1: minél több hibát ejt az adott dolgozó a munkavégzés során, annál nagyobb az esélye az elbocsátásra

6 A feladat által érintett célcsoportok

A feladat által meghatározott egy műszer alkatrészeket gyártó cég. Általánosságban tekintve, érintett célcsoport lehet, bármely olyan cég/vállalat ahol főleg gazdaságossági okok miatt kisebb-nagyobb leépítésre kerül sor.
A vállalatokon belül a HR-osztály, hiszen itt alkalmazzák ezt a módszert
Végül a vezetők, akik a pénzügyi döntést és erőforrásokat adják a döntés érdekében. Illetve a végső szó az övék az elbocsátásokat illetően, a HR osztály munkatársai közreműködnek mindebben.

7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A cél 3 dolgozó elbocsátása az adott cégtől. A feladat során azok kerültek ki legesélyesebbként az elbocsátandó személyek közé, akik sok időt töltöttek el a munkában, esetleg a nyugdíjkorhatár felé közelednek. A másik meghatározó szempont a hibázások száma, hiszen minél többször fordul elő, annál alacsonyabb a munkavégzésének hatékonysága és az eredményesség az előállítás folyamatában. Ezzel a cég eredményessége is csökken. Meg kell ismételni egy-egy műszer gyártási folyamatában bizonyos lépéseket vagy az egész folyamatot. Ami több időt, energiát és költséget jelent a cég szempontjából.
Ezért az a cél ebben az esetben, hogy olyan dolgozókat tartsanak meg, akik keveset vagy egyáltalán nem hibáznak. Így nem okoznak rosszabb teljesítményt, esetleg veszteséget (időbeli, energia, pénzügyi) a cégnek.

A módszer kidolgozása az adott cégre: 300.000 Ft

Egy műszer alkatrész előállítása (0 hibával): 250.000 Ft
Egy műszer alkatrész előállítása (1 hibával): 350.000 Ft
Egy műszer alkatrész előállítása (2 hibával): 400.000 Ft

A számadatok: fiktívek

8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

o Első lépésként kitaláltam és megfogalmaztam a feladatot, ehhez kapcsolódóan létrehoztam az alaptáblázatot. Amelybe fiktív személyeket és hozzá kapcsolódóan, fiktív adatokat töltöttem fel. Meghatározva ezzel az attribútumokat, úgy mind a kor, szakképzettség, iskolai végzettség, munkában eltöltött idő és a hibázások száma.
o Második lépésként elkészítettem a metaadatbázist, annak érdekében, hogy bizonyos szempontok szerint tudjam az alaptáblázat adatait szűrni. Ezáltal jobban átlássam a táblázatot.
o Harmadik lépésként az adatok helyességének ellenőrzése érdekében, készítettem egy kimutatást darabra vonatkozóan.
o Negyedik lépésként egy értékre vonatkozó kimutatást készítettem el.
o Ötödik lépésként az elemzés-sorrend táblázatot elkészítése következett, amelyben az egyes attribútumokhoz kapcsolódó irányokat állítottam be. Illetve felvettem az Y0 értéket. (1000 pont)
o Utolsó lépésként lefuttattam a Coco online-t és ennek segítségével elemeztem a kapott eredményeket és összehasonlítottam az alaptáblázatban lévő adatokkal.

9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A Coco táblázatban megjelent sorrend a következő:

1. Dolgozó7
2. Dolgozó5
3. Dolgozó1

Az inverz Coco táblázatban ez a 3 dolgozó érte el a legmagasabb pontszámokat, ami azt jelenti, hogy az elemzés után, nekik van a legnagyobb esélyük arra, hogy az elbocsátottak között szerepeljenek. Tekintve, hogy az irány az életkorra, a munkában eltöltött időre és a hibázások számára vonatkozik. Az érték ezeknél az attribútumoknál 1. Tehát a feladatom szerint ezt kell figyelembe venni az elbocsátásokról való döntés során. Ezek minél nagyobb értéke vagy minél gyakoribb előfordulása alakította a fent megemlített sorrendet.

10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az eredménynél csak az első 3 helyezettet vettem figyelembe, itt meg kell említenem egy észrevételt. Miszerint holtverseny alakult ki a Dolgozó1 és Dolgozó4 között az inverz Coco táblázat értékei alapján. Ha az irányokat vesszük figyelembe, akkor a Dolgozó1 csak a hibázások számában előzi meg a Dolgozó4-et, a másik 2 irányt tekintve viszont jobb helyzetben van. Azaz kevesebb az esélye az elbocsátásra ebben a feladatban meghatározott szempontok, irányok alapján.
Ezért a HR osztálynak és a vezetőségnek egy ilyen fontos döntés előtt érdemes minden szempontból megvizsgálni az elbocsátandó dolgozókat. Ehhez segítségül hívni a különböző értéketeket mutató táblázatokat, végül összehasonlítani azok értékeit és bennük kialakult sorrendet. És az összehasonlítás után megállapítani a végső sorrendet és dönteni a a valóban elbocsátandó személyekről.

11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
A módszer abban az esetben eredményes, ha a cég inkább objektív szempontok alapján kíván dönteni az elbocsátandó személyekről. Az attribútumok közé még fel lehetett volna venni több szempontot, amelyek jobban meghatározzák az adott dolgozót illetve a teljesítményét. Ezen szűrő alapján talán pontosabb eredményeket lehetett volna kapni az elbocsátandó személyekről. Ilyen szempont lehet a munkavégzés iránti motiváció, amit nehéz objektíven

12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

3főelbocsátása

2012-01-26T15:33:12Z

Knn:

Tartalomjegyzék
[elrejtés]

1 Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_ka3.xls

2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A feladat 3 dolgozó elbocsátása egy műszer alkatrészeket gyártó cég személyzetéből.

3 A feladat előtörténete

Az elbocsátás az egyik legkényesebb téma egy szervezet/cég gazdálkodását illetően illetve a HR-szakmát tekintve. Azért esette erre a témára választásom, hogy megpróbáljak rávilágítani azokra a tényezőkre, amelyek a tényleges elbocsátáshoz vezetnek. Valamint közelebbről is megismerjem e folyamat lépéseit.

4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Az elvégzett hasonlóság elemzések nélkül az elbocsátandó személyekről elsősorban a vezetőség döntött volna. A jelenlegi gazdasági helyzetben egyre gyakoribbak az elbocsátások, ekkor a szervezet gazdaságos működését veszik figyelembe. A vezetőség dönt arról a személyről, akitől éppen meg szeretne válni. Ebben a döntésben megjelenhetnek szubjektív tényezők, amelyek az adott dolgozóról kialakultak a munkában eltöltött idő alatt.
A vezetői értékelést követően az alábbi elbocsátási rangsor került megállapításra:
1. helyen: Dolgozó7
2. helyen: Dolgozó1
3. helyen: Dolgozó4

A rangsor szubjektív módon alakult ki, ha előzőleg nem lett volna tudomásom egyéb módszerről, a vezetői értékelés alapján döntöttem volna az elbocsátásokról.

5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az attribútumok meghatározása alapos és fontos feladat, hiszen ezek alapján döntenek, hogy valójában kitől váljanak meg az adott cégnél. Ebben az esetben elsősorban az életkort, a hibázások számát illetve a munkában eltöltött időt kellett figyelembe venni. Ezért ezek a szempontok is szerepeltek az attribútumok között.

5.1 Objektumok (sorok)
Dolgozó1
Dolgozó1
Dolgozó3
Dolgozó4
Dolgozó5
Dolgozó6
Dolgozó7
Dolgozó8
Dolgozó9

5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)

o Kor (év), az irány 1: minél idősebb a dolgozó, annál nagyobb az esélye az elbocsátásra
o Szakképzettség (kód), az irány 0: van-e vagy nincs 0=nincs szakképzettsége, 1=van szakképzettsége, a vizsgált esetben nem játszik meghatározó szerepet az elbocsátások figyelembe vételénél

o Iskolai végzettség (kód), az irány 0 : 1 kód= alapfokú végzettség, 2 kód= középfokú végzettség, 3 kód=felsőfokú végzettség, a vizsgált esetben nem játszik meghatározó szerepet az elbocsátások figyelembe vételénél

o Munkában eltöltött idő (év), az irány 1: minél több időt töltött el az adott dolgozó a munkában, annál nagyobb az esélye az elbocsátásra

o Hibázások száma (db), irány 1: minél több hibát ejt az adott dolgozó a munkavégzés során, annál nagyobb az esélye az elbocsátásra

6 A feladat által érintett célcsoportok

A feladat által meghatározott egy műszer alkatrészeket gyártó cég. Általánosságban tekintve, érintett célcsoport lehet, bármely olyan cég/vállalat ahol főleg gazdaságossági okok miatt kisebb-nagyobb leépítésre kerül sor.
A vállalatokon belül a HR-osztály, hiszen itt alkalmazzák ezt a módszert
Végül a vezetők, akik a pénzügyi döntést és erőforrásokat adják a döntés érdekében. Illetve a végső szó az övék az elbocsátásokat illetően, a HR osztály munkatársai közreműködnek mindebben.

7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A cél 3 dolgozó elbocsátása az adott cégtől. A feladat során azok kerültek ki legesélyesebbként az elbocsátandó személyek közé, akik sok időt töltöttek el a munkában, esetleg a nyugdíjkorhatár felé közelednek. A másik meghatározó szempont a hibázások száma, hiszen minél többször fordul elő, annál alacsonyabb a munkavégzésének hatékonysága és az eredményesség az előállítás folyamatában. Ezzel a cég eredményessége is csökken. Meg kell ismételni egy-egy műszer gyártási folyamatában bizonyos lépéseket vagy az egész folyamatot. Ami több időt, energiát és költséget jelent a cég szempontjából.
Ezért az a cél ebben az esetben, hogy olyan dolgozókat tartsanak meg, akik keveset vagy egyáltalán nem hibáznak. Így nem okoznak rosszabb teljesítményt, esetleg veszteséget (időbeli, energia, pénzügyi) a cégnek.

A módszer kidolgozása az adott cégre: 300.000 Ft

Egy műszer alkatrész előállítása (0 hibával): 250.000 Ft
Egy műszer alkatrész előállítása (1 hibával): 350.000 Ft
Egy műszer alkatrész előállítása (2 hibával): 400.000 Ft

A számadatok: fiktívek

8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

o Első lépésként kitaláltam és megfogalmaztam a feladatot, ehhez kapcsolódóan létrehoztam az alaptáblázatot. Amelybe fiktív személyeket és hozzá kapcsolódóan, fiktív adatokat töltöttem fel. Meghatározva ezzel az attribútumokat, úgy mind a kor, szakképzettség, iskolai végzettség, munkában eltöltött idő és a hibázások száma.
o Második lépésként elkészítettem a metaadatbázist, annak érdekében, hogy bizonyos szempontok szerint tudjam az alaptáblázat adatait szűrni. Ezáltal jobban átlássam a táblázatot.
o Harmadik lépésként az adatok helyességének ellenőrzése érdekében, készítettem egy kimutatást darabra vonatkozóan.
o Negyedik lépésként egy értékre vonatkozó kimutatást készítettem el.
o Ötödik lépésként az elemzés-sorrend táblázatot elkészítése következett, amelyben az egyes attribútumokhoz kapcsolódó irányokat állítottam be. Illetve felvettem az Y0 értéket. (1000 pont)
o Utolsó lépésként lefutattam a Coco online-t és ennek segítségével elemeztem a kapott eredményeket és összehasonlítottam az alaptáblázatban lévő adatokkal.

9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A Coco táblázatban megjelent sorrend a következő:

1. Dolgozó7
2. Dolgozó5
3. Dolgozó1

Az inverz Coco táblázatban ez a 3 dolgozó érte el a legmagasabb pontszámokat, ami azt jelenti, hogy az elemzés után, nekik van a legnagyobb esélyük arra, hogy az elbocsátottak között szerepeljenek. Tekintve, hogy az irány az életkorra, a munkában eltöltött időre és a hibázások számára vonatkozik. Az érték ezeknél az attribútumoknál 1. Tehát a feladatom szerint ezt kell figyelembe venni az elbocsátásokról való döntés során. Ezek minél nagyobb értéke vagy minél gyakoribb előfordulása alakította a fent megemlített sorrendet.

10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az eredménynél csak az első 3 helyezettet vettem figyelembe, itt meg kell említenem egy észrevételt. Miszerint holtverseny alakult ki a Dolgozó1 és Dolgozó4 között az inverz Coco táblázat értékei alapján. Ha az irányokat vesszük figyelembe, akkor a Dolgozó1 csak a hibázások számában előzi meg a Dolgozó4-et, a másik 2 irányt tekintve viszont jobb helyzetben van. Azaz kevesebb az esélye az elbocsátásra ebben a feladatban meghatározott szempontok, irányok alapján.
Ezért a HR osztálynak és a vezetőségnek egy ilyen fontos döntés előtt érdemes minden szempontból megvizsgálni az elbocsátandó dolgozókat. Ehhez segítségül hívni a különböző értéketeket mutató táblázatokat, végül összehasonlítani azok értékeit és bennük kialakult sorrendet. És az összehasonlítás után megállapítani a végső sorrendet és dönteni a a valóban elbocsátandó személyekről.

11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
A módszer abban az esetben eredményes, ha a cég inkább objektív szempontok alapján kíván dönteni az elbocsátandó személyekről. Az attribútumok közé még fel lehetett volna venni több szempontot, amelyek jobban meghatározzák az adott dolgozót illetve a teljesítményét. Ezen szűrő alapján talán pontosabb eredményeket lehetett volna kapni az elbocsátandó személyekről. Ilyen szempont lehet a munkavégzés iránti motiváció, amit nehéz objektíven

12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

3főelbocsátása

2012-01-26T15:32:21Z

Knn: Átirányítás ide: Az Agroméra elemzés jegyzéke

#ÁTIRÁNYÍTÁS [[Az Agroméra elemzés jegyzéke]]

Tartalomjegyzék
[elrejtés]

1 Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_ka3.xls

2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A feladat 3 dolgozó elbocsátása egy műszer alkatrészeket gyártó cég személyzetéből.

3 A feladat előtörténete

Az elbocsátás az egyik legkényesebb téma egy szervezet/cég gazdálkodását illetően illetve a HR-szakmát tekintve. Azért esette erre a témára választásom, hogy megpróbáljak rávilágítani azokra a tényezőkre, amelyek a tényleges elbocsátáshoz vezetnek. Valamint közelebbről is megismerjem e folyamat lépéseit.

4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Az elvégzett hasonlóság elemzések nélkül az elbocsátandó személyekről elsősorban a vezetőség döntött volna. A jelenlegi gazdasági helyzetben egyre gyakoribbak az elbocsátások, ekkor a szervezet gazdaságos működését veszik figyelembe. A vezetőség dönt arról a személyről, akitől éppen meg szeretne válni. Ebben a döntésben megjelenhetnek szubjektív tényezők, amelyek az adott dolgozóról kialakultak a munkában eltöltött idő alatt.
A vezetői értékelést követően az alábbi elbocsátási rangsor került megállapításra:
1. helyen: Dolgozó7
2. helyen: Dolgozó1
3. helyen: Dolgozó4

A rangsor szubjektív módon alakult ki, ha előzőleg nem lett volna tudomásom egyéb módszerről, a vezetői értékelés alapján döntöttem volna az elbocsátásokról.

5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az attribútumok meghatározása alapos és fontos feladat, hiszen ezek alapján döntenek, hogy valójában kitől váljanak meg az adott cégnél. Ebben az esetben elsősorban az életkort, a hibázások számát illetve a munkában eltöltött időt kellett figyelembe venni. Ezért ezek a szempontok is szerepeltek az attribútumok között.

5.1 Objektumok (sorok)
Dolgozó1
Dolgozó1
Dolgozó3
Dolgozó4
Dolgozó5
Dolgozó6
Dolgozó7
Dolgozó8
Dolgozó9

5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)

o Kor (év), az irány 1: minél idősebb a dolgozó, annál nagyobb az esélye az elbocsátásra
o Szakképzettség (kód), az irány 0: van-e vagy nincs 0=nincs szakképzettsége, 1=van szakképzettsége, a vizsgált esetben nem játszik meghatározó szerepet az elbocsátások figyelembe vételénél

o Iskolai végzettség (kód), az irány 0 : 1 kód= alapfokú végzettség, 2 kód= középfokú végzettség, 3 kód=felsőfokú végzettség, a vizsgált esetben nem játszik meghatározó szerepet az elbocsátások figyelembe vételénél

o Munkában eltöltött idő (év), az irány 1: minél több időt töltött el az adott dolgozó a munkában, annál nagyobb az esélye az elbocsátásra

o Hibázások száma (db), irány 1: minél több hibát ejt az adott dolgozó a munkavégzés során, annál nagyobb az esélye az elbocsátásra

6 A feladat által érintett célcsoportok

A feladat által meghatározott egy műszer alkatrészeket gyártó cég. Általánosságban tekintve, érintett célcsoport lehet, bármely olyan cég/vállalat ahol főleg gazdaságossági okok miatt kisebb-nagyobb leépítésre kerül sor.
A vállalatokon belül a HR-osztály, hiszen itt alkalmazzák ezt a módszert
Végül a vezetők, akik a pénzügyi döntést és erőforrásokat adják a döntés érdekében. Illetve a végső szó az övék az elbocsátásokat illetően, a HR osztály munkatársai közreműködnek mindebben.

7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A cél 3 dolgozó elbocsátása az adott cégtől. A feladat során azok kerültek ki legesélyesebbként az elbocsátandó személyek közé, akik sok időt töltöttek el a munkában, esetleg a nyugdíjkorhatár felé közelednek. A másik meghatározó szempont a hibázások száma, hiszen minél többször fordul elő, annál alacsonyabb a munkavégzésének hatékonysága és az eredményesség az előállítás folyamatában. Ezzel a cég eredményessége is csökken. Meg kell ismételni egy-egy műszer gyártási folyamatában bizonyos lépéseket vagy az egész folyamatot. Ami több időt, energiát és költséget jelent a cég szempontjából.
Ezért az a cél ebben az esetben, hogy olyan dolgozókat tartsanak meg, akik keveset vagy egyáltalán nem hibáznak. Így nem okoznak rosszabb teljesítményt, esetleg veszteséget (időbeli, energia, pénzügyi) a cégnek.

A módszer kidolgozása az adott cégre: 300.000 Ft

Egy műszer alkatrész előállítása (0 hibával): 250.000 Ft
Egy műszer alkatrész előállítása (1 hibával): 350.000 Ft
Egy műszer alkatrész előállítása (2 hibával): 400.000 Ft

A számadatok: fiktívek

8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

o Első lépésként kitaláltam és megfogalmaztam a feladatot, ehhez kapcsolódóan létrehoztam az alaptáblázatot. Amelybe fiktív személyeket és hozzá kapcsolódóan, fiktív adatokat töltöttem fel. Meghatározva ezzel az attribútumokat, úgy mind a kor, szakképzettség, iskolai végzettség, munkában eltöltött idő és a hibázások száma.
o Második lépésként elkészítettem a metaadatbázist, annak érdekében, hogy bizonyos szempontok szerint tudjam az alaptáblázat adatait szűrni. Ezáltal jobban átlássam a táblázatot.
o Harmadik lépésként az adatok helyességének ellenőrzése érdekében, készítettem egy kimutatást darabra vonatkozóan.
o Negyedik lépésként egy értékre vonatkozó kimutatást készítettem el.
o Ötödik lépésként az elemzés-sorrend táblázatot elkészítése következett, amelyben az egyes attribútumokhoz kapcsolódó irányokat állítottam be. Illetve felvettem az Y0 értéket. (1000 pont)
o Utolsó lépésként lefutattam a Coco online-t és ennek segítségével elemeztem a kapott eredményeket és összehasonlítottam az alaptáblázatban lévő adatokkal.

9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A Coco táblázatban megjelent sorrend a következő:

1. Dolgozó7
2. Dolgozó5
3. Dolgozó1

Az inverz Coco táblázatban ez a 3 dolgozó érte el a legmagasabb pontszámokat, ami azt jelenti, hogy az elemzés után, nekik van a legnagyobb esélyük arra, hogy az elbocsátottak között szerepeljenek. Tekintve, hogy az irány az életkorra, a munkában eltöltött időre és a hibázások számára vonatkozik. Az érték ezeknél az attribútumoknál 1. Tehát a feladatom szerint ezt kell figyelembe venni az elbocsátásokról való döntés során. Ezek minél nagyobb értéke vagy minél gyakoribb előfordulása alakította a fent megemlített sorrendet.

10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az eredménynél csak az első 3 helyezettet vettem figyelembe, itt meg kell említenem egy észrevételt. Miszerint holtverseny alakult ki a Dolgozó1 és Dolgozó4 között az inverz Coco táblázat értékei alapján. Ha az irányokat vesszük figyelembe, akkor a Dolgozó1 csak a hibázások számában előzi meg a Dolgozó4-et, a másik 2 irányt tekintve viszont jobb helyzetben van. Azaz kevesebb az esélye az elbocsátásra ebben a feladatban meghatározott szempontok, irányok alapján.
Ezért a HR osztálynak és a vezetőségnek egy ilyen fontos döntés előtt érdemes minden szempontból megvizsgálni az elbocsátandó dolgozókat. Ehhez segítségül hívni a különböző értéketeket mutató táblázatokat, végül összehasonlítani azok értékeit és bennük kialakult sorrendet. És az összehasonlítás után megállapítani a végső sorrendet és dönteni a a valóban elbocsátandó személyekről.

11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
A módszer abban az esetben eredményes, ha a cég inkább objektív szempontok alapján kíván dönteni az elbocsátandó személyekről. Az attribútumok közé még fel lehetett volna venni több szempontot, amelyek jobban meghatározzák az adott dolgozót illetve a teljesítményét. Ezen szűrő alapján talán pontosabb eredményeket lehetett volna kapni az elbocsátandó személyekről. Ilyen szempont lehet a munkavégzés iránti motiváció, amit nehéz objektíven

12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok