Miau Wiki - A felhasználó közreműködései [hu]

ITT:dolgozatok

2011-08-29T11:08:04Z

Kolaci86:

indexkod / monogramm / kar / szak / szakirany / cim / TDK vagy szakdolgozat /varhato vedes

*LC8Z2S / BL / GTK / TTI / GSZDI / Agrárszektormodellek, konzisztencia vezérelt jövőkép valamint hatékonyságszámítás / PhD / 2011.11.27.
*XXXX / SK / GTK / HEMPoszt / HMTovképz / Teljesítményértékelés / Szakdolgozat / 2010.12.15.
*CUDYV9 / PM / GTK / GM / VP3 / T FLex Kft üzleti tervezési módszertanának fejlesztése! / Szakdolgozat / 2011.12.16
*U62MQB / BB / GTK / BAKMT3 / Üzleti kommunikátor / Szimulátor-modell építése, avagy hogyan hat majd a digitális átállás a TV-társaságok reklám-bevételeire? / szakdolgozat / 2010.06.07.
*WCFF2X / PGY / GTK / ISZAM4 / Informatika / Versengő meteorológiai előrejelzések konszolidálása / is-is / 2009.09.30.
*JQ82K4 / PM / GTK / ISZAM4 / Informatika / MEZŐGAZDASÁGI SZAKTANÁCSADÁS ON-LINE TÁMOGATÁSSAL:Területválasztási szaktanácsadás tesztüzemi, illetve szimulációs adatok alapján / szakdolgozat / 2009.09.30.
*H8BARD / SA / GTK / ISZAM4 / Informatika / MEZŐGAZDASÁGI SZAKTANÁCSADÁS ON-LINE TÁMOGATÁSSAL:On-line benchmarking tesztüzemi adatok alapján / is-is / 2009.09.30.
*B8SBZ5 / KL / GTK / ISZAM4 / Informatika / HASONLÓSÁGELEMZÉSSEL TÁMOGATOTT ÉRTÉKBECSLÉS INGATLANIRODÁK ÉS BEFEKTETŐK SZÁMÁRA / szakdolgozat / 2009.09.30.
*L7E9OH / PG / GTK / ISZAM4 / Informatika / Műszaki tanácsadás online támogatással: minőségtudatosság online szakértői rendszerei / szakdolgozat / 2009.09.30.
*FB7TQT / KE / GTK / ISZAM4 / Informatika / Testre szabott Microsoft szoftver-licence meghatározása online szakértői rendszerrel / is-is / 2009.09.30
*ANI2F1 / HH / GTK / ISZAM4 / Informatika / A Duna-Ipoly Határmenti Együttműködés - akcióterület átfogó helyzetelemzése statisztikai módszerekkel, a változások nyomon követése, a monitoring tevékenység bázisértékeinek meghatározása céljából / TDK és szakdolgozat / 2009.09.30.
*AABS5E / VVio / GTK / ISZAM4 / Informatika / Mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások kezelése online szakértői rendszerrel - különös tekintettel az állattenyésztésre - / szakdolgozat / 2009.09.30.
*IF997E / VB / GTK / ISZAM4 / Informatika / HASONLÓSÁGELEMZÉSSEL TÁMOGATOTT DÖNTÉSELŐKÉSZÍTÉS A KÖZSZFÉRÁBAN, A VAGYONADÓ ÉS A SZOCIÁLISRENDSZER PÉLDÁJÁN SZEMLÉLTETVE / Szakdolgozat / 2009.09.30.
*CJYAVF / VVik / GTK / ISZAM4 / Informatika / MEZŐGAZDASÁGI SZAKTANÁCSADÁS ON-LINE TÁMOGATÁSSAL:On-line benchmarking egyedi üzemi adatok alapján / szakdolgozat / 2009.09.30.
* / BG / GTK / ISZAM4 / Borvidékek értékbecslése / ???
* / RG / GTK / ISZAM4 / Borárak előrejelzése / ???
-----------------------------------------------------------------------------------
*XUMA7W / GL / GTK / ISZAM3 / Informatika / Online szakértői rendszer generátor fejlesztése / is-is /
* / BT / GTK /ISZAM3 / Informatika / OLAP-bővítmény fejlesztése (autofilter-szimuláció javascript-alapokon) / is-is /
* / BÁ / GTK /ISZAM3 / Informatika / Precíziós gazdálkodás termelési függvényei / is-is /
* / LA / GTK /ISZAM3 / Informatika / Kombinatorikai ismeretek támogatása e-learning szolgáltatásokkal / is-is /
* / ME / GTK /ISZAM3 / Informatika / Környezetvédemi beruházási alternatívák értékelése / is-is /
-----------------------------------------------------------------------------------
*HQCHDD /VM /GTK /GAM / TLM / Postai szolgáltatások stratégiai fejlesztésének lehetőségei / is - is / 2010.02.28
*FO1F52 / ÜVM / GTK / GM / A vállalati "good-will" érték, és az információ torzulás összefüggései. / szakdolgozat és tavalyi tdk korrekció / 2009.09.30
*CLPYXX/KI/GTK/GAM/ÜM/Közbeszerzési anomáliák (Közbeszerzési anomáliák kivédése a közoktatásban, elhárításuk módszertana szakértői rendszerrel)/szakdolgozat/ 2009.10.01.
*NOGIXU/LÉ/GTK/ELM/...../Szakdolgozat/2009.09.30(hosszabbítható okt.30-ig)
*HHJG7L/SZZS/GTK/ELM/.../Szakdolgozat/2009.09.30
*I2NYXX/GTK/GVAM/BSC/Szakdolgozat/Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelye bírálati rendszerének vizsgálata/2009.10.29.
*AQEWTR /TG /GTK /ISZAM /Informatika /EKOP pályázatok kezelését támogató elektronikus rendszer kialakításának alternatívái különös tekintettel pl. a hiánypótlási határozatok meghozatalára
------------------------------------------------------------------------------------
*H8BARD / SA / GTK / Vezetés és szervezés MSc / Emberi erőforrás menedzsment és szervezetfejlesztés szakirány / Adattárház-alapú vezetői információs rendszer a Szent István Egyetem program-akkreditációja kapcsán, különös tekintettel az Informatikus és szakigazgatási agrármérnök BSc szakra / is-is? / 2011.12
*B8SBZ5 / KL / GTK / Vezetés és szervezés MSc / Emberi erőforrás menedzsment és szervezetfejlesztés szakirány / Vállalatvezetési tanácsadás mérleg- és eredmény-kimutatás adatok alapján hasonlóságelemzéssel / is-is? / 2011.12.

-----------------------------------------------------------------------------------
Végleges rezümék és dolgozatok: [http://miau.gau.hu/myx-free/files/studies ITT]

Korrektúra-folyamatok dokumentumai: [http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/iszam_vegzos/?C=M;O=D ITT]
[[Kategória:Szakdolgozat-konzultációk]]

TUR TK TEMA7 NŐTINCS

2011-06-30T19:42:51Z

Kolaci86:

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/virag/Tema_7_vegleges.xlsx XLS]
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
A rétsági kistérség Nőtincs településének SWOT analízise a működő kereskedelmi egységek számának alapján, hasonlóságelemzéssel 2004-2008

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

Az adatbázis legyűjtését követően egy excel táblázatban rendszereztem a rétsági kistérség településeit az évszámok tekintetében (2004-2008). A vizsgálatomban az egyes kistérségek kereskedelmi egységeinek változását elemeztem azok jellege szerint.

'''''Nőtincs esetében a kimutatás azt mutatja, hogy:'''''

'''Bárok, borozóknál:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,4 db bár illetve borozó működik. Nőtincsen 1db bár vagy borozó működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,12 db bár illetve borozó működik. Nőtincsen 0db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,04 db bár illetve borozó működik. Nőtincsen 0db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2 db bár illetve borozó működik. Nőtincsen 0db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 1,8 db bár illetve borozó működik. Nőtincsen 0db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A Nőtincsi bárok és borozók az 5év tükrében a veszélyekhez sorolódik, mert mind az 5 évben gyengeséget mutatott.

'''Élelmiszer jellegű üzletek és szaküzleteknél:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,56 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Nőtincsen 3 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,48 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Nőtincsen 2 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,32 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Nőtincsen 2 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,04 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Nőtincsen 1 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,92 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Nőtincsen 2 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A Nőtincsi élelmiszer jellegű üzletek és szaküzletek az 5év tükrében a veszélyekhez sorolódik, mert mind az 5 évben gyengeséget mutatott.

'''Éttermek, cukrászdák esetében:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 10,48 db étterem illetve cukrászda működik. Nőtincsen 1 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 10,56 db étterem illetve cukrászda működik. Nőtincsen 1 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 10,04 db étterem illetve cukrászda működik. Nőtincsen 1 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 9,52 db étterem illetve cukrászda működik. Nőtincsen 1 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 9,56 db étterem illetve cukrászda működik. Nőtincsen 1 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A Nőtincsi éttermek, cukrászdák az 5év tükrében a veszélyekhez sorolódik, mert mind az 5 évben gyengeséget mutatott.

'''Kiskereskedelmi hálózatok esetében:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db kiskereskedelmi egység működik. Nőtincsen 2 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,36 db kiskereskedelmi egység működik. Nőtincsen 4 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,4 db kiskereskedelmi egység működik. Nőtincsen 4 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,44 db kiskereskedelmi egység működik. Nőtincsen 5 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,44 db kiskereskedelmi egység működik. Nőtincsen 6 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A Nőtincsi kiskereskedelmi hálózatok az 5év tükrében a lehetőségekhez sorolódik, mert mind az 5 évben erősségnek mutatkozott.

'''Ruházati szaküzletek tekintetében:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,8 db ruházati szaküzlet működik. Nőtincsen 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,84 db ruházati szaküzlet működik. Nőtincsen 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,72 db ruházati szaküzlet működik. Nőtincsen 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,76 db ruházati szaküzlet működik. Nőtincsen 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,76 db ruházati szaküzlet működik. Nőtincsen 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A Nőtincsi ruházati szaküzletek az 5év tükrében a veszélyekhez sorolódik, mert mind az 5 évben gyengeséget mutatott.

'''Vendéglátóhelyek alakulásának tekintetében:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,24 db vendéglátóhely működik. Nőtincsen 4 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,04 db vendéglátóhely működik. Nőtincsen 5 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,12 db vendéglátóhely működik. Nőtincsen 5 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5 db vendéglátóhely működik. Nőtincsen 6 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,12 db vendéglátóhely működik. Nőtincsen 7 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A Nőtincsi vendéglátóhelyek 2004-2006 a veszélyekhez sorolódott, 2007-től viszont a lehetőséghez került a folyamatos erősödés miatt.

'''Zöldség-, gyümölcsszaküzletek tekintetében:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Nőtincsen 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Nőtincsen 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Nőtincsen 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,44 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Nőtincsen 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,44 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Nőtincsen 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A Nőtincsi zöldség-, gyümölcsszaküzletek az 5év tükrében a veszélyekhez sorolódik, mert mind az 5 évben gyengeséget mutatott.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Azért ezt az adatbázist választottunk, mert ehhez állt rendelkezésünkre adat a www.teir.vati.hu -ról. A vizsgálatunk hasonlóságelemzésen alapul ezért attribútumként a rétsági kistérség települései szerepelnek évszámok szerint az objektumok pedig a kereskedelmi típusok száma az egyes településeken.
Összes adatszám = 8 mutató (+1 mutató állandó népesség) * 5 év * 25 település = 1125 rekord.

=Objektumok (sorok)=

*Alsópetény
*Bánk
*Berkenye
*Borsosberény
*Diósjenő
*Felsőpetény
*Horpács
*Keszeg
*Kétbodony
*Kisecset
*Legénd
*Nagyoroszi
*Nézsa
*Nógrád
*Nógrádsáp
*Nőtincs
*Ősagárd
*Pusztaberki
*Rétság
*Romhány
*Szátok
*Szendehely
*Szente
*Tereske
*Tolmács

=Attribútumok (X, Y oszlopok)=

'''A vizsgálat során a 2004-2008-ig lévő adatokat elemeztük.'''
*'''Bárok, borozók száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Éttermek, cukrászdák száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül)(db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Ruházati szaküzletek száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Vendéglátóhelyek száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.

=A feladat által érintett célcsoportok=
A SWOT - elemzés eredményét az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani:

* a Magyar Turizmus Zrt. ill.
* Országos Idegenforgalmi Bizottság,
* MATUR,
* ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,
* Tourinform,
* HSMAI Magyarország,
* Magyar Szálloda Szövetség,
* Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége,
* a kistérségek települései,és az önkormányzataik,
* utazási irodák,
* KSH,
* turisták,
* Nemzetgazdasági Minisztérium,
* RIB,
* a megyei és
* régiós stratégiai döntés-előkészítők,
* a kapcsolódó kormányzati szereplők,
* a turizmussal foglalkozó tanácsadók és
* kutatók is hasznosíthatják, pl. komplex marketing elemzések megalapozása céljából: hiszen megállapítható, hogy az adott településnek milyen turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük.
* a helyi közösség turisztikai felelőse
* az adott kistérség önkormányzata

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek. Amennyiben javaslatként pl. egy borozó létesítése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el (kizárólag a már működő borozókat alapul véve):

* 12 hónapos nyitva tartással (365 nap)
* napi 50000 Ft árbevételt feltételezve
* 20%-os átlagos haszonkulccsal számolva

ez évi 3650000 Ft eredményt hozhat.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
SWOT elemzésünk lépései:
*téma kiválasztás (rétsági kistérségek)
*adatgyűjtés a www.teir.vati.hu-ról
*adatbázis szerkesztése az excelben: azért készítettük ezt az adatbázist, mert ez lesz az elemzésünk alapja.
*darabnézetes kimutatás készítése, hogy meggyőződjünk arról, hogy minden objektumhoz és attribútumhoz csak egy érték tartozik.
*standardizálást végeztünk annak céljából, hogy adataink összehasonlíthatóak legyenek (egy főre jutó vendégéjszakák száma).
*rangsorolás
*Y standard
*Y0 elemzés elkészítése

Az adatokat legyűjtöttük a TEIR-ről. A feladat a kereskedelmi mutatók vizsgálata volt a rétsági kistérség településein 5 évre (2004-2008) és 8 mutatóra vonatkozóan, ebből építettük fel a metaadatbázisunkat. Az állandó népesség számát is le kellett gyűjtenünk, hogy egy főre tudjuk nézni az adatokat, mivel a méreteltérésekből adódóan torzult volna az elemzés. Kiosztottuk a csapattagok között, hogy ki melyik mutatóra végzi el a 8 db Y-STD és Y0 elemzést. 2004-2008 között 125 objektumunk, és 8 attribútumunk volt, lépcsők száma szintén 125, az X-attribútomoké (oszlopoké) pedig 9. Ezután a csapatvezető elkészítette az YO-elemzést. Következő lépés az eredmények értelmezése volt, és az ideális szócikk elkészítése.

SWOT-analízis (magyar neve: GYELV-elemzés): SWOT-analízissel felépíthetjük egy piac,iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy mely feladatok a legfontosabbak stratégiai szempontból. Leggyakrabban az üzleti terv részét képezi.

SWOT-analízis: angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze:
*1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni
*2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező
*3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni
*4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
==Erősségek, gyengeségek==

'''Nőtincs és a bárok, borozók:'''
*2004:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2004. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2005:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2005. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2006. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2007. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2008. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

'''Nőtincs és az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak:'''
*2004:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2004. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2005:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2005. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2006. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2007. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2008. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

'''Nőtincs és Éttermek, cukrászdák:'''
*2004:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2004. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2005:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2005. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2006. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2007. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2008. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Nőtincs és a Kiskereskedelmi hálózati egységek:'''
*2004:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2004. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2005:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2005. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2006. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2007. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2008. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Nőtincs és a Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek:'''
*2004:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2004. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2005:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2005. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2006. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2007. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2008. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

'''Nőtincs és a Ruházati szaküzletek:'''
*2004:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2004. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2005:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2005. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2006. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2007. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2008. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

'''Nőtincs és a Vendéglátóhelyek:'''
*2004:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2004. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2005:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2005. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2006. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2007. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2008. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Nőtincs és a Zöldség-, gyümölcsszaküzletek:'''
*2004:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2004. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2005:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2005. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2006. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2007. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2008. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

==Lehetőségek és veszélyek 2004-2008==

'''Nőtincs és a bárok, borozók:'''

A bárok, borozók száma mutató tekintetében a '''veszély''' nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Nőtincs és az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak:'''

Az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében a '''veszély''' nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Nőtincs és éttermek, cukrászdák:'''

A Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Nőtincs és a kiskereskedelmi hálózati egységek:'''

A kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében a '''veszély''' kisebb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Nőtincs és a könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek:'''

A könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutatóban rejlő '''lehetőség''' kihasználásra kerül.

'''Nőtincs és a ruházati szaküzletek:'''

A Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Nőtincs és a vendéglátóhelyek:'''

A vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Nőtincs és a zöldség-, gyümölcsszaküzletek:'''

A Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

=Következtetések, javaslatok=

*A bárok, borozók tekintetében a veszélyek kiküszöbölésére kell nagyobb figyelmet fordítania.
*A településnek az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak tekintetében a veszélyek kiküszöbölésére kell nagyobb figyelmet fordítania.
*A településnek az éttermeket, cukrászdákat nézve a lehetőségeket kitűnően kihasználták
*A kiskereskedelmi hálózati egységeknek a veszélyek kiküszöbölésére kell nagyobb figyelmet fordítania.
*A vizsgált térség a könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek esetében a lehetőségeit megfelelően kihasználta, érdemes ennek további fenntartása.
*A ruházati szaküzleteit illetően a lehetőségeket megfelelően használták ki.
*A vizsgált település vendéglátóhelyeit nézve a lehetőségeket kitűnően kihasználta.
*A zöldség-, gyümölcsszaküzleteinek tekintetében a lehetőségeket megfelelően kihasználták, érdemes ennek folytatása.

[[Kategória:Innovatív_turisztikai_elemzések]]

Tur 1 csk bank

2011-06-26T18:48:04Z

Kolaci86:

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/virag/Tema_1_vegleges.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Bánk SWOT analízise külföldi vendégek száma alapján a különböző típusú szálláshelyeken

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=
Ha manuális kivitelezésben SWOT analízist szeretnénk készíteni, akkor a település kiválasztása után adatok gyűjtésére van szükség. Az adatokat legkönnyebben a KSH honlapján találhatjuk meg, ahol több statisztikai táblázat, diagram, elemzés áll rendelkezésünkre. Ezekből a táblázatokból össze tudjuk gyűjteni az adott település adatait és azokat az értékeket is, amik az adott kistérséghez tartoznak. Az adott kistérség adataira azért van szükség, mert ehhez hasonlítjuk az általunk kiválasztott település értékeit. A kistérség adataiból átlagot számolunk és ehhez viszonyítjuk a kiválasztott település turizmusának alakulását. Attól függ, hogy erősségről vagy gyengeségről beszélünk, hogy a saját területünk értékei az átlaghoz képest hol helyezkednek el. Ha az átlagnál nagyobb az érték, akkor erősségről, ha kevesebb, akkor pedig gyengeségről beszélünk.

'''''Bánk esetében a kimutatás azt mutatja, hogy:'''''

'''Falusi szálláshelyeknél:'''

* A 2005-ös adat szerint az egész térségbe egy falusi szálláshelyre átlagosan 7 külföldi vendég látogatott el. Bánk esetében ez az érték 19 fő volt. Ebben az esetben akkor erősségről beszélünk.
* 2006-ban az átlag ugyanúgy 7 fő volt. A település értéke viszont 27 külföldi vendégre emelkedett. Szóval a térség tovább erősödött.
* A 2007-es évben a térség átlaga 5 külföldi vendég volt, viszont a bánki érték is 5 főt mutat, így ebben az évben pont annyi vendég volt, amennyi szükséges, így se nem erősségről, se nem gyengeségről nem beszélhetünk.
* 2008-ban a bánki érték 14 fő volt, míg az egész térség átlaga ebben a szálláshely típusban 4 főre csökkent. Továbbra is erősségről beszélhetünk a település esetében.
* 2009-ben az átlag 5 külföldi vendégre emelkedett a bánki látogatókkal egyetemben, akiknek a száma ebben az évben 21 volt. Továbbra is erősség van.
* A lehetőségeket és veszélyeket nézve a falusi szálláshelyek átlagos látogatottsága 139,8 külföldi fő volt, míg a bánki falusi szálláshelyek látogatottságának értéke 17,2 fő volt. Így veszély áll fenn a településen.

'''Kempingeknél:'''

* A 2005-ös adat szerint a kempingeket átlagosan 1 külföldi vendég vett igénybe. Bánk esetében ez az érték 0 volt, itt tehát gyengeség áll fenn.
* 2006-ban az átlag lecsökkent 0 főre, és a település esetében maradt ugyanaz az érték. Itt stabil a helyzet, nincs se gyengeség, se erősség.
* 2007-ben a település értéke 0 külföldi vendég maradt, míg a térség átlagos látogatottsága a kempingekben újra 1 főre emelkedett. Itt gyengeség
* 2008-ra a bánki érték nem emelkedett, de a térség átlaga újra lecsökkent 0 külföldi vendégre. Újra nincs se gyengeség, se erősség.
* 2009-ben megint csak az átlagos látogatottsága nőtt a térségnek 1 külföldi látogatóra, ebben a szállásadásfajtában, vagyis gyengeség áll fenn.
* A lehetőségeket és veszélyeket nézve a kempingek átlagos látogatottsága 16,2 külföldi fő volt, míg a bánki kempingek látogatottságának értéke 0 fő volt. Így veszély áll fenn a településen.

'''Kereskedelmi szálláshelyeknél:'''

* A 2005-ös évben a térségben kereskedelmi szálláshelyre átlagosan 42 külfödi vendég látogatott el. A bánki település esetében ez az érték 773 fő volt, vagyis itt erősségről beszélhetünk.
* 2006-ban az átlagos érték 43 külföldi látogatóra nőtt, a bánki település értéke pedig 704 főre csökkent, de még így is jóval meghaladja az átlagot. Így megmaradt az erősség.
* 2007-es évben az átlag lecsökkent 35 főre, míg Bánk esetében a külföldi vendégek száma megmaradt 704 fő. A településen továbbra is erősség áll fenn.
* 2008-ban az átlagos látogatottság 68 külföldi látogatóra emelkedett. Ehhez viszonyítva Bánk megint túlteljesített, hiszen az érték ebben az évben 869 fő volt. Az erősség megmaradt.
* 2009-ben az átlag 53 főre csökkent, a település külföldi vendégeinek száma pedig 890 fő volt. A település ebben az évben erősséget produkált.
* A lehetőségeket és veszélyeket nézve a kereskedelmi szálláshelyek átlagos látogatottsága 1204,8 külföldi fő volt, míg a bánki kereskedelmi szálláshelyek látogatottságának értéke 788 fő volt. Így veszély áll fenn a településen.

'''Magánszálláshelyeknél:'''

* 2005-ben a térség magánszálláshelyein átlagosan 7 külföldi vendég volt. Bánknál ezekben a szállástípusokban lévő vendégek száma 19 fő volt. Ennél a szállástípusnál ebben az évben erősségről beszélünk.
* 2006-ban átlagosan 7 külföldi vendég látogatott el az adott szálláshelytípusra. Bánkra ebben az évben 27 fő érkezett. Vagyis erősség áll fenn.
* 2007-ben mind az átlagos látogatottság, mind pedig a bánki külföldi vendégek száma 5 fő volt. Itt nem áll fenn sem gyengeség sem erősség.
* 2008-ban az átlagos látogatottság tovább csökkent 4 főre, míg Bánk esetében ez a szám 14 fő volt, vagyis újfent erősségről beszélhetünk.
* 2009-es évben a szálláshelytípus átlagos látogatottsága vissza nőtt 5 külföldi vendégre, a bánki érték pedig 21 főre alakult. Ebben az évben erősség áll fenn.
* A lehetőségeket és veszélyeket nézve a magánszálláshelyek átlagos látogatottsága 139,8 külföldi fő volt, míg a bánki magánszálláshelyek látogatottságának értéke 17,2 fő volt. Így veszély áll fenn a településen.

'''Nyaralóházaknál:'''

* 2005-ben a térség nyaralóházaiban megszálló külföldi vendégek száma átlagosan 1 fő körül alakult.
* Ez az érték 2006-ban maradt hasonló, míg
* 2007-ben ez az érték lecsökkent 0 külföldi látogatóra.
* 2008-ban az átlag 12 főre emelkedett, majd
* 2009-re 8 külföldi vendégre csökkent le. A bánki értékek 2008-ig végig 0-t mutattak, vagyis végig gyengeségről beszélhetünk, de 2009-re ez a szám 15 főre emelkedett, vagyis az utolsó évben már erősség állt fenn.
* A lehetőségeket és veszélyeket nézve a nyaralóház átlagos látogatottsága 107 külföldi fő volt, míg a bánki nyaralóházak látogatottságának értéke 3 fő volt. Így veszély áll fenn a településen.

'''Panzióknál:'''

* 2005-ös évben a térség panzióit meglátogató külföldi vendégek száma átlagosan 16 fő körül alakult. A mi településünk esetében ez az érték 160 fő volt, vagyis erősségről van szó ebben az évben.
* 2006-ban mind az átlagos látogatottság, mind a bánki látogatottság csökkent. Az átlagos külföldi vendégek száma 12 fő volt, a bánki látogatók száma pedig 95 fő. Így az erősség megmaradt.
* 2007-es évben az átlagos látogatottság tovább csökkent a térségben 9 külföldi vendégre, míg Bánkon 45 vendég volt. A település továbbra is erősséget produkált.
* 2008-ban az átlagos látogatottság 24 külföldi vendég volt. Bánkra pedig 91 fő látogatott el. Vagyis megint az átlagon felül teljesített a település, szóval erősség volt ebben az évben.
* 2009-ben 59 külföldi vendég volt Bánkon. Az egész térség átlaga pedig 12 fő volt. Megmaradt az erősség erre az évre.
* A lehetőségeket és veszélyeket nézve a panziók átlagos látogatottsága 359 külföldi fő volt, míg a bánki panziók látogatottságának értéke 90 fő volt. Így veszély áll fenn a településen.

'''Szállodáknál:'''

* 2005-ben a térség szállodáiban átlagosan 25 külföldi vendég tartózkodott. A bánki szállodákban ez az érték 613 fő volt, így a szállodáknál erősséget észlelhetünk.
* 2006-ban az átlagos látogatottság 30 főre nőtt. A mi településünknél ez az érték továbbra is az átlag fölött maradt 747 külföldi vendég volt. Megmaradt az erősség.
* 2007-ben a külföldi vendégek száma Bánkon 659 főre csökkent. Az egész térség átlaga pedig 26 fő volt. Tehát az erőssége megmaradt a településnek.
* 2008-ban Bánk külföldi látogatóinak száma 778 főre emelkedett, míg a térség átlagos látogatottsága 31 főre nőtt. A település erősséget produkált.
* A 2009-es évben a térség szállodáinak külföldi látogatóinak száma átlagosan 33 fő volt. Bánkra ebben az évben 816 külföldi vendég látogatott el. Utolsó évben is megmaradt a település erősnek.
*A lehetőségeket és veszélyeket nézve a szállodák átlagos látogatottsága 722,6 külföldi vendég volt. A bánki szállodák látogatottságának értéke ugyanennyi volt, vagyis se nem veszélyről, se nem lehetőségről nem beszélhetünk.

A manuális kivitelezésű SWOT analízis gyengesége, hogy a mutatókat önmagukban vizsgálja, nem egymáshoz viszonyítva.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az adatgyűjtés során nem ütköztünk nehézségekbe, minden információ elsőre és könnyen elérhető volt.

A rétsági kistérségben 25 település található és ezek 12 db mutató alapján lettek elemezve 5 év tekintetében, tehát az adatbázis mérete 25*12*5 = 1500 rekord. Viszont az elemzéshez csak 7 mutató került felhasználásra, mivel a külföldi vendégek száma a fizető vendéglátásban, gyógyszállodákban, turistaszállásokon és ifjúsági szállókban minden évben, minden településen 0 értéket vett fel, így nem befolyásolják az elemzés eredményét.

=Objektumok (sorok)=
* Alsópetény
* Bánk
* Berkenye
* Borsosberény
* Diósjenő
* Felsőpetény
* Horpács
* Keszeg
* Kétbodony
* Kisecset
* Legénd
* Nagyoroszi
* Nézsa
* Nógrád
* Nógrádsáp
* Nőtincs
* Ősagárd
* Pusztaberki
* Rétság
* Romhány
* Szátok
* Szendehely
* Szente
* Tereske
* Tolmács

=Attribútumok (X, Y oszlopok)=

* Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Külföldi vendégek száma a kempingekben (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken(1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Külföldi vendégek száma a magánszálláshelyeken (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Külföldi vendégek száma a panziókban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Külföldi vendégek száma az szállodákban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
A SWOT- elemzés 2005-2009-es időintervallumot vizsgál.

=A feladat által érintett célcsoportok=
A SWOT - elemzés eredményét az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani:

* a Magyar Turizmus Zrt. ill.
* Országos Idegenforgalmi Bizottság,
* MATUR,
* ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,
* Tourinform,
* HSMAI Magyarország,
* Magyar Szálloda Szövetség,
* Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége,
* a kistérségek települései,és az önkormányzataik,
* utazási irodák,
* KSH,
* turisták,
* Nemzetgazdasági Minisztérium,
* RIB,
* a megyei és
* régiós stratégiai döntés-előkészítők,
* a kapcsolódó kormányzati szereplők,
* a turizmussal foglalkozó tanácsadók és
* kutatók is hasznosíthatják, pl. komplex marketing elemzések megalapozása céljából: hiszen megállapítható, hogy az adott településnek milyen turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük.
* a helyi közösség turisztikai felelőse
* az adott kistérség önkormányzata

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek. Amennyiben javaslatként pl. a nyaralóházak létesítése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el (kizárólag a már működő nyaralóházakat alapul véve):

* 10 darab szoba, amely 40 darab férőhelyet biztosít
* 6 hónapos nyitva tartással (májustól októberig, 184 nap)
* fejenként 3250 Ft egy éjszaka
* minden napra 50%-os telítettséggel számolván

a nyaralóház éves bevétele 11.960.000 Ft lenne.

A fejlesztés kérdésénél felmerülő probléma, hogy a gyengeségekkel rendelkező, de fejlődőképes, vagy az eleve erősebbnek mutatkozó és több fejlesztési lehetőséget kínáló nyaralóházak kapjanak támogatást. A lojalitás elvét képviselve a gyengébb teljesítményt mutató nyaralóházak fejlesztésére eshet a választás, mellyel elérhető, hogy több, de azonos szinten működő nyaralóház működhet. A hatékonyság elvét képviselvén a már erősebbnek mutatkozó nyaralóházak fejlesztése történhet meg, mely során a szolgáltatások palettája, a környezet stb. tovább bővíthető, így a sikeresség is tovább növelhető.

Forrás: http://www.szallas.net/bank.html

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat végrehajtása során az alábbi lépéseket követtem:

* Adatlegyűjtés
* Adatbázis létrehozása (sorszám,kistérség,település, attribútum, érték, mértékegység, évszám, forrás, dátum)
* Kimutatások létrehozása
* Standardizálás
* Y0-elemzés
* További elemzés
* Eredmény adatbázis létrehozása
* Eredmény- vizualizáció létrehozása
** Gyengeségek, Erősségek illetve Veszélyek és Lehetőségek kiértékelése HA függvénnyel
** Diagramok létrehozása
* Szócikk létrehozása

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
== Erősségek és gyengeségek 2005-2009 ==

'''Bánk és a falusi szállásadás'''
* 2005: A vizsgált Bánk település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Bánk település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Bánk település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Bánk település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Bánk település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Bánk és a kempingek'''
* 2005: A vizsgált Bánk település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Bánk település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Bánk település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Bánk település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Bánk település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

'''Bánk és a kereskedelmi szálláshelyek'''
* 2005: A vizsgált Bánk település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Bánk település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Bánk település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Bánk település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Bánk település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Bánk és a magánszálláshelyek'''
* 2005: A vizsgált Bánk település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Bánk település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Bánk település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Bánk település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Bánk település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Bánk és a nyaralóházak'''
* 2005: A vizsgált Bánk település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Bánk település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Bánk település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Bánk település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Bánk település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

'''Bánk és a panziók'''
* 2005: A vizsgált Bánk település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Bánk település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Bánk település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Bánk település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Bánk település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

'''Bánk és a szállodák'''
* 2005: A vizsgált Bánk település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Bánk település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Bánk település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Bánk település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Bánk település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

== Lehetőségek és veszélyek 2005-2009 ==
'''Bánk és a falusi szálláshelyek:'''
A Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében a veszély kisebb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Bánk és a kempingek:'''
A Külföldi vendégek száma a kempingekben mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

'''Bánk és a kereskedelmi szálláshelyek:'''
A Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Bánk és a magánszálláshelyek:'''
A Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében a veszély kisebb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

''' Bánk és a nyaralóházak:'''
A Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Bánk és a panziók:'''
A Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Bánk és szállodák:'''
A Külföldi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉSEK)=

Bánk a falusi szálláshelyein mind az öt évben [2005-2009] csak erősséget mutatott, de összességében veszélynek van kitéve, szóval ezeknek a javítása javasolt.
A kempingeket nézve az 5 évből csak egy évben jelent meg erősség, mégpedig 2007-ben. A többi évben gyengeséget láthatunk. Összességében nézve viszont a település kihasználja az összes lehetőségét.
A kereskedelmi szálláshelyek esetében is az összes évben erősséget láthatunk, és emellett ilyen területen is kihasználta az összes adódó lehetőségét.
Magánszállásadásban is hasonlóan teljesített az 5 év alatt, viszont összességében inkább veszélynek volt kitéve ezen a területen.
A nyaralóházakban viszont csak gyengeséget mutatott 2005- 2009 között, viszont az összes lehetőségét kihasználta ezekben az években.
Panziók kihasználtsága esetében csak 2005-ben mutatott erősséget. A többi évben gyengeségről lehet beszámolni. Összességében ha a panziókat a látogatók száma és a 2005- 2009- es időszak alapján nézzük, akkor ez veszélynek számít. A településnek ezen a területen kell a legjobban vigyáznia, és fejlődnie a többi szálláshellyel kapcsolatban.
Szállodák esetében Bánk megint csak kihasználta az összes lehetőségét, ezenkívül végig erősséget láthatunk az 5 évben.

Összességében azt mondhatjuk el, hogy a település kihasználja a lehetőségeit (3 mutató), de vannak még területek, amikben fejlődnie kell(4 mutató).

[[Kategória:Innovatív_turisztikai_elemzések]]

Tur 2 BP Romhany

2011-06-21T17:46:36Z

Kolaci86:

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/virag/tema_2_vegleges.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Vendégek száma a különböző típusú szálláshelyeken Romhányban SWOT-analízissel elemezve

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=
A feladatot a KSH adatai alapján kezdtem volna el csinálni. A meglévő adatok alapján próbáltam volna meghatározni a hely gyengeségeit és erősségeit, majd a környezetét megvizsgálva a lehetőségeit és a veszélyeit. Ezek alapján az adatokat az országos átlaghoz mértem volna, és így határoztam volna meg a sorrendet. A meghatározott átlagot az országban megszálló vendégek számából következtettem, elosztva azt a települések számával.

A táblázat
{|style="border-style: double;"
|-
| Megnevezés
| '''Vendégek száma a kempingekben'''
| '''Vendégek száma a magánszállásadásban'''
| '''Vendégek száma a nyaralóházakban'''
| '''Vendégek száma a panziókban'''
| '''Vendégek száma a szállodákban'''
| '''Vendégek száma a turistaszállásokon'''
| '''Vendégek száma az ifjúsági szállókban'''
| '''Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken'''
|-
| '''Magyarország'''
| 405433
| 961787
| 304585
| 801394
| 5178780
| 241104
| 219316
| 7150612
|-
| '''Településátlag'''
| 129
| 306
| 97
| 255
| 1647
| 77
| 70
| 2274
|-
| '''Romhány 2004'''
| 0
| 4
| 0
| 0
| 0
| 0
| 0
| 0
|-
| '''SWOT eredmény'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
|-
| '''Romhány 2005'''
| 0
| 72
| 0
| 45
| 0
| 0
| 0
| 45
|-
| '''SWOT eredmény'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
|-
| '''Romhány 2006'''
| 0
| 44
| 0
| 200
| 0
| 0
| 0
| 200
|-
| '''SWOT eredmény'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
|-
| '''Romhány 2007'''
| 0
| 69
| 0
| 188
| 0
| 0
| 0
| 188
|-
| '''SWOT eredmény'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
|-
| '''Romhány 2008'''
| 0
| 107
| 0
| 235
| 0
| 0
| 0
| 235
|-
| '''SWOT eredmény'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
|-
| '''Romhány 2009'''
| 0
| 114
| 0
| 131
| 0
| 0
| 0
| 131
|-
| '''SWOT eredmény'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
|}

Ehhez adatokat az Interneten kerestem volna, esetleg felkerestem volna a helyet, hogy alátámasszam a döntésemet. Megnéztem volna még, hogy létezik-e már hasonló témájú elemzés és segítségként használtam volna. Viszont az előző elemzésem nem lett volna olyan pontos, ugyanis nem adott volna pontos képet a település turisztikai helyzetéről.

A település egy jobb turisztikai marketinggel valószínűleg előkelőbb helyet foglalhatna el az elemzett kistérségben.

A fenti táblázatból látszik, hogy Romhány az alábbi mutatók alapján bír lehetőséggel:
*-------

A fenti táblázatból látszik, hogy Romhány az alábbi mutatók alapján bír veszélyekkel:
* Vendégek száma a panziókban
* Vendégek száma a kempingekben
* Vendégek száma a magánszállásadásban
* Vendégek száma a nyaralóházakban
* Vendégek száma a szállodákban
* Vendégek száma a turistaszállásokon
* Vendégek száma az ifjúsági szállókban
* Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Az adatok lekérése során le kellett kérni a 2004-es adatokat is, ugyanis az egyik mutatóban változás történt, így ezzel próbáltuk korrigálni az elemzésünket, majd később rájöttünk, hogy a két mutató ugyanaz. (Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken vs. Vendégek száma az összes kereskedelmi szálláshelyeken)
Az adatbázis mérete: 12*25*6=1800

=Objektumok (sorok)=
* Alsópetény
* Bánk
* Berkenye
* Borsosberény
* Diósjenő
* Felsőpetény
* Horpács
* Keszeg
* Kétbodony
* Kisecset
* Legénd
* Nagyoroszi
* Nézsa
* Nógrád
* Nógrádsáp
* Nőtincs
* Ősagárd
* Pusztaberki
* Rétság
* Romhány
* Szátok
* Szendehely
* Szente
* Tereske
* Tolmács

=Attribútumok (X, Y oszlopok)=
* Vendégek száma a kempingekben (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Vendégek száma a magánszállásadásban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Vendégek száma a nyaralóházakban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Vendégek száma a panziókban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Vendégek száma a szállodákban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Vendégek száma a turistaszállásokon (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Vendégek száma az ifjúsági szállókban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.

A SWOT-elemzés 2004-2009-es időintervallumot vizsgál.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani az elemzésünket:
*Magyar Turizmus Zrt.,
*Országos Idegenforgalmi Bizottság,
*MATUR,
*ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,
*Tourinform,
*HSMAI Magyarország,
*Magyar Szálloda Szövetség,
*Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége.
*a rétsági kistérség települései
*utazási irodák
*KSH
*turisták
*Nemzetgazdasági Minisztérium
*önkormányzatok
*RIB

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
Az elemzés alapján meg tudjuk határozni azt a területet melynek fejlesztésével a legnagyobb anyagi hasznot tudjuk elérni.
Pl: Az elemzés alapján látható, hogy a környéken létesült nyaralóházakban megfelelő mennyiségű vendég foglal szállást, így egy ilyen beruházás anyagilag nem lenne veszteséges az adott településen sem.

Az elemzés várható hasznossága azért jobb, mint a best practice elemzéseké, mivel itt a teljes kistérség adatait összehasonlítva hozzuk meg a döntésünket, míg utóbbi esetében ezeket a következtetéseket az országos adatokból vontuk le. A best practice elemzések az objektumokat nem teljeskörűségre törekedve hasonlítják össze.
A best practice alapján:

Az elemzés nincs alátámasztva konkrét számadatokkal,ezért fent áll a rossz döntéshozás lehetősége.
*túl sok szubjektív tényezőt tartalmaz
*rossz következtetést vonhatunk le
*rossz döntést hozhatunk
*pénzveszteség (idő és emberi erőforrás miatt)
*negatív eredmények
*image rombolás.

A hasonlóságelemzés alapján:

Az elemzésünket egy konkrét adatbázissal támasztottuk alá,amelynek köszönhetően megalapozott döntéseket hozhatunk. A táblázatok és a lefuttatott elemzések konkrét értékeket tartalmaznak, melyek formálják véleményünket. Így kevesebb veszélylehetőség rejlik benne mint a best practice elemzésnél.
*korrekt eredményeket produkál
*objektív tényezőkön alapuló döntéshozatal
*kisebb bizonytalanság, ezáltal biztosabb döntéshozatal-> magasabb profit
*image építés.

A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek. Amennyiben javaslatként pl. a kempingek létesítése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el (kizárólag a már működő kempingeket alapul véve):

*520 sátorhellyel(lakóautó férőhelye is)
*6 hónapos nyitva tartással (májustól októberig, 184 nap)
*sátorhelyenként napi átlag 12 euroval (8 euro a sátorhely, 16 a lakóautó helyének bérlése)
*270 Ft-os árfolyam mellett
*minden napra 50%-os telítettséggel számolván

A kemping éves bevétele 155.001.600 Ft. lenne.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
A feladat végrehajtása során az alábbi lépéseket követtem:
* Adatlegyűjtés
* Adatbázis létrehozása
* Kimutatások létrehozása
* Standardizálás
* Y0-elemzés
* További elemzés
* Eredményadatbázis létrehozása
* Eredménypivot létrehozása
** Gyengeségek, Erősségek illetve Veszélyek és Lehetőségek kiértékelése HA függvénnyel
** Diagramok létrehozása
* Szócikk létrehozása

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
==Erősségek és gyengeségek 2004-2009==
'''Romhány és a magánszállásadás'''
* 2004: A vizsgált Romhány település a 2004. évi Vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Romhány település a 2005. évi Vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Romhány település a 2006. évi Vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Romhány település a 2007. évi Vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Romhány település a 2008. évi Vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Romhány település a 2009. évi Vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
'''Romhány és a nyaralóházak'''
* 2004: A vizsgált Romhány település a 2004. évi Vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

* 2005: A vizsgált Romhány település a 2005. évi Vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

* 2006: A vizsgált Romhány település a 2006. évi Vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

* 2007: A vizsgált Romhány település a 2007. évi Vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

* 2008: A vizsgált Romhány település a 2008. évi Vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

* 2009: A vizsgált Romhány település a 2009. évi Vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Romhány és a panziók'''
* 2004: A vizsgált Romhány település a 2004. évi Vendégek száma a panziókban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

* 2005: A vizsgált Romhány település a 2005. évi Vendégek száma a panziókban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

* 2006: A vizsgált Romhány település a 2006. évi Vendégek száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

* 2007: A vizsgált Romhány település a 2007. évi Vendégek száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

* 2008: A vizsgált Romhány település a 2008. évi Vendégek száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

* 2009: A vizsgált Romhány település a 2009. évi Vendégek száma a panziókban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Romhány és a szállodák'''
* 2004: A vizsgált Romhány település a 2004. évi Vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

* 2005: A vizsgált Romhány település a 2005. évi Vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

* 2006: A vizsgált Romhány település a 2006. évi Vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

* 2007: A vizsgált Romhány település a 2007. évi Vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

* 2008: A vizsgált Romhány település a 2008. évi Vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

* 2009: A vizsgált Romhány település a 2009. évi Vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Romhány és a turistaszállások'''
* 2004: A vizsgált Romhány település a 2004. évi Vendégek száma a turistaszállásokon mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

* 2005: A vizsgált Romhány település a 2005. évi Vendégek száma a turistaszállásokon mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

* 2006: A vizsgált Romhány település a 2006. évi Vendégek száma a turistaszállásokon mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

* 2007: A vizsgált Romhány település a 2007. évi Vendégek száma a turistaszállásokon mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

* 2008: A vizsgált Romhány település a 2008. évi Vendégek száma a turistaszállásokon mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

* 2009: A vizsgált Romhány település a 2009. évi Vendégek száma a turistaszállásokon mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Romhány és a kereskedelmi szálláshelyek'''
* 2004: A vizsgált Romhány település a 2004. évi Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

* 2005: A vizsgált Romhány település a 2005. évi Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

* 2006: A vizsgált Romhány település a 2006. évi Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

* 2007: A vizsgált Romhány település a 2007. évi Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

* 2008: A vizsgált Romhány település a 2008. évi Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

* 2009: A vizsgált Romhány település a 2009. évi Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

==Lehetőségek és veszélyek 2004-2009==
'''Romhány és a kempingek''': A Vendégek száma a kempingekben mutatóban rejlő lehetőség kihasználásra kerül.

'''Romhány és a magánszállásadás''': A Vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Romhány és a nyaralóházak''': A Vendégek száma a nyaralóházakban mutatóban rejlő lehetőség kihasználásra kerül.

'''Romhány és a panziók''': A Vendégek száma a panziókban mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Romhány és a szállodák''': A Vendégek száma a szállodákban mutatóban rejlő lehetőség kihasználásra kerül.

'''Romhány és a turistaszállások''': A Vendégek száma a turistaszállásokon mutatóban rejlő lehetőség kihasználásra kerül.

'''Romhány és a kereskedelmi szálláshelyek''': A Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken mutatóban rejlő lehetőség kihasználásra kerül.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉSEK)=
Romhány az elemzés eredményei szerint nagyobb turisztikai fejlesztésekkel sokkal több turistát tudna vonzani.
Leginkább a magánszállásadás tekintetében van hova fejlődnie, ugyanis a környező területeket is megvizsgálva, itt a legnagyobb a lemaradása. Tehát ilyen szálláshelyek létrehozásával a település nagyot fejlődne turizmus terén.
Mivel a környéken nagyon kevés az alacsonyabb árkatgóriájú szállás, ezért egy kis nyitottsággal a terület nagyot fejlődhetne.

[[Kategória:Innovatív_turisztikai_elemzések]]

Tur ssz tema7

2011-06-21T13:12:22Z

Kolaci86:

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/virag/Tema_7_vegleges.xlsx XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
A rétsági kistérség Bánk településének SWOT analízise a működő kereskedelmi egységek számának alapján, hasonlóságelemzéssel 2004-2008

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

Az adatbázis legyűjtését követően egy excel táblázatban rendszereztem a rétsági kistérség településeit az évszámok tekintetében (2004-2008). A vizsgálatomban az egyes kistérségek kereskedelmi egységeinek változását elemeztem azok jellege szerint.

'''''Bánk esetében a kimutatás azt mutatja, hogy:'''''

'''Bárok, borozóknál:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,4 db bár illetve borozó működik. Bánkon 1db bár vagy borozó működött a vizsgált évben. Ez Bánk tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,12 db bár illetve borozó működik. Bánkon 1db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Bánk tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,04 db bár illetve borozó működik. Bánkon 1db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Bánk tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2 db bár illetve borozó működik. Bánkon 1db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Bánk tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 1,8 db bár illetve borozó működik. Bánkon 1db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Bánk tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.

'''Élelmiszer jellegű üzletek és szaküzleteknél:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,56 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Bánkon 4 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Bánk tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,48 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Bánkon 4 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Bánk tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,32 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Bánkon 4 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Bánk tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,04 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Bánkon 4 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Bánk tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,92 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Bánkon 4 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Bánk tekintetében '''erősségnek''' minősül.

'''Éttermek, cukrászdák esetében:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 10,48 db étterem illetve cukrászda működik. Bánkon 12 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Bánk tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 10,56 db étterem illetve cukrászda működik. Bánkon 10 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Bánk tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 10,04 db étterem illetve cukrászda működik. Bánkon 8 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Bánk tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 9,52 db étterem illetve cukrászda működik. Bánkon 6 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Bánk tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 9,56 db étterem illetve cukrászda működik. Bánkon 6 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Bánk tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.

'''Kiskereskedelmi hálózatok esetében:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db kiskereskedelmi egység működik. Bánkon 9 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Bánk tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,36 db kiskereskedelmi egység működik. Bánkon 9 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Bánk tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,4 db kiskereskedelmi egység működik. Bánkon 8 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Bánk tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,44 db kiskereskedelmi egység működik. Bánkon 8 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Bánk tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,44 db kiskereskedelmi egység működik. Bánkon 7 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Bánk tekintetében '''erősségnek''' minősül.

'''Ruházati szaküzletek tekintetében:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,8 db ruházati szaküzlet működik. Bánkon 1 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Bánk tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,84 db ruházati szaküzlet működik. Bánkon 1 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Bánk tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,72 db ruházati szaküzlet működik. Bánkon 1 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Bánk tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,76 db ruházati szaküzlet működik. Bánkon 1 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Bánk tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,76 db ruházati szaküzlet működik. Bánkon 1 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Bánk tekintetében '''erősségnek''' minősül.

'''Vendéglátóhelyek alakulásának tekintetében:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,24 db vendéglátóhely működik. Bánkon 15 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Bánk tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,04 db vendéglátóhely működik. Bánkon 13 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Bánk tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,12 db vendéglátóhely működik. Bánkon 11 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Bánk tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5 db vendéglátóhely működik. Bánkon 8 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Bánk tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,12 db vendéglátóhely működik. Bánkon 8 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Bánk tekintetében '''erősségnek''' minősül.

'''Zöldség-, gyümölcsszaküzletek tekintetében:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Bánkon 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Bánk tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Bánkon 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Bánk tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Bánkon 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Bánk tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,44 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Bánkon 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Bánk tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,44 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Bánkon 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Bánk tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Azért ezt az adatbázist választottunk, mert ehhez állt rendelkezésünkre adat a www.teir.vati.hu -ról. A vizsgálatunk hasonlóságelemzésen alapul ezért attribútumként a rétsági kistérség települései szerepelnek évszámok szerint az objektumok pedig a kereskedelmi típusok száma az egyes településeken.
Összes adatszám = 8 mutató (+1 mutató állandó népesség) * 5 év * 25 település = 1125 rekord.

=Objektumok (sorok)=

*Alsópetény
*Bánk
*Berkenye
*Borsosberény
*Diósjenő
*Felsőpetény
*Horpács
*Keszeg
*Kétbodony
*Kisecset
*Legénd
*Nagyoroszi
*Nézsa
*Nógrád
*Nógrádsáp
*Nőtincs
*Ősagárd
*Pusztaberki
*Rétság
*Romhány
*Szátok
*Szendehely
*Szente
*Tereske
*Tolmács

=Attribútumok (X, Y oszlopok)=

'''A vizsgálat során a 2004-2008-ig lévő adatokat elemeztük.'''
*'''Bárok, borozók száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Éttermek, cukrászdák száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül)(db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Ruházati szaküzletek száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Vendéglátóhelyek száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.

=A feladat által érintett célcsoportok=
A SWOT - elemzés eredményét az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani:

* a Magyar Turizmus Zrt. ill.
* Országos Idegenforgalmi Bizottság,
* MATUR,
* ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,
* Tourinform,
* HSMAI Magyarország,
* Magyar Szálloda Szövetség,
* Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége,
* a kistérségek települései,és az önkormányzataik,
* utazási irodák,
* KSH,
* turisták,
* Nemzetgazdasági Minisztérium,
* RIB,
* a megyei és
* régiós stratégiai döntés-előkészítők,
* a kapcsolódó kormányzati szereplők,
* a turizmussal foglalkozó tanácsadók és
* kutatók is hasznosíthatják, pl. komplex marketing elemzések megalapozása céljából: hiszen megállapítható, hogy az adott településnek milyen turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük.
* a helyi közösség turisztikai felelőse
* az adott kistérség önkormányzata

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek. Amennyiben javaslatként pl. egy borozó létesítése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el (kizárólag a már működő borozókat alapul véve):

* 12 hónapos nyitva tartással (365 nap)
* napi 50000 Ft árbevételt feltételezve
* 20%-os átlagos haszonkulccsal számolva

ez évi 3650000 Ft eredményt hozhat.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
SWOT elemzésünk lépései:
*téma kiválasztás (rétsági kistérségek)
*adatgyűjtés a www.teir.vati.hu-ról
*adatbázis szerkesztése az excelben: azért készítettük ezt az adatbázist, mert ez lesz az elemzésünk alapja.
*darabnézetes kimutatás készítése, hogy meggyőződjünk arról, hogy minden objektumhoz és attribútumhoz csak egy érték tartozik.
*standardizálást végeztünk annak céljából, hogy adataink összehasonlíthatóak legyenek (egy főre jutó vendégéjszakák száma).
*rangsorolás
*Y standard
*Y0 elemzés elkészítése

Az adatokat legyűjtöttük a TEIR-ről. A feladat a kereskedelmi mutatók vizsgálata volt a rétsági kistérség településein 5 évre (2004-2008) és 8 mutatóra vonatkozóan, ebből építettük fel a metaadatbázisunkat. Az állandó népesség számát is le kellett gyűjtenünk, hogy egy főre tudjuk nézni az adatokat, mivel a méreteltérésekből adódóan torzult volna az elemzés. Kiosztottuk a csapattagok között, hogy ki melyik mutatóra végzi el a 8 db Y-STD és Y0 elemzést. 2004-2008 között 125 objektumunk, és 8 attribútumunk volt, lépcsők száma szintén 125, az X-attribútomoké (oszlopoké) pedig 9. Ezután a csapatvezető elkészítette az YO-elemzést. Következő lépés az eredmények értelmezése volt, és az ideális szócikk elkészítése.

SWOT-analízis (magyar neve: GYELV-elemzés): SWOT-analízissel felépíthetjük egy piac,iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy mely feladatok a legfontosabbak stratégiai szempontból. Leggyakrabban az üzleti terv részét képezi.

SWOT-analízis: angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze:
*1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni
*2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező
*3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni
*4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
==Erősségek és gyengeségek==

'''Bánk és a bárok, borozók:'''
*2004:A vizsgált Bánk kistérség a 2004. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2005:A vizsgált Bánk kistérség a 2005. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Bánk kistérség a 2006. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Bánk kistérség a 2007. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Bánk kistérség a 2008. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

'''Bánk és az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak:'''
*2004:A vizsgált Bánk kistérség a 2004. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2005:A vizsgált Bánk kistérség a 2005. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Bánk kistérség a 2006. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Bánk kistérség a 2007. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Bánk kistérség a 2008. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Bánk és az éttermek, cukrászdák:'''
*2004:A vizsgált Bánk kistérség a 2004. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2005:A vizsgált Bánk kistérség a 2005. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Bánk kistérség a 2006. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Bánk kistérség a 2007. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Bánk kistérség a 2008. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Bánk és a kiskereskedelmi hálózati egységek:'''
*2004:A vizsgált Bánk kistérség a 2004. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2005:A vizsgált Bánk kistérség a 2005. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Bánk kistérség a 2006. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Bánk kistérség a 2007. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Bánk kistérség a 2008. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

'''Bánk és a könyv-újság-papíráru szaküzletek:'''
*2004:A vizsgált Bánk kistérség a 2004. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2005:A vizsgált Bánk kistérség a 2005. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Bánk kistérség a 2006. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Bánk kistérség a 2007. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Bánk kistérség a 2008. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Bánk és a ruházati szaküzletek:'''
*2004:A vizsgált Bánk kistérség a 2004. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2005:A vizsgált Bánk kistérség a 2005. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Bánk kistérség a 2006. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Bánk kistérség a 2007. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Bánk kistérség a 2008. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Bánk és a vendéglátóhelyek:'''
*2004:A vizsgált Bánk kistérség a 2004. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2005:A vizsgált Bánk kistérség a 2005. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Bánk kistérség a 2006. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Bánk kistérség a 2007. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Bánk kistérség a 2008. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Bánk és a zöldség-gyümölcsszaküzletek:'''
*2004:A vizsgált Bánk kistérség a 2004. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2005:A vizsgált Bánk kistérség a 2005. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Bánk kistérség a 2006. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Bánk kistérség a 2007. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Bánk kistérség a 2008. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

==Lehetőségek és veszélyek 2004-2008==

'''Bánk és a bárok, borozók:'''
A Bárok, borozók száma mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Bánk és az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak:'''
A Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutatóban rejlő '''lehetőség''' kihasználásra kerül.

'''Bánk és az éttermek, cukrászdák:'''
A Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében a '''veszély''' nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Bánk és a kiskereskedelmi hálózati egységek:'''
A Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében a '''veszély''' nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Bánk és a könyv-újság-papíráru szaküzletek:'''
A Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Bánk és a ruházati szaküzletek:'''
A Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Bánk és a vendéglátóhelyek:'''
A Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében a '''veszély''' nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Bánk és a zöldség-gyümölcsszaküzletek:'''
A Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutatóban rejlő '''lehetőség''' kihasználásra kerül.

=Következtetések, javaslatok=

*Bánk település a bárok, borozók tekintetében a lehetőségeket kitűnően kihasználta.
*A vizsgált térség a élelmiszer jellegű üzletek és áruházak esetében a lehetőségeit megfelelően kihasználta, érdemes ennek további fenntartása.
*Bánknak az éttermek és cukrászdák tekintetében a veszélyek kiküszöbölésére kell nagyobb figyelmet fordítania.
*Bánk településnek a kiskereskedelmi hálózatok tekintetében a veszélyek kiküszöbölésére kellene nagyobb figyelmet fordítani.
*A vizsgált település könyv-újság-papíráru szaküzleteit nézve a lehetőségeit kitűnően kihasználta.
*A vizsgált település ruházati szaküzletei esetén a rendelkezésére álló lehetőségeit kitűnően kihasználta.
*Bánk vendéglátóhelyeit illetően érdemes a veszélyek elkerülése illetve megoldása.
*A zöldség-és gyümölcs szaküzletek megfelelően kihasználtak az érintett településen, ezt a tendenciát továbbra is fent kell tartania.

[[Kategória:Innovatív_turisztikai_elemzések]]

Tur kb tema7

2011-06-21T13:11:51Z

Kolaci86:

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/virag/Tema_7_vegleges.xlsx XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
A rétsági kistérség Berkenye településének SWOT analízise a működő kereskedelmi egységek számának alapján, hasonlóságelemzéssel 2004-2008

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

Az adatbázis legyűjtését követően egy excel táblázatban rendszereztem a rétsági kistérség településeit az évszámok tekintetében (2004-2008). A vizsgálatomban az egyes kistérségek kereskedelmi egységeinek változását elemeztem azok jellege szerint.

'''''Berkenye esetében a kimutatás azt mutatja, hogy:'''''

'''Bárok, borozóknál:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,4 db bár illetve borozó működik. Berkenyén 1db bár vagy borozó működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,12 db bár illetve borozó működik. Berkenyén 1db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,04 db bár illetve borozó működik. Berkenyén 1db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2 db bár illetve borozó működik. Berkenyén 1db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 1,8 db bár illetve borozó működik. Berkenyén 1db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.

'''Élelmiszer jellegű üzletek és szaküzleteknél:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,56 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Berkenyén 2 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,48 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Berkenyén 1 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,32 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Berkenyén 1 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,04 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Berkenyén 1 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,92 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Berkenyén 1 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.

'''Éttermek, cukrászdák esetében:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 10,48 db étterem illetve cukrászda működik. Berkenyén 1 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 10,56 db étterem illetve cukrászda működik. Berkenyén 1 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 10,04 db étterem illetve cukrászda működik. Berkenyén 1 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 9,52 db étterem illetve cukrászda működik. Berkenyén 1 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 9,56 db étterem illetve cukrászda működik. Berkenyén 1 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.

'''Kiskereskedelmi hálózatok esetében:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db kiskereskedelmi egység működik. Berkenyén 2 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,36 db kiskereskedelmi egység működik. Berkenyén 3 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,4 db kiskereskedelmi egység működik. Berkenyén 3 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,44 db kiskereskedelmi egység működik. Berkenyén 2 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,44 db kiskereskedelmi egység működik. Berkenyén 2 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében '''erősségnek''' minősül.

'''Ruházati szaküzletek tekintetében:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,8 db ruházati szaküzlet működik. Berkenyén 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,84 db ruházati szaküzlet működik. Berkenyén 1 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,72 db ruházati szaküzlet működik. Berkenyén 1 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,76 db ruházati szaküzlet működik. Berkenyén 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,76 db ruházati szaküzlet működik. Berkenyén 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.

'''Vendéglátóhelyek alakulásának tekintetében:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,24 db vendéglátóhely működik. Berkenyén 2 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,04 db vendéglátóhely működik. Berkenyén 2 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,12 db vendéglátóhely működik. Berkenyén 3 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5 db vendéglátóhely működik. Berkenyén 3 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,12 db vendéglátóhely működik. Berkenyén 3 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.

'''Zöldség-, gyümölcsszaküzletek tekintetében:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Berkenyén 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Berkenyén 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Berkenyén 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,44 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Berkenyén 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,44 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Berkenyén 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Azért ezt az adatbázist választottunk, mert ehhez állt rendelkezésünkre adat a www.teir.vati.hu -ról. A vizsgálatunk hasonlóságelemzésen alapul ezért attribútumként a rétsági kistérség települései szerepelnek évszámok szerint az objektumok pedig a kereskedelmi típusok száma az egyes településeken.
Összes adatszám = 8 mutató (+1 mutató állandó népesség) * 5 év * 25 település = 1125 rekord.

=Objektumok (sorok)=

*Alsópetény
*Bánk
*Berkenye
*Borsosberény
*Diósjenő
*Felsőpetény
*Horpács
*Keszeg
*Kétbodony
*Kisecset
*Legénd
*Nagyoroszi
*Nézsa
*Nógrád
*Nógrádsáp
*Nőtincs
*Ősagárd
*Pusztaberki
*Rétság
*Romhány
*Szátok
*Szendehely
*Szente
*Tereske
*Tolmács

=Attribútumok (X, Y oszlopok)=

'''A vizsgálat során a 2004-2008-ig lévő adatokat elemeztük.'''
*'''Bárok, borozók száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Éttermek, cukrászdák száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül)(db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Ruházati szaküzletek száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Vendéglátóhelyek száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.

=A feladat által érintett célcsoportok=
A SWOT - elemzés eredményét az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani:

* a Magyar Turizmus Zrt. ill.
* Országos Idegenforgalmi Bizottság,
* MATUR,
* ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,
* Tourinform,
* HSMAI Magyarország,
* Magyar Szálloda Szövetség,
* Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége,
* a kistérségek települései,és az önkormányzataik,
* utazási irodák,
* KSH,
* turisták,
* Nemzetgazdasági Minisztérium,
* RIB,
* a megyei és
* régiós stratégiai döntés-előkészítők,
* a kapcsolódó kormányzati szereplők,
* a turizmussal foglalkozó tanácsadók és
* kutatók is hasznosíthatják, pl. komplex marketing elemzések megalapozása céljából: hiszen megállapítható, hogy az adott településnek milyen turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük.
* a helyi közösség turisztikai felelőse
* az adott kistérség önkormányzata

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek. Amennyiben javaslatként pl. egy borozó létesítése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el (kizárólag a már működő borozókat alapul véve):

* 12 hónapos nyitva tartással (365 nap)
* napi 50000 Ft árbevételt feltételezve
* 20%-os átlagos haszonkulccsal számolva

ez évi 3650000 Ft eredményt hozhat.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
SWOT elemzésünk lépései:
*téma kiválasztás (rétsági kistérségek)
*adatgyűjtés a www.teir.vati.hu-ról
*adatbázis szerkesztése az excelben: azért készítettük ezt az adatbázist, mert ez lesz az elemzésünk alapja.
*darabnézetes kimutatás készítése, hogy meggyőződjünk arról, hogy minden objektumhoz és attribútumhoz csak egy érték tartozik.
*standardizálást végeztünk annak céljából, hogy adataink összehasonlíthatóak legyenek (egy főre jutó vendégéjszakák száma).
*rangsorolás
*Y standard
*Y0 elemzés elkészítése

Az adatokat legyűjtöttük a TEIR-ről. A feladat a kereskedelmi mutatók vizsgálata volt a rétsági kistérség településein 5 évre (2004-2008) és 8 mutatóra vonatkozóan, ebből építettük fel a metaadatbázisunkat. Az állandó népesség számát is le kellett gyűjtenünk, hogy egy főre tudjuk nézni az adatokat, mivel a méreteltérésekből adódóan torzult volna az elemzés. Kiosztottuk a csapattagok között, hogy ki melyik mutatóra végzi el a 8 db Y-STD és Y0 elemzést. 2004-2008 között 125 objektumunk, és 8 attribútumunk volt, lépcsők száma szintén 125, az X-attribútomoké (oszlopoké) pedig 9. Ezután a csapatvezető elkészítette az YO-elemzést. Következő lépés az eredmények értelmezése volt, és az ideális szócikk elkészítése.

SWOT-analízis (magyar neve: GYELV-elemzés): SWOT-analízissel felépíthetjük egy piac,iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy mely feladatok a legfontosabbak stratégiai szempontból. Leggyakrabban az üzleti terv részét képezi.

SWOT-analízis: angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze:
*1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni
*2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező
*3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni
*4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
==Erősségek, gyengeségek==

'''Berkenye és a bárok, borozók:'''
*2004:A vizsgált Berkenye kistérség a 2004. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2005:A vizsgált Berkenye kistérség a 2005. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Berkenye kistérség a 2006. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Berkenye kistérség a 2007. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Berkenye kistérség a 2008. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Berkenye és az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak:'''
*2004:A vizsgált Berkenye kistérség a 2004. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2005:A vizsgált Berkenye kistérség a 2005. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Berkenye kistérség a 2006. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Berkenye kistérség a 2007. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Berkenye kistérség a 2008. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

'''Berkenye és Éttermek, cukrászdák:'''
*2004:A vizsgált Berkenye kistérség a 2004. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2005:A vizsgált Berkenye kistérség a 2005. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Berkenye kistérség a 2006. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Berkenye kistérség a 2007. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Berkenye kistérség a 2008. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Berkenye és a Kiskereskedelmi hálózati egységek:'''
*2004:A vizsgált Berkenye kistérség a 2004. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2005:A vizsgált Berkenye kistérség a 2005. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Berkenye kistérség a 2006. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Berkenye kistérség a 2007. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Berkenye kistérség a 2008. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Berkenye és a Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek:'''
*2004:A vizsgált Berkenye kistérség a 2004. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2005:A vizsgált Berkenye kistérség a 2005. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Berkenye kistérség a 2006. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Berkenye kistérség a 2007. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Berkenye kistérség a 2008. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Berkenye és a Ruházati szaküzletek:'''
*2004:A vizsgált Berkenye kistérség a 2004. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2005:A vizsgált Berkenye kistérség a 2005. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Berkenye kistérség a 2006. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Berkenye kistérség a 2007. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Berkenye kistérség a 2008. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

'''Berkenye és a Vendéglátóhelyek:'''
*2004:A vizsgált Berkenye kistérség a 2004. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2005:A vizsgált Berkenye kistérség a 2005. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Berkenye kistérség a 2006. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Berkenye kistérség a 2007. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Berkenye kistérség a 2008. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Berkenye és a Zöldség-, gyümölcsszaküzletek:'''
*2004:A vizsgált Berkenye kistérség a 2004. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2005:A vizsgált Berkenye kistérség a 2005. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Berkenye kistérség a 2006. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Berkenye kistérség a 2007. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Berkenye kistérség a 2008. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

==Lehetőségek és veszélyek 2004-2008==

'''Berkenye és a bárok, borozók:'''

A bárok, borozók száma mutató tekintetében a '''veszély''' nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Berkenye és az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak:'''

Az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében a '''veszély''' nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Berkenye és éttermek, cukrászdák:'''

Az éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében a '''veszély''' nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Berkenye és a kiskereskedelmi hálózati egységek:'''

A kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében a '''veszély''' kisebb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Berkenye és a könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek:'''

A könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutatóban rejlő '''lehetőség''' kihasználásra kerül.

'''Berkenye és a ruházati szaküzletek:'''

A ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében a '''veszély''' nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Berkenye és a vendéglátóhelyek:'''

A vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Berkenye és a zöldség-, gyümölcsszaküzletek:'''

A zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutatóban rejlő '''lehetőség''' kihasználásra kerül.

=Következtetések, javaslatok=

*Berkenyének a bárok, borozók tekintetében a veszélyek kiküszöbölésére kell nagyobb figyelmet fordítania.
*Berkenye településnek az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak tekintetében a veszélyek kiküszöbölésére kell nagyobb figyelmet fordítania.
*A településnek az éttermek, cukrászdák tekintetében a lehetőségek jobb kihasználására kell törekednie.
*A kiskereskedelmi hálózati egységek megfelelően kihasználtak az érintett településen, ezt a tendenciát továbbra is fent kell tartania.
*A vizsgált térség a könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek esetében a lehetőségeit megfelelően kihasználta, érdemes ennek további fenntartása.
*Berkenye ruházati szaküzleteit illetően érdemes a veszélyek elkerülése illetve megoldása.
*A vizsgált település vendéglátóhelyeit nézve a lehetőségeket kitűnően kihasználta.
*Berkenye zöldség-, gyümölcsszaküzleteinek tekintetében a lehetőségeket megfelelően kihasználták, érdemes ennek folytatása.

[[Kategória:Innovatív_turisztikai_elemzések]]

TUR TB TEMA7 NŐTINCS

2011-06-21T13:11:24Z

Kolaci86:

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
A rétsági kistérség Nőtincs településének SWOT analízise a működő kereskedelmi egységek számának alapján, hasonlóságelemzéssel 2004-2008

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

Az adatbázis legyűjtését követően egy excel táblázatban rendszereztem a rétsági kistérség településeit az évszámok tekintetében (2004-2008). A vizsgálatomban az egyes kistérségek kereskedelmi egységeinek változását elemeztem azok jellege szerint.

'''''Nőtincs esetében a kimutatás azt mutatja, hogy:'''''

'''Bárok, borozóknál:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,4 db bár illetve borozó működik. Nőtincsen 1db bár vagy borozó működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,12 db bár illetve borozó működik. Nőtincsen 0db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,04 db bár illetve borozó működik. Nőtincsen 0db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2 db bár illetve borozó működik. Nőtincsen 0db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 1,8 db bár illetve borozó működik. Nőtincsen 0db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.

'''Élelmiszer jellegű üzletek és szaküzleteknél:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,56 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Nőtincsen 3 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,48 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Nőtincsen 2 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,32 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Nőtincsen 2 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,04 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Nőtincsen 1 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,92 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Nőtincsen 2 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.

'''Éttermek, cukrászdák esetében:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 10,48 db étterem illetve cukrászda működik. Nőtincsen 1 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 10,56 db étterem illetve cukrászda működik. Nőtincsen 1 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 10,04 db étterem illetve cukrászda működik. Nőtincsen 1 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 9,52 db étterem illetve cukrászda működik. Nőtincsen 1 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 9,56 db étterem illetve cukrászda működik. Nőtincsen 1 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.

'''Kiskereskedelmi hálózatok esetében:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db kiskereskedelmi egység működik. Nőtincsen 2 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,36 db kiskereskedelmi egység működik. Nőtincsen 4 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,4 db kiskereskedelmi egység működik. Nőtincsen 4 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,44 db kiskereskedelmi egység működik. Nőtincsen 5 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,44 db kiskereskedelmi egység működik. Nőtincsen 6 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''erősségnek''' minősül.

'''Ruházati szaküzletek tekintetében:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,8 db ruházati szaküzlet működik. Nőtincsen 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,84 db ruházati szaküzlet működik. Nőtincsen 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,72 db ruházati szaküzlet működik. Nőtincsen 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,76 db ruházati szaküzlet működik. Nőtincsen 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,76 db ruházati szaküzlet működik. Nőtincsen 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.

'''Vendéglátóhelyek alakulásának tekintetében:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,24 db vendéglátóhely működik. Nőtincsen 4 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,04 db vendéglátóhely működik. Nőtincsen 5 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,12 db vendéglátóhely működik. Nőtincsen 5 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5 db vendéglátóhely működik. Nőtincsen 6 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,12 db vendéglátóhely működik. Nőtincsen 7 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''erősségnek''' minősül.

'''Zöldség-, gyümölcsszaküzletek tekintetében:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Nőtincsen 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Nőtincsen 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Nőtincsen 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,44 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Nőtincsen 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,44 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Nőtincsen 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Azért ezt az adatbázist választottunk, mert ehhez állt rendelkezésünkre adat a www.teir.vati.hu -ról. A vizsgálatunk hasonlóságelemzésen alapul ezért attribútumként a rétsági kistérség települései szerepelnek évszámok szerint az objektumok pedig a kereskedelmi típusok száma az egyes településeken.
Összes adatszám = 8 mutató (+1 mutató állandó népesség) * 5 év * 25 település = 1125 rekord.

=Objektumok (sorok)=

*Alsópetény
*Bánk
*Berkenye
*Borsosberény
*Diósjenő
*Felsőpetény
*Horpács
*Keszeg
*Kétbodony
*Kisecset
*Legénd
*Nagyoroszi
*Nézsa
*Nógrád
*Nógrádsáp
*Nőtincs
*Ősagárd
*Pusztaberki
*Rétság
*Romhány
*Szátok
*Szendehely
*Szente
*Tereske
*Tolmács

=Attribútumok (X, Y oszlopok)=

'''A vizsgálat során a 2004-2008-ig lévő adatokat elemeztük.'''
*'''Bárok, borozók száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Éttermek, cukrászdák száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül)(db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Ruházati szaküzletek száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Vendéglátóhelyek száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.

=A feladat által érintett célcsoportok=
A SWOT - elemzés eredményét az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani:

* a Magyar Turizmus Zrt. ill.
* Országos Idegenforgalmi Bizottság,
* MATUR,
* ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,
* Tourinform,
* HSMAI Magyarország,
* Magyar Szálloda Szövetség,
* Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége,
* a kistérségek települései,és az önkormányzataik,
* utazási irodák,
* KSH,
* turisták,
* Nemzetgazdasági Minisztérium,
* RIB,
* a megyei és
* régiós stratégiai döntés-előkészítők,
* a kapcsolódó kormányzati szereplők,
* a turizmussal foglalkozó tanácsadók és
* kutatók is hasznosíthatják, pl. komplex marketing elemzések megalapozása céljából: hiszen megállapítható, hogy az adott településnek milyen turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük.
* a helyi közösség turisztikai felelőse
* az adott kistérség önkormányzata

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek. Amennyiben javaslatként pl. egy borozó létesítése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el (kizárólag a már működő borozókat alapul véve):

* 12 hónapos nyitva tartással (365 nap)
* napi 50000 Ft árbevételt feltételezve
* 20%-os átlagos haszonkulccsal számolva

ez évi 3650000 Ft eredményt hozhat.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
SWOT elemzésünk lépései:
*téma kiválasztás (rétsági kistérségek)
*adatgyűjtés a www.teir.vati.hu-ról
*adatbázis szerkesztése az excelben: azért készítettük ezt az adatbázist, mert ez lesz az elemzésünk alapja.
*darabnézetes kimutatás készítése, hogy meggyőződjünk arról, hogy minden objektumhoz és attribútumhoz csak egy érték tartozik.
*standardizálást végeztünk annak céljából, hogy adataink összehasonlíthatóak legyenek (egy főre jutó vendégéjszakák száma).
*rangsorolás
*Y standard
*Y0 elemzés elkészítése

Az adatokat legyűjtöttük a TEIR-ről. A feladat a kereskedelmi mutatók vizsgálata volt a rétsági kistérség településein 5 évre (2004-2008) és 8 mutatóra vonatkozóan, ebből építettük fel a metaadatbázisunkat. Az állandó népesség számát is le kellett gyűjtenünk, hogy egy főre tudjuk nézni az adatokat, mivel a méreteltérésekből adódóan torzult volna az elemzés. Kiosztottuk a csapattagok között, hogy ki melyik mutatóra végzi el a 8 db Y-STD és Y0 elemzést. 2004-2008 között 125 objektumunk, és 8 attribútumunk volt, lépcsők száma szintén 125, az X-attribútomoké (oszlopoké) pedig 9. Ezután a csapatvezető elkészítette az YO-elemzést. Következő lépés az eredmények értelmezése volt, és az ideális szócikk elkészítése.

SWOT-analízis (magyar neve: GYELV-elemzés): SWOT-analízissel felépíthetjük egy piac,iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy mely feladatok a legfontosabbak stratégiai szempontból. Leggyakrabban az üzleti terv részét képezi.

SWOT-analízis: angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze:
*1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni
*2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező
*3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni
*4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
==Erősségek, gyengeségek==

'''Nőtincs és a bárok, borozók:'''
*2004:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2004. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2005:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2005. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2006. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2007. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2008. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

'''Nőtincs és az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak:'''
*2004:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2004. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2005:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2005. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2006. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2007. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2008. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

'''Nőtincs és Éttermek, cukrászdák:'''
*2004:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2004. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2005:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2005. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2006. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2007. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2008. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Nőtincs és a Kiskereskedelmi hálózati egységek:'''
*2004:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2004. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2005:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2005. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2006. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2007. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2008. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Nőtincs és a Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek:'''
*2004:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2004. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2005:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2005. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2006. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2007. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2008. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

'''Nőtincs és a Ruházati szaküzletek:'''
*2004:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2004. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2005:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2005. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2006. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2007. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2008. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

'''Nőtincs és a Vendéglátóhelyek:'''
*2004:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2004. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2005:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2005. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2006. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2007. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2008. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Nőtincs és a Zöldség-, gyümölcsszaküzletek:'''
*2004:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2004. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2005:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2005. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2006. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2007. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2008. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

==Lehetőségek és veszélyek 2004-2008==

'''Nőtincs és a bárok, borozók:'''

A bárok, borozók száma mutató tekintetében a '''veszély''' nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Nőtincs és az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak:'''

Az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében a '''veszély''' nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Nőtincs és éttermek, cukrászdák:'''

A Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Nőtincs és a kiskereskedelmi hálózati egységek:'''

A kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében a '''veszély''' kisebb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Nőtincs és a könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek:'''

A könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutatóban rejlő '''lehetőség''' kihasználásra kerül.

'''Nőtincs és a ruházati szaküzletek:'''

A Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Nőtincs és a vendéglátóhelyek:'''

A vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Nőtincs és a zöldség-, gyümölcsszaküzletek:'''

A Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

=Következtetések, javaslatok=

*A bárok, borozók tekintetében a veszélyek kiküszöbölésére kell nagyobb figyelmet fordítania.
*A településnek az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak tekintetében a veszélyek kiküszöbölésére kell nagyobb figyelmet fordítania.
*A településnek az éttermeket, cukrászdákat nézve a lehetőségeket kitűnően kihasználták
*A kiskereskedelmi hálózati egységek megfelelően kihasználtak az érintett településen, ezt a tendenciát továbbra is fent kell tartania.
*A vizsgált térség a könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek esetében a lehetőségeit megfelelően kihasználta, érdemes ennek további fenntartása.
*A ruházati szaküzleteit illetően a lehetőségeket megfelelően használták ki.
*A vizsgált település vendéglátóhelyeit nézve a lehetőségeket kitűnően kihasználta.
*A zöldség-, gyümölcsszaküzleteinek tekintetében a lehetőségeket megfelelően kihasználták, érdemes ennek folytatása.

[[Kategória:Innovatív_turisztikai_elemzések]]

Tur BD Tema7 Keszeg

2011-06-21T11:59:39Z

Kolaci86:

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/virag/Tema_7_vegleges.xlsx XLS]
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
A rétsági kistérség Keszeg településének SWOT analízise a működő kereskedelmi egységek számának alapján, hasonlóságelemzéssel 2004-2008

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Azért ezt az adatbázist választottuk, mert ehhez állt rendelkezésünkre adat a www.teir.vati.hu -ról. A vizsgálatunk hasonlóságelemzésen alapul ezért attribútumként a rétsági kistérség települései szerepelnek évszámok szerint az objektumok pedig a kereskedelmi típusok száma az egyes településeken. Összes adatszám = 8 mutató (+1 mutató állandó népesség) * 5 év * 25 település = 1125 rekord.

=Objektumok (sorok)=
* Alsópetény
* Bánk
* Berkenye
* Borsosberény
* Diósjenő
* Felsőpetény
* Horpács
* Keszeg
* Kétbodony
* Kisecset
* Legénd
* Nagyoroszi
* Nézsa
* Nógrád
* Nógrádsáp
* Nőtincs
* Ősagárd
* Pusztaberki
* Rétság
* Romhány
* Szátok
* Szendehely
* Szente
* Tereske
* Tolmács

=Attribútumok (X, Y oszlopok)=
A vizsgálat során a 2004-2008-ig lévő adatokat elemeztük.

Bárok, borozók száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.

Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.

Éttermek, cukrászdák száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.

Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül)(db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.

Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.

Ruházati szaküzletek száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.

Vendéglátóhelyek száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.

Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A SWOT - elemzés eredményét az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani:

a Magyar Turizmus Zrt. ill.

Országos Idegenforgalmi Bizottság,

MATUR,

ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,

Tourinform,

HSMAI Magyarország,

Magyar Szálloda Szövetség,

Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége,

a kistérségek települései,és az önkormányzataik,

utazási irodák,

KSH,

turisták,

Nemzetgazdasági Minisztérium,

RIB,

a megyei és régiós stratégiai döntés-előkészítők,

a kapcsolódó kormányzati szereplők,

a turizmussal foglalkozó tanácsadók éskutatók is hasznosíthatják, pl. komplex marketing elemzések megalapozása céljából: hiszen megállapítható, hogy az adott településnek milyen turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük.
a helyi közösség turisztikai felelőse
az adott kistérség önkormányzata

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek. Amennyiben javaslatként pl. egy borozó létesítése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el (kizárólag a már működő borozókat alapul véve):

12 hónapos nyitva tartással (365 nap)

napi 50000 Ft árbevételt feltételezve

20%-os átlagos haszonkulccsal számolva

ez évi 3650000 Ft eredményt hozhat.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
A feladat végrahajtása során az alábbi lépéseket követtem:
* Adatlegyűjtés
* Adatbázis létrehozása
* Kimutatások létrehozása
* Standardizálás
* Y0-elemzés
* További elemzés
* Eredményadatbázis létrehozása
* Eredménypivot létrehozása
* Diagramok létrehozása
* Szócikk létrehozása

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
==Erősségek és gyengeségek 2004-2009==
'''Borozók száma Keszegen'''
* 2004: A vizsgált Keszeg kistérség a 2004. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2005:A vizsgált Keszeg kistérség a 2005. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Keszeg kistérség a 2006. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Keszeg kistérség a 2007. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Keszeg kistérség a 2008. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
'''Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma Keszegen'''
* 2004: A vizsgált Keszeg kistérség a 2004. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Keszeg kistérség a 2005. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Keszeg kistérség a 2006. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Keszeg kistérség a 2007. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Keszeg kistérség a 2008. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
'''Éttermek és cukrászdák száma Keszegen'''
* 2004:A vizsgált Keszeg kistérség a 2004. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Keszeg kistérség a 2005. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Keszeg kistérség a 2006. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Keszeg kistérség a 2007. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Keszeg kistérség a 2008. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
'''Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül)Keszegen'''
* 2004: A vizsgált Keszeg kistérség a 2004. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Keszeg kistérség a 2005. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Keszeg kistérség a 2006. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Keszeg kistérség a 2007. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Keszeg kistérség a 2008. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
'''Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma Keszegen'''
* 2004: A vizsgált Keszeg kistérség a 2004. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Keszeg kistérség a 2005. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Keszeg kistérség a 2006. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Keszeg kistérség a 2007. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Keszeg kistérség a 2008. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
'''Ruházati szaküzletek száma Keszegen'''
* 2004: A vizsgált Keszeg kistérség a 2004. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Keszeg kistérség a 2005. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Keszeg kistérség a 2006. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Keszeg kistérség a 2007. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Keszeg kistérség a 2008. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
'''Vendéglátóhelyek száma Keszegen'''
* 2004: A vizsgált Keszeg kistérség a 2004. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Keszeg kistérség a 2005. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Keszeg kistérség a 2006. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Keszeg kistérség a 2007. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Keszeg kistérség a 2008. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
'''Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma Keszegen'''
* 2004: A vizsgált Keszeg kistérség a 2004. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Keszeg kistérség a 2005. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Keszeg kistérség a 2006. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Keszeg kistérség a 2007. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Keszeg kistérség a 2008. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

==Lehetőségek és veszélyek 2004-2008==
'''Keszeg és a Bárok, borozók száma''': A Bárok, borozók száma mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Keszeg és az Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma''': A Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Keszeg és az Éttermek, cukrászdák száma''': A Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Keszeg és a Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül)''': A Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Keszeg és a Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma''': A Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

'''Keszeg és a Ruházati szaküzletek száma''': A Ruházati szaküzletek száma mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

'''Keszeg és a Vendéglátóhelyek száma''': A Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Keszeg és a Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma''': A Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉSEK)=
Keszegnek a bárok, borozók tekintetében a lehetőségek jól lettek kihasználva.
Keszeg település az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak tekintetében a lehetőségek megfelelően lettek kihasználva.
A településnek az éttermek, cukrászdák tekintetében a lehetőségek jobb kihasználására kell törekednie.
A kiskereskedelmi hálózati egységek megfelelően kihasználtak az érintett településen, ezt a tendenciát továbbra is fent kell tartania.
A vizsgált térség a könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek esetében a lehetőségeit megfelelően kihasználta.
Keszeg ruházati szaküzleteit illetően a lehetőségeket megfelelően kihasználták.
A vizsgált település vendéglátóhelyeit nézve a lehetőségeket nem használta ki.
Keszeg zöldség-, gyümölcsszaküzleteinek tekintetében a lehetőségeket részben kihasználták.
[[Kategória:Innovatív_turisztikai_elemzések]]

Tur kvg téma7 Tolmács

2011-06-21T11:59:13Z

Kolaci86:

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/virag/Tema_7_vegleges.xlsx XLS]
=A tervezett alkalmazás / megoldás címe=
A rétsági kistérség Tolmács településének SWOT analízise a működő kereskedelmi egységek számának alapján, hasonlóságelemzéssel 2004-2008

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

Az adatbázis legyűjtését követően egy excel táblázatban rendszereztem a rétsági kistérség településeit az évszámok tekintetében (2004-2008). A vizsgálatomban az egyes kistérségek kereskedelmi egységeinek változását elemeztem azok jellege szerint.

'''''Tolmács esetében a kimutatás azt mutatja, hogy:'''''

'''Bárok, borozóknál:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,4 db bár illetve borozó működik. Tolmácson 1db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,12 db bár illetve borozó működik. Tolmácson 1db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,04 db bár illetve borozó működik. Tolmácson 1db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2 db bár illetve borozó működik. Tolmácson 1db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 1,8 db bár illetve borozó működik. Tolmácson 1db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.

'''Élelmiszer jellegű üzletek és szaküzleteknél:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,56 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Tolmácson 3 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,48 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Tolmácson 2 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,32 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Tolmácson 2 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,04 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Tolmácson 2 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,92 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Tolmácson 2 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.

'''Éttermek, cukrászdák esetében:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 10,48 db étterem illetve cukrászda működik. Tolmácson 1 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 10,56 db étterem illetve cukrászda működik. Tolmácson 2 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 10,04 db étterem illetve cukrászda működik. Tolmácson 2 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 9,52 db étterem illetve cukrászda működik. Tolmácson 1 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 9,56 db étterem illetve cukrászda működik. Tolmácson 1 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.

'''Kiskereskedelmi hálózatok esetében:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db kiskereskedelmi egység működik. Tolmácson 4 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,36 db kiskereskedelmi egység működik. Tolmácson 3 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,4 db kiskereskedelmi egység működik. Tolmácson 3 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,44 db kiskereskedelmi egység működik. Tolmácson 4 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,44 db kiskereskedelmi egység működik. Tolmácson 4 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''erősségnek''' minősül.

'''Ruházati szaküzletek tekintetében:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,8 db ruházati szaküzlet működik. Tolmácson 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,84 db ruházati szaküzlet működik. Tolmácson 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,72 db ruházati szaküzlet működik. Tolmácson 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,76 db ruházati szaküzlet működik. Tolmácson 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,76 db ruházati szaküzlet működik. Tolmácson 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.

'''Vendéglátóhelyek alakulásának tekintetében:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,24 db vendéglátóhely működik. Tolmácson 3 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,04 db vendéglátóhely működik. Tolmácson 4 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,12 db vendéglátóhely működik. Tolmácson 4 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5 db vendéglátóhely működik. Tolmácson 3 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,12 db vendéglátóhely működik. Tolmácson 3 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.

'''Zöldség-, gyümölcsszaküzletek tekintetében:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Tolmácson 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Tolmácson 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Tolmácson 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,44 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Tolmácson 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,44 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Tolmácson 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Azért ezt az adatbázist választottunk, mert ehhez állt rendelkezésünkre adat a www.teir.vati.hu -ról. A vizsgálatunk hasonlóságelemzésen alapul ezért attribútumként a rétsági kistérség települései szerepelnek évszámok szerint az objektumok pedig a kereskedelmi típusok száma az egyes településeken.
Összes adatszám = 8 mutató (+1 mutató állandó népesség) * 5 év * 25 település = 1125 rekord.

=Objektumok (sorok)=

*Alsópetény
*Bánk
*Berkenye
*Borsosberény
*Diósjenő
*Felsőpetény
*Horpács
*Keszeg
*Kétbodony
*Kisecset
*Legénd
*Nagyoroszi
*Nézsa
*Nógrád
*Nógrádsáp
*Nőtincs
*Ősagárd
*Pusztaberki
*Rétság
*Romhány
*Szátok
*Szendehely
*Szente
*Tereske
*Tolmács

=Attribútumok (X, Y oszlopok)=

'''A vizsgálat során a 2004-2008-ig lévő adatokat elemeztük.'''
*'''Bárok, borozók száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Éttermek, cukrászdák száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül)(db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Ruházati szaküzletek száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Vendéglátóhelyek száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.

=A feladat által érintett célcsoportok=
A SWOT - elemzés eredményét az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani:

* a Magyar Turizmus Zrt. ill.
* Országos Idegenforgalmi Bizottság,
* MATUR,
* ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,
* Tourinform,
* HSMAI Magyarország,
* Magyar Szálloda Szövetség,
* Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége,
* a kistérségek települései,és az önkormányzataik,
* utazási irodák,
* KSH,
* turisták,
* Nemzetgazdasági Minisztérium,
* RIB,
* a megyei és
* régiós stratégiai döntés-előkészítők,
* a kapcsolódó kormányzati szereplők,
* a turizmussal foglalkozó tanácsadók és
* kutatók is hasznosíthatják, pl. komplex marketing elemzések megalapozása céljából: hiszen megállapítható, hogy az adott településnek milyen turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük.
* a helyi közösség turisztikai felelőse
* az adott kistérség önkormányzata

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek. Amennyiben javaslatként pl. egy borozó létesítése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el (kizárólag a már működő borozókat alapul véve):

* 12 hónapos nyitva tartással (365 nap)
* napi 50000 Ft árbevételt feltételezve
* 20%-os átlagos haszonkulccsal számolva

ez évi 3650000 Ft eredményt hozhat.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
SWOT elemzésünk lépései:
*téma kiválasztás (rétsági kistérségek)
*adatgyűjtés a www.teir.vati.hu-ról
*adatbázis szerkesztése az excelben: azért készítettük ezt az adatbázist, mert ez lesz az elemzésünk alapja.
*darabnézetes kimutatás készítése, hogy meggyőződjünk arról, hogy minden objektumhoz és attribútumhoz csak egy érték tartozik.
*standardizálást végeztünk annak céljából, hogy adataink összehasonlíthatóak legyenek (egy főre jutó vendégéjszakák száma).
*rangsorolás
*Y standard
*Y0 elemzés elkészítése

Az adatokat legyűjtöttük a TEIR-ről. A feladat a kereskedelmi mutatók vizsgálata volt a rétsági kistérség településein 5 évre (2004-2008) és 8 mutatóra vonatkozóan, ebből építettük fel a metaadatbázisunkat. Az állandó népesség számát is le kellett gyűjtenünk, hogy egy főre tudjuk nézni az adatokat, mivel a méreteltérésekből adódóan torzult volna az elemzés. Kiosztottuk a csapattagok között, hogy ki melyik mutatóra végzi el a 8 db Y-STD és Y0 elemzést. 2004-2008 között 125 objektumunk, és 8 attribútumunk volt, lépcsők száma szintén 125, az X-attribútomoké (oszlopoké) pedig 9. Ezután a csapatvezető elkészítette az YO-elemzést. Következő lépés az eredmények értelmezése volt, és az ideális szócikk elkészítése.

SWOT-analízis (magyar neve: GYELV-elemzés): SWOT-analízissel felépíthetjük egy piac,iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy mely feladatok a legfontosabbak stratégiai szempontból. Leggyakrabban az üzleti terv részét képezi.

SWOT-analízis: angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze:
*1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni
*2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező
*3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni
*4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
==Erősségek, gyengeségek==

'''Tolmács és a bárok, borozók:'''
*2004: A vizsgált Tolmács kistérség a 2004. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2005: A vizsgált Tolmács kistérség a 2005. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2006: A vizsgált Tolmács kistérség a 2006. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2007: A vizsgált Tolmács kistérség a 2007. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008: A vizsgált Tolmács kistérség a 2008. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Tolmács és az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak:'''
*2004: A vizsgált Tolmács kistérség a 2004. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2005: A vizsgált Tolmács kistérség a 2005. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006: A vizsgált Tolmács kistérség a 2006. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007: A vizsgált Tolmács kistérség a 2007. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008: A vizsgált Tolmács kistérség a 2008. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Tolmács és Éttermek, cukrászdák:'''
*2004: A vizsgált Tolmács kistérség a 2004. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2005: A vizsgált Tolmács kistérség a 2005. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006: A vizsgált Tolmács kistérség a 2006. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007: A vizsgált Tolmács kistérség a 2007. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008: A vizsgált Tolmács kistérség a 2008. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Tolmács és a Kiskereskedelmi hálózati egységek:'''
*2004: A vizsgált Tolmács kistérség a 2004. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2005: A vizsgált Tolmács kistérség a 2005. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2006: A vizsgált Tolmács kistérség a 2006. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2007: A vizsgált Tolmács kistérség a 2007. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008: A vizsgált Tolmács kistérség a 2008. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Tolmács és a Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek:'''
*2004: A vizsgált Tolmács kistérség a 2004. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2005: A vizsgált Tolmács kistérség a 2005. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006: A vizsgált Tolmács kistérség a 2006. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007: A vizsgált Tolmács kistérség a 2007. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008: A vizsgált Tolmács kistérség a 2008. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Tolmács és a Ruházati szaküzletek:'''
*2004: A vizsgált Tolmács kistérség a 2004. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2005: A vizsgált Tolmács kistérség a 2005. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2006: A vizsgált Tolmács kistérség a 2006. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2007: A vizsgált Tolmács kistérség a 2007. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008: A vizsgált Tolmács kistérség a 2008. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Tolmács és a Vendéglátóhelyek:'''
*2004: A vizsgált Tolmács kistérség a 2004. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2005: A vizsgált Tolmács kistérség a 2005. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006: A vizsgált Tolmács kistérség a 2006. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007: A vizsgált Tolmács kistérség a 2007. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008: A vizsgált Tolmács kistérség a 2008. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Tolmács és a Zöldség-, gyümölcsszaküzletek:'''
*2004: A vizsgált Tolmács kistérség a 2004. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2005: A vizsgált Tolmács kistérség a 2005. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006: A vizsgált Tolmács kistérség a 2006. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007: A vizsgált Tolmács kistérség a 2007. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008: A vizsgált Tolmács kistérség a 2008. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

==Lehetőségek és veszélyek 2004-2008==

'''Tolmács és a bárok, borozók:'''

A bárok, borozók száma mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Tolmács és az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak:'''

Az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében a '''veszély''' nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Tolmács és az éttermek, cukrászdák:'''

Az éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében a '''veszély''' nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Tolmács és a kiskereskedelmi hálózati egységek:'''

A kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Tolmács és a könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek:'''

A könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutatóban rejlő '''lehetőség''' kihasználásra kerül.

'''Tolmács és a ruházati szaküzletek:'''

A ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Tolmács és a vendéglátóhelyek:'''

A vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében a '''veszély''' nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Tolmács és a zöldség-, gyümölcsszaküzletek:'''

A zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutatóban rejlő '''lehetőség''' kihasználásra kerül.

=Következtetések, javaslatok=

*A bárok, borozók tekintetében nézve a lehetőségeket kitűnően kihasználta.
*A településnek az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak tekintetében a veszélyek kiküszöbölésére kell nagyobb figyelmet fordítania.
*Az éttermek és cukrászdák tekintetében a veszélyek kiküszöbölésére kell nagyobb figyelmet fordítania.
*A kiskereskedelmi hálózati egységek megfelelően kihasználtak az érintett településen, ezt a tendenciát továbbra is fent kell tartania.
*A vizsgált térség a könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek esetében a lehetőségeit megfelelően kihasználta, érdemes ennek további fenntartása.
*A vizsgált település ruházati szaküzletei esetén a rendelkezésére álló lehetőségeit kitűnően kihasználta.
*A vizsgált település vendéglátóhelyeit nézve a veszélyek kiküszöbölésére kell nagyobb figyelmet fordítania.
*A zöldség-, gyümölcsszaküzletek tekintetében a lehetőségeket megfelelően kihasználták, érdemes ennek folytatása.

[[Kategória:Innovatív_turisztikai_elemzések]]

Tur kvg téma7 Tolmács

2011-06-21T11:58:50Z

Kolaci86:

=Forrás=
=A tervezett alkalmazás / megoldás címe=
A rétsági kistérség Tolmács településének SWOT analízise a működő kereskedelmi egységek számának alapján, hasonlóságelemzéssel 2004-2008

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

Az adatbázis legyűjtését követően egy excel táblázatban rendszereztem a rétsági kistérség településeit az évszámok tekintetében (2004-2008). A vizsgálatomban az egyes kistérségek kereskedelmi egységeinek változását elemeztem azok jellege szerint.

'''''Tolmács esetében a kimutatás azt mutatja, hogy:'''''

'''Bárok, borozóknál:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,4 db bár illetve borozó működik. Tolmácson 1db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,12 db bár illetve borozó működik. Tolmácson 1db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,04 db bár illetve borozó működik. Tolmácson 1db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2 db bár illetve borozó működik. Tolmácson 1db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 1,8 db bár illetve borozó működik. Tolmácson 1db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.

'''Élelmiszer jellegű üzletek és szaküzleteknél:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,56 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Tolmácson 3 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,48 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Tolmácson 2 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,32 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Tolmácson 2 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,04 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Tolmácson 2 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,92 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Tolmácson 2 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.

'''Éttermek, cukrászdák esetében:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 10,48 db étterem illetve cukrászda működik. Tolmácson 1 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 10,56 db étterem illetve cukrászda működik. Tolmácson 2 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 10,04 db étterem illetve cukrászda működik. Tolmácson 2 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 9,52 db étterem illetve cukrászda működik. Tolmácson 1 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 9,56 db étterem illetve cukrászda működik. Tolmácson 1 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.

'''Kiskereskedelmi hálózatok esetében:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db kiskereskedelmi egység működik. Tolmácson 4 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,36 db kiskereskedelmi egység működik. Tolmácson 3 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,4 db kiskereskedelmi egység működik. Tolmácson 3 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,44 db kiskereskedelmi egység működik. Tolmácson 4 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,44 db kiskereskedelmi egység működik. Tolmácson 4 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''erősségnek''' minősül.

'''Ruházati szaküzletek tekintetében:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,8 db ruházati szaküzlet működik. Tolmácson 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,84 db ruházati szaküzlet működik. Tolmácson 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,72 db ruházati szaküzlet működik. Tolmácson 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,76 db ruházati szaküzlet működik. Tolmácson 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,76 db ruházati szaküzlet működik. Tolmácson 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.

'''Vendéglátóhelyek alakulásának tekintetében:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,24 db vendéglátóhely működik. Tolmácson 3 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,04 db vendéglátóhely működik. Tolmácson 4 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,12 db vendéglátóhely működik. Tolmácson 4 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5 db vendéglátóhely működik. Tolmácson 3 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,12 db vendéglátóhely működik. Tolmácson 3 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.

'''Zöldség-, gyümölcsszaküzletek tekintetében:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Tolmácson 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Tolmácson 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Tolmácson 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,44 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Tolmácson 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,44 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Tolmácson 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Azért ezt az adatbázist választottunk, mert ehhez állt rendelkezésünkre adat a www.teir.vati.hu -ról. A vizsgálatunk hasonlóságelemzésen alapul ezért attribútumként a rétsági kistérség települései szerepelnek évszámok szerint az objektumok pedig a kereskedelmi típusok száma az egyes településeken.
Összes adatszám = 8 mutató (+1 mutató állandó népesség) * 5 év * 25 település = 1125 rekord.

=Objektumok (sorok)=

*Alsópetény
*Bánk
*Berkenye
*Borsosberény
*Diósjenő
*Felsőpetény
*Horpács
*Keszeg
*Kétbodony
*Kisecset
*Legénd
*Nagyoroszi
*Nézsa
*Nógrád
*Nógrádsáp
*Nőtincs
*Ősagárd
*Pusztaberki
*Rétság
*Romhány
*Szátok
*Szendehely
*Szente
*Tereske
*Tolmács

=Attribútumok (X, Y oszlopok)=

'''A vizsgálat során a 2004-2008-ig lévő adatokat elemeztük.'''
*'''Bárok, borozók száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Éttermek, cukrászdák száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül)(db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Ruházati szaküzletek száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Vendéglátóhelyek száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.

=A feladat által érintett célcsoportok=
A SWOT - elemzés eredményét az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani:

* a Magyar Turizmus Zrt. ill.
* Országos Idegenforgalmi Bizottság,
* MATUR,
* ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,
* Tourinform,
* HSMAI Magyarország,
* Magyar Szálloda Szövetség,
* Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége,
* a kistérségek települései,és az önkormányzataik,
* utazási irodák,
* KSH,
* turisták,
* Nemzetgazdasági Minisztérium,
* RIB,
* a megyei és
* régiós stratégiai döntés-előkészítők,
* a kapcsolódó kormányzati szereplők,
* a turizmussal foglalkozó tanácsadók és
* kutatók is hasznosíthatják, pl. komplex marketing elemzések megalapozása céljából: hiszen megállapítható, hogy az adott településnek milyen turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük.
* a helyi közösség turisztikai felelőse
* az adott kistérség önkormányzata

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek. Amennyiben javaslatként pl. egy borozó létesítése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el (kizárólag a már működő borozókat alapul véve):

* 12 hónapos nyitva tartással (365 nap)
* napi 50000 Ft árbevételt feltételezve
* 20%-os átlagos haszonkulccsal számolva

ez évi 3650000 Ft eredményt hozhat.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
SWOT elemzésünk lépései:
*téma kiválasztás (rétsági kistérségek)
*adatgyűjtés a www.teir.vati.hu-ról
*adatbázis szerkesztése az excelben: azért készítettük ezt az adatbázist, mert ez lesz az elemzésünk alapja.
*darabnézetes kimutatás készítése, hogy meggyőződjünk arról, hogy minden objektumhoz és attribútumhoz csak egy érték tartozik.
*standardizálást végeztünk annak céljából, hogy adataink összehasonlíthatóak legyenek (egy főre jutó vendégéjszakák száma).
*rangsorolás
*Y standard
*Y0 elemzés elkészítése

Az adatokat legyűjtöttük a TEIR-ről. A feladat a kereskedelmi mutatók vizsgálata volt a rétsági kistérség településein 5 évre (2004-2008) és 8 mutatóra vonatkozóan, ebből építettük fel a metaadatbázisunkat. Az állandó népesség számát is le kellett gyűjtenünk, hogy egy főre tudjuk nézni az adatokat, mivel a méreteltérésekből adódóan torzult volna az elemzés. Kiosztottuk a csapattagok között, hogy ki melyik mutatóra végzi el a 8 db Y-STD és Y0 elemzést. 2004-2008 között 125 objektumunk, és 8 attribútumunk volt, lépcsők száma szintén 125, az X-attribútomoké (oszlopoké) pedig 9. Ezután a csapatvezető elkészítette az YO-elemzést. Következő lépés az eredmények értelmezése volt, és az ideális szócikk elkészítése.

SWOT-analízis (magyar neve: GYELV-elemzés): SWOT-analízissel felépíthetjük egy piac,iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy mely feladatok a legfontosabbak stratégiai szempontból. Leggyakrabban az üzleti terv részét képezi.

SWOT-analízis: angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze:
*1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni
*2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező
*3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni
*4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
==Erősségek, gyengeségek==

'''Tolmács és a bárok, borozók:'''
*2004: A vizsgált Tolmács kistérség a 2004. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2005: A vizsgált Tolmács kistérség a 2005. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2006: A vizsgált Tolmács kistérség a 2006. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2007: A vizsgált Tolmács kistérség a 2007. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008: A vizsgált Tolmács kistérség a 2008. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Tolmács és az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak:'''
*2004: A vizsgált Tolmács kistérség a 2004. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2005: A vizsgált Tolmács kistérség a 2005. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006: A vizsgált Tolmács kistérség a 2006. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007: A vizsgált Tolmács kistérség a 2007. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008: A vizsgált Tolmács kistérség a 2008. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Tolmács és Éttermek, cukrászdák:'''
*2004: A vizsgált Tolmács kistérség a 2004. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2005: A vizsgált Tolmács kistérség a 2005. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006: A vizsgált Tolmács kistérség a 2006. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007: A vizsgált Tolmács kistérség a 2007. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008: A vizsgált Tolmács kistérség a 2008. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Tolmács és a Kiskereskedelmi hálózati egységek:'''
*2004: A vizsgált Tolmács kistérség a 2004. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2005: A vizsgált Tolmács kistérség a 2005. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2006: A vizsgált Tolmács kistérség a 2006. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2007: A vizsgált Tolmács kistérség a 2007. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008: A vizsgált Tolmács kistérség a 2008. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Tolmács és a Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek:'''
*2004: A vizsgált Tolmács kistérség a 2004. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2005: A vizsgált Tolmács kistérség a 2005. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006: A vizsgált Tolmács kistérség a 2006. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007: A vizsgált Tolmács kistérség a 2007. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008: A vizsgált Tolmács kistérség a 2008. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Tolmács és a Ruházati szaküzletek:'''
*2004: A vizsgált Tolmács kistérség a 2004. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2005: A vizsgált Tolmács kistérség a 2005. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2006: A vizsgált Tolmács kistérség a 2006. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2007: A vizsgált Tolmács kistérség a 2007. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008: A vizsgált Tolmács kistérség a 2008. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Tolmács és a Vendéglátóhelyek:'''
*2004: A vizsgált Tolmács kistérség a 2004. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2005: A vizsgált Tolmács kistérség a 2005. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006: A vizsgált Tolmács kistérség a 2006. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007: A vizsgált Tolmács kistérség a 2007. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008: A vizsgált Tolmács kistérség a 2008. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Tolmács és a Zöldség-, gyümölcsszaküzletek:'''
*2004: A vizsgált Tolmács kistérség a 2004. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2005: A vizsgált Tolmács kistérség a 2005. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006: A vizsgált Tolmács kistérség a 2006. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007: A vizsgált Tolmács kistérség a 2007. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008: A vizsgált Tolmács kistérség a 2008. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

==Lehetőségek és veszélyek 2004-2008==

'''Tolmács és a bárok, borozók:'''

A bárok, borozók száma mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Tolmács és az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak:'''

Az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében a '''veszély''' nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Tolmács és az éttermek, cukrászdák:'''

Az éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében a '''veszély''' nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Tolmács és a kiskereskedelmi hálózati egységek:'''

A kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Tolmács és a könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek:'''

A könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutatóban rejlő '''lehetőség''' kihasználásra kerül.

'''Tolmács és a ruházati szaküzletek:'''

A ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Tolmács és a vendéglátóhelyek:'''

A vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében a '''veszély''' nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Tolmács és a zöldség-, gyümölcsszaküzletek:'''

A zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutatóban rejlő '''lehetőség''' kihasználásra kerül.

=Következtetések, javaslatok=

*A bárok, borozók tekintetében nézve a lehetőségeket kitűnően kihasználta.
*A településnek az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak tekintetében a veszélyek kiküszöbölésére kell nagyobb figyelmet fordítania.
*Az éttermek és cukrászdák tekintetében a veszélyek kiküszöbölésére kell nagyobb figyelmet fordítania.
*A kiskereskedelmi hálózati egységek megfelelően kihasználtak az érintett településen, ezt a tendenciát továbbra is fent kell tartania.
*A vizsgált térség a könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek esetében a lehetőségeit megfelelően kihasználta, érdemes ennek további fenntartása.
*A vizsgált település ruházati szaküzletei esetén a rendelkezésére álló lehetőségeit kitűnően kihasználta.
*A vizsgált település vendéglátóhelyeit nézve a veszélyek kiküszöbölésére kell nagyobb figyelmet fordítania.
*A zöldség-, gyümölcsszaküzletek tekintetében a lehetőségeket megfelelően kihasználták, érdemes ennek folytatása.

[[Kategória:Innovatív_turisztikai_elemzések]]

Tur kvg téma7 Tolmács

2011-06-21T11:47:36Z

Kolaci86:

=A tervezett alkalmazás / megoldás címe=
A rétsági kistérség Tolmács településének SWOT analízise a működő kereskedelmi egységek számának alapján, hasonlóságelemzéssel 2004-2008

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

Az adatbázis legyűjtését követően egy excel táblázatban rendszereztem a rétsági kistérség településeit az évszámok tekintetében (2004-2008). A vizsgálatomban az egyes kistérségek kereskedelmi egységeinek változását elemeztem azok jellege szerint.

'''''Tolmács esetében a kimutatás azt mutatja, hogy:'''''

'''Bárok, borozóknál:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,4 db bár illetve borozó működik. Tolmácson 1db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,12 db bár illetve borozó működik. Tolmácson 1db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,04 db bár illetve borozó működik. Tolmácson 1db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2 db bár illetve borozó működik. Tolmácson 1db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 1,8 db bár illetve borozó működik. Tolmácson 1db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.

'''Élelmiszer jellegű üzletek és szaküzleteknél:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,56 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Tolmácson 3 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,48 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Tolmácson 2 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,32 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Tolmácson 2 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,04 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Tolmácson 2 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,92 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Tolmácson 2 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.

'''Éttermek, cukrászdák esetében:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 10,48 db étterem illetve cukrászda működik. Tolmácson 1 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 10,56 db étterem illetve cukrászda működik. Tolmácson 2 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 10,04 db étterem illetve cukrászda működik. Tolmácson 2 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 9,52 db étterem illetve cukrászda működik. Tolmácson 1 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 9,56 db étterem illetve cukrászda működik. Tolmácson 1 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.

'''Kiskereskedelmi hálózatok esetében:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db kiskereskedelmi egység működik. Tolmácson 4 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,36 db kiskereskedelmi egység működik. Tolmácson 3 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,4 db kiskereskedelmi egység működik. Tolmácson 3 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,44 db kiskereskedelmi egység működik. Tolmácson 4 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''erősségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,44 db kiskereskedelmi egység működik. Tolmácson 4 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''erősségnek''' minősül.

'''Ruházati szaküzletek tekintetében:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,8 db ruházati szaküzlet működik. Tolmácson 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,84 db ruházati szaküzlet működik. Tolmácson 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,72 db ruházati szaküzlet működik. Tolmácson 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,76 db ruházati szaküzlet működik. Tolmácson 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,76 db ruházati szaküzlet működik. Tolmácson 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.

'''Vendéglátóhelyek alakulásának tekintetében:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,24 db vendéglátóhely működik. Tolmácson 3 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,04 db vendéglátóhely működik. Tolmácson 4 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,12 db vendéglátóhely működik. Tolmácson 4 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5 db vendéglátóhely működik. Tolmácson 3 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,12 db vendéglátóhely működik. Tolmácson 3 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.

'''Zöldség-, gyümölcsszaküzletek tekintetében:'''
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Tolmácson 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Tolmácson 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Tolmácson 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,44 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Tolmácson 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,44 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Tolmácson 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Tolmács tekintetében '''gyengeségnek''' minősül.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Azért ezt az adatbázist választottunk, mert ehhez állt rendelkezésünkre adat a www.teir.vati.hu -ról. A vizsgálatunk hasonlóságelemzésen alapul ezért attribútumként a rétsági kistérség települései szerepelnek évszámok szerint az objektumok pedig a kereskedelmi típusok száma az egyes településeken.
Összes adatszám = 8 mutató (+1 mutató állandó népesség) * 5 év * 25 település = 1125 rekord.

=Objektumok (sorok)=

*Alsópetény
*Bánk
*Berkenye
*Borsosberény
*Diósjenő
*Felsőpetény
*Horpács
*Keszeg
*Kétbodony
*Kisecset
*Legénd
*Nagyoroszi
*Nézsa
*Nógrád
*Nógrádsáp
*Nőtincs
*Ősagárd
*Pusztaberki
*Rétság
*Romhány
*Szátok
*Szendehely
*Szente
*Tereske
*Tolmács

=Attribútumok (X, Y oszlopok)=

'''A vizsgálat során a 2004-2008-ig lévő adatokat elemeztük.'''
*'''Bárok, borozók száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Éttermek, cukrászdák száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül)(db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Ruházati szaküzletek száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Vendéglátóhelyek száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
*'''Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma (db):''' az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.

=A feladat által érintett célcsoportok=
A SWOT - elemzés eredményét az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani:

* a Magyar Turizmus Zrt. ill.
* Országos Idegenforgalmi Bizottság,
* MATUR,
* ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,
* Tourinform,
* HSMAI Magyarország,
* Magyar Szálloda Szövetség,
* Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége,
* a kistérségek települései,és az önkormányzataik,
* utazási irodák,
* KSH,
* turisták,
* Nemzetgazdasági Minisztérium,
* RIB,
* a megyei és
* régiós stratégiai döntés-előkészítők,
* a kapcsolódó kormányzati szereplők,
* a turizmussal foglalkozó tanácsadók és
* kutatók is hasznosíthatják, pl. komplex marketing elemzések megalapozása céljából: hiszen megállapítható, hogy az adott településnek milyen turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük.
* a helyi közösség turisztikai felelőse
* az adott kistérség önkormányzata

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek. Amennyiben javaslatként pl. egy borozó létesítése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el (kizárólag a már működő borozókat alapul véve):

* 12 hónapos nyitva tartással (365 nap)
* napi 50000 Ft árbevételt feltételezve
* 20%-os átlagos haszonkulccsal számolva

ez évi 3650000 Ft eredményt hozhat.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
SWOT elemzésünk lépései:
*téma kiválasztás (rétsági kistérségek)
*adatgyűjtés a www.teir.vati.hu-ról
*adatbázis szerkesztése az excelben: azért készítettük ezt az adatbázist, mert ez lesz az elemzésünk alapja.
*darabnézetes kimutatás készítése, hogy meggyőződjünk arról, hogy minden objektumhoz és attribútumhoz csak egy érték tartozik.
*standardizálást végeztünk annak céljából, hogy adataink összehasonlíthatóak legyenek (egy főre jutó vendégéjszakák száma).
*rangsorolás
*Y standard
*Y0 elemzés elkészítése

Az adatokat legyűjtöttük a TEIR-ről. A feladat a kereskedelmi mutatók vizsgálata volt a rétsági kistérség településein 5 évre (2004-2008) és 8 mutatóra vonatkozóan, ebből építettük fel a metaadatbázisunkat. Az állandó népesség számát is le kellett gyűjtenünk, hogy egy főre tudjuk nézni az adatokat, mivel a méreteltérésekből adódóan torzult volna az elemzés. Kiosztottuk a csapattagok között, hogy ki melyik mutatóra végzi el a 8 db Y-STD és Y0 elemzést. 2004-2008 között 125 objektumunk, és 8 attribútumunk volt, lépcsők száma szintén 125, az X-attribútomoké (oszlopoké) pedig 9. Ezután a csapatvezető elkészítette az YO-elemzést. Következő lépés az eredmények értelmezése volt, és az ideális szócikk elkészítése.

SWOT-analízis (magyar neve: GYELV-elemzés): SWOT-analízissel felépíthetjük egy piac,iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy mely feladatok a legfontosabbak stratégiai szempontból. Leggyakrabban az üzleti terv részét képezi.

SWOT-analízis: angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze:
*1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni
*2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező
*3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni
*4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
==Erősségek, gyengeségek==

'''Tolmács és a bárok, borozók:'''
*2004: A vizsgált Tolmács kistérség a 2004. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2005: A vizsgált Tolmács kistérség a 2005. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2006: A vizsgált Tolmács kistérség a 2006. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2007: A vizsgált Tolmács kistérség a 2007. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008: A vizsgált Tolmács kistérség a 2008. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Tolmács és az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak:'''
*2004: A vizsgált Tolmács kistérség a 2004. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2005: A vizsgált Tolmács kistérség a 2005. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006: A vizsgált Tolmács kistérség a 2006. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007: A vizsgált Tolmács kistérség a 2007. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008: A vizsgált Tolmács kistérség a 2008. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Tolmács és Éttermek, cukrászdák:'''
*2004: A vizsgált Tolmács kistérség a 2004. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2005: A vizsgált Tolmács kistérség a 2005. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006: A vizsgált Tolmács kistérség a 2006. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007: A vizsgált Tolmács kistérség a 2007. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008: A vizsgált Tolmács kistérség a 2008. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Tolmács és a Kiskereskedelmi hálózati egységek:'''
*2004: A vizsgált Tolmács kistérség a 2004. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2005: A vizsgált Tolmács kistérség a 2005. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2006: A vizsgált Tolmács kistérség a 2006. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2007: A vizsgált Tolmács kistérség a 2007. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008: A vizsgált Tolmács kistérség a 2008. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Tolmács és a Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek:'''
*2004: A vizsgált Tolmács kistérség a 2004. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2005: A vizsgált Tolmács kistérség a 2005. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006: A vizsgált Tolmács kistérség a 2006. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007: A vizsgált Tolmács kistérség a 2007. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008: A vizsgált Tolmács kistérség a 2008. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Tolmács és a Ruházati szaküzletek:'''
*2004: A vizsgált Tolmács kistérség a 2004. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2005: A vizsgált Tolmács kistérség a 2005. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2006: A vizsgált Tolmács kistérség a 2006. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2007: A vizsgált Tolmács kistérség a 2007. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008: A vizsgált Tolmács kistérség a 2008. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Tolmács és a Vendéglátóhelyek:'''
*2004: A vizsgált Tolmács kistérség a 2004. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2005: A vizsgált Tolmács kistérség a 2005. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006: A vizsgált Tolmács kistérség a 2006. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007: A vizsgált Tolmács kistérség a 2007. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008: A vizsgált Tolmács kistérség a 2008. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Tolmács és a Zöldség-, gyümölcsszaküzletek:'''
*2004: A vizsgált Tolmács kistérség a 2004. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2005: A vizsgált Tolmács kistérség a 2005. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006: A vizsgált Tolmács kistérség a 2006. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007: A vizsgált Tolmács kistérség a 2007. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008: A vizsgált Tolmács kistérség a 2008. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

==Lehetőségek és veszélyek 2004-2008==

'''Tolmács és a bárok, borozók:'''

A bárok, borozók száma mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Tolmács és az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak:'''

Az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében a '''veszély''' nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Tolmács és az éttermek, cukrászdák:'''

Az éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében a '''veszély''' nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Tolmács és a kiskereskedelmi hálózati egységek:'''

A kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Tolmács és a könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek:'''

A könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutatóban rejlő '''lehetőség''' kihasználásra kerül.

'''Tolmács és a ruházati szaküzletek:'''

A ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Tolmács és a vendéglátóhelyek:'''

A vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében a '''veszély''' nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Tolmács és a zöldség-, gyümölcsszaküzletek:'''

A zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutatóban rejlő '''lehetőség''' kihasználásra kerül.

=Következtetések, javaslatok=

*A bárok, borozók tekintetében nézve a lehetőségeket kitűnően kihasználta.
*A településnek az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak tekintetében a veszélyek kiküszöbölésére kell nagyobb figyelmet fordítania.
*Az éttermek és cukrászdák tekintetében a veszélyek kiküszöbölésére kell nagyobb figyelmet fordítania.
*A kiskereskedelmi hálózati egységek megfelelően kihasználtak az érintett településen, ezt a tendenciát továbbra is fent kell tartania.
*A vizsgált térség a könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek esetében a lehetőségeit megfelelően kihasználta, érdemes ennek további fenntartása.
*A vizsgált település ruházati szaküzletei esetén a rendelkezésére álló lehetőségeit kitűnően kihasználta.
*A vizsgált település vendéglátóhelyeit nézve a veszélyek kiküszöbölésére kell nagyobb figyelmet fordítania.
*A zöldség-, gyümölcsszaküzletek tekintetében a lehetőségeket megfelelően kihasználták, érdemes ennek folytatása.

[[Kategória:Innovatív_turisztikai_elemzések]]

=Forrás=

Tur 2 KR Nagyoroszi

2011-06-21T10:37:19Z

Kolaci86:

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/virag/tema_2_vegleges.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Vendégek száma a különböző típusú szálláshelyeken Nagyorosziban SWOT-analízissel elemezve
=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=
A feladatot a KSH adatai alapján kezdtem volna el csinálni. A meglévő adatok alapján próbáltam volna meghatározni a hely gyengeségeit és erősségeit, majd a környezetét megvizsgálva a lehetőségeit és a veszélyeit. Ezek alapján az adatokat az országos átlaghoz mértem volna, és így határoztam volna meg a sorrendet. A meghatározott átlagot az országban megszálló vendégek számából következtettem, elosztva azt a települések számával.

A táblázat
{|style="border-style: double;"
|-
| Megnevezés
| '''Vendégek száma a kempingekben'''
| '''Vendégek száma a magánszállásadásban'''
| '''Vendégek száma a nyaralóházakban'''
| '''Vendégek száma a panziókban'''
| '''Vendégek száma a szállodákban'''
| '''Vendégek száma a turistaszállásokon'''
| '''Vendégek száma az ifjúsági szállókban'''
| '''Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken'''
|-
| '''Magyarország'''
| 405433
| 961787
| 304585
| 801394
| 5178780
| 241104
| 219316
| 7150612
|-
| '''Településátlag'''
| 129
| 306
| 97
| 255
| 1647
| 77
| 70
| 2274
|-
| '''Nagyoroszi 2004'''
| 0
| 0
| 0
| 619
| 0
| 0
| 0
| 619
|-
| '''SWOT eredmény'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Erősség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
|-
| '''Nagyoroszi 2005'''
| 0
| 0
| 0
| 313
| 0
| 0
| 0
| 313
|-
| '''SWOT eredmény'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Erősség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
|-
| '''Nagyoroszi 2006'''
| 0
| 0
| 0
| 252
| 0
| 0
| 0
| 252
|-
| '''SWOT eredmény'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
|-
| '''Nagyoroszi 2007'''
| 0
| 0
| 0
| 286
| 0
| 0
| 0
| 286
|-
| '''SWOT eredmény'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Erősség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
|-
| '''Nagyoroszi 2008'''
| 0
| 0
| 0
| 747
| 0
| 0
| 0
| 747
|-
| '''SWOT eredmény'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Erősség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
|-
| '''Nagyoroszi 2009'''
| 0
| 0
| 0
| 861
| 0
| 0
| 0
| 861
|-
| '''SWOT eredmény'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Erősség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
|}

Ehhez adatokat az Interneten kerestem volna, esetleg felkerestem volna a helyet, hogy alátámasszam a döntésemet. Megnéztem volna még, hogy létezik-e már hasonló témájú elemzés és segítségként használtam volna. Viszont az előző elemzésem nem lett volna olyan pontos, ugyanis nem adott volna pontos képet a település turisztikai helyzetéről.

A település egy jobb turisztikai marketinggel valószínűleg előkelőbb helyet foglalhatna el az elemzett kistérségben.

A fenti táblázatból látszik, hogy Nagyoroszi az alábbi mutatók alapján bír lehetőséggel:
* Vendégek száma a panziókban

A fenti táblázatból látszik, hogy Nagyoroszi az alábbi mutatók alapján bír veszélyekkel:
* Vendégek száma a kempingekben
* Vendégek száma a magánszállásadásban
* Vendégek száma a nyaralóházakban
* Vendégek száma a szállodákban
* Vendégek száma a turistaszállásokon
* Vendégek száma az ifjúsági szállókban
* Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Az adatok lekérése során le kellett kérni a 2004-es adatokat is, ugyanis az egyik mutatóban változás történt, így ezzel próbáltuk korrigálni az elemzésünket, majd később rájöttünk, hogy a két mutató ugyanaz. (Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken vs. Vendégek száma az összes kereskedelmi szálláshelyeken)
Az adatbázis mérete: 12*25*6=1800

=Objektumok (sorok)=
* Alsópetény
* Bánk
* Berkenye
* Borsosberény
* Diósjenő
* Felsőpetény
* Horpács
* Keszeg
* Kétbodony
* Kisecset
* Legénd
* Nagyoroszi
* Nézsa
* Nógrád
* Nógrádsáp
* Nőtincs
* Ősagárd
* Pusztaberki
* Rétság
* Romhány
* Szátok
* Szendehely
* Szente
* Tereske
* Tolmács

=Attribútumok (X, Y oszlopok)=
* Vendégek száma a kempingekben (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Vendégek száma a magánszállásadásban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Vendégek száma a nyaralóházakban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Vendégek száma a panziókban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Vendégek száma a szállodákban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Vendégek száma a turistaszállásokon (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Vendégek száma az ifjúsági szállókban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.

A SWOT-elemzés 2004-2009-es időintervallumot vizsgál.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani az elemzésünket:
*Magyar Turizmus Zrt.,
*Országos Idegenforgalmi Bizottság,
*MATUR,
*ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,
*Tourinform,
*HSMAI Magyarország,
*Magyar Szálloda Szövetség,
*Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége.
*a rétsági kistérség települései
*utazási irodák
*KSH
*turisták
*Nemzetgazdasági Minisztérium
*önkormányzatok
*RIB

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
Az elemzés alapján meg tudjuk határozni azt a területet melynek fejlesztésével a legnagyobb anyagi hasznot tudjuk elérni.
Pl: Az elemzés alapján látható, hogy a környéken létesült nyaralóházakban megfelelő mennyiségű vendég foglal szállást, így egy ilyen beruházás anyagilag nem lenne veszteséges az adott településen sem.

Az elemzés várható hasznossága azért jobb, mint a best practice elemzéseké, mivel itt a teljes kistérség adatait összehasonlítva hozzuk meg a döntésünket, míg utóbbi esetében ezeket a következtetéseket az országos adatokból vontuk le. A best practice elemzések az objektumokat nem teljeskörűségre törekedve hasonlítják össze.
A best practice alapján:

Az elemzés nincs alátámasztva konkrét számadatokkal,ezért fent áll a rossz döntéshozás lehetősége.
*túl sok szubjektív tényezőt tartalmaz
*rossz következtetést vonhatunk le
*rossz döntést hozhatunk
*pénzveszteség (idő és emberi erőforrás miatt)
*negatív eredmények
*image rombolás.

A hasonlóságelemzés alapján:

Az elemzésünket egy konkrét adatbázissal támasztottuk alá,amelynek köszönhetően megalapozott döntéseket hozhatunk. A táblázatok és a lefuttatott elemzések konkrét értékeket tartalmaznak, melyek formálják véleményünket. Így kevesebb veszélylehetőség rejlik benne mint a best practice elemzésnél.
*korrekt eredményeket produkál
*objektív tényezőkön alapuló döntéshozatal
*kisebb bizonytalanság, ezáltal biztosabb döntéshozatal-> magasabb profit
*image építés.

A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek.
Amennyiben javaslatként pl. a kempingek létesítése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el (kizárólag a már működő kempingeket alapul véve):
*520 sátorhellyel(lakóautó férőhelye is)
*6 hónapos nyitva tartással (májustól októberig, 184 nap)
*sátorhelyenként napi átlag 12 euroval (8 euro a sátorhely, 16 a lakóautó helyének bérlése)
*270 Ft-os árfolyam mellett
*minden napra 50%-os telítettséggel számolván
A kemping éves bevétele 155.001.600 Ft. lenne.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
A feladat végrehajtása során az alábbi lépéseket követtem:
* Adatlegyűjtés
* Adatbázis létrehozása
* Kimutatások létrehozása
* Standardizálás
* Y0-elemzés
* További elemzés
* Eredményadatbázis létrehozása
* Eredménypivot létrehozása
** Gyengeségek, Erősségek illetve Veszélyek és Lehetőségek kiértékelése HA függvénnyel
** Diagramok létrehozása
* Szócikk létrehozása

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
==Erősségek és gyengeségek 2004-2009==
'''Nagyoroszi és a magánszállásadás'''
* 2004: A vizsgált Nagyoroszi település a 2004. évi Vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Nagyoroszi település a 2005. évi Vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Nagyoroszi település a 2006. évi Vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Nagyoroszi település a 2007. évi Vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Nagyoroszi település a 2008. évi Vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Nagyoroszi település a 2009. évi Vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
'''Nagyoroszi és a nyaralóházak'''
* 2004: A vizsgált Nagyoroszi település a 2004. évi Vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Nagyoroszi település a 2005. évi Vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Nagyoroszi település a 2006. évi Vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Nagyoroszi település a 2007. évi Vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Nagyoroszi település a 2008. évi Vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Nagyoroszi település a 2009. évi Vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
'''Nagyoroszi és a panziók'''
* 2004: A vizsgált Nagyoroszi település a 2004. évi Vendégek száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Nagyoroszi település a 2005. évi Vendégek száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Nagyoroszi település a 2006. évi Vendégek száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Nagyoroszi település a 2007. évi Vendégek száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Nagyoroszi település a 2008. évi Vendégek száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Nagyoroszi település a 2009. évi Vendégek száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
'''Nagyoroszi és a szállodák'''
* 2004: A vizsgált Nagyoroszi település a 2004. évi Vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Nagyoroszi település a 2005. évi Vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Nagyoroszi település a 2006. évi Vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Nagyoroszi település a 2007. évi Vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Nagyoroszi település a 2008. évi Vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Nagyoroszi település a 2009. évi Vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
'''Nagyoroszi és a turistaszállások'''
* 2004: A vizsgált Nagyoroszi település a 2004. évi Vendégek száma a turistaszállásokon mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Nagyoroszi település a 2005. évi Vendégek száma a turistaszállásokon mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Nagyoroszi település a 2006. évi Vendégek száma a turistaszállásokon mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Nagyoroszi település a 2007. évi Vendégek száma a turistaszállásokon mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Nagyoroszi település a 2008. évi Vendégek száma a turistaszállásokon mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Nagyoroszi település a 2009. évi Vendégek száma a turistaszállásokon mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
'''Nagyoroszi és a kereskedelmi szálláshelyek'''
* 2004: A vizsgált Nagyoroszi település a 2004. évi Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Nagyoroszi település a 2005. évi Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Nagyoroszi település a 2006. évi Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Nagyoroszi település a 2007. évi Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Nagyoroszi település a 2008. évi Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Nagyoroszi település a 2009. évi Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

==Lehetőségek és veszélyek 2004-2009==
'''Nagyoroszi és a magánszállásadás''': A Vendégek száma a magánszállásadásban mutatóban rejlő '''lehetőség''' kihasználásra kerül.

'''Nagyoroszi és a nyaralóházak''': A Vendégek száma a nyaralóházakban mutatóban rejlő '''lehetőség''' kihasználásra kerül.

'''Nagyoroszi és a panziók''': A Vendégek száma a panziókban mutatóban rejlő '''lehetőség''' kihasználásra kerül.

'''Nagyoroszi és a szállodák''': A Vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása kerül.

'''Nagyoroszi és a turistaszállások''': A Vendégek száma a turistaszállásokban mutatóban rejlő '''lehetőség''' kihasználásra kerül.

'''Nagyoroszi és a kereskedelmi szálláshelyek''': A Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken mutatóban rejlő '''lehetőség''' kihasználásra kerül.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉSEK)=
Nagyoroszi az elemzési eredmények szerint nagyobb turisztikai fejlesztésekkel sokkal több turistát tudna vonzani.
Leginkább a magánszállásadás, és turistaszállások tekintetében van hova fejlődnie, ugyanis a környező területeket is megvizsgálva, itt a legnagyobb a lemaradása. Tehát ilyen szálláshelyek létrehozásával a település nagyot fejlődne turizmus terén. Ha létesítenek ilyen szálláshelyeket, a többi település mintájára valószínűsíthető, hogy Nagyorosziban is lesznek ezeken a szálláshelyeken vendégek.
Mivel a környéken nagyon kevés az alacsonyabb árkategóriájú szállás, ezért egy kis nyitottsággal a terület nagyot fejlődhetne.

[[Kategória:Innovatív_turisztikai_elemzések]]

Tur BD Tema7 Keszeg

2011-06-21T09:54:53Z

Kolaci86:

=Forrás=
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
A rétsági kistérség Keszeg településének SWOT analízise a működő kereskedelmi egységek számának alapján, hasonlóságelemzéssel 2004-2008

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Azért ezt az adatbázist választottuk, mert ehhez állt rendelkezésünkre adat a www.teir.vati.hu -ról. A vizsgálatunk hasonlóságelemzésen alapul ezért attribútumként a rétsági kistérség települései szerepelnek évszámok szerint az objektumok pedig a kereskedelmi típusok száma az egyes településeken. Összes adatszám = 8 mutató (+1 mutató állandó népesség) * 5 év * 25 település = 1125 rekord.

=Objektumok (sorok)=
* Alsópetény
* Bánk
* Berkenye
* Borsosberény
* Diósjenő
* Felsőpetény
* Horpács
* Keszeg
* Kétbodony
* Kisecset
* Legénd
* Nagyoroszi
* Nézsa
* Nógrád
* Nógrádsáp
* Nőtincs
* Ősagárd
* Pusztaberki
* Rétság
* Romhány
* Szátok
* Szendehely
* Szente
* Tereske
* Tolmács

=Attribútumok (X, Y oszlopok)=
A vizsgálat során a 2004-2008-ig lévő adatokat elemeztük.

Bárok, borozók száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.

Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.

Éttermek, cukrászdák száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.

Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül)(db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.

Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.

Ruházati szaküzletek száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.

Vendéglátóhelyek száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.

Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A SWOT - elemzés eredményét az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani:

a Magyar Turizmus Zrt. ill.

Országos Idegenforgalmi Bizottság,

MATUR,

ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,

Tourinform,

HSMAI Magyarország,

Magyar Szálloda Szövetség,

Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége,

a kistérségek települései,és az önkormányzataik,

utazási irodák,

KSH,

turisták,

Nemzetgazdasági Minisztérium,

RIB,

a megyei és régiós stratégiai döntés-előkészítők,

a kapcsolódó kormányzati szereplők,

a turizmussal foglalkozó tanácsadók éskutatók is hasznosíthatják, pl. komplex marketing elemzések megalapozása céljából: hiszen megállapítható, hogy az adott településnek milyen turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük.
a helyi közösség turisztikai felelőse
az adott kistérség önkormányzata

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek. Amennyiben javaslatként pl. egy borozó létesítése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el (kizárólag a már működő borozókat alapul véve):

12 hónapos nyitva tartással (365 nap)

napi 50000 Ft árbevételt feltételezve

20%-os átlagos haszonkulccsal számolva

ez évi 3650000 Ft eredményt hozhat.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
A feladat végrahajtása során az alábbi lépéseket követtem:
* Adatlegyűjtés
* Adatbázis létrehozása
* Kimutatások létrehozása
* Standardizálás
* Y0-elemzés
* További elemzés
* Eredményadatbázis létrehozása
* Eredménypivot létrehozása
* Diagramok létrehozása
* Szócikk létrehozása

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
==Erősségek és gyengeségek 2004-2009==
'''Borozók száma Keszegen'''
* 2004: A vizsgált Keszeg kistérség a 2004. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2005:A vizsgált Keszeg kistérség a 2005. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Keszeg kistérség a 2006. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Keszeg kistérség a 2007. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Keszeg kistérség a 2008. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
'''Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma Keszegen'''
* 2004: A vizsgált Keszeg kistérség a 2004. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Keszeg kistérség a 2005. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Keszeg kistérség a 2006. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Keszeg kistérség a 2007. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Keszeg kistérség a 2008. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
'''Éttermek és cukrászdák száma Keszegen'''
* 2004:A vizsgált Keszeg kistérség a 2004. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Keszeg kistérség a 2005. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Keszeg kistérség a 2006. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Keszeg kistérség a 2007. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Keszeg kistérség a 2008. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
'''Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül)Keszegen'''
* 2004: A vizsgált Keszeg kistérség a 2004. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Keszeg kistérség a 2005. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Keszeg kistérség a 2006. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Keszeg kistérség a 2007. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Keszeg kistérség a 2008. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
'''Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma Keszegen'''
* 2004: A vizsgált Keszeg kistérség a 2004. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Keszeg kistérség a 2005. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Keszeg kistérség a 2006. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Keszeg kistérség a 2007. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Keszeg kistérség a 2008. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
'''Ruházati szaküzletek száma Keszegen'''
* 2004: A vizsgált Keszeg kistérség a 2004. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Keszeg kistérség a 2005. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Keszeg kistérség a 2006. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Keszeg kistérség a 2007. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Keszeg kistérség a 2008. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
'''Vendéglátóhelyek száma Keszegen'''
* 2004: A vizsgált Keszeg kistérség a 2004. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Keszeg kistérség a 2005. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Keszeg kistérség a 2006. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Keszeg kistérség a 2007. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Keszeg kistérség a 2008. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
'''Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma Keszegen'''
* 2004: A vizsgált Keszeg kistérség a 2004. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Keszeg kistérség a 2005. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Keszeg kistérség a 2006. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Keszeg kistérség a 2007. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Keszeg kistérség a 2008. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

==Lehetőségek és veszélyek 2004-2008==
'''Keszeg és a Bárok, borozók száma''': A Bárok, borozók száma mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Keszeg és az Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma''': A Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Keszeg és az Éttermek, cukrászdák száma''': A Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Keszeg és a Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül)''': A Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Keszeg és a Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma''': A Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

'''Keszeg és a Ruházati szaküzletek száma''': A Ruházati szaküzletek száma mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

'''Keszeg és a Vendéglátóhelyek száma''': A Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Keszeg és a Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma''': A Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉSEK)=
Keszegnek a bárok, borozók tekintetében a lehetőségek jól lettek kihasználva.
Keszeg település az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak tekintetében a lehetőségek megfelelően lettek kihasználva.
A településnek az éttermek, cukrászdák tekintetében a lehetőségek jobb kihasználására kell törekednie.
A kiskereskedelmi hálózati egységek megfelelően kihasználtak az érintett településen, ezt a tendenciát továbbra is fent kell tartania.
A vizsgált térség a könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek esetében a lehetőségeit megfelelően kihasználta.
Keszeg ruházati szaküzleteit illetően a lehetőségeket megfelelően kihasználták.
A vizsgált település vendéglátóhelyeit nézve a lehetőségeket nem használta ki.
Keszeg zöldség-, gyümölcsszaküzleteinek tekintetében a lehetőségeket részben kihasználták.
[[Kategória:Innovatív_turisztikai_elemzések]]

Tur BD Tema7 Keszeg

2011-06-21T09:53:51Z

Kolaci86:

=Forrás=
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
A rétsági kistérség Keszeg településén működő kereskedelmi egységek számának SWOT analízise, hasonlóságelemzéssel 2004-2008

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Azért ezt az adatbázist választottuk, mert ehhez állt rendelkezésünkre adat a www.teir.vati.hu -ról. A vizsgálatunk hasonlóságelemzésen alapul ezért attribútumként a rétsági kistérség települései szerepelnek évszámok szerint az objektumok pedig a kereskedelmi típusok száma az egyes településeken. Összes adatszám = 8 mutató (+1 mutató állandó népesség) * 5 év * 25 település = 1125 rekord.

=Objektumok (sorok)=
* Alsópetény
* Bánk
* Berkenye
* Borsosberény
* Diósjenő
* Felsőpetény
* Horpács
* Keszeg
* Kétbodony
* Kisecset
* Legénd
* Nagyoroszi
* Nézsa
* Nógrád
* Nógrádsáp
* Nőtincs
* Ősagárd
* Pusztaberki
* Rétság
* Romhány
* Szátok
* Szendehely
* Szente
* Tereske
* Tolmács

=Attribútumok (X, Y oszlopok)=
A vizsgálat során a 2004-2008-ig lévő adatokat elemeztük.

Bárok, borozók száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.

Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.

Éttermek, cukrászdák száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.

Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül)(db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.

Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.

Ruházati szaküzletek száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.

Vendéglátóhelyek száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.

Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A SWOT - elemzés eredményét az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani:

a Magyar Turizmus Zrt. ill.

Országos Idegenforgalmi Bizottság,

MATUR,

ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,

Tourinform,

HSMAI Magyarország,

Magyar Szálloda Szövetség,

Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége,

a kistérségek települései,és az önkormányzataik,

utazási irodák,

KSH,

turisták,

Nemzetgazdasági Minisztérium,

RIB,

a megyei és régiós stratégiai döntés-előkészítők,

a kapcsolódó kormányzati szereplők,

a turizmussal foglalkozó tanácsadók éskutatók is hasznosíthatják, pl. komplex marketing elemzések megalapozása céljából: hiszen megállapítható, hogy az adott településnek milyen turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük.
a helyi közösség turisztikai felelőse
az adott kistérség önkormányzata

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek. Amennyiben javaslatként pl. egy borozó létesítése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el (kizárólag a már működő borozókat alapul véve):

12 hónapos nyitva tartással (365 nap)

napi 50000 Ft árbevételt feltételezve

20%-os átlagos haszonkulccsal számolva

ez évi 3650000 Ft eredményt hozhat.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
A feladat végrahajtása során az alábbi lépéseket követtem:
* Adatlegyűjtés
* Adatbázis létrehozása
* Kimutatások létrehozása
* Standardizálás
* Y0-elemzés
* További elemzés
* Eredményadatbázis létrehozása
* Eredménypivot létrehozása
* Diagramok létrehozása
* Szócikk létrehozása

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
==Erősségek és gyengeségek 2004-2009==
'''Borozók száma Keszegen'''
* 2004: A vizsgált Keszeg kistérség a 2004. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2005:A vizsgált Keszeg kistérség a 2005. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Keszeg kistérség a 2006. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Keszeg kistérség a 2007. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Keszeg kistérség a 2008. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
'''Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma Keszegen'''
* 2004: A vizsgált Keszeg kistérség a 2004. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Keszeg kistérség a 2005. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Keszeg kistérség a 2006. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Keszeg kistérség a 2007. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Keszeg kistérség a 2008. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
'''Éttermek és cukrászdák száma Keszegen'''
* 2004:A vizsgált Keszeg kistérség a 2004. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Keszeg kistérség a 2005. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Keszeg kistérség a 2006. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Keszeg kistérség a 2007. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Keszeg kistérség a 2008. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
'''Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül)Keszegen'''
* 2004: A vizsgált Keszeg kistérség a 2004. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Keszeg kistérség a 2005. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Keszeg kistérség a 2006. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Keszeg kistérség a 2007. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Keszeg kistérség a 2008. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
'''Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma Keszegen'''
* 2004: A vizsgált Keszeg kistérség a 2004. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Keszeg kistérség a 2005. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Keszeg kistérség a 2006. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Keszeg kistérség a 2007. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Keszeg kistérség a 2008. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
'''Ruházati szaküzletek száma Keszegen'''
* 2004: A vizsgált Keszeg kistérség a 2004. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Keszeg kistérség a 2005. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Keszeg kistérség a 2006. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Keszeg kistérség a 2007. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Keszeg kistérség a 2008. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
'''Vendéglátóhelyek száma Keszegen'''
* 2004: A vizsgált Keszeg kistérség a 2004. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Keszeg kistérség a 2005. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Keszeg kistérség a 2006. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Keszeg kistérség a 2007. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Keszeg kistérség a 2008. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
'''Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma Keszegen'''
* 2004: A vizsgált Keszeg kistérség a 2004. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Keszeg kistérség a 2005. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Keszeg kistérség a 2006. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Keszeg kistérség a 2007. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Keszeg kistérség a 2008. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

==Lehetőségek és veszélyek 2004-2008==
'''Keszeg és a Bárok, borozók száma''': A Bárok, borozók száma mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Keszeg és az Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma''': A Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Keszeg és az Éttermek, cukrászdák száma''': A Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Keszeg és a Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül)''': A Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Keszeg és a Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma''': A Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

'''Keszeg és a Ruházati szaküzletek száma''': A Ruházati szaküzletek száma mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

'''Keszeg és a Vendéglátóhelyek száma''': A Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Keszeg és a Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma''': A Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉSEK)=
Keszegnek a bárok, borozók tekintetében a lehetőségek jól lettek kihasználva.
Keszeg település az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak tekintetében a lehetőségek megfelelően lettek kihasználva.
A településnek az éttermek, cukrászdák tekintetében a lehetőségek jobb kihasználására kell törekednie.
A kiskereskedelmi hálózati egységek megfelelően kihasználtak az érintett településen, ezt a tendenciát továbbra is fent kell tartania.
A vizsgált térség a könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek esetében a lehetőségeit megfelelően kihasználta.
Keszeg ruházati szaküzleteit illetően a lehetőségeket megfelelően kihasználták.
A vizsgált település vendéglátóhelyeit nézve a lehetőségeket nem használta ki.
Keszeg zöldség-, gyümölcsszaküzleteinek tekintetében a lehetőségeket részben kihasználták.
[[Kategória:Innovatív_turisztikai_elemzések]]

Tur 2 KR Nagyoroszi

2011-06-21T09:31:59Z

Kolaci86:

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/virag/tema_2_vegleges.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Vendégek száma a különböző típusú szálláshelyeken Nagyorosziban SWOT-analízissel elemezve
=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=
A feladatot a KSH adatai alapján kezdtem volna el csinálni. A meglévő adatok alapján próbáltam volna meghatározni a hely gyengeségeit és erősségeit, majd a környezetét megvizsgálva a lehetőségeit és a veszélyeit. Ezek alapján az adatokat az országos átlaghoz mértem volna, és így határoztam volna meg a sorrendet. A meghatározott átlagot az országban megszálló vendégek számából következtettem, elosztva azt a települések számával.

A táblázat
{|style="border-style: double;"
|-
| Megnevezés
| '''Vendégek száma a kempingekben'''
| '''Vendégek száma a magánszállásadásban'''
| '''Vendégek száma a nyaralóházakban'''
| '''Vendégek száma a panziókban'''
| '''Vendégek száma a szállodákban'''
| '''Vendégek száma a turistaszállásokon'''
| '''Vendégek száma az ifjúsági szállókban'''
| '''Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken'''
|-
| '''Magyarország'''
| 405433
| 961787
| 304585
| 801394
| 5178780
| 241104
| 219316
| 7150612
|-
| '''Településátlag'''
| 129
| 306
| 97
| 255
| 1647
| 77
| 70
| 2274
|-
| '''Nagyoroszi 2004'''
| 0
| 0
| 0
| 619
| 0
| 0
| 0
| 619
|-
| '''SWOT eredmény'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Erősség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
|-
| '''Nagyoroszi 2005'''
| 0
| 0
| 0
| 313
| 0
| 0
| 0
| 313
|-
| '''SWOT eredmény'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Erősség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
|-
| '''Nagyoroszi 2006'''
| 0
| 0
| 0
| 252
| 0
| 0
| 0
| 252
|-
| '''SWOT eredmény'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
|-
| '''Nagyoroszi 2007'''
| 0
| 0
| 0
| 286
| 0
| 0
| 0
| 286
|-
| '''SWOT eredmény'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Erősség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
|-
| '''Nagyoroszi 2008'''
| 0
| 0
| 0
| 747
| 0
| 0
| 0
| 747
|-
| '''SWOT eredmény'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Erősség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
|-
| '''Nagyoroszi 2009'''
| 0
| 0
| 0
| 861
| 0
| 0
| 0
| 861
|-
| '''SWOT eredmény'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Erősség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
|}

Ehhez adatokat az Interneten kerestem volna, esetleg felkerestem volna a helyet, hogy alátámasszam a döntésemet. Megnéztem volna még, hogy létezik-e már hasonló témájú elemzés és segítségként használtam volna. Viszont az előző elemzésem nem lett volna olyan pontos, ugyanis nem adott volna pontos képet a település turisztikai helyzetéről.

A település egy jobb turisztikai marketinggel valószínűleg előkelőbb helyet foglalhatna el az elemzett kistérségben.

A fenti táblázatból látszik, hogy Nagyoroszi az alábbi mutatók alapján bír lehetőséggel:
* Vendégek száma a panziókban

A fenti táblázatból látszik, hogy Nagyoroszi az alábbi mutatók alapján bír veszélyekkel:
* Vendégek száma a kempingekben
* Vendégek száma a magánszállásadásban
* Vendégek száma a nyaralóházakban
* Vendégek száma a szállodákban
* Vendégek száma a turistaszállásokon
* Vendégek száma az ifjúsági szállókban
* Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Az adatok lekérése során le kellett kérni a 2004-es adatokat is, ugyanis az egyik mutatóban változás történt, így ezzel próbáltuk korrigálni az elemzésünket, majd később rájöttünk, hogy a két mutató ugyanaz. (Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken vs. Vendégek száma az összes kereskedelmi szálláshelyeken)
Az adatbázis mérete: 12*25*6=1800

=Objektumok (sorok)=
* Alsópetény
* Bánk
* Berkenye
* Borsosberény
* Diósjenő
* Felsőpetény
* Horpács
* Keszeg
* Kétbodony
* Kisecset
* Legénd
* Nagyoroszi
* Nézsa
* Nógrád
* Nógrádsáp
* Nőtincs
* Ősagárd
* Pusztaberki
* Rétság
* Romhány
* Szátok
* Szendehely
* Szente
* Tereske
* Tolmács

=Attribútumok (X, Y oszlopok)=
* Vendégek száma a kempingekben (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Vendégek száma a magánszállásadásban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Vendégek száma a nyaralóházakban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Vendégek száma a panziókban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Vendégek száma a szállodákban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Vendégek száma a turistaszállásokon (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Vendégek száma az ifjúsági szállókban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.

A SWOT-elemzés 2004-2009-es időintervallumot vizsgál.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani az elemzésünket:
*Magyar Turizmus Zrt.,
*Országos Idegenforgalmi Bizottság,
*MATUR,
*ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,
*Tourinform,
*HSMAI Magyarország,
*Magyar Szálloda Szövetség,
*Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége.
*a rétsági kistérség települései
*utazási irodák
*KSH
*turisták
*Nemzetgazdasági Minisztérium
*önkormányzatok
*RIB

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
Az elemzés alapján meg tudjuk határozni azt a területet melynek fejlesztésével a legnagyobb anyagi hasznot tudjuk elérni.
Pl: Az elemzés alapján látható, hogy a környéken létesült nyaralóházakban megfelelő mennyiségű vendég foglal szállást, így egy ilyen beruházás anyagilag nem lenne veszteséges az adott településen sem.

Az elemzés várható hasznossága azért jobb, mint a best practice elemzéseké, mivel itt a teljes kistérség adatait összehasonlítva hozzuk meg a döntésünket, míg utóbbi esetében ezeket a következtetéseket az országos adatokból vontuk le. A best practice elemzések az objektumokat nem teljeskörűségre törekedve hasonlítják össze.
A best practice alapján:

Az elemzés nincs alátámasztva konkrét számadatokkal,ezért fent áll a rossz döntéshozás lehetősége.
*túl sok szubjektív tényezőt tartalmaz
*rossz következtetést vonhatunk le
*rossz döntést hozhatunk
*pénzveszteség (idő és emberi erőforrás miatt)
*negatív eredmények
*image rombolás.

A hasonlóságelemzés alapján:

Az elemzésünket egy konkrét adatbázissal támasztottuk alá,amelynek köszönhetően megalapozott döntéseket hozhatunk. A táblázatok és a lefuttatott elemzések konkrét értékeket tartalmaznak, melyek formálják véleményünket. Így kevesebb veszélylehetőség rejlik benne mint a best practice elemzésnél.
*korrekt eredményeket produkál
*objektív tényezőkön alapuló döntéshozatal
*kisebb bizonytalanság, ezáltal biztosabb döntéshozatal-> magasabb profit
*image építés.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
A feladat végrehajtása során az alábbi lépéseket követtem:
* Adatlegyűjtés
* Adatbázis létrehozása
* Kimutatások létrehozása
* Standardizálás
* Y0-elemzés
* További elemzés
* Eredményadatbázis létrehozása
* Eredménypivot létrehozása
** Gyengeségek, Erősségek illetve Veszélyek és Lehetőségek kiértékelése HA függvénnyel
** Diagramok létrehozása
* Szócikk létrehozása

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
==Erősségek és gyengeségek 2004-2009==
'''Nagyoroszi és a magánszállásadás'''
* 2004: A vizsgált Nagyoroszi település a 2004. évi Vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Nagyoroszi település a 2005. évi Vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Nagyoroszi település a 2006. évi Vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Nagyoroszi település a 2007. évi Vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Nagyoroszi település a 2008. évi Vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Nagyoroszi település a 2009. évi Vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
'''Nagyoroszi és a nyaralóházak'''
* 2004: A vizsgált Nagyoroszi település a 2004. évi Vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Nagyoroszi település a 2005. évi Vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Nagyoroszi település a 2006. évi Vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Nagyoroszi település a 2007. évi Vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Nagyoroszi település a 2008. évi Vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Nagyoroszi település a 2009. évi Vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
'''Nagyoroszi és a panziók'''
* 2004: A vizsgált Nagyoroszi település a 2004. évi Vendégek száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Nagyoroszi település a 2005. évi Vendégek száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Nagyoroszi település a 2006. évi Vendégek száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Nagyoroszi település a 2007. évi Vendégek száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Nagyoroszi település a 2008. évi Vendégek száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Nagyoroszi település a 2009. évi Vendégek száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
'''Nagyoroszi és a szállodák'''
* 2004: A vizsgált Nagyoroszi település a 2004. évi Vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Nagyoroszi település a 2005. évi Vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Nagyoroszi település a 2006. évi Vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Nagyoroszi település a 2007. évi Vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Nagyoroszi település a 2008. évi Vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Nagyoroszi település a 2009. évi Vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
'''Nagyoroszi és a turistaszállások'''
* 2004: A vizsgált Nagyoroszi település a 2004. évi Vendégek száma a turistaszállásokon mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Nagyoroszi település a 2005. évi Vendégek száma a turistaszállásokon mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Nagyoroszi település a 2006. évi Vendégek száma a turistaszállásokon mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Nagyoroszi település a 2007. évi Vendégek száma a turistaszállásokon mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Nagyoroszi település a 2008. évi Vendégek száma a turistaszállásokon mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Nagyoroszi település a 2009. évi Vendégek száma a turistaszállásokon mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
'''Nagyoroszi és a kereskedelmi szálláshelyek'''
* 2004: A vizsgált Nagyoroszi település a 2004. évi Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Nagyoroszi település a 2005. évi Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Nagyoroszi település a 2006. évi Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Nagyoroszi település a 2007. évi Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Nagyoroszi település a 2008. évi Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Nagyoroszi település a 2009. évi Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

==Lehetőségek és veszélyek 2004-2009==
'''Nagyoroszi és a magánszállásadás''': A Vendégek száma a magánszállásadásban mutatóban rejlő '''lehetőség''' kihasználásra kerül.

'''Nagyoroszi és a nyaralóházak''': A Vendégek száma a nyaralóházakban mutatóban rejlő '''lehetőség''' kihasználásra kerül.

'''Nagyoroszi és a panziók''': A Vendégek száma a panziókban mutatóban rejlő '''lehetőség''' kihasználásra kerül.

'''Nagyoroszi és a szállodák''': A Vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása kerül.

'''Nagyoroszi és a turistaszállások''': A Vendégek száma a turistaszállásokban mutatóban rejlő '''lehetőség''' kihasználásra kerül.

'''Nagyoroszi és a kereskedelmi szálláshelyek''': A Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken mutatóban rejlő '''lehetőség''' kihasználásra kerül.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉSEK)=
Nagyoroszi a véleményem szerint nagyobb turisztikai fejlesztésekkel sokkal több turistát tudna vonzani.
Leginkább a nyaralóházak, és magánszálláshelyek tekintetében van hova fejlődnie, ugyanis a környező területeket is megvizsgálva, itt a legnagyobb a lemaradása. Tehát ilyen szálláshelyek létrehozásával a település nagyot fejlődne turizmus terén.
Mivel a környéken nagyon kevés az alacsonyabb árkatgóriájú szállás, ezért egy kis nyitottsággal a terület nagyot fejlődhetne.

[[Kategória:Innovatív_turisztikai_elemzések]]

Tur hm tema9

2011-06-20T12:59:09Z

Kolaci86:

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/virag/Tema_9_vegleges.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

Debreceni kistérség SWOT analízise különböző típusú társasági formák szerint.

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

'''Betéti társaságok:'''

*A 2005-ös adatok szerint a regisztrált betéti társaságok átlaga országosan: 925 db. A debreceni kistérség esetében ez az érték 4572 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
*A 2006-os adatok szerint a regisztrált betéti társaságok átlaga országosan: 934 db. A debreceni kistérség esetében ez az érték 4666 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
*A 2007-es adatok szerint a regisztrált betéti társaságok átlaga országosan: 1255 db. A debreceni kistérség esetében ez az érték 5571 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
*A 2008-as adatok szerint a regisztrált betéti társaságok átlaga országosan: 841 db. A debreceni kistérség esetében ez az érték 4329 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
*A 2009-es adatok szerint a regisztrált betéti társaságok átlaga országosan: 1162 db. A debreceni kistérség esetében ez az érték 4998 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
*Az előző évek trendjét tekintve lehetőségnek minősül, mivel mind az 5 év adatai alapján az erősségekhez került besorolásra a mutató.

'''Egyéni vállalkozók:'''

*A 2005-ös adatok szerint a regisztrált egyéni vállalkozások átlaga országosan: 2221 db. A debreceni kistérség esetében ez az érték 8785 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
*A 2006-os adatok szerint a regisztrált egyéni vállalkozások átlaga országosan: 2094 db. A debreceni kistérség esetében ez az érték 8336 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
*A 2007-es adatok szerint a regisztrált egyéni vállalkozások átlaga országosan: 4027 db. A debreceni kistérség esetében ez az érték 16198 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
*A 2008-as adatok szerint a regisztrált egyéni vállalkozások átlaga országosan: 1913 db. A debreceni kistérség esetében ez az érték 8056 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
*A 2009-es adatok szerint a regisztrált egyéni vállalkozások átlaga országosan: 5802 db. A debreceni kistérség esetében ez az érték 20983 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
*Az előző évek trendjét tekintve lehetőségnek minősül, mivel mind az 5 év adatai alapján az erősségekhez került besorolásra a mutató.

'''Kft.:'''

*A 2005-ös adatok szerint a regisztrált korlátolt felelősségű társaságok átlaga országosan: 1838 db. A debreceni kistérség esetében ez az érték 4148 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
*A 2006-os adatok szerint a regisztrált korlátolt felelősségű társaságok átlaga országosan: 1032 db. A debreceni kistérség esetében ez az érték 4448 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
*A 2007-es adatok szerint a regisztrált korlátolt felelősségű társaságok átlaga országosan: 1469 db. A debreceni kistérség esetében ez az érték 5817 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
*A 2008-as adatok szerint a regisztrált korlátolt felelősségű társaságok átlaga országosan: 1186 db. A debreceni kistérség esetében ez az érték 5445 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
*A 2009-es adatok szerint a regisztrált korlátolt felelősségű társaságok átlaga országosan: 1838 db. A debreceni kistérség esetében ez az érték 7338 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
*Az előző évek trendjét tekintve lehetőségnek minősül, mivel mind az 5 év adatai alapján az erősségekhez került besorolásra a mutató.

'''Kkt.:'''

*A 2005-ös adatok szerint a regisztrált közkereseti társaságok átlaga országosan: 33 db. A debreceni kistérség esetében ez az érték 108 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
*A 2006-os adatok szerint a regisztrált közkereseti társaságok átlaga országosan: 32 db. A debreceni kistérség esetében ez az érték 115 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
*A 2007-es adatok szerint a regisztrált közkereseti társaságok átlaga országosan: 39 db. A debreceni kistérség esetében ez az érték 129 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
*A 2008-as adatok szerint a regisztrált közkereseti társaságok átlaga országosan: 27 db. A debreceni kistérség esetében ez az érték 92 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
*A 2009-es adatok szerint a regisztrált közkereseti társaságok átlaga országosan: 35 db. A debreceni kistérség esetében ez az érték 113 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
*Az előző évek trendjét tekintve lehetőségnek minősül, mivel mind az 5 év adatai alapján az erősségekhez került besorolásra a mutató.

'''Non-profit társaságok:'''

*A 2005-ös adatok szerint a regisztrált non-profit társaságok átlaga országosan: 445 db. A debreceni kistérség esetében ez az érték 1805 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
*A 2006-os adatok szerint a regisztrált non-profit társaságok átlaga országosan: 457 db. A debreceni kistérség esetében ez az érték 1849 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
*A 2007-es adatok szerint a regisztrált non-profit társaságok átlaga országosan: 447 db. A debreceni kistérség esetében ez az érték 1832 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
*A 2008-as adatok szerint a regisztrált non-profit társaságok átlaga országosan: 454 db. A debreceni kistérség esetében ez az érték 1852 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
*A 2009-es adatok szerint a regisztrált non-profit társaságok átlaga országosan: 461 db. A debreceni kistérség esetében ez az érték 1852 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
*Az előző évek trendjét tekintve lehetőségnek minősül, mivel mind az 5 év adatai alapján az erősségekhez került besorolásra a mutató.

'''Rt.:'''

*A 2005-ös adatok szerint a regisztrált részvénytársaságok átlaga országosan: 26 db. A debreceni kistérség esetében ez az érték 95 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
*A 2006-os adatok szerint a regisztrált részvénytársaságok átlaga országosan: 26 db. A debreceni kistérség esetében ez az érték 95 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
*A 2007-es adatok szerint a regisztrált részvénytársaságok átlaga országosan: 26 db. A debreceni kistérség esetében ez az érték 129 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
*A 2008-as adatok szerint a regisztrált részvénytársaságok átlaga országosan: 28 db. A debreceni kistérség esetében ez az érték 94 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
*A 2009-es adatok szerint a regisztrált részvénytársaságok átlaga országosan: 29 db. A debreceni kistérség esetében ez az érték 99 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
*Az előző évek trendjét tekintve lehetőségnek minősül, mivel mind az 5 év adatai alapján az erősségekhez került besorolásra a mutató.

'''Regisztrált költségvetési szerv és intézménye:'''

*A 2005-ös adatok szerint a regisztrált költségvetési szervek átlaga országosan: 90 db. A debreceni kistérség esetében ez az érték 158 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
*A 2006-os adatok szerint a regisztrált költségvetési szervek átlaga országosan: 90 db. A debreceni kistérség esetében ez az érték 154 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
*A 2007-es adatok szerint a regisztrált költségvetési szervek átlaga országosan: 79 db. A debreceni kistérség esetében ez az érték 144 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
*A 2008-as adatok szerint a regisztrált költségvetési szervek átlaga országosan: 79 db. A debreceni kistérség esetében ez az érték 150 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
*A 2009-es adatok szerint a regisztrált költségvetési szervek átlaga országosan: 77 db. A debreceni kistérség esetében ez az érték 145 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
*Az előző évek trendjét tekintve lehetőségnek minősül, mivel mind az 5 év adatai alapján az erősségekhez került besorolásra a mutató.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges adatbázis adatait a TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) Interaktív elemzője szolgáltatta, ahol a Területi statisztikai adatok rendszerén keresztül történtek a lekérdezések.

Adatgyűjtési anomáliák: A gazdasági szervezetek a TEIR-ben egyszer regisztrált, máskor pedig működő társaságként voltak feltüntetve.Ez mindegyik mutatóra nézve változott.

Összes adatszám = (168 kistérség * 7 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (168 kistérség * 7 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 7 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 7 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 7 (+ 1 állandó népesség) attribútum) = 6864 rekord.

=Objektumok (sorok)=

2005-2006 között 168 db kistérség
2007-2009 között pedig 174 db kistérség, melyeket az alábbi táblázatban láthatunk:

<table border=2>
<tr>
<td>Abai</td>
<td>Abaúj-Hegyközi</td>
<td>Adonyi</td>
<td>Ajkai</td>
<td>Aszódi</td>
<td>Bácsalmási</td>
<td>Bajai</td>
<td>Baktalórántházai</td>
<td>Balassagyarmati</td>
<td>Balatonalmádi</td>
</tr><tr>
<td>Balatonföldvári</td>
<td>Balatonfüredi</td>
<td>Balmazújvárosi</td>
<td>Barcsi</td>
<td>Bátonyterenyei</td>
<td>Békéscsabai</td>
<td>Békési</td>
<td>Bélapátfalvai</td>
<td>Berettyóújfalui</td>
<td>Bicskei</td>
</tr><tr>
<td>Bodrogközi</td>
<td>Bonyhádi</td>
<td>Budaörsi</td>
<td>Budapest</td>
<td>Ceglédi</td>
<td>Celldömölki</td>
<td>Csengeri</td>
<td>Csepregi</td>
<td>Csongrádi</td>
<td>Csornai</td>
</tr><tr>
<td>Csurgói</td>
<td>Dabasi</td>
<td>Debreceni</td>
<td>Derecske-Létavértesi</td>
<td>Dombóvári</td>
<td>Dorogi</td>
<td>Dunakeszi</td>
<td>Dunaújvárosi</td>
<td>Edelényi</td>
<td>Egri</td>
</tr><tr>
<td>Encsi</td>
<td>Enyingi</td>
<td>Ercsi</td>
<td>Érdi</td>
<td>Esztergomi</td>
<td>Fehérgyarmati</td>
<td>Fonyódi</td>
<td>Füzesabonyi</td>
<td>Gárdonyi</td>
<td>Gödöllői</td>
</tr><tr>
<td>Gyáli</td>
<td>Gyöngyösi</td>
<td>Győri</td>
<td>Gyulai</td>
<td>Hajdúböszörményi</td>
<td>Hajdúhadházi</td>
<td>Hajdúszoboszlói</td>
<td>Hatvani</td>
<td>Hevesi</td>
<td>Hévízi</td>
</tr><tr>
<td>Hódmezővásárhelyi</td>
<td>Ibrány-Nagyhalászi</td>
<td>Jánoshalmai</td>
<td>Jászberényi</td>
<td>Kadarkúti</td>
<td>Kalocsai</td>
<td>Kaposvári</td>
<td>Kapuvár-Beledi</td>
<td>Karcagi</td>
<td>Kazincbarcikai</td>
</tr><tr>
<td>Kecskeméti</td>
<td>Keszthelyi</td>
<td>Kisbéri</td>
<td>Kiskőrösi</td>
<td>Kiskunfélegyházai</td>
<td>Kiskunhalasi</td>
<td>Kiskunmajsai</td>
<td>Kisteleki</td>
<td>Kisvárdai</td>
<td>Komáromi</td>
</tr><tr>
<td>Komlói</td>
<td>Körmendi</td>
<td>Kőszegi</td>
<td>Kunszentmártoni</td>
<td>Kunszentmiklósi</td>
<td>Lengyeltóti</td>
<td>Lenti</td>
<td>Letenyei</td>
<td>Makói</td>
<td>Marcali</td>
</tr><tr>
<td>Mátészalkai</td>
<td>Mezőcsáti</td>
<td>Mezőkovácsházai</td>
<td>Mezőkövesdi</td>
<td>Mezőtúri</td>
<td>Miskolci</td>
<td>Mohácsi</td>
<td>Monori</td>
<td>Mórahalomi</td>
<td>Móri</td>
</tr><tr>
<td>Mosonmagyaróvári</td>
<td>Nagyatádi</td>
<td>Nagykállói</td>
<td>Nagykanizsai</td>
<td>Nagykátai</td>
<td>Nyírbátori</td>
<td>Nyíregyházai</td>
<td>Orosházai</td>
<td>Oroszlányi</td>
<td>Ózdi</td>
</tr><tr>
<td>Őriszentpéteri</td>
<td>Pacsai</td>
<td>Paksi</td>
<td>Pannonhalmai</td>
<td>Pápai</td>
<td>Pásztói</td>
<td>Pécsi</td>
<td>Pécsváradi</td>
<td>Pétervásárai</td>
<td>Pilisvörösvári</td>
</tr><tr>
<td>Polgári</td>
<td>Püspökladányi</td>
<td>Ráckevei</td>
<td>Rétsági</td>
<td>Salgótarjáni</td>
<td>Sárbogárdi</td>
<td>Sarkadi</td>
<td>Sárospataki</td>
<td>Sárvári</td>
<td>Sásdi</td>
</tr><tr>
<td>Sátoraljaújhelyi</td>
<td>Sellyei</td>
<td>Siklósi</td>
<td>Siófoki</td>
<td>Sopron-Fertődi</td>
<td>Sümegi</td>
<td>Szarvasi</td>
<td>Szécsényi</td>
<td>Szegedi</td>
<td>Szeghalomi</td>
</tr><tr>
<td>Székesfehérvári</td>
<td>Szekszárdi</td>
<td>Szentendrei</td>
<td>Szentesi</td>
<td>Szentgotthárdi</td>
<td>Szentlőrinci</td>
<td>Szerencsi</td>
<td>Szigetvári</td>
<td>Szikszói</td>
<td>Szobi</td>
</tr><tr>
<td>Szolnoki</td>
<td>Szombathelyi</td>
<td>Tabi</td>
<td>Tamási</td>
<td>Tapolcai</td>
<td>Tatabányai</td>
<td>Tatai</td>
<td>Téti</td>
<td>Tiszafüredi</td>
<td>Tiszaújvárosi</td>
</tr><tr>
<td>Tiszavasvári</td>
<td>Tokaji</td>
<td>Törökszentmiklósi</td>
<td>Váci</td>
<td>Várpalotai</td>
<td>Vásárosnaményi</td>
<td>Vasvári</td>
<td>Veresegyházi</td>
<td>Veszprémi</td>
<td>Záhonyi</td>
</tr><tr>
<td>Zalaegerszegi</td>
<td>Zalakarosi</td>
<td>Zalaszentgróti</td>
<td>Zirci</td>
</tr>
</table>

=Attribútumok (X, Y oszlopok)=

A legyűjtésre került mutatók:
*Regisztrált betéti társaságok száma
*Regisztrált egyéni vállalkozások száma
*Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma
*Regisztrált költségvetési szerv és intézménye
*Regisztrált közkereseti társaságok száma
*Regisztrált nonprofit szervezetek száma
*Regisztrált részvénytársaságok száma

Mivel a vizsgált esetek mindegyikénél egyenes arányosság van a vizsgált tényező és az eredmény között, így az irány mindegyik attribútum esetében 0.

Az elemzés a 2005-2009 közötti évekre vonatkozik.

=A feladat által érintett célcsoportok=

Az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani az elemzéseket:
*a kistérségek települései,és az önkormányzataik,
*a megyei és régiós stratégiai döntés-előkészítők,
*a kistérségek települései,és az önkormányzataik,
*Nemzetgazdasági Minisztérium,
*kutatók,
*helyi vállalkozók,
*térségi/regionális vállalkozók,
*megyei kormányhivatalok,
*járási kormányhivatalok,

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

== Iparűzési adó kiszámítása ==

'''Iparűzési adó kiszámítása 2011-ben amennyiben vállalkozásról van szó'''

''Kiszámítási képlete:''
NETTÓ ÁRBEVÉTEL:

* ANYAGKÖLTSÉG (511)

* ELÁBÉ (814)

* ELADOTT (KÖZVETÍTETT) SZOLGÁLTATÁSOK ÉRTÉKE (815)

* ALAP

* HIPA= ALAP X 0,02

'''XY Vállalkozás HIPA kiszámítása'''

* NETTO árbevétel: 90000 eFT
* Anyagköltség: 20000 eFt
* ELÁBÉ: 6000 eFt
* Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke: 40000 eFt
* HIPA=((90000-(20000+6000+40000))X 0,02
* HIPA=4800 eFt

A HIPA kiszámításának képlete az alábbi linken érhető el: [http://szamvitelezz.hupont.hu/41/hipa]

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat végrehajtása során az alábbi lépéseket követtem:
*Adatlegyűjtés
*Adatbázis létrehozása (sorszám,kistérség,település, attribútum, érték, mértékegység, évszám, forrás, dátum)
*Kimutatások létrehozása
*Standardizálás
*Y0-elemzés
*További elemzés
*Eredmény adatbázis létrehozása
**Eredmény- vizualizáció létrehozása
**Gyengeségek, Erősségek illetve Veszélyek és Lehetőségek kiértékelése HA függvénnyel
*Diagramok létrehozása
*Szócikk létrehozása

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

==Erősségek és gyengeségek==

'''Regisztrált betéti társaságok'''
*A vizsgált Debreceni kistérség a 2005. évi Regisztrált betéti társaságok száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*A vizsgált Debreceni kistérség a 2006. évi Regisztrált betéti társaságok száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*A vizsgált Debreceni kistérség a 2007. évi Regisztrált betéti társaságok száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*A vizsgált Debreceni kistérség a 2008. évi Regisztrált betéti társaságok száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*A vizsgált Debreceni kistérség a 2009. évi Regisztrált betéti társaságok száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Regisztrált egyéni vállalkozások'''
*A vizsgált Debreceni kistérség a 2005. évi Regisztrált egyéni vállalkozások száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*A vizsgált Debreceni kistérség a 2006. évi Regisztrált egyéni vállalkozások száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*A vizsgált Debreceni kistérség a 2007. évi Regisztrált egyéni vállalkozások száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*A vizsgált Debreceni kistérség a 2008. évi Regisztrált egyéni vállalkozások száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*A vizsgált Debreceni kistérség a 2009. évi Regisztrált egyéni vállalkozások száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok'''
*A vizsgált Debreceni kistérség a 2005. évi Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*A vizsgált Debreceni kistérség a 2006. évi Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*A vizsgált Debreceni kistérség a 2007. évi Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*A vizsgált Debreceni kistérség a 2008. évi Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*A vizsgált Debreceni kistérség a 2009. évi Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Regisztrált költségvetési szerv és intézménye'''
*A vizsgált Debreceni kistérség a 2005. évi Regisztrált költségvetési szerv és intézménye mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*A vizsgált Debreceni kistérség a 2006. évi Regisztrált költségvetési szerv és intézménye mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*A vizsgált Debreceni kistérség a 2007. évi Regisztrált költségvetési szerv és intézménye mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*A vizsgált Debreceni kistérség a 2008. évi Regisztrált költségvetési szerv és intézménye mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*A vizsgált Debreceni kistérség a 2009. évi Regisztrált költségvetési szerv és intézménye mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

'''Regisztrált közkereseti társaságok'''
*A vizsgált Debreceni kistérség a 2005. évi Regisztrált közkereseti társaságok száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*A vizsgált Debreceni kistérség a 2006. évi Regisztrált közkereseti társaságok száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*A vizsgált Debreceni kistérség a 2007. évi Regisztrált közkereseti társaságok száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*A vizsgált Debreceni kistérség a 2008. évi Regisztrált közkereseti társaságok száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*A vizsgált Debreceni kistérség a 2009. évi Regisztrált közkereseti társaságok száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

'''Regisztrált nonprofit szervezetek'''
*A vizsgált Debreceni kistérség a 2005. évi Regisztrált nonprofit szervezetek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*A vizsgált Debreceni kistérség a 2006. évi Regisztrált nonprofit szervezetek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*A vizsgált Debreceni kistérség a 2007. évi Regisztrált nonprofit szervezetek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*A vizsgált Debreceni kistérség a 2008. évi Regisztrált nonprofit szervezetek száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*A vizsgált Debreceni kistérség a 2009. évi Regisztrált nonprofit szervezetek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Regisztrált részvénytársaságok száma'''
*A vizsgált Debreceni kistérség a 2005. évi Regisztrált részvénytársaságok száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*A vizsgált Debreceni kistérség a 2006. évi Regisztrált részvénytársaságok száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*A vizsgált Debreceni kistérség a 2007. évi Regisztrált részvénytársaságok száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*A vizsgált Debreceni kistérség a 2008. évi Regisztrált részvénytársaságok száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*A vizsgált Debreceni kistérség a 2009. évi Regisztrált részvénytársaságok száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

==Lehetőségek és veszélyek 2005-2009==

'''Regisztrált betéti társaságok'''
*A Regisztrált betéti társaságok száma mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

'''Regisztrált egyéni vállalkozások'''
*A Regisztrált egyéni vállalkozások száma mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

'''Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok'''
*A Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

'''Regisztrált költségvetési szerv és intézménye'''
*A Regisztrált költségvetési szerv és intézménye mutató tekintetében a veszély kisebb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Regisztrált közkereseti társaságok'''
*A Regisztrált közkereseti társaságok száma mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Regisztrált nonprofit szervezetek'''
*A Regisztrált nonprofit szervezetek száma mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Regisztrált részvénytársaságok'''
*A Regisztrált részvénytársaságok száma mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

=Következtetések, javaslatok=

[[Kategória:Innovatív_turisztikai_elemzések]]

A kapott eredmények alapján tehát jól látható, hogy a debreceni kistérség gazdasági potenciálja szinte minden eredmény esetében a normaszint fölötti teljesítményt nyújt, például a az egyéni vállalkozások száma 2009-re ugrásszerűen növekedett(ez gyakorlatilag minden kistérségben hasonló tendenciájú). Vagyis a vizsgálati sokaság(100.000.000 fő)szerint ha 100.000.000 főt vizsgálnánk a rájuk jutó különféle szervezetek száma meghaladja azt a szintet amely a becslés szerinti eredményt jeletni.
Tehát lehetőségek és veszélyek szempontjából, ha ezt a trendet/tendenciát mutatja a debreceni kistérség a jövőbeni eredményeit, az elmúlt évek alapján további növekedést illetve pozitív eredményt fog mutatni. Tehát a szintentartás a jelenlegi primer funkció, de a fejlesztések a kistérségek számára sosem szorulhatnak háttérbe. Tehát fejlesztések esetleg, illetve bővülések a továbbiakban is szükségesek, de ha a jelenlegi szint körüli szórásban marad a jövőben a kistérségi szervezetek száma, -tehát nincs jelentős bővülés/növekedés- akkor is optimális marad az ellátottsági színvonal. Azonban fontosnak tartom a néhány veszély ismertetését, esetleges kiküszöbölését. A fentiek alapján tehát veszély tényezőnek minősül a:

* regisztrált közkereti társaságok esetében folyamatos normaszint alatti teljesítményt nyújtása évek óta
* alacsony a non-profit tevékenységű vállalatok száma, folyamatosan a norma körüli szórásban mozog a számuk
* alacsony a költségvetési szervekre jutó tényezőellátottság 100.000.000 főre kivetítve

A problémák kiküszöbölésére szükséges lenne a kistérségi irányítási rendszerek és a vállalatok/vállalkozók/befektetők kooperációjára illetve koordinációjára.

Tur fa tema9

2011-06-20T12:53:22Z

Kolaci86:

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/virag/Tema_9_vegleges.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Gödöllői kistérség SWOT analízise különböző típusú társasági formák szerint

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

Így készült:
Az országos adatokból átlagot számolok és ehhez hozzá mérve ha a kistérség értéke meghaladja az országos átlagot akkor erősségről ha nem akkor gyengeségről beszélünk. Lehetőségeket és a veszélyeket a kistérség adatainak változásaiból vezetem le.

'''Működő betéti társaságoknál:'''
*A 2005-ös adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 925 működő betéti társaság van, a Gödöllőiben 2138. Ez esetben ez erősség.
*A 2006-os adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 934 működő betéti társaság van, a Gödöllőiben 2220. Ez esetben ez erősség.
*A 2007-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 1255 regisztrált betéti társaság van, a Gödöllőiben 2852. Ez esetben ez erősség.
*A 2008-as adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 841 regisztrált betéti társaság van, a Gödöllőiben 2077. Ez esetben ez erősség.
*A 2009-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 1162 regisztrált betéti társaság van, a Gödöllőiben 2781. Ez esetben ez erősség.
*Mivel az öt év során a Gödöllői kistérség a működő betéti társaságok tekintetében minden évben meghaladta az átlagot, vagyis minden évben ezen mutató az erősségekhez került besorolásra ezért az öt év tendenciáját nézve ezen mutató lehetőségként jelenik meg.

'''Működő egyéni vállalkozásoknál:'''
*A 2005-ös adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 2220 működő egyéni vállalkozás van, a Gödöllőben 3911. Ez esetben ez erősség.
*A 2006-os adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 2093 működő egyéni vállalkozás van, a Gödöllőiben 3702. Ez esetben ez erősség.
*A 2007-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 4027 regisztrált egyéni vállalkozás van, a Gödöllőiben 6472. Ez esetben ez erősség.
*A 2008-as adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 1913 regisztrált egyéni vállalkozás van, a Gödöllőiben 3314. Ez esetben ez erősség.
*A 2009-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 5802 regisztrált egyéni vállalkozás van, a Gödöllőiben 7305. Ez esetben ez erősség.
*Mivel az öt év során a Gödöllői kistérség a működő egyéni vállalkozások tekintetében minden évben meghaladta az átlagot, vagyis minden évben ezen mutató az erősségekhez került besorolásra ezért az öt év tendenciáját nézve ezen mutató lehetőségként jelenik meg.

'''Működő korlátolt felelősségű társaságoknál:'''
*A 2005-ös adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 973 működő korlátot felelősségű társaság van, a Gödöllőiben 1943. Ez esetben ez erősség.
*A 2006-os adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 1032 működő korlátot felelősségű társaság van, a Gödöllőiben 2135. Ez esetben ez erősség.
*A 2007-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 1479 működő korlátot felelősségű társaság van, a Gödöllőiben 2981. Ez esetben ez erősség.
*A 2008-as adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 1186 működő korlátot felelősségű társaság van, a Gödöllőiben 2577. Ez esetben ez erősség
*A 2009-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 1838 működő korlátot felelősségű társaság van, a Gödöllőiben 3898. Ez esetben ez erősség
*Az öt év során a működő korlátolt felelősségű társaságok tekintetében a minden évben meghaladta az átlagot, vagyis minden évben ezen mutató az erősségekhez került besorolásra ezért az öt év tendenciáját nézve ezen mutató lehetőségként jelenik meg.

'''Működő közkereseti társaságoknál:'''
*A 2005-ös adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 33 működő közkereseti társaság van, a Gödöllőiben 52. Ez esetben ez erősség.
*A 2006-os adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 31 működő közkereseti társaság van, a Gödöllőiben 49. Ez esetben ez erősség.
*A 2007-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 39 működő közkereseti társaság van, a Gödöllőiben 62. Ez esetben ez erősség.
*A 2008-as adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 27 működő közkereseti társaság van, a Gödöllőiben 43. Ez esetben ez erősség.
*A 2009-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 35 működő közkereseti társaság van, a Gödöllőiben 52. Ez esetben ez erősség.
*Mivel az öt év során a Gödöllői kistérség a működő közkereseti társaságok tekintetében minden évben meghaladta az átlagot, vagyis minden évben ezen mutató az erősségekhez került besorolásra ezért az öt év tendenciáját nézve ezen mutató lehetőségként jelenik meg.

'''Működő nonprofit szervezeteknél:'''
*A 2005-ös adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 445 működő nonprofit szervezet van, a Gödöllőiben 655. Ez esetben ez erősség.
*A 2006-os adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 457 működő nonprofit szervezet van, a Gödöllőiben 687. Ez esetben ez erősség.
*A 2007-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 446 működő nonprofit szervezet van, a Gödöllőiben 678. Ez esetben ez erősség.
*A 2008-as adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 454 működő nonprofit szervezet van, a Gödöllőiben 720. Ez esetben ez erősség.
*A 2009-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 461 működő nonprofit szervezet van, a Gödöllőiben 741. Ez esetben ez erősség.
*Mivel az öt év során a Gödöllői kistérség a működő nonprofit szervezetek tekintetében minden évben meghaladta az átlagot, vagyis minden évben ezen mutató az erősségekhez került besorolásra ezért az öt év tendenciáját nézve ezen mutató lehetőségként jelenik meg.

'''Regisztrált részvénytársaságoknál:'''
*A 2005-ös adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 26 regisztrált részvénytársaság van, a Gödöllőiben 29. Ez esetben ez erősség.
*A 2006-os adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 26 regisztrált részvénytársaság van, a Gödöllőiben 30. Ez esetben ez erősség.
*A 2007-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 25 regisztrált részvénytársaság van, a Gödöllőben 28. Ez esetben ez erősség.
*A 2008-as adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 27 regisztrált részvénytársaság van, a Gödöllőiben 32. Ez esetben ez erősség.
*A 2009-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 29 regisztrált részvénytársaság van, a Gödöllőiben 29. Ez esetben ez egál.
*Mivel az öt év során a Gödöllői kistérség a regisztrált részvénytársaságok tekintetében az minden évben meghaladta az átlagot, kivétel a 2009-es év ahol egál lett vagyis minden évben ezen mutató az erősségekhez került besorolásra ezért az öt év tendenciáját nézve ezen mutató lehetőségként jelenik meg.

'''Regisztrált költségvetési szerv és intézményeinél:'''
*A 2005-ös adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 90 költségvetési szerv van, a Gödöllőiben 118. Ez esetben ez erősség.
*A 2006-os adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 90 költségvetési szerv van, a Gödöllőiben 117. Ez esetben ez erősség.
*A 2007-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 79 költségvetési szerv van, a Gödöllőiben 106. Ez esetben ez erősség.
*A 2008-as adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 79 költségvetési szerv van, a Gödöllőiben 109. Ez esetben ez erősség.
*A 2009-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 77 költségvetési szerv van, a Gödöllőiben 114. Ez esetben ez erősség.
*Mivel az öt év során a Gödöllői kistérség a regisztrált költségvetési szerv és intézményei tekintetében minden évben meghaladta az átlagot, vagyis minden évben ezen mutató az erősségekhez került besorolásra ezért az öt év tendenciáját nézve ezen mutató lehetőségként jelenik meg.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Az elemzéshez szükséges adatbázis adatait a TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) Interaktív elemzője szolgáltatta, ahol a Területi statisztikai adatok rendszerén keresztül történtek a lekérdezések.

Adatgyűjtési anomáliák: A gazdasági szervezetek a TEIR-ben egyszer regisztrált, máskor pedig működő társaságként voltak feltüntetve.Ez mindegyik mutatóra nézve változott.

Összes adatszám = (168 kistérség * 7 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (168 kistérség * 7 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 7 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 7 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 7 (+ 1 állandó népesség) attribútum) = 6864 rekord.

=Objektumok (sorok)=
2005-2006 között 168 db kistérség
2007-2009 között pedig 174 db kistérség, melyeket az alábbi táblázatban láthatunk:

<table border=2>
<tr>
<td>Abai</td>
<td>Abaúj-Hegyközi</td>
<td>Adonyi</td>
<td>Ajkai</td>
<td>Aszódi</td>
<td>Bácsalmási</td>
<td>Bajai</td>
<td>Baktalórántházai</td>
<td>Balassagyarmati</td>
<td>Balatonalmádi</td>
</tr><tr>
<td>Balatonföldvári</td>
<td>Balatonfüredi</td>
<td>Balmazújvárosi</td>
<td>Barcsi</td>
<td>Bátonyterenyei</td>
<td>Békéscsabai</td>
<td>Békési</td>
<td>Bélapátfalvai</td>
<td>Berettyóújfalui</td>
<td>Bicskei</td>
</tr><tr>
<td>Bodrogközi</td>
<td>Bonyhádi</td>
<td>Budaörsi</td>
<td>Budapest</td>
<td>Ceglédi</td>
<td>Celldömölki</td>
<td>Csengeri</td>
<td>Csepregi</td>
<td>Csongrádi</td>
<td>Csornai</td>
</tr><tr>
<td>Csurgói</td>
<td>Dabasi</td>
<td>Debreceni</td>
<td>Derecske-Létavértesi</td>
<td>Dombóvári</td>
<td>Dorogi</td>
<td>Dunakeszi</td>
<td>Dunaújvárosi</td>
<td>Edelényi</td>
<td>Egri</td>
</tr><tr>
<td>Encsi</td>
<td>Enyingi</td>
<td>Ercsi</td>
<td>Érdi</td>
<td>Esztergomi</td>
<td>Fehérgyarmati</td>
<td>Fonyódi</td>
<td>Füzesabonyi</td>
<td>Gárdonyi</td>
<td>Gödöllői</td>
</tr><tr>
<td>Gyáli</td>
<td>Gyöngyösi</td>
<td>Győri</td>
<td>Gyulai</td>
<td>Hajdúböszörményi</td>
<td>Hajdúhadházi</td>
<td>Hajdúszoboszlói</td>
<td>Hatvani</td>
<td>Hevesi</td>
<td>Hévízi</td>
</tr><tr>
<td>Hódmezővásárhelyi</td>
<td>Ibrány-Nagyhalászi</td>
<td>Jánoshalmai</td>
<td>Jászberényi</td>
<td>Kadarkúti</td>
<td>Kalocsai</td>
<td>Kaposvári</td>
<td>Kapuvár-Beledi</td>
<td>Karcagi</td>
<td>Kazincbarcikai</td>
</tr><tr>
<td>Kecskeméti</td>
<td>Keszthelyi</td>
<td>Kisbéri</td>
<td>Kiskőrösi</td>
<td>Kiskunfélegyházai</td>
<td>Kiskunhalasi</td>
<td>Kiskunmajsai</td>
<td>Kisteleki</td>
<td>Kisvárdai</td>
<td>Komáromi</td>
</tr><tr>
<td>Komlói</td>
<td>Körmendi</td>
<td>Kőszegi</td>
<td>Kunszentmártoni</td>
<td>Kunszentmiklósi</td>
<td>Lengyeltóti</td>
<td>Lenti</td>
<td>Letenyei</td>
<td>Makói</td>
<td>Marcali</td>
</tr><tr>
<td>Mátészalkai</td>
<td>Mezőcsáti</td>
<td>Mezőkovácsházai</td>
<td>Mezőkövesdi</td>
<td>Mezőtúri</td>
<td>Miskolci</td>
<td>Mohácsi</td>
<td>Monori</td>
<td>Mórahalomi</td>
<td>Móri</td>
</tr><tr>
<td>Mosonmagyaróvári</td>
<td>Nagyatádi</td>
<td>Nagykállói</td>
<td>Nagykanizsai</td>
<td>Nagykátai</td>
<td>Nyírbátori</td>
<td>Nyíregyházai</td>
<td>Orosházai</td>
<td>Oroszlányi</td>
<td>Ózdi</td>
</tr><tr>
<td>Őriszentpéteri</td>
<td>Pacsai</td>
<td>Paksi</td>
<td>Pannonhalmai</td>
<td>Pápai</td>
<td>Pásztói</td>
<td>Pécsi</td>
<td>Pécsváradi</td>
<td>Pétervásárai</td>
<td>Pilisvörösvári</td>
</tr><tr>
<td>Polgári</td>
<td>Püspökladányi</td>
<td>Ráckevei</td>
<td>Rétsági</td>
<td>Salgótarjáni</td>
<td>Sárbogárdi</td>
<td>Sarkadi</td>
<td>Sárospataki</td>
<td>Sárvári</td>
<td>Sásdi</td>
</tr><tr>
<td>Sátoraljaújhelyi</td>
<td>Sellyei</td>
<td>Siklósi</td>
<td>Siófoki</td>
<td>Sopron-Fertődi</td>
<td>Sümegi</td>
<td>Szarvasi</td>
<td>Szécsényi</td>
<td>Szegedi</td>
<td>Szeghalomi</td>
</tr><tr>
<td>Székesfehérvári</td>
<td>Szekszárdi</td>
<td>Szentendrei</td>
<td>Szentesi</td>
<td>Szentgotthárdi</td>
<td>Szentlőrinci</td>
<td>Szerencsi</td>
<td>Szigetvári</td>
<td>Szikszói</td>
<td>Szobi</td>
</tr><tr>
<td>Szolnoki</td>
<td>Szombathelyi</td>
<td>Tabi</td>
<td>Tamási</td>
<td>Tapolcai</td>
<td>Tatabányai</td>
<td>Tatai</td>
<td>Téti</td>
<td>Tiszafüredi</td>
<td>Tiszaújvárosi</td>
</tr><tr>
<td>Tiszavasvári</td>
<td>Tokaji</td>
<td>Törökszentmiklósi</td>
<td>Váci</td>
<td>Várpalotai</td>
<td>Vásárosnaményi</td>
<td>Vasvári</td>
<td>Veresegyházi</td>
<td>Veszprémi</td>
<td>Záhonyi</td>
</tr><tr>
<td>Zalaegerszegi</td>
<td>Zalakarosi</td>
<td>Zalaszentgróti</td>
<td>Zirci</td>
</tr>
</table>

=Attribútumok (X, Y oszlopok)=
A legyűjtésre került mutatók:

*Regisztrált betéti társaságok száma
*Regisztrált egyéni vállalkozások száma
*Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma
*Regisztrált költségvetési szerv és intézménye
*Regisztrált közkereseti társaságok száma
*Regisztrált nonprofit szervezetek száma
*Regisztrált részvénytársaságok száma

Mivel a vizsgált esetek mindegyikénél egyenes arányosság van a vizsgált tényező és az eredmény között, így az irány mindegyik attribútum esetében 0.

Az elemzés a 2005-2009 közötti évekre vonatkozik.

=A feladat által érintett célcsoportok=

Az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani az elemzéseket:

*a kistérségek települései,és az önkormányzataik,
*a megyei és régiós stratégiai döntés-előkészítők,
*Nemzetgazdasági Minisztérium,
*kutatók,
*helyi vállalkozók,
*befektetők.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Iparűzési adó kiszámítása egy egyéni vállalkozásnál

A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek. Az elemzésben javaslatként egyéni vállalkozások létesítése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el (kizárólag a már működő egyéni vállalkozásokat alapul véve):

Amennyiben egy egyéni vállalkozás:

*Nettó árbevétele: 80 millió Ft,
*Anyagköltsége: 20 millió Ft,
*ELÁBÉ: 11 millió Ft,
*Eladott szolgáltatások értéke: 40 millió Ft,

akkor:

*80 000 000 - 20 000 000 - 11 000 000 - 40 000 000 = 9 000 000 Ft,

* 9 000 000 * 0,02 = 180 000 Ft.

Ezen az egyéni vállalkozáson a gödöllői kistérség 180.000 Ft iparűzési adót tud realizálni. A számításokhoz használt adatok fiktívek.
Az iparűzési adó kiszámításának képletét az alábbi linken találtam meg: [http://szamvitelezz.hupont.hu/41/hipa http://szamvitelezz.hupont.hu/41/hipa]

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat végrehajtása során az alábbi lépéseket követtem:

* Adatlegyűjtés
* Adatbázis létrehozása (sorszám,kistérség,település, attribútum, érték, mértékegység, évszám, forrás, dátum)
* Kimutatások létrehozása
* Standardizálás
* Y0-elemzés
* További elemzés
* Eredmény adatbázis létrehozása
* Eredmény- vizualizáció létrehozása
** Gyengeségek, Erősségek illetve Veszélyek és Lehetőségek kiértékelése HA függvénnyel
** Diagramok létrehozása
* Szócikk létrehozása

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

==Erősségek és gyengeségek==

'''Regisztrált betéti társaságok'''
* A vizsgált Gödöllői kistérség a 2005. évi Regisztrált betéti társaságok száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* A vizsgált Gödöllői kistérség a 2006. évi Regisztrált betéti társaságok száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* A vizsgált Gödöllői kistérség a 2007. évi Regisztrált betéti társaságok száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* A vizsgált Gödöllői kistérség a 2008. évi Regisztrált betéti társaságok száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* A vizsgált Gödöllői kistérség a 2009. évi Regisztrált betéti társaságok száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Regisztrált egyéni vállalkozások'''
* A vizsgált Gödöllői kistérség a 2005. évi Regisztrált egyéni vállalkozások száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*A vizsgált Gödöllői kistérség a 2006. évi Regisztrált egyéni vállalkozások száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*A vizsgált Gödöllői kistérség a 2007. évi Regisztrált egyéni vállalkozások száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*A vizsgált Gödöllői kistérség a 2008. évi Regisztrált egyéni vállalkozások száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*A vizsgált Gödöllői kistérség a 2009. évi Regisztrált egyéni vállalkozások száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

'''Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok'''
*A vizsgált Gödöllői kistérség a 2005. évi Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*A vizsgált Gödöllői kistérség a 2006. évi Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*A vizsgált Gödöllői kistérség a 2007. évi Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*A vizsgált Gödöllői kistérség a 2008. évi Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*A vizsgált Gödöllői kistérség a 2009. évi Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Regisztrált költségvetési szerv és intézménye'''
*A vizsgált Gödöllői kistérség a 2005. évi Regisztrált költségvetési szerv és intézménye mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*A vizsgált Gödöllői kistérség a 2006. évi Regisztrált költségvetési szerv és intézménye mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*A vizsgált Gödöllői kistérség a 2007. évi Regisztrált költségvetési szerv és intézménye mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*A vizsgált Gödöllői kistérség a 2008. évi Regisztrált költségvetési szerv és intézménye mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*A vizsgált Gödöllői kistérség a 2009. évi Regisztrált költségvetési szerv és intézménye mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

'''Regisztrált közkereseti társaságok'''
*A vizsgált Gödöllői kistérség a 2005. évi Regisztrált közkereseti társaságok száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*A vizsgált Gödöllői kistérség a 2006. évi Regisztrált közkereseti társaságok száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*A vizsgált Gödöllői kistérség a 2007. évi Regisztrált közkereseti társaságok száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*A vizsgált Gödöllői kistérség a 2008. évi Regisztrált közkereseti társaságok száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*A vizsgált Gödöllői kistérség a 2009. évi Regisztrált közkereseti társaságok száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

'''Regisztrált nonprofit szervezetek'''
*A vizsgált Gödöllői kistérség a 2005. évi Regisztrált nonprofit szervezetek száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*A vizsgált Gödöllői kistérség a 2006. évi Regisztrált nonprofit szervezetek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*A vizsgált Gödöllői kistérség a 2007. évi Regisztrált nonprofit szervezetek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*A vizsgált Gödöllői kistérség a 2008. évi Regisztrált nonprofit szervezetek száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*A vizsgált Gödöllői kistérség a 2009. évi Regisztrált nonprofit szervezetek száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Regisztrált részvénytársaságok száma'''
*A vizsgált Gödöllői kistérség a 2005. évi Regisztrált részvénytársaságok száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*A vizsgált Gödöllői kistérség a 2006. évi Regisztrált részvénytársaságok száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*A vizsgált Gödöllői kistérség a 2007. évi Regisztrált részvénytársaságok száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*A vizsgált Gödöllői kistérség a 2008. évi Regisztrált részvénytársaságok száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
*A vizsgált Gödöllői kistérség a 2009. évi Regisztrált részvénytársaságok száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

==Lehetőségek és veszélyek 2005-2009==
'''Regisztrált betéti társaságok'''
*A Regisztrált betéti társaságok száma mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Regisztrált egyéni vállalkozások'''
*A Regisztrált egyéni vállalkozások száma mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

'''Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok'''
*A Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

'''Regisztrált költségvetési szerv és intézménye'''
*A Regisztrált költségvetési szerv és intézménye mutató tekintetében a veszély kisebb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Regisztrált közkereseti társaságok'''
*A Regisztrált közkereseti társaságok száma mutató tekintetében a veszély kisebb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Regisztrált nonprofit szervezetek'''
*A Regisztrált nonprofit szervezetek száma mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Regisztrált részvénytársaságok'''
*A Regisztrált részvénytársaságok száma mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

=Következtetések, javaslatok=
Az elemzés során arra a következtetésre jutottam, hogy Gödöllő tekintetében a gazdasági szervezetek lehetőségeit nem megfelelőképpen használják ki. A lehetőségek vagy túlzottan is ki vannak használva, mint a Regisztrál Nonprofit szervezeteknél és a Regisztrált betéti társaságoknál, vagy pedig az enyhén veszélyeztetett kategóriába kerülnek mint a Költségvetési szerv és intézménye, valamint a Közkereseti társaságok. Azt javasolnám, ezen gazdasági szervezeteknél érdemesebb lenne visszafogni a lehetőségek kiszipolyozását és inkább arra kéne törekedni hogy a rosszul vagy kevésbé jól kihasznált gazdasági szervezetek mint a Részvénytársaságok, Korlátolt felelősségű társaságok valamin az egyéni vállalkozásokat kéne továbbfejleszteni, támogatni illetve jobban kihasználni a lehetőségeiket.

[[Kategória:Innovatív_turisztikai_elemzések]]

Tur 1 zsz diosjeno

2011-06-07T13:12:12Z

Kolaci86:

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/virag/Tema_1_vegleges.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Diósjenő SWOT analízise külföldi vendégek száma alapján a különböző típusú szálláshelyeken

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=
Ha SWOT analízist szeretnénk készíteni, akkor a település kiválasztása után adatok gyűjtésére van szükség. Az adatokat legkönnyebben a KSH honlapján találhatjuk meg, ahol több statisztikai táblázat, diagram, elemzés áll rendelkezésünkre. Ezekből a táblázatokból össze tudjuk gyűjteni az adott település adatait és azokat az értékeket is, amik az adott térséghez tartoznak. Az adott térség adataira azért van szükség, mert ehhez hasonlítjuk az általunk kiválasztott település értékeit. A kistérség adataiból átlagot számolunk és ehhez viszonyítjuk a kiválasztott település turizmusának alakulását. Attól függ, hogy erősségről vagy gyengeségről beszélünk, hogy a saját területünk értékei az átlaghoz képest hol helyezkednek el. Ha az átlagnál nagyobb az érték, akkor erősségről, ha kevesebb, akkor pedig gyengeségről beszélünk.

'''''Diósjenő esetében a kimutatás azt mutatja, hogy:'''''

'''Falusi szálláshelyeknél:'''

* A 2005-ös adat szerint az egész térségbe egy falusi szálláshelyre átlagosan 7 külföldi vendég látogatott el. Diósjenő esetében ez az érték 5 fő volt. Ebben az esetben akkor gyengeségről beszélünk,tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2006-ban az átlag ugyanúgy 7 fő volt. A település értéke viszont 26 külföldi vendégre emelkedett, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* A 2007-es évben a térség átlaga 5 külföldi vendég volt, a diósjenői érték 24 főre emelkedett, így ebben az évben erősségről beszélünk, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008-ban a diósjenői érték 25 fő volt, míg az egész térség átlaga ebben a szálláshely típusban 4 főre csökkent. Továbbra is erősségről beszélhetünk a település esetében, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009-ben az átlag 5 külföldi vendégre emelkedett a diósjenői látogatókkal egyetemben, akiknek a száma ebben az évben 56 volt, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a falusi szállásadás mutató tekintetében a lehetősekhez sorolható mivel az értékek növekvő tendenciát mutatnak.

'''Kempingeknél:'''

* A 2005-ös adat szerint a kempingeket átlagosan 1 külföldi vendég vett igénybe. Diósjenő esetében ez az érték 15 volt, itt tehát erősség áll fenn, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006-ban az átlag lecsökkent 0 főre, és a település esetében emelkedett 8 főre az érték, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007-ben a település értéke 23 külföldi vendég volt, míg a térség átlagos látogatottsága a kempingekben újra 1 főre emelkedett,tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008-ra a diósjenői érték 11-re csökkent, de a térség átlaga újra lecsökkent 0 külföldi vendégre, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009-ben megint csak az átlagos látogatottsága a térségnek nőtt 1 külföldi látogatóra, Diósjenő esetében pedig emelkedett 24 főre, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a kempingek mutató tekintetében a veszélyekhez sorolható mivel az értékek ingadozást mutatnak.

'''Kereskedelmi szálláshelyeknél:'''

* A 2005-ös évben a térségben kereskedelmi szálláshelyre átlagosan 42 külföldi vendég látogatott el. A diósjenői település esetében ez az érték 41 fő volt, vagyis itt gyengeségről beszélhetünk, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2006-ban az átlagos érték 43 külföldi látogatóra nőtt, a diósjenői település értéke pedig 25 főre csökkent, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2007-es évben az átlag lecsökkent 35 főre, míg Diósjenő esetében a külföldi vendégek száma 29 főre emelkedett, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2008-ban az átlagos látogatottság 68 külföldi látogatóra emelkedett. Ehhez viszonyítva Diósjenőn ez az érték 31 fő volt, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2009-ben az átlag 53 főre csökkent, a település külföldi vendégeinek száma pedig 24 fő volt, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyek mutató tekintetében a veszélyekhez sorolható mivel az értékek csökkenő tendenciát mutatnak.

'''Magánszálláshelyeknél:'''

* 2005-ben a térség magánszálláshelyein átlagosan 7 külföldi vendég volt. Diósjenőnél ezekben a szállástípusokban lévő vendégek száma 5 fő volt. Ennél a szállástípusnál ebben az évben gyengeségről beszélünk, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2006-ban átlagosan 7 külföldi vendég látogatott el az adott szálláshelytípusra. Diósjenőre ebben az évben 26 fő érkezett, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007- ben az átlagos látogatottság 5 fő, míg a diósjenői külföldi vendégek száma 24 fő volt, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008- ban az átlagos látogatottság tovább csökkent 4 főre, míg Diósjenő esetében ez a szám 25 fő volt, vagyis újfent erősségről beszélhetünk, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009-es évben a szálláshelytípus átlagos látogatottsága vissza nőtt 5 külföldi vendégre, a diósjenői érték pedig 56 főre alakult, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a magányszálláshelyek mutató tekintetében a lehetősekhez sorolható mivel az értékek növekvő tendenciát mutatnak.

'''Nyaralóházaknál:'''

* 2005-ben a térség nyaralóházaiban megszálló külföldi vendégek száma átlagosan 1 fő körül alakult, Diósjenő esetében ez 26 fő volt, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006-ban a térség átlaga hasonlóan alakult, míg Diósjenőn ez az érték 13 fő volt, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007-ben a térség átlaga nem változott, a diósjenői átlagos külföldi vendégek száma pedig 2 főre csökkent, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008-ban az átlag 12 főre emelkedett, a diósjenői érték pedig 3 volt, tehát gyengeségről beszélhetünk, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2009-re 8 külföldi vendégre csökkent le. A diósjenői értékek pedig 0 fő volt, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a nyaralóházak mutató tekintetében a veszélyekhez sorolható mivel az értékek csökkenő tendenciát mutatnak.

'''Panzióknál:'''

* 2005-ös évben a térség panzióit meglátogató külföldi vendégek száma átlagosan 16 fő körül alakult. A mi településünk esetében ez az érték 0 fő volt, vagyis gyengeségről beszélünk, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2006-ban mind az átlagos látogatottság csökkent, míg a diósjenői látogatottság emelkedett. Az átlagos külföldi vendégek száma 12 fő volt, a diósjenői látogatók száma pedig 4 fő, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2007-es évben az átlagos látogatottság tovább csökkent a térségben 9 külföldi vendégre, míg Diósjenőn maradt a 4 vendég, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2008-ban az átlagos látogatottság 24 külföldi vendég volt. Diósjenőre pedig 17 fő látogatott el. Vagyis az átlagon alul teljesített a település, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2009-ben 0 külföldi vendég volt Diósjenőn. Az egész térség átlaga pedig 12 fő volt, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a panziók mutató tekintetében a veszélyekhez sorolható mivel az értékek először növekvő majd csökkenő tendenciát mutatnak.

'''Szállodáknál:'''

* 2005-ben a térség szállodáiban átlagosan 25 külföldi vendég tartózkodott. A diósjenői szállodákban ez az érték 0 fő volt, így a szállodáknál gyengeséget észlelhetünk, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2006-ban az átlagos látogatottság 30 főre nőtt. A mi településünknél ez az érték továbbra is 0 maradt, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2007-ben a külföldi vendégek száma Diósjenőn változatlan volt. Az egész térség átlaga pedig 26 fő volt, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2008-ban Diósjenő értéke maradt 0, míg a térség átlagos látogatottsága 31 főre nőtt, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
* A 2009-es évben a térség szállodáinak külföldi látogatóinak száma átlagosan 33 fő volt. A diósjenői érték ebben az évben is 0 fő volt, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a szállodák mutató tekintetében a veszélyekhez sorolható mivel az értékek minden évben 0 főt mutatnak.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az adatgyűjtés során nem ütköztünk nehézségekbe, minden információ elsőre és könnyen elérhető volt. Az adatbázisunkban 25 település található 7 mutató szerint osztályozva.

A rétsági kistérségben 25 település található és ezek 12 db mutató alapján lettek elemezve 5 év tekintetében, tehát az adatbázis mérete 25*12*5 = 1500 rekord. Viszont az elemzéshez csak 8 mutató került felhasználásra, mivel a külföldi vendégek száma a fizető vendéglátásban, gyógyszállodákban, turistaszállásokon és ifjúsági szállókban minden évben, minden településen 0 értéket vett fel, így nem befolyásolják az elemzés eredményét.

=Objektumok (sorok)=
* Alsópetény
* Bánk
* Berkenye
* Borsosberény
* Diósjenő
* Felsőpetény
* Horpács
* Keszeg
* Kétbodony
* Kisecset
* Legénd
* Nagyoroszi
* Nézsa
* Nógrád
* Nógrádsáp
* Nőtincs
* Ősagárd
* Pusztaberki
* Rétság
* Romhány
* Szátok
* Szendehely
* Szente
* Tereske
* Tolmács

=Attribútumok (X, Y oszlopok)=
* Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Külföldi vendégek száma a kempingekben (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken(1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Külföldi vendégek száma a magánszálláshelyeken (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Külföldi vendégek száma a panziókban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Külföldi vendégek száma az szállodákban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
A SWOT-elemzés 2005-2009-es időintervallumot vizsgál.

=A feladat által érintett célcsoportok=
A SWOT-elemzés eredményét a helyi közösség turisztikai felelőse, az adott kistérség önkormányzata és esetleg még a Magyar Turizmus Zrt. is hasznosíthatja, mert hasznát vehetik különböző marketing elemzések céljából. Valamint megállapítható, hogy az adott településnek melyik turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük.

Továbbá az alábbi célcsoportok hasznosíthatják az elemzéseket:
* Országos Idegenforgalmi Bizottság,
* MATUR,
* ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,
* Tourinform,
* HSMAI Magyarország,
* Magyar Szálloda Szövetség,
* Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége,
* a kistérségek települései,és az önkormányzataik,
* utazási irodák,
* KSH,
* turisták,
* Nemzetgazdasági Minisztérium,
* RIB,
* a megyei és
* régiós stratégiai döntés-előkészítők,
* a kapcsolódó kormányzati szereplők,
* a turizmussal foglalkozó tanácsadók és
* kutatók is hasznosíthatják, pl. komplex marketing elemzések megalapozása céljából: hiszen megállapítható, hogy az adott településnek milyen turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek. Amennyiben javaslatként pl. a kempingek létesítése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el (kizárólag a már működő kempingeket alapul véve):
*520 sátorhellyel(lakóautó férőhelye is)
*6 hónapos nyitva tartással (májustól októberig, 184 nap)
*sátorhelyenként napi átlag 12 euroval (8 euro a sátorhely, 16 a lakóautó helyének bérlése)
*270 Ft-os árfolyam mellett
*minden napra 50%-os telítettséggel számolván
A kemping éves bevétele 155.001.600 Ft. lenne.

A fejlesztés kérdésénél felmerülő probléma, hogy a gyengeségekkel rendelkező, de fejlődőképes, vagy az eleve erősebbnek mutatkozó és több fejlesztési lehetőséget kínáló kempingek kapjanak támogatást. A lojalitás elvét képviselve a gyengébb teljesítményt mutató kempingek fejlesztésére eshet a választás, mellyel elérhető hogy több, de azonos szinten működő kemping működhet. A hatékonyság elvét képviselvén a már erősebbnek mutatkozó kempingek fejlesztése történhet meg, mely során a szolgáltatások palettája, a környezet stb. tovább bővíthető, így a sikeresség is tovább növelhető.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
A feladat végrahajtása során az alábbi lépéseket követtem:

* Adatlegyűjtés
* Adatbázis létrehozása
* Kimutatások létrehozása
* Standardizálás
* Y0-elemzés
* További elemzés
* Eredményadatbázis létrehozása
* Eredménypivot létrehozása
** Gyengeségek, Erősségek illetve Veszélyek és Lehetőségek kiértékelése HA függvénnyel
* Diagramok létrehozása
* Szócikk létrehozása

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
== Erősségek és gyengeségek 2005-2009 ==
'''Diósjenő és a falusi szállásadás'''
* 2005 :A vizsgált Diósjenő település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006 :A vizsgált Diósjenő település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007 :A vizsgált Diósjenő település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008 :A vizsgált Diósjenő település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009 :A vizsgált Diósjenő település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Diósjenő és a kempingek'''
* 2005 :A vizsgált Diósjenő település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006 A vizsgált Diósjenő település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2007 :A vizsgált Diósjenő település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008 :A vizsgált Diósjenő település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009 :A vizsgált Diósjenő település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Diósjenő és a kereskedelmi szálláshelyek'''
* 2005 :A vizsgált Diósjenő település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006 A vizsgált Diósjenő település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007 :A vizsgált Diósjenő település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008 :A vizsgált Diósjenő település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009 :A vizsgált Diósjenő település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Diósjenő és a magánszálláshelyek'''
* 2005 :A vizsgált Diósjenő település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006 A vizsgált Diósjenő település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007 :A vizsgált Diósjenő település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008 :A vizsgált Diósjenő település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009 :A vizsgált Diósjenő település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Diósjenő és a nyaralóházak'''
* 2005 :A vizsgált Diósjenő település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006 A vizsgált Diósjenő település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007 :A vizsgált Diósjenő település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008 :A vizsgált Diósjenő település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009 :A vizsgált Diósjenő település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Diósjenő és a panziók'''
* 2005 :A vizsgált Diósjenő település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2006 A vizsgált Diósjenő település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2007 :A vizsgált Diósjenő település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2008 :A vizsgált Diósjenő település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009 :A vizsgált Diósjenő település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

'''Diósjenő és a szállodák'''
* 2005 :A vizsgált Diósjenő település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006 :A vizsgált Diósjenő település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007 :A vizsgált Diósjenő település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008 A vizsgált Diósjenő település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009 :A vizsgált Diósjenő település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

== Lehetőségek és veszélyek 2005-2009 ==
'''Diósjenő és a falusi szálláshelyek:'''
A Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Diósjenő és a kempingek:'''
A Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Diósjenő és a kereskedelmi szálláshelyek:'''
A Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.
.

'''Diósjenő és a magánszálláshelyek:'''
A Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

''' Diósjenő és a nyaralóházak:'''
A Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Diósjenő és a panziók:'''
A Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Diósjenő és szállodák:'''
A Külföldi vendégek száma a szállodákban mutatóban rejlő lehetőség kihasználásra kerül.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉSEK)=

Diósjenő erősségei közé tartozik a legtöbb megfigyelt szálláshely, így a falusi szálláshelyek, kempingek (A kempingek esetében a 2006-os év negatív kiugrást mutatott,így abban az évben ezen mutató a gyengeségek közé került besorolásra.) magánszálláshelyek, panziók és a szállodák. Ezeket az erősségeket továbbra is fenn kell tartania Diósjenőnek, és fejlesztenie kell őket.
A legtöbb szállásadásban nagyobb mértékben sikerült a lehetőségek kihasználása, mint ahogy az indokolt lenne. Ilyenek a falusi szálláshelyek, kempingek, magánszálláshelyek és a panziók.
Az évenkénti elemzés során a falusi szállásadás,kereskedelmi szálláshely, magán szálláshely, nyaralóházak és a szállodák erősségnek számítottak.
A veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne a kereskedelmi szálláshelyeken és a nyaralóházak esetében. Az évenkénti elemzés alapján a panziók gyengeségnek számítanak, kivéve a 2008-as évet, amikor a pozitív elmozdulás miatt az erősségekhez került besorolásra.
A veszély mutatókat a jövőben feltétlenül javítani kell.

[[Kategória:Innovatív_turisztikai_elemzések]]

Vita:Tur 2 KR Nagyoroszi

2011-05-31T15:59:21Z

Kolaci86: Új oldal, tartalma: „'''A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája''' fejezetnél a táblázat oszlopfejléceiből (vagyis a mutatóelnevez...”

'''A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája''' fejezetnél a táblázat oszlopfejléceiből (vagyis a mutatóelnevezésekből) törlendő a 2009-es évszám.

'''A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)''' fejezetben még meg kell adni az adatbázis méretét, vagyis objektumok száma * attribútumok száma * évek száma = xy rekord.

Az '''Attribútumok (X, Y oszlopok)''' alfejezetben a felsorolásnál hiányoznak a mondatvégi írásjelek.

'''A feladat által érintett célcsoportok''' fejezet további célcsoportokkal bővítendő a V betű alatti szócikkek mintájára, amik az Innovatív turisztikai elemzések kategóriában találhatók.

'''A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság''' fejezetbe kellene egy hasonló számolás, ami a V betű alatti szócikkekben van az Innovatív turisztikai elemzések kategóriában.

'''Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉSEK)''' fejezet tovább bővítendő a V betű alatti szócikkek mintájára.

Tur 2 KR Nagyoroszi

2011-05-31T12:30:21Z

Kolaci86:

=Forrás=
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Vendégek száma a különböző típusú szálláshelyeken Nagyorosziban SWOT-analízissel elemezve
=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=
A feladatot a KSH adatai alapján kezdtem volna el csinálni. A meglévő adatok alapján próbáltam volna meghatározni a hely gyengeségeit és erősségeit, majd a környezetét megvizsgálva a lehetőségeit és a veszélyeit. Ezek alapján az adatokat az országos átlaghoz mértem volna, és így határoztam volna meg a sorrendet. A meghatározott átlagot az országban megszálló vendégek számából következtettem, elosztva azt a települések számával.

A táblázat
{|style="border-style: double;"
|-
| Megnevezés
| '''Vendégek száma a kempingekben 2009'''
| '''Vendégek száma a magánszállásadásban 2009'''
| '''Vendégek száma a nyaralóházakban 2009'''
| '''Vendégek száma a panziókban 2009'''
| '''Vendégek száma a szállodákban 2009'''
| '''Vendégek száma a turistaszállásokon 2009'''
| '''Vendégek száma az ifjúsági szállókban 2009'''
| '''Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken 2009'''
|-
| '''Magyarország'''
| 405433
| 961787
| 304585
| 801394
| 5178780
| 241104
| 219316
| 7150612
|-
| '''Településátlag'''
| 129
| 306
| 97
| 255
| 1647
| 77
| 70
| 2274
|-
| '''Nagyoroszi 2004'''
| 0
| 0
| 0
| 619
| 0
| 0
| 0
| 619
|-
| '''SWOT eredmény'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Erősség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
|-
| '''Nagyoroszi 2005'''
| 0
| 0
| 0
| 313
| 0
| 0
| 0
| 313
|-
| '''SWOT eredmény'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Erősség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
|-
| '''Nagyoroszi 2006'''
| 0
| 0
| 0
| 252
| 0
| 0
| 0
| 252
|-
| '''SWOT eredmény'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
|-
| '''Nagyoroszi 2007'''
| 0
| 0
| 0
| 286
| 0
| 0
| 0
| 286
|-
| '''SWOT eredmény'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Erősség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
|-
| '''Nagyoroszi 2008'''
| 0
| 0
| 0
| 747
| 0
| 0
| 0
| 747
|-
| '''SWOT eredmény'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Erősség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
|-
| '''Nagyoroszi 2009'''
| 0
| 0
| 0
| 861
| 0
| 0
| 0
| 861
|-
| '''SWOT eredmény'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Erősség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
|}

Ehhez adatokat az Interneten kerestem volna, esetleg felkerestem volna a helyet, hogy alátámasszam a döntésemet. Megnéztem volna még, hogy létezik-e már hasonló témájú elemzés és segítségként használtam volna. Viszont az előző elemzésem nem lett volna olyan pontos, ugyanis nem adott volna pontos képet a település turisztikai helyzetéről.

A település egy jobb turisztikai marketinggel valószínűleg előkelőbb helyet foglalhatna el az elemzett kistérségben.

A fenti táblázatból látszik, hogy Nagyoroszi az alábbi mutatók alapján bír lehetőséggel:
* Vendégek száma a panziókban

A fenti táblázatból látszik, hogy Nagyoroszi az alábbi mutatók alapján bír veszélyekkel:
* Vendégek száma a kempingekben
* Vendégek száma a magánszállásadásban
* Vendégek száma a nyaralóházakban
* Vendégek száma a szállodákban
* Vendégek száma a turistaszállásokon
* Vendégek száma az ifjúsági szállókban
* Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Az adatok lekérése során le kellett kérni a 2004-es adatokat is, ugyanis az egyik mutatóban változás történt, így ezzel próbáltuk korrigálni az elemzésünket, majd később rájöttünk, hogy a két mutató ugyanaz. (Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken vs. Vendégek száma az összes kereskedelmi szálláshelyeken)

=Objektumok (sorok)=
* Alsópetény
* Bánk
* Berkenye
* Borsosberény
* Diósjenő
* Felsőpetény
* Horpács
* Keszeg
* Kétbodony
* Kisecset
* Legénd
* Nagyoroszi
* Nézsa
* Nógrád
* Nógrádsáp
* Nőtincs
* Ősagárd
* Pusztaberki
* Rétság
* Romhány
* Szátok
* Szendehely
* Szente
* Tereske
* Tolmács

=Attribútumok (X, Y oszlopok)=
* Vendégek száma a kempingekben (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból
* Vendégek száma a magánszállásadásban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból
* Vendégek száma a nyaralóházakban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból
* Vendégek száma a panziókban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból
* Vendégek száma a szállodákban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból
* Vendégek száma a turistaszállásokon (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból
* Vendégek száma az ifjúsági szállókban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból
* Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból

A SWOT-elemzés 2004-2009-es időintervallumot vizsgál.

=A feladat által érintett célcsoportok=
A SWOT-elemzés eredményét a helyi közösség turisztikai felelőse, az adott kistérség önkormányzata és esetleg még a Magyar Turizmus Zrt. is hasznosíthatja, mert hasznát vehetik különböző marketing elemzések céljából. Valamint megállapítható, hogy az adott településnek melyik turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
Az elemzés alapján meg tudjuk határozni azt a területet melynek fejlesztésével a legnagyobb anyagi hasznot tudjuk elérni.
Pl: Az elemzés alapján látható, hogy a környéken létesült nyaralóházakban megfelelő mennyiségű vendég foglal szállást, így egy ilyen beruházás anyagilag nem lenne veszteséges az adott településen sem.

Az elemzés várható hasznossága azért jobb, mint a best practice elemzéseké, mivel itt a teljes kistérség adatait összehasonlítva hozzuk meg a döntésünket, míg utóbbi esetében ezeket a következtetéseket az országos adatokból vontuk le. A best practice elemzések az objektumokat nem teljeskörűségre törekedve hasonlítják össze.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
A feladat végrehajtása során az alábbi lépéseket követtem:
* Adatlegyűjtés
* Adatbázis létrehozása
* Kimutatások létrehozása
* Standardizálás
* Y0-elemzés
* További elemzés
* Eredményadatbázis létrehozása
* Eredménypivot létrehozása
** Gyengeségek, Erősségek illetve Veszélyek és Lehetőségek kiértékelése HA függvénnyel
* Diagramok létrehozása
* Szócikk létrehozása

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
==Erősségek és gyengeségek 2004-2009==
'''Nagyoroszi és a magánszállásadás'''
* 2004: A vizsgált Nagyoroszi település a 2004. évi Vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Nagyoroszi település a 2005. évi Vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Nagyoroszi település a 2006. évi Vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Nagyoroszi település a 2007. évi Vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Nagyoroszi település a 2008. évi Vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Nagyoroszi település a 2009. évi Vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
'''Nagyoroszi és a nyaralóházak'''
* 2004: A vizsgált Nagyoroszi település a 2004. évi Vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Nagyoroszi település a 2005. évi Vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Nagyoroszi település a 2006. évi Vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Nagyoroszi település a 2007. évi Vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Nagyoroszi település a 2008. évi Vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Nagyoroszi település a 2009. évi Vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
'''Nagyoroszi és a panziók'''
* 2004: A vizsgált Nagyoroszi település a 2004. évi Vendégek száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Nagyoroszi település a 2005. évi Vendégek száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Nagyoroszi település a 2006. évi Vendégek száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Nagyoroszi település a 2007. évi Vendégek száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Nagyoroszi település a 2008. évi Vendégek száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Nagyoroszi település a 2009. évi Vendégek száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
'''Nagyoroszi és a szállodák'''
* 2004: A vizsgált Nagyoroszi település a 2004. évi Vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Nagyoroszi település a 2005. évi Vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Nagyoroszi település a 2006. évi Vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Nagyoroszi település a 2007. évi Vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Nagyoroszi település a 2008. évi Vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Nagyoroszi település a 2009. évi Vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
'''Nagyoroszi és a turistaszállások'''
* 2004: A vizsgált Nagyoroszi település a 2004. évi Vendégek száma a turistaszállásokon mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Nagyoroszi település a 2005. évi Vendégek száma a turistaszállásokon mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Nagyoroszi település a 2006. évi Vendégek száma a turistaszállásokon mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Nagyoroszi település a 2007. évi Vendégek száma a turistaszállásokon mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Nagyoroszi település a 2008. évi Vendégek száma a turistaszállásokon mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Nagyoroszi település a 2009. évi Vendégek száma a turistaszállásokon mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
'''Nagyoroszi és a kereskedelmi szálláshelyek'''
* 2004: A vizsgált Nagyoroszi település a 2004. évi Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Nagyoroszi település a 2005. évi Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Nagyoroszi település a 2006. évi Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Nagyoroszi település a 2007. évi Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Nagyoroszi település a 2008. évi Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Nagyoroszi település a 2009. évi Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

==Lehetőségek és veszélyek 2004-2009==
'''Nagyoroszi és a magánszállásadás''': A Vendégek száma a magánszállásadásban mutatóban rejlő '''lehetőség''' kihasználásra kerül.

'''Nagyoroszi és a nyaralóházak''': A Vendégek száma a nyaralóházakban mutatóban rejlő '''lehetőség''' kihasználásra kerül.

'''Nagyoroszi és a panziók''': A Vendégek száma a panziókban mutatóban rejlő '''lehetőség''' kihasználásra kerül.

'''Nagyoroszi és a szállodák''': A Vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása kerül.

'''Nagyoroszi és a turistaszállások''': A Vendégek száma a turistaszállásokban mutatóban rejlő '''lehetőség''' kihasználásra kerül.

'''Nagyoroszi és a kereskedelmi szálláshelyek''': A Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken mutatóban rejlő '''lehetőség''' kihasználásra kerül.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉSEK)=
Nagyoroszi a véleményem szerint nagyobb turisztikai fejlesztésekkel sokkal több turistát tudna vonzani.
Leginkább a nyaralóházak, és magánszálláshelyek tekintetében van hova fejlődnie, ugyanis a környező területeket is megvizsgálva, itt a legnagyobb a lemaradása. Tehát ilyen szálláshelyek létrehozásával a település nagyot fejlődne turizmus terén.

[[Kategória:Innovatív_turisztikai_elemzések]]

Vita:Tur 1 zsz diosjeno

2011-05-31T12:08:22Z

Kolaci86:

Célcsoportok kicsit bővebben:

Az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani az elemzéseket:

* Magyar Turizmus Zrt.,
* Országos Idegenforgalmi Bizottság,
* MATUR,
* ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,
* Tourinform,
* HSMAI Magyarország,
* Magyar Szálloda Szövetség,
* Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége,
* a kistérségek települései,és az önkormányzataik,
* utazási irodák,
* KSH,
* turisták,
* Nemzetgazdasági Minisztérium,
* RIB,
* a megyei és
* régiós stratégiai döntés-előkészítők,
* a kapcsolódó kormányzati szereplők,
* a turizmussal foglalkozó tanácsadók és
* kutatók is hasznosíthatják, pl. komplex marketing elemzések megalapozása céljából: hiszen megállapítható, hogy az adott településnek milyen turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Listaszerűen kellene

'''A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája''' fejezetnél minden mutató minden événél legyen megnevezve, hogy az adott mutató az erősségek vagy a gyengeségek közé sorolódik.

'''A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság''' fejezetbe kellene egy hasonló számolás, ami a V betű alatti szócikkekben van az Innovatív turisztikai elemzések kategóriában.

Vita:Tur 1 ds nagyoroszi

2011-05-31T11:59:40Z

Kolaci86:

'''A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája''' fejezetnél minden mutató minden événél legyen megnevezve, hogy az adott mutató az erősségek vagy a gyengeségek közé sorolódik.

'''A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság''' fejezetbe kellene egy hasonló számolás, ami a V betű alatti szócikkekben van az Innovatív turisztikai elemzések kategóriában.

Vita:Tur 1 ds nagyoroszi

2011-05-31T11:57:26Z

Kolaci86: Új oldal, tartalma: „'A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája' fejezetnél minden mutató minden événél legyen megnevezve, hogy az ado...”

'A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája' fejezetnél minden mutató minden événél legyen megnevezve, hogy az adott mutató az erősségek vagy a gyengeségek közé sorolódik.

'A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság' fejezetbe kellene egy hasonló számolás, ami a V betű alatti szócikkekben van az Innovatív turisztikai elemzések kategóriában.

Tur 1 ds nagyoroszi

2011-05-31T09:38:43Z

Kolaci86:

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/virag/Nagyoroszi_Duliskovich_Sandor.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Nagyoroszi SWOT analízise a külföldi vendégek száma alapján a különböző típusú szálláshelyeken

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=
Ha SWOT analízist szeretnénk készíteni, akkor a település kiválasztása után adatok gyűjtésére van szükség. Az adatokat legkönnyebben a KSH honlapján találhatjuk meg, ahol több statisztikai táblázat, diagram, elemzés áll rendelkezésünkre. Ezekből a táblázatokból össze tudjuk gyűjteni az adott település adatait és azokat az értékeket is, amik az adott térséghez tartoznak. Az adott térség adataira azért van szükség, mert ehhez hasonlítjuk az általunk kiválasztott település értékeit. A kistérség adataiból átlagot számolunk, és ehhez viszonyítjuk a kiválasztott település turizmusának alakulását. Attól függ, hogy erősségről vagy gyengeségről beszélünk, hogy a saját területünk értékei az átlaghoz képest hol helyezkednek el. Ha az átlagnál nagyobb az érték, akkor erősségről, ha kevesebb, akkor pedig gyengeségről beszélünk.

'''''Nagyoroszi esetében a kimutatás azt mutatja, hogy:'''''

'''Falusi szálláshelyeknél:'''

* A 2005-ös adat szerint az egész térségbe egy falusi szálláshelyre átlagosan 7 külföldi vendég látogatott el. Nagyoroszi esetében ez az érték 0 fő volt. Ebben az esetben akkor gyengeségről beszélünk.
* 2006-ban az átlag ugyanúgy 7 fő volt. Nagyoroszi esetében ez az érték 0 fő volt. Ebben az esetben akkor gyengeségről beszélünk.
* A 2007-es évben a térség átlaga 5 külföldi vendég volt, a település esetében pedig ez az érték 0 fő volt. Így ebben az esetben is akkor gyengeségről beszélünk.
* 2008-ban is 0 fő volt a nagyoroszi érték, míg az egész térség átlaga ebben a szálláshely típusban 4 fő volt. Továbbra is gyengeségről beszélhetünk a település esetében.
* 2009-ben az átlag 5 külföldi vendégre emelkedett a nagyoroszi látogatókkal egyetemben, akiknek a száma továbbra is 0 volt.
* 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a falusi szálláshelyek tekintetében a veszélyekhez sorolható mivel az értékek minden évben 0 főt mutatnak.

'''Kempingeknél:'''

* A 2005-ös adat szerint a kempingeket átlagosan 1 külföldi vendég vett igénybe. Nagyoroszi esetében ez az érték 0 volt, itt tehát gyengeség áll fenn.
* 2006-ban az átlag lecsökkent 0 főre, és a település esetében maradt ugyanaz az érték.
* 2007-ben a település értéke 0 külföldi vendég maradt, míg a térség átlagos látogatottsága a kempingekben újra 1 főre emelkedett.
* 2008-ra a nagyoroszi érték nem emelkedett, de a térség átlaga újra lecsökkent 0 külföldi vendégre.
* 2009-ben megint csak az átlagos látogatottsága a térségnek nőtt 1 külföldi látogatóra, ebben a szállásadásfajtában.
* 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a kempingek tekintetében a veszélyekhez sorolható mivel az értékek minden évben 0 főt mutatnak.

'''Kereskedelmi szálláshelyeknél:'''

* A 2005-ös évben a térségben kereskedelmi szálláshelyre átlagosan 42 külföldi vendég látogatott el. A nagyoroszi település esetében ez az érték 221 fő volt, vagyis itt erősségről beszélhetünk.
* 2006-ban az átlagos érték 43 külföldi látogatóra nőtt, a nagyoroszi település értéke pedig 126 főre csökkent, de még így is jóval meghaladja az átlagot.
* 2007-es évben az átlag lecsökkent 35 főre, míg Nagyoroszi esetében a külföldi vendégek száma 122 főre nőtt.
* 2008-ban az átlagos látogatottság 68 külföldi látogatóra emelkedett. Ehhez viszonyítva Nagyoroszi jól teljesített, hiszen az érték ebben az évben 403 fő volt.
* 2009-ben az átlag 53 főre csökkent, a település külföldi vendégeinek száma pedig 209 fő volt.
* 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyek mutató tekintetében a veszélyekhez sorolható mivel az értékek csökkenő tendenciát mutatnak.

'''Magánszálláshelyeknél:'''

* 2005-ben a térség magánszálláshelyein átlagosan 7 külföldi vendég volt. Nagyoroszinál ezekben a szállástípusokban lévő vendégek száma 0 fő volt. Ennél a szállástípusnál ebben az évben gyengeségről beszélünk.
* 2006-ban átlagosan 7 külföldi vendég látogatott el az adott szálláshelytípusra. Nagyorosziba ebben az évben szintén 0 fő érkezett.
* 2007-ben a település értéke 0 külföldi vendég maradt, míg a térség átlagos látogatottsága a magánszálláshelyeknél 5 fő volt.
* 2008-ban az átlagos látogatottság tovább csökkent 4 főre, és Nagyoroszi esetében pedig maradt a 0 fő, vagyis újfent gyengeségről beszélhetünk.
* 2009-es évben a szálláshelytípus átlagos látogatottsága vissza nőtt 5 külföldi vendégre, a nagyoroszi érték pedig maradt 0 fő.
* 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a magánszálláshelyek tekintetében a veszélyekhez sorolható mivel az értékek minden évben 0 főt mutatnak.

'''Nyaralóházaknál:'''

* 2005-ben a térség nyaralóházaiban megszálló külföldi vendégek száma átlagosan 1 fő körül alakult.
* Ez az érték 2006-ban maradt hasonló, míg
* 2007-ben ez az érték lecsökkent 0 külföldi látogatóra.
* 2008-ban az átlag 12 főre emelkedett, majd
* 2009-re 8 külföldi vendégre csökkent le. A nagyoroszi értékek 2009-ig végig 0-t mutattak, vagyis végig gyengeségről beszélhetünk.
* 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a nyaralóházak tekintetében a veszélyekhez sorolható mivel az értékek minden évben 0 főt mutatnak.

'''Panzióknál:'''

* 2005-ös évben a térség panzióit meglátogató külföldi vendégek száma átlagosan 16 fő körül alakult. A mi településünk esetében ez az érték 221 fő volt, vagyis erősségről van szó ebben az évben.
* 2006-ban mind az átlagos látogatottság, mind a bánki látogatottság csökkent. Az átlagos külföldi vendégek száma 12 fő volt, a bánki látogatók száma pedig 126 fő.
* 2007-es évben az átlagos látogatottság tovább csökkent a térségben 8 külföldi vendégre, míg Nagyorosziban 122 vendég volt.
* 2008-ban az átlagos látogatottság 24 külföldi vendég volt. Nagyorosziba pedig 403 fő látogatott el. Vagyis megint erősségről beszélhetünk a településen.
* 2009-ben 209 külföldi vendég volt Nagyorosziban. Az egész térség átlaga pedig 12 fő volt.
* 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a panziók tekintetében a veszélyekhez sorolható mivel az értékek csökkenő tendenciát mutatnak.

'''Szállodáknál:'''

* 2005-ben a térség szállodáiban átlagosan 25 külföldi vendég tartózkodott. A nagyoroszi szállodákban ez az érték 0 fő volt, így a szállodáknál gyengeséget észlelhetünk.
* 2006-ban az átlagos látogatottság 30 főre nőtt. A mi településünknél ez az érték továbbra is 0 fő maradt.
* 2007-ben a külföldi vendégek száma Nagyorosziban megint 0 fő volt. Az egész térség átlaga pedig 26 fő volt.
* 2008-ban Nagyoroszi külföldi látogatóinak száma maradt 0 fő, míg a térség átlagos látogatottsága 31 főre nőtt.
* A 2009-es évben a térség szállodáinak külföldi látogatóinak száma átlagosan 33 fő volt. A nagyoroszi értékek 2009-ig végig 0-t mutattak, vagyis végig gyengeségről beszélhetünk.
* 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a szállodák tekintetében a veszélyekhez sorolható mivel az értékek minden évben 0 főt mutatnak.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Az adatgyűjtés során nem ütköztünk nehézségekbe, minden információ elsőre és könnyen elérhető volt.

A rétsági kistérségben 25 település található és ezek 12 db mutató alapján lettek elemezve 5 év tekintetében, tehát az adatbázis mérete 25*12*5 = 1500 rekord. Viszont az elemzéshez csak 8 mutató került felhasználásra, mivel a külföldi vendégek száma a fizető vendéglátásban, gyógyszállodákban, turistaszállásokon és ifjúsági szállókban minden évben, minden településen 0 értéket vett fel, így nem befolyásolják az elemzés eredményét.

=Objektumok (sorok)=
* Alsópetény
* Bánk
* Berkenye
* Borsosberény
* Diósjenő
* Felsőpetény
* Horpács
* Keszeg
* Kétbodony
* Kisecset
* Legénd
* Nagyoroszi
* Nézsa
* Nógrád
* Nógrádsáp
* Nőtincs
* Ősagárd
* Pusztaberki
* Rétság
* Romhány
* Szátok
* Szendehely
* Szente
* Tereske
* Tolmács

=Attribútumok (X, Y oszlopok)=
* Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Külföldi vendégek száma a kempingekben (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Külföldi vendégek száma a magánszálláshelyeken (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Külföldi vendégek száma a panziókban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Külföldi vendégek száma az szállodákban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
A SWOT - elemzés 2005-2009-es időintervallumot vizsgál.

=A feladat által érintett célcsoportok=
A SWOT - elemzés eredményét

* a Magyar Turizmus Zrt. ill.
* Országos Idegenforgalmi Bizottság,
* MATUR,
* ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,
* Tourinform,
* HSMAI Magyarország,
* Magyar Szálloda Szövetség,
* Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége,
* a kistérségek települései,és az önkormányzataik,
* utazási irodák,
* KSH,
* turisták,
* Nemzetgazdasági Minisztérium,
* RIB,
* a megyei és
* régiós stratégiai döntés-előkészítők,
* a kapcsolódó kormányzati szereplők,
* a turizmussal foglalkozó tanácsadók és
* kutatók is hasznosíthatják, pl. komplex marketing elemzések megalapozása céljából: hiszen megállapítható, hogy az adott településnek milyen turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük.
* a helyi közösség turisztikai felelőse
* az adott kistérség önkormányzata
*

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Az elemzés várható hasznossága azért jobb, mint a best practice elemzéseké, mivel itt a teljes kistérség adatait összehasonlítva hozzuk meg a döntésünket, míg utóbbi esetében ezeket a következtetéseket az országos adatokból vontuk le. A best practice elemzések az objektumokat nem teljeskörűségre törekedve hasonlítják össze.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
A feladat végrehajtása során az alábbi lépéseket követtem:
* Adatlegyűjtés
* Adatbázis létrehozása
* Kimutatások létrehozása
* Standardizálás
* Y0-elemzés
* További elemzés
* Eredményadatbázis létrehozása
* Eredménypivot létrehozása
** Gyengeségek, Erősségek illetve Veszélyek és Lehetőségek kiértékelése HA függvénnyel
* Diagramok létrehozása
* Szócikk létrehozása

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
== Erősségek és gyengeségek 2005-2009 ==

'''Nagyoroszi és a falusi szállásadás'''
* 2005: A vizsgált Nagyoroszi település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Nagyoroszi település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Nagyoroszi település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Nagyoroszi település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Nagyoroszi település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.

'''Nagyoroszi és a kempingek'''
* 2005: A vizsgált Nagyoroszi település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Nagyoroszi település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Nagyoroszi település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Nagyoroszi település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Nagyoroszi település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.

'''Nagyoroszi és a kereskedelmi szálláshelyek'''
* 2005: A vizsgált Nagyoroszi település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Nagyoroszi település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Nagyoroszi település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Nagyoroszi település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Nagyoroszi település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.

'''Nagyoroszi és a magánszálláshelyek'''
* 2005: A vizsgált Nagyoroszi település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Nagyoroszi település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Nagyoroszi település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Nagyoroszi település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Nagyoroszi település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.

'''Nagyoroszi és a nyaralóházak'''
* 2005: A vizsgált Nagyoroszi település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Nagyoroszi település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Nagyoroszi település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Nagyoroszi település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Nagyoroszi település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.

'''Nagyoroszi és a panziók'''
* 2005: A vizsgált Nagyoroszi település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Nagyoroszi település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Nagyoroszi település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Nagyoroszi település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Nagyoroszi település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.

'''Nagyoroszi és a szállodák'''
* 2005: A vizsgált Nagyoroszi település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Nagyoroszi település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Nagyoroszi település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Nagyoroszi település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Nagyoroszi település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.

== Lehetőségek és veszélyek 2005-2009 ==
'''Nagyoroszi és a falusi szálláshelyek:'''
A Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutatóban rejlő lehetőség kihasználásra kerül.

'''Nagyoroszi és a kempingek:'''
A Külföldi vendégek száma a kempingekben mutatóban rejlő lehetőség kihasználásra kerül.

'''Nagyoroszi és a kereskedelmi szálláshelyek:'''
A Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutatóban rejlő lehetőség kihasználásra kerül.

'''Nagyoroszi és a magánszálláshelyek:'''
A Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutatóban rejlő lehetőség kihasználásra kerül.

'''Nagyoroszi és a nyaralóházak:'''
A Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutatóban rejlő lehetőség kihasználásra kerül.

'''Nagyoroszi és a panziók:'''
A Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Nagyoroszi és a szállodák:'''
A Külföldi vendégek száma a szállodákban mutatóban rejlő lehetőség kihasználásra kerül.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉSEK)=

Nagyoroszi az összes szállásfajta tekintetében (falusi szállásadás, kempingek, kereskedelmi szálláshelyek, magánszálláshelyek, nyaralóházak, panziók, szállodák) minden évben (2005-2009) erősségnek számít, azonban összességében ezek lehetőségként jelentek meg. Az erősségeket szinten kell tartani, a lehetőségeket pedig jobban kihasználni.

[[Kategória: Innovatív_turisztikai_elemzések]]

Tur 1 zsz diosjeno

2011-05-31T08:25:26Z

Kolaci86:

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/virag/Diosjeno_Zoldhegyi_Szilvia.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Diósjenő SWOT analízise külföldi vendégek száma alapján a különböző típusú szálláshelyeken

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=
Ha SWOT analízist szeretnénk készíteni, akkor a település kiválasztása után adatok gyűjtésére van szükség. Az adatokat legkönnyebben a KSH honlapján találhatjuk meg, ahol több statisztikai táblázat, diagram, elemzés áll rendelkezésünkre. Ezekből a táblázatokból össze tudjuk gyűjteni az adott település adatait és azokat az értékeket is, amik az adott térséghez tartoznak. Az adott térség adataira azért van szükség, mert ehhez hasonlítjuk az általunk kiválasztott település értékeit. A kistérség adataiból átlagot számolunk és ehhez viszonyítjuk a kiválasztott település turizmusának alakulását. Attól függ, hogy erősségről vagy gyengeségről beszélünk, hogy a saját területünk értékei az átlaghoz képest hol helyezkednek el. Ha az átlagnál nagyobb az érték, akkor erősségről, ha kevesebb, akkor pedig gyengeségről beszélünk.

'''''Diósjenő esetében a kimutatás azt mutatja, hogy:'''''

'''Falusi szálláshelyeknél:'''

* A 2005-ös adat szerint az egész térségbe egy falusi szálláshelyre átlagosan 7 külföldi vendég látogatott el. Diósjenő esetében ez az érték 5 fő volt. Ebben az esetben akkor gyengeségről beszélünk.
* 2006-ban az átlag ugyanúgy 7 fő volt. A település értéke viszont 26 külföldi vendégre emelkedett. Szóval a térség erősödött.
* A 2007-es évben a térség átlaga 5 külföldi vendég volt, a diósjenői érték 24 főre emelkedett, így ebben az évben erősségről beszélünk.
* 2008-ban a diósjenői érték 25 fő volt, míg az egész térség átlaga ebben a szálláshely típusban 4 főre csökkent. Továbbra is erősségről beszélhetünk a település esetében.
* 2009-ben az átlag 5 külföldi vendégre emelkedett a diósjenői látogatókkal egyetemben, akiknek a száma ebben az évben 56 volt.
* 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a falusi szállásadás mutató tekintetében a lehetősekhez sorolható mivel az értékek növekvő tendenciát mutatnak.

'''Kempingeknél:'''

* A 2005-ös adat szerint a kempingeket átlagosan 1 külföldi vendég vett igénybe. Diósjenő esetében ez az érték 15 volt, itt tehát erősség áll fenn.
* 2006-ban az átlag lecsökkent 0 főre, és a település esetében emelkedett 8 főre az érték.
* 2007-ben a település értéke 23 külföldi vendég volt, míg a térség átlagos látogatottsága a kempingekben újra 1 főre emelkedett.
* 2008-ra a diósjenői érték 11-re csökkent, de a térség átlaga újra lecsökkent 0 külföldi vendégre.
* 2009-ben megint csak az átlagos látogatottsága a térségnek nőtt 1 külföldi látogatóra, Diósjenő esetében pedig emelkedett 24 főre.
* 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a kempingek mutató tekintetében a veszélyekhez sorolható mivel az értékek ingadozást mutatnak.

'''Kereskedelmi szálláshelyeknél:'''

* A 2005-ös évben a térségben kereskedelmi szálláshelyre átlagosan 42 külföldi vendég látogatott el. A diósjenői település esetében ez az érték 41 fő volt, vagyis itt gyengeségről beszélhetünk.
* 2006-ban az átlagos érték 43 külföldi látogatóra nőtt, a diósjenői település értéke pedig 25 főre csökkent.
* 2007-es évben az átlag lecsökkent 35 főre, míg Diósjenő esetében a külföldi vendégek száma 29 főre emelkedett.
* 2008-ban az átlagos látogatottság 68 külföldi látogatóra emelkedett. Ehhez viszonyítva Diósjenőn ez az érték 31 fő volt.
* 2009-ben az átlag 53 főre csökkent, a település külföldi vendégeinek száma pedig 24 fő volt.
* 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyek mutató tekintetében a veszélyekhez sorolható mivel az értékek csökkenő tendenciát mutatnak.

'''Magánszálláshelyeknél:'''

* 2005-ben a térség magánszálláshelyein átlagosan 7 külföldi vendég volt. Diósjenőnél ezekben a szállástípusokban lévő vendégek száma 5 fő volt. Ennél a szállástípusnál ebben az évben gyengeségről beszélünk.
* 2006-ban átlagosan 7 külföldi vendég látogatott el az adott szálláshelytípusra. Diósjenőre ebben az évben 26 fő érkezett.
* 2007- ben mind az átlagos látogatottság 5 fő, míg a diósjenői külföldi vendégek száma 24 fő volt. Itt gyengeségről beszélhetünk.
* 2008- ban az átlagos látogatottság tovább csökkent 4 főre, míg Diósjenő esetében ez a szám 25 fő volt, vagyis újfent erősségről beszélhetünk.
* 2009-es évben a szálláshelytípus átlagos látogatottsága vissza nőtt 5 külföldi vendégre, a diósjenői érték pedig 56 főre alakult.
* 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a magányszálláshelyek mutató tekintetében a lehetősekhez sorolható mivel az értékek növekvő tendenciát mutatnak.

'''Nyaralóházaknál:'''

* 2005-ben a térség nyaralóházaiban megszálló külföldi vendégek száma átlagosan 1 fő körül alakult, Diósjenő esetében ez 26 fő volt.
* 2006-ban a térség átlaga hasonlóan alakult, míg Diósjenőn ez az érték 13 fő volt.
* 2007-ben a térség átlaga nem változott, a diósjenői átlagos külföldi vendégek száma pedig 2 főre csökkent.
* 2008-ban az átlag 12 főre emelkedett, a diósjenői érték pedig 3 volt, tehát gyengeségről beszélhetünk.
* 2009-re 8 külföldi vendégre csökkent le. A diósjenői értékek pedig 0 fő volt.
* 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a nyaralóházak mutató tekintetében a veszélyekhez sorolható mivel az értékek csökkenő tendenciát mutatnak.

'''Panzióknál:'''

* 2005-ös évben a térség panzióit meglátogató külföldi vendégek száma átlagosan 16 fő körül alakult. A mi településünk esetében ez az érték 0 fő volt, vagyis gyengeségről beszélünk.
* 2006-ban mind az átlagos látogatottság csökkent, míg a diósjenői látogatottság emelkedett. Az átlagos külföldi vendégek száma 12 fő volt, a diósjenői látogatók száma pedig 4 fő.
* 2007-es évben az átlagos látogatottság tovább csökkent a térségben 9 külföldi vendégre, míg Diósjenőn maradt a 4 vendég.
* 2008-ban az átlagos látogatottság 24 külföldi vendég volt. Diósjenőre pedig 17 fő látogatott el. Vagyis az átlagon alul teljesített a település.
* 2009-ben 0 külföldi vendég volt Diósjenőn. Az egész térség átlaga pedig 12 fő volt.
* 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a panziók mutató tekintetében a veszélyekhez sorolható mivel az értékek először növekvő majd csökkenő tendenciát mutatnak.

'''Szállodáknál:'''

* 2005-ben a térség szállodáiban átlagosan 25 külföldi vendég tartózkodott. A diósjenői szállodákban ez az érték 0 fő volt, így a szállodáknál gyengeséget észlelhetünk.
* 2006-ban az átlagos látogatottság 30 főre nőtt. A mi településünknél ez az érték továbbra is 0 maradt.
* 2007-ben a külföldi vendégek száma Diósjenőn változatlan volt. Az egész térség átlaga pedig 26 fő volt.
* 2008-ban Diósjenő értéke maradt 0, míg a térség átlagos látogatottsága 31 főre nőtt.
* A 2009-es évben a térség szállodáinak külföldi látogatóinak száma átlagosan 33 fő volt. A diósjenői érték ebben az évben is 0 fő volt.
* 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a szállodák mutató tekintetében a veszélyekhez sorolható mivel az értékek minden évben 0 főt mutatnak.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az adatgyűjtés során nem ütköztünk nehézségekbe, minden információ elsőre és könnyen elérhető volt. Az adatbázisunkban 25 település található 7 mutató szerint osztályozva.

A rétsági kistérségben 25 település található és ezek 12 db mutató alapján lettek elemezve 5 év tekintetében, tehát az adatbázis mérete 25*12*5 = 1500 rekord. Viszont az elemzéshez csak 8 mutató került felhasználásra, mivel a külföldi vendégek száma a fizető vendéglátásban, gyógyszállodákban, turistaszállásokon és ifjúsági szállókban minden évben, minden településen 0 értéket vett fel, így nem befolyásolják az elemzés eredményét.

=Objektumok (sorok)=
* Alsópetény
* Bánk
* Berkenye
* Borsosberény
* Diósjenő
* Felsőpetény
* Horpács
* Keszeg
* Kétbodony
* Kisecset
* Legénd
* Nagyoroszi
* Nézsa
* Nógrád
* Nógrádsáp
* Nőtincs
* Ősagárd
* Pusztaberki
* Rétság
* Romhány
* Szátok
* Szendehely
* Szente
* Tereske
* Tolmács

=Attribútumok (X, Y oszlopok)=
* Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból
* Külföldi vendégek száma a kempingekben (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból
* Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken(1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból
* Külföldi vendégek száma a magánszálláshelyeken (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból
* Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból
* Külföldi vendégek száma a panziókban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból
* Külföldi vendégek száma az szállodákban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból
A SWOT-elemzés 2005-2009-es időintervallumot vizsgál.

=A feladat által érintett célcsoportok=
A SWOT-elemzés eredményét a helyi közösség turisztikai felelőse, az adott kistérség önkormányzata és esetleg még a Magyar Turizmus Zrt. is hasznosíthatja, mert hasznát vehetik különböző marketing elemzések céljából. Valamint megállapítható, hogy az adott településnek melyik turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük.

Továbbá az alábbi célcsoportok hasznosíthatják az elemzéseket:
* Országos Idegenforgalmi Bizottság,
* MATUR,
* ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,
* Tourinform,
* HSMAI Magyarország,
* Magyar Szálloda Szövetség,
* Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége,
* a kistérségek települései,és az önkormányzataik,
* utazási irodák,
* KSH,
* turisták,
* Nemzetgazdasági Minisztérium,
* RIB,
* a megyei és
* régiós stratégiai döntés-előkészítők,
* a kapcsolódó kormányzati szereplők,
* a turizmussal foglalkozó tanácsadók és
* kutatók is hasznosíthatják, pl. komplex marketing elemzések megalapozása céljából: hiszen megállapítható, hogy az adott településnek milyen turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
Az elemzés alapján meg tudjuk határozni azt a területet melynek fejlesztésével a legnagyobb anyagi hasznot tudjuk elérni. Az elemzés várható hasznossága azért jobb, mint a best practice elemzéseké, mivel itt a teljes kistérség adatait összehasonlítva hozzuk meg a döntésünket, míg utóbbi esetében ezeket a következtetéseket az országos adatokból vontuk le. A best practice elemzések az objektumokat nem teljeskörűségre törekedve hasonlítják össze.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
A feladat végrahajtása során az alábbi lépéseket követtem:

* Adatlegyűjtés
* Adatbázis létrehozása
* Kimutatások létrehozása
* Standardizálás
* Y0-elemzés
* További elemzés
* Eredményadatbázis létrehozása
* Eredménypivot létrehozása
** Gyengeségek, Erősségek illetve Veszélyek és Lehetőségek kiértékelése HA függvénnyel
* Diagramok létrehozása
* Szócikk létrehozása

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
== Erősségek és gyengeségek 2005-2009 ==
'''Diósjenő és a falusi szállásadás'''
* 2005 :A vizsgált Diósjenő település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006 :A vizsgált Diósjenő település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007 :A vizsgált Diósjenő település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008 :A vizsgált Diósjenő település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009 :A vizsgált Diósjenő település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Diósjenő és a kempingek'''
* 2005 :A vizsgált Diósjenő település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006 A vizsgált Diósjenő település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2007 :A vizsgált Diósjenő település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008 :A vizsgált Diósjenő település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009 :A vizsgált Diósjenő település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Diósjenő és a kereskedelmi szálláshelyek'''
* 2005 :A vizsgált Diósjenő település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006 A vizsgált Diósjenő település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007 :A vizsgált Diósjenő település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008 :A vizsgált Diósjenő település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009 :A vizsgált Diósjenő település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Diósjenő és a magánszálláshelyek'''
* 2005 :A vizsgált Diósjenő település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006 A vizsgált Diósjenő település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007 :A vizsgált Diósjenő település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008 :A vizsgált Diósjenő település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009 :A vizsgált Diósjenő település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Diósjenő és a nyaralóházak'''
* 2005 :A vizsgált Diósjenő település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006 A vizsgált Diósjenő település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007 :A vizsgált Diósjenő település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008 :A vizsgált Diósjenő település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009 :A vizsgált Diósjenő település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Diósjenő és a panziók'''
* 2005 :A vizsgált Diósjenő település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2006 A vizsgált Diósjenő település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2007 :A vizsgált Diósjenő település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2008 :A vizsgált Diósjenő település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009 :A vizsgált Diósjenő település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

'''Diósjenő és a szállodák'''
* 2005 :A vizsgált Diósjenő település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006 :A vizsgált Diósjenő település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007 :A vizsgált Diósjenő település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008 A vizsgált Diósjenő település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009 :A vizsgált Diósjenő település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

== Lehetőségek és veszélyek 2005-2009 ==
'''Diósjenő és a falusi szálláshelyek:'''
A Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Diósjenő és a kempingek:'''
A Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Diósjenő és a kereskedelmi szálláshelyek:'''
A Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.
.

'''Diósjenő és a magánszálláshelyek:'''
A Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

''' Diósjenő és a nyaralóházak:'''
A Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Diósjenő és a panziók:'''
A Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Diósjenő és szállodák:'''
A Külföldi vendégek száma a szállodákban mutatóban rejlő lehetőség kihasználásra kerül.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉSEK)=

Diósjenő erősségei közé tartozik a legtöbb megfigyelt szálláshely, így a falusi szálláshelyek, kempingek (A kempingek esetében a 2006-os év negatív kiugrást mutatott,így abban az évben ezen mutató a gyengeségek közé került besorolásra.) magánszálláshelyek, panziók és a szállodák. Ezeket az erősségeket továbbra is fenn kell tartania Diósjenőnek, és fejlesztenie kell őket.
A legtöbb szállásadásban nagyobb mértékben sikerült a lehetőségek kihasználása, mint ahogy az indokolt lenne. Ilyenek a falusi szálláshelyek, kempingek, magánszálláshelyek és a panziók.
Az évenkénti elemzés során a falusi szállásadás,kereskedelmi szálláshely, magán szálláshely, nyaralóházak és a szállodák erősségnek számítottak.
A veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne a kereskedelmi szálláshelyeken és a nyaralóházak esetében. Az évenkénti elemzés alapján a panziók gyengeségnek számítanak, kivéve a 2008-as évet, amikor a pozitív elmozdulás miatt az erősségekhez került besorolásra.
A veszély mutatókat a jövőben feltétlenül javítani kell.

[[Kategória:Innovatív_turisztikai_elemzések]]

Vendegek szama szolnok

2011-05-23T11:15:51Z

Kolaci86:

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/virag/vendegek_szama_tema5.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

Vendégek száma a különböző típusú szálláshelyeken mutatócsokor vizsgálata a hasonlóságelemzés módszerével - Szolnoki kistérség

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

A szakirodalom alapján a legtöbb esetben a SWOT-analízis szerkesztésének menete egy ötletgyűjtéssel kezdődik, mely során megpróbálják feltárni a SWOT- mátrix elemeit. Ezek alapján pedig összesítésre kerülnek a vizsgált kistérség stratégiai fejlesztésének irányvonalai. A vizsgálat szempontjai az alábbiak lehetnek: erősségek,gyengeségek,lehetőségek és veszélyek. Ezzel a módszerrel azonban a leggyakoribb probléma, hogy nem TÉNYEKEN alapulnak az így hozott megállapítások, így ez sok esetben téves irányvonalakat eredményez.

Továbbá az alábbi [http://www.gkrte.hu/public/programajanlo.php?did=14&language=1 LINKEN] megtalálható a Gödöllői kistérség turizmus témáját részletező egyesület.

SWOT-analízissel (magyar nevén GYELV-elemzéssel) felépíthetjük egy piac,iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy stratégiai szempontból mely feladatok a legfontosabbak. Az ilyen elemzéske a legtöbb esetben az üzleti terv részét is képezik.

'''A SWOT angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze:'''

'''1. Strengths:''' Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni

'''2. Weaknesses:''' Gyengeségek: szintén belső tényező

'''3. Opportunities:''' Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni

'''4. Threatnes:''' Fenyegetések: szintén külső tényező

Elsőként statikus (egy évre vonatkozó) adatokat vizsgálva tudjuk megállapítani az erősségeket illetve a gyengeségeket.
Ezt követően kell vizsgálhatók a külső tényezők, avagy az idősoros adatok, amelyekre trendeket állítva állapíthatóak meg a lehetőségek és a veszélyek.

A készítés első lépése a figyelemfelkeltés:
*tervezési érintettek megkeresése
*érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról
*érintettek bevonása a folyamatba
Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka,ötletbörze,telefonos vagy személyes beszélgetés.

Második lépés az információgyűjtés
*szakmai adatok gyűjtése
*információ gyűjtése a lakosságtól

Harmadik lépés a diagnózis készítése
*SWOT elemzés
*átfogó értékelés
egyeztetés az értekezésről

Negyedik lépés a tervezés
*fő célok meghatározása
*célok ágazati felbontása
*részletek pontosítása
*egyeztetés a különféle csoportokkal
*programkészítés

Ötödik a jóváhagyás
*koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése
*lakosság véleményének begyűjtése
*bizottsági véleményezés
*képviselő testületi döntés

SWOT a gyakorlatban: a kistérség adataiból átlagot számolunk, és ehhez viszonyítjuk a kiválasztott település turizmusának alakulását. Attól függ, hogy erősségről vagy gyengeségről beszélünk, hogy a saját területünk értékei az átlaghoz képest hol helyezkednek el. Ha az átlagnál nagyobb az érték, akkor erősségről, ha kevesebb, akkor pedig gyengeségről beszélünk. Lehetőségek-veszélyek pedig a több évet átfogó átlagokból alakul.
A gödöllői kistérség esetében ez a következőképpen fest az xls "Alternatív SWOT" munkalap alapján:

'''2005'''
[[Fájl:alternativ_SWOT_vendegek szama_2005.JPG|Alternatív SWOT 2005]]

'''2006'''
[[Fájl:alternativ_SWOT_vendegek szama_2006.JPG|Alternatív SWOT 2006]]

'''2007'''
[[Fájl:alternativ_SWOT_vendegek szama_2007.JPG|Alternatív SWOT 2007]]

'''2008'''
[[Fájl:alternativ_SWOT_vendegek szama_2008.JPG|Alternatív SWOT 2008]]

'''2009'''
[[Fájl:alternativ_SWOT_vendegek szama_2009.JPG|Alternatív SWOT 2009]]

'''2005-2009'''
[[Fájl:alternativ_SWOT_vendegek szama_dinamikus.JPG|Alternatív SWOT 2005-2009]]

Szakirodalmi kritika: az átlag alapján nem egyértelmű az, hogy egy érték amennyiben e fölött helyezkedik el, akkor automatikusan az erősségek közé sorolható, noha ennek kétszerese is lehetne még a norma alapján.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges adatbázis adatait a [https://teir.vati.hu/ TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer)] Interaktív elemzője szolgáltatta, ahol a Területi statisztaika adatok rendszerén keresztül történtek a lekérdezések.

Adatgyűjtési anomáliák: Az adatvagyon legyűjtése során problémát jelentett, hogy figyelmetlenség miatt nem a megfelelő mutató adatok (vendégek száma helyett a vendégéjszakák számára vonatkozó adatok) kerültek legyűjtésre, és a probléma csak akkor lett észlelve, mikor az elemzések egy része már lefutott, így a hibás mutatóhoz tartozó adatok legyűjtését újra végre kellett hajtani. További problémát jelentett (mely már az elemzés részét érintette), hogy a néhány esetben nem a rangsor tábla lett bemásolva az elemző rendszerbe, mely az eredményekben azonnal észrevehető torzulást okozott.

Összes adatszám = (168 kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (168 kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) = 10296 rekord

=Objektumok (sorok)=

2005-2006 között 168 db kistérség

2007-2009 között pedig az alábbi 174 kistérség:
<table border=2>
<tr>
<td>Abai</td>
<td>Abaúj-Hegyközi</td>
<td>Adonyi</td>
<td>Ajkai</td>
<td>Aszódi</td>
<td>Bácsalmási</td>
<td>Bajai</td>
<td>Baktalórántházai</td>
<td>Balassagyarmati</td>
<td>Balatonalmádi</td>
</tr><tr>
<td>Balatonföldvári</td>
<td>Balatonfüredi</td>
<td>Balmazújvárosi</td>
<td>Barcsi</td>
<td>Bátonyterenyei</td>
<td>Békéscsabai</td>
<td>Békési</td>
<td>Bélapátfalvai</td>
<td>Berettyóújfalui</td>
<td>Bicskei</td>
</tr><tr>
<td>Bodrogközi</td>
<td>Bonyhádi</td>
<td>Budaörsi</td>
<td>Budapest</td>
<td>Ceglédi</td>
<td>Celldömölki</td>
<td>Csengeri</td>
<td>Csepregi</td>
<td>Csongrádi</td>
<td>Csornai</td>
</tr><tr>
<td>Csurgói</td>
<td>Dabasi</td>
<td>Debreceni</td>
<td>Derecske-Létavértesi</td>
<td>Dombóvári</td>
<td>Dorogi</td>
<td>Dunakeszi</td>
<td>Dunaújvárosi</td>
<td>Edelényi</td>
<td>Egri</td>
</tr><tr>
<td>Encsi</td>
<td>Enyingi</td>
<td>Ercsi</td>
<td>Érdi</td>
<td>Esztergomi</td>
<td>Fehérgyarmati</td>
<td>Fonyódi</td>
<td>Füzesabonyi</td>
<td>Gárdonyi</td>
<td>Gödöllői</td>
</tr><tr>
<td>Gyáli</td>
<td>Gyöngyösi</td>
<td>Győri</td>
<td>Gyulai</td>
<td>Hajdúböszörményi</td>
<td>Hajdúhadházi</td>
<td>Hajdúszoboszlói</td>
<td>Hatvani</td>
<td>Hevesi</td>
<td>Hévízi</td>
</tr><tr>
<td>Hódmezővásárhelyi</td>
<td>Ibrány-Nagyhalászi</td>
<td>Jánoshalmai</td>
<td>Jászberényi</td>
<td>Kadarkúti</td>
<td>Kalocsai</td>
<td>Kaposvári</td>
<td>Kapuvár-Beledi</td>
<td>Karcagi</td>
<td>Kazincbarcikai</td>
</tr><tr>
<td>Kecskeméti</td>
<td>Keszthelyi</td>
<td>Kisbéri</td>
<td>Kiskőrösi</td>
<td>Kiskunfélegyházai</td>
<td>Kiskunhalasi</td>
<td>Kiskunmajsai</td>
<td>Kisteleki</td>
<td>Kisvárdai</td>
<td>Komáromi</td>
</tr><tr>
<td>Komlói</td>
<td>Körmendi</td>
<td>Kőszegi</td>
<td>Kunszentmártoni</td>
<td>Kunszentmiklósi</td>
<td>Lengyeltóti</td>
<td>Lenti</td>
<td>Letenyei</td>
<td>Makói</td>
<td>Marcali</td>
</tr><tr>
<td>Mátészalkai</td>
<td>Mezőcsáti</td>
<td>Mezőkovácsházai</td>
<td>Mezőkövesdi</td>
<td>Mezőtúri</td>
<td>Miskolci</td>
<td>Mohácsi</td>
<td>Monori</td>
<td>Mórahalomi</td>
<td>Móri</td>
</tr><tr>
<td>Mosonmagyaróvári</td>
<td>Nagyatádi</td>
<td>Nagykállói</td>
<td>Nagykanizsai</td>
<td>Nagykátai</td>
<td>Nyírbátori</td>
<td>Nyíregyházai</td>
<td>Orosházai</td>
<td>Oroszlányi</td>
<td>Ózdi</td>
</tr><tr>
<td>Őriszentpéteri</td>
<td>Pacsai</td>
<td>Paksi</td>
<td>Pannonhalmai</td>
<td>Pápai</td>
<td>Pásztói</td>
<td>Pécsi</td>
<td>Pécsváradi</td>
<td>Pétervásárai</td>
<td>Pilisvörösvári</td>
</tr><tr>
<td>Polgári</td>
<td>Püspökladányi</td>
<td>Ráckevei</td>
<td>Rétsági</td>
<td>Salgótarjáni</td>
<td>Sárbogárdi</td>
<td>Sarkadi</td>
<td>Sárospataki</td>
<td>Sárvári</td>
<td>Sásdi</td>
</tr><tr>
<td>Sátoraljaújhelyi</td>
<td>Sellyei</td>
<td>Siklósi</td>
<td>Siófoki</td>
<td>Sopron-Fertődi</td>
<td>Sümegi</td>
<td>Szarvasi</td>
<td>Szécsényi</td>
<td>Szegedi</td>
<td>Szeghalomi</td>
</tr><tr>
<td>Székesfehérvári</td>
<td>Szekszárdi</td>
<td>Szentendrei</td>
<td>Szentesi</td>
<td>Szentgotthárdi</td>
<td>Szentlőrinci</td>
<td>Szerencsi</td>
<td>Szigetvári</td>
<td>Szikszói</td>
<td>Szobi</td>
</tr><tr>
<td>Szolnoki</td>
<td>Szombathelyi</td>
<td>Tabi</td>
<td>Tamási</td>
<td>Tapolcai</td>
<td>Tatabányai</td>
<td>Tatai</td>
<td>Téti</td>
<td>Tiszafüredi</td>
<td>Tiszaújvárosi</td>
</tr><tr>
<td>Tiszavasvári</td>
<td>Tokaji</td>
<td>Törökszentmiklósi</td>
<td>Váci</td>
<td>Várpalotai</td>
<td>Vásárosnaményi</td>
<td>Vasvári</td>
<td>Veresegyházi</td>
<td>Veszprémi</td>
<td>Záhonyi</td>
</tr><tr>
<td>Zalaegerszegi</td>
<td>Zalakarosi</td>
<td>Zalaszentgróti</td>
<td>Zirci</td>
</tr>
</table>

=Attribútumok (X, Y oszlopok)=

1. A legyűjtésre került mutatók az alábbiak:

*Vendégek száma a falusi szállásadásban (település)

*Vendégek száma a kempingekben (település)

*Vendégek száma a magánszállásadásban (település)

*Vendégek száma a nyaralóházakban (település)

*Vendégek száma a panziókban (település)

*Vendégek száma a szállodákban (település)

*Vendégek száma a turistaszállásokon (település)

*Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (település)

*Vendégek száma az ifjúsági szállókban (település)

*Vendégek száma a fizetővendéglátásban (település)

*Vendégek száma a gyógyszállodákban (település)

2. Ahhoz, hogy az adatok összevethetőek legyenek, ezért sztenderdizáltuk őket. Így az 1 főre jutó vendégek számát kaptuk meg, majd ezt újra sztenderdizáltuk, melynek eredményeként a 10.000 lakosra jutó vendégek száma lett a mértékegység.

3. Mivel a vizsgált esetek mindegyikénél egyenes arányosság van a vizsgált tényező és az eredmény között, így az irány mindegyik attribútum esetében 0.

4. Az elemzés a 2005-2009 közötti évekre vonatkozik.

=A feladat által érintett célcsoportok=

Az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani az elemzéseket:

* Magyar Turizmus Zrt.,
* Országos Idegenforgalmi Bizottság,
* MATUR,
* ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,
* Tourinform,
* HSMAI Magyarország,
* Magyar Szálloda Szövetség,
* Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége,
* a kistérségek települései,és az önkormányzataik,
* utazási irodák,
* KSH,
* turisták,
* Nemzetgazdasági Minisztérium,
* RIB,
* a megyei és
* régiós stratégiai döntés-előkészítők,
* a kapcsolódó kormányzati szereplők,
* a turizmussal foglalkozó tanácsadók és
* kutatók is hasznosíthatják, pl. komplex marketing elemzések megalapozása céljából: hiszen megállapítható, hogy az adott településnek milyen turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük.

Ez az elemzés a turizmus alágazataira lebontva mutatja meg a vendégek számát 168/174 kistérségben 10.000 főre vetítve, és ezen adatok segítségével végzett el olyan számításokat, melyek hasznosak lehetnek a célcsoportok számára. Az elemzés alapján láthatóvá válik, hogy melyik kistérségben milyen szálláshelyek kedveltek és melyekben szükségesek a turisztikai fejlesztések, illetve hogy melyekre érdemes hangsúlyt fektetni.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek.
Amennyiben javaslatként pl. a kempingek létesítése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el (kizárólag a már működő kempingeket alapul véve):
*520 sátorhellyel(lakóautó férőhelye is)
*6 hónapos nyitva tartással (májustól októberig, 184 nap)
*sátorhelyenként napi átlag 12 euroval (8 euro a sátorhely, 16 a lakóautó helyének bérlése)
*270 Ft-os árfolyam mellett
*minden napra 50%-os telítettséggel számolván
A kemping éves bevétele 155.001.600 Ft. lenne.

A fejlesztés kérdésénél felmerülő probléma, hogy a gyengeségekkel rendelkező, de fejlődőképes, vagy az eleve erősebbnek mutatkozó és több fejlesztési lehetőséget kínáló kempingek kapjanak támogatást. A lojalitás elvét képviselve a gyengébb teljesítményt mutató kempingek fejlesztésére eshet a választás, mellyel elérhető hogy több, de azonos szinten működő kemping működhet. A hatékonyság elvét képviselvén a már erősebbnek mutatkozó kempingek fejlesztése történhet meg, mely során a szolgáltatások palettája, a környezet stb. tovább bővíthető, így a sikeresség is tovább növelhető.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

Az első lépés az adatokat legyűjtése a TEIR-ről (https://teir.vati.hu/). Mivel a vendégek számának alakulásával kapcsolatos elemzés elkészítése volt a feladat, így az adatokat 5 évre (2005-2009 között) és 11 mutatóra vonatkozóan kerültek legyűjtésre, ebből épült fel a adatbázis (Adatbázis munkalap).

A 11 legyűjtött mutató a különböző szálláshelyeken megszállt vendégek számára vonatkozott. A sztenderdizáláshoz az állandó népesség is lekérdezésre került, mely lehetővé tette az 1 főre vetítést. 2005-2006 között 168, a 2007-2009-es években pedig 174 kistérséget került vizsgálat alá.

Miután az adatbázis felépült, annak ellenőrzése következett az Excel kimutatás funkcióját használva, ahol a darabnézetek előállításával lehetett rávilágítani az esetleges mutató, vagy objektum elírásra.

Az adatbázis ellenőrzése után következtek az Y-STD és Y-0 elemzések, melyek a miau.gau.hu elemző moduljában kerültek futtatásra. 2005-ben, és 2006-ban 168 objektum, és 11 attribútum volt, a lépcsők száma szintén 168, 2007-2009 között pedig 174 volt az objektumok és a lépcsők száma is, az X-attribútomok (oszlopok) száma minden vizsgált évben 11 volt.

Az elemzések összesítéseként készült egy eredmény adatbázis. Következő lépés az eredmények értelmezése volt, melyhez elkészítésre került az eredmény pivot munkalap. Ez a munkalap tartalmazta a kiválasztott kistérségre vonatkozó adatokra készített kimutatást. A kimutatások eredményeiből HA()-függvények segítségével sablonmondatok generálódtak. A sablonszövegekből és az eredményekből képzett diagramok segítségével pedig elkészült a SWOT analízis. A SWOT analízis készítésének menetéről, és eredményeiről készült el a miau.gau-hu WIKI-re a hallgatók szócikke.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

[[Fájl:tema5_szolnok.JPG|A szolnoki kistérség SWOT mátrixa]]

==Erősségek és gyengeségek==

'''Szolnok és a magánszállásadás:'''
*2005:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2005. évi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2006. évi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2007. évi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2008. évi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek(S) közé sorolható.
*2009:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2009. évi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Szolnok és a kemping:'''
*2005:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2005. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllő esetében az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2006. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is a Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2007. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is a Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2008. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllő esetében az Erősségek(S) közé sorolható.
*2009:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2009. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is a Gyengeségek(W) közé sorolható.

'''Szolnok és a turistaszállás:'''
*2005:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2005. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllő esetében az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2006. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllő esetében az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2007. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllő esetében az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2008. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllő esetében az Erősségek(S) közé sorolható.
*2009:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2009. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllő esetében az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Szolnok és az ifjúsági-szállásadás:'''
*2005:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2005. évi vendégek száma a ifjúsági-szállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2006. évi vendégek száma a ifjúsági-szállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2007. évi vendégek száma a ifjúsági-szállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2008. évi vendégek száma a ifjúsági-szállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek(S) közé sorolható.
*2009:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2009. évi vendégek száma a ifjúsági-szállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Szolnok és a gyógyszálloda:'''
*2005:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2005. évi vendégek száma a gyógyszállodában mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2006. évi vendégek száma a gyógyszállodában mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2007. évi vendégek száma a gyógyszállodában mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2008. évi vendégek száma a gyógyszállodában mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek(S) közé sorolható.
*2009:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2009. évi vendégek száma a gyógyszállodában mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Szolnok és a panzió:'''
*2005:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2005. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllő esetében az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2006. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllő esetében az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2007. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllő esetében az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2008. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek(S) közé sorolható.
*2009:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2009. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is a Gyengeségek(W) közé sorolható.

'''Szolnok és a nyaralóház:'''
*2005:AA vizsgált Szolnoki kistérség a 2005. évi vendégek száma a nyaralóházban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2006. évi vendégek száma a nyaralóházban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2007. évi vendégek száma a nyaralóházban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2008. évi vendégek száma a nyaralóházban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek(S) közé sorolható.
*2009:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2009. évi vendégek száma a nyaralóházban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllő esetében a Gyengeségek(W) közé sorolható.

'''Szolnok és a kereskedelmi-szállásadás:'''
*2005:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2005. évi vendégek száma a kereskedelmi-szállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2006. évi vendégek száma a kereskedelmi-szállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2007. évi vendégek száma a kereskedelmi-szállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2008. évi vendégek száma a kereskedelmi-szállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek(S) közé sorolható.
*2009:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2009. évi vendégek száma a kereskedelmi-szállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Szolnok és a szálloda:'''
*2005:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2005. évi vendégek száma a szállodában mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllő esetében a Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2006. évi vendégek száma a szállodában mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllő esetében a Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2007. évi vendégek száma a szállodában mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllő esetében a Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2008. évi vendégek száma a szállodában mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllő esetében a Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2009:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2009. évi vendégek száma a szállodában mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Szolnok és a falusi-szállásadás:'''
*2005:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2005. évi vendégek száma a falusi-szállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek(S) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2006. évi vendégek száma a falusi-szállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek(S) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2007. évi vendégek száma a falusi-szállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2008. évi vendégek száma a falusi-szállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek(S) közé sorolható.
*2009:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2009. évi vendégek száma a falusi-szállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Szolnok és a fizetővendéglátás:'''
*2005:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2005. évi vendégek száma a fizető-vendéglátásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllő esetében a Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2006:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2006. évi vendégek száma a fizető-vendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllő esetében a Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2007. évi vendégek száma a fizető-vendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek(S) közé sorolható.
*2008:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2008. évi vendégek száma a fizető-vendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllő esetében a Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2009:A vizsgált Szolnoki kistérség a 2009. évi vendégek száma a fizető-vendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek(S) közé sorolható.

==Lehetőségek és veszélyek 2005-2009==

'''Szolnok és a magánszállás-adás:'''
A vendégek száma a magánszállás-adásban mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne, ezzel szemben Gödöllő esetében veszélyt jelent.

'''Szolnok és a kemping:'''
A vendégek száma a kempingben mutató tekintetében a '''veszély''' nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben, ezzel szemben Gödöllő esetében lehetőséget jelent.

'''Szolnok és a turista-szállásadás:'''
A vendégek száma a turista-szállásadásban mutató tekintetében a '''veszély''' nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben, ezzel szemben Gödöllő esetében lehetőséget jelent.

'''Szolnok és az ifjúsági-szállásadás:'''
A vendégek száma a ifjúsági-szállásadásban mutatóban nagyobb a '''lehetőség''' potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül, valamint Gödöllő esetében is lehetőséget jelent.

'''Szolnok és a gyógyszálloda:'''
A vendégek száma a gyógyszállodában mutató tekintetében a '''veszély''' nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben, ezzel szemben Gödöllő esetében lehetőséget jelent.

'''Szolnok és a panzió:'''
A vendégek száma a panzióban mutató tekintetében a '''veszély''' nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben, ezzel szemben Gödöllő esetében lehetőséget jelent.

'''Szolnok és a nyaralóház:'''
A vendégek száma a nyaralóházban mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne, valamint Gödöllő esetében is lehetőséget jelent.

'''Szolnok és a kereskedelmi-szállásadás:'''
A vendégek száma a kereskedelmi-szállásadásban mutatóban nagyobb a '''lehetőség''' potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül, valamint Gödöllő esetében is lehetőséget jelent.

'''Szolnok és szálloda:'''
A vendégek száma a szállodában mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne, valamint Gödöllő esetében is lehetőséget jelent.

'''Szolnok és a falusi-szállásadás:'''
A vendégek száma a falusi-szállásadásban mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne, ezzel szemben Gödöllő esetében veszélyt jelent.

'''Szolnok és a fizetővendéglátás:'''
A vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne, valamint Gödöllő esetében is lehetőséget jelent.

=Következtetések, javaslatok=
[[Fájl:vendegek_szama_szolnoki.gif|Vendégek száma mutatócsokor évenkénti alakulása]]

[[Kategória:Innovatív_turisztikai_elemzések]]

Fájl:Vendegek szama szolnoki.gif

2011-05-23T11:14:07Z

Kolaci86:

Vendegek szama szarvas

2011-05-23T11:13:21Z

Kolaci86:

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/virag/vendegek_szama_tema5.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

Vendégek száma a különböző típusú szálláshelyeken mutatócsokor vizsgálata a hasonlóságelemzés módszerével - Szarvasi kistérség

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

A szakirodalom alapján a legtöbb esetben a SWOT-analízis szerkesztésének menete egy ötletgyűjtéssel kezdődik, mely során megpróbálják feltárni a SWOT- mátrix elemeit. Ezek alapján pedig összesítésre kerülnek a vizsgált kistérség stratégiai fejlesztésének irányvonalai. A vizsgálat szempontjai az alábbiak lehetnek: erősségek,gyengeségek,lehetőségek és veszélyek. Ezzel a módszerrel azonban a leggyakoribb probléma, hogy nem TÉNYEKEN alapulnak az így hozott megállapítások, így ez sok esetben téves irányvonalakat eredményez.

Továbbá az alábbi [http://www.gkrte.hu/public/programajanlo.php?did=14&language=1 LINKEN] megtalálható a Gödöllői kistérség turizmus témáját részletező egyesület.

SWOT-analízissel (magyar nevén GYELV-elemzéssel) felépíthetjük egy piac,iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy stratégiai szempontból mely feladatok a legfontosabbak. Az ilyen elemzéske a legtöbb esetben az üzleti terv részét is képezik.

'''A SWOT angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze:'''

'''1. Strengths:''' Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni

'''2. Weaknesses:''' Gyengeségek: szintén belső tényező

'''3. Opportunities:''' Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni

'''4. Threatnes:''' Fenyegetések: szintén külső tényező

Elsőként statikus (egy évre vonatkozó) adatokat vizsgálva tudjuk megállapítani az erősségeket illetve a gyengeségeket.
Ezt követően kell vizsgálhatók a külső tényezők, avagy az idősoros adatok, amelyekre trendeket állítva állapíthatóak meg a lehetőségek és a veszélyek.

A készítés első lépése a figyelemfelkeltés:
*tervezési érintettek megkeresése
*érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról
*érintettek bevonása a folyamatba
Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka,ötletbörze,telefonos vagy személyes beszélgetés.

Második lépés az információgyűjtés
*szakmai adatok gyűjtése
*információ gyűjtése a lakosságtól

Harmadik lépés a diagnózis készítése
*SWOT elemzés
*átfogó értékelés
egyeztetés az értekezésről

Negyedik lépés a tervezés
*fő célok meghatározása
*célok ágazati felbontása
*részletek pontosítása
*egyeztetés a különféle csoportokkal
*programkészítés

Ötödik a jóváhagyás
*koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése
*lakosság véleményének begyűjtése
*bizottsági véleményezés
*képviselő testületi döntés

SWOT a gyakorlatban: a kistérség adataiból átlagot számolunk, és ehhez viszonyítjuk a kiválasztott település turizmusának alakulását. Attól függ, hogy erősségről vagy gyengeségről beszélünk, hogy a saját területünk értékei az átlaghoz képest hol helyezkednek el. Ha az átlagnál nagyobb az érték, akkor erősségről, ha kevesebb, akkor pedig gyengeségről beszélünk. Lehetőségek-veszélyek pedig a több évet átfogó átlagokból alakul.
A gödöllői kistérség esetében ez a következőképpen fest az xls "Alternatív SWOT" munkalap alapján:

'''2005'''
[[Fájl:alternativ_SWOT_vendegek szama_2005.JPG|Alternatív SWOT 2005]]

'''2006'''
[[Fájl:alternativ_SWOT_vendegek szama_2006.JPG|Alternatív SWOT 2006]]

'''2007'''
[[Fájl:alternativ_SWOT_vendegek szama_2007.JPG|Alternatív SWOT 2007]]

'''2008'''
[[Fájl:alternativ_SWOT_vendegek szama_2008.JPG|Alternatív SWOT 2008]]

'''2009'''
[[Fájl:alternativ_SWOT_vendegek szama_2009.JPG|Alternatív SWOT 2009]]

'''2005-2009'''
[[Fájl:alternativ_SWOT_vendegek szama_dinamikus.JPG|Alternatív SWOT 2005-2009]]

Szakirodalmi kritika: az átlag alapján nem egyértelmű az, hogy egy érték amennyiben e fölött helyezkedik el, akkor automatikusan az erősségek közé sorolható, noha ennek kétszerese is lehetne még a norma alapján.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges adatbázis adatait a [https://teir.vati.hu/ TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer)] Interaktív elemzője szolgáltatta, ahol a Területi statisztaika adatok rendszerén keresztül történtek a lekérdezések.

Adatgyűjtési anomáliák: Az adatvagyon legyűjtése során problémát jelentett, hogy figyelmetlenség miatt nem a megfelelő mutató adatok (vendégek száma helyett a vendégéjszakák számára vonatkozó adatok) kerültek legyűjtésre, és a probléma csak akkor lett észlelve, mikor az elemzések egy része már lefutott, így a hibás mutatóhoz tartozó adatok legyűjtését újra végre kellett hajtani. További problémát jelentett (mely már az elemzés részét érintette), hogy a néhány esetben nem a rangsor tábla lett bemásolva az elemző rendszerbe, mely az eredményekben azonnal észrevehető torzulást okozott.

Összes adatszám = (168 kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (168 kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) = 10296 rekord

=Objektumok (sorok)=

2005-2006 között 168 db kistérség

2007-2009 között pedig az alábbi 174 kistérség:
<table border=2>
<tr>
<td>Abai</td>
<td>Abaúj-Hegyközi</td>
<td>Adonyi</td>
<td>Ajkai</td>
<td>Aszódi</td>
<td>Bácsalmási</td>
<td>Bajai</td>
<td>Baktalórántházai</td>
<td>Balassagyarmati</td>
<td>Balatonalmádi</td>
</tr><tr>
<td>Balatonföldvári</td>
<td>Balatonfüredi</td>
<td>Balmazújvárosi</td>
<td>Barcsi</td>
<td>Bátonyterenyei</td>
<td>Békéscsabai</td>
<td>Békési</td>
<td>Bélapátfalvai</td>
<td>Berettyóújfalui</td>
<td>Bicskei</td>
</tr><tr>
<td>Bodrogközi</td>
<td>Bonyhádi</td>
<td>Budaörsi</td>
<td>Budapest</td>
<td>Ceglédi</td>
<td>Celldömölki</td>
<td>Csengeri</td>
<td>Csepregi</td>
<td>Csongrádi</td>
<td>Csornai</td>
</tr><tr>
<td>Csurgói</td>
<td>Dabasi</td>
<td>Debreceni</td>
<td>Derecske-Létavértesi</td>
<td>Dombóvári</td>
<td>Dorogi</td>
<td>Dunakeszi</td>
<td>Dunaújvárosi</td>
<td>Edelényi</td>
<td>Egri</td>
</tr><tr>
<td>Encsi</td>
<td>Enyingi</td>
<td>Ercsi</td>
<td>Érdi</td>
<td>Esztergomi</td>
<td>Fehérgyarmati</td>
<td>Fonyódi</td>
<td>Füzesabonyi</td>
<td>Gárdonyi</td>
<td>Gödöllői</td>
</tr><tr>
<td>Gyáli</td>
<td>Gyöngyösi</td>
<td>Győri</td>
<td>Gyulai</td>
<td>Hajdúböszörményi</td>
<td>Hajdúhadházi</td>
<td>Hajdúszoboszlói</td>
<td>Hatvani</td>
<td>Hevesi</td>
<td>Hévízi</td>
</tr><tr>
<td>Hódmezővásárhelyi</td>
<td>Ibrány-Nagyhalászi</td>
<td>Jánoshalmai</td>
<td>Jászberényi</td>
<td>Kadarkúti</td>
<td>Kalocsai</td>
<td>Kaposvári</td>
<td>Kapuvár-Beledi</td>
<td>Karcagi</td>
<td>Kazincbarcikai</td>
</tr><tr>
<td>Kecskeméti</td>
<td>Keszthelyi</td>
<td>Kisbéri</td>
<td>Kiskőrösi</td>
<td>Kiskunfélegyházai</td>
<td>Kiskunhalasi</td>
<td>Kiskunmajsai</td>
<td>Kisteleki</td>
<td>Kisvárdai</td>
<td>Komáromi</td>
</tr><tr>
<td>Komlói</td>
<td>Körmendi</td>
<td>Kőszegi</td>
<td>Kunszentmártoni</td>
<td>Kunszentmiklósi</td>
<td>Lengyeltóti</td>
<td>Lenti</td>
<td>Letenyei</td>
<td>Makói</td>
<td>Marcali</td>
</tr><tr>
<td>Mátészalkai</td>
<td>Mezőcsáti</td>
<td>Mezőkovácsházai</td>
<td>Mezőkövesdi</td>
<td>Mezőtúri</td>
<td>Miskolci</td>
<td>Mohácsi</td>
<td>Monori</td>
<td>Mórahalomi</td>
<td>Móri</td>
</tr><tr>
<td>Mosonmagyaróvári</td>
<td>Nagyatádi</td>
<td>Nagykállói</td>
<td>Nagykanizsai</td>
<td>Nagykátai</td>
<td>Nyírbátori</td>
<td>Nyíregyházai</td>
<td>Orosházai</td>
<td>Oroszlányi</td>
<td>Ózdi</td>
</tr><tr>
<td>Őriszentpéteri</td>
<td>Pacsai</td>
<td>Paksi</td>
<td>Pannonhalmai</td>
<td>Pápai</td>
<td>Pásztói</td>
<td>Pécsi</td>
<td>Pécsváradi</td>
<td>Pétervásárai</td>
<td>Pilisvörösvári</td>
</tr><tr>
<td>Polgári</td>
<td>Püspökladányi</td>
<td>Ráckevei</td>
<td>Rétsági</td>
<td>Salgótarjáni</td>
<td>Sárbogárdi</td>
<td>Sarkadi</td>
<td>Sárospataki</td>
<td>Sárvári</td>
<td>Sásdi</td>
</tr><tr>
<td>Sátoraljaújhelyi</td>
<td>Sellyei</td>
<td>Siklósi</td>
<td>Siófoki</td>
<td>Sopron-Fertődi</td>
<td>Sümegi</td>
<td>Szarvasi</td>
<td>Szécsényi</td>
<td>Szegedi</td>
<td>Szeghalomi</td>
</tr><tr>
<td>Székesfehérvári</td>
<td>Szekszárdi</td>
<td>Szentendrei</td>
<td>Szentesi</td>
<td>Szentgotthárdi</td>
<td>Szentlőrinci</td>
<td>Szerencsi</td>
<td>Szigetvári</td>
<td>Szikszói</td>
<td>Szobi</td>
</tr><tr>
<td>Szolnoki</td>
<td>Szombathelyi</td>
<td>Tabi</td>
<td>Tamási</td>
<td>Tapolcai</td>
<td>Tatabányai</td>
<td>Tatai</td>
<td>Téti</td>
<td>Tiszafüredi</td>
<td>Tiszaújvárosi</td>
</tr><tr>
<td>Tiszavasvári</td>
<td>Tokaji</td>
<td>Törökszentmiklósi</td>
<td>Váci</td>
<td>Várpalotai</td>
<td>Vásárosnaményi</td>
<td>Vasvári</td>
<td>Veresegyházi</td>
<td>Veszprémi</td>
<td>Záhonyi</td>
</tr><tr>
<td>Zalaegerszegi</td>
<td>Zalakarosi</td>
<td>Zalaszentgróti</td>
<td>Zirci</td>
</tr>
</table>

=Attribútumok (X, Y oszlopok)=

1. A legyűjtésre került mutatók az alábbiak:

*Vendégek száma a falusi szállásadásban (település)

*Vendégek száma a kempingekben (település)

*Vendégek száma a magánszállásadásban (település)

*Vendégek száma a nyaralóházakban (település)

*Vendégek száma a panziókban (település)

*Vendégek száma a szállodákban (település)

*Vendégek száma a turistaszállásokon (település)

*Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (település)

*Vendégek száma az ifjúsági szállókban (település)

*Vendégek száma a fizetővendéglátásban (település)

*Vendégek száma a gyógyszállodákban (település)

2. Ahhoz, hogy az adatok összevethetőek legyenek, ezért sztenderdizáltuk őket. Így az 1 főre jutó vendégek számát kaptuk meg, majd ezt újra sztenderdizáltuk, melynek eredményeként a 10.000 lakosra jutó vendégek száma lett a mértékegység.

3. Mivel a vizsgált esetek mindegyikénél egyenes arányosság van a vizsgált tényező és az eredmény között, így az irány mindegyik attribútum esetében 0.

4. Az elemzés a 2005-2009 közötti évekre vonatkozik.

=A feladat által érintett célcsoportok=

Az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani az elemzéseket:

* Magyar Turizmus Zrt.,
* Országos Idegenforgalmi Bizottság,
* MATUR,
* ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,
* Tourinform,
* HSMAI Magyarország,
* Magyar Szálloda Szövetség,
* Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége,
* a kistérségek települései,és az önkormányzataik,
* utazási irodák,
* KSH,
* turisták,
* Nemzetgazdasági Minisztérium,
* RIB,
* a megyei és
* régiós stratégiai döntés-előkészítők,
* a kapcsolódó kormányzati szereplők,
* a turizmussal foglalkozó tanácsadók és
* kutatók is hasznosíthatják, pl. komplex marketing elemzések megalapozása céljából: hiszen megállapítható, hogy az adott településnek milyen turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük.

Ez az elemzés a turizmus alágazataira lebontva mutatja meg a vendégek számát 168/174 kistérségben 10.000 főre vetítve, és ezen adatok segítségével végzett el olyan számításokat, melyek hasznosak lehetnek a célcsoportok számára. Az elemzés alapján láthatóvá válik, hogy melyik kistérségben milyen szálláshelyek kedveltek és melyekben szükségesek a turisztikai fejlesztések, illetve hogy melyekre érdemes hangsúlyt fektetni.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek.
Amennyiben javaslatként pl. a kempingek létesítése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el (kizárólag a már működő kempingeket alapul véve):
*520 sátorhellyel(lakóautó férőhelye is)
*6 hónapos nyitva tartással (májustól októberig, 184 nap)
*sátorhelyenként napi átlag 12 euroval (8 euro a sátorhely, 16 a lakóautó helyének bérlése)
*270 Ft-os árfolyam mellett
*minden napra 50%-os telítettséggel számolván
A kemping éves bevétele 155.001.600 Ft. lenne.

A fejlesztés kérdésénél felmerülő probléma, hogy a gyengeségekkel rendelkező, de fejlődőképes, vagy az eleve erősebbnek mutatkozó és több fejlesztési lehetőséget kínáló kempingek kapjanak támogatást. A lojalitás elvét képviselve a gyengébb teljesítményt mutató kempingek fejlesztésére eshet a választás, mellyel elérhető hogy több, de azonos szinten működő kemping működhet. A hatékonyság elvét képviselvén a már erősebbnek mutatkozó kempingek fejlesztése történhet meg, mely során a szolgáltatások palettája, a környezet stb. tovább bővíthető, így a sikeresség is tovább növelhető.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

Az első lépés az adatokat legyűjtése a TEIR-ről (https://teir.vati.hu/). Mivel a vendégek számának alakulásával kapcsolatos elemzés elkészítése volt a feladat, így az adatokat 5 évre (2005-2009 között) és 11 mutatóra vonatkozóan kerültek legyűjtésre, ebből épült fel a adatbázis (Adatbázis munkalap).

A 11 legyűjtött mutató a különböző szálláshelyeken megszállt vendégek számára vonatkozott. A sztenderdizáláshoz az állandó népesség is lekérdezésre került, mely lehetővé tette az 1 főre vetítést. 2005-2006 között 168, a 2007-2009-es években pedig 174 kistérséget került vizsgálat alá.

Miután az adatbázis felépült, annak ellenőrzése következett az Excel kimutatás funkcióját használva, ahol a darabnézetek előállításával lehetett rávilágítani az esetleges mutató, vagy objektum elírásra.

Az adatbázis ellenőrzése után következtek az Y-STD és Y-0 elemzések, melyek a miau.gau.hu elemző moduljában kerültek futtatásra. 2005-ben, és 2006-ban 168 objektum, és 11 attribútum volt, a lépcsők száma szintén 168, 2007-2009 között pedig 174 volt az objektumok és a lépcsők száma is, az X-attribútomok (oszlopok) száma minden vizsgált évben 11 volt.

Az elemzések összesítéseként készült egy eredmény adatbázis. Következő lépés az eredmények értelmezése volt, melyhez elkészítésre került az eredmény pivot munkalap. Ez a munkalap tartalmazta a kiválasztott kistérségre vonatkozó adatokra készített kimutatást. A kimutatások eredményeiből HA()-függvények segítségével sablonmondatok generálódtak. A sablonszövegekből és az eredményekből képzett diagramok segítségével pedig elkészült a SWOT analízis. A SWOT analízis készítésének menetéről, és eredményeiről készült el a miau.gau-hu WIKI-re a hallgatók szócikke.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

[[Fájl:tema5_szarvas.JPG|A szarvasi kistérség SWOT mátrixa]]

==Erősségek és gyengeségek==

'''Szarvas és a magánszállásadás:'''
*2005:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2005. évi vendégek száma a magánszállásban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.
*2006:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2006. évi vendégek száma a magánszállásban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.
*2007:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2007. évi vendégek száma a magánszállásban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.
*2008:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2008. évi vendégek száma a magánszállásban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.
*2009:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2009. évi vendégek száma a magánszállásban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.

'''Szarvas és a kemping:'''
*2005:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2005. évi vendégek száma a kempingban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. Ezzel szemben ez Gödöllőnél erősségnek tudható be.
*2006:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2006. évi vendégek száma a kempingban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.
*2007:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2007. évi vendégek száma a kempingban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. Ezzel szemben Gödöllőnél gyengeségnek tudható be.
*2008:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2008. évi vendégek száma a kempingban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.
*2009:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2009. évi vendégek száma a kempingban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.

'''Szarvas és a turistaszállás:'''
*2005:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2005. évi vendégek száma a turistaszállásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.
*2006:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2006. évi vendégek száma a turistaszállásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.
*2007:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2007. évi vendégek száma a turistaszállásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.
*2008:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2008. évi vendégek száma a turistaszállásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.
*2009:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2009. évi vendégek száma a turistaszállásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.

'''Szarvas és az ifjúsági-szállásadás:'''
*2005:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2005. évi vendégek száma a ifjúságiszállásban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. Ezzel szemben Gödöllőnél ez erősségek tudható be.
*2006:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2006. évi vendégek száma a ifjúságiszállásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.
*2007:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2007. évi vendégek száma a ifjúságiszállásban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. Ezzel szemben Gödöllőnél ez erősségek tudható be.
*2008:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2008. évi vendégek száma a ifjúságiszállásban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. Ezzel szemben Gödöllőnél ez erősségek tudható be.
*2009:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2009. évi vendégek száma a ifjúságiszállásban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. Ezzel szemben Gödöllőnél ez erősségek tudható be.

'''Szarvas és a gyógyszálloda:'''
*2005:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2005. évi vendégek száma a gyógyszállodaban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.
*2006:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2006. évi vendégek száma a gyógyszállodaban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.
*2007:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2007. évi vendégek száma a gyógyszállodaban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.
*2008:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2008. évi vendégek száma a gyógyszállodaban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.
*2009:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2009. évi vendégek száma a gyógyszállodaban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.

'''Szarvas és a panzió:'''
*2005:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2005. évi vendégek száma a panzióban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. Ezzel szemben ez Gödöllőnél gyengeségnek tudható be.
*2006:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2006. évi vendégek száma a panzióban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.
*2007:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2007. évi vendégek száma a panzióban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.
*2008:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2008. évi vendégek száma a panzióban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.
*2009:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2009. évi vendégek száma a panzióban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.

'''Szarvas és a nyaralóház:'''
*2005:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2005. évi vendégek száma a nyaralóházban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.
*2006:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2006. évi vendégek száma a nyaralóházban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. Ezzel szemben ez Gödöllőnél gyengeségnek tudható be.
*2007:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2007. évi vendégek száma a nyaralóházban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.
*2008:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2008. évi vendégek száma a nyaralóházban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. Ezzel szemben ez Gödöllőnél erősségnek tudható be.
*2009:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2009. évi vendégek száma a nyaralóházban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.

'''Szarvas és a kereskedelmi-szállásadás:'''
*2005:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2005. évi vendégek száma a kereskedelmiszállásban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.
*2006:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2006. évi vendégek száma a kereskedelmiszállásban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.
*2007:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2007. évi vendégek száma a kereskedelmiszállásban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.
*2008:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2008. évi vendégek száma a kereskedelmiszállásban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.
*2009:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2009. évi vendégek száma a kereskedelmiszállásban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.

'''Szarvas és a szálloda:'''
*2005:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2005. évi vendégek száma a szállodaban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.
*2006:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2006. évi vendégek száma a szállodaban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.
*2007:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2007. évi vendégek száma a szállodaban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. Ezzel szemben ez Gödöllőnél gyengeségnek tudható be.
*2008:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2008. évi vendégek száma a szállodaban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. Ezzel szemben ez Gödöllőnél gyengeségnek tudható be.
*2009:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2009. évi vendégek száma a szállodaban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.

'''Szarvas és a falusi-szállásadás:'''
*2005:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2005. évi vendégek száma a falusiszállásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.
*2006:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2006. évi vendégek száma a falusiszállásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.
*2007:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2007. évi vendégek száma a falusiszállásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.
*2008:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2008. évi vendégek száma a falusiszállásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.
*2009:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2009. évi vendégek száma a falusiszállásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.

'''Szarvas és a fizetővendéglátás:'''
*2005:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2005. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.
*2006:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2006. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.
*2007:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2007. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.
*2008:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2008. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. Ezzel szemben Gödöllőnél ez gyengeségnek számít.
*2009:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2009. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A szarvasi kistérség ebben az évben ugyanúgy teljesített mint a gödöllői.

==Lehetőségek és veszélyek 2005-2009==

*A vendégek száma a kempingban/ben mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.
*A vendégek száma a magánszállásban/ben mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.
*A vendégek száma a ifjúságiszállásban/ben mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.
*A vendégek száma a gyógyszállodaban/ben mutatóban rejlő lehetőség kihasználásra kerül.
*A vendégek száma a nyaralóházban/ben mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.
*A vendégek száma a kereskedelmiszállásban/ben mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.
*A vendégek száma a szállodaban/ben mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.
*A vendégek száma a falusiszállásban/ben mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.
*A vendégek száma a fizetővendéglátásban/ben mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

*A vendégek száma a turistaszállásban/ben mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.
*A vendégek száma a panzióban/ben mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

=Következtetések, javaslatok=
[[Fájl:vendegek_szama_szarvasi.gif|Vendégek száma mutatócsokor évenkénti alakulása]]

[[Kategória:Innovatív_turisztikai_elemzések]]

Fájl:Vendegek szama szarvasi.gif

2011-05-23T11:11:01Z

Kolaci86:

Vendegek szama pecs

2011-05-23T11:10:06Z

Kolaci86:

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/virag/vendegek_szama_tema5.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

Vendégek száma a különböző típusú szálláshelyeken mutatócsokor vizsgálata a hasonlóságelemzés módszerével - Pécsi kistérség

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

A szakirodalom alapján a legtöbb esetben a SWOT-analízis szerkesztésének menete egy ötletgyűjtéssel kezdődik, mely során megpróbálják feltárni a SWOT- mátrix elemeit. Ezek alapján pedig összesítésre kerülnek a vizsgált kistérség stratégiai fejlesztésének irányvonalai. A vizsgálat szempontjai az alábbiak lehetnek: erősségek,gyengeségek,lehetőségek és veszélyek. Ezzel a módszerrel azonban a leggyakoribb probléma, hogy nem TÉNYEKEN alapulnak az így hozott megállapítások, így ez sok esetben téves irányvonalakat eredményez.

Továbbá az alábbi [http://www.gkrte.hu/public/programajanlo.php?did=14&language=1 LINKEN] megtalálható a Gödöllői kistérség turizmus témáját részletező egyesület.

SWOT-analízissel (magyar nevén GYELV-elemzéssel) felépíthetjük egy piac,iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy stratégiai szempontból mely feladatok a legfontosabbak. Az ilyen elemzéske a legtöbb esetben az üzleti terv részét is képezik.

'''A SWOT angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze:'''

'''1. Strengths:''' Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni

'''2. Weaknesses:''' Gyengeségek: szintén belső tényező

'''3. Opportunities:''' Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni

'''4. Threatnes:''' Fenyegetések: szintén külső tényező

Elsőként statikus (egy évre vonatkozó) adatokat vizsgálva tudjuk megállapítani az erősségeket illetve a gyengeségeket.
Ezt követően kell vizsgálhatók a külső tényezők, avagy az idősoros adatok, amelyekre trendeket állítva állapíthatóak meg a lehetőségek és a veszélyek.

A készítés első lépése a figyelemfelkeltés:
*tervezési érintettek megkeresése
*érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról
*érintettek bevonása a folyamatba
Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka,ötletbörze,telefonos vagy személyes beszélgetés.

Második lépés az információgyűjtés
*szakmai adatok gyűjtése
*információ gyűjtése a lakosságtól

Harmadik lépés a diagnózis készítése
*SWOT elemzés
*átfogó értékelés
egyeztetés az értekezésről

Negyedik lépés a tervezés
*fő célok meghatározása
*célok ágazati felbontása
*részletek pontosítása
*egyeztetés a különféle csoportokkal
*programkészítés

Ötödik a jóváhagyás
*koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése
*lakosság véleményének begyűjtése
*bizottsági véleményezés
*képviselő testületi döntés

SWOT a gyakorlatban: a kistérség adataiból átlagot számolunk, és ehhez viszonyítjuk a kiválasztott település turizmusának alakulását. Attól függ, hogy erősségről vagy gyengeségről beszélünk, hogy a saját területünk értékei az átlaghoz képest hol helyezkednek el. Ha az átlagnál nagyobb az érték, akkor erősségről, ha kevesebb, akkor pedig gyengeségről beszélünk. Lehetőségek-veszélyek pedig a több évet átfogó átlagokból alakul.
A gödöllői kistérség esetében ez a következőképpen fest az xls "Alternatív SWOT" munkalap alapján:

'''2005'''
[[Fájl:alternativ_SWOT_vendegek szama_2005.JPG|Alternatív SWOT 2005]]

'''2006'''
[[Fájl:alternativ_SWOT_vendegek szama_2006.JPG|Alternatív SWOT 2006]]

'''2007'''
[[Fájl:alternativ_SWOT_vendegek szama_2007.JPG|Alternatív SWOT 2007]]

'''2008'''
[[Fájl:alternativ_SWOT_vendegek szama_2008.JPG|Alternatív SWOT 2008]]

'''2009'''
[[Fájl:alternativ_SWOT_vendegek szama_2009.JPG|Alternatív SWOT 2009]]

'''2005-2009'''
[[Fájl:alternativ_SWOT_vendegek szama_dinamikus.JPG|Alternatív SWOT 2005-2009]]

Szakirodalmi kritika: az átlag alapján nem egyértelmű az, hogy egy érték amennyiben e fölött helyezkedik el, akkor automatikusan az erősségek közé sorolható, noha ennek kétszerese is lehetne még a norma alapján.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges adatbázis adatait a [https://teir.vati.hu/ TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer)] Interaktív elemzője szolgáltatta, ahol a Területi statisztaika adatok rendszerén keresztül történtek a lekérdezések.

Adatgyűjtési anomáliák: Az adatvagyon legyűjtése során problémát jelentett, hogy figyelmetlenség miatt nem a megfelelő mutató adatok (vendégek száma helyett a vendégéjszakák számára vonatkozó adatok) kerültek legyűjtésre, és a probléma csak akkor lett észlelve, mikor az elemzések egy része már lefutott, így a hibás mutatóhoz tartozó adatok legyűjtését újra végre kellett hajtani. További problémát jelentett (mely már az elemzés részét érintette), hogy a néhány esetben nem a rangsor tábla lett bemásolva az elemző rendszerbe, mely az eredményekben azonnal észrevehető torzulást okozott.

Összes adatszám = (168 kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (168 kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) = 10296 rekord

=Objektumok (sorok)=

2005-2006 között 168 db kistérség

2007-2009 között pedig az alábbi 174 kistérség:
<table border=2>
<tr>
<td>Abai</td>
<td>Abaúj-Hegyközi</td>
<td>Adonyi</td>
<td>Ajkai</td>
<td>Aszódi</td>
<td>Bácsalmási</td>
<td>Bajai</td>
<td>Baktalórántházai</td>
<td>Balassagyarmati</td>
<td>Balatonalmádi</td>
</tr><tr>
<td>Balatonföldvári</td>
<td>Balatonfüredi</td>
<td>Balmazújvárosi</td>
<td>Barcsi</td>
<td>Bátonyterenyei</td>
<td>Békéscsabai</td>
<td>Békési</td>
<td>Bélapátfalvai</td>
<td>Berettyóújfalui</td>
<td>Bicskei</td>
</tr><tr>
<td>Bodrogközi</td>
<td>Bonyhádi</td>
<td>Budaörsi</td>
<td>Budapest</td>
<td>Ceglédi</td>
<td>Celldömölki</td>
<td>Csengeri</td>
<td>Csepregi</td>
<td>Csongrádi</td>
<td>Csornai</td>
</tr><tr>
<td>Csurgói</td>
<td>Dabasi</td>
<td>Debreceni</td>
<td>Derecske-Létavértesi</td>
<td>Dombóvári</td>
<td>Dorogi</td>
<td>Dunakeszi</td>
<td>Dunaújvárosi</td>
<td>Edelényi</td>
<td>Egri</td>
</tr><tr>
<td>Encsi</td>
<td>Enyingi</td>
<td>Ercsi</td>
<td>Érdi</td>
<td>Esztergomi</td>
<td>Fehérgyarmati</td>
<td>Fonyódi</td>
<td>Füzesabonyi</td>
<td>Gárdonyi</td>
<td>Gödöllői</td>
</tr><tr>
<td>Gyáli</td>
<td>Gyöngyösi</td>
<td>Győri</td>
<td>Gyulai</td>
<td>Hajdúböszörményi</td>
<td>Hajdúhadházi</td>
<td>Hajdúszoboszlói</td>
<td>Hatvani</td>
<td>Hevesi</td>
<td>Hévízi</td>
</tr><tr>
<td>Hódmezővásárhelyi</td>
<td>Ibrány-Nagyhalászi</td>
<td>Jánoshalmai</td>
<td>Jászberényi</td>
<td>Kadarkúti</td>
<td>Kalocsai</td>
<td>Kaposvári</td>
<td>Kapuvár-Beledi</td>
<td>Karcagi</td>
<td>Kazincbarcikai</td>
</tr><tr>
<td>Kecskeméti</td>
<td>Keszthelyi</td>
<td>Kisbéri</td>
<td>Kiskőrösi</td>
<td>Kiskunfélegyházai</td>
<td>Kiskunhalasi</td>
<td>Kiskunmajsai</td>
<td>Kisteleki</td>
<td>Kisvárdai</td>
<td>Komáromi</td>
</tr><tr>
<td>Komlói</td>
<td>Körmendi</td>
<td>Kőszegi</td>
<td>Kunszentmártoni</td>
<td>Kunszentmiklósi</td>
<td>Lengyeltóti</td>
<td>Lenti</td>
<td>Letenyei</td>
<td>Makói</td>
<td>Marcali</td>
</tr><tr>
<td>Mátészalkai</td>
<td>Mezőcsáti</td>
<td>Mezőkovácsházai</td>
<td>Mezőkövesdi</td>
<td>Mezőtúri</td>
<td>Miskolci</td>
<td>Mohácsi</td>
<td>Monori</td>
<td>Mórahalomi</td>
<td>Móri</td>
</tr><tr>
<td>Mosonmagyaróvári</td>
<td>Nagyatádi</td>
<td>Nagykállói</td>
<td>Nagykanizsai</td>
<td>Nagykátai</td>
<td>Nyírbátori</td>
<td>Nyíregyházai</td>
<td>Orosházai</td>
<td>Oroszlányi</td>
<td>Ózdi</td>
</tr><tr>
<td>Őriszentpéteri</td>
<td>Pacsai</td>
<td>Paksi</td>
<td>Pannonhalmai</td>
<td>Pápai</td>
<td>Pásztói</td>
<td>Pécsi</td>
<td>Pécsváradi</td>
<td>Pétervásárai</td>
<td>Pilisvörösvári</td>
</tr><tr>
<td>Polgári</td>
<td>Püspökladányi</td>
<td>Ráckevei</td>
<td>Rétsági</td>
<td>Salgótarjáni</td>
<td>Sárbogárdi</td>
<td>Sarkadi</td>
<td>Sárospataki</td>
<td>Sárvári</td>
<td>Sásdi</td>
</tr><tr>
<td>Sátoraljaújhelyi</td>
<td>Sellyei</td>
<td>Siklósi</td>
<td>Siófoki</td>
<td>Sopron-Fertődi</td>
<td>Sümegi</td>
<td>Szarvasi</td>
<td>Szécsényi</td>
<td>Szegedi</td>
<td>Szeghalomi</td>
</tr><tr>
<td>Székesfehérvári</td>
<td>Szekszárdi</td>
<td>Szentendrei</td>
<td>Szentesi</td>
<td>Szentgotthárdi</td>
<td>Szentlőrinci</td>
<td>Szerencsi</td>
<td>Szigetvári</td>
<td>Szikszói</td>
<td>Szobi</td>
</tr><tr>
<td>Szolnoki</td>
<td>Szombathelyi</td>
<td>Tabi</td>
<td>Tamási</td>
<td>Tapolcai</td>
<td>Tatabányai</td>
<td>Tatai</td>
<td>Téti</td>
<td>Tiszafüredi</td>
<td>Tiszaújvárosi</td>
</tr><tr>
<td>Tiszavasvári</td>
<td>Tokaji</td>
<td>Törökszentmiklósi</td>
<td>Váci</td>
<td>Várpalotai</td>
<td>Vásárosnaményi</td>
<td>Vasvári</td>
<td>Veresegyházi</td>
<td>Veszprémi</td>
<td>Záhonyi</td>
</tr><tr>
<td>Zalaegerszegi</td>
<td>Zalakarosi</td>
<td>Zalaszentgróti</td>
<td>Zirci</td>
</tr>
</table>

=Attribútumok (X, Y oszlopok)=

1. A legyűjtésre került mutatók az alábbiak:

*Vendégek száma a falusi szállásadásban (település)

*Vendégek száma a kempingekben (település)

*Vendégek száma a magánszállásadásban (település)

*Vendégek száma a nyaralóházakban (település)

*Vendégek száma a panziókban (település)

*Vendégek száma a szállodákban (település)

*Vendégek száma a turistaszállásokon (település)

*Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (település)

*Vendégek száma az ifjúsági szállókban (település)

*Vendégek száma a fizetővendéglátásban (település)

*Vendégek száma a gyógyszállodákban (település)

2. Ahhoz, hogy az adatok összevethetőek legyenek, ezért sztenderdizáltuk őket. Így az 1 főre jutó vendégek számát kaptuk meg, majd ezt újra sztenderdizáltuk, melynek eredményeként a 10.000 lakosra jutó vendégek száma lett a mértékegység.

3. Mivel a vizsgált esetek mindegyikénél egyenes arányosság van a vizsgált tényező és az eredmény között, így az irány mindegyik attribútum esetében 0.

4. Az elemzés a 2005-2009 közötti évekre vonatkozik.

=A feladat által érintett célcsoportok=

Az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani az elemzéseket:

* Magyar Turizmus Zrt.,
* Országos Idegenforgalmi Bizottság,
* MATUR,
* ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,
* Tourinform,
* HSMAI Magyarország,
* Magyar Szálloda Szövetség,
* Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége,
* a kistérségek települései,és az önkormányzataik,
* utazási irodák,
* KSH,
* turisták,
* Nemzetgazdasági Minisztérium,
* RIB,
* a megyei és
* régiós stratégiai döntés-előkészítők,
* a kapcsolódó kormányzati szereplők,
* a turizmussal foglalkozó tanácsadók és
* kutatók is hasznosíthatják, pl. komplex marketing elemzések megalapozása céljából: hiszen megállapítható, hogy az adott településnek milyen turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük.

Ez az elemzés a turizmus alágazataira lebontva mutatja meg a vendégek számát 168/174 kistérségben 10.000 főre vetítve, és ezen adatok segítségével végzett el olyan számításokat, melyek hasznosak lehetnek a célcsoportok számára. Az elemzés alapján láthatóvá válik, hogy melyik kistérségben milyen szálláshelyek kedveltek és melyekben szükségesek a turisztikai fejlesztések, illetve hogy melyekre érdemes hangsúlyt fektetni.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek.
Amennyiben javaslatként pl. a kempingek létesítése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el (kizárólag a már működő kempingeket alapul véve):
*520 sátorhellyel(lakóautó férőhelye is)
*6 hónapos nyitva tartással (májustól októberig, 184 nap)
*sátorhelyenként napi átlag 12 euroval (8 euro a sátorhely, 16 a lakóautó helyének bérlése)
*270 Ft-os árfolyam mellett
*minden napra 50%-os telítettséggel számolván
A kemping éves bevétele 155.001.600 Ft. lenne.

A fejlesztés kérdésénél felmerülő probléma, hogy a gyengeségekkel rendelkező, de fejlődőképes, vagy az eleve erősebbnek mutatkozó és több fejlesztési lehetőséget kínáló kempingek kapjanak támogatást. A lojalitás elvét képviselve a gyengébb teljesítményt mutató kempingek fejlesztésére eshet a választás, mellyel elérhető hogy több, de azonos szinten működő kemping működhet. A hatékonyság elvét képviselvén a már erősebbnek mutatkozó kempingek fejlesztése történhet meg, mely során a szolgáltatások palettája, a környezet stb. tovább bővíthető, így a sikeresség is tovább növelhető.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

Az első lépés az adatokat legyűjtése a TEIR-ről (https://teir.vati.hu/). Mivel a vendégek számának alakulásával kapcsolatos elemzés elkészítése volt a feladat, így az adatokat 5 évre (2005-2009 között) és 11 mutatóra vonatkozóan kerültek legyűjtésre, ebből épült fel a adatbázis (Adatbázis munkalap).

A 11 legyűjtött mutató a különböző szálláshelyeken megszállt vendégek számára vonatkozott. A sztenderdizáláshoz az állandó népesség is lekérdezésre került, mely lehetővé tette az 1 főre vetítést. 2005-2006 között 168, a 2007-2009-es években pedig 174 kistérséget került vizsgálat alá.

Miután az adatbázis felépült, annak ellenőrzése következett az Excel kimutatás funkcióját használva, ahol a darabnézetek előállításával lehetett rávilágítani az esetleges mutató, vagy objektum elírásra.

Az adatbázis ellenőrzése után következtek az Y-STD és Y-0 elemzések, melyek a miau.gau.hu elemző moduljában kerültek futtatásra. 2005-ben, és 2006-ban 168 objektum, és 11 attribútum volt, a lépcsők száma szintén 168, 2007-2009 között pedig 174 volt az objektumok és a lépcsők száma is, az X-attribútomok (oszlopok) száma minden vizsgált évben 11 volt.

Az elemzések összesítéseként készült egy eredmény adatbázis. Következő lépés az eredmények értelmezése volt, melyhez elkészítésre került az eredmény pivot munkalap. Ez a munkalap tartalmazta a kiválasztott kistérségre vonatkozó adatokra készített kimutatást. A kimutatások eredményeiből HA()-függvények segítségével sablonmondatok generálódtak. A sablonszövegekből és az eredményekből képzett diagramok segítségével pedig elkészült a SWOT analízis. A SWOT analízis készítésének menetéről, és eredményeiről készült el a miau.gau-hu WIKI-re a hallgatók szócikke.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

[[Fájl:tema5_pecs.JPG|A pécsi kistérség SWOT mátrixa]]

==Erősségek és gyengeségek==

'''A pécsi kistérség és a magánszállásadás:'''
*2005:A vizsgált Pécsi kistérség a 2005. évi vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2006:A vizsgált Pécsi kistérség a 2006. évi vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2007:A vizsgált Pécsi kistérség a 2007. évi vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2008:A vizsgált Pécsi kistérség a 2008. évi vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2009:A vizsgált Pécsi kistérség a 2009. évi vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

'''A pécsi kistérség és a kemping:'''
*2005:A vizsgált Pécsi kistérség a 2005. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllőnél a Erősségekhez sorolható.

*2006:A vizsgált Pécsi kistérség a 2006. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is a Gyengeségek közé sorolható.

*2007:A vizsgált Pécsi kistérség a 2007. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is a Gyengeségek közé sorolható.

*2008:A vizsgált Pécsi kistérség a 2008. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllőnél az Erősségekhez sorolható.

*2009:A vizsgált Pécsi kistérség a 2009. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is a Gyengeségek közé sorolható.

'''A pécsi kistérség és a turistaszállás:'''
*2005:A vizsgált Pécsi kistérség a 2005. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2006:A vizsgált Pécsi kistérség a 2006. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2007:A vizsgált Pécsi kistérség a 2007. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2008:A vizsgált Pécsi kistérség a 2008. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2009:A vizsgált Pécsi kistérség a 2009. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

'''A pécsi kistérség és az ifjúsági-szállásadás:'''
*2005:A vizsgált Pécsi kistérség a 2005. évi vendégek száma az ifjúságiszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2006:A vizsgált Pécsi kistérség a 2006. évi vendégek száma az ifjúságiszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2007:A vizsgált Pécsi kistérség a 2007. évi vendégek száma az ifjúságiszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2008:A vizsgált Pécsi kistérség a 2008. évi vendégek száma az ifjúságiszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2009:A vizsgált Pécsi kistérség a 2009. évi vendégek száma az ifjúságiszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

'''A pécsi kistérség és a gyógyszálloda:'''
*2005:A vizsgált Pécsi kistérség a 2005. évi vendégek száma a gyógyszállodában mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllőnél az Erősségek közé sorolható.

*2006:A vizsgált Pécsi kistérség a 2006. évi vendégek száma a gyógyszállodában mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllőnél az Erősségek közé sorolható.

*2007:A vizsgált Pécsi kistérség a 2007. évi vendégek száma a gyógyszállodában mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2008:A vizsgált Pécsi kistérség a 2008. évi vendégek száma a gyógyszállodában mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2009:A vizsgált Pécsi kistérség a 2009. évi vendégek száma a gyógyszállodában mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

'''A pécsi kistérség és a panzió:'''
*2005:A vizsgált Pécsi kistérség a 2005. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllőnél a Gyengeségek közé sorolható.

*2006:A vizsgált Pécsi kistérség a 2006. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2007:A vizsgált Pécsi kistérség a 2007. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2008:A vizsgált Pécsi kistérség a 2008. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2009:A vizsgált Pécsi kistérség a 2009. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is a Gyengeségek közé sorolható.

'''A pécsi kistérség és a nyaralóház:'''
*2005:A vizsgált Pécsi kistérség a 2005. évi vendégek száma a nyaralóházban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is a Gyengeségek közé sorolható.

*2006:A vizsgált Pécsi kistérség a 2006. évi vendégek száma a nyaralóházban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllőnél az Erősségek közé sorolható.

*2007:A vizsgált Pécsi kistérség a 2007. évi vendégek száma a nyaralóházban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllőnél az Erősségek közé sorolható.

*2008:A vizsgált Pécsi kistérség a 2008. évi vendégek száma a nyaralóházban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllőnél az Erősségek közé sorolható.

*2009:A vizsgált Pécsi kistérség a 2009. évi vendégek száma a nyaralóházban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is a Gyengeségek közé sorolható.

'''A pécsi kistérség és a kereskedelmi-szállásadás:'''
*2005:A vizsgált Pécsi kistérség a 2005. évi vendégek száma a kereskedelmiszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2006:A vizsgált Pécsi kistérség a 2006. évi vendégek száma a kereskedelmiszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2007:A vizsgált Pécsi kistérség a 2007. évi vendégek száma a kereskedelmiszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2008:A vizsgált Pécsi kistérség a 2008. évi vendégek száma a kereskedelmiszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2009:A vizsgált Pécsi kistérség a 2009. évi vendégek száma a kereskedelmiszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

'''A pécsi kistérség és a szálloda:'''
*2005:A vizsgált Pécsi kistérség a 2005. évi vendégek száma a szállodában mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Gyengeségek közé sorolható.

*2006:A vizsgált Pécsi kistérség a 2006. évi vendégek száma a szállodában mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Gyengeségek közé sorolható.

*2007:A vizsgált Pécsi kistérség a 2007. évi vendégek száma a szállodában mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Gyengeségek közé sorolható.

*2008:A vizsgált Pécsi kistérség a 2008. évi vendégek száma a szállodában mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllő esetében Gyengeségek közé sorolható.

*2009:A vizsgált Pécsi kistérség a 2009. évi vendégek száma a szállodában mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek közé sorolható.

'''A pécsi kistérség és a falusi-szállásadás:'''
*2005:A vizsgált Pécsi kistérség a 2005. évi vendégek száma a falusiszállásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllő esetében az Erősségek közé sorolható.

*2006:A vizsgált Pécsi kistérség a 2006. évi vendégek száma a falusiszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek közé sorolható.

*2007:A vizsgált Pécsi kistérség a 2007. évi vendégek száma a falusiszállásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllő esetében az Erősségek közé sorolható.

*2008:A vizsgált Pécsi kistérség a 2008. évi vendégek száma a falusiszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek közé sorolható.

*2009:A vizsgált Pécsi kistérség a 2009. évi vendégek száma a falusiszállásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllő esetében az Erősségek közé sorolható.

'''A pécsi kistérség és a fizetővendéglátás:'''
*2005:A vizsgált Pécsi kistérség a 2005. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllő esetében a Gyengeségek közé sorolható.

*2006:A vizsgált Pécsi kistérség a 2006. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllő esetében a Gyengeségek közé sorolható.

*2007:A vizsgált Pécsi kistérség a 2007. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek közé sorolható.

*2008:A vizsgált Pécsi kistérség a 2008. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllő estében a Gyengeségek közé sorolható.

*2009:A vizsgált Pécsi kistérség a 2009. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllő esetében a Gyengeségek közé sorolható.

==Lehetőségek és veszélyek 2005-2009==

'''A pécsi kistérség és a magánszállás-adás:'''
A vendégek száma a magánszállásban/ben mutatóban nagyobb a '''lehetőség''' potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül, ezzel szemben Gödöllőnél veszélyt jelent.

'''A pécsi kistérség és a kemping:'''
A vendégek száma a kempingban/ben mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne, valamint Gödöllő esetében is lehetőséget jelent

'''A pécsi kistérség és a turista-szállásadás:'''
A vendégek száma a turistaszállásban/ben mutató tekintetében a '''veszély''' nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben, ezzel szemben Gödöllő esetében lehetőséget jelent.

'''A pécsi kistérség és az ifjúsági-szállásadás:'''
A vendégek száma a ifjúságiszállásban/ben mutató tekintetében a '''veszély''' nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben, ezzel szemben Gödöllő esetében lehetőséget jelent.

'''A pécsi kistérség és a gyógyszálloda:'''
A vendégek száma a gyógyszállodaban/ben mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne, valamint Gödöllő esetében is lehetőséget jelent.

'''A pécsi kistérség és a panzió:'''
A vendégek száma a panzióban/ben mutató tekintetében a '''veszély''' nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben, ezzel szemben Gödöllő esetében lehetőséget jelent.

'''A pécsi kistérség és a nyaralóház:'''
A vendégek száma a nyaralóházban/ben mutató tekintetében a '''veszély''' nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben, ezzel szemben Gödöllő esetében lehetőséget jelent.

'''A pécsi kistérség és a kereskedelmi-szállásadás:'''
A vendégek száma a kereskedelmiszállásban/ben mutató tekintetében a '''veszély''' nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben, ezzel szemben Gödöllő esetében lehetőséget jelent.

'''A pécsi kistérség és szálloda:'''
A vendégek száma a szállodaban/ben mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne, valamint Gödöllő esetében is jelentőséget jelent.

'''A pécsi kistérség és a falusi-szállásadás:'''
A vendégek száma a falusiszállásban/ben mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne, ezzel szemben Gödöllő esetében veszélyt jelent.

'''A pécsi kistérség és a fizetővendéglátás:'''
A vendégek száma a fizetővendéglátásban/ben mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne, valamint Gödöllő esetében is lehetőséget jelent.

=Következtetések, javaslatok=
[[Fájl:vendegek_szama_pecsi.gif|Vendégek száma mutatócsokor évenkénti alakulása]]

A pécsi kistérség erősségei közé tartozik a legtöbb szálláshely, így a magánszállásadás,a turistaszállás,az ifjúsági-szállásadás, a gyógyszálloda, a panzió, a kereskedelmi-szállásadás, a fizetővendéglátás. Ezeket az erősségeket Pécsnek továbbra is fenn kell tartania, illetve tovább kell fejlesztenie. Ezzel szemben gyengeség mutatkozik az alábbi szálláshelyek esetében: a kemping, a nyaralóház, a szálloda, a falusi-szállásadás. Lehetőség van az alábbi szállásadás típusok esetében: magánszállásadás, kemping, gyógyszálloda, szálloda, falusi vendéglátás és fizetővendéglátás. Ezzel szemben veszély mutatkozik a turistaszállásadás, az ifjúsági-szállásadás, a panzió, a nyaralóház és a keresekedelmi szállásadás esetében. A veszély mutatókat Pécsnek ki kell javítania. A turistaszállás, az ifjúsági-szállásadás, a panzió és a kereskedelmi-szállásadás erősségnek bizonyultak az évenkénti elemzés során, de összességében ez veszélyként jelent meg.

[[Kategória:Innovatív_turisztikai_elemzések]]

Vendegek szama pecs

2011-05-23T11:07:12Z

Kolaci86:

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/virag/vendegek_szama_tema5.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

Vendégek száma a különböző típusú szálláshelyeken mutatócsokor vizsgálata a hasonlóságelemzés módszerével - Pécsi kistérség

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

A szakirodalom alapján a legtöbb esetben a SWOT-analízis szerkesztésének menete egy ötletgyűjtéssel kezdődik, mely során megpróbálják feltárni a SWOT- mátrix elemeit. Ezek alapján pedig összesítésre kerülnek a vizsgált kistérség stratégiai fejlesztésének irányvonalai. A vizsgálat szempontjai az alábbiak lehetnek: erősségek,gyengeségek,lehetőségek és veszélyek. Ezzel a módszerrel azonban a leggyakoribb probléma, hogy nem TÉNYEKEN alapulnak az így hozott megállapítások, így ez sok esetben téves irányvonalakat eredményez.

Továbbá az alábbi [http://www.gkrte.hu/public/programajanlo.php?did=14&language=1 LINKEN] megtalálható a Gödöllői kistérség turizmus témáját részletező egyesület.

SWOT-analízissel (magyar nevén GYELV-elemzéssel) felépíthetjük egy piac,iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy stratégiai szempontból mely feladatok a legfontosabbak. Az ilyen elemzéske a legtöbb esetben az üzleti terv részét is képezik.

'''A SWOT angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze:'''

'''1. Strengths:''' Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni

'''2. Weaknesses:''' Gyengeségek: szintén belső tényező

'''3. Opportunities:''' Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni

'''4. Threatnes:''' Fenyegetések: szintén külső tényező

Elsőként statikus (egy évre vonatkozó) adatokat vizsgálva tudjuk megállapítani az erősségeket illetve a gyengeségeket.
Ezt követően kell vizsgálhatók a külső tényezők, avagy az idősoros adatok, amelyekre trendeket állítva állapíthatóak meg a lehetőségek és a veszélyek.

A készítés első lépése a figyelemfelkeltés:
*tervezési érintettek megkeresése
*érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról
*érintettek bevonása a folyamatba
Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka,ötletbörze,telefonos vagy személyes beszélgetés.

Második lépés az információgyűjtés
*szakmai adatok gyűjtése
*információ gyűjtése a lakosságtól

Harmadik lépés a diagnózis készítése
*SWOT elemzés
*átfogó értékelés
egyeztetés az értekezésről

Negyedik lépés a tervezés
*fő célok meghatározása
*célok ágazati felbontása
*részletek pontosítása
*egyeztetés a különféle csoportokkal
*programkészítés

Ötödik a jóváhagyás
*koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése
*lakosság véleményének begyűjtése
*bizottsági véleményezés
*képviselő testületi döntés

SWOT a gyakorlatban: a kistérség adataiból átlagot számolunk, és ehhez viszonyítjuk a kiválasztott település turizmusának alakulását. Attól függ, hogy erősségről vagy gyengeségről beszélünk, hogy a saját területünk értékei az átlaghoz képest hol helyezkednek el. Ha az átlagnál nagyobb az érték, akkor erősségről, ha kevesebb, akkor pedig gyengeségről beszélünk. Lehetőségek-veszélyek pedig a több évet átfogó átlagokból alakul.
A gödöllői kistérség esetében ez a következőképpen fest az xls "Alternatív SWOT" munkalap alapján:

'''2005'''
[[Fájl:alternativ_SWOT_vendegek szama_2005.JPG|Alternatív SWOT 2005]]

'''2006'''
[[Fájl:alternativ_SWOT_vendegek szama_2006.JPG|Alternatív SWOT 2006]]

'''2007'''
[[Fájl:alternativ_SWOT_vendegek szama_2007.JPG|Alternatív SWOT 2007]]

'''2008'''
[[Fájl:alternativ_SWOT_vendegek szama_2008.JPG|Alternatív SWOT 2008]]

'''2009'''
[[Fájl:alternativ_SWOT_vendegek szama_2009.JPG|Alternatív SWOT 2009]]

'''2005-2009'''
[[Fájl:alternativ_SWOT_vendegek szama_dinamikus.JPG|Alternatív SWOT 2005-2009]]

Szakirodalmi kritika: az átlag alapján nem egyértelmű az, hogy egy érték amennyiben e fölött helyezkedik el, akkor automatikusan az erősségek közé sorolható, noha ennek kétszerese is lehetne még a norma alapján.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges adatbázis adatait a [https://teir.vati.hu/ TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer)] Interaktív elemzője szolgáltatta, ahol a Területi statisztaika adatok rendszerén keresztül történtek a lekérdezések.

Adatgyűjtési anomáliák: Az adatvagyon legyűjtése során problémát jelentett, hogy figyelmetlenség miatt nem a megfelelő mutató adatok (vendégek száma helyett a vendégéjszakák számára vonatkozó adatok) kerültek legyűjtésre, és a probléma csak akkor lett észlelve, mikor az elemzések egy része már lefutott, így a hibás mutatóhoz tartozó adatok legyűjtését újra végre kellett hajtani. További problémát jelentett (mely már az elemzés részét érintette), hogy a néhány esetben nem a rangsor tábla lett bemásolva az elemző rendszerbe, mely az eredményekben azonnal észrevehető torzulást okozott.

Összes adatszám = (168 kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (168 kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) = 10296 rekord

=Objektumok (sorok)=

2005-2006 között 168 db kistérség

2007-2009 között pedig az alábbi 174 kistérség:
<table border=2>
<tr>
<td>Abai</td>
<td>Abaúj-Hegyközi</td>
<td>Adonyi</td>
<td>Ajkai</td>
<td>Aszódi</td>
<td>Bácsalmási</td>
<td>Bajai</td>
<td>Baktalórántházai</td>
<td>Balassagyarmati</td>
<td>Balatonalmádi</td>
</tr><tr>
<td>Balatonföldvári</td>
<td>Balatonfüredi</td>
<td>Balmazújvárosi</td>
<td>Barcsi</td>
<td>Bátonyterenyei</td>
<td>Békéscsabai</td>
<td>Békési</td>
<td>Bélapátfalvai</td>
<td>Berettyóújfalui</td>
<td>Bicskei</td>
</tr><tr>
<td>Bodrogközi</td>
<td>Bonyhádi</td>
<td>Budaörsi</td>
<td>Budapest</td>
<td>Ceglédi</td>
<td>Celldömölki</td>
<td>Csengeri</td>
<td>Csepregi</td>
<td>Csongrádi</td>
<td>Csornai</td>
</tr><tr>
<td>Csurgói</td>
<td>Dabasi</td>
<td>Debreceni</td>
<td>Derecske-Létavértesi</td>
<td>Dombóvári</td>
<td>Dorogi</td>
<td>Dunakeszi</td>
<td>Dunaújvárosi</td>
<td>Edelényi</td>
<td>Egri</td>
</tr><tr>
<td>Encsi</td>
<td>Enyingi</td>
<td>Ercsi</td>
<td>Érdi</td>
<td>Esztergomi</td>
<td>Fehérgyarmati</td>
<td>Fonyódi</td>
<td>Füzesabonyi</td>
<td>Gárdonyi</td>
<td>Gödöllői</td>
</tr><tr>
<td>Gyáli</td>
<td>Gyöngyösi</td>
<td>Győri</td>
<td>Gyulai</td>
<td>Hajdúböszörményi</td>
<td>Hajdúhadházi</td>
<td>Hajdúszoboszlói</td>
<td>Hatvani</td>
<td>Hevesi</td>
<td>Hévízi</td>
</tr><tr>
<td>Hódmezővásárhelyi</td>
<td>Ibrány-Nagyhalászi</td>
<td>Jánoshalmai</td>
<td>Jászberényi</td>
<td>Kadarkúti</td>
<td>Kalocsai</td>
<td>Kaposvári</td>
<td>Kapuvár-Beledi</td>
<td>Karcagi</td>
<td>Kazincbarcikai</td>
</tr><tr>
<td>Kecskeméti</td>
<td>Keszthelyi</td>
<td>Kisbéri</td>
<td>Kiskőrösi</td>
<td>Kiskunfélegyházai</td>
<td>Kiskunhalasi</td>
<td>Kiskunmajsai</td>
<td>Kisteleki</td>
<td>Kisvárdai</td>
<td>Komáromi</td>
</tr><tr>
<td>Komlói</td>
<td>Körmendi</td>
<td>Kőszegi</td>
<td>Kunszentmártoni</td>
<td>Kunszentmiklósi</td>
<td>Lengyeltóti</td>
<td>Lenti</td>
<td>Letenyei</td>
<td>Makói</td>
<td>Marcali</td>
</tr><tr>
<td>Mátészalkai</td>
<td>Mezőcsáti</td>
<td>Mezőkovácsházai</td>
<td>Mezőkövesdi</td>
<td>Mezőtúri</td>
<td>Miskolci</td>
<td>Mohácsi</td>
<td>Monori</td>
<td>Mórahalomi</td>
<td>Móri</td>
</tr><tr>
<td>Mosonmagyaróvári</td>
<td>Nagyatádi</td>
<td>Nagykállói</td>
<td>Nagykanizsai</td>
<td>Nagykátai</td>
<td>Nyírbátori</td>
<td>Nyíregyházai</td>
<td>Orosházai</td>
<td>Oroszlányi</td>
<td>Ózdi</td>
</tr><tr>
<td>Őriszentpéteri</td>
<td>Pacsai</td>
<td>Paksi</td>
<td>Pannonhalmai</td>
<td>Pápai</td>
<td>Pásztói</td>
<td>Pécsi</td>
<td>Pécsváradi</td>
<td>Pétervásárai</td>
<td>Pilisvörösvári</td>
</tr><tr>
<td>Polgári</td>
<td>Püspökladányi</td>
<td>Ráckevei</td>
<td>Rétsági</td>
<td>Salgótarjáni</td>
<td>Sárbogárdi</td>
<td>Sarkadi</td>
<td>Sárospataki</td>
<td>Sárvári</td>
<td>Sásdi</td>
</tr><tr>
<td>Sátoraljaújhelyi</td>
<td>Sellyei</td>
<td>Siklósi</td>
<td>Siófoki</td>
<td>Sopron-Fertődi</td>
<td>Sümegi</td>
<td>Szarvasi</td>
<td>Szécsényi</td>
<td>Szegedi</td>
<td>Szeghalomi</td>
</tr><tr>
<td>Székesfehérvári</td>
<td>Szekszárdi</td>
<td>Szentendrei</td>
<td>Szentesi</td>
<td>Szentgotthárdi</td>
<td>Szentlőrinci</td>
<td>Szerencsi</td>
<td>Szigetvári</td>
<td>Szikszói</td>
<td>Szobi</td>
</tr><tr>
<td>Szolnoki</td>
<td>Szombathelyi</td>
<td>Tabi</td>
<td>Tamási</td>
<td>Tapolcai</td>
<td>Tatabányai</td>
<td>Tatai</td>
<td>Téti</td>
<td>Tiszafüredi</td>
<td>Tiszaújvárosi</td>
</tr><tr>
<td>Tiszavasvári</td>
<td>Tokaji</td>
<td>Törökszentmiklósi</td>
<td>Váci</td>
<td>Várpalotai</td>
<td>Vásárosnaményi</td>
<td>Vasvári</td>
<td>Veresegyházi</td>
<td>Veszprémi</td>
<td>Záhonyi</td>
</tr><tr>
<td>Zalaegerszegi</td>
<td>Zalakarosi</td>
<td>Zalaszentgróti</td>
<td>Zirci</td>
</tr>
</table>

=Attribútumok (X, Y oszlopok)=

1. A legyűjtésre került mutatók az alábbiak:

*Vendégek száma a falusi szállásadásban (település)

*Vendégek száma a kempingekben (település)

*Vendégek száma a magánszállásadásban (település)

*Vendégek száma a nyaralóházakban (település)

*Vendégek száma a panziókban (település)

*Vendégek száma a szállodákban (település)

*Vendégek száma a turistaszállásokon (település)

*Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (település)

*Vendégek száma az ifjúsági szállókban (település)

*Vendégek száma a fizetővendéglátásban (település)

*Vendégek száma a gyógyszállodákban (település)

2. Ahhoz, hogy az adatok összevethetőek legyenek, ezért sztenderdizáltuk őket. Így az 1 főre jutó vendégek számát kaptuk meg, majd ezt újra sztenderdizáltuk, melynek eredményeként a 10.000 lakosra jutó vendégek száma lett a mértékegység.

3. Mivel a vizsgált esetek mindegyikénél egyenes arányosság van a vizsgált tényező és az eredmény között, így az irány mindegyik attribútum esetében 0.

4. Az elemzés a 2005-2009 közötti évekre vonatkozik.

=A feladat által érintett célcsoportok=

Az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani az elemzéseket:

* Magyar Turizmus Zrt.,
* Országos Idegenforgalmi Bizottság,
* MATUR,
* ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,
* Tourinform,
* HSMAI Magyarország,
* Magyar Szálloda Szövetség,
* Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége,
* a kistérségek települései,és az önkormányzataik,
* utazási irodák,
* KSH,
* turisták,
* Nemzetgazdasági Minisztérium,
* RIB,
* a megyei és
* régiós stratégiai döntés-előkészítők,
* a kapcsolódó kormányzati szereplők,
* a turizmussal foglalkozó tanácsadók és
* kutatók is hasznosíthatják, pl. komplex marketing elemzések megalapozása céljából: hiszen megállapítható, hogy az adott településnek milyen turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük.

Ez az elemzés a turizmus alágazataira lebontva mutatja meg a vendégek számát 168/174 kistérségben 10.000 főre vetítve, és ezen adatok segítségével végzett el olyan számításokat, melyek hasznosak lehetnek a célcsoportok számára. Az elemzés alapján láthatóvá válik, hogy melyik kistérségben milyen szálláshelyek kedveltek és melyekben szükségesek a turisztikai fejlesztések, illetve hogy melyekre érdemes hangsúlyt fektetni.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek.
Amennyiben javaslatként pl. a kempingek létesítése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el (kizárólag a már működő kempingeket alapul véve):
*520 sátorhellyel(lakóautó férőhelye is)
*6 hónapos nyitva tartással (májustól októberig, 184 nap)
*sátorhelyenként napi átlag 12 euroval (8 euro a sátorhely, 16 a lakóautó helyének bérlése)
*270 Ft-os árfolyam mellett
*minden napra 50%-os telítettséggel számolván
A kemping éves bevétele 155.001.600 Ft. lenne.

A fejlesztés kérdésénél felmerülő probléma, hogy a gyengeségekkel rendelkező, de fejlődőképes, vagy az eleve erősebbnek mutatkozó és több fejlesztési lehetőséget kínáló kempingek kapjanak támogatást. A lojalitás elvét képviselve a gyengébb teljesítményt mutató kempingek fejlesztésére eshet a választás, mellyel elérhető hogy több, de azonos szinten működő kemping működhet. A hatékonyság elvét képviselvén a már erősebbnek mutatkozó kempingek fejlesztése történhet meg, mely során a szolgáltatások palettája, a környezet stb. tovább bővíthető, így a sikeresség is tovább növelhető.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

Az első lépés az adatokat legyűjtése a TEIR-ről (https://teir.vati.hu/). Mivel a vendégek számának alakulásával kapcsolatos elemzés elkészítése volt a feladat, így az adatokat 5 évre (2005-2009 között) és 11 mutatóra vonatkozóan kerültek legyűjtésre, ebből épült fel a adatbázis (Adatbázis munkalap).

A 11 legyűjtött mutató a különböző szálláshelyeken megszállt vendégek számára vonatkozott. A sztenderdizáláshoz az állandó népesség is lekérdezésre került, mely lehetővé tette az 1 főre vetítést. 2005-2006 között 168, a 2007-2009-es években pedig 174 kistérséget került vizsgálat alá.

Miután az adatbázis felépült, annak ellenőrzése következett az Excel kimutatás funkcióját használva, ahol a darabnézetek előállításával lehetett rávilágítani az esetleges mutató, vagy objektum elírásra.

Az adatbázis ellenőrzése után következtek az Y-STD és Y-0 elemzések, melyek a miau.gau.hu elemző moduljában kerültek futtatásra. 2005-ben, és 2006-ban 168 objektum, és 11 attribútum volt, a lépcsők száma szintén 168, 2007-2009 között pedig 174 volt az objektumok és a lépcsők száma is, az X-attribútomok (oszlopok) száma minden vizsgált évben 11 volt.

Az elemzések összesítéseként készült egy eredmény adatbázis. Következő lépés az eredmények értelmezése volt, melyhez elkészítésre került az eredmény pivot munkalap. Ez a munkalap tartalmazta a kiválasztott kistérségre vonatkozó adatokra készített kimutatást. A kimutatások eredményeiből HA()-függvények segítségével sablonmondatok generálódtak. A sablonszövegekből és az eredményekből képzett diagramok segítségével pedig elkészült a SWOT analízis. A SWOT analízis készítésének menetéről, és eredményeiről készült el a miau.gau-hu WIKI-re a hallgatók szócikke.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

[[Fájl:tema5_pecs.JPG|A pécsi kistérség SWOT mátrixa]]

==Erősségek és gyengeségek==

'''A pécsi kistérség és a magánszállásadás:'''
*2005:A vizsgált Pécsi kistérség a 2005. évi vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2006:A vizsgált Pécsi kistérség a 2006. évi vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2007:A vizsgált Pécsi kistérség a 2007. évi vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2008:A vizsgált Pécsi kistérség a 2008. évi vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2009:A vizsgált Pécsi kistérség a 2009. évi vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

'''A pécsi kistérség és a kemping:'''
*2005:A vizsgált Pécsi kistérség a 2005. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllőnél a Erősségekhez sorolható.

*2006:A vizsgált Pécsi kistérség a 2006. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is a Gyengeségek közé sorolható.

*2007:A vizsgált Pécsi kistérség a 2007. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is a Gyengeségek közé sorolható.

*2008:A vizsgált Pécsi kistérség a 2008. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllőnél az Erősségekhez sorolható.

*2009:A vizsgált Pécsi kistérség a 2009. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is a Gyengeségek közé sorolható.

'''A pécsi kistérség és a turistaszállás:'''
*2005:A vizsgált Pécsi kistérség a 2005. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2006:A vizsgált Pécsi kistérség a 2006. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2007:A vizsgált Pécsi kistérség a 2007. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2008:A vizsgált Pécsi kistérség a 2008. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2009:A vizsgált Pécsi kistérség a 2009. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

'''A pécsi kistérség és az ifjúsági-szállásadás:'''
*2005:A vizsgált Pécsi kistérség a 2005. évi vendégek száma az ifjúságiszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2006:A vizsgált Pécsi kistérség a 2006. évi vendégek száma az ifjúságiszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2007:A vizsgált Pécsi kistérség a 2007. évi vendégek száma az ifjúságiszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2008:A vizsgált Pécsi kistérség a 2008. évi vendégek száma az ifjúságiszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2009:A vizsgált Pécsi kistérség a 2009. évi vendégek száma az ifjúságiszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

'''A pécsi kistérség és a gyógyszálloda:'''
*2005:A vizsgált Pécsi kistérség a 2005. évi vendégek száma a gyógyszállodában mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllőnél az Erősségek közé sorolható.

*2006:A vizsgált Pécsi kistérség a 2006. évi vendégek száma a gyógyszállodában mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllőnél az Erősségek közé sorolható.

*2007:A vizsgált Pécsi kistérség a 2007. évi vendégek száma a gyógyszállodában mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2008:A vizsgált Pécsi kistérség a 2008. évi vendégek száma a gyógyszállodában mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2009:A vizsgált Pécsi kistérség a 2009. évi vendégek száma a gyógyszállodában mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

'''A pécsi kistérség és a panzió:'''
*2005:A vizsgált Pécsi kistérség a 2005. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllőnél a Gyengeségek közé sorolható.

*2006:A vizsgált Pécsi kistérség a 2006. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2007:A vizsgált Pécsi kistérség a 2007. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2008:A vizsgált Pécsi kistérség a 2008. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2009:A vizsgált Pécsi kistérség a 2009. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is a Gyengeségek közé sorolható.

'''A pécsi kistérség és a nyaralóház:'''
*2005:A vizsgált Pécsi kistérség a 2005. évi vendégek száma a nyaralóházban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is a Gyengeségek közé sorolható.

*2006:A vizsgált Pécsi kistérség a 2006. évi vendégek száma a nyaralóházban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllőnél az Erősségek közé sorolható.

*2007:A vizsgált Pécsi kistérség a 2007. évi vendégek száma a nyaralóházban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllőnél az Erősségek közé sorolható.

*2008:A vizsgált Pécsi kistérség a 2008. évi vendégek száma a nyaralóházban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllőnél az Erősségek közé sorolható.

*2009:A vizsgált Pécsi kistérség a 2009. évi vendégek száma a nyaralóházban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is a Gyengeségek közé sorolható.

'''A pécsi kistérség és a kereskedelmi-szállásadás:'''
*2005:A vizsgált Pécsi kistérség a 2005. évi vendégek száma a kereskedelmiszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2006:A vizsgált Pécsi kistérség a 2006. évi vendégek száma a kereskedelmiszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2007:A vizsgált Pécsi kistérség a 2007. évi vendégek száma a kereskedelmiszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2008:A vizsgált Pécsi kistérség a 2008. évi vendégek száma a kereskedelmiszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

*2009:A vizsgált Pécsi kistérség a 2009. évi vendégek száma a kereskedelmiszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllőnél is az Erősségek közé sorolható.

'''A pécsi kistérség és a szálloda:'''
*2005:A vizsgált Pécsi kistérség a 2005. évi vendégek száma a szállodában mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Gyengeségek közé sorolható.

*2006:A vizsgált Pécsi kistérség a 2006. évi vendégek száma a szállodában mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Gyengeségek közé sorolható.

*2007:A vizsgált Pécsi kistérség a 2007. évi vendégek száma a szállodában mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Gyengeségek közé sorolható.

*2008:A vizsgált Pécsi kistérség a 2008. évi vendégek száma a szállodában mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllő esetében Gyengeségek közé sorolható.

*2009:A vizsgált Pécsi kistérség a 2009. évi vendégek száma a szállodában mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek közé sorolható.

'''A pécsi kistérség és a falusi-szállásadás:'''
*2005:A vizsgált Pécsi kistérség a 2005. évi vendégek száma a falusiszállásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllő esetében az Erősségek közé sorolható.

*2006:A vizsgált Pécsi kistérség a 2006. évi vendégek száma a falusiszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek közé sorolható.

*2007:A vizsgált Pécsi kistérség a 2007. évi vendégek száma a falusiszállásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllő esetében az Erősségek közé sorolható.

*2008:A vizsgált Pécsi kistérség a 2008. évi vendégek száma a falusiszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek közé sorolható.

*2009:A vizsgált Pécsi kistérség a 2009. évi vendégek száma a falusiszállásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllő esetében az Erősségek közé sorolható.

'''A pécsi kistérség és a fizetővendéglátás:'''
*2005:A vizsgált Pécsi kistérség a 2005. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllő esetében a Gyengeségek közé sorolható.

*2006:A vizsgált Pécsi kistérség a 2006. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllő esetében a Gyengeségek közé sorolható.

*2007:A vizsgált Pécsi kistérség a 2007. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, valamint Gödöllő esetében is az Erősségek közé sorolható.

*2008:A vizsgált Pécsi kistérség a 2008. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllő estében a Gyengeségek közé sorolható.

*2009:A vizsgált Pécsi kistérség a 2009. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben Gödöllő esetében a Gyengeségek közé sorolható.

==Lehetőségek és veszélyek 2005-2009==

'''A pécsi kistérség és a magánszállás-adás:'''
A vendégek száma a magánszállásban/ben mutatóban nagyobb a '''lehetőség''' potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül, ezzel szemben Gödöllőnél veszélyt jelent.

'''A pécsi kistérség és a kemping:'''
A vendégek száma a kempingban/ben mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne, valamint Gödöllő esetében is lehetőséget jelent

'''A pécsi kistérség és a turista-szállásadás:'''
A vendégek száma a turistaszállásban/ben mutató tekintetében a '''veszély''' nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben, ezzel szemben Gödöllő esetében lehetőséget jelent.

'''A pécsi kistérség és az ifjúsági-szállásadás:'''
A vendégek száma a ifjúságiszállásban/ben mutató tekintetében a '''veszély''' nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben, ezzel szemben Gödöllő esetében lehetőséget jelent.

'''A pécsi kistérség és a gyógyszálloda:'''
A vendégek száma a gyógyszállodaban/ben mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne, valamint Gödöllő esetében is lehetőséget jelent.

'''A pécsi kistérség és a panzió:'''
A vendégek száma a panzióban/ben mutató tekintetében a '''veszély''' nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben, ezzel szemben Gödöllő esetében lehetőséget jelent.

'''A pécsi kistérség és a nyaralóház:'''
A vendégek száma a nyaralóházban/ben mutató tekintetében a '''veszély''' nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben, ezzel szemben Gödöllő esetében lehetőséget jelent.

'''A pécsi kistérség és a kereskedelmi-szállásadás:'''
A vendégek száma a kereskedelmiszállásban/ben mutató tekintetében a '''veszély''' nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben, ezzel szemben Gödöllő esetében lehetőséget jelent.

'''A pécsi kistérség és szálloda:'''
A vendégek száma a szállodaban/ben mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne, valamint Gödöllő esetében is jelentőséget jelent.

'''A pécsi kistérség és a falusi-szállásadás:'''
A vendégek száma a falusiszállásban/ben mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne, ezzel szemben Gödöllő esetében veszélyt jelent.

'''A pécsi kistérség és a fizetővendéglátás:'''
A vendégek száma a fizetővendéglátásban/ben mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne, valamint Gödöllő esetében is lehetőséget jelent.

=Következtetések, javaslatok=
[[Fájl:vendegek_szama_pecsi.gif|Vendégek száma mutatócsokor évenkénti alakulása]]

A pécsi kistérség erősségei közé tartozik a legtöbb szálláshely, így a magánszállásadás,a turistaszállás,az ifjúsági-szállásadás, a gyógyszálloda, a panzió, a kereskedelmi-szállásadás, a fizetővendéglátás. Ezeket az erősségeket Pécsnek továbbra is fenn kell tartania, illetve tovább kell fejlesztenie. Ezzel szemben gyengeség mutatkozik az alábbi szálláshelyek esetében: a kemping, a nyaralóház, a szálloda, a falusi-szállásadás. Lehetőség van az alábbi szállásadás típusok esetében: magánszállásadás, kemping, gyógyszálloda, szálloda, falusi vendéglátás és fizetővendéglátás. Ezzel szemben veszély mutatkozik a turistaszállásadás, az ifjúsági-szállásadás, a panzió, a nyaralóház és a keresekedelmi szállásadás esetében. A veszély mutatókat Pécsnek ki kell javítania. A turistaszállás, az ifjúsági-szállásadás, a panzió és a kereskedelmi-szállásadás erősségnek bizonyultak az évenkénti elemzés során, de összességében ez veszélyként jelent meg.

[[Kategória:Innovatív_turisztikai_elemzések]]

Fájl:Vendegek szama pecsi.gif

2011-05-23T11:05:37Z

Kolaci86:

Vendegek szama kaposvar

2011-05-23T11:04:37Z

Kolaci86:

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/virag/vendegek_szama_tema5.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

Vendégek száma a különböző típusú szálláshelyeken mutatócsokor vizsgálata a hasonlóságelemzés módszerével - Kaposvári kistérség

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

A szakirodalom alapján a legtöbb esetben a SWOT-analízis szerkesztésének menete egy ötletgyűjtéssel kezdődik, mely során megpróbálják feltárni a SWOT- mátrix elemeit. Ezek alapján pedig összesítésre kerülnek a vizsgált kistérség stratégiai fejlesztésének irányvonalai. A vizsgálat szempontjai az alábbiak lehetnek: erősségek,gyengeségek,lehetőségek és veszélyek. Ezzel a módszerrel azonban a leggyakoribb probléma, hogy nem TÉNYEKEN alapulnak az így hozott megállapítások, így ez sok esetben téves irányvonalakat eredményez.

Továbbá az alábbi [http://www.gkrte.hu/public/programajanlo.php?did=14&language=1 LINKEN] megtalálható a Gödöllői kistérség turizmus témáját részletező egyesület.

SWOT-analízissel (magyar nevén GYELV-elemzéssel) felépíthetjük egy piac,iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy stratégiai szempontból mely feladatok a legfontosabbak. Az ilyen elemzéske a legtöbb esetben az üzleti terv részét is képezik.

'''A SWOT angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze:'''

'''1. Strengths:''' Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni

'''2. Weaknesses:''' Gyengeségek: szintén belső tényező

'''3. Opportunities:''' Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni

'''4. Threatnes:''' Fenyegetések: szintén külső tényező

Elsőként statikus (egy évre vonatkozó) adatokat vizsgálva tudjuk megállapítani az erősségeket illetve a gyengeségeket.
Ezt követően kell vizsgálhatók a külső tényezők, avagy az idősoros adatok, amelyekre trendeket állítva állapíthatóak meg a lehetőségek és a veszélyek.

A készítés első lépése a figyelemfelkeltés:
*tervezési érintettek megkeresése
*érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról
*érintettek bevonása a folyamatba
Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka,ötletbörze,telefonos vagy személyes beszélgetés.

Második lépés az információgyűjtés
*szakmai adatok gyűjtése
*információ gyűjtése a lakosságtól

Harmadik lépés a diagnózis készítése
*SWOT elemzés
*átfogó értékelés
egyeztetés az értekezésről

Negyedik lépés a tervezés
*fő célok meghatározása
*célok ágazati felbontása
*részletek pontosítása
*egyeztetés a különféle csoportokkal
*programkészítés

Ötödik a jóváhagyás
*koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése
*lakosság véleményének begyűjtése
*bizottsági véleményezés
*képviselő testületi döntés

SWOT a gyakorlatban: a kistérség adataiból átlagot számolunk, és ehhez viszonyítjuk a kiválasztott település turizmusának alakulását. Attól függ, hogy erősségről vagy gyengeségről beszélünk, hogy a saját területünk értékei az átlaghoz képest hol helyezkednek el. Ha az átlagnál nagyobb az érték, akkor erősségről, ha kevesebb, akkor pedig gyengeségről beszélünk. Lehetőségek-veszélyek pedig a több évet átfogó átlagokból alakul.
A gödöllői kistérség esetében ez a következőképpen fest az xls "Alternatív SWOT" munkalap alapján:

'''2005'''
[[Fájl:alternativ_SWOT_vendegek szama_2005.JPG|Alternatív SWOT 2005]]

'''2006'''
[[Fájl:alternativ_SWOT_vendegek szama_2006.JPG|Alternatív SWOT 2006]]

'''2007'''
[[Fájl:alternativ_SWOT_vendegek szama_2007.JPG|Alternatív SWOT 2007]]

'''2008'''
[[Fájl:alternativ_SWOT_vendegek szama_2008.JPG|Alternatív SWOT 2008]]

'''2009'''
[[Fájl:alternativ_SWOT_vendegek szama_2009.JPG|Alternatív SWOT 2009]]

'''2005-2009'''
[[Fájl:alternativ_SWOT_vendegek szama_dinamikus.JPG|Alternatív SWOT 2005-2009]]

Szakirodalmi kritika: az átlag alapján nem egyértelmű az, hogy egy érték amennyiben e fölött helyezkedik el, akkor automatikusan az erősségek közé sorolható, noha ennek kétszerese is lehetne még a norma alapján.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges adatbázis adatait a [https://teir.vati.hu/ TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer)] Interaktív elemzője szolgáltatta, ahol a Területi statisztaika adatok rendszerén keresztül történtek a lekérdezések.

Adatgyűjtési anomáliák: Az adatvagyon legyűjtése során problémát jelentett, hogy figyelmetlenség miatt nem a megfelelő mutató adatok (vendégek száma helyett a vendégéjszakák számára vonatkozó adatok) kerültek legyűjtésre, és a probléma csak akkor lett észlelve, mikor az elemzések egy része már lefutott, így a hibás mutatóhoz tartozó adatok legyűjtését újra végre kellett hajtani. További problémát jelentett (mely már az elemzés részét érintette), hogy a néhány esetben nem a rangsor tábla lett bemásolva az elemző rendszerbe, mely az eredményekben azonnal észrevehető torzulást okozott.

Összes adatszám = (168 kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (168 kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) = 10296 rekord

=Objektumok (sorok)=

2005-2006 között 168 db kistérség

2007-2009 között pedig az alábbi 174 kistérség:
<table border=2>
<tr>
<td>Abai</td>
<td>Abaúj-Hegyközi</td>
<td>Adonyi</td>
<td>Ajkai</td>
<td>Aszódi</td>
<td>Bácsalmási</td>
<td>Bajai</td>
<td>Baktalórántházai</td>
<td>Balassagyarmati</td>
<td>Balatonalmádi</td>
</tr><tr>
<td>Balatonföldvári</td>
<td>Balatonfüredi</td>
<td>Balmazújvárosi</td>
<td>Barcsi</td>
<td>Bátonyterenyei</td>
<td>Békéscsabai</td>
<td>Békési</td>
<td>Bélapátfalvai</td>
<td>Berettyóújfalui</td>
<td>Bicskei</td>
</tr><tr>
<td>Bodrogközi</td>
<td>Bonyhádi</td>
<td>Budaörsi</td>
<td>Budapest</td>
<td>Ceglédi</td>
<td>Celldömölki</td>
<td>Csengeri</td>
<td>Csepregi</td>
<td>Csongrádi</td>
<td>Csornai</td>
</tr><tr>
<td>Csurgói</td>
<td>Dabasi</td>
<td>Debreceni</td>
<td>Derecske-Létavértesi</td>
<td>Dombóvári</td>
<td>Dorogi</td>
<td>Dunakeszi</td>
<td>Dunaújvárosi</td>
<td>Edelényi</td>
<td>Egri</td>
</tr><tr>
<td>Encsi</td>
<td>Enyingi</td>
<td>Ercsi</td>
<td>Érdi</td>
<td>Esztergomi</td>
<td>Fehérgyarmati</td>
<td>Fonyódi</td>
<td>Füzesabonyi</td>
<td>Gárdonyi</td>
<td>Gödöllői</td>
</tr><tr>
<td>Gyáli</td>
<td>Gyöngyösi</td>
<td>Győri</td>
<td>Gyulai</td>
<td>Hajdúböszörményi</td>
<td>Hajdúhadházi</td>
<td>Hajdúszoboszlói</td>
<td>Hatvani</td>
<td>Hevesi</td>
<td>Hévízi</td>
</tr><tr>
<td>Hódmezővásárhelyi</td>
<td>Ibrány-Nagyhalászi</td>
<td>Jánoshalmai</td>
<td>Jászberényi</td>
<td>Kadarkúti</td>
<td>Kalocsai</td>
<td>Kaposvári</td>
<td>Kapuvár-Beledi</td>
<td>Karcagi</td>
<td>Kazincbarcikai</td>
</tr><tr>
<td>Kecskeméti</td>
<td>Keszthelyi</td>
<td>Kisbéri</td>
<td>Kiskőrösi</td>
<td>Kiskunfélegyházai</td>
<td>Kiskunhalasi</td>
<td>Kiskunmajsai</td>
<td>Kisteleki</td>
<td>Kisvárdai</td>
<td>Komáromi</td>
</tr><tr>
<td>Komlói</td>
<td>Körmendi</td>
<td>Kőszegi</td>
<td>Kunszentmártoni</td>
<td>Kunszentmiklósi</td>
<td>Lengyeltóti</td>
<td>Lenti</td>
<td>Letenyei</td>
<td>Makói</td>
<td>Marcali</td>
</tr><tr>
<td>Mátészalkai</td>
<td>Mezőcsáti</td>
<td>Mezőkovácsházai</td>
<td>Mezőkövesdi</td>
<td>Mezőtúri</td>
<td>Miskolci</td>
<td>Mohácsi</td>
<td>Monori</td>
<td>Mórahalomi</td>
<td>Móri</td>
</tr><tr>
<td>Mosonmagyaróvári</td>
<td>Nagyatádi</td>
<td>Nagykállói</td>
<td>Nagykanizsai</td>
<td>Nagykátai</td>
<td>Nyírbátori</td>
<td>Nyíregyházai</td>
<td>Orosházai</td>
<td>Oroszlányi</td>
<td>Ózdi</td>
</tr><tr>
<td>Őriszentpéteri</td>
<td>Pacsai</td>
<td>Paksi</td>
<td>Pannonhalmai</td>
<td>Pápai</td>
<td>Pásztói</td>
<td>Pécsi</td>
<td>Pécsváradi</td>
<td>Pétervásárai</td>
<td>Pilisvörösvári</td>
</tr><tr>
<td>Polgári</td>
<td>Püspökladányi</td>
<td>Ráckevei</td>
<td>Rétsági</td>
<td>Salgótarjáni</td>
<td>Sárbogárdi</td>
<td>Sarkadi</td>
<td>Sárospataki</td>
<td>Sárvári</td>
<td>Sásdi</td>
</tr><tr>
<td>Sátoraljaújhelyi</td>
<td>Sellyei</td>
<td>Siklósi</td>
<td>Siófoki</td>
<td>Sopron-Fertődi</td>
<td>Sümegi</td>
<td>Szarvasi</td>
<td>Szécsényi</td>
<td>Szegedi</td>
<td>Szeghalomi</td>
</tr><tr>
<td>Székesfehérvári</td>
<td>Szekszárdi</td>
<td>Szentendrei</td>
<td>Szentesi</td>
<td>Szentgotthárdi</td>
<td>Szentlőrinci</td>
<td>Szerencsi</td>
<td>Szigetvári</td>
<td>Szikszói</td>
<td>Szobi</td>
</tr><tr>
<td>Szolnoki</td>
<td>Szombathelyi</td>
<td>Tabi</td>
<td>Tamási</td>
<td>Tapolcai</td>
<td>Tatabányai</td>
<td>Tatai</td>
<td>Téti</td>
<td>Tiszafüredi</td>
<td>Tiszaújvárosi</td>
</tr><tr>
<td>Tiszavasvári</td>
<td>Tokaji</td>
<td>Törökszentmiklósi</td>
<td>Váci</td>
<td>Várpalotai</td>
<td>Vásárosnaményi</td>
<td>Vasvári</td>
<td>Veresegyházi</td>
<td>Veszprémi</td>
<td>Záhonyi</td>
</tr><tr>
<td>Zalaegerszegi</td>
<td>Zalakarosi</td>
<td>Zalaszentgróti</td>
<td>Zirci</td>
</tr>
</table>

=Attribútumok (X, Y oszlopok)=

1. A legyűjtésre került mutatók az alábbiak:

*Vendégek száma a falusi szállásadásban (település)

*Vendégek száma a kempingekben (település)

*Vendégek száma a magánszállásadásban (település)

*Vendégek száma a nyaralóházakban (település)

*Vendégek száma a panziókban (település)

*Vendégek száma a szállodákban (település)

*Vendégek száma a turistaszállásokon (település)

*Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (település)

*Vendégek száma az ifjúsági szállókban (település)

*Vendégek száma a fizetővendéglátásban (település)

*Vendégek száma a gyógyszállodákban (település)

2. Ahhoz, hogy az adatok összevethetőek legyenek, ezért sztenderdizáltuk őket. Így az 1 főre jutó vendégek számát kaptuk meg, majd ezt újra sztenderdizáltuk, melynek eredményeként a 10.000 lakosra jutó vendégek száma lett a mértékegység.

3. Mivel a vizsgált esetek mindegyikénél egyenes arányosság van a vizsgált tényező és az eredmény között, így az irány mindegyik attribútum esetében 0.

4. Az elemzés a 2005-2009 közötti évekre vonatkozik.

=A feladat által érintett célcsoportok=

Az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani az elemzéseket:

* Magyar Turizmus Zrt.,
* Országos Idegenforgalmi Bizottság,
* MATUR,
* ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,
* Tourinform,
* HSMAI Magyarország,
* Magyar Szálloda Szövetség,
* Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége,
* a kistérségek települései,és az önkormányzataik,
* utazási irodák,
* KSH,
* turisták,
* Nemzetgazdasági Minisztérium,
* RIB,
* a megyei és
* régiós stratégiai döntés-előkészítők,
* a kapcsolódó kormányzati szereplők,
* a turizmussal foglalkozó tanácsadók és
* kutatók is hasznosíthatják, pl. komplex marketing elemzések megalapozása céljából: hiszen megállapítható, hogy az adott településnek milyen turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük.

Ez az elemzés a turizmus alágazataira lebontva mutatja meg a vendégek számát 168/174 kistérségben 10.000 főre vetítve, és ezen adatok segítségével végzett el olyan számításokat, melyek hasznosak lehetnek a célcsoportok számára. Az elemzés alapján láthatóvá válik, hogy melyik kistérségben milyen szálláshelyek kedveltek és melyekben szükségesek a turisztikai fejlesztések, illetve hogy melyekre érdemes hangsúlyt fektetni.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek.
Amennyiben javaslatként pl. a kempingek létesítése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el (kizárólag a már működő kempingeket alapul véve):
*520 sátorhellyel(lakóautó férőhelye is)
*6 hónapos nyitva tartással (májustól októberig, 184 nap)
*sátorhelyenként napi átlag 12 euroval (8 euro a sátorhely, 16 a lakóautó helyének bérlése)
*270 Ft-os árfolyam mellett
*minden napra 50%-os telítettséggel számolván
A kemping éves bevétele 155.001.600 Ft. lenne.

A fejlesztés kérdésénél felmerülő probléma, hogy a gyengeségekkel rendelkező, de fejlődőképes, vagy az eleve erősebbnek mutatkozó és több fejlesztési lehetőséget kínáló kempingek kapjanak támogatást. A lojalitás elvét képviselve a gyengébb teljesítményt mutató kempingek fejlesztésére eshet a választás, mellyel elérhető hogy több, de azonos szinten működő kemping működhet. A hatékonyság elvét képviselvén a már erősebbnek mutatkozó kempingek fejlesztése történhet meg, mely során a szolgáltatások palettája, a környezet stb. tovább bővíthető, így a sikeresség is tovább növelhető.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

Az első lépés az adatokat legyűjtése a TEIR-ről (https://teir.vati.hu/). Mivel a vendégek számának alakulásával kapcsolatos elemzés elkészítése volt a feladat, így az adatokat 5 évre (2005-2009 között) és 11 mutatóra vonatkozóan kerültek legyűjtésre, ebből épült fel a adatbázis (Adatbázis munkalap).

A 11 legyűjtött mutató a különböző szálláshelyeken megszállt vendégek számára vonatkozott. A sztenderdizáláshoz az állandó népesség is lekérdezésre került, mely lehetővé tette az 1 főre vetítést. 2005-2006 között 168, a 2007-2009-es években pedig 174 kistérséget került vizsgálat alá.

Miután az adatbázis felépült, annak ellenőrzése következett az Excel kimutatás funkcióját használva, ahol a darabnézetek előállításával lehetett rávilágítani az esetleges mutató, vagy objektum elírásra.

Az adatbázis ellenőrzése után következtek az Y-STD és Y-0 elemzések, melyek a miau.gau.hu elemző moduljában kerültek futtatásra. 2005-ben, és 2006-ban 168 objektum, és 11 attribútum volt, a lépcsők száma szintén 168, 2007-2009 között pedig 174 volt az objektumok és a lépcsők száma is, az X-attribútomok (oszlopok) száma minden vizsgált évben 11 volt.

Az elemzések összesítéseként készült egy eredmény adatbázis. Következő lépés az eredmények értelmezése volt, melyhez elkészítésre került az eredmény pivot munkalap. Ez a munkalap tartalmazta a kiválasztott kistérségre vonatkozó adatokra készített kimutatást. A kimutatások eredményeiből HA()-függvények segítségével sablonmondatok generálódtak. A sablonszövegekből és az eredményekből képzett diagramok segítségével pedig elkészült a SWOT analízis. A SWOT analízis készítésének menetéről, és eredményeiről készült el a miau.gau-hu WIKI-re a hallgatók szócikke.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

[[Fájl:tema5_kaposvar.JPG|A kaposvári kistérség SWOT mátrixa]]

==Erősségek és gyengeségek==

'''Kaposvári kistérség és a magánszállásadás:'''
* 2005:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2005. évi vendégek száma a magánszállásban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
*2006:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2006. évi vendégek száma a magánszállásban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
* 2007:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2007. évi vendégek száma a magánszállásban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
* 2008:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2008. évi vendégek száma a magánszállásban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
* 2009:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2009. évi vendégek száma a magánszállásban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.

'''Kaposvári kistérség és a kemping:'''
* 2005:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2005. évi vendégek száma a kempingban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. Ezzel szemben a gödöllői kistérségnél ez erősségnek tudható be.
* 2006:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2006. évi vendégek száma a kempingban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
* 2007:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2007. évi vendégek száma a kempingban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
* 2008:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2008. évi vendégek száma a kempingban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. Ezzel szemben a gödöllői kistérségnél ez erősségnek tudható be.
* 2009:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2009. évi vendégek száma a kempingban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. Ezzel szemben a gödöllői kistérségnél ez gyengeségnek tudható be.

'''Kaposvári kistérség és a turistaszállás:'''
* 2005:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2005. évi vendégek száma a turistaszállásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
* 2006:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2006. évi vendégek száma a turistaszállásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
* 2007:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2007. évi vendégek száma a turistaszállásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
* 2008:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2008. évi vendégek száma a turistaszállásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
* 2009:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2009. évi vendégek száma a turistaszállásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.

'''Kaposvári kistérség és az ifjúsági-szállásadás:'''
* 2005:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2005. évi vendégek száma a ifjúságiszállásban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. Ezzel szemben a gödöllői kistérségnél ez erősségnek tudható be.
* 2006:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2006. évi vendégek száma a ifjúságiszállásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
* 2007:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2007. évi vendégek száma a ifjúságiszállásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
* 2008:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2008. évi vendégek száma a ifjúságiszállásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
* 2009:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2009. évi vendégek száma a ifjúságiszállásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.

'''Kaposvári kistérség és a gyógyszálloda:'''
* 2005:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2005. évi vendégek száma a gyógyszállodaban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
* 2006:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2006. évi vendégek száma a gyógyszállodaban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség uyganúgy teljesített, mint a gödöllői.
* 2007:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2007. évi vendégek száma a gyógyszállodaban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség uyganúgy teljesített, mint a gödöllői.
* 2008:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2008. évi vendégek száma a gyógyszállodaban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
* 2009:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2009. évi vendégek száma a gyógyszállodaban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.

'''Kaposvári kistérség és a panzió:'''
* 2005:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2005. évi vendégek száma a panzióban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. Ezzel szemben a gödöllői kistérségnél ez gyengeségnek tudható be.
* 2006:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2006. évi vendégek száma a panzióban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. Ezzel szemben a gödöllői kistérségnél ez erősségnek tudható be.
* 2007:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2007. évi vendégek száma a panzióban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
* 2008:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2008. évi vendégek száma a panzióban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
* 2009:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2009. évi vendégek száma a panzióban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.

'''Kaposvári kistérség és a nyaralóház:'''
* 2005:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2005. évi vendégek száma a nyaralóházban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. Ezzel szemben a gödöllői kistérségnél ez erősségnek tudható be.
* 2006:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2006. évi vendégek száma a nyaralóházban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. Ezzel szemben a gödöllői kistérségnél ez erősségnek tudható be.
* 2007:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2007. évi vendégek száma a nyaralóházban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. Ezzel szemben a gödöllői kistérségnél ez erősségnek tudható be.
* 2008:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2008. évi vendégek száma a nyaralóházban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. Ezzel szemben a gödöllői kistérségnél ez erősségnek tudható be.
* 2009:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2009. évi vendégek száma a nyaralóházban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.

'''Kaposvári kistérség és a kereskedelmi-szállásadás:'''
* 2005:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2005. évi vendégek száma a kereskedelmiszállásban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
* 2006:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2006. évi vendégek száma a kereskedelmiszállásban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
* 2007:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2007. évi vendégek száma a kereskedelmiszállásban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
* 2008:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2008. évi vendégek száma a kereskedelmiszállásban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
* 2009:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2009. évi vendégek száma a kereskedelmiszállásban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.

'''Kaposvári kistérség és a szálloda:'''
* 2005:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2005. évi vendégek száma a szállodaban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. Ezzel szemben a gödöllői kistérségnél ez gyengeségnek tudható be.
* 2006:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2006. évi vendégek száma a szállodaban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. Ezzel szemben a gödöllői kistérségnél ez gyengeségnek tudható be.
* 2007:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2007. évi vendégek száma a szállodaban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. Ezzel szemben a gödöllői kistérségnél ez gyengeségnek tudható be.
* 2008:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2008. évi vendégek száma a szállodaban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. Ezzel szemben a gödöllői kistérségnél ez gyengeségnek tudható be.
* 2009:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2009. évi vendégek száma a szállodaban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.

'''Kaposvári kistérség és a falusi-szállásadás:'''
* 2005:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2005. évi vendégek száma a falusiszállásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
* 2006:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2006. évi vendégek száma a falusiszállásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
* 2007A vizsgált Kaposvári kistérség a 2007. évi vendégek száma a falusiszállásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
* 2008:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2008. évi vendégek száma a falusiszállásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
* 2009:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2009. évi vendégek száma a falusiszállásban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.

'''Kaposvári kistérség és a fizetővendéglátás:'''
* 2005:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2005. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
* 2006:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2006. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
* 2007:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2007. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
* 2008:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2008. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
* 2009:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2009. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.

==Lehetőségek és veszélyek 2005-2009==

'''Kaposvári kistérség és a magánszállás-adás''': A vendégek száma a magánszállásban/ben mutatóban nagyobb a '''lehetőség''' potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül. A gödöllői kistérség esetében '''veszély'''ről beszélhetünk.

'''Kaposvári kistérség és a kemping''': A vendégek száma a kempingban/ben mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne. A gödöllői kistérség esetében szintén '''lehetőség'''ről beszélhetünk.

'''Kaposvári kistérség és a turista-szállásadás''': A vendégek száma a turistaszállásban/ben mutató tekintetében a '''veszély''' kisebb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. A gödöllői kistérség esetében '''lehetőség'''ről beszélhetünk.

'''Kaposvári kistérség és az ifjúsági-szállásadás''': A vendégek száma a ifjúságiszállásban/ben mutató tekintetében a '''veszély''' kisebb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. A gödöllői kistérség esetében '''lehetőségről'''ről beszélhetünk.

'''Kaposvári kistérség és a gyógyszálloda''': A vendégek száma a gyógyszállodaban/ben mutató tekintetében a '''veszély''' nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. A gödöllői kistérség esetében '''lehetőség'''ről beszélhetünk.

'''Kaposvári kistérség és a panzió''': A vendégek száma a panzióban/ben mutató tekintetében a '''veszély''' nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. A gödöllői kistérség esetében '''lehetőség'''ről beszélhetünk.

'''Kaposvári kistérség és a nyaralóház''': A vendégek száma a nyaralóházban/ben mutatóban nagyobb a '''lehetőség''' potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül. A gödöllői kistérség esetében szintén '''lehetőség'''ről beszélhetünk.

'''Kaposvári kistérség és a kereskedelmi-szállásadás''': A vendégek száma a kereskedelmiszállásban/ben mutató tekintetében a '''veszély''' kisebb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. A gödöllői kistérség esetében '''lehetőség'''ről beszélhetünk.

'''Kaposvári kistérség és szálloda''': A vendégek száma a szállodaban/ben mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne. A gödöllői kistérség esetében szintén '''lehetőség'''ről beszélhetünk.

'''Kaposvári kistérség és a falusi-szállásadás''': A vendégek száma a falusiszállásban/ben mutatóban nagyobb a '''lehetőség''' potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül. A gödöllői kistérség esetében '''veszély'''ről beszélhetünk.

'''Kaposvári kistérség és a fizetővendéglátás''': A vendégek száma a fizetővendéglátásban/ben mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne. A gödöllői kistérség esetében szintén '''lehetőség'''ről beszélhetünk.

=Következtetések, javaslatok=
[[Fájl:vendegek_szama_kaposvari.gif|Vendégek száma mutatócsokor évenkénti alakulása]]

[[Kategória:Innovatív_turisztikai_elemzések]]

Fájl:Vendegek szama kaposvari.gif

2011-05-23T11:02:03Z

Kolaci86:

Vendegek szama jaszbereny

2011-05-23T11:00:30Z

Kolaci86:

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/virag/vendegek_szama_tema5.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

Vendégek száma a különböző típusú szálláshelyeken mutatócsokor vizsgálata a hasonlóságelemzés módszerével - Jászberényi kistérség

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=

A szakirodalom alapján a legtöbb esetben a SWOT-analízis szerkesztésének menete egy ötletgyűjtéssel kezdődik, mely során megpróbálják feltárni a SWOT- mátrix elemeit. Ezek alapján pedig összesítésre kerülnek a vizsgált kistérség stratégiai fejlesztésének irányvonalai. A vizsgálat szempontjai az alábbiak lehetnek: erősségek,gyengeségek,lehetőségek és veszélyek. Ezzel a módszerrel azonban a leggyakoribb probléma, hogy nem TÉNYEKEN alapulnak az így hozott megállapítások, így ez sok esetben téves irányvonalakat eredményez.

Továbbá az alábbi [http://www.gkrte.hu/public/programajanlo.php?did=14&language=1 LINKEN] megtalálható a Gödöllői kistérség turizmus témáját részletező egyesület.

SWOT-analízissel (magyar nevén GYELV-elemzéssel) felépíthetjük egy piac,iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy stratégiai szempontból mely feladatok a legfontosabbak. Az ilyen elemzéske a legtöbb esetben az üzleti terv részét is képezik.

'''A SWOT angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze:'''

'''1. Strengths:''' Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni

'''2. Weaknesses:''' Gyengeségek: szintén belső tényező

'''3. Opportunities:''' Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni

'''4. Threatnes:''' Fenyegetések: szintén külső tényező

Elsőként statikus (egy évre vonatkozó) adatokat vizsgálva tudjuk megállapítani az erősségeket illetve a gyengeségeket.
Ezt követően kell vizsgálhatók a külső tényezők, avagy az idősoros adatok, amelyekre trendeket állítva állapíthatóak meg a lehetőségek és a veszélyek.

A készítés első lépése a figyelemfelkeltés:
*tervezési érintettek megkeresése
*érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról
*érintettek bevonása a folyamatba
Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka,ötletbörze,telefonos vagy személyes beszélgetés.

Második lépés az információgyűjtés
*szakmai adatok gyűjtése
*információ gyűjtése a lakosságtól

Harmadik lépés a diagnózis készítése
*SWOT elemzés
*átfogó értékelés
egyeztetés az értekezésről

Negyedik lépés a tervezés
*fő célok meghatározása
*célok ágazati felbontása
*részletek pontosítása
*egyeztetés a különféle csoportokkal
*programkészítés

Ötödik a jóváhagyás
*koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése
*lakosság véleményének begyűjtése
*bizottsági véleményezés
*képviselő testületi döntés

SWOT a gyakorlatban: a kistérség adataiból átlagot számolunk, és ehhez viszonyítjuk a kiválasztott település turizmusának alakulását. Attól függ, hogy erősségről vagy gyengeségről beszélünk, hogy a saját területünk értékei az átlaghoz képest hol helyezkednek el. Ha az átlagnál nagyobb az érték, akkor erősségről, ha kevesebb, akkor pedig gyengeségről beszélünk. Lehetőségek-veszélyek pedig a több évet átfogó átlagokból alakul.
A gödöllői kistérség esetében ez a következőképpen fest az xls "Alternatív SWOT" munkalap alapján:

'''2005'''
[[Fájl:alternativ_SWOT_vendegek szama_2005.JPG|Alternatív SWOT 2005]]

'''2006'''
[[Fájl:alternativ_SWOT_vendegek szama_2006.JPG|Alternatív SWOT 2006]]

'''2007'''
[[Fájl:alternativ_SWOT_vendegek szama_2007.JPG|Alternatív SWOT 2007]]

'''2008'''
[[Fájl:alternativ_SWOT_vendegek szama_2008.JPG|Alternatív SWOT 2008]]

'''2009'''
[[Fájl:alternativ_SWOT_vendegek szama_2009.JPG|Alternatív SWOT 2009]]

'''2005-2009'''
[[Fájl:alternativ_SWOT_vendegek szama_dinamikus.JPG|Alternatív SWOT 2005-2009]]

Szakirodalmi kritika: az átlag alapján nem egyértelmű az, hogy egy érték amennyiben e fölött helyezkedik el, akkor automatikusan az erősségek közé sorolható, noha ennek kétszerese is lehetne még a norma alapján.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges adatbázis adatait a [https://teir.vati.hu/ TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer)] Interaktív elemzője szolgáltatta, ahol a Területi statisztaika adatok rendszerén keresztül történtek a lekérdezések.

Adatgyűjtési anomáliák: Az adatvagyon legyűjtése során problémát jelentett, hogy figyelmetlenség miatt nem a megfelelő mutató adatok (vendégek száma helyett a vendégéjszakák számára vonatkozó adatok) kerültek legyűjtésre, és a probléma csak akkor lett észlelve, mikor az elemzések egy része már lefutott, így a hibás mutatóhoz tartozó adatok legyűjtését újra végre kellett hajtani. További problémát jelentett (mely már az elemzés részét érintette), hogy a néhány esetben nem a rangsor tábla lett bemásolva az elemző rendszerbe, mely az eredményekben azonnal észrevehető torzulást okozott.

Összes adatszám = (168 kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (168 kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) = 10296 rekord

=Objektumok (sorok)=

2005-2006 között 168 db kistérség

2007-2009 között pedig az alábbi 174 kistérség:
<table border=2>
<tr>
<td>Abai</td>
<td>Abaúj-Hegyközi</td>
<td>Adonyi</td>
<td>Ajkai</td>
<td>Aszódi</td>
<td>Bácsalmási</td>
<td>Bajai</td>
<td>Baktalórántházai</td>
<td>Balassagyarmati</td>
<td>Balatonalmádi</td>
</tr><tr>
<td>Balatonföldvári</td>
<td>Balatonfüredi</td>
<td>Balmazújvárosi</td>
<td>Barcsi</td>
<td>Bátonyterenyei</td>
<td>Békéscsabai</td>
<td>Békési</td>
<td>Bélapátfalvai</td>
<td>Berettyóújfalui</td>
<td>Bicskei</td>
</tr><tr>
<td>Bodrogközi</td>
<td>Bonyhádi</td>
<td>Budaörsi</td>
<td>Budapest</td>
<td>Ceglédi</td>
<td>Celldömölki</td>
<td>Csengeri</td>
<td>Csepregi</td>
<td>Csongrádi</td>
<td>Csornai</td>
</tr><tr>
<td>Csurgói</td>
<td>Dabasi</td>
<td>Debreceni</td>
<td>Derecske-Létavértesi</td>
<td>Dombóvári</td>
<td>Dorogi</td>
<td>Dunakeszi</td>
<td>Dunaújvárosi</td>
<td>Edelényi</td>
<td>Egri</td>
</tr><tr>
<td>Encsi</td>
<td>Enyingi</td>
<td>Ercsi</td>
<td>Érdi</td>
<td>Esztergomi</td>
<td>Fehérgyarmati</td>
<td>Fonyódi</td>
<td>Füzesabonyi</td>
<td>Gárdonyi</td>
<td>Gödöllői</td>
</tr><tr>
<td>Gyáli</td>
<td>Gyöngyösi</td>
<td>Győri</td>
<td>Gyulai</td>
<td>Hajdúböszörményi</td>
<td>Hajdúhadházi</td>
<td>Hajdúszoboszlói</td>
<td>Hatvani</td>
<td>Hevesi</td>
<td>Hévízi</td>
</tr><tr>
<td>Hódmezővásárhelyi</td>
<td>Ibrány-Nagyhalászi</td>
<td>Jánoshalmai</td>
<td>Jászberényi</td>
<td>Kadarkúti</td>
<td>Kalocsai</td>
<td>Kaposvári</td>
<td>Kapuvár-Beledi</td>
<td>Karcagi</td>
<td>Kazincbarcikai</td>
</tr><tr>
<td>Kecskeméti</td>
<td>Keszthelyi</td>
<td>Kisbéri</td>
<td>Kiskőrösi</td>
<td>Kiskunfélegyházai</td>
<td>Kiskunhalasi</td>
<td>Kiskunmajsai</td>
<td>Kisteleki</td>
<td>Kisvárdai</td>
<td>Komáromi</td>
</tr><tr>
<td>Komlói</td>
<td>Körmendi</td>
<td>Kőszegi</td>
<td>Kunszentmártoni</td>
<td>Kunszentmiklósi</td>
<td>Lengyeltóti</td>
<td>Lenti</td>
<td>Letenyei</td>
<td>Makói</td>
<td>Marcali</td>
</tr><tr>
<td>Mátészalkai</td>
<td>Mezőcsáti</td>
<td>Mezőkovácsházai</td>
<td>Mezőkövesdi</td>
<td>Mezőtúri</td>
<td>Miskolci</td>
<td>Mohácsi</td>
<td>Monori</td>
<td>Mórahalomi</td>
<td>Móri</td>
</tr><tr>
<td>Mosonmagyaróvári</td>
<td>Nagyatádi</td>
<td>Nagykállói</td>
<td>Nagykanizsai</td>
<td>Nagykátai</td>
<td>Nyírbátori</td>
<td>Nyíregyházai</td>
<td>Orosházai</td>
<td>Oroszlányi</td>
<td>Ózdi</td>
</tr><tr>
<td>Őriszentpéteri</td>
<td>Pacsai</td>
<td>Paksi</td>
<td>Pannonhalmai</td>
<td>Pápai</td>
<td>Pásztói</td>
<td>Pécsi</td>
<td>Pécsváradi</td>
<td>Pétervásárai</td>
<td>Pilisvörösvári</td>
</tr><tr>
<td>Polgári</td>
<td>Püspökladányi</td>
<td>Ráckevei</td>
<td>Rétsági</td>
<td>Salgótarjáni</td>
<td>Sárbogárdi</td>
<td>Sarkadi</td>
<td>Sárospataki</td>
<td>Sárvári</td>
<td>Sásdi</td>
</tr><tr>
<td>Sátoraljaújhelyi</td>
<td>Sellyei</td>
<td>Siklósi</td>
<td>Siófoki</td>
<td>Sopron-Fertődi</td>
<td>Sümegi</td>
<td>Szarvasi</td>
<td>Szécsényi</td>
<td>Szegedi</td>
<td>Szeghalomi</td>
</tr><tr>
<td>Székesfehérvári</td>
<td>Szekszárdi</td>
<td>Szentendrei</td>
<td>Szentesi</td>
<td>Szentgotthárdi</td>
<td>Szentlőrinci</td>
<td>Szerencsi</td>
<td>Szigetvári</td>
<td>Szikszói</td>
<td>Szobi</td>
</tr><tr>
<td>Szolnoki</td>
<td>Szombathelyi</td>
<td>Tabi</td>
<td>Tamási</td>
<td>Tapolcai</td>
<td>Tatabányai</td>
<td>Tatai</td>
<td>Téti</td>
<td>Tiszafüredi</td>
<td>Tiszaújvárosi</td>
</tr><tr>
<td>Tiszavasvári</td>
<td>Tokaji</td>
<td>Törökszentmiklósi</td>
<td>Váci</td>
<td>Várpalotai</td>
<td>Vásárosnaményi</td>
<td>Vasvári</td>
<td>Veresegyházi</td>
<td>Veszprémi</td>
<td>Záhonyi</td>
</tr><tr>
<td>Zalaegerszegi</td>
<td>Zalakarosi</td>
<td>Zalaszentgróti</td>
<td>Zirci</td>
</tr>
</table>

=Attribútumok (X, Y oszlopok)=

1. A legyűjtésre került mutatók az alábbiak:

*Vendégek száma a falusi szállásadásban (település)

*Vendégek száma a kempingekben (település)

*Vendégek száma a magánszállásadásban (település)

*Vendégek száma a nyaralóházakban (település)

*Vendégek száma a panziókban (település)

*Vendégek száma a szállodákban (település)

*Vendégek száma a turistaszállásokon (település)

*Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (település)

*Vendégek száma az ifjúsági szállókban (település)

*Vendégek száma a fizetővendéglátásban (település)

*Vendégek száma a gyógyszállodákban (település)

2. Ahhoz, hogy az adatok összevethetőek legyenek, ezért sztenderdizáltuk őket. Így az 1 főre jutó vendégek számát kaptuk meg, majd ezt újra sztenderdizáltuk, melynek eredményeként a 10.000 lakosra jutó vendégek száma lett a mértékegység.

3. Mivel a vizsgált esetek mindegyikénél egyenes arányosság van a vizsgált tényező és az eredmény között, így az irány mindegyik attribútum esetében 0.

4. Az elemzés a 2005-2009 közötti évekre vonatkozik.

=A feladat által érintett célcsoportok=

Az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani az elemzéseket:

* Magyar Turizmus Zrt.,
* Országos Idegenforgalmi Bizottság,
* MATUR,
* ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,
* Tourinform,
* HSMAI Magyarország,
* Magyar Szálloda Szövetség,
* Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége,
* a kistérségek települései,és az önkormányzataik,
* utazási irodák,
* KSH,
* turisták,
* Nemzetgazdasági Minisztérium,
* RIB,
* a megyei és
* régiós stratégiai döntés-előkészítők,
* a kapcsolódó kormányzati szereplők,
* a turizmussal foglalkozó tanácsadók és
* kutatók is hasznosíthatják, pl. komplex marketing elemzések megalapozása céljából: hiszen megállapítható, hogy az adott településnek milyen turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük.

Ez az elemzés a turizmus alágazataira lebontva mutatja meg a vendégek számát 168/174 kistérségben 10.000 főre vetítve, és ezen adatok segítségével végzett el olyan számításokat, melyek hasznosak lehetnek a célcsoportok számára. Az elemzés alapján láthatóvá válik, hogy melyik kistérségben milyen szálláshelyek kedveltek és melyekben szükségesek a turisztikai fejlesztések, illetve hogy melyekre érdemes hangsúlyt fektetni.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek.
Amennyiben javaslatként pl. a kempingek létesítése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el (kizárólag a már működő kempingeket alapul véve):
*520 sátorhellyel(lakóautó férőhelye is)
*6 hónapos nyitva tartással (májustól októberig, 184 nap)
*sátorhelyenként napi átlag 12 euroval (8 euro a sátorhely, 16 a lakóautó helyének bérlése)
*270 Ft-os árfolyam mellett
*minden napra 50%-os telítettséggel számolván
A kemping éves bevétele 155.001.600 Ft. lenne.

A fejlesztés kérdésénél felmerülő probléma, hogy a gyengeségekkel rendelkező, de fejlődőképes, vagy az eleve erősebbnek mutatkozó és több fejlesztési lehetőséget kínáló kempingek kapjanak támogatást. A lojalitás elvét képviselve a gyengébb teljesítményt mutató kempingek fejlesztésére eshet a választás, mellyel elérhető hogy több, de azonos szinten működő kemping működhet. A hatékonyság elvét képviselvén a már erősebbnek mutatkozó kempingek fejlesztése történhet meg, mely során a szolgáltatások palettája, a környezet stb. tovább bővíthető, így a sikeresség is tovább növelhető.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

Az első lépés az adatokat legyűjtése a TEIR-ről (https://teir.vati.hu/). Mivel a vendégek számának alakulásával kapcsolatos elemzés elkészítése volt a feladat, így az adatokat 5 évre (2005-2009 között) és 11 mutatóra vonatkozóan kerültek legyűjtésre, ebből épült fel a adatbázis (Adatbázis munkalap).

A 11 legyűjtött mutató a különböző szálláshelyeken megszállt vendégek számára vonatkozott. A sztenderdizáláshoz az állandó népesség is lekérdezésre került, mely lehetővé tette az 1 főre vetítést. 2005-2006 között 168, a 2007-2009-es években pedig 174 kistérséget került vizsgálat alá.

Miután az adatbázis felépült, annak ellenőrzése következett az Excel kimutatás funkcióját használva, ahol a darabnézetek előállításával lehetett rávilágítani az esetleges mutató, vagy objektum elírásra.

Az adatbázis ellenőrzése után következtek az Y-STD és Y-0 elemzések, melyek a miau.gau.hu elemző moduljában kerültek futtatásra. 2005-ben, és 2006-ban 168 objektum, és 11 attribútum volt, a lépcsők száma szintén 168, 2007-2009 között pedig 174 volt az objektumok és a lépcsők száma is, az X-attribútomok (oszlopok) száma minden vizsgált évben 11 volt.

Az elemzések összesítéseként készült egy eredmény adatbázis. Következő lépés az eredmények értelmezése volt, melyhez elkészítésre került az eredmény pivot munkalap. Ez a munkalap tartalmazta a kiválasztott kistérségre vonatkozó adatokra készített kimutatást. A kimutatások eredményeiből HA()-függvények segítségével sablonmondatok generálódtak. A sablonszövegekből és az eredményekből képzett diagramok segítségével pedig elkészült a SWOT analízis. A SWOT analízis készítésének menetéről, és eredményeiről készült el a miau.gau-hu WIKI-re a hallgatók szócikke.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

[[Fájl:tema5_jaszbereny.JPG|A jászberényi kistérség SWOT mátrixa]]

==Erősségek és gyengeségek==

'''Jászberény és a magánszállásadás:'''
*2005:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2005. évi vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

*2006:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2006. évi vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

*2007:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2007. évi vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

*2008:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2008. évi vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

*2009:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2009. évi vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Jászberény és a kemping:'''
*2005:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2005. évi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

*2006:A vizsgált Gödöllői kistérség a 2006. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
*2007:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2007. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

*2008:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2008. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

*2009:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2009. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Jászberény és a turistaszállás:'''
*2005:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2005. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

*2006:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2006. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

*2007:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2007. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

*2008:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2008. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

*2009:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2009. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Jászberény és az ifjúsági-szállásadás:'''
*2005:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2005. évi vendégek száma a ifjúsági-szállásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

*2006:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2006. évi vendégek száma a ifjúsági-szállásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

*2007:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2007. évi vendégek száma a ifjúsági-szállásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

*2008:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2008. évi vendégek száma a ifjúsági-szállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

*2009:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2009. évi vendégek száma a ifjúsági-szállásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

'''Jászberény és a gyógyszálloda:'''
*2005:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2005. évi vendégek száma a gyógyszállodában mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

*2006:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2006. évi vendégek száma a gyógyszállodában mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

*2007:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2007. évi vendégek száma a gyógyszállodában mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

*2008:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2008. évi vendégek száma a gyógyszállodában mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

*2009:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2009. évi vendégek száma a gyógyszállodában mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Jászberény és a panzió:'''
*2005:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2005. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

*2006:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2006. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

*2007:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2007. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

*2008:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2008. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

*2009:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2009. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

'''Jászberény és a nyaralóház:'''
*2005:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2005. évi vendégek száma a nyaralóházban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

*2006:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2006. évi vendégek száma a nyaralóházban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

*2007:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2007. évi vendégek száma a nyaralóházban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

*2008:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2008. évi vendégek száma a nyaralóházban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

*2009:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2009. évi vendégek száma a nyaralóházban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Jászberény és a kereskedelmi-szállásadás:'''
*2005:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2005. évi vendégek száma a kereskedelmi szállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

*2006:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2006. évi vendégek száma a kereskedelmi szállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

*2007:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2007. évi vendégek száma a kereskedelmi szállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

*2008:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2008. évi vendégek száma a kereskedelmi szállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

*2009:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2009. évi vendégek száma a kereskedelmi szállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Jászberény és a szálloda:'''
*2005:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2005. évi vendégek száma a szállodában mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

*2006:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2006. évi vendégek száma a szállodában mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

*2007: A vizsgált Jászberényi kistérség a 2007. évi vendégek száma a szállodában mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

*2008:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2008. évi vendégek száma a szállodában mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

*2009:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2009. évi vendégek száma a szállodában mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Jászberény és a falusi-szállásadás:'''
*2005:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2005. évi vendégek száma a falusi szállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

*2006:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2006. évi vendégek száma a falusi szállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

*2007:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2007. évi vendégek száma a falusi szállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

*2008:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2008. évi vendégek száma a falusi szállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

*2009:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2009. évi vendégek száma a falusi szállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Jászberény és a fizetővendéglátás:'''
*2005:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2005. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

*2006:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2006. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

*2007:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2007. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

*2008:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2008. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

*2009:A vizsgált Jászberényi kistérség a 2009. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

==Lehetőségek és veszélyek 2005-2009==

'''Jászberény és a magánszállás-adás:'''
A vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Jászberény és a kemping:'''
A vendégek száma a kempingben mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Jászberény és a turista-szállásadás:'''
A vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Jászberény és az ifjúsági-szállásadás:'''
A vendégek száma a ifjúsági szállásban mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Jászberény és a gyógyszálloda:'''
A vendégek száma a gyógyszállodában mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Jászberény és a panzió:'''
A vendégek száma a panzióban mutatóban nagyobb a '''lehetőség''' potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

'''Jászberény és a nyaralóház:'''
A vendégek száma a nyaralóházban mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Jászberény és a kereskedelmi-szállásadás:'''
A vendégek száma a kereskedelmi szállásban mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Jászberény és szálloda:'''
A vendégek száma a szállodában mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Jászberény és a falusi-szállásadás:'''
A vendégek száma a falusi szállásban mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Jászberény és a fizetővendéglátás:'''
A vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

=Következtetések, javaslatok=
[[Fájl:vendegek_szama_jaszberenyi.gif|Vendégek száma mutatócsokor évenkénti alakulása]]

[[Kategória:Innovatív_turisztikai_elemzések]]

Fájl:Vendegek szama jaszberenyi.gif

2011-05-23T10:58:44Z

Kolaci86:

TUR 2 KL Diosjeno

2011-05-18T11:30:27Z

Kolaci86:

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/virag/Diosjeno_Kiss_Lilla.xls XLS]
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Vendégek száma a különböző típusú szálláshelyeken Nagyorosziban SWOT-analízissel elemezve
=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=
A feladatot a KSH adatai alapján kezdtem volna el csinálni. A meglévő adatok alapján próbáltam volna meghatározni a hely gyengeségeit és erősségeit, majd a környezetét megvizsgálva a lehetőségeit és a veszélyeit. Ezek alapján az adatokat az országos átlaghoz mértem volna, és így határoztam volna meg a sorrendet. A meghatározott átlagot az országban megszálló vendégek számából következtettem, elosztva azt a települések számával.

A táblázat
{|style="border-style: double;"
|-
| Megnevezés
| '''Vendégek száma a kempingekben 2009'''
| '''Vendégek száma a magánszállásadásban 2009'''
| '''Vendégek száma a nyaralóházakban 2009'''
| '''Vendégek száma a panziókban 2009'''
| '''Vendégek száma a szállodákban 2009'''
| '''Vendégek száma a turistaszállásokon 2009'''
| '''Vendégek száma az ifjúsági szállókban 2009'''
| '''Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken 2009'''
|-
| '''Magyarország'''
| 405433
| 961787
| 304585
| 801394
| 5178780
| 241104
| 219316
| 7150612
|-
| '''Településátlag'''
| 129
| 306
| 97
| 255
| 1647
| 77
| 70
| 2274
|-
| '''Diósjenő 2004'''
| 345
| 340
| 1125
| 162
| 0
| 0
| 0
| 1632
|-
| '''SWOT eredmény'''
| '''Erősség'''
| '''Erősség'''
| '''Erősség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
|-
| '''Diósjenő 2005'''
| 104
| 446
| 1097
| 140
| 0
| 0
| 0
| 1341
|-
| '''SWOT eredmény'''
| '''Gyengeség'''
| '''Erősség'''
| '''Erősség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
|-
| '''Diósjenő 2006'''
| 141
| 819
| 1897
| 154
| 0
| 0
| 0
| 2192
|-
| '''SWOT eredmény'''
| '''Erősség'''
| '''Erősség'''
| '''Erősség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
|-
| '''Diósjenő 2007'''
| 223
| 783
| 1862
| 287
| 0
| 0
| 0
| 2372
|-
| '''SWOT eredmény'''
| '''Erősség'''
| '''Erősség'''
| '''Erősség'''
| '''Erősség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Erősség'''
|-
| '''Diósjenő 2008'''
| 293
| 974
| 1982
| 485
| 0
| 0
| 0
| 2760
|-
| '''SWOT eredmény'''
| '''Erősség'''
| '''Erősség'''
| '''Erősség'''
| '''Erősség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Erősség'''
|-
| '''Diósjenő 2009'''
| 235
| 943
| 1225
| 730
| 0
| 0
| 0
| 2190
|-
| '''SWOT eredmény'''
| '''Erősség'''
| '''Erősség'''
| '''Erősség'''
| '''Erősség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
| '''Gyengeség'''
|}

Ehhez adatokat az Interneten kerestem volna, esetleg felkerestem volna a helyet, hogy alátámasszam a döntésemet. Megnéztem volna még, hogy létezik-e már hasonló témájú elemzés és segítségként használtam volna. Viszont az előző elemzésem nem lett volna olyan pontos, ugyanis nem adott volna pontos képet a település turisztikai helyzetéről.

A település egy jobb turisztikai marketinggel valószínűleg előkelőbb helyet foglalhatna el az elemzett kistérségben.

A fenti táblázatból látszik, hogy Nagyoroszi az alábbi mutatók alapján bír lehetőséggel:
* Vendégek száma a panziókban

A fenti táblázatból látszik, hogy Nagyoroszi az alábbi mutatók alapján bír veszélyekkel:
* Vendégek száma a kempingekben
* Vendégek száma a magánszállásadásban
* Vendégek száma a nyaralóházakban
* Vendégek száma a szállodákban
* Vendégek száma a turistaszállásokon
* Vendégek száma az ifjúsági szállókban
* Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Az adatok lekérése során le kellett kérni a 2004-es adatokat is, ugyanis az egyik mutatóban változás történt, így ezzel próbáltuk korrigálni az elemzésünket, majd később rájöttünk, hogy a két mutató ugyanaz. (Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken vs. Vendégek száma az összes kereskedelmi szálláshelyeken)

=Objektumok (sorok)=
* Alsópetény
* Bánk
* Berkenye
* Borsosberény
* Diósjenő
* Felsőpetény
* Horpács
* Keszeg
* Kétbodony
* Kisecset
* Legénd
* Nagyoroszi
* Nézsa
* Nógrád
* Nógrádsáp
* Nőtincs
* Ősagárd
* Pusztaberki
* Rétság
* Romhány
* Szátok
* Szendehely
* Szente
* Tereske
* Tolmács

=Attribútumok (X, Y oszlopok)=
* Vendégek száma a kempingekben (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból
* Vendégek száma a magánszállásadásban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból
* Vendégek száma a nyaralóházakban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból
* Vendégek száma a panziókban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból
* Vendégek száma a szállodákban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból
* Vendégek száma a turistaszállásokon (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból
* Vendégek száma az ifjúsági szállókban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból
* Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból

A SWOT-elemzés 2004-2009-es időintervallumot vizsgál.

=A feladat által érintett célcsoportok=
A SWOT-elemzés eredményét a helyi közösség turisztikai felelőse, az adott kistérség önkormányzata és esetleg még a Magyar Turizmus Zrt. is hasznosíthatja, mert hasznát vehetik különböző marketing elemzések céljából. Valamint megállapítható, hogy az adott településnek melyik turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
Az elemzés alapján meg tudjuk határozni azt a területet melynek fejlesztésével a legnagyobb anyagi hasznot tudjuk elérni.
Pl: Az elemzés alapján látható, hogy a környéken létesült nyaralóházakban megfelelő mennyiségű vendég foglal szállást, így egy ilyen beruházás anyagilag nem lenne veszteséges az adott településen sem.

Az elemzés várható hasznossága azért jobb, mint a best practice elemzéseké, mivel itt a teljes kistérség adatait összehasonlítva hozzuk meg a döntésünket, míg utóbbi esetében ezeket a következtetéseket az országos adatokból vontuk le. A best practice elemzések az objektumokat nem teljeskörűségre törekedve hasonlítják össze.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
A feladat végrahajtása során az alábbi lépéseket követtem:
* Adatlegyűjtés
* Adatbázis létrehozása
* Kimutatások létrehozása
* Standardizálás
* Y0-elemzés
* További elemzés
* Eredményadatbázis létrehozása
* Eredménypivot létrehozása
* Diagramok létrehozása
* Szócikk létrehozása

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
==Erősségek és gyengeségek 2004-2009==
'''Diósjenő és a magánszállásadás'''
* 2004: A vizsgált Diósjenő település a 2004. évi Vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Diósjenő település a 2005. évi Vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Diósjenő település a 2006. évi Vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Diósjenő település a 2007. évi Vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Diósjenő település a 2008. évi Vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Diósjenő település a 2009. évi Vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
'''Diósjenő és a nyaralóházak'''
* 2004: A vizsgált Diósjenő település a 2004. évi Vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Diósjenő település a 2005. évi Vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Diósjenő település a 2006. évi Vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Diósjenő település a 2007. évi Vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Diósjenő település a 2008. évi Vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Diósjenő település a 2009. évi Vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
'''Diósjenő és a panziók'''
* 2004: A vizsgált Diósjenő település a 2004. évi Vendégek száma a panziókban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Diósjenő település a 2005. évi Vendégek száma a panziókban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Diósjenő település a 2006. évi Vendégek száma a panziókban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2007:A vizsgált Diósjenő település a 2007. évi Vendégek száma a panziókban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Diósjenő település a 2008. évi Vendégek száma a panziókban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Diósjenő település a 2009. évi Vendégek száma a panziókban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
'''Diósjenő és a szállodák'''
* 2004: A vizsgált Diósjenő település a 2004. évi Vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2005:A vizsgált Diósjenő település a 2005. évi Vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Diósjenő település a 2006. évi Vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007:A vizsgált Diósjenő település a 2007. évi Vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Diósjenő település a 2008. évi Vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Diósjenő település a 2009. évi Vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
'''Diósjenő és a turistaszállások'''
* 2004:A vizsgált Diósjenő település a 2004. évi Vendégek száma a turistaszállásokon mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Diósjenő település a 2005. évi Vendégek száma a turistaszállásokon mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Diósjenő település a 2006. évi Vendégek száma a turistaszállásokon mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Diósjenő település a 2007. évi Vendégek száma a turistaszállásokon mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Diósjenő település a 2008. évi Vendégek száma a turistaszállásokon mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Diósjenő település a 2009. évi Vendégek száma a turistaszállásokon mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
'''Diósjenő és a kereskedelmi szálláshelyek'''
* 2004: A vizsgált Diósjenő település a 2004. évi Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Diósjenő település a 2005. évi Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Diósjenő település a 2006. évi Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Diósjenő település a 2007. évi Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Diósjenő település a 2008. évi Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Diósjenő település a 2009. évi Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
'''Diósjenő és a kempingek'''
* 2004: A vizsgált Diósjenő település a 2004. évi Vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2005: A vizsgált Diósjenő település a 2005. évi Vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Diósjenő település a 2006. évi Vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Diósjenő település a 2007. évi Vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Diósjenő település a 2008. évi Vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Diósjenő település a 2009. évi Vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

==Lehetőségek és veszélyek 2004-2009==
'''Diósjenő és a magánszállásadás''': A Vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Diósjenő és a nyaralóházak''': A Vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Diósjenő és a panziók''': A Vendégek száma a panziókban mutató tekintetében a '''lehetőségek''' kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Diósjenő és a szállodák''': A Vendégek száma a szállodákban mutatóban rejlő '''lehetőség''' kihasználásra kerül.

'''Diósjenő és a turistaszállások''': A Vendégek száma a turistaszállásokon mutatóban rejlő '''lehetőség''' kihasználásra kerül.

'''Diósjenő és a kereskedelmi szálláshelyek''': A Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken mutatóban rejlő '''lehetőség '''kihasználásra kerül.

'''Diósjenő és a kemping''': A Vendégek száma a kempingekben mutatóban nagyobb a '''lehetőség''' potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉSEK)=
Az elemzésből kiderül, hogy a vizsgált településen, Diósjenőn, a magánszálláshelyeken, a nyaralóházakban és a panziókban nagyobb mértékben használták ki a lehetőségeiket, mint amennyi indokolt lett volna, de meg kell említeni, hogy az évenkénti elemzés során a panziók gyengeségnek számítottak, összességében azonban lehetőségként jelentek meg. Ezeket az erősségeket szinten kell tartaniuk, a lehetőségeiket továbbra is hasonlóan sikeresen kell kihasználniuk.A szállodákban, a turistaszállásokon, illetve a kereskedelmi szálláshelyeken a lehetőségek kihasználásra kerültek, ezeknél a szállástípusoknál is érvényes, hogy az erősségek szinten tartása a cél a továbbiakban. A turistaszállásokra szintén jellemző az,a ami a panziókra, hogy az évenként elemzés során gyengeségnek számított, de összességében már lehetőség rejlik benne. Egyetlen szállástípus számít gyengeségnek Diósjenőn, ez pedig a kemping, az elemzés során kiderült, hogy sokkal több lehetőség rejlik ebben a fajta szálláshelyben, mint amennyit hasznosítani tudtak. Ezt a veszély mutatót a továbbikban feltétlenül javítani kell.

[[Kategória:Innovatív_turisztikai_elemzések]]

Tur 1 jb borsosbereny

2011-05-17T13:35:54Z

Kolaci86:

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/virag/Borsosbereny_Janko_Barbara.xls XLS]
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Borsosberény SWOT analízise külföldi vendégek száma alapján a különböző típusú szálláshelyeken

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=
Ha SWOT analízist szeretnénk készíteni, akkor a település kiválasztása után adatok gyűjtésére van szükség. Az adatokat legkönnyebben a KSH honlapján találhatjuk meg, ahol több statisztikai táblázat, diagram, elemzés áll rendelkezésünkre. Ezekből a táblázatokból össze tudjuk gyűjteni az adott település adatait és azokat az értékeket is, amik az adott térséghez tartoznak.
Az adott térség adataira azért van szükség, mert ehhez hasonlítjuk az általunk kiválasztott település értékeit. A kistérség adataiból átlagot számolunk és ehhez viszonyítjuk a kiválasztott település turizmusának alakulását. Attól függ, hogy erősségről vagy gyengeségről beszélünk, hogy a saját területünk értékei az átlaghoz képest hol helyezkednek el. Ha az átlagnál nagyobb az érték, akkor erősségről, ha kevesebb, akkor pedig gyengeségről beszélünk.

Az elemzés azt mutatja, hogy a falusi szálláshelyeknél az átlagértékek évről évre (2005-2009) 7, 27, 5, 4, 21 fő volt, míg Borsosberényben ez a szám állandóan 0, így gyengeségről beszélünk.
A kempingeknél 2005-ben 1, majd 0, 1, 0, 1 fő volt az átlag, Borsosberényben viszont 0.
Kereskedelmi szálláshelyekre átlagosan 42, 43, 35, 68, 53 fő látogatott el, Borsosberénybe azonban 0.
Magánszálláshelyek adatai: 7, 7, 5, 4, 5 fő, Borsosberény pedig továbbra is 0.
Nyaralóházakban évről évre átlagosan 1, 1, 0, 12, 8 fő szállt meg, Borsosberényben azonban 0.
A panziókat látogatók száma 2005-ben átlagosan 16 fő, 2006-ban 12, 2007-ben 9, 2008-ban 24, 2009-ben 12 fő volt, Borsosberényben 0.
A szállodák esetében beszélhetünk a legnagyobb kistérségi átlagról ahol az évek alatt 25, 30, 26, 31, 33 fő volt, míg Borsosberény átlaga 0.

Ebből az szűrhető le, hogy Borsosberény turizmusa igen nagy fejlesztésekre szorul.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Az adatgyűjtés során nem ütköztünk nehézségekbe, minden információ elsőre és könnyen elérhető volt. Az adatbázisunkban 25 település található 7 mutató szerint osztályozva.

=Objektumok (sorok)=
* Alsópetény
* Bánk
* Berkenye
* Borsosberény
* Diósjenő
* Felsőpetény
* Horpács
* Keszeg
* Kétbodony
* Kisecset
* Legénd
* Nagyoroszi
* Nézsa
* Nógrád
* Nógrádsáp
* Nőtincs
* Ősagárd
* Pusztaberki
* Rétság
* Romhány
* Szátok
* Szendehely
* Szente
* Tereske
* Tolmács

=Attribútumok (X, Y oszlopok)=

* Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Külföldi vendégek száma a kempingekben (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken(1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Külföldi vendégek száma a magánszálláshelyeken (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Külföldi vendégek száma a panziókban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Külföldi vendégek száma az szállodákban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
A SWOT-elemzés 2005-2009-es időintervallumot vizsgál.

=A feladat által érintett célcsoportok=
A SWOT-elemzés eredményét a helyi közösség turisztikai felelőse, az adott kistérség önkormányzata és esetleg még a Magyar Turizmus Zrt. is hasznosíthatja, mert hasznát vehetik különböző marketing elemzések céljából. Valamint megállapítható, hogy az adott településnek melyik turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
Az elemzés alapján meg tudjuk határozni azt a területet melynek fejlesztésével a legnagyobb anyagi hasznot tudjuk elérni. Pl. az elemzés alapján kiderült, hogy a kereskedelmi szálláshelyeket veszik igénybe a legtöbben, így erre lenne még igény az adott településen is. Az elemzés várható hasznossága azért jobb, mint a best practice elemzéseké, mivel itt a teljes kistérség adatait összehasonlítva hozzuk meg a döntésünket, míg utóbbi esetében ezeket a következtetéseket az országos adatokból vontuk le. A best practice elemzések az objektumokat nem teljeskörűségre törekedve hasonlítják össze.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
A feladat végrahajtása során az alábbi lépéseket követtem:

* Adatlegyűjtés
* Adatbázis létrehozása
* Kimutatások létrehozása
* Standardizálás
* Y0-elemzés
* További elemzés
* Eredményadatbázis létrehozása
** Gyengeségek, Erősségek illetve Veszélyek és Lehetőségek kiértékelése HA függvénnyel
* Eredménypivot létrehozása
* Diagramok létrehozása
* Szócikk létrehozása

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
== Erősségek és gyengeségek 2005-2009 ==

'''Borsosberény és a falusi szállásadás'''
* 2005: A vizsgált Borsosberény település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Borsosberény település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Borsosberény település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Borsosberény település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Borsosberény település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Borsosberény és a kempingek'''
* 2005: A vizsgált Borsosberény település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Borsosberény település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Borsosberény település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Borsosberény település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Borsosberény település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Borsosberény és a kereskedelmi szálláshelyek'''
* 2005: A vizsgált Borsosberény település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Borsosberény település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Borsosberény település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Borsosberény település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Borsosberény település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Borsosberény és a magánszálláshelyek'''
* 2005: A vizsgált Borsosberény település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Borsosberény település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Borsosberény település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Borsosberény település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Borsosberény település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Borsosberény és a nyaralóházak'''
* 2005: A vizsgált Borsosberény település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Borsosberény település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Borsosberény település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Borsosberény település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Borsosberény település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Borsosberény és a panziók'''
* 2005: A vizsgált Borsosberény település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Borsosberény település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Borsosberény település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Borsosberény település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Borsosberény település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Borsosberény és a szállodák'''
* 2005: A vizsgált Borsosberény település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Borsosberény település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Borsosberény település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Borsosberény település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Borsosberény település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

== Lehetőségek és veszélyek 2005-2009 ==
'''Borsosberény és a falusi szálláshelyek:'''
A Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutatóban rejlő lehetőség kihasználásra kerül.

'''Borsosberény és a kempingek:'''
A Külföldi vendégek száma a kempingekben mutatóban rejlő lehetőség kihasználásra kerül.

'''Borsosberény és a kereskedelmi szálláshelyek:'''
A Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutatóban rejlő lehetőség kihasználásra kerül.

'''Borsosberény és a magánszálláshelyek:'''
A Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutatóban rejlő lehetőség kihasználásra kerül.

''' Borsosberény és a nyaralóházak:'''
A Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutatóban rejlő lehetőség kihasználásra kerül.

'''Borsosberény és a panziók:'''
A Külföldi vendégek száma a panziókban mutatóban rejlő lehetőség kihasználásra kerül.

'''Borsosberény és szállodák:'''
A Külföldi vendégek száma a szállodákban mutatóban rejlő lehetőség kihasználásra kerül.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉSEK)=

Borsosberény az összes szállásfajta tekintetében (falusi szállásadás, kempingek, kereskedelmi szálláshelyek, magánszálláshelyek, nyaralóházak, panziók, szállodák) minden évben (2005-2009) erősségnek számít, azonban összességében ezek lehetőségként jelentek meg. Az erősségeket szinten kell tartani, a lehetőségeket pedig jobban kihasználni.

[[Kategória:Innovatív_turisztikai_elemzések]]

Tur 1 csk bank

2011-05-17T13:34:10Z

Kolaci86:

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/virag/Bank_Csizmadia_Katalin.xls XLS]
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Bánk SWOT analízise külföldi vendégek száma alapján a különböző típusú szálláshelyeken

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=
Ha SWOT analízist szeretnénk készíteni, akkor a település kiválasztása után adatok gyűjtésére van szükség. Az adatokat legkönnyebben a KSH honlapján találhatjuk meg, ahol több statisztikai táblázat, diagram, elemzés áll rendelkezésünkre. Ezekből a táblázatokból össze tudjuk gyűjteni az adott település adatait és azokat az értékeket is, amik az adott térséghez tartoznak. Az adott térség adataira azért van szükség, mert ehhez hasonlítjuk az általunk kiválasztott település értékeit. A kistérség adataiból átlagot számolunk és ehhez viszonyítjuk a kiválasztott település turizmusának alakulását. Attól függ, hogy erősségről vagy gyengeségről beszélünk, hogy a saját területünk értékei az átlaghoz képest hol helyezkednek el. Ha az átlagnál nagyobb az érték, akkor erősségről, ha kevesebb, akkor pedig gyengeségről beszélünk.

'''''Bánk esetében a kimutatás azt mutatja, hogy:'''''

'''Falusi szálláshelyeknél:'''

* A 2005-ös adat szerint az egész térségbe egy falusi szálláshelyre átlagosan 7 külföldi vendég látogatott el. Bánk esetében ez az érték 19 fő volt. Ebben az esetben akkor erősségről beszélünk.
* 2006-ban az átlag ugyanúgy 7 fő volt. A település értéke viszont 27 külföldi vendégre emelkedett. Szóval a térség tovább erősödött.
* A 2007-es évben a térség átlaga 5 külföldi vendég volt, viszont a bánki érték is 5 főt mutat, így ebben az évben pont annyi vendég volt, amennyi szükséges, így se nem erősségről, se nem gyengeségről nem beszélhetünk.
* 2008-ban a bánki érték 14 fő volt, míg az egész térség átlaga ebben a szálláshely típusban 4 főre csökkent. Továbbra is erősségről beszélhetünk a település esetében.
* 2009-ben az átlag 5 külföldi vendégre emelkedett a bánki látogatókkal egyetemben, akiknek a száma ebben az évben 21 volt.

'''Kempingeknél:'''

* A 2005-ös adat szerint a kempingeket átlagosan 1 külföldi vendég vett igénybe. Bánk esetében ez az érték 0 volt, itt tehát gyengeség áll fenn.
* 2006-ban az átlag lecsökkent 0 főre, és a település esetében maradt ugyanaz az érték.
* 2007-ben a település értéke 0 külföldi vendég maradt, míg a térség átlagos látogatottsága a kempingekben újra 1 főre emelkedett.
* 2008-ra a bánki érték nem emelkedett, de a térség átlaga újra lecsökkent 0 külföldi vendégre.
* 2009-ben megint csak az átlagos látogatottsága a térségnek nőtt 1 külfödli látogatóra, ebben a szállásadásfajtában.

'''Kereskedelmi szálláshelyeknél:'''

* A 2005-ös évben a térségben kereskedelmi szálláshelyre átlagosan 42 külfödi vendég látogatott el. A bánki település esetében ez az érték 773 fő volt, vagyis itt erősségről beszélhetünk.
* 2006-ban az átlagos érték 43 külföldi látogatóra nőtt, a bánki település értéke pedig 704 főre csökkent, de még így is jóval meghaladja az átlagot.
* 2007-es évben az átlag lecsökkent 35 főre, míg Bánk esetében a külföldi vendégek száma megmaradt 704 fő.
* 2008-ban az átlagos látogatottság 68 külföldi látogatóra emelkedett. Ehhez viszonyítva Bánk megint túlteljesített, hiszen az érték ebben az évben 869 fő volt.
* 2009-ben az átlag 53 főre csökkent, a település külföldi vendégeinek száma pedig 890 fő volt.

'''Magánszálláshelyeknél:'''

* 2005-ben a térség magánszálláshelyein átlagosan 7 külföldi vendég volt. Bánknál ezekben a szállástípusokban lévő vendégek száma 19 fő volt. Ennél a szállástípusnál ebben az évben erősségről beszélünk.
* 2006-ban átlagosan 7 külföldi vendég látogatott el az adott szálláshelytípusra. Bánkra ebben az évben 27 fő érkezett.
* 2007- ben mind az átlagos látogatottság, mind pedig a bánki külföldi vendégek száma 5 fő volt. Itt nem áll fenn sem gyengeség sem erősség.
* 2008- ban az átlagos látogatottság tovább csökkent 4 főre, míg Bánk esetében ez a szám 14 fő volt, vagyis újfent erősségről beszélhetünk.
* 2009-es évben a szálláshelytípus átlagos látogatottsága vissza nőtt 5 külföldi vendégre, a bánki érték pedig 21 főre alakult.

'''Nyaralóházaknál:'''

* 2005-ben a térség nyaralóházaiban megszálló külföldi vendégek száma átlagosan 1 fő körül alakult.
* Ez az érték 2006-ban maradt hasonló, míg
* 2007-ben ez az érték lecsökkent 0 külföldi látogatóra.
* 2008-ban az átlag 12 főre emelkedett, majd
* 2009-re 8 külföldi vendégre csökkent le. A bánki értékek 2008-ig végig 0-t mutattak, vagyis végig gyengeségről beszélhetünk, de 2009-re ez a szám 15 főre emelkedett, vagyis az utolsó évben már erősség állt fenn.

'''Panzióknál:'''

* 2005-ös évben a térség panzióit meglátogató külföldi vendégek száma átlagosan 16 fő körül alakult. A mi településünk esetében ez az érték 160 fő volt, vagyis erősségről van szó ebben az évben.
* 2006-ban mind az átlagos látogatottság, mind a bánki látogatottság csökkent. Az átlagos külföldi vendégek száma 12 fő volt, a bánki látogatók száma pedig 95 fő.
* 2007-es évben az átlagos látogatottság tovább csökkent a térségben 9 külföldi vendégre, míg Bánkon 45 vendég volt.
* 2008-ban az átlagos látogatottság 24 külföldi vendég volt. Bánkra pedig 91 fő látogatott el. Vagyis megint az átlagon felül teljesített a település.
* 2009-ben 59 külföldi vendég volt Bánkon. Az egész térség átlaga pedig 12 fő volt.

'''Szállodáknál:'''

* 2005-ben a térség szállodáiban átlagosan 25 külföldi vendég tartózkodott. A bánki szállodákban ez az érték 613 fő volt, így a szállodáknál erősséget észlelhetünk.
* 2006-ban az átlagos látogatottság 30 főre nőtt. A mi településünknél ez az érték továbbra is az átlag fölött maradt 747 külföldi vendég volt.
* 2007-ben a külföldi vendégek száma Bánkon 659 főre csökkent. Az egész térség átlaga pedig 26 fő volt.
* 2008-ban Bánk külföldi látogatóinak száma 778 főre emelkedett, míg a térség átlagos látogatottsága 31 főre nőtt.
* A 2009-es évben a térség szállodáinak külföldi látogatóinak száma átlagosan 33 fő volt. Bánkra ebben az évben 816 külföldi vendég látogatott el.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az adatgyűjtés során nem ütköztünk nehézségekbe, minden információ elsőre és könnyen elérhető volt. Az adatbázisunkban 25 település található 7 mutató szerint osztályozva.

=Objektumok (sorok)=
* Alsópetény
* Bánk
* Berkenye
* Borsosberény
* Diósjenő
* Felsőpetény
* Horpács
* Keszeg
* Kétbodony
* Kisecset
* Legénd
* Nagyoroszi
* Nézsa
* Nógrád
* Nógrádsáp
* Nőtincs
* Ősagárd
* Pusztaberki
* Rétság
* Romhány
* Szátok
* Szendehely
* Szente
* Tereske
* Tolmács

=Attribútumok (X, Y oszlopok)=

* Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Külföldi vendégek száma a kempingekben (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken(1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Külföldi vendégek száma a magánszálláshelyeken (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Külföldi vendégek száma a panziókban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
* Külföldi vendégek száma az szállodákban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
A SWOT-elemzés 2005-2009-es időintervallumot vizsgál.

=A feladat által érintett célcsoportok=
A SWOT-elemzés eredményét a helyi közösség turisztikai felelőse, az adott kistérség önkormányzata és esetleg még a Magyar Turizmus Zrt. is hasznosíthatja, mert hasznát vehetik különböző marketing elemzések céljából. Valamint megállapítható, hogy az adott településnek melyik turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Az elemzés várható hasznossága azért jobb, mint a best practice elemzéseké, mivel itt a teljes kistérség adatait összehasonlítva hozzuk meg a döntésünket, míg utóbbi esetében ezeket a következtetéseket az országos adatokból vontuk le. A best practice elemzések az objektumokat nem teljeskörűségre törekedve hasonlítják össze.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat végrehajtása során az alábbi lépéseket követtem:

* Adatlegyűjtés
* Adatbázis létrehozása
* Kimutatások létrehozása
* Standardizálás
* Y0-elemzés
* További elemzés
* Eredményadatbázis létrehozása
* Eredménypivot létrehozása
** Gyengeségek, Erősségek illetve Veszélyek és Lehetőségek kiértékelése HA függvénnyel
* Diagramok létrehozása
* Szócikk létrehozása

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
== Erősségek és gyengeségek 2005-2009 ==

'''Bánk és a falusi szállásadás'''
* 2005: A vizsgált Bánk település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Bánk település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Bánk település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Bánk település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Bánk település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Bánk és a kempingek'''
* 2005: A vizsgált Bánk település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Bánk település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Bánk település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Bánk település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Bánk település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

'''Bánk és a kereskedelmi szálláshelyek'''
* 2005: A vizsgált Bánk település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Bánk település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Bánk település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Bánk település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Bánk település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Bánk és a magánszálláshelyek'''
* 2005: A vizsgált Bánk település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Bánk település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Bánk település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Bánk település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Bánk település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

'''Bánk és a nyaralóházak'''
* 2005: A vizsgált Bánk település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Bánk település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Bánk település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Bánk település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Bánk település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

'''Bánk és a panziók'''
* 2005: A vizsgált Bánk település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Bánk település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Bánk település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Bánk település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Bánk település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

'''Bánk és a szállodák'''
* 2005: A vizsgált Bánk település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2006: A vizsgált Bánk település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2007: A vizsgált Bánk település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Bánk település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2009: A vizsgált Bánk település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

== Lehetőségek és veszélyek 2005-2009 ==
'''Bánk és a falusi szálláshelyek:'''
A Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében a veszély kisebb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Bánk és a kempingek:'''
A Külföldi vendégek száma a kempingekben mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

'''Bánk és a kereskedelmi szálláshelyek:'''
A Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Bánk és a magánszálláshelyek:'''
A Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében a veszély kisebb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

''' Bánk és a nyaralóházak:'''
A Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

'''Bánk és a panziók:'''
A Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

'''Bánk és szállodák:'''
A Külföldi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉSEK)=

Bánk a falusi szálláshelyein mind az öt évben [2005-2009] csak erősséget mutatott, de összességében veszélynek van kitéve, szóval figyelnie kell.
A kempingeket nézve az 5 évből csak egy évben jelent meg erősség, mégpedig 2007-ben. A többi évben gyengeséget láthatunk. Összességében nézve viszont a település kihasználja az összes lehetőségét.
A kereskedelmi szálláshelyek esetében is az összes évben erősséget láthatunk, és emellett ilyen területen is kihasználta az összes adódó lehetőségét.
Magánszállásadásban is hasonlóan teljesített az 5 év alatt, viszont összességében inkább veszélynek volt kitéve ezen a területen.
A nyaralóházakban viszont csak gyengeséget mutatott 2005- 2009 között, viszont az összes lehetőségét kihasználta ezekben az években.
Panziók kihasználtsága esetében csak 2005-ben mutatott erősséget. A többi évben gyengeségről lehet beszámolni. Összességében ha nézzük az éveket, a település külföldi látogatóit a panziókban veszélyt láthatunk. A településnek ezen a területen kell a legjobban vigyáznia, és fejlődnie a többi szálláshellyel kapcsolatban.
Szállodák esetében Bánk megint csak kihasználta az összes lehetőségét, ezenkívül végig erősséget láthatunk az 5 évben.

Összességében nézve Bánk külföldi vendéglátottsága elég jó. Többségében kihasználja a lehetőségeit, de vannak még területek, ahol fejlődnie kell. Többségében kiegyensúlyozott területről beszélhetünk.

[[Kategória:Innovatív_turisztikai_elemzések]]

Vita:GM3:050

2011-03-27T19:37:23Z

Kolaci86:

'''A tervezett alkalmazás/megoldás címe:'''

A pénzintézetet nem kötelező megnevezni.

'''A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése:'''

A megfogalmazáson kellene javítani abból a szempontból, hogy a fejezetben leírtak szerint ki vizsgálja meg a hitelképességet (a pénzintézet vagy a hallgató?). Az objektumok sorrendjét is meg kell adni az itt leírt eljárás szerint(ami nem a hasonlóságelemzés), plusz az így kialakított sorrendhez tartozó indoklást.

'''A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG):'''

"...mert ennyi vállalatnak volt szükséges elvégezni vizsgált időszakban a hitelképességét." "...ennyi adat állt rendelkezésre a vizsgált vállalatokhoz." A megfogalmazáson kellene javítani. Talán inkább megvizsgálni a hitelképességét, illetve ennyi adat állt rendelkezésre a vállalatokról.

'''Objektumok (sorok):'''

Felsorolással kellene megadni az objektumokat. Segítség: [[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Szerkeszt%C3%A9s Listák készítése]]

'''Attribútumok (X, Y oszlopok):'''

Felsorolással kellene megadni az attribútumokat(lásd fenti hozzászólás). A megfogalmazás nincs összhangban "A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)" című fejezetben leírtakkal. Ebben a fejezetben meg kell adni még az attribútumok mértékegységét, valamint irányát a hozzá tartozó indoklással (ceteris paribus összefüggés-típus: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyobb lehet az Y).

'''A feladat által érintett célcsoportok:'''

A célcsoportoknál nem csak az ezen elemzés által érintett célcsoportot kell leírni, hanem az ilyen jellegű elemzésekkel érintett célcsoportok összességét.

'''A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság:'''

Amennyiben on-line futtatás készült, akkor nem a Solver alkalmazás, hanem a COCO segítségével készült az elemzés. <br>"...lehetőség nyílik számomra a leginkább hitelképesebb vállalat" --> leginkább hitelképes vállalat...
"Mivel a cég azt választja, akit az elemzés győztesnek hoz ki..." A megfogalmazással vigyázni kell: Egészen biztos, hogy azt választja???
<br>A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön...

'''A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER):'''

Felsorolásszerű megjelenítés.

'''Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY):'''

Felsorolásszerű megjelenítés.

'''Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS):'''

"...mely biztosan hitelképes, így..." --> Az nem jelenthető ki egyértelműen, hogy biztosan hitelképes, mert semmi sem garantálja, hogy az összes minősítést támogató adat felhasználásra került. Így annyi jelenthető ki, hogy az adatok elemzése alapján hitelképesebbnek tűnik a többi banknál.

'''ÉSZREVÉTELEK 2:'''

'''A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése:'''

Itt az objektumok sorrendje nem az elemzés során használt sorrendre vonatkozik, hanem az ebben a fejezetben leírt nem hasonlóságelemzési módszer alapján kapott sorrend. Vagyis a fejezet végén leírt szempontok alapján melyik vállalat minősült inkább hitelképesnek és melyik kevésbé.

'''Attribútumok (X, Y oszlopok):'''

Ebben a fejezetben tételesen minden attribútumnál ki kell fejteni azok irányainak magyarázatát (ceteris paribus összefüggés-típus: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyobb lehet az Y).

'''A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság:'''

Ebben a fejezetben még arról kellene írni, hogy a Szerző, mint a hitelező banknál dolgozó döntéshozó személy, vajon hajlandó lenne-e rászánni egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy egy ilyen elemzés elkészüljön, és ha igen, milyen hasznosságot vár el az elemzés nyújtotta eredményektől.

A szócikk legvégén szereplő sort "=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldás" ki kell egészíteni egy egyenlőség jellel a szöveg után, vagyis így kellene kinéznie --> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldás=

'''ÉSZREVÉTELEK 3:'''

'''A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése:'''

Az fejezetben leírt módszer alapján kialakított objektumok sorrendje még mindig hiányzik. "...ha a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel nem találkoztam volna,a különböző szempontok szerint vizsgáltam volna, hogy a bank melyik vállalatot tartja hitelképesnek: - végzi-e a vállalat legalább 2 éve a tevékenységét - éves nettó árbevételük az utolsó lezárt pénzügyi évben mekkora volt - rendelkezik-e legalább 1 bejelentett alkalmazottal - a cégnek nincs adótartozása." Ebben a fejezetben még azt kell leírni, hogy ezek a szempontok alapján melyik vállalat lenne az első, a második, a harmadik, ... és végül a tizedik, vagyis a nem hasonlóságelemzéssel kialakított sorrend. Ez is lehet felsorolásszerű.

Vita:GM3:050

2011-03-01T11:09:12Z

Kolaci86:

Vita:GM3:050

2011-01-26T22:52:58Z

Kolaci86:

Vita:GM3:050

2011-01-26T22:50:06Z

Kolaci86:

Vita:GM3:050

2011-01-26T22:47:22Z

Kolaci86:

Vita:GM3:050

2011-01-26T22:32:52Z

Kolaci86: Új oldal, tartalma: „'''A tervezett alkalmazás/megoldás címe:''' A pénzintézetet nem kötelező megnevezni. '''A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése:''' A megf...”

Vita:Üzleti díjcsomagok

2011-01-26T22:23:42Z

Kolaci86:

'''Attribútumok (X, Y oszlopok):'''

Itt meg kell adni még az attribútumok mértékegységeit, illetve a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyobb lehet az Y.

'''A feladat által érintett célcsoportok:'''

Itt nem csak az ezzel az egy elemzéssel megszólított célcsoportot kell leírni, hanem univerzálisan is meg kell fogalmazni, hogy kik hasznosíthatják az ilyen típusú elemzéseket, illetve ezek indoklását, vagyis azt, hogy miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért.

'''A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság:'''

Ebben a fejezetben, nem csak a szerző hasznosságát kell megfogalmazni, hanem a megszólított célcsoportok várható hasznosságát is. Emellett a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön.

'''A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER):'''

Minden lépés (táblázatrész), de legalább az elemzések célját és indoklását meg kell adni (azért csináltam azt, amit, mert... - logika szerint).

'''Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS):'''

Ebben a fejezetben még meg kell fogalmazni, hogy miért is az lett az első amelyik, vagyis mi alapján mondhatjuk azt a győztes objektumról, hogy ő a győztes.

'''Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA):'''

Itt ki kell térni arra, hogy mit nyer a cég a megfelelő díjcsomag kiválasztásával, emellett arra, hogy megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát.

Vita:Üzleti díjcsomagok

2011-01-26T16:31:42Z

Kolaci86: Új oldal, tartalma: „'''Attribútumok (X, Y oszlopok):''' Itt meg kell adni még az attribútumok mértékegységeit, illetve a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X...”

'''Attribútumok (X, Y oszlopok):'''

Itt meg kell adni még az attribútumok mértékegységeit, illetve a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y.

'''A feladat által érintett célcsoportok:'''

Itt nem csak az ezzel az egy elemzéssel megszólított célcsoportot kell leírni, hanem univerzálisan is meg kell fogalmazni, hogy kik hasznosíthatják az ilyen típusú elemzéseket, illetve ezek indoklását, vagyis azt, hogy miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért.

'''A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság:'''

Ebben a fejezetben, nem csak a szerző hasznosságát kell megfogalmazni, hanem a megszólított célcsoportok várható hasznosságát is. Emellett a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön.

'''A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER):'''

Minden lépés (táblázatrész), de legalább az elemzések célját és indoklását meg kell adni (azért csináltam azt, amit, mert... - logika szerint).

'''Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS):'''

Ebben a fejezetben még meg kell fogalmazni, hogy miért is az lett az első amelyik, vagyis mi alapján mondhatjuk azt a győztes objektumról, hogy ő a győztes.

'''Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA):'''

Itt ki kell térni arra, hogy mit nyer a cég a megfelelő díjcsomag kiválasztásával, emellett arra, hogy megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát.

Üzleti díjcsomagok

2011-01-21T11:26:26Z

Kolaci86:

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/harazin_csaba.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Üzleti telefon díjcsomagok összehasonlítása hasonlóságelemzés segítségével

=A feladat előtörténete=
Gyakorlati félévem idején merült fel a kérdés a cégnél ahol dolgoztam, miszerint melyik üzleti telefonos díjcsomagra váltsanak. A döntésben nem vettem részt. Az eredményről értesültem. A feladat témáját azért választottam, hogy megvizsgáljam hogyan alakult volna a döntés hasonlóságelemzés segítségével.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
A "cég" következő üzleti telefonos díjcsomagok közül választott

-Telenor üzleti keret 12 000

-Telenor üzleti keret 18 000

-Telenor üzleti keret 21 000

-Vodafone Üzleti Fix 12900

-Vodafone Üzleti Fix 15900

-Vodafone Üzleti Fix 20900

-T-mobile Etalon L

-T-mobile Etalon Team S

-T-mobile Etalon Team M

Az első számú szempont az volt, hogy maximálisan hány, azaz minél több bevonható felhasználót tartalmazzon a csomag, illetve a havidíjból lebeszélhető érték minél nagyobb legyen. Ez alapján a Telenor üzleti keret 21 000 csomag került kiválasztásra. Ugyanakkor feltehetjük a kérdést: valóban ez a csomag rendelkezik a legjobb ár/érték aránnyal? A fenti döntési "módszer" alapján ezt nem tudjuk meghatározni. Szükséges egy olyan módszer, ami több tulajdonság számbavétele alapján objektív eredményt mutat.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Az objektumok száma: 9
A tulajdonságok száma: 6
Az objektumok a mobilszolgáltatók piacán elérhető üzleti díjcsomagok. Ezek közül 5 a valós döntési folyamat során is szerepelt. A tulajdonságokat az adatok elérhetősége alapján alakítottam ki, vagyis ezek voltak azok, melyek minden díjcsomag jellemzéséhez használtak a szolgáltatók.
==Objektumok (sorok)==
Telenor üzleti keret 12 000

Telenor üzleti keret 18 000

Telenor üzleti keret 21 000

T-mobile Etalon L

T-mobile Etalon Team M

T-mobile Etalon Team S

Vodafone Üzleti Fix 12900

Vodafone Üzleti Fix 15900

Vodafone Üzleti Fix 20900

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
X-Havidíjból lebeszélhető érték irányultság: 0

X-Maximálisan bevonható felhasználók irányultság: 0

X-Percdíj (másodperc alapú) - hálózaton belül + vezetékes irányultság: 1

X-Percdíj (másodperc alapú) - hálózaton kívül: irányultság: 1

X-SMS díj bármely hálózatba irányultság: 1

Y-Havidíj

=A feladat által érintett célcsoportok=
A hasonlóságelemzés eredményei felhasználhatók a döntésben érdekelt személyek számára. A valós döntési helyzetben a pénzügyi osztály döntött.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
A hasonlóságelemzés segítségével objektív képet szeretnék kapni, több tulajdonság vizsgálata esetén is, a díjcsomagok ár/érték arányáról, mely hozzájárulhat egy megalapozottabb döntés meghozatalához.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

GM3:018

2011-01-21T11:25:06Z

Kolaci86:

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/hamori_katalin_018.xls XLS]
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Kérdés: A rendelések feltételei, költségei, kedvezményei és időfaktora alapján, vagyis a fogyasztói preferenciákat figyelembe véve mely kiadónál érdemes a vásárlóknak online rendelnie?

=A feladat előtörténete=
Az alábbiakban bemutatott értékelés abból a szempontból vizsgálja az online könyvrendelési rendszert a különböző kiadóknál, hogy adott rendeléseket milyen gyorsasággal és költséggel tudnak kielégíteni vagyis mennyire kiegyensúlyozott az ár/idő/ arány, valamint mennyire veszik figyelembe, hogy a szolgáltatásuk és online oldaluk a fogyasztók számára felhasználóbarát legyen. A mai világban mindent gyorsan és a legalacsonyabb költséggel kell megoldani,hogy hatékonyság megvalósuljon, ennek eredményként egy jól kidolgozott rendszerrel az emberek, vállalatok, intézmények számára a rohanó tempók mellett is elérhetővé lehet tenni a kultúrát, tudás -és ismeretfejlesztést.

Az oktatási intézményeknél főleg központi szempont, hiszen a lehető leghamarabb a diákoknak elérhetővé kell tenni a szükséges ismeretek elérését, a lehető legalacsonyabb áron, hiszen a kötelező irodalmak, szakkönyvek együttes költsége nagy összeget is kitehet, mely a magyar társadalomban a diákkal rendelkező családokban egyre nagyobb és nagyobb terhet ró ősszel.
Például:
kisiskolás: 30.000 Ft/év középiskolás: 20.000 Ft/év egyetemista: 10.000-tól/szemeszter

Személyes kötődésem a feladathoz, hogy sokgyermekes család legkisebb gyermekeként nőttem fel és tudom mennyire megterhelő tud egy családnak lenni, a szeptemberi iskolakezdés főleg, ha többszörözötten jelennek meg a vele járó költségek egyetlen helyen. Így bármely olyan rendszer hasznos és figyelmet keltő, amelyen keresztül a családok terhei csökkenthetők, a tudás viszont maximálisan elérhető a gyermekeknek nélkülözés mentesen.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
Az online könyvrendelési felületeket ilyen irányú összehasonlításáról, nem volt adat az interneten, így hatékony döntésre nincsen lehetőség.
A kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül, az összegeket és határidőket figyelembe véve az alábbi sorrendet állítottam volna fel.

1. helyezés: Bookline

2. helyezés: Alexandra

3. helyezés: Libri

4. helyezés: Móra Kiadó

5. helyezés: Kossuth Kiadó

6. helyezés: Akadémia Kiadó

A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít annak eldöntésében, hogy a szállítások ára arányban áll-e a mennyiségi és időbeli szempontokkal. A tábla a rangsorolást pontszámok alapján végzi.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Az adatgyűjtés mérete 6×14 adat.

Az adatgyűjtés nehézségeit, az okozta, hogy minden online felületen más-más helyre kategorizálták a szükséges információkat illetőleg, néhány esetben az ismeretek nem voltak elég részletesek, így fiktív adatokat is szükséges volt használnom, azonban ezekben az esetekben a büntetés elvét alkalmaztam (alaptáblában sárgára színeztem)

A kiindulási adatbázisom 6×18-as volt, azonban az attribútumban lévő kérdésekre válaszolva az egyezés maximális volt, így az eredményre nézve nem lettek volna befolyásoló tényezők.

==Objektumok (sorok)==
1.Bookline

2.Alexandra

3.Libri

4.Kossuth Kiadó

5.Móra Kiadó

6.Akadémia Kiadó

mert ezektől az online helyekről rendelnek a legtöbben könyveket.

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
X1. Kell-e előregisztrálni? (sorszám)

Annál nagyobb eséllyel választom ki az adott könyvkiadó online rendelő rendszerét, minél kisebb a részpontszáma. (0 érték a megfelelő, vagyis a Nem válasz)

Az előregisztrálás hosszú időbe telik és még be is kell jelentkezni az első rendelést megelőzően. Ez nagyon körülményes tud lenni. Ha azonban bele van építve a regisztráció az első rendelésbe, akkor a vásárló teendői leegyszerűsödnek és időt is megtakaríthat. Ennek megfelelően előnyt jelent, ha nincs rá szükség

X2. Van-e lehetőség előrendelésre? (sorszám)

Annál nagyobb eséllyel választom ki az adott könyvkiadó online rendelő rendszerét, minél nagyobb a részpontszáma. (1 érték a megfelelő, vagyis az Igen válasz)

Az előrendelés lehetővé teszi, hogy amint megjelenik a rendszerben (akár antik könyv, új megjelenésű könyv vagy épp hiánycikk könyv) a számunkra fontos termék, azt "kosarunkba" helyezik , értesítenek e-mailen és dönthetünk a megvételéről. Ez a funkció biztosítja számunkra a termék megszerezhetőségét, anélkül, hogy rendszeresen böngésznünk kellene az adott oldalt.

X3. Szállítási minimum idő (Nap)

Annál nagyobb eséllyel választom ki az adott könyvkiadó online rendelő rendszerét, minél kisebb a minimum szállítási idő.

X4. Szállítási maximum idő (Nap)

Annál nagyobb eséllyel választom ki az adott könyvkiadó online rendelő rendszerét, minél kisebb a maximum szállítási idő.

X5. Feltétele a minimum összegnek (Ft)

Annál nagyobb eséllyel választom ki az adott könyvkiadó online rendelő rendszerét, minél kisebb a feltétele a szállítás minimum összegének.

X6. Szállítási maximum összeg (Ft)

Annál nagyobb eséllyel választom ki az adott könyvkiadó online rendelő rendszerét, minél kisebb a szállítás maximum összege.

X7. Feltétele a maximum összegnek (Ft)

Annál nagyobb eséllyel választom ki az adott könyvkiadó online rendelő rendszerét, minél kisebb a feltétele a sezállítás maximum összegének.

X8. Személyes átvételre van-e mód? (sorszám)

Annál nagyobb eséllyel választom ki az adott könyvkiadó online rendelő rendszerét, minél nagyobb a részpontszáma. (1 érték a megfelelő, vagyis az Igen válasz)

A személyes átvétel lehetősége biztosítja, hogy költséget csökkentsünk, amennyiben pénzbe kerülne a kiszállítás, valamint sokszor hamarabb meg lehet szerezni a terméket ezen az úton, mintha a kiszállítást megvárná a megrendelő.

X9. Személyes átvétel minimum idő (nap)

Annál nagyobb eséllyel választom ki az adott könyvkiadó online rendelő rendszerét, minél kisebb a személyes átvétel minimum ideje.

X10. Személyes átvétel maximum idő (nap)

Annál nagyobb eséllyel választom ki az adott könyvkiadó online rendelő rendszerét, minél nagyobb a személyes átvétel maximum ideje.

X11. Hány külföldi országba szállítanak? (db)

Annál nagyobb eséllyel választom ki az adott könyvkiadó online rendelő rendszerét, minél nagyobb a a külföldi országokba szállítás száma.

X12. Hány fajta módon lehet fizetni? (db)

Annál nagyobb eséllyel választom ki az adott könyvkiadó online rendelő rendszerét, minél nagyobb a fizetési módok száma.

X13. Vásárlási kedvezmény minimum (Ft)

Annál nagyobb eséllyel választom ki az adott könyvkiadó online rendelő rendszerét, minél nagyobb a kedvezmény minimuma.

X14. Vásárlási kedvezmény maximum (Ft

Annál nagyobb eséllyel választom ki az adott könyvkiadó online rendelő rendszerét, minél nagyobb a kedvezmény maximuma.

Y 1000 (pontszám)

A megadott szempontok befolyásolják az optimális választást a legjobban.
A preferáltság irányát az adott attribútumnál 0-val kell számolni, mivel a legjobbak kapták a legtöbb pontszámot, a legrosszabbak vagy kevésbé hatékonyak a kevesebbet.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Mindenki, aki könyvet szeretne rendelni az interneten keresztül akár egyénileg vagy csoportosan; egy darabtól a többszáz darabig.

Oktatási intézmények esetében kiemelkedő a szerepe, hiszen egyénileg sokfajta könyvet és nagy példányszámban igényelnek.

Kiadók: az ismereteket figyelembe véve gyorsíthatnak a szállítási rendszerükön, átláthatóbbá tehetik az online felületüket

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A Solver program alkalmazásával lehetőség van saját preferenciák felállítására és segítségükkel történő értékelésre.
Ebben az esetben az online könyvrendelést vettük górcső alá. A vásárlásokhoz kapcsolódóan egy kérdőívet kellene kitöltenie a megrendelő személynek az online felületen, mellyel segítené az adott kiadónak feltérképezni erősségeit, gyengeségeit és így korrigálhatná, fejleszthetné rendszerét; növelve így a piaci lehetőségeit és csökkentve a fenyegetettségeit.
Így lehetőség nyílik, hogy képet kapjanak esetlegesen valamely új funkció(k) bevezetésének az igényéről. Ilyen lehet például az e-könyv funkció bevezetésének, fejlesztésének, bővítésének növekvő igénye és a hozzá kapcsolódó komplex rendszerű e-könyv olvasó.

A döntéshozó amennyiben hajlandó rászánni erőforrást és időt az elemzésre a kiadókat segítheti, hogy a fogyasztókat komplexebben ki tudják szolgálni. A fogyasztókat is segítheti, hogy egyszerűen és gyorsan jussanak a megfelelő információ és tudás birtokában. Hiszen köztudott, hogy a mai világban élethosszig tart a tanulás és egyre több és több ismeretet várnak el a munkáltatók az alkalmazottaktól. Emiatt is kiemelkedő fontosságú, hogy ismerjük a "tudásbázisokat" (kiadók) az általuk nyújtott szolgáltatások és termékek minőségét és számát illetően.

A vállalat számára amely ebben az esetben az oktatási intézmény, azért jelenthet hasznosságot, mert az elemzés megmutatja, hogy a kifizetett összegért mennyivel minőségibb szolgáltatást kaphat saját maga és a fogyasztói, vagyis a tanulói számára.

Vagyis egyetlen döntéssel a köznépnek és a versenyszféra résztvevőinek is hasznosságot lehet előállítani.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
A feladat megoldásának lépései:

1. Az adatok kigyűjtése a internetről (www.bookline.hu, www.alexandra.hu, www.libri.hu, www.kossuth.hu, www.mora.hu,
www.akademia.hu)

2. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla)

3. Alaptábla és rangsor tábla készítése

4. Privot tábla készítése

5. Y0 elemzés futtatása online módon (Y=1000 darab szállítás)

6. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével (Kiegyenlített, túlértékelt, alulértékelt)

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
Az alábbiakban ismertetem az elemzés számított eredményeit:

Az osztályozás eredményeit táblázat mutatja melyben az idő-és költségfaktor figyelembevételével történt a pontszámozás.

Az értékelés nem mennyiségi adatokkal, hanem pontszámozás szerint történt.

Túlértékelt, vagyis az ideálishoz képest a rendszerüknek magasabb a minősítése:

Akadémia Kiadó

Kiegyenlített, vagyis a rendszerük ideális, értékarányos:

Bookline

Alexandra

Kossuth Kiadó

Móra Kiadó

Alulértékelt, vagyis az ideálishoz képest a rendszerüknek alacsonyabb a minősítése:

Libri

Egyetlen, online könyvrendelő rendszer sem tud maximálisan teljesíteni, de természetesen nem is felelhet meg több millió igénynek.
Mindezek ellenére, megállapítottam, hogy a vizsgálat alá vet hat kiadó online könyvrendelő rendszere a felállított paramétereket figyelembe véve, 4 kiadó az igényeknek ideálisan megfelel.

Ezek:

Bookline, Alexandra, Kossuth Kiadó, Móra Kiadó a szolgáltatás teljesítményük alapján.

A győztes objektum a paraméterek alapján, vagyis 1000 pont felett teljesített (ideális fölött) az Libri.

A vesztes objektum a paraméterek alapján, vagyis 1000 pont alatt teljesített (ideális alatt) a Akadémia Kiadó.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

- A vállalkozások, intézmények, magánszemélyek dönthetnek arról, hogy milyen mértékben értékelik és preferálják az idő és költségtényezőket. A gyorsaságra vagy az árra helyezzenek nagyobb hangsúlyt?

- A kiadók a rendelési összegekből és átvételi módokból következtethetnek arra, hogy mit részesítenek előnyben a vásárlók. Lehetőséget kapnak arra, hogy tovább fejlesszék, bővítsék rendszerüket, a kevésbé hatékony elemeket korrigálják esetleg töröljék.

Az elemzés alapján győztes az Akadémia kiadó.
Best practiceval ellentétben hasonlóságelemzés lehetővé tette, hogy az eltérő mennyiségű és minőségű információk ellenére is egy egyenlő preferáltságot állíthassunk fel és ez alapján értékelhessük a kiadókat és rendezhessük sorrendbe.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
Azért, hogy biztosítani tudjuk a megfelelő tudásbázist nem kell lemondanunk a kényelemről, időmegtakarításról és költségcsökkentésről amelyet, az internet segítségével az online rendelés biztosítani tud. Hiszen az árba nem kell beleépíteni, a bolt fenntartásának, raktározásnak és a személyzetnek a költségét, ezért is érhető el az alacsonyabb költség. Illetőleg a mennyiségi rendelés esetén ugyanúgy, biztosítani tudják a kedvezményeket.
Az internet, viszont nem ad lehetőséget, hogy mélyebben beletekintsenek a könyvek tartalmába, hogy valóban megfelelő mélységű,- és szakértelmű-e illetve, hogy minőségileg az árral arányos-e (borító keménysége, szerkezeti felépítése, logikája, lapok rögzítési minősége). Hiszen a mai árak mellett, fontos, hogy rendszeres kézben forgatást és a szállítást bírja.
A kérdést az szolgálja, hogy az egyéni érdekek milyen tényezőkre helyezik a hangsúlyt?

Az elemzésbe fektetett erőforrás és idő megéri, hiszen eredményként egyetlen kiadó jött ki abszolút győztesnek, a vizsgált hat leggyakrabban használt online könyvrendelő rendszer közül. Így megismerhettük, hogy ki a mai szoros versenypiacon a fogyasztókat tekintve a legmaximálisabban hatékony és fogyasztó-orientált.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:005

2011-01-21T11:24:01Z

Kolaci86:

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/gajdos_nikolett_005.xls XLS]
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Hét franchise rendszerben működő ingatlanközvetítő cég összehasonlító elemzése, a csatlakozást befolyásoló tényezők alapján

=A feladat előtörténete=
A témát személyes okokból választottam, mivel érdekelnek a franchise rendszerben működő vállalkozások. Így esett a választásom egy ismerősöm vállalatára, mely nemrég lépett be az ingatlanpiacba, ahol 5 sikeres évet zárt és rengeteg ügyfélre tett szert, de az elmúlt idők válsága és az egyre növekvő konkurens nagyvállalatok hatalmas döntés elé állították céget. Úgy határozott, hogy a legjobb lépés az lenne, ha csatlakozna egy már franchise rendszerben működő vállalathoz. Ezzel, ugyan többletkiadásokkal néz szembe, de erősebbé válhat, fejlődhet és rengeteg új vevőt szerezhet magának.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
Vállalatunk ezért adatgyűjtésbe kezdett a franchise rendszerben működő ingatlanközvetítő cégek között. Rengeteg ilyen rendszert találni az interneten, ahol minden fontos a belépéshez szükséges tényező fel van sorolva, de nem mindegyikük keres partnert, így erre a fontos információra ügyelnünk kellett a választásunk során. Mivel vállalkozásunk igen fiatalnak mondható, így nem rendelkezik túl sok tőkével, ezért a következő hét rendszer felelt meg az általunk felállított paramétereknek. A solver elemzés hiányában cégünk vezetősége, csak az interneten fellelhető információk és a józan ész alapján tudta volna eldönteni, kihez csatlakozzon. Ebben az esetben csoportos megbeszélés keretein belül tudtunk volna felállítani egy rangsort, mely csupán a szubjektív megítélésen alapult volna. Ilyen szempont mely, döntő is lehetett volna a rendszerbe már csatlakozott vállalkozások száma, ami igen meggyőző, hiszen ha többen is elégedettek a csatlakozással akkor mi miért ne lennénk azok. Ezt a gondolatmenetet folytatva, cégünk lehet inkább most nézne szembe többletkiadásokkal, hogy egy sikeres rendszerhez csatlakozzon.

Így, lehet, hogy a solver elemzés hiányában a következő sorrend szerint döntött volna:

1. Otthon Centrum, 2. Engel & Völkers Magyarország, 3. RE/MAX Magyarország, 4. City Cartel Franchise Kft., 5. 4 Évszak Ingatlanhálózat, 6. Openhouse Ingataln Franchise Hálózat, 7. A1 Ingatlan Kft.

Lehetséges, hogy ebben az esetben egy olyan céget választott volna, melynek csak hírneve nagyobb, de az elemzés során kiderült, hogy nem csak a személyes, szubjektív megítélés számít.
Ezek után a vállalatok elemzése a különböző feltételek alapján, tiszta képet fog majd adni a legmegfelelőbb döntés meghozatalában, amit a fenti excel táblázat alá is támaszt, mind pontosságban és részletességben.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Az általam gyűjtött adatvagyon mérete 7×8 adat, mivel ezek a franchise rendszerben működő cégek feleltek meg az anyagi elvárásoknak és, mivel ezekről a vállalkozásokról tudtam teljes adatkészletet beszerezni.

==Objektumok (sorok)==
'''A vizsgált, már franchise rendszerben működő ingatlanközvetítő cégek:'''

1. A1 Ingatlan Kft.

2. City Cartel Franchise Kft.

3. Engel & Völkers Magyarország

4. Openhouse Ingatlan Franchise Hálózat

5. RE/MAX Magyarország

6. 4 Évszak Ingatlanhálózat

7. Otthon Centrum

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
'''A belépést befolyásoló tényezők:'''

* X(A1): Egyszeri belépési díj (Ft) - (Minél nagyobb ez az érték, annál magasabb értéket fog adni az Y érték.)

* X(A2): Franchise díj (Ft) - (Minél nagyobb ez az érték, annál magasabb lesz a teljes beruházás.)

* X(A3): Reklámdíjak (Ft) - (Az Y értéke annál magasabb lehet, minél nagyobb ez az összeg.)

* X(A4): Szerződés futamideje (év) - (Minél nagyobb, annál magasabb az Y érték.)

* X(A5): Franchise rendszerek aktuális száma (db) - (Minél nagyobb, annál magasabb a teljes beruházás.)

* X(A6): Szükséges saját tőke (Ft) - (Minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke.)

* X(A7): Partnerek külföldön (db) - (Minél magasabb ez az érték, annál nagyobb az Y értéke is.)

* Y(A8): Teljes beruházás (Ft)

=A feladat által érintett célcsoportok=
Érinti magát a vállalkozást, ami az elemzéssel olyan előnyre tesz szert a döntés folyamatában, mely elengedhetetlen a jövő tervezésében.

Érinti a dolgozatomban vizsgált franchise rendszerben működő ingatlanközvetítő cégeket, melyek a jelentkező, csatlakozni vágyó vállalkozások közül tudják kiválasztani a számukra legmegfelelőbbet, a számukra fontosnak ítélt feltételek mellett.

A harmadik célcsoport az esetleges rendszerrel nyerhető meglévő és új vevők, akik szintén a számukra legfontosabb kritériumok alapján válogatják, elemzik az ingatlanközvetítő cégek által nyújtott szolgáltatásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
Az elemzés és az általunk fontosnak talált tulajdonságok alapján, vállalatunk képes lesz meghozni a számára legmegfelelőbb megoldást. Így nem csak, hogy felesleges kiadásoktól kíméli meg magát cégünk, de egy olyan rendszerhez fog tudni csatlakozni, ami a legideálisabb a számára.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

'''A feladat megoldásának lépései:'''

1. Adatok gyűjtése az internetről ([http://www.franchise-net.hu www.franchise-net.hu])

2. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla)

3. Pivot tábla készítése

4. Sorszám tábla elkészítése

5. COCO tábla készítése

6. A kapott eredmények értékelése, "HA" függvény segítségével

7. Online elemzés, COCO mátrix vizsgálata

8. Zajok kiszűrése, majd az online vizsgálat újbóli futtatása ezen adatokkal

9. A kapott adatok értékelése, "HA" függvény segítségével

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

'''A hasonlóságelemzés során a következő eredmények születtek:'''

1. A1 Ingatlan Kft. - ''"Alulértékelt"''

2. City Cartel Franchise Kft. -'' "Alulértékelt"''

3. Engel & Völkers Magyarország - ''"Kiegyenlített"''

4. Openhouse Ingatlan Franchise Hálózat -'' "Kiegyenlített"''

5. RE/MAX Magyarország - ''"Túlértékelt"''

6. 4 Évszak Ingatlanhálózat - ''"Túlértékelt"''

7. Otthon Centrum - ''"Túlértékelt"''

Az eredmények megmutatják nekünk, hogy mely cégekbe érdemes és melyikbe nem éri meg befektetni az adott tényezők alapján.

Így tehát, az elemzés során kiderült, hogy léteznek, olyan cégek, melyekhez nem lenne érdemes csatlakozni, ilyenek a RE/MAX Magyarország, a 4 Évszak Ingatlanhálózat és az Otthon Centrum. Azokért a szolgáltatásokért, melyeket ők ajánlanak a befektetés összege túl magas nekünk belépőnek, nem éri meg a csatlakozás.

Ezzel szemben a vizsgálat megállapította, hogy vannak úgynevezett alulértékelt cégek is, mégpedig az A1 Ingatlan Kft. és a City Cartel Franchise Kft., melyek szolgáltatásai a magasabb árat is megérnének, így viszont, nekünk belépőnek ez az elemzés megmutatta, hogy nem mindig a legdrágább lehetőség a legjobb.

A harmadik csoportba pedig kiegyenlített címszóval 2 vállalat került, melyek becsült és tény adata szinte megegyezik.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
A fenti adatokat (vállalatokat) először a solver segítségével hasonlítottam össze és elemeztem, de ez a fajta módszer túlságosan kiegyenlített eredményeket adott ki. Ez alapján nem tudtam összehasonlítani az adatvagyont. Ezzel szemben a COCO vizsgálat már tisztább képet adott, ami alapján már hozható döntés.

Így, tehát a fenti eredmények alapján, melyet a teljes beruházás szempontjából, a COCO módszer segítségével végeztem el, a legjobb választás az A1 Ingatlan Kft. és a City Cartel Franchise Kft. lenne.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
Vitát képezhet az a tény, hogy míg a solver elemzés szerinti két cégnél a legideálisabbak a tényezők a teljes beruházás függvényében, addig a kiegyenlített jelzést kapott vállalatoknál nem mindegyiknél kell reklámdíjat fizetni, ami valljuk be a mai telekommunikációs eszközök világában, nem hátrány. Ha más cégeknek nem a tőke a legfontosabb szempont a választás során, akár ez is dönthet. A másik ilyen szempont a külföldön tevékenykedő partnerek mennyisége, mivel ha az adott vállalkozásnak a külföldre történő terjeszkedés az elsődleges szempont, akkor természetes, hogy ezt a tényezőt is figyelembe veszi a csatlakozás előtt.
Ezeken kívül sok vállalat dönt személyes szempontok alapján vagy az image alapján. Ez csakis a csatlakozni vágyó vállalkozáson múlik.

Mivel az általam választott cég számára a befektetett tőke az elsődleges tényező, így az elemzés során kijött eredmények alapján döntene.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=