HR:foglalkoztatás

2009-07-16T05:18:57Z

Kritikus: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/nappalos/2009tavasz/egyeb/go1.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
A hazai foglalkoztatás vizsgálata és előrejelzés felállítása a különböző foglalkoztatási és bér adatok, illetve az aktív népesség viszonyított gazdasági aktivitása, GDP (PPP) és a GDP volumenindex közötti összefüggés vizsgálata alapján, a hasonlóság elemzés módszerével a KSH adatai alapján.

=A feladat előtörténete=
A tavaly bekövetkezett gazdasági világválság erőteljesen kihatott a magyarországi munkaerő foglalkoztatásra is. Mivel HR területen folytatom tanulmányaimat és munkám is kapcsolódó, az érdekel, hogyan vizsgálhatók, illetve prognosztizálhatók a hazai foglalkoztatás munkaerő számai. Feladatomban ehhez segítségül az elmúlt kilenc év foglalkoztatási, bér, illetve GDP adatait használtam.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
Néhány évvel ezelőtt a munkaügyi kormányzat javítani kívánta a munkaerő-piaci előrejelzések rendszerét. Ezt a munkáltatók nagy része szkeptikusan fogadta, mivel úgy vélték a vállalati foglalkoztatás tervezésében nem hozna nagy változást. Ahhoz, hogy valósághű és hatékonyabb előrejelzést tudjanak produkálni, még mindig hiányzik a statisztikai felmérések teljes körűsége, egy pontos adatbázis a foglalkoztatókról, átfogóbb tanulmányok. A foglalkoztatási prognózisok készítése önmagában nem elégséges, ha az nem kapcsolódik össze az átképzéssel, illetve felnőttképzéssel, hogy ezáltal segítse a munkaerőpiac fejlődését.

Az OAM adatok alapján a hasonlóság elemzés nélkül a következőket tudtam volna tenni a foglalkoztatás alakulásának megállapítását illetően:
mind a négy OAM variációban ugyanazt a módszert próbáltam volna ki, vagyis az egyes x attribútumok változását és az y attribútum változását hasonlítottam volna össze (főként az utolsó két évben). Ha a változások hasonlóak, akkor azt alkalmaztam volna a jövő évi értékek meghatározására is, de így a becslésem eltérése nagyobb lenne, mint a hasonlóság elemzési módszer használatával. Becsléseim a következőek 2010-re: összes foglalkoztatottak száma
3,68 M, munkanélküliek száma 4,03 e, a gazdasági aktívitás lecsökken 53%-ra, GDP volumenindex kb 1,5 %-kal csökken az előző évhez képest. Ezek az adatok a 2007-2008. év változásának átlagán alapulnak. Az átlagot hozzáadtam a 2008. év változásához, az így megkapott százalékos változást megszoroztam a 2008. év adatával és így megkaptam a 2009-est. Ebből pedig ugyanígy állapítottam meg a 2010. év becslési eredményeit.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Az adatok kiválasztásánál azt vettem figyelembe, hogy milyen tényezők lehetnek hatással a összes foglalkoztatásra, illetve egyes foglalkoztatási csoportokra.

==Objektumok (sorok)==
Az adatok a 2000-2008. közötti időszakot ölelik fel éves lebontásban.

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
A feladathoz felhasznált adatokat a KSH nyilvános adatbázisából gyűjtöttem le. (Teljes munkaidős foglalkoztatás, részmunka, határozott/határozatlan idejű munka, foglalkoztatottak és munkanélküliek száma, bruttó átlagkereset, minimálbér) Továbbá GDP (PPP) – a magyarországi GDP dollárbeli értéke vásárlóerő-paritás alapján került kiszámításra, és GDP volumenindex – GDP reálváltozása, a termelés volumenének változását mutatja. Az aktív népességhez viszonyított gazdasági aktivitás százalékát a gazdaságilag aktívak és a népesség gazdasági aktivitási értékeinek hányadosából kaptam.

=A feladat által érintett célcsoportok=
A foglalkoztatás alakulásának vizsgálata, illetve eredményei első sorban az állam, továbbá munkáltatók, bizonyos állami szervek (Szociális és Munkaügyi Minisztérium), esetleg munkaerő kölcsönző cégek, HR területen dolgozók számára lehet előnyös.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
A foglalkoztatás alakulásának elemzése és előrejelzése segítséget nyújthat a munkaerő kínálati és keresleti lehetőségek pontosabb felméréséhez, illetve a hatékonyabb munkaerő gazdálkodáshoz.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
Először meghatároztam a használandó objektumokat és attribútumokat, majd a szükséges adatokat legyűjtöttem. Négy táblázatot készítettem, mivel az x attribútumokat más-más y adatokkal kívántam összevetni. Az elsőnél az aktív népességhez viszonyított gazdasági aktivitás értékei az alaptáblában lévő gazdaságilag aktívak és a népesség gazdasági aktivitásának hányadosából adódik. A harmadik és negyedik táblában a százalékos változás adatokat úgy kaptam, hogy az alapadat oldalon lévő változási értékek alapján a GDP volumen A táblában az előző évet mindig 100 %-nak vettem és abból vontam le az adott év volumenindex százalékát, így megkapva a két év különbségét. A GDP volumen B táblázatban a különbségek az adott év értéke és az azt megelőző év értékéből származnak (ezért sem lehetett így a 2000. évre vonatkozóan adatokat generálni). Ez után a metaadatbázis értékeiből kiindulva becsléssel megállapítottam az irányokat (0 – minél kevesebb, annál jobb; 1- minél több, annál jobb), vagyis, hogy egyes attribútumoknál melyik a kedvezőbb. Az irányok alapján a SORSZÁM függvényt használva rangsort állítottam fel. Továbbá egy lépcsős táblázatot és ezen táblázat adatai közti különbségek táblázatát készítettem el a célfüggvényhez, amely a becsléshez nyújt segítséget. A célfüggvény adatait az FKERES függvény alkalmazásával a lépcsős tábla és a rangsorok értékei alapján kaptam meg. A sorok összegei adták a becsült értékeket, ennek a tényadatokkal vett különbsége az eltérések összege. Beállítottam a SOLVER-t, hogy a célcella értéke (eltérések összegének négyzete) minél kisebb legyen. Közben a szükséges korlátozó feltételeket is megadtam'''[[.(itt nem azt kellene leírni, hogy mit mivel hasonlitok össze és ezáltal mit kapok, mit szeretnék megtudni…?)

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A százalék táblában a becslés, illetve tényadatok közötti eltérés kisebb mértékű, vagy teljesen minimális, tehát összefüggést sikerült találni.Nem meglepő módon a 2008-as adatok a legrosszabbak foglalkoztatási szempontból, ami a teljes munkaidős foglalkoztatást, a munkanélküliséget illeti. Az összes foglalkoztatottak száma a 2006-2007. év jelentős növekedése után a válságnak köszönhetően esett. A 2006-os évet nevezhetjük a csúcsnak, akkor volt a gazdasági aktivitás a legnagyobb, teljes munkaidős foglalkoztatás, foglalkoztatás a legmagasabb. Megfigyelhetjük, hogy a teljes munkaidős és részmunkaidős foglalkoztatás, illetve a határozott/határozatlan munkaidős foglalkoztatás között ellentétes mozgás iránya: amikor az egyik esik, a másik emelkedik, igazodva az aktivitáshoz. Ha az aktívak száma csökken, növekszik a részmunkaidős és a határozatlan munkaidejűek száma. A 2003. és 2005. évi adatok érdekesek, mivel az alapadatok és sorrendjük eltérőek, a becslés során mégis azonos értékek keletkeztek. Ez abból adódhat, hogy habár 2005-ben a foglalkoztatás kevesebb volt, mint 2003-ban a gazdasági aktivitás mégis magasabb, ami következhet a népesség számának alakulásából. A GDP (PPP) munkalapon a tény és becslés adatok szinte teljesen azonosak, tehát itt is létrehozható a modell. Látható, hogy a legtöbb attribútum értéknél az egyes években szinte semmi különbség nincs, noha az egy főre eső GDP, vagyis a fogyasztás nő. Ez az átlagkereset, illetve a minimálbér-növekedéssel, még ha a foglalkoztatottak száma csökken is. A GDP volumen A munkalapon lévő adatoknál az egyes évek százalékai az előző évhez viszonyított változás. A B táblánál a százalékok két egymást követő év különbségéből tevődnek össze. Az A verziónál a becslés és a tény közti különbség elenyésző, a B esetében sokkal jelentősebb, amely az összes variáció közül a legmagasabb. Az A variációnál láthatjuk, hogy a GDP volumenindex változása egyre csökkenő tendenciát mutat, tehát a GDP az előző évhez képest mindig kevésbé növekszik, 2008-ban pedig már negatív irányba fordul át. 2001. és 2004. évi becslések eltérése a kiemelkedő. A B verzióban már több év becslése és a tényadat között van különbség.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
A foglalkoztatás alakulásának elemzésére, prognosztizálására mind a négyféle mátrixvariáció alkalmas. Három mátrixvariáció esetében a becslés minimális mértékben tér el a tényadatoktól. A volumen B munkalapon található számításoknál viszont a különbség nagyobb, mint a többi esetben, ami négy év becslési eltérései miatt jelentkezett. 2001. és 2006. alulértékelt, 2002. és 2004. túlértékelt a változás. A 2001. és 2004. évek alul-, illetve túlértékeltsége az A adatok esetében is igaz. A GDP (PPP) segítségünkre lehet a foglalkoztatás előrejelzésében, de mivel ez a fogyasztást veszi alapul, így inkább a minimálbér és a bruttó átlagkereset változása határozza meg. A gazdasági aktivitás, illetve volumenindex változása alaposabb előrejelzést nyújthat. A gazdasági aktivitás változása egyenesen arányos a foglalkoztatás alakulásával. A 2006-os érték a legmagasabb mind a teljes foglalkoztatás, mind a teljes munkaidős és határozatlan idejű foglalkoztatás esetében. Érdekes megfigyelni, hogy a teljes munkaidős és határozatlan idejű foglalkoztatás mindig fordítottan arányosan alakul, a részmunkaidős, illetve határozott munkaidős foglalkoztatással összevetve. A foglalkoztatottak száma az utóbbi két évben csökkent, ez a következő két évben is így várható. A munkanélküliség drasztikusan emelkedni fog.
Saját becslésemhez képest az összes foglalkoztatottak száma csak kevéssel lett alacsonyabb, 3,61 M körül várható 2010-ben, a munkanélküliek számának becslése jelentősen eltér: meghaladhatja a 422 ezer főt. A GDP volumenindex csökkenése akár túllépheti a 2,5%-ot is.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
Természetesen ahhoz, hogy még pontosabb előrejelzéseket, tendenciákat tudjunk meghatározni, még több adatra van szükség. A foglalkoztatottak térségekre, iparágakra, foglalkozásokra, esetleg cégekre (nem csak a nagyvállalatok, hanem a kis és középvállalatok esetében is) való lebontásával, illetve az évek további negyedévekre, hónapokra történő osztásával még jobban nyomon követhetők a változások. Sajnos még így sem kaphatunk azonban teljes képet, hiszen a szürke és fekete gazdaságban dolgozók meghatározása csupán becslés útján lehetséges. A másik problémát nagyobb gazdasági válságok előrejelzésének bizonytalansága okozhatja.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2008:L%C3%A9tsz%C3%A1mtervez%C3%A9s
http://a-munkaado-lapja.cegnet.hu/2004/9/prognozisok-a-munkaeropiacrol

[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]
[[Kategória:Szakértői rendszerek]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

Miau Wiki - A felhasználó közreműködései [hu]

HR:foglalkoztatás