Miau Wiki - A felhasználó közreműködései [hu]

2007:Megyék

2007-11-25T13:30:54Z

Liutgard: /* Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/nappalos/2007osz/munkatervek/megye.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Magyarország megyéit hasonlítottam össze annak függvényében, hogy mennyi az adott megyében egy fő átlagos netto havi jövedelme.

=A feladat előtörténete=
Mivel országunk régiói és megyéi különböző szinten feljettek, eltérő adottságokkal és lehetőségekkel rendelkeznek, felvetődhet az a kérdés, hogy melyikben "jobb" élni. Természetesen a szubjektív befolyásoló tényezőket nem lehetett számításba venni, az összehasonlításom alapját főként a szociológiai és statisztikai tényezők alkotják.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
Mivel a feladat eléggé összetett, nem találtam még hasonló kimutatásokat. A végső cél az lenne, hogy az emberek eldönthessék, számukra melyik megye a legvonzóbb, esetleges migrációt is válthatna ki. Viszont mindezen vizsgálatok figyelmen kívül hagyják a személyes kötődéseket, érzelmeket, amelyek gyakran befolyásolják azt, hogy a lakos hol fog letelepedni.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Az adatok mind statisztikai jellegűek. Egy részüket az internetre feltöltött népszámlálási adatokból vettem, másik részüket pedig a 2005. Területi statisztikai évkönyvből.
Mind a 19 magyarországi megye és Budapest külön szerepelnek.

=A feladat által érintett célcsoportok=
A szociológiai és országos régióviszonyokkal foglalkozók számára adhat némi helyzetképet a néhány évvel ezelőtti állapotokról a feladat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
A jólét mércéje itt a lakosok átlagjövedelme, melynek segítségével megállapítható, hogy melyik megyében van aránylag magas kereseti lehetőség a nyújtott attribútumok tükrében, és melyik megye "kereshetne többet". Ebből lehet következtetni arra, hogy nem feltétlenül ott a lejgobb élni, ahol a legtöbben laknak. Esetleg némi decentralizációt is mutatnak majd az eredmények, amely hatására el kell gondolkodni azon, hogy a divatos főváros központú elrendezése országunknak mindörökké így marad-e?

=A válaszokat befolyásoló tényezők=
A következő attribútumok alapján vizsgáltam meg a megyéket:

1. munkanélküliség (%)
2. 100 lakásra jutó lakos (fő)
3. 1000 főre jutó középiskolás (fő)
4. 10000 főre jutó bűncslekmény (db)
5. 10000 lakosra jutó kórházi ágy (db)]]

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
* Objektumok:
• Bács-Kiskun,
• Baranya,
• Békés,
• Borsod-Abaúj-Zemplén,
• Budapest,
• Csongrád,
• Fejér,
• Győr-Moson-Sopron,
• Hajdú-Bihar,
• Heves,
• Jász-Nagykun-Szolnok,
• Komárom-Esztergom,
• Nógrád,
• Pest,
• Somogy,
• Szabolcs-Szatmár-Bereg,
• Tolna,
• Vas,
• Veszprém,
• Zala megye.

* Attribútumok:
• munkanélküliség (%),
• 100 lakásra jutó lakos (fő),
• 1000 főre jutó középiskolás (fő),
• 10000 főre jutó bűncselekmény (db),
• kórházi ágy 10000 lakosra (db).

* Megoldás menete:

• Adatgyűjtés
• Kimutatáskészítés: primer adattábla
• SORSZÁM függvénnyel rangsor táblázat
• COCO tábla készítése FKERES függvény segítségével
• Solver beállítása
• Solver futtatása
• Kapott eredmények kiértékelése

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A solver futtatása után 3 féle kategóriájú megyetípust különböztethetünk meg:

1. Alulértékelt - amely megyékben a havi átlagos netto jövedelem a valóságban kevesebb, mint az a megye tulajdonságaiból, élhetősége szempontjából adódhatna:
*Bács-Kiskun
*Békés
*Csongrád
*Jász-Nagykuk-Szolnok
*Vas
*Veszprém
*Zala

2. Túlértékelt - ahol ez éppen az előző inverze, vagyis a jelenlegi helyzet magasabb szintre teszi a megyét, mint az az adatok tükrében várható:
*Baranya
*Borsod-Abaúj-Zemplén
*Győr-Moson-Sopron
*Fejér
*Komárom-Esztergom
*Nógrád
*Pest

3. Kiegyenlített - itt a valóság és a modell elképzelése megegyezik, vagy minimális eltérést mutat:
*Budapest
*Hajdú-Bihar
*Heves
*Somogy
*Szabolcs-Szatmár-Bereg

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Az elemzés során látható, hogy a megyék egymás utáni sorrendjét nem nagyon, vagy csak viszonylagos mértékben változtatta meg a modell, vagyis Budapest még mindig vezet a fent említett szempontok alapján, emellett a legalacsonyabb havi átlag netto jövedelemmel bíró megyék (sorrendben: Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, majd kisé előrébb Baranya, Békés)közül a modell a legutolsó "sereghajtók" helyét szintén a legvégére tette, viszont Baranya, Békés megyét előrébb, Nógrádot hátrébb helyezi.
Érdekes még, hogy a megyék átlagjövedelmében a modell szórása kisebb, azaz csak 3 megyét helyezetta havi 90000 Ft-os határ alá, holott a valóságban ennél több helyen van ilyen alacsony jövedelemszint.
Meglepő, hogy a legnagyobb eltérést a valóság és a modell közt Fejér megyénél tapasztalhatjuk, ami erősen túlértékelt, emellett Vas és Veszprém megye alulértéket volta a következő évek felfutási lehetőségét tartogathatja... Vas megye kiemelkedő a kevés munkanélküli lakosával.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
Az információ nem vehető 100%-osnak e modell alapján, mivel több szempontot vizsgálva sokkal árnyaltatt képet kaphattunk volna.
Az viszont látszik, hogy melyek azok a befolyásoló tényezők, amik nem közönbösek az áltagos havi netto bérek szempontjából:
A munkanélküliség egy határozott befolyásoló tényező, a kórházi ágyak száma viszont csak Budapest és a többi megye eltérését mutatja, szintúgy a 100 lakásra jutó lakosok száma (utóbbi egyértelműen a vidék javára dőlt el, mivel a túlzsúfolt fővárosnak ez egy hátrányos jellemvonása), a bűnözési rátában is kis különbségek láthatók.
Az elrendeződésből kiviláglik, hogy még minig erősen főváros-vidék felosztású az ország. Viszont a távolság e kettő között lassan csökkenhet, lásd a fejlődésnek indult régiók. Emellett persze a vidékben is több gócpont alakult ki, ahol nagyon fejlettségi szint látható: Székesfehérvár, Győr, Eszergom nem csak magukban, hanem környezetükben is eléggé fejlettek, viszont Pécs hiába vonzó város, a megyéje még nincs a vele megegyező szinten. A fejlődő Békés megyén is Szeged "ereje" látszik. Heves megye Egerrel, Hajdú-Bihar Debrecennel, Pest megye pedig a Budapesthez való közelség miatt a valóságban is arányalag jó mértékű keresettel rendelkezik.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
2007: Kerületek
http://miau.gau.hu/nappalos/2007osz/munkatervek/kerulet.xls XLS

2007:Megyék

2007-11-25T13:27:38Z

Liutgard: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */

2007:Megyék

2007-11-25T13:24:44Z

Liutgard: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/nappalos/2007osz/munkatervek/megye.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Magyarország megyéit hasonlítottam össze annak függvényében, hogy mennyi az adott megyében egy fő átlagos netto havi jövedelme.

=A feladat előtörténete=
Mivel országunk régiói és megyéi különböző szinten feljettek, eltérő adottságokkal és lehetőségekkel rendelkeznek, felvetődhet az a kérdés, hogy melyikben "jobb" élni. Természetesen a szubjektív befolyásoló tényezőket nem lehetett számításba venni, az összehasonlításom alapját főként a szociológiai és statisztikai tényezők alkotják.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
Mivel a feladat eléggé összetett, nem találtam még hasonló kimutatásokat. A végső cél az lenne, hogy az emberek eldönthessék, számukra melyik megye a legvonzóbb, esetleges migrációt is válthatna ki. Viszont mindezen vizsgálatok figyelmen kívül hagyják a személyes kötődéseket, érzelmeket, amelyek gyakran befolyásolják azt, hogy a lakos hol fog letelepedni.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Az adatok mind statisztikai jellegűek. Egy részüket az internetre feltöltött népszámlálási adatokból vettem, másik részüket pedig a 2005. Területi statisztikai évkönyvből.
Mind a 19 magyarországi megye és Budapest külön szerepelnek.

=A feladat által érintett célcsoportok=
A szociológiai és országos régióviszonyokkal foglalkozók számára adhat némi helyzetképet a néhány évvel ezelőtti állapotokról a feladat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
A jólét mércéje itt a lakosok átlagjövedelme, melynek segítségével megállapítható, hogy melyik megyében van aránylag magas kereseti lehetőség a nyújtott attribútumok tükrében, és melyik megye "kereshetne többet". Ebből lehet következtetni arra, hogy nem feltétlenül ott a lejgobb élni, ahol a legtöbben laknak. Esetleg némi decentralizációt is mutatnak majd az eredmények, amely hatására el kell gondolkodni azon, hogy a divatos főváros központú elrendezése országunknak mindörökké így marad-e?

=A válaszokat befolyásoló tényezők=
A következő attribútumok alapján vizsgáltam meg a megyéket:

1. munkanélküliség (%)
2. 100 lakásra jutó lakos (fő)
3. 1000 főre jutó középiskolás (fő)
4. 10000 főre jutó bűncslekmény (db)
5. 10000 lakosra jutó kórházi ágy (db)]]

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
* Objektumok:
• Bács-Kiskun,
• Baranya,
• Békés,
• Borsod-Abaúj-Zemplén,
• Budapest,
• Csongrád,
• Fejér,
• Győr-Moson-Sopron,
• Hajdú-Bihar,
• Heves,
• Jász-Nagykun-Szolnok,
• Komárom-Esztergom,
• Nógrád,
• Pest,
• Somogy,
• Szabolcs-Szatmár-Bereg,
• Tolna,
• Vas,
• Veszprém,
• Zala megye.

* Attribútumok:
• munkanélküliség (%),
• 100 lakásra jutó lakos (fő),
• 1000 főre jutó középiskolás (fő),
• 10000 főre jutó bűncselekmény (db),
• kórházi ágy 10000 lakosra (db).

* Megoldás menete:

• Adatgyűjtés
• Kimutatáskészítés: primer adattábla
• SORSZÁM függvénnyel rangsor táblázat
• COCO tábla készítése FKERES függvény segítségével
• Solver beállítása
• Solver futtatása
• Kapott eredmények kiértékelése

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A solver futtatása után 3 féle kategóriájú megyetípust különböztethetünk meg:

1. Alulértékelt - amely megyékben a havi átlagos netto jövedelem a valóságban kevesebb, mint az a megye tulajdonságaiból, élhetősége szempontjából adódhatna:
*Bács-Kiskun
*Békés
*Csongrád
*Jász-Nagykuk-Szolnok
*Vas
*Veszprém
*Zala

2. Túlértékelt - ahol ez éppen az előző inverze, vagyis a jelenlegi helyzet magasabb szintre teszi a megyét, mint az az adatok tükrében várható:
*Baranya
*Borsod-Abaúj-Zemplén
*Győr-Moson-Sopron
*Fejér
*Komárom-Esztergom
*Nógrád
*Pest

3. Kiegyenlített - itt a valóság és a modell elképzelése megegyezik, vagy minimális eltérést mutat:
*Budapest
*Hajdú-Bihar
*Heves
*Somogy
*Szabolcs-Szatmár-Bereg

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Az elemzés során látható, hogy a megyék egymás utáni sorrendjét nem nagyon, vagy csak viszonylagos mértékben változtatta meg a modell, vagyis Budapest még mindig vezet a fent említett szempontok alapján, emellett a legalacsonyabb havi átlag netto jövedelemmel bíró megyék (sorrendben: Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, majd kisé előrébb Baranya, Békés)közül a modell a legutolsó "sereghajtók" helyét szintén a legvégére tette, viszont Baranya, Békés megyét előrébb, Nógrádot hátrébb helyezi.
Érdekes még, hogy a megyék átlagjövedelmében a modell szórása kisebb, azaz csak 3 megyét helyezetta havi 90000 Ft-os határ alá, holott a valóságban ennél több helyen van ilyen alacsony jövedelemszint.
Meglepő, hogy a legnagyobb eltérést a valóság és a modell közt Fejér megyénél tapasztalhatjuk, ami erősen túlértékelt, emellett Vas és Veszprém megye alulértéket volta a következő évek felfutási lehetőségét tartogathatja...

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
Az információ nem vehető 100%-osnak e modell alapján, mivel több szempontot vizsgálva sokkal árnyaltatt képet kaphattunk volna.
Az viszont látszik, hogy melyek azok a befolyásoló tényezők, amik nem közönbösek az áltagos havi netto bérek szempontjából:
A munkanélküliség egy határozott befolyásoló tényező, a kórházi ágyak száma viszont csak Budapest és a többi megye eltérését mutatja, szintúgy a 100 lakásra jutó lakosok száma (utóbbi egyértelműen a vidék javára dőlt el, mivel a túlzsúfolt fővárosnak ez egy hátrányos jellemvonása), a bűnözési rátában is kis különbségek láthatók.
Az elrendeződésből kiviláglik, hogy még minig erősen főváros-vidék felosztású az ország. Viszont a távolság e kettő között lassan csökkenhet, lásd a fejlődésnek indult régiók. Emellett persze a vidékben is több gócpont alakult ki, ahol nagyon fejlettségi szint látható: Székesfehérvár, Győr, Eszergom nem csak magukban, hanem környezetükben is eléggé fejlettek, viszont Pécs hiába vonzó város, a megyéje még nincs a vele megegyező szinten. A fejlődő Békés megyén is Szeged "ereje" látszik. Heves megye Egerrel, Hajdú-Bihar Debrecennel, Pest megye pedig a Budapesthez való közelség miatt a valóságban is arányalag jó mértékű keresettel rendelkezik.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

2007:Megyék

2007-11-25T13:07:12Z

Liutgard: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/nappalos/2007osz/munkatervek/megye.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Magyarország megyéit hasonlítottam össze annak függvényében, hogy mennyi az adott megyében egy fő átlagos netto havi jövedelme.

=A feladat előtörténete=
Mivel országunk régiói és megyéi különböző szinten feljettek, eltérő adottságokkal és lehetőségekkel rendelkeznek, felvetődhet az a kérdés, hogy melyikben "jobb" élni. Természetesen a szubjektív befolyásoló tényezőket nem lehetett számításba venni, az összehasonlításom alapját főként a szociológiai és statisztikai tényezők alkotják.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
Mivel a feladat eléggé összetett, nem találtam még hasonló kimutatásokat. A végső cél az lenne, hogy az emberek eldönthessék, számukra melyik megye a legvonzóbb, esetleges migrációt is válthatna ki. Viszont mindezen vizsgálatok figyelmen kívül hagyják a személyes kötődéseket, érzelmeket, amelyek gyakran befolyásolják azt, hogy a lakos hol fog letelepedni.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Az adatok mind statisztikai jellegűek. Egy részüket az internetre feltöltött népszámlálási adatokból vettem, másik részüket pedig a 2005. Területi statisztikai évkönyvből.
Mind a 19 magyarországi megye és Budapest külön szerepelnek.

=A feladat által érintett célcsoportok=
A szociológiai és országos régióviszonyokkal foglalkozók számára adhat némi helyzetképet a néhány évvel ezelőtti állapotokról a feladat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
A jólét mércéje itt a lakosok átlagjövedelme, melynek segítségével megállapítható, hogy melyik megyében van aránylag magas kereseti lehetőség a nyújtott attribútumok tükrében, és melyik megye "kereshetne többet". Ebből lehet következtetni arra, hogy nem feltétlenül ott a lejgobb élni, ahol a legtöbben laknak. Esetleg némi decentralizációt is mutatnak majd az eredmények, amely hatására el kell gondolkodni azon, hogy a divatos főváros központú elrendezése országunknak mindörökké így marad-e?

=A válaszokat befolyásoló tényezők=
A következő attribútumok alapján vizsgáltam meg a megyéket:

1. munkanélküliség (%)
2. 100 lakásra jutó lakos (fő)
3. 1000 főre jutó középiskolás (fő)
4. 10000 főre jutó bűncslekmény (db)
5. 10000 lakosra jutó kórházi ágy (db)]]

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
* Objektumok:
• Bács-Kiskun,
• Baranya,
• Békés,
• Borsod-Abaúj-Zemplén,
• Budapest,
• Csongrád,
• Fejér,
• Győr-Moson-Sopron,
• Hajdú-Bihar,
• Heves,
• Jász-Nagykun-Szolnok,
• Komárom-Esztergom,
• Nógrád,
• Pest,
• Somogy,
• Szabolcs-Szatmár-Bereg,
• Tolna,
• Vas,
• Veszprém,
• Zala megye.

* Attribútumok:
• munkanélküliség (%),
• 100 lakásra jutó lakos (fő),
• 1000 főre jutó középiskolás (fő),
• 10000 főre jutó bűncselekmény (db),
• kórházi ágy 10000 lakosra (db).

* Megoldás menete:

• Adatgyűjtés
• Kimutatáskészítés: primer adattábla
• SORSZÁM függvénnyel rangsor táblázat
• COCO tábla készítése FKERES függvény segítségével
• Solver beállítása
• Solver futtatása
• Kapott eredmények kiértékelése

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A solver futtatása után 3 féle kategóriájú megyetípust különböztethetünk meg:

1. Alulértékelt - amely megyékben a havi átlagos netto jövedelem a valóságban kevesebb, mint az a megye tulajdonságaiból, élhetősége szempontjából adódhatna:
*Bács-Kiskun
*Békés
*Csongrád
*Jász-Nagykuk-Szolnok
*Vas
*Veszprém
*Zala

2. Túlértékelt - ahol ez éppen az előző inverze, vagyis a jelenlegi helyzet magasabb szintre teszi a megyét, mint az az adatok tükrében várható:
*Baranya
*Borsod-Abaúj-Zemplén
*Győr-Moson-Sopron
*Fejér
*Komárom-Esztergom
*Nógrád
*Pest

3. Kiegyenlített - itt a valóság és a modell elképzelése megegyezik, vagy minimális eltérést mutat:
*Budapest
*Hajdú-Bihar
*Heves
*Somogy
*Szabolcs-Szatmár-Bereg

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Az elemzés során látható, hogy a megyék egymás utáni sorrendjét nem nagyon, vagy csak viszonylagos mértékben változtatta meg a modell, vagyis Budapest még mindig vezet a fent említett szempontok alapján, emellett a legalacsonyabb havi átlag netto jövedelemmel bíró megyék (sorrendben: Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, majd kisé előrébb Baranya, Békés)közül a modell a legutolsó "sereghajtók" helyét szintén a legvégére tette, viszont Baranya, Békés megyét előrébb, Nógrádot hátrébb helyezi.
Érdekes még, hogy a megyék átlagjövedelmében a modell szórása kisebb, azaz csak 3 megyét helyezetta havi 90000 Ft-os határ alá, holott a valóságban ennél több helyen van ilyen alacsony jövedelemszint.
Meglepő, hogy a legnagyobb eltérést a valóság és a modell közt Fejér megyénél tapasztalhatjuk, ami erősen túlértékelt, emellett Vas és Veszprém megye alulértéket volta a következő évek felfutási lehetőségét tartogathatja...

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

2007:Megyék

2007-11-25T13:06:20Z

Liutgard: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/nappalos/2007osz/munkatervek/megye.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Magyarország megyéit hasonlítottam össze annak függvényében, hogy mennyi az adott megyében egy fő átlagos netto havi jövedelme.

=A feladat előtörténete=
Mivel országunk régiói és megyéi különböző szinten feljettek, eltérő adottságokkal és lehetőségekkel rendelkeznek, felvetődhet az a kérdés, hogy melyikben "jobb" élni. Természetesen a szubjektív befolyásoló tényezőket nem lehetett számításba venni, az összehasonlításom alapját főként a szociológiai és statisztikai tényezők alkotják.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
Mivel a feladat eléggé összetett, nem találtam még hasonló kimutatásokat. A végső cél az lenne, hogy az emberek eldönthessék, számukra melyik megye a legvonzóbb, esetleges migrációt is válthatna ki. Viszont mindezen vizsgálatok figyelmen kívül hagyják a személyes kötődéseket, érzelmeket, amelyek gyakran befolyásolják azt, hogy a lakos hol fog letelepedni.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Az adatok mind statisztikai jellegűek. Egy részüket az internetre feltöltött népszámlálási adatokból vettem, másik részüket pedig a 2005. Területi statisztikai évkönyvből.
Mind a 19 magyarországi megye és Budapest külön szerepelnek.

=A feladat által érintett célcsoportok=
A szociológiai és országos régióviszonyokkal foglalkozók számára adhat némi helyzetképet a néhány évvel ezelőtti állapotokról a feladat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
A jólét mércéje itt a lakosok átlagjövedelme, melynek segítségével megállapítható, hogy melyik megyében van aránylag magas kereseti lehetőség a nyújtott attribútumok tükrében, és melyik megye "kereshetne többet". Ebből lehet következtetni arra, hogy nem feltétlenül ott a lejgobb élni, ahol a legtöbben laknak. Esetleg némi decentralizációt is mutatnak majd az eredmények, amely hatására el kell gondolkodni azon, hogy a divatos főváros központú elrendezése országunknak mindörökké így marad-e?

=A válaszokat befolyásoló tényezők=
A következő attribútumok alapján vizsgáltam meg a megyéket:

1. munkanélküliség (%)
2. 100 lakásra jutó lakos (fő)
3. 1000 főre jutó középiskolás (fő)
4. 10000 főre jutó bűncslekmény (db)
5. 10000 lakosra jutó kórházi ágy (db)]]

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
* Objektumok:
• Bács-Kiskun,
• Baranya,
• Békés,
• Borsod-Abaúj-Zemplén,
• Budapest,
• Csongrád,
• Fejér,
• Győr-Moson-Sopron,
• Hajdú-Bihar,
• Heves,
• Jász-Nagykun-Szolnok,
• Komárom-Esztergom,
• Nógrád,
• Pest,
• Somogy,
• Szabolcs-Szatmár-Bereg,
• Tolna,
• Vas,
• Veszprém,
• Zala megye.

* Attribútumok:
• munkanélküliség (%),
• 100 lakásra jutó lakos (fő),
• 1000 főre jutó középiskolás (fő),
• 10000 főre jutó bűncselekmény (db),
• kórházi ágy 10000 lakosra (db).

* Megoldás menete:

• Adatgyűjtés
• Kimutatáskészítés: primer adattábla
• SORSZÁM függvénnyel rangsor táblázat
• COCO tábla készítése FKERES függvény segítségével
• Solver beállítása
• Solver futtatása
• Kapott eredmények kiértékelése

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A solver futtatása után 3 féle kategóriájú megyetípust különböztethetünk meg:

1. Alulértékelt - amely megyékben a havi átlagos netto jövedelem a valóságban kevesebb, mint az a megye tulajdonságaiból, élhetősége szempontjából adódhatna:
*Bács-Kiskun
*Békés
*Csongrád
*Jász-Nagykuk-Szolnok
*Vas
*Veszprém
*Zala

2. Túlértékelt - ahol ez éppen az előző inverze, vagyis a jelenlegi helyzet magasabb szintre teszi a megyét, mint az az adatok tükrében várható:
*Baranya
*Borsod-Abaúj-Zemplén
*Győr-Moson-Sopron
*Fejér
*Komárom-Esztergom
*Nógrád
*Pest

3. Kiegyenlített - itt a valóság és a modell elképzelése megegyezik, vagy minimális eltérést mutat:
*Budapest
*Hajdú-Bihar
*Heves
*Somogy
*Szabolcs-Szatmár-Bereg

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Az elemzés során látható, hogy a megyék egymásutáni sorrendjét nem nagyon, vagy csak viszonylagos mértékben változtatta meg a modell, vagyis Bubapest még mindig vezet a fent említett szempontok alapján, emellett a legalacsonyabb havi átlag netto jövedelemmel bíró megyék (sorrendben: Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, majd kisé előrébb Baranya, Békés)közül a modell a legutolsó "sereghajtók" helyét szintén a legvégére tette, viszont Barany, Békés megyét előrébb, Nógrádot hátrébb helyezi.
Érdekes még, hogy a megyék átlagjövedelmében a modell szórása kisebb, azaz csak 3 megyét helyezetta havi 90000 Ft-os határ alá, holott a valóságban ennél több helyen van ilyan alacson jövedelemszint.
Meglepő, hogy a legnagyobb eltérést a valóság és a modell közt Fejér megyénél tapasztalhatjuk, ami erősen túlértékelt, emellett Vas és Veszprém megye alulértéket volta a következő évek felfutási lehetőségét tartogathatja...

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

2007:Megyék

2007-11-25T13:06:06Z

Liutgard: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/nappalos/2007osz/munkatervek/megye.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Magyarország megyéit hasonlítottam össze annak függvényében, hogy mennyi az adott megyében egy fő átlagos netto havi jövedelme.

=A feladat előtörténete=
Mivel országunk régiói és megyéi különböző szinten feljettek, eltérő adottságokkal és lehetőségekkel rendelkeznek, felvetődhet az a kérdés, hogy melyikben "jobb" élni. Természetesen a szubjektív befolyásoló tényezőket nem lehetett számításba venni, az összehasonlításom alapját főként a szociológiai és statisztikai tényezők alkotják.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
Mivel a feladat eléggé összetett, nem találtam még hasonló kimutatásokat. A végső cél az lenne, hogy az emberek eldönthessék, számukra melyik megye a legvonzóbb, esetleges migrációt is válthatna ki. Viszont mindezen vizsgálatok figyelmen kívül hagyják a személyes kötődéseket, érzelmeket, amelyek gyakran befolyásolják azt, hogy a lakos hol fog letelepedni.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Az adatok mind statisztikai jellegűek. Egy részüket az internetre feltöltött népszámlálási adatokból vettem, másik részüket pedig a 2005. Területi statisztikai évkönyvből.
Mind a 19 magyarországi megye és Budapest külön szerepelnek.

=A feladat által érintett célcsoportok=
A szociológiai és országos régióviszonyokkal foglalkozók számára adhat némi helyzetképet a néhány évvel ezelőtti állapotokról a feladat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
A jólét mércéje itt a lakosok átlagjövedelme, melynek segítségével megállapítható, hogy melyik megyében van aránylag magas kereseti lehetőség a nyújtott attribútumok tükrében, és melyik megye "kereshetne többet". Ebből lehet következtetni arra, hogy nem feltétlenül ott a lejgobb élni, ahol a legtöbben laknak. Esetleg némi decentralizációt is mutatnak majd az eredmények, amely hatására el kell gondolkodni azon, hogy a divatos főváros központú elrendezése országunknak mindörökké így marad-e?

=A válaszokat befolyásoló tényezők=
A következő attribútumok alapján vizsgáltam meg a megyéket:

1. munkanélküliség (%)
2. 100 lakásra jutó lakos (fő)
3. 1000 főre jutó középiskolás (fő)
4. 10000 főre jutó bűncslekmény (db)
5. 10000 lakosra jutó kórházi ágy (db)]]

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
* Objektumok:
• Bács-Kiskun,
• Baranya,
• Békés,
• Borsod-Abaúj-Zemplén,
• Budapest,
• Csongrád,
• Fejér,
• Győr-Moson-Sopron,
• Hajdú-Bihar,
• Heves,
• Jász-Nagykun-Szolnok,
• Komárom-Esztergom,
• Nógrád,
• Pest,
• Somogy,
• Szabolcs-Szatmár-Bereg,
• Tolna,
• Vas,
• Veszprém,
• Zala megye.

* Attribútumok:
• munkanélküliség (%),
• 100 lakásra jutó lakos (fő),
• 1000 főre jutó középiskolás (fő),
• 10000 főre jutó bűncselekmény (db),
• kórházi ágy 10000 lakosra (db).

* Megoldás menete:

• Adatgyűjtés
• Kimutatáskészítés: primer adattábla
• SORSZÁM függvénnyel rangsor táblázat
• COCO tábla készítése FKERES függvény segítségével
• Solver beállítása
• Solver futtatása
• Kapott eredmények kiértékelése

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A solver futtatása után 3 féle kategóriájú megyetípust különböztethetünk meg:

1. Alulértékelt - amely megyékben a havi átlagos netto jövedelem a valóságban kevesebb, mint az a megye tulajdonságaiból, élhetősége szempontjából adódhatna:
*Bács-Kiskun
*Békés
*Csongrád
*Jász-Nagykuk-Szolnok
*Vas
*Veszprém
*Zala

2. Túlértékelt - ahol ez éppen az előző inverze, vagyis a jelenlegi helyzet magasabb szintre teszi a megyét, mint az az adatok tükrében várható:
*Baranya
*Borsod-Abaúj-Zemplén
*Győr-Moson-Sopron
*Fejér
*Komárom-Esztergom
*Nógrád
*Pest

3. Kiegyenlített - itt a valóság és a modell elképzelése megegyezik, vagy minimális eltérést mutat:
*Budapest
*Hajdú-Bihar
*Heves
*Somogy
*Szabolcs-Szatmár-Bereg

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Az elemzés során látható, hogy a megyék egymásutáni sorrendjét nem nagyon, vagy csak viszonylagos mértékben változtatta meg a modell, vagyis Bubapest még mindig vezet a fent említett szempontok alapján, emellett a legalacsonyabb havi átlag netto jövedelemmel bíró megyék (sorrendben: Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, majd kisé előrébb Baranya, Békés)közül a modell a legutolsó "sereghajtók" helyét szintén a legvégére tette, viszont Barany, Békés megyét előrébb, Nógrádot hátrébb helyezi.
Érdekes még, hogy a megyék átlagjövedelmében a modell szórása kisebb, azaz csak 3 megyét helyezetta havi 90000 Ft-os határ alá, holott a valóságban ennél több helyen van ilyan alacson jövedelemszint.
Meglepő, hogy a legnagyobb eltérést a valóság és a modell közt Fejér megyénél tapasztalhatjuk, ami erősen túlértékelt, emellett Vas és Veszprém megye alulértéket volta a következő évek felfutási lehetőségét tarogathatja...

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

2007:Megyék

2007-11-25T12:42:54Z

Liutgard: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

2007:Megyék

2007-11-25T12:07:18Z

Liutgard: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */

2007:Megyék

2007-11-25T11:42:37Z

Liutgard: /* A feladat által érintett célcsoportok */

2007:Megyék

2007-11-25T11:40:07Z

Liutgard: /* A válaszokat befolyásoló tényezők */

2007:Megyék

2007-11-25T11:34:39Z

Liutgard: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */

2007:Megyék

2007-11-25T11:25:50Z

Liutgard: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */

2007:Megyék

2007-11-25T11:22:09Z

Liutgard: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */

2007:Megyék

2007-11-14T21:31:17Z

Liutgard: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */

2007:Megyék

2007-11-14T21:21:16Z

Liutgard: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

2007:Megyék

2007-11-14T21:10:12Z

Liutgard: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

2007:Megyék

2007-11-14T21:04:19Z

Liutgard: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

2007:Megyék

2007-11-14T21:02:57Z

Liutgard: /* A feladat előtörténete */

2007:Megyék

2007-11-14T20:55:10Z

Liutgard: /* Forrás */

2007:Megyék

2007-11-14T20:54:56Z

Liutgard: /* A tervezett alkalmazás/megoldás címe */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/nappalos/2007osz/munkatervek/megye.xls XLS]

Magyarország megyéit hasonlítottam össze annak függvényében, hogy mennyi az adott megyében egy fő átlagos netto havi jövedelme.

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Magyarország megyéit hasonlítottam össze annak függvényében, hogy mennyi az adott megyében egy fő átlagos netto havi jövedelme.

=A feladat előtörténete=
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
=A feladat által érintett célcsoportok=
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
=A válaszokat befolyásoló tényezők=
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

2007:Megyék

2007-11-14T20:46:59Z

Liutgard: /* Forrás */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/nappalos/2007osz/munkatervek/megye.xls XLS]

Magyarország megyéit hasonlítottam össze annak függvényében, hogy mennyi az adott megyében egy fő átlagos netto havi jövedelme.

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
=A feladat előtörténete=
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
=A feladat által érintett célcsoportok=
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
=A válaszokat befolyásoló tényezők=
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=