https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=MME 2026-04-19T08:12:36Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=F%C3%A1jl:GABONA_SWOT.JPG&diff=49679 2011-06-19T08:24:56Z

<p>MME: </p> <hr /> <div></div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Gabona_fejer&diff=49632 2011-06-18T11:40:48Z

<p>MME: Új oldal, tartalma: „A szócikk kialakításának tartalmi és formai részletszabályai: =Forrás= [http://miau.gau.hu/oktatas/2011tavasz/....xls XLS] =A tervezett alkalmazás/megoldás c...”</p> <hr /> <div>A szócikk kialakításának tartalmi és formai részletszabályai:<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2011tavasz/....xls XLS]<br /> <br /> <br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> <br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> <br /> =Objektumok (sorok)=<br /> <br /> <br /> =Attribútumok (X, Y oszlopok)=<br /> <br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> <br /> =Következtetések, javaslatok=</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Gabona&diff=49630 2011-06-18T11:06:41Z

<p>MME: Új oldal, tartalma: „A szócikk kialakításának tartalmi és formai részletszabályai: =Forrás= [http://miau.gau.hu/oktatas/2011tavasz/....xls XLS] =A tervezett alkalmazás/megoldás c...”</p> <hr /> <div>A szócikk kialakításának tartalmi és formai részletszabályai:<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2011tavasz/....xls XLS]<br /> <br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> <br /> <br /> =Objektumok (sorok)=<br /> <br /> <br /> =Attribútumok (X, Y oszlopok)=<br /> <br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> <br /> =Következtetések, javaslatok=</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Gyumolcs_fejer_megye&diff=48814 2011-05-30T13:29:24Z

<p>MME: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/miau/154/gyumolcs_megye_swot.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Betakarított gyümölcstermés mennyiségének vizsgálata különböző gyümölcsfajták között hasonlóság elemzés módszerével Fejér megyében a 2008-as évben<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> A legtöbb esetben a SWOT-analízis összeállítása egy ötletgyűjtéssel kezdődik, mely során megpróbálják feltárni a SWOT- mátrix elemeit. Ezek alapján összesítésre kerülnek a vizsgált megye/kistérség stratégiai fejlesztésének irányvonalai. A vizsgálat szempontjai az alábbiak lehetnek: erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek. Ezzel a módszerrel azonban a leggyakoribb probléma, hogy nem tényeken alapulnak az így hozott megállapítások, így ez sok esetben téves irányvonalakat eredményez. <br /> <br /> SWOT-analízissel (magyar nevén GYELV-elemzéssel) felépíthetjük egy piac, iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy stratégiai szempontból mely feladatok a legfontosabbak. <br /> <br /> A SWOT angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze: <br /> <br /> 1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni <br /> <br /> 2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező <br /> <br /> 3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni <br /> <br /> 4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező <br /> <br /> <br /> Elsőként statikus (egy évre vonatkozó) adatokat vizsgálva tudjuk megállapítani az erősségeket illetve a gyengeségeket. Ezt követően kell vizsgálhatók a külső tényezők, azaz idősoros adatok, amelyekre trendeket állítva állapíthatóak meg a lehetőségek és a veszélyek. <br /> <br /> <br /> A stratégiai fejlesztési terv készítés első lépése a figyelemfelkeltés: <br /> <br /> • tervezési érintettek megkeresése <br /> <br /> • érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról <br /> <br /> • érintettek bevonása a folyamatba <br /> <br /> Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka, ötletbörze, telefonos vagy személyes beszélgetés. <br /> <br /> <br /> Második lépés az információgyűjtés <br /> <br /> • szakmai adatok gyűjtése <br /> <br /> • információ gyűjtése a lakosságtól <br /> <br /> <br /> Harmadik lépés a diagnózis készítése <br /> <br /> • SWOT elemzés <br /> <br /> • átfogó értékelés <br /> <br /> • egyeztetés az értekezésről <br /> <br /> <br /> Negyedik lépés a tervezés <br /> • fő célok meghatározása <br /> <br /> • célok ágazati felbontása <br /> <br /> • részletek pontosítása <br /> <br /> • egyeztetés a különféle csoportokkal <br /> <br /> • programkészítés <br /> <br /> <br /> Ötödik a jóváhagyás <br /> <br /> • koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése <br /> <br /> • lakosság véleményének begyűjtése <br /> <br /> • bizottsági véleményezés <br /> <br /> • képviselő testületi döntés<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az elemzéshez szükséges adatbázis adatait a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) stADAT táblák területi adatai, valamint a tájékoztatási adatbázis területi statisztikai rendszere szolgáltatta.<br /> <br /> =Objektumok (sorok)=<br /> <br /> 19 megye és Budapest valamint azok összesítése:<br /> <br /> <br /> Bács-Kiskun<br /> <br /> Baranya<br /> <br /> Békés<br /> <br /> Borsod-Abaúj-Zemplén<br /> <br /> Budapest<br /> <br /> Csongrád<br /> <br /> Fejér<br /> <br /> Győr-Moson-Sopron<br /> <br /> Hajdú-Bihar<br /> <br /> Heves<br /> <br /> Jász-Nagykun-Szolnok<br /> <br /> Komárom-Esztergom<br /> <br /> Nógrád<br /> <br /> Pest<br /> <br /> Somogy<br /> <br /> Szabolcs-Szatmár-Bereg<br /> <br /> Tolna<br /> <br /> Vas<br /> <br /> Veszprém<br /> <br /> Zala<br /> <br /> Ország összesen<br /> <br /> =Attribútumok (X, Y oszlopok)=<br /> <br /> Legyűjtésre került mutatók a következők:<br /> <br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermés<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a kajszi<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a körte<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a megy<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a őszibarack<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a szilva és ringlószilva<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből az alma<br /> <br /> - Egy főre jutó bruttó hazai termék<br /> <br /> <br /> <br /> Ahhoz, hogy az adatok összevethetőek legyenek, standardizáltam őket. Így az 1 ha-ra jutó gyümölcstermést kaptam meg, majd ezt újra standardizáltam, melynek eredményeként a 10.000 ha-ra jutó gyümölcstermés lett a mértékegység. <br /> <br /> <br /> A vizsgált esetek mindegyikénél egyenes arányosság van a vizsgált tényező és az eredmény között, így az irány mindegyik attribútum esetében 0, minél nagyobb a vizsgált tényező X(i), annál nagyobb lehet az eredmény Y.<br /> <br /> <br /> Az elemzés 2008-as évre vonatkozik.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani az elemzést:<br /> <br /> <br /> • Megyei Önkormányzatok<br /> <br /> • Vidékfejlesztési Minisztérium<br /> <br /> • A megyei stratégiai döntést előkészítők<br /> <br /> • Kapcsolódó kormányzati szereplők<br /> <br /> • Mezőgazdasággal, gyümölcstermeléssel foglalkozó tanácsadók<br /> <br /> • Gyümölcstermeléssel foglalkozó gazdák<br /> <br /> <br /> Az elemzés a gyümölcstermelés legfontosabb gyümölcsfajtáira lebontva mutatja meg a betakarított gyümölcstermés mennyiségét Magyarország 19 megyéjében és Budapesten 10 000 ha-ra vetítve. Mindezek alapján végeztem olyan számításokat, amelyek hasznosak lehetnek a célcsoport számára. Az elemzés alapján láthatóvá válik, hogy melyik megyében mely gyümölcsfajtából termelik a legtöbbet, mely gyümölcsfajták mennyiségének növeléséhez szükségesek a mezőgazdasági fejlesztések, illetve, melyekre érdemes hangsúlyt fektetni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A best practice alapján: <br /> <br /> Az elemzés nincs alátámasztva konkrét számadatokkal ezért fenn áll a rossz döntéshozás lehetősége. <br /> <br /> <br /> • túl sok szubjektív tényezőt tartalmaz <br /> <br /> • rossz következtetést vonhatunk le <br /> <br /> • rossz döntést hozhatunk <br /> <br /> • pénzveszteség (idő és emberi erőforrás miatt) <br /> <br /> • negatív eredmények <br /> <br /> • image rombolás. <br /> <br /> <br /> A hasonlóságelemzés alapján: <br /> <br /> Az elemzésünket egy konkrét adatbázissal támasztottuk alá, amelynek köszönhetően megalapozott döntéseket hozhatunk. A táblázatok és a lefuttatott elemzések konkrét értékeket tartalmaznak, melyek formálják véleményünket. Így kevesebb veszélylehetőség rejlik benne mint a best practice elemzésnél. <br /> <br /> <br /> • korrekt eredményeket produkál <br /> <br /> • objektív tényezőkön alapuló döntéshozatal <br /> <br /> • kisebb bizonytalanság, ezáltal biztosabb döntéshozatal-&gt; magasabb profit <br /> <br /> • image építés.<br /> <br /> <br /> A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek. Amennyiben javaslatként pl. a gyümölcstermő területeken a betakarított alma mennyiségének növelése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el:<br /> <br /> A jelenleg a betakarított alma mennyiség 10 000 ha-ként 77 tonna ezt duplájára emelve 250 Ft/kg-os áron, a betakarított almamennyiség 19 250 000 Ft többletbevételt jelentene.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Az adatokat legyűjtöttem a KSH-ról. A feladat a betakarított gyümölcstermés mennyiségének vizsgálata volt 2008-as évre 8 mutatóra vonatkozóan, ebből állítottam össze a metaadatbázisomat, amelyből kimutatásvarázslóval előállítottam az Objektum-Attribútum Mátrixot. Létrehoztam az ellenőrző nézetet (darabnézet) tartalmazó kimutatást. A település területének nagyságát is le kellett gyűjtenem, hogy 1 ha-ra, majd 10 000 ha-ra tudjam nézni az adatokat, mivel a méreteltérésekből adódóan torzult volna az elemzés. 2008. évben 19 megyét és Budapestet valamint az egész ország adatait vizsgáltam. Elkészítettem a sorszám táblázatot, majd az Y0 elemzést. 21 objektumom, és 8 attribútumom volt, lépcsők száma szintén 21. Elkészült a 8 db Y-STD elemzés. Létrehoztam az eredmény adatbázist, melyből az eredmény pivotot kimutatásvarázslóval állítottam elő. A SWOT-hoz Excelben HA() függvény segítségével gyártottam le a sablonszöveget, melyek később az eredmény fejezet tartalmát képezik. Minden mutatóra vonatkozóan megvizsgáltam, hogy az adott megyében gyengeségnek vagy erősségnek számít-e, hogy az adott megye jól vagy rosszul teljesített az adott mutatóra vonatkozóan.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Fejér megye SWOT táblázata 2008-ban <br /> <br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermés: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a kajszi: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a körte: W<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a megy: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből az őszibarack: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a szilva és ringlószilva: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből az alma: W<br /> <br /> Egy főre jutó bruttó hazai termék: W<br /> <br /> Y0: S<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermés mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a kajszi mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a körte mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a megy mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből az őszibarack mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a szilva és ringlószilva mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből az alma mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Egy főre jutó bruttó hazai termék mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Y0 mutatót vizsgálva jól teljesített, tehát Erősség (S).<br /> <br /> =Következtetések, javaslatok=<br /> <br /> <br /> Fejér megye erősségei közé tartozik összességében a betakarított gyümölcstermés, mely közül kiemelve a kajszi, a meggy, az őszibarack, szilva és ringlószilva. Y0 elemzés lefuttatása után arra a következtetésre jutottam, hogy Fejér megye gyümölcstermő területe értékesebb a becsültnél, ami szintén erősségnek számít. Ezeket az erősségeket továbbra is fenn kell tartani, illetve tovább kell fejleszteni. <br /> <br /> Fejér megye gyengeségei közé tartozik a betakarított összes gyümölcstermésből a körte, alma, valamint az egy főre jutó bruttó hazai termék. <br /> Ezen eredmények figyelembevétele ajánlott a fejér megyei mezőgazdasági stratégiájának tervezése során!</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Gyumolcs_fejer_megye&diff=48813 2011-05-30T13:28:36Z

<p>MME: /* A feladat által érintett célcsoportok */</p> <hr /> <div>Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/miau/154/gyumolcs_megye_swot.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Betakarított gyümölcstermés mennyiségének vizsgálata különböző gyümölcsfajták között hasonlóság elemzés módszerével Fejér megyében a 2008-as évben<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> A legtöbb esetben a SWOT-analízis összeállítása egy ötletgyűjtéssel kezdődik, mely során megpróbálják feltárni a SWOT- mátrix elemeit. Ezek alapján összesítésre kerülnek a vizsgált megye/kistérség stratégiai fejlesztésének irányvonalai. A vizsgálat szempontjai az alábbiak lehetnek: erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek. Ezzel a módszerrel azonban a leggyakoribb probléma, hogy nem tényeken alapulnak az így hozott megállapítások, így ez sok esetben téves irányvonalakat eredményez. <br /> <br /> SWOT-analízissel (magyar nevén GYELV-elemzéssel) felépíthetjük egy piac, iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy stratégiai szempontból mely feladatok a legfontosabbak. <br /> <br /> A SWOT angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze: <br /> <br /> 1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni <br /> <br /> 2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező <br /> <br /> 3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni <br /> <br /> 4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező <br /> <br /> <br /> Elsőként statikus (egy évre vonatkozó) adatokat vizsgálva tudjuk megállapítani az erősségeket illetve a gyengeségeket. Ezt követően kell vizsgálhatók a külső tényezők, azaz idősoros adatok, amelyekre trendeket állítva állapíthatóak meg a lehetőségek és a veszélyek. <br /> <br /> <br /> A stratégiai fejlesztési terv készítés első lépése a figyelemfelkeltés: <br /> <br /> • tervezési érintettek megkeresése <br /> <br /> • érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról <br /> <br /> • érintettek bevonása a folyamatba <br /> <br /> Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka, ötletbörze, telefonos vagy személyes beszélgetés. <br /> <br /> <br /> Második lépés az információgyűjtés <br /> <br /> • szakmai adatok gyűjtése <br /> <br /> • információ gyűjtése a lakosságtól <br /> <br /> <br /> Harmadik lépés a diagnózis készítése <br /> <br /> • SWOT elemzés <br /> <br /> • átfogó értékelés <br /> <br /> • egyeztetés az értekezésről <br /> <br /> <br /> Negyedik lépés a tervezés <br /> • fő célok meghatározása <br /> <br /> • célok ágazati felbontása <br /> <br /> • részletek pontosítása <br /> <br /> • egyeztetés a különféle csoportokkal <br /> <br /> • programkészítés <br /> <br /> <br /> Ötödik a jóváhagyás <br /> <br /> • koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése <br /> <br /> • lakosság véleményének begyűjtése <br /> <br /> • bizottsági véleményezés <br /> <br /> • képviselő testületi döntés<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az elemzéshez szükséges adatbázis adatait a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) stADAT táblák területi adatai, valamint a tájékoztatási adatbázis területi statisztikai rendszere szolgáltatta.<br /> <br /> =Objektumok (sorok)=<br /> <br /> 19 megye és Budapest valamint azok összesítése:<br /> <br /> <br /> Bács-Kiskun<br /> <br /> Baranya<br /> <br /> Békés<br /> <br /> Borsod-Abaúj-Zemplén<br /> <br /> Budapest<br /> <br /> Csongrád<br /> <br /> Fejér<br /> <br /> Győr-Moson-Sopron<br /> <br /> Hajdú-Bihar<br /> <br /> Heves<br /> <br /> Jász-Nagykun-Szolnok<br /> <br /> Komárom-Esztergom<br /> <br /> Nógrád<br /> <br /> Pest<br /> <br /> Somogy<br /> <br /> Szabolcs-Szatmár-Bereg<br /> <br /> Tolna<br /> <br /> Vas<br /> <br /> Veszprém<br /> <br /> Zala<br /> <br /> Ország összesen<br /> <br /> =Attribútumok (X, Y oszlopok)=<br /> <br /> Legyűjtésre került mutatók a következők:<br /> <br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermés<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a kajszi<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a körte<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a megy<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a őszibarack<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a szilva és ringlószilva<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből az alma<br /> <br /> - Egy főre jutó bruttó hazai termék<br /> <br /> <br /> <br /> Ahhoz, hogy az adatok összevethetőek legyenek, standardizáltam őket. Így az 1 ha-ra jutó gyümölcstermést kaptam meg, majd ezt újra standardizáltam, melynek eredményeként a 10.000 ha-ra jutó gyümölcstermés lett a mértékegység. <br /> <br /> <br /> A vizsgált esetek mindegyikénél egyenes arányosság van a vizsgált tényező és az eredmény között, így az irány mindegyik attribútum esetében 0, minél nagyobb a vizsgált tényező X(i), annál nagyobb lehet az eredmény Y.<br /> <br /> <br /> Az elemzés 2008-as évre vonatkozik.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani az elemzést:<br /> <br /> <br /> • Megyei Önkormányzatok<br /> <br /> • Vidékfejlesztési Minisztérium<br /> <br /> • A megyei stratégiai döntést előkészítők<br /> <br /> • Kapcsolódó kormányzati szereplők<br /> <br /> • Mezőgazdasággal, gyümölcstermeléssel foglalkozó tanácsadók<br /> <br /> • Gyümölcstermeléssel foglalkozó gazdák<br /> <br /> <br /> Az elemzés a gyümölcstermelés legfontosabb gyümölcsfajtáira lebontva mutatja meg a betakarított gyümölcstermés mennyiségét Magyarország 19 megyéjében és Budapesten 10 000 ha-ra vetítve. Mindezek alapján végeztem olyan számításokat, amelyek hasznosak lehetnek a célcsoport számára. Az elemzés alapján láthatóvá válik, hogy melyik megyében mely gyümölcsfajtából termelik a legtöbbet, mely gyümölcsfajták mennyiségének növeléséhez szükségesek a mezőgazdasági fejlesztések, illetve, melyekre érdemes hangsúlyt fektetni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A best practice alapján: <br /> <br /> Az elemzés nincs alátámasztva konkrét számadatokkal ezért fenn áll a rossz döntéshozás lehetősége. <br /> <br /> <br /> • túl sok szubjektív tényezőt tartalmaz <br /> <br /> • rossz következtetést vonhatunk le <br /> <br /> • rossz döntést hozhatunk <br /> <br /> • pénzveszteség (idő és emberi erőforrás miatt) <br /> <br /> • negatív eredmények <br /> <br /> • image rombolás. <br /> <br /> <br /> A hasonlóságelemzés alapján: <br /> <br /> Az elemzésünket egy konkrét adatbázissal támasztottuk alá, amelynek köszönhetően megalapozott döntéseket hozhatunk. A táblázatok és a lefuttatott elemzések konkrét értékeket tartalmaznak, melyek formálják véleményünket. Így kevesebb veszélylehetőség rejlik benne mint a best practice elemzésnél. <br /> <br /> <br /> • korrekt eredményeket produkál <br /> <br /> • objektív tényezőkön alapuló döntéshozatal <br /> <br /> • kisebb bizonytalanság, ezáltal biztosabb döntéshozatal-&gt; magasabb profit <br /> <br /> • image építés.<br /> <br /> <br /> A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek. Amennyiben javaslatként pl. a gyümölcstermő területeken a betakarított alma mennyiségének növelése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el:<br /> <br /> A jelenleg a betakarított alma mennyiség 10 000 ha-ként 77 tonna ezt duplájára emelve 250 Ft/kg-os áron, a betakarított almamennyiség 19 250 000 Ft többletbevételt jelentene.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Az adatokat legyűjtöttem a KSH-ról. A feladat gyümölcstermés mennyiségének vizsgálata volt 2008-as évre 8 mutatóra vonatkozóan, ebből állítottam össze a metaadatbázisomat, amelyből kimutatásvarázslóval előállítottam az Objektum-Attribútum Mátrixot. Létrehoztam az ellenőrző nézetet (darabnézet) tartalmazó kimutatást. A település területének nagyságát is le kellett gyűjtenem, hogy 1 ha-ra, majd 10 000 ha-ra tudjam nézni az adatokat, mivel a méreteltérésekből adódóan torzult volna az elemzés. 2008. évben 19 megyét és Budapestet valamint az egész ország adatait vizsgáltam. Elkészítettem a sorszám táblázatot, majd az Y0 elemzést. 21 objektumom, és 8 attribútumom volt, lépcsők száma szintén 21. Elkészült a 8 db Y-STD elemzés. Létrehoztam az eredmény adatbázist, melyből az eredmény pivotot kimutatásvarázslóval állítottam elő. A SWOT-hoz Excelben HA() függvény segítségével gyártottam le a sablonszöveget, melyek később az eredmény fejezet tartalmát képezik. Minden mutatóra vonatkozóan megvizsgáltam, hogy az adott megyében gyengeségnek vagy erősségnek számít-e, hogy az adott megye jól vagy rosszul teljesített az adott mutatóra vonatkozóan.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Fejér megye SWOT táblázata 2008-ban <br /> <br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermés: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a kajszi: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a körte: W<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a megy: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből az őszibarack: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a szilva és ringlószilva: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből az alma: W<br /> <br /> Egy főre jutó bruttó hazai termék: W<br /> <br /> Y0: S<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermés mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a kajszi mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a körte mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a megy mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből az őszibarack mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a szilva és ringlószilva mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből az alma mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Egy főre jutó bruttó hazai termék mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Y0 mutatót vizsgálva jól teljesített, tehát Erősség (S).<br /> <br /> =Következtetések, javaslatok=<br /> <br /> <br /> Fejér megye erősségei közé tartozik összességében a betakarított gyümölcstermés, mely közül kiemelve a kajszi, a meggy, az őszibarack, szilva és ringlószilva. Y0 elemzés lefuttatása után arra a következtetésre jutottam, hogy Fejér megye gyümölcstermő területe értékesebb a becsültnél, ami szintén erősségnek számít. Ezeket az erősségeket továbbra is fenn kell tartani, illetve tovább kell fejleszteni. <br /> <br /> Fejér megye gyengeségei közé tartozik a betakarított összes gyümölcstermésből a körte, alma, valamint az egy főre jutó bruttó hazai termék. <br /> Ezen eredmények figyelembevétele ajánlott a fejér megyei mezőgazdasági stratégiájának tervezése során!</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Gyumolcs_fejer_megye&diff=48812 2011-05-30T13:28:08Z

<p>MME: /* A feladat által érintett célcsoportok */</p> <hr /> <div>Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/miau/154/gyumolcs_megye_swot.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Betakarított gyümölcstermés mennyiségének vizsgálata különböző gyümölcsfajták között hasonlóság elemzés módszerével Fejér megyében a 2008-as évben<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> A legtöbb esetben a SWOT-analízis összeállítása egy ötletgyűjtéssel kezdődik, mely során megpróbálják feltárni a SWOT- mátrix elemeit. Ezek alapján összesítésre kerülnek a vizsgált megye/kistérség stratégiai fejlesztésének irányvonalai. A vizsgálat szempontjai az alábbiak lehetnek: erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek. Ezzel a módszerrel azonban a leggyakoribb probléma, hogy nem tényeken alapulnak az így hozott megállapítások, így ez sok esetben téves irányvonalakat eredményez. <br /> <br /> SWOT-analízissel (magyar nevén GYELV-elemzéssel) felépíthetjük egy piac, iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy stratégiai szempontból mely feladatok a legfontosabbak. <br /> <br /> A SWOT angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze: <br /> <br /> 1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni <br /> <br /> 2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező <br /> <br /> 3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni <br /> <br /> 4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező <br /> <br /> <br /> Elsőként statikus (egy évre vonatkozó) adatokat vizsgálva tudjuk megállapítani az erősségeket illetve a gyengeségeket. Ezt követően kell vizsgálhatók a külső tényezők, azaz idősoros adatok, amelyekre trendeket állítva állapíthatóak meg a lehetőségek és a veszélyek. <br /> <br /> <br /> A stratégiai fejlesztési terv készítés első lépése a figyelemfelkeltés: <br /> <br /> • tervezési érintettek megkeresése <br /> <br /> • érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról <br /> <br /> • érintettek bevonása a folyamatba <br /> <br /> Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka, ötletbörze, telefonos vagy személyes beszélgetés. <br /> <br /> <br /> Második lépés az információgyűjtés <br /> <br /> • szakmai adatok gyűjtése <br /> <br /> • információ gyűjtése a lakosságtól <br /> <br /> <br /> Harmadik lépés a diagnózis készítése <br /> <br /> • SWOT elemzés <br /> <br /> • átfogó értékelés <br /> <br /> • egyeztetés az értekezésről <br /> <br /> <br /> Negyedik lépés a tervezés <br /> • fő célok meghatározása <br /> <br /> • célok ágazati felbontása <br /> <br /> • részletek pontosítása <br /> <br /> • egyeztetés a különféle csoportokkal <br /> <br /> • programkészítés <br /> <br /> <br /> Ötödik a jóváhagyás <br /> <br /> • koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése <br /> <br /> • lakosság véleményének begyűjtése <br /> <br /> • bizottsági véleményezés <br /> <br /> • képviselő testületi döntés<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az elemzéshez szükséges adatbázis adatait a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) stADAT táblák területi adatai, valamint a tájékoztatási adatbázis területi statisztikai rendszere szolgáltatta.<br /> <br /> =Objektumok (sorok)=<br /> <br /> 19 megye és Budapest valamint azok összesítése:<br /> <br /> <br /> Bács-Kiskun<br /> <br /> Baranya<br /> <br /> Békés<br /> <br /> Borsod-Abaúj-Zemplén<br /> <br /> Budapest<br /> <br /> Csongrád<br /> <br /> Fejér<br /> <br /> Győr-Moson-Sopron<br /> <br /> Hajdú-Bihar<br /> <br /> Heves<br /> <br /> Jász-Nagykun-Szolnok<br /> <br /> Komárom-Esztergom<br /> <br /> Nógrád<br /> <br /> Pest<br /> <br /> Somogy<br /> <br /> Szabolcs-Szatmár-Bereg<br /> <br /> Tolna<br /> <br /> Vas<br /> <br /> Veszprém<br /> <br /> Zala<br /> <br /> Ország összesen<br /> <br /> =Attribútumok (X, Y oszlopok)=<br /> <br /> Legyűjtésre került mutatók a következők:<br /> <br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermés<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a kajszi<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a körte<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a megy<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a őszibarack<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a szilva és ringlószilva<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből az alma<br /> <br /> - Egy főre jutó bruttó hazai termék<br /> <br /> <br /> <br /> Ahhoz, hogy az adatok összevethetőek legyenek, standardizáltam őket. Így az 1 ha-ra jutó gyümölcstermést kaptam meg, majd ezt újra standardizáltam, melynek eredményeként a 10.000 ha-ra jutó gyümölcstermés lett a mértékegység. <br /> <br /> <br /> A vizsgált esetek mindegyikénél egyenes arányosság van a vizsgált tényező és az eredmény között, így az irány mindegyik attribútum esetében 0, minél nagyobb a vizsgált tényező X(i), annál nagyobb lehet az eredmény Y.<br /> <br /> <br /> Az elemzés 2008-as évre vonatkozik.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani az elemzést:<br /> <br /> <br /> • Megyei Önkormányzatok<br /> <br /> • Vidékfejlesztési Minisztérium<br /> <br /> • A megyei stratégiai döntést előkészítők<br /> <br /> • Kapcsolódó kormányzati szereplők<br /> <br /> • Mezőgazdasággal, gyümölcstermeléssel foglalkozó tanácsadók<br /> <br /> • Gyümölcstermeléssel foglalkozó gazdák<br /> <br /> <br /> Az elemzés a gyümölcstermelés legfontosabb gyümölcsfajtáira lebontva mutatja meg a gyümölcstermés mennyiségét Magyarország 19 megyéjében és Budapesten 10 000 ha-ra vetítve. Mindezek alapján végeztem olyan számításokat, amelyek hasznosak lehetnek a célcsoport számára. Az elemzés alapján láthatóvá válik, hogy melyik megyében mely gyümölcsfajtából termelik a legtöbbet, mely gyümölcsfajták mennyiségének növeléséhez szükségesek a mezőgazdasági fejlesztések, illetve, melyekre érdemes hangsúlyt fektetni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A best practice alapján: <br /> <br /> Az elemzés nincs alátámasztva konkrét számadatokkal ezért fenn áll a rossz döntéshozás lehetősége. <br /> <br /> <br /> • túl sok szubjektív tényezőt tartalmaz <br /> <br /> • rossz következtetést vonhatunk le <br /> <br /> • rossz döntést hozhatunk <br /> <br /> • pénzveszteség (idő és emberi erőforrás miatt) <br /> <br /> • negatív eredmények <br /> <br /> • image rombolás. <br /> <br /> <br /> A hasonlóságelemzés alapján: <br /> <br /> Az elemzésünket egy konkrét adatbázissal támasztottuk alá, amelynek köszönhetően megalapozott döntéseket hozhatunk. A táblázatok és a lefuttatott elemzések konkrét értékeket tartalmaznak, melyek formálják véleményünket. Így kevesebb veszélylehetőség rejlik benne mint a best practice elemzésnél. <br /> <br /> <br /> • korrekt eredményeket produkál <br /> <br /> • objektív tényezőkön alapuló döntéshozatal <br /> <br /> • kisebb bizonytalanság, ezáltal biztosabb döntéshozatal-&gt; magasabb profit <br /> <br /> • image építés.<br /> <br /> <br /> A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek. Amennyiben javaslatként pl. a gyümölcstermő területeken a betakarított alma mennyiségének növelése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el:<br /> <br /> A jelenleg a betakarított alma mennyiség 10 000 ha-ként 77 tonna ezt duplájára emelve 250 Ft/kg-os áron, a betakarított almamennyiség 19 250 000 Ft többletbevételt jelentene.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Az adatokat legyűjtöttem a KSH-ról. A feladat gyümölcstermés mennyiségének vizsgálata volt 2008-as évre 8 mutatóra vonatkozóan, ebből állítottam össze a metaadatbázisomat, amelyből kimutatásvarázslóval előállítottam az Objektum-Attribútum Mátrixot. Létrehoztam az ellenőrző nézetet (darabnézet) tartalmazó kimutatást. A település területének nagyságát is le kellett gyűjtenem, hogy 1 ha-ra, majd 10 000 ha-ra tudjam nézni az adatokat, mivel a méreteltérésekből adódóan torzult volna az elemzés. 2008. évben 19 megyét és Budapestet valamint az egész ország adatait vizsgáltam. Elkészítettem a sorszám táblázatot, majd az Y0 elemzést. 21 objektumom, és 8 attribútumom volt, lépcsők száma szintén 21. Elkészült a 8 db Y-STD elemzés. Létrehoztam az eredmény adatbázist, melyből az eredmény pivotot kimutatásvarázslóval állítottam elő. A SWOT-hoz Excelben HA() függvény segítségével gyártottam le a sablonszöveget, melyek később az eredmény fejezet tartalmát képezik. Minden mutatóra vonatkozóan megvizsgáltam, hogy az adott megyében gyengeségnek vagy erősségnek számít-e, hogy az adott megye jól vagy rosszul teljesített az adott mutatóra vonatkozóan.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Fejér megye SWOT táblázata 2008-ban <br /> <br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermés: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a kajszi: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a körte: W<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a megy: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből az őszibarack: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a szilva és ringlószilva: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből az alma: W<br /> <br /> Egy főre jutó bruttó hazai termék: W<br /> <br /> Y0: S<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermés mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a kajszi mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a körte mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a megy mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből az őszibarack mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a szilva és ringlószilva mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből az alma mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Egy főre jutó bruttó hazai termék mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Y0 mutatót vizsgálva jól teljesített, tehát Erősség (S).<br /> <br /> =Következtetések, javaslatok=<br /> <br /> <br /> Fejér megye erősségei közé tartozik összességében a betakarított gyümölcstermés, mely közül kiemelve a kajszi, a meggy, az őszibarack, szilva és ringlószilva. Y0 elemzés lefuttatása után arra a következtetésre jutottam, hogy Fejér megye gyümölcstermő területe értékesebb a becsültnél, ami szintén erősségnek számít. Ezeket az erősségeket továbbra is fenn kell tartani, illetve tovább kell fejleszteni. <br /> <br /> Fejér megye gyengeségei közé tartozik a betakarított összes gyümölcstermésből a körte, alma, valamint az egy főre jutó bruttó hazai termék. <br /> Ezen eredmények figyelembevétele ajánlott a fejér megyei mezőgazdasági stratégiájának tervezése során!</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Gyumolcs_fejer_megye&diff=48811 2011-05-30T13:26:41Z

<p>MME: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */</p> <hr /> <div>Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/miau/154/gyumolcs_megye_swot.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Betakarított gyümölcstermés mennyiségének vizsgálata különböző gyümölcsfajták között hasonlóság elemzés módszerével Fejér megyében a 2008-as évben<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> A legtöbb esetben a SWOT-analízis összeállítása egy ötletgyűjtéssel kezdődik, mely során megpróbálják feltárni a SWOT- mátrix elemeit. Ezek alapján összesítésre kerülnek a vizsgált megye/kistérség stratégiai fejlesztésének irányvonalai. A vizsgálat szempontjai az alábbiak lehetnek: erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek. Ezzel a módszerrel azonban a leggyakoribb probléma, hogy nem tényeken alapulnak az így hozott megállapítások, így ez sok esetben téves irányvonalakat eredményez. <br /> <br /> SWOT-analízissel (magyar nevén GYELV-elemzéssel) felépíthetjük egy piac, iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy stratégiai szempontból mely feladatok a legfontosabbak. <br /> <br /> A SWOT angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze: <br /> <br /> 1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni <br /> <br /> 2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező <br /> <br /> 3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni <br /> <br /> 4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező <br /> <br /> <br /> Elsőként statikus (egy évre vonatkozó) adatokat vizsgálva tudjuk megállapítani az erősségeket illetve a gyengeségeket. Ezt követően kell vizsgálhatók a külső tényezők, azaz idősoros adatok, amelyekre trendeket állítva állapíthatóak meg a lehetőségek és a veszélyek. <br /> <br /> <br /> A stratégiai fejlesztési terv készítés első lépése a figyelemfelkeltés: <br /> <br /> • tervezési érintettek megkeresése <br /> <br /> • érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról <br /> <br /> • érintettek bevonása a folyamatba <br /> <br /> Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka, ötletbörze, telefonos vagy személyes beszélgetés. <br /> <br /> <br /> Második lépés az információgyűjtés <br /> <br /> • szakmai adatok gyűjtése <br /> <br /> • információ gyűjtése a lakosságtól <br /> <br /> <br /> Harmadik lépés a diagnózis készítése <br /> <br /> • SWOT elemzés <br /> <br /> • átfogó értékelés <br /> <br /> • egyeztetés az értekezésről <br /> <br /> <br /> Negyedik lépés a tervezés <br /> • fő célok meghatározása <br /> <br /> • célok ágazati felbontása <br /> <br /> • részletek pontosítása <br /> <br /> • egyeztetés a különféle csoportokkal <br /> <br /> • programkészítés <br /> <br /> <br /> Ötödik a jóváhagyás <br /> <br /> • koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése <br /> <br /> • lakosság véleményének begyűjtése <br /> <br /> • bizottsági véleményezés <br /> <br /> • képviselő testületi döntés<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az elemzéshez szükséges adatbázis adatait a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) stADAT táblák területi adatai, valamint a tájékoztatási adatbázis területi statisztikai rendszere szolgáltatta.<br /> <br /> =Objektumok (sorok)=<br /> <br /> 19 megye és Budapest valamint azok összesítése:<br /> <br /> <br /> Bács-Kiskun<br /> <br /> Baranya<br /> <br /> Békés<br /> <br /> Borsod-Abaúj-Zemplén<br /> <br /> Budapest<br /> <br /> Csongrád<br /> <br /> Fejér<br /> <br /> Győr-Moson-Sopron<br /> <br /> Hajdú-Bihar<br /> <br /> Heves<br /> <br /> Jász-Nagykun-Szolnok<br /> <br /> Komárom-Esztergom<br /> <br /> Nógrád<br /> <br /> Pest<br /> <br /> Somogy<br /> <br /> Szabolcs-Szatmár-Bereg<br /> <br /> Tolna<br /> <br /> Vas<br /> <br /> Veszprém<br /> <br /> Zala<br /> <br /> Ország összesen<br /> <br /> =Attribútumok (X, Y oszlopok)=<br /> <br /> Legyűjtésre került mutatók a következők:<br /> <br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermés<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a kajszi<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a körte<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a megy<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a őszibarack<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a szilva és ringlószilva<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből az alma<br /> <br /> - Egy főre jutó bruttó hazai termék<br /> <br /> <br /> <br /> Ahhoz, hogy az adatok összevethetőek legyenek, standardizáltam őket. Így az 1 ha-ra jutó gyümölcstermést kaptam meg, majd ezt újra standardizáltam, melynek eredményeként a 10.000 ha-ra jutó gyümölcstermés lett a mértékegység. <br /> <br /> <br /> A vizsgált esetek mindegyikénél egyenes arányosság van a vizsgált tényező és az eredmény között, így az irány mindegyik attribútum esetében 0, minél nagyobb a vizsgált tényező X(i), annál nagyobb lehet az eredmény Y.<br /> <br /> <br /> Az elemzés 2008-as évre vonatkozik.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani az elemzést:<br /> <br /> <br /> • Megyei Önkormányzatok<br /> <br /> • Vidékfejlesztési Minisztérium<br /> <br /> • A megyei stratégiai döntést előkészítők<br /> <br /> • Kapcsolódó kormányzati szereplők<br /> <br /> • Mezőgazdasággal, gyümölcstermeléssel foglalkozó tanácsadók<br /> <br /> • Gyümölcstermeléssel foglalkozó gazdák<br /> <br /> <br /> Az elemzés a gyümölcstermelés legfontosabb gyümölcsfajtáira lebontva mutatja meg a gyümölcstermés mennyiségét Magyarország 19 megyéjében 10 000 ha-ra vetítve. Mindezek alapján végeztem olyan számításokat, amelyek hasznosak lehetnek a célcsoport számára. Az elemzés alapján láthatóvá válik, hogy melyik megyében mely gyümölcsfajtából termelik a legtöbbet, mely gyümölcsfajták mennyiségének növeléséhez szükségesek a mezőgazdasági fejlesztések, illetve, melyekre érdemes hangsúlyt fektetni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A best practice alapján: <br /> <br /> Az elemzés nincs alátámasztva konkrét számadatokkal ezért fenn áll a rossz döntéshozás lehetősége. <br /> <br /> <br /> • túl sok szubjektív tényezőt tartalmaz <br /> <br /> • rossz következtetést vonhatunk le <br /> <br /> • rossz döntést hozhatunk <br /> <br /> • pénzveszteség (idő és emberi erőforrás miatt) <br /> <br /> • negatív eredmények <br /> <br /> • image rombolás. <br /> <br /> <br /> A hasonlóságelemzés alapján: <br /> <br /> Az elemzésünket egy konkrét adatbázissal támasztottuk alá, amelynek köszönhetően megalapozott döntéseket hozhatunk. A táblázatok és a lefuttatott elemzések konkrét értékeket tartalmaznak, melyek formálják véleményünket. Így kevesebb veszélylehetőség rejlik benne mint a best practice elemzésnél. <br /> <br /> <br /> • korrekt eredményeket produkál <br /> <br /> • objektív tényezőkön alapuló döntéshozatal <br /> <br /> • kisebb bizonytalanság, ezáltal biztosabb döntéshozatal-&gt; magasabb profit <br /> <br /> • image építés.<br /> <br /> <br /> A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek. Amennyiben javaslatként pl. a gyümölcstermő területeken a betakarított alma mennyiségének növelése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el:<br /> <br /> A jelenleg a betakarított alma mennyiség 10 000 ha-ként 77 tonna ezt duplájára emelve 250 Ft/kg-os áron, a betakarított almamennyiség 19 250 000 Ft többletbevételt jelentene.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Az adatokat legyűjtöttem a KSH-ról. A feladat gyümölcstermés mennyiségének vizsgálata volt 2008-as évre 8 mutatóra vonatkozóan, ebből állítottam össze a metaadatbázisomat, amelyből kimutatásvarázslóval előállítottam az Objektum-Attribútum Mátrixot. Létrehoztam az ellenőrző nézetet (darabnézet) tartalmazó kimutatást. A település területének nagyságát is le kellett gyűjtenem, hogy 1 ha-ra, majd 10 000 ha-ra tudjam nézni az adatokat, mivel a méreteltérésekből adódóan torzult volna az elemzés. 2008. évben 19 megyét és Budapestet valamint az egész ország adatait vizsgáltam. Elkészítettem a sorszám táblázatot, majd az Y0 elemzést. 21 objektumom, és 8 attribútumom volt, lépcsők száma szintén 21. Elkészült a 8 db Y-STD elemzés. Létrehoztam az eredmény adatbázist, melyből az eredmény pivotot kimutatásvarázslóval állítottam elő. A SWOT-hoz Excelben HA() függvény segítségével gyártottam le a sablonszöveget, melyek később az eredmény fejezet tartalmát képezik. Minden mutatóra vonatkozóan megvizsgáltam, hogy az adott megyében gyengeségnek vagy erősségnek számít-e, hogy az adott megye jól vagy rosszul teljesített az adott mutatóra vonatkozóan.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Fejér megye SWOT táblázata 2008-ban <br /> <br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermés: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a kajszi: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a körte: W<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a megy: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből az őszibarack: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a szilva és ringlószilva: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből az alma: W<br /> <br /> Egy főre jutó bruttó hazai termék: W<br /> <br /> Y0: S<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermés mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a kajszi mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a körte mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a megy mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből az őszibarack mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a szilva és ringlószilva mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből az alma mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Egy főre jutó bruttó hazai termék mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Y0 mutatót vizsgálva jól teljesített, tehát Erősség (S).<br /> <br /> =Következtetések, javaslatok=<br /> <br /> <br /> Fejér megye erősségei közé tartozik összességében a betakarított gyümölcstermés, mely közül kiemelve a kajszi, a meggy, az őszibarack, szilva és ringlószilva. Y0 elemzés lefuttatása után arra a következtetésre jutottam, hogy Fejér megye gyümölcstermő területe értékesebb a becsültnél, ami szintén erősségnek számít. Ezeket az erősségeket továbbra is fenn kell tartani, illetve tovább kell fejleszteni. <br /> <br /> Fejér megye gyengeségei közé tartozik a betakarított összes gyümölcstermésből a körte, alma, valamint az egy főre jutó bruttó hazai termék. <br /> Ezen eredmények figyelembevétele ajánlott a fejér megyei mezőgazdasági stratégiájának tervezése során!</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Gyumolcs_fejer_megye&diff=48810 2011-05-30T13:25:54Z

<p>MME: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/miau/154/gyumolcs_megye_swot.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Betakarított gyümölcstermés mennyiségének vizsgálata különböző gyümölcsfajták között hasonlóság elemzés módszerével Fejér megyében a 2008-as évben<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> A legtöbb esetben a SWOT-analízis összeállítása egy ötletgyűjtéssel kezdődik, mely során megpróbálják feltárni a SWOT- mátrix elemeit. Ezek alapján összesítésre kerülnek a vizsgált megye/kistérség stratégiai fejlesztésének irányvonalai. A vizsgálat szempontjai az alábbiak lehetnek: erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek. Ezzel a módszerrel azonban a leggyakoribb probléma, hogy nem tényeken alapulnak az így hozott megállapítások, így ez sok esetben téves irányvonalakat eredményez. <br /> <br /> SWOT-analízissel (magyar nevén GYELV-elemzéssel) felépíthetjük egy piac, iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy stratégiai szempontból mely feladatok a legfontosabbak. <br /> <br /> A SWOT angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze: <br /> <br /> 1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni <br /> <br /> 2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező <br /> <br /> 3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni <br /> <br /> 4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező <br /> <br /> <br /> Elsőként statikus (egy évre vonatkozó) adatokat vizsgálva tudjuk megállapítani az erősségeket illetve a gyengeségeket. Ezt követően kell vizsgálhatók a külső tényezők, azaz idősoros adatok, amelyekre trendeket állítva állapíthatóak meg a lehetőségek és a veszélyek. <br /> <br /> <br /> A stratégiai fejlesztési terv készítés első lépése a figyelemfelkeltés: <br /> <br /> • tervezési érintettek megkeresése <br /> <br /> • érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról <br /> <br /> • érintettek bevonása a folyamatba <br /> <br /> Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka, ötletbörze, telefonos vagy személyes beszélgetés. <br /> <br /> <br /> Második lépés az információgyűjtés <br /> <br /> • szakmai adatok gyűjtése <br /> <br /> • információ gyűjtése a lakosságtól <br /> <br /> <br /> Harmadik lépés a diagnózis készítése <br /> <br /> • SWOT elemzés <br /> <br /> • átfogó értékelés <br /> <br /> • egyeztetés az értekezésről <br /> <br /> <br /> Negyedik lépés a tervezés <br /> • fő célok meghatározása <br /> <br /> • célok ágazati felbontása <br /> <br /> • részletek pontosítása <br /> <br /> • egyeztetés a különféle csoportokkal <br /> <br /> • programkészítés <br /> <br /> <br /> Ötödik a jóváhagyás <br /> <br /> • koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése <br /> <br /> • lakosság véleményének begyűjtése <br /> <br /> • bizottsági véleményezés <br /> <br /> • képviselő testületi döntés<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az elemzéshez szükséges adatbázis adatait a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) stADAT táblák területi adatai, valamint a tájékoztatási adatbázis területi statisztikai rendszere szolgáltatta.<br /> <br /> =Objektumok (sorok)=<br /> <br /> 19 megye és Budapest valamint azok összesítése:<br /> <br /> <br /> Bács-Kiskun<br /> <br /> Baranya<br /> <br /> Békés<br /> <br /> Borsod-Abaúj-Zemplén<br /> <br /> Budapest<br /> <br /> Csongrád<br /> <br /> Fejér<br /> <br /> Győr-Moson-Sopron<br /> <br /> Hajdú-Bihar<br /> <br /> Heves<br /> <br /> Jász-Nagykun-Szolnok<br /> <br /> Komárom-Esztergom<br /> <br /> Nógrád<br /> <br /> Pest<br /> <br /> Somogy<br /> <br /> Szabolcs-Szatmár-Bereg<br /> <br /> Tolna<br /> <br /> Vas<br /> <br /> Veszprém<br /> <br /> Zala<br /> <br /> Ország összesen<br /> <br /> =Attribútumok (X, Y oszlopok)=<br /> <br /> Legyűjtésre került mutatók a következők:<br /> <br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermés<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a kajszi<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a körte<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a megy<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a őszibarack<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a szilva és ringlószilva<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből az alma<br /> <br /> - Egy főre jutó bruttó hazai termék<br /> <br /> <br /> <br /> Ahhoz, hogy az adatok összevethetőek legyenek, standardizáltuk őket. Így az 1 ha-ra jutó gyümölcstermést kaptuk meg, majd ezt újra standardizáltuk, melynek eredményeként a 10.000 ha-ra jutó gyümölcstermés lett a mértékegység. <br /> <br /> <br /> A vizsgált esetek mindegyikénél egyenes arányosság van a vizsgált tényező és az eredmény között, így az irány mindegyik attribútum esetében 0, minél nagyobb a vizsgált tényező X(i), annál nagyobb lehet az eredmény Y.<br /> <br /> <br /> Az elemzés 2008-as évre vonatkozik.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani az elemzést:<br /> <br /> <br /> • Megyei Önkormányzatok<br /> <br /> • Vidékfejlesztési Minisztérium<br /> <br /> • A megyei stratégiai döntést előkészítők<br /> <br /> • Kapcsolódó kormányzati szereplők<br /> <br /> • Mezőgazdasággal, gyümölcstermeléssel foglalkozó tanácsadók<br /> <br /> • Gyümölcstermeléssel foglalkozó gazdák<br /> <br /> <br /> Az elemzés a gyümölcstermelés legfontosabb gyümölcsfajtáira lebontva mutatja meg a gyümölcstermés mennyiségét Magyarország 19 megyéjében 10 000 ha-ra vetítve. Mindezek alapján végeztem olyan számításokat, amelyek hasznosak lehetnek a célcsoport számára. Az elemzés alapján láthatóvá válik, hogy melyik megyében mely gyümölcsfajtából termelik a legtöbbet, mely gyümölcsfajták mennyiségének növeléséhez szükségesek a mezőgazdasági fejlesztések, illetve, melyekre érdemes hangsúlyt fektetni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A best practice alapján: <br /> <br /> Az elemzés nincs alátámasztva konkrét számadatokkal ezért fenn áll a rossz döntéshozás lehetősége. <br /> <br /> <br /> • túl sok szubjektív tényezőt tartalmaz <br /> <br /> • rossz következtetést vonhatunk le <br /> <br /> • rossz döntést hozhatunk <br /> <br /> • pénzveszteség (idő és emberi erőforrás miatt) <br /> <br /> • negatív eredmények <br /> <br /> • image rombolás. <br /> <br /> <br /> A hasonlóságelemzés alapján: <br /> <br /> Az elemzésünket egy konkrét adatbázissal támasztottuk alá, amelynek köszönhetően megalapozott döntéseket hozhatunk. A táblázatok és a lefuttatott elemzések konkrét értékeket tartalmaznak, melyek formálják véleményünket. Így kevesebb veszélylehetőség rejlik benne mint a best practice elemzésnél. <br /> <br /> <br /> • korrekt eredményeket produkál <br /> <br /> • objektív tényezőkön alapuló döntéshozatal <br /> <br /> • kisebb bizonytalanság, ezáltal biztosabb döntéshozatal-&gt; magasabb profit <br /> <br /> • image építés.<br /> <br /> <br /> A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek. Amennyiben javaslatként pl. a gyümölcstermő területeken a betakarított alma mennyiségének növelése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el:<br /> <br /> A jelenleg a betakarított alma mennyiség 10 000 ha-ként 77 tonna ezt duplájára emelve 250 Ft/kg-os áron, a betakarított almamennyiség 19 250 000 Ft többletbevételt jelentene.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Az adatokat legyűjtöttem a KSH-ról. A feladat gyümölcstermés mennyiségének vizsgálata volt 2008-as évre 8 mutatóra vonatkozóan, ebből állítottam össze a metaadatbázisomat, amelyből kimutatásvarázslóval előállítottam az Objektum-Attribútum Mátrixot. Létrehoztam az ellenőrző nézetet (darabnézet) tartalmazó kimutatást. A település területének nagyságát is le kellett gyűjtenem, hogy 1 ha-ra, majd 10 000 ha-ra tudjam nézni az adatokat, mivel a méreteltérésekből adódóan torzult volna az elemzés. 2008. évben 19 megyét és Budapestet valamint az egész ország adatait vizsgáltam. Elkészítettem a sorszám táblázatot, majd az Y0 elemzést. 21 objektumom, és 8 attribútumom volt, lépcsők száma szintén 21. Elkészült a 8 db Y-STD elemzés. Létrehoztam az eredmény adatbázist, melyből az eredmény pivotot kimutatásvarázslóval állítottam elő. A SWOT-hoz Excelben HA() függvény segítségével gyártottam le a sablonszöveget, melyek később az eredmény fejezet tartalmát képezik. Minden mutatóra vonatkozóan megvizsgáltam, hogy az adott megyében gyengeségnek vagy erősségnek számít-e, hogy az adott megye jól vagy rosszul teljesített az adott mutatóra vonatkozóan.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Fejér megye SWOT táblázata 2008-ban <br /> <br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermés: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a kajszi: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a körte: W<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a megy: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből az őszibarack: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a szilva és ringlószilva: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből az alma: W<br /> <br /> Egy főre jutó bruttó hazai termék: W<br /> <br /> Y0: S<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermés mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a kajszi mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a körte mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a megy mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből az őszibarack mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a szilva és ringlószilva mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből az alma mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Egy főre jutó bruttó hazai termék mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Y0 mutatót vizsgálva jól teljesített, tehát Erősség (S).<br /> <br /> =Következtetések, javaslatok=<br /> <br /> <br /> Fejér megye erősségei közé tartozik összességében a betakarított gyümölcstermés, mely közül kiemelve a kajszi, a meggy, az őszibarack, szilva és ringlószilva. Y0 elemzés lefuttatása után arra a következtetésre jutottam, hogy Fejér megye gyümölcstermő területe értékesebb a becsültnél, ami szintén erősségnek számít. Ezeket az erősségeket továbbra is fenn kell tartani, illetve tovább kell fejleszteni. <br /> <br /> Fejér megye gyengeségei közé tartozik a betakarított összes gyümölcstermésből a körte, alma, valamint az egy főre jutó bruttó hazai termék. <br /> Ezen eredmények figyelembevétele ajánlott a fejér megyei mezőgazdasági stratégiájának tervezése során!</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Gyumolcs_fejer_megye&diff=48809 2011-05-30T13:13:18Z

<p>MME: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/miau/154/gyumolcs_megye_swot.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Betakarított gyümölcstermés mennyiségének vizsgálata különböző gyümölcsfajták között hasonlóság elemzés módszerével Fejér megyében a 2008-as évben<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> A legtöbb esetben a SWOT-analízis összeállítása egy ötletgyűjtéssel kezdődik, mely során megpróbálják feltárni a SWOT- mátrix elemeit. Ezek alapján összesítésre kerülnek a vizsgált megye/kistérség stratégiai fejlesztésének irányvonalai. A vizsgálat szempontjai az alábbiak lehetnek: erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek. Ezzel a módszerrel azonban a leggyakoribb probléma, hogy nem tényeken alapulnak az így hozott megállapítások, így ez sok esetben téves irányvonalakat eredményez. <br /> <br /> SWOT-analízissel (magyar nevén GYELV-elemzéssel) felépíthetjük egy piac, iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy stratégiai szempontból mely feladatok a legfontosabbak. <br /> <br /> A SWOT angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze: <br /> <br /> 1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni <br /> <br /> 2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező <br /> <br /> 3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni <br /> <br /> 4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező <br /> <br /> <br /> Elsőként statikus (egy évre vonatkozó) adatokat vizsgálva tudjuk megállapítani az erősségeket illetve a gyengeségeket. Ezt követően kell vizsgálhatók a külső tényezők, azaz idősoros adatok, amelyekre trendeket állítva állapíthatóak meg a lehetőségek és a veszélyek. <br /> <br /> <br /> A stratégiai fejlesztési terv készítés első lépése a figyelemfelkeltés: <br /> <br /> • tervezési érintettek megkeresése <br /> <br /> • érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról <br /> <br /> • érintettek bevonása a folyamatba <br /> <br /> Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka, ötletbörze, telefonos vagy személyes beszélgetés. <br /> <br /> <br /> Második lépés az információgyűjtés <br /> <br /> • szakmai adatok gyűjtése <br /> <br /> • információ gyűjtése a lakosságtól <br /> <br /> <br /> Harmadik lépés a diagnózis készítése <br /> <br /> • SWOT elemzés <br /> <br /> • átfogó értékelés <br /> <br /> • egyeztetés az értekezésről <br /> <br /> <br /> Negyedik lépés a tervezés <br /> • fő célok meghatározása <br /> <br /> • célok ágazati felbontása <br /> <br /> • részletek pontosítása <br /> <br /> • egyeztetés a különféle csoportokkal <br /> <br /> • programkészítés <br /> <br /> <br /> Ötödik a jóváhagyás <br /> <br /> • koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése <br /> <br /> • lakosság véleményének begyűjtése <br /> <br /> • bizottsági véleményezés <br /> <br /> • képviselő testületi döntés<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az elemzéshez szükséges adatbázis adatait a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) stADAT táblák területi adatai, valamint a tájékoztatási adatbázis területi statisztikai rendszere szolgáltatta.<br /> <br /> =Objektumok (sorok)=<br /> <br /> 19 megye és Budapest valamint azok összesítése:<br /> <br /> <br /> Bács-Kiskun<br /> <br /> Baranya<br /> <br /> Békés<br /> <br /> Borsod-Abaúj-Zemplén<br /> <br /> Budapest<br /> <br /> Csongrád<br /> <br /> Fejér<br /> <br /> Győr-Moson-Sopron<br /> <br /> Hajdú-Bihar<br /> <br /> Heves<br /> <br /> Jász-Nagykun-Szolnok<br /> <br /> Komárom-Esztergom<br /> <br /> Nógrád<br /> <br /> Pest<br /> <br /> Somogy<br /> <br /> Szabolcs-Szatmár-Bereg<br /> <br /> Tolna<br /> <br /> Vas<br /> <br /> Veszprém<br /> <br /> Zala<br /> <br /> Ország összesen<br /> <br /> =Attribútumok (X, Y oszlopok)=<br /> <br /> Legyűjtésre került mutatók a következők:<br /> <br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermés<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a kajszi<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a körte<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a megy<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a őszibarack<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a szilva és ringlószilva<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből az alma<br /> <br /> - Egy főre jutó bruttó hazai termék<br /> <br /> <br /> <br /> Ahhoz, hogy az adatok összevethetőek legyenek, standardizáltuk őket. Így az 1 ha-ra jutó gyümölcstermést kaptuk meg, majd ezt újra standardizáltuk, melynek eredményeként a 10.000 ha-ra jutó gyümölcstermés lett a mértékegység. <br /> <br /> <br /> A vizsgált esetek mindegyikénél egyenes arányosság van a vizsgált tényező és az eredmény között, így az irány mindegyik attribútum esetében 0, minél nagyobb a vizsgált tényező X(i), annál nagyobb lehet az eredmény Y.<br /> <br /> <br /> Az elemzés 2008-as évre vonatkozik.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani az elemzést:<br /> <br /> <br /> • Megyei Önkormányzatok<br /> <br /> • Vidékfejlesztési Minisztérium<br /> <br /> • A megyei stratégiai döntést előkészítők<br /> <br /> • Kapcsolódó kormányzati szereplők<br /> <br /> • Mezőgazdasággal, gyümölcstermeléssel foglalkozó tanácsadók<br /> <br /> • Gyümölcstermeléssel foglalkozó gazdák<br /> <br /> <br /> Az elemzés a gyümölcstermelés legfontosabb gyümölcsfajtáira lebontva mutatja meg a gyümölcstermés mennyiségét Magyarország 19 megyéjében 10 000 ha-ra vetítve. Mindezek alapján végeztem olyan számításokat, amelyek hasznosak lehetnek a célcsoport számára. Az elemzés alapján láthatóvá válik, hogy melyik megyében mely gyümölcsfajtából termelik a legtöbbet, mely gyümölcsfajták mennyiségének növeléséhez szükségesek a mezőgazdasági fejlesztések, illetve, melyekre érdemes hangsúlyt fektetni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A best practice alapján: <br /> <br /> Az elemzés nincs alátámasztva konkrét számadatokkal ezért fenn áll a rossz döntéshozás lehetősége. <br /> <br /> <br /> • túl sok szubjektív tényezőt tartalmaz <br /> <br /> • rossz következtetést vonhatunk le <br /> <br /> • rossz döntést hozhatunk <br /> <br /> • pénzveszteség (idő és emberi erőforrás miatt) <br /> <br /> • negatív eredmények <br /> <br /> • image rombolás. <br /> <br /> <br /> A hasonlóságelemzés alapján: <br /> <br /> Az elemzésünket egy konkrét adatbázissal támasztottuk alá, amelynek köszönhetően megalapozott döntéseket hozhatunk. A táblázatok és a lefuttatott elemzések konkrét értékeket tartalmaznak, melyek formálják véleményünket. Így kevesebb veszélylehetőség rejlik benne mint a best practice elemzésnél. <br /> <br /> <br /> • korrekt eredményeket produkál <br /> <br /> • objektív tényezőkön alapuló döntéshozatal <br /> <br /> • kisebb bizonytalanság, ezáltal biztosabb döntéshozatal-&gt; magasabb profit <br /> <br /> • image építés.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Az adatokat legyűjtöttem a KSH-ról. A feladat gyümölcstermés mennyiségének vizsgálata volt 2008-as évre 8 mutatóra vonatkozóan, ebből állítottam össze a metaadatbázisomat, amelyből kimutatásvarázslóval előállítottam az Objektum-Attribútum Mátrixot. Létrehoztam az ellenőrző nézetet (darabnézet) tartalmazó kimutatást. A település területének nagyságát is le kellett gyűjtenem, hogy 1 ha-ra, majd 10 000 ha-ra tudjam nézni az adatokat, mivel a méreteltérésekből adódóan torzult volna az elemzés. 2008. évben 19 megyét és Budapestet valamint az egész ország adatait vizsgáltam. Elkészítettem a sorszám táblázatot, majd az Y0 elemzést. 21 objektumom, és 8 attribútumom volt, lépcsők száma szintén 21. Elkészült a 8 db Y-STD elemzés. Létrehoztam az eredmény adatbázist, melyből az eredmény pivotot kimutatásvarázslóval állítottam elő. A SWOT-hoz Excelben HA() függvény segítségével gyártottam le a sablonszöveget, melyek később az eredmény fejezet tartalmát képezik. Minden mutatóra vonatkozóan megvizsgáltam, hogy az adott megyében gyengeségnek vagy erősségnek számít-e, hogy az adott megye jól vagy rosszul teljesített az adott mutatóra vonatkozóan.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Fejér megye SWOT táblázata 2008-ban <br /> <br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermés: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a kajszi: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a körte: W<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a megy: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből az őszibarack: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a szilva és ringlószilva: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből az alma: W<br /> <br /> Egy főre jutó bruttó hazai termék: W<br /> <br /> Y0: S<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermés mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a kajszi mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a körte mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a megy mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből az őszibarack mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a szilva és ringlószilva mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből az alma mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Egy főre jutó bruttó hazai termék mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Y0 mutatót vizsgálva jól teljesített, tehát Erősség (S).<br /> <br /> =Következtetések, javaslatok=<br /> <br /> <br /> Fejér megye erősségei közé tartozik összességében a betakarított gyümölcstermés, mely közül kiemelve a kajszi, a meggy, az őszibarack, szilva és ringlószilva. Y0 elemzés lefuttatása után arra a következtetésre jutottam, hogy Fejér megye gyümölcstermő területe értékesebb a becsültnél, ami szintén erősségnek számít. Ezeket az erősségeket továbbra is fenn kell tartani, illetve tovább kell fejleszteni. <br /> <br /> Fejér megye gyengeségei közé tartozik a betakarított összes gyümölcstermésből a körte, alma, valamint az egy főre jutó bruttó hazai termék. <br /> Ezen eredmények figyelembevétele ajánlott a fejér megyei mezőgazdasági stratégiájának tervezése során!</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Gyumolcs_fejer_megye&diff=48807 2011-05-30T12:42:22Z

<p>MME: /* Következtetések, javaslatok */</p> <hr /> <div>Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/miau/154/gyumolcs_megye_swot.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Betakarított gyümölcstermés mennyiségének vizsgálata különböző gyümölcsfajták között hasonlóság elemzés módszerével Fejér megyében a 2008-as évben<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> A legtöbb esetben a SWOT-analízis összeállítása egy ötletgyűjtéssel kezdődik, mely során megpróbálják feltárni a SWOT- mátrix elemeit. Ezek alapján összesítésre kerülnek a vizsgált megye/kistérség stratégiai fejlesztésének irányvonalai. A vizsgálat szempontjai az alábbiak lehetnek: erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek. Ezzel a módszerrel azonban a leggyakoribb probléma, hogy nem tényeken alapulnak az így hozott megállapítások, így ez sok esetben téves irányvonalakat eredményez. <br /> <br /> SWOT-analízissel (magyar nevén GYELV-elemzéssel) felépíthetjük egy piac, iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy stratégiai szempontból mely feladatok a legfontosabbak. <br /> <br /> A SWOT angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze: <br /> <br /> 1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni <br /> <br /> 2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező <br /> <br /> 3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni <br /> <br /> 4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező <br /> <br /> <br /> Elsőként statikus (egy évre vonatkozó) adatokat vizsgálva tudjuk megállapítani az erősségeket illetve a gyengeségeket. Ezt követően kell vizsgálhatók a külső tényezők, azaz idősoros adatok, amelyekre trendeket állítva állapíthatóak meg a lehetőségek és a veszélyek. <br /> <br /> <br /> A stratégiai fejlesztési terv készítés első lépése a figyelemfelkeltés: <br /> <br /> • tervezési érintettek megkeresése <br /> <br /> • érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról <br /> <br /> • érintettek bevonása a folyamatba <br /> <br /> Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka, ötletbörze, telefonos vagy személyes beszélgetés. <br /> <br /> <br /> Második lépés az információgyűjtés <br /> <br /> • szakmai adatok gyűjtése <br /> <br /> • információ gyűjtése a lakosságtól <br /> <br /> <br /> Harmadik lépés a diagnózis készítése <br /> <br /> • SWOT elemzés <br /> <br /> • átfogó értékelés <br /> <br /> • egyeztetés az értekezésről <br /> <br /> <br /> Negyedik lépés a tervezés <br /> • fő célok meghatározása <br /> <br /> • célok ágazati felbontása <br /> <br /> • részletek pontosítása <br /> <br /> • egyeztetés a különféle csoportokkal <br /> <br /> • programkészítés <br /> <br /> <br /> Ötödik a jóváhagyás <br /> <br /> • koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése <br /> <br /> • lakosság véleményének begyűjtése <br /> <br /> • bizottsági véleményezés <br /> <br /> • képviselő testületi döntés<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az elemzéshez szükséges adatbázis adatait a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) stADAT táblák területi adatai, valamint a tájékoztatási adatbázis területi statisztikai rendszere szolgáltatta.<br /> <br /> =Objektumok (sorok)=<br /> <br /> 19 megye és Budapest valamint azok összesítése:<br /> <br /> <br /> Bács-Kiskun<br /> <br /> Baranya<br /> <br /> Békés<br /> <br /> Borsod-Abaúj-Zemplén<br /> <br /> Budapest<br /> <br /> Csongrád<br /> <br /> Fejér<br /> <br /> Győr-Moson-Sopron<br /> <br /> Hajdú-Bihar<br /> <br /> Heves<br /> <br /> Jász-Nagykun-Szolnok<br /> <br /> Komárom-Esztergom<br /> <br /> Nógrád<br /> <br /> Pest<br /> <br /> Somogy<br /> <br /> Szabolcs-Szatmár-Bereg<br /> <br /> Tolna<br /> <br /> Vas<br /> <br /> Veszprém<br /> <br /> Zala<br /> <br /> Ország összesen<br /> <br /> =Attribútumok (X, Y oszlopok)=<br /> <br /> Legyűjtésre került mutatók a következők:<br /> <br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermés<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a kajszi<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a körte<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a megy<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a őszibarack<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a szilva és ringlószilva<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből az alma<br /> <br /> - Egy főre jutó bruttó hazai termék<br /> <br /> <br /> <br /> Ahhoz, hogy az adatok összevethetőek legyenek, standardizáltuk őket. Így az 1 ha-ra jutó gyümölcstermést kaptuk meg, majd ezt újra standardizáltuk, melynek eredményeként a 10.000 ha-ra jutó gyümölcstermés lett a mértékegység. <br /> <br /> <br /> A vizsgált esetek mindegyikénél egyenes arányosság van a vizsgált tényező és az eredmény között, így az irány mindegyik attribútum esetében 0, minél nagyobb a vizsgált tényező X(i), annál nagyobb lehet az eredmény Y.<br /> <br /> <br /> Az elemzés 2008-as évre vonatkozik.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani az elemzést:<br /> <br /> <br /> • Megyei Önkormányzatok<br /> <br /> • Vidékfejlesztési Minisztérium<br /> <br /> • A megyei stratégiai döntést előkészítők<br /> <br /> • Kapcsolódó kormányzati szereplők<br /> <br /> • Mezőgazdasággal, gyümölcstermeléssel foglalkozó tanácsadók<br /> <br /> • Gyümölcstermeléssel foglalkozó gazdák<br /> <br /> <br /> Az elemzés a gyümölcstermelés legfontosabb gyümölcsfajtáira lebontva mutatja meg a gyümölcstermés mennyiségét Magyarország 19 megyéjében 10 000 ha-ra vetítve. Mindezek alapján végeztem olyan számításokat, amelyek hasznosak lehetnek a célcsoport számára. Az elemzés alapján láthatóvá válik, hogy melyik megyében mely gyümölcsfajtából termelik a legtöbbet, mely gyümölcsfajták mennyiségének növeléséhez szükségesek a mezőgazdasági fejlesztések, illetve, melyekre érdemes hangsúlyt fektetni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Az adatokat legyűjtöttem a KSH-ról. A feladat gyümölcstermés mennyiségének vizsgálata volt 2008-as évre 8 mutatóra vonatkozóan, ebből állítottam össze a metaadatbázisomat, amelyből kimutatásvarázslóval előállítottam az Objektum-Attribútum Mátrixot. Létrehoztam az ellenőrző nézetet (darabnézet) tartalmazó kimutatást. A település területének nagyságát is le kellett gyűjtenem, hogy 1 ha-ra, majd 10 000 ha-ra tudjam nézni az adatokat, mivel a méreteltérésekből adódóan torzult volna az elemzés. 2008. évben 19 megyét és Budapestet valamint az egész ország adatait vizsgáltam. Elkészítettem a sorszám táblázatot, majd az Y0 elemzést. 21 objektumom, és 8 attribútumom volt, lépcsők száma szintén 21. Elkészült a 8 db Y-STD elemzés. Létrehoztam az eredmény adatbázist, melyből az eredmény pivotot kimutatásvarázslóval állítottam elő. A SWOT-hoz Excelben HA() függvény segítségével gyártottam le a sablonszöveget, melyek később az eredmény fejezet tartalmát képezik. Minden mutatóra vonatkozóan megvizsgáltam, hogy az adott megyében gyengeségnek vagy erősségnek számít-e, hogy az adott megye jól vagy rosszul teljesített az adott mutatóra vonatkozóan.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Fejér megye SWOT táblázata 2008-ban <br /> <br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermés: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a kajszi: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a körte: W<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a megy: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből az őszibarack: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a szilva és ringlószilva: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből az alma: W<br /> <br /> Egy főre jutó bruttó hazai termék: W<br /> <br /> Y0: S<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermés mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a kajszi mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a körte mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a megy mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből az őszibarack mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a szilva és ringlószilva mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből az alma mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Egy főre jutó bruttó hazai termék mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Y0 mutatót vizsgálva jól teljesített, tehát Erősség (S).<br /> <br /> =Következtetések, javaslatok=<br /> <br /> <br /> Fejér megye erősségei közé tartozik összességében a betakarított gyümölcstermés, mely közül kiemelve a kajszi, a meggy, az őszibarack, szilva és ringlószilva. Y0 elemzés lefuttatása után arra a következtetésre jutottam, hogy Fejér megye gyümölcstermő területe értékesebb a becsültnél, ami szintén erősségnek számít. Ezeket az erősségeket továbbra is fenn kell tartani, illetve tovább kell fejleszteni. <br /> <br /> Fejér megye gyengeségei közé tartozik a betakarított összes gyümölcstermésből a körte, alma, valamint az egy főre jutó bruttó hazai termék. <br /> Ezen eredmények figyelembevétele ajánlott a fejér megyei mezőgazdasági stratégiájának tervezése során!</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Gyumolcs_fejer_megye&diff=48805 2011-05-30T12:38:13Z

<p>MME: /* Következtetések, javaslatok */</p> <hr /> <div>Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/miau/154/gyumolcs_megye_swot.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Betakarított gyümölcstermés mennyiségének vizsgálata különböző gyümölcsfajták között hasonlóság elemzés módszerével Fejér megyében a 2008-as évben<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> A legtöbb esetben a SWOT-analízis összeállítása egy ötletgyűjtéssel kezdődik, mely során megpróbálják feltárni a SWOT- mátrix elemeit. Ezek alapján összesítésre kerülnek a vizsgált megye/kistérség stratégiai fejlesztésének irányvonalai. A vizsgálat szempontjai az alábbiak lehetnek: erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek. Ezzel a módszerrel azonban a leggyakoribb probléma, hogy nem tényeken alapulnak az így hozott megállapítások, így ez sok esetben téves irányvonalakat eredményez. <br /> <br /> SWOT-analízissel (magyar nevén GYELV-elemzéssel) felépíthetjük egy piac, iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy stratégiai szempontból mely feladatok a legfontosabbak. <br /> <br /> A SWOT angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze: <br /> <br /> 1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni <br /> <br /> 2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező <br /> <br /> 3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni <br /> <br /> 4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező <br /> <br /> <br /> Elsőként statikus (egy évre vonatkozó) adatokat vizsgálva tudjuk megállapítani az erősségeket illetve a gyengeségeket. Ezt követően kell vizsgálhatók a külső tényezők, azaz idősoros adatok, amelyekre trendeket állítva állapíthatóak meg a lehetőségek és a veszélyek. <br /> <br /> <br /> A stratégiai fejlesztési terv készítés első lépése a figyelemfelkeltés: <br /> <br /> • tervezési érintettek megkeresése <br /> <br /> • érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról <br /> <br /> • érintettek bevonása a folyamatba <br /> <br /> Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka, ötletbörze, telefonos vagy személyes beszélgetés. <br /> <br /> <br /> Második lépés az információgyűjtés <br /> <br /> • szakmai adatok gyűjtése <br /> <br /> • információ gyűjtése a lakosságtól <br /> <br /> <br /> Harmadik lépés a diagnózis készítése <br /> <br /> • SWOT elemzés <br /> <br /> • átfogó értékelés <br /> <br /> • egyeztetés az értekezésről <br /> <br /> <br /> Negyedik lépés a tervezés <br /> • fő célok meghatározása <br /> <br /> • célok ágazati felbontása <br /> <br /> • részletek pontosítása <br /> <br /> • egyeztetés a különféle csoportokkal <br /> <br /> • programkészítés <br /> <br /> <br /> Ötödik a jóváhagyás <br /> <br /> • koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése <br /> <br /> • lakosság véleményének begyűjtése <br /> <br /> • bizottsági véleményezés <br /> <br /> • képviselő testületi döntés<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az elemzéshez szükséges adatbázis adatait a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) stADAT táblák területi adatai, valamint a tájékoztatási adatbázis területi statisztikai rendszere szolgáltatta.<br /> <br /> =Objektumok (sorok)=<br /> <br /> 19 megye és Budapest valamint azok összesítése:<br /> <br /> <br /> Bács-Kiskun<br /> <br /> Baranya<br /> <br /> Békés<br /> <br /> Borsod-Abaúj-Zemplén<br /> <br /> Budapest<br /> <br /> Csongrád<br /> <br /> Fejér<br /> <br /> Győr-Moson-Sopron<br /> <br /> Hajdú-Bihar<br /> <br /> Heves<br /> <br /> Jász-Nagykun-Szolnok<br /> <br /> Komárom-Esztergom<br /> <br /> Nógrád<br /> <br /> Pest<br /> <br /> Somogy<br /> <br /> Szabolcs-Szatmár-Bereg<br /> <br /> Tolna<br /> <br /> Vas<br /> <br /> Veszprém<br /> <br /> Zala<br /> <br /> Ország összesen<br /> <br /> =Attribútumok (X, Y oszlopok)=<br /> <br /> Legyűjtésre került mutatók a következők:<br /> <br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermés<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a kajszi<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a körte<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a megy<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a őszibarack<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a szilva és ringlószilva<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből az alma<br /> <br /> - Egy főre jutó bruttó hazai termék<br /> <br /> <br /> <br /> Ahhoz, hogy az adatok összevethetőek legyenek, standardizáltuk őket. Így az 1 ha-ra jutó gyümölcstermést kaptuk meg, majd ezt újra standardizáltuk, melynek eredményeként a 10.000 ha-ra jutó gyümölcstermés lett a mértékegység. <br /> <br /> <br /> A vizsgált esetek mindegyikénél egyenes arányosság van a vizsgált tényező és az eredmény között, így az irány mindegyik attribútum esetében 0, minél nagyobb a vizsgált tényező X(i), annál nagyobb lehet az eredmény Y.<br /> <br /> <br /> Az elemzés 2008-as évre vonatkozik.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani az elemzést:<br /> <br /> <br /> • Megyei Önkormányzatok<br /> <br /> • Vidékfejlesztési Minisztérium<br /> <br /> • A megyei stratégiai döntést előkészítők<br /> <br /> • Kapcsolódó kormányzati szereplők<br /> <br /> • Mezőgazdasággal, gyümölcstermeléssel foglalkozó tanácsadók<br /> <br /> • Gyümölcstermeléssel foglalkozó gazdák<br /> <br /> <br /> Az elemzés a gyümölcstermelés legfontosabb gyümölcsfajtáira lebontva mutatja meg a gyümölcstermés mennyiségét Magyarország 19 megyéjében 10 000 ha-ra vetítve. Mindezek alapján végeztem olyan számításokat, amelyek hasznosak lehetnek a célcsoport számára. Az elemzés alapján láthatóvá válik, hogy melyik megyében mely gyümölcsfajtából termelik a legtöbbet, mely gyümölcsfajták mennyiségének növeléséhez szükségesek a mezőgazdasági fejlesztések, illetve, melyekre érdemes hangsúlyt fektetni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Az adatokat legyűjtöttem a KSH-ról. A feladat gyümölcstermés mennyiségének vizsgálata volt 2008-as évre 8 mutatóra vonatkozóan, ebből állítottam össze a metaadatbázisomat, amelyből kimutatásvarázslóval előállítottam az Objektum-Attribútum Mátrixot. Létrehoztam az ellenőrző nézetet (darabnézet) tartalmazó kimutatást. A település területének nagyságát is le kellett gyűjtenem, hogy 1 ha-ra, majd 10 000 ha-ra tudjam nézni az adatokat, mivel a méreteltérésekből adódóan torzult volna az elemzés. 2008. évben 19 megyét és Budapestet valamint az egész ország adatait vizsgáltam. Elkészítettem a sorszám táblázatot, majd az Y0 elemzést. 21 objektumom, és 8 attribútumom volt, lépcsők száma szintén 21. Elkészült a 8 db Y-STD elemzés. Létrehoztam az eredmény adatbázist, melyből az eredmény pivotot kimutatásvarázslóval állítottam elő. A SWOT-hoz Excelben HA() függvény segítségével gyártottam le a sablonszöveget, melyek később az eredmény fejezet tartalmát képezik. Minden mutatóra vonatkozóan megvizsgáltam, hogy az adott megyében gyengeségnek vagy erősségnek számít-e, hogy az adott megye jól vagy rosszul teljesített az adott mutatóra vonatkozóan.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Fejér megye SWOT táblázata 2008-ban <br /> <br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermés: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a kajszi: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a körte: W<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a megy: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből az őszibarack: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a szilva és ringlószilva: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből az alma: W<br /> <br /> Egy főre jutó bruttó hazai termék: W<br /> <br /> Y0: S<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermés mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a kajszi mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a körte mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a megy mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből az őszibarack mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a szilva és ringlószilva mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből az alma mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Egy főre jutó bruttó hazai termék mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Y0 mutatót vizsgálva jól teljesített, tehát Erősség (S).<br /> <br /> =Következtetések, javaslatok=<br /> <br /> <br /> Fejér megye erősségei közé tartozik összességében a betakarított gyümölcstermés, mely közül kiemelve a kajszi, a meggy, az őszibarack, szilva és ringlószilva. Ezeket az erősségeket továbbra is fenn kell tartani, illetve tovább kell fejleszteni. <br /> <br /> Fejér megye gyengeségei közé tartozik a betakarított összes gyümölcstermésből a körte, alma, valamint az egy főre jutó bruttó hazai termék. <br /> <br /> Ezen eredmények figyelembevétele ajánlott a fejér megyei mezőgazdasági stratégiájának tervezése során!</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Gyumolcs_fejer_megye&diff=48804 2011-05-30T12:25:56Z

<p>MME: /* A tervezett alkalmazás/megoldás címe */</p> <hr /> <div>Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/miau/154/gyumolcs_megye_swot.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Betakarított gyümölcstermés mennyiségének vizsgálata különböző gyümölcsfajták között hasonlóság elemzés módszerével Fejér megyében a 2008-as évben<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> A legtöbb esetben a SWOT-analízis összeállítása egy ötletgyűjtéssel kezdődik, mely során megpróbálják feltárni a SWOT- mátrix elemeit. Ezek alapján összesítésre kerülnek a vizsgált megye/kistérség stratégiai fejlesztésének irányvonalai. A vizsgálat szempontjai az alábbiak lehetnek: erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek. Ezzel a módszerrel azonban a leggyakoribb probléma, hogy nem tényeken alapulnak az így hozott megállapítások, így ez sok esetben téves irányvonalakat eredményez. <br /> <br /> SWOT-analízissel (magyar nevén GYELV-elemzéssel) felépíthetjük egy piac, iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy stratégiai szempontból mely feladatok a legfontosabbak. <br /> <br /> A SWOT angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze: <br /> <br /> 1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni <br /> <br /> 2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező <br /> <br /> 3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni <br /> <br /> 4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező <br /> <br /> <br /> Elsőként statikus (egy évre vonatkozó) adatokat vizsgálva tudjuk megállapítani az erősségeket illetve a gyengeségeket. Ezt követően kell vizsgálhatók a külső tényezők, azaz idősoros adatok, amelyekre trendeket állítva állapíthatóak meg a lehetőségek és a veszélyek. <br /> <br /> <br /> A stratégiai fejlesztési terv készítés első lépése a figyelemfelkeltés: <br /> <br /> • tervezési érintettek megkeresése <br /> <br /> • érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról <br /> <br /> • érintettek bevonása a folyamatba <br /> <br /> Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka, ötletbörze, telefonos vagy személyes beszélgetés. <br /> <br /> <br /> Második lépés az információgyűjtés <br /> <br /> • szakmai adatok gyűjtése <br /> <br /> • információ gyűjtése a lakosságtól <br /> <br /> <br /> Harmadik lépés a diagnózis készítése <br /> <br /> • SWOT elemzés <br /> <br /> • átfogó értékelés <br /> <br /> • egyeztetés az értekezésről <br /> <br /> <br /> Negyedik lépés a tervezés <br /> • fő célok meghatározása <br /> <br /> • célok ágazati felbontása <br /> <br /> • részletek pontosítása <br /> <br /> • egyeztetés a különféle csoportokkal <br /> <br /> • programkészítés <br /> <br /> <br /> Ötödik a jóváhagyás <br /> <br /> • koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése <br /> <br /> • lakosság véleményének begyűjtése <br /> <br /> • bizottsági véleményezés <br /> <br /> • képviselő testületi döntés<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az elemzéshez szükséges adatbázis adatait a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) stADAT táblák területi adatai, valamint a tájékoztatási adatbázis területi statisztikai rendszere szolgáltatta.<br /> <br /> =Objektumok (sorok)=<br /> <br /> 19 megye és Budapest valamint azok összesítése:<br /> <br /> <br /> Bács-Kiskun<br /> <br /> Baranya<br /> <br /> Békés<br /> <br /> Borsod-Abaúj-Zemplén<br /> <br /> Budapest<br /> <br /> Csongrád<br /> <br /> Fejér<br /> <br /> Győr-Moson-Sopron<br /> <br /> Hajdú-Bihar<br /> <br /> Heves<br /> <br /> Jász-Nagykun-Szolnok<br /> <br /> Komárom-Esztergom<br /> <br /> Nógrád<br /> <br /> Pest<br /> <br /> Somogy<br /> <br /> Szabolcs-Szatmár-Bereg<br /> <br /> Tolna<br /> <br /> Vas<br /> <br /> Veszprém<br /> <br /> Zala<br /> <br /> Ország összesen<br /> <br /> =Attribútumok (X, Y oszlopok)=<br /> <br /> Legyűjtésre került mutatók a következők:<br /> <br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermés<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a kajszi<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a körte<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a megy<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a őszibarack<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a szilva és ringlószilva<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből az alma<br /> <br /> - Egy főre jutó bruttó hazai termék<br /> <br /> <br /> <br /> Ahhoz, hogy az adatok összevethetőek legyenek, standardizáltuk őket. Így az 1 ha-ra jutó gyümölcstermést kaptuk meg, majd ezt újra standardizáltuk, melynek eredményeként a 10.000 ha-ra jutó gyümölcstermés lett a mértékegység. <br /> <br /> <br /> A vizsgált esetek mindegyikénél egyenes arányosság van a vizsgált tényező és az eredmény között, így az irány mindegyik attribútum esetében 0, minél nagyobb a vizsgált tényező X(i), annál nagyobb lehet az eredmény Y.<br /> <br /> <br /> Az elemzés 2008-as évre vonatkozik.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani az elemzést:<br /> <br /> <br /> • Megyei Önkormányzatok<br /> <br /> • Vidékfejlesztési Minisztérium<br /> <br /> • A megyei stratégiai döntést előkészítők<br /> <br /> • Kapcsolódó kormányzati szereplők<br /> <br /> • Mezőgazdasággal, gyümölcstermeléssel foglalkozó tanácsadók<br /> <br /> • Gyümölcstermeléssel foglalkozó gazdák<br /> <br /> <br /> Az elemzés a gyümölcstermelés legfontosabb gyümölcsfajtáira lebontva mutatja meg a gyümölcstermés mennyiségét Magyarország 19 megyéjében 10 000 ha-ra vetítve. Mindezek alapján végeztem olyan számításokat, amelyek hasznosak lehetnek a célcsoport számára. Az elemzés alapján láthatóvá válik, hogy melyik megyében mely gyümölcsfajtából termelik a legtöbbet, mely gyümölcsfajták mennyiségének növeléséhez szükségesek a mezőgazdasági fejlesztések, illetve, melyekre érdemes hangsúlyt fektetni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Az adatokat legyűjtöttem a KSH-ról. A feladat gyümölcstermés mennyiségének vizsgálata volt 2008-as évre 8 mutatóra vonatkozóan, ebből állítottam össze a metaadatbázisomat, amelyből kimutatásvarázslóval előállítottam az Objektum-Attribútum Mátrixot. Létrehoztam az ellenőrző nézetet (darabnézet) tartalmazó kimutatást. A település területének nagyságát is le kellett gyűjtenem, hogy 1 ha-ra, majd 10 000 ha-ra tudjam nézni az adatokat, mivel a méreteltérésekből adódóan torzult volna az elemzés. 2008. évben 19 megyét és Budapestet valamint az egész ország adatait vizsgáltam. Elkészítettem a sorszám táblázatot, majd az Y0 elemzést. 21 objektumom, és 8 attribútumom volt, lépcsők száma szintén 21. Elkészült a 8 db Y-STD elemzés. Létrehoztam az eredmény adatbázist, melyből az eredmény pivotot kimutatásvarázslóval állítottam elő. A SWOT-hoz Excelben HA() függvény segítségével gyártottam le a sablonszöveget, melyek később az eredmény fejezet tartalmát képezik. Minden mutatóra vonatkozóan megvizsgáltam, hogy az adott megyében gyengeségnek vagy erősségnek számít-e, hogy az adott megye jól vagy rosszul teljesített az adott mutatóra vonatkozóan.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Fejér megye SWOT táblázata 2008-ban <br /> <br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermés: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a kajszi: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a körte: W<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a megy: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből az őszibarack: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a szilva és ringlószilva: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből az alma: W<br /> <br /> Egy főre jutó bruttó hazai termék: W<br /> <br /> Y0: S<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermés mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a kajszi mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a körte mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a megy mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből az őszibarack mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a szilva és ringlószilva mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből az alma mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Egy főre jutó bruttó hazai termék mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Y0 mutatót vizsgálva jól teljesített, tehát Erősség (S).<br /> <br /> =Következtetések, javaslatok=</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Gyumolcs_fejer_megye&diff=48803 2011-05-30T12:20:17Z

<p>MME: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/miau/154/gyumolcs_megye_swot.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> A legtöbb esetben a SWOT-analízis összeállítása egy ötletgyűjtéssel kezdődik, mely során megpróbálják feltárni a SWOT- mátrix elemeit. Ezek alapján összesítésre kerülnek a vizsgált megye/kistérség stratégiai fejlesztésének irányvonalai. A vizsgálat szempontjai az alábbiak lehetnek: erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek. Ezzel a módszerrel azonban a leggyakoribb probléma, hogy nem tényeken alapulnak az így hozott megállapítások, így ez sok esetben téves irányvonalakat eredményez. <br /> <br /> SWOT-analízissel (magyar nevén GYELV-elemzéssel) felépíthetjük egy piac, iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy stratégiai szempontból mely feladatok a legfontosabbak. <br /> <br /> A SWOT angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze: <br /> <br /> 1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni <br /> <br /> 2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező <br /> <br /> 3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni <br /> <br /> 4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező <br /> <br /> <br /> Elsőként statikus (egy évre vonatkozó) adatokat vizsgálva tudjuk megállapítani az erősségeket illetve a gyengeségeket. Ezt követően kell vizsgálhatók a külső tényezők, azaz idősoros adatok, amelyekre trendeket állítva állapíthatóak meg a lehetőségek és a veszélyek. <br /> <br /> <br /> A stratégiai fejlesztési terv készítés első lépése a figyelemfelkeltés: <br /> <br /> • tervezési érintettek megkeresése <br /> <br /> • érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról <br /> <br /> • érintettek bevonása a folyamatba <br /> <br /> Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka, ötletbörze, telefonos vagy személyes beszélgetés. <br /> <br /> <br /> Második lépés az információgyűjtés <br /> <br /> • szakmai adatok gyűjtése <br /> <br /> • információ gyűjtése a lakosságtól <br /> <br /> <br /> Harmadik lépés a diagnózis készítése <br /> <br /> • SWOT elemzés <br /> <br /> • átfogó értékelés <br /> <br /> • egyeztetés az értekezésről <br /> <br /> <br /> Negyedik lépés a tervezés <br /> • fő célok meghatározása <br /> <br /> • célok ágazati felbontása <br /> <br /> • részletek pontosítása <br /> <br /> • egyeztetés a különféle csoportokkal <br /> <br /> • programkészítés <br /> <br /> <br /> Ötödik a jóváhagyás <br /> <br /> • koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése <br /> <br /> • lakosság véleményének begyűjtése <br /> <br /> • bizottsági véleményezés <br /> <br /> • képviselő testületi döntés<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az elemzéshez szükséges adatbázis adatait a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) stADAT táblák területi adatai, valamint a tájékoztatási adatbázis területi statisztikai rendszere szolgáltatta.<br /> <br /> =Objektumok (sorok)=<br /> <br /> 19 megye és Budapest valamint azok összesítése:<br /> <br /> <br /> Bács-Kiskun<br /> <br /> Baranya<br /> <br /> Békés<br /> <br /> Borsod-Abaúj-Zemplén<br /> <br /> Budapest<br /> <br /> Csongrád<br /> <br /> Fejér<br /> <br /> Győr-Moson-Sopron<br /> <br /> Hajdú-Bihar<br /> <br /> Heves<br /> <br /> Jász-Nagykun-Szolnok<br /> <br /> Komárom-Esztergom<br /> <br /> Nógrád<br /> <br /> Pest<br /> <br /> Somogy<br /> <br /> Szabolcs-Szatmár-Bereg<br /> <br /> Tolna<br /> <br /> Vas<br /> <br /> Veszprém<br /> <br /> Zala<br /> <br /> Ország összesen<br /> <br /> =Attribútumok (X, Y oszlopok)=<br /> <br /> Legyűjtésre került mutatók a következők:<br /> <br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermés<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a kajszi<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a körte<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a megy<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a őszibarack<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a szilva és ringlószilva<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből az alma<br /> <br /> - Egy főre jutó bruttó hazai termék<br /> <br /> <br /> <br /> Ahhoz, hogy az adatok összevethetőek legyenek, standardizáltuk őket. Így az 1 ha-ra jutó gyümölcstermést kaptuk meg, majd ezt újra standardizáltuk, melynek eredményeként a 10.000 ha-ra jutó gyümölcstermés lett a mértékegység. <br /> <br /> <br /> A vizsgált esetek mindegyikénél egyenes arányosság van a vizsgált tényező és az eredmény között, így az irány mindegyik attribútum esetében 0, minél nagyobb a vizsgált tényező X(i), annál nagyobb lehet az eredmény Y.<br /> <br /> <br /> Az elemzés 2008-as évre vonatkozik.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani az elemzést:<br /> <br /> <br /> • Megyei Önkormányzatok<br /> <br /> • Vidékfejlesztési Minisztérium<br /> <br /> • A megyei stratégiai döntést előkészítők<br /> <br /> • Kapcsolódó kormányzati szereplők<br /> <br /> • Mezőgazdasággal, gyümölcstermeléssel foglalkozó tanácsadók<br /> <br /> • Gyümölcstermeléssel foglalkozó gazdák<br /> <br /> <br /> Az elemzés a gyümölcstermelés legfontosabb gyümölcsfajtáira lebontva mutatja meg a gyümölcstermés mennyiségét Magyarország 19 megyéjében 10 000 ha-ra vetítve. Mindezek alapján végeztem olyan számításokat, amelyek hasznosak lehetnek a célcsoport számára. Az elemzés alapján láthatóvá válik, hogy melyik megyében mely gyümölcsfajtából termelik a legtöbbet, mely gyümölcsfajták mennyiségének növeléséhez szükségesek a mezőgazdasági fejlesztések, illetve, melyekre érdemes hangsúlyt fektetni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Az adatokat legyűjtöttem a KSH-ról. A feladat gyümölcstermés mennyiségének vizsgálata volt 2008-as évre 8 mutatóra vonatkozóan, ebből állítottam össze a metaadatbázisomat, amelyből kimutatásvarázslóval előállítottam az Objektum-Attribútum Mátrixot. Létrehoztam az ellenőrző nézetet (darabnézet) tartalmazó kimutatást. A település területének nagyságát is le kellett gyűjtenem, hogy 1 ha-ra, majd 10 000 ha-ra tudjam nézni az adatokat, mivel a méreteltérésekből adódóan torzult volna az elemzés. 2008. évben 19 megyét és Budapestet valamint az egész ország adatait vizsgáltam. Elkészítettem a sorszám táblázatot, majd az Y0 elemzést. 21 objektumom, és 8 attribútumom volt, lépcsők száma szintén 21. Elkészült a 8 db Y-STD elemzés. Létrehoztam az eredmény adatbázist, melyből az eredmény pivotot kimutatásvarázslóval állítottam elő. A SWOT-hoz Excelben HA() függvény segítségével gyártottam le a sablonszöveget, melyek később az eredmény fejezet tartalmát képezik. Minden mutatóra vonatkozóan megvizsgáltam, hogy az adott megyében gyengeségnek vagy erősségnek számít-e, hogy az adott megye jól vagy rosszul teljesített az adott mutatóra vonatkozóan.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Fejér megye SWOT táblázata 2008-ban <br /> <br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermés: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a kajszi: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a körte: W<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a megy: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből az őszibarack: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből a szilva és ringlószilva: S<br /> <br /> Betakarított összes gyümölcstermésből az alma: W<br /> <br /> Egy főre jutó bruttó hazai termék: W<br /> <br /> Y0: S<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermés mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a kajszi mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a körte mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a megy mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből az őszibarack mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a szilva és ringlószilva mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből az alma mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Egy főre jutó bruttó hazai termék mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).<br /> <br /> <br /> Fejér megye a 2008 évi Y0 mutatót vizsgálva jól teljesített, tehát Erősség (S).<br /> <br /> =Következtetések, javaslatok=</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Gyumolcs_fejer_megye&diff=48802 2011-05-30T12:03:53Z

<p>MME: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/miau/154/gyumolcs_megye_swot.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> A legtöbb esetben a SWOT-analízis összeállítása egy ötletgyűjtéssel kezdődik, mely során megpróbálják feltárni a SWOT- mátrix elemeit. Ezek alapján összesítésre kerülnek a vizsgált megye/kistérség stratégiai fejlesztésének irányvonalai. A vizsgálat szempontjai az alábbiak lehetnek: erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek. Ezzel a módszerrel azonban a leggyakoribb probléma, hogy nem tényeken alapulnak az így hozott megállapítások, így ez sok esetben téves irányvonalakat eredményez. <br /> <br /> SWOT-analízissel (magyar nevén GYELV-elemzéssel) felépíthetjük egy piac, iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy stratégiai szempontból mely feladatok a legfontosabbak. <br /> <br /> A SWOT angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze: <br /> <br /> 1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni <br /> <br /> 2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező <br /> <br /> 3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni <br /> <br /> 4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező <br /> <br /> <br /> Elsőként statikus (egy évre vonatkozó) adatokat vizsgálva tudjuk megállapítani az erősségeket illetve a gyengeségeket. Ezt követően kell vizsgálhatók a külső tényezők, azaz idősoros adatok, amelyekre trendeket állítva állapíthatóak meg a lehetőségek és a veszélyek. <br /> <br /> <br /> A stratégiai fejlesztési terv készítés első lépése a figyelemfelkeltés: <br /> <br /> • tervezési érintettek megkeresése <br /> <br /> • érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról <br /> <br /> • érintettek bevonása a folyamatba <br /> <br /> Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka, ötletbörze, telefonos vagy személyes beszélgetés. <br /> <br /> <br /> Második lépés az információgyűjtés <br /> <br /> • szakmai adatok gyűjtése <br /> <br /> • információ gyűjtése a lakosságtól <br /> <br /> <br /> Harmadik lépés a diagnózis készítése <br /> <br /> • SWOT elemzés <br /> <br /> • átfogó értékelés <br /> <br /> • egyeztetés az értekezésről <br /> <br /> <br /> Negyedik lépés a tervezés <br /> • fő célok meghatározása <br /> <br /> • célok ágazati felbontása <br /> <br /> • részletek pontosítása <br /> <br /> • egyeztetés a különféle csoportokkal <br /> <br /> • programkészítés <br /> <br /> <br /> Ötödik a jóváhagyás <br /> <br /> • koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése <br /> <br /> • lakosság véleményének begyűjtése <br /> <br /> • bizottsági véleményezés <br /> <br /> • képviselő testületi döntés<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az elemzéshez szükséges adatbázis adatait a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) stADAT táblák területi adatai, valamint a tájékoztatási adatbázis területi statisztikai rendszere szolgáltatta.<br /> <br /> =Objektumok (sorok)=<br /> <br /> 19 megye és Budapest valamint azok összesítése:<br /> <br /> <br /> Bács-Kiskun<br /> <br /> Baranya<br /> <br /> Békés<br /> <br /> Borsod-Abaúj-Zemplén<br /> <br /> Budapest<br /> <br /> Csongrád<br /> <br /> Fejér<br /> <br /> Győr-Moson-Sopron<br /> <br /> Hajdú-Bihar<br /> <br /> Heves<br /> <br /> Jász-Nagykun-Szolnok<br /> <br /> Komárom-Esztergom<br /> <br /> Nógrád<br /> <br /> Pest<br /> <br /> Somogy<br /> <br /> Szabolcs-Szatmár-Bereg<br /> <br /> Tolna<br /> <br /> Vas<br /> <br /> Veszprém<br /> <br /> Zala<br /> <br /> Ország összesen<br /> <br /> =Attribútumok (X, Y oszlopok)=<br /> <br /> Legyűjtésre került mutatók a következők:<br /> <br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermés<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a kajszi<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a körte<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a megy<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a őszibarack<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a szilva és ringlószilva<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből az alma<br /> <br /> - Egy főre jutó bruttó hazai termék<br /> <br /> <br /> <br /> Ahhoz, hogy az adatok összevethetőek legyenek, standardizáltuk őket. Így az 1 ha-ra jutó gyümölcstermést kaptuk meg, majd ezt újra standardizáltuk, melynek eredményeként a 10.000 ha-ra jutó gyümölcstermés lett a mértékegység. <br /> <br /> <br /> A vizsgált esetek mindegyikénél egyenes arányosság van a vizsgált tényező és az eredmény között, így az irány mindegyik attribútum esetében 0, minél nagyobb a vizsgált tényező X(i), annál nagyobb lehet az eredmény Y.<br /> <br /> <br /> Az elemzés 2008-as évre vonatkozik.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani az elemzést:<br /> <br /> <br /> • Megyei Önkormányzatok<br /> <br /> • Vidékfejlesztési Minisztérium<br /> <br /> • A megyei stratégiai döntést előkészítők<br /> <br /> • Kapcsolódó kormányzati szereplők<br /> <br /> • Mezőgazdasággal, gyümölcstermeléssel foglalkozó tanácsadók<br /> <br /> • Gyümölcstermeléssel foglalkozó gazdák<br /> <br /> <br /> Az elemzés a gyümölcstermelés legfontosabb gyümölcsfajtáira lebontva mutatja meg a gyümölcstermés mennyiségét Magyarország 19 megyéjében 10 000 ha-ra vetítve. Mindezek alapján végeztem olyan számításokat, amelyek hasznosak lehetnek a célcsoport számára. Az elemzés alapján láthatóvá válik, hogy melyik megyében mely gyümölcsfajtából termelik a legtöbbet, mely gyümölcsfajták mennyiségének növeléséhez szükségesek a mezőgazdasági fejlesztések, illetve, melyekre érdemes hangsúlyt fektetni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Az adatokat legyűjtöttem a KSH-ról. A feladat gyümölcstermés mennyiségének vizsgálata volt 2008-as évre 8 mutatóra vonatkozóan, ebből állítottam össze a metaadatbázisomat, amelyből kimutatásvarázslóval előállítottam az Objektum-Attribútum Mátrixot. Létrehoztam az ellenőrző nézetet (darabnézet) tartalmazó kimutatást. A település területének nagyságát is le kellett gyűjtenem, hogy 1 ha-ra, majd 10 000 ha-ra tudjam nézni az adatokat, mivel a méreteltérésekből adódóan torzult volna az elemzés. 2008. évben 19 megyét és Budapestet valamint az egész ország adatait vizsgáltam. Elkészítettem a sorszám táblázatot, majd az Y0 elemzést. 21 objektumom, és 8 attribútumom volt, lépcsők száma szintén 21. Elkészült a 8 db Y-STD elemzés. Létrehoztam az eredmény adatbázist, melyből az eredmény pivotot kimutatásvarázslóval állítottam elő. A SWOT-hoz Excelben HA() függvény segítségével gyártottam le a sablonszöveget, melyek később az eredmény fejezet tartalmát képezik. Minden mutatóra vonatkozóan megvizsgáltam, hogy az adott megyében gyengeségnek vagy erősségnek számít-e, hogy az adott megye jól vagy rosszul teljesített az adott mutatóra vonatkozóan.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Következtetések, javaslatok=</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Gyumolcs_fejer_megye&diff=48801 2011-05-30T11:37:02Z

<p>MME: /* A feladat által érintett célcsoportok */</p> <hr /> <div>Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/miau/154/gyumolcs_megye_swot.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> A legtöbb esetben a SWOT-analízis összeállítása egy ötletgyűjtéssel kezdődik, mely során megpróbálják feltárni a SWOT- mátrix elemeit. Ezek alapján összesítésre kerülnek a vizsgált megye/kistérség stratégiai fejlesztésének irányvonalai. A vizsgálat szempontjai az alábbiak lehetnek: erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek. Ezzel a módszerrel azonban a leggyakoribb probléma, hogy nem tényeken alapulnak az így hozott megállapítások, így ez sok esetben téves irányvonalakat eredményez. <br /> <br /> SWOT-analízissel (magyar nevén GYELV-elemzéssel) felépíthetjük egy piac, iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy stratégiai szempontból mely feladatok a legfontosabbak. <br /> <br /> A SWOT angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze: <br /> <br /> 1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni <br /> <br /> 2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező <br /> <br /> 3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni <br /> <br /> 4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező <br /> <br /> <br /> Elsőként statikus (egy évre vonatkozó) adatokat vizsgálva tudjuk megállapítani az erősségeket illetve a gyengeségeket. Ezt követően kell vizsgálhatók a külső tényezők, azaz idősoros adatok, amelyekre trendeket állítva állapíthatóak meg a lehetőségek és a veszélyek. <br /> <br /> <br /> A stratégiai fejlesztési terv készítés első lépése a figyelemfelkeltés: <br /> <br /> • tervezési érintettek megkeresése <br /> <br /> • érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról <br /> <br /> • érintettek bevonása a folyamatba <br /> <br /> Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka, ötletbörze, telefonos vagy személyes beszélgetés. <br /> <br /> <br /> Második lépés az információgyűjtés <br /> <br /> • szakmai adatok gyűjtése <br /> <br /> • információ gyűjtése a lakosságtól <br /> <br /> <br /> Harmadik lépés a diagnózis készítése <br /> <br /> • SWOT elemzés <br /> <br /> • átfogó értékelés <br /> <br /> • egyeztetés az értekezésről <br /> <br /> <br /> Negyedik lépés a tervezés <br /> • fő célok meghatározása <br /> <br /> • célok ágazati felbontása <br /> <br /> • részletek pontosítása <br /> <br /> • egyeztetés a különféle csoportokkal <br /> <br /> • programkészítés <br /> <br /> <br /> Ötödik a jóváhagyás <br /> <br /> • koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése <br /> <br /> • lakosság véleményének begyűjtése <br /> <br /> • bizottsági véleményezés <br /> <br /> • képviselő testületi döntés<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az elemzéshez szükséges adatbázis adatait a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) stADAT táblák területi adatai, valamint a tájékoztatási adatbázis területi statisztikai rendszere szolgáltatta.<br /> <br /> =Objektumok (sorok)=<br /> <br /> 19 megye és Budapest valamint azok összesítése:<br /> <br /> <br /> Bács-Kiskun<br /> <br /> Baranya<br /> <br /> Békés<br /> <br /> Borsod-Abaúj-Zemplén<br /> <br /> Budapest<br /> <br /> Csongrád<br /> <br /> Fejér<br /> <br /> Győr-Moson-Sopron<br /> <br /> Hajdú-Bihar<br /> <br /> Heves<br /> <br /> Jász-Nagykun-Szolnok<br /> <br /> Komárom-Esztergom<br /> <br /> Nógrád<br /> <br /> Pest<br /> <br /> Somogy<br /> <br /> Szabolcs-Szatmár-Bereg<br /> <br /> Tolna<br /> <br /> Vas<br /> <br /> Veszprém<br /> <br /> Zala<br /> <br /> Ország összesen<br /> <br /> =Attribútumok (X, Y oszlopok)=<br /> <br /> Legyűjtésre került mutatók a következők:<br /> <br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermés<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a kajszi<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a körte<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a megy<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a őszibarack<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a szilva és ringlószilva<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből az alma<br /> <br /> - Egy főre jutó bruttó hazai termék<br /> <br /> <br /> <br /> Ahhoz, hogy az adatok összevethetőek legyenek, standardizáltuk őket. Így az 1 ha-ra jutó gyümölcstermést kaptuk meg, majd ezt újra standardizáltuk, melynek eredményeként a 10.000 ha-ra jutó gyümölcstermés lett a mértékegység. <br /> <br /> <br /> A vizsgált esetek mindegyikénél egyenes arányosság van a vizsgált tényező és az eredmény között, így az irány mindegyik attribútum esetében 0, minél nagyobb a vizsgált tényező X(i), annál nagyobb lehet az eredmény Y.<br /> <br /> <br /> Az elemzés 2008-as évre vonatkozik.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani az elemzést:<br /> <br /> <br /> • Megyei Önkormányzatok<br /> <br /> • Vidékfejlesztési Minisztérium<br /> <br /> • A megyei stratégiai döntést előkészítők<br /> <br /> • Kapcsolódó kormányzati szereplők<br /> <br /> • Mezőgazdasággal, gyümölcstermeléssel foglalkozó tanácsadók<br /> <br /> • Gyümölcstermeléssel foglalkozó gazdák<br /> <br /> <br /> Az elemzés a gyümölcstermelés legfontosabb gyümölcsfajtáira lebontva mutatja meg a gyümölcstermés mennyiségét Magyarország 19 megyéjében 10 000 ha-ra vetítve. Mindezek alapján végeztem olyan számításokat, amelyek hasznosak lehetnek a célcsoport számára. Az elemzés alapján láthatóvá válik, hogy melyik megyében mely gyümölcsfajtából termelik a legtöbbet, mely gyümölcsfajták mennyiségének növeléséhez szükségesek a mezőgazdasági fejlesztések, illetve, melyekre érdemes hangsúlyt fektetni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Következtetések, javaslatok=</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Gyumolcs_fejer_megye&diff=48785 2011-05-30T10:19:45Z

<p>MME: /* Objektumok (sorok) */</p> <hr /> <div>Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/miau/154/gyumolcs_megye_swot.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> A legtöbb esetben a SWOT-analízis összeállítása egy ötletgyűjtéssel kezdődik, mely során megpróbálják feltárni a SWOT- mátrix elemeit. Ezek alapján összesítésre kerülnek a vizsgált megye/kistérség stratégiai fejlesztésének irányvonalai. A vizsgálat szempontjai az alábbiak lehetnek: erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek. Ezzel a módszerrel azonban a leggyakoribb probléma, hogy nem tényeken alapulnak az így hozott megállapítások, így ez sok esetben téves irányvonalakat eredményez. <br /> <br /> SWOT-analízissel (magyar nevén GYELV-elemzéssel) felépíthetjük egy piac, iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy stratégiai szempontból mely feladatok a legfontosabbak. <br /> <br /> A SWOT angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze: <br /> <br /> 1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni <br /> <br /> 2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező <br /> <br /> 3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni <br /> <br /> 4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező <br /> <br /> <br /> Elsőként statikus (egy évre vonatkozó) adatokat vizsgálva tudjuk megállapítani az erősségeket illetve a gyengeségeket. Ezt követően kell vizsgálhatók a külső tényezők, azaz idősoros adatok, amelyekre trendeket állítva állapíthatóak meg a lehetőségek és a veszélyek. <br /> <br /> <br /> A stratégiai fejlesztési terv készítés első lépése a figyelemfelkeltés: <br /> <br /> • tervezési érintettek megkeresése <br /> <br /> • érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról <br /> <br /> • érintettek bevonása a folyamatba <br /> <br /> Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka, ötletbörze, telefonos vagy személyes beszélgetés. <br /> <br /> <br /> Második lépés az információgyűjtés <br /> <br /> • szakmai adatok gyűjtése <br /> <br /> • információ gyűjtése a lakosságtól <br /> <br /> <br /> Harmadik lépés a diagnózis készítése <br /> <br /> • SWOT elemzés <br /> <br /> • átfogó értékelés <br /> <br /> • egyeztetés az értekezésről <br /> <br /> <br /> Negyedik lépés a tervezés <br /> • fő célok meghatározása <br /> <br /> • célok ágazati felbontása <br /> <br /> • részletek pontosítása <br /> <br /> • egyeztetés a különféle csoportokkal <br /> <br /> • programkészítés <br /> <br /> <br /> Ötödik a jóváhagyás <br /> <br /> • koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése <br /> <br /> • lakosság véleményének begyűjtése <br /> <br /> • bizottsági véleményezés <br /> <br /> • képviselő testületi döntés<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az elemzéshez szükséges adatbázis adatait a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) stADAT táblák területi adatai, valamint a tájékoztatási adatbázis területi statisztikai rendszere szolgáltatta.<br /> <br /> =Objektumok (sorok)=<br /> <br /> 19 megye és Budapest valamint azok összesítése:<br /> <br /> <br /> Bács-Kiskun<br /> <br /> Baranya<br /> <br /> Békés<br /> <br /> Borsod-Abaúj-Zemplén<br /> <br /> Budapest<br /> <br /> Csongrád<br /> <br /> Fejér<br /> <br /> Győr-Moson-Sopron<br /> <br /> Hajdú-Bihar<br /> <br /> Heves<br /> <br /> Jász-Nagykun-Szolnok<br /> <br /> Komárom-Esztergom<br /> <br /> Nógrád<br /> <br /> Pest<br /> <br /> Somogy<br /> <br /> Szabolcs-Szatmár-Bereg<br /> <br /> Tolna<br /> <br /> Vas<br /> <br /> Veszprém<br /> <br /> Zala<br /> <br /> Ország összesen<br /> <br /> =Attribútumok (X, Y oszlopok)=<br /> <br /> Legyűjtésre került mutatók a következők:<br /> <br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermés<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a kajszi<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a körte<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a megy<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a őszibarack<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a szilva és ringlószilva<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből az alma<br /> <br /> - Egy főre jutó bruttó hazai termék<br /> <br /> <br /> <br /> Ahhoz, hogy az adatok összevethetőek legyenek, standardizáltuk őket. Így az 1 ha-ra jutó gyümölcstermést kaptuk meg, majd ezt újra standardizáltuk, melynek eredményeként a 10.000 ha-ra jutó gyümölcstermés lett a mértékegység. <br /> <br /> <br /> A vizsgált esetek mindegyikénél egyenes arányosság van a vizsgált tényező és az eredmény között, így az irány mindegyik attribútum esetében 0, minél nagyobb a vizsgált tényező X(i), annál nagyobb lehet az eredmény Y.<br /> <br /> <br /> Az elemzés 2008-as évre vonatkozik.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Következtetések, javaslatok=</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Gyumolcs_fejer_megye&diff=48783 2011-05-30T10:13:02Z

<p>MME: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */</p> <hr /> <div>Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/miau/154/gyumolcs_megye_swot.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> A legtöbb esetben a SWOT-analízis összeállítása egy ötletgyűjtéssel kezdődik, mely során megpróbálják feltárni a SWOT- mátrix elemeit. Ezek alapján összesítésre kerülnek a vizsgált megye/kistérség stratégiai fejlesztésének irányvonalai. A vizsgálat szempontjai az alábbiak lehetnek: erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek. Ezzel a módszerrel azonban a leggyakoribb probléma, hogy nem tényeken alapulnak az így hozott megállapítások, így ez sok esetben téves irányvonalakat eredményez. <br /> <br /> SWOT-analízissel (magyar nevén GYELV-elemzéssel) felépíthetjük egy piac, iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy stratégiai szempontból mely feladatok a legfontosabbak. <br /> <br /> A SWOT angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze: <br /> <br /> 1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni <br /> <br /> 2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező <br /> <br /> 3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni <br /> <br /> 4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező <br /> <br /> <br /> Elsőként statikus (egy évre vonatkozó) adatokat vizsgálva tudjuk megállapítani az erősségeket illetve a gyengeségeket. Ezt követően kell vizsgálhatók a külső tényezők, azaz idősoros adatok, amelyekre trendeket állítva állapíthatóak meg a lehetőségek és a veszélyek. <br /> <br /> <br /> A stratégiai fejlesztési terv készítés első lépése a figyelemfelkeltés: <br /> <br /> • tervezési érintettek megkeresése <br /> <br /> • érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról <br /> <br /> • érintettek bevonása a folyamatba <br /> <br /> Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka, ötletbörze, telefonos vagy személyes beszélgetés. <br /> <br /> <br /> Második lépés az információgyűjtés <br /> <br /> • szakmai adatok gyűjtése <br /> <br /> • információ gyűjtése a lakosságtól <br /> <br /> <br /> Harmadik lépés a diagnózis készítése <br /> <br /> • SWOT elemzés <br /> <br /> • átfogó értékelés <br /> <br /> • egyeztetés az értekezésről <br /> <br /> <br /> Negyedik lépés a tervezés <br /> • fő célok meghatározása <br /> <br /> • célok ágazati felbontása <br /> <br /> • részletek pontosítása <br /> <br /> • egyeztetés a különféle csoportokkal <br /> <br /> • programkészítés <br /> <br /> <br /> Ötödik a jóváhagyás <br /> <br /> • koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése <br /> <br /> • lakosság véleményének begyűjtése <br /> <br /> • bizottsági véleményezés <br /> <br /> • képviselő testületi döntés<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az elemzéshez szükséges adatbázis adatait a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) stADAT táblák területi adatai, valamint a tájékoztatási adatbázis területi statisztikai rendszere szolgáltatta.<br /> <br /> =Objektumok (sorok)=<br /> <br /> 19 megye és Budapest valamint ezek összesítése:<br /> <br /> <br /> Bács-Kiskun<br /> <br /> Baranya<br /> <br /> Békés<br /> <br /> Borsod-Abaúj-Zemplén<br /> <br /> Budapest<br /> <br /> Csongrád<br /> <br /> Fejér<br /> <br /> Győr-Moson-Sopron<br /> <br /> Hajdú-Bihar<br /> <br /> Heves<br /> <br /> Jász-Nagykun-Szolnok<br /> <br /> Komárom-Esztergom<br /> <br /> Nógrád<br /> <br /> Pest<br /> <br /> Somogy<br /> <br /> Szabolcs-Szatmár-Bereg<br /> <br /> Tolna<br /> <br /> Vas<br /> <br /> Veszprém<br /> <br /> Zala<br /> <br /> Ország összesen<br /> <br /> =Attribútumok (X, Y oszlopok)=<br /> <br /> Legyűjtésre került mutatók a következők:<br /> <br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermés<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a kajszi<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a körte<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a megy<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a őszibarack<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből a szilva és ringlószilva<br /> <br /> - Betakarított összes gyümölcstermésből az alma<br /> <br /> - Egy főre jutó bruttó hazai termék<br /> <br /> <br /> <br /> Ahhoz, hogy az adatok összevethetőek legyenek, standardizáltuk őket. Így az 1 ha-ra jutó gyümölcstermést kaptuk meg, majd ezt újra standardizáltuk, melynek eredményeként a 10.000 ha-ra jutó gyümölcstermés lett a mértékegység. <br /> <br /> <br /> A vizsgált esetek mindegyikénél egyenes arányosság van a vizsgált tényező és az eredmény között, így az irány mindegyik attribútum esetében 0, minél nagyobb a vizsgált tényező X(i), annál nagyobb lehet az eredmény Y.<br /> <br /> <br /> Az elemzés 2008-as évre vonatkozik.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Következtetések, javaslatok=</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Gyumolcs_fejer_megye&diff=48780 2011-05-30T10:00:46Z

<p>MME: /* Objektumok (sorok) */</p> <hr /> <div>Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/miau/154/gyumolcs_megye_swot.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> A legtöbb esetben a SWOT-analízis összeállítása egy ötletgyűjtéssel kezdődik, mely során megpróbálják feltárni a SWOT- mátrix elemeit. Ezek alapján összesítésre kerülnek a vizsgált megye/kistérség stratégiai fejlesztésének irányvonalai. A vizsgálat szempontjai az alábbiak lehetnek: erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek. Ezzel a módszerrel azonban a leggyakoribb probléma, hogy nem tényeken alapulnak az így hozott megállapítások, így ez sok esetben téves irányvonalakat eredményez. <br /> <br /> SWOT-analízissel (magyar nevén GYELV-elemzéssel) felépíthetjük egy piac, iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy stratégiai szempontból mely feladatok a legfontosabbak. <br /> <br /> A SWOT angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze: <br /> <br /> 1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni <br /> <br /> 2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező <br /> <br /> 3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni <br /> <br /> 4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező <br /> <br /> <br /> Elsőként statikus (egy évre vonatkozó) adatokat vizsgálva tudjuk megállapítani az erősségeket illetve a gyengeségeket. Ezt követően kell vizsgálhatók a külső tényezők, azaz idősoros adatok, amelyekre trendeket állítva állapíthatóak meg a lehetőségek és a veszélyek. <br /> <br /> <br /> A stratégiai fejlesztési terv készítés első lépése a figyelemfelkeltés: <br /> <br /> • tervezési érintettek megkeresése <br /> <br /> • érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról <br /> <br /> • érintettek bevonása a folyamatba <br /> <br /> Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka, ötletbörze, telefonos vagy személyes beszélgetés. <br /> <br /> <br /> Második lépés az információgyűjtés <br /> <br /> • szakmai adatok gyűjtése <br /> <br /> • információ gyűjtése a lakosságtól <br /> <br /> <br /> Harmadik lépés a diagnózis készítése <br /> <br /> • SWOT elemzés <br /> <br /> • átfogó értékelés <br /> <br /> • egyeztetés az értekezésről <br /> <br /> <br /> Negyedik lépés a tervezés <br /> • fő célok meghatározása <br /> <br /> • célok ágazati felbontása <br /> <br /> • részletek pontosítása <br /> <br /> • egyeztetés a különféle csoportokkal <br /> <br /> • programkészítés <br /> <br /> <br /> Ötödik a jóváhagyás <br /> <br /> • koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése <br /> <br /> • lakosság véleményének begyűjtése <br /> <br /> • bizottsági véleményezés <br /> <br /> • képviselő testületi döntés<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az elemzéshez szükséges adatbázis adatait a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) stADAT táblák területi adatai, valamint a tájékoztatási adatbázis területi statisztikai rendszere szolgáltatta.<br /> <br /> =Objektumok (sorok)=<br /> <br /> 19 megye és Budapest valamint ezek összesítése:<br /> <br /> <br /> Bács-Kiskun<br /> <br /> Baranya<br /> <br /> Békés<br /> <br /> Borsod-Abaúj-Zemplén<br /> <br /> Budapest<br /> <br /> Csongrád<br /> <br /> Fejér<br /> <br /> Győr-Moson-Sopron<br /> <br /> Hajdú-Bihar<br /> <br /> Heves<br /> <br /> Jász-Nagykun-Szolnok<br /> <br /> Komárom-Esztergom<br /> <br /> Nógrád<br /> <br /> Pest<br /> <br /> Somogy<br /> <br /> Szabolcs-Szatmár-Bereg<br /> <br /> Tolna<br /> <br /> Vas<br /> <br /> Veszprém<br /> <br /> Zala<br /> <br /> Ország összesen<br /> <br /> =Attribútumok (X, Y oszlopok)=<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Következtetések, javaslatok=</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Gyumolcs_fejer_megye&diff=48777 2011-05-30T09:54:02Z

<p>MME: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */</p> <hr /> <div>Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/miau/154/gyumolcs_megye_swot.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> A legtöbb esetben a SWOT-analízis összeállítása egy ötletgyűjtéssel kezdődik, mely során megpróbálják feltárni a SWOT- mátrix elemeit. Ezek alapján összesítésre kerülnek a vizsgált megye/kistérség stratégiai fejlesztésének irányvonalai. A vizsgálat szempontjai az alábbiak lehetnek: erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek. Ezzel a módszerrel azonban a leggyakoribb probléma, hogy nem tényeken alapulnak az így hozott megállapítások, így ez sok esetben téves irányvonalakat eredményez. <br /> <br /> SWOT-analízissel (magyar nevén GYELV-elemzéssel) felépíthetjük egy piac, iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy stratégiai szempontból mely feladatok a legfontosabbak. <br /> <br /> A SWOT angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze: <br /> <br /> 1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni <br /> <br /> 2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező <br /> <br /> 3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni <br /> <br /> 4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező <br /> <br /> <br /> Elsőként statikus (egy évre vonatkozó) adatokat vizsgálva tudjuk megállapítani az erősségeket illetve a gyengeségeket. Ezt követően kell vizsgálhatók a külső tényezők, azaz idősoros adatok, amelyekre trendeket állítva állapíthatóak meg a lehetőségek és a veszélyek. <br /> <br /> <br /> A stratégiai fejlesztési terv készítés első lépése a figyelemfelkeltés: <br /> <br /> • tervezési érintettek megkeresése <br /> <br /> • érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról <br /> <br /> • érintettek bevonása a folyamatba <br /> <br /> Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka, ötletbörze, telefonos vagy személyes beszélgetés. <br /> <br /> <br /> Második lépés az információgyűjtés <br /> <br /> • szakmai adatok gyűjtése <br /> <br /> • információ gyűjtése a lakosságtól <br /> <br /> <br /> Harmadik lépés a diagnózis készítése <br /> <br /> • SWOT elemzés <br /> <br /> • átfogó értékelés <br /> <br /> • egyeztetés az értekezésről <br /> <br /> <br /> Negyedik lépés a tervezés <br /> • fő célok meghatározása <br /> <br /> • célok ágazati felbontása <br /> <br /> • részletek pontosítása <br /> <br /> • egyeztetés a különféle csoportokkal <br /> <br /> • programkészítés <br /> <br /> <br /> Ötödik a jóváhagyás <br /> <br /> • koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése <br /> <br /> • lakosság véleményének begyűjtése <br /> <br /> • bizottsági véleményezés <br /> <br /> • képviselő testületi döntés<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az elemzéshez szükséges adatbázis adatait a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) stADAT táblák területi adatai, valamint a tájékoztatási adatbázis területi statisztikai rendszere szolgáltatta.<br /> <br /> =Objektumok (sorok)=<br /> =Attribútumok (X, Y oszlopok)=<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Következtetések, javaslatok=</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Gyumolcs_fejer_megye&diff=48774 2011-05-30T09:41:11Z

<p>MME: /* A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája */</p> <hr /> <div>Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/miau/154/gyumolcs_megye_swot.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> A legtöbb esetben a SWOT-analízis összeállítása egy ötletgyűjtéssel kezdődik, mely során megpróbálják feltárni a SWOT- mátrix elemeit. Ezek alapján összesítésre kerülnek a vizsgált megye/kistérség stratégiai fejlesztésének irányvonalai. A vizsgálat szempontjai az alábbiak lehetnek: erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek. Ezzel a módszerrel azonban a leggyakoribb probléma, hogy nem tényeken alapulnak az így hozott megállapítások, így ez sok esetben téves irányvonalakat eredményez. <br /> <br /> SWOT-analízissel (magyar nevén GYELV-elemzéssel) felépíthetjük egy piac, iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy stratégiai szempontból mely feladatok a legfontosabbak. <br /> <br /> A SWOT angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze: <br /> <br /> 1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni <br /> <br /> 2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező <br /> <br /> 3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni <br /> <br /> 4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező <br /> <br /> <br /> Elsőként statikus (egy évre vonatkozó) adatokat vizsgálva tudjuk megállapítani az erősségeket illetve a gyengeségeket. Ezt követően kell vizsgálhatók a külső tényezők, azaz idősoros adatok, amelyekre trendeket állítva állapíthatóak meg a lehetőségek és a veszélyek. <br /> <br /> <br /> A stratégiai fejlesztési terv készítés első lépése a figyelemfelkeltés: <br /> <br /> • tervezési érintettek megkeresése <br /> <br /> • érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról <br /> <br /> • érintettek bevonása a folyamatba <br /> <br /> Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka, ötletbörze, telefonos vagy személyes beszélgetés. <br /> <br /> <br /> Második lépés az információgyűjtés <br /> <br /> • szakmai adatok gyűjtése <br /> <br /> • információ gyűjtése a lakosságtól <br /> <br /> <br /> Harmadik lépés a diagnózis készítése <br /> <br /> • SWOT elemzés <br /> <br /> • átfogó értékelés <br /> <br /> • egyeztetés az értekezésről <br /> <br /> <br /> Negyedik lépés a tervezés <br /> • fő célok meghatározása <br /> <br /> • célok ágazati felbontása <br /> <br /> • részletek pontosítása <br /> <br /> • egyeztetés a különféle csoportokkal <br /> <br /> • programkészítés <br /> <br /> <br /> Ötödik a jóváhagyás <br /> <br /> • koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése <br /> <br /> • lakosság véleményének begyűjtése <br /> <br /> • bizottsági véleményezés <br /> <br /> • képviselő testületi döntés<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> =Objektumok (sorok)=<br /> =Attribútumok (X, Y oszlopok)=<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Következtetések, javaslatok=</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Gyumolcs_fejer_megye&diff=48651 2011-05-26T09:35:55Z

<p>MME: Új oldal, tartalma: „Forrás= http://miau.gau.hu/miau/154/gyumolcs_megye_swot.xls =A tervezett alkalmazás/megoldás címe= =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és en...”</p> <hr /> <div>Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/miau/154/gyumolcs_megye_swot.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> =Objektumok (sorok)=<br /> =Attribútumok (X, Y oszlopok)=<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Következtetések, javaslatok=</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobiltel&diff=42873 2011-01-11T07:32:24Z

<p>MME: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/mme.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> '''Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok összehasonlítása'''<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Családunkban a férjemnek tönkrement a mobiltelefonja, ezért döntöttem mobiltelefonok összehasonlítása mellett. Mindkettőnknek T-mobile-os előfizetéses mobiltelefonja van, a férjem a Nokia klasszikus stílusú telefonokat részesíti előnyben, ezért a T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú 1 éves hűségnyilatkozatú előfizetéses telefonokat vizsgáltam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> Nokia telefonok összehasonlítását végeztem. Az internet elterjedése előtt a vevők a szolgáltatók által éppen kínált telefont vásárolták, nem volt összehasonlítási alapjuk. Amíg nem ismertem az ár/érték arányú összehasonlítás ezen módszerét, addig én is azt a telefont vásároltam, amit éppen a szolgáltatók ajánlottak.<br /> <br /> El kell döntenem a 11 telefon közül, melyiket válasszam. A beszélgetési idő fontos szempont számomra, ezért ezt hasonlítom össze az árral, valamint szubjektív döntésemet befolyásolja a készülék külleme is. Ennek megfelelően a következő sorrendre jutottam:<br /> <br /> Nokia 1616: első<br /> <br /> Nokia 2330 classic: második <br /> <br /> Nokia X2-00: harmadik<br /> <br /> Nokia 2700 classic: negyedik<br /> <br /> Nokia C3-00: ötödik<br /> <br /> Nokia C5-00: hatodik<br /> <br /> Nokia 6303i classic: hetedik<br /> <br /> Nokia 3720 classic: nyolcadik<br /> <br /> Nokia E52 Navi: kilencedik<br /> <br /> Nokia 6700 classic: tizedik<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival: tizenegyedik.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok számomra fontosabb tulajdonságait gyűjtöttem össze a szolgáltató internetes oldaláról.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Nokia 1616<br /> <br /> Nokia 2330 classic<br /> <br /> Nokia 2700 classic<br /> <br /> Nokia 3720 classic <br /> <br /> Nokia 6303i classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival<br /> <br /> Nokia C3-00<br /> <br /> Nokia C5-00<br /> <br /> Nokia E52 Navi<br /> <br /> Nokia X2-00<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Ár 1 év hűséggel (Ft)<br /> <br /> Beszélgetési idő (perc): minél több egy készülék beszélgetési ideje, annál többet vagyok hajlandó fizetni érte.<br /> <br /> E-mail kliens (igen/nem): 1 igen, 0 nem. Ha van a készülékben e-mail kliens, akkor többet vagyok hajlandó fizetni érte.<br /> <br /> Kamera (megapixel): minél magasabb a készülék kamerájának felbontása, annál többet vagyok hajlandó fizetni érte.<br /> <br /> Készülékmemória (MB):minél több egy készülék memóriája, annál többet vagyok hajlandó fizetni érte.<br /> <br /> Videó (igen/nem): igen 1, nem 0. Ha van a telefonban videófelvételi és lejátszási lehetőség, akkor többet vagyok hajlandó fizetni érte.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Vizsgálatomat elsősorban a családom részére készítettem. Segítséget nyújthat még mindazok számára, akik Nokia klasszikus stílusú mobiltelefont szeretnének vásárolni, illetve a régi telefonjukat kívánják lecserélni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> A COCO összehasonlítás lehetőség magam, valamint a mobiltelefont vásárolni szándékozók számára, hogy a legmegfelelőbb, ár-érték arányú telefont vásárolják. Ezen modell alapján megtaláljuk azon telefonokat, melyeket a teljesítményükhöz képest alacsonyabb áron nyújtanak a szolgáltatók, ezáltal pénzt takarítunk meg. <br /> Magam és a többi potenciális vevő kb. 6000-7000 Ft-ot spórolhat meg, amit felesleges keresgélés eredményez számára (idő, utazás).<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Adatgyűjtés az internetről.<br /> <br /> 2. Metaadatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (Meta munkalap A1:H67)<br /> <br /> 3. Pivot kimutatás elkészítése és dbnézet kimutatás készítése (Pivot munkalap A1:G16; dbnézet munkalap A1:H18)<br /> <br /> 4. Primer tábla készítése pivot kimutatás alapján (Solver munkalap A1:G13)<br /> <br /> 5. Rangsor tábla készítése SORSZÁM függvénnyel (Solver munkalap A17:F29)<br /> <br /> 6. Coco tábla készítése Solver segítségével (Solver munkalap A46:J57)<br /> <br /> 7. Kapott eredmény kiértékelése Ha függvénnyel (Solver munkalap K46:K57)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Az eredményeket a COCO munkalap Ítélet oszlopa tartalmaza, melyek a következők:<br /> <br /> Nokia 1616 ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 2330 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 2700 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 3720 classic magas ár<br /> <br /> Nokia 6303i classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 6700 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia C3-00 jó vétel<br /> <br /> Nokia C5-00 magas ár<br /> <br /> Nokia E52 Navi ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia X2-00 jó vétel<br /> <br /> Jó vétel az a készülék, amelynek ára a becsült árszintnél kevesebb, magas árú telefon az, amelynek ára magasabb a becsült értéknél.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Elemzésemmel arra kerestem a választ, melyik telefont érdemes megvásárolni. COCO hasonlóságelemzés végeredményeként Nokia C3-00 és a Nokia X2-00 típusú telefon tűnik jó vételnek, mert a szolgáltató által kínált ára alacsonyabb a becsült árnál. Mindkét telefon hasonló árszinten van, mégis a Nokia X2-00 típusú telefont választanám, mert számomra fontos paramétere, mint például a beszélgetési idő, ennek a telefonnak kedvezőbb. A COCO összehasonlítás végeredménye bizonyul jobb döntésnek, mert ennek keretében több tulajdonságot hasonlítunk össze az árral, míg az eredeti összehasonlításnál csak egy tulajdonság került kiemelésre. Így a COCO hasonlóságelemzés objektív képet ad.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Napjainkban nagyon nehéz eldönteni, melyik készüléket válasszam. A szolgáltatóknak nagyon széles a termékkínálata. A döntéshez sok utánajárás szükséges, melyhez idő kell. Az idő pénz. COCO modellel gyorsan és objektívan tudjuk meghozni döntésünket. Ezen hasonlóságelemzéssel a készülékeket több tulajdonság figyelembe vételével ár-érték alapján vetjük össze.<br /> <br /> COCO összehasonlítással a Nokia X2-00 típusú készüléket választottam. A tényleges haszon 4.615,- Ft, mert a telefon becsült ára 4.615,- Ft-tal magasabb, mint a szolgáltató által kínált ár. Továbbá a keresgélésre fordított idő, utazás költségét is megspóroltam, ami kb. 6.000,- Ft – 7.000,- Ft lett volna. Mindezek tükrében mindenki számára ajánlani tudom a COCO módszert.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobiltel&diff=42808 2011-01-09T20:32:57Z

<p>MME: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/mme.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> '''Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok összehasonlítása'''<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Családunkban a férjemnek tönkrement a mobiltelefonja, ezért döntöttem mobiltelefonok összehasonlítása mellett. Mindkettőnknek T-mobile-os előfizetéses mobiltelefonja van, a férjem a Nokia klasszikus stílusú telefonokat részesíti előnyben, ezért a T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú 1 éves hűségnyilatkozatú előfizetéses telefonokat vizsgáltam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> Nokia telefonok összehasonlítását végeztem. Az internet elterjedése előtt a vevők a szolgáltatók által éppen kínált telefont vásárolták, nem volt összehasonlítási alapjuk. Amíg nem ismertem az ár/érték arányú összehasonlítás ezen módszerét, addig én is azt a telefont vásároltam, amit éppen a szolgáltatók ajánlottak.<br /> <br /> El kell döntenem a 11 telefon közül, melyiket válasszam. A beszélgetési idő fontos szempont számomra, ezért ezt hasonlítom össze az árral, valamint szubjektív döntésemet befolyásolja a készülék külleme is. Ennek megfelelően a következő sorrendre jutottam:<br /> <br /> Nokia 1616: első<br /> <br /> Nokia 2330 classic: második <br /> <br /> Nokia X2-00: harmadik<br /> <br /> Nokia 2700 classic: negyedik<br /> <br /> Nokia C3-00: ötödik<br /> <br /> Nokia C5-00: hatodik<br /> <br /> Nokia 6303i classic: hetedik<br /> <br /> Nokia 3720 classic: nyolcadik<br /> <br /> Nokia E52 Navi: kilencedik<br /> <br /> Nokia 6700 classic: tizedik<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival: tizenegyedik.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok számomra fontosabb tulajdonságait gyűjtöttem össze a szolgáltató internetes oldaláról.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Nokia 1616<br /> <br /> Nokia 2330 classic<br /> <br /> Nokia 2700 classic<br /> <br /> Nokia 3720 classic <br /> <br /> Nokia 6303i classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival<br /> <br /> Nokia C3-00<br /> <br /> Nokia C5-00<br /> <br /> Nokia E52 Navi<br /> <br /> Nokia X2-00<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Ár 1 év hűséggel (Ft)<br /> <br /> Beszélgetési idő (perc): minél több egy készülék beszélgetési ideje, annál többet vagyok hajlandó fizetni érte.<br /> <br /> E-mail kliens (igen/nem): 1 igen, 0 nem. Ha van a készülékben e-mail kliens, akkor többet vagyok hajlandó fizetni érte.<br /> <br /> Kamera (megapixel): minél magasabb a készülék kamerájának felbontása, annál többet vagyok hajlandó fizetni érte.<br /> <br /> Készülékmemória (MB):minél több egy készülék memóriája, annál többet vagyok hajlandó fizetni érte.<br /> <br /> Videó (igen/nem): igen 1, nem 0. Ha van a telefonban videófelvételi és lejátszási lehetőség, akkor többet vagyok hajlandó fizetni érte.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Vizsgálatomat elsősorban a családom részére készítettem. Segítséget nyújthat még mindazok számára, akik Nokia klasszikus stílusú mobiltelefont szeretnének vásárolni, illetve a régi telefonjukat kívánják lecserélni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> A COCO összehasonlítás lehetőség magam, valamint a mobiltelefont vásárolni szándékozók számára, hogy a legmegfelelőbb, ár-érték arányú telefont vásárolják. Ezen modell alapján megtaláljuk azon telefonokat, melyeket a teljesítményükhöz képest alacsonyabb áron nyújtanak a szolgáltatók, ezáltal pénzt takarítunk meg. <br /> Magam és a többi potenciális vevő kb. 6000-7000 Ft-ot spórolhat meg, amit felesleges keresgélés eredményez számára (idő, utazás).<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Adatgyűjtés az internetről.<br /> <br /> 2. Metaadatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (Meta munkalap A1:H67)<br /> <br /> 3. Pivot kimutatás elkészítése és dbnézet kimutatás készítése (Pivot munkalap A1:G16; dbnézet munkalap A1:H18)<br /> <br /> 4. Primer tábla készítése pivot kimutatás alapján (Solver munkalap A1:G13)<br /> <br /> 5. Rangsor tábla készítése SORSZÁM függvénnyel (Solver munkalap A17:F29)<br /> <br /> 6. Coco tábla készítése Solver segítségével (Solver munkalap A46:J57)<br /> <br /> 7. Kapott eredmény kiértékelése Ha függvénnyel (Solver munkalap K46:K57)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Az eredményeket a COCO munkalap Ítélet oszlopa tartalmaza, melyek a következők:<br /> <br /> Nokia 1616 ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 2330 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 2700 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 3720 classic magas ár<br /> <br /> Nokia 6303i classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 6700 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia C3-00 jó vétel<br /> <br /> Nokia C5-00 magas ár<br /> <br /> Nokia E52 Navi ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia X2-00 jó vétel<br /> <br /> Jó vétel az a készülék, amelynek ára a becsült árszintnél kevesebb, magas árú telefon az, amelynek ára magasabb a becsült értéknél.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Elemzésemmel arra kerestem a választ, melyik telefont érdemes megvásárolni. COCO hasonlóságelemzés végeredményeként Nokia C3-00 és a Nokia X2-00 típusú telefon tűnik jó vételnek, mert a szolgáltató által kínált ára alacsonyabb a becsült árnál. Mindkét telefon hasonló árszinten van, mégis a Nokia X2-00 típusú telefont választanám, mert számomra fontos paramétere, mint például a beszélgetési idő, ennek a telefonnak kedvezőbb. A COCO összehasonlítás végeredménye bizonyul jobb döntésnek, mert ennek keretében több tulajdonságot hasonlítunk össze az árral, míg az eredeti összehasonlításnál csak egy tulajdonság került kiemelésre. Így a COCO hasonlóságelemzés objektív képet ad.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Napjainkban nagyon nehéz eldönteni, melyik készüléket válasszam. A szolgáltatóknak nagyon széles a termékkínálata. A döntéshez sok utánajárás szükséges, melyhez idő kell. Az idő pénz. COCO modellel gyorsan és objektívan tudjuk meghozni döntésünket. Ezen hasonlóságelemzéssel a készülékeket több tulajdonság figyelembe vételével ár-érték alapján vetjük össze.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobiltel&diff=42803 2011-01-09T17:50:31Z

<p>MME: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/mme.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> '''Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok összehasonlítása'''<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Családunkban a férjemnek tönkrement a mobiltelefonja, ezért döntöttem mobiltelefonok összehasonlítása mellett. Mindkettőnknek T-mobile-os előfizetéses mobiltelefonja van, a férjem a Nokia klasszikus stílusú telefonokat részesíti előnyben, ezért a T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú 1 éves hűségnyilatkozatú előfizetéses telefonokat vizsgáltam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> Nokia telefonok összehasonlítását végeztem. Az internet elterjedése előtt a vevők a szolgáltatók által éppen kínált telefont vásárolták, nem volt összehasonlítási alapjuk. Amíg nem ismertem az ár/érték arányú összehasonlítás ezen módszerét, addig én is azt a telefont vásároltam, amit éppen a szolgáltatók ajánlottak.<br /> <br /> El kell döntenem a 11 telefon közül, melyiket válasszam. A beszélgetési idő fontos szempont számomra, ezért ezt hasonlítom össze az árral, valamint szubjektív döntésemet befolyásolja a készülék külleme is. Ennek megfelelően a következő sorrendre jutottam:<br /> <br /> Nokia 1616: első<br /> <br /> Nokia 2330 classic: második <br /> <br /> Nokia X2-00: harmadik<br /> <br /> Nokia 2700 classic: negyedik<br /> <br /> Nokia C3-00: ötödik<br /> <br /> Nokia C5-00: hatodik<br /> <br /> Nokia 6303i classic: hetedik<br /> <br /> Nokia 3720 classic: nyolcadik<br /> <br /> Nokia E52 Navi: kilencedik<br /> <br /> Nokia 6700 classic: tizedik<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival: tizenegyedik.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok számomra fontosabb tulajdonságait gyűjtöttem össze a szolgáltató internetes oldaláról.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Nokia 1616<br /> <br /> Nokia 2330 classic<br /> <br /> Nokia 2700 classic<br /> <br /> Nokia 3720 classic <br /> <br /> Nokia 6303i classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival<br /> <br /> Nokia C3-00<br /> <br /> Nokia C5-00<br /> <br /> Nokia E52 Navi<br /> <br /> Nokia X2-00<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Ár 1 év hűséggel (Ft)<br /> <br /> Beszélgetési idő (perc): minél több egy készülék beszélgetési ideje, annál többet vagyok hajlandó fizetni érte.<br /> <br /> E-mail kliens (igen/nem): 1 igen, 0 nem. Ha van a készülékben e-mail kliens, akkor többet vagyok hajlandó fizetni érte.<br /> <br /> Kamera (megapixel): minél magasabb a készülék kamerájának felbontása, annál többet vagyok hajlandó fizetni érte.<br /> <br /> Készülékmemória (MB):minél több egy készülék memóriája, annál többet vagyok hajlandó fizetni érte.<br /> <br /> Videó (igen/nem): igen 1, nem 0. Ha van a telefonban videófelvételi és lejátszási lehetőség, akkor többet vagyok hajlandó fizetni érte.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Vizsgálatomat elsősorban a családom részére készítettem. Segítséget nyújthat még mindazok számára, akik Nokia klasszikus stílusú mobiltelefont szeretnének vásárolni, illetve a régi telefonjukat kívánják lecserélni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az összehasonlítás megkönnyíti a döntésemet, melyik készüléket érdemes megvásárolni. Ez elsősorban a férjem és családom számára fontos, hogy ne költsünk többet, mint amennyit ér a telefon. Hasznos lehet még a mobiltelefont vásárolni szándékozók számára is.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Adatgyűjtés az internetről.<br /> <br /> 2. Metaadatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (Meta munkalap A1:H67)<br /> <br /> 3. Pivot kimutatás elkészítése és dbnézet kimutatás készítése (Pivot munkalap A1:G16; dbnézet munkalap A1:H18)<br /> <br /> 4. Primer tábla készítése pivot kimutatás alapján (Solver munkalap A1:G13)<br /> <br /> 5. Rangsor tábla készítése SORSZÁM függvénnyel (Solver munkalap A17:F29)<br /> <br /> 6. Coco tábla készítése Solver segítségével (Solver munkalap A46:J57)<br /> <br /> 7. Kapott eredmény kiértékelése Ha függvénnyel (Solver munkalap K46:K57)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Az eredményeket a COCO munkalap Ítélet oszlopa tartalmaza, melyek a következők:<br /> <br /> Nokia 1616 ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 2330 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 2700 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 3720 classic magas ár<br /> <br /> Nokia 6303i classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 6700 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia C3-00 jó vétel<br /> <br /> Nokia C5-00 magas ár<br /> <br /> Nokia E52 Navi ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia X2-00 jó vétel<br /> <br /> Jó vétel az a készülék, amelynek ára a becsült árszintnél kevesebb, magas árú telefon az, amelynek ára magasabb a becsült értéknél.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Elemzésemmel arra kerestem a választ, melyik telefont érdemes megvásárolni. COCO hasonlóságelemzés végeredményeként Nokia C3-00 és a Nokia X2-00 típusú telefon tűnik jó vételnek, mert a szolgáltató által kínált ára alacsonyabb a becsült árnál. Mindkét telefon hasonló árszinten van, mégis a Nokia X2-00 típusú telefont választanám, mert számomra fontos paramétere, mint például a beszélgetési idő, ennek a telefonnak kedvezőbb. A COCO összehasonlítás végeredménye bizonyul jobb döntésnek, mert ennek keretében több tulajdonságot hasonlítunk össze az árral, míg az eredeti összehasonlításnál csak egy tulajdonság került kiemelésre. Így a COCO hasonlóságelemzés objektív képet ad.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Napjainkban nagyon nehéz eldönteni, melyik készüléket válasszam. A szolgáltatóknak nagyon széles a termékkínálata. A döntéshez sok utánajárás szükséges, melyhez idő kell. Az idő pénz. COCO modellel gyorsan és objektívan tudjuk meghozni döntésünket. Ezen hasonlóságelemzéssel a készülékeket több tulajdonság figyelembe vételével ár-érték alapján vetjük össze.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobiltel&diff=42802 2011-01-09T17:49:58Z

<p>MME: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/mme.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> '''Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok összehasonlítása'''<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Családunkban a férjemnek tönkrement a mobiltelefonja, ezért döntöttem mobiltelefonok összehasonlítása mellett. Mindkettőnknek T-mobile-os előfizetéses mobiltelefonja van, a férjem a Nokia klasszikus stílusú telefonokat részesíti előnyben, ezért a T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú 1 éves hűségnyilatkozatú előfizetéses telefonokat vizsgáltam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> Nokia telefonok összehasonlítását végeztem. Az internet elterjedése előtt a vevők a szolgáltatók által éppen kínált telefont vásárolták, nem volt összehasonlítási alapjuk. Amíg nem ismertem az ár/érték arányú összehasonlítás ezen módszerét, addig én is azt a telefont vásároltam, amit éppen a szolgáltatók ajánlottak.<br /> <br /> El kell döntenem a 11 telefon közül, melyiket válasszam. A beszélgetési idő fontos szempont számomra, ezért ezt hasonlítom össze az árral, valamint szubjektív döntésemet befolyásolja a készülék külleme is. Ennek megfelelően a következő sorrendre jutottam:<br /> <br /> Nokia 1616: első<br /> <br /> Nokia 2330 classic: második <br /> <br /> Nokia X2-00: harmadik<br /> <br /> Nokia 2700 classic: negyedik<br /> <br /> Nokia C3-00: ötödik<br /> <br /> Nokia C5-00: hatodik<br /> <br /> Nokia 6303i classic: hetedik<br /> <br /> Nokia 3720 classic: nyolcadik<br /> <br /> Nokia E52 Navi: kilencedik<br /> <br /> Nokia 6700 classic: tizedik<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival: tizenegyedik.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok számomra fontosabb tulajdonságait gyűjtöttem össze a szolgáltató internetes oldaláról.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Nokia 1616<br /> <br /> Nokia 2330 classic<br /> <br /> Nokia 2700 classic<br /> <br /> Nokia 3720 classic <br /> <br /> Nokia 6303i classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival<br /> <br /> Nokia C3-00<br /> <br /> Nokia C5-00<br /> <br /> Nokia E52 Navi<br /> <br /> Nokia X2-00<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Ár 1 év hűséggel (Ft)<br /> <br /> Beszélgetési idő (perc): minél több egy készülék beszélgetési ideje, annál többet vagyok hajlandó fizetni érte.<br /> <br /> E-mail kliens (igen/nem): 1 igen, 0 nem. Ha van a készülékben e-mail kliens, akkor többet vagyok hajlandó fizetni érte.<br /> <br /> Kamera (megapixel): minél magasabb a készülék kamerájának felbontása, annál többet vagyok hajlandó fizetni érte.<br /> <br /> Készülékmemória (MB):minél több egy készülék memóriája, annál többet vagyok hajlandó fizetni érte.<br /> <br /> Videó (igen/nem): igen 1, nem 0. Ha van a telefonban videófelvételi és lejátszási lehetőség, akkor többet vagyok hajlandó fizetni érte.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Vizsgálatomat elsősorban a családom részére készítettem. Segítséget nyújthat még mindazok számára, akik Nokia klasszikus stílusú mobiltelefont szeretnének vásárolni, illetve a régi telefonjukat kívánják lecserélni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az összehasonlítás megkönnyíti a döntésemet, melyik készüléket érdemes megvásárolni. Ez elsősorban a férjem és családom számára fontos, hogy ne költsünk többet, mint amennyit ér a telefon. Hasznos lehet még a mobiltelefont vásárolni szándékozók számára is.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Adatgyűjtés az internetről.<br /> <br /> 2. Metaadatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (Meta munkalap A1:H67)<br /> <br /> 3. Pivot kimutatás elkészítése és dbnézet kimutatás készítése (Pivot munkalap A1:G16; dbnézet munkalap A1:H18)<br /> <br /> 4. Primer tábla készítése pivot kimutatás alapján (Solver munkalap A1:G13)<br /> <br /> 5. Rangsor tábla készítése SORSZÁM függvénnyel (Solver munkalap A17:F29)<br /> <br /> 6. Coco tábla készítése Solver segítségével (Solver munkalap A46:J57)<br /> <br /> 7. Kapott eredmény kiértékelése Ha függvénnyel (Solver munkalap K46:K57)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Az eredményeket a COCO munkalap Ítélet oszlopa tartalmaza, melyek a következők:<br /> <br /> Nokia 1616 ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 2330 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 2700 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 3720 classic magas ár<br /> <br /> Nokia 6303i classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 6700 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia C3-00 jó vétel<br /> <br /> Nokia C5-00 magas ár<br /> <br /> Nokia E52 Navi ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia X2-00 jó vétel<br /> <br /> Jó vétel az a készülék, amelynek ára a becsült árszintnél kevesebb, magas árú telefon az, amelynek ára magasabb a becsült értéknél.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Elemzésemmel arra kerestem a választ, melyik telefont érdemes megvásárolni. COCO hasonlóságelemzés végeredményeként Nokia C3-00 és a Nokia X2-00 típusú telefon tűnik jó vételnek, mert a szolgáltató által kínált ára alacsonyabb a becsült árnál. Mindkét telefon hasonló árszinten van, mégis a Nokia X2-00 típusú telefont választanám, mert számomra fontos paramétere, mint például a beszélgetési idő, ennek a telefonnak kedvezőbb. A COCO összehasonlítás végeredménye bizonyul jobb döntésnek, mert ennek keretében több tulajdonságot hasonlítunk össze az árral, míg az eredeti összehasonlításnál csak egy tulajdonság került kiemelésre. Így a COCO hasonlóságelemzés objektív képet ad.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Napjainkban nagyon nehéz eldönteni, melyik készüléket válasszam. A szolgáltatóknak nagyon széles a termékkínálata. A döntéshez sok utánajárás szükséges, melyhez idő kell. COCO modellel gyorsan és objektívan tudjuk meghozni döntésünket. Ezen hasonlóságelemzéssel a készülékeket több tulajdonság figyelembe vételével ár-érték alapján vetjük össze.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobiltel&diff=42801 2011-01-09T17:37:58Z

<p>MME: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/mme.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> '''Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok összehasonlítása'''<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Családunkban a férjemnek tönkrement a mobiltelefonja, ezért döntöttem mobiltelefonok összehasonlítása mellett. Mindkettőnknek T-mobile-os előfizetéses mobiltelefonja van, a férjem a Nokia klasszikus stílusú telefonokat részesíti előnyben, ezért a T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú 1 éves hűségnyilatkozatú előfizetéses telefonokat vizsgáltam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> Nokia telefonok összehasonlítását végeztem. Az internet elterjedése előtt a vevők a szolgáltatók által éppen kínált telefont vásárolták, nem volt összehasonlítási alapjuk. Amíg nem ismertem az ár/érték arányú összehasonlítás ezen módszerét, addig én is azt a telefont vásároltam, amit éppen a szolgáltatók ajánlottak.<br /> <br /> El kell döntenem a 11 telefon közül, melyiket válasszam. A beszélgetési idő fontos szempont számomra, ezért ezt hasonlítom össze az árral, valamint szubjektív döntésemet befolyásolja a készülék külleme is. Ennek megfelelően a következő sorrendre jutottam:<br /> <br /> Nokia 1616: első<br /> <br /> Nokia 2330 classic: második <br /> <br /> Nokia X2-00: harmadik<br /> <br /> Nokia 2700 classic: negyedik<br /> <br /> Nokia C3-00: ötödik<br /> <br /> Nokia C5-00: hatodik<br /> <br /> Nokia 6303i classic: hetedik<br /> <br /> Nokia 3720 classic: nyolcadik<br /> <br /> Nokia E52 Navi: kilencedik<br /> <br /> Nokia 6700 classic: tizedik<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival: tizenegyedik.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok számomra fontosabb tulajdonságait gyűjtöttem össze a szolgáltató internetes oldaláról.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Nokia 1616<br /> <br /> Nokia 2330 classic<br /> <br /> Nokia 2700 classic<br /> <br /> Nokia 3720 classic <br /> <br /> Nokia 6303i classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival<br /> <br /> Nokia C3-00<br /> <br /> Nokia C5-00<br /> <br /> Nokia E52 Navi<br /> <br /> Nokia X2-00<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Ár 1 év hűséggel (Ft)<br /> <br /> Beszélgetési idő (perc): minél több egy készülék beszélgetési ideje, annál többet vagyok hajlandó fizetni érte.<br /> <br /> E-mail kliens (igen/nem): 1 igen, 0 nem. Ha van a készülékben e-mail kliens, akkor többet vagyok hajlandó fizetni érte.<br /> <br /> Kamera (megapixel): minél magasabb a készülék kamerájának felbontása, annál többet vagyok hajlandó fizetni érte.<br /> <br /> Készülékmemória (MB):minél több egy készülék memóriája, annál többet vagyok hajlandó fizetni érte.<br /> <br /> Videó (igen/nem): igen 1, nem 0. Ha van a telefonban videófelvételi és lejátszási lehetőség, akkor többet vagyok hajlandó fizetni érte.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Vizsgálatomat elsősorban a családom részére készítettem. Segítséget nyújthat még mindazok számára, akik Nokia klasszikus stílusú mobiltelefont szeretnének vásárolni, illetve a régi telefonjukat kívánják lecserélni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az összehasonlítás megkönnyíti a döntésemet, melyik készüléket érdemes megvásárolni. Ez elsősorban a férjem és családom számára fontos, hogy ne költsünk többet, mint amennyit ér a telefon. Hasznos lehet még a mobiltelefont vásárolni szándékozók számára is.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Adatgyűjtés az internetről.<br /> <br /> 2. Metaadatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (Meta munkalap A1:H67)<br /> <br /> 3. Pivot kimutatás elkészítése és dbnézet kimutatás készítése (Pivot munkalap A1:G16; dbnézet munkalap A1:H18)<br /> <br /> 4. Primer tábla készítése pivot kimutatás alapján (Solver munkalap A1:G13)<br /> <br /> 5. Rangsor tábla készítése SORSZÁM függvénnyel (Solver munkalap A17:F29)<br /> <br /> 6. Coco tábla készítése Solver segítségével (Solver munkalap A46:J57)<br /> <br /> 7. Kapott eredmény kiértékelése Ha függvénnyel (Solver munkalap K46:K57)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Az eredményeket a COCO munkalap Ítélet oszlopa tartalmaza, melyek a következők:<br /> <br /> Nokia 1616 ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 2330 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 2700 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 3720 classic magas ár<br /> <br /> Nokia 6303i classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 6700 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia C3-00 jó vétel<br /> <br /> Nokia C5-00 magas ár<br /> <br /> Nokia E52 Navi ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia X2-00 jó vétel<br /> <br /> Jó vétel az a készülék, amelynek ára a becsült árszintnél kevesebb, magas árú telefon az, amelynek ára magasabb a becsült értéknél.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Elemzésemmel arra kerestem a választ, melyik telefont érdemes megvásárolni. Nokia C3-00 és a Nokia X2-00 típusú telefon tűnik jó vételnek, mert a szolgáltató által kínált ára alacsonyabb a becsült árnál. Mindkét telefon hasonló árszinten van, mégis a Nokia X2-00 típusú telefont választanám, mert számomra fontos paramétere, mint például a beszélgetési idő, ennek a telefonnak kedvezőbb.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Napjainkban nagyon nehéz eldönteni, melyik készüléket válasszam. A szolgáltatóknak nagyon széles a termékkínálata. A döntéshez sok utánajárás szükséges, melyhez idő kell. COCO modellel gyorsan és objektívan tudjuk meghozni döntésünket. Ezen hasonlóságelemzéssel a készülékeket több tulajdonság figyelembe vételével ár-érték alapján vetjük össze.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobiltel&diff=42792 2011-01-09T14:40:40Z

<p>MME: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/mme.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> '''Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok összehasonlítása'''<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Családunkban a férjemnek tönkrement a mobiltelefonja, ezért döntöttem mobiltelefonok összehasonlítása mellett. Mindkettőnknek T-mobile-os előfizetéses mobiltelefonja van, a férjem a Nokia klasszikus stílusú telefonokat részesíti előnyben, ezért a T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú 1 éves hűségnyilatkozatú előfizetéses telefonokat vizsgáltam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> Nokia telefonok összehasonlítását végeztem. Az internet elterjedése előtt a vevők a szolgáltatók által éppen kínált telefont vásárolták, nem volt összehasonlítási alapjuk. Amíg nem ismertem az ár/érték arányú összehasonlítás ezen módszerét, addig én is azt a telefont vásároltam, amit éppen a szolgáltatók ajánlottak.<br /> <br /> El kell döntenem a 11 telefon közül, melyiket válasszam. A beszélgetési idő fontos szempont számomra, ezért ezt hasonlítom össze az árral, valamint szubjektív döntésemet befolyásolja a készülék külleme is. Ennek megfelelően a következő sorrendre jutottam:<br /> <br /> Nokia 1616: első<br /> <br /> Nokia 2330 classic: második <br /> <br /> Nokia X2-00: harmadik<br /> <br /> Nokia 2700 classic: negyedik<br /> <br /> Nokia C3-00: ötödik<br /> <br /> Nokia C5-00: hatodik<br /> <br /> Nokia 6303i classic: hetedik<br /> <br /> Nokia 3720 classic: nyolcadik<br /> <br /> Nokia E52 Navi: kilencedik<br /> <br /> Nokia 6700 classic: tizedik<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival: tizenegyedik.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok számomra fontosabb tulajdonságait gyűjtöttem össze a szolgáltató internetes oldaláról.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Nokia 1616<br /> <br /> Nokia 2330 classic<br /> <br /> Nokia 2700 classic<br /> <br /> Nokia 3720 classic <br /> <br /> Nokia 6303i classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival<br /> <br /> Nokia C3-00<br /> <br /> Nokia C5-00<br /> <br /> Nokia E52 Navi<br /> <br /> Nokia X2-00<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Ár 1 év hűséggel (Ft)<br /> <br /> beszélgetési idő (perc)<br /> <br /> E-mail kliens (igen/nem)<br /> <br /> Kamera (megapixel)<br /> <br /> Készülékmemória (MB)<br /> <br /> Videó (igen/nem)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Vizsgálatomat elsősorban a családom részére készítettem. Segítséget nyújthat még mindazok számára, akik Nokia klasszikus stílusú mobiltelefont szeretnének vásárolni, illetve a régi telefonjukat kívánják lecserélni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az összehasonlítás megkönnyíti a döntésemet, melyik készüléket érdemes megvásárolni. Ez elsősorban a férjem és családom számára fontos, hogy ne költsünk többet, mint amennyit ér a telefon. Hasznos lehet még a mobiltelefont vásárolni szándékozók számára is.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Adatgyűjtés az internetről.<br /> <br /> 2. Metaadatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (Meta munkalap A1:H67)<br /> <br /> 3. Pivot kimutatás elkészítése és dbnézet kimutatás készítése (Pivot munkalap A1:G16; dbnézet munkalap A1:H18)<br /> <br /> 4. Primer tábla készítése pivot kimutatás alapján (Solver munkalap A1:G13)<br /> <br /> 5. Rangsor tábla készítése SORSZÁM függvénnyel (Solver munkalap A17:F29)<br /> <br /> 6. Coco tábla készítése Solver segítségével (Solver munkalap A46:J57)<br /> <br /> 7. Kapott eredmény kiértékelése Ha függvénnyel (Solver munkalap K46:K57)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Az eredményeket a COCO munkalap Ítélet oszlopa tartalmaza, melyek a következők:<br /> <br /> Nokia 1616 ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 2330 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 2700 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 3720 classic magas ár<br /> <br /> Nokia 6303i classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 6700 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia C3-00 jó vétel<br /> <br /> Nokia C5-00 magas ár<br /> <br /> Nokia E52 Navi ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia X2-00 jó vétel<br /> <br /> Jó vétel az a készülék, amelynek ára a becsült árszintnél kevesebb, magas árú telefon az, amelynek ára magasabb a becsült értéknél.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Elemzésemmel arra kerestem a választ, melyik telefont érdemes megvásárolni. Nokia C3-00 és a Nokia X2-00 típusú telefon tűnik jó vételnek, mert a szolgáltató által kínált ára alacsonyabb a becsült árnál. Mindkét telefon hasonló árszinten van, mégis a Nokia X2-00 típusú telefont választanám, mert számomra fontos paramétere, mint például a beszélgetési idő, ennek a telefonnak kedvezőbb.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Napjainkban nagyon nehéz eldönteni, melyik készüléket válasszam. A szolgáltatóknak nagyon széles a termékkínálata. A döntéshez sok utánajárás szükséges, melyhez idő kell. COCO modellel gyorsan és objektívan tudjuk meghozni döntésünket. Ezen hasonlóságelemzéssel a készülékeket több tulajdonság figyelembe vételével ár-érték alapján vetjük össze.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobiltel&diff=42791 2011-01-09T14:37:46Z

<p>MME: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/mme.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> '''Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok összehasonlítása'''<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Családunkban a férjemnek tönkrement a mobiltelefonja, ezért döntöttem mobiltelefonok összehasonlítása mellett. Mindkettőnknek T-mobile-os előfizetéses mobiltelefonja van, a férjem a Nokia klasszikus stílusú telefonokat részesíti előnyben, ezért a T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú 1 éves hűségnyilatkozatú előfizetéses telefonokat vizsgáltam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> Nokia telefonok összehasonlítását végeztem. Az internet elterjedése előtt a vevők a szolgáltatók által éppen kínált telefont vásárolták, nem volt összehasonlítási alapjuk. Amíg nem ismertem az ár/érték arányú összehasonlítás ezen módszerét, addig én is azt a telefont vásároltam, amit éppen a szolgáltatók ajánlottak.<br /> <br /> El kell döntenem a 11 telefon közül, melyiket válasszam. A beszélgetési idő fontos szempont számomra, ezért ezt hasonlítom össze az árral, valamint szubjektív döntésemet befolyásolja a készülék külleme is. Ennek megfelelően a következő sorrendre jutottam:<br /> <br /> Nokia 1616: első<br /> <br /> Nokia 2330 classic: második <br /> <br /> Nokia X2-00: harmadik<br /> <br /> Nokia 2700 classic: negyedik<br /> <br /> Nokia C3-00: ötödik<br /> <br /> Nokia C5-00: hatodik<br /> <br /> Nokia 6303i classic: hetedik<br /> <br /> Nokia 3720 classic: nyolcadik<br /> <br /> Nokia E52 Navi: kilencedik<br /> <br /> Nokia 6700 classic: tizedik<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival: tizenegyedik.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok számomra fontosabb tulajdonságait gyűjtöttem össze a szolgáltató internetes oldaláról.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Nokia 1616<br /> <br /> Nokia 2330 classic<br /> <br /> Nokia 2700 classic<br /> <br /> Nokia 3720 classic <br /> <br /> Nokia 6303i classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival<br /> <br /> Nokia C3-00<br /> <br /> Nokia C5-00<br /> <br /> Nokia E52 Navi<br /> <br /> Nokia X2-00<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Ár 1 év hűséggel (Ft)<br /> <br /> beszélgetési idő (perc)<br /> <br /> E-mail kliens (igen/nem)<br /> <br /> Kamera (megapixel)<br /> <br /> Készülékmemória (MB)<br /> <br /> Videó (igen/nem)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Vizsgálatomat elsősorban a családom részére készítettem. Segítséget nyújthat még mindazok számára, akik Nokia klasszikus stílusú mobiltelefont szeretnének vásárolni, illetve a régi telefonjukat kívánják lecserélni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az összehasonlítás megkönnyíti a döntésemet, melyik készüléket érdemes megvásárolni. Ez elsősorban a férjem és családom számára fontos, hogy ne költsünk többet, mint amennyit ér a telefon. Hasznos lehet még a mobiltelefont vásárolni szándékozók számára is.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Adatgyűjtés az internetről.<br /> <br /> 2. Metaadatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (Meta munkalap A1:H67)<br /> <br /> 3. Pivot kimutatás elkészítése és dbnézet kimutatás készítése (Pivot munkalap A1:G16; dbnézet munkalap A1:H18)<br /> <br /> 4. Primer tábla készítése pivot kimutatás alapján (Solver munkalap A1:G13)<br /> <br /> 5. Rangsor tábla készítése SORSZÁM függvénnyel (Solver munkalap A17:F29)<br /> <br /> 6. Coco tábla készítése Solver segítségével (Solver munkalap A46:J57)<br /> <br /> 7. Kapott eredmény kiértékelése Ha függvénnyel (Solver munkalap K46:K57)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Az eredményeket a COCO munkalap Ítélet oszlopa tartalmaza, melyek a következők:<br /> <br /> Nokia 1616 ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 2330 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 2700 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 3720 classic magas ár<br /> <br /> Nokia 6303i classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 6700 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia C3-00 jó vétel<br /> <br /> Nokia C5-00 magas ár<br /> <br /> Nokia E52 Navi ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia X2-00 jó vétel<br /> <br /> Jó vétel az a készülék, amelynek ára a becsült árszintnél kevesebb, magas árú telefon az, amelynek ára magasabb a becsült értéknél.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Elemzésemmel arra kerestem a választ, melyik telefont érdemes megvásárolni. Nokia C3-00 és a Nokia X2-00 típusú telefon tűnik jó vételnek, mert a szolgáltató által kínált ára alacsonyabb a becsült árnál. Mindkét telefon hasonló árszinten van, mégis a Nokia X2-00 típusú telefont választanám, mert számomra fontos paramétere, mint például a beszélgetési idő, ennek a telefonnak kedvezőbb.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Napjainkban nagyon nehéz eldönteni, melyik készüléket válasszam. A szolgáltatóknak nagyon széles a termékkínálata. A döntéshez sok utánajárás szükséges, melyhez idő kell. COCO modellel gyorsan és objektívan tudjuk meghozni döntésünket. Ezen a hasonlóságelemzéssel a készülékeket ár-érték alapján vetjük össze.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobiltel&diff=42789 2011-01-09T14:34:02Z

<p>MME: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/mme.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> '''Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok összehasonlítása'''<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Családunkban a férjemnek tönkrement a mobiltelefonja, ezért döntöttem mobiltelefonok összehasonlítása mellett. Mindkettőnknek T-mobile-os előfizetéses mobiltelefonja van, a férjem a Nokia klasszikus stílusú telefonokat részesíti előnyben, ezért a T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú 1 éves hűségnyilatkozatú előfizetéses telefonokat vizsgáltam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> Nokia telefonok összehasonlítását végeztem. Az internet elterjedése előtt a vevők a szolgáltatók által éppen kínált telefont vásárolták, nem volt összehasonlítási alapjuk. Amíg nem ismertem az ár/érték arányú összehasonlítás ezen módszerét, addig én is azt a telefont vásároltam, amit éppen a szolgáltatók ajánlottak.<br /> <br /> Ha mégis kellene választani a 11 telefon közül, akkor a beszélgetési időt hasonlítanám össze az árral. Szubjektív döntésemet befolyásolja a küllem is. Ennek megfelelően a következő sorrendre jutottam:<br /> <br /> Nokia 1616: első<br /> <br /> Nokia 2330 classic: második <br /> <br /> Nokia X2-00: harmadik<br /> <br /> Nokia 2700 classic: negyedik<br /> <br /> Nokia C3-00: ötödik<br /> <br /> Nokia C5-00: hatodik<br /> <br /> Nokia 6303i classic: hetedik<br /> <br /> Nokia 3720 classic: nyolcadik<br /> <br /> Nokia E52 Navi: kilencedik<br /> <br /> Nokia 6700 classic: tizedik<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival: tizenegyedik.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok számomra fontosabb tulajdonságait gyűjtöttem össze a szolgáltató internetes oldaláról.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Nokia 1616<br /> <br /> Nokia 2330 classic<br /> <br /> Nokia 2700 classic<br /> <br /> Nokia 3720 classic <br /> <br /> Nokia 6303i classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival<br /> <br /> Nokia C3-00<br /> <br /> Nokia C5-00<br /> <br /> Nokia E52 Navi<br /> <br /> Nokia X2-00<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Ár 1 év hűséggel (Ft)<br /> <br /> beszélgetési idő (perc)<br /> <br /> E-mail kliens (igen/nem)<br /> <br /> Kamera (megapixel)<br /> <br /> Készülékmemória (MB)<br /> <br /> Videó (igen/nem)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Vizsgálatomat elsősorban a családom részére készítettem. Segítséget nyújthat még mindazok számára, akik Nokia klasszikus stílusú mobiltelefont szeretnének vásárolni, illetve a régi telefonjukat kívánják lecserélni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az összehasonlítás megkönnyíti a döntésemet, melyik készüléket érdemes megvásárolni. Ez elsősorban a férjem és családom számára fontos, hogy ne költsünk többet, mint amennyit ér a telefon. Hasznos lehet még a mobiltelefont vásárolni szándékozók számára is.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Adatgyűjtés az internetről.<br /> <br /> 2. Metaadatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (Meta munkalap A1:H67)<br /> <br /> 3. Pivot kimutatás elkészítése és dbnézet kimutatás készítése (Pivot munkalap A1:G16; dbnézet munkalap A1:H18)<br /> <br /> 4. Primer tábla készítése pivot kimutatás alapján (Solver munkalap A1:G13)<br /> <br /> 5. Rangsor tábla készítése SORSZÁM függvénnyel (Solver munkalap A17:F29)<br /> <br /> 6. Coco tábla készítése Solver segítségével (Solver munkalap A46:J57)<br /> <br /> 7. Kapott eredmény kiértékelése Ha függvénnyel (Solver munkalap K46:K57)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Az eredményeket a COCO munkalap Ítélet oszlopa tartalmaza, melyek a következők:<br /> <br /> Nokia 1616 ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 2330 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 2700 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 3720 classic magas ár<br /> <br /> Nokia 6303i classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 6700 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia C3-00 jó vétel<br /> <br /> Nokia C5-00 magas ár<br /> <br /> Nokia E52 Navi ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia X2-00 jó vétel<br /> <br /> Jó vétel az a készülék, amelynek ára a becsült árszintnél kevesebb, magas árú telefon az, amelynek ára magasabb a becsült értéknél.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Elemzésemmel arra kerestem a választ, melyik telefont érdemes megvásárolni. Nokia C3-00 és a Nokia X2-00 típusú telefon tűnik jó vételnek, mert a szolgáltató által kínált ára alacsonyabb a becsült árnál. Mindkét telefon hasonló árszinten van, mégis a Nokia X2-00 típusú telefont választanám, mert számomra fontos paramétere, mint például a beszélgetési idő, ennek a telefonnak kedvezőbb.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Napjainkban nagyon nehéz eldönteni, melyik készüléket válasszam. A szolgáltatóknak nagyon széles a termékkínálata. A döntéshez sok utánajárás szükséges, melyhez idő kell. COCO modellel gyorsan és objektívan tudjuk meghozni döntésünket. Ezen a hasonlóságelemzéssel a készülékeket ár-érték alapján vetjük össze.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobiltel&diff=42757 2011-01-08T13:37:06Z

<p>MME: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/mme.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> '''Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok összehasonlítása'''<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Családunkban a férjemnek tönkrement a mobiltelefonja, ezért döntöttem mobiltelefonok összehasonlítása mellett. Mindkettőnknek T-mobile-os előfizetéses mobiltelefonja van, a férjem a Nokia klasszikus stílusú telefonokat részesíti előnyben, ezért a T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú 1 éves hűségnyilatkozatú előfizetéses telefonokat vizsgáltam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> Nokia telefonok összehasonlítását végeztem. Az internet elterjedése előtt a vevők a szolgáltatók által éppen kínált telefont vásárolták, nem volt összehasonlítási alapjuk. Amíg nem ismertem az ár/érték arányú összehasonlítás ezen módszerét, addig én is azt a telefont vásároltam, amit éppen a szolgáltatók ajánlottak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok számomra fontosabb tulajdonságait gyűjtöttem össze a szolgáltató internetes oldaláról.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Nokia 1616<br /> <br /> Nokia 2330 classic<br /> <br /> Nokia 2700 classic<br /> <br /> Nokia 3720 classic <br /> <br /> Nokia 6303i classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival<br /> <br /> Nokia C3-00<br /> <br /> Nokia C5-00<br /> <br /> Nokia E52 Navi<br /> <br /> Nokia X2-00<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Ár 1 év hűséggel (Ft)<br /> <br /> beszélgetési idő (perc)<br /> <br /> E-mail kliens (igen/nem)<br /> <br /> Kamera (megapixel)<br /> <br /> Készülékmemória (MB)<br /> <br /> Videó (igen/nem)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Vizsgálatomat elsősorban a családom részére készítettem. Segítséget nyújthat még mindazok számára, akik Nokia klasszikus stílusú mobiltelefont szeretnének vásárolni, illetve a régi telefonjukat kívánják lecserélni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az összehasonlítás megkönnyíti a döntésemet, melyik készüléket érdemes megvásárolni. Ez elsősorban a férjem és családom számára fontos, hogy ne költsünk többet, mint amennyit ér a telefon. Hasznos lehet még a mobiltelefont vásárolni szándékozók számára is.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Adatgyűjtés az internetről.<br /> <br /> 2. Metaadatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (Meta munkalap A1:H67)<br /> <br /> 3. Pivot kimutatás elkészítése és dbnézet kimutatás készítése (Pivot munkalap A1:G16; dbnézet munkalap A1:H18)<br /> <br /> 4. Primer tábla készítése pivot kimutatás alapján (Solver munkalap A1:G13)<br /> <br /> 5. Rangsor tábla készítése SORSZÁM függvénnyel (Solver munkalap A17:F29)<br /> <br /> 6. Coco tábla készítése Solver segítségével (Solver munkalap A46:J57)<br /> <br /> 7. Kapott eredmény kiértékelése Ha függvénnyel (Solver munkalap K46:K57)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Az eredményeket a COCO munkalap Ítélet oszlopa tartalmaza, melyek a következők:<br /> <br /> Nokia 1616 ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 2330 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 2700 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 3720 classic magas ár<br /> <br /> Nokia 6303i classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 6700 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia C3-00 jó vétel<br /> <br /> Nokia C5-00 magas ár<br /> <br /> Nokia E52 Navi ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia X2-00 jó vétel<br /> <br /> Jó vétel az a készülék, amelynek ára a becsült árszintnél kevesebb, magas árú telefon az, amelynek ára magasabb a becsült értéknél.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Elemzésemmel arra kerestem a választ, melyik telefont érdemes megvásárolni. Nokia C3-00 és a Nokia X2-00 típusú telefon tűnik jó vételnek, mert a szolgáltató által kínált ára alacsonyabb a becsült árnál. Mindkét telefon hasonló árszinten van, mégis a Nokia X2-00 típusú telefont választanám, mert számomra fontos paramétere, mint például a beszélgetési idő, ennek a telefonnak kedvezőbb.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Napjainkban nagyon nehéz eldönteni, melyik készüléket válasszam. A szolgáltatóknak nagyon széles a termékkínálata. A döntéshez sok utánajárás szükséges, melyhez idő kell. COCO modellel gyorsan és objektívan tudjuk meghozni döntésünket. Ezen a hasonlóságelemzéssel a készülékeket ár-érték alapján vetjük össze.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobiltel&diff=42756 2011-01-08T13:31:14Z

<p>MME: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/mme.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> '''Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok összehasonlítása'''<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Családunkban a férjemnek tönkrement a mobiltelefonja, ezért döntöttem mobiltelefonok összehasonlítása mellett. Mindkettőnknek T-mobile-os előfizetéses mobiltelefonja van, a férjem a Nokia klasszikus stílusú telefonokat részesíti előnyben, ezért a T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú 1 éves hűségnyilatkozatú előfizetéses telefonokat vizsgáltam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> Nokia telefonok összehasonlítását végeztem. Az internet elterjedése előtt a vevők a szolgáltatók által éppen kínált telefont vásárolták, nem volt összehasonlítási alapjuk. Amíg nem ismertem az ár/érték arányú összehasonlítás ezen módszerét, addig én is azt a telefont vásároltam, amit éppen a szolgáltatók ajánlottak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok számomra fontosabb tulajdonságait gyűjtöttem össze a szolgáltató internetes oldaláról.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Nokia 1616<br /> <br /> Nokia 2330 classic<br /> <br /> Nokia 2700 classic<br /> <br /> Nokia 3720 classic <br /> <br /> Nokia 6303i classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival<br /> <br /> Nokia C3-00<br /> <br /> Nokia C5-00<br /> <br /> Nokia E52 Navi<br /> <br /> Nokia X2-00<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Ár 1 év hűséggel (Ft)<br /> <br /> beszélgetési idő (perc)<br /> <br /> E-mail kliens (igen/nem)<br /> <br /> Kamera (megapixel)<br /> <br /> Készülékmemória (MB)<br /> <br /> Videó (igen/nem)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Vizsgálatomat elsősorban a családom részére készítettem. Segítséget nyújthat még mindazok számára, akik Nokia klasszikus stílusú mobiltelefont szeretnének vásárolni, illetve a régi telefonjukat kívánják lecserélni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az összehasonlítás megkönnyíti a döntésemet, melyik mobiltelefont érdemes megvásárolni. Ez elsősorban a férjem és családom számára fontos, hogy ne költsünk többet, mint amennyit ér a telefon. Hasznos lehet még a mobiltelefont vásárolni szándékozók számára is.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Adatgyűjtés az internetről.<br /> <br /> 2. Metaadatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (Meta munkalap A1:H67)<br /> <br /> 3. Pivot kimutatás elkészítése és dbnézet kimutatás készítése (Pivot munkalap A1:G16; dbnézet munkalap A1:H18)<br /> <br /> 4. Primer tábla készítése pivot kimutatás alapján (Solver munkalap A1:G13)<br /> <br /> 5. Rangsor tábla készítése SORSZÁM függvénnyel (Solver munkalap A17:F29)<br /> <br /> 6. Coco tábla készítése Solver segítségével (Solver munkalap A46:J57)<br /> <br /> 7. Kapott eredmény kiértékelése Ha függvénnyel (Solver munkalap K46:K57)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Az eredményeket a COCO munkalap Ítélet oszlopa tartalmaza, melyek a következők:<br /> <br /> Nokia 1616 ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 2330 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 2700 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 3720 classic magas ár<br /> <br /> Nokia 6303i classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 6700 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia C3-00 jó vétel<br /> <br /> Nokia C5-00 magas ár<br /> <br /> Nokia E52 Navi ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia X2-00 jó vétel<br /> <br /> Jó vétel az a készülék, amelynek ára a becsült árszintnél kevesebb, magas árú telefon az, amelynek ára magasabb a becsült értéknél.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Elemzésemmel arra kerestem a választ, melyik telefont érdemes megvásárolni. Nokia C3-00 és a Nokia X2-00 típusú telefon tűnik jó vételnek, mert a szolgáltató által kínált ára alacsonyabb a becsült árnál. Mindkét telefon hasonló árszinten van, mégis a Nokia X2-00 típusú telefont választanám, mert számomra fontos paramétere, mint például a beszélgetési idő, ennek a telefonnak kedvezőbb.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Napjainkban nagyon nehéz eldönteni, melyik készüléket válasszam. A szolgáltatóknak nagyon széles a termékkínálata. A döntéshez sok utánajárás szükséges, melyhez idő kell. COCO modellel gyorsan és objektívan tudjuk meghozni döntésünket. Ezen a hasonlóságelemzéssel a készülékeket ár-érték alapján vetjük össze.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobiltel&diff=42755 2011-01-08T13:30:30Z

<p>MME: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/mme.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> '''Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok összehasonlítása'''<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Családunkban a férjemnek tönkrement a mobiltelefonja, ezért döntöttem mobiltelefonok összehasonlítása mellett. Mindkettőnknek T-mobile-os előfizetéses mobiltelefonja van, a férjem a Nokia klasszikus stílusú telefonokat részesíti előnyben, ezért a T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú 1 éves hűségnyilatkozatú előfizetéses telefonokat vizsgáltam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> Nokia telefonok összehasonlítását végeztem. Az internet elterjedése előtt a vevők a szolgáltatók által éppen kínált telefont vásárolták, nem volt összehasonlítási alapjuk. Amíg nem ismertem az ár/érték arányú összehasonlítás ezen módszerét, addig én is azt a telefont vásároltam, amit éppen a szolgáltatók ajánlottak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok számomra fontosabb tulajdonságait gyűjtöttem össze a szolgáltató internetes oldaláról.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Nokia 1616<br /> <br /> Nokia 2330 classic<br /> <br /> Nokia 2700 classic<br /> <br /> Nokia 3720 classic <br /> <br /> Nokia 6303i classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival<br /> <br /> Nokia C3-00<br /> <br /> Nokia C5-00<br /> <br /> Nokia E52 Navi<br /> <br /> Nokia X2-00<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Ár 1 év hűséggel (Ft)<br /> <br /> beszélgetési idő (perc)<br /> <br /> E-mail kliens (igen/nem)<br /> <br /> Kamera (megapixel)<br /> <br /> Készülékmemória (MB)<br /> <br /> Videó (igen/nem)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Vizsgálatomat elsősorban a családom részére készítettem. Segítséget nyújthat még mindazok számára, akik Nokia klasszikus stílusú mobiltelefont szeretnének vásárolni, illetve a régi telefonjukat kívánják lecserélni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az összehasonlítás megkönnyíti a döntésemet, melyik mobiltelefont érdemes megvásárolni. Ez elsősorban a férjem és családom számára fontos, hogy ne költsünk többet, mint amennyit ér a telefon. Hasznos lehet még a mobiltelefont vásárolni szándékozók számára is.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Adatgyűjtés az internetről.<br /> <br /> 2. Metaadatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (Meta munkalap A1:H67)<br /> <br /> 3. Pivot kimutatás elkészítése és dbnézet kimutatás készítése (Pivot munkalap A1:G16; dbnézet munkalap A1:H18)<br /> <br /> 4. Primer tábla készítése pivot kimutatás alapján (Solver munkalap A1:G13)<br /> <br /> 5. Rangsor tábla készítése SORSZÁM függvénnyel (Solver munkalap A17:F29)<br /> <br /> 6. Coco tábla készítése Solver segítségével (Solver munkalap A46:J57)<br /> <br /> 7. Kapott eredmény kiértékelése Ha függvénnyel (Solver munkalap K46:K57)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Az eredményeket a COCO munkalap Ítélet oszlopa tartalmaza, melyek a következők:<br /> <br /> Nokia 1616 ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 2330 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 2700 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 3720 classic magas ár<br /> <br /> Nokia 6303i classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 6700 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia C3-00 jó vétel<br /> <br /> Nokia C5-00 magas ár<br /> <br /> Nokia E52 Navi ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia X2-00 jó vétel<br /> <br /> Jó vétel az a készülék, amelynek ára a becsült árszintnél kevesebb, magas árú telefon az, amelynek ára magasabb a becsült értéknél.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Elemzésemmel arra kerestem a választ, melyik telefont érdemes megvásárolni. Nokia C3-00 és a Nokia X2-00 típusú telefon tűnik jó vételnek, mert a szolgáltató által kínált ára alacsonyabb a becsült árnál. Mindkét telefon hasonló árszinten van, mégis a Nokia X2-00 típusú telefont választanám, mert számomra fontos paramétere, mint például a beszélgetési idő, ennek a telefonnak kedvezőbbek.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Napjainkban nagyon nehéz eldönteni, melyik készüléket válasszam. A szolgáltatóknak nagyon széles a termékkínálata. A döntéshez sok utánajárás szükséges, melyhez idő kell. COCO modellel gyorsan és objektívan tudjuk meghozni döntésünket. Ezen a hasonlóságelemzéssel a készülékeket ár-érték alapján vetjük össze.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobiltel&diff=42754 2011-01-08T13:29:36Z

<p>MME: /* A feladat által érintett célcsoportok */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/mme.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> '''Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok összehasonlítása'''<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Családunkban a férjemnek tönkrement a mobiltelefonja, ezért döntöttem mobiltelefonok összehasonlítása mellett. Mindkettőnknek T-mobile-os előfizetéses mobiltelefonja van, a férjem a Nokia klasszikus stílusú telefonokat részesíti előnyben, ezért a T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú 1 éves hűségnyilatkozatú előfizetéses telefonokat vizsgáltam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> Nokia telefonok összehasonlítását végeztem. Az internet elterjedése előtt a vevők a szolgáltatók által éppen kínált telefont vásárolták, nem volt összehasonlítási alapjuk. Amíg nem ismertem az ár/érték arányú összehasonlítás ezen módszerét, addig én is azt a telefont vásároltam, amit éppen a szolgáltatók ajánlottak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok számomra fontosabb tulajdonságait gyűjtöttem össze a szolgáltató internetes oldaláról.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Nokia 1616<br /> <br /> Nokia 2330 classic<br /> <br /> Nokia 2700 classic<br /> <br /> Nokia 3720 classic <br /> <br /> Nokia 6303i classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival<br /> <br /> Nokia C3-00<br /> <br /> Nokia C5-00<br /> <br /> Nokia E52 Navi<br /> <br /> Nokia X2-00<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Ár 1 év hűséggel (Ft)<br /> <br /> beszélgetési idő (perc)<br /> <br /> E-mail kliens (igen/nem)<br /> <br /> Kamera (megapixel)<br /> <br /> Készülékmemória (MB)<br /> <br /> Videó (igen/nem)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Vizsgálatomat elsősorban a családom részére készítettem. Segítséget nyújthat még mindazok számára, akik Nokia klasszikus stílusú mobiltelefont szeretnének vásárolni, illetve a régi telefonjukat kívánják lecserélni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az összehasonlítás megkönnyíti a döntésemet, melyik mobiltelefont érdemes megvásárolni. Ez elsősorban a férjem és családom számára fontos, hogy ne költsünk többet, mint amennyit ér a telefon. Hasznos lehet még a mobiltelefont vásárolni szándékozók számára is.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Adatgyűjtés az internetről.<br /> <br /> 2. Metaadatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (Meta munkalap A1:H67)<br /> <br /> 3. Pivot kimutatás elkészítése és dbnézet kimutatás készítése (Pivot munkalap A1:G16; dbnézet munkalap A1:H18)<br /> <br /> 4. Primer tábla készítése pivot kimutatás alapján (Solver munkalap A1:G13)<br /> <br /> 5. Rangsor tábla készítése SORSZÁM függvénnyel (Solver munkalap A17:F29)<br /> <br /> 6. Coco tábla készítése Solver segítségével (Solver munkalap A46:J57)<br /> <br /> 7. Kapott eredmény kiértékelése Ha függvénnyel (Solver munkalap K46:K57)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Az eredményeket a COCO munkalap Ítélet oszlopa tartalmaza, melyek a következők:<br /> <br /> Nokia 1616 ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 2330 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 2700 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 3720 classic magas ár<br /> <br /> Nokia 6303i classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 6700 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia C3-00 jó vétel<br /> <br /> Nokia C5-00 magas ár<br /> <br /> Nokia E52 Navi ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia X2-00 jó vétel<br /> <br /> Ennek függvényében jó vétel az a készülék, amelynek ára a becsült árszintnél kevesebb, magas árú telefon az, amelynek ára magasabb a becsült értéknél.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Elemzésemmel arra kerestem a választ, melyik telefont érdemes megvásárolni. Nokia C3-00 és a Nokia X2-00 típusú telefon tűnik jó vételnek, mert a szolgáltató által kínált ára alacsonyabb a becsült árnál. Mindkét telefon hasonló árszinten van, mégis a Nokia X2-00 típusú telefont választanám, mert számomra fontos paramétere, mint például a beszélgetési idő, ennek a telefonnak kedvezőbbek.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Napjainkban nagyon nehéz eldönteni, melyik készüléket válasszam. A szolgáltatóknak nagyon széles a termékkínálata. A döntéshez sok utánajárás szükséges, melyhez idő kell. COCO modellel gyorsan és objektívan tudjuk meghozni döntésünket. Ezen a hasonlóságelemzéssel a készülékeket ár-érték alapján vetjük össze.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobiltel&diff=42753 2011-01-08T13:27:35Z

<p>MME: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/mme.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> '''Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok összehasonlítása'''<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Családunkban a férjemnek tönkrement a mobiltelefonja, ezért döntöttem mobiltelefonok összehasonlítása mellett. Mindkettőnknek T-mobile-os előfizetéses mobiltelefonja van, a férjem a Nokia klasszikus stílusú telefonokat részesíti előnyben, ezért a T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú 1 éves hűségnyilatkozatú előfizetéses telefonokat vizsgáltam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> Nokia telefonok összehasonlítását végeztem. Az internet elterjedése előtt a vevők a szolgáltatók által éppen kínált telefont vásárolták, nem volt összehasonlítási alapjuk. Amíg nem ismertem az ár/érték arányú összehasonlítás ezen módszerét, addig én is azt a telefont vásároltam, amit éppen a szolgáltatók ajánlottak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok számomra fontosabb tulajdonságait gyűjtöttem össze a szolgáltató internetes oldaláról.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Nokia 1616<br /> <br /> Nokia 2330 classic<br /> <br /> Nokia 2700 classic<br /> <br /> Nokia 3720 classic <br /> <br /> Nokia 6303i classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival<br /> <br /> Nokia C3-00<br /> <br /> Nokia C5-00<br /> <br /> Nokia E52 Navi<br /> <br /> Nokia X2-00<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Ár 1 év hűséggel (Ft)<br /> <br /> beszélgetési idő (perc)<br /> <br /> E-mail kliens (igen/nem)<br /> <br /> Kamera (megapixel)<br /> <br /> Készülékmemória (MB)<br /> <br /> Videó (igen/nem)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Vizsgálatomat elsősorban a családom részére készítettem. Segítséget nyújthat mindazok számára, akik Nokia klasszikus stílusú mobiltelefont szeretnének vásárolni, illetve a régi telefonjukat kívánják lecserélni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az összehasonlítás megkönnyíti a döntésemet, melyik mobiltelefont érdemes megvásárolni. Ez elsősorban a férjem és családom számára fontos, hogy ne költsünk többet, mint amennyit ér a telefon. Hasznos lehet még a mobiltelefont vásárolni szándékozók számára is.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Adatgyűjtés az internetről.<br /> <br /> 2. Metaadatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (Meta munkalap A1:H67)<br /> <br /> 3. Pivot kimutatás elkészítése és dbnézet kimutatás készítése (Pivot munkalap A1:G16; dbnézet munkalap A1:H18)<br /> <br /> 4. Primer tábla készítése pivot kimutatás alapján (Solver munkalap A1:G13)<br /> <br /> 5. Rangsor tábla készítése SORSZÁM függvénnyel (Solver munkalap A17:F29)<br /> <br /> 6. Coco tábla készítése Solver segítségével (Solver munkalap A46:J57)<br /> <br /> 7. Kapott eredmény kiértékelése Ha függvénnyel (Solver munkalap K46:K57)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Az eredményeket a COCO munkalap Ítélet oszlopa tartalmaza, melyek a következők:<br /> <br /> Nokia 1616 ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 2330 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 2700 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 3720 classic magas ár<br /> <br /> Nokia 6303i classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 6700 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia C3-00 jó vétel<br /> <br /> Nokia C5-00 magas ár<br /> <br /> Nokia E52 Navi ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia X2-00 jó vétel<br /> <br /> Ennek függvényében jó vétel az a készülék, amelynek ára a becsült árszintnél kevesebb, magas árú telefon az, amelynek ára magasabb a becsült értéknél.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Elemzésemmel arra kerestem a választ, melyik telefont érdemes megvásárolni. Nokia C3-00 és a Nokia X2-00 típusú telefon tűnik jó vételnek, mert a szolgáltató által kínált ára alacsonyabb a becsült árnál. Mindkét telefon hasonló árszinten van, mégis a Nokia X2-00 típusú telefont választanám, mert számomra fontos paramétere, mint például a beszélgetési idő, ennek a telefonnak kedvezőbbek.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Napjainkban nagyon nehéz eldönteni, melyik készüléket válasszam. A szolgáltatóknak nagyon széles a termékkínálata. A döntéshez sok utánajárás szükséges, melyhez idő kell. COCO modellel gyorsan és objektívan tudjuk meghozni döntésünket. Ezen a hasonlóságelemzéssel a készülékeket ár-érték alapján vetjük össze.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobiltel&diff=42752 2011-01-08T13:19:25Z

<p>MME: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/mme.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> '''Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok összehasonlítása'''<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Családunkban a férjemnek tönkrement a mobiltelefonja, ezért döntöttem mobiltelefonok összehasonlítása mellett. Mindkettőnknek T-mobile-os előfizetéses mobiltelefonja van, a férjem a Nokia klasszikus stílusú telefonokat részesíti előnyben, ezért a T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú 1 éves hűségnyilatkozatú előfizetéses telefonokat vizsgáltam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> Nokia telefonok összehasonlítását végeztem. Az internet elterjedése előtt a vevők a szolgáltatók által éppen kínált telefont vásárolták, nem volt összehasonlítási alapjuk. Amíg nem ismertem az ár/érték arányú összehasonlítás ezen módszerét, addig én is azt a telefont vásároltam, amit éppen a szolgáltatók ajánlottak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok számomra fontosabb tulajdonságait gyűjtöttem össze a szolgáltató internetes oldaláról.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Nokia 1616<br /> <br /> Nokia 2330 classic<br /> <br /> Nokia 2700 classic<br /> <br /> Nokia 3720 classic <br /> <br /> Nokia 6303i classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival<br /> <br /> Nokia C3-00<br /> <br /> Nokia C5-00<br /> <br /> Nokia E52 Navi<br /> <br /> Nokia X2-00<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Ár 1 év hűséggel (Ft)<br /> <br /> beszélgetési idő (perc)<br /> <br /> E-mail kliens (igen/nem)<br /> <br /> Kamera (megapixel)<br /> <br /> Készülékmemória (MB)<br /> <br /> Videó (igen/nem)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Vizsgálatomat elsősorban a családom részére készítettem. Segítséget nyújthat mindazok számára, akik Nokia klasszikus stílusú mobiltelefont szeretnének vásárolni, illetve a régi telefonjukat kívánják lecserélni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az összehasonlítás megkönnyíti a döntésemet, melyik mobiltelefont érdemes megvásárolni. Ez elsősorban a férjem és családom számára fontos, hogy ne költsünk többet, mint amennyit ér a telefon. Hasznos lehet még a mobiltelefont vásárolni szándékozók számára is.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Adatgyűjtés az internetről.<br /> <br /> 2. Metaadatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (Meta munkalap A1:H67)<br /> <br /> 3. Pivot kimutatás elkészítése és dbnézet kimutatás készítése (Pivot munkalap A1:G16; dbnézet munkalap A1:H18)<br /> <br /> 4. Primer tábla készítése pivot kimutatás alapján (Solver munkalap A1:G13)<br /> <br /> 5. Rangsor tábla készítése SORSZÁM függvénnyel (Solver munkalap A17:F29)<br /> <br /> 6. Coco tábla készítése Solver segítségével (Solver munkalap A46:J57)<br /> <br /> 7. Kapott eredmény kiértékelése Ha függvénnyel (Solver munkalap K46:K57)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Az eredményeket a COCO munkalap Ítélet oszlopa tartalmaza, melyek a következők:<br /> <br /> Nokia 1616 ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 2330 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 2700 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 3720 classic magas ár<br /> <br /> Nokia 6303i classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 6700 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia C3-00 jó vétel<br /> <br /> Nokia C5-00 magas ár<br /> <br /> Nokia E52 Navi ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia X2-00 jó vétel<br /> <br /> Ennek függvényében jó vétel az a készülék, amelynek ára a becsült árszintnél kevesebb, magas árú telefon az, amelynek ára magasabb a becsült értéknél.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Elemzésemmel arra kerestem a választ, melyik telefont érdemes megvásárolni. Nokia C3-00 és a Nokia X2-00 típusú telefon tűnik jó vételnek, mert a szolgáltató által kínált ára alacsonyabb a becsült árnál. Mindkét telefon hasonló árszinten van, mégis a Nokia X2-00 típusú telefont választanám, mert számomra fontos paramétere, mint például a beszélgetési idő, ennek a telefonnak kedvezőbbek.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobiltel&diff=42751 2011-01-08T12:51:12Z

<p>MME: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/mme.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> '''Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok összehasonlítása'''<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Családunkban a férjemnek tönkrement a mobiltelefonja, ezért döntöttem mobiltelefonok összehasonlítása mellett. Mindkettőnknek T-mobile-os előfizetéses mobiltelefonja van, a férjem a Nokia klasszikus stílusú telefonokat részesíti előnyben, ezért a T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú 1 éves hűségnyilatkozatú előfizetéses telefonokat vizsgáltam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> Nokia telefonok összehasonlítását végeztem. Az internet elterjedése előtt a vevők a szolgáltatók által éppen kínált telefont vásárolták, nem volt összehasonlítási alapjuk. Amíg nem ismertem az ár/érték arányú összehasonlítás ezen módszerét, addig én is azt a telefont vásároltam, amit éppen a szolgáltatók ajánlottak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok számomra fontosabb tulajdonságait gyűjtöttem össze a szolgáltató internetes oldaláról.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Nokia 1616<br /> <br /> Nokia 2330 classic<br /> <br /> Nokia 2700 classic<br /> <br /> Nokia 3720 classic <br /> <br /> Nokia 6303i classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival<br /> <br /> Nokia C3-00<br /> <br /> Nokia C5-00<br /> <br /> Nokia E52 Navi<br /> <br /> Nokia X2-00<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Ár 1 év hűséggel (Ft)<br /> <br /> beszélgetési idő (perc)<br /> <br /> E-mail kliens (igen/nem)<br /> <br /> Kamera (megapixel)<br /> <br /> Készülékmemória (MB)<br /> <br /> Videó (igen/nem)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Vizsgálatomat elsősorban a családom részére készítettem. Segítséget nyújthat mindazok számára, akik Nokia klasszikus stílusú mobiltelefont szeretnének vásárolni, illetve a régi telefonjukat kívánják lecserélni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az összehasonlítás megkönnyíti a döntésemet, melyik mobiltelefont érdemes megvásárolni. Ez elsősorban a férjem és családom számára fontos, hogy ne költsünk többet, mint amennyit ér a telefon. Hasznos lehet még a mobiltelefont vásárolni szándékozók számára is.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Adatgyűjtés az internetről.<br /> <br /> 2. Metaadatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (Meta munkalap A1:H67)<br /> <br /> 3. Pivot kimutatás elkészítése és dbnézet kimutatás készítése (Pivot munkalap A1:G16; dbnézet munkalap A1:H18)<br /> <br /> 4. Primer tábla készítése pivot kimutatás alapján (Solver munkalap A1:G13)<br /> <br /> 5. Rangsor tábla készítése SORSZÁM függvénnyel (Solver munkalap A17:F29)<br /> <br /> 6. Coco tábla készítése Solver segítségével (Solver munkalap A46:J57)<br /> <br /> 7. Kapott eredmény kiértékelése Ha függvénnyel (Solver munkalap K46:K57)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Az eredményeket a COCO munkalap Ítélet oszlopa tartalmaza, melyek a következők:<br /> <br /> Nokia 1616 ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 2330 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 2700 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 3720 classic magas ár<br /> <br /> Nokia 6303i classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 6700 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia C3-00 jó vétel<br /> <br /> Nokia C5-00 magas ár<br /> <br /> Nokia E52 Navi ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia X2-00 jó vétel<br /> <br /> Ennek függvényében jó vétel az a készülék, amelynek ára a becsült árszintnél kevesebb, magas árú telefon az, amelynek ára magasabb a becsült értéknél.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobiltel&diff=42750 2011-01-08T12:50:25Z

<p>MME: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/mme.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> '''Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok összehasonlítása'''<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Családunkban a férjemnek tönkrement a mobiltelefonja, ezért döntöttem mobiltelefonok összehasonlítása mellett. Mindkettőnknek T-mobile-os előfizetéses mobiltelefonja van, a férjem a Nokia klasszikus stílusú telefonokat részesíti előnyben, ezért a T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú 1 éves hűségnyilatkozatú előfizetéses telefonokat vizsgáltam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> Nokia telefonok összehasonlítását végeztem. Az internet elterjedése előtt a vevők a szolgáltatók által éppen kínált telefont vásárolták, nem volt összehasonlítási alapjuk. Amíg nem ismertem az ár/érték arányú összehasonlítás ezen módszerét, addig én is azt a telefont vásároltam, amit éppen a szolgáltatók ajánlottak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok számomra fontosabb tulajdonságait gyűjtöttem össze a szolgáltató internetes oldaláról.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Nokia 1616<br /> <br /> Nokia 2330 classic<br /> <br /> Nokia 2700 classic<br /> <br /> Nokia 3720 classic <br /> <br /> Nokia 6303i classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival<br /> <br /> Nokia C3-00<br /> <br /> Nokia C5-00<br /> <br /> Nokia E52 Navi<br /> <br /> Nokia X2-00<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Ár 1 év hűséggel (Ft)<br /> <br /> beszélgetési idő (perc)<br /> <br /> E-mail kliens (igen/nem)<br /> <br /> Kamera (megapixel)<br /> <br /> Készülékmemória (MB)<br /> <br /> Videó (igen/nem)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Vizsgálatomat elsősorban a családom részére készítettem. Segítséget nyújthat mindazok számára, akik Nokia klasszikus stílusú mobiltelefont szeretnének vásárolni, illetve a régi telefonjukat kívánják lecserélni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az összehasonlítás megkönnyíti a döntésemet, melyik mobiltelefont érdemes megvásárolni. Ez elsősorban a férjem és családom számára fontos, hogy ne költsünk többet, mint amennyit ér a telefon. Hasznos lehet mobiltelefont vásárolni szándékozók számára is.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Adatgyűjtés az internetről.<br /> <br /> 2. Metaadatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (Meta munkalap A1:H67)<br /> <br /> 3. Pivot kimutatás elkészítése és dbnézet kimutatás készítése (Pivot munkalap A1:G16; dbnézet munkalap A1:H18)<br /> <br /> 4. Primer tábla készítése pivot kimutatás alapján (Solver munkalap A1:G13)<br /> <br /> 5. Rangsor tábla készítése SORSZÁM függvénnyel (Solver munkalap A17:F29)<br /> <br /> 6. Coco tábla készítése Solver segítségével (Solver munkalap A46:J57)<br /> <br /> 7. Kapott eredmény kiértékelése Ha függvénnyel (Solver munkalap K46:K57)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Az eredményeket a COCO munkalap Ítélet oszlopa tartalmaza, melyek a következők:<br /> <br /> Nokia 1616 ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 2330 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 2700 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 3720 classic magas ár<br /> <br /> Nokia 6303i classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 6700 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia C3-00 jó vétel<br /> <br /> Nokia C5-00 magas ár<br /> <br /> Nokia E52 Navi ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia X2-00 jó vétel<br /> <br /> Ennek függvényében jó vétel az a készülék, amelynek ára a becsült árszintnél kevesebb, magas árú telefon az, amelynek ára magasabb a becsült értéknél.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobiltel&diff=42745 2011-01-07T21:59:36Z

<p>MME: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/mme.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> '''Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok összehasonlítása'''<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Családunkban a férjemnek tönkrement a mobiltelefonja, ezért döntöttem mobiltelefonok összehasonlítása mellett. Mindkettőnknek T-mobile-os előfizetéses mobiltelefonja van, a férjem a Nokia klasszikus stílusú telefonokat részesíti előnyben, ezért a T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú 1 éves hűségnyilatkozatú előfizetéses telefonokat vizsgáltam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> T-mobil kínálatában található Nokia telefonok összehasonlítását végeztem. Az internet elterjedése előtt a vevők a szolgáltatók által éppen kínált telefont vásárolták, nem volt összehasonlítási alapjuk. Amíg nem ismertem az ár/érték arányú összehasonlítás ezen módszerét, addig én is azt a telefont vásároltam, amit éppen a szolgáltatók ajánlottak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok számomra fontosabb tulajdonságait gyűjtöttem össze a szolgáltató internetes oldaláról.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Nokia 1616<br /> <br /> Nokia 2330 classic<br /> <br /> Nokia 2700 classic<br /> <br /> Nokia 3720 classic <br /> <br /> Nokia 6303i classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival<br /> <br /> Nokia C3-00<br /> <br /> Nokia C5-00<br /> <br /> Nokia E52 Navi<br /> <br /> Nokia X2-00<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Ár 1 év hűséggel (Ft)<br /> <br /> beszélgetési idő (perc)<br /> <br /> E-mail kliens (igen/nem)<br /> <br /> Kamera (megapixel)<br /> <br /> Készülékmemória (MB)<br /> <br /> Videó (igen/nem)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Vizsgálatomat elsősorban a családom részére készítettem. Segítséget nyújthat mindazok számára, akik Nokia klasszikus stílusú mobiltelefont szeretnének vásárolni, illetve a régi telefonjukat kívánják lecserélni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az összehasonlítás megkönnyíti a döntésemet, melyik mobiltelefont érdemes megvásárolni. Ez elsősorban a férjem és családom számára fontos, hogy ne költsünk többet, mint amennyit ér a telefon. Hasznos lehet mobiltelefont vásárolni szándékozók számára is.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Adatgyűjtés az internetről.<br /> <br /> 2. Metaadatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (Meta munkalap A1:H67)<br /> <br /> 3. Pivot kimutatás elkészítése és dbnézet kimutatás készítése (Pivot munkalap A1:G16; dbnézet munkalap A1:H18)<br /> <br /> 4. Primer tábla készítése pivot kimutatás alapján (Solver munkalap A1:G13)<br /> <br /> 5. Rangsor tábla készítése SORSZÁM függvénnyel (Solver munkalap A17:F29)<br /> <br /> 6. Coco tábla készítése Solver segítségével (Solver munkalap A46:J57)<br /> <br /> 7. Kapott eredmény kiértékelése Ha függvénnyel (Solver munkalap K46:K57)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Az eredményeket a COCO munkalap Ítélet oszlopa tartalmaza, melyek a következők:<br /> <br /> Nokia 1616 ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 2330 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 2700 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 3720 classic magas ár<br /> <br /> Nokia 6303i classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 6700 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia C3-00 jó vétel<br /> <br /> Nokia C5-00 magas ár<br /> <br /> Nokia E52 Navi ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia X2-00 jó vétel<br /> <br /> Ennek függvényében jó vétel az a készülék, amelynek ára a becsült árszintnél kevesebb, magas árú telefon az, amelynek ára magasabb a becsült értéknél.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobiltel&diff=42744 2011-01-07T21:49:00Z

<p>MME: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/mme.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> '''Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok összehasonlítása'''<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Családunkban a férjemnek tönkrement a mobiltelefonja, ezért döntöttem mobiltelefonok összehasonlítása mellett. Mindkettőnknek T-mobile-os előfizetéses mobiltelefonja van, a férjem a Nokia klasszikus stílusú telefonokat részesíti előnyben, ezért a T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú 1 éves hűségnyilatkozatú előfizetéses telefonokat vizsgáltam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> T-mobil kínálatában található Nokia telefonok összehasonlítását végeztem. Az internet elterjedése előtt a vevők a szolgáltatók által éppen kínált telefont vásárolták, nem volt összehasonlítási alapjuk. Amíg nem ismertem az ár/érték arányú összehasonlítás ezen módszerét, addig én is azt a telefont vásároltam, amit éppen a szolgáltatók ajánlottak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok számomra fontosabb tulajdonságait gyűjtöttem össze a szolgáltató internetes oldaláról.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Nokia 1616<br /> <br /> Nokia 2330 classic<br /> <br /> Nokia 2700 classic<br /> <br /> Nokia 3720 classic <br /> <br /> Nokia 6303i classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival<br /> <br /> Nokia C3-00<br /> <br /> Nokia C5-00<br /> <br /> Nokia E52 Navi<br /> <br /> Nokia X2-00<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Ár 1 év hűséggel (Ft)<br /> <br /> beszélgetési idő (perc)<br /> <br /> E-mail kliens (igen/nem)<br /> <br /> Kamera (megapixel)<br /> <br /> Készülékmemória (MB)<br /> <br /> Videó (igen/nem)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Vizsgálatomat elsősorban a családom részére készítettem. Segítséget nyújthat mindazok számára, akik Nokia klasszikus stílusú mobiltelefont szeretnének vásárolni, illetve a régi telefonjukat kívánják lecserélni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az összehasonlítás megkönnyíti a döntésemet, melyik mobiltelefont érdemes megvásárolni. Ez elsősorban a férjem és családom számára fontos, hogy ne költsünk többet, mint amennyit ér a telefon. Hasznos lehet mobiltelefont vásárolni szándékozók számára is.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Adatgyűjtés az internetről.<br /> <br /> 2. Metaadatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (Meta munkalap A1:H67)<br /> <br /> 3. Pivot kimutatás elkészítése és dbnézet kimutatás készítése (Pivot munkalap A1:G16; dbnézet munkalap A1:H18)<br /> <br /> 4. Primer tábla készítése pivot kimutatás alapján (Solver munkalap A1:G13)<br /> <br /> 5. Rangsor tábla készítése SORSZÁM függvénnyel (Solver munkalap A17:F29)<br /> <br /> 6. Coco tábla készítése Solver segítségével (Solver munkalap A46:J57)<br /> <br /> 7. Kapott eredmény kiértékelése Ha függvénnyel (Solver munkalap K46:K57)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Az eredményeket a COCO munkalap Ítélet oszlopa tartalmaza, melyek a következők:<br /> <br /> Nokia 1616 ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 2330 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 2700 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 3720 classic magas ár<br /> <br /> Nokia 6303i classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 6700 classic ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia C3-00 jó vétel<br /> <br /> Nokia C5-00 magas ár<br /> <br /> Nokia E52 Navi ár-érték arányos<br /> <br /> Nokia X2-00 jó vétel<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobiltel&diff=42743 2011-01-07T21:40:23Z

<p>MME: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/mme.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> '''Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok összehasonlítása'''<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Családunkban a férjemnek tönkrement a mobiltelefonja, ezért döntöttem mobiltelefonok összehasonlítása mellett. Mindkettőnknek T-mobile-os előfizetéses mobiltelefonja van, a férjem a Nokia klasszikus stílusú telefonokat részesíti előnyben, ezért a T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú 1 éves hűségnyilatkozatú előfizetéses telefonokat vizsgáltam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> T-mobil kínálatában található Nokia telefonok összehasonlítását végeztem. Az internet elterjedése előtt a vevők a szolgáltatók által éppen kínált telefont vásárolták, nem volt összehasonlítási alapjuk. Amíg nem ismertem az ár/érték arányú összehasonlítás ezen módszerét, addig én is azt a telefont vásároltam, amit éppen a szolgáltatók ajánlottak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok számomra fontosabb tulajdonságait gyűjtöttem össze a szolgáltató internetes oldaláról.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Nokia 1616<br /> <br /> Nokia 2330 classic<br /> <br /> Nokia 2700 classic<br /> <br /> Nokia 3720 classic <br /> <br /> Nokia 6303i classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival<br /> <br /> Nokia C3-00<br /> <br /> Nokia C5-00<br /> <br /> Nokia E52 Navi<br /> <br /> Nokia X2-00<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Ár 1 év hűséggel (Ft)<br /> <br /> beszélgetési idő (perc)<br /> <br /> E-mail kliens (igen/nem)<br /> <br /> Kamera (megapixel)<br /> <br /> Készülékmemória (MB)<br /> <br /> Videó (igen/nem)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Vizsgálatomat elsősorban a családom részére készítettem. Segítséget nyújthat mindazok számára, akik Nokia klasszikus stílusú mobiltelefont szeretnének vásárolni, illetve a régi telefonjukat kívánják lecserélni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az összehasonlítás megkönnyíti a döntésemet, melyik mobiltelefont érdemes megvásárolni. Ez elsősorban a férjem és családom számára fontos, hogy ne költsünk többet, mint amennyit ér a telefon. Hasznos lehet mobiltelefont vásárolni szándékozók számára is.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Adatgyűjtés az internetről.<br /> <br /> 2. Metaadatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (Meta munkalap A1:H67)<br /> <br /> 3. Pivot kimutatás elkészítése és dbnézet kimutatás készítése (Pivot munkalap A1:G16; dbnézet munkalap A1:H18)<br /> <br /> 4. Primer tábla készítése pivot kimutatás alapján (Solver munkalap A1:G13)<br /> <br /> 5. Rangsor tábla készítése SORSZÁM függvénnyel (Solver munkalap A17:F29)<br /> <br /> 6. Coco tábla készítése Solver segítségével (Solver munkalap A46:J57)<br /> <br /> 7. Kapott eredmény kiértékelése Ha függvénnyel (Solver munkalap K46:K57)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobiltel&diff=42742 2011-01-07T21:40:03Z

<p>MME: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/mme.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> '''Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok összehasonlítása'''<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Családunkban a férjemnek tönkrement a mobiltelefonja, ezért döntöttem mobiltelefonok összehasonlítása mellett. Mindkettőnknek T-mobile-os előfizetéses mobiltelefonja van, a férjem a Nokia klasszikus stílusú telefonokat részesíti előnyben, ezért a T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú 1 éves hűségnyilatkozatú előfizetéses telefonokat vizsgáltam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> T-mobil kínálatában található Nokia telefonok összehasonlítását végeztem. Az internet elterjedése előtt a vevők a szolgáltatók által éppen kínált telefont vásárolták, nem volt összehasonlítási alapjuk. Amíg nem ismertem az ár/érték arányú összehasonlítás ezen módszerét, addig én is azt a telefont vásároltam, amit éppen a szolgáltatók ajánlottak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok számomra fontosabb tulajdonságait gyűjtöttem össze a szolgáltató internetes oldaláról.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Nokia 1616<br /> <br /> Nokia 2330 classic<br /> <br /> Nokia 2700 classic<br /> <br /> Nokia 3720 classic <br /> <br /> Nokia 6303i classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival<br /> <br /> Nokia C3-00<br /> <br /> Nokia C5-00<br /> <br /> Nokia E52 Navi<br /> <br /> Nokia X2-00<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Ár 1 év hűséggel (Ft)<br /> <br /> beszélgetési idő (perc)<br /> <br /> E-mail kliens (igen/nem)<br /> <br /> Kamera (megapixel)<br /> <br /> Készülékmemória (MB)<br /> <br /> Videó (igen/nem)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Vizsgálatomat elsősorban a családom részére készítettem. Segítséget nyújthat mindazok számára, akik Nokia klasszikus stílusú mobiltelefont szeretnének vásárolni, illetve a régi telefonjukat kívánják lecserélni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az összehasonlítás megkönnyíti a döntésemet, melyik mobiltelefont érdemes megvásárolni. Ez elsősorban a férjem és családom számára fontos, hogy ne költsünk többet, mint amennyit ér a telefon. Hasznos lehet mobiltelefont vásárolni szándékozók számára is.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Adatgyűjtés az internetről.<br /> <br /> 2. Metaadatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (Meta munkalap A1:H67)<br /> <br /> 3. Pivot kimutatás elkészítése és dbnézet kimutatás készítése (Pivot munkalap A1:G16; dbnézet munkalap A1:H18<br /> <br /> 4. Primer tábla készítése pivot kimutatás alapján (Solver munkalap A1:G13)<br /> <br /> 5. Rangsor tábla készítése SORSZÁM függvénnyel (Solver munkalap A17:F29)<br /> <br /> 6. Coco tábla készítése Solver segítségével (Solver munkalap A46:J57)<br /> <br /> 7. Kapott eredmény kiértékelése Ha függvénnyel (Solver munkalap K46:K57)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobiltel&diff=42741 2011-01-07T21:36:54Z

<p>MME: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/mme.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> '''Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok összehasonlítása'''<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Családunkban a férjemnek tönkrement a mobiltelefonja, ezért döntöttem mobiltelefonok összehasonlítása mellett. Mindkettőnknek T-mobile-os előfizetéses mobiltelefonja van, a férjem a Nokia klasszikus stílusú telefonokat részesíti előnyben, ezért a T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú 1 éves hűségnyilatkozatú előfizetéses telefonokat vizsgáltam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> T-mobil kínálatában található Nokia telefonok összehasonlítását végeztem. Az internet elterjedése előtt a vevők a szolgáltatók által éppen kínált telefont vásárolták, nem volt összehasonlítási alapjuk. Amíg nem ismertem az ár/érték arányú összehasonlítás ezen módszerét, addig én is azt a telefont vásároltam, amit éppen a szolgáltatók ajánlottak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok számomra fontosabb tulajdonságait gyűjtöttem össze a szolgáltató internetes oldaláról.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Nokia 1616<br /> <br /> Nokia 2330 classic<br /> <br /> Nokia 2700 classic<br /> <br /> Nokia 3720 classic <br /> <br /> Nokia 6303i classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival<br /> <br /> Nokia C3-00<br /> <br /> Nokia C5-00<br /> <br /> Nokia E52 Navi<br /> <br /> Nokia X2-00<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Ár 1 év hűséggel (Ft)<br /> <br /> beszélgetési idő (perc)<br /> <br /> E-mail kliens (igen/nem)<br /> <br /> Kamera (megapixel)<br /> <br /> Készülékmemória (MB)<br /> <br /> Videó (igen/nem)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Vizsgálatomat elsősorban a családom részére készítettem. Segítséget nyújthat mindazok számára, akik Nokia klasszikus stílusú mobiltelefont szeretnének vásárolni, illetve a régi telefonjukat kívánják lecserélni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az összehasonlítás megkönnyíti a döntésemet, melyik mobiltelefont érdemes megvásárolni. Ez elsősorban a férjem és családom számára fontos, hogy ne költsünk többet, mint amennyit ér a telefon. Hasznos lehet mobiltelefont vásárolni szándékozók számára is.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Adatgyűjtés az internetről.<br /> <br /> 2. Metaadatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (Meta munkalap A1:H67)<br /> <br /> 3. Pivot kimutatás elkészítése és dbnézet kimutatás készítése (Pivot munkalap A1:G16; dbnézet munkalap A1:H18<br /> <br /> 4. Primer tábla készítése pivot kimutatás alapján (Solver munkalap A1:G13)<br /> <br /> 5. Rangsor tábla készítése SORSZÁM függvénnyel (Solver munkalap B17:F29)<br /> <br /> 6. Coco tábla készítése Solver segítségével (Solver munkalap B46:J57)<br /> <br /> 7. Kapott eredmény kiértékelése Ha függvénnyel (Solver munkalap K46:K57)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobiltel&diff=42740 2011-01-07T21:35:40Z

<p>MME: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/mme.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> '''Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok összehasonlítása'''<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Családunkban a férjemnek tönkrement a mobiltelefonja, ezért döntöttem mobiltelefonok összehasonlítása mellett. Mindkettőnknek T-mobile-os előfizetéses mobiltelefonja van, a férjem a Nokia klasszikus stílusú telefonokat részesíti előnyben, ezért a T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú 1 éves hűségnyilatkozatú előfizetéses telefonokat vizsgáltam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> T-mobil kínálatában található Nokia telefonokat vizsgáltam. Az internet elterjedése előtt a vevők a szolgáltatók által éppen kínált telefont vásárolták, nem volt összehasonlítási alapjuk. Amíg nem ismertem az ár/érték arányú összehasonlítás ezen módszerét, addig én is azt a telefont vásároltam, amit éppen a szolgáltatók ajánlottak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok számomra fontosabb tulajdonságait gyűjtöttem össze a szolgáltató internetes oldaláról.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Nokia 1616<br /> <br /> Nokia 2330 classic<br /> <br /> Nokia 2700 classic<br /> <br /> Nokia 3720 classic <br /> <br /> Nokia 6303i classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival<br /> <br /> Nokia C3-00<br /> <br /> Nokia C5-00<br /> <br /> Nokia E52 Navi<br /> <br /> Nokia X2-00<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Ár 1 év hűséggel (Ft)<br /> <br /> beszélgetési idő (perc)<br /> <br /> E-mail kliens (igen/nem)<br /> <br /> Kamera (megapixel)<br /> <br /> Készülékmemória (MB)<br /> <br /> Videó (igen/nem)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Vizsgálatomat elsősorban a családom részére készítettem. Segítséget nyújthat mindazok számára, akik Nokia klasszikus stílusú mobiltelefont szeretnének vásárolni, illetve a régi telefonjukat kívánják lecserélni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az összehasonlítás megkönnyíti a döntésemet, melyik mobiltelefont érdemes megvásárolni. Ez elsősorban a férjem és családom számára fontos, hogy ne költsünk többet, mint amennyit ér a telefon. Hasznos lehet mobiltelefont vásárolni szándékozók számára is.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Adatgyűjtés az internetről.<br /> <br /> 2. Metaadatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (Meta munkalap A1:H67)<br /> <br /> 3. Pivot kimutatás elkészítése és dbnézet kimutatás készítése (Pivot munkalap A1:G16; dbnézet munkalap A1:H18<br /> <br /> 4. Primer tábla készítése pivot kimutatás alapján (Solver munkalap A1:G13)<br /> <br /> 5. Rangsor tábla készítése SORSZÁM függvénnyel (Solver munkalap B17:F29)<br /> <br /> 6. Coco tábla készítése Solver segítségével (Solver munkalap B46:J57)<br /> <br /> 7. Kapott eredmény kiértékelése Ha függvénnyel (Solver munkalap K46:K57)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobiltel&diff=42739 2011-01-07T21:30:00Z

<p>MME: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/mme.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> '''Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok összehasonlítása'''<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Családunkban a férjemnek tönkrement a mobiltelefonja, ezért döntöttem mobiltelefonok összehasonlítása mellett. Mindkettőnknek T-mobile-os előfizetéses mobiltelefonja van, a férjem a Nokia klasszikus stílusú telefonokat részesíti előnyben, ezért a T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú 1 éves hűségnyilatkozatú előfizetéses telefonokat vizsgáltam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> T-mobil kínálatában található Nokia telefonokat vizsgáltam. Az internet elterjedése előtt a vevők a szolgáltatók által éppen kínált telefont vásárolták, nem volt összehasonlítási alapjuk. Amíg nem ismertem az ár/érték arányú összehasonlítás ezen módszerét, addig én is azt a telefont vásároltam, amit éppen a szolgáltatók ajánlottak.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok számomra fontosabb tulajdonságait gyűjtöttem össze a szolgáltató internetes oldaláról.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Nokia 1616<br /> <br /> Nokia 2330 classic<br /> <br /> Nokia 2700 classic<br /> <br /> Nokia 3720 classic <br /> <br /> Nokia 6303i classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival<br /> <br /> Nokia C3-00<br /> <br /> Nokia C5-00<br /> <br /> Nokia E52 Navi<br /> <br /> Nokia X2-00<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Ár 1 év hűséggel (Ft)<br /> <br /> beszélgetési idő (perc)<br /> <br /> E-mail kliens (igen/nem)<br /> <br /> Kamera (megapixel)<br /> <br /> Készülékmemória (MB)<br /> <br /> Videó (igen/nem)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Vizsgálatomat elsősorban a családom részére készítettem. Segítséget nyújthat mindazok számára, akik Nokia klasszikus stílusú mobiltelefont szeretnének vásárolni, illetve a régi telefonjukat kívánják lecserélni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az összehasonlítás megkönnyíti a döntésemet, melyik mobiltelefont érdemes megvásárolni. Ez elsősorban a férjem és családom számára fontos, hogy ne költsünk többet, mint amennyit ér a telefon. Hasznos lehet mobiltelefont vásárolni szándékozók számára is.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobiltel&diff=42738 2011-01-07T21:29:09Z

<p>MME: /* A tervezett alkalmazás/megoldás címe */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/mme.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> '''Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok összehasonlítása'''<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Családunkban a férjemnek tönkrement a mobiltelefonja, ezért döntöttem mobiltelefonok összehasonlítása mellett. Mindkettőnknek T-mobile-os előfizetéses mobiltelefonja van, a férjem a Nokia klasszikus stílusú telefonokat részesíti előnyben, ezért a T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú 1 éves hűségnyilatkozatú előfizetéses telefonokat vizsgáltam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok számomra fontosabb tulajdonságait gyűjtöttem össze a szolgáltató internetes oldaláról.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Nokia 1616<br /> <br /> Nokia 2330 classic<br /> <br /> Nokia 2700 classic<br /> <br /> Nokia 3720 classic <br /> <br /> Nokia 6303i classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival<br /> <br /> Nokia C3-00<br /> <br /> Nokia C5-00<br /> <br /> Nokia E52 Navi<br /> <br /> Nokia X2-00<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Ár 1 év hűséggel (Ft)<br /> <br /> beszélgetési idő (perc)<br /> <br /> E-mail kliens (igen/nem)<br /> <br /> Kamera (megapixel)<br /> <br /> Készülékmemória (MB)<br /> <br /> Videó (igen/nem)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Vizsgálatomat elsősorban a családom részére készítettem. Segítséget nyújthat mindazok számára, akik Nokia klasszikus stílusú mobiltelefont szeretnének vásárolni, illetve a régi telefonjukat kívánják lecserélni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az összehasonlítás megkönnyíti a döntésemet, melyik mobiltelefont érdemes megvásárolni. Ez elsősorban a férjem és családom számára fontos, hogy ne költsünk többet, mint amennyit ér a telefon. Hasznos lehet mobiltelefont vásárolni szándékozók számára is.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobiltel&diff=42737 2011-01-07T21:22:29Z

<p>MME: /* Forrás */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/mme.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Családunkban a férjemnek tönkrement a mobiltelefonja, ezért döntöttem mobiltelefonok összehasonlítása mellett. Mindkettőnknek T-mobile-os előfizetéses mobiltelefonja van, a férjem a Nokia klasszikus stílusú telefonokat részesíti előnyben, ezért a T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú 1 éves hűségnyilatkozatú előfizetéses telefonokat vizsgáltam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok számomra fontosabb tulajdonságait gyűjtöttem össze a szolgáltató internetes oldaláról.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Nokia 1616<br /> <br /> Nokia 2330 classic<br /> <br /> Nokia 2700 classic<br /> <br /> Nokia 3720 classic <br /> <br /> Nokia 6303i classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival<br /> <br /> Nokia C3-00<br /> <br /> Nokia C5-00<br /> <br /> Nokia E52 Navi<br /> <br /> Nokia X2-00<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Ár 1 év hűséggel (Ft)<br /> <br /> beszélgetési idő (perc)<br /> <br /> E-mail kliens (igen/nem)<br /> <br /> Kamera (megapixel)<br /> <br /> Készülékmemória (MB)<br /> <br /> Videó (igen/nem)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Vizsgálatomat elsősorban a családom részére készítettem. Segítséget nyújthat mindazok számára, akik Nokia klasszikus stílusú mobiltelefont szeretnének vásárolni, illetve a régi telefonjukat kívánják lecserélni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az összehasonlítás megkönnyíti a döntésemet, melyik mobiltelefont érdemes megvásárolni. Ez elsősorban a férjem és családom számára fontos, hogy ne költsünk többet, mint amennyit ér a telefon. Hasznos lehet mobiltelefont vásárolni szándékozók számára is.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobiltel&diff=42572 2011-01-06T10:33:57Z

<p>MME: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Családunkban a férjemnek tönkrement a mobiltelefonja, ezért döntöttem mobiltelefonok összehasonlítása mellett. Mindkettőnknek T-mobile-os előfizetéses mobiltelefonja van, a férjem a Nokia klasszikus stílusú telefonokat részesíti előnyben, ezért a T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú 1 éves hűségnyilatkozatú előfizetéses telefonokat vizsgáltam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok számomra fontosabb tulajdonságait gyűjtöttem össze a szolgáltató internetes oldaláról.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Nokia 1616<br /> <br /> Nokia 2330 classic<br /> <br /> Nokia 2700 classic<br /> <br /> Nokia 3720 classic <br /> <br /> Nokia 6303i classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival<br /> <br /> Nokia C3-00<br /> <br /> Nokia C5-00<br /> <br /> Nokia E52 Navi<br /> <br /> Nokia X2-00<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Ár 1 év hűséggel (Ft)<br /> <br /> beszélgetési idő (perc)<br /> <br /> E-mail kliens (igen/nem)<br /> <br /> Kamera (megapixel)<br /> <br /> Készülékmemória (MB)<br /> <br /> Videó (igen/nem)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Vizsgálatomat elsősorban a családom részére készítettem. Segítséget nyújthat mindazok számára, akik Nokia klasszikus stílusú mobiltelefont szeretnének vásárolni, illetve a régi telefonjukat kívánják lecserélni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az összehasonlítás megkönnyíti a döntésemet, melyik mobiltelefont érdemes megvásárolni. Ez elsősorban a férjem és családom számára fontos, hogy ne költsünk többet, mint amennyit ér a telefon. Hasznos lehet mobiltelefont vásárolni szándékozók számára is.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobiltel&diff=42551 2011-01-05T17:06:32Z

<p>MME: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Családunkban a férjemnek tönkrement a mobiltelefonja, ezért döntöttem mobiltelefonok összehasonlítása mellett. Mindkettőnknek T-mobile-os előfizetéses mobiltelefonja van, a férjem a Nokia klasszikus stílusú telefonokat részesíti előnyben, ezért a T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú 1 éves hűségnyilatkozatú előfizetéses telefonokat vizsgáltam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok számomra fontosabb tulajdonságait gyűjtöttem össze a szolgáltató internetes oldaláról.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Nokia 1616<br /> <br /> Nokia 2330 classic<br /> <br /> Nokia 2700 classic<br /> <br /> Nokia 3720 classic <br /> <br /> Nokia 6303i classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival<br /> <br /> Nokia C3-00<br /> <br /> Nokia C5-00<br /> <br /> Nokia E52 Navi<br /> <br /> Nokia X2-00<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Ár 1 év hűséggel (Ft)<br /> <br /> beszélgetési idő (perc)<br /> <br /> E-mail kliens (igen/nem)<br /> <br /> Kamera (megapixel)<br /> <br /> Készülékmemória (MB)<br /> <br /> Videó (igen/nem)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Vizsgálatomat elsősorban a családom részére készítettem. Segítséget nyújthat mindazok számára, akik Nokia klasszikus stílusú mobiltelefont szeretnének vásárolni, illetve a régi telefonjukat kívánják lecserélni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az ár-érték arányos összehasonlítást követően választ kapok arra, hogy melyik mobiltelefont érdemes megvásárolni. Ez elsősorban a férjem és családom számára fontos, hogy ne költsünk többet, mint amennyit ér a telefon, esetleg ajánlhatom mások számára is.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobiltel&diff=42550 2011-01-05T16:50:56Z

<p>MME: /* A feladat által érintett célcsoportok */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Családunkban a férjemnek tönkrement a mobiltelefonja, ezért döntöttem mobiltelefonok összehasonlítása mellett. Mindkettőnknek T-mobile-os előfizetéses mobiltelefonja van, a férjem a Nokia klasszikus stílusú telefonokat részesíti előnyben, ezért a T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú 1 éves hűségnyilatkozatú előfizetéses telefonokat vizsgáltam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok számomra fontosabb tulajdonságait gyűjtöttem össze a szolgáltató internetes oldaláról.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Nokia 1616<br /> <br /> Nokia 2330 classic<br /> <br /> Nokia 2700 classic<br /> <br /> Nokia 3720 classic <br /> <br /> Nokia 6303i classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival<br /> <br /> Nokia C3-00<br /> <br /> Nokia C5-00<br /> <br /> Nokia E52 Navi<br /> <br /> Nokia X2-00<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Ár 1 év hűséggel (Ft)<br /> <br /> beszélgetési idő (perc)<br /> <br /> E-mail kliens (igen/nem)<br /> <br /> Kamera (megapixel)<br /> <br /> Készülékmemória (MB)<br /> <br /> Videó (igen/nem)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Vizsgálatomat elsősorban a családom részére készítettem. Segítséget nyújthat mindazok számára, akik Nokia klasszikus stílusú mobiltelefont szeretnének vásárolni, illetve a régi telefonjukat kívánják lecserélni.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

MME https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobiltel&diff=42549 2011-01-05T16:36:05Z

<p>MME: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Családunkban a férjemnek tönkrement a mobiltelefonja, ezért döntöttem mobiltelefonok összehasonlítása mellett. Mindkettőnknek T-mobile-os előfizetéses mobiltelefonja van, a férjem a Nokia klasszikus stílusú telefonokat részesíti előnyben, ezért a T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú 1 éves hűségnyilatkozatú előfizetéses telefonokat vizsgáltam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> T-mobil-nál vásárolható Nokia klasszikus stílusú mobiltelefonok számomra fontosabb tulajdonságait gyűjtöttem össze a szolgáltató internetes oldaláról.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Nokia 1616<br /> <br /> Nokia 2330 classic<br /> <br /> Nokia 2700 classic<br /> <br /> Nokia 3720 classic <br /> <br /> Nokia 6303i classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic<br /> <br /> Nokia 6700 classic Illuvival<br /> <br /> Nokia C3-00<br /> <br /> Nokia C5-00<br /> <br /> Nokia E52 Navi<br /> <br /> Nokia X2-00<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Ár 1 év hűséggel (Ft)<br /> <br /> beszélgetési idő (perc)<br /> <br /> E-mail kliens (igen/nem)<br /> <br /> Kamera (megapixel)<br /> <br /> Készülékmemória (MB)<br /> <br /> Videó (igen/nem)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

MME