https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Magyar+J%C3%B3zsef 2026-04-20T11:31:23Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11383 2005-12-22T16:17:06Z

<p>Magyar József: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>*'''Angol megnevezés:''' Mobile computing<br /> *'''Magyar megnevezés:''' Mobil számítás<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21189]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21190]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21191]]<br /> *'''2004:''' &quot;Magyarországon inkább üzleti célból használják a notebookokat, és jellemzően a desktop gépeket váltják ki egy-egy új noteszgép vásárlásakor, így ma még nem a mobilitás szempontjai az elsőrendűek.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21546]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus: '''<br /> **[[Mobil kommunikáció]] (mobil eszközök)<br /> **[[Internet]] (hálózati eszköz)<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[TCP / IP]]<br /> ** [[IP]]<br /> ** [[FTP]]<br /> ** [[HTTP]]<br /> ** [[WAP]]<br /> ** Hálózati menedzsment<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Elektronikus kereskedelem (Mobile computing, E-Classifieds)<br /> ** Intelligens adatfeldolgozás (Mobile computing, WLAN, GPRS, EDGE (EGPRS), Bluetooth)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * '''1998:''' Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> * '''1998:''' Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> * '''1998:''' Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra adott válaszok egyike a mobil kód, a mobil számítás koncepciója, melyben az elosztott alkalmazás kódkomponensei és az azokat végrehajtó hardver közötti kötés nem statikus – azaz a kód a végrehajtás során a végrehajtó gépek között vándorolhat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: Az elektronikus kereskedelem nem veszi hasznát a mobil technológiáknak? ''(hamis, ugyanis egyre inkább elterjed a mobile marketing, vagyis a mobil reklám és kereskedelem)''<br /> * Mobil alkalmazások teljesítménye hogyan viszonyul a hagyományos technológiák felhasználásával fejlesztett hasonló alkalmazásokéhoz? <br /> **'''Válasz:''' Sok alkalmazás esetében a hatékonyság romlásával kell fizetnünk a technológia előnyeiért. Ugyanakkor prototípusok implementálására még a hatékonyságra leginkább érzékeny alkalmazások esetén is érdemes ezt a technológiát választani, hiszen jelentősen leegyszerűsítheti pl. új szervertípusok telepítését egy nagy kiterjedésű hálózat gépeire.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * C. Ghezzi, G. Vigna: Mobile Code Paradigms and Technologies[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21192]]<br /> * C. Ghezzi, G. Cugola, G. P. Picco, G. Vigna: Agents on the Move [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21193]]<br /> * D. Johansen, R. van Renesse, F. B. Schneider: An introduction to the TACOMA Distributed System [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21133]]<br /> * M. Strasser, J. Baumann, F. Hohl: MOLE [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21134]]<br /> * J. E. White: Telescript Technology [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21135]]</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11382 2005-12-22T16:05:34Z

<p>Magyar József: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>*'''Angol megnevezés:''' Mobile computing<br /> *'''Magyar megnevezés:''' Mobil számítás<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21189]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21190]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21191]]<br /> *'''2004:''' &quot;Magyarországon inkább üzleti célból használják a notebookokat, és jellemzően a desktop gépeket váltják ki egy-egy új noteszgép vásárlásakor, így ma még nem a mobilitás szempontjai az elsőrendűek.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21546]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus: '''<br /> **[[Mobil kommunikáció]] (mobil eszközök)<br /> **[[Internet]]<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[TCP / IP]]<br /> ** [[IP]]<br /> ** [[FTP]]<br /> ** [[HTTP]]<br /> ** [[WAP]]<br /> ** Hálózati menedzsment<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Elektronikus kereskedelem (Mobile computing, E-Classifieds)<br /> ** Intelligens adatfeldolgozás (Mobile computing, WLAN, GPRS, EDGE (EGPRS), Bluetooth)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * '''1998:''' Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> * '''1998:''' Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> * '''1998:''' Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra adott válaszok egyike a mobil kód, a mobil számítás koncepciója, melyben az elosztott alkalmazás kódkomponensei és az azokat végrehajtó hardver közötti kötés nem statikus – azaz a kód a végrehajtás során a végrehajtó gépek között vándorolhat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: Az elektronikus kereskedelem nem veszi hasznát a mobil technológiáknak? ''(hamis, ugyanis egyre inkább elterjed a mobile marketing, vagyis a mobil reklám és kereskedelem)''<br /> * Mobil alkalmazások teljesítménye hogyan viszonyul a hagyományos technológiák felhasználásával fejlesztett hasonló alkalmazásokéhoz? <br /> **'''Válasz:''' Sok alkalmazás esetében a hatékonyság romlásával kell fizetnünk a technológia előnyeiért. Ugyanakkor prototípusok implementálására még a hatékonyságra leginkább érzékeny alkalmazások esetén is érdemes ezt a technológiát választani, hiszen jelentősen leegyszerűsítheti pl. új szervertípusok telepítését egy nagy kiterjedésű hálózat gépeire.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * C. Ghezzi, G. Vigna: Mobile Code Paradigms and Technologies[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21192]]<br /> * C. Ghezzi, G. Cugola, G. P. Picco, G. Vigna: Agents on the Move [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21193]]<br /> * D. Johansen, R. van Renesse, F. B. Schneider: An introduction to the TACOMA Distributed System [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21133]]<br /> * M. Strasser, J. Baumann, F. Hohl: MOLE [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21134]]<br /> * J. E. White: Telescript Technology [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21135]]</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11381 2005-12-22T16:05:18Z

<p>Magyar József: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>*'''Angol megnevezés:''' Mobile computing<br /> *'''Magyar megnevezés:''' Mobil számítás<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21189]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21190]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21191]]<br /> *'''2004:''' &quot;Magyarországon inkább üzleti célból használják a notebookokat, és jellemzően a desktop gépeket váltják ki egy-egy új noteszgép vásárlásakor, így ma még nem a mobilitás szempontjai az elsőrendűek.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21546]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus: '''<br /> **[[Mobil kommunikáció]] (mobil eszközök)<br /> **[[Internet]]<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[TCP / IP]]<br /> ** [[IP]]<br /> ** [[FTP]]<br /> ** [[HTTP]]<br /> ** [[WAP]]<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Hálózati menedzsment (Mobile computing, intranet, munkacsoportok, LAN)<br /> ** Elektronikus kereskedelem (Mobile computing, E-Classifieds)<br /> ** Intelligens adatfeldolgozás (Mobile computing, WLAN, GPRS, EDGE (EGPRS), Bluetooth)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * '''1998:''' Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> * '''1998:''' Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> * '''1998:''' Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra adott válaszok egyike a mobil kód, a mobil számítás koncepciója, melyben az elosztott alkalmazás kódkomponensei és az azokat végrehajtó hardver közötti kötés nem statikus – azaz a kód a végrehajtás során a végrehajtó gépek között vándorolhat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: Az elektronikus kereskedelem nem veszi hasznát a mobil technológiáknak? ''(hamis, ugyanis egyre inkább elterjed a mobile marketing, vagyis a mobil reklám és kereskedelem)''<br /> * Mobil alkalmazások teljesítménye hogyan viszonyul a hagyományos technológiák felhasználásával fejlesztett hasonló alkalmazásokéhoz? <br /> **'''Válasz:''' Sok alkalmazás esetében a hatékonyság romlásával kell fizetnünk a technológia előnyeiért. Ugyanakkor prototípusok implementálására még a hatékonyságra leginkább érzékeny alkalmazások esetén is érdemes ezt a technológiát választani, hiszen jelentősen leegyszerűsítheti pl. új szervertípusok telepítését egy nagy kiterjedésű hálózat gépeire.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * C. Ghezzi, G. Vigna: Mobile Code Paradigms and Technologies[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21192]]<br /> * C. Ghezzi, G. Cugola, G. P. Picco, G. Vigna: Agents on the Move [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21193]]<br /> * D. Johansen, R. van Renesse, F. B. Schneider: An introduction to the TACOMA Distributed System [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21133]]<br /> * M. Strasser, J. Baumann, F. Hohl: MOLE [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21134]]<br /> * J. E. White: Telescript Technology [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21135]]</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11380 2005-12-21T10:40:06Z

<p>Magyar József: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>*'''Angol megnevezés:''' Mobile computing<br /> *'''Magyar megnevezés:''' Mobil számítás<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21189]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21190]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21191]]<br /> *'''2004:''' &quot;Magyarországon inkább üzleti célból használják a notebookokat, és jellemzően a desktop gépeket váltják ki egy-egy új noteszgép vásárlásakor, így ma még nem a mobilitás szempontjai az elsőrendűek.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21546]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus: '''<br /> **[[Mobil kommunikáció]] (mobiltelefon)<br /> **[[Számítástechnika]] (notebook, PDA)<br /> **[[Internet]]<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[TCP / IP]]<br /> ** [[IP]]<br /> ** [[FTP]]<br /> ** [[HTTP]]<br /> ** [[WAP]]<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Hálózati menedzsment (intranet, munkacsoportok, LAN)<br /> ** Elektronikus kereskedelem (E-Classifieds)<br /> ** Intelligens adatfeldolgozás (WLAN, GPRS, EDGE (EGPRS), Bluetooth)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * '''1998:''' Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> * '''1998:''' Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> * '''1998:''' Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra adott válaszok egyike a mobil kód, a mobil számítás koncepciója, melyben az elosztott alkalmazás kódkomponensei és az azokat végrehajtó hardver közötti kötés nem statikus – azaz a kód a végrehajtás során a végrehajtó gépek között vándorolhat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: Az elektronikus kereskedelem nem veszi hasznát a mobil technológiáknak? ''(hamis, ugyanis egyre inkább elterjed a mobile marketing, vagyis a mobil reklám és kereskedelem)''<br /> * Mobil alkalmazások teljesítménye hogyan viszonyul a hagyományos technológiák felhasználásával fejlesztett hasonló alkalmazásokéhoz? <br /> **'''Válasz:''' Sok alkalmazás esetében a hatékonyság romlásával kell fizetnünk a technológia előnyeiért. Ugyanakkor prototípusok implementálására még a hatékonyságra leginkább érzékeny alkalmazások esetén is érdemes ezt a technológiát választani, hiszen jelentősen leegyszerűsítheti pl. új szervertípusok telepítését egy nagy kiterjedésű hálózat gépeire.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * C. Ghezzi, G. Vigna: Mobile Code Paradigms and Technologies[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21192]]<br /> * C. Ghezzi, G. Cugola, G. P. Picco, G. Vigna: Agents on the Move [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21193]]<br /> * D. Johansen, R. van Renesse, F. B. Schneider: An introduction to the TACOMA Distributed System [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21133]]<br /> * M. Strasser, J. Baumann, F. Hohl: MOLE [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21134]]<br /> * J. E. White: Telescript Technology [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21135]]</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11379 2005-12-17T14:49:21Z

<p>Magyar József: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>*'''Angol megnevezés:''' Mobile computing<br /> *'''Magyar megnevezés:''' Mobil számítás<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21189]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21190]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21191]]<br /> *'''2004:''' &quot;Magyarországon inkább üzleti célból használják a notebookokat, és jellemzően a desktop gépeket váltják ki egy-egy új noteszgép vásárlásakor, így ma még nem a mobilitás szempontjai az elsőrendűek.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21546]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus: '''<br /> **[[Mobil kommunikáció]] (mobiltelefon)<br /> **[[Számítástechnika]] (notebook, PDA)<br /> **[[Internet]]<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[TCP / IP]]<br /> ** [[IP]]<br /> ** [[FTP]]<br /> ** [[HTTP]]<br /> ** [[WAP]]<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Hálózati menedzsment (intranet, munkacsoportok, LAN)<br /> ** Elektronikus kereskedelem (E-Classifieds)<br /> ** Intelligens adatfeldolgozás (WLAN, GPRS, EDGE (EGPRS), Bluetooth)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * '''1998:''' Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> * '''1998:''' Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> * '''1998:''' Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra adott válaszok egyike a mobil kód, a mobil számítás koncepciója, melyben az elosztott alkalmazás kódkomponensei és az azokat végrehajtó hardver közötti kötés nem statikus – azaz a kód a végrehajtás során a végrehajtó gépek között vándorolhat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: Az elektronikus kereskedelem nem veszi hasznát a mobil technológiáknak? ''(hamis, ugyanis egyre inkább elterjed a mobile marketing, vagyis a mobil reklám és kereskedelem)''<br /> * Igaz-e, hogy: Elosztott alkalmazások fejlesztésekor az egyik első teendő a rendszer funkcionalitásának elosztása, illetve a szükséges interakció koncepciójának megtervezése? ''(igaz)'' <br /> * Mobil alkalmazások teljesítménye hogyan viszonyul a hagyományos technológiák felhasználásával fejlesztett hasonló alkalmazásokéhoz? <br /> **'''Válasz:''' Sok alkalmazás esetében a hatékonyság romlásával kell fizetnünk a technológia előnyeiért. Ugyanakkor prototípusok implementálására még a hatékonyságra leginkább érzékeny alkalmazások esetén is érdemes ezt a technológiát választani, hiszen jelentősen leegyszerűsítheti pl. új szervertípusok telepítését egy nagy kiterjedésű hálózat gépeire.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * C. Ghezzi, G. Vigna: Mobile Code Paradigms and Technologies[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21192]]<br /> * C. Ghezzi, G. Cugola, G. P. Picco, G. Vigna: Agents on the Move [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21193]]<br /> * D. Johansen, R. van Renesse, F. B. Schneider: An introduction to the TACOMA Distributed System [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21133]]<br /> * M. Strasser, J. Baumann, F. Hohl: MOLE [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21134]]<br /> * J. E. White: Telescript Technology [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21135]]</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11378 2005-12-17T14:29:13Z

<p>Magyar József: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>*'''Angol megnevezés:''' Mobile computing<br /> *'''Magyar megnevezés:''' Mobil számítás<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21189]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21190]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21191]]<br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus: '''<br /> **[[Mobil kommunikáció]] (mobiltelefon)<br /> **[[Számítástechnika]] (notebook, PDA)<br /> **[[Internet]]<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[TCP / IP]]<br /> ** [[IP]]<br /> ** [[FTP]]<br /> ** [[HTTP]]<br /> ** [[WAP]]<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Hálózati menedzsment (intranet, munkacsoportok, LAN)<br /> ** Elektronikus kereskedelem (E-Classifieds)<br /> ** Intelligens adatfeldolgozás (WLAN, GPRS, EDGE (EGPRS), Bluetooth)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * '''1998:''' Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> * '''1998:''' Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> * '''1998:''' Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra adott válaszok egyike a mobil kód, a mobil számítás koncepciója, melyben az elosztott alkalmazás kódkomponensei és az azokat végrehajtó hardver közötti kötés nem statikus – azaz a kód a végrehajtás során a végrehajtó gépek között vándorolhat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: Az elektronikus kereskedelem nem veszi hasznát a mobil technológiáknak? ''(hamis, ugyanis egyre inkább elterjed a mobile marketing, vagyis a mobil reklám és kereskedelem)''<br /> * Igaz-e, hogy: Elosztott alkalmazások fejlesztésekor az egyik első teendő a rendszer funkcionalitásának elosztása, illetve a szükséges interakció koncepciójának megtervezése? ''(igaz)'' <br /> * Mobil alkalmazások teljesítménye hogyan viszonyul a hagyományos technológiák felhasználásával fejlesztett hasonló alkalmazásokéhoz? <br /> **'''Válasz:''' Sok alkalmazás esetében a hatékonyság romlásával kell fizetnünk a technológia előnyeiért. Ugyanakkor prototípusok implementálására még a hatékonyságra leginkább érzékeny alkalmazások esetén is érdemes ezt a technológiát választani, hiszen jelentősen leegyszerűsítheti pl. új szervertípusok telepítését egy nagy kiterjedésű hálózat gépeire.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * C. Ghezzi, G. Vigna: Mobile Code Paradigms and Technologies[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21192]]<br /> * C. Ghezzi, G. Cugola, G. P. Picco, G. Vigna: Agents on the Move [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21193]]<br /> * D. Johansen, R. van Renesse, F. B. Schneider: An introduction to the TACOMA Distributed System [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21133]]<br /> * M. Strasser, J. Baumann, F. Hohl: MOLE [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21134]]<br /> * J. E. White: Telescript Technology [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21135]]</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11377 2005-12-17T14:12:47Z

<p>Magyar József: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>*'''Angol megnevezés:''' Mobile computing<br /> *'''Magyar megnevezés:''' Mobil számítás<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21189]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21190]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21191]]<br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus: '''<br /> **[[Mobil kommunikáció]] (mobiltelefon)<br /> **[[Számítástechnika]] (Notebook, PDA)<br /> **[[Internet]]<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[TCP / IP]]<br /> ** [[IP]]<br /> ** [[FTP]]<br /> ** [[HTTP]]<br /> ** [[WAP]]<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Hálózati menedzsment (intranet, munkacsoportok, LAN)<br /> ** Elektronikus kereskedelem (E-Classifieds)<br /> ** Intelligens adatfeldolgozás (WLAN, GPRS, EDGE (EGPRS), Bluetooth)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * '''1998:''' Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> * '''1998:''' Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> * '''1998:''' Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra adott válaszok egyike a mobil kód, a mobil számítás koncepciója, melyben az elosztott alkalmazás kódkomponensei és az azokat végrehajtó hardver közötti kötés nem statikus – azaz a kód a végrehajtás során a végrehajtó gépek között vándorolhat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: Az elektronikus kereskedelem nem veszi hasznát a mobil technológiáknak? ''(hamis, ugyanis egyre inkább elterjed a mobile marketing, vagyis a mobil reklám és kereskedelem)''<br /> * Igaz-e, hogy: Elosztott alkalmazások fejlesztésekor az egyik első teendő a rendszer funkcionalitásának elosztása, illetve a szükséges interakció koncepciójának megtervezése? ''(igaz)'' <br /> * Mobil alkalmazások teljesítménye hogyan viszonyul a hagyományos technológiák felhasználásával fejlesztett hasonló alkalmazásokéhoz? <br /> **'''Válasz:''' Sok alkalmazás esetében a hatékonyság romlásával kell fizetnünk a technológia előnyeiért. Ugyanakkor prototípusok implementálására még a hatékonyságra leginkább érzékeny alkalmazások esetén is érdemes ezt a technológiát választani, hiszen jelentősen leegyszerűsítheti pl. új szervertípusok telepítését egy nagy kiterjedésű hálózat gépeire.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * C. Ghezzi, G. Vigna: Mobile Code Paradigms and Technologies[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21192]]<br /> * C. Ghezzi, G. Cugola, G. P. Picco, G. Vigna: Agents on the Move [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21193]]<br /> * D. Johansen, R. van Renesse, F. B. Schneider: An introduction to the TACOMA Distributed System [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21133]]<br /> * M. Strasser, J. Baumann, F. Hohl: MOLE [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21134]]<br /> * J. E. White: Telescript Technology [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21135]]</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11376 2005-12-17T14:11:29Z

<p>Magyar József: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>*'''Angol megnevezés:''' Mobile computing<br /> *'''Magyar megnevezés:''' Mobil számítás<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21189]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21190]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21191]]<br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus: '''<br /> **[[Mobil kommunikáció]] (mobiltelefon)<br /> **[[Számítástechnika]] (Notebook, PDA)<br /> **[[Internet]]<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[TCP / IP]]<br /> ** [[IP]]<br /> ** [[FTP]]<br /> ** [[HTTP]]<br /> ** [[WAP]]<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Hálózati menedzsment (intranet, munkacsoportok, LAN)<br /> ** Elektronikus kereskedelem (E-Classifieds)<br /> ** Intelligens adatfeldolgozás (WLAN, GPRS, EDGE (EGPRS), Bluetooth)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * '''1998:''' Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> * '''1998:''' Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> * '''1998:''' Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra adott válaszok egyike a mobil kód, a mobil számítás koncepciója, melyben az elosztott alkalmazás kódkomponensei és az azokat végrehajtó hardver közötti kötés nem statikus – azaz a kód a végrehajtás során a végrehajtó gépek között vándorolhat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: Egyik nagy előnye a valósidejű interakció biztosítása a felhasználói alkalmazás és valamilyen hálózatba kapcsolt erőforrás között? ''(igaz)''<br /> * Igaz-e, hogy: Az elektronikus kereskedelem nem veszi hasznát a mobil technológiáknak? ''(hamis)''<br /> * Igaz-e, hogy: Elosztott alkalmazások fejlesztésekor az egyik első teendő a rendszer funkcionalitásának elosztása, illetve a szükséges interakció koncepciójának megtervezése? ''(igaz)'' <br /> * Mobil alkalmazások teljesítménye hogyan viszonyul a hagyományos technológiák felhasználásával fejlesztett hasonló alkalmazásokéhoz? <br /> **'''Válasz:''' Sok alkalmazás esetében a hatékonyság romlásával kell fizetnünk a technológia előnyeiért. Ugyanakkor prototípusok implementálására még a hatékonyságra leginkább érzékeny alkalmazások esetén is érdemes ezt a technológiát választani, hiszen jelentősen leegyszerűsítheti pl. új szervertípusok telepítését egy nagy kiterjedésű hálózat gépeire.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * C. Ghezzi, G. Vigna: Mobile Code Paradigms and Technologies[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21192]]<br /> * C. Ghezzi, G. Cugola, G. P. Picco, G. Vigna: Agents on the Move [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21193]]<br /> * D. Johansen, R. van Renesse, F. B. Schneider: An introduction to the TACOMA Distributed System [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21133]]<br /> * M. Strasser, J. Baumann, F. Hohl: MOLE [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21134]]<br /> * J. E. White: Telescript Technology [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21135]]</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11375 2005-12-17T14:09:55Z

<p>Magyar József: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>*'''Angol megnevezés:''' Mobile computing<br /> *'''Magyar megnevezés:''' Mobil számítás<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21189]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21190]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21191]]<br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus: '''<br /> **[[Mobil kommunikáció]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Internet]]<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[TCP / IP]]<br /> ** [[IP]]<br /> ** [[FTP]]<br /> ** [[HTTP]]<br /> ** [[WAP]]<br /> ** WLAN<br /> ** GPRS<br /> ** EDGE (EGPRS)<br /> ** Bluetooth<br /> * '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** Hálózati menedzsment (intranet, munkacsoportok, LAN)<br /> ** Elektronikus kereskedelem (E-Classifieds)<br /> ** Intelligens adatfeldolgozás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * '''1998:''' Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> * '''1998:''' Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> * '''1998:''' Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra adott válaszok egyike a mobil kód, a mobil számítás koncepciója, melyben az elosztott alkalmazás kódkomponensei és az azokat végrehajtó hardver közötti kötés nem statikus – azaz a kód a végrehajtás során a végrehajtó gépek között vándorolhat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: Egyik nagy előnye a valósidejű interakció biztosítása a felhasználói alkalmazás és valamilyen hálózatba kapcsolt erőforrás között? ''(igaz)''<br /> * Igaz-e, hogy: Az elektronikus kereskedelem nem veszi hasznát a mobil technológiáknak? ''(hamis)''<br /> * Igaz-e, hogy: Elosztott alkalmazások fejlesztésekor az egyik első teendő a rendszer funkcionalitásának elosztása, illetve a szükséges interakció koncepciójának megtervezése? ''(igaz)'' <br /> * Mobil alkalmazások teljesítménye hogyan viszonyul a hagyományos technológiák felhasználásával fejlesztett hasonló alkalmazásokéhoz? <br /> **'''Válasz:''' Sok alkalmazás esetében a hatékonyság romlásával kell fizetnünk a technológia előnyeiért. Ugyanakkor prototípusok implementálására még a hatékonyságra leginkább érzékeny alkalmazások esetén is érdemes ezt a technológiát választani, hiszen jelentősen leegyszerűsítheti pl. új szervertípusok telepítését egy nagy kiterjedésű hálózat gépeire.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * C. Ghezzi, G. Vigna: Mobile Code Paradigms and Technologies[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21192]]<br /> * C. Ghezzi, G. Cugola, G. P. Picco, G. Vigna: Agents on the Move [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21193]]<br /> * D. Johansen, R. van Renesse, F. B. Schneider: An introduction to the TACOMA Distributed System [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21133]]<br /> * M. Strasser, J. Baumann, F. Hohl: MOLE [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21134]]<br /> * J. E. White: Telescript Technology [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21135]]</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11374 2005-12-17T14:09:05Z

<p>Magyar József: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>*'''Angol megnevezés:''' Mobile computing<br /> *'''Magyar megnevezés:''' Mobil számítás<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21189]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21190]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21191]]<br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''A Mobile computing (hagyományos) felhasználási területei:'''<br /> **[[Mobil kommunikáció]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Internet]]<br /> *'''Legjelentősebb protokolljai/eszközei/rendszerei:'''<br /> ** [[TCP / IP]]<br /> ** [[IP]]<br /> ** [[FTP]]<br /> ** [[HTTP]]<br /> ** [[WAP]]<br /> ** WLAN<br /> ** GPRS<br /> ** EDGE (EGPRS)<br /> ** Bluetooth<br /> * '''A Mobile computing (hagyományos) alkalmazási területei:'''<br /> ** Hálózati menedzsment (intranet, munkacsoportok, LAN)<br /> ** Elektronikus kereskedelem (E-Classifieds)<br /> ** Intelligens adatfeldolgozás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * '''1998:''' Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> * '''1998:''' Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> * '''1998:''' Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra adott válaszok egyike a mobil kód, a mobil számítás koncepciója, melyben az elosztott alkalmazás kódkomponensei és az azokat végrehajtó hardver közötti kötés nem statikus – azaz a kód a végrehajtás során a végrehajtó gépek között vándorolhat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: Egyik nagy előnye a valósidejű interakció biztosítása a felhasználói alkalmazás és valamilyen hálózatba kapcsolt erőforrás között? ''(igaz)''<br /> * Igaz-e, hogy: Az elektronikus kereskedelem nem veszi hasznát a mobil technológiáknak? ''(hamis)''<br /> * Igaz-e, hogy: Elosztott alkalmazások fejlesztésekor az egyik első teendő a rendszer funkcionalitásának elosztása, illetve a szükséges interakció koncepciójának megtervezése? ''(igaz)'' <br /> * Mobil alkalmazások teljesítménye hogyan viszonyul a hagyományos technológiák felhasználásával fejlesztett hasonló alkalmazásokéhoz? <br /> **'''Válasz:''' Sok alkalmazás esetében a hatékonyság romlásával kell fizetnünk a technológia előnyeiért. Ugyanakkor prototípusok implementálására még a hatékonyságra leginkább érzékeny alkalmazások esetén is érdemes ezt a technológiát választani, hiszen jelentősen leegyszerűsítheti pl. új szervertípusok telepítését egy nagy kiterjedésű hálózat gépeire.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * C. Ghezzi, G. Vigna: Mobile Code Paradigms and Technologies[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21192]]<br /> * C. Ghezzi, G. Cugola, G. P. Picco, G. Vigna: Agents on the Move [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21193]]<br /> * D. Johansen, R. van Renesse, F. B. Schneider: An introduction to the TACOMA Distributed System [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21133]]<br /> * M. Strasser, J. Baumann, F. Hohl: MOLE [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21134]]<br /> * J. E. White: Telescript Technology [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21135]]</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11373 2005-12-11T13:32:57Z

<p>Magyar József: </p> <hr /> <div>*'''Angol megnevezés:''' Mobile computing<br /> *'''Magyar megnevezés:''' Mobil számítás<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21189]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21190]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21191]]<br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''A Mobile computing (hagyományos) felhasználási területei:'''<br /> **[[Mobil kommunikáció]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Internet]]<br /> *'''Legjelentősebb protokolljai/eszközei/rendszerei:'''<br /> ** [[TCP / IP]]<br /> ** [[IP]]<br /> ** [[FTP]]<br /> ** [[HTTP]]<br /> ** [[WAP]]<br /> ** WLAN<br /> ** GPRS<br /> ** EDGE (EGPRS)<br /> ** Bluetooth<br /> * '''A Mobile computing (hagyományos) alkalmazási területei:'''<br /> ** Hálózati menedzsment <br /> ** Elektronikus kereskedelem<br /> ** Intelligens adatfeldolgozás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * '''1998:''' Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> * '''1998:''' Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> * '''1998:''' Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra adott válaszok egyike a mobil kód, a mobil számítás koncepciója, melyben az elosztott alkalmazás kódkomponensei és az azokat végrehajtó hardver közötti kötés nem statikus – azaz a kód a végrehajtás során a végrehajtó gépek között vándorolhat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: Egyik nagy előnye a valósidejű interakció biztosítása a felhasználói alkalmazás és valamilyen hálózatba kapcsolt erőforrás között? ''(igaz)''<br /> * Igaz-e, hogy: Az elektronikus kereskedelem nem veszi hasznát a mobil technológiáknak? ''(hamis)''<br /> * Igaz-e, hogy: Elosztott alkalmazások fejlesztésekor az egyik első teendő a rendszer funkcionalitásának elosztása, illetve a szükséges interakció koncepciójának megtervezése? ''(igaz)'' <br /> * Mobil alkalmazások teljesítménye hogyan viszonyul a hagyományos technológiák felhasználásával fejlesztett hasonló alkalmazásokéhoz? <br /> **'''Válasz:''' Sok alkalmazás esetében a hatékonyság romlásával kell fizetnünk a technológia előnyeiért. Ugyanakkor prototípusok implementálására még a hatékonyságra leginkább érzékeny alkalmazások esetén is érdemes ezt a technológiát választani, hiszen jelentősen leegyszerűsítheti pl. új szervertípusok telepítését egy nagy kiterjedésű hálózat gépeire.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * C. Ghezzi, G. Vigna: Mobile Code Paradigms and Technologies[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21192]]<br /> * C. Ghezzi, G. Cugola, G. P. Picco, G. Vigna: Agents on the Move [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21193]]<br /> * D. Johansen, R. van Renesse, F. B. Schneider: An introduction to the TACOMA Distributed System [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21133]]<br /> * M. Strasser, J. Baumann, F. Hohl: MOLE [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21134]]<br /> * J. E. White: Telescript Technology [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21135]]</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11372 2005-12-11T13:32:07Z

<p>Magyar József: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Mobile computing<br /> '''Magyar megnevezés:''' Mobil számítás<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21189]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21190]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21191]]<br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''A Mobile computing (hagyományos) felhasználási területei:'''<br /> **[[Mobil kommunikáció]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Internet]]<br /> *'''Legjelentősebb protokolljai/eszközei/rendszerei:'''<br /> ** [[TCP / IP]]<br /> ** [[IP]]<br /> ** [[FTP]]<br /> ** [[HTTP]]<br /> ** [[WAP]]<br /> ** WLAN<br /> ** GPRS<br /> ** EDGE (EGPRS)<br /> ** Bluetooth<br /> * '''A Mobile computing (hagyományos) alkalmazási területei:'''<br /> ** Hálózati menedzsment <br /> ** Elektronikus kereskedelem<br /> ** Intelligens adatfeldolgozás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * '''1998:''' Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> * '''1998:''' Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> * '''1998:''' Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra adott válaszok egyike a mobil kód, a mobil számítás koncepciója, melyben az elosztott alkalmazás kódkomponensei és az azokat végrehajtó hardver közötti kötés nem statikus – azaz a kód a végrehajtás során a végrehajtó gépek között vándorolhat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: Egyik nagy előnye a valósidejű interakció biztosítása a felhasználói alkalmazás és valamilyen hálózatba kapcsolt erőforrás között? ''(igaz)''<br /> * Igaz-e, hogy: Az elektronikus kereskedelem nem veszi hasznát a mobil technológiáknak? ''(hamis)''<br /> * Igaz-e, hogy: Elosztott alkalmazások fejlesztésekor az egyik első teendő a rendszer funkcionalitásának elosztása, illetve a szükséges interakció koncepciójának megtervezése? ''(igaz)'' <br /> * Mobil alkalmazások teljesítménye hogyan viszonyul a hagyományos technológiák felhasználásával fejlesztett hasonló alkalmazásokéhoz? <br /> **'''Válasz:''' Sok alkalmazás esetében a hatékonyság romlásával kell fizetnünk a technológia előnyeiért. Ugyanakkor prototípusok implementálására még a hatékonyságra leginkább érzékeny alkalmazások esetén is érdemes ezt a technológiát választani, hiszen jelentősen leegyszerűsítheti pl. új szervertípusok telepítését egy nagy kiterjedésű hálózat gépeire.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * C. Ghezzi, G. Vigna: Mobile Code Paradigms and Technologies[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21192]]<br /> * C. Ghezzi, G. Cugola, G. P. Picco, G. Vigna: Agents on the Move [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21193]]<br /> * D. Johansen, R. van Renesse, F. B. Schneider: An introduction to the TACOMA Distributed System [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21133]]<br /> * M. Strasser, J. Baumann, F. Hohl: MOLE [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21134]]<br /> * J. E. White: Telescript Technology [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21135]]</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11371 2005-12-11T12:52:18Z

<p>Magyar József: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Mobile computing<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21189]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21190]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21191]]<br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''A Mobile computing (hagyományos) felhasználási területei:'''<br /> **[[Mobil kommunikáció]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Internet]]<br /> *'''Legjelentősebb protokolljai/eszközei/rendszerei:'''<br /> ** [[TCP / IP]]<br /> ** [[IP]]<br /> ** [[FTP]]<br /> ** [[HTTP]]<br /> ** [[WAP]]<br /> ** WLAN<br /> ** GPRS<br /> ** EDGE (EGPRS)<br /> ** Bluetooth<br /> * '''A Mobile computing (hagyományos) alkalmazási területei:'''<br /> ** Hálózati menedzsment <br /> ** Elektronikus kereskedelem<br /> ** Intelligens adatfeldolgozás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * '''1998:''' Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> * '''1998:''' Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> * '''1998:''' Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra adott válaszok egyike a mobil kód, a mobil számítás koncepciója, melyben az elosztott alkalmazás kódkomponensei és az azokat végrehajtó hardver közötti kötés nem statikus – azaz a kód a végrehajtás során a végrehajtó gépek között vándorolhat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: Egyik nagy előnye a valósidejű interakció biztosítása a felhasználói alkalmazás és valamilyen hálózatba kapcsolt erőforrás között? ''(igaz)''<br /> * Igaz-e, hogy: Az elektronikus kereskedelem nem veszi hasznát a mobil technológiáknak? ''(hamis)''<br /> * Igaz-e, hogy: Elosztott alkalmazások fejlesztésekor az egyik első teendő a rendszer funkcionalitásának elosztása, illetve a szükséges interakció koncepciójának megtervezése? ''(igaz)'' <br /> * Mobil alkalmazások teljesítménye hogyan viszonyul a hagyományos technológiák felhasználásával fejlesztett hasonló alkalmazásokéhoz? <br /> **'''Válasz:''' Sok alkalmazás esetében a hatékonyság romlásával kell fizetnünk a technológia előnyeiért. Ugyanakkor prototípusok implementálására még a hatékonyságra leginkább érzékeny alkalmazások esetén is érdemes ezt a technológiát választani, hiszen jelentősen leegyszerűsítheti pl. új szervertípusok telepítését egy nagy kiterjedésű hálózat gépeire.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * C. Ghezzi, G. Vigna: Mobile Code Paradigms and Technologies[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21192]]<br /> * C. Ghezzi, G. Cugola, G. P. Picco, G. Vigna: Agents on the Move [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21193]]<br /> * D. Johansen, R. van Renesse, F. B. Schneider: An introduction to the TACOMA Distributed System [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21133]]<br /> * M. Strasser, J. Baumann, F. Hohl: MOLE [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21134]]<br /> * J. E. White: Telescript Technology [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21135]]</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11370 2005-12-10T12:54:18Z

<p>Magyar József: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21189]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21190]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21191]]<br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''A Mobile computing (hagyományos) felhasználási területei:'''<br /> **[[Mobil kommunikáció]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Internet]]<br /> *'''Legjelentősebb protokolljai/eszközei/rendszerei:'''<br /> ** [[TCP / IP]]<br /> ** [[IP]]<br /> ** [[FTP]]<br /> ** [[HTTP]]<br /> ** [[WAP]]<br /> ** WLAN<br /> ** GPRS<br /> ** EDGE (EGPRS)<br /> ** Bluetooth<br /> * '''A Mobile computing (hagyományos) alkalmazási területei:'''<br /> ** Hálózati menedzsment <br /> ** Elektronikus kereskedelem<br /> ** Intelligens adatfeldolgozás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * '''1998:''' Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> * '''1998:''' Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> * '''1998:''' Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra adott válaszok egyike a mobil kód, a mobil számítás koncepciója, melyben az elosztott alkalmazás kódkomponensei és az azokat végrehajtó hardver közötti kötés nem statikus – azaz a kód a végrehajtás során a végrehajtó gépek között vándorolhat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: Egyik nagy előnye a valósidejű interakció biztosítása a felhasználói alkalmazás és valamilyen hálózatba kapcsolt erőforrás között? ''(igaz)''<br /> * Igaz-e, hogy: Az elektronikus kereskedelem nem veszi hasznát a mobil technológiáknak? ''(hamis)''<br /> * Igaz-e, hogy: Elosztott alkalmazások fejlesztésekor az egyik első teendő a rendszer funkcionalitásának elosztása, illetve a szükséges interakció koncepciójának megtervezése? ''(igaz)'' <br /> * Mobil alkalmazások teljesítménye hogyan viszonyul a hagyományos technológiák felhasználásával fejlesztett hasonló alkalmazásokéhoz? <br /> **'''Válasz:''' Sok alkalmazás esetében a hatékonyság romlásával kell fizetnünk a technológia előnyeiért. Ugyanakkor prototípusok implementálására még a hatékonyságra leginkább érzékeny alkalmazások esetén is érdemes ezt a technológiát választani, hiszen jelentősen leegyszerűsítheti pl. új szervertípusok telepítését egy nagy kiterjedésű hálózat gépeire.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * C. Ghezzi, G. Vigna: Mobile Code Paradigms and Technologies[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21192]]<br /> * C. Ghezzi, G. Cugola, G. P. Picco, G. Vigna: Agents on the Move [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21193]]<br /> * D. Johansen, R. van Renesse, F. B. Schneider: An introduction to the TACOMA Distributed System [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21133]]<br /> * M. Strasser, J. Baumann, F. Hohl: MOLE [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21134]]<br /> * J. E. White: Telescript Technology [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21135]]</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11369 2005-12-07T17:24:26Z

<p>Magyar József: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21189]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21190]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21191]]<br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''A Mobile computing (hagyományos) felhasználási területei:'''<br /> **[[Mobil kommunikáció]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Internet]]<br /> *'''Legjelentősebb protokolljai/eszközei/rendszerei:'''<br /> ** [[TCP / IP]]<br /> ** [[IP]]<br /> ** [[FTP]]<br /> ** [[HTTP]]<br /> ** [[WAP]]<br /> ** WLAN<br /> ** GPRS<br /> ** EDGE (EGPRS)<br /> ** Bluetooth<br /> * '''A Mobile computing (hagyományos) alkalmazási területei:'''<br /> ** Hálózati menedzsment <br /> ** Elektronikus kereskedelem<br /> ** Intelligens adatfeldolgozás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> *Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> *Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra adott válaszok egyike a mobil kód, a mobil számítás koncepciója, melyben az elosztott alkalmazás kódkomponensei és az azokat végrehajtó hardver közötti kötés nem statikus – azaz a kód a végrehajtás során a végrehajtó gépek között vándorolhat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: Egyik nagy előnye a valósidejű interakció biztosítása a felhasználói alkalmazás és valamilyen hálózatba kapcsolt erőforrás között? ''(igaz)''<br /> * Igaz-e, hogy: Az elektronikus kereskedelem nem veszi hasznát a mobil technológiáknak? ''(hamis)''<br /> * Igaz-e, hogy: Elosztott alkalmazások fejlesztésekor az egyik első teendő a rendszer funkcionalitásának elosztása, illetve a szükséges interakció koncepciójának megtervezése? ''(igaz)'' <br /> * Mobil alkalmazások teljesítménye hogyan viszonyul a hagyományos technológiák felhasználásával fejlesztett hasonló alkalmazásokéhoz? <br /> **'''Válasz:''' Sok alkalmazás esetében a hatékonyság romlásával kell fizetnünk a technológia előnyeiért. Ugyanakkor prototípusok implementálására még a hatékonyságra leginkább érzékeny alkalmazások esetén is érdemes ezt a technológiát választani, hiszen jelentősen leegyszerűsítheti pl. új szervertípusok telepítését egy nagy kiterjedésű hálózat gépeire.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * C. Ghezzi, G. Vigna: Mobile Code Paradigms and Technologies[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21192]]<br /> * C. Ghezzi, G. Cugola, G. P. Picco, G. Vigna: Agents on the Move [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21193]]<br /> * D. Johansen, R. van Renesse, F. B. Schneider: An introduction to the TACOMA Distributed System [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21133]]<br /> * M. Strasser, J. Baumann, F. Hohl: MOLE [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21134]]<br /> * J. E. White: Telescript Technology [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21135]]</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11368 2005-12-07T17:24:15Z

<p>Magyar József: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21189]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21190]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21191]]<br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''A Mobile computing (hagyományos) felhasználási területei:'''<br /> **[[Mobil kommunikáció]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Internet]]<br /> * '''A Mobile computing (hagyományos) alkalmazási területei:'''<br /> ** Hálózati menedzsment <br /> ** Elektronikus kereskedelem<br /> ** Intelligens adatfeldolgozás<br /> *'''Legjelentősebb protokolljai/eszközei/rendszerei:'''<br /> ** [[TCP / IP]]<br /> ** [[IP]]<br /> ** [[FTP]]<br /> ** [[HTTP]]<br /> ** [[WAP]]<br /> ** WLAN<br /> ** GPRS<br /> ** EDGE (EGPRS)<br /> ** Bluetooth<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> *Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> *Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra adott válaszok egyike a mobil kód, a mobil számítás koncepciója, melyben az elosztott alkalmazás kódkomponensei és az azokat végrehajtó hardver közötti kötés nem statikus – azaz a kód a végrehajtás során a végrehajtó gépek között vándorolhat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: Egyik nagy előnye a valósidejű interakció biztosítása a felhasználói alkalmazás és valamilyen hálózatba kapcsolt erőforrás között? ''(igaz)''<br /> * Igaz-e, hogy: Az elektronikus kereskedelem nem veszi hasznát a mobil technológiáknak? ''(hamis)''<br /> * Igaz-e, hogy: Elosztott alkalmazások fejlesztésekor az egyik első teendő a rendszer funkcionalitásának elosztása, illetve a szükséges interakció koncepciójának megtervezése? ''(igaz)'' <br /> * Mobil alkalmazások teljesítménye hogyan viszonyul a hagyományos technológiák felhasználásával fejlesztett hasonló alkalmazásokéhoz? <br /> **'''Válasz:''' Sok alkalmazás esetében a hatékonyság romlásával kell fizetnünk a technológia előnyeiért. Ugyanakkor prototípusok implementálására még a hatékonyságra leginkább érzékeny alkalmazások esetén is érdemes ezt a technológiát választani, hiszen jelentősen leegyszerűsítheti pl. új szervertípusok telepítését egy nagy kiterjedésű hálózat gépeire.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * C. Ghezzi, G. Vigna: Mobile Code Paradigms and Technologies[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21192]]<br /> * C. Ghezzi, G. Cugola, G. P. Picco, G. Vigna: Agents on the Move [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21193]]<br /> * D. Johansen, R. van Renesse, F. B. Schneider: An introduction to the TACOMA Distributed System [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21133]]<br /> * M. Strasser, J. Baumann, F. Hohl: MOLE [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21134]]<br /> * J. E. White: Telescript Technology [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21135]]</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11367 2005-12-07T17:22:24Z

<p>Magyar József: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21189]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21190]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21191]]<br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''A Mobile computing (hagyományos) felhasználási területei:'''<br /> **[[Mobil kommunikáció]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Internet]]<br /> * '''A Mobile computing (hagyományos) alkalmazási területei:'''<br /> ** Hálózati menedzsment <br /> ** Elektronikus kereskedelem<br /> ** Intelligens adatfeldolgozás<br /> *'''Legjelentősebb protokolljai/eszközei:'''<br /> ** [[TCP / IP]]<br /> ** [[IP]]<br /> ** [[FTP]]<br /> ** [[HTTP]]<br /> ** [[WAP]]<br /> ** WLAN<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> *Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> *Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra adott válaszok egyike a mobil kód, a mobil számítás koncepciója, melyben az elosztott alkalmazás kódkomponensei és az azokat végrehajtó hardver közötti kötés nem statikus – azaz a kód a végrehajtás során a végrehajtó gépek között vándorolhat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: Egyik nagy előnye a valósidejű interakció biztosítása a felhasználói alkalmazás és valamilyen hálózatba kapcsolt erőforrás között? ''(igaz)''<br /> * Igaz-e, hogy: Az elektronikus kereskedelem nem veszi hasznát a mobil technológiáknak? ''(hamis)''<br /> * Igaz-e, hogy: Elosztott alkalmazások fejlesztésekor az egyik első teendő a rendszer funkcionalitásának elosztása, illetve a szükséges interakció koncepciójának megtervezése? ''(igaz)'' <br /> * Mobil alkalmazások teljesítménye hogyan viszonyul a hagyományos technológiák felhasználásával fejlesztett hasonló alkalmazásokéhoz? <br /> **'''Válasz:''' Sok alkalmazás esetében a hatékonyság romlásával kell fizetnünk a technológia előnyeiért. Ugyanakkor prototípusok implementálására még a hatékonyságra leginkább érzékeny alkalmazások esetén is érdemes ezt a technológiát választani, hiszen jelentősen leegyszerűsítheti pl. új szervertípusok telepítését egy nagy kiterjedésű hálózat gépeire.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * C. Ghezzi, G. Vigna: Mobile Code Paradigms and Technologies[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21192]]<br /> * C. Ghezzi, G. Cugola, G. P. Picco, G. Vigna: Agents on the Move [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21193]]<br /> * D. Johansen, R. van Renesse, F. B. Schneider: An introduction to the TACOMA Distributed System [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21133]]<br /> * M. Strasser, J. Baumann, F. Hohl: MOLE [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21134]]<br /> * J. E. White: Telescript Technology [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21135]]</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11366 2005-12-07T17:18:22Z

<p>Magyar József: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21189]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21190]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21191]]<br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * '''A Mobile computing (hagyományos) felhasználási területei:'''<br /> **[[Mobil kommunikáció]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Internet]]<br /> * '''A Mobile computing (hagyományos) alkalmazási területei:'''<br /> ** Hálózati menedzsment <br /> ** Elektronikus kereskedelem<br /> ** Intelligens adatfeldolgozás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> *Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> *Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra adott válaszok egyike a mobil kód, a mobil számítás koncepciója, melyben az elosztott alkalmazás kódkomponensei és az azokat végrehajtó hardver közötti kötés nem statikus – azaz a kód a végrehajtás során a végrehajtó gépek között vándorolhat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: Egyik nagy előnye a valósidejű interakció biztosítása a felhasználói alkalmazás és valamilyen hálózatba kapcsolt erőforrás között? ''(igaz)''<br /> * Igaz-e, hogy: Az elektronikus kereskedelem nem veszi hasznát a mobil technológiáknak? ''(hamis)''<br /> * Igaz-e, hogy: Elosztott alkalmazások fejlesztésekor az egyik első teendő a rendszer funkcionalitásának elosztása, illetve a szükséges interakció koncepciójának megtervezése? ''(igaz)'' <br /> * Mobil alkalmazások teljesítménye hogyan viszonyul a hagyományos technológiák felhasználásával fejlesztett hasonló alkalmazásokéhoz? <br /> **'''Válasz:''' Sok alkalmazás esetében a hatékonyság romlásával kell fizetnünk a technológia előnyeiért. Ugyanakkor prototípusok implementálására még a hatékonyságra leginkább érzékeny alkalmazások esetén is érdemes ezt a technológiát választani, hiszen jelentősen leegyszerűsítheti pl. új szervertípusok telepítését egy nagy kiterjedésű hálózat gépeire.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * C. Ghezzi, G. Vigna: Mobile Code Paradigms and Technologies[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21192]]<br /> * C. Ghezzi, G. Cugola, G. P. Picco, G. Vigna: Agents on the Move [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21193]]<br /> * D. Johansen, R. van Renesse, F. B. Schneider: An introduction to the TACOMA Distributed System [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21133]]<br /> * M. Strasser, J. Baumann, F. Hohl: MOLE [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21134]]<br /> * J. E. White: Telescript Technology [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21135]]</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11365 2005-12-07T17:17:45Z

<p>Magyar József: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21189]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21190]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21191]]<br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * A Mobile computing (hagyományos) felhasználási területei:<br /> **[[Mobil kommunikáció]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Internet]]<br /> * A Mobile computing (hagyományos) alkalmazási területei:<br /> ** Hálózati menedzsment <br /> ** Elektronikus kereskedelem<br /> ** Intelligens adatfeldolgozás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> *Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> *Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra adott válaszok egyike a mobil kód, a mobil számítás koncepciója, melyben az elosztott alkalmazás kódkomponensei és az azokat végrehajtó hardver közötti kötés nem statikus – azaz a kód a végrehajtás során a végrehajtó gépek között vándorolhat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: Egyik nagy előnye a valósidejű interakció biztosítása a felhasználói alkalmazás és valamilyen hálózatba kapcsolt erőforrás között? ''(igaz)''<br /> * Igaz-e, hogy: Az elektronikus kereskedelem nem veszi hasznát a mobil technológiáknak? ''(hamis)''<br /> * Igaz-e, hogy: Elosztott alkalmazások fejlesztésekor az egyik első teendő a rendszer funkcionalitásának elosztása, illetve a szükséges interakció koncepciójának megtervezése? ''(igaz)'' <br /> * Mobil alkalmazások teljesítménye hogyan viszonyul a hagyományos technológiák felhasználásával fejlesztett hasonló alkalmazásokéhoz? <br /> **'''Válasz:''' Sok alkalmazás esetében a hatékonyság romlásával kell fizetnünk a technológia előnyeiért. Ugyanakkor prototípusok implementálására még a hatékonyságra leginkább érzékeny alkalmazások esetén is érdemes ezt a technológiát választani, hiszen jelentősen leegyszerűsítheti pl. új szervertípusok telepítését egy nagy kiterjedésű hálózat gépeire.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * C. Ghezzi, G. Vigna: Mobile Code Paradigms and Technologies[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21192]]<br /> * C. Ghezzi, G. Cugola, G. P. Picco, G. Vigna: Agents on the Move [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21193]]<br /> * D. Johansen, R. van Renesse, F. B. Schneider: An introduction to the TACOMA Distributed System [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21133]]<br /> * M. Strasser, J. Baumann, F. Hohl: MOLE [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21134]]<br /> * J. E. White: Telescript Technology [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21135]]</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11364 2005-12-07T17:16:50Z

<p>Magyar József: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21189]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21190]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21191]]<br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * A Mobile computing (hagyományos) felhasználási területei:<br /> **[[Mobil kommunikáció]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Internet]]<br /> * A Mobile computing (hagyományos) alkalmazási területei:<br /> ** Hálózati menedzsment <br /> ** Elektronikus kereskedelem<br /> ** Intelligens adatfeldolgozás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> *Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> *Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra adott válaszok egyike a mobil kód, a mobil számítás koncepciója, melyben az elosztott alkalmazás kódkomponensei és az azokat végrehajtó hardver közötti kötés nem statikus – azaz a kód a végrehajtás során a végrehajtó gépek között vándorolhat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: Egyik nagy előnye a valósidejű interakció biztosítása a felhasználói alkalmazás és valamilyen hálózatba kapcsolt erőforrás között? ''(igaz)''<br /> * Igaz-e, hogy: Az elektronikus kereskedelem nem veszi hasznát a mobil technológiáknak? ''(hamis)''<br /> * Igaz-e, hogy: Elosztott alkalmazások fejlesztésekor az egyik első teendő a rendszer funkcionalitásának elosztása, illetve a szükséges interakció koncepciójának megtervezése? ''(igaz)'' <br /> * Mobil alkalmazások teljesítménye hogyan viszonyul a hagyományos technológiák felhasználásával fejlesztett hasonló alkalmazásokéhoz? <br /> **'''Válasz:''' Sok alkalmazás esetében a hatékonyság romlásával kell fizetnünk a technológia előnyeiért. Ugyanakkor prototípusok implementálására még a hatékonyságra leginkább érzékeny alkalmazások esetén is érdemes ezt a technológiát választani, hiszen jelentősen leegyszerűsítheti pl. új szervertípusok telepítését egy nagy kiterjedésű hálózat gépeire.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * C. Ghezzi, G. Vigna: Mobile Code Paradigms and Technologies[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21192]]<br /> * C. Ghezzi, G. Cugola, G. P. Picco, G. Vigna: Agents on the Move [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21132]]<br /> * D. Johansen, R. van Renesse, F. B. Schneider: An introduction to the TACOMA Distributed System [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21133]]<br /> * M. Strasser, J. Baumann, F. Hohl: MOLE [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21134]]<br /> * J. E. White: Telescript Technology [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21135]]</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11363 2005-12-07T17:15:42Z

<p>Magyar József: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21189]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21190]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21191]]<br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * A Mobile computing (hagyományos) felhasználási területei:<br /> **[[Mobil kommunikáció]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Internet]]<br /> * A Mobile computing (hagyományos) alkalmazási területei:<br /> ** Hálózati menedzsment <br /> ** Elektronikus kereskedelem<br /> ** Intelligens adatfeldolgozás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> *Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> *Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra adott válaszok egyike a mobil kód, a mobil számítás koncepciója, melyben az elosztott alkalmazás kódkomponensei és az azokat végrehajtó hardver közötti kötés nem statikus – azaz a kód a végrehajtás során a végrehajtó gépek között vándorolhat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: Egyik nagy előnye a valósidejű interakció biztosítása a felhasználói alkalmazás és valamilyen hálózatba kapcsolt erőforrás között? ''(igaz)''<br /> * Igaz-e, hogy: Az elektronikus kereskedelem nem veszi hasznát a mobil technológiáknak? ''(hamis)''<br /> * Igaz-e, hogy: Elosztott alkalmazások fejlesztésekor az egyik első teendő a rendszer funkcionalitásának elosztása, illetve a szükséges interakció koncepciójának megtervezése? ''(igaz)'' <br /> * Mobil alkalmazások teljesítménye hogyan viszonyul a hagyományos technológiák felhasználásával fejlesztett hasonló alkalmazásokéhoz? <br /> **'''Válasz:''' Sok alkalmazás esetében a hatékonyság romlásával kell fizetnünk a technológia előnyeiért. Ugyanakkor prototípusok implementálására még a hatékonyságra leginkább érzékeny alkalmazások esetén is érdemes ezt a technológiát választani, hiszen jelentősen leegyszerűsítheti pl. új szervertípusok telepítését egy nagy kiterjedésű hálózat gépeire.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * C. Ghezzi, G. Vigna: Mobile Code Paradigms and Technologies[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21131]]<br /> * C. Ghezzi, G. Cugola, G. P. Picco, G. Vigna: Agents on the Move [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21132]]<br /> * D. Johansen, R. van Renesse, F. B. Schneider: An introduction to the TACOMA Distributed System [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21133]]<br /> * M. Strasser, J. Baumann, F. Hohl: MOLE [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21134]]<br /> * J. E. White: Telescript Technology [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21135]]</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11362 2005-12-07T17:13:11Z

<p>Magyar József: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21189]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21190]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21128]]<br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * A Mobile computing (hagyományos) felhasználási területei:<br /> **[[Mobil kommunikáció]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Internet]]<br /> * A Mobile computing (hagyományos) alkalmazási területei:<br /> ** Hálózati menedzsment <br /> ** Elektronikus kereskedelem<br /> ** Intelligens adatfeldolgozás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> *Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> *Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra adott válaszok egyike a mobil kód, a mobil számítás koncepciója, melyben az elosztott alkalmazás kódkomponensei és az azokat végrehajtó hardver közötti kötés nem statikus – azaz a kód a végrehajtás során a végrehajtó gépek között vándorolhat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: Egyik nagy előnye a valósidejű interakció biztosítása a felhasználói alkalmazás és valamilyen hálózatba kapcsolt erőforrás között? ''(igaz)''<br /> * Igaz-e, hogy: Az elektronikus kereskedelem nem veszi hasznát a mobil technológiáknak? ''(hamis)''<br /> * Igaz-e, hogy: Elosztott alkalmazások fejlesztésekor az egyik első teendő a rendszer funkcionalitásának elosztása, illetve a szükséges interakció koncepciójának megtervezése? ''(igaz)'' <br /> * Mobil alkalmazások teljesítménye hogyan viszonyul a hagyományos technológiák felhasználásával fejlesztett hasonló alkalmazásokéhoz? <br /> **'''Válasz:''' Sok alkalmazás esetében a hatékonyság romlásával kell fizetnünk a technológia előnyeiért. Ugyanakkor prototípusok implementálására még a hatékonyságra leginkább érzékeny alkalmazások esetén is érdemes ezt a technológiát választani, hiszen jelentősen leegyszerűsítheti pl. új szervertípusok telepítését egy nagy kiterjedésű hálózat gépeire.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * C. Ghezzi, G. Vigna: Mobile Code Paradigms and Technologies[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21131]]<br /> * C. Ghezzi, G. Cugola, G. P. Picco, G. Vigna: Agents on the Move [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21132]]<br /> * D. Johansen, R. van Renesse, F. B. Schneider: An introduction to the TACOMA Distributed System [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21133]]<br /> * M. Strasser, J. Baumann, F. Hohl: MOLE [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21134]]<br /> * J. E. White: Telescript Technology [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21135]]</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11361 2005-12-07T17:11:08Z

<p>Magyar József: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21189]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21129]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21128]]<br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * A Mobile computing (hagyományos) felhasználási területei:<br /> **[[Mobil kommunikáció]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Internet]]<br /> * A Mobile computing (hagyományos) alkalmazási területei:<br /> ** Hálózati menedzsment <br /> ** Elektronikus kereskedelem<br /> ** Intelligens adatfeldolgozás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> *Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> *Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra adott válaszok egyike a mobil kód, a mobil számítás koncepciója, melyben az elosztott alkalmazás kódkomponensei és az azokat végrehajtó hardver közötti kötés nem statikus – azaz a kód a végrehajtás során a végrehajtó gépek között vándorolhat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: Egyik nagy előnye a valósidejű interakció biztosítása a felhasználói alkalmazás és valamilyen hálózatba kapcsolt erőforrás között? ''(igaz)''<br /> * Igaz-e, hogy: Az elektronikus kereskedelem nem veszi hasznát a mobil technológiáknak? ''(hamis)''<br /> * Igaz-e, hogy: Elosztott alkalmazások fejlesztésekor az egyik első teendő a rendszer funkcionalitásának elosztása, illetve a szükséges interakció koncepciójának megtervezése? ''(igaz)'' <br /> * Mobil alkalmazások teljesítménye hogyan viszonyul a hagyományos technológiák felhasználásával fejlesztett hasonló alkalmazásokéhoz? <br /> **'''Válasz:''' Sok alkalmazás esetében a hatékonyság romlásával kell fizetnünk a technológia előnyeiért. Ugyanakkor prototípusok implementálására még a hatékonyságra leginkább érzékeny alkalmazások esetén is érdemes ezt a technológiát választani, hiszen jelentősen leegyszerűsítheti pl. új szervertípusok telepítését egy nagy kiterjedésű hálózat gépeire.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * C. Ghezzi, G. Vigna: Mobile Code Paradigms and Technologies[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21131]]<br /> * C. Ghezzi, G. Cugola, G. P. Picco, G. Vigna: Agents on the Move [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21132]]<br /> * D. Johansen, R. van Renesse, F. B. Schneider: An introduction to the TACOMA Distributed System [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21133]]<br /> * M. Strasser, J. Baumann, F. Hohl: MOLE [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21134]]<br /> * J. E. White: Telescript Technology [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21135]]</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11360 2005-12-06T23:24:49Z

<p>Magyar József: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21130]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21129]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21128]]<br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * A Mobile computing (hagyományos) felhasználási területei:<br /> **[[Mobil kommunikáció]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Internet]]<br /> * A Mobile computing (hagyományos) alkalmazási területei:<br /> ** Hálózati menedzsment <br /> ** Elektronikus kereskedelem<br /> ** Intelligens adatfeldolgozás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> *Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> *Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra adott válaszok egyike a mobil kód, a mobil számítás koncepciója, melyben az elosztott alkalmazás kódkomponensei és az azokat végrehajtó hardver közötti kötés nem statikus – azaz a kód a végrehajtás során a végrehajtó gépek között vándorolhat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: Egyik nagy előnye a valósidejű interakció biztosítása a felhasználói alkalmazás és valamilyen hálózatba kapcsolt erőforrás között? ''(igaz)''<br /> * Igaz-e, hogy: Az elektronikus kereskedelem nem veszi hasznát a mobil technológiáknak? ''(hamis)''<br /> * Igaz-e, hogy: Elosztott alkalmazások fejlesztésekor az egyik első teendő a rendszer funkcionalitásának elosztása, illetve a szükséges interakció koncepciójának megtervezése? ''(igaz)'' <br /> * Mobil alkalmazások teljesítménye hogyan viszonyul a hagyományos technológiák felhasználásával fejlesztett hasonló alkalmazásokéhoz? <br /> **'''Válasz:''' Sok alkalmazás esetében a hatékonyság romlásával kell fizetnünk a technológia előnyeiért. Ugyanakkor prototípusok implementálására még a hatékonyságra leginkább érzékeny alkalmazások esetén is érdemes ezt a technológiát választani, hiszen jelentősen leegyszerűsítheti pl. új szervertípusok telepítését egy nagy kiterjedésű hálózat gépeire.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * C. Ghezzi, G. Vigna: Mobile Code Paradigms and Technologies[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21131]]<br /> * C. Ghezzi, G. Cugola, G. P. Picco, G. Vigna: Agents on the Move [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21132]]<br /> * D. Johansen, R. van Renesse, F. B. Schneider: An introduction to the TACOMA Distributed System [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21133]]<br /> * M. Strasser, J. Baumann, F. Hohl: MOLE [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21134]]<br /> * J. E. White: Telescript Technology [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21135]]</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11359 2005-12-06T23:24:41Z

<p>Magyar József: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21130]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21129]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21128]]<br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * A Mobile computing (hagyományos) felhasználási területei:<br /> **[[Mobil kommunikáció]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Internet]]<br /> * A Mobile computing (hagyományos) alkalmazási területei:<br /> ** Hálózati menedzsment <br /> ** Elektronikus kereskedelem<br /> ** Intelligens adatfeldolgozás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> *Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> *Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra adott válaszok egyike a mobil kód, a mobil számítás koncepciója, melyben az elosztott alkalmazás kódkomponensei és az azokat végrehajtó hardver közötti kötés nem statikus – azaz a kód a végrehajtás során a végrehajtó gépek között vándorolhat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: Egyik nagy előnye a valósidejű interakció biztosítása a felhasználói alkalmazás és valamilyen hálózatba kapcsolt erőforrás között? ''(igaz)''<br /> * Igaz-e, hogy: Az elektronikus kereskedelem nem veszi hasznát a mobil technológiáknak? ''(hamis)''<br /> * Igaz-e, hogy: Elosztott alkalmazások fejlesztésekor az egyik első teendő a rendszer funkcionalitásának elosztása, illetve a szükséges interakció koncepciójának megtervezése? ''(igaz)'' <br /> * Mobil alkalmazások teljesítménye hogyan viszonyul a hagyományos technológiák felhasználásával fejlesztett hasonló alkalmazásokéhoz? <br /> '''Válasz:''' Sok alkalmazás esetében a hatékonyság romlásával kell fizetnünk a technológia előnyeiért. Ugyanakkor prototípusok implementálására még a hatékonyságra leginkább érzékeny alkalmazások esetén is érdemes ezt a technológiát választani, hiszen jelentősen leegyszerűsítheti pl. új szervertípusok telepítését egy nagy kiterjedésű hálózat gépeire.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * C. Ghezzi, G. Vigna: Mobile Code Paradigms and Technologies[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21131]]<br /> * C. Ghezzi, G. Cugola, G. P. Picco, G. Vigna: Agents on the Move [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21132]]<br /> * D. Johansen, R. van Renesse, F. B. Schneider: An introduction to the TACOMA Distributed System [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21133]]<br /> * M. Strasser, J. Baumann, F. Hohl: MOLE [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21134]]<br /> * J. E. White: Telescript Technology [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21135]]</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11358 2005-12-06T23:24:35Z

<p>Magyar József: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21130]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21129]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21128]]<br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * A Mobile computing (hagyományos) felhasználási területei:<br /> **[[Mobil kommunikáció]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Internet]]<br /> * A Mobile computing (hagyományos) alkalmazási területei:<br /> ** Hálózati menedzsment <br /> ** Elektronikus kereskedelem<br /> ** Intelligens adatfeldolgozás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> *Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> *Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra adott válaszok egyike a mobil kód, a mobil számítás koncepciója, melyben az elosztott alkalmazás kódkomponensei és az azokat végrehajtó hardver közötti kötés nem statikus – azaz a kód a végrehajtás során a végrehajtó gépek között vándorolhat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: Egyik nagy előnye a valósidejű interakció biztosítása a felhasználói alkalmazás és valamilyen hálózatba kapcsolt erőforrás között? ''(igaz)''<br /> * Igaz-e, hogy: Az elektronikus kereskedelem nem veszi hasznát a mobil technológiáknak? ''(hamis)''<br /> * Igaz-e, hogy: Elosztott alkalmazások fejlesztésekor az egyik első teendő a rendszer funkcionalitásának elosztása, illetve a szükséges interakció koncepciójának megtervezése? ''(igaz)'' <br /> * Mobil alkalmazások teljesítménye hogyan viszonyul a hagyományos technológiák felhasználásával fejlesztett hasonló alkalmazásokéhoz? <br /> '''Válasz:''' Sok alkalmazás esetében a hatékonyság romlásával kell fizetnünk a technológia előnyeiért. Ugyanakkor prototípusok implementálására még a hatékonyságra leginkább érzékeny alkalmazások esetén is érdemes ezt a technológiát választani, hiszen jelentősen leegyszerűsítheti pl. új szervertípusok telepítését egy nagy kiterjedésű hálózat gépeire.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * C. Ghezzi, G. Vigna: Mobile Code Paradigms and Technologies[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21131]]<br /> * C. Ghezzi, G. Cugola, G. P. Picco, G. Vigna: Agents on the Move [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21132]]<br /> * D. Johansen, R. van Renesse, F. B. Schneider: An introduction to the TACOMA Distributed System [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21133]]<br /> * M. Strasser, J. Baumann, F. Hohl: MOLE [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21134]]<br /> * J. E. White: Telescript Technology [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21135]]</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11357 2005-12-06T23:24:20Z

<p>Magyar József: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21130]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21129]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21128]]<br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * A Mobile computing (hagyományos) felhasználási területei:<br /> **[[Mobil kommunikáció]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Internet]]<br /> * A Mobile computing (hagyományos) alkalmazási területei:<br /> ** Hálózati menedzsment <br /> ** Elektronikus kereskedelem<br /> ** Intelligens adatfeldolgozás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> *Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> *Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra adott válaszok egyike a mobil kód, a mobil számítás koncepciója, melyben az elosztott alkalmazás kódkomponensei és az azokat végrehajtó hardver közötti kötés nem statikus – azaz a kód a végrehajtás során a végrehajtó gépek között vándorolhat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: Egyik nagy előnye a valósidejű interakció biztosítása a felhasználói alkalmazás és valamilyen hálózatba kapcsolt erőforrás között? ''(igaz)''<br /> * Igaz-e, hogy: Az elektronikus kereskedelem nem veszi hasznát a mobil technológiáknak? ''(hamis)''<br /> * Igaz-e, hogy: Elosztott alkalmazások fejlesztésekor az egyik első teendő a rendszer funkcionalitásának elosztása, illetve a szükséges interakció koncepciójának megtervezése? ''(igaz)'' <br /> * Mobil alkalmazások teljesítménye hogyan viszonyul a hagyományos technológiák felhasználásával fejlesztett hasonló alkalmazásokéhoz? <br /> '''Válasz:''' Sok alkalmazás esetében a hatékonyság romlásával kell fizetnünk a technológia előnyeiért. Ugyanakkor prototípusok implementálására még a hatékonyságra leginkább érzékeny alkalmazások esetén is érdemes ezt a technológiát választani, hiszen jelentősen leegyszerűsítheti pl. új szervertípusok telepítését egy nagy kiterjedésű hálózat gépeire.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * C. Ghezzi, G. Vigna: Mobile Code Paradigms and Technologies[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21131]]<br /> * C. Ghezzi, G. Cugola, G. P. Picco, G. Vigna: Agents on the Move [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21132]]<br /> * D. Johansen, R. van Renesse, F. B. Schneider: An introduction to the TACOMA Distributed System [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21133]]<br /> * M. Strasser, J. Baumann, F. Hohl: MOLE [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21134]]<br /> * J. E. White: Telescript Technology [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21135]]</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11356 2005-12-06T23:24:09Z

<p>Magyar József: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21130]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21129]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21128]]<br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * A Mobile computing (hagyományos) felhasználási területei:<br /> **[[Mobil kommunikáció]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Internet]]<br /> * A Mobile computing (hagyományos) alkalmazási területei:<br /> ** Hálózati menedzsment <br /> ** Elektronikus kereskedelem<br /> ** Intelligens adatfeldolgozás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> *Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> *Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra adott válaszok egyike a mobil kód, a mobil számítás koncepciója, melyben az elosztott alkalmazás kódkomponensei és az azokat végrehajtó hardver közötti kötés nem statikus – azaz a kód a végrehajtás során a végrehajtó gépek között vándorolhat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: Egyik nagy előnye a valósidejű interakció biztosítása a felhasználói alkalmazás és valamilyen hálózatba kapcsolt erőforrás között? ''(igaz)''<br /> * Igaz-e, hogy: Az elektronikus kereskedelem nem veszi hasznát a mobil technológiáknak? ''(hamis)''<br /> * Igaz-e, hogy: Elosztott alkalmazások fejlesztésekor az egyik első teendő a rendszer funkcionalitásának elosztása, illetve a szükséges interakció koncepciójának megtervezése? ''(igaz)'' <br /> * Mobil alkalmazások teljesítménye hogyan viszonyul a hagyományos technológiák felhasználásával fejlesztett hasonló alkalmazásokéhoz? '''Válasz:''' Sok alkalmazás esetében a hatékonyság romlásával kell fizetnünk a technológia előnyeiért. Ugyanakkor prototípusok implementálására még a hatékonyságra leginkább érzékeny alkalmazások esetén is érdemes ezt a technológiát választani, hiszen jelentősen leegyszerűsítheti pl. új szervertípusok telepítését egy nagy kiterjedésű hálózat gépeire.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * C. Ghezzi, G. Vigna: Mobile Code Paradigms and Technologies[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21131]]<br /> * C. Ghezzi, G. Cugola, G. P. Picco, G. Vigna: Agents on the Move [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21132]]<br /> * D. Johansen, R. van Renesse, F. B. Schneider: An introduction to the TACOMA Distributed System [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21133]]<br /> * M. Strasser, J. Baumann, F. Hohl: MOLE [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21134]]<br /> * J. E. White: Telescript Technology [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21135]]</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11355 2005-12-06T23:24:00Z

<p>Magyar József: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21130]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21129]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21128]]<br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * A Mobile computing (hagyományos) felhasználási területei:<br /> **[[Mobil kommunikáció]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Internet]]<br /> * A Mobile computing (hagyományos) alkalmazási területei:<br /> ** Hálózati menedzsment <br /> ** Elektronikus kereskedelem<br /> ** Intelligens adatfeldolgozás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> *Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> *Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra adott válaszok egyike a mobil kód, a mobil számítás koncepciója, melyben az elosztott alkalmazás kódkomponensei és az azokat végrehajtó hardver közötti kötés nem statikus – azaz a kód a végrehajtás során a végrehajtó gépek között vándorolhat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: Egyik nagy előnye a valósidejű interakció biztosítása a felhasználói alkalmazás és valamilyen hálózatba kapcsolt erőforrás között? ''(igaz)''<br /> * Igaz-e, hogy: Az elektronikus kereskedelem nem veszi hasznát a mobil technológiáknak? ''(hamis)''<br /> * Igaz-e, hogy: Elosztott alkalmazások fejlesztésekor az egyik első teendő a rendszer funkcionalitásának elosztása, illetve a szükséges interakció koncepciójának megtervezése? ''(igaz)'' <br /> * Mobil alkalmazások teljesítménye hogyan viszonyul a hagyományos technológiák felhasználásával fejlesztett hasonló alkalmazásokéhoz? '''Válasz:'''Sok alkalmazás esetében a hatékonyság romlásával kell fizetnünk a technológia előnyeiért. Ugyanakkor prototípusok implementálására még a hatékonyságra leginkább érzékeny alkalmazások esetén is érdemes ezt a technológiát választani, hiszen jelentősen leegyszerűsítheti pl. új szervertípusok telepítését egy nagy kiterjedésű hálózat gépeire.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * C. Ghezzi, G. Vigna: Mobile Code Paradigms and Technologies[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21131]]<br /> * C. Ghezzi, G. Cugola, G. P. Picco, G. Vigna: Agents on the Move [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21132]]<br /> * D. Johansen, R. van Renesse, F. B. Schneider: An introduction to the TACOMA Distributed System [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21133]]<br /> * M. Strasser, J. Baumann, F. Hohl: MOLE [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21134]]<br /> * J. E. White: Telescript Technology [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21135]]</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11354 2005-12-06T23:23:35Z

<p>Magyar József: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21130]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21129]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21128]]<br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * A Mobile computing (hagyományos) felhasználási területei:<br /> **[[Mobil kommunikáció]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Internet]]<br /> * A Mobile computing (hagyományos) alkalmazási területei:<br /> ** Hálózati menedzsment <br /> ** Elektronikus kereskedelem<br /> ** Intelligens adatfeldolgozás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> *Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> *Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra adott válaszok egyike a mobil kód, a mobil számítás koncepciója, melyben az elosztott alkalmazás kódkomponensei és az azokat végrehajtó hardver közötti kötés nem statikus – azaz a kód a végrehajtás során a végrehajtó gépek között vándorolhat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy: Egyik nagy előnye a valósidejű interakció biztosítása a felhasználói alkalmazás és valamilyen hálózatba kapcsolt erőforrás között? ''(igaz)''<br /> * Igaz-e, hogy: Az elektronikus kereskedelem nem veszi hasznát a mobil technológiáknak? ''(hamis)''<br /> * Igaz-e, hogy: Elosztott alkalmazások fejlesztésekor az egyik első teendő a rendszer funkcionalitásának elosztása, illetve a szükséges interakció koncepciójának megtervezése? ''(igaz)'' <br /> * Mobil alkalmazások teljesítménye hogyan viszonyul a hagyományos technológiák felhasználásával fejlesztett hasonló alkalmazásokéhoz?<br /> '''Válasz:'''Sok alkalmazás esetében a hatékonyság romlásával kell fizetnünk a technológia előnyeiért. Ugyanakkor prototípusok implementálására még a hatékonyságra leginkább érzékeny alkalmazások esetén is érdemes ezt a technológiát választani, hiszen jelentősen leegyszerűsítheti pl. új szervertípusok telepítését egy nagy kiterjedésű hálózat gépeire.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * C. Ghezzi, G. Vigna: Mobile Code Paradigms and Technologies[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21131]]<br /> * C. Ghezzi, G. Cugola, G. P. Picco, G. Vigna: Agents on the Move [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21132]]<br /> * D. Johansen, R. van Renesse, F. B. Schneider: An introduction to the TACOMA Distributed System [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21133]]<br /> * M. Strasser, J. Baumann, F. Hohl: MOLE [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21134]]<br /> * J. E. White: Telescript Technology [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21135]]</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11353 2005-12-06T23:11:55Z

<p>Magyar József: /* Definíciós modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21130]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21129]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21128]]<br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * A Mobile computing (hagyományos) felhasználási területei:<br /> **[[Mobil kommunikáció]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Internet]]<br /> * A Mobile computing (hagyományos) alkalmazási területei:<br /> ** Hálózati menedzsment <br /> ** Elektronikus kereskedelem<br /> ** Intelligens adatfeldolgozás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> *Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> *Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra adott válaszok egyike a mobil kód, a mobil számítás koncepciója, melyben az elosztott alkalmazás kódkomponensei és az azokat végrehajtó hardver közötti kötés nem statikus – azaz a kód a végrehajtás során a végrehajtó gépek között vándorolhat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * C. Ghezzi, G. Vigna: Mobile Code Paradigms and Technologies[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21131]]<br /> * C. Ghezzi, G. Cugola, G. P. Picco, G. Vigna: Agents on the Move [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21132]]<br /> * D. Johansen, R. van Renesse, F. B. Schneider: An introduction to the TACOMA Distributed System [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21133]]<br /> * M. Strasser, J. Baumann, F. Hohl: MOLE [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21134]]<br /> * J. E. White: Telescript Technology [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21135]]</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11352 2005-12-06T23:07:27Z

<p>Magyar József: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21130]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21129]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21128]]<br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * A Mobile computing (hagyományos) felhasználási területei:<br /> **[[Mobil kommunikáció]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Internet]]<br /> * A Mobile computing (hagyományos) alkalmazási területei:<br /> ** Hálózati menedzsment <br /> ** Elektronikus kereskedelem<br /> ** Intelligens adatfeldolgozás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> *Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> *Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * C. Ghezzi, G. Vigna: Mobile Code Paradigms and Technologies[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21131]]<br /> * C. Ghezzi, G. Cugola, G. P. Picco, G. Vigna: Agents on the Move [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21132]]<br /> * D. Johansen, R. van Renesse, F. B. Schneider: An introduction to the TACOMA Distributed System [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21133]]<br /> * M. Strasser, J. Baumann, F. Hohl: MOLE [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21134]]<br /> * J. E. White: Telescript Technology [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21135]]</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11351 2005-12-06T23:03:21Z

<p>Magyar József: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21130]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21129]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21128]]<br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * A Mobile computing (hagyományos) felhasználási területei:<br /> **[[Mobil kommunikáció]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Internet]]<br /> * A Mobile computing (hagyományos) alkalmazási területei:<br /> ** Hálózati menedzsment <br /> ** Elektronikus kereskedelem<br /> ** Intelligens adatfeldolgozás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> *Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> *Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * C. Ghezzi, G. Vigna: Mobile Code Paradigms and Technologies[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21131]]<br /> * C. Ghezzi, G. Cugola, G. P. Picco, G. Vigna: Agents on the Move [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21132]]<br /> * D. Johansen, R. van Renesse, F. B. Schneider: An introduction to the TACOMA Distributed System [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21133]]</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11350 2005-12-06T22:49:29Z

<p>Magyar József: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21130]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21129]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21128]]<br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * A Mobile computing (hagyományos) felhasználási területei:<br /> **[[Mobil kommunikáció]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Internet]]<br /> * A Mobile computing (hagyományos) alkalmazási területei:<br /> ** Hálózati menedzsment <br /> ** Elektronikus kereskedelem<br /> ** Intelligens adatfeldolgozás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> *Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> *Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11349 2005-12-06T22:49:18Z

<p>Magyar József: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21130]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21129]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21128]]<br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * A Mobile computing (hagyományos) felhasználási területei:<br /> **[[Mobil kommunikáció]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Internet]]<br /> * A A Mobile computing (hagyományos) alkalmazási területei:<br /> ** Hálózati menedzsment <br /> ** Elektronikus kereskedelem<br /> ** Intelligens adatfeldolgozás<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> *Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> *Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11348 2005-12-06T22:31:12Z

<p>Magyar József: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21130]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21129]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21128]]<br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> *Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> *Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11347 2005-12-06T22:30:58Z

<p>Magyar József: /* Definíciós modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21130]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21129]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21128]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> *Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> *Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11346 2005-12-06T22:30:07Z

<p>Magyar József: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21130]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21129]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21128]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.<br /> *Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.<br /> *Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''Hozzáférés-mobilitás:''' <br /> **A távoli hozzáférést speciálisan arra tervezték, hogy kielégítsék a számítógép hordozhatóságának igényét. Az IDC tanácsadó cég egy felmérése alapján a felhasználók által létfontosságúnak tartott információk 80%-a merevlemezen található. A mágneslemezek és egyéb adathordozók korlátozzák azokat, akik nagyobb fájlokat mozgatnak. Mivel a számítógépen lévő összes elem használatát engedélyezi, a távoli hozzáférés minden távoli felhasználó számára megoldást jelenthet. Az összes teendő csupán egy távoli számítógép elérése, melyen az azon lévő elemeket úgy használhatja, mintha a számítógép előtt ülne. A képernyőn megjelenik a távoli számítógép munkaasztala, ami után elérhetővé válnak a merevlemezen lévő fájlok és szoftverek. Használhatja az egeret, billentyűzetet, műveleteket hajthat végre, szoftvert tölthet le és megnyithat vagy módosíthat egy állományt. Ez a két számítógép közötti közvetlen kapcsolat specializált szoftveren alapul. A két számítógépet ugyanazzal a szoftverrel kell ellátni, és természetesen be kell kapcsolni a gépeket. Ha nincsenek helyi hálózattal összekötve, a kapcsolat az interneten keresztül jön létre. Amint a szoftver telepítésre kerül a munkaállomásokra, a felhasználók az IP számukkal azonosítják az elérni kívánt számítógépeket. A kapcsolat létrehozásához megadnak egy bejelentkezési nevet és egy jelszót.<br /> <br /> *'''Távoli hozzáférés:''' <br /> **Napjainkban már nem csak a nagyvállalatok igénylik ezt a technológiát. Például MP3 vagy JPG fájlok tárolása vagy elektronikus levélben való elküldése igen komplikált feladat lehet. Ugyanez igaz azokra az állományokra is, ahol kompatibilitási problémák lépnek fel-így például Macintosh vagy szoftverspecifikus dokumentumok esetén. Bosszantó egy gondosan megszerkesztett Power Point prezentációt tönkretenni eltérő szoftververzió használata miatt. A távoli hozzáférés az operációs rendszertől és az alkalmazás verziójától függetlenül, az összes fájl megnyitását lehetővé teszi.<br /> **Az egyik legjobban fejlődő alkalmazási terület a távközlési és mobil iparág. A távoli hozzáférés lehetővé teszi, hogy az informatikai szakemberek a munkahelyükről oldhassák meg a felmerülő problémákat. Az egyes szoftverekben meglévő „hangos párbeszéd” és „grafikus követés” lehetőségeknek köszönhetően útmutatást tudnak adni. A szoftverek leltározása és frissítése szintén elvégezhető távolról.<br /> **A távoli kapcsolat biztonságos:<br /> ***Mert a távoli hozzáférés nem jelenti azt, hogy a számítógép minden hacker számára nyitva áll; a kapcsolat két olyan számítógép között jön létre, amelyek kiválasztása és védelme jelszóval történik. Bizonyos szoftverek megengedik az átküldött adatok titkosítását is. A felhasználó továbbá korlátozhatja a kapcsolatot bizonyos IP címekre és kizárhat másokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11345 2005-12-06T22:18:33Z

<p>Magyar József: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1996''' &quot;Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21130]]<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21129]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21128]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''Hozzáférés-mobilitás:''' <br /> **A távoli hozzáférést speciálisan arra tervezték, hogy kielégítsék a számítógép hordozhatóságának igényét. Az IDC tanácsadó cég egy felmérése alapján a felhasználók által létfontosságúnak tartott információk 80%-a merevlemezen található. A mágneslemezek és egyéb adathordozók korlátozzák azokat, akik nagyobb fájlokat mozgatnak. Mivel a számítógépen lévő összes elem használatát engedélyezi, a távoli hozzáférés minden távoli felhasználó számára megoldást jelenthet. Az összes teendő csupán egy távoli számítógép elérése, melyen az azon lévő elemeket úgy használhatja, mintha a számítógép előtt ülne. A képernyőn megjelenik a távoli számítógép munkaasztala, ami után elérhetővé válnak a merevlemezen lévő fájlok és szoftverek. Használhatja az egeret, billentyűzetet, műveleteket hajthat végre, szoftvert tölthet le és megnyithat vagy módosíthat egy állományt. Ez a két számítógép közötti közvetlen kapcsolat specializált szoftveren alapul. A két számítógépet ugyanazzal a szoftverrel kell ellátni, és természetesen be kell kapcsolni a gépeket. Ha nincsenek helyi hálózattal összekötve, a kapcsolat az interneten keresztül jön létre. Amint a szoftver telepítésre kerül a munkaállomásokra, a felhasználók az IP számukkal azonosítják az elérni kívánt számítógépeket. A kapcsolat létrehozásához megadnak egy bejelentkezési nevet és egy jelszót.<br /> <br /> *'''Távoli hozzáférés:''' <br /> **Napjainkban már nem csak a nagyvállalatok igénylik ezt a technológiát. Például MP3 vagy JPG fájlok tárolása vagy elektronikus levélben való elküldése igen komplikált feladat lehet. Ugyanez igaz azokra az állományokra is, ahol kompatibilitási problémák lépnek fel-így például Macintosh vagy szoftverspecifikus dokumentumok esetén. Bosszantó egy gondosan megszerkesztett Power Point prezentációt tönkretenni eltérő szoftververzió használata miatt. A távoli hozzáférés az operációs rendszertől és az alkalmazás verziójától függetlenül, az összes fájl megnyitását lehetővé teszi.<br /> **Az egyik legjobban fejlődő alkalmazási terület a távközlési és mobil iparág. A távoli hozzáférés lehetővé teszi, hogy az informatikai szakemberek a munkahelyükről oldhassák meg a felmerülő problémákat. Az egyes szoftverekben meglévő „hangos párbeszéd” és „grafikus követés” lehetőségeknek köszönhetően útmutatást tudnak adni. A szoftverek leltározása és frissítése szintén elvégezhető távolról.<br /> **A távoli kapcsolat biztonságos:<br /> ***Mert a távoli hozzáférés nem jelenti azt, hogy a számítógép minden hacker számára nyitva áll; a kapcsolat két olyan számítógép között jön létre, amelyek kiválasztása és védelme jelszóval történik. Bizonyos szoftverek megengedik az átküldött adatok titkosítását is. A felhasználó továbbá korlátozhatja a kapcsolatot bizonyos IP címekre és kizárhat másokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11344 2005-12-06T22:00:13Z

<p>Magyar József: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1998''' &quot;A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll.&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21129]]<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21128]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''Hozzáférés-mobilitás:''' <br /> **A távoli hozzáférést speciálisan arra tervezték, hogy kielégítsék a számítógép hordozhatóságának igényét. Az IDC tanácsadó cég egy felmérése alapján a felhasználók által létfontosságúnak tartott információk 80%-a merevlemezen található. A mágneslemezek és egyéb adathordozók korlátozzák azokat, akik nagyobb fájlokat mozgatnak. Mivel a számítógépen lévő összes elem használatát engedélyezi, a távoli hozzáférés minden távoli felhasználó számára megoldást jelenthet. Az összes teendő csupán egy távoli számítógép elérése, melyen az azon lévő elemeket úgy használhatja, mintha a számítógép előtt ülne. A képernyőn megjelenik a távoli számítógép munkaasztala, ami után elérhetővé válnak a merevlemezen lévő fájlok és szoftverek. Használhatja az egeret, billentyűzetet, műveleteket hajthat végre, szoftvert tölthet le és megnyithat vagy módosíthat egy állományt. Ez a két számítógép közötti közvetlen kapcsolat specializált szoftveren alapul. A két számítógépet ugyanazzal a szoftverrel kell ellátni, és természetesen be kell kapcsolni a gépeket. Ha nincsenek helyi hálózattal összekötve, a kapcsolat az interneten keresztül jön létre. Amint a szoftver telepítésre kerül a munkaállomásokra, a felhasználók az IP számukkal azonosítják az elérni kívánt számítógépeket. A kapcsolat létrehozásához megadnak egy bejelentkezési nevet és egy jelszót.<br /> <br /> *'''Távoli hozzáférés:''' <br /> **Napjainkban már nem csak a nagyvállalatok igénylik ezt a technológiát. Például MP3 vagy JPG fájlok tárolása vagy elektronikus levélben való elküldése igen komplikált feladat lehet. Ugyanez igaz azokra az állományokra is, ahol kompatibilitási problémák lépnek fel-így például Macintosh vagy szoftverspecifikus dokumentumok esetén. Bosszantó egy gondosan megszerkesztett Power Point prezentációt tönkretenni eltérő szoftververzió használata miatt. A távoli hozzáférés az operációs rendszertől és az alkalmazás verziójától függetlenül, az összes fájl megnyitását lehetővé teszi.<br /> **Az egyik legjobban fejlődő alkalmazási terület a távközlési és mobil iparág. A távoli hozzáférés lehetővé teszi, hogy az informatikai szakemberek a munkahelyükről oldhassák meg a felmerülő problémákat. Az egyes szoftverekben meglévő „hangos párbeszéd” és „grafikus követés” lehetőségeknek köszönhetően útmutatást tudnak adni. A szoftverek leltározása és frissítése szintén elvégezhető távolról.<br /> **A távoli kapcsolat biztonságos:<br /> ***Mert a távoli hozzáférés nem jelenti azt, hogy a számítógép minden hacker számára nyitva áll; a kapcsolat két olyan számítógép között jön létre, amelyek kiválasztása és védelme jelszóval történik. Bizonyos szoftverek megengedik az átküldött adatok titkosítását is. A felhasználó továbbá korlátozhatja a kapcsolatot bizonyos IP címekre és kizárhat másokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11343 2005-12-06T21:53:06Z

<p>Magyar József: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''1999''' &quot;Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code).&quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21128]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''Hozzáférés-mobilitás:''' <br /> **A távoli hozzáférést speciálisan arra tervezték, hogy kielégítsék a számítógép hordozhatóságának igényét. Az IDC tanácsadó cég egy felmérése alapján a felhasználók által létfontosságúnak tartott információk 80%-a merevlemezen található. A mágneslemezek és egyéb adathordozók korlátozzák azokat, akik nagyobb fájlokat mozgatnak. Mivel a számítógépen lévő összes elem használatát engedélyezi, a távoli hozzáférés minden távoli felhasználó számára megoldást jelenthet. Az összes teendő csupán egy távoli számítógép elérése, melyen az azon lévő elemeket úgy használhatja, mintha a számítógép előtt ülne. A képernyőn megjelenik a távoli számítógép munkaasztala, ami után elérhetővé válnak a merevlemezen lévő fájlok és szoftverek. Használhatja az egeret, billentyűzetet, műveleteket hajthat végre, szoftvert tölthet le és megnyithat vagy módosíthat egy állományt. Ez a két számítógép közötti közvetlen kapcsolat specializált szoftveren alapul. A két számítógépet ugyanazzal a szoftverrel kell ellátni, és természetesen be kell kapcsolni a gépeket. Ha nincsenek helyi hálózattal összekötve, a kapcsolat az interneten keresztül jön létre. Amint a szoftver telepítésre kerül a munkaállomásokra, a felhasználók az IP számukkal azonosítják az elérni kívánt számítógépeket. A kapcsolat létrehozásához megadnak egy bejelentkezési nevet és egy jelszót.<br /> <br /> *'''Távoli hozzáférés:''' <br /> **Napjainkban már nem csak a nagyvállalatok igénylik ezt a technológiát. Például MP3 vagy JPG fájlok tárolása vagy elektronikus levélben való elküldése igen komplikált feladat lehet. Ugyanez igaz azokra az állományokra is, ahol kompatibilitási problémák lépnek fel-így például Macintosh vagy szoftverspecifikus dokumentumok esetén. Bosszantó egy gondosan megszerkesztett Power Point prezentációt tönkretenni eltérő szoftververzió használata miatt. A távoli hozzáférés az operációs rendszertől és az alkalmazás verziójától függetlenül, az összes fájl megnyitását lehetővé teszi.<br /> **Az egyik legjobban fejlődő alkalmazási terület a távközlési és mobil iparág. A távoli hozzáférés lehetővé teszi, hogy az informatikai szakemberek a munkahelyükről oldhassák meg a felmerülő problémákat. Az egyes szoftverekben meglévő „hangos párbeszéd” és „grafikus követés” lehetőségeknek köszönhetően útmutatást tudnak adni. A szoftverek leltározása és frissítése szintén elvégezhető távolról.<br /> **A távoli kapcsolat biztonságos:<br /> ***Mert a távoli hozzáférés nem jelenti azt, hogy a számítógép minden hacker számára nyitva áll; a kapcsolat két olyan számítógép között jön létre, amelyek kiválasztása és védelme jelszóval történik. Bizonyos szoftverek megengedik az átküldött adatok titkosítását is. A felhasználó továbbá korlátozhatja a kapcsolatot bizonyos IP címekre és kizárhat másokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11342 2005-12-01T07:16:38Z

<p>Magyar József: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * Az embernek állandó információ éhsége, illetve információ átadási (továbbítási) késztetése van. Az ősember dobolt és füstjeleket váltott, nagyon valószínű, hogy a baráti törzsek kiépítették a maguk kódrendszerét. Aztán az ember feltalálta a képírást, majd a betűírást, az inkák a csomóírást, tehát az információt nem csak átadni, hanem már tárolni is tudta, majd azt is kitalálta, hogyan tudja ezt a már eltárolt információt nagyobb távolságra átvinni (pl. futárok). A betűk továbbítására az első emlékeink <br /> '''i.e. 1180-tól''' vannak, ekkor jelent meg Görögországban az első fénytávíró, ami kódolt fényjeleket használt fel az üzenetek továbbítására. <br /> * Néhány mérföldkő: <br /> ** '''1794-ben''' Claude Chappe készítette el Lille és Párizs között az első „professzionális” optikai (szemaforos) távírót. Azután feltalálták az elektromosságot, utána szinte azonnal – <br /> ** '''1809-ben''' - megjelent az első, Sömmering bajor professzor feltalálta elektrokémiai távíró(rossz hatásfok, rövid táv).<br /> ** Az amerikai Samuel Finley Breese Morse rövid és hosszú jelekből álló kódokat küldött el két vezetéken bármekkora távolságra. Morse szavai szerint: „ … megkerülhetem az egész Földet.” <br /> ** Megjelentek a betűíró, majd a drótnélküli távírók, ettől kezdve már nem kellett túlzott szakértelem az üzenetek elküldéséhez és visszaolvasásához. <br /> ** '''1875. június 2-án''' a fejlődés következő nagy állomása a vezetéken való hangtovábbítás, azaz a telefon feltalálása volt. Számos használhatatlan kísérlet után Graham Alexander Bell-nek sikerült – hosszas kísérletezés után, – két pont között villamos vezetéken hangot átvinni. <br /> ** Azután hamarosan kitalálták a vezeték nélküli hangátvitelt, tért nyert a rádió, miközben mások azzal kísérleteztek, hogy ne csak írást és hangot, de képet is továbbítani lehessen mind vezetéken, mind pedig vezeték nélküli összeköttetéseken keresztül. Ezzel megszületett a televízió. <br /> **'''1969-ben''' a Commodore dobta piacra az első elektronikus zsebszámológépet, a C108-at, amelynek a lelkét egy Texas Instruments által készített chip képezte.<br /> <br /> * '''20. században''' mindezekre az informatikai találmányokra a koronát a számítógép tette fel, aminek a segítségével bármilyen információt bináris jelekké lehet átalakítani, a számítógépnek a hírhálózatra (telefon, rádió, TV) kötésével pedig egy másik számítógéphez lehet továbbítani. Megszületett a világméretű információs hálózat, az Internet, amin egységesen lehet szöveget, hangot és képet továbbítani, a vevőállomáson telepített szoftver segítségével tudja a felhasználó kideríteni, hogy milyen információt kapott a hálózaton. <br /> * Közben – viszonylag csendben – elkezdődött a telekommunikációs forradalom is, miután a számítógépes technológia nem csak hatott a telekommunikációs eszközök fejlődésére, de kiszorította a hagyományos eszközöket – például az elektromechanikus telefonközpontokat - a távközlési rendszerekből. A számítógép először a vonalak (hívó, hívott) összekapcsolási funkcióját látta el, majd átvette és bevezette a számítógép-hálózatokban sikerrel használt újabb funkciókat is, mint például az adattárolás, a hívóról és a hívott félről való információk megőrzése és átadása, üzenetrögzítés, elektronikus telefonkönyv stb, így hamarosan eltűnt a különbség a telekommunikációs és az információ-feldolgozó eszközök és módszerek között. <br /> * Ez volt az a pillanat, amikor az addig teljes mértékben gépi kapcsolás (hardver) helyére a szoftver (telefonszolgáltatás) lépett, gyakorlatilag átvette az uralmat a gépi megoldások felett. Ez a telefonközpontok értékében is egyre inkább tükröződött, egy telekommunikációs rendszer értékét már nem a hardver megoldások, hanem a benne lévő „tudás”, azaz a szoftver adta. <br /> * A „mának” az egyik legújabb forradalmát a valamikor mellékes távközlési technológiának tekintett „rádió-telefon”, mai néven a mobil telefonálásra szolgáló eszközök és rendszerek jelentik. <br /> * A telefónia és főleg a mobil-telefónia fejlődése természetesen visszahatott a számítástechnika fejlődésére is, hiszen rövidesen megteremtette a mobil számítástechnikát, azaz a mobil telefon és a számítógép kapcsolatát vagy szintézisét, tehát azt a lehetőséget, hogy a számítógép a világ bármelyik pontjáról bekapcsolódhasson a világméretű számítógép-hálózatba. (Internet). <br /> * A „ma” egyik utolsó (?) fejlődési fázisa, amit az elektronikus elemek miniatürizálása tett lehetővé, hogy a számítógép egyes funkcióit ellátó eszközöket olyan kis méretben lehet előállítani, hogy az belefér akár a telefonkészülékbe is. <br /> * Megszületett a telefon nagyságú hordozható számítógép, amin van klaviatúra, a működését egy operációs rendszer végzi, meglehetősen nagy memóriája van, Internetezni lehet vele, a színes képernyőjén már nem csak írást, de képet is meg lehet jeleníteni. Ezt a telefont nyilvánvalóan nem lehet egy teljes értékű számítógép helyett használni, de bizonyos fontos számítógép funkciókat a számítógép-telefon is el tud látni.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''Hozzáférés-mobilitás:''' <br /> **A távoli hozzáférést speciálisan arra tervezték, hogy kielégítsék a számítógép hordozhatóságának igényét. Az IDC tanácsadó cég egy felmérése alapján a felhasználók által létfontosságúnak tartott információk 80%-a merevlemezen található. A mágneslemezek és egyéb adathordozók korlátozzák azokat, akik nagyobb fájlokat mozgatnak. Mivel a számítógépen lévő összes elem használatát engedélyezi, a távoli hozzáférés minden távoli felhasználó számára megoldást jelenthet. Az összes teendő csupán egy távoli számítógép elérése, melyen az azon lévő elemeket úgy használhatja, mintha a számítógép előtt ülne. A képernyőn megjelenik a távoli számítógép munkaasztala, ami után elérhetővé válnak a merevlemezen lévő fájlok és szoftverek. Használhatja az egeret, billentyűzetet, műveleteket hajthat végre, szoftvert tölthet le és megnyithat vagy módosíthat egy állományt. Ez a két számítógép közötti közvetlen kapcsolat specializált szoftveren alapul. A két számítógépet ugyanazzal a szoftverrel kell ellátni, és természetesen be kell kapcsolni a gépeket. Ha nincsenek helyi hálózattal összekötve, a kapcsolat az interneten keresztül jön létre. Amint a szoftver telepítésre kerül a munkaállomásokra, a felhasználók az IP számukkal azonosítják az elérni kívánt számítógépeket. A kapcsolat létrehozásához megadnak egy bejelentkezési nevet és egy jelszót.<br /> <br /> *'''Távoli hozzáférés:''' <br /> **Napjainkban már nem csak a nagyvállalatok igénylik ezt a technológiát. Például MP3 vagy JPG fájlok tárolása vagy elektronikus levélben való elküldése igen komplikált feladat lehet. Ugyanez igaz azokra az állományokra is, ahol kompatibilitási problémák lépnek fel-így például Macintosh vagy szoftverspecifikus dokumentumok esetén. Bosszantó egy gondosan megszerkesztett Power Point prezentációt tönkretenni eltérő szoftververzió használata miatt. A távoli hozzáférés az operációs rendszertől és az alkalmazás verziójától függetlenül, az összes fájl megnyitását lehetővé teszi.<br /> **Az egyik legjobban fejlődő alkalmazási terület a távközlési és mobil iparág. A távoli hozzáférés lehetővé teszi, hogy az informatikai szakemberek a munkahelyükről oldhassák meg a felmerülő problémákat. Az egyes szoftverekben meglévő „hangos párbeszéd” és „grafikus követés” lehetőségeknek köszönhetően útmutatást tudnak adni. A szoftverek leltározása és frissítése szintén elvégezhető távolról.<br /> **A távoli kapcsolat biztonságos:<br /> ***Mert a távoli hozzáférés nem jelenti azt, hogy a számítógép minden hacker számára nyitva áll; a kapcsolat két olyan számítógép között jön létre, amelyek kiválasztása és védelme jelszóval történik. Bizonyos szoftverek megengedik az átküldött adatok titkosítását is. A felhasználó továbbá korlátozhatja a kapcsolatot bizonyos IP címekre és kizárhat másokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11341 2005-11-30T23:13:45Z

<p>Magyar József: /* Definíciós modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * Az embernek állandó információ éhsége, illetve információ átadási (továbbítási) késztetése van. Az ősember dobolt és füstjeleket váltott, nagyon valószínű, hogy a baráti törzsek kiépítették a maguk kódrendszerét. Aztán az ember feltalálta a képírást, majd a betűírást, az inkák a csomóírást, tehát az információt nem csak átadni, hanem már tárolni is tudta, majd azt is kitalálta, hogyan tudja ezt a már eltárolt információt nagyobb távolságra átvinni (pl. futárok). A betűk továbbítására az első emlékeink <br /> '''i.e. 1180-tól''' vannak, ekkor jelent meg Görögországban az első fénytávíró, ami kódolt fényjeleket használt fel az üzenetek továbbítására. <br /> * Néhány mérföldkő: <br /> ** '''1794-ben''' Claude Chappe készítette el Lille és Párizs között az első „professzionális” optikai (szemaforos) távírót. Azután feltalálták az elektromosságot, utána szinte azonnal – <br /> ** '''1809-ben''' - megjelent az első, Sömmering bajor professzor feltalálta elektrokémiai távíró(rossz hatásfok, rövid táv).<br /> ** Az amerikai Samuel Finley Breese Morse rövid és hosszú jelekből álló kódokat küldött el két vezetéken bármekkora távolságra. Morse szavai szerint: „ … megkerülhetem az egész Földet.” <br /> ** Megjelentek a betűíró, majd a drótnélküli távírók, ettől kezdve már nem kellett túlzott szakértelem az üzenetek elküldéséhez és visszaolvasásához. <br /> ** '''1875. június 2-án''' a fejlődés következő nagy állomása a vezetéken való hangtovábbítás, azaz a telefon feltalálása volt. Számos használhatatlan kísérlet után Graham Alexander Bell-nek sikerült – hosszas kísérletezés után, – két pont között villamos vezetéken hangot átvinni. <br /> ** Azután hamarosan kitalálták a vezeték nélküli hangátvitelt, tért nyert a rádió, miközben mások azzal kísérleteztek, hogy ne csak írást és hangot, de képet is továbbítani lehessen mind vezetéken, mind pedig vezeték nélküli összeköttetéseken keresztül. Ezzel megszületett a televízió. <br /> * '''20. században''' mindezekre az informatikai találmányokra a koronát a számítógép tette fel, aminek a segítségével bármilyen információt bináris jelekké lehet átalakítani, a számítógépnek a hírhálózatra (telefon, rádió, TV) kötésével pedig egy másik számítógéphez lehet továbbítani. Megszületett a világméretű információs hálózat, az Internet, amin egységesen lehet szöveget, hangot és képet továbbítani, a vevőállomáson telepített szoftver segítségével tudja a felhasználó kideríteni, hogy milyen információt kapott a hálózaton. <br /> * Közben – viszonylag csendben – elkezdődött a telekommunikációs forradalom is, miután a számítógépes technológia nem csak hatott a telekommunikációs eszközök fejlődésére, de kiszorította a hagyományos eszközöket – például az elektromechanikus telefonközpontokat - a távközlési rendszerekből. A számítógép először a vonalak (hívó, hívott) összekapcsolási funkcióját látta el, majd átvette és bevezette a számítógép-hálózatokban sikerrel használt újabb funkciókat is, mint például az adattárolás, a hívóról és a hívott félről való információk megőrzése és átadása, üzenetrögzítés, elektronikus telefonkönyv stb, így hamarosan eltűnt a különbség a telekommunikációs és az információ-feldolgozó eszközök és módszerek között. <br /> * Ez volt az a pillanat, amikor az addig teljes mértékben gépi kapcsolás (hardver) helyére a szoftver (telefonszolgáltatás) lépett, gyakorlatilag átvette az uralmat a gépi megoldások felett. Ez a telefonközpontok értékében is egyre inkább tükröződött, egy telekommunikációs rendszer értékét már nem a hardver megoldások, hanem a benne lévő „tudás”, azaz a szoftver adta. <br /> * A „mának” az egyik legújabb forradalmát a valamikor mellékes távközlési technológiának tekintett „rádió-telefon”, mai néven a mobil telefonálásra szolgáló eszközök és rendszerek jelentik. <br /> * A telefónia és főleg a mobil-telefónia fejlődése természetesen visszahatott a számítástechnika fejlődésére is, hiszen rövidesen megteremtette a mobil számítástechnikát, azaz a mobil telefon és a számítógép kapcsolatát vagy szintézisét, tehát azt a lehetőséget, hogy a számítógép a világ bármelyik pontjáról bekapcsolódhasson a világméretű számítógép-hálózatba. (Internet). <br /> * A „ma” egyik utolsó (?) fejlődési fázisa, amit az elektronikus elemek miniatürizálása tett lehetővé, hogy a számítógép egyes funkcióit ellátó eszközöket olyan kis méretben lehet előállítani, hogy az belefér akár a telefonkészülékbe is. <br /> * Megszületett a telefon nagyságú hordozható számítógép, amin van klaviatúra, a működését egy operációs rendszer végzi, meglehetősen nagy memóriája van, Internetezni lehet vele, a színes képernyőjén már nem csak írást, de képet is meg lehet jeleníteni. Ezt a telefont nyilvánvalóan nem lehet egy teljes értékű számítógép helyett használni, de bizonyos fontos számítógép funkciókat a számítógép-telefon is el tud látni.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''Hozzáférés-mobilitás:''' <br /> **A távoli hozzáférést speciálisan arra tervezték, hogy kielégítsék a számítógép hordozhatóságának igényét. Az IDC tanácsadó cég egy felmérése alapján a felhasználók által létfontosságúnak tartott információk 80%-a merevlemezen található. A mágneslemezek és egyéb adathordozók korlátozzák azokat, akik nagyobb fájlokat mozgatnak. Mivel a számítógépen lévő összes elem használatát engedélyezi, a távoli hozzáférés minden távoli felhasználó számára megoldást jelenthet. Az összes teendő csupán egy távoli számítógép elérése, melyen az azon lévő elemeket úgy használhatja, mintha a számítógép előtt ülne. A képernyőn megjelenik a távoli számítógép munkaasztala, ami után elérhetővé válnak a merevlemezen lévő fájlok és szoftverek. Használhatja az egeret, billentyűzetet, műveleteket hajthat végre, szoftvert tölthet le és megnyithat vagy módosíthat egy állományt. Ez a két számítógép közötti közvetlen kapcsolat specializált szoftveren alapul. A két számítógépet ugyanazzal a szoftverrel kell ellátni, és természetesen be kell kapcsolni a gépeket. Ha nincsenek helyi hálózattal összekötve, a kapcsolat az interneten keresztül jön létre. Amint a szoftver telepítésre kerül a munkaállomásokra, a felhasználók az IP számukkal azonosítják az elérni kívánt számítógépeket. A kapcsolat létrehozásához megadnak egy bejelentkezési nevet és egy jelszót.<br /> <br /> *'''Távoli hozzáférés:''' <br /> **Napjainkban már nem csak a nagyvállalatok igénylik ezt a technológiát. Például MP3 vagy JPG fájlok tárolása vagy elektronikus levélben való elküldése igen komplikált feladat lehet. Ugyanez igaz azokra az állományokra is, ahol kompatibilitási problémák lépnek fel-így például Macintosh vagy szoftverspecifikus dokumentumok esetén. Bosszantó egy gondosan megszerkesztett Power Point prezentációt tönkretenni eltérő szoftververzió használata miatt. A távoli hozzáférés az operációs rendszertől és az alkalmazás verziójától függetlenül, az összes fájl megnyitását lehetővé teszi.<br /> **Az egyik legjobban fejlődő alkalmazási terület a távközlési és mobil iparág. A távoli hozzáférés lehetővé teszi, hogy az informatikai szakemberek a munkahelyükről oldhassák meg a felmerülő problémákat. Az egyes szoftverekben meglévő „hangos párbeszéd” és „grafikus követés” lehetőségeknek köszönhetően útmutatást tudnak adni. A szoftverek leltározása és frissítése szintén elvégezhető távolról.<br /> **A távoli kapcsolat biztonságos:<br /> ***Mert a távoli hozzáférés nem jelenti azt, hogy a számítógép minden hacker számára nyitva áll; a kapcsolat két olyan számítógép között jön létre, amelyek kiválasztása és védelme jelszóval történik. Bizonyos szoftverek megengedik az átküldött adatok titkosítását is. A felhasználó továbbá korlátozhatja a kapcsolatot bizonyos IP címekre és kizárhat másokat.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11340 2005-11-30T23:12:04Z

<p>Magyar József: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * Az embernek állandó információ éhsége, illetve információ átadási (továbbítási) késztetése van. Az ősember dobolt és füstjeleket váltott, nagyon valószínű, hogy a baráti törzsek kiépítették a maguk kódrendszerét. Aztán az ember feltalálta a képírást, majd a betűírást, az inkák a csomóírást, tehát az információt nem csak átadni, hanem már tárolni is tudta, majd azt is kitalálta, hogyan tudja ezt a már eltárolt információt nagyobb távolságra átvinni (pl. futárok). A betűk továbbítására az első emlékeink <br /> '''i.e. 1180-tól''' vannak, ekkor jelent meg Görögországban az első fénytávíró, ami kódolt fényjeleket használt fel az üzenetek továbbítására. <br /> * Néhány mérföldkő: <br /> ** '''1794-ben''' Claude Chappe készítette el Lille és Párizs között az első „professzionális” optikai (szemaforos) távírót. Azután feltalálták az elektromosságot, utána szinte azonnal – <br /> ** '''1809-ben''' - megjelent az első, Sömmering bajor professzor feltalálta elektrokémiai távíró(rossz hatásfok, rövid táv).<br /> ** Az amerikai Samuel Finley Breese Morse rövid és hosszú jelekből álló kódokat küldött el két vezetéken bármekkora távolságra. Morse szavai szerint: „ … megkerülhetem az egész Földet.” <br /> ** Megjelentek a betűíró, majd a drótnélküli távírók, ettől kezdve már nem kellett túlzott szakértelem az üzenetek elküldéséhez és visszaolvasásához. <br /> ** '''1875. június 2-án''' a fejlődés következő nagy állomása a vezetéken való hangtovábbítás, azaz a telefon feltalálása volt. Számos használhatatlan kísérlet után Graham Alexander Bell-nek sikerült – hosszas kísérletezés után, – két pont között villamos vezetéken hangot átvinni. <br /> ** Azután hamarosan kitalálták a vezeték nélküli hangátvitelt, tért nyert a rádió, miközben mások azzal kísérleteztek, hogy ne csak írást és hangot, de képet is továbbítani lehessen mind vezetéken, mind pedig vezeték nélküli összeköttetéseken keresztül. Ezzel megszületett a televízió. <br /> * '''20. században''' mindezekre az informatikai találmányokra a koronát a számítógép tette fel, aminek a segítségével bármilyen információt bináris jelekké lehet átalakítani, a számítógépnek a hírhálózatra (telefon, rádió, TV) kötésével pedig egy másik számítógéphez lehet továbbítani. Megszületett a világméretű információs hálózat, az Internet, amin egységesen lehet szöveget, hangot és képet továbbítani, a vevőállomáson telepített szoftver segítségével tudja a felhasználó kideríteni, hogy milyen információt kapott a hálózaton. <br /> * Közben – viszonylag csendben – elkezdődött a telekommunikációs forradalom is, miután a számítógépes technológia nem csak hatott a telekommunikációs eszközök fejlődésére, de kiszorította a hagyományos eszközöket – például az elektromechanikus telefonközpontokat - a távközlési rendszerekből. A számítógép először a vonalak (hívó, hívott) összekapcsolási funkcióját látta el, majd átvette és bevezette a számítógép-hálózatokban sikerrel használt újabb funkciókat is, mint például az adattárolás, a hívóról és a hívott félről való információk megőrzése és átadása, üzenetrögzítés, elektronikus telefonkönyv stb, így hamarosan eltűnt a különbség a telekommunikációs és az információ-feldolgozó eszközök és módszerek között. <br /> * Ez volt az a pillanat, amikor az addig teljes mértékben gépi kapcsolás (hardver) helyére a szoftver (telefonszolgáltatás) lépett, gyakorlatilag átvette az uralmat a gépi megoldások felett. Ez a telefonközpontok értékében is egyre inkább tükröződött, egy telekommunikációs rendszer értékét már nem a hardver megoldások, hanem a benne lévő „tudás”, azaz a szoftver adta. <br /> * A „mának” az egyik legújabb forradalmát a valamikor mellékes távközlési technológiának tekintett „rádió-telefon”, mai néven a mobil telefonálásra szolgáló eszközök és rendszerek jelentik. <br /> * A telefónia és főleg a mobil-telefónia fejlődése természetesen visszahatott a számítástechnika fejlődésére is, hiszen rövidesen megteremtette a mobil számítástechnikát, azaz a mobil telefon és a számítógép kapcsolatát vagy szintézisét, tehát azt a lehetőséget, hogy a számítógép a világ bármelyik pontjáról bekapcsolódhasson a világméretű számítógép-hálózatba. (Internet). <br /> * A „ma” egyik utolsó (?) fejlődési fázisa, amit az elektronikus elemek miniatürizálása tett lehetővé, hogy a számítógép egyes funkcióit ellátó eszközöket olyan kis méretben lehet előállítani, hogy az belefér akár a telefonkészülékbe is. <br /> * Megszületett a telefon nagyságú hordozható számítógép, amin van klaviatúra, a működését egy operációs rendszer végzi, meglehetősen nagy memóriája van, Internetezni lehet vele, a színes képernyőjén már nem csak írást, de képet is meg lehet jeleníteni. Ezt a telefont nyilvánvalóan nem lehet egy teljes értékű számítógép helyett használni, de bizonyos fontos számítógép funkciókat a számítógép-telefon is el tud látni.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''Hozzáférés-mobilitás:''' <br /> **A távoli hozzáférést speciálisan arra tervezték, hogy kielégítsék a számítógép hordozhatóságának igényét. Az IDC tanácsadó cég egy felmérése alapján a felhasználók által létfontosságúnak tartott információk 80%-a merevlemezen található. A mágneslemezek és egyéb adathordozók korlátozzák azokat, akik nagyobb fájlokat mozgatnak. Mivel a számítógépen lévő összes elem használatát engedélyezi, a távoli hozzáférés minden távoli felhasználó számára megoldást jelenthet. Az összes teendő csupán egy távoli számítógép elérése, melyen az azon lévő elemeket úgy használhatja, mintha a számítógép előtt ülne. A képernyőn megjelenik a távoli számítógép munkaasztala, ami után elérhetővé válnak a merevlemezen lévő fájlok és szoftverek. Használhatja az egeret, billentyűzetet, műveleteket hajthat végre, szoftvert tölthet le és megnyithat vagy módosíthat egy állományt. Ez a két számítógép közötti közvetlen kapcsolat specializált szoftveren alapul. A két számítógépet ugyanazzal a szoftverrel kell ellátni, és természetesen be kell kapcsolni a gépeket. Ha nincsenek helyi hálózattal összekötve, a kapcsolat az interneten keresztül jön létre. Amint a szoftver telepítésre kerül a munkaállomásokra, a felhasználók az IP számukkal azonosítják az elérni kívánt számítógépeket. A kapcsolat létrehozásához megadnak egy bejelentkezési nevet és egy jelszót.<br /> <br /> *'''Távoli hozzáférés:''' <br /> **Napjainkban már nem csak a nagyvállalatok igénylik ezt a technológiát. Például MP3 vagy JPG fájlok tárolása vagy elektronikus levélben való elküldése igen komplikált feladat lehet. Ugyanez igaz azokra az állományokra is, ahol kompatibilitási problémák lépnek fel-így például Macintosh vagy szoftverspecifikus dokumentumok esetén. Bosszantó egy gondosan megszerkesztett Power Point prezentációt tönkretenni eltérő szoftververzió használata miatt. A távoli hozzáférés az operációs rendszertől és az alkalmazás verziójától függetlenül, az összes fájl megnyitását lehetővé teszi.<br /> **Az egyik legjobban fejlődő alkalmazási terület a távközlési és mobil iparág. A távoli hozzáférés lehetővé teszi, hogy az informatikai szakemberek a munkahelyükről oldhassák meg a felmerülő problémákat. Az egyes szoftverekben meglévő „hangos párbeszéd” és „grafikus követés” lehetőségeknek köszönhetően útmutatást tudnak adni. A szoftverek leltározása és frissítése szintén elvégezhető távolról.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11339 2005-11-30T23:11:39Z

<p>Magyar József: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * Az embernek állandó információ éhsége, illetve információ átadási (továbbítási) késztetése van. Az ősember dobolt és füstjeleket váltott, nagyon valószínű, hogy a baráti törzsek kiépítették a maguk kódrendszerét. Aztán az ember feltalálta a képírást, majd a betűírást, az inkák a csomóírást, tehát az információt nem csak átadni, hanem már tárolni is tudta, majd azt is kitalálta, hogyan tudja ezt a már eltárolt információt nagyobb távolságra átvinni (pl. futárok). A betűk továbbítására az első emlékeink <br /> '''i.e. 1180-tól''' vannak, ekkor jelent meg Görögországban az első fénytávíró, ami kódolt fényjeleket használt fel az üzenetek továbbítására. <br /> * Néhány mérföldkő: <br /> ** '''1794-ben''' Claude Chappe készítette el Lille és Párizs között az első „professzionális” optikai (szemaforos) távírót. Azután feltalálták az elektromosságot, utána szinte azonnal – <br /> ** '''1809-ben''' - megjelent az első, Sömmering bajor professzor feltalálta elektrokémiai távíró(rossz hatásfok, rövid táv).<br /> ** Az amerikai Samuel Finley Breese Morse rövid és hosszú jelekből álló kódokat küldött el két vezetéken bármekkora távolságra. Morse szavai szerint: „ … megkerülhetem az egész Földet.” <br /> ** Megjelentek a betűíró, majd a drótnélküli távírók, ettől kezdve már nem kellett túlzott szakértelem az üzenetek elküldéséhez és visszaolvasásához. <br /> ** '''1875. június 2-án''' a fejlődés következő nagy állomása a vezetéken való hangtovábbítás, azaz a telefon feltalálása volt. Számos használhatatlan kísérlet után Graham Alexander Bell-nek sikerült – hosszas kísérletezés után, – két pont között villamos vezetéken hangot átvinni. <br /> ** Azután hamarosan kitalálták a vezeték nélküli hangátvitelt, tért nyert a rádió, miközben mások azzal kísérleteztek, hogy ne csak írást és hangot, de képet is továbbítani lehessen mind vezetéken, mind pedig vezeték nélküli összeköttetéseken keresztül. Ezzel megszületett a televízió. <br /> * '''20. században''' mindezekre az informatikai találmányokra a koronát a számítógép tette fel, aminek a segítségével bármilyen információt bináris jelekké lehet átalakítani, a számítógépnek a hírhálózatra (telefon, rádió, TV) kötésével pedig egy másik számítógéphez lehet továbbítani. Megszületett a világméretű információs hálózat, az Internet, amin egységesen lehet szöveget, hangot és képet továbbítani, a vevőállomáson telepített szoftver segítségével tudja a felhasználó kideríteni, hogy milyen információt kapott a hálózaton. <br /> * Közben – viszonylag csendben – elkezdődött a telekommunikációs forradalom is, miután a számítógépes technológia nem csak hatott a telekommunikációs eszközök fejlődésére, de kiszorította a hagyományos eszközöket – például az elektromechanikus telefonközpontokat - a távközlési rendszerekből. A számítógép először a vonalak (hívó, hívott) összekapcsolási funkcióját látta el, majd átvette és bevezette a számítógép-hálózatokban sikerrel használt újabb funkciókat is, mint például az adattárolás, a hívóról és a hívott félről való információk megőrzése és átadása, üzenetrögzítés, elektronikus telefonkönyv stb, így hamarosan eltűnt a különbség a telekommunikációs és az információ-feldolgozó eszközök és módszerek között. <br /> * Ez volt az a pillanat, amikor az addig teljes mértékben gépi kapcsolás (hardver) helyére a szoftver (telefonszolgáltatás) lépett, gyakorlatilag átvette az uralmat a gépi megoldások felett. Ez a telefonközpontok értékében is egyre inkább tükröződött, egy telekommunikációs rendszer értékét már nem a hardver megoldások, hanem a benne lévő „tudás”, azaz a szoftver adta. <br /> * A „mának” az egyik legújabb forradalmát a valamikor mellékes távközlési technológiának tekintett „rádió-telefon”, mai néven a mobil telefonálásra szolgáló eszközök és rendszerek jelentik. <br /> * A telefónia és főleg a mobil-telefónia fejlődése természetesen visszahatott a számítástechnika fejlődésére is, hiszen rövidesen megteremtette a mobil számítástechnikát, azaz a mobil telefon és a számítógép kapcsolatát vagy szintézisét, tehát azt a lehetőséget, hogy a számítógép a világ bármelyik pontjáról bekapcsolódhasson a világméretű számítógép-hálózatba. (Internet). <br /> * A „ma” egyik utolsó (?) fejlődési fázisa, amit az elektronikus elemek miniatürizálása tett lehetővé, hogy a számítógép egyes funkcióit ellátó eszközöket olyan kis méretben lehet előállítani, hogy az belefér akár a telefonkészülékbe is. <br /> * Megszületett a telefon nagyságú hordozható számítógép, amin van klaviatúra, a működését egy operációs rendszer végzi, meglehetősen nagy memóriája van, Internetezni lehet vele, a színes képernyőjén már nem csak írást, de képet is meg lehet jeleníteni. Ezt a telefont nyilvánvalóan nem lehet egy teljes értékű számítógép helyett használni, de bizonyos fontos számítógép funkciókat a számítógép-telefon is el tud látni.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Biztonságos-e a távoli kapcsolat?<br /> **Igen! Mert a távoli hozzáférés nem jelenti azt, hogy a számítógépe minden hacker számára nyitva áll; a kapcsolat két olyan számítógép között jön létre, amelyek kiválasztása és védelme jelszóval történik. Bizonyos szoftverek megengedik az átküldött adatok titkosítását is. A felhasználó továbbá korlátozhatja a kapcsolatot bizonyos IP címekre és kizárhat másokat.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''Hozzáférés-mobilitás:''' <br /> **A távoli hozzáférést speciálisan arra tervezték, hogy kielégítsék a számítógép hordozhatóságának igényét. Az IDC tanácsadó cég egy felmérése alapján a felhasználók által létfontosságúnak tartott információk 80%-a merevlemezen található. A mágneslemezek és egyéb adathordozók korlátozzák azokat, akik nagyobb fájlokat mozgatnak. Mivel a számítógépen lévő összes elem használatát engedélyezi, a távoli hozzáférés minden távoli felhasználó számára megoldást jelenthet. Az összes teendő csupán egy távoli számítógép elérése, melyen az azon lévő elemeket úgy használhatja, mintha a számítógép előtt ülne. A képernyőn megjelenik a távoli számítógép munkaasztala, ami után elérhetővé válnak a merevlemezen lévő fájlok és szoftverek. Használhatja az egeret, billentyűzetet, műveleteket hajthat végre, szoftvert tölthet le és megnyithat vagy módosíthat egy állományt. Ez a két számítógép közötti közvetlen kapcsolat specializált szoftveren alapul. A két számítógépet ugyanazzal a szoftverrel kell ellátni, és természetesen be kell kapcsolni a gépeket. Ha nincsenek helyi hálózattal összekötve, a kapcsolat az interneten keresztül jön létre. Amint a szoftver telepítésre kerül a munkaállomásokra, a felhasználók az IP számukkal azonosítják az elérni kívánt számítógépeket. A kapcsolat létrehozásához megadnak egy bejelentkezési nevet és egy jelszót.<br /> <br /> *'''Távoli hozzáférés:''' <br /> **Napjainkban már nem csak a nagyvállalatok igénylik ezt a technológiát. Például MP3 vagy JPG fájlok tárolása vagy elektronikus levélben való elküldése igen komplikált feladat lehet. Ugyanez igaz azokra az állományokra is, ahol kompatibilitási problémák lépnek fel-így például Macintosh vagy szoftverspecifikus dokumentumok esetén. Bosszantó egy gondosan megszerkesztett Power Point prezentációt tönkretenni eltérő szoftververzió használata miatt. A távoli hozzáférés az operációs rendszertől és az alkalmazás verziójától függetlenül, az összes fájl megnyitását lehetővé teszi.<br /> **Az egyik legjobban fejlődő alkalmazási terület a távközlési és mobil iparág. A távoli hozzáférés lehetővé teszi, hogy az informatikai szakemberek a munkahelyükről oldhassák meg a felmerülő problémákat. Az egyes szoftverekben meglévő „hangos párbeszéd” és „grafikus követés” lehetőségeknek köszönhetően útmutatást tudnak adni. A szoftverek leltározása és frissítése szintén elvégezhető távolról.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11338 2005-11-30T19:40:54Z

<p>Magyar József: /* Definíciós modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * Az embernek állandó információ éhsége, illetve információ átadási (továbbítási) késztetése van. Az ősember dobolt és füstjeleket váltott, nagyon valószínű, hogy a baráti törzsek kiépítették a maguk kódrendszerét. Aztán az ember feltalálta a képírást, majd a betűírást, az inkák a csomóírást, tehát az információt nem csak átadni, hanem már tárolni is tudta, majd azt is kitalálta, hogyan tudja ezt a már eltárolt információt nagyobb távolságra átvinni (pl. futárok). A betűk továbbítására az első emlékeink i.e. 1180-tól vannak, ekkor jelent meg Görögországban az első fénytávíró, ami kódolt fényjeleket használt fel az üzenetek továbbítására. <br /> * Néhány mérföldkő: <br /> ** 1794-ben Claude Chappe készítette el Lille és Párizs között az első „professzionális” optikai (szemaforos) távírót. Azután feltalálták az elektromosságot, utána szinte azonnal – 1809-ben - megjelent az első, Sömmering bajor professzor feltalálta elektrokémiai távíró(rossz hatásfok, rövid táv).<br /> ** Az amerikai Samuel Finley Breese Morse rövid és hosszú jelekből álló kódokat küldött el két vezetéken bármekkora távolságra. Morse szavai szerint: „ … megkerülhetem az egész Földet.” <br /> ** Megjelentek a betűíró, majd a drótnélküli távírók, ettől kezdve már nem kellett túlzott szakértelem az üzenetek elküldéséhez és visszaolvasásához. <br /> ** A fejlődés következő nagy állomása a vezetéken való hangtovábbítás, azaz a telefon feltalálása volt. Számos használhatatlan kísérlet után Graham Alexander Bell-nek sikerült – hosszas kísérletezés után, 1875. június 2-án – két pont között villamos vezetéken hangot átvinni. <br /> ** Azután hamarosan kitalálták a vezeték nélküli hangátvitelt, tért nyert a rádió, miközben mások azzal kísérleteztek, hogy ne csak írást és hangot, de képet is továbbítani lehessen mind vezetéken, mind pedig vezeték nélküli összeköttetéseken keresztül. Ezzel megszületett a televízió. <br /> * Mindezekre az informatikai találmányokra a koronát a 20. század talán legnagyobb találmánya, a számítógép tette fel, aminek a segítségével bármilyen információt bináris jelekké lehet átalakítani, a számítógépnek a hírhálózatra (telefon, rádió, TV) kötésével pedig egy másik számítógéphez lehet továbbítani. Megszületett a világméretű információs hálózat, az Internet, amin egységesen lehet szöveget, hangot és képet továbbítani, a vevőállomáson telepített szoftver segítségével tudja a felhasználó kideríteni, hogy milyen információt kapott a hálózaton. <br /> * Közben – viszonylag csendben – elkezdődött a telekommunikációs forradalom is, miután a számítógépes technológia nem csak hatott a telekommunikációs eszközök fejlődésére, de kiszorította a hagyományos eszközöket – például az elektromechanikus telefonközpontokat - a távközlési rendszerekből. A számítógép először a vonalak (hívó, hívott) összekapcsolási funkcióját látta el, majd átvette és bevezette a számítógép-hálózatokban sikerrel használt újabb funkciókat is, mint például az adattárolás, a hívóról és a hívott félről való információk megőrzése és átadása, üzenetrögzítés, elektronikus telefonkönyv stb, így hamarosan eltűnt a különbség a telekommunikációs és az információ-feldolgozó eszközök és módszerek között. <br /> * Ez volt az a pillanat, amikor az addig teljes mértékben gépi kapcsolás (hardver) helyére a szoftver (telefonszolgáltatás) lépett, gyakorlatilag átvette az uralmat a gépi megoldások felett. Ez a telefonközpontok értékében is egyre inkább tükröződött, egy telekommunikációs rendszer értékét már nem a hardver megoldások, hanem a benne lévő „tudás”, azaz a szoftver adta. <br /> * A „mának” az egyik legújabb forradalmát a valamikor mellékes távközlési technológiának tekintett „rádió-telefon”, mai néven a mobil telefonálásra szolgáló eszközök és rendszerek jelentik. <br /> * A telefónia és főleg a mobil-telefónia fejlődése természetesen visszahatott a számítástechnika fejlődésére is, hiszen rövidesen megteremtette a mobil számítástechnikát, azaz a mobil telefon és a számítógép kapcsolatát vagy szintézisét, tehát azt a lehetőséget, hogy a számítógép a világ bármelyik pontjáról bekapcsolódhasson a világméretű számítógép-hálózatba. (Internet). <br /> * A „ma” egyik utolsó (?) fejlődési fázisa, amit az elektronikus elemek miniatürizálása tett lehetővé, hogy a számítógép egyes funkcióit ellátó eszközöket olyan kis méretben lehet előállítani, hogy az belefér akár a telefonkészülékbe is. <br /> * Megszületett a telefon nagyságú hordozható számítógép, amin van klaviatúra, a működését egy operációs rendszer végzi, meglehetősen nagy memóriája van, Internetezni lehet vele, a színes képernyőjén már nem csak írást, de képet is meg lehet jeleníteni. Ezt a telefont nyilvánvalóan nem lehet egy teljes értékű számítógép helyett használni, de bizonyos fontos számítógép funkciókat a számítógép-telefon is el tud látni.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Biztonságos-e a távoli kapcsolat?<br /> **Igen! Mert a távoli hozzáférés nem jelenti azt, hogy a számítógépe minden hacker számára nyitva áll; a kapcsolat két olyan számítógép között jön létre, amelyek kiválasztása és védelme jelszóval történik. Bizonyos szoftverek megengedik az átküldött adatok titkosítását is. A felhasználó továbbá korlátozhatja a kapcsolatot bizonyos IP címekre és kizárhat másokat.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''Hozzáférés-mobilitás:''' <br /> **A távoli hozzáférést speciálisan arra tervezték, hogy kielégítsék a számítógép hordozhatóságának igényét. Az IDC tanácsadó cég egy felmérése alapján a felhasználók által létfontosságúnak tartott információk 80%-a merevlemezen található. A mágneslemezek és egyéb adathordozók korlátozzák azokat, akik nagyobb fájlokat mozgatnak. Mivel a számítógépen lévő összes elem használatát engedélyezi, a távoli hozzáférés minden távoli felhasználó számára megoldást jelenthet. Az összes teendő csupán egy távoli számítógép elérése, melyen az azon lévő elemeket úgy használhatja, mintha a számítógép előtt ülne. A képernyőn megjelenik a távoli számítógép munkaasztala, ami után elérhetővé válnak a merevlemezen lévő fájlok és szoftverek. Használhatja az egeret, billentyűzetet, műveleteket hajthat végre, szoftvert tölthet le és megnyithat vagy módosíthat egy állományt. Ez a két számítógép közötti közvetlen kapcsolat specializált szoftveren alapul. A két számítógépet ugyanazzal a szoftverrel kell ellátni, és természetesen be kell kapcsolni a gépeket. Ha nincsenek helyi hálózattal összekötve, a kapcsolat az interneten keresztül jön létre. Amint a szoftver telepítésre kerül a munkaállomásokra, a felhasználók az IP számukkal azonosítják az elérni kívánt számítógépeket. A kapcsolat létrehozásához megadnak egy bejelentkezési nevet és egy jelszót.<br /> <br /> *'''Távoli hozzáférés:''' <br /> **Napjainkban már nem csak a nagyvállalatok igénylik ezt a technológiát. Például MP3 vagy JPG fájlok tárolása vagy elektronikus levélben való elküldése igen komplikált feladat lehet. Ugyanez igaz azokra az állományokra is, ahol kompatibilitási problémák lépnek fel-így például Macintosh vagy szoftverspecifikus dokumentumok esetén. Bosszantó egy gondosan megszerkesztett Power Point prezentációt tönkretenni eltérő szoftververzió használata miatt. A távoli hozzáférés az operációs rendszertől és az alkalmazás verziójától függetlenül, az összes fájl megnyitását lehetővé teszi.<br /> **Az egyik legjobban fejlődő alkalmazási terület a távközlési és mobil iparág. A távoli hozzáférés lehetővé teszi, hogy az informatikai szakemberek a munkahelyükről oldhassák meg a felmerülő problémákat. Az egyes szoftverekben meglévő „hangos párbeszéd” és „grafikus követés” lehetőségeknek köszönhetően útmutatást tudnak adni. A szoftverek leltározása és frissítése szintén elvégezhető távolról.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11337 2005-11-30T19:37:47Z

<p>Magyar József: /* Definíciós modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * Az embernek állandó információ éhsége, illetve információ átadási (továbbítási) késztetése van. Az ősember dobolt és füstjeleket váltott, nagyon valószínű, hogy a baráti törzsek kiépítették a maguk kódrendszerét. Aztán az ember feltalálta a képírást, majd a betűírást, az inkák a csomóírást, tehát az információt nem csak átadni, hanem már tárolni is tudta, majd azt is kitalálta, hogyan tudja ezt a már eltárolt információt nagyobb távolságra átvinni (pl. futárok). A betűk továbbítására az első emlékeink i.e. 1180-tól vannak, ekkor jelent meg Görögországban az első fénytávíró, ami kódolt fényjeleket használt fel az üzenetek továbbítására. <br /> * Néhány mérföldkő: <br /> ** 1794-ben Claude Chappe készítette el Lille és Párizs között az első „professzionális” optikai (szemaforos) távírót. Azután feltalálták az elektromosságot, utána szinte azonnal – 1809-ben - megjelent az első, Sömmering bajor professzor feltalálta elektrokémiai távíró(rossz hatásfok, rövid táv).<br /> ** Az amerikai Samuel Finley Breese Morse rövid és hosszú jelekből álló kódokat küldött el két vezetéken bármekkora távolságra. Morse szavai szerint: „ … megkerülhetem az egész Földet.” <br /> ** Megjelentek a betűíró, majd a drótnélküli távírók, ettől kezdve már nem kellett túlzott szakértelem az üzenetek elküldéséhez és visszaolvasásához. <br /> ** A fejlődés következő nagy állomása a vezetéken való hangtovábbítás, azaz a telefon feltalálása volt. Számos használhatatlan kísérlet után Graham Alexander Bell-nek sikerült – hosszas kísérletezés után, 1875. június 2-án – két pont között villamos vezetéken hangot átvinni. <br /> ** Azután hamarosan kitalálták a vezeték nélküli hangátvitelt, tért nyert a rádió, miközben mások azzal kísérleteztek, hogy ne csak írást és hangot, de képet is továbbítani lehessen mind vezetéken, mind pedig vezeték nélküli összeköttetéseken keresztül. Ezzel megszületett a televízió. <br /> * Mindezekre az informatikai találmányokra a koronát a 20. század talán legnagyobb találmánya, a számítógép tette fel, aminek a segítségével bármilyen információt bináris jelekké lehet átalakítani, a számítógépnek a hírhálózatra (telefon, rádió, TV) kötésével pedig egy másik számítógéphez lehet továbbítani. Megszületett a világméretű információs hálózat, az Internet, amin egységesen lehet szöveget, hangot és képet továbbítani, a vevőállomáson telepített szoftver segítségével tudja a felhasználó kideríteni, hogy milyen információt kapott a hálózaton. <br /> * Közben – viszonylag csendben – elkezdődött a telekommunikációs forradalom is, miután a számítógépes technológia nem csak hatott a telekommunikációs eszközök fejlődésére, de kiszorította a hagyományos eszközöket – például az elektromechanikus telefonközpontokat - a távközlési rendszerekből. A számítógép először a vonalak (hívó, hívott) összekapcsolási funkcióját látta el, majd átvette és bevezette a számítógép-hálózatokban sikerrel használt újabb funkciókat is, mint például az adattárolás, a hívóról és a hívott félről való információk megőrzése és átadása, üzenetrögzítés, elektronikus telefonkönyv stb, így hamarosan eltűnt a különbség a telekommunikációs és az információ-feldolgozó eszközök és módszerek között. <br /> * Ez volt az a pillanat, amikor az addig teljes mértékben gépi kapcsolás (hardver) helyére a szoftver (telefonszolgáltatás) lépett, gyakorlatilag átvette az uralmat a gépi megoldások felett. Ez a telefonközpontok értékében is egyre inkább tükröződött, egy telekommunikációs rendszer értékét már nem a hardver megoldások, hanem a benne lévő „tudás”, azaz a szoftver adta. <br /> * A „mának” az egyik legújabb forradalmát a valamikor mellékes távközlési technológiának tekintett „rádió-telefon”, mai néven a mobil telefonálásra szolgáló eszközök és rendszerek jelentik. <br /> * A telefónia és főleg a mobil-telefónia fejlődése természetesen visszahatott a számítástechnika fejlődésére is, hiszen rövidesen megteremtette a mobil számítástechnikát, azaz a mobil telefon és a számítógép kapcsolatát vagy szintézisét, tehát azt a lehetőséget, hogy a számítógép a világ bármelyik pontjáról bekapcsolódhasson a világméretű számítógép-hálózatba. (Internet). <br /> * A „ma” egyik utolsó (?) fejlődési fázisa, amit az elektronikus elemek miniatürizálása tett lehetővé, hogy a számítógép egyes funkcióit ellátó eszközöket olyan kis méretben lehet előállítani, hogy az belefér akár a telefonkészülékbe is. <br /> * Megszületett a telefon nagyságú hordozható számítógép, amin van klaviatúra, a működését egy operációs rendszer végzi, meglehetősen nagy memóriája van, Internetezni lehet vele, a színes képernyőjén már nem csak írást, de képet is meg lehet jeleníteni. Ezt a telefont nyilvánvalóan nem lehet egy teljes értékű számítógép helyett használni, de bizonyos fontos számítógép funkciókat a számítógép-telefon is el tud látni.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Biztonságos-e a távoli kapcsolat?<br /> **Igen! Mert a távoli hozzáférés nem jelenti azt, hogy a számítógépe minden hacker számára nyitva áll; a kapcsolat két olyan számítógép között jön létre, amelyek kiválasztása és védelme jelszóval történik. Bizonyos szoftverek megengedik az átküldött adatok titkosítását is. A felhasználó továbbá korlátozhatja a kapcsolatot bizonyos IP címekre és kizárhat másokat.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A távoli hozzáférést speciálisan arra tervezték, hogy kielégítsék a számítógép hordozhatóságának igényét. Az IDC tanácsadó cég egy felmérése alapján a felhasználók által létfontosságúnak tartott információk 80%-a merevlemezen található. A mágneslemezek és egyéb adathordozók korlátozzák azokat, akik nagyobb fájlokat mozgatnak. Mivel a számítógépen lévő összes elem használatát engedélyezi, a távoli hozzáférés minden távoli felhasználó számára megoldást jelenthet. Az összes teendő csupán egy távoli számítógép elérése, melyen az azon lévő elemeket úgy használhatja, mintha a számítógép előtt ülne. A képernyőn megjelenik a távoli számítógép munkaasztala, ami után elérhetővé válnak a merevlemezen lévő fájlok és szoftverek. Használhatja az egeret, billentyűzetet, műveleteket hajthat végre, szoftvert tölthet le és megnyithat vagy módosíthat egy állományt. Ez a két számítógép közötti közvetlen kapcsolat specializált szoftveren alapul. A két számítógépet ugyanazzal a szoftverrel kell ellátni, és természetesen be kell kapcsolni a gépeket. Ha nincsenek helyi hálózattal összekötve, a kapcsolat az interneten keresztül jön létre. Amint a szoftver telepítésre kerül a munkaállomásokra, a felhasználók az IP számukkal azonosítják az elérni kívánt számítógépeket. A kapcsolat létrehozásához megadnak egy bejelentkezési nevet és egy jelszót.<br /> <br /> Távoli hozzáférés: Napjainkban már nem csak a nagyvállalatok igénylik ezt a technológiát. Például MP3 vagy JPG fájlok tárolása vagy elektronikus levélben való elküldése igen komplikált feladat lehet. Ugyanez igaz azokra az állományokra is, ahol kompatibilitási problémák lépnek fel-így például Macintosh vagy szoftverspecifikus dokumentumok esetén. Bosszantó egy gondosan megszerkesztett Power Point prezentációt tönkretenni eltérő szoftververzió használata miatt. A távoli hozzáférés az operációs rendszertől és az alkalmazás verziójától függetlenül, az összes fájl megnyitását lehetővé teszi.<br /> Az egyik legjobban fejlődő alkalmazási terület a távközlési és mobil iparág. A távoli hozzáférés lehetővé teszi, hogy az informatikai szakemberek a munkahelyükről oldhassák meg a felmerülő problémákat. Az egyes szoftverekben meglévő „hangos párbeszéd” és „grafikus követés” lehetőségeknek köszönhetően útmutatást tudnak adni. A szoftverek leltározása és frissítése szintén elvégezhető távolról.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11336 2005-11-30T19:36:41Z

<p>Magyar József: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * Az embernek állandó információ éhsége, illetve információ átadási (továbbítási) késztetése van. Az ősember dobolt és füstjeleket váltott, nagyon valószínű, hogy a baráti törzsek kiépítették a maguk kódrendszerét. Aztán az ember feltalálta a képírást, majd a betűírást, az inkák a csomóírást, tehát az információt nem csak átadni, hanem már tárolni is tudta, majd azt is kitalálta, hogyan tudja ezt a már eltárolt információt nagyobb távolságra átvinni (pl. futárok). A betűk továbbítására az első emlékeink i.e. 1180-tól vannak, ekkor jelent meg Görögországban az első fénytávíró, ami kódolt fényjeleket használt fel az üzenetek továbbítására. <br /> * Néhány mérföldkő: <br /> ** 1794-ben Claude Chappe készítette el Lille és Párizs között az első „professzionális” optikai (szemaforos) távírót. Azután feltalálták az elektromosságot, utána szinte azonnal – 1809-ben - megjelent az első, Sömmering bajor professzor feltalálta elektrokémiai távíró(rossz hatásfok, rövid táv).<br /> ** Az amerikai Samuel Finley Breese Morse rövid és hosszú jelekből álló kódokat küldött el két vezetéken bármekkora távolságra. Morse szavai szerint: „ … megkerülhetem az egész Földet.” <br /> ** Megjelentek a betűíró, majd a drótnélküli távírók, ettől kezdve már nem kellett túlzott szakértelem az üzenetek elküldéséhez és visszaolvasásához. <br /> ** A fejlődés következő nagy állomása a vezetéken való hangtovábbítás, azaz a telefon feltalálása volt. Számos használhatatlan kísérlet után Graham Alexander Bell-nek sikerült – hosszas kísérletezés után, 1875. június 2-án – két pont között villamos vezetéken hangot átvinni. <br /> ** Azután hamarosan kitalálták a vezeték nélküli hangátvitelt, tért nyert a rádió, miközben mások azzal kísérleteztek, hogy ne csak írást és hangot, de képet is továbbítani lehessen mind vezetéken, mind pedig vezeték nélküli összeköttetéseken keresztül. Ezzel megszületett a televízió. <br /> * Mindezekre az informatikai találmányokra a koronát a 20. század talán legnagyobb találmánya, a számítógép tette fel, aminek a segítségével bármilyen információt bináris jelekké lehet átalakítani, a számítógépnek a hírhálózatra (telefon, rádió, TV) kötésével pedig egy másik számítógéphez lehet továbbítani. Megszületett a világméretű információs hálózat, az Internet, amin egységesen lehet szöveget, hangot és képet továbbítani, a vevőállomáson telepített szoftver segítségével tudja a felhasználó kideríteni, hogy milyen információt kapott a hálózaton. <br /> * Közben – viszonylag csendben – elkezdődött a telekommunikációs forradalom is, miután a számítógépes technológia nem csak hatott a telekommunikációs eszközök fejlődésére, de kiszorította a hagyományos eszközöket – például az elektromechanikus telefonközpontokat - a távközlési rendszerekből. A számítógép először a vonalak (hívó, hívott) összekapcsolási funkcióját látta el, majd átvette és bevezette a számítógép-hálózatokban sikerrel használt újabb funkciókat is, mint például az adattárolás, a hívóról és a hívott félről való információk megőrzése és átadása, üzenetrögzítés, elektronikus telefonkönyv stb, így hamarosan eltűnt a különbség a telekommunikációs és az információ-feldolgozó eszközök és módszerek között. <br /> * Ez volt az a pillanat, amikor az addig teljes mértékben gépi kapcsolás (hardver) helyére a szoftver (telefonszolgáltatás) lépett, gyakorlatilag átvette az uralmat a gépi megoldások felett. Ez a telefonközpontok értékében is egyre inkább tükröződött, egy telekommunikációs rendszer értékét már nem a hardver megoldások, hanem a benne lévő „tudás”, azaz a szoftver adta. <br /> * A „mának” az egyik legújabb forradalmát a valamikor mellékes távközlési technológiának tekintett „rádió-telefon”, mai néven a mobil telefonálásra szolgáló eszközök és rendszerek jelentik. <br /> * A telefónia és főleg a mobil-telefónia fejlődése természetesen visszahatott a számítástechnika fejlődésére is, hiszen rövidesen megteremtette a mobil számítástechnikát, azaz a mobil telefon és a számítógép kapcsolatát vagy szintézisét, tehát azt a lehetőséget, hogy a számítógép a világ bármelyik pontjáról bekapcsolódhasson a világméretű számítógép-hálózatba. (Internet). <br /> * A „ma” egyik utolsó (?) fejlődési fázisa, amit az elektronikus elemek miniatürizálása tett lehetővé, hogy a számítógép egyes funkcióit ellátó eszközöket olyan kis méretben lehet előállítani, hogy az belefér akár a telefonkészülékbe is. <br /> * Megszületett a telefon nagyságú hordozható számítógép, amin van klaviatúra, a működését egy operációs rendszer végzi, meglehetősen nagy memóriája van, Internetezni lehet vele, a színes képernyőjén már nem csak írást, de képet is meg lehet jeleníteni. Ezt a telefont nyilvánvalóan nem lehet egy teljes értékű számítógép helyett használni, de bizonyos fontos számítógép funkciókat a számítógép-telefon is el tud látni.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Biztonságos-e a távoli kapcsolat?<br /> **Igen! Mert a távoli hozzáférés nem jelenti azt, hogy a számítógépe minden hacker számára nyitva áll; a kapcsolat két olyan számítógép között jön létre, amelyek kiválasztása és védelme jelszóval történik. Bizonyos szoftverek megengedik az átküldött adatok titkosítását is. A felhasználó továbbá korlátozhatja a kapcsolatot bizonyos IP címekre és kizárhat másokat.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A távoli hozzáférést speciálisan arra tervezték, hogy kielégítsék a számítógép hordozhatóságának igényét. Az IDC tanácsadó cég egy felmérése alapján a felhasználók által létfontosságúnak tartott információk 80%-a merevlemezen található. A mágneslemezek és egyéb adathordozók korlátozzák azokat, akik nagyobb fájlokat mozgatnak. Mivel a számítógépen lévő összes elem használatát engedélyezi, a távoli hozzáférés minden távoli felhasználó számára megoldást jelenthet.<br /> Az összes teendő csupán egy távoli számítógép elérése, melyen az azon lévő elemeket úgy használhatja, mintha a számítógép előtt ülne. A képernyőn megjelenik a távoli számítógép munkaasztala, ami után elérhetővé válnak a merevlemezen lévő fájlok és szoftverek. Használhatja az egeret, billentyűzetet, műveleteket hajthat végre, szoftvert tölthet le és megnyithat vagy módosíthat egy állományt. Ez a két számítógép közötti közvetlen kapcsolat specializált szoftveren alapul. A két számítógépet ugyanazzal a szoftverrel kell ellátni, és természetesen be kell kapcsolni a gépeket. Ha nincsenek helyi hálózattal összekötve, a kapcsolat az interneten keresztül jön létre. Amint a szoftver telepítésre kerül a munkaállomásokra, a felhasználók az IP számukkal azonosítják az elérni kívánt számítógépeket. A kapcsolat létrehozásához megadnak egy bejelentkezési nevet és egy jelszót.<br /> <br /> Távoli hozzáférés: Napjainkban már nem csak a nagyvállalatok igénylik ezt a technológiát. Például MP3 vagy JPG fájlok tárolása vagy elektronikus levélben való elküldése igen komplikált feladat lehet. Ugyanez igaz azokra az állományokra is, ahol kompatibilitási problémák lépnek fel-így például Macintosh vagy szoftverspecifikus dokumentumok esetén. Bosszantó egy gondosan megszerkesztett Power Point prezentációt tönkretenni eltérő szoftververzió használata miatt. A távoli hozzáférés az operációs rendszertől és az alkalmazás verziójától függetlenül, az összes fájl megnyitását lehetővé teszi.<br /> Az egyik legjobban fejlődő alkalmazási terület a távközlési és mobil iparág. A távoli hozzáférés lehetővé teszi, hogy az informatikai szakemberek a munkahelyükről oldhassák meg a felmerülő problémákat. Az egyes szoftverekben meglévő „hangos párbeszéd” és „grafikus követés” lehetőségeknek köszönhetően útmutatást tudnak adni. A szoftverek leltározása és frissítése szintén elvégezhető távolról.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11335 2005-11-30T19:35:13Z

<p>Magyar József: /* Definíciós modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * Az embernek állandó információ éhsége, illetve információ átadási (továbbítási) késztetése van. Az ősember dobolt és füstjeleket váltott, nagyon valószínű, hogy a baráti törzsek kiépítették a maguk kódrendszerét. Aztán az ember feltalálta a képírást, majd a betűírást, az inkák a csomóírást, tehát az információt nem csak átadni, hanem már tárolni is tudta, majd azt is kitalálta, hogyan tudja ezt a már eltárolt információt nagyobb távolságra átvinni (pl. futárok). A betűk továbbítására az első emlékeink i.e. 1180-tól vannak, ekkor jelent meg Görögországban az első fénytávíró, ami kódolt fényjeleket használt fel az üzenetek továbbítására. <br /> * Néhány mérföldkő: <br /> ** 1794-ben Claude Chappe készítette el Lille és Párizs között az első „professzionális” optikai (szemaforos) távírót. Azután feltalálták az elektromosságot, utána szinte azonnal – 1809-ben - megjelent az első, Sömmering bajor professzor feltalálta elektrokémiai távíró(rossz hatásfok, rövid táv).<br /> ** Az amerikai Samuel Finley Breese Morse rövid és hosszú jelekből álló kódokat küldött el két vezetéken bármekkora távolságra. Morse szavai szerint: „ … megkerülhetem az egész Földet.” <br /> ** Megjelentek a betűíró, majd a drótnélküli távírók, ettől kezdve már nem kellett túlzott szakértelem az üzenetek elküldéséhez és visszaolvasásához. <br /> ** A fejlődés következő nagy állomása a vezetéken való hangtovábbítás, azaz a telefon feltalálása volt. Számos használhatatlan kísérlet után Graham Alexander Bell-nek sikerült – hosszas kísérletezés után, 1875. június 2-án – két pont között villamos vezetéken hangot átvinni. <br /> ** Azután hamarosan kitalálták a vezeték nélküli hangátvitelt, tért nyert a rádió, miközben mások azzal kísérleteztek, hogy ne csak írást és hangot, de képet is továbbítani lehessen mind vezetéken, mind pedig vezeték nélküli összeköttetéseken keresztül. Ezzel megszületett a televízió. <br /> * Mindezekre az informatikai találmányokra a koronát a 20. század talán legnagyobb találmánya, a számítógép tette fel, aminek a segítségével bármilyen információt bináris jelekké lehet átalakítani, a számítógépnek a hírhálózatra (telefon, rádió, TV) kötésével pedig egy másik számítógéphez lehet továbbítani. Megszületett a világméretű információs hálózat, az Internet, amin egységesen lehet szöveget, hangot és képet továbbítani, a vevőállomáson telepített szoftver segítségével tudja a felhasználó kideríteni, hogy milyen információt kapott a hálózaton. <br /> * Közben – viszonylag csendben – elkezdődött a telekommunikációs forradalom is, miután a számítógépes technológia nem csak hatott a telekommunikációs eszközök fejlődésére, de kiszorította a hagyományos eszközöket – például az elektromechanikus telefonközpontokat - a távközlési rendszerekből. A számítógép először a vonalak (hívó, hívott) összekapcsolási funkcióját látta el, majd átvette és bevezette a számítógép-hálózatokban sikerrel használt újabb funkciókat is, mint például az adattárolás, a hívóról és a hívott félről való információk megőrzése és átadása, üzenetrögzítés, elektronikus telefonkönyv stb, így hamarosan eltűnt a különbség a telekommunikációs és az információ-feldolgozó eszközök és módszerek között. <br /> * Ez volt az a pillanat, amikor az addig teljes mértékben gépi kapcsolás (hardver) helyére a szoftver (telefonszolgáltatás) lépett, gyakorlatilag átvette az uralmat a gépi megoldások felett. Ez a telefonközpontok értékében is egyre inkább tükröződött, egy telekommunikációs rendszer értékét már nem a hardver megoldások, hanem a benne lévő „tudás”, azaz a szoftver adta. <br /> * A „mának” az egyik legújabb forradalmát a valamikor mellékes távközlési technológiának tekintett „rádió-telefon”, mai néven a mobil telefonálásra szolgáló eszközök és rendszerek jelentik. <br /> * A telefónia és főleg a mobil-telefónia fejlődése természetesen visszahatott a számítástechnika fejlődésére is, hiszen rövidesen megteremtette a mobil számítástechnikát, azaz a mobil telefon és a számítógép kapcsolatát vagy szintézisét, tehát azt a lehetőséget, hogy a számítógép a világ bármelyik pontjáról bekapcsolódhasson a világméretű számítógép-hálózatba. (Internet). <br /> * A „ma” egyik utolsó (?) fejlődési fázisa, amit az elektronikus elemek miniatürizálása tett lehetővé, hogy a számítógép egyes funkcióit ellátó eszközöket olyan kis méretben lehet előállítani, hogy az belefér akár a telefonkészülékbe is. <br /> * Megszületett a telefon nagyságú hordozható számítógép, amin van klaviatúra, a működését egy operációs rendszer végzi, meglehetősen nagy memóriája van, Internetezni lehet vele, a színes képernyőjén már nem csak írást, de képet is meg lehet jeleníteni. Ezt a telefont nyilvánvalóan nem lehet egy teljes értékű számítógép helyett használni, de bizonyos fontos számítógép funkciókat a számítógép-telefon is el tud látni.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * A távoli hozzáférést speciálisan arra tervezték, hogy kielégítsék a számítógép hordozhatóságának igényét. Az IDC tanácsadó cég egy felmérése alapján a felhasználók által létfontosságúnak tartott információk 80%-a merevlemezen található. A mágneslemezek és egyéb adathordozók korlátozzák azokat, akik nagyobb fájlokat mozgatnak. Mivel a számítógépen lévő összes elem használatát engedélyezi, a távoli hozzáférés minden távoli felhasználó számára megoldást jelenthet.<br /> Az összes teendő csupán egy távoli számítógép elérése, melyen az azon lévő elemeket úgy használhatja, mintha a számítógép előtt ülne. A képernyőn megjelenik a távoli számítógép munkaasztala, ami után elérhetővé válnak a merevlemezen lévő fájlok és szoftverek. Használhatja az egeret, billentyűzetet, műveleteket hajthat végre, szoftvert tölthet le és megnyithat vagy módosíthat egy állományt. Ez a két számítógép közötti közvetlen kapcsolat specializált szoftveren alapul. A két számítógépet ugyanazzal a szoftverrel kell ellátni, és természetesen be kell kapcsolni a gépeket. Ha nincsenek helyi hálózattal összekötve, a kapcsolat az interneten keresztül jön létre. Amint a szoftver telepítésre kerül a munkaállomásokra, a felhasználók az IP számukkal azonosítják az elérni kívánt számítógépeket. A kapcsolat létrehozásához megadnak egy bejelentkezési nevet és egy jelszót.<br /> <br /> Távoli hozzáférés: Napjainkban már nem csak a nagyvállalatok igénylik ezt a technológiát. Például MP3 vagy JPG fájlok tárolása vagy elektronikus levélben való elküldése igen komplikált feladat lehet. Ugyanez igaz azokra az állományokra is, ahol kompatibilitási problémák lépnek fel-így például Macintosh vagy szoftverspecifikus dokumentumok esetén. Bosszantó egy gondosan megszerkesztett Power Point prezentációt tönkretenni eltérő szoftververzió használata miatt. A távoli hozzáférés az operációs rendszertől és az alkalmazás verziójától függetlenül, az összes fájl megnyitását lehetővé teszi.<br /> Az egyik legjobban fejlődő alkalmazási terület a távközlési és mobil iparág. A távoli hozzáférés lehetővé teszi, hogy az informatikai szakemberek a munkahelyükről oldhassák meg a felmerülő problémákat. Az egyes szoftverekben meglévő „hangos párbeszéd” és „grafikus követés” lehetőségeknek köszönhetően útmutatást tudnak adni. A szoftverek leltározása és frissítése szintén elvégezhető távolról.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Magyar József https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mobile_computing&diff=11334 2005-11-30T19:22:05Z

<p>Magyar József: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * Az embernek állandó információ éhsége, illetve információ átadási (továbbítási) késztetése van. Az ősember dobolt és füstjeleket váltott, nagyon valószínű, hogy a baráti törzsek kiépítették a maguk kódrendszerét. Aztán az ember feltalálta a képírást, majd a betűírást, az inkák a csomóírást, tehát az információt nem csak átadni, hanem már tárolni is tudta, majd azt is kitalálta, hogyan tudja ezt a már eltárolt információt nagyobb távolságra átvinni (pl. futárok). A betűk továbbítására az első emlékeink i.e. 1180-tól vannak, ekkor jelent meg Görögországban az első fénytávíró, ami kódolt fényjeleket használt fel az üzenetek továbbítására. <br /> * Néhány mérföldkő: <br /> ** 1794-ben Claude Chappe készítette el Lille és Párizs között az első „professzionális” optikai (szemaforos) távírót. Azután feltalálták az elektromosságot, utána szinte azonnal – 1809-ben - megjelent az első, Sömmering bajor professzor feltalálta elektrokémiai távíró(rossz hatásfok, rövid táv).<br /> ** Az amerikai Samuel Finley Breese Morse rövid és hosszú jelekből álló kódokat küldött el két vezetéken bármekkora távolságra. Morse szavai szerint: „ … megkerülhetem az egész Földet.” <br /> ** Megjelentek a betűíró, majd a drótnélküli távírók, ettől kezdve már nem kellett túlzott szakértelem az üzenetek elküldéséhez és visszaolvasásához. <br /> ** A fejlődés következő nagy állomása a vezetéken való hangtovábbítás, azaz a telefon feltalálása volt. Számos használhatatlan kísérlet után Graham Alexander Bell-nek sikerült – hosszas kísérletezés után, 1875. június 2-án – két pont között villamos vezetéken hangot átvinni. <br /> ** Azután hamarosan kitalálták a vezeték nélküli hangátvitelt, tért nyert a rádió, miközben mások azzal kísérleteztek, hogy ne csak írást és hangot, de képet is továbbítani lehessen mind vezetéken, mind pedig vezeték nélküli összeköttetéseken keresztül. Ezzel megszületett a televízió. <br /> * Mindezekre az informatikai találmányokra a koronát a 20. század talán legnagyobb találmánya, a számítógép tette fel, aminek a segítségével bármilyen információt bináris jelekké lehet átalakítani, a számítógépnek a hírhálózatra (telefon, rádió, TV) kötésével pedig egy másik számítógéphez lehet továbbítani. Megszületett a világméretű információs hálózat, az Internet, amin egységesen lehet szöveget, hangot és képet továbbítani, a vevőállomáson telepített szoftver segítségével tudja a felhasználó kideríteni, hogy milyen információt kapott a hálózaton. <br /> * Közben – viszonylag csendben – elkezdődött a telekommunikációs forradalom is, miután a számítógépes technológia nem csak hatott a telekommunikációs eszközök fejlődésére, de kiszorította a hagyományos eszközöket – például az elektromechanikus telefonközpontokat - a távközlési rendszerekből. A számítógép először a vonalak (hívó, hívott) összekapcsolási funkcióját látta el, majd átvette és bevezette a számítógép-hálózatokban sikerrel használt újabb funkciókat is, mint például az adattárolás, a hívóról és a hívott félről való információk megőrzése és átadása, üzenetrögzítés, elektronikus telefonkönyv stb, így hamarosan eltűnt a különbség a telekommunikációs és az információ-feldolgozó eszközök és módszerek között. <br /> * Ez volt az a pillanat, amikor az addig teljes mértékben gépi kapcsolás (hardver) helyére a szoftver (telefonszolgáltatás) lépett, gyakorlatilag átvette az uralmat a gépi megoldások felett. Ez a telefonközpontok értékében is egyre inkább tükröződött, egy telekommunikációs rendszer értékét már nem a hardver megoldások, hanem a benne lévő „tudás”, azaz a szoftver adta. <br /> * A „mának” az egyik legújabb forradalmát a valamikor mellékes távközlési technológiának tekintett „rádió-telefon”, mai néven a mobil telefonálásra szolgáló eszközök és rendszerek jelentik. <br /> * A telefónia és főleg a mobil-telefónia fejlődése természetesen visszahatott a számítástechnika fejlődésére is, hiszen rövidesen megteremtette a mobil számítástechnikát, azaz a mobil telefon és a számítógép kapcsolatát vagy szintézisét, tehát azt a lehetőséget, hogy a számítógép a világ bármelyik pontjáról bekapcsolódhasson a világméretű számítógép-hálózatba. (Internet). <br /> * A „ma” egyik utolsó (?) fejlődési fázisa, amit az elektronikus elemek miniatürizálása tett lehetővé, hogy a számítógép egyes funkcióit ellátó eszközöket olyan kis méretben lehet előállítani, hogy az belefér akár a telefonkészülékbe is. <br /> * Megszületett a telefon nagyságú hordozható számítógép, amin van klaviatúra, a működését egy operációs rendszer végzi, meglehetősen nagy memóriája van, Internetezni lehet vele, a színes képernyőjén már nem csak írást, de képet is meg lehet jeleníteni. Ezt a telefont nyilvánvalóan nem lehet egy teljes értékű számítógép helyett használni, de bizonyos fontos számítógép funkciókat a számítógép-telefon is el tud látni.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Magyar József